Irodalom 5 PDF

168mm 11mm 168mm
Raktári szám: OH-MIR05TB

ISBN 978-615-81552-9-8
NAT
2020
Irodalom
5
tankönyv
Irodalom – tankönyv
238mm
Könyv 168x 238mm 11mm gerinc

OH-MIR05TB Irodalom 5 Tankönyv.indd 1 2020. 05. 26. 17:27
A kiadvány 2020. 06. 08-tól 2025. 08. 31-ig tankönyvi engedélyt kapott a TKV/3152-6/2020. számú határozattal.
A tankönyv megfelel a Kormány 5/2020 (I. 31.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről
és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról megnevezésű jogszabály alapján készült
Kerettanterv az általános iskola 5–8. évfolyama számára megnevezésű kerettanterv magyar nyelv és irodalom
tantárgy előírásainak.
A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban kirendelt szakértő: Nádasi Ildikó
Tananyagfejlesztő: Radóczné Bálint Ildikó

Kerettantervi szakértő, lektor: dr. Kiss Gabriella
Fedélterv: Slezák Ilona
Látvány- és tipográfiai terv: Vámos Norbert, Névery Tibor
Illusztráció: Cynomys Grafikai Stúdió
Képek: © Shutterstock, © FORTEPAN
Fedélillusztráció: Cynomys Grafikai Stúdió
Szerkesztették az Oktatási Hivatal Tankönyvfejlesztési Osztályának munkatársai.
A tankönyv szerkesztői ezúton is köszönetet mondanak azoknak az íróknak, költőknek, képzőművészeknek,

akiknek alkotásai tankönyveinket gazdagítják.
© Oktatási Hivatal, 2020
ISBN 978-615-81552-9-8
Oktatási Hivatal
1055 Budapest, Szalay utca 10–14.
Telefon: (+36-1) 374-2100
E-mail: tankonyv@oh.gov.hu
A kiadásért felel: dr. Gloviczki Zoltán elnök

Raktári szám: OH-MIR05TB
Tankönyvkiadási osztályvezető: Horváth Zoltán Ákos
Műszaki szerkesztő: Széll Ildikó
Nyomdai előkészítés: WOW Stúdió (Névery Tibor)
Terjedelem: 20,02 (A/5) ív, tömeg: 410 gramm
1. kiadás, 2020
A könyvben felhasználtuk az Irodalom 5. tankönyv az 5. évfolyam számára. (Szerzők: Radóczné Bálint Ildikó –
Virág Gyuláné, raktári szám: AP-050513), valamint az Irodalom 6. tankönyv a 6. évfolyam számára (Szerzők:
Radóczné Bálint Ildikó – Virág Gyuláné, raktári szám: AP-060514) című műveket.
Ez a tankönyv a Széchenyi 2020 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program EFOP-3.2.2-VEKOP-15-2016-00001

számú, „A köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális
tartalomfejlesztés” című projektje keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai
Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
Nyomta és kötötte:
Felelős vezető:
A nyomdai megrendelés törzsszáma:
Európai Szociális
Alap
irodalom_5_bevezeto.indd 2 2020. 07. 10. 11:42

Bevezető
Kedves 5. osztályos tanuló!
Az irodalom számodra új tantárgy, bár az olvasásórákon már sok mesével, elbeszéléssel és

verssel ismerkedtél meg. Az ötödik osztályban bővítheted korábbi ismereteidet, hiszen rész-
letesebben tanulsz majd a műfajokról, a költői nyelv eszközeiről is.
Ebben a tanévben sok érdekes és izgalmas olvasnivaló vár rád. Megismerkedhetsz Petőfi
Sándor felejthetetlen alkotásával, a János vitézzel is. A mítoszokat, a bibliai történeteket és
A Pál utcai fiúkat a legtöbb gyerek szívesen olvassa. Bízunk benne, hogy te is közéjük fogsz tar-
tozni. Reméljük, hogy az olvasott művek szereplőit megszereted, és kíváncsi leszel a sorsukra,
hisz az irodalom mindig újabb és újabb fordulatokat tartogat számodra.
A tanulásban nagy segítségedre lesz a tankönyved. Minden fejezet elején egy bevezetőt
találsz, amelyből megtudhatod, miről fogsz tanulni a következő órákon. A fejezeteket pedig
összefoglalás zárja, amely megkönnyíti az ismétlést, a tanultak rendszerezését. A Kuckóban
kiegészítő anyagokat (ismereteket és műveket) ajánlunk neked. A művekhez kapcsolódva
a rózsaszínű háttérben olyan szövegeket találsz, amelyeket olvasmánynak szántunk, és szeret-
nénk, ha azok újabb kutatómunkára ösztönöznének téged.
Sok kérdés és feladat segíti a művek feldolgozását, melyeket két nagy csoportba soroltunk.
A kék alapon lévő Feladatok, kérdések főleg az olvasott szövegek cselekményére, szereplőire
és idejére kérdeznek rá. A sárga színű Kapcsolódó feladatai pedig szómagyarázatra biztatnak,
de kutató, játékos feladatokat is találsz itt. Sokszor leszünk kíváncsiak a véleményedre, például
arra, hogy te miként döntenél abban a helyzetben, amely a szereplőt is próbára tette.
A feladatok előtt jeleket találsz, ezek alapján dolgozhatsz önállóan vagy
páros munkában, illetve
csoportmunkában.
A -et látva a füzetben dolgozz!
Keress a könyvtárban és az interneten olyan szótárakat, kézikönyveket, gyűjteményeket,
amelyek segítségedre lesznek ennek a varázslatos világnak a megértésében! Ezekből gyűj-
töttünk össze néhányat a következő oldalon.
Bízunk benne, hogy a tankönyv hasznos útikalauzod lesz irodalmi barangolásaid során.
Jó munkát, kitartó türelmet, az olvasáshoz sok örömet kívánunk!
A tankönyv készítői

Ajánlott kézikönyvek és más hasznos olvasnivalók
Magyar értelmező kéziszótár (főszerk. Pusztai Ferenc, Akadémiai Kiadó, 2014)
Magyar néprajzi lexikon (szerk. Ortutay Gyula, Akadémiai Kiadó, 1977–1982)
Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára (Akadémiai Kiadó, 2007)
Gecse Gusztáv: Bibliai történetek (Kossuth Könyvkiadó, 1981)
Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese (Móra Könyvkiadó, 2019)
Kálmán Béla: A nevek világa (Sprinter – Sunbooks, 2003)
László Gyula: 50 rajz a honfoglalókról (Kairosz Könyvkiadó, 2019)
Lengyel Dénes: Régi magyar mondák (Móra Könyvkiadó, 1985)
O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások (Akkord Kiadó, 2019)
O. Nagy Gábor – Ruzsiczky Éva: Magyar szinonimaszótár (Akadémiai Kiadó, 2007)
Tótfalusi István: Ki kicsoda az antik mítoszokban (Móra Könyvkiadó, 1993)
Trencsényi-Waldapfel Imre: Görög regék és mondák (Móra Könyvkiadó, 2003)

A könyvek varázsa
Mint a csillagokat a távcsövek,
úgy húztam körém, s egyre közelebb,
könyveken át a Világ Tényeit:
éj-nap olvastam. Mindent! Hajnalig,
kis lámpa mellett, s függönyözve
a konyhánk ajtaját. Boldogság, soha-
nem-álmodott, töltött be: Nemcsak én
vagyok (ha vagyok) bolond! Mint a fény
mihelyt szabad, oly határtalanúl
tágúlt a lelkem, nőtt, már messze túl
kíváncsiságban s reményeiben
iskolán s minden hasznon: Végtelen
nyílt elém, hisz most eszközt, szárnyakat
kaptam, repülni, s törni zárakat:
az Irodalmat: születő, arany
lángok zsúfoltak, gyerekmód ugyan,
de úgy, ahogy az első távcsövek
tömték új csillagokkal az eget.
(Szabó Lőrinc: Olvasás)

A könyvek bűvöletében
Az olvasás sok ember számára szellemi élményt, kimeríthetetlen örömforrást jelent.

Az olvasni szerető embereket meghitt viszony, igazi barátság fűzi a könyvekhez. Számukra
a könyv érték: igazi kincs, az a szellemi táplálék, ami nélkül éppúgy nem létezhetnek, mint
ahogy a testet tápláló élelem nélkül sem.
A bevezető fejezet két alkotása – Móra Ferenc és Michael Ende1 írása – olyan
helyzeteket mutat be, ahol a szereplőket meghitt kapcsolat fűzi a könyvekhez.
Életük meghatározó részévé válik az olvasás, és el sem tudják képzelni a minden-
napjaikat könyvek nélkül.
Bízunk benne, hogy te is közéjük tartozol, és te is magadénak érzed Fekete Ist-
ván2 A könyv című írásának idézett gondolait: „Szeretem a könyvet, és hiszek benne.
Sokszor tudom, hogy nem igaz, de ezt mondani mégse merem, mert az a másik, aki ír-
ta, álmában vagy ébren úgy is láthatta, ahogy leírta. Szeretem a könyvet, és úgy nézek
rá mindig, mint a csodára. Mint elmúlt vagy élő lelkek néma- vagy hangosfilmjére, tit-
kos jelekbe zárt örömére vagy fájdalmára.”
Ezeknek a csodáknak a megismerésére és megszeretésére hívunk téged is
– nemcsak a fejezetben szereplő két mű, hanem irodalomkönyvünk minden
egyes alkotásának az elolvasása során.
Kuckó – Olvassunk együtt! – Móra Ferenc: A századik könyv
Mikor kisdeák 3 koromban az első bizonyítványt hazavittem, az édesapám örömében olyan

barackot nyomott a fejemre, hogy csak úgy ropogott.
– Ember vagy a talpadon – mondta hozzá –, most már megérdemled, hogy megmutas-
sam a könyvtáramat.
Azzal megfogta a kezemet és bevezetett a tisztaszobába.4 Jártam már én ott máskor is, de
sose láttam a könyvtárt. Most is hiába nézelődtem utána, híre sem volt ott egy könyves-
polcnak.
– Szegény szántóvetőnek gerendán a könyvtára – okosított fel édesapám, a székre állva
leszedegette a könyveket a mestergerendáról.5
Volt ott könyv jó nyalábbal,6 ócskább, újabb, vékonyabb, vastagabb, cifrább, szegényesebb.
– Válassz egyet magadnak – biztatott édesapám –, de csak okosan avval a kis ésszel.
Biz én nem okosan választottam. Azt kaptam föl, amelyiknek legszebb volt a táblája. Csu-
pa virág, meg pillangó. Valami virágkereskedésnek az árjegyzéke volt.
– No, ezt szépen kiválasztottad – nevetett édesapám. – Meglátom, mire mégy vele.
Megbirkóztam én azzal is, ha egy hónapig tartott is. De akkorra olyan virágtudós lettem,
hogy apámuram elbámult bele.
1
Michael Ende [mihael ende]: a szögletes zárójelben az idegen szavak kiejtését közöljük
2
F ekete István életútjával és munkásságával majd A koppányi aga testamentuma című műve során fogsz
megismerkedni
3
kisdeák (diák): első osztályos tanuló
4
tisztaszoba: a falusi háznak csak vendégfogadásra használt szobája
5
mestergerenda: a főfalakra támaszkodó nagy, erős fagerenda, amely a födémet (vízszintes teherhordó szer-
kezet) tartja
6
nyaláb: valamiből (két karral) egybefogható nagyobb csomó

– Ezt már szeretem – veregette meg a vállamat. – Jóravaló méhecske a gyim-gyomban is
megtalálja a mézet. Hanem most majd én választok neked könyvet, olyant, amelyik csupa
lépes méz lesz.
Verses könyv volt az, tele nekem való versekkel, harmatosokkal, mint a hajnalka virág,
csengő-bongókkal, mint a reggeli harangszó. Estélig átsuhantam fölöttük, mint a fecske
a víz fölött.
Hanem édesapám nem dicsért meg a nagy sietségért. Inkább megcsóválta a fejét.
– Nem jól van ez így, fiamuram. Nem fecskemódra kell átsurranni a könyvön. Meg is kell
abban merülni.
Addig olvasgattam aztán a verses könyvem, hogy utoljára kívülről tudtam az egészet.
Nem is tudott az iskolában senki annyi verset, mint én. Kaptam is a második esztendő vé-
gén annyi jutalomkönyvet, hogy alig bírtam haza.
– Az én könyvtáram még egészen elszégyelli magát a tied mellett – mosolygott az apám.
– Mit szólnál hozzá, ha azt is neked adnám?
Nem tudtam én semmit sem szólni az örömtől, csak kapkodtam hol az egyik könyvhöz,
hol a másikhoz. S addig nem volt nyugtom, míg az édesanyám a régi fazekas polcot nekem
nem adta könyvtárnak. Akkor aztán nem cseréltem volna a szolgabíróval1 se. Beraktam
a könyveimet szép sorjába, ragasztottam rájuk számot is, s azt pingáltam a polc fölé piros
plajbásszal:2 az én könyvtáram.
Attól fogva az egész iskola csudájára járt a könyvtáramnak, kölcsön is kéregettek belőle,
s nemsokára mindenki több hasznát vette, mint a könyvtáros úr. Én már akkor nem győz-
tem olvasni, csak úgy feléből-harmadából lapoztam át a könyveimet. Minden eszem-ked-
vem azon volt, hogy minél több legyen a könyvem.
Mire nagyobbacska deák lettem, tetejétől aljáig megtelt a fazekas polc, de biz én minden
tizedik könyvemről se tudtam volna megmondani, mi van benne. Volt olyan is, amit ki se
nyitottam még, de a címét sorban el tudtam fújni valamennyinek.
Egyszer, ahogy a könyveimet porolgatom, odajön hozzám az édesapám, és azt kérdezi:
hány könyvem van már?
– Egy híján száz – feleltem büszkén.
– No, ehol a századik – húzott elő a hóna alól édesapám egy takaros kis könyvet. – Ép-
pen most hozta haza a könyvkötő.
Fekete bőrkötésű, aranymetszésű könyvecske volt, szemüveges bagoly volt rányomva
a táblájára, a bagoly papírtekercset tartott a csőre közt, s arra volt írva a könyv címe: „Okos
könyv.”
– Ez lesz a legszebb könyvem – tettem volna be a helyére a könyvet, de apám megfogta
a kezemet.
– Szeretném, ha el is olvasnád. Én írtam, ami benne van, te majd folytathatod.
1
szolgabíró: a megye választott bírája
2
plajbász: ceruza

– Apám írta? – nyitottam föl megzavarodva a könyvet.
Üres volt az egész, mint valami notesz. Csak az első lapjára volt ráírva az édesapám szép,
öreges betűivel ez az egy sor: „Sose kívánj több földet, mint amennyit meg bírsz szántani!”
Azóta sohase tettem be a könyvtáramba könyvet olvasatlan. Az Okos könyvbe azonban
jegyeztem már egyet-mást magam is azóta, de az édesapáménál okosabb tanácsot egyet se.
Feladatok, kérdések
1. Mivel érdemelte ki a kisfiú, hogy megismerhette édesapja könyvtárát? Olvasd fel az
ide vonatkozó szövegrészt!
2. A kisdiák elsőnek azt a könyvet választotta, amelyiknek a „legszebb volt a táblája.
Csupa virág, meg pillangó”.
a) Beszéljétek meg, milyen „haszonnal” járt a gyerek számára a szép könyv elolvasása!
b) A külsőségek megtéveszthetik az embert. Érveljetek az állítás mellett vagy épp ellene!
(Említsetek saját tapasztalatokat és példákat is!)
3. Idézz a szövegből, mit tanácsolt az édesapa a második könyvvel kapcsolatban! Mi
lett ennek a választásnak az eredménye?
4. Virágkereskedés árjegyzéke, verses könyv – és következtek sorra az újabb és újabb köny-
vek. Meséld el, milyen következményekkel járt a könyvgyűjtés és a könyvkölcsönzés!
5. Beszéljétek meg, hogyan irányította megfelelő útra a gyermekét az édesapa! Mi-
lyen szerepe volt ebben a századik könyvnek?
6. Olvasd fel a szövegből azt a két mondatot, amelyik a felületes, illetve amelyik az ala-
pos és elmélyült olvasásra vonatkozik!
7. A két szereplő között harmonikus apa-fiú viszonyt ismerhettünk meg. Igazold ezt a
megállapítást a szöveg alapján!
Kapcsolódó
1. Móra Ferenc írásának a története a száz évvel ezelőtti időkbe vezet vissza. Sok szó
és kifejezés már magyarázatra szorul a szövegből. Mondd a mai szóhasználat szerint:
„könyv jó nyalábbal”, „cifrább, szegényesebb”; „legszebb volt a táblája”! Folytasd a régies
szavak felsorolását és a magyarázatuk megadását!
2. Beszélgessetek a nyári olvasmányélményeitekről! Idézzétek fel a számotokra legked-
vesebb műveket! Indokoljátok meg, miért az a könyv tetszett nektek a legjobban!
3. Készítsd el az Okos könyv borítóját! Olvasd fel előtte a szövegből azt a mondatot,
amelyikhez hűnek kell lennie a rajzodnak!
Móra Ferenc (1879–1934)

A budapesti egyetemen tanári diplomát szerzett, de pedagógus-
ként csak rövid ideig dolgozott. Az írás vonzotta, ezért a Szegedi
Naplónál helyezkedett el újságíróként, közben sorra jelentek meg
a versei és elbeszélő művei is.
Közel egy évtizedig könyvtárosként dolgozott, majd 1917-től a sze-
gedi múzeum igazgatója lett. Régészként értékes feltárásokkal és
leletekkel gazdagította a múzeumot.
Regényei közül: Rab ember fiai, Csilicsali Csalavári Csalavér, Kincske-
reső kisködmön, Az aranykoporsó.

Kuckó – Olvassunk együtt! – Michael Ende: Előszó helyett: szigorúan véve (részlet)
Családunk minden tagjának, a legöregebbtől a legifjabbig ugyanaz a kis gyengéje van: ne-
vezetesen az olvasás. Aligha lehet bármelyikünket is rávenni arra, hogy könyvét akármi-
lyen okból egy pillanatra is félretegye, hogy valami más fontos vagy halaszthatatlan dolgot
elintézzen. […] Igazán jól lehet úgy csinálni az egyik dolgot, hogy közben a másikat sem
hagyjuk abba, nem igaz? Bevallom, hogy ezáltal hébe-hóba egy-két apróbb baleset is előfor-
dul – de mit számít az? […]
Anya, mondjuk, a konyhában áll és az ebédet főzi. Szerencsére elfelejtette a fazék alatt fel-
csavarni a gázlángot, különben az étel valószínűleg már egy icipicit feketés lenne. Kezében
ugyanis könyvet tart, melyet olvas. Másik kezében főzőkanál, mellyel egyre csak kavargat.
Azaz szigorúan véve tulajdonképpen nem is igazi főzőkanálról van szó, inkább egy lázmé-
rőről. Kis idő múltán a füléhez tartja, és fejcsóválva mondja: – Már megint egy órát késik.
Így persze sosem készülök el időre. […]
A kisöcskös (tízéves) úton van, mondjuk, az iskola felé. Természetesen az ő kezében is
könyv van és olvas, hiszen mi mást tehetne a hosszú villamosút alatt? A villamos zötyög
és csörömpöl, fel és alá utazik, és mégsem mozdul egy tapodtat sem. Azaz, szigorúan véve
tulajdonképpen nem egészen igazi villamos ez, hanem a házunk liftje, amelyből öcsi elfe-
lejtett kiszállni. Amikor néhány óra múlva még mindig nem érkezett meg az iskola előtti
megállóba, gondterhelten mormogja: – Majd megint nem fogja elhinni a tanító bácsi, hogy
nem az én hibámból kések el mindig. […]
Cicánknak, mint a legtöbb cicának, az a feladata, hogy egeret fogjon. Hivatása a minde-
ne, ezért ül oly gyakran órákon át, mondjuk, egy egérlyuk előtt a szoba bal hátsó sarkában,
a ruhásszekrény mellett. Magától értetődően neki is egy kis könyv van a mancsai között,
hiszen mi jobbat tehetne a lesben várás hosszú ideje alatt, mint hogy olvas. (És aki elhiszi,
hogy egy cica olvasni tud, azon se csodálkozzék, hogy beszél is.) Ő tehát, mint mondottuk,
az egérlyuk előtt ül. Azaz, szigorúan véve tulajdonképpen nem is egészen igazi egérlyukról
van szó. Mialatt olvasott ugyanis, az egerek egyszerűen megfordították, és egy picit odébb
tolták, és most a konnektor előtt ül. Kicsivel később belekap a karmaival, és a szikrák a far-
kán ütköznek ki. – Miau! – nyávog ijedten. – Ez a könyv valóban csupa feszültség! […]
Az egyetlen, aki nem olvas a családban, az a könyvmoly, amely, mondjuk, éppen a nagy
Révai lexikon nyolcadik kötetében lakik. Nem, ő nem olvas. A könyveket kizárólag az
ehetőség szemszögéből nézi. Ennél fogva a „jó” és a „rossz” ízekről alkotott ítélete csak igen

csökkent értékű, és mi, többiek nem is tekintjük őt teljes értékű családtagnak. No, most tán
megkérdezi valaki, miféle rokoni kapcsolatban állok is én magam a család többi tagjával.
Meg kell vallanom, hogy ezzel nem vagyok egészen tisztában. Vagyis, szigorúan véve egy-
általán nem ismerem ezt a népséget, és magunk közt szólva, alig hiszem, hogy ilyenek lé-
teznek. Lehetséges, hogy az egész história, amit most elmeséltem, azért lett ilyen, amilyen,
mert írás közben egyúttal egy könyv fekszik előttem, amelyet olvasok.
S most legfeljebb azt tanácsolhatom nektek, hogy tegyétek ugyanezt. Vagyis, szigorúan
véve már ezt is teszitek, hiszen másképp mindezt itt nem is olvastátok volna. Tehát, marad-
jatok nyugton, és hagyjatok engem is tovább olvasni!
(Fordította: Hárs Ernő)
1. Keresd meg, hol és hányszor fordul elő a „szigorúan véve” kifejezés a történetben!
a) Magyarázd meg a szöveg alapján a jelentését!
b) Fogalmazd meg, mit fejez ki a cím! (Segít az értelmezésben, ha az interneten
vagy a könyvtárban megkeresed, melyik kötet legelején található a szöveg.)
2. Foglald táblázatba, kik a történet szereplői, és milyen balesetek érik őket! Ne feled-
kezz el a lázmérő, a lift és a gázláng stb. szavakról sem!
3. Az elbeszélő utal a történet keletkezésének a körülményeire is: „az egész história,
amit most elmeséltem, azért lett ilyen, amilyen, mert írás közben egyúttal egy könyv fek-
szik előttem, amelyet olvasok”.
a) Említs olyan elemeket a történetből, amelyek meseszerűnek tűnnek!
b) Hozz példákat olyan eseményekre, amelyek nagyon is valóságosak!
c) Magyarázd meg az elbeszélő szavai alapján, mi okozza a meseszerű és a valósá-
gos elemek együttes jelenlétét!
Kapcsolódó
1. Alsó tagozatos korotokban megtapasztalhattátok már, hogy olvasóként ne csak a szö-
vegek elsődleges, szó szerinti jelentésére figyeljetek, hanem igyekezzetek megfejteni az
„üzenetüket” is. Keressétek meg az interneten, kiktől származnak a következő idézetek!
Fogalmazzátok meg saját szavaitokkal, mit üzennek nektek ezek a gondolatok!
a) „…csak akkor kapsz a könyvektől valamit, ha tudsz is adni olvasmányaidnak vala-
mit.”
b) „ Az olvasmány csak az a fejünknek, ami az étel a szánknak. […] Amely napon nem
olvasol, vesztesz.”
c) „A könyvet mindig ketten alkotják: az író, aki írta, s az olvasó, aki olvassa.”
d) „ Az az ember, aki nem olvas könyvet, semmiben sem különbözik attól az embertől,
aki nem tud olvasni.”
Michael Ende (1929–1995)

Német író, népszerűségét gyermekkönyveinek köszönheti. Színiiskolát végzett, majd színhá-
zi író és filmkritikus lett. 1979-ben keletkezett leghíresebb műve, A Végtelen Történet, melyet
később meg is filmesítettek.
Ismertebb írásai: Gombos Jim és a Rettegett 13, Momo, A varázslóiskola és egyéb történetek.
10

Család, otthon, nemzet
„Legelső a nemzet, második a család,
és csak harmadsorban nézd a magad javát!”
(Kányádi Sándorral készített beszélgetés részlete)
irodalom_5_I_csalad_otthon.indd 11 2020. 06. 23. 13:08

– a versekben, lírai alkotásokban
Életünk során sokféle kapcsolatot teremtünk, számtalan kötődést alakítunk ki a környezetünk

ben élőkkel. A legfontosabb kötelékek egész életünkben a családunkhoz fűznek ben-
nünket: oda, ahová születünk, illetve amelyet később mi magunk alapítunk.
A család fogalmát a Magyar értelmező kéziszótár így határozza meg: „A szülők, a gyermekek és
a közelebbi hozzátartozók közössége. […] A közeli rokonok összessége”.
Országonként, koronként és kultúránként – de sokszor emberenként is – változik, hogy kinek
mit jelent a család. Az előbbi meghatározásból is látjuk, hogy a szülők, a gyerekek és a nagyszü
lők alkotják a szűkebb családot. A rokonok kifejezést is nap mint nap használjuk: közéjük tartoz
nak a nagybácsik, a nagynénik és az unokatestvérek is. Őket vérségi kapcsolat fűzi egymáshoz,
együtt alkotják a nagyobb családot.
A család és az otthon szavak szoro
san összetartoznak. Nem véletlen, hogy
az otthon szóhoz a „Családias környezet”
meghatározást találjuk a szótárban, az
otthonosra pedig a „Barátságos, meghitt
környezetet nyújtó” helyet.
A családi és a nagyobb közösségek
közös gondolkodása és együttműködé
se tesz képessé minket arra, hogy közös
céljainkat megvalósítsuk.
A nagyobb közösség, a nemzet a tör-
ténelem során kialakult tartós em-
beri közösség. Az évek során sok
szor hallottad már a nemzet, a magyar
nemzet kifejezéseket is. Tanultál már a
honfoglalásról, sok ismereted van történelmünk jelentős eseményeiről és alakjairól is. Arról is
hallottál már, milyen nagy áldozatot hoztak őseink azért, hogy a magyar nemzet független
ségét megvédjék. De vajon mi tesz egy embercsoportot nemzetté, majd mi tartja össze azt a
nemzetet? Nagyon sok tényező, így a közös terület, a közös nyelv és a kultúrában meg-
mutatkozó sajátosságok is meghatározó szerepet játszanak ebben.
Sok költő és író is megvallotta már gondolatait a családdal, az attól elválaszthatatlan ott
honnal, valamint a nagyobb közösséggel, a nemzettel kapcsolatban. Tamási Áron1 író egyik
regényében a „Mi célra vagyunk a világon?” kérdésre a következő választ adta: „Azért vagyunk a
világon, hogy valahol otthon legyünk benne”.
De vajon hol találhatja meg az ember az otthonát? Bizonyára ott, ahol a családja, a szerettei
is élnek, és ahová jó hazamenni, ahol jó megpihenni. Épp úgy, ahogy Wass Albert2 vallja egyik
írásában: „Otthon az, ahova hazatérsz. Ahol valaki vár este. Ahol ismered a fal kopásait, a szőnyeg
foltjait, a bútorok apró nyikorgásait. Ahol úgy fekszel le az ágyba, hogy nem csak alszol, hanem pi
hensz. Nem csak pihensz, hanem kipihened magad. Kipihened az életet, az embereket, mindent.
Ahol otthon vagy, az az otthon”.
1
Tamási Áron (1897–1966): erdélyi magyar író
2
Wass Albert (1908–1998): erdélyi magyar író, költő
12

A következő órákon olyan verses és prózai alkotásokkal ismerkedsz meg, amelyek a családról,
az otthonról és a nemzetről szólnak. A fejezeten belül három részt állítottunk össze, amelyek
között témájukban1 nincsenek éles határvonalak, hisz a három szó: a család, az otthon és a
nemzet elválaszthatatlanok egymástól. Az alfejezeteknek az alábbi címeket adtuk:
Család, otthon, nemzet –
• a versekben, lírai alkotásokban;
• a mesék, a mondák és a mítoszok világában;
• a bibliai történetekben.
Először versekkel ismerkedhetsz meg. Kedvelt téma az irodalomban a szülő és a gyermek
kapcsolatának ábrázolása. Erről már olvashattál alsó tagozatos korodban József Attila Mama
című versében is. Az első részfejezetben is ezt ígérik Weöres Sándor, Kányádi Sándor és
Petőfi Sándor versei. Sok műnek már a címe is jelzi a családdal összefüggő témáját. Ilyen
vers Arany János Családi kör című költeménye is, amelyben egy szegény sorsú, mégis boldog
család tagjaival ismerkedhetsz meg.
Mindezek előtt idézzük fel néhány szempont alapján, mit tanultunk az elmúlt években az
irodalmi alkotásokról!
Eredet szerint lehet:
Népköltészeti alkotás Műköltészeti alkotás
• közösségi alkotás • szerzője ismert
• szájhagyomány útján terjed • olvasásra szánt, nyomtatott formájú
• szövege változik • szövege állandó
Formája szerint lehet:

Vers Próza
• kötött ritmusú • kötetlen ritmusú
• verssorokra, versszakokra tagolódik • bekezdésekre, fejezetekre tagolódik
• gyakran rímel • írásképe folyamatos
A vers és a próza jellemzőiről, a ritmusról és a rímről még sok ismeretet szerezhetsz a fejezet
ben szereplő művek megismerése során.
1. a) Nevezd meg, ki a sógor, a sógornő, az ükapa és az ükanya, a szépapa és a szép
anya!
b) Tudod-e, ki neked édesanyád lánytestvérének a fia, illetve édesapádnak a húga?
2. Hány nemzedék, hány generáció él együtt a te otthonodban?
3. Kérdezd meg nagymamádat és nagypapádat is a következőkről!
a) Az ő gyerekkorukban egy házban éltek-e a gyerekek, a szülők és a nagyszülők?
b) Milyen munkamegosztás volt a családban? Milyen feladatai voltak gyerekként
a nagyszüleidnek a háztartásban?
4. É rtelmezzétek Kosztolányi Dezső2 gondolatát!: „Bizony hajoljatok meg az öregebbek
előtt, / akár utcaseprők, akár miniszterek.”
1
téma: a művek alapjául szolgáló gondolat
2
Kosztolányi Dezső (1885–1936): magyar író, költő
13

Weöres Sándor: Ó ha cinke volnék1
1. Ó ha cinke volnék, 2. Ó ha szellő volnék,

útra kelnék, mindig fújnék,
hömpölygő sugárban minden bő kabátba
énekelnék – belebújnék –
minden este nyári éjen,
morzsára, búzára fehér holdsütésen
visszaszállnék elcsitulnék
anyám ablakára. jó anyám ölében.
3. Ó ha csillag volnék
kerek égen,
csorogna a földre
sárga fényem –
jaj, de onnan
vissza sose járnék,
anyám nélkül
mindig sírdogálnék.
A költemény az elvágyódás és a visszatérés

kettős érzését szólaltatja meg. Az 1. és a 2. vers
szakban a „minden este” és a „visszaszállnék” szavak
még a visszatérés lehetőségét fejezik ki. A távol
ság növekedésével – immár csillagként – az utol
só versszakban megszűnik a szeretett édesanyához
való hazatérés lehetősége, így az otthon bizton
ságot nyújtó érzése is. A beszélő emiatti fájdalmát
fejezi ki az utolsó versszakban a „jaj” indulatszó és
a „sírdogálnék” ige is.
A költemény műfaja dal. A dal lírai műfaj, egy-
szerű érzelmeket, hangulatokat és gondolato-
kat fejez ki közvetlen formában. Jellemzője a
világos szerkezet, a zeneiség, a költői kifejezőeszközök gazdag használata. (A költői
kifejezőeszközökről részletesen majd a János vitéznél fogsz tanulni.)
Az irodalmi alkotásokat formailag két nagy csoportba osztjuk: verses és prózai szö-
vegekre. A verses szöveg a nyelvi kifejezés egyik formája, zenei hatását a versritmus
teremti meg. A versritmus létrejöhet:
1. A gondolatok és a mondatok ismétlődéséből.
2. A nagyobb nyomatékkal ejtett szótagok szabályos váltakozásából vagy a különböző idő
tartamú szótagok összekapcsolódásából. (Ezzel majd 6. osztályban ismerkedsz meg.)
3. Fontos ritmusképző elem a rím is.
A versek ritmusa tehát kötött, mert szabályszerű változások hozzák létre. (Lásd majd a fejezet
műveiben is.)
1
A mű a Rongyszőnyeg versciklus cím nélküli, számozott, 19. verseként jelent meg először nyomtatásban. Ezt
a változatot eredeti formájában, a vers első sorával nevezzük meg
14

1. Kire vagy mire jellemző?
a) Másold le a szavakat a minta alapján egymás mellé: cinke, szellő, csillag!
cinke szellő csillag
b) Írd a szavak alá, melyik kifejezés, szókapcsolat jellemző rájuk: útra kelnék, sírdogál
nék, fújnék, visszaszállnék, elcsitulnék, vissza sose járnék!
c) Egészítsd ki szóban a leírtakat a vers alapján!
2. Válaszd ki a felsoroltak közül, mit fejez ki a versszakok elején az „Ó” indulatszó!
a) A fájdalmat érzékelteti.
b) A vágyódást fejezi ki.
c) A csodálkozást mutatja.
3. a) G yűjtsd ki a versből az igéket! Milyen személyben, számban és módban állnak?
b) Vesd össze megállapításodat a 2. fel
adatra adott válaszoddal! Mit tapasz
taltál?
4. K észítsetek gondolattérképet a család
szóhoz kapcsolódóan csomagolópa
pírra! Legalább nyolc–tíz szót jelölje
tek benne! A megbeszélés után kari
káz zátok be azokat a kifejezéseket,
amelyeket a legtöbben lejegyeztetek!
(Ha valamelyik hiányzik az ábrátokból,
pótoljátok!)
5. Tanuld meg a verset!
Kapcsolódó
1. Értelmezd a kifejezéseket: „hömpölygő sugárban”, „elcsitulnék”, „csorogna a földre sárga
fényem”!
2. a) Próbálkozz meg te is a versírással! Kezdődjenek a versszakok így: Ó, ha virág volnék;
Ó, ha állat volnék; Ó, ha autó volnék!
b) Olvassátok fel egymásnak a leírtakat! Ki az, akinek az eredeti vers szótagszámát
– 6-4-6-4-4-6-4-6 – is sikerült betartania?
Weöres Sándor (1913–1989)

Költő, műfordító. Tizennégy éves korában jelentek meg első versei.
Pályája során sok verset írt a gyerekeknek, feladatának tartotta,
hogy megismertesse velük a költészet szépségét. Ezt tette a Bóbi
ta, a Ha a világ rigó lenne című versesköteteivel is, amelyek igen
népszerűek a gyerekek körében.
Sok versét meg is zenésítették, műveinek ritmikussága szinte su
gallja a dallamot.
15

Kányádi Sándor: Nagyanyó-kenyér
1. Búzát vittem a malomba, 3. Sütött is az új búzából
hej, de régen volt, olyan kenyeret,
amikor még a Küküllőn1 illatára odagyűltek
malom duruzsolt. mind a gyerekek.
2. Megőröltem a búzámat, 4. Azóta is azt kívánom:

lisztje, mint a hó, legyen a világ
Örült neki a ház népe, olyan, mint a búza közt
kivált nagyanyó. a kék búzavirág.
5. Mindenkinek jusson bőven

illatos-fehér,
ropogósra sütött, foszlós
nagyanyó-kenyér!
A kenyérsütéshez számtalan szokás kapcsolódott,

az egyik szerint az új búzából az első kenyeret
Szent István napjára sütötték. Ezt a hagyományt
tudatosan ápolta nemcsak a kisebb közösség, ha
nem az egész nemzet is. A hagyomány olyan
szokás, ízlés, felfogás, amelyet egy közösség
tudatosan ápol, és így biztosítja annak to-
vábbélését. A nemzeti hagyomány már a na-
gyobb közösségben, a nemzet közösségé-
ben tovább élő, tudatosan ápolt szokás, ízlés,
felfogás, illetve szellemi örökség.2
Legyen szó felnőttről vagy gyerekről, aki Kányá
di Sándor versének a címét meglátja – vagy meg
hallja –, egészen biztos, hogy jóleső érzések ejtik
rabul.
Már magának a nagyanyó szónak különleges
hangulata van, amely még a nagymama kifeje
zésnél is többet sejtet bizalmas és kedveskedő
alakjával. A szóösszetétel másik tagja, a kenyér pe
dig nemcsak az emberi táplálékot jelöli, hanem
magát az életet is. Jelentőségére a keresztény vi
lág legismertebb imádsága, a Miatyánk szavai is
rámutatnak: „Mindennapi kenyerünket add meg
nekünk ma”. De számtalan szólásunkban és köz
mondásunkban is szerepel a kenyér szó.
1
Küküllő: folyó Romániában, Erdélyben
2
A Magyar értelmező kéziszótár (Akadémiai Kiadó, 2014) nyomán
16

Kányádi Sándor versében a lírai én egy gyermekkori emlékét beszéli el: ennek során a ma
lomba vitt lisztből szinte a szemünk előtt lesz ropogós, illatos és foszlós kenyér. Az utolsó két
versszak egyben a lírai beszélő kívánságát is megfogalmazza: szavai nemcsak magára a táp
lálékra, hanem a családi kapcsolatok fontosságára is rámutatnak.
Sokszor olvastad már a tankönyvben a lírai alany és a versbeli beszélő kifejezéseket. Azt is
tudod már, hogy a lírai művekben a lírai én (lírai alany) szólal meg közvetlen formában,
általában egyes szám első személyben. A személyes érzelmeit, gondolatait fejezi ki,
önmaga lelki folyamatairól és gondolatairól szól érzelmekkel teli és hangulatilag gaz-
dag módon. Ilyenkor nem a költő beszél hozzánk, a lírai én ugyanis egy elképzelt helyzetben
szólal meg. A lírai én nem azonos magával a szerzővel, a költővel, még akkor sem, ha na
gyon sok életrajzi elem, esemény található a versben.
Alsó tagozatos korodban már sokszor hallottad a vers és a rím fogalmakat is. A vers az
irodalmi nyelvhasználat egyik formája, többnyire ritmikus és rímes. A verssor a vers
egységnyi része, ezek szabályos elrendezéséből jön létre maga a ritmus. A rím is a vers
egyik jellemzője, az azonos vagy rokon hangzású szavak, szótagok meghatározott he-
lyen történő összecsengése.
1. Melyik versszakban olvastál a következőkről? Írd a megállapítások betűjele mellé
a versszakok számát! (Például: a) – 1.)
a) A lírai alany egy régi emlékét idézi fel, amikor gyerekként a Küküllő melletti ma
lomba búzát vitt.
b) A búzából őrölt fehér lisztet a ház népe is nagy örömmel fogadta.
c) A lírai alany megfogalmazza a kívánságát: olyan legyen a világ, „mint a búza közt
a kék búzavirág”.
d) Az új búzából sütött kenyér illatára mind összegyűltek a gyerekek.
e) A versbeli beszélő azt kívánja, hogy mindenkinek jusson „illatos-fehér, ropogósra sü
tött, foszlós” kenyér.
2. Figyeld meg, mi idézi elő a verssorok összecsengését, mi adja ki a rímeket!
a) Másold le az egyik versszakot, és jelöld az összecsengő sorvégeket azonos betűk
kel! Mit tapasztaltál?
b) Figyeld meg az azonos betűvel jelölt sorvégeket! Megegyeznek-e a magán- és
a mássalhangzók?
c) A táblázat segítségével nevezd meg, melyik rímfajta jellemzi Kányádi Sándor versét!
A rímfajta neve Rímképlet A rímek elhelyezkedésének módja
páros rím aabb Az egymást követő verssorok párosával rímelnek.
keresztrím abab A verssorok keresztben rímelnek egymással, az első
a harmadikkal, a második a negyedikkel.
bokorrím aaaa Több, egymás utáni sor rímel egymással.
ölelkező rím abba Az első és a negyedik sor ríme „átöleli” a közöttük
rímelő sorokat.
félrím xaxa A verssorok számának csak a fele rímel egymással,
általában a páros számú sorok.
17

Kapcsolódó
1. A Magyar szinonimaszótárban a nagyanyó szónak a következő rokon értelmű kifeje
zéseit olvashatjuk: nagyanya, nagymama, nagymami, nagyi(ka), mamika, öreganya,
szüle, nyanya stb.
a) Mutass rá, milyen hangulati különbség van a szavak és a nagyanyó szó között!
b) Foglalj mondatba a szinonimák közül legalább hármat! Érzel-e hangulati vagy
használatbeli különbséget a rokon értelmű szavak között? Indokold a válaszodat!
2. Párosítsd a szólásokat, közmondásokat azok jelentésével! Jegyezd le az összeillő pá-
rok betűjelét és számát!
a) Megette a kenyere javát.
b) Ki dolgozni nem szeret, nem érdemel kenyeret.
c) Maga kenyerén van.
1. A dologtalan ember azt az ételt sem érdemli meg, amit megeszik.
2. Túl van élete derekán, már nem fiatal ember.
3. Elköltözött a szüleitől, önállósította, függetlenítette magát.
3. Legalapvetőbb élelmiszerünk a kenyér,
mely az életet, a megélhetést és az ott
hont is jelképezi.
a) Nézz utána, melyik az az állami ün
nepünk, amelyiken a nemzeti színű
szalaggal átkötött kenyérrel fejezzük
ki az élet és a haza összekapcsoló
dását!
b) A hagyomány szerint az új búzából
az első kenyeret Szent István-napra
sütötték. Melyik hónapunkat nevez
zük ezért az új kenyér havának is?
4. Különböző hiedelmek éltek azzal kap
csolatban, mikor volt szabad kenyeret sütni. Búvárkodj a könyvtárban és az interne
ten az alábbi kérdésekben!
a) A hét melyik napján nem volt szabad kenyeret sütni?
b) Milyen jeles napokon tiltották még a kenyérsütést?
K ányádi Sándor (1929–2018)

Erdélyi magyar költő, Nagygalambfalván született. A település a Nagy-
Küküllő folyó partján terül el. A középiskoláit Székelyudvarhelyen vé
gezte, majd a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem magyar irodalom
szakán tanult. Tanári diplomájának megszerzése után különböző la
pok munkatársaként, majd harminc éven át (1960-tól 1990-ig) a Nap
sugár című gyermeklap szerkesztőjeként dolgozott. A Digitális Irodal
mi Akadémia alapító tagja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja volt.
Verseit a gondolati és a formai gazdagság jellemzi, sok művét a helyi kötődés, az erdélyi
táj jelene és múltja, növény- és állatvilága ihlette (Csukástó, Az elveszett követ stb.). Költésze
tének meghatározó témája az erdélyi magyar kisebbségi sors és az anyanyelv megtartó
ereje.
18

Arany János: Családi kör
1. Este van, este van: ki-ki nyúgalomba!

Feketén bólingat az eperfa1 lombja,
Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak,
Nagyot koppan akkor, azután elhallgat.
Mintha lába kelne valamennyi rögnek,2
Lomha földi békák szanaszét görögnek,
Csapong a denevér az ereszt sodorván,
Rikoltoz a bagoly csonka, régi tornyán.
2. Udvaron fehérlik szőre egy tehénnek:

A gazdasszony épen az imént fejé meg;
Csendesen kérődzik, igen jámbor fajta,
Pedig éhes borja nagyokat döf rajta.
Ballag egy cica is – bogarászni restel –
Óvakodva lépked hosszan elnyult testtel,
Meg-megáll, körűlnéz: most kapja, hirtelen
Egy iramodással a pitvarba3 terem.
3. Nyitva áll az ajtó; a tüzelő fénye

Oly hivogatólag süt ki a sövényre.
Ajtó előtt hasal egy kiszolgált kutya,
Küszöbre a lábát, erre állát nyujtja.
Benn a háziasszony elszűri a tejet,
Kérő kis fiának enged inni egyet;
Aztán elvegyűl a gyermektársaságba,
Mint csillagok közé nyájas hold világa.
4. Egy eladó lyány4 a tűzre venyigét5 rak:

Ő a legnagyobb s szebb… a hajnali csillag.
Vasalót tüzesít: új ruhája készen,
Csak vasalás híja… s reggel ünnep lészen.
Körűl az apróság, vidám mese mellett,
Zörgős héju borsót, vagy babot szemelget,
Héjából időnként tűzre tesznek sokat:
Az világítja meg gömbölyű arcukat.
1
eperfa: fekete vagy fehér színű gyümölcsöt termő fa; szedernek is nevezik
2
rög: kisebb-nagyobb kemény földdarab
3
pitvar: a parasztháznak az a helyisége, amely az udvarról vagy a nyitott oldalú folyosószerű tornácról nyílik
4
eladó lyány: eladósorban van; férjhez mehet
5
venyige: száraz szőlővessző
19

5. A legkisebb fiú kenyeret kér s majszol;
Üszköt1 csóvál néha: tűzkigyókat rajzol.
Olvas a nagyobbik nem ügyelve másra:
E fiúból pap lesz, akárki meglássa!
Legalább így szokta mondani az apjok,
Noha a fiú nem imádságon kapkod:
Jobban kedveli a verseket, nótákat,
Effélét csinálni maga is próbálgat.
6. Pendül a kapa most, letevé a gazda;

Csíkos tarisznyáját egy szegre akasztja;
Kutat az apró nép, örülne, ha benne
Madárlátta 2 kenyér-darabocskát lelne.
Rettenve sikolt fel, amelyik belényul:
Jaj! valami ördög… vagy ha nem, hát… kis nyúl!
Lesz öröm: alunni se tudnak az éjjel;
Kinálják erősen káposzta-levéllel.
7. A gazda pedig mond egy szives jó estét,

Leül, hogy nyugassza eltörődött testét,
Homlokát letörli porlepett ingével:
Mélyre van az szántva az élet-ekével.
De amint körülnéz a víg csemetéken,
Sötét arcredői elsimulnak szépen;
Gondüző pipáját a tűzbe meríti;3
Nyájas szavu nője mosolyra deríti.
8. Nem késik azonban a jó háziasszony,

Illő, hogy urának ennivalót hozzon,
Kiteszi középre a nagy asztalszéket,4
Arra tálalja fel az egyszerü étket.
Maga evett ő már, a gyerek sem éhes,
De a férj unszolja: „Gyer közelebb, édes!”
Jobb izű a falat, ha mindnyájan esznek, –
Egy-egy szárnyat, combot nyujt a kicsinyeknek.
9. De vajon ki zörget? „Nézz ki, fiam Sára:

Valami szegény kér helyet éjtszakára:
Mért ne fogadnók be, ha tanyája nincsen,
Mennyit szenved úgyis, sok bezárt kilincsen!”
1
üszök: parázsló végű fadarab
2
madárlátta: mezei munkából vagy hosszabb útról maradékként hazavitt kenyér
3
pipáját tűzbe meríti: meggyújtja a pipát
4
asztalszék: alacsony, középen lyukas asztal
20

Visszajő a lyánka, az utast behíván.
Béna harcfi1 lép be, sok jó estét kíván:
„Isten áldja meg a kendtek ételét is,
(Így végezi a szót), meg az emberét is.”
10. Köszöni a gazda: „Része legyen benne:

Tölts a tálba anyjok, ha elég nem lenne.”
Akkor híja szépen, hogy üljön közelébb –
Rá is áll az könnyen, bár szabódik 2 elébb.
Éhöket a nagy tál kívánatos ízzel,
Szomjukat a korsó csillapítja vízzel;
Szavuk sem igen van azalatt, míg esznek,
Természete már ez magyar embereknek.
11. De mikor aztán a vacsorának vége,

Nem nehéz helyen áll a koldus beszéde;
Megered lassanként s valamint a patak,
Mennél messzebbre foly, annál inkább dagad.
Beszél a szabadság véres napjairul,
S keble áttüzesül és arca felpirul,
Beszél azokról is – szemei könnyben úsznak –
Kikkel más hazába bujdosott… koldúsnak.
12. Elbeszéli vágyát hona szent földére,

Hosszu terhes útját amíg hazaére.
Néma kegyelettel függenek a szaván
Mind az egész háznép, de kivált a leány:
Ez, mikor nem hallják, és mikor nem látják,
Pirulva kérdezi tőle… testvérbátyját:3
Három éve múlik, hogy utána kérdez,
Még egy esztendőt vár, nem megy addig férjhez.
13. Este van, este van… a tűz sem világit,

Kezdi hunyorgatni hamvas szempilláit;
A gyermek is álmos, – egy már alszik épen,
Félrebillent fejjel, az anyja ölében.
Gyéren4 szól a vendég s rá nagyokat gondol;
Közbe-közbe csupán a macska dorombol.
Majd a földre hintik a zizegő szalmát…
S átveszi egy tücsök csendes birodalmát.
(1851)
1
harcfi: harcos, honvéd, vitéz régies elnevezése
2
s zabódik: szabadkozik, udvariasan elhárít
3
testvérbátyja: eltűnt (elesett) vőlegénye
4
gyéren: ritkán
21

Weöres Sándor és Kányádi Sándor versében is meghitt családi kapcsolatokról olvashat
tunk, de az ő műveikben még nem ismerkedhettünk meg a család minden tagjával. Arany
János Családi kör című költeményének már a címe is jelzi, hogy a versben a család több
tagja is megjelenik előttünk.
A költő egyszerű boldogságot, egy érzelmes és derűs jelenetet ábrázol a versben,
melyet idillnek nevezünk.
A vers meghatározó motívuma a tűz. Motívumnak nevezzük a visszatérő elemet,
képet az alkotásban. A tűz az irodalom egyik legismertebb, leggyakrabban használt jel
képe. Ebben a versben újabb értelmet nyer: a tűz melege, hívogató fénye a bensőséges
családi élet kifejezője.
A harmadik versszakban a tüzelő (tűzhely) derűs fénye indítja meg a gyermeki fantáziát
is: vidám mese hangzik fel, tűzkígyók idézik a varázslatok világát.
A költemény világa harmonikus, megnyugtató, ennek megfelelő a szerkezete is. A ki
egyensúlyozott, nyugodt hangulatot erősíti a keretes szerkezet, az első és utolsó vers
szak kezdetének ismétlődése: „Este van, este van…”. A zárlatban (befejezésben) a tűz kial
szik, mindenki elalszik, csak az egyre halkuló hangok: a macska dorombolása és a tücsök
ciripelése töri meg időnként a békés nyugalmat.
A vers műfaja életkép. Az életkép a mindennapi élet valamely jellemző helyzetét
vagy alakját ábrázoló, sokszor lírai és epikai elemeket egyaránt magába foglaló
verses vagy prózai alkotás.
Arany János (1817–1882)

A magyar vers és nyelv egyik legnagyobb mestere volt. A Toldi
(1846) című elbeszélő költeménye avatta ismert költővé, s tet
te Petőfi Sándor barátjává. 1851-től majd egy évtizedig Nagykő
rösön tanított, s ekkor keletkezett legtöbb balladája is. Öregkori
műveit a Margitsziget fái alatt jegyezte le híres Kapcsos könyvébe.
(Arany János részletes életrajzával és a Toldival majd 6. osztályos
korodban fogsz megismerkedni.)

arabás Miklós: Arany János portréja

B
(részlet, 1884, Magyar Tudományos Akadémia)
1. Ismerjétek meg még részletesebben a verset a következő feladatok elvégzése során!
1. csoport
A falusi élet jellegzetes állatai tűnnek fel a költeményben. Csoportosítsátok őket, majd
írjatok egy-egy jellemző tulajdonságot is a nevük alá!

háziállatok vadon élők
név név név név név
tulajdonság tulajdonság tulajdonság tulajdonság tulajdonság
22

2. csoport
Gyűjtsétek össze:
a) a családtagok arcjátékára, testtartására vonatkozó kifejezéseket;
b) a szavaikat és cselekedeteiket felidézőket!
3. csoport
a) Jelöljetek ki epikus (elbeszélő) és lírai (személyes érzéseket kifejező) részeket a köl-
teményből!
b) Olvassátok fel a hangulatuknak és az érzelmek hullámzásának megfelelően!
4. csoport
Az este legmeghittebb tevékenysége a közös étkezés.
a) Mi lehetett az „egyszerű étek”?
b) Milyen szokásrend szerint zajlott az étkezés?
c) Melyik sor vált szállóigévé, azaz a mindennapi életben is gyakran használt szó
kapcsolattá?
d) Miben különbözik egy 21. századi vacsora a költeménybelitől?
5. csoport
A külvilágból érkezett látogató megjelenése fordulatot jelent az este nyugodt me
netében.
A 4. osztályos olvasókönyvben több elbeszélés is szólt az 1848–49-es szabadság
harcról. Elevenítsétek fel a legfontosabbakat!
a) Kik voltak a küzdő felek?
b) Miért harcoltak a magyarok?
c) Hogyan végződött a küzdelem?
d) Értelmezzétek a kifejezést: „béna harcfi”!
e) Hogyan fogadja a család a szegény vendéget? Mely szavak, kifejezések jelzik
a kifelé is sugárzó szeretetet?
2. Udvar – pitvar – ajtó – küszöb – és már benn is vagyunk a házban.
Említs az idézett helyszínekhez egy-egy eseményt, történést a vers szövege alapján!
3. Tanuld meg a versből a tanárod által kijelölt versszakokat!
23

Petőfi Sándor: Egy estém otthon
1. Borozgatánk apámmal; 8. Továbbá elszavaltam

Ivott a jó öreg, Egy bordalom neki;
S a kedvemért ez egyszer – S nagyon, nagyon örültem,
Az isten áldja meg! Hogy megnevetteti.
2. Soká nem voltam otthon, 9. De ő nem tartja nagyra,

Oly rég nem láta1 már, Hogy költő-fia van;
Úgy megvénült azóta – Előtte minden ilyes
Hja, az idő lejár. Dolog haszontalan.
3. Beszéltünk erről, arról, 10. Nem is lehet csodálni!

Amint nyelvünkre jött; Csak húsvágáshoz ért;
Még a szinészetről is Nem sok hajszála hullt ki
Sok más egyéb között. A tudományokért.
4. Szemében „mesterségem” 11. Utóbb, midőn a bornak

Most is nagy szálka még; Edénye kiürűlt,
Előitéletét az Én írogatni kezdtem,
Évek nem szünteték. Ő meg nyugonni dűlt.
5. „No csak hitvány egy élet 12. De ekkor száz kérdéssel

Az a komédia!” Állott elő anyám;
Fülemnek ily dicsérést Felelnem kelle – hát az
Kellett hallgatnia. Irást abban hagyám.
6. „Tudom, sokat koplaltál, 13. És vége-hossza nem lett

Mutatja is szined. Kérdezgetésinek;
Szeretném látni egyszer, De nekem e kérdések
Mint hánysz bukfenceket.” Olyan jól estenek.2
7. Én műértő beszédit 14. Mert mindenik tükör volt,

Mosolyogva hallgatám; Ahonnan láthatám:
De ő makacs fej! föl nem Hogy a földön nekem van
Világosíthatám. Legszeretőbb anyám!
(Dunavecse, 1844. április)
1
láta: látott
2
estenek: estek
24

Az országot járó Petőfi 1844-ben két hónap
ra hazatért szüleihez Dunavecsére. A szülők
anyagi helyzete nagyon megváltozott az
utóbbi néhány év alatt. A „jó öreg kocsmá
ros” tönkrement, vagyonaelúszott, házuk is
egyetlen szobából állt. Ezért ottléte alatt a
költő a szomszédoknál lakott. Mikor hazaért,
akkor sem szüleihez kopogtatott be először,
mert félt apja haragjától. Hiszen öt évvel ez
előtt édesapja kitagadta, mert nem akarta
a mészáros mesterséget folytatni. Most már
megnövekedett önbizalommal állt apja elé,
ugyanis júliustól már biztos jövedelem és
állás várja a Pesti Divatlapnál: a folyóirat se 
Petőfi szülőháza Kiskőrösön (ismeretlen festő alkotása)
gédszerkesztője lesz.
A vers műfaja életkép. Családja megszokott életének – egy estének – a hangulatos, érzel
mekben gazdag bemutatásával szinte személyes kapcsolatba kerülünk a költő szüleivel, és aka
ratlanul is azonosulunk az irántuk érzett szeretetével.
A vers nemcsak témaválasztásával, hanem őszinte, természetes hangvételével is
különbözik a kortárs költők verseitől. A lírai én fokozatosan oldja fel a színészet iránt érzett
apai haragot, majd bordalával sikerül is megnevettetni őt. Itt már érezzük, hogy elfogadják egy
mást. Az „utóbb”, az „erről, arról”, a „továbbá” már a könnyed, derűs hangvételről árulkodik. A té-
maváltással, az édesanyja megjelenésével megváltozik a hangulat. A játékosság helyett
a gyöngédség és a mindenek fölötti szeretet kap hangot a verset záró vallomásban.
Feladatok,
kérdések
1. Állapítsátok meg a helyes sorrendet a szereplők versbeli tevékenysége alapján!
„írogatni kezdtem”; „beszéltünk erről, arról”; „elszavaltam”; „borozgatánk”; „sokat koplaltál”;
„jól estenek”; „hallgatám”; „állott elő”; „nyugonni dűlt”; „láthatám”
2. Érvelj az Egy estém otthon című mű ismeretében amellett, hogy az alkotás műfaja élet
kép! Mutasd be, miként van jelen a műfaj legalább két ismertetőjegye az adott műben!
3. Csoportosítsátok a szereplőkhöz a felsorolt tulajdonságokat! (Egy-egy tulajdonságot
több helyre is írhattok.)

Édesapa Édesanya A költő

kíváncsi, őszinte, megértő, ragaszkodó, kétkedő, szerető, elfogadó, makacs, boldog, igyekvő,
ellenkedő, nyughatatlan
rlai Petrich Soma:

O
Petőfi Sándor szülei

25

Petőfi Sándor: Füstbement terv
1. Egész uton – hazafelé –

Azon gondolkodám:
Miként fogom szólítani
Rég nem látott anyám?
2. Mit mondok majd először is

Kedvest, szépet neki?
Midőn, mely bölcsőm ringatá,
A kart terjeszti ki.
3. S jutott eszembe számtalan

Szebbnél-szebb gondolat,
Mig állni látszék az idő,
Bár a szekér szaladt.
4. S a kis szobába toppanék...

Röpűlt felém anyám...
S én csüggtem ajkán... szótlanúl… 
Mint a gyümölcs a fán. rlai Petrich Soma: Petőfi a szüleinél
O
(Dunavecse, 1844. április) (Keresztény Múzeum, Esztergom)
A költő egy személyes élményét örökítet

te meg a Füstbement terv című versében:
1844-ben vándorszínészekkel járta az or
szágot, és útját megszakítva kereste fel
szüleit Dunavecsén.
Az ekkor keletkezett két verse közül az
Egy estém otthon című költeményében
az édesapa alakja és kettejük kapcso-
lata nyert hangsúlyos szerepet. A Füst-
bement terv című művében az édes-
anyához fűződő érzései fogalmazód-
nak meg.
A lírai beszélő a szüleihez tartva azon
gondolkodik, milyen szavakkal fejezhetné
ki háláját és szeretetét édesanyja iránt. Már
a vers címe is elárulja, hogy tervei meg fog
nak hiúsulni, elszállnak, a „füstbe mennek”.
Meghatottságában egy szót sem tud szól
ni; a meghitt ölelés azonban minden szó
nál jobban kifejezi rajongó szeretetét édes 
anyja iránt. rlai Petrich Soma: Petőfi Debrecenben (Petőfi Irodalmi
O
Múzeum)
26

1. Értelmezd a vers címét! Állapítsd meg, milyen kapcsolat van a költemény címe és a vers
zárása között!
2. Igazold vagy cáfold a szövegből vett részletekkel az alábbi megállapításokat!
a) A vers 2. versszakában az anyai kar a régmúltra, a bölcsőt ringató kézre utal, ugyan
akkor előrevetíti a találkozás pillanatában a boldog ölelést is.
b) Amikor a fiú meglátja az édesanyját, csak néhány mondat hagyja el az ajkát.
c) Az édesanya nagyon megharagudott a hallgatag fiúra. Szemére vetette, hogy
„Néma gyereknek anyja sem érti a szavát”.
d) A költemény befejezésében a beszélő – aki foglalkozása révén biztosan jól ért az
ékesszóláshoz – meghatottságában egy szót sem tud szólni.
e) Minden sorban nyolc szótag van, a verssorok páros rímben csendülnek össze.
Kapcsolódó
1. Hasonlítsd össze a vers nyelvezetét a ma használatos nyelvünkkel!
a) Mely szavak megértése okozott gondot? Miért?
b) K észítsd el a számodra még ismeretlen szavak magyarázatát, „lábjegyzetét”! Min
denképpen add meg a látszék és a toppanék szavak magyarázatát is! (Segítségedre le
het a Magyar értelmező kéziszótár is.)
2. Kerültél már olyan helyzetbe, hogy az izgalom vagy a meghatottság miatt szólni sem
tudtál? Ha igen, meséld el a helyzetet! (Persze csak akkor, ha szeretnéd azt megoszta
ni a társaiddal.)
Petőfi szülőháza Kiskőrösön
27

Petőfi Sándor: Magyar vagyok
1. Magyar vagyok. Legszebb ország hazám 3. Magyar vagyok. Büszkén tekintek át

Az öt világrész nagy terűletén. A multnak tengerén, ahol szemem
Egy kis világ maga. Nincs annyi szám, Egekbe nyúló kősziklákat lát,
Ahány a szépség gazdag kebelén. Nagy tetteidet, bajnok nemzetem.
Van rajta bérc,1 amely tekintetet vét Európa színpadán mi is játszottunk,
A Kaszpi-tenger2 habjain is túl, S mienk nem volt a legkisebb szerep;
És rónasága, mintha a föld végét Ugy rettegé a föld kirántott kardunk,
Keresné, olyan messze-messze nyúl. Mint a villámot éjjel a gyerek.
2. Magyar vagyok. Természetem komoly, 4. Magyar vagyok. Mi mostan a magyar?

Mint hegedűink első hangjai; Holt dicsőség halvány kisértete;
Ajkamra fel-felröppen a mosoly, Föl-föltünik s lebúvik nagy hamar
De nevetésem ritkán hallani. – Ha vert az óra – odva mélyibe.
Ha az öröm legjobban festi képem: Hogy hallgatunk! a második szomszédig
Magas kedvemben sírva fakadok; Alig hogy küldjük életünk neszét.
De arcom víg a bánat idejében, S saját testvérink, kik reánk készítik
Mert nem akarom, hogy sajnáljatok. A gyász s gyalázat fekete mezét.
5. Magyar vagyok. S arcom szégyenben ég,

Szégyenlenem kell, hogy magyar vagyok!
Itt minálunk nem is hajnallik még,
Holott máshol már a nap úgy ragyog.
De semmi kincsért s hírért a világon
El nem hagynám én szűlőföldemet,
Mert szeretem, hőn szeretem, imádom
Gyalázatában is nemzetemet!
(Pest, 1847. február)
Petőfi Sándor Nemzeti dal című verse már alsó tagozatból ismerős számodra, a költemény
1848. március 13-án keletkezett. A költőnek az ebben az időben született versei szinte króni
kaszerűen örökítik meg a forradalom és szabadságharc eseményeit. Buzdítanak a harc folyta
tására, és hirdetik, hogy a haza megvédése az életünknél is fontosabb.
A most olvasott Magyar vagyok című költeményt a forradalmi események előtt egy évvel,
1847-ben írta Petőfi. A vers szenvedélyes és személyes hangú megnyilatkozás, a hazaszeretet
nyílt és őszinte kifejezése. A lírai vallomás örök érvényét erősíti, hogy a „Magyar vagyok” állí
tás nemcsak a címben, hanem mind az öt versszak elején megjelenik. Az őszinte hangú val
lomás mellett Petőfi forradalmi nézeteit is megfogalmazza a versben, tehát a költemény
hazafias programvers is.
A versből a beszélő hazaszeretete is megfogalmazódik, az érzést az 5. versszak záró sorai
különösen szemléletesen mutatják: „El nem hagynám én szűlőföldemet, / Mert szeretem, hőn
1
bérc: magasba meredő hegycsúcs, szikla(csúcs)
2
Kaszpi-tenger: a Föld legnagyobb tava, Európa és Ázsia határán helyezkedik el
28

szeretem, imádom / Gyalázatában is nemzetemet!” A költemény sorai már szinte önmagukban
értelmezik is, mi a hazaszeretet: az embernek a hazája, a népe, a nemzete iránti oda
adása és ragaszkodása.
1. Válaszoljatok az alábbi kérdésekre!
a) Értelmezzétek a vershelyzetet! Ki a versbeli megszólaló? Ki(k)hez intézi a szavait?
b) Fogalmazzátok meg az egyes versszakok legfontosabb gondolatait!
c) Mondjátok el, mire büszke a lírai én a hazája történelméből!
d) Magyarázzátok meg, miért van jelen a bánat is a beszélő érzései között!
e) Miért emlegeti a „gyász s gyalázat fekete mezét”?
2. Válasszatok egyet a lírai alany által megfogalmazott kérdések, kinyilatkoztatások közül,
és írjátok le! (Olyat is lejegyezhettek, amely a vers megismerése során bennetek fogal
mazódott meg.) Az érveket osszátok két csoportba: érvek mellette, érvek ellene!
Kapcsolódó
1. Értelmezd a kifejezéseket, verssorokat!
a) „Nincs annyi szám, / Ahány a szépség gazdag kebelén.”
b) „Magas kedvemben sírva fakadok”
c) „Mi mostan a magyar? / Holt dicsőség halvány kisértete”
 Thorma János: Talpra magyar! (1903‒1936, Thorma János Múzeum, Kiskunhalas)
29

Részösszefoglalás
„A vers tükör, melybe ha belenézek (beleol

vasok), meglátom önmagam […]. A vers ön
kitárulkozás, önkifejezés, az Én árnyalatai
nak fölvillantása” – írja Cseh Katalin1 Szabad
gondolatok a versről című írásában.
A vers azonban nemcsak az olvasójáról
mutat tükörképet („meglátom önmagam”),
nemcsak a verset író emberről („önkitárul
kozás”) árul el sokat, hanem arról a korról, ar-
ról a történelmi időszakról is, amikor a vers
keletkezett.
Nem véletlen, hogy a 19. században élt
költő, Arany János Családi kör című mű
vében épp a béna harcfi alakját örökítette
meg a szegény sorsú, mégis boldog család körében.
A családi kapcsolatokról írt versek keletkezésük után akár több száz évvel is hasonló üzenetet
közvetíthetnek olvasóik számára, mint annak idején a kortársaiknak. Gondolj csak Petőfi Sándor
Füstbement terv, Weöres Sándor Ó ha cinke volnék vagy Kányádi Sándor Nagyanyó-kenyér
című versére.
Más költemények azonban mást jelentettek a saját koruk olvasóinak, mint amit most ne
künk mondanak. Az adott kor, a történelmi időszak hatása a versek keletkezésére nagyon sok
szor megkérdőjelezhetetlen. Mindez persze egyálta
lán nem jelenti azt, hogy a korábbi évszázadok művei
ne lennének a mai kor emberei számára is tükrök, ne
mutatnának nekünk is példát. Ilyen Petőfi Sándor
Nemzeti dal című verse is, amelyet te is jól ismersz.
A költemény ma nem hív közvetlenül fegyverbe min
ket, mégis a haza iránti elkötelezettséget és az or
szág függetlenségének a fontosságát hirdeti szá-
munkra.
A versek írója arra is képes, hogy a lelkében leját
szódó folyamatokat szavakba öntve verssé formál
ja. Ebben a tankönyvi részben olyan verses formá
jú művekkel ismerkedtél meg, melyek a családról,
az otthonról és a nagyobb közösségről, a nemzetről
szólnak. Megbizonyosodhattál arról, hogy a művek
között témájukban nem voltak éles határvonalak,
hisz a család, az otthon és a nemzet szorosan össze
forrtak, ezáltal elválaszthatatlanok egymástól.
1
Cseh Katalin (1961–): erdélyi magyar író, költő
30

Táblázatba foglaltuk, mely versekkel ismerkedtünk meg az elmúlt órákon, és le is jegyeztünk
róluk néhány fontos ismertetőjegyet. Válaszoljatok a művekhez kapcsolódó kérdésekre, és
összegezzétek a megszerzett ismereteket!
A szerző neve A mű címe Műfaj, ismertetőjegy

Weöres Sándor Ó ha cinke volnék dal
Kányádi Sándor Nagyanyó-kenyér életkép, hagyomány
Arany János Családi kör életkép, tűzmotívum
Petőfi Sándor Egy estém otthon életkép
Petőfi Sándor Füstbement terv 1844.
Petőfi Sándor Magyar vagyok dal, lírai vallomás
1. a) M inden csoport húzzon egy-egy címet a fejezetben megismert művek közül! Mi
lyen gondolatok, képek, érzések és hangulatok jutnak eszetekbe, ha a mű címét
halljátok? Írjatok le közülük legalább ötöt!
b) Egészítsétek ki ezek alapján a táblázat hiányzó részeit is! Szerepel-e az általatok
lejegyzett szavak között a táblázatban szereplő ismertetőjegy?
2. A megismert versek alapján említs címeket, amelyekben az alábbi családi kapcsola
tok játszottak fontos szerepet! Írd le a vers címét, majd jellemezd a kapcsolatot né
hány megállapítással!
Szülő és gyermek Nagyszülő és unoka Egyéb
kapcsolata kapcsolata kapcsolat
3. Párosítsd a meghatározásokat és az idézeteket a táblázatban olvasható verscímekkel!

a) „legyen a világ / olyan, mint a búza közt / a kék búzavirág”.
b) A költemény az elvágyódás és a visszatérés kettős érzését szólaltatja meg.
c) A vers lírai vallomás és hazafias programvers egyben.
d) Az életképben a tűz melege, hívogató fénye a bensőséges családi élet kifejezője.
e) A lírai beszélő a szüleihez tartva azon gondolkodik, milyen szavakkal fejezhetné ki
háláját és szeretetét édesanyja iránt.
f) „a földön nekem van / Legszeretőbb anyám!”
4. A művek megismerése során tanultatok a dal és az életkép műfaji sajátosságairól is.
a) Lapozzatok először a tankönyv végére az Összefoglalás az irodalomelméleti ismere
tekből részhez, és listázzátok a líra műneméről, valamint műfajairól tanultakat!
b) Milyen műfajokra ismertek a mondattöredékekből? Adjatok róluk szóban pontos
meghatározást a Fogalomtár segítségével!
1. … egyszerű érzelmeket, hangulatokat és gondolatokat fejez ki közvetlen …;
2. … a mindennapi helyzet valamely jellemző helyzetét …;
3. … a világos szerkezet, a zeneiség, a költői kifejezőeszközök …;
4. … lírai és epikai elemeket egyaránt magába foglaló …
c) Mutassatok rá, miként azonosíthatók az adott műfaj sajátosságai a megismert köl
teményekben!
31

Család, otthon, nemzet – a mesék,
a mondák és a mítoszok világában
A család, az otthon és a nemzet nemcsak a lírai alkotásoknak gyakori témája, hanem az

epikai (elbeszélő) műveknek is. Azt már láthattad, miként jelenik meg ez a téma a versekben,
egy dalban vagy akár egy életképben. A folytatásban arról is meggyőződhetsz, milyen jelentős
szerepet kap a család, a haza és a nemzet a mesékben, a mondákban és a mítoszokban.
Nagyon sok mesét és mondát olvastál már
alsó tagozatos korodban is. A folytatásban elő
ször felelevenítjük a korábban tanultakat, majd
újabb epikai műfajokat ismerhetsz meg. Ezek
ben a történetekben a több ezer évvel ezelőtti
korokba tekinthetsz vissza, egészen a honfog
lalás előtti időkig. Az alkotások nemcsak tör-
ténelmünk legrégibb eseményeit örökítik
meg, hanem általuk őseink hitvilágába is be-
tekintést nyerünk.
A mesék, a mondák és a mítoszok nagyon
fontos szerepet töltenek be nemzetünk kultúrá
jában. De mit is jelent ez a kifejezés? A nemzeti
kultúra az adott nemzet által létrehozott
anyagi és szellemi termékek összessége.
Anyagi termékeken érthetsz egy házat vagy
akár egy gépkocsit is, amely kézzel fogható, jól
körülhatárolható.

Nemzeti kultúránk fontos része népviseletünk is
A nemzet szellemi termékei közé tartoznak az

irodalmi művek, a művészeti alkotások és a ze
neművek is. Ide tartoznak azok az irodalmi al
kotások is, amelyeket ebbe a fejezetbe válogat
tunk. Mindegyik epikai mű lesz. Ezekben az
alkotásokban az elbeszélő egy történetet
mond el a cselekmény, a szereplők és a kör-
nyezet bemutatásával. Már azt is tudod, hogy
az epikai művek formája főleg próza. Ez jel
lemzi a meséket is, bár a prózai forma mellett
verses mesék is vannak.
Látni fogod majd, hogy a monda és a mese
sok tulajdonságban hasonlít egymáshoz, és azt
is, hogy a mondának is vannak mesés elemei.
Mi most mégis elsősorban azt szeretnénk ne-
 ked bemutatni, hogy a család, az otthon és
néptánc fontos szerepet játszik hagyományaink
A a nemzet témája milyen sok alkotásban és
őrzésében műfajban van jelen.
32

A mesék bűvöletében
Miért szeretjük a meséket?
„A mesének különös tulajdonsága, hogy bár a hallgatóság tudja: »ez csak mese« – az első mondat
után mégis elfogadja a sosem volt dolgáról szóló történetet, és a továbbiakban természetes min
den, ami a mesehőssel történik. A mesékben a legbecsületesebb törvények uralkodnak. A jó mindig
elnyeri jutalmát, a szegény, elnyomott legkisebb fiú a győzelmével nem él vissza, hanem segít szü
lein, gyakran még rossz testvéreinek is megbocsát. A jótett fáradsága mindig megtérül. Ha útja köz
ben önzetlenül segített valakinek, az viszontsegít a legválságosabb pillanatban.
A rossz is biztosan megkapja méltó büntetését. A mesében az igazság törvényei vezérlik
a mesehősöket. Titokzatos természetfeletti segítséget kapnak. Táltos ló repíti őket, varázsgyűrű se
gítségével óriások sietnek megmentésükre, győzhetetlen kard, sérthetetlenséget biztosító ing vagy
vezényszóra ütlegelő bot, a keresztanyától kapott két kicsi bocskor és ostor áll szolgálatukra.”1
Régen élőszóban mesélték el az emberek ezeket a történeteket, így terjedésük és fenn-
maradásuk is a szájhagyományhoz kötődött. A népmesék nagy része egy-egy (falu) közös-
ségen belül született, ezért szerzőit megnevezni nem tudjuk. A mesélésre leginkább a ké
ső őszi, illetve a téli hónapokban volt alkalom, amikor a mezőgazdasági munkák szüneteltek.
A hosszú, nehezen telő délutánokon, estéken szívesen összegyűltek a falusiak egy kis tollfosz
tásra vagy kukoricamorzsolásra, no meg fonásra, szövésre, kelengyekészítésre.2 Mindig akadt
egy-egy jóbeszédű, gazdag fantáziájú mesélő, aki lekötötte a hallgatóság figyelmét.
Mit tudunk már a mesékről?
A mese csodás, hihetetlen, valószerűtlen elemekkel átszőtt, kitalált történet.

