Hasz​nál​ja ki a kre​a​tív gon​dol​ko​dás ere​jét, és te​gye von​zó​vá gon​dol​ko​dás​m ód​ját!

Eb​ben siet se​gít​sé​günk​re Ed​ward de Bono pszi​cho​ló​gus, kom​m u​ni​ká​ci​ós guru és

sok​ol​da​lú gon​dol​ko​dó, aki tu​dá​sá​nak leg​ja​vát eb​ben a könyv​ben fog​lal​ta össze.

Míg ru​hák​ra, koz​m e​ti​ku​m ok​ra, fo​gyó​kú​rá​ra, edzés​re, sőt plasz​ti​kai se​bész​re va​-
gyo​no​kat költ​ve igyek​szünk kül​sőn​ket von​zób​bá ten​ni, arra csak rit​kán gon​do​-
lunk, hogy a sze​m é​lyes vonz​erő egé​szen más​képp is nö​vel​he​tő. Oly mó​don, ami
egy fil​lér​be sem ke​rül, na​gyon ke​vés idő kell hoz​zá – és ami nél​kül a leg​von​zóbb
kül​se​jű em​ber tár​sa​sá​ga is kel​le​m et​len: ez a cso​dá​la​tos elme. Akár​m i​lyen szív​-
dög​lesz​tő meg​je​le​né​sű va​la​ki, csak a meg​szó​la​lá​sig az, ha szel​le​m i vi​lá​ga si​vár: az
„in​tel​lek​tu​á​lis báj” hí​ján esé​lye sincs, hogy bár​ki​re jó be​nyo​m ást te​gyen.

Kö​te​tünk szer​ző​je az​zal szer​zett vi​lág​hírt, hogy em​be​rek gon​dol​ko​dás​m ód​ját vál​-
toz​tat​ta meg és tet​te job​bá. Köny​ve​it ed​dig 37 nyel​ven ad​ták ki, egyes or​szá​gok​-
ban pe​dig kö​te​le​ző tan​tárgy az ál​ta​la ki​fej​lesz​tett gon​dol​ko​dá​si tré​ning. Mód​sze​rei
prak​ti​ku​sak és egy​sze​rű​ek, bár​ki szá​m á​ra könnyen el​sa​já​tít​ha​tók.
A szel​le​m i vonz​erő nem igé​nyel eget verő IQ-t, ha​tal​m as tu​dás sem kell hoz​zá,
sem rit​ka nagy​sze​rű sze​m é​lyi​ség. Csak kép​ze​lő​erő​re, be​le​élő-ké​pes​ség​re, némi
ku​rázsi​ra, egy kis kre​a​ti​vi​tás​ra van szük​ség – és egy sor olyan gya​kor​la​ti meg​ol​-
dás​ra, amit min​den​ki ké​pes meg​ta​nul​ni.

Sze​ret​ne el​len​áll​ha​tat​lan, szi​por​ká​zó és vál​to​za​tos len​ni, vagy ép​pen könnyeb​ben

fel​is​m er​ni prob​lé​m ás hely​ze​tek kul​csát? Kö​ves​se Bono ta​ná​csa​it: el sem hi​szi,
mennyi​re egy​sze​rű és ha​tá​sos mód​szert kap kéz​hez!
A for​dí​tás alap​j a: How to have a beau​ti​f ul mind

Co​py​right © 2004, Mc​Qua​ig Gro​u p Inc.

For​dí​tot​ta: Bo​zai Ágo​ta

For​dí​tás © Bo​zai Ágo​ta

Szer​kesz​tet​te: Fal​c sik Mari

Bo​rí​tó​terv: Kusz​kó Raj​m und

ISBN 963 7525 94 7

Min​den jog fenn​tart​va. Je​len köny​vet vagy an​nak rész​le​te​it ti​los rep​ro​du​kál​ni, adat​rend​szer​ben tá​rol​ni,
bár​m ely for​m á​ban vagy esz​köz​zel – elekt​ro​ni​kus, fény​ké​pé​sze​ti úton vagy más mó​don – a ki​a dó en​g e​dé​-
lye nél​kül kö​zöl​ni.

Ki​a d​j a a HVG Zrt., Bu​da​pest, 2006

Fe​le​lős ki​a dó: Sza​u ​er Pé​ter

Nyom​dai elő​ké​szí​tés: HVG Press Kft.

Fe​le​lős ve​ze​tő: Eré​nyi Ág​nes

Nyo​m ás: Black​print Kft.

Fe​le​lős ve​ze​tő: Fe​ke​te At​ti​la
 TARTALOM

Bevezetés: Milyen a csodálatos elme?

1. HO​GYAN FE​J EZZÜK KI EGYET​ÉR​TÉ​SÜN​KET?

Az „igazam van” szükséglete
A logika buboréka
Különleges körülmények
Különleges értékek
Különleges tapasztalat
Általánosítások
Összegzés

2. HO​GYAN FE​J EZZÜK KI EL​LEN​VÉ​LE​MÉ​NYÜN​KET?

Udvariasság
Logikai hiba
Értelmezés
Szelektív értékelés
Érzelmek
Eltérő tapasztalat
Nagy általánosítások
Kivetítés
Lehetőség és bizonyosság
Eltérő vélemény vagy egyet nem értés
Összegzés

3. HO​GYAN LE​GYÜNK MÁ​SOK?

Kétfajta különbség
Az eltérés eredői
Határozzuk meg a különbségeket!
Határozzuk meg a véleményeltérés okait!
Fogadjuk el a különbséget!
Összegzés

4. HO​GYAN LE​GYÜNK ÉR​DE​KE​SEK?

Információ
Mi lenne, ha…?
Lehetőségek és alternatívák
 Elméletek
Összefüggések
Kreativitás és új gondolatok
Nagyon hasznos szokás
Gyakorlatok
Összegzés

5. HO​GYAN RE​A​GÁL​J UNK?

Tisztázás
Támogatás
Példák és történetek
Építs rá!
Terjeszd ki!
Vidd tovább!
Módosítsd!
Összegzés

6. HO​GYAN HALL​GAS​SUNK MEG MÁ​SO​KAT?

Hogyan hallgassunk?
Türelmetlenség
Értékek kinyerése
Megfigyelés
Ismételd el!
Kérdések
Még több részlet
Két fókuszpont
Összegzés

7. A KÉR​DE​ZÉS MÓD​J A
Halászó (kiegészítendő) kérdés és célzó (eldöntendő) kérdés
Forrás és hitelesség
Még több részlet
Magyarázat
Alternatívák és lehetőségek
Módosítás
Többválasztásos kérdések
Értékek
Gondolkodásunk alapja
Összegzés
8. PÁR​HU​ZA​MOS GON​DOL​KO​DÁS – A HAT KA​LAP
Együttműködő témafeltárás
A gondolkodás hat kalapja
A fehér kalap
A piros kalap
A fekete kalap
A sárga kalap
A zöld kalap
A kék kalap
A kalapok alkalmazása
Összegzés

9. EL​VEK, FO​GAL​MAK
Miért bajlódjunk elvekkel és fogalmakkal?
Találjuk meg a koncepciót!
A nehezen meghatározható
Az elvek, a fogalmak, a koncepció szintje
Koncepciótípusok
Gyakorlat
Teljesség
Összehasonlítás és szembeállítás
Összegzés

10. AL​TER​NA​TÍ​VÁK
Jobb
Felfogás
Alternatív értékek
Alternatívák létrehozása
A lehetséges
Összegzés

11. ÉR​ZÉ​SEK ÉS ÉR​ZEL​MEK

Szelektív érzékelés
Választás
Melléknevek
Első reakció
Pozicionálás
Összegzés

12. ÉR​TÉ​KEK
 Körülmények
Különböző felek
Személyes értékek
Szervezeti értékek
Minőségi értékek
Az értékek megújulása
Az ökológiai hatás értékei
Felfogásbeli értékek
Negatív értékek
Összegzés

13. EL​TÉ​RÉ​SEK ÉS A JÁRT ÚT EL​HA​GYÁ​SA

Cél és szándék
Unalom
A megszokott, a sablonos
Humor
Öröm
Összegzés

14. IN​FOR​MÁ​CIÓ ÉS TU​DÁS

Mennyi?
A zulu-elv
A tükörstratégia
A tudás betáplálása
A siker receptje
Összegzés

15. VÉ​LE​MÉNY
Miért legyen véleményünk?
Provokáló vélemények
Gyakorlat
Nézőpont
A vélemény megváltozása
Új információ
Hiányos információ
Értékváltozás
Összehasonlítás és különbség
Összegzés

16. KÖZBEVÁGÁS
 Most én beszélek
Egófitogtató közbeszólás
Kiegészítő közbeszólás
Vitázó közbeszólás
Most azonnal vagy inkább később?
Kételyek, kétségek
Összegzés

17. VISELKEDÉS
A csatározó attitűd
Az egóhatalmi játék
A tanulási attitűd
A felfedező attitűd
A konstruktív attitűd
A szórakoztató attitűd
A „kit érdekel?” attitűdje
Összegzés

18. KEZDEMÉNYEZÉS ÉS TÉMÁK

Aktuális témák
Különleges témák
Mi a foglalkozásod?
Hibás kezdés
Áttérés új témára
A beszélgetés alakítása
Düh és érzelem
Unalom
Összegzés

VÉGEZETÜL
Öröm
Készség

MELLÉKLETEK – A TÁRSALGÓKLUB
Létszám
Rendszeresség
A szervező
Szerepek
Napirend és témák
Eredményesség
Cserelátogatások
Tevékenységi kör
 Bevezetés

MI​LYEN A CSO​D Á​LA​T OS ELME?

Gyö​nyö​rű nő a kok​tél​par​tin. Bőre hi​bát​lan, ru​há​ja ele​gáns, alak​ja tö​ké​le​tes. Meg​-

le​pő mó​don még​is so​kat van egye​dül. Az em​be​rek oda​m en​nek hoz​zá, de ha​m ar
el is lép​nek mel​lő​le.
Ugyan​ezen a par​tin van egy ala​csony, ko​pa​szo​dó, tar​tóz​ko​dó, csen​des fér​fi.
Min​dig ren​ge​te​gen áll​ják kö​rül, élén​ken be​szél​get​nek vele.
Mi fo​lyik itt?
Az em​ber so​kat te​het azért, hogy a tes​te szép le​gyen. Me​het edző​ter​m ek​be
edze​ni. Van ránc​fel​var​rás, ránc​fel​töl​tés, zsír​le​szí​vás és imp​lan​tá​tu​m ok.
So​kat te​he​tünk azért, hogy ar​cunk szebb le​gyen. Van​nak koz​m e​ti​ku​m ok, sőt a
plasz​ti​kai se​bész is se​gít​het. A fér​fi​ak ha​ját​ül​te​tést ren​del​het​nek.
De mi van az el​m énk​kel? Te​szünk bár​m it is an​nak ér​de​ké​ben, hogy el​m énk is
szép le​gyen? Hi​á​ba a tes​ti szép​ség, ha az em​ber unal​m as; a szel​lem​te​len em​ber
egész sze​m é​lyi​sé​ge unal​m as. Ma​gá​ra von​hat​ja a fi​gyel​m et, de kép​te​len meg​tar​ta​-
ni.
A kok​tél​par​tin a szép nő ki​fe​je​zet​ten un​ta​tó sze​m é​lyi​ség volt. A fé​lénk fér​fi
ezért ka​pott több fi​gyel​m et, mint a nő.
Mit te​he​tünk te​hát, hogy „meg​szé​pít​sük el​m én​ket”, hogy gon​dol​ko​dás​m ó​dunk
von​zóbb le​gyen?
Az em​ber bi​zo​nyos test​al​kat​tal és arc​be​ren​de​zés​sel szü​le​tik. Csak kor​lá​to​zott
mér​ték​ben le​het szeb​bé ten​ni. Sok​kal töb​bet te​he​tünk azon​ban azért, hogy el​-
mén​ket meg​szé​pít​sük. Er​ről szól ez a könyv. Arra ta​nít, ho​gyan te​het​jük von​zób​-
bá gon​dol​ko​dá​sun​kat.
Ha va​la​ki olyan sze​ren​csés, hogy ter​m é​sze​tes tes​ti szép​ség​gel ren​del​ke​zik, vé​-
tek ezt el​ron​ta​ni az​zal, hogy unal​m as tár​sal​gó​nak bi​zo​nyul. Olyan ez, mint ami​-
kor az em​ber vesz egy drá​ga au​tót, és egy​ál​ta​lán nem tan​kol bele.
Ha pe​dig az em​ber nem na​gyon szép, töb​bek kö​zött az​zal te​he​ti ma​gát von​zó​-
vá, hogy von​zó​an gon​dol​ko​dó sze​m é​lyi​sé​get ala​kít ki ma​gá​nak.
Ahogy az em​ber öreg​szik, a tes​ti szép​ség el​m ú​lik. De a szel​le​m i, men​tá​lis szép​-
ség füg​get​len a kor​tól, sőt a ta​pasz​ta​lat, a böl​cses​ség még fo​koz​za is.
 So​kan időt, pénzt és fá​rad​sá​got nem kí​m él​ve igye​kez​nek el​ér​ni, hogy tes​tük
mi​nél szebb le​gyen. Meg​éri, hogy időt és fá​rad​sá​got for​dít​sunk el​m énk szép​sé​gé​-
re is.
Mi a szép​ség? Szép az, amit má​sok szép​nek tar​ta​nak. A „cso​dá​la​tos elme”, a
„szé​pen gon​dol​ko​dó em​ber” olyan sze​m é​lyi​ség, akit a töb​bi​ek a gon​do​la​tai mi​att
tar​ta​nak von​zó​nak. Egy​ál​ta​lán nem az, aki egy csen​des sa​rok​ban ülve na​gyon bo​-
nyo​lult szel​le​m i rejt​vé​nye​ket old meg.
Olyan elme, akit má​sok nagy​ra ér​té​kel​nek, és az em​ber eb​bé​li meg​íté​lé​se a tár​-
sal​gás​tól függ. A „cso​dá​la​tos elme” a tár​sal​gás​ban mu​tat​ko​zik meg. Er​ről szól ez a
könyv. A „cso​dá​la​tos elme” e könyv el​ol​va​sá​sa után meg is fog mu​tat​koz​ni a tár​-
sal​gás​ban. Ahogy má​sok tes​ti szép​sé​gét cso​dál​ják az em​be​rek, úgy mél​tá​nyol​ják
majd a mi „cso​dá​la​tos el​m én​ket”, ha meg​ta​nul​juk ki​fe​jez​ni.
A „cso​dá​la​tos elme” fej​leszt​he​tő. Nem a ve​lünk szü​le​tett in​tel​li​gen​cia vagy a le​-
xi​ká​lis tu​dás függ​vé​nye. Csak az szá​m ít, ho​gyan hasz​nál​juk „cso​dá​la​tos el​m én​-
ket”. En​nek a könyv​nek a tár​gya egé​szen pon​to​san eb​ben az utób​bi mon​dat​ban
fo​gal​m az​ha​tó meg.

Ed​ward de Bono
 1

HO​G YAN FE​J EZZÜK KI EGYET​ÉR​T É​SÜN​KET?

A von​zó gon​dol​ko​dás​m ód el​éré​sé​hez őszin​tén kell tö​re​ked​nünk arra, hogy egyet​-

ér​té​si pon​to​kat ta​lál​junk be​szél​ge​tő​tár​sunk​kal.
Meg​le​pő, hogy az egész​ben ép​pen ez a leg​ne​he​zebb. Azért olyan ne​héz, mert
az egyet​ér​tés​nek őszin​té​nek kell len​nie, nem le​het hí​zel​gő tet​te​tés. És a leg​több
em​bert ter​m é​sze​tes haj​la​m a ép​pen az el​len​ke​ző​jé​re mo​ti​vál​ja.
Lás​suk az egyet​ér​tés és az egyet nem ér​tés két vég​le​tét:

Hogy ne​ked mennyi​re iga​zad van!

Min​den​nel egyet​ér​tek, amit mond​tál!
Tö​ké​le​te​s en egyet​ér​tek ve​led!
Tel​je​s en igaz!
Száz​s zá​za​lé​kig egyet​ér​tek!

Ha min​den​nel egyet​ér​tünk, nem sok he​lye van a tár​sal​gás​nak. Nem sok he​lye
van az esz​m e​cse​ré​nek és a dol​gok meg​vi​ta​tá​sá​nak. Be​szél​ge​tő​tár​sunk akár elő​-
adást is tart​hat. No igen, az egyet​ér​tés na​gyon jól hang​zik, de ez​zel rész​vé​te​lünk a
be​szél​ge​tés​ben nem lesz túl je​len​tős. Nézzük a má​sik vég​le​tet:

Igen, de…
Egy​ál​ta​lán nem ér​tek vele egyet…
Eb​b en té​vedsz…
Ez nem így van…

Ez a be​szé​lő olyan sze​m ély, aki vi​lá​go​san ki​m ond​ja, hogy sem​m i​vel nem ért
egyet, amit a má​sik mond. Ez az ál​lan​dó​an vi​tat​ko​zó, el​len​ke​ző sze​m ély az egyet
nem ér​tés​sel a fö​lé​nyét akar​ja de​m onst​rál​ni. Na​gyon jel​lem​ző ez a vi​sel​ke​dés​-
mód a tu​dó​sok​ra, a ma​ga​san kép​zett sze​m é​lyek​re, mert erre kap​tak ösz​tön​zést,
így „prog​ra​m oz​ták” a re​ak​ci​ó​i​kat. Ez az at​ti​tűd na​gyon ir​ri​tá​ló, és igen messze
van a cso​dá​la​tos el​m é​től.
Az a cél, hogy va​la​hol e két vég​let kö​zött he​lyez​ked​jünk el. Nem kell min​den​-
nel egyet​ér​te​ni, és nem kell min​dent vi​tat​ni sem.

AZ „IGA​Z AM VAN” SZÜK​SÉG​LE​T E

Az „iga​zam van” szük​ség​le​te na​gyon szo​ro​san össze​függ az egó​val. A vita két ego
csa​tá​ja. Ami​kor egyet​ér​tünk va​la​ki​vel, az olyan, mint​ha alá​vet​nénk ma​gun​kat a
má​sik né​ző​pont​já​nak, vagy​is mint​ha ve​szí​te​nénk. Ami​kor nem ér​tünk egyet va​-
la​ki​vel, ak​kor egón​kat erő​sít​jük meg az​ál​tal, hogy je​lezzük, úgy ítél​jük meg, mi
va​gyunk fö​lény​ben. Mind​ezt meg​erő​sí​ti az is, hogy az is​ko​la, a tár​sa​da​lom, a kor​-
mány, a bí​ró​sá​gok, a mé​dia is az ér​ve​lés​re és a vi​tá​ra he​lye​zi a hang​súlyt. A kor​-
mány​zás​ban pél​dá​ul az el​len​zé​ki pár​tok gyak​ran a kö​rül​m é​nyek​től füg​get​le​nül
ön​cé​lú​an, au​to​m a​ti​ku​san mon​da​nak el​lent a kor​m ány​pár​tok​nak. Ezt egy​re töb​-
ben tart​ják rend​kí​vül os​to​ba do​log​nak.
Ha ra​gasz​ko​dunk ah​hoz, hogy min​dig mi nyer​jük a vi​tát, a vé​gén sem​m it nem
nye​rünk, ki​vé​ve azt, hogy vi​ta​ké​pes​sé​ge​in​ket fi​tog​tat​juk. Ha el​ve​szí​tünk egy vi​-
tát, le​het, hogy új né​ző​pon​tot nye​rünk. Nem az a leg​fon​to​sabb a vi​lá​gon, hogy
min​dig iga​zunk le​gyen, és nem is na​gyon szép do​log, ha ezt te​kint​jük cél​nak.

A vi​ták​ban tö​re​ked​jünk őszin​te esz​me​cse​ré​re, a vita ne két ego csa​tá​ja

le​gyen!

A LO​G I​KA BU​BO​RÉ​KA

Egy ko​ráb​bi köny​vem​ben al​kot​tam meg a „lo​gi​kai bu​bo​rék” ki​fe​je​zést. Ha va​la​ki

olyat tesz, amit nem sze​re​tünk, vagy ami​vel nem ér​tünk egyet, na​gyon egy​sze​rű
az il​le​tőt os​to​bá​nak, tu​dat​lan​nak vagy rossz​aka​ra​tú​nak te​kin​te​ni. Könnyen le​het
azon​ban, hogy az il​le​tő sa​ját lo​gi​kai bu​bo​ré​kán be​lül igen​is lo​gi​ku​san vi​sel​ke​dik.
A lo​gi​kai bu​bo​ré​kot az ér​zé​ke​lés, az ér​té​kek, a szük​ség​le​tek és a ta​pasz​ta​la​tok al​-
kot​ják. Ha őszin​tén tö​rek​szünk arra, hogy be​le​lás​sunk ebbe a bu​bo​rék​ba és meg​-
ért​sük, „hon​nan jön”, „mi​lyen alap​ról in​dul” az il​le​tő, ál​ta​lá​ban meg​lát​juk ki​in​du​-
ló​pont​já​nak lo​gi​kus​sá​gát.
A gon​dol​ko​dást ok​ta​tó is​ko​lai prog​ram​ban (CoRT – Cog​ni​ti​ve Re​se​arch Trust)
van​nak olyan gya​kor​la​tok, ame​lyek se​gít​sé​gé​vel ki​szé​le​sít​het​jük az ér​zé​ke​lést,
így a gon​dol​ko​dó tá​gabb ké​pet kap, és esze​rint cse​lek​szik. Az egyik ilyen esz​köz
az OPV, amely arra ösz​tön​zi a gon​dol​ko​dót, hogy „meg​lás​sa a má​sik em​ber ál​lás​-
pont​ját”. Szá​m os pél​dánk van arra, hogy sú​lyos konf​lik​tu​sok ér​tek vé​get hir​te​len,
ami​kor az egy​m ás​sal szem​ben álló fe​lek (akik meg​ta​nul​ták eze​ket a mód​sze​re​-
ket) úgy dön​töt​tek, hogy az OPV alap​ján ér​té​ke​lik a má​sik szem​pont​ja​it, amely
na​gyon ha​son​ló ah​hoz, hogy be​le​lás​sunk a má​sik fél „lo​gi​kai bu​bo​ré​ká​ba”.

KÜ​LÖN​LE​G ES KÖ​RÜL​MÉ​NYEK

Ez a leg​főbb esz​köz, amely ál​tal a né​zet​el​té​rés egyet​ér​tés​sé si​m ít​ha​tó.

Va​la​ki mond va​la​m it, ami​vel azon​nal nem ér​tünk egyet. Pél​dá​ul. A nők job​ban
hisz​nek a mé​di​u​m ok​nak és a jó​sok​nak, mint a fér​fi​ak.
Azon​na​li re​ak​ci​ónk, hogy ez nem igaz. Le​het, hogy a nők​nek job​ban tet​szik a
jó​sok te​vé​keny​sé​ge, ak​kor is, ha nem hisz​nek ben​nük. Azok a nők, akik vi​szony​-
lag egy​han​gú éle​tet él​nek, biz​to​san örül​nek an​nak, ha új, iz​gal​m as ese​m é​nye​ket
ígér​nek ne​kik. A múlt​ban a nők nem tel​jes mér​ték​ben ren​del​kez​tek éle​tük ala​ku​-
lá​sa fe​lett, így hát „vár​ni​uk kel​lett”, hogy bi​zo​nyos dol​gok meg​tör​tén​je​nek ve​lük;
a jó​sok pe​dig várt vagy nem várt ese​m é​nyek be​kö​vet​kez​tét „je​lez​ték elő​re” ne​-
kik. Ami​kor a nők​nek nem volt po​li​ti​kai stá​tu​suk, és még a had​se​reg​hez sem vo​-
nul​hat​tak be, egyet​len ha​tal​m i for​rá​suk az ok​kul​tiz​m us volt. Vagy​is azért fej​lesz​-
tet​ték ki a va​rázs​lat és bo​szor​kány​ság mi​to​ló​gi​á​ját, mert úgy érez​ték, hogy ezek
erőt ad​nak ne​kik. Ér​de​m es eb​ből a szem​pont​ból fel​fi​gyel​ni a Harry Pot​ter-köny​-
vek si​ke​ré​re. A kis​gye​re​kek, akik​nek ke​vés va​ló​di be​fo​lyá​suk van, ra​jong​nak az
öt​le​tért, hogy bo​szor​kány​ság, va​rázs​igék ál​tal ha​tal​m uk le​het.
Ezek azok a kü​lön​le​ges kö​rül​m é​nyek, ame​lyek át​te​kin​té​sé​vel egyet​ért​he​tünk
az​zal, hogy van​nak nők, akik job​ban ér​dek​lőd​nek az ok​kul​tiz​m us iránt, mint a
fér​fi​ak.
Egy má​sik be​szél​ge​tés​ben va​la​ki fel​ve​ti, hogy a há​zas​ság​köz​ve​tí​tő ál​tal össze​-
ho​zott há​zas​sá​gok jók. Azon​nal el​len​vé​le​m é​nyün​ket fe​jezzük ki, mert hi​szünk a
von​za​lom​ban, a sze​re​lem​ben és a sza​bad vá​lasz​tás​ban. Az​tán fi​gye​lem​be ve​-
szünk bi​zo​nyos kü​lön​le​ges kö​rül​m é​nye​ket. Az el​szi​ge​telt kö​zös​sé​gek​ben ke​vés
le​het az esé​lye an​nak, hogy meg​fe​le​lő meny​asszonyt, vő​le​gényt ta​lál​ja​nak egy​-
más​nak. A ro​ko​nok vagy egy há​zas​ság​köz​ve​tí​tő könnyeb​ben hoz​hat​ja össze a po​-
ten​ci​á​lis há​zas​pá​ro​kat.
Egy in​di​ai szár​m a​zá​sú üz​let​asszony​tól hal​lot​tam, aki a Co​lum​bia és a Yale hall​-
ga​tó​ja volt: „Ti Nyu​ga​ton a sze​re​lem​m el kez​di​tek; van sze​re​nád és nap​le​m en​te.
On​nan​tól kezd​ve ha​nyat​lás. Mi sem​le​ges ál​lás​pont​ról kezd​jük, az​tán kö​zös erő​vel
egy​re erő​seb​bé tesszük a kap​cso​la​tot.”
Az is kü​lön​le​ges kö​rül​m ény te​hát, ha a há​za​su​lan​dó fe​lek olyan kul​tú​rá​ban
nő​nek fel, ahol az ilyen há​zas​ság​szer​zés az el​vá​rás. Ter​m é​sze​te​sen e vé​le​m ény
meg​for​m á​lá​sa​kor egy​ér​tel​m ű kü​lönb​sé​get kell ten​ni a „meg​szer​ve​zett” és „ki​erő​-
sza​kolt” há​zas​sá​gok kö​zött.
A gya​kor​lat​ban ez a fen​ti két pél​da azt je​len​ti, hogy tö​re​ked​nünk kell arra,
hogy meg​ta​lál​juk azo​kat a kü​lön​le​ges kö​rül​m é​nye​ket, ame​lyek kö​zött az ál​lí​tás​-
nak van ér​tel​m e, és tö​re​ked​he​tünk arra, hogy egyet​ért​sünk az ál​lí​tás​sal, de csak a
rá vo​nat​ko​zó kü​lön​le​ges kö​rül​m é​nyek fenn​ál​lá​sa ese​tén.

KÜ​LÖN​LE​G ES ÉR​T É​KEK

Kulcs​m on​da​tunk itt: „Ha ne​kem is ezek len​né​nek az ér​té​ke​im, egyet​ér​te​nék”.

A fo​lya​m at itt is ha​son​ló ah​hoz, amit a kü​lön​le​ges kö​rül​m é​nyek ese​té​ben le​ír​-
tunk. Itt azon​ban nem kü​lön​le​ges kö​rül​m é​nye​ket, ha​nem olyan kü​lön​le​ges ér​té​-
ke​ket kell ke​res​nünk, ame​lyek le​he​tő​vé te​szik, hogy egyet​ért​sünk a má​sik fél​lel.
Pél​dá​ul: „A ha​zug​ság soha nem el​fo​gad​ha​tó. Ez er​köl​csi alap​elv”.
Ez​zel egyet​ért​he​tünk, vagy el​len​ve​tést fo​gal​m az​ha​tunk meg. Ami azt il​le​ti, a fi​-
lo​zó​fu​sok​nak rég​óta nem si​ke​rült meg​egye​zés​re jut​ni​uk ez​zel kap​cso​lat​ban. Van,
aki azt mond​ja, hogy ha​zud​ni min​dig hely​te​len. Má​sok azt mond​ják, hogy „a na​-
gyobb jó” ér​de​ké​ben el​fo​gad​ha​tó a ha​zug​ság. En​nek alá​tá​m asz​tá​sá​ra a fi​lo​zó​fu​-
sok ál​ta​lá​ban az aláb​bi ha​gyo​m á​nyos túl​zó pél​dát hasz​nál​ják. „Te​gyük fel, hogy
egy gyil​kos ke​re​si po​ten​ci​á​lis ál​do​za​tát, és meg​kér​de​zi tő​lünk, mer​re ment az il​le​-
tő. Va​jon a va​ló​di irányt mu​tat​juk-e meg a gyil​kos​nak, vagy tév​út​ra ve​zet​jük?”
Eb​ből az ér​té​kek konf​lik​tu​sát lát​juk; az er​köl​csi alap​elv, a prag​m a​tiz​m us, az
em​be​ri élet ér​té​ke ke​rül konf​lik​tus​ba.
Ez eset​ben te​hát vi​lá​go​san meg​m a​gya​ráz​hat​juk a kü​lön​bö​ző ér​té​ke​ket, rá​m u​-
tat​ha​tunk, hogy adott kö​rül​m é​nyek kö​zött, de csak és ki​zá​ró​lag az adott kö​rül​m é​-
nyek fenn​ál​lá​sa ese​tén adott ér​té​kek​kel ér​tünk egyet. Így még min​dig meg​fo​gal​-
maz​hat​juk vé​le​m é​nyün​ket.

KÜ​LÖN​LE​G ES TA​PASZ​T A​LAT

Ál​ta​lá​ban na​gyon ne​héz egyet​ér​te​ni egye​di, kü​lön​le​ges ta​pasz​ta​lat​ból fa​ka​dó ál​lí​-

tá​sok​kal. Ha va​la​ki​nek több​éves ta​pasz​ta​la​ta van bán​tal​m a​zott nők gon​do​zá​sá​-
ban, azt mond​hat​ja, hogy ezek a nők azért men​nek vissza a bán​tal​m a​zó​hoz, mert
olyan ala​csony az ön​be​csü​lé​sük, hogy szük​sé​gük van a kap​cso​lat​ra.
Hall​ga​tó​ként úgy érez​het​jük, hogy azért men​nek vissza, mert nem tud​nak
más​ho​va men​ni.
Egyet​ért​he​tünk az​zal, hogy bi​zo​nyos ese​tek​ben az „ön​be​csü​lés” té​nye​ző re​le​-
váns le​het, de ez egy​ál​ta​lán nem je​len​ti azt, hogy min​den eset​ben az.

ÁL​T A​LÁ​NO​SÍ​T Á​SOK

Ál​ta​lá​ban na​gyon ne​héz egyet​ér​te​ni a nagy ál​ta​lá​no​sí​tá​sok​kal. Saj​ná​la​tos mó​don

lo​gi​kai szo​ká​sa​ink sze​rint így gon​dol​ko​dunk. Min​den kro​ko​dil go​nosz; min​den
kö​lyök​ku​tya ren​det​len; a po​li​ti​ku​sok​ban nem le​het bíz​ni; a fér​fi​ak a lo​gi​ka, a nők
meg​ér​zés alap​ján gon​dol​kod​nak.
Az utób​bi meg​ál​la​pí​tás pon​to​san olyan​faj​ta ál​ta​lá​no​sí​tás, amellyel a leg​több
em​ber nem ér​te​ne egyet. De ki​fe​jez​het​jük el​len​vé​le​m é​nyün​ket ál​ta​lá​ban az ál​ta​-
lá​no​sí​tás el​len, és még​is egyet​ért​he​tünk an​nak bi​zo​nyos as​pek​tu​sa​i​val. Pél​dá​ul: a
nők is épp olyan lo​gi​ku​sak tud​nak len​ni, mint a fér​fi​ak, de in​kább in​tu​i​tí​vak.
Vagy: a fér​fi​ak ál​ta​lá​ban cso​por​tok​ban dol​goz​nak, és mun​ka​tár​sa​i​kat lo​gi​kus
ér​vek alap​ján be​szé​lik rá egy terv vég​re​haj​tá​sá​ra. A nők in​kább egye​dül sze​ret​-
nek te​vé​keny​ked​ni, és csak az in​tu​í​ci​ó​ik​ra szá​m ít​hat​nak, mi​vel nem szük​sé​ges
meg​győz​ni​ük má​so​kat.
Vagy: egyet​ér​tek az​zal, hogy a nők va​ló​ban hossza​sab​ban mér​le​ge​lik a dol​go​-
kat, mert több té​nye​zőt vesz​nek fi​gye​lem​be ahe​lyett, hogy egyik pont​ról a má​sik​-
ra egye​ne​sen rá​tér​né​nek.
Így meg​te​het​jük, hogy nem ér​tünk egyet az ál​ta​lá​no​sí​tás​sal, de an​nak bi​zo​-
nyos té​nye​zői iránt egyet​ér​tést ta​nú​sí​tunk.
A való élet​ben a sem​m i és a min​den kö​zött több fo​ko​zat lé​te​zik:

sem​mi
egy ke​vés
né​hány
sok
a leg​több
a több​s ég
a túl​nyo​mó több​s ég
min​den

Saj​ná​la​tos mó​don azon​ban a gö​rög kul​tú​rá​ból táp​lál​ko​zó lo​gi​kai rend​sze​rünk,

amely benn​fog​la​lás​ra (ink​lú​zió) és ki​zá​rás​ra (exk​lú​zió) épül, nem tud meg​bir​kóz​-
ni az ilyen fo​ko​za​tos​ság​gal. Min​den tűz éget, ezért ez a tűz is meg fog éget​ni. A ho​-
mok nem en​ni​va​ló, hát ne ka​na​lazz bele ebbe a ho​m ok​ku​pac​ba! Nos, ez a rend​-
szer na​gyon jól al​kal​m az​ha​tó volt a tu​do​m ány​ban és tech​no​ló​gi​á​ban, ahol a tör​-
vé​nyek ál​lan​dó jel​le​gű​ek, de sok​kal ke​vés​bé hasz​nál​ha​tó az em​be​ri vi​szo​nyok​-
ban, ahol egy​m ás​sal köl​csö​nö​sen ható je​len​sé​gek van​nak. Akit egy​szer hü​lyé​nek
ne​ve​lünk, az már nem ugyan​az a sze​m ély, mint aki az​előtt volt, hogy hü​lyé​nek
ne​vez​tük.
A dog​m a​tiz​m us, a me​rev​ség, az elő​íté​let és a bi​gott​ság mind eb​ből a be​ska​tu​-
lyá​zó gon​dol​ko​dás​ból ered. Va​la​m i vagy „ben​ne van a ska​tu​lyá​ban” (és örök​re ott
is ma​rad), vagy „kí​vül van a ska​tu​lyán” (és örök​re kí​vül is ma​rad). Az igaz​ság​hoz
tar​to​zik, hogy ez a faj​ta gon​dol​ko​dás​m ód tu​laj​don​kép​pen na​gyon hasz​nos, és él​-
nünk is kell vele. De a cso​dá​la​tos elme ké​pes a ska​tu​lya​rend​szer mögé lát​ni, sok​-
kal ár​nyal​tab​ban lát​ja és ke​ze​li a dol​go​kat.
ÖSSZEG​Z ÉS

1. Őszin​tén ke​res​sük az egyet​ér​té​si pon​to​kat a má​sik em​ber mon​dan​dó​já​-

ban.
2. Nem ve​szünk részt a vi​tá​ban, ha min​den​nel egyet​ér​tünk.
3. Ha sem​mi​vel nem ér​tünk egyet, az ir​ri​tá​ló, és unal​mas is.
4. Az ag​resszív vi​tá​zás egy​ál​ta​lán nem meg​nye​rő do​log. Van​nak jobb mód​-
sze​rek a téma fel​tá​rá​sá​ra.
5. Nem kell, hogy min​dig min​den​ben iga​zunk le​gyen. Egón​kat ki​von​juk a
vi​tá​ból, és in​kább a tárgy​ra kon​cent​rá​lunk.
6. Igyek​szünk meg​ér​te​ni a má​sik em​ber ér​ve​lé​sét. Fel​tár​juk az ér​ve​lés lo​-
gi​kai alap​ját.
7. Meg​vizs​gál​juk, van​nak-e olyan kö​rül​mé​nyek, ame​lyek fenn​ál​lá​sa ese​tén
a má​sik em​ber né​ze​te he​lyes​ként vagy igaz​ként ér​té​kel​he​tő a szá​munk​-
ra is. Ki​emel​jük eze​ket a kö​rül​mé​nye​ket, és rá​mu​ta​tunk, hogy fenn​ál​lá​-
suk ese​tén mi is egyet​ér​tünk az ál​lí​tás​sal.
8. Olyan kü​lön​le​ges ér​té​ke​ket pró​bá​lunk ke​res​ni, ame​lyek ese​tén a má​sik
em​ber ál​lí​tá​sa igaz​ként ér​té​kel​he​tő a szá​munk​ra is. Rá​mu​ta​tunk, hogy
az ilyen ér​té​kek meg​lé​te ese​tén egyet​ér​tünk, de ki​fe​jezzük sa​ját vé​le​mé​-
nyün​ket is.
9. El​is​mer​jük má​sok kü​lön​le​ges ta​pasz​ta​la​tá​nak ér​té​két, és ezt erős le​he​-
tő​ség​ként ke​zel​jük, de nem fo​gad​juk el fel​tét​le​nül tel​jes ér​té​kű, ab​szo​-
lút meg​bíz​ha​tó tény​ként.
10. Ke​rül​jük az ál​ta​lá​no​sí​tá​so​kat, de meg​vizs​gál​juk, egyet​ér​tünk-e az ál​ta​-
lá​no​sí​tá​sok kö​vet​kez​mé​nye​i​vel vagy bár​me​lyik as​pek​tu​sá​val.
11. Őszin​tén örü​lünk azok​nak a pon​tok​nak, ame​lyek​ben egyet​ér​tünk ak​kor
is, ha az adott kér​dés​ben ál​ta​lá​ban nem ér​tünk egyet.
12. Né​ző​pon​tunk, szem​lé​le​tünk meg​vál​toz​ta​tá​sa fon​tos lé​pés a le​het​sé​ges
egyet​ér​tés el​éré​se felé.
 2

HO​G YAN FE​J EZZÜK KI EL​LEN​V É​LE​MÉ​NYÜN​KET?

Ha nem ta​nul​juk meg, ho​gyan fe​jezzük ki el​len​vé​le​m é​nyün​ket, so​sem lesz von​zó
a gon​dol​ko​dás​m ó​dunk. Az el​len​ér​ve​lés kri​ti​kus mű​ve​let. Ha rosszul csi​nál​juk, be​-
bi​zo​nyít​hat​juk ugyan, hogy ha​té​kony a gon​dol​ko​dás​m ó​dunk, de a si​ke​res ér​ve​lő
nem fel​tét​le​nül „cso​dá​la​tos elme”.

Van​nak, akik el​len​vé​le​mé​nyü​ket dur​va, ag​resszív mó​don fe​je​zik ki.

Van​nak, akik azért nem ér​te​nek egyet va​la​mi​b en, hogy meg​küzd​hes​s e​nek, és meg​-
mu​tat​has​s ák, hogy mi​lye​nek.
Van​nak, akik azért fe​je​zik ki el​len​vé​le​mé​nyü​ket, hogy sa​ját egó​juk​kal kér​ked​je​nek.
Van​nak olya​nok, akik go​rom​b án fe​je​zik ki el​len​vé​le​mé​nyü​ket.
Van​nak, akik azért fe​jez​nek ki el​len​vé​le​ményt, hogy fen​s őbb​s é​gü​ket de​monst​rál​ják.
Van​nak, akik azért nem ér​te​nek egyet va​la​mi​b en, mert azt ta​ní​tot​ták ne​kik, hogy er​-
ről szól a vita.
Van​nak olya​nok, akik azért nem ér​te​nek egyet va​la​mi​b en, mert sem​mi​lyen más
mód​ját nem is​me​rik a kö​tött té​má​b an zaj​ló ala​pos be​s zél​ge​tés​nek.

Ami azt il​le​ti, a bí​ró​sá​gi el​já​rás elég​gé pri​m i​tív mód​ja egy téma fel​tá​rá​sá​nak. Ha
az ügyész va​la​m ely ál​lí​tás​ról úgy gon​dol​ja, hogy a vé​del​m et se​gí​te​né, va​jon to​-
vább​vi​szi azt a gon​do​la​tot? Ter​m é​sze​te​sen nem. S ha a vé​dő​ügy​véd gon​dol​ja úgy,
hogy egy ál​lí​tás a vá​dat tá​m o​gat​ná, to​vább fe​sze​ge​ti? Sem​m i​kép​pen sem. Mind​-
két ol​dal a sa​ját szem​pont​já​ból adja elő az ügyet, ezt vé​del​m e​zi, míg a má​sik fél
ál​lás​pont​ját tá​m ad​ja. Ez a „csa​ta” egy​ál​ta​lán nem je​len​ti azt, hogy a té​m át ala​po​-
san meg​vizs​gál​ták. Az ügy fel​tá​rá​sá​nak ha​té​ko​nyabb mód​ja a „pár​hu​za​m os gon​-
dol​ko​dás” (l. a 8. fe​je​zet). Ez​zel a mód​szer​rel a fe​lek kö​zö​sen vizs​gál​ják meg a té​-
mát.
Még ak​kor is, ha az egyet nem ér​tés kel​le​m et​len le​het, gyak​ran szük​sé​ges az
igaz​ság ér​de​ké​ben, és azért, hogy bár​m i​lyen té​m át tény​sze​rű​en és tel​je​sen fel​tár​-
junk.
UD​V A​RI​AS​SÁG

Te olyan hü​lye vagy!

Már rég hal​lot​tam ilyen os​to​b a​s á​got.
Ez nagy té​ve​dés!
Mi​cso​da gyen​ge lo​gi​ka!
Sem​mi​vel nem ér​tek egyet, amit mond​tál.
Hogy te mi​lyen hü​lye tudsz len​ni!

Ezek az egyet nem ér​tés meg​le​he​tő​sen nyers, dur​va ki​fe​je​zé​si for​m ái. Úgy is ki le​-
het fe​jez​ni, ha nem ér​tünk va​la​ki​vel egyet, hogy nem tá​m a​dunk:

Nem biz​tos, hogy kö​vet​ni tud​tam az ér​ve​lé​s e​det.

Biz​to​s an meg le​het néz​ni ezt má​s ik ol​dal​ról is.
Ez csak egy né​ző​pont.
És mi van a má​s ik le​he​tő​s ég​gel?
Azt hi​s zem, két​s é​ge​im van​nak a konk​lú​zi​ó​id​dal kap​cso​lat​b an.
Le​het, hogy így van, le​het, hogy nem.
Gon​do​lom, van más ma​gya​rá​zat is.

Az ud​va​ri​as egyet nem ér​tés ugyan​olyan ér​vé​nyes, mint az ag​resszív. Egé​szé​ben

azon​ban sok​kal szebb do​log ud​va​ri​as​nak, mint ag​resszív​nek len​ni. Az egyet nem
ér​tés​nek, a vé​le​m ény​el​té​rés​nek na​gyon sok kü​lön​bö​ző oka le​het. Mi itt a fen​ti​ek​-
ben csak né​há​nyat ra​gad​tunk ki ezek kö​zül.

LO​G I​KAI HIBA

Eu​ró​pá​ban száz​ezer la​kos​ból 89–120 em​ber van bör​tön​ben. Az Egye​sült Ál​la​m ok​-
ban ez a szám több mint 6-szor na​gyobb, száz​ezer la​kos​ból 750-en töl​tik bör​tön​-
bün​te​té​sü​ket. Va​jon ez azt je​len​ti, hogy az ame​ri​ka​i​ak ke​vés​bé jog​kö​ve​tők?
A kö​vet​kez​te​tés nem szük​ség​sze​rű​en kö​vet​ke​zik eb​ből a sta​tisz​ti​ká​ból.

Le​het, hogy az Egye​s ült Ál​la​mok​b an a rend​őr​s ég jobb ered​mé​nye​ket mu​tat fel a kö​-
rö​zött bű​nö​zők el​fo​gá​s á​b an.
Le​het, hogy az Egye​s ült Ál​la​mok​b an több bűn​cse​lek​ményt bün​tet​nek bör​tön​b ün​te​-
tés​s el.
Le​het, hogy az Egye​s ült Ál​la​mok​b an hosszabb a le​töl​ten​dő bör​tön​b ün​te​tés át​la​gos
idő​tar​ta​ma.
Le​het, hogy azért, mert az Egye​s ült Ál​la​mok​b an a bün​te​tő​pe​rek 95%-a vád​al​ku​val
zá​rul, ott több em​b ert zár​nak bör​tön​b e.

Ha ilyen al​ter​na​tív le​he​tő​sé​ge​ket ke​re​sünk, rá​m u​tat​ha​tunk, hogy a bör​tön​bün​te​-

té​sü​ket töl​tő em​be​rek szá​m a nem fel​tét​le​nül je​lent na​gyobb bű​nö​zé​si arányt. De
ez csak egy-egy le​het​sé​ges ma​gya​rá​zat.
Elő​áll​hat va​la​ki ez​zel is: „Az em​be​rek nem sze​re​tik az ala​csony po​li​ti​ku​so​kat,
így hát Har​ris​re fog​nak sza​vaz​ni”. Igaz le​het, hogy ha min​den más kö​rül​m ény
azo​nos, az em​be​rek in​kább a ma​gas po​li​ti​ku​so​kat ked​ve​lik. De könnyen le​het​sé​-
ges, hogy a fel​té​te​lek és kö​rül​m é​nyek nem azo​no​sak. Mr. Har​ris​nek le​het, hogy
több ál​lam​igaz​ga​tá​si gya​kor​la​ta van, mint ki​hí​vó​i​nak.
Úgy tűn​het, hogy az egyik do​log a má​sik​ból kö​vet​ke​zik, de el​len​vé​le​m ényt fo​-
gal​m az​ha​tunk meg az​zal kap​cso​lat​ban, hogy fel​tét​le​nül így kell-e en​nek len​nie.
Ezt a szük​ség​sze​rű​sé​get vi​tat​hat​juk. Ha le​het​sé​ges al​ter​na​tí​vát tu​dunk fel​m u​tat​ni,
az csak meg​erő​sí​ti ál​lás​pon​tun​kat.

ÉR​T EL​ME​Z ÉS

Ez az elő​ző hi​ba​for​rás​hoz kap​cso​ló​dik. Adott a sta​tisz​ti​ka egy​faj​ta ér​tel​m e​zé​se, és

az a be​nyo​m á​sunk, hogy csak ez az egyet​len ma​gya​rá​zat le​het​sé​ges. Ám van​nak
al​ter​na​tív ma​gya​rá​za​tok is.
Pél​dá​ul: Svéd​or​szág​ban a gyer​m e​kek 50%-a há​zas​sá​gon kí​vül szü​le​tik. Iz​lan​-
don ez a szám 66%. Ez azt je​lent​he​ti, hogy a há​zas​sá​got nem ér​té​ke​lik túl sok​ra,
vagy a mo​rá​lis szín​vo​nal ala​csony vagy azt is, hogy szét​bom​ló​ban van​nak a csa​lá​-
dok.
Egy má​sik le​het​sé​ges ma​gya​rá​zat az, hogy a pá​rok nem há​za​sod​nak össze, míg
erre nincs va​lós okuk, míg a há​zas​ság mel​let​ti leg​na​gyobb érv, a baba meg​szü​le​-
té​se még nem kö​vet​ke​zett be. A sta​tisz​ti​ka nem mu​tat​ja meg, va​jon a pár össze​-
há​za​so​dik-e a gye​rek szü​le​té​se után.
Vagy, hogy egy má​sik pél​dát ve​gyünk: egy auszt​rál sta​tisz​ti​ka sze​rint az Ik​rek
je​gyé​ben szü​le​tet​tek ese​té​ben na​gyobb az au​tó​bal​eset koc​ká​za​ta, mint más csil​-
lag​jegy​ben szü​le​tet​tek​nél. Meg​le​he​tő​sen va​ló​szí​nűt​len, hogy az összes ál​lat​övi
jegy​ben szü​le​tet​tek ese​té​ben azo​nos le​gyen a bal​ese​ti sta​tisz​ti​ka. Ezért kí​ván​csi​ak
va​gyunk, hogy ez az adat je​len​tős​nek mu​tat​ko​zik-e kü​lön​bö​ző idő​pe​ri​ó​du​sok​ban,
és más or​szá​gok​ban is. Az el​té​rés foka is fon​tos.
 Az egyik le​het​sé​ges ma​gya​rá​zat az, hogy az Ik​rek je​gyé​ben szü​le​tet​tek jú​ni​us​-
ban érik el azt az élet​kort, ami​kor jo​go​sít​ványt kap​hat​nak, és Auszt​rá​li​á​ban, ahol
ek​kor kez​dő​dik a tél, ép​pen ne​he​zebb út​vi​szo​nyok kö​zött kez​de​nek ve​zet​ni.

SZE​LEK​T ÍV ÉR​T É​KE​LÉS

A fe​le​ség, aki rá​jön, hogy fér​jé​nek sze​re​tő​je van, egész há​zas​sá​guk​ra vissza​te​kint​-
ve csak azo​kat a pon​to​kat eme​li ki, ame​lyek azt su​gall​ják, hogy fér​je nem sze​re​ti
őt iga​zán.
A sze​lek​tív ér​té​ke​lés azt je​len​ti, hogy a dol​go​kat úgy ér​té​kel​jük, hogy egy tény
bir​to​ká​ba jut​va im​m ár be​le​il​lesz​ked​je​nek a tény​ből fa​ka​dó pre​kon​cep​ci​ók​ba.
A sze​lek​tív ér​té​ke​lés klasszi​kus pél​dái a szte​reo​tí​pi​ák és az elő​íté​le​tek. Konk​rét,
rögzült sé​m ánk van, és csak azo​kat a dol​go​kat je​gyezzük meg, ame​lyek il​le​nek
ebbe a sé​m á​ba. A faji elő​íté​let en​nek a leg​szem​be​tű​nőbb pél​dá​ja.
A he​ves fe​m i​nis​ták bár​m i​lyen fér​fi​vi​sel​ke​dést a fér​fi​so​vi​niz​m us je​le​ként ér​té​-
kel​nek.
A sze​lek​tív ér​té​ke​lés oda-vissza mű​kö​dik. Pél​dá​ul: volt úgy, hogy a NASA al​kal​-
ma​zot​ta​i​nak 50%-a, a Mic​ro​soft al​kal​m a​zot​ta​i​nak pe​dig 26%-a in​di​ai volt.
Ez azt su​gall​hat​ja, hogy az in​di​a​i​ak kü​lö​nö​sen in​tel​li​gen​sek vagy kép​zet​tek a
szá​m í​tás​tech​ni​ká​hoz. In​di​á​ban ha​tal​m as a szoft​ver​ipar (Ban​ga​lor kör​nyé​kén), és
ki​vá​ló szá​m í​tás​tech​ni​kai ok​ta​tá​si in​téz​m é​nyek van​nak. Így hát azok az in​di​a​i​ak,
akik az Egye​sült Ál​la​m ok​ba men​tek, nagy va​ló​szí​nű​ség​gel ilyen ál​lá​so​kat ta​lál​tak.
Ha hoz​zá​vesszük, hogy az Egye​sült Ál​la​m ok​ban hi​ány volt in​for​m á​ció​tech​no​ló​gi​-
ai szak​ér​tők​ből, ez azt je​len​tet​te, hogy kü​lön​le​ges vízu​m ot ad​tak azok​nak az in​di​-
a​i​ak​nak, akik jár​ta​sak vol​tak eze​ken a szak​te​rü​le​te​ken.
A sze​lek​tív ér​té​ke​lést ne​héz pró​bá​ra ten​ni, mert ál​lí​tá​sai iga​zak le​het​nek. A
hall​ga​tó​nak nin​cse​nek esz​kö​zei arra, hogy ki​de​rít​se, mit nem mond​tak el neki,
mit hagy​tak ki. Ha va​la​ki fel​so​rol​ja, hogy egy adott dol​go​zó mi​kor la​zí​tott, lus​tál​-
ko​dott a mun​ká​ban, va​ló​szí​nű​leg nem so​rol​ja fel azo​kat a pél​dá​kat, ami​kor
ugyan​ez az al​kal​m a​zott na​gyon is szor​go​san dol​go​zott.
Ha az a meg​győ​ző​dé​sünk, hogy bi​zo​nyos rasszok​hoz tar​to​zók több bűn​cse​lek​-
ményt kö​vet​nek el, ak​kor csak azo​kat a pél​dá​kat je​gyezzük meg, ami​kor az adott
rassz​hoz tar​to​zó em​ber kö​vet el bűn​cse​lek​m ényt. Nem vesszük fi​gye​lem​be, hogy
a bű​nö​zés gya​ko​ribb bi​zo​nyos gaz​da​sá​gi kö​rül​m é​nyek kö​zött élő cso​por​tok​ban,
és ezek​ben a cso​por​tok​ban több az adott rassz​hoz tar​to​zó sze​m ély.
ÉR​Z EL​MEK

Az ér​zel​m ek az elő​íté​le​tek​hez és szte​reo​tí​pi​ák​hoz ha​son​ló​ak. Oly​kor ké​pe​sek va​-

gyunk ob​jek​tív ér​té​ke​lés​re, más​kor az ér​ze​lem is be​fo​lyá​sol eb​ben. Gyak​ran már
az​zal na​gyon könnyű el​csíp​ni gon​do​la​ta​ink ér​zel​m i tar​tal​m át, ha ele​m ezzük, mi​-
lyen mel​lék​ne​ve​ket hasz​ná​lunk.
Az olyan mel​lék​ne​vek, mint a lus​ta, ha​s zon​ta​lan, becs​te​len, gon​dat​lan, ve​s zé​-
lyes, fon​dor​la​tos, meg​b íz​ha​tat​lan, azt su​gall​ják, hogy az adott vé​le​m ény na​gyon
erős ér​zel​m i töl​te​tű. Ha le​há​m ozzuk a mel​lék​ne​ve​ket a vé​le​m ény​ről, ak​kor az ál​-
lí​tás meg​dől. A vé​le​m ény te​hát csak az ér​zel​m ek hor​do​zó esz​kö​ze.
Min​den​ki​nek jo​gá​ban áll sza​ba​don ki​fe​jez​ni az ér​zel​m e​it. A hall​ga​tó azon​ban
ki​véd​he​ti, hogy az ér​zel​m ek érv​ként has​sa​nak rá, és nem kell ve​lük egyet​ér​te​nie.
Ve​szé​lyes, ha az ér​zel​m ek be​le​ke​ve​red​nek egy ér​ve​lés lo​gi​ká​já​ba. Ha az ér​zel​m e​-
ket ér​zel​m ek​ként tün​tet​jük fel, az nem je​lent ve​szélyt. Ki​m ond​hat​juk pél​dá​ul: én
így ér​zek, ez az ér​zé​s em ez​zel az üggyel kap​cso​lat​ban.
A hall​ga​tó így is rá​kér​dez​het, mi​ért hat​nak még ezek az ér​zel​m ek.

Az ér​zel​mek ese​mé​nyek​re adott re​ak​ci​ók. Az ese​mé​nyek azt is meg​ha​tá​-

roz​hat​ják, ho​gyan ér​té​kel​jük az ese​mé​nye​ket.

EL​T É​RŐ TA​PASZ​T A​LAT

A 3. fe​je​zet​ben ar​ról ol​vas​ha​tunk, hogy az el​té​rő sze​m é​lyes ta​pasz​ta​lat el​té​rő vé​-
le​m é​nye​ket ered​m é​nyez. Ugyan​ez ér​vé​nyes a vé​le​m ény​kü​lönb​sé​gek​re is. Ha
sze​m é​lyes ta​pasz​ta​la​tunk el​tér egy má​sik em​ber sze​m é​lyes ta​pasz​ta​la​tá​tól,
könnyen le​het, hogy nem ér​tünk egyet a vé​le​m ény​for​m á​ló má​sik ta​pasz​ta​la​tá​ból
le​vont kö​vet​kez​te​tés​sel.
A mo​nar​chi​ák​ban élők​nek na​gyon más ta​pasz​ta​la​tai le​het​nek, mint az olyan
or​szá​gok​ban élők​nek, ahol az ál​lam​for​m a nem ki​rály​ság. Akik el​vál​tak, más​képp
ítél​nek meg bi​zo​nyos dol​go​kat, mint azok, akik nem vál​tak el.
Az el​té​rő ta​pasz​ta​lás soha nem je​len​ti azt, hogy mi​énk az iga​zi, a hi​te​les él​-
mény, a má​sik fél ta​pasz​ta​la​ta pe​dig ér​vény​te​len. A vé​le​m ény​kü​lönb​ség ki​fe​je​zé​-
sé​ben egy​sze​rű​en ál​la​pít​suk meg, hogy mi más​kép​pen ta​pasz​tal​tuk. Pél​dá​ul: „Én
tel​je​sen mást ta​pasz​tal​tam a fi​a​tal​ko​rú bű​nö​zők​kel való mun​kám so​rán, mint ön.
Úgy ta​lál​tam, hogy…”.
Van olyan is, hogy az el​té​rő ta​pasz​ta​lat mel​lett el​té​rő az ér​tel​m e​zés is. Pél​dá​ul:
Fi​a​tal or​vos​ként úgy ta​lál​tam, hogy az ápo​ló​s ze​mély​zet na​gyon jól gond​ját vi​s e​li a
be​te​gek​nek.
Fi​a​tal or​vos​ként úgy ta​lál​tam, hogy az ápo​ló​s ze​mély​zet​nek csak ke​vés ide​je van a
be​te​gek​re.

Első lá​tás​ra a két ta​pasz​ta​lat el​lent​m on​dó​nak tű​nik. Az​tán ki​de​rül, hogy a má​so​-
dik eset​ben a kór​ház nem al​kal​m a​zott elég ápo​lót. A nő​vé​rek​nek na​gyon so​kat
kel​lett tel​je​sí​te​ni, ezért tűnt úgy, hogy ke​vés ide​jük van a be​te​gek​re.

NAGY ÁL​T A​LÁ​NO​SÍ​T Á​SOK

Mint az első fe​je​zet​ben is lát​tuk, ál​ta​lá​ban ab​ból kel​le​ne ki​in​dul​nunk, hogy nem
fo​gad​juk el az ál​ta​lá​no​sí​tá​so​kat.
Az ál​ta​lá​no​sí​tá​sok ön​m a​guk​ban azt je​len​tik, hogy ugyan​az a cím​ke al​kal​m az​-
ha​tó min​den​re és min​den​ki​re, aki és ami az adott ska​tu​lyá​ban van: a gye​re​kek
ara​nyo​sak; min​den ügy​véd okos​ko​dó; az ola​szok ro​m an​ti​ku​sak; a fran​cia nők re​-
me​kül tud​nak főz​ni.
Az ilyen ál​ta​lá​no​sí​tá​so​kat az​zal le​het pró​bá​ra ten​ni, hogy fel​vet​jük, va​jon a
„leg​több” vagy az „ál​ta​lá​ban” szó be​he​lyet​te​sít​he​tő-e a „min​den” szó​val. Ha nem
he​lyet​te​sít​he​tő be, mert ez​zel oda len​ne az érv lo​gi​ká​ja, ak​kor a lo​gi​ka he​lyes​sé​ge
iránt két​ség me​rül​het fel, leg​alább​is em​be​rek​re vo​nat​ko​zó​an. Mű​sza​ki te​rü​le​te​-
ken azon​ban az ál​ta​lá​no​sí​tás két​ség​te​le​nül mű​köd​het.

KI​V E​T Í​T ÉS

Van egy vicc az egy​sze​ri pi​ló​tá​ról, aki el​né​zést kért az uta​sok​tól, hogy kény​te​len
le​ál​lí​ta​ni az egyik haj​tó​m ű​vet. Meg​m a​gya​ráz​ta, ez egy​ben azt je​len​ti, hogy két
órá​val ké​sőbb ér​nek New York​ba. Az​tán a má​so​dik haj​tó​m ű is meg​hi​bá​so​dott,
mire a pi​ló​ta meg​m a​gya​ráz​ta az uta​sok​nak, hogy a ké​sés saj​nos négy óra lesz.
Ami​kor a har​m a​dik haj​tó​m ű is el​rom​lott, a má​sod​pi​ló​ta oda​ha​jolt a ka​pi​tány​hoz
és azt mond​ta:
– Az is​te​nért, re​m é​lem a leg​utol​só haj​tó​m ű nem rom​lik el, kü​lön​ben egész éj​-
jel ide​fönt ma​ra​dunk!
A ki​ve​tí​tés azt je​len​ti, hogy egy fo​lya​m at​tal kap​cso​lat​ban azt fel​té​te​lezzük, a to​-
váb​bi​ak​ban is ha​son​ló​kép​pen fog be​kö​vet​kez​ni. Az öko​ló​gu​sok is ezt te​szik, pél​-
dá​ul a glo​bá​lis fel​m e​le​ge​dés​sel kap​cso​la​tos fi​gyel​m ez​te​té​se​ik​ben. Van, hogy iga​-
zuk van, és van, hogy té​ved​nek.
Vi​lág​szer​te emel​ke​dik a fel​ső​ok​ta​tás​ba be​irat​ko​zó hall​ga​tók szá​m a. Le​von​hat​-
juk eb​ből azt a kö​vet​kez​te​tést, hogy el​jön a nap, ami​kor min​den​ki dip​lo​m ás lesz,
és nem lesz elég ál​lás? A kí​nai gaz​da​ság évi 8%-os nö​ve​ke​dést mu​tat (sok​kal gyor​-
sabb, mint a leg​több más or​szág​ban). Le​von​hat​juk-e eb​ből azt a kö​vet​kez​te​tést,
hogy Kína a ve​ze​tő gaz​da​sá​gi erő a vi​lá​gon?
Az ál​ta​lá​no​sí​tá​sok​hoz ha​son​ló​an, a ki​ve​tí​tést is meg​fe​le​lő óva​tos​ság​gal kell ke​-
zel​nünk. Le​het ben​nük némi igaz​ság, de nem va​ló​szí​nű, hogy az ál​lí​tá​sok sze​rint
fog mű​köd​ni a jövő is. Na​gyon gyak​ran meg​tör​té​nik, hogy el​len​ha​tá​sú erők lép​-
nek fel, és a trend épp, hogy nem a vá​ra​ko​zá​sok​nak meg​fe​le​lő​en ala​kul.

LE​HE​T Ő​SÉG ÉS BI​Z O​NYOS​SÁG

Ez a leg​fon​to​sabb pont a vé​le​m ény​kü​lönb​ség ki​fe​je​zé​sé​ben. Könnyen le​het, hogy

le​he​tő​ség​ként el​fo​ga​dunk va​la​m it, de bi​zo​nyos​ság​ként nem tud​juk el​fo​gad​ni.
Le​het, hogy ha a fi​a​ta​lok ké​sőbb lép​nek ki az ok​ta​tás​ból, csök​ken a fi​a​tal​ko​ri
bű​nö​zés. De ezt ne​héz bi​zo​nyos​ság​ként el​fo​gad​nunk.
Le​het​s é​ges, hogy a fér​fi​ak azért kö​vet​nek el na​gyobb arány​ban ön​gyil​kos​sá​got
egy kap​cso​lat meg​szűn​te után, mert a sza​kí​tás a fér​fi​a​kat in​kább éri vá​rat​la​nul,
mint a nő​ket.
A „le​het​sé​ges” és a „bi​zo​nyos” kö​zött is több fo​ko​zat lé​te​zik:

nem le​he​tet​len
le​het​s é​ges
va​ló​s zí​nű
meg​le​het
elő​for​dul​hat
elég va​ló​s zí​nű
nagy a va​ló​s zí​nű​s é​ge
bi​zo​nyos

Ha olyas​m i​vel nem ér​tünk egyet, amit bi​zo​nyos​ság​ként ál​lí​tot​tak, je​lez​het​jük,

hogy nem ér​tünk egyet az „va​ló​szí​nű​ség” szint​jé​vel. Pél​dá​ul:

Le​het​s é​ges, hogy 50 éven be​lül Kína lesz a vi​lág ve​ze​tő ere​je.
Nem ki​zár​ha​tó, hogy egy má​s ik boly​gón vagy a Hol​don űr​ál​lo​mást hozzunk lét​re.
Na​gyon va​ló​s zí​nű, hogy a HIV lesz Af​ri​ka leg​na​gyobb prob​lé​má​ja.
EL​T É​RŐ VÉ​LE​MÉNY VAGY EGYET NEM ÉR​T ÉS

Az egyet nem ér​tés az ál​lí​tás igaz​ság​tar​tal​m á​ra vo​nat​ko​zik. Nem iga​zán sze​ret​jük
hagy​ni, hogy va​la​ki olyas​m it ál​lít​son, ami nem igaz, vagy ha igaz​ként ál​lít be
olyas​m it, ami nincs bi​zo​nyít​va.
Alább, a 3. fe​je​zet​ben le​írt spa​get​tis me​ta​fo​rá​ban kü​lön​bö​ző szó​szok kö​zül kell
majd vá​lasz​ta​ni. Ha va​la​ki azt ja​va​sol​ná, hogy őrölt ká​vét szór​junk a spa​get​ti​ra,
ezt va​ló​szí​nű​leg mint „tel​je​sen té​ves el​kép​ze​lést” uta​sí​ta​nánk el (ami azt il​le​ti, én
ki​pró​bál​tam, és mond​ha​tom, ki​fe​je​zet​ten jó​ízű). Ha azon​ban va​la​ki azt ja​va​sol​ná,
hogy dí​zel​ola​jat önt​sünk a spa​get​ti​ra, bi​zo​nyá​ra ha​tá​ro​zot​tan el​uta​sí​ta​nánk.
Nem​csak azért, mert rossz íze van, ha​nem azért is, mert mér​ge​ző.
Egyet nem ér​té​sün​ket szám​ta​lan mó​don ki​fe​jez​het​jük:

Ez egy​s ze​rű​en té​ve​dés.

Le​het​s é​ges, de nem bi​zo​nyos.
Ez csak egy a sok al​ter​na​tí​va kö​zül.
Ez a te ta​pasz​ta​la​tod.
Ez a te ér​ték​ren​ded.
Ez ne​ked jó le​het, de ne​kem nem.
Ez ér​zel​me​ken és elő​íté​le​te​ken ala​pul.
Ez sze​lek​tív ér​té​ke​lé​s en ala​pul.
Eb​b ől nem kö​vet​ke​zik ez.
Egy​s zer majd le​het, hogy így gon​dol​ják az em​b e​rek.

Egyet nem ér​té​sün​ket le​he​tő​leg min​dig ilyen ár​nyalt mó​don fe​jezzük ki. Túl​sá​go​-
san nyers, ha egy​sze​rű​en azt mond​juk, hogy nem ér​tünk egyet va​la​m i​ben. Az
egyet nem ér​tés okát nem fel​tét​le​nül kell kö​zöl​nünk. Amint kö​zöl​tük egyet nem
ér​té​sün​ket, ki​fejt​het​jük az oko​kat.
HO​G YAN FE​J EZZÜK KI EGYET NEM ÉR​T É​SÜN​KET? – ÖSSZEG​Z ÉS

1. Ne mond​junk el​lent pusz​tán az el​lent​mon​dás ked​vé​ért!

2. Ne mond​junk el​lent csak azért, hogy meg​mu​tas​suk, mi​lyen erő​sek va​-
gyunk, vagy csak hogy egón​kat erő​sít​sük!
3. Ami​kor nem ér​tünk egyet, ki​fe​jez​het​jük ezt ud​va​ri​a​san és fi​no​man is,
nem kell dur​vá​nak, ag​resszív​nak len​nünk.
4. Le​het, hogy szimp​lán az egyet nem ér​té​sün​ket kell ki​fe​jez​ni, hogy rá​mu​-
tas​sunk: egy tény vagy ál​lí​tás egy​sze​rű​en té​ves.
5. Le​het, hogy rá kell mu​tat​nunk a lo​gi​kai hi​bák​ra, vagy arra, hogy egy
adott konk​lú​zió nem fel​tét​le​nül kö​vet​ke​zik az elő​zők​ben el​hang​zot​tak​-
ból.
6. Le​het, hogy rá kell mu​tat​nunk, hogy sze​lek​tív ér​té​ke​lés​sel van dol​gunk,
és a sta​tisz​ti​ka vagy az ese​mé​nyek egye​di ér​tel​me​zé​sé​vel.
7. Ahol ér​ze​lem, elő​íté​let és szte​reo​tí​pia je​le​nik meg, arra is rá​mu​tat​ha​-
tunk.
8. Le​het, hogy azért fe​jezzük ki egyet nem ér​té​sün​ket, hogy más​faj​ta sze​-
mé​lyes ta​pasz​ta​la​tot mu​tas​sunk be.
9. Az ál​ta​lá​no​sí​tá​so​kat szin​te min​dig vissza​uta​sít​hat​juk.
10. Vissza​uta​sít​hat​juk azo​kat a konk​lú​zi​ó​kat is, ame​lyek szél​ső​sé​ges ki​ve​tí​-
té​se​ket mu​tat​nak a jö​vő​re néz​ve.
11. Na​gyon fon​tos, hogy a „bi​zo​nyos​sá​got” ne fo​gad​juk el fel​tét​le​nül, he​-
lyet​te in​kább a „le​he​tő​sé​get” ja​va​sol​juk!
12. Te​gyünk kü​lönb​sé​get a kö​zött, hogy el​té​rő vé​le​mé​nyünk van, és a kö​-
zött, hogy nem ér​tünk egyet va​la​ki vé​le​mé​nyé​vel!
 3

HO​G YAN LE​G YÜNK MÁ​SOK?

