Oh-Eti08ta Teljes

165mm 8 165mm
Raktári szám: OH-ETI08TA

ISBN 978-963-436-388-0
NAT
2020
Etika
8
tankönyv
Etika – tankönyv
235mm
A tankönyvön védőfólia elhelyezése nem szükséges,

a kiadvány borítója matt fóliabevonattal rendelkezik.
Óvjuk környezetünket!
NYOMDAI ELŐKÉSZÍTÉS ALATT
Könyv 165x 235mm 8mm gerinc
OH-ETI08TA ETIKA 8 BORITO NYOMDAI.indd 1 2022. 11. 03. 16:20
Etika
8.
Etika
Tankönyv
Oktatási Hivatal
A tankönyv TKV/1621-7/2023 engedélyszámon 2023. 03. 22. – 2027. 08. 31.-ig tankönyvi engedélyt kapott,
ami TKV/2440-7/2022. (2022. 11. 28. – 2027. 08. 31.) ügyiratszámon engedélyt kapott tankönyv javított vál-
tozatára vonatkozik.
A tankönyv megfelel a Kormány 5/2020 (I. 31.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, beve-
zetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról megnevezésű jogsza-
bály alapján készült Kerettanterv az általános iskola 5–8. évfolyama számára megnevezésű kerettanterv
etika tantárgy előírásainak.
A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban kirendelt szakértő: Dr. Koczó József
Tananyagfejlesztők: Dibuszné Hauser Zsuzsanna, Kósa Zoltánné

Kerettantervi szakértő: dr. Szenczi Árpád
Tudományos szakmai lektor: dr. Szenczi Árpád
Illusztráció: Lanczinger Mátyás
Fotók: © Shutterstock képügynökség, Thinkstock, iStock, © MTI/MTVA,
© CULTiRiS, CULTiRiS / INTERFOTO, CULTiRiS / Bridgeman Art Library, HUNGART © 2022
Szerkesztették az Oktatási Hivatal Tankönyvfejlesztési Osztályának munkatársai.
A tankönyv alapjául az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2017-ben megjelent Etika 8. című műve
szolgált. Raktári száma: FI-504030801. Köszönjük alkotóinak értékes munkáját. A tankönyv szerkesztői
ezúton is köszönetet mondanak azoknak az íróknak, költőknek, képzőművészeknek, akiknek alkotásai
tankönyveinket gazdagítják.
© Oktatási Hivatal, 2022
ISBN 978-963-436-388-0
Oktatási Hivatal
1055 Budapest, Szalay utca 10–14.
Telefon: (+36-1) 374-2100
E-mail: tankonyv@oh.gov.hu
A kiadásért felel: Brassói Sándor elnök
Raktári szám: OH-ETI08TA

Tankönyvkiadási osztályvezető: Horváth Zoltán Ákos
Műszaki szerkesztő: Kóródiné Csukás Márta
Nyomdai előkészítés: Dániel Andrea
Grafikai szerkesztő: Mazán Enikő Dóra
Terjedelem: 14,30 (A/5) ív
Tömeg: 248 gramm
1. kiadás, 2023
A kötet megjelenését a Belügyminisztérium támogatta.
Nyomta és kötötte:
Felelős vezető:
A nyomdai megrendelés törzsszáma:
4
Bevezető
ak itt.
b á r h o l, de hazád cs
Házad lehet elykapun
felirat szék
A z én vezére
m bensőmből
vezérel!
József Attila
A föld elég mindannyiunk szükségletére
,
de nem elég mindannyiunk mohóságára.
Mahatma Gandhi
Kedves nyolcadikos tanulók!

Negyedik éve foglalkozunk a felső tagozatos etikaórákon különböző kérdések megvá-
laszolásával. Az elmúlt tanévben jobban megismerhettétek saját személyiségeteket,
valamint a családi és a társas kapcsolataitokról beszélgethettetek. Idén újabb témák
feldolgozására nyílik lehetőség, tovább bővíthetitek megszerzett tudásotokat, rendsze-
rezhetitek ismereteiteket, végiggondolhatjátok formálódó véleményeteket.
Miről is lesz szó?

Ebben a tanévben is három új téma vár rátok, melyek a 6. osztályban már megismert
témakörökhöz kapcsolódnak. Az első fejezet a társas együttélés kulturális gyökereiről
szól. Átgondolhatjátok a közösséggel kapcsolatos értékeket, összevethetitek azokat sa-
ját értékrendetekkel. A második fejezet a fenntartható jövő kérdéskörével foglalkozik.
Megbeszélhetitek, mérlegelhetitek saját, szűkebb és tágabb közösségeitek, az embe-
riség tevékenységét, feladatait, melyek hatással vannak Földünkre, formálják, alakít-
ják azt, és befolyásolják a következő nemzedékek életét, fennmaradását. A harmadik
fejezet az európai kultúra hatásaival foglalkozik. Mélyíthetitek tudásotokat világnéze-
ti, erkölcsi és vallási vonatkozásban. A tanév végén megbeszélhetitek, átgondolhatjá-
tok, összegezhetitek az év során tanultakat, saját és közösségetek értékeinek alakulá-
sát, összevethetitek azokat jövőbeni elképzeléseitekkel.
Hogyan tanuljuk az etikát?

A tankönyv témái a mindennapi élethez kapcsolódnak, ezért lehetőségetek van arra,
hogy megbeszéljétek, elmondjátok, megvitassátok egy-egy új ismerettel, fogalommal,
élethelyzettel kapcsolatos nézeteiteket, ami által személyiségetek alakul, tovább fej-
lődik. Az általunk javasolt témák mellett ti is felvethettek kérdéseket olyan területek-
ről, amelyek számotokra fontosak, érdekesek. Ahogyan az előző években is, az órákon
a fő tevékenység a közös beszélgetés lehet, amelyben magatok és egymás számára is
megfogalmazhatjátok kérdéseiteket, érveiteket vagy kételyeiteket.
5
A tankönyv használata
A nyolcadikos tankönyv felépítése hasonlít a hetedikeshez. A leckék egy-egy gondo-
latébresztő idézettel (mottóval) és kérdésekkel kezdődnek. Ezeket feladatok követik,
amelyek megbeszélésre, vitára hívó páros vagy csoportos munkaformában is végezhe-
tők. A fantáziátokra is szükség lesz a dramatikus játékokhoz, történetek kitalálásához,
projektek megvalósításához.
Többféle szöveggel találkozhattok: irodalmi idézetekkel, informatív, magyarázó szö-
vegekkel, valamint különböző esetek leírásával.
A képek nem csupán illusztrációk. Legtöbbször feladat is kapcsolódik hozzájuk. Eze-
ket gondolatébresztőnek szánjuk, segíthetnek benneteket a témák értelmezésében,
megértésben.
A leckék utolsó oldalán található Összegző kérdések segítségével összefoglalhatjátok
a témák tartalmát. Önálló munkára ajánlunk kutatófeladatokat a Nézz utána! cím alatt,
végül érdekes könyveket, filmeket, honlapokat is kínálunk számotokra.
A fejezeteket a Visszatekintő oldalak zárják, amelyek összefoglaló feladatokat tar-
talmaznak. A tankönyv utolsó részében érdekes olvasmányokat, játékokat, feladatokat
ajánlunk a leckékhez a Gyűjteményben. Ezeket piktogrammal jelöltük.
A tankönyv nagyon sok feladatot kínál, amelyekből szabadon vagy közös megegye-
zés alapján válogathattok.
Egy-egy feladathoz szükségetek lehet füzet használatára is, ezért javasoljuk, hogy
nyissatok egyet.
Néhány helyen utalunk a korábbi tankönyvek témáira, feladataira. Használjátok fel
ezeket is lehetőség szerint! (A tankönyvek online formában elérhetők a Nemzeti Köz-
nevelési Portálon.)
Az idei munkafeladatok – projektek

A témák arra is lehetőséget adnak, hogy egy-egy leckéhez vagy fejezethez kapcsoló-
dóan egyénileg vagy csoportban együttműködve projekteket valósítsatok meg, me-
lyekben kifejezhetitek saját és közösségi gondolataitokat, véleményeteket, elképze-
léseiteket.
Az ilyen munkafolyamatnak fő célja az „alkotás”, valamilyen új dolog létrehozása.
A munkafolyamatban több részfeladatot kell megoldani, ezeket meg kell tervezni, cél-
szerű meghatározni időbe-
li ütemezésüket, majd a velük
járó teendőket fel kell oszta-
notok egymás között. A munka
lezárásakor az eredményt, va-
lamint az ahhoz vezető folya-
matot lehet értékelni és meg-
osztani másokkal. Csoportos
projekt készítése során java-
soljuk, hogy 3–5 fős csapatok-
ban dolgozzatok.
6
ZÓ V IL ÁG – Projektfeladat
VÁLTO
Alakítsatok csoportokat, majd válasszatok ki egy-egy képpárt!

1. Ismereteitekre, fantáziátokra építve tetszőleges formában (rajz, gondolat-
térkép, montázs, WordWall stb.) jelenítsétek meg, hogyan fejlődött/fejlődik,
változott/változik, alakul át a világ!
2. Készítsetek plakátot az alábbi címek valamelyikével: Gyorsuló világ, A tudo-
mányok fejlődése, Modernizáció stb.!
7
Tartalom
BEVEZETŐ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
Változó világ – Projektfeladat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
I. A TÁRSAS EGYÜTTÉLÉS KULTURÁLIS GYÖKEREI

1. Tanévkezdő – Ismétlés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10
2. Közösség és egyén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15
3. Valóságos és virtuális közösségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18
4. Egyéni és közösségi érdek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
5. Társadalmi értékek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29
6. Európában magyarként . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34
7. A mi Európánk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38
Közösségi értékek – Projektfeladat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43
Visszatekintő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44
II. A FENNTARTHATÓ JÖVŐ

8. Ember és környezetének kölcsönhatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46
9. Jólétünk alapja: az energia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50
10. Környezetalakító tevékenységek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55
11. A jövő kötelez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60
12. Fogyasztói és pénzügyi tudatosság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64
13. Az emberiség jövője . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69
Élőhelyek pusztulása – Projektfeladat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75
Visszatekintő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76
III. AZ EURÓPAI KULTÚRA HATÁSA AZ EGYÉN ÉRTÉKRENDJÉRE

14. Erkölcs és világnézet. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78
15. A világvallások és a hit . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83
16. A zsidóság és a kereszténység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88
17. Európa vallási arculata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93
18. A felebaráti szeretet az egyházak szerepvállalásában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98
19. A tízparancsolat mint értékrend . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104
20. Az élet tisztelete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110
Az európai értékrend gyökerei – Projektfeladat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113
Visszatekintő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114
Év végi összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115

Egy korszak lezárul . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116
Amivé váltam . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117
Amit tőletek kaptam. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118
IV. GYŰJTEMÉNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 119

FORRÁSJEGYZÉK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141
8
I. A TÁRSAS EGYÜTTÉLÉS
KULTURÁLIS GYÖKEREI
9
1. Tanévkezdő – Ismétlés Szeretem, ha m
en
Ha nem menne nek a dolgok .
k, szeretem
elérni, hogy men
▶ Milyen várakozásaid vannak az idei év kezdetén? jenek.
Milyen feladatokra, esetleg nehézségekre számí- Winston Churc
hi ll
tasz? Aggódsz-e valamiért? brit politikus
▶ Képzeld magad jövő év júliusába! Mit gondolsz, mi-
ben leszel más, mint most?
1. Együtt dolgozunk
Nyolcadik tanévedet kezded meg az iskolában, és bizonyára az etika tanulásában is
többéves tapasztalatod van. Ahogy korábban is, a tankönyv első leckéjében felidéz-
zük a tanultakat, de mindenekelőtt a tantárgy lényegét jelentő együttműködést, kö-
zös munkát gondoljuk végig.
▶ Játsszatok olyan játékokat, amelyekben két vagy több ember együttműködésére
van szükség! Ilyeneket ajánlunk a Gyűjtemény 120. oldalán. Utána beszéljétek
meg, mitől működik jól a játék!
2. Összefogás
Alkossatok párokat! Válasszatok egyet a képek közül! Meséljetek róla egy történetet!
Ha a történetet képregényként képzelitek el, mi lenne a választott kép előzménye, és
milyen kép következne utána?
1 2
3 4
10
3. Közös munka
Idézz fel egy olyan feladatot, projektmunkát, amelyet másokkal közösen végeztél el!
a) Készíts egy értékelőlapot az eseményről az
alábbi kérdések alapján! Kiegészítheted más
szempontokkal is.
▶ Mikor és milyen munkában vettem részt?
▶ Kikkel dolgoztam együtt?
▶ Mi volt az én feladatom?
▶ Mennyire volt sikeres a csapatom?
▶ Hogyan éreztem magam benne? Miért?
b) Kérd meg néhány csoporttársadat, hogy segítsen bemutatni egy élőképet a feli-
dézett feladatról! Te rendezed meg a képet. Ez tükrözheti a résztvevők hozzáállá-
sát, a sikert vagy sikertelenséget is. A nézők próbálják meg kitalálni, mi volt a fel-
adat!
4. Kinek mi a dolga?
Kis csoportokban olvassatok el egy-egy szöveget, majd fogalmazzátok meg a tanul-
ságát! Ezután gyűjtsetek további hasznos szabályokat, elveket a közös munka sikeré-
hez, majd összesítsétek ezeket!
Volt egyszer négy ember, név Az Oroszlán hadat forgat király-eszében:

szerint: Mindenki, Valaki, Bárki komoly tanácsot ül s szétküldi tisztjeit,
és Senki. Egy szép napon szól- sok állatot így értesít.
tak Mindenkinek, hogy fontos Pártolja mind, maga módján segíteni készen:
munka akadt, amit sürgősen az Elefánt háton vihet
meg kell csinálni. Mindenki szükséges szert a hadmenetben,
biztos volt benne, hogy Vala- de küzd is majd az ütközetben,
ki megcsinálja. Bárki megcsi- a Medve támadást vezet,
nálhatta volna, de Senki nem a huncut Róka majd csellel segít a hadnak,
csinálta meg. Valaki nagyon ellenséget derít a mókázó Majom.
dühös lett emiatt, mivel ez Az egyik szól: „Szamár nem kell, lassú nagyon,
Mindenki dolga lett volna. Min- és Nyulakat se hozz, mindentől megriadnak.”
denki úgy gondolta, hogy Bárki „Nem – szólt a nagy Király –, én hasznukat
megcsinálhatná, és Senki nem veszem:
vette észre, hogy Mindenki ke- hadnépünk nélkülük teljes nem volna mégse,
rüli a munkát. Végül Valaki lett kürtös lesz majd a Füles, rettent a kürtölése,
az, akit Mindenki okolt, ami- a nyulakat pedig futárokká teszem.”
ért Senki sem csinálta meg azt,
Okos király, példája bölcsességnek,
amit Bárki megtehetett volna.
ésszel hasznát veszi minden kicsiny hívének,
mert látja képességüket.
Bölcsnek haszontalan itt semmi sem lehet.
La Fontaine: Az Oroszlán háborúba indul
Áprily Lajos fordítása
11
HASONLATOK
Önállóan alkossatok hasonlatokat, majd vessétek össze mondataitokat! Idézz fel más
szavakat is, és egyet tegyél a listához!
Az én személyiségem olyan, mint…, mert… Az osztályunk olyan, mint…, mert…

A családom olyan, mint…, mert… Az iskola olyan, mint…, mert…
A barátság olyan, mint…, mert… A közösség olyan, mint…, mert…
5. Értékek
Az érték szónak több jelentése van. Az etikában azokat a viselkedési formákat,
gondolatokat, eszméket, szellemiséget nevezzük meg ezzel a szóval, amelyek pozi-
tívak, megbecsülést érdemelnek, kiemelkednek az átlagból, és a többség által jó-
nak, elfogadottnak tartottak. Ezek az értékek segítik az emberek életének vagy a
közösség működésének a jobbá tételét.
▶ Gyűjtsetek emberi értékeket! Az alábbi képek segíthetnek.

1 2
3 4
▶ Egy-egy példával magyarázzátok meg, mit jelentenek számotokra a gyűjtött ér-

tékek!
▶ Beszéljétek meg, hogyan válhatnak mindnyájunk hasznára ezek a tulajdonságok!
12
6. Az etika témái
Ebben az évben olyan témákkal foglalkozunk majd, melyek már nem ismeretlenek
számotokra. Az etika tantárgy nagy témakörei ismétlődnek, egyre tágabb körben és
egyre mélyebben vizsgáljuk őket. A témakörök a következők:
1. Ki vagyok én?
2. Család
3. Társas kapcsolatok
ális gyökerei
4. A társas együttélés kultur
gőr zése
5. A természet rendjének me
életünkre
6. Az európai kultúra hatása
Hetedik osztályban ezek közül az első hármat vettük át, idén a második hármat fog-
juk. Idézzük fel a tavalyi témaköröket!
▶ Nagy papírra írt gondolattérképen mindegyik tavalyi témakörhöz gyűjtsetek
olyan kulcsszavakat, résztémákat, amelyeket kapcsolni tudtok hozzájuk (akár szó-
ba kerültek tavaly, akár nem)! Például:
érzelem
hűség
önismeret
CSALÁD önállóság
bizalom TÁRSAK
ÉN
konﬂiktus-
boldogság alkotás elfogadás kezelés
▶ A 5. feladatban összegyűjtött értékeket (vagy azok ellentéteit) is társítsátok a fent

összegyűjtött témákhoz! Például: barátság elfogadás. A témákról eszetekbe
juthatnak újabb értékek. Egy érték több helyre is kerülhet.
13
7. A nyolcadik tanévről
Tekintsd át a nyolcadikos könyv tartalomjegyzékét!
▶ Válaszd ki azt a három leckét, amelyik a címe alapján a leginkább felkeltette az ér-
deklődésedet! Beszéljétek meg, ki melyik témákat választotta, és miért!
▶ Milyen értékek jelenhetnek meg a választott leckékben?
▶ Írj le két-két kérdést mindhárom lecke feltételezett témájával kapcsolatban! Eze-
ket tedd el későbbre, és ha majd az adott leckéhez értek, vesd fel a csoportnak,
ha nem kerülnek szóba!
8. Társas kapcsolatok
Válassz ki egy képet! Milyen gondolatok jutnak róla eszedbe, amelyek az egyénnel
vagy a társas viszonyokkal kapcsolatosak?
▶ Mondd el gondolataidat a képről!
▶ Találj ki történetet hozzá!
▶ Alkoss csoportot két-három olyan társaddal, akik szintén ezt a képet választották!
Adjatok elő rövid jelenetet a képhez kapcsolódóan!
1 2 3
ÖSSZEGZŐ KÉRDÉSEK
▶ Melyik volt számodra a legérdekesebb téma a 7. évfolyamon a saját személyisé-
geddel, a családdal vagy a társas viszonyokkal kapcsolatban?
▶ Volt-e olyan téma, amelyről keveset beszéltetek? Miről hallottál, beszélgettél vol-
na még szívesen? Történt-e veled olyasmi, ami kapcsolható valamely témához?
NÉZZ UTÁNA!
▶ Keress tanmeséket, irodalmi vagy filmes példákat arra, hogyan tudnak jól együtt-
működni egy közösség tagjai, vagy arra, hogyan hiúsulhat ez meg!
▶ Az interneten a böngészőbe a „csapatmunka” vagy „teamwork” szót beírva szám-
talan tanulságos vagy mulatságos, 1-2 perces videót találhatsz összehangoltan
dolgozó emberekről. Készíts ajánló linklistát!
KÖNYVEK, FILMEK, INTERNETES BEJEGYZÉSEK

A nyár folyamán bizonyára olvastatok olyan könyveket, internetes bejegyzéseket,
láttatok filmeket, melyek az együttműködésről, a hatékony kommunikációról vagy
konfliktusokról, azok megoldási módjairól szóltak. Mutassátok be ezeket röviden!
14
2. Közösség és egyén A tehetség nyer
ia
de a csapatmun meccset,
ka nyeri a
bajnok ságot.
▶ Hogyan értelmezhetők Michael Jordan szavai?
▶ A csapatsportokat vagy az egyéni sportokat kedveled Michael Jordan
amerikai kosá
jobban? Miért? rlabdázó
▶ Hogyan jelennek meg az egyéni képességek a csapatsportokban?
▶ Kiknek az együttműködésére van szükség a sikeres sporteredmények eléréséhez?
1. Milyen vagyok?
A közösség alapsejtje a család. Itt sajátítjuk el azokat az ismereteket, viselkedési
szokásokat, kulturális értékeket stb., melyek szükségesek ahhoz, hogy egy-egy kö-
zösség aktív, hasznos tagjai legyünk. Ehhez elengedhetetlen, hogy ismerjük önma-
gunkat, személyiségünk jellemző vonásait.
▶ Gyűjts össze magadról olyan tulajdonságokat, amelyek egy közösség számára
hasznosak lehetnek, pozitívan hathatnak rá!
▶ Keressetek olyan tulajdonságokat, amelyek az ember társas viselkedését jellem-
zik!
▶ Alakítsatok négyfős csoportokat, és egészítsétek ki a mondatokat úgy, hogy azok
közösségi értékeket képviseljenek!
Ha megígérünk valamit, …
Ha eredményt akarunk elérni, …
Ha rendezvényre érkezünk, …
▶ A Gyűjtemény 121. oldalán található kérdések alapján beszélgessetek arról,
hogy milyenek vagytok!
2. Erősségeink és gyengeségeink van lehet

Az (elnevezésében angol nyel-
vű mozaikszót tartalmazó) úgy-
nevezett SWOT-analízis segítsé-
pozitív
gével egy közösség erősségeit ERŐSSÉGEK LEHETŐSÉGEK

és gyengeségeit mérhetjük fel
abból a célból, hogy javíthas-
sunk rajta.
▶ Készítsetek hasonló táblá-
zatot, és ennek kitöltésével
elemezzétek csoportotokat
negatív
vagy osztályotokat! GYENGESÉGEK VESZÉLYEK
15
3. Egy sorban?
A cipők egy közösséget szimbolizálnak. Személyesítsétek meg a piros cipőt! Milyen
tulajdonságokkal ruháznátok fel a közösségben betöltött szerepét illetően?
4. Csapatban könnyebb
A csapatmunka lényege, hogy együttműködve egy feladatot hatékonyabban végez-
hetünk el, vagy megtehetjük azt, amire külön-külön képtelenek volnánk. Ez okos
munkamegosztást feltételez. Mindenki azzal járul hozzá a közös eredményhez, amit
sajátos képessége, tudása lehetővé tesz. A munka világában is az egyik legfontosabb
személyes tulajdonság az együttműkö-
désre (kooperációra) való készség. Be- 1
szélgessetek erről a képek kapcsán!
▶ Párokban elemezzetek egy sportágat:
milyen képességekre, tehetségre, sze-
mélyiségjegyekre vagy együttműkö-
désre van szükség ahhoz, hogy egy-
egy sporteredmény megszülessen?
Kik vesznek részt ebben? (Más sport-
ágat is választhattok.)
2 3
4 5
16
5. A közös sikerhez vezető út
Párokban dolgozva válasszátok ki azokat a kifejezéseket, amelyek egy-egy közösségi
tevékenység sikerét szolgálhatják!
nagy stressz hiánya

pozitív érzések
derűs szemlélet
kapcsolati biztonság
tartalmas tevé
kenység
pozitív énkép
értelmes célok kitűzése

k felett
öröm a meglévő dolgo
jó körülmények
lése
vágyak beteljesü hit a jövőben
6. Hasznos tevékenység
Végeztetek-e már olyan tevékenységeket iskolátok vagy településetek környezeté-
ben, amelyek hasznosak voltak a közösség életére nézve?
▶ Mi volt az alapötlet? Milyen célt szolgál?
▶ Kik tervezték/szervezték meg? Hogyan működtetek együtt?
▶ Milyen nehézségekbe ütköz(het)tetek? Ki segített?
▶ Kaptatok-e visszajelzést?
Hogyan tudnátok aktív részesei lenni egy-egy nagyobb közösséget megmozgató ösz-
szefogásnak (pl. háború elől menekülők segítése, bajba jutottak támogatása)?
▶ A 2. feladathoz hasonlóan elkészítheted saját tulajdonságaid elemzését is.
▶ Hogyan jelennek meg a különböző szakmákban, foglalkozásokban a közösségi ér-
dekek és értékek?
NÉZZ UTÁNA!
▶ Milyen karitatív (jótékonykodó, a rászorultakon anyagilag vagy más módon segí-
tő) szervezetek milyen céllal működnek Magyarországon?
17
3. Valóságos és virtuális Az csupán illúz
ió,
oldalakhoz való hogy [a közösségi
közösségek kutyámról kuty
as
ta
a magányt. Meg rtozás] megszünteti
oszthatok egy ké
pet a
a kutyát még eg étáltatás után, attól
yedül sétáltattam
▶ Mi a véleményed a gondolatról? meg.
Boldizsár Ildik
Változtat-e egy magányos ember életén, ó mesekutató
ha sok virtuális ismerőse van a közösségi
oldalakon?
1. Valóságos közösségeink
Milyen társas közösségekhez tartozol? Páronként beszélgessetek róla a kérdések
alapján!
▶ Melyikhez tartozol legszívesebben, és miért?
▶ Milyen célok és értékek tartják össze a közösségeidet?
▶ Milyen gyakran találkoztok?
▶ Miért és mennyire fontos a személyes jelenlét a kapcsolattartásban?
▶ Milyen előnyei és milyen hátrányai vannak a jelenléti/valóságos személyes és kö-
zösségi kapcsolataidnak?
1 2
2. Médiahasználati szokásaink
Válaszold meg a kérdéseket, majd számolj be a csoportnak az eredményről!
▶ Hány percet töltesz naponta tévénézéssel? És internethasználattal?
▶ Mit gondolsz, egy átlagos magyar gyerek naponta mennyi időt tölt ezekkel a te-
vékenységekkel?
▶ Mutasd meg az alábbi grafikonon, hogy mennyi időt töltesz televíziózással és in-
ternetezéssel az átlaghoz képest!
televíziózás: 3 és ¼ óra (4−17 éves gyerekek)
televíziózás: óra
internet: 0 1 2 3 4 5 6 óra
internet: 1 óra 46 perc (15−17 éves gyerekek)
18
3. Közösségi oldalak
Alkossatok 3 csoportot, és válasszatok a feladatok közül! Minden csoport egy fela-
datra koncentráljon, és ha elkészült, ossza meg munkája eredményét a többiekkel!
a) Egyenként gondoljátok végig, mit felelnétek az egyes kérdésekre, majd válaszai-
tokat gyors körkérdések formájában osszátok meg egymással! Foglaljátok össze a
csoport médiahasználati szokásait és javaslatait egy poszteren!
▶ Regisztráltál-e valamelyik közösségi oldalon?
▶ Milyen információkat osztasz meg magadról?
▶ Milyen téged ábrázoló fotókat teszel ki?
▶ Milyen típusú információ megosztását nem javasolnád? Miért?
b) Készítsetek közös fürtábrát a következő szempontok alapján!
▶ Internetes közösségek, amelyeknek tagjai vagytok
▶ Tevékenységek, amelyeket ott végeztek
▶ Az adott közösség előnyei / az adott oldalak hátrányai vagy a használatuk
veszélyei
c) Rövid személyes történettel válaszoljatok a következő kérdésekre!
▶ Mások-e a „virtuális” barátaid, mint akikkel a való életben barátkozol?
▶ Előfordult-e már, hogy választanod kellett, kikkel töltöd inkább az idődet?
Melyik társaság mellett döntöttél? Miért?
1 2
3 4
19
4. Valóság vagy álarc?
A virtuális világban társaid olyannak ismernek meg téged, amilyennek mutatod ma-
gadat. Ez azt jelenti, hogy akár „meg is alkothatod” a személyiségedet, vagy azt is,
hogy könnyebben tárod fel olyan tulajdonságodat, amelyet a valóságban nem tudsz.
▶ Találjátok ki a következő történetek folytatását csoportokban, játsszátok el, majd
vitassátok meg a döntéseket és cselekvéseket!
Ábel visszahúzódó, gátlásos fiú. Gyakori, hogy egy közösség nem fogadja be, felte-
hetően a külseje miatt. A közösségi oldalakon azonban más profilképet tett fel, és
szellemes megjegyzéseivel hamarosan kedveltté vált. Egy lány, akit így ismert meg,
elhívja egy koncertre, amire szívesen menne…
Angéla nyolcadikos lány. Nem történnek vele túl izgalmas dolgok, szülei féltik, és
anyagilag sem állnak jól. A közösségi oldalra azonban megszerkesztett, módosított
fotókat tölt fel, amelyekkel kivívja ismerősei csodálatát, néha irigységét. Egyszer
azonban valaki rájön, hogy egy fénykép honnan származik…
Klaudia túlsúlyos tinilány. Az iskolában jó barátokat szerzett, ám az is gyakori, hogy

mások kigúnyolják. Barátnőinek ötletes öltözködési tanácsokat ad, ezért ők rábe-
szélték, hogy indítson divatblogot. Klaudia itt saját fotóit is feltölti. Hatalmas sike-
re van, de a megalázó kommentekben sincs hiány…
Dominik jó tanuló, osztályában a tanárok és társai is kedvelik, megbíznak benne.

Nem tudják azonban, hogy egyik szórakozása az, hogy különböző nevek és profi-
lok mögött online beszélgetésekhez csatlakozva „trollkodik”. Egy elejtett megjegy-
zéséből az egyik barátja – aki szintén „netnéven” van jelen – ráismer Dominikra…
▶ Egyetértetek-e a fenti leírásokban

szereplő gyerekek módszereivel?
▶ A kép alapján beszélgessetek arról,
fontosnak tartjátok-e, hogy a vir-
tuális térben is a valóság jelenjen
meg! Válaszaitokat indokoljátok!
▶ Mit gondoltok, miért nem a valós
önmagukat mutatják be a fiatalok a
neten?
▶ Mit fejez ki a kép? Milyen csapdákat
rejthet, ha a virtuális térben nem a
valóságos énünket mutatjuk?
20
5. Mire használod a médiát, az internetet?
A fiatalok elsősorban a közösségi médiát használják, de mindannyian tudjuk, hogy az
internet ennél sokkal tágabb, sokoldalúbb, több területen használható.
▶ Készítsétek el az ábrát egy nagy papírra! Írjátok bele mindannyian (percben mér-
ve), hogy átlagosan mennyi időt töltötök naponta a neten az alábbi tevékenysé-
gekkel!
olvasás vásárlás
tanulás „szörfözés” a neten
információgyűjtés INTERNET ...
kapcsolattartás blogok/vlogok nézegetése
játék
▶ Adjátok össze a különböző tevékenységekre szánt időt, és végezzetek összehason-

lítást! Milyen internetes tevékenységgel tölti a csoportotok a legtöbb időt? Sok ez,
vagy kevés a ti véleményetek szerint?
▶ Mérd meg egy héten át a netezésre fordított időt! Próbáld meghatározni, hogy
ebből mennyi volt hasznos, és utólag mennyi tekinthető feleslegesnek!
6. A média hatása
Bármerre nézünk, médiaüzenetek vesznek körül bennünket, a modern társadalom

nem létezne a média és intézményei nélkül. Információhoz jutunk általuk, hatással
vannak gondolatainkra és véleményünkre, módosítják a világról és önmagunkról
alkotott képünket. A fejlett országok nagy részében a gyerekek ma már több időt
töltenek a képernyő előtt, mint bármilyen más tevékenységgel, az alvást leszámít-
va. Egyes elképzelések szerint a média napjainkban hasonló vagy még erőteljesebb
hatást tud gyakorolni a fiatalok többségére, mint a család, az iskola vagy az egyház.
▶ Párokban dolgozva készítsetek listát arról, milyen pozitív hatásokat vártok el a
médiától, illetve milyen negatív hatásaitól tartotok!
▶ Gyűjtsd össze a füzetedbe, milyen pozitív és negatív hatásai vannak az életedre a
médiának! Beszéljétek meg, ki mit írt!
▶ A felsorolt példák alapján 4-5 fős csoportokban vitassátok meg, hogyan lehetne
erősíteni a pozitív társadalmi hatásokat, illetve csökkenteni vagy kiküszöbölni a
negatívakat!
21
7. Internetes etika
A világháló virtuális világa olyan, számítógépek által létrehozott digitális közeg,
amely az információ hatékony kezelését teszi lehetővé. Azonnal és közvetlenül
hozzáférhető rendszer, rugalmas, folyamatosan bővíthető. Mindez lehetőséget ad
a soha nem látott sebességű információáramlásra, a tudás gyarapítására, a kultu-
rális sokszínűség megtapasztalására. Ugyanakkor hálózatszerű felépítése miatt pil-
lanatnyilag a maga teljességében nem is ellenőrizhető, ráadásul az interneten ha-
gyományosnak tekinthető névtelenség is okot adhat aggodalomra.
Mégis, mivel a világhálón is emberek közötti kapcsolattartás zajlik, érvényesnek
tekinthetjük rá ugyanazokat az erkölcsi elveket, viselkedési módokat, amelyeket a
mindennapok során alkalmazunk, s amelyek betartását másoktól is elvárjuk. Ebből
a feltevésből indultak ki a washingtoni Számítógépes Etikai Intézet munkatársai is,
amikor összeállították a „Számítógép-etika tízparancsolatát”.
hogy másoknak kárt okozz!

1. Ne használd arra a számítógépedet,
munkáját!
2. Ne akadályozd mások számítógépes
agai körül!
3. Ne szaglássz mások számítógépes any
4. Ne lopj a számítógép segítségével!
y hamis tanúságot tegyél!
5. Ne használd arra a számítógépet, hog
ett szoftvert, amelyért nem fizettél!
6. Ne másolj le, és ne használj olyan véd
agait, forrásait engedély vagy megfe-
7. Ne használd mások számítógépes any
lelő fizetség nélkül!
i termékét!
8. Ne tulajdonítsd el mások szellem lmi
y az általad tervezett rendszer társada
9. Gondolj az általad írt program vag
következményeire! ító-
őket tekintetbe véve használd a szám
10. Mindig embertársaidat tisztelve,
gépet!
▶ Válassz ki három „parancsolatot”, és találj ki egy-egy olyan döntéshelyzetet, ame-

lyet ezek segítségével oldanál meg!
▶ A szöveg alapján írj három okot, amely az ábrán megadott következményhez ve-
zet! Dolgozz a füzetben!
az internet közegében nehezebben érvényesíthetők

a társadalmi szabályok
▶ A Gyűjtemény 121. oldalán található szöveg és dilemma alapján beszélgesse-

tek az internetezés etikai kérdéseiről!
22
8. „…ne bánts mást!”
A kép egy sajnos igen elterjedt jelenségre, az internetes bántalmazásra hívja fel a fi-
gyelmet. Amikor az iskola udvarán „beszólunk” egymásnak, azzal is fájdalmat oko-
zunk, de mindez nem összemérhető azzal a keserűséggel, ha az ilyen becsmérlést
esetleg több száz „lájk” kíséri. A közösségi oldalak nyilvánossága soha nem látott
mértékben erősíti fel a bántó megnyilvánulások hatását. Ezért annak, aki ezeken az
oldalakon megnyilatkozik, e hatásért is felelősséget kell vállalnia!
Figyeld meg a képet!
▶ Milyen a kép kompozíciója, mi került a kép
középpontjába?
▶ Milyen érzelmeket kelt benned?
Találj ki egy történetet a kép alapján!
▶ Ki a képen látható fiú? Mi történt vele?
▶ Hogyan folytatnád a cselekményt?
A kép és a Gyűjtemény 122. oldalán talál-
ható szöveg alapján beszélgessetek arról, hogy
mit tegyen a bántalmazott zaklatás esetén!
▶ Beszéljen a szüleivel vagy tanárával?
▶ Dokumentálja a sértéseket?
▶ Ne válaszoljon az ilyen levelekre?
▶ Tiltsa le a zaklató címét?
▶ Jelentse a közösségi oldalon a sértő hozzászólásokat?
▶ Mit kellene változtatnod az internetezési szokásaidon? Írj néhány tanácsot ma-
gadnak!
▶ Kedvenc műsoraid/honlapjaid közül elemezz kettőt aszerint, milyen hasznos vagy
káros hatásuk lehet, milyen szempontból értékesek vagy értéktelenek!
NÉZZ UTÁNA!
▶ Beszélgess családtagjaiddal a médiahasználati szokásaikról!
▶ Mit gondolnak a média társadalmi hatásáról?