Szereplői és helyszínei a valóságból és a fantázia világából kerülnek ki. Cselekménye csodás
vagy valószerűtlen elemekből álló események sorozata. A történet végén mindig a jó győz,
a rossz pedig elnyeri méltó büntetését.
Eredet szerint lehet

Népmese Műmese
• népköltészeti alkotás • műköltészeti alkotás
• nem ismerjük a szerzőjét • szerzője ismert
• közösségi alkotás • egyéni alkotás
• szájhagyomány útján, • olvasásra szánt,
élőszóban terjed nyomtatott formájú
• szövege változik, • szövege állandó
sok változata van
Forma szerint lehet

Prózai formájú mese Verses formájú mese
1
F orrás: Kósa László – Szemerkényi Ágnes: Apáról fiúra. Néprajzi kalauz, 1973, Móra Ferenc Könyvkiadó
2
kelengye: a menyasszony ruhából és fehérneműből, ágyneműből stb. álló hozománya
33

Szeretnénk a segítségedre lenni a korábban tanultak felidézésében. Ezen az oldalon az alsós ol
vasókönyvedből – vagy épp a kedvenc mesekönyvedből – találsz néhány meserészletet.
Ismerd fel a rajzok segítségével, mely alkotásokból valók a szövegrészletek! Idézd fel velük
a számodra már jól ismert mesei elemeket, a meseformulákat, melyek a meseformálásban
nélkülözhetetlenek! Már tudod, hogy a meseformulák a mesékben előforduló tartalmi és
nyelvi elemek: mesekezdés, mesebefejezés, állandó nyelvi elemek és meseszámok.
Említs jellegzetes meseszámokat más mesékből is!
Azt is tudod már, hogy a meseszám a mesékben gyakran megjelenő szám, amely pél-
dául a szereplők, a próbatételek, a varázseszközök jelölésére szolgál.
Holló úr ült a fatetőn

Csőrébe sajt volt, jókora,
S kit a jóillat csalt oda,
A róka szólt hízelkedőn:
„Á, jónapot, te drága holló!
Mi szép vagy! nincsen is hozzád hasonló!
Nem tódítok, de hogyha hangod
Olyan, mint rajtad ez a toll, ó
Akkor a madarak között első a rangod.”
A holló erre rendkívül örül,
Torkán egy hangot köszörül,
Kitátja csőrét, földre hull a sajtja.
A róka felveszi és egyre hajtja…
(Fordította: Kosztolányi Dezső)
Egyszer volt, hol nem volt, volt egy molnárnak egy takaros, okos lánya, aki olyan okos volt,
hogy hetedhét országra elment a híre. Meghallja ezt a király, odaizent, hogy van neki a pad-
láson százesztendős kendere, fonja meg azt aranyfonalnak.
A leány erre visszaizen, hogy van nekik egy százesztendős sövénykerítésük,
csináltasson a király abból aranyorsót, akkor szívesen megfonja az aranyfo-
nalat, mert azt csak nem kívánja a király, hogy a drága aranyfonalat ha-
szontalan faorsón fonja meg.
Tetszett a királynak a felelet. Megint izen a leánynak, hogy van neki a pad-
láson egy lyukas korsója, foldozza meg, ha tudja.
Megint visszaizen a leány, hogy fordíttassa ki a király a korsót, mert
az öregapja se hallott olyat, hogy a színéről foldoztak volna meg vala-
mit.
Ez a felelet még jobban tetszett a királynak. Most meg már azt izente,
hogy menjen el a leány őhozzá, de menjen is meg ne is; köszönjön is meg
ne is; vigyen ajándékot meg ne is.
Erre a leány elkérte az apjától a szamarát, felült a hátára, és úgy ment
a király elébe. Otthon egy galambot megfogott, két szita közé tette, és elvitte magával.
Mikor aztán a király elébe ért, egy szót sem szólt, hanem meghajtotta magát, aztán a ga-
lambot a szita közül elrepítette.
34

Kuckó – Olvassunk együtt! – Tündérszép Ilona és Árgyélus
Volt egyszer egy 1 király és annak három fia. Volt a királynak egy almafája, amelyen arany
almák termettek. Olyan különös fa volt az, hogy éjjel virágzott, s meg is ért rajta az alma
minden éjjel. Így a király gazdagsága napról napra annyira szaporodott, hogy oly gazdag
király nem volt az egész világon.
Egyszer azonban a király, amikor szokása szerint korán reggel kiment sétálgatni gyönyö-
rűséges kertjébe, az aranyalmáknak csak a hűlt helyét lelte. Így történt ez másnap is, har-
madnap is.
Összehívta a király erre az egész udvart, s kihirdette, hogy ha olyan emberrel találkozik,
aki az aranyalmákat megőrzi, fele vagyonát neki adja.
Az őröknek sem kellett egyéb, odaállottak az almafához. De hiába volt minden, mert
éjféltájban mély álom ereszkedett reájuk, és alig múlt el negyedóra, mire felébredtek, az
aranya lmák mind eltűntek.Egyszer azután a tanácskozásban felszólalt a három királyfiú,
és megjelentették, hogy ők fogják őrizni az almafát.
Legelőször is a legidősebb ment őrködni. De vele is csak ugyanaz történt, ami a többivel.
A középső sem járt jobban.
Végre a legkisebb vállalkozott, Árgyélus királyfi. Legelőször is dohánnyal jól megtömött
aranyszelencét 2 dugott a zsebébe, így ült le az almafa alá.
A holdvilág szépen világított Árgyélus királyfi arcára, már érezni kezdte, hogy az álom
össze akarja a szemét húzni, szippantott hát egy kis dohányt, jól megdörzsölte a szemét,
nagyokat prüsszentett. Aztán másodszor is nagyot szippantotta dohányból, még egyszer
megdörzsölte a szemét. Egyszer csak halk suttogást hallott. Feltekintett, hát a feje felett ti-
zenkét hollót3 látott repülni. Egyenest az almafához tartottak; a tizenharmadik4
holló mint vezér, elöl repült. Árgyélus megkapta a tizenharmadikhollónak
a lábát, s felkiáltott:
– Megvagy, tolvaj!
De midőn rátekintett, hát látja, hogy karja közt gyönyö-
rű szép lány fekszik, aranyfürtjei eltakarják szép fehér
vállát.
– Ki vagy te, szép tolvaj? – kérdi a királyfi. – Soha töb-
bé el nem eresztelek!
– Én Tündérszép Ilona5 vagyok – mondta a szép lány –,
ezek a hollók pedig a lánypajtásaim. Mulatságból minden
este iderepülünk,hogy az aranyalmákat leszedjük. De nálad
nem maradhatok, pedig megvallom, hogy te vagy, akit soha
felejtenem nem lehet, mert csak téged szeretlek!
– Maradj nálam – kérte Árgyélus.
1
„Volt egyszer egy…”: mesekezdés
2
szelence: kisebb fedeles doboz
3
holló: nagy termetű, varjúféle madár. Általában az égi és
a földi világ közötti közvetítő a mesékben
4
tizenharmadik: a 13 szerencsétlen szám a mesében.
Előrevetíti a kedvezőtlen fordulatot
5
Tündérszép Ilona: a tündérek gyönyörűséges női
mesei lények, akik az átváltozás és az eltűnés csodás
képességével rendelkeznek
35

– Nem maradhatok – felelte Tündérszép Ilona –, de megígérem, hogy ezentúl mindennap
el fogok jönni, de az almákat többé el nem viszem. Légy mindig itt, ha látni akarsz!
Ezzel nagy robajjal elrepült a tizenhárom holló.
Másnap az egész udvar nagy csodálkozására az aranyalmák mind megvoltak. A király
homlokon csókolta a fiát. Árgyélus csak azt kérte az apjától, engedje meg, hogy tovább is
őrizhesse az almafát.
Ki is ment minden éjjel Árgyélus királyfi őrködni, hogy láthassa Tündérszép Ilonát.
De volt a király udvarában egy Vénbanya,1 aki Árgyélus királyfit nagyon szemmel tartot-
ta. A király is kezdett kíváncsi lenni, mi lehet az oka, hogy Árgyélus annyira szeret az al-
mafánál őrködni. Magához szólította hát a Vénbanyát, és így szólt hozzá:
– Látom, hogy Árgyélus királyfit te szemmel tartod. Vigyázd meg egyszer, mikor az al-
mafánál őrködik!
A Vénbanya úgy tett. Mikor Árgyélus az almafához ment őrködni, a Vénbanya a bokrok
mögé bújt. Másnap korán reggel már jelentette a királynak:
– Meglestem Árgyélus királyfit. Gyönyörűséges aranyhajú lánnyal láttam az almafa alatt
ülni; holló képében jött az almafára, úgy lett belőle aranyhajú lány.
– Hazudsz, Vénbanya! – mondta a király. – Nem igaz!
– De úgy van az, felséges uram. Ha kell, holnap jelet is hozok arról, hogy igazam van.
Másnap este Árgyélus és Tündérszép Ilona megint egymással mulattak. Maguk sem tud-
ták, hogyan történt, mélyen elaludtak mind a ketten. Ekkor előcsúszott a Vénbanya, és egy
aranyfürtöt levágott 2 Tündérszép Ilona hajából, azután lassan elment.
Felébredt Tündérszép Ilona, sírni, jajgatni kezdett, felébredt erre Árgyélus is.
– Mi bajod van, kedvesem?
– Jaj, Árgyélus, élj boldogul, én téged soha többé nem láthatlak, nálad nem maradhatok;
a házadban tolvajok laknak, nézd, aranyfürtjeimből egyet levágtak.
Ezzel megölelte Árgyélust, ujjáról egy gyűrűt 3 vett le, és Árgyéluséra húzta.
– Neked adom – mondta –, erről akárhol megismerlek.
Ezzel összecsapta kezét, hollóvá változott és elrepült.
Másnap reggel a Vénbanya megmutatta az aranyfürtöt a királynak. Nagyon csodálkozott
a király, és tüstént magához hívatta Árgyélus királyfit.
– Édes fiam, testvéreidet már mind kiházasítottam, megjött az idő, hogy téged is meghá-
zasítsalak; gazdag királylányt kerestem számodra, azt hiszem, nem lesz ellenvetésed.
– Kedves atyám,4 én meg fogok házasodni, de csak úgy, ha én választok
magamnak feleséget. Már találtam is. Tündérszép Ilona lesz a feleségem!
A királynak nem tetszett a felelet, de bármint akarta is lebeszélni
Árgyélust a kívánságáról, az nem engedett. Kardot kötött az oldalára,
és elment, hogy Tündérszép Ilonát megkeresse. Az egész
udvar gyászba borult utána.
Már majdnem az egész világot összejárta Árgyélus,
de Tündérszép Ilonának még a nyomára sem talált.
1
Vénbanya: kárt okoz Árg yélusnak és Tündérszép
Ilonának
2
„…egy aranyfürtöt levágott”: a hajfürt elvesztése
a varázserő megszűnésével jár
3
g yűrű: a szerelmesek jegyajándéka. A hőst, Árgyélust
így jelölik meg a mesében
4
„Kedves atyám…”: Árgyélus közli célját, és útnak indul
36

Egyszer egy kis házhoz jutott, a házban egy vén anyóra1 talált. Illendően köszöntötte.
A vén anyó széken ült, csodálkozva kérdezte Árgyélust:
– Hol jársz erre, ahol a madár se jár?2
– Öreganyám – mondta Árgyélus –, nem tudná nekem megmondani, merre lakik Tün-
dérszép Ilona?
– Nem biz én, édes fiam, de talán ha hazajön az uram, a Nap,3 az mindenüvé odasüt, az
talán meg tudja mondani. De bújj el, mert ha meglát, felfal!
Erre elbújt Árgyélus. Hazajött a Nap, belép a szobába, mindjárt kezdte:
– Pfű, pfű, anyó, emberhús, büdös!
Erre kimászott az ágy alól Árgyélus, s köszöntötte a Napot.
– Szerencséd, hogy szépen köszöntöttél – mondta a Nap –, másként felfaltalak volna!
Tündérszép Ilonáról nem tudok semmit, de talán Hold bátyám tud felőle valamit.
Elment hát Árgyélus oda is. Ott is úgy járt, mint a Napnál. Az a Szélhez utasította.
Oda is eljutott, szépen beköszöntött, és a Széltől is megkérdezte, hogy nem tud-e valamit
Tündérszép Ilona felől.
– Én – mondta a Szél – nem tudok semmit, de nem messze tőlem abban az erdőben lakik
az Állatkirály,4 az talán tud valamit.
Ment, mendegélt újra Árgyélus, már egészen beesteledett, úgy, hogy majdnem semmit
sem látott, felmászott egy fára, szétnézett, nem lát-e valahol világot. Csakugyan messze tá-
volban észrevett egy kis világocskát, egy szép kastélyból szüremlett. Bekopogott, kinyílott
az ajtó, és egy óriás jött elébe, akinek a szeme a homlokán volt.
– Jó estét, felséges király – köszönt Árgyélus –, nem tudnál te nekem Tündérszép Iloná-
ról valamit mondani, hol lakhat?
– Szerencséd, hogy úgy köszöntöttél, mint illik, másként halálfia lettél volna! Én az Ál-
latkirály vagyok. Tündérszép Ilonáról nem tudok semmit, de talán az állataim közül vala-
melyik tud felőle valamit.
Ezzel egyet füttyentett, és az egész palota azonnal tele lett mindenféle állattal. Megtette
a király a kérdést, de az állatok közül sem tudott senki semmit. Végre is előkullogott egy
sánta farkas:5
– Én – mondta a sánta farkas – tudok Tündérszép Ilona felől valamit. A Fekete-tengeren
túl lakik, ott törték el a lábamat.
– Nahát, akkor vezesd oda ezt a szegény királyfit – mondta a király.
A sánta farkas azonnal odaállt, hogy Árgyélus üljön rá. Így mentek száz meg száz eszten-
deig. Egyszer csak letette a farkas Árgyélust.
– Már én tovább nem vihetlek, oda most már magad is eltalálsz, hisz nincs már messzire,
csak száz esztendőt kell még menni! – ezzel elbúcsúzott tőle, és elsántikált.
Ment, mendegélt Árgyélus tovább, egyszer csak egy völgyet látott, mely három heggyel volt
körülvéve. A völgyben épp három ördög6 verekedett. Odament hozzájuk, és kérdezte tőlük,
miért verekednek.
– Az atyánk meghalt, s maga után ezt az ostort, köpönyeget és a bocskort7 hagyta. Ez a
köpönyeg olyan köpönyeg, hogyha magadra veszed, és aztán a bocskort a lábadra húzod, és
1
anyó: segítő szándékú szereplő
vén
2
„Hol jársz erre, ahol a madár se jár?”: állandó kifejezés a mesékben
3
Nap: a magyar népmesékben leggyakrabban férfialakban jelenik meg
4
Állatkirály: mesebeli óriás. Alakja és életmódja az emberhez hasonló. Gyakran a hős ellenfele, de itt segítője
5
sánta farkas: az a szereplő, aki elvezeti Árgyélust a keresett személyhez
6
ördög: a rossz, ártó szellem megtestesülése. A népmesékben a hős gyakran túljár az ostoba szereplők eszén
7
ostor, köpönyeg, bocskor: varázseszközök
37

ezzel az ostorral egyet csattantasz, és azt mondod: „Hipp-hopp! Ott legyek, ahol akarok”,1 ott
vagy azonnal; ezen nem tudunk mi megegyezni. Nem tudjuk, kire mi jusson.
– No – mondta Árgyélus –, ha csak az a baj, majd elosztom én köztetek; hanem egyik
hágjon fel erre a hegyre, a másik arra, a harmadik meg amarra!
Az ördögök felmentek a hegyre. Árgyélus pedig felvette magáraa köpönyeget és a bocs-
kort, az ostorral egyet csattintott, és azt mondta:„Hipp-hopp! Ott legyek, ahol akarok, le-
gyek azonnal Tündérszép Ilonánál!”
Azonnal egy kristálytiszta palota előtt termett.
Éppen kitekintett az ablakon Tündérszép Ilona egyik játszótársa, megismerte Árgyélust,
beszaladt hangosan Tündérszép Ilonához:
– Itt jön Árgyélus!
Tündérszép Ilona azt hitte, hogy csak játszanak vele, pofon vágta a lánypajtását.
De jött a másik, a harmadik, a negyedik, a tizenegyedik, de úgy jártak mind a tizenegyen,
mint az első.
Árgyélus bekopogott az ajtón. Egy öregasszony2 jött ajtót nyitni. Nagy csodálkozással né-
zett Árgyélusra. Aztán a csodálkozása nagy örömmé változott.
– Jaj, de jó, hogy itt vagy, Árgyélus, legalább megszabadítod a királykisasszonyunkat!
Most nem mehetsz be hozzá, most nem lehetsz vele, csak éjféltájban, mert csak akkor járhat
szabadon. Akkor, ha te háromszor megcsókolod, a Varázslónak nem lesz több hatalma raj-
ta. Most éppen jókor jöttél, mert nincs itthon, másként halálfia lennél.
– Nem félek én tőle sem – mondta Árgyélus –, megvívok én vele!
Az öregasszony behívta Árgyélust, selyemágyat vetett neki, pompás vacsorát készített
számára, aztán azt mondta:
– Minden éjjel eljön ide Tündérszép Ilona, ne aludj el!
De az öregasszony gonosz boszorkány volt. Volt egy sípja,3 melyet ha megfújt, akit akart,
elaltatott vele. Most is kihúzta a sípot, elfordult és sípolt, és attól Árgyélus úgy elaludt, hogy
azt sem tudta, hogy a világon volt-e valaha. Éjféltájban eljött Tündérszép Ilona, meglátta
a kedvesét, és felkiáltott:
– Ébredj fel, kedvesem! Ha háromszor megcsókolsz, megszabadulok a varázslattól.
De Árgyélus nem ébredt fel. Reggel azt mondja a vén banya:
– Itt volt Tündérszép Ilona, de te aludtál, mint a bunda.
Másnap is úgy történt, harmadnap is.
De egyszer, amint a Vénboszorkány elbóbiskolt, Árgyélus
meglátta a nyakán a sípot. Leoldotta, és kíváncsiságból be-
lefújt. Hát látja ám, hogy az egész cselédség elaludt tőle.
Ekkor tért észre, hogy azért aludt ő is olyan mé-
lyen, mikor a vén banya sípolt. Most a maga nya-
kára akasztotta a sípot, és valahányszor a Boszor-
kány fel akart ébredni, ő mindannyiszor sípolt
egyet. Így volt éjfélig.
1
„ Hipp-hopp! Ott legyek, ahol akarok”: varázsige.
Segítségével és a varázseszközökkel Árgyélus Tündér-
országba ér
2
öregasszony (gonosz boszorkány): a sötét erő, főként női
megtestesítője. Rontó varázserővel bír, itt a hős ellenfele
3
síp: varázseszköz
38

Ekkor jött Tündérszép Ilona. Árgyélus háromszor megcsókolta, és azonnal az egész vár
kivilágosodott,1 minden ajtó felnyílt, a Vénboszorkány elsüllyedt.
De hogy másodszor megcsókolta volna Árgyélus Tündérszép Ilonát, előbb tizenegyszer
pofon vágta.
– Ez azért van, mivel te tizenegy játszótársadat pofon vágtad, mikor igazat mondtak.
– Megérdemlem – rebegte Tündérszép Ilona.
Ekkor Árgyélus karjába vette Tündérszép Ilonát, felhúzta a köpönyegét és bocskorát, os-
torával egyet csattantott.
– Hipp-hopp! Ott legyek, ahol én akarok, legyek az apám várában!
Azonnal odarepültek egy szempillantás alatt.
Árgyélus hatalmas király lett,2 Tündérszép Ilona hatalmas tündér; ha meg nem haltak,
most is élnek.
(Magyar népmese – Illyés Gyula Hetvenhét magyar népmese című kötetéből)
Az az ősi vágyunk, hogy csodák történje

nek velünk, a tündérmesékben válik va
lóra. Ezért az egyik legkedveltebb,
leggyakoribb mesefajta a tündér-
mese, vagy más néven varázsmese.
Főszereplője rendkívüli képességű
és bátorságú férfi, aki a va rázs
eszközökés a csodák segítségével
bármilyen akadály legyőzésére
képes. Csak így tudja elérni a célját,
teljesíteni a vállalt feladatot.
A tündérmesék szereplői gyakran
kapnak olyan neveket, amelyeknek
a köznyelvben is van jelentésük.
A beszélő név jellemzi az adott
szereplőt, bemutatja jellegzetes
tulajdonságát, foglalkozását
vagy eredetét. (Pl.: Tündérszép
Ilona, Hüvelyk Matyi, Borsszem
Jankó vagy a képen látható
Nyakigláb, Csupaháj és Málé
száj.) Ezen kívül a beszélő név
hangalakjával is jellemezhet,
például Hapci, Morgó.
A következő oldali táblázatban
látni fogod, hogy a meséknek a
meseformulákon és a szereplőkön kívül
fontos eleme a helyszín is. Már tudod, hogy
a helyszín az eseményeknek a tere, ahol a mese cselekménye játszódik.
1
„…az egész vár kivilágosodott”: a világosság a jó győzelmének a jele
2
„Árgyélus hatalmas király lett…”: a főhős kitartásával elérte a célját
39

Mi kell a tündérmesékhez?
Szereplők Szerepkörök
Valóságos Mesei Főhős Ellenség
Parasztok, szol Tündérek, Útnak indul, teljesíti a próbát, Üldözi a hőst, és megküzd ve
gák, mesterem varázslók, győzedelmeskedik le. Jogtalanul követel
berek, katonák, boszorkányok,
• Álhős: nincs varázseszköze
bírók stb. sárkányok,
• Útnak indító: elindítja a hőst
ördögök,
• Segítőtárs: segíti a helyváltoztatást, átváltoztatja a hőst
törpék stb.
• Adományozó: varázseszközt ad
• A keresett személy: királykisasszony
Helyszínek
Valóságos Mesei
Út, ház, palota, kunyhó, erdő, mező, tó, folyó stb. Elvarázsolt kastély, Tündérország, Óperenciás-
tenger, alvilág stb.
Ismétlődő tettek, cselekedetek

Valóságos Mesei
Születés, házasság, vándorút, halál, vadászat, pár Próbatételek; csodálatos képességek, fegyverek, va
viadal stb. rázseszközök megszerzése; feltámadás stb.
Eszközök, tárgyak
Valóságos Mesei
Bútorok, szerszámok, ruhák, fegyverek stb. Hétmérföldes csizma, varázsgyűrű, bocskor,
ostor, köpönyeg, az élet vize stb.
Átváltozások
A szereplők időleges vagy végleges átalakulása a mesében:
ember kő, ember valamilyen állat stb.
Meseformulák
Mesekezdet, mesebefejezés: „Egyszer volt, hol nem volt…”; „Élt valamikor régen…”;
„Addig éltek, míg meg nem haltak…” stb.
Állandó kifejezések: „ment, mendegélt…”; „telt-múlt az idő…”; „hűlt helyét lelte…” stb.
Meseszámok: három, hét, tizenkettő, száz stb.
1. Készítsétek el a táblázat Szereplők-Szerepkörök címet viselő részét a füzetbe (csomagoló
papírra, interaktív táblára)! Írjátok a felsorolt szereplőket a megfelelő helyre!
Árgyélus, Árgyélus bátyjai, a király, őrök, 12 holló, Tündérszép Ilona, Vénbanya, vén anyó,
Nap, Hold, Szél, Állatkirály, sánta farkas, 3 ördög, vén boszorkány
2. Árgyélus sok (7) helyszínen is megfordult hosszú vándorútja során, hogy szerelmét
megtalálja. Készítsetek rajzokat ezekről csomagolópapírra! (Ne feledjétek, hogy a kez-
dő és a végső helyszín azonos!)
3. Mondjátok el röviden az egyes helyszíneken játszódó eseményeket!
4. A mesékben minden lehetséges, ezért a szereplők is bármeddig élhetnek. Így van
ez ebben a mesében is. Számold ki, mennyi idő telhetett el az események kezde
tétől a végéig!
40

5. Egészítsd ki az ábrát az ebben a mesében előforduló csodás elemekkel! (A varázs
eszközök is ide tartoznak.)
csodás elemek
6. A kert és az aranyalmát termő fa jellegzetes motívumok a képzőművészetben és az

irodalomban egyaránt. Minek a jelképe az aranyalma ebben a mesében?
7. Gyakorold a hangulatteremtő mesemondást az eseményvázlat segítségével!
I. Élt egy király s annak három fia.
Az udvarukban aranyalmát termő fa állt.
Egy reggelre eltűntek az almák.
II. A két idősebb fiú nem tudta megőrizni a termést.
A legkisebb megfogta az egyik tolvajt.
Egyezséget kötöttek.
A Vénbanya ármányt szőtt.
Árgyélus Tündérszép Ilona keresésére indult.
Útbaigazítói: a Nap, a Szél, az Állatkirály és a sánta farkas.
Árgyélus túljárt az ostoba ördögök eszén.
A tündérek palotájában megint ármánynak esett áldozatul.
Egy újabb varázseszköz segítségével találkozott Tündérszép Ilonával.
III. Hazatérve nagy lakodalmat csaptak.
Kapcsolódó
1. A mesei szereplők közül találkoztál óriással, boszorkánnyal, sőt ördögökkel is. Fejtsd
meg, kire illenek a következő leírások!
a) Bűnre csábító, ártó szándékú gonosz alak, általában szarvakkal, lópatával és farokkal
ábrázolják.
b) Emberhez hasonló, de rendkívüli méretekkel bíró lény, rendszerint a hős ellenfele.
c) Leginkább öregasszonyként megjelenő, rút külsejű lény, aki varázserejét ártó szándékkal
használja.
2. A két hűséges szerelmes története
már ismertté, talán kedvessé is vált a
számotokra. Ha ígyvan, készítsétek
el a szereplők bábfiguráit, és adjátok
elő egyszerű kellékek segítségével
a mesét alsós iskolatársaitoknak!
3. a) Találjatok ki beszélő neveket az ör
dögöknek! (Gondolhattok arra is,
melyik ördögtől milyen tárgyat
vett el Árgyélus!)
b) Játsszátok el a csalódott ördögök
párbeszédét!
4. Válassz a képen látható mesealakok
közül egyet, és készíts róla rövid jel
lemzést!
41

Fehérlófia
Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperen

ciás tengeren is túl volt, volt a világon egy
fehér ló. Ez a fehér ló egyszer megellett,1 lett
neki egy fia, azt hét esztendeig szoptatta,
akkor azt mondta neki:
– Látod, fiam, azt a nagy fát?
– Látom.
– Eredj fel annak a legtetejébe, húzd le
a kérgét.
A fiú felmászott, megpróbálta, amit a fe-
hér ló mondott, de nem tudta megtenni. 
J elenetek a Fehérlófia című rajzfilmből
Akkor az anyja megint szoptatta hét esz- (1981, rendező: Jankovics Marcell)
tendeig, megint felküldte egy még maga-
sabb fára, hogy húzza le a kérgét. A fiú le „a fehér ló egyszer megellett, lett neki egy fia”
is húzta. A fehér ló a mesében az állatős, az ősanya, aki
Erre azt mondta neki a fehér ló: erejét átadja az utódjának. A kanca (nőstény ló)
– No, fiam, már látom, elég erős vagy. Hát főleg az anyaistenséget és az uralkodói hatalmat
csak eredj el a világra, én meg megdöglöm. jelképezi.
Fehérlófia ló anyától születik, emberfeletti erő
Azzal megdöglött. A fiú elindult világra. vel rendelkezik, tehát táltos. Ellenfeleit sorra le
Amint ment, mendegélt, előtalált egy ren- győzi a párviadalokban. A nomád életmódot jel
geteg erdőt, abba be is ment. Csak bódor- képezi.4
gott,2 csak bódorgott, egyszer egy ember- • Nézz utána, mi a különbség a táltos és a sámán
hez ért, ki a legerősebb fákat is úgy nyűtte,3 között!
mint más ember a kendert.
– Jó napot, adjon Isten! – mondja Fehér
lófia.
– Jó napot, te kutya! Hallottam hírét an-
nak a Fehérlófiának, szeretnék vele megbir-
kózni.
– Gyere, no, én vagyok!
Megbirkóztak. De alig csavarított egyet
Fe hérlófia Fanyűvőn, mindjárt a földhöz
vágta.
– Már látom, hogy erősebb vagy, mint én
– mondja Fanyűvő. – Hanem tegyük össze
a kenyerünket, végy be szolgálatodba. A fa kérgének a lehúzása
Fehérlófia befogadta, már itt ketten voltak. Próba, amely megmutatja, hogy a hős képes-e
Amint mennek, mendegélnek, előtalál- már a rá váró feladatok elvégzésére.
nak egy embert, aki a követ úgy morzsolta, • Hány év kellett ahhoz, hogy Fehérlófia lehúzza
a fa kérgét? Jellegzetes meseszám-e ez?
mint más ember a kenyeret.
1
megellik: kicsinyét megszüli, világra hozza
2
bódorog: kóborol
3
nyű: kitép
4
A képek alatti ismertető szövegek forrása: Dr. Vaczóné Antal Erika: Szimbólumok jelentéshordozása
Arany László Fehérlófia meséjében (http://www.mzsk.hu/ujoldal/olvasopont/2014/07/07/szimbolumok
-jelenteshordozasa-arany-laszlo-feherlofia-mesejeben/ A letöltés ideje: 2020. február 10.)
42

– Jó napot, adjon Isten! – mondja Fehérlófia.
– Jó napot, te kutya! Hallottam hírét annak a Fehérlófiának, szeretnék vele megbirkózni.
Megbirkóztak. De alig csavarított Fehérlófia Kőmorzsolón hármat-négyet, mindjárt a föld-
höz vágta.
– Már látom, hogy teellened nem csinálhatok semmit – mondja Kőmorzsoló. – Hanem tu-
dod mit, végy be szolgálatodba, hű szolgád leszek halálig.
Fehérlófia befogadta; már itt hárman voltak. Amint mentek, mendegéltek, előtaláltak egy
embert, aki a vasat úgy gyúrta, mint más ember a tésztát.
– Jó napot, adjon Isten! – mondja neki Fehérlófia.
– Jó napot, te kutya! Hallottam hírét annak a Fehérlófiának, szeretnék vele megbirkózni.
Sokáig birkóztak, de nem bírtak egymással. Utoljára Vasgyúró gáncsot vetett,1 földhöz vág-
ta Fehérlófiát, erre ez is megharagudott, felugrott, s úgy vágta a földhöz Vasgyúrót, hogy majd
oda ragadt. Ezt is szolgálatába fogadta; már itt négyen voltak.
Amint tovább mennek, mendegélnek, rájok esteledett, ők is megtelepedtek, kunyhót csinál-
tak. Másnap azt mondja Fehérlófia Fanyűvőnek:
– No, te maradj itt, főzz kását,2 mink elmegyünk vadászni.
Elmentek. De alighogy tüzet rakott s a kásafőzéshez fogott Fanyűvő, ott termett egy kis ör-
dög; maga nagyon kicsi volt, de a szakálla a földet érte. Fanyűvő nem tudott hova lenni ijed-
tében, mikor meglátta, hát még mikor rákiál-
tott:
– Én vagyok Hétszűnyű Kapanyányimo
nyók, add ide azt a kását, ha nem adod, a há-
tadon eszem meg!
Fanyűvő mindjárt odaadta. Hétszűnyű Ka-
panyányimonyók megette, azzal visszaadta
az üres bográcsot.3 Mikor hazajöttek a cim-
borák, nem volt semmi ennivaló, meghara-
gudtak, jól eldöngették Fanyűvőt, de az nem
mondta meg, hogy mért nincs kása.
Másnap Kőmorzsoló maradt otthon. Amint
kezdte főzni a kását, odament őhozzá is Hét-
szűnyű Kapanyányimonyók, és kérte a kását: Fehérlófia és Hétszűnyű Kapanyányimonyók
– Ha ide nem adod, a hátadon eszem meg! Fehérlófia a szakállánál fogva megkötözi Hét
De Kőmorzsoló nem adta, Hétszűnyű Ka- szűnyű Kapanyányimonyókot, aki a történetben
panyányimonyók sem vette tréfára a dolgot, ártó szándékú szereplő. Olyan szellemlény, aki a
lenyomta a földre, hátára tette a bográcsot, föld mélyén él. A mesékben csínytevéseiről híres,
onnan ette meg a kását. alacsony növésű, törpe formájú alaknak ábrázol
ják. Fehérlófia sikerrel küzd meg a földöntúli vi
Mikor a többi három hazafelé ment, Fa lág erőivel szemben.
nyűvő előre nevette a dolgot, mert tudta, • Nézz utána! Milyen, az állatokra jellemző külső
hogy Kőmorzsolótól is elveszi a kását Hét- vel ábrázolják még a szereplőt?
szűnyű Kapanyányimonyók.
1
gáncsot vet: elbuktat
2
kása: őrölt gabonából készült pépes étel
3
bogrács: félgömb alakú, fogantyújánál fogva tűz fölé akasztható edény
43

Harmadnap Vasgyúró maradt otthon. De a másik kettő se neki, se Fehérlófiának nem kö-
tötte az orrára, mért maradtak két nap kása nélkül.
Ahhoz is odament Hétszűnyű Kapanyányimonyók, kérte a kását, s hogy nem adta, a mez-
telen hasáról ette meg. Amint a többi három hazajött, ezt is jól elpáholták.
Fehérlófia nem tudta, mért nem csinált egyik se kását. Negyednap maga maradt otthon.
A többi három egész nap mindig nevette Fehérlófiát, tudták, hogy ahhoz is odamegy Hét-
szűnyű Kapanyányimonyók. Csakugyan oda is ment, de bezzeg megjárta, mert Fehérlófia
megkötözte szakállánál fogva egy nagy fához.
Amint a három cimbora hazaért, mindjárt feltálalta a kását. Amint jóllaktak, megszólalt
Fehérlófia:
– Gyertek csak, mutatok valamit.
Vezette volna őket a fához, amelyikhez Hétszűnyű Kapanyányimonyókot kötötte, hát látja,
hogy nincs ott, hanem elvitte a fát is magával.
Mindjárt elindultak a nyomon. Mindég mentek hét nap, hét éjjel, akkor találtak egy nagy
lyukat, amelyen a másvilágra ment le Hétszűnyű Kapanyányimonyók. Tanakodtak, mitévők
legyenek, utoljára arra határoztak, hogy le-
mennek.
Fanyűvő font egy kosarat, csavart egy hosz-
szú gúzst1 a faágakból, s azon leeresztette ma-
gát. De meghagyta, hogy húzzák fel, ha meg-
rántja a kötelet. Alig ért le negyedrészére
a mélységnek, megijedt, felhúzatta magát.
– Majd lemegyek én – mondja Kőmorzso-
ló. De harmadrészéről az útnak ő is visszahú-
zatta magát.
Azt mondja Vasgyúró:
– Ejnye, be gyávák vagytok! Eresszetek le
engem! Nem ijedek én meg ezer ördögtől sem! „Fanyűvő font egy kosarat, csavart egy hosszú
Le is ment fele útjáig, de tovább nem mert, gúzst a faágakból, s azon leeresztette magát”
hanem megrángatta a gúzst, hogy húzzák fel. • Nézz utána az interneten! Miket/kiket jelképez
Azt mondja Fehérlófia: nek a történet következő szereplői: Fanyűvő,
– Eresszetek le engem is, hadd próbáljak Kőmorzsoló és Vasgyúró? (Segít a 42. oldalon
szerencsét! feltüntetett forrás is.)
Bezzeg nem ijedt ez meg! Lement a másvi-
lágra, kiszállt a kasból,2 elindult széjjelnézni. Amint így kódorog előre-hátra, meglát egy kis
házat, bemegy belé, hát kit lát? Nem mást, mint Hétszűnyű Kapanyányimonyókot. Ott ült
a kuckóban, kenegette a szakállát meg az állát valami zsírral; a tűzhelyen ott főtt egy nagy
bogrács kása.
– No, manó – mondja neki Fehérlófia –, csakhogy itt vagy! Másszor te akartad az én kásá-
mat megenni a hasamról, majd megeszem én most a tiédet a te hasadról!
Azzal megfogta Hétszűnyű Kapanyányimonyókot, a földhöz vágta, hasára öntötte a kását,
úgy ette meg, azután kivitte a házból, egy fához kötötte, odább ment.
Amint megy, mendegél, előtalál egy várat rézmezővel, rézerdővel körülvéve. Amint meg-
látta, mindjárt bement belé; odabent egy gyönyörű királykisasszonyt talált, aki nagyon meg-
ijedt, amint meglátta a felvilági embert.
1
gúzs: vékony faágakból font kötél
2
kas: kosár
44

– Mit keresel itt, felvilági ember, ahol még a madár se jár?
– Hát biz én – felelt Fehérlófia – egy ördögöt kergettem.
– No, hát most jaj neked! Az én uram háromfejű sárkány, ha hazajön, agyonvág. Bújj el
hamar!
– Nem búvok biz én, megbirkózom én vele.
Arra a szóra ott termett a sárkány.
– No, kutya – mondja Fehérlófiának –,
most meg kell halnod! Hanem viaskodjunk
meg a rézszűrümön!1
Meg is viaskodtak. De Fehérlófia mindjárt
a földhöz vágta a sárkányt, s levágta mind
a három fejét. Azzal visszament a királykis-
asszonyhoz. Azt mondja neki:
– No, most már megszabadítottalak, ki-
rálykisasszony, jere2 velem a felvilágra!
– Jaj, kedves szabadítóm – felel a király-
kisasszony –, van nekem idelent két testvé- Fehérlófia az egyik sárkány vára előtt
rem, azokat is egy-egy sárkány rabolta el; A mesékben a sárkányok általában többfejű
szabadítsd meg őket, neked adja az édes- lények, a Fehérlófia című mesében három, hat és
atyám a legszebb leányát meg fele királysá- tizenkét fejjel rendelkeznek. A sárkány rendsze
gát. rint a kígyó és a madár alakját egyesíti. Fantázia
– Nem bánom, hát keressük meg. lény, gyakran szárnnyal és karommal ábrázolják.
Elindultak megkeresni. Amint mennek, • Jankovics Marcell filmje eltér a most olvasott
mese szövegétől. Nézd meg a rajzot! Hány fe
találnak egy várat ezüstmezővel, ezüsterdő- je van a sárkánynak? Mit gondolsz, mi lehet
vel körülvéve. a változás oka?
– No, itt bújj el az erdőben – mondja Fe-
hérlófia –, én majd bemegyek.
A királykisasszony elbújt, Fehérlófia meg megindult befelé. Odabent egy még szebb ki-
rálykisasszonyt talált, mint az első. Az nagyon megijedt, ahogy meglátta, s rákiáltott:
– Hol jársz itt, felvilági ember, hol még a madár se jár?
– Téged jöttelek megszabadítani.
– No, akkor ugyan hiába jöttél, mert az én uram egy hatfejű sárkány, ha hazajön, össze-
morzsol.
Arra a szóra ott termett a hatfejű sárkány. Amint meglátta Fehérlófiát, mindjárt megis-
merte.
– Hej, kutya – mondja neki –, te ölted meg az öcsémet, ezért meg kell halnod! Hanem
gyere az ezüstszűrümre, viaskodjunk meg!
Azzal kimentek, soká viaskodtak, utoljára is Fehérlófia győzött, földhöz vágta a sárkányt,
levágta mind a hat fejét. Azután magához vette mind a két királykisasszonyt, s így hárman
útnak indultak, hogy a legfiatalabbat is megszabadítsák. Amint mennek, mendegélnek,
találnak egy várat aranymezővel, aranyerdővel körülvéve. Itt Fehérlófia elbújtatta a két
királykisasszonyt, maga meg bement a várba. A királykisasszony majd meghalt csodálko-
zásában, amint meglátta.
– Mit keresel itt, ahol még a madár se jár? – kérdi tőle.
– Téged jöttelek megszabadítani – felelt Fehérlófia.
1
szűr: magyar pásztorviselet; posztóból készült, nagy gallérú köpeny
2
jere: gyere
45

– No, akkor hiába fáradtál, mert az én uram egy tizenkét fejű sárkány, aki ha hazajön,
összevissza tör.
Alig mondta ezt ki, rettenetes nagyot mennydörgött a kapu.
– Az én uram vágta a buzogányát1 a kapuba – mondja a királykisasszony –, mégpedig ti-
zenkét mérföldről.2 De azért ebbe a nyomba itt lesz. Bújj el hamar!
De már akkor ha akart volna, se tudott volna elbújni Fehérlófia, mert a sárkány betop-
pant. Amint meglátta Fehérlófiát, mindjárt megismerte.
– No, kutya, csakhogy itt vagy! Megölted két öcsémet, ezért, ha ezer lelked volna is, meg
kellene halnod! Hanem gyere aranyszűrümre, birkózzunk meg!
Nagyon soká viaskodtak, de nem tudtak semmire se menni. Utoljára a sárkány belevágta
Fehérlófiát térdig a földbe; ez is kiugrik, belevágja a sárkányt derékig; a sárkány kiugrik,
belevágja Fehérlófiát hónaljig; már itt Fehérlófia nagyon megharagudott, kiugrott, s bele-
vágta a sárkányt, hogy csak a feje látszott ki, erre kikapta a kardját, levágta a sárkánynak
mind a tizenkét fejét.
Azután visszament a várba, elvitte magával mind a három királykisasszonyt. Elérkeztek
ahhoz a kosárhoz, amelyiken Fehérlófia leereszkedett, próbálgatták minden módon, hogy
férhetnének bele mind a négyen, de sehogy se boldogultak. Így hát Fehérlófia egyenként fel-
húzatta a három királykisasszonyt, ő maga meg várta, hogy őérte is eresszék le a kosarat.
Csak várt, csak várt, három nap, három éjjel mindig várt. Várhatott volna szegény akár íté-
letnapig is. Mert amint a három szolga fel-
húzta a három királykisasszonyt, arra ha-
tározták, hogy ők magok veszik el a három
királykisasszonyt, s nem eresztik le megint
a kosarat Fehérlófiáért, hanem otthagyják
őt a másvilágon. Mikor Fehérlófia már na-
gyon megunta a várakozást, kapta magát,
elment onnan nagy búslakodva. Alig ment
egy kicsit, előfogta egy nagy záporeső, ő is
hát beléhúzta magát a szűrébe, de hogy úgy
is ázott, elindult valami fedelet keresni,
ami alá behúzódjék. Amint így vizsgálódik,
meglát egy griffmadárfészket három fiók
Fehérlófia kérése a griffmadárhoz: „vigy fel
griffmadárral;3 ezt nemcsak hogy el nem a felvilágra!”
szedte, de még betakarta a szűrével, maga A griffmadár jelképes fantázialény, amely őse
meg bebújt egy bokorba. Egyszer csak jön ink hitvilágára utal. A királyi tekintély kifejezője.
haza az öreg griffmadár. Emberfeletti hatalmánál fogva védelmező funk
– Hát ki takart be benneteket? – kérdi a ciója van: a tűz őrzője, az életfa vigyázója. Jósma
fiaitól. dárként is szerepel.
– Nem mondjuk meg, mert megölöd. Hatalmas méretű, az ábrázolásokon hasonít az
oroszlánra és a sasra, de a sólyomra és a kese
– Dehogy bántom! Nem bántom én, in- lyűre is.
kább meg akarom neki hálálni. A mesében Fehérlófia segítője.
– No, hát ott fekszik a bokor mellett, azt • Hová viszi a griffmadár Fehérlófiát?
várja, hogy elálljon az eső, hogy levehesse • Hogyan forrasztja vissza a madár a hős végtagjait?
a szűrét rólunk.
1
buzogány: rövid nyelű, fémbunkóban végződő, ütésre használt fegyver
2
mérföld: hosszmértek, 1609 méter (angol mérföld), 1852 méter (tengeri mérföld)
3
fiók (fióka): a madár kicsinye
46

Odamegy a griffmadár a bokorhoz, kérdezi Fehérlófiától:
– Mivel háláljam meg, hogy megmentetted fiaimat?
– Nem kell nekem semmi – felel Fehérlófia.
– De csak kívánj valamit; nem mehetsz úgy el, hogy meg ne háláljam.
– No, hát vigy fel a felvilágra!
Azt mondja rá a griffmadár:
– Hej, ha ezt más merte volna kívánni, tudom, nem élt volna egy óráig; de neked megte-
szem; hanem eredj, végy három kenyeret meg három oldal szalonnát; kösd a kenyeret jobb-
ról, a szalonnát balról a hátadra, s ha jobbra hajlok, egy kenyeret, ha balra, egy oldal szalon-
nát tégy a számba. Ha nem teszel, levetlek.
Fehérlófia éppen úgy tett mindent, ahogy a griffmadár mondta. Elindultak azután a fel-
világra. Mentek jó darabig, egyszer fordult a griffmadár jobbra, akkor beletett a szájába
Fehérlófia egy kenyeret, aztán balra, akkor meg egy oldal szalonnát. Nemsokára megint
megevett egy kenyeret meg egy oldal szalonnát, azután az utolsót is megette. Már látták
a világosságot idefent, hát egyszer csak megint fordítja a griffmadár balra a fejét. Fehérlófia
kapta a bicskáját, levágta a bal karját, azt tette a griffmadár szájába. Azután megint fordult
jobbra a madár, akkor a jobb lábaszárát adta neki.
Mire ezt is megette, felértek. De Fehérlófia nem tudott se té, se tova menni, hanem ott fe-
küdt a földön, mert nem volt se keze, se lába. Itt benyúl a griffmadár a szárnya alá, kihúz egy
üveget tele borral. Odaadja Fehérlófiának.
– No – mondja neki –, amiért olyan jószí-
vű voltál, hogy kezed-lábad a számba tetted,
itt van ez az üveg bor, idd meg.
Fehérlófia megitta. Hát lelkem teremtet-
te – tán nem is hinnétek, ha nem monda-
nám –, egyszerre kinőtt keze-lába! De még
azonfelül hétszer erősebb lett, mint azelőtt
volt.
A griffmadár visszarepült az alvilágba. Fe-
hérlófia meg útnak indult, megkeresni a há-
rom szolgáját. Amint megy, mendegél, elő-
talál egy nagy gulyát. Megszólítja a gulyást: Fehérlófia elveszi feleségül a legkisebb király-
– Kié ez a szép gulya, hé? lányt
– Három úré: Vasgyúró, Kőmorzsoló és Fehérlófia története egy beavatási történet.
Fanyűvő uraké. A mese az ember felnőtté válásának folyamatát,
az egyéni fejlődés és a közösségbe való beillesz
– No, hát mutassa meg kend, hol laknak. kedés nehézségeit ábrázolja.
A gulyás útba igazította, el is ért nemso-
kára a Vasgyúró kastélyához, bement belé,
hát majd elvette a szeme fényét a nagy ragyogás, de ő csak ment beljebb. Egyszer megtalál-
ta Vasgyúrót, aki mikor meglátta Fehérlófiát, úgy megijedt, hogy azt se tudta, leány-e vagy
fiú. Fehérlófia megfogta, kihajította az ablakon, hogy mindjárt szörnyethalt. Azután fogta
a királykisasszonyt, vezette Kőmorzsolóhoz, hogy majd azt is megöli, de az is meg Fanyű-
vő is meghalt ijedtében, mikor megtudta, hogy Fehérlófia feljött a másvilágról. Fehérlófia
a három királykisasszonyt elvezette az apjokhoz.
Az öreg király rettenetesen megörült, amint a leányait meglátta. S hogy megtudta az
egész esetet, a legfiatalabbat Fehérlófiának adta fele királyságával együtt.
Nagy lakodalmat csaptak, s még máig is élnek, ha meg nem haltak.
(Magyar népmese – Arany László feldolgozása)
47

Alsó tagozatos korodban sok mesével és számos meseszereplővel ismerkedtél meg. Azt is
tudod már, hogy a mesealak a mese szereplője; a mesehős azonban nem pusztán egy
mesei szereplő, hanem a szereplők közül a legfontosabb, a központi alak.
Az elmúlt órákon megismert tündérmesében, Tündérszép Ilona és Árgyélus történetében
a legfontosabb, központi alak Árgyélus volt. A királyfi még esendő szereplőként küzdött meg
az ártó erőkkel szemben. Kitartása és bátorsága – valamint a varázseszközök – révén azonban
végül elnyerte a jutalmát.
A most olvasott mesében Fehérlófia táltos, és legyőzhetetlen a történet során. A mű
gyökerei a mítoszok világába vezetnek vissza, a Fehérlófia című alkotás mitikus mese.
A főszereplő természetfeletti képességekkel rendelkezik, melyek nagyszabású tettekben mu
tatkoznak meg. (A mítoszok jellemzőit lásd majd a fejezetben.)
Honnan erednek Fehérlófia csodálatos képességei? Egy ősi hiedelem adhat erre magyará
zatot: eszerint az emberek állatősöktől származnak, így felvérteződnek azok erejével, bátor
ságával és ravaszságával. A magyar mondakincsből ismerjük, hogy Árpád vezér családja is
egy turulmadártól származtatta magát. A Fehérlófia című mese eredete is a honfoglalás előt
ti időkbe nyúlik vissza.
A hős nemcsak a felvilágban (a földön) vívja meg harcát, hanem leszáll az alvilágba is, ahol
élet-halál harcban legyőzi a gonoszt megtestesítő erőket. Innen azonban csak igen nagy áldoza
tok árán szabadulhat meg, és juthat majd vissza a felvilágba. A gonosz erőket a mesében a sárká
nyok testesítik meg, akik ereje egyre hatalmasabb, hisz három, hat, sőt tizenkét fejük van. Legyő
zőjük ezért csak kivételes képességű szereplő, csak maga a táltos lehet.
1. Felvilág – másvilág – felvilág. Ismerd meg jobban a mese helyszíneit a kérdések meg
válaszolásával!
a) Mutasd be a felvilágot, Fehérlófia szülőföldjét a megadott szavak segítségével: az
Óperenciás-tengeren túl, nagy fák, rengeteg erdő!
b) A sárkányokkal vívott küzdelem helyszíne az egyik legkülönösebb. Hol harcoltak
a sárkányok Fehérlófiával?
c) A felvilágra történő visszatérés után már csak egyszer kellett Fehérlófiának megküz
denie az egyik szereplővel. Hol történt ez?
d) Hol fejeződik be a mese története?
2. Alsó tagozatban az állatmesék olvasása során már tanultál a túlvilági lényként tisztelt
állatokról.
a) Milyen módon jelenik meg a főhős tulajdonságaiban édesanyja öröksége?
b) Mire tanította, hogyan nevelte fiát a fehér ló?
3. Édesanyja halála után Fehérlófia elindult ván
dorútjára.
a) Milyen próbákat kellett kiállnia az út elején?
b) Egy gonosz lény, Hétszűnyű Kapanyányimo
nyók elmenekül előle. Mi a szerepe ennek
a mozzanatnak a történet bonyolításában?
c) Foglald össze röviden a Fehérlófiára váró más-
világi próbákat!

„ A fiú elindult világra.”
48

Az égig érő fa
• Ismerkedjetek meg részenként a történettel! Egy-egy rész elolvasása után válaszoljatok a kér-
désekre!
1. Volt, ahol volt, nem tudom, merre volt, de

valahol mégis volt, volt egyszer egy öreg ki-
rály, s annak egy igen-igen szép leánya. Bez-
zeg volt is kérője a királykisasszonynak, de
mennyi! A világ minden tájékáról jöttek az
öreg király udvarába dali1 királyfiak, min-
denféle hecke-ficki2 hercegek, de a királykis-
asszonynak egy sem tetszett. Azt mondta va-
lamennyinek, hogy ő, míg a világ világ lesz,
férjhez nem megy, el nem hagyja az ő édes ap- 
jaurát. Az öreg király örült is, búsult is ezen a Jelenetek Az égig érő fa című rajzfilmből (Magyar nép-
beszéden. Örült, mert erősen szerette egyet- mesék, 1979, rendező: Jankovics Marcell)
len leányát; búsult, mert elgondolta, hogy ha
„volt egyszer egy öreg király, s annak egy igen-
meghal, árván marad ez a gyenge virágszál,
igen szép leánya”
s az a sok haragos királyfi még elveszi tőle az
országot. Mondta is sokszor a leányának:
– Gondold meg jól a dolgot, édes leányom! Mi lesz veled, ha én meghalok?
A királykisasszony nem szólt ilyenkor semmit, csak kiment a virágoskertbe, amilyen
szépséges kert nem volt a világon. Ott sírdogált, kesergett magában: „Istenem, Istenem,
hogy hagyjam itt ezeket a szép virágokat!”
De nem csak a virágokat sajnálta a királykisasszony. Volt a kert kellős közepén egy fa
– hiszitek, nem hiszitek –, éppen az égig ért. Ő bizony nem megy férjhez, mert szentül tudja,
hogy ilyen kert s ilyen fa kerek e világon nincs!
– Ne félj, ne félj, kis kertecském, ne félj, ne félj, égig érő fám, nem hagylak el soha az élet-
ben! – mondotta a királykisasszony.
1. a) Mennyire tekinthető tipikusnak a mese kezdete?
b) Lapozz a tankönyv 40. oldalához! Olvass fel még példákat a jellegzetes mesekez
désre!
2. a) Mit mondott a királykisasszony a kérőknek?
b) Miért örült, ugyanakkor miért búsult is az öreg király az elutasításokat hallva?
3. a) Milyen volt az udvar közepén álló fa?
b) Nézz utána az interneten! Említs még olyan magyar népmesét, amelyben égig érő
növény szerepel!
4. Milyen ígéretet tett a királykisasszony a kertnek és a fának?
• Jóslás: Mit gondolsz, be tudja-e tartani a királykisasszony a fának tett ígéretét?
1
dali: délceg, karcsú, magas termetű
2
hecke-ficki: hivalkodó, kényeskedő
49

2. Haj, kerekedék1 nagy, erős fergeteg,2 ahogy ezt mondá, felkapta, megforgatta, s úgy föl-
repítette a magas levegőégbe, hogy híre-pora sem maradt a kertben. Nem búcsúzhatott el
szegény feje sem az apjától, sem a virágoskertjétől. Egy szempillantás múlva elpusztult
a fergeteg, sütött a nap nagy hevesen, s amennyi virág volt a kertben, mind lekajladt,3 elher-
vadott,4 mintha forró-meleg vízzel leöntötték volna. Lemegy az öreg király a kertbe, látja
a rettentő nagy pusztulást, kiabálja a leányát:
– Hol vagy, leányom, hol vagy?! – de kia-
bálhatott, a királykisasszony nem felelt.
Összeszaladtak az udvarbéliek, keresték,
tűvé tették a kertnek, az udvarnak, a palo-
tának minden zegét-zugát, de sehol nem ta-
lálták.
– Bizonyosan elrabolták – mondá egyik-
másik.
– Talán bizony a föld nyelte el! – találgat-
ták az emberek.
Sírt az öreg király, mint egy kicsi gyer-
mek, majd megszakadt a szíve a nagy, erős
bánattól. Kerestette, kurrentáltatta5 az egész A király kihirdette, hogy annak adja lányát és
országban, még azon túl is, egyetlen leányát fele királyságát, aki a királykisasszonyt kisza
s fele királyságát ígérte annak, aki vissza- badítja a sárkány fogságából.
hozza. De azt ugyan kereshették, meg nem
találták.
Na, telt-múlt az idő. Egyszer a király azt látja álmában, hogy leányát, mikor az a nagy fer-
geteg volt, a forgószél felkapta, felvitte az égig érő fára, ottan is a kilencfejű sárkány várába.
Ha meg nem szabadítják, a sárkány még feleségül veszi.
Még csak ez volt az igazi búbánat. Mert az égig érő fának – csak tudjátok meg – akkora
levelei voltak, hogy mindenikben elfért egy ország. Hát aztán ki tudná azt megmondani,
hogy melyik levélen van a kilencfejű sárkány vára!
Mindegy, na. Megint kihirdették, hogy a királykisasszonyt az égig érő fára vitte a forgó-
szél, ott van a kilencfejű sárkány várában, s aki onnét lehozza, annak adja a király a lányát
s fele királyságát, holta után az egészet!
1. Mi történt a kertben lévő csodálatos virágokkal?
2. Milyen álmot látott a király? Ki rabolta el a királykisasszonyt?
3. a) Milyen jutalmat ígért a király annak, aki kiszabadítja a lányát a fogságból?
b) Mondd el a véleményedet! Mennyire megszokott elem ez a mesékben?
• Jóslás: Mit gondolsz, jelentkezett-e valaki a királykisasszony megmentésére?
1
kerekedék: kerekedik, keletkezik, támad
2
fergeteg: hirtelen támadt erős vihar vagy zivatar
3
lekajladt: lekonyult, elhervadt
4
elhervadott: elhervadt
5
kurrentál: kutat, kérdezősködve mindenfelé keres
50

3. Hiszen csak ki kellett ezt hirdetni, jöttek
a királyfiak, hercegek, grófok, bárók s min-
den nemzetségbéli vitézek, csak úgy nyü-
zsögtek az udvarban. Jöttek bizony, de lefit�-
tyent orral el is mentek, mert a fának még
a közepéig sem tudtak felmászni: nagy szé-
gyenkezéssel visszafordultak. Volt az ud-
varban egy kis kondásfiú,1 aki sokszor lát-
ta föl s lemászni a cifra gúnyás2 vitézeket.
– Istenem – sóhajtott a fiú –, ha megen-
gedné a király, én is szerencsét próbálnék!
Ahogy ezt mondá, csak hozzá dörgö- „jöttek a királyfiak, hercegek, grófok, bárók s
lődzik egy kis malacka, s azt mondja neki: minden nemzetségbéli vitézek” de „a fának még
– Hallod-e, te kondásfiú! Te mindig jó a közepéig sem tudtak felmászni”
voltál hozzám, mostan meghálálom. Menj
a királyhoz, s jelentsed, hogy te fölmászol az égig érő fára, s le is hozod a királykisasszonyt.
Hanem kívánd tőle, hogy elébb ölesse meg a csonka szarvú bivalyt, s csináltasson bőréből hét
pár bocskort s hét rend gúnyát! Te aztán addig menj fölfelé, míg a hét pár bocskor s hét pár
gúnya le nem szakad rólad. Akkor érsz egy elényúló ághoz, azon menj végig, lépj rá az első le-
vélre: azon van a kilencfejű sárkány vára. Egyebet nem mondok, a többi a te dolgod.
A kis malac hirtelen bévegyült a csorda3 közé, egy szót sem szólt többet, azt is lassan
mondta. A kondásfiú pedig gondolta magában: egy életem, egy halálom, Isten neki, meg-
próbálom, s ment egyenesen a király elé. Kö
szönt illendőképpen, s elmondá,4 mit akar.
Hej, csak hallottátok volna, mekkorát ka-
cagott a király! A szívét facsarta a nagy bú-
bánat s keserűség, de mégsem tudá5 megál-
lani a kacagást.
– Mit mondasz te, emberizink,6 te?! – kér-
dezte a kondásfiútól, mintha nem jól hallot-
ta volna, amit az előbb mondott.
– Én azt, fenséges királyom, életem, ha-
lálom kezébe ajánlom, hogy felmászok az
égig érő fára, s vissza nem jövök királykis-
asszony nélkül.
Ott ült a király mellett az udvari bolond
is. Kérdi tőle a király:
„Volt az udvarban egy kis kondásfiú”, János volt
– No, te bolond, hát te mit szólsz ehhez a neve.
a bolond beszédhez?
1
kondás: disznópásztor
2
gúnya: felsőruházat
3
csorda (itt): disznók csoportja
4
elmondá: elmondta
5
tudá: tudta
6
emberizink: termete vagy tulajdonságai miatt hitvány, semmi ember
51

– Azt – mondá a bolond ‒, hogy fogadd
fel ezt a macskabékát1 vicebolondnak.2
De már erre megmérgelődött a kondásfiú.
Azt mondta a királynak:
– Felséges királyom, ne hallgasson a bo-
londra, mert bolond likból3 bolond szél fú.
Ölesse le a csonka szarvú bivalyt, csinál-
tasson nekem hét pár bocskort s hét rend
gúnyát, s húzassa a fejemet karóba, ha a ki-
rálykisasszony nélkül visszatérek!
„Hm, – gondolá a király –, ez már mégsem
tréfabeszéd!” Azt mondta hát a kondásfiú-
nak:
– Jól van, fiam, János, úgy lesz, ahogy
Azt mondta János a királynak: „felmászok az
kívánod, de azt megmondom, úgy essél le
égig érő fára, s vissza nem jövök királykisasszony
a fáról, hogy törjék is ki a nyakad, mert kü- nélkül”.
lönben a hóhérral töretem ki.
1. a) Mit tanácsolt a malacka a kondásfiúnak?
b) Nézz utána, és említs még olyan meséket, amelyekben a főszereplő állatoktól kap
segítséget!
2. Miért volt szüksége a legénynek hét pár bocskorra és hét rend gúnyára?
3. A királyi udvarban először bolondnak nézték Jánost.
a) Hogyan vélekedett az udvari bolond a kondásfiúról?
b) Mivel győzte meg végül a legény a királyt?
4. Nézd meg a tankönyv 40. oldalán a Szerepkörök részt! Hová sorolnád az eddig megis
mert szereplőket?
• Jóslás: Mit gondolsz, sikerül-e felmásznia Jánosnak az égig érő fára? Ha igen, vajon
mennyi időbe telik, míg eléri a kilencfejű sárkány várát?
4. János megköszönte a király jókívánságát, s ahogy kész volt a hét pár bocskor s hét rend
gúnya, egy nagyot fohászkodott, kicsi baltáját belevágta a fába, nekilódult a nyelénél fog-
vást,4 azután feljebb vágta baltáját, s egy szempillantás múlva úgy elveszett a rengeteg nagy
levelek közt, hogy emberi szem nem látta többet.
Hét nap s hét éjjel folyton-folyvást mászott, kapaszkodott, rugaszkodott, hol itt lógott, hol
ott lógott, míg a hetedik pár bocskor s a hetedik rend gúnya is le nem szakadt róla. Ekkor
– éppen ahogy a malacka elémondotta5 – egy végtelen hosszú eléhajló ághoz ért. De az
az ág olyan vékony volt, mint a karom, még annál is vékonyabb. Nem sokat gondolkozott:
1
macskabéka: kisgyerek
2
vicebolond: helyettes, segéd-, albolond
3
lik: lyuk
4
fogvást: fogva
5
elémondotta (itt): előre megmondta
52

hasra feküdt, s úgy csúszott elébb, elébb. Hajladozott az ág erre, hajladozott arra – hej, ha
letörik! –, ízzé-porrá törik minden csontikája!1
„János, János, térülj vissza!”2 – mondogatta magában, de ezt csak úgy mondta, ő bizony
nem térül vissza, ha már eddig eljött. Ahol, ni! Már itt is van az ágnak az első levele, ép-
pen csak egy jó ugrásra tőle. Nekifohászko-
dott, behunyta a szemét – szervusz, világ! –,
ráugrott a falevélre, hogy csak elterült rajta,
mint egy kecskebéka. No, csakhogy itt van!
Bezzeg elállt szeme-szája, mikor széjjelné-
zett. Hát itt éppen olyan ország van, amilyen
odale. Volt itt minden: erdő, mező, falu, vá-
ros, patak, folyó, tenger, csak embert nem lá-
tott, de akkorát sem, mint egy ütés tapló.3
Ment, mendegélt János erdőkön, mezőkön,
hegyeken, völgyeken által, s a hetedik napon
egy gyémántpalotához ért. No, hanem ilyen
palotát sem látott még. Kakassarkon forgott,
hétezer ablaka, s hétezer garádicsa4 volt. De
olyan sebesen forgott, mint a forgószél, még János megtalálta a gyémántpalotát és a király-
kisasszonyt, aki így szólt hozzá: „Jaj, édes ki-
annál is sebesebben. Mire egy garádicsra rá csi Jánoskám, hogy jövél ide, ahol a madár sem
akart lépni, már a más oldalon forgott az, jár?!”
s ha nekiszökött, úgy visszaesett, hogy dön-
gött a föld alatta.
– Úgy-é – rikkantott János nagy mérgesen –, nekem is van eszem, hé! – Fogta a baltáját,
hirtelen belevágta egy garádicsba, s annál fogvást szépen fölsétált a gyémántpalotába.
Hát a királykisasszony már messziről szaladt elébe nagy lelkendezéssel.
– Jaj, édes kicsi Jánoskám, hogy jövél5 ide, ahol a madár sem jár?!
Mondá János:
– Azt bizony ne kérdezgesse a kisasszony, hanem jöjjön velem az édesapjához!
– Jézus Mária, Szent József! Ki se ejtsd többet a szájadon, mert ha meghallja a kilencfejű
sárkány, vége az életünknek.
1. Válaszd ki a megadott szavak közül azokat, amelyek János útját jellemezték: fáradsá
gos, mulatságos, veszélyes, rövid!
2. Keresd meg azokat a mondatokat, amelyekben a hét meseszám szerepelt! Mutasd be
a palotát! Hogyan forgott, hány ablaka és hány lépcsője volt?
3. Mutasd be, mi volt az országban, és mi hiányzott belőle!
1
csontika: csontocska, apró csont
2
térülj vissza: fordulj vissza
3
ütés tapló: egyszeri tűzcsiholásra való tapló; tapló: a fák törzséből kidudorodó kemény gombaféle kinövés,
ami kifőzve és kiszárítva könnyen tüzet kap
4
garádics (grádics): lépcső
5
jövél: gyere
53

4. Olvasd fel azt a mondatot, amelyik azt bizonyítja, hogy a királykisasszony és János is
merték egymást!
• Jóslás: Mit gondolsz, sikerül-e a sárkány megérkezése előtt megszöktetnie Jánosnak
a királykisasszonyt?
5. Jött is a sárkány egyszeribe, szakadt a láng

mind a kilenc szájából. Kérdi a királykisas�-
szonyt:
– Hát ez az emberizink mit keres itt?
– Ó, lelkem, sárkányom – könyörgött a
királykisasszony –, ne bántsd ezt a fiút! Az
én kicsi inasom volt, s feljött utánam, hogy
engem szolgáljon.
– Jól van, jól – morrogott1 a sárkány –,
meghagyom az életét, de majd én is adok ne-
ki dolgot, hadd látom, fele kár-e vagy egész,
amit eszik.
Volt a sárkány istállójában egy girhes-gör-
hes,2 sánta ló, s a sárkány azt parancsolta Já-
„Jött is a sárkány egyszeribe”
nosnak, hogy csak kúrálja3 ezt a lovat, de
úgy kúrálja, hogy ha valamit kér tőle, min-
dég4 egyebet adjon neki, máskülönben az életével játszik.
„Hiszen ez könnyű dolog!” – gondolta János, s mindjárt ment az istállóba. Na, még ilyen
lovat sem látott, amióta a világon van. Csak
a csontja meg a bőre volt, s a lábára sem tu-
dott állani, feküdt a hídláson, s nyögött sze-
gény pára, nyögött keservesen. Jánoska sar-
jút5 tett elébe, de rá se nézett. Zabot vitt neki,
az sem kellett. Biztatta jó szóval:
– Egyél te szegény pára, egyél! – de egy
szál sarjú, egy szem zab nem sok, annyit sem
evett.
Egyszer csak megszólal a ló:
– Látom, hogy jó szíved van, te fiú, de hi-
ába kínálsz engem sarjúval, zabbal, ez nem
nekem való. Égő parázs az én abrakom,6 de
a gazdám nem ad. Azt akarja, hogy megdö-
göljek, mert csak én tudom a titkát: hogy s „Csak a csontja meg a bőre volt, s a lábára sem
mint lehetne őt elpusztítani. tudott állani”
– Hát mit adjak? – kérdezte Jánoska.
1
morrogott: morgott
2
girhes-görhes: betegesen sovány, feltűnően kiálló csontú, vézna
3
kúrál: gyógyít, ápol, gondoz
4
mindég: mindig
5
sarjú: levágott, lekaszált növény tövéből ugyanazon évben újra nőtt hajtás
6
abrak: szemes vagy egyéb nem szálas takarmány
54

– Égő parazsat, fiam, de sokat.
– Igen, de a sárkány azt mondta, hogy mindig mást adjak, mint amit kívánsz.
– No bizony, ha mást adsz, nem is viszed haza a királykisasszonyt – mondotta a ló.
Egyéb sem kellett Jánoskának. De már akkor ad ő mindent, amit a ló kíván. Mondta is
a lónak:
– Na, te szegény pára, kívánj akármit,
megteszem!
Mondá a ló:
– Csak azt kívánom, hogy vasárnap, mi-
kor a sárkány a kisasszonnyal templomba
megy, te maradj itthon, a favágón gyújtsd
meg a kazlat,1 a többit csak bízd rám.
Alig várta János, hogy templomba menje-
nek, meggyújtotta a kazlat, s mikor leégett,
vitt a lónak egy lapát parazsat. Még meg
sem szusszant,2 mind egy falásig megette,
s abban a minutában3 lábra is állott. Ment
egyenesen az udvarra, s ott azt a temérdek
sok parazsat megette, de úgy, hogy még „Olyan gyönyörűséges aranyszőrű paripa lett
a hamut sem hagyta meg. Jánoskának a belőle”
szeme-szája elállott a nagy álmélkodástól.
De hát még akkor ámult-bámult istenigazá
ban, mikor nézi, nézi, s hát látja, hogy a ló szőre ragyog, mint az arany, a bordája egy sem
látszik, s nem is négy lába van ennek a lónak, hanem öt.
Megrázkódott, nagyot fújt a ló most, de bezzeg káprázott Jánoskának a szeme. Olyan
gyönyörűséges aranyszőrű paripa lett belőle, hogy a napra lehetett nézni, de már aztán
erre nem. Azt mondta Jánoskának:
– Na, te legényke, jótétel helyébe jót várj! Hallgass reám! Szaladj le a pincébe, van ott egy
nyereg, egy kantár s egy kard, hozd fel hamar!
1. Nézd meg a tankönyvi rajzot! Miben különbözik a most olvasott mesebeli sárkány
és a filmbeli sárkányalak? Mit gondolsz, mi lehet az eltérés oka?
2. A sárkány megparancsolta Jánosnak, hogyan kell etetnie a lovat.
a) Mit adott a fiú az állatnak kezdetben? Mivel etette később?
b) Mi volt a ló valódi takarmánya? Honnan szerezte ezt meg János?
c) Miért kívánta a sárkány a ló halálát?
d) Milyenné vált az egykor „girhes-görhes, sánta ló”?
• Jóslás: Mit gondolsz, hogyan folytatódik a történet?
1
kazal: szálas takarmányból, szalmából rakott, több méter magas szabályos rakás
2
szusszan: pihen
3
minuta: perc, pillanat
55

6. Szaladt Jánoska a pincébe, veszi a nyerget, kantárt, kardot, de mikor éppen ki akart
serülni1 az ajtón, jő a sárkány nagy derendóciával,2 megállítja Jánoskát.
– Megállj, hé! Hová viszed ezt a lószerszámot? Meghalsz most, de mindjárt!
Ki is kapta egybe3 Jánoska kezéből a kardot, s le akarta nyisszenteni a nyakát.
– No, te emberizink4 – mondotta a sárkány –, búcsúzz az élettől, mert megcsaltál!
– Ne ölj meg, hagyd meg az életemet – könyörgött Jánoska –, nem csallak meg többet!
– Megöllek, te emberizink, hanem elébb még megiszunk egy kupa5 bort a bűneidért!
Mindjárt eresztett egy kupa bort a legnagyobb hordóból, töltött magának s Jánosnak is,
aztán biztatta:
– Igyál, te emberizink, többet úgysem iszol.
Ittak egyet, de Jánoska csak könyörgött tovább:
– Hagyd meg az életemet, kilencfejű sárkány, nem csallak meg többet!
Mondá a sárkány:
– Nem hiszek neked, János, de igyunk még egy kupa bort az én bűnömért is.
Ittak még egy kupa bort. Hát – Uram, Jézus Krisztus! – egyszerre csak elkezdett táncol-
ni a sárkány, nagyokat rikkantott: „lábam ide, nem oda!” – s addig ide, addig oda, elterült
a földön, s aludt, mint a bunda.
De bezzeg szaladt Jánoska esze nélkül! Jól levághatta volna a sárkánynak mind a kilenc
fejét, de már az udvaron volt, mikor erre gondolt. Mondja az ötlábú lónak az esetét.
– Csak hamar nyergelj s kantározz; jól tetted, hogy nem nyúltál hozzá – mondá a ló. –
Mikor egy fejét levágtad volna, egyszeribe
felébred, s vége lett volna az életednek.
Jánoska hirtelen fölnyergelte az ötlábú lo-
vat, fölpattant rá, s csak azután kérdezte:
– Hát aztán hová s merre, édes lovam?
– Az erdőbe, kicsi gazdám. Ott van egy
vaddisznó, annak a fejében egy nyúl, a nyúl
fejében egy iskátulya,6 iskátulyában kilenc
lódarázs. Ebben a kilenc lódarázsban van
a kilencfejű sárkány ereje, ha ezeket elpusz-
títjuk, annyi ereje sem lesz a sárkánynak,
mint egy szopós gyermeknek.
Eközben elindult a ló sebes vágtatással,
s mire Jánoska egyet szólhatott volna, ott is
voltak az erdőben. A nyúl fejében egy skatulya volt, abban darazsak
dongtak.
– No, kicsi gazdám, itt vagyunk. Ahol ni,
már jő is a vaddisznó.
Jött bizony, egyenest nekik tartott. Vicsorgatta az agyarát, felállott a két hátulsó lábára,
s úgy rugaszkodott nekik, hogy levágja. De az ötlábú lónak nem hiába volt öt lába, úgy
ódalba7 rúgta a vaddisznót az ötödik lábával, hogy egyszeribe felfordult. Nosza, Jánoská-
1
serül: fordul
2
derendócia (itt): lárma; máshol: ünneplés
3
egybe: egyből
4
emberizink: a mesékben rendszerint így szólítja meg a sárkány a királylány kiszabadítására érkezőt
5
kupa: nagyobb méretű, fémből vagy fából készült, gyakran fedeles ivóedény, serleg
6
iskátulya (skatulya): doboz
7
ódal: oldal
56

nak is megjött a kurázsija,1 kirántotta a kardját, s úgy találta fejbe vágni a vaddisznót, hogy
csak kétfelé vált a feje, s uccu neki! kiugrott belőle egy nyúl. Hipp-hopp utána! Szaladt
a nyúl, mint a szél, de még sebesebben az ötlábú ló, s mikor utolérte, úgy megrúgta az ötö-
dik lábával, hogy a szegény nyulacska mindjárt szörnyethalt. Jánoska most már leszállott
a lóról, kettéhasította a nyúl fejét, s hát csakugyan benne volt az iskátulya, iskátulyában is
benne kellett lenni a darazsaknak, mert zúgtak, dongtak, zakatoltak benne, mintha ördög
bújt volna beléjük. Jánoska nem sokat teketóriázott,2 letette az iskátulyát egy lapos kőre,
vett egy másik lapos követ, s azzal úgy ráütött az iskátulyára, hogy se iskátulya, se darázs.
– No, kicsi gazdám – mondá az ötlábú ló –, most már mehetünk haza bátran, ne félj
a kilencfejű sárkánytól.
Hát csakugyan, amikor hazaértek, ott feküdt a sárkány a pincében, annyi ereje sem volt,
mint egy beteg légynek.
– Megöléd3 az erőmet, úgy-é? 4 – mondá Jánoskának, mikor meglátta.
– Meg én, de megöllek most téged is, a királykisasszonyt pedig hazaviszem.
1. János már-már sajnálta, hogy nem végzett a bortól ittas sárkánnyal. Mit mondott
a legénynek a ló? Mivel vigasztalta, hogy ne szomorkodjon, hisz helyesen cselekedett?
2. Hogyan végezhet János a sárkánnyal? Milyen sorrendben kell megtalálnia a követke
ző dolgokat: kilenc lódarázs, vaddisznó, nyúl, iskátulya (doboz)?
3. A ló ötödik lába nagyon jó szolgálatot tett a harcban. Meséld el, pontosan mit!
• Jóslás: Mit gondolsz, hogyan fog visszajutni a királykisasszony és János az öreg király
udvarába?
7. – Ne ölj meg! ‒ könyörgött a sárkány. ‒ Vidd haza a királykisasszonyt, s vele ami kincset
találsz, mind elviheted.
– Nem kell nekem a te kincsed – mondá Jánoska, s levágta a sárkánynak mind a kilenc
fejét, nehogy többet lábra állhasson.
Azzal szaladt fel a királykisasszonyhoz, s elbeszélte, hogy mi mindent nem csinált, ami-
óta nem látták egymást.
– Jaj, lelkem, Jánoskám – örvendett a királykisasszony ‒, nem is leszek én másé, csak
a tied, akár itt maradunk, akár hazamegyünk!
Azt mondá Jánoska:
– De bizony itt nem maradunk, majd csak visszamegyünk valahogy.
Meghiszem azt, ha olyan könnyű lett volna! De csak most jutott eszébe Jánoskának, hogy
milyen vékony ágon csúszott ő ide. Ő csak visszacsúsznék valahogy, de a királykisasszony
leszédül az ágról, bizonyosan leszédül.
Mit csináljak? Mit csináljak? – tűnődött, búcsálódott5 Jánoska, s sétált föl s alá az udva-
ron nagy búsan. Egyszerre csak elébe áll az ötlábú ló, s kérdi:
– Min szomorkodol, kicsi gazdám?
1
kurázsi: bátorság
2
tekertóriázik: fölöslegesen körülményeskedik
3
megöléd: megölted
4
úgy-é: ugye
5
búcsálódik: búslakodik
57

