Cristina Morató

Rebellis dı́vá k

Cristina Morató

Rebellis dívák
HOLNAP KIADO

A fordı́tá s az alá bbi kiadá s alapjá n ké szü lt:

Cristina Morató : Divas Rebeldes

© 2010 Penguin Random House Grupo Editoriad S.A.

© Nemes Krisztina Smid Bernadett. 2016

© Europress Gé m Images. 2016

© Holnap Kiadó . 2016

Spanyolbó l fordı́totta Nemes Krisztina es Smid Bernadett

Szerkesztette Banki Judit

Korrektú ra Dió szegit Marietta

A kö tetet é s a borı́tot Horvá th Andrea é s Nyilassy Bence tervezte

A borı́tó ké pen Audrey Hepburn lá tható . 1961

„Egy dı́vá nak, azon tú l, hogy é nekelé s szı́npadon já tszik, a hé tkö znapi
é leiben is istennő ké nt kell viselkednie."

Maria Callas -
Egy megcsalt nő
Coco Chanel -
Siker é s magá ny

1
Wallis Simpson -
Szá mű zeté sre ı́té lve
Eva Peró n -
Szent Evita
Audrey Hepburn -
Fé nyek é s á rnyak
Jackie Kennedy -
Jackie, az orszá g első hö lgy e
Tartalomjegyzé k

2
Maria Callas -
belehalni a szerelembe

Nagyon fé lé nk vagyok. Sosem merem kimutatni, az emberek irá nti
é rzé seimet. Ugy né znek rá m, mint egy bü szke é s kö zö mbö s dı́vá ra,
ı́gy aztá n, mé g inká bb magamba zá rkó zom.

3
Azt ké rdezem magamtó l, vajon boldog leszek-e valaha, vá g) egé sz
é letemben a tú lé lé sé rt kü zdő k majd, bá r mesé sen alakul ez a tú lé lé s,

4
panaszra semmi okom. Inká bb vá rná m a legrosszabbat, hogy vé gü l
mé gis a jobb jusson. Oszinté n szó lva, kilenc é ven á t azt gondoltam,
hogy ő lesz a pá rom, aztá n rá jö ttem... Hogy' lehet egy' ember ennyire
ké tszı́nű ?... Nem, elegem van ebbő l az egyszer fent - egyszer lent
é letbő l. Az ö rdö gbe vele! Igen á m, de mi lesz é jszaka? Mi tö rté nik
akkor, amikor magadra zá rod a há ló szobaajtó t, é s teljesen egyedü l
maradsz...?”

Ezek a nagy' Maria Callas szavai, aki elő szö r é s utoljá ra nyı́lt meg egy
ú jsá gı́ró bará tja, a zenekritikus John Ardoin elő tt. Ez 1968-ban
tö rté nt, mikor a hı́res szoprá né nekesnő tehetetlenü l szemlé lte, hogy
an é r vé get vilá gra szó ló romá nca Arisztotelé sz Onassisszal, azzal a
fé r ivel, aki egé sz é lete sorá n egyetlen igaz szerelme volt. Alig né há ny
nappal korá bban mé g a gö rö g hajó zá si vá llalkozó ba karolva
sé tá lgatott a fé r i tulajdoná ban levő Skorpios szigeté n, majd pedig
szomorú an é s keserű szı́vvel né zte vé gig, hogyan tá rgyal szerető je a
Jackie Kennedy vei, az Egy esü lt Allamok elnö ké nek ö zvegyé vel
kö tendő há zassá gá ró l.

A 20. szá zadi opera legfé nyesebb csillaga, Maria Callas tö rté nete
olyan tragikus é s szenvedé lyektő l izzó tö rté net, mint azoké a
hő snő ké , akiknek szerepé t a dı́va eljá tszotta a vilá g legrangosabb
operaszı́npadain. Ná la - aki sajá t bő ré n tapasztalta a fé lté kenysé get,
az eltaszı́tá st, a heves szerelmet, a bű ntudatot é s az elhagyatottsá got
- jobban senki sem volt ké pes á té rezni Norma, Lucia vagy Violetta
helyzeté t, amelyet oly drá mai erő vel é s fensé ges á té lé ssel jelenı́tett
meg. Calkis elká prá ztatta a vilá got, mert nagyszerű alakı́tá saiban a
nő i szereplő k sorsá n á t sajá t é leté nek szenvedé seit é s csaló dá sait
mutatta meg.

A kö zö nsé g, amelyik tı́z é ven á t -1949 é s 1959 kö zö tt - istennő ké nt
tekintett rá , szomorú an igyelte, hogyan vá lik mé dialá tvá nyossá ggá
az é nekesnő magá né lete. A pletykarovatok nagyon rá kaptak a kö vé r
é s nem kü lö nö sebben vonzó é nekesnő tö rté neté re, akibő l
vará zsü té sre, egyszercsak tö ké letes alaké i é s ragyogó szé psé gű nő
vá lik, aki rabul ejti a vilá g leghatalmasabb embereinek szı́vé t. Mikor a
multimilliomos gö rö g má gná ssal folytatott viszonya cı́mlapsztori lett,
rajongó i elfeledkeztek ragyogó mű vé szi pá lyafutá sá ró l, é s
kı́mé letlenü l ı́té lkezni kezdtek fö lö tte. A paparazzik á ltal ü ldö zö tt é s
fukar fé lje- aki egyben az ü gynö ke is volt-, Battista Meneghini á ltal
becsapott Callas, Onassis kaijaiba menekü lt, amikor pá lyafutá sa

5
gyakorlatilag vé get é rt. „Nem akarok é nekelni, é lni akarok’ ismé telte
ú jra é s ú jra. S harminchat é ves korá ban, mikor vé gi é megszabadult a
kö telé kektő l es a kö telezettsé gektő l, visszavonult a szı́npadtó l, mely
oly dicső sé ges magaslatokba emelte, hogy szá mű zö tt kirá lynő
mó djá ra é lhessen. Ez a szá mű zeté s azonban nem bizonyult olyan
aranyé letnek, mint azt elké pzelte.

Onassisszal folytatott viharos viszonya, fellé pé seinek hirtelen

lemondá sa, a hiszté riá s jelenetek, s azok a gyakori alkalmak, mikor
elő adá s kö zben lement a szı́npadró l, az ü gy nö ksé gekkel é s
szı́nhá zigazgató kkal folytatott veszekedé sei, betegsé gei é s az
altató tú ladagolá s okozta korai halá la mind a legendá hoz tartozik.
Azok, akik csodá ltá k, é s baboná s tisztelettel ö vezté k, sosem
bocsá tottá k meg neki, hogy elté kozolta a tehetsé gé t, é s elvesztette a
hangjá t. Magá nyosan, emlé keinek foglyaké nt é rte a vé g, s ez a drá mai,
a gö rö g sorstragé diá ké hoz hasonló halá l az, ami miatt szemé lye
mı́tosszá vá lt. „Vannak emberek, akik boldogsá gra szü lettek, má sok
pedig boldogtalansá gra. Nekem egyszerű en nem volt szerencsé m a
szerelemben. Sokszor felteszem magamnak a ké rdé st: mié rt?” - ı́gy
vallott kevé ssel halá la elő tt pá rizsi laká sá ban, ahol egyetlen tá rsasá ga
a szemé lyzete volt.

Elrabolt gyermekkor

1923. december 2-á n, mikor Mariartlá grajö tt New Yorkban, a

manhatte-ni Otö dik sugá rú ton, é desanyja, Evangelia ó riá si csaló dá st
é rzett. Meg volt győ ző dve ró la, hogy iú t hord a szı́ve alatt - egyetlen
iú gyermeke abban az é vben halt meg há rom é vesen -, s mikor az
á poló nő megmutatta neki a mosolygó , majdnem ö t kiló s, barna hajú ,
pufó k kislá nyt, elutası́totta. Né gy napig nem akart mé g a kö zelé be se
menni, ső t nem volt hajlandó nevet adni neki. A nagy operacsillag, é s
é desanyja kö zti viszony mindvé gig ugyanolyan hideg é s
kon liktusokkal terhes volt, mint a csecsemő kor első hó napjaiban.

Evangelia Dimitriadis má r azelő tt is szomorú é s megkeseredett asz-

szony volt, hogy megszü letett volna a lá nya. Csalá dja a gö rö g felső
kö zé posztá lyba tartozott, s ő bü szke volt arra, hogy hı́res politikusok,
magas rangú tisztviselő k, zené szek é s kö ltő k tartoznak rokonsá ga
kö ré be. Edesapjá nak, Petros Dimitriadis tá bornoknak, a hadsereg
veterá njá nak kivá ló zenei é rzé ke volt, ı́gy ragadt rá az „é nekes
parancsnok” becené v. Nagy szerelmese volt az operá nak, s a zene

6
irá nti szenvedé lyé t á tö rö kı́tette mind a tizenegy gyermeké nek,
kö ztü k is leginká bb a legkisebbnek, Evangeliná nak, aki a kedvence
volt. Am Litza - ahogyan é desapja szó lı́totta -, aki ugyan arró l
á lmodozott, hogy majdan szı́né sznő vagy é nekesnő vá lik belő le, nem
rendelkezett sem hangi adottsá gokkal sem pedig szı́né szi
tehetsé ggel. Tizenhé t é ves korá ban aztá n lemondott kamaszkori
á lmairó l, é s fé rjjelö lt utá n né zett. Vá lasztá sa egy vonzó é s ı́gé retes
szemé lyisé gre, George Kalogeropoulos gyó gyszeré szre esett, aki
tizenö t é vvel idő sebb volt ná la. Bá r mindenki nagyon elé gedettnek
tű nt ezzel a vá lasztá ssal, Petros, aki jó l ismerte leá nyá t, azt taná csolta
neki, hogy ne menjen felesé gü l egy olyan emberhez, aki annyira
kü lö nbö zik tő le. Litza █azonban má r dö ntö tt, é s terveit nem volt
hajlandó megvá ltoztatni. A tá bornok ké t hé ttel az elő tt halt meg,
hogy a iatalok egy athé ni ortodox templomban, szű k csalá di kö rben
megtartottá k az eskü vő t.

A há zassá gkö té s utá n a pá r Meligalá ba, a fé lj szü lő vá rosá ba kö ltö zö tt.
Ezen a kis pelloponé szosz-fé lszigeti telepü lé sen George nyitott egy
gyó gyszertá rt, ami pé nzt é s tá rsadalmi megbecsü lé st biztosı́tott
szá mukra. Evangelia hamar rá é bredt, hogy ez a há zasé let nem
egé szen olyan, mint amilyennek elké pzelte. O hozzá szokott a fő vá rosi
é lethez, ahol mindig mű velt é s inom tá rsasá g vette kö rü l, a poros é s
nyugodt, vidé ki kisv á ros kevé s szellemi tá plá lé kot kı́ná lt szá mara.
Né há ny hó nap elegendő volt, hogy kiderü ljö n, keservesen meg fogja
bá nni a patikussal kö tö tt há zassá got, mert a fé ijé t, vele ellenté tben
nem é rdekelte sem a klasszikus zene, sem a tá rsasá gi é let, legkevé sbé
pedig a fé nyű zé s. Az ugyan igaz, hogy George Kalogeropoulos,
verseny tá rs hı́já n, a kisv á ros egy ik leggazdagabb embere lett, s meg
tudta venni magá nak Mcligana egyik legjobb há zá t. Ennek ellené re
Evangelina há zassá ga egy é vvel a fé ijhez menetel utá n romokban
hevert, ahogyan azt az apja elő re megjó solta.

1917-ben szü letett Athé nban a Kalogeropoulos csalá d első gy

ermeke, a mindenki á ltal Jackie-nek szó lı́tott Cy nthia, majd há rom
evv el ké ső bb vilá gra jö tt a sző ke hajú , anyjá nak ké k szemé t ö rö klő
iú gyermek, aki a Vaszil nevet kapta. Evangelia, aki szá má ra a
há zassá g csak ü ressé get jelentett, s aki torkig volt fé rje
szoknyavadá sz kalandjaival, minden igyelmé t ennek a kis iú nak
szentelte, aki má r há romé ves korá ban zenei é rdeklő dé st mutatott, é s
ké pes volt gyerekdalokat lejá tszani a zongorá n. Am a kicsi
agyhá rtyagyulladá sban meghalt 1922 nyará n, ami a szü lő ket mé g

7
jobban eltá volı́totta egymá stó l. Evangelia mé ly depresszió ba esett, é s
miutá n kilá balt belő le, tov á bbra is ö rö kké gyö trő dő é s nagyon labilis
szemé lyisé g maradt.

Eletü knek ebben a nagyon fá jdalmas pillanatá ban tö rté nt, hogy
George kö zö lte felesé gé vel, eladta a gyó gyszertá rat, s a csalá d
nemsoká ra az Egyesü lt Allamokba kö ltö zik, ahol ő gyó gyszeré szké nt
nagyon jó l fog keresni. Evangelia, aki akkor má r az ö tö dik hó napban
volt, egy á ltalá n nem ö rü lt ennek a hirtelen jö tt hı́rnek. A legkevé sbé
sem akarta elfogadni, hogy' neki mindent fel kelljen á ldoznia azé rt,
hogy' elmenjen egy tá y-oli orszá gba, amely nek a nyelvé t sem
beszé lik - egyikü k sem tudott angolul -, s eltá y'olodjanak a
csalá djuktó l é s a bará taiktó l. Kö nny ei é s szemrehá nyá sai azonban
nem y'á ltoztattá k meg a fé lj y'é lemé nyé t, aki elszá nta magá t arra,
hogy7 ú j é s igen jö y'edelmező é letet kezd az ı́gé retnek ama sokak
á ltal emlegetett fö ldjé n.

1923 augusztusá nak elejé n a Kalogeropoulos csalá d megé rkezett a

Neyy' York-i repté rre, ahol Leonidas Lantzounis doktor y'á rta ő ket,
George bará tja az egyetemi idő kbő l. Ez az ortopé d sebé sz, aki egy'
é yvel korá bban é rkezett az á llamokba, segı́tett az ú jonnan
é rkezetteknek, akik letelepü lni szá ndé koztak a yá rosban. Idő vel dr.
Lantzounis, Maria keresztapja egyike lett azoknak az embereknek,
akik a legjobban szeretté k, é s a legtö bbet segı́tetté k az é nekesnő t
é lete sorá n. Leó - ahogyan Maria szeretetteljesen nevezte -, a jó bará t
é s a lá ny bizalmasa volt az is, aki kö zvetı́tett a dı́va é s é desanyja kö zti
soha vé get nem é rő y'eszekedé sek sorá n. Maria, amikor má r a bel
canto csillaga yrolt, azt nyilatkozta, hogy' ő a keresztapjá tó l kapott
meg minden szeretetet é s tá mogatá st, amit csalá dja nem adott meg
neki. A keresztapjá nak ı́rott rengeteg levé l egyiké ben Callas
megnyı́lik a fé r i elő tt, é s szomorú an megvá ltja irá nta tá plá lt é i-
zé seit: „...Szeretlek é s csodá llak Nő né (keresztapa gö rö gü l ), s te olyan
vagy nekem, mint az igazi csalá dom. Furcsa dolog felismerni, hogy a y
é rrokonokhoz fű ző dő kapcsolatok való já ban mennyire nem
jelentenek semmit. Az enyé imtő l é n csak boldogtalansá got kaptam.”

A Neyy- York-i gö rö g koló nia tá rt karokkal fogadta ú j tagjait, s
Evangelia hamarosan nem lá tta má r olyan szö rnyű nek az ú j é letet,
mint amilyennek elké pzelte. A csalá d a Queens negyedben telepedett
le, ahol a gö rö g bevá ndorló k tö bbsé ge lakott. Né gy hó nappal a
megé rkezé se utá n, december 2-a hideg é jszaká já n, E\ angelia vilá gra

8
hozta lá nyá t egy Otö dik sugá rú ti kó rhá zban. Mivel iú t vá rt,
hirtelenjé ben kellett lá nynevet talá lnia, ezé rt nevezte Mariá nak. A
kislá ny há rom é ves, amikor a ke-resztsé gben a Cecı́lia Sophia Anna
Maria Kalogeropoulos nevet kapja. Kevé ssel a má sodik lá ny
szü leté se, valamint az egyesü lt á llamokbeli á llampolgá rsá g
megszerzé se utá n, az apa a Kalogeropoulos nevet Callasra vá ltoztatja.
George, á ld ekkor má r gyakorolhatta mestersé gé t, vá sá rolt egy
gyó gyszertá rat a Harmincnyolcadik utca é s a Nyolcadik sugá rú t
sarká n, Manhattenben. A csalá d egy szeré ny laká sban é lt a patika
fö lö tt, mı́g cl nem tudtak kö ltö zni egy ké nyelmesebb helyre.

Evangelia minden csaló dottsá gá t a ké t lá nyá ra ö ntö tte, akikbe
belediktá lta az ő zene irá nti szereteté t. Maria mé g alig tö ltö tte be az
ö tö dik é leté vé t, mikor anyja felfedezte, hogy a kö vé rké s, rö vidlá tó
kislá nynak csodá latos hangja van. Ekkor vá sá rolt egy pianı́nó t, é s
elkezdett gö rö g cs amerikai dalokat tanı́tani a lá nyainak. Ké ső bb
beszerzett egy gramofont is, ezen hallgatta Maria az első Belli ni- é s
Verdi-operá kat. Má r felnő ttkorá ban operacsillagké nt Callas ı́gy vall
errő l: Anyá m ú gy hatá rozott, hogy elé g felké szü lt vagyok ahhoz, hogy
é nekeljek, pedig mé g csak né gyé ves voltam, é s utá ltam az é neklé st.
Ezé rt van az, hogy a bel cantó \?\ való kapcsolatomat a gyű lö let
ugyanú gy'jellemzi, mint a szeretet.”

Maria szeretet né lkü l nő tt fel, é s a szü lei kö zt zajló á llandó
perpatvarban. .Nekem nem volt gyerekkorom - mondja má sutt -
anyá m nem é rtett meg, apá m pedig szinte soha nem volt otthon, nem
tudott nekem segı́teni.” Maria befelé forduló lá ny volt, tele a nő vé re
szé psé ge miatti komplexusokkal, alig voltak bará tai, é s sok idő t
tö ltö tt otthon egyedü l. Evangelia mindig tö bb idő t szentelt Jackie-
nek, aki Mariá ná l hat é vvel idő sebb, vonzó , sző ke é s karcsú lá ny volt.
Ebbe a lá nyá ba, s az ő jö vő beli jó há zassá gá ba helyezte minden
remé nyé t. Az anyai elgondolá s szerint ennek a frigynek kellett
biztosı́tania a csalá d tá rsadalmi ranglé trá n való emelkedé sé t.
Mariá val szemben mindig tá volsá gtartó volt, sokat kö vetelt tő le, é s
olyan vasszigorral bá nt vele, ami inká bb taná rra vallott, mint egy
é desanyá ra. A ké t lá nytestvé r, akik akkor nagyon jó l kijö ttek
egymá ssal, kö lcsö nö sen vigasztalgattá k egymá st, s megpró bá ltá k
elviselni depresszió ra hajlamos anyjuk hirtelen hangulatvá ltozá sait.

Mikor 1929-ben az egyesü lt á llamokbeli tá rsadalmat mé ly gazdasá gi

vá lsá g sú jtotta, Maria apja eladta az ü zleté t, s visszaté rt korá bbi

9
foglalkozá sá hoz, a gyó gyszerü gynö ki munká hoz. A há zastá rsak kö zti
né zetelté ré sek addigra má r menthetetlenné tetté k a helyzetet.
George-nak, aki ú j munká já nak kö szö nhető en sok idő t tö ltö tt tá vol az
otthoná tó l, viszonya lett Alexandra Papajohnnal, egy gö rö g
szá rmazá sú lá nnyal, a csalá d valamelyik bará tjá nak a lá nyá val.
Evangelia, akinek mindig tudomá sa volt fé lje fé lrelé pé seirő l, a teljes
ké tsé gbeesé s szé lé n á llt. El kellett kö ltö zniü k otthonukbó l egy olyan
há z apró cska laká sá ba, melynek emeleteire nem já rt lift, s csak egy
ugrá sra volt Harlemtő l, a fekete negyedtő l, amely a vá ros
legszegé nyebb ré szei kö zé tartozott. Callas asszony má r csak abban
remé nykedett, hogy amikor Maria befejezi az iskolá t, fogja a ké t
lá nyt, s bizonyı́tvá nnyal a zsebü kben visszaté rnek Gö rö gorszá gba,
ahol majd folytathatjá k tanulmá nyaikat.

Maria tı́z é ves korá tó l kezdve szigorú zenei nevelé sben ré szesü lt, ami
megakadá lyozta, hogy a tö bbi, vele egykorú gyereké hez hasonló
gyerekkora legyen. Evangelia szá má ra egyá ltalá n nem tű nt
fontosnak, hogy mit gondol a lá nya, aki szá má ra a zene akkoriban
nem jelentett má st, mint szó rakoztató idő tö lté st. Az sem izgatta,
hogy a kislá ny rettegett a nyilvá nos fellé pé sektő l, é s attó l, hogy
nevetsé gessé vá lhat a szı́npadon. A kö vé rsé ge miatt tele volt
komplexusokkal, utá lt tü kö rbe né zni, á m anyja, ennek ellené re, arra
ké nyszerı́tette, hogy á lljon ki a nyilvá nossá g elé . Ez a kishitű sé g egy
é leten á t elkı́sé rte, s amikor hı́res csillag vá lt belő le, Maria kitalá lta
Callas, a nagy dı́va szerepé t, hogy á larcké nt mö gé bú jhasson.

Maria anyja, akinek viszont ambı́ció i voltak, elhatá rozta, hogy

kihaszná lja a „csodagyerek” tehetsé gé t, é s hó napokon keresztü l
hurcolta meghallgatá sró l meghallgatá sra, hogy elindı́tsa a hı́mé t7 felé
vezető ú ton. A kislá ny szá má ra nagyon kemé ny korszak vette
kezdeté t, amelyben anyja szü ntelenü l nyomá st gyakorolt rá , az ó rá k
é s a pró bá k pedig kimerı́tő munká t jelentettek. Evangelia kisé rte
zongorá n, é s olyan klasz-szikus darabokon erő ltette a hangjá t,
amelyek tú l nehezek t oltak a kislá ny szá má ra. Callas mindig nyı́ltan
panaszkodott arró l, hogy neki nem volt gyerekkora: „Való igaz, hogy
nagyszerű hangom t olt, é s anyá m a zenei pá lya felé irá nyı́tott. Engem
is csodagy erekké nt kezeltek. Ha visz-szatekintek arra, hogyan
mentek a dolgok, nem panaszkodhatom. De lé teznie ké ne egy olyan
tö rvé ny nek, amely megtiltja, hogy ilyen hatalmas felelő ssé g
nehezedjé k egy ekkora gy é rmé k t á liá ra. A csodagyerekeknek emiatt
nincs soha igazi gyerekkoruk. Nem emlé kszem, hogy lett volna akar

10
csak egy já té kom is - egy baba vagy má s kedvenc -, csak az á riá k,
amely eket vé gigpró bá ltattak velem né ha egé szen a t é gkimerü lé sig,
hogy aztá n tü ndö kö lhessek az é v vé gi iskolai ü nnepsé gen.”

Annak ellené re, hogy Maria nem sok lelkesedé ssel kezdte zenei
pá lyá já t akkoriban fogorvos akart lenni -, lassacská n kibontakozott a
zene irá nti é rdeklő dé se. Rá é bredt, hogy bá r nem vonzó nő ,
csodá latos hangja mé gis szeretetet é s csodá latot vá lt ki az
emberekbő l. S ebben a pillanatban mé ly vá ltozá s kö vetkezett be az
é leté ben. Megé rtette, hogy semmi é rtelme arra tö rekednie, hogy
olyan legyen, mint a nő t é ré , hanem inká bb arra kell tö rekednie, hogy
vigye valamire a mű vé szet vilá gá ban. Tö bbé nem aggasztotta a
kü lseje, é s arra az egy dologra ö sszpontosı́tott, amely ben Jackie
sosem győ zhette le: é nekelt.

Amikor 1937 januá rjá ban Callas asszony bejelentette a fé rjé nek,
hogy visszaté r a lá nyokkal Gö rö gorszá gba, az apa megpró bá lta
elé rni, hogy Maria ott maradhasson vele, de tö rekvé se nem já rt
sikerrel. Evangelia a szü lő hazá já ban akarta elindı́tani csodá latos
hangú lá nyá nak pá lyafú tá -sá r, a zeneó rá k kö ltsé gé nek fedezé sé ben
pedig szá mı́tott rokonai nagylelkű tá mogatá sara. Megı́gé rte, hogy'
nyá r vé gé n, de legké ső bb kará csony ra visszaté rnek. George
megfogadta, hogy minden hó napban kü ld a felesé gé nek 25 dollá rt,
sajá t cseké ly izeté sé nek felé t, a csalá d fenntartá sá nak kö ltsé geire. A
lá nyok azt gondoltá k, hogy az apá tó l való elvá lá s csak á tmeneti idő re
szó l, de az é nekesnő - aki kü lső leg nagy on hasonlı́tott az é desapjá ra,
é s kö tő dö tt is hozzá - csak nyolc é vvel ké ső bb lá tta viszont.

A hazaté ré s nem ment oly an zö kkenő mentesen, mint azt Evangelia
elké pzelte. Mikor megé rkeztek Athé nba, az any ai nagy mamá hoz
kö ltö ztek, aki akkoriban egy szeré ny, há rom szobá s laká sban é lt.
Tizenné gy' é v tá volié t utá n Evangelia megá llapı́thatta, hogy' a
Dimitriadis csalá d mar nem furdö tt abban az anyagi jó lé tben é s nem
ö rvendett akkora tá rsadalmi megbecsü lé snek, mint korá bban.
Rö viddel a hazaé rkezé s utá n, s a csalá di é s bará ti kö rben tett hatá sos
lá togatá sok befejezté vel vilá gossá vá lt elő tte, hogy' senki sem fogja
anyagilag tá mogatni lá nyai zenei karrieré t. Anya é s lá nyai nyolc é vre
ott rekedtek egy olyan orszá gban, amelyet elő szö r a II. vilá ghá ború ,
majd a gö rö g polgá rhá ború sú jtott tengerny i fá jdalommal é s
né lkü lö zé ssel.

11
Anyagi helyzetü k mé g rosszabbá vá lt, mikor ké t hó nappal a
Gö rö gorszá gba való megé rkezé s utá n George, a fé lj tü dő gyulladá st
kapott, es ennek kö vetkezté ben elvesztette a munká já t. ı́gy nem tudta
nekik kü ldeni a havonta esedé kes ö sszeget, é s arra ké rte felesé gé t,
hogy kö ltö zzenek vissza New Yorkba. Maria é desanyjá nak azonban
esze á gá ban sem volt elhagy ni szü lő hazá já t, ı́gy aztá n maradtak, s
Jackie szeré ny titká rnő i izeté sé bő l, valamint rokoni tá mogatá ssal
sikerü lt fenntartani magukat. Ké ső bb má r arra futotta, hogy'
nagyobb laká sba kö ltö zzenek, amelyet aztá n Evangelia a birtoká ban
levő igen kisszá mú bú tordarabbal rende-zett be. Maria szobá já ban
azonban nem volt fű té s, ezé rt mikor é jszaka tanult, kesztyű ben é s
vastag kabá tban ü ldö gé lt az ı́ró asztalá ná l.

Marin Gö rö gorszá got sokkal szegé nyebb é s fejletlenebb orszá gnak
lá tta, amely semmiben sem emlé keztetett azokra az idilli leı́rá sokra,
amelyek anyja tö rté neteiben szerepeltek. Betolakodó nak é rezte
magá t sajá t csalá djá ban - az unokatestvé rei ú gy nevezté k, a jenki é s
nagyon hiá nyzott neki az apja. Evangelia tová bbra is a fé rje
szá mlá já ra irta az ö sszes ké nyelmetlensé get, amelyet a csalá dnak el
kellett szenvednie, é s nem mutatta meg Mariá nak a leveleket,
amelyekben az apja arra ké ri, té ije-nek vissza Ameriká ba. Az i jú
Callas-lá ny, akinek alig volt ideje, hogy hozzá szokjon ú j é leté hez, s aki
azt gondolta, hogy az apja má r nem is szereti, egyszerre csak
meghallgatá sok, elő adá sok é s szereplé sek vad ö rvé nylé sé be
csö ppent, melyek festő ibbné l fé stő ibb helyeken zajlottak.
Belenyugvá ssal fogadta anyja kö vetelő zé seit é s megalá zó
bá ná smó djá t, bá r kezdte utá lni, hogy lé pten-nyomon azt ké rik tő le,
„é nekelne-e valamit”.

1937. szeptember elejé n Evangelia rá é bredt, hogy tizenhá rom é ves
lá nya tú l iatal ahhoz, hogy beiratkozzon az Athé ni
Konzervató riumba, az orszá g legjobb inté zmé ny é be. Azt azonban
sikerü lt elé rnie, hogy fogadjá k meghallgatá sra a Nemzeti
Konzervató riumban, amely má sodik volt a ranglistá n.
Meghamisı́totta Maria adatait, azt á llı́totta, hogy tizenhat é ves,
amiben senki sem ké telkedett, lá tvá n, hogy a lá ny milyen magas é s
erő s testalkatú . A meghallgatá s Maria Trivella, a fő vá ros egyik
legjobb magá né nektaná ra elő tt nem is mehetett volna jobban. A
lá nyka ö sztö ndı́jat kapott, hogy Maria Trivella keze alatt tanulhasson,
á ld nagyon lelkesnek mutatkozott ú j tanı́tvá nya hangi adottsá gai é s

12
elő adó i é rettsé ge lá ttá n. Itkkor Maria é leté ben egy sok szemé lyes
á ldozattal é s lá zas munká val teli ú j korszak kezdő dö tt.

A napok gyorsan teltek az é nekó rá k, a drá maó rá k, az operatö rté neti
elő adá sok, a zongoralecké k é s a francia, valamint olasz kiejté si gy
akorlatok kö zö tt. Mariá nak nem voltak vele egyidő s bará tnő i, hiszen
alig volt szabadideje, é s rosszul beszé lt gö rö gü l. Eleté ben első helyen
a zenei tanulmá nyai á lltak, amelyeket a megszá llottsá ggal hatá ros
mó don folytatott. A vé gkimerü lé sig gyakorolt - tizenké t, tizenné gy'
ó rá kat megszakı́tá s né lkü l s egyetlen dolog hatott rá ö sztö nző en, az
evé s, ami nem tett jó t sem az egé szsé gé nek sem pedig a kü lsejé nek.
Maria tová bbra is ormó tlan formá jú , esetlen leá nyzó volt, aki vastag
szemü veget viselt, é s hatalmas sú lyfelesleget cipelt. Anyja, ahelyett,
hogy' i gyeit volna lá nya helyes é tkezé sé re, ó riá si mennyisé gű é tellel
lá tta el, mintegy jutalmazandó hatalmas erő feszı́té seit. Tizenné gy'
é ves korá ban - egy olyan korszakban, amikor mé g alig volt ismeretes
ez a betegsé g - az é nekesnő bulé miá ban szenvedett, egy' olyan
é tkezé si rendellenessé gben, melynek há tteré ben a testsú llyal é s a
izikai megjelené ssel kapcsolatos tú lzott aggodalom á ll.

1939 nyará n nő vé re, Jackie megtartotta eljegyzé sé t egy- a hajó gy
á ros csalá d ö rö kö sé vel, Miltos Embiricos-szal. A lá ny egy ı́gé retes
zenei pá lyafutá sró l mondott le a jó parti remé nyé ben. Evangelia
elé gedettnek tű nt, hiszen sikerü lt „elrendeznie” az egyik lá ny sorsá t,
amely megoldá s egyben emelkedé st is jelentett a tá rsadalmi
ranglé trá n. A dolgok azonban nem mentek ilyen simá n, é s Jackie
jegyessé ge ö rö k szerelmé vel egyszercsak megszakadt. A gazdag
Embiricos csalá d ellenezte iuk há zassá gá t a szeré ny szá rmazá sú é s
„ké tes erkö lcsű ” leá nyzó val. Maria szá má ra nem jelentett ö rö mhı́rt
nő vé re eljegyzé se, mert a fé lté keny sé g é s a né zetelté ré sek ellené re
nagyon szorosan kö tő dö tt testvé ré hez. Csak jó val ké ső bb fedezte fel,
mi volt az igazi oka annak, hogy Jackie Callas vé gü l nem mehetett
felesé gü l vő legé nyé hez.

Az é v y'é gé n Mariá t felvetté k a hő n á hı́tott helyre, a nagy tekinté lyű
Athé ni Konzervató riumba, miutá n ré szt vett a meghallgatá son Ehira
Hidalgo elő tt, aki aztá n nagy on hatá rozottan irá nyı́totta zenei
pá lyafutá sá t, é s mindenkiné l jobban hatott á talakulá sá ra. Ehira, ez a
hı́res spanyol szoprá né nekesnő , aki a vilá g legfontosabb
operaszı́npadain é nekelt - a milá nó i Scalá ban vagy a londoni Covent
Gardenben -, s aki Gö rö gorszá gban maradt, amikor hazá já ban kitö rt

13
a polgá rhá ború , a felső bb tá rsadalmi kö rö kbe tartozott, é s nemcsak
hı́res é nektaná mő volt, hanem sajá tos stı́lusú , mű velt asszony is, aki
igen jó kapcsolatokkal bı́rt a mű vé szvilá g berkeiben.

Az Elviraes jö vendő beli tanı́tvá nya kö zti első talá lkozá s mindkettő jü k
szá má ra igen szı́vszorı́tó esemé ny volt. Hidalgo asszony egy
elhanyagolt kü lsejű kamaszlá nyt lá tott maga elő tt, akinek az arca
csupa pattaná s volt, vastag szemü v eget viselt, tizenö t é ves lé té re
kilencven kiló t nyomott, é s folyton a kö rmé t rá gta idegessé gé ben.
Nevetsé gesnek tű nt szá má ra agon-dolat, hogy' ez a lá ny é nekesnő
akar lenni, de amikor meghallgatta, azonnal tudta, hogy nagyszerű
elő adó mű vé sz lesz belő le. A voká lis techniká ja messze á llt a
tö ké letestő l, de a hangjá ban olyan drá mai mé lysé gek, olyan zenei
é rzé keny seges egyé ni jellegzetessé gek rejlettek, hogy egé szen
megható dtam. Kicsordult a kö nnyem is, é s elfordultam, hogy ne lá ssa.
Rö gtö n tudtam, hogy a taná ra leszek, é s amikor belené ztem a gy
ö nyö rű szemé be, felfedeztem, hogy az ö sszes tö bbi {tulajdonsá ga
ellené re nagyon szé p” -emlé kszik vissza Elvira I lidalgo arra az első
meghallgatá sra.

Ettő l a pillanattó l fogva Hidalgo asszony lett Maria tanara, bará tnő je,
mentora, á tvé v e az első taná r, Maria Trivella, szinten e
szerepkö rö ket betö ltő helyet. Amikor (/alias meghalt, pá rizsi
laká sá ban, az emlé kek falá n, csodá lt mentorá nak fé nyké pé igen
elő kelő helyet foglalt el. Egy alkalommal a szoprá n ı́gy ny ilatkozott:
„Minden mű vé szi, szı́npadi é s zenei ké pzé semen: é s felké szı́té semé it
ennek a kivá ló spanyol mű vé sznő nek tartozom kö szö nettel.” Elvira
nemcsak Maria hangjavai tö rő dö tt, hanem a izikai megjelené sé vel is
olyannyira, hogy megfenyegette, nem ad neki tö bb ó rá t, ha nem fogy
le, é s nem tö rő dik a kü lsejé vel. „Egy primadonná nak, aki majd a
szı́npad csillaga lesz, izikailag is elegá nsnak kell lennie, nemcsak a
hangjá ban” - igyelmeztette egy' alkalommal.

Mı́g Elvira Hidalgo be nem lepett az é leté be, addig senki sem fedezte
fel Maria Callas hangjá nak ő seredeti kü lö nlegessé gé t. Triv ella ú gy
vé lte, hogy Mariá nak alapvető en mezzoszoprá n hangja van, de
Hidalgo segı́tsé gé vel ké pessé vá lt a legmagasabb szoprá n hangok
kié neklé sé re is.

Ettő l kezdve, ké z a ké zben azzal az asszonnyal, aki első „Pigmalionja”
lesz, a iatal lá ny nagy' lelkesedé ssel ú j korszakot kezd, egy intenzı́v

14
tanulá si folyamatot, amely minden reggel tı́z ó rakor veszi kezdeté t é s
este nyolcig tart. Csakis a zené nek é lt, é s lassan-lassan kezdtek
mutatkozni rajta Elvira munká já nakjelei. Amint teltek-mú ltak a
hó napok, egyre jobban é rezte magá t a bő ré ben, s a magá ny é rzé se,
amely mindaddig kö rü lvette, kezdett eltű nni. Megtanult ú gy
ö ltö zkö dni, hogy' palá stolja kö v é r-sé gé t, megtanult elegá nsan
lé pkedni, é s termé szetesen mozogni a szı́npadon, s ü gyelni minden
egyes mozdulatá ra.

1940. októ ber 28-á n Gö rö gorszá g belé pett egy' olyan há ború ba,
amelyet mindená ron el akart kerü lni. Mussolini hadserege
megszá llta Albá niá t, s mikor az olasz csapatok megpró bá ltá k á tlé pni
Gö rö gorszá g hatá rá t, az orszá g mozgó sı́tott, é s visszavonulá sra
ké nyszerı́tette a Duce embereit. A há ború nyomorú sá ga teljesen
vá ratlanul é ne el azt az orszá got, ahol Maria Callas debü tá lá sá ra
ké szü lt az Athé ni Nemzeti Szı́nhá zban, Suppé Boccaccio cı́mű
operettjé nek egy' kisebb mellé kszerepé ben. Az osztatlan
kö zö nsé gsikernek kö szö nhető en y'é gre elő szö r hivatá sos
é nekesnő nek é rezhette magá t, nem pedig egy szé ni zenerajongó nak.
Az egé sz csalá dja ott feszı́tett é s tapsolt bü szké n a bemutató n, az első
sorban. Arnak a felejthetetlen esté nek a sikere segı́tsé gé re volt, hogy'
é rettebbé é s magabiztosabbá vá ljon. Az Elvira irá ny ı́rá sá val
folytatott lá zas munka vé gü l meghozta a gyü mö lcsé t.

Evangelia é s lá nyai é lete nemigen vá ltozott a há ború első
hó napjaiban, de mé g há travolt a feketeleves. 1941. á prilis 27-é n,
miutá n Gyö rgy kirá ly é s csalá dja Egyiptomba menekü lt, Gö rö gorszá g
a né metek kezé re kerü lt. Né há ny hé ttel ké ső bb a horogkeresztes
zá szló má r az Akropolisz ormá n lengedezett, s a gö rö gö k is kezdté k
megé lni azt a szö rnyű sé get, amelytő l millió k szenvedtek szerte
Euró pá ban. Az é lelmiszerek egyre inká bb hiá nycikké vá ltak, a
kö zszolgá ltatá sok a megszá lló hadsereg kezé be kerü ltek, s a dé lutá n
kö zepé n má r megkezdő dö tt a kijá rá si tilalom. Am a ná ciknak nem
sikerü lt elé rniü k, hogy' Maria megszakı́tsa a munká já t, minden
reggel egyedü l elgyalogolt Hidalgo asszony há zá hoz, s ott maradt
ná la egé sz nap. Csak sö té tedé skor indult haza a kimentő pró bá k utá n,
né ha má r a kijá rá si tilalom ó rá iban, kocká ztatva, hogy egy né met
ő rjá rat foglyul ejti.

A ná ci megszá llá s ellené re Maria é s é desanyja helyzete nem volt

nagyon rossz, mivel Miltos Embiricos, nő vé re, Jackie vő legé nye

15
szerzett nekik meleg ruhá t é s é lelmet. Maria nő vé re, 1989-ben
kiadott, é s sok titkot felfedő napló já ban leı́rta az anyjuk á ltal
gondosan leplezett tö rté netet, melybő l megtudhatjuk, mié rt nem
szű kö lkö dö tt a csalá d sem é lelemben sem ruhá ban a há ború é vei
alatt. Mikor Evangelia megtudta, hogy idő sebb lá nya eljegyezte magá t
a gazdag ö rö kö ssel, azonnal kihallgatá st ké rt jö vendő beli vejé né l,
hogy egyezsé get ajá nljon neki: ha anyagilag a segı́tsé gü kre siet, akkor
ő engedé lyezi, hogy leá nya, .Jackie a szerető je legyen. Ez az egyezsé g
vé get vetett annak a remé nynek, hogy Jackie egy nap való ban Miltos
felesé ge legyen. Mikor egy é vvel ké ső bb Maria, aki mindig azt hitte,
hogy apjuk segı́ti ő ket anyagiakkal, rá jö tt az igazsá gra, meg a
korá bbiná l is jobban gyű lö lte az anyjá t.

Maria sosem felejti el 1941 telé t, amikor egy sok halait okozó
hideghullá m tö rt a vá rosra, s egé szen a hegyekig kellett gyalogolni,
hogy é lelmet vehessenek a feketepiacon. .Athé n ná ci megszá llá sa
é letem legfá jdalmasabb korszaka. Nagyon jó l emlé kszem 1941 telé re,
az volt a leghidegebb té l, amit valaha is megé ltem, amikor tö bb mint
hú sz é v utá n ú jra havazott. Az utá na kö vetkező egé sz ny á ron
paradicsomot meg ká posztafé lé ket ettem, azt, amit hosszú
gyaloglá sok é s kö nyö rgé sek utá n sikerü lt beszerezni, miutá n a tanyá s
gazdá k szı́ve meglá gy ult anny ira, hogy1 adjanak valami kis
zö ldsé get” - mesé lte Callas é vekkel ké ső bb. Maria sosem felejtette el
azt a szenvedé st, ami osztá lyré szü l jutott nekik a ná ci megszá llá s é vei
alatt. Az é hezé s, a szegé nysé g é s a rettegé s é vei voltak ezek, melyek
ö rö kre rá nyomtá k bé lyegü ket az é leté re.

Maria ezekben a drá mai napokban tudta meg, hogy Elvira

munkahelyet szerzett szá má ra az Athé ni Operahá zban. Ekkor mé g
csak tizenhé t é ves volt, s az a té ny, hogy mestere befolyá sá nak
kö szö nhető en ő csak ú gy' egyszerű en besé tá lt a nagykapun az
Operahá zba, kartá rsaibó l á ltalá nos irigysé get vá ltott ki. Maria, aki
é pphogy' csak kezdett biztos lenni magá ban, é s megszabadulni a
fé lelmeitő l, ú jra bizalmatlanná é s zá rkó zottá vá lt. 1942 nyará n,
amikor a né metek engedé lyezté k, hogy' Athé nben ú jra induljon a
kulturá lis é let, lehető sé ge nyı́lt egy' szerepre, ami meghatá rozó nak
bizonyult pá lyá ja felfelé ı́velé se szempontjá bó l. Az Athé ni Opera
Tosca elő adá sra ké szü lt, s mikor a fő szereplő megbetegedett,
Mariá nak ajá nlottá k fel, hogy' helyettesı́tse. S az akkor é pphogy
kamaszkorba é rt Maria, kilé pett a szı́npadra, é s hatalmas sikert
aratott Puccini e drá mai operá já nak gö rö gü l é nekelt fő szerepé ben.

16
Egy hó nappal ké ső bb olaszul é nekelte ugyanezt a szerepet. A há ború
dú lta Gö rö gorszá gban ennek az addig szinte teljesen ismeretlen
lá nynak sikerü lt kivı́vnia a kö zö nsé g osztatlan megbecsü lé sé t.

Attó l kezdve, hogy' helyettesı́tő ké nt elő szö r é nekelte Tosca szerepé t,
Mariá t az orszá g egyik legjobb operaé nekesnő jeké nt tartottá k
szá mon. Nyolc é vvel korá bban hagyta el az Egyesü lt Allamokat - ő
volt az egyetlen a csalá dban, aki rendelkezett amerikai
á llampolgá rsá ggal -, é s bá r Gö rö gorszá gban nagy' hı́rné vnek
ö rvendett, szeretett volna visszaté rni az Allamokba, é s ú jra együ tt
lenni é desapjá val. A né metek kivonultak Athé nbó l, s egy' eufó rikus
idő szak utá n az orszá g vé res polgá rhá ború ba sü llyedt. A helyzet mé g
ké nyesebb volt, mint a vilá ghá ború idejé n, é s Maria elő tt, akinek
lejá rt az Athé ni Operá val kö tö tt szerző dé se, nagyon kevé s lehető sé g
ny lott felivelő karrierje folytatá sá ra. Epp amikor betö ltö tte
huszonegyedik é leté vé t, é s a mikor a legkevé sbé vá rta, egy enesen a
sajá t nevé re cı́mzett levelet kapott George Callastó l. 1944. december
5-é n é rkezett a levé l, amely nek borı́té kjá ba apja egy szá zdollá rost
tett szü leté snapi ajá ndé kké nt. Az operaé nekesnő meg volt győ ző dve
arró l, hogy' a gö rö gorszá gi sikerek utá n megnyı́lnak elő tte az ajtó k
New Yorkban, aká r a mitikus Metropolitan Operahá zé is.

17
Csillag született

18
1945. szeptember 14-é n az i jú szoprá né nekesnő a Stockholm
gő zhajó fedé lzeté n ú tnak indult az Egyesü lt Allamokba. Zsebé ben
szá z dollá r

I ipult, alig colt csomagja, es nem tudta apja lakhelyé nek pontos
cı́mé t.

angelia, akit feldü hı́tett a lá ny „á rulá sa”, nem volt hajlandó a
rendelke-^zé sere bocsá tani semmifé le informá ció t a tengerentú li
rokonsá g laklie-yé rő l. Maria ezé rt \ olt annyira meghatott, amikor
kiszá llt a hajó bó l, s a kikö tő i tö megben felismerte George-ot. Apja
vé letlenü l é rtesü lt é rkezé -sé rő l, amikor elolvasta a gö rö g koló nia
napilapjá nak azt az oldalá t, ahol “"A a Gö rö gorszá gbó l é rkező hajó k
utaslistá já it kö zö lté k. Mariá nak tehá t JlJmá r volt fedé l a feje fö lö tt:
egy kis laká s Washington Heightsben, ugyan-+ji abban a kerü letben,
ahol sok é vvel azelő tt is laktak.

Jı́ Az apjá val való ú jra talá lkozá s nagy ö rö mé t kö vető en Maria
felfedez-te, hogy' George ré gi szerető jé vel, Alexandra Papajohnnal é l
együ tt. Bar megé rtette, hogy Evangelia nyolc é wel korá bban elhagyta
az apjá t, nehé z volt szamá ra, hogy osztoznia kellett apja szereteté n,
aki irá nt titok-bá n rajongá st tá plá lt. Alexandra az egyedü lá lló , inom
é s egyszerű negy-vené ves nő - akivel George 1964-ben há zassá got
kö tö tt, miutá n sikerü lt Q elvá lnia a felesé gé tő l - ú gy dö ntö tt, hogy
amı́g Maria az apjá ná l é l, addig

R ő hazakö ltö zik a szü leihez, hogy’ ne zavaija meg apa é s lá nya
kapcsolatá t.

A New York-i első hó napok olyanok voltak Maria szamá ra, mint
valami rö vid vaká ció a gö rö gorszá gi é vek hosszú ké mé ny munká ja es
né lkü lö zé sé i utá n. Szeretett sé tá lgatni ennek a dinamikus é s gazdag
varosnak az utcá in, mikö zben folyton hamburgert é s hot dogot evett,
é s termé szetesen egyre csak hı́zott. Hamarosan ú j ruhatá rat kellett
csiná ltatnia,deezcn kı́vü l szü ksé gevoltmé gegy zongorá ra,egy
magá né nektaná rra é s egy mű vé szi ü gynö ksé gre is. Arró l á lmodozott,
hogy fü ggetlenné vá lik, é s talá l magá nak egy kis laká st egy valamivel
elő kelő bb negyedben. Mivel apja nem tudott segı́teni kö ltsé gei
fedezé sé ben, ezé rt keresztapjá hoz, doktor Lantzounishoz fordult, aki
kö lcsö nzö tt neki pé nzt, é s megengedte, hogy a manhattani East Side-
on talá lható elegá ns laká sá ban pró bá ljon.

19
Maria ú tja az olyannyira vá gyott diadalhoz az Egyesü lt Allamok
operaiban nem volt kö nnyű , s gyorsnak mé g kevé sbé volt mondható .
Hetek teltekei azzal, hogy' a legjobb ü gynö ksé gekné l kilincselt,
mindhiá ba. Mikor bemutatta a gö rö gorszá gi elő adá sait mé ltató
kritiká kat é s elemzé seket, megoldhatatlan problé má val szembesü lt:
az. ü gynö ksé geken senki sem beszelt gö rö gü l, vagy is, dicső mú ltja
mintha nem is lé tezett volna. Szerencsé re, hat hó nappal az
Allamokba é rkezé se utá n sikerü lt kieszkö zö lnie egy meghallgatá st a
hı́rneves Metropolitan igazgató já ná l. Miutá n elé nekelte a „Casta
Diva”-t, Edward Johnson ú r ké t opera, a Pillangó kisasszony é s a
Fidelio cı́mszerepé t ajá nlotta az addig elő tte teljesen ismeretlen,
huszonké t esztendő s lá nynak. Nagy meglepeté sé re Callas kerek-
perec elutası́totta az ajá nlatot. Maria diadalmaskodni akart az opera
eme templomá ban, de esze á gá ban sem volt nevetsé gessé tenni
magá t. Nem vá llalta azt a kocká zatot, hogy' a Fidelio cı́mszerepé t
angolul é nekelje, sem pedig azt, hogy egy tö ré keny japá n leá nyká t
alakı́tson a maga kilencven kiló s, jó l megtermett alkatá val.

Bar a bará tai é gbekiá ltó ostobasá gnaknak tartottá k, hogy nemleges
vá laszt adott a Metropolitannak, az operaé nekesnő nagyon bü szké n
azt mondta: „Bolondok, egy napon a Met igazgató ja té rden á llva fog
kö nyö rö gni, hogy é nekeljek ná luk.” Callas ö nbizalmá t megnö velté k a
korá n jö tt gö rö gorszá gi sikerek, s mikor a San Erancisco-i
meghallgatá s utá n az inté zmé ny igazgató ja azt javasolta, menjen
Olaszorszá gba, kepezze magá t, s visszaté ré se utá n majd szerző dteti,
Maria ı́gy vá laszolt: „Kö szö -nő m, de miutá n má r karriert csiná ltam
Olaszorszá gban, Onre nem lesz tö bbé szü ksé gem”. Meg volt győ ző dve
ró la, hogy jó l dö ntö tt, s ezt majd az idő is igazolja, de abban a
pillanatban ez azt jelentette, hogy az Egyesü lt Allamok ké t
legfontosabb Operahá zá nak kapui bezá rultak elő tte.

Kevé ssel 1946 kará csonya elő tt Evangelia partra szá llt New Yorkban,
ahol a kikö tő ben kerten vá rtá k é rkezé sé t. A lá nya, Maria, é s a fé lje,
George, akit kilenc é ve nem lá tott. Abbé li hiá bavaló igyekezeté ben,
hogy szü leit kibé kı́tse, az operaé nekesnő ki izette anyja hajó jegyé t,
hogy ı́gy' ott legyen ő is velü k. A há zaspá r talá lkozá sa azonban nem
ú gy zajlott, ahogyan Maria elké pzelte. Mikor anyja rá jö tt, hogy'
George tová bbra is fenntartja viszonyá t a ré gi szerető jé vel,
Alexandrá val, nagyon dü hö s lett. Ettő l a pillanattó l kezdve a csalá di
é let pokollá vá lt. Maria, aki gyermeki naivsá ggal pró bá lta

20
megmenteni szü lei há zassá gá t, ú jra mindent vezé relni é s birtokolni
akaró anyja irá ny ı́rá sa alá , é s a szü lő i xı́tá k kereszttü zé be kerü lt.

Szerencsé re, é pp azokban a napokban ismerkedett meg a hı́res olasz

tenoré nekessel, Giovanni Zenatelló val, a Veronai Fesztivá l mű vé szeti
igazgató já val, aki azé rt tartó zkodott New Yorkban, hogy' szoprá nt
keressen az ú jra mű sorra tű zö tt La Giocondá hoz. Mariá nak
bará tnő je, a szinté n operaé nekesnő Nicola Rossi-Lemeni
kö zvetı́té sé vel sikerü lt bejutnia a Zenatello laká sá n tartott
meghallgatá sra, melynek sorá n az idő s tenort egé szen magá val
ragadta Maria hangja. Meg sem vá rta, hogy a lá ny befejezze az á riá t,
azonnal szerző dtette, mert meg volt gy ő ző dve ró la, hogy' ő az, akit
keresett. Maria szá má ra ez volt az igazi nagy lehető sé g.
Olaszorszá gban debü tá lhatott egy' hozzá illő szerepben, ami egyben
alkalmat kı́ná lt arra is, hogy eltá volodjon a szü leitő l, akiknek
viszonya napró l-napra viharosabbá vá lt.

Maria Callas olaszorszá gi pá lyafutá sá nak kezdeté t jó elő jelek
kisé rté k. Jú nius 27-é n é rkezett az orszá gba azzal az elhatá rozá ssal,
hogy diadalt arat a Veronai Fesztivá lon. Ekkor mindö ssze
huszonhá rom é ves volt, é s egy huszonö tezer fő s am iteá trumban
lé pett fel, ahol Tulio Sera in, a Metropolitan korá bbi igazgató ja, „az
operá k vezé nylé sé nek mestere” dirigá lta. Miutá n elbú csú zott
szü leitő l, elindult Olaszorszá g felé , ahol taná ra é s mentora, Elvira
Hidalgo mindig is szerette volna szı́npadon lá tni. Amint megé rkezett
Veroná ba, azonnal elkezdett dolgozni é s pró bá lni Sera in mesterrel,
aki rö gtö n felismerte benne a hatalmas tehetsé get, é s minden
erejé vel azon volt, hogy a segı́tsé gé re legyen.

Egyik este Callas egy vacsorameghı́vá s alkalmá val talá lkozott Gio-
vanni Battista Meneghinivel, aki vé gü l a fé rje s egyben a menedzsere
is lesz. Sokan é rtetlenü l á lltak az é nekesnő vá lasztá sa elő tt: vajon mit
lá tott Callas ebben a kopasz, kö vé r, idő s fé r iben, akiben mindenki
Maria apjá t sejtette. Ez az é pı́tő ipar terü leté n tevé ken) kedő ,
Mariá ná l harminc é vvel idő sebb, gazdag olasz gyá ros, aki
legé nyember volt, egy ré gi veronai nagypolgá ri csalá dbó l szá rmazott.
Mcnghinit, a lı́rai mű fajok nagy szerelmesé t vá rosszerte ú gy
ismerté k, mint a kezdő é nekesnő k pá rtfogó já t cs vé delmező jé t, s a
Veronai Aré na Fesztivá l egyik mecé ná sá t. Maria az első perctő l
kezdve vonzó dott hozzá : „Becsü letes é s ő szinte embernek tű nt,
nekem azonnal megtetszett.”

21
Má snap Battista meghı́vta Mariá t Velencé be, a Verona melletti
vá rosba kirá ndulni. Ugy tű nik, hogy kö lcsö nö s vonzalom é bredt
kö ztü k talá lkozá suk első pillanatá ban, pedig akkoriban Maria kü lseje
a nagy tú lsú lynak kö szö nhető en nem volt é pp csinosnak mondható .
Felesé gem, Maria Callas cı́mű , nagy port kavaró , ö né letrajzi ihleté sű
kö nyvé ben Meneghini ı́gy ı́rja le első talá lkozá sukat: „Nagyon
megsajná ltam. Az alsó vé gtagjai teljesen eldeformá ló dtak, a boká ja
olyan dagadt volt, hogy inká bb tű nt vá diinak, mint boká nak.
Ugyetlenü l é s erő ltetetten mozgott.” Mariá t az ő t kalauzoló há zigazda
kitű nő modora é s imponá ló mű veltsé ge ragadta meg; Battista, talá n a
korá ra való tekintettel, kezdettő l fogva ú gy kezelte, hogy a lá ny
biztonsá gban é rezte magá t, é s nem veszı́tette el az ö nbizalmá t.
Eleté ben elő szö r esett meg vele, hogy egy fé r i tisztelettel é s
csodá lattal tekintett rá . Attó l a romantikus velencei utazá stó l kezdve
hű sé ges é s elvá laszthatatlan tá rsa lett, aki mindenhová elkı́sé rte.
1947 nyará n viszonyuk szorosabbra fonó dott, s ami kezdetben csak
egy jó bará tsá gnak indult, diszkré t szerelmi romá nccá alakult.

Maria Callas vá rva vá rt bemutatkozá sa Olaszorszá gban nem ú gy

sikerü lt, mint ahogyan az é nekesnő remé lte. Né há ny nappal a
bemutató elő tt, az egyik fő pró bá n Maria balesetet szenvedett. Mivel
rö vidlá tó volt, az elő adá s alatt pedig nem viselhetett szemü veget,
ezé rt minden szı́npadi mozgá st pontosan az emlé kezeté be vé sett. Am
a má sodik felvoná s vé gé n mé gis megbotlott, é s ki icamı́totta a
boká já t. A fő pró bá n jelenlé vő kö zö nsé g nem szerzett tudomá st arró l,
hogy milyen komoly sé rü lé st szenvedett a szoprá né nekesnő , akit a
baleset a szoká sosná l drá maibb elő adá smó dra sarkallt. A bemutató n
Maria Callas szereplé se fensé ges volt, ú gy'viselkedett, mintha mi sem
tö rté nt volna; emelte bekö tö zö tt boká já t, ahol kellett, é s viselte az
é les fá jdalmat legjobb ké pessé gei szerint. Bá r jó kritiká kat kapott, a
vá rva-vá rt nemzetkö zi elismeré s akkor mé g elmaradt.

Huszonné gy é ves korá ban Maria beleszeretett egy emberbe, akit

„apá nak é s tá rsnak” vá lasztott. Anyjá nak é s Jackie-nek ı́rott
leveleiben elmesé li, milyen az ú j tá rsa, s hogy milyen igyelmesen
bá nik vele. Callas utolsó veronai elő adá sá ra augusztus 18-á n kerü lt
sor, s az é nekesnő nem volt biztos benne, hogy visszaté ijen-e New
Yorkba. Semmifé le szerző dé sre nem volt kilá tá sa, a zsebé ben alig 240
dollá r lapult, amit a fesztivá l alatti né gy' elő adá ssal keresett, s a
gondolat, hogy visszaté ijen szü leihez, egy' cseppet sem tű nt
vonzó nak elő tte. Ekkor tö rté nt, hogy Battista felajá nlotta pá rtfogá sá t,

22
é s azt is, hogy’ inanszı́rozza olaszorszá gi tartó zkodá sá nak minden
kö ltsé gé t. Bá r a hozzá kö zelá lló k ó vtá k tő le, hogy olyan ember kezé be
helyezze mű vé szi kanieijé nek sorsá t, aki nem tartozik ennek a
kö zegnek az impresszá rió i kö zé , Mariá t elbű vö lte a gondolat, hogy ú j
szerelme foglalkozik majd az ő szakmai é leté nek ü gyeivel.

1947- októ ber kö zepe tá já n a pá r elhagyta Veroná t é s Milá nó ba
kö ltö zö tt. A gyá ros, akit Maria kedvesen csak Tittá nak szó lı́tott, idő s
é desanyja szemrehá nyá sai elő l menekü lt, akinek nem tetszett, hogy'
ia egy „szı́nhá zi nő vel” adta ö ssze magá t, aki ná lá ná l jó val iatalabb.
Rá adá sul •azt vá gta ia fejé hez, hogy ı́gy majd hanyagolni fogja a
csalá di vá llalkozá st, ami pedig biztosı́totta a megé lheté st az anya é s a
tö bbi gyermek szá má ra is. Az anyai panaszok ellené re Meneghini
teljesen Maria pá lyafutá sá nak szentelte magá t az első naptó l fogva,
amikor enekelni hallotta, s minden idejet es pé nzé t arra kö ltö tte,
hogy biztosı́tsa szamá ra a legjobb mestereket é s meghallgatá sokat.
Sera in mester segı́tsé gé vé i a iatal szoprá nt leszerző dtetté k Wagner
nagy drá mai operá já nak, a Trisztá n é s Izoldá nak a fő szerepé re a
hı́res velencei Nagy Szı́nhá zba, a Fenicé be. A veronai viharos kezdet
utá n Maria Callas első nagy' olaszorszá gi sikeré t Velencé ben aratta
Izolda szerepé ben, amely egyike a legnehezebb partitú rá knak.

A kö \ etkező é vben a pá ijá t ritkı́tó hanggal é s regiszterekkel

rendelkező é nekesnő Olaszorszá g kü lö nbö ző vá rosaiban lé pett té l,
igen jelentő s operá k, nagyon nehé z é s bonyolult szerepeiben. Maria
Callas nemcsak arra volt ké pes, hogy hihetetlen sebessé ggel tanuljon
meg egy szerepet, hanem egé sz pá lyafutá sa alatt arró l volt hı́res,
hogy minden mű faj a kisujjá ban volt, é s megbi rkó zott oly an
operá kkal is, amelyeket a nehé zsé gekre való tekintettel hosszú idő n
keresztü l nem is é nekeltek. Novemberben volt Bellini Norma cı́mű
operá já nak a bemutató ja Firenzé ben, amely szerep Maria Callas
szamá ra egé sz é leté n á t meghatá rozó maradt. Senki sem volt ké pes
rá hogy' olyan mé ly drá mai erő vel é s mé ltó sá ggal formá lja meg ezt a
nagyon ö sszetett é s magas voká lis kö vetelmé nyeket tá masztó
szerepet, mint ő . Norma szerepe, amely et nyolcvanszor é nekelt el,
mindig karrieré nek legszebb pillanataira emlé keztette.

Azokban a rendkı́vü li stresszel teli hó napokban Maria hol szá rnyalt a
boldogsá gtó l, hol pedig szomorú sá g gyö tö rte, é s folyton csak hı́zott.

23
Szerencsé tlennek é rezte magá t, mert Battista nem ké rte meg a kezé t,
szakmai é leté nek ebben a szakaszá ban pedig azé rt kesergett, hogy se
a milá nó i Scala sem pedig a Covent Garden nem hı́vta mé g
szereplé sre. Am egyre jobb kritiká kat kapott, hı́rneve pedig mind
magasabbra szá rnyalt. 1948 jú liusá ban szerzett csak tudomá st arró l,
hogy' a Meneghini csalá d egyre jobban ellene fordult. Azé rt
hibá ztattá k, mert teljes egé szé ben megszerezte magá nak Battistá t,
aki miatta há tat fordı́tott a csalá di vá llalkozá snak, s nem haboztak
azzal a vá ddal illetni, hogy csakis azé rt é rkezett Veroná ba, hogy ott
fogjon magá nak egy gazdag, é s a mű vé szi vilá gban jó
ö sszekö tteté sekkel rendelkező embert. Ugy anakkor Evangelia, aki
mé g nem is ismerte Battistá t, szinté n nem né zte jó szemmel azt, hogy
a lá nya olyan fé r ihez menjen felesé gü l, aki „az apja lehetne”.

1949 má rciusá nak vé gé n Maria visszaté rt Veroná ba, hogy né há ny
napot Battistá val tö ltsö n, mielő tt elindul Buenos Airesbe, ahol egy
Battista á ltal szervezett elő adó kö rú t vette kezdeté t. Ebben az é vben,
a nagy projektek é vé ben kellett elő szö r elszakadnia jegyesé tő l, amit
nagyon rosszul é lt meg. Ekkor tö rté nt, hogy a gyá ros egé szen x
á ratlanul megké rte a kezé t, amire ő habozá s né lkü l igent mondott.
1949. á prilis 21-é n Maria felesé gü l ment Battistá hoz, de az eskü vő
nem sikeredett oly an romantikusra, mint ahogy an azt elké pzelte.
Maria Callas nem romai katolikus volt, hanem a gö rö g ortodox egy
há z mé lyen vallá sos hı́ve, ezé rt aztá n a pap egy' raktá rhelyisé gké nt
hasznait ré gi sekresty eben adta ö ssze ő ket. A szertartá s Verona egy
ik kis templomá ban zajlott mindö ssze ké t tanú jelenlé té ben. Maria
fé rje emlé kirataiban ú gy' emlé kezett a nagy sietsé ggel tö rté nt
há zassá gkö té sre, mint ami „tö rö tt szé kek, fejetlen szobrok, poros
temetkezé si leplek, ré gi palliumok é s egyhá zi zá szló k kö zö tt ment
vé gbe”. A mé zesheteket pedig el kellett halasztaniuk addig, amı́g az
é nekesnő vissza nem té r az argentin elő adó kö rú tró l. Addig is
Meneghini a tervek szerint Veroná ban vá rt rá , s annak szentelte
idejé t, hogy' talá ljon egy' laká st kettejü knek, s azt berendezze.

24
Maria Callas elő szö r má jus 20-á n lé pett fel a Buenos Aires-i Kolom-
busz Szı́nhá zban, amely fenná llá sa ó ta a lı́rai mű fajok legnagyobb
elő adó mű vé szeit lá tta vendé gü l.1 \z argentin kö zö nsé get teljessé ggel
lenyű gö zte a Turandot fő szerepé ben nyú jtott alakı́tá sá val, s a kritika
az egekig magasztalta. Maria azonban a learatott hatalmas sikerek
ellené re borzasztó an egyedü l é rezte magá t Argentı́ná ban, é s nagyon
hiá nyzott neki a fé rje. Vé gü l, jú lius 9-é n talá lkoztak ú jra Veroná ban,
amikor is Maria megismerkedhetett első tartó s otthoná val, egy
napfé nyes é s elegá ns tető té ri laká ssal a vá ros kö zpontjá ban. Alig volt
azonban ideje, hogy é hezze a nagyszerű laká s ö rö meit, hiszen az
Argentı́ná ba való visszaté ré s utá n egymá st kö vetté k a szerző dé sek, s
az é lete azzal telt, hogy egyik hotelbő l a má sikba kö ltö zö tt. A vilá g
operaszı́npadainak

legı́gé retesebb tehetsé ge vá lt belő le, é s az 1950-es é vet egy velencei
Norma premierrel nyitotta.

Egy igen kimerı́tő mexikó i turné utá n, ahol a nagy csillagoknak kijá ró
tisztelettel fogadtá k, az é nekesnő visszaté rt Olaszorszá gba. Mé g a

25
mexikó i turné idejé n meghı́vta az é desanyjá t, hogy tö ltsö n vele
né há ny napot a mexikó i fő vá rosban. Evangeliá t, aki mé g mindig New
Yorkban lakott, tehá t onnan é rkezett, ú gy fogadtá k, mint egy hı́res
szemé lyisé get, mindenki megvendé gelte, mintha maga is hı́res csillag
lenne. Maria, amikor né pszerű sé ge csú csai felé kö zeledett, meg
akarta mutatni anyjá nak, hogy segı́tsé g né lkü l sikerü lt elé rnie idá ig,
é s sikerü lt kialakı́tania a sajá t é leté t. Mikor ú jra visszaté rt Veroná ba,
elhatá rozta, hogy há rom hó nap pihenő idő t ajá ndé koz magá nak a
fé lje oldalá n, aki nem tudta elkı́sé rni Mexikó ba, mert a csalá di
vá llalkozá s ü gyei nagyon lefoglaltá k. Ezekben a pihenő napokban,
amikor a tá rsasá gi é let esemé nyei is megritkultak, az II turco in Italia
cı́mű Rossini vigopera fő szerepé t pró bá lta, amelyet Luchino Visconti
ilmrendező taná csá ra ajá nlottak fel neki.

Maria Callas szü letett „szı́npadi lé ny” volt, de Visconti segı́tett neki,
hogy' elé ije a rá jellemző legendá s drá mai tö ké letessé get, s hogy'
teljesen bele tudjon helyezkedni azoknak a igurá knak a
lelkivilá gá ba, akiket megszemé lyesı́tett. A nagy' olasz rendező má r
ré gó ta á lmodozott arró l, hogy egy' operá t visz szı́nre. Amikor 1949-
ben elő szö r lá tta Mariá t szerepelni a Ró mai Opera szı́npadá n a
Parsifal-ban, annyira lenyű gö zte az é nekesnő elő adá sa, hogy attó l
kezdve nem mulasztotta el egyetlen fellé pé sé t sem. S ettő l kezdve
csakis v'ele akart dolgozni. Maria pedig a maga ré szé rő l, csodá lta
ennek az arisztokrata szá rmazá sú , vonzó é s mű v'elt embernek a
mű vé szi é rzé kenysé gé t, akit nyá ri palotá já ban szokott meglá togatni.

Callas é s Visconti né gy é vvel ké ső bb ú jra ö sszetalá lkozott a Milá nó i
Scalá ban ké t olyan operaelő adá son - a Vestale é s a Traviata -, amely
ek beı́rtá k magukat az operatö rté nelembe. Luchino ú gy' tekintett
Mariá ra, mint „egy' kü lö nleges é s teljesen egyedi drá mai
szı́né sztehetsé gre”, s olyan vé delmet biztosı́tott szá má ra a szı́npadon,
amit mé g senki elő tte. Akkoriban nagyon kevesen tudtá k, hogy az
é nekesnő rö vidlá tá sa miatt gyakorlatilag ú gy mozog a szı́npadon,
mintha vak lenne, amikor le kell vennie vastag szemü vegé t. Maria
mindig lé pé srő l-lé pé sre megtanulta é s az emlé kezeté be vé ste a
szı́npadi mozgá sokat, amitő l szı́npadi gesztusai bizonytalansá got
sugalltak. Visconti ú gy alakı́totta ki a szı́npadot, hogy az é nekesnő nek
sikerü ljö n olyan biztonsá ggal mozognia, hogy senki se vegye é szre a
szereplé se sorá n ezt a hiá nyossá got, amellyel é lete vé gé ig kü zdö tt.

26
Annak az 1950-es é vnek a vé gé re Maria nagyon kimerü lt, s le kellett
mondania né há ny Ná polyba é s Ró má ba tervezett elő adá st. A
Meneghini há zaspá r Veroná bó l Milá nó ba kö ltö zö tt egy a Buonarotti
ú ton talá lható elegá ns laká sba, amely tú lzott pompá ja miatt a „La
Scala kirá lynő jé nek rezidenciá ja" né ven vá lt ismertté . Eleté nek e
zavartalan pillanatá ban, amikor annyi é v kemé ny munká ja utá n
Maria kezdte megé rezni a siker izé t, anyja tová bbra is akadá lyozni
pró bá lta a boldogsá gá t. Evangelia elhatá rozta, hogy visszakö ltö zik
Gö rö gorszá gba Jackie lá nya mellé , é s vé gleg maga mö gö tt hagyja
ré gó ta megromlott há zassá gá t. Neheztelt a fé ijé rc, de Mariá ra is, é s
ı́rt neki jó pá r igen kemé ny hangú szemrehá nyá sokkal é s
vá daskodá sokkal teli levelet, amelyek nagyon mé lyen megbá ntottá k a
lá nyá t.

1951-ben, amikor Maria Callas teljesen felé pü lt kimerü ltsé gé bő l,
megvaló sı́totta ré gi nagy á lmá t: egy mesé s szerző dé s kereté ben a
Milá nó i Scala szı́npadá n fő szerepben lé pett fel. A hı́res szı́nhá z
igazgató ja, Ghiringhelli, Maria engesztelhetetlen ellensé ge nem
tehetett má st, meg kellett alá zkodnia az é nekesnő elő tt, é s annak
kijá ró tisztelettel fogadni, ami való já ban volt, vagyis a vilá g legjobb
operaé nekesnő je. A milá nó i ajá nlatot a londoni Covent Gardené
kö vette, ahol fé lje, Meneghini rossz inté zkedé seinek kö vetkezté ben
majdnem ú gy alakult, hogy nem a Normá t é nekelte. A fogadtatá s
mindké t szı́nhá zban igen lá tvá nyosra sikeredett. A kö zö nsé g
hatalmas lelkesedé ssel hallgatta, a kritika pedig kiemelte csodá latos
hangi adottsá gait é s drá mai tehetsé gé t. Huszonnyolc é ves korá ra
Maria Callas elerte azt, amirő l á lmodott, nagy' produkció kban
dolgozhatott a legjobb karmesterek, szı́nhá zi é s ilmrendező k, mint
pé ldá ul Leonard Bemstein, Herbert von Karajan, Visconti é s Zef irelli
keze alatt. 1947-ben é rkezett meg Olaszorszá gba zsebé ben né há ny
dollá rral, s szinte teljesen ismeretlenü l. Né gy é vvel ké ső bb
fellé pé senké nt kö rü lbelü l harmincezer dollá rt keresett, é s az opera
vilá gá ban első szá mú é nekeské nt tartottá k szá mon.

Maria Callas ekkor volt szakmai pá lyafutá sá nak csú csá n, é s nem vette
é szre, hogy fé lje é s ü gynö ke teljessé ggel az ellenő rzé se alatt tartotta
karrierjé t ugyanú gy', mint ahogy' tette korá bban az é desanyja.
Meneghini ané lkü l, hogy bá rmikor is egyeztetett \rolna a felesé gé x'el,
megengedte magá nak azt a luxust, hogy' eleve elutası́tson mesé s
ajá nlatokat, é s hogy' a fellé pé seké rt csillagá szati ö sszegeket ké ijen.
Meneghini kapzsisá ga -amit mindenki utá lt - nagyon sok ká rt okozott

27
Maria szakmai jö vő jé nek. De el kellett mé g telnie né há ny é vnek
ahhoz, hogy szerelmetes fé ijeura, akiben felté tlenü l megbı́zott,
felfedje, ki rejlik való já ban a „mű velt é s asz-szonyká já t atyai
gondoskodá ssal kö rü lvevő ember” á larca mö gö tt, aki mindenhoy'á
kö vette, mint egy' á rnyé k.

1953-ban a termetes szoprá né nekesnő legendá s á talakulá son ment

keresztü l. A nagy' dı́va, aki akkor má r ú gy' é rezte, hogy mivel
operacsillaggá vá lt, az egé sz vilá g rá igyel, elkezdett komolyan
tö rő dni a kü lsejé vel, é s elhatá rozta, hogy lefogy'. A ná la oly gyakori
migré nek, á julá sok é s vé gkimerü lé ssel já ró á llapotok, mind a
sú lyfeleslegé nek voltak kö szö nhető k. A kö vetkező hó napokban -
mikö zben egyre fogyott - tová bbi sikereket aratott, ú jra a Milá nó i
Scalá ban é s a Covent Gardenben, ahol a Norma, a Trubadú ré i az Aida
cı́mszerepeit é nekelte, s amely elő adá sokkal ú jra felé bresztette az
angol kö zö nsé g operaszereteté t. Né há ny é letrajzı́ró kiemeli, hogy'
Callas azé rt vetette alá magá t a drasztikus fogyó kú rá nak, mert
Audrey Hepbumre akart hasonlı́tani. Azt mesé lik, hogy Visconti,
akitő l Maria taná csot szokott ké rni, elment hozzá lá togató ba. Az
é nekesnő é pp akkor lá tta a Ró mai vaká ció cı́mű ilmet, s az elbű vö lő
é s sajá tos stı́lusú nő i fő szereplő ben megtalá lta azt a pé ldaké pé t,
akire hasonlı́tani akan.

- Luchino, ha olyan lenne az alakom, mint Audrey Hepbumnek,

szé p lenné k? - ké rdezte a rendező t.

- Tú l sová ny lenné l.

- De... vonzó lenné k?

- Hitelesebb Traviata lenne belő led, hiszen ne felejtsd el, hogy

ő t a tü dő baj vitte sı́rba - vá laszolta a rendező .

Maria nagyon komolyan vette a rendező szavait, é s alig ké t é v alatt

harmincö t kiló t fog) ott. Egy 1959-es, a sajá t lemezkiadó vá llalata
szá má ra ké szı́tett professzioná lis fotó zkodá s alkalmá val New
Yorkban, nagyon ki inomultan pó zolt, az altala olyannyira csodá lt
Audrey Hepburn Alom luxuskivitelben cı́mű ilmjé ben nyú jtott
alakı́tá sá nak mozdulatait utá nozva. Abban az idő szakban szinte
kizá ró lag salá tá val é s majdnem tel jesen nyers hú ssal tá plá lkozott,
mikö zben teljesı́tette a korá bbi zsú folt fellé pé si program minden

28
pontjá t. Az ő rü lt munkatempó é s a szigorú dié ta kö t etkezté ben
nagyon ingerlé kennyé vá lt, é s mindennel elé gedetlen t olt. Kevesebb
mintegy é v alatt kö rü lbelü l huszonnyolc kiló t fogyott, a szı́npadon
termé szetesen mozgott, s nem fá radt ki, mint korá bban. Né há ny
é letrajzı́ró , kö ztü k maga Meneghini az emlé kirataiban, azt á llı́tja,
hogy felesege á talakulá sá nak igazi oka egy a bé lrendszerben
é lő skö dő parazita - kö zismert nevé n a pá ntlikafé reg - volt, amelly el
az enekesnő bizonyos é lelmiszerek fogy asztá sakor fertő ző dhetett
meg. Callas sohasem nyilatkozott arró l, hogy ilyen betegsé gben
szenvedett volna. O ezta hirtelen bekö vetkezett izikai vá ltozá st a
csodá latos dié tá nak é s a magá ra ké nyszerı́tett vasfegy elemnek
tulajdonı́totta.

1954 októ beré ben Maria Callas, aki a tat á szt é s a nyarat szinte teljes
egé szé ben leghı́resebb operá i lemezfelvé teleinek elké szı́té sé vel
tö ltö tte, é leté ben elő szö r az Egyesü lt .Allamokban lé pett fel. Mikor
megé rkezett az orszá gba a Chicago Lyricben tartandó első elő adá sra,
a sajtó dö bbenten szembesü lt a szinte felismerhetetlensé gig
á tvá ltozott, csinos dı́vá val, s mindenü tt errő l az á talakulá sá ró l
tudó sı́tott. Az „ú j” Callas ragyogó , karcsú i jú hö lgy 'olt, akinek
eleganciá já t csak mé ginká bb ki hangsú lyoztá k a Dior, Givenchy vagy'
Balmain á ltal teiv'czctt ruhá k. Vonzó é s ö ná lló exotikus szé psé ggé
alakult á t. Szerette mindig má s szı́nű re festetni a hajá t, é s hol ilyen,
hol olyan kü lö nleges frizurá t viselt. Má r nem é rdekelte, mi tö rté nik,
ha kivillan a szoknya aló l a lá bi é s a dagadt boká ja - amit semmilyen
dié ta sem v'olt ké pes teljesen eltü ntetni -, s amié rt korá bban annyit
szé gyenkezett. Most tű sarkú cipő ben já rt, amitő l mé g magasabbnak
lá tszott, s lenyű gö ző en elegá ns esté lyi ruhá kban, smaragd é s
gyé má nt é kszerekkel jelent meg az ü nnepi esté lyeken. Az ebbő l a
korszakbó l szá rmazó fé nyké peken ú gy né z ki, mint egy' ragyogó
ilmcsillag. Ha Mariá nak sikerü lt elé rnie, hogy' ká prá zatos csillagké nt
ragyogjon mind a szı́npadon, mind pedig azon kı́vü l, az Madam
Bű dnek, Puccini unoká já nak kö szö nhető , aki a korszak egyik
leghı́resebb milá nó i divattervező je t'olt. O, é s tá rsa, Alain Reynaud
vetté k gondjaikba Maria Callas kü lsejé t, s egy' stı́lusos é s vonzó
megjelené sű é nekesnő t faragtak belő le, aki ké ső bb az egé sz vilá got
meghó dı́totta.

Maria Callast abban az idő ben má r sokan igazi dı́vá nak tartottá k, ami
kü lö nö sen hı́zelgő v'olt szá má ra, hiszen ő ú gy' tartotta, hogy „egy
dı́vá nak, azon tú l, hogy é nekel é s szı́npadon já tszik, a hé tkö znapi

29
é letben is istennő ké nt kell viselkednie”. Uj kü lsejé nek kö szö nhető en
a hı́res szoprá n sokkal é lethű bben jelenı́thette meg az á ltala formá lt
hő snő ket, ső t az Alceste cı́mű opera má sodik felvoná sá ban a Milá nó i
Scala szı́npadá n há rom fé r i a magasba is emelte, ami
elké pzelhetetlen lett volna abban az idő ben, amikor szá z kiló t ny
omott. Mé ly tekintetű , fekete, bizá nci stı́lusú szeme, szé pen ı́velt
szemö ldö ke, v'astag ajka é s sasorra most harmonikusan illeszkedtek
az erő t sugá rzó , szö gletes arcba. Chicagó i vendé gszereplé sé n a
Normá d al debü tá lt, a siker pedig minden ké pzeletet felü lmú lt.
Folyton a nyomá ban volt a tö megkommuniká ció minden á ga, a
mű vé sznő pedig talá lt rá idő t, hogy inteijú kat adjon, é s modeUt á lljon
a legjobb amerikai magazinoknak, amelyeknek bü szké n mutatta meg
magá t ú j alakjá ban. O volt a korszak leghı́resebb, legjobban izetett
operaé nekesnő je, aki a legtö bbet szerepelt a mé diá ban.

1956 ő szé n Maria Callas megé rkezett New Yorkba, hogy

diadalmaskodjon a Metropolitanban, amely a szezont ^1 vilá g
legjelentő sebb drá mai szoprá njá nak szereplé sé vel" nyitotta.
Tizenegy é vvel az utá n, hogy' visszautası́totta a fellé pé si ajá nlatot,
melyet e mitikus szı́nhá z nyú jtott szá má ra, az igazgató , Rudolf Bing -
aki né há ny é vig elzá rkó zott a meghı́vá sá tó l, mivel fé lje olyan
hatalmas ö sszeget ké rt - vé gü l megegyezett Meneghinivel. Maria
ré gen vá rt New York-i debü tá lá sá ra 1956. októ ber 29-é n kerü lt sor,
é s kezdettő l fogva vitá k tá rgyaké nt szolgá lt. Ké t nappal a Norma
bemutató elő adá sa elő tt a Time magazin lekö zö lt egy
riportö sszeá llı́tá st, amely igen mé lyen é rintette a nagy dı́vá t. Ebben
szerepelt egy inteijú anyjá val, Evangeliná val is, aki ú gy tü ntette fel
magá t, mint a nagy é nekesnő szerencsé tlen á ldozatá t, s a lá nyá t ú gy
festette le, mint egy ambició zus é s gá tlá stalan tö rtető t, aki nem
hajlandó anyagilag segı́teni a csalá djá t. Az anyja á ltal rá zú dı́tott
hazugsá gok é s rá galmazá sok veszé ly be sodortá k magá t a debü tá lá st
is. Mindazoná ltal Maria Callas-nak sikerü lt egy csapá sra
meghó dı́tania a kö zö nsé gé t é s a kritiká t is. Az első elő adá s vé gen
tizenhé tszer kellett visszamennie meghajolni, mielő tt
visszavonulhatott volna a szá llodá ba.

Pá lyafutá sa csú csá n Maria tová bbra is csak szenvedett sok
nehé zsé get okozo anyja tá madá saitó l, pedig já randó sá g cı́men
minden hó napban utalt szá má ra egy bizonyos ö sszeget, s
ugyanakkor a Meneghinivel kö tö tt há zassá ga sem alakult kedvező en.
Kapcsolatukbó l hiá nyzott a szenvedé ly - egyré szt a nagy

30
korkü lö nbsé gnek kö szö nhető en is, hiszen a fé lj mar a hatvanadik
é vé t taposta, a felesé g pedig alig tö ltö tte be a harmincat s ehhez mé g
hozzá adó dott az az ellenszenv é s megveté s is, amit a mű vé szvilá g
ké pviselő i tá plá ltak Meneghini irá nt. Maria való ban nagyon nagyot
vá ltozott, é s nem csak kü lső leg. Ha korá bban fé lé nknek lá tszott, é s
ké nyelmetlenü l feszengett a tá rsasá gi é let alkalmai sorá n, most ú j
kü lsejé vel együ tt nagy ö nbizalomra is szé n tett. Dicső sé ge
csú cspontjá n arró l á lmodott, hogy megnyı́lik elő tte a nemzetkö zi
felső bb tá rsadalmi kö rö kbe vezető ú t, amelyen fé lje nem bizonyult a
legjobb kı́sé rő nek. Meneghini, aki jelenté ktelen é s é rdektelen
alaknak tű nt ragyogó hitvese oldalá n - csak „vidé ki bugriské nt”
emlegetté k -, egyre csak unatkozott a nagyvilá gi kö rö kben, s ú gy'
tű nt, hogy' egy csö ppet sem é rdekli a tá rsasá gi é let.

A felső bb kö rö k é leté nek hı́res kró niká sa, Elsa Maxwell vezette be
Maria Callast a nagyvilá gi tá rsasá gba, bá r kezdetben ő volt
legá dá zabb kritikusa is. A hetvenné gy' é ves Elsa igen ismert é s
rettegett tollú ú jsá gı́ró nő volt, aki a felső tı́zezer é leté nek szentelt
pletykarovatá ban dicsé rte az é gig, vagy rá ntotta a sá rba a kivá lasztott
szemé lyeket. Abban a korszakban Elsa Maxwell jó bará tnő je é s nagy
tisztelő je volt Renata Tebaldinak - Maria Callas ö rö k rivá lisá nak -,
ezé rt rovatá ban mindig kemé nyen kritizá lta a gö rö g szoprá n minden
elő adá sá t. New York vá rosá ban tartó zkodá sá nak kilenc hete alatt
szá mos esté lyt é s fogadá st adtak Maria Callas tiszteleté re, amelyeken
a dı́va ragyogá sa mindenkit elká prá ztatott. Maria igyekezett kité rni a
mé rgezett hegyá ı́ nyilaktó l, amellyekkel az ú jsá gı́ró nő egyre-má sra
megcé lozta, egé szen addig a napig, amikor is egy a Waldorf-
Astoriá ban tartott ü nnepsé g alkalmá val ö ssze nem ismerkedtek. Egy
rö vid beszé lgeté st kö vető en, Elsa Maxwell meghajlott az Isteni Callas
- ahogyan a sajtó nevezte - vará zsa elő tt, s ettő l a pillanattó l fogva az
é nekesnő legjobb bará tnő je é s mentora lett.

Az 1957-es é vben Maria Callas nemcsak a vilá g leghı́resebb

operaé nekesnő je volt, hanem má r a nemzetkö zi felső tı́zezer
befogadott tagja is. Ez é v nyará n Maxwell egy á larcosbá lt rendezett
az operacsillag tiszte-lé té re a Danieli Hotelben, Velencé ben. Maria
lemondott egy edinburgi elő adá st azé rt, hogy ré szt tudjon venni a
bará tnő je á ltal szervezett mulatsá gon, amibő l hatalmas botrá ny
kerekedett. S ezen a bá lon, ahol mind a szá zö tven meghı́vottnak
olyan fejfedő t kellett viselnie, amely alapjá n █azonosı́thattá k
szemé lyé t, Maria Callas megismerkedett Arisztotelé sz Onassisszal, a

31
gö rö g multimilliomossal. Maria ezen a bá lon fekete, testhez simuló
dresszt viselt, hó fehé r atlaszselyem ö vkendő vel, s egy ugyanolyan
anyagbó l ké szü lt, tö bbré tegű , holdmintá s szoknyá t. Kaijá n hosz-szú ,
fekete kesztyű , nyaká t pedig egy kö nnycsepp alaki! smaragdokbó l
á lló csodá latos nyaké k dı́szı́tette. A má gná s vonzó felesé gé vel, Tina
Livanosszal jelent meg a bá lon, alti erre az alkalomra egy igen
igyelemfelkeltő , fehé r toliakbó l ké szı́tett, tö bb mint fé l mé ter magas
fnzurato-ronnyal a fejé n é rkezett.

Azon az 1957. szeptember 3-i esté lyen Elsa Maxwell - aki a

nemzetkö zi felső tı́zezer hı́res kerı́tő nő jeké nt is mű kö dö tt -
bemutatta egymá snak 41 vilá g ké t leghı́resebb gö rö gé t”, mivel meg
volt győ ző dve ró la, hogy kettejü knek sok kö zö s té má juk lesz. Callas, a
harminchá rom é ves ragyogó , é rett szé psé g, é s Onassis, a ná la hú sz
é vvel idő sebb ü zletember é lé nk gö rö g nyelvű tá rsalgá sba merü ltek,
é s a jelenlé vő k tanú sá ga szerint az első perctő l fogva szimpatizá ltak
egymá ssal. Má r kö zeledett a reggel, amikor a hajó gyá ros meghı́vta a
Meneghini há zaspá rt a Christina né vre hallgató mesé s jachtjá ra,
amely a tengeren horgonyzott a Gran Canal torkolatá ná l, hogy
kö ltsé k el együ tt a villá sreggelit. Ari - ahogyan bará tai nevezté k a
gö rö g milliá rdost - Maria rendelkezé sé re bocsá totta a
motorcsó nakjá t, s hozzá ké t matró zt, az é nekesnő velencei
tartó zkodá sá nak idejé re. A má gná s é s az opera nagyasszonya egy
é vvel ké ső bb talá lkozott ú jra, s ekkor é letü k nem vá rt fordulatot vett.

Az évszázad románca

Arisztotelé sz Onassist a vilá g egyik leggazdagabb é s leghatalmasabb

embereké nt tartottá k szá mon, amikor Maria Callas megismerte. Az
alacsony, sö té t bő rű , kü lső leg igen kevé ssé vonzó ember, aki
leginká bb egy gengszter ilm szerpelő jé re emlé keztetett, szeretett jó l
é lni, é s szerette a szé p nő ket, akikre nagy vonzerő t gyakorolt a
vagyona. A gö rö g hajó gyá ros szinte mindig sö té t ö ltö zetben jelent
meg, s ezü stö s haja, vastag szemü vege é s a szá já ban ityegő
elmaradhatatlan szivar má gneské nt vonzotta a nő ket, akiknek
egyö ntetű vé lemé nye szerint a „csú f csá bı́tó ” kifejezé s adta vissza
legjobban lé nye jellegé t. Onassis bü szké n á llı́thatta magá ró l, hogy
korá nak ké t legszebb é s leghı́resebb asszonya volt a felesé ge: Tina
Livanos é s Jackie Kennedy. Maria Callas volt é lete egyetlen hatalmas
szerelme, vele azonban sohasem há zasodott ö ssze. A nagy dı́va
csodá ló i mindig azzal vá doltá k, hogy ö sszetö rte bá lvá nyuk szı́vé t,

32
jó cská n elő rehozva ezzel a szoprá n vilá graszó ló pá lyafutá sá nak
vé gé t.

Onassis szü letett kü zdő volt, é s szü letett gy ő ző is egyben, akinek
szó tá rá ban a buká s szó nem szerepelt. A tö rö korszá gi Szmima
vá rosá ban szü letett egy'jó mó dú gö rö g kereskedő gyermekeké nt, aki
dohá ny-é s borkereskedelem ré vé n nagy’ vagyont halmozott fel.
1923-ban, alig tizenhé t é vesen, zsebé ben szá z dollá rral é rkezett
Buenos Airesbe, mint bevá ndorló , ké szen arra, hogy megcsiná lja a
szerencsé jé t. A kezdet, mint minden kezdet, nehé z volt. Egy
telefonkö zpontban dolgozott, s a csalá d jö vedelmező , a tö rö korszá gi
dohá ny kereskedelmé re specializá ló dott ü gyletei ré vé n lett belő le
milliomos. Huszonö t é ves korá ban nyerte első dollá rmillió já t, amibő l
hat teherhajó t vá sá rolt. 1932-ben má r jelentő s hajó zá si vá llalkozó é s
nemzetkö zi szinten is sikeres ü zletember hı́ré ben á llt, aki mindig a
tö rvé nyessé g hatá rá n navigá lt. Valamivel ké ső bb megalapı́totta sajá t
lé gitá rsasá gá t is Olympic Airways né ven. Az első olyan lé giforgalmi
tá rsasá g volt, amelynek já rmű vei gö rö g felsé gjelzé st viseltek.
Ugyanakkor betá rsult a Socié té des Bains de Mer-be (Tengeri iirdő
Tá rsasá g), amely szinte egé sz Monté Carló t ellenő rzé se alatt tartotta.

1946-ban New Yorkban Onassis há zassá got kö tö tt Athina „Tina”
Livanos-szal, a gö rö g hajó zá si vá llalkozó k nagy ö regé nek, Stavros
Livanosnak a kisebbik lá nyá val. Tina egy szé p, mosolygó s, sző ke hajú
kamaszlá ny volt, aki ő rü lten beleszeretett az akkor negyvenké t
esztendő s, legendá s csá berejű Onassisba. Bá r a lá nyka mé g nem volt
nagykorú , Stavrosnak, vonakodva bá r, be kellett adnia a dereká t, é s
bele kellett egyezni a há zassá gba. A má sik lá nya, Eugé nia Livanos egy
é vvel ké ső bb Niarchoshoz, a multimilliá rdos hajó zá si vá llalkozó hoz,
Onassis ö rö k rivá lisá hoz ment felesé gü l. Arisztotelé sz szá má ra ennek
a há zassá gnak semmi kö ze nem volt a szerelemhez; egyszerű en
ü zleti ü gynek tekintette, s egy olyan lehető sé gnek, amely megnyitja
elő tte a tá rsadalmi lé trá n felfelé vezető utat. Tiná val kö tö tt há zassá ga
kitá rta elő tte a nagy gö rö g hajó zá si vá llalkozó k vá logatott
tá rsasá gá ba vezető kaput.

Amikor Maria Callas é s Arisztotelé sz Onassis ú tjai keresztezté k

egymá st, a kö nyö rtelen tá rgyaló partner é s rossz hı́rű hajó zá si v
á llalkozó má r tizenegy é ve há zassá gban é lt Tiná val, s ez a korszak
kapcsolatuknak nem é pp a legszebb é veit jelentette. A há zassá g első
boldog idő szaka utá n, amikor együ tt jelentek meg ü nnepsé geken,

33
együ tt utazgattak a vilá gban a magá ngé pü kö n, vagy é ppen luxus
ingatlanjaik egyiké ben visszavonultak a vilá gtó l, Onassis hű tlenkedni
kezdett, Tina pedig mikor errő l tudomá st szerzett, ugyanazzal
bosszulta meg, s ő is hű tlenné vá lt. 1956 nyará n Tina szerelmi
kalandba bonyoló dott egy jó ké pű venezuelaival, a dé l-amerikai
fö ldbirtokos csalá dbó l szá rmazó Reinaldo Herrerá val, aki akkor a
divattervező Carolina Herrera fé lje volt. Bá r kezdetben ú gy tű nt, hogy
Tina Livanos kapcsolata a huszonké t é ves Herrerá val nem lesz má s,
mint futó kaland, a ké t iatal igazá n megszerette egymá st.
Aiisztotelé sz Onassis nem volt hajlandó elvá lni a felesé gé tő l, ı́gy az
asz-szony titokban folytatta kapcsolatá t Reinaldó val.

Aiisztotelé sz Onassis é lete tehá t ebben a fá zisban volt, amikor

oldalá n Tiná val megjelent az Elsa Maxwell á ltal szervezett velencei
bá lon. Ké ső bb Onassis, aki nagy szó nok volt, elmesé lt né há ny
ré szletet Mariá nak esemé nydú s é leté bő l azon esté lyek alkalmá val,
amelyeket együ tt ü nnepeltek a jachton. A dı́va, aki hozzá hasonló an
hatalmas sikereket mondhatott magá é nak, nagyon megé rtő nek
mutatkozott Ali tö rté neteivel kapcsolatban. Mindkettejü k
gyermekkora nehé z volt é s magá nyos, mindketten tudtá k, mit jelent a
nyomor, é s megé lté k a há ború szö rnyű sé geit is. Mindketten legyő zté k
az elő ttü k tornyosuló akadá lyokat, é s eljutottak a legmagasabbra,
ami csak nagy á ldozatok á rá n sikerü lt. Aiisztotelé sz ö té ves volt,
amikor elvesztette az é desanyjá t, s attó l kezdve nagyanyja
oltalmá ban nő tt fel. Má r kora gyerekkorá tó l kezdve hordoznia kellett
nagy csalá djá nak terhé t, amely a nagymamá bó l, Getsemanı́bó l é s az
apja má sodik há zassá gá bó l szü letett ké t hú gá bó l á llt, mivel apjá t a
tö rö kö k a megszá llá s idejé n koncentrá ció s tá borba hurcoltá k.
Arisztotelé sz csakú gy, mint Maria tú lé lő volt, akiknek azé rt sikerü lt
talpon maradniuk, mert hatalmas é leterő munká lt bennü k.

Onassis é s Callas tö bb mint egy' é v eltelté vel talá lkozott ú jra, mikor
az operacsillag mű vé szi karrieije é pp egy balszerencsé s perió dusban
já rt. 1958 januá ijá ban Mariá nak az á ltala legtö ké letesebben
tolmá csolt szerepet, a Norma fő szerepé t kellett é nekelnie annak
ellené re, hogy a hangja nem volt erre alkalmas á llapotban. Nem
tudott kimenni a szı́npadra a má sodik felvoná sban, ehelyett
risszamenekü lt a szá llodá ba, mikö zben a szı́nhá z kö zö nsé ge
haragosan kifü tyü lte. Ez hatalmas vá ltozá st jelentett szá má ra, hiszen
é leté ben elő szö r esett meg vele, hogy otthagyott egy' elő adá st, é s a
kö zö nsé g elfordult tő le. Ezt a keserű tapasztalató t kö vető en a

34
szoprá n Chicagó ban é s a New York-i Metropolitanban lé pett fel, ahol
ú jra fergeteges sikert aratott a nevé hez é s hı́rnevé hez olyannyira
kö tő dő ké t opera, a Tosca é s a Traviata cı́mszerepé ben.

Mikor Maria visszaté rt Olaszorszá gba, ú jabb kellemetlen meglepeté s

fogadta. A milá nó i kö zö nsé g, amely addig felté tlen hı́ve volt, minden
jel szerint ellene fordult a ró mai botrá nyt kö vető en. Mikor á prilisban
a Scalá ban Boleyn Anna szerepé ben lé pett fel, a kö zö nsé g nagyon
ellensé gesen viselkedett vele annak ellené re, hogy az elő adá s
csodá latosra sikerü lt. Maria, aki addig a Scala „kirá lynő je” cı́met
viselte, megtapasztalta, milyen tá madá sok é s sé rté sek é rhetik
rajongó i ré szé rő l a szı́npadon é s a szı́nhá z falain kı́vü l is. Amı́g a
kedé lyek le nem csillapodtak, a Meneghini há zaspá r vá sá rolt egy
villá t Sirmioné ben, a Garda-tó partjá n, mivel Milá nó ban lehetetlensé g
volt é lniü k. Itt, ebben az ú j otthonban ké szü lt fel Maria a kö vetkező ,
rettegve vá rt má jusi elő adá sá ra, a Milá nó i Scalá ban. A siker ellené re,
amit Bellini La Piratá ymxk. szerepé t é nekelve aratott, mikor is a
kö zö nsé g tö bb mint fé l ó rá n á t tapsolt, a szoprá n elhatá rozta, hogy
soha tö bbé nem lé p fel a hı́res milá nó i szı́nhá zban. Amikor az
ellensé geim má r nem fü tyü lnek ki; az azt jelenti, hogy kudarcot
vallottam” - mondta Maria Callas egy alkalommal, s akkor má r tudta,
hogy kö zelı́t a vé g.

1958. december 19-é n, né há ny nappal az utá n, hogy betö ltö tte
harmincö tö dik é leté vé t, Maria elő szö r lé pett szı́npadra Pá rizsban egy
a Lé gion d'Honneur tiszteleté re adott operakoncerten. Az elő adá s a
francia fő vá ros legnagyobb tá rsadalmi esemé nyé nek szá mı́tott, s a
belé pő k á ra abban a szı́nhá zban mé g soha nem volt olyan magas,
mint akkor. Egé sz Pá rizs jelen akart lenni, s a né ző kö zö nsé g soraiban
foglaltak helyet a windsori hercegek, Ali Khan herceg é s az Onassis
há zaspá r is. Maria fellé pti dı́ja ö tmillió frankra rú gott, amely az
operatö rté net legmagasabb honorá riumá nak szá mı́tott, a gá la pedig,
a ré sztvevő k elbeszé lé sei alapjá n a legfé nyű ző bb ü nnepé ly tolt,
amelyet a francia fő vá ros a tol á ghá ború befejezé se ó ta lá tott. Maria
Callas é letrajzı́ró i kö zü l né há nyan hatá rozottan á llı́tjá k, hogy az a
Palais Garnier-ben rendezett esté lyen elé rt siker volt az, ami Onassist
Maria meghó dı́tá sá ra sarkallta.

A hajó zá si vá llalkozó mé g aznap elkezdett udvarolni a

primadonná nak, akinek minden vitá n felü l á lló tehetsé ge elő tt egé sz
Pá rizs fejet hajtott az elő adá st kö vető en. Há rom hatalmas vö rö s

35
ró zsá kbó l á lló csokrot kü ldö tt imá dott hon itá rsá nak, egyet reggel,
egyet az é tkezé s idejé n a harmadikat pedig kö zvetlenü l az elő adá s
elő tt. Ettő l a pillanattó l kezdve a má gná s minden egyes elő adá s elő tt
vö rö s ró zsacsokrokat kü ldetett neki ajá ndé kba. Ari egy' kis ká rtyá n
gö rö gü l kı́vá nt szerencsé t, amit az é nekesnő nagyon romantikus
igyel messé gnek é rzett. Maria nem lá tta Onassist a Maxwell á ltal
rendezett velencei esté ly ó ta, s most, hogy ú jra ö sszetalá lkoztak ezen
a koncerten, a szoprá nenekesnő drá mai tehetsé ge é s gyö nyö rű
hangja rabul ejtette a multimilliomost.

Az elő adá st kö vető vacsorá n az egyik első vendé g, aki odalepett az
█asztalhoz, hogy' gratulá ljon a hı́res szoprá nnak, Onassis volt. Maria,
aki vö rö s ruhá t viselt, a kedvenc szı́né t, s arcá t a Van Cleef é s Arpels
á ltal kö lcsö nadott csodá latos gy é má ntok fé nye ragy ogta be, má r
bizonyá ra megé rezte, hogy' a hajó gyá ros meg akaija hó dı́tani a szivé t.
Akkor azonban, 1959. á prilis 21-é n a Callas-Meneghini há zaspá r
é ppen tizedik há zassá gi é vforduló já t ü nnepelte a Maxim’s-ban. A
há zassá g ekkor má r nem jelentett szá má ra egyebet, mint a
konvenció k betartá sá t, de a kü lvilá g felé mindketten szı́vé lyes
viszonyt mutattak, mintha mi sem tö rté nt volna kö zö ttü k.

Né há ny hó nappal a pá rizsi koncert utá n, ahol oly nagy' diadalt
aratott, Maria ú jra ö sszefutott Onassisszal Velencé ben, ahol egy'
má sik, szinté n az ő tiszteleté re rendezett mesé s bá lon vett ré szt.
Maria Callas fé lje, Meneghini kaijá n é rkezett, Onassis pedig Tina
tá rsasá gá ban, akit akkoriban a felső tı́zezer legszebb asszonyá nak
tartottak. Ez alkalommal a multimilliomos meghı́vta ő ket egy'
vitorlá zá sra a Christina fedé lzeté n, amely nyá ron vé gighajó zza a
gö rö g é s tö rö k partok menté n haladó ú tvonalat. Maria sajná lattal
utası́totta vissza a meghı́vá st, mivel jú niusban a Covent Gardenben
volt fellé pé se. Ali ekkor megı́gé rte neki, hogy elmegy Londonba, hogy
megné zze az elő adá sá t. I la addig a pillanatig Tina Onassis azt
gondolta, hogy feije, aki szeretett hı́res nő ket elcsá bı́tani, csak
megpró bá lja hó dı́tá sai listá já nak vé gé re odabiggyeszteni az opera
nagy dı́vá já t is, aznap rá é bredt, hogy Maria fontos szemé ly a fé lje
szá mara. Mindenki tudta, hogy Onassis utá lja az operá t, „nekem ú gy
hangzik, mintha egy sereg olasz szaká cs folyton rizottó recepteket
ü vö ltö zne", s most tessé k, hajlandó volt felfedezni a bel canto
szé psé geit.

36
Maria Callas fellé pé se a Covent Gardenben az é v egyik legfontosabb
kulturá lis esemé nye tolt Angliá ban. A belé pő jegyek há rom ó rá val a
pé nztá rak megnyitá sa utá n elfogytak, s az elő adá st kilenc orszá g
televı́zió adá sá ban kö zvetı́tetté k. Az elő kelő meghı́vottak kö zö tt ott
volt Lady Churchill, a Kenti hercegnő a lá nyá val, Alexandra
hercegkisasszonnyal, Lord Mountbatten, Cecil Beaten, a fotó s, s Gary
Cooper, Vivien Leigh é s Margó t Fonteyn szı́neszek is. Onassis felesé ge
oldalá n ü lt a kö zö nsé g soraiban, é s elbű vö lten hallgatta vé gig Maria
Callas csodá latos tolmá csolá sá ban Mé dea gö rö g tragé diá já t. Az
elő adá st kö vető en a gö rö g hajó zá si vá llalkozó nagy ü nnepsé get adott
a Dorchester Hotelben a szop-rá né nckcsnő tiszteleté re. Ari nem
takaré koskodott a kö ltsé geket illető en, hogy hı́res hon itá rsá ra hatá st
gyakoroljon, s ajá ndé kké ppen egy gyö nyö rű csincsillapré m bundá t
kü ldetett neki az ö ltö ző be, é s gondoskodott arró l is, hogy a hotel
egé sz tá nctermé t mindenü tt vö rö s ró zsá k dı́szı́tsé k, s ne hiá nyozzon
a pezsgő a poharakbó l.

Annak a londoni, Dorchester hotelbeli feledhetetlen esté lynek egyik

pillanatá ban Onassis odalé pett Mariá hoz, s megké rdezte tő le, milyen
zené t hallgatna szı́vesen. Tangó t, vá gta rá Maria gondolkodá s né lkü l.
Ekkor a hajó zá si vá llalkozó egy ö tvenfontos bankjegyet hú zott a
magyar zenekar prı́má sá nak a vonó já ba, é s meghagyta neki, hogy ne
hú zzanak semmi má st egé sz é jszaka, csakis tangó t. Hajnali há romkor,
arra hivatkozva, hogy nagyon fá radt, Maria elkö szö nt a jelenlevő ktő l.
Maria Callas fé nyké pe, amelyen tá vozá sakor a pompá s
sző rmebundá ba burkoló zva á ll a hotel bejá ratá ná l, s egyik oldalró l
fé lje, má sik oldalró l pedig Onassis karolja á t, bejá rta az egé sz vilá got.
Vilá gossá vá lt mindenki elő tt, hogy a multimilliomos bá rmi á ron is,
de meg akaija szerezni magá nak Callast.

Mariá nak má r voltak problé má i a há zassá gá val az elő tt is, hogy
Arisztotelé sz Onassis megjelent volna az é leté ben, annak
kö szö nhető en, ahogy' Meneghini az anyagi ü gyeit inté zte. Az
é nekesnő vé letlenü l felfedezte ugyanis, hogy' fé lje az ő fellé pé seibő l
befolyt ö sszegeket majdnem teljes egé szé ben egy veronai
bankszá mlá ra utalta, amelyhez neki, a felesé gnek nem volt
hozzá fé ré se. Battista bevallotta neki, hogy' a sajá t nevé -re utalta á t
Maria pé nzé t, amelynek egy ré szé t á ttette a csalá dja szá mlá já ra. Bá r
biztosı́totta ró la, hogy a nyeresé get ré szben hirdeté sek
inanszı́rozá sá ra, é s ré gi adó ssá gok tö rleszté sé re is felhaszná lta,
Maria vé gtelenü l nagyot csaló dott. Ujra ú gy é rezte, hogy kihaszná ljá k

37
é s kizsigerelik ugyanú gy, mint kislá nykorá ban. Egyé rtelmű ü zenet
y'olt ez szá má ra, hogy senki sem azé rt szereti, mert olyan amilyen,
mindenkinek csak a hangja szá mı́tott, meg az, hogyan lehet á ltala
meggazdagodni. „Engem mindenki becsapott, csak a kutyá im nem
hagytak cserben soha” - jelentette ki egyszer felhá borodottan. Ettő l a
pillanattó l kezdve azt a nagyon idő szerű utası́tá st adta a banknak,
hogy a fellé pé sekbő l befolyó ö sszegeket ne a há zaspá r kö zö s
folyó szá mlá já ra utaljá k.

Ha Maria Callas vé gü l elfogadta Arisztotelé sz Onassis meghı́vá sá t egy
fö lkö zi-tengeri sé tahajó zá sra azon a bizonyos 1959-es nyá ron, az
azé rt tö rté nt, mert ú gy é rezte, hogy a fé lje rá szedte, é s szü ksé gé t
é rezte, hogy vé giggondolja, mi legyen a jö vő jé vel. Komolyan
megfordult a fejé ben, hogy visszavonul a szı́npadtó l, mivel a hangja
má r nem volt olyan, mint korá bban, é s testileg-lelkileg kimerü ltnek
é rezte magá t. ,\m Meneghini, aki bevé teli forrá sait lá tta veszé lyben
forogni, azt taná csolta

38
neki, hogy ne fordı́tson há tat karrierjé nek tö bbek kö zö tt azé rt sem,
mert szü ksé ge van pé nzre. A tervezett indulá s elő tt né há ny nappal
Maria megbı́zta Bikit, a divattervező t, hogy á llı́tson ö ssze szá má ra
egy kollekció t, amely alkalmas a Christina fedé lzeté n tö ltendő
utazá sra. Maria Callas igyekezett mé ltó ké ppen megjelenni a jeles
szemé lyekbő l á lló utazó k tá rsasá gá ban, amelybe beletartozott sir
Winston Churchill é s felesé ge, lady Clementina is. Az utazá s elő tti
hé ten Milá nó ban Maria tö bb millió lı́rá t kö ltö tt fü rdő ruhá kra, strand
együ ttesekre é s fehé rnemű re. Mikor jú lius 22-é n az opera
primadonná ja é s elvá laszthatatlan fé lje megé rkezett Monte-Carló ba a
rengeteg poggyá sszal, hogy' felszá lljanak a luxus jachtra, mé g
egyikü k sem gondolta, hogy ez lesz az az utazá s, amely ö rö kre
megvá ltoztatja az é letü ket.

Onassis jachtja, ahol Maria Callas é leté nek kö vetkező há rom heté t
tö ltö tte, mindenkit elká prá ztatott, aki abban a kivé teles
szerencsé ben ré szesü lt, hogy a má gná s meghı́vta a fedé lzeté re. A
Christina a hajó zá si vá llalkozó lá nyá nak tiszteletere kapta ezt a
nevet, s azon tú l, hogy- ó riá si volt - szá z mé ter hosszú é s hatszá z
tonna - olyan luxust é s ké nyelmet biztosı́tott, amely mé g magá t az
egyiptomi kirá lyt, Farukot is meglepte, aki ú gy ı́rta le, mint gazdagsá g
utolsó megtestesü lé sé t”. Fedé lzeté n kilenc luxuskabin sorakozott,
melyek mindegyiké hez sajá t fü rdő szoba tartozott, ahol aranyozott
csapokbó l folyt a vı́z, valamint egy' é né kes ré gisé gekkel é s
festmé nyekkel diszitett nappali. A jachton \'olt mozi é s egy bá r is,
ahol a bá rszé kek ká rpit)a bá lna herezacskó bő rbő l ké szü lt - amint azt
Onassis dicseky'ő en kihangsú lyozta -, valamint fodrá szat é s jakuzzi a
kö zé pső , fedett ré szen. A tá gas já té kszalonban igen szembeö tlő
helyen egy lapis lazulibó l ké szü lt kandalló á llt, egy' nagy' kö nyvtá r, é s
egy' csodá latos hangversenyzongora. Tulajdonosa nem
takaré koskodott a kö ltsé gekkel, é s a hajó kö zepé n é pı́ttetett egy'
klimatizá lt uszodá t is, amelynek mozaikpadló ja a Kré tá n talá lható
Knosszoszi palota mozaikjá nak a má solata volt, é s egyetlen
gombnyomá ssal á t lehetett alakı́tani tá ncparketté .

Mariá t é s fé rjé t a dı́szlakosztá lyban helyezté k el, amely elő ttü k Greta
Garbó lakosztá lyaké nt szolgá lt, s ahol ké ső bb Jackie Kennedy lakott.
Onassis á tadta sajá t pazar, a fedé lzeten a parancsnoki hı́d mellett
elhelyezkedő né gyszobá s lakosztá lyá t - amelynek fü rdő szobá ja sienai
má rvá nybó l ké szü lt - legjelesebb vendé gé nek, Winston Churchillnek,
aki akkor kilencvenedik é vé ben já rt. A hajó szemé lyzete negyvenké t

39
szemé lybő l á llt, beleé rtve ké t mesterszaká csot is, egy' gö rö gö t é s egy'
franciá t. A szemé lyzetet inasok, szobalá nyok, massző rö k, varró nő k
alkottá k, é s a hajó sajá t orvossal is rendelkezett. Ari ö rö mmel
kö ltö zö tt á t egy' olyan kabinba, amelyik kö zelebb esett Maria Callas
kajü tjé hez, akit megé rkezé se ó ta folyamatosan igyelemmel
halmozott el. Rajtuk kı́vü l a jachton utazott mé g Tina, Onassis
felesé ge é s ké t gyermekü k - a tizenké t é ves Alexander é s a nyolc é ves
Chistina Diana Sandys, Churchill lá nya, é s a Montague Browne
há zaspá r, Onassisé k bará tai. Ok mindannyian tanú i lettek a
hajó tulajdonos é s a dı́va szenvedé lyes idilljé nek, amely rö viddel az
utá n kezdő dö tt, hogy a Christina felszedte a horgonyt. A sé tahajó
ú tvonala a Fö ldkö zi-tenger legcsodá latosabb pontjai mellett vezetett
el, a megá lló k pedig Caprin, a gö rö g szigeteken, Smirnan é s
Isztambulban voltak.

Mikö zben Meneghini, aki nem é hezte kifejezetten a habok há tá n
himbá ló zá st, az első napokat szinte teljes egé szé ben a lakosztá lyban
tö ltö tte há nyingerrel kü szkö dve. Maria viszont csak ú gy ragyogott a
boldogsá gtó l. Ez az elő re nem tervezett nyaralá s visszaadta az
é letkedvé t, amint azt a tö rté nelmivé vá lt utazá s sorá n ké szü lt
fé nyké pek is tü krö zik. A harminchat é ves dı́va hagyta, hogy Aristo
ahogyan ő nevezte ké nyeztesse, é s bá r első pillanattó l fog\ a
igyekeztek diszkré ten viselkedni é s elrejteni az é rzelmeiket,
egyé rtelmű volt, hogy mennyire vonzó dnak egymá shoz. „Ugy tű nt,
mintha mindkettő jü ket emé sztené a tű z” - ı́rta Meneghini a
visszaemlé kezé seiben. A há rom felejthetetlen hé t a fedé lzeten
elkö ltö tt romantikus vacsorá k, a hı́res szemé lyek - kö ztü k Juan Carlos
herceg, é s apja, Barcelona gró ja - hajó n tett lá togatá sai, tengeri
fü rdő zé sek, a tengerparti vá rosokban tett kirá ndulá sok é s nagy
kikö tő i bevá sá rlá sok jegyé ben telt. Mire a Christina kikö tö tt, Maria
Callas vé gre teljesen szabadnak é rezte magá t.

Az operacsillag é s Onassis kö zö tti viszony azokon a hosszú

é jszaká kon kezdő dö tt, amikor hajnalig együ tt beszé lgettek a hajó
fedé lzeté n. Ugy tű nt, nekik kettő jü knek nincs is szü ksé gü k alvá sra.
Mikor a tö bbi vendé g \isszavonult a kabinjá ba, ő k mé g hosszú ó rá kat
tö ltö ttek együ tt emlekek felidé zé sé vel, megosztva egymá ssal
bizalmas gondolataikat é s é rté seiket a csillagos é gbolt alatt. Azokban
a meghitt pillanatokban Maria megnyitotta szı́ vé t Aristo elő tt,
elmondta neki, milyen anyagi nehé zsé gekkel kü zd fé lje rossz
inté zkedé seinek kö vetkezté ben. Megvallotta neki, milyen

40
nehé zsé gekbe ü tkö zik szá má ra hangjá nak irá nyı́tá sa, s mennyire
retteg attó l, hogy nem tudja teljesı́teni azt, amit elvá rnak tő le, az
elő re betá blá zott é s rendkı́vü l stresszes operaé vadot. Onassis ekkor
atyai hangnemben arra ké ite Mariá t, hogy' bı́zza rá anyagi ü gyeinek
inté zé sé t, é s elkezdte fejtegetni elő tte gondolatait, miszerint sajá t
operatá rsulatot alapı́t Monte-Carló ban, ahol Maria mindig fellé phet,
ha akar, é s kedve szerint vá logathatja meg a szerepeit.

A hajó zá si vá llalkozó t meghatottá k Maria tö rté netei, amelyek a
gyerekkorá ra, é s a há ború s idő k Athé njá nak nyomorú sá gos
né lkü lö zé seire emlé keztetté k. Ok kerten nagyon sokban
hasonlı́tottak egymá sra azon tú l, hogy mindketten hı́res é s jelentő s
emberek voltak, mindketten hittek a sorsban - é s a babona minden
vá lfajá ban -, s lelkű k mé lyé n nagyon gö rö gnek é rezté k magukat. Az
utazá s sorá n Ali é s Maria csak annyit engedé lyeztek maguknak, hogy'
amikor kettesben maradtak, megfogtá k egymá s kezé t, é s
cinkossá ggal teli, lopott pillantá sokat vá ltottak egymá ssal. De amikor
megé rkeztek Isztambulba, ami egyben az utazá s vé gé t is jelentette,
hagytá k, hogy a szenvedé ly elragadja ő ket, s szerető kké lettek. A
rossz nyelvek azt beszé lik, hogy vé gü l egy a hajó hoz tartozó
mentő csó nakban lettek egymá sé i. Artemis, Aristo testvé re, akivel
Maria sosem szimpatizá lt, errő l ké ső bb azt mondta: „Ez a nő sosem
tenné boldoggá . Tú lsá gosan hasonlı́tanak egymá sra. Mind a kettő
fontos ember. Hogyan tudná nak együ tt é lni ané lkü l, hogy egymá s
torká nak essenek?”

Amikor augusztus 13-á n a Christina kikö tö tt Monte-Carló ban, Maria

Callas tizenegy é vi há zassá g utá n ké szen á llt a vá ló kereset beadá sá ra.
A pletykalapok fogalmazá sá ban: „az é vszá zad romá nca szü leté sé nek
lehetü nk tanú i”. S ettő l a pillanattó l fogva a szerelmespá rnak a
paparazzik á llandó zaklatá sá t kellett elszenvednie. Né há ny nappal a
sé tahajó zá s befejezé se utá n Onassis é s Callas lá togatá st tett
Meneghininé l, annak simiionei villá já ban. A hajó zá si vá llalkozó egy
percig sem kerü lgette a forró ká sá t, hanem, mint azt a fé lj
visszaemlé kezé seiben leı́ija, egy elké -pesztő cn magas ö sszeget
ajá nlott fel cseré be az é nekesnő é it, majd gő gö sen azt mondta:
„Nyomorult anyaszomorı́tó vagyok, gyilkos, tolvaj, az egé sz
fö ldkereksé g lé gy isszataszı́tó bb teremtmé nye... de milliomos é s
zsarnok is, ú gyhogy nem mondok le Mariá ró l.” Aiisztotelé sz, akit az
apja arra tanı́tott, hogy a nő ket nem kell tú lsá gosan komolyan venni,

41
amikor szemet vetett Mariá ra meg se fordult a fejé ben, hogy elvá ljon
a felesé gé tő l, Tiná tó l, é s elveszı́tse ké t gy ermeké t.

Annak az esemé nydú s 1959-es é vnek a szeptember 8-i napjá n Maria

Callas hivatalosan is bejelentette, hogy elvá lik a fé ijé tő l Battista Me-
neghinitő l. Mindö ssze arra az egyetlen kijelenté sre szorı́tkozott, hogy
ettő l a pillanattó l fogva nem tesz ú jabb nyilatkozatokat, s az ü gy
á tkerü l •az ü gyvé dek kezé be. Mariá tó l elté rő en, aki mindig
diszkré ten viselkedett ebben a ké rdé sben, fé lje nem győ zö tt
interjú kat adni a mé dia minden fajtá já nak, alaposan megszellő ztette
há zassá guk intim dolgait, é s ú gy á llı́totta be magá t az olvasó kö zö nsé g
elő tt, mintha ő lenne a tö rté netben az á ldozat. Battista Meneghini,
akinek kiadtá k az ú tjá t, s ezzel porig alá ztá k az ö né rzeté t,
há lá tlansá ggal vá dolta Mariá t, s arra a kijelenté sre ragadtatta magá t,
hogy „Maria Callast é n teremtettem, s ő mivel izetett é rte? Azzal
hogy há tba tá madott. Mikor megismertem egy kö vé r, rosszul ö ltö zö tt
bevá ndorló volt, egy csavargó . Nem volt egy illé ije sem, é s esé ly e
sem volt rá , hogy nagy karriert fusson be”.

Maria Callas rá sem hederı́tett a szemé lye kö rü l kerekedett
csetepaté ra, hanem miutá n befejező dtek a milá nó i Scala egyik
operá já nak a felvé telei, ú jra hajó ra szá llt Arival együ tt a Christina
fedé lzeté n. Az é nekesnő boldognak é s gondtalannak tű nt, minden
pillanatá t kitö ltö tte az ú j szerelem. Eleté nek ezen a pontjá n ké szen
á llt arra, hogy felá ldozzon mindent ezé rt a vá ratlanul jö tt é s
szenvedé lyes szerelemé rt, amely egyszerre virá gzott ki a gazdag
má gná sban é s benne. „Annyi idő t tö ltö ttem ketrecbe zá rt rabké nt,
hogy amikor talá lkoztam Aristó val é s a bará taival, akik annyira tele
voltak é lettel, teljesen megvá ltoztam magam is. Eletem, amelyet
eddig egy ná lam jó val idő sebb ember oldalá n é ltem, ehiselhe-
tetlenné vá lt szá momra” - jelentette ki az ú jsá gı́ró k elő tt. Azokban a
napokban Maria bü szké n viselt egy karperecé t, Ari ajá ndé ká t,
amelybe a TMWL betű ket karcoltá k „To Maria With Lő ve”.
Nemsoká ra felfedezte, hogy ugyanilyen karperecé van Tiná nak is a
sajá t nevé nek kezdő betű jé vel, s é vekkel ké ső bb ugyanilyet kapott
Jackie Kennedy is.

Onassis, aki meg volt győ ző dve ró la, hogy ki tudja majd bé kı́teni
felesé gé t, nagy on meglepő dö tt é s teljessé ggel ö sszezavarodott,
amikor Tina egy november 25-i sajtó fogadá son bejelentette, hogy’ el
akar vá lni a hajó zá si vá llalkozó tó l, mivel az megcsalta ő t. Tizenhá rom

42
é v há zassá g utá n Onassis asszony - akit egy pillanatra sem emlı́tett az
idő kö zben rivá lisá vá elő lé pett Maria Callas elő tt - ú j é letet akart
kezdeni, é s azt ké rte a sajtó ké pviselő itő l, hogy' tartsá k tiszteletben
az ő é s gyermekei szemé lyé t. A hı́r hatalmas arculcsapá st jelentett a
hajó zá si vá llalkozó szá má ra, akit messze nem tett boldoggá a
bejelenté s, mivel tudta, hogy' ez a vá lá s nem csak egy' vagyonba fog
kerü lni neki, de szembefordı́tja vele azt az ö vé hez hasonló an nagy
hatalommal é s igen befolyá sos kapcsolatokkal bı́ró embert, akit
eddig az apó sá nak tudhatott: Stavros Livanost. Maria nem tudta
akkor, hogy' Aristo, annak ellené re, hogy' vele van, a há ta mö gö tt
minden erejé vel igyekszik visszahó dı́tani a felesé ge szı́vé t.

Maria akkor kezdett é lni, amikor Onassist megismerte. Az el

kö vetkezendő tı́z é vben a fé r i lesz boldogsá gá nak egyetlen forrá sa;
vé gre valaki, aki nem csak a hangja miatt é rté keli ő t, hanem ú gy is,
mint nő t, legalá bbis ő ezt gondolta. Maria Callas elé gedettnek
mutatkozott a sajtó ké pviselő i elő tt, mert sikerü lt jogilag is rendeznie
vá lá sá t. Nem ı́gy alakultak azonban a dolgok a Mariá ná l sokkal
kevé sbé romantikus lelkü letű hajó zá si vá llalkozó szá má ra, aki vele
ellenté tben jó val gyakorlatiasabb szemé lyisé g volt. Aristo igyekezett
a nyilvá nossá g elő tt elkerü lni az é rzelemnyilvá nı́tá sokat, é s
megpró bá lt kité rni az ő t mindenhová kö vető paparazzik elő l.
Azokban a nagyon feszü lt decemberi hetekben az é nekesnő sok idő t
tö ltö tt egyedü l ú gy, hogy nem tudta, merre já r szerelme, aki soha
nem adott neki magyará zatot arró l, hogy é ppen mit csiná l. Onassis
egyszercsak kü ldetett é rte, együ tt tö ltö ttek né há ny csodá latos napot,
hogy aztá n a fé r inek ú jra nyoma vesszen. Maria Callas, aki é leté ben
most elő szö r é h ezte az é let ö rö meit, lemondó an fogadta szerelme
szeszé lyes viselkedé sé t. Am má s megalá ztatá sok is vá rtak mé g rá ,
pé ldá ul az, hogy bizonyos jeles szemé lyisegek - mint Rainer, a
Monacó i Nagyherceg é s felesé ge Grace Kelly, nem hı́vtá k meg a
palotá jukba, vagy maga Churchill, aki jó bará tsá got á polt Tina
Livanosszal - nem né zté kjó szemmel a hajó zá si vá llalkozó val
folytatott szenvedé lyektő l fű tö tt kapcsolatá t.

1960 első hó napjai ú gy teltek, hogy Maria C"alias nem dolgozott, a
Christina fedé lzeté n pihent, é s szinte be sem tette a lá bá t milá nó i
otthoná ba, ahol egyedü l é lt hű sé ges szobalá nyá val Barná val, é s Toy-
jal a Vis-contitó l ajá ndé kba kapott uszká rral. Onassisnak
fogcsikorgatva bá r, de el kellett fogadnia, hogy a felesé ge elvá lik tő le,
s ezek utá n kezdett tö bb idő t szá nni ké szsé ges termé szetű

43
szerető jé re. Maria Callasra egy bizonytalansá gokkal teli é v vá rt,
amelyben ú jabb kudarcok é rté k, é s ú jabb megalá ztatá sokat kellet
elszenvednie. Mikö zben talá lt egy ü gynö kö t, akire rá bı́zhatta mű vé szi
pá lyafutá sá nak intezendő it, ú gy é rezte eljö tt az idő , hogy szakmai
jö vő jé vel kapcsolatban dö nté st hozzon. Nem volt a lá thatá ron
egyetlen fontos szerző dé s sem, hiszen sokan azt hitté k, hogy
visszavonult az é neklé stő l, miutá n megismerte Onassist. A
tá vollé té ben nagy rivá lisa, Renata Tebaldi nagy sikert aratva
visszaté rt a Scala szı́npadá ra, ahol ö t é vig nem é nekelt, é s
visszafoglalta tró njá t, melyet Maria rabolt el tő le. A sajtó elkezdte
szellő ztetni a hirt, hogy az isteni Callas elvesztette a hangjá t, s hogy
nincs má r messze pá lyafutá sá nak vé ge.