A szí​né​szek​nek meg​hall​ga​tá​so​kon kell részt ven​ni​ük, hogy sze​re​pet kap​has​sa​nak

da​ra​bok​ban. Elég gyak​ran meg​tör​té​nik, hogy a szí​nész nem kap​ja meg a sze​re​pet.
Ha az em​bert né​hány​szor el​uta​sít​ják, na​gyon le​han​go​ló tud len​ni, és a szí​nész
könnyen el​veszt​he​ti ön​bi​zal​m át. Ügy​nö​ke ilyen​kor olyas​m it mond neki:
– Te alma vagy, ők na​ran​csot ke​res​nek. Ez nem je​len​ti azt, hogy rossz szí​nész
vagy, vagy rossz alma. Egy​sze​rű​en mást akar​nak.
Van​nak, akik a pi​káns put​tanes​ca szósszal sze​re​tik a spa​get​tit. Má​sok in​kább az
ar​ra​bi​a​ta szószt ked​ve​lik, s megint má​sok a ha​gyo​m á​nyos ná​po​lyi már​tást. Ezek
tel​je​sen kü​lön​bö​ző ízek, de sen​ki sem mond​ja, hogy egyik jobb, mint a má​sik.
A csa​lád​ban a gye​re​kek na​gyon kü​lön​bö​ző​ek, de szü​le​ik ugyan​úgy sze​re​tik
őket.

KÉT​FAJ​T A KÜ​LÖNB​SÉG

Meg​le​pő le​het, de a sö​tét​ben a leg​több em​ber kép​te​len meg​kü​lön​böz​tet​ni a whis​-

kyt a ko​nyak​tól. Így hát, ha a sö​tét​ben kör​be​adunk egy po​ha​rat, és a já​té​ko​sok​-
nak ki kell ta​lál​ni, mi van a po​hár​ban, egye​sek azt mond​ják, hogy whis​ky, má​sok
azt, hogy ko​nyak. El​té​rő​ek a vé​le​m é​nyek. De csak az egyik ál​lí​tás igaz. Vagy whis​-
ky, vagy ko​nyak van a po​hár​ban, de mind​ket​tő nem le​het. Vagy​is a vé​le​m é​nyek
el​té​rő​ek, de csak egyik vé​le​m ény az „igaz”.
Mi ez? Vé​le​m ény​kü​lönb​sé​gek le​het​nek, de jó eset​ben csak az egyik igaz. (Le​-
het, hogy egyik sem igaz.) Van olyan kü​lönb​ség, mely​ben az egyik vé​le​m ény igaz,
a má​sik nem igaz.
Van​nak azon​ban más​faj​ta kü​lönb​sé​gek is. Fi​gyel​jük meg az aláb​bi két ál​lí​tást.

Ha fel​emel​jük a ma​ga​zin árát, ke​ve​s eb​b en fog​ják vá​s á​rol​ni, és pénzt vesz​tünk.
Ha fel​emel​jük a ma​ga​zin árát, az em​b e​rek ér​té​ke​s ebb​nek fog​ják tar​ta​ni, és ta​lán
több ol​va​s ónk is lesz, amel​lett, hogy ext​ra be​vé​telt is te​s zünk zseb​re az ér​té​ke​s í​tés​-
ből.
Va​la​hány​szor a jö​vő​be te​kin​tünk, le​het​sé​ges, hogy más vé​le​m é​nyek​kel ta​lál​-
kozunk, a be​kö​vet​ke​zen​dő tör​té​né​sek és fo​lya​m a​tok vo​nat​ko​zá​sá​ban. Na​gyon
ne​héz elő​re meg​jó​sol​ni, me​lyik vé​le​m ény a „he​lyes”. Bi​zo​nyos ese​tek​ben le​het​-
nek ku​ta​tá​sok vagy pre​ce​den​sek, me​lyek​ből kö​vet​kez​tet​he​tünk, me​lyik vé​le​-
mény le​het he​lyes. Ál​ta​lá​ban azon​ban a jövő a vé​le​m ény​el​té​ré​sek szem​pont​já​ból
nyi​tott.

AZ EL​T É​RÉS ERE​D ŐI

Ez az étel nem elég sós.

Ez az étel ép​pen elég sós.

A kü​lönb​sé​gek szár​m az​hat​nak sze​m é​lyes pre​fe​ren​ci​ák​ból is. Van​nak, akik sze​re​-
tik a hor​ror​fil​m e​ket. Van​nak, akik a ve​re​ke​dős fil​m e​ket sze​re​tik. Má​sok a wes​-
ternt. Elég nagy a kü​lönb​ség az em​be​rek íz​lé​sé​ben ah​hoz, hogy min​den​ki olyan
part​ner​rel há​za​sod​jon össze, aki neki tet​szik.
Kép​zel​jük el, hogy két em​ber vi​tat​ko​zik azon, ho​gyan le​het el​jut​ni A pont​ból B
pont​ba. Egyi​kük azt mond​ja: „A leg​jobb út​vo​nal, ha Click​ford fa​lun át me​gyünk.”
Mire a má​sik: „Sze​rin​tem az au​tó​pá​lya a leg​jobb út​vo​nal, bár azért fi​zet​ni kell.”
Min​den at​tól függ, hogy mit ér​tünk a leg​jobb út​vo​nal alatt. En​nek több je​len​té​-
se le​het:

A leg​jobb a leg​gyor​s ab​b at je​len​ti.

A leg​jobb a leg​s zebb vi​dé​ken át ve​ze​tő utat je​len​ti.
A leg​jobb a leg​könnyebb út​vo​na​lat je​len​ti.
A leg​jobb a leg​ke​vés​b é for​gal​mas út​vo​na​lat je​len​ti.
A leg​jobb a leg​rö​vi​debb út​vo​na​lat je​len​ti.

Ha csak a „leg​jobb” ki​fe​je​zést nem ha​tá​rozzuk meg pon​to​san, az el​té​rő vé​le​m é​-
nyek mind​egyi​ke he​lyes. Le​het, hogy van, aki​nek a leg​rö​vi​debb út​vo​nal a leg​-
jobb. Más​nak a leg​gyor​sabb le​het a leg​jobb. És így to​vább.
Kép​zel​jünk el egy em​bert, aki a temp​lom​tól észak​ra áll, és ő a sa​ját szem​pont​-
já​ból írja le a temp​lo​m ot. Egy má​sik em​ber a temp​lom​tól dél​re áll, ő is a sa​ját
szem​pont​já​ból írja le a temp​lo​m ot. Mind​két né​zet he​lyes. El​té​rő​ek, de mind​ket​tő
he​lyes.
Van egy tör​té​net az egy​sze​ri em​ber​ről, aki a ko​csi​ja egyik fe​lét fe​hér​re, a má​sik
fe​lét fe​ke​té​re fes​tet​te. A ba​rá​tai meg​kér​dez​ték, hogy mi​ért tet​te ezt, mire ő így vá​-
la​szolt: „Ha sza​bály​ta​lan​sá​got kö​ve​tek el, olyan mu​lat​sá​gos hal​la​ni, hogy a ta​núk
a bí​ró​sá​gon egy​m ás​nak el​lent​m on​dó​an nyi​lat​koz​nak. Az egyik tanú azt mond​ja,
hogy fe​hér autó volt, ami nem állt meg a lám​pá​nál. A má​sik tanú szin​tén eskü
alatt azt vall​ja, hogy a ko​csi fe​ke​te volt…”
Mind​két ta​nú​nak iga​za le​het, mi​vel más-más szem​szög​ből néz​ték az ese​m ényt.
Azok​nak a szem​pont​já​ból, akik köl​csönt vesz​nek fel üz​le​ti vagy la​kás​cél​ra, az
ala​csony ka​m at​láb jó do​log. Azok​nak a szem​pont​já​ból, akik pénzt ad​nak köl​csön,
vagy akik meg​ta​ka​rí​tá​sa​ik ka​m a​ta​i​ból él​nek, az ala​csony ka​m at​láb egy​ál​ta​lán
nem jó do​log. Erős a vé​le​m ény​el​té​rés, de mind​két vé​le​m ény he​lyes.
Az el​té​rő szem​lé​let el​té​rő ér​té​ke​lést ered​m é​nyez. Még ugyan​ab​ból a szem​-
pont​ból is le​het azon​ban kü​lönb​ség az ér​té​ke​lés​ben.
Azt, hogy a gye​re​kek az is​ko​lá​ban szá​m í​tó​gé​pe​ket hasz​nál​nak, a szü​lő ér​té​kel​-
he​ti így is: jó do​log, ez te​szi le​he​tő​vé, hogy a gye​rek olyan ha​tal​m as in​for​m á​ció​tö​-
meg​hez fér​jen hoz​zá, ami más​kép​pen nem len​ne le​het​sé​ges. De ér​té​kel​he​ti így is:
a szá​m í​tó​gé​pek hasz​ná​la​ta azt je​len​ti, hogy csök​ken az élő kap​cso​lat a gye​re​kek
kö​zött, így kor​lá​to​zó​dik a tár​sa​sá​gi ta​pasz​ta​la​tuk, ke​vés​bé tud​ják gya​ko​rol​ni a
meg​fe​le​lő tár​sas érint​ke​zést. Mind​két fel​fo​gás ugyan​ab​ból a (szü​lői) szem​pont​ból
való. Mind​ket​tő igaz, még​is kü​lön​bö​ző​ek.
Egy má​sik pél​dá​ban a pesszi​m is​ta a fé​lig töl​tött bo​ros​po​hár​ról azt mond​ja,
hogy „fé​lig üres”. Az op​ti​m is​ta ugyan​er​ről a po​hár​ról azt mond​ja, hogy „fé​lig teli”.
A gyár​tás át​szer​ve​zé​sé​vel fog​lal​ko​zó konzul​táns rá​néz ugyan​er​re a po​hár​ra, és
azt mond​ja: „Túl vas​tag az üveg”. A bo​rász rá​néz, és azt jegy​zi meg: „vö​rös​bor”.
Mint az egyet​ér​tés​ről szó​ló fe​je​zet​ben ír​tuk, az el​té​rő ér​ték​rend min​dig el​té​rő
vé​le​m é​nyek​hez fog ve​zet​ni.
Ami​kor az Egye​sült Ál​la​m ok kor​m á​nya ja​va​sol​ta, hogy a meg nem szü​le​tett
gyer​m e​kek után is jár​jon csa​lá​di pót​lék, a kü​lön​bö​ző ér​ték​ren​dek kü​lön​bö​ző vé​-
le​m é​nyek​ben nyil​vá​nul​tak meg. Vol​tak, akik üd​vö​zöl​ték an​nak el​is​m e​ré​sét, hogy
a ter​hes nők​nek ext​ra szük​ség​le​te​ik van​nak a gye​re​kek mi​att, te​hát lo​gi​kus, hogy
meg​ad​juk ne​kik a szük​sé​ges se​gít​sé​get. Vol​tak olya​nok, aki ezt úgy ér​té​kel​ték,
hogy az in​téz​ke​dés az abor​tuszt hi​va​tott csök​ken​te​ni, mert a meg nem szü​le​tett
gye​re​ke​ket is jo​gok​kal ren​del​ke​ző em​ber​nek te​kin​tet​ték. Ez azt is je​lent​he​ti, hogy
az abor​tu​szo​kat ezen​túl je​lent​he​tik és re​giszt​rál​hat​ják.
Ami​kor Ang​li​á​ban egy​re több diák ka​pott jobb je​gye​ket az érett​sé​gin, vol​tak,
akik üd​vö​zöl​ték a tényt és azt mond​ták, hogy ez se​gít​het ne​kik a mun​ka​erő​pi​a​-
con jobb ál​lás​hoz jut​ni. Vol​tak azon​ban má​sok, akik azon la​m en​tál​tak, hogy a
vizs​ga le​ér​té​ke​lő​dött, és sür​get​ték, ve​zes​se​nek be egy újabb fel​ső​szin​tű vizs​gát,
hogy az oko​sak kö​zül to​vább​ra is ki​vá​laszt​ha​tók le​gye​nek a leg​oko​sab​bak. A kü​-
lönb​sé​gek az el​té​rő ta​pasz​ta​la​ton is ala​pul​nak. Azok​nak a ta​ná​rok​nak, akik gaz​da​-
sá​gi​lag el​m a​ra​dott te​rü​le​te​ken ta​ní​ta​nak, tel​je​sen más ta​pasz​ta​la​tai lesz​nek a ta​-
ní​tás​ról, mint azok​nak, akik gaz​da​gabb kör​nyé​ken dol​goz​nak.
Azt ta​pasz​tal​juk pél​dá​ul, hogy a „gon​dol​ko​dás köz​vet​len ta​ní​tá​sa az is​ko​lá​ban
(l. a 19. ol​dalt) je​len​tős ha​tás​sal van a di​á​kok ön​be​csü​lé​sé​re és vi​sel​ke​dé​sé​re el​-
ma​ra​dott vi​dé​ke​ken”. Ezek a di​á​kok úgy ér​zik, hogy már ké​pe​sek irá​nyí​ta​ni sa​ját
éle​tü​ket, dön​té​se​ket hoz​ni, vá​lasz​ta​ni és ter​vez​ni. A gaz​da​gabb vi​dé​ke​ken a ha​tás
in​kább az is​ko​lai mun​ká​ban, mint a vi​sel​ke​dés​ben je​le​nik meg.
A rossz há​zas​ság​ban élők ta​pasz​ta​la​ta más, mint a jó há​zas​ság​ban élő​ké.
Em​lék​szem, egy​szer egy fi​a​tal auszt​rál nő, Ka​tie azt mond​ta, az ide​á​lis há​zas​-
ság​ban a fe​le​ség​nek ra​jon​ga​nia kell a fér​jé​ért, és a férj​nek ezt ér​té​kel​nie kell. Va​-
la​hány​szor fel​idé​zem ezt má​sok​nak, a vé​le​m é​nyek igen el​té​rő​ek: „For​dít​va kel​le​-
ne len​nie”; vagy: „En​nek oda-vissza kel​le​ne mű​köd​nie, ki​egyen​sú​lyo​zot​tan”. Ezek
a kü​lönb​sé​gek a köz​vet​len sze​m é​lyes ta​pasz​ta​lat​ból adód​nak. Ta​lán ab​ból, hogy
az il​le​tő jó vagy rossz há​zas​ság​ban él; a csa​lá​di élet​ben szer​zett ta​pasz​ta​la​tok​ból;
és má​sok ta​pasz​ta​la​ta​i​ból is (pl. ab​ból, hogy ezt ol​vas​sák a ma​ga​zi​nok​ban).
Ha​tal​m as kü​lönb​ség le​het a jövő meg​íté​lé​sét il​le​tő​en. A jövő ala​ku​lá​sá​ban sen​-
ki sem le​het biz​tos. A múlt​ból le​vont kö​vet​kez​te​té​sek és ku​ta​tá​sok ál​tal fo​gal​m at
al​kot​ha​tunk a jö​vő​ről. De ez a leg​jobb eset​ben is csak jel​zi az ese​m é​nyek le​het​sé​-
ges ala​ku​lá​sát. A sze​m é​lyes ta​pasz​ta​lat és az adott te​rü​le​ten szer​zett ta​pasz​ta​lat is
se​gít ab​ban, hogy ki​ala​kít​suk el​kép​ze​lé​sün​ket a jö​vő​ről.
Te​gyük fel, hogy va​la​ki azt ja​va​sol​ja, a há​zas​ság le​gyen hi​va​ta​los öt​éves szer​ző​-
dés, ame​lyet a fe​lek kö​zös meg​egye​zés​sel az ötö​dik év vé​gén meg​újít​hat​nak. Gon​-
dos​kod​ni kel​le​ne az öt év alatt szü​le​tett gyer​m e​kek​ről. Va​jon mi len​ne eb​ből? Mi
tör​tén​ne a tár​sa​da​lom​m al, a há​zas​ság​ban élő fér​fi​ak​kal és nők​kel? A gye​re​kek​-
kel?
An​nak „meg​íté​lé​se”, hogy ez jó ja​vas​lat-e vagy nem, a sze​m é​lyes ér​té​kek​től és
ta​pasz​ta​lat​tól függ. Vé​le​m ényt azon​ban csak úgy al​kot​ha​tunk ez eset​ben, ha a jö​-
vő​be né​zünk: el kell kép​zel​nünk, mi​lyen le​het​sé​ges kö​vet​kez​m é​nyek​kel jár a do​-
log. Sok le​he​tő​ség van. A kö​vet​kez​m é​nyek el​té​rő​ek le​het​nek. Egye​se​ket elő​nyö​-
sen, má​so​kat hát​rá​nyo​san érin​te​ne. Le​het azt mon​da​ni, hogy aki bol​dog há​zas​-
ság​ban él, egy​sze​rű​en meg​újít​ja a szer​ző​dést. Azok​nak, akik bol​dog​ta​lan há​zas​-
ság​ban él​nek, egy​sze​rűbb len​ne a vá​lás. Má​sok úgy gon​dol​hat​ják, hogy fe​le​lőt​len
em​be​rek so​ro​zat​ban köt​né​nek újabb és újabb ilyen há​zas​sá​go​kat.
HA​T Á​ROZZUK MEG A KÜ​LÖNB​SÉ​G E​KET!

A kü​lönb​sé​gek​kel kap​cso​lat​ban a leg​fon​to​sabb do​log az, hogy a le​he​tő leg​pon​to​-

sab​ban ha​tá​rozzuk meg az adott el​té​rést. Pél​dá​ul:

Sze​rin​tem, ha nö​vel​jük az árat, nőni fog az ér​té​ke​s í​tés. Sze​rin​ted? Le​het az is, hogy
az ár​eme​lés csök​ken​ti az ér​té​ke​s í​tést.
Sze​rin​tem a „gon​dol​ko​dást” köz​vet​le​nül ké​pes​s ég​ként le​het ta​ní​ta​ni az is​ko​lá​b an.
Sze​rin​ted?
Le​het, hogy a gon​dol​ko​dást nem le​het köz​vet​le​nül ta​ní​ta​ni, csak a meg​fe​le​lő gon​dol​-
ko​dá​s i szo​ká​s o​kat le​het erő​s í​te​ni más tan​tár​gyak ta​nu​lá​s á​b an.
Sze​rin​tem a sú​lyos bün​te​tés a leg​al​kal​ma​s abb esz​köz a bű​nö​zés vissza​s zo​rí​tá​s á​ra
min​den eset​b en. De le​het, hogy ha a fi​a​ta​lok​nak meg​ad​juk a si​ker​él​mény al​ter​na​tív
le​he​tő​s é​gét, ak​kor csök​ken​ni fog a fi​a​tal​ko​ri bű​nö​zés.

Te​rít​sük ki egy​m ás mel​lé az el​té​rő vé​le​m é​nye​ket! En​nek so​rán a le​he​tő leg​na​-
gyobb őszin​te​ség​re, kor​rekt​ség​re tö​re​ked​jünk! Vi​ta​part​ne​rünk​kel tisz​tázzuk,
egyet​ért-e az​zal, hogy meg​fe​le​lő​en ha​tá​roz​tuk-e meg a kü​lönb​sé​ge​ket! Ha szük​sé​-
ges, kér​jük meg, össze​gez​ze ő, ho​gyan lát​ja eze​ket a kü​lönb​sé​ge​ket.
A leg​jobb, ha pró​bá​lunk el​ér​ni arra a pont​ra, ahol azt mond​hat​juk: „Egyet​ér​-
tünk ab​ban, hogy el​té​rő a vé​le​m é​nyünk eb​ben a tárgy​ban”.

HA​T Á​ROZZUK MEG A VÉ​LE​MÉNY​EL​T É​RÉS OKA​IT!

Ha meg​ha​tá​roz​tuk a „kü​lönb​sé​ge​ket”, a kö​vet​ke​ző lé​pés, hogy meg​ha​tá​rozzuk a

vé​le​m ény​el​té​rés oka​it:

Sze​rin​tem ezt te a sa​ját né​ző​pon​tod​b ól ér​té​ke​led… Én pe​dig a ma​gam né​ző​pont​já​-

ból… (és itt kö​zöl​jük a két el​té​rő né​ző​pon​tot).
El​té​rő né​ző​pont​b ól nézzük a dol​go​kat. Én így lá​tom… Te pe​dig sze​rin​tem… (és itt ne​-
vezzük meg a két fel​fo​gást).
A kü​lönb​s ég ta​lán csak sze​mé​lyes pre​fe​ren​ci​á​b ól adó​dik. Te az okos em​b e​re​ket sze​-
re​ted, én pe​dig a ked​ves em​b e​re​ket.
El​té​rő az ér​ték​ren​dünk. Az én ér​ték​ren​dem nem az, hogy… A te ér​ték​ren​ded úgy tű​-
nik az, hogy… (és itt ne​vezzük meg az el​té​rő ér​ték​ren​de​ket).
Az el​té​rés el​té​rő sze​mé​lyes ta​pasz​ta​lat​b ól adód​hat. Az én ta​pasz​ta​la​tom az, hogy…
A te ta​pasz​ta​la​tod más le​het… (és itt ne​vezzük meg az el​té​rő sze​mé​lyes ta​pasz​ta​la​-
tot).
Úgy tű​nik, el​té​rő​en lát​juk, mit hoz​hat a jövő. Az én vé​le​mé​nyem alap​ja az, hogy…
Úgy tű​nik, a te vé​le​mé​nyed más… (és itt meg is ma​gya​rázzuk jö​vő​ér​té​ke​lé​s ünk
alap​ját).

FO​G AD​J UK EL A KÜ​LÖNB​SÉ​G ET!

Mi​előtt el​fo​gad​juk a kü​lönb​sé​get, meg kell kí​sé​rel​nünk az el​té​ré​se​ket össze​bé​kí​-

te​ni.
Néha rá le​het mu​tat​ni, hogy mind​két vé​le​m ény igaz, de a hely​zet el​té​rő ré​sze​i​-
re vo​nat​koz​nak. Pél​dá​ul: „El​fo​ga​dom, hogy több bűn​cse​lek​m ény ese​té​ben a sú​-
lyos bün​te​tés a leg​jobb el​ret​ten​tő erő, de a fi​a​tal​ko​rú bű​nö​zés ese​té​ben úgy gon​-
do​lom, más meg​kö​ze​lí​tést kell al​kal​m az​ni. Ad​junk le​he​tő​sé​get a fi​a​ta​lok​nak arra,
hogy meg​ja​vul​ja​nak!”
Ez na​gyon ha​son​ló ah​hoz, amit az első (Ho​gyan fe​jezzük ki egyet​ér​té​sün​ket?)
fe​je​zet​ben ír​tunk.
Rá​m u​tat​ha​tunk, hogy a két fél nem ugyan​azt a je​len​sé​get nézi. A fé​lig üres bo​-
ros​po​hár ese​té​ben az egyik sze​m ély az üres he​lyet nézi, a má​sik a meg​m a​radt
bort.
Az A pont​ból B pont​ba ve​ze​tő „leg​jobb út​vo​nal” ese​té​ben a „leg​jobb” egy​ér​tel​-
mű meg​ha​tá​ro​zá​sa gyak​ran ki​bé​kít​he​ti a vé​le​m ény​el​té​ré​se​ket. A vé​le​m ény​el​té​-
rés tu​laj​don​kép​pen ér​ték​íté​let. Mi az ér​ték​íté​let alap​ja? Va​jon azt nézzük, hogy
va​la​m i a tár​sa​da​lom​nak jó-e, vagy azt, hogy ne​künk jó-e?
A sze​m é​lyes ta​pasz​ta​lat​ból ere​dő el​té​ré​se​ket kö​zö​sen is fel​tár​hat​juk. Le​het,
hogy a ta​pasz​ta​lat ér​vé​nyes, de an​nak ma​gya​rá​za​ta nem fel​tét​le​nül az egyet​len
le​het​sé​ges ma​gya​rá​zat. Le​het​sé​ges, hogy az el​m a​ra​dott tér​ség​ben élő fi​a​ta​lok na​-
gyobb arány​ban kö​vet​nek el bűn​cse​lek​m é​nye​ket, de nem a gaz​da​sá​gi szük​ség​let
mi​att, ha​nem mert csa​lád​juk he​lyett ban​dák​hoz kö​tőd​nek job​ban, és a ban​dák
előtt ak​ti​vi​tást kell fel​m u​tat​ni​uk.
A jö​vő​re vo​nat​ko​zó vé​le​m ény​el​té​ré​sek fel​tár​ha​tók, ha pár​hu​za​m os szi​tu​á​ci​ó​-
kat vizs​gá​lunk. Pél​dá​ul: „Ami​kor an​nak a par​füm​nek fel​emel​ték az árát, az ér​té​-
ke​sí​tés tény​le​ge​sen nö​ve​ke​dett”.
Le​het​nek pre​ce​den​sek. Egye​sek ér​vé​nye​seb​bek le​het​nek, mint má​sok. Le​het,
hogy ha egy par​füm árát fel​eme​lik, az nem ugyan​az, mint​ha egy ma​ga​zin árát
eme​lik fel.
A ku​ta​tás és to​váb​bi in​for​m á​ci​ók se​gít​het​nek ab​ban, hogy tisz​tázzuk a jö​vő​vel
kap​cso​la​tos né​zet​kü​lönb​sé​ge​ket. Per​sze a jö​vő​vel kap​cso​lat​ban soha nem le​he​-
tünk bi​zo​nyo​sak. De egyes fel​te​vé​sek va​ló​szí​nűb​bek má​sok​nál. Az a cél, hogy
együtt dol​goz​va pró​bál​juk meg ki​de​rí​te​ni, mit hoz​hat a jövő.
Ha őszin​te kí​sér​le​tet tet​tünk a kü​lön​bö​ző vé​le​m é​nyek össze​bé​kí​té​sé​re, meg​-
egyez​he​tünk ab​ban, hogy „vé​le​m é​nye​ink el​té​rő​ek”. Ez olyan meg​egye​zés for​m á​-
ját ölt​he​ti, mely​ben az el​té​rő pri​o​ri​tá​sok vagy el​té​rő ér​ték​rend mi​att a vé​le​m é​-
nyek el​ke​rül​he​tet​le​nül kü​lön​böz​nek. Leg​alább​is a vé​le​m ény​el​té​rés alap​ja egy​ér​-
tel​m ű lesz a fe​lek szá​m á​ra. A vé​le​m ény​el​té​rés nem fel​tét​le​nül rossz do​log.
A vé​le​m ény​el​té​rés tar​tal​m a​sab​bá te​szi a szi​tu​á​ci​ót. A kü​lön​bö​ző ér​té​kek és ta​-
pasz​ta​la​tok tisz​tá​zá​sa nagy​ban hoz​zá​já​rul a pár​be​széd​hez, plusz​ér​té​ket visz bele.
Nem az a cél, hogy „el​tün​tes​sük” a kü​lönb​sé​get, mert hogy a kü​lönb​ség rossz, ha​-
nem az a cél, hogy ala​po​san meg​vizs​gál​juk a tár​gyat a kü​lönb​sé​gek fel​tá​rá​sá​val.
Sem​m i sem rosszabb, mint a „rej​tett” né​zet​el​té​rés, ahol mind​két fél úgy gon​-
dol​ja, hogy ugyan​olyan ér​ték​rend és ta​pasz​ta​la​tok alap​ján be​szél​nek ugyan​ar​ról
a do​log​ról, ugyan​ab​ból a né​ző​pont​ból – mi​köz​ben ez egy​ál​ta​lán nincs így. A leg​-
he​ve​sebb és leg​os​to​bább vi​ták ál​ta​lá​ban emi​att zaj​la​nak le. Olyan ez, mint a bí​ró​-
sá​gi ta​núk, akik azon vi​tat​koz​nak, hogy fe​hér vagy fe​ke​te autó sza​bály​ta​lan​ko​-
dott-e. Eszük​be sem jut, hogy ugyan​az az autó egy​szer​re le​het fe​ke​te és fe​hér.
HO​G YAN LE​G YÜNK MÁ​SOK? – ÖSSZEG​Z ÉS

1. Van úgy, hogy csak egyet​len vé​le​mény le​het a he​lyes. Ilyen​kor az „igaz​-
ság” fel​tár​ha​tó.
2. Gyak​rab​ban van úgy, hogy az el​té​rő vé​le​mé​nyek ön​ma​guk​ban kü​lön-
kü​lön he​lye​sek.
3. A kü​lönb​ség szár​maz​hat az ér​té​ke​lés alap​já​nak el​té​rő de​fi​ní​ci​ó​já​ból (a
„leg​jobb” út).
4. Az el​té​rés adód​hat sze​mé​lyes pre​fe​ren​ci​ák​ból, íz​lés​ből vagy vá​lasz​tás​-
ból.
5. Az el​té​rés adód​hat az el​té​rő ér​ték​rend​ből.
6. Az el​té​rés adód​hat el​té​rő né​ző​pont​ból, pers​pek​tí​vá​ból.
7. Az el​té​rés adód​hat el​té​rő fel​fo​gás​ból ak​kor is, ha az adott dol​got ugyan​-
ab​ból a né​ző​pont​ból né​zik.
8. Az el​té​rés adód​hat el​té​rő sze​mé​lyes ta​pasz​ta​lat​ból, tu​dás​ból.
9. Az el​té​rés adód​hat a jövő ala​ku​lá​sá​ról al​ko​tott el​té​rő fel​fo​gás​ból.
10. A le​he​tő leg​egy​ér​tel​műb​ben kell fel​tár​ni az el​té​rés ter​mé​sze​tét. „Te​rít​-
sük ki egy​más mel​lé az el​té​rő vé​le​mé​nye​ket!”
11. Pró​bál​juk meg fel​tár​ni és meg​ma​gya​ráz​ni az el​té​rés oka​it!
12. Tö​re​ked​nünk kell arra, hogy össze​bé​kít​sük az el​len​té​te​ket, és ahol ez
nem si​ke​rül, meg kell egyez​nünk ab​ban, hogy vé​le​mé​nyünk el​tér.
 4

HO​G YAN LE​G YÜNK ÉR​D E​KE​SEK?

Ér​de​kes​nek len​ni sok​kal fon​to​sabb, mint meg​nyer​ni a vi​tát. Sok​kal fon​to​sabb,

mint meg​m u​tat​ni, mi​lyen oko​sak va​gyunk.
Ha va​la​ki ér​de​kes, az em​be​rek sze​ret​nek vele len​ni, ke​re​sik a tár​sa​sá​gát, szí​ve​-
sen be​szél​nek vele.
Azért is le​het va​la​ki ér​de​kes, mert részt vett egy ex​pe​dí​ci​ó​ban az Ama​zo​nas tá​-
vo​li vi​dé​kén, és fel​fe​de​zett egy tör​zset, ame​lyik még so​sem lá​tott fe​hér em​bert.
Vagy mert egye​dül kör​be​vi​tor​láz​ta a Föl​det. De le​het va​la​ki azért is ér​de​kes, mert
le​nyű​gö​ző DNS-kí​sér​le​te​ket vé​gez az em​be​ri​ség tör​té​ne​te né​pe​se​dé​si és nép​m oz​-
gá​si je​len​sé​ge​i​nek fel​tá​rá​sá​ra.
Mi vi​szont eb​ben a könyv​ben olyas​va​la​kit ve​szünk ala​pul, aki sem​m i kü​lön​le​-
ge​set vagy je​len​tő​set nem tett és nem tesz. Ez per​sze már​is egy kis tor​zí​tás, mert
akár​m i​ben is te​vé​keny​ke​dünk, bár​m i​lyen kis je​len​tő​sé​gű​nek te​kin​tett do​log​ban
mun​kál​ko​dunk, még​is ér​de​ke​sek le​he​tünk.
Az első sza​bály: be​szél​jünk ar​ról, ami​ben jók va​gyunk, vagy ami ér​de​kel ben​-
nün​ket! Ez le​het a mun​kánk vagy a hob​bink. Le​het, hogy két kü​lön​fé​le hall​ga​tó​-
ság előtt más és más mó​don kell be​szél​nünk róla. Az első tí​pu​sú hall​ga​tó​ság olya​-
nok​ból áll, akik sem​m it nem tud​nak a té​m á​ról. A má​so​dik tí​pu​sú hall​ga​tó​ság tud
már va​la​m it a té​m á​ról, de töb​bet sze​ret​ne tud​ni. Az utób​bi eset​ben le​he​tő​sé​get
kell ad​nunk, hogy kér​dé​se​ket te​gye​nek fel, és azok​ra igye​kez​nünk kell vá​la​szol​ni.

IN​FOR​MÁ​CIÓ

Tud​ta-e, hogy a nős​tény bot​sás​ká​nak hím bot​sás​ka köz​re​m ű​kö​dé​se nél​kül is le​-
het nő​iva​rú utó​da? Ha olyan hor​m o​ná​lis kom​bi​ná​ci​ót tud​nánk ki​dol​goz​ni, amely
meg​in​dít​ja a sejt​osz​tó​dást, ak​kor va​ló​ban fe​les​le​ges​sé vál​ná​nak a fér​fi​ak.
Min​den élő​lé​nyek kö​zül ta​lán a csi​kó​hal a leg​fe​m i​nis​tább. A nős​tény ik​rát rak,
azt a hím ter​m é​ke​nyí​ti meg. Az​tán a nős​tény „át​ad​ja” a meg​ter​m é​ke​nyí​tett ik​rát
a hím​nek, aki​nek vi​gyáz​nia kell rá, míg az iva​dé​kok ki nem kel​nek.
Az auszt​rá​li​ai Qu​e​ens​land​ben él egy bé​ka​faj​ta, amely le​nye​li a hím ál​tal meg​-
ter​m é​ke​nyí​tett pe​té​ket. Ilyen​kor a béka le​csök​ken​ti gyom​rá​ban a hid​ro​klo​rid​sav
és az emész​tő​savak szint​jét. A pete a béka gyom​rá​ban fej​lő​dik ki. Ha a fej​lő​dés be​-
fe​je​ző​dik, a nős​tény béka ki​nyit​ja a szá​ját, az iva​dé​kok egy​sze​rű​en ki​ug​rál​nak be​-
lő​le.
A szo​kat​lan in​for​m á​ció is ér​de​kes le​het. Ilyen in​for​m á​ci​ót gyűjt​he​tünk, ha
meg​je​gyezzük az új​sá​gok​ban és ma​ga​zi​nok​ban ol​va​sot​ta​kat. Ér​dek​lőd​he​tünk kü​-
lön​le​ges té​m ák iránt, akár iga​zi szak​ér​tők​ké vál​ha​tunk pél​dá​ul a zulu had​vi​se​lés,
a jacht​épí​tés vagy akár a ka​zahsz​tá​ni csa​lád​m o​dell té​m á​já​ban.
Most azon​ban ab​ból in​du​lunk ki, hogy va​la​ki sem​m i​lyen kü​lön​le​ges in​for​m á​-
ci​ó​nak nincs bir​to​ká​ban és sem​m i kü​lön​le​ge​set nem mű​vel. Hogy le​het egy ilyen
em​ber még​is ér​de​kes?

MI LEN​NE, HA…?

Mi len​ne, ha a ku​tyá​kat meg​ta​nít​hat​nánk be​szél​ni? Mi tör​tén​ne?

Elég ne​héz len​ne ti​tok​ban tar​ta​ni a csa​lá​di ügye​ket, mert a ku​tya min​dent el​-
plety​kál​na a szom​széd ku​tyá​nak és így to​vább, min​den hír el​ter​jed​ne a kör​nyé​-
ken.
A ku​tya vissza​fe​le​sel​het​ne. Ha ki​kül​de​nénk a ház​ból, vissza​kér​dez​het​ne:
„Ugyan mi​ért kel​le​ne ki​m en​nem?” Azt is kö​zöl​ni tud​ná, ha nem íz​lik neki az elé
tett étel, és szól​hat​na, ha éhes.
Mun​ká​ra le​het​ne fog​ni: ve​gye fel a te​le​font és tel​je​sít​sen meg​sza​bott fel​ada​to​-
kat. A ku​tya rá​szól​hat​na a be​tö​rő​re: „El​né​zést, meg​tud​hat​nám, mit csi​nál itt?”
Az egy​ke gye​re​kek​nek és az egye​dül élő idős em​be​rek​nek len​ne ba​rát​juk, aki​-
vel be​szél​get​het​nek.
Le​het, hogy a ku​tyák jo​go​kat, sőt vá​lasz​tó​jo​got is kö​ve​tel​né​nek ma​guk​nak.
A tévé és a más rek​lá​m o​zó mé​dia szá​m í​tás​ba ven​né a tényt, hogy a ku​tyák
hall​ják, ér​tik a rek​lá​m o​kat és be​fo​lyá​sol​hat​ják gaz​dá​i​kat.
A ku​tyák ri​por​ter​ként dol​goz​hat​ná​nak új​sá​gok​nak, cik​ke​i​ket be​széd​fel​is​m e​rő
szoft​ver​rel vi​het​nék be a szá​m í​tó​gép​be.
Mi len​ne, ha Kína len​ne a vi​lág ve​ze​tő gaz​da​sá​gi ere​je?
Mi len​ne, ha a nők​nek kel​le​ne fér​jül kér​ni​ük a fér​fi​a​kat?
Mi len​ne, ha le​he​tő​vé vál​na, és vi​szony​lag ol​csón hoz​zá​fér​he​tő len​ne az em​be​-
ri kló​no​zás?
Mi len​ne, ha az AIDS-fer​tő​zött​ség az Egye​sült Ál​la​m ok​ban olyan ará​nyú len​ne,
mint Af​ri​ka egyes ré​sze​in?
 Mi len​ne, ha bi​zo​nyos tu​dat​kü​szöb alat​ti tech​ni​kák kü​lö​nö​sen ha​té​konnyá ten​-
nék a té​vé​be​li rek​lá​m o​kat?
Mi len​ne, ha egy​szer​re mind​annyi​an kó​dol​tan be​szél​nénk a szo​ká​sos nyelv he​-
lyett?
Mi len​ne, ha min​den​ki el​ol​vas​ná ezt a köny​vet?
A „mi len​ne, ha” meg​kö​ze​lí​tés​hez az kell, hogy játsszunk a gon​do​lat​tal. Mi​vel
az így fel​ve​tett dol​gok be​kö​vet​kez​te fel​té​te​les, és a jö​vő​re vo​nat​ko​zik, nincs mó​-
dunk​ban el​len​őriz​ni, mi fog meg​tör​tén​ni és mi nem. Mi​vel az ilyen ál​lí​tá​sok nyi​-
tott ki​m e​ne​te​lű​ek, arra kell tö​re​ked​nünk, hogy leg​alább annyi​ra „lo​gi​kus”, mint
le​het​sé​ges gon​do​la​tok​kal áll​junk elő. A hu​m or ked​vé​ért időn​ként be​vet​het​jük a
fan​tá​zi​án​kat is.
E já​té​kos meg​kö​ze​lí​tés​sel a leg​egy​sze​rűbb szi​tu​á​ci​ók is ér​de​kes já​ték​ká ala​kít​-
ha​tók. Pél​dá​ul: Mi len​ne, ha a ve​zér​igaz​ga​tó​kat a vál​la​lat​hoz való be​lé​pé​sük pil​la​-
na​tá​tól ve​zér​igaz​ga​tó​nak ké​pez​nék?
Fran​cia​or​szág​ban a bí​ró​kat igen ko​rán ki​vá​laszt​ják, és bí​ró​nak kép​zik őket.
Ang​li​á​ban a si​ke​res ügy​vé​de​ket ké​rik fel bí​rói poszt​ra, bár ők gyak​ran el sem fo​-
gad​ják, mert je​len​tős jö​ve​de​lem​csök​ke​nés​sel jár​na.

LE​HE​T Ő​SÉ​G EK ÉS AL​T ER​NA​T Í​V ÁK

A leg​több vita és meg​be​szé​lés bi​zo​nyos​ság​ra tö​rek​szik: „ez így van”; „ezt így kell”;
„ez így nem he​lyes”; „en​nek (nem) kell tör​tén​nie”.
Az al​ter​na​tí​vák és más le​he​tő​sé​gek fel​ku​ta​tá​sa ér​de​ke​seb​bé te​he​ti a dis​-
kurzust. Az​tán fel​tár​hat​juk a le​he​tő​sé​ge​ket, ak​kor is, ha vé​gül el​vet​jük azo​kat.
Pél​dá​ul: Le​het, hogy az adó​zás kér​dé​sét más​kép​pen kel​le​ne ke​zel​ni. Az adó​fi​ze​tő
adó​já​nak 50%-ával maga ren​del​kez​het​ne, ő mon​da​ná meg, mi​lyen cél​ra kell köl​-
te​ni – egész​ség​ügy​re, ok​ta​tás​ra, vé​del​m i ki​adá​sok​ra. Ez le​he​tő​vé ten​né, hogy az
adó​zás út​ján sza​vaz​za​nak az ál​la​m i be​vé​te​lek fel​hasz​ná​lá​sá​ról.
Al​ter​na​tív meg​ol​dá​so​kat le​het​ne ja​va​sol​ni is​m ert prob​lé​m ák​ra vagy konf​lik​-
tus​hely​ze​tek​re is. Ha elő​áll​tunk a meg​ol​dá​si ja​vas​lat​tal, meg​vi​tat​hat​juk és mér​le​-
gel​het​jük.
Az al​gé​ri​ai konf​lik​tu​sok​ban mint​egy 150 000 em​bert öl​tek meg. A Srí Lan​ka-i
há​bo​rú​nak 56 000 ál​do​za​ta volt. A ko​lum​bi​ai har​cok​ban kö​rül​be​lül 39 000 em​ber
vesz​tet​te éle​tét. Le​het​ne jó meg​ol​dást ta​lál​ni ezek​nek a konf​lik​tu​sok​nak a meg​ol​-
dá​sá​ra (va​la​m int a kas​m í​ri, észak-ír​or​szá​gi, iz​ra​e​li konf​lik​tus​ra is)? Va​jon mű​köd​-
het​ne-e más​képp az ENSZ?
 Egy fi​a​tal auszt​rál or​vos fel​ve​tet​te, hogy a gyo​m or​fe​kélyt fer​tő​zés okoz​za. Elő​-
ször min​den​ki ki​ne​vet​te. Ki​de​rült, hogy iga​za van. Az olyan be​te​gek, akik már
évek óta sav​kö​tő​ket szed​tek, most két hét alatt ki​kú​rál​ha​tók. Szük​ség​te​len​né vál​-
tak olyan ope​rá​ci​ók, ame​lyek so​rán a gyo​m or egy ré​szét vagy nagy ré​szét ki​ope​-
rál​ták (Bill​roth-mű​tét). A tu​do​m ány hi​po​té​zi​sek és al​ter​na​tív meg​ol​dá​sok ál​tal ha​-
lad elő​re.
Azt mond​ják, az Egye​sült Ál​la​m ok​ban az em​be​rek 75%-a olyan em​ber​rel köt
há​zas​sá​got, aki​vel mun​ka​kap​cso​lat​ban van. Ez elég kor​lá​to​zott vá​lasz​tás​nak tű​-
nik. Mi​lyen al​ter​na​tí​vák le​het​nek? Az in​ter​net, új​ság​hir​de​tés, társ​ke​re​ső ügy​nök​-
sé​gek, há​zas​ság​köz​ve​tí​tők.
Ka​to​li​kus or​szá​gok​ban a hi​va​ta​los ön​gyil​kos​sá​gi sta​tisz​ti​ka na​gyon ala​csony
ér​té​ke​ket mu​tat. Ez va​jon azért van, mert az erős val​lá​si elem ele​ve csök​ken​ti az
ön​gyil​kos​sá​gok szá​m át, vagy azért, mert az ön​gyil​ko​so​kat nem te​m et​he​tik egy​-
há​zi fenn​tar​tá​sú te​m e​tő​be, így az ön​gyil​kos​sá​go​kat nem ön​gyil​kos​ság​ként je​len​-
tik?
Nem​ré​gi​ben az eu​ró​pai or​szá​gok kö​zül Spa​nyol​or​szág​ban mér​ték a leg​ki​sebb
szü​le​té​si arányt, pe​dig eb​ben az or​szág​ban ti​los a fo​gam​zás​gát​ló esz​kö​zök al​kal​-
ma​zá​sa. Mi tör​tént?
A kö​vé​rek gyak​ran bol​dog​nak tűn​nek. Va​jon ez csak il​lú​zió? Vagy ugyan​azok a
hor​m o​nok, ame​lyek a kö​vér​sé​gü​ket okoz​zák, egy​ben bol​dog​ság​ér​zést is kel​te​-
nek? Azért esz​nek töb​bet, mert bol​do​gok? Azért tűn​nek bol​dog​nak, mert úgy
gon​dol​ják, hogy ez az egyet​len mód​ja, hogy hoz​zá​já​rul​ja​nak a tár​sa​da​lom bol​do​-
gu​lá​sá​hoz?
Ha hoz​zá​szo​kunk, hogy al​ter​na​tí​vá​kat és le​he​tő​sé​ge​ket ke​res​sünk, bár​m ely
téma ér​de​kes​sé vá​lik.

EL​MÉ​LE​T EK

Is​m er​tem egy na​gyon hí​res fi​lo​zó​fust, jó ba​rá​tok vol​tunk, de nem iga​zán tud​tunk
tár​sa​log​ni, mert el​té​rő el​kép​ze​lé​sünk volt ar​ról, ho​gyan is kel​le​ne ala​kul​nia a be​-
szél​ge​tés​nek.
Sze​rin​te a be​szél​ge​tést az​zal kell kez​de​ni, hogy pon​to​san meg​ha​tá​rozzuk a fo​-
gal​m a​kat és fel​té​te​le​ket. A be​szél​ge​tés vé​gén pe​dig ki​de​rül, hogy a kö​vet​kez​te​té​-
sek meg​fe​lel​nek-e a kez​det​ben fel​ál​lí​tott de​fi​ní​ci​ók​nak.
Sze​rin​tem a be​szél​ge​tés​nek olyan​nak kel​le​ne len​nie, mint ami​kor szik​la​m á​-
szás köz​ben „kür​tőn” ha​la​dunk fel​fe​lé. Min​den lé​pés to​vább és to​vább visz, új le​-
he​tő​sé​gek és gon​do​la​tok felé. Ezt csak gon​dol​ko​dás​sal, el​m él​ke​dés​sel le​het el​ér​ni.
A vé​gén zsen​ge haj​tá​sok​kal teli kert​be érünk.
So​kan gon​dol​ják, hogy csak az „igaz va​ló​ság​ról” sza​bad gon​dol​kod​ni és be​szél​-
ni. Va​ló​ban, csak az igaz va​ló​ság​ra tá​m asz​kod​junk, és asze​rint cse​le​ked​jünk, de
ah​hoz, hogy el​jus​sunk odá​ig, le​het, hogy meg kell vizs​gál​nunk a le​he​tő​sé​ge​ket
(ugyan​ez a hely​zet a tu​do​m á​nyos el​m é​le​tek ese​té​ben).
A be​szél​ge​tés​nek van él​ve​ze​ti ér​té​ke is. Az el​m é​le​tek​nek és vizs​gá​la​tuk​nak
sok​kal na​gyobb a szó​ra​koz​ta​tó ér​té​ke, mint az igaz​ság​nak. A gon​do​la​tok​kal való
já​ték ér​de​kes és egy​ben szó​ra​koz​ta​tó is.
Va​jon azért ke​ve​sebb a női kép​ző​m ű​vész, mint a fér​fi, mert a nők ko​m o​lyab​-
bak, az élet és a csa​lád dol​ga​i​val kell tö​rőd​ni​ük, míg a fér​fi​ak meg​en​ged​he​tik ma​-
guk​nak, hogy fe​le​lőt​le​neb​bek, ko​m oly​ta​la​nab​bak és ön​zőb​bek le​gye​nek?

ÖSSZE​FÜG​G É​SEK

Ah​hoz, hogy össze​füg​gé​se​ket ve​gyünk ész​re, szá​m í​tás​ba kell ven​nünk a le​he​tő​sé​-
ge​ket, al​ter​na​tí​vá​kat és el​m é​le​te​ket. Va​jon van-e össze​füg​gés a kí​nai női la​kos​ság
kö​ré​ben mért ma​gas ön​gyil​kos​sá​gi arány és az „egy csa​lád, egy gye​rek” po​li​ti​ká​ja
kö​zött?
Volt-e össze​füg​gés a Pe​ter Ue​ber​roth ál​tal nagy si​ker​rel meg​szer​ve​zett 1984-es
Los An​ge​les-i olim​pia és a kö​zött az elő​adás kö​zött, amit 1975-ben Boca Ra​ton​ban
a Fi​a​tal Vál​la​lat​igaz​ga​tók Szer​ve​ze​té​nek ülé​sén mond​tam? Pe​ter Ue​ber​roth sze​-
rint volt, mi​vel a la​te​rá​lis gon​dol​ko​dás kre​a​tív tech​ni​ká​i​nak se​gít​sé​gé​vel új kon​-
cep​ci​ó​kat dol​go​zott ki.
Van-e kap​cso​lat az an​gol ti​zen​éves lá​nyok ter​hes​sé​ge és a kö​zött a jó​lé​ti po​li​ti​-
ka kö​zött, hogy az anyák az ál​lam ál​tal ga​ran​tált lak​ha​tás​ra jo​go​sul​tak?
Könnyű össze​füg​gést lát​ni ott, ahol pe​dig nin​csen. Az össze​es​kü​vés-el​m é​le​tek
és a pa​ra​no​ia ab​ban kö​zös, hogy mind​ket​tő​ben kép​zelt át​kos össze​füg​gé​se​ket fel​-
té​te​lez​nek. Más​részt nincs ab​ban sem​m i rossz, hogy fel​tér​ké​pezzük a le​het​sé​ges
össze​füg​gé​se​ket, ha ad​dig nem vesszük ko​m o​lyan eze​ket, míg nin​cse​nek bi​zo​-
nyít​va.

KRE​A​T I​V I​T ÁS ÉS ÚJ GON​D O​LA​T OK

Ha egy ta​nár vizs​ga​dol​go​za​to​kat ja​vít, és az egyik diák új gon​do​lat​tal áll elő, ak​kor
az a diák min​den​ki​nél előbb​re való. A töb​bi​ek na​gyon ér​tel​m e​sek le​het​nek – de
meg​le​he​tő​sen ér​dek​te​le​nek.
Ugyan​ez a hely​zet a tár​sal​gás​sal. A leg​több em​ber ra​ci​o​ná​lis, ér​tel​m es és meg​-
le​he​tő​sen unal​m as tud len​ni. Az új gon​do​la​tok rit​kák, mert elem​zést és ér​ték​íté​le​-
tet ta​ní​ta​nak az is​ko​lák​ban, kre​a​ti​vi​tást vi​szont nem.
Van egy buta mí​tosz, mi​sze​rint a kre​a​ti​vi​tás egy​faj​ta misz​ti​kus te​het​ség, ami
egye​sek​nek meg​van, má​sok pe​dig csak só​vá​rog​nak rá. Ez egy​ál​ta​lán nem így
van. Az agy fő cél​ja le​he​tő​vé ten​ni, hogy a be​jö​vő in​for​m á​ció ru​tin​sab​lo​nok​ba
ren​de​ződ​jön. Ha az agy nem ezt ten​né, az élet le​he​tet​le​nül bo​nyo​lult és las​sú len​-
ne. Így hát azo​no​sít​juk az adó​dó szi​tu​á​ci​ó​kat, és a ru​tin​sab​lo​no​kat al​kal​m azzuk
rá​juk. A kre​a​tív ih​let​re való vá​ra​ko​zás he​lyett olyan gon​dol​ko​dá​si mód​sze​re​ket
kell al​kal​m az​nunk, ame​lyek ta​nul​ha​tók és cél​zot​tan hasz​nál​ha​tók.
Ezért dol​goz​tam ki a la​te​rá​lis gon​dol​ko​dás (la​te​ral think​ing) mód​sze​rét. A ki​fe​-
je​zés már a leg​több ér​tel​m e​ző szó​tár​ban sze​re​pel, és a mód​szert szé​les kör​ben al​-
kal​m az​zák az üz​le​ti élet​ben és más​hol is. A mód​sze​rek közt más egye​bek mel​lett
sze​re​pel az in​ger​lés, a fo​ga​lom​al​ko​tás és a vé​let​len​sze​rű be​lé​pés. Mind​ez az „ön​-
szer​ve​ző​dő rend​sze​rek” mű​kö​dé​sé​nek meg​ér​té​sén ala​pul. Az ön​szer​ve​ző​dő rend​-
sze​rek​ben az in​for​m á​ció sé​m ák sze​rint ren​de​ző​dik. Az in​ger​lés (pro​vo​ká​ció)
olyan ál​lí​tás, amely​ről pon​to​san tud​juk, hogy ha​m is; azért al​kal​m azzuk, hogy az
ál​lí​tás​tól „el​m oz​dul​va” új gon​do​la​to​kat éb​resszünk. Az ön​szer​ve​ző​dő in​for​m á​ci​ós
rend​sze​rek​ben meg​van a ma​te​m a​ti​kai szük​ség az ilyen pro​vo​ká​ci​ó​ra. A ’prov’
szót hasz​ná​lom an​nak jel​zé​sé​re, hogy az utá​na álló jel pro​vo​ká​ció.
Ve​gyünk pél​dá​ul egy fo​lyó part​já​ra épült, kör​nye​ze​té​be szennye​ző​anya​got ki​-
bo​csá​tó gyá​rat. A fo​lyó​nak a gyár után kö​vet​ke​ző sza​ka​szán élő em​be​re​ket za​var​-
ja a szennye​zés. A pro​vo​ká​ció, mi​sze​rint (prov) „a gyár lej​jebb fek​szik ön​m a​gá​-
nál” – le​he​tet​len​nek és lo​gi​kát​lan​nak tű​nik. De eb​ből a pro​vo​ká​ci​ó​ból tö​ké​le​te​sen
gya​kor​la​ti gon​do​lat szár​m a​zik: ha fo​lyó mel​lett épí​te​nek gyá​rat, ak​kor el kell ren​-
del​ni, hogy a víz​vé​te​li for​rás min​dig lej​jebb le​gyen, mint a szenny​víz​be​eresz​tő,
így a gyár job​ban tö​rő​dik a szenny​víz​tisz​tí​tás​sal és a szennye​ző​anya​gok ki​bo​csá​-
tá​sá​val. Úgy ér​te​sül​tem, hogy ez né​hány or​szág​ban már be​ve​ze​tett gya​kor​lat.
(Prov) „Az em​be​rek​nek elő​re, pon​to​san meg kel​le​ne ha​tá​roz​ni​uk, mi​kor akar​-
nak meg​hal​ni.”
Ezt a pro​vo​ká​ci​ót egy No​bel-dí​jas köz​gaz​dásszal a nyug​díj​sé​m ák​ról foly​ta​tott
be​szél​ge​tés​ben hasz​nál​tam.
A kre​a​ti​vi​tás ké​pes​ség és szo​kás. Meg kell ta​nul​nunk, és gya​ko​rol​nunk kell ezt
a ké​pes​sé​get, ami így szo​kás​sá vál​hat. De kü​lön​le​ges kre​a​tív ké​pes​sé​gek nél​kül is
tö​re​ked​he​tünk új gon​do​la​tok​ra és ki​fe​jez​het​jük azo​kat. Ha más hasz​na nincs is,
leg​alább ki​in​du​ló​pon​tot je​lent újabb meg​fon​to​lá​sok​hoz.

NA​G YON HASZ​NOS SZO​KÁS

Szo​ká​sunk​ká kell vál​jon, hogy azt mond​juk: „Ez ér​de​kes. Ez iga​zán ér​de​kes.”
Amint kész​ség​szin​ten hasz​nál​juk ezt a ki​fe​je​zést, ké​pe​sek le​szünk ki​ve​tí​te​ni
bár​m i​re, ami a be​szél​ge​tés​ben fel​m e​rül. Így ahe​lyett, hogy csak sod​ród​nánk a be​-
szél​ge​tés​ben, ezen a pon​ton meg​áll​ha​tunk. Fel​tár​hat​juk ezt a té​m át. Ala​po​sab​ban
meg​vizs​gál​hat​juk a kér​dést. Le​he​tő​sé​ge​ket és al​ter​na​tí​vá​kat nyit​ha​tunk meg.
Össze​füg​gé​se​ket ke​res​he​tünk.
Olyan ez, mint​ha len​ne egy íjunk és egy egész te​gez​nyi nyíl​vesszőnk, és bár​-
me​lyik pil​la​nat​ban cé​loz​ha​tunk egy adott pont​ra, ki​lő​ve az ér​dek​lő​dés nyi​lát ez​-
zel az egy mon​dat​tal: „Na​hát, ez iga​zán ér​de​kes!”
Meg kell ma​gya​ráz​nunk, per​sze, mi​ért tart​juk ér​de​kes​nek a dol​got, ki kell fej​-
te​nünk a szá​m unk​ra ér​de​kes összes as​pek​tu​sát, és le​he​tő​sé​get kell ad​nunk a má​-
sik fél​nek, hogy részt ve​gyen a téma ki​fej​té​sé​ben.
Meg kell ta​nul​nunk, hogy ezt a ki​fe​je​zést na​gyon he​lyén​va​ló​an, fi​gye​lem​te​re​lő
esz​köz​ként hasz​nál​juk. Jó, ha tü​re​lem​m el ki​vár​juk, míg ez a ké​pes​sé​günk ki​fej​lő​-
dik. A „fi​gye​lem​te​re​lés” le​gyen meg​gon​dolt, meg​fon​tolt. (l. még a 93. ol​dalt)

GYA​KOR​LA​T OK

Az ér​dek​lő​dő em​ber ér​de​kes – ez a két tu​laj​don​ság együtt jár. Ki kell fej​lesz​te​-

nünk ma​gunk​ban azt a szo​kást, hogy szin​te min​den iránt ér​dek​lő​dünk. En​nek ki​-
ala​kí​tá​sá​hoz gya​kor​lat szük​sé​ges. A gya​kor​lás egy​sze​rű mód​ja, hogy kü​lön​bö​ző
té​m ák​ra gon​do​lunk, és mind​ben igyek​szünk va​la​m i szá​m unk​ra ér​de​ke​set ta​lál​ni.
Kép​zel​jük el, hogy az aláb​bi té​m ák​ról be​szél​ge​tünk! Mit mon​da​nánk? Ho​gyan le​-
het​nénk ér​de​ke​sek, ha az aláb​bi té​m ák​ról van szó?

bé​kák
de​mok​rá​cia
re​pü​lő​te​rek
rá​gó​gu​mi
zász​lók
kor​mány​ke​rék
rek​lám
ki​rály​s ág
to​jás​rán​tot​ta

Pró​bál​juk ki ezt az egy​sze​rű gya​kor​la​tot egye​dül, és az​tán má​sok​kal is! Ké​szít​-

sünk kar​ton​kár​tyá​kat, ír​junk rá​juk egye​sé​vel (a fen​ti​ek​hez ha​son​ló​an) kü​lön​bö​ző
sza​va​kat, és te​gyük a kár​tyá​kat egy zacs​kó​ba! Vé​let​len​sze​rű​en húzzunk egy-egy
kár​tyát! Min​den​ki pró​bál​jon meg va​la​m i ér​de​ke​set mon​da​ni a tárgy​ról.
HO​G YAN LE​G YÜNK ÉR​D E​KE​SEK? – ÖSSZEG​Z ÉS

1. A vi​ták so​rán az igaz​ság​hoz el​jut​ni min​dig fon​tos, de ér​de​kes​nek len​ni

fon​to​sabb, mint meg​nyer​ni a vi​tát. Tar​tozunk ma​gunk​nak és má​sok​nak
annyi​val, hogy a vi​ták​ban ér​de​ke​sek le​gyünk.
2. Az ér​dek​lő​dést fel​kelt​he​tik ér​de​kes dol​gok, ame​lyek​ben va​la​ki​nek ré​-
sze volt vagy van, de az is, hogy ho​gyan ve​ze​ti va​la​ki a be​szél​ge​tést.
3. A „mi len​ne, ha…” tech​ni​ka al​kal​ma​zá​sa új le​he​tő​sé​ge​ket és új gon​do​-
lat​fo​lya​mot nyit​hat meg.
4. A le​he​tő​sé​gek és al​ter​na​tí​vák ke​re​sé​se gaz​da​gít​ja a be​szél​ge​tést. A dol​-
go​kat több​nyi​re nem csak egy mó​don le​het meg​kö​ze​lí​te​ni vagy ér​tel​-
mez​ni.
5. Az össze​füg​gé​sek ke​re​sé​se elő​re mu​tat, új te​rü​le​te​ket nyit meg. A le​írás
vissza​te​kin​tés.
6. Az össze​füg​gé​sek ke​re​sé​se és al​ko​tá​sa össze​kö​ti a té​má​kat, és ér​dek​lő​-
dést ge​ne​rál.
7. Az új​sze​rű gon​do​la​tok rit​kák és fel​fris​sí​tik a tár​sal​gást. Sa​já​tít​suk el a
la​te​rá​lis gon​dol​ko​dás tech​ni​ká​it!
8. A pro​vo​ká​lás új öt​le​tek ge​ne​rá​lá​sá​nak hasz​nos esz​kö​ze. Tu​dot​tan ha​-
mis vagy le​he​tet​len ál​lí​tást köz​lünk, azért, hogy új​faj​ta gon​dol​ko​dást
hív​junk elő.
9. Hasz​nál​juk meg​szo​kott esz​köz​ként ezt a ki​fe​je​zést: „Ez ér​de​kes!” Hasz​-
nál​juk le​he​tő​leg min​den​re, amit csak hal​lunk!
10. Igye​kezzünk min​den té​má​ban ér​de​kes​sé​get ta​lál​ni és ala​po​san ki is fej​-
te​ni!
11. Egy​sze​rű gya​kor​la​tok​kal fej​lesszük ér​dek​lő​dés​fel​kel​tő ké​pes​sé​gün​ket!
12. Ha va​la​ki más ér​de​kes gon​do​lat​me​net​be kezd, kap​cso​lód​junk hoz​zá, se​-
gít​sünk el​mé​lyí​te​ni az ér​dek​lő​dést!
 5

HO​G YAN RE​A​G ÁL​J UNK?

Bár​m ely be​szél​ge​tés, ér​te​ke​zés, esz​m e​cse​re fő cél​ja ál​ta​lá​ban az aláb​bi​ak sze​rint
össze​gez​he​tő:

Meg​egye​zést el​ér​ni. Ez le​het azért, mert mind​két fél az igaz​s á​got igyek​s zik meg​ta​lál​-
ni, vagy gya​kor​la​ti cse​lek​vé​s i ter​vet kell ki​dol​goz​ni​uk.
Meg​ta​lál​ni a vé​le​mény​el​té​rés pont​ja​it, és meg​egyez​ni az el​té​ré​s e​ket il​le​tő​en. Ebbe
be​le​tar​to​zik a vé​le​mény​el​té​rés alap​já​nak (pél​dá​ul ér​té​kek, ta​pasz​ta​lat, ál​lás​pont)
meg​ta​lá​lá​s a is.
A le​he​tő leg​job​b an szó​ra​koz​ni a be​s zél​ge​tés so​rán.

Ezek át​fo​gó stra​té​gi​ák és cé​lok. El​éré​sük​höz egyik pil​la​nat​ról a má​sik​ra szá​m os

más cse​lek​vés​re van szük​ség. Er​ről szól ez a fe​je​zet. Mi az azon​na​li re​ak​ció a fel​-
me​rült je​len​sé​gek​re?
Az alap​ve​tő re​ak​ci​ók egy ré​szé​vel már az elő​ző fe​je​ze​tek​ben fog​lal​koz​tunk.

Egyet le​het ér​te​ni az​zal, ami el​hang​zott. Egyet le​het ér​te​ni vele tel​jes egé​s zé​b en is,
de rész​b en is. Egyet​ért​he​tünk a fel​me​rült mó​do​s í​tá​s á​val is. Más vé​le​mé​nyen is le​he​-
tünk, mint ami el​hang​zott. Ilyen​kor rá kell mu​tat​nunk, pon​to​s an mi​vel nem ér​tünk
egyet, mi​b en és mi​ért kü​lön​b ö​zik a vé​le​mé​nyünk. A má​s ik fél​nek pon​to​s an is​mer​nie
kell a vé​le​mény​el​té​rés okát. El​lent​mond​ha​tunk an​nak, ami el​hang​zott. El​lent​mond​-
ha​tunk tény​b e​li​leg, ér​té​kek, ta​pasz​ta​lat, a kö​vet​kez​te​té​s ek és a „bi​zo​nyos​s ág foka”
vo​nat​ko​zá​s á​b an. Ez eset​b en is pon​to​s an rá kell mu​tat​ni, mi​vel és mi​ért nem ér​tünk
egyet.
Al​ter​na​tí​vá​kat és le​he​tő​s é​ge​ket ja​va​s ol​ha​tunk az egész prob​lé​mát vagy an​nak egy
ré​s zét il​le​tő​en.
Je​lez​het​jük ér​dek​lő​dé​s ün​ket egy adott pont iránt, és kér​het​jük, hogy fejt​s ék ki bő​veb​-
ben ezt az ér​dek​lő​dé​s i irányt.
Össze​gez​het​jük a hal​lot​ta​kat, majd sa​ját ér​tel​me​zé​s ünk​b en meg​is​mé​tel​het​jük, amit
ad​dig hal​lot​tunk.
Mind​ezek​ről a szem​pon​tok​ról már a ko​ráb​bi fe​je​ze​tek​ben is ol​vas​hat​tunk, és szó
lesz ró​luk még a ké​sőb​bi​ek​ben is.
Ez a fe​je​zet a re​a​gá​lás más szem​pont​ja​i​val fog​lal​ko​zik.

TISZ​T Á​Z ÁS

Ke​vés os​to​bább do​log van, mint ami​kor két em​ber úgy vi​tat​ko​zik, hogy az egyik
fél​re​ér​ti, amit a má​sik mond. Ez ener​gia​pa​zar​lás. Így hát, ha a leg​ki​sebb két​ség is
fel​m e​rül, tisz​táz​ni kell a kér​dést:

Pon​to​s an azt mond​ta, hogy…?

Jól ér​tem, hogy azt mond​ja, hogy…?
Nem va​gyok biz​tos ab​b an, hogy pon​to​s an ér​tem, amit mon​dott. Meg​is​mé​tel​né, ké​-
rem?
Nem egé​s zen vi​lá​gos ne​kem, amit mon​dott. Meg​ten​né, hogy egy​ér​tel​mű​s í​ti?

Min​den be​szé​lő cél​ja az, hogy kom​m u​ni​kál​jon és meg​ért​sék, vagy​is sen​ki sem
bán​ja, ha va​la​m it meg kell is​m é​tel​nie vagy vi​lá​go​sab​ban kell meg​fo​gal​m az​nia.
Ha tisz​tá​zást ké​rünk, az nem azt je​len​ti, hogy csök​kent ér​tel​m ű​ek len​nénk. El​len​-
ke​ző​leg: arra mu​tat, hogy na​gyon is ér​de​kel min​ket a téma, ezért biz​to​sak aka​-
runk len​ni ab​ban, hogy pon​to​san ér​tet​tük.
Ha tisz​tá​zást ké​rünk, egy​sze​rű​en meg​kér​het​jük a be​szél​ge​tő​tár​sat, is​m é​tel​je
meg, ta​lán ki​csit egy​sze​rűbb fo​gal​m ak​kal, amit elő​ző​leg mon​dott, eset​leg sa​ját
sza​va​ink​kal össze​fog​lal​hat​juk a kér​dé​ses sza​kaszt és rá​kér​dez​he​tünk, va​jon jól
ér​tet​tük-e.
„Amit mon​dott, úgy ér​tel​m e​zem, hogy… va​ló​ban er​ről van szó?”

TÁ​MO​G A​T ÁS

A tá​m o​ga​tás sok​kal több, mint egy​sze​rű egyet​ér​tés. Az egyet​ér​tést je​lez​het​jük

egy​sze​rű fej​bó​lin​tás​sal vagy az „igen” szó​val is.
A tá​m o​ga​tás azt je​len​ti, hogy olyan vé​le​m ényt fe​je​zünk ki, amely a má​sik fél
vé​le​m é​nyét erő​sí​ti. Ha va​la​ki azt mond​ja, éhes, egyet​ért​he​tünk: igen, va​ló​szí​nű​-
leg tény​leg éhes le​het. Ha vi​szont ételt adunk neki, ak​kor a pusz​ta egyet​ér​tés​nél
to​vább lép​tünk.

Tá​mo​gat​ha​tunk egy ál​lí​tást

– sa​ját ta​pasz​ta​la​tunk alap​ján: „Egyet​ér​tek ve​led. Én ugyan​ezt ta​pasz​tal​tam az is​-
ko​lák​b an. Pél​dá​ul…”;
– ér​zé​s e​ink és ér​zel​me​ink alap​ján: „Ez​zel kap​cso​lat​b an ugyan​úgy ér​zek, mint te…”;
– kö​zös ér​ték​rend​s ze​rünk vagy er​köl​csi alap​el​ve​ink alap​ján: „Úgy tű​nik, ugyan​azo​-
kat az ér​té​ke​ket vall​juk, ezért egyet​ér​tek ve​led ab​b an, hogy…”;
– olyan té​nyek, ada​tok és sta​tisz​ti​ka alap​ján, ami​ket tör​té​ne​te​s en is​me​rünk: „Ezt
az ál​lí​tá​s o​dat sta​tisz​ti​kai ada​tok is alá​tá​maszt​ják…”;
il​let​ve me​s él​he​tünk tör​té​ne​te​ket, anek​do​tá​kat, fel​hoz​ha​tunk pél​dá​kat, ame​lyek a fel​-
ve​tett ál​lí​tást alá​tá​maszt​ják.

Mi van ak​kor, ha nem ér​tünk egyet egy vi​tá​ban el​hang​zott ál​lí​tás​sal, de bi​zo​nyí​té​-
kunk van, amely ép​pen a vi​ta​tott ál​lí​tást tá​m aszt​ja alá? Hall​gas​sunk, mint egy
ügy​véd ten​né a tár​gya​ló​te​rem​ben?
A ter​m é​sze​tes ten​den​cia az, hogy hall​gas​sunk. Mi​ért ad​nánk tá​m o​ga​tást olyas​-
mi​nek, ami​vel nem ér​tünk egyet? Itt elég​gé fon​tos pont​hoz ér​tünk. Itt vá​lik el a
téma tisz​tes​sé​ges fel​tá​rá​sa és az „iga​zo​lás”. „Iga​zo​lás” ese​tén, mint a bí​ró​sá​gi tár​-
gya​lá​so​kon, elő​ad​juk ál​lás​pon​tun​kat, azt vé​del​m ezzük, a má​sik fél ál​tal elő​adott
ál​lás​pon​tot pe​dig tá​m ad​juk. Év​szá​za​do​kig el​fo​gad​tuk ezt mint az ügyek, té​m ák
fel​tá​rá​sá​nak leg​jobb mód​ját. Pe​dig nem az. Pri​m i​tív és nyers. En​nél sok​kal jobb
mód​szert mu​ta​tunk be a 8. fe​je​zet​ben.
Vagy​is, ha olyan bi​zo​nyí​té​kunk van, ami a má​sik fél ál​lás​pont​ját tá​m aszt​ja alá,
áll​junk elő vele.
Te​gyük fel, hogy a be​szé​lő az áru​há​zi ki​szol​gá​lás hi​á​nyos​sá​ga​i​ra pa​nasz​ko​dik.
Te pe​dig azt mon​dod: „Hát, egyik nap egy áru​ház​ban vol​tam, és…”
Az​tán el​m on​dod a meg​döb​ben​tő tör​té​ne​tet az áru​há​zi ki​szol​gá​lás hi​á​nyos​sá​gá​-
ról, ami a má​sik fél ál​lás​pont​ját tá​m aszt​ja alá. Hoz​zá​te​szed azon​ban: „Hát, tény​leg
van​nak rossz pél​dák, de egé​szé​ben véve azt hi​szem, az utób​bi tíz év​ben a szol​gál​-
ta​tás szín​vo​na​la je​len​tő​sen emel​ke​dett.”