Mondja Jánoska, hogy min szomorkodik.
– Azon bizony egyet se szomorkodj, hal-
lod-e! Üljetek fel a hátamra, s a többit bízzá-
tok reám!
No, ha úgy, hát fel is ültek az ötlábú ló há-
tára.
– Most hunyjátok be a szemeteket! – mon-
dá a ló.
Behunyták.
– Most nyissátok ki!
Kinyitották.
Hát ott vannak az öreg király udvarában.
Mentek föl a palotába, egyenest a király szo-
bájába.
Az öreg király „papot hívatott, s a fiatalokat ös�-
Hej, Istenem, az öreg király már halálán szeadatta”.
volt, de mikor meglátta a leányát, felszökött
az ágyból, s ha meg nem fogják, mindjárt
táncra kerekedik. Egyszeribe papot hívatott, s a fiatalokat összeadatta. Csaptak hét országra
szóló lakodalmat. Hét nap s hét éjjel folyton-folyvást ettek-ittak, táncoltak. Én is ott voltam,
s addig táncoltam, míg a sarkam hátrafordult, aztán megfutamodtam hátrafelé, s úgy elsza-
ladtam eléfelé, hogy mézeskaláccsal sem tudtak visszacsalogatni.
Aki nem hiszi, járjon utána.
(Magyar népmese)
Nemzeti kultúránk gyökerei egészen a mítoszok világába nyúlnak vissza, innen ere
deztethető Az égig érő fa című mese is. (A mítoszokról részletesen fogsz még tanulni
a fejezetben.)
Tündérszép Ilona és Árgyélus királyfi történetéhez hasonlóan itt is a szerelmesek egymás
ra találásával ér véget a mese. Ebben azonban egy szegény kondásfiú indul vándorútra, nem
a király legkisebb fia. Maga az útnak indító ok azonos: a lány – itt a királykisasszony, a másik
mesében a tündérlány – megkeresése.
Az égig érő fa című mesében a királylányt csak a sárkány megölésével szabadíthatja ki
a kondásfiú, és csak a gonosz erő, a rossz elpusztításával térhetnek vissza a királyi palotába.
A kilencfejű sárkány elpusztításához a girhes lótól kap tanácsot János. A ló nem közönséges
állat, valójában táltos, aki az égő parázs segítségével hamar visszanyeri az erejét. A fiú sorra
követi a táltos tanácsait, elpusztítja a sárkány erejét őrző elemeket, majd magával a sárkán�
nyal is végez.
A földi világba a táltos repíti vissza a királykisasszonyt és Jánost, akiket boldogan fogad az
öreg király. Mindannyian elnyerik jutalmukat, és nagy lakodalmat csapnak.
Az ősi magyar hit szerint a világ több szintből áll, az átjárás közöttük a világfán keresztül tör
ténik. Ezt a fát „tetejetlen” fának is nevezik, mely a föld alatti és az égi világot köti össze.
Fehérlófiának – a fa eltűnése után keletkezett lyukon át – a másvilágra kellett lemennie, és
a föld alatti világban, az alvilágban kellett kiállnia a próbákat. Az égig érő fa című mese hőse,
János a fán felmászva az égi világba jutott, ott teljesítette a próbatételeket, melyek során
a sárkányt is legyőzte.
Fehérlófia és János is kiállták a próbákat, legyőzték a gonosz erőket, és hősként tértek vissza
– a „felvilágba” (középső világba), ahol el is nyerték a méltó jutalmukat.
58

1. a) Tedd időrendbe az eseményeket (Csak a számokat írd le a megfelelő sorrendben!)
1. A lányt egy forgószél a fa tetejére ragadta, ott a kilencfejű sárkány várába került.
2. Jánosnak sikerült az első próbatétel: a kismalac segítségével feljutott a fa tetejére.
3. Élt egyszer egy öreg király és annak egy szépséges leánya.
4. János levágta az erejét vesztett sárkánynak mind a kilenc fejét.
5. A királykisasszony és a kondásfiú hazatértek, és nagy lakodalmat csaptak.
6. A girhes lónak parazsat adott János, és az állat aranyszőrű paripává vált.
7. A királylány megfogadta, hogy soha sem hagyja el az édesapja házát.
8. A király kihirdette, annak adja lánya kezét és fele királyságát, aki a királykisas�
szonyt kiszabadítja a sárkány fogságából.
9. János végzett a vaddisznóval, majd a nyúl és a darazsak is sorra elpusztultak.
b) Gyakoroljátok a mesemondást a sorba tett események alapján mondatstafétában!
2. a) Valóságos vagy képzeletbeli a helyszín? Rendezd el a helyszíneket a táblázat szerint!
b) Válaszd ki közülük azokat, amelyek Az égig érő fa című mesében szerepelnek!
c) Foglald mondatba a mese helyszíneit, fűzz mindegyikhez két eseményt!
Valóságos Mesei
1. Óperenciás-tenger; 2. rengeteg erdő; 3. királyi palota kertje aranyalmát termő fá
val; 4. az élet tava; 5. arany-, ezüst-, rézerdő; 6. gyémántpalota; 7. vendégfogadó;
8. istálló; 9. falu; 10. királyi palota kertje égig érő fával; 11. virágoskert
A világfa
Őseink hite szerint a világegyetem hármas tagolódású: felső, középső és alsó világra osz
lik. A felső és az alsó világ, a szellemek világa további rétegekre tagolódik, számuk a hiede
lemhagyománytól függően három, hét vagy kilenc lehet.
A középső világ az emberek lakhelye, ennek közepén, a Föld köldökén egy hatalmas fa emel
kedik. Ez a fa függőleges tengelyként köti össze a világokat.
Az alvilág, a középső és a felső világ közötti átjá
rás az északi sarkcsillagnál lévő nyíláson át le
hetséges.
Az egész csillagos eget, vagyis a felső vilá
got egy nagy sátornak képzelték el őse
ink, hitük szerint ennek tartórúdja maga
a Tejút volt.
• Járj utána, és bizonyítsd vagy cáfold a kö
vetkező megállapítást!
Őseink hite szerint az istenek és a szellemek
mindhárom világot benépesíthetik.
• Búvárkodj! Hogyan kapcsolódik a Fehérlófia
című mese egyik szereplője, Fanyűvő a világfá
hoz, illetve a Tejúthoz?
(Hoppál Mihály Sámánok. Lelkek és jelképek című
munkája nyomán)
59

Kuckó – Olvassunk együtt! – A bolond falu
Silda községbe járt nagyapámnak a nagyapja. De ott olyan buta bíró lakott, és a falu népi
mind arra hallgatott.
Egy asszony is azt mondja neki:
– Jaj, bíró úr, lagzi lenne minálunk, oszt sónk csak egy csepp van, a bótba meg nem le-
het kapnyi.
– Édes fiam, vessétek el azt a sót, majd megszaporogyik az, csak jó trágyás fődbe tegyé-
tek el!
Úgy is csináltak. A legkövérebb fődet felásták, elgereblyézték, bevetették azt a csepp sót.
Majd telt-múlt az idő, megázott a főd, kelt rajta rengeteg árvacsanál. Az emberek, az as�-
szonyok ott nyalogatták, kóstolgatták.
– Hű, minyő csepp, még ződ, oszt minyő jó ereji van!
Csak várták, csak várták, de nem fehéredett meg a csanál, a lagzi meg elgyött. Más falu-
bó hozott a vőlegény menyasszonyt. Sildába meg olyan csepp emberek vótak, csepp háza-
kot építettek. Hát ahogy gyön a menet, a nagy hosszú sor, az elejin a szép menyasszony meg
magas. Megáll az ajtó előtt, mögötte meg ott áll a nagy hosszú sor. Hát mi lesz, mi lesz itt,
hogy nem fér be a menyasszony az ajtón?
Azt mondja az egyik násznagy:
– Le kell vágnyi a lábábó!
Azt mondja a bíró:
– Hohó, én mondom meg az igazat! A feji nem
fér be, azt kell levágnyi!
Megszólal egy menyecske:
– Hozzam-e a fejszét?
Megszólal, aki építette a házat:
– Ne hozzák a fejszét, olyat nem teszünk. Majd
kiütöm az ajtófélfát.
Megszólal nagyapámnak a nagyapja:
– Sose poroskodjanak má, lagzi alkalmával,
inkább hajuljon meg a szép menyasszony!
Meghajolt, betért.
Jaj, nagyon örültek. Mingyár hívták nagy-
apámnak a nagyapját, fő helyre tették.
– Igyon-egyen!… Hogy hun van magának az
a nagy eszi! Hogy ilyet ki tudott maga tanálnyi!
Igyék-egyék!
A lagziba sokan vótak idegenyek a faluba, aztán csúfra
tették a bírót, hogy a fejit akarta levágnyi a szép menyasszonynak. Elment a híri, a bíró meg
restellte.
Ez is Silda községbe történt. Azt mondta a bíró:
– Most olyat gondoltam ki, hogy a legelsők leszünk az egész vármegyébe. Felmenek
a holdba.
– Hogy, bíró úr?
– Hogy, emberek? Látjátok, milyen kishitűek vagytok? Szerzünk hordókot. Látjátok ott azt
a nagy hegyet? Minyő közel van ahho a hold.Egymásra rakjuk a hordót, majd én a botomval
felhúzogatom, oszt feljutok a holdra.
60

A szegény emberek szót fogadtak a bírónak,
hordták a sok hordót, gurungatták fel, fel, tolták
a nagy hegy tetejire. Ott oszt a bíró szedte, szedte.
– Emberek, adjatok még vagy kettőt, mindjárt
fent leszek!
– Hát, bíró uram, má nincsen.
– Ó, ti ostobák, vegyétek ki a két alsót, ammá
úgyse kell!
Kivették a két alsót, a többi meg a bíróval együtt
lezuhant, kitört a bírónak a kezi-lába, nyaka, meg-
halt.
Ha a bíró meg nem halt vóna, még mindég
olyan buta emberek laknák Silda községet.
Így vót, mese vót, aki hallgatta, azé vót.
(Magyar népmese – Nagy Zoltán
és Nagy Ilona gyűjtése)
A család a meséknek is állandó témája. Mi sem

bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a történet a
„nagyapámnak a nagyapja” szókapcsolattal indul.
De a mesében a házasságkötés, ez a nagyon
fontos családi esemény is központi szerepet
kap. Ugyanakkor már a cím is jelzi, hogy itt nem
csak egy család, hanem egy nagyobb közösség,
a falu mindennapjaiba is bepillanthatunk.
A bolond falu című alkotás tréfás mese. A tré-
fás mese olyan mesetípus, amely általában rö-
vid terjedelmű, humoros vagy gunyoros hangú
történet.
A most olvasott tréfás, csipkelődő hangú me
sében egy település lakóinak a szokásostól elté
rő viselkedését figurázza ki a beszélő. Ezeket a tör
téneteket az egyik falu lakói mondják el a másik
faluról ízes, székely nyelvjárásban. Közben megis
merjük a gondolatvilágukat, a derűs életszemléle
tüket és az egymáshoz fűződő viszonyukat is.
1. Silda község bírója is elbújhatott volna szégyenében az emberek elől, hiszen ő volt
a legostobább mind közül.
a) Tudod-e, milyen feladatai voltak a régi időkben a falusi bírónak? Sorold fel ezeket
a korábban olvasott mesék alapján!
b) Olvasd fel azt a mondatot, amelyik az emberek előtti tekintélyére utal!
c) Indokold meg, megfelelt-e ennek az elvárásnak a sildai bíró!
d) Ki vette át a bíró szerepét a mesében?
61

2. Hogyan határozza meg a mesélő a történet idejét? Hihetőbbé válik-e ezáltal a történet?
3. Alsó tagozatban már nagyon sok mesével és mesetípussal ismerkedtetek meg.
a) Párosítsátok az alábbi mesetípusokat a meghatározásukkal! Jellemezzétek még szó-
ban további ismertetőjegyekkel a mesefajtákat!
b) Melyik mesetípusba tartoznak a következő alkotások? Búvárkodjatok az interneten is!
Heltai Gáspár: A hollóról és a rókáról; Gyűszű, Fésű, Hadd-el; Az okos lány; A rátóti csikótojás
valós mese tréfás mese állatmese csalimese
Szereplői és cselekmé- Általában rövid terjedel-

nye is szinte valóságos- mű, humoros vagy gu
nak hat. nyoros hangú történet.
A tréfás mese egyik fajtája. Szereplői emberi tulaj-

A rövid, csalafinta törté- donságokkal felruházott
netek félrevezetik az olva- állatok, emberi jellemek-
sót, hirtelen befejezéssel kel és élethelyzetekkel.
érnek véget.
4. Olvassátok el figyelmesen az általános vázlatot, és fogalmazzátok meg közösen

a szövegrészlethez illő vázlatpontokat!
I. A szereplők és a színhely bemutatása, az érdeklődés felkeltése
II. A cselekvések nagyobb egységekbe szerveződése időrend szerint
III. Az események lezárása vagy megoldása
Kapcsolódó
1. Beszéljétek meg, miért illik az Egy bolond százat csinál közmondás erre a mesére!
2. Játsszatok el a meséből két részletet szereposztásban! Figyeljetek az arcjátékra, a gesz-
tusokra és a kifejező beszédre!
3. Sorold fel a 60. oldal rajza alapján a menyasszonyi öltözékhez tartozó kellékeket!
A székely humor
A humorral teli ravaszság, a góbéság a székely nyelv fontos jellemzője. Sajá
tos észjárásukat és játékos nyelviségüket vicceikben is felfedezhetjük.
Tudod, barátom, nagyon nehéz feleségnek valót találni. Lány az volna, de

eddig akárhányat kommendáltak,1 egyik sem tetszett az édesanyámnak…
– Tán csak nem?
– Egyet kivéve! Azt kedvelte, mert szakasztott olyan volt, mint ő.
– Hát akkor?
– Az meg édesapámnak nem tetszett.
– Idesapám, igaz, hogy ebbe az erdőbe nem lehet eltévedni?

Idesapám?!
IDESAPÁÁM!
1
kommendál: ajánl
62

Kuckó – Olvassunk együtt! – Más népek, nemzetek meséiből –
Hans Christian Andersen:1 A teáskanna
Volt egyszer valahol egy rátarti2 teáskanna. Majd felvetette a büszkeség, mert finom por-
celánból égették, mert hosszú csőre és széles füle volt, méghozzá elöl a csőre és hátul a füle.
Ez egész ritka dolog, emlegette is a teáskanna, hacsak tehette. Hanem a födeléről nem be-
szélt soha. Tudta, miért nem: a födele törött volt, s ha megragasztották is, csorba maradt.
Minek beszéljen hát az ember a hibáiról, mikor azt úgyis megteszik helyette mások? A csé-
szék, a tejszínes kancsó meg a cukortartó – a teáskészlet többi tagja – úgyis többet gondol-
nak csorba födelére, többet is beszélnek róla, mint szépen ívelő füléről és pompás csőréről.
Ezt a teáskanna nagyon jól tudta.
– Ismerem őket! – sóhajtotta. – Ismerem a hibáimat is, be is látom, s éppen ezért vagyok
szerény és alázatos. De hát nemcsak hibái – erényei is vannak az embernek. A csészék-
nek fülük van, a cukortartónak födele, de nekem ez is, az is, s ráadásul még valami, ami
nekik nincs: csőröm. Ezért vagyok én a teásasztal királynője. A cukortartó és a tejszínes
kancsó inkább csak a jó ízlést szolgálja, de az adakozó, az uralkodó én vagyok. Áldás le-
hetek a szomjazó emberiségre! Az ízetlen forró víz bennem dolgozza fel zamatos itallá
a kínai leveleket.
Gondtalan, vidám ifjúságában így elmélkedett magában a teáskanna. Ott díszelgett a te-
rített asztalon, s a legszebb kéz emelgette; de a legszebb kéz ügyetlen volt, s elejtette a rá-
tarti kannát.
Ott hevert a teáskanna ájultan a földön, a forró víz szétfolyt belőle, letörött a csőre, letörött
a füle – a födeléről ne is beszéljünk, arról már elég szó esett. Rettenetes csapás volt ez neki, s
ami a legszörnyűbb: mindenki rajta nevetett, rajta, s nem az ügyetlen kézen.
– Sohasem felejtem el azt a pillanatot! – sóhajtotta a teáskanna, amikor később elbe-
szélte élete történetét. – Azt mondták rólam, hogy rokkant vagyok, félreállítottak egy sa
rokba, másnap aztán odaajándékoztak egy szegény asszonynak, aki zsírt kunyerált a kony-
hán. Koldusbotra jutottam, nem volt tartalma az életemnek, nagyon el-
keseredtem. És mégis – akkor kezdődött az én igazi életem. Mert
a világon mindenki máshová ér el, mint ahova elindult. Belém
földet tömtek, s ez egy teáskannának annyi, mintha eltemet-
nék. De a földbe aztán virághagymát dugtak, hogy kicsoda,
nem tudom, ajándékba kaptam, a kínai levelekért meg a for-
ró vízért kárpótlásul, meg hogy elfelejtsem letört csőrömet,
letört fülemet. A földem befogadta a hagymát, s az az enyém
lett, a szívemmé vált, eleven szívemmé – addig, tudjátok, nem
volt szívem. De akkor élet támadt bennem, élet és erő. Ned-
vek keringtek a bensőmben: a hagyma csírába szökkent,
aztán virágot bontott, s én hordoztam, én voltam a bölcső-
je. Néztem, nem tudtam betelni a szépségével – boldog
voltam, mert boldog, aki másnak tudja áldozni az életét!
A virág nem mondott köszönetet nekem, nem is gondolt
velem. Mindenki megcsodálta, mindenki megdicsérte.
Én meg örültem – bizony, megérdemli a dicséretet a
szépséges virág!
1
[hánsz krisztián anderzen]
2
rátarti: büszke, gőgös, öntelt
63

Egy nap aztán azt mondta valaki: „Jobb cserepet érdemelne!”
Akkor kettétörtek, ami nagyon fájt, de a virág sokkal szebb cserépbe került, s ez megvi-
gasztalt. Most itt heverek a szemétdombon, törött cserép vagyok. De az emlékeimet nem
veheti el tőlem senki.
(Fordította: Rab Zsuzsa)
Ahogy a mi nemzetünk kultúrájában nagyon fontos szerepet játszanak a mesék,

ugyanígy más nemzetek kultúrájában is meghatározó szerepet tölt be a saját mese-
kincsük. Ezek népmesék és műmesék is lehetnek, az alkotások a nemzet irodalmának fontos
részét jelentik.
Hans Christian Andersen dán származású meseíró volt, akinek meséivel nemcsak a dán em
berek ismerkedhetnek meg, hanem más nemzetek olvasói is. Hiszen műveit mintegy nyolc
van nyelvre fordították le.
Alsó tagozatos korodban is tanultad már, hogy az állatmesék szereplői emberi tulajdonsá
gokkal felruházott állatok, akik emberi jellemvonásokkal rendelkeznek. Az Andersen meséjé
ben szereplő teáskannának is emberekre jellemző tulajdonságai vannak, ráadásul olyan élet
helyzeteket él meg, amelyek mindannyiunknak tanulságul szolgálhatnak.
A mesékben tényleg minden lehetséges, még az is, hogy az író képzelete segítségével egy
mindennapi használati tárgy is mesehőssé váljék. A rátarti, büszke teáskanna szomorú törté
nete mosolyt is tud csalni az arcokra, hiszen csorba, ütött-kopott porcelánként is tartalmas
életet kezdhet. Egy gyönyörű virág bölcsőjeként eleven élettel telik meg, és önzetlenül örül
a virág szépségének. Nagy utat tesz meg „lélekben”, és teljesen megváltozik a „jelleme”.
Ennek megértése, a változások felderítése lesz most a feladatod.
1. Készítsétek el a következő táblázatot, majd a mese alapján töltsétek ki! Beszéljétek
meg a megoldásokat!
Szereplők:
Az események helyszíne:
Az 1. probléma:
A 2. probléma:
Következmény:
A 3. probléma:
Következmény:
Megoldás:
2. Gyűjtsétek ki a meséből a teáskannára vonatkozó szavakat, kifejezéseket!
Állapota Tulajdonságai
Az 1–3. bekezdésben
A 4–5. bekezdésben
Az utolsóban
64

3. Állapítsd meg, ki beszéli el a mese cselekményét!
a) Ki mondja el a történetet az első bekezdésben?
b) Ki lesz a beszélő a folytatásban?
c) Mondd el, milyen hangulatváltozást eredményez mindez!
4. Milyen érzelmek jellemzik a „főszereplőt”? Válaszd ki a megfelelő szót, és fűzz indok
lást is hozzá! (Pl. A …, mert … .) harag, öröm, bánat, gúny, szeretet, kételkedés, szomo
rúság, megelégedés, düh, undor, boldogság
5. a) Mi kell a boldogsághoz? Készíts pókhálóábrákat a kérdéshez kapcsolódóan!
b) Beszéljétek meg osztályszinten is a megoldásokat! Érveljetek is a válaszotok mel
lett!
a teáskanna szerint nekem
6. Írd le azoknak az ismertetőjegyeknek a számát, amelyek jellemzőek Andersen me

séjére!
1. népköltészeti alkotás, 2. műköltészeti alkotás, 3. szájhagyomány útján terjed,
4. emberi tulajdonságokkal felruházott tárgyak a szereplői, 5. meseszámok jellemzik,
6. csak emberi szereplői vannak
7. A megismert mesék története alapján fejezd be a mondatokat!
a) A fáról az aranyalmák azért tűntek el, …
b) A menyasszonynak sem a fejét, sem a lábát nem vágták le, …
c) Fehérlófia úgy tudott a felvilágra visszajutni, …
d) Jánosnak azt parancsolta a sárkány, …
Kapcsolódó
1. Magyarázd meg a szólást: koldusbotra jutott!
2. Mit értesz a teáskanna szavain?
„…mindenki máshova ér el, mint ahova elindult.”
3. Olvasd fel a meséből a neked leginkább tetsző gondolatokat! Magyarázd meg, mit
jelentenek a számodra!
4. Mesélj el egy kedves tárgyadhoz fűződő történetet!
Andersen, Hans Christian (1805–1875)

Dán író, meseíró. Harmincéves korában kezdett el írni, és élete
folyamán összesen százötvenhat mesét írt. Azzal, hogy szemé
lyes érzelmeit,értékeléseit is beleszőtte a történeteibe, új stí
lust teremtett meg a meseírásban. Népszerűségét bizonyítja,
hogy a világon nyolcvan nyelven adták ki műveit.
Híres meséi közül: A kis gyufaáruslány, A császár új ruhája, A rút
kiskacsa, A kis hableány, A rendíthetetlen ólomkatona, A Hóki 
rálynő. . A. Jensen: Hans Christian
C
Andersen (részlet, 1836)
65

Eredetünk a mondákban és a regékben
Mit tudunk már a mondákról?
Alsó tagozatos korodban sok mon

dával ismerkedtél meg. Már tudod,
hogy a mondák régmúlt esemé
nyek, híres vagy éppen kevésbé is
mert emberek, különleges helyek
emlékét őrzik. A népnyelv históriá
nak vagy igaz történetnek is nevezi
őket.
A monda elbeszélő műfaj. Száj-
hagyomány útján megőrzött,
majd később lejegyzett törté-
net, amely valóságos elemekhez
kapcsolódik. Ezek lehetnek pél
dául helyszínek, szereplők, ese-
mények vagy szokások. A mon-
dát csodás, meseszerű elemek is színesíthetik.
A mondákat témájuk és tartalmuk szerint csoportosítjuk. Egyik csoportjuk az eredetmon
da, amellyel ebben a tanévben fogsz megismerkedni. (Újabb mondákat ismerhetsz majd
meg 6. osztályos korodban is.)
Az eredetmonda egy-egy népcso-

port eredetét, vándorlását, letelepe
dését mondja el; kisebb közösségek,
családok történetét őrzi; egy-egy kü-
lönleges helyi képződményt (bar-
lang, tó, hegy) vagy eseményt örökít
meg. Az eredetmonda is valóságos
elemekhez kapcsolódik, ugyanakkor
a történetet csodás, meseszerű ele-
 mek is színesíthetik.
„Vadont s a Dont ők felverik ...” A csodaszarvas üldözése
(László Gyula rajza)
A következőkben a csodaszarvasnak, mint a hazába vezető állatnak a történetét ismerheted

meg. Először A csodaszarvas című mondából, majd Arany János Rege a csodaszarvasról című
alkotásából.
A szarvasnak az ősmagyar hitvilágban kettős szerepe volt. Egyrészt totemállatként
tisztelték, másrészt az új hazába vezető állat szerepét is betöltötte. A következő két
történetből azt is megtudhatod, melyik szerepben jelenik meg a művekben a szarvas.
66

Kuckó – Olvassunk együtt! – A csodaszarvas
Történt egyszer, hogy Hunor és Magyar vadászat közben messze elkalandoztak, és már a
Meótisz1 mocsarai között bolyongtak. Ekkor hirtelen egy nőstény szarvas bukkant fel előt-
tük, ők pedig mindjárt üldözőbe vették.
Futott a szarvas, majd nagy hirtelen nyom nélkül elenyészett2 a vadászok szeme elől.
Sokáig keresték, de sehogy sem tudták megtalálni.
Ahogy a szarvast keresték, az egész mocsaras helyet bejárták, és barmok 3 legeltetésére
nagyon alkalmasnak találták. Ezután atyjukhoz visszatértek, tőle engedélyt kértek, és
amint ezt megkapták, minden jószágukkal a meótiszi mocsarak közé költöztek.
Meótisz tartománya határos Perzsiával. Mindenfelől tenger veszi körül, egy nagyon kes-
keny gázlót4 kivéve. Folyói egyáltalán nincsenek, de füvekben, fákban, madarakban, halak-
ban és vadállatokban bővelkedik. Nehéz oda a bejutás meg a kijárás is.
Hunor és Magyar népe a meótiszi mocsarak közé behatolt, és öt éven át onnan ki sem
mozdult.
A hatodik évben elindultak, és a pusztában véletlenül rábukkantak Belár király fiai-
nak feleségeire, akik férjük nélkül, sátrakban tanyáztak. Amikor rájuk bukkantak, éppen
a kürt ünnepét ülték: a zene hangjára táncot jártak. Ekkor őket elfogták, és minden jó-
szágukkal együtt magukkal ragadták a meótiszi mocsarakba. Az alánok 5 fejedelmének,
Dulának két lányát is elfogták, az egyiket Hunor, a másikat Magyar vette feleségül. Az ös�-
szes hunok és magyarok ezektől az asszonyoktól származnak.
(Jordanes6 és Kézai Simon7 krónikája nyomán; Lengyel Dénes feldolgozása)
1
Meótisz: az Azovi-tenger ókori neve
2
elenyészett (itt): eltűnt
3
barmok: négylábú háziállatok (tehén, ló, juh stb.)
4
gázló: sekély vizű folyószakasz
5
alánok: nomád életmódú nép
6
Jordanes [jordánesz]: gót történetíró (a gótok a népvándorlás korában élt germánok – németek – ősei voltak)
7
Kézai Simon: Kun László király (1262–1290) krónikása
Szkíta aranyszarvas (pajzsdísz, Kr. e. 5‒4. sz.,

The Cleveland Museum of Art)
67

A magyar nép eredetét teljes bizonyossággal még ma sem ismerjük. Még inkább így volt ez
a régi időkben, amikor több történet is keringett a szóbeli hagyományban származásunkról.
A regösök1 évszázadokon át énekelték, az egyszerű emberek elmesélték ezeket a története
ket. A honfoglalás után a középkori, latinul tudó krónikások lejegyezték ezeket, és felhasznál
ták saját történeti műveikben, a gesztákban.2 A királyi udvarokban élő gesztaírók feljegyzései
ből maradt ránk a hun és a magyar nép rokonságának a hagyománya.
1. Foglald össze néhány mondatban, miről szól a monda!
2. Igazold, hogy eredetmondát olvastál!
3. Kikről szólnak a meghatározások, kikhez fűződnek a cselekvések? Párosítsd az egymás
hoz tartozó szavakat, kifejezéseket! Jegyezd le az összeillő párokat! (Például: 1. – C.)
1. Az alánok fejedelme. A. Hunor
2. Fiainak feleségeit Hunor és Magyar rabolta el. B. Magyar
3. Egyik lánya Hunor, a másik Magyar felesége lett. C. Dula
4. Egy szarvast keresve a meótiszi mocsarakba jutottak. D. Belár
Kapcsolódó
1. Mondd másképpen: „nyom nélkül elenyészett”!
2. G yűjts olyan földrajzi neveket, amelyekben a szarvas állatnév szerepel!
3. Meséld el a történetet az egyik elrabolt nő nézőpontjából!
4. a) Nézzetek utána a könyvtárban és/vagy az interneten a kürt (trombita, harsona) hang
szer szerepének, jelképes jelentéseinek!
b) Következtessetek arra, hogy a mondabeli népnek milyen tevékenységéhez kap
csolódik a kürt ünnepe!
c) A magyar néphagyományban a kürt a vitézség és
a harci kedv egyik megtestesítője. Mondd el, me
lyik, már ismert mondában jut főszerephez!
A regösökről, jokulátorokról
A regös elődeink táltosainak (varázslóinak, ráéneklőinek) egyik el
nevezése is lehetett. A középkori oklevelekben foglalkozásnévként
szerepel mint a királyi, főnemesi udvarokban tartózkodó hivatásos
énekmondók megnevezése. A 19–20. században a népnyelv a re
gölés résztvevőit nevezi így, akik magukra is ezt az elnevezést hasz
nálják: „Ajtó előtt nagy rőt ökör, annak fele regösöké.”
A jokulátor a középkori vándorénekesek Európában elterjedt neve.
A 11. században még énekmondót jelentett. A kóborló hegedős dal
nokok krónikás énekeket, prózai történeteket adtak elő királyi és főúri
udvarokban és különböző településeken. Éneküket mozgással, tánc
cal is színesítették.
1
regös: középkori énekmondó
2
geszta (lat.): latin nyelven írt történeti műfaj. A gesztaírók a történelmi hitelesség mellett életszerűségre is
törekedtek
68

Arany János: Rege a csodaszarvasról
1. Száll a madár, ágrul ágra, 10. Monda Hunor: itt leszálljunk,

Száll az ének, szájrul szájra; Megitassunk, meg is háljunk;
Fű kizöldül ó1 sirhanton,2 Monda Magyar: víradattal
Bajnok ébred hősi lanton. Visszatérjünk a csapattal. –
2. Vadat űzni feljövének 11. Haj, vitézek! haj, leventék!

Hős fiai szép Enéhnek: Micsoda föld ez a vidék,
Hunor s Magyar, két dalia, Hogy itt a nap száll keletre?
Két egytestvér, Ménrót fia. Nem, mint máshol, naplementre?
3. Ötven-ötven jó leventét 12. Szólt egy bajnok: én úgy nézem,

Kiszemeltek, hogy követnék; Hogy lement az déli részen.
Mint valamely véres hadra, Szólt egy másik: nem gondolnám:
Fegyverkeztek könnyü vadra. Ott vöröslik éjszak ormán.
4. Vad előttük vérbe fekszik, 13. Folyamparton ők leszálltak,

Őz vagy szarvas nem menekszik; Megitattak, meg is háltak,
Elejtették már a hímet –, Hogy majd reggel, víradattal
Üldözik a szarvas-gímet.3 Hazatérnek a csapattal.
5. Gím után ők egyre törnek 14. Szellő támad hűs hajnalra,

Puszta martján4 sós tengernek, Bíborodik az ég alja;
Hol a farkas, hol a medve Hát a szarvas nagy-merészen
Sohasem járt, eltévedne. Ott szökdécsel, túl a vízen.
6. De a párduc, vad oroszlán 15. Száll a madár, száll az ének

Végig üvölt a nagy pusztán, Két fiáról szép Enéhnek;
Sárga tigris ott kölykezik, Zengő madár ágrul ágra,
Fiát eszi ha éhezik. Zengő ének szájrul szájra.
7. Száll a madár, száll az ének 16. Nosza rajta, gyors legények!

Két fiáról szép Enéhnek; Érjük utól azt a gímet.
Zengő madár ágrul ágra, És – akarva, akaratlan –
Zengő ének szájrul szájra. Űzik ismét szakadatlan.
8. Már a nap is lemenőben, 17. Kur folyót ők átalúszták,

Tüzet rakott a felhőben; Még vadabbak ott a puszták,
Ők a szarvast egyre űzik, Ember ottan egy füszálat,
– Alkonyatkor ím eltűnik. Egy csöpp vizet nem találhat.
9. Értek vala éjszakára 18. A föld háta fölomolván,

Kur vizének a partjára; Szíksót5 izzad csupasz ormán,
Folyóvíznek partja mellett Forrás vize nem iható,
Paripájok jól legelhet. Kénköves bűzt lehel a tó.
1
ó: régi
2
sírhant: a síron emelt földhányás
3
szarvas-gím: a szarvas nősténye
4
mart: meredek vízpart
5
sziksó: szikes talajon kikristályosodó szemcsés, fehér anyag
69

19. Forrás keble olajt buzog; 26. Minden zugot megüldöznek,
Itt is, ott is égnek azok, Minden bokrot átaldöfnek;
Mint sok őrtűz setét éjjel Gyík ha rezzen; fajd ha rebben:
Lobban a láng szerteszéjjel. De a gímvad nincs ezekben.
20. Minden este bánva bánják, 27. Szóla Magyar: hej! ki tudja
Hogy e vadat mér’ kivánják, Merre van, a hazánk útja?
Mért is űzik egyre, nyomba, Kerek az ég mindenfelé
Tévelyítő bús vadonba. – Anyám, anyám, meghalsz belé!
21. Mégis, mégis, ha reggel lett, 28. Szóla Hunor: itt maradjunk!
A gímszarvast űzni kellett, Tanyát verjünk; itthon vagyunk:
Mint töviset szél játéka; Selyem a fű, édes a víz,
Mint madarat az árnyéka. Fa-odúból csöpög a méz.
22. S záll a madár, száll az ének 29. Kék folyam ad fényes halat,
Két fiáról szép Enéhnek; Vörhenyő vad ízes falat,
Zengő madár ágrul ágra, Feszes az íj, sebes a nyíl,
Zengő ének szájrul szájra. Harckalandon zsákmány a díj.
23. Vadont s a Dont ők felverik 30. Száll a madár, száll az ének

A Meóti kis tengerig; Két fiáról szép Enéhnek;
Süppedékes mély tavaknak Zengő madár ágrul ágra,
Szigetére ők behatnak. Zengő ének szájrul szájra.
24. Ott a szarvas, mint a pára 31. Hogy elúntak otthon űlni,
– Köd előtte, köd utána – Halat csalni, őzet űzni:
Míg az ember széjjelnézne: Új kalandra, szebb csatára
Szemök elől elenyésze. Ereszkedtek a pusztára.
25. Hóha! hóha! hol van a vad?… 32. Puszta földön, sík fenyéren
Egy kiáltja: ihon szalad! Zene hallik sötét éjen,
Más kiáltja: itt van, itten! Zene, síp, dob, mély vadonban,
A harmadik: sehol sincsen! Mintha égből, mint álomban.
70

33. Tündér lyányok ottan laknak, 40. Monda Magyar: ez a síp-hang,
Táncot ropnak, úgy mulatnak. Bátya, bennem végig csikland;
Szőve ködbül sátoruk van: Monda Hunor: vérem’ hatja,
Ugy mulatnak sátorukban. Szűzek árnya-fordulatja.
34. Férfi egy sincs közelébe’; 41. Haj vitézek! haj elébe!
De a földi lyányok szépe, Ki-ki egyet az ölébe!
Lyányai Belárnak, Dúlnak, Vigyük haza asszonyunkat;
Tündérséget ott tanúlnak. Fújja felszél1 a nyomunkat.
35. Dúl királyé, legszebb, kettő; 42. Sarkantyúba lovat vesznek,

Agg Beláré tizenkettő; Kantárszárat megeresztnek;
Összesen mind: száz meg kettő A leányság bent, a körbe’ –
A tündérré válni kezdő. Mind a körbe’, sok az ölbe’.
36. Kemény próba: férfit ölni, 43. Nagy sikoltás erre támad,
Kilenc ifjat megbüvölni, Futna széjjel a leányhad;
Szerelemre csalogatni, Elől tűzbe, hátul vízbe,
Szerelemtől szűz maradni. Mindenkép jut férfi kézbe.
37. Így tanulnak tündérséget, 44. Tündér-lyányok ott eltűntek,

Szívszakasztó mesterséget: Szárnyok lévén elrepűltek;
Minden éjjel számot adnak, De a többi hova legyen?
S minden éjjel úgy vigadnak. Földbe bújjon? elsülyedjen?...
38. Száll a madár, száll az ének 45. Abbul immár nincsen semmi:
Két fiáról szép Enéhnek; Szűzi daccal tündér lenni;
Zengő madár ágrul ágra, Vágtat a ló, és a pusztán
Zengő ének szájrul szájra. Nagy üres éj hallgat oztán.
39. Hang után ők, szembe széllel,

Fény után ők, födve éjjel,
Mennek óvást, mennek árnyon;
Ki lepét fog, lopva járjon.
1
felszél: az északi szél népies neve
71

46. Száll a madár, száll az ének 50. Fiat szűltek hősi nemre,
Két fiáról szép Enéhnek. Szép leányt is szerelemre;
Zengő madár ágrul ágra, Dali1 törzsnek ifju ágot,
Zengő ének szájrul szájra. Maguk helyett szűz virágot.
47. Dúl leányi, a legszebbek, 51. Hős fiakból ketten-ketten,

Hunor, Magyar nője lettek; Két vezéré kétszer-ketten,
S a leventék, épen, százan, Feje lőn mind egy-egy nemnek
Megosztoztak mind a százon. Száznyolc ágra ezek mennek.
48. Büszke lyányok ott idővel 52. Hunor ága hún fajt nemzett,
Megbékéltek asszony-fővel; Magyaré a magyar nemzet;
Haza többé nem készültek; Szaporaság lőn temérdek;
Engesztelni fiat szültek. A szigetben nem is fértek.
49. Tó szigetje édes honná, 53. Szittya földet elözönlék,

Sátoruk lőn szép otthonná, Dúl királynak dús örökjét;
Ágyok áldott nyúgalommá: – És azóta, hősök párja!
Nincs egyéb, mi őket vonná. Híretek száll szájrul szájra.
(1863)
Az ismert monda alapján írta meg Arany Já

nos a csodaszarvas történetét. Ez a részlet a
Buda halála című, hosszabb elbeszélő költe
ményének VI. éneke.
Előzmény: Etele (Attila) és testvére, Buda egy
közös vadászat után lakomát rendez. Mulatta
tásukra adják elő a hun hegedősök és kobzo
sok2 a csodaszarvas üldözésének történetét.
 Énekük életre kelti a régi idők alakjait és tetteit.
Arany a hősi énekekre jellemző eszközö
Th an Mór: Attila lakomája (1870, Magyar Nemzeti
Galéria) ket használ. Ilyenek például a „Száll a madár”
kezdetű versszakok, amelyek kisebb egysé
gekre tagolják a cselekményt. Ugyanakkor a refrénként is szolgáló versszakok után új fordulat
tal folytatódik tovább az üldözés. A cselekmény fő szála mindig a közvetlen elbeszélés útján
halad előre. Ekkor az elbeszélő múlt időt használ. A megénekelt történet előadásakor a je-
len idő használatával a hallgató (olvasó) mintegy belehelyeződik az eseményekbe, szinte azok
részesévé válik. Ezekre a részekre az elevenség és a képszerűség jellemző (például: „Hóha, hó
ha! Hol van a vad?… / Egy kiáltja: ihon szalad!”).
A régmúlt korok hangulatának felidézését szolgálja a régies nyelvhasználat is (például
„Bíborodik az ég alja”, „A föld háta fölomolván”).
A történet legfontosabb motívumai: az új hazába vezető állat és a nőrablás.
A rege epikai műfaj, formája általában vers. Mesei és valós elemei is vannak, a tör-
téneti múltból meríti a témáját. Régen szájhagyományban éltek ezek a történetek,
majd műköltészeti alkotások is születtek a műfajban.
1
dali: arányos termetű, karcsú, fiatal
2
hegedősök és kobzosok: régi húros hangszereken játszó énekmondók
72

1. Tagoljátok részekre a regét a „Száll a madár” kezdetű versszakok segítségével! Hány
részből áll? Beszéljétek meg, mi az ismétlődő versszak szerepe!
2. Válogató olvasással állapítsátok meg, mely tájakon járt Hunor és Magyar a vitézeivel,
majd töltsétek ki a táblázatot!
Tájak Jellemzőik Esemény
a Kur folyó mentén szokatlan a nap járása itt éjszakáztak
3. Hasonlítsátok össze A csodaszarvas című mondát és a most megismert regét! Vegyétek

számba az egyezéseket és a különbségeket (például a téma kifejtése, a hangnem, a mű
faji sajátosságok alapján)!
4. Gyűjtsétek össze a történet csodás, mesei elemeit!
5. Foglaljátok össze röviden, amit történelemből a magyarok vándorlásáról tanultatok!
6. Tanuld meg az általad választott részt! (Az eleje és a vége a „Száll a madár” kezdetű
versszak legyen!)
Kapcsolódó
1. Értelmezd a „Ki lepét fog, lopva járjon” kifejezést és a „Köd előtte, köd utána” szólást!
2. Melyik nép történetében hallottál már a feleségszerzés ezen módjáról? Idézd fel
a történetet!
3. a) Keresd meg a képeken látható élőlények, tárgy és jelenség helyét a költeményben!
b) Olvasd fel a rajzokra vonatkozó verssorokat!

4. Készítsetek színes illusztrációkat a regéhez, és díszítsétek velük az osztálytermet!
A csodaszarvasról
A mondából is tudjuk, hogy azon a területen, ahol elődeink él
tek, több szarvasfajta is volt. Ezek az állatok helyet kaptak a mitikus
emlékezetben is. Rangjukat mutatja, hogy igazi nevük kimondása
tabu1 volt, többnyire csak a jellemző tulajdonságukat kifejező szarvas ál
lat névvel illették őket.
A csodaszarvas természetfölötti lény volt számukra, aki ünő létére
agancsot viselt, sőt hat lába is lehetett. Csillagos volt a szőre, és arany
a patája, valamint a Napot és a Holdat hordta a szarván és a testén.
Mindezekből következik sebezhetetlensége, valamint halhatatlan
sága. Másrészt ő volt vadászőseink vezércsillaga, aki eleinket a jö
vendő hazájukba vezette.
(Jankovics Marcell nyomán)
1
tabu: tilalom alá eső cselekedetek, dolgok és tulajdonságaik
73

Múltunk a mítoszokban
Miért fontosak számunkra a mítoszok?
Már Az égig érő fa című mesénél említettük, hogy az

egyes nemzetek kultúrája a mítoszok világába nyúlik
vissza. Ezek a történetek a régi korok emlékét őrzik szá
munkra.
Történelemórákon is tanultál már a mítoszokról, azt is
tudod, hogy például a görög mítoszok keletkezése sok
ezer évvel ezelőtti időkbe nyúlik vissza, amikor az embe
riség még a faekét sem ismerte.
Mi a mítosz? A mítosz istenekről, isteni eredetű
csodás lényekről, valamint természetfölötti képes-
ségű hősökről szóló történet. Az egy-egy nép ál-
tal alkotott mítoszok összességét mitológiának ne-
vezzük.
Az ókori görög mítoszok több csoportot, úgynevezett
mondakört alkotnak, amelyek több nemzedék történe
tét mesélik el. Ilyen a trójai mondakör is, mely az esemé
nyeket a trójai háború előzményeitől a város bevéte

Dombormű Démétér és Perszephoné
lén át a görög harcosok hazatéréséig foglalja magába. alakjával (Kr. e. 27 – Kr. u. 14, The Metro-
Valamennyi mondakör közös vonása az ősi istenek szere politan Museum of Art, New York)
peltetése.
A görögök sok istent tiszteltek, például minden mesterségnek és művészeti ágnak megvol
tak a saját istenei. Közülük tizenketten különleges rangra emelkedtek. Ők a magas, hófödte
Olümposz hegyen laktak, ezért olümposzi isteneknek is nevezik őket.
A görög istenek később otthonra találtak az ókori rómaiaknál is, akik sajátos vonásokkal gaz
dagították a történeteket.
A folytatásban három mítosszal ismerkedsz meg. Bár a történetek hihetetlennek tűnhetnek
számodra, mégsem meséket fogsz olvasni. A régi korok emberei úgy hallgatták ezeket a tör
téneteket, mint csodálatos, de mégis valós események elbeszélését.
Kapcsolódó
1. Ismételjétek át az istenekről tanultakat!
a) Milyennek képzelték el a görögök az isteneiket?
b) Hogyan fejezték ki az emberek az isteneik iránti tiszteletüket?
c) Igazoljátok eddigi olvasmányaitok alapján, hogy az istenek viselkedése sokban ha
sonlított az emberekéhez!
2. Nézzétek meg a történelemkönyvben és a tankönyvi fejezetben a görög isteneket
ábrázolórajzokat, majd válaszoljatok a kérdésekre!
a) Milyen jellemvonásai állandósultak egy-egy istennek?
b) Milyen tárgyakkal, állatokkal, növényekkel ábrázolták őket?
74

Daidalosz és Ikarosz
Daidalosz megunta a hosszú számkivetést,1 és megérintette lelkét a honvágy,2 de minden

oldalról tenger állta útját.
– A földön és a tengeren feltartóztathat, de az ég bizton nyitva áll – gondolta magában –,
meneküljünk arra! Mindent elfoglalhat, de nem foglalja el a levegőt Minósz.
És elmerült a még ismeretlen művészetben, és megújította a természetet. Tollakat rakott
szépen egymás mellé, a legkisebb után egyre nagyobbakat, majd a legnagyobbat egyre ki-
sebbre váltva, mintha halmon nőttek volna, vagy mint ahogy a pásztorsípon a különbö-
ző nagyságú nádszálak sorakoznak egymás után lassú emelkedéssel. Aztán a közepén len-
fonállal fűzte össze őket, alul viasszal kötötte meg, s amint így összeállította, egy kevéssé
meghajlította, hogy az igazi madarakat utánozza vele. Mellette állt fia, Ikarosz, s nem tud-
ta, hogy saját vesztében gyönyörködik. Ragyogó arccal majd a szélben libegő pelyhek után
kapdosott, majd hüvelykujjával a sárga viaszt puhítgatta, és játékával hátráltatta atyja cso-
dálatos munkáját.
Mikor az utolsó simítást is elvégezte alkotásán a művész, a kettős szárny közé lendítette
testét, és függve maradt a meglebegtetett légben. Kitanította gyermekét is:
– Mindig középre tarts, nehogy, ha alant repülsz, a tenger habja nehezítse el a tollaidat,
ha pedig magasabban, a tűz égesse össze! A középen haladj, nem kell a csillagokat se vizs-
gálnod, hogy tájékozódj, elég, ha engemet követsz!
S megmutatta, hogy kell repülni, és a fiú vállához illesztette az újfajta szárnyakat. Míg
evvel babrált, és oktatgatta fiát, könny áztatta ráncos öreg arcát, és remegett az apai kéz.
Megcsókolta, mintha tudta volna, hogy ezek az utolsó csókok, s szárnyán felemelkedve,
ő repült elöl, és aggódott útitársáért, mint a madár, mikor gyönge fiókáját a magas fészekből
az égi útra bocsátja. Még biztatta, hogy jöjjön utá-
na, és tanítgatta a vészt hozó művészetre, s mozgat-
ta a saját szárnyait, és hátra-hátranézett fiára.
Megbámulta őket a halász, miközben remegő
nádszállal leste a zsákmányt, egy pásztorember,
botjára támaszkodva, egy szántóvető az eke szarva
mellett. S aki látta, amint a levegőt szelték, istenek-
nek hitte őket.
S már bal felől Héra szigete, Szamosz, és Délosz
és Parosz mind elmaradtak, jobbra Lebinthosz3
volt, és a mézben gazdag Kalümné, mikor a fiú
örülni kezdett a vakmerő repülésnek, elhagyta ve-
zetőjét, és az ég felé vágyódva, magasabbra vette
útját. A hevesen tűző nap szomszédságában meg-
lágyult a viasz, ami összetartotta a tollakat, és szét
folyt. Szárnyát elvesztve, meztelen két karját már
hiába rázta, nem tudott a levegőben megkapasz-
kodni. Zuhanás közben még atyja nevét kiáltotta.
De hamarosan elnyelte a kék víz, amelyet aztán ró-
la neveztek el Ikaroszi-tengernek.
1
számkivetés: a büntetés egyik módja, amikor valaki egy területet nem hagyhat el
2
honvágy: visszakívánkozás a szülőföldre, a külföldön élőnek hazája utáni sóvárgása
3
jó tanácsok a görög nevek kiejtéséhez: ph = f; a t után következő h-t nem ejtjük, th = t
75

A szerencsétlen apa – de már nem is apa – utána kiáltott:
– Ikarosz! Ikarosz! Hol vagy? Merre keresselek? Ikarosz! – ismételte hangos szóval, amíg
csak meg nem pillantotta a tollakat a habokban. Akkor már mindent értett, és elátkozta saját
művészetét, és fia holttestét átadta a sírnak. Ahol eltemette, Ikarosztól kapott nevet a vidék.
(Ovidius ókori költő nyomán)
A történetből érezzük azt a gyengéd szeretetet, amivel Daidalosz a repülés fortélyaira ok-
tatja gyermekét. A szülői szeretetre oly jellemző féltés és aggodalom mondatja vele a bölcs
tanácsokat, amelyek betartásával sikerülhet a veszélyes út megtétele. Ikarosz azonban nagy
kalandnak tekintette a repülést, és az apai intelmeket feledve éppen az ellenkezőjét tette
annak, amit kellett volna – ez vezetett a halálához.
A krétai labirintus1
Minósz király – a feljegyzések szerint – kiváló hajós volt,
gyakran járta az Égei-tengert, és jó barátságban volt Poszei
dónnal. Egyszer azonban nagyon megsértette a tenger is-
tenét, ugyanis nem áldozta fel neki azt az állatot, amelyet
tőle kapott ajándékba. Ezért kegyetlen büntetéssel sújtotta
Poszeidón: Minósz feleségének félig ember, félig bika testű
gyermeke született, az emberevő Minótaurosz. A király Dai
dalosszal hatalmas palotát építtetett, föld alatti kamrákkal,
folyosókkal, rejtekutakkal. Ez volt a labirintus. Aki egyszer a
palotába került, soha többé nem tudott kijutni, és áldoza-
ta lett a Minótaurosznak. Minósz ezután nem engedte el
maga mellől Daidaloszt, nehogy elárulja a labirintus titkát.
1. Válaszoljatok padtársatokkal a kérdésekre!
a) Kik a történet szereplői?
b) Milyen apának tartjátok Daidaloszt?
c) Hol játszódnak az események? Melyek közülük a valós helyek?
d) Vegyétek sorra a szárnykészítés menetét! 1. lépés: tollak egymás mellé helyezése
úgy, hogy… Folytassátok!
e) Mi számotokra a történet tanulsága?
2. Olvassatok fel a mítoszból részleteket a megállapítások igazolására! Pl.: a jó munká-
hoz pontosság, türelem kell – „Tollakat rakott szépen egymás mellé…”.
a) Fontos erény a mértéktartás, a középút keresése.
b) A szófogadatlanság, az engedetlenség veszélyes is lehet.
3. Vesd össze a 75. oldali rajzot a történettel! Milyen hasonlóságokat és különbségeket
fedezel fel köztük?
1
labirintus: útvesztő
76

Kuckó – Olvassunk együtt! – Prométheusz
Már-már kipusztulás fenyegette az emberi fajtát, amikor Prométheusz lelopta számukra az

égből a tüzet, amely idáig csak az olümposzi istenek tulajdona volt. A tűz segítségével az em-
berek megtanulták a mesterségeket, az anyag megmunkálását és a fémek feldolgozását. Tég-
lát égettek, házat építettek, s egyre világosabb lett az értelmük is. Megismerkedtek a szá-
mokkal és a csillagok világával, a betűvetéssel és a költészettel. Megtalálták erdő-mező füvei
között az orvosságot a betegségek ellen, megtanulták, hogyan kell szekerük elé a lovat és ha-
jóik elé a vitorlát dagasztó szeleket befogni. Prométheusz ajándékának, a tűznek köszönhette
tehát az ember, hogy kiemelkedett az állatok sorából.
Zeusz féltékenyen látta, hogy a tűz a halandók birtokába került. Kegyetlenül megbüntette
Prométheuszt, hálátlanul megfeledkezve arról, hogy valamennyi titán1 közül egyedül ő se-
gített neki Kronosz és testvérei ellen. Hívatta Héphaisztoszt, és megparancsolta neki, hogy
a föld peremén, ember nem járta pusztaságban láncolja Prométheuszt egy sziklához.
A sánta kovácsisten szíve megesett az elítélten, de Zeusz parancsának engedelmeskednie
kellett. A szkíták 2 földjére hurcolta a titánt, ott egy sziklához szegezte, hogy a nyári nap he-
ve, a tél vihara kínozza örökké.
Prométheusz szörnyű kínjai között is büszkén vállalta, amit az emberekért tett. Soha nem
gondolt arra, hogy megalázkodjék Zeusz előtt, és az Olümposz urának bocsánatáért ese-
dezzen.
Egyszer Zeusz fülébe jutott, hogy Prométheusz egy jóslatot emleget, amely az ő uralmát
fenyegeti. Elküldte ezért a titánhoz Hermészt, tudakolja meg a titkát. Prométheusz azon-
ban nem hallgatott sem a rábeszélő szóra, sem a fenyegetésekre.
Zeusz Héphaisztosz Hermész
1
titánok: Gaia, a Földistennő és Uranosz, az Ég gyermekei
2
szkíta: ókori, lovas nomád nép
77

Ezt hallva Zeusz szörnyű haragra gerjedt, és
villámmal sújtott arra a sziklára, amelynél Pro
métheusz raboskodott. A szikla a titánnal együtt
a mélybe zuhant, le az alvilágba. A reá szabott íté
let szerint Prométheusz csak akkor térhetett vissza
újra a napvilágra, ha akad egy halhatatlan, aki ön
ként cseréli fel az örök életeta halállal.
Múltak az évek, az évszázadok, s történt egyszer,
hogy Héraklész harcba keveredett a félig ember, fé
lig ló alakú kentaurokkal, és véletlenül épp az isten
félő Kheirónt1 találta el mérges nyilával. A seb gyó
gyíthatatlan volt. Kheirón szörnyű fájdalmai között
már a halált kívánta, de nem tudott meghalni, mert
halhatatlan volt. Zeusz erre felengedte az alvilágból
Prométheuszt, hogy cseréljen a szenvedővel.
Visszatérhetett hát a napvilágra Pro méthe
usz,
de szabadságát még nem nyerte vissza. Hermész a
 Kaukázus sziklájához vezette, Héphaisztosz pedig
jó erősen odaláncolta. Zeusz egy vérengző sast ren
Jacob Jordaens [jákob jordánsz]:
A leláncolt Prométheusz delt oda, hogy csőrével hasítsa fel Prométheusz keb
lét, és napról napra megújuló máján lakmározzék.
Akkor már Héraklész számos szörnyetegtől szabadította meg a világot, megölte többek
között a nemeai oroszlánt és a lernai hidrát.2 Amikor kalandjai során a Kaukázushoz ért,
nem is habozott sokáig, biztosan célzó íját felajzotta, nyilat helyezett az idegre,3 és lelőtte
a sast. Prométheusz hálatelt szívvel üdvözölte megmentőjét.
Zeusz hős gyermeke nem elégedett meg azzal, hogy a sas kegyetlen csőrétől megszabadí
totta Prométheuszt. Szemére vetette apjának, hogy az emberek legnagyobb jótevőjének még
mindig nem oldotta fel a bilincseit. Zeusz örült, hogy fia a sas lenyilazásával is gyarapította
dicsőségét, s hozzájárult Prométheusz láncainak feloldozásához.
(Hésziodosz ókori költő nyomán)
Az istenek születéséről és az emberek teremtéséről sokféle mítoszt őriztek meg az iro-

dalmi alkotások. A Prométheuszhoz fűződő történetek az emberek teremtését és öntudatra
ébredését beszélik el.
Az emberi műveltség egészét, a tudatos életet, a mesterségeket és a tudományokat is a
bölcs titánnak tulajdonítják a mítoszok. A tüzet is ő lopta el a kovácsisten műhelyéből, és oda-
adta az embereknek, hadd boldoguljanak vele. Ezzel nemcsak egy család, nem csupán egy kis
közösség, hanem az egész emberiség sorsára kiható tettet hajtott végre.
A Prométheusz-mítosz óta az irodalomban gyakran megjelenő jelképpé vált a négy őselem
egyike: a tűz. A tűz lett a fájdalom, a szenvedés, a megtisztulás hordozója, és egyben a haladás
megtestesítője is.
1
Kheirón: kentaur, Akhilleusz nevelője
2
hidra: itt vízi szörnyeteg
3
a nyíl idege: az íj húrja
78

1. Hat-nyolc mondatban foglaljátok össze a kulcsszavak segítségével a Prométheusszal
történteket! Ezután készítsetek vázlatot a szóban megfogalmazottak alapján!
lopás büntetés szenvedés kérés szabadulás
2. M ilyennek ismertétek meg Prométheuszt és Zeuszt?

a) Prométheusz külsejéről nem szól a mítosz, belső tulajdonságairól azonban sokat
megtudhattunk. Pl. Prométheusz szívós volt, mert évszázadokig állta a kínokat.
Folytassátok a példák gyűjtését!
b) Mit jelképez számotokra Prométheusz alakja?
c) Beszéljétek meg azt is, milyennek látjátok a történet alapján Zeuszt!
3. A tűz megismerése nagyon fontos szerepet játszott az emberiség történetében.
Olvasd fel az első bekezdésből, mi mindent köszönhet az emberiség a tűznek!
4. Támasszátok alá érvekkel, hogy nem mesét, hanem mítoszt olvastatok! Pl.: nincsenek
benne a mesékre jellemző állandó kifejezések: „Hol jársz erre, ahol a madár se jár?”; ti
pikus mesekezdés sem jellemzi.
Kapcsolódó
1. Prométheusz Iapetosz titán és Themisz (más források szerint Klümené) fia. Nézz utá
na Tótfalusi István Ki kicsoda az antik mítoszokban című könyvében, hogy miért zárta
Zeusz Iapetoszt a Tartarosz mélyére!
2. Sok olyan lény szerepel a görög mítoszokban, amelyek félig emberi, félig állati te
remtmények. Az emberi testtel összekapcsolódhat az oroszlán, a bika, a ló, a madár
és a hal is.
a) Keress olyan képzőművészeti alkotásokat, amelyek ezeket a lényeket ábrázolják!
b) Rajzold le az egyiket!
Héra Pallasz Athéné Aphrodité

79

Kuckó – Olvassunk együtt! – Parisz ítélete
Valamikor réges-régen, amikor az istenek még szívesen jártak le az emberek közé, a hős ki-
rály, Péleusz feleségül vette Thetiszt, a tenger istennőjét, Néreusznak a leányát. Csak egyet-
lenegy istenség hiányzott a vendégseregből, Erisz, a viszály istennője.
Sértődötten ült márványszékében az istennő, távol a vidám lakomától. Eszébe jutottak ekkor
az aranyalmák, amelyeket a Heszperiszek1 őriznek kertjükben. Nem restellte a hosszú utat, az
almák közül leszakított egyet, majd „A legszebbnek!” felirattal a lakodalmas házba gurította.
Menten felborult a rend az istennők között, mert az aranyalmát mindnyájan megkívánták.
– Engem illet az aranyalma! – mondta egyszerre három istennő is.
Az egyik Héra volt, aki azzal dicsekedhetett, hogy a legfőbb istennek, Zeusznak a felesége.
A másik Pallasz Athéné, kinek szép szeméből sugárzott az értelem. A harmadik Aphrodité,
a szerelemistennője, aki vágyódva nyújtotta kezét az aranyalma felé.
Látta már Zeusz, hogy a vetélkedés felborítja a szép egyetértést, s az istennők haragja nehe-
zen lesz elkerülhető. De a civakodásnak elejét akarta venni, ezért Hermészt szólította, az iste-
nek követét:
– Menj el Trójába, és keresd fel Priamosz király fiát! Vidd el neki az aranyalmát, és bízd rá
a döntést! Ő a legszebb férfi a halandók között, ítélje meg, melyik a legszebb istennő.
Felöltötte Hermész szárnyas saruját, kezébe vette a hírvivő pálcát meg az aranyalmát, és a
három istennővel útra kelt Trója felé. Parisz épp az Ida hegyén legeltette a királyi nyájat, ami-
kor megpillantotta az istenek követét.
– Hagyd ott a nyájat, és válassz, melyik a legszebb a három istennő közül! – szólította meg
Hermész.
Tágra nyitotta szemét a pásztor, mert az istennők szépségével alig tudott betelni. Tetőtől
talpig szemügyre vette mind a hármat, szinte elvakította a ragyogás, de nem akart elhamar-
kodottan dönteni. Ekkor közelebb lépett hozzá Pallasz Athéné, és így szólt:
– Ha nekem ítéled az aranyalmát, minden művészetemre megtanítalak, és szülővárosod
hős oltalmazójává teszlek!
– Én egész Ázsiát vetem az uralmad alá, ha engem választasz – ígérte Héra.
– Én a legszebb földi asszony szerelmével foglak megjutalmazni – suttogta a fülébe édes
mosollyal Aphrodité.
1
Heszperiszek: négy nimfa; a hegyek, vizek, fák tündérei
 Sandro Botticelli [szándro botticselli]: Parisz ítélete (1483-85 körül, Fondazione Giorgio Cini, Venice)
80

Még be se fejezte szavait a szerelem istennője, s Parisz elbűvölten neki nyújtotta az arany
almát.
A királyfinak nem volt többé nyugovása, éjjel-nappal egyre csak Aphrodité ígérete járt
az eszében. Hajót ácsoltatott, s mikor az elkészült, egyből útnak indult. Vihar fenyegette,
szélvész csapkodta, hullámok hányták-vetették a hajót, de Parisz minden veszéllyel szembe
szállt, és az evezők sebesen szelték a habokat. Spárta partjainál kötöttek ki, itt Parisz partra
szállt, s egyenesen a királyi palotába sietett. Menelaosz király éppen Kréta szigetén járt, csak
a felesége, Helené volt odahaza. Pariszt elbűvölte az asszony csodálatos szépsége, a királyné
sem tudott ellenállni a tündöklő szépségű idegennek.
Az éj leple alatt Parisz elrabolta Menelaosz vendégszerető házából a királynét, ismét hajóra
szállt, és Helenével együtt tért vissza Trójába.
(Homérosz ókori költő nyomán)
A mítosz cselekménye arra is példát ad, hogy a nemzet történetében az egyes emberek mi-
lyen fontos változásokat idézhetnek elő.
A királyfi tette nem maradt következmények nélkül: a görögök tíz éven át ostromolták Tróját,
más néven Iliont. A várost végül csellel, az Odüsszeusz ötlete nyomán készített faló segítsé-
gével vették be.
Most összegezzük, rendszerezzük, mi mindent tanultunk a mítoszokról!
• Műneme: epika, mert eseménysort, történetet mond el.
• Témája: a természet vagy a társadalom jelenségeinek magyarázata; az istenek harca; egy-
egy isten vagy rendkívüli képességű hős élettörténete, tevékenysége.
• Szereplői: istenek, isteni eredetű csodás lények, természetfölötti képességű hősök stb.
• Valóságos elemei is vannak, mint a földrajzi helyek (pl. Trója).
• Hiányoznak belőlük a meseformulák (pl. a mesekezdés és a mesezárás).
1. Ábécérendben írtuk le a mítoszhoz kapcsolódó szavakat. Tedd helyes sorrendbe
a betűket, és foglald mondatba őket!
a) EKSŐÜV, b) AAAALMNYR, c) DEEÉÉKLSTV, d) AÁÁLSSZTV, e) EÉKÖSSZTT
2. Készítsetek egy-egy rajzot a helyszínekről, és ezek segítségével mondjátok el a mí-
tosz történetét!
3. Fogalmazz meg igaz állításokat a mítosz szereplőiről! (Pl. Parisz volt a legszebb férfi
a halandók között.)
4. A magyarázó szöveg kiemelt szavai alapján jellemezd egy-egy mondattal a megis-
mert történetet: műneme, témája, szereplői, valóságos elemei, hiányoznak a mese-
formulák!
5. Készítsétek el csomagolópapírra az alábbi táblázatot, és érveljetek! Helyesen cseleke-
dett-e Parisz, hogy Aphroditének adta az aranyalmát?
Érvek
a hatalom mellett a bölcsesség mellett a szerelem mellett
81

Részösszefoglalás
Az irodalmi alkotások abban is segítenek bennünket, hogy bepillantsunk a régebbi időkbe,

a hajdan élt elődeink életébe. Olvasásuk során megtapasztalhatjuk a történelmi események
sorsfordító hatását – mind az egyes emberek, mind a nemzetek sorsa tekintetében.
Az olvasott művekből meggyőződhetünk arról is, hogy a régmúlt korok emberei minden
napjaikban hasonló gondokkal küzdöttek, mint a maiak. Örömeik is hasonlóak voltak, ugyan
úgy biztonságra és megnyugvásra vágytak családjuk körében, mint ahogy azt mi, a 21. szá
zad emberei is tesszük.
A fejezetben elsősorban epikus műveket, főleg prózában írt alkotásokat olvastál. Sok mű
ben olyan ember állt a történet középpontjában, akinek sok veszéllyel kellett megküzdenie,
számtalan próbát kellett kiállnia, és aki ezek során nagyon sok kalandot is átélt. A történe
tek során aztán jól – vagy épp kevésbé jól, időnként kudarccal – teljesítette is mindezeket.
A kaland az irodalom egyik leggyakoribb témája. Megjelenik benne az ember megisme-
rési vágya, harca a természettel, az ellenségeivel, valamint küzdelme az igazságta-
lanság ellen.
Csoportokba foglaltuk, mely művekkel ismerkedtünk meg az elmúlt órákon. Próbatételként
rátok most a következő feladatok megoldása vár. Válaszoljatok a művekhez kapcsolódó kér
désekre, és összegezzétek a megszerzett ismereteket!
Mesék és mitikus mesék Mondák és regék Mítoszok

• Tündérszép Ilona • A csodaszarvas • Daidalosz és Ikarosz
és Árgyélus • Arany János: • Prométheusz
• Fehérlófia Rege a csodaszarvasról • Parisz ítélete
• Az égig érő fa
• A bolond falu
• H. C. Andersen:
A teáskanna
1. Csoportokban dolgozzatok!
1. csoport
a) Készítsetek gondolattérképet az olvasott mesék alapján a mesei jellemzőkről!
(Csomagolópapíron vagy az interaktív táblán is rögzítsétek!)
meseszámok MESE
b) Írjátok le három népmese, illetve egy műmese címét, amelyet olvasásra ajánlo
tok az osztálytársaknak! Szóbeli ajánlást is fűzzetek hozzájuk!
82

2. csoport
Keressetek a könyvtárban vagy az interneten a településetekről vagy annak tágabb
környezetéből való mondákat! Olvassátok fel szerepek szerint a történetet!
3. csoport
Meseországban is nagy a forgalom földön, vízen és levegőben egyaránt. Gyűjt
sétek össze az olvasott mesékből, kik és milyen közlekedési eszközöket, módokat
használtak vándorútjuk során!
A mese címe A szereplő neve A „járművek” megnevezése,
a haladás módja
4. csoport
a) Gyűjtsetek mesei és mondai helyszínek bemutatására szolgáló kifejezéseket!
(Pl. az Üveghegyen túl)
b) A mesék, a mondák és mítoszok cselekménye során jól érzékelhető az időbeli
előrehaladás is. Keressetek ilyen kifejezéseket is!
5. csoport
Olvassatok fel egy-egy rövid, de jellemző részletet a megismert történetekből!
A többi csoport tagjai pedig válaszoljanak a kérdésekre!
a) Mi a mű címe? Népköltészeti vagy műköltészeti alkotás?
b) Kik a fontosabb szereplői?
c) Mi az alkotás műfaja?
2. Készíts táblázatot, és írd a meghatározások betűjelét a megfelelő helyre!
a) szerzője ismert, b) népköltészeti alkotás, c) szerzőjét nem ismerjük, d) több válto
zata is lehet, e) meseszámok jellemzik, f) csodás elemek is színesíthetik, g) nyomta-
tott formában terjedt, h) műköltészeti alkotás
Népmese Műmese
3. Melyik szereplő írhatta a következő sorokat? Írd le a mű címét is! Ha műköltészeti

alkotás, jegyezd le az író nevét is! Ha népköltészeti alkotás, akkor azt írd a levélhez!
1. 2.
Nem hallgattam az Megérdemeltem
édesapámra, a végzetemet. Még hogy
nagyon meggondolatlan a Holdra felmenni?
voltam. A Nap melege Ráadásul hordókon?
meglágyította a viaszt, Nem csoda, hogy az
és én elvesztettem egész falu azóta is rajtam
a szárnyaimat. nevet.
3. 4.
Nem gondoltam volna, Édesapámat Ménrótnak,
hogy a szeretett lányomat édesanyámat Enéhnek,
még egyszer láthatom. a testvéremet Magyarnak
De a kondásfiú hívják . Az alánok
megmentette, ezért fejedelmének egyik
neki is adtam egyetlen lányát vettem feleségül .
gyermekem kezét.
83

4. A mesékre, a mondákra vagy a mítoszokra jellemző a meghatározás? Rendezd el az
ismertetőjegyeket a példa szerint! (Egy-egy számot több helyre is írhatsz.)
Mesék Mondák Mítoszok

1. epikai műfaj, 2. formája csak próza lehet, 3. formája vers és próza is lehet, 4. valósá
gos földrajzi helyek is vannak benne, 5. szereplői általában istenek, 6. mesei sajátos
ságok jellemzik
Kapcsolódó
1. Olvasd el az alábbi szöveget, és válaszolj a kérdésekre!
„Ahogy ezer szállal kötődünk a családunkhoz, úgy tartozunk a népünkhöz is. A magyarok
történetének részesei vagyunk.
A magyar történelemből érthetjük meg azt, hogy mi, e néphez tartozók honnan szárma
zunk, hol élünk, és kik is vagyunk. Tanulunk belőle.
Nemcsak nekünk, embereknek és a családunknak, hanem a nemzetünknek is van története.
A magyarokkal kapcsolatos események sorozata, a sikerek és a kudarcok, a harcok és a várat
lan fordulatok az események során, a hősiesen viselkedő vitézek, királyok történetei – csakúgy,
mint a családunké – egyben a mi saját történetünk is. Összetartozunk.
Történelmünk megismerése által megtudhatjuk, kik vagyunk mi, magyarok, honnan szár
mazunk, miért ez a hazánk.”1
a) Beszélj arról, te hogyan kötődsz a családodhoz, illetve a népedhez! Milyen hagyo
mányokban, szokásokban veszed ki te is a részed?
b) A fejezet művei közül melyek voltak azok, amelyek a legjobban segítettek abban,
hogy még inkább megtudhasd, „kik vagyunk mi, magyarok”? Mit tanultál a törté
netekből?
c) A szöveg szavait követve említs két sikert és két kudarcot a magyar nép történetéből!
1
F orrás: Kóródi Bence: Vissza a történelmi korokig. In: Olvasókönyv 4. osztályosoknak II. kötet. Oktatás
kutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 2016, 18. o.
84