44
Egy megcsalt nő

Azt hittem, hogy szerelmes vagyok, de most má r é rtem, hogy amit
Bat-tista irá nt é reztem az nem szerelem volt, hanem há la. Fogalmam
sem volt arró l, hogy mi a szerelem, amı́g meg nem ismertem
Onassist” - \ á llottá meg Maria egy bizalmas bará tnő jé nek. Az
é nekesnő megtalá lta vé gre „á lmai fé r iú t", de az ú j kapcsolatá t kı́sé rő
vitá k é s a nyomukban keletkező csalá di feszü ltsé gek - az anyja
folyamatosan tá madta, Meneghini pedig nem akarta elfogadni, hogy'
ö rö k é leté re elvesztette - kezdtek komoly fá jdalmat okozni neki. Ujra
nagyon bizonytalannak é rezte magá t, é s az egé szsé ge sem a olt
rendben, mivel kró nikus homlokü reg-gyulladá stó l szenvedett, ami
szö rnyű fejfá já st okozott neki é neklé s kö zben. Az utolsó , Dallasban
való fellé pé se utá n, amikor elő szö r szembesü lt hangja vá lsá gá val a
szı́npadon, elhatá rozta, hogy nem vá llal szereplé st 1960-ig. Nyomó s
é rvei voltak, amelyek miatt á hı́totta a visszavonulá st Onassis
jachtjá ra vagy sajá t milá nó i otthoná ba. 1959 augusztusá nak elejé n az
é nekesnő teherbe esett. A meglepeté sszerű hı́r nagy ö rö mmel
tö ltö tte el annak ellené re, hogy Aristo nem volt tő le elragadtatva,
hiszen akkor mé g mindketten há zassá gban é ltek.

Bá r mindig azt rebesgetté k, hogy' Maria Callas a

terhessé gmegszakı́tá s mellett dö ntö tt Onassis rá beszé lé sé re, a
való sá g egyá ltalá n nem ez. Az informá ció magá tó l az é nekesnő tő l
szá rmazik, aki a hajó zá si vá llalkozó nak Jackie Kennedyvel tö rté nő
há zassá gkö té se utá n azt mesé lte né há ny kö zeli bará tjá nak, hogy
Onassis ké nyszerı́tette ő t a terhessé gmegszakı́tá sra, amit ő nem
akart. Akik jó l ismerté k a mű vé sznő t, nem hitté k el neki, amit
é leté nek e drá mai szakaszá ró l mesé lt, é s ké telkedtek benne, hogy
Maria, aki mé lyen vallá sos volt, é s nagyon vá gyott az anyasá gra,
beleegyezett volna, hogy elvegyé k tő le az olyannyira á hı́tott
gyermeket. Az idő nullá sá val kiderü lt, hogy az abortuszró l szó ló
hı́rek hamisak voltak, s talá n csak annak kö szö nhető en rö ppentek fel,
mé n egy asszony ú gy é rezte, hogy megsé rtette mé ltó sá gá ban az a
fé r i, akit szeretett, s á ld megcsalta ő t.

Gö rö g tű z cı́mű , gazdagon dokumentá lt Maria Callas é letrajzá ban az
ı́ró , Nicholas Cage publiká lja az addig kiadatlan bizonyı́té kokat,
amelyek egyé rtelmű vé teszik, hogy Maria Callas Milá nó ban szü lte
meg gyermeké t. Ez 1960. má rcius 30-á n tö rté nt, é s az ú jszü lö tt ké t

45
ó rá val a szü leté se utá n termé szetes okok kö vetkezté ben meghalt. Az
é letrajz szerző je szá má ra hozzá fé ré st engedé lyeztek Maria szemé lyes
irataihoz, s ezek kö zö tt fedezte fel a csecsemő rő l ké szü lt fé nyké pé t,
é s a milá nó i dokumentumokat, amelyek rö vid é leté rő l tanú skodnak.
Bruna Lupoli, az é nekesnő hű sé ges szobalá nya, aki 1954-ben lé pett
munká ba Maria Callas szolgá latá ban, é s mellette maradt egé szen
halá la napjá ig, ú gyszinté n tagadta a terhessé gmegszakitá s té nyé t, é s
elismerte, hogy a gyermek megszü letett: j\z asszonyomnak nem volt
terhessé gmegszakı́tá sa sem 1966-ban, sem 1967-ben, é s semelyik
má s é vben sem. Csak egyetlen egy szer volt terhes, amikor meg is
szü lte a babá t, aki nyolc hó napra szü letett, é s csak egy napig é lt.
Asszonyom hasá n volt egy nagy mű té ti vá gá s, mert a baba
csá szá rmetszé ssel szü letett.”

Egy inteijú ban, melyet a Erance-Soir-nak adott 1960 februá ijá ban,
Maria Callas elismeri, hogy harminchat é vesen szá má ra az a
legfontosabb, hogy csalá dja legyen. Onassis, aki kezdetben nem akart
tö bb gyereket, Svá jcban kezdett há zat keresni egy olyan helyen, ahol
Maria nyugodtan é lhet gyermekü kkel tá vol a paparazziktó l é s a
kı́vá ncsiskodó któ l. Maguk kö zö tt ezt a tervet ú gy emlegetté k, mint 41
svá jci projektet”. Mı́g Maria Callas igyekezett miné l inká bb elkerü lni a
nyilvá nossá got, a hajó zá si vá llalkozó má rcius 8-á n ú jabb hosszú
hajó ú tra indult Winston Churchillel é s felesé gé vel, ezú ttal Barbados
é s a Virgin-szigetek felé . Ez nem lehetett kö nnyű idő szak Maria
szá má ra, aki szerető je tá vozá sá val elhagyatottnak é s magá nyosnak
é rezte magá t, amely é rzé st má r korá bban sokszor volt alkalma
tapasztalni. A helyzet bonyolultsá gá t csak nö velte, hogy anyja,
Evangelina, aki egy lepusztult New York-i hotelszobá ban é lt, kiadott
egy' kö nyv formá tumú emlé kirat-gyű jtemé nyt, amelyben ú jfent
kiteregette a csalá di szennyest, é s kı́mé letlenü l ostorozta kisebbik
lá nyá t.

Onassis minden nap telefoná lt Mariá nak a jachtró l, de má rcius 30-á n
nem talá lta otthon a Buonarroti ú ti há zban. Aznap reggel Bruna
kı́sé reté ben az é nekesnő egy milá nó i kliniká ra ment inkognitó ban,
ahol csá szá rmetszé st hajtottak vé gre rajta a terhessé g nyolcadik
hó napjá ban. Eletrajzı́ró ja, Nicholas Cage szerint Maria siettetni
akarta a gyermek szü leté sé t, hogy' amikor Onassis visszaté r,
elő nyö sebb helyzetben talá lja ő t, kaijá n a babá val. A mű velet sorá n
azonban kompliká ció k lé ptek fel, a baba nagyon alacsony sú lly al
szü letett é s lé gzé si elé gtelensé gben szenvedett. Hiá ba dö ntö ttek

46
azonnal amellett, hogy' á tszá llı́tjá k egy' má sik, jobb felszereltsé gű
kó rhá zba, a baba ú tkö zben meghalt a mentő autó ban. Az á poló nő , aki
mellette volt, é s tudta, hogy a kicsi nem é ri meg az á tszá llı́tá st,
megkeresztelte arra a né vre, amelyet Maria meghagyott neki abban
az esetben, ha a gyermek iú : Homé rosz Lengrini.

Mikor Onassisnak vé gre sikerü lt elé rnie Mariá t, az szomorú an

vallotta meg neki, hogy' az ú jszü lö tt alig né há ny ó rá t é lt, é s ő mé g
csak nem is lá thatta. Né há ny nappal ké ső bb Aristo - miutá n egy'
pá rizsi vacsorá n igyekezett a felesé gé t meggyő zni, hogy' enyhı́tsen a
vá lá si procedú rá ban diktá lt felté teleken - Milá nó ba utazott Mariá hoz,
akivel nagyon igy elmesen é s gondoskodó an bá nt. Az ő „kis
Homé rosz"-á nak - ahogyan ő emlegette - vá ratlan halá la egé szen
é lete vé gé ig kisé rte é s kı́sé rtette Maria Callast. Az ú jszü lö ttet Milá nó
temető jé ben helyezté k nyugalomra egy olyan helyen, amelyrő l csak
Onassis é s ő tudtá k, hogy az a gyermekü k sı́ija. A dı́va halá la utá n
Bruna elmondta, hogy' asszonya elment a ia sı́ijá hoz valahá nyszor
Milá nó ban já rt, é s né há nyszor csakis azzal a cé llal tette meg az utat
Pá rizsbó l, hogy a sı́rná l imá dkozhasson. A szobalá ny „az asszonya
emlé ke irá nti tiszteletbő l” soha nem á rulta el a gyermek sı́rjá nak
pontos helyé t.

A kis ia elveszté se utá n, s lá tvá n, hogy Maria nagyon rossz á llapotban
van, Onassis megpró bá lta tá mogatni az é nekesnő szakmai é leté t, é s
arra biztatta, hogy vá llaljon fellé pé seket szü lő fö ldjé n. A szoprá n,
annak ellené re, hogy rettegé ssel tö ltö tte el a szerető je elő tti buká s
lehető sé gé nek reme, aki pedig azt szerette volna, ha Maria tü ndö klik
a szerepeiben hazá ja fö ldjé n, ké tszer fellé pett, é s elé nekelte a Norma
fő szerepé t az ő si epidauroszi szı́nhá zban. A kö zö nsé g ú gy fogadta,
mint egy való sá gos istennő t. Annak ellené re, hogy beteg volt a
má sodik felvoná s idejé re má r magasra szö kö tt a lá za, de nem akarta
tö rö lni az elő adá st -, teljes szı́wcl-lé lekkel já tszotta vé gig a szerepet.
Addigra, mikorra elutazott Gö rö gorszá gbó l, sikerü lt visszanyernie
ö nbizalmá t, é s ú gy é rezte, van elé g ereje ahhoz is, hogy folytassa
pá lyafutá sá t. A Christina fedé lzeté n tö ltö tt nehá ny nap pihené s utá n
az é nekesnő t vé gü l má r lelkesı́tette a milá nó i Scalá ba való visszaté ré s
gondolata. 1960. december 7-é n Donizetti Poliuto cı́mű operá já ban
lé pett ú jra szı́nre olyan kö zö nsé g elő tt, mely nek soraiban az euró pai
felső tı́zezer legelő kelő bb tagjai is helyet foglaltak. Bá r a szoprá n
é nekesnő debü tá lá sa sorá n ú jfent hatalmas sikert aratott, rajongó i

47
kezdté k szemrehá ny á sokkal illetni, mert egy é vben csak ké t
operaszerepet vallal el, é s nem vigyá z elé ggé a hangjá ra.

A való sá gban Maria egyre tö bbszö r vonult vissza a Christina
nyú jtotta menedé kbe, ebbe az uszo palotá ba, ahol otthon é rezte
magá t. Amikor hajó ra szá llt, szinte soha nem pró bá lt annak ellené re,
hogy Onassis berendezett szá má ra egy nagy zeneszalont, ahol
elhelyezett egy hangversenyzongorá t is. Az intenzı́v é s nagy
á ldozatokat kö vetelő munká val tö ltö tt evek utá n nem vá gyott má sra,
csak arra, hogy é vezze az edes é letet annak a fé r inak az oldalá n,
akibe vakon szerelmes volt. Amint azt egy ú jsá gı́ró nak megvallotta
„é lni akartam, é s nő nek é rezni magamat”, vagyis azt szerette volna
megtapasztalni, amit addig az é let megtagadott tő le. 1963 nyará n a
hajó zá si vá llalkozó megvá sá rolta a Skorpios nevű lakatlan szigetet
Gö rö gorszá gban, ahol megteremtette a fö ldi paradicsomot. Ez az
idilli sziget volt az a menedé k, amelyre mindig is vá gyott tá vol a
paparazziktó l é s egyé b kı́vá ncsiskodó tekintetektő l. Ot é tig tartottak
az igen kö ltsé ges é pı́tkezé si munká latok, s ezt kö vető en a
szerelmespá r né há ny felejthetetlen é s meghitt pillanatot tö lthetett a
sziget fehé r homokkal borı́tott partjain.

Kezdetben Maria megkö nnyebbü lt, amikor maga mö gö tt hagyhatta
Callast, azt a szemé lyisé get, akinek megjelenı́té se é leté nek ebben a
szakaszá ban hatalmas terhet jelentett szá má ra. El akarta felejteni a
fá rasztó pró bá kat, a kimerı́tő hangké pző gyakorlatokat é s a
lá mpalá zat, amely mindig elfogta, mielő tt felment volna a fü ggö ny. De
nem csaphatta be magá t, é s az é let, amelyet Onassis mellett é lt, egy
cseppet sem volt leá nyá lom. Amikor Meneghini felesé ge volt, akkor
az ő csalá djá nak megveté sé tő l szenvedett, Onassis pá ijaké nt pedig
annak gyennekei, a tizenké t é ves Alexander é s a nyolc é ves Christina
é reztetté k folyton vele, hogy ellensé ges é rtelmeket tá plá lnak irá nta.
Az első pillanattó l kezdve nem akartá k elfogadni, mixel ő t tartottá k
felelő snek azé rt, hogy szü leik há zassá ga x'á fá ssal vé gző dö tt. Mikor
Maria a hajó n tartó zkodott, ő k inká bb a legé nysé ggel együ tt é tkeztek,
mint hogy egy asztalhoz ü ljenek „a ronda nő vel”, ahogyan nex'ezté k.
Bá r Tina 1961-ben fé ijhez ment egy angol arisztokratá hoz -Sonny
Blandfordhoz, Winston Churchill unokaö ccsé hez -, a gyerekek mé g
mindig abban bı́ztak, hogy szü leik egyszer kibé kü lnek.

1961 augusztusá ban Maria ú jra az epidauroszi szı́nhá z szı́npadá ra

lé pett, ezú ttal Medea szerepé ben, de nagy csaló dá sá ra Onassis nem x

48
olt ott a kö zö nsé g soraiban. Bá r kimentette magá t, mondx'á n, hogy
ü zleti ü gyei miatt nem hagyhatja el a Christina fedé lzeté t, az igazsá g
az, hogy a hajó zá si xé llalkozó t akkor má r nagyon fá rasztotta, hogy
jelen legyen a bemutató kon, ahol neki csak a nagy dı́va kı́sé rő jé nek
szerepe jutott. Ami Maria Callast illeti, szá má ra egyre nehezebbé vá lt
az, hogy mű é rtő kö zö nsé g elé lé pjen, é s kitegye magá t a kritikusok
bı́rá latainak, mivel nemcsak a bizonytalansá g kı́nozta, hanem
egé szsé ge is egyre romlott. A fejfá já s, amit a kró nikus
homlokü reggyulladá s provoká lt, arra ké nyszerı́tette, hogy a
szı́npadon egé szen szé lső sé ges helyzetekben kelljen helytá llnia,
amelyek miatt aztá n ú gy é rezte, hogy ké ptelen ú jra szı́npadra á llni.
Az egé szsé gü gyi gondokhoz hozzá adó dtak mé g azok a gyö trelmek,
amelyeket volt fé lje, Meneghini okozott, aki arra tö rekedett, hogy a
kö zö s megegyezé ssel tö rté nt vá lá st semmisnek nyilvá nı́tsa, é s
bı́ró sá g elé citá lja volt felesé gé t. Meneghini soha nem lé pett ki az
é leté bő l. Egy keresztapjá nak, Leó Lantzounisnek Irott levé lben Maria
a kö vetkező ket mondta: A. fé ljem tová bbra is zaklat, nem elé g neki,
hogy a pé nzemnek tö bb mint a felé t megtarthatta, mivel mindent,
amit kerestem, az ő sajá t nevé re utalta attó l kezdve, hogy
ö sszehá zasodtunk. Ezt a botrá nyt ő kreá lta, é s ő az, aki hasznot hú z
belő le, mert az a cé lja, hogy engem megint a bı́ró sá g ele cipeljen, é s
aztá n minden pé nzt megkaparintson”.

Maria ö sszeszedte magá t annyira, hogy 1962 má jusá ban

elutazhasson New Yorkba, ahova meghı́vtá k, hogy lé pjen fel a
Madison Square Gardenben, a John E. Kennedy elnö k negyvenö tö dik
szü leté snapjá nak tiszteleté re rendezett koncerten. Maria Callas
csodá latos, vö rö s muszlinruhá t viselt, é s egy igen é rté kes gyé má nt
nyaké ket, s repertoá ijá ban a Carmen egyik ré szlete szerepelt. Annak
az esté nek a fé nypontja azonban a szı́né sznő , Marilyn Monroe volt. A
bombasztikus sző ke jelensé g egy é rzé ki „Happy Birthday Mr.
President”cı́mű dalt adott elő egy szinte teljesen á ttetsző , litterekkel
borı́tott ruhá ban. Ezen alkalommal Maria Callas nem ismerhette meg
szemé lyesen azt az asszonyt, akit é leté ben a legjobban gyű lö lt, mivel
elszerette tő le á lmai fé r ijá t: Jackie Kennedyt. Az elnö k felesé ge
lemondta az ü nnepsé gre szó ló meghı́vá st, amikor megtudta, hogy
Marilyn Monroe, akinek John E. Kennedyvel folytatott a iszonya
kö zszá jon forgó tö rté net volt, kapott egy' kisebb szerepet a
ceremó niá ban.

49
Az ú j esztendő Maria szá má ra baljó s elő jelekkel kezdő dö tt. Eddig
meglé vő magá né leti problé má ihoz ú jabbak tá rsultak az anyjá t'al való
kon liktusok formá já ban. A New York-i Szociá lis Tá mogatá sok
Osztá lya arra kö telezte az é nekesnő t, hogy' yiselje gondjá t
Ey’angeliná nak, aki nyomorú sá gos helyzeté re y'aló tekintettel
szociá lis tá mogatá sé rt folyamodott hozzá juk. Maria felhá borodott
ezen, mivel ú gy'é rezte, hogy'anyja ú jra csak zsarolni pró bá lja, de
beleegyezett, hogy havonta egy bizonyos ö sszeget folyó sı́tson neki, s
cseré be csak annyit ké rt, hogy maradjon csendben, é s ne adjon tö bbé
inteijú kat. Attó l tartott ugyanis, hogy ha ez az ü gy' kipattan, az rossz
fé nyt vethet Onassisra, aki nyih'á n nem szerette y'olna, ha nevé t
kapcsolatba hozzá k egy' ilyen kellemetlen é s zavaros csalá di ü ggyel.

1963 első hó napjaira má r nem maradt semmi Maria Callas
é leté ben, csak az Onassishoz fű ző dő szenvedé lyes é s
gyö trelmes szerelem. A hajó zá si y'á llalkozó volt „é lete
egyetlen é rtelme”, é s minden nap egyre inká bb fü ggő vé vá lt
tő le. Ha Maria levá gatta a hosszú hajá t, é s szemü vegé t
kontaktlencsé re cseré lte csakis azé rt volt, mert Aristo ezt
ké rte tő le. Amikor együ tt é tkeztek, é s a fé r inek nem tetszett a
ruhá ja, vagy a kalap, amelyet viselt, azonnal felpattant, hogy'
egy' má sikra cseré lje. Aristo ki-y’á nsá ga parancs volt ennek a
tö ré keny é s ö nbizalomhiá nytó l szenvedő nő nek, aki
elvesztette mé g azt a kicsinyke ö nbecsü lé st is, amelyre sikerü lt
szert tennie.Amint tá volodott a szı́npad vilá gá tó l - csak olyan
felké ré seket fogadott el, amelyek nem tetté k tú lsá gosan
pró bá ra a hangjá t -, egyre inká bb a szerelmé ben pró bá lt
megnyugvá st talá lni. Am Aristo é rdeklő dé se irá nta erő sen
megcsappant, hiszen Maria má r nem volt az a pá lyafutá sa
csú csá n á lló , fé nylő csillag, akibe a hajó zá si y'á llalkozó annak
idejé n beleszeretett.

Azokban a napokban egy szé p é s mosolygó s, huszonkilenc é ves nő

lett Maria ú j veté lytá rsa. Lee Radziwill, egy' lengyel herceg felesé ge,
é s Jacqueline Kennedy, az Egyesü lt Allamok irst ladyyé .nek hú ga. A
Radziwill há zaspá r Onassis é s Callas bará ti kö ré be tartozott, s a
hajó zá si vá llalkozó 1963 jú niusá ban meghı́vta ő ket egy az ő imá dott
Churchilljé nek tiszteleté re szervezett sé tahajó zá sra. Mikö zben az
operaé nekesnő euró pai koncertkö rú tjá nak á llomá sait já rta, Onassis
diszkré ten udvarolt Radziwill asszonynak, akinek fé ijé vel való
kapcsolata é pp az egyik menetrendszerű vá lsá gban vesztegelt. A

50
sé tahajó zá st kö vető en a gö rö g szigeteken kezdett teijedni a pletyka
Onassis é s Lee romá ncá ró l. Maria, aki tudott a hajó zá si vá llalkozó
né há ny hı́res hó dı́tá sá ró l ő maga mesé lte el neki, milyen szerelmi
kalandjai voltak Eva Peró nnal, Veronica Lake-kel, Gló ria Swansonnal
é s Paulette Godard-ral - nem tulajdonı́tott tú l nagy jelentő sé get
ezeknek a hı́reknek. Amikor azonban visszaté rt a jachtra, talá lt egy
ü res Cartier dobozt, s benne egy Ixenek cı́mzett szerelmes levelet.
Maria igyekezett diszkré tnek mutatkozni Aristo elő tt, é s megő rizni a
tartá sá t, á m pá rizsi laká sá ban ö sszeomlott. Szobalá nya Bruna volt a
tanú ja annak, hogy mennyire megviselte asszonyá t a felfedezé s, hogy
a fé r i é leté ben, aki szá má ra a mindenseget jelentette, volt egy má sik
nő is.

1963 augusztusá nak elejé n Jacqueline Kennedy koraszü lö tt

csecsemő t hozott vilá gra, aki csak né há ny ó rá ig é lt. Ennek az annyira
akart é s vá gyott babá nak a halá la mé ly szomorú sá got hozott az anya
é leté be. 1 estvé re I^ee, aki aggó dott á llapota miatt, megké rte bará tjá t
Onassist, hogy hı́vja meg nő vé ré t egy sé tahajó zá sra, hogy sikerü ljö n
felé pü lnie a sors e kemé ny csapá sa utá n. A gö rö g hajó zá si vá llalkozó
elragadtatva fogadta az ö tletet, hogy hajó já n vendé gü l lá ssa az
elnö kö t, aki kezdetben szinté n hivatalos volt, é s az Egyesü lt Allamok
első asszonyá t, de Mariá t arra ké rte, hogy ne legy en jelen ezen az
utazá son. Aristo ú gy é rezte, nem illendő dolog ilyen magas rangú
vendé geket fogadnia az „á gyasa" tá rsasá gá ban. Ez egyike volt
azoknak a szá mos, igen kegyetlen megalá ztatá soknak, amelyeket
Maria Callasnak a kö vetkező hó napok sorá n el kellett szenvednie, de
há travolt mé g a legrosszabb.

1963. októ ber 4-é n a Christina felszedte a horgonyt Pireus

kikö tő jé ben, é s elindult Isztambul é s Lesbos szigete felé . Ennek a
nagy port kavaró sé tahajó zá snak a ré sztvevő i a kö vetkező k voltak:
Lee Radziwill é s a fé lje, Jackie Kennedy - aki egy edü l é rkezett, mivel
az Egyesü lt Allamok elnö ke nem akarta kompromittá lni magá t a
vá lasztá si kampá nya sorá n azzal, hog\r nyilvá nosan mutatkozik egy'
olyan ember mellett, akit „nemzetkö zi kaló zt'czé mek" tart - é s az
elnö k embere, akit azé rt kü ldö tt Jackie-vel, hogy' az utazá snak
tiszteletremé ltó jelleget kö lcsö nö zzö n. Amikor Maria Callas meglá tta
a pá rizsi lapokban Onassis fé nyké pé t, amint ké zenfogva vezeti Jackiet
szü lő vá rosa, Smima utcá in, nem fogta el semmifé le rossz é izé s.
Tová bbra is megvolt győ ző dve ró la, hogy' Lee Radziwill jelenti a
való di veszé lyt, rá t'olt nagyon fé lté keny. Onassis arra hasznaira a

51
sé tahajó ká zá st, hogy' elká prá ztassa az elnö k felesé gé t, azé t az
á llamfő é t, aki az Egy esü lt Allamok tö rté neté nek legkarizmatikusabb
elnö ke volt. A sé tahajó zá s vé gé n dı́szvendé gé nek egy rubintokbó l é s
brilliansokbó l á lló , ö tvenezer dollá rra becsü lt é rté kű , csodá latos
nyaké ket ajá ndé kozott. Lee azonnal rá é bredt, hogy' Onassis irá nta
tanú sı́tott é rdeklő dé se ö sszehasonlı́thatatlanul má s, mint amit
nő vé re irá nt é rez, é s igyekezett jó arcot vá gni ebben az igen
zavarbaejtő nek mondható helyzetben.

Amikor ugyanazon é vr november 22-é n, Maria ré mü lten né zte a John
F. Kennedy Dallasban tö rté nt brutá lis meggy ilkolá sá ró l ké szü lt
ké peket, mé g nem sejtette, hogy milyen kö vetkezmé nyei lesznek
ennek a tragé diá nak az ő szemé lyes sorsá ra né zve. Jackie-bő l
„Amerika ö zvegye” lesz, akire vilá gszerte csodá lattal tekintenek, mint
az erő s lelkű sé g é s az elegancia megtestesü lé sé re. Onassist is
meghı́vtá k a temeté si szertartá sra, é s a Fehé r Há zban a Kennedy
csalá dhoz legkö zelebb á lló csalá dtagok ré szé re fenntartott privá t
ré szlegben kapott szá llá st. Mikor egy hé ttel ké ső bb Maria é s Aristo
együ tt ü nnepelte az é nekesnő negyvenedik szü leté snapjá t a pá rizsi
Maxim’s é tteremben, ú gy' tű nt, mintha semmi sem vá ltozott t'olna
kö ztü k. A hajó má gná s azonban sokkal tá volsá gtar-tó bban viselkedett
Mariá val, akit mé g mindig bá ntott, hogy kizá rtá k a legutó bbi
sé tahajó zá sbó l, é s elkeseredetten pró bá lta megmenteni a kettejü k
kapcsolatá t. 1966-tó l kezdve Onassis ugyanú gy viselkedett vele, mint
volt felesé gé vel, Tiná val, amikor megismerte Maria Callast.
Fenntartotta viszonyá t Mariá val, de titokban talá lkozott Jackie-vel.

Mariá t, akit megré misztett szerető jé nek elhidegü lé se, ú jra ké tsé gek
mardostá k, s ú gy dö ntö tt, hogy minden erejé vel arra tö rekszik, hogy
visz-szaté ijen a szı́npadra. 1963 vé gé n, ké t é v kihagyá s utá n az
é nekesnő ú jra szı́npadra lé pett a Covent Gardenben a Tosca
fő szerepé ben, melyet bará tja Franco Zef irelli vitt szı́nre. Sokan ú gy v
é lik, hogy az volt Maria Callas egé sz pá lyafutá sá nak legnagyszerű bb
drá mai alakı́tá sa. A siker ö nbizalmat adott neki, s kedvet ahhoz, hogy
I jandonban egy hangfelvé tel-sorozatot ké szı́tsen. A kö vetkező é v
má jusá ban debü tá lt a Pá rizsi Operahá zban a Normá s al, ami szinté n
Franco Zef irelli rendezé sé ben kerü lt szı́npadra. Azon a felejthetetlen
gá laesten, ahol Onassison kı́vü l ré szt vettek az euró pai arisztt >krá cia
é s kultú ra jeles ké pviselő i, megtö rté nt az, amitő l má r egy ideje sokan
tartottak. Maria hangja megbicsaklott, amikor egy magas c-t pró bá lt
kié nckelni. Callas ú gy reagá lt, ahogyan csak ő volt ké pes, intett a

52
karmesternek, hogy kezdjé k ú jra. Erejé t vé gső kig megfeszı́tve
sikerü lt tö ké letesen kié nekelnie a hangot, s bá r miutá n lement a
fü ggö ny, a kö zö nsé g egy ré sze hosszú ová ció ban ré szesı́tette, a má sik
fele kı́mé letlenü l kifü tyü lte. Eleté ben elő szö r gondolt komolyan arra,
hogy talá n soha tö bbé nem lesz má r ké pes arra, hogy vé gigé nekeljen
egy operá t.

1964 nyará t Maria nyugalomban tö ltö tte Skoipios szigeté n

Onassis tá rsasá gá ban, s lá ttá k a Christina fedé lzeté n is, amint
nyugodtan napozik. A ké p teljessé ggel azt a benyomá st
keltette, hogy a hajó má gná s igy elmesen lesi a kı́vá nsá gait, s
hogy boldogan ú sznak együ tt a dagá ly hullá mveré sé ben, s
ké ső é jszaká ba nyú ló beszé lgeté seket folytatnak, mint a ré gi
szé p idő kben. „Semmi sem lehet fontosabb szá momra anná l,
mint amit ez irá nt az ember irá nt é rzek” vallotta meg az
é nekesnő egy

bará tnő jé nek. A lá tszó lag idilli nyá ri hó napok elmú ltá val a pá r té len
New Yorkba utazott. Ez alkalommal Onassist meghı́vtá k egy' csakis
fé r iak szá má ra rendezett vacsorá ra. A meghı́vó Jackie Kennedy tő i
é rkezett, aki a New York-i Otö dik Sugá rú ton talá lható laká sá n

53
té rı́ttetett asztalt. A hajó má gná s szá má ra hatalmas kihı́vá st jelentett
a vilá g legkeresettebb ö zvegye szı́vé nek meghó dı́tá sa. Azok viszont,
akik jó l ismerté k Jackie-t, azt á llı́tjá k, hogy ő má r akkor szemet vetett
a má gná sra, é s ké szen á llt arra, hogy' hagyja magá t elcsá bı́tani.

1965-ben Mariá t nagyon elfoglalta a munka, amit karrierje

ú jraindı́tá sa igé nyelt. Februá rra elvá llalt nyolc Torcű -elő adá st a
Pá rizsi Operahá zban, má rciusra kettő t a Metropolitanban, majd ö t
ATonna-elő adá st ú jfent Pá rizsban má jusra, é s egy Toscá t a Covent
Gardenben jú liusra.

A „sosincs vé ge” pró bá k teljesen lefoglaltá k, nem lá tszott, hogy
kü lö nö sen nyugtalanı́totta volna Jackie Kennedy, akire akkor mé g
nem tekintett ú gy, mint veté lytá rsra. Maria Callas Tosca elő adá sa a
New York-i Metropolitanban, ahol hé t é ve nem szerepelt, egé sz
pá lyafutá sa sorá n egyedü lá lló esemé nynek szá mı́t, amikor is a
kö zö nsé g tö bb mint egy ó rá n á t tapsolt az elő adá s vé ge utá n, é s a
nagy dı́va az első perctő l fogva rabul ejtette a jelenlevő ket. A gá la
vé gé n gratulá ció ra elé je já ruló szemé lyisegek kö zö tt volt Jackie
Kennedy is, aki azt mondta neki: „Callas asz-szony, é letem egyik
legcsodá latosabb operaé lmé nyé ben ré szesı́tett ma este.” Maria é s
Jackie szı́vé lyesen kezet fogtak; ez volt az első é s az utolsó alkalom,
hogy a ké t nő szemtő l-szembe á llt egymá ssal.

Maria egé szsé giig)'! es hangproblé má i ellené re kemé nyen kü zdö tt,
hogy eleget tehessen minden arra az é vre elvá llalt felké ré snek. Am
annak ellenere, hogy rengetegen magasztaltá k, é s jó kritiká kat
kapott, vé gtelenü l magá nyosnak é rezte magá t tá vol Onassistó l,
akinek ü zleti ü gyei nem ú gy mentek, mint ahogy' azt a hajó má gná s
kı́vá natosnak tartotta. Abban az idő ben Onassis, aki nem volt
hozzá szokva a kudarcokhoz, elvesztette ellenő rzé sé t a monte-carioi
Socié té des Bains de Mer felett, melynek ré szvé nyei teljes egé szé ben
Rainier monacó i herceg kezé ben maradtak. Maria nem tudott
szerelme terv eirő l, aki tová bbra is udvarlá sá val ostromolta Jackie
Kennedyt, é s arró l á brá ndozott, hogy' milyen jó lenne tö bb idő t
tö lteni a fé r ivel Skorpios szigeté n, s ö rö kre maga mö gö tt hagyni az
operaenekesi karriert. A való sá gban azonban szenvedé lyektő l fű tö tt,
é s az ú jsá gok pletykarovatá ban gyakran szereplő romá nca akkor má r
igencsak a vé gé hez kö zeledett. Amikor 1965. má jus 14-é n a Pá rizsi
Opera szı́npadá n a Norma cı́mszerepé ben debü tá lt, a kö zö nsé g
megindultan né zte vé gig az Isteni Callas ö sszeomlá sá t, s a fé nyes

54
pá lyafutá s alkonyá t. Betegen, kimerü lté n, nyugtá tokkal é s
gyó gyszerekkel teletö mve é nekelte vé gig utolsó elő adá sá nak há rom
felvoná sá t, s amikor lement a fü ggö ny, ö sszerogyott. A Norma
negyedik felvoná sá ban má r nem tudott kimenni a szı́npadra, é s nem
tudott eleget tenni a Covent Gardenben vá llalt feliepé s ı́gé reté nek
sem. Ott csak egy Torra-elő adá st é nekelt vé gig, melynek gá lá já n ré szt
t ett maga az angol kirá lynő is. Ez volt az utolsó alkalom, hogy Maria
Callas vé gigé nekelt egy operá t szı́npadon, s nyolc é vnek kellett
eltelnie ahhoz, hogy ú jra fellé pjen a vilá got jelentő deszká kra, s
nyilvá nossá g elő tt é nekeljen.

1965 nyara volt az enekesnő szá má ra a legrosszabb a

szerető jé vel tö ltö tt nyarak kö zü l. A hajó má gná s
tá volsá gtartó an viselkedett vele, es zsarnokoskodott fö lö tte, s
nyilvá nvaló vá vá lt, hogy kö zö mbö ssé lett Maria irá nt. A
bará tai, kö ztü k pé ldá ul az olasz ilmrendező , Franco Zef irelli,
akik a nyá ri vaká ció idejé n meglá togattá k a jachton, tanú i vol-
tak annak a megalá zó bá ná smó dnak, amelyben a fé r i
ré szesı́tette. Onassis tisztá ban volt vele, hogy az é nekesnő
karrieije mé lypontjá n van, s utá lta, hogy' egy ö sszeroppant nő
a pá ija, akit gondolkodá s né lkü l megbá ntott a nyilvá nossá g
elő tt azzal, hogy ilyen megjegyzé seket tett rá : „Ki vagy' te? Egy
nagy semmi. Ott a torkodban az a sı́p, csak má r nem mű kö dik.”
A titatkozá sok é s veszekedé sek egyre gyakoribbá é s durvá bbá
vá ltak, ső t né ha mé g tettlegessé gig is fajultak.

Annak ellené re, hogy' Maria é s Onassis kapcsolata zá tonyra futott, az
é nekesnő miné l elő bb szeretett volna pontot tenni a Meneghinivel
folytatott vá ló per vé gé re. 1966 á prilisá ban elhatá rozta, hogy lemond
amerikai á llampolgá rsá gá ró l, mé n ha csak a gö rö g á llampolgá rsá ggal
rendelkezett, a há zassá ga csakis Olaszorszá g hatá rain belü l volt
é rvé nyes. Negyvenhá rom é vesen, egy' tı́z é tig tartó folyamat utá n
vé gre megszerezte á hı́tott szabadsá gá t. Annak ellené re, hogy'
Aristó val folytatott kapcsolata egyre jobban kiü resedett é s egyre
viharvertebbé vá lt, ő tová bbra is szeretett volna felesé gü l menni a
fé r ihez, nem akart bennragadni az ö rö kö s szerető szerepben. Am
Onassis, aki ná lá ná l jó val gyakorlatiasabb é s ambició zusabb ember
volt, má s terveket sző tt a jö vő rő l, s Maria nem szerepelt ezekben a
tervekben.

55
Igaz, hogy a dı́va nagy ö rö mmel fogadta az Aristó tó l kapott
ajá ndé kokat amelyek ö sszehasonlı́thatatlanul alacsonyabb é rté kű ek
voltak, mint ké ső bb a Kennedy ö zvegye szá má ra vá sá roltak - Maria
kezdettő l fogva elutası́totta a felajá nlá st, hogy Onassis eltartsa vagy
gondoskodjé k szemé ly i kö ltsé gei fedezé serő i. Amikor 1966-ban
Onassis vá sá rolt neki egy elegá ns apartmant a pá rizsi George Mandel
sugá rú ton, meg volt győ ző dve ró la, hogy abban a laká sban fognak ő k
kerten együ tt é lni. A dı́vá nak vé gre lett sajá t otthona Pá rizsban, ahol
é lete há tralé vő é veit tö ltö tte, s amelyet a sajá t Izlé se szerint
rendezett be, emlé kekkel, festmé nyekkel, mű tá rgy akkal esXV. Lajos
korabeli bú torokkal. A lakas szalonjá ban egy nagy hangverseny
zongorá t helyezett el. Onassis soha nem lakott vele ebben a lukasban,
mert amikor Pá rizsban tartó zkodott, akkor a Foch sugá rú ti laká sá ban
szá llt meg. Akiknek volt alkalma meglá togatni Callas ú j laká sá t, egy
behangzó an á llı́tottá k, hogy jobban hasonlı́t egy legenda sı́rjá ra, mint
egy igazi otthonra.

Maria kö rü ltekintő mű gonddal dı́szı́tette laká sá t, mikö zben karrierje
toy ó bbra is zá tony on vesztegelt, Onassis pedig egy re tö bbszö r
utazott az Egyesü lt Allamokba. 1966 é s 1967 sorá n a gö rö g
hajó má gná s elé g sokszor kelt á t az Atlanti ó ceá n fö lö tt, hogy
talá lkozhasson Jackie Ken-nedyv el. Ezek igen diszkré t kité rő k voltak,
Ari ü zleti ú tjait haszná lta ki arra, hogy meglá togassa az ö zvegyet a
New ork-i padlá sté ri laká sban, ahoy á a szemé ly zet á ltal haszná lt
ajtó n já rt be. Mariá t ugy an nyugtalanı́totta, hogy szerető je milyen
sok idő t tö lt New Yorkban, de fogalma sem y olt arró l, hogy a fé r i
mily en terv eket forgat a fejé ben, s meg azt a remé nyt dé delgette
magá ban, hogy' elveszi ő t felesé gü l. Vé gü l, mikor 1968 má jusá ban
tudomá st szerzett arró l, hogy Onassis meghı́vta Jackie Ken-nedyt egy
a karibi szigetvilá gban teendő sé tahajó zá sra a Christina fedé lzeté n,
elé rkezett a kapcsolat vé gjá té ká nak a kezdete. Mindö ssze ké t
hó nappal korá bban ké szü lt egy ké p Mariá ró l é s Aristó ró l Nassauban
a Christina fedé lzeté n, szoká sos é ves karibi tutajuk alkalmá val.
Mindké t-tejü k bő re napbarnı́tott, napszemü veget viselnek, é s
nyugodtan né znek a fé nyké pező gé p lencsé jé be. Maria fü rdő ruhá t
visel, Aristo meztelen felső testtel á ll egy dereká ra csavart
tö rö lkö ző ben - mé g ú gy tű nik, ő k az ideá lis pá r.

Má jus kö zepé n, mikö zben Aristo é s Jackie St. Thomas irá nyá ba
hajó zott a Cbristina fedé lzeté n, Maria dü hö sen é s depresszió ba sü ly-
lyedve, visszavonult pá rizsi laká sa menedé ké be, ahol az

56
idegö sszeomlá s kü szö bé re jutott. Szobalá nya, Bruna szerint ekkor
kezdett rá szokni az altató kra. Eva Hidalgó nak, egykori mesteré nek,
akivel jó bará ti viszonyban maradt, ı́rt egy levelet jú niusban,
amelyben a kö t é tkező krő l szá mol be: „A kö rü lmé nyekhez ké pest
elé g jó l vagyok, de ú gy é rzem magam, mint aki egy' hatalmas nagy
pofont kapott, é s mé g nem teltem é szhez. [...] Ezekben a hó napokban
csak arra tö rekszem, hogy ké pes legyek tú lé lni. Nem kö vetelek
magamtó l tú l sokat, mert sem szellemileg, sem izikailag nem é rzem
magam elé g erő snek. Ennyi é v munka é s é rte vá llalt á ldozat utá n
olyan elveszettnek é rzem magam, hogy azt se tudom, merre
induljak.”

Görög tragédia

Bá r lehetsé ges, hogy Onassis é rzett valamifé le vonzalmat az Egyesü lt

Allamok volt irst ladyyt irá nt, ennek aligha volt kö ze a szerelemhez.
Jackie-n keresztü l a hajó má gná s kapcsolatot keresett azzal az
emberrel, akirő l mindenki azt gondolta, hogy ő lesz az orszá g
kö vetkező elnö ke, Ró bert Kennedyvel, Jackie só gorá val. 1968. jú nius
5-é n azonban a demokrata elnö kjelö ltet meggyilkoltá k Los
Angelesben. Jackie, aki fé lje brutá lis meggyilkolá sa ó ta most meg
fcnyegctettebbnek é rezte magá t, mint valaha, rettegett a gyerekei
é leté élt, es Bob elveszté se utá n - aki megö zvegy ü lé se ó ta a hozzá
legkö zelebb á lló , bizalmas bará t szerepé t tö ltö tte be a hajó má gná s
kaijaiban keresett vé delmet é s vigasztalá st. El akarta hagy ni az Egy
esü lt Allamokat, es ú j é letet akart kezdeni tá vol attó l az orszá gtó l,
amely ikonké nt tekintett rá . Bá r Onassis - a hozzá legkö zelebb á lló
bará tok tanú sá ga alapjá n - kezdetben nem gondolt arra, hogy'
felesé gü l veszi, egyszerű en csak hizelgett neki, hogy vilá g leghı́resebb
asszonyá nak vá lasztá sa é ppen rá esett”, a Ró bert Kennedy ellen elkö v
etett halá los meré ny let utá n az esemé nyek felgy orsultak.

A Kennedy asszonnyal a Christina fedé lzeté n tett rö vid sé tahajó zá s
utá n, mikö zben Onassis annak szentelte hé tvé gé it, hogy megnyeije
magá nak Jackie csalá djá t, Maria tová bbra is a csodá ra vá rt. Arra,
hogy Aristo visszaté r hozza. Mikor a hajó má gná s arra ké rte, hogy
tö ltsé k együ tt a nyarat Skorpioson, Maria nem volt ké pes nemet
mondani. A dı́v a azt gondolta, hogy mé g megmenthetik a
kapcsolatukat, é s jú nius vé gé n felszá llt a Christina fedé lzeté re, hogy
talá lkozzon Aristó val. Ez az 1968-as, az utolsó Onassisszal tö ltö tt
nyá r volt é lete legrö videbb é s lé g-keserű bb nyara. Alighogy

57
berendezkedett a fedé lzeten, Aristo arra ké rte, hogy utazzon \issza
Pá rizsba, mert vendé geket vá r, s Mariá nak nincs helye a hajó n. Az
é nekesnő ö sszecsomagolta a bő rö ndjeit, amelyekbe elfelejtette
beletenni a kis pá ncé ldobozt, amelyben a hajó má gná stó l ajá ndé kba
kapott é rté kes é kszereit tartotta, é s utoljá ra hagyta el a hajó
fedé lzeté t, amely kilenc é ven á t az otthona volt. Tudta, hogy Onassis
azé rt tette ki az é leté bő l, mert ú j hivatalos szerető je lett: Kennedy
ö zvegye. Egy hé ttel ké ső bb a szoprá né nekesnő altató tú ladagolá s
miatt bekerü lt a pá rizsi Amerikai Kó rhá zba.

Mikö zben augusztus elejé n Ted Kennedy - aki Ró bert halá la utá n a
Idá n feje lett - a Christina fedé lzeté n tá rgyalta, mé ghozzá Jackie
jelenlé té ben a pá r há zassá gi szerző dé sé t, Maria elutazott az Egyesü lt
Allamokba. Ré gi bará tja, Lá ny Kelly, a Dallasi Operahá z egyik
alapı́tó ja, aki nagy befolyá ssal rendelkezett az egyesü lt á llamokbeli
operaberkekben, indı́tvá nyozta, hogy utazzon el vele New Yorkba, é s
tö ltsé k együ tt a nyarat. Lá ny nagyon szeretett volna segı́teni rajta,
nem csak abban, hogy' enyhı́tse a fá jdalmat, amelyet hő n szeretett
Onassisá nak csalá sa okozott, hanem abban is, hogy' sikerü ljö n ú jra
megalapozni a karrierjé t. Maria azonban vigasztalhatatlan volt, é s
semmi má st nem tú rt az é lettő l, csak azt, hogy' szerelme az utolsó
pillanatban megbá nja tetté t, é s vissza-té rjen az ő ö lelő karjaiba.

New' Yorki tartó zkodá sa idejé n Mariá t meghı́vtá k a Metropolitan

Operahá z ú j é vadjá nak megnyitó já ra. Callas minden erejé t
ö sszeszedte, é s szeptember 16-á n kö zö nsé g elé lé pett egy' olyan
elő adá sban, amelyben rivá lisa, Renata Tebaldi is szerepelt. A dı́va, aki
nagyon jó szı́né sznő volt, aznap este ragyogó formá ban jelent meg, é s
csodá latos gyé má ntok szikrá ztak rajta, melyek harmonizá ltak zö ld
bá rsony ruhá já val. Az á ltala viselt, kö lcsö nzö tt é kszer kollekció , egy'
pá r fü lbevaló - hatalmas, brilli-á nsokkal kö rbefogott, kö nnycsepp
alakú smaragdok -, egy' gyű rű é s egy karkö tő , hatalmas szenzá ció t
keltett. Egy' é vvel ké ső bb Onassis ú r felke-teste azt az é kszerboltot,
amelyik ezt az é kszeregyü ttest kö lcsö nö zte a nagy dı́va szá má ra, é s
megvette Kennedy asszony szá má ra a smaragdftil-bevaló kat. Az ilyen
tı́pusú apró „ igyelmessé gek” hatalmas csapá sokat jelentettek Maria
szá má ra, aki vé dtelenebbnek é rezte magá t, mint valaha, é s semmi
é rtelmé t nem lá tta az é leté nek.

Mikor vé gü l az é nekesnő elé g bá torsá got gyű jtö tt, hogy hazautazzon
Pá rizsba a lelkileg igen megterhelő egyesü lt á llamokbeli turné ró l, egy

58
olyan hı́rt kapott, amely teljessé ggel kihú zta a lá ba aló l a talajt. 1968.
októ ber 28-á n a Skorpios szigeten é pü lt ká polná ban Jacqueline
Kennedy é s Ai isztotelé sz Onassis ortodox rı́tus szerint há zassá got
kö tö tt. Az eskü vő t igen szű k kö rben tartottá k meg, a meghı́vottak
nem voltak tö bben hú szná l, s egy seregnyi ú jsá gı́ró é s fotó s pró bá lta
a partró l valahogy lencsevé gre kapni az esemé nyt, amely
ké tsé gtelenü l kié rdemelte „az é v eskü vő je” cı́met. Ké ső bb Alexander,
Onassis ia ironikusan ı́gy kommentá lta a frigyet: „ı́me a tö ké letes
há zassá g. Apá m imá dja a veretes neveket, Jackie pedig a pé nzt”. A
lakodalom ideje alatt Maria ragyogó szı́nben jelent meg egy Maxim’s
á ltal adott gá lavacsorá n, amellyel a hı́res é tterem hetvenö tö dik
szü leté snapjá t ü nnepelté k. Itt ú jra csodá latos koncertet adott, a sajtó
ké pv iselő i elő tt vidá mnak é s nyugodtnak mutatkozott, mintha mi
sem tö rté nt v olna. Az Onassis eskü vő jé vel kapcsolatos ú jsá gı́ró i
ké rdé sre adott vá laszá ban csak arra szorı́tkozott, hogy gratulá ljon az
i jú pá rnak, majd egy mosoly kı́sé reté ben mé g hozzá fű zte a
gratulá ció hoz: „Kennedy asszony jó l tette, hogy gondoskodott egy
nagypapá ró l a gy ermekei szá má ra.”

Maria sohasem bocsá totta meg Onassisnak, hogy kilenc é ves

kapcsolatuk utá n az ú jsá gokbó l kellett é rtesü lnie arró l, hogy
szerelme há zassá got kö tö tt Jackie-v el. Bá r tudta, hogy Aristo nem
lehet szerelmes ki inomult felesé gé be - egy alkalommal a
hajó má gná s ezzel kapcsolatban azt mondta neki: „Nem szeretem, de
szü ksé gem van rá ” -, a megcsalatta-tá s é s az elhagyatottsá g fá jdalma
nagy on erő sen kı́nozta. A John Ardoin zenekritikusnak adott
rá dió interjú já ban, az é nekesnő olyan ő szinté n beszé lt, mint mé g
korá bban soha. Ez volt az első alkalom, é s egyben az utolsó is, hogy a
mikrofon elő tt Maria ü lt - é s nem az isteni Callas -, egy szomorú é s
elkeseredett asszony, aki megtö rté n mesé lt az é letben ő t é rt csapá sok
sorá ró l: „Bü szke termé szetű vagyok. Nem szeretem nyilvá no-san
kimutatni az é rzelmeimet... Oszinté n, megré mü lö k a gondolatra,
hogy' haza kell mennem. Olyan ez, mint az elő adá sok kezdete... Nem
hiszem, hogy’ az egé szsé gü gy i á llapotom lehető vé tenné , hogy ennyi
feszü ltsé get elviseljek... Boldog lenné k, ha visszaté rhetné k oda, aki
voltam 1958 elő tt, a ré gi szé p idő kben...”

De annak ellené re, hogy ú gy’ é rezte, kudarcot vallott, mert nem lett
gyereke, mert: nem sikerü lt kö zö s otthont teremtenie azzal, akit
szeretett, ké szen á llt arra, hogy' tová bb lé pjen. Onassis azonban ezt a
tová bblé pé st nem kö nnyı́tette meg szá má ra; né há ny’ nappal a

59
Jackivel ü nnepelt eskü vő i szertartá s utá n megjelent a George Mandel
sugá rú ton, é s Maria ablaka alatt ü vö ltö zve é s fü tyü lve kö vetelte,
hogy' a dı́va eressze be a laká sba. Bá r kezdetben az é nekesnő nem
engedte, hogy felmenjen hozzá , hamarosan ú jra kezdté k viszonyukat
a nyilvá nossá gtó l teljesen elzá rkó zva. Maria, aki tová bbra is
szerelmes volt Aristó ba, ö nmagá t viszont egyá ltalá n nem szerette,
kilenc é v titkos é s megalá zó viszony utá n elfogadta, hogy a vilá g
szemé ben tová bbra is ő legyen „a má sik”. Ez alkalommal azonban
Mariá nakvolt egy' kikö té se: amı́g Onassis Jackie Kennedy fé lje, addig
kö ztü k nem lesz ú jra szerető i viszony.

Maria Callas é letrajzı́ró ja, Anne Edvvards ı́gy ı́r errő l a korszakró l:
Maria lelké nek egyik fele meghalt azon a napon, amikor Onassis elv
ette felesé gü l Jackie-t. A má sikat, amelyik tová bb é lt, ö rö kre
szomorú sá g á rnyé kolta be. Maria ki akarta té pni é leté bő l Onassist, s
ehhez az tű nt a legjobb mó dszernek, ha visszaté r a munká já hoz.
Lá mpalaza ugyan nem engedte, hogy kö zö nsé g elő tt pró bá ljon
vé gigé nekelni egy operá t, elfogadta egy ilm neki ajá nlott fő szerepé t,
hogy' ú jra valami cé lt tű zhessen maga ele. A ilm a Mé dea mı́tosz
té má já nak egy feldolgozá sa az olasz ilmrendező , Callas nagy
csodá ló ja, Pier Paolo Pasolini ö tleté bő l szü letett. A forgatá s alatt
Onassis vé gig telefoná lgatott Mariá nak annak ellené re, liiı́gy ő sosem
ment oda a telefonhoz. A kü lö nö s, rejté lyes é s é rthetetlen ilm
egyá ltalá n nem lett sikeres annak ellené re, hogy Maria Callas
alakı́tá sa csodá latos volt. Az é nekesnő , akinek sikerre lett volna
szü ksé ge az ú jjá szü leté shez, a bemutató n tehetetlenü l szemlé lte első
es utolsó ilmjé nek sorsá t.

Mikö zben Maria elő tt bezá rult egy ú jabb ajtó , Onassis tizhó napnyi
há zassá g utá n megbá nta, hog) felesé gü l vette Jackiet. A hajó má gná s
hamar felfedezte, hogy nincsen semmi kö ze ehhez a „szeszé lyes es
ambició zus, csakis az é rdekei á ltá l mozgatott nő hö z", ahogyan ő
fogalmazott, aki ideje legnagyobb ré szé t New Yorkban tö ltö tte, ahol
gyerekei iskolá ba já rtá k. Bá r a há zassá g első é t é ben lá ttá k ő ket egy
ü tt tá ncolni, vá sá rolni Capriban, gyertyafé nyes kö zö s vacsorá t
elkö lteni vagy együ tt ú szká lni a Christina medencé jé ben, ahogy
teltek a hó napok, é letü k ké t kü lö n vá gá nyon futott tová bb. Onassist
untatta felesé ge szigorú eleganciá ja é s tú lsá gosan ki inomult stı́lusa.
A nő , aki korá bban az Egyesü lt Allamok irst lady]c volt, tová bbra is
rajongott a vá sá rlá soké rt, a vá ltozatos belső é pı́té szeti
megoldá soké rt, a hajó má gná s pedig dü hö ngv e igyelte, hogyan szó lja

60
ké t ké zzel az ő pé nzé t. I liá nyzott neki Maria odaadó , nem az é rdekek
á ltal vezé relt szerelme, hiszen ő mindig azé rt szerette, aki, nem pedig
mesé s vagyona miatt.

1970 februá ijá ban felrö ppent a hı́r, hogy Jackie Kennedy Onassisnek
mindig megtartotta mindké t nevé t - van egy Roswell Kirkpatrick
nevű szerető je, akivel viszonya volt má r akkor is, amikor hozzá ment
a hajó má gná shoz. A levelek, amelyeket a vadonatú j felesé g a
szerelmé nek ı́rt, egy alá ı́rá sgyű jtő kezé be kerü ltek, é s vilá gszerte
kö zzé tetté k ő ket. A hajó má gná s fé r iassá gá ra é s bü szkesé gé re né zve
ez ó riá si csapá st jelentett. Bá r Jackie bocsá natot ké rt tő le, Onassis
ú gy dö ntö tt, itt é rt vé get a há zassá ga. A kü lvilá g felé mindketten a
lá tszat megő rzé sé re tö rekedtek, de a fé lj sosem bocsá tott meg
felesé gé nek. Má jusban Onassis é s Maria kapcsolata kitudó dott a
nyilvá nossá g elő tt, s egy este együ tt mentek vacsorá zni a Maxinı́s
é tterembe. A fé nyké p, amely az é nekesnő kedvenc é ttermé ben
elkö ltö tt kö zö s vacsorá jukat á brá zolja, bejá rta az egé sz vilá got. Mikor
a New Yorkban tartó zkodó Jackie meglá tta a fé nyké pet az
ú jsá gokban, azonnal repü lő re szá llt, hogy mielő bb Pá rizsba é ljen, é s
azt kö vetelte Onassistó l, hogy vigye el ő t ugyanabba az é tterembe, é s
vacsorá zzanak együ tt ugyananná l az asztalná l. Ez volt az ő mó dszere
a há zassá ga lehetsé ges vá lsá gá t rebesgető pletyká k elhallgattatá sá ra,
ı́gy pró bá lta megmutatni a vilá gnak, hogy Callas csak a hajó má gná s
egy ré gi bará tja. Maria, aki tová bbra is szerelmes volt Onassisbe, é s
azt gondolta, hogy há zassá gá nak napjai meg vannak szá mlá lva, mé ly
sé ges csaló dá st é rzett, amikor a francia lapokban lá tta Jackiet együ tt
vacsorá zni Onassis-szel az „ő kedvenc é ttermé ben". Attó l fé lt, hogy
Aristo sosem fog elvá lni vilá ghı́rű felesé gé tő l, aki pedig tová bbra is
folyton megcsalja majd.

Né há ny nappal a nyakatekert Maxim’s-beli eset utá n a Luxemburgi

rá dió hı́radó ja nagy' hatá sú hı́rt kö zö lt: „Maria Callas ö ngyilkossá got
kö vetett el barbiturá t tú ladagolá ssal. Az é nekesnő t a Neuilly
Amerikai Kó rhá z sü rgő ssé gi osztá lyá ra szá llı́tottá k.” A hı́r bombaké nt
robbant, pedig Callas kiadott egy' kö zlemé nyt, melyben bejelentette,
hogy az esedé kes orvosi rutimizsgá latok elvé gzé se cé ljá bó l vonult be
a kó rhá zba. Való já ban - amint az má skor is elő fordult vele - sosem
pró bá lta eldobni az é leté t, egyszerű en az idegeit szerette volna
megnyugtatni a tablettá kkal, é s né ha rosszul szá mı́totta ki a
szü ksé ges mennyisé get. Nagy on nehezen tudott elaludni, s mint azt

61
a szobalá nya, Bruna elmesé lte, fé lt is a sö té tben, ezé rt mindig
altató kkal aludt, hogy ki tudja pihenni magá t.

1970 augusztusá ban né há ny á llandó stresszben é s csaló dá sokkal
eltö ltö tt hó nap utá n Maria elfogadta Perry Embiricos hajó zá si
vá llalkozó meghı́vá sá t sajá t szigeté re, hogy tö ltsö n ott egypá r ki
kapcsoló dá st Igé rő napot. Maria ezt a vaká ció t arra haszná lta, hogy
erő t gyű jtsö n, sé tá lt a parton, ú szott, é s ellá togatott apja
szü lő vá rosá ba Meligalá ba. Augusztus 15-é n, mialatt az é nekesnő egy
napernyő á rnyé ká ban elhelyezett nyugá gy bá n pihent, Onassis
helikoptere leszá llt a szigeten. Aristo kilé pett a gé pbő l, é s odament
Mariá hoz, hogy egy szenvedé ly es csó kkal é bressze. A hajó má gná s,
aki nem feledkezett meg arró l, hogy Maria aznap ü nnepelte
né vnapjá t, egy pá r nagyon mı́ves, antik fü lbevaló t ajá ndé kozott neki,
s egy ideig ké zen fogva sé tá lgattak a strandon. Alkonyaikor Onassis,
akinek Jackie megtiltotta, hogy talá lkozzon az é nekesnő vel -
visszaté rt: Athé nbe. A romantikus jelenet fé ny ké pe, amelyet egy
fotó snak sikerü lt lencsevé gj e kapnia egy halá szbá rká ró l, bejá rta az
egé sz vilá got. Jackie, mint mindig, ezú ttal is repü lő re pattant, é s
Gö rö gorszá gba utazott, hogy elejé t vegye a rosszindulatú
pletyká knak.

A kompromittá ló fé ny ké p kö zzé té telé t kö vető en Maria Callas visz-
szatcrt pá rizsi otthoná ba, ahol ú jsá gı́ró k hada v á rt rá . Egy mosollyal
é s né mileg kité rő en annyit mondott nekik: „O (Onassis) a legjobb
bará tom. Most is az, mint ahogy az volt, é s az is marad. Mikor ké t
ember ú gy kapcsoló dik egymá shoz, ahogyan mi, rengeteg dolog kö ti
ö ssze ő ket. Onassis tudja, hogy amikor velem talá lkozik, akkor
mindig jó hangulatot, kö zö s bará tokat é s ő szintesé get talá l. A botl
á ny csak abbó l ered, hogy nem ismerem a felesé gé t.” A kö vetkező
hó napokban a hajó má gná snak tö bb kudarcos ü gylete is akadt, s
nemcsak az ü zleti, hanem a magá né letben is, Maria pedig mindig ott
volt mellette, hogy meghallgassa é s megvigasztalja. Az Onassishoz
legkö zelebb á lló k - beleé rtve a gyeimekeit is - az ő t é rt
szerencsé tlensé gek lá ttá n Jackie á tká ró l” kezdtek beszé lni, é s
minden, a csalá dot sú jtó nehé zsé gé rt a Kennedy ö zvegyet okoltá k.

Maria, aki gyakorlatilag pá rizsi laká sá ba zá rkó zva tö ltö tte a telet,
Djedda é s Pixie, az Aristo á ltal ajá ndé kozott ké t uszká r tá rsasá gá ban,
szinte teljesen né lkü lö zve a lá togató kat is, 1971-ben elfogadott egy
ajá nlató t, é s elvá llalt egy mesterkurzust a New York-i Juilliard

62
Schoolban, ahol é neklé st tanı́tott. Ezek az ó rá k ó riá si
megkö nnyebbü lé st hoztak szá má ra, é s hatalmas pszicholó giai
segı́tsé gnek bizony ultak egy olyan pillanatban, amikor a dı́va jobban
tudatá ban volt izikai leé pü lé sé nek, mint korá bban bá rmikor. Eppen
a kurzus elő tt diagnosztizá ltak ná la egy kezdő dő zö ld há lyogot, ami
ha nem kezelteti, akkor kö nnyen vaksá ggal vé g-ző dhetett volna. Ettő l
a pillanattó l kezdve, é s é lete egé sz há traley ő ré szé ben, ké tó rá nké nt
csö ppentenie kellett a szemé be. Mikö zben tanı́tott, Maria a
Metropolitan egyik felké szı́tő jé vel is dolgozott hangja javı́tá sá n. Az
emberek egyre-má sra ké rdezgetté k tő le, hogy- visszavonult-e
vé glegesen, yragy visszaté r-e mé g a szı́npadra. O pedig erre a
ké rdé sre mindig azt vá laszolta: „Aká rmikor megeshet, hogy'
elé nekelek egy' operá t.”

1971-ben, amikor ú gy' tű nt, hogy' Callas haló poraibó l ú jjá é led, é s
elkezd ú jra zenei terveket dé delgetni, Onassis y'é gé rvé nyesen
megindult a hanyatlá s ú tjá n. Nyá ron tudomá sá ra jutott, hogy'
hú szé ves lá nya, Christina Las Vegasban fé ijhez ment egy’
ingatlanü gynö ksé g igazgató já hoz, egy' né gygyerekes elvá lt
emberhez, aki ké tszer olyan idő s volt, mint ő . Né há ny hó nappal
ké ső bb, októ ber 22-é n volt felesé ge, Tina, aki elvá lt Sonny Bland-
fordtó l, titokban ö sszehá zasodott Stay’ros Niarchosszal, Onassis
legá dá zabb ellenfelé vel, akivel kapcsolatban fenná llt a gy anú , hogy'
meggyilkoltatta első felesé gé t, Eugé nia Livanost, Tina nő vé ré t.
Onassis szá má ra ehi-selhetetlen csapá st jelentett, hogy'
gyermekeinek anyja Niarchosszal lé pett frigyre. Fia, Alexander,
amikor tudomá st szerzett a lesú jtó hı́rrő l, tö bbet nem szó lt az
anyjá hoz. Christina, aki nem volt olyan erő s szemé lyisé g, mint a
bá tyja, a szoká sos mó djá n reagá lt a hı́rre: gyó gyszer tú ladagolá ssal. A
nagyhatalmú hajó má gná s é leté ben elő szö r é rezte azt, hogy'
elvesztette az irá nyı́tá st gyermekei, há zassá ga, ü zleti ü gyei é s első
felesé ge felett.

Maria New York-i tartó zkodá sa sorá n talá lkozott Giuseppe di Stefa-
nó y'al, a hı́res é s egocentrikus olasz tenorral, akivel tizenö t é yvel
korá bban együ tt é nekelt. Di Stefano, aki ugyanolyan helyzetben volt,
mint Callas - hı́rné v ct vı́vott ki magá nak, de a hangja má r nem volt
olyan, mint korá bban - egy lá tvá nyos kö zö s visszaté ré st javasolt
Mariá nak. A bel canto ké t csillaga ú jra együ tt a szı́npadon. Maria
egyá ltalá n nem volt meggyő ző dve ró la, hogy ez jó ö tlet, é s rettegett a
kudarc lehető sé gé tő l. Am di Stefano, aki akkor mé g igen vonzó

63
nő csá bá sz volt, rá vette, hogy ú jra kö zö nsé g elé á lljon, é s diszkré t
szerelmi viszony is szö vő dö tt kö ztü k. Miutá n Onassis elhagyta,
Mariá nak szü ksé ge volt arra, hogy valaki nő ké nt szeresse ő t, s ezzel
ugyanakkor azt is kı́vá nta ü zenni a hajó má gná snak, hogy ő mé g
pompá s formá ban van.

Mé g mielő tt Maria elindult t olna vilá gkö rü li koncertkö rú tjá ra di
Stefano tá rsasá gá ban, a fá jdalom cs a gyá sz jegy é ben talá lkozott
Onas-sisszal. 1972. december 4-é n meghalt Maria é desapja, George, s
bá r Maria hosszú ideje nem talá lkozott é s nem is beszé lt vele,
lelkiismeret-furdalá sa volt amiatt, hogy ennyire há tat fordı́tott neki.
Amikor keresztapjá n, Leó n keresztü l tudomá st szerzett ró la, hogy
apja vé gü l felesé gü l vette Alexandra Papajohnt, megszakı́tott vele
minden kapcsolatot, de halá lakor sajná lta a sok elvesztegetett idő t.
Ami Onassist illeti, ő januá r 22-é n kapta a vé gzetes, lesú jtó hı́rt: ia,
Alexander é leté t vesztette, amikor kevé ssel az athé ni repté rrő l való
felszá llá sa utá n, kis magá ngé pe szé t-roncsoló dott. I liá ba
rendelkezett hatalmas vagyonnal, a hajó má gná s nem tudta
visszaadni a ia é leté t, aki huszonö t é vesen helyrehozhatatlan agyi
ká rosodá st szenvedett, é s belehalt sé rü lé seibe.

Né há ny nappal Alexander Onassis Skoipios szigeté n tartott temeté si

szertartá sa utá n, a rettenetesen ö sszetö rt Onassis becsö ngetett
Maria Callas ajtajá n. Bruna, a szobalá ny jó l emlé kezett a megható
jelenetre. „Maria a szalonban vá rta, Onassis á tö lelte, folytak a
kö nnyei, s azt mondta: „Meghalt a iam, má r nincs semmim.” Maria az
é rzelmektő l elfú ló hangon felkiá ltott: „O, ha a mi iunk nem halt volna
meg!” Maria tová bbra is szerette Onassist, é s amikor lá tta ő t
megtö rté n é s szomorú an, sajgott a szı́ve az irá nta é rzett ré szvé ttő l.
Az oly tragikusan kezdő dö tt 1973-as é v sorá n Callas volt a
hajó má gná s egyetlen vigasza, akit a vilá gmé retű olajvá lsá g
kö vetkezté ben kezdtek ó riá si ü zleti vesztesé gek é rni. Onassis, aki
hosszú ó rá kat tö ltö tt ia sı́ija elő tt sé tá lgatva, mé g jobban
eltá volodott Jackie-tő l, má r nem talá lkozott a bará taival, é s nem
szervezett tö bbé luxus sé tahajó zá sokat a Cbristiná n.

Az esemé nyek ily fordulatá t kö vető en, s annak ellené re, hogy'
Onassis kö nyö rgö tt neki, hogy' ne tegye, Maria beleegyezett, hogy
vilá gkö rü li koncertkö rú tra megy' di Stefanó val, ami hé t hó napnyi
kimerı́tő fellé pé ssorozatot jelentett nyolc orszá g szı́npadain. Aristo,
akinek jobban szü ksé ge volt rá , mint valaha, megvallotta, mennyire

64
elhibá zottnak lá tja a dö nté seit, s megı́gé rte Mariá nak, hogy' elvá lik
Jackie-tő l, hogy' ő t felesé gü l vehesse. Ezú ttal való szı́nű leg komolyan
beszé lt, de ajá nlata tú l ké ső n é rkezett Maria szá má ra, aki má r csak
azt szerette volna, ha elfelejtheti. „Most vá lá sró l beszé l nekem, ahogy
elő tte há zassá gró l beszé lt -mondta az é nekesnő egyik bará tnő jé nek.
Nem engedem meg magamnak azt az esztelensé get, hogy' egy' szavá t
is elhiggyem, amı́g az alá ı́rt papı́rok nincsenek a kezemben.”

Nyolc é v szü net utá n Maria Callas októ ber 25-i hamburgi
szı́nrelé pé sé t ó riá si vá rakozá s elő zte meg, de ez a tű mé bizonyult
egé sz pá lyafutá sa legnagyobb mű vé szi kudarcá nak. Callas tová bbra is
nagyszerű szı́né szi alakı́tá st nyú jtott, de a hangja má r csak á rnyé ka
volt a ré gi csodá latos hangnak, mint ahogy betegsé gektő l gyö tö rt
teste miatt ő is csak á rnyé ka volt ré gi ö nmagá nak. Egyedü l di
Stefanó val való viszonya volt ugyanolyan tú lsá gos é s ellentmondá sos,
mint korá bban, s a turné t vé get nem é rő veszekedé sek, utolsó
pillanatban tö rté nő lemondá sok é s egyé b nehé zsé gek kı́sé rté k, ami
feldü hı́tette a kö zö nsé get. Alihoz, hogy az ezzel já ró feszü ltsé get
ké pes legyen elviselni, Maria egyre tö bbszö r nyú lt a gyó gyszerekhez,
s egyre inká bb szorongá sok gyö tö rté k. 1974. november 11-é n
Sapporó ban (Japá n; vé gső kig kimerü lté n é s egy sé rt' miatti
elviselhetetlen gyö trelmekkel Maria Callas utoljá ra lé pett szı́npadra.

Maria a japá n tű mé alatt é rtesü lt arró l, hogy elhunyt Tina Livanos
pá rizsi palotá já ban. Onassishoz hasonló an, Tina sem tudta tú ltenni
magá t Alexander tragikus halá lá n, gyó gyszer- é s alkoholfuggő vé vá lt,
ami hamar vé get vetett é leté nek. Ezt az ú jabb tragikus csalá di hirt
kö vető en a hajó má gná s leverten, csü ggedten visszaté rt New Yorkba,
ahol bevonult egy kó rhá zba, hogy kezeljé k miaszté nia grá viszá t, ezt a
sú lyos degeneratı́v autoimmun betegsé get, amely ellehetetlenı́tette
arcizomza-tá nak mű kö dé sé t, s arra ké nyszeritette, hogy
ragasztó szalaggal rö gzı́tse a szemhé já t, ha nyitva akarta tartani a
szemé t. Maria Callasnak akkor nem t olt tudomá sa arró l, hogy a
hajó má gná s ü gyvé dei a vá lá s elő ké szı́té sé n dolgoznak, Onassis pedig
azon, hogy a lehető segekhez mé rten megemé ssze lé gitá rsasá ga, az
Olympic Airways elveszté sé t. Hat é s fé l é v há zassá g utá n a beteg é s
fá radt milliá rdos csak egyet kı́vá nt, elvá lni attó l az asszonytó l, akit
minden ő t é rt szerencsé tlensé g okozó já nak tartott. Onassis, aki
é rezte, hogy kö zeledik a vé g, ú j vé grendeletet ké szı́ttetett, amely nek
é rtelmé ben Jackie csakis a há zassá gi elő szerző dé sben kikö tö tt

65
ö sszeg ö rö klé sé re volt jogosult, ı́gy pró bá lta megtartani hatalmas, a
hajó zá sban kié pı́tett birodalmá t a lá nya, Christina szá má ra.

1975 té bruá ijá ban Arisztotelé sz Onassis epekő problé má kkal
bevonult a Pá rizsi Amerikai Kó rhá zba. Egy vö rö s kasmı́r takaró t vitt
magá val, amit Maria a hetvenegyedik szü leté snapjá ra vá sá rolt neki
ajá ndé kba Hermé sné l. Elő ző é jjel a Foch sugá rú ti laká sá bó l titokban
felhı́vta Callast, hogy é rtesı́tse arró l, hogy haladé ktalanul kó rhá zba
vonul. Mikor Maria tudomá st szerzett ró la, hogy Onassis á llapota a
mű té ti beavatkozá st kö vető en romlott, azonnal elindult
meglá togatni. „Lá ttam Arit a kó rhá zban a halá los á gy á n, s ú gy
é reztem, hogy nyugodt, é s megbé ké lt ö nmagá val. Nagyon rosszul
volt, é s tudta, hogy halá la ó rá ja kö zeleg, de pró bá lt elfeledkezni ró la.
Nem a ré gi szé p idő krő l beszé lgettü nk, s má s dolgokró l se igen, csak
a kettő nket kö rü lvevő beszé des csö ndet hallgattuk. Mikor elindultam,
ö sszeszedte magá t, é s azt mondta: »Sze-tettelek, nem mindig jó l, de a
lehető legjobban, ahogyan csak tő lem tellett. Megpró bá ltam*.”

Azt senki sem tudja, hogy ez a megható bú csú jelenet v aló ban
lejá tszó dott-e, vagy csak annak a nő nek a fantá ziá ja teremtette, aki
lá tta, hogyan huny ki lassacská n az é let lá ngja a fé r iben, akit mé g
mindig szeretett. Má rcius elejé n Callas kibé relt egy há zat Palm
Beachen ( Florida), hogy' elmenekü ljö n abbó l a pokolbó l, amelyben
Pá rizsban é lt. Né há ny nappal ké ső bb, 1975. má rcius tizenö tö diké n
megtudta, hogy Aristo meghalt, é s mé lysé ges bá natá ban azt mondta
egy bará tnő jé nek: „Hirtelen megö zvegyü ltem.” Maria nem vehetett
ré szt szerető je temeté sé n, akit szinté n Skorpios-szigeté n hely eztek
ö rö k ny ugalomra szeretett ia, Alexander mellett. „Hivatalosan Jackie
volt az ö zvegy, de mi, akik sok idő t tö ltö ttü nk Onassis-szal, Maria
irá nt é reztü nk ré szvé tet. O volt az, aki a legjobban szerette, é s aki
mellett ő leginká bb tudott ö rü lni az é letnek” -jelentette ki a Christina
kapitá nya.

Az é nekesnő má jusban visszaté rt Pá rizsba, é s bezá rkó zott Georges
Mandel sugá rú ti laká sá ba. A kö vetkező hó napokban megé rkezett
nehá ny jó bará tjá nak, ı́gy Viscontinak é s Pasolininek a halá lhı́re is,
ami nagyon rossz hatá ssal volt rá . Alig tette ki a lá bá t a laká sbó l, ahol
vé dve é rezte magá t szemben egy olyan vilá ggal, amely szerelme
halá la utá n má r nem jelentett szá mara semmifé le kihı́vá st vagy
ö sztö nzé st. A laká sban kö rü lvetté k mú ltjá nak emlé kei, csak hagy ta,
hadd teljenek a napok, ilmeket né zett a tá voli Nyugatró l, ká rtyaparti

66
ká t já tszott a szemé lyzettel, é s egyre tö bb altató t haszná lt, hogy
sikerü ljö n elaludnia. Csak ö nmaga á rnyé ka volt, s megelé gedett azzal,
hogy' a laká s szalonjá nak nagy dupla ablaká n á t szemlé lte a kı́vü l
zajló é letet. ı́gy' fé nyké pezte le egy fotó s, s ez az a fé ny ké p, amely
halá la utá n bejá rta a vilá gsajtó t.

Maria, aki mindig nagyon adott magá ra, é s sosem lé pett ki az ajtó n
smink né lkü l, kezdett meghı́zni, s á talakulni azzá az esetlen, s a
legkeves-bé se elbű v'ö lő nő vé , aki serdü lő korá ban volt. A nagy'
Callasbó l é lete alkonyá n megint csak az a magá nyos, szorongó Maria
Kalogeropoulos lett, aki ú gy é rezte, hogy mindenki csak a hangjá t
szereti, nem pedig ő t. De akkorra má r elveszı́tette isteni tehetsé gé t is,
é s az egyetlen embert, akit a ké tsé gbeesé sig szeretett. ı́gy aztá n
1977. szeptember 16-á n a dı́va ú gy dö ntö tt, hogy elé rkezett az
elő adá s vé ge. Amint azt szobalá nya, Bruna elmesé lte, miutá n az
é nekesnő aznap reggel á gyá ban megreggelizett, felkelt, é s ú gy omlott
ö ssze a padló n, ahogy az á ltala megformá lt hő snő k az operá ban.
Otvenhá rom é ves volt, é s elveszı́tette minden é letkedvé t. Lehullt a
fü ggö ny egy hatalmas, halá lig tartó szenvedé llyel fű tö tt é let vé gé n,
amely a lı́ra Olymposá nak csú csá ig repı́tette, de darabokra tö rte a
szı́vé t.

67
Coco Chanel -
az akaraterő diadala

A magá ny rontotta el a jellememet; kemé ny é s kevé ly lett a szı́vem, a

testem pedig zord é s szı́vó s.

68
iys&ı́gj#ti

69
'SVft-srSü -iSJ

~ .w:

Mivel attó l tartott, hogy az ú jsá gı́ró k a mú ltjá ban szeretné nek majd
vá j-ká lni, kitalá lt magá nak egy sohasem lé tezett, idilli gyermekkort. A
francia hanté couture leendő , vitathatatlan kirá lynő jé nek nem lett
volna a legjobb ajá nló levé l egy megesett leá nyanya é s egy
vá ndorá rus apa. Coco Chanel mindenkit furfangosan fé lrevezetett,
aki megpró bá lt é leté nek első é vei utá n nyomozni; szerette
ö nké nyesen elferdı́teni a dá tumokat, a helyszı́neket é s az
esemé nyeket. Sosem ı́rta meg visszaemlé kezé seit, pedig nagy \ihart
kavart volna, há trahagyott azonban egy frappá ns mondatokbó l é s
gondolatokbó l á lló feljegyzé st, amelybő l jó l lá tható jó zan
gondolkodá smó dja é s korá t megelő ző szemé ly isé ge.

Kü lö nö s, hogy' a glamonr megalkotó ja való já ban egy egy szerű
szá rmazá sú lá ny, aki á rvahá zban nevelkedett, é s az apá cá k tanı́tottá k
meg varrni. De Coco nem ezt az utat já rta volna be, ha má smilyen lett
volna a gy erekkora. Lá zadó hajlama é s kü lö nö s bosszú d á gy a
formá ira való di szemé lyisé gé t. A mademoiselle ké nye-kedve szerint
megszabadult megalá zó mú ltjá tó l; azoktó l az elő kelő szá rmazá sú ,
gő gö s dá má któ l, akik iatal korá ban lené zté k ő t. Mindegyikü ket
feketé be ö ltö ztette, é s hamis é kszerekkel aggatta teli ő ket,
megvetette a cobolybundá t, amit bé lé ské nt haszná lt eső kabá tjaikhoz,
é s divatba hozta a kö tö ttá rut. „Megengedhettem magamnak a luxust,
hogy szegé nynek lá ttatom az arisztokratá kat é s a
multimilliomosokat” - kö zö lte a tő le megszokott iró niá val.

Coco harcos alkat volt, egy' magá nyos hosszú tá \'futó , akinek
kamé leonké nt kellett alkalmazkodnia az é let diktá lta
kö rü lmé nyekhez, é s bü szkesé ggel tö ltö tte el, hogy mindent ö nerő bő l
tanult meg. Az orszá g egyik első nő i xá llalkozó ja t olt, pá lyá já nak
csú csá n há romezer alkalmazottat foglalkoztatott pá rizsi, deauville-i
é s biarritzi ü zleteiben. Forradalması́totta a divatot, meré sz
vá lasztá saival hozzá já rult a nő k emancipá ció já hoz. leszá molt a
fű ző vel é s a halcsontos merevı́tő vel, a dará zsderé kkal es a tú ldı́szı́tett
kalapokkal; feltalá lta a sportruhá zatot, a tö rté nelem legtö bbet má solt
kosztü mé t, a bizsut é s az első , div á ttervező á ltal jegy zett parfü mö t,
a legendá s N°5-ot.

70
Ugy' tervezett, ahogy é lt, kö tö ttsé gek es elő zetes szabá lyok né lkü l.
Nem ő volt a korszak legjobb divattervező je, de ő lett a XX. szá zad
legbefolyá sosabb alkotó ja. Egy asztalná l ü lt Winston Churchillel é s a
walesi herceggel; megismerte Westminster hercegé nek luxusé leté t é s
Picasso, Cocteau é s Sztravinszkij bará tja lett. De az haute couture
nagyasszony a, a kemé ny, vá llalkozó , é les nyelvű nő , aki egyesek
szemé ben elragadó an bajos volt, má sok szá má ra pedig szinte ö rdö gi
né mber, sosem talá lta meg az igazi boldogsá got. I lalá la elő tt
valamivel, nyolcvanhé t é vesen meg mindig ugyanaz az á rva é s
magá nyos kislá ny volt, akit egy napon az apja elhagy ott. „Való já ban
szerencsé tlen eletet é ltem, amely kı́vü lrő l tű nt csak csillogó nak” -
vallotta be ı́ró bará tjá nak, Paul Morand-nak.

Mindig előre

Jeanne Devolle tizenkilenc é ves volt, amikor a Loire-menti Saumur

szegé nyhá zá ban vilá gra hozta a kis Gá briellé Bonheur Chanelt,
ismertebb nevé n Coco Chanelt. Az ú jszü lö tt é desapja, Albert Chanel
Ponteils-bő l szá rmazó vá ndorá rus volt, kocsmá ros felmenő kkel.
Csalá djá ban a foglalkozá s apá ró l iú ra szá llt a XVIII. szá zad ó ta. A
jó vá gá sú iatalember, á ld nagy’ szá jhő s é s szoknyapecé r hı́ré ben á llt,
Dé l-Franciaorszá g piacait é s vá sá rait já rta porté ká ival. A kis jö vevé ny
az akkor mé g vadhá zassá gban é lő pá r má sodik lá nya volt. Albert
vé gü l sosem vá llalt felelő ssé get a gyerekeié rt, ö sszesen ö t utó dja
szü letett, é s mindegyikü k szü leté se utá n eltű nt az asszony mellő l.
Jeanne rö vid é lete azzal telt, hogy egymá s utá n hozta vilá gra a
gyerekeket, é s né má n tű rte fé lje hű tlensé geit, aki nyaká ban a csalá d
terhé vel egyre csak ró tta a vá sá rokat é s a piactereket.

Gá briellé anyja egy szem parasztasszony ' olt, akinek é leté t
''é gigkı́sé rte a szegé nysé g é s a megalá ztatá s. Mé g szinte kislá ny volt,
amikor megismerte Chanel „ú r it”, aki lá togató ba é rkezett
szü lő falujá ba, Courpié re-be. A 'idá m, jó vá gá sú á rus kö nnyű szerrel
elcsá bı́totta é s teherbe ejtette. Aztá n nyomtalanul eltű nt. 1882
dereká n Jeanne egyedü l, vé dtelenü l talá lta magá t, egy megfogant gy
ermekkel. Tá volró l sem akart belenyugodni, hogy egy edü lá lló anya
legyen, ı́gy’ kilenc hó napos terhesen tö bb mint ké tszá z kilomé tert
gyalogolt, mire egy aubenas-i kocsmá ban rá bukkant a fé r ira. Né há ny
nappal ké ső bb megszü letett első lá nya, Julié . Bá r Albert vilá gosan
megmondta az anyá nak, hogy’ nincs pé nze eltartani ő ket, azé rt

71
elismerte a gy ermeket sajá t lá nyaké nt, de a há zassá gba nem egy
ezett bele.

Jeanne, karjá n a kislá nnyal, elkı́sé rte Alberté t Saumurba, ahol

kivettek egy lepusztult padlá slaká st. I lá tom hó nappal Julié szü leté se
utá n ú jra teherbe esett, kö zben a fé r i szinte á llandó an tá vol volt, a
kocsmá ban ivott vagy é ppen porté ká ival já rta az utakat. Amikor
1883. augusztus 19-é n é letet adott Gabrielle-nek, tá rsa ekkor sem
volt mellette. Az ú jszü lö tt kis sú llyal szü letett, az anya azt gondolta,
hogy nem is fog é letben maradni. Jeanne nem vá lasztott elő re nevet a
lá nyá nak, ú gyhogy vé letlenszerű en dő lt el, hogy fogjá k hı́vni a kis
Chanelt. Coco ı́gy emlé kezett issza: „Az apá cá t, aki gondjaiba t ett,
Gá briellé Bonheurnek hı́vtá k. Mivel nem volt tú l nagyr fantá ziá ja, a
sajá t keresztnevé t é s vezeté knevé t adta nekem, ı́gy lettem Gá briellé
Bonheur Ghanel. En nem is tudtam errő l. Soká ig fogalmam sem volt
ró la.” Az anya Ghanel né vvel anyakö nyvezte a kislá nyt, bá r nem
voltak há zasok Albeittel. A divattervező nő a szü leté sé t ö vező titkot
é leté nek utolsó napjaiig titokban tartotta. Amikor Gá briellé egyé ves
lett, szü lei ö sszehá zasodtak. De az eskü vő nem segı́tett hű vö s é s ta\
olsá gtartó kapcsolatukon. Jeanne engedelmes es kedves asszony volt,
de má r nehezen viselte á ldozatokkal teli é leté t é s arrogá ns fé rjé t. Kis
idő eltelté vel ú jra teherbe esett, de Albert a né pes csalá d mellett is
egy re csak já rta a vá sá rokat é s szé dı́tgette a iatal parasztlá nyokat.
Vé gü l Issoire-ba kö ltö ztek, a vasú t mellé , ahol naponta nagypiacot
rendeztek.

A Chanel csalá d gy akran kö ltö zö tt, de kevé s pé nzü k y olt, ezé rt
mindig nyomorú sá gos, nyirkos é s sö té t szobá kban é ltek. Julié é s
Gá briellé szü leté se utá n kö vetkezett Alphonse, Antoinette, Coco
kedvenc hú ga é s vé gü l Ijicien. 1887-ben Jeanne egé szsé ge rosszra
fordult a gyakori terhessé gek é s a vá ndorló é letmó ddal já ró nehé z
é letkö rü lmé nyek miatt. Orá kon á t dolgozott a standokon, sokszor
mé g ı́té letidő ben is, sová nyan, kariká s szemmel. Vé gü l aztá n
eldö ndtö tte, hogy ö t gy é rmeké vel visszaté r szü lő falujá ba, Courpié re-
be, é s rokonai há zá ba kö ltö znek.

A kis Coco Courpié re-ben tö ltö tte szomorú gyerekkorá nak legszebb
é veit. Akkoriban anyja key eset tudott foglalkozni vele, ezé rt a kislá ny
nagy ó n egyedü l é rezte magá t. Alig t olt ö t é ves, amikor elkezdett a
templom melletti, ré gi temető bejá rni, é s ott, az elhagyatott, gazzal
benő tt sı́rok kö zö tt já tszott a rongybabá it al. Eleté nek erre a

72
szakaszá ra ı́gy emlé kezett vissza Paul Morand-nak: „En voltam a
kirá lynő abban a titkos kertben. Imá dtam a fö ldalatti szobait. A
halottak nem halnak meg, amı́g gondolunk rá juk - mondogattam.
Kü lö nö sen ké t né vtelen sı́it kedveltem meg-, azok a grá nit- é s
bazalttö mbö k lettek az é n já tszó szobá m... Azokra a hallgatag tá rsakra
bı́ztam minden bá natomat é s ö rö mö met, akik utolsó á lmukban nem
zavartá k meg azt a kislá nyt.” Szü lei igy ekeztek tá vol tartani ő t onnan,
de amikor csak tudott, elszö kö tt otthonró l, é s a kis temető ben bú jt el.
Coco mar felnő ttké nt mesé lte el a France-Soir egyik ú jsá gı́ró já nak,
hogy gy erekkorá ban talá n azé rt beszé lgetett a halottakkal, mert
hiá ny zott neki a szü lő i szeretet, é s első ké nt azoknak a hideg kö vek
alatt nyugvó lé nyeknek nyitotta meg a szı́vé t.

1889-ben Gá briellé é leté ben hatalmas tragé dia volt, amikor
é desanyja meghalt egy' tü dő gy ulladá s kö vetkezté ben. Egy' té li
reggelen holtan talá ltá k jé ghideg, Brive-laGaillard-i szobá já ban.
Harmincké t evet é lt. Albert pedig szoká s szerint é ppen ú ton volt.
Amint megtudta a hı́rt, visszaté rt a gy erekekhez, é s a nagy-szü lé ik
gondjá ra bı́zta ő ket, akik akkoriban Vichy ben é ltek. Gá briellé sosem
heverte ki é desanyja korai halá lá t é s azt, hogy apja magukra hagyta
ő ket: „Ongyilkos akartam lenni. Egé sz gyerekkoromban csak arra
vá gytam, hogy szeressenek. Minden nap azon gondolkodtam, hogyan
vessek vé get az é letemnek, é s a lelkem mé lyé n má r halott voltam.
Csak a bü szkesé g mentett meg.” A bü szkesé g, amely né há ny é vvel
ké ső bb sajá tos bosszú ra sarkallta: á rvasá gá ban hordott fekete
egyenruhá já t az elő kelő hö lgyeken az elegancia é s a jó ı́zles
szimbó lumá vá vá ltoztatta.

Amikor má r ismerté k a nevé t a divat vilá gá ban, Coco Chanel a
gyermekkorá ró l á brá ndozott, é s kitalá lt magá nak egy vidé ki
csaladot, amely csak az ő ké pzeleté ben lé tezett. Az ú jsá gı́ró knak
rendre azt mesé lte, hogy' é desanyja halá la utá n a nagyné nje! vetté k
szá rnyaik alá ; sosem em-Iı́tette á n ó sá gá t é s elhagyatottsá gá t.
Való já ban ezek a ké pzeletbeli nagyné nik, „akiknek szé p há za é s
szá mtalan há ziszolgá ja volt" Auvergne ré gió já ban, nem voltak má sok,
mint az aubazinei á rvahá z apá cá i, Brive-la-Gaillarde kö zelé ben.
Annyiszor ismé telgette a jó té t nagyné nikrő l szó ló tö rté netet, hogy a
vé gé n má r ő maga is szinte hitt a lé tezé sü kben: „Há lá tlan voltam az
utá latos né niké immel. Pedig mindent nekik kö szö nhetek. Egy lá zadó
kislá nybó l erő s, szı́vó s embert faragtak. A gyerekeket a csó kok, a

73
simogatá s, a tanı́tó k é s a vitaminok teszik tö nkre; ezektő l lesznek
szomorú ak é s ké ső bb meg satnya felnő ttek.”

Jeanne halá la utá n az apai nagymamá nak, Virginie Fournier-nek

kellett a gyerekekrő l gondoskodnia. Az asszony Nimes ré gió já bó l, jó
csalá dbó l szá rmazott, é s egy vá ndorkereskedő felesé ge volt, aki
mellett bohé m, kalandos é letet é lt. Foumier asszony hı́res szé psé g
volt, é s á llı́tó lag Coco a megszó lalá sig hasonlı́tott rá , de a mamá nak
rengeteg gyereke volt, igy nem tudta magahoz venni az ö t Chanel-
testvé rt. Mivel a moulins-i apá cá knak dolgozott mosó nő ké nt, é s jó
kapcsolatot á polt a fő nő v é rrel, kö nnyen elé rte, hogy há rom lá ny
unoká já t befogadjá k az aubazinc-i á rvahá zba, amelyet a Má ria Szent
Szı́vé nek Kongregá ció já ba tartozó apá cá k vezettek. Itt tö ltö tté k el a
kö vetkező hat é vet, é letü k legszomorú bb é s legkemé nyebb idő szaká t.
A má sik ké t testvé rt, Alphonse-t é s a kis Lucient egy birtok
tulajdonosai fogadtá k be, hogy szá llá s é s é lelem fejé ben ná luk
dolgozzanak. „Keveseknek yolt olyan kegyetlen gyerekkoruk, mint az
enyé m” - panaszkodott Coco.

Gabrielle-t ré mü lettel tö ltö tte el az á rva szó , mert ké ptelen volt
elfogadni, hogy az apja magá ra hagyta. Tá rsainak folyton azt mondta,
hogy csak á tmenetileg hagyta az á rvahá zban, mert Ameriká ba ment
szerencsé t pró bá lni, de hamarosan visszajö n é s magá val viszi.
Való já ban sosem lá tta ú jra, ennek ellené re nem gyű lö lte. A fé r inek
kö szö nhette a vezeté kné v é t, amely ké ső bb egy ö ltö zkö dé si stı́lus é s a
jó ı́zlé s vé djegyé vé vá lt. Talá n ezé rt maradt mindigjó indulatú az
apjá val szemben, akkor is, amikor azt mesé lte az ú jsá gı́ró knak, hogy
a Coco nevet tő le kapta, ami nem volt igaz. „Lá nykoromban »Kis
Coco«-nak hı́vott. Ahogy nő ttem, elmaradt a jelző é s csak a fő né v
maradt meg: Coco. Vé gü lis a Coco sokkal hatá sosabbnak bizonyult,
mint a Gá briellé , nem igaz?”

Aubazine egy' fennsı́kon helyezkedett el, egy ré gi apá tsá g é s egy
kö zé pkori zá rda romjai kö zö tt. Komor hely volt. A kö zponti é pü letet
magas falak vetté k kö rü l, a belső udvart pedig egy agyagfal vé dte. Ez
volt gyerekkorá nak bö rtö ne, ahol megé lte a megalá ztatá st, mert
nincstelen á rvaké nt bá ntak vele. Akkoriban az á rvahá zakba ké tfé le
lá ny kerü lt: akiknek voltak kö zeli hozzá tartozó i, akik ki tudtá k izetni
az ellá tá sá t, é s azok, akik semmit nem izettek, mert nem volt
csalá djuk vagy kö zeli rokonuk, aki fedezni tudta volna a kö ltsé geiket.
Akiket magukra hagytak, mint a Chanel-testvé reket, azok rosszabb

74
kö rü lmé nyek kö zö tt é ltek: kü lö n asztalná l ettek, kevesebb é telt
kaptak, nem volt fű té s a há ló szobá jukban é s nehezebb munká t
vé geztek.

Az á rvahá zban eltö ltö tt idő bő l Gabrielle-nek ké t szı́n vé ső dö tt az
emlé kezeté be: a fehé r é s a fekete. A fehé rre meszelt kinti é s az
é pü leten belü li falak kontrasztot alkottak a há ló szobá kba vezető
feketé re má zolt ajtó kkal. Az á rvá k ugy anazt az egyenruhá t viselté k:
fekete szoknyá t é s patyolatfehé r blú zt. Aubazine-ben alapvető
fontossá gú volt az oktatá s, a kislá nyok megtanultak varrni é s
babaruhá t szabni. Coco egyszerű é s elegá ns tervein gyermekkorá nak
szigorú eszté tiká ja é rvé nyesü lt. „Mindig, amikor hiá nyozni kezdett
neki a szigor, az alapvető tisztasá g, a sá rga szappannal dö rzsö lt arc,
vagy felerő sö dö tt benne a fehé r szı́n igé nye, az egyszerű sé g vagy a
tisztasá g, a nagy' szekré nyekbe pakolt fehé r ruha emlé ke, a meszelt
falak irá nti nosztalgia, rá kellett jö nnie, hogy egy titkos nyelven fejezi
ki magá t, ahol minden egyes kiejtett szó egyetlenné tö mö rü l:
„Aubazine«” - fogalmazta meg é letrajzı́ró ja, Edmonde Charles-Roux.

Gá briellé bü szke, vonzó é s igencsak nyugtalan lá ny volt, aki tudta,
hogy' má s, mint a tö bbiek. Lá zadó termé szetű volt, ú gy gondolta,
hogy1 egy borzalmas igazsá gtalansá gnak esett á ldozatni, mert az
apja é s a nagyanyja magá ra hagyta azon a lehangoló helyen. Az
aubazine-i á rvahá z szigorú szabá lyai é s fegyelme miatt nem é ppen a
legmegfelelő bb hely volt egy magafajta nehé z termé szetű , arrogá ns
kislá ny szá má ra. Utá lt leté rdelni a misé n, fejet hajtani, é s nem
tisztelte a szabá lyokat. „En voltam a fekete bá rá ny, a tolvaj,
hallgató ztam az ajtó mö gö tt. Es aká rcsak akkor, ma is itt van az
arrogancia mindenben, amit csiná lok: a gesz-tusaimban, a karcos
hangomban, a szemem villaná sá ban, feszü lt é s meggyö tö rt
arcomban, teljes lé nyemben” - ismerte be ő szinté n.

Az egyetlen menedé ket a vidé ki ú jsá gok folytatá sos regé nyei
jelentetté k szá má ra, amelyeket a padlá son rejtegetett. Ezekben
meré sz, de elegá ns lá nyok tö rté neteit kö zö lté k, akik való di hő snő kké
vá ltak. Ezek a romantikus, szentimentá lis regé nyek, az egyszei-ű bb
né pré teg kedvelt olvasmá nyai, é rzé kletesen ı́rtak le a fő szereplő k
ruhá já t é s hő stetteik szı́nhelyé nek pazar dekorá ció já t. Gá briellé
gyermekkorá nak tiltott olvasmá nyaiban talá lta meg a maga szá má ra
á hı́tott meré sz, győ ztes nő kepé t: „Semmiké pp sem akartam vidé ki
kispolgá rké nt vé gezni. Hazudtam, hogy komoly an vegyenek.

75
Azonosultam ezeknek a regé nyeknek a hő snő ivel. Pierrc Dccourcelle
sok tö rté netet irt, ezeket nagy haszonnal forgattam. I logy ne oly
annak lá ssanak, amilyen vagyok, magamra ö ltö ttem valamelyik
hő snő szerepé t."

A Chanel-nő vé rek a moulins-i nagyszü lő kné l tö ltö tté k a szü nidő t, az
Allier folyó palijá n, ahol volt egy standjuk az é lelmiszerpiacon.
Gá briellé a legjobban azt szerette a nyá ri szü nidő ben, hogy
talá lkozhat Arienne-nel, Virginie mama kislá nyá val, aki alig ké t é vvel
volt idő sebb ná la. Ugy hasonlı́tottak egymá sra, mintha testvé rek
lettek volna, é s elvá laszthatatlanok lettek? mindketten vonzó ak,
stı́lusosak voltak é s hasonló volt az ı́zlé sü k. Né ha elmentek a
nagyné nihez, Louise-hoz, Gá briellé apjá nak testvé ré hez, aki a
Varennes-sur-Allier-i á llomá sná l lakott, nem messze Moulins-tő l.
Louise tanı́totta meg ú gy varrni a iatal Gocó t, hogy haszná lja a
ké pzeleté t, é s ő lett ké ső bb az ihletforrá sa. A konyhá já ban
mindhá rman hosszú ó rá kon keresztü l varrtá k az elegá ns té rı́tő ké t é s
á gynemű ket. Mademoi-selle Chanel megtanulta, hogy an kell
maradé k anyagok é s hajtá své gek: segı́tsé gé vel rendbe hozni a ré gi
ingnyakakat, es hogyan lehet /eldobni” né há ny ö tlettel a kalapokat,
amely eket a nagyné nje vett Vichy v á rosá ban.

Ahogy Gá briellé betö ltö tte a tizennyolcadik é leté vé t, kikö ltö zö tt az
aubazine-i á rvahá zbó l, ahol csak azok a lá nyok maradtak, akik
novı́ciá nak ké szü ltek. Virginie mama az apá cá k segı́tsé gé vel elé rte,
hogy unoká já t jó té konysá gbó l fogadjá k be egy moulins-i zá rdá ba. Ké t
é vet tö ltö tt el a Miasszonyunk interná tusbá n, ahol szigorú
kisasszonyok ké szı́tetté k fel a lá nyokat a há ziasszony é s pé ldá s
felesé g szerepé re. Az apá cá k nem engedté k, hogy' a nö vendé kek egy
edü l menjenek sé tá lni, amikor kimentek az utcá ra, mindig kı́sé rte
ő ket valaki. Hú sz é ves korá ban a iatal lá nyt egy jó hı́m csalá d
gondjaira bı́ztá k, akiknek jó l mű kö dő rö vidá ru ü zlete volt Moulins-
ban, az egykori Grampayre Há z. Gá briellé é s Adrienné a
Miasszonyunk rendjé nek ajá nlá sá val é rkezett, ezé rt nemcsak
eladó ké nt szolgá ltá k ki az ü gyfeleket, hanem varró nő ké nt is
dolgoztak a mű helyben. Cocó nak remek é rzé ke volt a tű hö z, es bá r
sohasem tartotta magá t jó szabó nak, a boltban á talakı́totta a
konfekció ruhá kat.

Gá briellé má sfé l é vet tö ltö tt a Grampayre Há zban, azutá n kivett
Adrienne-nel egy' szobá t Moluins legszegé ny ebb ré szé ben. Szá rnyra

76
kelt a hı́r, hogy a Chanel nő vé rek ö ná lló é letet kezdtek a Pont
Guinguet ú ton. Mindenki azt hitte ró luk, hogy' testvé rek, annyira
hasonlı́tottak egy má sra, ő k pedig nem cá foltá k meg a vé lekedé st. A
Grampayre Há z elő kelő hö lgyvendegei pedig kisvá rtatva felkeresté k
ő ket, é s v elü k csiná ltattá k meg ruhá ikat. Coco rö videsen kedvelt é s
keresett varró nő lett. Vasá rnap reggelenké nt kereset-
kiegé szı́té ské ppen egy szabá szatban dolgozott, a lov agezred
tisztjeinek dı́szes egyenruhá it javı́totta.

A Gabrielle-rő l megmaradt korai fé nyké pekrő l egy' mé lybarna

szemű , dú s szemö ldö kű , hety ke orrú , vad szé psé g né z vissza rá nk.
Hosszú , dú s hajkoroná já t á ltalá ban kontyba kö tö tte a tarkó já ná l.
Vé kony alkatú , alacsony, de ará nyos termetű volt; testtartá sa
elegá nsnak, né miké pp gő gö snek hatott, erő s szemé lyisé gnek tű nt.
Gá briellé é s Adrienné má r akkor sajá t maguknak tervezté k ruhá ikat
é s ké tré szes, ké nyelmes, egyszerű szabá sú kosztü mjeiket. Kö zé pen
hajtott, eredeti, magas nyakú blú zaik é s virá gos szalmakalapjaik nagy
feltű né st keltettek a szá zad vé gé n, amikor a nő k kevé sbé elő nyö sen,
é s cseppet sem nő iesen ö ltö zkö dtek.

1900-ban Moulins-ban szá mos katona á llomá sozott, é s a helyő rsé gen
elszá llá solt katoná k a helyi tá nctermekben tö ltö tté k el
szabadidejü ket. A helyszı́nen lé vő , kiemelkedő ezredek kö zü l a
Tizedik Kö nnyű -lovas Ezredet ö vezte a legnagyobb csodá lat.
Tö bbsé gé ben iatal, arisztokrata csalá dbó l szá rmazó fé r iak alkottá k.
Ezek a katoná k skarlá tvö rö s nadrá gban, oldalra csapott, hegyes vé gű
sapká ban pompá ztak, é s zené s ká vé há zakba já rtak, ahol gyö nyö rű
lá nyok lé ptek fel. Gá briellé szemtelen volt é s kacé r, hamar a fess
katoná k kedvencé vé vá lt. El is lá togattak a mű hely ebe, hogy igazı́tsa
meg az egyenruhá jukat. Az é veken á t tartó bezá rtsá g utá n hagyta,
hogy udvaroljanak neki, é s Adrienné á llandó kı́sé reté ben, jó leső en
fogadta a dé lceg hadnagyok meghı́vá sait, akik á ltalá ban a La
Rotonde-ba, Moulins né pszerű zené s ká vé há zá ba hı́vtá k magukkal.

Gá briellé egy szé p napon, talá n a kö nnyű lovas ezredbeli bará taitó l
bá torı́tva, beadta a dereká t, é s felment a La Rotonde szı́npadá ra a
meghı́vott elő adó k mö gé , statisztaké nt, a mű sorszá mok kö zö tti
szü netekben pedig né pszerű slá gereket é nekelt. Nem volt tú lzottan
jó hangja, a repertoá ija is szegé nyes volt, de szemmel lá tható an nagy
szenvedé llyel adta elő a dalokat, é s tekinté lyes borravaló t gyű jtö tt
ö ssze. Az egy ik legsikeresebb szá ma a hı́res kabaré slá ger, a „Quiqua

77
vu a Coco?”, valamint a kü lö nö sen mó ká san elő adott „Ko kor i
ko”\o\t. Mindkettő refré njé ben szerepelt a Coco szó , ezé rt a
kö zö nsé g é s a helyő rsé gbeli bará tai elkezdté k „kis Coco"-nak hı́vni.

A Gabrielle-t kö rü lvevő ezred katoná i kö zö tt volt egy, aki kü lö nö sen
vonzó dott hozzá : Etienne Balsan. Ez a gyalogostiszt kis idő vel azelő tt
té it vissza Algé riá bó l, ahol kö telező katonai szolgá latá t tö ltö tte,
huszonné gy7 é vesen ismerte meg Cocó t, é s a vonzalom lá tható an
kö lcsö nö s volt. Etienne szó rakoztató é s vonzó volt, ü gyes lovas, aki
jó l szituá lt polgá ri csalá dbó l szá mlá zott, vagyonukat a textilipar
alapozta meg. Miutá n letö ltö tte szolgá latá t a moulins-i
Vadá szezredben, elkezdett lovakat tenyé szteni, é s lé trehozott egy'
gyakorló pá lyá t Croix-Saint-Ouen-ben, Compié gne kö zelé ben. Nem
messze onnan á llt a royallieu-i csalá di kasté ly, egy' ó don, kő bő l é pü lt
erő d Pá rizstó l egy' ó rá nyira, falait befutotta a borosty á n.

Amikor megismerte Etienne-t, rö gtö n tudta, hogy annak a gondtalan

é s szabadelvű fé r inak a segı́tsé gé vel feljebb juthat a tá rsadalmi
ranglé trá n. Ké ső bb ő vezeti majd be a felső tı́zezer zá rtkö rű vilá gá ba,
amikor a szerető je lesz. Coco mindená ron szerette volna elhagyni
Mouilns-t; nem akart olyan nyomorult é letet, mint az anyja. Bá r
tudta, hogy Balsan-nak van má r egy hivatalos szerető je,
akoregyikkö zismert szé psé ge, Emilienne d’Alengon, mé gis ö rö mmel
elfogadta a meghı́vá st, é s megné zte, hogy an idomı́tja versenylovait.
1903 tavaszá n Gá briellé Coix-Saint- Ouen-be kö ltö zö tt, ahol Etienne
istá lló i voltak, é s ahová a szerető sosem tette be a lá bá t. Ké ső bb a
fé r i magá val vitte Cocó t a royallieu-i kasté lyba, é s bemutatta a kacé r
Emilienne-nek, aki való szı́nű leg nem é rezte ő t veté lytá rsnak, nem
volt fé lté keny arra a cingá r lá nyra, aki ú gy ö ltö zö tt, mint egy bak is.

Szeré ny szá rmazá sa ellené re Gá briellé ambició zus, vá llalkozó nő volt,
aki nem ismert megalkuvá st. Nagyné njé vel, Adrienne-nel ellenté tben,
akinek a biztonsá got kizá ró lag a há zassá g jelentette, Gá briellé az
ö ná lló sá gró l á lmodott, é s ezt ú gy' é rhette el, ha pé nzt keresett: „Ha
magamba né zek, azonnal tudom, hogy a fü ggetlensé g irá nti igé nyem
má r kislá nykoromban kialakult. Gyakran hallottam, hogy' a pé nz
kerü lt szó ba, fő leg a nagyné né im cselé djei beszé ltek ró la: »Ha majd
lesz pé nzü nk, akkor elmegyü nk innen.«” Balsan urasá g, aki
belebolondult, felajá nlotta neki, hogy valamire vihesse az é letben, ő
pedig nem szalaszthatott el egy ilyen lehető sé get. Coco talá lt
magá nak egy pá rtfogó t.

78
A Royallieu rezidencia egy há romemeletes lakó é pü let volt, hatalmas
kertjé ben ö reg fá kkal, az é let ott boldogan é s gond né lkü l telt:
hajnalig tartó mulatsá gokkal, a compié gne-i erdő ben tartott
vadá szatokkal é s lovas kirá ndulá sokkal. Balsan bará tainak tö bbsé ge
arisztokrata sportoló volt, lovaspó ló sok, nemesi szá rmazá sú
birtokosok é s a lovaglá s szerelmesei. Fiatal, gazdag, é h hajhasz
fé r iak, akik magukkal vitté k a bará tnő iket - sosem a felesé geiket ,
hogy szó rakozzanak azon a csodá latos vidé ki birtokon. A royallieu-i
ott-tartó zkodá sakor ké szü lt fé nyké peken Gá briellé ú gy fest, mint egy
kislá ny a felnő ttek gyű rű jé ben. Sohasem mosolygott, talá n azé rt,
mert erő snek é rezte magá t a szabadehű nő kkel é s az ismeretlen
luxussal kö rü lvé ve: .Nagy on unatkoztam. Mindig sı́rtam... Kizá ró lag
azt é heztem, amikor lovagoltam az erdő ben. Megtanultam a
nyeregben ü lni, mert addig halvá ny fogalmam sem volt ró la, hogy mi
fá n terem a lovaglá s."

Az első Royallicu-bcn tö ltö tt hó napokban alig mozdult ki a há zbó l;
á taludta a napot vagy olvasott a szobá já ban. Coco má s volt, mint a
tö bbi nő , aki megfordult a há zban - a kokottok é s a gá tlá stalan
szı́né sznő k -, é s a vendé gek az ő tö rté netein é s megjegyzé sein
mulattak. Szá mukra nem y olt má s, mint egy faragatlan, é les nyehű
parasztlá ny, aki mindig kimondta, amit gondolt, a kö vetkezmé nyekre
való tekintet né lkü l. .Rajtam szó rakoztak é s roppantul é h ezté k.
Talá ltak egy tisztessé ges embert. A fé r iak mind gazdagok voltak, é s
fogalmuk sem volt, ki lehetett az a lá ny, aki bepottyant az é letü kbe.”
Amikor az egyik vendé g a felesé gé vel é rkezett, Cocó nak a konyhá ban
kellett ennie, hogy jelenlé té vel nehogy megsé rtse a dá má t.

Mivel Etienne szá má ra a lovak jelentetté k a vilá gmindensé get, é s

minden napjá t ló versenypá lyá kon tö ltö tte, Gá briellé lovagló lecké ket
vett é s harcos amazon mó djá ra megtanult lovagolni. Vá dlijá n feszü lő ,
szű k nadrá got é s hosszú szá rú csizmá t hú zott, inget vett fel é s
nyakken-

dő t kö tö tt, fejé n kemé nykalap, amely aló l kiló gott hosszú hajfonata,
ami a korban szokatlan jelensé gnek szá mı́tott. Ha megjelent egy
futamon, sosem maradt é szrevé tlen. Mindenki tudta, hogy' ő Balsan
egyik „kitartottja”, é s hogy' elfedje szá mlá zá sá t, diszkré ten é s
egyszerre nagyon egy e-dien ö ltö zö tt. „Fé lrecsapott Girardi-kalapot
hordtam - emlé kszik vissza Coco -, hozzá provinciá lis zakó t hú ztam,
é s tá y'cső y'el ké mleltem a gyakorlá st. Biztos voltam benne, hogy

79
senki sem igyel, de az igazat megvallva rosszul ismertem a yidé ki
é letet. Igazá bó l az a iatal é s rosszul ö ltö zö tt vadó c há rom nagy
hajfonattal é s szalaggal a hajá ban mindenkinek felkeltette az
é rdeklő dé sé t.”

Má r akkor bizonysá got tett korlá tlan ké pzelő erejé rő l. Gá briellé
mindig lapos talpú , ké nyelmes fé r icipő ben já rt, kabá tot, Balsan
sportzakó it é s nyakkendő it yiselte. Ané lkü l, hogy' tudta volna, a gy
akorlatban é rtelmezte á t a divatot: felszabadı́totta a nő i testet azzal,
hogy fé r iruhá t hordott. Má r akkor sem á tallta kritizá lni az uralkodó
divatot: „Az ö sszes nő pocsé kul ö ltö zkö dö tt, Parabé - iű ző be
csavartá k magukat, hogy kiemeljé k az alakjukat, annyira
ö sszepasszı́roztá k a derekukat, hogy szinte ketté roppantak. Tető tő l
talpig felcicomá ztá k magukat. A szı́né sznő k é s a kokottok diktá ltá k a
divatot, szegé ny nagyvilá gi nő k pedig kö vetté k ő ket, tollakat é s
vendé ghajat tű ztek fel, hosszú , sarat felfogó ruhá t hordtak.”

De Gabrielle-en a legfeltű nő bb darab a kis Girardi-kalap volt, amelyet

maga tervezett. 1910-ben a nő k toliakkal, virá gokkal é kesı́tett, dı́szes
kalapokat hordtak, amelyek szerinte inká bb tortá khoz hasonlı́tottak,
az ő kö nnyű é s egyszerű szalmakalapjai való di szenzá ció t hoztak
Etienne bará tnő i kö ré ben. Jw. ö s/sies dá ma tudni akarta, hogy ki
ö ltö ztet engem, é s fő ké nt azt, hogy ki ké szı́ti a kalapjaimat. Pedig
csak vettem egy alapot a Lafayette Galeries-ban, é s rá tettem valamit”
- mondta Coco. A Royal-lieu-t lá togató kurtizá nok é s szı́né sznő k
hamarosan az első ü gyfelei lettek, é s olyan kalapokat kezdtek
hordani, amelyek egyszerű sé gü kkel é s egyedi tervezé sü kkel hı́rtá k
fel magukra a igyelmet.

1908 augusztusá ban Gá briellé betö ltö tte a huszonö tö dik é leté vé t, é s
elege lett abbó l, hogy Balsan taitja el. A vele tö ltö tt idő alatt
megtanulta, hogyan é rvé nyesü lhet magas tá rsadalmi kö rö kben,
hogyan é tkezzen illedelmesen - mé g a gyű lö lt osztrigá t is -, hogyan
kell luxusautó ban utazni é s tá rsalogni a rangos szemé lyekkel, akik
lené zté k ő t. Mindent a maga erejé bő l kellett megtanulnia, senki sem
tanı́totta. Csö ndben szenvedett a megalá ztatá soktó l, hiszen nem volt
egyenrangú azokkal a nagyvilá gi é s seké lyes emberekkel, akikhez
ú jabban já rt. Etienne nem \ olt belé szerelmes, é s Coco sem a fé r iba,
de segı́tett neki egy ú j vilá g felfedezé sé ben. Bará tok maradtak, é s
Coco é leté nek utolsó napjá ig hordta a nyaká ban azt a lá ncra fű zö tt
topá zberaká sos gyű rű t, amit Balsantó l kapott. Má r ismerte a

80
já té kszabá lyokat, indulá sra ké szen á llt. Fiatal kora ellené re teljesen
vilá gos elvei voltak: „Nem cé lom, hogy kitartott nő legyek.”

Akkoriban a hozzá hasonló felté telekkel rendelkező nő k csak arra

vá gy tak, hogy a fé r iak é kszert é s ruhá kat ajá ndé kozzanak nekik,
Coco azonban azt ké rte a pá rtfogó já tó l, hogy fedezze szá má ra egy
pá rizsi kalapü zlet kö ltsé geit. Balsan, akit csak a lovak é s a szó rakozá s
é rdekelt, mú ló szeszé lynek gondolta az ajá nlatot, de Coco
hajthatatlan volt, ú gy hogy a fé r i beadta a dereká t, hogy a kedvé re
tegyen, é s á tengedte neki a pá rizsi Malesherbes sugá rú ton talá lható
legé nylaká sá t. Né há ny nap mú lva Etienne-nek ü zleti ú tra kellett
mennie Argentı́ná ba, de elő tte megké rte Gabrielle-t, hogy kı́sé rje el
egy vadá szatra, amelyet né há ny bará tja szervezett Pauban. Egy
csodá latos, XIII. szá zadi kasté lyban szá lltak meg a Pireneusokban, é s
Coco ott ismerte meg é lete nagy szerelmé t.

„Fiatal volt, má morı́tó é s teljessé ggel kö zö nsé ges. Egy igazá n csinos,
sö té t hajú , vonzó iatalember. Tö bb volt, mint csinos, bá mulatos volt.
Csodá ltam az é rzé ketlensé gé t, a zö ld szemé t. Betö rte a legkevé lyebb
lovakat, é s nem is aká rhogy. Beleszerettem..." Aza magas, barna,
kreolbő rű , zselé zett hajú angol, aki hasonlı́tott Rudolf Valentiné ra, a
lehető legalkalmasabb pillanatban tö rt be Gá briellé é leté be. Arthur
Capelnek hı́vtá k, a bará tainak csak Boy, kivá ló pó ló já té kos é s nagy
szoknyapecé r volt. Newcastle-ben fontos szé nbá nyá k vá romá nyosa
volt, Balsantó l elté rő en, aki egy ambició zus é s nagyon dolgos fé r i
volt Cocó hoz hasonló an. Az első pillanattó l kezdve é rdekelte az a
vonzó lá ny, aki Balsan bará tjá t kı́sé rte el az ú tra. Mikor Gá briellé
bevallotta Boynak, hogy szeretne egy kalapü zletet ny itni Pá rizsban, a
fé r i nemcsak hogy kivá ló ö tletnek tartotta, hanem egy bő l
felajá nlotta a segı́tsé gé t.

A vadá szat utá n Gá briellé megtudta, hogy Boy Capel visszaté r
Pá rizsba, s egy pillanatig sem habozott, ö sszecsomagolt, é s kiment a
pá ly a-udvarra. Coco minden alkalommal má ské nt mesé lte el, hogyan
ismerte meg az egyetlen fé r it, akit é leteben szeretett. Az egyik verzió
szerint Boy tá rt karokkal vá rta, é s mindketten felszá lltak a vonatra.
Hagy ott egy cetlit Etienne-nek, mielő tt ú tra kelt: „Elmegyek Boy'
Capel-lel. Ne haragudj, szeretem ő t.”

Alig tö ltö ttek el egy hetet kö zö sen, ú gy' é rezté k, hogy egymá s
szá má ra teremtettek. Boy egyedü l é lt Pá rizsban egy' elegá ns

81
laká sban a Gá briel sugá rú ton, é s megké rte Cocó t, hogy kö ltö zzö n
hozzá . Való ban vonzó dott hozzá , akirő l alig tudott valamit. Rabul
ejtette a lá ny spontaneitá sa, ő szintesé ge é s vitalitá sa. Idő sebb
korá ban Coco nosztalgiá val emlé ke-o o

zett vissza kapcsolatuk kezdeté re: „Balsan é s Capel kegyesek voltak

hozzá m; egy' elveszett bá rá nynak lá ttak, de való já ban egy' vad
voltam. Lassan megtanultam az é lettő l a lecké t, má rmint azt, hogy
hogy an vé djem meg magamat. Nagyon okos voltam, sokkal okosabb,
mint most. Senkihez nem hasonlı́tottam, sem izikailag, sem
jellememben. Szerettem a magá nyt; szemé lyisé gembő l fakadó an
szerettem a szé pet, é s utá ltam a szemfé nyvesztő dolgokat. Mindig
igazat mondtam. Koromhoz ké pest nagyon stabil ı́té lő ké pessé gem
volt.”

1910-ben Gá briellé kalapokat kezdett á rulni abban a laká sban,

amelyet Etienne engedett á t neki, kö zben Boy inté zte londoni é s
pá rizsi ü z-lé té it. Azon nyomban sikert aratott; a kalapokat
tucatszá mra vá sá roltá k a Lafay ette Galeries-ben, é s azokat,
amelyeket a sajá t ı́zlé se szerint dı́szı́tett fel, Etinne vonzó
bará tnő inek adta el, azoknak a szı́né sznő knek é s sztá rokká vá lt
pró bababá knak adta el, akik Roy allicu-be já rtak. 1912-ben, Gá briellé
Dorziat Maupassant Bel ami-já ban Jacques Doucet, hı́res Paix ú ti
divattervező ruhá it, é s Chanel má rká jú kalapot viselt. A
legbefolyá sosabb pá rizsi nő i magazin, a Les Modes hasá bjain Coco
mint frissen felfedezett divattervező szerepelt, amikor ké peket
kö zö ltek Dorziat-ró l, amelyeken Chanel eredeti kalapjaiban
pompá zik. Gabrielle-nek nem volt olyan ké pzettsé ge, mint a Pá rizst
meghó dı́tó divattervező knek, mint Worth-nek, Doucet-nak é s Poiret-
nak, de nem volt ké pzelő erő hı́já n. Tudta, hogy tapasztalatlansá ga
ellené re hiá nypó tló munká t vé gez a divat vilá gá ban.

Egy szé p napon Gá briellé kinő tte a Malesherbes sugá rú ti mű helyé t,
mar nem tudott eleget tenni a sok rendelé snek. Boy lelkesı́té sé re é s
anyagi segı́tsé ge mellett megnyitotta első ü zleté t a Cambon utca 21.
szá m alatt, a magasfö ldszinten, Pá rizs elegá ns ré szé n, a Ritz mellett.
1910-ben já runk, amikor a „Chanel Modes” né vre keresztelt ü zlet
megszü letett. Ké ső bb divatba jö tt, felkapott, sikeres ü zletté vá lt, é s
mai napig a cé g legfontosabb boltja 1 az ú j cı́m, a 31. szá m alatt).
Lassanké nt a lapok „sziká r, egy szerű , mé gis elegá ns kalapjai’-ró l

82
kezdtek ı́rni, é s sok hö lgy kı́vá ncsisá gbó l lá togatta meg, hogy
megismerkedhessen vele.

Cocó nak má r volt egy ü zlete, de nem tudta, hogyan kell igazgatni, é s
azt sem, hogy an kezelje az igé nyes ü gyfeleket, akik Worth é s Doucet
legelegá nsabb divathá zait lá togattá k. I lozzá é rtő eladó kkal é s jó
varró nő kkel kellett kö rü lvennie magá t; rö videsen sikerü lt felvennie a
há rom legrá termettebb alkalmazottat a hı́res Maison Levvis há zbó l.
Nyitá s utá n há rom é w el a Cambon utcai bolt má r nyeresé ges volt, é s
Coco visszaadta Boynak a kö lcsö nt. Vé gre fü ggetlen lett: „Sikerem
titka az, hogy rengeteget dolgoztam. Semmi nem helyettesı́ti a
munká t: sem a rang, sem a magabiztossá g, sem a szerencse.”

Gá briellé megtalá lta Bobban az ideá lis tá rsat, egy olyan fé r it, aki
segı́tette é s hitt benne. Mindig nagyon szerencsé snek é rezte magá t,
hogy megismerte, mert - ahogy' ő maga mondta - sosem
kedvetlenı́tette el, é s nem is akarta megvá ltoztatni. Elete sorá n az
egyetlen dolog, amiben Coco Chanel nem hazudott az ú jsá gı́ró knak az
volt, hogy' Boy Capcl mennyire fontos volt szá má ra: „Tudtam, hogy'
bá rmilyen kö rü lmé nyek kö zö tt szá mı́thatok rá ; való di tá rs volt, a
testvé rem, az apá m, az egé sz csalá dom. Az egyetlen fé i* i, akit
való ban szerettem é letemben.”

Győzelem és fájdalom

A Royallieu-korszak utá n, immá r az ú j ü zlettel Coeo é lete gyö keresen

megvá ltozott. Elmaradtak a moulins-i ká vé há zak, a ló versenyek é s a
gondtalan vidé ki é let Balsan excentrikus bará taival. Pá rizs való di
inspirá ció t nyú jtott szá má ra. Ujdonsü lt szerelme ré vé n bekerü lt a
tá rsadalom felső kö reibe, hı́res mű vé szekkel, ı́rokkal ismerkedett
mea;, akik nagy harissal lesznek ké ső bbi alkotá saira. 1910-ben a
francia fő vá ros volt a mű \ é szet, a jó ı́zlé s é s divatos é letmó d
kö zpontja. Mű vé szek é s é rtelmisé giek talá lkozó helye, de fő ké nt cg)
kozmopolita vá ros, ahonnan szá rba szö ktek a szá zadforduló
avantgá rd irá nyzatai. Boy é s Coco gyakran já rtak szó rakozni, já rtak a
Pá rizsi Operá ba, ahol Richard Wagner, Ratel es Sztravinszkij mű vei
ö rvendtek nagy sikernek. A Maxim’s-ban vá g) a Café de Paris-ban
vacsorá ztak, é s eljá rtak Gyagilev orosz balettbemutató ira, ahol
Picasso fé nyfá ntá ziá i é s avantgá rd dekorá ció i is leit) ű gö zté k a
kö zö nsé get.

83
A há ború kitö ré se elő tti et ek voltak a legszebbek Coco é leté ben. Csak
nő vé ré nek, Julic-nek vá ratlan halá lhı́re á rnyé kolta be az elé rt
sikereket, akinek egyetlen iá t, Andi é Palasse-t ké ső bb gondjaiba
vette. Julié elveszté se utá n a di\ á ttervező ú gy é rezte, hogy segı́tenie
kell testvé ré nek, Antoinette-nek. A legkisebb, akkor huszonö t é ves
Chanel nem volt olyan tehetsé ges, mint Coco, de megvolt benne is a
munkaszeretet é s a meré szsé g. 1913 tavaszá n nagyné nje, Adrienné
vő legé nyé vel, Nexon bá ró val szinté n Pá rizsba kö ltö ztek. ,A há rom
Chanel nő vé reké nt ismerté k ő ket, é s most ú jra együ tt voltak, de má r
nem voltak tö bbé azok a moulins-i vidé ki, naiv kislá nyok. Amikor
Gá briellé megnyitotta ú j ü zleteit, Antoinette lé pett Pá rizsban
aCambon utcai ü zleteié re, Adrienné né nje pedig elkı́sé rte Dauville-
be.