PÉL​D ÁK ÉS TÖR​T É​NE​T EK

A tár​sal​gás té​m á​já​ba illő pél​dák és tör​té​ne​tek fel​élén​kí​tik, va​ló​ság​gal dú​sít​ják a

be​szél​ge​tést. A pusz​tán absz​trakt fi​lo​zó​fi​ai szin​ten foly​ta​tott be​szél​ge​té​sek unal​-
ma​sak.
A tör​té​ne​tek sem​m it nem bi​zo​nyí​ta​nak ab​ban az ér​te​lem​ben, ahogy a sta​tisz​ti​-
kák bi​zo​nyí​tó ér​té​kű​ek. Egy vál​lal​ko​zó szel​le​m ű és ke​m é​nyen dol​go​zó ka​m asz​ról
szó​ló tör​té​net nem bi​zo​nyít​ja, hogy min​den ka​m asz vál​lal​ko​zó szel​le​m ű és ke​m é​-
nyen dol​go​zik Ahogy azt az ál​lí​tást sem cá​fol​ja, mi​sze​rint a leg​több ka​m asz lus​ta
és csak szó​ra​ko​zás​ra vá​gyik. A tör​té​ne​te​ket az „el​söp​rő ál​ta​lá​no​sí​tá​sok” tá​m a​dá​-
sá​ra le​het fel​hasz​nál​ni (l. még a 23. és 37. ol​dalt). Az ál​ta​lá​no​sí​tás, mi​sze​rint „min​-
den ka​m asz lus​ta”, a „né​hány ka​m asz lus​tá​nak tű​nik” ál​lí​tás​ra re​du​kál​ha​tó.
A tör​té​ne​tek élénk​sé​gük és „ak​tu​a​li​tá​suk” mel​lett a le​he​tő​sé​get il​luszt​rál​ják.
Egy ta​nár el​m ond​ta, ho​gyan vál​to​zott meg az is​ko​la egyik réme at​tól, hogy meg​-
ta​ní​tot​ták gon​dol​kod​ni, hogy ki​ala​kí​tot​ták ben​ne a (nem csak kri​ti​kai) gon​dol​ko​-
dás ké​pes​sé​gét. Lát​tam a le​ve​let, amit a ta​nár​nak írt. Így szólt: „Ko​ráb​ban azt gon​-
dol​tam, hogy sem​m i​ben sem va​gyok jó. Most már tu​dom, hogy gon​dol​ko​dás​ban
igen.” (És va​ló​ban az is volt.)
Egy ilyen tör​té​net nem „bi​zo​nyít” sem​m it, de be​m u​tat​ja, hogy ilyes​m i le​het​sé​-
ges. A le​he​tő​ség az, hogy azok a fi​a​ta​lok, akik nem jók a ha​gyo​m á​nyos is​ko​lai tan​-
tár​gyak​ban, egy​ál​ta​lán nem bu​ták, sőt po​ten​ci​á​li​san jó gon​dol​ko​dók. Amint ezt
fel​is​m e​rik, ön​be​csü​lé​sük meg​nő, és már nem érez​nek kész​te​tést, hogy ter​ro​ri​zál​-
ják di​ák​tár​sa​i​kat.
A tör​té​ne​tek el​ve​ket il​luszt​rál​nak – ezért van​nak a Bib​li​á​ban is pél​dá​za​tok.
Egy​szer va​la​ki el​m e​sél​te, mi​lyen komp​lex szá​m í​tá​so​kat vé​gez​nek, hogy meg​-
ha​tá​roz​zák, mennyi ra​ké​ta-haj​tó​anya​got tan​kol​tak. Va​la​ki az​tán fel​ve​tet​te, hogy
épít​se​nek be kém​le​lő​ab​la​kot, hogy lás​sák a haj​tó​anyag​szin​tet. Az elv az, hogy
egy​sze​rűbb és köz​vet​le​nebb meg​ol​dá​so​kat is le​het ta​lál​ni.
Az óko​ri Gö​rög​or​szág​ban, Mi​lé​tosz vá​ro​sá​ban egy​szer va​ló​sá​gos ön​gyil​kos​ság​-
jár​vány tört ki. Ha ifjú höl​gyek tu​do​m á​sá​ra ju​tott, hogy va​la​m e​lyik ba​rát​juk, ba​-
rát​nő​jük ön​gyil​kos lett, ők is kö​vet​ték pél​dá​ju​kat. A hisz​té​ri​á​nak a ta​nács egy idős
tag​ja ve​tett vé​get, aki olyan tör​vényt fo​gad​ta​tott el, mi​sze​rint az ön​gyil​ko​sok
mez​te​len tes​tét köz​szem​lé​re kell ten​ni a pi​ac​té​ren. Eb​ből a tör​té​net​ből több alap​-
elv von​ha​tó le. Ezek kö​zül az egyik min​den​kép​pen a hi​ú​ság sú​lya.
A sze​m é​lyes ta​pasz​ta​lat​ból vett pél​dák kü​lö​nö​sen ha​tá​so​sak. Ami​kor fi​a​tal
Rho​des-ösz​tön​dí​jas ku​ta​tó vol​tam Ox​ford​ban, a há​zi​rend sze​rint egy bi​zo​nyos
idő​re vissza kel​lett ér​nünk a kol​lé​gi​um​ba. Ha este bu​liz​ni men​tünk Lon​don​ba, és
ké​sőn ér​tünk vissza, úgy kel​lett be​m ász​nunk. Egy kö​dös éj​je​len ké​sőn ér​tem
vissza Lon​don​ból. Tud​tam, hogy két fa​lon kell át​m ász​nom. Át is mász​tam mind​-
két fa​lon, de megint kint ta​lál​tam ma​ga​m at. A köd​ben a sar​kon mász​tam be, elő​-
ször be​fe​le, az​tán ki​fe​le. Vagy​is, ha biz​to​sak is va​gyunk ben​ne, hogy egy​ér​tel​m ű​-
en és he​lye​sen cse​lek​szünk, nem árt er​ről meg is győ​ződ​ni.
Van egy tör​té​net, mi​sze​rint egy gyár cso​m a​goló​rész​le​gé​ben régi új​sá​go​kat
hasz​nál​tak a cso​m a​go​lás​hoz. A gond csak az volt, hogy a mun​ká​sok túl sok időt
töl​töt​tek az​zal, hogy az új​sá​gok ér​de​kes cik​ke​it ol​vas​gat​ták. A prob​lé​m át (ál​lí​tó​-
lag) úgy ol​dot​ták meg, hogy cso​m a​go​ló​m un​kás​ként va​ko​kat al​kal​m az​tak.
Fon​tos, hogy min​dig tart​suk szem előtt: a tör​té​ne​tek nem bi​zo​nyí​ta​nak sem​-
mit. Ahogy élénk, erő​tel​jes tör​té​ne​tek so​ro​za​ta sem. A tör​té​ne​tek csak il​luszt​rál​-
ják a té​m át, és le​he​tő​sé​gek​re mu​tat​nak rá.

ÉPÍTS RÁ!

Le​het, hogy va​la​ki​nek tet​szik az ér​ve​lés. Nem​csak hogy egyet​ért vele és tá​m o​gat​-
ni akar​ja, ha​nem „rá akar épí​te​ni” az el​m on​dot​tak​ra.
Te​gyük fel, hogy va​la​ki ar​ról be​szél, mennyi​re „szük​sé​ges, hogy a fi​a​ta​lok
ered​m é​nye​ket ér​je​nek el, si​ker​él​m é​nyük le​gyen”. Az ál​lí​tá​sa alá​tá​m asz​tá​sá​ra elő​-
áll​ha​tunk az​zal a sta​tisz​ti​kai adat​tal, mi​sze​rint az Egye​sült Ál​la​m ok​ban a fi​a​ta​lok
94%-a az ered​m ényt, a si​kert ne​vez​te a leg​fon​to​sabb do​log​nak az élet​ben.
Ez tá​m o​ga​tás. Ha rá​épí​tünk az ál​lí​tás​ra, az​zal igyek​szünk ki​m u​tat​ni, hogy hol
és mi​ben sze​rez​het​nek a fi​a​ta​lok si​ker​él​m ényt. Pél​dá​ul kör​be​jár​juk a kér​dést: ha
egy fi​a​tal nem te​het​sé​ges a ta​nu​lás​ban vagy a sport​ban, és gi​tá​roz​ni sem tud, ho​-
gyan ér​het el si​ker​él​m ényt? Ön​m a​gunk​nak adott vá​la​szunk​ban ki​fejt​het​jük,
hogy az egyik le​het​sé​ges te​rü​let a „hob​bi” – vé​gül fel​vet​het​jük: le​het, hogy sok​kal
ko​m o​lyabb erő​fe​szí​té​se​ket kel​le​ne ten​ni az is​ko​lák​ban a hob​bik tá​m o​ga​tá​sá​ra és
fej​lesz​té​sé​re.
Más​va​la​ki eset​leg ar​ról be​szél, mi​lyen fon​tos az ön​be​csü​lés a ka​m a​szok​nál. Ha
ez​zel egyet​ér​tünk, rá​épít​he​tünk az​zal, hogy új öt​let​tel ál​lunk elő: mond​juk az​zal,
hogy le​gyen olyan sza​bály, mi​sze​rint az igaz​ga​tó​nak min​den egyes vég​zős gye​-
rek​ről „va​la​m i di​csé​rőt” kell mon​da​nia, pél​dá​ul olyas​m it, hogy az il​le​tő ked​ves,
ba​rát​sá​gos, min​dig pon​tos, se​gí​tő​kész, vagy meg​ne​vet​te​ti tár​sa​it. Öt​le​tünk ab​ban
az irány​ban épí​ti to​vább a té​m át, mi​sze​rint a ta​ná​rok​nak tu​da​to​san kell fi​gyel​ni​-
ük a di​á​kok tan​tár​gyi elő​m e​ne​te​lé​től füg​get​len po​zi​tív tu​laj​don​sá​ga​it.

TER​J ESZD KI!

Adott egy fel​ve​tés. Ha egyet​ér​tünk vele, ne csak el​fo​gad​juk, ha​nem igye​kezzünk

ki​ter​jesz​te​ni!
Az öt​let fel​ve​tő​je ta​lán nem is ve​szi ész​re a ben​ne rej​lő le​he​tő​sé​gek összes​sé​-
gét; se​gít​he​tünk neki, hogy meg​lás​sa őket, és így kö​zös erő​vel pró​bál​hat​juk meg a
leg​töb​bet ki​hoz​ni az öt​let​ből. Az észak-olasz​or​szá​gi Ve​neto tar​to​m ány​ban min​den
ti​zen​egy la​kos​ra jut egy vál​lal​ko​zás. Gaz​da​sá​gi​lag ez az egyik leg​si​ke​re​sebb ré​gió
az egész Eu​ró​pai Uni​ó​ban. Mi a kis​vál​lal​ko​zá​sok lét​re​ho​zá​sá​nak tit​ka?
Az egyik prob​lé​m a a koc​ká​zat. Van, aki sze​rint az ala​csony hi​tel​ka​m a​tok (mint
Olasz​or​szág​ban is) elő​se​gí​tik a vál​lal​ko​zá​sok in​dí​tá​sát. To​vább​vi​het​jük a koc​ká​zat
csök​ken​té​sé​nek gon​do​la​tát egy má​sik öt​let​tel: ha egy kis​vál​lal​ko​zás csőd​be
megy, a vesz​te​sé​get egy má​sik (nem fel​tét​le​nül ugyan​azon a te​rü​le​ten dol​go​zó
cég) le​von​hat​ná az adó​alap​já​ból. Ez csök​ken​te​né a kis​vál​lal​ko​zá​sok ala​pí​tá​sá​nak
koc​ká​za​tát.

VIDD TO​V ÁBB!

Ez gya​kor​la​ti​lag a „mi len​ne, ha” fo​lya​m at egy vál​to​za​ta.

Át​vesszük a fel​ve​tett öt​le​tet és „to​vább​visszük” a gya​kor​lat és a jövő felé.
Fel​m e​rül egy ja​vas​lat, pél​dá​ul hogy a vá​lasz​tá​so​kon min​den sza​va​zó​nak le​-
gyen egy po​zi​tív és egy ne​ga​tív sza​va​za​ta. A ne​ga​tív voks​sal a je​lölt „el​len” sza​-
vaz​ná​nak, és azt je​len​te​né: „Ezt a sze​m élyt na​gyon nem sze​ret​ném a kor​m ány​-
zat​ba.”
Kép​zel​jük el az öt​le​tet a gya​kor​lat​ban! Ha meg​va​ló​sul​na, igen ne​héz len​ne
szél​ső​sé​ge​sek​nek vagy zsar​no​kok​nak ha​ta​lom​ra ke​rül​ni. A hí​ve​ik rá​juk sza​vaz​-
ná​nak, de min​den​ki más ne​ga​tív vok​sot adna le rá​juk, ame​lyek így ér​vény​te​le​ní​-
te​nék a po​zi​tív vok​so​kat. A rend​szer ne​ga​tív ha​tá​sa az len​ne, hogy az egyik párt
hí​vei a má​sik párt leg​te​het​sé​ge​sebb em​be​ré​re ad​ná​nak ne​ga​tív vok​sot.
Egy öt​let, gon​do​lat, fel​ve​tés to​vább​vi​te​le azt je​len​ti, hogy min​den le​het​sé​ges
kö​vet​kez​m ényt és es​he​tő​sé​get meg​vizs​gá​lunk. En​nek iga​zi, tár​gyi​la​gos fel​tá​rás​-
nak kell len​nie, ne csak az adott ál​lás​pon​tot alá​tá​m asz​tó as​pek​tu​so​kat ke​res​sük.
Egy​szer ja​va​sol​tam, hogy a Kö​zel-Ke​le​ten a ked​di nap le​gyen erő​szak​m en​tes.
Ez azt je​len​te​né, hogy az em​be​rek ked​den pi​hen​het​nek, és alig vár​ják a ked​det.
Az​tán el​kez​de​nék fel​ten​ni a kér​dést, ugyan mi​ért nem le​het min​den nap olyan,
mint a kedd, és egy​re nőne a béke irán​ti igény. Erre már volt pél​da. Mo​ha​m ed
pró​fé​ta ide​jé​ben a hét egy nap​ját „vi​szály​m en​tes​nek” nyil​vá​ní​tot​ták, ezen a na​-
pon te​ve​vá​sárt tar​tot​tak és más üz​le​ti te​vé​keny​sé​get foly​tat​tak.
Mind​ezek​ben a ja​vas​la​tok​ban az együtt​m ű​kö​dő fel​tá​rás, nem pe​dig az ér​vek
„csa​tá​já​nak” szel​le​m e ural​ko​dik.
MÓ​D O​SÍTSD!

Fel​vet​het​jük, hogy mó​do​sít​sunk egy adott ál​lí​tá​son, ja​vas​la​ton. Mó​do​sí​tást kér​he​-

tünk azért, hogy ki​ve​gyünk be​lő​le olyan ré​sze​ket, amik​kel nem ér​tünk egyet, így
az ál​lí​tás, ja​vas​lat el​fo​gad​ha​tóbb lesz szá​m unk​ra. Mó​do​sí​tást kér​he​tünk azért,
hogy ki​ve​gyünk be​lő​le olyan ré​sze​ket, ami​ket hi​bás​nak vagy gyen​gé​nek ta​lá​-
lunk. Mó​do​sít​hat​juk a fel​ve​tést úgy, hogy az még erő​sebb le​gyen.
A mó​do​sí​tás egyik leg​egy​sze​rűbb for​m á​ja, hogy az ál​ta​lá​no​sí​tást ke​vés​bé ab​-
szo​lút ál​lí​tás​sal he​lyet​te​sít​jük (l. a 23. és 37. ol​dalt). Pél​dá​ul: A nemi erő​szak bűn​-
cse​lek​m é​nyét el​kö​ve​tő​ket ki​vé​tel nél​kül kaszt​rál​ni kel​le​ne.
Ez mó​do​sít​ha​tó: meg kell vizs​gál​ni, mely ese​tek​ben len​ne al​kal​m az​ha​tó a hor​-
mo​ná​lis kény​szer​ke​ze​lés az erő​sza​kos nemi kö​zö​sü​lés bűn​cse​lek​m é​nyét el​kö​ve​-
tők​kel szem​ben.
Egy​szer Észak-Ír​or​szág​ban ér​de​kes öt​let​tel áll​tam elő. Azt ja​va​sol​tam, hogy ha
egy po​li​ti​kai párt el​vesz​ti a vá​lasz​tá​so​kat, a vesz​tes párt​ra sza​va​zók 10%-kal ke​ve​-
sebb jö​ve​de​lem​adót fi​zet​hes​se​nek. En​nek lo​gi​ká​ja az, hogy ha a nyer​tes párt sza​-
va​zó​i​nak vá​lasz​tá​sa sze​rin​ti kor​m ány ala​kul, a vesz​te​se​ket az​zal kel​le​ne kom​pen​-
zál​ni, hogy ke​ve​sebb adót fi​zet​nek. Eh​hez ter​m é​sze​te​sen re​giszt​rál​ni kel​le​ne a
sza​va​zó​kat. Az öt​le​tet nem fo​gad​ták jól, mert az Uni​o​nis​ták, akik ál​ta​lá​ban a par​-
la​m en​ti több​sé​get ad​ják, nem ér​tet​ték, mi​ért kel​le​ne a má​sik fe​let kom​pen​zál​ni.
Nos, ezt az öt​le​tet le​het​ne mó​do​sí​ta​ni úgy, hogy gya​kor​la​ti​a​sabb és el​fo​gad​ha​-
tóbb le​gyen. Az adó​zás​be​li kü​lönb​sé​gen le​het​ne vál​toz​tat​ni. A rend​szert csak ak​-
kor kel​le​ne al​kal​m az​ni, ha ugyan​az a párt ket​tő​nél több cik​lu​son ke​resz​tül volt
kor​m á​nyon.
Ez nem „én öt​le​tem”, „te öt​le​ted” kér​dés. Ha egy öt​let fel​m e​rült, ak​kor azt kö​-
zö​sen kell ki​dol​goz​ni és fej​lesz​te​ni. Ez mind​két fél hasz​ná​ra vá​lik.
HO​G YAN RE​A​G ÁL​J UNK? – ÖSSZEG​Z ÉS

1. Ál​ta​lá​ban bár​mely be​szél​ge​tés fő cél​ja az, hogy egyet​ér​tés​re jus​sunk, el​-

lent​mond​junk egy​más​nak, vagy meg​ál​la​pít​suk, mi​ben nem ér​tünk egyet
– és kel​le​mes, ér​de​kes be​szél​ge​tés​ben ve​gyünk részt.
2. Ha bár​mi két​sé​günk van afe​lől, hogy jól ér​tet​tük-e az el​hang​zot​ta​kat,
fon​tos, hogy pon​to​sí​tást, tisz​tá​zást kér​jünk.
3. A tá​mo​ga​tás több, mint az egyet​ér​tés. Tá​mo​gat​ha​tunk olyan ál​lí​tást,
amit alá​tá​maszt a sta​tisz​ti​ka, sa​ját ta​pasz​ta​la​tunk, kö​zös ér​ték​rend stb.
4. Az anek​do​ták, pél​dá​za​tok és tör​té​ne​tek élénk​sé​get, va​ló​sá​gos​sá​got visz​-
nek a dis​kurzus​ba. El​me​sél​het​jük első kéz​ből való sa​ját tör​té​ne​te​in​ket,
vagy akár olya​no​kat is, ami​ket hal​lot​tunk és re​le​váns​nak ta​lál​tunk.
5. A tör​té​ne​tek nem „bi​zo​nyí​ta​nak” sem​mit, ta​lán csak azt, hogy (ki​vé​te​-
lek fel​vo​nul​ta​tá​sá​val) pró​bá​ra te​szik a nagy ál​ta​lá​no​sí​tá​so​kat.
6. A tör​té​ne​tek alap​el​ve​ket, fo​lya​ma​to​kat és le​he​tő​sé​ge​ket il​luszt​rál​nak.
A csak túl bo​nyo​lul​tan el​ma​gya​ráz​ha​tó fo​lya​mat egy​sze​rű tör​té​net​tel
job​ban il​luszt​rál​ha​tó.
7. Le​het, hogy to​vább aka​runk lép​ni an​nál, hogy egy​sze​rű​en egyet​ér​tünk
az el​hang​zott ál​lí​tás​sal. Rá​épít​ve to​vább​vi​het​jük a gon​do​la​tot.
8. Úgy is to​vább​vi​het​jük a gon​do​la​tot, hogy fel​na​gyít​juk és ki​ter​jeszt​jük.
9. El​játsz​ha​tunk a gon​do​lat​tal, mi len​ne, ha ez vagy az az öt​let meg​va​ló​-
sul​na. Ele​mez​het​jük, mi tör​tén​ne, és le​ír​hat​juk, ami​re ju​tot​tunk: mi​-
lyen po​zi​tív és ne​ga​tív ha​tá​sai len​né​nek a do​log​nak.
10. Mó​do​sít(tat)ha​tunk egy fel​ve​tést, hogy el​fo​gad​ha​tóbb​nak, erő​sebb​nek
vagy gya​kor​la​ti​a​sabb​nak tart​has​suk.
11. Ha egy öt​let fel​me​rült, ak​kor az már nem az „én öt​le​tem – te öt​le​ted”
kér​dé​se, ha​nem to​vább​fej​lesz​ten​dő és ér​té​ke​len​dő kér​dés.
12. A szo​ká​sos „csa​ta” tí​pu​sú vi​ták he​lyett kö​zös erő​vel kell fel​tár​ni a té​-
mát.
 6

HO​G YAN HALL​G AS​SUNK MEG MÁ​SO​KAT?

HO​G YAN HALL​G AS​SUNK?

Aki jól tud hall​gat​ni, az majd​nem olyan von​zó, ér​té​kes em​ber, mint aki jól tud be​-
szél​ni. Nem le​het cso​dá​la​tos el​m énk, ha nem tud​juk, ho​gyan hall​gas​sunk (meg)
má​so​kat.

A jó hall​ga​tó ki​mu​tat​ja, hogy fi​gyel arra, amit mon​da​nak.

A jó hall​ga​tó tisz​te​li a be​s zé​lőt.
A jó hall​ga​tó ki​mu​tat​ja, hogy őszin​tén ér​dek​li, amit hall.
A jó hall​ga​tó ér​té​ke​li, amit hall, és ki is mu​tat​ja, hogy ér​té​ke​li.

A fen​ti​ek​nek iga​zi, nem pe​dig szín​lelt ma​ga​tar​tás​ból kell fa​kad​ni​uk. Egy be​szél​ge​-
tés​ben min​den​ki​nek kell hall​gat​nia is, ha​csak nem egész idő alatt ő be​szél.
Hozzuk ki a le​he​tő leg​töb​bet a hall​ga​tás​ból is!

TÜ​REL​MET​LEN​SÉG

Ke​vés utá​la​to​sabb do​log van, mint az olyan hall​ga​tó, aki nem akar​ja ki​vár​ni, amit
neki mon​da​nak, és csak a pil​la​nat​ra vár, hogy ő be​szél​hes​sen. Ez a tü​rel​m et​len​-
ség ál​ta​lá​ban na​gyon fel​tű​nő és sér​tő a be​szé​lő​re néz​ve.
Ha va​la​ki nem akar meg​hall​gat​ni má​so​kat, mi​ért kel​le​ne má​sok​nak őt meg​-
hall​gat​ni​uk?
Úgy érez​het​jük, hogy mon​dan​dónk fon​to​sabb, mint má​so​ké, de e vé​le​m é​-
nyünk​ben má​sok va​ló​szí​nű​leg nem osz​toz​nak.
Te​hát hall​gas​sunk meg má​so​kat fi​gyel​m e​sen, így job​ban ér​té​kel​het​jük a hal​-
lot​ta​kat, mint​ha tü​rel​m et​le​nül arra vá​runk, hogy vég​re meg​szó​lal​has​sunk.

ÉR​T É​KEK KI​NYE​RÉ​SE

Ha gon​do​san és fi​gyel​m e​sen hall​gat​juk má​sok mon​dan​dó​ját, töb​bet nye​rünk a

hall​ga​tás​sal, mint a be​széd​del.
Ha va​la​ki be​szél, meg​m u​tat​hat​ja, mi​lyen okos, meg​győz​het má​so​kat a sa​ját ál​-
lás​pont​já​ról. Má​sok mon​dan​dó​ját hall​gat​va vi​szont új öt​le​te​ket, gon​do​la​to​kat me​-
rít​he​tünk – ha fi​gyel​m e​sek va​gyunk, és nyi​tot​tak az újra.
Le​het, hogy olyan in​for​m á​ci​ót hal​lunk, amit még nem is​m er​tünk. Meg​tud​hat​-
juk pél​dá​ul, mi​ért van az, hogy egyes or​szá​gok​ban jobb​kéz-, má​sutt vi​szont bal​-
kéz-sza​bály van a köz​le​ke​dés​ben. A fi​gyel​m es hall​ga​tás​ban új té​nyek tá​rul​hat​nak
elénk, pél​dá​ul sta​tisz​ti​kai ada​tok. Rá​kér​dez​he​tünk, va​ló​ban hi​te​le​sek-e, mi​előtt
tény​ként fo​gad​nánk el őket. Pél​dá​ul le​het, hogy nem tud​tunk róla, hogy az Egye​-
sült Ál​la​m ok​ban a bűn​ügyek 95%-át vád​al​ku ke​re​té​ben old​ják meg; hogy több or​-
szág​ban több em​ber hal meg au​tó​bal​eset​ben azért, mert a so​főr el​al​szik a vo​lán​-
nál, mint amennyi az it​tas so​fő​rök mi​att?
Le​het, hogy olyan vé​le​m ényt hal​lunk, ami​vel ad​dig nem ta​lál​koz​tunk. Pél​dá​ul
hogy a do​há​nyo​sok ugyan​annyi nyug​díj​já​ru​lé​kot fi​zet​nek, mint a nem do​hány​-
zók. Igen ám, de a do​hány​zók ál​ta​lá​ban (do​hány​zá​suk mér​té​ké​től füg​gő​en) akár
nyolc év​vel ke​ve​seb​bet él​nek, mint a nem​do​hány​zók, vagy​is a do​hány​zók nem
él​vez​het​nek annyi nyug​dí​jat, mint amennyi​ért meg​dol​goz​tak, s így a do​hány​zók
do​tál​ják a nem​do​hány​zók nyug​dí​ját, ami na​gyon em​ber​ba​rá​ti do​log.
Hall​ga​tás​sal új meg​lá​tá​so​kat és fel​is​m e​ré​se​ket nyer​he​tünk. Pél​dá​ul az ügy​ben,
hogy az Egye​sült Ál​la​m ok​ban a la​kos​ság ará​nyát te​kint​ve hu​szon​hét​szer több jo​-
gász van, mint Ja​pán​ban: az ame​ri​kai egye​te​m en a jogi kar a leg​nép​sze​rűbb,
emel​lett Ja​pán​ban a pra​x is​jo​go​sult jo​gá​szok szá​m át tör​vény kor​lá​toz​za. Nos, mi​-
ért van annyi jo​gász az Egye​sült Ál​la​m ok​ban? Azért, mert ott a jogi vég​zett​sé​get
ál​ta​lá​nos kép​zett​ség​nek te​kin​tik, ami hát​tér​tá​m o​ga​tás​ként te​szi le​he​tő​vé, hogy a
jo​gá​szok más te​rü​le​te​ken te​vé​keny​ked​je​nek. Az is le​het, hogy azok az in​tel​li​gens
fi​a​ta​lok, akik szel​le​m i fel​ada​to​kat ke​res​nek, de nem sze​re​tik a ma​te​m a​ti​kát, mind
a jo​got vá​laszt​ják, hi​szen a jog azon ke​vés fog​lal​ko​zá​sok egyi​ke, ami​hez nem fel​-
tét​le​nül szük​sé​ges ma​gas fokú ma​te​m a​ti​kai tu​dás.
Új, al​ter​na​tív szem​pon​to​kat is meg​is​m er​he​tünk, míg má​so​kat hall​ga​tunk. Le​-
het, hogy va​la​ki ed​dig min​dig egy​fé​le​kép​pen te​kin​tett va​la​m i​re, ám ha fi​gyel​m e​-
sen hall​gat má​so​kat, ki​de​rül​het, hogy ugyan​an​nak a do​log​nak van más as​pek​tu​sa
is. Pél​dá​ul a nyug​dí​jas​éve​ket a pi​he​nés ide​jé​nek te​kin​tet​te, de a má​sik​tól hal​lot​-
tak alap​ján arra az új meg​lá​tás​ra jut, hogy ép​pen el​len​ke​ző​leg, a nyug​dí​jas​kor
még az ed​di​gi​ek​nél is na​gyobb ak​ti​vi​tást je​lent, olyan te​rü​le​te​ken, ami​vel min​dig
is fog​lal​koz​ni akart, de ed​dig soha nem volt rá al​kal​m a. Le​het, hogy egy em​ber​-
tár​sa dur​va​sá​gát ag​resszi​ó​ként ér​tel​m ez​te, ám a hal​lot​tak​ból ki​de​rül, hogy az il​le​-
tő csu​pán a bi​zony​ta​lan​sá​gát lep​le​zi ez​zel.
Ta​nul​ha​tunk ab​ból is, hogy a sa​já​tunk​tól tel​je​sen el​té​rő né​ző​pont ra​ci​o​ná​li​san
ho​gyan épül fel. Hall​gat​ha​tunk olyas​va​la​kit, aki azon a ha​tá​ro​zott vé​le​m é​nyen
van, hogy az élet min​den​áron való meg​hosszab​bí​tá​sa a for​rá​sok nem meg​fe​le​lő
fel​hasz​ná​lá​sát je​len​ti. Azt mond​ják, hogy az Egye​sült Ál​la​m ok​ban az egész​ség​ügyi
ki​adá​sok 75%-át az éle​te utol​só egy hó​nap​já​ban köl​tik a be​teg​re. Meg​hall​gat​hat​-
juk az abor​tusszal kap​cso​la​tos ér​ve​ket pró és kont​ra, az „ön​ren​del​ke​zé​si sza​bad​-
ság” elve mel​lett, vagy amel​lett, hogy „az élet vé​del​m e min​de​nek​fe​lett való”.
Ab​ból is ta​nul​ha​tunk, ha meg​tud​juk, má​sok​nak mi szá​m ít a leg​na​gyobb ér​ték​-
nek. Mi​lyen az ér​ték​rend​jük? Ho​gyan hasz​nál​ják eze​ket az ér​té​ke​ket?
Ha​son​lít​suk össze a föld​ben gyé​m án​tot ku​ta​tó, il​let​ve a ten​ger​par​ton az usza​-
dék​fát né​ze​ge​tő em​ber ma​ga​tar​tá​sát. A gyé​m ánt​ke​re​ső​nek ren​ge​teg föl​det kell
át​vizs​gál​nia, hogy egyet​len gyé​m án​tot ta​lál​jon. De tud​ja, mi​lyen a gyé​m ánt, is​m e​-
ri pi​a​ci ér​té​két (vagy azt, hogy mit kap​hat érte). Vagy​is is​m ert ér​té​ket ke​res.
A par​ton az usza​dék​fa kö​zött ke​res​gé​lő em​ber azon​ban nem „is​m ert ér​té​ket”
ke​res. Ez a sze​m ély „ér​té​ket ta​lál” a szo​kat​lan for​m á​jú usza​dék​fá​ban, ami​ből jó
lám​pa​áll​ványt vagy sé​ta​pál​cát le​het ké​szí​te​ni. Vagy​is az ér​ték le​het meg​ha​tá​ro​-
zott és fel​is​m er​he​tő, vagy le​het olyan, ami​nek mi adunk ér​té​ket. Le​het, hogy
meg​le​vő tu​dá​sunk a hal​lot​tak​kal össze​adód​va új ér​té​ket te​remt.

MEG​FI​G YE​LÉS

Fi​gyel​jük meg, mi​lyen sza​va​kat hasz​nál a be​szé​lő! Kü​lö​nö​sen a mel​lék​ne​vek​re fi​-

gyel​jünk. A mel​lék​ne​vek szin​te min​dig szub​jek​tí​vek. A mel​lék​ne​vek mu​tat​ják
meg, mit érez a be​szé​lő az ob​jek​tív va​ló​sá​gon túl. (l. a 159. ol​dalt.)

Na​gyon unal​mas uta​zás volt. (Ami azt il​le​ti, a táj gyö​nyö​rű, de az il​le​tő ko​ráb​b an
már járt ott.)
Eg​zo​ti​kus ét​te​rem volt. (Ami azt il​le​ti, az ét​te​rem elég​gé giccses és meg​le​he​tő​s en kö​-
zön​s é​ges volt – más vé​le​mény sze​rint.)
Ez a fér​fi ar​ro​gáns és ön​telt. (Ami azt il​le​ti, az il​le​tő fé​lénk és vissza​hú​zó​dó.)

Fi​gyel​jünk a szó​for​du​la​tok​ra és a ha​son​la​tok​ra! Le​het​nek köz​tük olya​nok, ami​ket

ké​sőbb ma​gunk is fel​hasz​nál​ha​tunk.

IS​MÉ​T ELD EL!

Ez a fi​gyel​m es hall​ga​tás na​gyon fon​tos ré​sze. Is​m é​tel​jük el a mi ér​tel​m e​zé​sünk​-

ben a be​szé​lő​nek, amit mon​dott. Az ilyen is​m ét​lés azt jel​zi, hogy meg​ér​tet​tük,
ami el​hang​zott. Egy​ben vi​lá​gos​sá te​szi a hely​ze​tet sa​ját gon​do​la​ta​ink​ban. Pél​dá​ul:

Ha jól ér​tet​tem, azt mond​tad, hogy a re​cesszió hosszú tá​von jót tesz az üz​le​ti élet​-
nek, mert tönk​re​men​nek azok a cé​gek, ame​lyek nem tud​nak kel​lő ered​ményt fel​mu​-
tat​ni, és a re​cesszió el​múl​tá​val több hely ma​rad a pi​a​con a ha​té​kony cé​gek szá​má​-
ra. Va​ló​b an ezt akar​ta mon​da​ni?

Azt akar​ja mon​da​ni, hogy az Egye​s ült Ál​la​mok az egyet​len ipa​ri or​s zág, ahol a si​-
kert iga​zán tisz​te​lik és be​csü​lik? Azt akar​ja ez​zel mon​da​ni, hogy más or​s zá​gok​b an
az em​b e​rek au​to​ma​ti​ku​s an iri​gyek a si​ker​re, és min​dent meg​tesz​nek, hogy a má​s ik
ered​mé​nyét le​ki​csi​nyel​jék?

Nem tu​dom, pon​to​s an ér​tel​mez​tem-e, hogy sze​rin​ted a nők​b ől jobb or​vo​s ok lesz​nek,
mint a fér​fi​ak​b ól, mert a nők in​tu​i​tí​vab​b ak, így sok​kal több té​nye​zőt vesz​nek szá​mí​-
tás​b a?

Te​hát azon az ál​lás​pon​ton vagy, hogy a bűn​cse​lek​mé​nyek bün​te​té​s e nem iga​zán

vissza​tar​tó ere​jű, ha a bű​nö​zők úgy ér​zik, igen ke​vés az esély, hogy el​fog​ják őket?

Azt aka​rod mon​da​ni, hogy a ko​re​ai emig​ráns cso​por​tok azért bol​do​gul​nak, mert
erős „ön​s e​gí​tő” cso​port​ja​ik van​nak, így ha​té​ko​nyan se​gí​tik egy​mást?

Ha össze​gezzük, tö​m ö​rít​jük, át​is​m é​tel​jük és vissza​je​lezzük amit a hal​lot​tak​ból le​-

szűr​tünk, az meg​tisz​tel​te​tés le​het a be​szé​lő​nek, aki tud​ni akar​ja, va​jon üze​ne​te
cél​ba ért-e.

KÉR​D É​SEK

A kér​dé​sek na​gyon is a hall​ga​tás tárgy​kö​ré​be tar​toz​nak. Fi​gyel​m et és ér​dek​lő​dést

fe​jez​nek ki. Le​he​tő​vé te​szik bi​zo​nyos rész​té​m ák to​váb​bi ki​fej​té​sét. Le​he​tő​vé te​-
szik az eset​le​ges té​ve​dé​sek tisz​tá​zá​sát. Fel​hasz​nál​ha​tók arra is, hogy pon​to​sít​sunk
bi​zo​nyos dol​go​kat. Pél​dá​ul:

Ez hi​va​ta​los adat vagy ta​lál​ga​tás?

Mr. Hol​s ey ezt a te je​len​lé​ted​b en mond​ta?
A sa​ját sze​mé​vel lát​ta, vagy csak to​vább​adod, amit más​tól hal​lot​tál?
Ez tu​do​má​nyos tény?
A sta​tisz​ti​kai ada​tok alá​tá​maszt​ják, amit a do​há​nyo​s ok​ról mond​tál?

Em​lék​szünk az au​tó​bal​ese​tek szá​m a és a szü​le​té​si csil​lag​jegy össze​füg​gé​sé​re? Mi​-

sze​rint az Ik​rek ha​vá​ban szü​le​tett em​be​rek je​len​tő​sen több au​tó​bal​ese​tet okoz​-
nak. Nos, ha ezt az ese​tet hall​gat​juk, a kö​vet​ke​ző to​vább​vi​vő kér​dé​se​ink le​het​nek
a be​szé​lő​höz:

Ez min​den kor​osz​tály​ra vo​nat​ko​zik, vagy csak a fi​a​ta​lok​ra? Mennyi​vel van több

bal​ese​tük ezek​nek az em​b e​rek​nek?
Ha a kü​lönb​s ég csak pár szá​za​lék, az le​het, hogy sta​tisz​ti​ka​i​lag szig​ni​fi​káns, de
nem sok gya​kor​la​ti ér​té​ke van (mint pél​dá​ul ma​ga​s abb biz​to​s í​tá​s i dí​jak).

Vagy egy má​sik eset​ben, ha a be​szé​lő azt fej​ti ki, hogy „Új-Zé​lan​don úgy ta​lál​ták,
hogy a sú​lyo​san di​szfunk​ci​o​ná​lis csa​lá​dok​ból szár​m a​zó gye​re​kek na​gyobb va​ló​-
szí​nű​ség​gel vál​hat​nak bű​nö​zők​ké”, idá​ig még nem is len​ne a mon​dan​dó​já​ban
sem​m i meg​le​pő. De ha rá​kér​de​zünk, mit is je​lent pon​to​san a „na​gyobb va​ló​szí​nű​-
ség”, a vá​lasz elég meg​le​pő, szá​m unk​ra tel​je​sen új in​for​m á​ció le​het: az ilyen csa​-
lá​dok​ból szár​m a​zó gye​re​kek szá​m ok​ban ki​fe​jez​ve kö​rül​be​lül száz​szor na​gyobb
va​ló​szí​nű​ség​gel vál​nak bű​nö​ző​vé. Nos, ez va​ló​ban ha​tal​m as szám: a kér​dés​re ka​-
pott vá​lasz meg​le​pő adat bir​to​ká​ba jut​tat​hat​ja a kér​de​zőt.

MÉG TÖBB RÉSZ​LET

Kér​het​jük, hogy rész​le​te​seb​ben fejt​sék ki a min​ket ér​dek​lő tár​gyat. Pél​dá​ul:

„Kap​hat​nék több in​for​m á​ci​ót a ko​re​a​i​ak ön​se​gé​lye​ző cso​port​ja​i​ról? Ho​gyan
mű​köd​nek?” Ez​zel ér​dek​lő​dést és fi​gyel​m et mu​ta​tunk, és ez te​szi le​he​tő​vé, hogy
sok​kal ér​té​ke​sebb in​for​m á​ci​ó​kat szűr​jünk le a kér​dés​sel to​vább​vitt meg​hall​ga​tás
ál​tal.
Le​het, hogy a be​szé​lő​nek elő​adá​sa köz​ben nincs fo​gal​m a ar​ról, hogy mon​dan​-
dó​já​nak mely ré​sze ér​dek​li leg​job​ban a kö​zön​sé​get. A hall​ga​tók​tól függ, hogy töb​-
bet tud​ja​nak meg az ér​de​ke​sebb rész​le​tek​ről. Pél​dá​ul: „Va​ló​szí​nű​leg Kína az
egyet​len or​szág, ahol a nők ön​gyil​kos​sá​gi ará​nya ma​ga​sabb a fér​fi​a​ké​nál.” Fel​m e​-
rü​lő kér​dé​sek:

Ez a je​len​le​gi trend?
Kap​cso​lat​b an van ez az „egy csa​lád – egy gye​rek” po​li​ti​ká​val?
Ez min​den kor​cso​port​ra vo​nat​ko​zik?
Ugyan​ez az arány fi​gyel​he​tő meg egye​dül​ál​ló és há​zas​s ág​b an élő nők​nél?

KÉT FÓ​KUSZ​PONT

Mi​köz​ben má​so​kat hall​ga​tunk, leg​alább két do​log​ra kell fi​gyel​ni.

A fel​szó​la​ló igyek​szik ha​tá​so​san ér​vel​ni, vé​le​m é​nyét ki​fej​te​ni vagy ál​lást fog​-
lal​ni. Erre kü​lö​nö​sen fi​gyel​ni kell. Mit akar a fel​szó​la​ló el​ér​ni? Mi​lyen ha​tás​fok​kal
éri ezt el? Egyet​ér​tünk a fel​szó​la​ló fő ér​ve​lé​sé​vel? Meg​győ​ző​nek tart​juk?
A fel​szó​la​ló iránt az​zal mu​tat​juk ki tisz​te​le​tün​ket, hogy oda​fi​gye​lünk arra, amit
„ten​ni igyek​szik”.
Ugyan​ak​kor egy má​sik do​log​ra is fi​gyel​ni kell.
Te​gyük fel, hogy va​la​ki au​tót ve​zet, ha​lad az úton, „B” vá​ros​ba akar el​jut​ni. Az
út fur​csa kis fa​lun vagy tör​té​nel​m i hely​szí​nen ve​zet át. Meg​áll, hogy kör​be​néz​-
zen, mi kel​tet​te fel ér​dek​lő​dé​sét.
Vagy​is mi​köz​ben a fel​szó​la​lót hall​gat​juk, a fi​gye​lem má​so​dik szint​je olyan dol​-
gok​kal fog​lal​ko​zik, amik a hal​lot​tak​ból ered​nek, de ke​vés a köz​vet​len re​le​van​ci​á​-
juk ah​hoz, ami​ről a fel​szó​la​ló be​szél. Pél​dá​ul ami​kor a ko​re​ai ön​se​gí​tő cso​por​tok​-
ról hal​lunk, azért aka​runk töb​bet meg​tud​ni ró​luk, mert, mond​juk, az ilyen tár​sa​-
dal​m i struk​tú​rák fel​kel​tik ér​dek​lő​dé​sün​ket.
Ha ar​ról hal​lunk, hogy Mo​ha​m ed pró​fé​ta hi​te​les mon​dá​sa​i​ban (ha​disz) szám​-
ta​lan​szor em​lí​ti a „gon​dol​ko​dást”, ér​de​kel​het ben​nün​ket, hogy pon​to​san me​lyek
ezek a hi​vat​ko​zá​sok.
A trükk az, hogy mind​két kon​cent​rá​lá​si szin​tet egy​for​m án élén​ken kell tar​ta​ni,
hogy a leg​töb​bet hozzuk ki a hall​ga​tás​ból. Te​gyük fel, hogy a hall​ga​tó csak a fő
érv​re kon​cent​rált. A vé​gén nem ért egyet az ér​ve​lés​sel. Ha csak az ér​ve​lés​re fi​-
gyelt, na​gyon ke​ve​set nyert. Ha azon​ban az el​hang​zot​tak „ér​de​kes​ség​tar​tal​m á​ra”
is fi​gyelt, fon​tos új in​for​m á​ci​ó​kat, al​ter​na​tív szem​pon​to​kat és el​té​rő ta​pasz​ta​la​to​-
kat is​m er​he​tett. (l. még a 64. és 180. ol​dalt.)
HO​G YAN HALL​G AS​SUNK MEG MÁ​SO​KAT? – ÖSSZEG​Z ÉS

1. A cso​dá​la​tos elme ki​ala​kí​tá​sá​nak egyik leg​fon​to​sabb ré​sze, hogy tud​-

junk és sze​res​sünk hall​gat​ni.
2. A jó hall​ga​tó fi​gyel és igyek​szik a ma​xi​mu​mot ki​hoz​ni ab​ból, amit hall.
A fi​gye​lem​nek két fó​ku​sza van: a fel​szó​la​ló ér​ve​lé​se; és a mon​da​ni​va​ló
(ön​ál​ló) kü​lön ér​té​ke.
3. A hall​ga​tás nem azo​nos az​zal, hogy tü​rel​met​le​nül vár​juk, hogy mi​kor
szó​lal​ha​tunk meg vég​re.
4. A hall​ga​tás​sal új in​for​má​ci​ót sze​rez​he​tünk, és kér​dé​sek​kel to​váb​bi in​-
for​má​ci​ók​hoz jut​ha​tunk.
5. Olyan új ál​lás​pon​tot is​mer​he​tünk meg, ami ko​ráb​ban eszünk​be sem ju​-
tott.
6. Új meg​lá​tá​so​kat és fel​is​me​ré​se​ket nyer​he​tünk a fel​szó​la​ló​tól.
7. Rá​éb​red​he​tünk, hogy van​nak szá​munk​ra új, al​ter​na​tív ér​tel​me​zé​sek is.
8. Meg​is​mer​het​jük a sa​ját ér​ve​ink​től tel​je​sen kü​lön​bö​ző ér​vek mö​göt​ti in​-
do​ko​kat.
9. Meg​ta​nul​hat​juk, ho​gyan al​kal​maz​nak má​sok a mi​énk​től el​té​rő ér​té​ke​-
ket.
10. Ér​de​mes meg​fi​gyel​nünk a szó​hasz​ná​la​tot, kü​lö​nö​sen a mel​lék​ne​vek
hasz​ná​la​tát, mert ezek fe​je​zik ki a be​szé​lő ér​zel​me​it.
11. Szo​kás​sá kell ten​ni, hogy vissza​kér​de​zünk, meg​kér​dezzük a fel​szó​la​lót,
pon​to​san ér​tet​tük-e amit mon​dott. Ez hasz​nos és fon​tos mód​szer.
12. Kér​dé​sek​kel el​len​őrizzük a té​nye​ket és kér​jünk újabb rész​le​te​ket a min​-
ket ér​dek​lő té​mák​ról!
 7

A KÉR​D E​Z ÉS MÓD​J A

A kér​dé​sek fon​to​sak, mert bár​m ely​faj​ta kom​m u​ni​ká​ci​ó​ban gyak​ran ezek je​len​tik
a pár​be​széd leg​főbb esz​kö​zét. (l. még a 87. ol​dalt.)
Mi​lyen len​ne a vi​lág, ha nem len​ne sza​bad kér​dést fel​ten​ni?
Te​gyük fel ezt a kér​dést bár​ki​nek, a leg​töb​ben azt fe​le​lik, hogy ne​héz len​ne az
élet. Ne​héz len​ne kom​m u​ni​kál​ni, és szin​te le​he​tet​len el​ér​ni má​sok​nál, amit aka​-
runk.
Va​ló​já​ban azon​ban szin​te sem​m i nem vál​toz​na.
A kér​dés egy​sze​rű​en a fi​gye​lem irá​nyí​tá​sá​nak egyik esz​kö​ze. Pél​dá​ul:
„Hogy hív​nak?” Ez azt je​len​ti, hogy: „Irá​nyítsd a fi​gyel​m e​det a ne​ved​re”; vagy:
„Mondd meg a ne​ve​det!”
Vagy: „Me​lyik or​szág​ban a leg​na​gyobb az egy főre jutó cso​ko​lá​dé​fo​gyasz​tás?”
Ez azt je​len​ti, hogy: „Irá​nyítsd a fi​gyel​m e​det a kü​lön​bö​ző or​szá​gok cso​ko​lá​dé​fo​-
gyasz​tá​si ada​ta​i​ra és mondd meg, me​lyik van a lis​ta első he​lyén!”
Vagy​is azért al​kal​m a​zunk kér​dé​se​ket, hogy a má​sik sze​m ély fi​gyel​m ét a min​-
ket ér​dek​lő in​for​m á​ci​ó​ra irá​nyít​suk.
Szók​ra​tész, gö​rög fi​lo​zó​fus hí​res volt a kér​dé​se​i​ről. De mi​lyen kér​dé​se​ket tett
fel?

Szók​ra​tész: Ha a leg​jobb at​lé​tát kel​le​ne ki​vá​lasz​ta​ni, va​jon ta​lá​lom​ra vá​lasz​ta​nál?

Ha a leg​jobb ha​jóst kel​le​ne ki​vá​lasz​ta​ni egy ha​jó​ra, va​jon ta​lá​lom​ra vá​lasz​ta​nál?

Hall​ga​tó: Ter​mé​s ze​te​s en nem.

Szók​ra​tész: Ak​kor mi​ért vá​laszt​juk a po​li​ti​ku​s a​in​kat ta​lá​lom​ra?

A hall​ga​tó​tól azt vár​ják, hogy ki​je​lent​se: a vé​let​len vá​lasz​tás soha nem a leg​-
jobb, ha a leg​al​kal​m a​sabb em​bert kell ki​vá​lasz​ta​ni.
A gö​rö​gök azért al​kal​m az​ták a vé​let​len ki​vá​lasz​tás mód​sze​rét, hogy el​ke​rül​jék
a meg​vesz​te​ge​tést, a kor​rup​ci​ót, a pár​tos​ko​dó szét​hú​zást, ami​nek sem​m i köze az
at​lé​ti​ká​hoz vagy a ha​jó​zás​hoz, ám a po​li​ti​ká​hoz na​gyon is sok köze van.
 Szók​ra​tész fő​ként „rá​ve​ze​tő kér​dé​se​ket” tett fel. A hall​ga​tó lé​pés​ről lé​pés​re az
„el​várt vá​laszt” adta a kér​dés​re, és így arra a kö​vet​kez​te​tés​re kel​lett jut​nia, ami​re
Szók​ra​tész ve​zet​ni akar​ta.
Szók​ra​tész rit​kán tett fel ki​egé​szí​ten​dő kér​dést.

HA​LÁ​SZÓ (KI​EGÉ​SZÍ​T EN​D Ő) KÉR​D ÉS

ÉS CÉL​Z Ó (EL​D ÖN​T EN​D Ő) KÉR​D ÉS

A CoRT-prog​ram​ban (l. a 19. ol​dalt), kü​lönb​sé​get te​szünk ha​lá​szó (fishing) kér​dés

és cél​zó kér​dés kö​zött.
Egy va​dász ki​m egy va​dász​ni, pus​ká​val. Rálő egy ma​dár​ra. A lö​vés​nek két le​-
het​sé​ges kö​vet​kez​m é​nye for​dul​hat elő: vagy el​ta​lál​ja a ma​da​rat, vagy nem (itt
nem vet​tük fi​gye​lem​be az eset​le​ges ki​sebb sé​rü​lé​se​ket). Itt két jel​leg​ze​tes​ség adó​-
dik. Tud​juk az em​ber szán​dé​kát. Is​m er​jük a tett összes le​het​sé​ges kö​vet​kez​m é​-
nyét.
A „cél​zó”, nyelv​ta​ni ne​vén az el​dön​ten​dő kér​dés​ben is​m er​jük a célt. Is​m er​jük
a le​het​sé​ges kö​vet​kez​m é​nye​ket is: „igen” vagy „nem”. Pél​dá​ul:

Vol​tál ma reg​gel be​vá​s á​rol​ni?

Ge​or​ge W. Bush az Egye​s ült Ál​la​mok negy​ve​ne​dik el​nö​ke?
A Cor​nell Egye​te​men ta​nul​tál?

Ezek a kér​dé​sek meg​vá​la​szol​ha​tók egy​sze​rű „igen​nel” vagy „nem​m el”. Ez a kér​-

de​ző szán​dé​ka. A cél​zó kér​dés min​dig arra irá​nyul, hogy igen​nel vagy nem​m el fe​-
lel​je​nek rá.
A cél​zó kér​dés fő cél​ja, hogy el​len​őrizzünk egy in​for​m á​ci​ót, amennyi​ben az
ilyen kor​lá​to​zott kör​ben el​len​őriz​he​tő.
Ha ez​zel a mód​szer​rel akar​nánk meg​tud​ni, me​lyik hó​nap​ban van va​la​ki​nek a
szü​le​tés​nap​ja, azt kér​dez​het​nénk: „Ja​nu​ár​ban van a szü​le​tés​na​pod?” Ha a vá​lasz
„nem”, ak​kor to​vább kér​dez​het​nénk: „Feb​ru​ár​ban van a szü​le​tés​na​pod?” És így
to​vább, vé​gig kell men​ni az összes hó​na​pon, míg igen vá​laszt nem ka​punk.
Ha​té​ko​nyabb le​het, ha azt kér​dezzük: „A szü​le​tés​na​pod az év első hat hó​nap​já​-
nak va​la​m e​lyi​ké​ben van?” Ha a vá​lasz „igen”, to​vább me​he​tünk: „A szü​le​tés​na​-
pod az első ne​gye​dév​ben van?” Így lé​nye​ge​sen csök​ken a fel​te​en​dő kér​dé​sek szá​-
ma.
Ter​m é​sze​te​sen sok​kal egy​sze​rűbb len​ne azt kér​dez​ni: „Me​lyik hó​nap​ban szü​-
let​tél?”
Ez​zel el​ér​kez​tünk a „ha​lá​szó”, nyelv​ta​ni ne​vén a ki​egé​szí​ten​dő, azaz kér​dő​sza​-
vas kér​dés​hez. Ha hor​gász​ni me​gyünk, ülünk a pa​tak part​ján és be​vet​jük a csa​lit.
Nem tud​juk pon​to​san, mi​lyen hal akad a ho​rog​ra, vagy hogy fo​gunk-e ha​lat egy​-
ál​ta​lán. Sok​kal nyi​tot​tabb a kér​dés an​nál, mint​hogy a va​dász le​lőt​te vagy nem lőt​-
te le a ma​da​rat.
Vagy​is a ha​lá​szó kér​dé​sek nyílt vé​gű​ek. A kér​de​ző nem tud​ja, mi​lyen vá​laszt
kap rá​juk. Pél​dá​ul:

Mi a leg​nép​s ze​rűbb lány​név az Egye​s ült Ál​la​mok​b an?

Ki nyer​te a 100 mé​te​res sík​fu​tást a syd​neyi olim​pi​án?
Mi a leg​jobb gyógy​mód az orr​mel​lék​üreg-gyul​la​dás​ra?

A vá​la​szok so​rát azon​ban a kér​dés ter​m é​sze​te kor​lá​toz​za. Arra a kér​dés​re, mi a

leg​nép​sze​rűbb lány​név az Egye​sült Ál​la​m ok​ban, nem az a vá​lasz, hogy „Ga​bo​na​-
pe​hely”.
A kér​de​ző le​het, hogy tud​ja, de le​het, hogy nem tud​ja a vá​laszt, vagy je​lez​he​ti
sej​té​sét (Azt hi​szem, ez így van). A vá​lasz az ilyen kér​dés​re is le​het nem​le​ges,
még​is tel​je​sen más, mint a cél​zó kér​dés.

Ha​lá​s zó kér​dés: Kik vol​tak az Egye​s ült Ál​la​mok női el​nö​kei?

Vá​lasz: Az Egye​s ült Ál​la​mok​nak nem volt női el​nö​ke.

Cél​zó kér​dés: Volt az Egye​s ült Ál​la​mok​nak női el​nö​ke?

Vá​lasz: Nem.

Ha sejt​jük, hogy egy kér​dés​re a vá​lasz „nem”, cél​zó kér​dést te​szünk fel. Ha fo​gal​-
munk sincs, mi lesz a vá​lasz, ak​kor ha​lá​szó kér​dést te​szünk fel. „Hány ame​ri​kai
el​nök volt egy​m ás​sal apa-fiú ro​kon​ság​ban? Név sze​rint?”
Ha pon​to​san tud​juk, mit aka​runk el​len​őriz​ni, ak​kor a cél​zott kér​dés a meg​fe​le​-
lő. Más ese​tek​ben, leg​alább​is el​ső​ként a ha​lá​szó kér​dés ha​té​ko​nyabb. A „Mi​ko​ri a
sta​tisz​ti​ka, amit idéz​tél?” kér​dés he​lyett ha​té​ko​nyabb, ha azt kér​dezzük: „Ez friss
sta​tisz​ti​ka?”

FOR​RÁS ÉS HI​T E​LES​SÉG

A kér​dé​sek egyik nyil​ván​va​ló fel​hasz​ná​lá​si te​rü​le​te, hogy el​len​őrizzük pél​dá​ul

ada​tok, tör​té​ne​tek, be​szá​m o​lók for​rá​sát és hi​te​les​sé​gét. Van-e ob​jek​tív be​szá​m o​-
ló, amit min​den​ki el​fo​gad? Ha egy ér​ve​lés bi​zo​nyos ál​lí​tá​so​kon nyug​szik, ak​kor
fel​tét​le​nül szük​sé​ges el​len​őriz​ni ezen ál​lí​tá​sok for​rá​sát. Rá​kér​dez​he​tünk pél​dá​ul:
„Ez a te köz​vet​len, sze​m é​lyes ta​pasz​ta​la​tod, vagy va​la​ki más ta​pasz​ta​la​tát idé​-
zed?”
Nagy kü​lönb​ség van az ob​jek​tív ér​té​ke​lés és a sze​m é​lyes vé​le​m ény kö​zött.
Még ha úgy hisszük is, hogy az adat hi​va​ta​los for​rás​ból szár​m a​zik, ér​de​m es kér​-
dés​sel el​len​őriz​ni.

MÉG TÖBB RÉSZ​LET

A kér​dé​sek ta​lán leg​gya​ko​ribb al​kal​m a​zá​sa to​váb​bi rész​le​tek, ada​tok, in​for​m á​ci​-
ók ké​ré​sé​re, il​let​ve egy adott in​for​m á​ció rész​le​te​sebb ma​gya​rá​za​tá​ra irá​nyul: „Ki​-
fej​te​néd ezt rész​le​te​seb​ben?”
Szük​ség le​het a ki​fej​tés​re, hogy pon​to​san meg​ért​sük a té​m át. Azért is szük​ség
le​het a bő​vebb ki​fej​tés​re, mert egy​sze​rű​en ér​de​kel min​ket a téma.
Ha sta​tisz​ti​kai ada​tok​ról van szó, fon​tos le​het a re​le​váns ada​tok is​m e​re​te. Mi​-
lyen nagy volt a min​ta? Ve​gyes élet​ko​rú min​tát vizs​gál​tak-e? Ezek az ada​tok ér​vé​-
nye​sek-e min​den kor​osz​tály​ra és mind​két nem​re? Mi​lyen mód​sze​rek​kel vé​gez​-
ték a fel​m é​rést? Ez nem annyi​ra arra irá​nyul, hogy el​len​őrizzük az ada​to​kat, ha​-
nem arra, hogy in​for​m á​ci​ót nyer​jünk az ada​tok​ból.

MA​G YA​RÁ​Z AT

„Van erre ma​gya​rá​zat?”

Kér​he​tünk hi​va​ta​los ma​gya​rá​za​tot, ha le​he​tő​ség van rá. Meg​kér​het​jük az adat​-
köz​lőt, hogy ma​gya​ráz​za meg az ada​tot. Az​tán elő​áll​ha​tunk a sa​ját ma​gya​rá​za​-
tunk​kal.
A tu​do​m ány hi​po​té​zi​sek​ből, el​m é​le​tek​ből áll. Az el​m é​let vélt ese​m é​nyek elő​ze​-
tes ma​gya​rá​za​ta.
Néha egy-egy ma​gya​rá​za​tot az ala​pos vizs​gá​lat iga​zol. Er​ről tud​nunk kell.

AL​T ER​NA​T Í​V ÁK ÉS LE​HE​T Ő​SÉ​G EK

„Mik az al​ter​na​tí​vák?”
„Mik a le​he​tő​sé​gek?”
Az al​ter​na​tí​vák​nak és le​he​tő​sé​gek​nek négy szint​je van:

1. Olyan al​ter​na​tí​vák és le​he​tő​s é​gek, ami​ket hi​va​ta​los szin​ten mér​le​gel​tek és

el​len​őriz​tek.
2. Olyan al​ter​na​tí​vák és le​he​tő​s é​gek, amik hi​va​ta​lo​s ak ugyan, de még nem el​-
len​őriz​ték őket.
3. Olyan al​ter​na​tí​vák és le​he​tő​s é​gek, amik a fel​s zó​la​ló​tól ered​nek, és még nem
el​len​őriz​ték őket.
4. To​váb​b i al​ter​na​tí​vák és le​he​tő​s é​gek, amik mint hall​ga​tó ja​va​s ol​ha​tunk.

A le​he​tő​sé​gek ge​ne​rá​lá​sá​nak ké​pes​sé​ge gaz​da​gít​ja a vi​tát, de egy​ben fel​sza​ba​dít a

bi​zo​nyos​ság alól, hogy va​la​m i​nek „úgy kell len​nie” csak azért, mert nem tu​dunk
al​ter​na​tív ma​gya​rá​za​tot ta​lál​ni rá. (l. még az 59. ol​dalt.)
A fel​szó​la​lót meg​kér​dez​het​jük: „El​fo​gad​ná ezt a le​he​tő​sé​get?”
Egye​sek​nek ne​héz​sé​ge​ik van​nak a le​he​tő​sé​gek​kel azon az ala​pon, hogy ha
min​den le​het​sé​ges, ho​gyan le​het bár​m i​fé​le dön​tés​re jut​ni? A mű​ve​let még​is elég
vi​lá​gos és egy​ér​tel​m ű. A „meg​fon​to​lás” fá​zis​ban fel kell tár​ni a le​he​tő​sé​ge​ket. A
„cse​lek​vés” fá​zis​ban le kell szű​kí​te​ni a le​he​tő​sé​ge​ket és a spe​ci​fi​kus cse​lek​vé​se​-
ket. Az em​ber nem áll az égő ház te​te​jén, re​m él​ve, hogy Bat​m an majd oda​su​han
és meg​m en​ti.

MÓ​D O​SÍ​T ÁS

A hall​ga​tó​nak prob​lé​m á​ja le​het a fel​szó​la​ló ál​tal el​fog​lalt szél​ső​sé​ges ál​lás​pont​tal

– mó​do​sí​ta​ni sze​ret​né a fel​ve​tést, hogy re​a​lisz​ti​ku​sabb és el​fo​gad​ha​tóbb le​gyen.
Azt mond​hat​ja: „El​fo​gad​ná ja​vas​la​tá​nak ilyen mó​do​sí​tá​sát?”
Le​het​nek bi​zo​nyos alap​ele​m ek, ami​ket a fel​szó​la​ló egy​ál​ta​lán nem akar mó​do​-
sí​ta​ni. Pél​dá​ul az le​het a cél​ja, hogy az adott kör​ze​tek​ben mű​kö​dő rend​őri erők​-
ben ugyan​olyan arány​ban le​gye​nek je​len egyes et​ni​kai cso​por​tok, ami​lyen
arány​ban az adott te​rü​le​ten él​nek. Ez va​jon azt je​len​ti, hogy az ér​dem és ké​pes​ség
má​sod​la​gos​sá vá​lik a kí​vánt arány el​éré​se ér​de​ké​ben? Erre köz​vet​le​nül rá le​het
kér​dez​ni. Van mó​do​sí​tott ál​lás​pont is: „Ha min​den szem​pon​tot, be​le​ért​ve a te​het​-
sé​get is, egyen​lő mér​ték​ben vesz​nek fi​gye​lem​be, tö​re​ked​ni kell arra, hogy meg​te​-
remt​sék az et​ni​kai ki​egyen​sú​lyo​zott​sá​got. El tud​ja fo​gad​ni ezt a ver​zi​ót?”
Le​het, hogy a fel​szó​la​ló nem fo​gad​ja ezt el, azon az ala​pon, hogy​ha a mó​do​sí​-
tást el​fo​gad​ják, nem tö​rek​sze​nek a to​váb​bi ok​ta​tás​ra és a ké​pes​sé​gek fej​lesz​té​sé​-
re.
Vagy fel​te​he​tő az a kér​dés is: „Ezt és ezt az al​ter​na​tí​vát fi​gye​lem​be vet​ték?”

TÖBB​V Á​LASZ​T Á​SOS KÉR​D É​SEK

A hall​ga​tó fel​te​het olyan kér​dést is, amely​nek meg​vá​la​szo​lá​sa​kor a fel​szó​la​ló kor​-

lá​to​zott vá​lasz​le​he​tő​sé​gek kö​zül vá​laszt​hat. A leg​több fel​szó​la​ló el​uta​sít​ja ezt, és
azt mond​ja, hogy a vá​lasz nincs a fel​kí​nál​tak kö​zött, il​let​ve két vagy több le​het​sé​-
ges vá​lasz​ban rej​lik. Mind​azon​ál​tal hasz​nos le​het, ha idő​ről idő​re ki​pró​bál​juk ezt
a kér​dés​faj​tát:
„Ta​pasz​ta​la​tod sze​rint a nők az üz​le​ti élet​ben a) ha​tá​ro​zot​tab​bak, mint a fér​fi​-
ak; b) ke​vés​bé ha​tá​ro​zot​tak a fér​fi​ak​nál; c) ha​tá​ro​zott​ság szem​pont​já​ból nem kü​-
lön​böz​nek a fér​fi​ak​tól?” A vá​lasz az le​het, hogy nincs ál​ta​lá​nos kép, csak szá​m os
egye​di va​ri​á​ció.
Ha​son​ló több​vá​lasz​tá​sos kér​dés: „Ön sze​rint a szív​be​teg​ség na​gyobb össze​füg​-
gést mu​tat-e az aláb​bi té​nye​zők va​la​m e​lyi​ké​vel, mint a töb​bi​vel: a) ge​ne​ti​ka; b)
faj; c) élet​stí​lus; d) ét​rend?”
És egy má​sik: „Me​lyik té​m át em​lí​tik leg​gyak​rab​ban a po​li​ti​ku​sok vá​lasz​tá​si ígé​-
re​te​ik közt: a) egész​ség​ügy; b) ok​ta​tás; c) adó​zás; d) fog​lal​koz​ta​tás; e) gaz​da​sá​gi
nö​ve​ke​dés; f) bű​nö​zés?” A vá​lasz: az ok​ta​tás. Szin​te min​den ame​ri​kai el​nök ki​je​-
len​ti ma​gá​ról, hogy ő az „ok​ta​tás​ügy el​nö​ke”.

ÉR​T É​KEK

Az em​be​rek nem sze​ret​nek az ér​té​kek​ről be​szél​ni. Úgy gon​dol​ják, az ér​té​kek túl​-

sá​go​san nyil​ván​va​ló​ak – hogy pél​dá​ul a sza​bad​ság​ról min​den​ki ugyan​azo​kat az
ér​té​ke​ket vall​ja. Az ér​ték​rend sze​m é​lyes ügy, az ér​té​kek​ről be​szél​ni olyan, mint​-
ha a há​ló​szo​bá​juk​ról be​szél​né​nek.
Le​het, hogy nem ka​punk vá​laszt, de rá le​het kér​dez​ni, mi​lyen ér​té​ke​ket vet​tek
ala​pul, ami​kor egy ja​vas​lat​tal elő​áll​tak: „A bör​tön​bün​te​tés​ről és a bün​te​tés​ről ál​-
ta​lá​ban ki​ala​kí​tott né​ze​te​i​ben mi​lyen fő ér​té​ke​ket vett ala​pul?”
A fi​gye​lem​be vett ér​té​kek köre ez eset​ben le​het: igaz​sá​gos​ság; a tár​sa​da​lom vé​-
del​m e; el​ret​ten​tés; kár​té​rí​tés; a bűn​el​kö​ve​tők re​ha​bi​li​tá​lá​sa; a tár​sa​da​lom ál​tal fi​-
ze​ten​dő költ​ség. A kö​vet​ke​ző kér​dés az ér​té​kek hi​e​rar​chi​á​ja le​het: Mely ér​té​kek
el​sőd​le​ge​sek? Me​lyek a do​m i​náns ér​té​kek?
Az ér​té​kek​ről szó​ló kér​dé​sek le​het​nek több​vá​lasz​tá​sos kér​dé​sek: „A ter​ro​riz​m us​-
sal kap​cso​la​tos fel​fo​ko​zott ér​zé​keny​ség mel​lett me​lyik ér​ték az el​sőd​le​ges: a tár​-
sa​da​lom vét​len tag​ja​i​nak meg​vé​dé​se vagy az egyé​ni em​be​ri jo​gok vé​del​m e?”
Vagy: „Me​lyik fon​to​sabb: a köz​jó vagy az egye​di er​köl​csi alap​el​vek (meg​en​ged​he​-
tő a ha​zug​ság, ha az a köz​jó ér​de​két szol​gál​ja)?

