A HOLD A FÖLD ALAKJA

I. általános jellemzői I. gömb, geoid(földalak)

1) Földünk mellékbolygója (384 ezer km) – a forgás következtében fellépő centrifugális erő hatására bolygónk az Egyenlítő mentén megnyúlt,
2) d= a Föld ¼-e, m= a Föld 1/80 kidudorodott.
3) nincs légkör, víz → – egyenlítői sugara 6378 km
– ég sötét – a sarki sugara 6357 km
– nem terjed a hang – Egyenlítő hossza 40076 km
– nincs szél – a Föld felülete 510 mó km2
– két hétig tartó nappal (+130 °C), éjszaka (–150 °C)
II. a gömbalak következményei
a hőingás feldarabolja a sziklákat→ a holdfelszínt finom por borítja
4) a gravitáció a földi érték egyhatoda 1) éghajlati övezetek
5) felszínén világosabb (szárazföldek) és sötétebb foltok (tengerek)
– eltérő hajlásszög, különböző mértékű felmelegedés
6) jellegzetes képződményei a kráterek
– szoláris övezetek (forró, mérsékelt, hideg)
II. mozgásai
2) a látóhatár (horizont) kör alakja
1) forog saját tengelye körül
– minél magasabbra emelkedünk, annál messzebbre látunk
2) kering a Föld körül (27nap 7óra)
3) kering a Nap körül

Föld körüli keringésének és tengely körüli forgásának ideje azonos (kötött tengelyforgás) →
mindig ugyanazt az oldalát látjuk

III. fényváltozásai (holdfázisok)

– nincs saját fénye, csak a Nap fényét veri vissza

1) oka: a Nap, a Föld és a Hold egymáshoz viszonyított helyzete
2) fázisok (29 és 1/3nap)
– újhold: a Hold a Nap és a Föld között
– holdtölte (telihold)
– első negyed
– utolsó negyed

IV. nap- és a holdfogyatkozás

– a Föld, a Hold és a Nap együttes mozgásának következménye

1) napfogyatkozás (csak újhold idején)
– Nap, Hold, Föld (a Hold árnyékot vet a Földre)
a) teljes napfogyatkozás (teljes árnyék)
b) részleges napfogyatkozás (félárnyék)
2) holdfogyatkozás
– Nap, Föld, Hold (a Föld árnyékot vet a Földre)

V. földi hatásai

1) árapály