▶ A www.webwewant.eu/hu oldalon európai fiatalok és tanárok által összeállított
anyagokat találsz, amelyek a tudatos internethasználatot segítik.
23
4. Egyéni és közösségi Minthogy olya
n em
akik hozzám ha berek között élek ,
érdek so
gok akarnak le nlóan mind boldo-
nni, boldogságo
azt az útját-mód
já
mnak
mely az övéké is t kell keresnem,
le
▶ Értelmezzétek saját szavaitokkal a mottót! nem árt egyikü sz , vagy legalábbis
knek sem…
▶ Idézd fel, téged mi tenne boldoggá! Hogyan Nag y Francia En
ci klopédia
érnéd ezt el? Ártanál-e ezzel valaki másnak?
1. Ki mit szeretne?
Párokban dolgozva válasszatok ki egy szöveget, és foglaljátok össze, hogy a helyzet
szereplői mit szeretnének elérni, vagy mitől félnek!
• Gyűjtsetek legalább három érvet mindkét fél igaza mellett!
• Folytassátok a párbeszédeket két-két mondattal!
mondja egy apa a lányának.

a) „Vegyél kabátot, hideg lesz ma!” –
n!” – mondja egy fiú a bátyjának.
b) „Azért hagyjál valami kaját a hűtőbe
átmenni a vizsgán” – mondja egy ta-
c) „Ha most nem tanulsz, nem fogsz
nárnő a tanítványának. ár
arod a munkánkat” – mondja a tan
d) „Ha késve jössz az órára, megzav
egy diáknak.
sok és a vállalkozók, akkor nem tud-
e) „Ha nem fizetik be a helyi adót a lako
a polgármester a közgyűlésen.
juk meg javítani az utakat ” – mondja
ére” – mondja a beruházó egy anyu-
f) „Irodaházat építünk a játszótér hely
kának.
adékot ” – mondja egy önkormányza-
g) „Valahol el kell helyezni a városi hull
hely mellett lakó embernek.
ti vezető a szemétlerakónak kijelölt
2. Családi konfliktus
Találjatok ki rövid történetet a kép
alapján!
▶ Kik lehetnek a képen látható sze-
mélyek?
▶ Milyen érzelmeket fejez ki az ar-
cuk, a testtartásuk?
▶ Vajon mit szeretnének a szülők?
És mit a fiú?
▶ Milyen párbeszéd zajlik közöttük?
▶ Alakítsátok úgy a párbeszédet,
hogy megegyezzenek egymással!
24
3. Érdekek a közösségben
Egyéni érdeknek nevezzük azokat az igényeket és szükségleteket, amelyek megha-
tározzák gondolkodásmódunkat és cselekedeteinket. Alapvető érdekünk például
létünk fenntartása, de az is, hogy jó kapcsolatokat építsünk ki a társainkkal, hogy
elismerjenek bennünket, hogy megvalósíthassuk, amit szeretnénk. Közérdeknek
nevezzük azokat a dolgokat, amelyek megvalósítása a társadalomban élő embe-
rek közösségének érdekében áll. A közérdek persze egyéni érdekekből áll össze, de
mindig valamilyen közösséghez is köthető: család, iskola, település, nemzet, föld-
lakók. Például mindenkinek egyéni érdeke az, hogy ne szennyeződjék el a levegő
vagy az ivóvíz, erőszak nélkül lehessen élni és gyarapodni, de mindez nyilvánvaló-
an az egész közösség érdeke is.
Ebből a felfogásból ered a társadalomban a jogok és kötelességek rendszere.
Az együttélési szabályok megismerése és elfogadása abban segít, hogy tudjuk, mit
tehetünk – mihez van jogunk –, és miben kell alkalmazkodnunk a többiekhez, mi-
lyen kötelességeink vannak. Amennyiben valaki nem tartja be a társadalmi normá-
kat, vagy nem sikerül a különböző egyéni és közösségi érdekeket összhangba hoz-
ni, akkor erről a közösségnek, illetve az államnak kell gondoskodnia.
▶ Gyűjtsetek minél több példát arra, hogy milyen biológiai, lelki és társas szükség-
leteink vannak!
▶ Hozzatok minél több példát a közérdekre – például jó levegő, közbiztonság! Ötle-
teljetek arról, hogyan érvényesülhetnek ezek!
▶ A KRESZ példáján keresztül mutassátok be, hogyan történik az egyéni és a közös-
ségi érdek összehangolása a társadalomban!
4. Érdekellentétek
3-4 fős csoportokban vitassátok meg, hogy az alábbi esetekben kiknek az érdekei ér-
vényesültek, és kiknek az érdekei sérültek! Fogalmazzatok meg néhány mondatos
érvelő védőbeszédet az egyik, majd a másik fél érdekei mellett is! Végül egész cso-
portban gyűjtsétek össze azokat a közös elemeket, érveket, amelyek az egyéni, illet-
ve amelyek a közérdeket jellemzik!
a) Az osztálykiránduláson Anett nem ért oda a megbeszélt időpontra, mert tovább
fürdött a Balatonban.
b) Géza bácsi rágyújtott egy cigarettára a buszállomáson.
c) Lefoglalták a vasútikábel-tolvajok vagyonát, akik miatt baleset történt, és több

mint fél napig nem közlekedtek a vonatok.
d) A helyi lakosok tiltakozása ellenére megépítették a város melletti autópálya

újabb szakaszát.
e) Zoltán autóval jár munkába, ezzel tovább szennyezi a város amúgy is rossz le-
vegőjét.
25
5. Egyéni érdekérvényesítés
Aki gyakran utazik vonaton vagy

metrón, érdekes dolgokat figyel-
het meg. Például azt, hogyan ül-
nek le az utasok egy üres hely-
re. Az egyik ember például a pad
egyik végére ül le. Bár nem ül
mellette senki, összehúzza magát,
mintha már minden hely foglalt
lenne, és szorítottak volna neki
még egy fél helyet, amiért termé-
szetesen hálásnak kell lennie.
A másik leül, nyugodtan hátradől, és megnézi a szomszédait. Ha úgy ítéli meg,
hogy igazodnia kell, elnézést kér, és megteszi. Aztán van olyan is, aki ferdén félreül,
azonnal két ember helyét foglalva el. Lábát kinyújtja, vagy keresztbe téve elnyúlik,
szétterül. Ha valaki leül mellé, ő akkor sem mozdul, ha láthatóan kényelmetlensé-
get okoz szomszédjának. A következtetés nyilvánvaló. Az első utas nem használta
ki azt a teret, amely megilleti. A második utas kihasználta, de megvizsgálta, nem
zavar-e másokat abban, hogy ők is megkapják, ami megilleti őket. A harmadik utas
természetesnek veszi, hogy nagyobb helyet foglal el, mint amekkora jár neki.
▶ Játsszátok el a szövegben leírt jeleneteket! Mit gondoltok az ilyen viselkedésről?
▶ Milyen hasonló jeleneteket figyeltetek már meg? Játsszátok el ezeket is!
▶ Mit jelent az érdekérvényesítés? Milyen fajtáival találkoztatok már?
6. Közösségi érdekérvényesítés
Élelmiszerbolt vagy park?

Egy lakótelep melletti elhanyagolt park helyére az önkormányzat élelmiszerüzlet
építését tervezi. A lakóközösség egy része nagyon örül a beruházásnak, mert nem
kell messzire gyalogolniuk bevásárolni. A közösség másik része tiltakozik a bolt el-
len, mert szerintük a park kiváló lehetőséget biztosít sétára, pihenésre, a gyere-
keknek játékra. Az érdekek különböznek, és megosztják a lakókat. Végül mind-
két érdek képviselői a polgármesterhez fordulnak segítségért. A képviselőtestület
meghallgatja mindkét felet, majd szavazással döntenek: amennyiben a lakóközös-
ség a következő hónap végére rendbe teszi a parkot, úgy az építkezést nem kez-
dik meg.
▶ Játsszátok el a szituációt!
▶ Alakítsatok két csoportot! Gyűjtsetek érveket a park, illetve az élelmiszerbolt mel-
lett! Gondoljatok az idősekre, a gyerekes családokra, a fiatalokra, a betegekre is!
Válasszatok egy-egy szóvivőt! Válasszatok polgármestert!
▶ Fejezzétek be a történetet!
▶ Milyen okai és módjai vannak az érdekérvényesítésnek?
26
7. Kinek az érdeke?
▶ Milyen átalakításokat figyelhettek meg a képpárokon? Kinek az érdekét szolgálják
ezek? Kinek az érdekét sérthetik? Gyűjtsétek össze táblázatban! Gondoljatok mi-
nél több tényezőre!
▶ Gondoljatok ki helyzeteket a képek alapján, és készítsetek róluk rövid tudósítást
az előző feladathoz hasonlóan!
1 2
3 4
5 6
7 8
27
8. A Föld-űrhajó
A Föld felfogható egy 12 800 kilométer

átmérőjű űrhajóként is. Az energiaellá-
tást a Nap biztosítja, űrrepülőgépünk
pedig 108 000 kilométer/óra sebesség-
gel repül körülötte. Hajónkat annyira jól
tervezték, hogy az emberek sokáig észre
sem vették, hogy űrhajón utaznak, hiszen
az élet megújul, a rendszerek működnek.
Az emberek azonban olyan rosszul hasz-
nálták a forrásokat, hogy egyre nehezeb-
bé válik az élet megújítása a hajón.
Kristin Shrader-Frechette nyomán
▶ Mennyiben találó metafora az emberiség élőhelyére az „űrhajó”?

▶ Olvassátok el, és dolgozzátok fel a Gyűjteményben az 123. oldalon az ide kap-
csolódó szövegek egyikét!
▶ Gyűjts példákat arra, hogy milyen jogaid és kötelességeid vannak a családban,
az iskolában, a barátaid között, az utcán, internetezés közben! Hogy érzed, jogod
vagy kötelességed van több?
▶ Véleményed szerint mi tekinthető minden ember közös érdekének? Hogyan ér-
hetné el az emberiség ezek megvalósulását? Írj rövid fogalmazást!
NÉZZ UTÁNA!
▶ Keresd meg iskolád házirendjében a diákjogokról szóló részt! Hogyan működik a
gyakorlatban a tanulók érdekérvényesítése?
▶ KIHÍVÁS – Diákjogok. Olvasd el a Diákjogi Tudor című kiadványt! (Megtalálható:
https://www.oktatas.hu/kozneveles/orszagos_diaktanacs/diakjogi_tudor) Említs
példákat arra, mely szabályokkal, elvekkel értesz egyet, melyek megvalósulását
tartod a legfontosabbnak, mivel nem értesz egyet! Tegyél javaslatot arra, hogyan
lehetne elérni ezeknek az elveknek a megvalósulását!

Bálint Ágnes: Koránkelő Darázs (Móra Kiadó, Budapest, 1978). Milyen lépéseken ke-
resztül érték el a fiatalok, amit célul tűztek ki?
Himalája – Az élet sója (francia–svájci–angol–nepáli film, 1999, r.: E. Valli). Milyen ér-
dekei vannak a filmben megismert közösségnek? Miből származnak ezek?
A Föld jelenével és jövőjével foglalkozó filmeket ajánl weboldalán a Föld Napja Ala-
pítvány: http://fna.hu/afoldnapja/filmajanlo
Allan Pease: Testbeszéd (Park Könyvkiadó, Budapest, 1990). A könyvben arról olvas-
hatsz, milyen mozdulatokkal és gesztusokkal fejezhetjük ki közlendőnket.
28
5. Társadalmi értékek Naprend szerün
egyensúlyozott
k ideális példáj
kapcsolatrends
a a ki-
Egyik bolygó se zernek .
m
▶ Értelmezzétek saját szavaitokkal a mottót! szerepét, minde akarja átvenni a Nap
gy
▶ Mihez hasonlítja az idézet a bolygókat? önmaga termés ikük hűséges marad
zetéhez, mégis
▶ Miért van szükség összhangra a társadalmi összhangban m tökéletes
űködik a többie
kkel.
együttélés során? Kur t Tepper wei
n német író
1. Amit egy közösségről tudni kell

Az ábra alapján beszélgessetek arról, hogy miért fontosak, és hogyan érvényesülnek
a közösségeitekben az alábbi szempontok!
cél
együttműködés KÖZÖSSÉG feladat
szabály
2. Közösségi vagy egyéni felelősség?

Alkossatok csoportokat! Minden csoport dolgozzon fel egyet a három történetből,
majd számoljanak be a fő gondolatokról! Végül fogalmazzátok meg, milyen módon
lehet felelős az egyén a közösségért, önmagáért és a közösség az egyénért!
Anna: Nem gondolod, hogy önző dolog, hogy teljesen egyedül indulsz barlan-
gászni?
Marci: Önző? Miért lenne a barlangászás önző dolog?
Anna: És mi van, ha valami történik veled – kificamítod a bokád, eltörik a lábad?
Marci: Mi az önzés abban, ha megsérülök?
Anna: Rengeteg embernek temérdek problémát fog jelenteni, hogy megtalálja-
nak téged, miközben a saját életüket is kockára teszik.
Marci: Nagykorú vagyok. Évek óta egyedül túrázom. Nem akarom, hogy bárki is
kötelességének érezze, hogy engem megmentsen.
29
▶ Lehet-e Marcit önzőnek nevezni, mert
egyedül akar barlangászni?
▶ Ha Marci megsérül a barlangban, ki-
nek a felelőssége megmenteni őt?
▶ Ki a felelős, ha valaki megsérül, miköz-
ben Marcit próbálja megmenteni?
▶ Mit tehet Marci, ha elfogadja Anna ér-
veit?
▶ Mit jelent az, hogy valaki nagykorú?
Az ofő végül megengedte, hogy a barlangban mi – „a bátrabbak” – a nehezebb

úton menjünk. Az volt csak a feltétele, hogy hallgatnunk kell a tapasztalt barlan-
gi vezetőre. A vezető részletesen elmondta a biztonsági szabályokat: maradjunk
együtt, ne térjünk le a jelzett útról, használjuk a védőfelszerelést, és azt is, hogyan
segítsük egymást a nehezebb szakaszokon. Aztán egy rémálom lett az egész. Ko-
viék előrerohantak, aztán nem találtuk őket. Hosszas keresés után kiderült, hogy
egyikük beszorult valahol, letörtek egy csomó cseppkövet is… A túravezető vissza-
fordította az egész társaságot. Nem tudtunk végigmenni a barlangon, és minden-
ki nagyon dühös volt.
▶ Milyen problémák adódtak abból, hogy néhányan az osztályból nem tartották be

a barlangászás szabályait? Ki a felelős a történtekért?
▶ Hogyan lehetett volna megelőzni ezt a helyzetet?
A földrajzszakkör fárasztó barlangi túrát tervez. A tanár és egy diák között vita rob-
ban ki Olivér miatt, aki szeretne velük menni. A probléma abból adódott, hogy Oli-
vér az elmúlt évi túrán sok kényelmetlenséget okozott a csapatnak: bár nagyon
igyekezett, hamar elfáradt, sokat kellett várni rá, így a többiek is csak lassúbb tem-
póban mehettek, mint ahogy tervezték.
Tanár: Olivér nagyon számít arra, hogy velünk jön. Ő is a szakkör tagja.
Emő: Nekem nincs semmi bajom Olivérrel. De egy ilyen gyalogtúra, az más!
Tönkre fogja tenni az egész kirándulást! Szerintem most ne jöjjön velünk!
Csak azt nem tudom, hogyan mondjuk meg neki.
Tanár: Én is félek egy kicsit, de nem tilthatom el a terepgyakorlattól csupán azért,
mert lassúbb, mint a többiek. Nem lenne tisztességes!
Emő: Szerintem ez meg velünk szemben nem tisztességes. Mi isszuk meg a levét
az ő lassúságának.
▶ Lehet-e Olivért önzőnek nevezni azért, mert el akar menni a kirándulásra?

▶ Lehet-e a többieket önzőnek nevezni, mert Olivért otthon akarják hagyni?
▶ Szerintetek mi lenne ennek a helyzetnek a legjobb megoldása? Indokoljátok meg
véleményeteket!
30
3. Együttműködés a társadalomban
Egy társadalom működését az egyé-

nek és a különböző társadalmi csopor-
tok együttműködése biztosítja. Biztonsá-
gunk és céljaink eléréséhez szükségünk
van mások segítségére is. A társainkkal
való összetartozást az együttérzés [szoli-
daritás] segítheti úgy, hogy felelősséget
tudunk vállalni másokért, a közös célo-
kért és értékekért. Egy társadalmi cso-
porttal – például a magyarsággal – való közösségvállalás azt jelenti, hogy nemcsak
kapni akarunk valamit ettől a közösségtől, hanem adni is tudunk, áldozatot is tu-
dunk hozni érte.
▶ Példákkal magyarázzátok meg, mit jelent: „közösséget vállalok valakivel vagy va-
lamivel”, „áldozatot tudok hozni egy másik emberért vagy egy közösségért”!
▶ Párokban dolgozva keressetek példákat az alábbi kifejezésekre! Gyűjtsetek élet-
helyzeteket arra vonatkozóan, hogy hogyan valósulnak meg ezek az emberek kö-
zötti kapcsolatokban!
felelősség ás esélyegyenlősé kölcsönösség

együttműködés szolidarit g
közös célkitűzés segítség biztonság sportszerűség

versengés
4. Kölcsönösség a társadalomban
A kölcsönösségre épül az úgynevezett társadalmi szerződés elve, mely szerint az
emberek fölismerik, hogy – ha nem akarnak örökös harcban élni egymással – ér-
demes mindenkire vonatkozó együttélési szabályokat létrehozniuk. Ezek a szabá-
lyok ugyan bizonyos mértékben korlátozzák az egyes ember szabadságát, de betar-
tásuk összességében mindenki számára előnyös. A demokratikus társadalmakban
az emberek együttélése a kölcsönös bizalomra épül. Bízhatok abban, hogy ha én
betartom a szabályokat, akkor majd mások is betartják őket. Akkor tudunk például
biztonságosan közlekedni az utakon, ha mi is és a szembejövők is betartják a köz-
lekedési szabályokat.
▶ Mi jut eszetekbe a bizalom szóról? Példák segítségével mutassátok be, ha valaki

megbízható, illetve megbízhatatlan!
▶ Mit tudtok arról, mi az a szerződés? Mikor lehet szükség rá?
31
5. Az aranyszabály
Az emberi csoportok, így a társadalmak együttműködését meghatározza az úgyneve-
zett erkölcsi „aranyszabály”, az abban megfogalmazott kölcsönösség elve. A gondo-
lat megjelenik a nagy vallásokban és filozófusok írásaiban is.
Úgy bánj másokkal, ahogyan szeretnéd, hogy veled bánjanak!

Ne tedd másnak azt, amit magadnak nem szeretnél!
▶ Értelmezd az aranyszabály kétféle – előíró

és tiltó – változatát! Egyetértesz-e velük? Ha
nem, milyen eseteket hoznál példának?
▶ Gyűjtsetek közösen minél több példát az
aranyszabályra a mindennapi életből! Például:
Igazat mondok, mert én sem szeretem, ha má-
sok hazudnak nekem.
6. A hiányzó hős
Vasárnap este autók ezrei haladnak egy keskeny kétsávos úton hazafelé. Az egyik-
ről leesik egy kempingágy az úttestre; ezek után az autók csak úgy tudnak tovább-
jutni, ha megkerülik a kempingágyat, ám ez a szembejövő forgalom miatt meglehe-
tősen körülményes dolog. Percek alatt óriási torlódás, sok kilométeres dugó alakul
ki az országúton. Az emberek türelmetlenek, bosszankodnak. Ki vagy mi segíthet-
ne? Azok, akik már szerencsésen túljutottak a kempingágyon, örülnek, hogy rákap-
csolhatnak, sietnek haza. Akik még valahol hátul vannak a torlódásban, nem tud-
ják, miért halad ilyen lassan a sor, nem segíthetnek. S mikor valaki végre, félórás,
órás bosszankodás után hirtelen odaér a kempingágyhoz, mit csinál? Egy pillanat-
ra átvillan talán az agyán, hogy kiszáll, és félrehúzza az útról ezt a nevetséges aka-
dályt. Ámde: mögötte idegesen tülkölnek, már a lökhárítójához koccannak, már
előzni készülnek, meg hát ő is sok időt vesztett már… – gyorsan kikerüli az aka-
dályt, és elszáguld.
Hankiss Elemér: Társadalmi csapdák – részlet
▶ Miről szól a történet? Ábrázoljátok élőképekben vagy rajzban!

▶ Kiknek lett volna módja segíteni? Fogalmazzatok meg néhányat az autósok gon-
dolatai közül! (Ha rajzoltatok, írjátok rá a képre is!)
▶ Hogyan lehetne segíteni ezen a helyzeten?
▶ Megsértettek-e valamilyen szabályt azok, akik nem távolították el az akadályt?
▶ Szerintetek mi tartotta vissza az embereket a beavatkozástól?
▶ Keressetek példákat saját tapasztalataitokból hasonló helyzetekre!
▶ Mire utal a feladat címe?
32
7. Társadalmi szabálytalanságok
Sajnos minden társadalomban előfordul, hogy az emberek egy része úgy gondol-
ja, rájuk más szabályok vonatkoznak, mint társaikra. Nem mindegy azonban, hogy
az emberek többsége vagy kisebbsége gondolkodik így. Ahol ugyanis túlsúlyba ke-
rülnek az egyéni érdekek, ahol a szabálytalankodást, csalást természetes módon
elfogadja a közösség, ott a látszólag elfogadott normák mellett kialakul egy másik
viszonyrendszer: mindenki ügyeskedik mindenki ellen, mindenki harcol minden-
ki ellen.
Nehéz erkölcsi helyzeteket teremthet ez az állapot annak is, aki betartja az
együttélési szabályokat, és annak is, aki megszegi őket.
▶ Keressetek példákat a mindennapi életből szabályok, normák megszegésére!

A súgás felelésnél, a bliccelés a buszon, a sportszerűtlenség például ilyen esetek.
Találtok még hasonlókat? Mely szabályszegéseket fogadja könnyen, természetes
módon a közösség, melyeket nem?
▶ Olvassátok el a Gyűjtemény 124. oldalán található párbeszédet, melyben fia-
talok vitatnak meg egy szabályszegést!
▶ Hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a közösségben való együttműködést?
▶ Mit lehet tenni a társadalmi szabálytalanságok ellenében?
▶ Fejezd be a következő hiányos mondatokat!
Könnyen elfogadom azokat a szabályokat, amelyek…
Nem tartom jónak azokat a szabályokat, amelyek…
Ha nem tartom be az iskolai szabályokat, akkor…
NÉZZ UTÁNA!
▶ KIHÍVÁS – Történelmi tanulmányaidból keress példákat arra, hogyan büntették
az együttélési szabályok megszegését régebben! Keress példát olyan szabályokra,
amelyek megszegését most bünteti a jog, de régen nem büntette!
▶ Gyűjts olyan helyzeteket a történelemből, amikor a szabály megszegését ítéljük
helyes és erkölcsös viselkedésnek!
▶ Keressétek meg, hogy az „aranyszabály” hogyan jelenik meg a nagy világvallások-
ban, a filozófusok megfogalmazásaiban és a hétköznapi életben!

Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regénye egy debreceni diák megkapó tör-
ténetét meséli el. Ha már olvastad, gondold át, milyen társadalmi értékek jelennek
meg a műben a gyermekekre és a felnőttekre vonatkozóan!
33
6. Európában magyarként A haza nem cs
ak
halott hősök, an föld és hegy,
ya
csontjai a temet nyelv, őseink
▶ Fogalmazd meg a saját szavaiddal, mit jelent őkben, kenyér
táj, nem. A haza és
te vagy, […] őt
Márai Sándornak a haza! éled és fejezed
ki,
▶ Gyűjtsd össze, mi mindent takar számodra a rult, nagyszerű mind a nyomo-
lá
pillanatokban, ngoló és unalmas
haza fogalma! Milyen képek, érzések, emlékek életed alkotja.
melyek összessé
ge
jutnak eszedbe? Márai Sá ndor
1. Magyarok
Adjatok címet a képeknek! Kik lehetnek ezek a fiatalok? Egyénileg vagy csoportosan
válasszatok ki egy képet, és találjatok ki az egyik személy számára élettörténetet! Ad-
jatok nevet neki! Hol élhet? Hogyan telik egy napja? Milyen öröme és bánata van?
Mit jelenthet számára, hogy ő magyar?
1 2
3 4
5 6
34
2. A magyarság mint közösség
Nekünk, magyaroknak a nemzeti közösséghez való tartozás jelenti azt a tágabb te-
ret, amelyben megfogalmazhatjuk identitásunkat [önazonosságunkat]. Ez egyrészt
politikai közösséget jelent: Magyarországon élek, magyar állampolgár vagyok.
Másrészt kulturális közösséget mindazokkal, akik bárhol a világban magyar nyel-
ven beszélnek, akik hasonló hagyományokkal – szokásokkal, ünnepekkel és öntu-
dattal – rendelkeznek.
Aki magyarnak születik, anyanyelve és kultúrája magyar, az természetes módon
részesülhet a kulturális nemzethez való tartozás élményében.
a) Gyűjtsetek minél több magyar értéket, amelyek kifejezik a nemzethez való tarto-
zást az alábbi csoportosítás szerint! Milyen közösségmegtartó erejük van ezeknek
az értékeknek?
Nemzeti jelképeink: Himnusz, …
Történelmi hagyatékaink: koronázási jelvények, …
Nemzeti és egyházi ünnepeink: augusztus 20., karácsony, …
Épített örökségünk: Országház, …
A világörökség részét képező értékeink: budai Várnegyed, …
Népi és iparművészet: halasi csipke, …
Gasztronómia: gyulai kolbász, …
b) Keressetek történelmi eseményeket és személyeket, melyek példaként állhatnak
magyarságtudatunk erősítésében!
Than Mór: A tápióbicskei ütközet (1849. ápr. 4.) Barabás Miklós olajfestménye
Széchenyi Istvánról (1848)
c) Gondoljátok végig, kik azok a magyar alkotók, tudósok, Nobel-díjasok, sporto-
lók, művészek, akikre büszkék vagyunk, akik tetteikkel, művészetükkel, alkotása-
ikkal, tudományos kutatásaikkal, közéleti tevékenységükkel nemzetünknek hír-
nevet szereztek! Folytassátok ezt a felsorolást: Arany János, Semmelweis Ignác,
Szent-Györgyi Albert, Polgár Judit…
35
3. Határon túli magyarok – Magyarországon élő nemzetiségek
Vannak olyan magyarok is, akiknek ugyan az anyanyelve, kultúrája magyar, de köz-
ben más állam polgárai. Természetesen mindez lehet fordítva is: vannak honfitár-
saink, akik Magyarországon élnek, magyar állampolgárok, miközben kultúrájuk
vagy akár anyanyelvük más nemzeti közösséghez is kapcsolja őket.
Hogyan nyilvánul meg a gyerekek magyarságtudata, a magyar nemzethez való tarto-
zása az alábbi rövid beszámolók alapján?
▶ Emeljétek ki, milyen szempontokat és érveket hoznak fel a megszólalók magyar-
ságuk megfogalmazásakor!
▶ Hasonlítsátok össze, miben hasonlítanak, és miben különböznek a vélemények!
Tibor: Nagyszüleim családjukkal a múlt század közepén elhagyták Magyarországot.

A szüleim már Hollandiában születtek. Azóta is ott élünk. Bár nem vagyunk magyar ál-
lampolgárok, a nagyszüleim nem feledték anyanyelvüket. Édesanyámék megőrizték
azokat a szokásokat, hagyományokat, amelyek a magyar nemzethez kötik őket. Min-
den évben megemlékezünk történelmi ünnepeinkről, készítünk tradicionális ételeket.
Több magyar családdal együtt magyar néptánccsoportba és egyházi közösségbe járunk.
Virág: Erdélyben élő magyar vagyok. Magyarnak vallom magam. Ez nekem

sokat jelent. Határon túli magyarként erősebb az identitástudatunk, mint az
anyaországban élő, hasonló korú fiataloknak. Magyarként a román közös-
ségben sok hátrányos megkülönböztetés és kritikai megjegyzés ér, ennek el-
lenére büszke vagyok a magyarságomra, a magyarok múltjára, és arra törek-
szem, hogy értékeiket továbbvigyem fennmaradásunk érdekében.
István: Magyar vagyok, ebbe az országba születtem, ehhez a közös-

séghez tartozom. Természetes számomra, hogy itt élek. Itt van a csa-
ládom, itt vannak a barátaim. Ez olyan nekem, mint a levegő. Erről
legtöbbször akkor szoktam gondolkodni, ha külföldön vagyok.
Henrik: Magyar állampolgár vagyok, és magyarnak is érzem magam.

Őseim között németek és olaszok is voltak. Egy kis dunántúli német
nemzetiségi faluban élek. A magyar szokások és hagyományok ápolá-
sa fontos számomra, ugyanakkor fontosnak érzem, hogy a nemzetiségi
kultúránkhoz tartozó sajátosságokat is megőrizzük, és tovább örökítsük.
▶ Ismertek-e hasonló helyzetben élő családokat? Gondoljátok végig, mit kell vállal-
niuk a kisebbséghez tartozóknak azért, hogy anyanyelvüket, identitásukat, hagyo-
mányaikat megőrizzék és továbbörökítsék!
▶ Beszélgessetek arról, hogy miért fontos megőrizni a nemzeti sajátosságokat!
36
4. Magyar vagyok
Magyar vagyok: lelkem, érzésem örökséget kapott, melyet nem dobok el: a vilá-
got nem szegényíteni kell, hanem gazdagítani. Hogy szolgálhatom az emberiséget,
ha meg nem őrzök magamban minden színt, minden kincset, ami az emberiséget
gazdagíthatja? A magyarság színét, a magyarság kincsét! De mily balga volnék, ha
ugyanakkor más színt, más kincset el akarnék venni vagy meggyengíteni!
Babits Mihály: Örökkék ég a felhők mögött – részlet
▶ Hogyan értelmezi Babits Mihály a magyar kultúra és az egyetemes emberi kultú-

ra viszonyát?
▶ „Magyar vagyok.” Hogyan fogalmaznád meg a magad számára?
A Gyűjtemény 125. oldalán olvassátok el Radnóti Miklós Nem tudhatom… című
versét! Milyen gondolatokat fogalmaz meg a költő szülőföldjéhez való kötődése kap-
csán?
▶ Fejezd be a következő hiányos mondatokat!
A magyar szóról az jut eszembe, hogy…
Örülök, hogy itt élek Magyarországon, mert…
Számomra azért fontos, hogy magyar vagyok, mert…
▶ Mit jelent az, hogy valaki politikai és kulturális értelemben is csak egy nemzethez
tartozik?
▶ Mondjatok példát arra, hogy valaki politikai értelemben más nemzethez tartozik,
mint kulturális értelemben!
NÉZZ UTÁNA!
▶ Keresd meg térképen a magyarországi világörökségek helyszíneit! Melyek tartoz-
nak több országhoz is? Válassz egyet! Készíts képes beszámolót róla!
▶ Milyen hagyományőrző egyesületek, csoportok működnek a környezetetekben?
▶ Keressetek olyan dalokat, énekeket, melyek Magyarországról és a nemzeti össze-
tartozásról szólnak!

A hungarikum olyan értéket jelöl, amely különlegességével és minőségével a ma-
gyarság csúcsteljesítménye. Ismerd meg a hungarikumokat! Melyikről mit tudsz?
Egyetértesz-e a listával? Mit tennél hozzá? http://www.hungarikum.hu/
Rigó Tibor, Andrásfalvi-Faragó Zoltán: Világörökségek Magyarországon (Líra Kiadó,
Budapest, 2019.)
Pálfy Katalin (szerk.): Látnivalók Magyarországon (Well-Press Kiadó, Miskolc, 2008.)
Császtvay Tünde (szerk.): Híres magyarok (Kossuth Kiadó Zrt., Budapest, 2021.)
37
7. A mi Európánk Egység a sokfél
eségben
Az Európai Uni
▶ Mit jelenthet a mottóban megfogalmazott ó
jelmondata
egység és sokféleség?
1. Jellegzetesen európai
Mi jut eszetekbe az alábbi képekről? Ismerős-e valamelyik? Mi a közös bennük, és
miben különböznek? (Leírás a 129. oldalon.)
Párokban dolgozva gyűjtsetek legalább három-három fontos és jellegzetes európai
természeti képződményt • ételt vagy italt • történelmi eseményt • tudományos ered-
ményt • képzőművészeti alkotást • sportsikert • könnyű- vagy komolyzenei művet!
Összegezzétek a gyűjtött válaszokat, és minden kategóriából válasszátok ki a három
legnépszerűbbet!
1 2 3
6 7
38
2. Európa szellemi egysége
Európa nem csak földrajzi egység. Sokkal inkább kulturális és szellemi közösség,
amelynek alapja az, hogy az Európában élő emberek többsége hasonló módon
gondolkodik, hasonló értékrendet képvisel. Ennek gyökere a zsidó értékeken ala-
pul, melyek az Ószövetség révén az erkölcsi alaptörvényeket tartalmazó tízparan-
csolatból táplálkozna. Ez ma is az európai közgondolkodás szerves része.
Mai műveltségünk másik ókori gyökere az antik görög kultúra. Az ókori görögség
körében fogalmazódott meg számos olyan gondolat, például a demokrácia eszmé-
nye, amelyet később az európai civilizáció bontakoztatott ki. A gyakorlatias róma-
iak a görög eszméket továbbfejlesztve olyan írásbeliséget, jogrendszert, illetve ál-
lamszervezeti formákat teremtettek, amelyek ma is példaértékűek.
Az európai kultúra mai arculatának legmeghatározóbb eleme a kereszténység
szervező- és összetartó ereje volt. A sokféle kulturális hatást egységes rendszerbe
foglalta, megteremtve ezzel az önálló európai kultúra és értékrend alapját.
 Egyéni és közösségi szabadságjogok
 Erkölcsi értékek, alapelvek  A közös történelmi

(Rembrandt: Mózes a kőtáblákkal, 1659) hagyomány
 Társadalmi igazságosság, esélyegyenlőség,  Demokrácia, alkotmányosság,

szolidaritás parlamentarizmus
▶ Mit ábrázolnak a képek? Példák segítségével értelmezzétek a képaláírások fogal-

mait!
▶ Mit jelent az a kifejezés, hogy kulturális örökség? Mi mindent sorolnál az európai
kulturális örökséghez?
39
3. Az Európai Unió alapjai
Olvassátok el az Európai Unióról szóló szerződés részletét! Az előző feladatra is visz-
szagondolva figyeljétek meg, milyen alapértékekre épül az Európai Unió!
Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az

egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez
tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek
közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia,
az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség tár-
sadalmában.
Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikk
▶ Kis csoportokban dolgozva emeljétek ki a szövegrészlet kulcsfogalmait! Röviden

értelmezzétek őket, majd keressetek társadalmi példákat ezek megvalósulására!
▶ Véleményetek szerint mennyiben érvényesültek ezek az értékek a történelem-
ben? Keressetek példákat ezeknek az értékeknek az érvényesülésére!
▶ Az Európai Unió eredményeiről és előnyeiről a Gyűjtemény 126. oldalán ol-
vashattok.
4. Az euró sokfélesége
Az Európai Unió országainak nagyobb része egységes pénzt – eurót – használ. Az ér-
mék első oldala általában egyforma, a hátoldalára viszont minden csatlakozó ország
saját jelképét teheti. A képek segítségével válaszolj a következő kérdésekre!
▶ Szerinted mely országok eurói láthatók a képeken?
▶ Milyen szimbólumok, „országjellemzők” jelennek meg ezeken a pénzeken?
▶ Véleményed szerint mit akartak önmagukról mondani ezek az országok Európa és
a világ más népei számára?
▶ Milyen „országjellemzőket” javasolnátok Magyarországnak? Találjatok ki, és raj-
zoljatok le nemzeti szimbólumokat a leendő magyar euró számára!
▶ Gyűjtsétek össze, melyik európai országokban használják fizetőeszközként az eu-
rót!
1 2 3
4 5 6
40
5. Magyarország és az Európai Unió
2004-ben Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagjává vált. Mindez számta-
lan előnyt – biztonságot, gazdasági felzárkózást, demokratizálódást – és lehetősé-
get kínált. Ugyanakkor azonban önállóságunk korlátozását is jelenti.
Az Európai Unió – a tagállamok jogrendszerének összehangolásával – egységes
piacot hozott létre. Ezzel kialakult a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke
szabad áramlásának lehetősége az unión belül. Az EU közös politikát folytat a ke-
reskedelem, a mezőgazdaság, a halászat és a régiók fejlesztése területén. A tagál-
lamok egy részében a közös fizetőeszközt, az eurót is bevezették. Az unió nagyobb
részében megszűnt a belső határőrizet.
Részlet Magyarország társulási szerződéséből: „A szerződő felek elismerik, hogy
Magyarországnak az unióba történő integrációjához elengedhetetlen feltétel az,
hogy az ország jelenlegi és jövőbeni jogszabályait közelítsék az unió szabályaihoz.
Magyarország vállalta, hogy amennyire lehetséges, jövőbeni szabályai összeegyez-
tethetők lesznek az unió szabályaival.”
▶ Gyűjtsétek össze a szövegből, hogy milyen terü-
leteken alakult ki egységes szabályozás az Euró-
pai Unió országaiban!
▶ Keressetek példákat arra, mit jelent: „kialakult a
személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke sza-
bad áramlásának lehetősége az unión belül”!
6. Vélemények Magyarország európai uniós tagságáról

A véleményekből kiindulva csoportokban gyűjtsetek érveket, példákat Magyarország
csatlakozásának előnyeiről és hátrányairól, majd közösen beszéljétek meg ezeket!
BORI: Magyarország csak nyert azzal, hogy belépett az Európai Unióba. Szabaddá váltak a határok,
egy erős közösség védelme alatt állunk. Nagyon sok anyagi támogatást kapunk ahhoz, hogy felzár-
kózzunk. Nézzünk csak körül, ma szinte minden uniós forrásból épül. Igaz, hogy ez annak az ellen-
tételezése, hogy megszüntettük a vámokat, és megnyitottuk a nemzeti piacot a nyugati áruk előtt.
IDA: Bár őseink Keletről érkeztek, az államalapítás óta a magyarok az európai értékrendet
vallják és képviselik. A keleti birodalmak – tatárok, törökök, oroszok – időnként befolyást
szereztek országunk fölött, és ezek az időszakok történelmünk sötét időszakai. A rendszer-
változás után tehát csak visszatértünk Európába. Lehet, hogy ez a visszatérés nehézségek-
kel is jár, de hamarosan föl fogunk zárkózni a fejlettebb európai országokhoz.
PATRIK: Nekünk, magyaroknak óvatosnak kell lennünk az európai népekkel, amelyek sok-
szor elárultak, magunkra hagytak bennünket. Bár sok lehetőséget kínál az Európai Unió,
sokféle támogatást is kapunk, de egy sor iparágunk tönkrement, „szegény rokonként” vet-
tek fel bennünket, és úgy is bánnak velünk. A nagy szabadság után sem élünk sokkal jobban.
Csak nemrég nyertük vissza nemzeti függetlenségünket. Nem volna szabad anyagi előnyö-
kért hagyni, hogy beleszóljanak Magyarország belügyeibe.
41
7. Közös értékeink
Európa nem arra kíváncsi, hogy hogyan utánozzuk őket, hanem arra, hogy mit
adunk magunkból.
Kodály Zoltán
▶ Értelmezzétek közösen, majd vitassátok meg Kodály gondolatát!