– a bibliai történetekben
A szent iratok, a Szentírás
A család, az otthon és a nemzet témájában most egy még nagyobb közösséghez érkeztünk.
Átléptünk a nemzeti kultúra fogalmán, és az emberiség szellemi kincsével, a Bibliával ismer
kedünk meg a következő órákon.
Elgondolkodtál már azon, hogy melyik könyvet olvasták legtöbbször az írás kialakulása óta
a világon? A válasz biztosan nem okozfejtörést, hiszen ez a könyv a Biblia.
A Biblia a zsidó-keresztény vallás szent könyve. Isten által sugallt írások gyűjteménye.
A Biblia szó jelentése: tekercsek.1 Szent könyveknek, Szentírásnak vagy Könyvek Könyvének is
nevezik.
Két nagy részből áll: az Ószövetségből (Ótestamentum2) és az Újszövetségből (Új-
testamentum).
Az Ószövetség Isten és a kiválasztott nép, a zsidóság szövetségét tartalmazza, így
a zsidó nép ezt a könyvet tekinti szent iratának. Az Újszövetségben Isten újabb szövet
séget kötött, immár minden emberrel, aki követi őt. A keresztények a két szövetség kö
zött folytonosságot látnak, így a keresztény Biblia az Ó- és az Újszövetség együtt.
Az Ószövetség többféle tartalmú könyvet magában foglal. Mózes3 próféta4 öt könyve,
a Tóra (’törvény’) nyitja, ez tartalmazza a világ teremtését, és a zsidó nép történetéről is mesél.
Ebben a könyvben találhatók többek között az Isten parancsait továbbító próféták könyvei,
a Zsoltárok könyve (szent énekek).
Az Újszövetség a Jézus Krisztus5 születéséről, életéről és tanításáról tudósító négy
evangéliummal6 kezdődik. A négy evangélista: Máté, Márk, Lukács és János. Templomok
ban láthatjátok jelképes (allegorikus) ábrázolásaikat. Mátét ember vagy angyal alakban, Már
kot oroszlánként, Lukácsot bika alakban, Jánost sasként ábrázolják. Az Újszövetségben találhat
juk a Jézus tanítványainak leveleit és cselekedeteit tartalmazó könyveket is.
A Biblia egész európai kultúránk, benne az irodalom számára is forrás: műfaji előzmény,
ősi képek és tanítások gyűjteménye. A hétköznapi életünkre is erőteljes hatással van, gon
doljunk a tanításaira (pl. Szeressük felebarátunkat!), a Bibliából származó szólásokra (pl. Mosom
kezeimet!).
1
könyv megjelenése előtt papirusz- vagy pergamentekercsekre írtak. Ennek emlékét őrzi a ’biblion’ (te-
A
kercs) szó, melynek többes számú alakja a ’biblia’ (tekercsek)
2
testamentum (lat.): végakarat, hagyaték
3
Mózes: a zsidó vallás és a zsidó nemzet alapítója. Kr. e. 1500 táján született Egyiptomban, amikor a fáraó
parancsára minden izraelita gyermeket a Nílusba öltek. A fáraó lánya talált rá, magához vette, és fölnevelte
(Móse: ’vízből kihúzott’). Mózes kivezette a zsidókat az egyiptomi fogságból, majd negyven évig tartott az út
az ígéret földjére, Kánaánba. Ő már nem élte meg a letelepedést, 120 éves korában Nebó hegyén halt meg
4
próféta: szószóló, vallási vezető. Mai értelemben jós, jövőbelátó
5
Jézus Krisztus: jelentése: ’a fölkent Jézus’. Magyarázata: régen a királyokat szentelt olajjal kenték fel
6
evangélium: örömhír, jó hír
85

A Biblia két nagy egységét a következő táblázat szemlélteti.
1. Ószövetség (Ótestamentum) 2. Újszövetség (Újtestamentum)
A zsidó és a protestáns vallásúak 39, keresztény egyházak által elfogadott
A
míg a katolikusok 45 könyvet sorolnak ide 27 szent könyv alkotja
Keletkezési idejét a Kr. e. 1200-tól Kr. e. 100-ig tartó A Kr. u. 50-től Kr. u. 200-ig tartó időben
időszakra teszik keletkezett
Héber, illetve arámi1 nyelven íródott Héber és görög nyelven írták
A hagyomány szerint a Biblia két nagy részét Szent Jeromos2 kapcsolta egybe, amikor Bet
lehem városában görög nyelvből latinra fordította azokat.
Az első magyar nyelvű teljes bibliafordítást a református KároliGáspár készítette el, és nyom
tatta ki Vizsolyban 1590-ben. Ezért ezt a fordítást vizsolyi Bibliaként ismerjük. Ezt követte a ka
tolikus KáldiGyörgy fordítása 1626-ban. Ezek
a bibliák néhány helyen eltérnek egymástól.
Az elmúlt kétezer évben a művészek számára
a Biblia témák és motívumok gazdag tárházát je
lentette, ezért kulturális jelentősége is felbecsül
hetetlen. Szívesen örökítettek meg az alkotók
bibliai alakokat, élethelyzeteket, történeteket.
A magyar nyelv is gazdagodott általa, hiszen
sok olyan szólás és beszédfordulat van benne,
amelyek eredete a Bibliára vezethető vissza.
A Biblia több évezred embereinek tapasztala-
tát is őrzi bölcs mondások,szólások, közmon
dások formájában. Ezeket nemzedékről nemze-
dékre továbbadták, a mindennapi életben is
használták a Bibliát olvasó népek. A ma élő
emberek számára is fontos ezek ismerete és 
használata, hiszen az általános műveltség ré Részlet a Nekcsei Bibliából (1331, Library
szét képezik. of Congress, Washington)
1. Írd ki a Biblia különféle elnevezéseit!
2. Keressétek meg a Történelmi atlaszban Jeruzsálemet és a Holt-tengert!
a) Miről nevezetes a Holt-tenger?
b) Mely vallások szent helye Jeruzsálem?
3. Készítsetek időszalagot, és jelöljétek más-más színekkel:
• az Ószövetség keletkezési idejét, • a Károli Biblia megjelenési évét,
• az Újszövetség keletkezési idejét, • a katolikus Biblia megjelenési évét!
4. Melyik bekezdésben olvastál:
• a Biblia fogalmának meghatározásáról?
• a Biblia szerkezeti egységeinek megnevezéséről?
5. Melyik nagy egység foglalkozik Jézus életével, tanításaival, cselekedeteivel?
1
arámi: az afroázsiai nyelvcsaládba tartozó, az egymással rokon sémi (arab, héber stb.) nyelvek összefoglaló neve
2
S zent Jeromos (342–420): az ő nevéhez fűződik a Biblia általánosan elismert, elterjedt változata, az ún. Vulgata
86

Az Ószövetség
Az Ószövetség öt olyan könyvvel kezdődik, amelye

ket Mózesnek tulajdonítanak. Ezek héber neve Tóra.
Az első könyv a Teremtés könyve, amely szerint Isten
teremtette a világot és az első emberpárt, Ádá-
mot és Évát. A továbbiakban a bűnbeesésről és a
világban eluralkodó bűnökről olvashatunk. A test-
vérgyilkosság (Káinés Ábel története) elkövetése és
a bűnök elhatalmasodása miattIsten elhatározta,
hogy elpusztítja az emberiséget. Ezután az ősatyák
(Ábrahám, Jákob és Izsák stb.) kora következett.
Az igaznak tartott Noé és családja azonban kiérde
melte a kegyelmet, és általuk az emberiség fenn
maradhatott az özönvíz után is. Magyarázatot
kapunk arra is, hogy mi az oka a közös őstől szár
mazó népek sokféleségének és az eltérő nyelveknek
(Bábel tornya).
Az Ószövetség jellegzetes alakjai a próféták. Az ő
feladatuk volt figyelmeztetni a népet, ha letért az
Isten által rendelt útról, amely az igaz életre és
az Isten iránti hűségre kötelezte őket. A négy nagy
próféta: Izajás, Jeremiás, Ezékiel, Dániel mellett az
írások még tizenkét kisprófétát is számon tartanak.
 Az ószövetségi könyvekben megjelenik a Messiás
alakja is, akit Isten a zsidó nép megszabadítására
ichelangelo [mikelandzselo]: Mózes
M
(II. Gyula pápa síremléke, 1513‒1515 körül, küldött a földre. Az ő alakja kapcsolja össze a Biblia
Basiclica San Pietro in vincoli, Roma) két részét.
A világ teremtése (Mózes első könyve 1–2. fejezet)
Kezdetkor teremtette Isten az eget és a földet. A föld puszta volt és üres, sötétség borította
a mélységeket, és Isten lelke lebegett a vizek fölött. Isten szólt: „Legyen világosság”, és lett
világosság. Isten látta, hogy a világosság jó. Isten elválasztotta a világosságot a sötétségtől.
A világosságot nappalnak nevezte Isten, a sötétséget pedig éjszakának. Azután este lett és
reggel: az első nap.
Isten újra szólt: „A vizek közepén keletkezzék szilárd boltozat, és alkosson válaszfalat a vi-
zek között.” Úgy is lett. Isten megalkotta a szilárd boltozatot, és elválasztotta vele a bolto-
zat fölötti és a boltozat alatti vizeket. Isten a boltozatot égnek nevezte. Erre este lett és reg-
gel: a második nap.
Isten ismét szólt: „Gyűljenek össze az ég alatti vizek egy helyre és emelkedjék ki a száraz.”
Úgy is történt. Isten a szárazat földnek nevezte, az összefolyt vizeket pedig elnevezte ten-
gernek. Isten látta, hogy ez jó. Akkor megint szólt Isten: „Teremjen a föld zöldellő növénye-
ket, amelyek termést hoznak, és fákat, amelyek magot rejtő gyümölcsöt teremnek a földön.”
Úgy is lett. A föld zöldellő növényeket termett, amelyek termést hoznak fajuk szerint,
és fákat, amelyek gyümölcsöt érlelnek, amelyben magvak vannak, a fajtának megfelelően.
Isten látta, hogy ez jó. Este lett és reggel: a harmadik nap.
87

Akkor megint szólt Isten: „Le-
gyenek világító testek az égbol-
ton, s válasszák el a nappalt az
éjszakától. Ezek határozzák meg
az ünnepeket, a napokat és az
éveket. Fényeskedjenek az égbol
ton, s világítsák meg a földet.”
Úgy is lett. Isten megteremtet-
te a két nagy világítót. A nagyob-
bik világítót, hogy uralkodjék
a nappalon, és a kisebbik vilá-
gítót, hogy uralkodjék az éjsza-
kán, s hozzá még a csillagokat is.
Isten az égboltra helyezte őket,
hogy világítsanak a földnek,
uralkodjanak a nappal és az éj-
szaka fölött, s válasszák el a vilá-
gosságot meg a sötétséget. Isten
látta, hogy ez jó. Este lett és reg-
gel: a negyedik nap.
Isten szólt: „A vizek teljenek 
megélőlények sokaságával, az A teremtés története a Szent Márk-székesegyház egyik mozaikján
(13. század, Velence)
égen, a föld felett pedig röpköd
jenek madarak.” Úgy is történt.
Isten megteremtette fajtájuk szerint a nagy tengeri állatokat és mind az élőlényeket, amelyek
mozognak vagy a vízben úszkálnak. És a röpködő madarakat is, ugyancsak fajtájuk szerint.
Isten látta, hogy ez jó. Isten megáldotta őket és így szólt: „Legyetek termékenyek, szaporod-
jatok, töltsétek be a tengerek vizét, s a madarak is szaporodjanak a földön.” Este lett és reg-
gel: az ötödik nap.
Aztán szólt Isten: „Hozzon elő a föld élőlényeket fajuk szerint: háziállatokat, csúszómászó-
kat és mezei vadakat fajuk szerint.” Úgy is történt. Isten megteremtette a mezei vadakat fa-
juk szerint, a háziállatokat fajuk szerint és az összes csúszómászót a földkerekségen, fajon-
ként. Isten látta, hogy ez jó. Isten újra szólt: „Teremtsünk embert képmásunkra, magunkhoz
hasonlóvá. Ők uralkodjanak a tenger halai, az ég madarai, a háziállatok, a mezei vadak és
az összes csúszómászó fölött, amely a földön mozog.” Isten megteremtette az embert, saját
képmására, az Isten képmására teremtette őt, férfinak és nőnek teremtette őket. Isten meg-
áldotta őket, Isten szólt hozzájuk: „Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a föl-
det és vonjátok uralmatok alá. Uralkodjatok a tenger halai, az ég madarai és minden állat
fölött, amely a földön mozog.” Azután ezt mondta Isten: „Nézzétek, nektek adok minden nö-
vényt az egész földön, amely magot terem és minden fát, amely magot rejtő gyümölcsöt érlel,
hogy táplálékotok legyen. A mező vadjainak, az ég madarainak s mindennek, ami a földön
mozog és lélegzik, minden zöld növényt táplálékul adok.” Úgy is történt. Isten látta, hogy na-
gyon jó mindaz, amit alkotott. Este lett és reggel: a hatodik nap.
Így készült el a föld és az ég minden bennelevővel együtt. Isten a hetedik napon befejezte
művét, amit alkotott. A hetedik napon megpihent munkája után, amit végzett. Isten meg-
áldotta és megszentelte a hetedik napot, mert azon megpihent egész teremtő munkája után.
Ez a története az ég és a föld teremtésének, ahogy az lefolyt.
(Forrás: https://szentiras.hu/SZIT, Szent István Társulat kiadása)
88

Az Ószövetség szövegei közül több is önálló, kerek elbeszélésnek tekinthető. Ilyen például az első,
a teremtés története is, amelyet egy elbeszélő közvetít számunkra. A középpontban az egyet-
len Isten áll, aki a szavaival alkotja meg a rendezett világot, a kozmoszt.
Minden vallás számára nagyon fontos, hogy ki és miként teremtette meg az eget és a föl
det, a növényeket és az állatokat, az embert.
Isten mindenhatóságát mutatja, hogy a puszta szavával teremteni tudott. Az embert a ha
todik napon teremtette meg, a saját képmására. Az emberek uralkodhatnak a természeten,
Isten akaratát, az isteni parancsokat azonban be kell tartaniuk.
-
1. A leírás szerint Isten a szó mágikus (varázslatos) erejével teremtett.
a) Keresd meg, és olvasd fel azokat a mondatokat, amelyekben az „Isten szólt” szókap
csolat található!
b) Milyen írásjelek mutatják ezeket a részleteket?
c) Készítsétek el a teremtés történetének vázlatát az idézetek alapján!
2. Mely napokhoz kapcsolódnak a következő kifejezések? Csak a nap számát írd le a betű
jel mellé!
a) Isten megáldotta ezt a napot, és megpihent teremtő munkája után. b) A szilárd bol
tozat megalkotása. c) A háziállatok, a csúszómászók, a mezei vadak és az ember megte
remtése. d) A világító testek létrejötte. e) Az ég, a föld, a világosság, a nappal és az éjsza
ka megalkotása. f) A tengeri állatok és a madarak életre keltése. g) A zöldellő növények
és a fák megteremtése.
3. Az ismétlődő nyelvi fordulatoknak fontos szerepük van a történet elbeszélésében,
ritmusának kialakításában.
a) Olvassatok fel szó szerint ismétlődő szavakat és kifejezéseket a szövegből!
b) Olvassatok fel hasonló tartalmú és szerkezetű ismétlődő mondatokat!
4. A Bibliában a számoknak gyakran többletjelentésük van. Például a hármas és a hetes
szent számok, a tökéletesség, az istenség kifejezői. Beszélj a hetedik nap jelentőségéről!
Kapcsolódó
1. Fűzz magyarázatot a „világító testek”, „nagyobbik világító”, „kisebbik világító” kifejezésekhez!
2. A világ teremtéséről szóló rész elején Isten szavai a következők voltak: „Legyen világosság!”
A világító testek megalkotása azonban csak a negyedik naphoz kapcsolódik: „Legyenek vi
lágító testek az égbolton, s válasszák el a nappalt az éjszakától. Ezek határozzák meg az ünne
peket, a napokat és az éveket. Fényeskedjenek az égbolton, s világítsák meg a földet.”
a) Kutass az internet segítségével! A magyarázatok szerint mitől volt világosság a kez
deti napokban?
b) Mondd el, mi lenne a földön napfény nélkül! Milyen hatással lenne az állandó sötét
ség az élővilágra stb.?
3. Kutass a könyvtárban és az interneten! Mely népek adták a következő magyarázatokat
a világ keletkezésére?
a) Atum isten végezte el a teremtés munkáját, és később szeméből léptek elő az em
berek, szájából pedig az istenek.
b) Egy aranytojást tojó kacsamadár vízbe esett, majd a darabokra tört tojásából kelet
kezett a föld.
89

Kuckó – Olvassunk együtt! – Az emberi nem keletkezése (Mózes első könyve 2. fejezet)
Éden kertje
Ez a keletkezése az égnek és a földnek, amidőn teremtet-
tek, amely napon alkotta az Örökkévaló Isten a földet és
az eget. De semmi mezei növény sem volt a földön és sem-
mi mezei fű sem sarjadt még, mert nem bocsátott esőt az
Örökkévaló Isten a földre és ember sem volt, hogy meg-
munkálja a földeket. De köd szállt föl a földről és megáz-
tatta a föld egész színét. Akkor megalkotta az Örökkéva-
ló Isten az embert a föld porából, és lehelt az orrába éltető
lelket, és az ember lett élőlénnyé.
A kert
És ültetett az Örökkévaló Isten kertet Édenbe, kelet fe-
lől és odahelyezte az embert, akit alkotott. És növesztett 
az Örökkévaló Isten a földből mindenféle fát, kívánatosát Albrecht Dürer [albreht]: Ádám és Éva
a tekintetre és jót az eledelre; az élet fája pedig a kert kö- (1504, Metropolitan Museum of Art,
New York)
zepén volt, meg a jó és rossz tudásának fája. És egy folyam
jött ki Édenből; hogy áztassa a kertet; onnan pedig elágazott és lett négy főfolyóvá. […]
És vette az Örökkévaló Isten az embert és belehelyezte Éden kertjébe, hogy megmunkál-
ja és őrizze azt. És megparancsolta az Örökkévaló Isten az embernek, mondván: A kertnek
minden fájáról ehetsz; de a jó és rossz tudásának fájáról ne egyél arról, mert amely napon
eszel arról, meg kell halnod.
Az asszony teremtése
És mondta az Örökkévaló Isten: Nem jó, hogy az ember egyedül van, alkotok számára segí-
tőt, neki megfelelőt. Mert alkotta az Örökkévaló Isten a földből a mező minden vadját és az
ég minden madarát, elvitte az emberhez, hogy lássa, minek nevezi azt el, és bárminek nevezi
el az ember az élőlényt, az legyen a neve. És adott az ember neveket minden baromnak,
az ég madarának és a mező minden vadjának; de az ember számára nem talált segítőt,
 Michelangelo Buonarroti [mikelándzseló bonarroti]: Ádám teremtése (1512, Sixtus-kápolna)
90

neki megfelelőt. Akkor bocsátott az Örökkévaló Isten mély álmot az emberre, hogy elaludt;
ekkor kivett egyet annak bordáiból és húst zárt helyébe. És alakította az Örökkévaló Isten
a bordát; melyet kivett az emberből, asszonnyá és elvitte azt az emberhez. Akkor mondta
az ember: Ez immár csontomból való csont és húsomból való hús; azért neveztessék ném-
bernek, mert az emberből vétetett az. Azért hagyja el a férfi az ő atyját és anyját és ragasz-
kodjék feleségéhez, hogy legyenek egy testté. És mindketten meztelenek voltak, az ember
és az ő felesége, de nem szégyenlették magukat.
(Forrás: https://zsido.com/fejezetek/bresit-1mozes-11-68/)
1. Tedd időrendbe az idézeteket, majd fűzz mindegyikhez egy-két gondolatot a szöveg
alapján!
a) „a jó és rossz tudásának fájáról ne egyél”; b) „hagyja el a férfi az ő atyját és anyját és ra
gaszkodjék feleségéhez”; c) „kivett egyet annak bordáiból és húst zárt helyébe”; d) „megalkot
ta az Örökkévaló Isten az embert a föld porából, és lehelt az orrába éltető lelket”
2. Olvasd el a történet folytatását is a Bibliából, és válaszolj a kérdésekre! (Segítségedre
lehet az internet is.)
a) Isten így intette az első emberpárt: „De azon fának gyümölcséből, mely a kert köze-
pén van, […] ne egyetek abból és ne nyúljatok hozzá, hogy meg ne haljatok.”
• Melyik fának a gyümölcse volt tiltott az első emberpár számára?
• Ki szakított először a gyümölcsből?
• Folytasd a Biblia szövege alapján a mondatot! „Akkor megnyíltak mindkettőjüknek
szemei és megtudták, hogy…”
b) „És mondta az Örökkévaló Isten a kígyónak: Mivelhogy ezt tetted, átkozott légy minden
barom és minden mezei vad közül…”
• Keresd meg a mondat folytatását a forrásokból! Hogyan büntette Isten a kígyót?
• Idézz a szövegből! Milyen „gyűlölség” lesz ezután a kígyó és az ember között?
c) „ Arcod verejtékével edd a kenyeret, míg visszatérsz a földbe, mert abból vétettél, mert por
vagy és a porba térsz vissza.”
• Keresd meg, Mózes első könyvének melyik fejezetében szerepel ez a mondat!
• Nevezd meg pontosan, mi ennek a résznek a címe!
• Sokatmondó a következő rész címe is. Olvasd fel, és értelmezd ezt a címet!
Kapcsolódó
1. Párosítsd a szólásokat, közmondásokat azok jelentésével! Jegyezd le az összeillő párok
betűjelét és számát!
a) Úgy él, mint a paradicsomban. b) Rokonok Ádámról, Éváról. c) Sok az Ádám népe. d) Éva
után indult.
1. Lopott. 2. Boldogan, gondtalanul él. 3. Olyan távoli rokonok, hogy az már nem is szá
mít rokonságnak. 4. De sok ember is van a világon!
2. Az ókortól napjainkig nagyon sok műalkotás dolgozott fel bibliai témát. Gyűjtsetek leg
alább kettőt-kettőt ebből a tárgykörből a következők szerint: irodalmi, képzőművészeti
alkotás, filmes feldolgozás!
3. Figyeld meg, hogyan jelenik meg a kígyó Albrecht Dürer metszetén! Milyen módon fe
jezi ki a festő Éva és a kígyó kapcsolatát?
91

A vízözön története (Mózes első könyve 6–9. fejezet)
Az erkölcsi romlás
Amikor az Úr látta, hogy nagy az emberek gonoszsága a földön és szívük állandóan a rossz-
ra irányul, megbánta az Úr, hogy embert teremtett a földön és bánkódott szívében. Ezt
mondta az Úr: „Eltörlöm a föld színéről az embert, akit a földön teremtettem: az embert az
állatokkal, a csúszómászókkal és az ég madaraival együtt, mivel megbántam, hogy teremtet-
tem őket.” Noé1 azonban kegyelmet talált az Úr szemében. Noénak ez a története: Noé igaz
ember volt, kifogástalanul élt kortársai között. Noé Isten színe előtt járt. Noénak három fia
született: Szem, Kám és Jáfet. A föld azonban romlott volt Isten színe előtt, s a föld tele volt
erőszakkal. Isten látta a földet: romlott volt, mert minden lény a rossz útjára tért.
A vízözön előzményei
Isten így szólt Noéhoz: „Elhatároztam, hogy elpusztítok minden lényt a földön, mivel a föld
az emberek miatt megtelt gonoszsággal. Ezért eltörlöm őket a föld színéről. Építs magadnak
bárkát2 fenyőfából s nádfonatból, kívül és belül kend be szurokkal.3 Így kell építened: 300 kö-
nyök4 legyen a bárka hossza, 50 könyök a szélessége és 30 könyök a magassága. Csinálj
a bárka fölé tetőt. Az ajtót helyezd felülre, a bárka oldalára, és csinálj alsó, középső és felső
emeletet. Ugyanis vízözönt bocsátok a földre, hogy eltöröljek minden testet, amely az ég alatt
létezik. El fog pusztulni minden, ami a földön van. Veled azonban szövetséget kötök. Te be-
szállsz a bárkába, te és veled együtt fiaid, a feleséged és fiaid feleségei. Minden élőlényből,
minden testből vigyél kettőt a bárkába, hogy veled együtt életben maradjanak, egy hímet
és egy nőstényt. A madarak minden fajtájából, az állatok minden fajtájából kettőt-kettőt
vigyél be, hogy életben maradjanak.
Vigyél magaddal mindenféle ételt is,
ami táplálékul szolgál, halmozz fel
készletet, hogy nekik és neked elede-
lül szolgáljon.” Noé úgy is tett, pon-
tosan úgy járt el, ahogy Isten meg-
parancsolta neki.
Az Úr így szólt Noéhoz: „Szállj
be egész családoddal a bárkába,
mert csak téged találtalak igaznak
színem előtt az egész nemzedékben.
Minden tiszta állatból vigyél hetet-
hetet, hímet és nőstényt, a tisztáta-
lanokból pedig kettőt, hímet és nős-
tényt. (A madarakból is hetet-hetet,
hímet és nőstényt), hogy ivadékuk
 az egész földön életben maradjon.
Illusztráció a bárka építéséről a Nürnbergi Krónika Mert még hét nap, és akkor negyven
egy lapján (1493) nap és negyven éjjel esőt bocsátok
1
oé rendkívül magas életkorával a bibliai ősatyák különleges, kiemelkedő szerepét hangsúlyozták. (Például
N
Ádám 930 évet élt, Matuzsálem 960 évet.)
2
bárka: árbóc nélküli evezős hajó
3
szurok: gyantaszerű fekete szigetelő anyag
4
könyök: régi hosszmérték; 0,4436 ≈ 0,44 méter
92

a földre, s eltörlök a föld színéről
minden lényt, amit alkottam.” Noé
úgy tett, ahogy az Úr megparan-
csolta neki. Noé 600 esztendős volt,
amikor a vízözön rátört a földre.
Noé a vízözön előtt beszállt a bárká-
ba: vele együtt fiai, felesége és fiai-
nak feleségei. (A tiszta és tisztátalan
állatok, a madarak és a földön élő
állatok közül kettő-kettő, egy hím
és egy nőstény ment Noéval a bár-
kába, ahogy Isten megparancsolta.)
Hét nap elteltével a vízözön rátört
a földre. Noé 600. évében, a máso-
dik hónap 17. napján, ezen a napon 
megnyíltak a nagy mélységek forrá- Noé és a vízözön (16. századi freskó, Church of San Maurizio
sai és megeredtek az ég csatornái. al Monastero Maggiore, Milan)
Az eső negyven nap és negyven éj-
jel zuhogott a földre. Ezen a napon Noé és fiai, Szem, Kám és Jáfet Noé feleségével és fiai-
nak három feleségével együtt beszálltak a bárkába, s velük minden fajtájú vadállat, minden
fajtájú háziállat, mindenféle földi csúszómászó és mindenféle madár és szárnyas. Minden
lény, ami lélegzik, párosával ment Noéhoz a bárkába. Minden lényből egy hím és egy nős-
tény ment, ahogy Isten megparancsolta. Az Úr bezárta mögötte az ajtót.
A vízözön
Ezután negyven napig ömlött az eső a földre. A víz megdagadt és fölemelte a bárkát úgy,
hogy a föld felett úszott. Az ár elhatalmasodott, és erősen megduzzadt a föld felett, a bárka
azonban a vízen úszott. A víz még magasabb lett a földön, annyira, hogy az ég alatt minden
magas hegyet elborított. Tizenöt könyöknyivel múlta felül a víz őket, annyival emelkedett a
hegyek fölé. Így minden élőlény elpusztult, amely a földön mozgott: madarak, háziállatok,
vadállatok, mindenféle földi csúszómászó és minden ember. Minden, ami lélegzett, ami a
szárazföldön élt, elpusztult. Így törölt el (Isten) minden élőlényt a földön: az embertől az
állatig, a csúszómászókig és az égi madarakig. Mind eltörölte őket a földről. Csak Noé ma-
radt meg, és ami vele volt a bárkában. A víz százötven napig áradt a földön.
Ekkor Isten megemlékezett Noéról és minden vadállatról, minden háziállatról, ami vele
volt a bárkában. Isten szelet támasztott a föld felett, mire a víz apadni kezdett. A mélységek
forrásai és az ég csatornái bezárultak: az eső megszűnt esni az égből, és a víz lassan elapadt
a földön. Százötven nap elteltével a víz visszahúzódott, s a hetedik hónapban, a hónap 17.
napján a bárka megállt az Ararát1 hegyén. A víz a tizedik hónapig egyre jobban leapadt,
s a hónap első napján feltűntek a hegycsúcsok. Negyven nap elteltével Noé kinyitotta a bárka
ablakát, amit csinált, s kiengedett egy hollót.2 Az ide-oda röpdösött, amíg a víz fel nem
száradt a földről. Azután kiengedett egy galambot,3 hogy lássa, vajon a víz visszahúzó-
dott-e már a föld színéről. De a galamb nem talált helyet a lába számára, ezért visszatért
a bárkába, mivel még víz állt az egész földön. Ő kinyújtotta kezét, megfogta, és bevitte
1
Ararát: a mai Törökország területén fekvő hegység egyik kiemelkedő, 5165 méter magas csúcsa
2
holló: régen a hajósok azért vitték magukkal a tengerre, hogy elengedve megmutassa az utat a szárazföld felé
3
galamb: a zsidó hit szerint tiszta állat, ezért gyakran áldozták fel. A keresztény felfogásban Isten lelke
93

magához a bárkába. Még várt további hét napot, és újra kiengedett egy galambot. A galamb
este visszatért hozzá, és íme, friss olajágat1 tartott a csőrében. Ebből megtudta Noé, hogy
a víz eltűnt a földről. Újabb hét napig várt, és ismét kiengedett egy galambot, de ez már
nem tért vissza hozzá. Noé 600. életévében, az első hónapban, a hónap első napján felszá-
radt a víz a föld színén. Ekkor Noé félretolta a bárka fedelét, körülnézett, s íme, a föld fel-
színe szikkadt volt. A második hónapban, a hónap 27. napján a föld száraz volt.
Noé kiszáll a bárkából

Ekkor Isten szólt Noéhoz: „Szállj ki
a bárkából: te, a feleséged, a fiaid és
fiaidnak feleségei. Minden élőlény,
amely veled van, a madarak, az ál-
latok, a földi csúszómászók menje-
nek ki, nyüzsögjenek a földön, legye-
nek termékenyek és szaporodjanak el
a földön.” Noé kiszállt fiaival, felesé-
gével és fiainak feleségeivel. Minden
vadállat, minden háziállat, minden
madár, minden földi csúszómászó
kijött a bárkából, egyik fajta a másik
után. Noé oltárt2 épített az Úrnak.
Aztán fogott minden tiszta állatból 
és tiszta madárból, s égőáldozatot3 Simon de Myle [szimon dö mil]: Noé bárkája az Ararát hegyén
mutatott be az oltáron. Amikor az Úr (1770, magántulajdon)
megérezte a jó illatot, így szólt magá-
ban: „Az ember miatt nem átkozom meg többé a földet, hiszen az emberi szív vágya ifjúkorától
kezdve hajlik a rosszra. Nem törlök el még egyszer minden élőlényt, ahogy megtettem. Mostan-
tól fogva, amíg a föld áll, nem szűnik meg a vetés és az aratás, a hideg és a meleg, a nyár és a tél,
a nappal és az éjszaka.”
A világ új rendje
Isten megáldotta Noét fiaival együtt, és így szólt hozzájuk: „Legyetek termékenyek, szapo-
rodjatok, és töltsétek be a földet. A föld minden állata, az ég minden madara, a föld minden
csúszómászója és a tenger minden hala féljen és rettegjen tőletek: a kezetekbe adom őket.
Minden, ami él és mozog, szolgáljon nektek eledelül, mindent nektek adok, mint a zöld nö-
vényt. Csak élő állatot vérével együtt nem ehettek. A ti véreteket, éltető véreteket is számon
fogom kérni. Számon kérem minden állattól és minden embertől. Mindenkitől, még a test-
vértől is számon kérem az ember életét. Aki embervért ont, annak ember ontsa ki a vérét, mi-
vel Isten saját képmására teremtette az embert. Tehát legyetek termékenyek, szaporodjatok,
töltsétek be a földet, és uralkodjatok rajta.” Aztán így szólt Isten Noéhoz és fiaihoz, akik ve-
le voltak: „Nézzétek, szövetséget kötök veletek, s utánatok utódaitokkal és minden élőlénnyel,
amely veletek van: a madarakkal, a háziállatokkal s az összes mezei vaddal, mindennel, ami
kijött a bárkából, a föld minden állatával. Megkötöm veletek szövetségem, többé nem törlök
1
olajág: a béke, az élet reményének a jelképe
2
oltár: a szertartások alkalmával használt asztalszerű építmény
3
égőáldozat: Istennek szánt ajándék, amelynek egyik részét elégették, másikat a papok kapták, a többit közö-
sen elfogyasztották
94

el minden lényt a földről vízözönnel, és nem jön olyan áradat, amely elpusztítja a földet.”
Aztán így szólt Isten: „Ez legyen jele a szövetségnek, amely fennáll köztem és köztetek, meg
a veletek levő minden élőlény között minden nemzedékre: szivárványt1 helyezek a felhőkbe:
ez legyen a szövetség jele köztem és a föld között. Ha összegyűjtöm a föld felett a felhőket és
a szivárvány megjelenik a felhőkön, akkor megemlékezem szövetségemről, ami fennáll köz-
tem és köztetek, meg minden élőlény és test között. A víz nem válik többé vízözönné, hogy
minden lényt elpusztítson. Ha a szivárvány megjelenik a felhőkön, látni fogom, és megemlé-
kezem az örök szövetségről, amely fennáll Isten és minden élőlény meg minden test között a
földön.” Isten így szólt Noéhoz: „Ez annak a szövetségnek a jele, amelyet létrehoztam köztem
és minden földi lény között.”
(Forrás: https://szentiras.hu/SZIT, Szent István Társulat kiadása)
Noé Ádám tizedik leszármazottja volt, kiemelkedő jelentőségű alakja az Ószövetségnek. Egye
dül őt figyelmeztette Isten, hogy hamarosan szörnyű katasztrófával fogja elpusztítani a bű
nös emberiséget. Noé megpróbálta felhívni az emberek figyelmét a várható pusztulásra, de
azok csak nevettek rajta. Ezután Isten megparancsolta Noénak, hogy építsen egy óriási bár
kát, amelyen elegendő hely van a kiválasztott élőlények számára. A bárka építése alatt Noé
azt remélte, hogy Isten majd meggondolja magát. Nem így történt, mert Isten a Fiastyúk
két csillagát kimozdította a helyéről, és ennek következtében megeredtek az ég csatornái.
A vízözönről szóló történetek közül a legismertebb a Bibliában leírt héber nyelvű változat.
A vízözönről szóló történetek

Egy világméretű elemi csapás, a vízözön
emlékét szinte minden nép megőrizte em-
lékezetében. Egy amerikai kutató a 20. szá
zadban 72 nyelven, mintegy 80 000 erről
szóló történetet gyűjtött össze és írt le.
Például az észak-amerikai Yucatán-félszi-
geten élt maja indiánok szerint a harag
vó istenek négy nagy katasztrófával pusz
tították el a világot, ebből egy alkalommal 
Jan Brueghel [jan bröhl]: Beszállás Noé bárkájába
hatalmas árvízzel. Az egyiptomi papok (1613, Getty Museum, Los Angeles)
pedig azt mondták a görög tudósoknak:
„Ti csak egy özönvízre emlékeztek, de azelőtt sok özönvíz volt. Három ízben sújtotta a földet özön
víz.” Mezopotámiában a Kr. e. 2500 évvel élt sumer nép – égetett agyagtáblákon fennma
radt – hőskölteményében a főhős (Gilgames) felkereste ősét, aki egyedül menekült meg a
világot elpusztító özönvízből.
A nagyszámú történetből azt a következtetést vonták le a kutatók, hogy valószínűleg
nem egyszer és nem egyetlen időpontban, hanem hosszú idő – sok ezer év alatt – több
ször is özönvízszerű esőzés borította el a Földet. A történetek közös elemei: a vízözön
rendszerint az elkövetett bűnök miatt következett be, majd a világméretű pusztulásból
csak a kiválasztottak menekülhettek meg valamilyen vízi jármű segítségével.
1
szivárvány: természeti jelenség. Itt az Isten és az ember közötti égi híd
95

1. R
ajzold le a bárkaformát, és írd bele, kik szálltak be a bárkába Noéval együtt!
2. A történet a bűn és bűnhődés motívumára épül.
a) Keressétek ki A vízözön előzményei részből Isten bűnre utaló szavait, és fűzzetek hoz
zá magyarázatot!
b) Tegyétek ezt a büntetésre vonatkoztatva is!
c) Hogyan mentette meg Isten Noét és családját? Miért tett velük kivételt?
3. Vegyétek számba A vízözön részből az időre vonatkozó napok számát!
a) … napig ömlött az eső a földre.
b) … napig áradt a földön.
c) … nap elteltével a víz visszahúzódott.
d) … nap elteltével Noé kinyitotta a bárka ablakát.
e) Még várt további … napot.
4. Meséljétek el a vízözön történetét a következő szavak és kifejezések felhasználásával!
bárka, élőlény, hím, nőstény, 40 nap és 40 éjjel, ár, elpusztult, szél, apadni kezdett, Ararát,
holló, galamb, száraz, oltár, fogadalom és áldás, szövetség
5. Beszéljetek az Úr és Noé kapcsolatáról!
a) Hogyan hálálta meg Noé a megmenekülésüket?
b) Mi volt az Úr véleménye az emberekről?
c) Mit jelentett az ember számára a szövetség megkötése?
Kapcsolódó
1. a) Gyűjtsetek legalább három – vízzel kapcsolatos – szólást, közmondást O. Nagy
Gábor Magyar szólások és közmondások című gyűjteményéből!
b) Írjátok le ezeket a jelentésükkel együtt! (Pl. Lassú víz partot mos – kitartással sok min
den elérhető.)
2. Készíts rajzokat a bárkáról, Noéról és családjáról!
Június 8. Medárd napja

A néphit szerint ha ezen a napon esik az eső, akkor negy
ven napig el sem áll. (Ha viszont nem esik, akkor száraz
ság várható.) Ennek eredete a legenda szerint Szent Me
dárd püspökhöz kötődik, aki esővel oszlatott szét egy
mulatozó társaságot, mert nem hallgattak intő szavára.
A Medárd-napi esőhöz sok hiedelemés népszokás is
kapcsolódik.Például a Bukovinában élő székelyek szerint
ezen a napon kezdődött a bibliai özönvíz.
• Kutassatok a könyvtárban és az interneten!
a) Keressetek a Medárd-naphoz kapcsolódó mondóká
kat, gyermekjátékokat, népszokásokat!
b) Készüljetek fel ezek előadására, bemutatására!
Június Berry hercegének hóráskönyvében (Limbourg fivérek

illusztrációja, 1412‒1414, Musée Condé, Château de Chantilly)
96

Az Újszövetség
A Biblia második részét alkotó köny

vek neve Újszövetség. Ennek legje
lentősebb részét a Jézus Krisztus-
ról szóló négy evangélium alkotja.
Az evangéliumok szerint Jézus
Krisztus azért született a világra,
hogy szenvedéseivel eltörölje, és
halálával megváltsa az emberiség
bűneit. Azt hirdette, hogy Isten
minden élőlényt, minden embert
szeret, ezért az emberek között is az
egymás iránti szeretet a legfonto
sabb. Ahol ez megvalósul, ott már
Isten országa épül. Itt az ember szá
mára lehetséges az üdvözülés, az
örök mennyei boldogság elérése.
Az Újszövetségben Jézus történe
te mellett a két fő apostol:1 Péter és
Pál tevékenységéről szól az Apos 
tolok cselekedete című rész. Továb Giotto di Bondone [dzsottó di bondone]: Keresztút (1304‒1306,
bi részt képez az a 21 levél, amelyek Scrovegni-kápolna, Padova)
akkor születtek, amikor Jézus vagy
az apostolok nem tudtak személyesen megjelenni egy-egy összejövetelen. A záró Jelenések
könyve az utolsó ítélet eljövetelét írja le a bibliai felfogás szerint.
Jézus életének két mozzanata ragadta meg leginkább az embereket, és ihlette meg a kü
lönböző korok művészeit: a születése és a halála. A következő részletben a Szent Család tagja
ival, életük egyik meghatározó eseményével ismerkedsz meg. Képet alkothatsz a mintegy két
ezer évvel ezelőtt élt emberek mindennapjairól, gondolkodásukról, szokásaikról.
Jézus születése (Lukács evangéliuma 1‒2. fejezet)
Jézus születésének ígérete

A hatodik hónapban pedig Isten elküldte Gábriel angyalt Galilea 2 egyik városába, Názá
retbe3 egy szűzhöz, aki a Dávid4 házából származó József jegyese volt. A szűznek pedig
Mária volt a neve. És hozzálépve így szólt az angyal: „Üdvöz légy, kegyelembe fogadott, az
Úr veled van!” Mária megdöbbent e szavakra, és fontolgatta, mit jelenthet ez a köszöntés.
Az angyal ezt mondta neki: „Ne félj, Mária, mert kegyelmet találtál Istennél! Íme, fogansz
méhedben, és fiút szülsz, akit nevezz Jézusnak. Nagy lesz ő, és a Magasságos Fiának nevezik
majd”; az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak a trónját, ő pedig uralkodik a Jákób házán
örökké, és uralkodásának nem lesz vége.
1
apostol: Jézus tizenkét tanítványának egyike; Isten igéjének hirdetője
2
Galilea: történelmi régió Palesztina területén, Izrael három tartománya közül a legészakibb
3
Názáret: ma: Izrael északi részén, Galileában található város
4
Dávid király: (Kr. e. 1012–972) Izrael második királyaként nagy birodalmat épített ki, amelynek fővárosává
az általa elfoglalt Jeruzsálemet (Dávid városát) tette
97

Mária megkérdezte az angyalt: „Hogyan lehetséges ez, mivel én férfit nem ismerek?”
Az angyal így válaszolt neki: „A Szentlélek száll reád, és a Magasságos ereje árnyékoz be
téged, ezért a születendőt is Szentnek nevezik majd, Isten Fiának. Íme, Erzsébet, a te rokonod
is fiút fogant öregségére, és már a hatodik hónapjában van az, akit meddőnek mondanak,
mert Istennek semmi sem lehetetlen.” Mária ezt mondta: „Íme, az Úr szolgálóleánya: történ-
jék velem a te beszéded szerint! És eltávozott tőle az angyal.”
(Forrás: https://szentiras.hu/RUF/Lk1)
Jézus születése
Történt pedig azokban a napokban, hogy Augusztusz1 császár rendeletet adott ki: írják
össze az egész földet. Ez az első összeírás akkor történt, amikor Szíriában2 Kviriniusz volt
a helytartó. Elment tehát mindenki a maga városába, hogy összeírják. Felment József is
a galileai Názáretből Júdeába,3 Dávid városába, amelyet Betlehemnek neveznek, mert Dá-
vid házából és nemzetségéből származott, hogy összeírják jegyesével, Máriával együtt, aki
áldott állapotban volt. És történt, hogy amíg ott voltak, eljött szülésének ideje, és megszülte
elsőszülött fiát. Bepólyálta, és a jászolba4 fektette, mivel a szál-
láson nem volt számukra hely.
Pásztorok tanyáztak azon a vidéken a szabad ég alatt,
és őrködtek éjszaka a nyájuk mellett. És az Úr angyala
megjelent nekik, körülragyogta őket az Úr dicsősége,
és nagy félelem vett erőt rajtuk. Az angyal pedig ezt
mondta nekik: „Ne féljetek, mert íme, nagy örömet
hirdetek nektek, amely az egész nép öröme lesz:
üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus,
a Dávid városában.”
A jel pedig ez lesz számotokra: találtok egy kis-
gyermeket, aki bepólyálva fekszik a jászolban. És
hirtelen mennyei seregek sokasága jelent meg az
angyallal, akik dicsérték az Istent, és ezt mondták:
„Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség,
és az emberekhez jóakarat.”
Miután elmentek tőlük az angyalok a mennybe, a 
Fra Angelico [fra andzseliko] és Fra Filippo
pásztorok így szóltak egymáshoz: „Menjünk el Betle Lippi: A bölcsek imádása (1440‒1460,
hembe, és nézzük meg azt, ami ott történt, amit az Úr National Gallery of Art, Washington)
tudtunkra adott.” Elmentek tehát sietve, és megtalál-
ták Máriát, Józsefet és a jászolban fekvő kisgyermeket. Amikor meglátták őt, elmondták
mindazt, amit erről a kisgyermekről az angyalok hirdettek, és mindenki, aki hallotta, el-
csodálkozott azon, amit a pásztorok mondtak nekik. Mária pedig mindezeket a beszédeket
megjegyezte, és szívében forgatta. A pásztorok pedig visszatértek, dicsőítve és magasztalva
Istent mindazért, amit hallottak és láttak, úgy, ahogyan ő megüzente nekik.
(Forrás: https://szentiras.hu/RUF/Lk2,1-20)
1
ugustus: (Kr. e. 63–14) római császár, születési nevén Caius Octavius [kájusz oktáviusz]. A Szentírás a csá-
A
szár nevének régi helyesírását őrizte meg
2
Szíria: ma: ország a Közel-Keleten, Délnyugat-Ázsiában. Fővárosa Damaszkusz
3
Júdea: az ókori Izrael déli területe
4
jászol: szarvasmarhának, lónak stb. lábakon álló, gyakran az istálló falához rögzített vályúszerű etetője
5
Heródes: Heródes király (Kr. e. 40–4 v. 3) a rómaiak uralmát segítette. Uralkodása alatt egyre erősödött
a népben a Messiás-király várása
98

A napkeleti bölcsek (Máté evangéliuma 2. fejezet)
Amikor Jézus megszületett a júdeai Betlehemben Heródes5 király idején, íme, bölcsek ér-
keztek napkeletről Jeruzsálembe, és ezt kérdezték: „Hol van a zsidók királya, aki most szü-
letett? Mert láttuk az ő csillagát napkeleten, és eljöttünk, hogy imádjuk őt.” Amikor ezt
Heródes király meghallotta, nyugtalanság fogta el, és vele együtt az egész Jeruzsálemet.
Összehívott minden főpapot és a nép írástudóit, és megkérdezte tőlük, hol kell megszü-
letnie a Krisztusnak. Azok ezt mondták neki: „A júdeai Betlehemben, mert így írta meg
a próféta: Te pedig, Betlehem, Júda földje, semmiképpen sem vagy a legkisebb Júda fejedel
mi városai között, mert fejedelem származik belőled, aki legeltetni fogja népemet, Izráelt.”
Ekkor Heródes titokban hívatta a bölcseket, és gondosan kikérdezte őket, hogy mikor je-
lent meg a csillag, majd elküldte őket Betlehembe, és ezt mondta: „Menjetek el, és kérdezős
ködjetek a gyermek felől; mihelyt pedig megtaláljátok, adjátok tudtomra, hogy én is elmen-
jek, és imádjam őt!”
Miután meghallgatták a királyt, elindultak, és íme, a csillag, amelyet láttak napkeleten,
előttük ment mindaddig, amíg odaérve meg nem állt a hely fölött, ahol a gyermek volt.
Amikor ezt látták, igen nagy volt az örömük. Bementek a házba, meglátták a gyermeket
anyjával, Máriával, és leborulva imádták őt. Kinyitották kincsesládáikat, és ajándékokat
adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát. Mivel azonban kijelentést kaptak álomban, hogy ne
menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza hazájukba.
(Forrás: https://szentiras.hu/RUF/Mt2)
1. Válaszolj a szövegek alapján a következő kérdésekre!
a) Milyen szavakkal szólította meg Gábriel angyal Máriát?
b) Mária így szólt az angyalhoz: „történjék velem a te beszéded szerint”! Magyarázd meg,
mit fejeznek ki a nő szavai!
c) Miért kellett Máriának és Józsefnek Názáretből Betlehembe mennie?
2. Tedd időrendi sorrendbe az eseményeket! Csak a számokat írd le!
1. Mária Betlehemben szülte meg a kisgyermeket, majd bepólyálta, és a jászolba fek
tette.
2. A pásztorok is elmentek Betlehembe, és megnézték a jászolban fekvő kisdedet.
3. Gábriel angyal elmondja Máriának, hogy fiút fog szülni, akit Jézusnak nevezzen el.
4. A császár rendeletet adott ki, hogy „írják össze az egész földet”.
5. Napkeleti bölcsek érkeztek Jeruzsálembe, akik a zsidók királya felől érdeklődtek.
3. Készítsetek táblázatot a következő beosztással! Folytassátok a kitöltését a példa alapján!
Helyszín Szereplők Esemény
Názáret József, Mária, Gábriel Az angyal felvilágosítja Józsefet
4. a) Az Újszövetség központi alakja Jézus. Készítsetek róla gondolattérképet csomago

lópapírra vagy az interaktív táblára!
b) Az ábra elkészülte után mindenki mondjon egy mondatot Jézusról! A tartalma lehe
tőleg arra vonatkozzon, ami leginkább megragadta az olvasottakból, hallottakból!
99

Kapcsolódó
1. Olvasd el József Attila Betlehemi királyok című versét, és válaszolj a kérdésekre! (Az inter
neten vagy a költő verseskötetében is megtalálod a művet.)
a) Párosítsd a királyok nevét a hozzájuk kapcsolódó szavakkal! Írd le az összeillő párok
betűjelét és számát! (Azt is vedd figyelembe, ki és milyen szavakkal szólította meg
a kis Jézust!)
A) Gáspár, B) Menyhért, C) Boldizsár
1. „Segíts, édes Istenem!”; 2. „Benéztünk hát kicsit hozzád / Üdvösségünk, égi ország!”;
3. „szerecseny király”; 4. „földi király személye”; 5. „Lángos csillag állt felettünk, / gyalog jöt
tünk, mert siettünk”
b) József Attila versének 3. versszakából idézünk.
„Főtt kolbászunk mind elfogyott, / fényes csizmánk is megrogyott,
hoztunk aranyat hat marékkal, / tömjént egész vasfazékkal.”
Máté evangéliumának a szövege szerint a királyok nem érkeztek üres kézzel: „ajándé
kokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát”. Add meg a tömjén és a mirha szavak ma
gyarázatát! (Segítségedre lehet a Magyar értelmező kéziszótár is.)
2. A következő két idézetet nem Máté evangéliumában találod meg, hanem az Ószövetség más
részeiben. Olvasd el a részleteket, majd válaszolj a kérdésekre!
„Világosságodhoz népek jönnek, és királyok a rád ragyogó fényhez… Mindnyájan Sebából jön
nek, aranyat és tömjént hoznak, és az Úr dicső tetteit hirdetik”.
„Tarsísnak és a szigeteknek királyai hozzanak ajándékot, Sába és Szeba királyai fizessenek adót!
Boruljon le előtte minden király, minden nép őt szolgálja!”.
a) Magyarázd meg az idézetek alapján, miért alakulhatott ki az a nézet, hogy a napkeleti böl
csek királyok voltak!
b) Kutass az internet segítségével, hol találhatók az Ószövetségben az idézett részek!
c) Keresd meg a térképen vagy az interneten a szövegben olvasható földrajzi neveket is!
Néhány adat, érdekesség Jézus életéből

1. Születési helyét két evangélium nevezi meg egyaránt
Betlehemként (Máté 2,1 és Lukács 2,4-7).
2. Márk pedig inkább Názáretre utal (1,9). Az evangéliu
mok szerint Názáretben nevelkedett, itt élt megkeresz
telkedéséig, majd későbbis ide tért vissza. Valószínű
leg ezért kapcsolódott a nevéhez a „názáreti” jelző. Így
nevezték a barátai, az ellenségei, még a fakereszt felira
tára is rákerült ez az elnevezés.
3. Jézus életéről 12 éves korától 30 éves koráig az evangé
liumok nem közölnek semmit.
4. Fellépése után Jézus növekvő számú tanítványa és kö
vetője közül kiválasztott tizenkettőt, akiket apostolok
nak nevezett. A tanítványok elsődleges feladata volt a 
tanítások továbbvitele, a keresztény vallás terjesztése, Giovanni Baronzio [dzsovanni
baronció]: Jézus megkeresztelése
a keresztény egyház megalapítása. (1335, National Gallery of Art,
(Gecse Gusztáv Bibliai történetek című munkája nyomán) Washington)
100

Összefoglalás
A Család, otthon, nemzet fejezetünk utolsó részében az emberiség legolvasottabb könyvé

ből vett válogatásokkal ismerkedtél meg. Így te is részese lehettél azoknak a történeteknek,
amelyeket az elmúlt kétezer évben a világ szinte minden nyelvére lefordítottak. Vajon mi le
het az oka ennek a szűnni nem akaró figyelemnek? Az egyik magyarázatot Szent Ágoston fo
galmazta meg igen figyelemreméltóan: „a Biblia olyan, mint a tükör, mert a valóságot közvetíti
minden szépítés nélkül.”
A Biblia az emberi természet örök problémáit taglalja: pl. az emberek egymáshoz való vi
szonyát, anyagi javakkal való kapcsolatát, a hit szerepét az emberek életében. Ezek kapcsán
olyan igazságok, helyes viselkedési minták tárulnak fel, amelyek minden korban időszerűek, a
ma élő emberek számára is iránymutatóak.
Az olvasottak alapján remélhetőleg Te is kedvet kaptál a további történetek megismerésé
hez, ezáltal általános műveltséged gyarapításához.
A bibliai történetek megismerésével elérkeztünk a Család, otthon, nemzet fejezetünk vé
géhez.
Óráról órára újabb és újabb művekkel ismerkedtünk meg, és eljutottunk a kisebb emberi
közösségtől, a családtól kezdve az egyre nagyobb közösségekig, végül a nemzeten át egé
szen az emberiség szellemi kincséig. Most összefoglaljuk, felidézzük az eddig megismert
műveket. Nem zárjuk le azonban a témával kapcsolatos művek megismerését, hisz a követke
ző években még számtalan irodalmi alkotással találkozunk ebben a témában.
A következő feladatok első részében a Bibliára vonatkozó ismereteket elevenítjük fel, majd
az egész fejezetre vonatkozó kérdéseket találsz. Megoldásuk során most ellenőrizheted a tu
dásodat, és pótolhatod az esetlegesen hiányzó ismereteidet is.
1. A hangulat megteremtése és a csoportok megkülönböztetése érdekében készítse
tek el egy-egy bibliai témájú „logót”, és tegyétek ki az asztalra!
(Pl.: a tudás fája, betlehemi csillag, galamb vagy bárka.)
1. csoport
Válasszatok ki egy olyan történetet a Bibliából, amiből szívesen készítetek képre
gényt! (Lehet egy részlete is.)
a) Figyeljetek rá, hogy csak a lényeges elemek szerepeljenek a képeken!
b) Felváltva készítsetek távoli, félközeli és közeli képeket aszerint, hogy mit mutattok
be: több szereplőt, párbeszédet vagy érzelmeket a szereplők arcán!
2. csoport
Készítsétek el egy általatok választott bibliai szereplő (pl. Ádám) profilját egy inter
netes közösségi oldalra! Gyűjtsetek össze minél több információt az adatlap elkészíté
séhez!
101

3. csoport
Töltsétek ki az ötsorost a vízözönről szóló történet alapján!
Noé
2 tulajdonság
3 cselekvés
egy négyszavas mondat
szinonima a névhez
4. csoport
a) Sok élethelyzetben lehetnek segítségünkre a következő bölcsességek, csak
hogy a megkezdett mondatoknak először meg kell találni a befejezését. Segít
az összefüggések felismerése. A helyes megoldást írjátok le!
1. Szemet szemért, a) te se tedd felebarátodnak.
2. Ki mint vet, b) megnyílik a nyelve.
3. Amit nem kívánsz magadnak, c) a szegénynek egy sincs.
4. Kinek szíve telve, d) úgy arat.
5. A gazdagoknak sok barátja van, e) fogat fogért.
b) Mondjatok a gyakorlati életből vett példákat, élethelyzeteket a hozzájuk illő
bölcsesség megjelölésével!
3. A fejezetben nagyon sok verses és prózai alkotással ismerkedtünk meg. Listázzátok
a műveket szóban az alábbiak szerint!
Család, otthon, nemzet –
• a versekben, lírai alkotásokban;
• a mesék, a mondák és a mítoszok világában;
• a bibliai történetekben.
4. Válasszatok egyet a fejezetben megismert alkotások közül, és mutassátok be a meg-
adott szempontok szerint!
A mű szerkezete, gondolatmenete
A mű címe, a szerző neve • Hogyan épül fel az alkotás?
(ha ismerjük) • Vannak-e olyan szavak, szókapcsolatok, amelyek
kiemelt szerepet töltenek be a műben? Stb.
A mű fő kérdései, problémái
• Milyen kérdések foglalkoztat- A mű keletkezési körülményei
ják a lírai ént vagy az elbeszé • V
onható-e párhuzam a műben megfogalmazott
lőt? kérdések, problémák és a történelmi kor fő kér
• Milyen kérdések merülhetnek dései között? Stb.
fel az olvasóban? Stb.
Kritikák, utóélet
• G
yűjtsetek az alkotásról írt elemzéseket, véle
Ajánlás ményeket! Melyek egyeznek meg leg inkább
• K
i(k)nek ajánlanátok a művet? a tietekkel? Melyek nem?
Indokoljátok is meg a válaszo • Fogalmazzátok meg a csoport által kialakított
tokat! közös álláspontot arról, mi a mű fő üzenete a
számotokra! Stb.
102

Petőfi Sándor:
János vitéz
„Anyám, az álmok nem hazudnak;
Takarjon bár a szemfödél:
Dicső neve költő-fiadnak,
Anyám, soká, örökkön él.”
(Petőfi Sándor: Jövendölés)
irodalom_5_II_Janos vitez.indd 103 2020. 06. 23. 13:10

Mozaikok Petőfi Sándor életéből
Ismerkedjetek meg a költő életrajzával a számozás sorrendjében!
4. Vándorlás, színészélet, katonaság

1839-ben elkezdődött vándorlásainak időszaka, megismer-
kedett a nélkülözéssel és a nyomorral.
Először Pesten a Nemzeti Színháznál alkalmi statiszta és
színházi szolga volt, majd Sopronban katonáskodott. Meg-
próbálkozott a vándorszínészettel is, később egy ideig má-
solásból tartotta fenn magát.
3. Iskolái
Édesapja szigorúan nevelte fiait, szerette volna minéljobb
iskolákba járatni gyermekeit. Petőfi Sándor tanult Kiskun
félegyházán, Kecskeméten, Szabadszálláson, Sárszentlőrin
cen, Pesten, Aszódon és Selmecen is. Közben családja el-
szegényedett, ezért abba kellett hagynia a tanulmányait.
Csak évek múlva, 1841-ben tért vissza újra az iskolapadba,
a pápai gimnázium diákja lett.
2. Szülei, testvére
Édesapja, Petrovics1 István mészáros, kocs-
máros volt. Édesanyja, Hrúz Mária férjhez-
menetele előtt cselédlányként dolgozott.
Testvéröccsét Petrovics Istvánnak hívták.

B
arabás Miklós: Szendrey Júlia
1.
(Petőfi Irodalmi Múzeum)
Születési ideje és helye

Kiskőrösön született, 1823. január 1-jén.
A következő évben Kiskunfélegyházára költöztek, ide kap-
csolódott minden kisgyermekkori emléke.
1
Petrovics: a Petőfi név az eredeti családnév tükörfordításából alakult ki: Petrovics  Péterfi(a)  Petőfi. 1842 no-
vemberétől már ezen a néven jelentette meg verseit
104

5. Pályakezdése
Az 1842-es év hozta meg számára az első jelentősebb irodalmi sikert: A borozó című verse
megjelent az Athenaeum [aténeum] című lapban.
1844-ben gyalog és szekéren Debrecenből Pestre indult, hogy verseit kiadassa. Vörösmarty
Mihály vette pártfogásába, állást kapott Vahot Imre folyóiratánál, a Pesti Divatlapnál. 1844 vé-
gén írta meg a János vitézt, amely 1845. március 6-án jelent meg. A művel országos hírű, ün-
nepelt költővé lett.
6. Szerelem, házasság
1846-ban egy bálon rátalált igaz szerelmére, Szendrey Júliá
ra. Az édesapa, Szendrey Ignác ellenezte a kapcsolatukat.
A fiatalok 1847. szeptember 8-án házasodtak össze, a mé-
zesheteket Koltón töltötték. Még sokfelé jártak, a költőt
mindenütt lelkesen ünnepelték. Később Pesten telepedtek
le. Gyermekük, Zoltán 1848 decemberében született Deb-
recenben.
7. Barátsága Arany Jánossal

1847-ben, a Toldi megjelenését követően kötött barátságot
Arany Jánossal. „A magyar irodalom legszebb férfibarátsága
kezdődik. Regény sem ábrázolt még úgy önfeláldozást, önzet-
lenséget, mint amilyen e két ember egymásnak és egymásról
rótt írásában felénk árad.”
(Illyés Gyula: Petőfi Sándor)
8. A forradalom és a szabadságharc vezéralakja

1848. március 15-én az események egyik főszereplője lett.
 Elszavalta a Nemzeti dal című versét a Pilvax kávéházban,
ott volt a 12 pont kinyomtatásánál, majd elfogadtatásánál.
Barabás Miklós: Petőfi Sándor
(Petőfi Irodalmi Múzeum)
Egyik kezdeményezője volt Táncsics Mihály kiszabadításá-
nak. Márciusban felesküdött nemzetőrnek, honvéd száza-
dos lett, majd kinevezték segédtisztté Bem József tábor-
nok mellé.
9. Halála
1849. július 31-én a segesvári ütközetben az orosz haderőlegyőzte Bem se-
regét. A fegyvertelenül menekülő Petőfit Fejéregyháza közelében látták
utoljára, valószínűleg egy lovas katona szúrta le fegyverével.
105

1. Petőfi Sándor életéhez kapcsolódó településeket jelöltünk be a térképen. Ismerd fel
a rövid meghatározások alapján, melyikre gondoltunk!
1. Ezen a településen született 1823-ban. 2. Ezt a várost vallotta szülőhelyének.
3. Katonáskodásának a színhelye volt. 4. A mézesheteket itt töltötték Szendrey Júliával.
5. Fia, Zoltán ebben a városban született. 6. A közelében látták utoljára Petőfit.
2. Válaszd ki azt a szót vagy szókapcsolatot, amelyik igazzá teszi az állítást!
a) Petőfi édesapja tanár / jószágigazgató / mészáros volt.
b) Pesten Vörösmarty Mihály / Arany János / Táncsics Mihály vette pártfogásába Petőfit.
c) A János vitéz című költeménye 1844 / 1845 / 1846 végén keletkezett.
d) A költő egy iskolában / bálon / színházban ismerkedett meg Szendrey Júliával.
e) Petőfi Sándor és Arany János a Toldi / Nemzeti dal / Családi kör megjelenése után
kötöttek barátságot.
Kapcsolódó
1. Elevenítsétek fel a március 15-ei eseményeket! Készítsetek szócikket Táncsics Mihály-
ról és a Pilvax kávéházról pl. a Magyar Nagylexikon segítségével!
2. Mondjátok el közösen a Nemzeti dal című költeményt!
a) Mit jelképez a lánc és a kard? Melyiket kell választaniuk a magyaroknak? Miért?
b) Mi a szerepe a refrénnek a versben?
c) Bizonyítsátok, hogy a vers tartalma, hangulata hatással volt a nap későbbi esemé-
nyeire!
3. Válassz ki a térképről három olyan települést, amelyik nem szerepel az életrajzi szö-
vegben! Könyvtári és internetes búvárkodás után fogalmazd meg egy-egy mon-
datban, hogyan kapcsolódik a hely Petőfihez!
Os
zt
rá
k
Lőcse Eperjes Cs
ág ás
á rs Selmecbánya
Igló Kassa zá
Losonc rs
Rozsnyó á
z
Pozsony
ás
Salgó
Balassagyarmat
g
Cs
Aszód Nagykároly Erdőd

Sopron
k
Pest-Buda Debrecen Koltó

trá
Pápa
Székesfehérvár
Graz Ostffyasszonyfa
Osz
Szabadszállás
Kecskemét
Ozora Kiskunfélegyháza
Sárszentlőrinc
Kiskőrös Segesvár Fejéregyháza
Szászsebes Szelindek
Zágráb Vízakna
Szászváros
Károlyváros
öld
asalf
Török Biro av
106 da H
lom

Kalauz a János vitéz megismeréséhez
Sok mesével, számos meseszereplővel találkoztál eddigi irodalmi barangolásaid során. Szegény-
legényeket kísértél el vándorútjukon, boszorkányok, óriások, tündérek mesevilágába jutottál.
Most Petőfi Sándor legismertebb hősével, János vitézzel ismerkedhetsz meg. Története sok ha-
sonlóságot mutat a népmesékkel, kalandjait olvasva hetedhét országon túlra is eljuthatsz.
Vegye kezdetét János vitéz története!
Kapcsolódó
1. A mű megismerése során nézzetek meg Jankovics Marcell János vitéz című rajzfilmé-
ből részleteket! (Ha tehetitek, összefoglaláskor nézzétek meg az egész filmet!)
a) Találtok-e eltérést a költemény és a rajzfilm története között? Ha igen, mi lehet en-
nek az oka?
b) A te képzeletedben is így jelennek meg a szereplők? Melyik alak hasonlít a legjob-
ban, és melyik legkevésbé az általad elképzelthez?
2. Petőfi költeményéhez hangoskönyv is készült. A könyvtárban vagy az internetről le-
töltött felvételt használjátok a mű még alaposabb megismeréséhez, a műrészletek
megtanulásához!
A mű keletkezéséről
A kortársak visszaemlékezései és az utókor elbeszélései sokszor szándékosan színezik, for-
málják a mű megírásának körülményeit. Ennek következtében valóságos legenda övezi
a mű keletkezését.
„Az 1844-ik év vége felé bekövetkezvén a zord téli napok, […]
szokása ellenére honn maradt esténkint, s […] bámulandó gyor-
saság- és szabatossággal írta le a szívében s agyában fogam-
zott szebbnél szebb költői eszméket, érzelmeket.”
(Vahot Imre emlékiratai)
„Csak néhány est és éjfél kellett ahhoz (pontosan hat nap és hat
éjszaka), hogy […] a Kukorica Jancsi-t Vörösmartyéknak felolvas-
sa. Az elragadtatás általános. A népi, tündéri hősköltemény akkor
még a mai alakjának körülbelül felénél fejeződött be, hihetőleg
ott, ahol Jancsi a francia udvarból hazaérkezik. Az elragadtatott
kézszorongatások hatása alatt a fiatal költő hozzácsapja a mű-
höz, ami a tárgyról még lelkében motoszkál; a földi megpróbálta-
tások után hősét, mintegy ráadásképpen fölröpíti a mesék meg-
próbáltatásai közé; […] megalkotja a magyar népies költészet
legegységesebb, legtisztábban csengő aranypénzét.” 
(Illyés Gyula: Petőfi Sándor) A mű első kiadásának címlapja
• Búvárkodj a könyvtárban! Keresd meg Fekete Sándor Így élt a szabadságharc költője című
könyvét, és olvasd el azokat a részeket, amelyek a János vitéz megírásának körülményei-
ről szólnak! Számolj be az olvasottakról irodalomórán!
107

János vitéz; 1–4. rész1
1.
Tüzesen süt le a nyári nap sugára „Szivemnek gyöngyháza, lelkem Iluskája!”

Az ég tetejéről a juhászbojtárra.2 Kukoricza Jancsi így szólott hozzája:
Fölösleges dolog sütnie oly nagyon, „Pillants ide, hiszen ezen a világon
A juhásznak 3 úgyis nagy melege vagyon.4 Csak te vagy énnekem minden mulatságom.
Szerelem tüze ég fiatal szivében, Vesd reám sugarát kökényszemeidnek,6

Ugy legelteti a nyájt a faluvégen. Gyere ki a vízből, hadd öleljelek meg;
Faluvégen nyája mig szerte legelész, Gyere ki a partra csak egy pillanatra,
Ő addig subáján5 a fűben heverész. Rácsókolom lelkem piros ajakadra!”
Tenger virág nyílik tarkán körülötte, „Tudod, Jancsi szivem, örömest kimennék,
De ő a virágra szemét nem vetette; Ha a mosással oly igen nem sietnék;
Egy kőhajtásnyira foly tőle a patak, Sietek, mert másképp velem rosszul bánnak,
Bámuló szemei odatapadtanak. Mostoha gyermeke vagyok én anyámnak.”
De nem ám a patak csillámló habjára, Ezeket mondotta szőke szép Iluska,

Hanem a patakban egy szőke kislyányra, S a ruhákat egyre nagy serényen mosta.
A szőke kislyánynak karcsu termetére, De a juhászbojtár fölkel subájáról,
Szép hosszú hajára, gömbölyű keblére. Közelebb megy hozzá, s csalogatva így szól:
Kisleány szoknyája térdig föl van hajtva, „Gyere ki, galambom! gyere ki, gerlicém!7
Mivelhogy ruhákat mos a fris patakba’; A csókot, ölelést mindjárt elvégzem én;
Kilátszik a vízből két szép térdecskéje Aztán a mostohád sincs itt a közelben,
Kukoricza Jancsi gyönyörűségére. Ne hagyd, hogy szeretőd halálra epedjen.”
Mert a pázsit fölött heverésző juhász Kicsalta a leányt édes beszédével,

Kukoricza Jancsi, ki is lehetne más? Átfogta derekát mind a két kezével,
Ki pedig a vízben a ruhát tisztázza, Megcsókolta száját nem egyszer sem százszor,
Iluska az, Jancsi szivének gyöngyháza. Ki mindeneket tud: az tudja csak, hányszor.
1
r ész: Petőfi Sándor csak számokkal tagolta egységekre a művet, a „rész” elnevezést csak tankönyvünk alkal-
mazza
2
bojtár: a pásztor munkáját segítő legény
3
juhász: a juhnyájat őrző és gondozó pásztor
4
vagyon: van
5
suba: pásztorviselet; gyapjas juhbőrből készült ujjatlan, hosszú köpönyegféle
6
kökény: sötétkék bogyójú cserje
7
gerlice: gerle; galambféle madár
108

2.
Az idő aközben haladott sietve, Reszkető kedvese védelmezésére

A patak habjain piroslott az este. Ekkép fakadt ki a nyáj bátor őrzője;
Dúlt-fúlt Iluskának gonosz mostohája; Azután haragos szemmel fenyegetve
Hol marad, hol lehet oly soká leánya? Az elmondottakhoz e szavakat tette:
A rosz vén mostoha ekkép gondolkodott; „Ha nem akarja, hogy felgyujtsam a házát,
Követték ezek a szók a gondolatot: Meg ne illesse3 kend ezt a szegény árvát.
(S nem mondhatni, hogy jókedvvel ejtette ki.) Úgyis töri magát, dolgozik eleget,
„Megnézem, mit csinál? ha henyél: jaj neki!” És mégsem kap száraz kenyérnél egyebet.
Jaj neked Iluska, szegény árva kislyány! Most eredj, Iluskám. Megvan még a nyelved,
Hátad mögött van már a dühös boszorkány; Hogy elpanaszold, ha roszúl bánik veled. –
Nagy szája megnyílik, tüdeje kitágul, S kend ne akadjon fönn azon, mit más csinál,
S ily módon riaszt föl szerelem álmábul: Hisz kend sem volt jobb a deákné vásznánál.”4
„Becstelen teremtés! gyalázatos pára!1 Kukoricza Jancsi fölkapta subáját,

Ilyet mersz te tenni világnak csúfjára? S sebes lépésekkel ment keresni nyáját,
Lopod a napot, és istentelenkedel… Nagy megszeppenéssel most vette csak észre,
Nézze meg az ember… hogy tüstént vigyen el –” Hogy imitt-amott van egy-kettő belőle.
„Hanem most már elég, hallja-e kend,2 anyjuk?

Fogja be a száját, vagy majd betapasztjuk.
Ugy merje kend Ilust egy szóval bántani,
Hogy kihullanak még meglevő fogai.”
1
pára: ember, állat (népies kifejezés szidalom vagy sajnálkozás kifejezéseként)
2
k end: maga (személyes névmás), a paraszti szóhasználatban lenéző megszólítás
3
meg ne illesse: ne bántsa, hozzá ne merjen érni
4
kend sem volt jobb a deákné vásznánál: ő sem jobb másoknál
109

3.
A nap akkor már a földet érintette, Jaj, a zsivány! jaj, az akasztani való!
Mikor Jancsi a nyájt félig összeszedte; Hogy ássa ki mind a két szemét a holló!4
Nem tudja, hol lehet annak másik fele: Ezért tartottalak? ezért etettelek?
Tolvaj-e vagy farkas, ami elment vele? Sohase kerüld ki a hóhérkötelet.
Akárhová lett az, csakhogy már odavan; Elpusztulj előlem, többé ne lássalak!”
Búsulás, keresés, minden haszontalan. Jancsi gazdájából így dőltek a szavak;
Most hát mihez fogjon? nekiszánva magát, Fölkapott hirtelen egy petrencés rudat,5
Hazafelé hajtja a megmaradt falkát.1 A petrencés rúddal Jancsi után szaladt.
„Majd lesz neked Jancsi… no hiszen lesz neked!” Kukoricza Jancsi elfutott előle,
Szomorún kullogva gondolta ezeket, De korántsem azért, mintha talán félne,
„Gazduramnak ugyis rossz a csillagzatja,2 Markos gyerek volt ő, husz legényen kitett,
Hát még… de legyen meg isten akaratja.” Noha nem érte meg még husszor a telet.
Ezt gondolta, többet nem is gondolhatott; Csak azért futott, mert világosan látta,
Mert ekkor a nyájjal elérte a kaput. Hogy méltán haragszik oly nagyon gazdája;
Kapu előtt állt az indulatos gazda, S ha ütlegre6 kerül a dolog, azt verje,
Szokás szerint a nyájt olvasni3 akarta. Ki félig apja volt, ki őt fölnevelte?
„Sose olvassa biz azt kelmed, gazduram! Futott, míg a szuszból gazdája kifogyott;7
Mi tagadás benne? igen nagy híja van; Azután ballagott, megállt, meg ballagott
Szánom, bánom, de már nem tehetek róla,” Jobbra is, balra is; s mindevvel mit akar?
Kukoricza Jancsi e szavakat szólta. Nem tudta, mert nagy volt fejében a zavar.
Gazdája meg ezt a feleletet adta, 4.