1913 nyará n a La Manche-csatorna partjá n lé vő Dauville

gyó gyfü rdő jé t elő szeretettel lá togattá k az arisztokratá k, a rá é rő
milliomosok é s az elő kelő dá má k. A Gontaut-Biron ú ton, a vá ros
legelé kelő bb pontjá n nyitotta meg Coco ú jabb divatü zleté t Boy Capel
segı́tsé gé vel, aki meg volt győ ző dve a vá llalkozá s sikeré rő l. Ekkor
haszná lta elő szö r má rkané vké nt a sajá t nevé t, a ponyvá n fehé r
alapon fekete betű kkel az á llt: Gá briellé Chanel. Ezek a nyá ri hó napok
kulcsfontossá gú ak voltak a pá lyafutá sá ban, mert a kalaptervezé srő l
á tté rt a ruhatenezé s-re. Dauville-i nyaralá sa sorá n vette é szre, hogy'
a nő k a strandon, a tengerparton sé tá lgattak fű ző s ruhá ban é s gy
ü mö lcsö kkel é s virá gokkal felcicomá zott kalapban. O maga é s a
bará tnő i sportos ö ltö zetet é s fü rdő ruhá t vettek fel. Coco inom é s
elegá ns alkata a legjobb kirakati babá nak bizonyult. „Egy nap
feh'ettem egy' fé r iszy ettert, mert fá ztam Dauville-ben. Egy'
kendő vel kö tö ttem meg a dereká ná l. Senki nem né zte, mi van rajtam,
de tudom, hogy jó l á llt, csinos voltam benne” - ez a sportos stı́lusá nak
tö rté nete.

Ahogy' Coco feltalá lta a sportos divatot, felszabadı́totta a nő i testet;

mindez mé g csak csak a kezdete volt sajá tos forradalmá nak, de a
bé llé e'poque v'é gé t jelentette. A divattervező nő é rezte, hogy
elé rkezett egy korszak alkonya, amely utá n a praktikus é s ké ny elmes
divaté lett a fő szerep: „1914-ben nem lé tezett sportruhá zat. A nő k
ú gy jelentek meg a sportrendezvé nyeken, mint a kö zé pkori dá má k a
lovagi torná kon. Testhez á lló , egé szen a csı́pő alatt is szű k ruhá t
viseltek, sem a csı́pő jü k, sem a lá buk, egyetlen testré szü k sem
mozoghatott szabadon... Mivel sokat ettek, kö vé rek voltak, de nem

84
akartak azok lenni, ezé rt ö sszeszorı́tottá k a testü ket. A fű ző felhú zta
a hajukat a mellü kig, a tö bbit a ruhá juk alá rejtetté k. Feltalá ltam a
puló vert, é s ezzel felszabadı́tottam a testet, elhagytam az ö vé t
(amelyet 1930-ig nem is haszná ltam ú jra), egy ú j alakot formá ltam;
é s hogy hozzá idomuljanak, minden ü gyfelem lefogyott, »olyan
vé konyra, mint Coco*. A nő k karcsú sá got venni jö ttek hozzá m.”

1914-ben kitö rt a há ború é s Boy Capel azt taná csolta Cocó nak, hogy
vonuljon vissza Deauville-be: „Sok elegá ns nő kö ltö zö tt oda. I
lirtelenjé -ben nemcsak frizurá t kellett ké szı́tenem nekik, hanem
varró nő hı́já n fel is kellett ö ltö ztetnem ő ket. Csak szabó k voltak
velem; á tké peztem ő ket varró nő kké . Kevé s szö vetü nk volt.
Puló vereket terveztem nekik durva szvetterekkel, sportos kö tö ttá rut,
olyat, amilyet é n viseltem. A há ború első nyará n ké tszá z ezer
aranyfrankot kerestem...” Balsan egykori kitar-totlja a szá zad egyik
legsikeresebb vá llalkozó já vá vá lt, é s hamarosan az orszá g egy ik
leggazdagabb nő jé vé .

A há ború kezdeté vel, 1914 rekkenő augusztusá ban Pá rizs szinte
teljesen kiü rü lt; gyakorivá vá ltak a meré nyletek, é s az utcá kon
á ltalá nossá lett a fé lelem. A kormá ny Bordeaux-ba menekü lt, a
tá rsadalmi é let pedig a divatos nyaraló vá rosokba szorult vissza, mint
Dauvilleé s Biarritz. Boy Capelt is besoroztá k, é s tá viratban azt
taná csolta Cocó nak Pá rizsbó l, hogy ne zarja be a boltot. Ez volt a
legsikeresebb dö nté se. Az ü gy felek -akiknek tö bbsé ge elő kelő
csalá dbó l szá rmazó pá rizsi dá ma volt, é s akiknek fé rje a fronton volt
é s menekü lt a né met ostrom elő l - sorban á lltak a bollja elő tt, amely
az egyetlen nyitva lé vő bolt volt a vá rosban. Mindenki a legú jabb
modelljé t szerette volna megvenni, a praktikus é s kö nnyed
ruhadarabokat, amelyeket a fő pincé rek, a tengeré szek é s a lová sz iú k
egy enruhá ja ihletett. Kö tö tt, a deré kvonal alatt vé gző dő kiskabá tjai
é s egy enes szabá sú szö vetszoknyá i, bő , tengeré sz stı́lusú , kigombolt
nyakú matró zblú zai é s egyszerű , dı́sztelen kalapjai hatalmas sikert
arattak. Coco ruhá i ideá lisak voltak a bekö szö ntő ú j idő khö z, amikor
a nő k ö nké nteské nt segé dkeztek a kó rhá zakban vagy lő szergy
á rakban. A há ború minden elő zetes hı́resztelé ssel ellenté tben
kedvezett a munká já nak.

Harmincé ves korá ra Coco messzebbre jutott, mint azt valaha

gondolta volna. A dauville-i strandon ké szü lt fé nyké pen bü szké n
feszı́t sportos, kö tö tt ruhá já ban. Boy Capel tová bbra is lelkesı́tette, é s

85
minden kezdemé nyezé sé t tá mogatta, de megé rezte, hogy má r csak
kevé s ideig. Egy hozzá hasonló politikai ambı́ció kkal é s vagyonnal
rendelkező fé r i sohasem venne el egy' magafajta nő t. Aggasztotta
Boy sorozatos tá vollé te é s az ú jdonsü lt hó dı́tá sairó l szó ló pletyká k.
De Coco leplezte keserű sé gé t é s a munká ba temetkezett.

Amikor 1914 vé gé n stabilizá ló dott a helyzet a fronton, Ghanel
otthagyta alkalmazottjá t a dauville-i boltban é s visszaté rt Pá rizsba
Adrienné - nel é s Antionette-tel. Pá rizs egy' fá radt é s szomorú vá ros
volt a há ború miatt, é s é ppen igyekezett visszaté rni a megszokott
keré kvá gá sba. 1915 nyará n Boy fellé legezhetett egy' kicsit, é s
felajá nlotta Cocó nak, hogy' tö ltsenek el né há ny napot Biarritzban.
Egy kü lö nleges helyen, az Atlanti-ó ceá n partjá n, Franciaorszá g
egyetlen helyé n, ahol el lehetett felejteni a há ború borzalmait. Az
emberek kaszinó ba já rtak, hajnalig tá ncoltak a luxushotelekben vagy
é ppen golfoztak; igy ekeztek szó rakozni a vá rosban, kihaszná lni a
szabadidő t, é lvezni az é letet. A pihené s alatt Boynak é s Coconak
ugyanaz az ö tlet jutott eszé be: a deauville-ihez hasonló divatá ru
ü zletet nyitni Biarriztban. A szerető ismé t megelő legezte a
kezdő tő ké t, Coco pedig kibé relt egy csodá latos villá t a Gardé rcs ú ton,
é ppen a kaszinó val szemben. Megszü letett Chanel első haute couture
divathá za.

Amikor Coco megnyitotta a butikjá t Biarritz-ban, való di

divattervező vé vá lt. Lelkesı́tette testvé ré t, Antoinette-et, hogy'
segı́tsen neki. O való ban á tkö ltö zö tt Pá rizsbó l a legjobb varró nő kkel,
akik a Cambon utcai mű helyben dolgoztak, hogy felá llı́tsá k az ú j
csapatot. Coco volt az első , aki kö tö ttá rut haszná lt a konfekció iban,
ami addig kizá ró lag a fé r i alsó ruhá zatban volt bevett. A siker nem
maradt el. A divattervező nő megszá llottan dolgozott ezekben a
napokban, é s folyamatosan ingá zott Deauville é s Pá rizs kö zö tt. A
biarritzi mű helybő l kikerü lő legtö bb kö tö ttá ru Spanyolorszá gba
é rkezett, ott nem zajlott há ború . A Rodier-szö vetekbő l ké szü lt ruhá i
ké nyelmesek é s elegá nsak voltak, é s ö rö mmel fogadtak ő ket mé g a
spanyol kirá lyi csalá d tagjai is. Akkoriban hé tezer franké it á rultá k a
boltban a ruhá kat, é s a kliensek első sorban az arisztokratá k é s az
euró pai elő kelő csalá dok kö zü l kerü ltek ki.

1916-ban, né há ny é vvel a Cambon utcai ü zlet megnyitá sa utá n a

Chanel Divatcé gnek há romszá zö tven alkalmazottja volt a há rom
pá rizsi, a deauville-i é s a biarritzi ü zletben. Coco vagyonos lett a

86
há ború alatt, é s mindenki ró la kezdett beszé lni. „Egy fekete
puló verrel é s egy tı́z szemes gyö ngysorral forradalması́totta a
divatot’ - mondta ró la Chris-tian Dior. I Iı́me\ et szerzett, é s a né ves
amerikai divá tmagazin, a Harper’s Bazaar volt az első lap, ahol
megjelent az egy ik ú jı́tá sa: az ingruha. A há ború vé gé re kialakult egy
ú j nő tı́pus. Coco - sajá tos intuı́ció já nak há la - é izekeite a iatal
generá ció igé nyeit: ő k el akartak felejteni a né lkü lö zé st, é s szakı́tani
akartak a mú lttal. Dinamikus é s vá llalkozó nő k, kocsit vezettek,
tá ncoltak es sportoltak. „Egy ú j tá rsadalom szá má ra dolgoztam.
Eddig haszontalan, semmittevő nő ket ö ltö ztettü nk; olyanokat, akikre
szobalá nyok adtá k fel a harisnyá t; mostantó l az aktı́v nő k az
ü gyfeleim, akik ké nyelmesen szeretnek erezni magukat a
ruhá jukban, hogy felvehessek a "kesztyű t*.’’

Pá lyá já nak csú csá n, nyolcé vnyi kapcsolat utá n Boy Capel bevallotta
Coconak, hogy' egy má sik nő t jegyzett el, é s hamarosan el is veszi
felesé gü l. A vá lasztott nő egy iatal arisztokrata volt, aki
megö zvegyü lt a há ború ban, Diana Lister Wyndham, Ribblesdale bá ró
lá nya. Huszonnyolc é ves volt, szé p é s elő kelő , tiszteletremé ltó angol
polgá ri csalá dbó l szá rmazott. Boy politikai ambı́ció ihoz komoly
há zassá g duká lt, nem pedig egy olyan szabados viszony, amilyet
Cocó val folytatott. Noha megé rtette, hogy Boy inká bb egy
arisztokratá t v á lasztott é s nem egy sö té t mú lttal rendelkező nő t, ú gy
é rezte, elá rultá k. Kemé ny csapá s volt, de a tő le megszokott
eleganciá val fogadta a hirt. Legbelü l tudta, hogy szerető je mé g
mindig szerelmes belé é s nemsoká ra visszaté r a kaijaiba.

A Boy-jal való fá jdalmas szakı́tá s ellené re Coco sohasem mondott

rosszat ró la. A szeretet é s a szá má ra legkedvesebb fé r i irá nt é rzett
ba-rá tsá ga mindenen felü l á llt. Diszkré ten elhagyta a laká st, ahol
együ tt é ltek, é s bekö ltö zö tt egy elegá ns lakosztá lyba a Szajna partjá n.
1918 októ beré ben Arthur Capel elvette jegyesé t, ezutá n a
divattervező mé g inká bb a munká já ba menekü lt.

A há ború ugyan vé get é rt, Pá rizs mé gis traumá k szı́nhelye volt, lakó i
fokozatosan szembesü ltek a vesztesé gekkel, a halottaikkal, a
borzalmak-kai. A sebek csak idő t el gyó gyultak be. Aztá n lassanké nt
megjelentek a vilá g minden tá já ró l a kü lö nbö ző mű r é szek,
é rtelmisé giek, szá mos amerikai é s a vá ros szabadsá gara szomjazó
oroszok. Azokban az „ő rü lt hú szas é vekben” Coco lett a modern nő
szimbó luma.

87
Nyá ron Chanel kibé relt egy há zat a Saint Cloud negyed kü lvá rosi
lanká in. Nyugodt kö rny ezetben, egy csodalatos, illatos kerttel,
ahonnan fantasztikus kilá tá s nyı́lt Pá rizsra. El akarta felejteni Boyt,
de a fé r i ú jra felbukkant az é leteben. Boldogtalannak é rezte magá t,
ha nem lehetett a nő kö zelé ben, é s bar má r volt hatalma é s
luxuskö rü lmé ny ek kö zö tt é lt, a tá rsadalmi konvenció k rabszolgá já vá
vá lt. Teljesen ellenté tes eletet é lt azzal, amikor Coco volt az oldalá n.
1919-ben Boy é s Mademoiselle Chanel foly tatta a szerelmi viszonyt,
é s amikor a fé r i Pá rizsban já rt, ná la aludt, a Saint Cloud né gy edbeli
há zban. Azokban a napokban Boy megmondta neki, hogy a felesé ge
gy é rmé ké t t á r, é s ő keres egy té li rezidenciá t a Rivié rá n, hogy'
mellette lehessen.

1919 kará csonyá nak elő estjé n a New York Times-bm megjelent hı́r
sokkolta a divattervező t: A diplomata baleset á ldozata lett. Nizza,
december 24. Arthur Capel, aki a há ború idejé n a brit-francia
fő parancsnoksá g politikai titká ra volt, tegnap é jijei é leté t vesztette
egy autó balesetben, amint Pá rizsbó l Monte-Carló ba tartott. A
defektet kapott gé pjá rmű az á rokba zuhant. Capel ú r Lloy d George
miniszterelnö k kö zeli bará tja volt.” Rö viddel elő tte lá togatta meg
Cocó t, ahonnan é ppen Cannes felé tartott, amikor az autó ja
há romszor megpö rdü lt é s kigyulladt.

Má snap, eieté nek legszomorubb kará csonyá n Coco elment Monte-
Carló ba, ahol Boy lá nytestvé ré né l aludt. Nem é rkezett idő ben, ı́gy
leké sett a temeté srő l, nem tudott a fé r ival mé g egyszer utoljá ra
talá lkozni, de má snap meglá togatta a baleset helyszı́né t. Egy darabig
csö ndben ü lt az autó pá lyá n, egy kú tná l, a kocsi roncsai mellett, majd
zokogá sban tö rt ki. „Mindenemet elvesztettem, amikor elvesztettem
Boy Capelt. Olyan ű rt hagyott bennem, amelyet a hosszú é vek sem
tudtak betö lteni. Az volt az é rzé sem, hogy ő mé g a sı́ron tú l is vigyá z
rá m.” Coco volt Boy Capel való di ö zvegye. Felesé ge, Diana Listcr egy
lá nyt hozott vilá gra, akit June-nak keresztelt. Az asszony ké ső bb ú jra
fé ijhez ment, ő lett Westmoreland gró fné . Diana rajongott (liá né ié rt,
divatü zleteinek elmaradhatatlan vá sá roló ja lett.

Boy halá la utá n Coco elhagyta a Saint Cloud-i szerelmi fé szket, é s \
ctt magá nak egy villá t, a Bel Respirot, Garches luxusnegyedé ben.
Mialatt a há z dekorá ció já val é s a kö ltö zé ssé ! foglalatoskodott,
szomorú hı́rt kapott: testvé re, Antoinette, aki egy kanadai piló tá hoz
ment felesé gü l, Buenos Airesben a spanyolná tha á ldozata lett. A

88
há rom Chanel-nő vé r-bő l má r csak ő maradt é letben: „Ebben a
csalá dban senki nem é rte meg a negyvenet panaszkodott , nem
tudom, hogy sikerü lt megmenekü lnö m ettő l a \ egzetes sorstó l."

A nehé z idő kben Chanel megismerte Cé cil Soré i szı́né sznő há zá ban
az egyetlen asszony t, aki nagy hatá ssal volt rá , Misia Sertet. „Nem
szeretek nő kkel beszé lgetni. Kivé ve Misiá t, ő az egyetlen, aki
szó rakoztat. A tö bbiek seké ly esek. En felü letes vagyok, de sosem
sekelyes. Az é vek mú lá sá val egyre felü letesebb leszek. Egy tö ké letes
nő bosszantja a tö bbi nő t, é s unalmas a fé r iak szá má ra” - vallotta be
Paul Morand-nak. A gyö nyö rű é s elragadó , orosz szá rmazá sú Misiá t
„Pá rizs kirá lynő jé ”-nek hı́vtá k, ő lett Coco legjobb bará tnő je é s
bizalmasa. O vezette be a há ború utá ni Pá rizs mű vé szvilá gá ba.
Mecé ná s volt, kivá ló zongorista, Renoir modellje é s az avantgá rd
mozgalom mú zsá ja, aki harmadik há zassá gá t a katalá n Josep Maria
Serttel, a morá lis mű vé sszel kö tö tte, aki a Waldorf-Astoria é s a New
York-i Rockefeller Center é pü leté t dı́szı́tette. Coco Misiá n keresztü l
bará tsá got kö tö tt Pablo Picassó val, .Teá n Cocteau-val, Braque-kal,
Satie-val, Gyagilewel, az orosz balett leiké vel é s Igor Sztravinszkij
zeneszerző vel. Coco hatá rtalan csodá latot é rzett Misia irá nt: „Csak
elé g hallgatni, é s az ember okosnak é ra magá t.”

Misia kü lö nbö ző ü nnepé lyekre é s rendezvé nyekre hı́vta meg, hogy
felvidı́tsa Boy halá la miatt kesergő bará tnő jé t. Az ü zlet szá rnyalt, a
nagy é rdeklő dé st keltő Coco Chanel tová bbra is sikeres volt a pá rizsi
elő kelő k kö reiben. Nem ajá nlgatta magá t, mé gis ró la beszé lt
mindenki. .Akkoriban rö \id, iú s frizurá t viselt, amely a hú szas
é vekben jö tt divatba. A fé nyké pekrő l iatalosan é s lebarnulva né z
rissza rá nk, hiszen a nő k 1923-tó l kezdtek napozni. Sajá t tervezé sű
ruhá it riseli, mint pé ldá ul a kö tö tt, bő rdı́szes ruhá t, amelyet a
butikjá ban á rult, é s amellyel egy vagy ont keresett. .Akkoriban
Pá rizsban, ha valaki sikkes akart lenni, Chanelben já rt. A divattervező
bekö ltö zö tt a Ritz hotelbe, de fenntartotta laká sá t Pá rizs
kü lvá rosá ban, Garches-ban, ahová meghı́vta a mű vé szeket é s az
é rtelmisé gieket.

Misa 1921 augusztusá ban hozzá ment Josep Maria Serihez, é s meg-
hı́vtá k Cocó t, hogy' kı́sé ije el ő ket a ná szú jukra Olaszorszá gba, ahol a
divattervező mé g sosem já rt: „Serté k mentettek meg a vé gső
ké tsé gbeesé stő l. Talá n jobb lett volna, ha magamra hagytak volna.
Folyton csak sı́rtam. Akaratom ellené re magukkal rá ngattak

89
Olaszorszá gba...” Misia Velencé ben bá lt rendezett, ahol bemutatta
bará tnő jé t az euró pai elő kelő knek. Mademoiselle Chanel azon az
esté lyen ismerte meg Szergej Gyagilevet, a mecé ná st é s vá llalkozó t,
az Orosz Balett motoijá t, aki -sok hon itá rsá hoz hasonló an -
menekü lni ké nyszerü lt a Oroszorszá gbó l é s Euró pá ban kezdett ú j
é letet. A tervező nő a zseniá lis mű vé szeti igazgató nagy' csodá ló ja
volt: „Gyagilev való ban csodá latos bará t volt. Szerettem azé rt, mert
igyekezett é lni, szenvedé lyes volt, mert megt oltak a maga
gyö trelmei, amelyek annyira tá vol estek a fé nyű ző hı́ré tő l, napokon
keresztü l nem evett, é jszaká kon á t gyakorolt, ó rá kat tö ltö tt a
foteljé ben, é s azon gyö trő dö tt, hogyan tudna egy jó elő adá st
bemutatni.” Coco ké szsé ggel segı́tett bará tjá nak anyagilag, hogy
szı́npadra tudja á llı́tani Tavaszi á ldozat balettjé t, amelyet 1921-ben, a
té li szezonban mutattak be a pá rizsi Champs-Elysé es szı́nhá zá ban.
Má r é rettebb korá ban ı́gy emlé kezett vissza Morandnak: „Nem
mentettem meg a cső dtő l Gyagilev balettjá t, ahogy mondani szoktá k.
Szcrgej ú gy beszé lt nekem errő l a balettrő l, mint egy hatalmas
botrá nyró l, mint egy nagy tö rté neti pillanatró l... Nem bá nom, hogy
mindez há romszá zezer frankomba kerü lt.”

A hú szas é vekben Coco Chanel Pá rizs legragyogó bb é s

legbefolyá sosabb mű vé szeivel já rt egy tá rsasá gba. Együ ttmű kö dö tt
Gyagilevv el é s Jean Cocteau-val &Le TrainBluecı́mű darab
lá tvá nytervé ben, ő tervezte a szı́né szek jelmezé t, akik egy tengerparti
nyaraló vá rosban ü dü ltek, sportos ruhá ban. Amikor megismerte Igor
Sztravinszkijt, az orosz zeneszerző t, a Tavaszi á ldozat szerző jé t, Coco
meg sebezhető nő volt, nem heverte ki Boy halá lá t. .Abban a
kö zegben, ahol é n mozogtam - mesé lte Coco - egyedü l csak Picasso
vonzott, de ő nem volt szabad. Sztravinszkij há zas volt, mé gis csapta
nekem a szelet...” Igor há zassá ga nem volt boldog, é s bá r hı́res volt,
nem tudott megé lni zeneszerző i munká já bó l. Ahogy Coco tudomá st
szerzett rossz anyagi kö rü lmé nyeirő l, kö lcsö nadta neki garches-i
villá já t. 1920 é s 1922 kö zö tt Sztravinszki j ott é lt a felesé gé vel é s a
lá nyaival a divattervező villá já ban. Ez idő alatt Coco es Igor titokban
szerető k lettek. Coco inanszı́rozta né há ny koncertjé t, é s cseré be egy
olyan fé r i tá rsasá gá t é lvezhette, akit az Orosz Balett szá má ra ı́rott
szerzemé nyei a zene legmagasabb csú csá ra repı́tettek. De Igor nem
tudta soká ig titkolni, hogy beleszeretetett egy gyö nyö rű szı́né sznő be,
Vera de Bosset-ba, aki a má sodik felesé ge lett. Amikor Coco tudomá st
szerzett ró la, vé get vetett a kapcsolatnak, de a tá volbó l é letü k vé gé ig
bará tok maradtak.

90
1922 tavaszá n Gá briellé megismerte Biarritzban Dimitrij Pavlovics
nagyherceget, II. Mikló s cá r unokatestvé ré t, aki annak kö szö nhette
titokzatos é s romantikus aurá já t, hogy 1917-ben ré szt vett
Raszputyin meggyilkolá sá ban. Fiatal, egyedü lá lló , magas es erő s fé r i
volt, melankolikus zö ld szemekkel. Nyolc é vvel iatalabb volt Cocó ná l.
Cocó t vonzot-ta az eleganciá ja, arisztokratikus megjelené se es
fé lé nksé gé . Mivel akkoriban vett egy ké k Rolls-Royce-ot, a div atterv
ező meghı́vta, hogy tö ltsö n el vele egy hetet Monte-Carló ban. ı́gy
kezdő dö tt a majdnem egy é vig tartó romá nc, amely Coco alkotá saira
is hatá ssal volt. Dimitrijnek nemcsak pé nzt adott, hanem meghı́vta
garches-i há zá ba Pjotrral, az elvá laszthatatlan laká já val egyetemben.
A herceg, kö szö netké ppen vendé gszereteté ért é s az irá nta mutatott
igyelemé it, neki adta a Romanov-dinasztia é rté kes gyö ngysorá t,
amelyet Oroszorszá gbó l, a forradalom elő l való szö ké se sorá n
sikerü lt magá val hoznia. Chanel lemá solta az é kszert é s divatba hozta
a hosszú , hamis é s igazgyö ngy ö kbő l á lló fü zeteket. Coco vett egy
szé p birtokot Les Landes-ban, a tengerparton, hogy egyedü l lehessen
szerető jé vel, tá vol Pá rizstó l, ahol mindenki ismerte. Usztak, sé tá ltak a
strandon, napoztak é s a parton ettek, gyertyafé nyben. Elő szö r vett ki
ké t hó nap szabadsá got, é s bar nagyon kevé s emberrel talá lkozott,
napraké szen tudta, mi tö rté nik a boltjaiban.

Kapcsolata Dimitrijjel é s má s, Pá rizsban lakó orosz nemesekkel

latható mó don nyomot hagy ott Coco ruhatervein. A Chanel há z
1922-es, 1923-as é s 1924-es kollekció já n é rezhető az erő s szlá v'
hatá s. Azok a tö nkrement, hazá tlan arisztokratá k - hercegek, gró fok
é s fejedelmek -akik Pá rizsba szö ktek a bolsevikok elő l 1917-ben,
ké nytelenek voltak dolgozni. A Chanel Divathá zban az eladó k é s a
modellek tö bbsé ge szé p é s elegá ns nemes orosz hö lgy volt. Amikor
Dimitrij nagyherceg ré szt vett Coco valamelyik divatbemutató já n, az
orosz modellek megá lltak é s kezet csó koltak „Ofelsé gé nek”. Kutuzov
gró f, aki a Krı́m kormá nyzó ja volt, felesé gé vel é s ké t lá nyá val
nincstelenü l é rkezett Pá rizs-

91
ba, portá s volt a Chanel I lá zban, mielő tt adminisztrá torké nt kezdett
dolgozni Coco cé gé ben. „Imá dtam az oroszokat. Legbelü l mé lyen,
minden okcitá nban é l egy keleti: az oroszok segı́tettek nekem
felfedezni a Keletet" vallotta be Coco.

Amikor Mademoiselle Chanel negyvené ves lett, elhagyta a garches-i

villá t, é s á tkö ltö zö tt a Faubourg St. I lonoré ú t 29. szá m alá . Uj laká sa
egy gyö nyö rű kasté ly alsó szintje volt, Pillet-Will gró f
rezidenciá já ban, akitő l ké ső bb Coco az egé sz é pü letet bé rbe vette. A
laká s egy lé pé sre volt a Gá briel sugá rú tró l, ahol Boy-jal é lté k
szerelmes é veiket. A divattervező megké rte Misiá t é s Sertet, hogy
segı́tsenek neki a hatalmas, fé nyes, kertre nyı́ló terek dekorá ció já ban.
Coco tı́z é vet é lt itt, é s ebben a há zban fogadta Pá rizs kré mjé t. Ez lett
a vá ros legelő kelő bb é pü lete, ahol pazar ü nnepé lyeken talá lkoztak
egymá ssal a mű vé szek, ı́ró k, nemes oroszok é s a felső tı́zezer. Ilyen
fogadá st tartott 1922 kará csonyá n, amirő l volt mit beszé lni, nemcsak
a bő sé gesen felszolgá lt kaviá r é s a pezsgő minő sé ge miatt, hanem

92
azé rt, mert a meghı́vottak kö zö tt ott voltak a francia é rtelmisé g
legfontosabb ké pviselő i.

1934-ben Coco kibé relt egy elegá ns, tá gas, ké t há ló szobá s-nappalis
lakosztá lyt a Ritzben, kivá ló kilá tá ssal a Vendó me té rre. Az ú j hajlé ká t
ő maga dı́szı́tette fel sajá t, barokk é s keleti stı́lusú bú toraival é s
legkedvesebb mű alkotá saival, a Cambon utcai sajá t laká sá nak stı́lusá t
kö vetve. Ez lett a menedé ke, ide zá rkó zott el a vilá g elő l. A Ritz olyan,
mint az otthonom. Az első hotel, ahol é ltem. Amikor esté lyt adtam a
Faubourg ú ti laká somban, utá na a Ritzbe mentem, é s ott tö ltö ttem
há rom napot. Ki nem á llhatom az esté lyt kö vető napot. A szemé lyzet
rosszkedvű . Nem is ő k adtá k az esté lyt, é s ő k a fá radtak. A há z
koszos. Ki kell takarı́tani. Ugyhogy jobban szeretek olyankor
elmenni.”

A Faubourg utcai há z \ olt a Coco á ltal elé rt tá rsadalmi siker
szı́nhelye, magá nlakosztá lyá ba pedig, a Cambon utca 31. szá m alatti,
harmadik emeleti laká sba kizá ró lag a kö zeli bará tait é s a bizalmas
ü gyfeleket engedte be. Ez volt a titkos menedé ke, a mű helye é s a
birodalma. Egy elegá ns, gazdagon dı́szı́tett laká s é ppen a Chanel
butik felett, amely inká bb egy kincsekkel teli mú zeumnak tű nt: kı́nai
Coromandel paravá nokkal takart falak, nagy é rté kű kö nyvekkel teli
á llvá nyok, bú torok XVI. Lajos korabeli stı́lusban, hatalmas, aranyozott
tü krö k a má rvá nykandalló felett, keleti ré gisé gek é s csillá rok.
Legkedvesebb tá rgya az a ké t velencei mó r szobor, amelyeket csak
„egyetlen tá rsaimé nak hı́vott, é s kü lö nbö ző mé retű
má rvá nyoroszlá nok voltak, mivel oroszlá n volt a csillagjegye. A nagy
szalonban egy' tá gas, sá rgá sbarna antilopbő r divá ny, Coco tró nja á llt,
mellette pedig egy' kempingá gy. Itt fogadta a lá togató kat, itt
dolgozott vagy' pihent, de mindig Ritz-beli lakosztá lyá ban aludt.

Ujabb kö ltö zé se egybeesett Dimitrijjel való bé ké s szakı́tá sá val, akinek
azt mondta, hogy erő s fé r i, mé gis hiá nyzik belő le valami lé nyegi
voná s. Ké ső bb, amikor az ú jsá gı́ró k az orosz elő kelő sé gekrő l
faggattá k, akikkel megismerkedett, a Romanovokat is beleé rn e,
ő szinté n ezt vá laszolta: .Azok a nagyhercegek mind egyformá k.
Ká prá zatosá n né znek ki, de a lá tszat mö gö tt nincsen semmi. Zö ld
szemek, szemrevaló kezek é s vá llak, de szelı́dek é s fé lé nkek. Azé rt
ittak, hogy elrejtsé k a fé lelmü ket... é s semmi sem volt emö gö tt, csak
vodka é s merő ü ressé g.” Dimitrij egy gazdag nő t keresett, aki eltartja,

93
ú gyhogy vé gü l Autrey Emery-t vette el felesé gü l, egy vonzó amerikai
hozomá ny vá romá nyost.

A divattervező negyvenedik szü leté snapjá n egy parfü mö t dobott

piacra, a Chanel N°5-ot, amely ké ső bb való di klasszikus lett é s
milliomossá tette. Emst Beaux, egy Grasse-ban, a Gő te dazur-ö n
berendezett laborató rium tulajdonosá nak segı́tsé gé vel olyan
parfü mö t tervezett, amelly el nemzetkö zi hı́rné vre tett szert. Dimitrij
herceg, a szerető je mutatta be ennek a hajdani parfü mké szı́tő nek, aki
az orosz cá r udvará ban tevé keny kedett, é s iatalkorá t
Szentpé tervá ron tö ltö tte. Chanelnek kivé teles szaglá sa volt,
kö nnyű szerrel kü lö nbö ztette meg egymá stó l az illatokat, é s
megannyi furcsa kreá ció val rukkolt elő . ı́gy szü letett a L’Eau Chanel, a
semmihez sem fogható parfü m, amely ben a termé szetes virá gokat -
pé ldá ul a ró zsá t é s a hibiszkuszt - keverte szintetikus illatokkal.
Tervezett egy egyszerű , né gyszö gletes, art deco stı́lusú ü veget, amely
igyelemfelkeltő é s egyedi nevé vel megmutatta a vilá gnak, hogy mirő l
is szó l a modernsé g. 1954-ben egy ú jsá gı́ró megké rdezte Marilyn
Monroe-tó l, hogy mivel fú jja be magá t elalvá s elő tt, é s ő azt felelte,
hogy „csak né há ny cseppet haszná lok a No5-bó l”. Mademoiselle
Chanel parfü mje egy legenda ré szé vé vá lt.

Lehetetlen szerelmek

Boy Capel hirtelen halá la utá n Gá briellé nem é rdeklő dö tt komolyan
egy etlen fé r i irá nt sem. Tú lzottan lefoglaltá k ü zleti ü gy ei.
Akkoriban mintegy há romezer alkalmazottat foglalkoztatott, é s
boltja a Cambon utca 27, 29 es 31 szá mot is elfoglalta. Am 1923
kará csony á n vá ratlanul talá lkozott egy kü lö nleges emberrel, amitő l
minden megv á ltozott. Coco Monte-Carló ban tö ltö tte a kará csonyt, é s
Westminster hercege meg-hı́vta vacsorá zni Flying Cloud nevű
jachtjá ra. A divattervező orosz szerető je, Dimitri j tá rsasá gá ban
é rkezett, aki szerette volna megismerni az angol arisztokratá t. Azon
a csillagfé nyes vacsorá n, hegedű szó mellett Bendor ahogy bará tai
hı́vtá k a herceget - kedé lyesen tá rsalgó it a Mademoiselle-lel.
Hajnaltá jt partra szá lltak, elindultak tá ncolni é s kaszinó ba. Ké ső bb,
amikor elbú csú ztak, a herceg é rezte, hogy' vonzó dik a hı́res
tervező nő hö z, ezé rt megmondta neki, hogy szeremé ú jra lá tni.

Coco visszaté rt Pá rizsba, é s a Faubourg St. I lonoré ú ti há zá t

virá gokkal tele talá lta. A kö vetkező napokban folyamatosan

94
orchideacsokrokat é s gy ü mö lcskosarakat kapott olyan
gyü mö lcsö kbő l, amelyeket a herceg maga szedett az Eaton Hall-hoz, a
kasté lyá hoz tartozó ü veghá zban. Coco meglehető sen elfoglalt volt a
kollekció inak munká lataival, vé gü l mé gis beadta a dereká t Bendon
elbű vö lő modora miatt. Ké ső bb beismerte az ú jsá gı́ró knak is: A.
való di é letem Westminster hercegé vel kezdő dö tt. Vé gre megtalá ltam
azt a vá llat, ahová lehajthattam a fejemet, egy' fá t, amelynek
tá maszkodhattam.” Magas volt, testes, vé gtelenü l gazdag é s nagy'
hó dı́tó hı́ré ben á llt: Bendor olyan fé r i volt, akire sok elő kelő
szá rmazá sú dá ma vadá szott. Kü lö nc é s kedé lyes igura volt, szeretett
sportolni, cé lba lő tt, vadá szott, pó lozott é s a jachtjain hajó zott. Coco
ú gy viselkedett mellette, mint egy fé lé nk, engedelmes kislá ny, aki
ké sz kö t etni ó t bá rhová .

Westminster hercege-való di nevé n I lugh Richard ArthurGrosncvor -

VII. Eduá rd kirá ly unokatestvé re volt, egyben Anglia leggazdagabb é s
legfontosabb fé r ija. Nagy fö ldbirtokokkal es rengeteg ingatlannal
rendelkezett IjDiidonban, é s vilá gszerte szá mtalan laká ssal, ké t
kasté llyal Angliá ban é s Franciaorszá gban. Ké t hajó tulajdonosa volt, a
Cutty Sarké , nyolcvanfő s legé nysé ggel é s a Flying Cloudz, amelyen
negyven tengeré sz dolgozott. Ké tszer há zasodott, első há zassá gá t
Constan te Cornvvallis-Westtel kö tö tte, akitő l ké t lá nya é s egy ia
szü letett, utó bbi tizenné gy é ves korá ban meghalt
vakbé lgyulladá sban. Aktuá lis felesé ge Violet Mary Nelson volt, akitő l
há rom é ven keresztü l vá lt, kö zö s gyerekü k nem v olt, ú gyhogy a
herceg kicsapongó é letet é lt a há ta mö gö tt.

Coco W estminster hercegé nek minden ingatlana kö zü l aChesterhez

kö zeli Eaton I lall-t szerette a legjobban. A div attervcző nő hosszú
idő t tö lö tt abban az. elegá ns vidé ki, gó tikus stı́lusú lakosztá lyban,
amely egy tö bb mint né gyezer hektá ros telken á llt. Elvezte az
egé szsé ges é letet, a friss lev é gő t, amire ı́gy emlé kezett vissza: „Sokat
lov agoltam. Té len hetente há romszor mentü nk vaddisznó - é s
ró kavadá szatra. En jobban szerettem vaddisznó ra vadá szni, a
ró kahajszá t kevé ssé tartottam elvezeté snek. Nagyon egé szsé gesen
é ltü nk. Teniszeztü nk. Sosem szerettem a fé lbehagyott dolgokat. Meg
lazacot halá szni is megtanultam...”

A Westminster csalá di rezidenciá n a brit kirá lyi csalá d tagjainak az v

olt a szoká sa, hogy elő zetes bejelenté s né lkü l megjelentek. Mialatt
kapcsolatban volt Bendorral, Coco tö bb alkalommal talá lkozott Nagy-

95
Bri-tannia legbefoly á sosabb arisztokratá ival é s szemé lyisé geivel,
kö ztü k a w alesi herceggel, aki irigyelte az Eaton Hall-t, é s Winston
Churchill-lel, aki - miutá n megismerte Cocó t, levelet irt ró la
felesé gé nek: „Felbukkant a hires Coco, é s elbű vö lő volt - nagyon
intelligens é s kellemes asszony -, az ö sszes kö zü l a legkarakteresebb,
akikhez Bendornak kö ze volt. Egé sz nap vadá szott, majd vacsora
utá n elment Pá rizsba, é s ma má r az ú j modelljeit ellenő rzi. Rö pke
há rom hé t alatt ké tszá z modellt dolgozott ki. Né há nyat tı́zszer is
mó dosı́tott. Ké zzel ké szı́t mindent, egy gombostű t ide, egyet oda, itt
egy bevá gá s, ott egy redő ...”

A divattervező nagy luxusban é lt mellette, noha csodá lta a herceg jó

modorá t é s egyszerű sé gé t. Coco szerint mé g ő maga sem ismerte
sajá t vagyoná t, tö bbek kö zö tt volt egy privá t vagonja az Orient
Expresshez, a londoni Victoria á llomá son. „Westminsternek
mindenü tt van valamije. Minden utunk sorá n felfedezhettem egyet.
Mé g ő sem ismeri mindet. Legyü nk bá r Irorszá gban,
Horvá torszá gban vagy a Ká rpá tokban Westminsternek mindig van
egy berendezett há za, ahol ké sz vacsora é s vetett á gy vá rja?
kifé nyesı́tett ezü st autó k indulá sra ké szen (mé g ma is lá tom a
tizenhé t ré gi Rolls Royce-ot az Eaton Hall gará zsá ban), a kikö tő ben
á lló csó nakok, szolgá ló k ü nneplő ben, laká jok. Es bá rhol is legyü nk, a
bejá rati ajtó melletti asztalon ott hevernek az ú jsá gok é s magazinok a
vilá g minden tá já ró l.”

Coco Chanel divattervező i é s vá llalkozó i hı́re egyre csak nő tt. Amió ta
megnyitotta deauville-i ü zleté t, csodá lta az angol arisztokratá k
elegá ns é s diszkré t stı́lusá t. Etienne Balsannal az orszá g legjobb
telivé rein lovagolt a Royallieu-i erdő kben, Dimitrij megtanı́totta az
igazgyö ngyö kszereteté -re é s arra, hogy' elmé lyü ljö n a szlá v lé lekben,
Bendor mellett magá ba szá ra az angol vidé ki é letstı́lust é s
szoká sokat. Mint mindig, szemé lyes kapcsolatai befolyá soltá k az
alkotó munká já t. 1926 é s 1931 kö zö tt a Chanel divat angolos lett.
Skó ciá bó l magá val hozta a skó t mintá kat, a tweedszö veteket,
amelyekbő l elegá ns é s praktikus kosztü mö ket tervezett? az Eaton
Halibó l pedig tová bbgondolta a fekete ujjú , csı́kos elejű mellé nyeket,
amilyeneket a kasté ly szemé lyzete hordott. A herceg Fö ldkö zitengert
já ró hajó iró l pedig elleste a szemö ldö kvonalig fé lrecsapott sapká kat,
amelyeket a Cntty Sark é s a Flying Cloud tengeré szei hordtak.

96
A magazinok má r harsogtá k a tervező é s a herceg romá ncá t,
né melyik meg azt is megelő legezte, hogy Coco Chanel lehet a
harmadik Westminster hercegné . De hiá ba lá ttá k ő ket egy re
tö bbszö r egy ü tt nyilvá nosan, é s hiá ba beszé ltek a kü szö bö n á lló
eskü vő rő l, Bendor sohasem nyilatkozott ezü gy ben. A tá rsadalom
hı́rnö kei szé gyentelenü l szó ba hoztá k a szerető jé nek ajá ndé kozott
temé rdek é rté kes é kszert: gyö ngyö ket, smaragdot, rubint- é s gy
é má ntny aké keket. Amikor Cocó t a herceg nagyvonalú ajá ndé kairó l
ké rdezté k, ő ironikusan csak azt felelte, hogy mivel nem hordhatott
igazgy ö ngy ö t ané lkü l, hogy mindenki ő t bá multa volna az utcá n,
divatba hozta a hamis gyö ngyö t. O maga is hosszú , hamis gyö ngybő l
á lló lá ncokat hordott, amelyekbe szemká prá ztató rubintoká t é s
smaragdot rejtett. „Szeretem a hamis é kszereket, mert provokatı́vnak
talá lom ő ket, é s azt hiszem, hogy szé gyen millió kkal felé kesı́tett
testtel vé gigmenni az utcá n, egé szen egy szemen csak azé rt, mert
valaki gazdag. \/. é kszerek nem azé rt \ annak, hogy gazdaggá
tegyenek egy nő t, hanem azé rt, hogy é kesı́tsé k, es a kettő nek semmi
kö ze egymá shoz."

De Bendor nagystı́lű ajá ndé kai miatt nem maradtak el a pletyká k,

hanem egy re inká bb a fé r i hű tlensé geit rebesgetté k. Ugyanú gy,
ahogy Boy Capel eseté ben, Coco tudott Bendor lö rtjeirő l. Akkoriban,
amikor kapcsolatuk é ppen mé lyponton volt, titkos yqszonyt kezdett
Pierre Rey erdyvel, a titokzatos kö ltő vel. Ez a hozzá hasonló an
szeré ny szá rmazá sú , magá ny os fé r i, akit sem a hı́rné v, sem a pé nz
nem é rdekelt, é leté nek fontos tá maszá vá é s viszonyı́tá si pontjá vá \
á lt.

1927-ben ú jra szá rnyra kelt a hit, hogy Westminster hercege el akaija
venni a hı́res Coco Chanelt. De aká rcsak egy hozzá tartozó , ı́gy
nyilatkozott: „Sok Westminster hercegné lé tezik, de csak egyetlen
Coco Chanel.” Noha a divattervező a nyilvá nossá g elő tt mindig azt
mondta, hogy azé rt utası́totta vissza a há zassá gi ajá nlatot, mert nem
szerette volna abbahagy ni az ü zletet, való já ban má s volt az indok.
1925-ben Bendomak sikerü lt elvá lnia má sodik felesé gé tő l, de
minden gondolatá t az utó d tette ki, szü ksé ge volt egy iú gyermekre.
Coco akkor negyvenké t é ves volt é s orvosi vizsgá latnak vetette alá
magá t, hogy megtudja, teherbe tud-e esni. Mé g egy' sor
tomagyakorlatot is vé gzett, amely ek á llı́tó lag jó té kony hatá sukkal
elő segı́tetté k a megtermé kenyü lé st. Marcel I laedrich, Coco
é letrajzı́ró ja szerint a tervező ké szen á llt gy ermeket szü lni a

97
hercegnek. Nem sikerü lt neki; nem lehetett anya, amit idő s korá ban
mé ly en sajná lt.

Abban az é vben Coco Chanel vett egy gy ö nyö rű ingatlant, La Pausá n,
a Roquebrune-domb lanká in, a francia Rivié ra szivé ben. A birtokró l
gyö nyö rű kilá tá s nyı́lt a tengerre, melyet egy ő solivá s keit vett kö rü l
illatos levendulá ival. Ez a hely Cocó nak elé g nyugodtnak é s
elszigeteltnek tű nt ahhoz, hogy' a nyarakat ott tö ltse Bendorral, tá vol
minden kı́vá ncsiskodó tekintettő l. Ez volt az első ny araló ja, aminek a
felú jı́tá sá ra ö sz-szesen hat millió frankot kö ltö tt, é s egy komfortos
monostorhoz hasonló vá alakı́totta. Ebben a mediterrá n stı́lusú ,
belső kertes, fehé rre meszelt falú , vö rö sagyagbó l rakott, cseré ptető s
villá ban talá lta meg való di menedé ké t. A pá r é hezte a bará tok é s
hı́ressé gek tá rsasá gá t, akik hozzá juk hasonló an a Rivié rá n tö ltö tté k a
ny arat, tö bbek kö zö tt Salvador Dali é s felesé ge, Gala, aki levelezett
Cocó val, a Churchill há zaspá r, Hemingway, Vanderbilté k é s
Rotschildé k. A Mademoiselle azé rt vette meg a birtokot, hogyr tö bb
idő t tö lthessen Westminster hercegé vel, de ekkor mé g nem sejtette,
hogy La Pausa lesz vé gleges szakı́tá suk szı́nhely e.

1928 elejé n Coco lelkiá llapota a remé ny é s a csaló dottsá g kö zö tt
ingadozott. Igaz, hogy Bendor yirá gcsokrokba rejtett, csodá latos
é kszereket ajá ndé kozott neki, jó l ismerte a tö rté net vé gé t. 1930
tavaszá n a herceg hivatalosan is bejelentette eljegyzé sé t egy
huszonnyolc é ves iatal hö lggyel, Loelia Mary Ponsonbyval, Lord
Sysonby első bá ró lá ny á val. Né há ny nappal ké ső bb Bendor
elkö ltö zö tt Pá rizsba, é s bemutatta jegyesé t Cocó nak, hogy' á ldá sá t
adja rá juk. A dh á ttervező sohasem vallotta be a szakı́tá s való di oká t,
talá n azé rt, mert nagyon fá jdalmas volt neki: „Tı́z é vet tö ltö ttem el az
é letembő l Westminsterrel [...] Ugy esnek kell lenni ahhoz, hogy valaki
tı́z é vemet le tudja kö tni. Ez idő alatt gyengé d, tö rő dő kapcsolatban
á lltunk egymá ssal. Azó ta is jó bará tok vagyunk. Szerettem, vagy azt
gondoltam, hogy szeretem, ami ugyanaz.” Angol korszaka vé get é rt,
de Coco szá má ra megté rü ltek azok a bará tsá gok, amelyeket a herceg
segı́tsé gé vel kö tö tt: rö videsen nyitott egy butikot Ijondon Mayfair
negyedé ben, ahová v alogatott kuncsaftok já rtak, mint pé ldá ul a yorki
hercegné , a majdani VI. Gyö rgy' kirá ly felesé ge, é s má s elegá ns,
elő kelő szá rmazá sú dá má k.

Az Angliá ban eltö ltö tt hosszú idő ellené re Coco tová bbra sem hagyta
abba a munká t, é s foly amatosan meglepte a kö zö nsé gé t. 1925-ben, a

98
Pá rizsi Vilá gkiá llı́tá s é vé ben megé rtette, hogy vá ltozá s kö zeleg, é s
abban az é vben a Kelet ihlette a kollekció já t. A modellek hosszú
sá lakban pompá ztak, szemü k szé nnel x olt kihú zva, de Coco tová bbra
sem adta fel azt a tö rekvé sé t, hogy kö tö ttá ruval formá zza a nő i testet.
Azokban a napokban dobta piacra a hı́res, gallé r né lkü li, hosszú , szű k
ujjú Chanel kosztü mö t, kicsivel té rd ala é rő ccruzaszoknyá val. Ez lett
a tö rté nelem leggy akrabban hamisı́tott kosztü mje, amely nek stı́lusa
az angol felső osz-taly befoly á sá ró l á rulkodott. Való di klasszikussá , a
magabiztos nő k kedvencen e \ alt, olyan szá ndé kkal ké szü lt, hogy
viselő je „ké nyelmesen mozoghasson, ané lkü l, hogy veszı́tene
eleganciá já bó l”.

Coco hű maradt jelmondatá hoz: „mindig elvenni, sohasem

hozzá adni”, é s 1926-ban ú jra nagy fá ba vá gta a fejszé jé t. Egy nap,
amikor a pá rizsi Opera egy tá ncbemutató já n ü lt a né ző té ré n, é s lá tta,
hogy minden dá ma piros, zö ld é s acé lké k ruhá ban jelent meg, mivel
ezek voltak Poiret din á ttervező kedvenc szı́nei, eldö ntö tte, hogy
feketé be ké nyszerı́ti ő ket. „Borzalmas szı́neket hordtak akkoriban.
Szé tné ztem a teremben é s nevetve odavetettem Flamant-nak: »Ez
elké pesztő ! Ezek a szı́nek szö rnyű ek, elcsú fı́tjá k a nő ket, azt hiszem,
mindet feketé be kellene ö ltö ztetni*.” Es ı́gy is tett. Gá briellé
megalkotta a fekete ruhá t, kı́nai kreppbő l, hosszú , szű k ujjal. Nem
volt gallé ija, sem gombjai, sem paszomá nya, sem rá ncolá sa, sem
rojtjai. Maga a nemes egyszerű sé g volt, az abszolú t tisztasá g.
Megszü letett apetit robe nő ire („a kis fekete”), amely hamarosan
megkü lö nbö ztető jeggyé é s é let ilozó iá vá vá lt. „Né gy vagy ö t é ven
keresztü l csak a feketé vel dolgoztam. A ruhá imat vitté k, mint a
cukrot, é s hozzá juk csak egy' apró kiegé szı́tő t, kis fehé r gallé rt vagy
ké zelő tvá lasztottak. Mindenki ezt hordta: a szı́né sznő k, a nagyvilá gi
nő k, a szolgá ló k...”

A Wall Street-i tő zsde 1929. má rcius 29-i esé se megpecsé telte Chanel
sorsá t. A gazdasá gi vá lsá g kivá ltké pp a luxuskereskedelmet é s a
francia haute couture szabá szatot é rintette, é s Pá rizsban Coco volt a
legdrá gá bb. A divattervező nek alkalmazkodnia kellett a kö zeledő
nehé z idő khö z, ú gyhogy felé re csö kkentette termé keinek á rá t, é s az
alkalmazottak egy ré szé t elbocsá totta. De mé g ı́gy' is vonzotta az
ü gyfeleket, akiket ezú ttal egyszerű en ö ltö ztetett, mert gazdagnak
lá tszani ezekben az idő kben rossz ı́zlé srő l tanú skodott. A drá ga
szö vetek, a bő r é s az é kszerek ideje lejá rt; a haute couture
tö rté neté nek legnagyobb vá lsá gá hoz é rt. Es ekkor Mademoiselle

99
Chanel ú jabb lelkes kalandra szá nta el magá t. 1931-ben
ö sszecsomagolt é s az USA felé vette az irá nyt, hogy' a ilmes
paradicsomban dolgozhasson.

Coco né há ny bará tja segı́té sé vel felvette a kapcsolatot Sá muel
Goldwynnal, a nagy ilmmá gná ssal. Ez a ravasz é s egocentrikus
vá llalkozó , a Metró Goldvvyn Mayer producere é s a hollyvv'ood-i
nagy musicalek alkotó ja felké rte Chanelt, hogy tegy e elegá nssá a
mű veit. A vá lsá g kellő s kö zepé n, amikor az orszá gban tizenhá rom
millió munkané lkü li é lt, Gold-wy n azt szerette volna, hogy a
kö zö nsé g felejtse el a nehé zsé geket é s mindennapi gondjait az é ppen
aktuá lis, ká prá zatos musical segı́tsé gé vel. Arra ké rte fel Cocó t, hogy
ké szı́tse el a ilmek jelmezeit, hogy a moziba ellá togató nő k
megtapasztalhassá k „a divat utolsó kiá ltá sá t”.

Bá r Coco Goldvvyn urat vulgá ris, faragatlan fé r inek tartotta, a
gyermekkorá bó l felsejlő piaci zsibá rusokra emlé keztette, mé gsem
utası́thatta vissza az ajá nlatá t. A Mademoiselle ö ltö ztette fel a nagy'
hollyvvood-i csillagokat - tö bbek kö zö tt Gló ria Svvansont é s Norma
Talmadge-ot, de nemcsak a ké pernyő m, hanem azon kı́vü l is é vi egy
millió dollá ré rt cseré be. A di\ attervező nek nem kellett bezá rnia a
pá rizsi ü zleteit, szerző dé se szerint csak é vente ké tszer volt kö teles
Kaliforniá ba utazni, hogy felfrissı́tse a szı́né sznő k ruhatá rá t. Kezdeti
fenntartá sai ellené re Coco 1931 vé gé n, Misiá val együ tt New Yorkba
hajó zott az Euró pa gő zhajó val. A Pierre hotelben lé \ ő lakosztá lya
ajtajá ban szé p szá mban vá rtá k az ú jsá gı́ró k é s a fotó sok, akik é gtek a
vá gytó l, hogy interjú t ké szı́tsenek vele. Né há ny nappal ké ső bb I^os
Angelesbe vonatozott, ahol maga Sá muel Goldwyn fogadta.

Coco ismé t a munká já ba menekü lt, é s igyekezett elfelejteni

boldogtalansá gá t. Miutá n szakı́tottak Westminster hercegé vel, a
nyarat a La Pausá n, a birtoká n tö ltö tte, ahol minden a fé r ire
emlé keztette. Az egy esü lt á llamokbeli ú tja minden é rtelemben
szö ké s volt, é s egyben nagy ki-hh á s is: szeretett \ olna a nagy
hollywoodi produkció k első szá mú divat-tervező jé vé vá lni. A
Goldwyn há zaspá r ü nnepé lyes fogadá st tartott Coco tiszteleté re,
amelyen tö bbek kö zö tt olyan sztá rok is ré szt vettek, mint Grcta
(Jarbo, Marlene Dictrich, (^kü ldette Colbert é s a ké t rendező , George
(kikor es Erich von Strohcim. Az ö sszes szı́né sznő kö zü l Cocó t csak
cg) csontos es szeplő s lá ny é rdekelte, akit (kikor nemré giben
fedezett fel: Kathcrine I lepburn. Az akkor huszonké t é ves szı́né sznő ,

100
fesztelenü l é s fé r iasá n ö ltö zkö dö tt, szinte mindenkire megveté ssel
né zett, é s ezzel azonnal elnyerte Coco szimpá tiá já t. 1969-ben I
lepburn alakı́totta a divattervező t a Coco cı́mű , é letrajzi ihleté sű
musicalben.

Az elkö vetkező hó napokban a Mademoiselle-nek hadakoznia kellett

egy sor szeszé lyes szı́né sznő vel, akik folyton é rvé nyesı́teni akartá k az
akaratukat, rá adá sul olyan ruhatá rat akartak, amelyik nem megy ki a
divatbó l, mivel az amerikai ilmek legalá bb ké t é ves ké sé ssel kerü ltek
az euró pai vetı́tő vá sznakra. Coco ö ltö ztette az akkor harmincké t é ves
csillagot, Gló ria Sw ansont, a ká prá zatos musicalben, a Tonight or
Never-ben („Ma este vagy soha”)-, Chanel ekkor mű kö dö tt elő szö r
kö zre egy ilmben. A divattervező es a legendá s szı́né sznő kapcsolata
nem v olt felhő tlen. 1931 nyará n Svvanson Pá rizsba utazott elő zetes
ruhapró bá ra. Coco ö sszeveszett v ele, mert lá tta, hogy a szı́né sznő
meghı́zott. Való já ban terhes volt, ú gy hogy a divattervező nek vastag,
elasztikus szalagokbó l kellett ruhá t terveznie neki, hogy a forgatá s
ideje alatt ne lá tszó djon, hogy' Svvanson á llapotos.

AChanel-ruhá katkö zö mbö senfogadtá ka ilmiparban.Aminimalista

stı́lus tú l diszkré t v olt a vé gletekhez vonzó dó hollyvv ood-i ı́zlé shez
ké pest. A sajtó ı́gy nyilatkozott: „Chanel, a hı́res pá rizsi div á ttervező
azon munká lkodik, hogy egy nő nő nek tű njö n, Hollywood v iszont azt
akarja, hogy' egy' nő duplá n nő nek tű njö n.” Ebben az
é letszakaszá ban Made-moiselle Chanel nem volt hajlandó alá vetni a
munká já t a szı́né sznő k szeszé lyeinek, akik nem hagytá k, hogy
ö ltö ztesse ő ket. Mindennek ellenere amerikai tartó zkodá sá t a sajtó
csodá lattal kı́sé rte, es a vilá g ké t legrangosabb divatmagazinjá nak
szerkesztő i - a Vbgue es a Harper’s Bazaar -„minden idő k legjobb
divattervező jé ”-nek kiá ltottak ki. A mozi mekká ja hidegen hagyta
Cocó t, noha kemé nyen kritizá lta a stú dió k kö nyö rtelen vilá gá t, amely
szerinte „a producerek cselé djé ”-vé tette a szı́né sznő ket.

Coco betö ltö tte ö tvenedik é leté vé t, bá r mint mindig, most is iata-
labbnak lá tszott a korá ná l. Amint lejá rt a szerző dé se, csak arra vá gy
ott, hogy' visszaté rhessen pá rizsi ü zleté be. Hollywoodban jó l bá ntak
vele, á m ez a vilá g mé gis seké lyes é s unalmas volt szá mara. A
Goldvvy nnal való , egy é vig tartó kö zö s munká é rt kapott egymillió
dollá ros havi izeté s segı́tsé gé vel má s nagy div ú ttervező kkel
ellenté tben nem ké nyszerü lt arra, hogy bezá rja az ü zletet a 29-es
amerikai vá lsá g miatt. Má sok amerikai ü gyfeleket v esztettek, ő

101
ké tezer alkalmazottal vé szelte á t a krı́zist. A harmincas é vek
felvirá gzá st hoztak Chanel szá má ra. Kollekció it elismeré ssel
fogadtak, es a divatmagazinok a legjobb kritiká kat hoztá k le ró la.
Most azonban ú j ellenfé llel kellett szembené znie, az olasz
tervező nő vel, Elsa Schiaparelliv el. A haute couture tervező nek
szö gesen ellenté tes volt a stı́lusa: Chanel a klasszikus, mı́g a Cocó ná l
tizenké t é vvel iatalabb, elő kelő ró mai csalá dbó l szá rmazó
Schiaparelli a barokk vonalat ké pviselte. De mindketten ugyanazt a
tı́pust ö ltö ztettek: az erő s é s hatá rozott, harmincas é veinek kö zepé n
já ró nő ket.

A hı́res Coco azonban ké ptelen volt elfelejteni Westminster hercegé t.

Ahogy visszaté rt Ameriká bó l, elutazott Angliá ba, é s megké rte ré gi
szerető jé t, hogy adja neki kö lcsö n londoni laká sá t, hogy jó té konysá gi
divatgá lá t rendezhessen. Bendor birtokló , fé lté keny fé i* i lett
gyö nyö rű iatal felsé ge, Loelia oldalá n, rá adá sul boldogtalannak
lá tszott. Sokat ivott é s Coco azt mesé lte bará tjá nak, Paul Morand-nak,
hogy a herceg sajná lja, hogy elvesztette ő t, mert ké ptelen né lkü le
é lni. Coco azonban nem folytatta a kapcsolatá t Bendorral, nem ú gy,
mint annak idejé n Boy Capellcl. „Biztosan nem vé letlen, hogy egyedü l
vagyok. Az Oroszlá n csillagjegyé ben szü lettem, az asztroló gusok jó l
tudjá k, mit jelent ez. Nagyon nehé z lehet együ tt é lni velem, kivé ve, ha
a fé r i igazá n erő s. Ha pedig erő sebb ná lam, akkor való szı́nű legé n
leszek ké ptelen együ tt é lni vele..."

Az é rett Coco tová bbra is vonzó é s erő s szemé lyisé gű nő maradt. A
div atterv ező a pá rizsi tá rsadalom emblematikus igurá já vá vá lt,
kö rü lö tte mű vé szek, zené szek ny ü zsö gtek, akiket rabul ejtett
zsenialitá sa é s a jó ı́zlé se. Ekkor ismerte meg Pablo Iribamegarayt,
rö videbb nevé n Paul Iribé t, a zseniá lis mű vé szt, a sokarcú , baszk
szá rmazá sú tervező t, akivel szenvedé lyes idillt é lt meg. Iribe
belső é pı́tesz, diszlctfcstő é s tehetsé ges stiliszta, rá adá sul kü lö nleges
karikaturista é s ké pregé nyrajzoló volt, aki 1908-ban megalapı́totta
sajá t lapjá t, a Le Té moin~t („A tanú "), amelyben Juan Gris é s Cocteau
illusztrá torké nt mű kö dö tt kö zre. „Paul Iribe volt a legbonyolultabb
fé r i, akit ismertem" mesé lte ró la Coco, ké ső bb a fé r i fontos szerepet
tö ltö tt be az é leté ben, é s vé gü l beleszeretett.

Paul Iribe egyidő s volt Cocó val, nagy hó dı́tó é s nehé z ember hı́ré ben
á llt. Szoknyabolond v olt, mint a legtö bb fontos fé r i a divatterv ező
é leté ben. Paul má sodik há zassá gá ban é lt egy gazdag New York-i

102
nő vel, Maybelle Hogannel, ami nem gá tolta abban, hogy má sokkal is
lö rtö ljö n. Akkoriban Ameriká ban é lt é s Hollywoodban dolgozott, a
Para-mount Pictures mű vé szeti igazgató jaké nt. Iribe
dı́szlettervező ké nt dolgozott a nagy' Cecil B. De Mille-nek olyan
legendá s ilmekben, mint a The Ten Commandments
(„Tı́zparancsolat") vagy a The King of Kings („Kirá lyok kirá lya").
1926-ban Paul, akivel nem volt kö nnyű együ tt dolgozni, ö sszeveszett
De Mille-lel é s visszaté rt Franciaorszá gba felesé gé vel. Maybelle
pé nzé bő l nyitott egy' boltot ugyanabban az utcá ban, ahol Coco
magá nlakosztá lya á llt, a Faubourg St. I lonoré ú ton. Ott bú tor- es
é kszertervezé ssel foglalkozott gazdag é s hivalkodó ü gyfelek szá má ra.

Coco ezt mesé lte Paul Morandnak svá jci szá mű zeté se alatt, 1946
telé n: „Szenvedé lyes kapcsolatom volt Iribé vel. Utá lom a szenvedé lyt.
Micsoda ré misztő betegsé g! Aki szenvedé lyes, az szinte mesé be illő
igura, olyan, mint egy' atlé ta, aki nem ismer sem é hsé get, sem
hideget.” Iribe nem volt annyira vonzó é s lovagias, mint Boy Capel, de
elegá ns, stı́lusos é s é rtelmisé gi fé r i volt. A Mademoiselle hagyta,
hogy a fé r i forgó szé lké nt magá val ragadja. A fé r i akkor tö rt be az
é leté be, amikor a legkevé sbé szá mı́tott rá . Igaz, Ilibe nem akart
elvá lni a felesé gé tő l, de hamar el-teijedt a hı́r, hogy Coco szeretne
hozzá menni. 1933 augusztusá ban Iribe felesé ge megtudta, hogy'
Paulnak viszonya van a hı́res divattervező vel, é s ú gy' dö ntö tt, hogy'
tová bbá ll. Maybelle otthagyta kö zö s fé szkü ket, é s elment Ameriká ba
kö zö s gyerekeikkel.

Paul a Vendó me té r 16. alá kö ltö zö tt, hogy' kö zelebb lehessen
Cocó hoz. A divatterv ező eppen akkor hú sz é ve nyitotta az első
ü zleté t Deauville-ben. Egyre nagy obb mé rté kben tá maszkodott ú j
tá rsá ra, mé g arra is felhatalmazta, hogy a cé g pé nzü gyeit inté zze, é s a
nevé ben eljá rjon. Paullal é lé nk tá rsadalmi é letet é lt, gyakran jelentek
meg együ tt szı́nhá zi bemutató kon, vagy egy v acsora alkalmá val
valamelyik divatos pá rizsi é tteremben. A divattervező Iribe ké ré sé re
anyagilag tá mogatta a Le Té moin magazin huszonhá rom é v szü net
utá ni ú jbó li megjelené sé t. Paul csodá latos illusztrá tor volt, é s a
franciaorszá gi helyzet bemutatá sá hoz Coco lett a modellje.

1933 nyará n a pá r a La Parisá n, a birtokon tö ltö tte a vaká ció t. Coco
bará tai boldognak lá ttá k ő t, cs ú gy tű nt, hogy nagyon szerelmes b
ibé be. Azt beszé lté k, hogy' a pá r nemsoká ra bejelenti az eskü vő jé t.
Colette-nek, Coco kö zeli bará tnő jé nek nem volt szimpatikus Iribe,

103
mert hamisnak é s ravasznak talá lta. Azokban a napokban a
divattervező otthagyta a Faubourg St. Honoré ú ti palotá já t, é s egy
ké tszobá s lakosztá lyba kö ltö zö tt a Ritzben, egy ugrá sny ira a Cambon
ú ti boltjá tó l, é s ez lett való di otthona egé szen halá lá ig.

Coco né há ny ingó sá gá t a La Parisá ba, a birtoká ra kö ltö ztette á t, a
kertben é pı́ttetett egy teniszpá lyá t, cs felú jı́totta a fő é pü let
bú torzatá t. 1935-ben ú gy dö ntö tt, hogy az egesz nyarat ott tö lti, de
kö zben napraké szen tudta, hogy é ppen mi zajlik Pá rizsban. Tisztá ban
t olt pé ldá ul azzal, hogy a rivá lisa, Schiaparclli a militá ris stı́lus á ltá l
ihletett ú j kollekció t ké szı́t. Bá r az egé sz Rivié ra tele volt oly an
nő kkel, akik (chanel hı́res strandpizsamá já t viselté k, a div á ttervező
kezdte komoly an venni ú jdonsü lt ellenfelé t. Azokban a napokban La
Parisá ba lá togatott Luchino Visconti rendező , a iatal, ı́gé retes
tehetsé g, aki emellett igen vonzó is volt é s arisztokrata csalá dbó l
szá rmazott, rá adá sul erő s vonzalmat é rzett Coco irá nt.

Mindekö zben Iribenek, aki meg Pá rizsban tartó zkodott, eppen
sikerü lt elvá lnia a felesegé tő l. Rö viddel utá na sietett vissza Cocó hoz,
hogy vele tö lthesse a nyarat. Csodá s hó napokat tö ltö ttek el együ tt,
bejá rtá k a Fö ldkö zi-tengert egy bará ljuk jachtjá n, gyerty afé ny cs
vacsorá kat kö ltö ttek a La Parisa teraszá n, é s folyton ú j leneket
sző ttek. De szeptember 21-é n reggel, egy' nappal ké ső bb, hogy Iribe
visszaté rt a birtokra, minden ö sszeomlott. Cocó nak kedve tá madt
já tszani vele egy' teniszmeccset, é s né há ny perc já té k utá n Paul
ö sszerogyott a pá lya kellő s kö zepé n. Infarktusa volt, é s egy menteni
kliniká n halt meg ané lkü l, hogy magá hoz té rt volna. Otvenké t é vesen
mademoiselle Chanel ismé t egy edü l maradt.

104
Siker és magány

Iribe vá ratlan halá la utá n Coco októ berié nem tó it \issza Pá rizsba.
Ele-té ben elő szö r hagy ta a vá llalatot alkalmazottak kezé ben, akiket
naponta telefonon instruá lt. Az 1936-os szezon dö ntő fontossá ggal
bı́rt Chanel szá má ra, aki szembeszá llt rivá lisaival. Az orszá g igazá n
tö ré keny politikai hely zetben volt. A Né pfront megnyerte a 36-os
á prilisi vá lasztá sokat Franciaorszá gban, a dolgozok pedig arra ké rté k
az ú j, szocialista kormá nyt, hogy vá ltsa való ra vá lasztá si ı́gé reteit, é s
javı́tson szé gyenteljes munkakö rü lmé nyeiken. Egy' hó nappal ké ső bb
az egé sz orszá gban sztrá jkok kezdő dtek, ami é rintette a textilipart, é s
a Chanel ü zleteket is. Coco nem hitte, hogy az alkalmazottai
csatlakoznak a sztrá jkhoz, mert ú gy gondolta, hogy' nincs rá okuk. De
amennyire nagyvonalú volt a divattervező a bará taival, annyira
alacsony bé reket adott a munká sainak. Vé gü l há romszá z dolgozó
elbocsá tá sa utá n megegyezett az á llomá nny al, mert a helyzet má r
veszé ly be sodorta az ő szi-té li kollekció elké szü lé sé t.

De mé g csak ezutá n jö tt a java. 193- nyará n Coco a La Parisá ba

menekü lt, ahol futó kalandba bocsá tkozott egy' gazdag amerikaival,
aki tı́z é rvel idő sebb volt ná la. Mire visszaté rt Pá rizsba, Franciaorszá g
kormá ny né lkü l maradt, é s bá r a francia felső osztá ly foly tatta a
megszokott é letstı́lusá t, Hitler má r való s veszé lyt jelentett. A divatten
ező 1939. szeptember 2-á n, a Ritz hotelbeli lakosztá lyá n é rtesü lt a
hı́rrő l, miszerint Nagy-Britannia é s Franciaorszá g hadat ü zent
Né metorszá gnak. Né há ny hé ttel ké ső bb fá radtan é s kedveszegetten
zá rta be a Chanel há zat, az utcá n hagyva a dolgozó kat. Csupá n a
Cambon ú t 31. szá m alatti parfü mö t é s kiegé szı́tő ket forgalmazó
boltja ü zemelt a né met megszá llá s ideje alatt.

„Ezek az idő k nem kedveztek a divatnak. Az volt az é rzé sem, hogy

vé get crt egy korszak, é s soha tö bbe nem lehet ruhá t tervezni. De
té ved-tem” - ismerte be Coco. A francia kormá ny szerette volna, ha a
Made-moisellc presztı́zsbő l é s haza ias okokbó l nyitva tartja ü zleteit,
de a divattervező nem akart haute couture szabá szatot a há ború
kellő s kö zepé n. Igaz, az első vilá ghá ború idejé n egy' kisebb vagyonra
tett szert, mert nem zá rta be deauville-i ü zletet, ezú ttal é rezte, hogy'
most má s lesz a helyzet. Akik csak tudtak, Cocó hoz hasonló an a Ritz
hotel lakosztá lyaiba menekü ltek. Itt hú ztá k meg magukat kü lö nbö ző
politikusok, mű vé szek, arisztokratá k, é s Coco veté ly tá rsa, Elsa

105
Schiaparelli is a lá nyá val. 1940 nyará n pattaná sig feszü lt a helyzet
Pá rizsban, a vá ros tulajdonkeppen kiü rü lt a bombá zá s miatt, é s jú lius
14-é n a né metek á tması́roztak a fő vá roson. Coco a sofő ijé vel a
spanyol hatá r fé lé vette az irá nyt, é s né há ny napot Pau kö rnyé ké n
tö ltö tt. Onnan á tment Lembeye-be, ahol felkereste azt a há zat, amely
et az é ppen hadba vonult unokaö ccsé nek, And-rc Pallasc-nak é s
csaladjá nak vett.

1940. augusztus vegé n Coco mar nehezen y iselte a menekü lt

szerepet, ezé rt visszaté rt Pá rizsba. A ná ci megszá llá s idejé n a né met
fő parancsnoksá g tisztjei is a pá rizsi Ritzben tartó zkodtak.
Mademoiselle Chanel kö nnyedé n szert tett a hotel hatsó ré szé re nyı́ló
kis szobá ra. Amikor nehá ny nappal ké ső bb megjelent a Cambon ú t
31. szá m alatt, lá tta, hogy nemet katoná k é s tisztek sora kı́gyó zik a
parfü mé riá ja elő tt. Mindnyá jan hozzá akartak jutni az egyetlen
kapható termé khez: a N°5-hö z, a há ború s idő szak virá gzó fekete
piacá nak legbecsesebb porté ká já hoz.

Es azokban a kaotikus napokban ismerte meg Coco a ná la tizenö t

é vvel iatalabb, magas, sző ke, jó vá gá sú , franciá ul kivá ló an beszé lő
né met tisztet Hans Gü nther von Dincklage bá ró szemé lyé ben. A fé r i
1928 ó ta Pá rizsban é lt diplomataké nt, é s idő vel kié rdemelte az attasé
tisztsé get a né met kö vetsé gen, ı́gy bekerü lt a fő vá ros legrangosabb
kö reibe. 1935-ben visszaté rt Berlinbe, elvá lt a felesé gé tő l, é s egy
é vvel ké ső bb visz-

szament Pá rizsba. Amikor Coco megismerte, a fé r i azt mondta neki:
„Hı́vj Spaztnak, ı́gy szó lı́tanak a bará taim. Né metü l annyit tesz:
»veré b«.” A divattervező akkor kezdett vele szimpatizá lni, amikor
segı́tett megtalá lni é s hazahozni unokaö ccsé t, André Palasse-t, akirő l
azt hitte, hogy meghalt, mert nem szerepelt a kiszabadı́tott
hadifoglyok listá já n. Coco betö ltö tte ö tvennyolcadik é leté vé t, é s bá r
tudta, hogy' Spatz sokkal iatalabb ná la, szerető k lettek. 1940-41
ı́nsé ges telé n az emberek alig dugtá k ki az orrukat pá rizsi laká sukbó l,
fő cé ljuk az volt, hogy é lelmet szerezzenek. Coco tová bbra is lá togatta
a bará tait, é s sok esté t tö ltö tt Serté kné l, a Rivoli ú ton. Amikor
megpró bá ltá k felhı́vni a igyelmé t, hogy mennyire veszé lyes Spazt-cal
való bará tsá ga, Coco visszakozott: „Nem né met, hiszen az anyja
angol!”

106
Coco é leté t minden bizonnyal megkö nnyı́tette é s ké nyelmesebbé
tette, hogy a megszá llá s idejé n Spatz tá rsasá gá ban mutatkozott.
Azonban 1944 augusztusá ban, amikor a vá roslakó k a felszabadulá st
ü nnepelté k, é s De Gaulle ü nnepé lyesen vé gigvonult a Champs-
Elysé es-n, a divattervező t letartó ztattá k a Ritz hotelben. Azzal
vá doltá k, hogy kollaborá ns, é s há rom ó rá n keresztü l vallattá k.
Mademoiselle Chanel nagyobb szerencsé vel já rt, mint né há ny
hon itá rsa, akiket azzal vá doltak, hogy' kollaborá ltak a né metekkel.
Azokat a nő ket, akik a megszá llá s idejé n né met katoná kkal vagy
tisztekkel folytattak viszonyt, nyilvá nosan megbü ntetté k: levá gtá k a
hajukat vagy meztelenü l kellett vé gigsé tá lniuk Pá rizs utcá in. Cocó nak
nem kellett elszenvednie hasonló megalá ztatá st, a kihallgatá s utá n
szabadon engedté k. Minden jel arra utal, hogy Westminster hercege,
az ő kedves Bendoija magá ná l Winston Churchillné l já rt kö zben az
é rdeké ben.

Kevé ssel a letartó ztatá sa utá n Coco Chanel é rtesü lt ró la, hogy' Spatz
é l, é s Hamburgban tartó zkodik. Egy' hadifogolytá borba kerü lt, de
ké ső bb kiszabadult. A né met tiszt nem tudott Franciaorszá gba jutni,
ezé rt Coco ö nké nt szá mű zte magá t Svá jcba, hogy' lá thassá k egymá st.
A pá r Lau-sanne-ban talá lkozott, egy luxushotelben, a Beau Rivage-
ban szá lltak meg a Gen i-tó partjá n, ké ső bb hosszú idő t tö ltö ttek
Saint-Moritz-ban é s a né met Alpokban. Coco magá val vitte
tuberkuló zisban szenvedő unoka-ö ccsé t, André Pallasse-t é s
kislá nyá t, mert meg volt győ ző dve ró la, hogy a svá jci levegő jó t fog
tenni a fé r i tö ré keny egé szsé gi á llapotá nak. Ok voltak az egyetlen
rokonai, akikkel tartotta a kapcsolatot, mió ta Adrienné , a nagyné nje
szinte a nexoni kasté lyba zá rva, a fé lje tulajdonaké nt é lte é leté t.

Coco szá má ra monotonnak é s unalmasnak tű nt a szá mű zö ttek do-
logtalan é lete. Kö rü lö ttü k mindenfé le szá mkivetett tengő dö tt, tö bbek
kö zö tt tró nfosztott kirá lyok is. 1946 hosszú telé n talá lkozott ö ssze az
ı́ró , Paul Morand-nal egy Saint-Moritz-i hotelben. Sok idő t tö ltö ttek
együ tt: Coco idegesnek tű nt, magá val ragadtá k az emlé kei, é s
ké tsé gei voltak afelő l, hogy egy nap mé g visszaté r a Cambon utcá ba.
A fé r i feljegyezte a div á ttervező legbenső bb é s legmé lyebb
gondolatait, mikö zben Coco ké nyszeresen gy ú jtott rá az egyik,
elmaradhatatlan Gauloises cigarettá ró l a má sikra. Paul Morand
ezeket a beszé lgeté seket kiadta az Allű ré de Chanel cı́mű kö nyvé ben,
ahol ezt irta Cocó ró l: „Elő szö r lá ttam kö zö nyö snek, lustá nak
é leté ben. Csillogó szemeiben mé labú ü lt, ott az ı́velt szemö ldö kö k

107
alatt, amelyeket a zsı́ros szemceruza kihangsú lyozott, ké t sö té t,
ü veges boltı́v mó djá ra: aká r az Ativcrgne vulká njai, amelyekrő l a
pá rizsiak té vesen azt hitté k, hogy kihű ltek."

A szá mű zeté s napjaiban Coco meglá tta az ú jsá ghı́rt, miszerint
Westminster hercege hatvannyolc é vesen elv á lt a felesé gé tő l,
Indiá tó l, akitő l nem kapta meg a hő n á hı́tott iú gyermeket, majd
ö sszehá zasodott Anne Sullivannel, egy dandá rtá bornok lá nyá val. Az
ú jsá gokbó l é s Svá jcban megtalá lt bará taitó l a divattervező
napraké szen tudott mindenrő l, ami Pá rizsban, fő ké nt a divat
vilá gá ban tö rté nt. A há ború ı́nsé ge utá n a francia haute couture ú jabb
virá gkorba lé pett. Christian Dior, az ú jonnan é rkezett divattervező
berobbant a kö ztudatba 1947-es kollekció já val é s az ú j look-kal
való di forradalmat hirdetett: hosszú , lé gies szoknyá inak tö bb
alsó szoknyá ra volt szü ksé g ahhoz, hogy szé pen á lljanak, rö vid
kosztü mkabá tokat, dará zsderekú ruhá kat é s hangsú lyos melleket
á lmodott, amihez ú jra szü ksé gessé vá lt a fű ző . Szö ges ellenté te volt
annak a szabad mozgá snak, ami mellett Chanel folyamatosan
felszó lalt. Egy alkalommal azt mondta Diornak: „Csodá lom, amit
maga csiná l, de ú gy' ö ltö zteti a nő ket, mintha karosszé kek volná nak.”

1950 felé Coco é s Spatz ú tjai szé tvá ltak, é s a divattervező ú tnak
indult. Hosszú idő t tö ltö tt Franciaorszá gban, a La Pausá n é s a
Cambon utcai lakosztá lyá ban, Pá rizsban. Akkoriban hemzsegtek
kö rü lö tte az ı́ró k é s ú jsá gı́ró k, hogy megı́rhassá k az é letrajzá t. De
mindhiá ba; Cocó nak remek memó riá ja volt, mé gis ú gy' gondolta,
hogy' a visszaemlé kezé s idő pocsé kolá s. Elő szeretettel vezette fé lre é s
té vesztette meg azokat, akik el akartak mé lyedni a magá né leté ben.
Mindig azt vallotta: A tö rté netem annyira vá ltozatos, olyan egy szé na
é s bonyolult egyszerre, hogy magam is elveszek benne." Coco
szá má ra fá jdalmas y'olt visszaté rni a mú ltba, mert azok a bará tai,
akik felemeltek, má r nem y'oltak mellette. Az é leté ben fontos
szerepet betö ltő fé r iak soiTa meghaltak, kö ztü k Dimitrij nagyherceg,
Etienne Balsan é s Bendor, Westminster hercege, aki 1953-ban,
vá ratlanul tá vozott az é lő k sorá bó l, maga utá n hagyva negyedik
feleseget, iú ö rö kö s né lkü l. Colette, Misia es Vera Bates, a legjobb
bará tnő i is mind eltá voztak mar.

1954-ben, miutá n né há ny hó napot New Yorkban tö ltö tt, Coco
elhatá rozta, hogy visszaté r Pá rizsba. Tizenhá rom é vnyi hallgatá s
utá n mindenkit meglepett a hı́r, hogy ú jra haute couture ü zletet nyit.

108
Hı́res parfü mjé t leszá -mı́tva a Chanel há z akkoriban má r
tö rté nelemnek szá mı́tott. Szinte senki sem emlé kezett rá , hogy a
má sodik vilá ghá ború elő tt a divattervező hallatlan sikernek
ö rvendett, csupá n a Cambon utcá ban mintegy' né gyezer alkalmazott
dolgozott, é s a Chanel cé g é vente 28 ezer modellt adott el vilá gszerte.

Mademoiselle Chanel gazdag nő volt, é s az ő korá ban nem volt má r
szü ksé ge arra, hogy visszaté ijen a Cambon utcai ü zletbe. De Coco
utá lt unatkozni, é s nem csiná lt má st egé sz é leté ben, mint dolgozott.
Akik jó l

ismertek, azok nem lepő dtek meg rajta, hogy ú jra el akaija foglalni
helyet az hanté conture vilá gá ban. Ujra forradalması́tani ké szü lt a
divat tá lagá t, é s ki akarta szabadı́tani a nő ket szı́npadias ruhá ikbó l,
amelyeket Dior ké nyszerı́tett rá juk. Korá bban a francia haute couture
olyan nő k kezeben volt, mint Lanvin, Vionnet, Nina Ricci é s
Schiaparelli, de akkorra má r a fé r iak vá ltak irá ny mutató vá a dizá jn
teré n. A legidő sebbek, mint Jean Patou é s Balanciaga, á tadtá k a
helyü ket Christian Diomak, I lubert de Givenchy-nak, Pierre Cardin-
nek vagy Pierre Balmain-nek. Coco szerint ezek a fé r iak nem

109
é rtettek a nő i testhez, legkevé sbé pedig a nő k praktikus
szü ksé gleteihez.

Coco hetvené ves korá ban azt mondta Paul Morand-nak, hogy a
ké mé ny tü kö rben sajá t szemé lyisé gé nek kemé nysé gé t latja viszont.
Idő s korá ra egy vé zna, erő sen sminkelt, karcos hangú dá má vá vá lt,
aki egyik cigarettá ró l gyú jtott a má sikra, é s kö zben megá llá s né lkü l
beszelt... „Ré misztő é n né zek ki az ı́velt szemö ldö kö mmel, szé les
orrlyukaim olyanok, mint egy kancá nak, a hajam szé nfekete, a szá m
egy nyı́lá s, amelyen keresztü l kiö mlik indulatos é s nemes lelkem; es
mindennek koroná jaké ppen egy kislá nyos masni ló g gyö trelmes
asszony arcomra; hiszen má r ilyen voltam a kisiskolá ban is. Szurtos
bő rö mbő l kivirı́tanak hó fehé r fogaim é s a gyö ngyö k, testem sziká r,
mint egy gyü mö lcs né lkü li fü rt, kezeim pedig tö nkrementek, aká r egy
boxoló nak.” ı́gy lá tta magá t a nő , aki ké szen á llt, hogy visszafoglalja a
francia divat vilá gá nak tró njá t.

Chanel visszaté rt Pá rizsba, é s ú jra bekö ltö zö tt a Ritzbe. Ezú ttal egy
kis padlá sszobá t bé relt, amely a Cambon utcá ra né zett, é s a korá bbi
luxus-lakosztá lyá hoz ké pest inká bb egy' szerzeteslakhoz hasonlı́tott.
Eladta gyö nyö rű birtoká t, a La Pausá t, é s egyetlen vá gy a az volt,
hogy nyisson egy ü zletet a Vendő me té ren. Tá vollé te alatt sok dolog
megvá ltozott: korá bban termé szetes szö vetekkel dolgoztak, mint a
len, a selyem vagy a pamut, ezeket akkorra modem, szintetikus,
mosható é s kö nnyen szá radó szö vetek vá ltottá k fel. A divattervező
felvette a fonalat, é s a Cambon utca 31. alatti ü zletet a modern idő k
kı́vá nalmainak megfelelő en ú jı́totta fel. Atalakı́totta a fö ldszinti
butikot, amely' vé gig ü zemelt, de csak parfü mö ket forgalmazott, é s
felvette az egyik ré gi munkatá rsá t. Gyö nyö rű , jó csalá dbó l szá nnazó
lá nyokat keresett modellnek. Amikor egy ú jsá gı́ró megké rdezte tő le,
hogy' mié rt té rt vissza, ı́gy’ felelt: „Mert unatkoztam, é s inká bb a
katasztró fá t vá lasztom az ü ressé g vagy' a semmi helyett.”

Igaz, hogy Coco a Ritzben lakott, Pá rizsba é rkezé se utá ni

hó napokban mé gis felú jı́totta a Cambon utcai, harmadik emeleti
laká sá t, ahol é tkezett, a bará tait é s legkedvesebb ü gyfeleit fogadta.
Ismé t kincseivel vette kö rü l magá t: Coromandel paravá nokkal,
bő sé gszarukkal, afrikai szobrokkal, a bronz szarvaspá rral é s a tö bbi
kedvenc tá rgyú val. Coco szenvedé ly esen v etette bele magá t a
munká ba, é s a tő le elvá laszthatatlan olló ival é s gombostű ivel
hozzá kezdett, hogy „megkü zdjö n" minden egyes ú j ruhá val. Az

110
ujjkivá gá s volt a má niá ja, é s né ha aká r hú szszor is ú jrakezdett egy
ruhá t, mielő tt á ldá sá t adta rá . A tü relmes modelleknek aká r hat-hé t
ó rá t is talpon kellett lenniü k, mikö zben a fá radhatatlan é s
maximalista Mademoiselle á t- meg á thelyezte a gombostű ket, hogy a
kı́vá nt vé geredmé nyhez jusson.

A há ború utá ni sajtó azt jó solta, hogy Chanel visszaté ré se sosem
lá tott buká s lesz majd, é s kezdetben való ban ı́gy is volt. Sokan ú gy
gondoltá k, hogy má r kiment a divatbó l, é s egyszerű , klasszikus
modelljeinek má r nincs jelentő sé ge abban a vilá gban, ahol a rikı́tó
szı́nek, a miniszoknya hó dı́t, é s a iatalok a kö ldö kü ket mutogatjá k.
Első , hatvan darabbó l á lló kollekció já t 1954. februá r 5-é n mutatta be
a Cambon utcai divathá zban, é s v aló ban hű vö s fogadtatá sra talá lt.
Megsemmisı́tő kritiká kkal illettek, de ő nem adta meg magá t. A tő le
megszokott eleganciá val fogadta a vereseget, mé gis fá radtnak é rezte
magá t, é s elkeserı́tetté k a tö rté ntek. z\ kö vetkező napon azonban
hozzá lá tott ú j kollekció já hoz. „Ujrakezdtem diktá tort é letemet: irá ny
a siker é s a magá ny" - vallotta azokban a napokban.

Tehetsé gé nek é s megé rzé sé nek kö szö nhető en lassacská n ú jra
győ zedelmeskedett a Chanel stı́lus é s ú j kollekció ja hı́zelgő kritiká kat
kapott mind Franciaorszá gban, mind Ameriká ban, ahol egyé bké nt
nagy lelkesedé ssel fogadtá k visszaté ré sé t. Szegé lyes tvv eedzakó ja,
bezs, fekete orrú cipő je, steppelt, aranylá ncos tá ská ja vilá gszerte az
elegá ns es jó l ö ltö zö tt nő viseleti darabjá vá vá lt. 1957-ben, Dallasban
vette á t a Neiman Marcus Dı́jat, a divatvilá g Oscaijá t, mert ő t
vá lasztottá k „a 20. szá zad legbefolyá sosabb div atterv ező jé nek”.
1958-ban az Elle magazin pedig ı́gy irt ró la: „akire a legjobban
hallgatnak a nő k". I letvenö t é ves korá ban mé g mindig mindenre
kiteijedő kı́vá ncsisá g é s napraké szsé gjellemezte. Ugyfelei kö zö tt ott
volt Maiiene Dietrich, Coco szemé lyes bará tja, Gre-ta Garbó , a
monacó i Grace hercegnő , Windsor hercegnő , Lauren Bacall é s
Jacqueline Kennedy, akirő l egyé bké nt ú gy tartotta, hogy ő vilá g
legrosszabbul ö ltö zö ttebb irst lady-yz.

Ahogy mú ltak az é lvek, Coco minden interjú ban kapva kapott az
alkalmon, hogy' kritizá lja a szı́né sznő ket, a divatszakembereket, De
Gaulle tá bornokot é s a miniszoknyá t, ami szerinte „kö zö nsé ges é s
obszcé n: ké t dolog, amit utá lok”. Egyre é lesebb lett a nyelve, é s
szerette má sokon kö szö rü lni, ezé rt az ú jsá giró k nagy ö rö mü ket lelté k
benne, ha interjú t adott nekik. Akkoriban egy Jacques Chazot nevű

111
 iatalember a TV-s mű sorvezető vé vá lt egykori balett-tá ncos ké szı́tett
vele interjú t hı́res nő krő l szó ló sorozatá hoz. A mű sort 1969
augusztusá ban adtá k le, é s a kö zö nsé g megismerhetett egy legendá s
nő t, akit má r sokan halottnak hittek. A kamerá k elő tt a divattervező
mindenkit megigé zett bő beszé dű sé gé vel, maró iró niá já val é s egy'
regé nybe illő é let igaz vagy' csak ké pzelt emlé keivel. Szerette já tszani
az enfant terrible-t. é s az adá s utá n Coco temé rdek levelet kapott a
né ző ktő l.

1963 augusztusá ban mademoiselle Chanel betö ltö tte a nyolcvanadik

é leté vé t, é s ebbő l az alkalombó l ő kerü lt a Vogue magazin cı́mlapjá ra
az egyik szalmakalapjá ban é s az á llandó an a nyaká ban ló gó olló val.
Má r é leté ben is mitikus szemé lyisé g volt. 1969. december 27-é n
mutattá k be egy' szı́nhá zban a Broadway-n, New Yorkban a Coco
cı́mű musicalt, amelynek fő szerepé t Katherine I lepburn já tszotta. A
divattervező egy elegá ns, litteres ruhá t viselt volna a bemutató n, de
egy' hé ttel az utazá s elő tt agyvé rzé st kapott, é s lebé nult a jobb keze.
Mé rges volt, mert szü ksé ge volt a kezé re a munká hoz, de nagy
akaraterejé nek kö szö nhető en, há romhó napnyi kezelé s é s
rehabilitá ció s terá pia utá n visszaté rt a munká ba. Jobb keze fekete
fá slival volt betekert e.

Flogy csillapı́tsa rettenetes magá nyá t, rengeteget dolgozott. Utá lta a

vasá rnapot, mert akkor nem mehetett á t a Cambon utcá ba, é s nem
ü thette bele magá t magá t a ruhapró bá kba vagy az ú j kollekció
elő ké szı́tő munká lataiba. Nyugtató t szedett, hogy aludni tudjon, é s
csillapı́tani tudja szorongá sá t, ami segı́tett tú llendü lnie ü res
lé tezé sé n. Abban az idő ben nagyon kevé sszer lá togatta meg a meg
elő bará tait, é s a Ritzbe zá rkó zva tö ltö tte napjait. A legendá s hotel
legidő sebb é s legigé nyesebb vendé gé vé vá lt. Eleté nek utolsó é veiben
bará tja é s bizalmasa, Marcel Haedrich ı́gy ı́rt ró la: A Ritzben egy
asztalt mindig mademoiselle Chanel szá mara tartottak fenn, a
hallban, az ebé dlő bejá ratá ná l. ı́gy lá thatta, ki é rkezik. Es ő t is lá ttá k.
Ez ellen nem volt kifogasa. Kü lö nö s kiné zete emelte a hotel fé nyé t.
Chanel miatt pedig egy olyan é pü letté vá lt, amelyet a legkivá ncsibbak
kö zelebbrő l is megtekintettek."

Né ha azt ké rte a sofő rtő l, hogy menjen cg) kö rt a Cadillac-kel a
Champs-Elysé es-n, vagy vigye el a Saint Cloud-i ló versenypá lyá ra,
hogy é rezhesse az istá lló k szagat é s a gyep illatat, ami a Royallieu-i
idő kre emlé keztette. De az egyik vasá rnap dé lutá n, ebed utá n a Pere

112
Lachaise temető fele ké rt fuvart. Eppen ú gy, amikor magá nyos é s
á rva kislá nyké nt szeretett a sı́rok kö zö tt sé tá lgatni é s a holtakkal
beszé lni. Ahogy a eourpiere-iben, ebben a temető ben sem volt
hozzá tartozó ja, é s senki azok kö zü l, akik fontos szerepet tö ltö ttek be
az é leté ben é s má r meghaltak: Balsan, Misia, Boy Capel, Bendor, Iribe,
Reverdy...

„Irtó zom a magá nytó l, mé gis teljes magá nyban é lek. Fizetné k, hogy
ne kelljen egyedü l lennem. Ké pes lenné k felmenni a sarki
rendő rsé gié , hogy ne kelljen egy edü l vacsorá znom. Mé gis csak
há lá tlansá got t á rhatok a vilá gtó l.” Coco a maga erejé bő l é rvé nyesü lt,
de nagy á rat izetett a fü ggetlensé gé rt. Szerző dtetett egy ú j laká jt,
Francois Mironnet-t, aki betö ltö tte ü res esté it é s bizalmasa,
gondnoka es bará tja lett. Francois napkö zben a há ztartá si teendő ket
lá tta el, ı́nycsiklandó omletteket ké szı́tett Cocó nak. Amikor esté nké nt
egyedü l voltak, a nő megké rte, hogy' vegye le a zakó já t é s a fehé r
kesztyű t, ü ljö n az oldalá ra é s beszé lgessen vele, né zzé k a TV-t vagy
ká rtyá zzanak.

Chanel nyolcvanhé t é ves korá ban mé g teljes szellemi frissessé gnek
ö rvendett, amikor bevallotta: „Má r csak egy dologra vagyok kı́vá ncsi:
a

113
halá lra." A bú csú já n kezdett gondolkodni, é s utası́tá sokkal lá tta el
szolgá ló já t é s sajtó fő nö ké t, Lilou Grumbach-ot, hogyan inté zzé k majd

114
a dolgokat: „Ha meghalok - mondta nekik egy napon - vigyetek
Svá jcba. Tegyetek a kocsi aljá ba. Ha a hatá ron ké rdezik, mondjá tok
meg, hogy ez mademoiselle Chanel, a vé n bolond, ne is tö rő djenek
vele.” A Lausana temető ben vett egy parcellá t, azt akarta, hogy' oda
temessé k. Azt ké rte, ha majd meghal, hagyjá k bé ké n, é s senki se
akarja holtan lá tni, tá vozá sá t ne ö vezze felesleges hı́rveré s. Erett kora
ellené re nem volt a legrosszabb egé szsé gi á llapotban, reumá ja é s
ı́zü leti gyulladá sa volt, é s az é letkedve hagyott né mi kı́vá nnivaló t
maga utá n. 1971. ominó zus januá r elsejé jé t egyedü l é s
kedveszegetten tö ltö tte a Ritz hotelben, mert hé tfő ig nem té rhetett
vissza az ü zletbe dolgozni, hogy elvé gezhesse az utolsó simı́tá sokat
ő szi kollekció já n, amelyet februá r 5-é n tervezett bemutatni.

Januá r 10-c hideg é jjelé n Coco a megszokottná l korá bban bú jt á gyba,
mert nagyon fá radtnak é rezte magá t. Mivel laká ja szabadnapos volt,
szemé ly i szobalá ny a, Celine segı́tett neki levetkő zni. Amikor a
lefekvé shez ké szü lő dö tt, é rezte, hogy nem tud lé legezni, é s segı́tsé get
ké rt. Kö nnyek kö zö tt kiejtett utolsó szavai ezek voltak: „Né zd csak,
ı́gy hal meg az ember.” Szobaianya csukta le szemeit. Má snap az egé sz
vilá g megtudta eltá vozá sá nak hı́ré t, az ú jsá gok cı́mlapon kö zö lté k
halá lhı́ré t. Mademoiselle Chanel é leté nek utolsó percé ig lá zadó é s
bü szke maradt: XJyű lö lö k lealacsonyodni, hajbó kolni, megalá zkodni,
tettetni magam, behó dolni é s azt csiná lni, amihez nincs kedvem.
Aká rcsak ré gen, ma is a bü szkesé g já ija á t a hangom, é s ugy anez
lá tszik tekintetem tü zé ben, izmos é s meggy ö tö rt arcomon, az egé sz
lé ny emen. En vagyok az egy etlen ki nem aludt vulká n Auvergne-
ben.”

A Madeleine templomban tartott temeté si szertartá s utá n Coco

Chanelt, vé gakaratá hoz hı́ven Lasusanne-ban temetté k el. Teste ö t
oroszlá nfejjel dı́szı́tett má rvá nykoporsó ban ny ugszik, mivel
ö tvoltasze-rencseszá ma é s az oroszlá n jegyé ben szü letett. Januá r 25-
é n bemutattá k tavaszi-nyá ri kollekció já t, amely posztumusz fő hajtá s
lett a nagy divattervező elő tt. Madame Claude Pompidou, a
francia irst lady vezette a bemutató t, ahol minden modell hajá ban
egy fekete masni hirdette a gyá szt. A szű nni nem akaró taps hallatá n
a Mademoiselle biztosan elé r-zé kenyü lt volna, de ezú ttal má r nem
vehetett ré szt a rendezvé nyen, é s nem né zte vé gig a megszokott
helyé rő l, a tü krö s lé pcső legtetejé rő l, az elmaradhatatlan cigarettá val
a szá já ban. „Ellenté tben azzal, amit Sert á llı́t, nagyon rossz halott
leszek, mert ha má r egyszer a fö ld alatt leszek, csak há nykoló dom

115
majd, é s azon gondolkozom, mikor té rhetek vissza az é letbe, hogy
ú jrakezdhessem.” Utolsó akaratá t nem tartotta be, de szabad é s
fé ktelen szelleme tová bbra is inspirá lja ö rö kö sé t, a divattervező Kari
Lagerfeldet, akinek sikerü lt elé rnie, hogy a Chanel stı́lus tú lé lje
zseniá lis megalkotó já t.

116
Wallis Simpson -
a koronázatlan királyné

El se tudjá k ké pzelni, mennyire nehé z é s kimerı́tő feladat egy é leten

á t a nagy ő t alakı́tani.

117
Wallis Simpson akkorvá lt igazi legendá vá , amikor szerető je, VIII.
Edward kirá ly lemondott é rte a tró nró l. Egy olyan birodalom

118
tró njá ró l, amely egé szen Indiá ig teijedt. Az amerikai sajtó é s mé g
Winston Churchill, a miniszterelnö k is „a szá zad romá ncá ”-nak
titulá lta a tö rté nteket. A szenzá ció csak idő vel csengett le. A
romantikus tö rté net, amelyben a dé lceg, elbű vö lő kirá ly lemond az
angol tró nró l egy egy szerű szá rmazá sú , elvá lt amerikai nő miatt,
való di tü ndé rmesé nek tű nt. Eveken keresztü l magazinok cı́mlapjá n
szerepelt, az olvasó k pedig nyomon kö vetté k a kirá ly hosszas,
ké nyszerű szá mű zeté sé t, é s kö zben azt vá rtá k, hogy egy szé p napon
majd megbocsá t neki a brit kirá lyi csalá d, é s visszaté rhet a palotá ba.
Nem ı́gy' tö rté nt. Legalá bbis é letü kben. De Edward herceg
csö kö nyö ssé gé nek kö szö nhető en halá luk utá n egy sı́rhant alatt
nyugszanak a Frogmore mauzó leumban. Ez lett a huszadik szá zad
egy ik legutá ltabb asszonyá nak kivá ltsá ga, az angolok viszont az
orszá g minden nyomorú sá gá t az ő nyaká ba varrtá k.

Gonosz, alattomos, jö ttment, ké mkedő , kicsapongó , extravagá ns,

nagyvilá gi, lé ha, vasaltatja a pé nzt, mert szereti, ha ropog. Pé ldá nak
oká é rt ilyen é s ehhez hasonló jelző kkel illetté k az amerikai dá má t,
aki ké t vá lá ssal a há ta mö gö tt sosem gondolta volna, hogy1
há zassá got kö t VIII. Edvvarddal. De az é let tele van meglepeté sekkel!
A pletyká k szerint, amikor cannes-i rejtekhelyé n hallotta a kirá ly
lemondó beszé dé t, jó pá r vá zá t fö ldhö z vá gott dü hé ben, zokogá sban
tö rt ki é s felkiá ltott: „Hogy tehetted ezt velem?” Wallis tudta, milyen a
né lkü lö zé s, hiszen egy gazdag csalá d clszegé nyedett agá ba szü letett,
egy elszegé nyedett gazdag csalá d saija volt, ezé rt ö rö mmel volt egy
olyan fé r i szerető je, aki kimondhatatlanul rajongott é rte, é s ennek
jelé ül é rté kes é kszerekkel halmozta el. Nem is ké rt má st, csak annyit,
hogy ré szt vehessen az elegá ns ü nnepsé geken, hogy luxuscirkaló kon
utazhasson, hogy hajnalig tá ncolhasson az é jszakai klubokban,
gyö nyö rű gyé má ntokat é s rubintokat hordhasson, é s kedvé re,
gazdagon csinosı́thassa kö zö sen haszná lt laká saikat é s palotá ikat.

De amikor a walesi herceg megismerte az akkor mé g há zas Simpson

asszonyt, a fejé be \ ette, hogy' felesé gü l veszi. Rajta kı́vü l senki sem
merte megmondani a hercegnek, hogy mit gondol, vagy nyilvá nosan
elmarasztalni, mint egy lurkó t, vagy parancsokat osztogatni neki,
amelyeknek leplezett belső ö rö mmel engedelmeskedett. Edwardot, a
mesebeli sző ke, ké k szemű , daliá s herceget rabul ejtette ez a feltű nő ,
parancsolgató nő szemé ly, aki szinte csont sová ny volt é s cseppet sem
nő ies. Egy nő , aki kö zellensé ggé vá lt az egesz birodalom szá mara, aki
utá n szakadatlanul nyomoztak, hogy' meggyő zzé k a kirá lyt, hogy

119
nem ő az ideá lis nő szá má ra. I )e mit sem é rt elő hozakodni zavaros
mú ltjá t al vagy erkö lcstelen é letei el, amelyet á llı́tó lag Kı́ná ban
folytatott első há zassá ga idejé n egy alkoholista fé rj mellett, aki
bá ntalmazta. Windsor hercege a harmincö t é vnyi há zassá g alatt
egyetlen egyszer sem bá nta meg, hogy mindent elvesztett
szerelmé ért. Kicsit cl halá la elő tt ezt \ á llottá egy bará tjá nak:
hercegné mindent megadott nekem, amire a csalá dom keptelen volt.
Vigaszt, szerelmet é s jó sá got.”

Az eltitkolt múlt

A nő , aki megrengette a brit kirá lysá got, 1895. jú nius 18-á n szü letett
Blue Ridge Summit nevű hegyi telepü lé sen, Pennsylvania á llamban,
kö zel Baltimor vá rosá hoz. Ott, egy szeré ny hegyi menedé khá zban, a
Square Cottage-ban jö tt vilá gra Bessie Wallis War ield, Teackle Wallis
War ield é s Alice Montague lá nyaké nt. A jö vevé ny ké t ismert
baltimori csalá d sarjaké nt lá tta meg a napxilá got; a War ield é s a
Montague csalá d is elő kelő felmenő kkel bü szké lkedhetett,
kiemelkedő politikusok, katoná k, bı́ró k kerü ltek ki soraikbó l. A né gy
testvé r kö zü l Wallis apja volt a leg iatalabb, gy enge testfelé pı́té ssel
é s tö ré keny egé szsé ggel jö tt vilá gra. Tizennyolc é ves korá ban
kiderü lt, hogy tuberkuló zisban szenved, é s a csalá d szanató rium
helyett elkü ldte gyakornoknak egy bankba.

Amikor az 1890-es é vek elejé n a bá jos Alice megismerkedett Teackle-

lel, a huszonnyolc é ves, fé lé nk é s kedves fé r inak azt taná csolta a
há ziorvosa, hogy betegsé ge miatt ne há zasodjon meg. De Teackle
nem tartotta be az orvos utası́tá sait, é s beleszeretett Alice-be, az
imá dnivaló , nyı́lt, huszonné gy é ves sző ke lá nyba. Akkoriban a
tü dő betegeknek nem volt szabad kapcsolatba lé pniü k nő kkel, Alice
ennek ellené re bá tran vá llalta, hogy viszonyt kezd vele. Nem
riasztotta vissza sem a fertő zé sveszé ly, sem má sok vé lemé nye.
Montague kisasszony rö videsen teherbe esett, mindké t csalá d
megrö kö nyö dé sé re. 1895 elejé n a pá r otthagy ta Balti-more-t, é s
felkö ltö ztek a Blue Ridge Summit hegyekbe, mert az ottani klı́ma
jó té kony hatá ssal volt a tü dő betegekre. Ott szü letett meg
inkognitó ban, a csalá d segı́tsé ge né lkü l a szé psé ges é s egé szsé ges kis
Bessie Wallis, há rom kilogrammal. Ebben a korszakban
botrá nyszá mba ment a há zassá gon kı́vü l szü letett gyermek. A mé lyen
vallá sos War ieldé k az episzkopá lis egy há z hı́vei voltak. Ok voltak az
orszá g egyik legkonzervatı́vabb csalá dja, felmenő ik kö zö tt tudhattá k

120
Maryland á llam alapı́tó it. Ké ptelenek voltak egy ilyen szé gyent
elfogadni. Vilá gossá vá lt, hogy Alice nem hozhatja vilá gra a
gyermeké t Baltimore-ban, ezé rt a szü lé s napjá n titokban orvosé rt
kü ldtetett, hogy mellette legy en. A csalá dtagok abba sem egyeztek
bele, hogy az ú jszü lö tt bekerü lhessen a hivatalos csalá dtö rté netbe,
amit é ppen akkoriban á llı́tottak ö ssze. A kis Bessie Wallist nem
keresztelté k meg, egy há za „ö rö kö s á tok”-kal sú jtotta. Windsor
majdani hercegné je teljes né vtelensé gben jö tt vilá gra, a bű n
gyü mö lcseké nt.

Alice é s Teackle tizenhé t hó nappal a gy ermek szü leté se utá n

ö sszehá zasodtak, a szertartá s szü rke volt é s cseppet sem megható . A
menyasz-szony egy szeré ny kokté lruhá t viselt, kezé ben egy kis
ibolyacsokrot tartott. Rö viddel a há zassá gkö té s utá n visszaté rtek
Baltimore-ba, mert Teackle egé szsé gi á llapota rosszabbra fordult.
Alice-ra nehé z hó napok vá rtak. berjé re gyakran kö hö gő rohamok
tö rtek rá , é s fé lő volt, hogy megfertő zi a nő t é s a kislá ny á t is. Egy
szeré ny csalá di szá llá son é ltek a v á rosban, kö zel a Park Av enuc-hoz.
War ieldé k lá ttá k, hogy' iuk szá má ra kö zel a vé g, ezé rt ú gy
dö ntö ttek, hogy befogadjá k az East Preston Street 34 alatti há zukba.
Alig hat hó nappal ké ső bb Teackle ú gy halt meg, hogy Wallis meg sem
ö lelhette, el sem bú csú zhatott tő le. II uszonhé t é ves t olt é s nehé z
pé nzü gyi helyzetben hagyott maga mö gö tt egy ö zvegyet é s egy
kislá nyt.

A nagymama, Anna Emory War ield, aki mindig is ellenezte kisebbik

ia eskü vő jé t, é s nem rejtette vé ka alá , hogy megveti menyé t,
gondjaiba vette a iatal ö zvegyet é s az unoká já t. ı́gy tö rté nt, hogy a
kis ö t hó napos Wallis é s é desanyja a csalá d Preston de Baltimore
utcai, há romemeletes, elő kelő há zá ba kö ltö zö tt. Az é vek ó ta ö zvegy,
szigorú War ield nagymama igazi matró na volt, aki szigorú an
ő rkö dö tt a csalá di ü gyek felett. Igé nyes há ziasszony lé vé n nap mint
nap ellenő rizte a hat szobalá nyt, akik libasorban vá rtá k, hogy
megkapjak tő le az aktuá lis utası́tá sokat. Szigorú gyá szruhá t viselt, es
melyen vallá sos é letet é lt, ennek megfelelő en unoká já t hajnali ö tkor
keltette, hogy a csalá ddal egy ü tt imá dkozzon.

War ieldé kkel é lt a csalá d egyke, agglegé ny ia, Solomon is. Sol
bá csinak szó lı́tottá k, tekinté lyes, jó lszituá lt fé r i volt, egy
vasú ttá rsasá got é s egy' sor fontos vá llalatot igazgatott, emellett az
amerikai elnö k, Grove Cleveland taná csosa é s szemé ly es jó bará tja is

121
volt. Solomon foly ton felemlegette Alice-nek, hogy az ő jó szı́vé nek
kö szö nhető en lakhat a csalá ddal, mikö zben kimutatta, hogy vonzó dik
hozzá . A sorscsapá sok ellené re Alice optimista é s vidá m nő maradt,
ellenté tben a nagyszü lő i há z gy á szos, viktoriá nus lé gkö ré vel.
Windsor hercegneje ké ső bb ı́gy' emlé kezett: „War ieldé k szigorú an
konzervatı́vok, szű kszavú ak é s vallá sosak voltak; Montagueé k
viszont felelő tlenek é s kö nnyelmű ek.”

Solomon egyre é lé nkebben é rdeklő dö tt Alice irá nt, ezé rt a nő
elhatá rozta, hogy lá nyá val egy' hotelbe kö ltö zik. Nagybá tyja rosszul
fogadta, hogy' testvé ré nek ö zvegye elutası́tó vele szemben, mé gis
izette a lakbé rt é s magá ra vá llalta Wallis iskolá ztatá sá t. Egyik napró l
a má sikra é ltek, ú gyhogy Alice varró nő ké nt kezdett dolgozni egy
jó té konysá gi szervezetné l, hogy' né mi pé nzre tegyen szert. Egy' é vvel
ké ső bb a sors a kegyeibe fogadta. Bessie, a testvé re szinté n
megö zvegyü lt, é s befogadta hatalmas, West Chase Street-i, vö rö s
té glahá zá ba. Eletü kben elő szö r é rezhetté k, hogy való di otthonuk van,
Alice iskolá ba adta lá nyá t, ahol vele egyidő s gyerekekkel já tszhatott.
Wallis betö ltö tte a hetedik é leté vé t. Erő s, makacs é s versengő
szemé lyisé g veit, aki mindig mindenben első szeretett volna lenni.

1908-ban Alice é s a lá nya egy' tá gas laká sba kö ltö ztek, arra a
kö rnyé kre, ahol a iatal ö zvegy diá koknak adott ki szobá kat, amit a
baltimori tá rsadalom nem né zett jó szemmel. Sosem keresett tú l jó l,
mert Wallis anyja, kitű nő szaká cs lé vé n szerette ı́nycsiklandó
marylandi fogá sokkal meglepni ü gyfeleit, é s ehhez mindig a legjobb
alapanyagokat vette meg a piacon. Alice megtanı́totta a lá nyá nak,
hogyan ké szı́tsen ı́ny encfogá sokat, ami ké ső bb, londoni é vei alatt
megé rdemelt hı́mevet hozott Windsor hercegné jé nek. Wallis
emlé kezeté be vé ste azokat a hó napokat, amikor egyedü l é lt az
anyjá val, azzal a mindig mosolygó s, é letvidá m nő vel, é s é leté nek
legboldogabb é veiké nt tartotta szá mon. „Imá dtam az anyá mmal
beszé lgetni. Sohasem é reztem, hogy leereszkedő en vá laszolna.
Olyanok voltunk, mint ké t testvé r."

1908. junius 20-á n Alice hozzá ment Freeman Rasinhoz. A fé r i

cseppet sem tolt vonzó é s dolgos, ellenben nagy on kedvesen bá nt a
kislá nynyal. Wallis, aki kö ztudottan rebellis é s makacs gyerek tolt,
mindenfele trü kkö t bevetett, a hisztit is beleé rtt e, hogy
megakadá lyozza anyja eskü vő jé t. Akkoriban egy elő kelő iskolá ba, az
Arundei Schoolbajá rt, kö zel az anyai nagyszü lő k laká sá hoz. Amikor

122
az osztá lytá rsai azé rt csú foltá k, mert az anyjá nak t endeghaza tolt, ő
annyira elszá ntá n é s trá gá r nyelvezettel tedte meg magá t, hogy a
taná roknak leesett az á lla. Nem hagy ta, hogy bá rki megfé lemlı́tse,
szemé lyisé gé t ré szben War ield mama szigorú t iktoriá nus
nevelé sé nek kö szö nhette.

,\ tizenhé t é ves Wallis feltű nő en szé p lá ny tolt. Gő gö s tartá sa,
hatá rozott arcele, marká ns á lla, szé les homloka volt, csodá latos
szemei lá gy-gy a t arazsoltak ké mé ny , szigora arcá t. Nyugtalansá got
é s titoltzatossá -got á rasztott: egy rö vid hajú , szö gletes t á llu
sihedernek tű nt, kis mellel, feltű nő en t é kony alkattal. A iú k
é rdekesnek, szó rakoztató nak é s fő ké nt meré sznek talá ltak. Mar
kamaszkorá ban tudta, hogy má s, mint a tö bbi lá ny, sajá tosan es
feltű nő en ö ltö zkö dö tt. Alig volt pé nze, de kirı́vó , extravagá ns ruhá kat
viselt, amiket anyja alakı́tott á t neki, é s mindegyik kiemelte
karcsú sá gá t. A lá nyok kö zü l ő volt a legsikkesebb, é s neki lett elő szö r
bará tja. Bevallá sa szerint a legnagyobb fegyvere egé sz é leté ben a
vitalitá sá ban, erő s szemé lyisé gé ben é s abban rejlett, hogy ké pes \ olt
é letben tartani a tö ré keny fé r iszerelmet.

Wallis 1911-ben beiratkozott az ú rilá nyok szá má ra fenntartott Old-

ields Scholl, bentlaká sos iskolá ba. Ez volt Mary land legdrá gá bb
inté zete, ahol a jó csalá dbó l szá rmazó lá nyok egé sz á lló nap a Bibliá t
olvastá k, varrni, fő zni é s rajzolni tanultak. Kö zü lü k titokban sokan
szerelmesek voltak a walesi hercegbe, akinek a fotó ja ott ló gott
szobá juk falá n. A sző ke hajú , tehető s brit tró nö rö kö s akkor tizenhé t
é ves volt. 1912-ben Wallis má r ké ptelen volt elviselni az Old ields
elitista lé gkö ré t, ezé rt Bessie nenje há zá ban tö ltö tte a nyarat. Anyja
akkoriban Atlantic City-ben é lt a fé rjé vel, de a kezdeti boldogsá g
rö vid ideig tartott. 1913 á prilisá ban Wallis alkoholista nevelő apjá nak
szerveze-te felmondta a szolgá latot. Alice War ield Rasin má sodjá ra
is megö zvegyü lt, é s visszaté rt Baltimore-ba, ahol a lá nya é ppen
nyilvá nos bemutató bá l elő tt á llt. Az volt az é v tá rsadalmi esemé nye,
ahol a iatal hö lgy' egy' csodá latos fehé r szaté nruhá ban pompá zott az
Operahá z szı́npadá n. Oltö zé ké t az angol divatten ező , Worth tervezte.
Wallis akkor tö ltö tte be tizennyolcadik é leté vé t, é s azon
szorgoskodott, hogy' hamar talá ljon magá nak egy lehető leg gazdag,
befolyá sos, jó fé rjet.

1915 novemberé ben Wallis sorsa vá ratlan fordulatot y ett. Egyik
uno-katesty'é re, Corinne, aki boldog há zassá gban é lt Henry Mustin

123
korvett-kapitá nnyal, é s há rom gyermek é desany ja y olt, meghı́vta
magá hoz a napsü té ses Floridá ba. Fé ijé t egy' ú j, piló takiké pző tengeri
tá maszpontra rendelté k Pensacolá ba. A Florida é szaknyugati ré szé n
elhelyezkedő vá rosban spanyol gyarmati stı́lusban é pü lt há zak é s
fehé r, homokos tengerpart vá rt rá . Bá r War ield mama akkoriban
hunyt el, é s a csalá di hagy omá ny szerint szigorú gy á szt kellett
tartani, Wallis azonnal elfogadta a meghı́y'á st. Alomba illő ny aralá s
volt ez szá má ra. Azon a paradicsomi helyen é rezte elő szö r igazá n
szabadnak magá t, tá vol a csalá di kö tö ttsé gektő l. Bá r segı́tett az
unokatestvé ré nek a há zimunká ban é s a konyhá ban, maradt idejü k
arra is, hogy napozzanak es megmá rtó zzanak a meleg tengerben,
moziba é s olyan tá ncmulatsá gokba já ijanak, ahol a tá maszpont
tehető s tisztjei is megfordultak.

„Megismertem a vilá g legcsodá sabb piló tá já t’ - jelentette be Wallis

egy lc\ é lben é desanyjá nak, amikor talá lkozott ké ső bbi fé rjé vel,
Win ield Spencer gró ffal. Corinne há zá ban egy ebé den ismerte meg,
ahová a iatal tengeré sztisztet is meghı́vtá k tö bb tá rsá val együ tt.
Wallis az első pillanattó l kezdve vonzó dott ahhoz az erő s,
szimpatikus, sö té t hajú , á tható tekintetű piló tá hoz, aki nyolc é vvel s
ó it idő sebb ná la. Win ield Spencer, akit mindenki csak Winnek hı́vott,
1888-ban, egy hatgyermekes csalá d első szü lö tt iaké nt jö tt a vilá gra.
Wallishoz hasonló an az ő felmenő i is amerikaiak voltak, ő sei a XVII.
szá zadban é rkeztek Amerika partjaihoz. Spencer nagyvilá gi,
nő csá bá sz fé r i hı́ré ben á llt, ő volt a csalá d fekete bá rá nya, amit
szerelmese igyelmen kı́vü l hagyott.

Vonzalmuk kö lcsö nö s volt, nagy szenvedé ly lobbant kö ztü k, ezé rt
elhatá roztak, hogy mihamarabb egy bé ké inek. Bá r a War ield csalá d
nem né zte jó szemmel a frigy ct, Wallis nem há trá lt meg. Meggyő zte
Solomon bá csiká já t, hogy á llja a kö ltsé geket, ő pedig megrendelte az
eskü vő i ruhá t Baltimore egyik luxusszalonjá bó l. A menyasszony
fehé r bá rsonyruhá ban, gyö ngyö kkel dı́szı́tett harangujjú blú zban
pompá zott. Fejé n narancsvirá g-koszorú t é s tü llfá ty lat viselt. 1916.
november 8-á n a pá r a bal-timorc-i Krisztus templomban kelt egybe,
amit a ceremó nia alkalmá bó l fehé r liliommal, ró zsá val é s
krizanté mmal dı́szı́tettek fel. Az eskü vő romantikus é s elegá ns volt,
é ppen olyan, amilyenrő l Wallis á lmodott, é s amilyen az anyjá nak
sohasem lehetett. A friss há zasok egy rö vid ná szú t utá n visszaté rtek
Pcnsacolá ba, ahol Wallis rá dö bbent, hogy rettenthetetlen piló tá ja
alkoholista. Attó l rettegett, hogy a fé lje egyszer ré szegen szá ll fel es

124
sohasem té r vissza. De ez csak a hosszú ká lvá ria első á llomá sa volt.
Mert Win nemcsak ivott, hanem fé lté keny é s agresszı́v fé r i volt, aki
minden dü hé t é s frusztrá ció já t Wallison tö ltö tte ki. 1917. á prilis 6-á n
az USA hadba lé pett, é s Wint a Haditengeré szeti Miniszté rium
akarata ellené re San Diegó ba rendelte. Felettesei tudtak
alkoholproblé má iró l, ezé rt ú gy dö ntö ttek, hogy neki kell
megszerveznie a nyugati parton a piló takiké pzé st. De sem az ú j
feladat, sem a lá gy' kaliforniai klı́ma nem volt elé g ahhoz, hogy
legyő zhesse dü hkitö ré seit é s fé lté kenysé g! rohamait. Amikor nem
volt otthon, az á gyhoz kö tö zte Wallist, é s egy alkalommal egy teljes
napra bezá rta a fü rdő szobá ba. Pedig való já ban ő volt hű tlen.
Mindenki tudott Win Spencer há zassá gon khiili kalandjairó l.

1920. á prilis 7-é n a walesi herceg, aki utá n a legtö bb hajadon

á hı́tozott Euró pá ban, megá llt San Diegó ban. Unokatestvé ré vel,
LouisMount-battennel Ausztrá liá ba tartott a Renown tengeijá ró n,
amikor rö yid idő re kikö tö ttek a vá rosban. Spenceré ket a vá rosi
elö ljá ró k nem hı́vtá k meg a brit tró nö rö kö s tiszteleté re rendezett
bankettre. Ré szt vehettek viszont a polgá rmester ez alkalombó l adott
dı́szesté lyé n, a Coronado Hotelben. Wallis csak tá volró l lá thatta a
Kirá lyi Haditengeré szet fehé r egyenruhá já t viselő herceget, aki
ké zfogá ssal kö szö ntö tte a meghı́vottakat. Ez volt az első alkalom,
hogy nyilvá nos rendezvé nyen lá ttá k egymá st, é s ú jabb tı́z é vet kellett
vá rniuk, hogy ú tjaik ú jra keresztezzé k egymá st. Spenceré k egy ideig
Kaliforniá ban é ltek, azutá n elkö ltö ztek Washingtonba, ahol Wallis
anyja é s a szeretett Bessie né ni é lt. Wallis csalá dja kö zelsé gé ben
biztonsá gban é rezte magá t, mivel fé rjé vel akkor má r
ehiselhetetlennek é rezte az egy ü tté lé st, é s komolyan fontolgatta a
vá lá st. De ezt mindké t csalá d, War ieldé k é s Montague-ek is
elfogadhatatlannak tartottá k volna. Wallis szá má ra az egyetlen
menekü lé si lehető sé g a kü lö nkö ltö zé s lett, ı́gy kitö rhetett siralmas
kö zö s é letü kbő l. 1921 ő szé n Wallis é s Win tá vol kerü ltek egymá stó l,
legalá bbis ideiglenesen. Mivel Win ield elő szeretettel né zett a pohá r
feneké re, nem repü lhetett, ezé rt á thelyezté k egy kı́nai tengeri
tá maszpontra, ahol hajó skapitá ny lett egy ré gi, spanyol agy
ú naszá don. Wallis az anyai há zba kö ltö zö tt. Ekkor né gy é vny i
gyö trelem es testi szenvedé s é rt v’é get.

A The Heart Has Its Reasons (A szı́v tudja, mit akar) cı́mű
ö né letrajzá ban Wallis nagyon keveset ı́r arró l a hé t é vrő l, ami az
elvá lá suk é s 1928-ban kö tö tt, má sodik há zassá ga kö zö tt telt el. A

125
neveket illető leg szinté n nagyon diszkré t, amikor azokat a fé r iakat
hozza szó ba, akikkel valamilyen viszonyt folytatott. Tö bbsé gü k iatal
diplomata é s jó vá gá sú tiszt volt. Az viszont biztos, hogy miutá n feije
tá vol kerü lt tő le, elkezdte é h ezni az egyedü llé tet. Washingtonba
kö ltö zö tt. Georgetovvnban a haditengeré szet egyik tisztjé nek
felesé gé vel, egy festő nő vel kö zö sen bé relt egy' laká st. Wallisnak
kevé s pé nze v olt, szinte csak az a kevé s juttatá s, amit Win jelö lt ki
szá má ra, de szabad volt, mert vé get é rt a megalá ztatá sok é s a feny
egető zé sek kora. I luszonö t é ves korá ra elegá ns, kacé r é s meré sz nő
lett, aki tudta, hogyan kell elcsá bı́tani a fé r iakat. A kö vetkező
hó napokban viszonyt kezdett az amerikai olasz nagy kö vettel, egy
tehető s herceggel, aki miatt csodá lni kezdte Bé nı́tó Mussolinit.
Azutá n rö vid, szenvedé lyes romá nc bontakozott ki Wallis é s a
washingtoni argentin kö vetsé g első titká ra, Felipe Espil kö zö tt. A nő
beleszeretett a ilmsztá r kiné zetű , elegá ns, csá bı́tó fé r ibe, aki
egyé bké nt kivá ló tangó tá ncos is volt.

A tehető s latin udvarló é s Wallis kapcsolata hirtelen szakadt meg

1923 vé ge felé , amikorafé r i beleszeretett egy má sik nő be. Amikor
Wallis a pletyká kbó l é rtesü lt a romá ncró l, sé rtett bü szkesé ge miatt
felejthetetlen jelenetet rendezett. Egy' elegá ns fogadá s alkalmá val
ı́uria mó djá ra nekiesett Espilnek, é s mindenki szeme lá ttá ra
ö sszekarmolta az arcá t. Abban a pillanatban szertefoszlott az á lma,
hogy egy jó mó dú diplomata felesé ge legyen. Utjaik kü lö nvá ltak, é s
Wallis elhagy ta Washingtont. Ot hó napot tö ltö tt Pá rizsban, hogy
kiheveije a csaló dá st. Ez idő alatt elgondolkozott a jö vő jé n, ami nem
sok jó val kecsegtetett. Win Spencer, aki mé g mindig a fé lje volt,
elkezdett leveleket ı́rni neki, é s arra ké rte, hogy' felejtse el a mú ltat,
é s kezdjen ú j é letet vele Kı́ná ban. Wallis ismé t egyedü l volt, é s mé g
csak pé nzé sem volt a vá lá sra, ú gyhogy ú gy dö ntö tt, hogy ú jra
megpró bá lja megmenteni a há zassá gá t.