▶ Kis csoportokban dolgozva kutassatok, és készítsetek prezentációt a következő
órára arról, hogy
a) melyek azok a magyar értékek, amelyek fontosak lehetnek Európa más orszá-
gai számára, vagy
b) milyen értékes dolgokat kaptunk más európai nemzetektől, kultúráktól!
8. Utazások Európában
Csoportokban tervezzetek utazást a választott feladat
alapján! Készüljetek fel arra, hogy rövid idegenvezetést
tartotok az útitársaitoknak a látnivalókról, majd adjá-
tok elő a többi csoportnak!
a) Négy nap Európában. Állítsatok össze egy négyna-
pos európai utazási tervet! Európa melyik országá-
ba, melyik régiójába utaznátok? Mit néznétek meg?
Kikkel találkoznátok legszívesebben?
b) Négy nap Magyarországon. Ismertessétek meg európai ismerősötöket hazánkkal!
Milyen nevezetességeket, látnivalókat mutatnátok meg neki? Milyen programo-
kat szerveznétek? Milyen jellegzetes ételeket és italokat kóstoltatnátok meg? Ki-
ket mutatnátok be neki, ha mindenkit ismernétek Magyarországon? Mit monda-
nátok neki, ha megkérdezné, hogy milyenek a magyarok?
▶ Mi jut eszedbe, ha azt olvasod vagy hallod: Európa?
▶ Mit jelentenek számodra az európai értékek?
NÉZZ UTÁNA!
▶ Honnan származik Európa elnevezése?
▶ Mikor van az Európa-nap?
▶ Mi az Európai Unió himnusza?

Az Európai Unió magyar nyelvű honlapja: http://europa.eu/european-union/index_
hu.htm. A www.visiteurope.com angol nyelvű honlapon képes ismertetőket találsz.
Utazások, úti beszámolók: https://utazgatok.hu, www.utikalauz.hu, http://utikritika.
hu, Nagy utazás vonattal Európában – Great Railway Journeys of Europe (amerikai
dokumentumfilm-sorozat).
42
TÉKEK – Pro jektfeladat
KÖZÖSSÉGI ÉR
Alakítsatok 3-4 fős csoportokat!

▶ A képpárok alapján hasonlítsátok össze, hogyan változtak a közösségi érté-
kek az idők folyamán!
▶ Készítsetek a múlt és a jelen közösségi értékeit bemutató montázst, melyben
archív és jelenkori képeket használhattok fel!
▶ Az elkészített alkotásokon keresztül a témakörhöz kapcsolódóan érveljetek a
múlt és a jelen közösségi értékei mellett vagy ellen!
43
VISSZATEKINTŐ
A társas együttélés
Ebben a fejezetben a közösségi értékekkel kapcsolatos ismereteiteket bővíthettétek,
valamint a társas együttélés feltételeit meghatározó kérdésekkel találkozhattatok.
Gondolkodhattatok nemzeti értékeink fontosságáról és arról, hogy hogyan illeszke-
dik nemzetünk az európai népek közösségébe.
▶ Anélkül hogy visszalapoznátok, 3 perc alatt gyűjtsetek minél több fogalmat, állí-
tást, amelyre a fejezetből emlékeztek! Ezután 3 perc alatt egészítsétek ki a listát a
tankönyv segítségével! Keressetek összefüggéseket a kifejezések között!
csapatmunka és virtuális tér

együttműköd közösségi oldalak
együttélés érdekérvényesítés szolidaritás
együttérzés sség
esélyegyenlőség – kölcsönö sportszerűség
aranyszabály nemzeti identitás szabályszegés zaklatás
felelősség megfontoltság
elfogadás tisztelet
céltudatosság
összetartozás
bizalom megértés – európai polgár
▶ Fogalmazz meg magadnak néhány kérdést/kételyt a témakörrel kapcsolatban!

▶ Írj rövid fogalmazást a fejezetével azonos címmel! Térj ki arra, mely közösségek-
hez tartozol, melyik miért értékes számodra, és hogy szerinted milyen értéket
képviselsz te a közösségben!
Magyar értékek Európában

▶ Beszélgessetek arról, hogy Európában
magyarként milyen kiemelkedő értéke-
ink vannak! Hogyan tudjuk ezeket kép-
viselni?
▶ Gondoljátok végig, milyen értékek men-
tén tudnátok bemutatni Magyarország
kulturális örökségét és természeti kin-
cseit!
▶ Készítsetek hozzá képes bemutatót!
44
II. A FENNTARTHATÓ JÖVŐ
45
8. Ember és környezetének Amit meg válto
ztat
az meg változtat tok,
kölcsönhatása titeket.
Octav ia E. Butle
r
amerikai író
▶ Mit jelenthet az írónő gondolata?
▶ Hogyan hatnak ránk a változtatások, milyen hatásai
lehetnek azoknak?
1. Az ember és a környezete
Harminc-negyven évvel ezelőtt szinte teljesen ismeretlenül hangzottak egy tinédzser
számára azok a kifejezések, mint környezettudatosság, ökológia vagy fenntartható-
ság. Ma már aligha van a korosztályotokban olyan fiatal, aki ne hallaná naponta eze-
ket a kifejezéseket, akit ne foglalkoztatna ez a téma.
Az embert természeti, társadalmi és gazdasági környezet veszi körül, amellyel szo-
ros kapcsolatban él.
A természeti, élő és élettelen környezethez a növények, az állatok, a gombák, az
időjárás elemei, domborzati tényezők stb. tartoznak.
A társadalmi környezet a történelem során sokat változott, és változik napjaink-
ban is. A társadalmi környezetet meghatározza például a népesség alakulása, a la-
kosság eloszlása.
A gazdasági környezetet az ember a saját tevékenységével hozta létre.
Ez a három környezet összefügg egymással, mindegyik hatással van a másikra.
Hatásaik összessége befolyásolja az életközösségek mindennapjait.
Mesterséges
környezet
Társadalmi Természe�
környezet környezet
▶ Mit jelenthetnek a nyilak az ábrán?

▶ Az ábra minden nyilához keressetek egy-egy példát!
46
2. Ember – környezet, környezet – ember
▶ Az iménti ábra melyik nyilához kapcsolódhatnak a következő példák?
Bevásárlóközpont épül egy zöldterületen.
Az ipari parkok a korábban mezőgazdasági célokra használt területekre épülnek.
A családi házak kertjeit inkább befüvesítik, mint megművelik.
Napjainkban túl sok vegyszert használunk, túl sok gyógyszert fogyasztunk.
A digitális eszközök használata mindennapossá vált.
▶ Vizsgáljátok meg az iménti példákat abból a szempontból, hogy milyen hatással
lehetnek a természetre! Mely hatások pozitívak, melyek negatívak? Van-e köztük
olyan hatás, amelyik nem változtatja meg a természetet?
▶ Beszélgessetek arról, hogy az alábbi képek közül melyik kelt bennetek pozitív és
negatív érzéseket! Miért?
1 2
3 4
5 6
47
3. Ökonómia és/vagy ökológia?
Tudod-e, mi a különbség ökonómia és ökológia között?
Ugyan csak két hang különbség van a szavak között, mégis más-más jelentéssel bír-
nak.
Az ökonómia első jelentésében közgazdaságot jelent; másik jelentése: észszerű
gazdálkodás, beosztás, elrendezés.
Az ökológia környezettant jelent, az élőlény és a környezet viszonyának, kölcsön-
hatásának tudományát.
Ökológiai gondolkodás: környezettudatos, a környezet védelmére hangsúlyt fek-
tető gondolkodás.
a) Gondolkodjatok!
Párokban beszélgessetek arról, hogy…
▶ …van-e összefüggés a két fogalom kö-
zött!
▶ …hogyan lehet észszerűen gazdálkodni,
beosztással és környezettudatosan élni!
▶ …mit tehetünk annak érdekében, hogy
takarékoskodjunk, és ne használjuk ki
teljesen a Föld energia- és anyagkészle-
tét!
Az ökológiai lábnyom megmutatja, hogy egy embernek vagy közösségnek meny-
nyi termőföldre, vízre, levegőre van szüksége a Föld erőforrásaiból, és ehhez ké-
pest mennyit használ fel.
b) Elevenítsétek fel az ökológiai lábnyomról

tanult ismereteiteket!
A Gyűjtemény 127. oldalán megtaláljá-
tok, hogy milyen területeken méri az em-
beri tevékenység környezeti hatásait az
ökológiai lábnyom.
c) Vegyél magadra egy „környezetvédő öko-
lógiai/ökonómiai szemüveget”! Ennek se-
gítségével vizsgáld meg a saját dolgaidat és
mindazt, amit magad körül látsz, vagy a tu-
lajdonodban van! Mindenre szükséged van
ezek közül?
Vizsgáld meg tevékenységeidet! Hogyan tudnád csökkenteni saját ökológiai láb-
nyomodat?
48
4. Az ember felelőssége
Az, hogy a minket körülvevő természet állapota folyamatosan romlik, a mi fele-
lősségünk is! Ezt a felelősséget nem lehet másra hárítani, minden embernek saját
magának kell vállalnia. Bármilyen tevékenységet vizsgálunk, mindegyikhez hozzá-
tartozik a környezet védelme, amely minden ember ügye kell hogy legyen! Nagyon
fontos lenne, hogy megelőzzük vagy mérsékeljük a természet károsodását, pusz-
tulását.
A Föld mindannyiunké. Az egész emberiség tulajdona. Így a környezetet megvé-
deni csak nemzetközi összefogással és összehangolt együttműködéssel lehetséges.
Olvassátok el a szöveget!
Az emberi világ megmentésének kulcsa csakis az emberi szívben, az emberi be-
látás képességében, az emberi szelídségben, az emberi felelősségvállalásban rej-
lik. Még mindig abban a romboló és hiú tévhitben élünk, hogy az ember a terem-
tés csúcsa, nem pusztán annak része… Még mindig nem tudjuk, hogyan helyezzük
előbbre a moralitást a politikánál, a tudománynál és a gazdaságnál. Még mindig
képtelenek vagyunk megérteni, hogy egyedül a felelősségvállalás lehet az a szilárd
alap, amelyre minden cselekedetünknek támaszkodnia kell – már ha erkölcsösen
akarunk cselekedni. A felelősségvállalás többet jelent, mint a saját családunk, saját
országunk, saját vállalkozásunk, saját sikerünk.
Václav Havel cseh író és politikus
https://www.coe.int/hu/web/compass/environment
Gondoljátok végig a szöveg alapján, hogy…

▶ …miben rejlik a világ megmentésének kulcsa!
▶ …milyen tévhitben élünk!
▶ …milyen szilárd alapra kell támaszkodnia minden cselekedetünknek!
▶ …mit jelent számotokra a környezet iránti felelősségvállalás!
▶ Milyen tevékenységek segítik a környezeti kölcsönhatások egyensúlyának fenn-
tartását?
▶ Milyen felelősségünk van az ökonómiai és ökológiai egyensúly fenntartásában?
NÉZZ UTÁNA!
▶ Mely országok rendelkeznek a legnagyobb és a legkisebb ökológiai lábnyommal?
Hol áll ebben a rangsorban Magyarország?
▶ Milyen fogyasztási szokások megváltoztatásával lehetne csökkenteni az ökológiai
lábnyomot?

www.fenntarthatosagi.temahet.hu
49
9. Jólétünk alapja: Nem muszáj ok
ta
ha meg akarju tnunk az embereket,
az energia de muszáj ráve
k változtatni a
nn
világot,
pen éljenek és cs i őket, hogy máskép-
elekedjenek.
▶ Mire utal az ausztrál–amerikai környezet- Katie Patrick am

erikai
védelmi aktivista az idézetben? környezetmérnö
k
▶ Hogyan kapcsolnátok össze gondolatát a címmel?
1. Az elektromos energia
Fizikaórán megtanultátok, hogy minden tárgy, anyag és mező rendelkezik energiával.
Ha kölcsönhatásba kerülnek egymással, az energiájuk megváltozik, de a folyamatban
részt vevők összes energiája mindvégig ugyanannyi marad. Ez az energiamegmara-
dás tétele. Elektromos eszközeink az elektromos energiát alakítják át például hővé,
fényenergiává, mozgási energiává. A gépek működtetéséhez szükséges elektromos
energia azonban nem terem magától, azt különféle erőművekben állítják elő. De va-
jon lesz-e mindig elegendő nyersanyag az elektromos energia előállításához?
Nézzetek körül otthon!
▶ Hány elektromos árammal működő berendezés, gép van a lakásotokban?
▶ Melyiket használjátok leggyakrabban vagy a leghosszabb ideig?
▶ Kérdezzétek meg nagyszüleiteket vagy egy
idősebb ismerősötöket, hogy az ő fiatal-
korukban milyen elektromos berendezést
vagy gépet használtak a háztartásukban!
Mivel helyettesítették a hiányzó eszközö-
ket, tárgyakat?
▶ Hasonlítsátok össze az idősek által elmon-
dottakat a mai, valóságos adatokkal!
▶ Melyik elektromos tárgyat, gépet tudnátok
nélkülözni?
▶ Kérdezd meg szüleidet, mennyi az éves villamosáram-fogyasztásotok!
2. Miből tudjuk előállítani az energiát?

Legfontosabb energiaforrásunk a Nap. Egy-
felől fényenergiát biztosít, melynek egy ré-
szét a zöld növények hasznosítják a fo-
toszintézis során, másfelől hőt sugároz a
Földünkre.
▶ Mire használható még a Nap energiája?
50
3. Energiaforrások
Vannak olyan energiaforrások, melyeket a természetből termelünk ki, és átalakí-
tás után adnak energiát. Ezeknek a mennyisége a Föld mélyében véges, nem ter-
melődnek újra, ezért nem megújuló, más néven fosszilis energiaforrásoknak ne-
vezzük őket.
Az energiaforrások másik csoportjának előállításához nincs szükség hozzáadott
emberi erőre, erejük folyamatosan megújul, és lényegében kifogyhatatlan. Ezek a
megújuló energiaforrások.
▶ Csoportosítsd a felsorolt energiaforrásokat a füzetedben!
szén, víz, Nap, kőolaj, a talaj hője, szél, földgáz
nem megújuló (fosszilis) energiaforrások megújuló energiaforrások
A Gyűjtemény 129. oldalán a meglévő energiaforrásaink kimerülési veszélyéről

olvashattok.
▶ Hallottatok már a biomasszáról?
A képen az egyik legfontosabb megújuló energiaforrást, a biomasszát hasznosí-
tó üzem látható.
1 2
A biomasszát energiaforrásként hasznosíthatjuk közvetlen elégetéssel hő- és villa-

mos-energia termelésére, levegő kizárásával erjesztve biogáz gyártására, és levegő
jelenlétében erjesztve járművek üzemanyagának előállítására.
Ezt az anyagot
• mezőgazdasági, termesztett növények hulladékaiból, melléktermékeiből, példá-
ul elhalt, elrothadt, elkorhadt növények szervezetéből; a konyhában használt,
meghámozott zöldségek héjából;
• erdőgazdálkodási hulladékból, pl. fanyesedékből, fűrészporból;
• állati eredetű szerves anyagokból, például állati ürülékből, elhullott állatok ma-
radványaiból állítják elő.
▶ Miért előnyös a biomassza felhasználása?
▶ Gondolkozzatok el azon, hogyan terjedhetne el a háztartások energiaellátásában!
51
4. Érvek és ellenérvek
▶ Alkossatok négy csoportot, és a képek segítségével gyűjtsetek érveket:
a) a fosszilis energiaforrások használata mellett!
b) a fosszilis energiaforrások használata ellen!
c) a megújuló energiaforrások használata mellett!
d) a megújuló energiaforrások használata ellen!
Térjetek ki a környezetszennyező/-kímélő hatásukra, az előállítás, a feldolgozás, a
szállítás nehézségeire/egyszerűségére és költségeire, az import/export jelentősé-
gére!
1 2
3 4
A csoportok számoljanak be a többieknek az érveikről!

▶ Ha te választhatnád meg, milyen energiaforrásokat használjon a családod, melye-
ket választanád? Miért?
52
5. A klímaváltozás és következményei
A klímakutatók, meteorológusok évek óta figyel-
meztetnek bennünket, hogy a Földünkön nagy-
mértékű globális (az egész Földre kiterjedő) fel-
melegedés zajlik.
Az emberi tevékenységek közül leginkább a
fosszilis tüzelőanyagok használata járul hozzá
az éghajlatváltozáshoz, égetésük során ugyanis
olyan gázok kerülnek a légkörbe, melyek nem en-
gedik, hogy a földfelszínről visszaverődő napsuga-
rak elhagyják a Föld légkörét, így megkötik a Nap
energiáját, és általános felmelegedést okoznak.
Milyen hatásai lehetnek a globális éghajlatváltozásnak?
A tengerszint emelkedése
▶ alacsonyan fekvő szigetek elmocsarasodása
▶ áradásveszély
Szélsőséges időjárás
▶ gyakoribb árvizek, aszályok
▶ hevesebb viharok
Élelmiszerhiány
▶ a terméshozamok jelentős visszaesése Afrikában, a Közel-Keleten és Indiában
Vízhiány
▶ a hozzáférhető vízkészlet csökkenése
Betegségek
▶ bizonyos betegségek új területeken való megjelenése
Veszélyeztetett területek megsemmisülése
▶ túllegeltetett rétek
▶ az erdőirtás után kopáran maradó hegyoldalak
▶ letarolt mezőgazdasági területek
Környezeti (ökológiai) menekültek
▶ elvándorolás
▶ menedék keresése
Milyen hatásait érezhetjük már napjainkban is

ezeknek a tényezőknek?
Kis csoportokban készítsetek figyelemfelhívó
plakátokat, melyek a globális felmelegedés ve-
szélyeire hívják fel a figyelmet!
53
6. A Föld velünk és miattunk változik
▶ Olvassátok el az idézett szöveget, és beszéljétek meg, hogy milyen választ ad Föl-
dünk az emberi tevékenységre!
A korábban objektumként elgondolt, lényegében nyersanyagforrásként, eszköz-

ként értelmezett bolygó […] egy velünk együtt élő és változó organizmus, amely-
nek részei vagyunk. Társadalmunk alakítója lett a klímaváltozás, a számos, nagy vo-
lumenű természeti katasztrófa, a számtalan kihalt állat- és növényfaj, melyek mind
azt mutatják, hogy az ember nem használhatja büntetlenül, következmények nél-
kül a bolygót, mert a Föld minderre reagál, velünk és miattunk változik.
Bordás Máté költő, műfordító
▶ Keressetek példákat, melyek azt bizonyítják, hogy az ember nem használhatja

büntetlenül, következmények nélkül a bolygót!
▶ Ha a Föld beszélni tudna, milyen környezetszennyező tevékenységed miatt ma-
rasztalna el? Mit tanácsolna helyette?
▶ Mivel tudjuk csökkenteni a háztartásainkban az energiafelhasználást?
▶ Mely növény- és állatfajok vannak veszélyben, kihalófélben a klímaváltozás követ-
keztében?
▶ Hogyan lehetne kiváltani a környezetkárosító energiaforrásokat? Milyen szemlé-
letváltásra van ehhez szükség?
▶ Milyen okai és akadályai lehetnek annak, hogy a megújuló energiaforrások még
csak kis mértékben vannak jelen mindennapjainkban?
NÉZZ UTÁNA!
▶ Vannak-e a településeteken megújuló energiát felhasználó házak, épületek?
▶ Telepítettek-e lakóhelyetek közelébe megújuló energiát termelő létesítményt?
▶ Magyarország mely államokból milyen fosszilis energiaforrásokat importál? Mi-
ért van erre szükség?
▶ Hazánk mely régióiban állítják elő és használják a legtöbb megújuló energiafor-
rást?
▶ Keressetek olyan videókat az interneten, amelyek a globális felmelegedés hatása-
it mutatják be!

Nézzétek meg a Magyar Vízközmű Szövetség Egy csepp a klímaváltozásért című vi-
deóját! Milyen hasznos tanácsok hangzottak el? Beszéljétek meg, milyen következ-
ményekkel járhat az emberek és az emberiség jövőjére vonatkozóan, ha nem foglal-
kozunk a videóban említett problémákkal!
Maryam Sharif-Draper: Fedezd fel! – Klímaváltozás (Lingea Kft., Komárom, 2021.)
54
10. Környezetalakító A természet vá
ltozik. És mi te
tevékenységek
függünk ettől a ljesen
vá
Ez biztosítja él ltozó világtól.
elm
és a levegőt. Nin ünket, a vizet
cs ennél nagyob
értékünk , mus b
záj meg védenü
▶ Mit gondoltok, milyen lenne egy olyan világban nk .
Dav id Attenbo
élni, ami semmit nem változik körülöttünk? ro
angol természe ugh
ttudós
▶ Miért az élelmet, a vizet és a levegőt említi
a tudós?
1. Alkalmazkodás a környezeti változásokhoz
Minden élőlény próbál alkalmazkodni a környezetéhez, il-

letve a környezetében bekövetkező változásokhoz. A zöld
növények nagy része ősszel lehullajtja leveleit, a sivata-
gi kaktusz szárában vizet raktároz. A téli álmot alvó állatok
anyagcseréje télen lelassul, barlangokban, üregekben hú-
zódnak meg; a csigák mészlapocskával zárják le házukat.
Ezekkel a változásokkal a növények és állatok nem, vagy
csak igen kis mértékben változtatják környezetüket. Az em-
ber viszont folyamatosan saját igényeihez igyekszik alakítani a természetet. Ezek a
környezetátalakító tevékenységek gyakran olyan mértékű károsodást idéznek elő
az élő környezetben, mely akár fajok kipusztulását is okozhatja.
Milyen környezetátalakító tevékenységeket végzünk, amelyek hatással vannak a ter-
mészet egyensúlyára?
1 2
55
2. Az élettelen környezet hatása az élővilágra
Beszélgessetek arról, milyen hatással van az élettelen környezet szennyezése, pusztí-
tása, átalakítása az élő környezetre!
3. Természetes vizeink szennyezése és védelme

▶ Gyűjtsetek olyan környezetátalakító tevékenységeket, amelyek egy természetes
víz partján veszélyeztetik az élővilágot! Gondoljatok
a) az ember környezetszennyező tevékenységére,
b) a vízbe jutott mezőgazdasági vegyszerekre, műtrágyákra, szennyvizekre,
c) az ipari tevékenységek során keletkezett vegyi anyagokra,
d) a természetes tavainkban fürdőzők testéről leázó naptejre,
e) az illegális horgászatra, halászatra
f) vagy a féktelenül learatott nád mennyiségére!
1 2
3 4
▶ Hogyan hat a vizek szennyeződése a vízinövények életére? Hogyan befolyásolja a

vízben élő növények elterjedése, elszaporodása vagy éppen kipusztulása az állat-
világ alakulását?
A környezetátalakító tevékenységek során az emberiség ivóvízkészlete is veszélybe

kerül, sőt, a fejlődő országok lakosságát sújtó betegségek nagy része a szennyezett
víznek tulajdonítható. Ez olyan mértékű, hogy naponta több tízezer gyermek hal
szomjan, vagy kap halálos betegséget a szennyezett víz fogyasztása, illetve az azzal
való tisztálkodás következtében.
▶ Nézzetek körül otthon! Mit tudnátok tenni a háztartásotokban a felesleges vízfo-

gyasztás és a vízszennyezés visszaszorítása érdekében?
56
4. A talaj szennyezése és védelme
Az életközösségek táplálkozási láncainak alapjai a zöld növények, melyek a talaj-
ból jutnak hozzá a számukra szükséges szervetlen anyagokhoz. Sajnos a növények
nem tudnak szelektálni, különbséget tenni a gyökereiken felvett víz tekintetében:
„ez jöhet, mert tiszta víz”, vagy „köszönöm, ezt nem kérem, mert büdös és szeny-
nyezett ”. A talajból a növényekbe bekerült szennyeződés hamar bejut a növény-
evő állatok, majd a ragadozók szervezetébe. Közvetlen vagy közvetett módon az
emberi szervezetre is káros hatással lehet.
Hogyan juthat szennyező anyag a talajba?
• természetes úton, pl. vulkánkitörés, savas esők eredményeként
• emberi beavatkozással, pl. vegyszerek, műtrágyák használatával
• a szennyezett víz beszivárgásával
• a hulladék helytelen tárolásával
1 2
▶ Gondolkodjatok!
Hogyan tudtok hozzájárulni a talaj tisztaságának megőrzéséhez, a talajszennyezés
megelőzéséhez, a szennyezett talaj megtisztításához?
Milyen folyamatokat indít el a talaj terméketlensége?
Miért fontos az állati trágyát visszaforgatni a talajba, vagy növényi részeket kom-
posztálni?
Miért érdemes sövényt, cserjéket telepíteni a szél útjába, pl. egy kerítés mellé?
▶ Melyik tevékenységet tudnátok megvalósítani a családotokkal a mindennapjai-
tokban a talaj megóvása céljából?
kevesebb vegyszert használunk nem dobjuk el / felszedjük a szemetet
komposztálunk sövényt ültetünk a kerítés mellé
szerves trágyával pótoljuk a tápanyaghiányt a növényeinknél
57
5. A levegő szennyezése és védelme
A mértéktelen vízfogyasztás következtében vízkészletünk kimerülhet, elfogyhat;

a talaj termékenysége a szennyeződés következtében megszűnhet.
A levegő valószínűleg sosem fogy el körülöttünk, de egészségünk szempontjából
egyáltalán nem mindegy, hogy milyen a minősége.
Kémiaórán megtanultátok, hogy a levegő 78%-át nitrogén, 21%-át oxigén és 1%-
át egyéb anyagok teszik ki.
▶ Gondoljátok végig, hogyan tolódhat el ez az arány, és milyen következményekkel
járhat mindez!
Mi/ki okozza a levegő szennyeződését?

Előfordulhat természetes eredetű levegőszennyezés is: vulkánkitörés, szél fújta
por stb., ezek ellen azonban sajnos nemigen tudunk tenni.
A levegő szennyezését elsősorban az ember idézi elő: ipari, mezőgazdasági te-
vékenységével, a közlekedéssel, a hulladékgazdálkodással és a lakossági fűtéssel.
▶ Olvassátok el a szövegeket! Kis csoportokat alkotva válasszatok ki egyet, és ké-

szítsetek gondolattérképet vagy figyelemfelkeltő plakátot a szöveg alapján a le-
vegőszennyezés visszaszorítása céljából!
A gépjárművek kipufogógázából származó szennyező anyagok a levegőbe kerülve

növelik annak nitrogén-dioxid- és szén-hidrogén-tartalmát. Ezek a vegyületek nap-
fény hatására szmogot és talajközeli ózont idéznek elő, amelyek asztmát okozhat-
nak, de az élővilágot is pusztítják: károsítják az erdőket, lassítják a növények nö-
vekedését.
A szén és a kőolajszármazékok elégetésével sok kén-dioxid kerülhet a levegőbe. Ez

a levegő vízgőztartalmával keveredve visszahullik a növényzetre, és beszivárog a
talajba. A folyamat a talaj elsavasodását okozza, mely elsősorban a nyitvatermők-
re káros, mert az elsavasodott talajból kipusztulnak a fenyők gyökerein élő gom-
bák. Ennek következtében a fák ásványianyag-tartalma lecsökken, vagy akár ki is
apadhat.
A trópusi esőerdőknek fontos szerepük van a Föld oxigéntermelésében. Megkö-

tik a levegő szén-dioxid-tartalmát, megszűrik a csapadékvízből származó szennye-
ző anyagokat, és elengedhetetlenül fontosak a légkör páratartalmának szempont-
jából is.
Világviszonylatban évente két magyarországnyi területű esőerdőt vágnak ki.
Dél-Amerikában főként a művelhető területek növelése érdekében teszik ezt, Af-
rikában pedig hatalmas autópályákat, villamos erőműveket építenek az erdők he-
lyén.
58
▶ Mi mindent tehetünk a tiszta levegőért?
Keressetek példákat a levegő szennyeződésének visszaszorítására!
▶ Meg lehet-e tisztítani a szennyezett levegőt?
A levegő tisztítását „műszakilag” vagy „biológiailag” végzik. A műszaki tisztítás pl.
levegőszűrő berendezések beszerelésével, a biológiai tisztítás pedig pl. növények
telepítésével történik.
Hogyan jelennek meg ezek a törekvések a környezetetekben? Beszéljétek meg,
hogy a két tisztítási módszernek mekkora a költség- és az időigénye!
▶ Hogyan befolyásolja élettelen környezetünket az emberi tevékenység?
▶ Milyen hatással van a minket körülvevő környezetre és saját életminőségünkre az
élettelen környezet szennyezése?
▶ Miért érdeke minden embernek a tiszta levegő, a termékeny talaj és a meglévő
vízkészlet védelme?
▶ A Gyűjtemény 130. oldalán található szövegekből keressétek ki, hogy milyen
hatással vannak környezetünkre, vizeinkre az emberi és állati tevékenységek!
NÉZZ UTÁNA!
▶ Milyen civil szervezetek működnek és tevékenykednek a tiszta környezet megóvá-
sa érdekében?
▶ Saját településeden van-e olyan személy vagy szervezet, mely a környezetvéde-
lemmel foglalkozik? Milyen tevékenységeket lát el?

David Attenborough: Az élő bolygó. A Föld mai arculata (Nomotrade Kiadó, Buda-
pest, 1989)
David Attenborough: Élet a Földön. A természet története (Nomotrade Kiadó, Buda-
pest, 1988)
59
11. A jövő kötelez Még nincs késő
m
reménysugarat egragadni a legerősebb
, amink van, ho
maradjon az ot gy meg-
th
▶ Mire hívja fel a figyelmet a tengerkutató ban, hogy tiszt onunk az univerzum-
eljü
az idézetben? amink maradt, k, amink van, védjük ,
és ne csússzon
▶ Mit tehetünk annak érdekében, hogy a a kezünkből. ki semmi
földi élet megmaradjon? Sylv ia Earle am
erikai tengerbi
ológ us
1. Fenntarthatóság
Az utóbbi évtizedekben a fenntarthatóság kérdése egyre nagyobb szerepet kap,
mely olyan szemléletbeli változásra ösztönzi a világ szervezeteit, országait és az
embereket is, hogy a Föld pusztulásának folyamatát megakadályozzák. Az embe-
ri tevékenységek hatással vannak környezetünkre. Kihasználják a Föld erőforrása-
it, szennyezik a levegőt, a vizet és a talajt. Ezek, az ember által végzett folyamatok
rengeteg hulladékot eredményeznek, és befolyásolják az ökológiai egyensúlyt is.
Alakítsatok csoportokat, és készítsetek listákat az alábbi szempontok szerint!
▶ Milyen emberi tevékenységek idézik elő a Föld erőforrásainak túlzott kihasználá-
sát?
▶ Hogyan csökkenthető a Föld energiatartalékainak használata és a káros anyagok
kibocsátása?
2. Az emberi érdekek
Az emberek, illetve a közösségek sok esetben csak saját érdekeiket tartják szem előtt,
nem gondolnak arra, hogy ez másokra a jelenben és a jövőben milyen hatással lehet.
Olvassátok el az alábbi szövegeket!
▶ Milyen környezeti, gazdasági és társadalmi problémákat mutatnak be?
▶ Találkoztatok-e saját környezetetekben hasonlókkal?
Egy erdős terület közelében található település lakosai fakitermelésből és a fa fel-

dolgozásából élnek. Minden évben több fát vágnak ki, mint amennyit ültetnek he-
lyette.
A családok egy része havonta többet költ, mint amennyi a bevételük, jövedelmük,
ezért megélhetési gondokkal küzdenek.
Egy ország népességének növekedése a születések és a bevándorlás miatt nagyobb

mértékű, mint amennyien elköltöznek vagy meghalnak.
60
3. A fenntarthatóság
Az ENSZ 1987-ben kiadott jelentésében szereplő megfogalmazás szerint a fenn-

tartható fejlődés „kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jöven-
dő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket”. […]
A Magyar Országgyűlés Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiája a fenn-
tartható fejlődést az alábbi módon jellemzi: „az egyéni jó élet és a közjó biztosítá-
sának feltételeit az adott időpillanatban saját jólétét megteremtő generáció nem
éli fel, nem meríti ki erőforrásait, hanem megfelelő mennyiségben és minőségben
a következő generációk számára is megőrzi, bővíti azokat”.
Forrás: Törvények és országgyűlési határozatok (jogtar.hu)
Beszéljétek meg!
▶ Mit jelent a fenntartható fejlődés fogalma a Föld lakossága számára?
▶ Milyen felelőssége van a jelenkorban élőknek a jövő generációira vonatkozóan?
▶ Milyen célokat tűzött ki a Magyar Országgyűlés a fenntartható fejlődéssel kap-
csolatban?
A Gyűjtemény 131. oldalán olvasható tanulmányrészletben több mint 50 évvel
ezelőtt megfogalmazott figyelmeztetéseket is találtok, amelyek még napjainkban is
aktuálisak.
4. A fenntarthatóság pillérei
A fenntarthatóság a környezet megóvását, a társadalmi igényeket és gazdasági fejlő-
dést foglalja magába. Olyan komplex tényezők együttese, melyek egysége csak tuda-
tos feladatvállalással, személyes felelősséggel tartható fenn.
GAZDASÁG
61
▶ Értelmezzétek az előző oldal ábráját!
a) Beszéljétek meg, hogy a társadalmi fejlődés, a környezetvédelem és a gazdasá-
gi fejlődés hogyan hatnak egymásra!
b) Mit gondolsz, miért a természetet jelképező kör a legnagyobb és a gazdaságé a
legkisebb az ábrán?
c) Hogyan biztosítják mindezek a fenntarthatóságot?
▶ Párokban készítsetek gondolattérképet egy-egy problémakörrel kapcsolatban!
Mit tehetünk…
a) a természeti értékek, az élőlények életközösségeinek védelme érdekében?
b) hogy a természeti erőforrásokat hatékonyan, takarékosan használjuk?
c) a levegő, a talaj és a vizek szennyezésének megakadályozásáért?
d) egy-egy emberi tevékenységhez kapcsolódóan a hang- és zajártalmak csökken-
tése érdekében?
e) hogy a hulladékot megfelelően kezeljük, újrahasznosítsuk?
▶ Kis csoportokban készítsetek tájékoztató plakátokat, melyek a fenntartható fejlő-
déssel kapcsolatosan tartalmaznak információkat!
▶ Fogalmazzátok meg javaslataitokat a fenntartható fejlődés fontosságának tuda-
tosítására vonatkozóan!
5. A fenntarthatóság egyensúlya
A fenntarthatóság alapja a tár-

sadalmi, a környezeti és a gaz-
dasági területek egyensúlyának
megőrzése. A népesség jelen-
tős növekedésével a gazdaság-
nak gyorsan kellett fejlődnie,
az ipari és mezőgazdasági ter-
melés is fokozódott. Ráadásul a
sok ember nemcsak élni szeretne, hanem jól élni: fűtött házban vészelni át a telet,
autóval közlekedni, élvezni a modern technológiák kínálta kényelmet. Ezeket
a megnövekedett igényeket is igyekszik kiszolgálni a gazdaság, de a Föld erőforrá-
sai egyre nehezebben tudják biztosítani ehhez a feltételeket. A fenntarthatóság ér-
dekében arra kell törekedni, hogy a jelenben élők úgy használják a Föld tartalékait,
hogy azok a jövő generációi számára is elérhetők legyenek. Az egyensúly helyreál-
lításához ez elengedhetetlen.
A fenti szöveg és a korábbi leckék ismeretei alapján vitassátok meg a következő kér-
déseket!
▶ Milyen okai vannak a társadalmi, környezeti és gazdasági terület közötti egyen-
súly felbomlásának?
▶ Ti milyen tevékenységekkel tudnátok megőrizni ezek egyensúlyát?
62
6. Környezetbarát technológiák
A fenntartható fejlődés érdekében egyre na-
gyobb szerepet kapnak a környezetbarát
technológiák, melyek alkalmazásával, tiszta
energiák felhasználásával a káros környezeti
hatások jelentősen csökkenthetők. A környe-
zetbarát technológiával készített termékek fő
célja a környezet megóvása, olyan termelő
tevékenységek végzése, melyek során nem,
vagy csak kevés hulladék keletkezik, illetve a
keletkezett hulladékot is hasznosítani tudják.
▶ A kép alapján gyűjtsetek példákat a környezetbarát technológiai megoldásokra!