GON​D OL​KO​D Á​SUNK ALAP​J A

Kulcs​fon​tos​sá​gú kér​dés. Va​la​ki ja​va​sol va​la​m it. A hall​ga​tó meg​hall​gat​ja és meg​ér​-

ti, ami el​hang​zik. Az​tán a hall​ga​tó kér​dez: „Mi a gon​do​la​tod (ér​zé​sed, dön​té​sed, ja​-
vas​la​tod) alap​ja?”
A fel​szó​la​ló úgy érez​he​ti, ezt már vi​lá​go​san ki​fe​jez​te, ki​fej​tet​te. A fel​szó​la​ló ál​-
ta​lá​nos​sá​gok​ban is vá​la​szol​hat: a) egy​ér​tel​m ű ok; b) sze​m é​lyes ta​pasz​ta​lat; c)
prag​m a​tiz​m us; d) mert úgy érez​te, ten​nie kell va​la​m it; e) düh; f) saj​ná​lat; g) em​-
be​ri ér​té​kek.
A hall​ga​tó to​váb​bi kér​dé​sek​kel kér​he​ti a fel​szó​la​lót, hogy egy​ér​tel​m űbb vá​-
laszt ad​jon: Mire volt dü​hös? Ki iránt ér​zett szá​nal​m at? Mi​lyen sze​m é​lyes ta​pasz​-
ta​la​ta volt? Mi​ért érez​te úgy, hogy ten​nie kell va​la​m it?
A KÉR​D E​Z ÉS MÓD​J A – ÖSSZEG​Z ÉS

1. A kér​dé​sek a kom​mu​ni​ká​ció leg​fon​to​sabb esz​kö​zei bár​mely faj​ta pár​be​-

széd​ben, be​szél​ge​tés​ben.
2. A kér​dés „fi​gyel​met irá​nyít” egy adott té​má​ra.
3. A „cél​zó”, azaz el​dön​ten​dő kér​dés​re a vá​lasz „igen” vagy „nem”. Eze​ket
a kér​dé​se​ket ál​ta​lá​ban arra hasz​nál​juk, hogy té​nye​ket, ada​to​kat el​len​-
őrizzünk.
4. A „ha​lá​szó”, azaz ki​egé​szí​ten​dő kér​dés nyíl​tabb végű. Nem tud​juk, mi​-
lyen vá​laszt ka​punk, csak azt, hogy a vá​lasz a kér​dés​re vo​nat​ko​zik.
5. Aki​nek kér​dést te​szünk fel, le​het, hogy vá​la​szol, le​het, hogy nem tud​ja a
vá​laszt, ta​lál​gat vagy ki​fo​gá​sol​ja a kér​dést.
6. A kér​dé​sek el​en​ged​he​tet​le​nek az ér​ve​lést alá​tá​masz​tó in​for​má​ció​for​rás
hi​te​les​sé​gé​nek el​len​őr​zé​sé​ben.
7. A kér​dé​sek ab​ból a szem​pont​ból is alap​ve​tő fon​tos​sá​gú​ak, hogy to​váb​bi
rész​le​te​ket tud​junk meg, és bő​veb​ben ki​fejt​hes​sünk egy té​mát.
8. Kér​dé​sek ál​tal kér​he​tünk hi​va​ta​los vagy ma​gán​jel​le​gű ma​gya​rá​za​tot.
9. Al​ter​na​tí​vá​kat és le​he​tő​sé​ge​ket kér​he​tünk és meg​győ​ződ​he​tünk ar​ról,
hogy fel​ve​té​se​ink​nek van ér​tel​me.
10. Meg​győ​ződ​he​tünk ar​ról, hogy egy adott fel​ve​tés​hez ja​va​solt mó​do​sí​tá​-
sunk el​fo​gad​ha​tó-e.
11. Több​vá​lasz​tá​sos kér​dé​se​ket is meg​fo​gal​maz​ha​tunk.
12. Rá​kér​dez​he​tünk az al​kal​ma​zott ér​té​kek​re és a fel​ve​tés alap​já​ra. Mi a
be​szé​lő gon​do​la​tá​nak alap​ja?
 8

PÁR​HU​Z A​MOS GON​D OL​KO​D ÁS – A HAT KA​LAP

Nagy​já​ból két​ezer-négy​száz évig a gon​dol​ko​dás mód​sze​re​ként meg​elé​ged​tünk az

ér​ve​lés​sel, a vi​tá​val. A mód​szert a Szók​ra​tész, Pla​tón és Arisz​to​te​lész gö​rög fi​lo​zó​-
fus​hár​m as fej​lesz​tet​te ki.
Az ér​ve​lés nagy​sze​rű mód​szer, és hasz​nunk​ra is volt, ugyan​ak​kor, mint lát​hat​-
tuk, nem elég egy​sze​rű és nem elég ter​m é​sze​tes. Mind​két fél el​fog​lal​ja sa​ját ál​lás​-
pont​ját, ezt vé​del​m e​zi és igyek​szik be​bi​zo​nyí​ta​ni, hogy a má​sik „ál​lás​pont​ja” nem
helyt​ál​ló. Vagy​is: „Ne​kem iga​zam van, te pe​dig té​vedsz”. (l. még az 5. fe​je​ze​tet.)
A vi​ták​ban ma​gas fokú le​het ez a mo​ti​vá​ció, mi​vel ez ag​resszív mo​ti​vá​ció. A
téma va​ló​di ki​fej​té​sé​nek szint​je pe​dig ala​cso​nyan ma​rad. Mint a 2. fe​je​zet​ben em​-
lí​tet​tük, a bí​ró​sá​gi tár​gya​lá​son az ügyész nem em​lít és nagy va​ló​szí​nű​ség​gel nem
igyek​szik fel​tár​ni olyan té​nye​ket, ame​lyek a vé​del​m et se​gí​te​nék. Ugyan​ez vo​nat​-
ko​zik a vé​de​lem​re: nem ad​nak adu ászt az ügyész ke​zé​be.
Nem azért fo​lya​m o​dunk a vita mód​sze​ré​hez, mert meg va​gyunk győ​ződ​ve ar​-
ról, hogy fan​tasz​ti​ku​san jó esz​köz, ha​nem mert nem is​m e​rünk sem​m i​lyen más
esz​közt. 1985-ben ki​dol​goz​tam a „pár​hu​za​m os gon​dol​ko​dás” al​ter​na​tív mód​szert,
amit je​len​leg már szé​les kör​ben al​kal​m az​nak az üz​le​ti élet​ben és az ok​ta​tás​ban;
négy​éves gye​re​kek​től vi​lág​cé​gek fel​ső ve​ze​tő​i​ig so​kan ta​nul​ták meg. Egy nagy
cég ko​ráb​ban har​m inc na​pot szánt mul​ti​na​ci​o​ná​lis pro​jekt​jei meg​be​szé​lé​sé​re. A
pár​hu​za​m os gon​dol​ko​dás al​kal​m a​zá​sá​val ezt két nap alatt el tud​ják vé​gez​ni. Volt
egy bá​nya, ahol a bér​tár​gya​lá​sok ál​ta​lá​ban há​rom hé​tig tar​tot​tak. A pár​hu​za​m os
gon​dol​ko​dás se​gít​sé​gé​vel most negy​ven​öt perc alatt meg​ál​la​po​dás​ra jut​nak. Volt
olyan, hogy a szak​szer​ve​zet kö​zöl​te a ve​ze​tő​ség​gel: csak ak​kor haj​lan​dók tár​gyal​-
ni, ha a pár​hu​za​m os gon​dol​ko​dás mód​sze​rét al​kal​m az​zák. Egy ka​na​dai cég (az
MDS) ki​je​len​tet​te, hogy 20 mil​lió dol​lárt spó​rolt a pár​hu​za​m os gon​dol​ko​dás be​ve​-
ze​té​sé​nek első évé​ben. A leg​na​gyobb eu​ró​pai cég, a Sie​m ens becs​lé​se sze​rint ez​-
zel a mód​szer​rel si​ke​rült fe​lé​re csök​ken​te​ni​ük a ter​m ék​fej​lesz​tés​re for​dí​tott időt.
Az Egye​sült Ál​la​m ok​ban van​nak bí​rók, akik az es​küdt​szé​ket e mód​szer al​kal​m a​-
zá​sá​ra szó​lít​ják fel – na​gyon ígé​re​tes ered​m é​nyek​kel.
A mód​szert szé​les kör​ben al​kal​m az​zák csa​lá​di be​szél​ge​té​sek so​rán is, mert le​-
he​tő​vé te​szi, hogy mind​egyik érin​tett fél el​m ond​ja a vé​le​m é​nyét.
A pár​hu​za​m os gon​dol​ko​dás na​gyon el​tér az „ego​cent​ri​kus” és „harc​köz​pon​tú”
vi​ta​m ód​szer​től. Akik meg​szok​ták a pár​hu​za​m os gon​dol​ko​dás mód​sze​rét, már na​-
gyon pri​m i​tív​nek tart​ják a vita mód​sze​rét.
Egy is​ko​lá​ban a ta​ná​ri kar be​ve​zet​te egy​m ás kö​zöt​ti be​szél​ge​té​se​i​ben, és meg​-
ta​ní​tot​ták a gye​re​kek​nek is. Egy​szer olyan lá​to​ga​tók ér​kez​tek, akik nem is​m er​ték
ezt a mód​szert, ezért a ta​ná​rok erre az idő​re vissza​tér​tek a ha​gyo​m á​nyos vita
mód​sze​ré​hez, és ar​ról szá​m ol​tak be, hogy a vi​tát nyers​nek és elég​te​len​nek ta​lál​-
ták.

EGYÜTT​MŰ​KÖ​D Ő TÉ​MA​FEL​T Á​RÁS

Kép​zel​jük el, hogy négy em​ber áll egy négy​zet ala​kú épü​let kö​rül. Mind​egyik em​-
ber az épü​let más-más ol​da​la felé for​dul​va áll. Mind​egyi​kük ki​je​len​ti, hogy az ő
né​ze​te he​lyes, vagy​is az épü​let olyan, ami​lyen​nek ők lát​ják. Rá​dió​adó-ve​vőn át vi​-
táz​nak er​ről.
A pár​hu​za​m os gon​dol​ko​dás​ban min​den​ki oda​m egy az épü​let egyik ol​da​lá​hoz.
Mind​egyi​kük le​ír​ja, mit lát. Az​tán át​sé​tál​nak az épü​let má​sik ol​da​lá​hoz, és is​m ét
le​ír​ják, mit lát​nak. Majd át​m en​nek a har​m a​dik és a ne​gye​dik ol​dal​hoz, és ugyan​-
azt te​szik ott is.
Így mind​egyik fél min​den ol​dal​ról meg​kö​ze​lí​ti a té​m át és le​ír​ják mit lát​tak. A
vé​gén tel​je​sen fel​tár​ják, mi​lyen az épü​let (mert egyez​tet​nek egy​m ás​sal, meg​tár​-
gyal​ják).
Mun​ka​m ód​szer​ként alap​ve​tő fon​tos​sá​gú, hogy adott pil​la​nat​ban min​den​ki
„pár​hu​za​m o​san” ugyan​ab​ba az irány​ba néz​zen.

A GON​D OL​KO​D ÁS HAT KA​LAP​J A

1985-ben dol​goz​tam ki a gon​dol​ko​dás​fej​lesz​tő hat ka​lap mód​szert, amely se​gít a

pár​be​szé​dek ha​té​kony​sá​gá​nak fo​ko​zá​sá​ban, és ab​ban, hogy cso​dá​la​tos el​m ét fej​-
lesszünk.
A hat szí​nes ka​lap – fe​hér, pi​ros, fe​ke​te, sár​ga, zöld és kék – me​ta​fo​rá​ját al​kal​-
ma​zom an​nak össze​han​go​lá​sá​ra, hogy a gon​dol​ko​dók vagy pár​be​széd​ben részt
ve​vők min​dig ugyan​ab​ba az irány​ba néz​ze​nek. Alap​ve​tő fon​tos​sá​gú, hogy ami​-
kor együtt gon​dol​kod​nak, min​den​kin ugyan​olyan szí​nű ka​lap le​gyen. Tel​jes​ség​-
gel rossz, ha a vita so​rán a fe​le​ken kü​lön​bö​ző szí​nű ka​lap van.
 Mi​ért ép​pen ka​lap?
Azért, mert a ka​la​pot az em​ber könnyen fel​ve​he​ti és le​te​he​ti, ha akar​ja.
A ka​lap​hoz a gon​dol​ko​dás kép​ze​te kö​tő​dik – „Vedd fel a gon​dol​ko​dó ka​la​po​-
dat!”
A ka​lap sze​re​pe​ket je​löl – „A rend​őri / szü​lői ka​la​pom van raj​tam” stb.
Nincs szük​ség per​sze konk​rét ka​la​pok​ra. Ma​nap​ság a vi​lág több igaz​ga​tó​ta​ná​-
csi tár​gya​ló​já​nak fa​lán van ka​la​po​kat áb​rá​zo​ló posz​ter, vagy kis ka​lap​szim​bó​lu​-
mo​kat tar​ta​nak az asz​ta​lon. A ka​la​pok azon​ban me​ta​fo​rák.

A FE​HÉR KA​LAP

A fe​hér ka​lap a fe​hér pa​pír​ra és a szá​m í​tó​gép ál​tal ki​gyűj​tött ada​tok​ra utal. A fe​-
hér ka​lap je​len​té​se: „In​for​m á​ció”. Ami​kor fe​hér ka​la​pot hasz​ná​lunk, min​den​ki az
in​for​m á​ci​ó​ra kon​cent​rál.
Nem az van, ami más​kor, hogy va​la​ki mond va​la​m it, más va​la​ki pe​dig nem ért
egyet vele. Ha a fe​hér ka​lap van hasz​ná​lat​ban, min​den​ki az in​for​m á​ci​ó​ra kon​-
cent​rál, a fe​lek gon​dol​ko​dá​sa te​hát pár​hu​za​m os.

Mit tu​dunk?
Mit kell tud​nunk?
Mi​lyen in​for​má​ció hi​ány​zik?
Mi​lyen kér​dé​s e​ket kell fel​ten​nünk?
Ho​gyan jut​ha​tunk a szük​s é​ges in​for​má​ci​ó​hoz?

Az in​for​m á​ció le​het szi​lárd, el​len​őriz​he​tő tény, vagy laza szó​be​széd, eset​leg sze​-
mé​lyes ta​pasz​ta​lat.
A két in​for​m á​ció üt​köz​te​té​se​kor az​tán mind​két ver​zi​ót egy​m ás mel​lé tesszük.
Pél​dá​ul:
„Az utol​só New York-i já​rat 21.30-kor in​dul” és: „Az utol​só New York-i já​rat
22.30-kor in​dul”. Mind​két ver​zi​ót le​je​gyezzük. Csak ak​kor ál​lunk neki el​len​őriz​ni,
me​lyik a va​lós tény, ami​kor az el​dön​té​se fon​tos​sá vá​lik.
A részt vevő fe​lek most tel​jes ere​jük​kel arra kon​cent​rál​nak, hogy fel​tár​ják a té​-
mát és meg​ha​tá​roz​zák, mi​lyen in​for​m á​ció áll ren​del​ke​zé​sük​re, és mi​lyen in​for​-
má​ci​ó​ra van még szük​ség. Túl​lé​pünk azon, hogy csak azt az in​for​m á​ci​ót ke​res​-
sük, ami be​le​il​lik el​kép​ze​lé​se​ink​be, és vé​le​m é​nyünk​kel egye​zik.
Ha​son​ló ez ah​hoz, mint ami​kor meg​ké​rünk min​den​kit, hogy „néz​zen észak
felé”, és írja le, hogy mit lát. Igye​kez​nek a le​he​tő leg​pon​to​sab​ban le​ír​ni a lát​ványt.

A PI​ROS KA​LAP

A pi​ros, a vö​rös a tü​zet és me​le​get jut​tat​ja eszünk​be. A pi​ros ka​lap az ér​zel​m e​ket,
ér​zé​se​ket és meg​ér​zé​se​ket kép​vi​se​li.
Ez na​gyon fon​tos ka​lap. A köz​na​pi gon​dol​ko​dás​ban el​vá​rás, hogy ér​zé​se​ink és
ér​zel​m e​ink ne játssza​nak sze​re​pet dön​té​se​ink​ben, vé​le​ke​dé​sünk​ben. Az ér​zel​-
mek per​sze be​le​ját​sza​nak – csak​hogy már lo​gi​ká​nak ál​cáz​va ma​gu​kat. Vagy​is ha
az ér​zel​m ek nem nyer​het​nek ki​fe​je​zést, egész gon​dol​ko​dá​sun​kat be​fo​lyá​sol​ják.
A pi​ros ka​la​pot vi​sel​ve sza​bad ér​zel​m e​ket és ér​zé​se​ket ki​fe​jez​ni. A pi​ros ka​lap
le​gi​ti​m ál​ja az ér​zel​m e​ket és te​ret ad ne​kik:

Ne​kem egy​ál​ta​lán nem tet​s zik ez az öt​let.

Úgy ér​zem, hogy ez egy​s ze​rű​en nem fog men​ni.
Az az ér​zé​s em, hogy az ár​eme​lés tönk​re​te​s zi a pi​a​cot.
Va​la​mi azt súg​ja, hogy ez na​gyon ve​s zé​lyes do​log.
Idő​po​csé​ko​lás​nak ér​zem.

Na​gyon fon​tos, hogy a pi​ros ka​lap alatt nem kell meg​in​do​kol​ni ér​zé​se​in​ket. Csak
ki​fe​jezzük őket. Ben​nünk lé​tez​nek – te​hát ki​m ond​juk. Ez azért van így, mert sok
eset​ben (ahogy pél​dá​ul az in​tu​í​ció ese​té​ben) nem is​m er​jük pon​to​san az ér​zé​se​ink
mö​göt​ti oko​kat, ezért gyak​ran van az, hogy ha nem tud​juk in​do​kol​ni, mi​ért gon​-
dol​juk, amit gon​do​lunk, in​kább nem fe​jezzük ki ér​zé​se​in​ket. Itt ezért nem kell in​-
do​kol​ni – ak​kor sem, ha az ok is​m ert.
Az in​tu​í​ció, más né​ven ösz​tö​nös meg​ér​zés vagy elő​ér​zet ala​pul​hat ta​pasz​ta​la​-
ton is. Pél​dá​ul:

Az az ér​zé​s em, hogy ő a meg​fe​le​lő em​b er erre a mun​ká​ra.

Úgy ér​zem, hogy en​nek a pro​jekt​nek a költ​s é​gei igen nagy mér​ték​b en és gyor​s an nö​-
ve​ked​ni fog​nak.
Úgy ér​zem, hogy cé​ges bel​s ő stra​té​gia van e mö​gött a dön​tés mö​gött.
Olyan elő​ér​ze​tem van, hogy a kö​vet​ke​ző ne​gye​dév​b en a gaz​da​s ág len​dü​let​b e jön.

Az in​tu​í​ció össze​tett meg​íté​lés. Az in​tu​i​tív gon​do​lat ki​gon​do​ló​ja ta​lán nincs is tu​-

da​tá​ban, mi​lyen össze​te​vők​ből ke​let​ke​zett a gon​do​lat. Az in​tu​í​ció gyak​ran he​lyes​-
nek bi​zo​nyul – de nem min​dig. Ami​kor a nagy Ein​steint tá​jé​koz​tat​ták Hei​sen​berg
bi​zony​ta​lan​sá​gi együtt​ha​tó el​m é​le​té​ről, Ein​stein azt vá​la​szol​ta, hogy meg​ér​zé​se
sze​rint a ter​m é​szet nem en​nek alap​ján mű​kö​dik: „Is​ten nem koc​ká​zik”. Úgy tű​-
nik, hogy Ein​stein in​tu​í​ci​ó​ja té​ves volt. Az in​tu​í​ció is csak sze​m é​lyes ta​pasz​ta​la​ton
és az egyén gon​dol​ko​dá​sán ala​pul​hat.
Mind​azon​ál​tal az in​tu​í​ció a gon​dol​ko​dás hasz​nos hoz​zá​va​ló​ja. Van​nak te​rü​le​-
tek, ahol a dön​tést in​tu​í​ci​ó​ra kell ala​poz​ni, mert más​ra nem le​het: „Az a meg​ér​zé​-
sem, hogy ezt a ja​vas​la​tot egyik fél sem fog​ja el​fo​gad​ni, és a konf​lik​tus foly​ta​tó​-
dik.” Vagy: „Sze​rin​tem ezt nem ve​szi be a di​vat.”
Ha nincs más mód​szer arra, hogy va​la​m it el​len​őrizzünk, va​la​m i​ről meg​bi​zo​-
nyo​sod​junk, ak​kor az in​tu​í​ci​ó​nak fon​tos sze​re​pe le​het. Más​kor az in​tu​í​ció csak
ada​lék vagy fi​gye​lem​be ve​en​dő té​nye​ző.

A FE​KE​T E KA​LAP

Ezt hasz​nál​juk a leg​gyak​rab​ban a hét​köz​na​pi élet​ben. A fe​ke​te ka​lap a „kri​ti​kus

gon​dol​ko​dás” (k)alap​ja. A „kri​ti​kus” a gö​rög „kri​ti​kosz” szó​ból ered, je​len​té​se
meg​íté​lés. A kri​ti​kus gon​dol​ko​dás jó​zan ér​ték​íté​let​re épü​lő gon​dol​ko​dást je​lent:
igaz vagy ha​m is? A nyu​ga​ti gon​dol​ko​dás​ban az ér​ve​lés alap​ja ál​ta​lá​ban a fe​ke​te
ka​lap. A fe​ke​te ka​lap ki​vá​ló, és a gon​dol​ko​dás ka​lap​jai kö​zül ta​lán a leg​fon​to​sabb.
A fe​ke​te ka​lap tart vissza min​ket at​tól, hogy hely​te​len, il​le​gá​lis vagy ve​szé​lyes
dol​go​kat mű​vel​jünk.
Job​ban sze​re​tem a „kö​rül​te​kin​tés” szót hasz​nál​ni a fe​ke​te ka​lap​pal kap​cso​lat​-
ban. Hasz​nál​ha​tók még az „óva​tos​ság” és „koc​ká​zat​becs​lés” sza​vak is, és fel​te​het​-
jük ma​gunk​nak a kér​dést: „He​lyes ez?” „Meg​fe​le​lő-e ez?”

Meg​fe​lel ez az ér​té​ke​ink​nek?
Meg​van​nak hoz​zá a meg​fe​le​lő for​rá​s a​ink?
Ho​gyan il​lesz​ke​dik ez stra​té​gi​ánk​b a és cél​ja​ink​b a?
Meg​fe​le​lő​ek hoz​zá a ké​pes​s é​ge​ink?

At​tól, hogy a fe​ke​te ka​lap ve​szé​lyek​re, hi​bák​ra és prob​lé​m ák​ra hív​ja fel a fi​gyel​-
met, még nem „rossz ka​lap”. Sőt. A be​teg​sé​gek​kel fog​lal​ko​zó or​vos sem rossz. A
hajó ár​boc​ko​sa​rá​ban kém​le​lő, zá​to​nyok​ra fi​gyel​m ez​te​tő ten​ge​rész sem az, sőt: ki​-
vá​ló szak​em​ber.

A fe​ke​te ka​la​pot sok​fé​le​kép​pen le​het hasz​nál​ni:

lo​gi​kai hi​b ák fel​de​rí​té​s é​re (eb​b ől nem kö​vet​ke​zik az, hogy…);
arra, hogy fel​hív​juk a fi​gyel​met az eset​le​ges té​ves in​for​má​ci​ó​ra;
arra, hogy fel​hív​juk a fi​gyel​met az eset​le​ges hi​b ák​ra és gyen​ge​s é​gek​re;
arra, hogy fel​hív​juk a fi​gyel​met, mi​ért nem „passzol” va​la​mi;
arra, hogy fel​hív​juk a fi​gyel​met az eset​le​ges „há​tul​ütők​re”, előny​te​len​s é​gek​re;
arra, hogy fel​hív​juk a fi​gyel​met az eset​le​ges prob​lé​mák​ra.

Ál​ta​lá​ban szól​va a fe​ke​te ka​lap a kö​rül​te​kin​tő gon​dol​ko​dás, az „óva​tos​ság” as​pek​-

tu​sát je​len​ti.

A SÁR​G A KA​LAP

A fe​ke​te ka​lap kul​tú​ránk ré​sze vi​ták so​rán és más hely​ze​tek​ben is. Ok​ta​tá​sunk​-
nak is szer​ves ré​sze. Mi​vel az ok​ta​tás cél​ja, hogy a fi​a​ta​lok​kal „meg​is​m er​tes​se a
vi​lá​got”, szük​sé​ges, hogy tud​ják, mi​kor nem ér​te​nek va​la​m it pon​to​san, he​lye​sen.
Ez​zel szem​ben a sár​ga ka​la​pot szin​te tel​je​sen el​ha​nya​gol​ják. A sár​ga ka​la​pot vi​-
sel​ve ér​té​ke​ket, elő​nyö​ket ke​re​sünk, és azt, hogy va​la​m i mi​ért jó.
A gon​dol​ko​dás po​zi​tív as​pek​tu​sá​val alig tö​rő​dünk.
Ki kell fej​lesz​te​nünk ma​gunk​ban az „ér​ték​ér​zé​keny​sé​get”. Ez azt je​len​ti, hogy
tu​da​to​sít​juk ma​gunk​ban az ér​té​ke​ket. Ér​ték​ér​zé​keny​ség nél​kül a kre​a​ti​vi​tás el​fe​-
csé​relt idő le​het. Nem​egy​szer ül​tem már kre​a​tív ér​te​kez​le​te​ken, ahol jó öt​le​tek
szü​let​tek, de még a jó öt​le​tek öt​let​adói sem is​m er​ték fel gon​do​la​ta​ik ér​té​kes​sé​gét
tel​jes egé​szé​ben.
Az ér​ték​ér​zé​keny​ség azt je​len​ti, hogy cél​tu​da​to​san ér​té​ket ke​re​sünk egy adott
je​len​ség​ben. Hi​bá​kat elő​sze​re​tet​tel ke​re​sünk – po​zi​tív ér​té​kek után azon​ban már
ko​ránt​sem ku​ta​tunk ilyen cél​tu​da​to​san. A súly​pont a ne​ga​tí​vu​m ok irá​nyá​ba csú​-
szott el.
A sár​ga ka​la​pot vi​sel​ve je​len​tős fel​is​m e​ré​sek tör​tén​het​nek. Hir​te​len ér​té​ket lá​-
tunk meg ott, ahol ed​dig nem lát​tunk. Re​ve​lá​ci​ó​ként ta​lál​ha​tunk olyan ér​té​ke​ket,
ame​lyek nem szem​be​tű​nők.
A sár​ga ka​lap min​den​kit arra ösz​tö​nöz, hogy igye​kez​zen ér​té​ke​ket ta​lál​ni.
Te​gyük fel, hogy va​la​ki igen erő​sen el​len​zi a fel​ve​tett ja​vas​la​tot. A fe​ke​te ka​lap
nap​ján ez a sze​m ély rá​m u​tat a ja​va​sol​tak​ban rej​lő ve​szé​lyek​re és hát​rá​nyok​ra.
Az​tán jön a sár​ga ka​lap, és min​den​ki​nek ér​té​ket kell meg​ne​vez​nie. Ha ez a sze​-
mély sem​m i​lyen ér​té​ket nem tud meg​ne​vez​ni a ja​vas​lat​ban, de min​den​ki más lát
ben​ne ér​té​ket, az elég fur​csán ve​szi ki ma​gát. Min​den​ki lát ben​ne va​la​m i ér​té​ket,
ő mi​ért nem ké​pes rá? Ez na​gyon más, mint a vita, ahol egy​ál​ta​lán nem tö​rek​-
szünk arra, hogy ér​té​ket ta​lál​junk az olyan öt​let​ben, ami nem tet​szik. A sár​ga ka​-
la​pot vi​sel​ve min​den gon​dol​ko​dó előtt az a fel​adat áll, hogy ér​té​ke​ket ta​lál​jon.
A vi​tá​ban az​zal hi​val​kod​ha​tunk, ha ér​ve​ink​kel nye​rünk, ha meg​tá​m ad​juk a
má​sik ál​lás​pont​ját és meg​véd​jük a ma​gun​két. A pár​hu​za​m os gon​dol​ko​dás so​rán
azon​ban az​zal tűn​he​tünk ki, hogy min​den ka​lap alatt a le​he​tő leg​job​bat igyek​-
szünk ki​hoz​ni ma​gunk​ból. A fe​ke​te ka​la​pot vi​sel​ve min​den​ki​nél több le​het​sé​ges
buk​ta​tó​ra és ve​szély​for​rás​ra hív​juk fel a fi​gyel​m et, a sár​ga ka​la​pot vi​sel​ve pe​dig a
le​he​tő leg​több ér​ték​re igyek​szünk rá​m u​tat​ni. Ez​zel a mód​szer​rel el​m énk a le​he​tő
leg​nyíl​tab​ban és leg​át​fo​gób​ban vizs​gál​ja meg a tár​gyat, a té​m át. Már nem ar​ról
van szó, hogy alá​tá​m asszuk ér​ve​lé​sün​ket, vagy meg​nyer​jünk egy vi​tát. A gya​kor​-
lat​ban a két meg​kö​ze​lí​tés kö​zött na​gyon nagy kü​lönb​ség van.
Ki ten​ne olyat, hogy vesz egy drá​ga au​tót, az​tán gyen​ge mi​nő​sé​gű üzem​anya​-
got tan​kol bele?
Mi​ért ad​nánk nagy fi​ze​tést ki​vá​ló el​m ék​nek, ha gon​dol​ko​dá​si ka​pa​ci​tá​suk​nak
csak egy kis ré​szét hasz​no​sít​juk? Mi​vel a pár​hu​za​m os gon​dol​ko​dás min​den gon​-
dol​ko​dót arra ösz​tö​nöz, hogy át​fo​gó​an és ob​jek​tí​ven gon​dol​kod​jon a tárgy​ról, a
mód​szert egy​re na​gyobb mér​ték​ben hasz​nál​ják az üz​le​ti élet​ben.
Kép​zel​jük el, hogy egy igaz​ga​tó​ta​ná​csi tár​gya​ló​ban sok na​gyon okos és ta​pasz​-
talt em​ber üli kö​rül az asz​talt. Egyi​kük be​szél, stra​té​gi​át ja​va​sol. Mit csi​nál​nak ez​-
alatt a töb​bi​ek? Leg​több​jük igyek​szik hi​bát, ki​vet​ni​va​lót, kri​ti​zál​ni​va​lót ke​res​ni
ab​ban, amit az il​le​tő mond. Így ve​het​nek részt a vi​tá​ban és csil​log​tat​hat​ják egó​ju​-
kat. Mi​cso​da ész​pa​zar​lás, hogy csak kri​ti​kus üzem​m ód​ban mű​köd​het​nek!
Mi​ért adunk ma​gas fi​ze​tést okos em​be​rek​nek, ha gon​dol​ko​dó​ké​pes​sé​gük​nek
csak egy kis ré​szét hasz​nál​juk ki?

A ZÖLD KA​LAP

Gon​dol​junk a nö​vény​zet​re, a nö​ve​ke​dés​re, a fa​ágak​ra és a rü​gye​zés​re! Gon​dol​-

junk a te​rem​tő ener​gi​á​ra!
A zöld ka​lap a szel​le​m i ter​m é​keny​ség ka​lap​ja, a te​rem​tő erő, a kre​a​ti​vi​tás ka​-
lap​ja.
A fe​ke​te és sár​ga az ér​ték​íté​let ka​lap​jai. A fe​hér ka​lap az in​for​m á​ci​ó​be​gyűj​té​sé.
A pi​ros ka​lap alatt ér​zé​se​ket, ér​zel​m e​ket és meg​ér​zé​se​ket so​ro​lunk.
A zöld ka​lap öt​le​te​ket, al​ter​na​tí​vá​kat, le​he​tő​sé​ge​ket és ter​ve​ket igé​nyel.
Mit te​he​tünk? Mik az al​ter​na​tí​vák?
 Mi​ért tör​tént ez? Mik a le​het​sé​ges ma​gya​rá​za​tok? Az ügy​ve​ze​tő el​nök azt
mond​hat​ja: „Ezen a té​ren új öt​le​tek​re van szük​sé​günk.” Vagy: „Meg​van ez a két
nyil​ván​va​ló al​ter​na​tí​va, hozzunk be mel​lé úja​kat is.” Vagy: „Itt zöld​ka​la​pos gon​-
dol​ko​dás​ra van szük​ség.”
A zöld ka​lap fel​hí​vás a kre​a​ti​vi​tás​ra.
Nem ar​ról van szó, hogy va​la​ki​nek van egy öt​le​te, és min​den​ki kész rá​vet​ni
ma​gát és meg​tá​m ad​ni – a kre​a​ti​vi​tás itt el​vá​rás. A zöld ka​la​pot vi​sel​ve a kre​a​tív
gon​dol​ko​dá​sé az idő és a tér, az az el​vá​rás. Ha nem tu​dunk ér​dem​ben hoz​zá​szól​-
ni, jobb, ha hall​ga​tunk.
Kü​lö​nö​sen ér​de​kes a gya​kor​lat​ban az, hogy olya​nok, akik soha nem gon​dol​ták
vol​na ma​guk​ról, hogy kre​a​tí​vak, hir​te​len meg​pró​bál​koz​nak a kre​a​ti​vi​tás​sal, és
rá​jön​nek, hogy sok​kal na​gyobb te​het​sé​gük van hoz​zá, mint ko​ráb​ban fel​té​te​lez​-
ték vol​na. Olya​nok is ké​pe​sek kre​a​tív gon​do​la​tok​kal elő​áll​ni, akik soha ilyent
nem tet​tek ko​m oly ér​te​kez​le​ten; ha azon​ban a kre​a​ti​vi​tás el​vá​rás, tel​je​sí​te​ni tud​-
nak.
A fel​m e​rü​lő öt​le​tek kö​zött le​het olyan, amit más​hol már hasz​nál​nak. Le​het​nek
új öt​le​tek, amit az öt​let​gaz​da már egy ide​je fon​tol​gat. Le​het​nek olyan öt​le​tek is,
ami​ket ak​kor és ott a ter​m é​sze​tes kre​a​ti​vi​tás ho​zott fel​szín​re. És le​het​nek olyan
gon​do​la​tok, ami​ket a la​te​rá​lis gon​dol​ko​dás esz​kö​ze​i​nek, pél​dá​ul a pro​vo​ká​lás és a
vé​let​len​sze​rű be​lé​pés sza​bá​lyos és szán​dé​kos al​kal​m a​zá​sa ala​kí​tott.
Az al​ter​na​tí​vák ke​re​sé​sé​be min​dig bele kell fog​lal​ni a nyil​ván​va​ló le​he​tő​sé​ge​-
ket. Majd a ke​vés​bé nyil​ván​va​ló​kat kell ke​res​ni, ez​u​tán pe​dig újak fel​ku​ta​tá​sá​ra
kell tö​re​ked​ni. A leg​egy​sze​rűbb, szin​te ké​zen​fek​vő öt​le​tek is leg​alább olyan hasz​-
no​sak le​het​nek, mint a kü​lön​le​ge​seb​bek.
Az új öt​le​tek a na​gyon lo​gi​ku​sak​tól a va​ló​szí​nű​e​ken át a fan​tá​zia vi​lá​gá​ba tar​-
to​zó​kig ter​jed​het​nek (utób​bi​ak is új öt​le​te​ket ge​ne​rál​hat​nak).
Meg​le​pő, mi​lyen ha​té​kony le​het, ha szo​ká​sunk​ká vá​lik a zöld​ka​la​pos kre​a​tív
gon​dol​ko​dás.

A KÉK KA​LAP

Gon​dol​junk a kék égre, az át​fo​gó gon​dol​ko​dás​ra. A kék ka​lap olyan, mint ze​ne​-
kar​nak a kar​m es​ter. A kék ka​lap sze​re​pe az, hogy össze​han​gol​ja a töb​bi ka​lap dol​-
ga​it (egy ka​lap alá ve​gye őket), és rend​sze​rez​ze a gon​dol​ko​dást.
A kék ka​lap a fo​lya​m at​irá​nyí​tás ka​lap​ja.
Az esz​m e​cse​re ele​jén a kék ka​lap​nak két fő funk​ci​ó​ja van. Az első, hogy meg​-
ha​tá​roz​za a célt, és azt, hogy mire kell kon​cent​rál​nunk.
Mi​ért va​gyunk itt? Mi​ről gon​dol​ko​dunk? Mi a cél? Mit aka​runk el​ér​ni?
Az esz​m e​cse​re ele​jén a kék ka​lap meg​ha​tá​roz​za, mire kell fó​ku​szál​nunk. Le​-
het, hogy al​ter​na​tív fó​kusz​pon​to​kat vagy má​sod​la​gos fó​kusz​pon​to​kat is meg​fon​-
to​lunk. Min​den​ki részt ve​het a dis​kurzus​ban, min​den​ki vet​het fel öt​le​te​ket, ja​vas​-
la​to​kat. A vé​gén az ülést le​ve​ze​tő el​nök dönt.
A kék ka​lap má​so​dik funk​ci​ó​ja, hogy meg​ha​tá​roz​za, mi​lyen sor​rend​ben al​kal​-
mazzuk az egyes ka​la​po​kat. Ez is meg​be​szé​lés tár​gya le​het.
Mi​lyen sor​rend​ben hasz​nál​juk a ka​la​po​kat?
A meg​be​szé​lés so​rán a kék ka​lap​nak nagy​részt kont​rol​lá​ló sze​re​pe van. Pél​dá​-
ul:

Most a sár​ga ka​la​pot vi​s el​jük, a meg​jegy​zé​s ed a fe​ke​te ka​lap alá tar​to​zik.
A pi​ros ka​lap alatt csak fe​jez​zé​tek ki ér​zel​me​i​te​ket; nem kell meg​in​do​kol​ni, mi​ért ér​-
zi​tek azt, amit.
Most a zöld ka​lap ide​je van. Új öt​le​tek​re van szük​s é​günk.

A kék ka​lap iga​zít​hat a ka​la​pok elő​re el​ter​ve​zett sor​rend​jén is. Pél​dá​ul, ha a pi​ros
ka​lap azt mu​tat​ja, hogy a leg​töb​ben nem ér​te​nek egyet egy öt​let​tel, ak​kor kö​vet​-
ke​ző ka​lap​ként le​het vá​lasz​ta​ni a fe​ke​tét, hogy ki​fe​jez​hes​sék két​sé​ge​i​ket, el​len​ve​-
té​se​i​ket. A sor​rend apró vál​to​zá​sai a kék ka​lap alatt tör​tén​nek.
A kék ka​lap​nak a vé​gén fon​tos sze​re​pe van. A kék ka​lap alatt ren​dezzük, rend​-
sze​rezzük az el​ért ered​m é​nye​ket, összegzünk, konk​lú​zi​ót ál​la​pí​tunk meg, célt ha​-
tá​rozunk meg. Mit ér​tünk el?
Ha sem​m it nem ér​tünk el, ak​kor meg​ál​la​pít​hat​juk en​nek okát: „Több in​for​m á​-
ci​ó​ra van szük​sé​günk ezen a te​rü​le​ten.” Vagy: „Nem kap​tunk elég ja​vas​la​tot, ho​-
gyan old​hat​nánk meg ezt a ku​sza prob​lé​m át.”
A kék ka​lap a vé​gén meg​ha​tá​roz​za a kö​vet​ke​ző lé​pést is. A kö​vet​ke​ző lé​pés le​-
het újabb át​gon​do​lás vagy cse​lek​vés. Ha to​váb​bi in​for​m á​ci​ó​ra van szük​ség, ak​kor
az in​for​m á​ció meg​szer​zé​sé​nek mód​já​ról is dön​te​ni kell.
A kék ka​lap az ele​jén és a vé​gén olyan, mint a könyv be​ve​ze​tő​je és vég​ső konk​-
lú​zi​ó​ja, amely a mon​da​ni​va​lót ke​ret​be fog​lal​ja. Mi​ért va​gyunk itt? Mit ér​tünk el?
Bár a kék ka​la​pot vi​sel​ve is zaj​lik dis​kurzus, és ja​vas​la​to​kat is te​he​tünk, a vég​ső
dön​tést az el​nök, a ta​lál​ko​zó le​ve​ze​tő​je vagy a cso​port​ve​ze​tő hoz​za meg.

A KA​LA​POK AL​KAL​MA​Z Á​SA

A ka​la​pok erős és sem​le​ges jel​ké​pek, meg​ha​tá​ro​zott tí​pu​sú gon​dol​ko​dás​ra szó​lí​ta​-
nak fel. „Ez re​m ek fe​ke​te ka​la​pos gon​do​lat, most te​gyük fel a sár​ga ka​la​pot.”
„Lás​suk, mi van a pi​ros ka​la​pod alatt!”
„Mit is mon​da​nál er​ről fe​hér ka​lap​ban?”
Az ilyen ké​ré​se​ket köz​na​pi nyel​ven is meg le​het​ne fo​gal​m az​ni, de a hat ka​lap
fo​gal​m i szin​tű hasz​ná​la​ta erő​sebb kó​dot biz​to​sít.
A „Zöld ka​la​pot ké​rek!” – fel​szó​lí​tás erő​seb​ben hat, mint​ha egy​sze​rű​en azt
mon​da​nánk, hogy kre​a​tí​vabb gon​dol​ko​dás​ra van szük​ség.
A „Mi er​ről a pi​ros ka​la​pos vé​le​m é​nyed?” kér​dés erő​seb​ben hat, mint​ha egy​-
sze​rű​en azt kér​dez​nénk va​la​ki​től, hogy mi az adott té​m á​val kap​cso​la​tos ér​zé​se,
fe​jez​ze ki ér​zel​m e​it – ami​hez nincs hoz​zá​szok​va.
Vagy​is a ka​la​po​kat egye​di​leg is le​het hasz​nál​ni, mint va​la​m i​fé​le kó​dot, ami​vel
adott gon​dol​ko​dás​m ó​dot hí​vunk elő.
A ka​la​po​kat elő​re meg​ha​tá​ro​zott sor​rend​ben hasz​nál​hat​juk egy téma fel​tá​rá​-
sá​ra. A sor​rend at​tól füg​gő​en vál​to​zik, hogy mi az együtt gon​dol​ko​dás cél​ja: té​m a​-
fel​tá​rás; prob​lé​m a​m eg​ol​dás; kre​a​tív gon​dol​ko​dás; konf​lik​tus​m eg​ol​dás; irány​-
meg​ha​tá​ro​zás. Mind​egyik szi​tu​á​ci​ó​ban más és más a sor​rend.
A szok​vá​nyos tár​gya​lás​ban a ka​la​po​kat el​ső​sor​ban ösz​tö​nö​sen, egye​di​leg hasz​-
nál​juk, míg a tu​da​tos hasz​ná​la​tuk so​rán adott ide​ig min​den​ki ugyan​azt a szí​nű
ka​la​pot, azaz ugyan​azt a né​ző​pon​tot tart​ja szem előtt.

Elő​nyök

A ka​la​pok al​ter​na​tí​v át je​len​te​nek a vi​tá​v al szem​ben. A ka​la​pok le​he​tő​v é te​-

szik, hogy kö​zö​sen tár​juk fel az adott té​mát. A ka​la​pok meg​kö​v e​te​lik, hogy
min​den részt​v e​v ő tel​je​sen át​gon​dol​jon és ki​fejt​sen egy té​mát, és ne pusz​tán
annyit te​gye​nek, hogy meg​fo​gal​maz​zák ál​lás​pont​ju​kat, és meg​pró​bál​ják meg​-
vé​de​ni. A ka​la​pok gyors gon​dol​ko​dás​mód-vál​tást tesz​nek le​he​tő​v é, esz​közt
ad​nak arra, hogy kü​lön​bö​ző​fé​le gon​dol​ko​dás​mó​do​kat hív​junk elő. A ka​la​pok
meg​ke​rü​lik a vi​ták​ban meg​nyil​v á​nu​ló egót és ag​resszi​ót, és a téma tel​jes fel​-
tá​rá​sá​ra irá​nyul​nak, így a leg​job​bat hoz​zák ki az em​be​rek​ből.
A ka​la​pok al​kal​ma​zá​sá​v al az ér​te​kez​le​tek idő​tar​ta​ma az egy​ötö​dé​re vagy
még rö​v i​debb​re csök​ken​het. A mód​szert na​gyon könnyű meg​ta​nul​ni, hasz​ná​-
la​ta egy​sze​rű: négy​éves gye​re​kek és fel​ső​v e​ze​tők is gya​ko​rol​ják. Nem kell
töb​bé csak azért vi​táz​ni, mert nincs más tár​gya​lá​si mód​szer.
PÁR​HU​Z A​MOS GON​D OL​KO​D ÁS – A HAT KA​LAP – ÖSSZEG​Z ÉS

1. A ha​gyo​má​nyos vi​ták​ban mind​egyik fél ki​ala​kít​ja a maga ál​lás​pont​ját,

majd sa​ját ál​lás​pont​ját védi, a má​si​két tá​mad​ja. A téma fel​tá​rá​sa így
két pó​lus​ra kor​lá​to​zó​dik.
2. A pár​hu​za​mos gon​dol​ko​dás a vi​ta​be​li csa​tá​ro​zá​so​kat a téma kö​zös fel​-
tá​rá​sá​val vált​ja fel, úgy, hogy mind​egyik rész​ve​vő „pár​hu​za​mo​san”,
szink​ron​ban gon​dol​ko​dik.
3. A gon​dol​ko​dást hat szí​nes ka​lap ve​zér​li, ame​lyek mind​egyi​ke egy​faj​ta
gon​dol​ko​dás​mó​dot je​löl. Min​dig min​den​ki ugyan​olyan szí​nű ka​la​pot vi​-
sel. Ezt ért​jük „pár​hu​za​mos gon​dol​ko​dás” alatt.
4. A fe​hér ka​lap fó​ku​szá​lás az in​for​má​ci​ó​ra. Mi​lyen in​for​má​ció áll ren​del​-
ke​zé​sünk​re? Mire van szük​sé​günk?
5. A pi​ros ka​lap sza​bad te​ret en​ged ér​zé​se​ink, ér​zel​me​ink, meg​ér​zé​se​ink
ki​fe​je​zé​sé​nek, úgy, hogy azo​kat nem kell in​do​kol​nunk.
6. A fe​ke​te ka​lap „meg​fon​tolt​sá​got” je​löl, ra​ci​o​na​liz​must: a hi​ba​for​rá​sok​-
ra, gyen​ge pon​tok​ra és az „össze​egyez​tet​he​tet​len​ség​re”, „oda nem illő”
dol​gok​ra hív​ja fel a fi​gyel​met.
7. A sár​ga ka​lap ese​té​ben a fi​gye​lem köz​pont​ja az ér​té​ke​ken, elő​nyö​kön és
a po​zi​tív hoz​zá​ál​lá​son van, te​hát azon, ho​gyan le​het egy adott dol​got
vég​hez​vin​ni.
8. A zöld ka​lap a kre​a​tív gon​dol​ko​dás​nak ad időt és te​ret, sőt itt a kre​a​ti​-
vi​tás az el​vá​rás. A zöld ka​lap azt je​len​ti: min​den​ki​től el​vár​ják, hogy
kre​a​tív öt​le​te​i​vel já​rul​jon hoz​zá a tár​gya​lás​hoz.
9. A kék ka​lap a gon​dol​ko​dás rend​sze​re​zé​sét je​len​ti. A cél meg​ha​tá​ro​zá​sát
és az összeg​zést adja.
10. A ka​la​po​kat egye​di​leg is le​het hasz​nál​ni, ha adott faj​ta gon​dol​ko​dás​mó​-
dot aka​runk kér​ni a részt​ve​vők​től. Ez le​he​tő​vé te​szi a gon​dol​ko​dás​mód
gyors vál​tá​sát.
11. A ka​la​pok​kal elő​re meg​ha​tá​roz​hat​juk a téma fel​tá​rá​sá​nak lé​pé​se​it. A
sor​rend a szük​sé​ges gon​dol​ko​dás​mó​dok függ​vé​nyé​ben vál​toz​hat.
12. A ka​la​pok biz​to​sít​ják, hogy min​den​ki a téma fel​tá​rá​sá​ra for​dít​sa gon​-
dol​ko​dá​sát. Ha e mód​szer​ben pa​rá​déz​ni aka​runk az eszünk​kel, azt
csak​is úgy te​het​jük, ha mind​egyik ka​la​pot vi​sel​ve job​ban tel​je​sí​tünk
má​sok​nál.
 9

EL​V EK, FO​G AL​MAK

Az el​vek és fo​gal​m ak a gon​dol​ko​dás na​gyon fon​tos ré​szei. Ha cso​dá​la​tos el​m ét

aka​runk, ké​pes​nek kell len​nünk a fo​gal​m ak​kal bán​ni. Mind​azon​ál​tal a leg​több
em​ber ha​tá​ro​zat​lan​nak, bi​zony​ta​lan​nak, el​vont​nak és aka​dé​m i​kus​nak ta​lál​ja az
el​ve​ket és fo​gal​m a​kat. Kü​lö​nö​sen így van ez az Egye​sült Ál​la​m ok​ban, ahol a prak​-
ti​kus, egy​sze​rű, azon​na​li meg​ol​dá​sok​ra fek​tet​nek na​gyobb hang​súlyt.
Az el​vek és fo​gal​m ak a gya​kor​la​ti öt​le​tek szü​lői. Ha be tud​juk azo​no​sí​ta​ni egy
gye​rek szü​le​it, ak​kor meg​ta​lál​juk test​vé​re​it, sőt tá​vo​lab​bi ro​ko​na​it is.
Egy​szer egy auszt​rál kis​vá​ros pol​gár​m es​te​re el​m ond​ta ne​kem, hogy prob​lé​m á​-
ik van​nak az in​gá​zók​kal, akik reg​gel au​tó​val men​nek a vá​ros​ba, és egész nap az
ut​cán áll a ko​csi​juk. Emi​att a vá​sá​rol​ni aka​rók nem ta​lál​nak ma​guk​nak par​ko​ló​-
he​lyet.
Mi a par​ko​ló​óra üze​m el​te​té​se mö​göt​ti „elv”? Ta​lán az, hogy „ké​pezzünk be​vé​-
telt az em​be​rek par​ko​lá​si igé​nyé​ből”. Le​het, hogy így van, de va​ló​szí​nű​leg nem ez
a fő ok. A má​sik elv az le​het, hogy „na​pon​ta mi​nél több em​ber hasz​nál​has​sa
ugyan​azt a par​ko​ló​he​lyet”. Ez a va​ló​szí​nűbb.
Na már most, ha ez az elv, ez más​kép​pen is meg​va​ló​sít​ha​tó: ne le​gye​nek par​-
ko​ló​órák (költ​ség​kí​m é​lő meg​ol​dás), és bár​m e​lyik ki​je​lölt he​lyen le​het par​kol​ni,
de csak be​kap​csolt ref​lek​tor​ral!
Az em​ber ilyen fel​té​te​lek mel​lett nem hagy​ná a ko​csi​ját né​hány perc​nél
hosszabb ide​ig az ut​cán, mert le​m e​rül​ne az ak​ku​m u​lá​tor. Így az​tán az au​tó​sok le​-
par​kol​nak, be​sza​lad​nak az üz​let​be, és si​et​nek mi​ha​m a​rabb vissza​ér​ni. Ter​m é​sze​-
te​sen en​nek az öt​let​nek ren​ge​teg há​tul​ütő​je van, mint pél​dá​ul az, hogy az em​be​-
rek fe​le​dé​ke​nyek, de bi​zo​nyos meg​ha​tá​ro​zott kör​ze​tek​ben be​ve​zet​he​tő len​ne.

Min​dig va​la​mi​lyen „ételt” eszünk. De esszük-e „az ételt” mint olyant?

Nem. Sül​tet eszünk, vagy csir​két, vagy ep​ret. Min​dig va​la​mi egye​di étel​-
fé​le​sé​get, nem pe​dig ál​ta​lá​ban „az ételt”. „Az étel” – fo​ga​lom. A ham​bur​-
ger pe​dig a gya​kor​la​ti meg​v a​ló​su​lá​sa.
MI​ÉRT BAJ​LÓD​J UNK EL​V EK​KEL ÉS FO​G AL​MAK​KAL?

Az el​vek és fo​gal​m ak meg​ha​tá​ro​zá​sá​nak leg​főbb ér​té​ke, hogy le​he​tő​vé te​szi,

hogy más gon​do​la​to​kat is „sza​po​rít​sunk” az alap​elv​ből vagy fo​ga​lom​ból. Le​het,
hogy más mó​don is meg​va​ló​sít​ha​tó a „kor​lá​to​zott szá​m ú par​ko​ló​hely ma​x i​m á​lis
ki​hasz​ná​lá​sá​nak” alap​el​ve.
A vá​ro​sok for​ga​lom​tor​ló​dá​sá​nak meg​szün​te​té​sé​re irá​nyu​ló pró​bál​ko​zá​sok​nak
van egy lé​nye​ges hi​bá​ja. Ha úgy csök​kent​jük a for​gal​m at, hogy az em​be​rek ott​-
hon hagy​ják az au​tó​ju​kat, lé​nye​gé​ben azok nyer​nek a leg​töb​bet, akik nem hagy​-
ják ott​hon az au​tó​ju​kat, és így ki​sebb for​ga​lom​ban au​tóz​hat​nak.
Ezért fel​ál​lí​tunk egy „elvi célt”. Ho​gyan ju​tal​m azzuk azo​kat, akik ott​hon hagy​-
ják au​tó​i​kat?
Az egyik meg​kö​ze​lí​tés sze​rint azok​nak, akik be akar​nak haj​ta​ni a bel​vá​ros​ba,
kü​lön en​ge​délyt kell vá​sá​rol​ni​uk, en​nek bi​zony​la​tát pe​dig jól lát​ha​tó​an ki kell
ten​ni​ük az au​tó​ra. Min​den au​tó​tu​laj​do​nos egyet​len ilyen en​ge​dély vá​sár​lá​sá​ra jo​-
go​sult. Ah​hoz azon​ban, hogy a bel​vá​ros​ba be​hajt​has​son egy autó, há​rom ilyen
en​ge​dély​re van szük​ség. Mit tesz​nek eb​ben a hely​zet​ben az em​be​rek? Meg​vá​sá​-
rol​ják a be​haj​tá​si en​ge​dé​lye​ket olya​nok​tól, akik ott​hon hagy​ják az au​tó​ju​kat. Az
el​adó te​hát anya​gi előny​höz jut azért, hogy nem hajt be a vá​ros​ba. Ha nagy az
igény az en​ge​dély​re, fel​m egy az ár, és csak azok jut​nak be​haj​tá​si en​ge​dély​hez,
akik haj​lan​dók ma​ga​sabb árat fi​zet​ni. Az itt ható elv az, hogy „ára le​gyen a bel​vá​-
ros​ba való be​haj​tás​nak”.
Az „ára le​gyen a bel​vá​ros​ba való be​haj​tás​nak” alap​elv más​kép​pen is meg​va​ló​-
sít​ha​tó, ha auk​ci​ón áru​sít​ják a kor​lá​to​zott szá​m ú en​ge​délyt. Ez utób​bi vál​to​zat
azon​ban nem ju​tal​m az​za azo​kat, akik ott​hon hagy​ják az au​tó​ju​kat.

TA​LÁL​J UK MEG A KON​CEP​CI​ÓT!

Lás​suk a kö​vet​ke​ző pél​dát: Mi a bal​eset-biz​to​sí​tás elve?

A biz​to​sí​tás kon​cep​ci​ó​ja az, hogy a koc​ká​zat​nak ki​tett sze​m é​lyek be​fi​ze​té​se​i​ből
kár​pó​tol​ják azo​kat, akik tény​le​ge​sen bal​ese​tet szen​ved​nek.
Má​sik pél​dánk: a ház​nál tar​tott ku​tya, macs​ka, nyúl egy​aránt a „há​zi​ked​venc​-
nek tar​tott kis​ál​lat” ka​te​gó​ri​á​ba tar​to​zik. Ide so​rol​ha​tó a ka​ná​ri és a fe​hér egér is.
Ho​gyan ha​tá​roz​nánk meg a „há​zi​ked​venc​nek tar​tott kis​ál​lat” fo​gal​m át?
Azt mond​hat​juk pél​dá​ul, hogy az „olyan élő​lény, ame​lyet nem hasz​nos​sá​ga,
ha​nem sze​ret​he​tő​sé​ge mi​att tar​tunk ott​ho​nunk​ban”.
 Ez nem tel​je​sen pon​tos, mert a macs​kánk fog​hat ege​ret és a ku​tyánk ház​őr​ző
le​het. A kon​cep​ci​ót így mó​do​sít​hat​juk: „olyan élő​lény, ame​lyet el​ső​sor​ban sze​ret​-
he​tő​sé​ge mi​att (társál​lat​ként) tar​tunk ott​ho​nunk​ban.”
Ami​kor má​so​kat hall​ga​tunk, igye​kez​nünk kell fel​tár​ni az al​kal​m a​zott kon​cep​-
ci​ót. A fel​tá​ran​dó kon​cep​ció egy​faj​ta „gyors​írás”, összeg​zés, a mon​da​ni​va​ló lé​nye​-
ge.
Ve​gyünk pél​dá​ul egy be​szél​ge​tést az ok​ta​tás​ról, pon​to​sab​ban ar​ról, hogy mi​-
lyen vál​to​zá​so​kat ja​va​sol​nak az ok​ta​tás te​rü​le​tén. Ha úgy ítél​jük meg, hogy meg​-
ér​tet​tük a ja​va​solt kon​cep​ció​vál​tást, így össze​gez​het​jük:
„Az ok​ta​tás régi kon​cep​ci​ó​ja az volt, hogy fel​sza​ba​dult, mű​velt el​m é​ket ké​-
pezzünk, akik ké​sőbb bár​m it ké​pe​sek meg​ta​nul​ni. Ezért szá​m os kü​lön​bö​ző tan​-
tár​gyat ta​ní​tot​tak. Az új kon​cep​ció ar​ról szól, hogy meg​ta​nít​suk a fi​a​ta​lo​kat, ho​-
gyan il​lesz​ked​je​nek be a tár​sa​da​lom​ba, és ho​gyan já​rul​ja​nak hoz​zá a tár​sa​da​lom
fej​lő​dé​sé​hez. Ez azt je​len​ti, hogy na​gyobb hang​súly te​vő​dik a gon​dol​ko​dá​si ké​pes​-
sé​gek​re, an​nak el​sa​já​tí​tá​sá​ra, ho​gyan le​het ér​té​ket ké​pez​ni a tár​sa​da​lom​ban, a
ma​te​m a​ti​ka gya​kor​la​ti al​kal​m a​zá​sá​ban és így to​vább. Jól ér​tem?”
Ezt a két kon​cep​ci​ót két kü​lön fo​ga​lom​m al is szo​kás ki​fe​jez​ni: „li​be​rá​lis ok​ta​-
tás” és „uti​li​ta​ris​ta (ha​szon​el​vű) ok​ta​tás”. Saj​nos azon​ban az uti​li​ta​ris​ta szó​nak
kor​lá​to​zott, ne​ga​tív je​len​té​se van. Arra utal, hogy a ta​nu​ló​kat rög​tön asz​ta​los​nak,
víz​ve​ze​ték​sze​re​lő​nek, bol​ti el​adó​nak ké​pe​zik. Ez tel​je​sen más, mint az, hogy a fi​a​-
ta​lok​nak gon​dol​ko​dá​si ké​pes​sé​ge​ket vagy a tár​sa​da​lom​ban való ér​ték​te​rem​tést
ta​ní​tunk. Gyak​ran elő​for​dul, hogy ha van​nak ilyen konk​rét fo​gal​m ak, ak​kor
fenn​áll an​nak a koc​ká​za​ta, hogy ezek alap​ján gon​dol​ko​dunk, sab​lo​nos​sá te​szik
gon​dol​ko​dá​sun​kat. A konk​rét, ja​va​solt ok​ta​tá​si for​m a a „li​be​rá​lis ok​ta​tás” és „uti​-
li​ta​ris​ta ok​ta​tás” kö​zött van.
Ugyan​ez a hely​zet a gon​dol​ko​dás köz​vet​len ta​ní​tá​sá​val is. Az ok​ta​tá​si szak​em​-
be​rek azt mond​ják: „ez ben​ne van a fi​lo​zó​fia tan​tárgy​ban”. Ez nem egé​szen így
van. A fi​lo​zó​fia nem ta​nít​ja meg a gon​dol​ko​dás gya​kor​la​ti mű​kö​dé​sét. A fi​lo​zó​fi​á​-
nak ré​sze ugyan a „lo​gi​ka”, de ez köz​na​pi gon​dol​ko​dá​sunk​nak csak egy kis ré​szét
fedi le, hi​szen min​den​nap​ja​ink​ban az ér​zé​ke​lés, ész​le​lés fon​to​sabb, mint a lo​gi​ka.
Ami​kor úgy gon​dol​juk, hogy ki​há​m oz​tuk a kon​cep​ci​ót a mon​dot​tak​ból, kér​-
dés​sel el​len​őriz​het​jük, jól ér​tet​tük-e. Pél​dá​ul: „Úgy tű​nik, itt az a kon​cep​ció,
hogy… Jól ér​tem?”

A NE​HE​Z EN MEG​HA​T Á​ROZ​HA​T Ó

A kon​cep​ci​ók min​dig meg​le​he​tő​sen ne​he​zen meg​ha​tá​roz​ha​tó​nak tűn​nek. El tu​-
dunk kép​zel​ni egy ham​bur​gert. A ham​bur​gert meg is néz​het​jük, meg is íz​lel​het​-
jük. A ham​bur​gert sze​ret​het​jük is. De nem te​het​jük ezt az „étel” fo​gal​m á​val. A
kis​ál​lat-ke​res​ke​dés​ben ve​he​tünk kis​ku​tyát vagy kis​m acs​kát. De a „ked​venc kis​ál​-
lat” laza fo​gal​m á​val ez nem mű​kö​dik.
A min​den​na​pi élet​ben bi​zo​nyá​ra egé​szen jól el​bol​do​gu​lunk „fo​gal​m ak” és
„kon​cep​ci​ók” nél​kül is. De ha új öt​le​te​ket aka​runk ge​ne​rál​ni, ha elő​re​m u​ta​tó
meg​ol​dá​so​kat ke​re​sünk, ak​kor bele kell ta​nul​nunk a fo​gal​m i gon​dol​ko​dás​ba.
A „ju​ta​lom” szó kon​cep​ció. A ju​ta​lom​nak szá​m os for​m á​ja le​het: egy mo​soly; a
ta​nár adta pi​ros pont; anya​gi előny; el​is​m e​rés; elő​lép​te​tés. A ju​ta​lom az erő​fe​szí​-
tés és az el​ért ered​m ény nagy​ra​be​csü​lé​sé​nek ki​fe​je​zé​se. A kon​cep​ció elég ne​he​-
zen meg​ha​tá​roz​ha​tó, de na​gyon hasz​nos és prak​ti​kus.
Te​gyük fel, hogy egy mun​kál​ta​tó sze​ret​né meg​ju​tal​m az​ni dol​go​zó​it. Elő​ször a
kon​cep​ció fo​gal​m a​zó​dik meg ben​ne, csak utá​na kell ki​ta​lál​nia, hogy pon​to​san ho​-
gyan is te​gye, és mi​lyen ju​ta​lom len​ne a leg​jobb a dol​go​zók​nak.
Vagy pél​dá​ul, ha uta​zunk va​la​ho​va, tud​juk, mi​lyen úton jut​ha​tunk el úti cé​-
lunk​hoz. Nem mond​juk tu​da​to​san, hogy „észak​nak me​gyek”. El​in​du​lunk a meg​-
fe​le​lő úton, ami tör​té​ne​te​sen észak felé ve​zet.
Ha azon​ban hosszú útra me​gyünk, és nem is​m er​jük az uta​kat, úgy iga​zít​hat​-
nak útba, hogy „men​jen észak​nak egé​szen Cast​le​for​dig, ott for​dul​jon ke​let​nek,
míg Te​ren​ce-be nem ér”. Ez eset​ben az út​irány na​gyon fon​tos. Ugyan​ez a hely​zet
a kon​cep​ci​ók​kal.
Ami​kor olyas​m i​vel van dol​gunk, ami is​m e​rős szá​m unk​ra, nincs szük​sé​günk
kon​cep​ci​ók​ra (bár at​tól még lé​tez​nek). Ha azon​ban ke​vés​bé is​m e​rős te​rü​let​ről
van szó, a kon​cep​ci​ók hasz​nos​sá vál​nak.
„Ne mondd, hogy ve​gyek »ka​ját«! Mondd meg pon​to​san, hogy mit ve​gyek.”
Nem me​gyünk ki al​só​ne​m ű​ben az ut​cá​ra, bár ál​ta​lá​ban hor​dunk al​só​ne​m űt.
Az al​só​ne​m ű nem lát​ha​tó, de min​dig je​len van. Ugyan​ez a hely​zet a kon​cep​ci​ók​-
kal is. Je​len van​nak. Hang​sú​lyoz​zák min​den​na​pi cse​le​ke​de​te​in​ket – ak​kor is, ha
en​nek nem va​gyunk tu​da​tá​ban.

AZ EL​V EK, A FO​G AL​MAK, A KON​CEP​CIÓ SZINT​J E

Az is ne​héz​sé​get je​lent a kon​cep​ci​ók​kal kap​cso​lat​ban, hogy mi​lyen szin​ten al​kal​-

mazzuk őket?
Az „éle​lem” fo​ga​lom. Ahogy a „pro​te​in” is. Azt is mond​hat​nánk, hogy a „sült
hús” is fo​ga​lom, mert olyan sok kü​lön​fé​le sült lé​te​zik. Így már​is há​rom fo​gal​m i
szin​tünk van, a na​gyon tág​tól a spe​ci​fi​ku​sab​big. Hon​nan tud​juk, mi​kor me​lyi​ket
hasz​nál​juk?
A fo​gal​m ak, kon​cep​ci​ók hasz​ná​la​tá​ra nincs arany​sza​bály.
Van, hogy a tág fo​ga​lom a meg​fe​le​lő. Egy se​gély​szer​ve​zet azt mond​hat​ja: „Az
em​be​rek​nek éle​lem​re van szük​sé​gük, és fe​dél kell a fe​jük fölé.” Ez azt je​len​ti,
hogy bár​m i​lyen élel​m i​szer meg​fe​le​lő. Az ír​or​szá​gi éh​ín​ség ide​jén (ami​kor a bur​-
go​nya​ter​m és nagy ré​sze meg​sem​m i​sült), a brit kor​m ány bú​zát kül​dött élel​m i​-
szer​se​gély​ként, ami ha​szon​ta​lan​nak bi​zo​nyult, mi​vel az írek nem tud​ták fel​hasz​-
nál​ni, ételt ké​szí​te​ni be​lő​le.
A túl tág fo​gal​m ak​nak ál​ta​lá​ban nem sok hasz​nát vesszük, ha​csak nem más, el​-
len​té​tes fo​gal​m a​kat üt​köz​te​tünk ve​lük. Pél​dá​ul: „Az ok​ta​tás »ju​tal​m a​zás« vagy
»bün​te​tés« elvű le​gyen?” Itt a tág fo​ga​lom a cél​nak meg​fe​lel.
A má​sik vég​let, a túl szűk fo​gal​m ak köre már szin​te a gya​kor​lat​ba ol​vad. A
„ste​ak” fo​ga​lom, és tud​juk, hogy nem tar​to​zik bele a hal, a csir​ke és a tész​ta. A fo​-
gal​m ak​kal kap​cso​lat​ban fenn​áll a ve​szély, hogy le​szű​kí​tik a gon​dol​ko​dás te​rét.
Ha csak az „anya​gi ja​va​dal​m a​zás” fo​gal​m á​ban gon​dol​ko​dunk, ahe​lyett, hogy
ál​ta​lá​no​sab​ban „ju​tal​m a​zás​ra” gon​dol​nánk, le​het, nem is fog​juk fel, hogy egy mo​-
soly, egy di​csé​rő szó vagy más el​is​m e​rés töb​bet je​lent​het a dol​go​zók​nak, mint a
pénz.
Az „el​ért ered​m ény” tág fo​ga​lom. A fi​a​ta​lok​nak si​ker​él​m ény​re van szük​sé​gük.
Ha „sport​si​ker​re” szű​kít​jük ezt a fo​gal​m at, ak​kor le​het, hogy több sport​lé​te​sít​-
ményt épí​tünk. De sok olyan fi​a​tal van, akit nem ér​de​kel a sport. Le​het, hogy a si​-
ker​él​m ény biz​to​sí​tá​sá​nak sok​kal ol​csóbb mód​ja is van.
A fo​gal​m ak​kal kap​cso​lat​ban ál​ta​lá​nos sza​bály: ne le​gyen se túl tág, se túl szűk.
A gya​kor​lat​ban kü​lön​bö​ző fo​gal​m i szin​te​ket pró​bá​lunk ki, míg meg​ta​lál​juk a
meg​fe​le​lőt. A meg​fe​le​lő szin​tet „meg​ér​zés alap​ján” vá​laszt​juk ki.

KON​CEP​CIÓ​T Í​PU​SOK

A kü​lön​bö​ző kon​cep​ció​szin​tek​hez ha​son​ló​an van​nak kü​lön​bö​ző kon​cep​ció​tí​pu​-

sok is.
Va​la​ki elő​áll egy új üz​le​ti öt​let​tel, hogy ki​szál​lí​tá​sos rend​sze​rű gyors​ét​te​rem​-
lán​cot hoz​za​nak lét​re. Egy köz​pon​ti kony​ha főzi az „ételt Pé​ter​től”. Az étel szab​-
vány tí​pu​sú, mi​nő​sé​gű és árú. Min​den ét​ter​m i egy​ség ki​ra​ka​tá​ban le​gyen ott a
fel​irat: „Étel Pé​ter​től – a Pé​ter szab​ta ára​kon”. Mi itt a kon​cep​ció?
 Ezek üz​le​ti kon​cep​ci​ók. Nem kell költ​sé​ges sa​ját in​gat​lan: má​sok in​gat​la​nát is
hasz​nál​hat​ják. Mi​vel a ter​m ék​vá​lasz​ték be van ha​tá​rol​va, és a ter​m ék azo​nos mi​-
nő​sé​gű, ke​ve​sebb a hul​la​dék és költ​ség​ha​té​ko​nyabb az elő​ál​lí​tás. Sok egye​di
kony​ha he​lyett egy köz​pon​ti kony​há​ban ál​lít​ják elő az éte​le​ket. És elő​áll a „már​-
ka​név” -kon​cep​ció. A ter​m é​ket rek​lá​m oz​ni le​het, úgy, ahogy egyet​len egye​di ét​te​-
rem sem en​ged​het​né meg ma​gá​nak. A ter​m ék szé​les kör​ben van je​len a pi​a​con, a
fo​gyasz​tók​ban már​ka​hű​ség ala​kul​hat ki.
Itt lép be a kép​be a fo​gyasz​tói ér​ték kon​cep​ci​ó​ja. A ve​ze​tő már​ka fo​gyasz​tói ma​-
ga​biz​tos​sá​got épít. Meg​bíz​ha​tó​sá​got és mi​nő​sé​get je​lent: a fo​gyasz​tók az adott ét​-
te​rem​től füg​get​le​nül biz​to​sak le​het​nek ab​ban, mit kap​nak. És az ár is min​den​hol
azo​nos. Szin​te min​den ér​ték meg​van itt, ami a ha​gyo​m á​nyos gyors​ét​te​rem​lán​-
cok​nál meg​van. A kör​nye​zet vál​to​zó le​het, bár ezt is le​het biz​to​sí​ta​ni úgy, hogy az
ét​ter​m e​ket el​len​őr​zik, és a nem meg​fe​le​lők​be nem szál​lí​ta​nak ki Pé​ter-éte​le​ket.
Az üz​let a szol​gál​ta​tá​s i kon​cep​ció alap​ján mű​kö​dik. Ez a vál​lal​ko​zás leg​fon​to​-
sabb ele​m e, mert „szol​gál​ta​tás” nél​kül az öt​let ha​szon​ta​lan, füg​get​le​nül at​tól,
hogy mi​lyen jó gon​do​lat. A szol​gál​ta​tá​si kon​cep​ció ar​ról szól, hogy má​sok he​lyi​-
sé​ge​it hasz​nál​ják. Az üz​let​he​lyi​sé​gek​be való étel​ki​szál​lí​tás tör​tén​het na​pon​ta,
vagy rit​káb​ban, ha a tá​ro​lás meg​old​ha​tó.