Tö bb oka is lehetett, hogy' Wallis 1924-ben ú tra kelt Kı́ná ba.
Eletrajzı́ró ja, Charles Higham szerint mielő tt a ké ső bbi Windsor
hercegné Hong Kongba utazott volna, az amerikai Tengeré szeti
Miniszté rium ti t-kosszolgá lati szeive minden bizonnyal kiké pezte ő t,
é s titkos iratokat kellett magá val vinnie. A haditengeré szet á zsiai
szolgá latot teljesı́tő tisztjeinek felesé gé t gyakran haszná ltá k
postá snak, mert a Kı́ná ban á llomá sozó amerikai lotta bizalmas
informá ció it kö nnyedé n megszerezté k volna, ha tá viratban vagy
kó dolt ü zenet formá já ban kü ldik. Amennyiben igaz ez az elké pzelé s,

126
akkor ezzel kezdő dö tt Wallis Simpson á llı́tó lagos, legendá s
ké mkarrieije.

Wallis jú lius 17-é n indult ú rnak a Chaumont-on, az amerikai

hadi lotta egyik hajó já n, a Fü lö p-szigetekre szá nt sereggel együ tt.
Utkö zben egy hé tre megá lltak a paradicsomi Hawaii-szigeteken.
Wallist magá val ragadta a vadregé nyes tá j é s a bennszü lö ttek
szé psé ge. Manilá ban á tszá llt egy' má sik hajó ra, az Empress of
Canadá m., é s Hong Kongig utazott tová bb, ahol má r vá rt rá a fé lje.
Ahogy partra szá llt a vá ros nyü zsgő kikö tő jé ben, sohasem tapasztalt
é rzé sek fogtá k el. A rekkenő hő sé gben á tható bű z teijengett. Egy'
hotelben pihente ki az ú t fá radalmait, majd fő ijé vel á tkö ltö zö tt a
haditengeré szet egyik szolgá lati laká sá ba, a Kovvloon negyedbe.
Azon a hé ten, amikor Wallis Hongkongba é rkezett, a szomszé dos
Kı́ná ban vé res polgá rhá ború tö rt ki. Az utcá kon pattaná sig feszü lt a
helyzet, a kü lfö ldiek szá má ra é letveszé lyes volt kilé pni a há zbó l, nem
is meré szkedtek a kö zvetlen lakó kö rnyezetü kö n tú lra.

1933-ban, amikor Wallis Simpson Edvvard herceg szerető je lett,

szá rnyra kelt Londonban a hı́r, hogy' ez az elvá lt amerikai nő a „keleti
szexuá lis techniká k” avatott szaké rtő je, mert amikor Kı́ná ban é lt az
első fő ijé vel, minden fogá st elsajá tı́tott. A botrá ny akkor tö rt ki,
amikor a brit miniszterelnö k, Stanley Baldvvin megszellő ztette a
Wallis á zsiai kö rú tjá ró l ké szü lt jelenté st. A brit titkosszolgá lat
akkoriban gyű jtö tt informá ció t V. Gyö rgy' é s Má ria kirá lyné szá má ra,
amikor minden eszkö zzel meg akartá k akadá lyozni, hogy' Wallis
Anglia kirá lyné ja legyen. A dokumentumok szerint Win Spencer
vezette be felesé gé t az angol koló nia „zeneit á z”-ainak, vagyis luxus
bordé lyhá zainak vilá gá ba. Az ú gy nevezett „kı́nai akta” romba
dö ntö tte Wallis becsü leté t. Nemcsak azzal vá doltá k, hogy nyilvá nos
há zakba é s já té kszalonokba já rt, hanem azzal is, hogy
drogkereskedelmi ü gyletekbe keveredett.

Jutalmam a buká s lett” iija Wallis memoá ijá ban a hongkongi

idő szakkal kapcsolatban. Eletrajzı́ró i szerint való já ban Win Spencer
elhagyta egy' vonzó , iatal festő nő é rt, aki nagy né pszerű sé gnek
ö rvendett az angol koló niá ban. Wallis egyedü l maradt, é s november
21-é n felszá llt egy Sanghajba tartó hajó ra, aztá n né há ny napig az
elegá ns Astor I louse hotelben hú zó dott meg. Igaz, hogy a vá rost
á tjá rta a há ború borzalma, a nyugatiak zá rt vilá gukban mé gis
é hezté k a nagyvilá gi é letet. Eljá rt a gyarmati hivatalnokok á lomszé p

127
laká sain adott elegá ns esté lyekre, a vidá m ló versenyekre é s a divatos
é jszakai klubokba. December elejé n é rkezett Pekingbc, ahol a Grand I
loteiben szá llt meg. A szá lloda való sá -gos oá zis volt a kaotikus,
forrongó vá rosban. 1925 jú niusá ig, a huszonki-lencedik
szü leté snapjá ig itt maradt. Akkor hirtelen elbú csú zott Katherine
Rogerstő l, kedves bará tnő jé tő l é s I Icrmanntó l, a fé rjé tő l, akikné l a
kı́nai fő vá rosban tartó zkodott, majd visszament Ameriká ba.

Szeptember 8-á n, egy viszontagsá gos ú t utá n megé rkezett Scattle

kikö tő jé be é s azonnal kó rhá zba kerü lt. Windsor hercegné ké ső bb
memoá rjá ban elmesé li, hogy egy „rejté lyes betegsé g”-gé l té rt haza
Kı́ná bó l, a mű té t elkerü lhetetlen volt, majd hosszú lá badozá s
kö vetkezett. 1 losszú eletc sorá n ez volt az egyik alkalom, hogy
cserbenhagyta az egé szsé gé . Ké ső bb, 1951-ben petefé szek daganattal
mű tö tté k, ezt a ké t esetet leszá mı́tva idő s korá ig erő s, é lettel teli
asszony maradt. Wallis nem á rultad, mié rt is kellett kó rhá zba
mennie, de minden jel arra utal, hogy tö ré keny egé szsé gi á llapotá t
abortusz szö vő dmé nyei okoztá k, amire kı́nai tartó zkodá sa alatt
kerü lt sor. Wallis jú niusban indult haza Pekingbő l, Sanghajban
megá llt, hogy elkö szö njö n né há ny bará tjá tó l. Ott talá lkozott egy olasz
gró ffal, Galeazzo Cianó val. Futó kaland alakult ki kö zö ttü k. A fé r i
akkoriban jó vá gá sú hallgató volt, aki lelkesedett a kı́nai
tö rté nelemé rt, é s rajongott Mussolinié rt. Ké ső bb adikTá torveje,
é solasz kü lü gy miniszter lett belő le. Charles Higham é letrajzi
regé nyé ben azt ı́ija Windsor hercegné jé rő l, hogy teherbe esett
Ciá né tó l, é s ú gy’ dö ntö tt, hogy' elveteti a magzatot, mielő tt
visszamegy Ameriká ba. Az abortusz utá n nő gyó gyá szati gondok é s
komoly szö vő dmé ny ek jelentkeztek, tö bbek kö zö tt a termé ketlensé g.

Wallis né gy' hó napot lá badozott é desanyja washingtoni otthoná ban,
azutá n elkö ltö zö tt Warrentonba, egy' kis csendes, Virginia á llambeli
faluba, itt tudta meg, hogy' egé szen kö nnyen é s olcsó n elvá lhat
fé ijé tő l. A telepü lé s egyetlen valamire való hoteljé ben, a Warren
Greenben lakott, golfozott a Klubban, tá ncolt é s egyik legnagy obb
szenvedé lyé nek, a pó kernek hó dolt. „Nem volt elé g pé nze, hogy
igazá n jó l ö ltö zzö n. Apoltnak tű nt, de nem elegá nsnak... A lé nyeg az,
hogy mindig kicsattant az egé szsé gtő l. Minden ü nnepsé gen
ragyogott! Vé gelá thatatlan ideig ké pes volt tá ncolni, é s bá rkit
legyő zö tt az ivá sban, ennek ellené re sosem szá llt a fejé be... Szü letett
mesé lő volt, sohasem fogyott ki a tö rté netekbő l é s a meré sz talá ló s

128
ké rdé sekbő l...” - emlé kezett Wallisre egy' bará tja, akivel akkoriban
ismerkedett meg.

Wallis ú jra talá lkozott né há ny kamaszkori bará tnő jé vel a kö zeli, alig
nyolcvan kilomé terre lé vő Washingtonban, pé ldá ul Mary Kirkkel, ő
volt az egyik koszorú slá ny a Spencerrel kö tö tt eskü vő n. Mary Jacques
Raffray felesé ge volt, New Yorkban é lt a Washington Square-en. 1926
kará csonyá n a Raffray há zaspá r meghı́vta Wallist, hogy' együ tt
tö ltsé k az ü nnepet. December 25-é n este pedig a bará tnő je
bemutatta egy fess é s mű velt ü zletembernek, Ernest Simpsonnak.
Eppen né há ny nappal azutá n, hogy' Wallisnak sikerü lt elvá lnia első
fé ijé tő l. A huszonkilenc é ves Ernest apja angol volt, anyja amerikai, ő
maga New Yorkban szü letett é s egy igazi gentlemannek tű nt. Magas,
jó vá gá sú , udvarias, elegá ns, nyugodt fé r i volt, Wallis-szal sok kö zö s
é rdeklő dé si pontot talá ltak. Az első pillanattó l fogva vonzó dtak
egymá shoz, ú gyhogy hamar egy' pá r lettek. Akkoriban Simpson ú r
é ppen a vá lá sá t inté zte Dorotea Pasrons Dechert-tő l, akitő l volt egy'
lá nya, Audrey.

1928-ban Ernest apjá nak hajó kereskedelemmel foglalkozó vá llalata,

a Simpson, Spence & Young egy re nehezebb helyzetbe kerü lt, ezen a
ia Londonba kö ltö zö tt, é s kezé be vette az ü zleti ü gyeket. Mielő tt
ú tnak indult, a ı́ratlanul megké rte Wallis kezé t. De a nő , aki
harmincegy é ves korá ra má r ismerte a há zassá g á rnyoldalait,
kikosarazta. Utjaik elvá ltak: Wallis nyaralni ment Cannes-ba a
bará taihoz, Rogersé khez, Ernest pedig Angliá ba tá vozott. De né há ny
hé t tá volié t utá n Wallis meggondolta magá t, é s mé gis elfogadta a
há zassá gi ajá nlatot. Jú nius vé gé n hozzá ment Ernest Simpsonhoz a
chelsea-i, gyá szos anyakö nyvi hivatalban. Wallis egy etlen rokona
sem vett ré szt a ceremó niá n, mé g legkö zelebbi bará tai sem mentek
el. Edesanyja, Alice, aki Washingtonban lakott, nem fogadta el ezt a
há zassá got, é s a szertartá son sem akart ré szt venni. Ernest, mivel
nem sikerü lt fé nyfű ző cskü \ ő t tartaniuk, ahol a csalá dtagok is ré szt
vettek, ká prá zatos francia-é s spany olorszá gi ná szú ná l ká rpó tolta
felesé gé t. A friss há zasok egy sá rga Lagondá val já rtá k be Euró pá t, a
kocsit egyenruhá s sofő r vezette, é s a legjobb szá llodá kban szá lltak
meg.

Az euró pai kö rú t utá n Simpsonek bekö ltö ztek Ernest egy ik londoni
laká sá ba, kö zel a Hyde Parkhoz, amı́g nem talá ltak egy kedvü kre \ aló
há zat a Bryanston Court 5. szá m alatt, a George Streeten. Egy elegá ns

129
lakosztá lyra bukkantak, tá gas é tkező vel, vilá gos szobá kkal é s az ö t
fő bő l á lló kiszolgá ló szemé ly zet is ké nyelmesen elfé rt a tö bbi
helyisé gben. Ez t olt az első alkalom Wallis é leté ben, amikor anyagi
kö rü lmé nyei jó l alakultak, é s olyan dolgokat engedhetett meg
magá nak, ami elő tte elké pzelhetetlen volt. Mivel Ernest az irodá ban
tö ltö tte az egé sz napot, é s Wallisnak tengernyi szabadideje volt,
berendezte a laká st, é s egy egé sz vagyont kö ltö tt ré gisé gekre
Chelsea-ben é s Kensingtonban. A há z ros-kadá sig megtelt
apró sá gokkal é s é rté kes berendezé si tá rgy akkal: lakkozott
spanyolfalakkal, egy elegá ns hangversenyzongora é s tö bb má rvá ny-,
já de- é s porcelá nszobor is ide kerü lt, amiket akkor szerzett be,
amikor Kı́ná ban é lt. A vá zá kban folyton friss ynrá g dı́szelgett.

Wallisnak nem volt kö nnyű alkalmazkodnia az angol felső osztá ly

szigorú etikettjé hez, mivel má r megszokta, hogy Ameriká ban
kö tö ttsé gek né lkü l é lt. De ahogy mú ltak a hó napok, Simpson
kisasszony London egyik legjobb há zigazdá já vá vá lt, é s Bryanston
Couit-i há zá ban elegá ns é s szó rakoztató esté lyeket kezdett rendezni.
Rendezvé nyeinek hamar hı́re ment a vá rosban. Ott talá lkoztak egy
má ssal a kü lfö ldi diplomatá k, politikusok é s ü zletemberek, fő ké nt
norvé gok é s amerikaiak, Ernest ü zletfelei, valamint jó lszituá lt
szı́né szek é s dá má k. A kokté lokat maga Wallis ké szı́tette é s szolgá lta
fel, igaz, ő maga keveset ivott, é s ha mé gis, akkor skó t whiskey-t. A
vendé gsereget emellett ı́nycsiklandó é s egzotikus gyertyafé nyes
yracsorá \ral ké nyeztette, kifogá stalan felszolgá lá ssal. Simpson
asszony y'acsorá i messze hı́resek voltak a fejedelmi fogá sokró l, a
kiadó s mennyisé gű é telrő l. A há z Aidá m ű mő je a hagyomá nyos
marylandi konyha ı́zeit a Kantonban é s Pekingben gyű jtö tt
kü lö nleges receptekkel kombiná lta.

Wallis boldognak tű nt annak a fé r inek az oldalá n, akihez inká bb

beletö rő dé sbő l, mintsem szerelembő l ment hozzá , de a fé lje minden
vá gyá t teljesı́tette. Simpson asszony lassanké nt beilleszkedett az
amerikaiak londoni koló niá já ba, ahol legalá bb hetente ké tszer
rendeztek talá lkozó kat. A tö rzstagok kö zö tt ott volt Consuelo Morgan
Thaw, akinek fé lje, Benjá min Thaw, az Egyesü lt Allamok londoni
kö vetsé gé nek első titká ra Wallis jó bará tja volt a San Diegó ban tö ltö tt
idő szak ó ta. Consuelo Thelma Fumess, a walesi herceg akkori
szerető jé nek testvé re volt. Thelma szé p é s stı́lusos nő volt, fé lje
ké tszerannyi idő s volt, mint ő . A megö zx'e-gyı́ilt Marmaduke Fumess
vikomthoz ment hozzá , akinek kedvenc idő tö lté se az volt, hogy a

130
RMé rá n konyakot szü rcsö lt, mikö zben iatal, szé p lá nyokkal lö rtö lt.
Thelma 1929-ben, huszonhá rom é ves korá ban kezdett viszonyt a
tró nö rö kö ssel. Wallis é s lady Fumess, a ké t liberá lis, vá lá son tú l lé vő
amerikai nő má r az első talá lkozá s sorá n szimpatizá lt egymá ssal, é s
ké ső bb jó bará tnő k lettek.

Váratlan idill

1930 telé n Simpsoné kat a Eumess há zaspá r meghı́vta a Leicester

gró fsá gban fekvő Mé ltó n Mowbray-be, egy ró kavadá szatra. A walesi
herceget é s ö ccsé t, Gyö rgyö t is vá rtá k, elő bbi rö viddel azelő tt té rt
vissza Dé l-Ameriká bó l. Edward sajá t memoá ijá ban, az 1951-ben
kiadotté i Kings Story. The Memoirs ofThe Duke of f lindsor („Egy
kirá ly tö rté nete. Windsor hercegé nek memoá rja") cı́mű ı́rá sá ban azt
vallja, hogy Simpson asszony má r első talá lkozá suk alkalmá val mé ly
benyomá st tett rá . Emlé kezett, hog} nyirkos, kö dö s idő volt, é s Wallis
nagyon meg volt fá zva. Edward feltett neki egy ké rdé st, talá n azé rt,
hogy oldja a kı́nos helyzetet. A ké rdé s azó ta a Windsor-lcgendá rium
ré sze: .Maga amerikai lé vé n hozzá szokott a ké nyelemhez: nem fá zik a
mi angol kasté lyainkban, ahol nincs kö zponti fű té s?” Wallis gunyoros
hangnemben felelt neki: JVlá r megbocsá sson, sir, de csaló dtam
Onben. Minden ide lá togató amerikai nő tő l ugyanezt ké rdezi. Valami
egyedibbet vá ltam a walesi hercegtő l.” A vá lasz utá n minden
jelenlé vő ben megfagyott a szó , erre Edward sem tudott mit reagá lni.
A herceg szerint aznap .kezdeté t vette a cinkos bará tsá g.”

Attó l a pillanattó l kezdve Wallis é s Edward minden hó napban

talá lkozott kö zö s bará taik tá rsasá gi ö sszejö vetelé n Ijondonban, vagy
hé tvé gé nké nt vidé ken. Kettejü k kö zö tt nem volt szerelem első
lá tá sra, meit sem Wallis, sem a herceg nem emlé kezett semmi
kü lö nö sre a fumessi vadá szkasté lybeli első talá lkozá s idejé bő l,
kivé ve, hogy Wallis lá zas volt, é s nem é rezte jó l magá t. Es bá r alig
emlé kezett rá , hogy' mirő l beszé lgettek a herceggel, Wallisra jó
benyomá st tett megjelené sé vel é s elegá ns modorá val. „Emlé kszem,
hogy azon gondolkodtam, hogy mennyire hasonlı́t a ró la ké szü lt
portré kra: laza, szé lfutta haj, pisze orr, é s az a kü lö nö s, mú ltba
té vedő , szinte szomorú , nyugodt tekintet... Ugy gondoltam, hogy
té nyleg az egyik legelragadó bb szemé lyisé g, akivel talá lkoztam.”
Wallis való já ban tı́z é vvel azelő tt ismerte meg Edvvardot, amikor Win
Spencer felesé ge volt. Coronadó ban, San Diegó ban talá lkoztak a
herceg tiszteleté re rendezettfogadá son. De ekkor má r Ernest

131
Simpson elő kelő felesé ge volt, é s nem á llt é rdeké ben bolygatni a
mú ltjá t é s felhozni ezt a ré szletet.

Edvvard 1931 jú niusá ban kerü lt má sodszor Wallis kö zvetlen
kö zelé be, a Buckingham palotá ban, amikor bemutattá k Gyö rgynek é s
Má ria kirá ly né nak. A herceg a tró non ü lő szü lei mö gü l igyelt fel a
nő re, amint megpillantotta: „Ahogy rá kerü lt a sor, hogy tiszteleté t
tegye elő szö r az apá mnak, aztá n az anyá mnak, fel igyeltem a
tartá sá ra é s mozdulatainak termé szetes mé ltó sá gá ra.” A
bemutatkozá s utá n Thelma meghı́vta a bará tait egy pohá r pezsgő re a
laká sukra, kö ztü k Simpsoné kat is. A herceg meglepeté svendé gké nt
bukkant fel a kokté lpartin, é s megdicsé rte Wallis elegá ns ruhá já t es
strucctollas fejdı́szé t, amit az udvarban viselt, é s ami tö ké letesen
passzolt a Thelmá tó l kö lcsö nké rt legyező hö z. Amikor hajnali
há romkor Wallis é s a fé lje elhagy tá k a Fumess-rezidenciá t, a walesi
herceg felajá nlotta, hogy elviszi ő ket kocsival. Szá mukra ez nagy'
megtisztelteté s volt, é s amint megé rkeztek Bryanston Couit-i
há zukhoz, felhı́vtá k egy' bú csú italra. De a herceg visszautası́totta a
meghı́vá st, é s megjegyezte: „Egy nap szı́vesen megismerné m a
laká sukat. Ugy’ hallottam, elbű vö lő . Jó é jszaká t!”

Né há ny hó nappal ké ső bb tö rté nt, hogy' a walesi herceg első ı́zben
vacsorá zott Simpsoné kná l. Az alkalomró l remek emlé keket ő rzö tt:
„Az egé sz há z jó ı́zlé srő l tanú skodott é s az é telnek szerintem nem
volt pá ija egé sz Londonban. Baltimore-ban nevelkedett, ahol a vilá g
egyik legfontosabb dolga a jó é tel, ú gyhogy Wallisnak olyan kuliná ris
ismeretei voltak, aká r egy pro inak. De emellett szemé lyisé ge segı́tett
vidá m, tartó s é s jó bará tsá gokat kö tni.” Edward hamarosan má r
nehezen tudta leplezni, hogy csodá lja Simpson asszonyt, é s minden
alkalommal, ahá nyszor csak Ijondonba vető dö tt, é s ideje engedte,
beté rt a Bryanston Courtba egy teá ra, vagy azé rt, hogy megkó stolja a
há z ú rnő jé nek egy Izletes kokté ljá t.

A herceg elbű vö lő , mű velt teremté snek lá tta Wallist, aki politikai é s
tá rsadalmi ké rdé sekben is jó l tá jé kozott volt. Fé lje, Erncst pedig
megfertő zte a mű vé szet, a kö lté szet é s a szı́nhá z szereteté vcl. De
Edward sajá t bevallá sa szerint leginká bb a há z ú rnő jé nek
ő szintesé gé t szerette, ami szokatlan volt szá má ra: „Kö nnyedé n é s
kedé lyesen tá rsalgó it. De leginká bb az ő szintesé gé ért csodá ltam. I la
valamivel nem é rtett egyet, mindig energikusan es lelkesen adott

132
hangot vé lemé ny é nek. Csodá ltam ezé rt. A magamfajta fé r i ritká n
talá lkozott ilyen emberrel.”

Amikor Wallis Simpson megismerte a harmincnyolc é ves walesi

herceget, ő \ olt Euró pa legkapó sabb nő tlen fé r ija. 1894. jú nius 23-
á n szü letett White Lodge-ban, Londonban a yorki hercegpá r, a
ké ső bbi V. Gyö rgy é s Má ria kirá ly ne első szü lö tt iakent. A kis iú a
kcrcsztsé gbcn az Edward Albert Christian George Andrew Patrick
Dá vid nevet kapta. Bá r hivatalos neve Edward volt, bará tai é s
csalá dja (Wallis is mindig Davidnek hı́vta. Memoá ijá ban azt ı́rta, hogy
gyermekkorá t dadusok é s nevelő nő k kö ré ben tö ltö tte, é s nem
já tszhatott a tö bbi vele egy korú gy erekkel, mert ö t testvé ré hez
hasonló an a nagy é s hideg csalá di kasté lyokban nevelkedtek: a
Balmoraliban, Sandrigamben, Windsorban é s a Buckingham Palace-
ben. „Gyermekkoromró l nincsenek olyan kellemes emlé keim, mint a
legtö bb embernek” - vallotta be egyszer a tró nö rö kö s. Apjá val, V.
Gyö rgy' kirá lly al mindig hű vö s é s feszü lt volt a kapcsolata.
Edesanyja, Má ria kirá lyné viszont folyton ké nyeztette, ő tanı́totta
meg a keresztszemes hı́mzé sre is, ami egesz é leté ben szenvedé lye
maradt.

Apja 1910-ben kerü lt tró nra, attó l fogva a tizenhat é ves fé lé nk,
feszü lt iú azzal bü szké lkedhetett, hogy ő Comualles é s Rothesay
hercege. Az első

cı́mbő l hatalmas szemé lyes bevé tele szá mlá zott, é vente mintegy
szá zezer font. Mint tró nö rö kö s 1911 jú liusá ban kapta meg a walesi
herceg cı́met. A beiktatá si szertartá sra Walesben, a caernarfoni
kasté lyban kerü lt sor, a herceg ké nyelmetlenü l é rezte magá t ü nnepi
ö ltö zeté ben, Jekete atlaszszö vet nadrá gjá ban, fehé r selyem
zoknijá ban, aranycsatos fekete cipő jé ben é s hermelinsző rmé vel
szegé lyezett, bı́borszı́nű bá rsony kö penyé ben." Edward akkortá jt lett
a Haditengeré szet kadé tja é s való sá ggal rettegett attó l, hogy tá rsai
ilyen ö ltö zé kben lá thatjá k. Az eljö vendő kirá lynak sohasem volt
ı́nyé re az udvari etikett é s a szigorú protokoll, mindkettő t
ré gimó dinak tartotta. A brit kirá lyi csalá dban meghonosodott tö bb
szoká ssal sem volt kibé kü lve, elavultnak é s tú l szigorú nak tartotta
ő ket.

1914-ben, amikor kitö rt az első vilá ghá ború , a herceg é ppen a

má sodik é vet vé gezte el az Oxfordon. Belé pett a brit seregbe, de tá vol

133
maradt a fronttó l. O volt a brit kirá lyi csalá d első olyan tagja, aki
repü lő gé pet vezetett, meglá togatta a sereget a csataté ren, é s ezzel
kivı́vta az alattvaló k szimpá tiá já t. A há ború befejezté vel Nagy-
Britannia ü res erszé nynyel szembesü lt, az addigi hú zó á gazat, a
kereskedelem is leá llt. Lloyd George-nak, az akkori
miniszterelnö knek eszé be jutott, hogy' a iatal, elbű vö lő é s
karizmatikus herceg az orszá g termé keinek legjobb nagykö ve-te
lehetne vilá gszerte. ı́gy a tró nö rö kö s tö bb mint egy' é vtizeden
keresztü l já rta a vilá g legeldugottabb helyeit, é s a brit kereskedelmet
reklá mozta, ahogy' elő tte mé g senki sem tette a kirá lyi csalá d tagjai
kö zü l. A hú szas é vekben a w alesi herceg akkora ismertsé gre tett
szert, mint egy' hollywoodi csillag. Indiá tó l, Argentı́ná n, Dé l-Afriká n
á t Japá nig lelkes rajongó k hada fogadta é s mindent megtettek, hogy'
kezet rá zhassanak vele vagy megszerezzé k az egyik kabá tgombjá t,
esetleg a zsebkendő jé t a zsebé bő l. A sajtó első szá mú kedvence lett,
akit a legtö bbet fé nyké peztek é s ü ldö ztek, a legtö bb iatal nő pedig
fü lig szerelmes volt belé .

Edward mindenhol, ahol megjelent, szenvedé lyt kavart. Sá rmos volt,
kivá ló ı́zlé ssel, maga volt az elegancia mintaké pe; lezseren é s
meré szen ö ltö zö tt, sajá t stı́lust teremtett, amit sokan utá noztak.
Rajongott a kalapoké rt, mindig egy kicsit fé lrecsapva hordta ő ket,
feltalá lta a Windsor-csomó t a nyakkendő kö té shez; az é lé re vasalt
nadrá got, a fekete-fehé r alkalmi cipő t. Edward ö tlete volt, hogy
kocká s mintá jú szö vetbő l szabatja kifogá stalan ö ltö nyeit, amelyekkel
a „walesi herceg’-ké nt vonult be a tö rté nelembe. Egyszerű , vidá m é s
modern fé r i volt, akit egy re inká bb zavart az udvari etikett, ezé rt a
lehető legtö bb idő t tö ltö tt a York House-i rezidenciá já n, a St. James
palotá ban.

Ugyanakkor a walesi herceg tudott é retlen, bohé m fé r i is lenni.

Sokan sajná lkoztak, hogy a tró nö rö kö st .gyenge é s né miké pp
gyermeteg jellemmel” á ldotta meg a sors. „Kö nnyelmű ” agglegé ny
é lete miatt tö bbszö r ö sszetű zé sbe kerü lt szigorú apjá val, aki
ké tsé gbe vonta, hogy első szü lö tt ia egy nap mé ltó lesz arra, hogy
felelő ssé gteljesen viselje a koroná t. „I la meghalok, a kö ly ö k
legfeljebb tizenké t hó napig tart ki’ mondta V. Gyö rgy a halá la elő tt. Az
idő bebizonyı́totta, hogy a kirá ly megé rté sei helytá lló ak toltak.
Mielő tt a herceg megismerte Wallist akirő l az a hı́r já rta, hogy
biszexuá lis - kizá ró lag há zas, karcsú es androgü n tı́pusú nő k irá nt

134
é rdeklő dö tt.. \ leghosszabb cs legkomolyabb kapcsolata a gy ö -nyö rű
é s elegá ns Freda Dudlcy Warddal bontakozott ki.

Amikor 1918-ban megismerté k egymá st, a herceg hú sz é ves volt, az

asszony pedig a parlament egyik ké pviselő jé nek, a Kirá lyi I lá z
alkamará sá nak felesé ge volt. A ké t tisztsé gbő l kifolyó lag a fé lj
minden nap ké ső n é rt haza, é s a vonzó Freda, aki szeretett t olna
szó rakozni, elkezdett eljá rni a herceggel. Edward tizenhat é ven
keresztü l ő rü lten szerelmes t olt belé , noha ez idő alatt azé rt
né há nyszor fé lrekacsintott. A kö ztü k lé vő szeretet é s bará tsá g csak
akkor tö rt meg, amikor a tró nö rö kö s egy má sik, elő kelő há zas nő vel
kezdett romá ncot, az amerikai Thelma Furness-szeL Amı́g nem hozta
ö ssze a sors Wallis-szal, Freda volt a legfontosabb nő az é leté ben, é s
mé g ké t lá nya is „tiszteletbeli nagybá csinak” fogadta a tró nö rö kö st,
akit „Kisherceg”-nek hı́vtak. Ij>rd Mountbatten, a herceg
unokatestvé re, aki elkı́sé rte yilá gkö rü li ú tjaira, igy ı́rta le a
tró nvá romá nyos Dudley irá nt é rzett szerelmé t: „Volt benne valami
fö ldö ntú li, valami szent. O volt az egy etlen nő , akit ı́gy' szeretett. O
megé rdemelte. Kedy'es y'olt é s jó , remek hatá ssal volt a fé r ira. Senki
má s nem hatott rá ı́gy'. Wallis lett a vé gzete."

1932. januá r 20-á n a yy'alesi herceg meghı́vta Simpsoné kat é s

né há ny bará tjá t, hogy- tö ltsé k y'ele a hé tvé gé t Fort Belvedere-ben, a
rezidenciá já n. Az é pü let egy' hatalmas park mellett á ll, kö zel a
Windsor-kasté lyhoz, ez y'olt a tró nö rö kö s kedv'enc pihenő helye.
Mivel alig né gy yen kilomé terre talá lható Londontó l, Edyvard
hé tvé gé nké nt gyakran lá togatott el ide, hogy tá vol lehessen udvari
teendő itő l. Harmincö t é ves korá ban kapta meg apjá tó l, V. Gyö rgy
kirá ly tó l a há zat, amit sajá t ı́zlé se szerint alakı́tott á t; itt y é gre
kedvé re é lvezhette a meghittsé get é s a szabadsagot, amire annyira y
á gyott. Itt szeretette meg a kerté szkedé st, maga metszette a fá kat, é s
virá gokat ü ltetett. Akiket meghı́vott a palotá ba, annak kö telező
feladata volt, hogy segı́tsen a há zigazdá nak gyomlá lni, fü vet nyı́rni es
cserjé ket ü ltetni.

Amint Simpsoné k megé rkeztek a Belvedere rezidenciá ra, a herceg

szemé lyesen fogadta ő ket az ajtó ban, é s kö rbevezette ő ket a há zban.
Nagy meglepeté sü kre a y'ezeté s sorá n nemcsak a szobá kat né zhetté k
meg, hanem a szekré nyeket is, ahol Edyy'ard elegá ns ruhá it é s
megszá mlá lhatatlan cipő jé t tartotta. A y'acsorá t a kellemes
é tkező ben fogyasztottá k el, amit dı́szes arany szaté nfuggö nyö k, egy'

135
nagy ká lyha, é s loy'as dı́sztá rgy ak tettek otthonossá . Edyy'ard vé gig
kedy'es é s igyelmes y'olt a ven-dé gekkel, mé g dudá lt is nekik tipikus
felfö ldi yiseletben: sapká t, gondosan szabott kabá tot, rö vid szoknyá t
é s ezü stcsatos cipő t y'ett fel. A hangulatos vacsora utá n a herceg
elő szö r ké rte fel tá ncolni Wallist. Evekkel ké ső bb a hercegné ı́gy
emlé kezett vissza az alkalomra: Jó l tá ncolt: ü gyesen é s nagy
kö nnyedsé ggel, remek ritmusé rzé kkel mozgott.” A herceg é s Simpson
asszony kapcsolata lassan, diszkré ten fejlő dö tt. Thelma Fumess
maradt a herceg kedvence, noha -azon a nyá ron má r má s hö lgyek
tá rsasá gá ban is mutatkozott, tö bbek kö zö tt a hı́res amerikai
repü lő ssel, Ameli-a Earharttal.

1933 decemberé ben Wallis é s a herceg kapcsolata vá ratlan

fordulatot vett. Kenyai utazá suk alkalmá val Thelma szakı́tott a
fé rjé vel, é s az é v vé ge felé ú gy dö ntö tt, hogy Ameriká ba utazik,
hogy segı́tsen ikertestvé ré n, Gló ria Vanderbilten, aki é ppen
egy per kellő s kö zepé n á llt tı́z é ves lá nya elhelyezé se miatt.
Né há ny nappal azelő tt, hogy elhagyta Angliá t, Thelma
talá lkozott Wallisszal, hogy elbú csú zhasson tő le. 1958-ban
megjelent memoá ijá ban Fumess asszony ı́gy emlé kezett a
mindkettejü k é leté t meghatá rozó talá lká ra: „I lá tom vagy né gy
nappal indulá s elő tt Wallisszal ebedeltem a Ritzben.
Elmondtam neki a terveimet... Mire ő azt felelte: »Oh, Thelma!
Az Emberké d (ı́gy' hı́vtá k maguk kö zö tt a herceget) nagyon
egyedü l fogja magá t erezni.* *1 lat, kedvesem vá laszoltam neki
- vigyá zz rá te, amı́g tá vol leszek. Tartsd szemmel, nehogy
fé lrelé pjen.*” A walesi herceg bú csú ké ppen á trepü lt
magá ngé pé vel Thelma hajó ja felett.

Miutá n Thelma elment, Simpsonek a herceggel é s né há ny bará tjukkal

a Dorchester I fotelben vacsorá ztak, é s a fé r i bevallá sa szerint akkor
szeretett bele Simpson asszony ba. Aznap ejjel Wallis a baljá n ü lt, es
nemcsak a „hercegsé ggel" kapcsolatos ké rdé seit el untatta, hanem
foly amato-san lekezelte, é s annak is hangot adott, ha nem é rtett vele
egyet valamiben. Windsor hercege ı́gy ı́rt az esté rő l: „Ekkor tettem
egy fontos felfedezé st: hogy' lehet egy fé r i é s egy nő kö zö tt i
ntellektuá lis kapcsolat is. Ekkor kezdtem el beleszeretni. Olyat hozott
az é letembe, ami hiá nyzott belő le. Meg voltam gy ő ző dv e ró la, hogy v
ele sosem unatkozné k, é s hogy ő fontos nekem.” Az est vé gé n a
herceg odafordult hozzá é s nagy komoly Sá ggal ı́gy szó lt: „Wallis,
maga az egy etlen nő , aki é rdeklő dö tt a munká m irá nt.”

136
Ugy tű nt, hogy' a walesi herceg ideá lis tá rsra lelt Wallis szemé lyé ben,
é s onnantó l kezdve a lehető legtö bb idő t igy ekezett vele tö lteni.
Minden elő zetes bejelenté s né lkü l megjelent Bryanston Court-i
há zá ban egy kokté lra, é s ott maradt vacsorá ra is a há zaspá rná l. Maga
huta fel telefonon Wallist, é s meghı́vta tá ncolni az Embassy klubba,
vagy' é ppen egy romantikus vacsorá ra a tú ró sban. Ernest Simpson, a
becsapott fé lj szenvtelenü l né zte, ahogy a herceg lö rtö l a felesé gé vel.
Amikor Thelma há rom hó nappal ké ső bb visszaté rt ú tjá ró l, rö gtö n
megé rezte, hogy a herceg hű vö sen viselkedik vele. Edward, aki
igyeltette szerető jé t, tudta, hogy' viszonyt kezdett New Yorkban egy
iatal, tehető s herceggel, Ali Khannal, aki ké ső bb, 1949-ben felesé gü l
tette Rita Hayworth-ö t. Edward talá n akkor vá llalta nyı́ltan
kapcsolatá t Wallisszal, aki irá nt ellená llhatatlan vonzalmat é rzett,
amikor megtudta, hogy' lady Furness hű tlen volt hozzá . Ha Thelma
Furness nem adta volna be a dereká t Ali hercegnek, talá n sohasem
vesztette t olna el a herceg kegyeit, é s a leendő VIII. Edward kirá ly
talá n nem is mondott volna le a tró nró l.

Má r akkor olyannyira egyé rtelmű volt Wallis é s herceg kö zö tti
kö lcsö nö s vonzalom, hogy' az amerikai dá ma nyilvá nosan is
rá pirı́tott szerető jé re. Egy Fort Belvedere-i vacsora sorá n Edward
ké zzel vett el egy salá talevelet, mire a mellette ü lő Wallis rá csapott a
kezé re: Xegkö zelebb haszná ld a ké st é s a villá t!" - utası́totta rendre,
mintha egy rossz gy erek szigorú nevelő nő je lenne. Az
asztalszomszé dok, kö ztü k Thelma Furness es az alá zatos Simpson ú r
megdö bbentek, é s megé rtettek kapcsolatuk jellegé t. Thelma akkor
jö tt rá , hogy bará tnő je, Wallis „tú lzottan jó l vigyá zott a hercegi é , mig
ő tá vol volt”. A vacsora utá n lady Furness hamar elvonult a szobá já ba,
é s má snap reggel diszkré ten, bú csú né lkü l, minden holmijá val
elhagyta a rezidenciá t. Vilá gossá vá lt, hogy a herceg szı́vé ben Wallis
lé pett a helyé re.

1934 á prilisá ban szá rba szö kkent 41 szá zad romá nca”. ı́gy'
titulá lta kapcsolatukat az amerikai sajtó . Es az esemé ny'
nemsoká ra alapjaiban rengette meg a brit kirá lysá got.

Akik együ tt lá ttá k ő ket, azok szamá ra nyilvá nv aló volt, hogy Wallis
volt a herceg hivatalos szerető je é s nem egy' egyszerű hó dı́tá sró l van
szó . A kirá lyi csalá d aggodalommal igyelte, hogyan forgatja fel
fenekestü l Wallis Edward é leté t, aki elvesztette a fejé t emiatt a
liberá lis amerikai nő miatt, aki há zas é s rá adá sul má r tú l is van egy \

137
á lá son. Má r nem titkoltá k kapcsolatukat, é s a walesi herceg
nyilvá nosan, tá rsasá gban is vá llalta ú j szerető jé t. Nemcsak szı́nhá zba
é s operá ba já rtak együ tt, hanem Wallis elkı́sé rte ő t a kö vetsé gek
fogadá saira é s kü lö nfé le á llami ü nnepé lyekre. A herceg azt szerette
volna, ha a londoni tá rsadalom megismerné ezt a „fantasztikus” nő t,
aki minden kegyé t é lvezte. Wallis nagy hatá ssal volt a herceg é leté re,
a fé r i egyre jobban fü ggö tt tő le, é s ez komolyan aggasztotta a
tró nö rö kö s kö zvetlen kö rnyezeté t.

Az az amerikai „jö ttment nő ” a herceg ké t bevett rezidenciá já nak, Fon
Bevederé nek es a York 1 louse-nak ú rnő je lett a St. James palota
terü leté n. O vá lasztotta ki a menü t, ké nye-kedve szerint
megvá ltoztatta a szobá k dekorá ció já t, é s utası́tá sokkal lá tta cl a
szemé lyzetet ané lkü l, hogy tekintettel lett volna a kirá ly t ré gó ta
szolgá ló k kilé té re. Amikor má r ké ső re já rt, es kö zeledett az idő . hogy
tá ncoljanak az Embassy klubban vá g) a Kit Karban, Wallis lelketlenü l
felverte a szolgá ló kat, hogy eleget tegyenek szeszé lyes ké ré sé inek. A
kirá ly leghű sé gesebb es legré gebbi szolgá ló i gyű lö ltek ő t, szerintü k
„gonosz szá ndé kkal megrontotta é s magá hoz é desgette a korona
vá romá nyosá t”; ú gy é rezté k, rangon aluli szá mukra Simpson asszony
nak engedelmeskedniü k, aki a szemü kben egy kö zö nsé ges, elvá lt
amerikai nő volt.

1934 nyará n Edward meghı́vta ny aralni Wallist Spanyolorszá gba é s

Franciaorszá gba. A herceg kivett augusztusra egy' há zat nem messze
Biarritztó l, é s felajá nlotta Simpsoné knak, hogy lá togassá k meg.
limest elő szö r utası́totta vissza az ajá nlatot, é s helyette Bessie
Merryman né ni kı́sé rte el a legnagyobb ö rö mmel kedvenc
unokahú gá t. A pá r é lvezte a napsü té st é s a strandot a francia
tengerpart baszk ré szé n, ú sztak, golfoztak, bridzseztek é s az estet a
kaszinó ban tö ltö tté k. Egy felejthetetlen hó nap utá n Wallis é s Edward
tová bb folytatta az idilli vaká ció t a Rosaura jacht fedé lzeté n, amely a
herceg egy ik bará tjá é volt, é s egy ké thetes hajó -utat tettek a
Fö ldkö zi-tengeren. Kö zben há rom romantikus napot tö ltö ttek
Mallorcá n, ahol a sziget é szaki ré szé n, a Formentor hotelben szá lltak
meg. A kö rutat Cannes-ban folytattá k, ahol egy luxushotelben
pihentek meg, é s a herceg é jjeli egykor elrendelte, hogy nyissá k ki a
Caitier boltot, hogy t ehessen a szerető jé nek egy' gyé má nttal é s
smaragddal dı́szı́tett karkö tő t. Ez t olt az egyik első nagy é rté kű
é kszer, amit Windsor hercege jö vendő beli felesé gé nek ajá ndé kozott
harmincö t együ tt tö ltö tt é vü k alatt.

138
Sokat ı́rtak á rtó l, hogy milyen hatá ssal volt Wallis Edwardra, de
bá rmi is legyen az igazsá g, ké tsé g sem fé r hozzá , hogy' ez a kevé ssé
nő ies, parancsolgató , é les hangú nő teljessé ggel rabul ejtette a
herceget. Londonban az a hı́r já rta, hogy ki inomult szexuá lis
techniká kat sajá tı́tott el a Sanghajban tö ltö tt idő alatt, amikor az első
fő ijé vel é lt. Né há ny é letrajzı́ró szerint Simpson asszony dominá ns
karaktere jelentette az egyik vonzerő t ebben a kü lö nö s kapcsolatban.
Edward titokban é lvezte, hogy' kö nyö rö gnie kell Wallisnak, pé ldá ul
azé rt, hogy adjon neki tü zet vagy nyú jtsa oda neki a kenyeret ebé d
kö zben. Freda Dudley, a herceg exbará tnő je nagyon is ertette a
kapcsolat lé nyé gé t. ,A szerelem betege lett. Bá rmelyik nő rabszolgá ja
lett, aki szerette ő t, é s tö ké letesen fü ggő vé tudott vá lni tő le. Ilyen volt
a termé szete; egy igazi mazochista. Szerette, hogyha megalá zzá k, ha
leszó ljá k. Ez a szö gletes á llt! amerikai nő meg fé ktelen é s erő szakos
volt. Felfedezte a herceg sebezhető sé gé t, é s azonnal ki is haszná lta.”
De a herceg é s Wallis kapcsolata tú lmutatott a puszta izikai
vonzalmon.

Gy ö rgy' herceg, Edward ö ccse, aki Kent hercege lett, 1934. november
29-é n vette el Marina gö rö g hercegnő t. Ké t nappal az egybekelé s
elő tt gá laestet rendeztek a pá r tiszteleté re a Buckingham palotá ban.
A kirá lyi pá r elrendelte, hogy' Wallis Simpson nevé t hú zzá k ki a
meghı́vottak listá já ró l. Ekkor kezdő dö tt meg a há ború a kirá ly i
csalá dban, fő ké nt Má ria kirá lyné é s a yorki hercegné , ké ső bb VI.
Gyö rgy' felesé ge, valamint Wallis kö zö tt, ami egé szen Windsor
hercegé nek halá lá ig tartort. A szü lő k Wallis irá nt é rzett elutası́tá sa
mé lyen é rintette, é s ké ptelen volt szeretettel fordulni felé jü k. A
kirá lyt nem az zavarta, hogy a iá nak szerető je van, hanem az, hogy
nyilvá nosan mutogatja é s hivatalos ú tjaira is magá val \ iszi.

1935 ő szen V. Gyö rgy kirá ly megbetegedett, é s elő szö r kerü lt

veszé lybe az é lete. Az uralkodó é leté nek utolsó ké t é vé ben
folyamatosan az utó dlá s gondja miatt aggó dott.
Elviselhetetlennek tű nt szá má ra az a gondolat, hogy
első szü lö tt, nő tlen, negyven é ves iá ra hagyja a tró nt, aki egy
rossz hı́m nő be szerelmes. V. Gyö rgy szı́vbő l azt kı́vá nta, hogy a
tró non inká bb má sodszü lö ttje, Albert herceg kö vesse, azutá n
pedig unoká ja, Erzsé bet, aki irá nt szinte rajongott. A kirá ly
januá r 19-é n halt meg é s má r sosem tudhatta meg, hogy'
kı́vá nsá ga teljesü l-e, é s egy kor, nem is olyan soká ra, kedvenc
unoká ja jut a tró nra, a mostani II. Erzsé bet. V. Gyö rgy halá los

139
 agyá n arra ké rte hites feleseget, hogy ne fogadja iá nak Jbű nö s
szerető jé t’'. Az anyakirá lynő é leteitek utolsó napjá ig betartotta
ı́gé reté t.

Botrány a palotában

Apja halá la utá n a walesi herceg VI11. Edward né ven lé pett tró nra,
mint „az Egyesü lt Kirá lysá g, Nagy-Britannia, Eszak-ı́rorszá g é s a
tengerentú li terü letek, Irorszá g kirá lya, valamint India csá szá ra.” O
lett a vilá g leghatalmasabb ura, é s alattvaló i, akik jó l ismerté k gy
engé it, mé gis mé lyen tisztelté k. 1936. januá r 22-é n nem tudta
leplezni aggodalmá t. „Mindig azon gondolkoztam, hogyan tudná m
helyrehozni a dolgokat é s ehenni Wallist a beiktatá si szertartá s elő tt,
( amit 1937 má jusá ra tű ztek ki). Az volt a legrosszabb, hogy
ké ptelensé gnek tű nt elinté zni. Ké telyeim miatt 1936 maga volt a
pokol szá momra” - vallotta Windsor hercege.

A kirá ly halá lakor Wallis a londoni há zban é lt, é s é vekkel ké ső bb
felidé zte a tö rté nteket. A herceg felhı́vta telefonon é s azt mondta
neki: „Mindennek vé ge, szerelmem! Apa nemré g meghalt. Bertie
(Albert herceg) é s é n Londonba repü lü nk holnap hajnalban, hogy
reszt vegyü nk a Kirá lyi Taná cs Bizottsá gá nak beiktató ü lé sé n. Lá tni
akarlak. Vegzek, amilyen hamar csak tudok.” Az akkor meg Simpson
asszony beismerte, hogy1 amikor é rtesü lt a kirá ly halá lá nak hı́ré rő l,
nyugtalansá g lett ú rrá rajta. Azt hitte, hogy ettő l a ponttó l
megvá ltozik majd a kapcsolata Daxiddel, ahogy' ő hı́rta a herceget.
Fé lt, hogy' elveszı́ti, ahogy' az első fé ijé t is, Spencert: „Biztos voltam
benne, hogy nagy fá jdalom vá r ram. Nagy on tetszett az a tilá g, amibe
Dá vid vezetett be, szebbné l szebb há zakban laktunk, fontos
embereket ismertü nk meg, akikfejet hajtottak elő ttem... De valami
folyton azt sú gta, hogy ennek hamar vé ge szakad. Es megtudod, mily
en is az elviselhetetlen fá jdalom.”

Má snap azonban minden azirá nyú ké telye szertefoszlott, hogy
Edward szereti-e. A kirá ly megszó lı́totta kinevezé sé nek hivatalos
beje-leü té sekor a St. James palota egyik erké ly é rő l. Nagy
meglepeté sé re é s a jelenlé vő k megrö kö nyö dé sé re a frissen
kihirdetett VIII. Edward odalé pett hozzá é s ı́gy szó lt: „Soha semmi
nem vá ltoztathat azon, amit irá ntad é rzek.” I mmá r Edward volt a brit
á llam feje, de tudta, hogy nem teljes jogú kirá ly 1937. má jus 12-ig,
amı́g meg nem koroná zzá k. Az ú j kirá ly meghı́vta Wallist a kinevezé si

140
ü nnepsé gre, é s ezzel ké sz volt é rvé nyesı́teni politikai akaratá t, ami
miatt szé p szá mú ellensé get szerzett magá nak.

Stanley Baldwin miniszterelnö knek nem volt szimpatikus a iatal

kirá ly, aki sohasem rejtette vé ka alá , hogy' lelkesedik a fasizmusé rt é s
a ná ci Né metorszá gé rt. Az udv arban jó l lá tszott Wallis befolyá sa, aki
a fasiszta Olaszorszá g fontos szemé lyisé geinek szerető je volt, tö bbek
kö zö tt Galeazzo Cianó é , Mussolini vejé é, Edward pedig szimpatizá lni
kezdett Hitler tevé kenysé gé vel, aki 1933-ban jutott hatalomra. Mikor
Baldwin elrendelte, hogy né zzenek utá na Simpson asszony kı́nai
tevé kenysé gé nek, kiderü lt, hogy fontos ná ci tisztekkel volt
bará tsá gban, pé ldá ul Joachim von Ribbentroppal, a ké ső bbi nemet
kü lü gyminiszterrel. A korabeli FBI-jelenté sekben az all, hogy
Ribbentrop Wallis szerető je volt londoni nagy kö vetsé ge idejé n, es
kettejü k szoros kapcsolata tová bbra is megmaradt. Amikor Wallis elv
á lt a fé rjé tő l, von Ribbentrop, akit majd 1946-ban első ké nt ı́té ltek el a
ná cik kö zü l a nü rnbergi bı́ró sá gon há ború s bű nö ssé g é s genocı́dium
vá djá val, tizenhé t vö rö s rozsá t kü ldö tt a nő nek, ú gy' tű nik, ennyi
é jszaká t tö ltö ttek egy ü tt.

VIII. Edward kirá ly , II. Vilmos csá szá r unokaö ccse sosem titkolta a
né met né p irá nt é rzett csodá latá t. Ereiben né met vé r folyt, é s az
angol kirá lyi csalá d germá n felmenő kkel rendelkezett. Apja, V. Gyö rgy
ú gy dö ntö tt, hogy 1917 jú liusá ban, az. első vilá ghá ború alatt
megvá ltoztatja a Szá sz-Coburg-Gotha há z nevé t Windsorra, hogy
feledtesse a dinasztia né met eredeté t. Azzal, hogy a kirá ly
szimpatizá lt a ná ci Né metorszá ggal, egyú ttal kifejezte szá mos
korabeli angol cs sajá t tá rsadalmi osztá lyá nak é rzelmé t, akik I lit-
lerben a kommunizmus elő retö ré sé t el szembeni vé dő bá styá t lá ttá k.

1936 jú liusá ban Emest Simpson, akit Wallis tö nkretett drá ga
szeszé lyeivel é s a lehető sé geiketjó cská n meghaladó
é letmó djá val amit Bryanston Courtban folytattak, elkö ltö zö tt
londoni laká sá bó l, é s azt mondta a felesé gé nek, hogy' indı́tsa
meg a vá lá st, amikor kedve tarja. Emestnek nő it egy szerető je,
Mary Raf lay, kö zö s bará tnő jü k, aki bemutatta ő ket egymá snak
a new york-i há zban, 1926 kará csony á n. Wallis azonnal
kö zö lte a jó hı́rt Edwarddal, aki maga gondoskodott egy jó
ü gyvé drő l, hogy mielő bb tú llehessenek a vé gelá thatatlan
ü gymeneten. A vá lá st 1936 októ beré ben ı́rtá k alá , é s a hı́rt
egé szen diszkré t mó don adtá k kö zre az ú jsá gok a tá rsadalmi

141
 rovatban. Aznap Edward egy csodá latos, né gyzet alakú , kö zel
20 kará tos smaragd kö ves jegygyű rű t ajá ndé kozott
szerető jé nek az alá bbi felirattal: „Most má r kerten 27/X/36”.
Ez volt az eljegyzé sü k dá tuma. A hı́res kő a Nagy Mogul
legendá s smaragdjá nak egy ik fele, amit a szaké rtő k a
legnagyobb é s legszebb darabnak tartanak. Caitier Bagdadban
(Irakban) szerezte, é s csinos kis summá é rt kerü lt a kirá ly
tulajdoná ba.

Nagy-Britanniá ban Wallis é s a kirá ly kapcsolatá t szigorú titokké nt

kezelté k, é s csak a pá rhoz kö zelá lló csalá dtag tudott ró la. Ennek
ellenere 1936 augusztusá ban Wallis elkı́sé rte a kirá ly t é s né há ny egy
é b meghı́vottat egy fö ldkö zi-tengeri hajó ú tra. Kö rbejá rtá k
Jugoszlá via, Gö rö gorszá g é s Tö rö korszá g partvidé ké t. VIII. Edward é s
Simpson asszony a fé nyké peken fü rdő ruhá ban ú szik a tengerben,
vagy é ppen eveznek egy' csó nakban. A felvé telek megjelentek az
amerikai é s euró pai sajtó ban hosszadalmas cikkekkel együ tt,
amelyek a kapcsolatukat fejtegetik. A botrá ny' azé rt duzzadt
hatalmassá , mert a kirá ly é s kı́sé rő je a kö rú t sorá n talá lkozott II.
Gyö rgy gö rö g kirá llyal é s III. Boris bolgá r cá rral, valamint Pá llal,
Jugoszlá via ré genshercegé vel. Igaz, hogy' nem ő k voltak Euró pa
vezető uralkodó i, mé gis a kirá ly szé gyent hozott a brit koroná ra. A
kirá ly azé rt tett ı́gy, mert bı́zott abban, hogy' Wallis a koroná zá s
napja, 1937. má jus 12-e elő tt elvá lik. Mindekö zben a britek ittyet
há nytak uralkodó juk hı́rhedt romá ncá ra Simpson asszonnyal, akit
egy é bké nt is alig ismertek.

Maga Wallis Simpson azt á llı́totta, hogy Mallorcá n tö ltö tt rö vid
lá togatá suk alatt lé pté k á t „azt a hatá rt, ami a bará tsá got a
szerelemtő l elvá lasztja.” Windsor hercege ké ső bb bevallotta, hogy a
Baleá ri-sziget idilli helyszı́n volt arra, hogy megfogalmazó djon benne,
hogy elveszi ezt a nő t, noha nem á rulta el neki. De most, miutá n
tró nra kerü lt, tudta, hogy nem lesz kö nnyű osztoznia Anglia
uralkodó já val a tró non. jSoha senki sem hitte, hogy Dá vid megké ri a
kezemet. De ő magá tó l é rtető dő nek vette, hogy é n ott leszek mellette.
Gyakran ú gy ereztem, hogy azt gondolja, hogy egy nő arra való , hogy
szó rakozzon vele a fé r i, nem arra, hogy komolyan vegye. Ernest, a
fé ljem igyelmeztetett, hogy en csak a hab vagyok Dá vid tortá já n” -
emlé kezett vissza Wallis. Simpson asszony sohasem akart
hozzá menni a herceghez, neki elé g volt, ha é lvezhette a tá rsasá gá t é s
a fé nyű ző é letet mellette. De amikor kirá llyá koroná ztá k, a

142
rö geszmé sen szerelmes Edward mé g szigorú bbá é s szeszé lyesebbé
vá lt. Azt gondolta, hogy mindenhez van joga, é s bá rmit elé rhet,
amihez csak kedve szottyan.

Edward Wallis irá nt é rzett odaado szerelme egy re komoly abb

hatá ssal lett kirá ly i teendő ire. Veleszü letett szé tszó rtsá ga é s
pontatlansá ga meg elviselhetetlenebbé v á lt, mert foly ton igyekezett
a szerelme kedv eben já rni, mé g akkor is, ha ezzel mindenkit megv
á rakoztatott. Wallis, aki j< >1 ismerte a né lkü lö zé st, egy való di
tü ndé rmesé be csö ppent szerető je oldalá n: luxuscirká ló k, hajnalig
tartó bá lok, gy ertyafé nyes vacsorá k é s csodá latos ajá ndé kok vá rtak
rá . Októ ber kö zepé n á tkö ltö zö tt egy fé nyű ző , hatalmas, (>y ö rgy
korabeli há zba, amit a kirá ly bé relt ki neki nyolc hó napra, né há ny
nappal a koroná zá s elő tt a Cumberland Terrace 16. szá m alatt, az
elegá ns Regent’s Parkban. Ké nyelmes lakosztá ly volt, elő kelő bb, mint
a Bryanston Court, é s bá r bú torozottan adtá k ki, Wallis szerző dtetett
egy div atos londoni lakberendező cé get, akik né há ny helyisé get
á talakı́tottak.

A kirá ly nagy né pszerű sé gnek ö rvendett, mert modern é s felké szü lt
uralkodó nak tartottá k, aki é rzé keny a tá rsadalmi
igazsá gtalansá gokra, mé gis kevé ssé mutatkozott nagylelkű nek,
miutá n a tró nra kerü lt. Az egy ik első ajá ndé ka Wallisnak egy való di
autó , egy' Kanadá ban gyá rtott Buick pontos má solata volt, a
motorhá ztető n az első modell jelvé nyé vel. De az alattvaló kat
megbotrá nkoztatta, amikor az uralkodó ú gy dö ntö tt, hogy
modernizá lja az é letet a palotá ban, é s Wallis azt taná csolta neki,
hogy' kü ldje el a legidő sebb é s beteg szolgá ló kat é s csö kkentse tı́z
szá zalé kkal a teljes szemé lyzet bé ré t. Bá r a kirá ly vagyoná t
ké ptelensé g t olt felbecsü lni, felkereste a comwalli hercegsé g
kezelő it, é s azt ké rte tő lü k, hogy egyetlen cent tartozá s felett se
hunyjanak szemet. Mindekö zben Wallis elherdá lta a pé nzt ú j
bú torokra, ré gisé gekre, hogy' kidekorá lja az ú j há zakat, é s a legjobb
szabó któ l rendelt magá nak ruhá kat. Amikor ellá togatott a
Buckingham palotá ba, kö zö lte a kirá llyal, hogy' a fő é pü let szerinte
tú lzottan ré gimó di, é s teljesen fel kellene ú jı́tani é s á t kellene
rendezni. Sokak szerencsé jé re Simpson asszony nem é lt soha a
Buckingham palotá ban, amely jó esé llyel jelentő s é s kö ltsé ges
vá ltozá son ment volna keresztü l, ha rajta mú lik.

143
Ugy' alakult, hogy' a miniszterelnö k vetett vé get a helyzetnek.
Októ ber 20-á n taná cskozott a kirá llyal, aki akkor szá molt be neki
elő szö r Simpson asszonnyal való kapcsolatá ró l. A talá lkozó n
megké rte a kirá lyt, hogy' é lje nagyobb diszkré ció val a romá ncá t,
ahogy elő ző szerető ivel is tette. Baldwint meglehető sen aggasztotta,
hogy' Wallis kapcsolatban all Ribbentroppal, Hitler bizalmasá val,
mert attó l fé lt, hogy az asszony á llamtitkokat szivá rogtat ki a
né meteknek é s az olaszoknak. Ezé rt, é s mert lá tszott, hogy' Edward
ké ptelen titokban tartani a bizalmas informá ció kat, a brit kormá ny
ú gy hatá rozott, hogy nem vonja be az uralkodó t a Miniszterek
Taná csá nak dö nté seibe, nehogy azok illeté ktelen fü lekbe jussanak.

A helyzet tarthatatlanná vá lt, ú gyhogy a kirá ly november 16-á n

kö zö lte Baldwinnal, hogy szeretné elvenni Simpson asszonyt, é s ha
erre nincs mó dja kirá lyké nt, akkor ké sz lemondani a tró nró l. Mindezt
kö zö lte é desanyjá val, Má ria kirá lyné val is, aki sikertelen kı́sé rletet
tett, hogy'jobb belá tá sra bı́ija a iá t. A kirá ly ú jra talá lkozott a
miniszterelnö kkel, é s felvetette elő tte a morganatikus há zassá g
lehető sé gé t, ı́gy egybekelhetett volna Wallisszal, igaz, hogy nem lett
volna automatikusan kirá lyné , csupá n há zastá rs, é s nem vá lt volna a
kirá ly i csalá d tagjá vá , utó djaik pedig nem tartoztak volna bele a
tró nö rö klé si lá ncba. De ezzel a kirá ly é lvezhette volna annak
tá rsasá gá t, akire vá gyott, é s egyú ttal a tró nt is. De Baldwin igyekezett
bojkottá lni ezt ajavaslatot, amit vé gü l az egy ik kormá ny sem
fogadott el (sem a brit, sem a tengerentú li terü leteké ).
Elké pzelhető nek tű nt, hogy a brit né p megszavazza, de az esemé nyek
nagyon felgyorsultak.

A brit sajtó vé gü l december 3-á n megszellő ztette a kirá ly szerelmi
viszonyá t, é s a botrá ny á ltalá nossá vá lt. Az ú jsá gı́ró k kö rbevetté k
Wallis Cumberland Terracc-bcli há zá t. A kirá ly eltö ké lte, hogy
lemond a tró nró l, ha nem kapja meg, amit akar. Wallis kö nyö rgö tt,
hogy' ne tegye, ké ső bb ı́gy szá molt be a tö rté ntekrő l: .Az já rt a
fejemben, hogy senki, mé g é n sem tudom megvá ltoztatni a
vé lemé nyé t; é s ha ott maradok é s mé gsem hallgat rá m, akkor
onnantó l fogva le nem mosom magamró l, hogy titokban
meggyő ztem, hogy mondjon le a tró nró l.” Wallis a kialakult helyzet
miatt a sajtó kereszttü zé be kerü lt, é s ké nytelen volt Franciaorszá gba
menekü lni. Fá jdalomdı́jké nt magá val vitte né há ny kedvenc szemé lyes
tá rgyá t, pé ldá ul csecsebecseit, tö bbek kö zö tt nagy é rté kű rubint,
gyé má ntcs smaragdé kszereit. Simpson asszony eddig a pontig egy

144
extrá t agá ns eh á lt asszony volt, aki angol arisztokratá kkal já rt ö ssze,
é s akinek senki sem szentelt egy sort sem, 1936-ban viszont mint
hı́res szemé lyisé g, hirtelen a sajtó ü ldö zö ttjé vé vá lt.

A brit kormá ny kezé ben volt a jelenté s Wallisró l, amely nemcsak

arró l tanú skodott, hogy együ ttmű kö dö tt a né metekkel, hanem
beszá molt magá né leté nek intim ré szleteirő l, amirő l a kirá ly mit sem
sejtett. Mialatt mindenki a dinasztia ö sszeomlá sá t vá rta, Simpson
asszonyt szigorú an meg igyelté k, é s ı́gy derü lt fé ny arra, hogy
mikö zben a kirá ly a lemondá sá t fontolgatta, ő viszonyt folytatott egy
má sik fé r ival. Guy Marcus Trundlé val, a brit lé gierő egykori
piló tá já val, aki autó kat is á rult. A brit titkosszolgá lat jelenté seibő l az
derü l ki, hogy a fé r i harminché t é ves volt, „udvarias, jó vá gá sú , remek
rá ncos, aki tudta, hogy minden nő t az ujja kö ré tud csavarni”. A VIII.
Edward kirá ly lemondá sá val kapcsolatos aktá kat 2003-ban ny
ilvá nossá gra hoztá k. Az á llt bennü k, hogy' Wallis fő ké nt gazdasá gi
okokbol felt, hogy' elveszti a jö vendő beli kirá ly szere-teté t, é s ü gy é lt
arra, nehogy tú l kö zel engedje magá hoz szerető jé t.

Edward nem tudta, hogy Wallis titokban má s fé r ival talá lkozik, ezé it
megpró bá lta kijá tszani utolsó ká rtyá já t. Elment a miniszterelnö k
rezidenciá já ra, a Downing Streetre, é s bejelentette Baldwinnak, hogy'
ha a kormá ny é s az angliká n egy há z el is utası́totta a morganatikus
há zassá g lehető sé gé t, szeretné a brit né p elé bocsá tani a ké rdé st.
Baldwin szenvtelen arccal azt vá laszolta neki, hogy alkotmá nyellenes
lé pé s lenne ö sszehı́vni a né pszavazá st, es igy elmen kı́vü l hagyni a
kormá ny dö nté sé t; é s ezzel bezá rult a kirá ly elő tt az utolsó ajtó .
December n-é n a kirá ly Winston Churchillel ebé delt, aki az utolsó
pillanatig mellette á llt. A kirá ly bevallotta neki, hogy nem maradt
má s lehető sé ge, mint lemondani a tró nró l. VIII. Edw ard mé g aznap
este, 326 napnyi uralkodá s utá n ismertette a B BC-n kö zvetı́tett
beszé dé ben lemondá sá nak okait, amit a britek tö bbsé ge nem
fogadott jó l: „Itt a Windsor kasté ly. Edward herceg kirá lyi felsé gé t
halljá k.” A szentimentá lis beszé d vé gé n az uralkodó megpró bá lta
elmagy ará zni v isszav onhatatlan dö nté sé nek oká t: „El kell
fogadnotok, amikor azt mondom, hogy' ké ptelen vagyok elviselni ezt
a sú lyos terhet. Nem tudok eleget tenni kö telessé gemnek, ha nem
á llhat mellettem az a nő , akit szeretek. [...] Es azt akarom, hogy
tudjá tok, hogy dö nté semet ö nké nt é s egyedü l hoztam...”

145
Wallis a Lou Viei villá ban, a Rogers há zaspá r fé nyű ző , cannes-i,
franciaorszá gi lakosztá lyá n hallgatta a kirá ly bú csú beszé dé t. A
beszé d utá n dü hkitö ré se volt, é s tö bb vá zá t falhoz vá gott.
Csillapı́thatatlan indulatot é rzett, meit ugyan a kirá ly gesztusa
bizonyı́totta, hogy szereti ő t, ő mé gis jobban szeretett volna a kirá ly
szerető je maradni é s é lvezni a kö zö s, pazar é letmó dot Angliá ban. A
kirá ly felmentette ugyan Wallist mindennemű felelő ssé g aló l, é s
vá llalta, hogy sajá t maga hozta meg a dö nté st, mé gis Wallis lett
minden tá madá s cé lpontja, „a kirá lysá g legnagyobb ellensé ge, az
amerikai boszorká ny”, aki egyes sajtó orgá numok szerint „a
legrosszabbat hozta ki Edward Dá vidbó l”. A kirá ly dö nté se ú jra a
tá rsadalom peremé re sodorta ő t, ahonnan egé sz eleté ben menekü lni
igyekezett. Mit sem szá mı́tott, hogy felajá nlotta, hogy' nem adja be a
vá ló pert, hogy vé get vessen a krı́zisá llapotnak, vagy hogy levelet ı́rt
Ofelsé gé nek, é s kö nyö rgö tt neki, hogy ne mondjon le, hanem inká bb
eltű nik az é leté bő l: Jobb lenne, ha ú gy oldaná m meg a problé má t,
hogy eltű nö k a szı́nrő l, hiszen a helyezet tarthatatlan é s
mindkettő nket megnyomorı́tott."

Simpson asszony memoá ijá ban tö bb oldalt szentelt azoknak a

napoknak, amelyek megvá ltoztattak Anglia tö rté neté t. To\ á bbra is
meg volt gy ő ző dt e arró l, hogy mé g ő sem tudta volna lebeszé lni a
kirá ly t a lemondá sró l, de elismerte, hogy neki nem kel lett volna
elhagy nia Angliá t: Azt hiszem, a legnagyobb hibá t azzal kö vettem cl,
hogy elmentem Angliá bó l. De amikor ú tnak indultam, biztos toltam
benne, hogy az angolok sosem bocsá jtjá k meg nekem, ha a kirá ly uk
magukra hagyja ő ket; é s azt gondoltam, hogy majd meggy ő zik é s
visszatartjá k... Es akkor elemi erő vel hası́tott belé m, hogy nem
ismertem jó l Angliá t, é s egyá ltalá n nem ismertem az angolokat.” ı́gy
szá molt be azokró l a napokró l: „Sohasem á lmodtam arró l, hogy
kirá lyné leszek. Ezt muszá j leszö geztem. Teljessé ggel abszurd lett
volna. Es egyben nevetsé ges is, hogy a kirá ly, aki a hit vé delmező je,
egy elvá lt asszonyt vá laszt kirá lyné nak. Tö bb megoldá s lé tezett volna
arra, hogy ne legyek kirá lyné . Az egy ik a morganatikus há zassá g. De
nem sü rgetett minket semmi, hogy megoldjuk a ké rdé st. A kirá ly
teljessé ggel biztos volt a dolgá ban. Es akkor jö tt a csapas. Minden
megvá ltozott bennem, amikor meglá ttam magamat az ú jsá gok
cı́mlapjá n. Mely fá jdalmat é s remé nyt esztettsé get é reztem.
Megmondtam neki, hogy' miné l messzebb megyek Angliá tó l, erre ő
azt felelte, hogy' bá rhová is menjek, ő kö vet engem...”

146
Ahogy V. Gyö rgy' a halá los á gyá n kı́vá nta, má sodik ia, az akkori yor-
ki herceg lett VI. Gyö rgy' kirá ly. A St. James palotá ban má sodszor
hirdette a kirá lyi hı́rnö k, hogy Windsor Albert Eredetiek Arthur
George lett „egyetlen é s tö rvé nyes urunk”. Az ú j uralkodó , aki
ké nytelen volt testvé re helyé be lé pni, egy’ skó t arisztokratá t vett
felesé gü l, Isabel Bows-Lyont, akitő l ké t lá nya szü letett: Erzsé bet
hercegnő , a mostani uralkodó , valamint Margit hercegnő . VI. Gyö rgy'
koroná zá si szertartá sá ra a kitű zö tt dá tum szerint 1937. má jus 12-é n
kerü lt sor a Westminster apá tsá gban. Egy hó nappal ké ső bb Edward
elvette WallistFranciaorszá gban, é s ezzel kezdeté t vette a
szá mű zeté s, amely a vá rtná l tová bb tartott. Indulá s elő tt az ú j kirá ly
testvé ré nek adomá ny ozta az „Okirá lyi Felsé ge Edward herceg,
Windsor hercege” cı́met. A há zassá gkö té s napjá n derü lt ki szá má ra,
hogy' e pompá s cı́m nem tette lehető vé , hogy' Wallis hozzá hasonló an
kirá lyi felsé ghez mé ltó bá ná smó dban ré szesü ljö n.

Amikor 1936. december 12-é n Windsor hercege felü lt a Boulogne-

bó l Bé csbe tanó vonatra, csak az já rt a fejé ben, hogy mielő bb Wallis
mellett lehessen. De a vá lá ssal kapcsolatos tö rvé nyek elő ı́rtá k, hogy a
pá r ne talá lkozhasson, amı́g a nő vá lá sa vé glegessé nem vá lik. Ezek
alatt a hó napok alatt Edward Rotschildé k kasté lyá ban aludt, ahol volt
ideje erő t merı́teni, rendbe hozni pé nzü gyeit é s elgondolkozni
Wallisszal tervezett bizonytalan jö vő jé n. A herceg naponta felhhxa
jegyesé t, olykor ké t teljes ó rá n keresztü l is beszé ltek. Wallis ekkor
mé g nem té rt magá hoz a sokkos á llapotbó l, amibe a lemondá s hı́re
hallatá n kerü lt. A sajtó é jjel-nappal lesben á llt Cannes-i rezidenciá ja
elő tt. Wallis ı́gy emlé kezett vissza a lemondá s é s a vá lá s kö zö tt eltelt
idő szakra: „Való sá gos fogoly voltam Cannes-ban... Fé ltem
nyilvá nosan mutatkozni, mindig attó l tartottam, hogy' valaki, talá n
egy' angol nyilvá nosan sé rtegetni kezd az utcá n...”

1937. á prilis 27-é n Wallis Simpson vá lá sa hivatalosan is lezajlott, é s

Edward vé gre talá lkozhatott vele. Amikor a nő kiment elé a verneuil-i
pá lyaudvarra, té rdet hajtott a herceg elő tt, akit „nagyon sová nynak é s
fe-

szü ltnek” lá tott, é szrevette, hogy „sokat szenvedett é s teljesen

meggyö tö rte csalá djá nak viselkedé se.” Hosszas tá vollé tü k utá n

147
eleinte nem telt felhő tlenü l az együ tt tö ltö tt idő . Wallis emlé kei
szerint „elő szö r is tudtomra adta, hogy eltá volodott a csalá djá tó l, regi
tisztsé gé tő l, é s a legtö bb bará tjá tó l, ú gyhogy fontos szá mot \ etü nk
azzal, hogy há zasé letü nket való szı́nű leg teljes magá nyban tö ltjü k”.
Edward mé lyen sajná lta, hogy a brit né p ú gy bá nt Wallisszal, é s ú gy
é rezte, hogy mé g ő is magá val rá ntja a mé lybe. Wallis mé g mindig
neheztelt a kirá ly vá ratlan lemondá sa miatt, ezé rt kö zö lte vele:
„Semminek nem hagyom, hogy eltaposson, sem a brit birodalomnak,
sem az amerikai sajtó nak. Együ tt kialakı́tjuk a kö zö s é letü nket, szé p
é letü nk lesz.”

Edward mihamarabb szerette volna megtartani az eskü vő t, mé gis

ú gy dö ntö ttek, hogy jú lius elejé re halasztjá k, é s ı́gy nem zavaijá k meg
Albert herceg, a testvé r koroná zá si szertartá sá t. Az esemé ny re a
Tours-hoz kö zeli, candei kasté lyt \ alasztottá k a Loire vö lgyé ben, cs a
sok egyé b rossz dö nté s mellett emiatt is megbé lyegezté k ő ket
politikailag. Tulajdonosa. Charles Bedaux Wallis rendelkezé sé re
bocsá totta a hatalmas ingatlant, hogy' a herceggel egy fensé ges,
privá t helyen tarthassak meg az eskü t ő jü -ket. Bedaux ismert francia,
multimilliomos ipari mé rnö k volt, aki egyben kiemelt ná ci ké m é s I
litlcr kö zeli bará tja is volt. A kasté ly kivá lasztá sa ké tsé g kı́vü l nem
volt é ppen a legszerencsé sebb, fő ké nt, ha igyelembe vcsz-szü k, hogy
a hercegé krő l gyanı́tottá k, hogy szimpatizá lnak a ná cikkal.

Jú nius 3-á n Windsor hercege é s Wallis ö sszehá zasodott Candé ban, a
szertatá s egyszerű volt, alig tizenhat ré sztvevő vel. Kint az ú jsá gı́ró k
é s fotó sok egy' kisebb sereget tettek ki, é s dokumentá ltá k „az
é vszá zad eskü vő jé t”. A sajtosok nem tudtak arró l, hogy Edward
levelet kapott VI. Gyö rgy tő i, a testvé ré tő l, aki arró l tá jé koztatta bá ty
já t, hogy ő maga haszná lhatja a Kirá lyi Felsé g cı́met, de Wallis é s
kö zö s utó daik nem. Fő ké nt a hercegnek volt ez szomorú ná szajá ndé k,
aki remé lte, hogy legalá bb a testvé rei megjelennek az esemé nyen.
„Mié rt teszik ezt velem é p-

148
pen ma?" tette fel a keserű ké rdé st az egyik vendé gnek. Windsor
hercege sohasem beké it meg ezzel a megalá ztatá ssal é s elrendelte,

149
hogy a ceremó nia utá n minden bará tjuk, é s a szemé lyzet szó lı́tsa
„Kirá lyi Felsé gnek" é s az ú rhö lgyek hajtsanak té rdet elő tte.

A herceg bá nata é s Wallis szemmel lá tható feszü ltsé ge ellené re a pá r
higgadt maradt a ceremó nia elő tti fé nyké pezé s alatt. Wallis hosszú
krepp- é s hideg fé nyű selyemruhá ban tü ndö kö lt, amit az amerikai di\
á ttervező Mainbocher á lmodott meg, hogy ö sszhangban legyen a
ceremó nia helyszı́né vel, a kasté ly dı́szszalonjá nak halvá nyzö ld, vizes
á rnyalatá val. A nevezetes alkalomra hajdı́sznek egy egy edi, toliakkal
é s tü llel dı́szı́tett kalapot vá lasztott. Kesztyű je kifejezetten erre az
alkalomra ké szü lt, hogy viselhesse a jegygyű rű jé t. Menyasszonyi
ruhá já t vilá gszerte lemá soltá k, alig egy hé ttel az eskü vő utá n a fazon
kapható volt New York nagy á ruhá zaiban elé rhető á ron, tö bbfé le
anyagbó l cs szı́nben. A herceg egy 45 zafı́rral é s gyé má nttal ki rakott
szé les Van CIccf&Arpels karkö tő t ajá ndé kozott felesé gé nek, amely
tö ké letes ö sszhangban á llta ruhá val.

Cecil Beaton, a hivatalos udvari fé ny ké pé sz ré szt vett a
rendezvé nyen, amirő l ı́gy mesé lt: „Szereti a herceget, de szerintem
nem szerelmes beié .” Egy má sik vendé g, Wallis ré gi bará tnő je ı́gy
nyilatkozott az ú jsá gı́ró knak: Ahogy viselkedik vele, azt egyszerű en
korrektnek nevezné m. Olyan hatá st keltett, mint akit nem hat meg,
hogy egy' ná la iatalabb fé r i szerelmes bele." Talá n Cecil Beaton nem
té vedett. Wallis imá dott Bessie nenjenek ı́rott levelé ben egy
alkalommal bevallotta, hogy bosz-szantotta, hogy Edward anny ira
fü gg tő le, hogy bejelenté s né lkü l megjelenik ná la, hogy á llandó an
hı́vogaqa é s gyermeteg é s né miké pp patetikus szerelmes leveleket
ı́rogat neki. O egy fü ggetlen é s liberá lis nő volt, aki nem tű rte el a
birtokló szerelmet, é s azt sem, ha egy fé r i á llandó jelenlé té vel
fojtogatta. De azon a csodá latos napon a candé i kasté lyban
elhatá rozta, hogy boldoggá teszi a fé ijé t, azt a tö ré keny, melankolikus
é s meggy ö tö rt fé r it, aki mindené t, mé g csalá djá nak szereteté t is
elvesztette.

150
Száműzetésre ítélve

A friss há zasok dé lutá n fé l né gykor elindultak Buickjukban egy
sofő rrel Velence felé , ahol megkezdté k mé zesheteiket. Ettő l a
pillanattó l fogva folyton kı́sé rettel já rtak mindenhová . Velü k tartott a
herceg szolgá ló ja, a hercegné szobalá nya, az ü gyinté ző , aki a
protokollá ris teendő kkel foglalkozott, é s egy' inspektor, aki a hatá r-
é s vá mü gyeket egyengette. Rajtuk kı́vü l velü k tartott a hercegné ú j
titká rnő je é s a szemé lyzeti igazgató , aki tekinté ly es poggyá szukat,
266 bő rö ndjü ket is kezelte. Az ú jdonsü lt há zasok a Laroche-
Migennes pá ly audvaron szá lltak fel az osztrá k Tirolba tartó Orient
Expressre, ahol ké t hó napra bé reltek ki egy impozá ns kasté lyt.
Ausztria felé a vonat megá llt né há ny ó rá ra Velencé ben, é s a pá r
bejá rta gondolá val a csatornavizeit, etette a galambokat a Szent Má rk
té ren é s megné zte a Baziliká t, mikö zben kı́vá ncsiskodó k bá multá k
ő ket, akik kedé lyesen kö szö ngettek nekik.

Való di ná szú tjuk a vvasserleonburgi kasté lyban vette kezdeté t. Az

é pü let egy fallal kö rü lvett XIII. szá zadi erő d egy' sziklaszirt tetejé n,
Villach kö zsé g kö zelé ben. A kasté lyban negyven szoba volt,
hozzá tartozott egy teniszpá lya, egy' fű tö tt uszoda, istá lló k é s egy
kö zeli golfpá lya. Az egy enruhá t viselő szolgá ló k hada felsorakozott
fogadá sukra a kö vezett udvaron. A kü lö n tö ltö tt hó napok utá n
semmire nem vá gy tak jobban, mint felelevenı́teni tá rsadalmi
é letü ket é s ú jra talá lkozni ré gi bará taikkal. Elő szö r tudtak ú gy'
sé tá lni a dombokon é s a kö rnyező tavak menté k, hogy nem zavarta
ő ket a fotó sok hada. Ennek ellené re a hercegné bevallotta
ö né letı́rá sá ban, hogy' mindkettejü k szá má ra nehé z idő szakot
jelentett a ná szú t, fő ké nt azé rt, mert ú jra meg ú jra ö sszezö rrentek a
lemondá s ké nyes té má já n. Wallis folyton a herceg fejé hez vá gta, hogy
lemondott a tró nró l. Szerinte, ha beleegyezett volna, hogy egyedü l ő t
koroná zzá k meg, é s ha lett volna elé g tü relme, ahogy a bará tai,
pé ldá ul Winston Churchill taná csolta, a dolgok má ské pp is
alakulhattak volna: JVIost nem utá lna é s sé rtegetne mindenki a
lemondá s miatt, é s ö ssze tudtunk volna ú gy há zasodni, hogy ő a
kirá ly."

A pá r szá mű zeté sbe ké ny szerü lt, ami megnehezı́tette kapcsolatukat.
Wallis nemcsak azt sajná lta, hogy elvesztette addigi kivá ltsá gait,
hanem hiá ny zott neki az Angliá ban megszokott, aktı́v tá rsadalmi

151
é let. Most ott volt mellette egy semmittevő fé r i, aki minden
pillanatban rajta csü ngö tt, é s szomorú volt, mert a csalá dja elfordult
tő le. VI. Gy ö rgy kirá ly é s a felesé ge való já ban attó l fé lt, hogy Wallis é s
Edward egy pá rhuzamos udvart é pı́tenek ki mellettü k. Edwardtó l
megvontá k ajá radé ká t, amitő l csak mé g mé rgesebb lett a kapcsolata
az ö ccsé vel. I lı́rcsck voltak, é s szeretté k ő ket Olaszorszá gban é s
Ameriká ban is. Akarton á is ment Windsor hercege é s hercegneje,
temé rdek ú jsá gı́ró vette ő ket kö rü l es minden kijelenté sü ket é s
megny ih á nulá sukat á rgus szemekkel igy elté k, é s lehoztá k a
sajtó ban.

Vé gü l a pá r ú gy dö ntö tt, hogy tú llé p a tö rté nteken é s megpró bá l
felejteni, amire Wallis ı́gy emlé kezett: „Elhatá roztuk, hogy ú j eletet
kezdü nk, mintha a csalá d nem is lé tezne. Elkezdtem azzal foglalkozni,
amire mindig is vá gy ott: egy sajá t há zat teremteni, nem kasté lyt. Oly
at, mint Fort Belvederé ben, ahol a vé rmé rsé kleté nek megfelelő é letet
é lhet.” Való di első kö zö s otthonuk a La Croe kasté ly volt, Antibes-ben,
a vá rost bará taik, Rogersé k javasoltá k, mint ideá lis eskü vő i helyszı́nt.
Amikor a pá r elő szö r já rt ott, egy bő i beleszeretett a csodá latos
elhelyezkedé sé be. Az ö thektá ros, impozá ns rezidencia való já ban egy'
há romszintes tá llá volt tizenké t fé ny es szobá val, tengerparti
kilá tá ssal é s hatalmas kelttel. Eppen ilyen rejtekhelyé t kerestek, ezé rt
ki is bé relté k tı́z é vre. A herceg é letkedve visszaté rt, é s Angliá bó l
elhozatott né há ny bú tort é s legkedvesebb tá rgyaikat, ami segı́tett,
hogy' felidé zzé k Fon Belvedere hangulatá t. Wallis egyr kisebb
vagyoné rt alakı́ttatta á t a La Croé t, é s berendezté k sajá t vilá gukat. A
szemé lyzet kö teles volt jnadam’-ké nt szó lı́tani Wallist, é s amikor
maguk kö zö tt vagy' idegenek elő tt beszé ltek ró la, akkor „Kirá lyi
Felsé gé nek hı́vtá k. A té rdhajtá s nem volt kö telező , de a teljes
szemé lyzetnek á llva kellett maradnia a jelenlé té ben.

„Az volt a ké rdé s, hogy' menekü ltek mó djá ra viselkedjü nk-e vagy
sajá tos szı́nhá zi elő adá st rendezzü nk. Dá vid kirá lynak szü letett; é s
kirá lyké nt is \iselkedett. Amikor meghá zasodott, minden palotá já t
elvesztette-, é s a betanı́tott szemé lyzetet is, akik mindent elinté ztek.
De megmaradt az esze é s a jelleme, aká rcsak kirá lyi hajlama. Es ú gy
lá ttá m, hogy nekem kö telessé gem, hogy felidé zzem ezt benne es
lehető vé tegyem, hogy kirá lyi eletet é ljen való di kirá lysá g né lkü l" -
ina Wallis memoá rjá ban. A hercegné igyekezett az é ppen aktuá lis
rezidenciá jukon biztosı́tani mindennemű ké nyelmet é s pompá t a
hosszú szá mű zeté sü k ideje alatt, hogy felidé zze az angol kirá lyi

152
udvar hangulatá t. Csodá latos laká sokat es palotá kat bé reltek, é s
mindet nagyvonalú an rendezte be, fé nyű ző esté ly eket szervezett,
amire temé rdek pé nzt kö ltö tt.

1937-ben a Windsor hercegpá r meggondolatlan hivatalos lá togatá st

tett a ná ci Né metorszá gban. Meg akartak né zni „né há ny olcsó ,
szociá lis laká st”. Az eskü vő nek helyszı́nt adó Candé -kastely
tulajdonosa, Charles Bedaux volt, aki lelkesı́tette a herceget egy
ö tlettel, ami ré gó ta foglalkoztatta: ismeije meg in situ a
„nemzetiszocializmus alatti né met jó lé tet.” A herceg repesve vá rta,
hogy' a palotá ban valami olyat tehessen, ami kimozdı́tja a
semmittevé sbő l, ezé rt nagy ö rö mmel á llt az ú thoz, amelynek sorá n
felesé get első alkalommal fogadhattá k majd hivatalosan kü lfö ldö n. A
Windsor-há zaspá r kilenc né met vá rosban já rt, é s megismerkedett a
Harmadik Birodalom legfontosabb vezető ivel. Utjuk tető pontja az
volt, hogy talá lkoztak Adolf Hitlerrel, aki októ ber 22-é n fogadta ő ket
Berchtesgadenban, impozá ns hegyi magá nrezidenciá já n.
Lá togatá sukat a Fü hrer propagandaké nt haszná lta fel, ami a má sodik
vilá ghá ború kitö ré sekor nem tü ntette fel tú l jó szı́nben a herceget. Az
egé sz vilá got bejá rta az a fotó , amelyen Wallis é s Edward szı́vé lyesen
kö szö nti a diktá tort.

Azon a szomorú , kevé s ö rö met hozó té len Wallis Simpsont - aki a
legjobb hanté couture divathá zak visszaté rő vendé ge volt - csak az a
hı́r dobta fel, hogy rá kerü lt a „tı́z legjobban ö ltö zö tt nő ” listá já ra, ahol
-aztá n né gy egy má st kö vető é vben szerepelt. A herceggel ellenté tben
Wallis nem alakı́tott ki sajá t stı́lust, de szellemesen é s elegá nsan
viselte kedvenc tervező inek, Dió i nak, Balmainnek, Rochas-nak,
Givenchy-nak é s Mainbocher-nak a ruhá it. „Nem vagyok csinos, nem
sokra tartom magam, é s ha magamra né zek, az egyetlen dolog, amit
tehetek az, hogy jobban ö ltö zö m a tö bbi nő né l" - vallotta W'aliis
harminchat é ves korá ban. Es ké tsé g kı́vü l ı́gy is lett, é vente nem
kevesebb, mint szá zezer dollá rt kö ltö tt a ruhatará ra, szekré nyé ben
tö bb mint ké tszá z pá r cipő cs ö tven esté lyi á llt, é s akkor mé g nem is
emlı́tettü k egy má sik gyenge pontjá t, a bő rkabá tokat. Egyszerű é s
klasszikus stı́lusa, nyurga termete é s testalkata mé g jobban kiemelte
é rté kes é kszereit.

A Vogue é s a Harper’s Bazaar hosszú riportokat kö zö lt a hercegi pá r

ki inomult stı́lusá ró l, é s legfő ké nt pompá s lakosztá ly aik
berendezé sé rő l. A há zassá g első ké t é vé ben a hercegné , aki a Bry

153
anston (lourt-ben má r bizonyı́totta, hogy milyen remek há zigazda, „a
ki inomultsá g é s a jó ı́zlé s” mintaké pé vé vá lt. 1938 ny ará nak elejé n,
mikor Euró pa a há ború felé sodró dott Wallis é ppen a La Croé \illa
nagyszabá sú á talakı́tá sá nak utolsó simı́tá saival foglalatoskodott.
Miutá n lett egy fé nyű ző é s ké nyelmes nyá ri rezidenciá juk, elkezdett
egy pá rizsi há zat keresni, ahol a té li hó napokat tö lthetté k. Vé gü l egy
XVI. Lajos korabeli stı́lusú há zat bé relt a csillogó Suchet sugá rú ton,
amely tö ké letesnek tű nt a vendé -gek fogadá sá ra. Wallis elmerü lt a
há zak dı́szı́té sé ben é s a há zi szemé lyzet kivá lasztá sá ban, ő maga
szerző dtette a komorná kat, a laká jokat, a fő pincé reket é s a
konyhafő nö kö t. Hű maradt jelmondatá hoz, miszerint „sohasem lehet
elé ggé gazdag é s elé ggé vé kony az ember”, amit egy' alkalommal egy'
ú jsá gı́ró nak mondott é letbö lcsessé g gyaná nt. U gyhogy a hercegné
tová bbra is vagyonokat kö ltö tt ré gisé gekre é s á lomlaká sainak
dı́szı́té sé re.

Amikor 1939 szeptemberé ben kitolta má sodik vilá ghá ború , a
Windsor hercegpá r La Croé -ban pihent, tá vol a pá rizsi hő sé gtő l. Es
mint megannyi euró pai szá má ra, az é letü k gyö keresen megvá ltozott.
Az esemé nyek hirtelen jö tt vá ltozá sa miatt a biit kormá ny ú gy
dö ntö tt, hogy' itt az ideje, hogy a herceg visszateljen, es hazá já t
szolgá lja. Ké t é vnyi tá volié t

154
utá n Wallis é s Edvvard, oldalukon elvá laszthatatlan terrieijeikkei,
á tkeltek a La Manche csatorná n, majd a kirá lyi mó ló ná l Winston
Churchill fogadta ő ket. A kirá lyi csalá d teljes mé rté kben igyelmen
kı́vü l hagyta ő ket, é s megtiltotta nekik, hogy a Buckingham palota
vagy bá rmely má s kirá lyi rezidencia kö zelé be meré szkedjenek. A
hercegi pá r sokak szá má ra persona non gratá \'á vá lt, az angol
felső osztá lybeli ré gi bará taik is há tat fordı́tottak nekik.

A há ború alatt a herceg altá bornagy i posztot kapott a brit felderı́tő
hadtest franciaorszá gi á llomá shelyé n, de sosem lé phetett kö zvetlen
kapcsolatba a brit hadsereggel. Wallis ré szt vett a francia
mentő szolgá lat munká lataiban, mig feije kü lö nbö ző szı́nhelyeket
lá togatott. 1940. má jus 10-é n, mikor I iitler tankokkal vonult be
Pá rizsba, a hercegi pá r elhagy ta á llomá shelyé t, é s Biarritzba
menekü lt. Ez az ö nző é s gyá va reakció mé g rosszabb szı́nben tü ntette
fel egyé bké nt is ké tes szemé ly ü ket. I lá rom hó nappal ké ső bb vé gre
sikerü lt talá lni a hercegnek egy elfoglaltsá got, hogy tá vol lehessen
Angliá tó l, amı́g elü l a vihar. Winston Churchill, az akkori

155
miniszterelnö k megtette a hetszá z, de csak harminc lakott szigetbő l
á lló Bahamá k kormá ny zó já nak. A szigetcsoport a brit birodalomhoz
tartozott, é s tö bbsé gé ben fekete bő rű ek es mulattok laktá k.

1940. augusztus 7-é n megé rkeztek Nassauba, a fő vá rosba. A herceg
nem is sejtette, hogy rangja jelenté ktelen, é s inká bb szá mű zeté sbe
é rkezett. Ennek ellené re ú gy dö ntö tt, hogy lelkesen teljesı́ti munká já t
é s hivatalos kö telessé geit. A hercegi pá r é rkezé se nagy port kavart a
kis gy armaton, ahol tú lá radó kedvessé ggel fogadtá k Anglia egy kori
kirá lyá t. A Windsor-pá rra né gy é v szá mű zeté s vá rt a tá v ö li
szigetvilá gban, elzá rva bará taiktó l es megfosztva a korá bbi
ki inomult é letstı́lustó l. Wallis, aki hozzá szokott a francia Rivié ra
kellemes hő mé rsé kleté hez, nem tű rhette a tikkasztó hő sé get é s a
sziget pá rá s kiimá já t. De mé g nagy obb megrá zkó dtatá s volt szá má ra,
amikor felfedezte, hogy a kormá nyzó i rezidencia a való sá gban egy
rozoga, mindennemű komforttó l mentes é pü let, amelyben
„hemzsegtek a termeszek é s a molyok, é s teljessé ggel lakhatatlan
volt”, ahogy maga a herceg fogalmazott. Wallis egy New York-i
dekoratő r segı́tsé gé vel egy kisebb vagyonbó l pompá s rezidenciá vá
vá ltoztatta a ré gi kormá nyzó i há zat, amely immá r mé ltó volt a tö bbi
bé relt laká sukhoz.

Mikö zben Wallis á talakı́ttatta a nassaui há zat, é leté ben elő szö r
vá llaltjó té konysá gi szerepet, ahogy egy kormá nyzó felesé gé hez illett.
Iskolá kat, kó rhá zakat lá togatott, sajá t pé nzbő l nyitott egy kismama
kliniká t, é s seré nyen tá mogatta a szigeten lakó nő k ké pzé sé t.
Mindenhol kifogá stalan ö ltö zé kben jelent meg. A hercegi pá r rö vid
idő alatt megunta a bahamai é letet. Wallis gyakran megké rte a fé ijé t,
hogy vigye el Miamiba, az ottani strandokon, csupa gazdag é s hı́res
emberrel kö rü lvé ve ú jra otthon é rezte magá t. A Windsor-pá r
nagyvilá gi é s ki inomult volt, utá ltá k a sziget „vidé ki é s pletyká s” gy
armati lé gkö ré t. A iillasztó tró pusi hő sé g é s az elzá rtsá g é rzé se
kikezdte Wallis egé szsé gé t; az egyik amerikai ú tja sorá n meg kellett
mű teni gyomorfeké llyel. A hercegné a New York-i Roosevelt
kó rhá zban lá badozott, egy' tı́zszobá s lakosztá lyon, hat á poló lá tta el,
akik el sem mozdultak mellő le.

1945. má rcius 15-é n, né há ny hó nappal mandá tuma lejá rta elő tt
Windsor hercege lemondott bahamai kormá nyzó i tisztsé gé rő l. Noha
tová bbra is leveleket ı́rt Londonba, hogy' egy hivatalos tisztsé gre tegy
en szert, mint pé ldá ul washingtoni brit nagykö vet, amit megtagadtak

156
tő le, ké ső bb mé gis ez lett utolsó tisztsé ge, amit orszá gá nak kormá nya
felajá nlott neki. Hat é v tá volié t utá n Windsoré k hajó ra szá lltak
kö zvetlen szemé lyzetü kkel é s temé rdek poggyá szukkal é s Euró pa
felé vetté k az irá nyt. Ettő l fogva az é letü k fé nyű ző é s egyben ü res lett.
Ok lettek a glamour mintaké pei, é s bá rhol is laktak, felkapottá tetté k
a helyet, pé ldá ul a Có te d’Azurt. Elsa Maxwell, a kö zé leti kró niká s ı́gy'
ı́rt ró luk: „Aká rhová is megy' a herceg é s a hercegné , hirtelen ott jelen
lesz az egé sz vilá g, az elegá ns vilá g, é s termé szetesen »a szé p
emberek®.”

A Windsor hercegpá r akkoriban ismerte mcgJimmy Donahuc-t, a

multimilliomos Frank W. Woolvvorth unoká já t, a hó bortos Barbara
Hutton unokatestvé ré t. A New York-i gazdagok vilá gá nak hı́res
igurá ja, aki é les nyelvé rő l é s exhibicionista hajlamá ró l volt hı́res. A
sző ke, magas, jó megjelené sű fé r i elismert homoszexuá lis volt, kacé r
t olt é s jó humorú , aki tudta, hogyan szó rakoztassa a dá má kat
nagyhangú kom-mentá ijaival. Jimmy harmincné gy é ves volt, amikor
„a Windsor pá r ké retlen jó bará tjá vá vá lt”. Nyolc é ven keresztü l
mindenhová velü k tartott. Sajá tos vonzereje Waliist é s Edwardot is
rabul ejtette, Wallisszal nyilvá nosan lö rtö lt. A hercegné má r unta,
hogy folyton neki kell szó rakoztatni dologtalan fé get, ı́gy
há tJimmyben tö ké letes szö vetsé gesre lelt. Eljá rhatott vele inni é s

157
tá ncolni a divatos é jszakai bá rokba. Nem é rdekelte ő ket, mit
beszé lnek a há tuk mö gö tt az emberek, miutá n a pezsgő megtette
hatá sá t, ké ső é jjelig folytattá k a mulatozá st a hercegé k rezidenciá já n.
1954-ben megszakadt Wallis é s botrá ny os playboyt kö zö tt a
kapcsolat, a fé r i romba dö ntö tte a hercegné jó hı́ré t, a iatal
milliomos szemtelensé gé t é s kö zvetlenkedé sé t má r a herceg sem
tű rhette.

Az ö tvenes é vekben Windsoré k bekerü ltek a kialakuló fé lben lé vő
nemzetkö zi elit soraiba; mé rhetetlenü l vagyonosak voltak, fé nyű ző
é letet eltek, de nem tű ntek boldognak. Monoton é letü ket a
semmittevé s jellemezte, ú gy Pá rizsban, mint a vidé ki
Franciaorszá gban, Londonban vagy New Yorkban. Wallis
szemé lyisé ge megvá ltozott, gú nyos, szeszé l\es é s rugalmatlan lett.
Ahogy' mú ltak az é lvek, megutá lta a cé ltalan é s szá mű zeté sben
tö ltö tt é letet egy' olyan fé r i oldalá n, akinek má r nem voltak titkai
elő tte. „El se tudjá k ké pzelni, menynyire nehé z é s kimerı́tő egy'
é leten keresztü l a nagy Ot alakı́tani” - vallotta be a hercegné egy’
alkalommal. Fé rje azzal pró bá lta meg enyhı́teni gyakori
depresszió já t, hogy' mesé s, egyedi é kszerekkel lepte meg. Ebbő l a
korszakbó l szá rmazik a csodá latos gyé má nt-, ametiszt-, é s
tü rkizbross, amit a herceg Cartier-tő l rendelt. A Cartier Jeanne
Toissant tervezte bross volt az első legendá s pá rduc alakú é kszer a
hercegné gyű jtemé nyé ben.

Az elkö vetkezendő é vekben a Windsor pá r elkö ltö zö tt a New York-i
Waldorf toronyhá zbó l a pá rizsi Ritz hotelbe. Emellett a jó l szituá ltak
kedvenc nyaraló helyein bukkantak fel, pé ldá ul Palm Beach-en, New-
portban vagy' a francia Rivié rá n, a La Croé villá ban, amit
megtartottak. Pompá s é letü k volt, ő k voltak a jó ı́zlé s es a felszı́nesseg
megtestesı́tő i. Mulatsá gok, golf, ká rtya, tengeri fü rdő zé s, bankettek,
tá nc az é jszakai bá rokban: ehhez hasonló programok tö ltö tté k ki
napjaikat. De ahogy ö regedtek, mindketten egyre inká bb a sajá t
vilá gukba menekü ltek. A herceg egyre bogarasabb é s egyre iikarabb
lett; amikor golfozott, nem adott borravaló t az ü tő hordó knak, é s
hosszú ó rá kon á t né zte egy ö reg malombó l ú jdonsü lt kertjé t, Neuilly
kö zelé ben. Ekö zben Wallis rö geszmé sen igyelt a sajá t testé re, é s
fá radhatatlanul lá togatta a szé psé gszalonokat. Kö zel hatvan é ves
korá ra ké t eszté tikai mű té tet vé gezte-

158
tett az arcá n, a nyaká n, é s utá na soká ig lá badozott. Szö gletes é s
arrogá ns arca nyugtalanı́tó lá tvá ny lett.

159
1952. februá r 6-á n tragikus hı́r rá zta meg a herceget: meghalt
testvé re, VI. Gyö rgy kirá ly. Tizenö t é vet uralkodott, a tró non lá nya, II.
Erzsé bet, a jelenlegi uralkodó kö vette. A herceg New Yorkban
é rtesü lt a hı́rrő l, é s a Queen Maryn ú tnak indult, hogy ré szt vehessen
a temeté sen. Jú nius 2-á n megkoroná ztá k II. Erzsé beté t, de Edward
nem t ett ré szt a ceremó niá n, bá rmennyire is szerette az unokahú gá t.
Tudta, hogy' a kirá lyi csalá d, é s fő kent az Anyakirá lynő tiltakozott
y'olna Wallis jelenlé te ellen, ezé rt visszavonhatatlanul
visszautası́totta a meghı́vá st. 1953. má rcius 24-é n meghalt Má ria
kirá lynő , Edyy'ard ké nyszerbő l v'ett ré szt a temeté sé n, majd
visszaté rt felesé ge mellé .

1952-ben a Windsor pá r talá lt egy há zat, ahol vé gleg letelepedett. A
Bois de Boulogne-ban, Neuilly-hez kö zel bukkantak rá a kisebb,
takaros kerttel kö rü lvett XVIII. szá zadi palotá ra, ahol korá bban De
Gaulle tá bornok é lt. Wallis ezú ttal ismé t á talakı́totta a belső tereket
é s elegá ns, ki inomult lé gkö rt teremtett a herceg nagy ö rö mé re. A
hatvanas é v'ekben a Windsor há zaspá r egyre bogarasabb lett, é s mé g
nagyobb lá bon kezdtek é lni, harminc szolgá ló t alkalmaztak, akiknek
ú rnő jü k minden kö vetelé sé t é s szeszé lyé t ki kellett á llniuk. Wallis
naponta kivasaltatta velü k az ö sszes lenvá szon lepedő t mé g a
dé lutá ni pihenő utá n is; a szolgá ló knak é s a komorná knak, akiket
egyé bkent sohasem izettek ki a tú ló rá é rt, addig nem fejezhetté k be a
munká t, amı́g az utolsó vendé g ké ső é jjel el nem hagyta a rezidenciá t.
Csak a kony há n heten dolgoztak: egy francia sé f, egy kisegı́tő , egy'
mosogató é s tö bb szolgá ló . A kü lö nö s magá nvacsorá kra hiy'atalos y
endé geket a bejá rati ajtó ná l hé t, ü nneplő be ö ltö zö tt laká j fogadta.
Akkoriban má r kö ztudott y'olt, hogy' milyen extravagá ns pá rt
alkotnak: Wallis pé ldá ul minden á ldott nap ki nyomtattatta há rom
mop-szuk napi menü jé t franciá ul, amit a sajá t sé jü k ké szı́tett el.

A herceget viszont egy re kevé sbé é rdekelte felesé gé nek tá rsasá gi
é lete é s seké lyes mulatsá gai, jó ideje egy vidé ki há zra vá gyott, ahol
kerté szkedhetne, é s ahol a hé tvé gé ket tö lthetné . Akkor vettek egy kis
XVII. szá zadi malmot, alig huszonö t kilomé terre Neuilly-tő l, Gifeur-
Ivette telepü lé sen. A herceg felké rt né há ny é pı́té szt, hogy tegezzenek
a vidé ki Franciaorszá gban egy angol stı́lusú há zat, ahol felidé zhetné k
a Ford Belvederé ben eltö ltö tt boldog é veket. Há rom é s fé l é vbe é s
csinos kis ö sszegbe kerü lt, mire megé pü lt a Le Moulin de laTuilerie;
de a munka felü gyeleté vel é s a kert á talakı́tá sá val tö ltö tt idő

160
boldogan telt, a herceg való di virá g- é s fű szernö vé ny-rengeteget
telepı́tett.

Windsor hercegé nek egé szsé ge kö zben lassú romlá snak indult, é s
1964-ben, hetxen é ves korá ban retinalevá lá s miatt meg kellett
mű teni. A privá t londoni kliniká n fogadta II. Erzsé betet. Wallisszal
1936 ó ta nem talá lkoztak, akkor Erzsé bet meg szinte kislá ny volt. A
herceg megragadta az alkalmat, hogy sı́rhelyet igé nyeljen a Frogmore
kirá ly i mauzó leumban. Egyú ttal azt is ké rte, hogy Wallist majd melle
temessek el, es a szertartá s mindkettejü k eseté ben a Szent Gyö rgy-
ká polná ban legyen. II. Erzsé bet minden bizonnyal megható dott, é s
megı́gé rte nagybá tyjá nak, hogy teljesı́ti v 'é gakaratá t.

1971-ben az orv osok rosszindulatú daganatot fedeztek fel Edvv

ardná l, é s megoperá ltá k a torká t. Windsor hercege 1972. má jus 29-
é n, nem sokkal hetvennyolcadik szü leté snapja utá n hunyt el
otthoná ban. Wallis igy ekezett a nyilvá nossá g elő tt nem kimutatni
é rzé seit, de miutá n á tkarolta fé ljenek mozdulatlan testé t, onnantó l
fogva ú gy' tű nt, mint aki má r nem is ezen a vilá gon já r. A herceg
testé t II. Erzsé bet ı́gé rete szerint a Szent Gyö rgy-ká polná ban hely
ezté k ö rö k nyugalomra, ahol britek ezrei v ettek vé gső bú csú t „a
koroná zatlan kirá lytó l”. A kirá lynő egy gé pet bocsá tott Wallis
rendelkezé sere, hogy Londonba repü lhessen a temeté sre. A
Buckingham palotá ban szá llt meg, ahová 1935 ó ta nem tette be a
lá bá t. A hercegné szigorú gyá szt tartott, egy fekete Givenchy
selyemruhá t

-viselt. Azé rt volt ké pes kiá llni a nyilvá nossá g ele, mert erő sen be volt
nyugtató zv'a; az utolsó pillanatban mé gis ú gy dö ntö tt, hogy a
televı́zió ban né zi meg a ceremó niá t, mert fé lt, hogy' idegö sszeomlá st
kap.

Wallis Simpson tizenné gy' é vvel é lte tú l a fé ijé t, ezalatt az idő alatt
tulajdonké ppen begubó zott a Bois de Boulogne-i rezidenciá ba, é s a
maradé k bará tjá tó l is eltá volodott. Gondtalanul é lhetett annak a
vagyonnak kö szö nhető en, amit a herceg rá hagyott, ami kö rü lbelü l
nyolcmillió dollá r lehetett, leszá mı́tva az é rté kes é kszergyű jtemé nyt.
Má r nem volt mellette az a fé r i, aki é lete vé ge felé azt ké rte, hogy
Wallis kapja meg a Kirá ly i Felsé g cı́met. Az emlé keibő l é lt. A herceg
halá la utá n ú gy' dö ntö tt, hogy' nem nyú l a szobá já hoz, amely tele volt
Wallisró l ké szü lt fé nyké pekkel, é s mé g a herceg kifogá stalan ö ltö ny

161
eit is megtartotta, rendre a szekré nyben ló gtak. „O volt a mindenem”
- vallotta be egy' bará tnő jé nek, miutá n elvesztette David-et. Es talá n
igaz is volt, é s Windsor hercegné je beleszeretett abba a fé r iba, aki
é leté nek utolsó napjá ig tö retlenü l csodá lta.

Eddig a pontig Wallis irigy lé sre mé ltó egé szsé gnek ö rvendett, de
1972 vé gé n tö bbszö r elesett, eltö rte a csı́pő jé t é s né há ny bordá já t.
Egy' darabig á gynyugalomra ké nyszerü lt, amit egyenesen utá lt, mert
semmi szó rakoztató dologgal nem tö lthette az idejé t. Valamelyik
bará tja azt javasolta, hogy kezdjen el jó té konykodni, é s lá togasson
meg nincstelen betegeket, hogy jobb szı́nben tü ntesse fel magá t, de ő
mindig ellená llt az ö tletnek. Alig tette ki a lá bá t otthonró l, csak ritká n
ment el szı́nhá zba vagy' moziba. Fé lt, nehogy valaki megtá madja vagy
tú szul ejtse sajá t rezidenciá já n. A kirá ly lemondá sa utá n é veken
keresztü l sé rtegető leveleket, bombá val való fenyegeté seket kapott,
é s né vtelen telefoná ló k zaklattá k. Windsor hercegé nek halá la utá n a
neuilly-i há z lett a menedé ke: minden ablakra riasztó t, vastag rá csot
szereltetett, a bejá rati ajtó t folyton lakattal zá rta, egy' indokı́nai v
eterá n francia ejtő ernyő ssel é s egy ő rkutyá val ő riztette a há zat. Ha
mé gis elment otthonró l este, akkor kizá ró lag speciá lis testő rö k
kı́sé reté ben tette.

Az amerikai asszony, akié rt a kirá ly lemondott a tró nró l é s az egesz

birodalomró l, lassacská n vé gleg legyengü lt. 1986. á prilis 24-é n,
szellemileg é s izikailag leé pü lve tá vozott el errő l a vilá gró l pá rizsi
otthoná ban, kutyá i tá rsasá gá ban. Kilencven é ves volt, alig
harminckilenc kiló . Fö ldi maradvá nyait visszaszá llı́tottá k Angliá ba. II.
Erzsé bet egyszerű magá ntemeté st szervezett szá má ra, ahol az
Anyakirá lynő aki sohasem titkolta Wallis irá nt é rzett ellenszenvé t -
nem jelent meg. Az amerikai elvá lt plebejusnő t, aki fordı́tott egyet a
tö rté nelem kereken, fé rje mellé , a kirá lyi csalá d panteonjá ba
temetté k, a Frogmore temető be. Utolsó ú tja utá n Anglia
leggyű lö ltebb asszonya, Windsor hercegné immá r Má ria kirá lyné
mellett pihen, aki é lete vé gé ig szigorú an megtiltotta, hogy Wallis
betegye a lá bá t a palotá ba.

162
Éva Perón -
hatalom és dicsőség között

„Hiszek Istenben, é s imá dom ő t, hiszek Peró nban, é s imá dom ő t.

Isten egy napon megajá ndé kozott az é lettel, Peró n nap mint nap
megajá ndé koz vele."

163
!

„Peron mellett volt egy asszony, aki annak szentelte é leté t, hogy a
né p remé nyeit az orszá g elnö ke elé vigye, s ezt a remé ny t Peró n
ké ső bb való ra vá ltotta. [...] Errő l az asszonyró l mindö ssze annyit
tudunk, hogy a né p kedvesen csak Evitá nak (Eviké nek) nevezte.”

Amikor Eva Peró n ezeket a dagá lyos szavakat papı́rra v etette az

ö né letrajzá ban - mely az Eletem é rtelme cı́met viselte - má r csak
né há ny hó nap volt há tra az é leté bő l. Egyetlen, nagy cé lkitű zé se az
volt, hogy az Evita nevet beı́rja Argentı́na tö rté nelmé be. Sosem
ké pzelte, mé g kamaszkori á lmaiban sem, hogy e kö ré a becené v kö re,
amely en a né p nevezte, egyetemes mı́tosz fog szö vő dni. Az á ltala
já tszott ö sszes szerep kö zü l Evita szerepe, „a szegé nyek szó szó ló ja”,
„a remé ny asszonya” volt az, ami a halhatatlanok kö zé emelte. Az az
indulatokkal teli neheztelé s, amelyet az oligarchia, az argentin felső
tı́zezer irá nt é rzett, s a szociá lis igazsá gossá gé rt folytatott szemé lyes
keresztes hadjá rata rabul ejtett egy egé sz né pet, amely halá la utá n
oltá rra emelte.

Annak az argentin nő nek a tö rté nete, aki orszá ga 20. szá zadi
tö rté nelmé nek ké tsé gkı́vü l a legbefolyá sosabb es legfontosabb
asszony a volt, igazi Hamupipő ke tö rté net, amely a hatalom legfelső
csú csain vé gző dö tt. Egy szegé ny' é s szinte ı́rá studatlan lá ny , aki egy
nyomorult tanyá n szü letett, a kö zé pszerű szı́né sznő , aki megpró bá lt
a mozivá sznon sikereket elé rni, a kö nnyfakasztó rá dió s sorozatok
szenzá ció s bemondó nő je, aki vé gü l fé rje, Peron tá bornok oldalá n az
orszá g mindenható első hö lgye lett. Való sá gos tü ndé rmese, amilyet
nehé z ö sszefé rcelni, annyi hazugsá ggal é s kitalá ció val illetté k mar
fő szereplő jé t. Akik utá ltá k, azok ú gy' szó ltak ró la, mint egy
lelkiismereti aggá lyokat nem ismerő , demagó g, fanatikus é s
kö nyö rtelen nő rő l, akitő l rettegtek az ellensé gei. Akik azonban
imá dtá k, azok benne lá ttá k minden eré ny legmagasabb szintű
megtestesü lé sé t: kü lö nlegesen nagy volt a munkabı́rá sa, szerette a
szegé nyeket, hitt a misztiká ban, é s meré sz tá rsadalmi reformokat
hajtott vé gre. Munká sosztá lybeli hı́vei bá lvá nyoztá k, a jó lé tben é lő
argentin tá rsadalmi ré tegek ké pviselő i é s a hadsereg vezé rkara
megvetette betolakodó nak tekintette - semmi é s senki nem á llhatott
ú tjá ba annak, hogy hatalmas né pszerű sé gié tegyen szert egy olyan
korszakban é s egy olyan orszá gban, ahol a nő k nem foglalkoztak a
politiká val.

164
Evita, onnan kezdve, hogy7 Buenos Airesbe é rkezett azzal a feltett
szá ndé kkal, hogy szı́né sznő ké nt fog diadalmaskodni a nagy vá rosban,
kitalá lta ö nmagá t. Sorsá nak alakulá sa, amely ezt az elhatá rozá st
kö vette, legalá bb olyan bá mulatra mé ltó , mint amennyire vá ratlan. Ev
ita, aki sajá t sorsá n keresztü l tapasztalta meg, mit jelent a
megvetettsé g hiszen tö rvé nytelen gyermekké nt jö tt v ilá gra , mi az
é hsé g é s a kizsá kmá nyolá s, vé gü l felü lt sajá t tró nszé ké re, s pé nzt es
mosolyt ajá ndé kozott a tá rsadalom kivetettjei é s szerencsé tlenjei
szá má ra. A teljhatalom, amellyel Peró n elnö ksé ge idejé n
rendelkezett, szá rnyakat é s hatalmas erő t adott neki ahhoz a gigá szi
munká hoz, amelyet sajá t jó té kony cé lú alapı́tvá nyá n keresztü l a
szociá lis helyzet javı́tá sá ra orszá gszerte kifejtett. Robin Hood eme
modem reinkarná ció ja igen egyszerű ilozó iá val rendelkezett:
vegyü k el a gazdagoktó l, adjuk a szegé nyeknek. Mindekö zben sosem
rejtette vé ka alá , hogy rajong a nercbundá ké rt, a drá ga ruhá ké rt é s a
gyé má ntoké rt. Mikor borzalmas halá ltusa utá n bekö vetkezett korai
halá la mindö ssze harminchá l om é vet é lt , a né p az utcá ra tó dult,
hogy elsirassa Evitá t, akire sokan ú gy gondoltak, mint vezető jü kre é s
lelki anyjukra.

A törvénytelen leánygyermek

Eva Duarte de Peró n hivatalosan 1919. má jus 7-é n, hajnali ö t ó rakor
szü letett - az apja tulajdoná ban levő - La Unió n ney’ű birtokhoz
tartozó egyik tanyahá zban, hú sz kilomé terre Los Toldos falujá tó l,
Junı́n tartomá nyban. Ké ső bb, azé rt hogy' felesé gü l mehessen Juan
Domingo Peró nhoz, meghamisı́totta a szü leté si papiı́jait, é s egyú ttal
né há ny é vvel iata-labbnak tü ntette fel magá t. A kislá ny egy'
bennszü lö tt bá baasszony segı́tsé gé veljö tt vilá gra, aki má r korá bban
is segı́tsé gé re volt az é desanyá nak otthon szü letett gyerekeinek
vilá grahozatalá ban. Eva Maria Ibarguren -aki ké ső bb Evita né ven vá lt
ismertté - Juana Ibarguren, egy egyszerű szá rmazá sú , há ztartá si
munká kat ellá tó asszony é s Juan Duarte Echegoyen, egy' Los
Toldoshoz kö zeli vá ros, Chivilcoy konzervatı́v pá rtjá ban politizá ló
fö ldbirtokos gyermeke volt. Eredetü k szerint mindké t szü lő francia
baszkfö ldrő l szá rmazott, Evita pedig ö rö kö lte tő lü k erő s é s vá llalkozó
szellemű jellemü ket. Duarte ú r, amint az szoká s volt a vidé ki
tá rsadalom magasabb kö reiben, ké t csalá dot tartott: egy hivatalosat
Chivilcoyban oldalá n felesé gé vel Estela Grisolı́ával - akitő l há rom

165
gyermeke szü letett - s egy má sikat Los Toldosban a szerető jé vel,
Juaná val.

Juana tizenö t é vesen kezdett dolgozni a La Unió n birtokon mint

szaká csnő , ő ké szı́tette a fö ldeken dolgozó munká sok szá má ra az
é telt. A szorgos é s szé p lá nyka igen gyorsan Duarte gazda, má s né ven
41 Baszk" á gyá ban talá lta magá t, s az ú r szerető je lett. Ebbő l a
há zassá gon kı́vü li kapcsolatbó l, amely tizenké t é vig tartott, ö t
gyermek szü letett: egy' iú é s né gy' lá ny. Eva volt a legkisebb a
gyerekek kö zt, é s bá r az egé sz falu tudta, hogy' ki az ö t gyermek igazi
apja, Duarte nem ismerte el sajá tjá nak egyik tö rvé nytelen gyermeket
sem. Mindazoná ltal v á llalta az eltartá sukkal já ró kö ltsé geket, é s
gyakran meglá togatta ő ket a birtokkö zponthoz kö zel eső tanyá n, ahol
engedé lyé nek é rtelmé ben é lhettek. Az ö nfejű é s fennhé já zó Juana
sosem viselkedett ú gy, mint a gazda szerető je, é pp ellenkező leg,
amikor Ix>s Toldos falujá ban é ltek, bü szké n, jó l ö ltö zö tten é s
parftimfelhő be burkoló zva sé tá ltatta gyermekeit a falu kö zepé n.

Juan Duarte mindig tisztelettel bá nt a szerető jé vel, é s gondoskodott

ró la, hogy a gyerekek ne szenvedjenek hiá nyt semmiben. 1920 első
hó napjaiban azonban minden megvá ltozott. Eva mé g nem volt egy'
é ves, amikor a birtokos elhatá rozta, hogy7 visszaté r Chivilcoyba a
hivatalos csalá djá hoz, amely dö nté s Juana asszonyt nehé z anyagi
kö rü lmé ny ek kö zé taszı́totta. Nagy on kemé ny idő szak kö vetkezett
erre az egyszerű , de a kü zdelmet soha fel nem adó asszonyra, aki
csalá s megtö rhetetlen akaraterejé nek kö szö nhető en tolt ké pes ellá tni
né pes csaladjá t. Juana é s a gyerekek má sik lakhelyre kö ltö ztek, egy
ké tszobá s Likasba Los Toldos szé lé n, a Francia utcá ban (ma Ex a
Peron utca , kö zel a vasú ti sı́nekhez.. \ Likashoz tartozott mé g a há tsó
ré szben egy ablaktalan fé szerszerű sé g, ahol fő ztek, é s egy' kicsi belső
udvar. A esalad fenntartá sa é rdeké ben Juana asszony Singer
varró gé pé vel varrá st vá llalt, es kisebb igazı́tá sokat, javı́tá sokat is.
Ekö zben a falubeliek, akik ismertek mú ltjá t, most hogy Juan Duarte
mainem pá rtfogolta, kı́mé letlenü l kritizá ltá k. A szomszé dok nem
engedtek a gyerekeiknek, hogy az ö vé vel já tsszanak mondvá n, hogy
azok fá ttyú k.

Evita gyerekkorá nak legfá jdalmasabb é lmé nye apja hirtelen halá la
volt. Igaz, hogy7 az ö t testvé r az apai szeretettő l megfosztva
nö vekedett, s Evá nak alig volt egy á ltalá n valamifé le kapcsolata
apjá val, ő k mindany-nyian nagy tisztelettel viseltettek Juan Duaite

166
irá nt. Mikor 1926 januá rjá ban Juana asszony é rtesü lt ró la, hogy'
szerető je egy' autó baleset kö vetkezté ben meghalt, elhatá rozta, hogy
elmegy a temeté sé re. Azt akarta, hogy7 a gyermekei
elbú csú zhassanak az apjuktó l, mé g ha tudta is, hogy' a tö rvé nyes
csalá d ezt nem fogja jó szemmel né zni. Mind az ö t gyermeké t talpig
feketé be ö ltö ztette, é s elindult velü k az elhunyt há za felé
Chivilcoyban. .Tiraná nak az elhunyt tö n’é nyes lá nyai megtiltottá k,
hogy belepjen a virrasztó helyisé gbe, de a gyerekeknek, miutá n azok
vigasztalhatatlan sı́rá sra fakadtak a há z elő tt, megengedté k, hogy
né há ny percig imá dkozzanak a kiterı́tett holttest mellett. Azt is
engedé lyezté k szá mukra, hogy reszt vegyenek a temeté si menetben,
de nem a koporsó mö gö tt haladó gy á szoló k kö zt, hanem jó val
há tré bb, a tö megbe vegyü lve. Mindezek a megalá ztatá sok é lé nken
megmaradtak az akkor mé g csak hatesztendő s Eva emlé kezeté ben.

Evita sosem fogadta el tö rvé nytelen gyermek mivoltá t, s ez ellen az

á ltala igazsá gtalannak tartott bá ná smó d es megkü lö nbö zteté s ellen
akkor is harcolt, amikor hatalomra jutott. Mint az á llamfő , Juan
Domingo Peró n felesé ge olyan tö lt é nyek beiktatá sá t kezdemé nyezte,
é s já rta ki, amelyek tiltjá k a há zassá gon kı́tlil szü letett gyermekek
megkü lö nbö zteté sé t a tö bbitő l. Emlé kirataiban sosem emlı́tette, hol
telt a gyerekkora, mint ahogy' nem szó lt arró l sem, hogy' mily en
nyomorban é lt a csalá dja. Eva megtanulta é desanyjá tó l, hogy' ne
hajoljon meg a balsors csapá sai alatt, hanem menjen mindig toy'á bb,
elő re. Mar egé szen kicsi gyermekkorá tó l kezdy'e szü ksé gé t é rezte,
hogy' harcoljon a tá rsadalmi igazsá gtalansá gok ellen. „Eletem
minden korszaká bó l ő izö k olyan igazsá gtalansá ghoz kö tő dő emlé ket,
amely nagy fá jdalmat okozott a lelkemnek, é s melyen felhá borı́tott” -
irta emlé kirataiban.

Mikor apja meghalt, Eva Maria sová ny , hallgatag kislá ny y olt, dú s,
barna hajkoroná y'al, ami kontrasztot ké pezett szinte á ttetsző é n
yilá gos bő ré vel. Má r azokban az idő kben is jobban szeretett a
nyih'á nossá g elő tt szay alni é s szerepelni, mint az elemi iskolá ba
já rni, ahoy'á anyja beı́ratta. A Juan Duarte halá lá t kö vető ké t é vben az
é let nagy on kemé nynek bizonyult Juana é s a gy erekek szá mara. Bá r
ennivaló ra mindig futotta, Ey’á nak é s testvé reinek sokat kellett
segı́teni anyjuknak, aki a kö zeli gazdag birtokok konyhá já n fő zö tt.
Ekkor szembesü lt elő szö r Ey'a az Argentı́ná ban lé tező hatalmas
tá rsadalmi egyenlő tlensé gekkel. Gyermekkorá ra visszaemlé kezve ı́gy
ı́r: „Pontosan emlé kszem rá , hogy tö bb napon á t szomorkodtam,

167
amikor tudomá st szereztem arró l, hogy a vilá gon lé teznek szegé nyek
é s gazdagok; s való já ban az a iircsa, hogy nekem nem az fá jt anny i
ra, hogy vannak szegé nyek, hanem az, hogy ugyanakkor é s ugyanott
vannak gazdagok is... ı́gy kezdő dö tt a lá zadá som.”

Eva tizenegy eves volt, amikor é desanyja ú gy dö ntö tt, hogy a csalá d
á tkö ltö zik Junı́nba, egy' kis vidé ki vá rosba, harminc kilomé terre Los
Toldostó l. Elisa, az első szü lö tt lá ny ott talá lt munká t a
postahivatalban, é s Juana asszony ú gy vé lte, hogy ott majd a tö bbi
gyereknek is sikerü l munká t talá lni. Ugy mesé lté k, hogy a Duarte
csalá d minden ingó sá gá t felpakolta egy teherautó ra, é s é jszaka
indultak ú tra, hogy ne kelljen megadniuk a pé nzt, amivel a faluban
tartoztak. Juana asszony nem té vedett. Kevé ssel a vá rosban való
letelepedé sü ket kö vető en a nagy obb gy é ré kek má r ö ná lló keresetet
biztosı́tó munká t talá ltak maguknak. 1931 elejé n az egyetlen
iú gyermek, Juan, a jo beszé lő ké vel megá ldott, szimpatikus ickó ,
utazó ü gynö kké nt helyezkedett el, a „Guereno cé g piperecikkeit”
é rté kesı́tette, é s cseré be jó izeté st kapott. A csalá d gyarapodá snak
indult, é s Evita é desanyja abbahagy hatra a varrá st, hogy idejé t egy
jö vedelmező bb tevé keny sé gnek szentel je. Ozvegy Duarte asszony,
ahogyan a vá roská ban ismerté k szeré ny fogadó t ny itott, ahol dé lben
a kerthely isé gben ı́zletes ix menü t kı́ná lt. Az ü zlet jobban mű kö dö tt,
mint ahogyan kifundá ló ja azt elő re elké pzelte, é s há la az á ltala
termelt jö vedelmeknek, a csalá d 1934-ben egy tá gasabb otthonba
kö ltö zhetett, é s a szü ksé g szorı́tá sá bó l szabadult a egy kis ké ny elmet
is engedé ly ezhetett magá nak.