▶ Hogyan jelennek meg ezek az ipari, a mezőgazdasági, a kereskedelmi stb. tevé-
kenységek során?
▶ Ismereteiteket osszátok meg egymással!
▶ Egy-egy termék előállítása még igen költséges, tehát nem mindenki számára elér-
hető, ezért nem is terjed kellő mértékben. Mit gondoltok, mi lehet ennek az oka?
7. Környezetszépítő tevékenységek
Környezetünk, településünk, otthonunk szebbé tétele nem csak esztétikai célokat
szolgál. A zöldövezetek számának növelése nemcsak élhetőbbé teszi lakóhelyünket,
hanem a fenntartható fejlődést is szolgálja.
▶ Hogyan tudnátok lakóhelyeteket, iskolátokat zöldebbé, virágosabbá tenni?
▶ Mennyire vagytok elkötelezettek a zöldterületek megóvása, fenntartása, gondo-
zása tekintetében?
▶ Milyen szerepe lehet/van a ti korosztályotoknak a fenntartható fejlődésben?
▶ Hogyan lehetne elérni, hogy az emberek tudatosabban éljenek a fenntarthatósá-
got szem előtt tartva?
▶ Milyen környezetbarát termékeket használtok az iskolában vagy otthon?
NÉZZ UTÁNA!
▶ Mit jelent a zöld- és a barnamezős beruházás? Miért előnyösek ezek?
▶ Keressetek a Környezetvédelem és fenntarthatóság témakörben videót!
▶ Hogyan kellene változtatni életünkön a fenntartható jövő érdekében?

Janine Eck: 100 dolog, amit a Földért tehetsz (Central Könyvek Kiadó, Budapest,
2020.)
63
12. Fogyasztói és Saját fogyasztás
un
az el ső és legfon k megnyirbálása
pénzügyi tudatosság déktermelés cs
tosabb lépés a hu
ökke
amit nem veszün ntésében (hiszen
lla-
k meg, azt nem
fogjuk eldobni). is
▶ Vajon te hogyan, mivel tudnád „megnyirbálni” Bea Johnson kö
(észszerűsíteni) a saját fogyasztásodat a hulladék- rnyezetvédő
termelés csökkentése érdekében?
▶ Könnyen vagy nehezen menne mindez számodra?
1. Változó világ
Környezetünk megóvása, értékeinek megőrzése egyre nagyobb hangsúlyt kap nap-
jainkban. A Föld népessége nő, a létfenntartáshoz szükséges élelmiszerek és eszkö-
zök előállítása egyre nagyobb kihívást jelent, mivel több és több nyersanyagra van
szükség ezekhez.
Párokban dolgozva keressetek összefüggéseket a fogalmak között!
dés
levegőszennyezés túlfogyasztás technikai fejlő
k
fogyasztói igénye klímaváltozás
természeti erőforrás hulladékkezelés ipari tevékenység

ás
ökogazdálkod megújuló energiaforrás
2. Fogyasztói igények
Az utóbbi időben a fogyasztói igények jelentősen megváltoztak. Főként a fejlett or-
szágokban előtérbe kerültek a kényelmi szempontok, ami maga után vonta a gazda-
ság és az ipar fejlődését is.
▶ Nézzétek meg a képeket! Milyen termelési és technológiai folyamatot ábrázol-
nak?
▶ Beszélgessetek arról, hogy a fogyasztói igények milyen környezeti változásokat
okoznak! Keressetek további példákat arra, hogy a megnövekedett fogyasztói igé-
nyek kielégítése milyen környezeti változásokat idéz elő!
1 2
64
3. Gyorsan változó világ
▶ Történelmi tanulmányaitok alapján gondoljátok végig, hogy melyek voltak azok a
nagy jelentőségű események, melyek megváltoztatták a világ sorsát! Beszélges-
setek arról, hogy pl. a nagy földrajzi felfedezések, az ipari forradalmak, a tudomá-
nyok fejlődése milyen változásokat idéztek elő!
Vitassátok meg, hogy
▶ ezek milyen társadalmi, gazdasági eredményeket hoztak, milyen negatív hatások-
kal jártak együtt!
▶ a technikai találmányok miben módosították az emberek életét!
▶ mennyiben járultak hozzá a világban bekövetkező gyors fejlődéshez!
1 2 3
4 5 6
▶ Hallottátok-e már ezeket a szólásokat? Mit jelentenek? Tapasztaltátok-e saját éle-

tetekben az idő gyors múlását?
Rohan az idő. Mintha tegnap lett volna.
Már megint eltelt egy év. Elmúlt idő soha vissza nem jő.
▶ Mit gondoltok, a technikai, közlekedési eszközök, a tudományos eredmények, fel-

fedezések hogyan befolyásolják az emberek életét, vagy akár a saját életeteket is?
Fejezzétek be a megkezdett mondatokat!
A széles sávú internet terjedésével…
Az úthálózat fejlesztésével…
A gyorséttermi szolgáltatások bővülésével…
Az orvosi műszerek és műtéti eljárások korszerűsítésével…
Az emberi munka robotokkal való helyettesítése…
65
4. Reklámok
Fogyasztási és vásárlási szokásainkat nagymértékben befolyásolják a reklámok, ame-
lyek arra ösztönöznek bennünket, hogy olyan termékeket is megvegyünk, melyekre
nem minden esetben van szükségünk.
A reklámok megrendelői és készítői arra törekednek, hogy azt az érzést keltsék
bennünk: az eladni kívánt árura vagy szolgáltatásra szükségünk van.
▶ Idézzetek fel látott vagy hallott reklámokat, reklámszövegeket! Hogyan hatnak
ezek rátok?
5. Tudatos fogyasztás
Napjainkban leginkább élelmiszerekre, szépségápolási, egészségmegőrzési termé-
kekre, ruházatra és technikai eszközök vásárlására költünk. Sok esetben azonban
nem vesszük figyelembe, hogy ezek milyen módon kerültek előállításra, mennyi
energia, nyersanyag szükséges a gyártásukhoz.
Válassz egy terméket, amelyet az elmúlt napokban vásároltál vagy kaptál!
A füzetedbe jegyezd fel:
• honnan származik,
• milyen nyersanyagokból készült,
• hogyan termesztik/gyártják,
• kik és hányan dolgozhattak az elkészítésén,
• milyen energiaforrások szükségesek az előállításához,
• keletkezik-e hulladék az elkészítése során,
• hol lehet megvásárolni,
• milyen csomagolásban van.
A fenti szempontok alapján mutassátok be egymásnak a választott termékeiteket!
Válasszátok ki azokat, amelyek környezettudatos eljárással készültek, vagy elkészít-
hetők:
• környezetátalakító tényezők nélkül,
• újrahasznosított anyagból,
• megújuló energiaforrások felhasználásával,
• házilag,
• az energiatakarékossági szemlélet érvényesítésével.
1 2
A tudatos vásárláshoz 12 jó tanácsot találtok a Gyűjtemény 132. oldalán.
66
6. Pénzügyi tudatosság
A pénzügyi tudatosság fogalmát napjainkban egyre gyakrabban használjuk. Magá-

ba foglalja a pénzhasználattal kapcsolatos szokásokat, és figyelembe veszi a gaz-
dasági és fogyasztói mutatókat is. A pénzügyi tudatosság kialakítása, fejlesztése
fontos a felnövekő generációk jövője érdekében. Azok az egyének, akik megfele-
lően tudnak bánni a pénzzel, takarékosan gazdálkodnak vele, azok képesek meg-
fontolt döntéseket hozni anyagi javaik elköltésével kapcsolatban, javíthatják pénz-
ügyi helyzetüket, biztosíthatják jólétüket is. Ezt főként a családi minták alapozzák
meg, de a környezet hatására változtathatók. A jó gazdálkodás alapja tehát a pénz-
ügyi tudatosság. Akik nem tudják anyagi javaikat megfelelően kezelni, nehéz hely-
zetbe kerülhetnek.
A fenti szöveg alapján párokban beszéljétek meg a következőket!

▶ Mit jelent a „zsebpénz” fogalma? Van-e zsebpénzetek? Ha van, kitől kapjátok, mi-
lyen rendszerességgel, milyen alkalmakkor?
▶ Mire költitek a zsebpénzeteket?
▶ Hogyan osztjátok be?
▶ Gyűjtitek-e valamire a zsebpénzeteket?
▶ Beavatnak-e otthon a családotok anyagi helyzetébe?
▶ Tisztában vagytok-e családotok rendszeres havi kiadásaival?
▶ Be szoktak-e vonni benneteket a szüleitek a titeket is érintő pénzügyi döntések-
be?
▶ Mi okoz(hat) anyagi nehézséget egy család életében (pl. alacsony jövedelem, ma-
gas rezsiköltség, hitelek, felesleges vásárlás, betegség stb.)?
A pénzügyi tudatosság azért fontos, hogy

• megfelelően tudjuk kezelni a rendelkezésünkre álló összeget,
• költségvetést tudjunk készíteni a rendelkezésre álló összeg felhasználásáról,
• a bevételek alapján tervezni tudjuk a kiadásokat,
• mérlegelhessük a megtakarítási lehetőségeinket.
▶ Mit vennél a zsebpénzedből, ha hetente 1000 Ft-ot kapnál? Készíts spórolási ter-
vet! Mennyi ideig kellene spórolnod, hogy megvehesd az áhított árucikket vagy
szolgáltatást?
▶ Ötleteljetek! Hogyan, milyen tudatos magatartással lehet spórolni havonta a ház-
tartásban?
▶ Kis csoportokban készítsetek költségve-
tést egy közelgő osztálykiránduláshoz!
Számítsátok ki, milyen részköltségekből
adódik össze a teljes összeg! (Gondoljatok
a következőkre: utazás, szervezett prog-
ram, belépődíjak, étkezés, szállás!)
67
7. Takarékoskodj! Élj tudatosan!
A képek alapján beszélgessetek arról, hogyan lehetne takarékosabban élni, mivel já-
rulhattok hozzá a kisebb energiafelhasználáshoz, a kevesebb hulladéktermeléshez!
Milyen változtatásra lenne szükség ahhoz, hogy tudatosabb életmódot folytassatok?
1 2 3
4 5 6
▶ Változtak-e a fogyasztói igényeid az utóbbi időben? Miért?
▶ Figyelembe veszed-e egy termék vásárlásakor, hogy az miből és hogyan készült?
▶ Mindennapi életed során hogyan törekszel arra, hogy minél kevesebb szemetet
termelj?
▶ Fogalmazd meg saját szavaiddal, mi az a pénzügyi tudatosság!
NÉZZ UTÁNA!
▶ Hogyan alakítják át az iparban, termelésben az energiaellátást a környezettuda-
tosság érdekében?
▶ Milyen eljárásokat alkalmaznak a hulladékkezelésben?
▶ Mit jelent az „Élj zölden!” jelmondat?
▶ Vajon ugyanazon termékek ára megegyezik-e három különböző boltban?
▶ Keressetek a pénzügyi tudatossággal kapcsolatos videókat pl. a megtakarításról,
a kamatról és az anyagi biztonságról. (Javasolt keresőszavak: pénzügyi tudatosság
gyerekeknek.)

A https://penziranytu.hu/penzugyi-szemelyisegteszt-gyerekeknek internetes olda-
lon megtudhatod, hogy pénzügyi döntéseidben mennyire vagy mértéktartó, tudsz-e
takarékoskodni, hogy állsz a munkához, amellyel pénzt takaríthatsz meg, és pénz-
ügyileg mennyire vagy tudatos, beosztó.
68
13. Az emberiség jövője Mindenki egyé
mindenkiért.
rt, egy
Ha ismered a regény vagy a film négy muskétásának A lexandre Dum

as:
történetét, biztosan érted az idézetet. Svájc jelmonda- A három testőr
ta, mottója is ez a mondat.
▶ Milyen élethelyzetekben szükséges ezt szem előtt
tartani?
1. Fenntarthatósági célok
2015 őszén az ENSZ 193 tagállama, köztük Magyarország, New Yorkban egy
ENSZ-csúcstalálkozón elkötelezte magát amellett, hogy jelentősen enyhítse a vi-
lág gazdasági, környezeti és társadalmi problémáit. Elfogadták azt a 17 fenntartha-
tó fejlődési célból álló programot, amely 2030-ig a szegénység felszámolását és a
fenntartható jövő felépítését jelölte ki feladatként, megküzdve a klímaváltozással
és harcolva az igazságtalanság ellen. Minden részt vevő ország vállalta, hogy meg-
valósítja e célokat.
▶ Nézzétek végig az ikonokat! Olvassátok el a hozzájuk tartozó célokat!

▶ Láttátok már ezeket az ikonokat valahol? Ha igen, hol találkoztatok velük?
▶ Mielőtt továbbhaladnátok, próbáljátok megfejteni, mit jelenthetnek a rajzok és a
felettük olvasható szöveg!
▶ Ezután nézzétek meg a következő oldalakon a részletesebben megfogalmazott cé-
lokat, az azokhoz tartozó rövid leírásokat és az illusztrációként szereplő képeket!
Beszéljétek meg, hogy miért fontos ezeknek a céloknak a megvalósítása!
69
1. cél: véget vetni mindenhol a szegénység összes formájának
Hogy kik a szegények, arról különbözően vélekedünk.
Van, aki egy átlagos jólétet is szegénységnek érez, van,
aki a kevesebbel is elégedett.
▶ Mi alapján állapítható meg valakiről, hogy szegény
vagy jómódú?
2. cél: véget vetni az éhínségnek, javítani a táplálkozást, előmozdítani a fenntartha-

tó mezőgazdaságot
Nem kell feltétlenül Afrikára gondolnunk, hiszen itt
Magyarországon is, főként az északkeleti országrész-
ben és a munkanélküliséggel sújtott térségekben szin-
te naponta találkozhatunk ezzel a jelenséggel.
3. cél: biztosítani az egészséges életet és előmozdítani a jóllétet mindenki számára,

minden korosztályban
Az egészséges élet nemcsak fizikai, testi egészséget
jelent, hanem lelki, mentális egészséget is. Mire van
szükséged az egészséges élethez?
▶ Hogyan tudnátok megfogalmazni a jóllét fogalmát?
▶ Jólétben élni vagy jóllétben élni? Mi a különbség?
4. cél: biztosítani az átfogó és minőségi oktatást és előmozdítani az egész életen át

tartó tanulási lehetőségeket mindenki számára
Magyarországon törvény írja elő, hogy az alapfokú ok-
tatás mindenki számára ingyenes, és 16 éves korig kö-
telező.
▶ Mi lenne a következménye annak, ha nem lenne kö-
telező iskolába járni?
▶ Járnátok-e iskolába? Miért?
▶ Mit jelent az egész életen át tartó tanulás kifejezés?
5. cél: megvalósítani a nemek közötti egyenlőséget, valamint segíteni minden nő és

lány felemelkedését
A világ több országában még ma is nagyon különbö-
ző a nők és a férfiak megítélése. Van, ahol a nők nem
dolgozhatnak bányában, vagy nem vállalhatnak éjsza-
kai műszakot.
A nők helyzete az észak-európai országokban a leg-
jobb, míg a Közel-Keleten a legnehezebb.
70
6. cél: biztosítani a fenntartható vízgazdálkodást, valamint a vízhez és közegészség-
ügyhöz való hozzáférést mindenki számára
Az afrikai országokban vagy Indiában a hosszan
tartó szárazság miatt gyakran előfordul vízhiány.
Az itt lakóknak tartálykocsikon visznek vizet. Több
órát állnak sorba, hogy megtöltsék ballonjaikat.
A vízhiány az egészségügyben is fennakadásokat
okoz.
▶ Hogyan viselnéd, ha nem jutnál bármikor víz-
hez?
7. cél: biztosítani a megfizethető, megbízható, fenntartható és modern energiát min-

denki számára
Hazánkban egyre több ház tetejére kerül napelem,
egyre több elektromos autóval találkozunk közle-
kedésünk során.
▶ Beszéljétek meg, hogy a ti családjaitok milyen
energiatakarékos megoldásokkal élnek!
▶ Keressetek iskolátokban is energiatakarékos
megoldásokat!
8. cél: előmozdítani a hosszan tartó, átfogó és fenntartható gazdasági növekedést, a tel-

jes és eredményes foglalkoztatást, valamint méltó munkát mindenki számára
A Központi Statisztikai Hivatal 2022 áprilisi jelen-
téséből kiderül, hogy Magyarország munkaképes
lakosságának 3,6%-a munkanélküli, bár ez a szám
hónapról hónapra kismértékben változik.
▶ Van-e a környezetetekben olyan ember, aki
ugyan szeretne dolgozni, de régóta nem talál
munkát? Mi ennek az oka?
9. cél: az emberek igényeihez alkalmazkodó infrastruktúrát építeni, előmozdítani az

átfogó és fenntartható iparosodást, valamint elősegíteni az innovációt
▶ Milyen újításokra lenne szükség települé-
seteken, iskolátokban, amely hozzájárulna
egy környezettudatosabb élet kialakításá-
hoz?
71
10. cél: csökkenteni az országon belüli és az országok közötti egyenlőtlenséget
Egy 2017. januárban megjelent kutatás
szerint a 8 leggazdagabb ember vagyona
egyenlő a világ szegényebbik felének ösz-
szes vagyonával. Az ENSZ egy tanulmánya
szerint gazdasági okokból a Földön 3 milli-
árd ember nem képes egészségesen vagy
táplálóan étkezni. A helyzet Afrikában és
Dél-Ázsiában a legrosszabb.
11. cél: a településeket befogadóvá, biztonságossá, alkalmazkodóvá és fenntartható-

vá tenni
▶ Saját településeteket befogadónak, biz-
tonságosnak, fenntarthatónak érzitek-e?
▶ Min vagy kin múlik, hogy befogadó, biz-
tonságos, alkalmazkodó vagy fenntartha-
tó-e egy település?
▶ Ti mit tudnátok ennek érdekében tenni?
12. cél: biztosítani a fenntartható fogyasztási és termelési szokásokat

Ha továbbra is ugyanúgy termeljük meg, és
használjuk azt, amire szükségünk van, ha a
feleslegtől, szeméttől ugyanúgy szabadu-
lunk meg, mint eddig, akkor az a bolygónk
természeti erőforrásainak kimerüléséhez
vezet. De mit hagyunk akkor gyermekeink-
re, unokáinkra?
13. cél: sürgősen cselekedni a klímaváltozás és hatásai leküzdése érdekében

A szélsőséges időjárási jelenségek világszer-
te egyre gyakoribbá váltak. A klímaváltozás
kicsi országunkban is óriási változást hozott
az elmúlt évtizedek során.
▶ Milyen károkat okoz a kánikula, az esős
vidékeken az árvíz, illetve a száraz régi-
ókban az aszály mind gyakoribb megjele-
nése?
72
14. cél: megőrizni és fenntarthatóan használni az óceánokat, tengereket és tengeri
erőforrásokat
A Nagy Csendes-óceáni Szemétfolt (vagy más el-
nevezéssel: Szemétsziget) 17 magyarországnyi
terület.
▶ Bár nekünk nincsenek óceánjaink, tengereink,
a magyarországi folyók vizei a tengerbe ömle-
nek. Mit visznek magukkal?
15. cél: védeni, visszaállítani és előmozdítani a földi ökoszisztémák fenntartható hasz-

nálatát, fenntarthatóan kezelni az erdőket, leküzdeni az elsivatagosodást, va-
lamint megfékezni és visszafordítani a talaj minőségromlását és a biodiverzi-
tás csökkenését
A földhasználat megváltozása, a szennyezés és az
éghajlatváltozás következtében az elmúlt években
számos növény- és állatfaj tűnt el végleg a Föld szí-
néről, így rohamosan csökkent a bolygónkon élő
élőlények sokfélesége. Világszinten évente egy
magyarországnyi területű erdőt irtottak ki 2015 és
2020 között.
▶ Milyen gondokat okoz ez?
16. cél: előmozdítani a békés és befogadó társadalmakat, biztosítani a mindenki szá-

mára elérhető igazságszolgáltatást és minden szinten hatékony, felelősségre
vonható és befogadó intézményeket létrehozni
Ahogy a természetvédelmi kincseink megőrzése is kö-
zös ügyünk, éppúgy közös cél, hogy társadalmainkban
békében tudjunk egymással együtt élni. A biztonsá-
gos és boldog élethez mindkettőre szükségünk van.
Milyen kezdeményezéseket ismertek, amelyeknek a
társadalmi béke megteremtése, fenntartása a célja?
17. cél: összefogni, globális együttműködési lehetőségeket keresni, egységesen vég-

rehajtani a kitűzött célokat, megfogalmazott terveket
Jövőnk csak nemzeten belüli és nemzetek közötti összefo-
gással lehet fenntartható.
▶ Vajon le tudnánk-e mondani a szükségletünkön felü-
li igényeinkről annak érdekében, hogy mindenki hozzá-
jusson alapvető szükségleteihez?
▶ Értelmezd a „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokáli-
san!” mondatot!
73
TUDTAD-E?
▶ A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványt Áder János köztársasági elnök alapította
2017-ben. Az ehhez szükséges összeget a Magyarországról kivándorolt és Man-
chesterben 2013-ban elhunyt Balázs Miklós elektromérnök hagyományozta a hi-
vatalban lévő köztársasági elnökre azzal, hogy a pénzt a magyarok javára fordítsa.
Honlapjuk szerint „Az Alapítványt a tenni akarás és az a felismerés hívta életre,
hogy be kell látnunk: évtizedek óta »csak« tárgyalunk, egyeztetünk a klímaválto-
zás veszélyeiről. Huszonöt éve látjuk az egyre borúsabb jövőt jósoló előrejelzé-
seket, azonban huszonöt éve nem találjuk a megoldást arra a dilemmára, hogy
miközben száz év alatt a Föld népessége három és félszeresére nőtt, az energia-
felhasználásunk több mint megtízszereződött.”
▶ Magyarországon 2022. márciusi adatok szerint 326 országos jelentőségű, egyedi
jogszabállyal védett természeti terület található.
▶ 2019-ben kb. 191 millió fejlődésében visszamaradt, alultáplált (korához képest túl
alacsony és túl sovány) és kb. 38 millió elhízott, túlsúlyos öt éven aluli gyermek élt
a világon.
▶ Egy csecsemőnek egyéves koráig kb. 2500 db pelenkára van szüksége. Az eldob-
ható pelenka újrahasznosítása jelenleg még nem megoldott, ugyanakkor annak
lebomlási ideje: 550 év. A papír táska/szatyor lebomlási ideje 1 hónap, a műanyag
szatyroké 200–1000 év!
▶ Mely fenntarthatósági célokat tartjátok a legfontosabbaknak a magatok, a csalá-
dotok, a közösségetek számára? Miért?
▶ Mit tudnátok tenni egyénileg vagy összefogva a célok elérése érdekében, hogy a
jövő gyermekeitek, unokáitok számára is fenntartható legyen?
▶ Kinek, kiknek hogyan tudnátok az „élhetőbb élethez” ti magatok is segítséget
nyújtani?
NÉZZ UTÁNA!
▶ A 2022-es nyári aszály milyen károkat okozott a mezőgazdaságunknak, a vízgaz-
dálkodásunknak? Mely területeken vezettek be vízhasználati korlátozásokat?
▶ Hogyan változott 2022 nyarán természetes vizeink, tavaink, folyóink vízállása? Mi-
lyen megoldásokra számíthatunk, hogy ne tűnjön el a víz és az élővilág a Balaton-
ból, a Velencei-tóból, a Tisza-tóból vagy a folyóinkból?
▶ Mit jelent az „európai zöld megállapodás”?

Nézzétek meg az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok és a KÖVET Egyesület kisfilmjét
a fenntartható fejlődési célokról!
A Gyűjtemény 134. oldalán olyan idézeteket olvashattok, amelyek összefüggés-
be hozhatók a fenti célokkal. www.fenntarthatosagi.temahet.hu
74
L Á S A – Pro je ktfeladat
SZTU
ÉLŐHELYEK PU
A képek a különféle élőhelyek pusztulásával kapcsolatosak.

▶ Csoportokban dolgozva nézzetek utána, hogy…
…milyen kapcsolatban áll az üvegházhatás problémájával a fosszilis
tüzelőanyagok elégetése, valamint a nagyüzemi állattartás, főként a tejelő
tehenek tartása!
…milyen hatással van a vizek szennyezése annak élővilágára!
…milyen globális kérdéseket vet fel az őserdők pálmaültetvényekké
alakítása!
▶ Egy-egy jelenség okairól, annak következményeiről készítsetek képes isme-
retterjesztő bemutatót tetszőleges megoldásokkal!
▶ Keressetek megoldási módokat a káros jeleségek csökkentésére vagy meg-
szüntetésre figyelemfelhívó plakátok formájában!
75
VISSZATEKINTŐ
A fenntartható jövő
Ebben a fejezetben a fenntartható jövő kérdéskörével foglalkoztunk. Több terület
kapcsolódott más tantárgyak témáihoz is. Bővíthettétek ismereteiteket a környezet-
tudatos magatartással és fenntartható fejlődéssel kapcsolatban. Beszélgethettetek
arról, hogyan lehetnétek tudatos fogyasztók. Elmélkedhettetek azon, hogyan kellene
gondolkodni társadalmi és egyéni szinten is, hogy a Föld a jövőben is élhető legyen.
▶ Milyen etikai kérdéseket válaszoltatok meg, módosították-e ezek korábbi állás-
pontjaitokat?
▶ Fogalmazzátok meg, milyen összefüggések lehetnek az alábbi fogalmak között!
felelősség kölcsönhatás egyensúly fenntarthatóság
erő energia nyersanyag energiaforrás tudatos fogyasztás
fosszilis energia megújuló energia
előállítás feldolgozás
környezetszennyezés környezetkárosítás üvegházhatás
technikai fejlődés környezetépítés pénzügyi tudatosság
egyéni és globális célok jövő
▶ Nézzetek szét közvetlen környezetetekben!

Milyen változásokat tapasztaltok, amelyek
elősegítik a fenntartható fejlődést?
Milyen változtatásokra lenne még szükség?
Milyen konkrét, apró lépéseket tudnátok
tenni, amelyekkel ti magatok is hozzájárul-
hatnátok egy élhetőbb jövőhöz? (Például
kerüljük a nejlonzacskók használatát; keve-
sebb PET-palackos vizet iszunk; nem en-
gedjük, hogy a reklámok befolyásolják vá-
sárlási szokásainkat.)
▶ Írj rövid fogalmazást a fejezettel azonos címmel!
▶ Készítsetek gondolattérképet, plakátokat a témakörhöz kapcsolódóan!
76
III. AZ EURÓPAI KULTÚRA HATÁSA
AZ EGYÉN ÉRTÉKRENDJÉRE
77
14. Erkölcs és világnézet Milyen jó volna
lenni.
jónak
▶ Mit gondoltok, a mottóban megjelenő igény minden Ady Endre: Jósá

g síró
ember szívében jelen van? vágya – részlet
▶ Minek kapcsán fogalmazódott meg benned utoljára
Adyéhoz hasonló vágy?
1. Jó vagy rossz?
Mi a jó, mi a rossz? Mitől jó a jó, és mitől rossz a rossz? Mindenkinek ugyanaz jó és
ugyanaz rossz?
▶ Olvassátok el az alábbi példákat, majd találjatok ki hasonló kijelentéspárokat!
Jó, hogy elállt az eső, mert így el tudunk menni kirándulni.

Nem jó, hogy elállt az eső, mert ma megint locsolnom kell.
Jó, hogy készételeket tudunk vásárolni, mert elkészítésük jóval kevesebb időt vesz
igénybe.
Nem jó, hogy készételeket vásárolunk, mert tele vannak az egészségünkre ártal-
mas összetevőkkel.
Jó, hogy van kutyám, mert egyben a jó barátom is.

Nem jó, hogy van kutyám, mert állandó gondoskodást igényel.
Jó, hogy az iskola közelében lakunk, mert hamar beérek reggel.

Nem jó, hogy az iskola közelében lakom, mert állandó a hangzavar.
2. A jó és a rossz a mesék világában

Mindannyiunk erkölcsi látásmódjának alapja a jó és a rossz fogalma. Az emberi kö-
zösségek minden korszakban és valamennyi kultúrában hangsúlyt fektettek arra,
hogy tagjaikban a jó és a rossz tudása minél fiatalabb korban kialakuljon. Ahhoz
ugyanis, hogy felnőve erkölcsileg egyre árnyaltabban ítélhessük meg a minket kö-
rülvevő világot, először szükségünk van arra, hogy egyértelműen tisztázódjék ben-
nünk a jó és a rossz fogalma. Ebben segítenek a mesék fekete-fehér (világosan jó
vagy rossz) szereplői. Az ilyen hősök minden tulajdonsága egységes összképbe il-
leszkedik.
▶ Válassz ki egy általad jól ismert meseszereplőt! Írd föl a nevét egy papírra, és alá
a legmeghatározóbb tetteit! Írd a tettek alá, hogy az adott szereplő milyen tulaj-
donságából fakadtak! Kideríthető a műből, miért fejlődtek ki ezek a tulajdonsá-
gok? Ha igen, fogalmazd meg az okot!
78
3. A jó és a rossz a való életben
A klasszikus mesék világával ellentétben az élet nem fekete-fehér. A csupán né-
hány vonással ábrázolt mesealakokkal szemben a hús-vér ember nem angyalian jó
vagy ördögien gonosz, hanem a két véglet közt álló, összetett lény.
▶ Az előző feladathoz hasonlóan most jellemezz egy általad ismert, élő személyt,
vagy akár önmagadat! Idézz fel olyan helyzeteket, amikor az illető jól (helyesen,
hősiesen, bajtársiasan…) viselkedett, majd olyanokat, amikor gyengeségről tett
tanúbizonyságot! Milyen tulajdonságokat feltételezhetünk a tettek mögött?
A háttérben álló feltételezett tulajdonság
Élethelyzet,
esemény,
tett
A háttérben álló érdek, szükséglet A háttérben álló érzelem
A Gyűjtemény 135. oldalán található történet alapján beszélgessetek arról, mi-

lyen emberi tulajdonságok és érzelmek állhatnak egy-egy helyzet vagy döntés mö-
gött!
4. Az erkölcs
Az erkölcs fogalma alatt a magatartásunkat befolyásoló, általunk helyesnek tartott
olyan szabályok összességét értjük, amelyek túlmutatnak a jog és az egyéb írott
szabályok keretein. […]
Más megfogalmazásban az erkölcs azon elvek összessége, amelyek a társadalmi jó
és rossz megkülönböztetését segítik a cselekvés szintjén.
Forrás: http://www.kislexikon.hu
Vajon hogyan tudjuk eldönteni egy-egy helyzetben, hogy mi a jó, és mi a rossz?

Erkölcsi fejlődésünkben döntő szerepe van a példának, az erkölcsi tekintélynek.
Kisgyermekkorban a szülői minták, a mesék világának szereplői segítségül szolgál-
nak. Az óvodás kisgyermek már azonosulni tud a pozitív (jó) szereplővel, és elítéli
a negatív (rossz) szereplőket.
A kamaszra a barátok és a kortárscsoportok, a választott közösségek is nagy hatás-
sal vannak.
A média szereplői is nagyban befolyásolják világnézetünk alakulását. Főként a kö-
zösség nélkül élő kamaszokat ejti rabul egy-egy celeb, vlogger vagy influencer által
mutatott viselkedési vagy életforma.
▶ Kik vannak leginkább hatással gondolkodásmódodra, erkölcsi normáidra? Mely

hatások alakítják leginkább, hogy hogyan viselkedj egy-egy közösségben?
79
5. Erkölcsi jó
A filozófusok, gondolkodók is különböző álláspontokat képviselnek a jó és a rossz fo-
galmáról. Melyik gondolat tetszik leginkább? Egyet tudsz érteni velük?
Fegyelmezetlen az olyan ember, akinek van ugyan tudása az er-

kölcsileg szép dolgokról, de nem aszerint cselekszik.
Arisztotelész
Aki tisztában van azzal, hogy mi a jó, jót is fog

cselekedni.
Szókratész
Senki nem tesz rosszat készakarva.

Szókratész
6. Döntési helyzet
Gondoljátok végig, hogy egy nap folyamán hányszor kerülünk döntési helyzetbe!
Ilyenkor mérlegelnünk kell, helyesen kell eljárnunk, azaz jó döntést kell hoznunk. De
biztos, hogy minden jó, amit mi annak ítélünk?
▶ Egyetértetek az alábbi mondattal? Válaszotokat indokoljátok!
Jó döntést hoztam, ha az testi, lelki, szellemi fejlődésemet nem hátráltatja, és má-

soknak sem válik kárára.
▶ Ami jó, az minden értelemben erkölcsös is? Ha nem jó, akkor rossz? Minden, ami
rossz, az erkölcstelen?
Egy törzsfőnököt egyszer megkérdeztek: mi a különbség jó és rossz között. Azt fe-
lelte: ha ellenségem feleségét elrabolom magamnak, az jó. De ha egy másik törzs-
főnök rabolja el az én feleségemet, akkor az rossz.
Carl Gustav Jung, pszichológus
▶ Milyen alapon tesz különbséget a törzsfőnök jó és rossz között? Van-e olyan saját
történeted, amely alátámasztja, vagy amely cáfolja ezt a vélekedést?
Az állatok nem tudnak különbséget tenni jó és rossz között, ők ösztönösen cselek-

szenek. Nekünk, embereknek azonban megvan az a képességünk és lehetőségünk,
hogy cselekedeteink során válasszunk jó és rossz közül. Ez azonban egyúttal fele-
lősséget is jelent, nemcsak önmagunk, hanem mások, sőt a bennünket körülvevő
természet és tárgyi világ iránt is.
80
7. Erkölcsi döntések
Vajon mi alapján döntjük el, hogy egy helyzetben mely erkölcsi szabály érvényes
ránk nézve? Honnan eredhetnek erkölcsi döntéseink és ítéleteink (mások tetteinek
vagy sajátjainknak a megítélése), azaz hogy mit tartunk jónak vagy rossznak? Beszél-
gessetek róla, hogy az alábbiak közül mely ok vagy okok játszanak szerepet döntése-
ink és ítéleteink megalkotásában!
a) A lelkiismeretünk – belső meggyőződésünk – diktálja?

b) A mások iránti részvét és szeretet befolyásol minket?
c) A másoknak való megfelelés vágya vezérel?
d) Büntetést, rosszallást szeretnénk elkerülni?
e) Józan ésszel mérlegeljük a körülményeket és a következményeket?
f) A neveltetésünk (szüleink, vallásunk stb.) szabja meg azt, hogyan döntünk a külön-
böző helyzetekben?
g) A többségi vélemény diktálja az erkölcsi szabályokat?
h) Egy emberfölötti erő – isteni kinyilatkoztatás – szabja meg az ember számára az
erkölcsi törvényeket?
8. Világnézetünk
Minden ember felteszi magának a kérdést

legalább egyszer életében, vajon milyen te-
remtő erők hozták létre és működtetik a vilá-
got. Aki ateistának vallja magát, az nem hisz
Istenben vagy istenekben, a természetfölötti
erők, ilyen lények, segítő vagy ártó szellemek
létezésében. Úgy gondolja, a világon minden
tisztán anyagi, fizikai természetű, és tapasz-
talat útján megismerhető. Szerintük nincs
túlvilág, az ember élete a halállal véget ér.
Ezért hárítják el maguktól, hogy a természet-
fölötti erőkre vagy Isten létezésére vonatkozó kérdésekkel foglalkozzanak.
Az istenhívőknek valamilyen vallás tanításaira épül a hitük. Akik azonban nem val-
lásosak, azok is részt vesznek templomban tartott családi eseményeken, például
esküvőn, keresztelőn. Akik vallásosak, és hisznek Istenben, még nem biztos, hogy
egyúttal templomba járók is. „A magam módján vagyok hívő” – mondhatják ma-
gukról.
▶ Beszéljétek meg, vajon minek a hatására alakulhat ki egy ember világnézete!