S megkapta bajszát, és egyet pödrött rajta:
„Ne bolondozz Jancsi, a tréfát nem értem; Mikorra a patak vize tükörré lett,
Amíg jól van dolgod, föl ne gerjeszd mérgem.” Melybe ezer csillag ragyogása nézett:
Jancsi Iluskáék kertje alatt vala;8
Kisült, hogy korántsem tréfaság a beszéd, Maga sem tudta, hogy mikép jutott oda.
Jancsi gazdájának majd elvette eszét;
Jancsi gazdája bőg, mint aki megbőszült: Megállt, elővette kedves furulyáját,
„Vasvillát, vasvillát!… hadd szúrjam keresztül! Kezdte rajta fújni legbúsabb nótáját;
A harmat, mely ekkor ellepett fűt, bokort,
Tán a szánakozó csillagok könnye volt.
1
falka: egyfajta állatból összeverődött csapat
2
rossz a csillagzatja: rossz csillagzat alatt születik; azon a hiten alapul, hogy a csillagok állása meghatározza a
sorsunkat
3
olvasni: itt számolni
4
Hogy ássa ki mind a két szemét a holló!: a gazda azt kívánja, hogy Jancsit akasszák fel, ugyanis a felakasztott
ember szemét vájja ki a holló
5
petrencés rúd: szárításra, szénaszállításra használatos eszköz
6
ütleg: verés
7
kifogy a szuszból: kimerül, kifullad
8
vala: volt, a létige régies elbeszélő múlt idejű alakja
110

Iluska már aludt. A pitvar eleje Elváltak egymástól, mint ágtól a levél;
Volt nyár idejében rendes fekvőhelye. Mindkettejök szive lett puszta, hideg tél.
Fekvőhelyéről a jól ismert nótára Könnyeit Iluska hullatta nagy számmal,
Fölkelt, lesietett Jancsi látására. Jancsi letörölte inge bő ujjával.
Jancsinak látása nem esett kedvére, Indult; nem nézte egy szemmel sem, hol az ut?
Mert megijedt tőle, s ily szót csalt nyelvére: Neki úgyis mindegy volt, akárhova jut.
„Jancsi lelkem, mi lelt? mért vagy oly halovány, Fütyörésztek pásztorgyermekek mellette,
Mint az elfogyó hold bús őszi éjszakán?” Kolompolt1 a gulya…2 ő észre sem vette.
„Hej, Iluskám! hogyne volnék én halovány, A falu messzire volt már háta megett,
Mikor szép orcádat utószor látom tán…” Nem látta lobogni a pásztortüzeket;
„Jancsikám, látásod ugyis megrémített; Mikor utójára megállt s visszanézett,
Hagyd el az istenért az ilyen beszédet!” A torony bámult rá, mint sötét kisértet.
„Utószor látlak én, szivem szép tavasza! Ha ekkor mellette lett volna valaki,
Utószor szólt itten furulyám panasza; Hallotta volna őt nagyot sóhajtani;
Utószor ölellek, utószor csókollak, A levegőeget daruk hasították,
Örökre elmegyek, örökre itt hagylak!” Magasan röpűltek, azok sem hallották.
Most a boldogtalan mindent elbeszéle, Ballagott, ballagott a halk éjszakában,

Ráborúlt zokogó kedvese keblére, Csak nehéz subája suhogott nyakában;
Ráborúlt, ölelte, de képpel elfordult: Ő ugyan subáját gondolta nehéznek,
Ne lássa a leány, hogy könnye kicsordult. Pedig a szive volt oly nehéz szegénynek.
„Most hát, szép Iluskám! Most hát, édes rózsám!

Az isten áldjon meg, gondolj néha reám.
Ha látsz száraz kórót szélvésztől kergetve,
Bujdosó szeretőd jusson majd eszedbe.”
„Most hát, Jancsi lelkem, eredj, ha menned kell!

A jóisten legyen minden lépéseddel.
Ha látsz tört virágot útközepre vetve,
Hervadó szeretőd jusson majd eszedbe.”
1
k olompol: kolomppal hangot ad (kolomp:
állatok nyakába akasztott, csengőhöz hasonló,
bádogból készült tompa hangú eszköz)
2
gulya: szarvasmarháknak a legelőn
tartott csoportja
111

„Elváltak egymástól, mint ágtól a levél”
A történet előkészítéséből (expozíciójából) megismerjük a kiinduló helyzetet: a két ár-

va szereti egymást. Ugyancsak értesülünk az események idejéről és helyéről. A fonto-
sabb szereplők is megjelennek itt: Jancsi, Iluska és a mostoha.
A derűs kezdés után már a történet első részeiben megváltozik az alaphelyzet, mert
a nyáj fele odavész. Ezzel kezdetét veszi a bonyodalom, amely a történet további esemé
nyeinek a kiindulópontja lesz. A bonyodalom során feltárul előttünk Jancsi egyenes jelle-
me. Tudja, hogy hibázott, mégsem keres kifogást, vállalja tettéért a felelősséget.
A népmesei hősökhöz hasonlóan – bár még maga sem tudja, hogy hová – útnak indul
a falujából, hogy változtasson a sorsán.
1. Számozással tedd időrendbe az eseményeket! Csak a betűjelet írd le (1. – …, 2. – …
stb.)!
a) A fiút elkergeti a gazdája. b) A mostoha korholja Iluskát. c) A fiatalok búcsút vesznek
egymástól. d) Jancsi a faluvégen legelteti a nyájat.
2. Készíts vázlatot az olvasott részekről! Válassz a következő szavak közül is!
a) helyszínek: faluvég, patakpart, pázsit, a gazda kapuja, Iluskáék kertje, faluvég
b) időpont: 4 napszak (a nappaltól az éjszakáig)
c) szereplők: Jancsi, Iluska, mostoha, gazda
3. Ha igaz az állítás, tapsolj a padtársaddal, ha nem, intsetek nemet a fejetekkel! A meg-
határozások felolvasására kérjétek meg az egyik társatokat!
a) A történet egy forró nyári napon kezdődött.
b) Jancsi gondosan vigyázott a rábízott nyájra.
c) A gazda nagyon mérges volt a szétszéledt nyáj miatt.
d) A fiú nem értette, miért haragszik annyira a gazdája.
e) Jancsi és Iluska fájó szívvel búcsúztak el egymástól.
4. Készíts táblázatot, amelyben felsorolod a szereplőket! Írd a nevük mellé jellemző
tulajdonságaikat vagy tetteiket is! (A történet előrehaladtával fokozatosan bővítsd
a táblázatodat!)
5. Keress a 2. részben olyan mondatot (verssort), amely az elbeszélő féltését, rokonszen-
vét igazolja a szerelmesek iránt!
6. Jósoljuk meg a történet folytatását!
Mi fog történni Jancsival, Miből gondolod, hogy Mi történt valójában? Mondjátok
miután elhagyta a falut? így folytatódik a történet? el az 5–6. rész elolvasása után!
7. Tanuld meg az 1. rész 1. és 2. versszakát, valamint a 4. rész 8. és 9. versszakát!
112

Kapcsolódó
1. Magyarázd meg a következő kifejezéseket: lopod a napot, meg ne illesse, ne akadjon
fönn, markos gyerek!
2. A szerelemre, a családra vonatkozó állításokat fogsz hallani a tanárodtól. Döntsd el,
hogy melyik állítással mennyire értesz egyet! A választásodat érvekkel, konkrét példák-
kal is támaszd alá!
• Ha teljesen egyetértesz valamivel, akkor menj a tanterem általatok megbeszélt sar-
kába! Legyen ez az IGEN-sarok!
• Ha egyáltalán nem értesz vele egyet, akkor menj a vele szemközti sarokba, a NEM-
sarokba!
• Ha nem tudsz dönteni az igen és a nem között, akkor a két sarok közti egyenes
mentén helyezkedj el aszerint, hogy melyikhez áll közelebb a véleményed!
Állítások:
a) A szerelem vakká teszi az embert, és nem vesszük észre a másik ember hibáit.
b) A jó kapcsolat bizalmon, őszinteségen alapszik.
c) Kell egy hely, ahová haza tudunk menni, ahol megértést, támogatást, bátorítást
kapunk.
d) A családtagoknak sokat kell beszélgetniük, meg kell osztaniuk egymással örömü-
ket és bánatukat.
3. Jancsit nagy veszteség érte, amikor el kellett válnia a kedvesétől. Beszélgessetek arról,
a ti életetekben mi volt eddig a legfájdalmasabb esemény, a legnagyobb veszteség!
4. Legyen neked is János vitéz-albumod!
a) Készítsetek rajzokat a János vitéz részeihez! Írjatok hozzájuk egy-egy jellemző mon-
datot vagy idézetet!
b) Keress illusztrációkat a műhöz! Díszítsd az albumodat olyan fotókkal, rajzokkal,
ábrákkal is, amelyek a történethez kapcsolódó szereplőkről, tárgyakról (pl. suba),
növényekről (pl. káka) stb. készültek!
5. Adj címet a most olvasott részek rajzainak!
113

A János vitéz nyelvezete
A műben sok olyan szófordulattal, ízes kifejezéssel, mondással találkozunk, amelyek

a magyar népnyelvből származnak. Pl. „Tudod, Jancsi szivem, örömest kimennék”. Sokszor
szinte az az érzésünk, hogy egy népmesét olvasunk, amelynek nemcsak a szereplői szólalnak
meg a nép nyelvén, hanem az elbeszélője is így mondja el a történetet: „Fölösleges dolog sütnie
oly nagyon, / A juhásznak úgyis nagy melege vagyon”. Mindez még színesebbé és életszerűbbé
teszi a művet. A János vitéz az a költemény, amelyet „az ember szeretne odaajándékozni külföl-
di ismerőseinek, hogy megérezzék a magyar népjelleg melegségét, humorát, semmihez sem fogható
báját”. (Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet)
A népi kifejezéseket Petőfi tovább gazdagította olyan fordulatokkal, amelyek
a megszólalásig emlékeztetnek a nép nyelvére. Bámulatos képzelőereje, költői leleménye
ezzel tovább színesítette a történetet, és megteremtette „egy népmese utolsó, legfinomabbra
csiszolt alakját…”. (Illyés Gyula: Petőfi Sándor)
Pásztorok, juhászok
A különböző állatfajok őrzőinek más-más el-
nevezése használatos: a lovakét csikósnak,
a szarvasmarhákét gulyásnak, a tehéncsordá-
ét csordásnak, a juhnyájét juhásznak, a sertés-
falkáét kondásnak vagy kanásznak nevezik.
A juhász a juhokat őrző pásztor általános el-
nevezése. A bojtár a juhász segédje, a száma-
dó pedig olyan tapasztalt, idősebb, nagy te-
kintélyű juhász, aki akár több ezer juhért is
felel. A juhászok elmaradhatatlansegítője a
kutya. A pásztorkutyáknak az évszázadok so-
rán két típusa alakult ki, az őrző és a terelő.
Az őrző típust a komondor és a kuvasz kép
viseli, a terelők közé pedig a puli, a mudi és
a pumi tartozik.
A juhászok jellegzetes munkaeszköze a ju- •B úvárkodj az interneten! Hány birka bőrét
hászkampó, amely nemcsak terelőeszköz, ha- használták fel az egyszerűbb, és mennyit
nem jó szolgálatot tesz az állatok nyájból való egy ünneplő suba készítésekor?
kifogásakor, hisz kampója könnyen bele • Milyen hagyományai vannak lakóhelyeden
akasztható a juh hátsó lábába. az állattartásnak?
114

Hogyan mesél a költő?
A stílus
A szépirodalmi művek olvasása közben megfigyelhetjük,

mi jellemzi a szerző nyelvhasználatát, kifejezésmódját.
A rómaiak azt az íróeszközt nevezték stílusnak, amel�-
lyel a viasztáblára karcolták a betűket. Ma már elsősorban
egy-egy ember, író, költő vagy éppen csak egy szöveg,
szövegrészlet sajátos, egyéni kifejezésmódját értjük
a stílus megnevezésen.
A szóhangulat
A szavak hangalakja és jelentése fontos forrása a szóhan

gulatnak. Például más a hangulata a remény, a szerelem,
a bársony szavaknak, mint az érdes, a kétségbeesés, a csa-
lódás kifejezéseknek.
Kapcsolódó
1. Nézz utána a Magyar értelmező kéziszótárban és az Idegen szavak és kifejezések szótárá-
ban a stílus szó jelentésének! Vesd össze a két meghatározást!
2. Játsszatok a szavakkal! Gyűjtsetek számotokra kellemes és kellemetlen hangulatú
szavakat!
3. Ballagott, ballagott – olvashatjuk a 4. rész utolsó versszakában. Milyen hangulata van
a szónak? Magyarázd meg, miért találó a költő szóválasztása!
A szóképek: a hasonlat, a metafora és a megszemélyesítés
A szóképek által megelevenednek a sorok, elképzeljük az olvasottakat, a hallottakat. A ha

sonlat, a metafora és a megszemélyesítés szemléletessé, képszerűvé teszik a szöveget,
ezért költői képeknek vagy szóképeknek nevezzük őket.
A hasonlat a szóképekhez sorolható stíluseszközök egyike; két dolog (személy, tárgy,
jelenség, esemény) összehasonlítása közös tulajdonság vagy hangulati hasonlóság
alapján. Három elemből áll: a hasonlítottból (amit hasonlítunk), a hasonlítóból (amihez
hasonlítunk) és a közös jegyből. A költők azonban a három elemet nem mindig nevezik
meg, a közös vonás felismerése gyakran a mi feladatunk. Az összehasonlított két elemet
kötőszó, gyakran a mint, mintha kapcsolja össze.
115

A hasonlat elemei
hasonlított közös jegy hasonlító

(amit hasonlítunk) (hasonlóság) (amihez hasonlítunk)
Példák a hasonlatra
1. „Jancsi lelkem, mi lelt? mért vagy oly halovány, Mint az elfogyó hold bús őszi éjszakán?”

hasonlított közös jegy kötőszó hasonlító
A hasonlat mindhárom eleme meg van nevezve.
2. „Elváltak egymástól, mint ágtól a levél…”
közös
jegy hasonlító
A hasonlított (Jancsi és Iluska)
a szövegkörnyezetből derül ki.
3. A fiú oroszlánként küzdött.

hasonlított hasonlító közös jegy
A hasonlatot kifejezhetjük úgy is, hogy a hasonlító -ként, -képpen toldalékot kap.
A metafora két dolognak az azonosítása valamilyen külső vagy belső tulajdonság,

hangulati egyezőség alapján.
A metafora elemei
azonosított közös jegyek azonosító

(amit azonosítunk) (amivel azonosítjuk)
A metafora is hasonlóságon alapszik, de a közös jegyek nincsenek megnevezve. Ezek felisme-

rése már az olvasó feladata.
A metafora a legtömörebb szókép, lehet akár egyetlen szó vagy szókapcsolat. Alakja szerint
a metafora lehet teljes vagy csonka (egytagú).
116

Példák a metaforára
1. „Mikorra a patak vize tükörré lett…” 2. „Gyere ki, galambom!”  a lány
azonosított azonosító azonosító azonosított

A metafora mindkét eleme meg van Csak azonosító elemet tartalmaz, csonka
nevezve, teljes a metafora. (egytagú) a metafora.
3. „Tavaszi szél vizet áraszt, virágom, virágom.”  a lány
azonosító azonosított
A csonka metaforák jellegzetes típusai a népdalokból ismert ún. virágmetaforák.
A megszemélyesítés a metaforával rokon szókép: természeti jelenségek, élettelen tár

gyak felruházása emberi tulajdonságokkal.
Példák a megszemélyesítésre
1. „A torony bámult rá…” 2. „A nap akkor már a földet érintette…”
Nem csupán a költők használnak szóképeket. Hallottad már, sőt te is használod a következő ki-
fejezéseket: az asztal lába; a hegy háta; a korsó füle; rohan az idő; elbújik, illetve előjön a nap; kar-
csú, mint a nádszál. Ezeket köznyelvi hasonlatoknak, metaforáknak, megszemélyesítéseknek
nevezzük, és nap mint nap használjuk őket.
1. Keress metaforákat, megszemélyesítéseket a János vitéz olvasott részeiből! Mutassa-
tok rá a költői kifejezőeszköz szerepére is!
2. A további részek olvasása során is keressétek meg a szövegben található szóképeket!
Hasonlat esetén nevezzétek meg a hasonlítót és a hasonlítottat, metaforánál az azo-
nosítót és az azonosítottat! Mutassatok rá a közös jegyekre is!
Kapcsolódó
1. Készíts két rajzot az „Elváltak egymástól, mint ágtól a levél…” hasonlathoz! Törekedj a ha-
sonlított és a hasonlító közös jegyének minél szemléletesebb kifejezésére!
2. Alkoss hasonlatokat a megismert szereplőkről! Pl.: Iluska haja olyan szőke, mint az érett
búzakalász. Versenyezzetek, ki tudja a legszebb hasonlatokat lejegyezni!
3. Hogyan lesz a hasonlatból metafora? Pl.: Édesanyám olyan, mint egy angyal (hasonlat).
Édesanyám egy angyal (metafora). Folytasd!
4. Tedd élővé a következő tárgyakat: pohár, tányér, mobiltelefon, bicikli! Pl.: A mulatozás
közepette a poharak is táncra perdültek.
117

János vitéz; 5–6. rész
5.
Mikor a nap fölkelt, s a holdat elküldte, A tónak partjáról nem távozott messze:
A puszta, mint tenger, feküdt körülötte; Az álom szemének pilláját ellepte;
A nap fölkeltétől a nap enyésztéig1 Vakondokturásra bocsátotta fejét,
Egyenes rónaság2 nyujtózkodott végig. Hogy visszanyerhesse elfogyott erejét.
Nem volt virág, nem volt fa, nem volt bokor ott, Az álom őt odavitte, ahonnan jött,
A harmat apró gyér füveken csillogott; Iluskája pihent hű karjai között,
Oldalvást a napnak első sugarára Mikor a kisleányt csókolni akarta,
Fölpiroslott egy tó; környékezte káka.3 Hatalmas mennydörgés álmát elzavarta.
A tónak szélénél a káka közepett Szétnézett a puszta hosszában, széltében;

Egy hosszú nyakú gém eledelt keresett, Nagy égiháború7 volt keletkezőben.
És a tó közepén gyors halászmadarak Oly hamar támadott az égiháború,
Hosszú szárnyaikkal le s föl szállongtanak. Mily hamar Jancsinak sorsa lett szomorú.
Jancsi csak ballagott sötét árnyékával A világ sötétbe öltözködött vala,

S elméjének sötét gondolkozásával; Szörnyen zengett az ég, hullt az istennyila;8
Az egész pusztában széjjel sütött a nap, Végtére megnyílt a felhők csatornája,
De az ő szivében éjek éje maradt. S a tó vize sűrű buborékot hánya.
Mikor a nap elért az ég tetejére, Jó hosszú botjára Jancsi támaszkodott,

Eszébe jutott, hogy falatozni kéne, Lekonyította a karimás kalapot,
Tennap ilyen tájban evett utójára, Nagyszőrű subáját meg kifordította,
Meg alig is bírta már lankadó lába. Úgy tekintett bele a vad zivatarba.
Letelepűlt, elővette tarisznyáját, De a vihar ami hamar keletkezett,

Megette maradék kevés szalonnáját. Oly hamar is hagyta el megint az eget.
Nézte őt a kék ég, a fényes nap… alább Megindult a felhő könnyü szélnek szárnyán,
Ragyogó szemével a tündér4 délibáb.5 Ragyogott keleten a tarka szivárvány.
A kis ebéd neki jóízűen esett, Subájáról Jancsi lerázta a vizet,

Megszomjazott rá, a tóhoz közeledett, Miután lerázta, ujra utnak eredt.
Kalapjának belemártá karimáját,6 Mikor a nap leszállt pihenni ágyába,
Ekkép enyhítette égő szomjuságát. Kukoricza Jancsit még vitte két lába.
1
enyészet: elmúlás, pusztulás
2
rónaság: nagy síkság
3
káka: magasra növő sásféle vízinövény
4
tündér: itt tünékeny
5
délibáb: a talaj felmelegedésekor keletkező fényjelenség, amely a síkságon a távoli tárgyakat felemelve és
megfordítva láttatja
6
karima: kerek szél, perem
7
égiháború: vihar
8
istennyila: villám (népiesen)
118

Vitte őt két lába erdő közepébe, Jancsinak sem szíve nem vert sebesebben
Sűrű zöld erdőnek sötét közepébe; E szókra, sem nem lett haloványabb színben;
Ott őt köszöntötte holló károgása, A zsiványkapitány fenyegetésire
Mely épen egy esett vadnak szemét ásta. Meg nem ijedt hangon ily módon felele:
Sem erdő, sem holló őt nem háborgatván, „Akinek életét van miért félteni,
Kukoricza Jancsi ment a maga utján; Ha e tájt kerüli, nagyon bölcsen teszi.
Erdő közepében sötét ösvényére Nekem nem kedves az élet, hát közétek,
Leküldte világát a hold sárga fénye. Bárkik vagytok, egész bátorsággal lépek.
6. Azért, ha úgy tetszik, hagyjatok életben,

Hagyjatok ez éjjel itten megpihennem;
Az idő járása éjfél lehetett már, Ha nem akarjátok ezt: üssetek agyon,
Mikor szemébe tünt egy pislogó sugár. Hitvány életemet védeni nem fogom.”
Amint közelebb ért, látta, hogy ez a fény
Ablakból világít az erdő legmélyén. Ezt mondta, nyugodtan a jövendőt várva,
A tizenkét zsivány csodálkozására.
Jancsi e látványra ekkép okoskodék: A kapitány ilyen szókat váltott véle:
„Ez a világ aligha csárdában1 nem ég; „Egyet mondok, öcsém, kettő lesz belőle;
Bizonyára ugy lesz – hál’ a jóistennek!
Bemegyek az éjre, benne megpihenek.”
Csalatkozott Jancsi, mert az nem volt csárda,

Hanem volt tizenkét zsiványnak 2 tanyája.
Nem állott üresen a ház, a zsiványok
Mind a tizenketten odabenn valának.
Éjszaka, zsiványok, csákányok,3 pisztolyok…

Ha jól megfontoljuk, ez nem tréfadolog;
De az én Jancsimnak helyén állt a szíve,
Azért is közéjük nagy bátran belépe.
„Adjon az úristen szerencsés jó estét!”

Mondott nekik Jancsi ilyen megköszöntést:
Erre a zsiványok fegyverhez kapának,
Jancsinak rohantak, s szólt a kapitányok:
„Szerencsétlenségnek embere, ki vagy te?

Hogy lábadat mered tenni e küszöbre.
Vannak-e szüleid? van-e feleséged?
Akármid van, nem fog többé látni téged.”
1
c sárda: falun, városon kívüli kocsma,
fogadó
2
zsivány: erdei vagy pusztai rabló,
útonálló
3
csákány: bontásra használt
nyeles kéziszerszám, itt fegyver
119

Te derék legény vagy, azt a bátor szented! Álmot hozott a bor latrok pillájára…
Téged az isten is zsiványnak teremtett. Jancsinak sem kellett több, ő csak ezt várta.
Éltedet megveted, a halált nem féled… Mikor a zsiványok jobbra, balra dőltek,
Te kellesz minekünk… kezet csapunk véled! Jancsi a beszédet ilyformán kezdé meg:
Rablás, fosztogatás, ölés nekünk tréfa, „Jó éjszakát!… nem kelt föl titeket sem más,
E derék tréfának díja gazdag préda.1 Majd csak az itéletnapi trombitálás!3
Ez a hordó ezüst, ez meg arany, látod?… Élete gyertyáját soknak eloltátok,
Nos hát elfogadod a cimboraságot?” Küldök én örökös éjszakát reátok.
Furcsa dolgok jártak Jancsi elméjében, Most a kincses kádhoz! Megtöltöm tarisznyám,
S tettetett jókedvvel szólt ilyeténképen: Hazaviszem neked, szerelmes Iluskám!
„Cimborátok vagyok, itt a kezem rája! Cudar4 mostohádnak nem lész többé rabja,
Rút életemnek ez a legszebb órája.” Feleségül veszlek… isten is akarja.
„No, hogy még szebb legyen,” felelt a kapitány, Házat építtetek a falu közepén,
„Lássunk, embereim, az áldomás2 után; Ékes menyecskének odavezetlek én;
Papok pincéjéből van jó borunk elég, Ottan éldegélünk mi ketten boldogan,
Nézzük meg a kancsók mélységes fenekét!” Mint Ádám és Éva a paradicsomban…
S a kancsók mélységes fenekére néztek, Istenem teremtőm! mit beszélek én itt?

S lett eltemetése fejükben az észnek; Zsiványoknak vigyem el átkozott pénzit?
Maga volt csak Jancsi, ki mértéket tartott, Tán minden darabhoz vérfoltok ragadtak.
Kinálgatták, de ő aprókat kortyantott. S én ilyen kincsekkel legyek boldog, gazdag?
Hozzájok sem nyúlok… azt én nem tehetem,

Nincs elromolva a lelkiismeretem. –
Édes szép Iluskám, csak viseld terhedet,
Bízd a jóistenre árva életedet!”
1
préda: erőszakkal szerzett zsákmány
2
á ldomás: sikert ünneplő, megállapodást megpecsé-
telő evés-ivás
3
ítéletnapi trombitálás: a Biblia szerint az utolsó
ítéletkor trombitaszó kelti életre a holtakat
4
cudar: hitvány, alávaló, nagyon rossz
120

Mikor elvégezte Jancsi a beszédet, A szokatlan világ amint elterjedett,
Az égő gyertyával a házból kilépett, Fölriasztotta a baglyot, bőregeret;1
Meggyujtá födelét mind a négy szögleten, Kiterjesztett szárnyak sebes susogása
Elharapózott a mérges láng sebesen. A falombozatok nyugalmát fölrázta.
Egy láng lett a födél szempillantás alatt, A föltámadó nap legelső sugára
A láng piros nyelve az ég felé szaladt, Lesütött a háznak füstölgő romjára,
Feketévé vált a tisztakék égi bolt, Pusztult ablakán át benézett a házba,
Elhaloványodott a teljes fényü hold. Ott a haramjáknak 2 csontvázait látta.
„Egy láng lett a födél szempillantás alatt”
Jancsi útnak indul a falujából, és elkezdődnek a kalandjai. Ezek sorozata alkotja majd a mű cse-
lekményét. Az elbeszélő művekben a bonyodalom után következő szerkezeti egység
a cselekmény kibontakozása, amely a mű csúcspontjáig, a tetőpontig tart.
Az útnak indulás fejezeteiben fontos szerepet kap a természet: a tó, a szivárvány és a hold
szinte a mű szereplőjévé válik. A pusztán támadt égiháború a Jancsi lelkében lezajló vihar-
hoz hasonlít, amelyről hősünk szinte nem is vesz tudomást, hiszen saját fájdalma köti le
a figyelmét. Céltalan bolyongása közben a fiú egy sötét erdő mélyén zsiványtanyára talál.
Bátorságának és becsületességének újabb jelét adja, amikor megtagadja a zsiványokkal való
cimboraságot, és nem viszi el a rabolt kincseket.
Jancsi úgy viselkedik, mint a népmesék hőse: megmenti az embereket a gonoszoktól,
ellenáll a pénz kísértésének, és vállalja a további próbákat, küzdelmeket.
1. Készíts vázlatot az olvasott részekről a következő szavak felhasználásával!

puszta erdő az erdő legmélye, zsiványtanya
Jancsi Jancsi Jancsi, tizenkét zsivány
nappal este éjszaka
vihar „egyezség”
2. Fejezd be röviden a mondatokat a történetnek megfelelően!

a) Jancsi csárdának hitte az erdő közepén megbújó házat, ezért… b) A zsiványok
borral kínálgatták a fiút, de… c) Jancsi nem vitte el a zsiványok pénzét, mert…
d) A fiú fogta az égő gyertyát, és… e) Amikor a nap felkelt, már…
3. Számozással tedd időrendbe az idézeteket! Hogyan követték egymást a szövegben
a részletek? Csak a betűjelet írd le (1. – …, 2. – … stb.)!
a) „Te kellesz minekünk… kezet csapunk véled!”; b) „Most a kincses kádhoz! Megtöltöm
tarisznyám”; c) „Egy láng lett a födél szempillantás alatt”; d) „Hozzájok sem nyúlok… azt
én nem tehettem”; e) „Szerencsétlenségnek embere, ki vagy te? / Hogy lábadat mered
tenni e küszöbre.”; f) „Adjon az úristen szerencsés jó estét!”
1
bőregér: denevér (népiesen)
2
haramja: haramia, rabló, betyár
121

4. M
eséljétek el a pusztai vihar történetét a vázlat segítségével!
• előkészülete (az égbolton)
• lezajlása (az égen és a földön)
• utóélete (szivárvány)
5. Mennyi idő telt el azóta, hogy Jancsi elhagyta a faluját?
a) Keressétek meg az idő múlására utaló sorokat, és olvassátok fel őket!
b) A falusi szegénylegényeknek nem volt órájuk. Hogyan „mérték” mégis az időt?
6. Milyen szóképekre ismertek az idézetekben? Beszéljétek meg, hogyan segítenek
benneteket az olvasottak elképzelésében!
a) „Mikor a nap fölkelt, s a holdat elküldte” b) „A puszta, mint tenger, feküdt körülötte”
c) „Egyenes rónaság nyujtózkodott végig” d) „Nézte őt a kék ég” e) Ottan éldegélünk mi
ketten boldogan, Mint Ádám és Éva a paradicsomban” f) „Egy láng lett a födél szempil-
lantás alatt” g) „A láng piros nyelve az ég felé szaladt”
7. Tanuld meg a 6. rész 6. versszakát!
Kapcsolódó
1. Ismersz-e olyan Petőfi-verseket, ahol pusztáról vagy erdőről ír a költő? Ha igen,
idézd fel őket!
2. Képzeld el, hogy te is Jancsi mellett vagy a pusztán a vihar kitörésekor! Írd le, mi-
lyen színeket látsz, milyen hangokat hallasz, milyen illatokat érzel! (Azt is jegyezd
le, hogy az minek a színe!)
Színek Hangok Illatok (szagok)

3. „Nagy volt a kísértés”. Kerültél már olyan helyzetbe, hogy munka és érdem nélkül
megszerezhettél volna valamit? Miért álltál/nem álltál ellen a csábításnak?
A gémeskút
A gémeskút a legelterjedtebb kútszerkezet hazánk
ban. A földbe ásott kútgödörből a kétkarú emelő
elvén működő szerkezet emeli ki a vizet. Részei:
a földbe mélyített ágas, amelynek végébe vasten-
gelyt tesznek. Ezen forog az emelő szerepét betöltő
gém. A gém kútgödör fölé nyúló végére erősítik
a vödörtartó rudat, amelyen az abronccsal erősített
favödör függ. A vízzeltelt vödör súlyának egyensú-
lyozására a gém másik végére kő- vagy fatuskó ne-
hezék, kolonc kerül.
(A Magyar Néprajzi Lexikon nyomán)
• Mutasd meg a képen, melyik a kútágas, és melyik
a gém!
 • „Térképezd fel”, hol áll a lakásotokhoz legközelebbi
Alföldi táj gémeskúttal gémeskút! Készíts róla rövid leírást!
122

A leírás
Az elbeszélés és a párbeszéd mellett jellemző írói közlésmód, szövegtípus a leírás is. A Jancsi
által bejárt pusztán mi sohasem jártunk. Mégis könnyen el tudjuk képzelni a róla készült le-
írás segítségével.
A leírás az élőlények, tárgyak, tájak, természeti jelenségek szemléletes bemutatá
sa. Az elbeszélő művekben a leírás gyakran a szereplők környezetét mutatja be, hiszen a kör-
nyezet hatással van az ott élő emberekre. Gyakran következtethetünk belőle a szereplők han-
gulatára, de az elbeszélő érzelmei is megnyilvánulhatnak benne.
A történetmondó ilyenkor megállítja az eseményeket, szemlélődésre, körültekintésre kész-
teti az olvasót. A leírás során általában egy meghatározott rendezési elvet, a térbeliség elvét
követjük. Fokozatosan haladhatunk a közelitől a távoli felé, és fordítva. De középpontosan,
illetve lentről felfelé vagy fentről lefelé is haladhatunk. Ábrázolhatjuk először az egészet, s ez-
után a részleteket, de a részletekből is alkothatunk egészet. A természeti jelenségek bemuta-
tását leggyakrabban az időrend határozza meg.
Leírásra, megnevezésre a szófajok közül leginkább a főneveket és a mellékneveket használ-
juk, de a költők a képszerűség érdekében gyakran alkalmaznak hasonlatokat, megszemélye-
sítéseket is.
A leírás lehet önálló mű vagy egy hosszabb alkotás része (pl.: a János vitéz 5. része).
Kapcsolódó
1. Hallgassátok meg internetről A Tisza című költeményt!
a) Mely versszakok írják le a folyót, a Tisza-partot, a környező tájat?
b) Milyen sorrendben látjuk a táj részleteit? Pl. „Ahol álltam”- „sárga föveny-szőnyeg”,
mező, „levágott sarju-rendek”. Folytassátok! Mi van „Túl a réten”, „Másfelől, a Tisza tulsó
partján” stb.?
c) Keressetek hasonlatokat és megszemélyesítéseket a versből! Beszéljétek meg, mi-
ként teszik számotokra láthatóbbá, elképzelhetőbbé a tájat!
2. Mutasd be a szobádat az egyik barátodnak! A leírás során haladj a közelitől a távoli felé!
123

7.
Jancsi már hetedhét országon túl jára, Igaz, hogy eddig csak szamarat ismértem,
Nem is igen gondolt a zsiványtanyára; Mivelhogy juhászság volt a mesterségem.
Egyszerre valami csillámlott előtte, De magyar vagyok, s a magyar lóra termett,
Hát sugarát a nap fegyverekre lőtte. Magyarnak teremt az isten lovat, nyerget.”
Katonák jövének, gyönyörű huszárok,1 Sokat mondott Jancsi megeredt nyelvével,

A nap fénye ezek fegyverén csillámlott; De még többet mondott sugárzó szemével;
Alattok a lovak tomboltak, prüsszögtek, Nagyon természetes hát, hogy a vezérnek
Kényesen rázták szép sörényes fejöket. Megtetszett, és be is vette közlegénynek.4
Mikor őket Jancsi közeledni látta, Cifra beszéd kéne azt elősorolni,
Alig fért meg szíve a bal oldalába’ A vörös nadrágban mit érezett Jancsi,
Mert így gondolkodott: „Ha befogadnának, Mit érezett, mikor a mentét fölkapta,
Be örömest mennék én is katonának!” S villogó kardját a napnak megmutatta.
Amint a katonák közelébe értek, Csillagokat rúgott szilaj paripája,5

Ily szavát hallotta Jancsi a vezérnek: Mikor Jancsi magát fölvetette rája,
„Vigyázz, földi!2 bizony rálépsz a fejedre…3 De ő keményen űlt rajta, mint a cövek,
Mi ördögért vagy úgy a búnak eredve?” A földindulás sem rázhatta volna meg.
Jancsi pedig szólott fohászkodva nagyot: Bámulói lettek katonapajtási,

„Én a kerek világ bujdosója vagyok; Nem győzték szépségét, erejét csodálni,
Ha kegyelmetekkel egy sorba lehetnék, És amerre mentek, s beszállásozának,
A ragyogó nappal farkasszemet néznék.” Induláskor gyakran sírtak a leányok.
Szólt megint a vezér: „Jól meggondold, földi! Lyányokra nézve ami Jancsit illeti,
Nem mulatni megyünk, megyünk öldökölni. Egyetlenegy leány sem tetszett őneki,
Rárontott a török a francia népre; Az igaz, hogy noha sok földet bejára,
Franciáknak megyünk mi segedelmére.” Sehol sem akadt ő Iluska párjára.
„Hát hisz akkor én meg még jobban szeretném,

Ha magamat lóra, nyeregbe vethetném;
Mert ha én nem ölök, engem öl meg a bú –
Nagyon kivánt dolog nekem a háború.
1
huszár: lovas katona
2
f öldi: atyafi, barátom (népies, bizalmas megszólítás)
3
rálépsz a fejedre: búslakodsz, lógatod a fejedet
4
közlegény: rendfokozat nélküli katona
5
csillagokat rúgott szilaj paripája:
szikrázott a ló patkója
124

8.
os hát ment a sereg, csak ment, csak

N El sem feledte ezt a szerecsen2 király:
mendegélt, Azért a magyarok védelmére kiáll,
Tatárországnak már elérte közepét; S a tatár császárral, kivel jóbarát volt,
De itten reája nagy veszedelem várt: Kiengesztelésűl ily szavakat váltott:
Látott érkezni sok kutyafejű tatárt.1
„Kedves jóbarátom, ne bántsd e sereget,
Kutyafejű tatár népek fejedelme Legkisebbet sem fog ez ártani neked,
A magyar sereget ekkép idvezelte: Igen jól ismerem én a magyar népet,
„Hogy mikép mertek ti szembeszállni Kedvemért bocsásd át országodon őket.”
vélünk?
Tudjátok-e, hogy mi emberhússal élünk?” „ A kedvedért, pajtás, hát csak már meg
teszem.”
Nagy volt ijedtsége szegény magyaroknak, Szólt kibékülve a tatár fejedelem,
Minthogy a tatárok ezerannyin voltak; De még meg is írta az úti levelet,
Jó, hogy akkor azon a vidéken jára Hogy senki se bántsa a magyar sereget.
Szerecsenországnak jószívű királya.
Az igaz, hogy nem is lett semmi bántása,
Ez a magyaroknak mindjárt pártját fogta, De mégis örűlt, hogy elért a határra,
Mert Magyarországot egyszer beutazta, Hogyne örűlt volna? ez a szegény vidék
S ekkor Magyarország jámbor lelkü népe Egyebet se’ terem: medvehúst meg fügét.
Igen becsületes módon bánt ővéle.
1
k utyafejű tatár: ijesztőnek, kegyetlennek elképzelt nép,
a néphit szerint a fejük sem emberi, hanem a kutyáéhoz hasonló
2
szerecsen: afrikai, fekete bőrű (népies, régies)
125

9.
atárország hegyes-völgyes tartománya

T Tudni való, hogy itt a sereg izzadott,
Messziről nézett a seregnek utána, Le is hányt magáról dolmányt,3 nyakravalót…
Mert jól bent vala már nagy Taljánországban,1 Hogyne az istenért? a nap fejök felett
R ozmarínfa-erdők 2 sötét árnyékában. Valami egy óra-járásra lehetett.
Itt semmi különös nem történt népünkkel, Enni nem ettek mást, mint levegőeget;
Csakhogy küszködnie kellett a hideggel, Ez olyan sürü ott, hogy harapni lehet.
Mert Taljánországban örökös tél vagyon; Hanem még italhoz is furcsán jutottak:
Mentek katonáink csupa havon, fagyon. Ha szomjaztak, vizet felhőből facsartak.
o de a magyarság erős természete,

N Elérték végtére tetejét a hegynek;
Bármi nagy hideg volt, megbirkózott vele; Itt már oly meleg volt, hogy csak éjjel mentek.
Aztán meg, ha fáztak, hát kapták magokat, Lassacskán mehettek; nagy akadály volt ott:
Leszálltak s hátokra vették a lovokat. Hát a csillagokban a ló meg-megbotlott.
10. Amint ballagtak a csillagok közepett,

Kukoricza Jancsi ekkép elmélkedett:
Ekképen jutottak át Lengyelországba, „Azt mondják, ahányszor egy csillag leszalad,
Lengyelek földéről pedig Indiába; A földön egy ember élete megszakad.4
Franciaország és India határos,
De köztök az út nem nagyon mulatságos. Ezer a szerencséd, te gonosz mostoha,
Hogy nem tudom, melyik kinek a csillaga;
India közepén még csak dombok vannak, Nem kínzanád tovább az én galambomat –
De aztán a dombok mindig magasabbak, Mert lehajítanám mostan csillagodat.”
S mikor a két ország határát elérik,
Már akkor a hegyek fölnyúlnak az égig. Eztán nem sokára lejtősen haladtak,
Alacsonyodtak már a hegyek alattok,
A szörnyű forróság szinte szűnni kezdett,
Mentül beljebb érték a francia földet.
„Franciáknak megyünk mi segedelmére”
Az 1. résztől a 6. részig mindössze két nap történéseiről szereztél tudomást. A részletes ese-
ményleírást követően a 7. részben már hosszabb időről mesél az elbeszélő. Jancsi már „heted-
hét országon túl” jár, amikor megpillantja a huszárokat. A fiú életében fordulat következik be,
amikor beáll közéjük. A fordulópont a cselekmény fontos mozzanata, amely a hős sor
sának változását idézi elő.
A 8., 9., 10. részben egy mesetérkép bontakozik ki előttünk: Tatárországon, Taljánországon
(Olaszországon), Lengyelországon és Indián keresztül vezet a huszárok útja. A valóságosnak is
beillő történetben egyre több a mesei elem, egy elképzelt világba lépünk át, ahol már sok
minden megtörténhet.
1
Taljánország: Olaszország (Itália)
2
rozmarín: rozmaring; halványkék virágú, illatos örökzöld cserje
3
dolmány: testhez simuló, csípőig érő, zsinóros felsőkabát
4
megszakad: teljesen hiányzik a folytatása, itt: meghal
126

1. Beszélgessetek arról, mi minden történt a hosszú út alatt! Foglaljátok össze egy-két
mondatban az egyes országokban történt eseményeket!
Tatárország Taljánország Lengyelország India
2. Jancsi az olvasott részekben a valóságos, földi világból egy mesebelibe lép át.
Melyek azok az elemek, amelyek már a mű mesés folytatását jelzik?
3. Milyenek voltak az országok, melyeken keresztül a sereg eljutott Franciaországba?
Mutassátok be a mesetérkép országait a példa alapján!
két melléknév: barátságtalan szegény
Tatárország három főnév: medvehús füge hegyek
A szerecsen király kérésére

egy kilencszavas mondat:
átmehettek az országon a huszárok.
4. A vándorlás a huszárokkal hosszabb időt ölel fel, mint a patakparton vagy a zsivány-
tanyán történtek. Mégis rövidebben ír ezekről az eseményekről az elbeszélő. Mi le-
het ennek az oka?
5. A huszárok kapitánya bevette Jancsit a seregébe, a zsiványok vezére is ezt tette.
Magyarázd meg, miért döntöttek így!
6. Az elbeszélő Jancsi egyre több tulajdonságát mutatja meg, „árulja el” nekünk. Bővít-
sétek ezekkel is az elmúlt órákon elkezdett táblázatot!
Kapcsolódó
1. Keress a huszárokhoz kapcsolódó szólásokat, közmondásokat O. Nagy Gábor Magyar
szólások és közmondások című könyvében, és értelmezd azokat!
2. Beszéljétek meg, valóban a ruha teszi-e az embert!
A huszárokról
Mátyás király 1481-ben írt levelében már huszároknak
(hussarones) nevezte fekete serege könnyűlovasságát.
A magyar haderő alapvető fegyvernemévé a 16–17. szá-
zadban, a törökellenes harcok idején váltak. A huszárok
az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc idején is ta
núbizonyságot tettek kiemelkedő bátorságukról. A gé-
pesített fegyverek meg jelenésével szorultak háttérbe,
utoljára a 20. század közepén, a II. világháború idején ve-
tették be őket. A huszárruha fő darabjai Petőfi korában:
a rózsás, tollas csákó, a három függőleges gombsorral
és az azokat összekötő zsinórzattal díszített dolmány,
a báránybőrrel bélelt mente, a zsinóros huszárnadrág és • A zsinór és a gomb nemcsak
a sarkantyús csizma. A dolmány alatt vörös bőrszíjon lóg nyalkává tette a huszárt, hanem
a kard és a vállra vethető lapos táska, a tarsoly. más célt is szolgált. Mi volt ez?
127

11.
A franciák földje gyönyörű tartomány, „Hát szegény leányom, hát édes leányom?”
Egész paradicsom, egész kis Kánaán,1 Jajdult föl a király, „őtet hol találom?
Azért is vásott rá a törökök foga,2 Elrabolta tőlem törökök vezére…
Pusztitó szándékkal azért törtek oda. Aki visszahozza, számolhat kezére.”4
Mikor a magyarság beért az országba, Nagy buzditás volt ez a magyar seregnek;

A törökök ott már raboltak javába’; Minden ember szivét reménység szállta meg.
Kirabolták a sok gazdag templom kincsét, Ez volt mindenkinek fejében föltéve:
És üresen hagytak minden borospincét. „Vagy visszakerítem, vagy meghalok érte.”
Látni lehetett sok égő város lángját, Kukoricza Jancsi tán egymaga volt csak
Kivel szemközt jöttek, azt kardjokra hányták, Meg nem hallója az elmondott dolognak;
Magát a királyt is kiűzték várából, Jancsinak az esze más egyeben jára:
S megfosztották kedves egyetlen lyányától. Visszaemlékezett szép Iluskájára.
Így találta népünk a francia királyt, 12.

Széles országában föl s le bujdosva járt;
Amint őt meglátták a magyar huszárok, Másnap reggel a nap szokás szerint fölkelt,
Sorsán szánakozó könnyet hullatának. De nem lát és nem hall olyat minden reggel,
Mint amilyet hallott, mint amilyet látott
A bujdosó király ily szókat hallatott: Mindjárt, mihelyest a föld szélére hágott.
„Ugye, barátim, hogy keserves állapot?
Kincsem vetélkedett Dárius3 kincsével, Megszólalt a sereg harsány trombitája,
S most küszködnöm kell a legnagyobb ínséggel.” Minden legény talpon termett szózatára;5
Jól kiköszörülték acélszablyáikat,6
A vezér azt mondá vigasztalására: Azután nyergelték gyorsan a lovakat.
„Ne busúlj, franciák fölséges királya!
Megtáncoltatjuk mi ezt a gonosz népet, A király erőnek erejével rajt volt,
Ki ily méltatlanul mert bánni tevéled. Hogy ő is elmegy, s a többiekkel harcol;
Hanem a huszárok bölcs eszű vezére
Ez éjjelen által kipihenjük magunk, A királyhoz ilyen tanácsot intéze:
Mert hosszú volt az út, kissé elfáradtunk.
De holnap azután, mihelyt fölkel a nap, „Nem, kegyelmes király! csak maradj te hátra,
Visszafoglaljuk mi vesztett országodat.” A te karjaid már gyöngék a csatára;
Tudom, meghagyta az idő bátorságod,
De mi haszna? hogyha erőd vele szállott.
1
ánaán: az ígéret földje a Bibliában; általánosságban dúsan termő, tejjel-mézzel folyó ország
K
2
vásik rá a foga: szeretné megszerezni, vágyik rá
3
Dárius (Dareiosz): gazdag perzsa király az ókorban
4
számolhat kezére: számíthat arra, hogy feleségül veheti
5
szózat: ünnepélyes nyilatkozat, beszéd, itt a trombita hangja
6
szablya: görbe kard
128

Bízd az isten után mireánk ügyedet; Hej csinálom-adta! meleg egy nap volt ez,
Fogadást teszünk, hogy mire a nap lemegy, Heggyé emelkedett már a török holttest.
Országodból tova űzzük ellenséged, De a basa még él mennykő nagy hasával,
S elfoglalhatd újra a királyi széket.” S Kukoricza Jancsit célozza vasával.
Erre a magyarság lóra kerekedett, Kukoricza Jancsi nem veszi tréfának;

S keresni indult a rabló törököket; S ily szóval megy neki a török basának:
Nem soká kereste, mindjárt rájok akadt, „Atyafi! te úgyis sok vagy egy legénynek;
És egy követ által izent nekik hadat. Megállj, én majd kettőt csinálok belőled.”
Visszajött a követ, harsog a trombita, S akként cselekedett, amint megfogadta,

Rémséges zugással kezdődik a csata; Szegény török basát kettéhasította,
Acélok csengése, torkok kurjantása Jobbra-balra hullott izzadó lováról,
Volt a magyaroknál harci jel adása. Igy múlt ki őkelme ebből a világból.
A sarkantyút vágták lovak oldalába, Mikor ezt látta a gyáva török sereg,
Dobogott a földön lovak patkós lába, Uccu! hátat fordít és futásnak ered,
Vagy talán a földnek dobbant meg a szíve, Futott, futott s talán mostanság is futna,
E vészt jövendölő zajra megijedve. Hogyha a huszárok el nem érték volna.
Törökök vezére hétlófarkú1 basa,2 De bezzeg elérték, le is kaszabolták;

Ötakós3 hordónak elég volna hasa; Hullottak a fejek előttök, mint a mák.
A sok boritaltól piroslik az orra, Egyetlenegy nyargal még lóhalálába’,
Azt hinné az ember, hogy érett uborka. Ennek Kukoricza Jancsi ment nyomába.
A török csapatnak nagy hasú vezére Hát a török basa fia vágtatott ott,
Rendbe szedte népét a harcnak jelére; Ölében valami fehérféle látszott.
A rendbe szedett nép ugyancsak megállott, A fehérség volt a francia királylyány;
Amint megrohanták a magyar huszárok. Nem tudott magáról semmit, elájulván.
De nem volt gyerekség ez a megrohanás,

Lett is nemsokára szörnyű rendzavarás;
Izzadott a török véres verítéket,
Tőle a zöld mező vörös tengerré lett.
1
étlófarkú: a lófarok a török pasák rangjának
h
a jelvénye
2
basa: pasa, török tartományi vezető,
katonatiszt
3
akó: kb. ötven literes űrmérték
129

Soká nyargalt Jancsi, amíg utolérte, Leszállott lováról, királylyányhoz lépe,
„Megállj, a hitedet!” kiáltott feléje, És beletekintett gyönyörű szemébe,
„Állj meg, vagy testeden mindjárt nyitok kaput, Melyet a királylyány épen most nyita ki,
Melyen által hitvány lelked pokolba fut.” Mialatt ily szókat mondanak ajaki:
De a basa fia meg nem állott volna, „Kedves szabadítóm! nem kérdezem, ki vagy?
Ha a ló alatta össze nem omolna. Csak annyit mondok, hogy hálám irántad nagy.
Összeomlott, ki is fújta ott páráját, Háladatosságból én mindent megteszek,
Basa fia ilyen szóra nyitá száját: Hogyha kedved tartja, feleséged leszek.”
„Kegyelem, kegyelem, nemes lelkű vitéz! Jancsi ereiben nem folyt víz vér helyett,
Ha semmi másra nem: ifjuságomra nézz; Szívében hatalmas tusa1 keletkezett;
Ifjú vagyok még, az életet szeretem… De lecsillapítá szíve nagy tusáját,
Vedd el mindenemet, csak hagyd meg életem!” Emlékezetébe hozván Iluskáját.
„Tartsd meg mindenedet, gyáva élhetetlen! Nyájasdadon2 így szól a szép királylyányhoz:
Kezem által halni vagy te érdemetlen. „Menjünk, rózsám, elébb az édesatyádhoz.
Hordd el magad innen, vidd hírűl hazádnak, Ott majd közelebbről vizsgáljuk a dolgot.”
Haramja fiai hogy és mikép jártak.” S ló előtt a lyánnyal lassacskán ballagott.
13.
Kukoricza Jancsi meg a királyleány

Csatahelyre értek a nap alkonyatán.
A leáldozó nap utósó sugára
Vörös szemmel nézett a siralmas tájra.
Nem látott egyebet, csak a véres halált,

S hollósereget, mely a halottakra szállt;
Nemigen telt benne nagy gyönyörüsége,
Le is ereszkedett tenger mélységébe.
A csatahely mellett volt egy jókora tó,

Tiszta szőke3 vizet magába foglaló.
De piros volt az most, mert a magyar sereg
Török vértől magát vizében mosta meg.
Miután megmosdott az egész legénység,

A francia királyt várába kisérték;
A csatamezőtől az nem messzire állt…
Idekisérték hát a francia királyt.
1
tusa: küzdelem, harc, viadal
2
nyájasdadon: nyájasan, barátságosan
3
szőke: iszapos, sárga színű víz
130

Alighogy bevonult a várba a sereg, Járta már a kancsó isten igazába,
Kukoricza Jancsi szinte megérkezett. Ekkor a királynak ily szó jött szájába:
Olyan volt mellette az ékes királylyány, „Figyelmezzetek rám, ti nemes vitézek,
Mint felhő mellett a tündöklő szivárvány. Mert nagy fontosságu, amit majd beszélek.”
Hogy az öreg király leányát meglátta, S a magyar huszárok mind figyelmezének,

Reszkető örömmel borult a nyakába, Fölfogni értelmét király beszédének,
S csak azután mondta a következőket, Aki egyet ivott, azután köhhentett,
Mikor a lyány ajkán tőle sok csók égett: S végre ily szavakkal törte meg a csendet:
„Most már örömemnek nincsen semmi híja; „Mindenek előtt is mondd meg a nevedet,
Szaladjon valaki, s a szakácsot híja, Bátor vitéz, aki lyányom megmentetted.”
Készítsen, ami jó, mindent vacsorára, „Kukoricza Jancsi becsületes nevem;
Az én győzedelmes vitézim számára.” Egy kicsit parasztos, de én nem szégyenlem.”
„Király uram! nem kell híni a szakácsot,” Kukoricza Jancsi ekképen felele,
A király mellett egy hang ekkép rikácsolt, Azután a király ily szót váltott vele:
„Elkészítettem már mindent hamarjában, „Én a te nevedet másnak keresztelem,
Föl is van tálalva a szomszéd szobában.” Mától fogva neved János vitéz legyen.
A szakács szavai kedvesen hangzottak Derék János vitéz halld most beszédemet:
Füleiben a jó magyar huszároknak; Minthogy megmentetted kedves gyermekemet,
Nem igen sokáig hívatták magokat, Vedd el feleségül, legyen ő a tied,
Körülülték a megterhelt asztalokat. És vele foglald el királyi székemet.
Amily kegyetlenűl bántak a törökkel,

Csak úgy bántak ők most a jó ételekkel;
Nem is csoda biz az, mert megéhezének
A nagy öldöklésben a derék vitézek.
131

A királyi széken én sokáig ültem, „Köszönöm szépen a kelmed1 jó’karatját,
Rajta megvénültem, rajta megőszültem. Amely reám nézve nem érdemlett jóság;
Nehezek nekem már a királyi gondok, Egyszersmind azt is ki kell nyilatkoztatnom,
Annakokáért én azokról lemondok. Hogy én e jóságot el nem fogadhatom.
Homlokodra teszem a fényes koronát, Hosszú históriát2 kéne elbeszélnem,

Fényes koronámért nem is kívánok mást, Miért e jósággal lehetetlen élnem;
Csak hogy e várban egy szobát rendelj nékem, De attól tartok, hogy megunnák kelmetek;
Melyben hátralevő napjaimat éljem.” S én másnak terhére lenni nem szeretek.”
A király szavai ím ezek valának, „De csak beszélj, fiam, meghallgatjuk biz azt;
Nagy csodálkozással hallák a huszárok. Hiábavalóság, ami téged aggaszt.”
János vitéz pedig e szíves beszédet Igy biztatta őt a jó francia király,
Alázatos hangon ekkép köszöné meg: S János vitéz beszélt, amint itt irva áll:
„Mától fogva neved János vitéz legyen”
Katonatársai eddig is csodálták Jancsi erejét, Franciaországban azonban arra is lehetősége

nyílik, hogy bátorságát sok ember előtt bizonyítsa. A 13. részben akár révbe is érhetne Jancsi
története: a francia király hősünk nevét Kukoricza Jancsiról János vitézre kereszteli, és
neki ígéri lánya kezét meg a trónját. A fiú Iluska iránti hűségét bizonyítja, hogy nem veszi
feleségül a királylányt, visszautasítja a felkínált királyságot is.
1. Mutassátok be, milyen következményekkel járt a törökök támadása Franciaország-
ban! Használjátok fel a következő szavakat is: templom, borospince, városok, lakosság,
király, királylány!
2. Fejezd be röviden a mondatokat a történetnek megfelelően!
a) A francia király is harcolni akart, de… b) A török sereg futásnak eredt, amikor…
c) A csatahely melletti tó vize piros lett, mert… d) János előbb nem akart beszélni a
múltjáról, de…
3. Milyen eszközökkel éri el az elbeszélő, hogy a csata napja láthatóvá, hallhatóvá válik
számunkra? Beszéljetek róla az ábra segítségével!
hasonlatok
hangulatfestő szavak metaforák
A csata napja
hangutánzó szavak megszemélyesítések
1
kelmed: kegyelmed (népies, régies)
2
história: elbeszélés, történet
132

4. A magyar huszárok a történetben legyőzik a törököket. A szörnyű csatának mosolyra
fakasztó jelenetei is vannak. Említs közülük néhányat!
5. Tetszett-e a francia királylány János vitéznek? És a legény a királylánynak? Állításaidat
igazold idézetek felolvasásával!
dett-e Jancsi, amikor nem fogadta el a francia királylány kezét és vele a fele királyságot?
Érvek amellett, hogy Jancsinak el kellett Érvek amellett, hogy Jancsinak vissza
volna fogadnia a királyi koronát kellett utasítania a koronát

Kapcsolódó
1. Petőfi választása a török sereget illetően nem volt véletlen. Igazold ezt a szólások ma-
gyarázatával!
a) Például: „Mintha tatár kergetné!”; „Úgy bánik vele, mint török a rabjával.”
b) Idézz még hasonló tartalmú szólásokat!
2. Válassz a következő témák közül!
a) Írj elbeszélő fogalmazást a csatáról a török basa fiának vagy a francia király lányá-
nak a nézőpontjából!
b) Írj a történetnek egy olyan befejezést, amelyben János elfogadja a királyi trónt!
3. Válasszatok egy íródeákot, aki egy többszavas mondatot írjon le a 13. résszel kapcso-
latban egy papírlapra! Közben alakítsatok hat-nyolc fős csoportokat, és álljatok egy-
más mögé! Az elöl álló tanulók olvassák el a mondatot, súgják meg a mögöttük ál-
lóknak, és így tovább! A leghátul állók írják fel a mondatot a táblára! Melyik csoport
mondata hasonlít legjobban az íródeákéhoz?
4. Életünk során gyakran kerülünk olyan helyzetekbe, hogy döntenünk, választanunk
kell. Mesélj el egy olyan esetet, amikor utólag megbántad a döntésedet!
Híres emberek kedvenc étkei

A feljegyzések szerint Petőfi Sándor a hagyományos
magyar konyhát kedvelte: a pecsenyehúst és a túrós
csuszát. Széchenyi István a fagylaltért rajongott, me-
lyet akkoriban fagyosnak vagy hideg nyalatnak nevez-
tek. Jókai Mór kedvence a tiroli máj volt, no meg
a nagy szemű babból és füstölt malackörömből ké-
szült leves, amelyet az író angyalbakancsnak nevezett.
Kossuth Lajos a citromos kolbászt és a pozsonyi kiflit
kedvelte, Deák Ferenc pedig a sült csirkét paradicsom-
mal. József Attila a házias ételeket szerette: Párizsból
azt írta a testvérének, hogy küldjön neki bablevest csi-
petkével és kolbászreszelékkel. Molnár Ferenc, a híres

Pieter de Ring [piter dö ring]: Csendélet
író viszont a rétesek nagy rajongója volt. aranykupával (1640–1660, Rijksmuseum)
• Te ínyencnek tartod magad? Melyek a kedvenc ételeid?
• Nézz utána, miről nevezetesek az ókori lucullusi lakomák! Honnan ered az elnevezés?
133

János vitéz; 14. rész
14.
„Hogy is kezdjem csak hát?… Mindennek előtte Munka s ütleg között ekkép nevelkedtem,
Hogyan tettem szert a Kukoricza névre? Részesűltem nagyon kevés örömekben;
Kukorica között találtak engemet, Az egész örömem csak annyiból állott,
Ugy ruházták rám a Kukoricza nevet. Hogy a faluban egy szép kis szőke lyány volt.
Egy gazdaember jólelkü felesége Ennek édesanyja jókor a síré lett,

– Amint ő nekem ezt sokszor elmesélte – Édesapja pedig vett más feleséget;
Egyszer kinézett a kukoricaföldre, Hanem az apja is elhalt nemsokára,
S ott egy barázdában1 lelt engem heverve. Így jutott egyedűl mostohaanyjára.
Szörnyen sikítottam, sorsomat megszánta, Ez a kis leányzó volt az én örömem,

Nem hagyott a földön, felvett a karjára, Az egyetlen rózsa tüskés életemen.
És hazafelé ezt gondolta mentiben: Be tudtam is őt szeretni, csodálni!
„Fölnevelem szegényt, hisz ugy sincs gyermekem.” Ugy hítak minket, hogy: a falu árvái.
Hanem volt ám neki haragos vad férje, Már gyerekkoromban hogyha őt láthattam,
Akinek én sehogy sem voltam ínyére. Egy turós lepényért látását nem adtam;
Hej, amikor engem az ottan meglátott, Örültem is, mikor a vasárnap eljött,
Ugyancsak járták a cifra káromlások. És vele játszhattam a gyerekek között.
Engesztelte a jó asszony ily szavakkal: Hát mikor még aztán sihederré4 lettem,
„Hagyjon kend föl, apjok, azzal a haraggal. S izegni-mozogni elkezdett a szívem!
Hiszen ott kinn csak nem hagyhattam vesztére, Csak úgyis voltam ám, mikor megcsókoltam,
Tarthatnék-e számot isten kegyelmére? Hogy a világ összedőlhetett miattam.
Aztán nem lesz ez a háznál haszontalan, Sokszor megbántotta gonosz mostohája…

Kednek gazdasága, ökre és juha van, Isten neki azt soha meg ne bocsássa!
Ha felcsuporodik 2 a kis istenadta, És ki tudja, még mit el nem követ rajta,
Nem kell kednek bérest;3 juhászt fogadnia.” Ha fenyegetésem zabolán5 nem tartja.
Valahogy, valahogy csakugyan engedett; Magamnak is ugyan kutyául lett dolga,

De azért rám soha jó szemet nem vetett. Belefektettük a jó asszonyt a sírba,
Hogyha nem ment a dolgom maga rendiben, Aki engem talált, és aki, mondhatom,
Meg-meghusángolt ő amugy istenesen. Mint tulajdon anyám, úgy viselte gondom.
1
b arázda: ekével a földbe vágott hosszú mélyedés (ebbe vetik a magot)
2
felcsuporodik: felcseperedik, felnő
3
béres: mezőgazdasági cseléd
4
siheder: serdülő, 15–17 éves fiú
5
z abola: zabla, a lószerszámnak vaspálcikákból álló, a ló szájába tehető része, amivel a lovat irányítják
134

Kemény az én szívem, teljes életemben De az úristennek más volt akaratja,
Nem sokszor esett meg, hogy könnyet Szívünknek ezt a bús örömet sem hagyta.
ejtettem, Egyszer én valahogy nyájam elszalasztám,
De nevelőanyám sírjának halmára Annak következtén elcsapott a gazdám.
Hullottak könnyeim zápornak módjára.
Búcsut mondtam az én édes Iluskámnak,
Iluska is, az a szép kis szőke leány, Keserű érzéssel mentem a világnak.
Nem tettetett bútól fakadt sírva halmán; Bujdosva jártam a világot széltére,
Hogyne? az istenben boldogult jó lélek’ Mígnem katonának csaptam föl végtére.
Kedvezett, amiben lehetett, szegénynek.
Nem mondtam én neki, az én Iluskámnak,
Nem egyszer mondta, hogy: „várakozzatok Hogy ne adja szivét soha senki másnak,
csak! Ő sem mondta nekem, hogy hűséges legyek –
Én még benneteket összeházasítlak; Tudtuk, hogy hűségünk ugysem szegjük mi
Olyan pár válik is ám tibelőletek, meg.
Hogy még!… várjatok csak, várjatok,
gyerekek!” Azért szép királylyány ne tarts reám
számot;1
Hát hiszen vártunk is egyre keservesen; Mert ha nem bírhatom kedves Iluskámat:
Meg is tette volna, hiszem az egy istent, Nem is fogok bírni senkit e világon,
(Mert szavának állott ő minden időbe’) Ha elfelejtkezik is rólam halálom.”
Ha le nem szállt volna a föld mélységébe.
Azután hát aztán, hogy meghalálozott,

A mi reménységünk végképp megszakadott:
Mindazonáltal a reménytelenségbe’
Ugy szerettük egymást, mint annakelőtte.
1
ne tarts reám számot: ne számíts rám
135

„Hogy is kezdjem csak hát?”
A 14. részben múltbeli eseményeket ismerünk meg, amikor Jancsi elmeséli élete történe-
tét. Az elbeszélő a mű első részeiben nem mondja el Jancsi és Iluska származását, a dolgok
közepébe vágva kezdi az elbeszélést. Most azonban hősünknek meg kell magyaráznia,
miért utasítja vissza a király ajánlatát. Így az elbeszélőnek is alkalma kínálkozik arra, hogy
ismertesse a történet előzményét.
1. Beszélgessetek az olvasottakról a padtársatokkal! Minden kifejezést, történést meg-
értettetek-e Jancsi elbeszélésében? Nézzetek utána a számotokra nem ismert szavak
jelentésének a Magyar értelmező kéziszótárban!
2. A patak partján Jancsi Iluska védelmére kelt, és megfenyegette a lány mostoháját
(2. rész). A 14. rész ismeretében miért érzed még jogosabbnak a fiú határozott fellé-
pését?
3. Jancsi elmesélte élete történetét a francia királynak. Lapozz a 3. részhez, és keresd
meg, mit mondott a mostohaapjáról! Jellemezd a kettejük kapcsolatát!
4. Döntsd el, hogy igazak-e vagy hamisak az állítások!
a) Jancsira egy barázdában találtak rá. b) A fiú mostohaapja gazdaember volt. c) Iluská-
nak egy fiútestvére és két lánytestvére volt. d) Jancsit és Iluskát a falu árváinak hívták.
e) A fiú nem beszélt róla, hogyan vesztek el a bárányok. f) Jancsi a zsiványtanyán tör-
téntekről is beszélt. g) Jancsi és Iluska tudták, hogy bízhatnak a másik hűségében.
Kapcsolódó
1. Magyarázd meg a következő kifejezéseket: „nincs ínyére”, „kutyául van dolga”, „zabo-
lán nem tartja”!
2. Fűzz magyarázatot az „Egy turós lepényért látását nem adtam” sorhoz!
3. Mit mondhatott a gazda, amikor a felesége hazatért a csecsemővel?
Játsszátok is el a jelenetet!
4. Készítsd el minél több nemzedékre visszamenőleg a családfá
tokat! Tüntess fel rajta a neveken kívül minél több
adatot: pl. születés, halál ideje, helye;
foglalkozás, lakcím, hobbi, érdekes
ségek!
5. „Szólaltasd” meg a tankönyvi
rajzot! Mit mondhatott az as�-
szony a kukoricaföldön ta-
lált gyermeknek? Me-
lyek lehettek az első
szavai?
136

A János vitéz verselése
A természetben és a mi életünkben is sok szabályos ismétlődés van. A ritmus a verseknek is

fontos jellemzője.
A ritmus görög szó: azonos vagy hasonló jelenségek szabályos ismétlődését jelenti.
A Magyar szinonimaszótárban megtaláljuk a rokon értelmű kifejezéseit is: mérték, ütem, lük
tetés.
1. a) Olvassátok el hangosan a versszakot, és a nagyobb nyomatékkal ejtett szótagoknál

tapsoljatok!
Subájáról Jancsi lerázta a vizet,
Miután lerázta, ujra utnak eredt.
Mikor a nap leszállt pihenni ágyába,
Kukoricza Jancsit még vitte két lába.
b) Hányszor tapsoltatok egy sorban?
2. a) Másold le a versszakot!
b) Jelöld be először a hangsúlyos szótagokat ×' jellel!
c) Húzz függőleges vonalat a hangsúlyos szótagok elé!
d) A hangsúlytalan szótagokat lásd el × jellel!
S u b á j á r ó l J a n c s i l e r á z t a a v i z e t
×’ × × × ×’ × ×’ × × × ×’ ×
e) Számold meg, és írd a szótagszámot a sorok végére!
A János vitéz ritmusát a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása

teremti meg. Ez az alapja a hangsúlyos (ütemhangsúlyos, magyaros) verselésnek. Alap
egysége az ütem, amelyben a hangsúlyos szótagot meghatározott számú (egy, kettő vagy
három) hangsúlytalan szótag követi.
A hangsúlyos verselésben használt jelölések:
×’: hangsúlyos szótag; |: ütemhatár, rövidebb szünet;
×: hangsúlytalan szótag; ||: sormetszet, hosszabb szünet.
A műben minden verssor 12 szótagból áll, a hatodik szótag után sormetszetet találunk.
A hat-hat szótagot még két-két ütemre tudjuk bontani. Ezt a sortípust felező tizenkettesnek
nevezzük, mely az ütemhangsúlyos verselés egyik jellegzetes sorfajtája.
Alsó tagozatos korodban már tanultad, hogy a rím az azonos vagy hasonló hangzású sza-
vaknak vagy szótagoknak általában sorvégeken történő összecsengése. Ha megvizsgálod a
János vitéz rímelését, látod, hogy a műben mindig két egymást követő sorvég csendül
össze. A rímek elhelyezkedésének ezt a módját páros rímnek nevezzük.
Kapcsolódó
1. Idézzétek fel, hogyan kíséritek a ritmust énekórán! (Pl. taps, dobbantás, csörgők.)
Használjátok fel ezeket az eszközöket a versek ritmizálásánál is!
137

15. 16.
János vitéz ekkép végzé történetét, Ment János vitézzel a megindult gálya,
Nem hagyta hidegen a hallgatók szivét; Szélbe kapaszkodott széles vitorlája,
A királylyány arcát mosta könnyhullatás, De sebesebben ment János gondolatja,
Melynek kútfeje1 volt bánat s szánakozás. Utjában semmi sem akadályozhatta.
A király e szókat intézte hozzája: János gondolatja ilyenforma vala:

„Nem erőtetlek hát, fiam, házasságra; „Hej Iluskám, lelkem szépséges angyala!
Hanem amit nyujtok hálámnak fejében, Sejted-e te mostan, milyen öröm vár rád?
Elfogadását nem tagadod meg tőlem.” Hogy hazatart kinccsel bővelkedő mátkád.
Erre kinyitotta kincstárát a király: Hazatartok én, hogy végre valahára

Parancsolatjára egy legény előáll, Sok küszködés után legyünk egymás párja.
S arannyal tölti meg a legnagyobb zsákot, Egymás párja leszünk, boldogok, gazdagok;
János ennyi kincset még csak nem is látott. Senki fiára is többé nem szorulok.
„Nos hát János vitéz, lyányom megmentője,” Gazduram ugyan nem legszebben bánt velem;
Beszélt a király, „ez legyen tetted bére. Hanem én őneki mindazt elengedem.
Vidd el mindenestül ezt a teli zsákot, S igazság szerint ő oka szerencsémnek:
És boldogítsd vele magadat s mátkádat.2 Meg is jutalmazom, mihelyt hazaérek.”
Tartóztatnálak, de tudom, nem maradnál, Ezt gondolta János s több ízben gondolta,
Kivánkozol lenni máris galambodnál, Mialatt a gálya ment sebes haladva;
Eredj tehát – hanem társid maradjanak; De jó messze volt még szép Magyarországtól,
Éljenek itt néhány mulatságos napnak.” Mert Franciaország esik tőle távol.
Ugy volt biz az, amint mondotta a király, Egyszer János vitéz a hajófödélen4
János vitéz kivánt lenni galambjánál. Sétált föl s alá az est szürkületében.
Búcsuzott a királylyánytól érzékenyűl; A kormányos ekkép szólt legényeihez:
Aztán a tengerhez ment és gályára3 űlt. „Piros az ég alja: aligha szél nem lesz.”
A király s a sereg elkisérte oda. Hanem János vitéz nem figyelt a szóra,
Tőlök sok „szerencsés jó utat” hallhata, Feje fölött repült egy nagy sereg gólya;
S szemeikkel néztek mindaddig utána, Őszre járt az idő: ezek a madarak
Míg a nagy messzeség ködöt nem vont rája. Bizonyosan szülőföldéről szálltanak.
Szelíd epedéssel5 tekintett utánok,

Mintha azok neki jó hírt mondanának,
1 Jó hírt Iluskáról, szép Iluskájáról,
kútfeje: eredete, forrása
2
mátka: menyasszony, jegyes S oly régen nem látott kedves hazájáról.
3
gálya: nagy hajó sok evezővel és vitorlával
4
hajófödél: fedélzet
5
epedés: sóvárgás, vágyakozás
138

17.
ásnap, amint az ég alja jövendölte,

M Belekapaszkodott, el sem szalasztotta,
Csakugyan szél támadt, mégpedig nem gyönge. S nagy erőlködéssel addig függött rajta,
Zokogott a tenger hánykodó hulláma Mígnem a felhő a tengerparthoz ére,
A zugó fergeteg korbácsolására. Itten rálépett egy szikla tetejére.
Volt a hajó népe nagy megijedésben, Először is hálát adott az istennek,

Amint szokott lenni olyan vad szélvészben. Hogy életét ekkép szabadította meg;
Hiába volt minden erőmegfeszítés, Nem gondolt vele, hogy kincsét elvesztette,
Nem látszott sehonnan érkezni menekvés. Csakhogy el nem veszett a kinccsel élete.
Sötét felhő is jön; a világ elborúl, Azután a szikla tetején szétnézett,

Egyszerre megdördül az égiháború, Nem látott mást, csupán egy grifmadár-fészket.
Villámok cikáznak, hullnak szanaszerte; A grifmadár épen fiait etette,
Egy villám a hajót izről porrá törte. Jánosnak valami jutott az eszébe.
Látszik a hajónak diribje-darabja, Odalopózkodott a fészekhez lassan

A holttesteket a tenger elsodorja. És a grifmadárra hirtelen rápattan,
Hát János vitéznek milyetén sors jutott? Oldalába vágja hegyes sarkantyúját,
Őt is elsodorták a lelketlen habok? S furcsa paripája hegyen-völgyön túlszállt.
Hej biz a haláltól ő sem volt már messze, Hányta volna le a madár nyakra-főre,
De mentő kezét az ég kiterjesztette, Lehányta volna ám, ha bírt volna véle,
S csodálatos módon szabadította meg, Csakhogy János vitéz nem engedte magát.
Hogy koporsója a habok ne legyenek. Jól átszorította derekát és nyakát.
Ragadta őt a víz magasra, magasra,

Hogy tetejét érte már a felhő rojtja;
Ekkor János vitéz nagy hirtelenséggel
Megkapta a felhőt mind a két kezével.
139

Ment, tudj’ az isten hány országon keresztül; Nem figyelmezett ő szüretre menőkre,
Egyszer, hogy épen a nap az égre kerül: Azok sem ismertek a megérkezőre;
Hát a viradatnak legelső sugára A falu hosszában ekképen haladott
Rásütött egyenest faluja tornyára. A ház felé, ahol Iluskája lakott.
Szent isten! hogy örült ennek János vitéz, A pitvarajtónál be reszketett keze,
Az öröm szemébe könnycseppeket idéz; S mellében csakhogy el nem állt lélekzete;
A madár is, mivel szörnyen elfáradt már, Benyitott végtére – de Iluska helyett
Vele a föld felé mindinkább közel jár. Látott a pitvarban idegen népeket.
Le is szállott végre egy halom tetején, „Tán rosz helyen járok” gondolta magában,
Alig tudott venni lélekzetet szegény, És a kilincs megint volt már a markában…
János leszállt róla és magára hagyta, „Kit keres kegyelmed?” nyájasan kérdezte
És ment, elmerűlve mély gondolatokba. János vitézt egy kis takaros1 menyecske.2
„Nem hozok aranyat, nem hozok kincseket, Elmondotta János, hogy kit és mit keres…
De meghozom régi hűséges szívemet, „Jaj, eszem a szívét, a naptól oly veres!
És ez elég neked, drága szép Iluskám! Bizony-bizony alighogy reáismértem,”
Tudom, hogy nehezen vársz te is már reám.” Szólott a menyecske meglepetésében.
Ily gondolatokkal ért a faluvégre, „Jőjön be már no, hogy az isten áldja meg,
Érintette fülét kocsiknak zörgése, Odabenn majd aztán többet is beszélek.”
Kocsiknak zörgése, hordóknak kongása; Bevezette Jánost, karszékbe ültette,
Szüretre készűlt a falu lakossága. S így folytatta ismét beszédét mellette:
„Ismer-e még engem? nem is ismer talán?