Eva szá má ra a ny ugodt é s tiszta kisvá ros, Junı́n, kikö vezett utcá ival,
kivilá gı́tott ü zleteivel, tö bb emeletes há zaival é s mozitermé vel
olyannak tű nt, mint egy á lom ö sszehasonlı́tva a Los 1 oldos-i
pokollal. Mikö zben az elemi iskola osztá lyait já rta - mindig kö zepes
tanuló volt, aki sokat hiá ny zott az ó rá kró l , má r pontosan tudta, hogy
ő nem akarja ú gy vé gezni, mint az anyja. Arró l á lmodozott, hogy
szı́né sznő lesz, é s titokban kivá gta a harmincas é vek hollywoodi
sztá rjainak a Sintonı́a vá g} a Radiolandia szá maiban megjelent
fé nyké peit. Eva nem volt vonzó kamaszkorá ban, szomorú tekintetű ,
vé zna testalkatú , kedvetlen arcú lá ny volt, á ld barna hajá t
apró dfrizurá ra vá gatta. Akkor mé g semmifé le jel nem mutatott arra,
hogy valaki aká r csak elké pzelje, hogy az osztá ly „rú t kiskacsá ja”
vonzó manö kenné fog á tvá ltozni, aki hosszú , hullá mos sző ke hajá t a
legjobb divatlapok fotó in lobogtatja majd.

168
Figyelemremé ltó szı́né szi tehetsé ggel szinté n nem rendelkezett, bá r
egy ik taná ra ú gy emlé kszik tissza rá , hogy nagy szenvedé llyel volt
ké pes szavalni olyannyira, hogy ezzel meg is rı́katta a kö zö nsé get,
amikor Rubé n Darı́o vagy' Bé cquer verseit mondta.

Fiatal kora ellené re Eva nagyon vilá gosan lá tta, hogy' nem akaija a
klasszikus há ziasszonyi szerepben vé gigjá tszani é leté t, mint idő sebb
nő vé rei, akik azok kö zü l a iatal legé nyemberek kö zü l vá lasztottak
maguknak fé ijnek való t, akik anyjuk vendé glő jé ben megfordultak.
Juana asz-szony szerette volna, ha a legkisebb lá ny ott marad
mellette, é s segı́tsé gé re van az akkor mé g a San Martin utcá ban
mű kö dő vendé glő ü zemelteté sé ben. Ambició zus lá nya azonban má s
terv eket dé delgetett a jö vő jé t illető en. Amikor egyedü l volt, arró l
á brá ndozott, hogy olyan lesz, mint a kanadai szı́né sznő , Norma
Shearer, aki szegé nynek szü letett, é s diadalt aratott a ilmmű vé szet
Mekká já ban: „Belenyugodtam abba, hogy' á ldozat vagy ok.
Helyesebben: belenyugodtam abba, hogy' kö zö nsé ges é let jusson
osztá lyré szemü l, egy' monotó niá ra é s haszontalansá gra ká rhoztatott
é let, amelyet nem lá ttam, hogyan kerü lhetné k el. Semmi remé nyem
nem volt a menekü lé sre... De mé gis, lé ny em legmé lyé n mindig
lá zadtam ez ellen. Aztá n vé gü l mé giscsak elé rkezett az é n »nagy
napom«.”

Mielő tt Eva való ra vá ltotta volna á lmá t, é s a nagyvá rosba kö ltö zö tt
volna, olyan dolog tö rté nt vele, ami mé ly nyomokat hagyott benne
egé sz é leté re. Az argentin tö rté né sz, Lucia Gá lvez szerint, 1934-ben
Evita é s a bará tnő je szexuá lis agresszió á ldozatai lettek. Né há ny
iatalember meghı́vta ő ket, hogy tö ltsé k velü k a hé tvé gé t Mar dé l
Platá ban. Amint kihajtottak Junı́nbó l, a kocsi, amellyel elindultak,
egyszer csak má sfelé kanyarodott, é s a iú k megpró bá ltá k
megerő szakolni ő ket. Való szı́nű , hogy cé ljukat nem tudtá k elé rni,
ezé rt bosszú bó l otthagytá k a lá nyokat meztelenre vetkeztetve az ú t
mellett. Egy teherautó sofő r talá lt rá juk, amint elveszetten
tá molyogtak az ú t mellett, s ő vitte ő ket vissza Junı́nba. Eva sohasem
emlı́tette é leté nek ezt a fá jdalmas epizó djá t, mint ahogy a tö bbi
megalá zó jelenetet sem, amelyekben akkor volt ré sze, amikor igy
ekezett szı́né sznő ké nt befutni Buenos Airesben.

Eva sorsa 1935 januá ijá nak elejé n vá ltozott meg, amikor egy
né pszerű negyvenes tangó é nekes, Agustı́n Magaldi ismertebb nevé n
Gardcl interior - a Duarte fogadó ban szá llt meg. A legenda ú gy szó l,

169
hogy a iatal lá ny, aki szı́né sznő szeretett volna lenni, megké rte a
tangó é nekcst, akivel megismerkedett, hogy vigye magá val Buenos
Aircsbc. Az é letrajzı́ró k tö bbsé ge megegyezik abban, hogy Eva,
legyő zv c anyja ellená llá sá t, ö sszecsomagolta a holmijá t, es a
má sodik elő adá s utá n elutazott a mű v esz ú rral, ı́gy volt-e, vagy anyja
kı́sé reté ben é rkezett a fő vá rosba amint azt nő vé rei á llı́tjá k -, nem
tudjuk, de annyi bizonyos, hogy Eva Maria 1935 első hó napjaiban
hagyta el Junı́nt azzal a cé llal, hogy meghó dı́tsa a fő vá rost. Pé nze nem
volt, a mű veltsé gé t leginká bb hiá nyosnak nevezhetné nk - nemigen
tudott pé ldá ul helyesen ı́rni -, a tehetsé ge pedig mé g semmiben sem
bontakozott ki. 1935. januá r 2-á n tehá t Evita megé rkezett Buenos
Airesbc, a Retiro pá lyaudv arra. Tizenö t é ves volt ekkor, egy etlen
csomagja egy kartonbő rö nd, zsebé ben pedig egy szá zpezos bankjegy.
Nem volt teljesen egyedü l, mert a bá tyja, Juan, vagy Juancito, ahogyan
ő nevezte, egy é vvel korá bban telepedett le a.vá rosban, hogy katonai
szolgá latba lé pjen.

Egy oly an vidé ki lá ny szá má ra, mint Eva, a harmincas é vek Buenos
Aires-e maga volt az á lmok vá rosa. A Plata folyó ké t partjá n elterü lő
vá ros az egé sz dé l-amerikai kontinens kulturá lis Mekká já nak é s
mű vé szeti fOA á rosá nak szá mı́tott. A „sosem alvó ” nagyvá rosban
huszonö t szı́nhá z, majd egy tucat rá dió á llomá s, é s há rom
ilmprodukció s iroda mű kö dö tt. A portenó knak neA’ezett buenos
airesi lakosok szá má ra, a A'á ros Latin-Amerika Pá rizsa, az elegá ns
é pü letek, a luxuscikkekkel teli ü zletek, a szé les sugá rutak, az á polt
kertek é s a A'onzó szabadté ri ká A'é há zak A'á rosa. Megé rkezé sekor
EA’a kivett egy' szobá t egy „Csak kisasszonyok szá má ra” panzió ban, a
Corriente utcá ban, azon a kö rnyé ken, ahol a vá ros legtö bb szı́nhá za,
mozija, kabaré ja é s szó rakozó hely e elhelyezkedett. Nemsoká ra fé ny
derü lt a kegy etlen igazsá gra: EA’a nem rendelkezett gyakorlattal a
mű vé szi é letben, ı́zlé stelenü l ö ltö zkö dö tt, é s erő s Aidé ki akcentussal
beszé lt. Mindennap elment azokba a bá rokba é s cukrá szdá kba, ahol a
szı́nhá zi tá rsulatok igazgató i é s a producerek a meghallgatá sokat
tartottá k. A megjelené se nemigen a olt segı́tsé gé re, tú lsá gosan
esetlen A olt, nagyon soa á ny é s csak 165 centimé ter magas,
hiá nyzott belő le minden gö mbö -lyű sé g (a melltartó já t regi
harisnyá kkal é s ú jsá gpapı́rral tö mte ki).

A kö A é tkező hó napokban EA’a igen kemé ny é letet é lt, melynek cé lja
a tú lé lé s Aolt: olcsó panzió kban lakott, é s szendAicsekcn é lt.
TestA'é re, Juan, a iatal szé ltoló , gat allé r allű rö kkel, akIArel nagyon

170
szoros A'olt a kapcsolata, megpró bá lta meggyő zni, hogy' té ijen vissza
Junı́nba. De EA’a nagy on konok Aolt, é s egyre csak azt hajtogatta,
hogy' egyszer ő lesz Argentı́na leghı́resebb szı́né sznő je. De mı́g e
pillanat el nem é rkezett, addig meg kellett elé gednie jelenté ktelen
szerepecské kkel, é s el kellett szenvednie egy re ú jabb, jellemé t
erő sı́tő megalá ztatá sokat is. 1935 má rcius 28-á n megkapta a
szobalá ny szerepé t^ Perez csalá d asszonya cı́mű komé diá ban. Igaz
szerepe mindö ssze ö t szó bó l á llt: „az asztal meg A'an terı́tve", ezeket
a szavakat tekinthetjü k szakmai debü tá lá sá nak, s ezt kö -A’etté k aztá n
apró bb szerepek olyan elő adá sokban, amelyek alig egy' hé tig
szerepeltek a szı́nhá zak mű sorá n. 1936-ban indult elő szö r Aidé ki
turné ra A halá los csó k cı́mű darab szereplő jeké nt. A izeté se
nyomorú sá gos ö sszegre rú gott - egy má sodA onalbeli szı́né sznő
izeté se 60 é s 100 pezó kö zö tt mozgott; egy egyszerű ruha á ra 50
pezó volt - amié rt cseré be napi ké t elő adá st, vasá rnaponké nt pedig
há rmat já tszottak vé gig.

Pontosan senki sem tudja megmondani, hogy mibő l é lt Eva a Buenos

Airesben tö ltö tt első é vek alatt. Egy olyan korszakban, amikor a
tisztessé ges lá nyok nem dolgoztak szı́nhá zakban, az impresszá rió k
pedig kihaszná ltá k a iatal é s tapasztalatlan lá nyokat, akik szı́né szi
ambı́ció kat dé delgettek, kö nnyen elké pzelhetjü k, hogy lé vé n nagyon
iatal é s nagyon tapasztalatlan, Evita sajá t maga is nemegyszer
megtapasztalhatta ezt a keserű é lmé nyt. Egy alkalommal elment,
hogy talá lkozzon Pablo Sueró -val, egy ismert spanyol szı́nhá zi
producerrel, aki egyszer adott neki egy szerepet A gyerekek ó rá ja
cı́mű Lillian Hellman darabban. Amikor megtudta, hogy Suero ú j
produkció t ké szı́t elő , az Astral Szı́nhá zba sietett, hogy munká t ké ijen
tő le. X/. impresszá rió , aki nyers é s durva ember volt, felhá borodott
azon, hogy Eva elé be meré szkedett, kiment az elő té rbe, ahol a lá ny
vá rakozott rá , es mindenki elő tt igen sé rtő en bá ntvele. Mikor Eva azt
mondta, hogy csak é rdeklő dni szeretne, hogy van-e szerep a
darabban az ő szá má ra, Suero nagyon udvariatlanul vá laszolt: J
lagyjá l nekem bé ké t, az hogy lefekü dtem veled, mé g nem jelent
semmit.”

Evita sosem beszé lt é leté nek c keserű korszaká ró l, é s azokban az

interjú kban, amikor má r Peron elnö k felesé geké nt szó lalt meg, az
ú jsá gı́ró knak megtiltotta, hogy mű vé szi mú ltjá val kapcsolatos
ké rdé seket tegyenek fel neki. Rosszakaró i nem haboztak besá rozni a
ró la kialakı́tott ké pé t, azt á llı́tva, hogy1 az első idő szakban

171
prostituá ltké nt dolgozott, hogy megkeresse a napi betevő falatot.
Erre né zve nincsenek bizonyı́té kok, de 1937 elejé n, a tizennyolcadik
é leté vé t é pp csak betö ltö tt Eva má r kivá ló an é rtett hozzá , hogyan kell
manipulá lni a fé r iakat sajá t cé ljai elé ré se é rdeké ben. Ettő l kezdve
befolyá sos emberek hosszú sorá val hoztá k kapcsolatba a nevé t -
ú jsá gok kiadó i, rá dió sorozatok forgató kö nyvı́ró i, impresszá rió k,
katonatisztek -, akik aztá n megnyitottá k elő tte a zá rt mű vé szvilá g
kapuit.

Ezek kö zü l a viszonyok kö zü l a legismertebb az volt, amely Emilio
Karstulovichoz, a Sintonia cı́mű folyó irat igazgató já hoz fű zte, akibe
ú gy belebolondult, mint egy' bak is. 1937-ben, a folyó irat, amely et
annyiszor forgatott, s ahonnan annyi ké pet kivá gott a junini é vek
alatt egy' ú j arcok begyű jté sé re szolgá ló pá lyá zatot hirdetett. Evita
szé pé n felö ltö zve es kisminkelve elment a szerkesztő sé gbe, é s
amikor megismerte a ná la harminc é vvel idő sebb, vonzó , sző ke hajú ,
ké k szemű ú jsá gı́ró t, azonnal megadta magá t a belő le á radó csá berő
hatalmá nak. A kapcsolat csak rö vid ideig tartott, mert Evita
mindenhová kö vette - akkor is vele ment, mikor a fé r i a bará tnő ivel a
Tigris deltá já hoz utazott é s a nap bá rmely ó rá já ban ott termett
hı́vatlanul irodá ja ajtajá ban. Karstulovic ú gy szabadult meg tő le,
hogy' szerzett neki egy kis szerepet a Segundos afuera (Má sodpercek
a szabadban) cı́mű ilmben, é leté nek első ilmjé ben, amelyben Eva
Durante mű vé szné vvel debü tá lt.

Evita, aki akkor tizennyolc é ves volt, szé p emlé kké nt ő rizte meg a
Sintonia igazgató já t - né há ny é letrajzı́ró szerint, Emilio Karstulovic
Peró nnal együ tt a nagy' szerelmek kategó riá ba tartozott, mé g ha az
ú jsá gı́ró nem is viszonozta szenvedé lyes é rzelmeit. Nem sokkal a
nagy szerelmi csaló dá st kö vető en Evita talá lkozott valakivel, aki
vé dő szá rnyai alá vette, ané lkü l, hogy' bá rmit is ké rt volna é rte
cseré be, Pierina Dealessi szı́né sznő vel. 1938-ban ez az argentin
szı́nhá zi é s ilmszakmá ban is jó l ismert mű vé sznő , akinek sajá t
tá rsulata is volt pá rtfogá sá ba vette, mint egy nagy ó bb testvé r a
kicsit: „Egy szer az egy ik ü gynö kö m szó lt, hogy' van itt egy lá ny,
akinek nagyon szü ksé ge lenne munká ra. Mondtam neki, hogy' kü ldje
be. Eva szinte á ttetsző volt. Nyomorú sá gos izeté st ı́gé rtü nk neki, é s
szerző dtettü k. A hé t mind a hé t napjá n dolgoztunk, é s
vasá rnaponké nt né gy elő adá st csiná ltunk egy má s utá n. [... Evita
mate teá t ivott, de mivel nagyon gy enge izikumú volt, é n tö ltö ttem
hozzá egy' kis tejet. Olyan vé konyka volt, mint egy cé maszá l. Az

172
é hsé g, a nyomor é s az ő t kö rü lvevő kö zö ny ö ssé g miatt mindig hideg
é s nyirkos volt a keze. Szomorú sá g á radt belő le ... . Nagyon keveset
evett. .Azt hiszem, sosem evett mé g egy jó t é leté ben” - emlé kezett
vissza Evá ra Dealessi asszony egy interjú ban.

Az igazi né pszerű sé g Et a szá má ra 1941 jú niusá ban é rkezett el,
amikor alá irt egy szerző dé st, amelynek é rtelmé ben ö t é ven á t csakis
a Guereno cé g hı́res „labó n Radical” (Radiká lis Szappan) má rka
tulajdonosai - á ltal szponzorá lt rá dió adá sok hangjá té k sorozatainak
dolgozott. A szerző dé skö té s utá ni hó napokban melodramatikus
hangjá té kokban szerepelt a Rá dió Argentı́na é s a Rá dió El Mundo
hullá mhosszain, melyek cı́me kivá ló an jellemzi a fő ké nt a
há ziasszonyok ké pzeletvilá gá nak tá pot adó mű fajt: Akkor szü letett a
szerelem, amikor megismertelek vá gj Szerelmi ı́gé retek. 1943 vé gé n
a Rá dió Belgrano szerző dtette, hogy ő legyen a ré gi idő k hı́res
asszonyainak é leté rő l szó ló , A tö rté nelem hő snő i” cı́mű rá dió sorozat
narrá tora. Napi ké t ó rá n á t Eva Duarte szö rnyű kiejté ssel é s
meglehető sen tú ldramatizá lva jelenı́tette meg Joze ina csiszá rnő t,
Marié Antoinettct vagy Izabella kirá lynő t. A Francisco Muiı́oz Azpiri -
ké ső bb ő lett Ev ita első politikai beszé deinek ı́ró ja is , tö rté né sz á ltal
ö sszeá llı́tott sorozat nagy né pszerű sé gre tett szert az egé sz
orszá gban. Ekkor Evita mar jó l keresett, é s ké nyelmes laká st berek
magá nak a Posadas 1567 utcá ban, a Rá dió Belgrano irodá ival
szemkö zti há zban, az elő kelő La Recolcta negyedben.

1943 tá já n az egyszerű Los Toldos-i vidé ki lá ny má r a korszak egy ik
legjobban izetett rá dió szı́né sze volt. Bá r tová bbra is fé lé nk é s egy
szerű lá ny nak lá tszott - s abban is mindenki egyeté rtett, hogy
szı́né sznő nek nagyon rossz nagy hatalmú é s befolyá sos bará tokkal
rendelkezett a magasabb kö rö kben. Jú lius 4-é n egy katonai
á llamcsı́ny a hadsereg tá bornokainak egy csoportjá t juttatta
hatalomra Argentı́ná ban. Eva akkoriban Anı́bal Imbert ezredes, az ú j
kommuniká ció s igazgató bará tnő je volt. Mikor a Rá dió Belgrano
tulajdonosa tudomá st szerzett errő l a hı́rrő l, egy percig sem
habozott, é s jelentő s mé rté kben megemelte a né pszerű
rá dió bemondó é s narrá tor izeté sé t. A tö bbi szı́né sznő ezen igen
felhá borodott, é s csak azt vá rta, hogy Imbert mihamarabb rá unjon a
lá nyra, s akkor majd vigan szemlé lhetik az ugyanazon a
hullá mhosszon dolgozó kollé ganő zajos buká sá t. A né pszerű é s
ambició zus sorozatszı́né sznő azonban é pp teljes sebessé ggel haladt a
felé , hogy' megismerkedjen a fé r ivel, aki felemeli ő t a

173
legmagasabbra, é s olyan hatalmat ad a kezé be, amirő l mé g csak
á lmodni sem mert soha.

Eva egy' a san juan-i fö ldrengé s á ldozatai é s ká rosultjai javá ra
rendezettjó té konysá gi esten ismerte meg Peró nt, a katonai puccs egy
ik kiter-velő jé t a buenos airesi Luna Park stadionban. Aznap, vagyis
1944. januá r 22-é nek esté jé n bará tnő je, az é nekesnő , Rita Molina
tá rsasá gá ban jelent meg az esemé nyen. Egy visszafogottan elegá ns
fekete ruhá t viselt. a hozzá illő hosszú kesztyű ket, é s egy' feltű nő ,
toliakkal dı́szı́tett fehé r kalapot. Azt nem tudjuk, hogy' a ké t nő nek
hogyan jutott eszé be pont az elnö k szá má ra foglalt pá holyba
behatolni, ahol ott ü lt maga Peró n, Eva pedig elhelyezkedett a
mellette levő ü res szé ken. Eva, aki nagyon jó l ismerte a hatalmat, s
aki most ott ü lt e deré k é s nagy tekinté lyű hivatali ember oldalá n,
nem vesztegette az idejé t. Mire a gá la vé get é rt, Peró n meghı́vta
vacsorá zni, é s lemondott minden má s programot, amelyet az est
szervező i terveztek szá má ra. „Csak beszé ltü nk megá llá s né lkü l
aká rmirő l, ami az eszü nkbe jutott... olyan volt, mintha egé sz
é letü nkben ismertü k volna egymá st. O azt mondta nekem, hogy'
szereti a hatá rozott nő ket. Ezt sosem fogom elfelejteni” - emlé kezett
vissza ké ső bb Evita erre a talá lkozá sra. A vacsora hé tfő reggelig
tartott, mikor is Eva egy' hivatali autó n visszaté rt Posadas utcai
laká sá ba. Együ tt tö ltö tté k az egé sz hé tvé gé t a Tigris deltá já ban egy
fahá zban.

Az Eletem é rtelme (ezzel a birtokos szerkezettel utalt Peró nra

minden beszé dé ben) cı́mű é letrajzi kö nyvé ben Eva ı́gy' ı́rja le a
katonatiszttel való első talá lkozá sá t: „Leü ltem mellé je. Ez talá n
feltű nt neki, s amikor hallotta a hangomat, a tő lem telhető legszebb
szavakkal azt mondtam neki: »Ha, mint ahogy an On mondja, a né p
ü gye az On sajá t ü gye, akkor

174
é n mindent megteszek, é s semmilyen á ldozatot nem fogok sajná lni,
hogy kitartsak On mellett egé szen a halá lomig*.” Ha nem is ezeket az
á ltala annyira szeretett olcsó regé nyekbe illő dagá lyos szavakat
haszná lta, egy biztos, hogy é lete azon a napon teljes fordulatot vett.

Abban az 1944-es é vben Juan Domingo Peró n ké t fontos

miniszté rium - a I ladü gyi, valamint a Munkaü gyi é s
Tá rsadalombiztosı́tá si Miniszté rium - é lé n á llt, s ő volt a katonai
kormá ny erő s embere. Eva elbű vö lő nek mutatkozott elő tte, ő pedig
nem engedte elszaladni.

175
Nagy volt a szá ma azoknak az argentin asszonyoknak, akik ú gy
tekintettek Juan Domingo Peró nra, mint „az orszá g legjobb partijá ra”.
Peró n gyermektelen ö zvegyember volt, mindig jó l ö ltö zö tt é s illatos,
aki a mozisztá rok gá lá ns mosolyá val é s mé ly hanggal rendelkezett,
hajá t pedig há trafé sü lve hordta, é s pomá dé val rö gzı́tette. Peró n
fé r ias jelensé g volt, ará nyos testalkatai, atlé tatermetű , szá znyolcvan
centimé ter magas fé r iú , akit nem lehetett nem é szrevenni. Bá r
felesé ge halá la ó ta semmifé le stabil kapcsolatá ró l nem rö ppentek fel
hı́rek, sosem rejtette vé ka alá a gyermekes kü lsejű iatal lá nyok irá nti
vonzó dá sá t. Mikor Eva megismerte, akkor eppegy kamaszlá nnyal,
Maria Cecı́lia Yurbellel- becenevé n APiraná val" - é lt együ tt, aki
Evá hoz hasonló an szı́né szi ambı́ció kat dé delgetett, é s akit a
katonatiszt a lá ny aké nt szokott bemutatni, holott a szerető je volt.
Ké ső bb pedig, Evita 1952-ben bekö vetkezett halá la utá n Peró n az
Olivos rezidenciá n egy' tizenhá rom é ves kislá nnyal, Nelly Ravasszal
é lt együ tt.

Eva megvallotta, hogy' az ezredesbe a tá rsadalmi igazsá gossá gé rt é s

a leghá trá nyosabb helyzetű ek vé delmé ben mondott rá dió beszé dei
miatt szeretett bele. „En csak egy alá zatos katona vagyok, akinek az a
megtisztelteté sjutott, hogy megvé dheti az argentin dolgozó k
tö megeinek é rdekeit”, ismé telte tö bbszö r is Peró n. Es Evita, aki ú gy
é rezte, hogy ő is ezeknek a szegé nyeknek es vé dteleneknek
tö megé bő l szá rmazik, akiket a katonatiszt a vé delmé be kı́vá nt venni,
nem ké slekedett leghű sé gesebb vé delmező jeké nt mellé je szegő dni.
Peró n, aki kevé sbé volt szenvedé lyes alkat, mint Eva, azt ı́rta az
emlé kirataiban, hogy' teljessé ggel lefegyverezte annak az ismeretlen
iatal lá nynak a jó sá ga é s felté tlen hű sé ge, ami igen ritka eré nynek
szá mı́tott abban a kö zegben, amelyben ő mozgott. Az é letrajzı́ró k
megegy eznek abban, hogy' kettejü k kapcsolata a kö lcsö nö s
egymá sra utaltsá gon alapult, mindkettő jü knek ugyanaz á llt az
é rdeké ben, é s mindketten hatá rtalan ambı́ció kkal rendelkeztek.
Ugyanakkor, Evita elé rte azt is, hogy Peró n olyan szerelmes legyen
bele, mint soha senkibe, s talá n é ppen azzal tudta meghó dı́tani a
fé r it, hogy vallá sos á hı́tattal hitt benne.

A színésznő és az ezredes

Juan Domingo Peró n egy a madridi szá mű zeté se idejé n, 1956-ban
kiadott kö nyvé ben leı́rta, hogy an ismerkedett meg jö vendő beli
felesé gé vel, é s hogy an szeretett belé . „Eva ú gy lé pett be az é letembe,

176
mint maga a sors. ... az emberek kö zö tt, aki k azokban a napokban
megfordultak az irodá mban, feltű nt egy lá tszatra tö ré keny nő , akinek
azonban nagyon bá tran csengő , erő s hangja volt, vá llá ra omlo, hosszú
sző ke haja, é s ragyogó szeme. Bemutatkozott. Eva Duarté nek hı́vnak,
é s szeretnek segı́teni a San Jü an-beli lakossá gnak. Rá né ztem, é s a
szavai nagy hatá st gy a-koroltak rá nt; hangjá nak ereje es a tekintete
teljesen rabul ejtett. Ey á nak fehé r bő re volt, de amikor beszelt, akkor
az arcá t pı́r ö ntö tte el. Keze is kipirosodott a feszü ltsé gtő l, az ujjait
szorosan egy inasba fonta, az egé sz nő olyan volt, mint egy pattaná sig
feszü lt ı́j." Ami E\ itat illeti, ő betegesen imá dta a fé r it, aki
kivá lasztotta é s maga mellé á llı́totta a tö rté nelemkö nyvek lapjain. „I
liszek Istenben, es imá dom ő t, hiszek Peró nban, é s imá dom ő t. Isten
egy napon megajá ndé kozott az é lettel, Peró n nap mint nap
megajá ndé koz vele" - mondta Eva egy alkalommal. A kö ztü k lé vő
korkü lö nbsé g ellené re Peró n negyvennyolc é ves volt, é pp ké tszer
olyan idő s, mint akkor Eva nekik kettő jü knek sok kö zö s voná sukvolt.
Mindketten egy szerű sorbó l szá rmaztak, é s keserű ellené rzé sekkel
viseltettek az orszá got irá nyı́tó gazdag ré tegek irá nt.

Peró n 1895-ben szü letett egy Lobos vá rosá hoz tartó zó
kisgazdasá gban, Buenos Aires tartomá ny deli ré szé n. Edesanyja,
Juana asszony „chinita" volt, ezzel az ö sszefoglaló nem ei az egy
szé ni, indiá n szá rmazá sú parasztasszony oká t jelö lté k. Apja, az olasz
szá rmazá sú Mario Tomá s Peró n, bé kebı́ró volt Lobosban, amı́g egy
szé p napon el nem dö ntö tte, hogy' elmegy telepes gazdanak
Patagonia bará tsá gtalan, messzi fö ldjé re. Mikor a kis Juan ö t é ves
volt, a csalá d elő szö r Santa Cruzba, majd ké ső bb Chubut tartomá ny
é szaki ré szé re kö ltö zö tt, ahol Manó sajá t tanyá t tudott vá sá rolni
magá nak. Peró n a gyerekkorá t, es kamaszkorá nak egy' ré szé t is ezen
az isten há ta mö gö tti, hideg es szeles vidé ken tö ltö tte, amely
jellemformá ló erő vel hatott rá . A iú tizenhé t é vesen elment Buenos
Airesbe, hogy katonai iskolá ban folytassa tanulmá ny ait. Ez volt
annak a szé dı́tő , á llamcsı́nyekkel é s sö té t konspirá ció kkal is tarkı́tott
katonai karriernek a kezdete, amely lehető vé tette szá má ra, hogy'
orszá ga elnö ki tisztsé gé t há romszor is betö ltse.

1930-ban Juan Domingo Peró n ö sszehá zasodott egy' iatal

tanı́tó nő vel, Aurelia Tizó nnal, aki nyolc é vvel ké ső bb meghalt,
mé hrá k kö vetkezté ben. Evita, aki tisztá ban volt vele, micsoda
vonzerő t gyakorol az ö zvegy' ezredes a nő kre, felké szü lt rá , hogy
megvé dje „emberé t”, nehogy' a kö rü lö tte nyü zsgő szı́né sznő cské k

177
valamelyiké nek há ló já ba akadjon. A romantikus Tigris-deltabeli
hé tvege utá n, é s lá tvá n, hogy' Peró n soha nem hit ja meg magá hoz,
januá r vé gé n elhatá rozta, hogy' kiterı́ti ká rtyá it, é s vé gé re já r az
ü gynek. Ané lkü l, hogy' elő zetesen egyeztetett volna az ezredessel,
megjelent a laká sá n, melyet felté telezett „lá nyá val” osztott meg. Evita
parancsba adta a lá nynak, hogy csomagolja be a holmijá t, es menjen
vissza a szü leihez Mendozá ba. Mikor má snap Peró n hazament
otthoná ba, igen ticcesnek talá lta, hogy Evita kidobta a Piraná t.
Kicsivel ké ső bb, a szı́né sznő meggyő zte Peront, hogy kö ltö zzö n á t
egy' kö zvetlenü l az ö vé melletti, Posada utcai laká sba. Februá r első
napjaiban az ezredes á tkö ltö zö tt ú j lakhelyé re; s a pá r ugyan ké t
kü lö n laká sban é lt, de Evita minden este á tment a szomszé dba, es a
szerető jé vel tö ltö tte az é jszaká t. Ettő l kezdve nem vá ltak el egy
má stó l kis idő re sem, egé szen Evita tú l korá n bekö vetkezett halá lá ig.

Juan Domingo Peró n, akit nem sokkal korá bban neveztek ki a had-
ü gy miniszté rium elé re, nem titkolta Evitá val folytatott viszony á t, aki
né há ny alkalommal a há ziasszony szerepé ben lé pett fel az ezredes
laká sá n. Azoknak, akik azt sugalltá k, hogy nem tesz jó t neki, hogy
nyilvá nosan mutatkozik „egy má sodvonalbeli é s rossz hı́rű
szı́né sznő vel”, Peró n a szoká sos jó humorá val ı́gy vá laszolt: „Azt vetik
a szememre, hogy egy szı́né sznő vel mutatkozom? S mit szeretné nek,
mutatkozzam inká bb egy szı́né sszel?” Kezdetben E\ita a há tté rben
maradt, visszafogottan, diszkré ten viselkedett, s csak -azzal
szakı́totta meg az ö sszejö veteleket, hogy felszolgá lja a ká vé t, vagy
kiü rı́tse a csikkekkel teli hamutartó kat. Spontaneitá sa - mikor a
jelenlé vő khö z fordult, a „ iuk” megszó lı́tá st alkalmazta - é s
szó kimondó termé szete mulattatta Peró nt, aki hozzá volt szob a,
hogy tisztelettel kö zeledjenek hozzá .

Eva, aki nem volt tudatá ban annak, hogy a politikussal \ aló
kapcsolata milyen zű rzavar forrá sa, to\á bbra is a rá dió ban dolgozott,
s most abbó l hú zott hasznot, hogy ő volt az ezredes hivatalos
szerető je. Peró n befolyá sá nak há la, Evita mű vé szi karrierje
varatlanul fclı́velt. A Rá dió Bclgrano sajá t bevallá sa alapjá n „olyan
szerző dé st ajá nlott, amilyet rá dió s szı́né sznő meg soha nem kapott",
a ilmvá sznon pedig ké tszer is szerepelt olyan ilmekben, amelyek
nem vonultak be a ilmtö rté netbe. 1944-ben kapta meg első
fő szerepé t a La cahalgata dé l circo (Cirkuszi lá tvá nyossá g) cı́mű ,
Mario Sof ici á ltal rendezett ilmben, amelyben sző ké re festette a
hajá t. A forgatá sokra a I ladü gy miniszté rium - egyenruhá s sofő r á ltá l

178
vezetett limuzinjá n é rkezett, é s nemegyszer kemé ny vitá ba
bonyoló dott a forgató kö nyv szerinti tá rsnő jé vel, a vonzó
szı́né sznő vel Libertad Lamarque-al. Ez a karrieije csú cspontjá n levő ,
hı́res argentin é nekesnő / szı́né sznő nem tű rte el „Peró n
kegyeltjé nek” a szeszé ly eit. Szerinte mindig ké sve é rkezett a San
Miguel stú dió ba, annyit telefoná lt, amennyit csak akart, ké nye-kedve
szerint szakı́totta meg a forgatá st, a rendező pedig nem mert egy szó t
se szó lni.

A kö v etkező ilmje a La Pró diga (A té kozló nő ) volt, amelynek
fő szerepé t Mecha Ortiz já tszotta volna, de vé delmező je
kö zbenjá rá sá nak kö szö nhető en, mé gis Evita kapta meg ezt is.
Szerző dé seiben egyre nagyobb ö sszegeket kö tö ttek ki, é s má r nem
pezó ban, hanem dollá rban kapta a izeté sé t. A La Pró diga
fő szerepere alá iit szerző dé s ö tvenezer dollá rra szó lt - ezt egyedü l
veté lytá rsá nak, Libé riá d Lamarque-nak a szerző dé sé ben szereplő
ö sszeg mú lta felü l ami abban a korban nagy on jelentő s summá nak
szá mı́tott. Ez volt az utolsó ilm, amely ben Evita szı́né sznő ké nt
szerepelt, é s vé gü l sosem mutattá k be. Mikor Eva felesé gü l ment
Peró nhoz, megtiltotta, hogy' a ilmet lejá tsszak a mozikban. Ugy
vé lte, nem helyes, hogy' az orszá g elnö ké nek felesé ge má s fé r iakkal
csó -koló zva jelenjé k meg a ilmvá sznon, rá adá sul a rendező
beá llı́tá saiban „nagyon kö vé rnek es elő ny té lé n kü lsejű nek latra
magá t”.

Attó l kezdve, hogy Eva 1935-ben Buenos Airesbe é rkezett, huszonö t

szı́ndarabban, ö t ilmben, es majd harminc rá dió sorozatban já tszott.
Gyó ntatojanak, Herná n Benı́tez atyá nak azt mondta egy alkalommal,
hogy’ alakı́tá sai „a ilmvá sznon rosszak, a szı́nhá zban kö zepesek, a
rá dió ban pedig tű rhető ek voltak”. A há zassá g utá n azonban Evita, a
rá dió s szappanoperá k sztá ija, é lete legnagy obb szerepé t ké szü lt
alakı́tani Juan Domingo Peró n ezredes oldalá n.

Evita tisztá ban volt vele, hogy Peró n legkö zv etlenebb munkatá rsai
kö ré ben nem é breszt sok szimpá tiá t, mert „betolakodó nak” tartjá k, s
azzal is, hogy' a felső tı́zezer dá má i mé lyen megvetik. Irigyelté k
szé psé gé t, iatalsá gá t, hatá rozottsá gá t, é s azt, hogy meghó dı́totta az
orszá g legnagyobb hatalommal bı́ ró emberé nek szı́vé t. Fé ltek az
ezredesre gyakorolt, egyre nö vekvő befolyá sá tó l, a kormá ny ü gyeibe
tö rté nő beavatkozá sá tó l, é s a becsvá gyá tó l. Evita ugyanakkor, talá n
é pp azé rt, mert é rezte, hogy a igyelem kö zé ppontjá ban á ll, hatalmas

179
erő feszı́té seket tett, hogy’ megtanulja, amit kell, é s a helyzet
magaslatá ra emelkedhessen. Julio Alcaraz, aki egé sz é leté n á t a
fodrá sza volt, tanı́totta meg arra, hogy' melyek a viselkedé s
alapszabá lyai az asztalná l, é s hogy milyen szavakat illik haszná lni
bizonyos kö rö kben, ami igencsak haszná ra vá lt, hiszen Peró n a
legvá ratlanabb pillanatokban á llı́tott haza fontos szemé lyek
tá rsasá gá ban, akik ná luk maradtak ebé delni vagy vacsorá zni.
Valahá nyszor valaki kijavı́totta, Evita egy kis noteszbe lejegyezte a
helyes szó haszná latot, nehogy ú jra té vedjen. Nemcsak az volt
nyilvá nvaló , hogy Peró n ú j szerelmi kapcsolata az elnö k kö reibe
tartozó k kö zö tt nem ö rvend né pszerű sé gnek, hanem az is, hogy ez
elő bb-utó bb sú lyos gondok forrá sa lesz.

Jú nius kö zepé n Eva javı́tani kı́vá nt az imá zsá n. A tizenö t é ves lá nyka
igurá ja, aki gö ndö r barna hajá t rö vidre vá gva hordta, frivol blú zokat
viselt tele toliakkal, litterekkel, é s vastagon vö rö sre ruzsozta ajká t,
má r á talakult nem sokkal az elnö ki rezidenciá ra való kö ltö zé s elő tt.
Ekkor lett Evitá bó l egy' ilmsztá rok mó djá ra ö ltö zkö dő sző ke nő .
Szerette a mé lyen dekoltá lt ruhá kat es a fé nyes anyagokat, hatalmas
é kszereket hordott, é s bonyolult frizurá kat csiná ltatott magá nak.
Miutá n megbeszé lte a dolgot Peró nnal, felhı́vta Paco Jamandrcut,
Argentı́na mozicsillagainak sztá rszabó já t, é s meghı́vta otthoná ba. A
div á ttervező az emlé kirataiban ı́gy' emlé kezett vissza arra a
felejthetetlen napra: „O maga ny itort ajtó t ... Micsoda hivalkodó ,
kispolgá ri ı́zlé stelensé g, gondoltam. Laká sa a szü lő vá rosom burzsoá
kö rnyezeté t idé zte ... Né há ny pere mú ltá n má r minden nagyon
szé pnek tű nt. Mé g az á ltala viselt szaté n nadrá g is, ami egyá ltalá n
nem illett a parafa szandá ljá hoz.” Mint szı́né sznő , Evita kezdettő l
fogva tisztá ban volt azzal, hogy ké t kü lö nbö ző szemé lyisé gé t kell
alakı́tania: egy ré szt a rá dió hangjá té kok ragyogó csillagá t, aki
tová bbra is fü rdő ruhá ban pó zol kü lö nbö ző folyó iratok cı́mlapjá n,
má sré szt azonban, egy a politikai pá lyá n egyre magasabbra
emelkedő katonatiszt, Juan Domingo Peró n tá rsá t.

.Ettő l a pillanattó l fogva ne ú gy' tekints engem, mint az ü gyfeleid

egyiké t; bennem mostantó l fogv a kettő s szemé lyisé g fog lakni-, az
egyik a szı́né sznő é a fé nyes anyagok, tollak é s lı́tterek viselő jé é,
má sré szt pedig az a kö zé leti igura, akit Peron lá tni akar bennem.
Kezdjü k enné l: má jus elsejé n el kell mennem vele egy' nagygyű lé sre,
ahol ott lesz mindenki, aki é l é s mozog, s ez lesz a Duarte-Peró n
há zaspá r első nyilvá nos megjelené se. Milyen ruhá t ké szı́tesz nekem

180
ebbő l az alkalombó l?” - ké rdezte Eva Jamandreut. Első nyilvá nos
megjelené sé n Eva szá má ra a divatszabó egy a walesi herceg á ltal
né pszerű sı́tett kocká s anyagbó l szabott, dupla gombsoros,
bá rsonynyakú ruhá t ké szı́tett. Bá r Eva ará nyos testalkatú , é s karcsú
nő volt, Paco hasizomgyakorlatokat javasolt neki, mert kezdett kissé
hasra hı́zni. Né há ny napon belü l Peron szerző dtetett egy né met
gimnasztikaedző t, hogy' otthon adjon ó rá kat Butá nak. A hajdan
ostoba é s vulgá ris leá nyzó elkezdte kialakı́tani a korá bbitó l
gyö keresen kü lö nbö ző nyilvá nos imá zsá t.

Peró n szá má ra nem lehetett kö nnyű együ tt é lni egy' olyan nő vel,
mint Eva, aki hajlamos volt a hisztire, é s ny ilvá nossá g elő tt szokta
kö vetelni, hogy vegye el felesé gü l. A iatal nő nem habozott kimutatni
megveté sé t Peró n azon munkatá rsai irá nt, akiket nem ı́té lt
megbı́zható nak, é s akik nem useltettek elé g odaadá ssal Peró n
szemé lye irá nt. Am mindezek ellené re, Et a volt az ideá lis tá rs Peró n
szá má ra, aki kirá ngatta a fé r it apá tiá já bó l, é s a
legszerencsé tlenebbek é rdekeinek harcos ké pviselő jé vé tette. Az
ezredes igen hamar rá é bredt, micsoda politikai é rzé kkel rendelkezik
ú j tá rsa, é s bevette ő t is a szemé lyes kampá nyá t szervező csapatba.
Arnyé kké nt kö vetett, igyelmesen hallgatott, magá é vá tette a
gondolataimat, majd alkalmazta ő ket sajá t, kü lö nlegesen é lé nk
gondolkodá sá ban, é s a legnagyobb pontossá ggal kö vette
utası́tá saimat” - ı́rta ró la Peró n az emlé kirataiban. Attó l kezdve, hogy
az argentin kormá ny legerő sebb emberé nek a szerető je lett, s é rezte
ennek a szerető nek az ő t vé delmező erejé t, Eva má r nem volt tö bbé
az a fé lé nk, vidé ki kislá ny, aki korá bban, hanem vilá gos
gondolkodá sú erő s asszonnyá é rett, aki fé lelmetes energiá kat tudott
mozgó sı́tani.

„En egy' kü lö nleges asszonyt lá ttam Evá ban, egy igazi »pasionaria«-t
szenvedé lyektő l fű tö tt asszony], akit olyan akaraterő é s hit mozgat,
ami csak az első kereszté nyeké hez hasonlı́tható . Evá nak tö bbet
kellett tennie, mint megsegı́teni asan juani fö ldrengé s ká rosultjait.
Neki Argentı́na ö sszes nyomorgó polgá rá é rt kellett szó t emelni ...’.
Ezé rt aztá n elhatá roztam, hogy Eva az é n miniszté riumomban fog
dolgozni, é s felhagy szı́né sznő i tevé kenysé gé vel” - ı́rta Peró n.
Való já ban kapcsolatuk első má sfel é vé ben Eva csak a politikus
szerető je volt, é s nem tett tö bbet, mint hogy tá mogatta ő t a
rá dió adá saiban. 1944 má jusá ban megvá lasztottak a rá dió zá s teré n
dolgozo mű vé szek szakszert ezeré nek fő titká rá vá , s a sajá t

181
programjá hoz hozzá tett egy má sik napi rendszeresseggel jelentkező
mű sort is, melynek az volt a cı́me: „Egy jobb jö vő fele Ebben a
Munkaü gyi Miniszté rium á ltal a szociá lis é s munkakö rü lmé nyek
javı́tá sa teré n elé rt eredmé nyekrő l tudó sı́tott. Evita, aki
szenvedé lyesen lelkesedett a szociá lis igazsá g eszmé je irá nt, a rá dió
hullá mhosszá n Peró n eszmé inek hű sé ges vé delmező jeké nt lé pett fel.
A bemondó nő má r jó val az elő tt kampá nyolni kezdett „A Haza
Megmentő jeke'nt’’bemutatott szerető je mellett a mű soraiban,
mielő tt a vá lasztá sokat meghirdetté k volna.

Az é v vé gé n Evá nak há romnaponta adá sba kerü lő mű sora volt, es
vagy egyedü l, vagy Peró n tá rsasá gá ban megjelent a gá lá kon, a
dı́já tadó ü nnepsé geken é s a szakszert ezeti gy ű lé seken. Egé szsé ge,
amely mindig elé g gy enge volt, megsiny lette ezt a tempó t, s az
orvosa szeptemberben pihené st rendelt szá má ra. Ez volt az az
idő szak, amikor megjelent a ilm-é s rá dió foly ó iratok cı́mlapjain
hosszú sző ke hajjal é s fü rdő ruhá ban v agy matró zruhá ba bujtatva. Az
ú jsá gı́ró knak má s hazugsá gok mellett tö bbek kö zt azt is mesé lte,
hogy beszé l franciá ul, hogy szeret hajó zni, es ugyanú gy szereti a
klasszikusokat, mint a kortá rs irodalmat. 1945 elejé n Peró n tová bbra
is a katonai kormá ny erő s embere volt, de né pszerű sé ge kezdett
csö kkenni. A hatalomé rt elkeseredett harcok folytak, é s a
szemé lyé vel szembeni ellensé gessé g a hadseregen belü l é s ki vá ll is
egyre nő tt. Ennek oka nagyré szt abban a nő ben volt keresendő , aki
megosztotta vele é leté t, é s nap mint nap nagyobb szerephez jutott.
Evita szá má ra, aki mit sem tudott arró l, hogy az ezredessel folytatott
viszonya milyen nagy' botrá nyt kavar, az az é v csodá latos
esztendő nek bizonyult: meghó dı́totta Peró n szı́vé t, é s egy Teodoro
Garcı́a utcai há z tulajdonosa lett. Né há ny é letrajzı́ró azt á llı́tja, hogy'
ez az elegá ns Belgrano negyedben talá lható rezidencia a né met
szá rmazá sú argentin multimilliomos, Ludwig Freude ajá ndé kaké nt
kerü lt Evita tulajdoná ba. O volt az az ember, aki inanszı́rozta
Peró nnak az elnö ki szé ké rt folytatott politikai kampá ny á t.

1945 októ beré nek első hete dö ntő fontossá gú volt Peró n szá má ra, é s
pró bá ra tette a pá ija, Enta hű sé gé t is. Azokban a napokban a
katonatisztek, akik vele együ tt ré szt vettek a cnil kormá ny
megdö nté sé ben, most a szemé re há nytá k, hogy' tú lsá gosan vezető
szerepre tö r, hogy' populista politiká t folytat, de legfő ké ppen azt,
hogy a szerető jé t beavatja a kormá ny ü gyeibe. Októ ber 8-á n Avalos
tá bornok vezeté sé vel lezajlott egy á llamcsı́ny, amelynek egyik

182
kö vetelé se Peró n azonnali lemondá sa volt. A puccsban ré szt vevő
iatal hivatalnokok egy ike ké ső bb azt nyilatkozta: J\ieg voltunk
győ ző dve ró la, hogy nekü nk kü ldeté sü nk megakadá lyozni azt, hogy' a
nemzet annak a nő nek (Evá nak) a kezé re jusson, mint ahogyan az
ké ső bb tö rté nt.” Peró n, aki aznap tö ltö tte be ö tvenedik é leté vé t,
alá ı́rta a kormá nyban viselt há rom tisztsé gé rő l való lemondá sá t, é s
arra ké rte Faré i! elnö kö t, hogy' inté zze el a hadsereg
nyugá llomá nyá ba tö rté nő helyezé sé t is.

Azon a napon, amikor Peró n veresé get szenvedett, Eva ké zhez kapta
a Rá dió Belgranó val kö tö tt szerző dé sé nek egyoldalú felmondá sá t
kö zlő hı́rt: »Az udvarló dnak felmondtak, ı́gy' neked is” á llt a rá dió
igazgató já nak alpá ri stı́lusban fogalmazott kö zlé sé ben. Az esemé nyek
ilyen fordulata utá n a pá r, amely az é leté t fé ltette, kikö ltö zö tt a
Posada utcai kö zö s laká sbó l, é s elrejtő ztek a vilá g szeme elő l, amı́g a
kedé lyek le nem nyugszanak. Októ ber n-é n é jszaka az ezredes egy'
bará tja - Ludwig Freunde ü zletember ia - ehitte ő ket a csalá d
nyaraló já ba, mely a Tigris deltá já nak egy szigeten á llt, alig harminc
kilomé terre Buenos Airé stő l. E\ita é s Peró n csó nakon ú sztak le a
folyó n egé szen a birtokig, ahol egy' szé p █agy agcseré ppel fedett
fahá z fogadta ő ket egy pá zsitos kertben, amelyre szá z é ves fá k
borı́tottak á rnyé kot. A pá r itt vá rta az esemé nyek alakulá sá t egyetlen
szolga, Ottó tá rsasá gá ban, aki alig tudott pá r szó t spanyolul.

Peró nt há rom nappal ké ső bb tartó ztattak le, amikor karonfogva
sé tá lgatott Evitá val a sziget mó ló já n. Cellá já bó l, mely a Plata folyó
kö zepé n egy nedves é s szé lrohamok á ltal ostromlott erő dben, a
Martin Garcı́a erő dben volt, a kö vetkező ket ı́rta Evitá nak: „Imá dott
kincsem: csak amikor el vagyunk szakin a attó l, akit szeretü nk,
tudhatjuk meg, mennyire szereljü k ő t. Attó l a naptó l fogva, hogy ott
hagytalak oly hatalmasfá jdalommal, melyet el sem tudtam ké pzelni,
nem tudtam megnyugtatni boldogtalan szı́vemet. Most má r tudom,
mennyire szeretlek, é s hogy nem tudok né lkü led é lni. Ezt a vé gtelen
magá nyossá got a te jelenlé ted tö lti meg. Ma ı́rtam Farrellnek (az
elnö knek), s azt ké rtem, hogy rö vidı́tse meg az ü gyemmel
kapcsolatos vá rakozá st. Amint innen kijutok, azonnal
ö sszehá zasodunk, é s elmegy ü nk egy ü tt aká rhov a, ahol ny u-
galomban é lhetü nk...”

Azt beszé lik, hogy Juan Domingo Peron letartó ztatá sa utá n Evita volt
az, aki pá rtfogó kat keresett a szakszert ezetek tagjai kö zö tt, é s

183
csatasorba á llı́totta az „á gró lszakadtakat” - ezzel a megvető
kifejezé ssel illette Peró n kö vető it az ellenzek -, hogy sikerü ljö n elemi
az ezredes visszaté ré sé t. A való sá g azonban nem volt ennyire
romantikus, mix el Evita akkoriban mé g nem ismerte a
szakszervezeti vezető ket, é s nem talá lt semmifé le tá mogatá sra a
Peró nhoz kö zel á llok kö ré ben sem. Most, hogy egy bukott politikus
szerető je volt, má r nem já rt neki rendő ri vé delem, teljesen egyedü l
volt, é s rettegett attó l, ami megtö rté nhet vele. Mikor Peró nt elvitté k,
Evita idegö sszeomlá st kapott, é s bará tnő je, Pierina Dealessi há zá ban
keresett menedé ket: Jdejö tt hozzá m, é s mindent elmesé lt. Minden
porciká já ban reszketett. Azt sem tudta, hogy megö ltek-e vagy csak
bebö rtö nö zté k. Azt mondta, hogy ő tis megfenyegetté k. Mindennap
ná lam aludt," de napkö zben mindig eltű nt.” Eva, aki elmenekü lhetett
volna, mert az ő é lete is veszé lyben volt, ú gy hatá rozott, hogy kitart
szerető je mellett.

Né há ny é vvel ké ső bb Evita, visszaemlé kezvé n azokra a gyá szos
napokra, amikor Peró nt letartó ztattá k, ezt ı́rta: „Az a nyolc nap mé g
mindig nagyon fá j nekem; é s leginká bb azé rt, mert ha mellette
tö lthettem volna ezeket a napokat, enyhı́thettem volna gyö trelmé n...
De csak az utcá kat ró ttam, olyan bará tok utá n kutatva, akik mé g
tehernek az é rdeké ben valamit... Soha nem é reztem magam annyira
porszemnek, annyira jelenté ktelennek, mint akkor, ő szinté n
mondom, ő szinté n mondom..." Evita nem já tszott olyan fő szerepet a
Má jus teret elfoglaló munká ssá g mozgó sı́tá sá ban, amilyet a
peronistá k tulajdonı́tottak neki, de megpró bá lt - bá r sikertelenü l -
Peró n egyik ü gyvé d bará tjá tó l egy olyan dokumentumot szerezni,
amellyel a fé r it kiszabadı́thatja. Az a legvaló szı́nű bb, hogy abban az
egy hé tben azt tette, amit Peró n egy levelé ben taná csolt neki, vá rt.
Aki viszont cselekedett, az egy má sik sző ke á m ismeretlen asszony
volt, Isabel Ernst, Domingo Mercante - Peró n bizalmi embere -
titká rnő je é s szerető je, aki kivá ló kapcsolatokat á polt a
szakszervezetek vezető ivel.

Októ ber 15-é n a szakszerv ezetek megkezdté k a mozgó sı́tá st; a

kü lvá rosokbó l é rkező , sztrá jkoló munká sok ezrei foglaltá k el bé ké sen
a vá ros kö zponti teré t, a Má jus teret, azt kö vetelve, hogy' Peró nt
engedjé k szabadon. Ez a tö meges, spontá n é s ö sszetű zé sek né lkü l
zajló tü nteté s meg-v á ltoztatta az argentin tö rté nelem meneté t.
Há rom nappal ké ső bb, az ezredes ellensé gei attó l való fé lelmü kben,
hogy né pfelkelé s tö r ki a hadsereg ellen, ú gy' dö ntö ttek, hogy'

184
szabadon engedik foglyaikat. Peró n fá radtan é s beteges kü lső vel, de
mé g aznap é jjel kilé pett a Casa Rosada erké lyé re Farrell elnö k, azaz
ugyanaz a szemé ly oldalá n, aki a letartó ztatá sá t elrendelő parancsot
kiadta. Miutá n beszé det inté zett az ő t hő ské nt ü nneplő tö meghez,
megı́gé rte, hogy jelö ltetni fogja magá t az 1946 februá rjá ban esedé kes
vá lasztá sokon. Azon a tö rté nelmi jelentő sé gű , októ ber 17-i é jszaká n
Juan Domingo Peró n bebizonyı́totta, hogy milyen befolyá sa van a
tö megekre. A kö vetkező napokban az foglalkoztatta, hogy Evá nak tett
igeretet betartsa, s mielő bb ö sszehá zasodjanak.

Né gy nappal a Casa Rosada erké lyé n való megjelenese utá n Peró n
Junı́nban eh ette felesé gü l szerető jé t, Evitá t.

„Ugyanazzal az aggyal gondolkodtunk, é s ugyanazzal a szı́vvel

é reztü nk. Epp ezé rt termé szetes volt, hogy' ennyi megegyező
gondolatbó l é s é rzé sbő l megszü lessen az a vonzalom, ami vé gü l a
há zassá ghoz vezetett bennü nket. 1945 ő szé n keltü nk egybe, a La
Plata-i Szent Ferenc templomban” - ı́ija az ezredes emlé kezé seiben. A
frigy elő ké szı́té se nem v olt egyszerű dolog. Eva tö rvé nytelen
gyermek volt - errő l az apró sá gró l Peró nnak nem volt tudomá sa -, s
ı́gy meg kellett semmisı́teniü k az eredeti szü leté si bizonyı́tvá nyá t, é s
hamisı́tani helyette egy ú jat. Evitá nak sikertilt megv á ltoztatnia a
szü leté skort nevé t Eva Ibarguren s ı́gy lett belő le Maria Ev a Duarte,
szü leté si eve pedig 1919-rő l 1922-rc vá ltozott. Ily mó don Evita, aki v
alojá ban huszonhat eves volt, egyetlen tollvoná ssal eltö rö lte „homá ly
os mú ltjá t”, é s felesé gü l mehetett Peron ezredeshez.

A hivatalos vá ltozat szerint 1945. októ ber 22-é n kö tö ttek polgá ri
há zassá got Junı́nban; s az egy szé na, de ü nnepé lyes szertartá s utá n a
pá r a tanú k - az ezredes bará tja, Domingo Mercantc, é s Eva bá tyja,
Juan Duarte jelenleteben ü nnepelt Juana Ibarguren asszony
fogadó já ban. Az egyhá zi szertartá sra december 10-en kerü lt sor La
Plata vá rosá nak Szent Ferenc templomá ban, Buenos Aires
tartomá nyban. A meghitt é s egy szerű eskü vő n Evita é desanyja, a
testvé rei, Blanca é s Juan, valamint Peró n né há ny bará tja vett ré szt. A
jezsuita, Hemá n Benı́tez, a katonatiszt ré gi ismerő se, é s Evita
jö vő beni gyó ntató ja vezette le. Artó l a napró l csak egyetlen fé nyké p
maradt, amelyen Peró n katonai egy enruhá ban á ll annak ellenere,
hogy má r visszavonult a hadseregbő l, a ragyogó menyasszony, Maria
Eva Duarte de Peró n pedig egy igyelemfelkeltő , mintá s ruhá t é s egy
hagy, virá gokkal dı́szı́tett kalapot visel.

185
A romantikus mé zesheteket idő hiá nyá ban elhalasztottá k. A pá r egy'
bará t birtoká n pihent San Nicolá sban, Buenos Airestő l ké tszá zö tven
kilomé terre, majd a Peró n tulajdoná ban lé vő san yá ncentei birtokon.
Eva nagy szeretettel emlé kezett vissza ezekre a meghitt, kettesben
tö ltö tt napokra, amilyenekre csak hosszú idő eltelté vel kerü lhetett
ú jra sor: „Csak mi kerten voltunk ott, nem fogadtunk lá togató kat.
Korá n keltü nk, megreggeliztü nk, aztá n sé tá ra indultunk a birtokon.
Ezekben a napokban egyszer sem sminkeltem ki magam, csak
megmostam az arcom, kiengedtem a hajam, felvettem Juan egyik
inget, s hú ztam egy nadrá got. Ez volt a kedvenc viseletem, s Juan is
é lvezte, hogy' ı́gy' vagyunk kettesben. Né ha beá lltam a kony há ba,
hogy' salá tá t ké szı́tsek a bifsztekhez, amit mindketten nagyon
szerettü nk. Amit mindig é n csiná ltam, az a mate y olt, minden
dé lutá n elő ké szı́tettem, mikö zben beszé lgettü nk, helyesebben,
mikö zben ő beszé lt. Mert szoká sa y olt, hogy' hangosan
gondolkodjé k, é n pedig hallgattam, é s tanultam tő le.”

Nem a szü leté si anyakö nyvi kivonat volt az egyetlen, amit Etá ra
megsemmisı́té sre Ité lt az elő ző é leté bő l. Anikó t nyilvá nossá vá lt
Peró nnal kö tendő há zassá ga, akkor elrendelte, hogy' semmisı́tsé k
meg korá bbi szı́né sznő i pá lyafutá sá nak minden dokumentumá t. A
rá dió á llomá soktó l es a folyó iratoktó l visszakö vetelt minden reklá m
cé ljá ra szolgá ló fé nyké pet, ami csak lehetsé ges volt; é s elké rte a
fé nyké pé szektő l azokat a nega-tı́y'okat, amelyek abban a korszakban
á brá zoljá k, amikor iatal sző ke lá nyké nt arra vá gyott, hogy' szı́né sznő
legyen belő le, é s ú gy' hó dı́tsa meg Buenos Airest. Utolsó ilmjé t, a La
Pró diga-t priy'á t t'etı́té sen mutattá k be csak Peró n é s Ey'ita elő tt,
majd a szalagot tulajdonosa ajá ndé kba adta Evitá nak, aki maga
mö gö tt hagyta mű vé szi tö reky'é seit, hogy' teljes egé szé ben Peró n
ü gyé nek szentelhesse magá t. Elkı́sé rte fé ijé t a kimerı́tő y'á lasztá si
kö rú tra, melynek sorá n ellá togattak a legszegé nyebb é s legel-
feledettebb terü letekre is. Peró n asszony csak a Rá dió Belgranobeli
munkahelyé t tartotta meg, amelynek igazgató ja, Jaime Yankeleyá ch,
ugyanaz, aki né há ny hó nappal azelő tt ké t labbal rú gta ki, tú lá radó
szı́xé lyes-sé ggel fogadta. Megduplá zta a izeté sé t, é s mé g ká rté rı́té st
is izetett azoké rt a napoké it, amikor Exdta nem dolgozhatott. Exa
fé lje elnö ki szé ké it folytatott kampá nyá nak tá mogatá sá ra haszná lta a
rá dió t, s nem sokkal ké ső bb meg is x á sá rolta az adó t.

Az eskü x ő utá n a Peró n há zaspá r Exdta laká sá ba kö ltö zö tt a Teodoro
Garcı́a utcá ba. „Ejt nappallá té x e dolgoztunk, hé t kö zben gyakran

186
egyá ltalá n nem is talá lkoztunk. Erzelmi szempontbó l minden
alkalom, amikor lá ttuk egymá st, ú jdonsá got é s meglepeté st hozott.
1946. jú nius 4-é n kineveztek az orszá g elnö ké x é . Egyedü l az első hat
hó napban x olt né mi nyugalmunk, egy' olyan há zban, ami té nyleg a
mienk t olt. A Teodoro Garcı́a utcá ban laktunk, Exdta laká sá ban, mely
kicsi xolt é s elszigetelt, é pp alkalmas arra, hogy a mé zeshetek
helyszı́né ül szolgá ljon, amit ké nytelenek xoltunk elhalasztani” - ı́rta
az ezredes emlé kirataiban. \/ elnö ki cı́m x'á romá nyosá nak felesé ge
ebben a laká sban fogadta furdő kö peny-ben, esetenké nt pedig
haló ingben a lá togatá sokat, es ny ı́ltan reszt vett az otthonukban
zajló texé kenysé gekben, kifcjtxe vé lemé nyé t fé rje munkatá rsainak
megxető tekinteté tő l sú jtva.

1945. december 26-á n az ezredes felszá llt egy vonatra, melynek Az

Agró lszakadt nevet adta, hogy x cgigutazza x'ele az orszá got a
xá lasztasi kampá ny kereté ben. Eszakra indult, a legszegé nyebb é s
legelmaradottabb ré gió k felé , s Exdta egy Santiago dé l Estero nexá ı́
telepü lé sen csatlakozott hozzá . Fé lje mellett mé g mindig fé lé nk é s
hallgatag teremté snek tű nt, de csó kokat é s ö lelé seket osztott az
embereknek, akik kö zelebb mentek hozzá hogy megismeijé k „a
szegé nyek ú j x ezető jé t". Ez volt az első eset Argentı́na
tö rté nelmé ben, hogy egy elnö kjelö lt felesé ge elkı́sé rte fé ijé t a
kampá nyú tra. Exdta nemcsak ezert lett hı́res, hanem a belső
tartomá nyokban elé rt né pszerű sé gé nek kö vetkezté ben, ahol ő
mindenki szamá ra a rá dió s hangjá té kokbó l jó l ismert szı́né sznő x olt.

A nagy ság légkörében

194O. februá r 24-é n Juan Domingo Peró n,tá bornokot hat é vre
Argentı́na elnö ké vé vá lasztottá k, s ı́gy Evita huszanhat é vesen az
orszá g első hö lgye lett. Mivel szeretett volna a helyzet magaslatá ra
emelkedni, é s jó l já tszani ú j szerepé t, ezé rt igyekezett kivá lasztani
egy olyan ruhá t, amely tö ké letesen illik fé lje beiktatá sá nak
alkalmá hoz. Jú nius 4-é n, a Casa Rosada fensé gesen szé p Fehé r
Termé ben, Maria Eva Duarte de Peró n asszony egy meré sz szü rke
selyemruhá t viselt, mely vá llá t fedetlenü l hagyta olyannyira, hogy az
asztaltá rsasá gá ban é tkező Copello kardiná lis egé szen
belevö rö sö dö tt. Az argentin felső tı́zezer az első pillanattó l fogva
azzal vá dolta, hogy ö ltö zkö dé si stı́lusa vulgá ris, mint a mozisztá roké ,
é s nem ké pes olyan diszkré t eleganciá ra, ami egy elnö k felesé gé hez
mé ltó . De a né p egyszerű iai egyá ltalá n nem ı́gy gondolkodtak. Nekik

187
tetszett Evita lenyű gö ző megjelené se, a szembetű nő é kszerek,
melyeket viselt, é s a pompá s ruhá k, melyek kiemelté k karcsú
termeté t. Magas sarkú cipő ben já rt, mindig hatalmas kalapokat
viselt, é s bonyolult frizurá kat csiná ltatott, amit hű sé ges kö vető i
igyekeztek imitá lni. A iatalok sző ké re festetté k a hajukat, mint ő , é s
azt mondtá k a fodrá szuknak, hogy „olyan formá jú kontyot ké rek,
mint amilyen Evitá nakvan”. Fé nyké pe ott dı́szelgett az orszá g minden
sarká ban, a legeldugottabb kis faluban ugyaniig}', mint a Casa Rosada
erké lyé n. Olyan hatalmas né pszerű sé gi-e tett szert, hogy az orszá g
é szaki tartomá nyaiban szü letett leá nygyermekeket elő szeretettel
keresztelté k az Eva vagy a Maria Eva né vre.

Evita sok szoká st é s formá t tö rt meg egy' olyan orszá gban, ahol
egyá ltalá n nem né zté k jó szemmel, é s nem tartottá k „nő ies
dolognak”, ha egy' asszony beleá rtotta magá t a politiká ba. Kezdettő l
fogva vilá gosan lá tta, hogy tevé kenysé ge nem fog az elnö k
felesé gé nek szerepé re korlá tozó dni, s hogy együ ttmű kö dé se
Peronnal nagyon aktı́v lesz. „lehettem volna az elnö k felesé ge
ugyanú gy, mint a tö bbiek elő ttem. Ez kö nnyű é s kellemes munka:
csak azzal kell foglalkozni, hogy megszervezd a gá lavacsorá kat,
fogadd a tiszteletadá sokat, é s alá vesd magad a protokollnak... Akik
ismernek iskolá s lá ny koromtó l fogva, nagyon jó l tudjá k, hogy é n
sosem lettem volna ké pes ezt a nevetsé ges szerepet já tszani.
Rá adá sul az é n fé rjem nem csak egyszerű en az orszá g legmagasabb
tisztsé gé t viselő ember volt, hanem né pé nek vezé re is. Ezé rt aztá n
hozzá hasonló an nekem is kettő s szerep jutott. Egyfelő l, é n voltam
Eva Peron, az elnö k felesé ge, aki nagyszerű fogadá sokat adott, é s
gá laestek vé dnö keké nt szerepelt. Má sfelő l viszont é n voltam Evita, az
a szemé ly, akibe a né p belehely ezte minden remé ny scsyt..." First
lady minő sé gé ben tartott első beszé deiben arra buzdı́totta az
embereket, hogy hı́vjá k csak ő t Evitá nak, pedig Argentı́ná ban a
becenevek haszná lata akkoriban csakis a legszorosabb csalá di é s
bará ti kö rben volt elfogadott.

Eva Peró n é leté ben sok vá ltozá s kö v é tkezett be abban az 1946-os
é vben. Lakhelye, mely korá bban egy cseré ptető s vá lyogkunyhó volt
Los Toldosban, most az orszá g legfé nyű ző bb rezidenciá ja lett, az
Unzué palota. Ez a nagyszerű , 19. szá zadi kasté ly, az elő kelő Palermo
negy ed kö zepé n 283 szobá val rendelkezett, emeleté re csodá latos
má rvá nylé pcső vezetett, melyet ková csoltvas korlá t szegé lyezett. A
kasté ly kö rü l gyö nyö rű , á polt park terü lt el, ami olyan volt, mint egy

188
oá zis a zajos é s ő ská oszba sü llyedő vá ros kö zepé n. Peró n é s ı́vva
tö bbet tartó zkodtak itt, mint a vidé ki elnö ki rezidenciá n Olivosban, a
fő v á rostó l tá volabb. Ennek fő oka █az volt, hogy mindketten
fá radhatatlanul dolgoztak. A tö bbi elnö ktő l elté rő en Peró n korá n kelő
volt, ı́gy mindig ő é rkezett első ké nt az irodá já ba. Mindazoná ltal, Evita
kedvenc tartó zkodá si helye mindig az elnö k San Vicé mé ben talá lható
birtoka maradt. Ebben a koloniá lis (gyarmati) stı́lusban é pü lt, piros
cseré ppel fedett, vakolatlan kő homlokzatú vidé ki há zban boldog volt,
amikor ki lovagol hatott, vagy a kutyá ival sé tá lgathatott, vagy
sü temé nyt sü thetett az ő ket meglá togató bará toknak.

Asszonyunk - amint a szemé lyzet nevezte - napirendje reggel hatkor

kezdő dö tt, amikor é bredt. Fé l ó rá val ké ső bb együ tt reggelizett a
fő ijé vel, majd ezt kö vető en elinté zett né há ny fontos ü gy et, mikö zben
Julio, a fodrá sza befonta é s kontyba csavarta a hajá t, é s Sara, a
manikű rö s kivá lasztotta a megfelelő kö rö mlakkot - a Helena
Rubinstein fé le erő s vö rö set, vagy a gyö ngyhá zfé nyű fehé ret annak
fü ggvé nyé ben, hogy aznapra milyen kö telezettsé get jelzett a hatá ridő
napló . A lakkozá s utá n Evita munká ba indult, ahová motoros
rendő rö k kisé rté k. Né gy hó nappal Peró n hatalomba lé pé sé t kö vető en
Evita, fé lje hatá rozott ké ré sé re, a nem sokkal korá bban lé trehozott
Munkaü gyi Miniszté riumban kezdett dolgozni. Ott egy szá má ra
kialakı́tott kicsi, negyedik emeleti irodá ban jelent meg hetente
há romszor, hogy fogadja azokat, akik a segı́tsé gé ért folyamodtak.
Titká rnő je, Isabel Ernst, aki mö gö tte á llt, é s egy' kicsi fü zetbe
jegyzetelt, taná csokkal lá tta el azokkal a gondokkal kapcsolatban,
amelyeket a szakszervezeti vezető k elé je tá rtak. Dé lidő ben egy ó ra
tá jban é rte jö tt az autó , mely elvitte a Casa Rosadá ba, ahol
csatlakozott Peró nhoz, é s együ tt kö ltö tté k el kö nnyű ebé djü ket a
hivatalos rezidenciá n. Mikor a tá bornok visszavonult sziesztá zni, Eva
visszaté rt feladataihoz: s nem is talá lkoztak elő bb, mint este ny olc-
kilenc ó ra tá jban, hogy' együ tt vacsorá zzanak.

Evita mindig ké ső n fekvő tı́pus volt, mint ahogyan szı́né sznő korá ban,
hajnali há rom elő tt soha nem fekü dt le aludni. Munká ba lé pé sé nek
első hó napjaiban egyetlen egy té ma kő iü l forgott minden gondolata, s
á llandó an errő l beszé lt a fő ijé nek: hozzanak egy tö rvé nyt, amely
biztosı́tja a nő k jogait. Má r az első hivatalos beszé dé ben is utalt erre
a té má ra, a kö vetkező szavakkal: „A Kö ztá rsassá g elnö ké nek felesé ge,
aki most Onö khö z szó l, ugyanolyan argentin asszony, mint bá rki az
orszá gban, Evita compaiiera (harcostá rs) azé rt kü zd, hogy'

189
asszonyok millió i szá mara kö vetelje azt a jogtalanul ké sleltetett es
meg nem adott legnagyobb é rté ké t, amit a lelkiismeret szá má ra a
vá lasztá si jog jelent, hogy az asszonyok, az otthon szent falai kö zü l is
igyelemmel kı́sé rhessé k sajá t orszá guk csodalatos fejlő dé sé t.” Evita
elszá ntan arra tö rekedett, hogy' kivı́vja a nő i emancipá ció t, mé g ha
ezeit a Kongresszus folyosó it já rva kellett is kilincselnie, hogy
meggyő zze a tö rvé nyhozó kat.

Az orszá g első hö lgye egé sz dé lutá nokat tö ltö tt gy á r-, iskola- é s
kó rhá zlá togatá sokkal. Mindenü tt, ahol csak bejelentetté k é rkezeset,
hatalmas tö megek gyű ltek ö ssze, s az emberek ö sszeverekedtek,
hogy' a kö zelé be fé rkő zhessenek, é s megé rinthessé k. Mikor kü lvá rosi
negyedekbe ment, mindig a fekete Packardjan é rkezett, feltű nő en
elegá ns, Dior vagy Jacques Fath tervezé sű ruhá kban, mely ekhez nagy
é rté kű é kszereket viselt. Sminkje mindig tö ké letes volt, ajkat erő sen
vö rö sre rú zsozta, ami ö sszhangban á llt tö ké letesen lakkozott
kö rmé vel gy ontató ja megtiltotta neki, hogy arcfestcket alkalmazzon
-, s az asszonyok megbaboná zva bá multak, mintha egy jelené s á llt
volna elő ttü k. V egyszerű emberek szemé ben a szé psé ges cs ragyogó
szemé ly isegű Ev ita a Szű zany ahoz hasonlı́tott, aki ott á llt a há zi
oltá rukon, akinek gy erty á t gy ú jtottak, s akihez hittel teli lé lekkel
imá dkoztá k. Mikor Evita meghalt, ezek az emberek a kunyhó ikban
kis há zi oltá rokat ké szı́tettek a fé nykepé vel, é s ú gy fohá szkodtak
hozzá , mintegy szenthez, szent Evitá hoz, a kö zbenjá rá sá t ké ne.

Mikor amiatt kritizá ltak, hogy tú l hiv alkodó an ö ltö zik, amikor a
munká sok v agy a legszegé nyebbek kö ze megy, Evita azt vá laszolta:
„Né zze, az emberek engem szé pnek akarnak lá tni. A szegé nyek nem
azt akaijá k, hogy egy ö reg é s apolatlan asszony v é delmezze ő ket. Ok
velem á lmodnak, é s nem akarom, hogy csaló djanak bennem.” Azok az
emberek elé r-zé keny ü ltek - s nem csoda, hogy ı́gy tettek - mikö zben
a irst lady populista beszé deit hallgattak: „Megö lelem a hazamat, es
teljessé ggel á tadom magam az ő szolgá latá nak, mert ebben az
orszá gban mé g é lnek szegé ny, szerencsé tlen, beteg é s remé ny telé n
emberek. Erzi a lelkem. Erezte a testem. Felajá nlom minden
energiá mat, hogy a testem hiú ké nt feszü ljö n elé jü k, mely elvezet a
boldogsá ghoz é s a kö zjó hoz.” Ilyen szavakkal soha azelő tt nem
beszé lt mé g hozzá juk politikus, aki rá adá sul nő , ami a korszakban
mé g szokatlanabb volt.

190
Kezdetben az emberek elmentek Evita irodá já ba, hogy' szemé lyre
szó ló szı́vessé geket vagy anyagi segı́tsé get ké ijenek tő le: ú j lakhelyet,
lé tfontossá gú é lelmiszereket, egy' kó rhá zi helyet, egy biztonsá gos
iskolaé pü letet... Am lassanké nt - ugyanú gy, mint Peró n munkaü gyi
á llamtitká rké nt Eva a magá é vá tette a dolgozó k ü gyé t. Neki nem volt
semmilyen hivatalos tisztsé ge, soha nem is volt, de igazi hivatá sá t
talá lta meg, amikor a legszegé nyebbek é s a legelesettebbek javá ra
tevé kenykedhetett. „X tró n mö gö tt á lló ” asszony, ahogyan né melyik
tö megkommuniká ció s csatorna rö gtö n elnevezte, lá zas
tevé kenysé gbe kezdett - á tlagosan napi tizenö t ó rá t dolgozott - s
mindenkit fogadott, akinek valamire szü ksé ge volt. Evita kezdte
lerakni sajá t né pszerű sé ge alapjait, mindig Peró n szolgá latá t szem
elő tt tartva. Spanyolorszá g argentı́nai nagykö vete, Jó sé Maria de
Areilza, ı́gy' ı́ija le a irst lady kö rnyezeté t: .voltak ott
munká scsoportok, szakszervezeti vezető k, parasztasszonyok
gyerekkel, kü lfö ldi ú jsá gı́ró k, egy' poncsó kba burkoló zott gauchó
csalá d, menekü ltek a vasfü ggö ny keleti oldalá ró l, a balti á llamokbó l
szá rmazó entcllektü -elek, papok é s apá cá k, izzadt kö zé pkorú nő k,
iatal hivatalnokok, szı́né szek, cirkuszi mű vé szek, focistá k. S eme
lá tszó lagos ká osz kö zepé n helyezkedett el Evita, aki igyelmet
fordı́tott mindenre, amit ké rtek tő le, egy egy szerű izeté semelé si
ké relemre ugyanú gy, mint egy' ipará g telephely é -nek
meghatá rozá sá ra, s mellé kesen kiutalt egy laká st egy' csalá dnak,
bú torzatot adott, é s elinté zte, hogy' kiadjá k egy ilm elké szı́té si
engedé lyé t...”

Eva Peró n alig é rtett a politiká hoz, nem sok vá lasztotta el az
analfabé tizmustó l, de az osztá lyharcot a zsigereiben hordta, é s
teljessé ggel a magá é nak é rezte. Nem soká ra az á gró laszakadtak
vezető jé vé nő tte ki magá t, é s való sá gos keresztes hadjá ratba kezdett
a tá rsadalmi igazsá gossá g megvaló sı́tá sa é rdeké ben. Minden neki
kü ldö tt levelet megvá laszolt, é s szemé lyesen fogadta az embereket,
akiknek hosszú sora ott kanyargó it az irodá ja elő tt, arra vá rva, hogy
szemé lyesen neki mondhassá k el a problé má ikat. Mindig volt a keze
ü gyé ben egy ö t\ en pezó s banlqegy, mert sokaknak erre az ö sszegre
volt szü ksé gü k, hogy visszaté rhessenek a perifé riá n talá lható
otthonukba. Mikor kifogyott a bankjegyekbő l, akkor odaajá ndé kozta
valamelyik gy é má nt brossá t, vagy gyű jté st rendezett a miniszté rium
foly osó in kö zlekedő miniszterek é s az á llamtitká rok kö ré ben. 1947-
ben megalapı́totta az á ltala „Eva Duarte de Peró n Keresztes hadjá rat
a Tá rsadalmi Segı́tsé gé rt" nevezetű szervezetet azzal a cé llal, hogy a

191
lehető legsü rgő sebben segı́tsé get ny ú jthasson azoknak, akik arra
rá szorulnak. Egy é vvel ké ső bb megvaló sı́totta nagy á lmá t, é s
lé trehozta sajá t jó té kony sá gi szé n ezeré t. Ebbe ö lte aztá n minden
energiá já t mé g akkor is, amikor halá los kimenetelű betegsé gé nek
jelei má r egyé rtelmű é n mutatkoztak az arcá n.

1946 jú niusá ban a Newsweek magazin egy terjedelmes riportot

kö zö lt az argentin irst ladymV amelyben ú gy nevezte Evá t, hogy „az
elnö kasszony”, s kijelentette, hogy „ő a legfontosabb asszony " a
Latin-Amerika politiká já t alakı́tó té ny ező k kö zö tt. A hetilap nem
té vedett, amikor ezt á llı́totta ró la, hiszen fé lje elnö ksé gé nek első
é vé ben Evita hatalma mar é rzé kelhető mé rté kű volt. I luszonhat é ves
korá ban, é s meglehető sen hiá nyos politikai ismeretek birtoká ban, Et
a Peró n né gy rá dió adó é s ké t napilap - a Democracia é s ol El Miindo -
tulajdonosa volt, azaz a legnagyobb pé ldá nyszá mban megjelenő
buenos airesi hı́rlapoké . Elké pesztő en nagy hozzá é rté ssel é s
ü gyessé ggel volt ké pes manipulá lni a kommuniká ció s csatorná kat.
Eva nagy on jó l tudta, hogyan haszná lja fel a rá dió t é s az ú jsá gokat
egy a latin-amerikai orszá gokban addig teljessé ggel ismeretlen
mó don. Azok az é t ek, amelyek sorá n rá dió s szappanoperá kban
szerepelt, megtanı́tottá k a beszé dpanelck optimá lis felhaszná lá sá ra,
ami politikai beszé deinek azt a korá bban soha nem hallott tó nust
kö lcsö nö zte.

A Democracia nevű napilap egyetlen pé ldá nya sem jelent meg
ané lkü l, hogy' olvasó i ne talá lhattak volna benne legalá bb ö t
fé nyké pet „az elnö kasszonyró l”, amint Evá t nevezté k. Mindegyik
hivatalos fotó t Eva szemé lyi fé ny ké pé sze ké szı́tette, aki egé sz á lló
nap nem tá gı́tott mellő le egy lé pé st sem, kö vette kora reggeltő l ké ső
estig, amikor is a munká tó l fá radtan hazaté rt otthoná ba. Senki nem
tudta olyan mé rté kben kiakná zni a cselekedeteiben rejlő reklá m
lehető sé geket, mint Evita, belcé rt-ve a bü rokrá cia tá rgy kö ré be
tartozó , szı́ntelen é s é lettelen hely zeteket is. Kritikusai tová bbra is
azzal vá doltá k, hogy gá tlá stalan demagó g, aki manipulá lni akarja az
embereket.

Evita az utolsó ré szletig megkomponá lta kü lsejé t minden egyes
nyilvá nos fellé pé se alkalmá bó l. A dolgozó k elő tt ú gy jelent meg, mint
egy' ragy ogó szé psé gű iatalasszony, aki a legutolsó pá rizsi divat
szerint ö ltö zkö dik, sző rmebundá kba burkoló zik, é s gy é má ntokkal

192
é kesı́ti magá t, s azt ı́gé ri nekik: „Egy' napon, Onö k is ilyen ruhá kban
já rhatnak, mint amilyeneket é n viselek.”

Peró n elnö ksé gé nek első hó napjaiban Evita mé g fé lé nknek
mutatkozott, é s csak a há tté rben tevé kenykedett, amint azonban
né pszerű sé ge nö vekedett a munká sok kö ré ben, egyre nagy ó bb
ö nbizalomra tett szert. A Casa Rosada erké lyé rő l inté zett szó zatokat
a né phez ugyanazzal a drá mai lendü lettel, amellyel az á ltala formá lt
rá dió s hangjá té kok szereplő it is megelevenı́tette, az emberek pedig
megadtá k magukat szavai vará zsá nak, s ú gy' lá tszott, hajlandó ak
lenné nek meghalni é rte, ha ú gy' hozná a szü ksé g. „En a szegé nyek
nevé ben beszé lek hozzá tok, azok nevé ben, akiknek nincsen fedé l a
fejü k fö lö tt, hogy a ré gi á tkozott napok ellen hallassam szavam.”
Atalakulá sa nagyon lá tvá nyos volt, a hangja ezú ttal hatá rozottan é s
erő sen csengett, politikai ilozó iá ja pedig nagyon egyszerű volt:
szeretni a szegé nyeket é s gyű lö lni a gazdagokat. Má r az első
esztendő ben, amikor ő tö ltö tte be az argentin irst lady szerepé t,
tö bb millió argentin hitt a szavainak, s ő szinté n elhitte azt, hogy'
Etdta fogja megadni szá mukra azt, amivel korá bban soha nem
rendelkeztek: a tiszteletet, a mé ltó sá got, é s fedelet a fejü k fö lé .

Amint né pszerű sé ge nö vekedett, ellenlá basai egyre tö bbszö r
nyilatkoztak ró la a nyilvá nossá g elő tt. Egy olyan idő szakban, amikor
az emberek bö rtö nbe kerü ltek, ha kritizá lni merté k Peront, a
telefonokat pedig lehallgattá k, egy, a irst ladyve\ kapcsolatban
elsü tö tt vicc igen sokba kerü lhetett. Egy alkalommal pé ldá ul iatal
tengeré szkadé tokat bocsá tottá k el az iskolá bó l, mert kö hö gni
meré szeltek, amikor Evita megjelent egy mozihı́radó vá szná n. Sokan
rajongtak é rte, é s sokan rettegtek tő le. Bosszú á lló es sé relmeit el
nem feledő asszony hı́ré ben á llt, aki nem bocsá totta meg, ha
kritizá lni meré szelté k, azt pedig mé g kevé sbé , ha \ alaki nem
rajongott ú gy Peró né rt, mint ő . Kritikusai korrupció val vá doltá k,
mivel csaladja tagjait beü ltette a Peró n kormá ny kulcspozı́ció iba. A
legmeglepő bb kinevezé s ezek kö zü l a bá tyjá é . Juan Duartee volt, aki
az orszá g elnö ké nek magá ntitká ra cı́met nyerte el. Ez a nő tlen
iatalember, aki nagy' nő csá bá sz hı́ré ben á llott, é s a fontos
megbı́zatá s elnyeré se elő tti é leté nek korá bbi tı́z esztendejé ben
pipereszappanokat á rult utazó ü gynö ki minő sé gben. Mindenki, aki
kihallgatá st kert Peró n elnö ktő l, azt Jü anon keresztü l tehette,
Evitajó vá hagyá sá val.

193
Eva, aki kedvesnek é s tü relmesnek mutatkozott a segı́tsé gé t ké rő
emberek elő tt, intolerá ns zsarnokka vá ltozott azokkal szemben, akik
nem osztottá k vé lemé nyé t, vagy akiket ellensé gé nek tartott. Nagyon
rosszul viselte az argentin arisztokrá cia - vagy ahogyan ő nevezte, „az
oligarchá k” - ré szé rő l é rkező lené zé st vagy visszautası́tá st, mert ez a
tá rsadalmi ré teg sosem tisztelte, mé g akkor sem, amikor ő t olt az
orszá g legelső asszonya. Az első é v sorá n Eva Peró n tü relmetlenü l
vá rta, hogy felajá nljá k neki, tö ltse be a Jó té kony sá gi Tá rsasá g
elnö knő jenek tiszté t, azé t a tá rsasá gé t, amely az argentin felső
tá rsadalmi ré tegek asszony ai á ltal, é s a Katolikus Egy há z
vé dnö ksé gé alatt mű kö dő , legelő kelő bb jó té konysá gi egylet volt. A
hó napok csak teltek, de a felké ré s sosem é rkezett meg.

Mikor Evita elkü ldö tt valakit, hogy kiderı́tse, mié rt tagadjá k meg tő le
azt a tisztsé get, amelyet hagyomá ny osan az orszá g első asszonya
szokott betö lteni, a kö vetkező vá laszt kapta: „Milyen ká r, hogy' Evita
mé g olyan iatal, a jó té kony sá gi egy let szabá lyai pedig kimondjá k,
hogy a vezető i tisztsé gé t csak egy erettebb, korban elő rehaladottabb
asszony tö ltheti be.” Evita ugyanilyen diplomatikus stı́lusban
vá laszolt, mondvá n, ha ő korá ná l fogva nem alkalmas a tisztsé g
betö lté sé re, akkor az é desanyja, Juana asszony bizonyá ra eleget tesz
a kö vetelmé nyeknek. Való szı́nű leg má r magá tó l az ö tlettő l, hogy' egy
kö zö nsé ges Aidé ki asszony, ö t tö rvé nytelen gyermek é desanyja ü ljö n
be a tá rsasá g elnö ki szé ké be, a hideg futkosott a jó té konysá g gő gö s
dá má inak há tá n. Eva, aki nagyon rosszul vi-selte a visszautası́tá st,
csak arra a pillanatra a á rt, amikor vissza izetheti nekik a kö lcsö nt.
Ké t é vvel ké ső bb a peronista kormá ny megvonta az é ves aktuá lis
tá mogatá st a nyolcvan é ves dá má k alkotta jó té konysá gi tá rsasá gtó l,
Evita pedig megalapı́totta sajá t jó té konysá gi tá rsasá gá t. Megint csak
a sajá t feje utá n ment.

Mikor ő lett az Unzué palota ú j lakó ja, egé sz csapattal vette kö rü l
magá t: Atilio A'olt a szemé lyi titká ra, Julio a fodrá sza, Irma a hű sé ges
há zvezető nő je é s Sara a manikű rö se. Rajtuk kı́vü l azonban szü ksé ge
volt mé g egy' igen megbı́zható valakire, aki javı́tja é s csiszolja a
modorá t, é s segı́tsé gé re van imá zsá nak tö ké letesebb kié pı́té sé ben.
Amikor Peró n hivatalos szerető je A'olt, nemigen é rdekelte, hogy'
milyen a kü lseje, é s olyannak mutatta magá t, amilyen való já ban volt:
egy iatal rá dió s sztá r, aki szeret a nyilvá nossá g elő tt mutatkozni.
Abban az idő szakban hosszú , dú s, platinasző ke hajkoroná t hordott a
harmincas é vek hollyAA’oodi szı́né sznő inek stı́lusá ban. Imá dta a

194
csillogá st, a hatalmas é kszereket, a vi-rá gdı́szes A'agy tollas
kalapokat, é s a Pompadour stı́lusú , bonyolult frizurá kat. Az elnö k
felesé gé nek szerepé ben szerette volna megvá ltoztatni a stı́lusá t, é s
elegá nsabb lenni, de a luxusró l nem A'olt hajlandó lemondani. A
legkevé sbé sem é rdekelte ellensé geinek kritiká ja, mely ruhá zatá ró l
é s ö ltö zkö dé si stı́lusá ró l azt á llı́totta, hogy „lenyű gö ző , é s szinte
erkö lcstelenü l fé nyű ző ”, az argentin né p szegé nysé gé hez mé rve. Evita
tová bbra is kö ltsé get nem kı́mé lve vá lasztotta ki ruhatá ra darabjait.

lg} tö rté nt, hogy belé pett é leté be Lilian Guardo, Peró n egyik kö zeli
munkatá rsá nak felesege, aki Evita legjobb bará tnő je lett. Es most é n
be szé lek cı́mű emlé kirataiban Guardo asszony a kö vetkező ké ppen
emlé kszik vissza arra a napra, amikor fé lje oldalá n megé rkezett
Peró n vacsorameghı́vá sá ra, a san vicentei birtokra: Amikor első
alkalommal talá lkoztam Evá val szemé lyesen, meg sem ismertem:
nem viselt sminket, arca tiszta volt, a bő re gyö nyö rű , olyan szı́nű ,
mint a hó fehé r má rvá ny, a tá bornok pizsamá já t viselte feltű rve a
kaijá n é s a lá bá n is, hajá t pedig ké t cop ba fonta. Egyszó val a kü lseje
teljesen termé szetes volt é s gyö nyö rű ."

Eva első lá tá sra ú gy talá lta, hogy Lilian tanult, mű velt, ki inomult nő .
Né gy gyermek é desanyja, aki az argentin felső bb tá rsadalmi
ré tegekben szoká sos há zas asszonyokhoz illő é letmó dot folytatta.
Anná l nagyobb volt meglepeté se, amikor né há ny nappal ké ső bb Evita
sü rgő sen az irodá já ba ké rette. Bá r nem egyenesen, de é rté sé re adta,
hogy azt szeretné tő le, ha szemé lyes taná csadó ja, affé le
tá rsaikodonő je lenne, akit maga mellett tudhatna, s meghallgathatna
taná csait a legkü lö nfé lé bb dolgokban, mint pé ldá ul a protokoll
szabá ly ai, a megfelelő ruhatar kiv á -lasztá sa kü lö nfé le alkalmakra,
vagy azzal kapcsolatban, hogy mikor, melyik drá gakö veket a
legalkalmasabb viselni. Lilian nem utası́thatta vissza a ké ré st, bá r
tisztá ban volt vele, hogy' a teljesı́té sé vel já ró foglalatossá g minden
idejé t felemé szti majd. Attó l kezdve mindennap ő é bresztett engem
reggel hatkor, hé tre pedig kocsit kü ldetett é rtem.” Gyó ntató ja, Herná n
Benı́tez atya mellett Lilian volt az az ember, aki a legjobban ismerte,
é s há rom é ven á t vé gig mellette volt.

Evita, Jackie Kennedy rő l elté rő en nem hozott lé tre sajá tos stı́lust,
mely argentin jellegű nek mondható , mert a felső tı́zezerrel való
veté lkedé s irá nti vá gyá ban a legjobbat é s a legdrá gá bbat vá sá rolta.
Ké t hé ttel fé ijé -nek beiktatá si ü nnepsé ge utá n, a tő le

195
elvá laszthatatlan Lilian tá rsasá gá ban, Evita „lerohanta” a legjobb
buenos airesi divathá zakat é s é kszerü zleteket. A sző rmekabá tok, a
sző rmestó lá k, a legé rté kesebb é kszerek é s a kalapok voltak a
gyengé je. Ez utó bbiakat ugyanú gy mé retre ké szı́ttette, mint a cipő it.
Rajongott a drá ga parfü mö ké rt is, melyeket szeszé lyei szerint kevert,
mı́g elé rte az á ltala kı́vá natosnak tartott illatot. A negyvenes é vek
Buenos Airesé ben a legjobb nevű nő i divathá zak kö zö tt olyan
neveket talá lunk, mint Henrietté , Paula Naletoff, Emma de Saint Fé lix
é s a divatszabó , Luis dAgostino, aki a klasszikus szabá sú ruhá kat
ké szı́tette Evita szá má ra. Bá r Lilian bevezette ő t a felső tı́zezer
divatszalonjaiba, Evita mé g nem volt ismert ezeknek a nagynevű ,
tekinté lyes cé geknek a kö ré ben, s tö bbszö r leereszkedő en bá ntak
vele: „Egy reggelen megé rkezett Paula Naletoff szalonjá ba, ahol a
tulajdonosnő fogadta, kendő vel a fejé n, goly ó stollal a kezé ben,
egyé rtelmű en kinyilvá nı́tva, hogy nem é r rá vele foglalkozni. Mikor
é pp induló fé lben volt, Eva Peró n egyik kı́sé rő je megké rdezte: „Tudja,
hogy kit rú gott ki é ppen? A megvá lasztott elnö k felesé gé t.” A
szalonbó l azonnal tolmá csoltá k bocsá natké ré sü ket Evitá nak. Akkor
sem ismerté k fel, amikor első alkalommal lé pett be Henrietté hez, é s
elté vesztette az emeletet, s a szalon hely ett a mű hely ben kö tö tt ki.
Rö vid idő n belü l, a legjelesebb fő vá rosi divatszalonok, amelyek a irst
lady ö ltö zteté sé rő l gondoskodtak, kijelö ltek szá má ra egy'
alkalmazottat, aki vá sá rlá sai sorá n a segı́tsé gé re volt. Evitá nak az
esté lyi ruhá k voltak a kedvenc ö ltö zé kei, azok kö zt is a feltű nő
dekoltá zsú , a spagettipá ntos, vagy a teljesen pá nt né lkü li kreá ció k.
Mikor ily en ruhá kat viselt, ú gy' é rezte, hogy csodá ljá k, mikö zben ő
tö ké letesen alakı́tja a nagyvilá gi dá ma szerepé t. Igen ő , akinek a
szı́nhá zban csak a szobalá ny szerepe jutott.

Liliannak kö szö nhető en Eva Peró n kezdett elegá nsabban ö ltö zkö dni,
é s drá gá bb szeszé lyekre kö lteni a pé nzé t. Kis idő eltelté vel má r a
korszak legjobb divattervező ire, Christian Diorra é s Balanciegá ra
bı́zta hé tkö znapi é s alkalmi ruhatá rá nak tervezé sé t, é kszereit pedig a
Van Cleef

196
& Arpels szá llı́totta, é s Albeito Dodero, a má gná s izette, akinek
felesé ge az Eva tá rsasá gá t alkotó dá niá k kö ze tartozott. Pá rizsi

197
lá togatá sa idejé n, mely a hı́res é s ellentmondá sos euró pai tű mé egyik
á llomá sa volt, Evita lei etette mé reteit a Dior, a Rochas es a Jaques
Fath há zban, hogy annak alapjá n ké szı́tsenek olyan pró bababá kat,
amelyek segı́tsé gé vel elké szı́thetik az á ltala megrendelendő , mé retre
szabott ruhá kat. Ettő l fogva a lá tvá nyos ruhakö ltemé nyek,
amelyekben Evita megjelent az Unzué palota fogadá sain, vagy a
Teatro Coló nban adott gá lá kon - s amelyekrő l ké szü lt fé nyké pek má r
má snap megjelentek az orszá g szinte mindegyik napilapjá ban -
egyenesen Pá rizsbó l é rkeztek vagy hajó n egy elkü lö nı́tett
rakodó té rben, vagy az Argentin Lé gitá rsasá g repü lő inek gyomrá ban
kialakı́tott speciá lis, ruhaszá llı́tá sra tervezett rekeszben, ahol
fü ggő leges pozı́ció ban, gyű rő dé s né lkü l tetté k meg az utat.

Tö rté nt egyszer, hogy' a repü lő gé p, amely egy Jaques Fath á ltal
tervezett csodá latos való di selyem esté lyi ruhá t szá llı́tott a hozzá való
strucctollakkal, melyet az orszá g első asszonya a Teatro Coló nban
adott gá lá n kı́vá nt viselni, ké sett. Azon a felejthetetlen má jus 25-é n
1948-ban, Evita a megrendü lé s legcseké lyebb jele né lkü l é s ké t ó rá s
ké sé ssel é rkezett a szı́nhá zba, ahol vá rtak rá a szı́né szek é s a
kö zö nsé g. A irst lady \ aló sá gos vagyont kö ltö tt ruhá kra. Azt a
ruhá já t, amelyik nagy való szı́nű sé ggel a legé rté kesebbnek tekinthető
- tö bb mint fé lmillió dollá r é rté -kű re becsü lté k - a Dior há ztó l
rendelte, é s szoknyá já t tö bb tucatnyi egy-kará tos briliá ns dı́szı́tette.
Nem vé letlen, hogy' a francia divattervező egy alkalommal azt ny
ilatkozta: „Egy etlen kirá lynő nek voltam az ö ltö ztető je, s az Eva
Peró n.” Mikor Evita meghalt, a szekré nyé ben tö bb mint szá z
sző rmekabá t, né gy szá z ruha é s nyolcszá z pá r cipő á llt, s akkor mé g
nem emlı́tettü k mesé s é kszerkollekció já t.

198
Szent Evita

1947-ben Juan Domingo Peró n meghı́vá st kapott Francisco Franco

tá bornoktó l, hogy lá togassa meg Spanyolorszá got. Az argentin elnö k
kimentette magá t az akkori nagy kö vet, Jó sé Maria de Areilza elő tt
arra hit atkozva, hogy nem hagyhatja el az orszá got, de maga helyett
elkü ldi a felesé gé t. Az első pillanatban az orszá g első asszonya
boldog volt, hogy utazhat, s a spanyolorszá gi ú tbó l vé gü l egy igazi
euró pai kö rutazá s kerekedett, mely Madrid utá n é rintette Romá t,
Pá rizst é s Svá jcot is. Egy olyan egyszerű szá rmazá sú lá ny, mint Eva,
aki szı́né sznő korá ban legfeljebb a Punta dé l Este tengerparti
strandjá ig jutott el, ez az utazá s oly an volt, mint egy menny ei
ajá ndé k. /V kezdeti eufó riá t azonban kö \ ette az aggodalom; Evita
korá bban sosem mozdult el a fé lje mellő l, é s soha nem utazott
repü lő gé pen. Az ő t mardoso felelem ellenere, Evita lelkiismeretesen
ké szü lt a kö rutazá sra, amit eredetileg tizenö t naposra teiveztek, de
vé gü l ké t hó nap hosszú sá gú ra nyú lt. Ennek sorá n j bé ke ü zenetet"
gondolta kö zvetı́teni abban az Euró pá ban, amelyik é pp pró bá lt
telepü lni a szö rnyű há ború sorá n szerzett sebesü lé seibő l. Szerette
volna első ké zbő l megismerni az ö reg kontinensen mű kö dő
tá rsadalmi segé lyezé si rendszereket, hogy visszaté ré sekor hatalmas
reformokat indı́tson el ezen a té ren.

Eva Peró n magas rangú szemé lyhez mé ltó an, a legnagyobb
ké nyelemmel kö rü lvé ve utazott az Ibé ria Lé gitá rsasá g á ltal
rendelkezé sé re bocsá tott. DC-4-es repü lő gé pen, amelyben kü lö n
szalon é s há ló szoba á llt rendelkezé sé re. Kı́sé reté t tizenegy' fő alkotta,
akik kö zö tt ott talá ljuk a szobalá nyait, szemé lyi fodrá szá t, Julio
Alcarazt (ő volt a felelő s Evita é kszereinek ő rzé sé ért is, melyeket
gondosan egy pá ncé ldoboz melyé n elrejtve szá llı́tott), a
divatszabó já t, egy orvost é s tö bb titká rnő t. Utjá n elkı́sé rte
elvá laszthatatlan bará tnő je Lilian de Guardo, bá tyja Juancito, egy
ú jsá gı́ró az E\ a tulajdoná ban levő Democracia cı́mű laptó l, egy
tolmá cs, es beszé deinek fogalmazó ja, Munoz Azpiri. Az argentin
multimilliomos, Alberto Dodero felajá nlotta, hogy á llja Evita
utazá sainak kö ltsé geit, Evita pedig felké rte, hogy csatlakozzon
kı́sé reté hez. Gyó ntató ja, Hemá n Benı́tez jezsuita atya egyenesen
Romá ba utazott, hogy elő ké szı́tse Evita lá togatá sá t a Vatiká nban XII.
Pius pá pá ná l.

199
Az elutazá s elő tti é jszaka Evita levelet ı́rt Peró nnak - ez egyike azon
kevé s levé lnek, amelyek rá nk maradtak -, amely ben a kö vetkező ket
vall ja: .Annyira szeretlek, hogy amit irá ntad é rcek, az má r egyfajta
bá lvá nyimá dá s. Egé sz é letemben kemé nyen harcoltam, arra
tö rekedve, hogy' legyen belő lem valaki, s ezeit sokat szenvedtem, de
aztá n jö tté l te, é s olyan boldoggá tetté l, amilyen boldogsá gró l mé g
csak á lmodni sem mertem soha, s mivel nekem nem volt semmi
má som, amit felajá nlhattam volna, csak a szı́vem é s a lelkem, há t ezt
adtam neked, teljes egé szé ben. De ennek a minden egyes nappal csak
nö vekvő boldogsá gnak a há rom esztendejé ben, az é v minden egyes
napjá n, nem volt egyetlen olyan ó ra sem, mikor ne imá dtalak volna..."
Amikor jú nius 6-á n Evitá t elbú csú ztattá k a repü lő té ren a teljes
kormá ny jelenlé té ben, az á llami tiszteletadá s keretei kö zö tt, senki
nem gondolta volna, hogy ez a kö rutazá s mennyire megvá ltoztatja
majd az orszá g első asszonyá t. Má i-soha nem lesz az, aki az utazá s
elő tt volt.

A gé pet, amelyen Evita utazott, negyven spanyol harci repü lő gé p
kı́sé rte egé szen a madridi repü lő té rig. A vö rö s sző nyeg vé gé n ott vá rt
rá Franco tá bornok é s felesé ge, Carmen Polo, valamint a teljes
spanyol kormá ny. Este kilenc ó ra kö rü l é rkezett a gé p, de a repté r
kö rnyé ké n, a Barajas negyed utcá in nagy szá mban gyű lt ö ssze a
tö meg, abban remé nykedve, hogy' ha csak tá volró l is, de
megpillanthatja azt az asszonyt, akinek hı́re má r legendá vá nő tt.
Evita, Franco kı́sé reté ben diadalmasan vonult be Madridba az Alcalá
ú ton, ahol sok szá zan vá rtá k, a nevé t skan-dú lva. A menet elhaladt a
kivilá gı́tott Alcalá kapu elő tt - ez volt a dı́szmenetek szoká sos
ú tvonala -, mely a fő vá rosban akkoriban é rvé nyben levő korlá tozá sok
ellené re fé nyá rban ú szott. Evita első madridi é jszaká já t az El Pardo
kasté lyban, az á llamfő i rezidenciá n tö ltö tte. Mivel nem akart egyedü l
aludni, mert fé lt, hogy é jszaka valaki belé p a szobá já ba, megké rte
Liliant, hogy aludjon vele egy szobá ban.

A kö vetkező napon a kirá lyi palota tró ntermé ben Evita megkapta a
Katolikus Izabella Nagy Keresztje kitü nteté st. A ceremó niá t kö vető en
Franco é s felesege kikı́sé rte Evitá t az erké lyre, hogy ü dvö zö lhesse az
Oriente té ren ö sszegyű lt tö meget. Evita ekkor odafordult a
tá bornokhoz, s azt sú gta neki: „Ha valaha is azt szeretné , hogy tö meg
gyű ljö n ö ssze, csak hı́vjon.” A fojtogató hő sé g ellené re Peró n asszony
v á llá t nercstó la borı́totta, melyet egy pillanatra sem vetett le. I
latalmas csomaggal utazott ezen az euró pai kö rú ton, amely

200
hatvanné gy kü lö nbö ző ruhá t tartalmazott, ezen felü l kü lö nfé le
kabarokat, sző rmestó lá kat, egy egé sz kalap- es cipő kollekció t, v
alamint a legszebb é kszereit. Annak ellené re, hogy a hő mé rő negyven
fokot mutatott á rnyé kban, Evita nem mondott le legszebb gá laruha
ö sszeá llı́tá sainak viselé sé rő l. A New York Times tudó sı́tó ja, aki az
utazá sró l kü ldö tt leı́rá sokat lapjá nak, az egy ik kró niká já ban arró l
adott hı́rt, hogy „Peron asszony ruhatara tová bbra is kiapadhatatlan
forrá ské nt ontja az alapanyagot a beszé lgeté sekhez. Rengeteg
nyilvá nos megjelené sé nek mindegy iken má s é s má s ruhá ban jelenik
meg, s az is gy akran megtö rté nik, hogy naponta aká r ké tszer-
há romszor is á tcseré li a ruhá já t. (...) Intelligensen ö ltö zkö dik, bá r
elő szeretettel vá lasztja a kissé tú ldı́szı́tett kreá ció kat, a spanyol nő k
pedig ó riá si é rdeklő dé ssel kö vetik ruhá zatá nak á llandó vá ltakozá sá t”.

A Spanyolorszá gban tö ltö tt ké t hé t é s né gy nap alatt, amelynek sorá n
villá mlá togatá sokat tett La Coruná ban, Zaragozá ban, Sevillá ban,
Granadá ban é s Barceloná ban, Evita nagyon feszes programot
teljesı́tett. Meglá togatta a Prado Mú zeumá t, megtekintett egy-
bikaviadalt, vé gigjá rta az El Escorial kolostort, meh et megpillantvá n
felkiá ltott: Jesszu-som, mennyi szoba! Ebbő l nagyszerű á rvahá zat
lehetne kialakı́tani!” Evita ugyanis, bá r nagyon hı́zelgett neki a fé nyes
fogadtatá s, amelyben ré szesı́tetté k, nem felejtette el, hogy mit tá rnak
tő le az egyszerű emberek. Madridi lá togatá sa sorá n megké rte
Carmen Pó ló t, hogy mutassa meg neki az á llami kó rhazakat, é s a
fő vá rosi munká snegy edeket. S mivel a vendé g ragaszkodott ké ré se
teljesı́té sé hez, Franco felesé gé nek nem maradt má s vá lasztá sa, mint
ehinni Evitá t ezekre a helyekre. Evita a mosolyá t ragyogtatta, es
bankjegy eket osztogatott a madridi kü lvá rosokban lakó munká sok
é s szegé nyek kö zö tt, akik szamá ra kö zvetı́tette Argentı́na
„á gró lszakadtjainak” ü zeneté t. Mikor egy ú jsá gı́ró megké rdezte tő le,
hogy meghatottá k-e a Spany olorszá gban lá tott mű alkotá sok, Evita
kategorikusan a kö vetkező vá laszt adta: „Nem. csodá ltam ezeket a
mű alkotá sokat, de nem hatottak meg. Szá momra egyetlen megható
dolog lé tezik, az emberek.”

Jú nius 26-á n Evita maga mö gö tt hagyta Spanyolorszá got, miutá n elé g
alaposan bejá rta kü lö nbö ző tá jait, é s Olaszorszá g felé vette ú tjá t.
Mikor megé rkezett Ró má ba, fá radtnak é rezte magá t, es elege volt a
hivatalos utazas á ltal rá ké nyszerı́tett szigorú protokollbó l.
Ejszaká nké nt alig aludt valamicské t, é s ó rá k hosszá n á t
telefonbeszé lgeté seket folyta-tott Peró nnal, ré szletesen - ó riá si

201
lelkesedé ssel - elmesé lve neki, milyen ajá ndé kokat kapott, é s milyen
„csodá latos dolgokat” lá tott. Olaszorszá gi ú tja csú cspontjá nak a XII.
Pius pá pá val való talá lkozá s szá mı́tott, aki a vatiká ni pompa
elnö kfelesé gek szá má ra elő ı́rt minden elemé nek felvonultatá sá val
kö szö ntö tte. Evita egy’ hosszú ujjú fekete selyemruhá ban é rkezett a
pá pai fogadá sra, mely a nyaká tó l a lá bfejé ig testé nek minden ré szé t
gondosan takarta, é s egyetlenegy é kszert viselt: azt az ezü stö zö tt ké k
csillagot, amellyel Franco ajá ndé kozta meg, Katolikus Izabella
csillagá t. Evita abban bı́zott, hogy’ a Szentatya pá pai nemesi cı́mmel
ajá ndé kozza meg az argentin szegé nyek megsegı́té se é rdeké ben
vé gzett munká ja miatt. (Hatalmas arcul csapá st jelentett volna ez a
Jó té konysá gi Tá rsasá g hö lgyei szá má ra, akik ő tol) annyira
megvetettek.) A pá pa Oszentsé ge azonban csak arra szorı́tkozott,
hogy megkö szö nte istennek tetsző munká já t, é s az audencia
Vé gezté vel egy ró zsafü zé rt ajá ndé kozott neki. Ez az a ró zsafü zé r,
amelyet Peró n ö t é vvel ké ső bb, felesege halá lakor a kezé be tesz.

Evita é leté nek egyik kerı́t ene idő szaka utazá sá nak Pá rizsban - az
elegancia é s a jó ı́zles fő vá rosá ban tö ltö tt napjai voltak. legjobb é s
legfé nyű ző bb ruhá it ide tartogatta, hogy a tiszteleté re adott
vacsorá kon é s fogadá sokon mé ltó ké pp csilloghasson. Elviselhetetlen
hő sé gben é rkezett meg az Orly repté rre, makulá tlan hó fehé r ruhá t
viselt, cipő je é s tá ská ja tö ké letes harmó niá ban, fejé n szé les karimá jú
szalmakalap. A bal keze gyű rű sujjá n csillogó , szoká sos há rom gyű rű n
felü l viselt mé g egy rubinkö ves kitű ző t is a ruhá ja egyik hajtó ká já n. A
mindennapos viseletre szá nt gyű rű k a kö vetkező k voltak: egy szé les
karikagyű rű , egy egyetlen hatalmas gyé má nttal' a vilá g má sodik
legtö ké letesebb gy é má ntjá nak szá mı́tott az Aga Khan felesé ge
tulajdoná ban levő utá n dı́szı́tett gyű rű é s egy zafı́rokkal,
smaragdokkal é s rubinokkal é kesı́tett gyű rű . Az argentin irst
ladyncV á llnia kellett a fé ny ké pcszck cs ú jsá gı́ró k hadseregé nek
rohamá t, akik a Vendó me teré n \ artak rá , a Ritz I lotcl elő tt, ahol
megszá llt.

A kö v etkező napokban E\ a a v á rosban setakocsikazott egy

korá bban De Gaulle tulajdoná ban levő autó n, amely a hı́res
á llamfé r it, Winston Churchill! is szá llı́tani szokta a francia
fő vá rosban tett lá togatá sai sorá n. Megé rkezé se utá n egy ü tt ebcdelt a
francia á llamelnö kkel, Auriollal a Rambouillet kasté lyban, majd a
kü lü gyminiszterrel kö ltö tte el a gala-Vacsorá t, é s lá togatá st tett a
versailles-i kasté ly ban. Ugy inté zté k, hogy lá togatá sa egybeessen egy

202
Franciaorszá g é s Argentı́na kö zö tt kö tendő fontos egyezmé ny
alá ı́rá sá val, amelynek tiszteleté re ü nnepsé get rendez-tekaQuai
d’Orsayben,ahol Evita ragyogó formá ban volt. Franciaorszá gi
lá togatá sa vé gé n a rö vid elete sorá n kapott kitü nteté sek hosszú
listá já nak vé gé re Evita odabiggy eszthette a francia kü lü gyminiszter
á ltal mellere tű zö tt Francia Kö ztá rsasá g Becsü letrendje
é rdemkeresztet is.

A má sik fontos fogadá s, amelyen ré szt vett, a Latin-Amerika Kö rben
tartott ceremó nia volt, amelyen ré szt vett a dé l-amerikai kontinens
orszá gainak minden Pá rizsba akkreditá lt nagykö vete, akik sorban
á lltak, hogy egy é nké nt ü dvö zö lhessé k Argentı́na első asszonyá t. Ene
az alkalomra Eva az egyik legtö bb vitá t kavaró ö ltö zé ké ben jelent
meg. Testé t fö ldig é rő aranyszı́nű Iá mé anyag burkolta be, amely ú gy
tapadt rá mindenü tt, mintha egy' sziré n bő re lett volna, é s semmifé le
pá nt nem rö gzitette. Pompadour stı́lusba fé sü lt frizurá já hoz szinté n
egy' aranyszı́nű Iá mé bó l ké szü lt fá tyolt rö gzı́tett, mely olyan hosszú t
olt, mint ruhá ja uszá lya. Arany szı́nű volt a szandá lja is, melynek
magas sarká t drá gakö vek dı́szı́tetté k, ami nagy szenzá ció t keltett
ajelenlevő k kö ré ben. Ezen felü l, ö ltö zé ké nek kiegé szı́té sé ké ppen
csodá latos é kszereket viselt: egy' é kkö ves nyaklá ncot, hosszú
fü lbevaló t - mely nek kö vei harmonizá ltak a nyaké ké vel - é s há rom
arany karkö tő t.

Mielő tt el hagyta volna Pá rizst, Evita, aki a francia divat nagy
rajongó ja volt, el akart menni vá sá rolni a vá rosba. A nagy kö vet
felesé ge ú gy' vé lte, hogy ez nem jó ö tlet, ezé rt inká bb azt javasolta
Evitá nak, hogy rendezzen egy privá t divatbemutató t a hotelben, ahol
a legjobb divattervező k bemutathatjá k neki kollekció ikat. Vé gü l
Benı́tez atya beszé lte le arró l, hogy megrendezze ezt a privá t
bemutató t, mert gyó ntató ja ú gy' vé lte, hogy' az „elfogadhatatlanul
frivol dolog lenne”. ı́gy aztá n az utolso pillanatban Eva lefú jta a
hotelben ké szü lő dő magá n divatbemutató t, ami sok embernek nagy'
csaló dá st okozott. Az argentin irst lady nem té rt be vá sá rolni sem a
Vendó me té ri sem pedig a Montaigne sugá rú ti ü zletbe - ahol a Dior
divatcé g szalonjai talá lható k -, hanem mielő tt tá vozott volna
Pá rizsbó l, otthagyta mé reteit a leghı́resebb pá rizsi divatcé gekné l,
akik az Evita szá má ra teljesı́tett megrendelé seket vagy' az argentin
nagy kö vetsé gen keresztü l kü ldté k el neki, vagy pedig egyenesen a
Buenos Airesbe induló repü lő já rattal.

203
Franciaorszá gi tartó zkodá sa alatt egy vá ratlan esemé ny beá rnyé kolta
az elnö kasszony pompá já nak ragy ogá sá t. Egy jelentő s hatalommal
bı́ró , argentin szá rmazá sú , de Pá rizsban é lő csalá d kihaszná lva Evita
pá rizsi lá tó -gatá sá t, bosszú t á llt az orszá g első hö lgyé n. Felajá nlotta a
Francé Dimanche folyó irat szá má ra Eva Duarte egy ré gi fé nyké pé t,
egy szappanreklá m fotó já t. A iatal modell egy tö rö lkö ző be csá vá ivá
mutogatta mezı́telen combjait. A fé nyké p, amely a korszak
mé rcé jé vel mé rve botlá nyosnak minő sü lt, bejá rta egé sz
Franciaorszá got, é s dü hö s reakció kat vá ltott ki. Evitá t felhá borı́totta
ez a sé rté s - amely sajá t orszá gá ban elké pzelhetetlen lett volna, mert
ott a cenzú ra megakadá lyozta volna -, s ú gy dö ntö tt, hogy né mi
pihené st engedé lyez magá nak, mielő tt folytatná hivatalos lá togatá sá t.

ı́\l utazá snak ezen a pontjá n Et a kimerü ltnek é s betegnek é rezte

magá t ebben az orszá gban, ahol a hő mé rsé klet soha nem ment 35 °C
alá . Bá r minden é jszaka hosszú telefonbeszé lgeté seket folytatott
Peró nnal, é s mindennap feladott neki egy kö teg fé ny ké pet, amelyet
az utazá sa ré szleteit megö rö kı́tő fotó s ké szı́tett, s mellé je tette mé g a
hely i sajtó bó l kivá gott cikkeket, tudó sı́tá sokat is, nagyon hiá nyzott
neki a fé lje. Elege \ olt belő le, hogy „egy fé nyké ppel” beszé lgessen
minden szobá ba, ahol utazá sa sorá n aludt, egy jó l lá that!) ponton
elhelyeztek Peron tá bornok fé nyké pé t -, é s abbó l is, hogy nem tudott
reszt t enni a hivatalos beszé lgeté sekben, mivel nem beszelt sem
franciá ul, sem angolul. Gyakran igen magá nyosnak é rezte magá t,
mint aki nincs a helyen. Ekkor tö rté nt, hogy bará tja, Alberto Dodero,
akit ny ugtalanı́tott Et a egé szsé gi á llapota, meghı́vta egy nehá ny
napos ki kapcsoló dá sra a francia Rit ié rá ra.

Evita é s kı́sé rete a fé nyű ző monte-carló i I fotel Paris-ban szá llt meg,
ahonnan csodá latos kilá tá s ny ilt a tengerre. Rö vid vaká ció ja ideje
alatt megismerkedett Arisztotelé sz Onassisszal é s felesé gé t el,
Tiná val, akik szinté n Monte-Carió ban ny araltak Christina nevű
jachtjuk fedé lzeté n. Ugy tű nt, hogy a gö rö g hajó má gná st elvará zsolta
az argentin irst lady szé psé ge, ezé rt megké rte a bará tjá t, Doderó t,
hogy szervezzen neki egy talá lká t, ahol kettesben maradhat a hö lggy
el. Amint azt egy es é letrajzı́ró k lejegyeztek, Evita - Dodero
rá beszé lé sé re - beleegyezett, hogy kettesben marad jon a gö rö g
ü zletemberrel Santa Margherita Ligure varoskajá ban az olasz
Rivié rá n. A gö rö g hajó má gná s egy csokor orchideá val a kezé ben
é rkezett a talá lkozó ra, é s tı́zezer dollá rral kev esebb volt a zsebé ben,
amikor bú csú zott. Tá vozá sa elő tt Onassis, aki argentin á llampolgá r

204
volt, egy ekkora hatalmas ö sszegre szó ló csekket á llı́tott ki Evita
jó té kony sá gi tevé kenysé gé nek fedezé sé re. Evekkel ké ső bb, a gö rö g
milliomos, aki nagy on szerette szellő ztetni a nő ü gy eit, é s
romá ncokat sző ni, azt á llı́totta, hogy miutá n intim kapcsolatra lé pett
Evitá val, az asszony toitillá t sü tö tt neki, „de enné l drá gá bb tortillat
é letemben nem ettem”.

Ezekben a napokban mé rlegelté k annak lehető sé gé t is, hogy
Argentı́na első asszonya té gy en egy' kité rő t London fele, amely
lá togatá s magá ba foglalta volna az Ofelsé ge, Anglia kirá lynő je altali
fogadá st is. Evita á lma, hogy szemé lyesen is talá lkozzé k a kirá lynő v
el, azonban nem teljesü lhetett, mint ahogy az sem, hogy' a
Buckingham palotá ban szá llá soljá k el. A Foreign Of ice ugy anis ú gy
ı́té lte meg, hogy' Evita utazá sa nem minő sü l á llamfő i lá togatá snak, a
kirá lyi csalá d pedig azokban a napokban é pp Skó ciá ban tartó zkodott
vaká ció n. Evita ezeket a hı́reket visszautası́tá ské nt é rté kelte, ezé rt
ú gy dö ntö tt, hogy’ egé szsé gü gy i okokra hivatkozva nem utazik
Londonba. Meg kellett elé gednie egy Svá jcban tett lá togatá ssal, ahol
azonban szinten nem ré szesı́tetté k tú l kedves fogadtatá sban. Bemben
paradicsommal dobá ltá k, Luzemben pedig egy kő betö rte a hivatalos
autó szé lvé dő jé t, amelyben az orszá g elnö ké vel együ tt utazott. Evita
lerö vidı́tette sv á jci tartó zkodá sá t, á trepü lt Dakarba (Szenegá l), s ott
felszá llt egy argentin á mszá llı́tó hajó ra, amely Rio de Janeiró ba
tartott, ahol a v é gkimerü lé s á llapotá ban ré szt vett a kontinens
bé ké jé nek é s biztonsá gá nak fenntartá sá ró l rendezett Interamerikai
Konferenciá n.

1947. augusztus 23-á n Evita hő snő ké nt té rt vissza a hazá já ba.
Kö vető inek ezrei, a legtá v olabbi helyekrő l is odasereglettek a
fogadá sá ra, é s izgatottan v á rakoztak rá a buenos airesi kikö tő ben.
.Az elegá ns, szé les ujjú nercbundá ba burkolt irst lady, szemé ben
kö nnyekkel vé gre megcsó kolhatta fé ijet, Peró n tá bornokot. JVIé ly
meghatottsá ggal terek vissza hazá mba, ahol otthagytam az en há rom
nagy szerelmemet: a szü lő fö ldemet, az é n á g-rolszakadtjaimat é s az
é n szerelmetes fé ijemet, Peró n tá bornokot” - mondta, amikor a lá ba
ú jra argentin fö ldre lé pett. Soha egyetlen nő t sem fogadott ilyen
hatalmas, lelkes tö meg Del-Ameriká ban. A fő vá ros templomainak
harangjai szü ntelenü l zú gtak, é s az é gbő l egy repü lő gé p lotta a vilá g
minden nemzeté nek nemzeti szı́nű szalagjá val á tkö tö tt olivaá gakat
dobalt a fö ldre.

205
Ké t é s fé l hó napon keresztü l, ameddig Evita euró pai kö rutazá sa
tartott, a rezsim á ltal ellenő rzö tt kommuniká ció s csatorná k nem
győ ztek a legapró bb ré szletekig tudó sı́tani a irst lady „sikeres é s
emlé kezetes” utazá sá ró l, mely tudó sı́tá sokbó l azonban teljesen
kikü szö bö lté k az Evita á ltal elszenvedett kudarcokat, a
visszautası́tá sokat é s kritiká kat, melyekben pedig szinté n volt ré sze
ez alatt az idő alatt. Ebben a korszakban kü lfö ldö n Eva Peró n nagy
Ismertsé gnek ö rvendő szemé lyisé g volt olyannyira, hogy a Times
magazin 1947. jú lius 14-é n megjelent szá má nak cı́mlapja is ő t
á brá zolta. Csakis bü szkesé g tö lthette el tehá t, hiszen minden
orszá gban á llamfő nek kijá ró tisztelettel fogadtak, kezet szorı́thatott a
kor legfontosabb mé ltó sá gaival, megcsó kolta XII. Pilis papai gyű rű jé t,
é s a legjelentő sebb kitü nteté seket tű ztek a mellé re. Mikor lá tta, hogy
né pe milyen é ljenzé ssel fogadja, Evita olyan szá rnyaiban boldognak
es magabiztosnak erezte magá t, mint korá bban soha. Ettő l kezdve
csak arra gondolt, hogy an való sı́thatná meg a maga elé tű zö tt gigá szi
feladatot, amely halá la napjá ig rö geszmé sen foglalkoztatta: egy olyan,
az ő nevé t viselő alapı́tvá ny lé trehozá sá n munká lkodott, mely
magá ban foglalja az orszá gban letező minden szociá lis
segı́tsé gnyú jtá si formá t.

Euró pá bó l való visszaté ré se utá n, mintha megé rezte volna, hogy nem
maradt há tra sok ideje, Evita teljesen megvá ltozott. Ugy dolgozott,
mintegy megszá llotta Munkaü gyi é s Szociá lis Jó lé ti Miniszté riumban,
s egyre tö bb ó rá t szentelt tá rsadalomjobbı́tó szociá lis
tevé kenysé gé nek. Tö megek elő tt mondott beszé deiben feszü ltnek
mutatkozott, Peron irá nti eszelő s hű sé ge é s odaadá sa pedig má r a
vakbuzgó sá g kategó riá ba esett. Gyakran ő maga is elismerte: „Teljes
lementet megszá llottan Peró n é s az ő eszmei szolgá latá ba á llı́tottam.
Fanatizmus né lkü l az ember nem ké pes elé rni semmit.” Nyilvá nos
megjelené sei alkalmá val vá ltoztatott ö ltö zkö dé si stı́lusá n, ami sokkal
jó zanabbnak é s visszafogottabbnak mutatta. Tová bbra is kijá rt a
szegé ny negy edekbe, drá ga sző rmebundá kba burkolozt a é s é rté kes
é kszerekkel dı́szı́tve, de egyre kevesebbet viselt ezekbő l. A
legszegé nyebbek elő tt tová bbra is szenvedé lyesen azt ismé telgette,
hogy egy szer minden é kszere az ö vé k lesz. Má r nem csiná ltatott
extravagá ns é s bonyolult Pompadour stilusú frizurá kat, helyette
inom, egy szerű fonott kontyot hordott a tarkó ja magassá gá ban.
Argentı́ná ban, ahol ritka dolognak szá mı́t, hogy egy asszonyt csak a
fé lje ne\ é n ismeije-nek, Maria Eva Duarte de Peró n egyszerű en csak
Eva Peró nké nt mu-

206
tatkozott be. Kevé s vá lasztotta el attó l, hogy ő legyen Argentı́na é s az
egé sz vilá g egyik legnagyobb hatalommal bı́ró asszonya.