Van​nak üz​le​ti kon​cep​ci​ók: mi​ért le​het ez nye​re​sé​ges üz​let? Van​nak üz​le​-

ti me​cha​niz​mu​sok vagy szol​gál​ta​tá​si kon​cep​ci​ók: ho​gyan le​het ezt tény​-
le​ge​sen vég​hez vin​ni? Van​nak ér​ték​be​li kon​cep​ci​ók: mi a va​lós és vélt
ér​ték a vá​sár​ló, a kli​ens és a fo​gyasz​tó szá​má​ra?
Van​nak in​for​má​ci​ós kon​cep​ci​ók: ho​gyan sze​rez​nek er​ről tu​do​mást a vá​-
sár​lók? Van​nak be​v e​ze​té​si kon​cep​ci​ók: mi​ért fo​gad​ják el a fo​gyasz​tók
ezt a kon​cep​ci​ót?
Van kon​ku​ren​ci​a​kon​cep​ció: mit fog erre lép​ni a kon​ku​ren​cia, és ez mi​-
lyen ha​tás​sal lesz ránk?

Rö​vi​den, kü​lön​bö​ző​fé​le kon​cep​ci​ók van​nak. Min​den te​rü​let​nek meg​van​nak a

maga kon​cep​ci​ói, ahogy gya​kor​la​ti meg​va​ló​sí​tá​si ter​vei is.

GYA​KOR​LAT

Az el​vek, fo​gal​m ak, kon​cep​ci​ók ra​vasz dol​gok. A kon​cep​ci​ók​ban való gon​dol​ko​-

dás el​sa​já​tí​tá​sa nem könnyű. Ám ahe​lyett, hogy meg​hát​rál​nánk a cso​dá​la​tos
elme e leg​fon​to​sabb kom​po​nen​sé​től, ér​de​m es rá​szán​ni ma​gun​kat, hogy el​sa​já​tít​-
suk a kon​cep​ci​ók​ban való gon​dol​ko​dást.
Az aláb​bi fel​so​ro​lás ele​m e​i​ben pró​bál​juk meg​ta​lál​ni a kon​cep​ci​ót! Vé​gez​het​jük
ezt a gya​kor​la​tot egye​dül vagy má​sok​kal (cso​port​tal) együtt, ahol össze​ha​son​lít​-
hat​juk és meg​be​szél​het​jük gon​do​la​ta​in​kat. Pró​bál​juk min​dig a leg​fon​to​sabb kon​-
cep​ci​ót meg​ta​lál​ni! Mind​egyik eset​re kü​lön​bö​ző tí​pu​sú kon​cep​ci​ó​kat is ke​res​he​-
tünk:

szál​lo​dák
nya​ra​lás
in​ter​net
cipő
te​le​fon
lép​cső
rek​lám
ban​kok
bá​rok
ügy​vé​dek

TEL​J ES​SÉG

A kon​cep​ci​ók rit​kán tel​je​sek, át​fo​gó​ak. A kon​cep​ci​ók csak a leg​főbb „lé​nye​get” ra​-

gad​ják meg, de nem fe​dik le a téma min​den as​pek​tu​sát.
Mi a fa kon​cep​ci​ó​ja?

Az ener​gia​fel​vé​tel (nap​ener​gia), va​la​mint a víz- és táp​anyag​fel​vé​tel (föld​b ől) köz​-

pon​to​s í​tá​s á​nak mód​ja.
A fo​to​s zin​te​ti​zá​ló anyag (le​ve​lek) kon​cent​rá​lá​s a na​gyobb mennyi​s ég​b en, ami ha​té​-
ko​nyabb, mint az egye​di le​ve​lek (fű) ese​té​b en.
A fo​to​s zin​te​ti​zá​ló anyag ta​laj​s zint fölé eme​lé​s e ver​s en​gő kör​nye​zet​b en (a bok​rok és
más fák el​áll​ják a nap​fény út​ját).
Hosszú élet​tar​ta​mú bio​ló​gi​ai or​ga​niz​mus. Van​nak fák, ame​lyek nyolc​s záz évig is el​-
él​nek (ha​s on​lít​s uk ezt össze a fű élet​tar​ta​má​val).

A fen​ti​ek mind​egyi​ke ér​vé​nyes kon​cep​ció. Egyik sem írja le tel​je​sen a tény​le​ges

hely​ze​tet, ez in​kább re​le​váns kon​cep​ci​ók fel​so​ro​lá​sa. Tö​re​ked​he​tünk arra, hogy
eze​ket egyet​len kon​cep​ci​ó​ba sű​rít​sük, de va​ló​szí​nű, hogy az bo​nyo​lul​tabb len​ne
ugyan, de nem tel​jes.
A kon​cep​ció és a de​fi​ní​ció kö​zött van át​fe​dés, de a ket​tő nem azo​nos. A dal​m a​-
ta ku​tya de​fi​ní​ci​ó​ja le​het: „fe​hér ala​pon fe​ke​te pettyes ku​tya”. A dal​m a​ta fo​gal​m a
azon​ban en​nél sok​kal több, amint azt bár​m e​lyik te​nyész​tő el​m ond​hat​ja. A dal​m a​-
ták vi​ze​le​tük​ben pél​dá​ul a töb​bi ku​tyá​ra nem jel​lem​ző spe​ci​á​lis anya​got vá​lasz​ta​-
nak ki. A dal​m a​ta egyik kon​cep​ci​ó​ja le​het: „fel​tű​nő, könnyen ido​m ít​ha​tó ku​tya”.
A vá​lasz​tás de​fi​ní​ci​ó​ja le​het: „em​be​rek egy cso​port​já​nak aka​rat​nyil​vá​ní​tá​sa”. A
kon​cep​ció pe​dig: „olyan me​cha​niz​m us, amely​nek so​rán a vá​lasz​tó​jog​gal ren​del​-
ke​zők ob​jek​tív mó​don fe​je​zik ki vá​lasz​tá​su​kat, és ké​szek el​fo​gad​ni a vég​ered​-
ményt”. A „ké​szek el​fo​gad​ni” szük​ség​te​len​nek tűn​het, de va​ló​já​ban igen lé​nye​ges
elem.

ÖSSZE​HA​SON​LÍ​T ÁS ÉS SZEM​BE​ÁL​LÍ​T ÁS

Ha már el​sa​já​tí​tot​tuk a kon​cep​ci​ók​ban való gon​dol​ko​dást és meg​lát​juk a kon​cep​-

ci​ót a mon​dot​tak (vagy le​ír​tak) mö​gött, ne​ki​fog​ha​tunk a kon​cep​ci​ók össze​ha​son​-
lí​tá​sá​nak és szem​be​ál​lí​tá​sá​nak.
Mennyi​ben kü​lön​bö​zik ez a kon​cep​ció a má​sik​tól? Ezek tel​je​sen el​té​rő vagy
ha​son​ló kon​cep​ci​ók, ugyan​an​nak a tá​gabb fo​ga​lom​nak a meg​nyil​vá​nu​lá​sai?
Tény​le​ge​sen meg​vál​to​zott a kon​cep​ció, vagy ez csak egy vál​to​za​ta? Ez a kon​cep​-
ció ma​gá​ban fog​lal​ja a má​si​kat (más szin​ten)? A kon​cep​ci​ók gya​kor​la​ti al​kal​m a​-
zá​sa más pers​pek​tí​vát és ér​zé​ke​lést nyújt.
Mi a „tö​m eg​köz​le​ke​dés” kon​cep​ci​ó​ja? Lé​nye​ges elem-e „nyil​vá​nos” mi​vol​ta?
Ben​ne fog​lal​ta​tik a „tu​laj​don​lás nél​kü​li hasz​ná​lat” kon​cep​ci​ó​ja? A „tö​m eg​köz​le​ke​-
dés” lé​nye​ges ele​m e, hogy sok em​ber uta​zik vi​szony​lag kis​m é​re​tű utas​tér​ben? Ez
va​ló​ban na​gyon kon​cent​rált uta​zá​si for​m a. Ha egy busz uta​sa​i​nak sa​ját au​tó​val
kel​le​ne köz​le​ked​ni​ük, az sok​kal na​gyobb he​lyet ven​ne igény​be.
Va​jon az a kon​cep​ció, hogy „csak annyit fi​zess, amennyit hasz​ná​lod”? Nem kell
meg​vá​sá​rol​ni a buszt, nem kell ga​rázs, nem kell a fenn​tar​tás​ra köl​te​ni. Az uta​zás
kis mennyi​sé​gek​ben is vá​sá​rol​ha​tó.
Van​nak azon​ban ne​ga​tív kon​cep​ci​ók is. A tö​m eg​köz​le​ke​dést nem ak​kor, on​-
nan és oda ve​het​jük igény​be, ami​kor és ahon​nan / aho​va men​ni aka​runk. Az úti
cé​lok te​kin​te​té​ben kor​lá​to​zott. És ki​sebb az egyé​ni el​kü​lö​nü​lés le​he​tő​sé​ge, a sze​-
mé​lyes tér.
KON​CEP​CI​ÓK – ÖSSZEG​Z ÉS

1. A kon​cep​ci​ók a gon​dol​ko​dás fon​tos ré​szei, és a cso​dá​la​tos elme egyik

leg​fon​to​sabb al​ko​tó​ele​mét ké​pe​zik.
2. A kon​cep​ci​ók olya​nok, mint a szü​lők: gon​do​la​tok szár​maz​nak tő​lük; és
olya​nok, mint az út​el​ága​zá​sok, ahon​nan több út nyí​lik.
3. A kon​cep​ci​ók fon​to​sak, mert öt​le​te​ket, gon​do​la​to​kat ger​jesz​te​nek és
meg​ha​tá​roz​zák az elő​re ve​ze​tő utat. Ha nincs be​já​ra​tott út, a kon​cep​ci​-
ók​ban való gon​dol​ko​dás alap​ve​tő fon​tos​sá​gú.
4. Arra kell tö​re​ked​nünk, hogy ész​re​ve​gyük az el​mon​dot​tak (le​ír​tak) mö​-
göt​ti kon​cep​ci​ót. Te​gyük fel a kér​dést: mi itt a kon​cep​ció?
5. Ha ta​lál​tunk kon​cep​ci​ó​kat, össze​ha​son​lít​hat​juk és szem​be​ál​lít​hat​juk
őket egy​más​sal.
6. A kon​cep​ci​ók min​dig ne​he​zen meg​ha​tá​roz​ha​tó​nak tűn​nek, mert csak
úgy hasz​nál​ha​tók, ha előbb spe​ci​fi​kus gon​do​la​tok​ká ala​kít​juk őket.
7. Úgy is fel​hasz​nál​ha​tunk egy kon​cep​ci​ót, hogy nem is va​gyunk tu​da​tá​-
ban, hogy va​ló​já​ban kon​cep​ci​ót al​kal​maz​tunk.
8. Kü​lön​bö​ző kon​cep​ció​tí​pu​sok le​het​nek: üz​le​ti kon​cep​ció; ér​ték​kon​cep​-
ció; me​cha​niz​mus​kon​cep​ció; mű​kö​dé​si kon​cep​ció stb. Ahol új gon​do​la​-
tok je​len​nek meg, ott a kon​cep​ci​ók is je​len van​nak.
9. A kon​cep​ci​ók​nak a na​gyon tág fo​ga​lom​tól a na​gyon szűk, spe​ci​fi​kus fo​-
ga​lo​mig kü​lön​bö​ző szint​jei van​nak. Ál​ta​lá​ban a kö​zép​ső szint a leg​in​-
kább hasz​nál​ha​tó.
10. A kon​cep​ci​ók nem min​dig tel​je​sek, de a gon​do​la​tok, cse​le​ke​de​tek fon​tos
as​pek​tu​sa​it hor​doz​zák.
11. A kon​cep​ció, de​fi​ní​ció és le​írás kö​zött át​fe​dé​sek van​nak. A le​írá​sok​nak
tel​jes​nek kell len​ni​ük, hogy pon​to​san meg​ha​tá​roz​zák és el​kü​lö​nít​sék a
kü​lön​bö​ző je​len​té​se​ket. A kon​cep​ció a lé​nye​get ra​gad​ja meg.
12. A kon​cep​ci​ók​ban való gon​dol​ko​dás ké​pes​sé​ge csak a gya​kor​lat​ban, gya​-
kor​lás​sal sa​já​tít​ha​tó el. Gon​dol​ko​dá​sunk egy szeg​men​sé​vel min​dig fi​-
gyel​jük, és je​gyezzük meg, mi​lyen kon​cep​ci​ó​kat al​kal​ma​zunk és al​kal​-
maz​nak má​sok.
 10

AL​T ER​NA​T Í​V ÁK

Az al​ter​na​tí​vák a cso​dá​la​tos elme gon​dol​ko​dá​sá​nak olyan fon​tos ré​szét ké​pe​zik,

hogy kü​lön fe​je​ze​tet ér​de​m el​nek, an​nak el​le​né​re, hogy az elő​ző fe​je​ze​tek​ben
már em​lí​tet​tük (lásd 59. és 99. ol​dalt). Azt is mond​hat​nánk, hogy az elme szép​sé​-
gé​nek mér​té​ke az, hogy ké​pes-e al​ter​na​tí​vá​kat ki​dol​goz​ni.
Mi​ért olyan fon​to​sak az al​ter​na​tí​vák?
Az al​ter​na​tí​va a ru​gal​m at​lan​ság el​len​té​te. Ha az em​ber nem haj​lan​dó al​ter​na​tí​-
vá​kat ke​res​ni, az azt jel​zi, hogy gon​dol​ko​dá​sa na​gyon me​rev, nem tö​rek​szik jobb
vi​lág​szem​lé​let​re, nem igyek​szik job​ban ten​ni, amit tesz. Ez a faj​ta ru​gal​m at​lan​ság
ar​ro​gan​ci​án és vé​de​ke​ző szem​lé​le​ten ala​pul.
Az al​ter​na​tí​va az ön​elé​gült​ség el​len​té​te. Ha elé​ge​det​tek va​gyunk a hely​ze​tünk​-
kel, és el sem tu​dunk kép​zel​ni jó irá​nyú vál​to​zást, ak​kor nem tö​rek​szünk al​ter​na​-
tí​vá​kat ke​res​ni – és nem is fi​gye​lünk ezek​re. A fej​lő​dés, az ener​gia, a vál​to​zás, a
job​bí​tás és a le​egy​sze​rű​sí​tés mind-mind az al​ter​na​tí​vák ke​re​sé​sén ala​pul.
Tu​da​tá​ban va​gyunk a prob​lé​m á​nak és igyek​szünk meg​ol​da​ni. Ren​ge​teg fi​gyel​-
met és időt for​dí​tunk a prob​lé​m a​m eg​ol​dás​ra.
De mi van ak​kor, ha nincs prob​lé​m a: mi van ak​kor, ha nincs sür​ge​tő szük​ség?
Mi van ak​kor, ha sem​m i mi​att nem fáj a fe​jünk? Szük​ség van-e ilyen hely​zet​ben
gon​dol​ko​dás​ra?
Az, hogy he​lye​sen, meg​fe​le​lő​en vé​gezzünk el egy fel​ada​tot, bi​zo​nyos ér​te​lem​-
ben ugyan​olyan, mint a ha​gyo​m á​nyos prob​lé​m a​m eg​ol​dás. Ez a leg​m eg​fe​le​lőbb
mód​szer? Va​jon, ha lé​te​zik már a cél​nak meg​fe​le​lő meg​ol​dás, már nem kell to​-
vább gon​dol​kod​nunk?

JOBB

Kép​zel​jünk el egy fi​a​ta​lok​nak szó​ló te​le​ví​zi​ós já​té​kot. A pad​lón, egy vö​rös vo​nal​-
tól kb. 6 mé​ter​re to​já​sok. A gye​re​kek pár​ban dol​goz​nak. A fel​adat össze​szed​ni a
to​jást, úgy, hogy egy se tör​jön el. Az győz, aki​nek ez a leg​rö​vi​debb idő alatt si​ke​-
rül.
 Az egyik csa​pat​ban mind​két fiú ne​ki​áll, egy​szer​re egy-két to​jást visz a pi​ros vo​-
nal mö​göt​ti gyűj​tő​hely​re. Mind​két fiú oda-vissza in​gá​zik, a le​he​tő leg​gyor​sab​ban.
Egy má​sik csa​pat​ban az egyik fiú a vö​rös vo​nal mö​gött áll, a má​sik a to​já​sok
kö​zött van. Egyi​kük fel​sze​di a to​já​so​kat és át​ad​ja a má​sik fi​ú​nak, aki át​ve​szi tőle,
és a vö​rös vo​nal mö​göt​ti gyűj​tő​hely​re te​szi. Egy-két to​jás le​esik, el​tö​rik.
Má​sok azt a mód​szert vá​laszt​ják, hogy az egyik fiú le​ve​szi a pó​ló​ját. Le​te​szi a
föld​re, ki​te​rít​ve, arra hord​ják a to​já​so​kat. Az​tán két​fe​lől meg​fog​ják két-két vé​gét,
és mint egy füg​gő​ágyat vi​szik a vö​rös vo​nal​hoz.
Más mód​szert al​kal​m az egy újabb csa​pat: mind​két fiú le​ve​szi az in​gét, le​te​szi a
föld​re, rá​pa​kol​ja az össze​gyűj​tött to​jást, az​tán fel​ve​szi és vi​szi a vö​rös vo​nal​hoz.
Ezek a fel​adat vég​re​haj​tá​sá​nak al​ter​na​tív mód​jai. A két ing​be gyűj​tő csa​pat
győz.
Eb​ben az egye​di szi​tu​á​ci​ó​ban nincs be​vált ru​tin​m ód​szer, így hát az a fel​adat,
hogy ki​ta​lál​juk, ho​gyan le​het a leg​job​ban vég​re​haj​ta​ni a fel​ada​tot. És mi​vel a se​-
bes​ség a cél, a se​bes​sé​get nö​ve​lő bár​m ely mód​szer „jobb” meg​kö​ze​lí​tés​nek szá​-
mít.
Eb​ben a pél​dá​ban a „jobb” al​ter​na​tí​va meg​ta​lá​lá​sá​ra való igye​ke​zet ki​fi​ze​tő​-
dött. Ho​gyan vi​szo​nyul ez a való élet​hez?
Az első kü​lönb​ség az, hogy a leg​több va​lós hely​zet​ben (a prob​lé​m ák ki​vé​te​lé​-
vel) már van be​vett, gya​kor​la​ti mód​szer. Nem ar​ról van szó, hogy „meg kell ta​lál​-
ni” a mód​szert, mint ahogy az a ve​tél​ke​dő fel​ada​ta ese​té​ben volt. Ha meg​ol​dást,
mód​szert kell ta​lál​nunk, ak​kor al​ter​na​tí​vá​kat kell ke​res​nünk. Ha már van be​vált
mód​szer, mi​ért kel​le​ne jobb meg​ol​dás után néz​nünk? Csak ak​kor tesszük ezt, ha
fel​is​m er​jük az al​ter​na​tí​vák ér​té​két és a ke​re​sés​re mo​ti​vál​tak va​gyunk.
A ve​tél​ke​dő szi​tu​á​ci​ó​ban a „gyor​sa​ság” volt a „jobb” meg​ol​dás is​m ér​ve. Ám ab​-
ban, hogy va​la​m it job​ban csi​nál​junk, több ér​ték sze​re​pel​het té​nye​ző​ként. A költ​-
ség, a se​bes​ség, a biz​ton​ság, a be​ta​nu​lás, a vál​to​zás be​ve​ze​té​se, a vál​to​zás​sal
szem​be​ni el​len​ál​lás. Mind​eze​ket az ér​té​ke​ket és té​nye​ző​ket fi​gye​lem​be kell ven​-
ni.
Az a lé​nyeg, hogy ha va​la​m i​re van már mód​szer, nem je​len​ti azt, hogy az a leg​-
jobb mód​szer.
Sok év​vel ez​előtt az an​gol pos​ta al​kal​m a​zot​tai szá​m á​ra szer​ve​zett sze​m i​ná​ri​u​-
mon azt mond​tam, hogy nincs szük​ség a pos​ta​bé​lye​ge​ken az ér​ték fel​tün​te​té​sé​re.
A bé​lye​gen csak olyan meg​je​lö​lés sze​re​pel​jen, hogy „exp​ressz le​vél​re” stb. Ami​-
kor bé​lye​get ve​szünk, a bé​lyeg ak​tu​á​lis árát fi​zet​jük érte. Ezek a bé​lye​gek so​sem
vál​toz​nak. Ké​sőbb a pos​ta be​ve​zet​te ezt a rend​szert. (Nem tu​dom bi​zo​nyí​ta​ni,
hogy van-e kap​cso​lat a ket​tő kö​zött, hogy az én öt​le​tem alap​ján, vagy tő​lem füg​-
get​le​nül ju​tot​tak erre, de tény, hogy ezt em​lí​tet​tem azon a sze​m i​ná​ri​u​m on.) Az új
rend​szer több év​ti​ze​des ha​gyo​m ányt vál​toz​ta​tott meg.
1971-ben a lon​do​ni Shell sze​m i​ná​ri​u​m i elő​adó​nak hí​vott meg. Ezen az elő​adá​-
son azt mond​tam, hogy a ha​gyo​m á​nyos olaj​kút​fú​rá​si mód​szer mel​lett kell hogy
le​gyen al​ter​na​tív meg​ol​dás. A fu​rat füg​gő​le​ge​sen ha​lad​hat​na le az olaj​tá​ro​ló kő​-
zet​ré​te​gig, majd víz​szin​te​sen ha​lad​hat​na ben​ne. Ma​nap​ság a vi​lág szin​te min​den
olaj​kút​ja e sze​rint a fú​rá​si mód​szer sze​rint mű​kö​dik. Mi​ért? Mert ez​zel a mód​-
szer​rel egy-egy kút há​rom​szor-hat​szor annyi ola​jat ad, mint a ha​gyo​m á​nyos fú​rá​-
sú​ak. Ez is egy „al​ter​na​tí​va” volt a ha​gyo​m á​nyo​san al​kal​m a​zott mód​szer​hez ké​-
pest. (Nem tu​dom bi​zo​nyí​ta​ni, hogy az én sze​m i​ná​ri​u​m om adta az öt​le​tet. Le​het,
hogy má​sok tő​lem füg​get​le​nül dol​goz​tak ezen a meg​ol​dá​son.) Az al​ter​na​tí​va
meg​előz​te az öt​let gya​kor​la​ti meg​va​ló​sí​tá​sát (bár​m i​lyen for​rás​ból is szár​m a​zott a
ja​vas​lat).
Mind​két előb​bi pél​dá​ban éles vál​to​zás állt elő az ad​dig be​vett gya​kor​lat​tal
szem​ben.
En​nek há​rom fá​zi​sa van:

1. Haj​lan​dó​s ág, hogy al​ter​na​tí​vá​kat ke​res​s ünk azok​b an a szi​tu​á​ci​ók​b an is,

me​lyek​nek be​vett, ha​gyo​má​nyos meg​ol​dá​s uk van. Az, hogy va​la​mit már
hosszú ide​je egy adott mó​don csi​nál​nak, nem je​len​ti azt, hogy az a leg​jobb
meg​ol​dás. (En​nek klasszi​kus pél​dá​ja a de​mok​rá​cia.)
2. Le​gyen kre​a​tív igye​ke​ze​tünk, hogy al​ter​na​tí​vá​kat ta​lál​junk. Egy​nél több al​-
ter​na​tí​vát is ki le​het gon​dol​ni. Ez kre​a​tív ké​pes​s é​ge​ink​től függ, és at​tól, ho​-
gyan al​kal​mazzuk az olyan for​má​lis gon​do​la​ti mű​ve​le​te​ket, mint a la​te​rá​lis
gon​dol​ko​dás (l. a 63. ol​dalt).
3. Az al​ter​na​tí​vák mér​le​ge​lé​s e. Az ér​té​ke​lés első szint​je, hogy át​lás​s uk, va​ló​-
ban be​vál​hat-e és el​fo​gad​ha​tó-e az adott al​ter​na​tí​va. A má​s o​dik szint an​nak
ér​té​ke​lé​s e, mi​lyen elő​nyök​kel jár az adott al​ter​na​tí​va al​kal​ma​zá​s a, és ezek
az elő​nyök al​kal​ma​s ak-e arra, hogy kom​pen​zál​ják a vál​to​zás be​ve​ze​té​s é​vel
járó költ​s é​ge​ket. A har​ma​dik szint a fel​me​rült al​ter​na​tí​vák kö​zöt​ti vá​lasz​-
tás.

So​kan ér​zik úgy, hogy az egész fo​lya​m at túl​sá​go​san nyílt végű. Ren​ge​teg erő​fe​szí​-
tés​sel sem biz​to​san ta​lá​lunk jobb al​ter​na​tí​vá​kat. So​kan ér​zik úgy, hogy a fo​lya​-
mat in​ten​zív gon​dol​ko​dás​sal jár, és nem szán​ják rá ma​gu​kat. És van koc​ká​za​ti té​-
nye​ző is: mi van ak​kor, ha az al​ter​na​tí​va a gya​kor​lat​ban rossz​nak bi​zo​nyul?
Ezért a leg​töb​ben in​kább nem ke​res​nek al​ter​na​tí​vá​kat. Azért ér​het min​ket
szem​re​há​nyás, hogy nem ol​dunk meg egy prob​lé​m át, de azért nem, hogy nem
pró​bál​tunk meg jobb meg​ol​dást ke​res​ni rá.
A tár​sal​gás​ban nin​cse​nek meg ezek a ve​szé​lyek. Ja​va​sol​ha​tunk le​het​sé​ges al​-
ter​na​tí​vá​kat úgy, hogy tud​juk, nem a mi fe​le​lős​sé​günk lesz azok ér​té​ke​lé​se és
meg​va​ló​sí​tá​sa. Így szé​le​sebb kör​ben ke​res​he​tünk al​ter​na​tí​vá​kat, mert a va​ló​ság
pró​bá​ja nem olyan erős kény​szer. Elég, ha az al​ter​na​tí​va meg​va​ló​sít​ha​tó​nak
„hang​zik”. Elég, ha a ja​va​solt al​ter​na​tí​va ál​tal nyúj​tott elő​nyök hi​he​tő​nek tűn​nek.
Hi​szen ez vé​gül is csak gon​dol​ko​dá​si gya​kor​lat.

FEL​FO​G ÁS

A fen​ti pél​dák al​ter​na​tív cse​lek​vés​sel, al​ter​na​tív gya​kor​la​ti meg​va​ló​sí​tás​sal kap​-

cso​la​to​sak. So​kak szá​m á​ra az al​ter​na​tív ér​zé​ke​lés, fel​fo​gás – szem​lé​let – még en​-
nél is fon​to​sabb. Az al​ter​na​tív fel​fo​gás​ból kü​lön​bö​ző ak​ci​ók és re​ak​ci​ók szár​m az​-
nak.
A leg​több vál​lal​ko​zás prob​lé​m á​nak tart​ja a re​cesszi​ót. Az ér​té​ke​sí​tés csök​ken,
le​het, hogy al​kal​m a​zot​ta​kat kell el​bo​csá​ta​ni. Né​hány vál​lal​ko​zás azon​ban két​fé​le
le​he​tő​sé​get is lát a re​cesszi​ó​ban. Az első az, hogy le​he​tő​ség nyíl​hat a ku​ta​tás-fej​-
lesz​tés​be, sőt a gyár​tás​ba is in​vesz​tál​ni, hogy ami​kor a re​cesszió vé​get ér, jobb pi​-
a​ci hely​zet​ben le​gye​nek ver​seny​tár​sa​ik​nál. A má​so​dik pe​dig az, hogy a gyen​ge
ver​seny​tár​sak ki​vo​nul​nak a pi​ac​ról.
Ha​son​ló​kép​pen a gye​re​kek rossz vi​sel​ke​dé​sét gyak​ran en​ge​det​len​ség​nek, szó​-
fo​ga​dat​lan​ság​nak, szán​dé​kos sza​bály​sze​gés​nek, ma​kacs​ság​nak te​kin​tik, pe​dig le​-
het, hogy a vál​lal​ko​zó szel​lem meg​nyil​vá​nu​lá​sa.
A hob​bit egye​sek a hasz​nos stú​di​u​m ok​tól el​vett idő​nek te​kin​tik. A hob​bi azon​-
ban az elő​re​lé​pés te​re​pe is le​het. A hob​bi​val a gye​rek ma​gát ér​té​ke​li – nem az szá​-
mít, amit a ta​nár mond róla.
Va​la​ki na​gyon irigy ránk. Fel tud​juk ezt fog​ni ked​ve​ző jel​ként? (Mint​ha hí​ze​-
leg​ne.)
Az emig​rán​sok​ra egye​sek úgy te​kin​te​nek, hogy el​von​ják a nem​zet erő​for​rá​sa​-
it. De az emig​rán​so​kat úgy is le​het te​kin​te​ni, hogy új ener​gi​át hoz​nak a nem​zet​-
nek.
A mai vi​lág két na​gyon fon​tos ki​je​len​té​se Hen​ry Ford​tól és Grou​cho Marx​tól
szár​m a​zik.
 Ami​kor Hen​ry Ford be​ve​zet​te a tö​m eg​ter​m e​lést, azt mond​ta az au​tó​it vá​sár​-
lók​nak: „Bár​m i​lyen színt vá​laszt​hat​nak, ami tet​szik, fel​té​ve, ha a fe​ke​te tet​szik ne​-
kik.” A fe​ke​te egyen​fes​tés va​ló​di oka az volt, hogy a töb​bi szín sok​kal las​sab​ban
szá​radt, mint a fe​ke​te, és las​sí​tot​ták vol​na a ter​m e​lé​si fo​lya​m a​tot. A való élet​ben
ez azt je​len​ti, hogy ha a vá​sár​lói szán​dék és a kí​ná​lat ta​lál​ko​zik, ak​kor elé​ge​det​tek
le​he​tünk.
Grou​cho Marx hí​res mon​dá​sa: „Nem szí​ve​sen tar​toz​nék olyan klub​hoz, amely
en​gem is fel​ven​ne a tag​jai közé.” Ez​zel va​ló​szí​nű​leg azt akar​ta mon​da​ni, hogy egy
olyan klub​hoz, ami nem exk​lu​zív annyi​ra, hogy még őt is fel​ven​né a tag​jai közé,
nem is ér​de​m es csat​la​koz​ni. A való élet​ben ez a meg​jegy​zés azt je​len​ti, hogy ha
le​he​tet​lent aka​runk, ak​kor va​ló​szí​nű​leg soha nem le​he​tünk elé​ge​det​tek.
Min​den​ki be​so​rol​hat​ja ma​gát a spekt​ru​m on e két vég​let közé. Vé​gül is az egész
csak fel​fo​gás kér​dé​se.
A más​faj​ta fel​fo​gás nem fel​tét​le​nül jobb. Sőt le​het, hogy ép​pen rosszabb. De az
el​té​rő fel​fo​gás meg​m u​tat​ja, hogy lé​te​zik az adott té​m á​nak, tárgy​nak más​faj​ta
meg​kö​ze​lí​té​se is. Egy​ben azt is je​len​ti, hogy má​sok más​ként lát​ják ugyan​azt.
Az Egye​sült Ki​rály​ság​ban az, ha va​la​ki fi​ze​tés​kép​te​len​né vá​lik, maga a ka​taszt​-
ró​fa, és erős tár​sa​dal​m i stig​m a​ti​zá​ló​dás​sal jár. Az Egye​sült Ál​la​m ok​ban ugyan​ezt
kü​lön​le​ges, ta​lán szük​sé​ges üz​le​ti ta​pasz​ta​lat​nak tart​ják.
Ami​kor a si​ker​ről ír​tam köny​vet és szám​ta​lan, szak​te​rü​le​tü​kön na​gyon si​ke​res
em​ber​rel ké​szí​tet​tem in​ter​jút, az Egye​sült Ki​rály​ság​ban az volt a hoz​zá​ál​lás, hogy
ab ovo azt fel​té​te​lez​ték: ezek az em​be​rek ek​ko​ra si​kert bi​zo​nyá​ra csak csa​lás​sal
ér​het​tek el. Az Egye​sült Ál​la​m ok​ban vi​szont cso​dál​ták őket a si​ke​rért, és kí​ván​csi​-
ak vol​tak, va​ló​já​ban mi​lyen szak​m ai lé​pé​sek​kel ju​tot​tak a csúcs​ra.
A fel​fo​gás​be​li el​té​rés​nek szá​m os oka le​het: a sze​m é​lyes hát​tér, a kul​tú​ra, az ér​-
ték​rend, a ta​pasz​ta​lat.
Az al​ter​na​tív fel​fo​gá​sok fel​tá​rá​sa sok​kal ne​he​zebb fel​adat, mint az al​ter​na​tív
cse​lek​vé​si mó​dok ki​ta​lá​lá​sa. Na​gyon ne​héz el​kép​zel​ni, más ho​gyan te​kint​het
ugyan​ar​ra a hely​zet​re más szem​szög​ből.
Ve​gyük pél​dá​ul azt a ja​vas​la​tot, mi​sze​rint vö​rös csí​kot kel​le​ne fes​te​ni azok au​-
tó​já​ra, akik köz​le​ke​dé​si sza​bály​sér​tést (gyors​haj​tás stb.) kö​vet​tek el. Ez egy​részt
szé​gyen len​ne a so​főr​re néz​ve, más​részt fi​gyel​m ez​tet​né a töb​bi so​főrt. Első rá​né​-
zés​re jó öt​let​nek tű​nik. Ám lé​te​zik en​nek más​fé​le fel​fo​gá​sa is. Akad​hat​nak so​fő​-
rök, akik a le​he​tő leg​több ilyen csí​kot akar​ják be​gyűj​te​ni, hogy meg​m u​tas​sák, mi​-
lyen ma​csók. Le​het, hogy a fi​a​ta​lok közt egye​ne​sen ver​sen​gés in​dul​na, ki​nek van
több bün​te​tő​csík​ja. Sőt az em​be​rek sa​ját ma​guk is fest​het​né​nek fel ilyen vö​rös
csí​ko​kat, így az​tán a köz​le​ke​dé​si sza​bály​sér​tés el​kö​ve​té​sét „lát​ha​tó ered​m ény”-
nek te​kin​te​nék.

AL​T ER​NA​T ÍV ÉR​T É​KEK

Min​dig na​gyon ne​héz meg​ér​te​ni az al​ter​na​tív ér​té​ke​ket. Ho​gyan gon​dol​hat​nak

má​sok ér​ték​nek va​la​m it, amit mi nem tar​tunk an​nak? (l. a 12. fe​je​ze​tet.)
A nyu​ga​ti kul​tú​rá​ban nagy hang​súlyt he​lye​zünk az egyé​ni​ség​re és az egó​ra. Si​-
kert érünk el. Ku​dar​cunk van. Ju​tal​m at ka​punk. Bün​te​tést ka​punk. Min​dig csak
az ego, egész álló nap. A tár​sa​dal​m at olyan struk​tú​rá​nak lát​juk, amely le​he​tő​vé
te​szi az egyé​nek szá​m á​ra azt a sza​bad​sá​got, hogy ki​bon​ta​koz​tas​sák ké​pes​sé​ge​i​-
ket, és ez​zel hoz​zá​já​rul​ja​nak a tár​sa​da​lom mű​kö​dé​sé​hez.
Ja​pán​ban a hang​súly a cso​por​ton van. Be kell il​lesz​ked​ni. Nem sza​bad ki​lóg​ni
be​lő​le. Mint a bolt​ív: min​den kő be​töl​ti funk​ci​ó​ját, nem áll ki, nem bont​ja meg az
ívet. Egész nap nem tű​nik fel az ego. A nap fo​lya​m án a mun​ka​vál​la​ló​nak ki​zá​ró​-
lag a fel​ada​tá​val kell fog​lal​koz​nia, azo​no​sul​nia kell a mun​ká​val. Este más cso​port​-
ba tar​toz​hat, le​het „tár​sa​sá​gi em​ber”, szó​ra​ko​zó​he​lyek​re, bá​rok​ba me​het a ba​rá​-
ta​i​val. Ha ha​za​m egy, ak​kor jó „csa​lád​apa”, „ott​hon​ülő em​ber”. Mint​ha há​rom kü​-
lön​bö​ző sze​m ély len​ne, aki​ket csak az azo​nos név, azo​nos ru​há​zat kap​csol​na
össze.
Ha egy ja​pán em​ber va​la​m ely ku​dar​ca vagy szé​gye​ne mi​att ön​gyil​kos​sá​got kö​-
vet el, az nem jár presz​tízs​vesz​te​ség​gel. Úgy ve​szik, hogy ki​esett a cso​port egó​já​-
ból és gya​kor​la​ti​lag nem lé​te​zik töb​bé. Az ön​gyil​kos​ság csak ren​de​zi a te​re​pet.
A kí​na​i​ak imád​nak ha​zar​dí​roz​ni. Ez azért len​ne, mert annyi​ra meg​szál​lot​tan
haj​szol​ják a pénzt? Ta​lán nem. A kí​nai „val​lás” na​gyon kü​lön​bö​zik a nyu​ga​ti val​-
lá​sok​tól. Sok-sok is​tent és szen​tet tisz​tel​nek. A kí​nai kul​tú​rá​ban a sze​ren​csé​re, a
szel​le​m ek​re és a ba​bo​ná​ra he​lye​ző​dik a hang​súly. Ha va​la​ki ha​zar​dí​roz, a szel​le​-
mek​kel foly​tat „pár​be​szé​det”. Ha nyer, a szel​le​m ek rá​m o​so​lyog​tak. Ha ve​szít, a
szel​le​m ek össze​húz​ták a szem​öl​dö​kü​ket, és az em​ber nem akar​hat​ja úgy ott​hagy​-
ni a já​ték​asz​talt, hogy össze​hú​zott szem​öl​dök​kel, ha​ra​go​san fi​gye​lik.
Bi​zo​nyos kul​tú​rák​ban a be​csü​let és a bi​za​lom na​gyon fon​tos ér​té​kek, és az üz​-
le​ti élet​ben min​de​nek​fe​lett va​lók. Más kul​tú​rák​ban a kö​vet​ke​ze​tes​ség és az
„ügyes​ség” ma​ga​sabb ér​té​kű​nek tű​nik, és res​pek​tál​ják, „amit az em​ber​nek si​ke​-
rül meg​sze​rez​nie”.
Van​nak, akik a ma​gán​élet szent​sé​gét tart​ják ér​ték​nek. Má​sok a pub​li​ci​tást ked​-
ve​lik in​kább, és azt, ha ész​re​ve​szik őket. Van​nak, akik ked​ve​lik a fi​gyel​m et. Má​-
sok ép​pen el​len​ke​ző​leg, igye​kez​nek ki​ke​rül​ni a fi​gye​lem kö​zép​pont​já​ból. Van​-
nak, akik a nyu​gal​m at ked​ve​lik, má​sok az iz​gal​m a​kat. Van​nak, akik az ál​lan​dó​sá​-
got, sta​bi​li​tást sze​re​tik, má​sok a vál​to​zást, vál​to​za​tos​sá​got.

AL​T ER​NA​T Í​V ÁK LÉT​RE​HO​Z Á​SA

Hon​nan szár​m az​nak az al​ter​na​tí​vák?

Ve​gyünk egy is​m ert al​ter​na​tí​vát. Ami​kor úgy ha​tá​rozunk, hogy este el​m e​gyünk
va​la​ho​vá va​cso​ráz​ni, szám​ta​lan ét​te​rem kö​zül vá​laszt​ha​tunk.
Az első lé​pés, hogy fel​idézzük az is​m ert al​ter​na​tí​vá​kat. Ha ilyen nincs vagy eze​-
ket ki​m e​rí​tet​tük, ak​kor új al​ter​na​tí​vá​kat kell lét​re​hoz​nunk. Az új al​ter​na​tí​vák lét​-
re​ho​zá​sá​nak van​nak alap​ve​tő meg​kö​ze​lí​té​sei.
Az első meg​kö​ze​lí​tés az, hogy ki​de​rít​sük, van-e lé​te​ző mód​szer, és ha van,
meg​ha​tá​rozzuk en​nek kon​cep​ci​ó​ját (l. a 9. fe​je​ze​tet). Az​tán fel​tesszük a kér​dést:
mi​lyen más mód​szer​rel le​het ki​vi​te​lez​ni ezt a kon​cep​ci​ót?
Va​la​ki azt ja​va​sol​ja, hogy ár​csök​ken​tés​sel nö​vel​jük az ér​té​ke​sí​tést. Mi itt a kon​-
cep​ció? Ez in​kább „meg​lá​tá​son ala​pu​ló ér​té​ket” je​lent​het.
Ho​gyan le​het ezt a kon​cep​ci​ót más​kép​pen vég​re​haj​ta​ni? Na​gyobb mennyi​sé​-
get ér​té​ke​sít​het​nénk ugyan​azon az áron. Al​kal​m az​ha​tunk ku​po​no​kat, ame​lyek​-
kel más ter​m é​ke​ket ol​csób​ban kap​hat​nak meg a vá​sár​lók. A meg​vá​sá​rolt ter​m é​-
kek mel​lé in​gyen ter​m é​ket adunk. Ext​ra szol​gál​ta​tá​so​kat, pél​dá​ul in​gyen biz​to​sí​-
tást ad​ha​tunk a ter​m ék​kel. Hosszabb ga​ran​ci​át ad​ha​tunk a ter​m ék​hez. „Vé​tel​ár-
vissza​fi​ze​té​si” ga​ran​ci​át vál​lal​ha​tunk.
Egy ka​li​for​ni​ai Ca​dil​lac-ke​res​ke​dő egy​szer azt mond​ta ne​kem, hogy ami​kor a
tőzs​de szár​nyalt, az em​be​rek ke​vés​bé vol​tak haj​lan​dók Ca​dil​la​cet ven​ni, mert in​-
kább a tőzs​dé​re vit​ték a pén​zü​ket. Ezért hát a szo​ká​sos ked​vez​m ény he​lyett azt
ja​va​sol​tam, ta​lál​junk ki egy mód​szert, hogy ve​gye​nek Ca​dil​la​cet és ugyan​ak​kor
tart​sák a pén​zü​ket a tőzs​dén is. A vevő meg​je​lö​li, mi​lyen rész​vé​nyek​be sze​ret​ne
be​fek​tet​ni. A ke​res​ke​dő jegy​zi az adott rész​vény ár​fo​lyam-emel​ke​dé​sét egy éven
(vagy egy meg​ha​tá​ro​zott idő​sza​kon) ke​resz​tül. Az​tán a ke​res​ke​dő vissza​fi​ze​ti a
vá​sár​ló​nak a pro​fi​tot, amit az adott rész​vény bir​tok​lá​sá​val el​ér​het​tek vol​na. Ter​-
mé​sze​te​sen van a ki​fi​ze​tés​nek fel​ső kor​lát​ja. Így vir​tu​á​lis be​fek​te​tés tör​tént, az​zal
az előnnyel, hogy a rész​vény​ár eset​le​ges csök​ke​né​sé​nek kö​vet​kez​m é​nye​it nem
kell vi​sel​ni.
Ez a mód​szer jól mű​kö​dik a cse​lek​vé​si al​ter​na​tí​vák ese​té​ben. Az ér​ték​íté​let​be​li,
fel​fo​gás​be​li al​ter​na​tí​vák​nál azon​ban más mód​szer​re van szük​ség.
 Pró​bál​koz​ha​tunk, hogy egy adott szi​tu​á​ci​ót má​sok szem​szö​gé​ből is fel​m ér​-
jünk. Ha az üzem​anya​gok ára emel​ke​dik, ho​gyan ér​té​kel​he​tik ezt: az au​tó​tu​laj​do​-
no​sok; a busz​tár​sa​sá​gok; a fu​va​ro​zók; az olaj​cé​gek; a ben​zin​ku​tak; a vá​ros kör​-
nyé​ki ét​ter​m ek; a rend​őr​ség?
A szer​ve​zett (nem sze​rel​m i) há​zas​sá​gok​kal kap​cso​lat​ban ho​gyan vé​le​ked​het​-
nek: a ke​vés​bé szép em​be​rek; az el​szi​ge​telt kör​nye​zet​ben élő em​be​rek; az idő​seb​-
bek; az el​vál​tak; a há​zas​ság​köz​ve​tí​tők?
Má​sik meg​kö​ze​lí​tést je​lent, ha a szo​ká​sos fel​fo​gás el​len​ke​ző​jét vesszük. Szo​ká​-
sos meg​kö​ze​lí​tés pél​dá​ul az, hogy a szi​go​rúbb bün​te​tés csök​ken​ti a bűn​ese​tek
szá​m át. Ez​zel szem​ben olyan vé​le​ke​dés is le​het, hogy a bűn​cse​lek​m é​nyek még
erő​sza​ko​sab​bak lesz​nek, mert az el​kö​ve​tők​nek ele​m i ér​de​ke lesz a ta​núk meg​-
sem​m i​sí​té​se is. A bör​tön​ben töl​tött hosszabb idő az al​kal​m i sza​bály​sze​gőt sú​lyo​-
sabb bű​nök el​kö​ve​tő​jé​vé te​he​ti. Sú​lyo​sabb bün​te​tés​sel való fe​nye​ge​tett​ség ese​tén
a bí​ró​sá​gok ke​ve​sebb el​m a​rasz​ta​ló íté​le​tet hoz​hat​nak.
A jó mo​dort ál​ta​lá​ban po​zi​tív do​log​nak tart​ják. Kí​ván​csi​ak le​he​tünk, mit tar​ta​-
nak rossz mo​dor​nak. A mo​dort, vi​sel​ke​dést ta​nul​ni le​het, és nem fel​tét​le​nül
őszin​te ér​zel​m e​ket fe​jez ki. Ha min​den​ki „vi​sel​ke​dik”, hon​nan tud​juk, hogy va​la​-
ki iga​zán fi​gyel​m es, elő​zé​keny, ta​pin​ta​tos? Le​het, hogy nem vál​to​zik meg a vi​sel​-
ke​dés​ről al​ko​tott vé​le​m é​nyünk. De be​lát​hat​juk, hogy a vi​sel​ke​dés két​szí​nű​sé​get,
őszin​tét​len​sé​get lep​lez​het.
Az al​ter​na​tív ér​té​kek meg​lá​tá​sá​hoz vé​gig kell pász​táz​nunk a le​het​sé​ges ér​té​-
kek tel​jes lis​tá​ját. Van​nak sze​m é​lyes ér​té​kek. Pél​dá​ul: fon​tos​ság; fi​gye​lem​fel​kel​-
tés; ön​be​csü​lés; presz​tízs; fi​gye​lem; meg​be​csü​lés; cso​dá​lat; lo​ja​li​tás. Van​nak
anya​gi ér​té​kek: pénz; az elő​lép​te​tés ki​lá​tá​sa; új kap​cso​la​tok; pub​li​ci​tás; jó​vá​ha​-
gyás.
A kul​tu​rá​lis ér​té​kek​kel sok​kal bo​nyo​lul​tabb a hely​zet, ha egy adott kul​tú​rá​val
kap​cso​lat​ban nin​cse​nek ta​pasz​ta​la​ta​ink, ezért nincs be​le​lá​tá​sunk. Min​dig fel​te​het​-
jük a di​rekt kér​dést: Mik itt az ér​té​kek? Mi​ért fon​tos ez ne​ked?

A LE​HET​SÉ​G ES

A „le​het​sé​ges” fon​tos​sá​gá​ra már a 2. fe​je​zet​ben is utal​tunk (l. 39. ol​dalt). A tu​do​-

mány nem a bi​zo​nyos​ság, ha​nem a „le​het​sé​ges​ség”, hi​po​té​zi​sek ál​tal ha​ladt. Azt
mond​ják, hogy a kí​nai tu​do​m ány és tech​ni​ka, ami két​ezer éve a nyu​ga​ti​nál fej​let​-
tebb volt, azért ma​radt le, mert nem fej​lesz​tet​ték ki a hi​po​té​zis mód​sze​rét. A hi​po​-
té​zis csak el​m é​let, amíg helyt​ál​ló​sá​ga be nem bi​zo​nyo​so​dik. Ad​dig csak „le​het​sé​-
ges”. Ám ez a „le​het​sé​ges​ség” ve​ze​ti a ku​ta​tást új bi​zo​nyí​té​kok felé, és le​he​tő​vé te​-
szi, hogy kí​sér​le​te​ket ter​vezzünk.

A nyo​mo​zó hi​po​té​zist al​kal​maz, hogy el tud​ja kép​zel​ni a bűn​cse​lek​mény

in​dí​té​kát, és e hi​po​té​zis alap​ján nyo​moz.

A cse​lek​vé​si és gon​do​la​ti al​ter​na​tí​vák a jö​vő​ről szól​nak. Nem le​he​tünk bi​zo​nyo​-

sak ab​ban, hogy egy cse​lek​vés vagy el​gon​do​lás a gya​kor​lat​ban is mű​kö​dik-e. A si​-
ker le​het va​ló​szí​nű, vagy egy​sze​rű​en le​het​sé​ges. De amint a gon​do​la​tot ki​m ond​-
tuk, le​ír​tuk, az meg​vizs​gál​ha​tó, meg​vi​tat​ha​tó, teszt​hely​zet​ben ki​pró​bál​ha​tó.
A fel​fo​gás​be​li és ma​gya​rá​zat​be​li al​ter​na​tí​vák azon​ban a je​len​nel és a múlt​tal
kap​cso​la​to​sak. Mi okoz​ta ezt? Mi ez​zel kap​cso​lat​ban a fel​fo​gás? A bi​zo​nyí​tás ez
eset​ben sem min​dig könnyű, ezért itt is a „le​het​sé​ges” fo​gal​m át kell al​kal​m az​-
nunk, in​nen pró​bá​lunk meg el​m oz​dul​ni a „va​ló​szí​nű”, majd a „bi​zo​nyos​ság” felé.
Ha a le​het​sé​ges​ség túl tá​vo​li, fan​tá​zi​á​vá vá​lik. En​nek is le​het ér​té​ke, vagy új​faj​-
ta gon​dol​ko​dás​ra ser​kent, vagy egy​sze​rű​en fel​élén​kí​ti a tár​sal​gást.
AL​T ER​NA​T Í​V ÁK – ÖSSZEG​Z ÉS

1. Az al​ter​na​tí​vák ke​re​sé​se a cso​dá​la​tos elme na​gyon fon​tos te​vé​keny​sé​ge.

2. Al​ter​na​tí​vák nél​kül gon​dol​ko​dá​sunk me​rev, ön​telt.
3. Az, hogy va​la​mi​re van be​vett mód​szer, még nem je​len​ti azt, hogy nincs
an​nál jobb. Ha meg​pró​bál​juk, ta​lál​ha​tunk job​bat.
4. A „jobb” az adott hely​zet​re ér​vé​nyes ér​té​kek alap​ján el​té​rő le​het.
5. Az első szint a haj​lan​dó​ság, hogy al​ter​na​tí​vá​kat ke​res​sünk. A má​so​dik a
kre​a​tív igye​ke​zet, hogy al​ter​na​tí​vá​kat ta​lál​junk. A har​ma​dik szint a fel​-
me​rült al​ter​na​tí​vák kö​zöt​ti vá​lasz​tás.
6. Az új mód​sze​rek​nek nyil​ván​va​ló elő​nyök​kel kell ren​del​kez​ni​ük a ré​gi​-
ek​kel szem​ben.
7. A szi​tu​á​ci​ók meg​íté​lé​sé​ben al​ter​na​tív fel​fo​gá​sok le​het​sé​ge​sek. Ezek el​-
té​rő meg​íté​lés​hez vagy cse​lek​vé​sek​hez ve​zet​het​nek.
8. A ta​pasz​ta​lat​ból, a kul​tú​rá​ból, a sze​mé​lyi​ség​ből ere​dő​en al​ter​na​tív ér​-
ték​ren​dek le​het​nek.
9. Cse​lek​vé​si al​ter​na​tí​vá​kat úgy is ta​lál​ha​tunk, ha meg​ha​tá​rozzuk a je​len​-
ség kon​cep​ci​ó​ját, majd meg​ol​dá​so​kat ke​re​sünk, hogy ugyan​ezt a kon​-
cep​ci​ót más mó​do​kon tel​je​sít​sük.
10. A fel​fo​gás​be​li al​ter​na​tí​vák​ra úgy ta​lál​ha​tunk, ha kü​lön​bö​ző né​ző​pon​to​-
kat pró​bá​lunk ki vagy szán​dé​ko​san más fel​fo​gást kép​vi​se​lünk és igyek​-
szünk azt iga​zol​ni.
11. Az al​ter​na​tív ér​té​kek​re úgy ta​lál​ha​tunk, hogy vé​gig​pász​tázzuk az ér​té​-
kek tar​to​má​nyát, vagy köz​vet​len kér​dé​se​ket te​szünk fel.
12. Az al​ter​na​tí​vák ese​té​ben a „le​het​sé​ges​ség” kez​det​nek elég. Ké​sőbb a le​-
he​tő​ség​től ki​in​dul​va igyek​szünk a bi​zo​nyos​ság felé el​moz​dul​ni.
 11

ÉR​Z É​SEK ÉS ÉR​Z EL​MEK

A hat ka​lap kó​do​lás​ban az ér​zé​sek és ér​zel​m ek a pi​ros ka​lap alá tar​toz​nak (l. a
109. ol​dalt). De hogy jön az ér​zés és az ér​ze​lem a gon​dol​ko​dás​hoz? A gon​dol​ko​-
dás​nak nem hű​vös​nek és ér​ze​lem​m en​tes​nek kel​le​ne len​nie? Mi a kap​cso​lat az ér​-
zé​sek, ér​zel​m ek és a cso​dá​la​tos elme kö​zött?
Ha nem len​né​nek ér​zé​se​ink és ér​zel​m e​ink, na​gyon ne​héz len​ne dön​té​se​ket
hoz​nunk és vá​lasz​ta​nunk. A lo​gi​ka és a gon​dol​ko​dás ön​m a​gá​ban a vi​lág le​ké​pe​zé​-
sé​nek mód​sze​re, azért, hogy ér​zé​se​in​ken ke​resz​tül al​kal​m az​has​suk ér​té​ke​in​ket.
Kép​zel​jük el, hogy üz​le​ti meg​be​szé​lé​sen va​gyunk, és va​la​ki elő​ter​jesz​tett egy
ter​vet. Van, aki a terv​ben azt lát​ja, hogy nö​ve​ked​ni fog a pro​fit, az ő sze​m é​lyes
presz​tí​zse, és le​he​tő​sé​ge nyí​lik az elő​re​lé​pés​re. Más​va​la​ki, aki nem ér​de​kelt ab​-
ban, hogy tá​m o​gas​sa az öt​le​tet, úgy véli, hogy a terv koc​ká​za​tos, vi​tat​ha​tó, és még
a mun​ká​ját is meg​sza​po​rít​ja. Ugyan​azt a ter​vet a két sze​m ély szub​jek​tí​ven más​-
kép​pen íté​li meg. En​nek kö​vet​kez​té​ben az egyik lel​ke​sen tá​m o​gat​ja, a má​sik pe​-
dig tá​m ad​ja.
Az ér​zé​sek és ér​zel​m ek olyan esz​kö​zök, me​lyek​kel ér​té​ket kap​cso​lunk egy
adott szi​tu​á​ci​ó​hoz. Ér​ték​ér​zé​künk kel​ti fel ér​zé​se​in​ket, amik, ha elég erő​sek, ér​-
zel​m ek​ké vál​nak. (Az ér​té​kek​kel a 12. fe​je​zet fog​lal​ko​zik.)
Ho​gyan be​fo​lyá​sol​ják gon​dol​ko​dá​sun​kat az ér​zé​sek és ér​zel​m ek?
Egy jó ebéd, va​cso​ra után ki​vá​ló desszer​tet fo​gyaszt​ha​tunk el, ami ki​tel​je​sí​ti az
ét​ke​zést. De ha első fo​gás​ként fo​gyasz​tunk desszer​tet, az egész ét​ke​zést el​ront​ja.
Ugyan​ez a hely​zet az ér​zé​sek​kel és ér​zel​m ek​kel is. Min​den at​tól függ, hol lép​nek
be.

SZE​LEK​T ÍV ÉR​Z É​KE​LÉS

A férj gya​nít​ja, hogy a fe​le​sé​ge meg​csal​ja. Va​la​hány​szor el​m egy vá​sá​rol​ni, vagy a
ba​rát​nő​i​vel van, a férj azt hi​szi, a sze​re​tő​jé​hez ment. Ami​kor a fe​le​ség ha​za​ér, a
férj gya​nak​vá​sa mi​att ér​zé​ke​lé​se csak azo​kat a je​le​ket eme​li ki, ame​lyek erő​sí​tik
gya​nú​ját: ha az asszony vá​sá​rol​ni volt, hol van, amit vett.
 A fe​le​ség rá​jön, hogy fér​jé​nek sze​re​tő​je van. Na​gyon dü​hös rá, és há​zas​sá​guk
rész​le​te​it fel​idéz​ve olyan ki​sebb in​ci​den​sek jut​nak az eszé​be, ame​lyek azt „bi​zo​-
nyít​ják”, hogy fér​je so​sem sze​ret​te őt.
Mind​két eset a „sze​lek​tív ér​zé​ke​lés” pél​dá​ja.
A bí​ró​sá​gi tár​gya​lá​son az ügyész olyan in​for​m á​ci​ó​kat vá​lo​gat, ame​lyek azt bi​-
zo​nyít​ják, hogy a tanú meg​bíz​ha​tat​lan.
A por​tré​fes​tő a mo​dell sze​m é​lyi​ség​je​gye​it ki​eme​lő arc​vo​ná​so​kat áb​rá​zol​ja
hang​sú​lyo​sab​ban.
A szo​cio​ló​gus azo​kat a vi​sel​ke​dés​je​gye​ket és jel​leg​ze​tes​sé​ge​ket eme​li ki, ame​-
lyek alá​tá​m aszt​ják az adott tár​sa​da​lom​ról elő​re ki​ala​kí​tott ké​pet.
Ha na​ran​csot aka​runk vá​sá​rol​ni a szu​per​m ar​ket​ben, te​kin​te​tünk azon​nal meg​-
ta​lál​ja a na​ran​csot. Ha ga​bo​nap​ely​het ke​re​sünk reg​ge​li​re, sze​m ünk ha​m ar rá​ta​-
lál.
Pon​to​san ugyan​így „irá​nyít​ják fi​gyel​m ün​ket” ér​zé​se​ink és ér​zel​m e​ink, hogy
azt lát​juk meg, amit meg aka​runk lát​ni. Ér​zé​ke​lé​sünk rit​kán ob​jek​tív, ál​ta​lá​ban
in​kább sze​lek​tív.
Nem ar​ról van szó, hogy min​dent tisz​tán lá​tunk, az​tán azt hang​sú​lyozzuk, amit
ér​zé​se​ink alap​ján fon​tos​nak tar​tunk. Ér​zé​se​ink szű​rő​ként mű​köd​nek, így csak azt
lát​juk, amit ér​zé​se​ink lát​ni hagy​nak. Az erős ér​zé​sek és ér​zel​m ek fő ve​szé​lye
ezért az, hogy át​ve​szik az irá​nyí​tást ér​zé​ke​lé​sünk fe​lett. Ha ez a hely​zet elő​áll,
már nem va​gyunk ké​pe​sek tisz​tán lát​ni.
Van itt egy di​lem​m a. Az ér​zé​sek be​fo​lyá​sol​hat​ják ér​zé​ke​lé​sün​ket. Ám ér​zé​sek
nél​kül egy​ál​ta​lán nem len​ne ér​de​künk, hogy bár​m it is ér​zé​kel​jünk.
Szük​sé​günk van az ér​zé​sek​re, hogy fi​gyel​m ün​ket irá​nyít​sák és ki​szé​le​sít​sék.
De ha az ér​zé​sek túl erő​sek, ha​tá​suk ép​pen el​len​ke​ző: kor​lá​toz​zák és szű​kí​tik a fi​-
gyel​m et.
Ér​zé​sek nél​kül az em​be​rek au​to​m a​ták len​né​nek, ami nem len​ne túl nagy él​ve​-
zet. De a sza​bad​já​ra en​ge​dett, kor​lát​lan ér​zé​sek és erős ér​zel​m ek sem je​len​te​nek
va​la​m i jót.
Ahogy a fo​gat​haj​tók meg​ta​nul​ják, ho​gyan kell egy​szer​re hat lo​vat irá​nyí​ta​ni,
ne​künk is meg kell ta​nul​nunk fé​ken tar​ta​ni ér​zel​m e​in​ket, hogy min​ket szol​gál​ja​-
nak, él​ve​ze​tet je​lent​se​nek ne​künk, és ne ra​gad​ja​nak ma​guk​kal. Ha szét​sza​lad​nak
a lo​vak, meg​re​ked a ko​csi.

VÁ​LASZ​T ÁS
Te​gyük fel, hogy több nya​ra​lá​si aján​lat kö​zül vá​laszt​ha​tunk. Az ár min​den eset​-
ben ugyan​az. Az idő​tar​tam is azo​nos. Min​den eset​ben ma​gunk vá​laszt​hat​juk
meg, mi​kor me​gyünk. A le​he​tő​sé​gek a kö​vet​ke​zők:

ha​jó​zás a Du​nán
a leg​jobb ve​len​cei szál​lo​da
Rio a kar​ne​vál ide​jén
Bora Bora, tró​pu​s i szi​get Ta​hi​ti kö​ze​lé​b en
ka​rib-ten​ge​ri ha​jó​út

Me​lyik nya​ra​lást vá​laszt​juk? Nincs köz​tük sí​e​lős va​ká​ció vagy ze​nei fesz​ti​vál,
ame​lyek min​ket ki​ug​ró​an ér​de​kel​né​nek. Ne​héz lo​gi​kus dön​tést hoz​ni, mi​vel az
ár és az idő​tar​tam azo​nos, és ak​kor in​du​lunk, ami​kor aka​runk. A vé​gén azt vá​-
laszt​juk, amit a leg​jobb​nak „érzünk”. Ér​zel​m i ala​pú vá​lasz​tás, és mi​után dön​töt​-
tünk, eset​leg ra​ci​o​ná​lis in​dok​lást ke​re​sünk. Pél​dá​ul: „Ide más​kép​pen va​ló​szí​nű​leg
nem jut​nék el.”
Vég​ső so​ron min​den vá​lasz​tás és dön​tés ér​zé​sek és ér​zel​m ek alap​ján szü​le​tik.
Ak​kor is, ha a dön​tés na​gyon lo​gi​kus​nak tű​nik, meg​van az ér​zel​m i alap​ja. Te​gyük
fel, hogy va​la​ki lát egy ru​hát az egyik bolt​ban egy bi​zo​nyos áron, és ugyan​azt
meg​lát​ja egy má​sik üz​let​ben ol​csób​ban. Biz​tos, hogy tel​je​sen lo​gi​kus dön​tés, ha
az ol​csóbb he​lyen ve​szi meg?
Em​be​rünk dön​té​sé​be több ér​ze​lem is be​le​játsz​hat:

nem sze​re​ti, ha be​csap​ják

úgy érzi, ügyes, hogy rá​ta​lált az ol​csóbb üz​let​re
alig vár​ja, hogy el​mond​has​s a az ese​tet a ba​rá​ta​i​nak
nem sze​ret fe​les​le​ge​s en pénzt ki​ad​ni
si​ker​él​mé​nye van

Még ha nyil​ván​va​ló is, hogy „he​lye​sen” kel​le​ne cse​le​ked​nünk, dön​té​se​ink​nek ér​-

zel​m i alap​ja van. Mert pél​dá​ul fé​lünk, hogy rá​jön​nek, ha hely​te​le​nül cse​lek​szünk.
Bűn​tu​da​tunk le​het. Lus​ta​ság is le​het az oka, mert rosszat ten​ni eset​leg fá​rad​sá​go​-
sabb. Le​het, hogy azért nem aka​runk meg​sér​te​ni egy er​köl​csi alap​el​vet, mert az
meg​ne​he​zí​te​né jö​vő​be​ni dön​té​se​in​ket.
Jó, ha tu​da​tá​ban va​gyunk, hogy dön​té​se​ink​nek és vá​lasz​tá​sa​ink​nak ér​zel​m i
alap​ja van. Rend​kí​vül ne​héz vissza​fog​ni ér​zé​se​in​ket és ér​zel​m e​in​ket, és csak a vá​-
lasz​tás vagy dön​tés vég​ső fá​zi​sá​ban fo​lya​m od​ni hoz​zá​juk.
MEL​LÉK​NE​V EK

A mel​lék​ne​vek ál​ta​lá​ban szub​jek​tí​vek. A mel​lék​ne​vek a be​szé​lő sze​m é​lyes ér​zé​-

se​i​ről árul​kod​nak. Ha va​la​ki sok mel​lék​ne​vet hasz​nál, az azt jel​zi, hogy erős ér​zel​-
mek​kel vi​sel​te​tik az iránt, ami​ről be​szél. (l. még a 35. és 85. ol​dalt.) Saj​nos a szub​-
jek​tív mel​lék​ne​vek sem​m i plu​szin​for​m á​ci​ót nem szol​gál​tat​nak a lo​gi​ka szint​jén.
Az ob​jek​tív mel​lék​ne​vek​nek azon​ban meg​van a ma​guk he​lye. Pél​dá​ul: „Ez​zel a
ne​héz tás​ká​val meg​eről​te​ted ma​gad.” Más​részt „az a cso​dá​la​tos tás​ka iga​zán a te
stí​lu​sod”. Ez azt je​len​ti, hogy a be​szé​lő úgy íté​li meg, ez a tás​ka il​lik ah​hoz, aki​hez
be​szél. Ez hí​zel​gő le​het, de nem so​kat mond ma​gá​ról a tás​ká​ról.
Több olyan mel​lék​név lé​te​zik, ame​lyek azt je​lö​lik, hogy va​la​ki „nem szok​vá​-
nyos”, in​no​va​tív mó​don cse​lek​szik: kör​m ön​font, fon​dor​la​tos, agya​fúrt, for​té​lyos,
ra​vasz. Ezek​nek meg​le​he​tő​sen ne​ga​tív je​len​té​se van. Mi​ért? Va​ló​szí​nű​leg azért,
mert ko​ráb​ban a fe​u​dá​lis rend​ben min​dent a „meg​fe​le​lő”, „be​vett”, „be​vált” mó​-
don il​lett, kel​lett csi​nál​ni. Úri​em​ber nem tö​re​ke​dett arra, hogy bár​m it is gyor​sab​-
ban vagy job​ban vé​gez​zen. Az in​no​va​tív meg​kö​ze​lí​tést „so​sem le​het tud​ni, hová
ve​zet​het az ilyes​m i” ala​pon nem bá​to​rí​tot​ták, nem tá​m o​gat​ták.
A mel​lék​ne​vek sok min​dent el​árul​nak a né​pek​ről és kul​tú​rák​ról.
A mel​lék​ne​vek​kel le​het a leg​egy​sze​rűb​ben és leg​ké​nyel​m e​seb​ben ér​zel​m e​in​-
ket ki​fe​jez​ni.

Ez a vi​s el​ke​dés bar​b ár.

Ez a vi​s el​ke​dés pri​mi​tív.
Ez a vi​s el​ke​dés olyan ele​gáns.
Ez a vi​s el​ke​dés olyan so​kat​mon​dó.

Van úgy, hogy egyet​len mel​lék​ne​vet a meg​fe​le​lő szó​ren​di hely​re be​il​leszt​ve pon​-
to​san je​lez​het​jük az adott hely​zet​tel kap​cso​la​tos ér​zé​se​in​ket. A brit ki​rá​lyi csa​lád​-
ról foly​ta​tott be​szél​ge​tés so​rán pél​dá​ul va​la​ki egy​szer csak ki​m ond​ja az „avítt”
mel​lék​ne​vet. Ez ren​ge​teg ér​zést hoz fel. Arra utal, hogy az il​le​tő nem ki​rály​ság​el​-
le​nes, de a ki​rály​ság in​téz​m é​nye fenn​tar​tá​sá​nak nem lát​ja va​ló​di ér​tel​m ét. A ki​rá​-
lyi csa​lád sze​re​pét in​kább ab​ban lát​ja, hogy a nagy​kö​zön​ség ked​ve​li őket. Az a vé​-
le​m é​nye, hogy a ki​rály​ság in​téz​m é​nye ér​de​kes em​lék a múlt​ból.
Vagy pél​dá​ul, ha az igaz​ság​szol​gál​ta​tás​ról be​szé​lünk, va​la​ki fel​hoz​za a „las​sú”
mel​lék​ne​vet. Ez​zel arra utal, hogy bár sem​m i ki​fo​gá​sa nincs az igaz​ság​szol​gál​ta​-
tás mű​kö​dé​se el​len, az egész fo​lya​m a​tot ne​héz​kes​nek és ala​csony ha​té​kony​sá​gú​-
nak tart​ja, ami hó​na​po​kig, sőt éve​kig is el​tart​hat. Ezt a las​sú​sá​got igen ne​ga​tív je​-
len​ség​nek tart​ja, amit sem​m i sem el​len​sú​lyoz. Van​nak hely​ze​tek, ami​kor a „las​-
sú” szót ob​jek​tív mel​lék​név​ként hasz​nál​hat​juk (a lon​do​ni las​sú vo​nat – nem
gyors), és van​nak olyan hely​ze​tek, mint a fen​ti is, ami​kor szub​jek​tív mel​lék​név,
amely sze​m é​lyes ér​zé​se​in​ket fe​je​zi ki (sok​kal „las​sabb” a kel​le​té​nél).
A ha​lál​bün​te​tést el​len​zők​nek mel​lék​ne​ve​ket kell hasz​nál​ni​uk an​nak szem​lél​-
te​té​sé​re, hogy a ha​lál​bün​te​tés el​len​té​tes az ő ér​té​ke​ik​kel. Ilyen mel​lék​ne​vek le​-
het​nek: pri​m i​tív; ke​gyet​len; bar​bár; ci​vi​li​zá​lat​lan. Ez azért van, mert a til​ta​ko​zás
köz​vet​le​nül ér​ték​rend​jü​kön alap​szik. A lo​gi​ka sze​re​pe eb​ben nem sok, leg​fel​jebb
annyi, hogy vi​tat​koz​ni le​het azon, va​jon a ha​lál​bün​te​tés​nek van-e el​ret​ten​tő ere​-
je, vagy nincs.