Tudja, én vagyok az a kis szomszédlány,
Itt Iluskáéknál gyakran megfordúltam…”
„Hanem hát beszéljen csak: Iluska hol van?”
Szavaiba vágott kérdezőleg János,

A menyecske szeme könnytől lett homályos.
„Hol van Iluska, hol?” felelt a menyecske,
„Szegény Jancsi bácsi!… hát el van temetve.”
1
t akaros: tiszta, rendes, csinos (népies)
2
menyecske: fiatalasszony (népies)
140

Jó, hogy nem állt János, hanem űlt a széken, Ezek után kimult az árnyékvilágból;1
Mert lerogyott volna kínos érzésében; A temetőhelye nincsen innen távol.
Nem tudott mást tenni, a szívéhez kapott, A falu népsége nagy számmal kisérte;
Mintha ki akarná tépni a bánatot. Minden kisérője könnyet ejtett érte.”
Igy űlt egy darabig némán merevedve, Kérelemszavára a szíves menyecske

Azután szólt, mintha álmából ébredne: Jánost Iluskája sírjához vezette;
„Mondjatok igazat, ugye hogy férjhez ment? Ottan vezetője őt magára hagyta,
Inkább legyen férjnél, mintsem hogy odalent. Lankadtan borúlt a kedves sírhalomra.
Akkor legalább még egyszer megláthatom, Végiggondolta a régi szép időket,

S édes lesz nekem e keserű jutalom.” Mikor még Iluska tiszta szive égett,
De a menyecskének orcáján láthatta, Szíve és orcája – s most a hideg földben
Hogy nem volt hazugság előbbi szózata. Hervadtan, hidegen vannak mind a ketten.
18. Leáldozott a nap piros verőfénye,

Halovány hold lépett a napnak helyébe,
János reáborult az asztal sarkára, Szomorún nézett ki az őszi homályból,
S megeredt könnyének bőséges forrása, János eltántorgott kedvese hantjától.
Amit mondott, csak úgy töredezve mondta,
El-elakadt a nagy fájdalomtól hangja: Még egyszer visszatért. A sírhalom felett
Egyszerű kis rózsabokor nevelkedett.
„Miért nem estem el háború zajában? Leszakította a virágszálat róla,
Miért a tengerben sírom nem találtam? Elindult s mentében magában így szóla:
Miért, miért lettem e világra, miért?
Ha ily mennykőcsapás, ilyen gyötrelem ért!” „Ki porából nőttél, árva kis virágszál,
Légy hűséges társam vándorlásaimnál;
Kifáradt végre őt kínozni fájdalma, Vándorlok, vándorlok, a világ végeig,
Mintha munkájában elszenderűlt volna, Míg kivánt halálom napja megérkezik.”
„Hogy halt meg galambom? mi baj lett halála?”
Kérdé, s a menyecske ezt felelte rája:
„Sok baja volt biz a szegény teremtésnek;

Kivált mostohája kinzása töré meg.
De meg is lakolt ám érte a rosz pára,
Mert jutott inséges koldusok botjára.
Aztán meg magát is szörnyen emlegette,

Jancsi bácsi; ez volt végső lehellete:
Jancsikám, Jancsikám, az isten áldjon meg.
Másvilágon, ha még szeretsz, tied leszek.
1
árnyékvilág: földi élet
141

„Vándorlok, vándorlok a világ végeig”
A történet szerencsés kimenetelében bizakodtunk a 15. rész olvasásakor, amikor a király gazda-
gon megjutalmazta a fiút. A következő részekből azonban megtudtuk, hogy János vitéz nemcsak
a kincsét veszti el, hanem a kedvesét is.
Csak Iluska emléke maradt meg neki, és a
szerelme sírhalmáról leszakított rózsa.
Hősünk ezúttal végleges búcsút
vesz a falujától, és ismét vándorút
ra indul. Kíváncsian várjuk, milyen ka-
landok várnak még Jánosra a követke-
ző részekben.
1. Ismerkedjetek meg részenként a történet folytatásával! Válaszoljatok a kérdésekre
egy-egy rész elolvasása után!
A 15. rész elolvasása
a) Mi bizonyítja, hogy a királylányt is meghatotta János története?
b) A zsiványok kincse nem kellett Jánosnak, a király jutalmát elfogadta. Miért?
c) Lóval érkezett, de máshogy távozott János. Hogyan?
d) Jósoljatok! Milyen lesz, és mennyi ideig tart az utazás hazafelé?
e) Mit tervez János, kinek ad majd az aranyból? Mivel indokolja a döntését?
f) Milyen évszakban játszódik a történet?
g) Milyen érzések kerítik hatalmába hősünket a gólyák láttán?
h) Jósoljatok! Hogyan folytatódik az út? Beigazolódik-e a kormányos sejtése?
i) Keresd meg azokat a versszakokat, amelyek a tengeri vihar képeit és hangjait mu-
tatják be! Hasonlítsd össze a pusztai vihar leírásával!
j) Mi történt a hajóval? Mi lett a legénységgel és Jánossal?
k) Mennyi ideje vált el Jancsi a kedvesétől? Miből következtetsz az idő múlására?
l) Jósoljatok! Mi történt Iluskával, miután Jancsi elhagyta a falut?
m) Mi okozta Iluska halálát?
n) Hasonlítsd össze az elválási és a temetői jelenet természetleírását! Mit tapasztaltál?
o) Jósoljatok! Milyen kalandok, próbák várnak Jánosra az újabb vándorútja során?
2. Gyűjtsétek össze, milyen tulajdonságait ismertétek meg a franciák királyának! Igazo-
lásukra idézzetek is a műből!
3. Tanuld meg a 18. rész 10. és 11. versszakát!
Kapcsolódó
1. A hosszú évek megfigyelései, a népi időjóslások szerint nemcsak az ég aljának színé-
ből, hanem a csillagokból is következtetni lehet a szeles időre. Hogyan?
2. Alkossatok párokat, és írjatok Jánosnak néhány biztató szót, adjatok pár jó tanácsot
ebben a nehéz helyzetben!
142

3. Rajzoljatok csomagolópapírra fürtábrát a példa szerint! Beszélgessetek arról, mi kell a
boldogsághoz! Egészítsétek ki az általatok még fontosnak tartott dolgokkal is az ábrát!
a) Készíts kártyákat, és írd rá a fogalmakat! A számodra legfontosabb értéknek adj hat
pontot (illetve annyit, amennyi érték van a fürtábrán)! A többinek mindig eggyel
kevesebbet!
b) Összesítsétek közösen a pontokat! Beszéljétek meg, melyek az osztályközösség
számára a legfontosabb értékek! Tanárotok segítségével összegezzétek a tapasz-
taltakat!
család egészség
népszerűség
Mi kell a boldogsághoz? pénz

munka
tudás
Falusi munkák képekben

„Szüretre készűlt a falu lakossága” – olvashatjuk a 17. részben. A mű megismerése során nem
először pillanthatunk be a falu mindennapjaiba.
• Falusi munkákat megörökítő képeket látsz a tankönyvben. Válaszd ki a hozzájuk illő
képaláírásokat!
a) Kukoricafosztás, b) Szüretelés, c) Kenyérsütés, d) Mosás, e) Aratás, f) Cséplés
• Sok egyesület, népkör szervez hagyományőrző céllal aratóversenyt. Van-e ilyen ren-
dezvény a megyétekben? Milyen naphoz kötődnek ezek a programok? (Gondolj arra,
mikor kezdődik az aratás!)
143

19.
János vitéznek volt utjában két társa: „Be rosz kedvben vagyunk” felelt neki János.
Egyik a búbánat, amely szívét rágta, „Hogyne? mikor ez az út olyan posványos.1
Másik a kardja volt, bedugva hüvelybe, Nógatom lovamat már reggeltől kezdve;
Ezt a török vértől rozsda emésztette. De csak ugy van, mintha le volna enyvezve.”
Bizonytalan úton ezekkel vándorolt. „Segíthetünk azon… de mondja meg kend csak,
Már sokszor telt s fogyott a változékony hold, Ezen az úton itt vajjon hova jutnak?”
S váltott a téli föld szép tavaszi ruhát, Kérdé János vitéz egy útra mutatva,
Mikor így szólítá meg szíve bánatát: Mely az erdőt jobbra végighasította.
„Mikor unod már meg örökös munkádat, „Ezen az úton itt? dejsz2 erre ne menjen,
Te a kínozásban telhetetlen bánat! Nem mondok egyebet;… odavesz különben.
Ha nem tudsz megölni, ne gyötörj hiába; Óriások lakják ott azt a vidéket,
Eredj máshova, tán akadsz jobb tanyára. Nem jött ki még onnan, aki odalépett.”
Látom, nem te vagy az, ki nekem halált hoz, Felelt János vitéz: „Bízza kend azt csak rám.
Látom, a halálért kell fordulnom máshoz. Mostan a szekérhez lássunk egymás után.”
Máshoz fordulok hát; ti viszontagságok! Így szólott, aztán a rúd végét megkapta,
Ohajtott halálom tán ti meghozzátok.” S csak tréfamódra a sárból kiragadta.
Ezeket gondolta s elhagyta bánatát. Volt a fazekasnak jó nagy szeme, szája,

Ez szívéhez vissza most már csak néha szállt, De mégis kicsiny volt az álmélkodásra;
Hanem ismét eltünt; (mert be volt az zárva, Amire föleszmélt, hogy köszönjön szépen,
S csak egy könnycseppet tett szeme pillájára.) János vitéz már jól benn járt az erdőben.
Utóbb a könnyel is végkép számot vetett, János vitéz ment és elért nemsokára
Csupán magát vitte a megunt életet, Az óriásföldnek félelmes tájára.
Vitte, vitte, vitte egy sötét erdőbe, Egy vágtató patak folyt a határ mellett:
Ott szekeret látott, amint belelépe. Hanem folyónak is jóformán beillett.
Fazekasé volt a szekér, melyet látott; A pataknál állt az óriásföld csősze;3

Kereke tengelyig a nagy sárba vágott; Mikor János vitéz a szemébe néze,
Ütötte lovait a fazekas, szegény, Oly magasra kellett emelnie fejét,
A szekér azt mondta: nem mozdulok biz én. Mintha nézné holmi toronynak tetejét.
„Adj’ isten jó napot” szólott János vitéz; Óriások csősze őt érkezni látta.
A fazekas rútul a szeme közé néz, S mintha mennykő volna, igy dörgött reája:
S nagy bosszankodással im ezeket mondja: „Ha jól látom, ott a fűben ember mozog; –
„Nem nekem… van biz az ördögnek jó napja.” Talpam úgyis viszket, várj, majd rád gázolok.”
1
posványos: iszapos, mocsaras, ingoványos
2
dejsz: de hiszen (népies)
3
csősz: a határ, a gyümölcsösök termésének őrzésére alkalmazott férfi
144

De az óriás amint rálépett volna, Hát még meg a varjúk!… hú, azok voltak ám!
János feje fölött kardját föltartotta, Látott egyet űlni egyik fa sudarán,4
Belelépett a nagy kamasz és elbődült, Lehetett valami két mérföldre tőle,
S hogy lábát felkapta: a patakba szédült. Mégis akkora volt, hogy felhőnek vélte.
„Éppen úgy esett ez, amint csak kivántam.” Í gy ballagott János bámulva mód nélkül.
János vitéznek ez járt gondolatában; Egyszerre előtte valami sötétül.
Amint ezt gondolta, szaladni is kezdett, Az óriás király nagy fekete vára
S az óriás felett átmente a vizet.1 Volt, ami sötéten szeme előtt álla.
Az óriás még föl nem tápászkodhatott, Nem hazudok, de volt akkora kapuja,
Amint János vitéz a túlpartra jutott, Hogy, hogy… biz én nem is tudom, hogy mekkora,
Átjutott és nekisuhintva szablyáját, Csakhogy nagy volt biz az, képzelni is lehet;
Végigmetszette a csősz nyaka csigáját. Az óriás király kicsit nem építtet.
Nem kelt föl többé az óriások csősze,

Hogy a rábizott tájt őrző szemmel nézze;
Napfogyatkozás jött szeme világára,
Melynek elmulását hasztalanul várta.
Keresztülfutott a patak vize testén;

Veres lett hulláma vértől befestetvén. –
Hát Jánost mi érte, szerencse vagy inség?
Majd meghalljuk azt is, várjunk csak kicsinnyég.2
20.
János az erdőben mindig beljebb haladt;

Sokszor meg-megállt a csodálkozás miatt,
Mert nem látott minden léptében-nyomában
Olyat, amit látott Óriásországban.
Volt ennek a tájnak sok akkora fája,

Hogy a tetejöket János nem is látta.
Aztán olyan széles volt a fák levele,
Hogy szűrnek 3 is untig elég volna fele.
A szunyogok itten akkorákra nőttek,

Hogy ökrök gyanánt is máshol elkelnének.
Volt is mit aprítni János szablyájának;
Minthogy feléje nagy mennyiségben szálltak.
1
a z óriás felett átmente a vizet: az óriás testét hídnak használta
2
kicsinnyég: egy kicsit
3
szűr: ujjas, de rendszerint vállra vetve viselt bő, köpenyszerű
posztó felsőruha
4
sudar: a fa hegye
145

Hát odaért János s ekkép elmélkedék: A kő úgy a király homlokához koppant,
„A külsejét látom, megnézem belsejét;” Hogy az agyveleje azonnal kiloccsant.
S nem törődve azon, hogy majd megugratják, „Igy híj meg máskor is kőszikla-ebédre,”
Megnyitotta a nagy palota ajtaját. Szólt s kacagott János „ráforrt a gégédre!”2
No hanem hisz ugyan volt is mit látnia! És az óriások elszomorodának

Ebédelt a király s tudj’ isten hány fia. Keserves halálán a szegény királynak,
Hanem mit ebédelt, ki nem találjátok; S szomorúságokban elfakadtak sírva…
Gondolnátok-e, mit? csupa kősziklákat. Minden csepp könnyök egy dézsa3 víz lett volna.
Mikor János vitéz a házba belépett, A legöregebbik szólt János vitézhez:

Nemigen kivánta meg ezt az ebédet; „Urunk és királyunk, kegyelmezz, kegyelmezz!
De az óriások jószivü királya Mert mi téged ime királynak fogadunk,
Az ebéddel őt ily szépen megkinálta: Csak ne bánts minket is, jobbágyaid4 vagyunk!”
„Ha már itt vagy, jöszte és ebédelj velünk, „Amit bátyánk mondott, közös akaratunk,
Ha nem nyelsz kősziklát, mi majd téged nyelünk; Csak ne bánts minket is, jobbágyaid vagyunk!”
Fogadd el, különben száraz ebédünket A többi óriás ekképen esengett,
Ízről porrá morzsolt testeddel sózzuk meg.” „Fogadj el örökös jobbágyidúl minket.”
Az óriás király ezt nem úgy mondotta, Felelt János vitéz: „Elfogadom tehát
Hogy János tréfára gondolhatta volna; Egy kikötéssel a kendtek ajánlatát.
Hát egész készséggel ilyen szókkal felelt: Én itt nem maradok, mert tovább kell mennem,
„Megvallom, nem szoktam még meg ez eledelt; Itt hagyok valakit királynak helyettem.
De ha kivánjátok, megteszem, miért ne? Már akárki lesz is, az mindegy énnekem.
Társaságotokba beállok ebédre, Kendtektől csupán ez egyet követelem:
Csupán egyre kérlek, s azt megtehetitek, Amidőn a szükség úgy hozza magával,
Számomra előbb kis darabot törjetek.” Nálam teremjenek kendtek teljes számmal.”
Letört a sziklából valami öt fontot1

A király, s amellett ily szavakat mondott:
„Nesze, galuskának elég lesz e darab,
Aztán gombócot kapsz, hanem összeharapd.”
„Harapod bizony te, a kínos napodat!

De fogadom, bele is törik a fogad!”
Kiáltott fel János haragos beszéddel,
S meglódította a követ jobb kezével.
1
font: régi súlymérték, kb. fél kg
2
ráforrt a gégédre: meghaltál
3
dézsa: hajlított deszkákból összeállított nyitott, kétfülű faedény
4
jobbágy: a földesúr földjén gazdálkodó paraszt; itt szolga
146

„Vidd, kegyelmes urunk, magaddal e sípot, János bedugta a sípot tarsolyába,
S ott leszünk, mihelyest jobbágyidat hívod.” Kevélyen gondolva nagy diadalmára,
Az öreg óriás ezeket mondotta, És számos szerencse-kivánások között
S János vitéznek a sípot általadta. Az óriásoktól aztán elköltözött.
„Óriások lakják ott azt a vidéket, / Nem jött ki még onnan, aki odalépett”
János vitéz második vándorútja már a mesék világában játszódik. A fazekassal való
találkozás után olyan helyszíneken jár, amelyeknek már a neve is mesés. Természetesen az óri-
ásokat testi erejével már nem győzheti le, találékonyságával azonban könnyen túljár az eszü-
kön. A felkínált királyságot most is visszautasítja, de a segélykérő sípot elfogadja. Ezért biztos
lehetsz abban, hogy János vitézt újabb mesés kalandok várják, győzelmében is reményked-
hetsz, hisz a népmesékből ismert varázssíp úgyis kisegíti a bajból.
1. Mutassátok be hősünk érzelmeit, lelkiállapotát az 5. és a 19. rész alapján!
2. Milyen szerepe van a fazekassal való találkozásnak a történetben? Lapozz vissza
a mese részfejezet táblázatához (40. oldal)! Mondd el, milyen szerepkört tölt be a fa-
zekas a történetben!
3. Fogalmazz meg egy-egy mondatot az olvasott részek eseményeiről! Szerepeljenek
bennük a következő kérdésekre adott válaszok is!
a) 19. rész: Mit csinált? Ki? Mit? Honnan? Kinek a…?
b) 20. rész: Mit csinált? Ki? Kit? Mivel? Kinek a…?
4. Beszélj a kulcsszavak segítségével az Óriásországban történtekről! álmélkodás, óriás-
csősz, nagy fekete vár, kőszikla-ebéd, örökös jobbágy, síp, továbbállt
5. Az óriáskirály milyen tulajdonságait ismerted meg a szöveg alapján? A szavai rejtett
értelmére is gondolj (pl. 20. rész 10. versszak)!
6. János már sok jelét adta segítőkészségének.
a) Kinek, mikor, hogyan segített?
b) Te segítőkész embernek tartod magad? Említs olyan helyzeteket, amikor tetteid-
del, szavaiddal segítettél másokon!
Jancsi segített másokon Én segítettem másokon
Kapcsolódó
1. Magyarázd meg az ízről porrá kifejezést! Melyik részben találkoztál már vele?
a) Rajzold meg a szöveg alapján a képzeletedben megjelenő óriáscsősz alakját!
b) Hasonlítsd össze rajzodat a tankönyv 145. oldali illusztrációjával, majd Jankovics
Marcell filmjének óriásaival is (az 55. perctől)! Mit tapasztaltál?
147

Nyelvi alakzatok a János vitézben
Sokszor kaptad már azt a feladatot, hogy keress a szövegben megszólításokat és felkiáltá
sokat, ismerd fel a kérdéseket és az ismétléseket. Ezeket a stíluseszközöket is nyelvi alakza-
toknak nevezzük, éppúgy, mint a felsorolást, a párhuzamot és az ellentétet.
A nyelvi elemek egyéni, a szokásostól eltérő használatával a János vitézben is találkozhat-
tál. A szavak egyedi elrendezése soha nem véletlen, újszerűségüknek mindig fontos szerepet
szán az elbeszélő.
A tanév során többször is lapozz vissza ehhez a táblázathoz, hogy az újabb irodalmi művek-
ben megismert nyelvi alakzatokat könnyebben fel tudd ismerni!
Az alakzat
Példa Szerepe
megnevezése
Megszólítás „Becstelen teremtés! gyalázatos pára!” Árulkodik a szereplők kapcsolatáról.
Felkiáltás „Te derék legény vagy, azt a bátor szented!” Erős érzelmeket fejez ki.
Kérdés „Hát szegény leányom, hát édes leányom?” Tájékozódás, tudakozódás,
érdeklődés.
Ismétlés „Utószor látlak én, szivem szép tavasza! Nyomatékosabbá teszi a szerelmesek
Utószor szólt itten furulyám panasza; elválását.
Utószor ölellek, utószor csókollak,
Örökre elmegyek, örökre itt hagylak!”
Felsorolás „Kendnek gazdasága, ökre és juha van.” Hangsúlyoz, erősít.
Párhuzam „Oly hamar támadott az égiháború, A hangulati, érzelmi stb. hasonlóságot
Mily hamar Jancsinak sorsa lett szomorú.” szemléletesebbé teszi.
Ellentét „Az egész pusztában széjjel sütött a nap, A szembeállítással még kifejezőbbé
De az ő szivében éjek éje maradt.” válik a mondanivaló.
1. Sokféleképpen szólítják meg egymást a mű szereplői. Ki a megszólaló, kihez intézi
a következő szavakat? Miről árulkodnak a megszólítások? (Gondolhatsz akár a szerep-
lők kapcsolatára vagy a korára is.)
a) „hallja-e kend, anyjuk!” b) „Sose olvassa biz azt kelmed, gazduram!” c) „De csak be-
szélj, fiam, meghallgatjuk biz azt” d) „Ugye, barátim, hogy keserves állapot?” e) „Egyet
mondok öcsém, kettő lesz belőle” f) „Vigyázz földi! Bizony rálépsz a fejedre”.
2. Készíts táblázatot a nyelvi alakzatokhoz, és írj mindegyikhez további példákat
a szövegből! Írd be a következő idézeteket is a megfelelő helyre! (Egy-egy idézetben
több alakzatot is találhatsz.) Mutass rá a szerepükre is!
„Ragadta őt a víz magasra, magasra”; „Bizonyára ugy lesz – hál’ a jóistennek!; „Ismer-e még
engem? nem is ismer talán?”; „Kedves szabadítóm!”; „Vasvillát, vasvillát! Hadd szúrjam ke-
resztül!”; „Vannak-e szüleid? van-e feleséged?”
148

Mesei motívumok a költeményben
A történet előrehaladtával egyre inkább eltávolodtunk a valóságtól, és átléptünk a mesék bi-

rodalmába.
A 6. részig még valóságos történetnek is beillene Jancsi és Iluska históriája, igaz,
sok olyan motívum is fellelhető benne, amely a népmesékre emlékeztet (a mostoha szét-
választja a szerelmeseket, a fiatalok jelet adnak egymásnak búcsúzáskor, Jancsi elpusztítja
a tizenkét zsiványt és a zsiványtanyát).
A 7–10. részekben a valóságtól való eltávolodásnak már sok jele van: mesetérkép alap-
ján halad a sereg, levegőeget esznek, a csillagokban megbotlik a ló stb. Mesés, mesébe illő
a francia király bemutatása és a csata leírása, a királylány megszabadítása is.
A francia udvarban Jancsi beszél származásáról, elmeséli élete történetét. Itt újra köze-
lebb kerülünk a valóságos világhoz, bár a talált gyermek és a szolgai sorban való nevelkedés
jellegzetes mesei motívum, sok népmesében és műmesében is fellelhető. János vitéz haza
térését csodás elemek segítik: felhőbe kapaszkodik, griffmadár hátán jut a falujába (17. rész).
Itt megint a népi élet szereplőivel találkozunk, visszacsöppenünk egy látszólag valóságos
történet világába. Miután bánatában elhagyja a faluját, hősünk szinte azonnal a mesék
világába lép át. Ott játszódnak az események egészen a költemény végéig. A mesés elemek
számbavétele, felismerése innen már a te feladatod lesz. Nincs nehéz dolgod, de ha mégis el-
akadnál, a mesékről szóló tankönyvi rész sokat segíthet.
149

21.
Nem bizonyos, mennyi ideig haladott, De ki tudná sorra mind előszámlálni?

De annyi bizonyos, mennél tovább jutott, Csakhogy János mindjárt át kezdette látni,
Annál sötétebb lett előtte a világ, Hogy a barlang nem más, mint boszorkánytanya.
S egyszerre csak annyit vesz észre, hogy nem lát. Erre egy gondolat agyán átvillana.
„Éj van-e vagy szemem világa veszett ki?” Tarsolyához nyúlt, hogy sípját elővegye,
János vitéz ekkép kezdett gondolkodni. Az óriásoknak hogy jőjön serege,
Nem volt éj, nem veszett ki szeme világa, Hanem megakadt a keze valamiben,
Hanem hogy ez volt a sötétség országa. Közelebb vizsgálta s látta, hogy mi legyen.
Nem sütött az égen itt sem nap, sem csillag; A seprők voltak ott egymás mellé rakva,
János vitéz csak úgy tapogatva ballag, Miken a boszorkány-nép odalovagla.
Néha feje fölött elreppent valami, Fölnyalábolta és messzire elhordá,
Szárnysuhogás-formát lehetett hallani. Hogy a boszorkányok ne akadjanak rá.
Nem szárnysuhogás volt az tulajdonképen, Ekkor visszatért és sípjával füttyentett

Boszorkányok szálltak arra seprőnyélen. És az óriások rögtön megjelentek.
Boszorkányoknak a sötétség országa „Rajta, törjetek be szaporán, legények!”
Rég ideje a, hogy birtoka, tanyája. Parancsolá János, s azok betörének.
Ország gyülését őkelmök itt tartanak, No hisz keletkezett cifra zenebona;

Éjfél idejében idelovaglanak. A boszorkánysereg gyorsan kirohana;
Most is gyülekeznek ország gyülésére Keresték a seprőt kétségbeeséssel,
A sötét tartomány kellő közepére. De nem találták, s így nem repülhettek el.
Egy mélységes barlang fogadta be őket, Az óriások sem pihentek azalatt,

A barlang közepén üst1 alatt tűz égett. Mindenikök egy-egy boszorkányt megragadt,
Ajtó nyilásakor meglátta a tüzet S ugy vágta a földhöz dühös haragjába’,
János vitéz s annak irányán sietett. Hogy széjjellapultak lepények módjára.
Mikor János vitéz odaért: valának Legnevezetesebb a dologban az volt,

Egybegyülekezve mind a boszorkányok. Hogy valahányszor egy-egy boszorkány megholt,
Halkan lábujjhegyen a kulcslyukhoz mene, Mindannyiszor oszlott az égnek homálya,
Furcsa dolgokon is akadt meg a szeme. S derűlt lassanként a sötétség országa.
A sok vén szipirtyó2 benn csak ugy hemzsegett.

Hánytak a nagy üstbe békát, patkányfejet,
Akasztófa tövén nőtt füvet, virágot,
Macskafarkat, kigyót, emberkoponyákat.
1
üst: főzésre, mosásra használt domború fenekű nagy edény
2
szipirtyó: veszekedős, rosszindulatú, csúnya (vén)asszony
150

22.
Már csaknem egészen nap volt a vidéken, Vándorolgatott az én János vitézem,

Az utolsó banya volt a soron épen… Meggyógyult már szive a bútól egészen,
Kire ismert János ebbe’ a banyába’? Mert mikor keblén a rózsaszálra nézett,
Hát Iluskájának mostohaanyjára. Nem volt az többé bú, amit akkor érzett.
„De, kiálltott János, ezt magam döngetem.” Ott állott a rózsa mellére akasztva,
S óriás kezéből kivette hirtelen, Melyet Iluskája sírjáról szakaszta,
Hanem a boszorkány kicsusszant markából, Valami édesség volt érezésében,
Uccu! szaladni kezd, és volt már jó távol. Ha János elmerült annak nézésében.
„A keserves voltát, rugaszkodj utána!” Igy ballagott egyszer. A nap lehanyatlott,

Kiáltott most János egyik óriásra. Hagyva maga után piros alkonyatot;
Szót fogadott ez, és a banyát elkapta, A piros alkony is eltűnt a világról,
És a levegőbe magasra hajtotta. Követve fogyó hold sárga világától.
Igy találták meg az utolsó boszorkányt János még ballagott; amint a hold leszállt,
Halva, János vitéz faluja határán; Ő fáradottan a sötétségben megállt,
S minthogy minden ember gyülölte, utálta, S valami halomra fejét lehajtotta,
Mégcsak a varju sem károgott utána. Hogy fáradalmát az éjben kinyugodja.
Sötétség országa kiderült végképen,

Örökös homálynak napfény lett helyében,
János vitéz pedig rakatott nagy tüzet,
A tűz minden seprőt hamuvá égetett.
Az óriásoktól azután bucsút vett,

Szivükre kötvén a jobbágyi hűséget.
Ezek igérték, hogy hűségesek lesznek,
S János vitéz jobbra és ők balra mentek…
151

Ledőlt, el is aludt, észre nem is véve, Amint egy kisértet őt megpillantotta,
Hogy nem nyugszik máshol, hanem temetőbe’; „Ember, élő ember!” e szót kiáltotta,
Temetőhely volt ez, ócska temetőhely, „Kapjuk fel, vigyük el! mért olyan vakmerő,
Harcoltak hantjai1 a rontó idővel. Tartományunkba belépni mikép mer ő?”
Mikor az éjfélnek jött rémes órája, És odasuhantak mind a kisértetek,

A száját mindenik sírhalom feltátja, És körülötte már karéjt3 képeztenek,
S fehér lepedőben halvány kisértetek És nyultak utána, de a kakas szólal,
A sírok torkából kiemelkedtenek. S a kisértet mind eltűnt a kakasszóval.4
Táncot és éneket kezdettek meg legott,2 János is felébredt a kakas szavára,

Lábok alatt a föld reszketve dobogott; Testét a hidegtől borzadás átjárta;
Hanem János vitéz álmai közepett Csipős szél lengette a síri füveket,
Sem énekszóra, sem táncra nem ébredett. Lábra szedte magát5 s utra kerekedett.
„A sok vén szipirtyó benn csak ugy hemzsegett”
A boszorkányok elpusztítása és a zsiványkaland között sok hasonlóságot fedezhetünk fel.

Mindkét esetben távoli fény vezeti hősünket, aki a tűz segítségével szabadítja meg az embe-
reket a rossztól, a gonosztól. A boszorkányok földöntúli lények. Bűbájos erejüket az is mu-
tatja, hogy sötétségbe tudják borítani birodalmukat. Az ellenük való küzdelemben Jánost
az óriások segítik. A fiú megbünteti a boszorkányt Iluska haláláért, s folytatja az útját.
A 22. rész gondolati és képi világa más, mint az előbbieké. A temetőben játszódó, kísérteti-
es jelenetek stílusa különbözik az eddigi népmesei jellegtől. De vajon tudnának-e a temető
kísértetei ártani hősünknek? Ez már nem derülhet ki, hisz a mesékből jól ismert kakasszó jelzi,
távozniuk kell az élők világából.
1. Öt-hat mondatban foglald össze a kulcsszavak alapján a 21. részben történteket!
Készíts vázlatot a szóban megfogalmazottak alapján!
sötétség fokozatos derengés világosság
2. Olvass fel a 21. és 22. részből olyan idézeteket, amelyek félelmetesek, borzalmasak,
meghökkentőek! Keress olyan részt, ahol ezek a kíváncsisággal vagy a nevetségessel
kapcsolódnak össze!
1
hant: sírhant, sírhalom
2
legott: rögtön (régies)
3
karéj: félkör alakzat
4
a kísértet mind eltűnt a kakasszóval: arra a népi hiedelemre utal, hogy az alvilági hatalmak csak hajnalhasad
táig árthatnak
5
lábra szedte magát: felkelt
152

3. A most olvasott részekben már az idő is másképp telik, mint a történet elején: „Nem
bizonyos, mennyi ideig haladott”. Szerinted miért nem kapunk pontosabb időmeg
határozást?
4. Milyen tulajdonságai vannak a történetben és a mesékben a boszorkányoknak?
Soroljatok fel külső és belső jellemzőket is!
5. János sem a boszorkánytanyán, sem a korábban olvasott részekben nem adta jelét
a félelmének.
a) Sorolj fel olyan helyzeteket, amikor pedig lett volna oka félni!
b) Említs olyan részeket, amikor a többi szereplőt ijedtnek látjuk, félnek valamitől!
6. Tanuld meg a 21. rész 15. versszakát!
Kapcsolódó
1. Magyarázd meg a kifejezéseket: „a varjú sem károgott utána”, „lábra szedte magát”!
2. Írj olyan verset, varázsigét, amelyet a boszorkányok mondhattak a békával, patkány-
fejjel, emberkoponyákkal stb. teli üst mellett!
3. A gonosz mostoha sorsa beteljesedett, az egyik óriás keze által halt meg. Mit gon-
dolsz, miért „nem engedte” a költő, hogy János végezzen vele?
4. A mostoha holttestét faluja határában találták meg. Írj párbeszédes fogalmazást két
falubeli asszony beszélgetése alapján a boszorkány haláláról!
5. Nézz utána az interneten, hogyan büntették a középkorban a boszorkányokat!
6. Te mikor és mitől féltél utoljára? Mit tettél, hogy elmúljon a félelmed, fordultál-e
valakihez segítségért?
A boszorkányokról
A boszorkány a néphit szerint természetfeletti képességekkel rendelkezik, és rosszat, betegsé-
get, pusztulást hoz. Alakja hazánkban gyakran összefonódik a vasorrú bábáéval.
A boszorkány nemcsak a népmeséknek gyakori szereplője. A jól ismert, kétszáz éves Grimm-
mesében, a Jancsi és Juliskában is a vasorrú bába ijesztgeti a gyerekeket. Az Óz, a csodák cso-
dája című meseregényben és annak filmváltozatában pedig a gonosz mellett jó boszorkány
is szerepel.
Harry Potter a róla szóló könyvek szerint az ún. Roxfort
Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolába jár, ahol a bo-
szorkány a varázsló női megfelelője.
Egy másik, amerikai sorozat is „átültette” alakjukat ko-
runkba: a Bűbájos boszorkák egy legendásan nagyhatal-
mú boszorkánycsalád mindennapjait mutatja be.
A boszorkányokhoz számos monda és hagyomány kötő-
dik. Boszorkányszombaton (általában május 1-jén) az ördögökkel találkoznak, német hagyomá-
nyok alapján gyakran egy hegytetőn. Egy másik hiedelem szerint: aki karácsonykor az éjféli mi-
sén feláll a Luca-székre, megláthatja a templomban a boszorkányokat.
(Forrás: https://moly.hu/polcok/boszorka-polc nyomán. Letöltés ideje: 2020. január 30.)
•N ézz utána, miért lehet meglátni a Luca-székről a boszorkányokat!
•Adj címet az illusztrációnak!
153

23.
János vitéz egy nagy hegy tetején jára, De micsoda járat vetett téged ide?
Hogy a kelő hajnal rásütött arcára. Az óperenciás tenger ez, tudod-e?
Gyönyörűséges volt, amit ekkor látott, Azért semmi áron által nem vihetlek,
Meg is állt, hogy körülnézze a világot. Se vége, se hossza ennek a tengernek.”
Haldoklófélben volt a hajnali csillag, „Az óperenciás?” kiáltott fel János,

Halovány sugára már csak alig csillog, „Annál inkább vagyok hát kiváncsiságos;
Mint gyorsan kiröppent fohász, eltünt végre, De már igy átmegyek, akárhová jutok.
Mikor a fényes nap föllépett az égre. Van még egy mód hátra… a sípomba fuvok.”
Föllépett aranyos szekeren1 ragyogva, És megfújta sípját. A sípnak szavára

Nyájasan nézett a sík tengerhabokra, Egy óriás mindjárt előtte is álla.
Mik, ugy tetszett, mintha még szenderegnének, „Át tudsz-e gázolni ezen a tengeren?”
Elfoglalva térét a végtelenségnek. Kérdi János vitéz „gázolj által velem.”
Nem mozdult a tenger, de fickándoztanak „Át tudok-e?” szól az óriás és nevet,

Sima hátán néha apró tarka halak, „Meghiszem azt; foglalj a vállamon helyet.
S ha napsugár érte pikkelyes testöket, Így ni, most kapaszkodj meg jól a hajamba.”
Tündöklő gyémántnak fényeként reszketett. És már meg is indult, amint ezt kimondta.
A tengerparton kis halászkunyhó álla;

Öreg volt a halász, térdig ért szakálla,
Épen mostan akart hálót vetni vízbe,
János odament és tőle ezt kérdezte:
„Ha szépen megkérem kendet, öreg bátya,

Átszállít-e engem tenger más partjára?
Örömest fizetnék, hanem nincsen pénzem,
Tegye meg kend ingyen, köszönettel vészem.”
„Fiam, ha volna, sem kéne pénzed nékem,”

Felelt a jó öreg nyájasan, szelíden.
„Megtermi mindenkor a tenger mélysége,
Ami kevésre van éltemnek szüksége.
1
a ranyos szekér: az irodalmi alkotásokban
gyakran tulajdonítanak a Napnak égi szekeret
154

24.
Vitte az óriás János vitézünket; És amint gondolta, akkép cselekedett,

Nagy lába egyszerre fél mérföldet lépett, Második kapuhoz másnap közeledett.
Három hétig vitte szörnyü sebességgel, De már itt keményebb munka várt ám rája,
De a tulsó partot csak nem érhették el. Itt őrzőnek három vad oroszlán álla.
Egyszer a távolság kékellő ködében Hát nekigyűrközik; a fenevadakra

Jánosnak valami akad meg szemében. Ráront hatalmasan, kardját villogtatva;
„Nini, ott már a part!” szólt megörvendezve. Védelmezték azok csunyául magokat,
„Biz az csak egy sziget”, felelt, aki vitte. De csak mind a három élete megszakadt.
János ezt kérdezte: „És micsoda sziget?” Igen feltüzelte ez a győzedelem,

„Tündérország, róla hallhattál eleget. Azért, mint tennap, most még csak meg sem pihen,
Tündérország; ott van a világnak vége, De letörölve a sűrü verítéket,
A tenger azon túl tűnik semmiségbe.” A harmadik kapu közelébe lépett.
„Vigy oda hát engem, hűséges jobbágyom, Uram ne hagyj el! itt volt ám szörnyű strázsa;2
Mert én azt meglátni fölötte kivánom.” Vért jéggé fagyasztó volt rémes látása.
„Elvihetlek,” felelt az óriás neki, Egy nagy sárkánykígyó áll itt a kapuban;
„De ott életedet veszély fenyegeti. Elnyelne hat ökröt, akkora szája van.
Nem olyan könnyű ám a bejárás oda, Bátorság dolgában helyén állott János,
Őrizi kapuját sok iszonyú csoda…” Találós ész sem volt őnála hiányos,
„Ne gondolj te azzal, csak vigy el odáig; Látta, hogy kardjával nem boldogúl itten,
Hogy bemehetek-e vagy nem, majd elválik.” Más módot keresett hát, hogy bemehessen.
Szófogadásra igy inté az óriást, A sárkánykígyó nagy száját feltátotta,

Aki tovább nem is tett semmi kifogást, Hogy Jánost egyszerre szerteszét harapja;
Hanem vitte őtet és a partra tette, S mit tesz ez, a dolog ilyen állásába’?
És azután utját visszafelé vette. Hirtelen beugrik a sárkány torkába.
25. Sárkány derekában3 kereste a szívet,

Ráakadt és bele kardvasat merített.
Tündérország első kapuját őrzötte A sárkány azonnal széjjelterpeszkedett,
Félrőfös1 körmökkel három szilaj medve. S kinyögte magából a megtört életet.
De fáradságosan János keze által
Mind a három medve egy lett a halállal. Hej János vitéznek került sok bajába,
Míg lyukat fúrhatott sárkány oldalába.
„Ez elég lesz mára,” János ezt gondolta, Végtére kifurta, belőle kimászott,
Nagy munkája után egy padon nyugodva. Kaput nyit, és látja szép Tündérországot.
„Ma ezen a helyen kissé megpihenek,
Holnap egy kapuval ismét beljebb megyek.”
1
rőf: régi hosszmérték, kb. 78 cm
2
strázsa: fegyveres őr, őrség
3
derekában: itt törzsében, testében
155

26. 27.
Tündérországban csak híre sincs a télnek, Hogy belépett János vitéz ez országba,
Ott örökös tavasz pompájában élnek; Mindent, amit látott, csodálkozva láta.3
S nincsen ott nap kelte, nap lenyugovása, A rózsaszín fénytől kápráztak szemei,
Örökös hajnalnak játszik pirossága. Alighogy merészelt körültekinteni.
Benne tündérfiak és tündérleányok Meg nem futamodtak tőle a tündérek,

Halált nem ismerve élnek boldogságnak; Gyermekszelídséggel hozzá közelgének,
Nem szükséges nekik sem étel, sem ital, Illették őt nyájas enyelgő beszéddel,4
Élnek a szerelem édes csókjaival. És a szigetbe őt mélyen vezették el.
Nem sír ott a bánat, de a nagy örömtül Amint János vitéz mindent megszemléle,
Gyakran a tündérek szeméből könny gördül; S végtére álmából mintegy föleszméle:
Leszivárog a könny a föld mélységébe, Kétségbeesés szállt szivének tájára,
És ennek méhében1 gyémánt lesz belőle. Mert eszébe jutott kedves Iluskája.
Szőke tündérlyányok sárga hajaikat „Itt hát, hol országa van a szerelemnek,
Szálanként keresztülhúzzák a föld alatt; Az életen által én egyedül menjek?
E szálakból válik az aranynak érce, Amerre tekintek, azt mutassa minden,
Kincsleső emberek nem kis örömére. Hogy boldogság csak az én szivemben nincsen?”
A tündérgyerekek ott szivárványt fonnak Tündérországnak egy tó állott közepén,

Szemsugarából a tündérleányoknak; János vitéz búsan annak partjára mén,5
Mikor a szivárványt jó hosszúra fonták, S a rózsát, mely sírján termett kedvesének,
Ékesítik vele a felhős ég boltját. Levette kebléről, s ekkép szólítá meg:
Van a tündéreknek virágnyoszolyája,2 „Te egyetlen kincsem! hamva kedvesemnek!

Örömtől ittasan heverésznek rája; Mutasd meg az utat, én is majd követlek.”
Illatterhes szellők lanyha fuvallatja S beveté a rózsát a tónak habjába;
Őket a nyoszolyán álomba ringatja. Nem sok híja volt, hogy ő is ment utána…
És amely világot álmaikban látnak, De csodák csodája! mit látott, mit látott!
Tündérország még csak árnya e világnak. Látta Iluskává válni a virágot.
Ha a földi ember először lyányt ölel, Eszeveszettséggel rohant a habokba,
Ennek az álomnak gyönyöre tölti el. S a föltámadt leányt kiszabadította.
1
méhében: mélyében
2
nyoszolya: ágy (népies, régies)
3
láta: látta
4
illették őt nyájas enyelgő beszéddel: kedvesen beszéltek vele
5
mén: ment
156

Hát az élet vize volt ez a tó itten, Be szép volt Iluska! a tündérleányok
Mindent föltámasztó, ahova csak cseppen. Gyönyörködő szemmel mind rábámulának;
Iluska porából nőtt ki az a rózsa, Őt királynéjoknak meg is választották,
Igy halottaiból őt föltámasztotta. A tündérfiak meg Jánost királyokká.
Mindent el tudnék én beszélni ékesen, A tündérnemzetség gyönyörű körében

Csak János vitéznek akkori kedvét nem, S kedves Iluskája szerető ölében
Mikor Iluskáját a vizből kihozta, Mai napig János vitéz őkegyelme
S rég szomjas ajakán égett első csókja. Szép Tündérországnak boldog fejedelme.
(Pest, 1844)
„Mai napig János vitéz őkegyelme / Szép Tündérországnak boldog fejedelme”
Az újabb akadály leküzdéséhez Jánosnak már segítőre van szüksége, ezért újra használnia
kell a birtokában lévő sípot. A történet idejére vonatkozó pontos, számszerűutalást egyedül
a 24. részben találunk: az óriás három hétig viszi a fiút az Óperenciás-
tengeren. Ezután a történet újabb kalandokkal folyta-
tódik, de ezek már az utolsók lesznek: János vitéz
hősies küzdelemben legyőzi Tündérország kapu-
őrzőit. A fiúra váró próbák egyre nehezebbek
lettek, akárcsak a mesékben.
Az irodalmi művekben a tetőpont a cse
lekmény leglényegesebb fordulópont
ja, csúcspontja. Ezt követi a megoldás,
amely a cse lekmény befejező része,
a mű lezárása, végkifejlete.
Hősünknek eddig kétszer volt lehe
tősége arra, hogy király legyen, de ő
mindkét alkalommal visszautasította
azt. Tündér ország trónját azon ban
szívesen elfoglalja, hisz megtalálta
szerelmét, és így a boldogságot is.
Igazi megoldást, a népmesék
hez hasonló zárást hoz a mű
befejezése: a gonoszok már
megbűnhődtek, most pedig a
jók is elnyerik megérdemelt
jutalmukat.
157

1. Ismerkedjetek meg részenként a történet folytatásával! Válaszoljatok a kérdésekre
egy-egy rész elolvasása után!
a) Magyarázzátok meg, milyen mesei szerepkört tölt be a műben az öreg halász!
Miért nem vállalta, hogy átviszi Jánost a tengeren?
b) Jósoljatok! Mennyi ideig fog tartani az utazás az Óperenciás-tengeren? Éri-e
hősünket útközben valamilyen veszedelem?
c) Mennyi ideig vitte az óriás Jánost, hány mérföld volt egy lépése?
d) Mit gondoltok, miért nem kéri az óriástól a fiú, hogy Tündérországban is segítse?
e) Jósoljatok! Milyen akadályokat kell leküzdenie hősünknek Tündérország kapuinál?
f) Mutassátok be, milyen próbák teljesítése után pillantotta meg János Tündér
országot! Miért beszélhetünk fokozásról? Milyen tulajdonságai segítették hősün-
ket, hogy legyőzze a kapuőrzőket?
g) Jósoljatok! Milyen lehet a tündérek országa?
h) Milyen Tündérország? Mutassátok be hangulata, éghajlata, lakói alapján!
i) Jósoljatok! Hogyan fog befejeződni János vitéz története?
j) Beszéljetek az olvasottakról a kulcsszavak segítségével: tündérek, sziget, tó, rózsa,
Iluska, fejedelem!
k) Magyarázzátok meg, miért jelent megoldást a 27. rész, és miért tekinthető a mű
zárásának!
2. Lapozz a tankönyv 217. oldalához! Az ott lévő táblázat segítségével idézd fel, mi je-
lentette a műben a bonyodalmat!
3. Tanuld meg a 25. rész 1., valamint a 27. rész 6. és 11. versszakát!
Kapcsolódó
1. Játsszátok el az Óperenciás-tengerben haladó óriás és a vállán ülő János vitéz beszélgetését!
2. Írj fogalmazást Az én Tündérországom címmel!
A János vitéz műfaja
A János vitéz a történetet elbeszélő, epikai művek csoportjába (műnemébe) tartozik.

Sok népies vonása van, nagyon gazdag mesei elemekben. Műfaja elbeszélő költemény.
A műfaj sajátosságait így foglalhatjuk össze: verses formában írt, eseményeket, története
ket elmondó hosszabb terjedelmű mű, amelyet átszőnek a lírai elemek is (például a sze
replők érzelmi megnyilvánulásai vagy a leírások). Verses formája és eseménysort, törté
netet elmondó jellege miatt az elbeszélő költeményt a verses epikai műfajok közé soroljuk.
A János vitéz cselekményét Jancsi kalandjai szervezik. Az elbeszélőköltemény eseménysora
a mesék logikáját követi. A kalandoknak, a próbatételeknek az a céljuk, hogy hősünk jóváte-
gye hibáját, és megtalálja a szerelmét.
158

Összefoglalás
Ebben a fejezetben megismerkedtél Petőfi Sándor rövid életútjával, valamint a János vitéz
megírásának körülményeivel. Ez a mű fontos szerepet játszott a költői életút alakulásában.
A költemény főhőse, Kukoricza Jancsi kalandjaiból áll össze a mű cselekménye, amely két
nagy egységből áll:
a) a falutól faluig tartó, többnyire valós eseményekből,
b) a mesék birodalmában (óriások földjén, sötétség országában, Tündérországban) történ-
tekből.
Mielőtt búcsút vennénk a János vitéztől, összegezzük, rendszerezzük, mi mindent tanultunk

a műről!
• Keletkezése: 1844,
• műneme: epika, műfaja: elbeszélő költemény,
• az elbeszélő művek szerkezeti felépítése: előkészítés, bonyodalom, a cselekmény ki
bontakozása, tetőpont, megoldás,
• nyelvezete: népies,
• verselése: ütemhangsúlyos, sorfajtája: felező tizenkettes,
• rímfajtája: páros rím,
• szóképek: hasonlat, metafora, megszemélyesítés,
• nyelvi alakzatok: megszólítás, felkiáltás, kérdés, felsorolás, ismétlés, párhuzam, el
lentét stb.,
• írói közlésmódok (szövegtípusok): elbeszélés, leírás, jellemzés, párbeszéd.
159

1. Jancsira az útja során számos kaland, próbatétel várt. Soroljatok fel ezek közül leg
alább hármat-hármat a következők szerint:
a) az első vándorút kalandjai (falutól faluig),
b) a második vándorút kalandjai (Tündérország felé)!
c) Lapozzatok a tankönyv 217. oldalához! A táblázat segítségével ellenőrizzétek és
egészítsétek ki a válaszaitokat!
2. C soportosítsd a felsorolt helyszíneket!
Valóságos Mesei
a) Óperenciás-tenger, b) zsiványtanya, c) Franciaország, d) sötétség országa,

e) puszta, f) Taljánország, g) patakpart, h) óriások földje, i) Tündérország
3. Csoportosítsd a mű szereplőit a következők szerint!
a) Valóságosak vagy mesebeliek?
b) Mi a mesei szerepkörük? (Lásd a mesékről szóló tankönyvi rész táblázatát is a 40. ol-
dalon!)
4. F oglalkozzatok a szöveget szemléletessé tévő szóképekkel!
a) Olvassatok fel a műből olyan metaforákat, amelyek Iluskára vonatkoznak!
b) Keressetek három megszemélyesítést a Napról (mint égitestről)!
c) Idézzetek három hasonlatot, amelyekkel az elbeszélő a szereplőket jellemzi!
5. A vers zeneiségének kialakulásában döntő szerepe van a verselésnek.
a) Elevenítsétek fel az ütemhangsúlyos verselésről tanultakat!
b) Ritmizáljátok a 26. rész 1. versszakát!
c) Hány szótagból áll egy sor?
d) Másold le a mű egyik versszakát, és jelöld az összecsengő sorvégeket azonos be-
tűkkel! Nevezd meg, melyik rímfajtára ismertél!
6. A műben a történetmondás sokféle módszerével ismerkedtetek meg.
a) Figyeljétek meg az elbeszélő nézőpontját! Mutassatok rá, milyen érzelmeket fejez-
nek ki az elbeszélői kiszólások! Pl. „Jaj neked Iluska, szegény árva kislyány!”
b) Magyarázzátok meg, miben és miért más a 14. rész történetmondása!
7. Olvass fel két-két példát a műből a következő írói közlésmódokra! Idézz elbeszélő ré-
szeket, tájak leírását és a szereplők tulajdonságainak a bemutatását (jellemzését)!
8. Nézd meg a 159. oldalon lévő rajzokat!
a) A suba, a mente és a palást János életének mely állomásait, élethelyzeteit jelképezik?
b) Kikkel került összeütközésbe, kik voltak a segítői az egyes életszakaszokban?
9. Rendezzetek versenyt! Mondjátok el újra a mű megtanult részleteit, a memorite
reket!
a) Az osztály minden tagja legyen zsűritag, mindenki szavazzon!
b) Ha valamelyik rész elmondása még nehezen megy, írjátok fel a táblára a verssorok
kezdő szavait!
c) Figyeljetek a szövegtudás pontosságára, a szöveg megértésére, a hangsúlyozásra,
a tempóra, a szünetekre és a hangerőre is!
d) A versmondást mozdulatokkal, a cselekmény eljátszásával is kísérhetitek.
e) Kinek adnátok az 1. helyezést?
160

Szülőföld, táj
„Szerelmes vagyok ebbe a vidékbe.
S a történetek, amelyeket elültettünk,
tavasszal együtt rügyeznek a fákkal és a bokrokkal,
ősszel velük együtt hullatják el lombjukat.”
(Kolozsvári Grandpierre Emil: Szerelmes földrajz)
irodalom_5_III_szulofold_taj.indd 161 2020. 06. 23. 13:11

Ez a föld a mi hazánk
A következő órákon olyan verses és prózai alkotásokkal ismerkedsz majd meg, melyek
a szülőföldről, a magyar tájról szólnak. Vallomásos jellegű írások ezek, bennük a szülőföldhöz
fűződő erős érzések, hangulatok és emlékek is felidéződnek.
A tájhoz, a szülőföldhöz fűződő szoros érzelmi kötődést azok az emlékek, azok a törté-
netek adhatnak, amelyek életünk végéig elkísérnek és útravalóval látnak el bennünket.
Erről írt Petőfi Sándor Szülőföldemen című versében is, amikor az ismerős táj gyermekkora em-
lékeit idézte fel a költőben.
Ez jellemzi Petőfi Sándor Az alföld című költeményét is, amelyben a végtelen róna a szabad-
ság magasztos jelképévé vált:
„Lenn az alföld tengersík vidékin

Ott vagyok honn, ott az én világom;
Börtönéből szabadúlt sas lelkem,
Ha a rónák végtelenjét látom.”
A vers zárásában a beszélő a szülőföldhöz

fűződő személyes érzéseiről írt nagy őszinte-
séggel:
„Szép vagy, alföld, legalább nekem szép!

 Itt ringatták bölcsőm, itt születtem.
I d. Markó Károly: Magyar alföldi táj gémeskúttal Itt borúljon rám a szemfödél, itt
(1853, Magyar Nemzeti Galéria) Domborodjék a sír is fölöttem.”
Az alföld című versre jellemző végtelen szabadság jelenik majd meg a költő prózai műveiben,
az Úti levelekben is: „Hortobágy, dicső rónaság, te vagy az Isten homloka. […] Milyen szabadon
lélekzem, mint tágul keblem!”
Még számtalan emléket és hangulatot, megannyi érzést és gondolatot idézhet fel bennünk
egy kedves táj, szeretett szülőföldünk és hazánk. Ezt tanúsítják majd Nagy László Balatonpar-
ton és Weöres Sándor Tájkép című versei is.
A fejezetbe választott nagy érzelmi töltésű, színes és gazdag leírásokban a hazaszeretet
mély érzése nyilvánul meg. Talán ezért is kedves téma ez az írók és a költők számára.
1. Készítsetek két fürtábrát csomagolópapírra, az egyiket a táj, a másikat a szülőföld
szóhoz! Vannak-e közös elemek, melyek az eltérő kifejezések? Mutassatok rá ezek
okaira is!
2. Keresd meg a Földrajzi atlaszban a te lakóhelyedet!
a) Határozd meg a helyét a következő sorrendben: földrész – ország – megye!
b) Milyen felszíni formák jellemzik?
c) Mely folyók, vizek találhatók a határában és a megyében?
162

Petőfi Sándor: Szülőföldemen
1. Itt születtem én ezen a tájon, 4. Mint nyugtalan madár az ágakon,

Az alföldi szép nagy rónaságon, Helyrül-helyre röpköd gondolatom,
Ez a város születésem helye, Szedegeti a sok szép emléket,
Mintha dajkám dalával vón1 tele, Mint a méh a virágról a mézet;
Most is hallom e dalt, elhangzott bár: Minden régi kedves helyet bejár…
„Cserebogár, sárga cserebogár!” „Cserebogár, sárga cserebogár!”
2. Ugy mentem el innen, mint kis gyermek, 5. Gyermek vagyok, gyermek lettem újra,
És mint meglett ember úgy jöttem meg. Lovagolok fűzfasípot fújva,
Hej azóta húsz esztendő telt el Lovagolok szilaj nádparipán,
Megrakodva búval és örömmel… Vályuhoz mék,2 lovam inni kiván,
Húsz esztendő… az idő hogy lejár! Megitattam, gyi lovam, gyi Betyár…
„Cserebogár, sárga cserebogár!” „Cserebogár, sárga cserebogár!”
3. Hol vagytok, ti régi játszótársak? 6. Megkondúl az esteli harangszó,

Közületek csak egyet is lássak! Kifáradt már a lovas és a ló,
Foglaljatok helyet itt mellettem, Hazamegyek, ölébe vesz dajkám,
Hadd felejtsem el, hogy férfi lettem, Az altató nóta hangzik ajkán,
Hogy vállamon huszonöt év van már… Hallgatom, s félálomban vagyok már…
„Cserebogár, sárga cserebogár!” „Cserebogár, sárga cserebogár”… – –
(Félegyháza, 1848. június 6–8.)
Petőfi Kiskőrösön született, majd a család 1824-ben – a kis Sándor alig másfél éves korában –
Kiskunfélegyházára költözött. 1830-ig éltek a városban, Petőfinek Kiskunfélegyházához fűző-
dött minden kisgyermekkori emléke. Ez lehet a magyarázata a lírai én „Ez a város születésem
helye” című kijelentésének is.
Petőfi mintegy húsz év távlatából idézte fel a távoli, kedves emlékeket. Ezáltal a versben
a jelen idő folyamatosan szembesül a múlttal, a gondokkal teli férfikor az önfeledt gyermek-
korral.
1
vón: volna
2
mék: megyek
163

A lírai énnek a szülőföldhöz fűződő erős kötődését a múltbeli emlékei adják: az önfeledt já-
ték, a nádparipán való lovaglás vagy épp a fűzfasíp megfújása. Közülük refrénként tér vissza
a versben a dajka dalának egy sora, mely a boldog gyermekkor hangulatát idézi fel a beszélő-
ben: „Cserebogár, sárga cserebogár!”.
A refrén a vers visszatérő egysége, leggyakrabban egy-egy versszak végén fordul
elő. A ritmikus ismétlés az érzelmi és értelmi megerősítés egyik eszköze.
1. Készíts táblázatot, majd írd be a megfelelő helyre az idézetek betűjelét!
Múlt (Emlék) Jelen (Emlékezés)

a) „Az altató nóta hangzik ajkán”
b) „Hol vagytok, ti régi játszótársak?”
c) „És mint meglett ember úgy jöttem meg”
d) „Szedegeti a sok szép emléket”
e) „Ugy mentem el innen, mint kis gyermek”
f) „Megitattam, gyi lovam, gyi Betyár...”
2. Vesd össze a gyermekkori emlékek hangulatát a beszélő jelenbeli érzéseivel és élet-
helyzetével! Mit tapasztaltál?
3. Bizonyítsd vagy cáfold a következő állításokat!
a) A beszélő harminc év távlatából emlékezik vissza a gyermekkori emlékekre.
b) A versben nemcsak a hasonlatok, hanem a megszemélyesítések is szemléletessé
és képszerűvé teszik a szöveget.
c) Egy-egy verssorban tíz szótag van, a sorvégek páros rímben csendülnek össze.
d) Petőfi Sándor 1823-ban született, tehát a „vállamon huszonöt év van már” verssor
nem felel meg a valóságnak.
e) A gyí szó nógatást fejez ki, a ló indítására és sürgetésére szolgál.
f) A vályú az állatok itatására és etetésére készült eszköz, napjainkban már nem használják.
4. Olvassátok el újra a verset, előtte beszéljétek meg az alábbi kérdéseket!
a) Hol lassítanátok, illetve hol fokoznátok a beszéd tempóját?
b) Hol halkítanátok, illetve hol erősítenétek a hangerőt?
c) Hol változtatnátok a hangszínen?
Kapcsolódó
1. Hasonlítsd össze a vers nyelvezetét a ma használatos nyelvünkkel!
a) Mely szavak megértése okozott gondot? Miért?
b) Készítsd el a számodra még ismeretlen szavak magyarázatát, „lábjegyzetét”! Segít-
ségedre lehet a Magyar értelmező kéziszótár is. Mindenképpen add meg a fűzfasíp szó
pontos jelentését is!
2. Magyarázd meg a következő kifejezéseket, szólásokat: Miből lesz a cserebogár?!, Ez a
vesszőparipája.! Segítségedre lehet O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások
című könyve is.
3. a) Írj tíz-tizenöt mondatos bemutatást szülőföldedről településed honlapja számára!
b) Illusztráld is, készíts két nevezetes helybeli épületről rajzot!
164

Petőfi Sándor: Az alföld
1. Mit nekem te zordon Kárpátoknak 7. Idejárnak szomszéd nádasokból

Fenyvesekkel vadregényes tája! A vadlúdak esti szürkületben,
Tán csodállak, ámde nem szeretlek, És ijedve kelnek légi útra,
S képzetem1 hegyvölgyedet nem járja. Hogyha a nád a széltől meglebben.
2. Lenn az alföld tengersík vidékin 8. A tanyákon túl a puszta mélyén

Ott vagyok honn,2 ott az én világom; Áll magányos, dőlt kéményü csárda;
Börtönéből szabadúlt sas lelkem, Látogatják a szomjas betyárok,5
Ha a rónák 3 végtelenjét látom. Kecskemétre menvén a vásárra.
3. Felröpűlök ekkor gondolatban 9. A csárdánál törpe nyárfaerdő

Túl a földön felhők közelébe, Sárgul a királydinnyés6 homokban;
S mosolyogva néz rám a Dunától Odafészkel a visító vércse,
A Tiszáig nyúló róna képe. Gyermekektől nem háborgatottan.
4. Délibábos ég alatt kolompol 10. Ott tenyészik a bús árvalányhaj7

Kis-Kunságnak száz kövér gulyája; S kék virága a szamárkenyérnek;8
Deleléskor hosszu gémü kútnál Hűs tövéhez déli nap hevében
Széles vályu kettős ága várja. Megpihenni tarka gyíkok térnek.
5. Méneseknek nyargaló futása 11. Messze, hol az ég a földet éri,

Zúg a szélben, körmeik dobognak, A homályból kék gyümölcsfák orma
S a csikósok kurjantása hallik Néz, s megettök, mint halvány ködoszlop,
S pattogása hangos ostoroknak. Egy-egy város templomának tornya. –
6. A tanyáknál szellők lágy ölében 12. Szép vagy, alföld, legalább nekem szép!
Ringatózik a kalászos búza, Itt ringatták bölcsőm, itt születtem.
S a smaragdnak4 eleven szinével Itt borúljon rám a szemfödél, itt
A környéket vígan koszorúzza. Domborodjék a sír is fölöttem.
(Pest, 1844)
1 5
képzet: képzelet betyár: törvényen kívüli bujdosó
2 6
honn: otthon királydinnye: sárgás virágú gyom
3 7
róna: nagy kiterjedésű, sík vidék árvalányhaj: selymes pázsitfűféle
4 8
smaragd: zöld színű drágakő szamárkenyér: bogáncsféle gyom
165

Petőfi Sándor költészetében az Alföld, a szeretett és jól ismert szülőföld – lakóival és élővilá-
gával együtt – tájverseinek kedves témájaként jelenik meg. A végtelen rónán semmi sem kor-
látozta a költő tekintetét, a fenséges síkság adta meg számára a szabadság érzését, a hazata-
lálás és az otthonosság örömét.
A költemény 1844 nyarán született Pesten. Petőfi itt, a nagyvárosban idézte fel szülőföldje
kedves tájait, és szinte festményként jelenítette meg azokat számunkra.
A vers szerkezeti felépítését a leírás menete határozza meg. A 3–11. versszakokban apró
és hangulatos képek nyomán tárul elénk az alföld világa. Mindezt különböző nézőpontokból
láttatja velünk a lírai beszélő: a nézőpont időnként közelkép, máskor a tekintet távolodó, és a
messzeségig ér. Az apró képek sorát, az elénk táruló természetet az 1–2. és a 12. versszak fog-
lalja keretbe. A költemény utolsó versszakában a személyesség kap hangsúlyos szerepet,
a mű egy lírai vallomással zárul.
A vers műfaja tájleíró költemény. Olyan alkotás, melyben a lírai alany egy táj vagy termé-
szeti jelenség érzelemgazdag bemutatására törekszik. A leírás mellett fontos szere-
pet kap a személyes érzelmek megvallása is.
1. N
ézzétek meg a Földrajzi atlaszban, hogy hazánk területén hol helyezkedik el az Al-
föld!
a) Kövessétek ujjatokkal a terület határvonalát! Soroljátok fel, milyen hegységek hatá-
rolják északon, illetve keleten, az országhatáron túl!
b) Határozzátok meg a folyók és az égtájak segítségével az elhelyezkedését!
c) Rajzoljátok be az előzőleg elkészített térképetekbe az Alföldet!
d) Alföld – alföld. Mikor írjuk kis, illetve nagy kezdőbetűvel?
2. Kövessétek nyomon a lírai beszélő tekintetét, hiszen a nézőpontváltás segítségével
mindig újabb és egyre aprólékosabb részletét ismerjük meg a Duna–Tisza közének!
166

a) Mely versszakokra jellemzőek az alábbi megállapítások?
• A nézőpont közelkép – a tanyákról és a búzatáblákról.
• A nézőpont távolodó – kitekintés a tanyákon túlra, egy csárdáig.
• A nézőpont távolodó – a tekintet a templomtoronyig, a homályba vesző lá
tóhatárig ér.
b) Most ti határozzátok meg végig a nézőpont változását a költeményben!
3. Ismerkedj meg a vers felépítésével és költői eszközeivel a táblázat segítségével! Vála-
szolj a kérdésekre is!
Versszak Gondolatmenet Költői kifejezőeszközök

1–2. versszak: A Kárpátok és az Alföld szembe- Felkiáltás; ellentét: „vadregényes táj”
(keret) állítása erős érzelmi töltéssel –„tengersík vidék”;
metafora: „sas lelkem”;
ismétlés: „ott” (kétszer)
3–11. versszak: Az alföldi táj egy-egy központi Megszemélyesítések;
(leírás) eleméhez: a gémeskúthoz, mozgalmas képek:
a tanyához, a csárdához, hangutánzó szavak és mozgást
a templomtoronyhoz kapcsolódó kifejező igék;
képek egymásutánja nyugodt képek, színek
12. versszak: Eltéphetetlen kötődés a gyökerek- Ismétlés: „itt” (négyszer)
(keret) hez, lírai vallomás

a) Idézz a költeményből szavakat, szókapcsolatokat a táblázatban leírtak igazolására!
b) Sorold fel a hangutánzó szavakat, majd mutass rá a szerepükre!
c) Miként és hol jelenik meg a versben az Alföld iránti kötődés gondolata?
4. Állapítsd meg a verselési módot! Másold le a harmadik versszakot, és jelöld a szótagokat
a tanult módon! (Ha elakadtál, lapozz vissza a János vitéz verselésénél tanultakhoz!)
Kapcsolódó
1. Válaszd ki a versből azt a két versszakot, amelyik neked a legjobban tetszett!
a) Adj nekik címet!
b) Készíts hozzájuk illusztrációkat különböző technikákkal! (Választhatod például a víz-
festéket, a grafitot, a színes ceruzát vagy a filctollat is.)
2. Képzeld el és beszélj arról, mit láthat ma egy mezőgazdasági repülőgép vezetője
ugyanezen a tájon!
3. Sok új kifejezéssel, számos növénnyel stb. ismerkedtél meg a vers olvasása során. Ne-
vezd meg, mit látsz a képeken!
167

Petőfi Sándor: Úti levelek III. levél (részlet)
Hortobágy, dicső rónaság, te vagy az Isten homloka.

Megállok közepeden s körültekintek oly elragadtatással, milyet nem érez a schweizi1 az
Alpeseken2, milyet csak a beduin3 érez Arábia4 sivatagjaiban. Milyen szabadon lélekzem,
mint tágul keblem!
Mennyivel hosszabb utat tesz itt a nap, mint máshol! Megmérhetetlen a láthatár, s olyan,
mint egy kerek asztal, beborítva az ég világoskék üvegharangjával, melyet egy felhőcske
sem homályosít. Gyönyörű tavaszi nap van.
Az útfélen itt-ott egy-egy pacsirta emelkedik fölfelé dalán, mint fonalán a pók.
Néhány lépésnyire az úttól csillog egy kis tó, szélén sötétzöld káka és világoszöld sás; mel-
lette bibicek nyargalásznak búbos fejeikkel s a tó közepén nagyokat lép hozzá piros lábai-
val a melankolikus5 gólya.
Egy dülőföldnyire legel a gulya, hosszú botjára támaszkodva áll mögötte a gulyás és meg-
emeli előttünk kalapját, nem szolgaiságból, mint a felföldi német és tót, hanem emberség-
ből, mint magyarhoz illik.
Mik azok a T alakúak ott a távolban? azok elszórt gémes kutak, de oly messze vannak
már, hogy karcsú ostorfáik nem látszanak.
Amott a látkör peremén a hortobágyi csárda, de nem a földön, hanem az égen… oda
emelte föl a délibáb. A csárda mellett a ménes, szinte a levegőben, mintha egy elfáradt da-
rucsoport szállana. Kedves délibáb! úgy tartja ölében a tárgyakat, mint gyermekeit az anya.
Némán merengve ül az ősnyugalom e térségen, mint tűzhelye mellett karszékében a száz
éves aggastyán, ki az élet zajos napjait zajtalan szívvel gondolja át.
Mily egyszerű a puszta és mégis mily fönséges! de lehet-e fönséges, ami nem egyszerű?
Fél napnál tovább tart az út a Hortobágyon keresztül s én, noha már sokszor jártam er-
re, nem győztem kibámulni magamat. Égő arccal, ragyogó szemekkel, hullámzó kebel-
lel néztem köröskörül, s útitársaim azon gyönyörködtek, hogy én annyira gyönyörködöm,
s a tisztelendő úr huga azt az észrevételt tette, hogy boldog lesz egykor feleségem, ha úgy fo-
gom szeretni, mint a pusztát szeretem. E szerint nagyon boldog lesz az én Juliskám, mert
én őt még a pusztánál is jobban szeretem, sokkal, sokkal! –
Este felé értünk Debrecenbe. A temető mellett jöttünk el, hol Csokonai pihen. Hamuszin
fátyolként lebegett az alkonyat köde a költő fekete vasszobrán; szemeim oda tapadtak és
mélyen gondolkoztam arról, ha majd más utazó fog így gondolkodni az én sírom mellett!
(Debrecen, 1847. május 14.)
1
schweizi: svájci
2
Alpesek: Alpok hegység
3
beduin: nomád életmódot folytató arab néptörzs Arábia és Észak-Afrika sivatagjaiban
4
Arábia: Arábiai-félsziget
5
melankolikus: mélabús, levert, búskomor
A Kilenclyukú híd a Hortobágyon
168

1847 nyarán Petőfi Sándor beutazta a Fel-
vidéket, utazásáról az Úti levelek című prózai
művében számolt be. A leveleket költőbarát-
jának, Kerényi Frigyesnek címezte, de azokat
nem juttatta el a férfihoz, hanem egy fiktív
(képzeletbeli) helyzetet teremtett a beszámo-
lóhoz.
Kettejük kapcsolatáról árulkodnak a leve-
lekben a megszólítások is: „Voltál-e már Deb-
recenben, barátom?”. A költőnek és barátjának
személyes kapcsolata nem kap hangsúlyos
szerepet a leírásban, ezáltal a prózai írások nekünk, olvasóknak is érdekesek és szemléletesek.
A most olvasott részlet műfaja úti levél, amely a levél műfajának egyik változata. Az el-
beszélő hangulatos beszámolót küld a címzettnek a látottakról, az azok által keltett
érzelmekről és gondolatokról. Az olvasóval való kapcsolatteremtést az érzelmeket kifeje-
ző kérdő és felkiáltó mondatok gyakori alkalmazásával éri el. Szemben például az útleírással,
mely a látnivalók rendezett, tárgyszerű bemutatására törekszik.
Petőfi az Úti levelek mellett Úti jegyzetek címmel is megörökítette hosszabb felvidéki, majd
erdélyi utazásait. Szokás naplónak is nevezni a műveket amiatt, hogy az írások rendszeresen,
meghatározott időközönként kerültek lejegyzésre. Az Úti levelek azonban nem magánjellegű
feljegyzések sorozata, fontosabb jellemzője az, hogy a látottakról érzékletes és hangulatos
beszámolót ad az olvasók számára.
1. Jelöld be a már meglévő térképedbe Debrecent a Földrajzi atlaszod segítségével!
2. a) Egészítsétek ki az ábrát a Hortobágyra vonatkozó információkkal! (Interaktív táblára
is dolgozhattok.)
Hortobágy mérhetetlen láthatár
b) Mi a leírás menete? (Lásd a János vitéznél, a 123. oldalon!)

c) Milyen következtetésre jut a szerző a leírás végén? Mondjatok véleményt erről!
3. Vesd össze Az alföld című verset és a Hortobágyról szóló leírást!
a) Mely motívumok szerepelnek mindkettőben?
b) Milyen különbségeket fedeztél fel bennük?
c) Melyik szöveg, a verses vagy a prózai megértése okozott számodra nagyobb gon-
dot? Indokold, miért!
4. Petőfi Sándor „költői vénája” áthatja, képszerűvé teszi a prózai szövegeket is. Párosítsd
az egymáshoz tartozó hasonlatokat, a hasonlítottat és a hasonlítót! (Például: 1. – C.)
1. „Kedves délibáb! úgy tartja ölében a A. „…egy elfáradt darucsoport szállana.”
tárgyakat, mint…” B. „…egy kerek asztal”
2. „ A csárda mellett a ménes, szinte a le- C. „…gyermekeit az anya.”
vegőben, mintha…” D. „…fonalán a pók.”
3. „pacsirta emelkedik fölfelé dalán, mint…”
4. „Megmérhetetlen a láthatár, s olyan,
mint…”
169

Kapcsolódó
1. Biztosan hallottad már azt a kifejezést, hogy hungarikum. A szó azokat a nemzeti kin-
cseinket jelöli, amelyek számunkra kiemelkedő értékeket képviselnek. Búvárkodj az
interneten, és válaszolj a kérdésekre!
a) Nevezd meg azt a kulturális örökségünket, amelyik a Hortobágyhoz kapcsolódik!
b) Említs öt olyan élelmiszert, melyek a hungarikumok közé tartoznak! Legyen közöt-
tük növényi és állati eredetű termék is!
c) Írj példákat a következőkre nemzeti értékeink közül: … csipke, … porcelán, … nép-
művészet, … busójárás, … szarvasmarha!
2. Az Úti levelek melyik szavának a magyarázatát adtuk meg? Keresd ki a szót a szöveg-
ből, és olvasd fel a teljes mondatot! Mennyiben segítette a meghatározás a szöveg
teljesebb megértését?
1. Így nevezték a magyarok a szlovákokat. 2. Költöző madár, hegyes bóbitája és éle-
sen sikoltozó hangja van. 3. A határnak két út vagy földcsík közötti része. 4. A szarvas-
marháknak a legelőn tartott csoportja.
3. El tudod képzelni a délibábos eget? Ha nem, a költő prózai leírása segítséget nyújt
neked az „Amott a látókör peremén…” kezdetű szövegrésztől kezdve.
a) Miért kölcsönöz mesei jelleget a tájnak a délibáb?
b) Mutasd be példákkal, milyen esetekben használjuk a szót átvitt értelemben!
c) Készíts rajzot a délibábos tájról! (Választhatod például a zsírkrétát, a vízfestéket,
a színes ceruzát vagy épp a filctollat is.)
4. Keresd meg a Földrajzi atlaszban a magyarázó szövegben szereplő Felvidéket és
Erdélyt! Segítségül hívhatod az internetet is, írd be a keresőbe a szavakat!
5. Csontváry festménye közel százhúsz évvel ezelőtt, 1903-ban keletkezett. Nézd meg
a képet, olvasd el a kis magyarázó szöveget, majd válaszolj a kérdésekre!