Augusztus 25-é n, amikor má r kipihente az utazá s fá radalmait, Evita

visszaté rt munká já hoz a Munkaü gyi es Szociá lis Jó lé ti
Miniszté riumban. Ujra ott ü lt az ı́ró asztalá ná l, é s naponta tö bb mint
tı́zezer, az ő segı́tsé gé t ké rő levelet kapott. Orü lt ritmusban kezdtek
peregni a meghallgatá sok, a munká snegyedekben, gyá rakban,
kó rhá zakban é s az á llami iskolá kban tett lá togatá sok. Kö rü lö tte
titká rnő k egé sz serege, notesszel a ké zben, jegyzetelte az emberek
ké ré seit. Eva jó l ö ltö zö tten, egy diszkré t angol kosztü mben - ez volt
hivatalnoki egyenruhá ja -, egy iratokkal es dosszié kkal megi akott
ı́ró asztal mö gö tt ü lt, meghallgatta az embereket, telefoná lt,
jegyzetelt, vagy szé tosztott egy ö sszeget, amelyet egy bő rö ndbő l vett
elő . .Azok elő tt az emberek elő tt, akik segı́tsé gé rt folyamodtak hozzá ,
nem ú gy viselkedett, mintegy bü rokrata, hanem ú gy, mint41 né p
gyermeke’', mint egy hozzá juk kö zel á lló ember. Peron elé rzé kenyü lt,
amikor elmesé ltek neki, hogy a felesege megcsó kolta a leprá sokat, a
tü dő bajosokat vagy a szi- ilisziseket, amely jelenetnek tö bb
alkalommal tanú ja v olt gyontatoja, Bcnı́tez atya is. Nem v onakodott

207
megö lelni a rongyos, tetves embereket sem, akik odamentek hozza.
Né ha, a ké ső esti ó rá kban mar levette a cipő jé t, ú gy fogadta az
embereket: „Bocsá ssatok meg iú k, de nagyon fá radt v agy ok... Né ha
le kell v ennem a cipő t... Tö bb mint hú sz ó raja talpon vagyok."

1948. jú nius 19-é n a irst lady hivatalosan is felavatta a tı́zezer pezó
alaptő ké vel induló Eva Peró n Alapı́tvá nyt. Addig a pillanatig a
jó té konysá g é s inté zmé nyei az arisztokrata csalá dok é s a klé rus
kezé ben v ol-tak, a Jó té konysá gi Tá rsasá gon keresztü l. Az idő k
azonban megvá ltoz-tak, má s szü ksé gletek jelentkeztek, é s a
jó té konysá got a szó Evita szá má ra megalá zó an hangzott az ú j
idő kben ú gy hı́vjá k, hogy tá rsadalmi igazsá gossá g. Az alapı́tvá ny
első sorban azé rt szü letett, hogy segı́tsé get nyú jtson az asszony
oknak, gyerekelmek é s az ö regeknek. Ké ső bb tö bb mint tizenegyezer
dolgozó t foglalkoztatott, é s az elé rt eredmé nyek -gyorsasá guk é s
haté konysá guk miatt - má r rö viddel az alapı́tá s utá n meglepté k Evita
kritikusait. Az alapı́tvá nyá n keresztü l Evita ezer iskolá t alapı́tott az
orszá g legszegé nyebb terü letein, há rom egyetemi vá rost hozott lé tre
a szegé ny emberek gyermekei szá má ra, tö bb mint ezer á rvahá zat,
hatvan kó rhá zat, szá mos ö regotthont, é s megkö zelı́tő leg 350 000 ú j
laká st. Osztö ndı́jakat osztott szé t, otthonokat hozott lé tre lá nyanyá k
szá má ra, é s olyan iatal lá nyoknak, akik hozzá hasonló an a belső
orszá gré szekbő l é rkeztek a nagyvá rosba, é s nem volt fedé l a fejü k
felett. Az alapı́tvá nyt a vá llalatok nem mindig ö nké ntes adomá nyaibó l
inanszı́roztá k, valamint a munká sok á ltal felajá nlott egy' napi
bé rbő l, akik ennyit szive-sen á ldoztak szociá lis biztosı́tá s cé ljaira.

De E\ita nemcsak a legszegé nyebbek megsegı́té sé re szorı́tkozott,

hanem arra is szakı́tott idő t é s erő t, hogy elő ké szı́tse a nő k szavazati
jogá nak tö rvé nybe iktatá sá t. Kis idő vel euró pai kö rú tjá ró l való
visszaté ré se utá n gyakran lehetett ő t lá tni a Kongresszus folyosó in,
amint arra pró bá lja rá beszé lni a ké pviselő ket, hogy' hagyjá k jó vá a
tö rvé nytervezetet. Egy olyan fé r isoviniszta kultú rá val rendelkező
orszá gban, ahol a nő knek nem voltak politikai jogai, s ahol rossz
szemmel né zté k, ha egy nő olyan ü gyekbe á rtja magá t, amelyek nem
kö zvetlenü l az otthon ké rdé skö ré hez tartoznak, ez tö rté nelmi
jelentő sé gű kezdemé ny ezé snek szá mı́tott. Evita sosem felejtette el
1947. szeptember 23-á t, azt a napot, amikor a ké p\iselő k vé gü l
egyetlen ellenszavazat né lkü l jó vá hagytá k a tö rvé nyt, amely
kimondja, hogy „fé r iak é s nő k ugyanazokkal a politikai jogokkal
rendelkeznek, é s Argentı́ná ban bevezetik az á ltalá nos vá lasztó jogot".

208
Ké t é vvel ké ső bb, 1949-ben megalapı́totta a Peronistá k Nő i Pá rtjá t -
amelynek elnö ki tisztsé gé t is viselte -, s ennek a szervezetnek
orszá gszerte mindenü tt lé trejö ttek a ió kszervezetei is. Mikor Peró nt
elnö kké vá lasztottá k, akkor ő iatal felesé ge rendelkezé sé re bocsá tott
egy' kis irodá t, hogy ellá thasson né há ny feladatot a Munkaü gyi é s
Szociá lis Jó lé ti Miniszté riumban. Kevesebb mint ké t é v eltelté vel, Eva
Peró n virtuá lisan a kezé ben tartotta az orszá got, é s ö t millió dolgozó ,
„az ő kedves á gró lszakadtjai" ké szek voltak é letü ké t is adni é rte.

„Elveszı́tettem a felesé gemet a szó minden é rtelmé ben. Csak né ha-
né ha talá lkoztunk, akkor is csak rö vid idő re, mintha nem is
ugyanabban a vá rosban é ltü nk volna. Evita sokszor vé gigdolgozta az
é jszaká kat, es csak reggel é rt haza. En á ltalá ban hatkor szoktam
elindulni a rezidenciá ró l a Casa Rosadá ba, s ö sszefutottunk a bejá rati
ajtó ban, ahol fá radtan, de munká já val elé gedetten é pp megjelent’
sajná lkozott Peró n az emlé kirataiban. 1950 tá já n Evita csakis elete
nagy mű vé nek, a szociá lis ellá tó rendszer kié pı́té sé nek é lt, ezé rt
dolgozott teljes testi-lelki odaadá ssal. A kü lseje is teljesen
megvá ltozott, szinte mindig fé r ias szabá sú ruhá kban já rt - ő , akirő l a
nő iessé g szobrá t lehetett volna megmintá zni , a sö té t szı́neket
ré szesı́tette elő nyben, szoká sos frizurá ja pedig a lehető
legegyszerű bb, a tarkó felett szorosra csav art konty lett. Alig tett fel
sminket, s az arca - a betegsé g kezdő dő jeleké nt szö gletesebbé vá lt, a
keze nagyon elvé konyodott, a dereka pedig a dará zsé ná l is karcsú bb
lett.

Korá bban együ tt reggelizett a teljé vel, é s dé lben is leü lt vele
kettesben, hogy együ tt kö ltsé k el az ebedet a hivatalos rezidenciá n,
most a munkatá rsainak szinte erő ltetniü k kellett, hogy né há ny
percre hagyja ott az irodá t, é s harapjon valamit. Eva hajnalban
szokott megé rkezni a hiv a-talos rezidenciá ba, é s lev etette a cipő jé t,
hogy ne csapjon zajt, es ne é bressze fel Peró nt. Egé sz nap nem
talá lkoztak, mert Ev a má r vacsorá zni sem a fé tjé vel vacsorá zott.
Kezdtek cé dulá kon keresztü l kommuniká lni, s ezeket az ü zeneteket
Peró n mindig egy virá gcsokorral kı́sé rte. Ez a napirend csak
csü tö rtö kö nké nt mű kö dö tt má ské pp, aznap mozielő adá s volt az
elnö ki rezidenciá n, é s Evita otthagyta a munká t, hogy fő ijé vel
kö zö sen megné zzen egy ilmet. Abban az é vben, 1949-ben kezdtek
rosszul-lé tei lenni, vé rzé sek é s szé dü lé sek formá já ban. De munká ja
annyira lekö tö tte, hogy ezeknek nem tulajdonı́tott jelentő sé get, s
é leté t ú gy anabban az eszelő s tempó ban folytatta, mint korá bban.

209
A komoly igyelmeztető jel 1950 elejé n mutatkozott, amikor Eva
Peró n elá jult a nagy' nyilvá nossá g elő tt a taxis szakszervezet ú j
szé khá zá nak avatá si ü nnepsé gé n. Szemé lyi orvosa, aki egyben az
Oktatá sü gyi miniszter is volt, Oscar Ivanissevich ú gy' vé lte, hogy'
meg kell operá lnia, mert heveny vakbé lgyulladá sa van, á m a mű té ti
beavatkozá s elő tti kö telező orvosi vizs-gá latok eredmé nyei azt
mutattá k, hogy' Evitá nak kezdő dő stá diumban levő mé hrá kja tan.
Mikor az orvos azt javasolta Peró nnak, hogy' legjobb megelő ző
megoldá ské nt tá volı́tsá k el felesé ge mé hé t, Evita kerek-perec
kijelentette, hogy' nem hajlandó mű té tnek alá verni magá t. A irst lady,
aki való já ban sosem ismerte igazá n betegsé ge való di termé szeté t,
meg volt győ ző dve ró la, hogy a mű té t egy edü li cé lja az ő eltá volı́tá sa
a politiká bó l, s hogy ellensé geinek cselszö vé sé vel á ll szemben. Peró n
viszont, akinek első felesé ge mé hrá kban halt meg, a hı́r hallatá n
mé lysé gesen megrendü lt.

Egy hé ttel a vakbé lmű té tje utá n ú gy tű nt, hogy Evita meggyó gy ult, é s
visszaté rt az irodá já ba, ahol má rciusig dolgozott dacá ra az igen
meleg nyá ri idő já rá snak. S akkor bekö vetkezett az, amitő l Peró n
annyira fé lt: Evita ú jra \ é rezni kezdett, idő rő l-idő re nagyon magasra
szö kö tt a lá za, é s elviselhetetlen hasi fá jdalmak gyö tö rté k. Nagyon
lefogyott, a szoká sosná l is sá padtabb volt, a boká i nagyon
megdagadtak. Ivanissevich doktor kö ny ö rgö tt pá ciensé nek, hogy'
hadd operá lja meg, Peró n asszony azonban nem volt hajlandó
bevonulni a mű tő be. A konzultá ció dé lutá njá n Ivanissevich
lemondott hivatalá ró l, mert tudta, hogy egy' ú jabb mű té ti
beavatkozá s né lkü l lehetetlen meggy ó gyı́tani az elnö k felesé gé t.

Augusztus 22-é n a CGT, a peronista munká sok nagy', kö zponti

szakszervezete á ltal ö sszehı́vott tö bb mint egymillió munká s
kö vetelte hangos kiá ltá sokkal a Jú lius 9 sugá rú ton vonulva, hogy
Evita jelö ltesse magá t a nemzet elnö khelyettesé nek posztjá ra. Juan
Domingo Peró n nem vá rta a né p lelkes szereteté nek ilyen egyé rtelmű
megnyilvá nulá sá t a felesé ge irá nt, aki aznap ké nytelen volt á gyban
maradni, olyan heves fá jdalmaktó l szenvedett. Vé gü l, mivel az
ö sszesereglett tö meg á ltalá nos sztrá jk-

210
kai fenyegető zö tt, ha az elnö k felesege nem jelenik meg a
nyilvá nossá g elő tt, Eva hatalmas erő feszı́té st té ve megmutatta magá t
az elnö ki emelvé nyen. Olyan melyen megható dott, mint meg soha, s
amint ott á llt a ké t hatalmas, ő t é s fé rjé t á brá zoló arcké p elő tt, csak
annyit mondott igen komolyan, hogy ő azt fogja tenni, amit a né p ké r
tő le. Né gy napig vá rt, mı́g a rá dió ban nyilvá nosan bejelentette
„vé gleges es visszavonhatatlan" lemondá sá t. Nagyon nehé z pillanat
volt ez Eva szá má ra: hatalma csú csá n volt ké nytelen lemondani
politikai karrieré rő l. Való já ban Peron volt az, aki felesé ge
elnö khelyettesi jelö lé sé t megvé tó zta, mivel tudta, hogy a Fegyveres
Erő k ké pviselő i nem Evitá t szeretté k volna ebben a pozı́ció ban lá tni.

Mikö zben a sajtó arró l tudó sı́tott, hogy' Ev a Peró n betegsé gé t,
kö zepes fokú ané miá t vé rá tö mleszté ssel kezelik, é s teljes
á gynyugalmat rendeltek Eva szá má ra", az ú j orv os megkezdte a
kemoterá piá s kezelé seket annak é rdeké ben, hogy csö kkentse a
daganat mé reté t. Annak ellené re, hogy fá radt volt, é s já rni is alig
tudott, Evita megjelent Peró n mellett a Casa Rosada erké lyé n. Fé lje
kitü ntette a Nagy' Peronista Erdemrenddel, é s é leté ben elő szö r
annak szentelte beszé dé t - ami ú gy' hangzott, mint egy' bú csú ztató -,
hogy harcostá rsa, companera Eva Peró n á ldozatké szsé gé t é s teljes

211
odaadá sá t dicsé rje. Eva klasszikus szabá sú , sö té t szı́nű
bá rsonykosztü mben á llt az erké lyen, smink né lkü l. A
mor iuminjekció knak kö szö nhető en ké pes volt vé gigá llni a beszé det,
é s mé g egyszer megkö szö nni Peró nnak az é leté t: „Soha nem tudná m
meg izetni, ha az é letemet adná m is cseré be, hogy' megkö szö njem,
milyen jó volt mindig hozzá m, s milyen jó most is. Semmi nem az
enyé m, sem az, amit birtokolok, sem az, ami vagyok, sem pedig az,
amit gondolok; ez mind Peroné ”. Ezen szavak utá n zokogva omlott
fé lje karjaiba. A fé ny ké p, amely kö rbejá rta a vilá gsajtó t, egy' olyan
asszonyt mutat, akit é ltet ugyan a né p, de legyő zö tt a hadsereg - ami
mindig is megké rdő jelezte a politiká ban való jelenlé té t -, de
legfő ké ppen egy kegy etlen betegsé g.

Evita ké t é ven á t igy ekezett kisiklani az orvosok kezé bő l, de é leté nek
utolsó tı́z hó napja pokoli szenvedé st okozott szá má ra. November 6-
á n egy' hı́meves, egy esü lt á llamokbeli onkoló gus, George T. Pack
professzor operá lta meg, aki a mé h eltá volı́tá sa utá n ú gy vé lte, hogy'
sikerü lhetett megá llı́tani a betegsé g terjedé sé t. De akkor mar tú l ké ső
volt, hiá ba foly tattá k a sugá rterá piá t, ami nagyon megkı́nozta, es
fá jdalmas é gé si sé rü lé seket okozott a bő ré n, a rá k má r nagy on
elő rehaladott á llapotban volt. Fiat nappal az operá ció utá n Evita a
kó rhá zi á gyá hoz kivitt urná ba dobta be szavazatá t, mert nem
hagyhatta el az inté zmé nyt. A fé nyké p, mely megö rö kı́ti ezt a
pillanatot egy vé gső kig kimerü lt, csontvá z sová nysá gé , fá jdalomtó l
elgyö tö rt asszonyt mutat. Kint az utcá n tö bb szá z asszony imá dkozott
é rte té rden á llva. Mikor az urná t kihoztá k a kó rhá zbó l, a jelenlevő k
kö zü l tö bben kinyú jtottá k a karjukat, hogy megé rintsé k vagy
megcsó koltá k, mintha egy ereklye volna. Peró n tá bornok ú jra
megnyerte a vá lasztá sokat - ré szben a nő i szavazatoknak
kö szö nhető en, amelyeké rt Evita oly á llhatatosan harcolt de ez
alkalommal harcostá rsa má r nem tudott osztozni sikeré ben.

J952- niá jus elsejé n beszé lt utoljá ra nyilvá nossá g elő tt a Casa Rosada
erké lyé rő l. Ez embertelen erő feszı́té st kö vetelt tő le olyannyira, hogy
amikor a beszé det befejezte, á jultan rogyott a kaijaimba" -
emlé kezett vissza Peron. Aznap Evita alig tudta annyira ö sszeszedni
az erejé t, hogy megá lljon a lá bá n, s Peró nnak kellett há tulró l tartania
a dereká ná l fogva, mig a tö meghez beszé lt. A kö vetkező hetekben
Evita á llapota rosszabbra fordult. Az olivosi elnö ki rezidenciá n abbó l
a szobá bó l, ahol Evita vá ltá sban dolgozo á poló nő k gondjá ra bı́zva
fekü dt, eltá volı́tottá k a tü krö ket é s megakasztottá k a mé rleg

212
mutató já t, amelyen minden reggel ellenő rizte a sú lyá t. Tı́z hó nappal a
betegsé g kezdete utá n csontvá zzá sová nyodott. Gyó ntató ja, Benı́tez
atya, aki mellette volt az utolsó pillanatig, ı́gy emlé kszik vissza: jSoha
nem mondta neki senki, hogy mi okozza szö rnyű fá jdalmait, de ő
tudta, hogy a dolgok nem jó l á llnak, s á llapota má r csak romlani fog.
Fá jdalmai ugyanolyan é lesek voltak, ugyanú gy nem volt é tvá gya,
ugyanazok a szö rnyű ré má lmok gyö tö rté k, s vá ltozatlanul
nyomasztotta az ú jra meg ú jra rá tö rő remé nytelensé g.’’ Eva
pizsamá ban fekü dt az agyban, lá bá ná l Canela, az ú szká lja. A
rezidenciá ra mindennap é rkeztek a v i-rá gcsokrok, a szentké pek, az
amulettek é s a gyó gyı́tó erejű kö y ck, a esc Idá ban remé nykedő
egyszerű emberek adomá nyai.

Annak ellené re, hogy ké ptelen volt a lá bá n megá llni, Eva Peró n
ragaszkodott hozzá , hogy ré szt \egyen fé rje beiktatá si ü nnepsé gen.
1952. jú lius 4-é n nagyon nagy adag fá jdalomcsillapı́tó ra yolt
szü ksé gé , hogy'jelen lehessen annak a hosszú é s megható napnak az
esemé nyein, melyeket a vilá g minden kincsé ért el nem mulasztott
volna. Evita elkı́sé rte Peró n tá bornokot, aki nyitott kocsin hajtott
vé gig Buenos Aires hideg utcá in, é s megható dottan bú csú zott az ú t
menté n ő t é ltető emberektő l. Bő nercbundá ja egy speciá lis,
kifejezetten erre az alkalomra ké szü lt hevedert rejtett, amely
lehető vé tette, hogy tá maszkodjon az autó ban, é s talpon tudjon
maradni a Casa Rosadá ig tartó ú tvonalon. Senki nem vette é szre,
hogy Argentı́na első asszonya, jó formá n haldoklik, s utoljá ra já tssza
el azt a szerepet, amely irá nt é leté ben a leginká bb elkö telező dö tt.

Jú lius 25-é n Eva é rezte, hogy elé rkezett a vé g, é s elkü ldetett fé ijé ért:
„Kettesben akart maradni velem, emlé kszem, hogy a hangja alig volt
erő sebb a suttogá sná l, s azt mondta: „Ne fordı́ts há tat a szegé ny
embereknek, egyedü l ő k ké pesek arra, hogy hű sé gesek legyenek” -
ı́rta arró l a szomorú jelenetrő l Peró n a visszaemlé kezé seiben. A
kö vetkező nap é jszaká já n Evita meghalt az olivosi elnö ki rezidenciá n
berendezett betegszobá já ban, ahol hó napokigvhta borzalmas
halá ltusá já t. Harminchá rom é ves volt, é s mindö ssze harmincö t kiló t
nyomott. A rá dió a kö vetkező ü nnepé lyes szavakkal jelentette be a
hı́rt: „Eva Peró n asszony, a nemzet lelki vezető je, á tlé pett a
halhatatlansá g birodalmá ba.” Az elnö ki rezidenciá n ekkor egy hosszú
é s apró lé kos szertartá s vette kezdeté t. Elő szö r Pedro Ara doktor, egy
elismert spanyol halottké m elő ké szı́tette a tetemet, amelyet má snap
a Munkaü gyi Miniszté rium ká polná já ban ravataloztak fel. Hajnalban

213
hű sé ges varró nő je, Asunta nekilá tott, hogy halotti lepellé alakı́tsa
Evita egyik legcsodá latosabb ruhá já t, egy hó fehé r Christian Dior
ruhá t, amelyet a jú lius 9-i gá lá ra rendeltek Argentı́na első
asszonyá nak, aki má r nem vehette fel. Aztá n Sara, a manikű rö s,
asszonya utası́tá sá t kö vetve leoldotta kö rmé rő l a vö rö s lakkot, s
helyette az á ttetsző tó nusú t tette fel. Julio, a fodrá sz aznap ugyanú gy,
mint minden má s napon, megfé sü lte, é s elké szı́tette utolsó frizurá já t.
Az utcá kon pedig Argentı́na tö rté nelmé ben korá bban soha nem lá tott
gyá sz vette kezdeté t.

Eva Peró n halá la utá n holttesté t a Munkaü gyi é s Szociá lis Jó lé ti
Miniszté rium nagytermé ben ravataloztá k fel, ahol sok ezren vehettek
tő le vé gső bú csú t. A virá gok vastag sző nyeg gyaná nt borı́tottá k a
kö rnyező utcá kjá rdá it é s az ú ttesteket is. Augusztus 9-é n a holttestet
á tszá llı́tottá k a Nemzeti Kongresszus é pü leté be, ahol katonai
tiszteletadá ssal bú csú ztak tő le. Kevesebb mint tizenö t nap alatt, tö bb
mint ké tmillió ember - akik kö zü l sokan az orszá g legtá volabbi
pontjairó l é rkeztek -vonult az eső ben Evita koporsó ja elő tt, amelynek
ezü stberaká sos ü vegfedele volt. A temeté si szertartá s felé rt egy
á llamfő k szá má ra rendezett ceremó niá val, s az elveszté se feletti
fá jdalom - é s hiszté ria - eluralkodott leghű sé gesebb hı́vein, akik tú l
korai halá la miatt oltá rra emelté k, é s ké relmezté k a szentté avatá sá t.
Evita fö ldi maradvá nyai tö bb mint ké t é vtized eltelté vel kerü ltek
vissza hazá já ba.

Az orszá g első asszonyá nak bebalzsamozott holtteste há rom é ven á t

Buenos Airesben, a CGT Szakszervezeti Szé khazá nak egyik termé ben
vá rakozott, hogy megé pü ljö n szá má ra egy fá raó i mé retű mauzó leum
- a Kheops fá raó piramisá hoz hasonló , amelyet Peró n szeretett volna
emelni felesé ge emlé ké re. Am 1955-ben egy katonai puccs
megdö ntö tte a tá bornok hatalmá t, es az orszá g ú j vezető i tizenné gy
é vre eltü ntettek Evita romolhatatlan testet. Ez alatt az idő alatt Evita
kultusza egy re csak nö vekedett, é s leghű sé gesebb kö vető i kö vetelni
kezdté k, hogy holtteste visszaté rhessen. Há tborzongató az a
zará ndokú t, amelyet Evita hosszú idő n á t egy milá nó i temető ben,
hamis né v alatt, ü vegkoporsó ban elfö ldelt holtteste megtett. 1972-
ben kihantoltá k, es visszaadtá k Peronnak akkor má r Maria Estela
Martı́ncz, ismertebb nevé n, Isabelita fé rjenek , aki madridi
szá mű zeté sben é lt egy a Puerta de I lierro kö zelé ben talá lható
villá ban. Né gy é vvel ké ső bb a Videla tá bornok vezette katonai
kormá ny idejé n a Duarte csalá d vé gü l visszaszerezte a holttestet.

214
Juana asszony, Evita é desanyja addigra má r meghalt, s ı́gy nem tudott
ré szt venni csodá latos é letet é lt lá nya vé gtisztessé gé n. Ma Evita
holtteste az exkluzı́v Recoleta temető ben, a Duarte csalá d
kriptá já ban, egy pá ncé lozott helyisé gben fekszik, hogy
megakadá lyozzá k az esetleges kegy eletserté st, a holttestet ugyanis
egyszer megcsonkı́tottak, levá gtá k egy' ujjá t. Evita a sors iró niá já nak
kö szö nhető en azokkal az „oligarchá kkal” é s politikusokkal osztja
meg ö rö k á lmá t, akiket annyira megvetett. Az emberek minden nap
friss virá gcsokrokat tesznek le annak az asszonynak az emlé ktá blá ja
elé , akinek szemé lye mé g ma sem hagy senkit kö zö mbö sen.

215
Audrey Hepburn -
aki hű maradt önmagához

Vé letlenü l kö tö ttem ki enné l a szakmá ná l. Egy ismeretlen,
ö nbizalomhiá nyos, tapasztalatlan é s vé zna leá nyzó voltam.
Kemé nyen dolgoztam, annyi bizonyos, de tová bbra sem é rtem,
hogyan tö rté nhetett velem mindez.

216
Audrey Hepburn, Hollywood aranykorá nak legidealizá ltabb
szı́né sznő je egy ö nbizalomhiá nyos iatal lá ny volt, aki izikumá val
kapcsolatban mindig komplexusokkal kü zdö tt, é s sosem erezte

217
magá t divatikonnak. Meglepő , hogy ez a nyurga, vé zna, vastag
szemö ldö kű é s hatalmas nagy7 szemű lá ny, akin nyomokat hagyott a
há ború s é hsé g é s ny omor, vé gü l a ilmvilá g mı́toszá vá lett. O, aki
sosem tartotta magá t jó szı́né sznő nek -inká bb csak csaló dott
tá ncosnő t lá tott magá ban -, huszonné gy é vesen elé ite azt, amit má s
„veterá n” szı́né sznő knek hosszú é vek kemé ny munká já val sem
sikeitilt. „Megké rtek, hogy' szerepeljek - mondta a szı́né sznő - amikor
való já ban nem is é rtettem hozzá ; megké rtek, hogy é nekeljek, mikor
nem is tudtam é nekelni; s arra, hogy tá ncoljak Fred Astairrel, mikor
tá ncolni sem tudtam; meg mé g egy sor olyan dologra, amelyekre nem
voltam felké szü lve. Mindent, amit elé rtem, azt ké mé ny munka á rá n
sikertilt elé rnem, é s azzal, hogy szembeszá lltam a fé lelmeimmel.”

Elvá laszthatatlan maszkmestere, Alberto de Rossi minden ilmjé ben

kiemelte Audrey hatalmas, kifejezé steli szemé t, de semmifé le smink
nem tudta eltakarni a tekinteté ben rejlő szomorú sá got. A sikeres é s
sokat é l-jenzett ilmcsillag ugyanis fá jdalmas sebeket hordozott a
lelké ben, amelyek nem forrtak be soha. Elhagyta az é desapja, mikor
mé g alig cseperedett kislá nnyá , szigorú , maximalista é desanyja
nagyon hidegen bá nt vele, é s soha nem mutatta ki irá nta é rzett
szereteté t, a há ború szö rnyű sé gei, amit a ná ci megszá llá s alatt
Hollandiá ban é lt á t, ké t sikertelen há zassá got kö tö tt, melyek
vá lá sban, é s fá jdalmas abortuszokban vé gző dtek, s amelyek a
legsö té tebb ké tsegbeesé sbe taszı́tottá k. Vé gü l megvaló sult sokat
dé delgetett á lma, hogy anya legy en, é s ké t ia, Sean é s Lucas lett
szá má ra a legfontosabb az é letben. Miattuk hagyta ott sikeres
szı́né sznő i karrierjé t, hogy azt a szerepet já tssza, amit a legjobban
szeretett: az egy szé ni, hé tkö znapi any asá gé t. Nem sokkal halá la
utá n nagyobbik ia, Sean I lepburn Ferrer, aki a legkö zelebb á llt
hozzá , azt mondta: „Elő szö r csak azt tudtam, hogy az anyá m nagy
szerű any a. Azt csak ké ső bb tudtam meg, hogy anyá m szı́né sznő , é s
mozi ilmeket csiná l. S azt pedig mé g sokkal ké ső bb, hogy mennyien
rajongtak é rte vilá gszerte..."

Audrey nagy szerű szı́né sznő volt, aki kevé s szerepé ben hibá zott. A
legjobb hollywoodi rendező kkel dolgozott együ tt, s a kor legjelesebb
gaval-leijait bolondı́totta magá ba - a való é letben is. Ké tszer ment
fé ijhez: első alkalommal a szı́né sz-rendező Mel Fcrrerhcz,
má sodszorra pedig egy olasz pszichiá terhez, Andrea Donihoz. Egy ik
fé lje sem é rt fel Audrey hez, aki velü k ellenté tben, tisztá ban xolt
azzal, hogy a hı́rné v é s a siker csak ti-szavirá g-é letű dicső sé g. \z

218
egé sz v ilag bá lvá ny ó zta, oltá rra emeltek, mint az elegancia
legsikkesebb kirá lynő jé t, akit boldog-boldogtalan pró bá lt utá nozni. A
nagy dı́va. Maria (/alias es Jackie Kennedy azokban a tö ké letes
szabá sú kosztü m modellekben csillogtak a nagyvilá gi tá rsasá gokban,
amelyeket Givenchy a mú zsá já nak, Audreynek tervezett, ő pedig
sosem gondolta magá ró l, hogy kü lö nleges teremté s lenne. Elete x
é gé ig azé rt harcolt, hogy megx é dje az intimitá sá t, é s amilyen hamar
csak lehetett otthagyta a re lektorfé ny es hollywoodi xilá got, hogy
Sxú jé ban telepedjen le, ahol a tö bbi emberé hez hasonló , egy szerű
é letet é lhetett. Sosem ı́rta meg az ö né letrajzi regé nyé t, pedig a kiadó k
xaló sá gos x'agyont ajá nlottak é rte, elmentek egé szen há rommillió
dollá rig. Ennek pedig ké t igen alapos oka x olt: mindig nagy' becsben
tartotta az igazá n jó irodalmat, é s ú gy' é rezte, hogy az ő é lete
tú lsá gosan is egy szerű ahhoz, hogy bá rkit is é rdekeljen.

Elete utolsó é veiben Audry teljes szı́xvel-lé lekkel a legszegé nyebbek

segı́té sé nek ü gye mellé á llt. ı́gy izette xissza a maga mó djá n a
jó té konysá gi szervezeteknek azt a kö lcsö nt, hogy a há ború utá ni
ı́nsé ges idő kben enni adtak neki, aminek való szı́nű leg az é leté t
kö szö nhette. Az UNI-CEF jó szolgá lati nagykö veteké nt misszió kat
vezetett, amelyek olyan pusztı́tó való sá ggal szembesı́tetté k, amelyre
megvallottan nem volt felké szü lve. Oly an nagy elkö telezettsé ggel é s
lendü lettel vetette magá t a munká ba, hogy egy csapá sra tı́z é vet
ö regedett, é s amú gy' is gyenge egé szsé ge vé gé rvé nyesen megromlott.
A szı́né szrő rő l Szomá liá ban ké szü lt fé nyké p, amelyen egy haldokló
gyermeket tait a kezé ben, ő t magá t is rettenetesen sová ny nak
mutatja. Az arca meggyö tö rt, s tá volba né ző tekinteté ben tü krö ző dik
az a fá jdalom é s tehetetlensé g, ami né há ny hó nappal ké ső bb
bekö vetkezett halá lá ig vé gigkı́sé rte maradé k é leté t.

Egy magányos lélek

Audrey gyermekkorá nak meghatá rozó esemé nye az volt, hogy

é desapja elhagyta a csalá dot, amikor ő haté ves volt. Mivel apjá nak
csak a hiá nyá val é lt együ tt, anyja, Ella Van Heemstra bá ró nő
befolyá solta leginká bb jellemé nek kialakulá sá t, amely korá ntsem volt
olyan szelı́d, mint amilyennek a ilmvá sznon lá tszott. Hepburn
kisasszony ö rö kö lte azt a tö ké letes modort é s eleganciá t, amelyet a
bá ró nő - szerette, ha ı́gy szó lı́tjá k adott tová bb neki, ennek ellené re
anyjá hoz fű ző dő kapcsolata nem tartozott a kö nnyű kategó riá ba.
Anyá m nem volt szeretetteljes ember. Mesé s anya volt, de viktoriá nus

219
nevelé st kapott, amely szigorú fegyelmezettsé gen é s erkö lcsö ssé gen
alapult. A gyermekeivel szemben nagyon kemé nyen viselkedett, es
igen sokat kö vetelt. Belü l sok szeretet lakott benne, de nem mindig v
olt ké pes ezt kimutatni” - v á llott é desanyjá ró l a szı́né sznő .

Ella Vá m 1 lemstra holland arisztokrata csalá dbó l szá rmazott,

cdcsapja Aernoud Van I lemstra bá ró , egy ideig holland Guyana
(Surinam) kormá nyzó i tiszté t tö ltö tte be. Az ő si, tö rzsö kö s csalá d
meglehető sen nagy vagyonnal rendelkezett, s ugyanakkor jelentő s
tá rsadalmi megbecsü ltsé ggel is, mivel szoros kapcsolat fű zte ő ket a
holland kirá lyi csalá dhoz. Audrey egy alkalommal ú gy nyilatkozott,
hogy é desanyja „mindenekelő tt angol szeretett volna lenni, vé kony é s
szı́né sznő ”. A bá ró nő , aki nagy on szé p é s intelligens nő volt, akit gy
ö nyö rű hanggal á ldott meg az é g, szeretett volna operaenekesnő vagy
szı́né sznő lenni, de a felmenő i -leginká bb apja ellená llá sa - ezt
megakadá lyoztá k. Tizenkilenc é ves korá ban felesé gü l ment a
tiszteletre mé ltó Hendrik Van Ufford ú rhoz, egy arisztorkrata
szá rmazá sú ü zletemberhez, aki vezető beosztá sban dolgozott a
Holland Kelet-Indiá kon (Indoné zia) egy kő olajkitermelő cé gné l. Az
i jú pá r Batai iá ba (.Takarta) kö ltö zö tt, itt szü letett ké t iú gy ermekü k,
lan é s Alexander.

1925-ben ö t é v há zassá g utá n Ella elvá lt fé rjé tő l, é s visszakö ltö zö tt
Hollandiá ba. Huszonné gy é ves volt ekkor, ké t gy ermek sorsá é it
felelő s elvá lt asszony. Mindazoná ltal, hely zete nem volt olyan
ké tsé gbeejtő , hiszen nemesi cı́met birtokolt, ké nyelmes otthon á llt
rendelkezé sé re, ahol egy dajka gondot x iselt a kis iá ira. Bá r kö nnyű
é s kivá ltsá gos é lete volt, a bá ró nő mé gis ú gy dö ntö tt kel é ssel a
Batá rié bó l való visz-szaté ré s utá n, hogy felveszi a kapcsolatot egy
angol ú riemberrel, akivel akkor ismerkedett meg, amikor há zassá ga
vá lsá gba kerü lt. A szó ban forgó illető , Joseph Hepburn-Ruston, egy
jó vá gá sú é s mű velt, Ellá ná l tizenegy eiiel idő sebb fé r i, akkor egy
holland hö lgy7, Cornelia Wilhelmina Bisschop fé rje volt. Joseph, aki a
csehorszá gi Onzicban szü letett, nem volt sem banká r sem pedig ı́r,
amint azt né melyik é letrajzı́ró á llı́tja, inká bb nevezhetjü k egyszerű en
kalandornak, akinek soha nem volt stabil munkahelye.

1926. szeptember 7-é n Joseph - miutá n elvá lt a felesé gé tő l -

ö sszehá zasodott Ellá iul egy batá iiai templomban. A mé zeshetek alig
né há ny hó napig tartottak, mikor is a bá ró nő rá é bredt, hogy kalandor
fé lje csak a vagyona es a nemesi cı́me miatt vette el ő t felesé gü l. Az

220
eskü vő utá n egy é vvel má r elkezdő dtek a veszekedé sek, mely ek
mindig a pé nz, Joseph lustasá ga é s Ella iai irá nt é rzett kö zö nye kö rü l
forogtak. Ebben a hely zetben 1928 vé gé n a bá ró nő ú gy dö ntö tt, hogy
Angliá ba utazik, ahol remé nyei szerint, a csalá dja munká t tud
szerezni Joseph szá má ra. S való ban, é desapja, Van Heemstra bá ró
volt az, aki egy belgiumi kö zpontú , angol biztosı́tó tá rsasá gná l
munká t szerzett a veje szá má ra. Ella ú jra becsomagolta há t a
bő rö ndö ket, é s a csalá d Brü sszelbe kö ltö zö tt egy ké nyelmes,
ké tszintes há zba a Keyenveld utcá ban.

1929- má jus 4-é n Ella vilá gra hozta kislá nyukat, aki a keresztsé gben
az Audrey Kathleen Ruston nevet kapta. A kislá ny szü leté sé t
bejegyezté k a brü sszeli brit alkonzulá tuson, é s angol
á llampolgá rsá gá t megtartotta ké ső bb egé sz é leté n á t. „Ha egyszer
meg kellene ı́rnom az é letrajzomat - mondta egy' alkalommal a
szı́né sznő -, akkor ı́gy kezdené m: Szü lettem Belgiumban, Brü sszel
vá rosá ban, 1929. má jus hó 4-é n... s meghaltam hat hé ttel ké ső bb.” Az
ú jszü lö tt ugyanis sú lyosan megfertő ző dö tt szamá rkö hö gé ssel, é s
csak egy hajszá lon mú lt, hogy bele nem halt. Edesanyja, aki abban a
korszaká ban a Kereszté ny Tudomá ny - mozgalom, mely a
gyó gyá szatban elutası́tja a gyó gyszerek hagyomá nyos haszná latá t -
é hé it kö vette, nem vitte orvoshoz a kislá nyt. Ehelyett é jjel-nappal
imá dkozott az á gya mellett. Sajnos azonban a betegsé g egyre jobban
elhatalmasodott a babá n, aki vé gü l egy heves kö hö gé si roham utá n
nem lé legzett tová bb. A bá ró nő , amikor lá tta, hogy a kislá ny bő re
kezd szc-deijes lilá ba vá ltani, ú jraé lesztette ú gy, hogy hasra
fordı́totta, é s a feneké t paskolgatta, amı́g vissza nem té rt bele az é let.
/\zon a napon Audrey ú jra megszü letett. Ettő l az incidenstő l
eltekintve a szı́né sznő ú gy vé lte, hogy az é lete viszony lag szabá lyos
mederben folyt.

Audrey visszaemlé kezé sei szerint gy a mekkora á llandó kö ltö zé sek
es szü lő i veszekedé sek kö zö tt telt, amitő l a kislá nybó l magá ba
forduló é s nagyon é rzé keny gyermek vá lt. A csalá d ké t é vig é lt az
elegá ns Kcy cm é ld utcai há zban, majd onnan egy szeré nyebb laká sba
kö ltö ztek Linkebcek kö rnyé ké n, ahol Audrey' legszebb emlé kű é veit
tö ltö tte. Mikor a kislá ny vilá gra jö tt, ké t fé ltestvé re, lan é s Alex nyolc
é s né gy é ves volt. Magá nyos gyermekkorá ban bá tyjai voltak egyetlen
já tszó tá rsai.

221
A kicsi Audrey rajongott az é desapjá é rt, mé g ha az nem is fordı́tott rá
kü lö nö sebb igyelmet. Joseph egyre inká bb a munká já ba menekü lt,
gyakran kellett Londonba utaznia, s olyankor felesé ge egyedü l
maradt a csalá d gondjá val. Audrey nevelé sé nek feladata egyedü l a
bá ró nő vá llá ra nehezedett: ő tanı́totta meg olvasni, rajzolni, é hezni a
jó zené t, s ugyanakkor a maga á ltal is kö vetett protestá ns etiká bó l
kö vetkező en, vasfegyelmet nevelt a kislá nyba. „Gyerekkoromban -
emlé kezett vissza Audrey - megtanı́tottá k, hogy' udy'ariatlansá g
felhı́vni magamra a igyelmet, é s soha de soha nem szabad nyı́ltan
kimondanom, amit gondolok, sem pedig elá rulnom az é rzé seimet.
Mé g most is hallom anyá m hangjá t, amint azt mondja: »Lé gy pontos!
Mindig elő szö r a má sikra gondolj, ne magadra! Magadró l sose beszé lj
tú l sokat. Nem te vagy az é rdekes; az szá mı́t, hogy mi van
má sokkal!*”

Az idő mú lá sá val a há zaspá r kö zti né zetelté ré sek elviselhetetlenné
vá ltak. Joseph egyre inká bb eltá volodott felesé gé tő l é s lá nyá tó l. Ujra
do-logtalan, hallgatag é s magá ba forduló ember lett belő le, akinek
nem szá mı́tott, hogy' a felesé ge tartja el. A kislá nnyal alig
foglalkozott, semmifé le é rzelmi kö tő dé st nem mutatott irá nta, ami
nagyon hiá nyzott Audreynek. Ebben a helyzetben a kislá ny szü lei
ú gy' dö ntö ttek, hogy' a gy ereket egy' angliai bentlaká sos iskolá ba
kü ldik a jó mó dú csalá dokná l é rvé nyben ley'ő szoká soknak
megfelelő ien. 1935-ben, az ö té ves kislá nyt beı́rattá k egy priy'á t
lá nyiskolá ba a Kent gró fsá gban talá lható Elhamben. Ez volt az első
alkalom, hogy ely'á lt a csalá djá tó l, é s nem volt kö nnyű szá má ra, hogy
hozzá szokjon az iskolai fegyelemhez, é s ahhoz, hogy idegenek kö zö tt
kelljen é lnie. Akkor is a bentlaká sos iskolá ban tartó zkodott, amikor
az ev má jusá ban, nem sokkal a szü leté snapja utá n, é desapja
ö sszecsomagolta a holmijá t, é s bú csú né lkü l tá vozott a csalá di
otthonbó l. A szı́né sznő é leté ben ez volt az egyik legnehezebb
pillanat, olyan csapá s, amely soha be nem gyó gyuló sebet hagyott
maga utá n: „En imá dtam az apá mat [...] Szö rnyű volt tudnom, hogy
tő le tá y’ol kell é lnem. Azzal, hogy elhagy ott bennü nket az apá m,
ingataggá tette az é letü nket, lehet, hogy egy egé sz é letre
elbizonytalanı́tott.” Audrey nem felejtette el é desanyja szomorú sá gá t
sem, aki egé szen addig a pillanatig y'aló sá gos tartó oszlopa volt a
csalá dnak: „Né zed é desanyá d arcá t, lá tod, hogy csak ú gy folynak rajta
a kö nnyek, s akkor a ré mü lettő l megfagy' az ereidben a vé r [...] En
mé g akkor nagyon kicsi voltam, é s anyá m gyö trelmé nek Iá n anya

222
é letem leg-fojtogató bb emlé kei kö zé tartozik. Napokig csak sı́rt, é n
má r azt hittem, hogy sosem hagyja abba."

Bá r a szé tvá lá s való di okai ismeretlenek maradtak, bizonyos

dokumentumok tanú sá ga szerint Joseph elté kozolta Ella majdnem
minden vagyoná t, é s azt a pé nzt is, amit apó sa a há zassá gkö té skor
hozomá nyba adott felesé gé nek. Má sok vé lemé nye szerint Josehpbő l
alkoholista lett. Mivel ennek a tö rté netnek a fő szereplő i tartó zkodtak
mindennemű megnyilvá nulá stó l a ké rdé ssel kapcsolatban, ezé rt nem
tudhatjuk, hogy mi is tö rté nt való já ban, milyen kö rü lmé nyek kö zö tt
tá volodott cl az apa a csalá dtó l. Sean Ferrer, egy é desanyjá ró l ı́rott
szé p kö nyvben, mely Audrey Hepbum, a lé lek eleganciá ja cı́met viseli,
ö sszegyű jtö tte a szı́né sznő emlé keit, é s a vele kapcsolatos szemé lyes
dokumentumokat, a nagyapjá val kapcsolatban pedig a
kö vetkező ké pp ı́r: J... sosem volt banká r é s az a szomorú való siig,
hogy soha nem sikerü lt megmaradnia egyetlen munkahelyen sem.
Igazi dilettá ns volt, de ebben a mű fajban vilá gklasz-szis: tö ké letes
lovas, repü lő gé ppiló ta, tizenhá rom nyelven beszelt, humanista
mű veltsé gű , sok té má ban já ratos ember, aki szenvedé lyesé n szeretett
mindent, ami eredeti."

Audrey a való sá gban csak 1939-ben latra viszont é desapjá t

egyangliai nyá ri szü nidő alkalmá val, a má sodik vilá ghá ború
kitö ré sé nek kü szö bé n. Ké ső bb a szı́né sznő elismerte, hogy ez az
esemé ny meghatá rozó nak bizonyult a fé r iakkal való jö vendő
kapcsolataira né zve: mindig nagy on fé lé nk voltam a szeretet
megnyilv á nulá sait illető en, é s nagyon há lá s azé rt a szereteté rt, amit
kaptam. De az, hogy' apá m elhagyott bennü nket 1935-ben, olyan
emlé k, amely egé sz é letemen á t vé gigkı́sé rt. Mikor szerelmes lettem,
é s fé ijhez mentem, mindig azzal a fé lelemmel é ltem, hogy egyszer
ú gyis elhagynak.” A bá ró nő ú gy gondolta, hogy ha Audrey Londonban
van bentlaká sos iskolá ban, akkor apja, aki a vá lá s utá n Angliá ban
telepedett le, gyakran meglá togatja majd. Ez azonban nem igy
tö rté nt, mert az Angliá ban tö ltö tt há rom bentlaká sos é v alatt apja
egyszer sem lá togatta meg a kislá nyt. „Ha rendszeresen lá thattam
volna - emlé kezett tissza ké ső bb a szı́né sznő é reztem volna, hogy
szeret, é s meglett volna bennem az a bizonyossá g, hogy' van apá m."

Annak ellené re, hogy' Audrey sosem mondott rosszat az é desapjá ró l,
bizonyos, hogy egé sz é leté n á t szé gyellte, hogy a szü lei az Euró pá ban
felemelkedő fasiszta eszme szimpatizá nsai voltak. 1935 tavaszá n

223
szü lei ré szt vettek a sir Osvvald Mosley t olt munká spá rti miniszter
vezeté sé vel mű kö dő Brit Fasisztá k Unió ja eszmé inek hirdeté sé ben,
é s a fasiszta pé nzalap javá ra tö rté nő gyű jté s aktivistá iké nt dolgoztak.
Né há ny nappal ez utá n Ella é s Joseph együ tt ebé delt Hitlerrel
Mü nchenben Mosley tö bb má s felté tlen hité nek tá rsasá gá ban.
Tö bbjei utal arra, hogy' Joseph Angliá ba való visszaté ré se mö gö tt
nemcsak a há zaspá r Uszonyá nak megromlá sa á llt, hanem a fé lj
nö vekvő szimpá tiá ja a ná ci ideoló gia irá nt, s az a lehető sé g, hogy
együ ttmű kö dhessen Mosley-vel annak ú j pá rtjá ban. Meg kell
emlı́tenü nk, hogy'Audrey é desanyja 1937-ben minden kapcsolatot
megszakı́tott a Brit Fasisztá k Unió já val, amint elő tű ntek a mozgalom
arcá nak egyre erő szakosabb é s gonoszabb voná sai. Az é t ek
mú lá sá val Ella megbá nta, hogy' tá mogatta Mosley-t, é s egy csö ppet
sem bü szké lkedett azzal sem, hogy volt fé lje oldalá n alkalma volt
együ tt ebé delnie Hitlerrel Mü nchenben.

Az a korszak kü lö nö sen nehé z volt Audrey szá má ra, aki otthoná tó l
tá vol é lt, é s ú gy é rezte, hogy apja magá ra hagyja. Befelé forduló
termé szete miatt az intemá tusi versenyszellemben é lő , tö bbnyire
kö zlé keny, tá rsasá gkedvelő lá nyok kö zé is nehezen illeszkedett be. A
kislá ny abban keresett menedé ket, amit a legjobban szeretett: az
olvasá sban, a zené ben, a szabad é g alatti tevé kenysé gekben é s
legfő ké pp a tá ncban. Haté ves volt, amikor felfedezte a tá nc irá nti
vonzalmá t, é s a klasszikus tá nc fegyelmé ben megtalá lta - sajá t
szavaival 41 vará zsszert” - azt a cé lt, amié rt é rdemes é lni. A
tá nciskola igazgató nő je megerő sı́tette a bá ró nő elő tt is, hogy a
kislá ny nagyon tehetsé ges a tá nchoz, é s csak a javá ra szolgá lhat, ha
tová bb folytatja ez irá nyú tanulmá nyait. Annak ellené re, hogy
helyzete abban az idő ben nagyon nehé z volt, Ella ú gy dö ntö tt, hogy
segı́ti a lá nyá t abban, hogy való ra vá ltsa á lmait, é s hivatá sos tá ncos
vá lhasson belő le.

*939 nyará n, amikor Audrey má r kezdte jobban é rezni magá t a

bentlaká sos iskolá ban, sorsa ismé t vá ratlan fordulatot vett.
Szeptember 3-á n Franciaorszá g é s Nagy-Britannia hadat ü zent
Né metorszá gnak, é s kitö lt a má sodik vilá ghá ború . A csalá dja sorsá é rt
aggó dó bá ró nő azt hitte, hogy Hollandia, mint semleges orszá g,
megmenekü l a ná ci hadsereg pusztı́tá sá tó l. Arra ké rte Audrey apjá t,
hogy amilyen gyorsan csak lehet, segı́tsen elhagyni lá ny tiknak
Angliá t. Sean Ferrer erre az epizó dra ú gy emlé kszik vissza, ahogy an
é desanyja elmesé lte neki: utolsó alkalom, amikor é desanyá m lá tta az

224
apjá t, a há ború kitö ré sekor volt, amikor a nyarat egy angliai farmon
tö ltö tte. Azon a napon, amikor bejelentettek a há ború kitö ré sé t, az
apja elment é rte az interná tusba, é s nagy sietsé ggel egy kis sussexi
repté rre vitte, ahol fé lszá llı́totta az orszá got elhagy o egy ik utolsó
gé pre. Audrey arra emlé kezett, hogy a gep narancssá rga volt, ami
Hollandia nemzeti szı́ne, s a gé p egyenesen oda tartott. Apjá nak a
repü lő gé p ablaká bó l igyelt egyre tá volodó , elmosó dó alakja ö rö kre
beleivó dott az emlé kezeté be.”

Audrey visszaté rt é desany já hoz é s testvé reihez Amhem vá rosá ba,
egy kicsi laká sba. A Van I leemstra csalá d ú gy ü nnepelte azt a
kará csonyt, hogy fogalmuk sem volt az ő ket fenyegető veszé lyrő l. A
bá ró nő á ltal elké pzelt forgató kö nyvvel ellenté tben Hitler hadserege
1940. má jus 10-é n minden elő zetes igyelmezteté s né lkü l lerohanta
az orszá got. Audrey akkor tö ltö tte be tizenegyedik é leté vé t, é s elő ző
este szı́nhá zba ment é desanyjá val, hogy megné zzé k a hı́res
tá ncosnő nek, Margó t Fonteyn-nek, a kislá ny pé ldaké pé nek az
elő adá sá t. Audrey é s az ö vé i szá má ra szö rnyű ré má lom vette
kezdeté t: „I la aidtuk volna, hogy a megszá llá s ö t é vig tart, talá n
mindannyian ö ngyilkossá got kö vettü nk volna el. Azt hittü k, hogy
vé ge lesz az egé sznek egy hé ten, egy hó napon vagy egy é ven belü l...
Há t ı́gy sikerü lt tú lé lnü nk.”

A felké szü letlen holland hadsereg szinte ellená llá s né lkü l adta meg
magá t az ellensé gnek. Ez utá n a megszá llá s ö t szö rnyű é ve
kö vetkezett, amelynek sorá n sok ezer holland vesztette é leté t, kö ztü k
Audrey rokonai é s bará tai is. Az első hó napokban a Van Heemstra
csalá d szá má ra engedé lyezté k, hogy otthonukban maradhassanak, de
1942-tő l kezdve a né metek elkoboztá k a csalá di vagyon nagy obb
ré szé t: birtokokat, bankszá mlá kat, é rté ktá rgyakat é s
lakó ingatlanokat. Abban az idő szakban Audrey az é desanyjá val,
bá tyjaival, Miesje nagyné njé vel é s Ottó nagybá tyjá val é lt együ tt egy
zijpendaali é pü letben, a bá ró birtoká n. Van Heemstra asszonyt
nyugtalanı́totta, hogy' lá nya angol á llampolgá r, é s nem beszé li
hibá tlanul, folyé konyan a holland nyelvet. Ella tudta, hogy ha a né met
csapatok felfedezik lá nya brit á llampolgá rsá gá t, akkor
letartó ztathatjá k vagy deportá lhatjá k. Ekkor jutott eszé be a mentő
ö tlet, hogy megy á ltoztatja a kislá ny identitá sá t, akit aztá n Edda Van
Heemstra né ven ı́ratott be a helyi iskolá ba: „Való di nevem sosem volt
Edda Van Heemstra. Ezt a nevet csak az iskolá ban haszná ltam, mert
anyá m ú gy' ı́té lte meg, hogy' addig, ameddig a né met megszá llá s tart,

225
ez biztonsá gosabb szá momra. A sajá tom ugyanis tú l angolos
hangzá sú volt.” Audrey-nek nem volt má s vá lasztá sa, mint erő ltetett
menetben hollandul tanulni, é s nagyon elő vigyá zatosan megszó lalni
a tá rsasá gban.

Mikor má r elismert szı́né sznő volt, Audrey ı́gy' nyugtá zta kü lö nö s
akcentusá t: „Iskolaé veim sorá n nyolc é ven keresztü l (1939-1947)
hollandul beszé ltem. Edesanyá m holland, apá m angol, de é n
Belgiumban szü lettem. ı́gy' aztá n otthon hallottam az angolt é s a
hollandot, az utcá n pedig a franciá t. Nincs olyan nyelv, amely lehető vé
tenné szá momra, hogy' megpihenjek, amikor fá radt vagyok, mert a
hallá somnak sosem volt ideje hozzá szokni egy bizonyos fajta
hanglejté shez. Ez abbó l fakad, hogy' nincs anyanyelvem, s a
ilmkritikusok ezé rt vá dolnak azzal, hogy nagyon furcsá n beszé lek.”
Audrey szá má ra a né met megszá llá s é vei jelentetté k azt az idő szakot,
amikor poliglottá vá lt, s ez az idő alakı́totta ki kü lö nleges
beszé dmó djá t is. „Az elegá nsan megtö rt hanglejté s, mondatainak
szinte zenei hullá mzá sa, é s a kö ztes magá nhangzó k megnyú jtá sa
jellemezté k Audrey felnő tt korá nak angol kiejté sé t. Beszé dmó dja sui
generis alakult ki, é s nem á llta ki semmifé le ö sszehasonlı́tá s
pró bá já t: az ő hangjá t lehetetlen volt ö sszeté veszteni valaki má sé val’
- á llapı́totta meg é letrajzı́ró ja, Donald Spoto.

A há ború alatt a tá nc lett Audrey fő elfoglaltsá ga. Edesanyja beı́ratta
Arnhem zenei é s tá nc konzervató riumá ba, ahol a kislá ny egy igen
tapasztalt taná rnő , az egykori tá ncosnő , Winja Marova irá nyı́tá sa
alatt folytatta balett-tanulmá nyait. Igen hamar bekö t é tkezett az az
idő szak, amikor •az alapvető lé tszü ksé gleti cikkek kezdtek
eltü nedezni az á rukı́ná latbó l. Alig volt fű té shez haszná lható
tü zclő any ag, é s elkoboztá k a bicikliket, az orszá gban
legá ltalá nosabban haszná lt kö zlekedé si eszkö zt, hogy beolvasszá k
ő ket, é s tö lté ny t ké szı́tsenek belő lü k. A hideg té lben az emberek
sokszor arra ké nyszerü ltek, hogy kit agjak a parkokbó l a fá kat, s
felaprı́tsá k tü zelő anyagnak, má sok az elhagyott há zakba, laká sokba
hatoltak be bá rmifé le olyan tá rgy' utá n kutatt a, amit eladhattak vagy
elcseré lhetté k a feketepiacon. Az addig magas é letszı́nvonalú orszá g
egykettő re szegé nysé gbe é s nyomoiTisagba sü llyedt, é s felü tö tté k
fejü ket a já n any ok.

„Nem volt é lelmü nk, rettegtü nk az é letü nké it, bombá ztak
bennü nket... ezé rt aztá n, é n nagyra é rté kelem a biztonsá got é s a

226
szabadsá got .... A há ború erő ssé tett, é s borzasztó an há lá ssá
mindazé rt a jó é rt, ami utá na kö vetkezett...’ - ı́rta Audrey é vekkel
ké ső bb. A há ború igen mé ly nyomokat hagyott a szı́né sznő ben,
nemcsak lelki, hanem testi é rtelemben is. Csalá dja, a tö bbi csalá dhoz
hasonló an megismerte az é hsé get é s a nyomort, hosszú idő szakok
teltek el, amikor né lkü lö zniü k kellett a tejet, a vajat, a tojá st a cukrot
vagy a hú st, ami Audrey eseté ben vé szes vé rszegé ny sé ghez vezetett.
A szü ksé gnek azokban az é veiben Audrey ü res hassal já rt a
balettó rá ira, ami miatt nem egyszer el is á jult. Az orvosok
igyelmeztetté k a bá ró nő t, hogy a lá nya alultá plá lt, s ez a jö vendő
é leté ben igen gyenge izikumot é s á ltalá nos egé szsé gi á llapotot
eredmé nyez majd.

A há ború pedig egyre csak folytató dott, é s Audrey nemcsak az

é hsé get ismerte meg, hanem szembesü lt a holland zsidó k
koncentrá ció s tá borba hurcolá sá val is, ami az 1942-es é v elejé n vette
kezdeté t. A kislá nyra nagy on erő s beny omá st gyakoroltak az akkor
lá tottak: „Csalá dok, apró gyerekekkel, mindenkit csak bezsú foltak a
marhavagonokba, fá bó l ké szü lt, teljesen zá rt vagonokba, amelyeknek
csak a tetejé n hagytak egy' ny ı́lá st. Az elhurcoltak arcá n csak a
fé lelmet lá ttam”- emlé kezett vissza Audrey, aki mindig nagyon
azonosult hon itá rsá val, Anna Frankkal, azzal a zsidó kislá nnyal, aki
ugyanabban az é vben szü letett, mint ő , egy hó nap elté ré ssel. Anna
né gy' é tig rejtő zö tt a csalá djá val együ tt, amikor vé gü l mé gis
felfedezté k é s deportá ltá k egy koncentrá ció s tá borba, ahol meghalt.
Hı́res kö nyvé nek, xiAnna Frank napló já nak - amelybő l Audrey teljes
bekezdé seket idé zett fejbő l - olvasá sa mé lyen meghatotta, é s é lé nken
felidé zte a há ború kegyetlensé gé t a né met megszá llá s idő szaká ban.
Anna Frank é s é n ugyanabban az esztendő ben szü lettü nk, ugy
anabban az orszá gban é ltü nk, é s ugyanattó l a há ború tó l szenvedtü k
azzal a kü lö nbsé ggel, hogy' ő be volt zá rva a rejteké be, é n pedig
szabadlá bon voltam. Amikor a napló já t olvasom, olyan, mintha sajá t
emlé keimben olvasné k az ő szemszö gé bő l. Annyira mé ly hatá st tett
rá m, hogy elolvasá sa utá n soha tö bbé nem lettem má r az, aki voltam.”
Mikor é vekkel ké ső bb felajá nlottá k neki, hogy'já tssza el Anna Frank
szerepé t, alaposan vé giggondolta a ké ré st, majd elutası́totta a
szerepet. Nem é rzett magá ban elé g erő t ahhoz, hogy' visszaté rjen
azokra a hely szı́nekre, ahol á té lte a há ború t, é s ahol annyi szı́vé nek
kedves lé nyt veszı́tett el.

227
Audrey csalá dja, sokezer má s holland csalá dhoz hasonló an igen
bá tran felvette a megszá lló k elleni harcot, s ezé rt né há nyan kö zü lü k
az é letű kkel izettek. A szı́né sznő tizenhá rom eves t olt, amikor
ké nytelen t olt a é gigné zni szeretett nagy bá tyjá nak, Ottó nak, anyja
testvé ré nek a kivé gzé sé t, aki az ellená llá s aktı́v tagja volt. Egyik
testvé ré t, Alexandert letartó ztattá k, m jad lant, az akkor tizennyolc
é ves iatalabbik bá tyjá t, a helyi ellená llá s egy ik vezető jé t is elfogtá k,
é s deportá ltá k Né metorszá gba, ahol egy lő szeranyag gyá rban
dolgozott ké nyszermunká n. Audrey é desanyja aktı́van egy
ü ttmű kö dö tt az ellená llá ssal, szerepvá llalá sa odá ig terjedt, hogy
illegalitá sban elő ellená lló kat bú jtatott a há zá ban. „Kamaszkoromban
- mondta a szı́né sznő - volt alkalmam megtapasztalni, milyen a
vé dtelen emberek rettegé se, lá ttam, hallottam é s é reztem. Ez olyan
dolog, ami nem tű nik el nyomtalanul. Nem csak egy ré má lom volt, é n
ott voltam, é s mindez megtö rté nt.’’

A majdnem hat é vig taitó há ború idő szaká ban Audrey szá má ra a
klasz-szikus tá nc bizonyult az egyetlen menedé knek. Nagyon hamar
kitű nt a tö bbi tanuló kö zü l az amhemi konzervató riumban, ami
egyé bké nt a holland fö ldalatti mozgalom tá mogató inak egyfajta
kö zpontjaké nt mű k(>-dö tt. Audrey, mint annyi hozza hasonló korú gy
erek, az é leté t kocká ztatv a hozta-vitte a titkos ü zeneteket a
zoknijá ba rejtve, é s biztosı́totta az ö sszekö tteté st a szö vetsé ges
piló tá kkal, akiknek a gé pé t lelő tté k, tá rsnő ivel együ tt fö ldalatti
elő adá sokat is rendeztek, amelyek bevé telé t jó té kony cé lokra
fordı́tottá k. Mindezt a legnagyobb titoktartá ssal kellett vé ghezvinnie.
Az emberek ö sszegyű ltek a há zakná l - emlé kszik vissza a szı́né sznő s
hogy ne keltsü nk gyanú t, tilos volt tapsolni. A bezá rt ablaktá blá k
mö gö tt zajló elő adá shoz szinte alig haszná ltunk vilá gı́tá st, hogy ne
hı́vjuk fel magunkra a igyelmet. Az egyik bará tom zongorá zott,
anyá m ké szı́tette a jelmezeket ré gi fü ggö nyö kbő l. En tá ncoltam, é s
koreográ iá kat ı́rtam. A vilá g legtermé szetesebb dolga volt, hogy a
holland gyerekek az é letü ket á ldozzá k, ha arró l volt szó , hogy meg
kell menteni az ellená llá s tagjainak é leté t.”

1944 ő szé n Amhemben zajlott a má sodik vilá ghá ború egy ik
legvé resebb, legnagy obb csatá ja. A v á rosbó l csak romok maradtak,
é s sokezer brit katona é s civil lakos vesztette é leté t az offenzı́va
sorá n. A né metek nagy on ké mé nyé n bosszú t á lltak a civil
lakossá gon, amelyet arra kö teleztek, hogy huszonné gy ó rá n belü l
hagyja el a vá rost, s aki ezt nem tette meg, azt helyben agyonlő ttek.

228
Anyá m é s é n nagyapá m Velpben talá lható vidé ki há zá ba
menekü ltü nk. Tö bb napig nem kerü lt a szá nkba é tel, é s reszkettü nk a
hidegtő l, mert a há zban nem volt se fű té s se villany” - emlé kezett
tissza Audrey. Ez volt a leghidegebb té l azok kö zö tt, amelyeket az
egé sz há ború sorá n megé ltek; nem volt egy falat ennivaló juk se, é s
hogy é hen ne haljanak tulipá nhagy má t é s csalá nt ettek. Audrey
csalá dja majdnem egy hó napon keresztü l a há z pincé jé ben
rejtő zkö dö tt a gy akori bombá zá soktó l való fé lelmü kben.

Audrey sosem felejtette el 1945. má jus 4-é t. Aznap tö ltö tte be
tizenhatodik é leté vé t, é s a legszebb ajá ndé k, amit kaphatott az volt,
hogy' vé ge lett a há ború nak. „Odafutottam az ablakhoz, é s lá ttam az
első brit katonai egysé g bevonulá sá t. Szá momra a szabadsá gnak
kü lö nleges szaga van: angol gá zolaj é s angol cigaretta szaga. Amikor
kiszaladtam, hogy ü dvö zö ljem ő ket, é s ü nnepeljem a
megé rkezé sü ket, ú gy szı́vtam be az á ltaluk haszná lt ü zemanyag
szagá t, mint valami nagyon kü lö nleges parfü m illatá t, é s ké rtem tő lü k
egy cigarettá t, bá r erő sen megkö hö gte-tett.” Hollandia felszabadult,
é s a hosszú ré má lom vé get é rt. A Van Heemstra csalá d mindené t
elveszı́tette: há zukat, fö ldjeiket, pé nzü ket, de mindannyian é letben
maradtak. Né há ny nappal a felszabadulá s utá n Alexander, majd
ké ső bb lan is visszaté rt Arnhembe. A megszá llá s emlé kei egé sz
é leté n á t megmaradtak, de ez a tapasztalat a segı́tsé gé re volt abban,
hogy' é retté vá ljon, é s jelleme megerő sö djö n. A há ború vé gé n
Audrey' alultá plá lt volt, é s nagyon gyenge, sajá t szavaival ő erre ı́gy'
emlé kszik vissza: A há ború utolsó telé n nem volt semmi ennivaló nk.
A há ború vé gé n vé szes vé rszegé nysé gben szenvedtem, asztmá s
voltam, é s az alultá plá ltsá g minden jellegzetes tü nete
megmutatkozott rajtam. Sú lyosan ö dé má s voltam... a vé gtagjaim
teljesen feldagadtak.” Audrey né gy'-venö t kiló t nyomott, é s tö ré keny
egé szsé gi á llapotá ra való tekintettel korlá tozni kellett a tá ncó rá inak
szá má t.

I lollandiá ban az é let lassan visszaté rt a hé tkö znapi keré kvá gá sba, de
az orszá g romokban hevert. Van Heemstra asszonynak nem voltak
hı́rei a fé rjé rő l, azt sem tudta, é letben van-e mé g. Audrey akkor meg
nem tudta, hogy apjá t a há ború elejé n Nagy-Britanniá ban
letartó ztattá k - mindennemű bı́ró i eljá rá s mellő zé sé vel - azzal a
vá ddal, hogy szimpatizá lt a ná ci rezsimmel. Joseph I lepburn-Ruston
há rom é v et tö ltö tt egy angliai bö rtö nben, kettő t pedig egy Má n
szigeti fogolytá borban.

229
1946-ban a bá ró nő lá nyá val Amsterdamba kö ltö zö tt, ahol egy kis
laká st bé reit. Szerette volna, ha Audrey folytathatja
tá nctanulmá nyait, s azé rt, hogy ennek kö ltsé geit elő tudja teremteni
szaká csnő i á llá st vá llait. A iatal lá ny mestere a hı́res é s innovatı́v,
orosz szá rmazá sú Sonya Gaskell lett, aki a nagy Gyagilcv tanı́tvá ny a,
majd ké ső bb munkatá rsa volt. Gaskell asszony hamar felfedezte,
micsoda nagyszerű tehetsé g es lehető sé gek rejtő znek Audrey bá n, de
ugy anakkor aggasztotta, hogy a lá ny má r tizenhé t eves é s nagyon
vé kony. Kemé nyé n kellett kü zdenie, ha hivatá sos tá ncos akart lenni.

Ezekben a hó napokban a há ború pusztı́tá sa é s a né lkü lö zé sek
benyú jtottá k a szá mlá t, s Audrey á tesett az első sú ly os depresszió n,
amelyet é lete vé gé ig tö bb má sik is kö vetett. Egé szen kisgyermek
korá tó l kezdve sok viszontagsá gon kellett á tmennie. Elszenvedte
szü lei veszekedé seit, a bentlaká sos iskola magá nyá t, apja tá v ozá sá t
é s a há ború t, amelyet ú gy é rezte, nem fog tú lé lni. Nem tudott
kö nnyen kapcsolatot teremteni az emberekkel - legkevé sbé a korban
hozzá illő iú kkal -, é s tele volt komplexusokkal a kü lseje miatt. „A
há ború é vei alatt nem volt mit ennem, nem volt pé nzem, nem voltak
kö nyv eim, alig hallgattam zené t, nem voltak ruhá im, ı́gy aztá n
kezdtem elé gté telt venni ezeké rt a né lkü lö zé seké rt. Mindent
megettem, ami a kezem ü gyé be kerü lt, de leginká bb a csokolá dé t.
Meghı́ztam, ronda lettem é s kö vé r, mint egy felfú jt lu i.” 1946 ő szé n a
szı́né sznő hatvannyolc kiló t nyomott, ami nem é ppen megfelelő sú ly
egy tá ncosnő szá má ra. Szigorú fegyelemmel, é s né mi dié tá val elé rte,
hogy ö tvenö t kiló kö rü l tartsa a testsú lyá t, s ezt egé szen felnő tt
korá ig meg is tartotta.

Taná ra, Sonya Gaskell, lá tvá n a lá m kiemelkedő tehetsé gé t, azt
javasolta neki, hogy jelentkezzen Marié Rambert nagy' hı́rnevű ,
londoni balettiskolá já ba tanulmá ny ai folytatá sá hoz. A bá ró nő , aki
mindig ké szen á llt, hogy tá mogassa a lá ny á t - s akinek a zsebé ben
alig lapult tö bb mint ö né n font, ú jra becsomagolta a bő rö ndö ket, é s
á tkö ltö zö tt lá nyá val Angliá ba. Audrey ú gy gondolta, hogy' Londonba
visszaté rt e ú jra hı́rt hall é desapja felő l, de nem ı́gy' tö rté nt. Evekkel
ké ső bb, mikor má r hı́res szı́né sznő volt, szerzett tudomá st arró l,
hogy Joseph Irorszá gban é l a harmadik felesé gé vel, é s akkor vette fel
vele a kapcsolatot.

Londonban a megingathatatlan Ella Van Heemstra bá ró nő , aki

negyvenhé t é ves volt ezen ú jabb kö ltö zé skor, elvá llalt minden alkalmi

230
munká t, hogy izetni tudja lá nya tá ncó rá it. Miutá n dolgozott egy'
virá gá rudá ban, szaká csnő ké nt, gyermekfelü gyelő ké nt é s foglalkozott
kozmetikai szerek é rté kesı́té sé vel vé gü l sikerü l szert tennie egy'
á llandó munkahelyre, é s portá s lett az elegá ns Mayfair negyed egyik
bé rhá zá ban. Ezé rt cseré ben kaptak egy' apró cska szolgá lati laká st a
lift né lkü li bé rhá zban. Az arisztokrata szá rmazá sú dá má nak nem
esett nehezé re ö sszeszedni a szemetet, é s felmosni a lé pcső há zat,
mikö zben Audrey boldogan já rt a tá ncó rá kra.

Egy különleges tehetség

Bá r Audrey kemé nyen dolgozott, hogy eleije Madame Lambert

iskolá ja tö bbi nö vendé ké nek szı́nvonalá t, hamar rá é bredt, hogy
sohasem lesz belő le é lvonalbeli tá ncosnő . Megerő ltető balettó rá i
mellett hó napokig xá llalt „mindenfé le apró munká t”. Az é desanyja
á ltal vezetett há ztartá s fenntartá sá hoz Audrey anyagilag is
hozzá já rult, reklá mokban, hirdeté sekben modellkedett, szappanokat
é s samponokat né pszerű sı́tett. 1948 nyará n a Rambert Balett
tö bbhó napos turné ra ké szü lt Ausztrá liá ba é s Uj-Zé landra. Mikor a
taná rnő felolvasta a kivá lasztott tá ncosnő k nevé t, Audrey nagy
csaló dottsá ggal vette tudomá sul, hogy nem szerepel az utazó k
listá já n. A taná rnő elmagy ará zta neki, amit mar addig is tudott: tú l
magas volt - majdnem szá zhetven centimé ter, ezen nagyon nehé z volt
szá má ra megfelelő tá ncpartnert talá lni -, es má r majdnem felnő tt
fejjel kezdte a balettó rá kat. Audrey szá má ra ezek a percek eletc
legnehezebb pillanatai kö zé tartoztak. „Edesanyá m - ı́ija ia, Sean az
é letrajzban - egé sz egyszerű en nem versenyezhetett azokkal a
tá ncosnő kkel, akik megfelelő felké szı́té st kaptak, é s kielé gı́tő en
tá plá lkozhattak a há ború é vei alatt. A há ború ö sszetö rte á lmait. Ugy'
emlé kezett ú ssza annak a napnak az esté jé re, hogy bement a
szobá já ba, é s »egyszerű en csak meg akart halni«. Az á lomnak, amely
é letben tartotta remé nyeit azok alatt a keserves é vek alatt, akkor
egyszerre vé ge szakadt.”

1948 vé gé n az anyagi nehé zsé gek szorı́tá sá ban a szı́né sznő megvá l-
toztatta arisztokratikus vezeté knevé t, s egy diszkré tebb, de
ugyanakkor mű vé szibb hangzá sú nevet vá lasztott, a Hepburnt. Ezzel
az ú j né vvel kezdett munka é s megé lheté s utá n né zni a szı́nhá z
vilá gá ban. Nem telt el sok idő , é s talá lt is egy á llá st, bá r nem egeszen
olyat, amilyenre vá gyott. Audreyt há romezer jelentkező kö zü l
vá lasztottá k ki a kó rusba a High Button Shoes cı́mű zené s komé dia

231
londoni adaptá ció já hoz, amely ké t é vig volt a Broadway mű sorá n.
Audrey é leteben elő szö r izeté st kapott, vele egykorú lá nyok
tá rsasá gá ban tö ltö tte idejé t, es „fé ktelen é letö rö mjá rta á t napjait",
amint kiszabadult a balettó rá k diktá lta vasfegy elem szigorá bó l.
Mikor a darabot levetté k a mű sortó l, Cecil Landeau, az impresszá rió
é szrevette a lá ny tehetsé gé t, é s leszerző dtette egy ú j musicalhez, a
Sauce Tartare-\\or. Audry aprá nké nt egyre tö bb es nagy obb
szerephez jutott a szı́npadon, né melyik zené s szá mban tá ncolnia is
kellett, má sutt pedig a szerephez né há ny mondat is já rult.

Cecil Landeau volt az első , aki felismerte Audrey Hepburn szı́né szi
tehetsé gé t, é s segı́tsé gé re sietett, hogy' a szı́nhá z nlá gá ban
megtehesse első lé pé seit. A iatal nő , aki elhatá rozta, hogy'szı́né sznő
lesz, koreográ iá t tanult, beszé dgyakorlat ó rá kat vett, de
szı́nmű vé szeti tanulmá nyokat is folytatott a hı́rneves angol szı́né sz,
Fé lix Aylmer keze alatt. Bá r a zené s darabok, amelyekben azidő tá jt
szerepelt, nem adtak rá lehető sé get, hogy' való di mű vé szi tehetsé ge
megmutatkozzon, szemé lyisé ge é s karizmá ja azonban felkeltette
mind a kritikusok, mind a kö zö nsé g igyelmé t. Az ebbő l a korszakbó l
szá rmazó fé nyké pek egy hatalmas szemű é s kifeje-zé steli tekintetű
iatal nő t mutatnak, akinek angyali az arca é s rabul ejtő a mosolya.
Kü lső megjelené sé vel, magas, vé kony, elegá ns alakjá val messze kitű nt
a szı́npadon szereplő lá nyok kö zö tt. Abban mindenki egyeté rtett,
hogy' „meglepő ü desé g é s valami kü lö nleges lelki szé psé g á radt
belő le”.

1950 nyará n a huszonegyé ves Audrey megismerte Ró bert Lennardot,

a tehetsé gvadá szt, aki megnyitotta elő tte a ilm vilá gá ba vezető
ajtó kat. Ez a nagyszerű é s é leselmé jű , komé diá kra szakosodott
casting igazgató kl Associated British Filmsné \ ajá nlott az akkor mé g
ismeretlen szı́né sznő nek há rom ilmforgatá st a produceré né l. Audrey
szá má ra, aki akkor heti tizenké t fontot keresett, de é ppen munka
né lkü l volt, I^ennard ajá nlata maga volt az á lom. Szı́né sznő ké nt első
szerepe a ilmvá sznon a Laughter in Paradise (Neveté s a
Paradicsomban) cı́mű ilmben a cigarettaá rus igurá ja. Ezt kö t ette a
hotelportá si szerep egy kö zepes vı́gjá té kban, ami a One Wild Oat
(Egy vadhajtá s) cı́met viselte, s amiben mindö ssze hú sz má sodpercre
jelent meg a ilmvá sznon, é s egyetlen mondatot mondott: „Regency
Hotel, Jó napot kı́vá nok!”. Ekkor Audrey Hepburn kezdeti
pró bá lkozá sai mé g nem engedtek fé nyes jö vő re kö t é tkeztetni.

232
1950 é s 1951 kö zö tt Audrey hat ilmben dolgozott,
mindegyikben csak né há ny má sodpercre tű nt fel. Nem
vá logathatott a forgató kö nyvek kö zö tt, é s szü ksé ge volt a
munká ra, hogy' ki izethesse a szá mlá kat, mivel é desanyja
akkor é ppen munka né lkü l volt. „Ha kiszá moljuk a
ilmvá sznon való megjelené seim ö sszidejé t azokban az
é tekben, együ ttesen is csak egy nagyon rö vid idő t tesznek ki” -
mondta ezzel kapcsolatban a szı́né sznő . Abban a remé ny ben,
hogy' ké ső bb jö nnek majd jobb ilmek is, Audrey
meghosszabbı́totta a szerző dé sé t az Associated British Films-
szel tová bbi há rom ilm erejé ig. A kö t é tkező ben, a Young
Wives’ Tale (Fiatalasszonyok mesé je) cı́mű ilmben a
szı́né sznő odá ig jutott, hogy má r hé t jelenetben is szerepelt,
bá r a ilmrendező vel való y iszony a maga volt a pokol. A nagy
lehető sé g né há ny hó nappal ké ső bb é rkezett cl szá má ra a The
Secret People (A titokzatos emberek) cı́mű melodrá má ban,
amely nek tö rté nete a má sodik vilá ghá ború kezdeté n
já tszó dott, cs az euró pai menekü ltekrő l szó lt. Ez volt é lete
addigi legfontosabb szerepe, melynek megformá lá sá hoz mé g a
tá nctudá sá t is felhaszná lhatta, hiszen egy iatal
balettnö vendé ket alakı́tott, akibő l hı́res balett-tá ncos vá lik.

1951 tavaszá n, amikor Audrey szı́né sznő i pá lyafutá sa má r

kibontakozó -fé lben y olt, megismerkedett egy jó vá gá sú
ú riemberrel - egy ná la hé t é y'vel idő sebb, gazdag ö rö kö ssel -
aki „ö rö k” hivatalos vő legé nye lesz. „A I jondon kö zpontjá ban
talá lható Nlayfair negyedben, a I ^es Ambassadeurs Klubban
ismerkedtü nk meg egy kokté lpartin, s az első pillanattó l fogva
kö lcsö nö s vonzalmat é reztü nk egymá s irá nt. Má snap
meghı́vtam egy ebé dre, é s nagyon rö vid idő kellett hozzá , hogy
egymá sba szeressü nk, é s né há ny hó nap mú lva el is jegyeztü k
egymá st. Olyan nő volt, aki csak egy' fé r it szeret, é s a mi
kapcsolatunk is ilyen jellegű volt. Nagyon jó bará tok lettü nk” -
vall Audrey Hepbumhö z fű ző dő vonzalmá ró l James I lanson,
az angol arisztokrata, aki a má sodik vilá ghá ború ban
Wellington herceg ezredé ben szolgá lt. Magas volt, sző ke, olyan
ember, aki szereti a drá ga holmikat, é s aki mindig is nagy'
szé lhá mos hı́ré ben á llt. A ilmvilá g ü nnepsé geinek szorgalmas
lá togató ja, gol já té kos, sportkocsik gyű jtő je, akinek legutó bbi
bará tnő je a szé p brit szı́né sznő , Jean Simmons v'olt. Ugy esett
tehá t, hogy' Audrey é s James vá ratlanul szerelmesek lettek

233
 egymá sba, é s igen hamar elkezdtek há zassá gi len eket
szö vö getni. Audrey é desanyja kezdettő l fogva nem né zte jó
szemmel az imá dnivaló Jamest, akinek szoknyavadá sz
termé szete szé les kö rben ismeretes volt.

Amikor 1951 má jusá ban Audrey megé rkezett a Francia Rivié ré ra az
Amerikaiak Monte-Carló ban cı́mű ilm forgatá sá ra, amelyben neki
csak egy egé szen rö vidke, alig tizenké t perces szerep jutott, el sem
tudta volna ké pzelni, milyen nagy-jelentő sé gű lesz az é leté ben az a
forgatá s. Bá r a ilm egyé rtelmű en megbukott, a sors ú gy akarta, hogy
é ppen akkor, amikor a szı́né sznő kü lső jeleneteket forgatott a
monacó i Pá rizs Hotel fé nyű ző elő csarnoká ban, arra já rt a hı́res
francia regé ny ı́ró nő , Colette. Ez a sokak á ltal csodá lt, kü lö nc ı́ró nő a
vaká ció já t tö ltö tte Monte-Carló -ban a feijevel, mindketten Rainer
herceg meghı́vottjaiké nt. Colette akkor hetvennyolc é ves volt, é s az
ı́zü leti gyulladá s toló szé kbe ké nyszerı́tette, de gyakran ké nytelen volt
lemondani mé g errő l a mozgé konysá gró l is, mert kezelé sekre szorult,
é s á gyban kellett maradnia. Elmé je azonban ú gy anoly an é lé nk v olt,
mint i jabb korá ban. 1945-ben kiadott hı́res kisregé ny é nek, a Gzg-
mek elké szü lt az adaptá ció ja a Broadway szı́npadá ra, é s az Egy esü lt
.Allamokbeli producerek é ppen azon igy ekeztek, hogy' talá ljanak egy
szı́né sznő t a fő szerepre. Mikor Colette belepett az elő csarnokba, é s
meglá tta Audreyt forgatá s kö zben, felkiá ltott: „Ez az ismeretlen lá ny
az é n francia Gigim. Pontosan ilyennek ké pzeltem el.”

Colette é s a fé lje, meg a megismerkedé sü k napjá n azonnal meghı́vtá k

Audreyt a hotelbeli lakosztá lyukba. A szı́né sznő ı́gy emlé kszik vissza
arra a jelenetre, amely ö rö kre megvá ltoztatta az é leté t:
„Megké rdeztek, hogy szeretné m-e eljá tszani a darabban Gigi
szerepé t, mire é n azt feleltem, hogy' nem. Nem tudom, mert sosem
já tszottam mé g szı́npadon. Tá ncosnő vagyok, é s sosem beszé ltem
mé g szı́npadon. Ene Colette azt mondta, hogy ha tá ncosnő vagy ok,
akkor elboldogulok a szı́npad desz-ká in.” Az ı́ró nő meggyő zte a
bizonytalankodó Audreyt, hogyjá tssza el az ő Gigijé t, azt a szerepet,
amelynek eljá tszá sa annyi szı́né sznő hő n á hı́tott vá gy a volt. Minden
nagyon gyorsan tö rté nt, é s bá r Audrey mé g nagyon tapasztalatlan
volt, lelke legmé lyé n ú gy é rezte, hogy nem szabad kihagynia ezt a
nagy szerű lehető sé gekkel kecsegtető , \ elctlenü l az ö lebe poty -tyant
ajá nlatot. Gigi volt a kezdete hirtelen felivelő karrieijé nek, ami a
ilmsztá rok sorá ba emelte.

234
A jó ké pű James Hansonnal szö vö getett há zassá gi terveket a iatalok
egyelő re elnapoltá k. Jó val ké ső bb, a szı́né sznő mé g mindig
csodá lkozva emlé kezett vissza arra, hogyan mosolygott rá teljesen
vá ratlanul a szerencse, s hogyan lett belő le befutott szı́né sznő az
1951-es esztendő ben: „Vé letlenü l csö ppentem bele ebbe a szakmá ba.
Ismeretlen voltam, egy ö nbizalomhiá nytó l szenvedő , tapasztalatlan
é s vé zna lá ny. Nagyon kemé ny en dolgoztam, ez tagadhatatlan, de azt
tová bbra sem é rtem, hogy an tö rté nt meg mindez." Mielő tt
elindultvolna I ondonbó l, hogy New Yorkban megkezdje a Gigi
pró bá it, a Paramount Stú dió nak megakadt a szeme rajta, é s
ké szı́tettek vele né há ny pró bafelvé telt egy Olaszorszá gban
forgatandó ilm szá má ra. Egy euró pai szı́né sznő t kerestek, aki
eljá tszana egy hercegnő szerepé t, aki Ró má ban szerelmes lesz egy
amerikai ú jsá gı́ró ba. Bá r kezdetben egy' ideig ú gy nezett ki, hogy ezt
a szerepet a brit szı́né sznő Jean Simmons kapja meg, á m a
tá rgyalá sok kö zben nehé zsé gek adó dtak I loward I lughes miatt, akit
el a szı́né sznő nek szerző dé se volt, ı́gy aztá n ennek a teivnek lő ttek.
Ugyanakkor a nagy tapasztalati! ilmrendező , William Wyler egy'
pillanatig sem ké telkedett abban, hogy Audrey a tö ké letes vá lasztá s
erre a szerepre. A tapasztalatlan, é s szinte teljesen ismeretlen
szı́né sznő tehá t mé g az Egyesü lt Allamokba indulá s elő tt megkapta
Anna hercegnő szerepé t a Ró mai vaká ció cı́mű ilmben, é s hozzá egy
12 500 dollá ros gá zsit.

Októ ber vé gé n Audrey egyedü l szá llt fel a New Yorkba induló Queen
Mary fedé lzeté re. Az ezt kö t ető hetekben teljessé ggel elmerü lt a Gigi
pró bá iban, é s nagy on igyekezett, hogy ne vegyé k é szre, mennyire
ideges, é s milyen fé lelmek gyö trik. Audrey nem volt szı́nhá zi
szı́né sznő , s az, hogy' ebben a minő sé gben a Broadway-en debü tá l, s
rá adá sul egy fő szerepben, szö rnyű aggodalommal tö ltö tte el. Mikor
vé gü l 1951. november 24-é n sor kerü lt a Broadwayn a bemutató ra,
é desanyja Ella é s jegyese, James Hanson ott ü ltek az első sorban,
hogy lelket ö ntsenek belé . Az elő adá s utá n a bá ró nő bement az
ö ltö ző be, hogy' megö lelje a lá nyá t, igaz nem halmozta el semmifé le
dicsé rettel. „Drá gá m, nagyon jó l csiná ltad, fő leg, ha igyelembe
vesszü k, hogy nem is vagy tehetsé ges” - ezek voltak az anya nem
é ppen hı́zelgő szavai. A kritikusok elé ggé langyosan fogadtá k a
bemutató t, bá r mindegyikü k mé ltatta Audre „spontá n, nyı́lt é s
elbű vö lő ” já té ká t. Huszonké té ves korá ra Audrey má r nem ismeretlen
szı́né sznő , hanem egy hı́res é s ı́gé retes tehetsé g. Ebben a nagyon
kedvező , szé p pillanatban James ú jra megké rte a kezé t, é s

235
ajá ndé kozott neki egy' eljegyzé si gyű rű t. 1952. má jus 31-é n, hat
hó nap intenzı́v munka utá n, Audrey visszaté rt Euró pá ba, hogy
azonnal belekezdjen a Ró mai vaká ció forgatá sá ba. Ekkor kellett
má sodszorra is elhalasztaniuk az eskü vő kitű zö tt napjá t.

A New Yorkban aratott siker ellené re Audrey tová bbra sem bı́zott
magá ban. Olyannyira nem, hogy' való sá gos pá nik fogta el
valahá nyszor szerepelnie kellett. „Olyan csillag volt, aki nem lá tta
sajá t fé nyé t” - mondta ró la egy alkalommal a ia, Sean. Audrey
megé rkezett Ró má ba, hogy' pró bá lja az ú j szerepet, mikö zben ú jbó l
ké tsé gek mardostá k, é s tová bbra sem volt kepes é rté kelni legjobb
tulajdonsá gait. A rendező nek, William Wylemek, sikerü lt meggyő znie
Gregory Pecket, az akkor má r hı́res ilmcsillagot, hogy vá llalja el az
amerikai ú jsá gı́ró szerepet a Ró mai vaká ció im. A ké t szı́né sz az első
pillanattó l megé rtette egymá st. Audreyban nem volt egy csipetnyi
kicsinyessé g vagy ö nzé s sem |... , nem volt pletyká s, csaló , mohó ,
karrierfü ggő , mely tulajdonsá gok annyira jellemző ek ebben az
ipará gban. Az az igazsá g, hogy nagyon kö nnyű volt beleszeretni
Audreyba” - nyilatkozta ró la a szı́né sz. Egy nagyv onalú gesztussal
Gregory Peck azt javasolta, s ragaszkodott is hozzá , hogy Audrey neve
az ö vé vel egy vonalban jelenjen mega ilm alkotó inak felsorolá sakor.
Megvolt győ ző dve ró la, hogy a lá ny ilmbé li teljesı́tmé nyé ért Oscar-
dı́jat fog kapni.

A rendező kı́vá nsá gá nak megfelelő en a ilmet Ró ma utcá in forgattak,
ami meglehető sen nagy nehé zsé geket jelentett. A nyá ri hő sé g
elviselhetetlen volt, s az emberek lepten-ny omon ö sszeverő dtek,
hogy lá ssak a ké t fő szereplő szı́né szt. De minden akadá ly es a
maximalista rendező ellené re, aki a v é gkimerü lé sig ismé telteire
velü k a jeleneteket, Gregory Peck kü lö nö sen nagy szeretettel gondolt
vissza erre a forgatá sra. A ilm egy é rtelmű en nagy sikert aratott
mind a kritika, mind pedig a kö zö nsé g kö ré ben, Audrey bó l pedig egy
csapá sra hı́res szı́né sznő lett. S ahogyan azt Gregory Peck
megjö vendö lte, ezé rt az alakı́tá sá é rt megkapta a legjobb
szı́né sznő nek já ró Oscar-dı́jat olyan verseny tarsakkal szemben, mint
Ava Gardner é s Deborah Kerr.

Annak ellené re, hogy a New York Times 1952. augusztus 26-i
szá má ban kö zö lte olvasó ival, hogy' Audrey Hepburn kisasszony
szeptember 30-á n fé ijhez megy, a szı́né sznő ezú ttal harmadszorra is
elhalasztotta az eskü vő jé t. Amikor befejező dö tt a ró mai forgatá s,

236
Audrey nagyon kimerü ltnek é rezte magá t, é s októ berben indult az
Egyesü lt Allamokbeli turné a Gigivel. Ez a helyzet olyan
megterhelő nek bizony ü lt Audrey szá mara, hogy felbontotta
eljegyzé sé t James Hansonnal. Akkor a karrieije vá lt szá má ra a
legfontosabbá , ezé rt nem tudott idő t szakı́tani egy szerelmi
kapcsolatra. Audrey szemé ben a há zassá g nagyon komoly dolog volt.
Szeretett volna gyereket, é s szeretett y'olna együ tt lenni a
gyerekeivel. Nem akarta elkö vetni é desanyja hibá já t, aki ké tszer
ment fé rjhez, é s ké tszer y’á lt el. A Ró mai vaká ció jelentette
pá lyafutá sá nak indulá sá t, é s egy nagyon mé ly bará tsá g kezdeté t
Gregory Peckkel. Bá r akkoriban mindenü tt felrö ppent a hı́r, hogy' a
ké t szı́né sz kö zö tt fellá ngolt a szerelem, semmi nem á ll tá y'olabb a
y'aló sá gtó l, mint ez. A yvashigntoni Kenned} Kö zpontban, a Gregory
Peck tiszteleté re rendezett tiszteletadá son Audrey nagyon
meghatottan a kö vetkező ket mondta a szı́né szrő l: .Gregory Peck
korunk legeredetibb szı́né sze [...]. A te nagylelkű sé gednek
kö szö nhetem a karrieremet. Mé lyen tisztellek bá torsá godé rt é s
embersé gedé rt. Bará tsá godé rt, jó sá godé rt é s humorodé rt pedig
nagyon szeretlek.” Amikor Audrey má r nagyon beteg volt, rö viddel a
halá la elő tt, a szı́né sz minden nap kü ldö tt neki egy' csokor ró zsaszı́n
es fehé r virá got, ezek voltak Audrey kedvenc szı́nei.

1953 nyará n Audrey Londonba utazott a Ró mai vaká ció nagy-britan-
niai bemutató já ra. A bá ró nő , Ella Van Heemstra rendezett egy
vacsorá t a lá nya tiszteleté re, amelyre meghı́vta a szı́né szeket é s a
Paramount dolgozó it is. A meghı́vottak kö zö tt volt a hı́res angol fotó s
é s divattervező Cecil Beaton is, akit teljesen rabul ejtett Audrey
yará zsa. „Egy ú j szé p-sé gideá l megtestesı́tő je volt - emlé kszik vissza a
divattervező - nagy szá j, kö zé p-euró pai y'oná sok, erő sen festett
szemek, rö yid haj, hosszú , festett kö rö m é s csodá latosan kecses alak
[...]. Az első pillanatban felismertem a benne rejlő y'ará zslatos
y'onzerő t, mely együ tté rzé st, gy engé dsé get é breszt az emberben,
megható dsz tő le, mintha egy' á rvalá nyká val talá lkozná l.” Beaton lett
Audrey egyik legodaadó bb csodá ló ja, s ő lesz hı́res ilmjé nek, a My
Fair Ladynek. a dı́szlettervező je é s Audrey csodá latos ilmbé li
ruhatá rá nak a ten ező je is.

Gregory Peck egy' ilmrendező bará tjá t al, Mel Ferrer-vel vett ré szt az
Audrey otthoná ban adott y'acsorá n. Mikor bemutattá k neki a
szı́né sz-

237
nő t, Melt teljesen lenyű gö zte a szé psé ge. „A szeme rabul ejtett” -
ismerte el, s gratulá lt neki a Romai vaká ció Anna hercegnő jé ért.
Audrey ugyanazzal vá laszolt, dicsé rvé n Melt a felejthetetlen Lili
1953) cı́mű komé diá ban nyú jtott alakı́tá sá é rt, amelyben Mel egy
kedves, megnyerő bá bjá té kost já tszott.

Ugy esett, hogy a ké t szı́né sz kö zö tt azonnal rokonszem' é bredt é s
kö lcsö nö sen vonzalmat é reztek egy inas irá nt. I lasonló volt az
ı́zlé sü k cs az é rdeklő dé si kö rü k. Mel szı́né sz, ı́ró , tá ncos, rendező é s
é nekes is volt egyszerre. A korkü lö nbsé g - Mel tizenké t é vvel volt
idő sebb, mint Audrey - nem jelentett akadá lyt é rzelmeik ú tjá ban,
pedig Audrey egy naiv é s fü lig szerelmes huszoné ves volt, mı́g Melt, a
né gy gyermekes apá t, aki há romszor volt há zas, má r megedzette az
elet.

Megismertem, megtetszett, beleszerettem, é s hozzá mentem

felesé gü l” - emlé kszik vissza Audrey Mel Fenerre. Mikor a szı́né sznő
megismerte azon az ü nnepsé gen, amelyet é desanyja rendezett
szá má ra, Mel má sodvonalbeli szı́né sz volt, akinek karrieré pı́té si
kı́sé rletei sorra zá tonyra futottak a ilm Mekká já ban. Teljes nevé n

238
Melchor Gaston Ferrer, az akkor harminchat é ves vé kony, mű velt é s
jó vá gá sú iatalember tetszett a nő knek. Egy kö ztiszteletben á lló
spanyol sebé sz é s egy' a New Jersey-i felső tı́zezerhez tartozó ı́r
hö lgy' há zassá gá bó l szü letett Elberon-ban, de New Yorkban nő tt fel.
Ké t é tig a nagyhı́rű Princeton Egyetemen tanult, ahol tanulmá nyai
mellett kezdető ! fogva ré szt vett az egyetemi szı́nhá zi é letben. 1937-
ben, miutá n abbahagyta egyetemi tanulmá nyait, é s gyerekı́ró ké nt
né mi sikerre tett szert, felesé gü l vette a szı́né sznő nek ké szü lő
szobrá szt, Frances Pilchardot, akitő l ké t gyermeke szü letett. Egy'
é wel ké ső bb, nagyon ingatag anyagi helyzeté nek kö vetkezté ben a
szı́né sz á tkö ltö zö tt a Broadway-re, ahol tá ncoské nt debü tá lt. Ez utá n
ké t é tig Mel jelenté ktelen szerepeket já tszott há rom, a Broadway
reper-toá ijá n szereplő darabban. Egyé rtelmű , hogy Mel bizonytalan
mű vé szi pá lyafutá sa é s nyugtalan termé szete soha nem hozta meg
szá má ra azt a fé nyes sikert, amit Audrey Hepburn elé rt.

1940 tá já n, amikor Mel lá tta, hogy szı́né szké nt nemigen é rhet el
sikereket, elkezdett a rá dió ná l dolgozni, ké ső bb pedig ı́ró ké nt,
producerké nt é s ilmrendező ké nt a Columbia Pictures szá má ra, de
ebben az utó bbi mű fajban sem jegyzett egyetlen feledhetetlen
alkotá st sem. Mikö zben pró bá lt a pá lyá n elő ré bb jutni, Mel elvá lt
Pilchardtó l, é s elvette felesé gü l Barbara Tripper, s ebbő l a
há zassá gbó l is ké t gyermek szü letett. Kalandos szerelmi é lete sorá n
1942-ben ú jra elvette Frances Pilchardot, aki mé g a felesé ge volt,
amikor egy jú liusi napon megismerkedett Audrey-val. 1953-ban hú sz
é v szakmá ban eltö ltö tt idő utá n Mel Ferrer learathatta első sikeré t a
ilmvá sznon a Lili cı́mű ilmben, Leslie Cá ron oldalá n nyú jtott
alakı́tá sá é rt. Ennek ellené re karrieije holtpontra jutott, nem nyı́ltak
elő tte tá vlatok, nem kapott semmilyen jó ajá nlatot.

Azon tú l, hogy' Mel vonzalmat é rzett Audrey irá nt, megfordult a
fejé ben az a gondolat is, hogy pá lyafutá sa ú j irá nyt vehetne annak az
elbű vö lő iatal nő nek a segı́tsé gé vel, aki fü lig szerelmes lett belé , mint
egy bak is. Audrey, akinek nem sikerü lt betö ltenie az apja utá n
maradt ű rt, Melben egy é rett, igyelmes, gondoskodó fé r it talá lt,
akivel vé gü l otthont alapı́tott. De amı́g ez a pillanat el nem é rkezett,
addig is ú tjaik elvá ltak, s mindketten a szakmá jukbó l adó dó
kö telezettsé geiknek tettek eleget. Melnek vissza kellett utaznia
I^ondonba, hogy befejezze az Artú r kirá ly lovagjai cı́mű ilm
szinkronmunká latait, Audrey pedig é desanyjá val San Juan de Luz-ba
utazott a francia Baszkfö ld tengerpartjá ra, hogy megé rdemelt

239
pihenő idejé t tö ltse, mielő tt belekezd kö vetkező ilmjé nek, a
Sabriná xvk a forgatá sá ba. Amikor elbú csú ztak egymá stó l, Audrey azt
ké rte Mé ltó i, hogy ha talá l egy olyan szı́ndarabot, amelyben ő k kerten
együ tt szerepelhetné nek, akkor legyen szı́ves, gondoljon rá .
Nemsoká ra ú jra ö sszetalá lkoztak, é s akkor má r Audrey szakmai
karrieijé nek fontossá ga szorult há tté rbe.

Má ra legelső ilmjé ben, a Ró mai vaká cid&xı́x is kitű nt, hogy Audrey
nck milyen kü lö nleges a megjelené se, termé szetes elegancia á rad
belő le, cs nagyon jó ı́zlé ssel vá logatja ö ssze a ruhatá rá t. Való já ban
Audrey, mint azt a vele dolgozó stylistok mindegyike elismerte,
tö bbet tudott a divatró l, mint aká rmelyik má s szı́né sznő abban az
idő ben, es nagyon hatá rozott elké pzelé se volt arró l, hogy milyen legy
en a megjelené se a ilmvá sznon. Manö kenalkat volt egy mé ter hetven
centi magas, ö n é n centis deré kbő sé ggel - s megengedhette magá nak
a ki inomult ö ltö zkö dé st. DeAudrey engedelmes kislá ny kü lseje
mö gö tt lá zadó lé lek rejtő zö tt, aki nem volt hajlandó a divatot kö vetni.
Soha nem akart vá lltö mé st haszná lni, magas sarkú cipő ben já rni,
vagy megemelni a kebleitf Abban a korszakban, ami-

--- T—-----—~------* ---

kor Hollywoodban olyan buja kü lsejű szı́né sznő k arattak babé rokat,
mint Marilyn Monroe, Audrey iú s megjelené se - rö vid haj, kerek
idomok sehol ú jdonsá gnak szá mı́tott. A szı́né sznő kezdettő l fogva
nagy on komolyan vette azt a ké rdé st, hogy milyen ruhatá rat
vonultasson fel a ilmjeiben olyannyira, hogy a rá jellemző
kedvessé ggel egé szen nyilvá nvaló vá tette a jelmeztervező k szá má ra,
hogy soha nem fog felvenni olyan modellt, amely nem nyeri el a
tetszé sé t. A stı́lus olyan szó , amelyet sokan é s sokfé le dolog
meghatá rozá sá ra haszná lnak. Edesanyá m eseté ben ez belső
szé psé gé nek egyik kiteijedé sé t jelentette. Ennek alapja a
fegyelmezett é let, a má sok tisztelete é s az emberisé gbe vetett
remé ny volt. A tiszta é s egyenes vonalakat szerette, mert hitt az
egyszerű sé g erejé ben. Ha ez a stı́lus idő tá lló nak bizonyul, annak oka
az, hogy szá má ra a minő sé g volt fontos. Ma ugyanú gy stı́lusikonnak
szá mit, mint a mú lt szá zadban, mert amikor rá talá lt a hozzá illő
ZooA’ra, attó l kezdve é lete vé gé ig hű maradt hozzá . Nem kö vette a
divat hullá mveré seit, é s minden szezonban ú jra kitalá lta ö nmagá t.
Imá d-ta a divatot, de ú gy haszná lta, mint egy eszkö zt, amellyel

240
hozzá já rulhat , sajá t [má zsá nak kiteljesité sé hezj- mondta ezzel
kapcsolatban a ia, Sean.

A Ró mai vaká ció sikere utá n Audrey-ra zá poroztak a hollywoodi
munkaajá nlatok. Kö vetkező ilmje a Paramount stú dió ná l a Sabrina,
melyet szinté n Billy Wilder rendezett, a fő szereplő k kö zö tt pedig ott
talá ljuk a korszak hı́res sztá rjait Humphrey Bogartot é s William
Holdent. Mielő tt megkezdő dö tt volna a forgatá s, Audrey é s é desanyja
Pá rizsba utazott, hogy lá togatá st tegyen egy' a Paramount stú dió
á ltal ajá nlott francia divattervező mű helyé ben. Eza tervező
HubertdeGivenchy- Balanciega tanı́tvá nya -, aki akkor huszonhat
é ves volt, é s - Christian Dior é s Yves Saint-Lauren mellett - egyike a
francia divattervező k nagy ı́gé reteinek. A szı́né sznő é s a hı́res
divattervező első talá lkozá sá ró l szó ló anekdota má ra má r az Audrey I
lepburn kö ré fonó dott legenda ré sze. Oszinte bará tsá guk é sjá nkos-
együ ttmű kö dé sü k negyven é tig tartott.)

Egy jú lius vé gi napon Audrey vá ratlanul lé pett be a Givenchy
szalonba, hogy kivá lassza a modelleket Sabrina cı́mű ilmjé hez. A
divattervező asszisztense bejelentette, hogy Hepbum kisasszony
megé rkezett, a divattervező pedig elő sietett a fogadá sá ra azt
gondolvá n, hogy a hı́res szı́né sznő vel, Katherine Hepbumnel fog
talá lkozni. A divattervező a kö t'é tkező ké pp emlé kszik tissza a legjobb
bará tnő jé vel é s mú zsá já val való első talá lkozá sra: Jı́gyszercsak ott á llt
elő ttem egy gondolá s mó djá ra ö ltö zö tt iatal nő . Fö ldbe gyö kerezett a
lá bam. De attó l mé g jobban meglepő dtem, amikor megké rt, hogy
tervezzem meg a kö vetkező ilmjé hez, a Sabriná hoz tartó zó
ruhatá rat. Akkor tú lsá gosan elfoglalt t oltam ahhoz, hogy belefogjak.
De a megrendelő vará zsa nagyon megfogott, é s felajá nlottam neki,
hogy vá lasszon egyet a má r meglé vő modellek kö zü l. Megvallotta,
hogy akkor szeretett bele az á ltalam tervezett ruhá kba, amikor a
Monte-Carlo Baby cı́mű ilmet forgatta Franciaorszá gban, de nem
engedheti meg magá nak, hogy ná lam vá sá roljon. Audrey egy szü rke
gyapjú kosztü mö t vá lasztott magá nak, egy hosszú , testhez simuló ,
pá nt né lkü li fehé r bá li ruhá t, melyet virá ghı́mzé s dı́szı́tett, é s hosszú
uszá lyá t le lehetett kapcsolni, meg egy fekete kokté lruhá t tengeré sz
gallé rral, amelyet apró masnik erő sı́tettek a vá llakhoz.” Attó l az első
talá lkozá stó l kezdve Givenchy é s Audrey kö zö sen hoznak lé tre egy
legendá s stı́lust, amely a szı́né sznő t divatikonná avatja.

241
Az 1956-ban ké szü lt Angyalarcú cı́mű ilmjé tő l kezdve Audrey I
Icpbum minden szerző dé sé be beleillesztette azt a paragrafust, amely
kikö tö tte, hogy' ilmbé li ruhatá rá nak tervező je Giv enchy j Az a fekete
kosztü m é s az a kis kalap, amelyeket Audrey leghı́resebb ilmjé nek,
xzAlom luxuskivitelben egyik jeleneté ben viselt, megalapozza
Givenchy hı́rnevé t az Egyesü lt Allamokban. Ez a ilm jelentette azt a
forduló pontot, amely ö rö kre megvá ltoztatta a szı́né sznő imá zsá t. A
divatterv ező - há la az igen diszkré t é s geometrikus
szabá svonalaknak kiemelte egy szerű sé get, eleganciá já t, stilizá lt
alakjá t é s iú s megjelené sé t. Givenchy ruhá i, melyeket Audrey a nem
a ilmvá sznon zajló é leté ben hordott, egy kettő re a vilá g legjobban
ö ltö zö tt asszonyainak sorá ba emelte a szı́né sznő t. Audrey szá má ra
pedig biztonsá gé rzetet kö lcsö nö ztek a Givenchy á ltal tervezett ruhá k:
.Amikor egy rá m terv ezett fehé r blú zt vagy ruhá t veszek fel, akkor az
az é rzé sem, hogy ezek a ruhadarabok megvé dené k, s nekem nagyon
sokat jelent ez a vé delem. Csak az á ltala tervezett ruhá kban é rzem
azt, hogy ö nmagam vagyok.”

Mikor Givenchyt arró l faggattá k az ú jsá gı́ró k, hogy bü szke-e arra,
hogy ő a „Hepburn stı́lus" tervező je, a ké rdezett gá lá nsá n
visszautası́totta ezt a cı́met. Mindig hangoztatta, hogy' Audrey a
mú zsá ja, de ugyanak-

kor Audrey az, aki kialakı́totta a sajá t stı́lusá t: Audrey ö nmagá val
szemben nagyon szigoré ember, é s kivá ló szakember volt. Sosem
ké sett, é s sosem hisztizett. Sok hı́res kolleganő jé vel ellenté tben ő
nem viselkedett soha hı́res ilmsztá rké nt. Tö ké letesen tudta, hogyan
alakı́tsa erő s é s mindentő l fü ggetlen imá zsá t. Mindig hozzá tett
valamit azokhoz a modellekhez, amelyeket neki terveztem, egy
szemé lyes apró sá got, amely jobbá tette az egé szet. Benne megvolt
minden: ragyogá s á radt belő le, s eleganciá ja jó zan volt é s vará zslatos.
Audrey sugá rzó szemé lyisé g volt egy bá li ruhá ban ugyanú gy', mint
egy' balett-trikó ban. Emberi lé nye erő sebb hatá st keltett, mint a
ruhá i.”

Nl igazi Audrey

A Sabrina forgatá sa kevé sbé bizonyult kellemes é lmé nynek, mint a

Ró mai vaká ció t, mely nagy ré szben kö szö nhető annak, hogy a ké t
fé r i fő szereplő , I fumphrey Bogait é s William I fö lden kö zö tt igen
feszü lt volt a viszony. Bogait, az akkor ö tvenné gy é ves, mogorva,

242
magá ba forduló termé szetű ember, akinek alkohol iiggő sé ge
kö zismert té ny volt, egyá ltalá n nem jö tt ki az akkor harmincö t
esztendő s I foldennel, a korszak ü gyeletes fé r ihő sé vel. A forgatá s
első percé tő l é rezhető \ olt a kettejü k kö zti versengé s feszü ltsé ge,
ami a stú dió ban igen rossz hangulatot eredmé nyezett. Audrey
vé dekezett, ahogyan csak tudott a forgató kon)y ö n kı́vü li drá ma
hatá sai ellen. A forgatá s 1953 szeptemberé ben kezdő dö tt, a kü lső
jeleneteket a Glcn Glovc-i udvarhá zban vetté k fel Long 1 sland-en. A
munká latok kö zepette Audrey szem edé lyes szerelmi kalandba
bonyoló dott William Holdenncl, aki egy gy ö trő dő alkatú alkoholista
volt, é s Brenda Marshall szı́né sznő fé lje, valamint ké t gyermek apja. A
jelek arra mutatnak, hogy a viszonynak aznap szakadt vé ge, amikor I
fö lden bevallotta Audreynek, hogy elkö ttette az ondó vezeté ké t é s
nem lehet tö bbé apa. Audrey Hepbum, aki szá má ra mindig első dleges
fontossá gú y olt, hogy csalá dot alapı́thasson, tagadta a romá nc
lé tezé sé t, é s azt á llı́totta, hogy kettejü k kö zt nem lé tezett má s
kapcsolat az igaz bará tsá gon kı́vü l. I fö lden szá má ra azonban Audrey
é lete nagy szerelme volt.

A Sabrina egy modem tü ndé rmese, amelyben egy gazdag csalá d
sofő ijé nek a lá nya gyerekkorá tó l arró l á lmodozik, hogy majd ő lesz az
egy ik ö rö kö s felesé ge - bemutató ja utá n Audrey yisszaté rt a
Broadyvay szı́npadá ra, ahol Mel Ferrer mellett szerepelt egy
darabban. A szı́né sz nagyon komolyan A ette, amit Audrey bú csú zó ul
mondott neki azon az ü nnepsé gen, ahol megismerkedtek, é s
novemberben ú jra felbukkant az é leté ben ké szen arra, hogy együ tt
dolgozzon a lá nnyal a szı́npadon. Mel, aki é pp elvá lt a felesé gé tő l,
Audrey kezé be nyomta egy Jean Giraudoux elbeszé lé s, az Ondine
szı́npadi adaptá ció já nak forgató kö nyvé t. Audrey, aki szerette volna
elfelejteni I loldennel folytatott kapcsolatá t, gondolkodá s né lkü l
elfogadta az ajá nlatot. A Paramount engedé lyezte ilmcsillaga
szá má ra, hogy'já tsszon a darabban, de csak hat hó napon á t. Audrey
sosem bı́zott magá ban, s attó l fé lt, hogy' nem ké pes
megö rvendeztetni a kö zö nsé get, Melben keresett tá maszt. A pá r a
é gü l is szerelmespá r lett, é s amı́g a darabot já tszottá k a BroadAvay-n,
addig kö zö s laká st bé reltek a manhattani GreenAA'ich Viliá gé
negyedben, ső t má r az eskUAOjiiket kezdté k tervezgetni.

Az Ondine cı́mű darab bemutató já ra 1954. februá r 18-á n kerü lt sor,
é s Audrey alakı́tá sa jobbná l jobb kritiká kat kapott, melyek ú jfent
kiemelté k kecsessé gé t é s Aará zsá t, amivel meghó dı́totta a szı́nhá zi

243
kö zö nsé get é s a kritikusokat egyará nt. Mel alakı́tá sá t azonban ez
utó bbiak nem talá ltá k meggy ő ző nek. A The New Yorker vé lemé nye
az A’olt ró la, hogy' „nincs benne erő , elegancia, sem pedig
ké pzelő erő ”. Audrey alakı́tá sá ró l é pp ellenkező leg azt ı́rtá k, hogy
vará zslatos, intelligens é s csodá latos”. Ez az esztendő feledhetetlen a
iatal szı́né sznő szá má ra, aki ugyanazon a hé ten kapja meg az 1953
legjobb szı́né sznő i alakı́tá sá é it já ró Oscar-dı́jat a Ró mai vaká ció im
nyú jtott alakı́tá sá é it, né há ny nappal ké ső bb pedig a Tony-dı́jat az
Ondine fő szerepé ért. Huszonné gy' é A'es korá ra é s rekordidő alatt
vá lt befutott szı́né sznOA'é mind Hollywoodban, mind pedig a
BroadAvay-n. Mel nagy on bü szke A'olt a dı́jakra, melyekkel
menyasszonyá t jutalmaztá k. Van Hemstra bá ró nő azonban hidegen
é s tá \'olsá gtar-tó an A’iselkedett a lá nyá val. Egy alkalommal azt
nyilatkozta egy ú jsá gı́ró nak: Nem bü szké lkedhetek semmifé le
é rdemmel Audrey tehetsé gé t illető en. Ha A'aló ban tehetsé ges, az
isteni adomá ny. Ennyi erOA'el bü szke lehetné k a ké k egre is, vagy a
lamand mesterek mű veire, amelyek a Kirá lyi Szé pmű vé szeti
Akadé miá n vannak kiá llitxa.

Amikor jú liusban a darabot levetté k a szı́nrő l, Audrey nagyon

kimerü lt volt, es az idegö sszeomlá s szé lé n á llt. Minden tú l gyorsan
tö rté nt, s neki nem volt kö nnyű megemé szteni egy ekkora hatalmas
é s vá ratlan sikert. „Nem á llı́taná m, hogy má r kitanultam a
sziné szszakmá t" mondta szoká sos szeré nysé gé vel Audrey a rá
zaporozo dijak, elismeré sek é s az ü gynö ke asztalá n tornyosuló
jobbná l jobb munkaajá nlatok ellenere egyre vé dtelenebbnek é rezte
magá t, é s fojtogató felelem hatalmasodott el rajta. Naponta tö bb
doboz cigarettá t szı́vott, mı́gnem az orvosa azt javallottá , hogy
menjen el nyaralni, de ú gy, hogy való ban kikapcsoló dik. Má sré szt
pedig Mel is szorongatta, aki há zassá gi ajá nlatá ra v á laszt vá rt tő le.
Ekkor dö ntö tt ú gy, hogy é desanyjá val aki mindig ellenezte a 1\ Icllel
kö tendő há zassá got, mivel a szı́né szrő l ú gy vé lekedett, hogy
tú lsá gosá n nagyvilá gi ickó - es Mellel elutazik New Yorkbó l, é s keres
egy csendes, ny ugodt svá jci menedé khelyet.

1954. szeptember 24-é n Audrey I Icpburn é s Mel Ferrer

ö sszehá zasodtak egy tizenharmadik szá zadban é pü lt
magá nká polná ban, egy kis svá jci faluban, Bü rgenstockban, a Luzerni-
tó palijá n. Meghitt é s egyszerű szertartá s volt, melyen alig hú sz
meghı́vott vett reszt. Audrey kerek nyakú , fehé r organdibó l ké szü lt
ruhá t viselt Givenchy tervezte -, é s frizurá já t fehé r virá gok

244
dı́szı́tetté k. A ná szú t Mel Ferrer soron lev ő munká ja miatt mindö ssze
há rom naposra sikerü lt egy svá jci fahá zban. Szeptember lé gé n az i jú
hazasok Ró má ba utaztak, ahol Mel egy ilmforgatá son vett ré szt. Az
eskü vő utá n a pá r kö zö s otthont bé relt, egy há zat Anzió ban, a
Ró má tó l negyven kilomé terre talá lható nyaraló faluban. „Ez a há z
sző lő ü ltetvé ny ek kö zö tt á llt, ahol é letü nket né há ny galambbal, ké t
szamá rral, há rom kutyá val é s kilenc macská val osztottuk meg” -
emlé kezett vissza Audrey. Amikor fé rjhez ment, ú gy gondolta, hogy a
há zassá g teljes munkaidő t igé ny lő elfoglaltsá g, vagyis egyé rtelmű en
ö sszeegyez-telhetetlen az ő szakmá já val. Ezé rt aztá n elhatá rozta,
hogy visszavonul a vidé ki é letbe, pihen, kerté szkedik é s megtanul
olasz é teleket fő zni. Szeretettvolna teherbe esni, mert szá má ra az
anyá vá vá lá s első dleges fontossá ggal bı́rt. J latalmas szereteté hsé ggel
jö ttem a vilá gra, é s sü rgető szü ksé gé t é reztem, hogy' mihamarabb
szerethessek. Mikor kislá ny voltam, mindig szé gyelltem magam,
amikor é desanyá m az utcá n ellená llhatatlan ké nyszert é rzett, hogy'
az ú jszü lö tt babá kat kiemelje a babakocsibó l. Arró l á lmodoztam,
hogy' majd nekem is szü letik kisbabá m. Az é letemben minden
egyetlen dologra egyszerű sö dö tt le: nemcsak kapni szeretné m a sze-
retetet, hanem elemé szt az elkeseredett vá gy, hogy' adhassam is.”

1955. februá r 4-é n Audrey elment a Sabrina pá rizsi bemutató já ra, s
jelenlé te a francia fő vá rosban hatalmas felboly dulá st okozott. A ilm
igazi kiitikai é s kasszasikert aratott, é s az Akadé mia ú jra a legjobb
szı́né sznő nek já ró Oscar-dı́jra jelö lte Audreyt a modem Hamupipő ke
megformá lá sá é rt. A szı́né sznő mindig is kö nnyen azonosult a
Sabrina- igurá val, aki egy' naı́v, romantikus, á lmodozó lá nyka, olyan,
mint ő maga. Má rciusban Audrey má r terhes volt, é s az, hogy'
nemsoká ra anya lesz, boldogsá ggal tö ltö tte el. De a há zaspá r
boldogsá ga nem tartott soká ig, Audrey elveté lt, amirő l ı́gy' vallott:
„Az volt az a pillanat az é letemben, amikor a legkö zelebb á lltam
ahhoz, hogy’ elveszı́tsem az eszemet." Audrey mé ly depresz-szió ba
zuhant. Pró bá lt felü lkerekedni csü ggedtsé gé n, ezé rt visszavonult egy
há romszintes vidé ki há zba, amelyet Svá jcban bé relt a nyugodt alpesi
orszá got otthoná ul vá lasztó pá r. Ott a termé szet vette kö rü l, é s a
kutyá i, alaké t nagyon szeretett, lassanké nt visszaté rt az é letkedve, s
egé szsé ge is helyrejö tt. Mindazoná ltal Melnek minden
meggyő ző ké pessé gé t be kellett vernie, hogy' meggyő zze Audreyt,
akinek levertsé ge nagyon nyugtalanı́totta, hogy dolgozzanak együ tt
egy nagyon ambició zus projekten: Tolsztoj Há ború é s bé ke cı́mű
regé nyé nek ilmes adaptá ció já n.

245
Ugy' tű nt, hogy' Mel Ferrer, aki jó val tö bb tapasztalattal rendelkezett
a ilm vilá gá ban, mint a felesé ge, szerette volna ké zbe venni Audrey
mű vé -szı́ karrieijé nek irá nyı́tá sá t. Sokak nagy bá natá ra ú gy lé pett fel,
mintha ő lett volna a szı́né sznő ü gynö ke, é s felesé gé vel
pá rhuzamosan ő is tá rgyalá sokba bocsá tkozott Audrey
szerző dé seinek hatá rideje vagy anyagi ké rdé sekben. Audrey é s Mel,
akiknek megegyezett az ı́zlé sü k, é s hasonló dolgok irá nt é rdeklő dtek,
való já ban nagyon kü lö nbö ző emberek voltak. A szı́né sznő , aki sokkal
kevé sbé volt ambició zus, mint a fé lje, a hı́rné vnek nem tulajdonı́tott
nagy fontossá got, s a szakmai karrier is csak má sodlagos
jelentő sé ggel bı́rt szá má ra. Neki fontosabb volt, hogy sikerü ljö n
csalá dot alapı́tania, mint hogy hı́res mozicsillagké nt ü nnepeljé k. Mel
soha nem é rtette meg, hogy a felesé ge é s az ő tö rekvé sei teljessé ggel
ö sszeegyeztethetetlenek voltak. Mikor 1955 nyará n bejelentette,
hogy ő k kerten já tsszá k majd a King Vidor á ltal rendezett Há ború é s
bé ke fő szerepeit, megindultak a pletyká k, hogy Mel ú gy igyekszik
befolyá solni felesé ge szerepvá lasztá sait, hogy azok az ő szı́né szi
karrieijé nek tá mogatá sá t szolgá ljá k.

A Há ború é s bé ke rcndkh ü l bonyolult é s kimerı́tő ró mai forgatá sa

utá n Audrey - aki akkor a korszak egyik legjobban izetett
szı́né sznő je volt szá má ra egy olyan munka kö \ é tkezett, amely ú jra
kapcsolatba hozta korá bbi nagy szenvedé lyé vel, a tá nccal. Ez volt a
Stanley Doné n á ltá l rendezett Mó ká s arc cı́mű ilm. Bá r fá radt volt, é s
szeretett volna megint vissza\ onulni svá jci otthoná ba, nem
utası́thatta vissza az ajá nlatot, amely arra szó lt, hogy egy zené s
komé diá ban együ tt é nekelhet es tá ncolhat pé ldaké pé vel, a nagyszerű
Fred Astaire-rel. „Lehetsé ges, hogy ez az utolsó é s az egyetlen esé ly
arra, hogy együ tt dolgozhassak a csodá latos é s nagyszerű Audrey I
lepburnnel. Epp ezé rt nem akarom kihagyni. Pont” - nyilatkozta a
legendá s tá ncos, aki akkor ö zvegyü lt meg ö tvenhé t é vesen. A
szı́né sznő , akinek a szemé ben Fred Astaire volt a legeslegjobb tá ncos,
aki I lollywoodban valaha lé tezett, lá tható an ideges volt, amikor
bá lvá nyá val ö sszeismerkedett a stú dió ban. A pró bá k való ban nagy on
kemé nyek voltak, é s Audreynek napi tizenhé t ó rá t kellett dolgoznia
azé rt, hogy' tá rsa szintjé re emelkedjen. A veterá n tá ncos azonban
nagyon megkö nnyı́tette a dolgá t: „Mikor ott á lltam szemben ezzel a
legendá s emberrel, s lá ttam, hogy milyen jó ké pű , elegá ns é s
kü lö nleges szemé lyisé g, a szı́vem nagyot dobbant. Aztá n hirtelen,
é reztem, hogy egy ké z a derekamra fonó dik, majd Fred az ő
utá nozhatatlan inomsá gá val é s kecsessé gé vel felemelt a fö ldrő l. Az

246
az é rzé s tö ltö tt el, amellyel sok nő á lmodhatott az é lete sorá n...,
annak a boldogsá ga, hogy tá ncolhatok Fred Astaire-rel, bá r egyszer
az é letben.” A Mó ká s arc cı́mű ilm szinté n nagy sikerű Audrey
Hepbum ilm lett, é s nemcsak szı́né sznő i alakı́tá sá nak, hanem az
elegá ns é s igé nyes, Givenchy á ltal szá má ra tervezett kosztü mö knek,
Richard Avendon csodá latos fé nyké pé sz! munká já nak, é s azoknak a
kedves tá ncbeté teknek kö szö nhető en, amelyekben Audrey ké pes volt
szabadon kifejezni az é rzelmeit.

Audrey a Mó ká s arc forgatá sa alatt tö ltö tte be huszonhetedik
é leté vé t, Fred Astaire pedig az ö tvenhetedik szü leté snapjá t
ü nnepelte. Azoknak a ilmeknek a tö bbsé gé ben, melyeket a szı́né sznő
karrierje kezdeté n forgatott, a fé r i fő szereplő k há romszor olyan
idő sek voltak, mint ő . Miutá n dolgozott Gregory Peckkel, Humphrey
Bogarttal, Henry Fondá val é s Fred Astaire-rel, a kö vetkező ilmbé li
partnere az igencsak megö regedett Gary Cooper, akivel a szinten
Billy Wilder á ltal rendezett Dé lutá ni szerelem cı́mű ilmben dolgozott
egy ü tt. A nagy korkü lö nbsé g Audrey - aki megjelené se miatt amú gy'
is ö rö k kamaszlá nynak tű nt - é s ilmbé li partnerei kö zö tt, levont az
á ltala já tszott szerelmi tö rté netek hitelessé gé bő l. Am ú gy' tű nt, hogy'
a kö zö nsé get nem zavarta tú lsá gosan ez a ré szlet, mert minden ú j
ilm rendre kasszasikert aratott. A vará zslatos Audrey addig nem
szerepelt vele kö rü lbelü l egykorú fé r i partnerrel, amı́g be nem
tö ltö tte a harmincat.

1957-ben Audrey ú gy' dö ntö tt, hogy' visszavonul a kamerá k, a ilm é s
a telerizió vilá gá bó l. Szeretett volna elgondolkodni ajö vő jé n, mert
ú gy' é rezte, hogy' a pá lyá ja valahol megfeneklett. Tudta, milyen é rzé s
hatalmas sikert aratni, amit megtapasztalhatott a Mó ká s arc
bemutató já n, s a ilmrő l ı́rott csodá s kritiká k olvasá sakor, amelyek
szoká s szerint bá já t é s termé szetessé gé t emelté k ki ugy anú gy, mint a
korá bbiak. Audreyt azonban é pp az nyugtalanı́totta, hogy azokban a
szerepekben, amelyeket addig rá osztottak, mindig ugyanazt a
karaktert kellett megformá lnia: vagy' a bá jos, naı́v kislá nyt, aki jó pofa
komé diá k kereté n belü l elká prá ztatja az idő sebb fé r iakat, vagy pedig
szé psé ges i jú arisztokrata hö lgyeket oly an drá má kban, mint pé ldá ul
a Há ború é s bé ke. ı́gy aztá n, amikor az ü gynö ke egy az addigiaktó l
nagyon kü lö nbö ző szerepajá nlatot tartalmazó tá virattal kereste meg,
amely a nagy sikerű regé ny meg ilmesı́tett vá ltozatá nak
forgató kö nyvé vel együ tt é rkezik, Audrey é rdeklő dé ssel kezdi forgatni

247
a librettó lapjait. ı́gy jutott a kezebe az Egy apá ca tö rté nete, amit alig
ké t nap alatt kiolv á sott.