▶ Megváltozhat-e élete során, és ha igen, milyen hatásra?
▶ Beszélgessetek arról, vajon meggyőzhet-e valaki világnézetének „helyességéről”
egy más gondolkodású embert, vagy ilyen kérdésekről nem lehet vitatkozni!
81
9. Úgy hiszem…
Az alábbi állítások négy világnézetet tükröznek.
Nem állítom, hogy Vallásos vagyok, nem tudom

Isten nem létezik, elképzelni, hogy Isten nélkül
de én nem hiszek létrejöhetett a világ.
benne.
Csak az anyagi va-

lóság létezik, ter- Egyetértek azzal, hogy Isten
mészetfölötti lé- létét sem bizonyítani, sem
nyek nincsenek. cáfolni nem lehet.
▶ Alakítsatok négy csoportot! Minden csoport válasszon egyet a vélemények közül!

Képzeljétek magatokat egy így gondolkodó ember helyébe, és beszéljétek meg,
vajon hogyan, milyen érvekkel igazolná a világlátását! Folytassátok a szöveget 3-4
mondattal, majd olvassátok fel a többieknek!
▶ Az órai beszélgetés során előfordult-e, hogy valakinek sikerült meggyőznie máso-
kat a véleménye helyességéről? Kinek melyik gondolata hatott rád? Volt-e olyan
gondolatod, amely szerinted hatással volt a többiekre?
▶ A 9. feladat állításaihoz hasonlóan fogalmazz meg néhány mondatot a világról és a
természetfeletti erők létezéséről, amelyek a saját vélekedésedet tükrözik – mind-
ezt csak a magad számára!
NÉZZ UTÁNA!
▶ Hogyan fejezik ki, hogyan szimbolizálják az alkotók a jót és a rosszat a különböző
művészeti ágakban?
▶ Keressetek olyan ifjúsági irodalmi műveket, amelyekben a szereplőknek erkölcsi
dilemmákkal kell szembesülniük!

Nézd meg Sergio Leone klasszikus westernjét, A Jó, a Rossz és a Csúf című filmet
(1966)! Szerinted illenek a megnevezések az egyes szereplőkre? Feketén-fehéren
mutatja be a rendező az egyes jellemeket, vagy árnyalja a karaktereket?
82
15. A világvallások és a hit A hit látja a lá
that
Elhiszi a hihete atlant.
tle
és eléri a lehete nt,
▶ Elhiszel-e olyan dolgokat, amelyek kézzel nem meg- tlent.
John Greenleaf
foghatók, szemmel nem láthatók, lehetetlenek vagy W hittier
amerikai költő
hihetetlenek a számodra?
1. „Newtoni bizonyíték”
Newton egy ezermesterrel elkészíttette Naprendsze-

rünk modelljét. Középen egy nagy, aranyozott golyó
jelképezte a Napot, és körülötte keringtek a különbö-
ző hosszúságú karok végére szerelt kisebb gömbök, a
bolygók. A kis gömbök egy hajtókart forgatva tökéletes
harmóniában mozogtak a nagy golyó körül.
A legenda szerint Newtont meglátogatta egy isten-
tagadó tudóstársa, aki forgatni kezdte a kart, és elra-
gadtatva csodálta a mozgó modellt.
– Valódi remekmű! Ki készítette? – kérdezte izgatot-
tan.
– Senki – felelte Newton.
– Ne tréfálkozzon velem, kérem! – méltatlankodott a vendég, mire Newton így
válaszolt:
– Kedves barátom! Én el akarom hitetni önnel, hogy e csodás szerkezetnek nin-
csen alkotója, s lám, ön mennyire képtelennek tartja mindezt! Nos, én még értet-
lenebbül tekintek önre, amikor azt bizonygatja nekem, hogy a bennünket körülve-
vő, nagyszerű és gyönyörűséggel teli világnak nincsen teremtője.
▶ Miért nem válaszolt Newton azonnal őszintén látogatója kérdésére? Miért ironi-
zált vele?
▶ Kiderül a történetből, hogy ki készítette a Naprendszer-modellt?
▶ Miért nem érdeklődött tovább a látogató?
2. A világvallások és legfőbb jellemzőik
A világvallások az emberiség történelme során alakultak ki sok ezer évvel ezelőtt,

és annak fontos részei ma is. Az egyes vallások követői számára a hitük és a vallá-
si tanok határozzák meg a legfőbb alapértékeiket. Mindez a vallások követőit segí-
ti a világban való eligazodásban, és meghatározza a műveltségüket, a nézeteiket az
élet értelméről, az értékekről és a betartandó normákról. A vallási közösségek eze-
ken túl erősítik az összetartozás érzését is.
83
Kereszténység
A kereszténység az ókorban, a Római Bi-
rodalom területén jött létre és terjedt
el. A keresztény vallás szent könyve a tel-
jes Biblia. A vallás alapját az Ószövet-
ség, valamint Jézus Krisztus élete és taní-
tásai adják. Jézus, a Megváltó küldetését, beszédeit és
szolgálatát az Újszövetség evangéliumai tartalmazzák.
A keresztények az egy, igaz és örök Istenben hisznek, aki
mindenütt jelen van, és aki bölcsességével, szeretetével
és hatalmával irányítja a világot.
Zsidó vallás (judaizmus)
A zsidó vallás az egyik legősibb vallás a vilá-
gon. Eredete Ábrahámig nyúlik vissza, akit
a később kialakult kereszténység is ősatyja-
ként tisztel. A zsidó vallású emberek egyis-
tenhívők. Történetüket a világ teremtésétől
az isteni törvényekig, az életüket meghatározó legfőbb
vallási és erkölcsi szabályokig a Biblia Ószövetségében lévő Mózes öt könyve, a Tóra
tartalmazza, amelyet szent könyvükként tisztelnek.
Iszlám
Az egyistenhitű vallás kialakulása Moha-
med prófétához köthető a 7. században. Az
iszlám tanításait híveinek, a muszlimoknak
a szent könyve, az Isten által a Tóra és a Bib-
lia után harmadikként leküldött szent irat,
a Korán tartalmazza. Eszerint Allah az egyetlen igaz isten,
és Mohamed az ő prófétája. A vallás tanai szerint a szegényeken és az elesetteken segí-
teni kell. A muszlimok Mekka felé fordulva naponta ötször imádkoznak Allahhoz. Éven-
te egyszer, a ramadán havában böjtölnek napkeltétől napnyugtáig. Életük során lega-
lább egyszer el kell zarándokolniuk a Kába-kőhöz, Mekkába, Mohamed szülőhelyére.
Buddhizmus
A buddhizmus a Kr. e. 6. században, Indiá-
ban jött létre. A vallás szent embere Budd-
ha, „a megvilágosodott ”, akinek a tanaira
épül a buddhizmus. A minden szenvedélyt
legyőző Buddha tanítása szerint az ember
célja a tudat ébredése által megszabadulni a szenvedésektől, ezzel elnyerve a végső üd-
vösséget. Hitük szerint a halál után a tudat új testbe költözve újraszületik a tökéletese-
dés céljával, mindaddig, amíg el nem éri a teljes üdvösséget, a nirvánát. Ezt hívják lé-
lekvándorlásnak. Az újjászületés pedig a korábbi életek elrontott cselekedeteitől függ.
84
Hinduizmus
India ősi vallása a hinduizmus. A hinduk hi-
te szerint a világtörvények, az úgynevezett
dharmák uralkodnak az emberek felett. Is-
teneik közül a kiemelkedik Brahma, aki a vi-
lág teremtőjeként irányítja a lélekvándor-
lást (amelyben a buddhisták is hisznek), továbbá Visnu, az egymást követő világok kör-
forgásának mozgatója, valamint Siva, a megsemmisítő és újrateremtő erő megszemé-
lyesítője. Ezek az istenek egységet alkotnak. A hinduk a vallási hovatartozásukat asze-
rint határozzák meg, hogy melyik istent tekintik a legfőbbnek. A hinduizmus szigorú
társadalmi rendet határoz meg, melynek határai a földi létben átjárhatatlanok.
Kínai vallás
A kínai vallások legelterjedtebb irányzata az
erkölcsi fegyelmen nyugvó konfucianizmus
mellett a taoizmus. A tao a világot mozgás-
ban tartó szent törvény, hömpölygő erő, az
örök és teremtő valóság, minden dolog for-
rása és végcélja, a világmindenség kezdete és vége. Ennek áramlását el kell fogadnia
az embernek a természetesség és az engedékenység követésével együtt, hogy az élete
egyensúlyban legyen, és ne térjen le a tao útjáról. Szemléletükben, vallásukban fontos
szerepe van a jin és a jang jelképek kölcsönhatásának, a női (befogadó) és a férfi (te-
remtő) jellegnek. Ez a két erő minden teremtményben, ugyan más és más arányban, de
ott rejlik, ezáltal van jelen a harmónia a világban. A kettő (az anyagi és a szellemi jelleg)
egymás ellentétes párjaként, egymást kiegészítve, összefonódva működik.
A VILÁG VALLÁSAI
kereszténység iszlám hinduizmus buddhizmus kínai vallás judaizmus
▶ Nézzétek meg a térképen, melyik földrészen a legelterjedtebb egy-egy világvallás!

▶ Milyen arányú a vallásokhoz tartozók száma? Az emberek hány százaléka nem tar-
tozik egyikhez sem?
85
3. A világvallások erkölcsi tanításai
A hinduizmus követői hisznek a lélekvándorlásban, hogy követ-
kező életükben olyan sorsot kapnak, amelyet az életük jó vagy
rossz tettei alapján megérdemelnek. Lelkük akár állati testbe is
költözhet. Ez magyarázza, hogy a hindu ember mély tisztelettel
és felelősséggel viseltetik a természeti környezet iránt.
A buddhista tanok követői ugyancsak hisznek a lélekvándorlásban.
Erkölcsi fogadalmakban vállalják többek közt, hogy

tartózkodnak
▶ az öléstől,
▶ a lopástól,
▶ a hazug beszédtől,
▶ a bódító szerek fogyasztásától.
Az iszlám szerint az embernek nincs szüksége meg-

váltásra, csak az Allah iránti teljes odaadásra. A halál
után ők is megmérettetnek, és a jók a Kertekbe, míg
a rossz cselekedetet elkövetők a tűzbe jutnak. A tűz
a pokolnak, míg a Kertek a mennyországnak feleltet-
hető meg. Úgy tartják, hogy muszlimként az ember
a Kertekbe kerül, hitetlenként viszont a tűzbe.
A kínai vallások követői a lélek nyugalmát meditáció-

val érhetik el, amely a külvilág kizárása, a légzés sza-
bályozása, a mozdulatlan testtartás és az egy pontba
való figyelés révén valósítható meg. A kínai vallásban
fontos a jóslás, a szerencsés és szerencsétlen napo-
kat meghatározó kínai naptár, a szellemvilággal ösz-
szekötő médiumvilág és a gonoszűzés. Tisztelik az
ősöket, áldoznak a természet sokféle istenségének,
a föld és gabona istenének.
▶ Milyen főbb erkölcsi tanításokat tartalmaznak a bemutatott világvallások?

▶ Mit gondoltok, mennyire befolyásolják a különböző erkölcsi tanítások a vallások-
hoz tartozók életét?
▶ Szerintetek minden valláshoz tartozó ember e tanítások szerint él?
▶ Vajon hogyan folyhat a más-más vallásokhoz tartozó gyermekek nevelése-okta-
tása?
▶ A fiúk és a lányok minden vallás vonatkozásában ugyanazt a nevelést kapják?
86
4. Vallásosság vagy hit?
Mi a különbség vallás és hit között? Mi a különbség vallásos és hívő ember között?
Nézzetek utána a két szó magyarázatának!
„Vallásos vagyok, „Hiszek, de nem

de nem hiszek.” vagyok vallásos.”
„Vallásos vagyok, „Hiszek, ezért

ezért hiszek.” vallásos vagyok.”
A fenti beszélgetésben látszólag ellentmondásokat olvashattok. Melyik mondatnak

van igazsága? Mire gondolhattak azok, akik ezeket a kijelentéseket megfogalmazták?
▶ Melyek a világvallások főbb jellemzői? Találtok-e hasonlóságokat jellemzőik és ta-
nításaik között?
▶ Alkossatok csoportokat! Válasszatok ki egyet a világvallások közül! Gyűjtsetek to-
vábbi információkat, és készítsetek saját ötleteitek alapján bemutatót róla!
NÉZZ UTÁNA!
▶ Végezzétek el a Gyűjtemény 136. oldalán található feladatot a 20. század két
kiemelkedő távol-keleti alakjáról! Gyűjtsetek idézeteket tőlük!
▶ Magyarországon is jelen van több világvallás. Keress rájuk az interneten!

A kis Buddha (angol–olasz–francia film, 1993, r.: B. Bertolucci). Egy tibeti szerzetes
keresi mestere reinkarnációját, azaz új életre támadt személyiségét az Egyesült Ál-
lamokban. Keress a filmben olyan jeleneteket, melyekben szembetűnő a két kultú-
ra eltérése!
87
16. A zsidóság és a Én az Úr vagyok
a te Istened, [..
kereszténység
Ne legyen más .]
istened rajtam
kívül!
Biblia , Mózes
2. köny ve 20. ré
sz
▶ Vitassátok meg, miért kéri Isten, hogy ne legyen más
isten rajta kívül az életünkben!
1. Az „ábrahámi vallások” eredete
A zsidó vallás (judaizmus) és a kereszténység egyaránt a mai Közel-Keleten szüle-

tett. Ezeket a vallásokat egy közösnek tartott bibliai ősatyáról „ábrahámi” vallá-
soknak nevezték. Ábrahám a Biblia első könyvének, a
Teremtés könyvének meghatározó alakja. Vele mint a
zsidó nép ősatyjával kötött szövetséget Jahve, Izrael is-
tene. Személyét a kereszténység is tiszteli.
A názáreti Jézus zsidónak született, zsidó vallású kö-
zösségbe. Az ő élete és tanítása indította útjára a ke-
reszténységet, amely őt Isten fiaként és megváltóként
tiszteli, kereszthalálát az ember bűneiért bemutatott
engesztelő áldozatként.
A Biblia két részből áll. Az Ószövetség, más
néven Héber Biblia tartalmazza a Tórát
(Mózes 5 könyvét), a Próféták könyveit és a
Szent Iratokat. Az Újszövetség a keresztény
vallások közös alapja, melynek középpont-
jában Jézus élete, tanítása és kereszthalá-
la áll.
Az egyistenhívő (monoteista) vallások ta-
nítása szerint az anyagi világ egy rajta kívül
álló, nála hatalmasabb, személyes Isten te-
remtése, aki a történelem során különböző küldötteken keresztül ismertette meg
kinyilatkoztatásait, tanította a kiválasztott személyeket, népeket, az emberiséget.
Ezek a távol-keleti világvallásoktól eltérően a „történelmi kinyilatkoztatás” vallá-
sai. Az ábrahámi vallások közé sorolják a világ három fő monoteista vallását, a kö-
zös gyökerekkel és értékekkel rendelkező zsidó vallást, a kereszténységet és az isz-
lámot.
▶ Milyen bibliai történetek határozzák meg ünnepeinket?

▶ Nézzetek utána, hogy ezeken az ünnepeken mit ünnepelnek azok, akik hisznek Is-
tenben, és mit azok, akik nem!
▶ Hogyan váltak hagyománnyá az európai kultúrában, és hogyan ünneplik a külön-
böző európai népek a karácsonyt, a húsvétot és pünkösd napját?
88
2. A zsidó vallás
Kialakulását tekintve a zsidó vallás a legrégebbi egyistenhitű vallás. A zsidóság
volt az első, amely szakítva a többi nép világképével, következetesen egyistenhitet
vallott. Izrael istenét teremtőként, szabadítóként és törvényalkotóként tisztelték.
A zsidó vallás tanításaiban az ember és az Isten kapcsolata elsősorban azon alap-
szik, ahogyan a Tóra (Mózes 1–5. könyve) az embert az Isten irányába vezeti.
▶ Milyen fő jellemzői vannak a zsidó vallásnak?

▶ Vajon miért nevezik Izrael istenét teremtőnek, szabadítónak, törvényalkotónak?
A zsidó hagyomány szerint a Tóra tartalmaz-

za mindazokat a törvényeket, igazságokat, ha-
gyományokat, amelyek mindenkire egyaránt
érvényesek. Megtalálhatók benne azok a sza-
bályok, viselkedési formák, erkölcsi normák,
amelyeket a hívő embernek követnie kell.
A Tóra az ünnepnapokra és a hétköznapokra
vonatkozóan is tartalmaz erkölcsi és viselke-
désbeli előírásokat.
A Gyűjtemény 136. oldalán olvashatjátok a kb. Kr. e. 1. században Hillél rabbi ál-
tal összegyűjtött listát, mely a Sabbath (szombat) napján tiltott 39 munkát és tevé-
kenységet sorolja fel.
▶ Mit gondoltok, miért volt fontos ezeknek a szabályoknak a megfogalmazása?
▶ Keressetek példákat arra, milyen következményekkel járhatott ezek be nem tar-
tása!
▶ Ismertek olyan zsidó vallású családot, amely még ma is ezen szabályok szerint él?
▶ Ha tehetitek, kérdezzétek meg őket ezek gyakorlatáról!
A zsidó vallásban Isten a legfőbb erkölcs példája, és fontos az általa kijelölt út köve-
tése.
Mint amilyen irgalmas és kegyelmes Ő, olyan irgalmas és

kegyelmes légy te is. Ahogyan Ő igazságos, légy te is igaz-
ságos. Mivel Ő szent, törekedj arra, hogy te is szent legyél.
(Mózes 5. könyve)
▶ Keressétek meg az irgalmas, kegyelmes, igazságos, szent kifejezések jelentését!

▶ Ezután beszéljétek meg, hogyan értelmezhető ez az idézet a mindennapi életben!
A legszegényebb társadalmi rétegek, a közösség, a bérmunkások, mozgássérültek,
családtagok és idegenek iránti kötelezettségek mind azon a tételen alapulnak, hogy
„szentek legyetek, mert én, az Úr, a ti Istenetek szent vagyok” (Mózes 3. könyve
19:2), tehát „az Ő útján való járás” (Mózes 5. könyve 11:22) erkölcsi kötelességén.
89
3. A kereszténység
A kereszténység erkölcsi értékeit Isten fia, Jé-
zus Krisztus élete, tanításai és cselekedetei
által ismerhetjük meg. Jézus földi élete so-
rán olyan útmutatást adott követői számá-
ra, mely isteni rendelésen alapszik. Legfonto-
sabb kérdése, hogyan lehet különbséget tenni
jó és rossz között, hogyan lehetünk boldogok.
Az erkölcsi normák, értékek, szokások alap-
ján különböztetjük meg a jó cselekedeteket a
rosszaktól. A krisztusi tanok egy-egy társada-
lom történelmi és kulturális hagyományának
részévé váltak. A keresztény ember értékei közé tartozik az Isten iránti és a testvéri
szeretet, a tisztelet, a szabadság, az igazságosság, a megértés, a béke, az őszinteség,
a szolidaritás, a bátorság, a felelősség. A krisztusi tanok egy-egy társadalom törté-
nelmi és kulturális hagyományának részévé váltak. Az Ószövetség törvényeit tiszte-
letben tartva az Újszövetségben Jézus új parancsolatot ad az őt követőknek a négy
evangélista által, a felebaráti szeretet fontosságát kiemelve:
Új parancsolatot adok néktek, hogy egymást szeressétek; a mint én szerettelek ti-

teket, úgy szeressétek ti is egymást. Erről ismeri meg mindenki, hogy az én tanítvá-
nyaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok.
János evangéliuma 13:34–35
▶ Beszélgessetek arról, hogy a keresztény értékek megjelenhetnek-e a nem vallá-

sos emberek életében!
Ha egy keresztény család megkeresztelteti kisgyermekét, a szülők és a keresztszü-

lők fogadalmat tesznek, hogy a gyermeket vallási elvek szerint nevelik. Ez a vallás-
gyakorlás első lépése. Úgy nevelik a gyermeket, hogy templomba járjon, lefekvés
és étkezések előtt imádkozzon. Megtanítják neki, mitől válhat jó keresztény em-
berré, és hogyan törekedhet a bűn elkerülésére.
A hívő embernél – átélve Isten szeretetét – belülről fakad a hála, amely válasz a hit
által átélhető isteni szeretetre.
Van-e olyan családtagotok, aki templomba jár, vagy rendszeresen imádkozik?

▶ Beszélgess vele! Milyen indíttatásból teszi ezt? Mi motiválja?
▶ Voltál-e már vele valamilyen egyházi alkalmon? Hogy érezted magad?
90
4. Mit üzen a szobor?
Két ember áll egymás mellett a római
Szent Péter-bazilikában Michelangelo
Pietà szobra előtt, amely Máriát ábrázolja
a keresztről levett, halott Jézussal. Az egyik
ember zsidó vallású, a város művészettör-
téneti kincseit jött megnézni. A másikuk
keresztény, aki a templomokat látogatja
végig. Szóba elegyednek egymással.
▶ Hogyan alakul kettőjük beszélgetése?
Fogalmazzátok meg gondolataitokat!
5. Zsidó és keresztény templomok

Nézzetek utána, vagy ha tudjátok, beszéljétek meg:
▶ Milyen jegyek alapján tudjátok megkülönböztetni a zsinagógát egy keresztény
templomtól?
▶ Mire kell ügyelnetek az öltözködésetekben, ha beléptek valamelyikbe?
▶ Miben hasonlítanak, vagy miben különböznek az itt zajló szertartások?
6. Válogassatok!
A vallásokkal kapcsolatos ismereteitek alapján a kifejezések sorszámát helyezzétek el
a megfelelő halmazba vagy azon kívül! Dolgozzatok a füzetetekbe!
1. Ábrahám, 2. Biblia, 3. Tóra, 4. Jahve, 5. Jézus Krisztus, 6. közel-keleti eredet, 7. me-

cset, 8. lélekvándorlás, 9. Ószövetség, 10. Allah, 11. Sabbath, 12. templom, 13. nir-
vána, 14. teremtett világ, 15. Újszövetség, 16. végítélet, 17. zsinagóga
Zsidó vallás Kereszténység
91
7. Zarándoklat
A zarándoklat egy közösségi esemény a hí-
vő emberek számára, egy bizonyos vallási je-
lentőségű zarándokhely felkeresése. Célja
vallásonként eltérő lehet. Ilyen a vallási gya-
korlatok végzése, fogadalomtétel, vezeklés
vagy parancsolat teljesítése. A test erőfeszí-
tései, megpróbáltatásai által a lélek megtisz-
tul, megerősödik. Ez visszavezethető arra a
régi hitre, hogy a természetfeletti erők bizo-
nyos helyeken kimondottan kifejtik erejüket.
A zsidók zarándokútja a Szentföldön Jeruzsálembe, a Sirató-
falhoz vezet, és ennek mintájára a korai középkortól a keresz-
tények is elkezdték felkeresni a szent helyeket. A keresztények
egyik legismertebb zarándokhelye II. János Pál pápa sírja Ró-
mában, de Magyarországon is van több olyan kegyhely, amely
gyakran a zarándoklat célpontja.
▶ Milyen hasonlóságokat, és milyen különbségeket tudtok megnevezni a judaizmus
és a kereszténység isten-, világ- és emberképében? Foglaljátok táblázatba!
▶ Melyik vallás világképe a legelterjedtebb Európában?
NÉZZ UTÁNA!
▶ Hol és mikor találkozott egymással a zsidó és a keresztény vallás az emberiség tör-
ténetében?
▶ Békések vagy küzdelmesek voltak ezek a találkozások?
▶ KIHÍVÁS – Jeruzsálemen kívül melyek még azok a területek, ahol a múltban vagy a
jelenben tartósan egymás mellett éltek/élnek e vallásokhoz tartozó emberek cso-
portjai? Milyen jó, illetve káros hatásai voltak/vannak ennek az együttélésnek?
▶ Nézzetek utána, hol vannak Magyarországon kegyhelyek, mitől váltak a zarándok-
latok célpontjává!

Nézzétek meg a Ben Hur című filmet (amerikai film, 1959, r.: W. Wyler)! A jeruzsálemi
Ben Hur, egy gazdag zsidó család fia, újra találkozik gyerekkori barátjával, a római lé-
gió parancsnokával, Messalával, aki szerint az új tanok, melyeket Krisztus hirdet, fel-
forgathatják az egész Római Birodalmat. A legtöbb Oscar-díjat nyert alkotás elkészí-
tésében ötvenezer közreműködő és nyolcezer statiszta vett részt.
92
17. Európa vallási A világmindens
ég
a sokféleségben et nem csupán
arculata széppé, hanem
sokféleség is.
rejlő egység tesz
az egységben re
i
jlő
▶ Az olasz író gondolata hogyan kapcsolódhat a Umberto Eco ol

asz író
lecke címéhez?
▶ Az egység és a sokféleség milyen kapcsolatban vannak egymással?
1. A kereszténység terjedése
Az első keresztény gyülekezetek az 1. században jelen-
tek meg. Szabad vallásgyakorlatukat csak 313-ban enge-
délyezte Nagy Konstantin császár a Római Birodalomban.
Theodosius uralkodása alatt lett államvallás 380-ban. A ke-
resztény egyházszervezet a középkorban jött létre, mely-
nek részeit a római pápa tartotta össze. A kapcsolattartás
egyre nehezebb lett, és a szertartásaik is eltérőek voltak,
ezért 1054-ben véglegesen szétvált a keleti (ortodox) és a
nyugati (latin) egyház.
▶ Történelmi tanulmányaitok alapján beszélgessetek arról, hogy mi okozta a keresz-

tény egyház kettéválását! Vezettek-e etikai problémák a kettészakadáshoz?
A történelem folyamán a nyugati kereszténység felekezetekre szakadt. A 16. szá-

zadtól kezdődően különböző hitelvek alapján a katolikus mellett új, protestáns
egyházak (evangélikus, református, anglikán stb.) jöttek létre, majd később újabb
protestáns felekezetek is kialakultak.
▶ A digitálisan is elérhető 6. osztályos tankönyv 54. oldalán található ábra és a

könyv 22. fejezete alapján idézzétek fel a keresztény felekezetek főbb jellemzőit!
Miben hasonlít, és miben tér el erkölcsi tanításuk?
2. Európai vallások a kereszténységen kívül
A népvándorlás és a keleti népek hódításai során más vallások (pl. iszlám) is meg-
jelentek Európában. Főként a középkorban zsidók is nagy számban telepedtek le.
A múlt században sok vendégmunkás költözött a kontinensre. Gazdasági célokból,
valamint a napjainkban dúló háborúk miatt is egyre több vallási csoport képviselői
jelennek meg, megváltoztatva ezzel a főként keresztény Európa vallási arculatát.
▶ Alakítsatok csoportokat, és nézzetek utána, mely kontinensekről, országokból ér-
keztek Európába a nagy világvallások követői! Milyen hatással és befolyással van-
nak a keresztény kultúrára?
93
3. Európa
3. Európa vallási
vallási megoszlása
megoszlása
Tanulmányozzátok a graﬁkonokat!
Tanulmányozzátok a diagramokat! Válaszoljatok
Párokban párokban
válaszoljatok egyegy választott
választott kérdésre,
kérdésre,
majd próbáljatok meg magyarázatot adni hozzá! (Megjegyzés: A keresztények szá-szá-
majd próbáljatok meg magyarázatot adni hozzá! (Megjegyzés: A keresztények
mábamába beleértjük
beleértjük a katolikus,
a katolikus, a protestáns,
a protestáns, az ortodox,
az ortodox, valamint
valamint a modern
a modern szabad
szabad-
keresztény egyházak híveit. Kelet-Északkelet-Európába beleértjük
keresztény egyházak híveit. Kelet- és Északkelet-Európába beleértjük Oroszországot, Oroszországot,
Közép-Európába
Közép-Európába pedig
pedig Németországot,
Németországot, Ausztriát
Ausztriát és Svájcot.) A pontos adatokat tar-
és Svájcot.)
talmazó táblázatot a Gyűjtemény 157.
A pontos adatokat tartalmazó táblázatot a Gyűjtemény oldalán találjátok.
137. oldalán találjátok.
a) Európa mely területén a legnagyobb a kereszténység aránya?
a) Európa
b) Európamely területén
mely a legnagyobb
területén él a legtöbba keresztény?
kereszténység aránya?
b) Európa
c) Európamely területén
mely él aalegtöbb
területén keresztény?
legnagyobb a vallástalanok aránya? A forrásként megje-
lölt helyen nézzetek utána, mely országokban
c) Európa mely területén a legnagyobb a vallástalanok a legmagasabb az arányuk!
aránya? A forrásként megje-
d) Vajon
lölt helyen miért Délkelet-Európában
nézzetek a legmagasabb
utána, mely országokban a muszlim hívek
a legmagasabb aránya? E terüle-
az arányuk!
tenmiért
d) Vajon kívül még hol élnek számott
Délkelet-Európában evő arányban?az iszlám vallásúak aránya?
a legmagasabb
Dél-Európa Délkelet-Európa
2,78%
14,21% 14,27%
0,08% 2,45%
0,03%
0,40% 0,05%
82,47% 83,11%
Nyugat-Európa Észak-Európa
5,80% 3,46%
26,27%
18,15%
0,44% 0,04%
1,69% 0,76%
65,85% 77,52%
Közép-Európa Kelet-Északkelet-Európa
3,57% 7,57%
21,53%
16,12%
0,18% 0,16%
0,29% 0,24%
74,63% 75,89%
keresztény muszlim vallástalan vagy ateista zsidó más vallású
94 113
Etika_8_3_fejezet_2019.indd 113 2019. 02. 07. 11:44

4. Vallások és egyházak hívőinek megoszlása az Európai Unióban és Magyarországon
A vallási sokszínűség az Európai Unióban és Magyarországon is jelen van.
más, nem keresztény vallású
1,6% 1,8%
muszlim
zsidó
hindu
szikh
egyéb
0,1%
0,3% 0,3%
4,5%
13,6% 5,6% 45,3%
10,4% 24,0%
9,6%
11,1%
71,6%
nem vallásos az Európai Unió vallási megoszlása (2015) keresztény
nem hívő keresztény római katolikus

ateista más, nem keresztény protestáns
nem vallásos ortodox
más keresztény
Magyarország vallási arculata (2011) keresztények megoszlása (2011)
27,2% 54,2% 0,5%

39,0%
14,6%
0,1%
18,2%
0,48%
keresztény katolikus
nem válaszolt protestáns
vallási közösséghez nem tartozó egyéb keresztény
zsidó: 0,11% ortodox
muszlim: 0,06%
buddhista: 0,10%
más vallásokhoz tartozó: 0,17%
egyéb: 0,04%
95
▶ Nézzétek meg az Európai Unióra és a Magyarországra vonatkozó diagramokat!
(A százaléklábakat egy tizedesjegyre kerekítettük.) Milyen kapcsolat van az egyes
vallások és felekezeti adatok között? Milyen arányban van a kereszténység más
vallásokhoz képest? Mi lehet az oka a vallási közösségekhez nem tartozók számá-
nak?
▶ A Gyűjtemény 137–138. oldalán láthatjátok a részletes adatokat tartalmazó
táblázatokat. Nézzétek meg, hogy milyen vallások/egyházak tartoznak az említett
táblázatok egyes részeihez!
5. Lelkiismereti és vallásszabadság
Az európai értékrend egyik alapelve a lelkiismereti és vallásszabadság is, melyet
hosszú történelmi előzmények alapján 1948-ban az Emberi Jogok Egyetemes Nyi-
latkozata is deklarált.
Az Európai Unió külön is hitet tett emellett 2000-ben az Európai Unió Alapjo-
gi Chartájában: „Mindenkinek joga van a gondolat-, lelkiismereti és vallásszabad-
sághoz. Ezek a jogok magukba foglalják a vallás és hit változtatásának szabadságát,
valamint a vallás és hit egyénileg vagy másokkal közösségben, nyilvánosan vagy
magánkeretek között történő kifejezésre juttatását imádsággal, tanítással, gyakor-
lással vagy szertartásokkal.”
▶ Fogalmazzátok meg saját szavaitokkal e két európai érték lényegét!
6. Európa keresztény értékei

Európa olyan értékközösséget jelent számunkra, amely meghatározza alapvető er-
kölcsi értékeinket. Felmerül a kérdés, hogy ezek közül melyek lehetnek azok, ame-
lyek közvetlenül összefüggenek az európaiságunk keresztény gyökereivel, melyek
azok, amelyek kevésbé, és melyek függetlenek tőle.
▶ Az európai értékrend néhány meghatározó eleme látható alább. 3-4 fős csopor-
tokban keressetek közülük olyan jellemzőket, amelyek közvetlenül, és amelyek
csak áttételesen erednek a kereszténységből!
▶ A kereszténységhez kapcsolt értékek közül melyek jelennek meg más vallások-
ban is?
jogállamiság az emberi méltóság tiszteletben tart
ása
emberi jogok igazságosság szabadság
szolidaritás
kisebbségek jogai KERESZTÉNYSÉG egyenlőség
enlőség a megkülönböztetés tilalma

a nők és a férfiak közötti egy
demokrácia tolerancia megértjük egymást
A Gyűjtemény 139. oldalán olvassátok el II. János Pál pápa Európa keresztény ér-
tékeiről szóló apostoli buzdítását!
96
7. Értékek a mindennapokban
Párokban gyűjtsétek össze, szerintetek hogyan jelennek meg a legfőbb keresztény
értékek a mindennapi életben, a törvénykezésben vagy az erkölcsi normákban! Mi-
ért fontosak ezek, és milyen esetekben sérülhetnek?
Európai keresztény fontosak, megjelennek, sérülnek,

értékek mert… amikor… amikor…
emberi méltóság
szeretet
▶ Fogalmazzatok meg néhány erkölcsi-etikai kérdést, amelyek megválaszolása előtt
áll az európai ember! Milyen szerepe lehet ebben az egyházaknak?
▶ Mit gondoltok arról, hogyan változik 10, 20, 50 év múlva Európa vallási arculata?
NÉZZ UTÁNA!
▶ A világon körülbelül 2,2 milliárd ember keresztény. Évszázadokon át a keresztény-
ség elsősorban európai és közel-keleti vallás volt, a 21. század elejére ez a helyzet
megváltozott. Nézz utána, mely kontinensen milyen arányban van jelen a keresz-
ténység, a különböző földrészeken mely vallások a legelterjedtebbek!
▶ KIHÍVÁS – Hogyan alakult át a vallások aránya Európában és Magyarországon a
történelem folyamán? Hogyan változott az utóbbi 20 évben? Keress statisztiká-
kat!

Ferenc pápa 2016 januárjában arra hívta fel Twitter-üzenetének nézőit, hogy „a kü-
lönböző vallású férfiak és nők közötti őszinte párbeszéd az igazságosság és béke gyü-
mölcseit teremje”. Keresd meg, és nézd meg a teljes videót – 2016. január – Vallás-
közi párbeszéd (1’ 31”), majd fogalmazd meg véleményedet róla!
Mit jelent a vallásszabadság? Hogyan éltek egymás mellett a különböző felekezetek
régen, és hogyan élnek ma? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphattok választ a
„Felsős – Erkölcstan: Európa vallási arculata (8. osztály)” című videóból. Keresd meg
a videót az interneten!
Mit jelent a vallásszabadság? Hogyan éltek egymás mellett a különböző felekezetek
régen, és hogyan élnek ma? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphattok választ a
„Felsős – Erkölcstan: Európa vallási arculata (8. osztály)” című videóból. Keresd meg
a videót az interneten!
97
18. A felebaráti szeretet Szeresd felebará
todat, mint
az egyházak szerep-
magadat.
Biblia , Máté ev
angéliuma
vállalásában 22:39
▶ A bibliai idézet alapján ki lehet a felebarátunk?