Csontváry Kosztka Tivadar: Vihar a Hortobágyon (1903, Janus Pannonius Múzeum, Pécs)
A Hortobágy folyó kőhídjának építéséhez 1827-ben fogtak hozzá, a munkát 1833-ban fe-
jezték be. A Kilenclyukú híd hazánk leghosszabb közúti kőhídja, teljes hossza 167,3 méter.
A híd évszázadokon keresztül fontos szerepet töltött be a pusztai állathajtásban.
a) Hogyan, milyen eszközökkel fejezte ki a festő a híd funkcióját és jelentőségét?
b) Hány éves volt a híd a festmény keletkezésekor? Mennyi idős ma?
c) Hasonlítsd össze a festményt a 168. oldali fotóval! Említs két hasonlóságot és két
különbséget közöttük!
170

Nagy László: Balatonparton
Balaton parton
a nádi világban
megbújtam egyszer,
s csodaszépet láttam:
bóbitás1 nádon
nádiveréb-fészket,
sásbokor2 alján
kis vízicsibéket.
Vad ruca moccant,
topogott a vízre,
barna liléit3 vízi útra vitte.
Senki se látta,
csak magam csodáltam,
ott a víz partján
még sokáig álltam.
Játszott a nádas
széllel és derűvel,
s haza indultam
nádihegedűvel.
A vers olvasása során azok is megérezhették a Balaton varázsát, akik még nem jártak
a magyar tenger mellett. Azokban pedig, akik már jártak a tó partján, kedves emlékeket idéz-
hetett fel Nagy László verse.
A vers legfontosabb motívumai a rácsodálkozás, az ámulat. A lírai alanyt a Balaton vízi vilá-
gának apró elemei, megannyi csodája annyira ámulatba ejtik, hogy még a kis madárkák távo-
zása után is a víz mellett marad: „ott a víz partján / még sokáig álltam”.
Ezt a rácsodálkozást a verssorok sem törik meg, hisz a gondolat sokszor a követke-
ző sorban is folytatódik. Épp emiatt a sorvégi áthajlás és a versbeli ritmus miatt érezhetjük
a költeményt egyetlen „zenei futamnak”.
1. Párosítsd az egymáshoz tartozó szavakat, kifejezéseket! Jegyezd le az összeillő páro-
kat! (Például: 1. – B.)
1. A nád jellemzője. A. Nádiveréb.
2. Ilyen állat a lile. B. Bóbitás.
3. A lile ismertetőjegye. C. Barna színű.
4. Ilyen fészekre talál a beszélő. D. Vízicsibe.
5. Velük játszott a nádas. E. Szél, derű.
6. Ő moccant és topogott. F. Vadruca.
1
bóbitás: fészkes virágzatú növények termésének csúcsán lévő, ernyő formájú repítő képződmény
2
sás: mocsaras helyen tenyésző, magas szárú, hosszú levelű növény
3
lile: vízicsibe népiesen
171

2. K eressétek meg és olvassátok fel a vers szövegében az igéket!
a) Beszéljétek el, miket észlel maga körül a lírai alany a Balaton partján!
b) Soroljátok fel, melyek azok az igék, amelyek a vadrucára és a nádasra vonatkoznak!
c) Magyarázzátok meg, mi a különbség a moccant és a mocorog igék jelentése között!
Kapcsolódó
1. Képzeld el, hogy a versbeli beszélő mellett megbújtál a nádasban! Írd le, milyen
színeket látsz, milyen hangokat hallasz, milyen illatokat érzel! (Azt is jegyezd le, hogy
az minek a színe!)
Színek Hangok Illatok (szagok)
2. Szerkesszetek hangösszeállítást a nádas világáról úgy, hogy éreztessétek vele a vers

hangulatát is!
3. a) Keresd meg és olvasd fel azokat a verssorokat, amelyek a tankönyvi képekhez kap-
csolódnak!
b) Milyen hasonlóságokat és eltéréseket találsz a vers szövege és a fotók között?
c) A 171. oldali kép esetén is végezzétek el a versszöveg és a kép összehasonlítását!
Mit gondolsz, milyen napszakban szemléli a lírai én a Balatont? Válaszodat indo
kold is meg!
Nagy L ászló (1925–1978)

Költő, műfordító. Szegényparaszti család fia. Az Iparművészeti, majd a Kép
zőművészeti Főiskolán, később a Pázmány Péter Tudományegyetem böl-
csészkarán tanult.
Első kötete már 1949-ben megjelent, de költészete igazán a hatvanas évek-
ben teljesedett ki. A népköltészetből merített, de a modern líra eszközeit is
felhasználta. Verseit gazdag képi világ jellemzi.
172

Weöres Sándor: Tájkép
1. Ködbe-hanyatlott régi vidék – 9. Cukros a házak rőt fedele –

Könnyez a felhő, szürke az ég… Halva vonaglik az ősz ereje…
2. Alszik a ködben a csonka határ – 10. Nyargal a tájon a hóval a szél –

Délen a tájrul a nyári madár… Elmegy az ősz és itten a tél…
3. Messzire néznek a szürke hegyek – 11. Halkan a tájék télbe borul –

Állnak az égen a hóseregek… Mindig a régi… mindig az új…
4. Ködbe-takartan alszik a táj –

Alszik az őszben… tél-fele jár…
5. Házak a tájban gondtalanul –

Ködteli földre az ősz szava hull…
6. Barna a tájék, sárga a fa –

Nyikkan a csöndben a tél fogata…
7. Csörren a csermely, dermed a tó –

Halkan a tájra hullik a hó…
8. Elmegy a sárga, jő a fehér –

Hóba takarva nyargal a szél…
Weöres Sándor pályakezdő éveinek egyik legismertebb, legtöbbet idézett költeménye

a Tájkép című verse. A költemény 1928-ban jelent meg először nyomtatásban, a mű szer-
zője ekkor még nem volt tizenhat éves.
A költemény két évszak „találkozásáról”, az ősz haláláról és a tél megérkezéséről szól. Olyan
alkotás ez, amely a pillanatnyi látvány megfogalmazása során formálódik verssé – a két év-
szakra jellemző képek felidézésével.
A vers érzelmi gazdagságának megteremtésében fontos szerepet játszanak a megsze
mélyesítések, a csendben álló, ködbe és hóba burkolódzó táj általuk válik élővé.
1. a) Olvasd fel azokat a sorokat, amelyek az ősz és a tél találkozásáról, az évszakváltás-
ról szólnak!
b) Nevezd meg pontosan, hanyadik versszak ez! Hol helyezkedik el a versben?
2. a
) Mutassátok be az őszi tájat a kulcsszavak segítségével: köd, eső, csönd, alszik,
sárga-barna színek!
b) Keressétek meg a téli tájra jellemző kulcsszavakat is! Írjátok le segítségükkel a lát-
ványt!
c) Nevezzétek meg azokat a versszakokat, amelyekben az őszi és a téli tájra jellemző
szavak is megjelennek!
173

3. Gyűjtsd ki a megszemélyesítéseket a példa alapján!
Az élettelen dolog
neve élőkre jellemző tulajdonsága
felhő könnyez (szeme van, érzései, sír)
határ alszik
szürke hegyek néznek (szemük van)
hóseregek állnak (lábuk van)
4. T öltsd ki az ötsorost a versben szereplő egyik évszakra! (Vagy az őszre, vagy a télre.)
Ősz / Tél
2 tulajdonság
3 ige
egy négyszavas mondat
szinonima a névhez
5. Olvassátok fel egymásnak a rímelő szavakat, majd állapítsátok meg a rímfajtát!
6. a) Gyakorold a vers olvasását, közben tapsold is el a ritmusát!
b) A versritmus nem a hangsúlyos verselés szabályai szerint alakul. Erről a verselési
módról majd 6. osztályban tanulunk.
Kapcsolódó
1. Minden évszakhoz kapcsolódnak jellegzetes színek, amelyek kifejezik annak az idő-
szaknak a sajátos hangulatát. Ezeket évszakszíneknek is nevezzük.
a) Búvárkodj a könyvtárban vagy az interneten! Mely színek jellemzik leginkább a ta-
vaszt, a nyarat, az őszt és a telet?
b) Válassz ki a költeményből két versszakot! Készíts hozzájuk rajzot! Hasonlítsd össze
a választott színeidet a fentebb említett évszakszínekkel! Mit tapasztaltál?
174

Kuckó – Olvassunk együtt! – A régió megismerése
Magyarország területén több olyan tájegység van (lásd Göcsej, Hortobágy stb.), amely a ter-
mészeti és a gazdasági adottságok következtében alakult ki. Ezeket régióknak nevezzük.
Ezek a régiók kisebb-nagyobb központokkal rendelkeznek, amelyek városok vagy városias
települések. Az itt élő embereket a közösen beszélt nyelv mellett a közös kulturális hagyo-
mányok (pl. népszokások, dalok, táncok) is összekötik. A kulturális hagyomány fontos ré-
sze a helyi irodalmi hagyomány is.
A feladatok segítségével ebben mélyedhettek el, mutathatjátok be azt a sok színes, érde-
kes, mindannyiunk számára fontos ismeretet, amelyeket később ti is tovább adhattok az
utánatok jövőknek.
1. a) Rajzoljátok le annak a régiónak a határvonalát a Földrajzi atlasz segítségével a már elő-
zetesen elkészített a térképetekbe, amelyben éltek! Írjátok bele az elnevezését is!
b) Jelöljétek be a regionális központot! Majd tanári segítséggel az irodalmi emlékhe-
lyeket is! (Használjátok az Irodalomtörténeti atlaszt és az internetet!)
1. csoport
Mutassátok be saját régiótokat az alábbiak alapján!
• Hol helyezkedik el? (Égtáj, tájegységek.)
• Milyen felszíni formák jellemzik?
• Mely folyók, vizek találhatók itt?
• Milyen növény- és állatfajok népesítik be?
• Mivel foglalkoznak az itt élő emberek?
• Milyen egyedi sajátosságai, különleges nevezetességei vannak? (Pl. természetvé-
delmi terület.)

A Badacsony
2. csoport
a) Mutassátok be képes beszámolóban, milyen kulturális, oktatási intézmények talál-
hatók a régióban, illetve a településeteken! (Segít az internet, illetve a könyvtári
kutatómunka.)
b) Készítsetek riportot valamelyik intézmény vezetőjével vagy munkatársával!
175

3. csoport
Kik azok a nevezetes személyek, akik tisztele-
tére emlékházat, emlékszobát vagy táblát állí-
tottak? Gyűjtsetek képeket az emlékhelyekről,
és készítsetek tablót!
4. csoport
Írjatok a régió irodalmi emlékhelyeihez kap-
csolódó íróról, költőről rövid beszámolót!
Ajánljatok olvasásra egy olyan művet, amely a
szülőföldjéhez köthető témáról szól!
5. csoport 
Ismertessetek és mutassatok be olyan – a ré- Az Országház
gióra vagy a saját településetekre jellemző –
élő kulturális hagyományt, amelyre büszkék vagytok! (Pl. néptánc, népdal, népi ipar-
művészet, népszokás.)
6. csoport
Egy iskola nemcsak intézmény, hanem közösség is, amelynek a tagjai személyes kap-
csolatban állnak egymással. Ennek a kisebb közösségnek is számos hagyománya van.
Adjatok ízelítőt ezekből!
• Ki az iskolátok névadója? Járjatok utána, mi volt a választás oka!
• Hogyan, milyen formában emlékeztek a névadótokra?
• Melyek a legkedveltebb, legérdekesebb diákszokásaitok?
7. csoport
Ki vagyok én? Fogalmazzatok meg ügyes feladványokat egy-egy régióbeli neveze-
tességről! A többi csoport találja ki, kire/mire gondoltatok!

Budapest látképe
176

Összefoglalás
Most, a 21. században életünk egyik legégetőbb feladata természetes és teremtett környeze-
tünk védelme. Ha ezt elmulasztjuk, akkor utódaink sohasem fogják olyan festőinek, olyan
élettel telinek látni azokat a tájakat, amelyeket a Szülőföld, táj című fejezet írásaiból meg-
ismerhettünk.
A feladatok megoldása során most ellenőrizheted a tudásodat, és pótolhatod az esetlege-
sen hiányzó ismereteidet is.
1. a) Mindenki húzzon egy-egy címet a fejezetben megismert művek közül! Milyen
gondolatok, képek, érzések és hangulatok jutnak eszedbe, ha az alkotás címét hal-
lod? Írj le közülük legalább ötöt!
b) Összesítsétek az azonos műről leírtakat! Melyek voltak a legtöbbször leírt szavak?
2. Párosítsd az alkotást a hozzá kapcsolódó helyszínnel, tárggyal, idézettel stb.! Készítsd
el az alábbi táblázatot a füzetedbe! Írd a megfelelő helyre a betűjeleket, majd je-
gyezd le a szerző nevét is!
A szerző neve A mű címe A kifejezés betűjele
Szülőföldemen
Az alföld
Úti levelek
Balatonparton

Tájkép
a) Hortobágy, b) „Cserebogár, sárga cserebogár!”, c) Kárpátok, d) „a nádi világban / meg-
bújtam egyszer, / s csodaszépet láttam”, e) két évszak találkozása, f) refrén, g) prózai mű,
h) verses forma jellemzi
3. Hasonlítsátok össze Petőfi Sándor Szülőföldemen és Az alföld című versét az alábbi
szempontok alapján! Igazoljátok válaszaitokat a művekből vett idézetek segítségével!
a) Melyik műben kap hangsúlyosabb szerepet a táj bemutatása?
b) Igaz-e, hogy mindkét költeményben a tájhoz fűződő érzések és gondolatok is
megfogalmazódnak?
c) Lapozzatok a tankönyv 17. oldalához, és keressétek meg a táblázatban a sorvégi
rímfajtákat! Melyik jellemzi az egyik, illetve a másik művet?
4. Ismerd fel, milyen szóképek és nyelvi alakzatok találhatók az idézetekben!
a) „Messzire néznek a szürke hegyek” d) Tán csodállak, ámde nem szeretlek”
(Weöres Sándor: Tájkép) (Petőfi Sándor: Az alföld)
b) „Szedegeti a sok szép emléket, e) „Börtönéből szabadúlt sas lelkem”
Mint a méh a virágról a mézet” (Petőfi Sándor: Az alföld)
(Petőfi Sándor: Szülőföldemen) f) Megmérhetetlen a láthatár, s olyan, mint egy
c) „S mosolyogva néz rám a Dunától kerek asztal”
A Tiszáig nyúló róna képe.” (Petőfi Sándor: Úti levelek)
(Petőfi Sándor: Az alföld)
177

5. A fejezetben a 19. és a 20. században keletkezett alkotásokat olvastál, némelyik száz
ötven évnél is régebben született.
a) Volt-e olyan mű, amelynek a megértése problémát jelentett számodra? Ha igen, mi
okozta a nehézséget?
b) Többször kértünk már arra, hogy a lábjegyzetben nem szereplő, de számodra isme-
retlen szavaknak készítsd el a magyarázatát. Melyik mű esetén lett a leghosszabb
a „listád”?
c) A megismert szövegek nyelvezete sok vonásban eltér a mai köznyelvtől. Sorolj fel
néhányat az eltérések közül! (Például Petőfi Sándor Szülőföldemen című versében
az igék ragozása sok esetben különbözik a maitól, például vón, mék.)
Kapcsolódó
1. A fejezet műveinek megismerése során sok, ma már ritkábban használatos kifejezést is ol-
vashattál. Olyan szó is lehetett köztük, amelyet már sokszor hallottál, csak a pontos jelen-
tését nem ismered. Most pótolhatod az esetleges hiányosságokat.
a) Párosítsd az egymáshoz tartozó szavakat, kifejezéseket! Jegyezd le az összeillő párokat!
b) Írd mindegyik párhoz legalább egy, a fejezetben szereplő mű címét, amelyben a szó
előfordult!
1. betyár, 2. tanya, 3. csárda, 4. cserebogár, 5. kolomp
A. Településen kívüli, gyakran vásártartó helyeken épített kocsma, fogadó. B. A falu
vagy a város határában lévő, lakóházból és gazdasági épületből álló településtípus.
C. Útonálló, fosztogató szegénylegény. D. Állatok nyakába akasztott, nagyobb csengő-
höz hasonló, mélyebb hangú eszköz. E. Késő tavasszal vagy kora nyáron megjelenő, vö-
rösesbarna vagy sárga hátú kártékony rovar.
2. Válaszd ki a fejezetben megismert egyik művet! Ajánld egyik ismerősödnek, biztasd arra,
hogy ő is olvassa el! (Írd le azt is, neked miért tetszett, miért lett számodra kedves és em-
lékezetes!)
3. Keress még olyan verseket, amelyek a szülőföld szeretetéről, az ahhoz való ragaszkodás-
ról szólnak! Olvassatok fel belőlük részleteket irodalomórán!
4. A magyar vidék jellegzetes állatait láthatod az alábbi két képen. Nevezd meg őket, majd
írj róluk legalább négy-öt mondatos leírást!
178

Molnár Ferenc:
A Pál utcai fiúk
„A kis zászló meg volt gyűrve, meg volt tépdesve, látszott
rajta, hogy már harcok folytak érette. De éppen az volt
a szép a kis zászlóban. Rongyos volt, mint egy igazi zászló,
amely csaták hevében rongyolódott el.”
(Részlet a regényből)
Jelenet A Pál utcai fiúk című filmből (1968, rendező: Fábri Zoltán,
szereplők: Antony Kemp, William Burleigh, Robert Efford stb.)
irodalom_5_IV_pal_utcai.indd 179 2020. 06. 23. 22:02

A regényről
Bízunk benne, hogy az eddig olvasott művek között vannak olyanok, amelyekre mindig szí-
vesen gondolsz vissza, amelyeket izgalmasnak és érdekesnek találtál. Reméljük, ilyen lesz Mol-
nár Ferenc A Pál utcai fiúk című alkotása is, mellyel a következő órákon fogsz megismerkedni.
A regény olvasása során részese lehetsz két gyerekcsapat életének és a grundért foly-
tatott hősi küzdelmének. Eközben megismerkedhetsz a nagyvárossá fejlődő Budapest egy
részének jellegzetes utcáival, nevezetes épületeivel is, de legfőképpen a korabeli felnőttek és
gyerekek életmódjával, gondolkodásával. Olyan élethelyzetek tárulnak fel előtted, amelyek re-
ményeink szerint nemcsak szórakoztatnak, hanem el is gondolkodtatnak majd téged.
A Pál utcai fiúk című regény 1907-ben jelent meg először könyvalakban, és azóta számtalan
kiadást ért meg a világ sok országában.
Az ifjúsági irodalom egyik alapműve lett,
több mint harminc nyelvre lefordították.
Olaszországban például kötelező olvas-
mányként tartják számon, de Brazíliában,
Lengyelországban és Japánban is aján-
lott olvasmány. Többször készült filmvál-
tozat is a regényből.
A regény keletkezéséről így írt Mol-
nár Ferenc az önéletrajzában: „A Pál utcai
fiúk a legjobban szívemhez nőtt könyvem,
1906-ban írtam folytatásokban egy ifjúsá-
gi lap számára […] a körúti művészkávé-
ház karzatán […], ezen a nyugodt helyen
álmodtam vissza a gyerekkoromat, mikor
még a Lónyay utca református gimnáziu-
mába jártam, és valóban megvolt a grund
a Pál utcában. Bár a regény fantáziám szü-
leménye, a figurái azonban éltek. A diáktár-
saim voltak ezek, akik közül kettővel még
máig is a legjobb barátságban élek. Ezek
Feiks Jenő rajzolóművész és Pásztor Árpád
írótársam.”

A regény megjelenése óta számtalan kiadást ért meg
Molnár Ferenc (1878–1952)

Újságíró, író, színpadi szerző. Budapesten, a Józsefvárosban született.
Gyermekként, majd fiatal újságíróként naponta járta azokat az utcá-
kat, amelyeket leghíresebb regényében, A Pál utcai fiúkban is meg-
örökített a halhatatlanná vált szereplőkkel együtt.
Az I. világháborúban haditudósítóként vett részt. Az 1930-as évektől
kezdve egyre kevesebbet tartózkodott Magyarországon, 1939-től
kezdve Svájcban, majd az Egyesült Államokban élt haláláig.
180

A regény cselekménye és szerkezete
Az előkészítés (I–II. fejezet)1
A regény cselekménye az iskolában kezdődik 1889 tavaszán, egy meleg márciusi na-
pon. Épp természetrajzóra van, amikor az osztályteremben egy kis „papiros gombóc” jár kör-
be a fiúk között az „Add tovább Bokának!” felirattal. Azt hirdeti, hogy mindenki készüljön, mert
„Délután háromkor közgyűlés. Elnökválasztás a grundon”.
Az iskola kapuján kilépve Nemecsek elme-
séli a fiúknak, hogy előző nap a Pásztorok el-
vették tőle és társaitól a golyókat a Múzeum-
kertben.
A regény II. fejezetének az eseményei kö-
zül fontos mozzanat, hogy Áts Feri, a füvész-
kertiek vezére elviszi a grundról a Pál utcai
fiúk zászlaját. Emiatt még jelentősebbé válik
az elnökválasztás, Boka János ugyanis nem
hagyhatja válasz nélkül a zászló eltulajdonítá-
sát. Boka és társai megfogadják, hogy meg-
védik a grundot, és nem engedik, hogy on- 
nan bárki is elkergesse őket. Természetrajzórán (jelenet a filmből)
A regény előkészítő részéből megis-
merjük az események kezdő idejét, a fon-
tosabb helyszíneket és szereplőket, vala-
mint a cselekmény kiinduló (alap-) hely
zetét.
A következő részlet a regény I. fejezetéből
való, és ízelítőt ad a két gyerekcsapat közötti
konfliktusból. A konfliktus az elbeszélő mű-
vekben a szereplők összeütközése egy-
mással. A részlet arról az eseményről számol
be, amelyet már Boka is „hallatlan dolog”-nak
vélt, Csele pedig egyenesen „Valóságos rab- 
lás”-nak nevezett. A Pál utcai fiúk a grundon (jelenet a filmből)
Csónakos a kis szőke Nemecsekhez fordult:

– Nekik még nem mondtad el?
– Nem – mondta Nemecsek.
A többi mind egyszerre kérdezte:
– Mit?
Csónakos felelt a kis szőke helyett:
1
fejezet: Molnár Ferenc csak számokkal tagolta egységekre a művet, a fejezet elnevezést tankönyvünk hasz-
nálja
181

– A Múziumban1 tegnap megint einstandot2 csináltak!
– Kik?
– Hát a Pásztorok. A két Pásztor.
Nagy csönd lett erre. Ehhez tudni kell, mi az az einstand. Ez különleges pesti gyerekszó.
Mikor valamelyik erősebb fiú golyózni, tollazni vagy szentjánoskenyér-magba – pesti nyel-
ven: boxenlibe – játszani lát magánál gyöngébbet, s a játékot el akarja venni tőle, akkor azt
mondja: einstand. Ez a csúf német szó azt jelenti, hogy az erős fiú hadizsákmánynak nyilvá-
nítja a golyót, s aki ellenállni merészel, azzal szemben erőszakot fog használni. Az einstand
tehát hadüzenet is. Egyszersmind az ostromállapotnak, az erőszaknak, az ököljognak és a
kalózuralomnak rövid, de velős kijelentése. […]
– Hát hogy történt?
– Az einstand?
– Az. Mikor volt?
– Tegnap délután.
– Hol?
– A Múziumban. […]
Azt játszottuk, hogy mindenki gurít egy golyót, és akinek a golyója eltalál egy olyan go-
lyót, ami már oda van gurítva, akkor azé az összes golyó. És sorban gurítottuk a golyókat,
már volt a falnál vagy tizenöt golyó, és volt közte két üveg is. És akkor egyszerre csak azt ki-
áltja a Richter: „Vége van, jönnek a Pásztorok!” […]
Hát csak jöttek a Pásztorok, egyre közelebb jöttek, és nézték nagyon a golyókat.
Mondom a Kolnaynak: „Te, ezeknek tetszik a mi golyónk!” És még a Weisz volt a legoko-
sabb, mert ő mindjárt mondta: „Gyönnek, gyönnek, ebből a gyövésből nagy einstand lesz!”
De én azt gondoltam, hogy nem fognak minket bántani, hiszen mi soha nem csináltunk
nekik semmit. És eleinte nem is bántottak, csak odaálltak, és nézték a játékot. A Kolnay azt
súgta a fülembe: „Te, Nemecsek, hagyjuk abba.” Azt mondom neki: „Hogyne, majd éppen
most, amikor te gurítottál, és nem találtál!” Most rajtam a sor. Ha megnyerem, abbahagy-
juk. Közben a Richter gurított, de annak már reszketett a keze a félelemtől, és fél szemmel
a Pásztorokra nézett, hát persze hogy nem talált. De a Pásztorok nem is mozdultak, csak ott
álltak, zsebre dugott kézzel.
1
Múzium: a Múzeum-kertet hívták így
2
einstand (német szó): eredeti jelentése: beállás, belépés; itt: az erősebb jogán valakitől elveszik a tulajdonát
182

Akkor aztán én gurítottam és találtam. Megnyertem az összes golyókat. És oda akarok
menni, hogy összeszedjem, volt már vagy harminc golyó, de elémbe ugrott az egyik Pász-
tor, a kisebbik, és rám kiáltott: Einstand! Én hátranéztem, és Kolnay meg a Barabás már
szaladtak, a Weisz a falnál állt, és sápadt volt, a Richter meg még gondolkozott, hogy sza-
ladjon-e vagy nem. Én próbáltam előbb becsületesen. Azt mondtam: „Kérem, ehhez ma-
guknak nincs joguk.”
De akkor már az öregebbik Pásztor szedte fel a golyókat, és rakta be a zsebébe. A fiata-
labbik meg megfogta a mellemen a kabátomat, és rám kiáltott: „Nem hallottad, hogy ein
stand?!” Hát persze aztán én se szóltam semmit. A Weisz pityeregni kezdett a falnál. És
a Kolnay meg a Kende a Múzium sarkáról kukucskáltak vissza, hogy mi történik. És a Pász-
torok mind fölszedték a golyókat, és egy szót sem szóltak, csak továbbmentek. Ez volt az
egész.
– Hallatlan! – mondta fölháborodva Geréb.
– Valóságos rablás!
Ezt Csele mondta. Csónakos süvített egyet, annak jeléül, hogy puskaporos a levegő.
Boka csöndesen állt és gondolkozott. Mindenki őt figyelte. Mindenki arra volt kíváncsi,
hogy mit fog Boka szólni ezekhez a dolgokhoz, amiket már mindenki panaszolt hónapok
óta, s amiket eddig Boka nem vett komolyan. Ez az eset azonban, ennek az esetnek kiáltó
igazságtalansága még Bokát is megindította. Halkan szólt:
– Hát most csak menjünk ebédelni. Délután találkozunk a grundon. Ott mindent meg
fogunk beszélni. Most már én is azt mondom, hogy ez hallatlan dolog!
(Részletek a regény I. fejezetéből)
1. Tedd időrendbe az eseményeket! Csak a levelek számát írd le sorrendben!
1. 2.
Az udvaron megpendült Boka azzal bízta meg
a zongora-verkli, és ezzel Cselét, hogy a nővérével
a természetrajzi teremben varrasson másnapra
minden komolyságnak egy új zászlót.
vége szakadt.
3. A két Pásztor testvér 4. A fiúk felháborodtak azon,

elvette Nemecsektől hogy a törökmézes felemelte
a golyókat, a fiúk portékái árát: a korábbi
einstandra hivatkoztak . egy krajcár helyett most
minden két krajcárba
került – és ráadásul kisebb
adagot is mért mindenből .
2. Olvasd fel azt a szót vagy szókapcsolatot, amelyik igazzá

teszi az állítást!
a) A regény II. fejezetének az eseményei a grundon / az isko-
lában / a Múzeum-kertben játszódtak, az einstandot kö
vető / az einstanddal megegyező napon.
183

b) Boka tíz / tizenegy / kilenc szavazatot kapott, Gerébre tizennégyen / hárman / heten
adták le a voksukat.
c) Nemecseken kívül mindössze egy közlegény volt a grundon, egy fekete kutya, akit
Hektornak / Bogáncsnak / Plutónak hívtak.
d) Áts Feri, a füvészkertiek vezére a farakás tetejéről gúnyosan szólt le Bokának /
Nemecseknek, miközben elvitte a Pál utcaiak zászlaját.
2. A
grundon és a Füvészkertben is fontos alapszabályok, törvények uralkodtak.
a) Hogyan születtek ezek?
b) Hasonlítsátok össze a két csapat törvényeit!
3. Mutasd be a grund hadseregének a felépítését! Folytasd a táblázat kitöltését!
Név Beosztás
Boka János kapitány
Geréb Dezső főhadnagy
4. Hogyan működött ez a sereg? Mi volt a szerepe a csapatzászlónak és a különböző je-

leknek?
5. Milyen szerepe van a történet bonyolításában a zászló elrablásának?
Kapcsolódó
1. Magyarázd meg a következő kifejezéseket: zongora-verkli, gigerli, viaszosvászon, stanicli,
méta! (Segít a Magyar értelmező kéziszótár vagy az internet is.)
2. Hasonlítsd össze a regénybeli iskola szokásait, tárgyait a maival! Mit tapasztaltál?
3. A történet egyik fontos eseményét örökíti meg a képen látható szoborcsoport, me-
lyet a regény megjelenésének századik évfordulóján, 2007-ben állítottak fel Buda-
pesten, a Práter utcában.
a) Írd le, milyen helyszínen golyóztak Nemecsekék!
b) Jegyezd le Nemecsek négy társának a nevét!
c) Nemecsek közel harminc golyó boldog tulajdonosa lehetett volna. Az események
azonban másként alakultak. Mi történt valójában?


A Pál utcai fiúk szobra (Szanyi Péter alkotása, 2007)
184

A bonyodalom (III. fejezet)
Már tanultál arról, hogy a bonyodalom az elbeszélő műveknek az a része, ahol a mű

alaphelyzete megváltozik. A regényben a bonyodalom abból adódik, hogy a vörösin-
gesek meg akarják szerezni a Pál utcai fiúk játszóhelyét, a grundot.
A zászló elvitele nem maradhat következmények nélkül, ezt Boka is jól tudja: Megállapod-
nak abban, hogy elmennek a Füvészkertbe: megmutatják, bennük is van elég bátorság ah-
hoz, hogy a másik csapat területére lépjenek: „Mielőtt támadnának, be fogjuk bizonyítani, hogy
mi is vagyunk olyan bátrak, mint ők. Én magam mellé fogom venni a két legbátrabb emberemet,
és kimegyünk velük a Füvészkertbe. Be fogunk hatolni az ő szigetjükre, és odaszögezzük a fára ezt
a papirost.”
A vörösingesek jól felszerelt „vára” a Füvészkertben volt, ott is egy kiválóan védhető helyen:
egy kis tó közepén álló apró szigeten. Boka egy nagy fa törzsére tűzi a kis piros papirost, raj-
ta a következő szöveggel: „ITT VOLTAK A PÁL UTCAI FIÚK!” Előtte azonban a három Pál utcai fiú
megtudja, hogy szeretett grundjukat nagy veszély fenyegeti. Erről olvashatsz a III. fejezet kö-
vetkező részletében is.
Mind hallgattak, csak Geréb beszélt csöndesen. Valami olyat adhatott elő, ami nagyon ér-
dekelte a többit, mert mind feléje hajoltak, s nagy figyelemmel hallgatták. Az esti nagy
csöndben a két Pál utcai fiú is hallotta Geréb szavait. Ezt mondta:
– A grundra kétfelől lehet bejutni… Be lehet menni a Pál utcáról, de onnan nehéz, mert
törvénybe van írva, hogy aki bemegy, annak be kell reteszelni maga után az ajtót. A má-
sik bejárás a Mária utca felől van. Itt a gőz-
fűrész nagy kapuja tárva-nyitva áll, s a fa
rakások közt el lehet innen jutni a grundra.
Ez csak azért nehéz, mert a farakások közt
az utcákban erődök vannak…
– Tudom – szólt közbe Áts Feri mély
hangon, mely megborzongatta a Pál utcaia
kat.
– Tudhatod, hiszen ott voltál – folytatta
Geréb. – Az erődökben őrök vannak, s ezek
azonnal jelt adnak, ha valaki közeledik a fa- 
rakások közt. Nem is ajánlom, hogy arról Csónakos, Nemecsek és Boka a Füvészkertben
jöjjetek… (jelenet a filmből)
Tehát arról volt szó, hogy a vörösingesek
odajöjjenek a grundra…
Geréb tovább beszélt:
– A legjobb az lesz, ha előre megbeszél-
jük, hogy mikor jöttök. Akkor majd én me-
gyek be a grundra utolsónak, és nyitva ha-
gyom a kisajtót. Nem fogom bereteszelni.
– Jól van – szólt közbe Áts Feri –, ez he-
lyes. A világért sem akarom olyankor el-
foglalni a grundot, amikor nincs ott sen- 
ki. Annak rendje és módja szerint háborút Nemecsek „szó nélkül belepottyant a vízbe”
fogunk viselni. Ha ők meg tudják védeni (jelenet a filmből)
185

a grundjukat, jó. Ha nem tudják megvédeni, elfoglaljuk, és kitűzzük a vörös zászlónkat.
Nem kapzsiságból tesszük, hiszen tudjátok…
Az egyik Pásztor szólalt most meg:
– Azért tesszük, hogy legyen hol labdáznunk. Itt nem lehet, és az Eszterházy utcában min-
dig veszekedni kell a helyért… Nekünk labdaterület kell, és punktum!
Íme, éppolyan okból határozták el a háborút, mint amilyen okokért az igazi katonák szok-
tak harcolni. Az oroszoknak tenger kellett, azért hadakoztak a japániakkal. A vörösinge
seknek labdahely kellett, s miután másképp nem ment, háború útján akarták megszerezni.
1. Összegezd a három fiú füvészkerti kalandjának legfontosabb eseményeit, és írj róla
vázlatot! Pl.: 1. Bejutás a Füvészkertbe; 2. Lopakodás a várromig. Folytasd!
2. Írj levelet Nemecsek nevében Gerébnek! Ítéld el az árulását, és próbáld lebeszélni
a tervéről!
3. Döntsd el, hogy igazak-e (I) vagy hamisak (H) a III. fejezetre vonatkozó állítások!
a) A várrom sötét fülkéjében nyolc tomahawkot (szekercét) találtak Bokáék. Ezek sze-
rint a vörösingesek nyolcan voltak.
b) A vörösingesek a lámpa körül guggoltak. Már nemcsak Boka, hanem Nemecsek
is jól láthatta, hogy a kisebbik Pásztor mellett ott guggolt egy Pál utcai fiú is:
Geréb.
c) Gerében, az árulón kívül három Pál utcai fiú volt a Füvészkertben, név szerint: Boka,
Nemecsek és Csele.
d) N emecsek kétszer is „megfürdött”: először a tóba pottyant bele, másodjára az
üvegház medencéjében bújt el.
e) A didergő Nemecsek lóvasúton ment haza, Boka szomorúan, a Geréb árulásáról
mit sem sejtő Csónakos pedig vidáman ballagott hazafelé.
4. A regényből idézünk részleteket. Válaszolj a hozzájuk kapcsolódó kérdésekre!
• „Szent
isten – mondta Boka, egyre a távcsőbe nézve –, az, aki a lámpát viszi… az…”
a) Kit pillantott meg Boka?
b) Ugyanez a személy megígérte a vörösingeseknek, hogy majd nyitva hagyja a Pál
utcai kiskaput. Miért akarták megszerezni a vörösingesek a grundot?
• „Hát én már egész életemben folyton a vízben leszek? Mi vagyok én? Béka?”
c) Nemecsek másodjára is „megfürdött”, ezúttal az üvegház medencéjében. Mi
okozta a bajt, miért vették észre a vörösingesek az üvegházban megbúvó fiúkat?
d) Írd le röviden, mikor „fürdött meg” Nemecsek először!
Kapcsolódó
1. Magyarázd meg a következő kifejezéseket: deszkapalánk, gukker, üvegház, rápörcint!
2. Szebenics butasága sokat segített Bokáéknak abban, hogy kijussanak a Füvészkertből.
a) Értelmezd a fiúra vonatkozó mondatot! „És mivel rendesen a legostobább egyszersmind
a leglármásabb is, hát folyton ő kiabált.”
b) Keress hasonlóságot a regénybeli mondat és a következő közmondás között!
Előbb járjon az eszed, azután a nyelved!
3. Írj párbeszédes jelenetet a 185. oldal egyik képéhez!
186

A cselekmény kibontakozása (IV–VII. fejezet)
Milyen eseményekről olvastál a IV. és az V. fejezetben?
Az elbeszélő művek cselekménye az események összefüggő sorából áll össze. A Pál

utcai fiúk című regény cselekményének középpontjában a grundért folytatott hősi küz-
delem áll. A gyerekek úgy védik a játszóhelyüket, mint a felnőttek a hazájukat.
A mű IV. fejezetének az eseményei az iskolában kezdődnek, ahol a fiúk a füvészkerti kaland-
ról kérdezik Csónakost és Nemecseket. Humoros események is színesítik a fejezetet, közéjük
tartozik az a jelenet, amikor Rácz tanár úr a tanári szobába hívatja a gittegylet tagjait.
A délutáni események helyszíne már a grund lesz. A gittegylet közgyűlésén a fiúk félreértik
a kis Nemecsek viselkedését, aki hirtelen ott hagyja a fiúkat, hogy Gerébet kövesse. Csupa kis-
betűvel írják be emiatt a nevét a gittegylet jegyzőkönyvébe: „nemecsek ernő áruló!!!”
Az V. fejezet olvasása során ta-
núi lehetünk annak is, hogy a
Füvészkertben Szebenics je-
lenti Áts Ferinek, a fegy-
vertárukból hiányzik a
Pál utcai fiúk zászlaja.
A következő részlet
megmutatja, ki vette
vissza a piros-zöld színű
zászlót, és azt is, milyen
események előzik meg
azt a jelenetet, hogy a
vörösingesek őrei lán-
dzsáikkal tisztelegnek
a csuromvizes Neme-
cseknek.
Leghamarább a Pásztoroknak jött meg a hidegvérük. Odamentek a kis Nemecsekhez,

és jobbról-balról megfogták a két karját. A fiatalabbik Pásztor állt a jobb oldalán, és ez már
a kezéhez is nyúlt, hogy kicsavarja belőle a zászlót, mikor megszólalt a nagy csöndben Áts
Feri hangja:
– Megállj! Ne bántsátok.
A Pásztorok csodálkozva néztek a vezérre.
– Ne bántsátok – mondta ez. – Ez a fiú tetszik nekem! Bátor fiú vagy, Nemecsek, vagy
ahogy hívnak. Itt a kezem. Csapj fel közénk vörösingesnek!
Nemecsek tagadólag rázta a fejét.
– Nem én! – mondta dacosan.
Reszketett a hangja, de nem a félelemtől, hanem az izgatottságtól. Sápadtan, komoly te-
kintettel állott ott, és megismételte:
– Nem én!
Áts Feri elmosolyodott. Azt mondta:
– Hát ha nem csapsz fel, azt se bánom. Én ugyan még nem hívtam senkit közénk. Aki itt
van, mind úgy kéredzkedett ide. Te voltál az első, akit hívtam. De hát ha nem akarsz, nem
jössz…
És hátat fordított neki.
187

– Mi legyen vele? – kérdezték a Pásztorok.
A vezér csak úgy félvállról felelt:
– Vegyétek el tőle a zászlót.
Az idősebb Pásztor egy csavarintással ki-
vette a Nemecsek gyönge kis kezéből a pi-
ros-zöld zászlót. Fájt a csavarás, a Pásztorok-
nak átkozottul kemény markuk volt, de a kis
szőke összeszorította a fogát, és egy hang se
röppent el az ajkáról.
– Megvan! – jelentette Pásztor.
Mindenki arra figyelt, hogy most mi lesz.
 Micsoda rettenetes büntetést fog kitalálni a
Nemecsek bátor tette a Füvészkertben hatalmas Áts Feri. Nemecsek dacosan állott
(jelenet a filmből)
a helyén, és összeszorította az ajkát.
Áts Feri feléje fordult, és intett a Pásztoroknak:
– Ez nagyon gyönge. Ezt nem illik elverni. Hanem… fürösszétek meg egy kicsit. […]
És a sok „huja-hopp!” összeolvadt a nagy kacagással, vidám lárma verte föl a kis sziget
esti csöndjét, s a parton, ahol Nemecsek oly szomorú szemmel nézegetett ki a vízből, mint
valami bánatos kis béka, ott állott szétterpesztett lábbal Geréb, nagyokat nevetve s a fejével
integetve a kis szőke felé.
Aztán eleresztették a Pásztorok, és Nemecsek kimászott a tóból. Most tört ki amúgy isten-
igazából a mulatság, amint csepegő-csurgó, sáros ruháját meglátták. Kis kabátjáról csur-
gott a víz, s ahogy a karját megrázta, úgy folyt ki a kabátujjából, mintha kannából öntötték
volna. Mindenki elugrott előle, mikor megrázta magát, mint a vízzel leöntött pincsikutya.
És gúnyos szavak röpködtek feléje:
– Béka!
– Ittál?
– Miért nem úsztál egy kicsit?
Egyikre sem felelt. Keserűen mosolygott, és simogatta a vizes kabátját. De akkor elébe állt
Geréb, széthúzta vigyorogva a száját, és kevélyes fejbólintással ezt kérdezte tőle:
– Jó volt?
Nemecsek ráemelte nagy kék szemét, és felelt:
– Jó volt – mondta csöndesen, és hozzátette: – Jó volt, sokkal jobb volt, mint a parton áll-
ni, és kinevetni engem. Inkább újesztendeig a vízben ülök nyakig, mint hogy összeszűrjem
a levet a barátaim ellenségeivel.
(Részletek a regény V. fejezetéből)
1. „Valami úgynevezett gittegyletről hallottam” – mondta Rácz tanár úr.
a) Kik voltak a gittegylet tagjai?
b) Ismertesd a gittegylet alapszabályát!
c) Mi volt Boka véleménye az egyletről?
d) Vonj le következtetéseket a tagok hazaszeretetéről a zászlófelirat segítségével!
„Gittgyűjtő Egyesület, Budapest, 1889. Esküszünk, hogy rabok továb nem leszünk!”
e) Mit tett Nemecsek a gittegylet érdekében?
f) Miért került mégis az egylet jegyzőkönyvébe a következő megjegyzés: „nemecsek
ernő áruló”?
188

2. Mutasd be a füvészkerti csapat tagjait, szokásrendjét!
3. Olvassátok fel szereposztásban a regényből Nemecsek közlegény füvészkertbeli bátor
tettét!
4. Állítsd sorba az V. fejezetben elbeszélt eseményeket!
a) Áts Feri arra utasította b) Geréb azt állította, c) Áts Feri megkérdezte
a Pásztorokat, hogy az hogy a Pál utcaiak Gerébtől, hogy nem
einstand miatt ők között nincs egyetlen tud-e valamit a zászló
is fürödjenek meg bátor fiú sem. eltűnéséről.
a tóban.
d) Az őrök magasba e) Áts Feri alattomos do- f) A vörösingesek vezéré-

emelt lándzsáikkal tisz- lognak tartotta, hogy nek tetszett Nemecsek
telegtek a Füvészkert- megvesztegetéssel és bátorsága, és fel is aján-
ből csuromvizesen tá- alkudozással foglalják lotta a fiúnak, hogy
vozó Nemecseknek. el a grundot. álljon be közéjük.
Kapcsolódó
1. Az iskolában semmilyen egyletet nem lehetett alapítani, a fiúk azonban megszegték
a tilalmat, és gittegyletet alapítottak. Vizsgáld meg a 187. oldali rajzot! Sorold fel azo-
kat a tárgyakat, amelyek előkerültek a gittegylet tagjainak a zsebéből!
2. Sok régies szóval és számos helyszínnel ismerkedtetek meg a történet során.
a) Ismerjétek fel a képeken látható tárgyakat, helyszíneket! Válasszatok ki közülük ket-
tőt, majd internetes és könyvtári búvárkodás után készítsetek róluk három-
négy mondatos leírást!
b) Mondjátok el, a regény mely eseményeihez kapcsolódnak a képek! Válasszátok ki
közülük azokat, amelyek a most megismert IV. és V. fejezethez illenek!
c) Tervezd meg a gittegylet pecsétjének díszes feliratát a megismert szöveg alapján!
189

Milyen eseményekről olvastál a VI. és a VII. fejezetben?
A regény további eseményei már a hábo-

rú előkészületeit beszélik el. A grundra ér-
kező fiúkat Boka kiáltványa várja, majd az el-
nök részletesen ismerteti a haditervet.
Fontos esemény lesz még a csata megkez-
dése előtt, hogy Geréb levelet küld Bokának.
Mielőtt az elnök a fiú visszafogadásáról dön-
tene, felolvassa a levelet a Pál utcaiaknak.
Egyre növekszik a feszültség. Három vö-
rösinges jön a grundra, és Áts Feri nevében 
megüzenik a háborút. Mindenben pontosan Boka a haditervvel (jelenet a filmből)
megállapodik a két csapat: a vörösingesek
közlik a támadás időpontját, és kölcsönösen elfogadják a harcolási módokat is.
A regény következő részletei jól mutatják, hogy minden további esemény már a közelgő
harcról fog szólni. Egy igazi háborúhoz illően nemcsak a kiáltvány várja a grundra érkező fiú-
kat, hanem az elnök haditerve is, melyet lelkesen hallgatnak végig a fiúk.
A nagy papírlap kiáltvány volt, melyet éjszakája feláldo-

KIÁLTVÁNY!!!
zásával Boka írt. Nagy, nyomtatott betűkkel volt pingál-
MOST MINDENKINEK TALPON KELL LENNI!
va, fekete tussal, csak éppen a mondatok kezdő betűi vol- BIRODALMUNKAT NAGY VESZEDELEM
tak vérpirosak. A kiáltvány teljes szövege így hangzott: FENYEGETI, ÉS HA NEM LESZÜNK BÁTRAK,
AZ EGÉSZ TERÜLETET ELVESZIK TŐLÜNK!
[…] VESZÉLYBEN A GRUND!
Letette egy kőre, s a fiúk mind köréje kuporodtak. Min- A VÖRÖSINGESEK MEG AKARNAK
BENNÜNKET TÁMADNI!
denki kíváncsian várta, hogy őt hova rendelik, hogy mi- DE MI OTT LESZÜNK, ÉS HA KELL,
ÉLETÜNKKEL IS MEGVÉDELMEZZÜK
lyen szerep jut neki. Boka pedig elkezdte magyarázni a BIRODALMUNKAT!
haditervet: MINDENKI TELJESÍTSE A KÖTELESSÉGÉT!
– Figyeljetek jól ide! Nézzétek mindig a rajzot! Ez itten a AZ ELNÖK
mi birodalmunknak a térképe. Az ellenség, a kémek jelen-

tése szerint, egyszerre két oldalról fog támadni: a Pál utca felől és a Mária utca felől. Menjünk
sorra. Ez a két négyszög, amelybe A és B van írva, jelenti a kapu védelmére rendelt két zászló-
aljat. Az A zászlóalj áll három emberből, Weisz vezérlete alatt. A B zászlóalj szintén három
A Pál utcai fiúk a grundon (jelenet a filmből)
190

emberből, Leszik vezérlete alatt. A Mária utcai kaput szintén két zászlóalj védi. Itt a C csapat
vezére Richter, a D csapat vezére Kolnay. […]
– A fekete pontok, melyek E betűkkel és számokkal vannak jelölve, az erődöket jelentik.
Ezeket homokkal látjuk el, úgyhogy két-három ember elég minden erődre. Homokkal har-
colni könnyű. Az erődök különben oly közel vannak egymáshoz, hogy ha az egyiket megtá-
madják, a másik erőd is bombázhatja a támadókat. Az 1., 2. és 3. számú erődök a Mária utcai
rész felől védik a grundot, a 4., 5. és 6. számú erődök pedig az A és B csapatokat támogat-
ják homokbombákkal. Hogy melyik erődbe ki megy, azt később fogom csak megmondani.
A zászlóaljparancsnokok pedig maguk választanak maguk mellé két-két embert. Értitek?
– Igen! – volt az egyhangú válasz. […]
– Na mármost – mondta Boka –, ez volt az elhelyezés. Most jön a tulajdonképpeni ha-
diparancs. Figyeljen mindenki jól! Az A és B csapatok, mikor a palánk tetejére küldött őr-
szem jelentést tesz arról, hogy a vörösingesek közelednek, kinyitják a kaput.
– Kinyitjuk?
– Igenis, kinyitjátok. Mi nem zárkózunk be, mert mi fölvesszük a harcot. Jöjjenek előbb be,
és aztán mi majd kiverjük őket. Tehát kinyitják a kaput, és beeresztik a csapatot. Amint az utol-
só emberük is bejött, megtámadják őket. Ugyanekkor a 4., 5. és 6. számú erődök megkezdik
a bombázást. Ez az egyik csapat kötelessége. Ez a Pál utcai hadsereg. Ha lehet, kiveritek őket,
ha nem lehet, legalább azt akadályozzátok meg, hogy a 3., 4., 5. és 6. számú erődök által alko-
tott vonalon keresztülhatoljanak, és a grundon maradjanak. A másik hadsereg, a Mária ut-
cai hadsereg már nehezebb feladatot kap. Figyeljetek jól, Richter és Kolnay! A C és D zászlóalj
a Mária utcába küld őrszemet. Mikor a vörösingesek másik csapata a Mária utca felől feltűnik,
a zászlóaljak csatarendbe állnak. Mikor a nagykapun bejönnek a vörösingesek, akkor mind
a két zászlóalj futást színlel. Ide nézzetek…
a térképre… látjátok? A C zászlóalj, ez a tied C Kocsiszín
Richter… beszalad a kocsiszínbe… E1 Farakások
Az ujjával mutatta
Mária-utcai kapu
E2
G�z��é��
– Ide, ni. Érted? D
– Értem. A tó� ��h�j�
E3
A D zászlóalj pedig, a Kolnayé, beszalad a A GRUND

Janó kunyhó jába. Most vigyázzatok, mert HÁZ
most következik a legfontosabb! És nézzé- B A
tek jól a térképet! A vörösingesek erre meg  Pál-utcai kapu
kerülik jobbról-balról a gőzfűrészt, és a gőz- Grund (a regény egykori kiadásának a rajza nyomán)
fűrész mögött szembe találják magukat az 1.,
2. és 3. számú erőddel. Ezek rögtön bombázni kezdenek. Ugyane pillanatban a két zászlóalj
előrohan, az egyik a kocsiszínből, a másik a tót kunyhójából, és hátba támadja az ellenséget. Az
ellenség, ha bátran harcoltok, itt kutyaszorítóba kerül, és kénytelen megadni magát. Ha pedig
nem adja meg magát, beszorítjátok őket a kunyhóba, és rájuk zárjátok az ajtót. Mikor ez meg-
történt, a C zászlóalj a kunyhó mellett, a D zászlóalj pedig a farakásokat megkerülve, a 6. szá-
mú erőd mellett bukkan ki, és az A és B segítségére siet. Az 1. és 2. számú erődök legénysége
pedig a 4. és 5. számú erődbe megy, és hevesebbé teszi a bombázást. Ekkor aztán az A, B, C és
D zászlóalj egy vonalba sorakozva támad, és hajtja a Pál utcai kapu felé az ellenséget, s ezalatt
az összes erődök a fejünk fölött bombázzák az ellenséget, mely az egyesült erőnek képtelen lesz
ellentállani. Akkor pedig kiverjük őket a Pál utcai kapun! Megértettétek?
Óriási lelkesedés tört ki erre a kérdésre. Kendőket lobogtattak, és kalapokat dobáltak a
magasba.
(Részletek a regény VI. fejezetéből)
191

1. „Igazán nagyon nagy lehetett a baj s igen komoly a veszedelem!” Vitassátok meg Boka
kiáltványát!
a) Melyik a kiáltvány legfontosabb mondata?
b) Milyen mondatfajtákból áll a kiáltvány? Mi ennek a szerepe?
c) Miért színezte ki a mondatok kezdőbetűit a szerzője?
d) M agyarázzátok meg, mire utalnak a következő kifejezések: „a fiúk föl-alá járkáltak,
újra meg újra visszatértek”; „tízszer, hússzor is elolvasták”; „már könyv nélkül is megta-
nulták”; „harcias hangon szavalták”!
2. Ismertessétek a regényben szereplő rajz segítségével Boka haditervét!
3. Boka igazi hadvezér és hű barát is volt.
a) Melyik hadvezérre gondolt a csata előkészítése során?
b) Mit gondolsz Boka és Nemecsek kapcsolatáról? Miért volt más ez a barátság, mint
a többiekhez való viszonya Bokának?
c) „Nem, […] nem hívom vissza. Ez rossz fiú.”Miért érezte Boka kegyetlennek a dönté-
sét? Milyen hatással volt a Gerébnek adott válasza a többiekre?
4. D rámai feszültségű jelenetben „tisztázta” Nemecsek Gerébet az édesapja előtt.
a) Miért nem mondta meg az igazat az apának?
b) Hogy érezte magát már ekkor?
5. A csatát megelőző legfontosabb esemény a vörösinges követség megjelenése volt.
a) Milyen céllal jöttek?
b) Mi mindenben állapodtak meg a felek?
c) Kit és miért látogattak meg a Pál utcaiak engedélyével?
6. Húzzatok egy-egy cetlit, amelyre a regény fejezeteinek a száma van ráírva! Az aláb-
bi táblázat segítségével mondjátok el körforgóval az egyes részek cselekményét!
Térjetek ki a helyszínekre és a szereplőkre is!
Fejezet Fontosabb cselekményelemek Fontosabb helyszínek
IV. fejezet Rácz tanár úr feloszlatja a gittegyletet. Iskola, grund.
A grundon tanácskozó tagok árulónak tartják Nemecseket.
V. fejezet Nemecsek hőstette a Füvészkertben. Füvészkert.
VI. fejezet A kiáltvány és a haditerv. Geréb apja elmegy a grundra. Grund.
VII. fejezet Geréb levelet ír, a fiúk végül visszafogadják. Iskola, grund,
A vörösingesek követsége a grundon. Nemecsekék otthona.
A Pásztorok meglátogatják a beteg Nemecseket.
Kapcsolódó
dett-e Boka, amikor visszafogadta Gerébet? Állításaitok igazolására idézzetek is a mű-
ből! Ha minden csoport elkészült, a megválasztott szóvivők ismertessék az érveket!
(A csoport minden tagja kap három-három kártyát, amelyekre leírja az érveit.
Ha valaki hozzászól, egy kártyát letesz a padra. A csoport érvtáblázata akkor van
kész, ha már mindenkinek elfogyott a kártyája.)
Érvek amellett, hogy visszafogadják Gerébet Érvek amellett, hogy ne fogadják vissza Gerébet
192

A tetőpont (VIII. fejezet)
A háború napja gyönyörű tavaszi nap volt. Boka megváltoztatja a korábbi haditervet, és Janó-
val egy sáncárkot építtet, amelyben két zászlóalj helyezkedik el.
Elkezdődik a csata. Boka megkönnyebbül, látva a vörösingesek felállását: a fiúk két hadosz-
tályra válnak, és úgy tervezik, hogy előbb Pásztor csapata végez a Mária utcában, és csak ez
után támad majd Áts Feri serege. Mindez azonban meghiúsul, Áts Feriék hiába várják a trom-
bitajelet, ugyanis Pásztor csapatát a kunyhóba zárják. A vörösingesek vezetője megérti, neki
és csapatának kell felvennie a harcot a Pál utcaiak egész seregével szemben.
Már tanultál arról, hogy a tetőpont az elbeszélő művekben a cselekmény leglénye-
gesebb fordulópontja, csúcspontja. A fordulópont a cselekmény fontos mozzanata,
amely a szereplők sorsának változását idézi elő.
A Pál utcai fiúk című regényben fordulópont az a rész, amikor Nemecsek lázasan és bete-
gen két vállra fekteti a nála egy fejjel magasabb Áts Ferit. Ezzel el is dönti a csata sorsát.
Erről olvashatsz a következő részletben is, amelyben a kicsi, vékony, szőke fiú, aki a Füvészkert-
ben még „nagyon nevetséges kis figura volt”, immár igazi hőssé válik.
De most már elkeseredett volt a harc. A vörös

ingesek, vesztüket érezve, nem nagyon tartot-
ták be a szabályokat. Nekik a szabályok csak
addig kellettek, amíg azt hitték, hogy szabály-
szerű harccal is győzni fognak. Most azonban
sutba dobtak minden formaságot.
Ez veszedelmes volt. Még így is jobban bír
ták, dacára annak, hogy félannyian voltak,
mint a Pál utcaiak.
– A kunyhóhoz! – üvöltött Áts Feri. – Sza-
badítsuk ki őket!
És az egész gomolyag, mintha megfor- 
dult volna, a kunyhó felé kezdett nyomulni. Harc a grundon (jelenet a filmből)
Erre a Pál utcaiak nem voltak elkészülve.
Kisiklott előlük a vörösinges had. Mint amikor kalapál valaki, s egyszerre csak azt érzi,
hogy elgörbült az ütés alatt a szög, úgy görbült el balra a támadó sor.
Elöl Áts Feri, vadul rohanva, a diadal reményével a hangjában:
– Utánam!
S e pillanatban, mintha a lába elé gurítottak volna valamit, hirtelen megállott. Egy kis gye-
rekalak ugrott elibe a kunyhó mellől. Megtorpant a vörösinges vezér, és mögötte megállt,
egymásnak lökődött a harcoló sereg.
Egy kisfiú állott Áts Feri előtt, egy kisfiú, aki egy fejjel volt kisebb, mint ő. Egy vézna, szőke
gyerek emelte két kezét a magasba, tiltólag. És gyerekhang kiáltotta:
– Megállj!
A Pál utcai sereg, mely már megszeppent a hirtelen fordulat miatt, egyszerre harsogó han-
gon kiáltott fel:
– Nemecsek!
És a kis szőke, vékony csontú, beteg gyerek abban a pillanatban ölre kapta a nagy Áts Ferit,
és rettenetes erőfeszítéssel, amelyhez csak a láza, a forró, lüktető láza, az önkívülete adta sze-
gény kis testének az erőt, a meglepett vezért annak rendje és módja szerint a földhöz teremtette.
193

Aztán lerogyott ő is, ájultan.
Ebben a pillanatban minden rend felbom-
lott a vörösingesek közt. Mintha a fejüket
vágták volna le: mikor a vezérük elesett, ne-
kik maguknak is meg volt pecsételve a sor-
suk. A pillanatnyi zavart felhasználták a Pál
utcaiak. Összefogóztak, nagy lánccá alakul-
tak, és kifelé szorították a meglepett sereget.
Áts Feri feltápászkodott, és haragos piros
arccal, villogó szemmel nézett szét. Leverte
a port a ruhájáról, s látta, hogy egyes-egye- 
dül maradt. A serege már valahol a kapu kö- Boka és Nemecsek (jelenet a filmből)
rül kavargott, összekeveredve a diadalmas
Pál utcaiakkal, s ő itt állott egyedül, megverten.
Mellette feküdt a földön Nemecsek.
S mikor az utolsó vörösingest is kiszorították a kapun, s a kaput bezárták mögötte, mámo-
ros diadal ült az arcokon. Harsogott az éljen, a győzelmi kiáltás. Boka pedig futva érkezett a
gépház felől a tóttal. Vizet hozott.
Most aztán mind a földön fekvő kis Nemecsek köré gyűltek, s halálos csönd váltotta fel az
imént még nagyban zúgó éljenzést.
Áts Feri külön állott, és komoran nézte a győzteseket. A kunyhóban még mindig döröm-
böltek a foglyok.
De ugyan ki törődött most velük?
Janó óvatosan fölemelte Nemecseket a földről, és a sánc földhányására fektette. Aztán víz-
zel kezdték mosogatni a szemét, a homlokát, az arcát. És néhány perc múlva felnyitotta a sze-
mét Nemecsek. Bágyadt mosollyal nézett körül. Mindenki hallgatott.
– Mi van? – kérdezte csöndesen.
De mindenki annyira el volt fogódva, hogy erre a kérdésre senkinek se jutott eszébe felelni.
[…]
– Győztünk?
De erre már nemcsak hogy nem hallgatott mindenki, hanem mindenki felelt. Egyszerre ri-
adt a kiáltás minden ajkon:
– Győztünk!
(Részlet a regény VIII. fejezetéből)
194

1. Boka újabb elemmel bővítette a haditervet. Mi volt ez? Milyen stratégiai jelentőség-
gel bírt?
2. „Ez rossz fiú” – „derék fiú vagy”. Nagy utat tett meg Geréb lélekben a második kijelen-
tés elhangzásáig. Mivel érdemelte ki Boka elismerő megjegyzését?
3. Készítsetek vázlatot a csatáról, és jelezzétek a csata hangjait is! Pl.:
I. Az ellenséges sereg felvonulása (trombitaszóval)
II. a) A támadás megindulása a Mária utcai kapunál (csatakiáltással)
Folytassátok!
4. Kalandos utat tett meg a Pál utcai fiúk kis piros-zöld zászlaja. Kövesd az útját, és állítsd
sorba az eseményeket!
a) A Füvészkertbe belopódzott Nemecsek, és a várromból elvitte a zászlót. Felmá-
szott egy fára, majd később ő maga fedte fel az ottlétét, és így visszavették tőle
a zászlót.
b) Geréb elhozta a vörösingesektől, hogy kedveskedjen vele a Pál utcaiaknak.
c) Boka visszaküldte a Csele vezette követséggel a zászlót a vörösingeseknek. Meg-
jegyezte, hogy ők becsülettel akarják visszaszerezni.
d) Áts Feri elvitte a grundról, és a vörösingesek elrejtették a füvészkerti romban.
Kapcsolódó
1. K észíts a Magyar Nagylexikon segítségével rövid ismertetőt Hunyadi Jánosról és
Tomori Pálról!
2. Írj lelkesítő beszédet az általad választott témában!
a) Képzeld magad Boka helyébe! Mondj rövid buzdító beszédet társaidnak a csata
előtt!
b) Éld bele magad Áts Feri helyébe! Bátorítsd a vörösingeseket!
A zászlók
Amikor Áts Feri elvitte a Pál utcai fiúk zászlaját, Boka
már másnapra újat készíttetett. A zászló az összetarto-
zásukat, az egységüket jelképezte, épp úgy, mint az
országok, vagy akár a sportcsapatok életében.
Hazánk zászlaja nemzetünk egyik jelképe. Már az Ár-
pád-kori zászlókon megjelent a vörös-fehér csíkozás.
Harmadik színként a zöld már 1848 előtt is szerepelt,
de abban az időben még nem terjedt el. Az 1848-as
követelések egyike volt a nemzeti jelképekről való 
Magyarország állami zászlaja 1919
rendelkezés: a piros-fehér-zöld színű zászló ekkor vált és 1946 között
hivatalosan is elismert nemzeti jelképünkké. A sza-
badságharc leverése után aztán betiltották, és csak 1867-ben fogadták el ismét hivatalos jel-
képnek. A jellegzetes piros-fehér-zöld színe azóta is megmaradt, a rajta lévő címer azonban
sokszor változott.
• Nézz utána, milyen színek és elemek díszítik a Kossuth-címert!
195

A mű lezárása (IX–X.)
Az epikai művekben a megoldás a cselek-

mény befejező része, a történet lezárása.
A műnek ez a végkifejlete, amely során a
konfliktus megoldódik, a mű lezárul.
A mesék vagy épp a János vitéz című alko-
tás esetén kedvező, megnyugtató lezárásról,
valóban pozitív megoldásról beszélhettünk.
A most megismert regény esetében a vég-
kifejlet nem hoz ilyen kedvező befejezést, 
hisz mindkét csapat elveszíti a területét: Nemecsek az édesanyjával (jelenet a filmből)
a vörösingeseket kikergetik a Füvészkertből,
a Pál utcai fiúk szeretett grundját pedig hamarosan beépítik. Még fájdalmasabbnak érezhet-
jük a nagybeteg Nemecsek sorsának alakulását. A kisfiú szeme játszótársai és szülei körében
„lassan lecsukódott”, és a Pál utcaiak egykori közlegénye örökre itt hagyja a szeretett
grundot.
A következő részlet már a regény legutolsó lapjairól való. A játszóhely megszerzése már
nem jelenthet a két csapat között további konfliktust, hisz a grundot hamarosan beépítik.
A deszkafalhoz támasztva furcsa eszközöket látott meg. Kerek, piros-fehér bádogtáblát,

korongot, aminőt a vasúti őrök tartanak a rúdjánál fogva, mikor a gyorsvonat elrobog az
őrház előtt. Meg egy háromlábú alkotmányt, amelynek a tetején sárgaréz cső volt. Meg fe-
hérre festett karókat…
– Mi ez? – kérdezte.
Janó benézett.
– Ez? Ez a mérnök úré.
– Milyen mérnök úré?
– Építészmérnök úré.
Bokának rettenetesen megdobbant a szíve.
– Építészmérnök? Mit akar az itt?
Janó szippantott egyet a pipából.
– Építeni fognak.
– Itt?
– Igen. Hétfőn gyünnek munkások, felássák

„Bokával fordult egyet a világ”
grundot… csinálnak pince… fundamentum1… (jelenet a filmből)
– Mi?! ‒ kiáltott Boka. – Ide házat építenek?
– Házat – mondta egykedvűen a tót –, nagy, háromemeletes házat... akié a grund, az csi-
náltatja házat.
És bement a kunyhóba.
Bokával fordult egyet a világ. Most már előtörtek a szeméből a könnyek. Sietett, aztán
rohanvást futott a kapu felé. Menekült innen, erről a hűtlen darab földről, amelyet ők an�-
nyi szenvedéssel, annyi hősiességgel védtek meg, s amely most hűtlenül elhagyja őket,
hogy egy nagy bérkaszárnyát vegyen a hátára örök időkre.
1
f undamentum: épület alapköve, valaminek az alapja
196

A kapuból még visszanézett egyszer. Mint aki a hazáját hagyja el örökre. És abban a nagy
fájdalomban, mely erre a gondolatra a szívét összeszorította, csak egy csöppecske, csak egy
nagyon kicsi vigasztalás vegyült. Ha már szegény Nemecsek nem érte meg azt, hogy a gitt
egylet bocsánatkérő küldöttségét fogadhassa, legalább nem érte meg azt sem, hogy elve-
szik tőle a hazáját, amiért meghalt.
És másnap, mikor az egész osztály néma, ünnepies csöndben ült a helyén, és Rácz tanár
úr komoly léptekkel, lassan, ünnepélyesen ment föl a katedrára, hogy onnan a nagy csönd-
ben halk szóval emlékezzék meg Nemecsek Ernőről, és felszólítsa az egész osztályt, hogy
holnap délután három órakor valamennyien fekete vagy legalábbis sötét ruhában gyüle-
kezzenek a Rákos utcában, Boka János komolyan nézett maga elé a padra, és most először
kezdett derengeni egyszerű gyereklelkében a sejtés arról, hogy tulajdonképpen mi is az
élet, amelynek mindnyájan küzdő, hol bánatos, hol vidám szolgái vagyunk.
(Részlet a regény X. fejezetéből)
1. Boka meglátogatja a nagybeteg Nemecseket. Mondd el, milyen fontos tényekről ér-
tesíti a kisfiút a gittegylet döntését illetően!
2. Nemecsek utolsó kívánsága az, hogy a grundot még egyszer láthassa. Ez csak önkí-
vületi állapotában teljesül. Sorold fel, milyen eseményeket él át újra!
3. Az utolsó fejezetben még a hivatalnok ruhapróbájának is a tanúi lehetünk.
a) Mutasd be, hogyan viselkedik Csetneky úr!
b) Mondd el a véleményedet, milyen embernek tartod őt az olvasottak alapján!
4. Boka elmondta Nemecseknek, mi lett a vörösingesekkel a csata után. Válaszolj az
erre vonatkozó kérdésekre!
a) Hová mentek a vörösingesek a vereség után? Kire vártak ott?
b) Áts Ferit mindenki le akarta váltani, csak két ember volt a pártján. Nevezd meg őket!
c) Ki lett Áts Feri helyett az új vezér?
d) A Füvészkert igazgatója megelégelte a nagy lármát, és kidobta a vörösingeseket
a kertből. Mi történt ezután? Olvasd fel a helyes választ!
1. A Füvészkertet felszántották, és bérházat építettek az üres telken.
2. A szigetet bezárták, és ajtót tettek a hídra.
3. A Füvészkertet eladták az iskolának, ezentúl ott is játszhattak a fiúk.
5. Igazak-e vagy hamisak az állítások? (Csak akkor fogadd el az állítást, ha minden ele-
me igaz!)
a) A gittegylet minden tagja meglátogatta Nemecseket, és vittek neki egy díszokira-
tot is. A díszokiratban piros tintával le volt írva, hogy az egylet bocsánatot kér tőle.
A nagykönyvet is elvitték, amibe már csupa nagybetűvel írták be a fiú nevét.
b) A Rákos utcai szomszédok mind megértéssel fogadták a kisfiú betegségét: nagy csönd-
ben voltak, és apró figyelmességekkel próbáltak segíteni a család nehéz sorsán.
c) A doktor elmondta Nemecsek apjának, hogy a kisfiúnak nem sok ideje van hátra,
talán az estét sem éri meg.
d) Nemecsek már nem hallotta a küldöttség tagjait, az ő gondolatai már a messze-
ségben jártak, olyanokat látott, amiket földi szemmel nem is lehetett érzékelni.
e) A történet végén Barabás és Kolnay kibékültek a Füvészkertben.
197

A történet ideje és helyszínei
A regény története Budapest életének egyik leggyorsabban fejlődő időszakában, a millenni-

um1 idején játszódik. A modern idők lázas építkezései nyomán egymás után tűntek el a fő-
városban az üresen álló telkek. Így veszett el az a darab föld is, amely a szereplők számára
a hazát jelentette.
Az író a regényben mindössze 10–12 napba sűríti az eseményeket. A legelső fejezetben az
évre még nem kapunk pontos utalást, a hónapra azonban igen: a cselekmény egy „meleg
márciusi napon” kezdődik, háromnegyed egykor. Még aznap folytatódnak az események:
délután három órakor találkoznak a Pál utcai fiúk a grundon. Itt számol be Nemecsek az elő-
ző napi eseményekről, köztük az einstandról is.
A IV. fejezetben, a gittegylet pecsétjének és zászlajának a feliratából már az is kiderül, hogy
1889-ben játszódik a regény cselekménye.
A műben vagy a pontos időt olvashatjuk, vagy azt, hogy másnap délelőtt, délután, egy he-
lyen pedig azt, hogy „két nappal ez után, csütörtökön” történnek az események.
A regény helyszíneinek a középpontjában a grund áll. A beépítetlen terület, a kö-
zös játékok színhelye, amely a gyerekek számára a szabadságot jelenti, és amelyet minden
áron meg kell védeniük. A regénynek – a szomszédos utcákat is beleértve – a grundon
kívül még négy helyszíne van: az isko-
la, a Füvészkert, Nemecsekék otthona
és a Múzeum-kert. Utóbbi csak az ein
standról szóló beszámolóban szerepel.
A mű cselekménye az iskolában kezdődik,
és ott is fejeződik be, de közben a Pál ut-
caiak már megvívták a maguk harcát a ját-
szóhelyükért.
Nemcsak a szereplők egy részét mintázta
az író élő személyekről, hanem maguknak
az iskoláknak is valós a neve. A regény-
ből tudjuk, hogy a vörösingesek a „józsef
városi reáliskolába jártak”. Ez az iskola 
az egykori Józsefvárosi Reál- A regény színhelyei , a Füvészkert és környéke
gimnázium volt. A másik in- (térkép 1884-ből)
tézmény, a Pál utcai fiúké
a Lónyay utcán található Református Gimnázium volt, amelyben Molnár
Ferenc is tanult 1889-ben.
A grund… Ti szép, egészséges alföldi diákok, akiknek

csak egyet kell lépnetek, hogy künn legyetek a végtelen ró-
nán, a csodálatos nagy kék bura alatt, melynek égbolt a ne-
ve, akiknek a szemetek hozzászokott a nagy távolságokhoz,
a messzenézéshez, akik nem éltek magas házak közé ékelve,
1
illennium: ezredév; itt ezredévi ünnep, a magyar honfoglalás
m
1896-ban ünnepelt ezredik évfordulója
198

ti nem is tudjátok, mi a pesti gyereknek egy üres telek. A pesti gyereknek ez az alföldje,
a rónája, a síksága. Ez jelenti számára a végtelenséget és a szabadságot. Egy darabka föld,
melyet egyik oldalról düledező palánk határol s melynek többi oldalain nagy házfalak me
rednek az ég felé. Most már a Pál utcai grundon is nagy, négyemeletes ház szomorkodik,
tele lakóval, akik közül talán egy se tudja, hogy ez a darabka föld néhány szegény pesti kis
diáknak a fiatalságát jelentette.
A grund maga üres volt, mint ahogy ez üres telekhez illik is. A palánkja a Pál utca felől hú-
zódott végig. Jobbról balról két nagy ház határolta, s hátul… igen, hátul volt az, ami a grundot
nagyszerűvé, érdekessé tette. Itt tudniillik egy másik nagy telek következett. Ezt a másik
nagy telket egy gőzfűrészelő cég bérelte, s a telek telisteli volt farakásokkal. Szabályos koc-
kákba rakva állott itt az ölfa, s a hatalmaskockák közt kis utcák voltak. Valóságos labirin
tus. Ötven-hatvan kis szűk utca keresztezte egymást a néma, sötét farakások közt, s nem volt
könnyűdolog ebben a labirintusban eligazodni. Aki mégis nagynehezen keresztülvergődött
rajta, az egy kis térre jutott, amelyen kis házikó állt. Ez a házikó volt a gőzfűrész. Furcsa,
titokzatos, félelmes kis ház volt. Nyáron a vadszőlő véges-végig befutotta, s a zöld lomb kö-
zül pöfögött ki a karcsú fekete kémény, amely az óramű pontosságával, szabályos időközök-
ben köpködte a tiszta fehér gőzt. Ilyenkor azt hitte volna az ember, ha messziről hallotta, hogy
a farakások közt valahol egy gőzmozdony kínlódik, amely nem tud elindulni.
(Részlet a regény II. fejezetéből)
1. Melyik fejezetben ismerünk meg múltbeli, előző napi eseményt? Mondd el, hol és
mikor történt az elbeszélt esemény!
2. Mennyi idő történéseit beszélik el az egyes fejezetek? Olvass fel olyan részeket, ame-
lyek az idő múlására utalnak!
3. Mely helyszínekhez kötődnek az alábbi események? Másold le a helyszínek nevét
a minta alapján egymás mellé, majd írd alájuk az esemény betűjelét! Fűzz még a
helyszínekhez további eseményeket, megállapításokat is!
a) Az einstand. b) Rácz tanár úr feloszlatja a gittegyletet. c) Áts Feri elviszi a kis pi-
ros-zöld zászlót. d) Nemecsek másodjára is megfürdik a tóban. e) A gittegylet díszok-
iratot visz Nemecseknek.
iskola grund Füvészkert Nemecsekék háza Múzeum-kert
Kapcsolódó
1. Magyarázd meg, hogyan szólt bele Budapest világvárossá növekedése a regény sze-
replőinek életébe!
2. Készítsetek maketteket a grundról! Mutassátok be segítségükkel a haditervet és
a csata fő jeleneteit!
3. A Petőfi Irodalmi Múzeum internetes honlapján sok érdekességet olvashattok a re-
génnyel kapcsolatban. Keressétek meg az oldalt az interneten!
a) A budapesti helyszínek rész alatt megtaláljátok a regény fontosabb helyszíneit.
Válasszatok ki közülük egyet, és készítsetek róla nyolc–tíz soros leírást!
b) Olvassatok el néhány írást az ott található Üzenetfalról is! Töltsétek le, és ismertes-
sétek társaitokkal a következő irodalomórán! Értelmezzétek a gondolatokat, és
mondjátok el a véleményeteket róla!
199

Szereplők, jellemek
Az író több szereplőt is a környezetében

élőkről vagy épp az osztálytársairól min-
tázott. Nemecsek Ernő modellje például az
író egyik barátja, Feiks Jenő grafikus és fes-
tőművész volt. Pásztor Árpád írónak még a
nevét is megtartotta, róla kapta nevét a két
Pásztor testvér.
A regény középpontjában a Pál utcai fiúk
állnak, akiket leginkább a játszóhelyük ková-
csol össze egy csapattá. 
Az író egyenként jellemzi a szereplőket né- A Pál utcai fiúk (jelenet a filmből)
hány pontos, találó vonással. Például Csele
„gigerli” volt, Csónakos „vidám fickó”. Csak
azoknak a szereplőknek van keresztneve, aki-
ket az író igazán közel szeretett volna hozni
az olvasókhoz. A Pál utcaiak közül ilyen Boka
János, Geréb Dezső és Nemecsek Ernő, a vö-
rösingesek közül pedig Áts Feri.
Jóval árnyaltabban ábrázolt a fő alak, a fő-
szereplő, a kis Nemecsek Ernő. Ő az el-
beszélő rokonszenvét is élvezi, gyakran az ő
nézőpontjából láttatja és értékeli az esemé 
nyeket. A vörösingesek csapata (jelenet a filmből)
Az író nem akarja elhitetni velünk, hogy
a Pál utcaiak csapata csupa jókból, hibátla-
nokból áll, a füvészkertiek pedig mind rosszak
és gonoszok. Az előbbieknél is van civakodás,
irigykedés, Nemecsekkel szemben is sokszor
igazságtalanok. A vörösingesek csapata sem
csupa rossz fiúból áll, hisz a vezérük, Áts Feri
tisztességes fiú, méltó ellenfél.
Egy harmadik szervezkedésről is olvasha-
tunk a regényben, a gittegyletről, amelynek
tagjai valamennyien a Pál utcai fiúk csapatá- 
ból kerültek ki, mindannyian a gimnázium ta- A gittegylet tagjai Rácz tanár úr előtt
nulói voltak. (jelenet a filmből)
Tanultad már, hogy az elbeszélő (epikai)

művekben a főszereplő a szereplők közül a legfontosabb, központi alak. (Nem biztos,
hogy van ilyen az epikai műben, de akár több főszereplő is lehet.) A főszereplő cselekvései
nek döntő hatása van az események alakulására. A mellékszereplőknek nincs ilyen je-
lentős szerepe, ők kisebb, kevésbé fontos szerepet játszanak a műben.
200

1. Soroljátok fel a két tábor tagjait egy-egy jellemző külső tulajdonságuk vagy tettük
említésével! (Pl.: Csele a gigerli, aki mindig tiszta kalapot visel, és csak lapokat visz a
táskájában az iskolába.)
2. Mutasd be, kinek a jelleme változott – akár jó, akár rossz irányba – a történet során!
3. a) A regény fő alakja a kis Nemecsek Ernő. Gyűjtsétek össze a rá vonatkozó megálla-
pításokat!
„se nem osztott,
se nem szorzott”
Nemecsek Ernő
b) Mondjátok el, mit tudunk meg a családjáról és az életkörülményeiről!