Amikor Audrey igent mondott Luké nő vé r szerepé re - amely et

eredetileg Ingrid Bergmannakszá ntak -, egé sz pá lyafutá sá nak
legmé lyebb é s legsokré tű bb szerepé vel talá lta szembe magá t. A
regé ny é s a ilm egy belga apá ca, Marie-Louisc I labets való sá gos
é lettö rté neté n alapul, a való sá gban is lé tező „Luké nő vé r”, kilenc é vig
dolgozott Kongó ban a legelesettebbek megsegı́té sen, mı́gnem szö gre
akasztotta az apá ca ruhá t, hogy á poló nő ké nt dolgozzon a má sodik
vilá ghá ború ban. Audrey nak sikerü lt szemé ly esen is
megismerkednie Marie-Louise-zal, mielő tt elkezdő dö tt volna annak a
ilmnek a forgatá sa, amely ö rö kre megvá ltoztatta az é leté t. Kezdettő l
fogva azonosult a tö rté net fő szereplő jé vel: Luké nő vé r csakú gy', mint
Audrey Hepburn Belgium szü lö tte, mindketten talá lkoztak a ná ci
megszá llá s szö rnyű sé gé vel, é s lelki kon liktusaik is hasonló
termé szetű ek voltak. Vidá m termé szete ellené re Audrey nagyon
befelé forduló alkat volt ugyanú gy, mint az á ltala megformá lt apá ca.
„Nagyon rö vid volt a gyerekkorom, alig voltak bará taim, keveset
szó rakoztam, é s sosem é reztem magam biztonsá gban. Talá n
meglepő , hogy ilyen kö rü lmé nyek kö zö tt befelé forduló lettem?” -
mondta egy alkalommal.

Ebben a szerepben nem viselhetett Givenchy á ltal szá má ra tervezett

gyö nyö rű ruhá kat, alig sminkelté k, é s az apá caruha takará sá ban a
szı́né sznő csakis az arcjá té ká ra, ső t első sorban tekintete
kifejező erejé re tá maszkodhatott, amikor é rzé keltetni akarta a Luké
nő vé r belsejé ben ö rvé nylő é rzelmeket. Audrey rengeteget ké szü lt
erre a szerepre, amely bevonult a ilmtö rté netbe. Azon kı́vü l, hogy
bekö ltö zö tt egy rö vid idő re egy francia kolostorba, hogy sajá t bő ré nt
tapasztalja meg a benti é let rideg szigorá t, é s a nő vé rek á ltal é lt lelki
é letet, meglá togatott egy elmebetegek szá má ra fenntartott kó rhá zat
é s egy lepratelepet a Kongó folyó partjá n. A ké t hó napig tartó
forgatá s a ré gi belga Kongó terü leté n nagyon kemé ny munka volt az
igen magas, 37 é s 54°C kö zö tt ingadozó hő mé rsé klet, valamint a
rengeteg sok ké nyelmetlensé g miatt, amelyekben az egé sz stá b
osztozott. JMé g sosem talá lkoztam senkivel, aki fegyelmezettebben,
kedvesebben é s odaadó bban viszonyult volna a munká já hoz, mint
Audrey. Nem nő tt mé rté ktelenü l nagyra az egó ja, sosem ké rt
szı́vessé geket, é s nagy on igy elmesen viselkedett a munkatá rsaival.
Ebben a nehé z é s sokat kö vetelő szerepben bebizonyı́totta ö nmaga

248
szá má ra is, hogy nagy szı́né sznő ” - mondta ró la a ilm rendező je Fred
Zinnemann.

Bá r Audrey fegyelmezetten tű rte az elviselhetetlen hő sé get é s a

magas pá ratartalmat, meg a rovarokat é s a kı́gyó kat is, amelyek a
kongó i forgatá s sorá n elmaradhatatlan vendé geik voltak, a visszaú t
sorá n egé szsé ge megroppant. Ró má ban, ahol a bonyolult forgatá s
folytató dott, Audreynek hirtelen vesegö rcsrohama tá madt. Nem
kellett ugyan hirtelen megmű teni, de a forgatá s né há ny napra
abbamaradt. A nehé zsé gek ellené re, mint azt ké ső bb iá nak, Seannak
megvallotta, szá má ra ez volt a legjobb ilm, amelyben já tszott, é s ez
y'olt az a szerep, amelyre a legbü szké bb v’olt. Amikor 1959
jú liusá ban a kritiká k nagyon dicsé rté k, mindenki egyeté rtett abban,
hogy' az ö sszes alakı́tá sa kö zö tt eddig ez volt a legjobb. Audrey
szá má ra az, hogy' elutazott Afrika szı́vé be, é s első ké zbő l
megismerkedett az ott é lő emberek né lkü lö zé sekkel, nehé zsé gekkel
teli é leté vel, teljes belső á talakulá st hozott. Egy' Kate Hulme-nak, a
regé ny ı́ró nő jé nek é s Marie-Louise Habets-nek, az egykori apá cá nak -
akivel a forgatá s napjain tú l is megmaradó szoros kapcsolatot tartott
fenn - ı́rott levelé ben a kö vetkező ket fogalmazta meg: „Mindö ssze
annyit mondhatok ö nö knek, hogy bá rmifé le hasonló sá g a jelenlegi é s
korá bbi, az 1958 januá rja elő tt lé tező I lepbuni kö zö tt, csak a vé letlen
egybeesé snek kö szö nhető . Annyit lá ttam, hallottam es tapasztaltam,
annyi é lmé nnyé ! gazdagodtam, hogy' má s embernek é rzem magam.
Amint egyre mé lyebbre merü ltem Luké nő vé r gondolataiba é s
é rzé seibe, ú gy kellett sajá t magamban is egyre mé lyebbre á snom...”

1958 ő szen Audrey ú jra teherbe esett. Ennek ellené re nem tudott
kı́vá nsá gá nak megfelelő en visszavonulni é s pihenni a svá jci
otthonukban, meit má r elvá llalt egy szerepet John I I ü stö n kö vetkező
ilmjé ben. A szı́né sznő titokban tartotta, hogy á ldott á llapotban van,
é s megkezdte annak a furcsa western ilmnek, a Kitaszı́tva cı́mű
alkotá snak a forgatá sá t Bú rt I^ancas-terrel. A ilmet Mexikó ban
forgattá k Durango mellett a sivatagban nagyon kemé ny é s nehé z
kö rü lmé nyek kö zö tt. Azon tú l, hogy fojtogató volt a hő sé g, erő sen fú jt
a szé l es hatalmas volt a por, Audreynek - á ld nem é pp meggyő ző
mó don alakı́tott egy iowa indiá n lá nyt sző ré n kellett megü lni egy
Diabio (ö rdö gi né vre hallgató arab cső dö rt. Bá r jó amazonnak
bizonyult, Audrey mé gis sú lyos balesetet szenvedett. A ló
felá gaskodott, Audrey leesett ró la, é s há ny att é rt fö ldet. Eltö rte né gy'
csigoly tá já t, megran-dult mindké t boká ja, megsé rü lt az egy ik

249
csukló ja é s a há tizmai.. \z orvos, aki ellá tta a forgatá s helyszı́nen, azt
gondolta, hogy nem fog tudni talpra á llni. De Audrey a baleset utá n
pá r hé t pihené ssel, Marie-Ijouise I labets - az apá ca, akinek ilmbé li
alakjá t ő alakı́totta az Egy apá ca tö rté neté ben -odaadó , igyelmes
á polá sá nak kö szö nhető en, felé pü lt sé rü lé seibő l. Egy hó nappal
ké ső bb ú jra kezdte a forgatá st, é s a rendező nek tett ı́gé reté hez hı́ven,
ú sszaü lt annak a ló nak a há tá ra, amelyik levetette magá ró l.

A szı́né sznő azt gondolta, hogy a sú lyos lovasbaleset kö vetkezmenye-
ké ppen elvfeszı́theti a má sodik babá t is, de nem ı́gy tö rté nt. A szü lé s
azonban mé gsem hozott any ai ö rö mö ket. Mint azt Donald Spoto,
Audrey Hepburn é letrajzá nak szerző je leı́rja, má jusban, a ilm
bemutató ja utá n Audreyná l megkezdő dö tt a szü lé s, de a
vilá grahozott csecsemő halva szü letett. Audrey mé ly depresszió ba
sü llyedt, é s visszavonult a bü rgen-stocki há zba, hogy az é v há tralé vő
ré szé t pihené ssel tö ltse. Ez idő alatt egyetlen egyszer mozdult ki
otthonró l, az Egy apá ca tö rté nete londoni bemutató ja alkalmá bó l.
Azon -az esté n szoká sa szerint nagyon elegá nsan jelent meg, de
szomorú nak é s gyengé nek lá tszott. Mé g csak harmincé ves volt, de
ú gy' tű nt, hogy sokat ö regedett. Annyira vá gytam a gyermeká ldá sra,
hogy a veté lé seim nagyobb szomorú sá ggal tö ltö ttek el, mint
bá rmelyik má s tragé dia az é letemben, beleé rn e a szü leim vá lá sá t é s
azt, hogy apá m elhagyott bennü nket.” Audrey annyira hı́já n volt a
lelkierő nek, olyan mé lyen gyá szolta gyermeke elveszté sé t, hogy'
visszautası́totta az Alfré d Hitchcock- ilmben való szereplé sé t, amit
pedig korá bban megı́gé rt. A ilmben volt egy' nagyon durva
megerő szakolá si jelenet -amely az eredeti forgató kö nyvben nem
szerepelt - é s Audrey nem é rzett elé g erő t magá ban ahhoz, hogy ezt a
jelenetet el tudja já tszani. A rendező nagy on rosszul fogadta a
visszautası́tá st, é s ahelyett, hogy' má sik szı́né sznő t keresett volna,
lemondott a ilm elké szı́té sé rő l. Soha nem bocsá tott meg Audrey nak,
bá r bizonyos jelek arra engednek kö vetkeztetni, hogy a Madarak
cı́mű ilmje fő szerepé t szinté n neki szá nta.

Eleté nek ebben a vá lsá gos pillanatá ban Audrey fé lje tá rsasá gá ban
Irorszá gba utazott, é s a kirá ndulá s indokait nem tá rtá k soha a
nyilvá nossá g elé . Mire Audrey visszaté rt Belga Kongó bó l, fé ijé nek,
Melnek sikerü lt kinyomoznia a Nemzetkö zi Vö rö skereszt szervezeté n
keresztü l a szı́né sznő apjá nak tartó zkodá si helyé t. Anyá m é s Mel
sokat beszé ltek ró la, é s Mel megé rezte, hogy' ez egy' fontos
megoldatlan ké rdé s felesé ge é leté ben. Mé g ı́gy' is, hú sz, talá lkozá s

250
né lkü l eltelt esztendő utá n, amikor Audrey é s apja ú jra lá ttá k
egymá st, az apa nem tudta titkolni, mennyire szereti é s tiszteli a
lá nyá t” - ı́rja Sean Ferrer é desanyja é letrajzá ban. Joseph I lepbum-
Ruston Dublinban é lt a harmadik felesé gé vel, s bá r huszonö t é ve nem
lá tta a lá nyá t, apró lé kos igyelemmel kö vette felfelé ı́velő karrieijé t. A
talá lkozó nem volt kö nnyű , s amikor ott á lltak egymá ssal szemkö zt,
egyikő jü k arca sem á rult el semmifele é rzelmet. Az ember, akit
Audrey egé sz gyerekkorá n á t hiá nyolt, é rzelmileg teljesen
megfagyott, é s ké ptelen volt aká r egyetlen mozdulatot is tenni,
amellyel kifejezhette volna azt, amit a szı́vé ben hordott. S ekkor
é desanyá m tette meg a hiá nyzó mozdulatot: elő re lé pett, é s á tö lelte
az apjá t, tudvá n tudva, hogy ennyi az egesz. Azt vá lasztotta, ott abban
a pillanatban, csakis a megé rzé seire hallgatva, hogy megbocsá t neki.
Nem folytak ö rö mkö nnyek e ké sei ú jratalá lkozá s alkalmá val, mert
é desanyá m é rezte, hogy ezzel zavarba hozná az apjá t, ezé rt aztá n
ezeket a kö nnyeket otthon, egyedü l sı́rta el" - emlé kszik vissza Sean
Ferrer a kö nyvé ben. Audrey ú gy bú csú zott apjá tó l, hogy megé rtette,
ké ptelensé g ú jra kezdeni egy' kapcsoolatot, amely sok-sok é vvel
azelő tt megszű nt lé tezni, akkor, amikor ő mé g csak haté ves volt.
Audrey egé szen halá la napjá ig kü ldö tt apjá nak já radé kot, hogy
anyagilag segı́tse ö regkorá ban.

Audrey Hepburn egy ideig a kamerá któ l é s a ilmjeire hosszú

sorokban jegyet vá sá rló nagykö zö nsé gtő l visszavonultan é lt. Ez a jó l
megé rdemelt pihené s vé gü l meghozta a maga gy ü mö lcsé t, é s 1960.
jú lius 17-é n teljesü l hetettek az anyasá gró l sző tt á lmai. Egy veté lé s é s
egy halvaszü lé s utá n a luzerni kó rhá z szü lé szeti osztá ly á n, né gy kiló
ö tven dekagrammos testsú llyal vilá gra jö tt egy egé szsé ges
iú gyermek, Sean Hepburn Ferrer. Alig hiszem el, hogy ez a baba
té nyleg az enyé m, é s velem is marad” -mondta ia szü leté sekor a
szı́né sznő . A babá t Endiguer tiszteletes keresztelte meg, ugyanő , aki a
há zaspá rt ö sszeadta, é s aki má r igen idő sen, nyolcvanon tú l, utolsó u
iá ra kı́sé rte Audreyt. Bá r abban az idő ben Audrey é s Mel viszonya
nem volt felhő tlen, Sean szü leté se utá n a szı́né sznő pró bá lta
megmenteni a há zassá gukat. Attó l a pillanattó l fogva, hogy' Sean
megszü letett, ő volt az, aki miatt nagyon ragaszkodtam a
há zassá gomhoz, é s egy re nehezebbé vá lt elszakadnom tő le a
forgatá sok idejé re. I liszen a való di Audrey az anyuka volt. A ilmek
mind csak kitalá lt tö rté netek.”

251
Fények és árnyak

Annak ellené re, hogy Audrey Hepburn nem sietett visszaté rni a ilm
vilá gá ba, amikor felajá nlottá k neki a Truman Capote regé nyé bő l
ké szü lt, Alom luxuskivitelben cı́mű ilm fő szerepé t, nem tudott
ellená llni a kı́sé rté snek. A kü lö nc é s bohé m Holly Golightly
igurá já nak megformá lá sa tette Audreyt korá nak egyik legjobban
izetett szı́né sznő jé vé , s megnyitotta elő tte a kapukat olyan
klasszikusok felé , mint az Amerikai fogó cska vagy' a My Fair Lady, s
ha ez nem lenne elé g, ennek a ilmnek kö szö nheti, hogy' olyan
divatikon vá lt belő le, akinek stı́lusa má ig ható . Há la a ba-rá tja,
Givenchy á ltal tervezett elegá ns ruhatá rnak - é s a igyelemfelkeltő
kiegé szı́tő knek - a szı́né sznő t az elegancia é s a csillogá s kirá lynő jé vé
kiá ltottá k ki. Bá r kezdetben Capote azt akarta, hogy'jó bará tnő je,
Marilyn Monroe já tssza el az á ltala megformá lt hő snő t, a
platinasző ke sztá r visz-szautası́totta a szerepet mondvá n, hogy az
csak mé g hangsú lyosabbá tenné a ró la, mint frivol szı́né sznő rő l
kialakult ké pet. Az ı́ró egyá ltalá n nem volt elé gedett az á ltala ı́rt
tö rté net ilmes vá ltozatá val. A kö nyvben megrajzolt ké p sokkal
keserű bb... A ilm olyan, mint egy' ostoba szerelmes ké peslap New
Yorkbó l, é s ebbő l kö vetkező en Holly csinos é s vé kony, mikor é n
gazdagnak é s rondá nak irtain meg...”

Blake Edvvards rendező irá nyı́tá sá val az Audrey á ltal megformá lt
Holly - egy fé r iak á ltal kitartott lá ny, aki vé gzetesen vonzó dik
mindenhez, ami fé nyű ző , é s allergiá s a kompromisszumokra - olyan
ü dé n elbű vö lő , hogy a kö zö nsé g ö rö mmel zá rta a szı́vé be. Audreyn
akkor hatalmasodott el a kishitű sé ge, amikor a hı́res zeneszerző ,
Henry Mancini kö zö lte vele, hogy irt egy' dalt kü lö n az ő szá má ra,
amelyet ú gy kell é nekelnie, hogy kö zben gitá ron já tszik hozzá .
Audrey hó napokon keresztü l dolgozott egy é nektaná rral, é s sikerü lt
elé rnie, hogy melankolikus elő adá sa, amikor is az ablakpá rká nyon
ü lve já tssza el a Moon River cı́mű dalt, szinté n bevonult a legendá s
jelenetek kö zé , Ugyancsak a mozitö rté net ré szé t ké pezi ennek a
ilmnek a kezdő ké psora, amikor I lolly egy é jszakai part) ró l hazafelé
tartva megá ll a Tiffany’s é kszerü zlet kirakata elő tt kezé ben egy
ká vé val é s egy sü temé nnyel. Bá r ké ső bb aTiffany s egy nagy ö sszegű
szerző dé st ajá nlott fel a szı́né sznő nek, ha elvá llalja a hı́rneves é kszer
ü zletlá nc ké pviseleté t, ő ezt a kö vetkező szavakkal utası́totta visz-sza:
„Az é n arcom nem lesz sosem a gyé má ntkisasszony arca.”,

252
Abban az 1961-es é vben, amikor -XLAlom luxuskivitelben cı́mű ilm a
mozikba kerü lt, a kö zö nsé get teljesen lenyű gö zté k az Audrey á ltal
viselt ki inomult ruhá k é s frizurá k. A hı́res fekete Givenchy ruhá cska
- az cg) c-di há tsó pá ntmegoldá ssal rendelkező modell -, amelyet
Audrey az első jelenetben visel, mé g ma is az. elegancia é s a jó ı́zlé s
szinonimá já nak szá mı́t. Amikor a francia divattervező kivá lasztotta
mú zsá ja szá má ra a ilmben viselendő ruhá kat é s kiegé szı́tő ket,
kö ztü k a hosszú fekete ruhá t, a tö bbsoros gyö ngygallé rt, a nagy
fekete napszemü veget, a harminc centimé ter hosszú cigarettaszipká t,
az eredeti kalapokat, a hosszú kesztyű ket, mé g nem tudta, hogy egy
olyan stı́lust hoz lé tre, amely ö tven é t vei ké ső bb is viszonyı́tá si
pontnak szá mit majd minden nagynevű divattervező szá má ra. „Nem
ismerek senkit, aki é lete valamelyik pillanatá ban ne akart volna ú gy
kiné zni, mint Audrey I Icpburn” - jelentette ki egy alkalommal
Givenchy.

Mikor New Yorkban bemutattá k a ilmet, annak kasszasikere

felü lmú lta minden addigi ilmé t, Audrey pedig ü nnepelt hollywoodi
sztá rrá vá ltozott. Amint hı́rneve é s né pszerű sé ge nö vekedett
vilá gszerte, ú gy vá lt egyre feszü ltebbé é s tá volsá gtartó bbá a viszonya
Mellel, á ld nehé z ember volt, é s hatalmas egoval bı́rt. A szı́né sznek,
aki egy ú j ilmet akart rendezni Hollywoodban, nem sikerü lt
megvaló sı́tania tervé t, ké nyelmet-

253
lenü l é rezte magá t a fé lj szerepé ben Audrey I lepbum oldalá n, akinek
karrieije egyre csak feljebb é s feljebb ı́velt. „Magá tó l é rtető dik, hogy
az ember nehé z helyzetben talá lja magá t, amikor, mint az é n
esetemben pé ldá ul, a felesé g hı́rneve elhomá lyosı́tja a fé ijé t.
Rá é bredtem, hogy amikor a producerek felhı́vnak, hogy beszé ljü nk
egy ilmrő l, olyankor Audreyt szeretné k szerző dtetni; é ppen ezé rt
pró bá lom rendező ké nt kié pı́teni a karrieremet” - ismerte el egy
alkalommal Mel.

„Tudta, milyen nehé zsé geket rejt magá ban, ua egy vilá ghı́rű ,
mindenü tt elismert ilmsztá rt vesz felesé gü l, mert ez azzal já rt, hogy
ő mindenhol a má sodik helyre kerü lt: a ilmvá sznon ugyanú gy, mint a
való é letben. Mennyit szenvedett emiatt Mel! De elhiheted nekem, ha
mondom, hogy szá momra a szakmá m mindig má sodlagos
jelentő sé gű volt” - mondta egyszer Audrey. Mel fé lté kenysé ge
azonban nemcsak szakmai jellegű volt, hisz a legtö bb fé r i fő szereplő ,
aki a ilmekben felesé ge partnere \rolt, beleszeretett Audreyba - s
nem csak plató i mó don, mint William Holdé n vagy Albert Finney.
Rá adá sul Mel ú gy é rezte, hogy ő ki van zá rva abbó l a nagyon szoros
bará tsá gbó l, melynek szá lai Audreyt a francia divattervező hö z, igaz
jó bará tjá hoz é s bizalmasá hoz, Givenchyhoz fű zté k. Audrey

254
nyilatkozataibó l ké pet alkothatunk arró l, hogy mennyire szoros volt
ez az ő ket ö sszefű ző bará tsá g, é s milyen vonzerő mű kö dö tt a mú zsa
é s szı́vé nek kedves tervező je kö zö tt: Jniggő vagyok. Ugyanú gy fü ggö k
Givenchytő l, mint az amerikaiak a pszichiá terü ktő l. Kevé s ember van,
akit annyira szeretek, mint ő t. O az egyetlen ı́zig-vé rig embersé ges
ember, altit ismerek.”

/'cl Alom luxuskivitelben utá n ú jabbak kö vetkeztek olyan ilmekben

nyú jtott teljesı́tmé nyé ért, amelyekben I lollyxvood legjobb
rendező inek irá nyı́tá sa alatt dolgozott. A gyerekek ó rá ja utá n, ahol
Audrey ú jra william Wylerrel dolgozott együ tt, kö vetkezett a Pá rizsi
mesé k ahol ú jra ö sz-szefü tott az alkohol á ltá l addigra teljesen
tö nkretett William I loldcnncl, majd a feledhetetlen Amerikai
fogó cska, ahol Gary (irá nt volt a partnere, é s a My Fair Lady George
Cilikor rendezé sé ben, amely ö sszes ilmje kö zü l a legnagyobb
kasszasikert kö nyv é lhette el. Ugy tű nt, hogy Audrey csillaga sosem
á ldozik le, é s 1963-ban ő é nekelte el a Happy Birthday-dalt az
amerikai elnö knek, John F. Kennedynek, a Waldorf-Astoriá ban a
tiszteleté re rendezett ü nnepsé gen. Az Egyesü lt Allamok
legkarizmati-kusabb elnö ké nek mondott Kennedy é letrajzı́ró inak
né mely ike megerő sı́ti, hogy a szı́né sznő , é s az akkor mé g csak
ragyogó karrieije elő tt á lló szená tor szoros kapcsolatot tartott fenn
egy má ssal, amikor mindkettő jü k otthona Ne\\' Yorkban volt.
Kennedy - aki ú gy tű nik, szerelmes volt a szı́né sznő be -, mielő tt
hivatalosan eljegyezte volna magá t Jacqueline Lee Bouvier-vel, a
Ró mai vaká ció fő szereplő jé nek udvarolt.

Mikor Audrey ia, Sean né gyé ves lett, a csalá d á tkö ltö zö tt Bü rgen-
stockbó l, egy Gen itő l alig ö tven kilomé terre talá lható falucská ba,
Tolochenaz-sur-Morges-ba. Ott talá lt Audrey egy olyan helyet, ahol
é lete há tralevő ré szé t le akarta é lni, egy gyö nyö rű , kő bő l é pü lt,
ké temeletes, es ké tszá z eves udvarhá zat, mely a La Paisible (A Bé ké s
otthon) neveté seire. A há z sző lő skertek é s gyü mö lcsfá k kö zö tt á llt,
hatalmas keltje volt, é s gyö nyö rű kilá tá s nyı́lt belő le a Svá jci Alpokra.
Audrey egyike volt a kor legnagyobb - é s legjobban izetett -
szı́né sznő inek Euró pá ban é s Hollywoodban egyará nt olyanok
tá rsasá gá ban, mint Greta Garbó , Marlene Dictrich vagy Ingrid
Bergman, de ő nem akart Los Angelesben é lni. Kislá nykorá tó l
gyű lö lte a nagyvá rosokat, é s csak a termé szet kö zelé ben, vidé ken
talá lt lelki ny ugalmat. Miutá n a munká ja mindig el-szó litotta fé lje é s
kis ia oldalá rai, ú gy dö ntö tt, hogy ezentú l visszavonul ebbe a

255
gyö nyö rű há zba, é s é lvezi azt, hogy együ tt lehet a gyermeké vel, s
né zheti, ahogy an az cseperedik. Azokban a napokban, mikö zben a
Ferrer há zaspá r é pp ny araló t é pı́ttetett a spany olorszá gi
Marbellá ban, Audrey felfedezte, hogy ú jra babá t vá r. Erre a vá ratlan
hı́rre visszaté rtek a La Paisible-bc, de 1966 januá ijá ban a szı́né sznő
ú jra elveté lt.

Az ú j trauma feldolgozá sa é rdeké ben Audrey ké t ilmszerep ajá nlatot

is elfogadott, amelyek megerő sı́tetté k má r addig is mé ltá n
megé rdemelt hely é t a kor legjobb szı́né sznő inek sorá ban. Az egyik
szerep a nagyon kedves, de ugy anakkor keserű igura a Ketten az
ú ton cı́mű ilm fő szerepé ben, ahol Albert Finney volt a partnere, é s a
má sik, a Mel Ferrer, mint producer á ltal jegyzett Vá rj, mı́g sö té t lesz
cı́mű ilmben, ahol egy mindenre elszá nt gyilkosok bandá ja á ltal
zaklatott vak nő t alakı́t. Egy fé nyekkel, dı́jakkal é s elsimeré sekkel teli
é let utá n, Audrey a negyvenedik é leté vé hez kö zeledett, é s ekkor majd
tı́z é vre visszavonult a ilmezé stő l. Ekkor olyan helyzettel szembesü lt
a magá né leté ben, amely nem ikció s bonyodalom volt, hanem maga a
kö nyö rtelen való sá g. Kapcsolatuk Mellel mé lypontra é rkezett, s bá r
Audrey harcolt há zassá guk megmenté sé ért, nem maradt tö bb
esé lyü k a bé kü lé sre. Egy olyan asszony szá má ra, aki meg volt
győ ző dve arró l, hogy' a há zassá g egy é letre szó ló dolog, s aki megé lte
szü lei tragikus vá lá sá t, hatalmas csapá st jelentett, hogy é lete ide
jutott. J\. vá lá s a legeslegrosszabb tapasztalat, amit egy emberi lé ny
az é lete sorá n megé lhet. En ké tsé gbeesetten pró bá ltam elkerü lni,
hogy ez ná lunk bekö vetkezzen, legfő ké ppen a gyermek é rdeké ben, é s
eljutottam az elviselhető sé g legszé lső hatá rá ig. Most azonban
elé rkezett az a pillanat, amelytő l kezdve a há zassá gban maradá s
sokkal rosszabb, mint a vá lá s" nyilatkozta a szı́né sznő .

Audrey é s Mel vá lá sa 1967. szeptember i-é n kerü lt nyilvá nossá gra. A
ré szletekrő l mindké t szı́né sz hallgatott, é s mindketten a legnagyobb
tisztelettel beszé ltek egymá sró l. A szı́né sznő biztosı́totta, hogy Sean
tová bbra is lá thassa az apjá t, s a nyarakat vele tö lthesse annak
marbellai há zá ban, vagy az Egyesü lt Allamokban, ahol ké ső bb Mel
letelepedett. Audrey ia tová bbra is é desanyjá val é lt a La Paisible-
ben, é s egy kö zeli magá niskolá ba já rt. A szı́né sznő szá má ra a Mel
Ecrrcrtő l - aki kilencven é ves korá ban halt meg 2008. jú nius 2-á n
való vá lá s volt „é lete nagy kudarca", s ezt ı́gy is é lte meg egé szen é lete
' é gé ig. A ia, Sean szerint, a szü lei huszonhá rom é ven á t nem

256
beszé ltek egy má ssal, s c szabá ly aló l csak ké t alkalom volt kivé tel, az
egyik az ő diplomaosztó ü nnepsé ge, a má sik pedig az ő eskü vő je.

A szakı́tá s utá n Audrey visszavonult vidé ki há zá ba, é s napjait teljes
egé szé ben a iá nak szentelte. A millió k á ltal bá lvá nyozott szı́né sznő ,
m elegancia é s a csillogá s pé ldaké pe vilá gszerte azokban az é vekben
ú gy an-ú gy é lte az é leté t, mint aká rmelyik má s anyuka. Segı́tett a
iá nak megcsiná lni a há zi feladatot, nagyon inom té sztaé teleket
ké szı́tett, é s nevelgette a kertjé ben a ró zsá kat é s a dá liá kat.
Mindazoná ltal Audrey a ilmezé stő l visszavonultan é s minden idejé t
a iá nak szentelve, hosszú idő ó ta elő szö r nagyon magá nyosnak
é rezte magá t. Nem tű nt tú l egé szsé gesnek sem, sokat dohá nyzott, é s
rettentő en lefogy ott, alig nyomott negyven kiló t. „A szervezete
sosem volt tú l erő s - mondta ró la a ia Sean - de lelke anná l inká bb. A
kisgyermekkorá ban elkapott szamá rkö hö gé s é s a kislá nyké nt hosszú
idő n á t elszenvedett é hezé s a há ború alatt iatal felnő tt korá ban
asztmá hoz vezettek, é s a tü deje egé sz é leté ben mindig a gyenge
pontja maradt. Sokat dohá nyzott, mint a szı́né szek é s a tá ncosok
á ltalá ban, s az orvosok é lete sorá n sokszor igyelmeztetté k a
tü dő tá gulá s nö vekvő veszé lyé re.” Ekkor tö rté nt, hogy a szı́né sznő , aki
é rezte egy ú jabb idegö sszeroppaná s kö zeledté t, elkezdett
talá lkozhatni a bará taival, szó rakozni já rt, s elő szö r é lvezte a facé rsá g
elő nyeit. Abban az 1968-as é vben Audreynek tö bb szerelmi kalandja
is akadt, melyek legalá bb annyira rö videk voltak, mint amennyire
ké tsé gbeesettek. Az alkalmi partnerek kö zt szerepelt a bikaviador,
Antonio Ordó nez é s a né hai Bourbon Alfonz, Cá diz hercege.

Jú niusban Audrey mé g mindig mé ly vá lsá gban volt, é s elfogadta
bará tnő je, Olimpia Torlonia hercegnő meghı́vá sá t egy
Mediterrá neumot á tszelő sé tahajó zá sra a hercegnő i jachton. A hajó
fedé lzeté n a meghı́vottak kö zö tt ott volt a hı́res olasz pszichiá ter, a
szı́né sznő né l kilenc é vvel iatalabb, Andrea Dotti is. Ez ajó ké pű ,
vidá m é s i jú arisztokrata, az é let apró ö rö meinek szerelmese
Ná polyban szü letett, Domenico Dotti gró f é s felesé ge, a gró fné
gyermekeké nt, ideá lis vá lasztá snak tű nt Audrey szá -má ra, aki
magá né lete tekinteté ben nagyon rossz passzban volt. Mielő tt vé get
é rt volna a sé tahajó zá s a gö rö g szigetekné l egymá sba szerettek.
„Minden olyan vá ratlanul tö rté nt. O tele volt vidá msá ggal é s
lelkesedé ssel, s amint egyre jobban megismertem, felfedeztem, hogy
intelligens é s nagyon é rzé keny ember” - mondta Audrey.

257
Mikor vé get é rt a tengeri hajó ká zá s - amely alig tartott nyolc napig -
Audrey visszaté rt Svá jcba, szerelme pedig Ró má ba. Szé dı́tő szerelem
volt az ö vé k: hé tvé gente talá lkoztak vagy a La Paisible-ben, ahol a
pszichiá ter megismerkedhetett Seannal, vagy az olasz fő vá rosban.
Hat hó nappal ké ső bb, szentesté n, Andrea egy eljegyzé si gyű rű t
ajá ndé kozott a szı́né sznő nek, egy gyö nyö rű , Bulgari á ltal tervezett
egyetlen gyé má ntkő vel dı́szı́tett gyű rű t. A megható dott Audrey igent
mondott a há zassá gi ajá nlatra. „Szerelmes vagyok, é s kezdek ú jra
boldog lenni” - vallotta meg bará tjá nak, Givenchy nek. Miutá n
megismerkedett Andreá val, a szı́né sznő feltű nő en jobban é rezte
magá t. Vidá mnak lá tszott, é s nemi sú lyt is szedett magá ra. Az akkor
kilenc é ves Sean nagy ö rö mmel fogadta Andrea jelenlé té t, aki soha
nem pró bá lta betö lteni az igazi apa szerepé t.

1969. januá r 18-á n a csalá d é s a bará tok nagy meglepeté sé re Audrey
é s Andrea Dotti egy magá nszertartá s kereté ben ö sszehá zasodtak a
mor-gesi Vá roshá zá n, Svá jcban. Bá r a há zasulandó k egy szű k kö rű ,
meghitt ü nnepsé get terveztek, de nem tudtá k elkerü lni, hogy a
há zassá gkö té s oda ne vonzza a fotó sok, ú jsá gı́ró k é s kı́vá ncsiskodó k
egé sz seregé t. A szı́né sznő , akibő l e ceremó nia utá n Dotti gró ilé lett -
amely titulust soha nem haszná lta - ebbő l az alkalombó l egy
ró zsaszı́n pö ttyö s rö vid ruhá t viselt, melynek szé les gallé rbó l
kialakı́tott kapucnja volt, s hozzá egy vele harmonizá ló kendő t,
termé szetesen Givenchy tervezé sű t. A friss há zasok nyugodt
ná szú jukat a La Paisibk-bcn tö ltö tté k, majd visszaté rtek Ró má ba,
ahol egy szé p tizenké t szobá s tető té ri laká sba kö ltö ztek, amely nek
nagy terasza is volt, ahonnan gyö nyö rű kilá tá s nyı́lt az ö rö k vá rosra.

Audrey ké szen á llt arra, hogy igazi ró mai felesé ggé vá ltozzon, aki
teljes egé szé ben a csalá djá nak szenteli magá t. A legkevé sbé sem 1
á gy ott rá , hogy visszaté jen a ilm vilá gá ba, ahonnan pedig csak ú gy
zá poroztak rá ajobbná l jobb ajá nlatok, melyeket nagyon udvariasan
sorra 1 isszautası́-tott. „Nekem nem fontos, hogy ú jabb ilmekben
já tsszam jelentette ki azokban a napokban -, vé gü l is tizenké té ves
koromtó l kezdi e, amikor elkezdtem balettó rá kra já rni, megá llá s
né lkü l csak dolgoztam, amı́g be nem tö ltö ttem a harmincnyolcat.
Most pihenni szeretné k, ké ső n kelni, é s a iammal foglalkozni. Mié rt
ké ne most elkezdenem dolgozni, amikor felesé gü l mentem egy
emberhez, akit szeretek, é s akii é i szeretné m megosztani az
é letemet?”

258
Né gy hó nappal az eskü vő utá n Audrey ö rö mmel á llapı́totta meg, hogy
terhes, é s ú gy dö ntö tt, hogy nagyon vigyá z magá ra, nehogy' ú jra
elveté ljen. Terhessé gé nek utolsó tı́z heté t á gyhoz kö tve é lte, é s 1970.
feb-má r nyolcadiká n Lausanne-ban megszü lte má sodik
iú gyermeké t, aki a Luca Dotti nevet kapta. A szü lő k boldogok voltak,
Audrey ú gy erezte, hogy sikerü lt megvaló sı́tania az á lmá t, é s
gyarapı́tania a csaladjá t annak ellené re, hogy az orvosok az
elő zmé nyekre való tekintettel nem lá ttá k taná csosnak az ú jabb
terhessé g kihordá sá t, mé n ü gy ı́té lté k meg, hogy az igen veszé lyes
Audreyra né zt e. A szı́né sznő né há ny hó napra tissza-kö ltö zö tt a La
Paisible-be, hogy' felé pü ljö n a csá szá rmetszé s utá n, é s hogy az
ú jszü lö tt kisbabá nak szentelhesse minden idejé t. Fé lje, akit teljesen
lefoglalt a munká ja, Ró má ban maradt, é s hé tvé gé mé talá lkoztak.
Szé tvá lá suknak ezen első alkalmá val indultak ú tra a pletyká k arró l,
hogy Andrea milyen kicsapongó é jszakai é letet el Ró má ban,
mikö zben felesé ge visszavonul svá jci \idé ki udvarhá zá ba. A jó vá gá sú
orvos - aki legé nykorá ban igazi playboy hı́ré ben á llt - ká prá zatos
nő kkel mutatkozott, akik, mint á llı́totta, a kollé gá i voltak.

A soron kö vetkező é veket Audrey teljesen a gy ermekei nevelé sé nek
szentelte. Iskolá ba, ó vodá sba vitte ő ket, lecké t irt Seannal, fő zö tt
nekik, mesé t olvasott, mint minden má s anyuka a Ailá gon.
„Elé rkezett é letemben a vá lasztá s pillanata - mondta egy 1988
má rciusá ban ké szü lt imá já ban - vagy nem csiná lok tö bb ilmet, vagy
nem lá tom tö bbet a gy erekeimet. Kö nnyű volt vá lasztani, mert nagy
on hiá nyoztak. Mikor a nagy iam elkezdett iskolá ba já rni, má r nem
tudtam elvinni magammal a forgatá sokra, é s ettő l nagyon
szenvedtem, ú gyhogy a tová bbiakban visszautası́-tottam a felajá nlott
szerepeket. Visszavonultam, hogy otthon maradhassak a
gyerekeimmel. Nagyon boldog voltam. Nem egy edü l ü ldö gé ltem
otthonom falai kö zé zá rtan, a kö rmö met rá gva, ez a korszak má sró l
szó lt. Mint minden any a, é n is imá dom a gyerekeimet.”

1974 tá já n a Dotti csalá d é lete idillinek tű nt, legalá bbis kı́vü lrő l.
Audrey azonban kezdte ké nyelmetlenü l é rezni magá t Ró má ban, ahol
a paparazzik minden lé pé sé t kö vetté k, é s zaklattá k a gyerekeit.
Rá adá sul, nem é rezte magá t biztonsá gban, mivel Olaszorszá gban
akkoriban az erő szakos cselekmé nyek é s az emberrablá sok a
mindennapi é let velejá ró i voltak. Mikor a szı́né sznő megtudta, hogy
emberrabló k pisztollyal fenyegettek a fé ijé t, s foglyul akartá k ejteni,
elhatá rozta, hogy elkö ltö zik Ró má bó l a gyerekeivel. Seant, aki akkor

259
má r tizenné gy é ves t olt egy svá jci bentlaká sos iskolá ba ı́ratta,
Audrey pedig a kis Lucá val a La Paisible nyugalmá ba kö ltö zö tt, ahol
ú gy é rezte, biztonsá gban van. Azon a nyá ron a szı́né sznő negyvenö t
é vesen ú jra elveté lt, s ezzel vé glegesen szertefoszlott annak remé nye,
hogy lehet mé g gyermeke. Ezekben a nehé z idő kben Audrey het\
ennyolc é ves é desanyja, aki San Francisco é s Los Angeles kö zö tt
ingá zt a é lt, é s ö nké nteskent dolgozott a vietná mi veterá nok
segı́tő szolgá latá ban, odakö ltö zö tt hozzá a tolochenazi vissza-
tonultsagba. A kettejü k kapcsolata sosem tolt zö kkenő mentes, ami
nagy ré szben annak volt kö szö nhető , hogy Ella ké ptelen t olt
kimutatni az. é rzelmeit, aká rmennyire bü szke volt is a lá nyá ra.
Elvá lasztotta ő ket a bá ró nő á ltal mindig megő rzö tt felső bbrendű sé gi
é rzé s is, ami Audrey szá má ra nagyon zavaró tolt. Né zetelté ré seik
ellené re, a bá ró nő megosztotta lá nyá val é lete utolsó ti/ esztendejé t -
1984. augusztus 26-á n huny t cl - mint a La Paisible gazdasszony a.

Andrea Dottival tö rté nt há zassá gkö té se ó ta a szı́né sznő , ı́gé reté hez
hı́ven, nem lé pett szı́npadra vagy a kahierá k ele. Am amikor 1975
elejé n megkapta a Robin é s Marian cı́mű ilm forgató kö nyvé t,
vé lemé nye megvá ltozott. Nemcsak a tö rté net volt igen vonzó
szá má ra - az idő s Robin 1 lood kapcsolata Lady Marianná i, azzal az
asszonny al, akit egesz é leté n á t szeretett - hanem az a lehető sé g is,
hogy együ tt dolgozhat Sean Conneryvel, a iai á ltal bá lvá nyozott
szı́né sszel, aki James Bond szerepé ben ö rö kre belopta magá t a
gyerekek szı́vé be. Rá adá sul a ilmbeli lady Marian é rett
asszonykorban volt, mint Audrey Hepburn is, é s ebben a korban é lt
meg egy gyö nyö rű szerelmet. A szı́né sznő ezé rt a ilmé rt -melynek
kü lső jeleneteit Pamploná ban é s Navarrá ban forgattá k perzselő ny
á ri hő sé gben - egy cseppet sem megvetendő egymillió dollá ros ő sz-
szegű gá zsit kapott. A kritika ú jra az egekig magasztalta visszaté ré sé t
a ilmvá szonra kilenc é v kihagyá s utá n, é s az egyedi é s emlé kezetes
jelző kkel dicsé rté k alakı́tá sá t. Audrey ezzel a szerepé vel
kapcsolatban a kö vetkező t nyilatkozta: „Mint minden má s szı́né sznő
a vilá gon, é n is é vekig á lmodoztam arró l, hogy együ tt dolgozhatom
Sean Conneryvel, akinek vará zslatos a megjelené se, csodá latos a
szı́né szi já té ka, aki melegszı́vű , sokoldalú , é s mondjuk ki, rendkı́vü l
vonzó ember. Sikerü lt megvaló sı́tanom ezt az á lmot. Csak az a baj,
hogy' szerepem szerint apá ca voltam. Szerencsé re, mikor Robin
dicső sé ggel ö vezve visszaté rt a keresztes hadjá ratbó l, az apá cafá tyol
szinte teljesen á ttetsző vé vá lt.”

260
Audrey huszonné gy ilmet forgatott pá lyafutá sa sorá n, é s a kö zö nsé g
nem felejtette el. Mé g idő sebb korá ban is ő ké pviselte a szemü kben a
tö ké letes eleganciá t, a diszkré ció t é s a jó ı́zlé st. Am, amint az korá bbi
há zassá ga idejé n is bekö vetkezett, a szı́né sznő magá né lete
megkö zelı́tő leg sem v'olt olyan idillinek mondható , mint a karrienje,
hiá ba pró bá lta fenntartani a lá tszatot, első sorban a gyermekei
é rdeké ben. Audreynek nagy' fá jdalommal el kellett ismernie, hogy
ú jfent té vedett, é s a magá né leté ben nem sikerü l boldognak lennie.
Amint arró l Sean, a szı́né sznő ia egyszer nyilatkozta: „Mostohaapá m
nagyszerű pszichiá ter é s szó rakoztató tá rs, de ugyanakkor rossz
ember is volt. Nem tudott hű sé ges maradni. Szemé lye nem bizonyult
jó vá lasztá snak egy’ olyan felesé g szá má ra, aki megá llapodottsá gra
vá gyott.” S Andrea tú l messzire ment, szerető it felhı́vta mé g a
há zaspá r kö zö s ró mai laká sá ba is.

A má sodik fő ijé tő l való vá lá s jogi lé pé sei az 1980-as é v kö zepe tá já n
kezdő dtek. E miatt az ú jabb fá jdalmas szakı́tá s miatt Audreynek
vé gleg le kellett mondania arró l, hogy Luca szü leté se utá n mé g
kistestvé reknek adhat é letet. Né pszerű sé ge legmagasabb csú csá n
á ldozta fel a karrı́eijé t, s Ró má ba kö ltö zö tt, hogy kö zel lehessen
fő ijé hez. Tı́z é v utá n a há zaspá r tö rté nete vá lá ssal vé gző dö tt, é s
Audrey, ugyanú gy', mint Mel eseté ben, igy ekezett biztosı́tani, hogy'
Luca kapcsolata apjá val jó maradhasson. „Elveszı́teni egy bá bá t
nagyon szı́vbe markoló tapasztalat, de ugyanolyan rossz a vá lá s is. d
alá n ez a legszö rnyű bb tapasztalat, amelyet egy emberi lé ny
megé lhet” - jelentette ki Audrey. „Mindké t há zassá gomban minden
erő mmel azon voltam, hogy a gyerekeim kedvé ért, é s a há zassá g
irá nti tiszteletembő l fakadó an elviseljek mindent, ami emberileg
lehetsé ges. Az ember mindig remé nykedik, hogy ha elé ggé szereti a
má sikat, akkor minden jó ra fordul; de ez nem mindig tö rté nik ı́gy'.”

1980-ban, a vá lá si procedú ra kellő s kö zepé n Audrey Los Angelesbe
utazott, ahol a má r tizenkilenc é ves ia, Sean é lt, é s igy ekezett
megtalá lni a maga ú tjá t a ilmiparban. Ott tartó zkodá sa alatt Audrey
egy ré gi jó , bizalmas bará tnő jé né l, (Jö nnie Waldná l szá llt meg. S itt
tö rté nt, a há zigazda á ltal rendezett egyik fé ny es vacsorá n, ahová a
mozi vilá gá ba tartozó bará tok voltak hivatalosak, hogy Audrey
megismerkedett a holland szı́né sszel, Ró bert Woldersszcl. Kö zö s
szá rmazá sukon kı́\ ü l ö sz-szekö tö tte ő ket meg az is, hogy mindketten
megé lté k hazá juk ná ci megszá llá sá nak borzalmait, es
talá lkozá sukkor magá né leti nehé zsé gek-kel kü zdö ttek. Ró bert é pp

261
akkor \ eszi tette cl felesé gé t, a szé psé ges cs zseniá lisan jó
szı́né sznő t, Merte Oberont, aki huszonö t é n ei idő sebb volt ná la. Azon
a vacsorá n, mikor egy má s kö zt hollandul beszé lgethettek,
otthonosan é s nyugodtan osztottá k meg egymá ssal bá natukat es
fá jdalmas é lmé nyeiket.

Audrey é leté nek utolsó tı́z é vé ben megtalá lta az ideá lis tá rsat Robbic
- ahogy an ő nevezte szemé lyé ben. Bá r kapcsolatuk kitudó dá sa utá n
azonnal felreppentek a hı́rek egy lehetsé ges há zassá gró l, a pá r sosem
á llt anyakö nyvvezető elé . „Ez egy bará ti szerelem volt. Egyikü nk sem
tö rte a fejé t há zassá gon. Mindketten é letü nk nehé z é s szomorú
korszaká t é ltü k, de azonnal mé ly bará tsá g alakult ki kö zö ttü nk,
amely a kö lcsö nö s megé rté sen alapult” - nyilatkozta kettejü k
kapcsolatá ró l a szı́né sző . Mint azt Audrey nagyon jó l lá tta, ez nem
egy' Ró meó é s Jú lia tı́pusú szerelem volt, de a szı́né sznő é leté ben ez
volt a legmé lyebb é s legstabilabb kapcsolat, hiszen Robbie-ban vé gre
megtalá lta azt a szeretetet é s biztonsá got, amire egesz é leté ben t á g)
ott. Kö zö s otthonukat a vidé ki udvarhá zban, a La Paisible-bcn
rendezté k be, ahol ott é ltek velü k a kutyá k, ahol é lvezté k a kö rnyé kre
tett nagy sé tá kat, piacra já rtak, é s meghı́vtá k magukhoz a bará taikat,
akiknek tá rsasá gá ban sok boldog pillanatot tö ltö ttek. Mikor egy
alkalommal egy ú jsá gı́ró azt a ké rdé st tette fel Audrey nek, hogy- mily
ennek ké pzeli a szá má ra ideá lis meny orszá got, a szı́né sznő a
kö vetkező vá laszt adta: jXz é n meny orszá gom Ró bert, a iú k
(gyű lö lö m az elvá lá sokat), a kutyá k, egy jó ilm, egy inom é tel... ahol
mindez együ tt van. Amikor ez ı́gy együ tt van, olyankor té nyleg
nagyon boldog vagy ok.”

Miutá n elé rt pá ly afú tá sá nak csú csá ra, dolgozott a legjobb
rendező kkel es szı́né szekkel, s egy ideig ő volt a legjobban csodá lt nő
a vilá gon, Audrey I lepburn elé rkezett ahhoz a szerepé hez, amelyre a
legbü szké bb volt. „Mindig é les vá lasztó vonalat hú ztam a munká m é s
a magá né letem kö zé . Szı́né sznő nek lenni azt jelentette, hogy
dolgozom, de csak most, ennek a munká mnak a sorá n é rzem azt,
hogy mint ember is boldoggá tesz az, hogy a leggyengé bbeken, a
gyerekeken segı́thetek” - valotta meg az akkor hatvané ves szı́né sznő .
1988. má rciusá ban kinevezté k az UNI-CEF jó szolgá lati nagy
kö veté vé , amely munká já é rt é vente jelké pesen egy dollá r izeté st
kapott. A Sabrina é s ü t. Alom luxuskivitelben fő szereplő je arra
kı́vá nta felhaszná lni né pszerű sé gé t, hogy a vilá g legszegé nyebb gy
erekeit tá mogassa, segı́tse. A kö vetkező ö t é vben Audrey, a hivatalos

262
segı́tő posztjá ra kinevezett Robbie tá rsasá gá ban, tö bb mint hú sz
orszá got lá togatott meg vilá gszerte, é s kü lö nbö ző á llamelnö kö kkel é s
kormá nyfő kkel tá rgyalt. Az UNICEF ké pviseleté ben vé gzett munká t
ugyanolyan odaadá ssal é s fegyelemmel vé gezte, mint a
ilmforgatá sokat.

Addig a pillanatig, ameddig é desanyá m el nem lá togatott né há ny

há ború sú jtotta afrikai orszá gba, legszomorú bb emlé kei é desapja
elvesz-té se, é s a halva szü letett gy é rmé ké i voltak”- v á llott errő l
Sean. Senki nem ké szı́tette fel arra, hogy milyen szö rnyű lesz az a
hé tkö znapi való sá g, amellyel talá lkozni fog. Azok kö zö tt az orszá gok
kö zö tt, amelyeket meglá togatott, Szomá lia volt rá a legnagyobb
hatá ssal. A szı́né sznő , aki gyerekkorá ban megismerte az é hezé s é s a
nyomor drá má já t, egykori ö nmagá t lá tta viszont azokban az
alultá plá lt gyermekekben, akik ajkukon mosollyal kö zeledtek hozzá .
„Vé szes vé rszegé nysé gben szenvedtek, lé gzé si zavarral kü zdö ttek, a
vé gtagjaik ö dé má sak voltak. En ugyanebbe az á llapotba jutottam el,
mire a há ború vé get é rt I lollandiá ban” mondta mé ly együ tté rzé srő l
tanú skodó hangon. Szomá liá ban, a szö rnyű szá razsá g é s é hı́nsé g á ltal
sú jtott orszá gban a szı́né sznő ú gy é rezte, hogy eljutott a „pokol
torná cá ra”. A fé nyké pek, melyeken egy' vé gletekig lesová nyodott é s
tehetetlensé gtő l szenvedő Audrey I lepburn lá tható karjá nak egy'
esontvá zszerű en sová ny, talá n é pp halá ltusá já t vı́vó kisgyerekkel,
bejá rtá k a vilá gsajtó t. Ez volt az utolsó - é s szá má ra a legfontosabb -
kü ldeté s, melyet jó szolgá lati nagykö v é tké nt az UN1CEE
ké pviseleté ben vé grehajtott, mert a szı́né sznő szá má ra egy má sik
nagy on ké mé ny kü zdelem kö vetkezett, mely et a vastagbé lrá kkal
kellett vı́vnia.

Az Audrey arcá n tü krö ző dő fajdalom, mely a Szomá liá ban ké szü lt
ké peken latható , nemcsak annak a Dante poklá hoz hasonlatos
lá tvá nynak kö szö nhető , amely a Bay dhabai menekü lttá borban
fogadta, hanem a betegsé gé nek is, mely nek jelei má r akkor
mutatkoztak. Az UN1CEE kü ldeté s irá nti elkö telezettsé ge miatt
Audrey elhanyagolta az orvosi ellenő rző vizsgá latokat; elfeledkezett
sajá t magá ró l, hogy má sok fá jdalmá t hordozhassa. „1992-re
é desanyá m munká ja az UNICEE ké pviseleté ben nagyon kimerı́tő vé
vá lt. A hatá ridő napló ja kimerı́tő en zsú folt volt. Né há ny esetben,
mivel a repü lő jegy ek ingy enesek voltak, é desanyá mnak é s Robbie-
nak rengetegszer meg kellett á llniuk utazá suk vé gcé lja felé tartva egy
fejlő dő orszá g terü leté n. Ennek kö vetkezté ben aztá n, az utazá sok

263
meg hosszabbak lettek. Ezen kı́vü l ő mé g elő adá sokat is tartott,
első sorban arró l, amit lá tott, é s amit kiderı́tett, inteijú kat adott, é s
csatlakozott az l’NICEF adomá nygyű jtő kampá nyá hoz is. Ezt é vente
tö bbszö r is megtetté k. Mindö ssze né há ny hetet szá ntak arra, hogy
kipihenjé k az idő eltoló dá sokbó l adó dó fá radtsá got, s má ris ú jra
ú tnak indultak. Ez az ő rü lt ritmus, amelyet diktá lt magá nak, vé gü l
benyú jtotta a szá mlá t” - á llı́totta Sean é desanyja é letrajzá ban.

Amikor 1992 vé gé n Audreyt rosszindulatú daganattal megoperá ltak

a Los Angeles-i Cedars-Sinai Kó rhá zban, az orvosok lá ttá k, hogy a rá k
á tté tes, má r tová bbteijedt a gyomorra, é s nincs remé ny a
gyó gyulá sra. Sean egy' pillanatra sem mozdult el é desanyja á gy a
mellő l, s az orvosok vele kö zö lté k a rossz hı́rt, amit aztá n neki kellett
elmondania Audreynak. „ı́gy há t megmondtam neki, hogy' az orvosok
szerint nem lehet má r megoperá lni, annyira elő rehaladott
stá diumban van a betegsé ge. Elfordı́totta a tekinteté t, s csak annyit
mondott nyugodtan, hogy milyen ká r. Csak ennyit. Megfogtam a
kezé t, é s mé g soha olyan tehetetlennek nem é reztem magam, mint
akkor. Bizonyos é rtelemben, az t olt az a nap, amikor é desanyá m
meghalt. S ott maradtunk kerten abban a szobá ban, csak ü ldö gé ltü nk
tová bb nyugodtan, egymá s kezet fogva..."

Akkor Audrey megké rte Robbie-t é s a iait, hogy engedjé k meg, hogy
visszamenjen az otthoná ba. Ott akart meghalni a La Paisib/e-ben, a
vidé ki há zá ban, szeretteitő l kö rü lvé ve. svá jci otthonomban szeretné k
meghalni - mondta nekik -, szeretné m ú jra lá tni a hegyeket, meg
ahogyan a tű z é g a kandalló ban, együ tt lenni a iaimmal é s az é n
kedves Robertemmel.” Mielő tt vé gleg elhagyta t olna az Egyesü lt
Allamokat, Audrey mé g ö sszeszedte maradé k erejé t, é s Connie Wald
há zá ban elbú csú zott a tiszteleté re ö sszegyű lt hollywoodi bará toktó l.
Az 1992. december 9-é re szervezett bú csú ztató ra elment Gregory
Peck felesé gé vel Veronique-kal, s a rendező , Billy Wilder, aki egyszer
a szoká sos jó humorá val megvallotta, hogy' a Sabrina forgatá sá n
mindenki Audreyba volt szerelmes, mé g ő maga is. Csakhogy' neki,
mint mondta, az volt a problé má ja, hogy' á lmá ban mindig beszé lt, de
szerencsé re, a felesé gé t ugyanú gy hı́vtá k, mint á lmai asszonyá t,
Audreynak.

264
A csalá dnak nem volt kö nnyű dolga, amikor Audrey kı́vá nsá gá t, hogy
hazaté rhessen meghalni, teljesı́teni akarta, mert a lé gitá rsasagok
nem adtak ki jegyet beteg utasoknak. Az orvosok nem taná csoltak
szá má ra az utazá st, mert .Audrey á llapota oly an kritikus a olt, hogy
attó l teltek, nem é ri meg az utazá s vé gé t. Ennek ellené re \ á gy a
mé gis tel jesü lt, é s december 20-á n má r bé ké sen pihent a La PaisiHe-
ben. Bará tja, I lubert de Givenghy bé relt szá má ra egy magá ngé pet,
amelyet telerakott virá gokkal, hogy megkö nnyı́tse szá má ra a
Kaliforniá tó l Svá jcig tartó utazá st. Audrey-t, aki soha nem pazarolt,
aki sosem utazott első osztá lyon, mé lyen meghatotta ez a felté tlen
hű sé gt ő l tanú skodó bará ti gesztus. Mikor Scan elmondta neki, mirő l
van szó , szeme megtelt az ö rö m é s a há la kö nnyeivel. Megké rte a iá t,
hogy hı́vja fel Givenchyt, hogy megkö szö nhesse neki ezt az ajá ndé kot.
Bá r má r alig tudott beszelni, é s nagyon meghatott is volt, azt suttogta
a telefonkagyló ba: Oh, Huhert. ..je suis touché e annyira meg vagyok
ható dva), mire Givenchy azt vá laszolta: mindig is te vokai a
legfontosabb az feletemben.

Az a kará csony volt Audrey szá má ra, mint ő mondta, é lete legszebb
kará csonya, mert ott voltak kö rü lö tte azok, akiket a legjobban
szeretett. „Edesanyá m - emlé kezett vissza Sean - azt mondta, hogy ne

265
haragudjunk ezé rt a sorsra, mert ez ı́gy jó , hogy' a halá l az é let ré sze."
1993. januá r 20-á n Audrey Hepburn ugy anazzal az eleganciá val é s
inomsá ggal halt meg, ahogyan é lt. A sajá t szobá já ban hunyta le a
szemé t, a La Paisible-ben, mely elete utolsó harminc é vé ben az
otthoná ul szolgá lt. Ott voltak vele azok az emberek, akik é leté ben a
legfontosabbak voltak: a iai. Sean é s Luca, é s a pá ija, Robbie. A
szı́né sznő eltá vozott ebbő l a tilá gbó l é s á tlepett a halhatatlansá g
birodalmá ba. Hatvanhá rom é ves t olt ekkor. Amı́g eszmé leté né l volt,
folyton felidé ző dö tt elő tte az é hező Szomá liá i gyermekek arca. A
vilá gban lé tező é hı́nsé g nem hagyta nyugodni, é s nagyon sajná lta,
hogy nem ismerkedhetett meg a Dalai Lá má val, akit a vilá gon az
Istenhez legkö zelebb á lló lé nynek tartott. 1994-ben Sean Ferrer é s
Luca Dotti megalapı́tottá k az Audrey Hepburn Gyermek Alapı́tvá nyt,
hogy folytassá k é desanyjuk munká já t, é s segı́tsek a legnagyobb
szü ksé get szenvedő gyerekeket.

Audrey temeté se nem lehetett olyan meghitt szertartá s, mint

amilyennek a csalá d szerette volna. Tö bb tucat ú jsá gı́ró ,
kı́vá ncsiskodó é s a szı́né sznő rajongó i kö vetté k csendben a temeté si
menetet. Hollywood hercegnő je, ahogyan a sajtó nevezte, egy' egy
szerű sı́rban fekszikTolochenaz falucská já nak csö pp temető jé ben,
olyan hely en, ahonnan lá tszik a há za, a La Paisible, a szé psé ges
Leman-tó , s a há tté rben az Alpok csú csai. Audrey egy alkalommal ezt
mondta magá ró l: „Sokkal tö bbet kaptam az é lettő l, mintamirő l valaha
is á lmodtam. Nem voltak olyan nagy csaló dá sok benne, é s olyan
remé nysé gek sem, amelyek való ra ne vá ltak volna. Nem v á rtani
sokat, s é pp ezé rt é n vagyok a legkevé sbé megkeseredett nő , akit
csak ismerek."

266
Jackie Kennedy -
egy megsebzett nő

Az az é rzé sem, mintha kö ztulajdon vá lt volna belő lem.

Szö rnyű é rzé s harmincegyé vesen elő lé pni az ismeretlensé gbő l.

267
Azon a napfé nyes pé ntek reggelen, 1963. november 22-é nek
reggelé n Jackie Kennedy mé g nem tudta, milyen szö rnyű tragé dia

268
á rnya borul rá aznap a sorsá ra. Epphogy visszaté rt az Egyesü lt
Allamokba egy kellemes, Onassis jachtjá n tett fö ldkö zi-tengeri
sé tahajó ká zá s utá n, hogy elkı́-sé ije fé rjé t hivatalos ú tjá ra a texasi
Dallasba. Dé l kő iü l má r a lehajtható tetejű limuzin há tsó ü lé sé n ü lt
John Fitzgerald Kennedy mellett, é s a mosolygó pá r ü dvö zö lte a
kö szö nté sé re odasereglett tö meget. Pá r perccel ké ső bb az elnö k
lö vé sektő l talá lva felesé ge ö lé be hanyatlott. A meré nylettő l ké szü lt
drá mai ké pek bejá rtá k az egé sz vilá got. A fá jdalom é s tehetetlensé g
sú lya alatt megroppant Jackie vé res Chanel kosztü mé ben é ppen
abban a pillanatban lé pett be a tö rté nelembe. „Bob - mondta
só gorá nak é s bará tjá nak - é n nem hiszem, hogy ezt tú lé lem."
Legnagyobb vigasza ké t gyermeke volt, Caroline é s a kis John Jr.,
akiket anyaoroszlá n mó djá ra vé delmezett a sajtó zaklatá saival
szemben é s a csalá d hı́rnevé t bemocskoló botrá nyok ellené ben.

Jackie Kennedy harminchá rom é ves korá ban az Amerika ö zvegye”

titulus viselő je lett. Ez a francia szá rmazá sú , vonzó , mű velt,
ki inomult, sok nyelven beszé lő nő , aki utá lta a First Lady
megszó lı́tá st, mert megı́té lé se szerint ú gy hangzott, mintha egy
versenyló neve lett volna, sokkal tö bbet jelentett a XX. szá zadi
amerikai tá rsadalom szá má ra egy divatikonná l. Kedvessé ge é s
karizmá ja nagyban hozzá já rult ahhoz, hogy' a iatal John F. Kennedy
szená tor lett az 1960-as elnö kvá lasztá si kampá ny győ ztese Nixonnal
szemben. Az alatt a há rom é v alatt, amı́g fé lje tö ltő t-te be az Egyesü lt
Allamok elnö ki tisztsé gé t, Jackienek sikerü lt kivı́vnia az amerikai né p
tiszteleté t é s csodá latá t. Az alatt a legendá s ezer nap alatt ő x olt
Camelot „kirá lynő je”, ahogyan Kennedy kö xető i nevezté k
jelenlé té ben.

Jackie é s John Kennedy alakja tö bb mint egy é vtizeden keresztü l a

tö ké letes pá r ideá já nak megtestesü lé sé t jelentette: iatalok voltak é s
fotogé nek - bá r utá ltá k, amikor fé nyké pezté k ő ket -, ké t ragyogó
szemé lyisé g, ké t dinamikus ember, akikrő l sugá rzik, hogy az isten is
egymá snak teremtette ő ket, pedig kö zö s é letü k maga x olt a pokol.
Jackie csendben - é s olyan bé ketű rő mó don, hogy az mindenkit
meglepett - szeiwedte el só gornő i megveté sé t, tö bb veté lé st, amelyek
kö vetkezté ben sú lyos depresszió ba zuhant, é s annak gyö trelmé t,
hogy egy beteg emberrel kellett egy ü tt é lnie, aki az ő kedvé ért nem
mondott le nő ü gyeirő l é s a tová bbi hó dı́tá sokró l. Az Egy esü lt
Allamok irst lady'}c, az orszá g leghı́resebb é s legtö bbek á ltal utá nzott
asszonya való já ban egy komplexusokkal terhelt, magá nyos nő xolt,

269
akinek rettenetesen hiá nyzott, hogy szeressé k, s aki egyá ltalá n nem
ö rü lt annak, hogy a mé dia ú gy kezeli, mint egy hollywoodi sztá rt.
Egyesek ú gy lá ttá k, hogy frivol, zá rkó zott é s tö ré keny, má sok szerint
intelligens é s hatá rozott nő . Az a ké p, amelyet Jackie mutatott
magá ró l legalá bb annyira vá ltozó x olt, mint amennyire
ellentmondá sos. Eleanor Roosex elt a kö vetkező ké ppen nyilatkozott,
miutá n megismerkedett vele egy fogadá son: „Tö bb van benne, mint
amennyit a szemnek mutat.”

Aki győzelemre született

1931-ben Jacqueline fé nyké pe megjelent a gazdag new yorkiak

elegá ns nyaraló vá rosá nak, Long Islandnak a helyi lapjá ban, a The
East Hampton nexna ú jsá g tá rsadalmi hı́rek rovatá ban. A kislá ny, akit
má r akkor az „elbű vö lő gazdasszonyka” né vvel illettek, akkor
ü nnepelte má sodik szü leté snapjá t, é s a szü lei rendeztek szá má ra egy
nagy, hercegnő hö z mé ltó ü nnepsé get. Pó nilova há tá n ü lve elegá ns
amazonö ltö zé kben meglepő magabiztossá ggal pó zolt a fé nyké pé szek
elő tt. Edesanyja, Janet Lee megszá llottan tö rekedett rá , hogy
bejusson a New York-i felső tı́zezer kö reibe, ezé rt termé szetesen
meghı́vta az ú jsá gı́ró kat is a csalá di esemé nyre, hogy' megö rö kı́tsé k
kislá nya é leté nek olyan jeles esemé nyeit, mint a szü leté snapok, a
kutyaversenyek, a lovas bemutató k... minden szá mı́tá sba jö tt annak
é rdeké ben, hogy' a neve é s imá dott kislá nya megjelenhessen a
sajtó ban. Akkor mé g senki sem tudta elké pzelni, hogy' milyen
ragyogó pá lyá t fut majd be ez a komoly arcú , barna hajú , é lé nk é s
fé nyes tekintetű , kerek arcú , vastag cop-fü -jellegzetessé gek, melyek
é lete vé gé ig megmaradtak - kislá ny, aki vitatha-tatlanul a magazinok
borı́tó lapjá nak kirá lynő je lesz é vtizedeken keresztü l.

Jacqueline Lee Boinier Kennedy - ismertebb nevé n Jackie - a New

York á llambeli Southamptonban szü letett 1929. jú lius 28-á n.
Edesapja, John Bouvier III egy'jó ké pű é s ü gyes tő zsdealkusz volt a
Wall Streeten, akit inká bb szerelmi ü gyei é s e té ren tö rté nt tú lkapá sai
tettek hı́ressé a new yorki felső tı́zezer kö riben, mint az á ltala
megkö tö tt, busá s hasznot hozó ü zletek. A Bouvier-k egy szeré ny dé l-
franciaorszá gi csalá d leszá rmazottai voltak, de mindannnyian azt
á llı́tottá k, hogy francia arisztokrata kö rö kkel á llnak rokonsá gban,
ami lehető vé tette szá mukra, hogy gyorsan emelkedjenek a
tá rsadalmi ranglé trá n. A Bouvier-k arisztokrata szá rmazá sá nak
mesé je Jackie nagyapjá tó l, a kü lö nc John Vernou Bouvier Jr.-tő l

270
szá rmazik, aki kapitá nynak hı́vatta magá t. 1925-ben kiadott egy
kö nyvet Elő deink cı́mmel, amelyben minden arcpirulá st mellő zve
bizony itotta az arisztokrata leszá mlá zá st, é s a csalá dot a
Bonaparté khoz fű ző bará tsá ggal ké rkedett. A legenda aztá n a iai
kö zt ö rö klő dö tt, majd tová bb szá llt az unoká kra, s vé gü l minden
Bouvier, kö ztü k Jackie is, ú gy viselkedett, mintha ké k vé r folyna
ereikben. I livalkodó é letmó djuk, tö ké lyre csiszolt ı́zlé sü k, tá rsadalmi
kapcsolattartá suk, é s a ki inomultsá g, amelly el kö rü lvetté k magukat,
sokkal inká bb illett volna XVI. Lajos udvará hoz, mint a keleti part egy
ik szerencse ia befektető jé nek csalá djá hoz.

A Bouvier csalá d vagy ona való já ban azokbó l az okos

ingatlanbefekteté sekbő l szá rmazott, amelyekbe Jackie dé dnagyapja
tette a pé nzé t. Michel Bouvier egy vá llalkozó szellemű á cs volt, aki
egy napon partra szá llt Philadelphiá ban, ahol akkor má r jelentő s
lé tszá mú francia koló nia lé tezett. Kezdetben a letelepedé shez
Bonaparte Jó zsef, Spanyolorszá g szá mű zeté sben levő egykori kirá lya
nyú jtott neki segı́tsé get, aki gazdag é s befolyá sos ember volt, s
ellená llhatatlan vonzalmat é rzett a szé p kidolgozá sú bú torok irá nt.
1816 nyará n az i jú Michel elké szı́tett né há ny bú tordarabot
Bonaparte nyaranta haszná latos udvarhá zá ba, amely a Delaware
folyó partjá n á llt, Jerseyben, egy Point Breeze nexű telepü lé sen. ı́gy
lett az á cs Bouvicrbő l jeles é s keresett, mű vé szi mű bú torasztalos.
Idő vel megnyitotta sajá t mű helyé t, é s má sodik felesé gké nt elvett egy
szé p hö lgy et, egy francia nemes lá ny á t, aki egy sereg gyereket szü lt
neki, s vé gü l sikertilt jó kora vagyont felhalmoznia. Elete utolsó
harminc é vé -ben Michel egyre-má sra vá sá rolta az ingatlanokat,
mindig tö bb pé nzt keresett, szü letett mé g né gy gyermeke, kö ztü k egy
iú , akit John Vernounak nevezett. Epı́ttetett egy hatalmas
udvarhá zat, é s né pes csalá djá t elvitte egy euró pai ú tra, amelynek
sorá n megá lltak szü lő falujá ban, Pont-Saint-Espritben is, ahol nagy
tisztelettel fogadtá k.

Jackie é desanyja, Janet Lee, egy fontos banká r, s egyben tevé keny
New York-i ü zletember, James Lee lá nya volt. O é pı́ttette a vá ros
legelő kelő bb laká sainak né melyiké t, kö ztü k a tizenné gy szobá s
laká sokat a Park Avenue 740-es szá m alatt, amelyeket 1910-ben havi
2000 dollá ros hihetetlen á ron bé reltek tő lü k. A Lee csalá d eredete
Angliá ba é s ı́ror-szá gba nyú likvissza csakú gy, mint a Kennedyeké ,
akikkel ké ső bb lá nyuk ré vé n rokonsá gba kerü ltek. Ok is arra
tö rekedtek, mint minden má s ı́r csalá d leszá rmazottai, akik

271
megvagyonosodtak azó ta, hogy' az 1800-as é vek kö zepé n
nagyszü leik az Egy esü lt Allamokba é rkeztek: szerettek volna
bekerü lni a „ré gi amerikaiak”, vagyis az első gyarmatosı́tó k
leszá rmazottai alkotta felső bb tá rsadalmi osztá lyba.

Janet huszonegy é ves volt, amikor vilá gra hozta első leá ny gy
é rmé ké t Jacqueline-t. Ragyogó , vilá gi nő volt, ki inomult, ú ri ı́zlé ssel,
egy olyan nagy szem amazon, akit mé rhetetlen tá rsadalmi ambı́ció i
vezettek az oltá r elé Jack Bouvier, a jó csalá dbó l való é s gazdag
ö rö kö s oldalá n. Amikor az első szü lö tt vilá gra jö tt, a Jacqueline nevet
adtá k neki, mert nagyon hasonlı́tott apjá ra. Janet, aki kı́nosan ü gyelt
az etikett é s a tá rsadalmi konvenció k legpontosabb betartá sá ra, ké t
lá nyá t, Jackiet é s a ná la né gy ev\ el iatalabb Caroline-t ú gy' nevelte,
hogy' tartó zkodó , szemé rmes é s elegá ns hö lgy ekké vá ljanak. A
majdani Kennedy asszony mindenre kiteijedő , tö ké letes nevelé st
kapott, amely segı́tette abban, hogy inom, nagyvilá gi hö lgy vá ljé k
belő le. Jackie egy fé nyű ző é s kivá ltsá gos vilá gban nevelkedett, a Long
Island-i Lasatá ban talá lható hatalmas vidé ki udvarhá z, a Bouvier
csalá d ny á ri lakhelye é s a New York-i Park Avenue-n é pü lt laká s
kö zö tt. Bá r a kislá ny korá bó l megő rzö tt fé ny ké pek tanú sá ga alapjá n
ú gy tű nik, mintha egy gondtalanul boldog é s gazdag lá ny né zne
vissza rá nk a beá llı́tá sokró l, amint hatalmas dá n dogjá val, King
Pharral pó zol a Long Island-i elő kelő k szá má ra fenntartott klub
kertjé ben, vagy imá dott é desapja ö lé ben fé szkelő dik, vagy' lova,
Tá ncos há tá n ü l, Jackie gyerekkorá ra azonban rá nyomta bé lyegé t
szü leinek botrá ny okkal é s veszekedé sekkel teli viszony a.

Egy ideig a Bou\ier há zaspá r a nyilvá nossá g elő tt fenntartotta a

lá tszatot, de há zastá rsi viszonyuk maga volt a kı́nszenvedé s. Jackie
é desapja igazi playboy é letet é lt, szenvedé lyes já té kos volt, sokat
ivott, folyton a nő ket hajkurá szta, hatalmas ö sszegeket kö ltö tt el
gondolkodá s né lkü l, ha murit kellett rendezni, vagy meg akart
ajá ndé kozni egy-egy ú jonnan meghó dı́tott nő t. Gú nynevé t, a Black
Jacket azé rt kapta, mert gondosan ü gyelt rá , hogy bő re mindig
napbarnı́tott legyen. Megjelené se leginká bb egy' Clark Gabié tı́pusú
szı́vtipró ra emlé keztetett: barna haj, ké k szem, izmos testalkat,
vé kony bajusz é s pomá dé val há trasimı́tott haj. Janetnek esze á gá ban
sem volt eltitkolni lá nyai elő tt apjuk gyenge pontjait, rendre
beszá molt nekik az é pp soron levő botrá nyró l, é s a kislá nyok mindig
tanú i voltak az á llandó szü lő i veszekedé seknek. Az 1929-es nagy
Gazdasá gi Vilá gvá lsá g é s a New' York-i Tő zsde ö sszeomlá sa

272
kö vetkezté ben Bouvier ú r jelentő s any á gi vesztesé get kö ny vé lhetett
el. Janet addig tű rte fé lje hű tlenkedé seit, amı́g az biztosı́totta
szamá ra, hogy magas é letszı́nvonalon é ljen, de amikor Jack
elszegé nyedett, akkor hű tlensé g indoká val benyú jtotta ellene a
vá ló keresetet. Az 1940-cs é vek elejé n, huszonké t é v há zassá g utá n az
ú jsá gok nem győ ztek hı́rt adni a Bou\ icr há zaspá r vá lá sá nak
ré szleteirő l. Jackie szá má ra, aki akkor tizenegy é ves volt, ez hatalmas
csapá st jelentett, mert nagyon kö tő dö tt é desapjá hoz. O, akit arra
neveltek, hogy a ny ilvá nossá g elő tt sose mutassa ki é rzelmeit, s aki
hozzá szokott az egyre gyakoribbá vá ló anyai pofonokhoz, sajá t kis
vilá gá ba visszahú zó dva keresett menedé ket.

Jack Bouvier szá má ra nagyon fá jdalmas volt a lá nyaitó l való elvá lá s.
Imá dta a kislá nyokat, é s ezt minden adandó alkalommal ki is
mutatta, elhalmozta ő ket ajá ndé kokkal é s meglepeté sekkel. Bü szke
volt a ké t szé psé gre, é s szeretett nyilvá nossá g elő tt is megjelenni
velü k. Há rom lovat tartott a szá mukra, é s az egyik nagyá ruhá zban azt
vá sá rolhattak az ő szá mlá já ra, amit csak szemü k-szá juk megkı́vá nt.
Ezen kı́vü l olyan havi já radé kot biztosı́tott nekik, ami messze
felü lmú lta anyagi lehető sé geit.

Gy akran vitte ő ket a Bouvier-k szü lő i há zá ba, hogy ezzel
ellensú lyozza a Lee csalá d befolyá sá t. A lá nyok ú gy' nő ttek fel, hogy'
szirtikben ké t kü lö n helyen ő rizté k felmenő ik ké t csalá djá t. Jack
rendkı́vü l erő sen kö tő dö tt nagyobbik lá nyá hoz Jackie-hez, akit
való sá ggal imá dott. Caroline, akit mindenki csak Leenek hı́vott,
sosem verseny ezhetett nő vé ré vel az apai szereteté rt. Annyira ö ssze
voltak nő re, hogy hosszú é veken á t csak egyetlen lé nynek jutott hely
a kapcsolatukban, Jackie lová nak, Tá ncosnak. Apá m, a ló é s Jackie
együ tt, ezt a ké pet ő rzö m magamban azokbó l az é vekbő l. Van egy
kö nyvem is, amelyet a nő vé rem á llı́tott ö ssze szá munkra apá nk
halá la utá n, s az abban szereplő ö sszes nekü nk ı́rott levé l Jackie-hez
szó l” - vallotta egy alkalommal Lee.

Mikor Jackie kamasz lett, apja tová bbra is mindenki fü le hallatá ra
dicsé rte, hogy ő vilá gon a legszebb lá ny, é s a legkivá ló bb lovas, é s ha
valaki zavarta vagy megsé rtette a lá nyá t, arra erő szakos fellé pé ssel
vá laszolt. A iatal lá ny belepirult az apai bó kokba, de lelke mé lyé n
nagyon ö rü lt ennek az apai csodá latnak é s vé delmezé snek. Jack
Bouvier volt az, aki megtanı́totta a szé psé g szereteté re, a szereplé s
tudatossá gá ra, é s a kü lső sé gek megő rzé sé nek fontossá gá ra, amely

273
mű vé szetnek maga is mestere volt. Nyaranta, amikor tö bb ideje jutott
a lá nyaira, megtanı́totta ő ket arra is, hogyan kell elő kelő é n viselni a
ruhá kat, amint azt ő maga is tette. Lecké ket adott nekik
viselkedé stanbó l is, hogyan kell ú gy' viselkedniü k, hogy má sok
legyenek, mint a tö bbi nő . Ezek az atyai tanok pontosan rö gzü ltek
Jackie emlé kezeté ben: Alikor nyilvá nossá g elé lé psz lá nyom, é des
kincsem, akkor mindig ké pzeld magad egy' szı́npadra, ahol minden
tekintet rá d szegező dik. Soha ne hagyd, hogy má sok kitalá lhassá k,
mire gondolsz. Orizd meg a titkaidat magadnak. Lé gy titokzatos,
tá voli, mintha ott sem lenné l, ahol vagy, ı́gy talá ny maradsz, egy'
é leted vé gé ig vilá gı́tó fé nysugá r, szé psé gem, gyö nyö rű leá nyká m,
kirá lynő m, csillagom.”

A vá lá s utá n Jack Bouvier hé tvé gé mé lá togatta a lá nyait, é s elvitte
ő ket vá sá rolni az Otö dik Sugá rú t nagyá ruhá zaiba, vagy sé tá lni a
Central Parkba. A lá nyok szemé ben az apa, aki velü k mindig
viccesebben é s lazá bban viselkedett, mint szigorú exneje, á rtatlan
á ldozat volt. Jackie sosem bocsá totta meg é desanyjá nak, hogy elvá lt
tő le. Szemé re vetette Janetnek, hogy ő kezdemé nyezte a vá lá st, é s
ezé rt az ő hibá ja, hogy a nyugodt csalá di é let á lma szertefoszlott.
Janet ekö zben - első há zassá ga sikertelensé gé n elkeseredve, é s
tá rsadalmi rangjá t fenntartandó é pp azon igyekezett, hogy talá ljon
magá nak egy jó partit. ı́gy lett 1942. jú nius 21-é n harmadik felesé ge
a ná la tı́z é vvel idő sebb Hugh D. Auchincloss Jr-nak, aki milliomos,
banká r é s ü gyvé d volt egy szemé lyben é s tagja a tá rsadalmi elitnek,
amelyhez Jack Bouvier is tartozott. Az eskü vő utá n Jackie é desanyja
elhagyta New Yorkot, é s magá val vitte ké t lá nyá t is. Jackie szá má ra ez
nagyon nehé z idő szak volt. Má r nem talá lkozhatott olyan gyakran
é desapjá val, mint korá bban, é s hozzá kellett szoknia ahhoz, hogy egy
ú j csalá dban é l, amelyhez hozzá tartoznak mostohaapjá nak korá bbi
há zassá gbó l szü letett gyermekei is. Janet é s nagyszeiá ı́ fé rje
há zassá gá bó l pedig mé g ké t gyermek szü letett, Janet es Jamie.

Jackie ú j é lete mostohaapjá nak ké t hatalmas vidé ki villá ja kö zt

zajlott. Az egyik Merryvvood, egy mesé s, 18. szá zadi palota
Washington kö zelé ben, a má sik I lammersmith Farm, ami egy
hatalmas birtok volt, kilá tá ssal az ö bö lre, ahol a Keleti Part
legelő kelő bb nyaraló ibó l á lló telepü lé s. Nevvport elhely czkedett. A
kasté ly t á polt kertek vetté k kö rü l, melyeket ugyanaz a tá jé pı́té sz
tervezett, mint a Central Parkot. Jackie tizenhá rom é ves v olt, é s
egé sz nap csak olvasott, verseket ı́rt, rajzolt é s lovagolt, mely

274
kedvtelé sé t é desanyjá tó l ö rö kö lte. Ennek ellené re Jackie szá má ra
unalmas volt az é let é desanyja mellett, aki mindig hidegen é s tá vol-
sá gtartó an viselkedett vele, s akit a tá rsasá gi é leten kı́vü l ú gy tű nt,
hogy semmi nem é rdekel. Jackie Bouvier kisasszony kamaszkora
fé nyű ző é s kivá ltsá gos é let volt, amelyben azonban nagyon
magá nyosnak é rezte magá t, mint aki rosszkor van rossz hely en, s
hiá nyzott neki a szeretet é s a tö rő dé s. Szü lei Vá lá sá ig magabiztos é s
erő vel teli kislá ny volt, aki lovasversenyeket nyert, é s nem fé lt
semmitő l, de a vá lá s utá n fé lé nk é s befelé forduló gy erek lett belő le.
Tizenhá romé ves korá ig miss Chapin iskolá já ba já rt, aki „a New York-i
hö lgyek nevelé sé nek egyik oszlopa” volt. Miss Chapin iskolá ja abban
té rt el a má s gazdag csalá dok gyermekeit oktató inté zmé nyektő l,
hogy ná la a lá ny okat nemcsak arra ké szı́tetté k fel, hogy kitű nő
felesé gek é s há ziasszonyok legyenek, akik tö ké letes fogadá sban
ké pesek ré szesı́teni a vendé geket a fontos tá rsadalmi esemé nyek
alkalmá vak, hanem kitű nő oktatá st kaptak kü lö nbö ző tá rgy akbó l,
mint pé ldá ul tö rté nelembő l, latinbó l, kö lté szetbő l, mé rtanbó l é s
testnevelé sbő l is. 1944 szeptemberé ben, tizenö t é ves korá ban, Jackie
egy akkor nagyon divatos, miss Porté t á ltal vezetett bentlaká sos
inté zmé ny be kerü lt Connecticutba, s é lete kö vetkező há rom é vé t ott
tö ltö tte.

1947-ben Jackiet a fé nyű ző nevvporti Clambake klubban rendezett,

szá z meghı́vottat szá mlá ló bá l kereté ben bevezetté k a felnő tt
tá rsada-lomba. Ez alkalommal fehé r tü li ruhá t viselt, amely
fedetlenü l hagyta a \ á llá t, s hozzá hosszú , szaté n kesztyű t. Jackie
boldog volt, hogy első bá -lozó ké nt fel kellett hú znia az ilyen
alkalmakkor szoká sos fehé r kesztyű t, mert az legalá bb eltakarta
dohá nyzá stó l sá rga ujjait. Szenvedé ly es dohá ny ő ské nt halá la
napjá ig napi ké t doboz cigarettá t szı́vott el. A iatal lá ny ezú ttal sem
kerü lte el a sajtó igyelmé t, melynek ké pviselő i Az Ev
Első bá lozó jacı́mmel ajá ndé koztá k meg. „Ebben az é vben az
Első bá lozó k kirá lynő je cı́met Jacqueline Bouvier nyerte el. A barna
hajú lá ny klasszikus arcvoná sokkal rendelkezik, kirá lynő ké nt
viselkedik, s lé nye oly an inoman kidolgozott, mint egy drezdai
porcelá n. Kifejezé smó dja kedves é s intelligens. Jacqueline kisasszony
gyö ny ö rű , mint a tü ndé rmesé k hercegnő je, é s nem ismeri a sznob
szó jelenté sé t” - emelte ki egy ismertető jé ben Igor Cassini, a felső
tı́zezer kö reiben ismert ú jsá gı́ró , a hı́res divattervező , Oleg Cassini
testvé re. Azon a jeles napon Janet adott egy taná csot a lá nyá nak,
amelyet az sosem felejtett el: Anny it é rsz, amenny it a há zassá god.

275
Jackie az orszá g legelitebb inté zmé nyeiben tanult, é s tizennyolc é ves
korá ban felvetté k a hı́res nő i egyetemre a Vassarra, ahol a
kisasszonyok ugyanolyan magas szintű oktatá sban ré szesü ltek, mint
a hı́rneves, fé r iakat oktató egyetemek. Jackie fő ké nt a mű vé szetek, az
irodalom, a tö rté nelem é s a francia nyelv, ő sei nyelve teré n tű nt ki. A
hozzá hasonló tá rsadalmi á llá sú lá nyoktó l abban kü lö nbö zö tt, hogy
hatalmas mű veltsé ggel rendelkezett, mely lehető vé tette szá má ra,
hogy kö nnyedé n nyilatkozzon kü lö nbö ző té má kban, pé ldá ul a
ilozó ia, a tö rté nelem vagy a vallá s kapcsá n. Miutá n egy rö vid idő t
eltö ltö tt a Vassar College-ben - ahol tú lsá gosan zá rkó zottnak talá ltá k,
é s az é vfolyamtá rsnő i Borgia hercegnő nek hı́vtá k -, Jackie egy
ö sztö ndı́jjal Pá rizsba utazott, hogy' a Sorbonne-on folytassa
tanulmá nyait. Mint azt ké ső bb, má r é rett nő ké nt megá llapı́totta, az
volt é lete legboldogabb é ve. Eleté ben elő szö r szabadnak é rezte
magá t, tá vol szigorú é desanyjá tó l egy' olyan vá rosban, amely az első
pillanattó l fogva elbű vö lte. Igaz, hogy a há ború utá ni Pá rizsban
hiá nycikknek szá mı́tott nehá ny alapvető fontossá gú é lelmiszer - a
csaladja csomagban kü ldö tt neki cukrot é s ká vé t , s egy olyan
gró fnő né l lakott, akinek a há zá ban nem volt fű té s, es csak egy
fü rdő ká ddal rendelkezett, Jackienek nem hiá ny zott a fé ny ű zes. Bou\
ier kisasszony megmeri tkezett a t á ros gazdag irodalmi é leté ben. A
legjobb divattervező k bemutató ira já rt, meg operá ba es balettre,
megné zte a vá ros leghı́resebb mú zeumait, é s gy akori vendé g volt a
Szajna bal palijá n, a diá knegyed bohé m ká vé zó iban, ahová ı́ró k é s
mű vé szek já rtak. Vilá gosan lá tta, hogy valami é rdekes dolgot akar
csiná lni az é leté ben, s hogy nem elé gszik meg azzal, ha sikerü l tipikus
amerikai jó tá rsasá gbeli há ziasszonnyá vá lnia.

Mikor visszaté rt az Egyesü lt Allamokba, perfektü l beszé lt franciá ul é s

spanyolul. Mikö zben arra ké szü lt, hogy a George Washington
Egyetemen Washington DC-ben diplomá t szerezzen francia
irodalombó l, jelentkezett a nagy presztı́zsű amerikai folyó irat, a
Vogue á ltal egyetemistá k szá má ra tizenhatodik alkalommal
meghirdetett irodalmi versenyre. A verseny első helyezettjé nek dı́ja
egy egyé ves gyakorló i ö sztö ndı́j volt Pá rizsban a lap ottani
szerkesztő bizottsá gá ná l. Annak ellené re, hogy megnyerte a versenyt,
é s tö bb mint ezerké tszá z diá k kö zü l ő t vá lasztottá k ki, a szü lei vé gü l
meggyő zté k, hogy ne té ljen tissza Euró pá ba. Azzal é rveltek, hogy
nem elé ggé felké szü lt arra, hogy' egy ilyen magas ké pzettsé get
kı́vá nó helyet tö ltsö n be. Csaló dottsá gá t enyhı́tendő , a szü lő k
ajá ndé koztak neki egy' euró pai kö rutazá st hú ga, Lee tá rsasá gá ban.

276
Jackie dö ntö tt sorsa felő l. Az i jú intellektuell elé gedett volt a
tö ké letes kezdő elő tte á lló szerepé \rel.

A iatal hö lgy' a kö vetkező vá lasztá s elő tt á llt: az egy ik lehető sé g az,
hogy' fé ijhez megy' egy' olyan emberhez, aki lehető vé teszi szamá ra,
hogy' toy'á bbra is olyan magas é letszı́nvonalon é ljen, mint addig, y
agy elkezd dolgozni. Egy ideig az ú jsá gı́rá ssal kacé rkodott, é s vé gü l
mostohaapja -akit Hughdienek hı́vott - kapcsolatain keresztü l a
Washington Times-HeraldwA kezdett dolgozni, de mint azt ő maga
megvallotta az ú jsá g igazgató já nak, má r nem akart karriert csiná lni.
Bouvier kisasszony má r kislá nykorá ban is nagyon jó fogalmazó volt,
ké ső bb pedig vonzó dott az ú jsá gı́ró i szakma irá nt. Elő szö r
jelenté ktelen kis munkai voltak, a postá ra szalajtottá k meg ká y'é ért,
aztá n recepció s lett, s vé gü l kapott egy harmadrangú kis rovatot,
amelyben ismeretlen yvashingtoni emberekrő l kellett fotó kat
ké szı́teni, majd felszı́nes ké rdé sekkel ostromolni ő ket. A ké rdé sek
nem y'oltak é pp magasrö ptű ek, mondjuk egy magas nő tő l azt kellett
megtudakolni, hogy' hozzá menne-e egy alacsony fé r ihoz. Ennek
ellené re Jackie lelkesedé ssel vetette bele magá t ú j riporteri
szerepé be, é s bá r korá bban mé g sosem kezelt fé nyké pező gé pet, má r
az első napon olyan felvé telekkel té rt yissza a szerkesztő sé gbe,
amelyek kivı́ná k fő nö kei elismeré sé t. Ez a munka tette lehető vé
szá má ra, hogy' é leté ben elő szö r pé nzt keressen. Első izeté se, a heti
56,75 dollá r elé g volt arra, hogy egy' kis laká st bé reljen az akkor
divatos Georgetownban, a politikusok, mű y'é szek é s ú jsá gı́ró k
kö zkedvelt negyedé ben. Munká já nak kö szö nhető é n Jackie sok
politikussal ismerkedett meg, kö ztü k egy iatal é s jó ké pű szená torral,
John F. Kennedyvel.

1951 má jusá ban Jacqueline Bouvier é s John Kennedy, akit bará tai é s
csalá dtagjai Jacknek becé ztek, ö sszefutott egy vacsorá n egy' kö zö s
bará tjuk há zá ban. Való já ban a talá lkozá sukat a há zigazdá k, Charles
Barlett, a Chattanooga Times washingtoni tudó sı́tó ja, é s felesé ge
Martha, pontos ten e ké szı́tette elő . Attó l kezdve, hogy' Barlett ké t
é vvel korá bban megismerte Jackiet, foly ton azt a gondolatot forgatta
a fejeben, hogy bemutatja annak a fé r inek, aki szerinte az egyetlen
szá mba jö hető ember, aki mé ltó lehet egy olyan nő hö z, mint Jackie.
I£z a fé i* i pedig nem volt má s, mint a iatal demokrata parti
kongresszusi ké pviselő , John F. Kennedy. Bá r a vá rva vá rt szerelem
első lá tá sra nem kö v é tkezett be azon a vacsorá n, John, aki tizenké t
evvel idő sebb volt Jackie-ncl, nagyon meglepő dve á llapı́totta meg,

277
milyen mű velt, inom é s felké szü lt az ú jonnan megismert huszoné ves
hö lgy. Ezt az 1951. jú nius 7-i első talá lkozá st kö vető en Jackie é s I,ee
felszá llt a Queen Elisabeth nevna luxushajó fedé lzeté re, es elindult a
há romhetes euró pai kö rutazá sra, amely nek sorá n meglá togattá k
Angliá t, Franciaorszá got, Spanyolorszá got é s Olaszorszá got. A ké t
iatal csak egy ew el ké ső bb talá lkozott ú jra, s ezú ttal is Barietté k
há zá ban.

1952. má jus 8-a volt, Jackie az este tiszteleté re elegá ns tengerké k
kosztü mö t viselt, fekete magassarkú cipő t, é s egy brosst, amely et
any ai nagy anyjá tó l ö rö kö lt. A há ziasszony , Martha Barié rt á ltal
szerv ezett vacsorá k a v á ros leghı́resebb rendezvé nyei kö zé
tartoztak. Ott megfordult mindenfé le ember, jogá szok, mű vé szek,
ú jsá gı́ró k é s termé szetesen politikusok is. Jackie szá má ra ez jó
lehető sé gnek ı́gé rkezett, hogy é rdekes é s befoly á sos emberekkel
ismerkedhessen meg. A tö rté net ú gy szó l, hogy John F. Kennedy egy
Martinivel a kezé ben odalé pett hozza, é s az ö rü lö k, hogy ú jra lá tom
formulá val ü dvö zö lte. John Kennedy testvé re, Ted szerint ez
alkalommal az i jú politikus má r nemcsak egy szé p é s elegá ns, az
idő k homá lyá ba vesző francia ő sö kkel rendelkező iatal nő t lá tott, aki
riporterké nt kereste a kenyeré t, hanem egy é rtelmű en nagy' hatá st
tett rá a lá ny intelligenciá ja é s szé les mű veltsé ge. John nagy ra
é rté kelte, hogy’ az Egyesü lt Allamok legtekinté lyesebb egyetemeinek
egyiké n tanult, s hogy eltö ltö tt egy é vet a hı́res pá rizsi Sorbonne-on
is. Ahhoz ké tsé g nem fé rhetett, hogy Bouvier kisasszony' igen má s
volt, mint azok a lá nyok, akikkel John addig megismerkedett: tö bb
nyelven beszé lt, verseket olvasott, csak ú gy falta a kö nyveket, é s
é rdeklő dö tt a festé szet irá nt.

Ezen má sodik talá lkozá s utá n, a kö lcsö nö s é rdeklő dé s lá tszó lagos
meglé te ellené re a kapcsolat mé gis csak lassan alakult ki kö ztü k.
Annak az 1952-es é vnek a má sodik felé t John a szomszé dos
Massachusetts á llamban tö ltö tte, a szená tusi vá lasztá si kampá nyra
ké szü lve. Né ha talá lkozó t beszé ltek meg, elmentek vacsorá zni vagy
moziba, né ha pedig John testvé ré vel Bobbal, é s felesé gé vel Ethellel
talá lkoztak egy' bridzs vagy' egy Monopoly-já tszma erejé ig. Jackie
tisztá ban volt azzal, hogy a vonzó iatalember sokak á ltal igen
kı́vá natos partinak szá mı́t, de azzal is, hogy' csakis a politiká nak
szenteli minden idejé t, é s esze á gá ban sincs a testvé reihez hasonló an
megnő sü lni. Azt is tudta ró la, hogy mindig gyö nyö rű nő k, kö ztü k
ismert szı́né sznő k é s modellek tá rsasá gá ban mozog. Bouvier

278
kisasszony' ez alapjá n igen naivan azt felté telezte, hogy' John talá n
mé g nem talá lkozott olyan nő vel, aki megü ti azt a mé rcé t, hogy
felesé gké nt is szá mı́tá sba jö hessen.

Jackie Bouvier akkor má r eljegyzett menyasszonya volt egy'

tő zsdeü gy nő knek, John Husted Jr.-nek, akivel má r eskü vő jü k napjá t
is kitű zté k 1952 jú niusá ra. Mindazoná ltal, ismeretlen okok miatt -
bá r minden jel arra mutat, hogy, a hadmű velet há tteré ben Jackie
é desanyja á llt, aki a iatalembert nem tartotta elé g jó partinak a lá ny
a szá má ra - Jackie az euró pai kő rú tró l való visszaté ré sé t kö vető en
visszaadta vő legé nyé nek az eljegyzé si gyű rű t. Erzelmi kö tő dé s é s
kö telezettsé gek nem lé vé n, Bouvier kisasszony né há ny szó r a
Kennedy csalá d Hyannis Portban, a massachu-settsi part egyik
elő kelő nyaraló hely é n talá lható birtoká n tö ltö tte a hé tvé gé t.
Vonzalmat é rzett a iatal, magas, sző ke, sportos, nyı́ltszı́vű é s
jó kedé lyű i jú irá nt. Mert mi is tü krö ző dö tt ennek az i jú nak a
tekinteté ben? „Eletvidá msá g, vonzerő é s jó humor.” Rá adá sul
Johnnak volt stı́lusa é s rengeteg pé nze. Apjá nak, a befolyá sos Joe
Kennedynek a vagyoná t akkortá jt megkö zelı́tő leg 500 millió dollá rra
becsü lté k. 1926-tó l kezdve Joe Kennedy mind a kilenc ia szá má ra
egymillió dollá rt utalt ki, de tová bbra is ő volt az, aki a há tté rbő l
igazgatta a klá n hatalmas vagyoná t. Azé t a klá né t, amely nem sokkal
ké ső bb az orszá g legfontosabb politikai klá njá vá nő tte ki magá t.

Jackie é s John való já ban sokmindenben hasonlı́tottak egymá sra:

mindketten egyszerű bevá ndorló csalá dok leszá rmazottai voltak,
akik hajdaná n az ^amerikai á lom” igé zeté ben indultak ú tnak az ö reg
kontinensrő l. Mindketten fé nyű ző é s kivá ltsá gos kö rü lmé nyek kö zö tt
nő ttek fel, szü leik azonban szinte egyá ltalá n nem voltak jelen a
gyerekkorukban, é s nem sokat tö rő dtek velü k. John é s Jackie nagyon
jó l tudta, mi a fá jdalom, a magá ny é s a szü lő i szeretet né lkü li
gyerekkor. Amit azonban Jackie igazá bó l csodá lt Johnban, az a
bá torsá ga é s az embersé gessé ge \ olt. Mikor harmincné gy é vesen
megismerte, az i jú má r há ború s hő s volt, aki tragikus kö rü lmé nyek
kö zö t elveszı́tette ké t testvé ré t, é s egé szsé gü gy i problé má i miatt má r
tö bbszö r kö zel \ olt ahhoz, hogy bú csú t mondjon az é leté nek. é n
szememben egy magá nyos é s beteg srá c volt; amikor rá né zté l, az
jutott eszedbe ró la, hogy egy jó frizurá ra é s kiegyensú lyozott
tá plá lkozá sra volna szü ksé ge” - mondta ró la Jackie. Egé szsé ges é s
sportos kü lseje ellené re John F. Kennedy - aki harmadik é ve
ké pviselte Mas-sachusetts Allamot a Kongresszusban - beteg ember

279
volt. A há ború alatt sú lyos gerincsé rü lé seket szenvedett, amelyek
kö vetkezmé nyei mé g egy Harvardi egyetemi é vek sorá n szerzett
sportbalesettel is sú lyosbodtak. John szö rnyű fá jdalmakkal kü zdö tt,
tö bb sebé szi beavatkozá snak is alá vetette magá t, é s attó l fé lt, hogy
egyszercsak visszafordı́thatatlanul mozgá ské ptelenné vá lik.
Kü lö nbö ző betegsé geinek hosszú listá já hoz hozzá adó dott mé g az
Addison-kó rké nt ismé it betegsé g, a mellé kvese mű kö dé szavara, ami
lerombolja az immunrendszert, é s vé dtelenü l hagyja az embert egy
aká rmilyen á rtatlannak tű nő fertő zé ssel szemben is. Ha ehhez mé g
hozzá tesszü k, hogy mindig fá jt a gyomra, az egyik illé re rosz-szul
hallott, é s a szemé lyes szfé rá ba visszahú zó dva szemü veget hordott,
nem tarthatjuk furcsá nak, hogy' Jackie mié rt csodá lta a
munkabı́rá sá t.

John szemé ben Bouvier kisasszony, a kü lö nleges, mű velt, é s fü ggetlen
nő maga volt a kihı́vá s, amint azt egy bará tjá nak elmondta. Annak
ellené re azonban, hogy kapcsolatukat komolyan vette, az udvarlá s
rö vid idő szaká ban sem hagyott fel má s nő kkel folytatott viszonyaival.
A hű tlensé g nagyon elteijedt jellemvoná s volt a Kennedy klá n
kö ré ben, é s John, a csalá di hagyomá nyok szellemé ben, nem mondott
le a hó dı́tá sokró l az utá n sem, hogy Jackiet felesé gü l vette. A
menyasszony nem tudta, hogy a negyvenes é vek vé gé n a nagy
csá berő vel bı́ró John Kennedy hı́res mozicsillagoknak udvarolt,
kö ztü k Lana Tumemek, Joan Cravvfordnak é s Susan Hayvvardnak. A
leghosszabb hollywoodi kapcsolata Gene Tiemey szı́né sznő nevé hez
fű ző dik, aki akkor é ppen vá ló fé lben volt fé rjé tő l, Oleg Cassinitő l,
Jackie ké ső bbi hivatalos divattervező jé tő l.

A Bouvier kisasszonnyal való jegyessé g rö vid ideje alatt John

titokban fenntartotta egy má sik elragadó é s bá jos hö lgyhö z fű ző dő
viszonyá t, aki ugyanolyan idő s volt, mint jö vendő belije, csak ná la
sokkal hı́resebb é s kö zkedveltebb szemé lyisé g: a szı́né sznő , Audrey
Hepburn. Errő l é rtesü lü nk Christpher Andersen ı́ró é s a Kennedy
saga nagy szaké rtő je, Jackierő l é s Johnró l ı́rott é letrajzi kö nyvé bő l. A
szeiző vé lemé nye szerint John Kennedy azt gondolta, hogy Audrey a
tö ké letes nő , rendkı́vü l intelligens, mű velt, vidá m, de emellett nagyon
szexis is”. John é lvezte Audrey tá rsasá gá t, amikor Washingtonban
ö sszetalá lkoztak, de mivel a lá ny kü lfö ldi volt, nem a ró mai katolikus
felekezethez tartozott é s a ilm vilá gá ban dolgozott, nem talá ltatott
alkalmas felesé gnek. Joe, a pá triá rka sosem egyezett volna bele, hogy
ı́gé retes jö vő elő tt á lló ia a Sabrina cı́mű ilm fő szereplő jé t vegye

280
felesé gü l. Vé gü l John Jackie mellett dö ntö tt, ő volt az egyetlen, akirő l
ú gy gondolta, hogy ideá lis tá mogató ja lehet politikai pá lyafutá sá nak.
Ami Jackiet illeti, ő jó l tudta, hogy Johnbó l soha nem lesz ideá lis fé rj.
Egy kö zö s bará tjuk akkorra má r igyelmeztette nemcsak arra, hogy
John „nő fuggő ”, hanem arra az ellensé gessé gre is, amelly el a
Kennedy klá n nő tagjai fogadjá k majd az ő csalá dba é rkezé sé t. Jackie
azonban nem hagy ta magá t megfé lemlı́teni, é s mindezek ellené re
felesé gü l ment Johnhoz. Né há ny é letrajzı́ró szerint Jackie motivá ció ja
egyé rtelmű , elszé dı́tette a nagy Kennedy vagy on, é s az a lehető sé g,
hogy egy rendkı́vü l vonzó fé r i oldalá n fé nyű zé sben é s ké nyelemben
é lhet. Jackie é lete sorá n mindig olyan fé r iakhoz vonzó dott, akik
nagyon hasonlı́tottak imá dott é desapjá hoz: dominá ns, kö nnyed,
nemtö rő dö m é s erő s fé r iak, akik szemé ben a nő k szerepe csak
má sodlagos, de semmiké pp sem tö bb mintegy egyszerű tró feá é .

Érdekházasság

Jackie Bouxier kisasszony szá má ra nem volt kö nnyű hozzá szokni a
Kenned) klá n csalá di é leté nek meneté hez. John Fitzgerald Kennedy
egy Bostonban letelepedett, ı́r eredetű csalá dbó l szá rmazott.
Dé dapja, Patrick Kennedy, a 19. szá zad kö zepé n é rkezett tö bbezer
hon itá rsá val együ tt a szü lő hazá jukat, Irorszá got sú jtó é hı́nsé g elő l
menekü lve. A Kennedy ekre jellemző szı́vó ssá g, ü zleti é rzé k, é s a
nehé zsé geken tú l-emelkedé s t á gy a tette lehető vé a csalá d tagjai
szá má ra, hogy megkapaszkodjanak, é s gyarapodni kezdjenek, majd
ké ső bb az Egyesü lt Allamok tá rsadalmá nak gazdag é s befolyá sos
tagjaix'á vá ljanak. Joseph, vagy' Joe Kennedy, John é desapja
vá llalkozó szellemű ember volt, aki vagyoná t
ingatlanbefekteté seknek kö szö nhette. Amellett, hogy vonzo fé r i,
megrö gzö tt szoknyavadá sz é s nagyivó hı́ré ben á llt, ő volt az orszá g
egyik első ilmproducere é s alkohol nagykereskedő je is. Felesé gnek
egy' nagyon x á llá sos é s ö nfelá ldozó jellemű ı́r lá nytvá lasztott, Rose
Fitzgeraldot, aki kilenc gyermekkel ajá ndé kozta meg, é s szá zné gy
é vet é lt. A klá n matriarchá ja, aki mindig tudott fé lje hű tlenkedé seirő l,
beleé rtve, a szı́né sznő vel, Gló ria Sxvansonnal folytatott xiszonyá t is,
buzgó katolikus x olt. Boston legendá s polgá rmesteré nek
leá nygyermekeké nt a legjobb euró pai bentlaká sos iskolá kban tanult,
é s hatá rozott erő vel tartotta ké zben nagylé tszá mú csalá djá nak
irá nyı́tá sá t. Joe, aki Roosevelt elnö k idejé n az Egyesü lt Allamok
londoni nagykö veté nek tiszté t tö ltö tte be, minden remé nysé gé t első
szü lö tt iá ba helyezte, akit ugyanú gy, mint ő t, szinté n Joe-nak hı́vtak.

281
Am amikor Joe elesett a má sodik xilá ghá ború harcai-ban, testvé re,
John x'ette magá ra az apai á lmok megvaló sı́tá sá nak felelő ssé gé t, s
azon tú l ő dolgozott minden igyekezeté vel azon, hogy ne okozzon
csaló dá st a csalá dfő nek.

Amikor Jackie elkezdett a Kennedy csalá dhoz já rni, legnagyobb

tá mogató ja é ppen a klá n feje volt. Egyedü l Joe lá tta meg benne első
pillanattó l fogva azokat az eré nyeket é s hatalmas lehető sé geket,
amelyek szemé lyé ben rejlettek. Fia nagy szerű é s karizmatikus
politikus volt, aki azonban nem maradhatott agglegé ny. Szü ksé ge volt
egy megfelelő felesé gre - é s csalá dot kellett alapı́tania ha magasabbra
akart jutni a politikai ranglé trá n. Mikor megismerte Bouvier
kisasszonyt, ú gy gondolta, ő az ideá lis jelö lt a nagy feladatra:
katolikus volt, mint a Kennedyek, jó csalá dbó l szá rmazott, vonzó
kü lső vel é s kivá ló ké pessé gekkel rendelkezett. Rá adá sul kö nnyedé n
vá ltott angolbó l franciá ra, spanyolra vagy olaszra, mely nyelvek
mindegy iké t kivá ló an beszé lte, é s arisztokrata ő sei is voltak, amilyen
felmenő kkel a Kennedyek nem bü szké lkedhettek. A ravasz ö reg Joe
Kennedy volt az, aki arra biztatta Johnt, hogy lé pjen, é s ké rje
felesé gü l Jackict.

Igaz, hogy Joe-t rabul ejtette Bouvier kisasszony szemé ly isé gc, de
nem az egé sz csalá d volt ily cn jó vé lemé nnyel a lá nyró l. Jackie
csendes cs kö rü ltekintő viselkedé sé t só gornő i a gő g é s a
felső bbrendű sé g jeleké nt é rtelmezté k, ezé rt a szimpá tia legkisebb
jeié t sem mutattá k a jö vevé ny irá nt. Jö vendő anyó sa, Rosc ú gy talá lta,
hogy Jackie tú lsá gosan is fü ggetlen, ö ltö zkö dé se tú lontú l ki inomult,
é s a klasszikus hagyomá nyoknak sok esetben ellentmondó . Jackie
nem volt hajlandó mogyoró vajas é s eperlekvá ros szendvicseket enni
a piknikeken, ami pedig a legjellegzetesebb amerikai elő é telnek
szá mı́tott. Rose nem té rt magá hoz a meglepeté stő l, amikor a lá nyai
meghı́vtá k Jackie-t sé tahajó zni, ő pedig egy kis fonott kosá rban hozta
magá val a sajá t é telé t, má jpá sté tomot é s zö ldsé gtortá t, francia
sajtokat, é s egy ü veg kivá ló minő sé gű bort. Am idő vel Jackie-nek
sikerü lt megnyernie a klá n matriarká já t, é s mindent megtett, hogy
kettejü k viszonyá t javı́tsa. Má sok elő tt kedvesen belle-mé re-nek
szó lı́totta, de a há ta mö gö tt egyszerű en csak Dinoszaurosznak
nevezte.

Amikor Joe azt nyilatkozta a bará tainak, hogy mindanniyan

odavagyunk Jackie-é rt, akkor első sorban sajá t magá ra gondolt.

282
Való já ban nehé z lett volna a Kennedyektő l jobban kü lö nbö ző embert
talá lni, mint Jackie. O, aki a nyugalmat szerette, az olvasá s magá nyá t
é s a lovagló sé tá kat, egyszerre csak egy nagycsalá d kö zepé n talá lta
magá t, amely kü lö nö sen a lá zas aktivitá s teré n mutatkozott
kiemelkedő nek. Amikor a csalá d minden tagja ö sszegyű lt a birtokon,
egy' csodá latos, fehé r cé drusbó l é pü lt, tizenö t szobá s, tö bb szé les
terasszal is rendelkező , tengerparti há zban Hyannis Portban,
Bostontó l dé lre, senkinek nem volt egy perc nyugalma sem. Joseph
arra kö telezte a gyerekeit, vő it é s menyeit, hogy kü zdjenek meg
egymá ssal vagy a teniszpá lyá n, vagy amerikai futballban vagy'
vitorlá sversenyeken. A csalá dtagok kö zt tehá t é lé nken é lt a
versenyszellem, zajosak voltak é s mindenki folyton beszé lt. A há z
mindig tele volt vendé gekkel: kilenc Kennedy gyerek, é s a hozzá juk
tartozó felesé gek é s fé ljek, gyerekek, bará tok, a né pes szemé lyzet é s
egy sereg há ziá llat. Jacques Lowe, a Kennedy csalá d há zi fé nyké pé sze
egy alkalommal ú gy' nyilatkozott, hogy a Hyannis Port-i há z
„való sá gos ő rö ltek há za volt”.

Jackie, az elegá ns, visszafogott é s mű velt hö lgy' nehezen tudott
beilleszkedni ebbe a kö rnyezetbe. Nem hevitette a versenyszellem
sem, é s első pillá itó l fogva tudta, hogy ő nem lesz olyan, mint a
só gornő i. „Nem kı́vá nok á tvá ltozni egy kö lyö kké , aki felkapaszkodik a
fa tetejé re, é s onnan kiabá lja, hogy győ zni fogunk. Kacagjanak csak
nyugodtan a szoknyá imon meg a cipő imen, de az eszem az ugyanú gy
vá g, mint az ö vé k.” Annyi bizonyos, hogy egy etlen alkalommal
pró bá lt meg csatlakozni hozzá juk egy amerikai futballmeccs erejé ig,
amikor is ki icamı́totta a boká já t, amin bizonyos jelenlé vő k igen jó l
szó rakoztak.

1952 novemberé ben Johnt megvá lasztottá k Massachusetts

szená torá vá , miutá n megsemmisı́tő győ zelmet mé rt a Republiká nus
Pá rt egyik erő s emberé re, Henry Cabot Lodge-ra. Az ı́gé retes,
ú jdonsü lt szená tornak a gy ő zelem utá n egy kicsit tö bb ideje maradt,
amit meny asszonyá ra, Jackie Bouvicr-re szentelhetett. 1953. januá r
20-á n a pá r elő szö r jelent meg hivatalosan, az Eisenhovver elnö k
beiktatá sa alkalmá bó l rendezett bá lon. Ugy tű nt, hogy Johnnak vé gre
benő tt a feje lá gy a, mé g ha a magá né leté ben tová bbra sem vetett
vé get nő csá bá sz kalandjainak. Az első kö zö s, hivatalos megjelené st
kö vető en mindketten visszaté rtek a munká jukhoz, John a szená tusba,
Jackie pedig a Washington Times-Herald szerkesztő sé gé be.

283
Abban az idő szakban Jackie ké telkedett benne, hogy a jó ké pű
szená tor vonzó dik-e egy á ltalá n hozzá , hiszen kö nny en elé rhető
.bará tnő inek’ listá ja vé gtelenü l hosszú ra nyá ilt. Jackie má r kislá ny
korá ban is kisebbsé gi komplexusban szenvedett a kü lseje miatt, é s
azon kesergett, hogy mié n nem szü letett olyan szé pnek, mint a hú ga,
Lee. Sosem tetszett neki az, amilyen volt, testé t ú gy lá tta, mint
elő nytelen tulajdonsá gok ö sszessé gé t: kicsi mellek, nagy, fé r ias
kezek, mindig lerá gott kö rmö k - ezt rejtette el a hosszú kesztyű - é s
nagy lá b, melynek cipő mé rete 42-cs. Né há ny é vvel ké ső bb, má r
Kennedy felesé geké nt, a kishitű Jackie elhatá rozta magá t, é s
vá ltoztatott a megjelené sé n, s e v á ltoztatá s eredmé nyeké ppen ő lett
az Egyesü lt Allamok elnö ké nek mindenki á ltal csodá lt, elegá ns
fé lesé ge.

A vá rakozá si perió dus idejé n hú ga, az akkor hú szé ves Lee Bouvier
hozzá ment Michel Tcmplc Can icldhcz, egy az angol arisztokrá cia
kö reihez tartozó kiadó iá hoz. Nő vé re, Jackie tanú ké nt vett ré szt az
eskü vő n, mely et 1953. á prilis 18-á n tartottak a csalá d kasté lyá ban,
Merry vvood-ban. I^ee há zassá ga azonban azonnal vé get é rt, amint
az i jú felesé g felfedezte, hogy nagyszerű fé ljenek való sá gos anyagi
helyzete nem felel meg az elv á rt v agy elké pzelt szı́nvonalnak. Michel
a só gornő jé tő l ké rt taná csot arra né zve, hogyan szerezhetné vissza
felesé ge szerelmé t, de Jackie, aki mindig nagyon pragmatikus volt,
szá razon csak anny it felelt, hogy há zassá ga megmenté se é rdeké ben
egyetlen dolgot tehet, azt, hogy „v aló -ban pé nzt keres”. Kevé ssel
ké ső bb, Ia:e elé rte a Vatiká nban a há zassá g felbontá sá t azzal az
ü rü ggyel, hogy fé lje nem akar gyermeket, majd rekordidő n belü l ú jra
felesé gü l ment, ezú ttal egy lengyel herceghez, Stanislas Radziwilhez.

Ennek az é vnek a tavaszá n a Washington Times-Herald Londonba

kü ldte Jackiet, hogy tudó sı́tson II. Erzsé bet kirá lynő koroná zá si
ü nnepsé gé rő l, aki é desapja, VI. Gyö rgy kirá ly halá la utá n, huszonhat
é vesen lé pett Anglia tró njá ra. John mé g indulá s elő tt megké rte a
kezé t, de Jackie azt vá laszolta, hogy majd vé giggondolja a ké rdé st,
amı́g tá vol van. Jackie, amint azt egy bará tnő jé nek megy á llottá , fé lt
elveszteni a fü ggetlensé gé t, fé lt, hogy elnyelik a politika hullá mai, de
leginká bb attó l tartott, hogy bekerü l a Kennedy klá nba, amelynek
szabá lyai ı́gy kö telező en vonatkoznak majd rá is. Egy hé t eltelté vel
John, á ld olvasta a Jackie á ltal kü ldö tt tudó sı́tá sokat, rö vid tá viratot
kü ldö tt neki a kö vetkező szö veggel: Jó k a cikkek, de hiá nyzol. Jack."
Ugy' tű nt, hogy John nem akarta hagyni, hogy Jackie elfusson elő le, é s

284
nem vá rt y'á laszt az indulá s elő tt feltett ké rdé sre sem. Egyszerű en
kint vá rta a lá nyt a repté ren a beé rkező londoni já ratná l, kezé ben egy
Van Cleef &Arpels cé gné l vá sá rolt gyé má nt é s smaragdkö ves
eljegyzé si gyű rű vel, amelyet Jackie boldogan elfogadott ané lkü l, hogy
tudta volna, hogy gyű rű jé t jö y'endó apó sa, Joe vá lasztotta. Má snap
Bouvier kisasszony kilé pett a munkahelyé rő l, az ú jsá g
szerkesztő sé gé bő l, é s elbú csú zott kollegá itó l.

Ugy anazon é v jú lius 25-é n hivatalosan is bejelentetté k Jacqucline

Bouvier kisasszony é s John Fitzgerald Kennedy szená tor eljegyzé sé t.
Az eskü vő az Egyesü lt Allamok keleti palija ké t nagy é s jelentő s
csalá djá nak egy esü lé sé t jelentette. A Vbgue magazin, ahol elő szö r
jelent meg a szená tor i jú ará já nak fé nyké pe, ú gy beszé lt ró la, mint
egy meré sz, kü lö nleges szé psé grő l. Jú lius elejé n a Life Magaziné
hosszú riportot ké szı́tett az i jú szená torró l é s jegyesé rő l a csalá d
Hyannis Portban talá lható villá já ban, Cape Codban. A nevető s, laza
i jú pá r a lap borı́tó fé nyké pé n az ö bö l yizé t hası́tja yitorlá sá val. Az
amerikai kö zö nsé g fel igyelt erre a iatal pá rra, amely a kö vetkező tı́z
é v sorá n a vrilá g egyik leghı́resebb há zas-

285
pá ijá vá vá lt. Jackie é s John ezzel az interjú val kezdett azzá vá lni,
amivel ké ső bb szemé lyü ket azonosı́thatjuk, azaz mé diajelensé ggé .

Jú liusban, mikö zben Jackie, é desanyja Janet, é s anyó sa elmerü ltek az
eskü vő i elő ké szü letekben, Kennedy szená tornak elő re nem lá tott
okokbó l a Francia Rivié rá ra kellett utaznia. Ez a kiruccaná s a
ké jutazá s kategó riá ba tartozott, s azon titkos é s rendszeres utak
ré szé t ké pezte, melyek sorá n a szená tor é ppen aktuá lis szerető ivel
talá lkozott, ezú ttal a csodá latos, huszonegy é ves své d lá nnyal, Gunilla
von Posttal. Jackienek nem tetszett, hogy vő legé nye hirtelen csak ú gy

286
lelé p, de azt gondolta, hogy a fé r i idő vel majd vá ltoztat a
tiselkedé sé n. John tisszaté ré se utá n lebarnulva é s kipihenten ké t
hivatalos legé nybú csú n is ré szt vett, az egyiket apja szervezte, a
má sikat pedig Auchincloss ú r, Jackie nevelő apja. Ami Jackie apjá t,
Jack Bouviert illeti, ő labdá ba sem rú ghatott ezeknek a hatalmas
vagyonoknak az á rnyé ká ban, é s teljesen há tté rbe szorult a lá nya
é leté t meghatá rozó hatalmas esemé ny forgató kö nyvé ben.

1953. szeptember 12-é n, szombaton a newporti Saint Mary katolikus

templomá nak oltá ra elő tt John é s Jackie há zastá rsakká fogadtá k
egymá st nyolcszá z meghı́vott jelenlé té ben. Joe Kennedy a há tté rbő l
mozgatta az esemé nyek szá lait azzal a cé llal, hogy az eskü vő olyan
fé nyes tá rsadalmi ü nnepsé gké nt vonuljon be a kö ztudatba, amely
majd egyengeti iá nak a Fehé r Há z felé vezető ú tjá t. S mivel ezt
sikerrel hajtotta vé gre, a iatalok há zassá gkö té se való ban az é v
legfontosabb tá rsadalmi esemé nye lett nemcsak a jeles meghı́vottak
szá má t tekintve, hanem a fé nyű ző megrendezé snek kö szö nhető en is,
ami az euró pai kirá lyi eskü vő ké re emlé keztetett. Az esemé ny
mé diavisszhangja pedig leginká bb a ilmbemutató ké hoz hasonlı́tott -
tö bb hı́res hollywoodi sztá r meghı́vott jelenlé te is erő sı́tette ezt az
é rzé st -, mint egy politikus é s egy jó csalá dbó l való lá ny eskü vő jé rő l
tö rté nő tudó sı́tá shoz. A há zassá gkö té s má snapjá n az i jú pá rró l
ké szü lt ké pek megjelentek az Egyesü lt Allamok minden fontos
lapjá ban, beleé rtve a The New York Times-t is, melynek borı́tó já ra a
má sfé l mé ter magas eskü vő i torta felvá gá sá val foglalatoskodó John é s
Jackie ké pe kerü lt.

Jackie-t a nagykö zö nsé g mé g nem ismerte, de ennek ellené re

kö rü lbelü l há romezer ember verő dö tt ö ssze hirtelen a templom
kö rnyé ké n, hogy lá thassa az i jú pá rt. A rendő rsé gnek nagy erő kkel
kellett kivonulnia, hogy megfé kezze a tö meget, amely mindená ron
lá tni akarta a boldogsá gtó l ragyogó i jú menyasszonyt, aki
elefá ntcsontszı́nű tafotase-lyem-ruhá t viselt, melynek elké szı́té sé hez
ö tven mé ter anyagot haszná ltak fel, é s egy regi, inom csipké bő l
ké szü lt hosszú menyasszonyi fá tylat. Senki nem sejtette, milyen
szomorú sá g tö ltö tte el az i jú ará t, amikor é desanyja, Janet elmondta
neki, hogy imá dott apja nem tudja a kaijá n vezetni az oltá rig, mert a
hotelszobá já ban fekszik holt ré szegen. Ané lkü l, hogy a csaló dá s
legcseké lyebb jelet is mutatta volna, Jackie visszanyelte kö nnyeit, é s
hatá rozott lé ptekkel indult ú tjá ra a feher krizanté mokkal é s
ró zsaszı́nű kardvirá gokkal dı́szı́tett templomban nevelő apja kaijá n.

287
A sajtó á ltal az é v eskü vő jé nek titulá lt frigykö té s utá n kö vetkezett a I
lammersmith birtokon tartott fogadá s, amelyre kö zel má sfé l ezer
embert hı́vtak meg, akiket az i jú pá r á llva é s egyenké nt ü dvö zö lt
tö bb mint ké t ó rá n keresztü l. Pont olyan volt, mint egy koroná zá s,
á llı́totta igen lelkesen az egyik ré sztvevő . Ez alkalommal Jackie egy
gyö ngyszü rke Chanel-kosztü mö t viselt. John felesé gé nek adott jegy
ajá ndé ka egy tı́zezer dollá r é rté kű gyé má nt karkö tő volt. Az amerikai
ı́ró , Gore Vidal, Jackie é desanyjá nak egyik rokona ú gy vé lekedett,
hogy ez a legjobb 18. szá zadi hagyomá ny ok alapjá n ö sszeková csolt
frigy volt, amely kö lcsö nö -sen szolgá lja a fé lek é rdekeit. Mivel
nemcsak szerelmes levelek nem maradtak az utó korra - John nem
volt romantikus alkat, sosem irt szerelmes lev elet, é s nem kü ldö tt
virá gcsokrokat a felesé gé nek -, hanem egyetlen má s tı́pú sú levelezé s
darabjai sem, nehé z bá rmilyen megá llapı́tá st tennü nk arró l, hogy
mily en é rzé sek fű tö ttek az i jú pá rt.

Az Acapulcó ban tö ltö tt rö vid ná szutat kö vető en a Kennedy há zaspá r
kö zö s é leté nek első pá r hó napja a Hyannis Port-i há z é s a merryvv
oodi kasté ly kö zö tt ingá zva telt. Jackie minden erejé vel arra
tö rekedett, hogy kü lö n otthonba kö ltö zzenek, é s a Boston Globe-nak
adott interjú ban kevé ssel az eskü vő elő tt elmesé lte, hogy milyennek
ké pzeli á lmai otthoná t: Alig vá rom, hogy sajá t, kü lö n otthonunk
legyen, amelyet a sajá t ı́zlé sem szerint rendezhetek be, s ahol vé gre
kicsomagolhatom a ná szajá ndé kokat. Remé lem, hogy' sikerü l egy kis
há zat talá lnunk Georgetown-ban. Szeretné m, ha lenne egy' kis,
ké nyelmes csalá di fé szkü nk, amit é n rendezhetné k be, amihez
haszná lné k modern funkcioná lis é s antik bú torokat egyará nt.” Vé gü l
aztá n novemberben az iı́jú pá r egy georgetowni vö rö sté glá bó l é pü lt
há zat bé relt ki Georgetownban, abban a divatos negyedben, ahol
Jackie hajadonkorá ban é lt.

