Mítosz és irodalom

A mítosz:
 A társadalom kezdeteire jellemző, naiv társadalmi tudatforma
 Érthetetlen és félelmetes természeti / társadalmi erők fantasztikus tükröződése, ezek
művészi feldolgozása
 A mítosszal foglalkozó tudományág a mitológia
 Lényeges vonása az emberi és az emberfeletti sajátos egysége
 Emberformájú (antropomorf) istenek és isteni származású ősök
 Archetípus: Az emberek ősi tapasztalatait rögzítő mitologikus, szimbolikus képzetek. (Pl.
föld-ősanya, út-sors, fa-élet)

Gilgames:
 Sumér-akkád teremtésmítosz
 Központi témája az uruki mondakörből ered (Dél-Mezopotámia)
 Assur-ban-apli ninivei könyvtárában maradt fenn 12 darab ékírásos agyagtáblán
 Kr.e. 8. század végén keletkezett
 A mítosz szerint huszonhatezer éven át kétszáz királyuk volt
 Gilgames létező személy volt, a Kr. e. 27. században uralkodott
 A mítosz szerint 2/3-rész isten, 1/3-rész ember
 Több változata van, az irodalomtudomány az újasszír változatot tekinti a klasszikusnak

 Első tábla: Gilgames, a „kétharmad részt isten, egyharmad részt ember" állandó
építkezései miatt ellentétbe kerül Uruk városának lakóival, alattvalói az istenekhez
fordulnak segítségért. Az istenek megteremtik Enkidut, a vadembert.
 Második tábla: Gilgames egy Istár-papnőt küld Enkiduhoz, aki szerelme által civilizálja
őt, és Gilgames elé vezeti. A két hős előbb megküzd egymással majd barátságot köt.
 Harmadik tábla: Gilgames és Enkidu együtt készülnek harcra Humwawa, a cédruserdő
őre ellen.
 Negyedik tábla: a két hős útja
 Ötödik tábla: Humwawa legyőzése
 Hatodik tábla: Istar istennő felajánlja szerelmét Gilgamesnek, de ő elutasítja azt. Istar
bosszút esküszik Gilgames ellen, Anuistennél kieszközli, hogy az égi bika pusztítsa el
Urukot, de Gilgames és Enkidu együtt legyőzik a bikát.
 Hetedik tábla: Enkidu halála
 Nyolcadik tábla: Enkidu megsiratása és eltemetése
 Kilencedik tábla: Gilgames az örök élet keresésére indul
 Tizedik tábla: Gilgames a halál tengerénél, beszélgetése Szidurival, majd a révész,
Szurszunabu átszállítja Ut-napistim szigetére
 Tizenegyedik tábla: Gilgames az élő ember szigetén: Ut-napistim elmondja a vízözön
történetét. Gilgames virrasztással örök életet nyerhetne, de elalszik, majd megkapja az
örök élet füvét, de amíg fürdik, egy kígyó lenyeli előle. Ezután visszatér Urukba.
 Tizenkettedik tábla: Enkidu elmondja Gilgamesnek, milyen az alvilág.
Kalevala:
 Jelentése Kaleva otthona, hőse Vejnemöjnen
 1835-ben Elias Lenrott gyűjtötte össze a finn mondákat
 1833: 16 ének (rúnó)
 1835: 32 ének (rúnó)
 Nem az eredeti mondák, Lenrott megváltoztatta a szövegeket (szótagszám, nyelvhelyesség,
versmérték)
 Vejnemöjnen varázsigéket ismerő, dalos hős – a levegő (Ilmatár) és a szél nászából fogant
 700 évig élt anyja, Ilmatár méhében, a világ keletkezése után született meg
 A világ két őstojásból jön létre, amit egy kacsa Ilmatár istenanya térdére tesz le.

Itt a térdén egyet rándít, Tört tojásnak felső fele

Tojás mind a vízbe szédül, A felettünk való éggé,
Tenger habjai közé dül, Sárgájának felső fele
Cserepekre hull csörögve, Fényes nappá fenn az égen,
Száz darabra zúzik össze. Fehérjének felső fele
A halovány holddá lészen;
Mutatnak a morzsák szépet. Tojáson mi tarka rész volt,
A cserepek csínos képet: Égen csillag lesz belőle,
Tört tojásnak alsó fele Tojáson mi feketés volt,
Válik alsó földfenékké, Lesz belőle ég felhője.

 Fontos a művészetközpontúság, a szó mágikus hatalma, varázsereje.

 Szómágia: a dolog azonos a nevével, a név kimondásával uralmat lehet nyerni fölötte
 Vejnemöjnen: gyógyító és rontó igék tudója, a halcsontból való zeneszerszám készítője,
megszólaltatója
 Zene: a varázslás eszköze, az emberi öröm forrása