▶ Lehet-e valakit úgy szeretni, mint önmagunkat?
1. A felebaráti szeretet – a kereszténység tanítása

Az alábbi bibliai párbeszédben Jézus a kérdésre az irgalmas szamaritánus történe-
tével válaszol, amely a megkülönböztetés nélküli szeretet, elfogadás és szolidaritás
példája.
Az irgalmas szamaritánus
Egy törvénytudó felállt, hogy próbára tegye. „Mester – szólította meg –, mit te-
gyek, hogy eljussak az örök életre?” Megkérdezte tőle: „Mi van megírva a törvény-
ben? Hogyan olvasod?” Így válaszolt: „Szeresd Uradat, Istenedet, teljes szívedből,
teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, felebarátodat pedig, mint saját
magadat.”
„Helyesen feleltél. Tégy így, és élni fogsz!” – válaszolta neki. De az igazolni akarta
magát, ezért megkérdezte Jézustól: „Kit tekintsek felebarátomnak?” Erre Jézus át-
vette a szót: „Egy ember Jeruzsálemből Jerikóba ment. Rablók kezébe került. Ezek
kifosztották, véresre verték, és félholtan otthagyták. Történetesen egy pap tartott
lefelé az úton. Észrevette, de elment mellette. Ugyanígy közeledett egy levita is.
Látta, de továbbment. Végül egy szamariainak is arra vitt az útja. Amikor meglátta,
megesett rajta a szíve. Odament hozzá, olajat és bort öntött a sebeire, és bekötöz-
te, magát az embert pedig felültette teherhordó állatára, elvitte egy fogadóba, és
ápolta. Másnap elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak ezzel a kéréssel: Viseld
gondját, és ha többet költenél, visszatérve megadom neked. Mit gondolsz, e há-
rom közül ki volt az igazi felebarátja annak, aki a rablók kezébe került?” „Aki irgal-
mas szívű volt iránta” – felelte. Jézus így folytatta: „Menj, és tégy te is hasonlókép-
pen.” Biblia, Lukács evangéliuma, 10, 25–37
A zsidók és a szamáriaiak évszázadokon át egymás ellenségei voltak. Éppen ezért Jé-

zus hallgatói közül senki nem gondolta volna, hogy éppen egy szamáriai ember fog
segítséget nyújtani egy zsidó bajbajutottnak.
▶ A Biblia nem árulja el, mit tett a törvénytudó, akinek Jézus a példázatot mondta.
Ha Jézus ma neked mondaná el ezt a történetet, szerinted hogyan szólna? Ki len-
ne az összevert ember? Ki lenne az, aki nem állna meg segíteni? Ki lenne az irgal-
mas utazó, az, akitől a legkevésbé várnánk, hogy társa segítségére siet?
▶ Találd ki a saját változatodat, majd rajzolj képeket!
▶ Mi akadályozhat meg valakit abban, hogy egy bajbajutottnak segítségére legyen?
98
2. Az aranyszabály
A legtöbb vallásban az emberek közötti viszony legegyetemesebb elveként az úgyne-
vezett aranyszabályt fogalmazták meg.
▶ Keressetek hasonlóságokat és különbségeket az alábbi megfogalmazások között!
▶ Vajon miért tartja fontosnak ezt az erkölcsi parancsot minden vallás?
Mindazt, amit szeretnétek, hogy megtegyenek Egyikőtök sem hisz igazán, amíg nem
nektek az emberek, tegyétek meg ti is nekik. azt kívánja a testvérének, amit magá-
Biblia, Máté 7:12 nak is. Mohamed próféta
Tégy úgy másokkal, amint Ami neked gyűlöletes, ne Ne bánts másokat olyasmi-
ők tesznek veled. tedd embertársadnak. vel, ami téged is bántana.
Konfuciusz Hillél, zsidó rabbi Buddha
3. A szeretetparancs
Azt az erényt, amelyből a másik ember érdekeit is figyelembe vevő viselkedésmód

fakad, az újszövetségi szentírás szeretetnek nevezi, és a legfontosabb parancsként
határozza meg: „Szeresd felebarátodat, mint magadat!” (Máté evangéliuma 22:39)
De lehet-e parancsra szeretni? Erkölcsi értelemben a szeretet nem egy érzelem,
hanem a másik ember létének elfogadását és méltóságának elismerését jelenti.
Nem kell, és nem is lehet minden ember iránt ugyanúgy érezni, de arra törekedni
kell, hogy rokon- és ellenszenveink ne befolyásoljanak a másik ember tiszteletben
tartásában. A szeretet ilyen értelemben az akaratunktól függ, és érzéseink, ellen-
szenvünk legyőzését is követelheti tőlünk. Így megóvhat mind az önzés, mind pe-
dig a túlzott önfeladás személyiségtorzító hatásaitól.
▶ Párokban gyűjtsetek személyes példákat arra, hogy az ilyen értelemben vett sze-
retet milyen cselekedetben fejeződhet ki, és arra is, amikor kihívást jelenthet az
ilyen szeretetet megélni!
A szeretet megjelenik abban, … nehéz, amikor…

szüleink iránt
testvéreink iránt
iskolatársaink iránt
idegenek iránt
tőlünk különböző emberek iránt
honfitársaink iránt
a közlekedésben útitársaink iránt
haragosaink/ellenségeink iránt
99
4. Hogyan viselkedjek a másik emberrel?
Minden vallás – más-más megfogalmazással ugyan – hasonló tartalmú választ ad
erre a kérdésre. Ezek a válaszok az emberek egyenértékűségét hangsúlyozzák, azt,
hogy nincsenek a világon a többieknél fontosabb és kevésbé fontos emberek.
▶ Tudjátok-e, mit rövidít, mit jelent a VIP kifejezés? Hol találkoztatok vele? Milyen
esetben szokás alkalmazni? Vitassátok meg, ez mikor indokolt, és mikor nem!
5. Állam és egyház
Az állam és az egyházak különváltan működnek. Az egyházak önállóak. Az állam a
közösségi célok érdekében együttműködik az egyházakkal.
Alaptörvény, VII. cikk
▶ Milyen közösségi célok lehetnek azok, amelyek elérésében az egyházak is részt

vesznek?
▶ Miért indokolt, hogy az egyházak önállósága az Alaptörvényben legyen rögzítve?
Milyen veszélye lenne annak, ha ez nem így lenne?
6. Evangélium és tanítás
A hívő embert és a hívők közösségét a hitbeli meggyő-

ződésük tettekre készteti.
„Az embert a tettek teszik igazzá, nem a hit egyma-
gában.” (Újszövetség, Jakab apostol levele 2:24) A leg-
első, hitből eredő tett, hogy a hívő mint jó hírt terjeszti
reménységét az üdvösségről. (Az evangélium szó ere-
deti jelentése is ez: „jó hír”.)
Az egyházak igyekeznek a maguk értékrendjét képviselni és továbbadni.
Az egyházak társadalmi szerepvállalásában
tehát az elsők között áll a tanítás, valamint az ál-
taluk vallott értékek hirdetése minden ember
felé.
Ezért vállalnak szerepet a nevelés-oktatás mun-
kájában: iskolákat, óvodákat, felsőoktatási intéz-
ményeket tartanak fenn.
Beszélgessetek arról, hogy milyen alkalmakat teremtenek az egyházak az evangéli-

um terjesztésére! Hogyan teszik ezt elérhetővé a nem hívők számára?
▶ Ismertek-e egyházi fenntartású iskolát?
▶ Van-e rokonotok, ismerősötök, barátotok, sporttársatok, aki egyházi iskolába jár?
Szerintetek miben különbözik egy egyházi iskola a tiétektől?
▶ Szívesen járnátok-e egyházi iskolába? Ha igen, miért? Ha nem, miért nem?
▶ Válaszaitokat indokoljátok! Beszéljétek meg a többiekkel!
100
7. Karitász
A jó hír (evangélium) terjesztésén és a tanításon felül, az egyházak kötelességük-
nek érzik a szegények, szenvedők és védtelenek segítését. Ez az úgynevezett kari-
tász (vagy caritas, diakónia), azaz szeretetszolgálat. A jótékonykodás nem csupán a
természetes emberi szolidaritásból, hanem az Istenbe vetett hitből is fakad.
Szociális, gyermek- és öregotthonokat működtetnek, kórházakat tartanak fenn.
Látványos példa, amikor az egyházak önkéntesei ételt, ruhát osztanak a rászoru-
lóknak, vagy menekülőkön, hajléktalanokon segítenek.
▶ Mit gondoltok, miért tartják fontosnak az egyházak a karitatív tevékenységeket?

▶ Milyen azonosságok és különbségek lehetnek az állami és egyházi tevékenységek
között?
1 2
3 4
▶ Milyen segítő szándékokat mutatnak be a képek? Hallottatok-e már ezekről?

▶ Készítsetek gondolattérképeket a szöveg, a képek és saját tapasztalataitok alap-
ján!
101
8. A magyarországi egyházak tevékenysége
A magyarországi egyházak karitatív és egyéb, társadalmilag hasznos tevékenysége-
ket is folytatnak. Kis csoportokban válasszatok a feladatok közül!
a) Gyűjtsetek össze néhány magyarországi egyházat, illetve felekezetet! Keressétek
meg a honlapjukat! Milyen jellegű híreket találtok?
b) Írjatok listát olyan tevékenységekről, amelyekben szerepet vállalnak az egyházak!
Melyiknek mi a célja? Szerintetek milyen célok érdekében lenne még fontos tevé-
kenykedni?
c) Melyek azok a társadalmilag hasznos közös cselekvések, amelyben ti is részt ven-
nétek – akár egyházi, akár civil mozgalmi szervezésben?
9. Segíts te is!
Értelmezzétek a plakátok üzeneteit! (Ehhez szükséges lehet utánanézni a kétszer
1%-os rendelkezési jognak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján.) Ne elégedje-
tek meg az üzenet azonosításával, hanem a kép minden sajátosságát vonjátok be az
értelmezésbe!
KÉT SZÁRNNYAL
TÖBBET SEGÍTESZ.
A civil 1% mellett
AZ EGYHÁZI 1%-KAL IS
TÁMOGATHATSZ
anyaóvókat, iskolákat
és szeretetotthonokat.
LEV_1002-2_420x297_Evangelikusok_Plakát.indd 1 1/30/14 2:18 PM
10. Önzetlen összefogás

LEV_1004-16_504x238_Evangelikusok_1%_Óriásplakát.indd 1 27/03/15 14:34
A Centropa Alapítvány Túlélés Szarajevóban című kiállítása bemutatja, hogy a dél-

szláv háború idején, 1992 és 1995 között hogyan működött a szarajevói zsinagóga
segélyközpontként, ahol a zsidók, muszlimok és keresztények nemzetiségüktől füg-
getlenül együtt, közösen dolgoztak majdnem négy évig a La Benevolencija nevű se-
gélyszervezet kötelékében.
102
▶ Mit tudtok a délszláv háborúról?
Mely népek között zajlott? Milyen
államok találhatók ma az egykori
Jugoszlávia területén? Melyiknek
a fővárosa Szarajevó? (Kutassatok
Ki volt zsidó a La Benevolencija önkéntesei közül? az interneten!)
Ki volt muszlim? Horvát katolikus? Szerb ortodox?
Senki sem kérdezte. Senkinek nem számított ▶ Mit jelent: önzetlenül összefogni?
Mikor önzetlen az összefogás?
▶ Milyen események indítják az em-
bereket segítő összefogásra?
▶ Miért csak a bajban tartunk ösz-
sze?
▶ Említsetek példákat a saját élete-
tekből, amikor megtapasztaltatok
önzetlen összefogást, vagy részt
vettetek önzetlen összefogásban!
▶ A szeretet egy sajátos meghatározásával ismerkedtünk meg a leckében. Mennyi-
ben más ez, mint a köznapi használata?
▶ Jelenthet-e valakinek megoldhatatlan feladatot a szeretet törvénye?
▶ Milyen tapasztalatokkal rendelkezel egyházak vagy más hívő közösségek oktatá-
si vagy szociális tevékenységéről? A leckében tanultak ismeretében másként lá-
tod-e ezeket?
▶ „Nincsenek a világon a többieknél fontosabb és kevésbé fontos emberek” – olvas-
tuk. Számodra elfogadható ez az állítás? Írásban indokold véleményedet!
NÉZZ UTÁNA!
▶ Az interneten számos olyan inspiráló videót, rövidfilmet találhattok, amelyek a se-
gítségnyújtás öröméről szólnak. (Javasolt keresőszavak: „hétköznapi hős”, „adni
jó”, „adj egy kis szeretetet”.) Keressetek ilyeneket, és rendezzetek filmfesztivált!
▶ Nézzetek utána, van-e lakóhelyetek közelében egyházi fenntartású iskola vagy
szociális tevékenységet folytató intézmény! Ha lehetséges, látogassatok el hozzá-
juk, majd beszéljétek meg benyomásaitokat! Ha erre nincs mód, akkor honlapju-
kon vagy a velük kapcsolatban álló személyeken keresztül tájékozódjatok.

Olvasd el Lázár Ervin A kislány, aki mindenkit szeretett című meséjét! Mi a vélemé-
nyed a címszereplőről és a viselkedéséről?
103
19. A �zparancsolat „Szeresd az Ura
t,
ből, teljes lelked a te Istenedet teljes szíved-
bő
el ső és a nagy pa l és teljes elmédből.” Ez az
mint értékrend ra
ehhez: „Szeresd ncsolat. A második hasonló
fe
E két parancso lebarátodat, mint magadat.”
lattól függ az eg
próféták . ész törvény és a
▶ Egyszer Jézust megkérték, mondja meg, Biblia: Máté ev
angéliuma 22:3
melyik a legnagyobb parancsolat a tíz közül. 7– 40
Ahelyett, hogy a tíz közül kiemelt volna egyet, két mondatban összefoglalta
mind a tízet. Vajon miért nevezi Jézus „nagy parancsolatnak” az első mondatot?
1. Mózes megkapja a tízparancsolatot

Az ószövetségi történet szerint Mózes kivezette Izrael
népét Egyiptomból, és mikor már több hónapja ván-
doroltak a pusztában, Isten megfelelőnek látta az időt,
hogy szövetséget kössön velük.
Isten felhívta Mózest a Sínai-hegyre, két kőtáblára
véste a törvényt – a tízparancsolatot –, és átadta neki.
A tízparancsolat lényegében az ószövetségi törvény
613 parancsolatának tömör összefoglalója.
A Károli Gáspár fordításában megjelent Bibliában
szereplő első kőtáblán lévő négy parancsolat a zsidó és
keresztény hitű emberek Istennel való kapcsolatát sza-
bályozza, a többi hat a hívők egymással való kapcsolatát, kötelességét összegzi.
Ezek életünk örök érvényű törvényeinek tekinthetők, függetlenül attól, hogy hi-
szünk, vagy nem hiszünk.
▶ Törvény, szabály, parancsolat – szerinted vannak-e árnyalatbeli eltérések e kife-
jezések jelentésében? Melyiket mikor, hol használjuk? Ismersz-e további, hason-
ló jelentésű szavakat?
▶ Mit jelent „szövetséget kötni”? Milyen szövetségkötésről hallottatok már?
2. A tízparancsolat – Az első kőtábla

1. Én, az Úr vagyok a te Istened, aki kihoztalak téged Egyiptom földjéről, a szolga-
ság házából. Ne legyen más istened rajtam kívül!
2. Ne csinálj magadnak semmiféle bálványszobrot […]! Ne imádd, és ne tiszteld
azokat, mert én, az Úr, a te Istened, féltőn szerető Isten vagyok! […]
3. Ne mondd ki hiába Istenednek, az Úrnak a nevét, mert nem hagyja az Úr bünte-
tés nélkül azt, aki hiába mondja ki a nevét!
4. Emlékezz meg a nyugalom napjáról, és szenteld meg azt! Hat napon át dolgozz,
és végezd mindenféle munkádat! De a hetedik nap a te Istenednek, az Úrnak
nyugalomnapja. Semmiféle munkát ne végezz azon […]!
104
Az 1-2. parancsolatban Isten bemutatkozik az ő népének, emlékezteti őket szere-
tetére, arra, hogy az ő segítségével szabadultak meg az egyiptomi fogságból, és
cserébe csak annyit kér, hogy ne legyenek bálványaik, ne higgyenek más istenek-
ben, hisz ő már bizonyította, hogy szuverén (minden kényszertől mentes, teljes ha-
talmú) Úr.
Tudjátok-e, mik azok a bálványok? Bálvány lehet mindaz, amit az ember istenként tisz-
tel, és tőle várja, hogy szerencsét hozzon. Bálvány lehet egy tárgy, egy személy vagy
akár egy gondolat is.
▶ Vannak-e szerencsetollaitok, kabaláitok?
▶ Kibe, mibe helyezitek a bizalmatokat?
▶ Olvastok-e horoszkópokat? Milyen gyakran?
Hisztek-e bennük? Okozott-e már feszültsé-
get, félelmet bennetek, ha olyat olvastatok,
amit nem szerettetek volna tudni?
▶ „Sztároltok-e” valakit? Milyen hatással van
az életetekre az illető? Mit vártok tőle?
A 3. parancsolat lényege röviden az, hogy Isten nevét megvetéssel és tiszteletle-

nül ne említsük, csak akkor ejtsük ki a nevét, ha imádkozunk, beszélünk hozzá, se-
gítségül hívjuk, vagy valakinek beszélünk róla.
▶ Észrevettétek már, hogy hogyan árulkodik valakiről a beszédje? Kimondott szava-

ink tükrözik azt, ami a szívünkben van.
▶ Egy spontán beszélgetés során hallgassátok meg egymást!
▶ Szívesen tartózkodsz azoknak a társaságában, akik csúnyán beszélnek, káromkod-
nak?
„Hat napon át dolgozz, és végezd mindenféle munkádat!” – szól a 4. parancsolat.

A hetedik nap a nyugalom napja.
A ti munkátok elsősorban a tanulás.
▶ Megfeleltek-e ennek az elvárásnak, vagy csak hellyel-közzel? Tanultok rendesen,

hogy előbbre jussatok, vagy csak tanulgattok, mondván, majd csak lesz valahogy?
▶ Mivel töltitek a hétvégét?
▶ Vannak-e „minőségi idők” a családotok életében? Mennyi ez az idő naponta/he-
tente?
Minőségi idő: amikor egymásra figyelünk. Csak te és ő(k)! Csak MI! Senki és sem-
mi más nem fontos, csak az, akivel együtt vagyunk, akit meghallgatunk, akinek ki-
öntjük a szívünket, akivel/akikkel közös programot szervezünk. Nem nyomkodjuk
közben a telefont, nem nézegetjük a közösségi oldalakat, nem hallgatunk zenét, ki-
vesszük a fülhallgatót a fülünkből, hogy halljuk egymást.
105
▶ Ha nincs ilyen időtök, hogyan tudnátok kialakítani, hogy szokássá váljon a csalá-
dotok életében és a baráti körötökben?
▶ Vizsgáljátok meg és értelmezzétek az alábbi szólásokat, közmondásokat a 4. pa-
rancsolat tükrében!
Melyiket tapasztaltátok már?
A rest kétszer fárad. Aki nem dolgozik, ne is egyék!
A munka nemesít.
Munka után édes
a pihenés.
Hamar munka ritkán jó.
A kemény munka
meghozza gyümölcsét. Jó munkához idő kell.
Szent Péter és a lópatkó

Ez még akkor történt, amikor az Úr Jézus a földön járt. Egy alkalommal Szent Pé-
ter vándorútra indult. Mentek, meleg volt, már elég messze jártak, és azt mond-
ja Jézus Péternek:
– Péter! A lónak a lábáról le van esve a patkó, vedd föl!
De ez a mondat Péternek a füléig sem hatott el. Akkor Jézus visszalépett, fölvet-
te a patkót, és beletette a tarisznyájába.
Mentek tovább, beértek egy városba.
Krisztus eladta a patkót, vett rajta a piacon cseresznyét.
Meleg volt, de mentek tovább.
Jézus gondolta, hogy Péter már szomjas lehet. Mintha véletlenül tenné, az Úr el-
kezdte potyogtatni a cseresznyeszemeket. Péter meg mindig odaugrott, és gyorsan
fölvette. Kis idő múlva megint egy cseresznye hullott a porba. Péter ismét lehajolt
érte, mert a nagy melegtől igen száraz volt a nyelve.
Hát elég hosszú darabon potyogtatta neki az Úr a cseresznyéket, és mikor elfo-
gyott, Krisztus hátrafordult, és így szólt szelíden Péterhez:
– Péter, Péter! A lusta ember mindig ráfizet a lustaságára! Mert a patkóért csak
egyszer kellett volna lehajolnod, a cseresznyeszemekért meg hányszor hajoltál le?!
népmese
▶ Mivel leckéztette meg Jézus Pétert?
106
3. A tízparancsolat – A második kőtábla
5. Tiszteld apádat és anyádat, hogy hosszú
ideig élhess azon a földön, amelyet Iste-
ned, az Úr ad neked!
6. Ne ölj!
7. Ne paráználkodj!
8. Ne lopj!
9. Ne tanúskodj hamisan felebarátod ellen!
10. Ne kívánd felebarátod házát! Ne kívánd felebarátod feleségét, se szolgáját, se
szolgálóleányát, se ökrét, se szamarát és semmit, ami a felebarátodé!
Az 5. parancsolat a szüleink, a 6. parancsolat pedig az élet tiszteletét várja el

tőlünk.
Életünket a szüleinktől kaptuk, anélkül hogy kértük volna. Jó esetben ajándék-
ként tekintenek ránk, hálásak, hogy vagyunk nekik, és igyekeznek megadni nekünk
mindent, ami tőlük telik. Kamaszkorban gyakran előtör belőlünk a lázadás, akár a
szüleink, akár a felnőtt társadalom, de még saját életünk ellen is. Egyre kritikusab-
bak leszünk a világgal és a felnőttekkel szemben. De ha önállósodni akarunk, fele-
lősségtudatunknak is növekednie kell, szükséges, hogy tetteinkért vállaljuk a fele-
lősséget.
▶ Hogyan tudod kifejezni szüleid iránt tiszteletedet, szeretetedet?
▶ Érzed-e az ő részükről az irántad való tiszteletet, szeretetet?
▶ Előfordult-e, hogy másoknak tiszteletlenül beszéltél a szüleidről? Volt-e lelki-
ismeret-furdalásod később emiatt?
▶ Szoktál-e bocsánatot kérni a szüleidtől, ha megbántod őket?
7. parancsolat: Ne paráználkodj! = Légy hűséges!

▶ Hallottátok-e már azt a kifejezést, hogy „házasságtörés”?
▶ Lányok, írjátok le, hogy milyen férjet szeretnétek! Aztán azt is, milyen feleségek
szeretnétek lenni!
▶ Fiúk, írjátok le, milyen feleséget szeretnétek! Aztán azt is, milyen férjek szeretné-
tek lenni!
Házastársi hűség
1567-ben János Frigyes szász választófejedelmet életfogytiglani börtönre ítélték
felségárulás miatt. A bukott fejedelmet mindenki elhagyta, csak a felesége, Erzsé-
bet nem. Öt évig járt Bécsbe, a császár nyakára, hogy férjének kegyelmet kérjen.
A válasz azonban mindig elutasító volt. Az asszony végül belátta, hogy minden ese-
dezés hiábavaló. Akkor azt kérte az uralkodótól, hogy legalább engedje meg, hogy
ő is osztozhasson a férje fogságában. Bár nehezen, de végül engedélyezte neki a
császár.
107
Így a kitartó feleség bekötözött a férjéhez a bécsújhelyi várbörtönbe. Huszonkét
éven keresztül ápolta, vigasztalta elborult kedélyű férjét. A férje utolsó szavai ezek
voltak: „Boldogabb voltam a börtönben, mint régen a gothai palotámban.”
Ráth-Végh István Szerelem, házasság című könyve nyomán
▶ Hogyan bizonyította Erzsébet a férjéhez való hűségét?

▶ Mit jelenthetett János Frigyesnek az, hogy a felesége önként bevonult hozzá a
börtönbe?
▶ Mit jelenthettek János Frigyes utolsó szavai a felesége számára?
„Ne lopj!” szól a 8. parancsolat. Ne kívánd azt, ami a másé – egyszerűsíthetjük le

a 10.-et. Aki sosem elégedett azzal, amije van, elveszi a másik tulajdonát, aki min-
dig azt látja, hogy a másiknak több van, vagy több jutott, az örökké elégedetlenke-
dik, irigykedik. Mennyivel boldogabbak lennénk, ha annak örülnénk, amink van, és
még másoknak is juttatnánk belőle!
Lopáson nem csak azt értjük, ha „elcsórunk” valakitől valamit.
▶ Beszéljétek meg, hogy szerintetek lopásnak számít-e, ha valaki

… tisztességtelenül tesz nagyobb vagyonra szert, pl. sikkaszt,
… tőzsdézik,
… bliccel a buszon vagy a villamoson,
… kölcsönkér valamit, és „elfelejti” visszaadni,
… hosszabb ideig megvárakoztatja a másikat (az idő pénz),
… kihasználja a másikat,
… tudna dolgozni, de másokon élősködik (naplopó),
… felvásárolja az olcsó, leértékelt árucikkeket, holott semmi szüksége rá,
… egy fuvaros a 200 mázsa kifizetett fa helyett csak 190 mázsát szállít ki, mert a
megrendelő úgyse tudja lemérni,
… a másik ember alkotását a magáénak tulajdonítja,
… pazarolja a természet kincseit?
▶ Nézzétek meg az alábbi kifejezéseket! Melyik parancsolathoz kapcsolhatók?
igazmondás hazugság dicséret
rágalmazás pletyka
köszönetmondás kiállás valaki mellett árulkodás ítéletmondás
nek terjesztése valaki háta mögötti kibeszélé

valaki rossz híré se
hízelgés az igazság elhallgatása vádaskodás
▶ Csoportosítsátok őket!
▶ Kis csoportokban válasszatok ki egy ellentétpárt, és játsszatok el egy-egy szituá-
ciót kétféleképpen!
▶ Beszéljétek meg a bemutatott történeteket!
▶ Vonjatok le tanulságokat az esetekből!
108
A 9. parancsolat az emberek tisztességét és jó hírét védi.
Élt egyszer egy idős ember, aki nem szerette a szomszédját, ezért elkezdett rossz-
indulatú pletykákat terjeszteni róla. Mindenkinek azt mondta, hogy a szomszédja
egy közönséges tolvaj, akiben senki nem bízhat. A szomszédot le is tartóztatták, ám
a tárgyalás során kiderült, hogy ártatlan.
A bíró az ítélethirdetés előtt így szólt: „Milyen alapon terjeszt hamis vádakat
másokról? Van fogalma arról, hogy mekkora kárt okozhat ezzel?”
Az idős ember így védekezett: „De hát ez csak az én véleményem, nem ártok ve-
le senkinek.”
A bíró ekkor ezt mondta neki: „Az összes vádat, amit a szomszédjáról terjesztett,
írja fel egy papírra, tépje szét darabokra, majd hazafelé menet szórja ki a kocsija
ablakán! Aztán holnap jöjjön vissza az ítélethirdetésre!”
Az idős ember így is tett, majd másnap visszament a bíróságra.
„Mielőtt kihirdetem az ítéletet, – mondta a bíró –, menjen, és szedje össze a teg-
nap kiszórt papírdarabokat.”
„De hát ez képtelenség! – fakadt ki az idős ember. – Hogy tudnám összeszedni
azokat? A szél már rég széthordta, fogalmam sincs, hol keressem.”
A bíró ekkor így szólt: „Pontosan ugyanez a helyzet a rosszindulatú pletykákkal
is. Lerombolhatja vele a másik ember jó hírét és becsületét, amit lehet, hogy ő már
soha nem tud visszaszerezni. Ha valakiről nem tud jót mondani, inkább ne mond-
jon róla semmit! Aki nem tanul meg uralkodni a szája fölött, az szavainak rabszol-
gájává válik. Ha megcsúszunk, visszanyerhetjük az egyensúlyunkat, de ha a szava-
inkkal csúszunk meg, azokat már soha többé nem tudjuk visszavonni.”
tanmese
▶ Beszéljétek meg, mitől válhatunk szavaink rabszolgájává, és hogyan tudunk a

szánk fölött uralkodni!
▶ A tízparancsolat alapján gyűjtsetek példákat arra, hogy az egyes parancsolatok
hogyan kapcsolódnak a mindennapi életünkhöz!
▶ Ismertek-e olyan törvényeket, melyek alapja a tízparancsolat?
▶ Az iskolai házirendben van-e olyan szabály, amely valamelyik parancsolathoz köt-
hető?
NÉZZ UTÁNA!
▶ A zsidók szent könyvében, a Tórában és a katolikus felekezetűek Bibliájában más
felosztásban található a két kőtáblán a tízparancsolat. Nézzetek utána, hogy hány
parancsolat van az első, hány a második kőtáblán a különböző felekezetek nézetei
alapján! Mi az oka a különbözőségeknek?

Bruno Ferrero: Tízparancsolat gyermekszemmel (Don Bosco Kiadó, Budapest, 2009)
109
20. Az élet tisztelete …vagy vedd pé
ldán
miért nő a fü, ho ak a piciny füszálat:
gyha majd lesz
miért szárad le ár
▶ Mire példa a versben a fűszál? A „miért” az , hogyha újra nő ad?
?
élet okára vagy inkább a céljára kérdez rá? Babits Mihály:
Esti kérdés – ré
szlet
▶ Mit válaszolnál a fűszál életének értelmére
vonatkozó kérdésre?
1. Az elejtett vad kiengesztelése

Ha szarvas a zsákmány, a vadászok úgy fektetik,
hogy feje Key-wey-keen, azaz az északnyugati szél
felé forduljon, szája elé pedig ételt állítanak tál-
ban, s megkezdődik a tánc: a vadászok utánozzák a
szarvas futását, szökkenéseit, majd a vadászok lép-
teit, a menekülés, a támadás és a halál jelenetét.
Végül az elejtett állathoz lépnek, megsimogatják,
és megköszönik, hogy hagyta magát megölni.
– Nyugodj, bátyánk − éneklik.
A szarvasbőrbe öltözött, fején agancsot viselő varázsló így szónokol:
– Elhoztad nekünk agancsodat, és ezt köszönjük. Nekünk adtad bőrödet, és mi
köszönjük. Húsoddal megtöltötted gyomrunkat, véreddel ereinket, légy ezért bol-
dog az örök Nyugalom Honában, ahol találkozunk halálunk után. Ó, nagy, bölcs bá-
tyánk, bocsásd meg, hogy meg kellett ölnünk.
– Bocsáss meg, bátyánk − ismétlik a harcosok.
Hosszú Toll: A Sós Sziklák völgye – részlet, Mach Edward fordítása
Beszélgessetek!
▶ Értelmezzétek közösen az indiánok cselekedetét! Miért járnak el így?
▶ Vajon minden élőlény esetében így tesznek?
▶ Nektek ez rokonszenves vagy nevetséges? Miért?
▶ Van-e vadász az ismeretségi körötökben? Ha igen, kérdezzétek meg tőle, mi in-
dítja a vadászatra! Mit érez, ha lelő egy vadat? Van-e rituáléja az elejtett vad kap-
csán?
▶ Szükség van-e manapság vadászatra, vadászokra?
▶ Kiket nevezünk orvvadászoknak? Ők milyen céllal, milyen módszerekkel vadász-
nak?
▶ Tudjátok-e, mit jelentenek a következő, vadászattal kapcsolatos kifejezések: tró-
fea, hajtó, vadkár, kopó, ünő, les? Gyűjtsetek még hasonlókat!
110
2. Mit ér a lepke élete?
Olvassátok el a két költő sorait, és beszélgessetek a kérdések alapján!
Megölök egy pillangót, Nálatok

Óh, áldott isteni perc, leütik-e a sárga
Szent kéje az ölésnek: lámpavirágra
Minden gyűlöletemért betévedt lepkét?
Hal meg e szines féreg. Vagy egy-két
Ady Endre: Megöltem gyöngéd intéssel
egy pillangót – részlet ablakot tárva
a sötét szobából
az éjszakára
elkülditek, jó éjt kívánva.
Elég volt mára
nálatok…
Rigó Béla: Nálatok laknak-e
állatok? – részlet
▶ Ady Endre alighanem tudatosan provokál bennünket, amikor az ölés öröméről

szól. Kivált belőletek felháborodást? Ha igen, miért? Ha nem, miért nem?
▶ Hasonlítsátok össze a két versrészletet!
▶ A fenti idézetek alapján fogalmazzátok meg szóban, vagy írjátok le a füzetetekbe,
hogy milyen módon viszonyulhat az állatok életéhez az ember!
▶ Van-e joga az embernek bármelyik más élőlény életét elvenni (eltaposni egy han-
gyát, lelőni egy őzet, kipecázni egy halat, letépni egy virágot, kivágni egy fát, stb.)?
3. „Ne ölj!”
Válaszoljátok meg az ember számára alapvető kérdéseket gondolataitok alapján!
▶ Mikor kezdődik egy élet? Honnantól számoljuk az életet? A fogantatástól vagy a
megszületéstől?
▶ Van-e joga valakinek elvenni a másik ember életét, vagy nincs?
▶ Válaszaitokat indokoljátok!
Az embertársunkhoz való viszonnyal szorosan összetartozik az a kérdés, hogy mit

gondolunk magáról az életről. Bár az idők során sokat megtudtunk a természeté-
ről, gyökereiben mégis titokzatos maradt. Élőlényt élettelenből előállítani a jelen-
legi tudományos-technikai szintünkön nem tudunk.
A vallások legtöbbje az életet isteni eredetűnek tekinti, s ezért kioltását bűn-
nek tartja. Ez a szemlélet fogalmazódik meg a tízparancsolat Ne ölj! törvényében.
Az, hogy az életet védeni kell, alapvető együttélési szabály, mely minden nép
életében jelen van. De a különböző vallásokban, országokban, jogrendszerekben e
törvény megsértése különböző elbírálású.
▶ Vannak-e olyan kivételes helyzetek, amelyek felmentést jelentenek a „Ne ölj!” pa-
rancs alól? Ha igen, melyek ezek? Vitassátok meg!
111
4. Az életmentő barát
Aki életveszélyben van, azon mindig segíteni kell, az életmentés

alapvető kötelesség. Ebből az következik, hogy életveszélybe so-
dorni, segítségnyújtást megtagadni éppen olyan vétek, mint ha
valaki szándékosan ölt volna. Lehetünk bármennyire körültekintő-
ek, megfontoltak és óvatosak a mindennapokban, alig akad olyan
ember, aki ne tapasztalná meg az életveszély vagy életmentés valamely formáját.
A Gyűjtemény 140. oldalán részletet találsz a világ egyik legszebb életmentő ba-
rátságáról.
5. A Vöröskereszt
A Vöröskereszt a világ legnagyobb segélyszervezete. Eredetileg a háborúkban meg-

sebesült emberek életének megmentésére szerveződött, ma pedig sokrétű mun-
kát végez az egész világon. Ott van mindenütt, ahol az emberek élete – akár hábo-
rú vagy természeti katasztrófa, akár járvány vagy éhínség miatt – veszélyben forog.
A Vöröskereszt mint szervezet az európai háborúk egyik legvéresebb, legtöbb se-
besültet okozó csatája, az 1859-es solferinói ütközet után jött létre. Egy svájci fi-
atalember, aki látta a rengeteg sebesült katonát, elhatározta, hogy tesz valamit a
megsegítésük érdekében, ezért barátaival 1863-ban létrehoztak egy sebesülteket
védő társaságot. Ez a kezdeményezés világméretű mozgalommá vált.
▶ Milyen tevékenységeket végez ma a Vöröskereszt?
▶ Milyen segítő tevékenységek vannak ma Magyarországon? Miért fontosak ezek?
▶ Miért vonatkozik az élet védelme minden élőlényre?
▶ Mit tanítanak a különböző vallások az élet értékéről és védelméről?
NÉZZ UTÁNA!
▶ Miért vonatkozik az élet védelme minden élőlényre?
▶ Mikor és milyen okokból szűnt meg Magyarországon a halálbüntetés?
▶ Hogyan jelenik meg az állatok védelme a törvényekben?
▶ Miért veszélyes, negatív érzelem a gyűlölet? Hogyan ítéli meg a jog, például a gyű-
löletbeszédet?
▶ KIHÍVÁS – Hol zajlanak napjainkban is háborúk? Az egyik kapcsán vizsgáljátok
meg, mivel indokolják az ellenfelek azt, hogy fegyverhez nyúltak!

Olvassátok el Sánta Ferenc Sokan voltunk című elbeszélését! Hogyan vélekedtek a
bemutatott íratlan közösségi törvényekről?
112
G YÖ K E R E I – Projektfeladat
AZ EURÓPA I ÉRTÉKREND
Dolgozzatok csoportokban!
▶ Készítsetek tetszőleges formában képes illusztrációit arról, hogy az európai
kultúrát és hazánk kultúráját hogyan alapozták meg, alakították/alakítják:
a) a görög–római hitvilág (görög–római istenek) elemei
b) az antikvitás kiemelkedő kulturális emlékei (olimpiák, színjátszás, építé-
szet, szobrászat, festészet, irodalom stb.)
c) a zsidó vallás
d) a kereszténység
▶ Mutassátok be, hogyan jelennek meg a művészetekben, a zenében és ünne-
pi szokásainkban a fenti kulturális értékek!
▶ Nézzetek utána a fogalmak jelentésének és a híres ókori személyek életének!
Kapcsoljátok a megfelelő fogalmakat az illusztrációitokhoz: kultúra, mono-
teizmus, politeizmus, diaszpóra, mitológia, apostol, Biblia, egyház, püspök,
zsinat, Mózes, Dávid, Salamon, Pheidiasz, Názáreti Jézus, Péter apostol, Pál
apostol, Constantinus császár, Michelangelo stb.
113
VISSZATEKINTŐ
Az európai kultúra hatásai

A tankönyv utolsó fejezetében az európai kultúrát meghatározó főbb értékekkel fog-
lalkoztatok. Újabb ismereteket szerezhettetek a nagy világvallásokról, főbb tanítása-
ikról, erkölcsi értékeikről és az európai kultúrát befolyásoló hatásokról. Egy-egy téma
kérdéseinek segítségével végiggondolhattátok, hogyan változik egyéni értékítélete-
tek. Beszélgethettetek arról, hogy a kulturális gyökerek, hagyományok milyen hatás-
sal voltak, vannak, lesznek rátok.
▶ Az alábbi szócsoportokon keresztül elevenítsétek fel, és rendszerezzétek
a fejezetben tanultakat!
világkép világnézet hit vallások
erkölcs
erkölcsi tanítások
vallási arculat egyházak felekezetek
keleti kultúra
európai kultúra világszemlélet
zsidóság kereszténység hitelvek

evangélium
nevelés-oktatás karitász
felebaráti szeretet jótékonyság

segítés
értékrend erkölcsi szabályok
az élet tisztelete
▶ Gondoljátok végig, milyen új ismereteket szereztetek a leckék feldolgozása során!