ELSŐ RE​AK​CIÓ

Ami​kor elő​ször hal​lunk egy öt​le​tet vagy ja​vas​la​tot, első re​ak​ci​ónk va​ló​szí​nű​leg
ér​zés- vagy ér​ze​le​m ala​pú.
Pél​dá​ul:

Ez ne​kem meg​fe​lel​ne.
Ez ne​kem egy​ál​ta​lán nem tet​s zik.
Ez egy​ál​ta​lán nem kor​rekt.

Az ilyen meg​jegy​zé​sek na​gyon má​sok, mint:

Nem hi​s zem, hogy ez a gya​kor​lat​b an is mű​köd​ne.

Nem lá​tom, mi​lyen előnnyel jár​na ez az öt​le​ted.
Ezt ve​s zé​lyes le​het meg​va​ló​s í​ta​ni.

Ezek is ér​zé​se​ket fe​jez​nek ki, de ezek in​tu​i​tív ér​zé​sek, meg​ér​zé​sek, az​zal kap​cso​-
lat​ban, hogy az öt​let meg​va​ló​sít​ha​tó-e. Az is le​het​sé​ges, hogy egy öt​let egy​ál​ta​lán
nem tet​szik, füg​get​le​nül at​tól, hogy meg​va​ló​sít​ha​tó-e vagy sem.
Az is le​het, hogy tet​szik egy öt​let, de két​sé​ge​ink van​nak a meg​va​ló​sít​ha​tó​sá​gá​-
val kap​cso​lat​ban.
Van ér​tel​m e an​nak, hogy ki​fe​jezzük első re​ak​ci​ón​kat, vagy vár​junk csend​ben,
míg vé​gig​m ond​ják a ja​vas​la​tot, és kér​dé​sek is el​hang​za​nak vele kap​cso​lat​ban (l. a
7. fe​je​ze​tet)?
Ez a meg​be​szé​lés cél​já​tól és a hely​zet​től függ. Ko​m oly tár​gya​lá​son jobb, ha fi​-
gyel​m e​sen vé​gig​hall​gat​juk, tisz​tá​zó kér​dé​se​ket te​szünk fel, fi​gye​lem​be ve​szünk
min​den té​nye​zőt, és csak az​u​tán fe​jezzük ki vé​le​m é​nyün​ket.
A leg​több szi​tu​á​ci​ó​ban azon​ban első re​ak​ci​ó​ink ki​fe​je​zé​se fel​élén​kí​ti a be​szél​-
ge​tést. Még kom​m u​ni​ká​ci​ós elő​nye is van. Ha az öt​let​tel elő​ál​ló sze​m ély ko​rai
vissza​csa​to​lást kap ar​ról, ho​gyan fo​gad​ják má​sok az el​gon​do​lá​sát, erre re​a​gál​hat.
Le​het, hogy fél​re​ér​tet​ték a ja​vas​la​tát, és to​váb​bi, rész​le​te​sebb ma​gya​rá​zat​ra van
szük​ség. Le​het, hogy a hall​ga​tó túl ha​m ar „ska​tu​lyáz​ta be” az öt​le​tet, rá​adá​sul
nem a meg​fe​le​lő „ska​tu​lyá​ba” tet​te, ezért hely​re kell ten​ni a dol​go​kat.
Va​la​hány​szor ar​ról be​szé​lek, hogy szük​sé​ges len​ne gon​dol​ko​dást ta​ní​ta​ni az is​-
ko​lák​ban, a hall​ga​tók min​dig azt gon​dol​ják, hogy ez alatt a lo​gi​kus, kri​ti​kai gon​-
dol​ko​dást ér​tem, mert csak azt is​m e​rik. Így az​tán nagy igye​ke​zet​tel kell rá​m u​tat​-
nom, hogy a való vi​lág​ban való gon​dol​ko​dást ér​tem ez alatt – és ez leg​fő​képp a lé​-
nyeg​lá​tás​ról szól.
A ki​fe​je​ző arcú em​be​rek​nek meg sem kell szó​lal​ni​uk ah​hoz, hogy ki​fe​jez​zék
első re​ak​ci​ó​i​kat. Arc​ki​fe​je​zé​sük min​dent el​árul. Az ér​té​ke​sí​tők va​ló​ság​gal utál​nak
ki​fe​je​zés​te​len arcú em​be​rek​kel dol​goz​ni. Ilyen ügy​fe​lek ese​té​ben ugyan hon​nan
tud​ják, há​nya​dán áll​nak? Hon​nan tud​ják, mely ér​vek, té​nyek hat​nak, mennyi​re
ér​dek​li az ügy​fe​let, amit elő​ad​nak neki? Hon​nan tud​nák mind​ezt, ha nincs azon​-
na​li vissza​jel​zés?
Így összes​sé​gé​ben el​m ond​hat​juk, hogy az első re​ak​ci​ók és ér​zé​sek ki​fe​je​zé​se
nem rossz do​log.

PO​Z I​CI​O​NÁ​LÁS

A vi​tá​ban hova po​zí​ci​o​nál​nánk ma​gun​kat? Erre vagy arra az ol​dal​ra? Vagy in​-
kább sze​ret​nénk kí​vül​ál​ló​ként, fe​lül​emel​ked​ve szem​lél​ni a vi​tát?
Ez be​csü​let​be​li ügy. Ha az adott pil​la​nat​ban ér​zé​se​ink és ér​zel​m e​ink egyik
vagy má​sik ol​dal​ra so​rol​nak ben​nün​ket, fe​jezzük ki, me​lyik ol​da​lon ál​lunk!
Az, hogy va​la​ki ki​fe​je​zi, me​lyik ol​da​lon áll, nem azt je​len​ti, hogy en​nek har​ci​a​-
san, pri​m i​tív vi​tá​ban kell meg​nyil​vá​nul​nia. Még min​dig meg​van a le​he​tő​sé​ge,
hogy mind​két ol​dal érv​rend​sze​rét fel​fe​dez​ze (akár a hat ka​lap mód​szer​rel is), és
őszin​tén tö​re​ked​jen arra, hogy a má​sik fél ál​lás​pont​ját is meg​ért​se. Eb​ből a meg​-
ér​tés​ből ered​het az elő​re​lé​pés a két ál​lás​pont össze​bé​kí​té​se felé. Ha ez nem le​het​-
sé​ges, ak​kor a két ál​lás​pont kö​zöt​ti kü​lönb​sé​ge​ket kell vi​lá​go​san meg​fo​gal​m az​ni.
Az, hogy ki​fe​jezzük, me​lyik ol​da​lon ál​lunk egy adott pil​la​nat​ban, nem je​len​ti
azt, hogy ott is kell ma​rad​nunk. Egy​sze​rű​en csak a vita ki​in​du​ló​pont​ját je​lö​li:
„Most ezen az ál​lás​pon​ton va​gyok. Haj​lan​dó va​gyok se​gí​te​ni ne​ked, hogy meg​-
győzz, moz​dul​jak el in​nen.” Ha mind​két fél őszin​tén így tud​na gon​dol​kod​ni, ak​-
kor a vi​ták sok​kal konst​ruk​tí​vab​bak len​né​nek.
Van egy na​gyon ne​héz kér​dés, amit min​den​ki​nek fel kel​le​ne ten​nie ma​gá​ban,
aki vi​tá​ban vesz részt: „Va​ló​ban aka​rom, hogy meg​vál​toz​zon a vé​le​m é​nyem eb​-
ben a kér​dés​ben?” Erre pe​dig őszin​tén kel​le​ne vá​la​szol​ni.
Min​den​ki​ben van egy​faj​ta ter​m é​sze​tes fé​le​lem at​tól, hogy egy „ügy​vé​di tí​pu​-
sú” bo​nyo​lult vi​tá​ban meg​vál​to​zik a vé​le​m é​nye. Min​den​ki tart at​tól is, hogy ha​-
mis in​for​m á​ci​ók​kal fél​re​ve​ze​tik. Ezek a fé​lel​m ek ter​m é​sze​te​sek. Ugyan​ak​kor va​-
ló​di szük​ség van arra is, hogy ké​pe​sek le​gyünk fi​gyel​ni, meg​hall​gat​ni má​sok ér​-
ve​lé​sét, és ha szük​sé​ges, meg​vál​toz​tat​ni vé​le​m é​nyün​ket.
Van​nak par​la​m en​tek, ame​lyek ülés​ter​m ét úgy ter​vez​ték, hogy a te​rem két fala
men​tén egy​m ás​sal szem​ben el​he​lyez​ke​dő szék​so​rok van​nak. A kép​vi​se​lők vagy a
kor​m á​nyol​da​lon, vagy az el​len​zék ol​da​lán ül​nek. Más par​la​m en​tek ülés​ter​m e fél​-
kör​ív ala​kú, azaz am​fi​te​át​rum jel​le​gű, hogy ne le​gyen ilyen kü​lönb​ség a két ol​dal
kö​zött. Azt mond​ják, hogy az am​fi​te​át​rum jel​le​gű ülés​ter​m ek kis pár​tok, frak​ci​ók
lé​te​zé​sét tá​m o​gat​ják, és arra kény​sze​rí​tik a kor​m ányt, hogy ko​a​lí​ci​ó​ra tá​m asz​-
kod​jon, ami in​sta​bil le​het. Az, hogy az ülés​te​rem bel​ső​épí​té​sze​ti meg​je​le​né​se
okoz​za-e eze​ket a kü​lönb​sé​ge​ket, eb​ből a szem​pont​ból mel​lé​kes. Az szá​m ít, hogy
a kép​vi​se​lők nem kény​sze​rül​nek arra, hogy a „mi” és „ők” szem​ben​ál​lás po​zí​ci​ó​-
já​ban érez​zék ma​gu​kat.
Sen​ki sem kény​sze​rít​het ben​nün​ket ebbe a po​zí​ci​ó​ba. Ez a mi vá​lasz​tá​sunk.
Egyet​ért​he​tünk egy fel​ve​tés​sel egy adott pon​tig, bi​zo​nyos kö​rül​m é​nyek kö​zött,
bi​zo​nyos em​be​rek​re vo​nat​ko​zó​an, il​let​ve bi​zo​nyos mó​do​sí​tá​sok​kal is (l. még a
100. ol​dalt).
ÉR​Z É​SEK ÉS ÉR​Z EL​MEK – ÖSSZEG​Z ÉS

1. Az ér​zé​sek és ér​zel​mek a gon​dol​ko​dás na​gyon fon​tos ré​szei.

2. Vá​lasz​tá​sa​ink és dön​té​se​ink vég​ső so​ron ér​zé​se​ken és ér​zel​me​ken ala​-
pul​nak.
3. Az ér​zé​sek és ér​zel​mek esz​kö​zök, ame​lyek​kel ér​té​ke​in​ket az adott hely​-
zet​re al​kal​mazzuk.
4. Az erős ér​zé​sek és ér​zel​mek kor​lá​toz​hat​ják ér​zé​ke​lé​sün​ket. Az en​nek
kö​vet​kez​té​ben ki​ala​ku​ló „sze​lek​tív ér​zé​ke​lés” csak azt en​ge​di ér​zé​kel​ni,
ami ér​zé​se​ink​nek meg​fe​lel.
5. A leg​lo​gi​ku​sabb​nak lát​szó vá​lasz​tás is vég​ső so​ron ér​zel​mi ala​pú le​het.
Szá​mos ne​he​zen meg​fog​ha​tó, szö​ve​vé​nyes ér​zés be​fo​lyá​sol​hat​ja.
6. A mel​lék​ne​vek ál​ta​lá​ban szub​jek​tí​vek, és töb​bet mon​da​nak ar​ról, hogy
a be​szé​lő ho​gyan érez egy adott té​má​val kap​cso​lat​ban, mint ma​gá​ról a
té​má​ról. Ne hasz​nál​junk mel​lék​ne​ve​ket ál​lás​pon​tunk ki​fe​je​zé​sé​re
éssze​rű gon​dol​ko​dás vagy in​for​má​ció he​lyett.
7. Na​gyon ko​moly vi​ták​ban elő​ször hall​gas​suk meg az összes ren​del​ke​zés​-
re álló in​for​má​ci​ót, kér​dezzünk, és csak ez​u​tán mu​tas​suk ki ér​zé​se​in​-
ket!
8. Más ese​tek​ben jobb, ha ko​ráb​ban ki​fe​jezzük ér​zé​se​in​ket, ami hasz​nos
vissza​jel​zés le​het a téma ki​fej​tő​jé​nek.
9. Vi​tá​ban min​dig mu​tas​suk ki, hol ál​lunk: egyik vagy a má​sik ol​da​lon,
vagy egyi​ken sem.
10. Ki​mu​ta​tott ál​lás​pon​tunk a kez​det le​gyen, ami​től el​moz​dul​ha​tunk.
11. Nem kell, hogy egy öt​let mel​lett vagy el​len fog​lal​junk ál​lást. Le​het, hogy
az adott öt​le​tet bi​zo​nyos kö​rül​mé​nyek kö​zött vagy bi​zo​nyos fel​té​te​lek​-
kel el tud​juk fo​gad​ni, más fel​té​te​lek​kel meg nem.
12. El kell dön​te​nünk, haj​lan​dó​ak va​gyunk-e vál​toz​tat​ni az ál​lás​pon​tun​-
kon.
 12

ÉR​T É​KEK

Me​lyik ér​té​ke​sebb: egy adag fagy​lalt vagy egy adag C-vi​ta​m in-tab​let​ta? Az egyik
ki​csit töb​be ke​rül a má​sik​nál. A C-vi​ta​m in egész​sé​ges, a fagy​lalt nem az. Ez azt je​-
len​ti, hogy a C-vi​ta​m in-tab​let​ták ér​té​ke​seb​bek?
Va​jon az ér​ték​ről szó​ló kér​dés ma​guk​ról az áru​cik​kek​ről vagy konk​rét kö​rül​-
mé​nyek​ről szól?
A C-vi​ta​m in-tab​let​ta rend​kí​vül ér​té​kes le​het, pél​dá​ul, ha va​la​ki​nek C-vi​ta​m in-
hi​á​nya van, eset​leg már skor​but​ban szen​ved. (Ez ko​m oly prob​lé​m a volt a ten​ge​-
ré​szek​nél, míg töb​bek kö​zött Cook ka​pi​tány nem ve​zet​te be, hogy a hosszú ha​jó​-
utak​ra friss zöld​cit​ro​m ot vitt a le​gény​ség​nek.) A C-vi​ta​m in ak​kor is na​gyon ér​té​-
kes, ha az em​ber meg​fá​zik.
De ha meg​fe​le​lő​en ét​ke​zünk, el​fo​gyaszt​juk a szer​ve​zet​nek szük​sé​ges C-vi​ta​-
min-mennyi​sé​get, az ext​ra adag be​vitt C-vi​ta​m in egy​sze​rű​en ki​ürül a szer​ve​zet​-
ből.
Ha meg​kí​vá​nunk egy adag fagy​lal​tot, an​nak adott idő​pil​la​nat​ban na​gyobb az
él​ve​ze​ti ér​té​ke, mint a C-vi​ta​m i​né.
Ha azon​ban ép​pen pénz​szű​ké​ben va​gyunk, in​kább cél​sze​rű C-vi​ta​m in​ra köl​te​-
ni. Ha azon​ban bő​ven van pén​zünk, meg​te​het​jük, hogy ma in​kább fagy​lal​tot ve​-
szünk, C-vi​ta​m int pe​dig csak hol​nap, vagy ha szük​sé​günk van rá.

KÖ​RÜL​MÉ​NYEK

Az ér​ték a kö​rül​m é​nyek​től függ? A vá​lasz: igen is, meg nem is. Van​nak alap​ér​té​-
kek, ame​lyek min​den kö​rül​m é​nyek kö​zött azo​no​sak. Ilyen az em​ber​élet: sem​m i​-
lyen kö​rül​m é​nyek kö​zött nem sza​bad em​bert ölni. Sem​m i​lyen kö​rül​m é​nyek kö​-
zött nem sza​bad ha​zud​ni (bár ami ezt il​le​ti, a fi​lo​zó​fu​sok még nem ju​tot​tak meg​-
egye​zés​re). Sem​m i​lyen kö​rül​m é​nyek kö​zött nem sza​bad el​árul​nunk tár​sa​in​kat.
Be kell tar​ta​nunk adott sza​vun​kat. Ilyen alap​ér​té​kek a val​lá​si, tár​sa​dal​m i és kul​-
tu​rá​lis ér​té​kek, és ezek​nek min​den kö​rül​m é​nyek kö​zött hat​ni​uk kell.
A jog is​m er eny​hí​tő kö​rül​m é​nye​ket, ame​lyek csök​ken​tik a bün​te​tés mér​té​két.
Ahol em​ber​élet em​ber ál​tal vész el, alap​ve​tő​en min​den eset​ben bűn​cse​lek​m ény
tör​té​nik? Mi a hely​zet az ön​vé​de​lem​ből vagy há​bo​rú​ban el​kö​ve​tett em​ber​ölés​-
sel? Nem ar​ról van-e szó, hogy a kö​rül​m é​nyek le​ga​li​zál​ják a gyil​kos​sá​got? Ez​zel
kap​cso​lat​ban azt az ér​vet hoz​hat​juk fel, hogy va​ló​ban ez is em​ber​ölés, de nem
gyil​kos​ság, mi​vel nem nye​re​ség​vágy​ból vagy más előny meg​szer​zé​sé​ért kö​ve​tik
el, és jo​gos kö​rül​m ény in​do​kol​ta.
Más ese​tek​ben az ér​té​kek nem vál​toz​nak a kö​rül​m é​nyek​kel, de az ér​té​kek pri​-
o​ri​tá​sa igen.
Kép​zel​jük el, hogy kár​tyázunk, és az a gya​núnk tá​m ad, hogy ba​rá​ta​ink, kár​tya​-
part​ne​re​ink csal​nak! Mit te​szünk eb​ben a hely​zet​ben? Ben​ne van a szi​tu​á​ci​ó​ban a
pénz ér​té​ke is. Mi​vel a ba​rá​tunk csal, pénzt veszt​he​tünk.
Ben​ne van az er​köl​csi ér​ték is. Huny​junk sze​m et a csa​lás fe​lett csak azért, mert
aki csal, az a ba​rá​tunk? Itt a ba​rát​s ág is mint ér​ték. Szé​gye​nít​sük meg a ba​rá​tun​-
kat és rom​bol​juk le jó hír​ne​vét?
A ba​rát​ság ér​té​ké​nek van má​sik as​pek​tu​sa is. Hagy​juk, hogy ba​rá​tunk rá​szok​-
jon a csa​lás​ra, míg​nem egy nap eset​leg már nagy​ban űzi, és el​kap​ják?
És itt van a bi​zony​ta​lan​sá​gi té​nye​ző is. Nem va​gyunk tel​je​sen biz​to​sak ab​ban,
hogy csal. Ha még​sem csal és meg​vá​dol​juk, azt koc​káz​tat​juk, hogy el​ve​szít​jük a
ba​rát​sá​gát.
A gya​kor​lat​ban vé​get vet​he​tünk a já​ték​nak, és négy​szem​közt kö​zöl​het​jük vele,
va​la​ki azt gya​nít​ja, hogy csalt. Ez azt je​lez​né, hogy fon​to​sabb​nak tart​juk a ba​rá​-
tunk irán​ti ag​gó​dást, mint a köz​re​ját​szó er​köl​csi ér​té​ke​ket.

Tu​dod, hogy a ba​rá​to​dat meg​csal​ja a fe​le​sé​ge. Meg kel​le​ne mon​da​ni

neki? Vagy kö​zöl​ni kel​le​ne a fe​le​ség​gel, hogy tu​dod? Mik itt az el​sőd​le​-
ges ér​té​kek? Egy​ál​ta​lán, mi kö​zöd az egész​hez?

Te​gyük fel, hogy elő​lép​te​tés​ről fo​lyik a vita, és a vé​le​m é​nyün​ket kér​de​zik. Tud​-
juk, hogy a ba​rá​tunk​nak na​gyon nagy szük​sé​ge len​ne az elő​lép​te​tés​re. De azt is
tud​juk, hogy ri​vá​li​sa, akit nem ked​ve​lünk, kép​zet​tebb és jobb vá​lasz​tás len​ne. Mit
te​szünk?
Eb​ben a szi​tu​á​ci​ó​ban a be​csü​le​tes​ség ér​té​ke, a ba​rá​ti se​gít​ség ér​té​ke, a szer​ve​-
zet irán​ti hű​ség ér​té​ke lát​ha​tó együtt.
Úgy tű​nik, ezek az ér​té​kek konf​lik​tus​ban van​nak egy​m ás​sal, mert ha az egyi​-
ket kö​vet​jük, a má​si​kat nem. Ha ob​jek​tí​ven gon​dol​ko​dunk, nem se​gí​tünk a ba​rá​-
tunk​nak.
 Ve​gyünk egy má​sik pél​dát: va​la​ki há​zat akar vá​sá​rol​ni. Mik a fi​gye​lem​be ve​en​-
dő ér​té​kek?

Az ár, és az, hogy kap-e rá jel​zá​log​köl​csönt.

Tet​s zik-e a ház a há​zas​tár​s á​nak és a csa​lád​nak?
Messze van-e a mun​ka​he​lyé​től?
Elég nagy alap​te​rü​le​tű-e?
Szép-e a ház?
Tet​s zik-e a ba​rá​ta​i​nak?
Van-e be​vá​s ár​lá​s i le​he​tő​s ég a kö​zel​b en?
Van​nak-e is​ko​lák a kö​zel​b en?
Mi​lyen ér​té​ken le​het majd el​ad​ni?
Jó kör​nyé​ken van-e?
Ma​ga​s ak-e a fenn​tar​tá​s i költ​s é​gek?
Mi​lyen ja​ví​tá​s i és fes​té​s i-ta​pé​tá​zá​s i mun​ká​la​to​kat kell el​vé​gez​ni?
Tet​s zik-e a ház stí​lu​s a?
Szük​s é​ge lesz-e ek​ko​ra ház​ra, ha a gye​re​kek fel​nő​nek és el​köl​töz​nek ott​hon​ról?
Ta​lál​hat-e en​nél al​kal​ma​s ab​b at?
Emel​ked​nek-e az in​gat​lan​árak?
Vár​hat-e még a vá​s ár​lás​s al, hogy job​b an kö​rül​néz​zen a pi​a​con?

Ez a lis​ta hosszú​nak tű​nik, de az ol​va​sók több​sé​ge biz​to​san to​váb​bi té​nye​zők​kel

és szem​pon​tok​kal is ki tud​ná egé​szí​te​ni. Az ér​té​ke​ket na​gyobb ka​te​gó​ri​ák​ba le​het
so​rol​ni: kül​lem; mé​ret; meg​fe​le​lés az igé​nyek​nek; csa​lád. Eze​ket a kö​rül​m é​nye​-
ket meg​vál​toz​tat​hat​ják az egye​di kö​rül​m é​nyek.
Ha pénz​szű​ké​ben va​gyunk, az ár le​het a leg​főbb szem​pont. Kis​gye​re​kes csa​lád
ese​té​ben az is​ko​lák kö​zel​sé​ge és mi​nő​sé​ge el​sőd​le​ges szem​pont le​het.
A ház mé​re​te is fon​tos le​het, ha olyan ro​ko​na​ink van​nak, akik gyak​ran meg​lá​-
to​gat​nak min​ket.
A há​zas​társ kí​ván​sá​ga is el​sőd​le​ges szem​pont le​het, ha el​té​rő vé​le​m é​nyen van.
Ver​sen​gő sze​m é​lyi​sé​gek ese​té​ben a ház presz​tí​zsér​té​ke is el​sőd​le​ges szem​pont
le​het.

KÜ​LÖN​BÖ​Z Ő FE​LEK

Bár​m ely vi​tá​ban leg​alább há​rom ér​ték van je​len: a mi ér​té​ke​ink – akár tel​je​sen
tu​da​tá​ban va​gyunk en​nek, akár nem; a má​sik fél (vagy fe​lek) ér​té​kei; azok ér​té​-
kei, akik nin​cse​nek je​len, de szó​ba ke​rül​nek a vita so​rán (pél​dá​ul be​ván​dor​lók,
ügy​ve​ze​tők, ti​zen​éve​sek, fe​m i​nis​ták, gye​re​kek, öre​gek). Ez utób​bi cso​por​tot ön​-
ma​gá​ban is több rész​re kell bon​ta​nunk.
Tu​dunk va​la​m it a vi​tá​ban sze​rep​lő ér​té​kek​ről, a ma​gunk ér​té​ke​in kí​vül? Kér​-
dé​se​ket te​he​tünk fel és le​he​tő​sé​ge​ket vet​he​tünk fel. Fel​té​te​lez​he​tünk főbb ér​té​ke​-
ket, mint pél​dá​ul a pénz és a biz​ton​ság igé​nye. A leg​több vita az​zal a fel​té​te​le​zés​-
sel fo​lyik, hogy má​sok ér​té​kei nem na​gyon kü​lön​böz​nek a mi​e​ink​től. Ha ap​ró​lé​-
kos rész​le​tes​ség​gel igye​kez​nénk fel​tár​ni az ér​té​ke​ket, igen ne​héz len​ne egy​ál​ta​-
lán bár​m i​lyen vi​tát foly​tat​ni!
Volt egy idő​szak, ami​kor Eu​ró​pa or​szá​gai kö​zül a ka​to​li​kus Spa​nyol​or​szág​ban
volt a leg​ki​sebb a szü​le​té​si arány. Ez igen meg​le​pő volt, mi​vel a mes​ter​sé​ges szü​-
le​tés​sza​bá​lyo​zást a ka​to​li​kus egy​ház ki​fe​je​zet​ten tilt​ja. Mi tör​tént? Ta​lán az, hogy
az élet​szín​vo​nal nö​ve​ke​dé​sé​vel a pá​rok in​kább akar​tak ki​egé​szí​tő jö​ve​del​m et
sze​rez​ni, mint több gyer​m e​ket ne​vel​ni. A fi​a​tal nők mun​ká​ba ál​lá​si haj​lan​dó​sá​gá​-
nak ha​son​ló ha​tá​sa le​he​tett. Le​het, hogy az ala​csony szü​le​té​si arányt az ön​m eg​-
tar​tóz​ta​tás okoz​ta. Le​het, hogy egy pon​ton a sze​m é​lyes, a ka​to​li​kus egy​há​zi és a
kor​m ány​za​ti szin​tű ér​té​kek össze​üt​kö​zés​be ke​rül​tek.

SZE​MÉ​LYES ÉR​T É​KEK

Az alap​ve​tő er​köl​csi és val​lá​si ér​té​ke​ken túl az em​be​rek szá​m os más ér​té​ket is

fon​tos​nak tar​ta​nak. Ezek kö​zött je​len​tős a „ne​ga​tív ér​té​kek” el​len​té​te​le​zé​se, a tő​-
lük való „tar​tóz​ko​dás”, azok „hi​á​nya”, il​let​ve ta​ga​dá​sa (l. a 177. ol​dalt):

szó​lás- és gon​do​lat​s za​b ad​s ág – a zsar​nok​s ág el​len​té​te

sze​mé​lyes biz​ton​s ág – a bűn, erő​s zak, meg​fé​lem​lí​tés el​len​té​te
fi​gye​lem és el​is​me​rés – a szán​dé​kos sem​mi​b e​vé​tel el​len​té​te
cso​port​b e​li el​fo​ga​dott​s ág – az erő​s za​kos​ko​dás és az el​uta​s í​tás el​len​té​te
mél​tó​s ág – a meg​aláz(tat)ás el​len​té​te
bol​dog​s ág – a szen​ve​dés​től való men​tes​s ég
él​ve​zet és ér​dek​lő​dés – az una​lom​tól való men​tes​s ég

Az ol​va​sók jó​val to​vább bő​vít​he​tik ezt a lis​tát. Ha va​la​ki​nek fáj a feje, a fej​fá​jás​-
men​tes​ség iga​zán nagy ér​ték. Ha vi​szont még so​sem fájt a feje, a fej​fá​jás​m en​tes​-
sé​get nem is tud​ja ér​té​kel​ni.
 A fen​ti pél​dák kö​zül sok eset​ben az ér​ték köz​vet​le​nül is lé​te​zik. Az „el​is​m e​rés”
pél​dá​ul je​len​tős ér​ték ön​m a​gá​ban is, nem​csak a szán​dé​kos sem​m i​be​vé​tel el​len​té​-
te​ként.

SZER​V E​Z E​T I ÉR​T É​KEK

Min​den szer​ve​zet​nek van​nak ér​té​kei, mind a szer​ve​zet cél​ja, mind pe​dig mű​kö​-
dé​se te​kin​te​té​ben.
Cé​gek, vál​lal​ko​zá​sok ese​té​ben az ér​té​kek kö​zött sze​re​pel: a nye​re​sé​ges​ség; a
rész​vé​nye​sek szá​m á​ra fi​ze​tett osz​ta​lék; a ver​seny​ké​pes​ség; a költ​sé​gek kor​dá​ban
tar​tá​sa; a költ​ség​ha​té​kony​ság; az ügy​fél-elé​ge​dett​ség; a jö​vő​be​ni le​he​tő​sé​gek.
Po​li​ti​kai pár​tok szá​m á​ra az ér​té​kek kö​zött sze​re​pel: a sza​va​zat​szer​zés; a po​zi​tív
köz​m eg​íté​lés; a bot​rány​m en​tes​ség; a cé​lok is​m ert​sé​ge, egy​ér​tel​m ű​sé​ge; a ka​riz​-
ma​ti​kus ve​ze​tők; a más párt​ok​tól való meg​kü​lön​böz​tet​he​tő​ség.
Csa​lá​dok ese​té​ben az ér​té​kek kö​zött sze​re​pel: a csa​lá​di​as​ság ér​zé​se; egyet​ér​tés;
egy​m ás se​gí​té​se; a meg​be​szé​lés ké​pes​sé​ge.

MI​NŐ​SÉ​G I ÉR​T É​KEK

Az acél​nak erős​nek kell len​nie. Az üveg​nek át​lát​szó​nak. Az ét​ter​m ek​ben a ren​de​-

lést gyor​san és pon​to​san kell tel​je​sí​te​ni. A re​pü​lő​jára​tok​nak pon​to​san kell in​dul​ni
és ér​kez​ni. A rek​lám​nak fi​gye​lem​fel​kel​tő​nek kell len​nie. A zöld​sé​ge​ket nem sza​-
bad túl​főz​ni.
A mi​nő​ség fo​gal​m á​ba be​le​tar​to​zik, hogy amit te​szünk, azt jól és a szán​dé​kolt
cél​nak meg​fe​le​lő​en te​gyük. A ró​zsa​szín acél ér​de​kes és in​no​va​tív le​het, de az acél
funk​ci​ó​ja az, hogy erős le​gyen, ezért a szín mint mi​nő​ség eb​ből a szem​pont​ból
nem szá​m ít. A pin​cé​rek éne​kel​het​nek ope​ra​ári​á​kat az ét​te​rem​ben, ez ér​de​kes és
él​ve​ze​tes is le​het, de iga​zá​ból a fel​szol​gá​lás mi​nő​sé​ge szá​m ít.
A mi​nő​ség a cél és az el​vá​rás függ​vé​nye. Mi egy adott ter​m ék vagy szol​gál​ta​tás
cél​ja? Mit vá​runk el egy adott ter​m ék​től vagy szol​gál​ta​tás​tól? Ez a két do​log ha​tá​-
roz​za meg a mi​nő​sé​gi kö​ve​tel​m é​nye​ket.

AZ ÉR​T É​KEK MEG​Ú JU​LÁ​SA

Ne​héz az újí​tást el​vá​rás szint​re emel​ni. Még​is, ép​pen ez a hely​zet a di​vat​tal, a di​-
vat​cik​kek​kel és (ki​sebb mér​ték​ben) a sze​m ély​au​tók​kal.
 Az in​no​vá​ci​ót ak​kor is mél​tá​nyol​hat​juk, ha nem kö​ve​tel​m ény és el​vá​rás.
Ér​té​ke van a ha​gyo​m ány​nak, és an​nak, hogy el​vár​hat​juk, amit ed​dig is is​m er​-
tünk. Az in​no​vá​ci​ó​nak is van ér​té​ke, mind a fej​lő​dés, mind pe​dig az ér​de​kes​ség
szint​jén.
Na​pó​le​on​nak ál​lí​tó​lag na​gyon sok nő​ügye volt. Egy​szer a Not​re-Dame-ban a
mi​sét ce​leb​rá​ló bí​bo​ros a há​zas​sá​gi hű​ség​ről pré​di​kált. Ezt kö​ve​tő​en Na​pó​le​on
meg​hív​ta a bí​bo​ros urat egy hét​vé​gé​re egyik vi​dé​ki kas​té​lyá​ba. Reg​ge​li​re fi​nom
főtt fá​cánt szol​gál​tak fel neki. Ebéd​re fi​nom főtt fá​cánt szol​gál​tak fel neki. Va​cso​-
rá​ra fi​nom főtt fá​cánt szol​gál​tak fel neki. Más​nap reg​ge​li​re, megint csak fi​nom
főtt fá​cánt szol​gál​tak fel neki. A bí​bo​ros erre fel​ki​ál​tott: „Ez a fá​cán va​ló​ban na​-
gyon fi​nom étek. No de min​dig csak fá​cán?!”
Mire Na​pó​le​on, fe​le​sé​gé​re cé​loz​va, ál​lí​tó​lag így vá​la​szolt: „No de min​dig csak
Josep​hi​ne?!”
Eb​ben az egye​di eset​ben má​sik ér​ték, a hű​ség az előbb​re való az új​don​ság​nál.

AZ ÖKO​LÓ​G I​AI HA​T ÁS ÉR​T É​KEI

Ke​vés do​log van, ami el​szi​ge​tel​ten lé​te​zik. Bár​m it te​szünk, ál​ta​lá​ban ha​tás​sal van
más em​be​rek éle​té​re és a kör​nye​zet​re. Eb​ben a tá​gabb ér​te​lem​ben a „kör​nye​zet”
mind​eze​ket a ha​tás​ér​té​ke​ket ma​gá​ban fog​lal​ja.
Te​gyük fel, hogy a gyár​ból ki​áram​ló szenny​víz szennye​zi a fo​lyót. A gyár be​zá​-
rá​sa ko​m oly ha​tás​sal van a kis​vá​ros éle​té​re? Az üveg​ház​ha​tást oko​zó gá​zok ki​bo​-
csá​tá​sa mennyi​ben já​rul hoz​zá a glo​bá​lis fel​m e​le​ge​dés​hez? Ez a gát ve​szé​lyez​te​ti
az itt élő rit​ka bé​ka​fa​jo​kat?
Több po​zi​tív és konst​ruk​tív öko​ló​gi​ai kez​de​m é​nye​zés lé​te​zik, de egé​szé​ben a
hang​súly azon van, hogy ne okozzunk „kárt” a ter​m é​szet​ben. Itt leg​in​kább a kör​-
nye​zet​tu​da​tos​ság és a „ne​ga​tív” ha​tá​sok el​ke​rü​lé​se szá​m ít.

FEL​FO​G ÁS​BE​LI ÉR​T É​KEK

A fel​fo​gás, ér​zé​ke​lés ak​kor is va​lós, ami​kor nem va​ló​sá​gos. Fel​fo​gás​nak azt ne​-
vezzük, aho​gyan lát​juk, ér​zé​kel​jük a dol​go​kat, és ahogy ezek alap​ján – a kör​nye​-
ző va​ló​ság​tól füg​get​le​nül – re​a​gá​lunk. (l. a 144. ol​dalt.)
A fel​fo​gás na​gyon so​kat szá​m ít po​li​ti​kai pár​tok ese​té​ben. Ha va​la​m i fon​to​sat jó
szán​dék​kal te​szünk, nem so​kat ér, ha má​sok meg​íté​lé​se sze​rint ön​ér​dek​ből tet​-
tük. Az Egye​sült Ál​la​m ok nagy​m ér​ték​ben hoz​zá​já​rul a vi​lág​bé​ke fenn​tar​tá​sá​hoz,
de ezt má​sok gyak​ran ön​ér​dek​nek te​kin​tik. A po​li​ti​kai PR-szak​em​be​rek tel​jes
mun​ka​idő​ben a köz​m eg​íté​lé​sen dol​goz​nak. Hogy ve​szi ez ki ma​gát? Mi​lyen​nek
fog​ják lát​ni? Ho​gyan fo​gad​ják majd?
Nem elég pél​dá​ul, ha igaz​sá​got szol​gál​ta​tunk. Az igaz​ság​szol​gál​ta​tás fo​lya​m a​-
tát, té​nyét meg kell is​m er​tet​ni az em​be​rek​kel. Az igaz​ság​szol​gál​ta​tás​sal kap​cso​la​-
tos ha​gyo​m á​nyos fel​fo​gás is egy​ér​tel​m ű​en jel​zi a szem​lé​let óri​á​si je​len​tő​sé​gét.
A fel​fo​gás​be​li ér​té​kek az el​vá​rá​so​kat köz​ve​tí​tik. Van úgy, hogy a szán​dék nem
fe​lel meg az igaz​ság​nak. Ami​kor va​la​m i rossz tör​té​nik, pró​bál​koz​hat​nak az​zal,
hogy az in​ci​dens jó as​pek​tu​sa​it emel​jék ki. Ilyen eset​ben „az igaz​ság ke​re​sé​se”
vagy a be​csü​le​tes​ség mint ér​ték fe​lül​m úl​ja az elég​te​len, fel​fo​gás​be​li ér​té​ke​ket.
Ha szé​pen ki​öl​tö​zünk, az​zal meg akar​juk té​vesz​te​ni em​ber​tár​sa​in​kat? A le​he​tő
leg​jobb meg​íté​lés​re való tö​rek​vés nem csa​lás, bár szél​ső​sé​ges eset​ben az le​het.

NE​G A​T ÍV ÉR​T É​KEK

Ez el​lent​m on​dá​sos meg​ha​tá​ro​zás​nak tűn​het. És va​ló​b an el​lent​m on​dá​sos meg​ha​-

tá​ro​zás, olyan, mint​ha „jó rossz dol​got” em​le​get​nénk. Mind​azon​ál​tal gya​kor​la​ti
szük​ség van erre a ki​fe​je​zés​re. Hasz​nál​hat​nánk a „rossz” ki​fe​je​zést, ha pe​dig ér​té​-
kek​ről van szó, a „ha​tás” ki​fe​je​zést. Ez a ha​tás min​dig po​zi​tív ér​tel​m ű, ha​csak „ne​-
ga​tív​ként” nem je​löl​jük meg.
Az öko​ló​gi​ai ha​tá​sok te​kin​te​té​ben hosszú le​het a ne​ga​tív ér​té​kek lis​tá​ja. A
nagy​vál​la​la​tok​nak dol​go​zó​ik​kal szem​be​ni bá​nás​m ód​ja ese​té​ben szin​tén hosszú
le​het a ne​ga​tív ér​té​kek lis​tá​ja. A csa​lá​di kap​cso​la​tok​ban is szá​m os ne​ga​tív ér​té​ket
azo​no​sít​ha​tunk.
Nem iga​zán sze​ret​nénk a „ne​ga​tív si​ker” ki​fe​je​zést hasz​nál​ni, még​is szük​ség le​-
het erre a ki​fe​je​zés​re an​nak je​lö​lé​sé​re, hogy va​la​ki na​gyon lát​vá​nyo​san rosszul
tel​je​sí​tett.
Mi​vel az „ér​ték” fel​fo​gás kér​dé​se, van ér​tel​m e an​nak is, hogy ugyan​azt a szót
az adott fel​fo​gás ne​ga​tív as​pek​tu​sa​i​nak ki​fe​je​zé​sé​re hasz​nál​juk. Gon​do​lat​ban ezt
a „ne​ga​tív ha​tás”-sal azo​nos​nak te​kint​het​jük.
ÉR​T É​KEK – ÖSSZEG​Z ÉS

1. Ér​té​kek ha​tá​roz​zák meg, mit sze​re​tünk és mit nem; ér​té​kek ha​tá​roz​zák

meg vá​lasz​tá​sa​in​kat és dön​té​se​in​ket.
2. Az alap​ve​tő ér​té​ke​ket nem vál​toz​tat​ják meg a kö​rül​mé​nyek.
3. A nem alap​ve​tő ér​té​kek pri​o​ri​tá​sa​it a kö​rül​mé​nyek ha​tá​roz​zák meg. Ha
éhe​sek va​gyunk, az ér​té​kek alap​ve​tő​en má​sok, mint ak​kor, ami​kor nem
va​gyunk éhe​sek.
4. Van úgy, hogy a kü​lön​bö​ző ér​té​kek konf​lik​tus​ba ke​rül​nek egy​más​sal, és
vá​lasz​ta​ni kell kö​zöt​tük.
5. Vita so​rán van​nak egy​részt a mi ér​té​ke​ink, a vi​ta​part​ner(ek) ér​té​kei, il​-
let​ve azok ér​té​kei, akik a vita so​rán szó​ba ke​rül​nek.
6. Van​nak sze​mé​lyes ér​té​kek, ame​lyek kö​zül töb​bet is a ne​ga​tív ér​ték hi​á​-
nyá​val ha​tá​rozunk meg.
7. Van​nak szer​ve​ze​ti ér​té​kek, a szer​ve​zet cél​ja és funk​ci​ó​ja függ​vé​nyé​ben.
8. Van​nak mi​nő​sé​gi ér​té​kek.
9. Van​nak in​no​vá​ci​ós ér​té​kek.
10. Van​nak öko​ló​gi​ai ér​té​kek, ame​lyek​kel kap​cso​lat​ban azt vizs​gál​juk,
hogy az adott je​len​ség​nek mi​lyen ha​tá​sa van a tá​gabb és szű​kebb ér​te​-
lem​ben vett kör​nye​zet​re.
11. Van​nak fel​fo​gás​be​li ér​té​kek, ame​lyek az egyé​ni ér​zé​ke​lés​hez kö​tőd​nek.
Az alap​kér​dés itt ez: „Mi​lyen​nek lá​tod?”
12. A „ne​ga​tív ér​ték” ki​fe​je​zést „ne​ga​tív ha​tás” ki​fe​je​zé​sé​re hasz​nál​juk.
 13

EL​T É​RÉ​SEK ÉS A JÁRT ÚT EL​HA​G YÁ​SA

A te​rep​jár​m ű​ve​ket úgy ter​vez​ték, hogy egye​net​len te​re​pen is le​hes​sen ve​lük köz​-
le​ked​ni, ha a so​főr úgy dönt, hogy le​tér a járt út​ról. De mit te​szünk ak​kor, ha a
vita ren​des ke​rék​vá​gá​sá​ból zök​ke​nünk ki?
Ve​gyük pél​dá​ul azt, hogy Egyip​tom gaz​da​sá​gá​ról be​szél​ge​tünk. Va​la​ki fel​ve​ti,
va​jon a mai egyip​to​m i​ak ugyan​ah​hoz a nép​hez tar​toz​nak-e, mint a pi​ra​m is​épí​-
tők. In​nen Kle​o​pát​ra ki​rály​nő​re te​re​lő​dik a szó.
Van egy tör​té​net, mi​sze​rint a ki​rály​nő​nek ud​var​ló Mar​cus An​to​ni​us va​cso​ra
előtt ki szo​kott men​ni a Ní​lus​ra hor​gász​ni. Kle​o​pát​ra bú​vá​ro​kat fo​ga​dott, hogy a
víz​be me​rül​ve akassza​nak ha​lat a ró​m ai had​fi ál​tal be​ve​tett ho​rog​ra, hogy ami​-
kor vissza​tér a pa​lo​tá​ba, ő gra​tu​lál​has​son neki hor​gász​te​het​sé​gé​ért.
„Ilyen nők már nin​cse​nek” – só​hajt fel va​la​ki, és a be​szél​ge​tés a fe​m i​niz​m us
irá​nyá​ba te​re​lő​dik. Ez elég messze van az egyip​to​m i gaz​da​ság​tól.
Ho​gyan vi​szo​nyul​junk a té​m á​tól való el​té​rés​hez? Vág​junk köz​be azon​nal, és
mond​juk azt, hogy „Most a mai Egyip​tom gaz​da​sá​gá​ról be​szél​ge​tünk, hogy jön
ide Kle​o​pát​ra?” Vagy: „Tér​jünk vissza az ere​de​ti té​m á​hoz!”
Le​het, hogy in​kább él​ve​zet​tel kel​le​ne hall​gat​ni az ere​de​ti té​m á​tól el​té​rő be​szél​-
ge​tést, füg​get​le​nül at​tól, hogy hova ve​zet. Le​het, hogy a Kle​o​pát​ra ki​rály​nő​ről
szó​ló tör​té​ne​tek ér​de​ke​seb​bek, mint az Egyip​tom mai gaz​da​sá​gá​ról szó​lók.

CÉL ÉS SZÁN​D ÉK

Sok függ a be​szél​ge​tés cél​já​tól is. Tár​sa​sá​gi ese​m ény, kok​tél​par​ti vagy ko​m oly
pró​bál​ko​zás egy adott prob​lé​m a fel​tá​rá​sá​ra?
A gya​kor​la​ti sza​bály a kö​vet​ke​ző: ha a be​szél​ge​tés cél​ja ko​m oly, ha a té​m á​tól
való el​té​rés nem tart hosszú ide​ig, és ha meg​van a szán​dék, hogy a dis​kurzus
vissza​ka​nya​ro​dik az ere​de​ti té​m á​hoz, ak​kor a ki​té​rő meg​en​ged​he​tő, fel​té​ve, ha
nem túl gyak​ran for​dul elő. Unal​m as és fá​rasz​tó le​het a té​m á​tól való min​den kis
el​té​rést le​do​ron​gol​ni.
Ha a be​szél​ge​tés cél​ja a szó​ra​koz​ta​tás és az ér​dek​lő​dés fel​kel​té​se, ak​kor sod​-
ród​junk az el​té​ré​sek​kel, míg olyan té​m át nem ta​lá​lunk, ami mind​két fél szá​m á​ra
egy​aránt ér​de​kes. Itt áll​junk meg és tár​juk fel ezt a té​m át (l. a 64. ol​dalt). Nem kell
alap​ból azt fel​té​te​lez​ni, hogy a ki​in​du​ló téma a le​he​tő leg​ér​de​ke​sebb. Ha au​tó​val
me​gyünk va​la​ho​vá, és nem si​e​tünk, ugyan mi​ért ne ten​nénk ki​té​rő​ket ér​de​kes
mel​lék​utak​ra? (l. még a 90. ol​dalt.)
Ha azon​ban túl gyak​ran és ha​m ar vál​tunk té​m át, nem sok esély van arra, hogy
va​la​m e​lyik téma iránt ér​dek​lő​dés ala​kul​jon ki. Ez olyan, mint​ha egy par​tin hol
eh​hez, hol ah​hoz szó​lunk, de soha nem ál​lunk meg annyi idő​re sen​ki​vel, hogy be​-
szél​ge​tés​be me​rül​jünk.

UNA​LOM

A be​szél​ge​tés unal​m as​sá vá​lá​sá​nak két oka le​het. Az első az, hogy sen​ki​nek sem​-
mi mon​da​ni​va​ló​ja nincs a tárgy​ról. A má​so​dik az, hogy amit mon​da​nak, az ru​tin,
el​csé​pelt, sab​lo​nos és el​várt szö​veg. Mind​két ok a be​szél​ge​tés​ben vagy vi​tá​ban
részt ve​vők hi​bá​ja.
Bár​m i le​gyen is a tárgy, ké​pes​nek kell len​nünk va​la​m i ér​de​ke​set mon​da​ni a té​-
má​val kap​cso​lat​ban. Le​het ez akár ta​lál​ga​tás, spe​ku​lá​ció, kér​dés (l. még a 4. fe​je​-
ze​tet).
Ké​pes​nek kell len​nünk arra, hogy be​szél​ge​tést (akár​ha rö​vid be​szél​ge​tést) foly​-
tas​sunk pél​dá​ul a ví​zi​lo​vak nemi éle​té​ről. Eh​hez nem kell bio​ló​gus​nak len​ni. Köz​-
be​ve​tés​ként meg​je​gyez​het​jük pél​dá​ul, hogy a ví​zi​ló úgy je​lö​li meg a te​rü​le​tét,
hogy rö​vid far​kát igen gyor​san kör​be for​gat​ja, eköz​ben bél​tar​tal​m át a kör​nye​zet​-
be ürí​ti. Így a bél​tar​ta​lom nagy te​rü​le​ten szó​ró​dik (mint​ha ven​ti​lá​tor re​pí​te​né
szét).
Sok ér​de​kes mel​lék​kér​dés me​rül​het fel: va​jon a szar​vas- és roz​m ár​bi​kák​hoz
ha​son​ló​an a ví​zi​ló hí​m ek​nek is van há​re​m ük? A pár​zás fo​lya​m a​tos vagy csak a
pár​zá​si idő​szak​ban vég​zik? Van a ví​zi​lo​vak​nál al​fa​hím, mint a csim​pán​zok​nál? Mi
a le​het​sé​ges mo​dell? A le​het​sé​ges mo​dell fel​tá​rá​sá​nál fel​hoz​hat​juk más ál​lat​fa​jok​-
ról meg​le​vő tu​dá​sun​kat.
A ví​zi​ló​te​hén ere​je vagy (a ma​da​rak​hoz ha​son​ló​an) szép​sé​ge alap​ján vá​laszt
ma​gá​nak párt? A ví​zi​ló​te​hén hű​sé​ges vagy több bi​ká​val is pár​zik?
E kér​dé​sek​re ke​res​ve a vá​laszt, a spe​ci​fi​kus in​for​m á​ció hi​á​nyá​ban a be​szél​ge​-
tés jó​részt más ál​lat​fa​jok vi​sel​ke​dé​sé​ről szól​hat, ahe​lyett, hogy a ví​zi​ló​té​m á​nál
ma​rad​na. A be​szél​ge​tés fó​ku​szá​nak ilyen ki​ter​jesz​té​se el​ke​rül​he​tet​len, ha nem áll
ren​del​ke​zé​sünk​re ele​gen​dő spe​ci​fi​kus in​for​m á​ció.
 Ha csak az egyik fél​nek van​nak in​for​m á​ci​ói a té​m á​ról, ak​kor a má​sik fél​nek az
a sze​re​pe, hogy a tár​sal​gást kér​dé​sek​kel gaz​da​gít​sa. Ezek kö​zött le​het​nek pro​vo​-
ka​tív kér​dé​sek is.

A ví​zi​ló a szá​raz​föl​dön vagy a víz​b en pár​zik (ami könnyebb​nek tű​nik)?

Van​nak-e je​lei an​nak, hogy a ví​zi​ló​te​hén vagy -bika pár​zás​ra kész?
A ví​zi​ló​te​hén pár​zá​s i idő​s zak​b an pár​zik, vagy ak​kor, ha egy hím meg​kör​nyé​ke​zi?
Mi​lyen gyak​ran pár​za​nak?

A kér​dé​sek alap​ja le​het más ha​son​ló ál​lat​faj is​m e​re​te. Kér​dés ab​ból is adód​hat,
hogy ki​emel​jük az el​m on​dot​tak egy ele​m ét és an​nak bő​vebb ki​fej​té​sét kér​jük.
Ér​de​ke​sebb le​het olyan té​m á​ról hal​la​ni, amit még nem is​m e​rünk, mint olyan​-
ról, amit már töb​bé-ke​vés​bé is​m e​rünk.

A MEG​SZO​KOTT, A SAB​LO​NOS

Til​ta​ko​zó meg​m oz​du​lá​sok részt​ve​vő​it a te​le​ví​zi​ó​ban ál​ta​lá​ban úgy mu​tat​ják be,

hogy ha​gyo​m á​nyos jel​sza​va​ik​kal áll​nak szem​ben egy​m ás​sal. Saj​ná​la​tos mó​don
több be​szél​ge​tés és vita is ezt a sé​m át kö​ve​ti. Mind​két fél​nek meg​van a maga
meg​szo​kott, fix né​ző​pont​ja, és arra tö​rek​szik, hogy az ő né​ze​tei di​a​dal​m as​kod​ja​-
nak.
An​nak el​le​né​re, hogy az ok​ta​tá​si rend​szer​ben er​ről mást mon​da​nak, ez a faj​ta
vita nem iga​zán ér​de​kes. Az esz​m e​cse​re ér​de​kes – de csak ak​kor, ha mind​két fél
őszin​te ér​dek​lő​dést mu​tat a má​sik né​ző​pont​ja iránt.

Mi​ért el​té​rő az ál​lás​pon​tunk?

Né​zet​kü​lönb​sé​günk​nek mi a lé​nye​ge?
El​té​rő né​ze​te​ink el​té​rő ér​té​ke​ken, el​té​rő ta​pasz​ta​la​ton vagy el​té​rő in​for​-
má​ci​ón ala​pul?

A kü​lönb​ség olyan, mint a „csa​ta” és a „fel​fe​de​zés” kö​zött.

Az is​m ert, ha​gyo​m á​nyos ál​lás​pon​tok is​m ét​lé​se unal​m as, ha​csak nem ar​ról van
szó, hogy igyek​szünk azo​kat össze​si​m í​ta​ni és in​nen elő​re​lép​ni: „Ezek szok​vá​nyos
ál​lás​pon​tok. Ho​gyan lép​jünk in​nen to​vább? Ar​ról van szó, hogy egyi​künk​nek
vagy má​si​kunk​nak fel​tét​le​nül »iga​za« le​gyen, vagy el​ér​he​tünk némi ha​la​dást?”
Egy​szer azt ja​va​sol​tam egy ügy​ve​ze​tő​nek, hogy te​gyen ki egy táb​lács​kát az író​-
asz​ta​lá​ra: „Ha te so​sem gon​do​lod meg ma​gad, mi​ért van egy​ál​ta​lán szük​sé​ged
gon​dol​ko​dás​ra?” Ha soha sem​m i​ben nem gon​dol​juk meg ma​gun​kat, ki​ír​hat​nánk
az író​asz​tal​ra: „Ugyan​úgy és ugyan​azo​kat gon​do​lom, mint a múlt hó​nap​ban!”
Ha​son​ló​kép​pen, a szok​vá​nyos ál​lás​pont is​m é​tel​ge​té​se sem ér​de​kes.
Szük​ség van arra, hogy új gon​do​la​tok​kal, ja​vas​la​tok​kal áll​junk elő. Szük​ség
van arra, hogy meg​nyis​sunk olyan te​rü​le​te​ket is, ame​lyek​kel kap​cso​lat​ban két​sé​-
ge​ink van​nak, és eze​ket meg​vi​tas​suk. Az le​gyen a cél, hogy a be​szél​ge​tés vé​gén
mind​két fél több in​for​m á​ci​ó​val tá​voz​zon, mint amennyi a be​szél​ge​tés ele​jén ren​-
del​ke​zé​sük​re állt.
A glo​ba​li​zá​ci​ó​ról szó​ló be​szél​ge​tés so​rán pél​dá​ul azon a vé​le​m é​nyen le​he​tünk,
hogy a fej​lő​dő pi​a​cok dol​go​zó​it ki​zsák​m á​nyol​ják, mert bé​rük a ter​m ék el​adá​si
árá​hoz ké​pest ala​csony. Ez az egyik ál​lás​pont.
A má​sik ál​lás​pont az, hogy ezek a mun​ká​sok az adott gaz​da​sá​gi kör​nye​zet​hez
ké​pest ma​gas bért kap​nak, ezért ez szá​m uk​ra nagy előny. Ha a bé​rek nem ala​cso​-
nyab​bak a fej​lő​dő pi​a​co​kon, mint a fej​lett or​szá​gok​ban, ak​kor a cé​gek nem is vin​-
né​nek oda mun​kát. Jobb len​ne, ha ma​gas fi​ze​té​sek mel​lett nagy len​ne a mun​ka​-
nél​kü​li​ség?
Az ál​lás​pon​tok erő​sen vi​tat​ha​tók. Meg kell pró​bál​ni elő​re​lép​ni. Mind​két fél ja​-
va​sol​hat​na ki​ve​ze​tő utat. Pél​dá​ul azt, hogy a ter​m ék el​adá​si árát le​het​ne csök​ken​-
te​ni, hogy ki​fe​jez​ze az ala​csony bér​kom​po​nenst. Ez ked​ve​ző len​ne a fo​gyasz​tók
szá​m á​ra, de más gyár​tó​kat tönk​re​ten​ne, en​nek kö​vet​kez​té​ben más mun​ká​sok el​-
vesz​te​nék a mun​ká​ju​kat. A má​sik meg​ol​dá​si ja​vas​lat az le​het​ne, hogy az ala​csony
bér​költ​ség​gel elő​ál​lí​tott ter​m ék​ből kép​ző​dött pro​fit egy ré​szét kü​lön​le​ges „se​gély​-
alap​ba” kell​jen be​fi​zet​ni, hogy se​gít​sék az adott vi​dék ok​ta​tá​si és egész​ség​ügyi in​-
téz​m é​nye​it.
Le​het, hogy egy új öt​let nem el​fo​gad​ha​tó, vagy nem meg​va​ló​sít​ha​tó. Az szá​-
mít, hogy az öt​let kí​sér​let arra, hogy to​vább​lép​jünk a ha​gyo​m á​nyos po​zí​ci​ók
pusz​ta is​m é​tel​ge​té​sén.
Ez va​jon azt je​len​ti, hogy nem fon​tos a vi​tát meg​nyer​ni? A téma ala​pos és tisz​-
tes​sé​ges fel​tá​rá​sa és a konk​lú​zió va​ló​szí​nű​leg fon​to​sabb, mint az, hogy be​bi​zo​-
nyít​suk iga​zun​kat. A vita meg​nye​ré​se per​sze fon​tos, de on​nan pró​bál​junk meg to​-
vább​lép​ni új meg​fon​to​lá​sok irá​nyá​ba. A régi ér​vek is​m é​tel​ge​té​se na​gyon unal​-
mas tud len​ni.

HU​MOR

A cso​dá​la​tos elme fon​tos ele​m e a hu​m or. A hu​m or​nak több sze​re​pe is van:
 A hu​m or könnye​deb​bé te​szi a be​szél​ge​tést és szó​ra​koz​ta​tó.
A hu​m or fé​lig ko​m oly és le​he​tő​vé te​szi, hogy olyan dol​go​kat mond​junk, amit
akár ko​m o​lyan is le​het ven​ni. A hall​ga​tó el​dönt​he​ti, hogy a hu​m o​ro​san meg​fo​gal​-
ma​zott ja​vas​la​tot ko​m o​lyan ve​szi-e vagy sem. Eb​ben a te​kin​tet​ben a hu​m or​nak
ugyan​olyan ér​té​ke van, mint a la​te​rá​lis (kre​a​tív) gon​dol​ko​dás​ban a pro​vo​ká​ci​ó​-
nak (l. a 63. ol​dalt).
A hu​m or le​he​tő​vé te​szi az el​m é​le​ti vizs​gá​ló​dást. Le​het, hogy egy adott fel​ve​tés
nem na​gyon va​ló​szí​nű – de le​het​sé​ges. Pél​dá​ul: „Le​het, hogy lét​re kel​le​ne hoz​ni a
szép​ség​ren​dé​sze​tet.”
Egy olasz ten​ger​par​ti vá​ros​ban szép​ség​ren​dé​szet mű​kö​dik. Ha egy hölgy nem
mu​tat jól bi​ki​ni​ben, ak​kor nem sza​bad bi​ki​ni​ben mu​tat​koz​nia.
Ha a be​szél​ge​tés adott pont​ján vic​cet me​sé​lünk, ügyel​jünk rá, hogy a té​m á​hoz
kap​cso​ló​dó le​gyen. Az ir​re​le​váns vic​cek ir​ri​tá​ló be​to​la​ko​dás​ként hat​nak.
A fan​tá​zia a hu​m or egy for​m á​ja. Ab​szurd túl​zá​sok​kal is rá le​het ta​pin​ta​ni a va​-
ló​ság​ra. Ha pél​dá​ul egy ügy​ve​ze​tő​nek az a szo​ká​sa, hogy min​dent a leg​ap​róbb
rész​le​te​kig irá​nyít és el​len​őriz, mond​hat​juk, azt is tud​ni akar​ja, ki mi​kor tan​kol.
Ezt sen​ki sem hi​szi szó sze​rint, de a lé​nyeg​re utal. Ha​son​ló​kép​pen az is, ha va​la​ki​-
ről azt mond​juk: „Az öreg Joe ak​kor sem is​m er​ne fel egy új öt​le​tet, ha az ró​zsa​-
szín tü​tü​ben, ci​gány​ke​re​kez​ve lej​te​ne előt​te.”
Tév​hit, hogy ko​m oly be​szél​ge​tés​ben csak ko​m oly dol​go​kat le​het em​lí​te​ni. Ez
egy​ál​ta​lán nem így van. A to​tá​li​san ko​m oly be​szél​ge​tés olyan unal​m as le​het,
hogy sen​ki sem em​lék​szik, mi hang​zott el. A lé​pés- és hang​nem​vál​tás na​gyobb
fokú meg​ér​tést és jobb em​lé​ke​zést ered​m é​nyez.

ÖRÖM

Lel​jünk él​ve​ze​tet ab​ban, hogy el​m én​ket hasz​nál​juk! Nem az az egyet​len öröm​for​-
rás, ha iga​zunk van. Új öt​le​tek​kel és meg​lá​tá​sok​kal elő​áll​ni él​ve​zet. Ugyan​ilyen
él​ve​zet új öt​le​te​ket és meg​lá​tá​so​kat hall​gat​ni. Él​ve​zet új né​ző​pon​tok​ra és in​for​-
má​ci​ó​ra lel​ni.
A be​szél​ge​tés olyan, mint a tánc. Él​ve​ze​te​sebb, ha part​ne​rünk van. Ha a part​-
ne​rünk is​m e​ri a tánc​lé​pé​se​ket, a tánc még él​ve​ze​te​sebb. Ha​son​ló​kép​pen, ha be​-
szél​ge​tő​part​ne​rünk is​m e​ri a be​szél​ge​tés „sza​bá​lya​it”, a fo​lya​m at még él​ve​ze​te​-
sebb. Ha nem is​m e​rik a sza​bá​lyo​kat, le​het, hogy min​den tő​lük tel​he​tőt meg​tesz​-
nek iga​zuk bi​zo​nyí​tá​sá​ra.
So​kan sze​re​tik a spor​tot. Sze​re​tik va​la​m i tri​vi​á​lis cél​ra hasz​nál​ni a tes​tü​ket
(pél​dá​ul arra, hogy lab​dát jut​tas​sa​nak a há​ló​ba). A moz​gás szá​m ít, nem a cél. Mi​-
ért ne él​vez​het​nénk el​m énk al​kal​m a​zá​sát, a sport mód​ján? Mi​ért ne él​vez​het​-
nénk a gon​dol​ko​dás pusz​ta örö​m ét? Ro​din hí​res szob​rá​val na​gyon rossz szol​gá​la​-
tot tett a gon​dol​ko​dás​nak; a gon​dol​ko​dást ne​héz és ma​gá​nyos te​vé​keny​ség​nek
áb​rá​zol​ta. Pe​dig a gon​dol​ko​dás le​het könnyed és él​ve​ze​tes!
EL​T É​RÉ​SEK ÉS A JÁRT ÚT EL​HA​G YÁ​SA – ÖSSZEG​Z ÉS

1. A vita fő cél​ja ha​tá​roz​za meg, hogy a té​má​tól való el​té​ré​sek meg​en​ged​-

he​tők-e vagy sem. Ha a cél ko​moly, a té​má​tól való el​té​rés ke​vés​bé el​fo​-
gad​ha​tó.
2. Ha a té​má​tól való el​té​rés nem túl hosszú és vissza​té​rünk a fő té​má​hoz,
az ilyes​mi élén​kí​ti a be​szél​ge​tést, ezért örül​ni kell neki.
3. A be​szél​ge​tés min​den eset​ben unal​mas, ha sen​ki nem tud sem​mi ér​dem​-
le​ge​set mon​da​ni a té​má​ról. Fon​tos, hogy szo​ká​sunk​ká vál​jék az „ér​dek​-
lő​dés”, ami le​he​tő​vé te​szi, hogy bár​mi​lyen té​mát ér​de​kes​nek ta​lál​junk.
4. Ha nem áll sok in​for​má​ció a ren​del​ke​zé​sünk​re, az ér​dek​lő​dés fel​kelt​he​-
tő kér​dé​sek​kel és fel​te​vé​sek​kel is. Is​mert te​rü​le​tek​ről vett ana​ló​gi​á​kat
is fel​hoz​ha​tunk.
5. A ha​gyo​má​nyos gon​do​la​tok is​mé​tel​ge​té​se is unal​mas le​het. Egyik gon​-
do​lat​kör​nek a má​sik​kal való üt​köz​te​té​se szin​tén unal​mas.
6. Nagy​fo​kú vé​le​mény​el​té​rés ese​tén ér​de​kes fel​tár​ni a vé​le​mény​el​té​rés
okát.
7. Le​het​sé​ges össze​si​mí​ta​ni a szem​ben​ál​ló né​ze​te​ket vagy leg​alább rá​mu​-
tat​ha​tunk a fenn​ál​ló kü​lönb​sé​gek ere​de​té​re.
8. Új gon​do​la​tok bár​mi​lyen be​szél​ge​tés​ben jól jön​nek, mi​vel ép​pen új​don​-
sá​guk mi​att ki​bú​vót biz​to​sí​ta​nak a szo​ká​sos gon​dol​ko​dás alól. Egy öt​let
ak​kor is ki​hí​vást je​lent​het, ha nem meg​va​ló​sít​ha​tó.
9. A hu​mor a cso​dá​la​tos elme na​gyon fon​tos, egyik leg​fon​to​sabb tu​laj​don​-
sá​ga.
10. A hu​mor le​he​tő​vé te​szi az el​mé​le​ti vizs​gá​ló​dást, és azt is, hogy fé​lig ko​-
moly, fé​lig hu​mo​ros öt​le​tek​kel áll​junk elő.
11. A hu​mor le​he​tő​vé te​szi, hogy a túl​zás és ab​szurd esz​kö​zé​vel élve ko​moly
ész​re​vé​te​le​ket, meg​ál​la​pí​tá​so​kat te​gyünk.
12. A be​szél​ge​tés, vita le​gyen él​ve​ze​tes az el​mé​nek, ahogy a sport él​ve​ze​tes
a test​nek.
 14

IN​FOR​MÁ​CIÓ ÉS TU​D ÁS

Le​he​tet​len min​den​ről tel​jes körű in​for​m á​ci​ó​val ren​del​kez​ni. Mennyi in​for​m á​ci​ó​-
ra van szük​sé​günk ah​hoz, hogy részt ve​gyünk egy be​szél​ge​tés​ben? Mi​lyen in​for​-
má​ci​ó​ra van szük​sé​günk ál​ta​lá​ban, hogy fel​ké​szít​sük el​m én​ket a vi​tá​ra?
Ezek nyi​tott kér​dé​sek, ame​lyek​re nem ad​ha​tó ha​tá​ro​zott vá​lasz. Ami​kor nya​-
ral​ni me​gyünk, mennyi in​for​m á​ci​ót gyűj​tünk össze, hogy ki​vá​lasszuk a meg​fe​le​-
lő he​lyet? Van​nak, akik igen rész​le​tes in​for​m á​ci​ót akar​nak be​sze​rez​ni, má​sok
meg​elé​ged​nek az ár​ról, az idő​já​rás​ról és a szó​ra​ko​zá​si le​he​tő​sé​gek​ről szó​ló ál​ta​lá​-
nos in​for​m á​ci​ók​kal.

MENNYI?

Mennyit kell tud​nunk a kló​no​zás​ról ah​hoz, hogy részt ve​hes​sünk a té​m á​ról szó​ló
be​szél​ge​tés​ben?
Tud​ha​tó, hogy Ang​li​á​ban meg​szü​le​tett Dolly, a kló​no​zott bá​rány. Tud​ha​tó,
hogy az ame​ri​ka​i​ak lét​re​hoz​ták CC-t, a klón-macs​kát. Ho​m á​lyos is​m e​re​te​ink van​-
nak a kló​no​zás lé​nye​gé​ről. Ha kló​no​zá​si spe​ci​a​lis​tá​val be​szél​ge​tünk, ak​kor in​-
kább az in​tel​li​gens hall​ga​tó sze​re​pe jut ránk; kér​dé​se​ket te​he​tünk fel és ta​nul​ha​-
tunk:

Mi​lyen mér​ték​b en azo​nos a kló​no​zott sze​mély a sejt​do​nor​ral?

A sze​mé​lyi​s é​gük is azo​nos len​ne?
Ha a do​nor​s ejt egy idő​s ebb sze​mély​től szár​ma​zik, a kló​no​zott sze​mély sejt​jei is öre​-
gek len​né​nek?
Hány em​b ert le​het kló​noz​ni egy sejt​b ől?
Mi a jogi stá​tus örök​lés szem​pont​já​b ól?