Há zassá guk első é vé ben Jackie alig lá tta a fé ijé t, akit teljesen lefoglalt
politikai karrieijé nek é pı́té se. Huszonné gy é vesen Jackie elé g
tapasztalatlan nő volt annak ellené re, hogy' sokat utazott, é s a
leghı́mevesebb egyetemeken tanult. Arra ugyanis senki sem
ké szı́tette fel, hogyan kell viselkednie egy az orszá g elnö ki tiszté t
betö lteni vá gyó , ambició zus szená tor felesé gé nek szerepé ben. Azzal
az elké pzelé ssel ment fé ijhez, hogy' ő lesz a tö ké letes felesé g, amint
azt naivan megvallotta egy ú jsá gı́ró nak: „Ebben az idő szakban az volt
az á lmom, hogy egyszerű , hé tkö znapi é letet é ljü nk, amelyben a fé ljem
mindennap hazaé r dé lutá n ö tre, munka utá n. Azt szerettem volna, ha

288
velü nk tö lti a hé tvé gé ket, velem, é s a szü letendő gyermekeinkkel.”
Jackie á lma azonban sohasem vá lt való ra.

Egyedü l tö ltö tte a hé tvé gé ket, é s aligha lehetett volna ké pes
megszervezni kis csalá djuk é leté t, hiszen minden elő re lá thatatlan
rendben kö vetkezett: ké ső é jszaká ba nyú ló vacsorá k, munkaebé dek,
é s Jackie, mint a szená tor felesé ge, szinté n ú gy' é rezte, hogy' ide-oda
rá ngatjá k, é s nem talá lta a helyé t. Hú sz é vvel iatalabb volt, mint fé lje
munkatá rsainak a felesé gei á ltalá ban. Ha né ha el is ment velü k
bridzsezni vagy ebé delni, nem volt kö zö s beszé dté má juk. Mindenki a
gyerekeirő l, meg az é des kis unoká kró l beszé lt. O pedig csak a kis
mostohatestvé ré rő l tudott beszé lni, aki akkor volt hat é ves. Jackie
utá lta a Kongresszusi ké pviselő felesé gekkel való beprogramozott
talá lká k mesterké ltsé gé t. Ez a hagyomá ny' Truman elnö k felesé gé tő l
ö rö klő dö tt á t Eisenhower elnö k felesé gé re, Jackie azonban nem
szenvedhette. Semmi kö ze nem volt ezekhez az asszonyokhoz...” -
kommentá lta a Washington Evening Star egyik ú jsá gı́ró ja.

Ennek ellené re Jackie teljes szı́wel-lé lekkel vetette bele magá t a

hű sé ges é s odaadó asszony ú j szerepé be. O, aki annyira utá lt volna
tipikus, unalmas há ziasszonnyá vá lni, az első pillanattó l fogva azzá
vá lt: „Egy kis rendszert vittem a teljesen zű rzavaros, ö sszevissza
é leté be. Amikor otthon é tkezett, mindig idő ben é s egé szsé get evett,
nemcsak olyasmit, amit szokott (szendvics, ká t é , sori, é s má r nem a
szivá rvá ny minden szilié t ké pviselő zoknikat hordott.” Jackie
gondoskodott John ruhatá rá ró l is, akinek az egyik lá ba majdnem ké t
centivel rö tidebb volt a má sikná l, é s nemcsak a nadrá gokat varratta
mé retre, hanem speciá lis cipő ket is ké szı́ttetett, hogy kevesebb
terhelé s é lje fé lje gyenge pontjá t, a gerincé t. John Fitzgerald Kennedy
ú j /oo^-já ban, mel) alkalmi, elegá ns es sportos volt egyszerre, egy
egé sz ú j generá ció lá tta tü krö ző dni magá t.

Mé g csak egy é v telt cl az á lomeskü vő ó ta, é s .1 ackie má r ingerlé keny
-nek é s idegesnek lá tszott. Tudott fcijc fé lrelé pé seirő l, aki abban az
idő ben egy kis legé nylaká st bé relt a May lower szá llodá ban, amely
arra szolgá lt, hogy a szerető kkel való talá lká it bonyolı́tsa, s
felesé gé vel alig talá lkozott. Jackie a kö rmé t rá gta, é s ké nyszeres
dohá nyos vá lt belő le, aki naponta ké t csomag cigarettá t elszı́vott. A
há zaspá r vitá i egyre gyakorib-bá vá ltak, é s Jackie ú gy pró bá lt
elé gté telt! enni a sorstó l a csaló dá soké rt, hogy egyre tö bb ruhá t
vá sá rolt magá nak, é s ú jra meg ú jra á trendezte a laká st. Való sá gos

289
vagyonokat té kozolt el sző nyegvá sá rlá sra é s 18. szá zadi francia
bú torokra, mert az volt a kedvenc stı́lusa. John botrá nyosan
magasnak tartotta a szá mlá kat, de mivel fé lt vitá ba szá llni Jackie-vel,
ezé rt elfogadta a helyzetet. Kivé teles ı́zlé ssel rendezte be a laká sukat,
nagy é rté kű festmé nyeket vá sá rolt, amelyeket sem fé lje sem pedig
annak munkatá rsai nem é rté keltek soha.

Jackie nemsoká ra rá é bredt, hogy az egyetlen mó dja annak, hogy
kö zel legy en a fé ijé hez az, ha ré szt t esz annak politikai karrieijé ben.
Jackie, aki sohasem szavazott, é s aki azidő tá jt nem mutatott nagy
é rdeklő dé st a politika vilá ga irá nt - csalá dja a republiká nus
hagyomá nyokat á polta -egy demokrata felesé ge volt, aki rá adá sul
elnö ki ambı́ció kat dé delgetett. Bá r az euró pai tö rté nelmet igen jó l
ismerte, ú gy é rezte, hogy lé vé n egy szená tor felesé ge, nagyobb
já rtassá gra kell szert tennie sajá t orszá ga tö rté nelmé nek terü leté n is.
Beiratkozott egy amerikai tö rté nelem kurzusra a Georgetovvni
Egyetem diplomata szaká n, kö zel a lakhelyü khö z. Mikor ez a hı́r
kitudó dott, né melyik szenzá ció hajhá sz lap a kö vetkező ké pp
kommentá lta: A szená tor felesé ge visszaü lt az iskolapadba...”
Bizonyos alkalmakkor elment a Szená tusba, hogy meghallgassa fé lje
beszé deit, é s hosszú ó rá kat tö ltö tt a Kongresszus kö nyvtá rá ban, ahol
fő leg a tö rté neti té má jú kö nyveket bú jta, vagy aktuá lis té má kró l
olvasott. John felesé ge tevé kenysé gei kö zü l azt é rté kelte a
legnagyobbra, hogy Jackie olyan hı́res francia ilozó fusok mű veinek
bekezdé seit fordı́totta le angolra, mint Voltaire vagy Rousseau, s ő
ezekbő l vett idé zetekkel tarkı́totta aztá n beszé deit.

Jackie-nek abban is nagy szerepe volt, hogy John tú lá radó
szemé lyisé gé t sikerü lt né mileg megrendszabá lyoznia, sokat javı́tott
fé lje szó noki teljesı́tmé nyé n, é s rá vette arra is fé ijé t, hogy
megvá ltoztassa jellegzetes orrhangú akcentusá t, mely
annyirajellemző Uj-Anglia lakosaira. Megtanı́totta Johnt arra, hogyan
kell lassabban beszé lni, é s gesztikulá lni, hogy ké zmozdulatokkal is
hangsú lyozza mondanivaló já nak fontosabb pontjait, John ugyanis
korá bban mindig zsebredugott ké zzel beszé lt a nyilvá nossá g elő tt.
Am a pá r é lete mindezek ellené re sem volt kö nnyű , s Jackie
panaszkodott: „Szinte minden hé tvé gé n egyedü l vagyok. Ez nem
normá lis dolog. A politika bizonyos é rtelemben a legnagyobb
ellensé gem volt, semmifé le csalá di é letet nem tett lehető vé ." Fé lje
tá vollé té hez hozzá adó dtak mé g az á llandó é s igen komoly
egé szsé gü gyi problé má k, amelyek á llandó rettegé sben tartottá k.

290
Azokban a hó napokban John egé szsé ge drá maian megromlott.
Gerincfá jdalmai annyira felerő sö dtek, hogy á llapotá n má r nem
javı́tott az sem, hogy kemé ny deszkaá gyon aludt, forró fü rdő ket vett,
é s alkalmanké nt fű ző t is haszná lt, a já rá shoz né ha má r mankó ra volt
szü ksé gé .

1954 októ beré ben Kennedy bevonult egy New York-i kó rhá zba, hogy
alá vesse magá t egy bonyolult é s nagyon kocká zatos mű té tnek. A
gerincfá jdalom, ami annyira gyö tö rte, azzal a veszé llyel fenyegetett,
hogy' egy-szercsak lebé nul, ha nem hajtjá k vé gre rajta ezt a sü rgő s
mű tetet. Az, hogy John Addison-kó rban is szenvedett, csak
kompliká lta a helyzetet. S amint attó l tartani lehetett, a mű tetet
kö vető en a beteg sú lyos hú gyú ti fertő zé st kapott, es kó má ba esett.
Fé lő volt, hogy Jackie huszonö t evesen ö zvegyen marad. Az or\ osok
kö zö lté k vele, hogy fé lje halá la bá rmely percben bekö vetkezhet, s
má r a New York-i bı́boros é rsek is bement a kó rhá zba, hogy feladja
neki az utolsó kenetet. John majdnem egy hó napon keresztü l lebegett
é let é s halá l kö zö tt, s kü zdö tt a megmaradá sé rt. Jackie viselkedé se
ebben a nehé z idő szakban mindenki szá má ra meglepő erő t é s
komolysá got sugá rzott. Annak ellené re, hogy John kó má ban volt,
verseket olvasott neki, é s fogta a kezé t, s amik<>r magá hoz té rt, nem
mozdult cl a betegá gy a mellő l. Mar akkor ny ilvá nvaló vá vá lt azok
szamara is, akik kritizá ltak, hogy Jackie lá tszó lagos tö ré keny sé gc
mö gö tt nagy on erő s akarat rejtő zi k.

Akik lá badozá sa idejé n meglá togattak a kó rhá zban Johnt, igen
meglepő dtek azon, hogy szobá já nak ajtajá t egy Marilyn Monroc-t
á brá zoló plaká t dı́szı́tette, mely en a szı́né sznő egy csö ppny i sortot
é s egy teher pó ló t viselt. John 1954 elejé n Bcvcrly 1 lillsben, egy
hollywoodi producer otthoná ban tartott fogadá son ismerkedett meg
a lenyű gö ző sző kesé ggel. Ugy tű nik, hogy John semmit nem tett
annak é rdeké ben, hogy elkendő zze, mennyire vonzó dik a
szı́né sznő hö z, aki akkor Joe Di Maggio felesé ge volt, é s megadta a
telefonszá má t a szená tornak, mert meg sem fordult a fejé ben, hogy
az fel is fogja hı́vni. Né há ny nappal kará csony elő tt Johnt kiengedté k
a kó rhá zbó l, é s a Kennedy klá n á tkö ltö zö tt a loridai Palm Beachen
talá lható birtoká ra, mert az ottani klı́ma jobban elő segı́tette iuk
felé pü lé sé t.

Ké t hó nappal az operá ció t kö vető en Johnt ú jra szö rnyű fá jdalmak
kezdté k kı́nozni. Az orvosok ú gy dö ntö ttek, hogy ú jabb mű té ti

291
beavatkozá s szü ksé ges, melyet egy' New York-i kó rhá zban fognak
vé grehajtani. 1955. februá r 15-é n a beteg ú jra a halá l mezsgy é jé n
já rt, de vé gü l a mé rleg az é let javá ra billent el. Fé lje lá badozá sá nak
hosszú idő szaká ban, amikor ké nyszerű en tá vol kellett maradnia a
Szená tus ü lé seitő l, Jackie vá llalta fé lje helyett a tá rsadalmi
kapcsolattartá s feladatait. Né lkü lö zhetetlenné tette magá t: felolvasta
neki az ú jsá gokat, tá jé koztatta az é ppen zajló legfontosabb
esemé nyekrő l, s mé g azt is megtanulta, hogyan kell kö té st cseré lni.
Ez volt az az idő szak, amikor Jackie meggyő zte, hogy' ú jon egy'
kö nyvet az orzsá g oly an politikai vezető irő l, akik bá rtan harcoltak
politikai meggyő ző dé sü k vé delmé ben. John hallgatott felesé ge
bá torı́tó szavá ra, s ennek eredmé nyeké ppen 1956. januá r 2-á n
megjelent a Pro iles in Courage (Bá trak arcké pe), mely nagy
kö zö nsé gsiker lett, é s igen magas eladott pé ldá nyt tudhatott
magá é nak, ső t elnyerte a Pulitzer-dı́ jat is az é letrajz kategó riá ban. A
mű sikeré hez rengeteg kritika is tá rsult. Sokan azt á llı́tottá k, hogy a
mű té t utá ni felé pü lő fé lben levő á llapotban John nem lehetett ké pes
rá , hogy megiija a teijedelmes é s jó l dokumentá lt kö nyvet. A
kö zvé lekedé s hangja azt suttogta, hogy' Jackie kiadta a mű
megı́rá sá nak feladatá t egy irodalmi rabszolgamunká t vá llaló
szemé lynek, s John csak a nevé t adta hozzá .

1955 má jusá ban egy' napbarnı́tott John Kennedy té rt vissza a
Szená tus ü lé stermé be, aki mankó val já rt, é s szö rnyű gerincfá jdalmait
az orvosok novocain injekció kkal csillapı́tottá k. Amint felé pü lt, esze
á gá ban sem volt, hogy' megkö szö nje felesé gé nek a nehé z idő kben
tő le kapott tá mogatá st é s odaadó segı́tsé get, ehelyett azonnal
visszaté rt szerető ihez. 1955 nyará n a Kennedy há zaspá r hé thetes
euró pai kö rutazá sra indult, melynek sorá n a pá pa, XII. Pius
magá naudenciá n fogadta ő ket. Mı́g John ú gy' inté zte, hogy' né há ny
nappal korá bban induljon, é s a programba belefé ljen mé g a své d
szerető jé vel, Gunilla von Posttal való talá lkozá s is, addig Jackie ú j
laká st keresett a csalá dnak. Vé gü l Antibes-ben talá lkoztak, s onnan
együ tt folytattá k az utazá st, melynek ú tvonala é rintette
Olaszorszá got, Lengyelorszá got é s Pá rizst. Johnnak ez volt az első
euró pai ú ija, melynek sorá n Jackie jelenlé te nem maradt é szrevé tlen.
Pá rizsban Jackie volt fé lje tolmá csa a fontos mé ltó sá gokkal folytatott
tá rgyalá sai sorá n. „Olyan elő kelő é n viselkedett, mint egy 18. szá zadi
udvarhö lgy. A fé r iak való sá ggal elolvadtak, ha csak hatalmas
szemeinek tekinteté t rá juk emelte. Az euró paiak nem voltak
é rzé ketlenek a vará zsá ra, ső t való já ban, azt hiszem, hogy sokkal

292
inká bb fogé konyak voltak rá , mint az amerikaiak.” Mondta errő l az
utazá sró l a pá rt kı́sé rő ú jsá gı́ró k egyike.

A Kennedy há zaspá r 1955. októ ber 11-é n té rtiissza Nev\ Yorkba,
ahol megvá sá rolt egy szé p, tö rté nelmi é pü letet uszodá i d, hatalmas
istá lló kkal a virginiai Merryivood kö zelé ben. Jackie egy tá gas é s
nyugodt otthonró l á lmodott, ahol majd bő i ü lhet a csalá d, ı́gy esett a
vá lasztá sa a I lickory Hill nevű birtokra. Eletrajzı́ró ja, Christopher
szerint, né há ny nappal az utá n, hogy a pá r bekö ltö zö tt az ú j há zba, a
há romhó napos terhes Jackie spontá n elveté lt, amirő l nem adott hirt a
sajtó . 1956 januá ijá ban Jackie ismé t terhes volt, s bá r ez a hı́r ú j
remé nyekkel tö ltö tte el a há zaspá rt, Jackie szá má ra az az esztendő
nagyon nehé znek bizonyult. John soha nem volt otthon. lá gyré szt a
kö nyvé t né pszerű sı́tve elő adá sokat tartott é s inteijú kat adott szerte
az orszá gban, má sré szt pedig arra ké szü lt, hogy a Demokrata Pá rt
jelö ltjeké nt megmé rettesse magá t a soron kö vetkező
elnö kvá lasztá skor. Jackiet elszomorı́totta fé lje gyakori tá vollé te, de
ö rü lt, hogy nemsoká ra megszü letik első gyermekü k, s nagy
energiá val kezdett neki a Hickory Hill-i udvarhá z berendezé sé nek, s e
munka sorá n kü lö nö sen nagy igyelmet szentelt a gyerekszobá nak.
Ez idő alatt John a May- lower Hotel 812-es lakosztá lyá t bé relte, ahol
egyre-má sra nagy ö sszejö veteleket rendezett a bará tainak, é s itt
adott talá lká t a szerető inek is.

Nyolchó napos terhesen minden orvosi taná cs ellené re Jackie ré szt
vett a Demokrata Pá rt chicagó i nagygyű lé sé n. John lá nytestvé rei é s
só -

gornő i ké né k, hogy menjen el ő is, mert vé lemé nyü k szerint jelenlé te
fontos volt ezen a nagygyű lé sen, ezé rt aztá n Jackie igent mondott,
nem szá molva azzal, milyen kimerı́tő egy ilyen hirtelen jö tt utazá s. A
Chicagó ba siető Jackie szá má ra hatalmas csaló dá s volt, hogy' ott
tartó zkodá sá nak egy hete alatt alig tudott pá r szó t vá ltani a fő ijé vel.
O só gornő je, Eunice há zá ban szá llt meg, mikö zben John a Conrad
Hilton Hotelben foglalt szobá ban. Kennedynek azonban felesé ge
tá mogatá sa ellené re sem sikerü lt megszereznie az annyira á hı́tott
demokrata pá rti jelö ltsé get. Eleté ben elő szö r legyő zö ttnek é rezte
magá t, ami kemé ny csapá st jelentett egy' győ zelemhez szokott ember

293
szá má ra. Mikor má snap a há zaspá r visszautazott New Yorkba, Jackie,
akinek má r csak há rom hete volt há tra a szü lé sig, visszavonult a
csalá d Hammersmith Fann-i birtoká ra. Elő rehaladott terhessé ge
miatt nagyon é rzé keny lelkiá llapotban volt, é s megké rte a fé ijé t, hogy
kı́sé rje el, s legyen vele. Fé lje azonban elő szö r is a szü leit kı́vá nta
meglá togatni, akik a Francia Rivié rá n nyaraltak, majd vitorlá st bé relt,
é s egy hé tig hajó zott a Fö ldkö zi-tengeren.

Augusztus 23-á n Jackie sajá t kiá ltá sá ra é bredt, é s arra, hogy szö rnyű
fá jdalmai vannak. Edesanyja, Janet, akit aggasztott a lá nya á llapota,
bekı́sé rte a newporti kó rhá zba, ahol sü rgő ssé ggel befektetté k. Há rom
hé ttel a kiı́rt idő pont elő tt Jackie erő sen vé rezni kezdett, s az orvosok
a csá szá rmetszé s mellett dö ntö ttek, hogy megmentsé k a baba é leté t.
A kislá ny, akinek az Arabella nevet szá ntá k, halva szü letett, s né há ny
ó rá n keresztü l az anya é lete is veszé lyben forgott. Mikor felé bredt az
altatá sbó l, é s kinyitotta a szemé t, Bob, John testvé re kö zö lte vele a
rossz hı́rt. John Kennedyvel kö tö tt há zassá ga idejé n Jackie nagy
tá masza é s vigasztaló ja Bob volt fé lje tá vollé tei idejé n.

John é pp a nyı́lt tengeren vitorlá zott ö ccsé vel é s egy’ kö zö s
bará tnő jü kkel, ott é rtesü lt a tö rté ntekrő l. Nem lá thatta tehá t a
Washington Post cı́mlapjá t, melynek szalagcı́me a kö vetkező t kö zö lte
az olvasó kkal: „Kennedy szená tor a Fö ldkö zi-tengeren vitorlá zik, s
ı́gy mé g nem tudja, hogy felesé ge halott gyermeket szü lt.” I lá tom
nappal kislá nyuk halá la utá n John hazatelefoná lt, é s Jackie elmondta
neki, hogy mi tö rté nt. Miutá n telefonon beszé lt a felesé gé vel, aki
nagyon ö sszetö rt lelkiá llapotban volt, mé g ké t napnak kellett eltelnie
ahhoz, hogy hazaé ljen. Jackie megint csak ú gy é rezte, hogy fé lje
becsapta, é s nem volt mellette, amikor neki szü ksé ge lett volna rá . A
má sodik baba elveszté se utá n a há zaspá r fejé ben megfordult a
gondolat, hogy talá n nem is lehet gyerekü k. Jackie há ta mö gö tt a
Kennedy há z asszonyai egyeté rtő é n megá llapı́tottá k, hogy Bouvier
kisasszony olyan gyenge testalkatú , hogy az anyasá gra alighannem
teljesen alkalmatlan. Jackie szá má ra mé g há tra volt egy fá jdalmas
pró baté tel, ugyanis pá r nappal az ő csá szá rmetszé se, é s gyermeke
halá la utá n só gornő je, Patrı́cia Kennedy gyö nyö rű kislá ny nak adott
é letet, né há ny hé ttel ké ső bb pedig Ethel, Bob felesé ge megszü lte a
há zaspá r ö tö dik gyermeké t. Jackie a baba elveszté se utá n nem akart
visszaté rni I lickory I lill-i otthoná ba, ahol akiá ltó an ü res
gyerekszoba vá rta. Eladtá k a há zat Bobbynak é s Ethclnek, akiknek

294
tizenegy gyermekü k szü letett, ő k pedig ú jra laká st bé reltek
Gcorgctownban.

Né gy é v boldogtalan há zassá g utá n, é s azzal a fejé be fé szkelő dö n
gondolattal, hogy nem ké pes ep, egé szsé ges gyermeknek é letet adni,
Jackie ö nmagá ba zá rkozott. Egy idő re el akart tá volodni a fé rjé tő l, é s
nevelő apja I lammersmith Earm-i birtoka é s New York kö zö tt ingá zva
tö ltö tte napjait, mig John Washingtonban maradt. Ez volt az első
alkalom, hogy a sajtó megszellő ztette a pá r vá lá sá nak lehető sé gé t. A
Time magazin szerint ez volt az a pillanat, amikor Joe Kennedy, ia
fé ny es politikai pá lyafutá sá t veszé lyben é rezve, egy millió dollá rt
ajá nlott fel Jackienek azé rt cseré be, ha kibé kü l Johnnal. Nem tudjuk,
hogy Kennedy asszony vé gü l megkapta-e ezt az ö sszeget, de annyi
bizonyos, hogy a csaló dott é s becsapott felesé g hazaté rt otthoná ba,
é s megpró bá lta megmenten i há zassá gá t.

Annak a Jackie szá má ra szö rnyű é vnek a vé gé n John bejelentette
csalá djá nak, hogy attó l a pillanattó l fogva minden erejé t arra
ö sszpontosı́t-

ja, hogy sikerü ljö n megnyernie a soron kö vetkező vá lasztá sokat, é s
elfoglalja az Egyesü lt Allamok elnö ki szé ké t. 1957 má rciusá ban
Jackie ismé t teherben volt, é s a jó hı́rtő l felvillanyozva ú jra elé g erő t
é rzett magá ban ahhoz, hogy ismé t há zat vá sá roljon, é s berendezze.
Kevé ssel kará csony elő tt a Kennedy csalá d bekö ltö zö tt egy elegá ns,
napfé nyes, vö rö s té glá bó l é pü lt vá rosi palotá ba, az N utca 3307-be,
Georgetownban. Egy' hı́res New York-i belső é pı́té sz segı́tsé gé vel
Jackie inom ı́zlé ssel - XV. Lajos é s XVI. Lajos korabeli bú torokkal,
melyek a kedvencei voltak - berendezett, é s mindenekelő tt igen
bará tsá gos otthonná vá ltoztatta ú j lakhelyé t. Ezú ttal Jackie
igyelembe vette a fé lje foglalkozá sá bó l eredő igé nyeket is, é s ú gy'
alakı́totta ki otthonukat, hogy az ké nyelmes legyen neki é s
munkatá rsainak is. „Szü ksé g van nagy' é s igen ké nyelmes fotelekre,
é s asztalokra, ahová a politikusok letehetik a papı́ijaikat, a
ká vé scsé szé jü ket, é s a hamutaró jukat. S ami a legfontosabb, nem
szeretné k olyan há zat, ahol lé pten-nyomon arra kell igyelmeztetni a
gyerekeket, hogy „ne ny'ú lj hozzá !” - lá tta el irá nyelvekkel a belső
é pı́té szt. Jackie szá má ra ez volt é lete első otthona, amelyet való ban a
magá é nak é rzett.

295
Am Kennedy asszony nemcsak a lakberendezé sre kö ltö tt csillagá szati
ö sszegeket, hanem ugyanezt tette az ö ltö zkö dé s teré n is. John
politikai ellenfelei „Kennedy asszony té kozló é letmó djá bó l”
ková csoltak maguknak tő ké t a fé lj rová sá ra. Mikor egy ú jsá gı́ró egy
alkalommal megké rdezte Jackie-t, aki akkor má r az orszá g első
hö lgye volt, hogy igaz-e az az á llı́tá s - é s igaz volt -, miszerint abban
az é vben csak ruhá ra 30 000 dollá rt kö ltö tt, ő , ané lkü l, hogy arcizma
rá ndult volna, azt vá laszolta: „Ennyi pé nzt lehetetlen ruhá ra kö lteni,
hacsak nem coboly pré mbő l van mé g az alsó nemű m is!” A való sá gban
azonban John gyakran dü hrohamot kapott, amikor szeszé lyes
felesé ge vá sá rlá sai utá n megé rkeztek a szá mlá k. Jackie azonban azzal
indokolta a kiadá sokat, hogy elegá nsan kell ö ltö zkö dnie, ha nem
akarja szé gyenbe hozni a fé rjé t. „Te mint politikus, megszé gyenü lve
é rezné d magad, ha egy fé nyké pen valami ré gi ruhá ban lá tná l viszont
engem. Mindenki azt mondaná , hogy a felesé ged egy kö zö nsé ges,
hé tkö znapi nő , é s senki sem szavazna rá d.” John pedig soha nem
mondott ellent a felesé gé nek, mert talá n a szı́ve mé lyé n bű ntudatot
é rzett amiatt, hogy soha nincs vele, de mé g mellette se, é s mindig
megcsalja.

Egy nappal huszonnyolcadik szü leté snapja elő tt Jackie-vel telefonon

kö zö lté k é desapja halá lhı́ré t. Jack Bouvier New Yorkban halt meg
má jrá kban, é s Jackie mé g csak el sem tudott bú csú zni tő le. Egy ó rá val
azelő tt halt meg, hogy Jackie odaé rt a kó rhá zhoz, ahová apjá t
bevitté k. Jackie akkor má r egy é ve nem talá lkozott vele, é s bű ntudat
gyö tö rte, hogy erre nem szá nt idő t, é s hagy ta, hogy apja egyedü l
haljon meg egy hideg kó rhá zi szobá ban. Az á poló nő , aki mellette volt
az utolsó percekben, elmondta Jackic-nek, hogy mielő tt az apja
ö rö kre lehuny ta \ olna a szemé t, az ő nevé t suttogta cl. Edesapja
halá la olyan mé ly fá jdalommal tö ltö tte el Jackie-t, hogy mindenki
attó l tartott, hogy a sokk hatá sá ra ú jra elveté lhet. Mé g ugyanabban az
esztendő ben John lá za egy fertő zé s kö vetkezté ben nagyon magasra
szö kö tt, é s kó rhá zba szá llı́tottá k. Egy hatalmas adag antibiotikumnak
kö szö nhető en tú lé lte a vá lsá gos á llapotot, de az egé szsé ge tová bbra
is nagyon gy enge lá bakon á llt.

1957. november 27-é n Jackie á lma az anyasá gró l vé gi é való ra vá lt.
Irá nya, Caroline, a há rom kiló nyolcvan dekagramm sú llyal a vilá gra
jö tt, gyö nyö rű kislá ny szü leté se ő szinté n meghatotta fé ijé t, aki ez
alkalommal mellette volt a szü lé skor. „Soha nem felejtem el John
arcá t, amikor az orvos belé pett a vá ró szobá ba, é s bejelentette, hogy a

296
baba megszü letett, é s hogy mindketten jó l vannak, anya é s lá nya egy
ará nt. Mindig emlé kezni fogok rá , hogyan lá gyultak meg a voná sai, s
hú zó dott mosolyra a szá ja” - mondta Janet Lee, Jackie é desanyja az
ú jsá gı́ró knak.

Jackie huszonnyolc é vesen lett anya, é s ú gy tű nt, hogy az első

gyermek szü leté se ö sszeková csolta a Kennedy há zaspá rt. A baba
szü leté sé nek é vé ben Johnt nagyon lekö tö tte a munká ja, melynek
sorá n szená tori

ú jra vá lasztá sá t akarta elé rni, ezé rt folyton ú ton volt, s ı́gy a szü lő k
keveset talá lkoztak. Am ellenté tben a korá bbi idő szakkal, ezú ttal
igyekezett haza, amikor csak tudott. Amikor hazaé rt, első ú tja mindig
a gyerekszobá ba vezetett. A kislá ny ú gy mosolygott rá , mint senki
má sra. Az első pillanattó l fogva nagyon szerette a lá nyá t, a kicsi pedig
imá dta ő t. A kislá ny szá má ra az apja volt a legeslegfontosabb
szemé ly” - nyilatkozta Maiid Shaw, Caroline dajká ja.

Mindenkit meglepett, hogy mennyire megvá ltoztatta Johnt az első

gyermek szü leté se. Ragyogott a boldogsá gtó l, meg iatalodott, é s
bü szké n feszı́tett ú j szerepé ben. A mé dia kü lö nbö ző fó rumai

297
ö sszevesztek azon, hogy melyikü k kö zö lje az exkluzı́v riportot a
Kennedy kislá ny szü leté sé rő l. Vé gü l a Life magazinnak jutott a
kitü ntető feladat, hogy a sokak á ltal vá rt tudó sı́tá st kö zzé tegye.
„Shirley Temple ó ta egyetlen amerikai egyesü lt á llamokbeli
gyermekre sem volt annyira kı́vá ncsi a vilá gsajtó egy adott
idő szakban" - mondta egy ú jsá gı́ró . Jackie, aki nem szerette volna, ha
a gyermeké bő l „vá lasztá si kabalá t” csiná lnak, azzal a felté tellel
egyezett bele a Life riportba, hogy John a nyá ron fé lbeszakı́tja
vá lasztá si kampá nyá t, é s elutaznak együ tt Pá rizsba.

I bá rom hé ttel Caroline szü leté se utá n a Kennedy há zaspá r
bekö ltö zö tt az N utcá ban á lló , bará tsá gos, vö rö s té glá bó l é pü lt vá rosi
palotá já ba, melynek belső udvará ban magnó liafa nő tt, s ahol má r
vá rta ő ket a Jackie á ltal felfogadott szemé lyzet: egy angol dada, egy
szobalá ny, egy szaká csnő , egy John szemé lyi szolgá latá ra rendelt
szemé ly, egy teljes á llá sban dolgozo sofő r, é s egy szemé lyi titká rnő ,
aki felü gyelte a politikus idő beosztá sá t. I lá zassá gkö té se ó ta ez volt
az első pillanat, hogy Jackie ú gy é rezte, van sajá t otthona, é s csalá dja,
akikrő l gondoskodni az ő feladata. A kö vetkező hó napokban alig
fogadott lá togató kat, é s idejé t szinte megszá llott mó djá ra annak
szentelte, hogy á trendezze a laká st. Amint azt é desanyja Janet
elá rulta, Jackie legalá bb há romszor cseré lte ki a há z kö zponti
szalonjá nak bú torzatá t, a falat dı́szı́tő festmé ny ckkel egy etemben.

Kennedy asszonynak vé gü l lett sajá t otthona, es egy gy ö ny ö rű

kislá nya, akinek minden idejé t szentelte, de tová bbra is nagy on
nehezen viselte, hogy fé rje folyton tá vol van, é s csakis a politiká nak
é l. John jelenlé té ben, aki nem tudta, hogyan kezelje fé lesé ge hirtelen
hangulatvá ltozá sait, ú gy viselkedett, mintegy elmebeteg, es
borzasztó an ingerlé keny volt. Joe Kennedy attó l való fé lelmé ben,
hogy a sajtó vilá ggá kü rtö li iá nak botrá ny os szexuá lis kalandjait,
kö vetelte, hogy' John adja fel a May lowerben szerelmi lé gyottok
cé ljá ra fenntartott lakosztá lyá t, é s legalá bb a beiktatá sá ig maradjon
hű sé ges a felesé gé hez. Joe nem té vedett, s ha Jackie csendben eltű rte
fé ijé nek folytonos hű tlenkedé sé t, az csakis azé rt volt - mint azt egy'
bará tnő jé nek megvallotta -, mert azok nem kerü ltek napfé nyre.

John azonban nem volt hajlandó vá ltoztatni az é leté n, é s sú lyos
egé szsé gü gyi problé má i ellené re tová bbra is csapta a szelet a
modelleknek, lé gikisasszonyoknak, titká rnő knek é s a hollywoodi
szı́né sznő knek. Né há ny é letrajzı́ró ja a ké nyszeres há zassá gtö rő

298
cı́mké t ragasztotta rá , é s ő rü lt szexuá lis aktivitá sá t a testé t gyö trő
sokfé le fá jdalomhoz kö tő dő patoló giá val, é s a tú lzott
gyó gyszerfogyasztá ssal magyará zza. 1958 nyará n, é letrajzı́ró ja,
Christopher Andersen szerint, John lelkesen vetette bele magá t
Marilyn Monroeval kezdő dő viszonyá ba. A szı́né sznő egy é vvel a
hı́res baseballjá té kostó l, Joe Di Maggió tó l tö rté nő vá lá sa utá n
felesé gü l ment Artú r Millerhez, de há zassá guk igen hamar
megromlott. Marilyn kis manhatteni laká sá ban vagy a Carlyie I lotel
egy fé nyű ző lakosztá ly á ban talá lkozgatott titokban Kennedyvel.
Szá má ra John csak egy kalandot jelentett, mert akkoriban Yves
Montand-ba, a szı́né szbe volt szerelmes.

A Jackie-nek megı́gé rt pá rizsi ú tró l visszaté rve Kennedy tová bb

folytatta politikai kampá nyá t. Am ez alkalommal felesé ge, aki
elhatá rozta, hogy kö zelebbrő l fogja ellenő rizni, felajá nlotta, hogy
elkı́sé ri a vá lasztó kő rú tjá n. Elő szö r adott rá engedé lyt, hogy mosoly
gó s ké peket ké szı́tsenek ró la, kedvesen fogadta a sajtó ké pviselő it,
ü dvö zö lte az embereket, akik odalé ptek hozzá , hogy'
megismerkedjenek vele, é s elbű v ö lté n hallgatta fé lje beszé deit. Nem
volt hozzá szokva a tö meghez, sem ahhoz, hogy kezet rá zzon
ismeretlen emberekkel, akik az utcá n odalé pnek hozzá , de kivá ló an
megá llta a helyé t ebben a helyzetben. Oltö zé ke jó zan eleganciá t
tü krö zö tt, alig tett fel sminket, nem hordott é kszereket, de egy
csodá latos Chanel kosztü mö t viselt, é s jelenlé te hatalmas
é rdeklő dé st vá ltott ki a fé lje vá lasztá si gyű lé seire sereglő
emberekbő l. A szená tor taná csadó i hamar felismerté k, hogy' mindig
tö bb ember vesz ré szt azokon a vá lasztá si esemé nyeken, amelyek
elő tt bejelentik, hogy jelen lesz ajelö lt felesé ge is. Jackie olyan volt,
mint egy' fé lé nk hercegnő , s az amerikaiak egé sz egyszerű en
beleszerettek. Az eredmé ny ek igyelembevé tele utá n John
taná csadó i kifejezetten ragaszkodtak hozzá , hogy Jackie legyen jelen
a nyilvá nos esemé nyeken. A The New York Times szalagcimben
emelte ki a té nyt: „Kennedy felesé ge elbű vö li a vá lasztó kat.”

299
Jackie, az ország első hölgy e

1960. januá r 20-á n, negyvenké t é vesen John Kennedy hivatalos

sajtó bejelenté sben kö zö lte, hogy a legkö zelebbi elnö kvá lasztá s
alkalmá val indul a Demokrata Pá rti jelö lt posztjá é it. Jackie egyá ltalá n
nem ö rü lt ennek a hı́rnek, mert ú gy é rezte, hogy ettő l ö rö kre elveszı́ti
a fé ijé t. „Ha John megnyeri a vá lasztá sokat, akkor az amerikai né phez
fog tartozni, ami a mi kapcsolatukban mé g tö bb feszü ltsé get é s
elhidegü lé st okoz majd.” Ennek ellené re vé gig ott volt a fé lje mellett,
a fehé r há zi eszeveszett roham utolsó idő szaká ban is. A Kennedy
csalá d John magá nrepü lő gé pé n - mely lá nya tiszteleté re a Caroline
nevet viselte , utazott sok ezer kilomé tert orszá gszerte. Az. ő rü let
hó napjai voltak ezek, amint azt Jacques Ixjwe, a Kennedy csalá d
hivatalos fotó sa felidé zi: „Reggel fel hé tkor kezdtü nk New Yorkban,
onnan Bostonba, majd Chicagó ba mentü nk, é s mé g ké t má sik
vá rosban is leszá lltunk, hogy é jjel kettő kor Kaliforniá ban kö ssü nk ki.
I lá tom ebé den é s há rom vacsorá n vettü nk ré szt, amelyek sorá n Jack
megá llá s né lkü l beszé lt, ú gyhogy enni soha nem volt ideje.” Csak az
1960-as é vben John tö bb mint szá zezer kilomé tert repü lt, hogy
elmondhassa majd ö tszá z beszé dé t.

Az elnö kvá lasztá si kampá ny e maratoni utazá sai lá ttá n sok ú jsá gı́ró
tette fel a ké rdé st, hogy a szá mos egé szsé gü gyi problé má val kü zdő
Kennedy hogyan ké pes tartani ezt az ö nmagá nak diktá lt ő rü lt
ritmust. I la a ké rdé sre adott helyes vá lasz nyilvá nossá gra kerü lt
volna, az bizonyá ra vé get vet az i jú szená tor remé nyeinek, hogy
valaha is elfoglalhatja az elnö ki szé ket. Amint azt é letrajzı́ró inak -
kö ztü k Jean-Marc Simon é s Dá vid I leyman is -, tö bbsé ge á llı́tja John
kró nikus gerincfá jdalmainak kö vetkezté ben gyó gyszerfü ggő ve vá lt,
de legalá bb ennyire fü ggö tt Max Jacobson doktor kezelé seitő l is. Ez
az igen ellentmondá sos megı́té lé sű , New Yorkban é lő nemet orvos -
akit Dr. Feelgood né ven is emlegettek - a hatvanas é vekben hı́res volt
a „csodatevő " stimulá ló injekció iró l - ezek első sorban amfetaminokat
tartalmaztak - é s vitaminkokté ljairó l. Pá ciens! kö ré be tartozott a
ilmvilá g, a szı́nhá z, é s a politika vilá gá nak tö bb jeles ké p'iselő jc,
kö ztü k Marlene Dietrich, Tennessee Williams vagy az ı́ró , Truman
Capote is.

Max Jacobson doktor é s felesé ge, Nina inkognitó ban kı́sé rte John
Kennedy elnö kö t é s felesé gé t hivatalos utazá saik tö bbsé gé nek

300
alkalmá val. Senkinek nem tű nt fel, hogy' ő k is ott vannak, má s gé pen
utaztak, é s az elnö ki lakosztá lyhoz kö zeli helyen kaptak szá llá st,
hogy' a nap bá rmely ó rá já ban elé rhető k legyenek. John é s Jackie az
elnö ki mandá tum ideje alatt 'é gig ennek az orvosnak a szolgá ltatá sait
vetté k igé nybe: „Nem volt má s vá lasztá suk. Durvá n erő s nyomá snak
voltak kité ve a nyilvá nossá g ré szé rő l, sajá t szorongá suk foglyai
voltak, s nem volt má s mó dja annak, hogy megbirkó zzanak az elő ttü k
á lló feladattal. S John, aki szö rnyű fá jdalmaktó l szenvedett hosszú
ideje, é leté ben elő szö r é rtett megkö nnyebbü lé st. Egyre inká bb
fü ggő vé vá ltak -azoktó l a gyó gyszerektő l, amelyekkel Jacobson
kezelte ő ket, de akkor mé g nem voltak tudatá ban annak, hogy
klinikai szempontbó l ez mit jelent" - ı́ija kö nyvé ben Christopher
Andersen. Max Jacobson ''itatott kezelé si mó dszereivel a
depresszió ra hajlamos Jackienekis segı́tett, hogy tú ljusson é lete
legfá jdalmasabb idő szaká n, a fé lje Dallasban tö rté nt brutá lis
meggyilkolá sa utá ni perió dusban. 1975-ben Max Jacobson hatalmas
botrá nyba keveredett, amikor is azzal \ á doltá k, hogy tö bb pá ciensé t
megmé rgezte, é s visszavontá k tő le a szakmá ja gy akorlá sá ra szó ló
engedé lyé t.

Amikor az ú jfent terhes Jackie az ö tö dik hó napba é rt, diszkré ten
kilé pett a kampá nybó l. El akarta kerü lni, hogy' megismé tlő djö n az
1956-os tragé dia, é s John beleegy ezé sé vel ú gy dö ntö tt, hogy' ezú ttal
nem kı́sé ri el a pá rt Los Angeles-i nagygyű lé sé re. Jú liusban
kipihenten é s boldogan I lyannis Portban maradt, é s televı́zió s
kö zvetı́té sben kö vette a nagygyű lé st. Johnt a Kennedy klá n minden
tagja elkı́sé rte Los Angelesbe, ahol a szená tornak volt ideje arra is,
hogy ré szt vegyen a hollywoodi bará tai Frank Sinatra, Dean Martin,
Sammy Davis Jr. Es Tó ni Curtis -á ltal rendezett ü nnepsé geken, é s
privá t talá lká kat bonyolı́tson Marilyn Monroeval, aki akkor é ppen
ké tsé gbeesetten siratta Yves Montand dö nté sé t, aki ú gy hatá rozott,
hogy a felesege, a szı́né sznő Simoné Signoré t mellett kı́vá n tová bbra
is maradni. Tá vollé te ellené re azonban Jackie tudomá st szerzett
minden I .os Angelesben tö rté nt esemé nyrő l, mert a hú ga, I^ee ré szt
\ ett a Demokrata Pá rt nagygyű lé sé n má sodik fé rjé \ el, a lengyel
herceggel, Stanislas Radziwillel. Ugy tű nt, hogy Jackie-t nem zavaija
John kapcsolata a bombasztikus Marily nnel, akit csak ugyanolyan
szerető nek tartott, mint a tö bbit, de ha a romá ncró l szó ló hı́reket
megszellő zteti a sajtó , akkor nagy on dü hö s lett volna. A ny ilvá nos
meg-szé gy enü lé snek mé g a gondolatá tó l is irtó zott.

301
1960. jú lius 13-á n a Demokrata Part elnö kjelö ltté \ á rasztotta a
republiká nusokjelö ltjé vel, Richard Nixonnal szemben. z\ televı́zió s \
itak dö ntő nek bizonyultak a vé gső eredmé ny re né zve. A rendkı́vü l
fotogé n John, akit a kamerá k napbarnı́tott, sá rmos, nyı́ltszı́vű fé r inek
mutattak, meggyő zte az amerikaiakat. Ettő l a pillanattó l kezdt e
Jackie nem maradhatott diszkré ten a má sodik vonalban, hanem
ké nytelen volt kilé pni a politikai aré na kü zdő té ré re. Má r nemcsak
fé lje há tté rben mű kö dő taná csadó já nak a szerepé ben lé pett fel,
hanem nyilvá nossá g elő tt mondott beszé dekben vé dte fé lje politikai
á llá spontjá t. Egy' kü lö nbö ző kisebbsé gek á ltal alkotott orszá gban a
iatal es elegá ns Kennedy asszony, aki perfek-tü l beszé lt olaszul é s
spanyolul, nagy on megö rvendeztette az embereket, akiket a sajá t
anyanyelvü kö n szó lı́tott meg. A Kennedy klá n pá triá rká ja nem
té vedett vele kapcsolatban. Jackie ké pes volt a Fehé r Há zhoz egyre
kö zelebb kerü lő politikus ideá lis felesé ge é s tá rsa lenni.

1960. november 8-á n John Fitzgerald Kennedyt vá lasztottá k meg az

Egyesü lt Allamok harmincö tö dik elnö ké vé . Ettő l a pillanattó l kezdve
Jackie é lete is olyan fordulatot vett, amelyet korá bban mé g csak
elké pzelni sem tudott. Kevé ssel John megvá lasztá sa utá n, má r az
orszá g első hö lgyeké nt, a minden mozdulatá t igyelő sajtó val a ny
omá ban Jackie kifakadt: „Az az é rzé sem, mintha á talakultam volna
valami kö ztulajdonban levő dologgá . Szö rnyű é rzé s harmincegy
é vesen kilé pni a né vtelensé gbő l.” A kö vetkező ké t é s fé l hó napban a
Washington á llambeli Georgetovvnban talá lható csalá di otthon
á talakult a jelö lt iatal é s energikus csapatá nak fő hadiszá llá sá vá . há z
mindig tele volt emberekkel. Amikor kijö ttem a fü rdő szobá bó l,
kö nnyen megeshetett, hogy Pierrc Salingerbe, Kennedy szó vivő jé be
ü tkö zö m, aki é pp sajtó tá jé koztató t ad a há ló szobá mban” - mondta
Jackie.

Ké t hé ttel ké ső bb Jackiet ú jra sü rgő ssé ggel kó rhá zba szá llı́tottá k,
mé n elkezdett vé rezni. Minden felté telezé s ellené re vilá gra hozta
má sodik gyermeké t, aki a John Jr. nevet kapta. A gyermek nagy
boldogsá ggal tö ltö tte el é desanyjá t, aki mindegyik szü lé sé t
szorongá ssal é s ré mü lettel é lte meg. John Kennedy a szü lé skor é pp
Floridá ban tartó zkodott, é s magá ngé pe fedé lzeté n kapta meg a hı́rt.
„Soha nem vagyok mellette, mikor szü ksé ge van rá m” - jegyezte meg
az egyik munkatá rsá nak. John má snap hazarepü lt, hogy a felesé gé vel
legy en, é s kezé be foghassa kis iá t. Mivel a baba alacsony sú llyal - 2,8
kilogrammal - szü letett, ezé rt hat napig inkubá torban tartottá k.

302
Jackie, aki majdnem belehalt a szü lé sbe, tö bb hó napon keresztü l
lá badozott.

Azon a napon, amikor Jackie Kennedy kerekesszé kben ü lve

tá vozhatott a Georgetovvn University Kó rhá zbó l, Eisenhovver
asszony - elő dje az orszá g első hö lgye posztjá n - megké rte, hogy
lá togasson el hozzá a Fehé r Há zba. Jackie le akarta mondani a
meghı́vá st, mert nem é rezte magá t elé g erő snek ahhoz, hogy az
elnö ki rezidencia vé geé rhetetlen folyosó in bolyongjon, vé gü l mé gis
ké nytelen volt igent mondani. Mindö ssze annyit ké n, hogy amikor
megé rkezik a Fehé r Hazba, ott bocsá ssanak rendelkezé sé re egy
toló szé ket, há tha szü ksé ge lesz rá . A sá padt é s kimerü lt Jackie vé gig
kitanott a Fehé r Há z egyik mellé ké pü leté ben rendezett ké t ó rá s
fogadá s ideje alatt. Elbű vö lő en viselkedett há ziasszonyá val,
ü dvö zö lte a há z szemé lyzeté t, é s mosolygott a fotó sok kamerá já ba.
Ké ső bb bevallotta, hogy nem mert reklamá lni Eisenhower
asszonyná l, hogy hozzá k be neki a toló szé ket, pedig csak minden
erejé t ö sszeszedte bı́rta ki azt a ké t ó rá t á llt a. A kö t é tkező ké t hetet a
csalá djá val tö ltö tte a Kennedyek Palm Beach-i birtoká n, á gyban
fekve. Pró bá lt felé pü lni a csá szá rmetszé s utá n, es azon gondolkodott,
hogyan alakı́thatná á t az elnö ki rezidenciá t ú gy, hogy a csalá d
szá má ra is lakható hellyé vá ljon.

A maga negyvenhá rom é vé vel John F. Kennedy t olt az Egy esü lt
Allamok tö rté neté ben a leg iatalabb elnö k - é s az első katolikus - a
Fehé r Há zban. Jackie azonban nem lett a leg iatalabb elnö kfelesé g,
mert ez a titulus John Tyler é s (>rot er (llcveland nejé t illette. O lett
azonban a 20. szá zad legszebb é s leg iatalabb elnö kfé lesé ge. Az első
pillanattó l fogt a, amikor kiderü lt, hogy Johnt megt alasztottá k, a
sajtó az elnö ki pá rrá , es gyö nyö rű kisgyermekeikre irá nyı́totta
igyelmé nek ö ssztü zé t. Kist á ltatva, a vilá g leghatalmasabb nemzetet
a tö rté nelem legt ö nző bb é s Icgmc-diatizá ltabb há zaspá rja
ké pviselte. Jackie, aki mindig fé lté kenyen ő rizte magá né leté nek
titkait, tudta, hogy ettő l kezdve minden tekintet rá szege-ző dik majd,
é s nem akart csaló dá st okozni fő ijé nek.

December elejé n, mikor mé g a georgetowni kó rhá zban lá badozott,
Jackie behı́vatta magá hoz Oleg Cassianit, a dit á tté rt ező t, hogy
ajá nljon szá má ra né há ny olyan modellt, amely megfelelő jö vendő
szerepé hez. Mindö ssze egy hó nap t olt há tra feije beiktatá sá ig,
amikor is minden tekintet ő t vizslatja majd. A beiktatá si ceremó nia

303
utá n kö t é tkezné k a hivatalos fogadá sok, az á llamfő i lá togatá sok é s a
gá lavacsorá k. Jackienek nagyon kevé s ideje maradt arra, hogy
magá val foglalkozzon, pedig mindenké ppen a helyzet magaslatá ra
kellett emelkednie. Az orszá gé rt/ Z«<yyjé nek hı́res look-já t, mely ú j
stı́lust vitt a Fehé r Há z é leté be, a Pá rizsban szü letett, é s 1936 ó ta
New Yorkban elő Oleg Cassini divattervező alakı́totta ki.

Visszaemlé kezé seiben a tervező leı́rja, milyen volt az a kó rhá zi

szobá ban lezajlott első talá lkozá s Jackievel. Kennedy asszony kö rü l
mindenü tt y azlatok, rajzok, é s a korszak legjobb ten ező inek
mű helyé bő l kikerü lt ruhá k hevertek. Szinte mindannyian
vá lasztottak modelleket a kollekció ikbó l, hogy az Egyesü lt Allamok
vonzó első asszonyá nak ajá nljá k. Cassini azonban, aki a nagy
hollywoodi csillagok tervező je volt, má st forgatott a fejé ben: „En nem
a kollekció m darabjaibó l vá logattam a szá má ra, hanem kitalá ltam
neki egy sajá t stı́lust. Ugy beszé ltem vele, mint egy ilmszı́né sznő vel,
é s elmagyará ztam, hogy forgató kö nyvre lesz szü ksé ge. Mondtam
neki, hogy é n azt akarom, hogy ő lé gy en a vilá g legelegá nsabb
asszonya, é s hogy azt hiszem, ehhez arra van szü ksé g, hogy ő maga
teremtsen egy' stı́lust. Egy' olyan sajá t stı́lust, amelynek kö vető i
lesznek, ahelyett, hogy ő kö vesse má sé t.” Cassini ú gy' vé lte, hogy
Jackie Kennedy alakja é s megjelené se tö ké letesen illik a „nagyon
egyszerű , szinte architektó nikus tervezé sű ruhá khoz, melyek egy'
egé sz korszak div aljat fé mjelzik”.

Mikor Jackie megné zte a mintegy' hú sz vá zlatrajzot s azt a né há ny
anyagmintá t, amelyet a divattervező mutatott neki, é s vé gighallgatta,
milyen irá nyelveket tart fontosnak, rá é bredt, hogy ott á ll elő tte az
ember, aki ké pes megú jı́tani nemcsak az ő stı́lusá t, hanem az egé sz
Fehé r Há zé t is. Mielő tt tá vozott volna, Cassini bú csú zó ul mé g azt
mondta: „Nagy lehető sé g á ll elő tted, megteremtheted az ú j Versailles-
t az Egyesü lt Allamokban.” Oleg Cassini lett Jackie sajá t
divattervező je az elkö vetkező há rom é vben. Minden esztendő ben
szá z ruhá t tervezett csakis az elnö k felesé ge szá má ra, amelyeket
aztá n vilá gszerte nő k ezrei utá noztak. Cassini kevesebb, mint egy'
hó nap alatt hozta lé tre a textil- é s szı́nszaké rtő kbő l, valamint a nyolc
varró nő bő l á lló csapatot, amely kizá ró lag Jackie szá má ra dolgozott. A
divattervező nek mindig rendelkezé sé re á llt egy pontosan a irst lady
mé reteivel - 90-66-96, é s 170 cm magas - rendelkező modell is. Joe
Kennedy, a pá triá rka volt az, aki zokszó né lkü l izette menye
ruhá zkodá sá nak csillagá szati kö ltsé geit.

304
Cassini alkotó kedve szá má ra Jackie Kenned) á llandó ihletforrá st
jelentett: „Mikor rá gondoltam, mindig az egyiptomi á brá zolá sokon
szereplő alakok sziluettje jelent meg elő ttem: a fej pro ilbó l, szé les
vá llak, keskeny csı́pő , stilizá lt nyak é s kirá lynő i tartá s.
Kifü rké szhetetlen tekintete is olyannak lá ttatta, mintegy klasszikus
egyiptomi hercegnő : Nofre-té té ." A rá nk maradt levelek, amelyeket
Jackie ı́rt Oleg Cassininak az alatt az ezer nap alatt, amı́g a l<ehé r I lá z
lakó ja volt, egy szeszé lyes es sokat kö vetelő Jackie-t rajzolnak elé nk,
aki szá má ra az ö ltö zkö dé s ké rdé se első dlegessé vá lt. „Olyan ruhá kat
tervezz nekem, amilyen senki inasnak nincs ... azt akarom, hogy az é n
ruhá im eredeti, egyedi darabok legyenek, é s egyetlen kö vé rké s,
alacsony nő se já rjon olyan holmiban, mint é n” - ı́rta tervező jé nek
1960 december 13-á n.

Oleg tö ké letesen megé rtette, hogy mit kivan tő le Jackie, ami az elnö k
felesé gé nek, a kettejü k első talá lkozá sa utá ni rő t id ö sszefoglalá sá ban
a kö t é tkező ké pp hangzott: „l gy ö ltö ztess engem, mintha John F
ranciaorszá g elnö ke lenne.’ ı́gy aztá n a di\ á tté rt cző nemcsak
csodá latos ruhá kat, kabá tokat es ké tré szes kosztü mö ket tervezett
Jackienek, hanem ö sz-szehangolta minden kiegé szı́tő jé t, kalapjá t
ugyanú gy', mint ö ltö zeté nek bő rbő l ké szü lt elemeit, a cipő ket é s a
tá ská kat is. Cassini má s hı́res tervező k modelljeibő l is vá logatott,
olyanoké bó l, mint pé ldá ul Coco Chanel - akinek mellesleg az volt a
vé lemé nye, hogy nincs a vilá gon mé g egy olyan rosszul ö ltö zö tt nő ,
mint Jackie Kennedy , Dior, Givenchy, Bergford, Goodman, Pierre
Cardin, GustaveTassell vagy Dó ná l Brooks. Valentino blú zai é s
nadrá gjai, eredeti stı́lusú kalapjai, a Givenchy á ltal tervezett ruhá k, a
kendő k Hermestő l, a Chanel-kosztü mö k, a Vogel-csizmá k, a hatalmas
napszemü vegek, a há rom sorban hordott hamis gyö ngysorok
Kenneth Jay Lane-tő l, a Huntsman kabá tok, é s Jackie termé szetesen
hordott rö vid haja oly an stı́lust alakı́tott ki, ami az amerikai nő k
ruhá zatá t meghatá rozta a hatvanas é vekben.

Miutá n a georgetowni há zat eladtá k, hogy bekö ltö zzenek az elnö ki
rezidenciá ba, a Kennedy csalá d vaká ció zá s cé ljá ra kibé relt egy vidé ki
há zat Virginiá ban. Jackie ott tö lthette a hé tvé gé ket a gy erekekkel, é s
lovagolhatott is ané lkü l, hogy' ú jsá gı́ró k raja kö vette volna minden
mozdulatá t. Glen Ora, vagyis a nyaraló , egy' szá zhatvan hektá ros,
szé les erdő s terü letekkel tarkı́tott mező kö zepé n á llt, s Jackie
szá má ra ez lett az a menedé khely, ahová tissza tudott hú zó dni a
washingtoni rendkı́ttil feszı́tett tempó bó l. A hely bé rleti dı́ja há ti

305
2000 dollá r volt, ami egy' csö ppet sem elhanyagolható ö sszeg. 1963-
ban Jackie meggyő zte afé ijé t, hogy é pı́ttessenek egy ú j rezidenciá t
nem messze Glen Orá tó l, ahol vadá szhatnak é s lovagolhatnak, s ezt a
há zat Wexfordnak nevezté k. Amikor elké szü lt, alig maradt rá idejü k,
hogy' é hezzé k ké nyelmé t é s lehető sé geit Kennedy meggyilkolá sa
elő tt.

Eleanor Roosevelt utá n egyetlen irst ladynsk sem sikerü lt jelentő s

szereplő vé vá lnia a nyilvá nossá g elő tt. Jackie ú j stı́lust teremtett, é s
szakı́tott azzal a hagyomá nyos „elnö kfelesé g" ké ppel, amely szerint
az orszá g első asszonyá nak fő feladata az, hogy' kó rhá zakat avasson
é s csakis asszonyok szá má ra rendezett ebé deken vegyen ré szt.
Kennedy asszony való já ban nagyon kü lö nbö zö tt a Fehé r Há z korá bbi
lakó itó l. Mű velt, ki inomult é s modern nő volt, s ugyanakkor
pé ldaé rté kű felesé g é s anya is egyszerre. Tudott twistelni, szeretett
teniszezni, jó l ú szott é s kivá ló an lovagolt. Rá adá sul egy euró pai
hercegnő eleganciá já val é s ı́zlé sessé gé vel ö ltö zkö dö tt. A Life magazin
má r abban az idő ben is cikkezett arró l, milyen hatá ssal bı́rt Jackie
ö ltö zkö dé se az egyesü lt á llamokbeli divat alakulá sá ra: A. gy ö ny ö rű
é s fé lé nk irst lady á ltal lé trehozott divatstı́lus hı́vei lassacská n
forradalması́tjá k az orszá g ö ltö zkö dé si szoká sait. Annak ellené re,
hogy ő ezt valaha is akarta volna, Kennedy asszony az orszá g első
szá mú topmodellje lett."

1961. januá r 20-á n a Kennedy há zaspá r sokmillió ember

pillantá sá nak kereszttü zé ben á llt. Az elő ző é jszaka hatalmas hó esé se
fehé rbe borı́totta Washington utcá it, é s John Kennedy, felesé ge
igyelmes pillantá sá tó l kı́sé rve, letette elnö ki eskü jé t a
Kapitoliumban. Jackie Eisenhower asz-szony é s Bı́rd Johnson asszony
kö zö tt foglalt helyet, akiktő l erő sen megkü lö nbö ztette a belő le á radó
iatalos szellem, amit mé g jobban kihangsú lyozott a ké t elő nytelenü l
vastag sző rmebundá ba burkolt hö lgy. Jackie, akit nem zavart a hideg,
elegá ns é s egyszerű szabá sú , bé zs szı́nű gyapjú kabá tot viselt, melyet
cobolypré mes gallé r dı́szı́tett, é s egy ú gy an-olyan sző rmé bő l ké szü lt
mu if já rt hozzá . A kiegé szı́tő ket: a csizmá t, a hosszú kesztyű t é s a kis
kerek kalapot - melyet gyó gy szeresdoboz-ka-lapnak nevez a divat
szakzsargonja nagy gondossá ggal vá logattá k ö sz-sze az alkalomra. A
fé rje beiktatá sá nak tiszteleté re rendezett ny itobá lon Jackie egy
lá tvá nyos, hosszú , fehé r, há romnegy edes ujjú , kirá lylá ny stı́lusú
felső ré szbő l é s harangszabá sú szoknyá bó l á lló , Cassini á ltal tervezett
szaté nruhá t viselt, amely nagy szenzá ció t keltett a jelenlevő k

306
kö ré ben. A fé lje hivatalos beiktatá sá nak fagyos reggelé n tö rté nő első
nyilvá nos megjelené sé tő l kezdve a jelentő s sajtó orgá numok mindegy
ike csakú gy , mint az amerikai né p egy eté rtett abban, hogy az
Amerikai Egy esü lt Allamok elnö ké nek felesé ge a \ ilá g
legelegá nsabb irst ladyyc.

A beiktatá si ceremó niá t kö vető en John é s Jackie bekö ltö zö tt a Fehé r
Há zba, ahol megkezdő dö tt a „wine and roses” ezer napja, amelyrő l
rengeteget ı́rtak má r. Az Egyesü lt Allamok elnö ké nek felesé ge magas
á rat izetett ezé rt a poszté rt: magá nnyal é s a magá né let teljes
hiá nyá val. Nagyon sok dolog megvá ltozott az é leté ben, kö ztü k
pé ldá ul az, hogy á llandó an biztonsá gi emberek vetté k kő iü l, é s
hosszú á rnyké nt kö vetté k ő t is é s a gyerekeket is. Jackie ré mü lten
á llapı́totta meg, hogy a titkosü gynö kö k az elnö k csalá djá nak minden
tagjá hoz egy fedő nevet rendeltek: John Lancer né ven szerepelt,
Jackie volt I^ace, Caroline-t I^yricnek, a kicsit, John-Johnt pedig Inai
knak hı́xrtá k beszé lgeté seikben.

Aztá n ott t oltak mé g az ú jsá gı́ró k, akikkel Jackie nagyon

ellentmondá sos viszonyban volt. Egy sajtó tá jé koztató n, rö tiddel a
Fehé r Há zba való bekö ltö zé st kö vető en az egyik ú jsá gı́ró azt ké rdezte
tő le, hogy mivel eteti a kutyá já t, Clippert, amire Jackie gondolkodá s
né lkü l rá vá gta, hogy „ú jsá gı́ró hú ssal”. Jackie ehiselhetetlennek talá lta,
hogy az elnö ki rezidenciá t kö rü lvevő kerı́té s rá csain tú lró l az
ú jsá gı́ró k á llandó an lesben á llnak a fé nyké pező gé pü kkel; vagy hogy
az utcá n az emberek kiá ltá sokkal ü dvö zö ljé k a gyerekeit, akik mé g
nem voltak tudatá ban annak, hogy jelenlé tü k milyen hatá st kelt.
Annyira fé lté kenyen ő rizte magá né leté t, hogy a Fehé r Há z egy' belső
munkatá rsa azt mondta ró la: „Ha hagyjá k, akkor elrendelte volna,
hogy magas fallal vegyé k kö rü l a Fehé r Há zat, a fal kö rü li vá rá rokba
pedig krokodilokat telepı́tett volna.”

Amikor Jackie Kennedy vendé glá tó ja, Eisenhower asszony

kı́sé reté ben lá togatá st tett a Pennsylvania sugá rú ton á lló Fehé r
Há zban, ú gy' é rezte, hogy a rilá g elsü llyed a talpa alatt. A irst lady a
tő le megszokott iró niá val a kö vetkező ké pp kommentá lta az
esemé nyt szemé lyi titká rnő jé nek: Jé zus, isten! Ez a vilá g
legszö rnyű bb helye! Olyan hideg é s komor, mint a Ljubjanka erő dje
(orosz bö rtö n)... Mé g a gondolatá tó l is irtó zom, hogy a
gyermekeimmel erre a rettenetes helyre kelljen kö ltö znö m.”
Eisenhower asszony való szı́nű leg é rzé kelte, milyen hatá ssal van a

307
hely Jackiere, mert ké ső bb ı́gy nyilatkozott az ú jsá gı́ró knak: „Nagyon
iatal, é s szeretné megvá ltoztatni ennek a há znak minden szá rnyá t.
Biztos vagyok benne, hogy az ő bekö ltö zé se sok á talakulá st
eredmé nyez majd a Fehé r Há zban.” Am a korá bbi irst lady, aki nyolc
é ven á t é lt az elő djé tő l megö rö kö lt elnö ki rezidenciá n, el sem tudta
ké pzelni, milyen mé rté kű vá ltoztatá sokat fog vé grehajtani Kennedy
asszony. Jackie szerette volna otthonosabbá , elegá nsabbá é s
kü lö nlegesebbé tenni csalá dja ú j lakhelyé t annak ellené re, hogy az
á talakı́tá s kö ltsé gei csillagá szati ö sszegre rú gtak.

Mikö zben Jackie Kennedy Palm Beachen pihent csalá dja kö ré ben,
nekifogott a Fehé r Há z tanulmá nyozá sá nak kü lö nbö ző tervrajzok é s
fé nyké pek alapjá n, s minden egyes szobá t é s szalont a legalaposabb
ré szletessé ggel az emlé kezetebe vé sett. Ezen kı́vü l rengeteg adatot
gyű jtö tt ö ssze az é pü let tö rté neté rő l is, valamint annak hı́res lakó iró l,
akik elő ttü k a há z gazdá i voltak. Jackie szá má ra a csalá d minden
má ssal szemben első bbsé get é h ezett, ezé rt elő szö r a má sodik
emeleti magá nlakosztá lyok á talakı́tá sá ba fogott bele, amelyekbő l
ké nyelmes, modern é s elhető otthont vará zsolt. Alig há rom hó nap
leforgá sa alatt a hı́res New York-i belső é pı́té sz, I leien Parish
segı́tsé gé v el elé rte azt, hogy azok a „sö té t, ké nyelmetlen é s szö rnyű ”
szobá k a felismerhetetlensé gig á talakuljanak. Jackie minden helyisé g
tervrajzá t együ tt tanulmá nyozta á t a belső é pı́té sszel, é s együ tt
mentek vé gig a vegtelen hosszú leltá r listá kon is, melyeken a há z
é pı́té se, azaz 1790 ó ta beszerzett, é s akkorra az é pü let pinceiben
porosodó bú torok, festmé nyek é s antik tá rgy ak szerepeltek. Jackie
fé nyt é s melegsé get akart bevinni az é pü let minden helyisé gé be, s ezt
cl is é rte a vilá gos szı́nek haszná latá val, az asztalokra é s a sarkokba
tett friss virá gcsokrokkal, a puha sző nyegeké i es a kandalló kban
lobogo tű z á ltá l. A falak egy ké pző mű v é szeti galé ria falaira
hasonlı́tottak leginká bb, hiszen eredeti Cé zanne tá jké pekkel, hı́res
amerikai festő k akvarclljcivel, é s bennszü lö tt mű vé szek ké peivel
dı́szı́tette ő ket. A Kennedy csalá d magá nszalonja a francia é s az
amerikai stı́lus kev é ré ké volt. Egy napfé ny es helyisé g hatalmas
ablakokkal é s kré mszı́nű tapé tá val bontott falak. A szalon
meghatá rozó elemei: az antik bú torok, egy ké tszemé lyes kanapé ,
mely felett keleti sző nyeg fü gg, ké t csereszny efá bó l ké szü lt é jjeli
szekré ny, egy porcelá n kislá mpa, ké t XV. Lajos korabeli lá mpa é s egy
vilá gos fenyő bő l ké szü lt kö nyvespolc rendszer a csalá di kö nyvtá rnak,
otthonossá é s meghitté vará zsoltá k a helyiseget. Itt fogadta a

308
há zaspá r a bará tokat é s a csalá dtagokat. Ez volt, mint Jackie mondta,
„a mi kis privá t Georgetovvnunk”.

Elkerü lendő a jellegtelen ebé dlő t, mely egy emelettel a konyha felett
helyezkedett el - minden fogá s hidegen é rt az asztalra -, Jackie az ú j
szá rnyba é pı́ttetett egy' konyhá t, mely a legú jabb technika minden
elemé t felvonultatta, mellé je pedig egy' sokkal ké nyelmesebb é s
napfé nyesebb ebé dlő t, mint a ré gi. A Fehé r Há z, a korá bban csakis
kö zigazgatá si cé lokat szolgá ló é pü let Jackie lendü leté nek é s jó
ı́zlé sé nek nyomá n egy ké nyelmes, hatvanas é vekbeli otthonná
alakult. A sajtó ké pviselő i elő tt nem győ zte hangoztatni, hogy
„mindennek, ami a Fehé r Há zban talá lható , megvan a maga oka.
Szentsé gtö ré s lett volna, ha egyszerű en á t akartam volna rendezni a
há zat, magá t ezt a szó t is utá lom. A há zat restaurá lni kellett, a
munká latoknak semmi kö ze az á trendezé shez.”

A Fehé r FIá zba kö ltö zé s ó ta a Jackie szá má ra egyik legfontosabb é s
való sá gos megszá llottsá ggal vé delmezett szempont az volt, hogy
megő rizhesse gyermekei gyerekkorá t. „Nem akarom, hogy' a
gyerekeimet a dajká k é s a titkosszolgá lat embereinek né pes csapata
nevelje” - mondta egy alkalommal. Ez volt az első alkalom a 20.
szá zadban, hogy ké t gyermek lakott az elnö ki rezidenciá n, é s Jackie
azt szerette volna, hogy' a kicsik otthon é rezzé k magukat.
Megszervezte, hogy' az é pü let harmadik emeleté n mű kö djö n egy
iskola, ahova Caroline má sik tizenhé t gyerek -alkalmazottak é s
bará tok gyerekei - tá rsasá gá ban já rhatott. Elrendelte, hogy az Ová lis
terem kö zelé ben é pı́tsenek egy szabadté ri já tszó teret hintá kkal,
csú szdá kkal, alagutakkal é s fá bó l ké szü lt libikó ká kkal. A kis Caroline-
nak reggeli utá n csak egy' emelettel kellett feljebb mennie, hogy'
csatlakozhasson iskola- é s já tszó tá rsaihoz. Ily mó don John, aki
nagyon szoros idő beosztá ssal é lt, ami nem tette lehető vé szá má ra,
hogy annyi idő t tö ltsö n a gyerekeivel, amenny it szeretett volna, né ha
el tudott szabadulni egy-egy megbeszé lé srő l, hogy' a gy erekeivel
legy en egy kicsit. Ugy' lá tszott, hogy az elnö kö t egyá ltalá n nem
zavarta, hogy' a gyerekei kö rü lö tte já tszanak, mikö zben ő beszé det ı́r
vagy egy' megbeszé lé st vezet. A fé nyké pek, amely eken az elnö k
ellá gy'ult tekintettel igyeli az Ová lis terem sző nyegé n já tszadozó gy
erekeket, jó l mutatjá k, hogy' a Fehé r Há zban ú j idő szá mı́tá s
kezdő dö tt.

Összetört álmok

309
Miutá n a csalá ddal kapcsolatos ü gyekben megnyugtató megoldá st
talá lt, megszervezte a gyerekek é leté t, é s á talakı́totta a lakó szá myat,
Jackie a Fehé r Há z tö bbi szá rnyá nak megreformá lá sá ba fektette
energiá it. Nemzeti mű emlé kké kı́vá nta alakı́tani ezt a jelké p é rté kű
é pü letet, amelyre az amerikai né p bü szké n tekint majd. Jackie ú gy
vé lte, hogy az elnö ki palota - ami má r ö nmagá ban is nemzeti jelké p -,
abban az. á llapotá ban, ahogyan ő k megö rö kö lté k, egy lakhatatlan é s
jellegtelen é pü let. Jackie kezdettő l fogva ny ilv á nvaló vá tette, hogy
tervei tú lnyú lnak az eszté tikai szempontú renová lá s hatarain, amit ő
akart, az. á llamü gy volt. „Azt akarom, hogy a Fehé r I lá z berendezé se
az é pı́tkezé s korabeli bú torokbó l á lljon, ne má solatokbó l. En ebbő l az
é pü letbő l az Amerikai Egyesü lt Allamok kultú rá já nak a hazá t akarom
megteremteni. .Azt akarom, hogy az amerikai mű vé szetet é s az.
eredeti bú torzatot csodá lni lehessen. A Fehé r Há z 1790-ben é pü lt, de
szinte egyetlen 1948 elő tti tá rgy sem talá lható benne” nyilatkozta
egy sajtó tá jé koztató n.

Hatalmas energiá val vetette bele magá t a fá radsá gos munká ba,
melynek kivitelezé sé hez a legjobb ké pző mű vé szeti é s tö rté neti
szaké rtő kkel v ette kö rü l magá t, ső t kerttervező ket é s kerté szeti
szaké rtő ket is bevont a feladatba. 1961 januá ijá tó l kezdve a irst lady
a sajá t irá nyı́tá sa alatt lé trehozta a Fehé r Há z Szé pmű vé szeti
Bizottsá got, melynek elnö ki tiszté t Henry Firancis du Pont tö ltö tte
be, aki az egyesü lt á llamokbeki ré gisé gek egyik legtekinté lyesebb
szaké rtő je volt, s amelynek tagsá gá t az orszá g jelentő s - é s milliomos
- ké pző mű vé szeti gyű jtő i alkottá k. Há la nekik, Jackienek kevesebb
mint há rom é v alatt kilenc millió dollá rt sikerü lt ö sszegyű jtenie. Az
elkö vetkezendő hó napok sorá n a Fehé r Há z pincé ibő l való sá gos
rejtett kincstá r kerü lt napvilá gra, é s olyan, a tö rté nelem sú lyá t
hordozó tá rgyak, melyek korá bbi elnö kö k tulajdoná ban voltak,
kö ztü k pé ldá ul .Tefferson tintatartó ja vagy Washington elnö k bő r
karosszé ke. A kü lö nbö ző korszakokbó l szá rmazó bú torokat,
porcelá nokat é s festmé nyeket a legnagyobb gonddal restaurá ltá k. A
bú torzat a há zaspá r befolyá sos bará tainak ajá ndé kaival is bő \ü lt, s
ezen kı́xü l az orszá gbó l mindenhonnan é rkeztek ajá ndé k bú torok
azoktó l az amerikaiaktó l, akik tudomá st szereztek a nagyratö rő
tervrő l, é s azonnal tá mogatá sra mé ltó nak ı́té lté k.

Annak ellené re, hogy' John Kennedy attó l tartott, hogy' felesé ge
befolyá sá nak hatá sá ra a Fehé r Há z tú lsá gosan franciá sra fog
sikerü lni, az első eredmé nyek lá ttá n megkö nnyebbü lten só hajtott fel.

310
Mé g az Ová lis Terem is, amelynekfalai eredetileg-Jackie szavaival
é lve-„há nyá szö ldek" voltak, sokkal stı́lusosabbá é s fé nyesebbé vá lt,
miutá n tö rtfehé r szı́nű re festetté k. Maga Kennedy elnö k is
szemé lyessé tette a munkahelyé t, melyet gyermekei fé nyké pé vel,
csalá di emlé kekkel, akvarellekkel, é s olyan tá rgyakkal dı́szı́tett,
melyek tü krö zté k a tenger irá nt é rzett nagy szerelmé t. Vé gü l, 1962.
februá r 14-é n a irst lady megmutatta az amerikai né pnek a
tö rté nelmi é pü let restaurá lá sa sorá n elé rt eredmé nyt. Egy a CBS
szá má ra ké szı́tett televı́zió s mű sorban Jackie Kennedy, mint há ziasz-
szony, kö rbevezette a né ző ket a Fehé r Há z fő bb é pü letszá rnyaiban,
amelyeket a kamera egyenes adá sban mutatott, mikö zben Jackie
azokró l a vá ltozá sokró l beszé lt, melyek a restaurá lá s
eredmé nyeké ppen lé trejö ttek.

Ezt a mű sort kö rü lbelü l ö tven millió televı́zió né ző lá tta, é s minden
idő k leghallgatottabb kö zvetı́té sei kö zé soroljá k. Ez volt az első
alkalom, hogy Kennedy asszony egyedü l jelent meg a ké pernyő n, s
bá r a hangja tová bbra is kissé gyerekes maradt, ő maga pedig kissé
fé lé nknek mutatkozott a kamerá k elő tt, a vé geredmé ny mé gis igen
kielé gı́tő volt. Jackie-nek persze voltak rosszakaró i is, hiszen sokan
nem é ltettek egyet a Fehé r Há z kü lső é s belső megú jı́tá sá nak
kö ltsé ges munká lataival. Sokan voltak azok is, akik ú gy vé lté k, hogy
rengeteg anná l fontosabb dolog van az. orszá gban, mint emelni a
kormá ny szé khelyé nek fé nyé t. Mindazoná ltal azt nagyon é rté kelté k
az ellenző k is, hogy az á té pı́té s é s renová lá s kö ltsé geit magá ntő ké bő l
inanszı́roztá k. A New York Times ezzel kapcsolatban a kö vetkező t
ı́rta: „Kennedy asszonynak kreatı́v mó dszerekhez folyamodva
sikerü lt biztosı́tania a Fehé r Há z felú jı́tá sá t cé lzó terve
megvaló sı́tá sá hoz szü ksé ges forrá sokat, s kiü rı́teni az
együ ttmű kö dő k zsebeit...” Senki nem vitatta azonban, hogy Jackie
Kennedy asszony lett a Fehé r I lá z legjobb kö zö nsé gszolgá lata.

A kö zvetı́té s utá n Jackie rendkı́vü l né pszerű szemé lly é vá lt, aminek ő
egyá ltalá n nem ö rü lt. A Jackie-má nia mé g é ppen hogy csak
elkezdő dö tt, s nehá ny ü zlet kirakatá ban má r fel is tű ntek az elnö k
felesé gé nek jellegzetes voná sait magukon viselő pró bababá k, a
fodrá szü zletek pedig Jackie frizurá t" hirdettek vendé geiknek. A
konfekció ü zletek kirakataiban olyan ruhá kat reklá moztá k, amily
é neket ő viselt, ujjatlan, geometrikus ny akkiv á gá sú , testhez simuló
modelleket, mellettü k a jellegzetes, ugyanolyan any agbó l ké szü lt,
há romnegyedes ujjú kabar, s a hozza illő kiesi, kerek kalap. Jackie

311
szemé lye megihlette a porcelá n ajá ndé ktá rgyak gyá rtó it, a
kará csonyi dı́szek ké szı́tő it, ső t mé g olyan é tké szletek is szü lettek,
melyek tervező i az elnö k felesé gé nek stı́lusá bó l mentettek. Jackie lett
az Egyesü lt Allamok egyik leghı́resebb, leginká bb csodá lt é s
legtö bbet fotó zott asszony a. Vilá gszerte sokezer nő á lmodott arró l,
hogy' olyan lehessen, mint ő , s utá nozta kü lö nleges ö ltö zkö dé si
stı́lusá t - klasszikus vonalak inom, modem á tiratban -, amelynek
mé g ma is kultusza van. Jackie divatbá lvá nnyá vá lt, é s rendszeresen
szerepelt a divatmagazinok, pé ldá ul a People, a Life, a Vanity Fair é s a
Vogue cı́mlapfotó in, mint egy hollywoodi sztá r. Jackie-t ez a hı́rné v'
zavarba hozta: „Mi kö ze van az é n frizurá mnak ahhoz, hogy a fé ljem
ké pes-e jó l vezetni az orszá got vagy sem?” - panaszkodott bará ti
kö rben.

1962. má jus 31-é n a Kennedy há zaspá r első euró pai kő rú tjá ra indult,
melynek sorá n Pá rizsba, Bé csbe é s I midonba lá togattak el. Jackie-t a
pá ti-zsi lá togatá s gondolata tö ltö tte el a legnagyobb izgalommal,
hiszen Pá rizs volt az a vá ros, amely kamaszkorá ban rabul ejtette. Ez
jelentette a legnagyobb kihı́vá st Oleg Cassiani szá má ra, aki felelő s
volt a irst lady ruhatá rá nak megtervezé sé ért é s ö sszeá llı́tá sá é rt, hogy
a rendkı́vü l zsú folt programban szereplő minden esemé nyen -
gá lavacsorá k, fogadá sok é s kulturá lis esemé ny ek, lá togatá sok -
megfelelő ö ltö zé kben jelenhessen meg. Feltett szá ndé ka volt, hogy
ú gy' ö ltö zteti Jackie-t, mint egy hercegnő t, é s ezt ké tsé gkı́vü l meg is
való sı́totta, mé g ha ehhez hú sz bő rö ndnyi ruhá ra volt is szü ksé g. Az
elnö ki pá r pontosan é rkezett az Orly repté rre, ahol Charles de Gaulle
kö ztá rsasá gi elnö k fogadta ő ket, aki angolul beszé lt hozzá juk.

Jackie eleganciá ja é s jellegzetes stı́lusa má r abban a pillanatban

magá ra vonzott minden tekintetet, amikor egy kacé r, halvá nyké k
kabá tba burkoló zva, lesé tá lt a repü lő gé p lé pcső jé n. A lehajtható
tetejű elnö ki limuzin a Quai d’Orsay-re szá llı́totta ő ket, a
Kü lü gyminiszté rium é pü leté hez, ahol pá rizsi tartó zkodá suk alatt
megszá lltak. Nagy' hatá ssal volt mindkettő jü kre az, hogy az emberek
milyen szeretettel fogadtá k ő ket, amerikai zá szló kat lobogtattak, é s a
nevü ket kiabá ltá k. A madame Yvonne de Gaulle mellett ü lő Jackie
nagyon jó l é rezte magá t a \ilá g legerő sebb orszá ga első asszonyá nak
szerepé ben.

Jackie, aki egy' diszkré t, halvá nysá rga selyem é s gyapjú szö vet
ö sszeá llı́tá st s hozzá illő kalapot v'iselt, s de Gaulle mellett foglalt

312
helyet, má r az első , az Elysé e palotá ban tartott hivatalos ebé d
alkalmá val kifejezé sre juttatta a francia kultú ra irá nt é rzett
csodá latá t, é s megcsillogtatta a francia tö rté nelemben való
já rtassá gá t. Az idő s de Gaulle, akire nagy' hatá ssal volt Jackie
szé psé ge é s mű veltsé ge, miutá n é lé nk beszé lgeté st folytatott vele
franciá ul, azt mondta John Kennedynek, hogy a felesé ge tö bbet tud
Franciaorszá g tö rté neté rő l, mint ő maga. A nagyszü leim franciá k
voltak” - mondta Jackie szeré nyen Franciaorszá g első emberé nek,
mire az ironikusan ı́gy vá laszolt: „Az enyé mek, asszonyom,
ú gyszinté n.” Amı́g John á llamü gyekrő l tá rgyalt de Gaullal, addig
Jackie a francia mű velő dé sü gyi miniszter, a hı́res ı́ró , André Malraux
kı́sé reté ben ellá togatott a Maimaison kasté lyba, Joze ina csá szá rné
rezidenciá já ba, a Louvre Mú zeumba é s a versailles-i kasté lyba.

A de Gaulle elnö k á ltal a Kennedy há zaspá r tiszteleté re rendezett

nagyszerű , gyé rt) afé nyes vacsorá n a versailles-i tü kö rteremben is
minden szem Jackie-re szegező dö tt. Erre a rendkı́vü l fontos
alkalomra Cassini egy francia divattervező , Givenchy á ltal kreá lt,
má lyvaszı́nű selyem esté lyi ruhá t vá lasztott, melyet a XVI. Lajos
korabeli fé r iruhá k mintá já ra, virá gok é s gyö ngyö k dı́szı́tettek. A
fodrá sza, Alexander á ltal ez alkalomra ké szı́tett egyedi frizurá t
Fontanges hercegnő - XIV. Lajos egyik kedvenc hö lgye - hajviselete
ihlette, é s ké t, Van Cleef & Arpels gyé má nt brosstű é kesı́tette. Jackie
egesz é leté re megő rizte annak a tö rté nelemmel olyanyira á titatott
kö rnyezetben tartott esté nek az emlé ké t, s nem felejtette el a
csodá latos kortá rs balett elő adá st sem, melyet vacsora utá n XV. Lajos
szı́nhá ztermé ben tekinthettek meg. A kö vetkező napon John Kennedy
egy olyan mondattal ny itotta a sajtó konferenciá t, amely bejá rta az
egé sz vilá gsajtó t: jV/.t hiszem, ú gy kell bemutatkoznom, hogy en
vagyok az az ember, aki elkı́sé rte Jaquelinc Kennedy t Pá rizsba.”

A Franciaorszá gban tö ltö tt hé t utá n a Kennedy há zaspá r inja Bé csivé
vezetett, ahol az amerikai elnö k legrettegettebb ellenfelé vel, a szovjet
vezető vel, Hruscsow al talá lkozott. A hideghá ború kö zepé n a ké t
á llamfő talá lkozá sa nagyon ké nyes esemé nynek szá mı́tott, á m Jackie
vará zsa ebben az esetben is segı́tett mé rsé kelni a feszü ltsé geket.
Amikor a tiszteletü kre rendezett gá lav acsorá n a schö nbrunni
kasté lyban, Erzsé bet csá szá rné ny á ri palotá já ban, Jackie egy testhez
simuló , gyö ngyö kkel dı́szı́tett, ró zsaszı́n esté lyi ruhá ban jelent meg,
Hruscsov szó hoz sem jutott a meglepeté stő l. Amikor ké ső bb a
fé nyké pé szek ragaszkodtak hozzá , hogy megö rö kı́thesé k a ké t

313
á llamfő ké zfogá sá t, a szovjet vezető azt mondta, hogy' szı́vesebben
fogna kezet Kennedy asszonnyal, mire Jackie nevetve, kezet nyú jtott
neki.

A Kennedy há zaspá r mielő tt visszaté rt volna az Egyesü lt Allamokba,

mé g lá togatá st tett Londonban, ahol együ tt vacsorá ztak II. Erzsé bet
kirá lynő vel é s Fü lö p herceggel. Ez volt a vé gszava annak az
utazá snak, amelynek sorá n Jackie maga is kü lö n fé nnyel ragyogott.
Elé rte cé ljá t, mé ltó volt arra a feladatra, hogy a vilá g első szá mú
politikai vezető je felesé gé nek a szerepé ben lé pjen fel, é s bebizonyı́tsa
Johnnak, hogy diplomá ciai kapcsolatai é pı́té sé ben nagymé rté kben
tá maszkodhat rá . Kennedy asszony mű veltsé ge, é s elbű vö lő szemé lye
rabul ejtette a legfontosabb kü lfö ldi á llamfő ket. Ettő l az utazá stó l
fogva John é s Jackie kapcsolata szorosabbá vá lt, s Amerika elnö ke a
felesé gé t tartotta „legjobb politikai szö vetsé gesé nek”. Mivel meg volt
győ ző dve Jackie ké pessé geirő l, ő t kü ldte nagykö vetké nt vagy nem
hivatalos meg igyelő ké nt kü lö nbö ző orszá gokba, amelyekkel az
amerikai vezeté s - gyakran - feszü lt kapcsolatban volt. Az elnö k
felesé ge 1962 má rciusá ban indult az első „nem hivatalos” ú tjá ra
Indiá ba é s Pakisztá nba - hú ga, Lee tá rsasá gá ban -, vagyis ké t
egymá ssal szomszé dos, de igen rossz viszonyt á poló orszá gba, ami
kü lö nleges diplomá ciai é rzé ket kı́vá nt.

Jackie nem felejtette el bará tja, Oleg Cassini szavait, melyeket mé g a
kó rhá zban mondott neki: „Oriá si lehető sé g á ll elő tted, hogy lé trehozd
az ú j Versailles-t az Egyesü lt Allamokban.” A nagy sikerű euró pai
kö rú t utá n eltű nt a fé lé nksé ge, é s megerő sö dö tt az ö nbizalma. Az
euró pai sajtó nagyon dicsé rte, a legnagyobb tisztelet é s csodá lat
hangjá n ı́rt ró la, s ı́gy' most má r Jackie volt az, aki szerette volna
megajá ndé kozni a vilá g legfontosabb mű vé szeit é s mé ltó sá gait.
Megihletté k azok a pompá s palotá k, amelyeket meglá togatott, s azok
az elegá ns gyertyafé nyes pá rizsi vacsorá k, melyek sorá n antik
é tké szletekben szolgá ltá k fel, é s arany evő eszkö zö kkel fogyasztottá k
az é teleket. Elhatá rozta, hogy má sfé le hangulatot fog teremteni a
hivatalos fogadá sok sorá n, s a Fehé r Há znak ki inomultabb,
monarchikus jelleget biztosı́t. Kevesebb mint há rom é v alatt a
Kennedy há zaspá r hetvenné gy kü lfö ldi á llamfő t fogadott, é s
hatvanhat vacsorá t é s gá lafogadá st adott. Ezek né melyike olyan
pompa kereté ben zajlott, hogy bá tran versenyre kelhetett volna a
XIV. Lajos korabeli udvari fogadá sokkal.

314
A kö vetkező hó napokban Jackie Kennedy tö ké letes há ziasszonnyá
vá ltozott, akinek szemé lyes elő kelő sé ge nagy ban emelte az á ltala
rendezett esté lyek fé nyé t. Szoká sos perfekcionizmusá val ü gyelt
minden apró ré szletre, kezdve a meghı́vottak listá já val, a menü kkel,
vagy a virá gdı́szekkel, egé szen az asztali protokoll meghatá rozá sá ig.
Annak é rdeké ben, hogy ezek az é tkezé sek kevé sbé legyenek merevek
é s formá lisak, az U alaké i asztalokat nyolc szemé lyes kerek
asztalokra cseré lte, melyeket kis vadvirá gcsokrokkal, hı́mzett
té rı́tő kkel é s egyszerű kristá lyké szlettel dı́szı́tett. Jackie a
gá lavacsorá k sorá n az egykor Abraham Lincoln tulajdoná ban levő
é tké szletet, é s Madison elnö k ezü st evő eszkö zké szleté t haszná lta.
Ké ső bb szerző dtetett egv hı́rneves francia sé fet, René Vcrdont, hogy a
meghı́vottak a legmagasabb konyhakultú ra izeit é lvezhessé k. John
csendben panaszkodott, mert csak francia nyelvű menü á llt a meghı́v
ot-tak rendelkezé sé re, s ı́gy sose tudta, hogy való já ban mit is fog
enni.

Jackie keze nyomá n a Eché r 1 lá z első rangú kulturá lis kö zponttá
alakult,egy olyan hellyé , melynek ajtaja mindig nyitva á llt az
enteilcktü ellek, zené szek, szı́né szek, festő k é s politikusok elő tt.
Rendeztek itt koncerteket, balett-é s szı́nhá zi elő adá st é s versolvasó
esteket. Szı́npadá n fellé pett Pau Casals, Rudolf Nurejev, Leonard
Bernstein, Igor Stravinsky é s má s hı́res mű vé szek is a Kennedy
há zaspá r meghı́vá sá ra. A francia kultuszminiszter, Andié Malraux
tiszteleté re rendezett fogadá son, az or-szá g első hö lgyé nek sikerü lt
egy begyű jtenie Tennessee Williamst, Elia Kazant, Artú r Millert é s
felesé gé t Marilyn Monroet - aki John Kennedy elnö k kifejezett
ké ré sé re é rkezett -, valamint George Balanchine koreográ fust é s
Charles Lindberget, a piló tá t. Malraux, akire mé ly benyomá st tett a
tiszteleté re rendezett fogadá s, kö lcsö nadta a Washingtoni Nemzeti
Galé riá nak Leonardo da Vinci Mona Lisa cı́mű ké pé t. Egy olyan or-
szagban, amelyben a kultú rá nak nem volt miniszteri szintű
ké pviselete, Kennedy asszony tevé kenysé ge tö ké letesen betö ltö tte
ezt az ű rt.

1961 jú liusá ban szervezte Jackie első hivatalos gá lá já t Pakisztá n
elnö ke, Ayub Klian tiszteleté re, aki abban az idő ben nagyon fontos
bará tnak szá mı́tott az Egyesü lt .Allamok szá má ra. Jackie-nek az jutott
eszé be, hogy erre az igen jelentő s alkalomra egy szabadté ri,
gyertyafé nyes vacsorá t rendez Mount Vemonba. Ez a jelké p é rté kű
hely, ahol egy' fehé r fá bó l é pü lt udvarhá z á ll a Potomac folyó palijá n,

315
egy' gy ö nyö rű en gondozott kert kö zepé n, az Egyesü lt Allamok első
elnö ké nek, George Washingtonnak a tulajdona volt. A vacsora
megszervezé se hatalmas logisztikai erő feszı́té st igé nyelt Jackie-tő l é s
munkatá rsaitó l. A gy ep fö lé egy akkora sá trat á llı́tottak, mely
biztosı́totta szá zö tven vendé g esetleges eső elleni vé delmé t. Ez alatt
helyezté k el a kerek asztalokat é s az aranyozott szé keket, amelyeket
a Fehé r Há z szalonjaibó l szá llı́tottak a helyszı́nre. Epı́teni kellett egy'
emelvé nyt a Nemzeti Szimfonikus Zenekar hetvenné gy zené sze
szá má ra, akik az esté ly alatt a muzsiká t szolgá ltattá k. Az é telt
helikoptertel szá llı́tottá k Washingtonbó l, az ezü st evő eszkö zké szlet
é s a inom porcelá nbó l ké szü lt é tké szlet pedig a hadsereg
teherautó in jutott cé lba. Há rom elektromos generá tort, valamint
mobil konyhá kat is ü zembe kellett hely ezni, ahol az ú j sé f, Verdon el
tudta ké szı́teni az alkalomra kivá lasztott menü t.

A Mount Vernonban rendezett vacsora hatalmas sikert aratott, John

bü szke volt a felesé gé re, de a sajtó igen erő s kritiká val illette a
luxusnak ilyen nagymé rté kű megnyilvá nulá sá t: „Sokan vannak, akik
rossz szemmel né zik Kennedy asszony nagysá gró l sző tt á lmainak
megvaló sı́tá sá t, é s iró niá val kezelik felté telezett cobolypré mes
alsó nemű it." A kö v etkező napon Jackie, akit nem befolyá soltak a
kritiká k, az erő feszı́té stő l fá radtan Hyannis Portba repü lt, hogy a
nyá r há tralé vő ré szé t pihené ssel é s a gyermekei tá rsasá gá ban tö ltse
el.

Am mı́g a nyilvá nossá g elő tt Jackie é s John tö ké letes há zigazdá nak
mutatkoztak a hivatalos fogadá sok alkalmá val, magá né letü kben
nagyon is má ské pp mentek a dolgok. Ha az orszá g első hö lgye
erő feszı́té seket tett bará ti ö sszejö vetelek é s vacsorá k szervezé sé re,
azt ré szben azzal a cé llal is tette, hogy szó rakoztassa Johnt, aki egyre
tá volsá gtartó bbnak tű nt, s mindinká bb magá ba fordult. Oleg Cassini
divattervező , akit tö bbszö r meghı́vtak ilyen alkalmakra a Fehé r
Há zba, tanú ja volt annak, milyen magá nyban é lt a há zaspá r mindké t
tagja. Jackie egy Olegnek Irott levelé ben arra ké rte a tervező t, hogy
amikor Washingtonba é rkezik, kalkulá lja bele a programjá ba azt is,
hogy velü k vacsorá zik „hogy felvidı́tsa szegé ny elnö kö t é s felesé gé t
ebben a szomorú Fehé r I lá zban”. Jackie megvallotta bará tjá nak é s
szemé lyi tervező jé nek, hogy nem kö nnyű az é let a Fehé r Há z falain
belü l, hiszen aligha lehetsé ges magá né letet é lni, mert mindig kö rü l
vannak vé ve a há zi szemé lyzet vagy a titkosszolgá lat embereivel.

316
A Fehé r Há zba való bekö ltö zé s ó ta John egy jottá nyit sem vá ltoztatott
korá bbi viselkedé sé n, é s tová bbra is egyre hosszabbra nyú jtotta
hó dı́tá sainak vé geé rhetetlen listá já t, melyen a legú jabb nevek kö zt
szerepelt Angié Dickinson vagy maga Jaync Mans icld is. Jackie tudta,
hogy amikor ő né há ny hé tvé gé n elutazik vidé kre a gy erekekkel, John
kihaszná lja az alkalmat, é s beviszi az elnö ki rezidenciá ba a „kis
bará tnő it”. A titkosszolgá lat emberei nemcsak, hogy' tisztá ban voltak
há zassá gtö rő cselekedeteit el, hanem a kapott megbı́zá sok
é rtelmé ben feladataik kö zé tartozott a nyomok eltü nteté se é s az
elnö k fedezé se is. John tová bbra is talá lkozgatott Marilynnel New
Yorkban vagy Kaliforniá ban, né ha pedig a szı́né sznő barna
paró ká ban é s hatalmas napszemü veg mö gé rejtő zve elkı́sé rte az
elnö kö t Air Force One nev'ű magá ngé pé nek fedé lzeté n is.

1962. má jus 19-é n, John negyvenö tö dik szü leté snapja alkalmá bó l a
Demokrata Pá rt egy gá lá t rendezett a New York-i Madison Square
Garden-ben, az elnö k sokezer szimpatizá nsa szá má ra. Mikor Jackie
tudomá st szerzett ró la, hogy az ü nnepi mű sorban Marilyn Monroe is
szerepel, lemondta a meghı́vá st. Ami aznap é jjel tö rté nt, az má r a
legenda ré szé t ké pezi; a szı́né sznő egy szorosan a testé re tapadó ,
hú sszı́nű , csillogó é s á tlá tszó ruhá ban elé nekelte az elnö knek a
felejthetetlenü l é rzé ki „Happy Birthday” kö szö ntő t. Az volt az utolsó
alkalom, hogy talá lkoztak. Kilenc hé ttel az elnö k hı́res szü leté snapi
ü nnepsé ge utá n minden ú jsá g a cı́mlapon hozta a szı́né sznő halá lá ró l
szó ló hı́rt. Amikor Jackie-t az ú jsá gı́ró k a szı́né sznő tragikus halá lá val
kapcsolatban faggattá k, ő csak ennyit mondott: „Marilyn soha nem
hal meg.” Mindenki, aki ismerte Jackie-t, tudta, hogy ő tisztá ban volt
John hű tlensé gé vel, de ez alkalommal ú gy kommentá lta az
esemé nyeket az egyik bará tnő jé nek, hogy „ezú ttal tú l messzire ment”.

1963 á prilisá ban Jackie ú jra terhes volt, s elhatá rozta, hogy csö kkenti
tevé kenysé gé nek ü temé t a Fehé r Há zban, hogy' pihenni tudjon, s
ezé rt tö rö lte a napirendjé ben szereplő utazá sokat is. John nagyon
ö rü lt a hı́rnek, melynek hatá sá ra ú gy' dö ntö tt, hogy a gyermekeivel
tö lti a nyarat egy Hyannis Port kö zelé ben bé relt há zban. Ennek
ellené re az a nyá r mindkettejü k szá má ra nagyon fá jdalmas é vszak
lett. Kennedy asszonyt augusztus 7-é n, ö t hé ttel a kiı́rt nap elő tt
kó rhá zba kellett szá llı́tani, ahol vilá gra hozta koraszü lö tt gyermeké t.
A kis Patrick má snap meghalt, s a szomorú hı́rt John kö zö lte a
felesé gé vel. Ez volt az első alkalom, hogy az elnö k a nyilvá nossá g

317
elő tt omlott ö ssze, Jackie pedig, annak ellené re, hogy ezú ttal fé rje
mellette volt a nehé zsé gben, sú lyos depresszió ba sü llyedt.

Kennedy asszony egy' hetes kó rhá zi lá badozá s utá n visszaté rt a
Fehé r Há zba, ahol gyermekei kö zelsé gé ben lelt menedé ket. Testvé re,
Lee, aki akkor é ppen Athé nban tartó zkodott, elhatá rozta, hogy'jobb
kedvre derı́ti nő vé ré t, ezé rt megké rte bará tjá t, Onassist, hogy hı́vja
meg Jackie-t egy fö ldkö zi-tengeri sé tahajó ká zá sra. Abban az idő ben
Lee szeretett volna eh'á lni fé ijé tő l Stanislas Radziwilltő i, é s titokban
talá lkozgatott Onassis-szel. Bá r Kennedy elnö k, aki gondolatban má r
az 1964-es vá lasztá sokra ké szü lt, kezdetben vonakodott elengedni
Jackie-t, mert nem né zte jó szemmel, hogy felesé ge egy olyan rossz
hı́rű embertel kerü l kapcsolatba, mint Onassis, ké ső bb mé gis
elengedte azzal a felté tellel, hogy ké t bizalmi embere is elkı́sé ri.
Októ ber elejé n Jackie a Christina nevű luxusjacht fedé lzeté n tengerre
szá llt. I losszú idő ó ta elő szö r mutatkozott nyilvá nosan nyugodtnaké s
kipihentnek.

Az el kö vetkezendő napokban é lvezte há zigazdá ja igyelmes

gondoskodá sá t, aki mindent elkö vetett annak é rdeké ben, hogy
Kennedy asz-szony ú gy é rezze magá t az ú szó palotá ban, mint egy
kirá lynő . Csodá latos naplementé k, fü rdé s a tengerben - a fé nyké p,
mely Jackie-t á brá zolja bikiniben a jacht fedé lzeté n, bejá rta a
vilá gsajtó t romantikus vacsorá k, pezsgő é s rengeteg kaviá r,
zá ró akkordké nt pedig egy csodá latos gyé má ntokkal é s rubinokkal
dı́szı́tett ny aké k ajá ndé kba, mindez együ tt vé gü l visszaadta Jackie
é letkedvé t. Októ ber 17-é n ruhá kkal, ajá ndé kokkal é s antik tá rgyakkal
tö mö tt bő rö ndjeivel, napbarnı́tottan é s kipihenten visszaté rt, hogy
tová bb já tssza a tö ké letes felesé g szerepet az Egyesü lt Allamok
elnö ké nek oldalá n. Ekkor tö rté nt, hogy aferje megké rte, kı́sé rje el
hivatalos ú tjá ra a texasi Dallasba. A Kennedyek ekkor mar tı́z eve
há zasok voltak, é s há zassá guk nagyon kemé ny pró bá kat á llt ki. Kö zeli
bará taik ü gy lá ttá k, hogy jobban ö sszetartoztak, mint korá bban
valaha, sikerü lt jó pá rrá formá ló dniuk.

1963. november 22-é n John es Jackie megé rkezett a dallasi

repü lő té rre, ké szen arra, hogy jó hatá st gyakoroljanak a texasi
vá lasztó kra. Ami ez utá n tö rté nt, az má r a tö rté nelem. A Kennedy
há zaspá r nyitott tetejű limuzinban já rta vé gig a vá rost, é s integettek
annak a sokezer embernek, aki kitó dult az utcá ra, hogy ő ket lá thassa.
Eé l tizenkettő kor há rom lö vé s kioltotta John é leté t, aki felesé ge ö lé be

318
há ny adott. Az egé sz vilá g szemtanú ja v olt az Egyesü lt Allamok
legkarizmatikusabb elnö ke meggyilkolá sá nak. Jackie, aki az első
pillanatban menekü lni akart a kocsibó l, egé sz é leté ben azzal vá dolta
magá t, hogy nem tudta testé vel takarni fé ijé t, é s igy elkerü lni annak
halá lá t. A fá jdalomtó l é s a tehetetlensé gtő l teljesen ö sszetö rt, é s nem
akart elmozdulni John é lettelen teste mellő l. Az egé sz orszá g csodá lta
lelkierejé t é s bá torsá gá t, amely et a brutá lis gy ilkossá g utá ni
napokban tanú sı́tott.

Jackie a nyilvá nossá g elő tt egyszer sem omlott ö ssze. Az Air Force
One nevű gé pen repü lt vissza Washingtonba, s egy pillanatra sem

319
mozdult el fé lje holtteste mellő l ö sszevé rezett Chanel kosztü mjé ben
é s fehé r kesztyű jé ben. Mikor a lé gi kisasszony megké rdezte, hogy'
szeretné -e á tcseré lni a ruhá já t, Jackie hatá rozottan azt vá laszolta,
hogy „nem, azt akarom, hogy' az egé sz vilá g lá ssa, mit tettek vele".
Amint megé rkezett a Fehé r Há zba, megkezdte fé rje temeté sé nek
elő ké szı́té sé t. Ugyanazzal a minden ré szletre kiteijedő inomsá ggal é s
tö rté nelmi precizitá ssal, ami mindig is jellemző volt rá . Ugy' dö ntö tt,
hogy John Fitzgerald Kennedy fö ldi maradvá nyait Arlington
temető jé ben helyezik ö rö k nyugalomra, ahol a há ború s hő sö k
nyugszanak. A kö vetkező napon az egé sz vilá g é lő adá sban
igyelhette az ü nnepé lyes temeté si szertartá st, melyet Lincoln elnö k
vé gső bú csú ja inspirá lt. A talpig gyá szba ö ltö zö tt Jackie, arcá t teljesen
takaró fekete fá tyolban, gyermekei kezé t fogva egyenesen lé pkedett a
temeté si menet é lé n. A Fehé r Há ztó l a Szent Má té katedrá lisig
kö vette a koporsó ú tjá t, ahol hatvanké t á llam- é s kormá nyfő vá rt rá ,
kö ztü k de Gaulle is. A kis John Jr. ké pe, amint katonai tisztelgé ssel
bú csú zik apja holttesté tő l, ö rö kre beleivó dott az emberek
emlé kezeté be. Jackie mé g aznap dé lutá n, a napirend megvá ltoztatá sa
né lkü l, megü nnepelte kis iá nak harmadik szü leté snapjá t.

A hivatalos ceremó niá kat kö vető en Jackie eltű nt a kö zé let
porondjá ró l. December 6-á n vé glegesen elhagyta a hivatalos
rezidenciá t, s egy ideig egy kö lcsö nkapott laká sban é lt, Van Gogh,
Matisse é s Cé zanne ké peivel, valamint azokkal a legé rté kesebb
mű tá rgyakkal kö rü lvé ve, amelyek a ré gi szé p idő kre emlé keztetté k.
1964 elejé n az egykori irst lady vá sá rolt egy tizenné gy szobá s,
há romszintes udvarhá zat, amely a korszak á raihoz viszony ı́tva egy
vagy onba kerü lt. Uj otthoná ban igyekezett ú jra felidé zni a Fehé r I
lá zbcli gy erekszobá k hangulatá t, talá n é pp annak az. ó riá si
nosztalgiá nak az ellensú ly ozá sá ra, amelyet a mú lt irá nt é rzett. Egy
é vig diszkré ten hordta a gyá szt, é s csak kü lö nlegesen indokolt
alkalombó l jelent meg a nyilvá nossá g elő tt. Mindö ssze harmincné gy
é ves volt, cs ké t kisgyereke á llt é leté ben az első helyen. A kö vetkező
hó napokat fé rje emlé ké nek á polá sá val tö ltö tte, ezé rt ré szt vett egy
utazó kiá llı́tá s megszervezé sé ben, é s a bostoni John F. Kennedy
Emlé kkö nyvtá r lé trehozá sá ban, amelynek kö ltsé geire tiz millió
dollá rt sikerü lt ö sszegyű jtenie. A sajtó folytonos zaklatá sai elő l, é s gy
ermekei biztonsá gá t szem elő tt tartva ú gy dö ntö tt, hogy New Yorkba
kö ltö zik, ahol egy tető té ri luxuslaká st vá sá rolt magá nak az Otö dik
sugá rú t 1040. szá m alatt. Ebben a hatalmas, Central Parkra né ző
laká sban é lt aztá n harminc é ven á t, egé szen a halá lá ig.

320
Az idő mú lá sá val, má r New York-i lakoské nt, Jackie kezdte
ö sszerendezni é lete mozaikjá t. Lassacská n kilá balt abbó l a mé ly
depresszió bó l, amelybe Jolin halá la utá n zuhant. A sok tatá t kavaró
Jacobson doktor, akit Bob Kennedy utá lt, tová bbra is a segı́tsé gé re
volt a csodaté vő receptjeivel. Jackie azonban tú lsá gosan is
hozzá szokott a nyugtá tokhoz é s egyé b gyó gyszerekhez, é s szervezete
má r nem reagá lt az anfetaminos vagy szteroidos kezelé sekre.
Caroline é s John ké t kü lö nbö ző , jó nevű katolikus iskolá ba já rt, é s
kezdett „normá lis” é letet é lni, amint azt é desanyjuk mindig is
kı́vá nta. „Ok alkotjá k az é n vilá gegyetemem kö zpontjá t, é s remé lem,
hogy é n ugyanezt jelentem a szá mukra. Mellettü k szeretné k lenni
valahá nyszor csak szü ksé gü k van rá m”- mondta. S amikor má r é pp
kezdtek ú jra a helyü kre kerü lni a dolgok az é leté ben, ú jabb
szerencsé tlensé g szakadt rá . 1968. jú nius 6-á n reggel meggyilkoltá k
Ró bert Kennedy szená tort, alig egy' ó rá val az utá n, hogy pá rtja
elnö kjelö ltnek vá lasztotta. Ez volt az a pillanat, amikor Jackie
komolyan aggó dni kezdett sajá t maga é s gyermekei biztonsá gá é rt.
„Megvetem ezt az orszá got, é s nem akarom, hogy' a gyerekeim
tová bbra is itt é ljenek. Ha valakik ú gy' dö ntö ttek, hogy' meggyilkoljá k
a Kennedyeket, akkor a gyermekeim is a fő cé lpontok kö zé tartoznak.
El akarok menni innen” - mondta teljesen kiborulva hű sé ges bará tja
é s bizalmasa, Bob halá la utá n. A nyugodt é let remé nye é s annak a
lehető sé ge, hogy a Kennedyek visszaté rnek a Fehé r Há zba, Bob
halá lá val szertefoszlott.

Jackie Kennedy azonban fő nixmadá rké nt megint csak ú jjá szü letett
hamvaibó l. Harminckilenc é ves korá ban nem volt hajlandó tová bb
já tszani az Amerika ö zvegye” szerepet, é s 1968. októ ber 20-á n
felesé gü l ment egy má sik nagyhatalmú , gazdag es nagyon befolyá sos
emberhez, Arisztotelé sz Onassishoz. Az amerikai kö zvé lemé ny, amely
addig a tenyeré n hordozta, most nem győ zte ostorozni ezt a
há zassá got, amit sokan é rdekhá zassá gnak bé lyegeztek, melynek kö ze
sincs a szerelemhez. „Le fognak emelni a piedesztá lró l” -
igyelmeztette egy' bará tja. Jobb

321
mintha belehalok abba, hogy rajta á llok" jö tt a vá lasz. Jackie, akit nem
é rdekelt, hogy dö nté sé milyen felfordulá st kelt, ú j korszakot kezdett
egy ná la huszonhá rom é vvel idő sebb ember oldalá n, aki vigaszt es
biztonsá got ny ú jtott neki, é pp azt, amire ezekben az idő kben
szü ksé ge volt. Az á ltala kö tö tt é rdekhá zassá g azonban nem volt
ró zsaszı́n leá nyá lom. Olyan fé r ihoz ment felesé gü l, akivel nem egy
ezett sem az ı́zlé sü k, sem a kedvtelé seik, de aki ki izette hatalmas
ö sszegekre rugó szá mlá it - abban az idő szakban ké ny szeres vá sá rló
volt, aki ké pes volt ké tszá z pá r cipő t vá sá rolni egyetlen nap leforgá sa
alatt , é s csodá latos é kszereket adott neki ajá ndé kba. Onassis
felesé geké nt é vi hú szezer dollá r já rt neki, de ennek ellenere minden
hó napban kü ldö tt szá mlá kat ezen felü l is Ari titká rnő jé nek az elő re
nem lá tott kö ltsé gek fedezé sé re. Amikor a má gná s 1975. má rcius 15-
é n meghalt tü dő gyulladá sban, Jackie ú jra megö zvegyü lt -

bankszá mlá já n egy mesé s ö sszeggel s olyan é letet kezdett é lni,
amelyikben jó l é rezte magá t - ezú ttal fü ggetlen asszonyké nt.

Eleté nek utolsó é vei voltak talá n a legboldogabbak, mert vé gü l azt
csiná lta, amit szeretett, ané lkü l, hogy' bá rkinek is szá mot kellett

322
volna adnia ró la. Miutá n é vekig nem dolgozott, é s testé t-lelké t á tadta
szeszé lyeinek é s a kivá ltsá gok é lvezeté nek, visszaté rt ré gi, irodalmi
hivatá sá hoz. New York-i tető té ri laká sá ban rendezte be a fé szké t,
onnan utazgatott a vilá gban mindenfelé , kü lö nleges kö nyvek
kiadá sá val foglalkozott, gyerekmesé ket ı́rt a Doubleday Kiadó nak -
ahol egé szen halá lá ig heti há rom napot dolgozott az illusztrá lt
kiadvá nyok szerkesztő jeké nt -, é s sok idő t tö ltö tt az unoká ival.
Osszetalá lkozott Maurice Tempels-mannal, egy ismert pé nzü gyi
taná csadó val, aki egy gyé má ntkereskedelemmel foglalkozó cé get is
vezetett, s aki a lehető legjobb tá rs volt szá má ra viharos é lete utolsó
szakaszá ban. Amikor 1993 novemberé ben egy lovasbemutató n
leesett a nyeregbő l, é s a vizsgá latok sorá n nyirokmi-rigyrá kot
á llapı́tottak meg ná la, szeivezett egy' nagyszerű kará csonyi vacsorá t,
majd elment nyaralni a Karib-szigetekre. Ot hó nappal ké ső bb
sü rgő ssé ggel beszá llı́tottá k egy' New York-i kó rhá zba. Amikor
megtudta, hogy' a rá k vé gé rvé nyesen elhatalmasodott a
szervezeté ben, arra ké rte a gyerekeit, hogy hagyjá k bé ké ben
meghalni otthoná ban. Mindig elő relá tó volt, é s apró lé kosan
gondoskodott minden ré szletrő l, ı́gy mindenre kiteijedő , hosszú
vé grendeletet ı́rt - vagyoná t kö rü lbelü l ké tszá z millió dollá rra
becsü lté k -, é s pontró l-pontra megtervezte a Loyolai Szent Igná cnak
szentelt templomban tartandó temeté si szertartá sá nak a
forgató kö nyvé t is. Kivá lasztott egy' gregoriá n é neket, azt az
ö ltö zé ket, amelyben majd eltemetik, é s ö sszeá llı́totta azoknak a
szemé lyeknek a listá já t, akik odalé phetnek felravatalozott
holttesté hez, hogy bú csú t v egyenek tő le. Má r korá bban elhatá rozta,
hogy' azt ké ri, fé lje, John F. Kennedy é s ké t gyermekü k, Arabella é s
Patrick mellé temessé k az Arlingtoni Nemzeti Temető be.

Má jus 19-é n, hatvanné gy é ves korá ban Jackie a sajá t szobá já ban halt
meg, gyermekeitő l kö rü lvé ve, s tová bbra sem eltette, hogy az
emberek mié rt annyira kı́vá ncsiak meg mindig a magá né leté re.
Imá dott ia, John Jr. - egy vonzó ü gyvé d-ú jsá gı́ró , aki majd
harmincnyolc é vesen hal meg egy kü lö nö s lé gibalesetben - kapta a
megbı́zatá st, hogy olvasson fel a sajtó há z elő tt posztoló
ké pviselő inek egy rö vid é s megható kö zlemé nyt, melyben a
kö vetkező á llt: „Ma é jjel negyed tizenegykor é desanyá m csendesen
elhunyt bará tai, csaladja, kö nyvei, az á ltala legjobban szeretett
emberek é s tá rgyak á ltá l kö rü lvé ve. Ugy halt meg, ahogyan szeretett
volna, ezé rt boldogok vagyunk. Most má r az Ur kezé ben van.
Rengeteg ü zenet é rkezett hozzá nk New Yorkbó l é s az egé sz vilá gbó l.

323
Csalá dom nevé ben ő szinté n kö szö nö m mindenkinek, aki ezú ton
nyilvá nı́tott reszté tet. Most, hogy mar mindent tudnak, remé lem,
hogy bé ké t hagynak nekü nk legalá bb ké t vagy há rom napig.”

Jackie Kennedy Onassis, aki egé sz é leté ben arra tö rekedett, hogy
magá né leté t ó vja a nyilvá nossá gtó l, nem tudta elkerü lni, hogy halá la
utá n alakja á talakuljon, s egy egé sz korszak ikonjá vá vá ljon, é lete
pedig egy fé nyekkel é s á rnyakkal teli legendá vá formá ló djon. Az
emberek soha nem untak rá arra, hogy ró la vagy szé psé ges
gyerekeirő l oh assanak, aká rmilyen triviá lis dolgokat is. Sztá r lett
belő le, akit bá lvá nyoztak. Ugy tű nt, hogy „ő a tö ké letes felesé g, a
tö ké letes anya, a tö ké letes szerető , vagyis maga a tö ké letes nő ” -
mondta ró la az egyik é letrajzı́ró ja. Az asz-szony, aki fé nykorá ban a
vilá g legtö bbet fotozott é s legjobban csodá lt asszonya volt, az a
ki inomult é s titokzatos hö lgy, aki ké t nagyon nagy hatalmú emberrel
is megosztotta az é leté t, tová bbra is é rdekli az embereket, akik nem
feledté k el alakjá t.

Felhasznált irodalom

Andersen, Ch., Jackie et John, les anné es depouvoir, Ramsay, Paris,

1996.

—,John etJackie, histoire d'un couple tragique, Ramsay, Paris, 1996.

—,John-John, ou la malé diction des Kennedy, Ilustré e, col. J’ai Lu,

2000.

Bardé che, M., Histoire desfemmes, Stock, Paris, 1968.

Barnes, J., Eva Peró n, Ultramar, Madrid, 1979.

Bowles, H.facqueline Kennedy: The White House Years, Bul inch,

Boston-Nueva York-Londres, 2001.

Bradford, S., America'.: Queen:A Life o jacqueline Kennedy Onassis,

Viking, Nueva York, 2000.

Buck, P. S., Las mujeres Kennedy, Dopesa, Barcelona, 1972.

Buraya, L., Maria Callas, Edimat, Madrid, 2005.

324
Cafarakis, Ch., Elfabuloso Onassis, G. dé l Toro, Madrid, 1971.

Callas, J., Sisters:A Revealing Portrait of the world’s mostfamous diva,

Gordonsville, Virginia, St. Martin’s Press, 1990.

Capote,T., Desayuno en Tiffanys, Anagrama, Barcelona, 1988.

Cassini, O., In my Own Fashion, Pocket Books, Nueva York, 1987.

—,A thousanddays of magic, Rizzoli, Nueva York, 1995.

Charles-Roux, E., Le temps Chanel, Editions de La Martinié re, Paris,

2004.

Clarké Keogh, P., Audrey Style, Aurum Press, Londres, 1999.

Cramer, H., La duquesa de Windsor, AHR, Barcelona, 1957.

Crowe, C., Conversaciones con Billy Wilder, Alianza, Madrid, 2002.

Degunst, S., Coca Chanel, citations, Les Editions du Huitié me Jour,

2008.

Dherbier, Yann-Brice (ed.), Maria Callas. Les images d'une vie, YB

é ditions,

Paris, 2007.

Duncan, P. (ed.),^ı́. Hepburn,Taschen, Colonia, 2006.

Duque de Windsor, E., La vida de un rey, Edidones Grijalbo, Mé xico

D.E, 1958.

Edwards, A., Maria Callas intimé ,fai Lu, Paris, 2002.

Elliot, M., Cary Grant. La biográ ia, Lumen, Barcelona, 2007.

Erwin, E., Diamond,}. Z., Los tesoros deAudrey Hepburn, La Cú pula,
Barcelona, 2008.

Fraser, N., Navarro, M., Eva Peró n. La verdadde un mito, Bruguera,

Barcelona, 1982.

325
Haedrich, M., Coco Chanel ı́ntima, Dopesa, Barcelona, 1973.

Hellstern, M., Có mo ser adorable, segü n Audrey Hepburn, Vergara,

Barcelona,

2005.

Hepburn, S., Audrey Hepburn, un espı́ritu elegante, Scyla, Barcelona,

2009.

Heymann, D., Pauvrepetitepille riche, Presses de la Cité , Paris, 1987.

—, Una rnujer llamada Jackie, Ediciones B, Barcelona, 1989.

Higham, Ch., La scandaleuse duchesse de Windsor, JC Latté s, Paris,

1989.

Jennings, D., Barbara Hutton:A CandidBiography, F. Feli, 1968.

Kaspi, A., John F. Kennedy, Grupo Correo, Madrid, 2003.

Kelley, K., Los Windsor, Plaza &Jané s, Barcelona, 1997.

Lagerfeld, K., Mademoiselle, Steidl, 2009.

Lecomte, F., Jackie. Les anné es Kennedy, L’Archipiel, Paris, 2004.

Madsen, A., Coco Chanel, Circe, Barcelona, 1998.

Martı́nez Pujalte, M. A., Yo, Maria Callas. La opera de mi vida, Huerga

&.

Fierro editores, Madrid, 1998.

Meneghini, G. B., My wife, Maria Callas, Farrar, Straus & Giroux, Nueva
York, 1982.

Monté ra, R., Historias de mujeres, Alfaguara, Madrid, 1995.

—, Pasiones, Aguilar, Madrid, 1999.

Morand, P., El aire de Chanel, Tusquets, Barcelona, 1999.

326
Mosley, D., La duquesa de Windsor, Plané ta, Barcelona, 1980.

Murphy, Ch., Bryan III, J., Los duques de Windsor, Lasser Press
Mexicana, Mé xico D.F., 1980.

Perris, A., Jacqueline Kennedy, Edimat, Madrid, 2005.

Radziwill, L., Happy Times, Ediciones Assouline, Nueva York, 2001.

Rensselaer, Ph. van, Millió n Dollá r Baby. An intimate Portrait of

Barbara Hutton, Putnam, 1979.

Rivera de la Cruz, M., Fiestas que hicieron histó ria, Temas de Hoy,
Madrid, 2001.

Royo-Villanova, J., Por irio Rubirosa, el ú ltimoplayboy, Espejo de

Tinta, Madrid,

2006.

Simon,f-M..,Jackie Kennedy: unefé mmé blessé e, Bemard

Giovanangeli, Paris, 2005.

Spencer, J., Eva Peró n, Bartillat, Paris, 2007.

Spoto, D., Jackie, le romá n d'un destin, Le Cherche Midi, Paris, 2001.

—, Audrey Hepburn. La biográ ia, Lumen, Barcelona, 2006.

Stancioff, N.,Maria Callas. Remembered, Dutton, Nueva York, 1987.

Stassinopoulos, A., Maria Callas. La rnujer detrá s de la leyenda,

Ediciones

Qyarto, Barcelona, 1984.

Sucarrat, M., Vida sentimentalde Eva Peró n, Sudamericana, Buenos

Aires, 2006.

Sylvester, Ch. ($.&.'), Las grandes entrevistas de la histó ria, El Paı́s

Aguilar,

Madrid, 1997.

327
Toledo, D., Audrey Hepburn de la A a la Z, Jaguar, Madrid, 2006.

Yuste, C., Audrey Hepburn en el recuerdo, Cacitel, Madrid, 2003.

Képjegyzék

Borı́tó fotó : Audrey Hepburn, portré fotó , 1961, ullstein bild

8. oldal: Maria Callas, De Agostini

24. oldal: Maria Callas a New Yorki repté rre é rkezik, hogy szerepeljen
egy TV-showban, Hulton Press

32. oldal: Maria a fő ijé vel, Giovanni B. Meneghinivel, sajtó fotó

48. oldal: Maria Callas ú jsá got olvas a strandon, Velencé ben, 1950,
Halton Archive

65. oldal: A szerelmes é nekesnő é s Aristoteles Onassis, 1957, ullstein

bild

78. oldal: Maria Callas a Mé dea cı́mszerepé ben, 1969, Hulton Press

84. oldal: Coco Chanel, 1931, Archive Photos

112. oldal: Coco Chanel egy londoni hotelben, 1932, Hulton Press

132. oldal: Coco Chanel pá rizsi ü zleté ben, a hı́res lé pcső n, ahonnan a
divatbemutató kat igyelte, 1954, Gamma-Rapho

137. oldal: Coco Chanel a Ritz Hotelben bé relt szobá já ban, Pá rizs,
1960, Archive Photos

142. oldal: Wallis Simpson, Popperfoto

179. oldal: Wallis Simpson é s VIII. Edward az eskü vő jü kö n a Conde
kasté lyban, 1937, Mondadori

185. oldal: A Windsor hercegi pá r az ú j é vi ü nnepeket a Villa InCroe-

ban tö ltö tte, francia Rivié ra, 1939, Hulton Royals Collectı́on

328
188. oldal: A hercegi pá r a pá rizsi pá lyaudvaron bú csú zik, az uticé l:
az Amerikai Egyesü lt Allamok. 1954, Popperfoto

190. o!dal:A hercegi pá r a pá rizsi pá lyaudvarra é rkezik, az Amerikai
Egyesü lt Allamokbó l, 1954, Hulton Press

196. oldal: Eva Peró n, Popperfoto

210. oldal: Eva Peró n a Democrazia cı́mű ú jsá got olvassa, amit ő
adatott ki, Hulton Press

236. oldal: Eva Peró n elindul az Elnö ki Palotá bó l az argentin

Fü ggetlensé gi Nap megü nneplé sé re, Hulton Press

247. oldal: Eva Peró n az argentin I lá laadá s Napi ü nnepsé gen,balra
Peron elnö k, Hulton Press

252. oldal: Eva Peron beszé det mond a munká snő knek, akiknek kit it
ta a szavazati jogá t, Hulton Press

258. oldal: Audrey I lepburn, Hulton Press

284. oldal: Audrey I lepburn fé rjé vel, Mel Ecrrerrel a londoni
repté ren, Hulton Press

303. oldal: Jelenet az Alom luxuskivitelben cı́mű ilmbő l, 1961,

Mondadori

316. oldal: Audrey I lepburn Etió piá ban az. UNICEF kü ldö tteké nt,
1988, Hulton Archive

320. oldal: Jackqucline Kennedy, The LIFE Images Collectı́on Editoriul

342. oldal: A Life Magaziné cı́mlapjá n megjelent fotó 1 Jyannis Port,

1953, Archive Photos

355. oldal: John F. Kennedy é s Jackie Kennedy (Jacqucline Bouvier)

há zassá guk korai szakaszá ban, Popperfoto

381. oldal: John F. Kennedy temeté sé n a Kennedy testvé rekkel é s

gyermekeivel, Hulton Press

329
384. oldal: Jackie Kcnncdy-Onassis má sodik fé rjé vel, Aristoteles
Onassissal, Hulton Press

330
Tartalomjegyzék

331