▶ Voltak-e olyan fogalmak, amelyeket már ismertetek? Találkoztatok-e újakkal?
▶ A felmerülő etikai kérdések megbeszélése során változott-e korábbi véleménye-
tek, nézetetek, értékítéletetek?
▶ Melyek azok az események a történelem során, amelyek erősítették vagy gyengí-
tették az európai kultúrát? Hogyan hatott ez az emberek életére?
▶ Milyen értékeket képviselnek a vallási és egyházi szervezetek?
▶ Befolyásolja-e egyéni értékrendeteket valamely egyházi közösség?
▶ Milyen tevékenységek példaértékűek szá-
motokra?
▶ Milyen módon tudnátok segíteni az euró-
pai értékrend megőrzését?
▶ Írjatok rövid fogalmazást a fejezetével azo-
nos címmel!
▶ Készítsetek gondolattérképet, plakátokat a
témakörhöz kapcsolódóan!
114
ÉV VÉGI ÖSSZEFOGLALÁS
Ebben a tanévben az etikaórákon három témakör keretében eleveníthettetek fel már
ismert fogalmakat, és találkozhattatok újakkal is. Ezek a fogalmak a társas együttélés
kulturális gyökereihez, a fenntartható jövőhöz és az európai kultúra hatásaihoz kap-
csolódtak.
Nézzétek most át a fogalmakat, és válasszatok ki közülük néhányat! A füzetetekbe ké-
szítsetek ezekhez gondolattérképet, szómagyarázatot, vagy keressetek példákat, ese-
teket! Utóbbiakat rajzban, képregényben is ábrázolhatjátok.
A TÁRSAS EGYÜTTÉLÉS
HATÓ JÖVŐ
KULTURÁLIS GYÖKEREI A FENNTART
ökológia
• identitás, kultúra • ökonómia,
• nemzet, nemzetiség globális hatás
• erőforrás,
tóság–
• társadalmi felelősség • fenntar tha
fejlődés
• kölcsönösség fenntar tható
tudatosság
• Európai Unió • fogyasztói
datosság
• tolerancia, szolidaritás • pénzügyi tu
arát
• szabályszegés, jogsértés • környezetb
• bűn, büntetés technológiák
sítás
• érdekérvényesítés • újrahaszno
és
• média • természet-
elem
környezetvéd
sség
AZ EURÓPAI KULTÚRA • egyéni felelő
ség
HATÁSA • egyenlőtlen
• világkép, világnézet
• hit, erkölcs
• vallás, vallási arculat
• egyház, felekezet
• zsidóság, kereszténység
• érték, értékrend
• aranyszabály
• tízparancsolat
• felebaráti szeretet
• karitász
• az élet tisztelete
115
EGY KORSZAK LEZÁRUL
A tanév végén, az utolsó etikaórákon visszatekintünk a tanultakra, a fejlődésre és a
csoport/osztály közös pillanataira.
A fenti fotók a korábbi, 7.-es, illetve a mostani tankönyv fejezetkezdő képei. Kis cso-
portokban beszélgessetek arról, mit ábrázolnak, mely témákhoz kapcsolódnak, mi-
lyen fogalmakat tudnátok hozzájuk kapcsolni!
116
AMIVÉ VÁLTAM
1. Miben változtam? Miben változunk?

Gondold végig a lista segítségével, mennyire változott erkölcsi gondolkodásod az el-
múlt évek során! Ennek eredményét nem kell megosztanod másokkal. A második
táblázat eredményét vitassátok meg! Kiegészíthetitek a listákat közös ötletekkel.
Mennyire igaz rád? 1 2 3

Mikor cselekszem, meggondolom, vajon hogyan hat ez másokra.
Utólag végiggondolom, vajon jól cselekedtem-e.
Ha valaki rossz tettéről hallok, próbálok megbizonyosodni, csak-
ugyan ez történt-e.
Ha olyan helyzetbe kerülök, amely rossz nekem, igyekszem kiállni
magamért.
Nyitott vagyok egy új társam felé.
Észreveszem, ha előítéletek vannak bennem.
Tisztelem a másik embert.
Többet próbálok tenni a környezetemért, társaimért.
Mennyire igaz a tanulócsoportra? 1 2 3

Könnyen megosztjuk a munkát egymás között.
Mindenki elvégzi a feladatát.
A konfliktusokat megbeszéljük.
A bizalmas témákat tisztelettel kezeljük.
Észrevesszük, ha egy társunknak problémája van.
Meghallgatjuk egymást, tudunk kulturáltan vitatkozni.
1 – általában, 2 – néha, 3 – nem nagyon
2. Egy erkölcsi dilemma története

A három kép egyikéről kis csoportokban írjatok egy történetet, amelyben jelen-
jen meg egy olyan élethelyzet, melyben a szereplőknek nehéz döntést kell meg-
hozniuk!
1 2 3
117
AMIT TŐLETEK KAPTAM
1. Emlékeink
Milyen értékes pillanatokat őriztek emlékezetetekben az elmúlt négy évből? Min-
denki idézzen fel egyet, majd körben járva párokban osszátok meg egymással!
2. Útravalók
Mit kaptál? Milyen „útravalót” viszel tovább magaddal, amit az etikaórákon kaptál?
Hogyan formálta személyiségedet a közösség? Milyen (jó vagy kevésbé jó) tapaszta-
latokból tanultál? Írj le néhányat egy lapra, majd közös felületen gyűjtsétek össze a
lapokra írt tapasztalatokat!
Jókívánság. Kis csoportokban fogalmazzatok meg néhány kívánságot vagy jó taná-
csot, amelyet osztályotoknak vagy akár egész korosztályotoknak kívánnátok! Össze-
gezzétek, majd mindenki jegyezze le a számára legfontosabb ötöt!
Te vagy a leg… Mindenki mondjon egy jó tulajdonságot felsőfokban! Például: a leg-
okosabb, a leginkább megértő, a legerősebb, aki a legjobban focizik. A közös listát írd
le, majd vágd fel! Egy borítékra írd rá a neved! A borítékokat adjátok körbe! Mindig
egy olyan tulajdonságot helyezz bele, amelyet a tulajdonosra leginkább jellemzőnek
tartasz! Ha nem hibázol, az utolsó borítéknál elfogynak a címkék. Ezután megnézhe-
ted, milyen tulajdonságok gyűltek össze a te borítékodban.
Emlékkönyv. Ha nem is a tanórán, de érdemes elkészíteni a tavaly megismert sze-
mélyes emlékkönyvhöz hasonlóan az osztályét is. Az összegyűjtött képeket, írásokat,
„aranyköpéseket”, szép, humoros vagy megható pillanatok leírását közös virtuális fe-
lületen is megőrizhetitek. Írhattok üzenetet vagy kérdést a jövőbeni önmagatokhoz
– akár az etikaórákon felmerültek közül.
118
IV. GYŰJTEMÉNY
A tevékenykedés minden Mindig a jövőnek kell
siker alapja. dolgozni, nem a hirtelen
Pablo Picasso zsebre vágható pillanatnyi
sikernek.
Móricz Zsigmond
ésével
Amit a cél elér Egy ember
élete mit se
, kö ze l se m olya n cél n élkül. C m ér
kapunk él n élkül nin
ivé válunk, cs
fontos, mint am miért reggel
felkelnie.
k.
amíg az t elérjü L awren ce B
Zig Ziglar lock
Úgy látszik, az ember Az ember legfontosabb célja,

mindent bír, addig a határig, hogy értéket teremtsen, és
amíg célja van az életnek. meg is őrizze.
Márai Sándor Lewis Mumford
Nem lehet ol
a z, hogy ya n álom,
ság titk a amelyn ek a
A boldog gye n ek. z eléréséhez
céljain k le S pa r k s
len n e elegen ne
elér hető Nichola s
dő erőd .
Rich ard Bac
h
Soh ase sajn

áld a zt a z id Nem biztos, hogy az
amit ar ra fo őt,
rdítas z, hog fejlődés, ha mindenáron
ted d, amit y jól
tesz el. előre törünk.
Rich ard Tem Umberto Eco
plar
119
1. Tanévkezdő – Ismétlés
Együtt dolgozunk
Tanévkezdő bemelegítésnek ajánlunk itt néhány játékot.
Vigyétek a labdát!
Kössetek a csoportlétszámnak (10–20 fő) megfelelő számú, különböző hosszúságú
madzagot egy függönykarikára! Ezeknek a madzagoknak 1 méternél hosszabbnak kell
lenniük, akár 4–5 méter hosszúak is lehetnek. A madzagok száma haladja meg a cso-
porttagok számát, de legyen kevesebb, mint a létszám duplája! (Lesznek tagok, akik
mindkét kezükben tartanak madzagot.)
A csoport tagjai fogják meg egy-egy madzag végét! Emeljétek meg, és feszítsétek ki
a függönykarikát a madzagok segítségével, majd a függönykarikát tegyétek rá egy
PET-palack nyakára, melyen nincs kupak! A palack szájára helyezzetek egy teniszlabdát!
Ezután emeljétek fel a teniszlabdát a megfeszített madzagokkal mozgatott függönyka-
rika segítségével! Vigyétek el azt egy előre meghatározott helyre úgy, hogy közben az
összes madzag folyamatosan feszes legyen! Az út, amely a célhoz vezet – a lehetősé-
gekhez mérten – legyen tele akadályokkal (pl. pad, asztal). A célpontban szintén egy
PET-palackra kell ráhelyezni a teniszlabdát úgy, hogy az ne essen le.
(A feladatleírás az Ifjúságügy – Módszertár című kiadvány 28. feladata alapján készült.)
Fogj egy hurkapálcát!

Helyezzetek el a földön egymástól nagyjából ugyanolyan távolságra hurkapálcákat! Je-
löljetek ki egy pályát, melyen a csoportnak majd végig kell haladnia! Mindegyik pálca
végéhez csak egy ujjal lehet hozzáérni. Így kell azokat az egész csoportnak felemelnie a
földről, és együtt végigvinnie a kijelölt pályán. Tehát egy ember két pálcát tart egy-egy
ujjával. Ha valaki elejti a pálcát, akkor elölről kezdődik a folyamat, és addig tart, míg a
csoport el nem ér a célig.
(A feladatleírás az Ifjúságügy – Módszertár című kiadvány 24. feladata alapján készült.)
Bogozd ki a csomót!
Alkossatok kört! A párok becsukott szemmel nyújtsák előre a kezüket, és fogják meg
valakinek a kezét! Nyissák ki a szemüket, és szóban segítve egymást bogozzák ki a cso-
mót!
Hangvadász
Alkossatok párokat! A párok egyezzenek meg egy szóban/hangban, amiről felismerik
egymást! Egyiküknek kössék be a szemét, a másik pedig helyezkedjen el a(z akadályok
nélküli) térben! Hang alapján kell megtalálnia a bekötött szemű játékosnak a párját.
Egyszerre több pár is keresse egymást! (Óvatosan mozogjatok!)
120
2. Közösség és egyén
Milyen vagyok?
A lecke 1. feladata alapján vitassatok meg néhányat a következő kérdések közül!
a) Igaz-e, hogy minden ember különleges? Mit jelenthet a „hétköznapi” ember?
b) Mennyiben befolyásolják az életünket a körülményeink, képességeink, szerencsénk,
céljaink vagy akaratunk?
c) Önmagunk megismeréséhez szükség van-e másokra?
d) Milyen módon tudjuk „megmutatni magunkat” másoknak?
e) Hogyan tisztelhetjük önmagunkat, és hogyan a másikat? Van-e különbség a kettő
között?
f) Mit gondolsz, az ember simuljon bele a közösségbe, vagy emelkedjen ki belőle?
g) Fel kell-e adnunk önmagunkból valamit, hogy mások elfogadjanak bennünket? Ha
igen, mit kaphatunk cserébe?
h) Mennyire fontos az embernek, hogy mások szeressék, elfogadják, elismerjék? Mit
tehet ezért?
i) Milyen módon okozhatunk csalódást másoknak? Elkerülhető ez, vagy el kell fogad-
nunk, hogy nem tudunk mindenkinek megfelelni?
3. Valóságos és virtuális közösségek

Internetes etika
Olvassátok el a szöveget, amely több dilemmát is felvet az információs társadalommal
kapcsolatban!
Számos nehéz, az internettel kapcsolatos kérdésben nemzetközi megállapodásra

van szükség, például: hogyan védhető meg a törvénytisztelő emberek és csopor-
tok magánszférája anélkül, hogy a közbiztonságért és a törvények betartatásáért
felelős személyeket akadályoznánk bűnözők és terroristák ellenőrzésében. Hogyan
védhetők meg a szerzői jogok és a szellemi tulajdon anélkül, hogy a köztulajdon-
ban lévő anyagokhoz való hozzáférést nehezítenénk, és miképpen határozható meg
egyáltalán a „köztulajdon” fogalma? Hogyan lehet széles alapon üzemeltetni inter-
netes, soknyelvű információtárolókat, melyekhez az internet minden alkalmazója
ingyenesen hozzáférhet? Hogyan védhetjük a nők jogait az internethez való hozzá-
férés és a korszerű információs technológia egyéb területei szempontjából? A legé-
getőbb kérdés: hogyan számolható fel a digitális szakadék az információkban „gaz-
dagok” és „szegények” között?
Az internet etikája – részlet
Dilemma: Hogyan védhetők meg a szerzői jogok és a szellemi tulajdon?

3-4 fős csoportokban válasszatok ki egy állítást, majd a következő párbeszédet mintá-
nak használva fogalmazzatok meg vele kapcsolatban 2-3 lehetséges véleményt!
121
Végül vitassátok meg, ki kinek a gondolatával ért egyet!
Kriszti: A digitális média korában a dokumentumok eredetisége már nem ugyanazt je-
lenti. Ahogy a múzeumban lefényképezhetjük egy nevezetes festő alkotását, ugyanígy
jogunk van másolatot készíteni egy fotóművész vagy számítógépes grafikus művéről is.
Ez nem lopás, csak másolás.
Gergő: Azért ez nem ilyen egyszerű. Ha tudunk is másolatot készíteni a digitális filmek-
ről, ez a szerzői jogok megsértése. Hiszen valaki tudást, pénzt és időt fektetett a létre-
hozásába, jogos lenne hát, hogy hasznot is szerezhessen belőle. A megosztásért bün-
tetést is kaphatunk, és torrenteléskor a letöltés és a megosztás egyszerre történik.
Amúgy, sok múzeumban nem engedik a fényképezést a vaku miatt.
Dominika: Á, az eredetiségnek ma már nincs akkora jelentősége! Vegyünk példaként
egy dolgozatot. Az interneten mindenről találunk jól megfogalmazott, pontos leírást.
Miért kellene nekünk feltalálnunk a spanyolviaszt?! Elég, ha átlátjuk a témát, és egy-
szerűen bemásoljuk a saját dolgozatunkba azokat a részeket, amelyeket már mások ki-
kutattak.
Matyi: Az igaz, hogy nem kell mindent nekünk kitalálni, és a téma ismerete nagyon fon-
tos, de ha más szövegéből idézel, pontosan kell rá hivatkoznod. Ha nem teszed, az a
szellemi termék ellopása, azaz plágium.
„…ne bánts mást!”
A zaklatás (bullying) történhet otthon, az iskolában vagy más közösségekben is, de

az internethasználat terjedésével az online zaklatás is megjelent a mindennapok-
ban. Az internetes zaklatás során ugyanúgy érvényesül a három feltétel: erős, ne-
gatív tartalmat közvetít a bántalmazó a bántalmazottnak, rendszeresen ismétli a te-
vékenységet, és mindezt a hatalma fitogtatásával éri el. A neten gyakran úgy, hogy
anonim módon, arctalanul tesz bántó megjegyzéseket különböző közösségi oldala-
kon, vagy egy általa készített előnytelen fotót, esetleg montázst oszt meg a zakla-
tás elszenvedőjéről. […]
A virtuális felületeken ugyanis a zaklatótól nem lehet fizikailag eltávolodni, a bán-
talmazás nem szűnik meg hétvégén vagy az iskolai szünetben. A képeket bárki le-
mentheti, és bármikor újra feltöltheti különböző felületekre, a különböző közösségi
oldalakon pedig akárhány profil létrehozható, és ezekről újabb és újabb üzenete-
ket lehet küldeni a kiszemelt áldozatnak. Ráadásul, ha valakit az interneten zaklat-
nak egy nyilvános felületen, nem lehet pontosan megmondani, hogy hányan látták
a fényképet vagy posztot, sokkal több tanúja van, mint a nem internetes bántalma-
zások esetében. A bántalmazással járó megalázottság érzése sokkal fájdalmasabb
lehet a gyereknek, ha még azt sem tudja, pontosan kikhez jutott el.
https://unicef.hu/cyberbullying
▶ A szöveg alapján páros munkában készítsetek gondolattérképet a témában!

▶ Beszéljétek meg a csoportban, ki mit tartott fontosnak! Bővítsétek ábrátokat a töb-
biek néhány ötletével is!
122
4. Egyéni és közösségi érdek
A Föld-űrhajó
Garrett Hardin amerikai ökológus A közlegelők tragédiája című cikke 1968-ban jelent
meg egy tudományos folyóiratban. Írásában azt tárja fel, hogy milyen következmé-
nyekkel jár, ha egyéni érdeküknek megfelelően viselkedő emberek korlátlan hozzá-
férést kapnak ugyanahhoz a korlátozott mértékben rendelkezésre álló erőforráshoz.
A probléma lényegét ragadja meg Hardin példázata.
A közös legelők pusztulása

Képzeljünk el egy falut, melynek határában dús füvű legelő található. Ezt a falu mind
a 10 családja szabadon használhatja, viszont a legelő folyamatosan megújulva csak
10 tehenet tud eltartani. A 10 gazda mindegyikének egy-egy tehene van, amelyeket
reggelente kihajtanak a közös legelőre. Esténként mindegyik jóllakott állat 10 liter fi-
nom tejjel ajándékozza meg a gazdáját. Egyszer azonban az egyik gazda fejében szö-
get üt a gondolat: „Mi lenne, ha nekem kettő tehenem lenne? A legelőn bőven van
hely egy második tehénnek is, én pedig több tejhez jutnék, mint a többiek.” Így hát
úgy dönt a gazda, hogy kihajt még egy tehenet a legelőre. Ekkor már egy-egy te-
hénnek kevesebb fű jut, így 10 liter helyett már csak 9 liter tej kerül este a kannába.
A fifikás gazda a két tehenével viszont a korábbi 10 liter helyett 18 liter tejhez jut. Ezt
idővel észreveszi egy másik gazda is, és ő is kihajt még egy tehenet a legelőre. Ek-
kor már a tehenek csupán 8 liter tejet adnak, viszont akinek két tehene van kint a le-
gelőn, az 16 liter tejet kap. Hamarosan minden gazda rájön, hogy jár jobban, ha még
egy tehenet kihajt a legelőre, még úgy is, hogy a tejhozam minden újabb kihajtott
állattal 1 liternyit csökken. Amikor már legalább hatan cselekednek így, akkor ösz-
szességében 10 liternél kevesebb tejet kapnak a két tehenes gazdák is. Végül, ami-
kor már nyolc gazda tart két tehenet, már minden állat csak 2 liter tejet ad. Mind-
eközben a legelő már nem képes megújulni, lassan elfogy a fű. Mégsem vonja vissza
egyik gazda sem a második tehenét, hiszen aki így dönt, az rosszul járna.
▶ Milyen célból egyeztek meg a gazdák abban, hogy mindenki csak egy tehenet hajt ki
a közös legelőre?
▶ Miért nem tartotta be néhány gazda ezt a megállapodást?
▶ Miért jár rosszul ebben a történetben az, aki védeni próbálja a közös legelőt, és be-
tartja a megállapodást?
▶ Mi lesz a következménye a folyamatnak?
▶ Szerepjáték formájában rendezzetek meg egy falugyűlést, ahol megbeszélitek a kö-
zös legelő védelmét!
▶ Hogyan vonatkozhat ez a történet az emberiségre és a Földre?
A Föld-űrhajó csavarjai
Amint az űrhajódhoz gyalogolsz, észreveszel egy létrán álló embert, aki a gép ol-
dalából nagy buzgalommal feszegeti ki a csavarokat. Kicsit aggódva megkérdezed,
hogy mi az ördögöt csinál.
123
– A légitársaság rájött – mondja az ember –, hogy ezeket a csavarokat darabon-
ként két dollárért el tudja adni.
– De honnan tudja, hogy ezzel nem fogja végzetesen legyengíteni az űrhajót? –
kérdezed.
– Ne aggódjon! – nyugtat. – Biztos vagyok benne, hogy a gyártó a szükségesnél
sokkal erősebbre méretezte a gépet, így aztán nem csinálok semmi bajt. Rengeteg
csavart kiszedtem már ebből a gépből, de amint látja, mégsem zuhant le. Nekem is,
meg a légitársaságnak is szüksége van a pénzre.
– Magának elment az esze!
– Mondtam már, hogy ne aggódjon, tudom, hogy mit csinálok. Elárulom, én is
ezen a járaton fogok repülni, szóval igazán semmi oka a nyugtalanságra.
Anne és Paul Ehrlich: A fajok kihalása – részlet
▶ Hogyan értelmezhető a történet, ha a földi élővilág egészére vonatkoztatjuk? Mit je-

lenthet az űrhajó, és mit a csavarok?
▶ Hogyan veszélyezteti az ember tevékenységeivel a természeti környezetet? És vajon
miért teszi ezt?
▶ Hogyan lehetne csökkenteni ezeket a veszélyeket?
5. Társadalmi értékek
Társadalmi szabálytalanságok
Súgás
Dolgozatírás közben a tanár két diáknak egyest adott, mert a figyelmeztetések ellenére
folyamatosan sugdolóztak. Az osztálytársak véleménye a történtekről:
Anti: Mindenkivel előfordulhat, hogy egyszer nem tud fölkészülni. Egy dolgozaton sem-
mi sem múlik, csak segíteni akartak egymásnak.
Brigi: Ez azért veszélyes is. Mit szólnál ahhoz, ha olyan sebész készülne megoperálni,
aki nem tanulással, hanem mások segítségével vagy csalással végezte el az egyetemet?
Csanád: Nekünk az a dolgunk, hogy jó jegyeket szerezzünk, és ha szükséges, akkor bo-
csánatos bűn a csalás is. A tanárnak meg az a dolga, hogy ezt akadályozza meg. Most
ő nyert.
Dorka: Nem értek egyet. Ha én nem csalok, más meg csalással kap jó jegyet, akkor én
hátrányba kerülök a felvételin. Itt nemcsak a tanárt akarták becsapni, hanem engem
is. Ezt nem szeretem.
▶ Mit gondoltok, mennyiben általánosak a jelenségek és a gondolkodásmód?
▶ Mennyire fogadják el ezeket a diákok?
▶ Mit tehetnek/tesznek ellene, ha nem értenek egyet?
▶ Mi a véleményed a tanár büntetéséről?
▶ Hogyan érvényesül itt a kölcsönösség elve?
124
6. Európában magyarként
Magyar vagyok
Radnóti Miklós: Nem tudhatom...

Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.
Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága
s remélem, testem is majd e földbe süpped el.
Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel
egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom,
tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton,
s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon
a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom.
Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,
s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály,
annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát,
de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát,
az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket,
míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg,
erdőt, füttyös gyümölcsöst, szöllőt és sírokat,
a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat,
s mi föntről pusztitandó vasút, vagy gyárüzem,
az bakterház s a bakter előtte áll s üzen,
piros zászló kezében, körötte sok gyerek,
s a gyárak udvarában komondor hempereg;
és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma,
a csókok íze számban hol méz, hol áfonya,
s az iskolába menvén, a járda peremén,
hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én,
ím itt e kő, de föntről e kő se látható,
nincs műszer, mellyel mindez jól megmutatható.
Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép,
s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép,
de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen,
és csecsszopók, akikben megnő az értelem,
világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva,
míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja,
s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek.
Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.
1944. január 17.
125
▶ Milyen gondolatokat fogalmaz meg a költő a versben?
▶ Milyen költői képekben mutatja be kötődését a szülőföldhöz?
7. A mi Európánk
Az Európai Unió alapjai
▶ Az Európai Unió hivatalos portálján található ismertető alábbi részlete alapján be-
szélgessetek arról, hogy milyen főbb területekre irányul a tájékoztató!
▶ Mely területekről vannak személyes ismereteid?
Az Európai Unió legfontosabb eredményei és kézzelfogható előnyei

Legfontosabb eredmények
1957 óta az Európai Unió jelentős eredményeket ért el polgárai és a világ számára:
▶ kontinensünk lakói békében élnek;
▶ az uniós polgároknak szabadságukban áll, hogy bárhol az EU-ban éljenek, tanul-
janak vagy dolgozzanak;
▶ az EU országai alkotják a világ legnagyobb egységes piacát;
▶ az EU segélyt és fejlesztési támogatást nyújt világszerte emberek millióinak.
Béke és stabilitás
Az EU több mint fél évszázada békét, stabilitást és jólétet biztosít polgárai számá-
ra. […]
Az EU közös kül- és biztonságpolitikájának célja a konfliktusok megoldása és a nem-
zetközi megértés előmozdítása a diplomácia révén, a nemzetközi szabályok tiszte-
letben tartásával.
Egységes piac
Az EU gazdaságának fő hajtómotorja az egységes piac, melynek területén szabadon
mozoghatnak az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek.
▶ Az euró, amelyet több mint 340 millió uniós polgár használ, megszüntette az ár-
folyam-ingadozás és az átváltási költségek kockázatát, és megerősítette az egy-
séges piacot.
▶ Telefon és digitális szolgáltatások – a roamingdíjak megszűnésének köszönhető-
en az EU lakosai utazásaik során bármely más tagországban többletköltségektől
mentesen használhatják mobileszközeiket.
A polgárok jogai és védelme
Az Európai Unióról szóló szerződés különböző területeken számos jogot biztosít az
uniós polgároknak és az EU-ban jogszerűen tartózkodóknak.
Az Európai Unió Alapjogi Chartája […] rögzíti mindazokat a személyes, polgári, poli-
tikai, gazdasági és szociális jogokat, amelyek mindenkit megilletnek az EU-ban. […]
Vállalkozás, növekedés és kereskedelem
Az Európai Unió a világ legnagyobb kereskedelmi tömbje. Az EU a feldolgozóipari
126
termékek és a szolgáltatások legjelentősebb exportőre a világon, és több mint 100
ország legnagyobb importpiaca. […]
Az EU egyik alappillére a tagok közötti szabad kereskedelem. Erre az egységes piac-
nak köszönhetően nyílt mód. […]
Élelmiszer-minőségi és környezetvédelmi előírások
Az uniós országok szoros együttműködésének köszönhetően a környezetre és élel-
miszerekre vonatkozó uniós minőségi követelmények a világ élvonalába tartoznak.
Nemzetközi diplomácia és fejlesztés
A 27, különböző méretű uniós ország együtt sokkal jobban tudja érvényesíteni ér-
dekeit a világ színterén, mint külön-külön. Az EU intézményei és a tagállami kormá-
nyok együttesen világszerte a legtöbb fejlesztési támogatást nyújtják, és közösen
munkálkodnak a jó kormányzás előmozdításán, az éhezés felszámolásán és a termé-
szeti erőforrások megőrzésén.
E tájékoztató további pontjait, valamint az itt nem közölt részleteket a
https://european-union.europa.eu/priorities-and-actions/achievements_hu
weboldalon találhatjátok meg.
Megoldások: 7. lecke, 1. feladat – Jellegzetesen európai (38. oldal)

1. Beatles együttes – Nagy-Britannia, 2. Leonardo da Vinci: Mona Lisa (1503) – Itália,
3. Macskafogó – magyar animációs film, 1986, r.: Ternovszky Béla, 4. Nagy Viktor
magyar vízilabdázó, 5. Norvégia – fjord, 6. Szent Péter-bazilika – Róma, Olaszország,
7. Eiffel-torony – Párizs, Franciaország
7. lecke, 4. feladat – Az euró sokfélesége (40. oldal)
1. Olaszország, 2. Franciaország, 3. Görögország, 4. Ausztria, 5. Észtország, 6. Német-
ország
8. Ember és környezetének kölcsönhatása

Ökonómia és/vagy ökológia?
Az emberi tevékenységek szinte minden területen hatnak a környezetre. Ezek közül a
hatások közül az ökológiai lábnyom hat terület vizsgálati eredményein alapul.
Gondolkodjatok közösen az alábbi felsorolásokon, válaszoljátok meg a kérdéseket!
1. Karbonlábnyom, szénlábnyom
▶ Mennyiben járul hozzá a globális felmelegedéshez, az éghajlatváltozáshoz egy or-
szág vagy régió?
▶ Mennyire károsítják, szennyezik a levegőt, a talajt, a természetes vizeket a vásár-
lási, fogyasztási szokásaink?
▶ Mennyiben terheli környezetünket a mezőgazdasági és ipari tevékenységekből
származó CO2 mennyisége?
127
2. Halászati lábnyom
▶ A túlhalászat olyan mértéket öltött az elmúlt években, hogy ha egyes fajok szá-
ma túlzottan lecsökken, vagy esetleg eltűnik, annak más fajok elszaporodása lesz
a következménye.
▶ Felborul a tengerek/óceánok biológiai egyensúlya. Milyen környezeti hatásokhoz
vezet ez?
3. Termőföldlábnyom
▶ Vajon mekkora területre van szükség az élelmiszereket vagy akár a bioüzemanya-
gokat előállító növények termesztéséhez, az állatok takarmányozásához?
4. Legelőlábnyom
▶ Legelő az a terület, amely a hús- és tejtermékekért, tojásért, illetve gyapjáért tar-
tott háziállatok eltartásához szükséges.
▶ A marhahús kilóra vetített előállításának az egyik legmagasabb a termőföldláb-
nyoma, hiszen éveken át nagy mennyiségben fogyaszt takarmányt az állat.
▶ A baromfi-, illetve tojáságazat lábnyoma viszonylag kisebb, de még mindig több-
szöröse annak, mint ha a növényeket vagy gabonaféléket közvetlenül emberi fo-
gyasztásra termelnénk az adott földterületen.
5. Erdőlábnyom
▶ Nehéz megbecsülni, hogy a kivágott erdőkből mekkora famennyiséget hasznosít a
faipar, építőipar, bútoripar, a papíripar, hogy mennyi fa kerül tűzifaként a kazánok-
ba. Mindenesetre, ha a kitermelt erdők helyére nem ültetünk új fákat, nem telepí-
tünk új erdőket, a gyermekeink, unokáink életét jócskán megnehezítjük.
6. Beépített területek lábnyoma

▶ A lakosság létszámának növekedésével egyre több lakásra, házra van szükség. Ré-
gen hazánkban több generáció lakott egy házban, minden családnak volt egy-egy
szobája, a konyhát, fürdőszobát közösen használták.
▶ Ma ez szinte elképzelhetetlen. A fiatalok minél hamarabb szeretnének leválni szü-
leikről, függetlenségre vágynak.
▶ A fejlődő infrastruktúra nemcsak a lakhatás, de a közlekedés területén is nagy
változásokat idéz elő. Gondoljatok a nagyvárosok tömegközlekedésére, az egyre
több autóhasználatra, az autópályák számának gyarapodására.
▶ A fejlett országokban egyre több gyárat és üzemet létesítenek, melyek szintén a
mezőgazdaságtól vesznek el földterületeket, nem beszélve környezetszennyező
hatásukról…
▶ Alkossatok kis csoportokat! Válasszatok ki egy-egy összetevőt! Készítsetek gondolat-

térképet arról, hogyan lehetne az ökológiai lábnyom terhelését csökkenteni!
▶ Mit tudnátok tenni annak érdekében, hogy a Föld terhelése csökkenjen?
128
9. Jólétünk alapja: az energia
Energiaforrások
Néhány évvel ezelőtt megjelent egy cikk arról, hogy Földünknek mekkora nyersanyag-
készletei vannak, kinek a birtokában vannak ezek, és hogy milyen harcok folynak értük.
Az olaj és a földgáz, bár fosszilis energiahordozók, ám az olaj sok iparág fontos alap-
anyaga, a földgáz pedig több háztartás és intézmény nélkülözhetetlen fűtőanyaga.
▶ Mit hallottatok a Közel-Keleten dúló olajháborúról?

▶ Tudjátok-e, hogy Oroszország és Ukrajna között több éve is dúlt gázháború?
▶ Mi lehet ezek oka?
A közel-keleti országok népessége folyamatosan növekszik. A kb. tíz Magyarország

nagyságú Egyiptomban nagyjából tízszer annyi ember él, mint hazánkban, de a csa-
padékmennyiség úgy tizedrésze a magyarországinak. A növekvő népességet folya-
matosan élelemmel kell ellátni, aminek alapja a mezőgazdaság. A mezőgazdasági ter-
meléshez vízre/öntözésre/csapadékra van szükség. Az ott élő embereknek nemcsak a
kedvezőtlen természeti feltételekkel, de a vízhiánnyal is folyamatosan meg kell küzde-
niük. A tudósok szerint az olajháborút hamarosan a vízháború válthatja fel.
Tudjuk, hogy az ivóvízkészletünk folyamatosan csökken, holott Földünkön az édesvíz
a teljes vízkészletnek összesen a 2,5%-a, ez is leginkább hó és jég formájában találha-
tó meg. A kutatók folyamatosan dolgoznak azon, hogy kimutassák a vízhiányos terüle-
teken élők számát, nekünk pedig azon kellene elgondolkodnunk, mit tehetünk azért,
hogy mindenki hozzáférjen az életben maradásához szükséges tiszta vízhez.
Gondolkodjatok el azon, hogy

▶ mennyi felesleges vizet használunk mosáshoz, fürdéshez, locsoláshoz!
▶ mennyi vizet használ az ipar, a mezőgazdaság a fogyasztásunkhoz előállított termé-
kekhez vagy szolgáltatásokhoz!
A szén olyan nyersanyag, amelyről nem gondolnánk, hogy valaha is elfogyhat, hiszen a
bányák mélyéről bármikor kitermelhető. Ez tévhit. Szakértők számításai alapján óriási
mértékben csökkennek a készletek, és kitermelésük akkora költséggel jár, hogy kérdé-
ses, megéri-e felhozni a mélyből.
▶ Hol vannak még szénbányák Magyarországon?
▶ Ismertek-e olyan embereket, akik a bányászszakmát választják hivatásul?
▶ Milyen problémák, konfliktusok adódhatnak abból, ha ezek a nyersanyagkészletek

kimerülnek?
▶ Volt-e/Van-e lakóhelyetek közelében valamely nyersanyag kitermelésével foglalko-
zó iparág? Gondoljatok a nehéz- és ritkafémekre (vas, réz, arany, ezüst) is!
▶ Az atomenergia révén jutunk a legtöbb energiához, előállítása és felhasználása so-
rán a levegőt nem szennyezi. Soroljatok fel példákat a nukleáris energia hasznosítá-
sára!
129
10. Környezetalakító tevékenységek
1. Az apró- és ivadékhalak védelme
Folyóvizeink halállományának megőrzésében és
fenntartásában jelentős károkat okoznak a nagy
vízkiszorítású és nagy hullámok keltésére alkal-
mas vízi járművek. Például az uszályok, szálloda-
hajók, nagy sebességgel közlekedő motorcsóna-
kok haladása által keltett hullámok a partszélhez
csapják az apró- és ivadékhalakat, ami súlyos ká-
rokat és veszteségeket okoz az állományokban.
2. A hódok
A Magyarországra be-, illetve visszatelepített és
elszaporodott hódok élőhelyük megőrzése ér-
dekében rendszeresen pusztítják a folyóvizeink
partján lévő fákat. Foguk koptatása érdekében
körberágják a fák törzseit, ezáltal pusztítva az
élőfaállományt is. A körberágott fák veszélyeket
is rejthetnek magukban, hiszen egy-egy erősebb
széllökés ki is döntheti azokat, baleseteket okoz-
va ezzel. Jelentős gazdasági károkat főként erdé-
szeti területeken, a telepített erdőkben okoznak
a hódok.
3. A kormoránok
Természetes vizeink közelében elszaporodtak
a kormoránok (más néven kárókatonák). Ezek a
madarak halakkal táplálkoznak (átlagosan napi
1 kg-ot fogyasztanak el). A nagyobb halakat álta-
lában csak megsebzik a csőrükkel, de olyan sú-
lyos sérüléseket okozhatnak, melyek következ-
tében a halak elpusztulnak. Tetemeik nemcsak
a természeti képet rontják, hanem egészségügyi
kockázatot, fertőzésveszélyt is rejthetnek ma-
gukban. A kormoránok, bár költöző madarak,
az enyhe tél miatt az utóbbi években áttelelnek
nálunk. (A hidegebb északi országokból is sokuk
csak hazánkig vándorol.) Ilyenkor a be nem fa-
gyott vizeken, haltenyésztő tavakon, halnevel-
dékben okoznak károkat.
130
11. A jövő kötelez
A fenntarthatóság
[…] Az ember eleinte harmóniában élt környezetével, a populáció mérete és a te-

vékenységek minősége miatt a természeti környezet egyensúlya nem bomlott meg.
A tudati fejlődés eredményeként azonban egyre szervezettebben, egyre fejlettebb
eszközökkel és egyre nagyobb mennyiségben állította elő az élethez szükséges dol-
gokat, amivel együtt járt a környezet túlzott használata és szennyezése. Az ipari
forradalommal megindult hihetetlen méretű gazdasági fejlődés „mellékhatása” a
környezet ugyanilyen ütemű kihasználása és szennyezése volt. A világ csak akkor
eszmélt rá, hogy tenni kell valamit, amikor a 20. század közepén a fejlett országokat
érintő nagy környezeti katasztrófák bekövetkeztek (1952. London: a városi szmog
miatt kb. 6000 ember vesztette életét légzőszervi, szív- és érrendszeri betegségek-
ben; 1956. Minamata: higanyszennyezés első dokumentált megbetegedése; 1967.
Nagy-Britannia partjainál elsüllyedt tankhajóból 117 ezer tonna olaj ömlött a tenger-
be, amely nagymértékű hal- és madárpusztulást okozott stb.).
1969-ben U Thant, az ENSZ főtitkára az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának 17.