Nem ne​héz kér​dé​se​ket fel​ten​ni, ha egy iga​zán ér​de​kes té​m á​ról aka​runk töb​bet
meg​tud​ni. Ugyan​ak​kor oda-vissza pár​be​szé​det sze​ret​nénk ge​ne​rál​ni, hogy a be​-
szél​ge​tés a má​sik fél szá​m á​ra is ér​de​kes le​gyen. Ezért pél​dá​ul kon​cent​rál​ha​tunk a
be​szél​ge​tés so​rán fel​m e​rült va​la​m ely pont​ra, és ab​ból pró​bál​ha​tunk két​ol​da​lú
pár​be​szé​det ki​épí​te​ni. „Mennyi​ben ha​son​lít​hat a kló​no​zott sze​m ély sze​m é​lyi​sé​ge
a sejt​do​nor sze​m é​lyi​sé​gé​hez?”
Ez meg​nyit​ja a té​m át a sze​m é​lyi​ség​ről, a gé​nek​ről, a ne​ve​lés és a kö​rül​m é​nyek
sze​re​pé​ről szó​ló be​szél​ge​tés előtt.
Ha olyan em​ber​rel be​szél​ge​tünk a té​m á​ról, aki annyit (olyan ke​ve​set) tud a
kló​no​zás​ról, mint mi ma​gunk, ak​kor ál​ta​lá​nos​ság​ban be​szél​he​tünk a fo​lya​m at​ról
és kö​vet​kez​m é​nye​i​ről.

Te sze​ret​néd, ha kló​noz​ná​nak?
Te mi​ért sze​ret​néd, ha kló​noz​ná​nak?
Ha a mű​ve​let szé​les kör​b en hoz​zá​fér​he​tő és ol​csó len​ne, an​nak mi​lyen ha​tá​s a len​ne
a csa​lá​dok​ra és a tár​s a​da​lom​ra?
Mi az em​b e​ri kló​no​zás elő​nye, ha egy​ál​ta​lán van ilyen?
Ha egy nyer​tes ver​s eny​lo​vat kló​noz​nánk, a klón ló szin​tén nyer​tes ver​s eny​ló len​ne?
Ha Ein​s teint kló​noz​ták vol​na, mi​lyen len​ne az ered​mé​nyül ka​pott sze​mély?

A té​m á​tól függ, hogy mennyi in​for​m á​ci​ó​ra van szük​sé​günk a be​szél​ge​tés​hez. A
kló​no​zás té​m á​ja olyan eg​zo​ti​kus és le​nyű​gö​ző, hogy szin​te min​den​ki ké​pes spe​-
ku​la​tív be​szél​ge​tést foly​tat​ni róla. Ám ha az or​chi​de​ák​ról kel​le​ne be​szél​get​ni, ne​-
héz len​ne fenn​tar​ta​ni a pár​be​szé​det, ha​csak a tár​sa​ság​ból va​la​ki​nek nin​cse​nek
bő​vebb is​m e​re​tei az or​chi​de​ák​ról.
Akár​hogy is, iga​zá​ból szin​te soha nem va​gyunk olyan kény​szer​hely​zet​ben,
hogy olyas​m i​ről kell​jen be​szél​nünk, ami​ről sem​m it vagy szin​te sem​m it nem tu​-
dunk. Ha ilyen té​m á​ról má​sok vi​szik a be​szél​ge​tést, az​zal ve​he​tünk részt ben​ne,
hogy fi​gyel​m e​sen hall​ga​tunk, il​let​ve ak​kor kér​de​zünk, ha adek​vát kér​dé​sünk
van.
Rossz stra​té​gia úgy ten​ni, mint​ha tud​nánk va​la​m it a té​m á​ról, mi​köz​ben alig
van róla fo​gal​m unk és is​m e​ret​anya​gunk. Előbb-utóbb úgy​is ki​de​rül​ne. Az ilyen
stra​té​gia ab​ban is gá​tol​ja az em​bert, hogy olyan kér​dést te​gyen fel, ami az ál​lí​tó​la​-
gos is​m e​re​te​ink​hez ké​pest os​to​ba kér​dés​nek han​goz​hat, de el​fo​gad​ha​tó len​ne
olyan em​ber​től, aki​nek nincs tu​dá​sa az adott té​m á​ban.
Nincs sem​m i ki​vet​ni​va​ló ab​ban, ha azt mond​juk: „Én er​ről sem​m it nem tu​dok,
de kész​sé​ge​sen fi​gye​lek és ta​nu​lok.” Gyak​ran elő​for​dul, hogy azok, akik​nek nagy
tu​dá​sa van a té​m á​ról, él​ve​zet​tel ma​gya​ráz​zák azt el a fi​gyel​m es hall​ga​tó​nak. Ha
mi va​gyunk a szak​ér​tői sze​rep​ben, ha mi ma​gya​rázzuk el má​sok​nak a té​m át, friss
meg​lá​tá​sok​hoz jut​ha​tunk a hall​ga​tók​tól, és a téma ma​gya​rá​za​tá​nak még ha​té​ko​-
nyabb mód​ja​it fe​dez​het​jük fel.
A hall​ga​tó​nak idő​ről idő​re össze​gez​nie kell a hal​lot​ta​kat. Ez egy​részt arra szol​-
gál, hogy a be​szé​lő bi​zo​nyos​sá​got sze​rez: mon​da​ni​va​ló​ját meg​ér​tet​ték. Ugyan​ak​-
kor tisz​táz​za, össze​fog​lal​ja a té​m át a hall​ga​tó szá​m á​ra. (l. még a 70. ol​dalt)

A ZULU-ELV

Van, hogy olyan kü​lön​le​ges té​m át vá​lasz​tunk, ami​ben va​ló​szí​nű​leg sen​ki sem
mo​zog ott​ho​no​san, pél​dá​ul a zu​luk​ról kez​dünk be​szél​get​ni, mert zulu té​m á​ban
szak​ér​tő​vé vál​tunk, er​ről a té​m á​ról tu​dunk a leg​in​kább be​szél​ni.
El​m a​gya​ráz​hat​juk, hogy a zulu nyelv​ben nincs ta​ga​dó​szó: a „nem” ki​fe​je​zé​sé​-
re az „igen” szót hasz​nál​ják, úgy, hogy el​nyújt​ják a szó ma​gán​hang​zó​ját, ez​zel je​-
lez​ve a bi​zony​ta​lan​ság fo​kát. Ha​son​ló ez ah​hoz, ami​kor té​to​va „iiii​igen”-t mon​-
dunk, ami​vel ép​pen két​sé​ge​in​ket fe​jezzük ki.
El​m a​gya​ráz​hat​juk azt is, hogy a zulu fér​fi​ak na​gyon har​ci​a​sak, le​o​párd​bőr​ben
jár​nak, de a zulu tár​sa​da​lom va​ló​já​ban mat​ri​ar​chá​tus, és a leg​több ügy​ben nők
hoz​nak dön​tést. Ezt össze​vet​het​jük a más kul​tú​rák​ban ta​pasz​tal​tak​kal, pél​dá​ul a
ja​pán ha​gyo​m ánnyal.
De elő​ho​za​kod​ha​tunk ez​zel a spe​ci​á​lis tu​dás​sal má​sik be​szél​ge​tés​ben is,
amely​nek sem​m i köze nincs a zu​luk​hoz.
Jó, ha min​den​ki igyek​szik két-há​rom te​rü​le​ten át​fo​góbb tu​dás​ra szert ten​ni.
Le​het ez a dal​m a​ta​te​nyész​tés vagy Ang​lia nagy pénz​ügyi blöff​bot​rá​nyai. Idő​vel
nagy gya​kor​lat​ra te​he​tünk szert ab​ban, hogy az eg​zo​ti​kus té​m á​ink te​rü​le​tén
meg​szer​zett tu​dást más té​m ák​ban, a be​szél​ge​tés szin​te bár​m ely szint​jén al​kal​-
maz​ni tud​juk.

A TÜ​KÖRSTRA​T É​G IA

Egy is​m ert me​nedzs​m ent​ta​nács​adó cég ál​lí​tó​lag úgy​ne​ve​zett „tü​körstra​té​gi​át” al​-
kal​m az. A konzul​táns cé​get ál​ta​lá​ban az ügy​fél​cég ve​ze​tő​sé​ge kéri fel, mert prob​-
lé​m a van a vál​la​lat​nál, és át​szer​ve​zés​re van szük​ség. A konzul​tán​sok be​ve​szik
ma​gu​kat az ügy​fél​hez, kör​be​jár​nak a szer​ve​zet​nél, és fi​gyel​nek, na​gyon fi​gyel​-
nek. Az​tán ab​ból, amit hal​lot​tak, je​len​tést ál​lí​ta​nak össze, amit be​m u​tat​nak a ve​-
ze​tő​ség​nek.
Mi​vel a konzul​tán​sok díja meg​le​he​tő​sen ma​gas, a ve​ze​tők el​ol​vas​sák a je​len​-
tést és meg​hall​gat​ják, amit mon​da​nak ne​kik. Ko​ráb​ban nem hall​gat​tak vol​na
arra, amit sa​ját szer​ve​ze​tük tag​jai mond​tak.
Ez a faj​ta konzul​tá​ció na​gyon fon​tos sze​re​pet tölt be az​zal, hogy – mint egy tü​-
kör – hűen vissza​ad​ja a va​ló​ság ké​pét. Azt is hoz​zá kell ten​ni, hogy mi​vel a mon​-
dot​tak át​m en​nek a ta​pasz​talt konzul​tán​sok tu​da​tán, ők mint​egy „hi​te​le​sí​tik” ezt
az in​for​m á​ci​ót.
Ha​son​ló​kép​pen sok vé​le​m ényt, né​ze​tet hall​gat​ha​tunk meg az adott té​m á​ról,
majd ezt össze​vet​ve ki​ala​kít​hat​juk sa​ját tu​dás​bá​zi​sun​kat, amit sza​ba​don fel​hasz​-
nál​ha​tunk.
Nincs az​zal sem​m i baj, hogy az in​for​m á​ci​ót, amit az egyik em​ber​től nem​ré​gi​-
ben hal​lot​tunk, to​vább​ad​juk más​nak. Ezt sza​bad és le​het. Vi​szont meg​van az a ve​-
szé​lye, hogy ha az in​for​m á​ció​for​rás té​ve​dett, ak​kor ezt a té​ve​dést ter​jeszt​jük.
Ter​m é​sze​te​sen hoz​zá​ad​hat​juk sa​ját ma​gya​rá​za​tun​kat is, vagy utal​ha​tunk rá,
hogy ez az in​for​m á​ció má​sok​tól szár​m a​zik. A konzul​tán​so​kat ép​pen ezért fi​ze​tik.
Ha hal​lot​tunk két em​bert be​szél​ni az ép​pen futó mo​zi​film​ről, el​is​m é​tel​het​jük a
hal​lot​ta​kat ak​kor is, ha nem lát​tuk a fil​m et. Dönt​he​tünk úgy is, hogy hoz​zá​-
tesszük: eze​ket a meg​jegy​zé​se​ket má​sok​tól hal​lot​tad.

A TU​D ÁS BE​T ÁP​LÁ​LÁ​SA

Hon​nan sze​rezzük a tu​dást? Mi​vel táp​lál​juk az el​m én​ket?

Van​nak ha​gyo​m á​nyos in​for​m á​ció​for​rá​sok: na​pi​la​pok, köny​vek, elő​adá​sok, más
em​be​rek, az in​ter​net, ma​ga​zi​nok vagy tan​fo​lya​m ok. Ám ket​tős meg​kö​ze​lí​tés​re
van szük​ség. Egy​részt ál​ta​lá​nos tá​jé​ko​zott​ság​ra ar​ról, hogy mi tör​té​nik a vi​lág​-
ban; er​ről ál​ta​lá​ban új​sá​gok​ból, hír​le​ve​lek​ből, má​sok​kal való be​szél​ge​té​sek​ből tá​-
jé​ko​zó​dunk. Más​részt van​nak kü​lön​le​ges ér​dek​lő​dé​si kö​rök (pél​dá​ul a zu​luk​kal
kap​cso​la​tos tu​dás), amit na​gyobb mély​ség​ben tá​runk fel, néha az in​ter​ne​ten ke​-
re​sünk hoz​zá spe​ci​fi​kus in​for​m á​ci​ót.
Ami​kor ja​pán tu​ris​ták cso​port​ját meg​kér​dez​ték, mi​ért lá​to​gat​tak el az auszt​rá​-
li​ai Qu​e​ens​land​be, 39%-uk azt fe​lel​te, hogy „ko​a​la​m ac​kót dé​del​get​ni”. Qu​e​ens​-
land​ben cso​dá​la​tos eső​er​dők és fö​ve​nyes ten​ger​par​ti sza​ka​szok van​nak. Ha a tu​-
ris​ta vissza​m egy Ja​pán​ba, és el​m ond​ja, hogy gyö​nyö​rű tá​ja​kat lá​tott, az nem so​-
kat mond. Ha azon​ban fény​ké​pet vagy vi​deo​fel​vé​telt mu​tat, ame​lyen az is lát​ha​-
tó, hogy ko​a​lát ölel​get, az sok​kal töb​bet je​lent. Fon​tos tény emel​ke​dik ki a tör​té​-
net​ből.
Az adott té​m á​ról szó​ló ál​ta​lá​nos, tág körű in​for​m á​ció ta​lán nem olyan ér​de​kes,
mint a „kis szí​nes”, a hí​rek az ap​ró​sá​gok​ról, ami​ket eset​leg ol​vas​tunk va​la​hol. Az
ilyen hí​rek gyak​ran csak rö​vid in​for​m á​ci​ó​ként je​len​nek meg az új​ság​ban. Ilyen
hír​m or​zsa le​het pél​dá​ul az, hogy Moszk​vá​ban egy hí​don két​ezer em​ber csó​ko​ló​-
zott, hogy be​le​ke​rül​hes​se​nek a Gui​ness re​kor​dok köny​vé​be.
Ne​héz len​ne ki​zá​ró​lag a „nagy ér​dek​lő​dés​re szá​m ot tar​tó” té​m ák​ból be​szél​ge​-
tést fel​épí​te​ni. Ezek a té​m ák azon​ban meg​nyit​hat​ják az utat más be​szél​ge​té​sek
felé. A moszk​vai csó​ko​ló​zók té​m á​já​ról to​vább​lép​he​tünk arra, hogy egye​sek szá​-
má​ra mi​ért fon​tos hí​res​nek len​ni (akár csak ti​zen​öt perc​re is, ahogy azt Andy
War​hol meg​je​gyez​te), és mi min​den​re ké​pe​sek az em​be​rek csak azért, hogy a ne​-
vük meg​je​len​jen va​la​hol. De ki​bon​ta​koz​hat be​lő​le a „csó​ko​ló​zás” fur​csa szo​ká​sá​-
ról való be​szél​ge​tés is: va​jon a csó​ko​ló​zás​sal fe​ro​m o​no​kat adunk át egy​m ás​nak?
Akár​hogy is, ezek a té​m ák olya​nok, mint sü​te​m ény​ben a ma​zso​la: a kü​lön​ben
ér​dek​te​len kö​zeg​be va​la​m i ér​de​ke​set visz​nek. Ér​de​m es ilyen té​te​lek​ből re​per​to​-
árt lét​re​hoz​ni ma​gunk​nak, és min​den es​he​tő​ség​re szá​m ít​va mű​so​ron tar​ta​ni eze​-
ket.

A SI​KER RE​CEPT​J E

A jó sza​kács bár​m i​lyen hoz​zá​va​lók​ból fi​nom ételt tud ké​szí​te​ni. Mi​nő​ség​ben és

mennyi​ség​ben is kor​lát​la​nul ren​del​ke​zés​re álló hoz​zá​va​lók​ból nem ör​dön​gös​ség
jó ételt össze​hoz​ni. Nem ne​héz jót be​szél​get​ni, ha mind​két fél tel​je​sen tá​jé​ko​zott a
té​m á​ban. És ahogy a jó sza​kács bár​m i​lyen hoz​zá​va​lók​ból jó ételt tud főz​ni, a cso​-
dá​la​tos elme bár​m i​lyen in​for​m á​ci​ós alap​ról tud be​szél​ge​tést foly​tat​ni.
Pró​bál​juk meg ki​pu​ha​tol​ni, me​lyek az ér​dek​lő​dés fő irány​vo​na​lai, és eze​ken a
te​rü​le​te​ken kez​de​m é​nyezzünk be​szél​ge​tést! Van​nak, akik ön​m a​guk​ban unal​m a​-
sak, de ha jó be​szél​ge​tő​vel ke​rül​nek össze, sok​kal ér​de​ke​sebb​nek bi​zo​nyul​nak,
mint gon​dol​ták vol​na.
In​kább kez​de​m é​nye​ző​nek kell len​ni, mint passzív re​a​gá​ló​nak. Nem ar​ról van
szó, hogy hát​ra​dő​lünk, és azt mond​juk: „szó​ra​koz​tass, hall​gat​lak”. In​kább ar​ról
van szó, hogy kö​zö​sen pró​bál​juk fel​de​rí​te​ni, mit tu​dunk ki​hoz​ni a kor​lá​to​zott tu​-
dás​alap​ból.
Az ér​zé​se​ket, ér​té​ke​ket és ta​lál​ga​tást so​sem kor​lá​toz​za a tu​dás​alap sze​gé​nyes​-
sé​ge. Hogy a fel​m e​rült gon​do​la​tok​nak van-e va​ló​ság​alap​ja, az má​sod​la​gos, a be​-
szél​ge​tés így is, úgy is szó​ra​koz​ta​tó le​het.
Kép​zel​jünk el a menny​or​szág​ról szó​ló be​szél​ge​tést: sen​ki​nek nincs a té​m á​ról
spe​ci​fi​kus in​for​m á​ci​ó​ja. Min​den​ki​nek van va​la​m i hal​vány gon​do​la​ta az an​gya​-
lok​ról meg a mennyei ze​né​ről, így hát, mint Dan​te, sza​ba​don szár​nyal​hat kép​ze​-
le​tünk és meg​be​szél​het​jük el​kép​ze​lé​se​in​ket.
IN​FOR​MÁ​CIÓ ÉS TU​D ÁS – ÖSSZEG​Z ÉS

1. Nincs szük​ség tel​jes és át​fo​gó tu​dás​ra az adott tárgy​ról ah​hoz, hogy egy
té​má​ban be​szél​ges​sünk.
2. Ha a má​sik fél több in​for​má​ci​ó​val ren​del​ke​zik, mint mi, fi​gyel​me​sen és
oko​san hall​gas​suk őt, és te​gyünk fel kér​dé​se​ket!
3. Ér​de​ke​sebb pon​tok​kal kap​cso​lat​ban kez​de​mé​nyez​het​jük a köl​csö​nös
be​szél​ge​tést.
4. Nincs ér​tel​me an​nak, hogy azt te​tes​sük, a va​ló​sá​gos​nál töb​bet tu​dunk
az adott tárgy​ról. A nem tu​dás be​is​me​ré​se ez eset​ben sok​kal erő​sebb
po​zí​ció.
5. A zulu-elv annyit tesz, hogy ha spe​ci​á​lis té​má​nak va​gyunk az át​la​gos​nál
jobb szak​ér​tői, az​zal min​den adek​vát hely​zet​ben elő​ho​za​kod​ha​tunk.
6. Még ha ép​pen nem is a zu​luk​ról fo​lyik a be​szél​ge​tés, rész​té​má​kat és ta​-
nul​sá​go​kat em​lít​he​tünk er​ről a te​rü​let​ről.
7. A „tü​körstra​té​gia” alap​ján fi​gyel​me​sen kell hall​gat​ni, amit má​sok mon​-
da​nak, majd össze​gez​ni a hal​lot​ta​kat. Amit így több for​rás​ból meg​tud​-
tunk, azt más​hol, más​kor sa​já​tunk​ként ad​hat​juk to​vább.
8. Az in​for​má​ci​ó​be​vi​tel szer​ve​zé​sé​ben ket​tős stra​té​gi​á​ra van szük​ség. Egy​-
részt tud​nunk kell a vi​lág tör​té​né​se​i​ről. Más​részt szük​sé​günk van egyes
szű​kebb te​rü​le​te​ken ala​po​sabb, át​fo​góbb tu​dás​ra is.
9. Tu​da​tos in​for​má​ció​gyűj​tés​re is szük​sé​günk le​het. A vé​let​len​nek kö​szön​-
he​tő​en meg​szer​zett tu​dás nem biz​tos, hogy ele​gen​dő.
10. Hasz​nos, ha re​per​to​árt épí​tünk ki ma​gunk​nak a „nagy ér​dek​lő​dés​re szá​-
mot tar​tó” té​mák​ból. Ezek se​gít​sé​gé​vel fel​élén​kít​het​jük az unal​ma​sabb
be​szél​ge​té​se​ket. Ugyan​ezek ki​in​du​ló​pon​tul szol​gál​hat​nak más be​szél​ge​-
tés​hez is.
11. A jó tár​sal​gó bár​mi​lyen ren​del​ke​zé​sé​re álló in​for​má​ci​ó​ból ér​de​kes be​-
szél​ge​tést ké​pes ke​re​kí​te​ni.
12. Ha ke​vés in​for​má​ció áll ren​del​ke​zé​sünk​re, a kép​ze​let és az el​mé​le​ti
vizs​gá​ló​dás le​het a be​szél​ge​tés alap​ja.
 15

VÉ​LE​MÉNY

Jo​gunk van arra, hogy vé​le​m é​nyünk le​gyen?

Mi​kor áll jo​gunk​ban, hogy vé​le​m é​nyünk le​gyen?
Ki​nek van joga arra, hogy vé​le​m é​nye le​gyen?
Az egyik vég​let az, hogy az adott sze​m ély na​gyon ke​ve​set tud az adott tárgy​ról,
még​is erős vé​le​m ényt fo​gal​m az meg a té​m á​val kap​cso​lat​ban.
A má​sik vég​let az, hogy a ki​vá​ló​an tá​jé​ko​zott sze​m ély, aki so​kat tud a tárgy​ról,
kép​te​len a sa​ját vé​le​m é​nyét meg​fo​gal​m az​ni a té​m á​val kap​cso​lat​ban.
A vé​le​m ény az in​for​m á​ció, ér​zé​ke​lés, fel​fo​gás, ér​zés és ér​té​kek egy​ve​le​ge,
adott kul​tú​ra kö​ze​gé​ben.

MI​ÉRT LE​G YEN VÉ​LE​MÉ​NYÜNK?

Ennyi erő​vel azt is kér​dez​het​nénk: mi​ért van szük​ség egy​ál​ta​lán em​be​rek​re?

Le​he​tet​len olyan be​szél​ge​tést el​kép​zel​ni, amely​ben sen​ki​nek sincs vé​le​m é​nye
a té​m á​ról. A té​m át kö​zö​sen kell fel​tár​ni. Egy bi​zo​nyos pon​ton azon​ban az ér​té​ke​-
ket össze kell kap​csol​ni, és ez az össze​kap​cso​lás vé​le​m é​nye​ket ered​m é​nyez.
Van​nak na​gyon ha​tá​ro​zott vé​le​m é​nyek. Van​nak pu​ha​to​ló​zó vé​le​m é​nyek,
ame​lyek af​fé​le „ál​lás​fog​la​lá​sok”, míg ha​tá​ro​zot​tabb vé​le​m ény nem for​m á​ló​dik.
Van​nak ha​tá​ro​zott vé​le​m é​nyek, ame​lyek azon​ban nyit​va ma​rad​tak a vál​to​zás​ra,
vál​toz​ta​tás​ra is.
Tű​nőd​he​tünk az ét​lap fe​lett az ét​te​rem​ben, de vé​gül vá​lasz​ta​nunk kell va​la​m it,
ak​kor is, ha csak igen ne​he​zen tu​dunk ha​tá​roz​ni két étel kö​zött.
A cso​dá​la​tos elme ké​pes a vé​le​m ény​for​m á​lás​ra és nem ódz​ko​dik tőle. Ugyan​-
ak​kor a cso​dá​la​tos elme min​dig tu​da​tá​ban van an​nak, hogy vé​le​m é​nyé​nek mi az
alap​ja, va​la​m int a vé​le​m é​nyét min​dig nyit​va hagy​ja a vál​to​zás​ra, vál​toz​ta​tás​ra. Ez
na​gyon ha​son​ló a tu​do​m á​nyos hi​po​té​zi​sek​hez. A hi​po​té​zis ha​tá​ro​zott és hasz​nál​-
ha​tó, kü​lön​ben egyet​len kí​sér​le​tet sem le​het​ne meg​ter​vez​ni. A hi​po​té​zis még​is
csak „ide​ig​le​nes”, és a tu​dó​sok min​dig azon igye​kez​nek, hogy job​bat ta​lál​ja​nak (l.
még a 60. és 151. ol​dalt).
 Ha va​la​ki egy té​m á​ban tá​jé​ko​zot​tabb a töb​bi​ek​nél, ak​kor egy​szer​s​m ind ér​vé​-
nye​sebb a vé​le​m é​nye is? Nem fel​tét​le​nül. A fel​fo​gás és az ér​té​kek is fon​to​sak. Le​-
het olyan pon​tos in​for​m á​ció, ami egy má​sik vé​le​m ényt a mi vé​le​m é​nyünk​nél ér​-
vé​nye​seb​bé tesz.
Pél​dá​ul, ha úgy gon​dol​tuk, hogy a köz​ve​tí​tő út​ján szer​zett há​zas​sá​gok ese​tén a
part​ne​re​ket „kény​sze​rí​tik” a há​zas​ság​ra, vé​le​m é​nyünk erő​sen e szo​kás el​len hat​-
hat. Ha azon​ban azt is tud​juk, hogy bár​m e​lyik fél el​uta​sít​hat​ja az aján​la​tot, meg​-
vál​toz​hat a vé​le​m é​nyünk.

PRO​V O​KÁ​LÓ VÉ​LE​MÉ​NYEK

Van​nak em​be​rek, akik​nek az a stí​lu​suk, hogy ha​tá​ro​zott vé​le​m ényt fo​gal​m az​nak
meg, eh​hez azon​ban nem ra​gasz​kod​nak túl​sá​go​san. En​nek az a cél​ja, hogy má​so​-
kat vi​tá​ra és be​szél​ge​tés​re kész​tes​se​nek. En​nek a stra​té​gi​á​nak van​nak jó ol​da​lai,
ugyan​ak​kor koc​ká​za​tos is. Az em​ber​re ha​m ar rá​ra​gaszt​ják a cím​két, hogy na​-
gyon ha​tá​ro​zott vé​le​m é​nye​ket fo​gal​m az meg, pe​dig nem egé​szen ez a hely​zet.
Im​po​nál​hat is neki, hogy nagy tré​fa​m es​ter​nek tart​ják, de a vé​gén je​len​ték​te​len​-
nek és üres​fe​jű​nek ti​tu​lál​hat​ják.
Vi​ta​in​dí​tó​ul szük​ség le​het pro​vo​ká​ló vé​le​m ény​re. En​nek han​got is kell ad​-
nunk: „Te​gyük fel, hogy az​zal a pro​vo​ká​ló vé​le​m énnyel ál​lok elő, hogy…” Vagy:
„Én nem ezt gon​do​lom, de te​gyük fel, hogy va​la​ki an​nak a vé​le​m é​nyé​nek ad han​-
got, hogy…” Vagy: „Íme egy vé​le​m ény, vi​ta​in​dí​tó​ul…” (l. még a 64. ol​dalt.)

GYA​KOR​LAT

Az aláb​bi​ak​ban az azon​na​li vé​le​m ény​al​ko​tást gya​ko​rol​hat​juk. A fel​so​rolt té​m ák

mind​egyi​ké​vel kap​cso​lat​ban mond​juk el spon​tán vé​le​m é​nyün​ket, az​u​tán min​-
den té​m á​val kap​cso​lat​ban fo​gal​m azzunk meg egy szán​dé​ko​san pro​vo​ká​ló vé​le​-
ményt, ami akár na​gyon tá​vol is le​het va​ló​di vé​le​m é​nyünk​től:

a ter​ro​riz​mus el​le​ni harc

gye​re​kek is​ko​lá​zá​s á​ra adott ál​la​mi tan​díj​tá​mo​ga​tás
haj​lék​ta​la​nok
nagy be​vá​s ár​ló​köz​pon​tok
egye​te​mek
élet​tár​s i kap​cso​la​tok
kor​lát​lan be​ván​dor​lás
a gaz​da fe​le​lős​s é​ge ku​tya​tá​ma​dá​s ok ese​tén
sport​b ál​vá​nyok
fe​mi​niz​mus
a sze​gény or​s zá​gok meg​s e​gí​té​s e
plasz​ti​kai se​b é​s zet
a pros​ti​tú​ció le​ga​li​zá​lá​s a
élet vi​dé​ken

NÉ​Z Ő​PONT

Ha hegy​te​tőn ál​lunk, az egy né​ző​pont. Ha a völgy​ben va​gyunk, az is egy né​ző​-

pont. Ha egy ha​tal​m as sík​ság (pél​dá​ul a ka​na​dai Ma​ni​to​ba) kö​ze​pén ál​lunk, az
megint má​sik né​ző​pont.
Ha az em​ber fe​hér bőrű, kö​zép​osz​tály​be​li, negy​ve​nes nő, és jó​m ó​dú​ak lak​ta
elő​vá​ros​ban él, az egy né​ző​pont. Ha rossz kör​nyé​ken lakó ti​zen​éves lány, az má​-
sik né​ző​pont.
Fo​gós, ne​héz kér​dés: mennyi​re le​het sze​m é​lyes in​dít​ta​tá​sú a vé​le​m é​nyünk?
Azért ne​héz ez a kér​dés, mert a leg​jobb vé​le​m é​nyek a sze​m é​lyes ta​pasz​ta​la​ton,
az ér​té​ke​ken, a kul​tú​rán és a né​ző​pon​ton ala​pul​nak. Ugyan​ak​kor ez meg​le​he​tő​-
sen kor​lá​to​zott né​ző​pont.
Ha az em​be​rek vé​le​m é​nyü​ket csak sa​ját né​ző​pont​juk​ra ala​poz​nák, nem mű​-
köd​ne a de​m ok​ra​ti​kus po​li​ti​ka. A ha​ta​lom gya​kor​lói ál​ta​lá​ban gaz​da​gab​bak és na​-
gyobb ké​nye​lem​ben él​nek, mint azok, akik​nek ér​de​ké​ben te​vé​keny​ked​nek.
Úgy tű​nik, szük​sé​ges a más le​het​sé​ges né​ző​pon​tok fi​gye​lem​be​vé​te​le. Ezt
könnyebb mon​da​ni, mint kö​vet​ni. Mi​lyen könnyű len​ne fi​gye​lem​be ven​ni egy
haj​lék​ta​lan drog​füg​gő em​ber né​ző​pont​ja​it! Könnyű len​ne arra gon​dol​ni, hogy en​-
nek az em​ber​nek csak la​kás​ra, tá​m o​ga​tás​ra, or​vo​si el​lá​tás​ra, gyógy​szer​re és re​ha​-
bi​li​tá​ci​ó​ra van szük​sé​ge. Bár ez éssze​rű​nek tű​nik, egé​szen tá​vol es​het az adott
sze​m ély né​ző​pont​já​tól; ő csak azt sze​ret​né, ha könnyeb​ben és ol​csób​ban jut​hat​na
drog​hoz.
Ezen a pon​ton na​gyon ké​nyes és bo​nyo​lult te​rü​let​re érünk: ho​gyan ha​tá​-
rozzunk ab​ban, mi a leg​jobb az em​be​rek​nek, ak​kor is, ha ők ma​guk nem azt akar​-
ják, de le​het, hogy még​is meg kell ten​ni?
Ha a vá​lasz​tás so​rán sza​va​zunk, „vé​le​m é​nyün​ket” fe​jezzük ki. Nem az em​be​-
rek több​sé​gé​nek ér​de​két fi​gye​lem​be véve ad​juk le sza​va​za​tun​kat, akik​nek a mi​-
enk​től el​té​rő vé​le​m é​nye le​het; min​den​ki a sa​ját vé​le​m é​nyét fe​je​zi ki, a de​m ok​rá​-
cia pe​dig fi​gye​lem​be ve​szi eze​ket a vé​le​m é​nye​ket.
A meg​szo​kott be​szél​ge​té​sek in​kább a vá​lasz​tás​ra vagy in​kább a kor​m ány​zás​ra
ha​son​lí​ta​nak? Ha az előb​bi​re, ak​kor tel​je​sen in​do​kolt, hogy köz​vet​le​nül sa​ját vé​-
le​m é​nyün​ket fe​jezzük ki. Eset​leg nem sze​ret​nénk több adót fi​zet​ni ak​kor sem, ha
a pénzt pél​dá​ul a szo​ci​á​lis szol​gál​ta​tá​sok​ra for​dít​ják. Ha a be​szél​ge​tés in​kább a
kor​m ány​zás​ra ha​son​lít, ak​kor in​kább azt ve​het​jük fi​gye​lem​be, mi a leg​jobb „a
több​ség​nek” vagy a „nem​zet egé​szé​nek”.
A kér​dés nem könnyű, mert sok​kal jobb vé​le​m énnyel áll​ha​tunk elő a sa​ját né​-
ző​pon​tunk​ból, mint​ha min​den​ki más né​ző​pont​ját is fi​gye​lem​be vesszük.
Volt idő, ami​kor az Egye​sült Ál​la​m ok az el​szi​ge​telt​ség po​li​ti​ká​ját foly​tat​ta, és
nem​igen tö​rő​dött a vi​lág töb​bi ré​szé​vel.
Az Egye​sült Ál​la​m ok első nem​zet​kö​zi po​li​ti​kai be​avat​ko​zá​sa ta​lán az volt, ami​-
kor egy ha​di​ha​jó​rajt küld​tek a Föld​kö​zi-ten​ger​re, hogy ve​gyék fel a har​cot a ber​-
ber ka​ló​zok​kal a tri​po​li​szi há​bo​rú​ban (1801–1805). Így ke​rül Tri​po​lisz neve a ten​-
ge​rész​gya​lo​go​sok csa​ta​da​lá​ba.
Kér​dés, hová tar​to​zik in​kább az em​ber? Vi​lág​pol​gár, ha​za​fi vagy in​kább a vá​ro​-
sá​hoz, la​kó​kör​ze​té​hez érzi kö​ze​lebb ma​gát? Le​het, hogy az ép​pen ki​nyil​vá​ní​tott
ál​lás​pont​ja sze​rint for​m ál​ja a vé​le​m é​nyét:

Ez a sze​mé​lyes vé​le​mé​nyem…
A nem​zet ér​de​két szem előtt tart​va az a vé​le​mé​nyem, hogy…
Az em​b e​ri​es​s ég és az em​b e​ri ér​té​kek szem​pont​já​b ól az a vé​le​mé​nyem, hogy…

Igen ne​héz​kes és kel​le​m et​len len​ne, ha min​den​ki​nek több vé​le​m é​nye len​ne egy
adott tárgy​ról. Ezért igye​kezzünk min​den ál​lás​pon​tun​kat sze​m é​lyes vé​le​m é​-
nyünk​be sű​rí​te​ni. Ha ez nem si​ke​rül, je​lez​nünk kell, mi​lyen ál​lás​pont​ról mon​-
dunk vé​le​m ényt.

A VÉ​LE​MÉNY MEG​V ÁL​T O​Z Á​SA

Ez a cso​dá​la​tos elme egyik kulcs​fon​tos​sá​gú ele​m e. Ha va​la​ki nem haj​lan​dó vál​-

toz​tat​ni vé​le​m é​nyén, az azt jel​zi, hogy az il​le​tő gon​dol​ko​dá​sa me​rev, ami messze
van a cso​dá​la​tos​tól.
Med​dig ra​gasz​kod​junk vé​le​m é​nyünk​höz? Mi​nek a ha​tá​sá​ra vál​toz​ta​tunk vé​le​-
mé​nyün​kön?
 A vé​le​m ény​vál​to​zás​nak két alap​tí​pu​sa van. A leg​könnyebb az, ami​kor mó​do​sí​-
tunk vé​le​m é​nyün​kön, pél​dá​ul tom​pít​juk. Ne​he​zebb tel​je​sen meg​vál​toz​tat​ni vé​le​-
mé​nyün​ket és el​fo​gad​ni va​la​ki más ál​lás​pont​ját.
A vé​le​m ény meg​vál​toz​ta​tá​sa so​ha​sem a gyen​ge​ség jele. Ép​pen el​len​ke​ző​leg; ez
ta​lán a leg​fon​to​sab​bi​ka an​nak a ke​vés szá​m ú je​len​ség​nek, amellyel a cso​dá​la​tos
elme alap​ve​tő is​m ér​vét, gon​dol​ko​dá​sunk nyi​tott​sá​gát de​m onst​rál​hat​juk. Mi le​-
het​ne jobb pél​da a nyi​tott, ob​jek​tív gon​dol​ko​dás​ra, mint az, hogy ké​pe​sek va​-
gyunk vál​toz​tat​ni a vé​le​m é​nyün​kön? Ter​m é​sze​tes, hogy véd​jük ál​lás​pon​tun​kat.
A vé​le​m ény meg​vál​toz​ta​tá​sa en​nél to​vább megy.
Ha min​den​ki kész len​ne meg​vál​toz​tat​ni vé​le​m é​nyét, ak​kor a vi​ták sok​kal
konst​ruk​tí​vab​bak len​né​nek, és sok​kal rit​káb​ban len​né​nek ben​nük az ego​csa​tá​ro​-
zá​sok.

ÚJ IN​FOR​MÁ​CIÓ

Az új in​for​m á​ció va​ló​szí​nű​leg a leg​erő​sebb ok a vé​le​m ény meg​vál​toz​ta​tá​sá​ra. És

a leg​el​fo​gad​ha​tóbb is.
Ha azon a vé​le​m é​nyen va​gyunk, hogy bün​te​tő​ügyek​ben a vád​lott ügy​vé​di
kép​vi​se​le​te nem meg​fe​le​lő, az​tán meg​tud​juk, hogy a bün​te​tő​ügyek 95%-a vád​al​-
ku​val vég​ző​dik, a po​zí​ci​ónk je​len​tő​sen gyen​gül. Ter​m é​sze​te​sen az​zal ér​vel​he​-
tünk, hogy a vád​lott azért vá​laszt​ja a vád​al​kut, mert tud​ja, hogy a bí​ró​sá​gon nem
kap​na meg​fe​le​lő vé​del​m et.
Svéd​or​szág​ban a gyer​m e​kek 50%-a há​zas​sá​gon kí​vül szü​le​tik. Azon a vé​le​m é​-
nyen le​he​tünk, hogy ez a csa​lá​dok szét​hul​lá​sá​nak, ala​csony er​köl​csi nor​m ák​nak
a tü​ne​te. Ha ké​sőbb ar​ról tá​jé​koz​tat​nak, hogy a leg​több svéd anya ké​sőbb fe​le​sé​-
gül megy gyer​m e​ke ap​já​hoz, ak​kor vé​le​m é​nyünk meg​vál​toz​hat.
Ha az a vé​le​m é​nyünk, hogy a New York​ban a bű​nö​zés egy​re nő, az​tán va​la​ki
köz​li a hi​va​ta​los sta​tisz​ti​kát, mi​sze​rint ép​pen el​len​ke​ző​leg, csök​ken a bűn​ese​tek
szá​m a, vé​le​m é​nyünk meg​vál​toz​hat.

HI​Á​NYOS IN​FOR​MÁ​CIÓ

Min​dig nagy a kí​sér​tés, hogy ál​ta​lá​nos​sá​gok​ban gon​dol​kozzunk (l. még a 23., 37.,
73. és 78. ol​dalt).
A „Min​den po​li​ti​kus kor​rupt, mert min​den​ki meg​ve​he​tő!” ki​je​len​tés nyo​m a​té​-
ko​sabb​nak tű​nik, mint az, hogy: „Gya​ní​tom, van​nak kor​rupt po​li​ti​ku​sok.”
 A té​m á​ról foly​ta​tott be​szél​ge​tés so​rán a vé​le​m é​nyünk fo​ko​za​to​san ár​nyal​tabb
le​het az aláb​bi​ak sze​rint:

min​den po​li​ti​kus kor​rupt

a leg​több po​li​ti​kus kor​rupt
a po​li​ti​ku​s ok több​s é​ge kor​rupt
sok kor​rupt po​li​ti​kus van
egyes po​li​ti​ku​s ok kor​rup​tak
né​hány po​li​ti​kus kor​rupt
van​nak kor​rupt po​li​ti​ku​s ok

Az, hogy va​la​ki vé​gül a spekt​rum me​lyik ál​lí​tá​sá​nál áll meg, a ren​del​ke​zé​sé​re álló
bi​zo​nyí​té​kok​tól és vé​le​m é​nyek​től függ, és at​tól, hogy mennyi​re haj​lan​dó eze​ket
meg​hall​gat​ni.
A „min​den”-től a „leg​több”-ig és a „sok”-ig való vál​tás nem olyan ne​héz. An​nál
to​vább lép​ni azon​ban va​ló​ban ne​héz, mert sem​m is​sé te​szi egész ko​ráb​bi vé​le​m é​-
nyün​ket.

ÉR​T ÉK​V ÁL​T O​Z ÁS

Vé​le​m é​nyünk vál​toz​hat, ha rá​jö​vünk – vagy má​sok azt su​gall​ják –, hogy az ér​té​-
kek, ami​ket al​kal​m a​zunk, nem egye​te​m es ér​vé​nyű​ek.
Le​het, hogy más kul​tú​ra na​gyobb hang​súlyt fek​tet arra, hogy a le​en​dő há​zas​-
pá​rok össze​il​le​nek-e, mint a ro​m an​ti​kus sze​re​lem​re. A köz​ve​tí​tett há​zas​sá​gok​kal
kap​cso​la​tos vé​le​m é​nyünk le​het egy​sze​rű​en sze​m é​lyes vé​le​m ény.
Bi​zony​gat​hat​juk, hogy má​sok​nak is azo​kat az ér​té​ke​ket kel​le​ne ala​pul ven​ni​-
ük, ami​ket mi ma​gunk ala​pul ve​szünk, az​u​tán rá​jö​he​tünk, hogy ez egy​ál​ta​lán
nem így van.
Van​nak, akik a va​ló​ság​tól el​vo​nat​koz​ta​tott vé​le​m ényt han​goz​tat​nak: ál​ta​lá​nos
vé​le​m ényt, az em​be​ri​ség​re vo​nat​ko​zó vé​le​m ényt. De ha he​lyi vagy sze​m é​lyes
ügy​ről van szó, vál​toz​nak az ér​té​kek.
Van egy or​szág, amely a li​be​rá​lis gon​dol​ko​dás és az em​be​rek​ről való gon​dos​-
ko​dás min​ta​ké​pe. Ám ami​kor szo​m á​li​ai me​ne​kül​tek ér​kez​tek ebbe az or​szág​ba,
nem fo​gad​ták szí​ve​sen őket. A NIM​BY (not in my ba​ck​y ard – bár​hol, csak ne az én
hát​só ud​va​rom​ban) rö​vi​dí​tés ezt fe​je​zi ki. Le​het, hogy va​la​ki lel​ke​sen tá​m o​gat​ja
az új hul​la​dék​le​ra​kó te​le​pe​ket vagy a szél​erő​m ű​ve​ket, de ha a tel​ke vé​gé​ben
akar​nak ilyent lé​te​sí​te​ni, már nem lel​ke​se​dik annyi​ra az öt​le​tért.
A po​li​ti​ká​ban ezt a NIME szó fe​je​zi ki. Ez azt je​len​ti, hogy a po​li​ti​kus ugyan tá​-
mo​gat bi​zo​nyos vál​to​zá​so​kat, de már a vá​lasz​tá​si kam​pány ide​jén nem: bár​m i​kor
csak ne a kam​pá​nyom ide​jén! (not in my elec​ti​on).

ÖSSZE​HA​SON​LÍ​T ÁS ÉS KÜ​LÖNB​SÉG

Ahogy e könyv több fe​je​ze​té​ben em​lí​tet​tük már, na​gyon hasz​nos a vé​le​m é​nye​ket
egy​m ás mel​lé ál​lí​ta​ni. A két szem​ben​ál​ló vé​le​m ény​nek őszin​té​nek és egy​ér​tel​-
mű​nek kell len​nie.
Ek​kor lát​hat​juk meg az át​fe​dés és meg​egye​zés je​len​sé​ge​it.
És ek​kor lát​hat​juk meg a kü​lönb​sé​ge​ket is. Van úgy, hogy a kü​lönb​ség nagy és
lé​nye​ges, van úgy, hogy csak eny​he.
Ez​u​tán meg​ke​res​het​jük az el​té​rés for​rá​sát (el​té​rő in​for​m á​ció, el​té​rő ta​pasz​ta​-
lat, el​té​rő fel​fo​gás, el​té​rő ér​té​kek).
Meg​pró​bál​hat​juk össze​bé​kí​te​ni, el​si​m í​ta​ni a kü​lönb​sé​ge​ket az​zal, hogy a vé​le​-
mé​nye​ket mó​do​sí​tás​sal kö​ze​lít​jük egy​m ás​hoz, vagy újabb in​for​m á​ci​ó​kat osz​tunk
meg a vé​le​m ény​for​m á​lók​kal.
Ha nem si​ke​rül „kö​zös vé​le​m ényt” ki​ala​kí​ta​ni, meg​ál​la​pít​hat​juk az el​té​ré​se​ket.
Az el​té​rés ál​ta​lá​ban fel​te​vé​sen ala​pul, mely fel​te​vés az​zal kap​cso​la​tos, mi tör​té​-
nik, ha va​la​m i​lyen vál​to​zás vagy be​avat​ko​zás kö​vet​ke​zik be.
Pél​dá​ul: „Sze​rin​tem a nyelv nem meg​fe​le​lő össze​tett szi​tu​á​ci​ók le​írá​sá​ra, és ha
len​ne egy uni​ver​zá​lis kód​rend​sze​rünk, azon​nal kom​m u​ni​kál​hat​nánk az adott szi​-
tu​á​ci​ó​ról. Sze​rin​ted a nyelv, ha meg​fe​le​lő​en al​kal​m azzuk, tö​ké​le​te​sen al​kal​m as
erre. Ha egyet​ér​tek ve​led eb​ben, az​zal a fenn​tar​tás​sal te​szem, hogy ke​vés em​ber
ké​pes a nyel​vet ennyi​re »meg​fe​le​lő​en« al​kal​m az​ni, ezért az ál​ta​lam ja​va​solt kó​-
dok al​kal​m a​zá​sa a leg​több em​ber éle​tét meg​könnyí​te​né.”
VÉ​LE​MÉNY – ÖSSZEG​Z ÉS

1. Az egyik vég​let, ha az em​ber erős vé​le​ményt fo​gal​maz meg na​gyon ke​-

vés in​for​má​ció alap​ján; a má​sik vég​let, ha ak​kor sem fo​gal​maz meg vé​-
le​ményt, ami​kor na​gyon sok in​for​má​ció áll ren​del​ke​zé​sé​re. Eb​ben is
leg​jobb az arany kö​zép​út.
2. A vé​le​mény az in​for​má​ci​ó​ból, az ér​té​kek​ből, az ér​zé​sek​ből és a ta​pasz​-
ta​lat​ból te​vő​dik össze a he​lyi kul​tú​ra kö​ze​gé​ben.
3. Hasz​nos le​het erős vé​le​ménnyel pro​vo​ká​ló vé​le​mény​ként elő​áll​ni, de a
leg​jobb, ha ezt je​lezzük is.
4. A vé​le​mé​nyek ál​lás​pon​to​kon ala​pul​nak, az ál​lás​pon​tok pe​dig az egyén
kö​rül​mé​nye​i​től függ​nek.
5. Meg​fo​gal​maz​ha​tunk na​gyon sze​mé​lyes ál​lás​pon​tun​kon ala​pu​ló vé​le​-
ményt is, és hagy​juk, hogy má​sok is ezt te​gyék.
6. Meg​fo​gal​maz​ha​tunk olyan vé​le​ményt is, amely meg​íté​lé​sünk sze​rint
„min​den​ki​nek a leg​jobb”.
7. Je​lez​nünk kell a vé​le​mény jel​le​gét: sze​mé​lyes vagy ál​ta​lá​no​sabb.
8. A cso​dá​la​tos elme min​dig kész arra, hogy vál​toz​tas​son vé​le​mé​nyén. Ez a
cso​dá​la​tos elme jel​lem​ző​je.
9. A vé​le​mény új in​for​má​ció ha​tá​sá​ra meg​vál​toz​hat.
10. A vé​le​mény nagy ál​ta​lá​no​sí​tás​ból ke​vés​bé át​fo​gó for​má​vá vál​toz​hat.
11. A vé​le​mény más ér​té​kek el​fo​ga​dá​sa mi​att is vál​toz​hat.
12. Az el​té​rő vé​le​mé​nye​ket egy​más mel​lett, össze​ha​son​lít​va kell vizs​gál​ni.
Igye​kez​nünk kell fel​tár​ni a vé​le​mény​kü​lönb​ség alap​ját, és össz​hang​ba
hoz​ni az el​té​rő vé​le​mé​nye​ket. Ha ez nem si​ke​rül, azt kell vi​lá​go​san meg​-
fo​gal​maz​ni, mi​ben tér​nek el egy​más​tól.
 16

KÖZ​BE​V Á​G ÁS

Mi​kor ke​rül ránk a szó​lás sora?

Vár​ha​tunk ad​dig, míg ránk ke​rül a szó​lás sora?
A köz​be​vá​gás szük​sé​ges, vagy egy​sze​rű​en a rossz mo​dor jele?
Ha va​la​ki fo​lya​m a​to​san köz​be​vág, ami​kor be​szé​lünk, meg​sza​kít​ja a mon​da​ni​-
va​lónk gon​do​lat​fo​na​lát. A fo​lya​m a​tos lo​gi​kai lánc meg​jegy​zés​szi​ge​tek​re bom​lik.
In​nen már ne​héz le​het újra ko​he​rens egésszé fűz​ni a mon​da​ni​va​lót.
Kép​zel​jük el, hogy egy fes​tő​m ű​vész ép​pen ké​pet fest! A kö​ze​lé​ben áll va​la​ki,
aki egy​foly​tá​ban fél​be​sza​kít​ja a mű​vész mun​ká​ját. Ez a sze​m ély foly​ton ja​vas​la​-
tok​kal áll elő, ho​gyan kel​le​ne ezt vagy azt a kép​ele​m et fes​te​ni. Kri​ti​zál​ja, ami már
el​ké​szült. Odá​ig megy, hogy ecse​tet ra​gad és sa​ját íz​lé​se sze​rint be​le​fest a kép​be.
A mű​vész va​ló​szí​nű​leg mi​ni​m um nem örül, le​het, hogy el​ke​se​re​dik vagy dü​hön​-
ge​ni kezd. A kép egé​szen biz​to​san meg​síny​li a köz​be​avat​ko​zá​so​kat.
A be​szél​ge​tés​be való köz​be​vá​gás rit​kán jár ilyen ko​m oly kö​vet​kez​m é​nyek​kel,
de at​tól még köz​be​vá​gás. Ál​ta​lá​ban szól​va a köz​be​vá​gás nem olyan do​log, ami​re
bár​kit biz​tat​nánk. Még​is, ki​vé​te​le​sen le​het​nek olyan ese​tek, ami​kor a köz​be​vá​gás
hasz​nos, sőt szük​sé​ges le​het.

MOST ÉN BE​SZÉ​LEK

A be​szél​ge​tés nem elő​adás és nem mo​no​lóg. Ál​ta​lá​ban dia​ló​gus​nak és in​ter​ak​tív

te​vé​keny​ség​nek te​kint​jük. Ha va​la​ki ma​gá​hoz ra​gad​ja a szót és be​szél, csak be​-
szél fo​lya​m a​to​san, ak​kor más részt​ve​vők​nek ke​vés esé​lyük ma​rad, hogy né​ze​te​i​-
ket és vé​le​m é​nyü​ket ki​fejt​sék.
Te​le​ví​zi​ós be​szél​ge​tős mű​so​rok​ban a mű​sor​ve​ze​tő mi​m i​ká​já​val jel​zi: ide​je,
hogy a ven​dég pon​tot te​gyen mon​dan​dó​ja vé​gé​re. Ha a ven​dég to​vább mond​ja a
ma​gá​ét, az unal​m as le​het a kö​zön​ség​nek, és a mű​sor​ve​ze​tő nem sze​re​pel ele​get a
mű​sor​ban, vagy egy​sze​rű​en mu​száj lesz a ven​dég mon​dan​dó​ját fél​be​sza​kí​ta​nia.
Köz​na​pi be​szél​ge​tés​ben sok​kal ne​he​zebb mi​m i​ká​val ki​fe​jez​ni tü​rel​m et​len​sé​-
gün​ket anél​kül, hogy ezt ne ítél​nék nagy ot​rom​ba​ság​nak.
 Pró​bál​koz​ha​tunk pu​ha​to​ló​zó köz​be​ve​té​sek​kel, ame​lye​ket mint​ha ép​pen azért
ta​lál​tak vol​na ki, hogy je​lez​zék, sze​ret​néd meg​kap​ni a szó​lás le​he​tő​sé​gét: „Igen…”
„De…” „Sze​rin​tem…”
Az ilyen pró​bál​ko​zó köz​be​ve​té​sek azon​ban rit​kán érik el a meg​fe​le​lő ha​tást.
Aki hoz​zá​szo​kott ah​hoz, hogy hosszan, má​sok​ra való te​kin​tet nél​kül be​szél​jen,
ab​ban is meg​edző​dött, hogy az ilyen pró​bál​ko​zá​so​kat fi​gyel​m en kí​vül hagy​ja.
Egy​szer az UNESCO pá​ri​zsi szék​he​lyén ren​dez​tem ér​te​kez​le​tet. Sok ki​vá​ló elő​-
adó volt je​len, mind​egyi​kük​nek fon​tos mon​dan​dó​ja volt. El​vi​ek​ben min​den​ki ti​-
zen​öt per​cet ka​pott az elő​adás​ra, ami elég hosszú idő​nek tű​nik. Az első fel​szó​la​ló
negy​ven​öt per​cen át be​szélt. Min​den​ki na​gyon tü​rel​m et​len lett. Ezért a kö​vet​ke​ző
fel​szó​la​lók szá​m á​ra jel​zés​rend​szert ta​lál​tam ki.
Há​rom kó​lás​pa​lac​kot ál​lí​tot​tam az asz​tal​ra, úgy, hogy min​den​ki jól lás​sa. Ha a
be​szé​lő ide​jé​ből már csak öt perc ma​radt, fel​áll​tam és el​vet​tem egy pa​lac​kot.
Ami​kor tény​le​ge​sen le​járt az idő, el​vet​tem még egyet. Ami​kor pe​dig a szó​nok öt
perc​cel meg​ha​lad​ta a meg​sza​bott időt, és már va​ló​ban ide​je volt be​fe​jez​nie, el​vet​-
tem az utol​só pa​lac​kot is. A ta​nács​ko​zás to​váb​bi ré​szé​ben ez a rend​szer ki​vá​ló​an
mű​kö​dött.
Mód​sze​rem nem új ke​le​tű. Egy régi tör​té​net sze​rint egy föl​des​úr​nak ele​ge lett
ab​ból, hogy a falu plé​bá​no​sa igen hosszú pré​di​ká​ci​ó​kat tart. A föl​des​úr a szó​szék
előt​ti pad​ban ült. Ami​kor a pap el​kezd​te mon​da​ni a szent​be​szé​det, a föl​des​úr ki​-
tett a pad kö​nyök​lő​jé​re há​rom öt​fon​tos bank​je​gyet (ami ak​ko​ri​ban elég nagy
összeg volt). Ezt a pénzt szán​ta ado​m á​nyul a mise vé​gén. Tíz​per​cen​ként el​vett egy
bank​je​gyet, és vissza​tet​te a tár​cá​já​ba. Ha a szent​be​széd har​m inc perc​nél to​vább
tar​tott, egy​ál​ta​lán nem ada​ko​zott.
A könyv vé​gén em​lí​tett Tár​sal​góklub​ban (Con​ver​s​a​ti​on Club, 247. ol​dal) be​vett
gya​kor​lat van arra, ho​gyan je​lezzük, ha a be​szé​lő ide​je le​járt, és át kell ad​nia a
szót.
Mi​köz​ben tü​rel​m et​le​nül vár​juk, hogy ránk ke​rül​jön a szó​lás sora, meg​ta​pasz​-
tal​hat​juk, mi​lyen ide​ge​sí​tő tud len​ni, ha va​la​ki csak mond​ja, mond​ja a ma​gá​ét.
Így az​tán, ami​kor ránk ke​rül a sor, en​nek tu​da​tá​ban tar​tóz​kod​nunk kell at​tól,
hogy ugyan​eb​be a hi​bá​ba es​sünk.
Ahe​lyett, hogy be​szé​det mon​da​nánk (Fi​del Cast​ro órá​kig ké​pes szó​no​kol​ni),
kor​lá​tozzuk ma​gun​kat egy té​m á​ra. Ha több té​m á​ról sze​ret​nénk be​szél​ni, cím​sze​-
rű​en utal​junk a to​váb​bi té​m ák​ra, és ha le​he​tő​sé​günk van, ké​sőbb tér​jünk vissza
rá​juk.
Van​nak, akik elő​re köz​lik pél​dá​ul, hogy négy té​m á​ról sze​ret​né​nek be​szél​ni, ez​-
zel akar​ják meg​előz​ni, hogy a hall​ga​tó​ság​ból va​la​ki fél​be​sza​kít​sa mon​dan​dó​ju​kat,
míg mind a négy té​m át rész​le​te​sen ki nem fej​tet​ték. De elég len​ne el​ső​ként meg​-
em​lí​te​ni a to​váb​bi té​m á​kat, és ké​sőbb vissza le​het tér​ni rá.

EGÓ​FI​T OG​T A​T Ó KÖZ​BE​SZÓ​LÁS

A leg​több köz​be​szó​lást az egó ve​zér​li. Azt sze​ret​nénk, ha ész​re​ven​né​nek ben​nün​-

ket. Fi​gyel​m et aka​runk ma​gunk​ra von​za​ni, fon​tos​nak aka​runk lát​sza​ni, meg
akar​juk mu​tat​ni, hogy oko​sab​bak va​gyunk, mint má​sok.
Van​nak, akik ezen az ala​pon foly​ton fél​be​sza​kít​ják má​sok mon​dan​dó​ját. Ez
nem​csak, hogy ir​ri​tá​ló, de egye​ne​sen dü​hí​tő. Az ilyen​ből min​den​ki​nek ele​ge van.
Az a be​csü​le​tes el​já​rás, ha hagy​juk, hogy a be​szé​lő ki​fejt​se ál​lás​pont​ját.
Be​szé​lő​ként vagy a be​szél​ge​tés hall​ga​tó​ja​ként ele​jét ve​het​jük a to​váb​bi be​le​-
szó​lá​sok​nak: „En​ged​je, hogy be​fe​jez​zem, amit mon​da​ni aka​rok.” Vagy: „Hadd fe​-
jez​ze be, amit mon​da​ni akar!”

KI​EGÉ​SZÍ​T Ő KÖZ​BE​SZÓ​LÁS

A ki​egé​szí​tő köz​be​szó​lást a be​szé​lők is, a töb​bi hall​ga​tó is szí​ve​sen ve​szi. Az ilyen

köz​be​szó​lás cél​ja, hogy meg​erő​sít​se, tá​m o​gas​sa az el​hang​zot​ta​kat: „Sőt mi
több…”
A ki​egé​szí​tő köz​be​szó​lás sze​m é​lyes ta​pasz​ta​la​tot em​lít​het, sta​tisz​ti​kát idéz​het,
új né​ző​pon​to​kat em​lít​het, ér​té​ke​ket so​rol​hat az el​hang​zot​tak​hoz.
A ki​egé​szí​tő köz​be​szó​lás ál​ta​lá​ban (de nem szük​ség​sze​rű​en) tá​m o​ga​tó jel​le​gű.
Egyet​ér​tünk az​zal, ami el​hang​zott, és meg​erő​sít​jük ezt az​zal, hogy az ál​lí​tást alá​-
tá​m asz​tó to​váb​bi in​for​m á​ci​ót köz​lünk (l. még a 71. ol​dalt).
Ha va​la​ki a zulu kul​tú​ra mat​ri​ar​chá​lis jel​le​gé​ről be​szél, hoz​zá​te​het​jük, hogy ez
sok más af​ri​kai törzs​nél is így van. Ezek úgy​ne​ve​zett pár​hu​za​m os meg​jegy​zé​sek,
ame​lyek se nem meg​erő​sí​tők, se nem ta​ga​dók az el​hang​zot​tak​hoz vi​szo​nyít​va.
Ha a be​szé​lő pél​dát hoz fel arra, hogy mi​lyen ne​héz bí​rás​kod​ni egyes olim​pi​ai
sport​ese​m é​nye​ken, köz​be​szól​ha​tunk, hogy sa​ját re​le​váns pél​dá​in​kat kö​zöl​jük.
Ha azon​ban a ki​egé​szí​tő köz​be​szó​lás túl hosszú, össze​ku​szál​hat​ja a mon​da​ni​-
va​ló fo​na​lát. Ön​m ér​sék​let​re van szük​ség, hogy ilyen eset​ben ne mond​junk el
min​dent, amit el le​het​ne mon​da​ni a té​m á​val kap​cso​lat​ban.
VI​T Á​Z Ó KÖZ​BE​SZÓ​LÁS

A vi​tá​zó köz​be​szó​lá​sok jo​go​sak, fon​to​sak, de ne​héz ve​lük bán​ni. Van úgy, hogy
va​la​ki olyas​va​la​m it mond, ami egy​sze​rű​en té​ves. Pél​dá​ul egy idé​ze​tet nem an​nak
tu​laj​do​ní​ta​nak, aki va​ló​já​ban mond​ta vagy írta. Le​het, hogy a be​szé​lő​nek amúgy
iga​za van, de az idé​zet for​rá​sát té​ve​sen je​löl​te meg. Ha va​la​ki azt mond​ja, hogy
Niz​za vá​ro​sa Olasz​or​szág​ban van (bár va​la​m i​kor va​ló​ban Itá​li​á​hoz tar​to​zott), az
nyil​ván​va​ló​an té​ved. Ha va​la​ki azt mond​ja, hogy a muzul​m á​no​kat arra ösz​tön​-
zik, hogy egy​nél több fe​le​sé​gük le​gyen, té​ved (mert a moz​li​m ok​nál a több​ne​jű​ség
ugyan lé​te​zik, de ilyen ösz​tön​zés nincs). Ha va​la​ki azt mond​ja, hogy Bill Clin​ton
az Egye​sült Ál​la​m ok har​m inc​ki​len​ce​dik el​nö​ke, az té​ved.
Ha a té​ve​dés cse​kély vagy nem je​len​tős, eset​leg nem is szó​lunk köz​be, nem
iga​zít​juk ki azon​nal. Ha azon​ban a hiba a vita, a be​szél​ge​tés lé​nye​gét érin​ti, le​het,
hogy nem hagy​juk annyi​ban, és a le​he​tő leg​ud​va​ri​a​sab​ban köz​be​szó​lunk:
„El​né​zést, ez saj​nos té​ves adat, Niz​za ugyan​is Fran​cia​or​szág​ban van.”
„El​né​zést, én úgy tu​dom, hogy a muzul​m á​nok​nál meg​en​ge​dett je​len​ség, hogy
a fér​fi​ak​nak bi​zo​nyos kö​rül​m é​nyek mel​lett egy​nél több fe​le​sé​gük le​gyen. De ez
nem je​len​ti azt, hogy ösz​tö​nöz​nék is őket erre.”
„Bo​csá​nat, le​het, hogy té​ve​dek, de Bill Clin​ton nem a negy​ven​ket​te​dik el​nök
volt?”
A vi​tá​zó köz​be​szó​lás má​sik tí​pu​sa az le​het, ami​kor nincs nyil​ván​va​ló tár​gyi té​-
ve​dés, de a lo​gi​ka hi​bás. Egyik ál​lí​tás nem fel​tét​le​nül kö​vet​ke​zik, vagy nem úgy
kö​vet​ke​zik a má​sik​ból, mint ahogy a be​szé​lő ál​lít​ja. Le​het pél​dá​ul, hogy nagy ál​ta​-
lá​no​sí​tá​sok​kal kell vi​tá​ba száll​ni (l. a 2. fe​je​ze​tet). Egyet nem ér​té​sün​ket ki​fe​jez​-
het​jük köz​be​szó​lás​sal, vagy meg​vár​hat​juk, míg le​he​tő​sé​günk nyí​lik egyet nem
ér​té​sünk​nek han​got adni.
Elég gyak​ran elő​for​dul, hogy szám​ada​tok​kal vagy sta​tisz​ti​kai ada​tok​kal nem
ér​tünk egyet. Ez nem je​len​ti azt, hogy min​den eset​ben biz​to​san tud​juk, hogy té​-
ve​sek. Sze​ret​nénk pél​dá​ul meg​tud​ni a sta​tisz​ti​ka for​rá​sát, vagy azt, hogy mi​ko​ri
az adat, mek​ko​ra volt a min​ta, mi​lyen né​pes​ség​cso​port​ban vé​gez​ték a fel​m é​rést
stb.
A vi​tá​zó köz​be​szó​lás​ban min​dig ben​ne fog​lal​ta​tik: nem ha​gyom, hogy ezt meg​-
úszd he​lyes​bí​tés nél​kül.
A vi​tá​zó köz​be​szó​lás nem fel​tét​le​nül kell, hogy vi​tat​ko​zó vagy tá​m a​dó jel​le​gű
le​gyen. Le​het, hogy egy​sze​rű​en csak biz​to​sak aka​runk len​ni va​la​m i​ben: „Ez na​-
gyon fon​tos pont. A sta​tisz​ti​ka lé​nye​ges. Meg​kér​dez​het​ném, hon​nan szár​m a​zik és
mi​ko​ri adat?” Vagy: „Ez na​gyon ér​de​kes. Ki ké​szí​tet​te ezt a sta​tisz​ti​kát?”

MOST AZON​NAL VAGY IN​KÁBB KÉ​SŐBB?

Néha úgy érezzük, na​gyon fon​tos, hogy ép​pen an​nál a pont​nál szól​junk köz​be,
ahol szük​sé​ges. Úgy érez​het​jük, nem ha​tá​sos, ha ki​vár​juk a so​run​kat, és ké​sőbb
idézzük fel a vi​ta​tott részt. A gya​kor​lat​ban há​rom le​he​tő​ség kö​zül vá​laszt​ha​tunk:

1. Meg​vár​juk, amíg ránk ke​rül a szó​lás sora, az​tán elő​ál​lunk a vi​tá​zó, kor​ri​gá​-
ló vagy meg​erő​s í​tő meg​jegy​zés​s el. Ezt könnyebb meg​ten​ni, ha csak ket​ten
vesz​nek részt a be​s zél​ge​tés​b en, mert vi​s zony​lag ha​mar szól​ha​tunk. Ha
azon​b an töb​b en vesz​nek részt a be​s zél​ge​tés​b en, hosszú idő tel​het el, míg
ránk ke​rül a sor, ad​dig​ra pe​dig a kri​ti​kus ki​je​len​tés ir​re​le​váns​nak tűn​het.
2. Köz​b e​vá​gunk és el​mond​juk, amit el akar​tunk mon​da​ni. En​nek az a ve​s zé​lye,
hogy ha mon​da​ni​va​lónk ki​fej​té​s e hosszabb időt vesz igény​b e, tel​je​s en tönk​-
re​te​he​ti az ere​de​ti gon​do​lat​me​ne​tet. Va​ló​s ze​rűt​len, hogy a hall​ga​tó​s ág pon​-
to​s an em​lék​s zik, mi hang​zott el a köz​b e​s zó​lás előtt, és ké​pe​s ek újra fel​ven​ni
a fo​na​lat.
3. Köz​b e​vá​gunk a re​le​váns pon​ton, de nem mon​dunk el min​dent, amit mon​da​-
ni akar​nánk. Csak „je​lezzük”, hogy ké​s őbb eh​hez hoz​zá sze​ret​nénk szól​ni.
Pél​dá​ul:

Nem ér​tek egyet ve​led eb​b en. Ké​s őbb meg​jegy​zést fűz​nék eh​hez.
Nem hi​s zem, hogy ez a vá​lá​s i sta​tisz​ti​ka pon​tos. Ké​s őbb pon​to​s an ki​fej​tem, mi​ért.
Ezt így is fel le​het fog​ni. De van egy má​s ik né​ző​pont is, mi​s ze​rint…
Nem ez az egyet​len le​het​s é​ges ma​gya​rá​zat. A má​s ik ma​gya​rá​zat en​nél sok​kal va​ló​-
szí​nűbb. Ké​s őbb majd vissza​té​rek rá.

A be​szé​lő en​nél a pont​nál meg​áll​hat, és dönt​het úgy, hogy meg​en​ge​di, hogy ki​-
fejt​sük né​ze​te​in​ket. Ha nem ezt te​szi, meg kell vár​nunk, míg szót ka​punk, és ki​-
fejt​het​jük, amit ko​ráb​ban je​lez​tünk.

KÉ​T E​LYEK, KÉT​SÉ​G EK

Lát​tuk, hogy köz​be​szól​ha​tunk, ha té​ves ál​lí​tás hang​zik el. Vi​tá​ba is száll​ha​tunk az

el​hang​zot​tak​kal. Meg​kér​dő​je​lez​he​tünk vagy alá​tá​m aszt​ha​tunk egyes ki​je​len​té​se​-
ket.
 Köz​be​szó​lás ké​te​lye​ink ki​fe​je​zé​se cél​já​ból is le​het​sé​ges.

Soha nem ta​lá​lom elég​s é​ges​nek ezt az ér​vet.

Ez a szo​ká​s os ma​gya​rá​zat, de időn​ként azon tű​nő​döm, hogy va​ló​b an helyt​ál​ló-e.
Min​dig úgy hit​tük, hogy en​nek így kell len​nie, csak azért, mert kép​te​le​nek vol​tunk
más le​he​tő​s ég​re gon​dol​ni.

A bi​zo​nyí​ték néha nem más, mint a kép​ze​lő​e​rő hi​á​nya; nem tu​dunk al​-
ter​na​tí​v át ki​gon​dol​ni.