ülésén felhívást intézett a világ közvéleményéhez: „Az emberiség történelme során
most először vagyunk tanúi egy olyan világméretű válság kibontakozásának, amely
mind a fejlett, mind a fejlődő országokat érinti. Az emberi környezet válságáról van
szó. Ha a jelenlegi irányzatok változatlanul továbbra is érvényesülnek, biztosra ve-
hető, hogy veszélybe kerül az élet a földgolyónkon. Ezért sürgősen fel kell hívni a vi-
lág figyelmét ezekre a problémákra.”
Korábban fel nem tett kérdések fogalmazódtak meg:

Meddig folytatódhat a népesség növekedése a földön, mennyit képes eltartani?
Fenntartható-e a „fejlődés”?
Milyen hatások érik az élővilágot (embert is) a növekvő termelés miatt? Öngyilkos-e
a civilizáció?
Mit kell változtatnunk?
Megváltozik-e az éghajlat? Ha igen, mi lesz ennek a következménye? […]
Bibók Zsuzsanna A környezeti és természeti hatások vizsgálata
című tanulmányának részlete
▶ A szövegben található kérdések alapján beszéljétek meg, milyen fontos feladataitok

lehetnének a jövőben!
131
12. Fogyasztói és pénzügyi tudatosság
Tudatos fogyasztás
Tudatos vásárlás
A vásárlás a te döntésed, a pénzed szavazat. Eldöntheted, mit és kit támogatsz.
És mit nem. Lista, szatyor, mennyiség, javíttatás, újrahasznosítás és társaik – 12 szem-
pont, amelyet érdemes észben tartani vásárláskor. Tudatos vásárlás 12 lépésben.
1. A pénzed szavazat
Te döntöd el, mit és kit támogatsz. Nem kell támogatnod a ki-
zsákmányolást, a gyermekmunkát, a környezetszennyezést, a
káros és felesleges dolgok tömeges gyártását.
2. A kevesebb több!
A mennyiség helyett a minőségre figyelj! Kevesebb vásárlás, ke-
vesebb fűtés és hűtés, kevesebb autózás, kevesebb utazás – és
fellélegzik a természet.
3. Írj listát!
Vásárlás előtt írd össze, mire van szükséged. A nagy üzletek profi
módszerekkel csábítanak felesleges pénzköltésre. Ne hagyat-
kozz „polctrükkökre”.
4. Helyben, helyit
Vásárolj közvetlenül a gazdától, piacon vagy helyi kisboltban. Ku-
tasd fel a jó helyeket. Támogasd a helyi termelőket, kisiparoso-
kat, gyártókat. Válaszd a szezonális élelmiszert.
5. Mondj nemet a csomagolásra!
Vigyél magaddal táskát/szatyrot, ne fogadj el zacskót. Válaszd a
csomagolásmentes vagy fenntarthatóan csomagolt árut, a visz-
szaváltható, illetve újrahasznosított csomagolást.
6. Egyél klímabarát módon!
A hús- és tejtermékek lényegesen jobban terhelik bolygónkat a
növényi élelmiszereknél. Egyél több zöldséget, kevesebb húst,
iktass be hetente vega vagy vegán napokat!
7. Láss tisztán!
Tanuld meg, hogyan hatnak a reklámok. Ne dőlj be a vonzó kül-
sőnek, láss át a szitán, ha túlfogyasztásra ösztönöznek. Így tudsz
majd tényleg ellenállni.
8. Olvasd el a címkét!
Keresd a fenntartható és etikus termékeket tanúsító címkéket.
Ne tévesszen meg a zöld szín és a sok kamu logó. Csak a hiteles
minősítéseknek higgy, hogy tudd, mit vásárolsz.
132
9. Erőszakmentes jólét
Válassz olyan termékeket, amelyeket állatkínzás nélkül tesztel-
nek, amelyeket természetes élőhelyeik károsítása nélkül készí-
tenek el.
10. Használd, amíg bírja!
Kerüld az eldobható dolgokat, ezek tömeges előállítása és kido-
bása energiapazarlással és környezetszennyezéssel jár. Vegyél
használtat, ha elromlott, javíttasd.
11. Nem mindegy!
Ha nincs is tökéletes megoldás, keresd mindig a jobbat. Jelezd a
cégeknek: fontos a fenntartható és etikus működés. Ha többen
mondjuk, komolyan veszik.
12. Közösen könnyebb
Sose gondold, hogy céljaiddal egyedül vagy! Csatlakozz kihívása-
inkhoz, tagságunkhoz, zöldülő közösségekhez, mert együtt, kis
lépésekkel nagyot tudunk változtatni.
Tudatos Vásárlók Egyesülete,
https://tudatosvasarlo.hu/a-tudatos-vasarlo-12-pontja/
▶ A fentiek alapján tudatos vásárlónak tartod magad?

▶ Miben kell még fejlődnöd?
133
13. Az emberiség jövője
A fenntartható fejlődési célok
▶ Olvassátok el az alábbi idézeteket! Melyiket melyik fenntarthatósági céllal tudnátok
összefüggésbe hozni? Magyarázzátok meg, miért!
Ha rájössz, mennyit ér minden egyes élet, kevésbé fogsz a múlton merengeni, és

jobban foglalkoztat majd a jövő fenntartása.
Dian Fossey
A természet varázsát ontja bőven.

A fűben, a virágban és a kőben.
Ó nincs a földön oly silány anyag,
Mely így vagy úgy ne szolgálná javad;
De nincs oly jó, melyben ne volna vész,
Ha balga módra véle visszaélsz!
William Shakespeare
Ha szeretsz, más szemmel nézel a világra; nagylelkű leszel, megbocsátó, jószívű, pe-
dig korábban esetleg kemény és rideg voltál. Az emberek óhatatlanul is hasonlóan
viszonyulnak majd hozzád, s hamarosan abban a szeretetteljes világban élsz, amit
te magad teremtettél.
Anthony de Mello
Úgy érezzük, hogy amit teszünk, csak egy csepp a tengerben. Anélkül a csepp nélkül
azonban sekélyebb volna a tenger.
Teréz anya
Ez a legmelegebb nyár az eddigi életünkben. Ugyanakkor ez a leghűvösebb nyár a

hátralévő életünkben.
Peter Kalmus
Nem létezik fenntartható halászat. Ahhoz nincs elég hal. Ma mindent fenntartható-
nak neveznek. De a halászat nem az. Ez csak marketing. [...] Sok csoport nem meg-
oldani akarja a problémát, hanem hasznot akar húzni belőle. Sok ilyen klímaváltozá-
sos, természetvédő csoport létezik. Ez egy üzlet, ahol jóérzést árulnak.
Paul Watson
134
14. Erkölcs és világnézet
A jó és a rossz a való életben
A falu ajándéka
Élt egyszer egy király, aki egy nap körútra indult az országá-
ban. Minden faluba és városba ellátogatott. Látni akarta, ho-
gyan élnek az emberek a birodalmában. Az alattvalók össze-
fogtak, hogy ajándékokkal kedveskedjenek neki.
Egy napon egy olyan faluba érkezett, amely messze földön
híres volt jó minőségű, finom boráról. A szőlősgazdák elhatá-
rozták, hogy jó nagy adag borral ajándékozzák meg őt. A fa-
lu közepére kitettek egy hordót, és minden gazda beleöntött
egy-egy litert a legjobb, legnemesebb borából.
Már a király látogatása előtt megkezdték tölteni a hordót, de mindenki úgy gon-
dolkodott, hogy mivel a többiek úgyis a legjobb nedűjüket öntik bele, ezért elegen-
dő, ha ők bor helyett vízzel pótolják a saját részüket.
A hordó még a király érkezése előtt megtelt. Mindenki elégedetten várta az ural-
kodót, és bíztak abban, hogy örül majd az ajándéknak, ízleni fog neki a kiváló ital.
Elérkezett a várva várt nap, a király végre tiszteletét tette a faluban. Érkezésekor
a falu elöljárója elmondta, hogy milyen ajándékot szántak neki.
Az uralkodó szeme felcsillant.
– Nosza, kóstoljuk meg! – mondta.
Felütötték a hordót, majd megkínálták a méltóságos vendéget és kísérőit.
A király nagyot kortyolt a borból. Arra számított, hogy ízletes ital csúszik le a tor-
kán, legnagyobb meglepetésére azonban csak vizet nyelt. Így szólt:
– Köszönöm az ajándékot. Jólesett a víz ebben a nagy hőségben.
tanmese
▶ Milyen érdekek vezérelhették a szőlősgazdákat?

▶ Milyen érzést kelthetett bennük, illetve a falu lakosságában a király zárómondata?
▶ Vajon miért így reagált a király, miután megkóstolta a bort? Te mit mondtál volna az
ő helyében?
▶ Milyen tanulsága lehet a történetnek?
▶ Te mérlegeled előre a döntéseidet? Milyen szempontok szerint? Mi történik, ha utó-
lag nem tartod jónak, ami történt?
135
15. A világvallások és a hit
Az itt látható képeken a 20. századi távol-keleti történelem két kiemelkedő alakját lát-
hatod. Kapcsold össze az egyes állításokat a megfelelő személlyel!
a) Neve: Mohandasz Karamcsand (Mahatma) Gandhi

b) Neve: Tendzin Gyaco, a 14. dalai láma
c) 1935-ben született.
d) 1869-től 1948-ig élt.
e) A tibeti buddhizmus szellemében nevelkedett.
f) A buddhizmus által áthatott hindu világnézetű csa-
ládban nevelkedett.
g) Élete összefonódik hazája függetlenné válásával.
h) Élete összefonódik hazája függetlenségének elvesz-
tésével.
i) Kétéves kora óta jövendőbeli vallási és politikai ve-
zetőként tekintettek rá.
j) Felnőttkori tettei által vált népe vallási és politikai
vezetőjévé.
k) 1989-ben Nobel-békedíjat kapott.
l) Születésnapját az ENSZ 2007-ben az erőszakmen-
tesség világnapjává nyilvánította.
m) Nevének egy része azt jelenti: „nagy lélek”.
n) Neve egy részének jelentése: „bölcsesség óceánja”.
16. A zsidóság és a kereszténység

A zsidó vallás
Munkák, amelyek tilosak szombaton

1. Vetni. 2. Szántani. 3. Kaszálni. 4. Összeszedni lekaszált kalászokat egy helyre, vagy
más termést összehordani. 5. Kicsépelni bármely termést. 6. Rostálni. 7. Kiválogatni
ehetetlen dolgokat ehető dolgokból. 8. Őrölni. 9. Szitálni. 10. Dagasztani. 11. Sütni,
főzni. 12. Nyírni. 13. Mosni, fehéríteni ruhát, gyapjút, kendert stb. 14. Kifésülni hajat,
gyapjút vagy kendert stb. 15. Festeni. 16. Fonni, sodorni. 17. Nyüstbe fűzni. 18. Sző-
ni. 19. A megszőtt vászonból kihúzni két szálat. 20. Összekötni. 21. Kikötni. 22. Varr-
ni. 23. Szakítani. 24. Vadászni, illetve megfogni állatot vagy szárnyast. 25. Megölni
bármely élőlényt. 26. Bőrt lehúzni állatról. 27. Bőrt besózni. 28. Bőrt kidolgozni. 29.
Vonalazni. 30. Kenni. (Ételt szabad kenni). 31. Vágni. (Ételt szabad). 32. Írni. 33. Kitö-
rülni, kiradírozni. 34. Építeni. 35. Építményt összerombolni vagy rögzített tárgyat a
136
helyéről elmozdítani. 36. Tüzet gyújtani. 37. Tüzet eloltani. 38. Hordani valamely
tárgyat az utcán vagy szobából az utcára kivinni. 39. Befejezni valamely munkát.
https://mazsihisz.hu/a-zsidosagrol/judaizmus/torvenyek/munkak-a-melyek-tilosak-szombaton
▶ Mit gondoltok ezekről a tilalmakról? Mennyire betarthatók napjainkban?
17. Európa vallási arculata

Európa vallási megoszlása
népességben (%)
népességben (%)
népességben (%)
népességben (%)
népességben (%)
vallástalan vagy
más vallású
keresztény
muszlim
a teljes
a teljes
a teljes
a teljes
a teljes
ateista
zsidó
Közép-
131,3 m 74,63% 5,8 m 3,57% 37,9 m 21,53% 0,3 m 0,18% 0,5 m 0,29%
Európa
Nyugat-
103,6 m 65,85% 9,1 m 5,80% 41,3 m 26,27% 0,7 m 0,44% 2,7 m 1,69%
Európa
Dél-
97,2 m 82,47% 3,3 m 2,78% 16,8 m 14,21% 0,1 m 0,08% 0,5 m 0,40%
Európa
Délkelet-
52,7 m 83,11% 9 m 14,27% 1,5 m 2,45% 0,02 m 0,03% 0,03 m 0,05%
Európa
Kelet-ÉK-
153,6 m 75,89% 15,3 m 7,57% 32,6 m 16,12% 0,3 m 0,16% 0,5 m 0,24%
Európa
Észak-
19,8 m 77,52% 0,9 m 3,46% 4,6 m 18,15% 0,009 m 0,04% 0,2 m 0,76%
Európa
Európa
558,2 m 75,18% 43,5 m 5,86% 134,8 m 18,15% 1 457 920 0,20% 4,4 m 0,59%
összesen
Vallások és egyházak és hívőinek megoszlása az Európai Unióban és Magyarországon

Vallások az EU-ban (2015)
A lakosság százalékos
Vallás/meggyőződés
aránya
keresztény 71,6%
római katolikus 45,3%
protestáns 11,1%
ortodox 9,6%
más keresztény 5,6%
más, nem keresztény vallású 4,5%
muszlim 1,8%
buddhista 0,4%
137
zsidó 0,3%
hindu 0,3%
szikh 0,1%
egyéb vallású 1,6%
nem vallásos 24,0%
nem hívő / agnosztikus 13,6%
ateista 10,4%
Magyarország (2011) – A népesség száma és megoszlása vallás és nemek szerint

Férfi Nő Összesen
Vallás Férfi Nő Összesen
megoszlás, százalék
Katolikus 1 753 565 2 118 357 3 871 922 37,2 40,6 39,0
Orosz ortodox 778 1 587 2 365 0,0 0,0 0,0
Szerb ortodox 846 857 1 703 0,0 0,0 0,0
Bolgár ortodox 233 253 486 0,0 0,0 0,0
Román ortodox 2 415 2 687 5 102 0,1 0,1 0,1
Görög ortodox 809 892 1 701 0,0 0,0 0,0
Többi ortodox 1 132 1 221 2 353 0,0 0,0 0,0
Anglikán 172 98 270 0,0 0,0 0,0
Református 519 968 633 486 1 153 454 11,0 12,1 11,6
Evangélikus 95 493 119 600 215 093 2,0 2,3 2,2
Unitárius 3 295 3 525 6 820 0,1 0,1 0,1
Baptista 7 870 10 341 18 211 0,2 0,2 0,2
Metodista 1 101 1 315 2 416 0,0 0,0 0,0
Adventista 2 517 3 696 6 213 0,1 0,1 0,1
Pünkösdi 4 152 5 174 9 326 0,1 0,1 0,1
A Hit Gyülekezetéhez tartozó 8 005 10 215 18 220 0,2 0,2 0,2
Többi protestáns 9 372 12 147 21 519 0,2 0,2 0,2
Jehova Tanúi 12 424 19 303 31 727 0,3 0,4 0,3
Többi keresztény 8 055 8 601 16 656 0,2 0,2 0,2
Izraelita 5 471 5 494 10 965 0,1 0,1 0,1
Iszlám 3 567 2 012 5 579 0,1 0,0 0,1
Az örök világtörvényt hirdető vallások 7 051 6 334 13 385 0,1 0,1 0,1
Ebből: buddhista 5 131 4 627 9 758 0,1 0,1 0,1
A felsoroltak közé nem tartozó 10 169 6 720 16 889 0,2 0,1 0,2
Vallási közösséghez, felekezethez nem 938 803 867 606 1 806 409 19,9 16,6 18,2
tartozó
Nem kívánt válaszolni, nincs válasz 1 321 216 1 377 628 2 698 844 28,0 26,4 27,2
Összesen 4 718 479 5 219 149 9 937 628 100,0 100,0 100,0
KSH-adatok 2011, https://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_vallas – 1.1 (Letöltés ideje: 2022. 10. 19.)
138
Európa keresztény értékei
II. János Pál pápa: Az egyház Európában

Nem lehet kétségbe vonni, hogy a keresztény hit meghatározó és mellőzhetetlen
módon hozzátartozik az európai kultúra alapjaihoz. Európának ugyanis a keresz-
ténység adott formát, beleoltva néhány alapvető értéket. A modern Európa, mely
megajándékozta a világot a demokratikus eszmével és az emberi jogokkal, sajátos
értékeit keresztény örökségéből meríti.
A mai Európa azonban abban az órában, amikor erősíti és bővíti a maga gazdasá-
gi és politikai egységét, úgy tűnik, az értékek komoly válságát éli át.
Bár több eszköz áll rendelkezésére, azt a benyomást kelti, hogy hiányzik belő-
le egy közös terv elszántsága és a képesség, hogy minden polgárának vissza tud-
ja adni a reményt. Hogy saját történelme új lendületet nyerjen, kreatív hűséggel
kell fölismernie és újra visszaszereznie azokat az alapvető értékeket, melyek meg-
szerzésében a kereszténységnek meghatározó része volt. Ezek: az emberi személy
transzcendens méltóságának elismerése; az értelem, a szabadság, a demokrácia; a
jogállam s a politika és a vallás közötti különbség értéke. A földrész integrációs fo-
lyamatában alapvetően fontos tudni, hogy az egység nem lesz maradandó, ha csak
földrajzi és gazdasági természetű marad, hanem a jogban és az életben megvalósu-
ló értékek egyetértő elismerésében kell megmutatkoznia.
[…] Ahhoz, hogy Európa épülete szilárd legyen, igazi értékekre kell támaszkod-
nia, melyeknek alapja a minden emberi szívbe beleírt egyetemes erkölcsi törvény.
[…] A katolikus egyház a maga részéről – az egyházi közösség és a politikai társada-
lom közti egészséges együttműködés szellemében – meg van győződve arról, hogy
folytatván a maga hagyományát és összhangban szociális tanításának elemeivel,
egyedülálló módon képes hozzájárulni az egységesülés folyamatához, fölkínálva az
európai intézményeknek a társadalmat az evangéliumi remény megélésével egyre
emberibbé tevő hívő közösségek hozományát.
II. János Pál pápa: Az egyház Európában című apostoli buzdítása (2003. június 28.) – részlet
▶ Keressétek ki a szövegből, hogy a pápa szerint milyen alapvető értékeket alakított ki

Európa a kereszténység révén! Értelmezzétek a kifejezéseket! Vessétek össze a tan-
könyv 96. oldalának 6. feladatával, és egészítsétek ki az ott összegyűjtött értékeket!
▶ Vajon mire gondolt a pápa: „Európa […] az értékek komoly válságát éli át”?
139
18. Az élet tisztelete
Az életmentő barát
Dávid és Jónátán barátsága

A csodás győzelem után Saul király a szolgálatába fogadta Dávidot. A királyi udvar-
ba került, itt ismerkedett meg Jónátánnal, a király legnagyobb fiával. Első találko-
zásuk után hamar jó barátok lettek. Onnantól kezdve együtt járták a határt, kalan-
doztak, küzdöttek a seregek élén, és minden tervüket, gondolatukat megosztották
egymással. Egyszer Jónátán még a köpenyét, íját, kardját is ajándékba adta barátjá-
nak. Megegyeztek abban, hogy sose hagyják cserben egymást, bármi történjék is.
Nem is gondolták, milyen hamar eljön az idő, amikor élet-halál kérdése lesz egyikük
számára ez az ígéret!
A dolgok kezdtek rosszra fordulni. Jónátán apja, Saul egyre féltékenyebb lett Dávid-
ra. Nem csoda, hiszen a nép hősként kezdte ünnepelni a kis pásztorfiúból lett har-
cost, aki Isten segítségével egyik győzelmét aratta a másik után, úgy, hogy a király
hírneve lassan elhomályosult mellette. Saul egyre dühösebb, elkeseredettebb és go-
noszabb lett. Jónátán, amikor megtudta, hogy apja meg akarja ölni barátját, egyből
Dávid segítségére sietett, és kimenekítette őt az udvarból. Közösen kitalált titkos jel-
zésekkel adta tudtul Saul rosszindulatát. Nehéz volt a búcsú, mert féltek, hogy nem
találkoznak többé. Az elkövetkező években Jónátán apja mellett maradt, Dávidnak
pedig bujkálnia kellett a féltékeny király haragja elől, de barátságuk, amelyet fiata-
lon kötöttek, életük végéig megmaradt.
Biblia: Sámuel 1. könyve, 20.
▶ Milyen tettekkel mutatta ki Jónátán a barátságát?

▶ Mit jelent: „életre szóló barátság”?
▶ Van olyan barátod, akivel most úgy érzitek, kapcsolatotok életre szóló lesz?
▶ Van-e személyes példád arra, amikor a barátod valamilyen jót tett veled, vagy te tet-
tél valamilyen jót vele?
140
FORRÁSJEGYZÉK
Képek forrásai
Illusztráció: Lanczinger Mátyás
7. o. Eric Baccega: Lovas szekér, © CULTiRiS / Eric Baccega / naturepl.com; 34. o. 1. kép:
Népviseletes fiatalok, MTI, Fotó: Földi Imre; 2. kép: Kosárkötő, MTI Zrt. / Bizományo-
si: Nagy Zoltán; 3. kép: Táncosok, MTI, Fotó: Czimbal Gyula; 4. kép: Megemlékezés a
Múzeumkertben, MTI, Fotó: Kovács Tamás; 6. kép: Roma gyerekek, Remac Grafika Bt.;
35. o. bal kép: Than (Apáti) Mór: Tápióbicskei ütközet, 1849–1850, Magyar Nemzeti Mú-
zeum; jobb kép: Barabás Miklós: Széchenyi István, 1848, Magyar Nemzeti Múzeum; 38. o.
1. kép: Beatles, © CULTiRiS / INTERFOTO / Friedrich; 2. kép: Leonardo da Vinci: Mo-
na Lisa, 16. század, © CULTiRiS / Bridgeman Art Library; 3. kép: Szórádi Csaba – Ba-
logh János: A Macskafogó plakátja, HUNGART © 2022; 39. o. bal felső kép: Rembrandt
van Rijn: Mózes a kőtáblákkal, 1659, © CULTiRiS / Bridgeman Art Library; felső sor kö-
zépső kép: Nagykörút-Rákóczi út kereszteződése, a Sztálin-szobor darabolása, Forte-
pan / Hofbauer Róbert; jobb alsó kép: Parlament, MTI, Fotó: Kovács Tamás; 43. o. 1.
kép: Tánc, Fortepan / Nagy Zoltán; 3. kép: Aratás, Fortepan / Balla Zoltán; 5. kép: Szám-
háború, Fortepan / Németh Tamás; 47. o. 6. kép: Dombház, Fotó: Wikimedia/ Roland
zh, CC BY-SA 3.0; 65. o. 1. kép: Pavel Petrovich Svinin: Steamboat Travel on the Hudson
River, körülbelül 1811–1813, The Metropolitan Museum of Art, New York, public doma-
in; 5. kép: Gyári munkások, Fortepan / FŐFOTÓ; 69. o. Az ENSZ fenntartható fejlődé-
si céljai; 73. o. 16. cél képe: Az ukrajnai háború elleni tiltakozásul létrehozott békejel a
budapesti Hősök terén, Greenpeace; 94. o. diagramok (átvétel az FI-504030801 Etika
tankönyv 8. című kiadvány 113. oldaláról); 100. o. alsó kép: Kósa Zoltánné fotója a nagy-
kőrösi Arany János Református Általános Iskola és Óvoda épületéről; 102. o. 1%-os pla-
kátok; 103. o. Edward Serotta / Centropa Alapítvány; 134–135. o. A Tudatos Vásárlók 12
pontja, forrás: Tudatos Vásárlók Egyesülete; 138. o. bal kép: Mahatma Mohandas Ka-
ramchand Gandhi, © CULTiRiS / Lebecht Authos
Shutterstock Képügynökség: borító, fejléc, 6. o., 7. o., 9. o., 11. o., 12. o., 16. o., 17. o., 18.
o., 19. o., 20. o., 23. o., 24. o., 26. o., 27. o., 28. o., 30. o., 31. o., 32. o., 38. o., 39. o., 40.
o., 41. o., 42. o., 43. o., 44. o., 45. o., 46. o., 47. o., 48. o., 50. o., 51. o., 52. o., 53. o., 55.
o., 56. o., 57. o., 59. o., 61. o., 62. o., 63. o., 64. o., 65. o., 66. o., 67. o., 68. o., 70. o., 71.
o., 72. o., 73. o., 75. o., 76. o., 77. o., 80. o., 81. o., 82. o., 84. o., 85. o., 86. o., 88. o., 89.
o., 90. o., 93. o., 100. o., 101. o., 104. o., 105. o., 107. o., 110. o., 111. o., 112. o., 113. o., 114.
o., 115. o., 116. o., 118. o., 119. o., 120. o., 132. o., 137. o.
Shutterstock szerkesztői képek: 10. o. 1. kép: Danny Iacob, 16. o. 1. kép: Olga Besnard, 5.
kép: Dziurek, 27. o. 4. kép: Andriy Blokhin, 5. kép: Dolly MJ, 34. o. 5. kép: vitfoto, 38. o.
4. kép: katacarix, 52. o. 1. kép: Izabela23, 55. o. 2. kép: Andrius Kaziliunas, 64. o. 2. kép:
Moreno Soppelsa, 65. o. 6. kép: Tony Large, 83. o. Nicku, 84. o. jobb alsó kép: Anirut
Thailand, 85. o. középső sor, 2. kép: beeboys, 89. o. alsó kép: William Cushman, 91. o.
PhotoFires, 92. o. felső kép: Jose HERNANDEZ Camera 51, alsó kép: Altrendo Images,
115. o. felső sor bal kép: salajean, felső sor középső kép: John Theodor, középső sor jobb
kép: Oleg Senkov, alsó sor bal kép: Ververidis Vasilis, 138. o. jobb kép: Salvacampillo
Thinkstock: 10. o. 2., 3., 4. kép, 12. o. 1., 2., 3. kép, 16. o. Cipők, 121. o.
iStock: 46. o. bal alsó kép, 84. o. jobb felső kép, 115. o. felső sor jobb kép
141
Irodalmi művek, átvett szövegek forrásai
11. oldal: La Fontaine: Az Oroszlán háborúba indul (Áprily Lajos fordítása). In La Fontai-
ne legszebb meséi, General Press Kiadó, Budapest, ISBN: 9639648205
28. oldal: K. S. Shrader Frechette: Űrhajó-etika. In Lányi András – Jávor Benedek
(szerk.): Környezet és etika – Szöveggyűjtemény. L’Harmattan Könyvkiadó, Budapest,
2005. ISBN: 9637343172
32. oldal: Hankiss Elemér: Társadalmi csapdák – részlet. Helikon Kiadó, Budapest, 2017.
9789632279749
61. oldal: Mit jelent a fenntartható fejlődés? (https://novekedes.hu/hirek/mit-je-
lent-a-fenntarthato-fejlodes – A letöltés ideje: 2022. 08. 10.)
107. oldal: Ráth-Végh István: Szerelem, házasság – részlet. Gondolat Kiadó, Budapest,
1975. ISBN: 9632802837
110. oldal: Hosszú Toll: A Sós Sziklák völgye – részlet (Mach Edward fordítása). Móra Fe-
renc Könyvkiadó, Budapest, 1976. ISBN: 9631105229
122. oldal: dr. Nagy Ádám – Antal Ágnes – Holczer Mónika: Ifjúságügy – Módszertár.
100 nonformális módszer és szituáció megoldása. ISZT Alapítvány – Excenter Kutató-
központ, ISBN: 9781215113
123. oldal: Az internet etikája – részlet. Tömegkommunikáció Pápai Tanácsa, 2002.
(https://regi.katolikus.hu/konyvtar.php?h=130 – A letöltés ideje: 2022. 08. 10.)
124. oldal: Cyberbullying vagy internetes zaklatás – részlet. (https://unicef.hu/cyber-
bullying – A letöltés ideje: 2022. 08. 10.)
125. oldal: Anne és Paul Ehrlich: A fajok kihalása – részlet (Gadó György Pál fordítása).
Göncöl Kiadó Kft., Budapest, 1995, ISBN: 9637875719
127. oldal: Radnóti Miklós: Nem tudhatom... In Radnóti Miklós – összegyűjtött versek.
Magvető Kiadó, Budapest 2022. ISBN: 9789631434330
128. oldal: Az Európai Unió legfontosabb eredményei és kézzelfogható előnyei – részlet.
(https://european-union.europa.eu/priorities-and-actions/achievements_hu – A letöl-
tés ideje: 2022. 08. 20.)
133. oldal: Bibók Zsuzsanna: A környezeti és természeti hatások vizsgálata – részlet.
(https://hatasvizsgalat.kormany.hu/download/d/38/20000/kornyezeti.pdf – A letöltés
ideje: 2022. 08. 20.)
134. oldal: Tudatos Vásárlók Egyesülete: Így vásárolj fenntarthatóan: megújult a tuda-
tos vásárló 12 pontja. (https://tudatosvasarlo.hu/a-tudatos-vasarlo-12-pontja/ – A letöl-
tés ideje: 2022. 08. 20.)
136. oldal: A fenntartható fejlődési célok című gyűjteményi rész idézetei: www.citatum.
hu (A letöltés ideje: 2022. 08. 20.)
138. oldal: Munkák, amelyek tilosak szombaton (https://mazsihisz.hu/a-zsidosagrol/
judaizmus/torvenyek/munkak-a-melyek-tilosak-szombaton – A letöltés ideje: 2022.
08. 20.)
141. oldal: II. János Pál pápa: Az egyház Európában című apostoli buzdítása (2003. júni-
us 28.) – részlet. (https://regi.katolikus.hu/konyvtar.php?h=34 – A letöltés ideje: 2022.
08. 20.)
142. oldal: 11. Barátom van: Dávid és Jónátán barátsága. (http://rpi.reformatus.hu/
sites/default/files/interaktiv_tankonyvek/Hittan_4/11.html – A letöltés ideje: 2022. 08.
20.)
142

Oh-Eti08ta Teljes

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Oh-Eti08ta Teljes

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

165mm 8 165mm

Raktári szám: OH-ETI08TA

A tankönyvön védőfólia elhelyezése nem szükséges,

A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban kirendelt szakértő: Dr. Koczó József

Tananyagfejlesztők: Dibuszné Hauser Zsuzsanna, Kósa Zoltánné

© Oktatási Hivatal, 2022

Raktári szám: OH-ETI08TA

A kötet megjelenését a Belügyminisztérium támogatta.

Kedves nyolcadikos tanulók!

Miről is lesz szó?

Hogyan tanuljuk az etikát?

Az idei munkafeladatok – projektek

Alakítsatok csoportokat, majd válasszatok ki egy-egy képpárt!

I. A TÁRSAS EGYÜTTÉLÉS KULTURÁLIS GYÖKEREI

II. A FENNTARTHATÓ JÖVŐ

III. AZ EURÓPAI KULTÚRA HATÁSA AZ EGYÉN ÉRTÉKRENDJÉRE

Év végi összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115

IV. GYŰJTEMÉNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 119

Volt egyszer négy ember, név Az Oroszlán hadat forgat király-eszében:

Az én személyiségem olyan, mint…, mert… Az osztályunk olyan, mint…, mert…

▶ Gyűjtsetek emberi értékeket! Az alábbi képek segíthetnek.

▶ Egy-egy példával magyarázzátok meg, mit jelentenek számotokra a gyűjtött ér-

▶ A 5. feladatban összegyűjtött értékeket (vagy azok ellentéteit) is társítsátok a fent

KÖNYVEK, FILMEK, INTERNETES BEJEGYZÉSEK

2. Erősségeink és gyengeségeink van lehet

gével egy közösség erősségeit ERŐSSÉGEK LEHETŐSÉGEK

vagy osztályotokat! GYENGESÉGEK VESZÉLYEK

nagy stressz hiánya

értelmes célok kitűzése

internet: 1 óra 46 perc (15−17 éves gyerekek)

Klaudia túlsúlyos tinilány. Az iskolában jó barátokat szerzett, ám az is gyakori, hogy

Dominik jó tanuló, osztályában a tanárok és társai is kedvelik, megbíznak benne.

▶ Egyetértetek-e a fenti leírásokban

tanulás „szörfözés” a neten

információgyűjtés INTERNET ...

kapcsolattartás blogok/vlogok nézegetése

▶ Adjátok össze a különböző tevékenységekre szánt időt, és végezzetek összehason-

Bármerre nézünk, médiaüzenetek vesznek körül bennünket, a modern társadalom

hogy másoknak kárt okozz!

▶ Válassz ki három „parancsolatot”, és találj ki egy-egy olyan döntéshelyzetet, ame-

az internet közegében nehezebben érvényesíthetők

▶ A Gyűjtemény 121. oldalán található szöveg és dilemma alapján beszélgesse-

KÖNYVEK, FILMEK, INTERNETES BEJEGYZÉSEK

mondja egy apa a lányának.

b) Géza bácsi rágyújtott egy cigarettára a buszállomáson.

c) Lefoglalták a vasútikábel-tolvajok vagyonát, akik miatt baleset történt, és több

d) A helyi lakosok tiltakozása ellenére megépítették a város melletti autópálya

Aki gyakran utazik vonaton vagy

Élelmiszerbolt vagy park?

A Föld felfogható egy 12 800 kilométer

▶ Mennyiben találó metafora az emberiség élőhelyére az „űrhajó”?

KÖNYVEK, FILMEK, INTERNETES BEJEGYZÉSEK

1. Amit egy közösségről tudni kell

együttműködés KÖZÖSSÉG feladat

2. Közösségi vagy egyéni felelősség?

Az ofő végül megengedte, hogy a barlangban mi – „a bátrabbak” – a nehezebb

▶ Milyen problémák adódtak abból, hogy néhányan az osztályból nem tartották be

▶ Lehet-e Olivért önzőnek nevezni azért, mert el akar menni a kirándulásra?

Egy társadalom működését az egyé-

felelősség ás esélyegyenlősé kölcsönösség

közös célkitűzés segítség biztonság sportszerűség

▶ Mi jut eszetekbe a bizalom szóról? Példák segítségével mutassátok be, ha valaki

Úgy bánj másokkal, ahogyan szeretnéd, hogy veled bánjanak!