Van pél​dá​ul az a tény, hogy Mál​ta szi​ge​tén szá​m os tör​té​ne​lem előt​ti, kő​kor​sza​ki
ma​rad​vány ta​lál​ha​tó. Itt lát​ha​tó a vi​lág leg​ré​geb​bi sza​ba​don álló, em​ber al​kot​ta
épít​m é​nye. A leg​ősibb ma​rad​vá​nyok kö​zött van​nak az úgy​ne​ve​zett „sze​kér​nyo​-
mok”: szik​lá​ba vájt, hosszan hú​zó​dó pár​hu​za​m os ba​ráz​dák.
Mi​vel ezek a vá​ja​tok a vas​úti sí​nek​re em​lé​kez​tet​nek, azt tar​tot​ták ró​luk, hogy
köz​le​ke​dé​si, szál​lí​tá​si cél​ból ké​szül​tek. Nos, sze​rin​tem ez nem így van. A ke​rék
fel​ta​lá​lá​sa előtt min​den bi​zonnyal vol​tak „li​ne​á​ris üze​m ek”. Ez azt je​len​ti, hogy
egy vá​jat​ban kel​lett húz​ni az anya​got, amit ap​rí​ta​ni, őröl​ni, csi​szol​ni akar​tak
(akár bú​zát, akár fé​m et, fát). És mi van a má​so​dik, pár​hu​za​m os ba​ráz​dá​val? Az a
sta​bi​li​tás mi​att volt, egy​faj​ta ki​egyen​sú​lyo​zó sze​re​pe le​he​tett, mint a ha​jón a kül​-
vil​lá​nak. Ter​m é​sze​te​sen mind​két vá​jat mű​köd​he​tett, mind​ket​tő​ben őröl​het​tek.
Ez ko​m oly le​he​tő​ség, min​den​kép​pen em​lí​tés​re mél​tó.
Van úgy, hogy a hall​ga​tást be​le​egye​zés​nek ve​szik, vagy​is, ha nem szó​lunk köz​-
be, azt je​len​ti, hogy egyet​ér​tünk a be​szé​lő​vel. Ha ez nem így van, ezt ki is kell fe​-
jez​nünk. Ami​kor min​den​ki bó​lint, és lát​ha​tó​an egyet​ér​té​sét fe​je​zi ki, de nem ér​-
tünk egyet a be​szé​lő​vel, szük​sé​ges le​het a köz​be​szó​lás, hogy je​lezzük, mi más​kép​-
pen gon​dol​juk ezt: „Két​sé​ge​im van​nak ez​zel kap​cso​lat​ban. Ké​sőbb majd meg​m a​-
gya​rá​zom.”
Ki​fe​jez​het​jük egyet​ér​té​sün​ket, egyet nem ér​té​sün​ket, más vé​le​m é​nyün​ket, ké​-
te​lye​in​ket és azt is, ha va​la​m i​ről nem va​gyunk meg​győz​ve. A két​ke​dés ki​fe​je​zé​se
azt je​len​ti, hogy amit er​ről gon​do​lunk, még nyit​va ma​radt, még nem for​m ál​tunk
vé​le​m ényt.
KÖZ​BE​SZÓ​LÁS – ÖSSZEG​Z ÉS

1. A köz​be​szó​lás ál​ta​lá​ban dur​va, ud​va​ri​at​lan meg​nyil​vá​nu​lás, és meg​sza​-

kít​ja a be​szé​lő mon​da​ni​va​ló​já​nak fo​lya​mát. Ezért csak ak​kor szól​junk
köz​be, ha arra na​gyon ala​pos okunk van!
2. Ha va​la​ki meg​ál​lás nél​kül csak mond​ja, mond​ja a ma​gá​ét, szük​sé​ges le​-
het fi​gyel​mez​tet​ni, hogy a be​szél​ge​tés köl​csö​nös​sé​gen ala​pul. Ugyan​eb​-
ből az ok​ból mi se be​szél​jünk so​kat meg​sza​kí​tás nél​kül!
3. A köz​be​szó​lás gyak​ran „egó​ve​zé​relt” cse​le​ke​det. Van, aki így akar​ja ész​-
re​ve​tet​ni ma​gát, vagy je​lez​ni, hogy mi​lyen fon​tos em​ber. Van, aki így
akar​ja meg​mu​tat​ni, hogy oko​sabb, mint a be​szé​lő.
4. A tá​mo​ga​tó, meg​erő​sí​tő köz​be​szó​lás az adott ál​lí​tást to​váb​bi in​for​má​ci​-
ó​val vagy pél​dák​kal tá​maszt​ja alá.
5. A tá​mo​ga​tó, meg​erő​sí​tő köz​be​szó​lás alá​tá​maszt​hat​ja az el​hang​zott ál​lí​-
tást, vagy kö​zöl​het egy​sze​rű​en pár​hu​za​mos, ha​son​ló in​for​má​ci​ót.
6. A vi​tá​zó köz​be​szó​lás fon​tos és gyak​ran jo​gos.
7. Rá​mu​tat​ha​tunk, ha tény​be​li té​ve​dést ész​le​lünk.
8. Rá​mu​tat​ha​tunk a lo​gi​kai hi​bák​ra, ha egyik ál​lí​tás​ból a má​sik nem kö​-
vet​ke​zik.
9. Vi​tá​ba száll​ha​tunk az ál​ta​lá​no​sí​tá​sok​kal.
10. Köz​be​szól​ha​tunk, és tel​je​sen ki​fejt​het​jük vé​le​mé​nyün​ket, vagy csak je​-
lezzük, hogy ké​sőbb rész​le​te​seb​ben sze​ret​nénk szól​ni a té​má​ról.
11. Köz​be​szól​ha​tunk azért is, hogy két​sé​ge​in​ket, ké​te​lye​in​ket fe​jezzük ki.
12. Ha a kö​rül​mé​nyek azt su​gall​ják, hogy a hall​ga​tó​ság hall​ga​tá​sát az el​-
hang​zot​tak​kal való egyet​ér​tés​nek ve​he​tik, köz​be​szól​ha​tunk, hogy je​-
lezzük: ez nem így van.
 17

VI​SEL​KE​D ÉS

Az ön​kép és a vi​sel​ke​dés ál​ta​lá​ban té​te​le​zik egy​m ást: a vi​sel​ke​dés az ön​kép kö​-

vet​kez​m é​nye és egy​ben meg​nyil​vá​ní​tó​ja.
Ha va​la​ki „okos em​ber”, aki​nek mu​száj, hogy min​dig iga​za le​gyen, ak​kor bi​zo​-
nyá​ra vi​tá​zó tí​pus is, aki min​dig kész má​sok​nak be​bi​zo​nyí​ta​ni, hogy mi​lyen okos.
Le​het, hogy a leg​ki​sebb pont​ba is be​le​köt, ami​vel nem ért egyet, de nem a lé​nye​-
ge​sebb pon​tok​ra kon​cent​rál, ame​lyek​kel pe​dig eset​leg egyet​ért. Soha nem fo​gad​-
ja el kri​ti​ka nél​kül a má​sok ál​tal kö​zölt in​for​m á​ci​ót, min​dig sze​re​ti meg​fe​jel​ni
má​sok köz​lé​se​it a sa​ját for​rá​sa​i​ból szár​m a​zó in​for​m á​ci​ó​val. Rit​kán áll elő új gon​-
do​la​tok​kal, mert az új gon​do​lat koc​ká​za​tos, könnyen tá​m ad​ha​tó. In​kább to​vább​-
ra is csak kri​ti​zál, mert úgy érzi, et​től kü​lönb​nek tű​nik, és ez nem ad fe​lü​le​tet az
őt ér​he​tő kri​ti​ká​nak sem. Ha va​la​ki elő​áll egy öt​let​tel, azon​nal kész az „Igen, de…”
jel​le​gű el​len​ve​té​sek​re, hogy rá​m u​tas​son, az öt​let nem is olyan jó. Vo​na​ko​dik
egyet​ér​te​ni má​sok​kal, mert az egyet​ér​tés csök​ken​te​né az esélyt, hogy kü​lönb​nek
lás​sák. Könnyen le​het, hogy elég szok​vá​nyos, sab​lo​nos meg​ál​la​pí​tá​so​kat is​m é​tel​-
get, mint​ha mély fi​lo​zó​fi​ai meg​lá​tá​sok len​né​nek. Vagy​is egy​sze​rű​en él​ve​zi, hogy
ő az oko​sabb, sze​ret​né el​káp​ráz​tat​ni a töb​bi​e​ket az​zal, hogy mennyi esze van.
Nem va​la​m i cso​dá​la​tos az elme, amely arra tö​rek​szik, hogy min​dig iga​za le​-
gyen, és maga mögé uta​sít​son má​so​kat. Ma​ga​tar​tá​sa győ​ze​lem​re, és csak​is a győ​-
ze​lem​re irá​nyul.
Van​nak, akik úgy vi​sel​ked​nek, hogy ők az „iga​zi em​be​ri ér​té​kek” egye​dü​li le​té​-
te​m é​nye​sei: „Ne tö​rőd​jünk az ér​vek​kel! Ne tö​rőd​jünk az in​for​m á​ci​ó​val! A vé​gén
úgy​is a va​ló​di em​be​ri ér​té​kek dön​tik el a kér​dést.”
Az ilyen em​ber min​den le​he​tő​sé​get meg​ra​gad, hogy meg​m u​tas​sa, az ő ér​té​kei
csak az iga​zi ér​té​kek, ki​zá​ró​lag ezek szá​m í​ta​nak. Min​den más csak za​va​ros anyag.
Ahogy az első vi​sel​ke​dés​tí​pus​ban lo​gi​kai ar​ro​gan​cia, itt ér​ték​ar​ro​gan​cia fi​gyel​he​-
tő meg. Ez a tí​pus azt su​gall​ja, hogy min​dent ér​zé​sek, ér​té​kek és in​tu​í​ció alap​ján
kel​le​ne el​dön​te​ni. Az ilyen tí​pus úgy gon​dol​ko​dik ma​gá​ról, hogy mi baj le​het, ha
az em​ber szí​ve a he​lyén van és jó a szán​dé​ka, ak​kor min​den dön​té​se és vé​le​m é​-
nye csak​is he​lyes le​het! Az ér​ve​ket, vi​tá​kat a hely​te​len ál​lás​pon​tok lo​gi​kai ala​pú
in​dok​lá​sá​nak te​kin​ti, ame​lyek cél​ja, hogy meg​győz​zék az em​be​re​ket ezek​nek a
hely​te​len ál​lás​pon​tok​nak az ér​vé​nyes​sé​gé​ről. Más nem ér​vel​het ér​té​kek​kel, mi​-
vel úgy érzi, ő az ér​té​kek le​té​te​m é​nye​se. Nem is szük​sé​ges má​so​kat meg​hall​gat​-
ni.
Ez a ki​zá​ró​la​gos igaz​ság at​ti​tűd​je. Nem kell meg​vé​de​ni ál​lás​pon​tun​kat, mert​-
hogy iga​zunk van. Még​pe​dig azért van iga​zunk, mert a he​lyes ér​té​ke​ket vall​juk.
Van​nak, akik úgy tesz​nek, mint​ha os​to​bák len​né​nek. Ha bu​tá​nak tet​tet​jük ma​-
gun​kat, so​kat nyer​he​tünk: nem kell ál​lást fog​lal​nunk, és sen​ki nem tá​m ad​ja meg
öt​le​te​in​ket, gon​do​la​ta​in​kat, mi​vel​hogy nin​cse​nek is. Fel​te​het​jük a leg​fur​csább,
leg​os​to​bább kér​dé​se​ket, és vá​laszt is kap​ha​tunk rá​juk. Igyek​szünk el​fo​gad​ni, amit
má​sok mon​da​nak, és kész​ség​gel egyet is ér​tünk ve​lük. Aki adja az os​to​bát, az tö​-
ké​le​tes hall​ga​tó, de nem sok​kal vesz részt a vi​tá​ban, be​szél​ge​tés​ben. Le​het​nek,
akik saj​nál​ják is. Akik saj​nál​ják, azok fel​ka​rol​jak és ki​dol​goz​zák ál​lás​pont​ját, vagy
akár vé​le​m ényt is for​m ál​nak he​lyet​te. Rész​ben le​ve​szik a vál​lá​ról a gon​dol​ko​dás
ter​hét.
Ez az at​ti​tűd, a buz​gó gyá​m ol​ta​lan​sá​gé egy​részt von​zó, más​részt ha​té​kony le​-
het.
Van​nak, akik na​gyon, de na​gyon ra​ci​o​ná​li​sak. Ami azt il​le​ti, olyan​nyi​ra ra​ci​o​-
ná​li​sak, hogy nem tud​ják el​kö​te​lez​ni ma​gu​kat va​la​m ely ál​lás​pont mel​lett, mert
min​dig túl tisz​tán lát​ják a má​sik ál​lás​pon​tot. Vita nél​kül el​fo​gad​nak min​den elé​-
jük tárt ér​vet. Min​den le​het​sé​ges; sem​m i sem bi​zo​nyos; na​gyon ke​vés, ami va​ló​-
szí​nű. Mint​ha sem​m i​lyen ér​ték vagy ér​ze​lem nem len​ne, és ha van is, annyi​ra ki​-
egyen​sú​lyo​zott, hogy nem le​het vá​lasz​tás vagy dön​tés alap​ja. A ha​tás olyan, mint
va​la​m i tér​kép, amin szám​ta​lan út​vo​nal van fel​tün​tet​ve, de egyik sincs ki​je​löl​ve.
Ez az at​ti​tűd az ész di​a​da​la az ér​ze​lem – és így a dön​tés – fe​lett.
Van​nak az​tán a száj​hő​sök. Az ilye​nek szá​m á​ra a be​szél​ge​tés má​sok sze​ká​lá​sá​-
nak tár​sa​dal​m i​lag el​fo​ga​dott mód​ja. A száj​hős min​dent vi​tat, min​den​ki​vel vi​tat​-
ko​zik. Min​den in​for​m á​ció po​ten​ci​á​li​san té​ves, ha​m is, fél​re​ve​ze​tő, de leg​alább​is
el​fo​gult. A száj​hős arca ki​fe​je​ző. A sze​ká​lás jó​részt ak​kor tör​té​nik, ami​kor a száj​-
hős ép​pen hall​gat. Mi​m i​ká​já​val gúnyt, két​sé​get, hi​tet​len​sé​get, sőt meg​ve​tést fe​jez
ki az el​m on​dot​tak​kal kap​cso​lat​ban. Ez​zel elég ne​héz szem​be​száll​ni, mert tény​le​-
ge​sen sem​m i sem hang​zik el, és arc​ki​fe​je​zé​sek el​len ne​héz fel​ven​ni a har​cot:
„Mint​ha azt lát​nám az ar​co​don, hogy nem ér​tesz egyet az​zal, amit mond​tam. Va​-
la​m i nem tet​szik?” A száj​hős erre így fe​lel: „Ó, nem, sem​m i, iga​zán nem lé​nye​-
ges.”
A száj​hőst egy​ál​ta​lán nem ér​dek​li a be​szél​ge​tés tar​tal​m a. A száj​hőst csak az ér​-
dek​li, hogy mi​lyen ha​tás​sal van a töb​bi​ek​re; a száj​hős at​ti​tűd​je az, hogy a be​szél​-
ge​tés a sze​ká​lás egy for​m á​ja.
Van​nak hí​zel​gők is. A hí​zel​gő nagy igye​ke​zet​tel ért egyet a be​szél​ge​tés leg​na​-
gyobb ha​tal​m ú, leg​fon​to​sabb vagy leg​oko​sabb részt​ve​vő​jé​vel, így el​éri, hogy szö​-
vet​sé​ges​ként tart​sák ma​guk mel​lett, má​sok nyom​do​ká​ban ma​rad​hat. Van úgy,
hogy a hí​zel​gő​nek ab​szo​lút talp​nya​ló jel​le​ge van, de ez nem min​dig fel​tű​nő. Le​-
het, hogy úgy tű​nik, az egyik gon​dol​ko​dó em​ber egyet​ért a má​sik gon​dol​ko​dó
em​ber​rel. Eset​leg csak ak​kor vá​lik gya​nús​sá hí​zel​gő vi​sel​ke​dé​se, ha vé​le​m é​nyét
meg​vál​toz​tat​va egyik cso​port​tól a má​sik​hoz áll át. A hí​zel​gő kulcs​m on​da​ta:
„Annyi​ra iga​zad van!”
A hí​zel​gő nem sze​ret kér​dé​sek​re vá​la​szol​ni, mert fenn​áll a ve​szé​lye, hogy a vá​-
lasz nem tet​szik az erős szö​vet​sé​ges​nek. Le​het, hogy to​vább is passzol​ja a kér​dést:
„Te erre mi​lyen vá​laszt ad​nál?”
Ez az at​ti​tűd ha​tal​m i játsz​m a. Ha a be​szél​ge​tés a ha​ta​lom​ról szól, mi​ért ne le​-
gyek a leg​erő​sebb fél szö​vet​sé​ge​se?
Van​nak még az újí​tók vagy öt​le​tem​be​rek. Az újí​tó unja a szo​ká​sos vé​le​m é​nye​-
ket és ér​ve​ket. Az újí​tó a le​he​tő​ség​re vár, hogy új, kre​a​tív, szo​kat​lan öt​le​tek​kel,
gon​do​la​tok​kal áll​jon elő. Ez le​het akár egy új fel​fo​gás vagy a prob​lé​m a más szem​-
szög​ből való meg​kö​ze​lí​té​se is. Az új gon​do​lat le​het olyan meg​ol​dá​si ja​vas​lat, ami
az ad​di​gi ja​vas​la​to​kat meg​ha​lad​ja. Az újí​tó tu​da​tá​ban van an​nak, hogy ha öt​le​tei
eset​leg nem is va​ló​sít​ha​tók meg, azért utat nyit​hat​nak más, új gon​dol​ko​dá​si irá​-
nyok felé. Az újí​tó nem iga​zán töri ma​gát, hogy min​den rész​le​té​ben kö​ves​se a vi​-
tát. Az újí​tó vár​ja, mint a sas, hogy le​csap​has​son a meg​fe​le​lő le​he​tő​ség​re. Az újí​tó
bár​m ely vi​tá​ban, be​szél​ge​tés​ben hasz​nos részt​ve​vő. E ma​ga​tar​tás egyet​len ve​szé​-
lye, ha az újí​tó túl​játssza a sze​re​pét, ha csak azért áll elő szin​te per​cen​ként új öt​le​-
tek​kel, hogy meg​m u​tas​sa, ő mennyi​re más, ami mi​att a be​szél​ge​tés könnyen
masz​ka​bál jel​le​gű​vé vál​hat.
Az újí​tó hoz​zá​ál​lá​sa: csak az új öt​le​tek, gon​do​la​tok ér​de​ke​sek, az ér​ve​lés unal​-
mas.
Van​nak vé​gül olya​nok, akik úgy áll​nak a do​log​hoz, hogy ők már min​dent lát​-
tak, hal​lot​tak. Tet​te​tett fá​radt​ság​gal és una​lom​m al vi​szo​nyul​nak a be​szél​ge​tés​hez.
Min​den fel​ho​zott érv „le​járt le​m ez”, min​den új öt​let​re meg​jegy​zik: „Ezt már hal​-
lot​tam va​la​hol”. Az ilyen sze​m ély na​gyon ke​vés​sel já​rul hoz​zá a be​szél​ge​tés​hez,
és min​den vi​tá​ban ko​lonc. Olyan „ne​ga​tív lel​ke​se​dé​se” van, ami fel​issza és meg​-
sem​m i​sí​ti az iga​zi lel​ke​se​dést. Az ilyen sze​m ély úgy vi​sel​ke​dik, mint aki el​vár​ja,
hogy min​den​ki más őt szó​ra​koz​tas​sa új öt​le​tek​kel, gon​do​la​tok​kal.
 Ez az at​ti​tűd a tet​te​tett una​lom.

A CSA​T Á​RO​Z Ó AT​T I​T ŰD

Min​den be​szél​ge​tés, min​den vita csa​ta két fél kö​zött, akik​nek meg​van a ma​guk
ál​lás​pont​ja. A csa​tá​ban az a lé​nyeg, hogy meg kell nyer​ni va​la​ki​nek. A téma fel​tá​-
rá​sa vagy új gon​do​la​tok ki​dol​go​zá​sa egy​ál​ta​lán nem fon​tos.
A sze​re​lem​ben és a há​bo​rú​ban min​den meg​en​ged​he​tő, ugyan​így a csa​tá​ro​zó
at​ti​tűd égi​sze alatt is. Ha va​la​m ely is​m e​ret a má​sik fél ál​lás​pont​ját tá​m o​gat​ná, az
in​for​m á​ció vissza​tar​tá​sa be​vett gya​kor​lat. (l. még a 30., 72., 105. és 120. ol​dalt.)
Ez az at​ti​tűd na​gyon ha​son​lít az ügy​vé​dek és ügyé​szek bí​ró​sá​gi gya​kor​la​tá​hoz.
A nyer​tes-vesz​tes el​len​pon​to​zó szem​lé​let​re éle​sí​ti ki a be​szél​ge​tést. Csak egy
nyer​tes le​het​sé​ges; a bé​kü​lé​keny​ség csu​pán csel​fo​gás, hogy csap​dá​ba csal​juk a
má​sik fe​let.
Nincs ke​gye​lem. A le​győ​zött fél​nek egy​ér​tel​m ű​en el kell is​m er​nie ve​re​sé​gét.

AZ EGÓ​HA​T AL​MI JÁ​T ÉK

Itt a be​szél​ge​tés olyan, mint va​la​m i aré​na, ahol az ego ha​tal​m i já​té​ka​it le​het gya​-
ko​rol​ni. A vita vagy pár​be​széd do​m i​nál.
Ez a do​m i​nan​cia nem „har​ci üzem​m ód​ban” je​le​nik meg. Ép​pen el​len​ke​ző​leg:
az egyet​ér​tés gya​ko​ri, így sze​rez​nek a fe​lek ma​guk​nak szö​vet​sé​ge​se​ket. Amíg va​-
la​ki do​m i​náns ka​rak​ter, nem szük​sé​ges meg​nyer​ni a vi​tát.
Le​het​nek stra​té​gia- és tak​ti​ka​vál​tá​sok asze​rint, hogy ho​gyan fej​lőd​nek a dol​-
gok. A do​m i​nan​cia más kon​cep​ció sze​rint mű​kö​dik, mint a „győ​ze​lem”.
Vá​lasz​tás​kor a ha​tal​m i já​té​kot ját​szó fél „po​pu​lis​ta” le​het, és ő kap​hat​ja a leg​-
több sza​va​za​tot.

A TA​NU​LÁ​SI AT​T I​T ŰD

Eb​ben az eset​ben az egyik fél úgy bo​csát​ko​zik be​szél​ge​tés​be, hogy ki​nyil​vá​ní​tott

szán​dé​ka: ta​nul​ni. Nem ar​ról van szó, hogy be​bi​zo​nyít​sa az iga​zát, vagy meg​győz​-
zön má​so​kat az ál​lás​pont​já​ról – a szán​dék a ta​nu​lás. Fel​m e​rül​het​nek új gon​do​la​-
tok, gon​do​lat​m e​ne​tek, új öt​le​tek, fel​is​m e​ré​sek, új in​for​m á​ci​ók. Ha a ta​nul​ni vá​-
gyó fél​nek a vé​gén si​ke​rült va​la​m i újat ta​nul​nia, a be​szél​ge​tés már nem volt el​-
vesz​te​ge​tett idő.
A FEL​FE​D E​Z Ő AT​T I​T ŰD

Ez ugyan​az a hoz​zá​ál​lás, amit a fel​fe​de​zők érez​nek, ha még is​m e​ret​len, fel​tá​ran​-

dó te​rü​le​tet fe​dez​nek fel: új föld, új téma. Ho​gyan tud​ják az ér​de​kes el​m ék ezt a
té​m át kö​zös erő​fe​szí​tés​sel fel​tár​ni? El​té​rő né​ző​pon​tok lesz​nek, ahogy az ugyan​azt
a szi​ge​tet kü​lön​bö​ző part​ra​szál​lá​si pon​tok​ról fel​fe​de​zők is más​kép​pen lát​ják
ugyan​azt. De össze le​het-e il​lesz​te​ni eze​ket az el​té​rő né​ző​pon​to​kat, hogy tel​je​sebb
ké​pet kap​junk?
A „fel​fe​de​ző​nek” nem kell el​fo​gad​nia sem​m it, vi​tat​hat in​for​m á​ci​ót és öt​le​te​ket
is. De eköz​ben az igaz​ság, a va​ló​ság ér​dek​li, nem csak az, hogy vi​ta​pon​to​kat nyer​-
jen. A „fel​fe​de​ző” cél​ja, hogy tel​jes és át​fo​gó ké​pet kap​jon a té​m á​ról. Min​den​ki
mást szö​vet​sé​ges​nek te​kint e cél el​éré​sé​ben. Ez na​gyon po​zi​tív sze​rep.

A KONST​RUK​T ÍV AT​T I​T ŰD

A konst​ruk​tív em​ber at​ti​tűd​je ha​son​ló a fel​fe​de​ző at​ti​tűd​höz, de van köz​tük egy

nagy kü​lönb​ség. A fel​fe​de​ző at​ti​tűd fel​tár​ni és egy​ér​tel​m ű​en le​ír​ni igyek​szik a tár​-
gyat. A konst​ruk​tív at​ti​tűd „ten​ni” akar va​la​m it. A konst​ruk​tív at​ti​tűd „elő​re​m u​ta​-
tó” lé​pést igyek​szik ten​ni. A konst​ruk​tív at​ti​tűd szá​m á​ra nem elég, ha va​la​m it
„tud”, pon​to​san „is​m er”, szük​sé​gét érzi, hogy „te​gyen” is va​la​m it.
Ves​sük össze ezt René Des​cartes hí​res mon​dá​sá​val: „Gon​dol​ko​dom, te​hát va​-
gyok.”
A konst​ruk​tív em​ber pe​dig azt mond​ja: „Cse​lek​szem, te​hát va​gyok.”
A ref​le​x ió, a gon​dol​ko​dás nem elég. Fon​tos, hogy is​m er​jük a té​m át, de nem
elég. Konst​ruk​tív​nak kell len​ni, meg kell ta​lál​ni az elő​re ve​ze​tő utat.

A SZÓ​RA​KO​Z Ó AT​T I​T ŰD

A be​szél​ge​tés és vita az elme al​kal​m a​zá​sá​nak él​ve​ze​tes for​m á​ja, ahogy a sport is
él​ve​ze​tes a test szá​m á​ra. A be​szél​ge​tés és vita fő cél​ja te​hát az, hogy él​vezzük, és
má​sok is él​vez​zék. (l. még a 186. ol​dalt.) Van úgy, hogy ez nem elég és ko​m oly
dön​tést kell hoz​ni. Egé​szé​ben azon​ban a be​szél​ge​tés vagy vita ön​m a​gá​ban is cél.
A séta fi​zi​ka​i​lag fris​sen tart​ja a tes​tet. Ha​son​ló​kép​pen a be​szél​ge​tés és vita fris​sen
tart​ja az el​m ét.
A „KIT ÉR​D E​KEL?” AT​T I​T ŰD​J E

Ha má​sok​kal együtt va​gyunk, nem te​het​jük meg, hogy csak ál​lunk és bá​m u​lunk
egy​m ás​ra. A tár​sa​sá​gi vi​sel​ke​dés meg​kö​ve​te​li, hogy be​szél​ges​sünk egy​m ás​sal.
Olyan ez, mint a lé​leg​zés: ön​kén​te​len, au​to​m a​ti​kus. Nem kell tu​da​to​san gon​dol​-
nunk a lé​leg​zés​re, és nem kell a be​szél​ge​tés​re sem gon​dol​nunk. Akár​m i eszünk​be
jut, adek​vát kom​m u​ni​ká​ci​ó​vá vá​lik, be​szél​he​tünk a múlt heti par​ti​ról vagy a leg​-
újabb plety​kák​ról. Az em​be​rek köz​ti köl​csön​ha​tás szá​m ít, nem az, ami el​hang​zik.
Ez majd​nem olyan, mint​ha azt mon​da​nánk: az em​ber​nek így is, úgy is en​nie
kell, szó​val mind​egy, mit fő​zünk.
Ha va​la​ki sze​ret má​sok​kal együtt len​ni, meg​dup​láz​hat​ja ezt az él​ve​ze​tet, ha
örö​m öt lel ab​ban, ami el​hang​zik. Kü​lön​ben akár dör​m ög​het​né​nek is. Gon​dot for​-
dí​tunk kül​ső meg​je​le​né​sünk​re, igyek​szünk von​zó​nak lát​sza​ni: mi​ért ne igye​kez​-
nénk tár​sal​gá​sun​kat is szép​pé ten​ni?
AT​T I​T ŰD – ÖSSZEG​Z ÉS

1. Az at​ti​tűd szo​ro​san össze​függ az ön​kép​pel.

2. Van​nak min​dig „okos” em​be​rek, akik​nek szük​ség​le​te, hogy min​dig iga​-
zuk le​gyen, és min​den​ki​nél oko​sabb​nak látssza​nak.
3. Van​nak láng​pal​los​sal járó „ér​ték​cső​szök”, akik sze​rint csak azok az ér​-
té​kek szá​mí​ta​nak, ami​ket ők igaz​nak is​mer​nek el.
4. Van​nak, akik az os​to​bát adva kel​te​nek szim​pá​ti​át, és ki​vált​ják má​sok​-
ból a se​gí​tő​kész​sé​get.
5. Van​nak, akik annyi​ra ra​ci​o​ná​li​sak, hogy az összes ol​dal iga​zát be​lát​va
so​sem ala​kí​ta​nak ki vé​le​ményt, so​sem von​nak le kö​vet​kez​te​tést.
6. A száj​hős a be​szél​ge​tést csak a sze​ká​lás egyik esz​kö​zé​nek te​kin​ti.
7. A hí​zel​gő a cso​port leg​te​kin​té​lye​sebb tag​já​hoz csa​pó​dik szö​vet​sé​ge​sül.
8. Az újí​tó csak az al​ka​lom​ra vár, hogy kre​a​tív, új öt​le​tek​kel áll​jon elő.
9. Az unat​ko​zó úgy tesz, mint​ha min​dent unna és min​dent hal​lott vol​na
már.
10. Van csa​tá​zó, nyer​tes–vesz​tes at​ti​tűd. Van egó​ha​tal​mi já​ték, ahol a do​-
mi​nan​cia a cél.
11. A ta​nu​ló at​ti​tűd min​dig kész újat ta​nul​ni.
12. A fel​fe​de​ző at​ti​tűd az igaz​sá​got, va​ló​sá​got ke​re​si és igyek​szik tel​je​sen
meg​ér​te​ni a té​mát.
13. A konst​ruk​tív at​ti​tűd elő​re​mu​ta​tó meg​ol​dá​so​kat, gon​do​la​to​kat ke​res.
14. A szó​ra​ko​zó at​ti​tűd a be​szél​ge​tést a szó​ra​ko​zás egy for​má​já​nak te​kin​ti.
15. A „kit ér​de​kel?” at​ti​tűd​je sze​rint nem szá​mít, mi hang​zik el a be​szél​ge​-
tés vagy vita so​rán.
 18

KEZ​D E​MÉ​NYE​Z ÉS ÉS TÉ​MÁK

Ho​gyan in​dí​tunk be​szél​ge​tést? Mi​ről be​szé​lünk?

Íme a szo​ká​sos tár​sa​sá​gi cse​ve​gés né​hány be​ve​ze​tő kér​dé​se:

Hogy van a baba?

Jól érez​ted ma​gad a me​xi​kói nya​ra​lá​s on?
Na, mi​lyen a kol​lé​gi​um​b an?
Őszin​te rész​vé​tem, hogy meg​halt a nagy​né​néd.

Az ilyen​faj​ta be​szél​ge​tés​nek na​gyon hasz​nos tár​sa​dal​m i funk​ci​ó​ja van, és ugyan​-

olyan fon​tos, mint bár​m ely más pár​be​széd. De mi​ről be​szél​jünk, ami​kor az üd​-
vöz​lés után az új​don​sá​go​kat és plety​ká​kat is ki​tár​gyal​tuk?
Be​szél​he​tünk a szo​bá​ban levő em​be​rek​ről. Be​szél​he​tünk ma​gá​ról a szo​bá​ról
vagy a ki​lá​tás​ról. És az​u​tán?

AK​T U​Á​LIS TÉ​MÁK

Egy kis​vá​ros​ban le​het​nek he​lyi bot​rá​nyok vagy a kö​zel​jö​vő​ben be​kö​vet​ke​ző vál​-

to​zá​sok. Pél​dá​ul a he​lyi gyár be​zár vagy vá​lasz​tá​sok lesz​nek. Ne​tán jó szaf​tos kis
plety​ka ke​ring va​la​ki​ről, vagy sú​lyos bűn​tényt kö​vet​tek el.
A na​gyobb kö​zös​sé​gek​ben ke​vés​bé va​ló​szí​nű, hogy min​den​ki ugyan​ar​ról a té​-
má​ról be​szél​jen, ezért va​la​m i ak​tu​á​lis kö​zös té​m át kell ke​res​ni.
A leg​főbb té​m a​for​rás a hí​rek. Hí​rek​hez jut​ha​tunk a rá​di​ó​ból, a te​le​ví​zi​ó​ból, új​-
sá​gok​ból. Ha csak gyor​san át​fut​juk az új​sá​got, már​is ren​ge​teg le​het​sé​ges té​m á​ra
buk​ka​nunk. Ha az egyik be​szél​ge​tő​part​ner ol​va​sott va​la​m it, azt azon​nal meg le​-
het be​szél​ni. Ha nem ol​vas​ta a hírt, amit mi ol​vas​tunk, el le​het neki mon​da​ni. Az
ilyen ma​gya​rá​zat he​lyén​va​ló, mert a téma ak​tu​á​lis, ak​kor is, ha az il​le​tő nem tu​-
dott róla. Kez​de​m é​nyez​he​tünk ilyen be​szél​ge​tést az​zal, hogy: „A mai új​ság​ban ol​-
vas​tam, hogy…” Vagy: „Lát​tad a té​vé​ben azt a ri​por​tot, ami​ben…”

KÜ​LÖN​LE​G ES TÉ​MÁK
A vá​lasz​tá​si kam​pány ké​zen​fek​vő be​széd​té​m a. Az olim​pi​ai já​té​kok is. Kü​lön​le​ges
téma le​het a kre​m a​tó​ri​um ese​te, amely „el​fe​lej​tet​te” el​ham​vasz​ta​ni a be​szál​lí​tott
holt​tes​te​ket. Kü​lön​le​ges téma le​het a kö​zel-ke​le​ti erő​szak. A HIV-ről vagy a kló​no​-
zás​ról szó​ló hí​rek is kü​lön​le​ges té​m ák le​het​nek. Pró​bál​junk meg be​szél​ge​tést kez​-
de​m é​nyez​ni, pél​dá​ul így:

Ol​vas​tad a leg​újabb hírt ar​ról, hogy…?

Mi a vé​le​mé​nyed a leg​újabb fej​le​mé​nyek​ről ab​b an, hogy…?
Meg​le​pőd​ve lát​tam, hogy…

Ki​de​rül​het, hogy a má​sik fél töb​bet vagy ke​ve​seb​bet tud a té​m á​ról. Ha töb​bet tud,
már​is fel​te​he​tünk neki kér​dé​se​ket, ha ke​ve​seb​bet tud, tá​jé​koz​tat​hat​juk a dol​gok
ál​lá​sá​ról.
Az ál​ta​lá​nos vé​le​ke​dés sze​rint min​den​ki is​m e​ri a leg​fon​to​sabb kü​lön​le​ges té​-
má​kat, ezért kész​ség​gel be​szél​get ezek​ről. Az ál​ta​lá​nos ér​dek​lő​dés arra is jó, hogy
má​sok​kal foly​ta​tott to​váb​bi be​szél​ge​té​sek alap​já​ul szol​gál​jon.

MI A FOG​LAL​KO​Z Á​SOD?

Ez, ami​lyen klasszi​kus meg​kör​nyé​ke​ző kér​dés, annyi​ra jó is. A meg​kér​de​zett fél a

mun​ká​já​ról, szak​te​rü​le​té​ről be​szél​het, vagy​is ar​ról, ami​ben na​pon​ta él. In​tel​li​-
gens kér​dé​sek​kel az​tán fo​ko​za​to​san fel​tár​hat​juk a té​m át. Pél​dá​ul:

Igaz az, hogy…?

So​s em ér​tet​tem, mi​ért van az, hogy…
Mi van ak​kor, ha…?
Mi a leg​ne​he​zebb ab​b an, hogy…?

Van​nak, akik na​gyon sze​ret​nek a mun​ká​juk​ról be​szél​ni, má​sok ugyan​ezt a té​m át

rend​kí​vül unal​m as​nak ta​lál​ják. Ezért az​tán min​dig le​gyünk ké​szek arra, hogy
vissza​dob​ják a kér​dést:

Hasz​nált au​tó​kat áru​lok. Ne​ked mi a szak​mád?

Ta​ní​tó​nő va​gyok. Te hol dol​go​zol?
Ra​ké​ta​haj​tó​mű​vek​kel fog​lal​ko​zó ku​ta​tó​in​té​zet​b en dol​go​zom. És te?

Ké​szen kell áll​nunk arra, hogy ér​de​ke​sen be​szél​jünk sa​ját mun​kánk​ról, szak​te​rü​-
le​tünk​ről. Akár elő​re is meg​fo​gal​m az​hat​juk a mon​da​ni​va​lón​kat, ki​emel​het​jük
azo​kat az ele​m e​ket, ami​ket má​sok ér​de​kes​nek ta​lál​hat​nak:

Amit a leg​töb​b en nem is tud​nak a disc joc​keyk​ről az, hogy…

Na​gyon trük​kös meg​ol​dás, ami​kor…
Na​gyon ne​héz egész éle​ted​b en olyas​mi​ről be​s zél​ni az em​b e​rek​nek, ami​ről azt hi​-
szik, hogy már tud​ják.
A be​te​gek​kel való tö​rő​dés a könnyeb​b ik ré​s ze a mun​ká​nak. A ne​he​zebb az, hogy…
A se​b é​s zet​b en min​dig pon​to​s an kell tud​nod, mit csi​nálsz, mert nincs ja​ví​tá​s i le​he​tő​-
ség.

Az ezt kö​ve​tő be​szél​ge​tés​nek nem fel​tét​le​nül kell az adott fog​lal​ko​zás​ról szól​nia.

Le​het, hogy az csak a ki​in​du​ló​pont. A rek​lám​szak​m á​ról kez​dett be​szél​ge​tés foly​-
ta​tód​hat a meg​győ​zés eti​ká​já​ról szó​ló vi​tá​val is. Va​jon a meg​győ​zés er​köl​csi​leg és
jo​gi​lag meg​en​ged​he​tő len​ne-e, ha va​ló​ban ha​té​kony len​ne?
A be​szél​ge​tés tel​je​sen egy​ol​da​lú​vá vá​lá​sá​nak el​ke​rü​lé​se ér​de​ké​ben az ép​pen
hall​ga​tó fél ke​res​sen olyan pon​to​kat, amik​hez hoz​zá tud szól​ni.

HI​BÁS KEZ​D ÉS

Mi a te​en​dő, ha ész​re​vesszük, hogy a be​szél​ge​tés nem in​dul be? Úgy tű​nik, egyik
fél​nek sincs mon​da​ni​va​ló​ja, és nem is ér​dek​li a téma? To​vább küsz​kö​dünk, és re​-
mél​jük, hogy előbb-utóbb csak meg​jön az az ér​dek​lő​dés – vagy a le​he​tő leg​ha​m a​-
rabb ejt​jük a té​m át?
Va​ló​szí​nű​leg az a leg​jobb, ha a „dög​lött” té​m á​ról mi​ha​m a​rabb le​szál​lunk. A
rög​tön fel nem tá​m a​dó ér​dek​lő​dés fel​kel​té​sé​re ál​ta​lá​ban nem sok esély van.
Ta​lán az a leg​jobb, ha új té​m át tu​dunk csi​hol​ni a fo​lya​m at​ban levő be​szél​ge​tés​-
ből, mert így nem kell be​is​m er​nünk a ku​dar​cot. Pél​dá​ul a meg​nö​velt re​pü​lő​té​ri
biz​ton​sá​gi in​téz​ke​dé​sek​ről fo​lyik be​szél​ge​tés. Egyi​kük meg​em​lí​ti, hogy van egy
új, ult​ra​han​gos kép​al​ko​tó rend​szer, ami „át​lát” a ru​hán. In​nen el​jut​nak oda, hogy
egy svéd​or​szá​gi ku​ta​tás sze​rint a több​szö​ri ult​ra​han​gos át​vi​lá​gí​tás a ter​hes anyák​-
nál a mag​zat mi​ni​m á​lis agy​ká​ro​so​dá​sát okoz​za. En​nek a mi​ni​m á​lis ká​ro​so​dás​nak
egyik jele az, hogy az ilyen gyer​m e​kek kö​zött sok​kal ma​ga​sabb a bal​ke​ze​sek ará​-
nya. In​nen to​vább​lép​nek arra, hogy va​jon mi​ért len​ne a bal​ke​zes​ség agy​ká​ro​so​-
dás jele. Va​jon ez min​den bal​ke​zes​re igaz? Több ame​ri​kai el​nök is bal​ke​zes volt…
Van úgy azon​ban, hogy nem lát​szik ki​ve​ze​tő út.

Ez nem ve​zet se​ho​vá. Be​s zél​jünk in​kább a ví​zi​lo​vak pár​zá​s i szo​ká​s a​i​ról.
Sok​kal job​b an ér​de​kel a kló​no​zott macs​ka, mint az új pol​gár​mes​ter.

ÁT​T É​RÉS ÚJ TÉ​MÁ​RA

Ko​m oly be​szél​ge​té​sek so​rán a té​m á​nál kell ma​rad​ni. Na​gyon ide​ge​sí​tő le​het, ha
va​la​ki foly​ton azon igyek​szik, hogy ki​zök​kent​se a be​szél​ge​tést a té​m á​ból. Az em​-
ber ilyen​kor azt kí​ván​ja, bár​csak el​m en​ne az ilyen té​m a​bon​tó, és más​hol szó​ra​-
koz​tat​ná ma​gát.
A leg​több be​szél​ge​tés azon​ban nem sú​lyos té​m á​kat fe​sze​get, és az ér​dek​lő​dés
fenn​tar​tá​sa sok​kal fon​to​sabb, mint a té​m á​nál ma​ra​dás. A be​szél​ge​tés bár​m e​lyik
pil​la​nat​ban új irányt ve​het. Akar​juk kö​vet​ni eze​ket? Vagy új té​m át aka​runk be​-
dob​ni? (l. még a 13. fe​je​ze​tet.)
Van úgy, hogy az új téma olyan te​rü​let​re ve​zet, ami​ről tu​dá​sod van, vagy ami
iga​zán ér​de​kel (bár eset​leg ke​ve​set tudsz róla). Néha az új téma ön​m a​gá​ban is ér​-
de​kes​nek ígér​ke​zik.
Kép​zel​jük el, hogy a nyug​dí​jak​ról foly​ta​tott be​szél​ge​tés​ben ve​szünk részt! Va​-
la​ki azt ja​va​sol​ja, hogy min​den​ki​nek elő​re meg kel​le​ne ha​tá​roz​ni ha​lá​la idő​pont​-
ját, és esze​rint ál​la​pí​ta​nák meg nyug​dí​já​nak össze​gét. Ez el​ve​zet oda, va​jon az em​-
be​rek va​ló​já​ban „aka​rat​tal” hal​nak-e meg. Ha egy egy​m ást szen​ve​dé​lye​sen sze​re​-
tő pár egyik tag​ja meg​hal, nem sok​kal ké​sőbb a má​sik is kö​ve​ti. Van​nak azon​ban,
akik küz​de​nek az el​m ú​lás el​len, és nem akar​nak meg​hal​ni ak​kor sem, ha na​gyon
be​te​gek. Jó​gá​val vagy va​la​m i más mód​szer​rel le​het​sé​ges-e a „meg​ha​lást” ta​ní​ta​-
ni? Van​nak kul​tú​rák, ahol ez gya​kor​lat? Ami​kor pél​dá​ul az auszt​rál benn​szü​löt​-
tek cson​tok​kal mu​tat​nak va​la​ki​re, az il​le​tő ha​m a​ro​san meg​hal. Ami azt il​le​ti, az
auszt​rál benn​szü​lött va​já​kos em​be​rek​nek igen ke​vés kö​zük van a nyug​díj​rend​-
szer​hez. És így to​vább, a ki​in​du​ló​pont rop​pant ér​de​kes te​rü​le​tek​re ve​zet​het el.

A BE​SZÉL​G E​T ÉS ALA​KÍ​T Á​SA

Ez a té​m á​tól való szán​dé​kos el​té​rés egy for​m á​ja. Van​nak olyan té​m ák, ame​lyek​-
ről sze​re​tünk be​szél​ni. Van​nak olyan té​m ák, ame​lyek má​so​kat is ér​de​kel​nek
(vagy leg​alább​is a ta​pasz​ta​lat ezt mu​tat​ja). A be​szél​ge​tést szán​dé​ko​san igyek​-
szünk ezek​re a te​rü​le​tek​re te​rel​ni.
Kép​zel​jük el, hogy a ma​gas vá​lá​si arány​ról szó​ló be​szél​ge​tés​ben ve​szünk részt!
Va​la​ki meg​em​lí​ti, hogy a ku​ta​tá​sok sze​rint ál​ta​lá​ban a nők kez​de​m é​nye​zik a vá​-
lást. A ku​ta​tás arra is rá​m u​tat, hogy a nők vá​ló​ok​ként több​nyi​re azt je​lö​lik meg,
hogy „már nem tud​ják kel​lő​kép​pen be​fo​lyá​sol​ni fér​je​i​ket”. Ha a férj nem hall​gat
rá​juk, le​cse​ré​lik. In​nen a tár​sal​gás el​jut odá​ig, hogy mi a nők tár​sa​da​lom​ban be​-
töl​tött sze​re​pe. Úgy tű​nik, Ja​pán​ban a nők a hát​tér​ben ma​rad​nak, va​ló​já​ban azon​-
ban na​gyobb ha​ta​lom össz​pon​to​sul a ke​zük​ben: ők ha​tá​roz​nak a csa​lá​di költ​ség​-
ve​tés​ben. A be​szél​ge​tők in​nen to​vább​lép​nek a mat​ri​ar​chá​lis zulu tár​sa​da​lom​hoz.
És egyi​kük már alig vár​ta, hogy a zu​luk​ról be​szél​hes​sen: ed​dig is úgy irá​nyí​tot​ta a
be​szél​ge​tést, hogy a vé​gén a zu​luk​ra te​re​lőd​jön a szó.
Ha​son​ló​kép​pen: „A na​rancs​ról be​szél​get​tünk. A na​rancs​ból C-vi​ta​m int nye​-
rünk. De a na​rancs csak bi​zo​nyos klí​m á​kon te​rem. A más klí​m á​kon élők mi​ből
jut​nak C-vi​ta​m in​hoz? Mi​ből jut​nak pél​dá​ul az af​ri​ka​i​ak C-vi​ta​m in​hoz? Hon​nan
jut​nak a zu​luk C-vi​ta​m in​hoz? Most, hogy szó​ba ke​rül​tek a zu​luk, tud​tá​tok,
hogy…”
Így hát vissza​ju​tot​tunk a zulu-elv​hez.
Ám nem árt óva​to​san zu​luz​ni: ha va​la​ki​ről tud​juk, hogy min​dig, min​den​áron
egy adott té​m á​ról akar be​szél​ni, az na​gyon unal​m as le​het. Ha min​den be​szél​ge​té​-
sünk ugyan​ar​ra a té​m á​ra lyu​kad ki mi​at​tunk, lesz​nek, aki​ket ez el​ri​aszt.
Van​nak, akik na​gyon ügye​sen te​re​lik a be​szél​ge​tést ked​venc té​m á​ik​ra. Ha ezt
fi​no​m an, el​m é​sen te​szik, nincs is ez​zel sem​m i baj.

DÜH ÉS ÉR​Z E​LEM

Bi​zo​nyos té​m ák nagy​fo​kú ha​ra​got és in​ten​zív ér​zel​m e​ket vált​hat​nak ki, ál​ta​lá​ban
vagy bi​zo​nyos em​be​rek ese​té​ben. Olyan is van, hogy az adott téma csak egy bi​zo​-
nyos sze​m ély​nél vált ki erős ér​zel​m e​ket. Más szó​val, a té​m á​nak – ál​ta​lá​ban vagy
va​la​ki​nél – nagy a „pi​ros ka​lap” fak​to​ra (l. a 109. ol​dalt).
Ra​gasz​kod​junk a té​m á​hoz, vagy in​kább be​szél​jünk más​ról?
Le​het, hogy sze​ret​nénk fel​tár​ni az okot, meg​tud​ni, mi vál​tot​ta ki az erős ér​zel​-
me​ket.
De azt is gon​dol​hat​juk, hogy az in​ten​zív ér​zel​m ek ele​ve le​he​tet​len​né te​szik az
él​ve​ze​tes be​szél​ge​tést.
Az is le​het, hogy él​vezzük, hogy ilyen erős ér​zel​m e​ket vál​tot​tunk ki va​la​ki​ből.
Ez min​dig sze​m é​lyes dön​tés. Le​het, hogy va​la​ki ér​de​kes fel​adat​ként fog​ja fel,
hogy meg​tud​ja, mi van a ki​tö​rő ér​zel​m ek mö​gött. Ha biz​tos le​het ab​ban, hogy ta​-
pin​ta​to​san, ud​va​ri​a​san tud​ja vé​gig​vin​ni a téma fel​tá​rá​sát, en​nek is le​het ér​té​ke,
még a má​sik fél szá​m á​ra is. De ha va​la​ki nem biz​tos ma​gá​ban, azaz ab​ban, hogy
ér​zés​sel, ta​pin​tat​tal tud el​jár​ni, jobb, ha in​kább más​ról kez​de​nek be​szél​ni. A pro​-
vo​ká​ció ked​vé​ért való pro​vo​ká​ció nem szép, és nem is ud​va​ri​as do​log.

UNA​LOM

Ha va​la​ki a „Szó​ra​koz​tass en​gem!” at​ti​tűd​jé​vel dől hát​ra a szé​kén, nyu​god​tan ta​-

gad​juk meg a „pa​rancs” tel​je​sí​té​sét! Mo​so​lyog​junk, és lép​jünk to​vább! Aki unat​-
koz​ni akar, unat​koz​zon, le​gyen ez az ő ki​vált​sá​ga! Nincs sem​m i okunk hagy​ni,
hogy eb​ben ki​hasz​nál​ja​nak min​ket.
KEZ​D E​MÉ​NYE​Z ÉS ÉS TÉ​MÁK – ÖSSZEG​Z ÉS

1. Az üd​vöz​lé​sek, a sze​mé​lyes hí​rek és tár​sa​sá​gi plety​kák ön​ma​guk​ban is

na​gyon fon​to​sak. Ha eze​ken túl va​gyunk, rá kell tér​ni va​la​mi be​szél​ge​-
té​si té​má​ra.
2. Le​het​nek ép​pen ak​tu​á​lis he​lyi té​mák, ami​ket a kö​zös​ség​ben min​den​ki
is​mer.
3. Na​gyobb kö​zös​sé​gek​ben az ak​tu​á​lis té​má​kat pél​dá​ul a hí​rek​ből vagy
na​pi​la​pok​ból ve​het​jük.
4. Le​het​nek olyan té​mák, ami​ket min​den​ki is​mer.
5. A be​szél​ge​tő​tár​sat a fog​lal​ko​zá​sá​ról kér​dez​ni be​vett, biz​tos ki​in​du​lá​si
pont. En​nek a té​má​nak nem fel​tét​le​nül kell az egész be​szél​ge​tés​ben do​-
mi​nál​nia, de át​ve​zet​het más té​mák​ra.
6. Ha a be​szél​ge​tés se​ho​vá nem ve​zet, leg​jobb, ha té​mát vál​tunk és elöl​ről
kezd​jük.
7. Ha a be​szél​ge​tés​nek nincs ko​moly cél​ja vagy tét​je, te​ret ad​ha​tunk új té​-
mák​nak, ame​lyek eset​leg ér​de​ke​sebb te​rü​le​tek​re ve​zet​nek.
8. „Irá​nyít​hat​juk” is a be​szél​ge​tést, hogy olyan té​ma​kör​re jus​sunk, ami​ről
iga​zán sze​ret​nénk be​szél​ni. Ezt azon​ban ne te​gyük túl gyak​ran, mert
má​sok szá​má​ra unal​mas le​het!
9. Ha egy adott téma dü​höt vagy erős ér​zel​me​ket vált ki va​la​me​lyik be​-
szél​ge​tő​tár​sunk​ból, ta​pin​ta​to​san meg​kér​het​jük, hogy tár​ja fel en​nek
okát; vagy té​mát vált​ha​tunk.
10. Ha va​la​ki el​ha​tá​roz​za, hogy unat​ko​zik, nem kö​te​le​ző ele​get ten​nünk
óha​já​nak, hogy szó​ra​koz​tas​suk. Mo​so​lyog​junk és lép​jünk to​vább!
11. A cso​dá​la​tos elme is​mér​ve, hogy ér​dek​lő​dé​si te​rü​le​te​ket hoz lét​re és
meg​ta​nul​ja, ho​gyan be​szél​jen ezek​ről.
12. A na​gyon jó tár​sal​gók bár​mely téma iránt ké​pe​sek ér​dek​lő​dést kel​te​ni.
 VÉGEZETÜL

A szép test és a szép arc meg​öreg​szik. A cso​dá​la​tos elme nem öreg​szik, sőt a kor​-
ral még szebb, még cso​dá​la​to​sabb lesz.
A szép test és szép arc cso​dá​la​tos elme nél​kül unal​m as le​het. De a cso​dá​la​tos
elme ak​kor is szép, ha a hoz​zá tar​to​zó test és arc nem ki​fe​je​zet​ten szép.
Ez a könyv ar​ról szólt, ho​gyan te​gyük cso​dá​la​tos​sá el​m én​ket. A cso​dá​la​tos
elme azt je​len​ti, hogy gon​dol​ko​dá​sun​kat má​sok szép​nek lát​ják, és ma​gunk is
szép​nek ta​lál​juk. Nem ar​ról van szó, hogy ülünk egy sa​rok​ban, és szé​pe​ket gon​-
do​lunk. A cso​dá​la​tos elme cse​lek​vő elme. A cse​lek​vés nem komp​lex prob​lé​m a​-
meg​ol​dást je​lent, ha​nem azt, hogy egy té​m át ki​fej​tünk, fel​tá​runk vi​tá​ban, be​szél​-
ge​tés​ben. Eb​ben a kör​nye​zet​ben lát​hat​ják meg má​sok, mi​lyen cso​dá​la​tos tud len​-
ni el​m énk.
Bár a könyv té​m á​ja fő​ként a be​szél​ge​tés, a szö​veg​ben le​írt gon​dol​ko​dás ké​pes​-
sé​gét és szo​ká​sát fo​lya​m a​to​san al​kal​m az​hat​juk.
Ez a könyv nem re​gény, amit az em​ber ha​m ar el​ol​vas, hogy meg​tud​ja, mi a
vége. Az Ol​va​só az egyes fe​je​ze​tek​re újra és újra vissza​tér​het. Ha te​nisz​m eccs​re
vi​szünk va​la​kit, aki nem is​m e​ri a te​niszt, az il​le​tő egy idő után úgy érez​he​ti, hogy
„érti” a já​ték lé​nye​gét, de a já​ték lé​nye​gé​nek ér​té​se még nem je​len​ti azt, hogy ját​-
sza​ni is tud​na. Ezért gya​ko​rol​juk és fi​gyel​jük meg a könyv​ben em​lí​tett szo​ká​so​-
kat! Fi​gyel​jük meg gon​dol​ko​dá​sunk fo​lya​m a​tát! Fi​gyel​jük meg má​sok gon​dol​ko​-
dá​sát is, és ha​son​lít​suk össze az​zal, amit eb​ben a könyv​ben ol​vas​tunk! Így fej​-
leszt​het​jük gon​dol​ko​dá​si ké​pes​sé​ge​in​ket. Így ala​kít​hat​juk ki gon​dol​ko​dás​m ó​-
dunk​ban a cso​dá​la​tos el​m ét.
Le​het, hogy az Ol​va​só egyet​ért az​zal, amit itt le​ír​tam, és le​het, hogy nem ért
egyet vele, de az is le​het, hogy sa​ját ta​pasz​ta​la​ta alap​ján, vagy hogy meg​fe​lel​jen a
sze​m é​lyi​sé​gé​nek, azt kér​né, mó​do​sít​suk a le​ír​ta​kat. Le​het, hogy egyes pon​to​kat
hang​sú​lyoz​ni sze​ret​ne, vagy hogy az ál​ta​lam le​ír​tak egy-két ele​m ét to​vább​gon​-
dol​ja. Le​het, hogy egyes pon​to​kat nem vesz fi​gye​lem​be, vagy az is akár, hogy az
egé​szet nem ve​szi fi​gye​lem​be. A dön​tés az Ol​va​só ke​zé​ben van.

ÖRÖM
A sport öröm, él​ve​zet. Mi​ért ne le​het​ne az elme hasz​ná​la​ta olyan él​ve​ze​tes, mint
a sport? El​m énk al​kal​m a​zá​sá​nak be​szél​ge​tés és vita so​rán él​ve​ze​tes​nek kell len​-
nie – egy​faj​ta szó​ra​ko​zás​nak. Ha gya​ko​rol​juk el​m énk al​kal​m a​zá​sát, az örö​m öt
okoz, ugyan​ak​kor olyan gon​dol​ko​dá​si ké​pes​sé​ge​ket ala​kí​tunk ki ál​ta​la, ame​lyek​-
kel még cso​dá​la​to​sabb el​m ét ér​he​tünk el. Örö​m et okoz​hat, hogy egyet​ér​tünk
vagy nem ér​tünk egyet va​la​ki​vel. Örö​m et okoz​hat, hogy má​sok va​gyunk, és más
ér​té​ke​ket al​kal​m a​zunk. Örö​m et okoz​hat, hogy kér​dé​se​ket te​szünk fel, és meg​ta​-
nul​juk, mi​kor szól​junk köz​be vagy mi​kor ne.
Kép​zel​jük el, hogy te​ni​sze​zünk és ez​zel egy idő​ben vi​deo​fel​vé​te​len lát​juk,
ahogy te​ni​sze​zünk! Így van ez a könyv​ben le​ír​tak ese​té​ben is: örö​m et okoz​hat,
hogy hasz​nál​ni tud​juk a ta​nult ké​pes​sé​ge​in​ket, ugyan​ak​kor fi​gyel​jük is ma​gun​-
kat, ahogy hasz​nál​juk eze​ket a ké​pes​sé​ge​ket.

KÉSZ​SÉG

Ter​m é​sze​tes gon​dol​ko​dá​si és be​szél​ge​té​si szo​ká​sa​ink hang​sú​lya azon van, hogy

az ér​vek „csa​táz​nak”, és igyek​szünk be​bi​zo​nyí​ta​ni, hogy a má​sik​nak nincs iga​za –
és ez egy​ál​ta​lán nem szép. A há​bo​rús​ko​dás so​sem szép. A do​m i​nan​ci​á​ra tö​rek​vő
ego egy​ál​ta​lán nem szép.
A leg​fon​to​sabb, hogy jus​son eszünk​be: min​den, ami eb​ben a könyv​ben le van
írva, a gon​dol​ko​dás „kész​sé​gé​nek” ré​sze. Nem szük​sé​ges, hogy ma​gas IQ-ja le​-
gyen va​la​ki​nek, hogy fel​ső​fo​kú vég​zett​ség​gel vagy hogy ren​ge​teg in​for​m á​ci​ó​val
ren​del​kez​zen. Min​den​ki​nek le​het cso​dá​la​tos el​m é​je, ha rá​szán​ja ma​gát.
 MELLÉKLETEK

A TÁR​SAL​G ÓKLUB

A tár​sal​góklub olyan em​be​rek cso​port​ja, akik el​ha​tá​roz​ták, hogy rend​sze​re​sen ta​-

lál​koz​nak, gya​ko​rol​ják és él​ve​zik a be​szél​ge​tés mű​vé​sze​tét.
A cél ket​tős: egy​részt fej​lesz​tik a cso​dá​la​tos elme tu​laj​don​sá​ga​it, más​részt a be​-
szél​ge​tés so​rán él​ve​zik az elme mű​kö​dé​sét.
A klub tag​jai tar​toz​hat​nak egy​azon csa​lád​hoz vagy több csa​lád​hoz, le​het​nek
szom​szé​dok, mun​ka​tár​sak, ba​rá​tok, de össze​jö​het​nek a könyv​tár​ban vagy más
he​lye​ken ki​he​lye​zett pla​ká​tok fel​hí​vá​sá​ra is. Csak az a fel​té​tel, hogy ért​sék és be​-
szél​jék a cso​port nyel​vét (nem szük​sé​ges, hogy ki​vá​ló​an tud​ja​nak az adott nyel​-
ven), és mo​ti​vál​tak le​gye​nek. A mo​ti​vá​ció a leg​fon​to​sabb tu​laj​don​ság. Ha a klub
min​den tag​ja mo​ti​vált, ak​kor össze​jö​ve​te​le​ik si​ke​re​sek lesz​nek.

LÉT​SZÁM

Ide​á​lis eset​ben a klu​bok hat​ta​gú​ak, de egy​től ha​tig bár​m ely szám meg​fe​le​lő. Ho​-
gyan foly​tas​sunk tár​sal​gást, ha csak egy tag van? Ak​kor kell egy mag​nó, és mind​-
két fél ré​szét mag​nó​ba mond​juk. Az​tán vissza​hall​gat​juk a fel​vé​telt, és meg​fi​gyel​-
jük, mi tör​tént.
Hat​nál több em​ber is le​het a klub​ban, de ez azt je​len​ti, hogy több tag is „hall​ga​-
tó​ság” sze​re​pét játssza, és in​kább meg​fi​gye​lő, mint kom​m u​ni​ká​ló fél. Ez eset​ben
nincs fel​ső ha​tár, há​nyan le​het​nek je​len.
Ál​ta​lá​ban ha so​kan van​nak, jobb, ha több cso​por​tot ala​kí​tunk, akik ön​ál​ló​an
be​szél​get​nek.

REND​SZE​RES​SÉG

Na​gyon fon​tos, hogy a ta​lál​ko​zók rend​sze​re​sek le​gye​nek; min​dig ugyan​ab​ban az

idő​pont​ban és le​he​tő​leg ugyan​azon a he​lyen tart​va. A rend​sze​res​ség és a ri​tu​á​lé
fon​tos ah​hoz, hogy min​den meg​fe​le​lő​en tör​tén​jen.
A klub​ta​gok igé​nye sze​rint ta​lál​koz​hat​nak he​ten​te, két​he​ten​te, ha​von​ta. A klu​-
b​ese​m ény le​het pél​dá​ul min​den ked​den hat​tól nyol​cig, vagy a hó​nap első kedd​-
jén. A két​he​ti al​kal​m a​kat sok​kal ne​he​zebb ész​ben tar​ta​ni.
A ta​lál​ko​zók két-há​rom órá​sak le​gye​nek – ha ke​ve​sen van​nak, le​het akár rö​vi​-
debb is. A hosszabb fog​lal​ko​zás fá​rasz​tó, sőt unal​m as is le​het.

A SZER​V E​Z Ő

A szer​ve​ző a leg​fon​to​sabb sze​m ély. Ő szer​ve​zi és mű​köd​te​ti a klu​bot. Mo​ti​vált,

ener​gi​kus, jó or​ga​ni​zá​ci​ós kész​ség​gel ren​del​ke​zik. Ha van ilyen sze​m ély, ő ma​rad
a szer​ve​ző, a sze​rep nem száll át más​ra. Az egyes klu​b​ese​m é​nyek ve​ze​té​se ro​tá​ci​-
ós rend​szer​ben tör​té​nik, de a szer​ve​zés ese​té​ben en​nek nem kell így len​nie. A
klub ha​m ar szét​es​het, ha akár csak egy össze​jö​ve​tel is gyen​gén van meg​szer​vez​-
ve.
Az össze​jö​ve​tel fo​lya​m án a szer​ve​ző a le​ve​ze​tő el​nök is le​het. Na​gyon fon​tos,
hogy ez meg​fe​le​lő le​gyen: szi​go​rú fe​gyel​m et kell tar​ta​ni az össze​jö​ve​tel so​rán,
kü​lön​ben a be​szél​ge​tés part​ta​lan​ná vál​hat. A szer​ve​ző fe​le​lős​sé​ge, hogy össze​fog​-
ja az össze​jö​ve​telt. Ha a cso​port úgy ha​tá​roz, az össze​jö​ve​tel le​ve​ze​té​sét min​den
al​ka​lom​m al más​ra bíz​hat​ják. Ez azon​ban koc​ká​za​tos le​het, nem ja​va​sol​juk.

SZE​RE​PEK

Az össze​jö​ve​te​len szo​ros struk​tú​ra van ha​tály​ban. Ál​ta​lá​ban van​nak olyan részt​-

ve​vők, akik be​kap​cso​lód​nak a be​szél​ge​tés​be, és van​nak a meg​fi​gye​lők, akik kom​-
men​tál​ják, mi hang​zott el.
Akik sze​ret​né​nek ilyen tár​sal​gá​si klu​bot lét​re​hoz​ni és be​je​gyez​tet​ni, bő​vebb in​-
for​m á​ci​ót kap​hat​nak a struk​tú​rá​ról és sze​re​pek​ről a htt​ps://www.de​bo​no.com/
web​cí​m en.

NA​PI​REND ÉS TÉ​MÁK

A re​giszt​rált klu​bok​nak rend​sze​re​sen kül​dünk téma​ja​vas​la​to​kat és na​pi​ren​det.

Ter​m é​sze​te​sen nem mu​száj hasz​nál​ni őket, a klu​bok sa​ját té​m á​kat és na​pi​ren​de​-
ket is hasz​nál​hat​nak, fel​té​ve, ha be​tar​ta​nak bi​zo​nyos fon​tos irány​el​ve​ket.
A ké​szen ka​pott na​pi​rend elő​nye az, hogy a klub​ta​gok „kény​te​le​nek” ko​m oly,
bo​nyo​lult té​m ák​kal is fog​lal​koz​ni, ame​lye​ket ta​lán soha nem vá​lasz​ta​ná​nak. Így
a ta​gok gon​dol​ko​dá​sát új és újabb ki​hí​vá​sok érik.
ERED​MÉ​NYES​SÉG

Az ered​m é​nyes​ség​nek több szint​je van:

1. A klub rend​s ze​re​s en össze​jön, és él​ve​ze​tes ta​lál​ko​zó​kat tar​ta​nak; ven​dé​ge​-

ket is fo​gad​nak.
2. Meg​hall​gat​ják a „meg​fi​gye​lők” meg​jegy​zé​s e​it és fi​gye​lik, ho​gyan fej​lő​dik tár​-
sal​gá​s i kész​s é​gük.
3. Kü​lön​le​ges pon​to​zá​s i rend​s zert al​kal​maz​nak a fel​me​rült öt​le​tek, bi​zo​nyí​té​-
kok és ér​té​kek vo​nat​ko​zá​s á​b an.
4. Azok a klu​b ok, ame​lyek be​s zá​mo​lót ké​s zí​te​nek ta​lál​ko​zó​ik​ról, ezt az in​ter​ne​-
ten is pub​li​kál​hat​ják.

Ezek​ben a klu​bok​ban a gon​dol​ko​dás hob​bi​vá vá​lik, és olyan si​ker​él​m ény​ben lesz

ré​szünk, ami​lyent más hob​bik is nyúj​ta​nak.
Fon​tos meg​je​gyez​ni, hogy ez az ered​m ény nem olyan, mint a vi​ta​cso​por​tok
ered​m é​nye, ahol „nyer​ni” vagy „vesz​te​ni” le​het. A tár​sal​gá​si klub​ban min​den​ki
nyer. Ha egy cso​port em​ber úsz​ni megy, min​den​ki úszik. Ez ön​m a​gá​ban ered​-
mény. Nem szük​sé​ges úszó​ver​senyt ren​dez​ni, hogy az ered​m é​nyes​sé​get fi​tog​tas​-
suk.

CSE​RE​LÁ​T O​G A​T Á​SOK

A re​giszt​rált klu​bok kap​cso​lat​ban le​het​nek egy​m ás​sal, és ha akar​ják, köl​csö​nö​sen

meg​lá​to​gat​hat​ják egy​m ást. Min​den​ki is​m e​ri a sza​bá​lyo​kat és már ta​pasz​talt já​té​-
kos.
A ba​lett ti​zen​há​rom alap​lé​pés​ből áll. Ez a ti​zen​há​rom lé​pés a ke​ret, ezen be​lül
bon​ta​koz​hat ki a kre​a​ti​vi​tás. Eb​ben a ke​ret​ben a mű​vész sza​ba​don mo​zog​hat.
Ha​son​ló​kép​pen ke​re​tek nél​kül egyes be​szél​ge​tő össze​jö​ve​te​lek re​m e​kül si​ke​-
rül​het​nek, de a tár​sal​gás na​gyon sok eset​ben part​ta​lan szö​veg​gé foly​na szét.
Az össze​jö​ve​te​lek​re fi​a​ta​lo​kat is hív​ha​tunk, hogy már ko​rán meg​ta​nul​has​sák a
hasz​nos gon​dol​ko​dá​si szo​ká​so​kat.

TE​V É​KENY​SÉ​G I KÖR

Az in​for​m á​ci​ós cso​m a​gok​ban a klu​bok öt​le​te​ket kap​nak, hogy mi​lyen le​het​sé​ges
te​vé​keny​sé​ge​ket vé​gez​het​nek egy-egy össze​jö​ve​tel so​rán.
Pél​dá​ul le​het olyan gya​kor​la​tot vé​gez​ni, hogy a be​szél​ge​tés​ben részt ve​vők el​-
hall​gat​nak, és má​so​kat kér​nek meg, hogy „ve​gyék fel a fo​na​lat”.
Egy má​sik al​ka​lom​m al az le​het a fel​adat, hogy ha​tá​roz​zák meg a két né​ző​pont
kö​zött fenn​ál​ló kü​lönb​sé​get.
Így gya​ko​rol​ha​tók és fej​leszt​he​tők a könyv​ben le​írt ké​pes​sé​gek.
A be​szél​ge​tés sok​kal több an​nál, mint hogy az em​ber​nek van mon​da​ni​va​ló​ja.
A re​giszt​rált klu​bok gyűj​tő​ne​ve: „The Ed​ward de Bono Con​ver​s​a​ti​on Clubs.” Ez​-
zel kü​lön​böz​tet​he​tők meg más szer​ve​ze​tek klub​ja​i​tól.
Ugyan​eb​ből az ok​ból haj​tó​ká​ra tűz​he​tő jel​vé​nyek is be​sze​rez​he​tők lesz​nek,
hogy azok, akik ezt sze​ret​nék, je​lez​hes​sék min​den​ki​nek, aki​vel ta​lál​koz​nak: ők a
tár​sal​góklub tag​jai, és be​tart​ják klub​juk sza​bá​lya​it.

Az Ed​ward de Bono Tár​sal​góklu​bok​ról to​váb​bi in​for​m á​ció ta​lál​ha​tó a htt​-

ps://www.de​bo​no.com/ web​cí​m en.