4. Vedd számba, milyen tulajdonságok, tettek alapján válik valaki egy gyermekcsapat
vezérévé!
5. Kik a regény felnőtt szereplői? Mit tudtál meg a társadalmi helyzetükről, vagyonuk-
ról, a gyermekekkel való viselkedésükről?
6. Melyik szereplőről olvashattad a regényben a következő szavakat?
a) „Tizennégy esztendős volt, s arcán kevés nyoma volt még a férfiasságnak. De ha kinyi-
totta a száját, nyert néhány évet. A hangja mély volt, szelíd és komoly. S amit mondott,
az is olyanforma volt, mint a hangja.”
b) „mindenkinek levegő volt. […] Senki se törődött vele. Jelentéktelen kis sovány fiú volt,
gyönge gyerek. És talán éppen ez tette alkalmassá arra, hogy jó legyen áldozatnak”.
c) „örömében a szájába vette két ujját, és egy akkorát fütyölt, mint valami gőzmozdony.
Ez a fütty különben az ő különlegessége volt”.
d) „rettenetes fiú volt, sőt híre járt, hogy kicsapták a reáliskolából. Erős gyerek volt, és hihe-
tetlenül merész. De volt a szemében valami kedves és megnyerő.”
e) „Féltékeny volt Bokára. Őbenne sokkal több volt a vér, a vakmerőség; a Boka csöndes,
komoly természete nem tetszett neki. Ő magát sokkal különb legénynek tartotta.”
f) Tőlük valóban „lehetett félni. […] Mindig lehajtott fővel jártak, komoran és szúrósan
néztek, napbarnított, fekete fiúk voltak, és még soha senki nem látta őket nevetni”.
g) Egy viaszosvásznat terített a térdére, és „nagyság szerint rakván bele a könyveket,
majd egy szíjjal akkorát húzván rajta, hogy a pad is megreccsent”.
7. Válasszatok egy-egy jelenetet a regényből, és játsszátok el! (Pl. Kolnay és Barabás
egyik vitája, a gittegylet tagjai Rácz tanár úr előtt.)
8. Rendezzetek békítő tárgyalásokat a regény szereplői között! Beszéljétek meg, ki kivel
béküljön ki, és azt is, hogy miért haragszanak egymásra!
Kapcsolódó
1. Egy kedvelt korabeli gyerekjáték is háttérbe szorul a kiáltvány fontossága miatt. Nézz
utána, milyen játék a métázás!
2. Hasonlítsd össze a 187. oldali rajzot és a 200. oldali fotót! Említs három hasonlóságot
és három különbséget köztük!
201

A Pál utcai fiúk műfaja,
a regény és a film kapcsolata
Az alkotás műfaja
Az olvasott alkotás műfaja regény. A regény nagy terjedelmű, általában prózai formában
megírt mű. Elbeszélő (epikai) műfaj, amelynek cselekménye van, eseménysort, történe-
tet mond el. Általában egy vagy több hős életének hosszabb szakaszát foglalja össze.
A legtöbb regénynek több szálon futó, bonyolult cselekménye van, a főszereplők mel-
lett megjelenő mellékszereplők rendszere, a sok helyszín és a hosszú időtartam jel-
lemzi.
Molnár Ferenc művét ifjúsági regénynek is nevezzük. Az ifjúsági regénynek gyakran fiata-
lok, gyerekek a szereplői, ezért elsősorban az ő érdeklődésükre számít az író a mű el-
olvasásakor.
A regény és a film kapcsolata

A regényből készült legismertebb adaptáció1 1968-ban készült el Fábri Zoltán rendezésé-
ben, amerikai–magyar együttműködésben. A film hűen követi a regény cselekményét: a Pál
utcaiak és a vörösingesek küzdelmét a grundért, valamint Nemecsek Ernő tragikus sorsát.
A film gyermekszereplői angol gyerekszínészek voltak, a magyar nyelvű változat (szinkron)
utólag készült el.
A filmet 1969-ben Oscar-díjra2 jelölték a legjobb idegen nyelvű film kategóriában.
1. É rvelj A Pál utcai fiúk című mű ismeretében amellett, hogy az alkotás műfaja regény!
Mutasd be, miként van jelen a műfaj legalább három ismertetőjegye az adott műben!
2. Nézzétek meg órán a filmet vagy legalább néhány jelenetét, majd válaszoljatok az
alábbi kérdésekre!
a) Találtatok-e olyan részleteket, ame
lyekben jelentősen eltér a film az
olvasottaktól?
b) Hiteles volt a Nemecseket játszó
fiú alakítása? Hűen adta-e vissza
a kis közlegény alakját?
Illett-e az életkora, a megjelenése
és az alkata a szerephez? Indokol-
játok is a válaszaitokat!
c) Említsetek olyan részleteket, ami-
kor a filmbeli kép egy szereplő ar-
cát vagy annak egy részletét mu- 
tatja be! Beszéljétek meg, mi lehet Fábri Zoltán A Pál utcai fiúk című film forgatásán
ennek a képkivágásnak a szerepe! (Fortepan, Bojár Sándor)
1
adaptáció: egy létező irodalmi alkotásból kiinduló, annak történetét felhasználó (film)alkotás
2
Oscar-díj: rangos filmművészeti díj, 1929 óta ítélik oda több kategóriában
202

Összefoglalás
Az elmúlt órákon Molnár Ferenc legnépszerűbb regényével ismerkedtél meg. A régi pesti
gyermekcsapat tagjaként képzeletben újra végigélhetted a fiúk kalandokban bővelkedő,
ám tragikus mozzanatoktól sem mentes harcát. A regény olvasása közben megelevenedtek
előtted a közel száz évvel ezelőtti budapesti utcák és az akkor élő emberek is. De leginkább
a grund, amely a gyerekeknek a hazát és a szabadságot jelentette.
Bízunk benne, hogy a regényben feltárult élethelyzetek nemcsak szórakoztattak, hanem
sokszor el is gondolkodtattak téged. Épp úgy, mint ahogy azt a regény utolsó soraiban Boka
Jánost is tették: „most kezdett derengeni egyszerű gyermeklelkében a sejtés arról, hogy tulajdon
képpen mi is az élet, amelynek mindnyájan küzdő, hol bánatos, hol vidám szolgái vagyunk.”
1. A regény szerkezeti vázlata még sok kiegészítésre szorul.
a) Húzzatok egy-egy cetlit, amelyre a szerkezeti egységek nevei vannak felírva. A már
beírt szavak segítségével körforgóval egészítsétek ki az egyes részeket!
b) Nevezzetek meg helyszíneket, szereplőket, fontos eseményeket is!
c) Rendeljetek fejezeteket is az egyes részekhez!
Előkészítés Az idő, a szereplők, a helyszínek és az alaphelyzet megismerése.
Bonyodalom A vörösingesek meg akarják szerezni a Pál utcai fiúk játszóhelyét,
a grundot.
A cselekmény A füvészkerti látogatás. A gittegylet feloszlatása. Stb.
kibontakozása
Tetőpont A nagybeteg Nemecsek legyőzi Áts Ferit.
A mű lezárása Mindkét csapat elveszti a játszóhelyét. Nemecsek meghal.
(megoldás)
2. Készítsetek jellemtérképet a megismert regény egyik szereplőjéről! A tulajdonságait

érvekkel igazoljátok, amely lehet idézet is!
érv 1 érv 2
tulajdonság 1 tulajdonság 2
név
tulajdonság 3 tulajdonság 4
203

3. Rendezzetek állóképeket a szereplők beállításával, ami érzékelteti a közöttük lévő fe-
szültséget, ellentétet! (Figyeljetek a tekintetekre is!) A többi csoport tagjai pedig igye
kezzenek kitalálni, hogy mi a jelenet témája, milyen a szereplők lelkiállapota!
Pl. Nemecsek Ernő és Áts Feri találkozása a grundon a zászló elvitelekor.
4. Húzzátok ki a szereplők nevét: Boka, Áts Feri, Kolnay, Geréb, Csónakos! Minden csoport
rajzoljon le csomagolópapírra egy emberalakot csak körvonallal! Írjátok le a rajz köré a ki-
húzott szereplő tetteit, az alak belsejébe az ebből megállapított tulajdonságot!
P
l. Boka megakadályozza, hogy Geréb a törökmézes portékájához vágja a kalapját 
megfontolt volt.
5. Ábécérendben írtuk le a regényhez kapcsolódó szavakat. Tedd helyes sorrendbe
a betűket, és foglald mondatba őket!
a) DGNRU, b) CSEEEKMN, c) AJNÓ, d) AIKOSL, e) EEGGYILTTT, f) ADEINNST
Kapcsolódó
1. Értelmezd a 203. oldali idézetet, a regény utolsó sorait, majd mondd el a magad szá-
mára megfogalmazott tanulságot!
2. K észíts kedvcsináló könyvajánlást a regényhez a művet még nem ismerők számára!
3. Készítsetek rövid filmajánlót az internet segítségével a regényből készült filmhez!
4. Molnár Ferenc alkotásából már több forgatókönyv készült, több színház tűzte műso-
rára a művet. Zenés feldolgozásai is ismertek és népszerűek.
a) Búvárkodjatok! Van-e olyan színház, amelyik épp most játssza a darabot, vagy a jö-
vőbeli műsortervében szerepel? Ha módotokban áll, tekintsétek meg az előadást!
b) Hallgassatok meg az internetről zenei részeket is a feldolgozásokból, a zenés játé-
kokból! Nevezzétek meg, kik voltak a zeneszerzők és a darabok rendezői!
5. A regény története alapján fejezd be a következő mondatokat!
a) A művet elolvasva az jutott az eszembe, hogy…
b) Azt nem értettem, hogy…
c) Bokának / Áts Ferinek azt tanácsolnám, hogy…
d) Azt üzente számomra a mű, hogy…
6. A 203. oldali, már kiegészített táblázat alapján fűzz eseményeket az alábbi helyszí-
nekhez! Mondd el azt is, a regény mely szerkezeti egységeihez kapcsolódnak ezek
a történések!

A Magyar Nemzeti Múzeum és a Füvészkert napjainkban
204

Fekete István:
A koppányi aga testamentuma
„Vidd haza, Babocsai László… anyádhoz. Ne maradjon a végeken, ahol elkallódna, és én
nem tudnék nyugodni a földben… Vidd haza, neveljétek fel… az anyja is keresztény volt…
ezért rátok hagyom mindenemet…”
(Részlet a regényből)
Buda és Pest látképe a 16. század elején,

Georg Hoefnagel képe alapján (részlet)
irodalom_5_V_koppani.indd 205 2020. 06. 23. 13:11

Miről árulkodik a regény címe?
A koppányi aga testamentuma című alkotás Fekete István első regénye volt, a művet 1937-ben
adták ki először. A regény azóta számtalan kiadást élt meg, 1967-ben film is készült belőle.
Már a regény címe is „beszédes”, szavai szinte előzetes ismertetőt adnak a műről:
Koppány: község Somogy megyében. (Ma

Törökkoppány a neve.) Koppány település a
mű egyik fontos helyszíne, a címből az is kide-
rül, hogy itt van az aga székhelye.
Koppány  Árulkodik a mű cselekmé-
nyének a helyszínéről. A regény történe-
te Magyarország délnyugati részén ját-
szódik.
Aga: török rang, méltóságnév. A török hó-

doltság idején az aga az oszmán-török had-
sereg tisztje volt, egy meghatározott nagy-

Török katonák (1580 körül, Abrahamde Bruyn,
ságú terület vezetője. Ő felügyelte a hozzá Rijksmuseum, Amsterdam)
tartozó településeken az adók beszedését, az
igazságszolgáltatás is az ő feladata volt.
Aga:  Árulkodik a mű cselekményének az idejéről.
A regény története a török hódoltság korában játszódik.
Testamentum: a szó végrendeletet jelent. Már a cím is utal

arra, hogy a végrendeletnek fontos szerepe lesz a regény
cselekményében.
Testamentum  Árulkodik a mű cselekményéről.
Fekete István regénye nem sorsfordító, nagy történelmi ese-

ményekről és csatákról szól. A mű a végvári élet – veszélyek-
től csöppet sem mentes – hétköznapjait írja le fordulatok-
ban gazdag, kalandos történetben.

agyar lovas nemesi ruhában (1577,
M
Abrahamde Bruyn, Rijksmuseum,
Amsterdam)
Fekete István (1900–1970)

Regény- és novellaíró. Írásainak legfontosabb témája a természet és az
ember kapcsolata. Szeretettel mutatja be az ismert magyar tájak féltve
őrzött titkait, állatait és növényeit, amelyeket gyakran emberi tulajdon-
ságokkal ruház fel.
Regényei közül néhány: Kele, Tüskevár, Téli berek, Vuk, Bogáncs, Kittenberger
Kálmán élete.
Külföldön is népszerű író, közel tíz nyelvre fordították le a könyveit.
206

Mit tudsz meg a regényről
annak elolvasása során?
A regény ideje és tere
A történet a 16. században játszódik, a török hódoltság idején. A regény kezdeti idejéről
az Oglu agának írt levél tudósít bennünket, amelyet 1586-ban, „Szent György hava első szerdáján”
kelteztek. A levelet Babocsai László íratja az íródeákjával, az események azonban jóval korábbra
nyúlnak vissza. Arra az időre, amikor László még gyermek volt, és édesapját, Babocsai Gáspárt
párviadalban legyőzte Oglu aga. László akkor esküt tett, hogy megbosszulja apja halálát.
Teltek az évek, Babocsai László apród, majd vitéz lett: „Az apródból lassan kevés beszédű, inkább
szomorkodó vitéz” vált. A levél megírásától a regényidő mintegy fél év eseményeit öleli fel. Szent
György havában, áprilisban kelt az agának írt levél, a regény utolsó lapjain pedig az őszi betakarí-
tásról és a vénasszonyok nyaráról olvashatunk.
A regényben bemutatott 1586-os év békés esztendőként vonult be a történelembe. A magya-
rok és a törökök között ekkor nem voltak nagy fegyveres összecsapások, a katonák között viszont
előfordultak személyes párbajok.
Az események Magyarország délnyugati végein játszódnak, Somogyban. Nemcsak a véghá-
zak játszanak fontos szerepet a történetben, hanem a Balaton és a somogyi vidék mocsarak-
ban, lápokban gazdag világa is.
A fontosabb helyszínek:
• Fonód: végház, kapitánya Csomay Ferenc, itt szolgál Babocsai László is. (Azonos a Balaton
partján fekvő Fonyóddal.) A végház a végvárnál kisebb erődítményt jelentett.
• Bézseny: a Babocsai birtok központja, Babocsi Gáspárné és Babocsai László lakóhelye.
• B
olondvár: végház, kapitánya Kales Rudolf császári zsoldos. A történet végén Bogics Markót
nevezik ki ide kapitánynak.
• Koppány: az aga székhelye. Az Oszmán Birodalom a meghódított területeket kisebb
közigazgatási egységekre osztotta. Egy ilyen egységnek – törökül náhijének – volt a ve-
zetője az aga.
A három részre szakadt ország

Az 1526-os mohácsi csata után a török csapatok benyomultak az
ország belsejébe, feldúlták, kifosztották az ország középső részét,
nem kímélve Budát sem. Ezután kivonultak az országból, és 1541-ig
csak kisebb jelentőségű támadásokat indítottak.
A két részre szakadt ország királyai: Habsburg Ferdinánd és Szapo-
lyai János erejét az egymás elleni küzdelem őrölte fel, ezért keveset
tettek az ország védelméért.
Az 1541-es hadjárat eredményeként a törökök elfoglalták Budát, és
az ország középső harmadát a Török Birodalomhoz csatolták. A to-
vábbi török terjeszkedés megállításában döntő szerepet kapott a ki-
épülő végvári láncolat, mely az Adriai-tengertől Erdélyig húzódott.
A végvárak feladata a környék lakosságának a védelme volt. Ilyen

S zékely Bertalan: Egri nők
volt Eger is, az ország északi kapuja. A hős egri védőkről 6. osztály- (1867, Magyar Nemzeti
ban fogsz olvasni Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényében. Galéria)
207

1. Tanári segítséggel az interneten nézzétek meg a lapbook készítésének sokféle lehe-
tőségét! (Ez egy színes, kihajtható albumhoz hasonló munka lesz. Elkészítésének
a módját, a tartalmi és a formai elemeket ti döntitek el a pedagógusotok tanácsait
követve.)
a) A regény feldolgozása során a megadott szempontok és a választott csoportfor-
mák alapján készítsetek lapbookot a regényhez! Törekedjetek arra, hogy minél tar-
talmasabb és szemléletesebb, gazdagon díszített, színes munkák szülessenek!
b) Az elkészült lapbookokból rendezzetek kiállítást az osztálytermetekben vagy az is-
kola zsibongójában!
2. A három részre szakadt ország című szöveg és a regény ismeretében válaszolj a kérdé-
sekre!
a) Olvastál-e a regény szövegében arról, kik voltak az uralkodók a három részre sza-
kadt országban? Ha igen, nevezd meg őket!
b) A magyarok és a törökök már hosszabb ideje éltek együtt a hódoltsági területen.
Említs idézeteket a szövegből, amelyek ezt a megállapítást bizonyítják!
Pl.: „A legtöbb végvári török értette a magyar szót.”
3. a) Készíts a helyszínekről illusztrációkat különböző technikákkal! (Választhatod példá-
ul a vízfestéket, a grafitot, a filctollat vagy a színes ceruzát is.)
b) Olvasd fel az elbeszélő szavait az adott helyszínről, majd mutasd be a rajzodat
a saját szavaiddal is!
4. Készítsetek PowerPoint bemutatót Ilyen volt egy középkori vár címmel!
a) Szerepeltessetek benne fotókat is hazánk jelentős végvárairól!
b) Illesszetek a bemutatókba alaprajzokat is a várakról! Térjetek ki arra is, mely részek
voltak a várak erőssége!

A Dunántúl egy másik fontos végvára, a sümegi vár napjainkban
208

A regény cselekménye I. – A párviadalra való készülődéstől az udvarház megerősítéséig
A regény cselekménye egy párviadalra való készülődéssel indul, helyszíne a fonódi vár. A fiatal
Babocsait már régóta nyomasztja az ígérete, miszerint apja, Babocsai Gáspár megölését minden-
áron meg kell bosszulnia az agán. A levél így szól:1
Ez a levél adassék Oglu agának, Koppányba. Köszönetem és

magam ajánlását, vitéz aga. Továbbá kívánnám, hogy
megjelentsed napját, mikoron bajt töszöl 2 velem egy szál
kardra. Tudd meg, vitéz aga, én ama Babocsai Gáspár fia
vagyok, kinek fejét vetted éveknek előtte. Te vitéz vagy, ki
nem dugod el arcod előlem. Ennél több levelet néked nem
küldök. Ez levélhez képest adjad tudtomra, kijössz-e vagy
nem, mert én apám fejéért a tied akarom, vagy a magamét is
elveszejteni. Amíg ezen dolgom el nem végeztem, vitézi
kenyerem böcsülettel nem ehetem. Választ várok
hamarsággal. Isten tartson meg békességgel!
Levelem kelt Fonódon,
Szent György hava első szerdáján,
a. d. 1586. Babocsai Gáspár fia.
Egy hét múlva megérkezett Oglu aga levele Fonódra, Babocsai Lászlóhoz.
...Pünkösd hava3 első

vasárnapján ott leszek a
látrányi réten huszonöt jó
vitézemmel, ám semmi
lest minekünk ne vessetek,
mint ahogy mi sem
vetünk tinéktek. Kardom
tiszta volt eddiglen, és csak
mi víjjunk addig, amíg az
egyik a másikat ki nem
végzi a világbul. Isten
tartson mög békességgel!

Költ Koppánybul szerdán, glu aga és kísérete várja Babocsai Lászlót ‒ Jelenet
O
a. d. 1586. A koppányi aga testamentuma című filmből (1967,
rendező: Zsurzs Éva, szereplők: Csányi János, Benkő
Péter, Tolnay Klári, Bessenyei Ferenc, Benkő Gyula,
Szirtes Ádám)
1
Ha gondot okoz a levél olvasása, vesd össze a regény szövegével!
2
töszöl: teszel
3
pünkösd hava: május
209

A párviadal Babocsai László győzelmével végződik. A koppányi aga azt kéri a fiatal vitéztől,
hogy egyetlen gyermekét vigye el a férfi az édesanyjához, Babocsai Gáspárnéhoz.
Babocsai László szavát adja a haldoklónak, és megígéri, hogy testvéreként tekint majd
a leányra. Egy hét múlva a nőt minden vagyonával együtt elviszik Bézsenybe.
Az aga gyermekét Dusmátának, magyarul Zsuzsának szólítják. Bár az apja török volt,
magyar anyja révén keresztény vallású a lány.
1. Fejezd be a mondatokat az olvasot-
taknak megfelelően!
a) Babocsai László látomása arról ta-
núskodott, hogy…
b) „A következő éjjelen Babocsai, Bo
gics és Potyondy habosra hajszolták
lovaikat, és éjféltájon” …
c) Oglu válaszlevele nem váratott so-
káig magára, ugyanis…
2. A regényből idézünk részleteket.
Válaszolj a hozzájuk kapcsolódó kér-
désekre! 
„És elhoztad? – csattant fel az asz Babocsai Gáspárné és Babocsai László (jelenet a filmből)
szony. […] – Az apád gyilkosának a

lányát az anyád házába?”
a) Ki mondta, kinek mondta a fenti
szavakat? Hogy hívták az apát és
annak gyilkosát?
b) Mit gondolsz, hány évvel koráb-
ban történhetett Babocsai Gáspár
és Oglu aga párviadala? Olvasd
fel azokat a sorokat, amelyekből
az idő múlására következtetsz!
c) Hol állt Babocsaiék háza? Kik lak-
tak az udvarházban? Következtess
mindezekből arra, mennyire véd- 
hető a ház egy ellenséges táma Dusmátát elviszik Bézsenybe (jelenet a filmből)
dás esetén!
d) Babocsainé nemzetesasszony néhány nappal később már így beszélt a szolgálók-
hoz: „Csak azt vegyétek a fejetekbe, hogy mától kezdve az ő szájával is én beszélek.”
Magyarázd meg, mire utalnak az asszony szavai!
3. Olvassatok közösen!
a) Illesszétek a helyükre a betűket, majd olvassátok fel közösen a szavakat! Foglaljá-
tok a regény történetének megfelelően mondatba a szavakat!
POKÁPNY, MÁDUSTA, LOGU, BOCSABAI, TAMENTESTUM, RÁVHÁZ
b) Pótoljátok a hiányzó betűket, és hangoztassátok közösen a szavakat! (Minden szó-
ból két betű hiányzik.)
jbbgy, ktelsség, llenég, kereény, udaház, pitány, eberemlkezet, mdaam, tllr
210

A fonódi végházban lólopás vétsége miatt felakasztanak egy embert, akinek a csizmájába
rejtve egy levelet találnak. A vár kapitánya, Csomay Ferenc és vitéze, Babocsai László azon-
nal megértik a levélből, hogy Bagolyvár kapitányának, Kales Rudolfnak Dusmáta örökségére
fáj a foga.
Babocsai néhány társával hazatér Bézsenybe, hogy megerősítsék az udvarházat a közelgő
támadás előtt. Még egy kis házikót is építenek a közeli lápba, hogy az asszonyok oda mene-
külhessenek. Az udvarház megerősítésének a tervét László elmondja az édesanyjának, majd a
munkálatok azonnal el is kezdődnek. Erről olvashatsz a következő részletben.
László elébe ment anyjának. Átölelték egymást, aztán László bemutatta a vitézeket. A nagy-
asszony leült, és aggódva nézett Lászlóra.
– Mi járatban vagytok, fiam? Mert érzem, nem nekem szól a látogatás…
László megköszörülte a torkát, a vitézek pedig összenéztek.
– Ne takargassatok semmit, vitéz uraim, és ne nehezteljetek, hogy így nektek szegezem
a kérdést. Úgy nézek rátok, mint a fiaimra, akik hazajöttek. Csak beszéljetek. Ha tudom,
hol a baj, nyugodtabb vagyok.
László erre töviről hegyire elmondta a történteket. Néha Bogics vette át a szót, és ilyenkor
úgy elvörösödött a méregtől, hogy gutaütéstől féltették.
– Ne félj, asszonyom – fejezte be végül a mérges horvát –, az a véres barom ebbe beletöri
a fogát, mint ahogy Bogics Markó a nevem!
Babocsainé ijedelme lassan elmúlt. A szobát betöltötte az erő és a fiatalság, és még az
éjjel Jánossal üzenetet küldött a nádba fogyott kunyhók jobbágynépének, hogy hajnaltá-
jon az udvarháznál legyenek. Akinek valamiféle szerszámja vagyon, az hozza magával,
mivelhogy az udvarház táját meg kell erősíteni némely csavargók ellen. De erről néma
legyen ki-ki, mint a csuka, mert tudott dolog: palánkot húzni, sáncot ásni nagyon tilalmaz-
za mind a török, mind a német, akik akkor ugyancsak országoltak a magyarok szomorú
országában.
Legfontosabb volt azonban Bogics terve. Kiásni a falak alját, feltölteni a régi gátat, és a pa-
lánk körül elöntetni a mély árkokat vízzel úgy, amint az régen volt.
Tetszett a gondolat mindenkinek. Csak ne lenne olyan nagy munka… Hátha félbema-
rad?… Bogics azonban nem tágított. Izzadt és verejtékezett egész nap. Ha kellett, ásózott,
ha kellett, oszlopot vitt. A gát hamarosan el is készült. Mögötte torlódott a láp vize. Ha a gá-
tat kinyitják, egyszerre megtelnek az árkok, és akkor ember legyen, aki megússza ezt a fe-
kete posványt, mely patkó alakban folyná körül az udvarházat; hátul úgysem lehet meg
közelíteni, mert ott majd az ablak alá nyúlt a feneketlen hínáros iszap. […]
Vége felé járt a nagy munka. A két öl mély árok mellett két öl magas fal meredezett,
és friss föld szaga lengett a levegőben.
A jobbágyok is jókedvűen nézegették a palánkot, és verték a földet, ahol még kellett.
– Ezen aztán nem mászik be egy ebhitű se – mondta egy fehérbajszú vénember László-
nak –, békén alhattok, uram.
– Nemcsak nekünk csináltátok. Ha baj fenyeget benneteket, csak ide gyertek. Régen is
úgy volt az…
– Igaz, uram. Áldjuk is érte úrapádat… […]
Bogics egész éjjel nem aludt. Leste, hogy mikor virrad már. Ez az ő napja lesz. A nagy
munka verejtékes napjain százszor maga előtt látta ezt a pillanatot, amikor kinyitja a gátat,
és a víz harsogva öleli körül az udvarházat. Ő pedig fel s alá jár a palánkon, és a többiek
dicsérni fogják Bogics Markót, akinek fejében született meg a nagy terv. […]
211

A hínáros lé lezúdult a nyíláson. Az árok fekete mélyén lassan tört előre, sokat felszívott
a föld is, de azután kivették a másik vastag hasított padlót – és most már zúgva ömlött
a víz, vermet vájt magának, ahol lezuhant, és elsodorta volna az embert is.
Aztán kiemelték a harmadik – nagy nehezen –, a negyedik zsilipdarabot, és a megszorí-
tott nagy víz hörögve szakadt át a nagy nyíláson. Bogics szinte szédült belé. […]
Ekkor Babocsainé kivált az emberek közül, és átölelve Markót, mindkét orcáját szeretet-
tel megcsókolta.
– Köszönöm… fiam, és ne feledd el, hogy ez a ház, melynek nyugalmát te adtad vissza,
mindig jó szívvel vár téged, csakúgy, mintha hazajönnél. És titeket is mind-mind… akik
hazát csináltatok ebben a véres hazátlanságban.
Kales már a zsebében érzi az aga lányának

a vagyonát. A kapitány elküldi Bézsenybe
egyik emberét, Borgót, hogy kémlelje ki a
házat. Borgó alaposan meglepődik, amikor
meglátja a megerősített udvarházat, körül-
zárva azt a Bogics vizétől: „Ez hát az a vá
lyogputri? Ennek a palánkján akartak ők csak
úgy hipp-hopp beugratni? Hiszen ez egy vár!
Palánkjait a mennykő sem veri széjjel, bár azt
még meg lehetne mászni, ha nem ringana
körülötte szélesen, mélyen ez az átkozott víz.”
Bogics visszamegy Bolondvárba, és jelen- 
ti urának a fejleményeket. Kales kapitány, Bagolyvár ura és Borgó (jelenet a filmből)
1. Válaszolj a kérdésekre a szövegrészlet és a regény alapján!
a) Miért kellett megerősíteni az udvarházat? Nevezd meg, kik és miért akarták azt meg-
támadni!
b) Ismertesd Bogics tervét! Hogyan használta ki a horvát vitéz a terület adottságait? Kik
segítettek neki?
c) Jellemezd Bogics Markót a megismert szövegrészlet alapján! Arra is térj ki, milyen kap-
csolat fűzte őt a vitézekhez és a jobbágyokhoz!
2. Húzzatok egy-egy cetlit, amelyre az alábbi események és tények vannak felírva! Körforgó-
val mondjatok el azokról minél több információt! Térjetek ki a helyszínekre és a szereplők-
re is!
Szahint Kales A kiskomáromi ember

fogságban tartja Kales. kihívja párbajra a fiatal jelenti, hogy Babocsainé
Babocsait. nagyon beteg.
Bogics Lászlót Dellini úr

súlyosan megsérül. elfogják, és pincebörtönbe a végeket mustrálja.
vetik.
212

A regény cselekménye II. – A rabok kiszabadításától a szerelmesek házasságkötéséig
Bogics Markó nemcsak az építkezésben veszi ki a részét, hanem barátja kiszabadításáért is min-
dent megtesz. Dellini mesternek, a császár építészének adja ki magát, és három legény kíséreté-
ben elmegy Bagolyvárba.
Hamar kiszabadítja Babocsai Lászlót és Szahint, az új koppányi aga fiát a pincebörtönből.
A befejezés azonban még várat magára, ugyanis a beteg László nem bírja erővel a hazafelé
vezető utat. Újabb fordulópont következik be a cselekményben, erről olvashatsz a következő
részletben is.
Bogics arca elfeketedett. Széles kardja megvillant a levegőben, szemeiben a kétségbeesés sö-
tétsége szikrázott. Hát ezért? Ezért küzdött ő?… És már majdnem összeértek, amikor Sza-
hin kétségbeesett kiáltással vitte lovát előre, és kitárta karjait.
Valami izzott a levegőben. A kardok még merevek voltak, a törökök már-már körülfogták
a menekülőket, amikor Szahin megszólalt:
– Apám! Nélkülük soha meg nem láttál volna!
És csak állt szemben apa és fia. Nézték egymást, de a keleti nyugalom alatt az öröm láng-
ja szinte perzselt; aztán megölelték egymást hosszú, boldog öleléssel.
Szinán egy mozdulattal félreparancsolta embereit. Bogicshoz ment, aki még mindig
kardját szorongatta. […]
– Mit tesztek vele a nádban, ha talán három napig sem tudtok hazamenni?
Bogics szomorúan legyintett.
– Nem tudom.
– Hallgass rám, vitéz barátom. Adjátok nekünk. Hazavisszük, megápoljuk, mint a tulaj
don gyermekünket. Tudós asszonyok vannak Koppányban és békesség. A nádban meg
elveszne. Hallgass rám, uram…
Bogics arcán szomorúság lett az úr.
– Vigyétek, és tudjátok meg, hogy az életemet adtam volna érte… és kérlek, küldjetek ró-
la hírt néha a fonódi várba.
Odament Lászlóhoz, megfogta annak lázas kezét.
– Az isten legyen veled! – mondta. […]
Múltak a napok, de erről László nem tudott semmit. Suttogva jártak körülötte, s a koppá-
nyi asszonyok minden praktikájukat kipró
bálták. Hidegvizes vászonba csavarták, hogy
elmúljon tüzessége, de bizony hiába, mert
így is sokszor majd kiugrott az ágyból.
Egy hét múlva aztán, először, végre nyu-
godtan elaludt. Kata néni, a koppányi ma-
gyar tudós asszony sietett is Szinánhoz.
– Nagyságos aga! A betegség megfordult.
Szinán éppen Szahinnal és Aisával, a lá-
nyával tanakodott, hogy mit kellene tenni.
Mert már féltek, hogy László elpusztul.
A jó hírre egyszerre megváltozott minden.
– Menjünk be – mondta Szinán, és elin- 
dult László szobája felé. A szép török lány Dusmáta (jobbra) és Aisa, Oglu illetve Szinán lányai
pedig meglökte Szahint, és elpirult. (jelenet a filmből)
213

– Aisa is jöhet? – szólt apja után, mert húgának megígérte, hogy megmutatja a magyar
vitézt, akit a nehéz rabságban annyira megszeretett.
Szinán megállt. Komoly, csodálkozó arccal fordult vissza.
– Miért ne jöhetne? Akit, fiam, te testvérül fogadtál, az neki is testvére lehet. – És halkan
benyitotta az ajtót.
László arcáról elmúltak a láz fakó virágai. Mélyen, kimerülten aludt. Lélegzete egyenletes
volt, és keze fehéren, vértelenül feküdt takaróján, mint a halotté. […]
Múlt a nyár. […] Aisa ült és hímzett. A messze rétről szénaillatot hozott a szél, és László
hallgatva nézte a kis török fürge ujjait.
– Sose beszélsz nekem vitézi tetteidről, ha együtt vagyunk; csak hallgatsz – mondta
Aisa.
– Nézlek, Aisa. Nézem a kezed, az arcod. Miről beszélhetnék?... Szép vagy…
Aisa elpirult.
– Hányadik vagyok én, akinek ezt mondod?
– Első – mondta László komolyan, és a szép török lány megérezte, hogy igazság van
a vitéz szavában.
– És aki a feleséged lesz… Oglu lánya? …
– Oglu lánya sohasem lesz a feleségem… Zsuzskát én testvéremnek vittem haza. […]
Nemsokára Bogics érkezését várták. László és Aisa ritkán lehettek egyedül, és úgy beszél-
ték meg, addig ne tudjon senki semmit, amíg László haza nem megy, és mindent elő nem
készít. De ha csak egymásra néztek, vagy megérintették egymás kezét, a boldogság lángja
szinte perzselt körülöttük. Félve gondoltak a vallásos Szinánra, aki talán nem tartja jónak,
hogy lánya keresztényhez menjen feleségül, de tudták, hogy Szinán mindent megtesz gyer-
mekeiért, és Lászlót megszerette. Ezt majd csak elintézik valahogy…
1. Magyarázd meg, miért tekinthető fordulópontnak a regényben, hogy Bagolyvárról
menekülve Szinán édesapjával találkoznak Bogicsék!
2. A regény cselekményének a lezárása igazi megoldást hoz. Bizonyítsd ezt a megálla-
pítást az alábbi esetekre vonatkozóan!
a) Babocsai László és Aisa házassága. b) Szahin és Zsuzsa házassága. c) Bogics Markó
kinevezése. d) A magyar nép élete és sorsa.
3. Más idők, más szokások, más törvények.
a) Említs olyan eseményeket, tetteket a regényből, amelyeknek a megítélése sokban
különbözik napjaink szokásaitól! Pl.: A lótolvajt halállal büntették.
b) Mondj véleményt arról is, joga volt-e megbosszulnia Babocsai Lászlónak édesap-
ja halálát!
4. Olvasd el a Fogalomtárból a regény fogalmát! Érvelj A koppányi aga testamentuma
című mű ismeretében amellett, hogy az alkotás műfaja regény!
Kapcsolódó
1. Készítsd el a számodra ismeretlen szavak magyarázatát, „lábjegyzetét”! Segítségedre le-
het a Magyar értelmező kéziszótár is. Mindenképpen add meg az öl, a palánk, a sánc és a
zsilip szavak pontos jelentését is!
2. „Hangosítsd ki” a tankönyvi fejezet egyik képét, és írj a jelenethez rövid párbeszédet!
214

A regény szereplői
A regény szereplői nem valós történelmi sze-

mélyek, hanem az író által kitaláltak, a török hó-
doltság korának jellegzetes alakjai:
Végvári vitézek és családtagjaik, például
Babocsai László, Csomay Ferenc, Bogics Markó,
Babocsai Gáspárné.
Török tisztviselők, katonák és hozzátar-
tozóik, Oglu aga, Szinán aga, Szahin, Dusmáta,
Aisa stb.
A császár emberei, például: Kales, Borgó.
Az elnyomásban élő magyar nép alakjai,

abocsai Gáspárné és Csomay Ferenc kapitány
B
köztük Máté és unokája, valamint János. (jelenet a filmből)
A regény olvasásakor sokszor úgy érezhetjük, hogy egy történelmi mesét olvasunk. A 16. szá-
zadi történelmi helyzetben ugyanis – a mesékhez hasonlóan – mindvégig a jó és a gonosz
erők küzdelmének lehetünk a tanúi. A történet végén a jók győzedelmeskednek, még ak-
kor is, ha az idegen zsoldoskapitány, Kales minden gonoszságát latba veti ellenük. A szerel
mesek is egymásra találnak, a magyar nép pedig túléli a legnehezebb időket, ahogy azt a regény
utolsó mondata hirdeti: „A tűz pedig tovább lobogott a szigeten”.
1. Készítsetek kis kártyákat, és azokra a regény olvasása során jegyezzétek le a szereplők
nevét, valamint a róluk megismert tényeket, ismereteket és idézeteket a minta alap-
ján! A lapbook összeállításakor is használjátok fel a kis kártyácskákat!
Babocsai László Szinán

végvári vitéz, Bézseny ura. Szahin aga fia.
Felesége az új koppányi aga lánya, Kales fogva tartja.
Aisa lesz. Felesége Dusmáta (Zsuzsa) lesz.
2. Készítsetek jellemtérképet a megismert regény egyik szereplőjéről a tankönyv 203.

oldali ábrája alapján! A tulajdonságait érvekkel igazoljátok, amely idézet is lehet.
Gondolhattok az érvek esetén a szereplő cselekedeteire, a szavaira, de arra is, ahogy
mások beszélnek róla. (Csomagolópapírra vagy a füzetbe is dolgozhattok.)
Pl.: Kalest így mutatja be az elbeszélő: „gyűlölt mindent, ami elérhetetlen volt, szép és
szabad”. „Undorodtak tőle, mint a csúszó-mászó hüllőtől”.
3. Ki vagyok én a regényben? Keltsétek életre az általatok választott regénybeli alakot
a beszédmódja, egy-egy jellemző tette, valamint külsejének és esetleg egy hozzá kap-
csolható tárgynak a bemutatásával! A többi csoport tagjainak a feladata az alak meg-
nevezése lesz.
Pl.: Bogics Markó tárgya: szétvágott kucsma.
4. Rendezzetek békítő tárgyalásokat a regény szereplői között! Soroljátok fel, ki kivel
béküljön ki, és azt is, hogy miért haragszanak egymásra!
5. Készíts sziluettrajzot a szereplőkről, csak az alak körvonalát rajzold meg! A szereplő
külső tulajdonságait a körvonalon túlra, a belső tulajdonságait az alakba írd!
215

Összefoglalás
az irodalomelméleti ismeretekből
1. Irodalmi műnemek
Epika Líra Dráma
• az elbeszélő egy történe- • a lírai én személyes érzelmeit, (A dráma műnemével
tet mond el a cselekmény, hangulatait, gondolatait fejezi ki, 7. és 8. osztályban fogsz meg-
a szereplők és a környezet leggyakrabban egyes szám első sze- ismerkedni.)
bemutatásával mélyben
• formája főleg próza • formája vers
• ritmus, rím jellemzi
2. Epikai és lírai műfajok

Epika Líra
• mese, verses mese • dal
• elbeszélő költemény • életkép
• úti levél • tájleíró költemény
• monda
• rege
• mítosz
• regény
3. Eredet szerint
Népköltészeti alkotás Műköltészeti alkotás
• közösségi alkotás • szerzője ismert
• szájhagyomány útján terjed • olvasásra szánt, nyomtatott formájú
• szövege változik • szövege állandó
4. Forma szerint
Vers Próza
• kötött ritmusú • kötetlen ritmusú
• verssorokra, versszakokra tagolódik • bekezdésekre, fejezetekre tagolódik
• gyakran rímel • írásképe folyamatos
5. Írói közlésmódok (szövegtípusok)

Elbeszélés Az események előadása
Leírás A szereplők, helyszínek, tárgyak, jelenségek bemutatása
Párbeszéd A szereplők egymáshoz intézett közlései
Jellemzés A szereplők külső és belső tulajdonságainak bemutatása
216

6. Az elbeszélő művek szerkezete és cselekménye
Az elbeszélő művekben A János vitézben

Előkészítés
Megismerjük az események idejét, he- Jancsi és Iluska szeretik egymást
lyét és a szereplőket, valamint a mű Helyszín, idő: patakpart, nyár
alaphelyzetét
Bonyodalom
Az alaphelyzetet megváltoztató fordu- Jancsi elveszíti a nyáj felét
lat, a történet további eseményeinek a
kiindulópontja
A cselekmény kibontakozása
A bonyodalomtól a tetőpontig terjedő Az első vándorút A második vándorút
rész, az események összefüggő eseményei: eseményei:
sora. Kalandok, próbatételek, • a pusztán, • az óriások földjén,
fordulatok a (fő)szereplő életében • a zsiványtanyán, • a sötétség országában,
• a huszárok közt, • az Óperenciás-tengeren,
• Franciaországban, • Tündérországban stb.
• a tengeren stb.
Tetőpont
A cselekmény leglényegesebb forduló- János bedobja a rózsát a tóba, és Iluska életre kel
pontja, csúcspontja
Megoldás
A cselekmény befejező része, a törté- János vitéz és Iluska Tündérország fejedelmi párja lesz
net lezárása, végkifejlete. A konfliktus
megszűnését eredményezi
7. Költői kifejezőeszközök1
a) Szóképek
Hasonlat „Elváltak egymástól, mint ágtól a levél”
Metafora „Gyere ki, galambom! gyere ki, gerlicém!”
Megszemélyesítés „Egyenes rónaság nyujtózkodott végig.”
b) Nyelvi alakzatok
Megszólítás „Jaj neked Iluska, szegény árva kislyány!”
Felkiáltás „Bizonyára ugy lesz – hál’ a jóistennek!”
Kérdés „Vannak-e szüleid? Van-e feleséged?”
Ismétlés „várjatok csak, várjatok, gyerekek!”
Felsorolás „Kendnek gazdasága, ökre és juha van”
Párhuzam „Oly hamar támadott az égiháború,
Mily hamar Jancsinak sorsa lett szomorú.”
Ellentét „Az egész pusztában széjjel sütött a nap,
De az ő szivében éjek éje maradt.”
1
az idézetek Petőfi Sándor János vitéz című művéből valók
217

Fogalomtár
állatmese: az egyik mesetípus. Szereplői em eredetmonda: egy-egy népcsoport eredetét,

beri tulajdonságokkal felruházott állatok em- vándorlását, letelepedését mondja el; kisebb
beri jellemekkel és élethelyzetekkel. közösségek, családok történetét őrzi; egy-
Biblia: a zsidó és a keresztény vallás szent köny- egy különleges helyi képződményt (barlang,
ve. Az európai kultúra egyik forrása. Két fő ré- tó, hegy) vagy eseményt örökít meg. Az ere-
sze az Ószövetség és az Újszövetség. detmonda is valóságos elemekhez kapcso-
bonyodalom: az elbeszélő művek azon része, lódik, ugyanakkor a történetet csodás, me-
amelyben a mű alaphelyzete megváltozik, a tör- seszerű elemek is színesíthetik.
ténet további eseményeinek a kiindulópontja. felező tizenkettes: az ütemhangsúlyos verse-
cselekmény: az elbeszélő művekben végbe- lés gyakori sorfajtája. Tizenkét szótagból áll,
menő események összefüggő sora. a sorközépen sormetszettel, szünettel.
cselekmény kibontakozása: a bonyodalom- felkiáltás: erős érzelmeket, indulatokat fejez ki.
tól a tetőpontig terjedő rész, az események felsorolás: tartalmi erősítés, hangsúlyozás céljá-
összefüggő sora. Kalandok, próbatételek, for- ból szavak, fogalmak listázása meghatározott
dulatok a (fő)szereplő életében. szempont szerint.
dal: lírai műfaj, egyszerű érzelmeket, hangulatokat fordulópont (fordulat): a cselekmény fontos
és gondolatokat fejez ki közvetlen formában. mozzanata,amely a hős sorsának változását
Jellemzője a világos szerkezet, a zeneiség, a idézi elő.
költői kifejezőeszközök gazdag használata. főszereplő: a szereplők közül a legfontosabb,
elbeszélő: az epikai művek történetét elmondó központi alak. Cselekvéseinek döntő hatása
személy, aki lehet a cselekmény résztvevője, van az események alakulására.
de lehet kívülálló is. hangsúlyos (ütemhangsúlyos, magyaros)
elbeszélő költemény: verses formában írt, ese- verselés: a versritmus egyik fajtája, amely-
ményeket, történeteket elmondó hosszabb ben a ritmust a hangsúlyos és a hangsúlytalan
terjedelmű mű, amelyet átszőnek a lírai ele- szótagok szabályos váltakozása teremti meg.
mek is. Alapegysége az ütem.
életkép: a mindennapi élet valamely jellemző hagyomány: olyan szokás, ízlés, felfogás, ame-
helyzetét vagy alakját ábrázoló, sokszor lírai és lyet egy közösség tudatosan ápol, és így biz-
epikai elemeket egyaránt magába foglaló ver- tosítja annak továbbélését.
ses vagy prózai alkotás. hasonlat: két dolog (személy, tárgy, jelenség,
ellentét: szavak, gondolatok, képek szembeál- esemény) összehasonlítása közös tulajdonság
lítása, alkalmazásával a mondanivaló még ki- vagy hangulati hasonlóság alapján.
fejezőbbé válik. hazaszeretet: az embernek a hazája, a népe,
előkészítés (expozíció): az elbeszélő művek a nemzete iránti odaadása és ragaszkodása.
bevezető része. Megismerjük belőle az ese- helyszín: a művekben az események tere, ahol
mények idejét, helyszínét és a szereplőket, a cselekmény játszódik.
valamint a kiinduló (alap-) helyzetet. hősmese: az egyik mesetípus. Főszereplője ter-
epika: irodalmi műnem. Az elbeszélő egy ese- mészetfeletti képességekkel rendelkezik, mely
ménysort, történetet mond el a cselekmény, nagyszabású tettekben mutatkozik meg.
a szereplők és a környezet bemutatásával. idill: egyszerű boldogságot, egy érzelmes és de-
Az epikai művek formája főleg próza. rűs helyzetet ábrázoló jelenet; az azt bemutató
epikus művek szerkezete: I. előkészítés, II. bo alkotás. Irodalmi műfaj elnevezése is.
nyo dalom, III. cselekmény kibontakozása,
IV. tetőpont, V. megoldás.
218

ifjúsági regény: a regény alfajtája. Gyakran fia- meseszám: a mesékben gyakran megjelenő
talok, gyerekek a szereplői, ezért elsősorban szám, amely például a szereplők, a próbaté-
az ő érdeklődésükre számít az író a mű elol- telek, a varázseszközök jelölésére szolgál.
vasásakor. metafora: költői kép. Két dolognak az azonosí-
ismétlés: alakzat; szavak, szókapcsolatok újbóli tása valamilyen külső vagy belső tulajdonság,
alkalmazása nyomatékosítás céljából. hangulati egyezőség alapján.
jellemzés: a szereplők külső és belső tulajdon- mitológia: egy-egy nép által alkotott mítoszok
ságainak bemutatása. összessége.
kaland: az irodalom egyik leggyakoribb témá- mítosz: istenekről, isteni eredetű csodás lények-
ja. Megjelenik benne az ember megismerési ről, valamint természetfölötti képességű hő-
vágya, harca a természettel, az ellenségeivel, sökről szóló történet.
valamint küzdelme az igazságtalanság ellen. monda: elbeszélő műfaj. Szájhagyomány útján
kérdés: szerepe a tájékozódás, tudakozódás, ér megőrzött, majd később lejegyzett történet,
deklődés. amely valóságos ele mekhez kapcsolódik.
konfliktus: a szereplők összeütközése egymással. Ezek lehetnek például helyszínek, szereplők,
leírás: az élőlények, tárgyak, tájak, természeti je- események vagy szokások. A mondát csodás,
lenségek szemléletes bemutatása. Lehet ön- meseszerű elemek is színesíthetik.
álló mű vagy egy hosszabb terjedelmű alko- motívum: egy adott műben visszatérő elem,
tás része. Egyik típusa a tájleírás. kép, mely a mű értelmezésének egyik kulcsa.
líra: irodalmi műnem. A lírai én személyes ér- műfaj: a műalkotások rendszerezése, csoporto-
zelmeit, hangulatait, gondolatait fejez ki, leg- sítása közös jellemvonások alapján. Hagyo-
gyakrabban egyes szám első személyben. mányosan megkülönböztetünk lírai (pl.: dal,
Formája vers, ritmus, rím jellemzi. tájleíró költemény), drámai (pl.: tragédia, ko-
lírai én: aki a versben önmaga lelki folyamatai- média, színmű) és epikus (pl.: regény, mese,
ról, gondolatairól szól érzelmekkel teli és han- monda) műfajokat.
gulatilag gazdag módon. A megnyilatkozás műmese: szerzőhöz köthető csodás történet.
leggyakrabban egyes szám első személyű. műnem: az irodalom alapvető csoportjai: líra,
Nem azonos a költővel, a szerzővel. epika, dráma.
megoldás: a művek cselekményének befe- napló: 1. Köznapi értelemben folyamatosan,
jező része, a történet lezárása, végkifejlete. rendszeresen írt, a feljegyzéseket és a szemé-
A konfliktus megszűnését eredményezi. lyes élményeket időrendben tartalmazó mű.
megszemélyesítés: természeti jelenségek, 2. Irodalmi műfaj, az elbeszélő egyes szám
élettelen tárgyak felruházása emberi tulaj első személyben írja le élményeit, emlékeit.
donságokkal. Látszólag csak saját magának, valójában iro-
megszólítás: szerepe a kapcsolatteremtés, de dalmi műként az olvasóknak.
árulkodik a szereplők kapcsolatáról is. nemzeti hagyomány: a nemzet közösségében
mellékszereplő: kisebb, kevésbé fontos szere- tovább élő, tudatosan ápolt szokás, ízlés, fel-
pet játszik a műben. fogás, illetve szellemi örökség.
mese: epikus műfaj. Csodás, hihetetlen, való- nemzeti kultúra: az adott nemzet által létreho-
szerűtlen elemekkel átszőtt, kitalált történet. zott anyagi és szellemi termékek összessége.
Eredete szerint lehet népmese és műmese. népmese: népköltészeti alkotás. Szájhagyo-
mesealak: a mese szereplője. mány útján, élőszóban terjedt, ezért több vál-
meseformula: a mesékben előforduló tartal- tozata is lehetséges.
mi és nyelvi elemek: mesekezdés, mesebe- párhuzam: szavak, gondolatok, képek egymás
fejezés, állandó nyelvi elemek, meseszámok. mellé állítása, amely a hangulati, érzelmi stb.
A meseformálás eszközei, elemei. hasonlóságot szemléletesebbé teszi.
mesehős: a szereplők közül a legfontosabb, páros rím: gyakori rímfajta, az egymást követő
a központi alak. verssorok párosával rímelnek: a a b b.
219

próza: az irodalmi nyelvhasználat egyik alapfor- téma: a művek alapjául szolgáló gondolat.
mája. Ritmikailag kötetlen nyelvi közlés. tetőpont: irodalmi művek cselekményének leg-
refrén: alakzat; a vers többször visszatérő egy- lényegesebb fordulópontja, csúcspontja.
sége, amely leggyakrabban egy-egy versszak tündérmese: mesetípus, a varázsmese egyik
végén fordul elő. fajtája. Főszereplője rendkívüli képességű és
rege: epikai műfaj, formája általában vers. Mesei bátorságú férfi, aki a varázseszközök és a cso-
és valós elemei is vannak, a történeti múltból dák segítségével bármilyen akadály legyőzé-
meríti a témáját. Régen szájhagyományban sére képes.
éltek ezek a történetek, majd műköltészeti al- úti levél: a levél műfajának egyik változata. Az
kotások is születtek a műfajban. elbeszélő hangulatos beszámolót küld a cím-
regény: nagy terjedelmű, általában prózai for- zettnek a látottakról, az azok által keltett ér-
mában megírt mű. Elbeszélő (epikai) mű- zelmekről és gondolatokról. Az olvasóval va-
faj, amelynek cselekménye van, esemény- ló kapcsolatteremtést az érzelmeket kifejező
sort, történetet mond el. Általában egy vagy kérdő és felkiáltó mondatok gyakori alkalma-
több hős életének hosszabb szakaszát foglal- zásával éri el.
ja össze. A legtöbb regénynek több szálon fu- útleírás: az elbeszélő a táj bemutatásakor a lá-
tó, bonyolult cselekménye van, a főszereplők tottak tárgyszerű rögzítésére törekszik.
mellett megjelenő mellékszereplők rendsze- ütem: verstani fogalom. A hangsúlyos verselés
re, a sok helyszín és a hosszú időtartam jel- alapegysége, melyben egy hangsúlyos szóta-
lemzi. got meghatározott számú hangsúlytalan szó-
rím: a vers egyik jellemzője, az azonos vagy ro- tag követ. Köznapi jelentése is van.
kon hangzású szavak, szótagok meghatáro- végkifejlet: a művek befejező része, a konflik-
zott helyen történő összecsengése. tus megoldása. (Lásd majd 7. osztályban rész-
ritmus: azonos vagy hasonló jelenségek szabá- letesen a drámai művek végkifejleténél.)
lyos ismétlődése. vers: az irodalmi nyelvhasználat egyik formája,
sormetszet: felezi a verssort, szünetet jelöl. többnyire ritmikus és rímes.
személyesség: az egyéni, a személyes érzel- verses epika: azokat a műfajokat soroljuk ide,
mek kifejezése, megvallása, amely főleg a lírai amelyeknek a formája vers, és eseménysort,
művekben kap hangsúlyos szerepet. történetet mondanak el. Ilyen pl. az elbeszé-
tájleíró költemény: a lírai alany egy táj vagy lő költemény.
természeti jelenség érzelemgazdag bemuta- verssor: a vers egységnyi része, amelyek szabá-
tására törekszik. A leírás mellett fontos szere- lyos elrendezéséből jön létre maga a költe-
pet kap a személyes érzelmek megvallása is mény, a ritmus.
a műben.
220

Tartalomjegyzék
Bevezető3
A könyvek varázsa 5
A könyvek bűvöletében 6
Kuckó – Olvassunk együtt! – Móra Ferenc:
A századik könyv6
Kuckó – Olvassunk együtt! – Michael Ende:
Előszó helyett: szigorúan véve (részlet)9
Család, otthon, nemzet 11

Család, otthon, nemzet – a versekben,
lírai alkotásokban12
Weöres Sándor: Ó ha cinke volnék14
Kányádi Sándor: Nagyanyó-kenyér16
Arany János: Családi kör19
Petőfi Sándor: Egy estém otthon24
Petőfi Sándor: Füstbement terv26
Petőfi Sándor: Magyar vagyok28
Részösszefoglalás 30
Család, otthon, nemzet – a mesék, a mondák
és a mítoszok világában32
A mesék bűvöletében33
Kuckó – Olvassunk együtt! –
Tündérszép Ilona és Árgyélus 35
Fehérlófia 42
Az égig érő fa49
Kuckó – Olvassunk együtt! – A bolond falu60
Kuckó – Olvassunk együtt! – Más népek, nemzetek
meséiből – Hans Christian Andersen: A teáskanna63
Eredetünk a mondákban és a regékben66
Kuckó – Olvassunk együtt! – A csodaszarvas67
Arany János: Rege a csodaszarvasról69
Múltunk a mítoszokban74
Daidalosz és Ikarosz75
Kuckó – Olvassunk együtt! – Prométheusz77
Kuckó – Olvassunk együtt! – Parisz ítélete80
Részösszefoglalás82
Család, otthon, nemzet – a bibliai történetekben85
A világ teremtése 87
Kuckó – Olvassunk együtt! – Az emberi nem keletkezése 90
A vízözön története 92
Jézus születése97
A napkeleti bölcsek99
Összefoglalás101
221

Petőfi Sándor: János vitéz 103
Mozaikok Petőfi Sándor életéből 104
Kalauz a János vitéz megismeréséhez 107
János vitéz; 1–4. rész 108
Hogyan mesél a költő? 115
János vitéz; 14. rész 134
Összefoglalás 159
Szülőföld, táj 161

Ez a föld a mi hazánk 162
Petőfi Sándor: Szülőföldemen 163
Petőfi Sándor: Az alföld 165
Petőfi Sándor: Úti levelek III. levél (részlet) 168
Nagy László: Balatonparton 171
Weöres Sándor: Tájkép 173
Kuckó – Olvassunk együtt! – A régió megismerése175
Összefoglalás 177
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk 179

A regényről 180
A regény cselekménye és szerkezete 181
A történet ideje és helyszínei 198
Szereplők, jellemek 200
A Pál utcai fiúk műfaja, a regény és a film kapcsolata202
Összefoglalás 203
Fekete István: A koppányi aga testamentuma 205

Miről árulkodik a regény címe? 206
Mit tudsz meg a regényről annak elolvasása során?207
Összefoglalás az irodalomelméleti ismeretekből 216
Fogalomtár 218
222

Forrásjegyzék
Irodalomjegyzék
Teljes művek
5. o. Szabó Lőrinc: Olvasás. In: Szabó Lőrinc összes versei II. Osiris Kiadó, 2000, Bp., (ISBN 963-379-728-4 Ö)
6–8. o. Móra Ferenc: A századik könyv. In: Az égbelátó. Móra Könyvkiadó, 2003, Bp. (ISBN 963-117-815-3)
14. o. Weöres Sándor: Ó ha cinke volnék. In: Egybegyűjtött írások I. Magvető Könyvkiadó, 1973, Bp. (MA 2289)
16. o. Kányádi Sándor: Nagyanyó-kenyér: In: Valaki jár a fák hegyén, Magyar Könyvklub, 1997, Bp. (ISBN 963-548-458-5)
19–21. o. Arany János: Családi kör. In: Arany János összes költeményei I. Osiris Kiadó, 2018, Bp. (ISBN 963 389 372 0)
Petőfi Sándor művei: 24. o. Egy estém otthon; 26. o. Füstbement terv; 28. o. Magyar vagyok; 108‒111., 118–121., 124–126., 128–132.,
134–135., 138–141., 144–147., 150–152., 154–157. o. János vitéz; 163. o. Szülőföldemen; 165. o. Az alföld. In: Petőfi Sándor összes
versei. Osiris Kiadó, 2005, Bp. (ISBN 963-389-807-2)
34. o. Az okos lány (Arany László – Gyulai Pál feldolgozása). In: Icinke-picinke. Szerk. Kovács Ágnes. Móra Könyvkiadó, 1972, Bp. (ISBN
978-963-415-401-3)
35‒39. o. Tündérszép Ilona és Árgyélus. In: Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese. Móra Könyvkiadó, 2018, Bp. (ISBN 978-963-415-668-0)
42–47. o. Fehérlófia. In: Arany László: Magyar népmesék. Móra Ferenc Könyvkiadó, 1979, Bp. (ISBN 963-11-3227-7)
49–58. o. Az égig érő fa. In: Benedek Elek: Magyar mese- és mondavilág I‒III. A csodaszarvas. Szerk.: T. Aszódi Éva. Könyvértékesítő Vál-
lalat – Móra Könyvkiadó, 1989, Bp. (ISBN 963-116-531-0)
60–62. o. A bolond falu (Nagy Zoltán ‒ Nagy Ilona gyűjtése). In: Silda község polgárai. Pallas Rt. kiadása, 1927, Bécs
63. o. Hans Cristian Andersen: A teáskanna. Fordította: Rab Zsuzsa. In: Mesék. Palatinus Kiadó, 1999, Bp. (ISBN 963-925-904-7)
67. o. A csodaszarvas. Jordanes és Kézai Simon krónikája nyomán; Lengyel Dénes feldolgozása. In: Lengyel Dénes: Régi magyar mon-
dák. Móra Könyvkiadó, 1985, Bp. (ISBN 963-11-3991-3)
69‒72. o. Arany János: Rege a csodaszarvasról. In: Arany János összes költeményei II. Osiris Kiadó, 2003, Bp. (ISBN 963-389-373-9)
171. o. Nagy László: Balatonparton. In: Versek és versfordítások 1‒4. Magvető Könyvkiadó, 1975, Bp. (ISBN 963-270-077-5)
173. o. Weöres Sándor: Tájkép. In: Egybegyűjtött írások I. Magvető Könyvkiadó, 1973, Bp. (MA 2289)
Részletek
6. o. Fekete István: A könyv (részlet). In: Egy szem kukorica. Szerk.: Sánta Gábor. Lazi Könyvkiadó, 2009, Szeged (ISBN 978-963-267-055-3)
9–10. o. Michael Ende: Előszó helyett: szigorúan véve (részlet). Fordította: Hárs Ernő. In: A varázslóiskola. Európa Könyvkiadó, 1997,
Bp. (ISBN 963-07-6209-9)
12. o. család szócikk – Magyar értelmező kéziszótár (főszerk. Pusztai Ferenc, Akadémiai Kiadó, 2014, Bp., ISBN 978-963-058-737-2)
12. o. Tamási Áron: Ábel Amerikában (részlet). Magyar Elektronikus Könyvtár. http://mek.oszk.hu/01000/01084/html/04.htm#cim3
12. o. Wass Albert-idézet. In: Wass Albert: Rézkígyó ‒ Te és a világ. Mentor Kiadó, 2002, Marosvásárhely (ISBN 973-599-033-4)
13. o. Kosztolányi Dezső: Intés az öregebbek tiszteletére (részlet). In: Kosztolányi Dezső összes versei. Osiris Kiadó, 2005, Bp. (ISBN 963-389-751-3)
16. o. hagyomány szócikk – Magyar értelmező kéziszótár (főszerk. Pusztai Ferenc, Akadémiai Kiadó, 2014, Bp. ISBN 978-963-058-737-2)
33. o. Kósa László – Szemerkényi Ágnes: Apáról fiúra. Néprajzi kalauz. Móra Ferenc Könyvkiadó, 1973, Bp. (ISBN 963-11-4045-8)
34. o. Jean de La Fontaine: A holló meg a róka (részlet). In: Kosztolányi Dezső: Idegen költők. Összegyűjtött műfordítások. Szépirodalmi
Könyvkiadó, 1966, Bp.
59. o. A világfa. Hoppál Mihály: Sámánok. Lelkek és jelképek című műve nyomán (Helikon Kiadó, 1994, Bp., ISBN 963-208-298-2)
73. o. A csodaszarvasról. Jankovics Marcell: Ének a csodaszarvasról című műve nyomán (Csokonai Kiadó, 2001, Bp., ISBN 963-260-166-1)
75., 77–78., 80–81. o. Daidalosz és Ikarosz; Prométheusz; Parisz ítélete. A szövegek Ovidius: Átváltozások, Hésziodosz: Istenek születése
és Homérosz: Iliász című művek nyomán készültek.
84. o. Kóródi Bence: Vissza a történelmi korokig. In: Olvasókönyv 4. osztályosoknak. II. kötet. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Bp., 2016,
18. o. (ISBN 978-963-436-093-3)
87–88. o. A világ teremtése (Mózes első könyve 1–2. fejezet): https://szentiras.hu/SZIT, Szent István Társulat kiadása
89–91. o. Az emberi nem keletkezése (Mózes első könyve 2. fejezet): https://zsido.com/fejezetek/bresit-1mozes-11-68/
92–95. o. A vízözön története (Mózes első könyve 6–9. fejezet) https://szentiras.hu/SZIT, Szent István Társulat kiadása
97–98. o. Jézus születése (Lukács evangéliuma 1–2. fejezet): Jézus születésének ígérete: https://szentiras.hu/RUF/Lk1; Jézus születése: https://
szentiras.hu/RUF/Lk2,1–20
99. o. A napkeleti bölcsek (Máté evangéliuma 2. fejezet): https://szentiras.hu/RUF/Mt2
100. o. József Attila: Betlehemi királyok (részlet). In: József Attila összes versei. Osiris Kiadó, 2005, Bp. (ISBN 963 389 545 6)
100. o. Néhány adat, érdekesség Jézus életéből. Gecse Gusztáv Bibliai történetek című munkája nyomán (Kossuth Könyvkiadó, 1981,
Bp., ISBN 963 09 1772 6)
103. o. Petőfi Sándor: Jövendölés (részlet). In: Petőfi Sándor összes versei. Osiris Kiadó, 2005, Bp. (ISBN 963 389 807 2)
107. o. Vahot Imre emlékiratai (részlet). Szerk. Abafi Lajos, Nemzeti Könyvtár sorozat, Aigner Lajos kiadásában, 1881, Bp.
105., 107. o. Illyés Gyula: Petőfi Sándor (részletek). Szépirodalmi Könyvkiadó, 1971, Bp.
114. o. Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet (részlet). Magvető Könyvkiadó, 1992, Bp. (ISBN 963-14-1899-5)
122. o. A gémeskút. A Magyar Néprajzi Lexikon nyomán (Szerk. Ortutay Gyula, Akadémiai Kiadó, 1977–1982, ISBN 963-051-286-6)
161. o. Kolozsvári Grandpierre Emil: Szerelmes földrajz (részlet). In: Szülőföldem Magyarország. Szerk. Erki Edit, Kossuth Könyvkiadó,
1986, Bp. (ISBN 963-092-836-1)
168. o. Petőfi Sándor: Úti levelek. III. levél (részlet). In: Petőfi Sándor: Úti rajzok. Helikon Kiadó, 1987, Bp. (ISBN 963-207-599-4)
180. o. Molnár Ferenc önéletrajza (részlet). In: Születtem… Magyar írók önéletrajzai. Szerk. Csiffáry Gabriella. Palatinus-Könyvek Kft.,
1999, Bp. (ISBN 963-925-912-8)
179., 181‒183., 185–188., 190‒191., 193–194., 196–199., 201., 203. o. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (részletek). Móra Könyvkiadó,
2019, Bp. (ISBN 978-963-415-885-1)
205., 209., 211–214. o. Fekete István: A koppányi aga testamentuma (részletek). Móra Könyvkiadó, 2011, Bp. (ISBN 978-963-118-902-5)
223

Internetes szövegek
11. o. Kányádi Sándorral készített beszélgetés részlete. Aki határtalanul magyar. Kányádi Sándor nemzetről, magyarságról, autonómiáról:
https://irodalmijelen.hu/05242013-1001/aki-hatartalanul-magyar-kanyadi-sandor-nemzetrol-magyarsagrol-autonomiarol
(A letöltés ideje: 2020. január 20.)
30. o. Cseh Katalin: Szabad gondolatok a versről (részlet) http://rmpsz.ro/uploaded/tiny/files/magiszter/2007/nyar/13.pdf (A letöltés
ideje: 2020. január 5.)
42‒47. o. Dr. Vaczóné Antal Erika: Szimbólumok jelentéshordozása Arany László Fehérlófia meséjében. http://www.mzsk.hu/ujoldal/olva-
sopont/2014/07/07/szimbolumok-jelenteshordozasa-arany-laszlo-feherlofi a-mesejeben/ (A letöltés ideje: 2020. február 10.)
153. o. A boszorkányokról: https://moly.hu/polcok/boszorka-polc nyomán. (A letöltés ideje: 2020. január 30.)
Képjegyzék
Illusztrációk
11., 70., 71., 73., 221. o. Guzmits István illusztrációi
114. o. Kurdi István illusztrációja
A könyv további illusztrációi a Cynomys Grafikai Stúdió munkái.
Fotók
8. o. Móra Ferenc (Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest)
15. o. Weöres Sándor (FORTEPAN/Hunyady József)
22. o. Barabás Miklós: Arany János portréja (részlet, 1884, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest)
25. o. Petőfi szülőháza Kiskőrösön (ismeretlen festő alkotása, Wikipédia közkincs)
25. o. Orlai Petrich Soma: Petőfi Sándor szülei (Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest)
26. o. Orlai Petrich Soma: Petőfi a szüleinél (Keresztény Múzeum, Esztergom, fotó: Mudrák Attila)
26. o. Orlai Petrich Soma: Petőfi Debrecenben (Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest)
27. o. Petőfi szülőháza Kiskőrösön (Wikipédia közkincs)
29. o. Thorma János: Talpra magyar! (1898‒1936, Thorma János Múzeum, Kiskunhalas)
42‒47. o. Jelenetek a Fehérlófia című rajzfilmből (1981, rendező: Jankovics Marcell)
49‒58. o. Jelenetek Az égig érő fa című rajzfilmből (Magyar népmesék, 1979, rendező: Jankovics Marcell)
65. o. C. A. Jensen: Hans Christian Andersen (1836, Wikipédia közkincs)
66. o. „Vadont s a Dont ők felverik ...” A csodaszarvas üldözése (László Gyula rajza)
67. o. Szkíta aranyszarvas (Kr. e. 5‒4. század, The Cleveland Museum of Art)
68. o. Lehel kürtje (Jász Múzeum, Wikipédia közkincs, wojsyl)
72. o. Than Mór: Attila lakomája (1870, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
74. o. Dombormű Démétér és Perszephoné alakjával (Kr. e. 27 – Kr. u. 14, Metropolitan Museum of Art, New York)
78. o. Jacob Jordaens: A leláncolt Prométheusz (Wallraf-Richartz Museum)
80. o. Sandro Botticelli: Parisz ítélete (1483-85 körül, Fondazione Giorgio Cini, Venice)
86. o. Részlet a Nekcsei Bibliából (1331, Library of Congress, Washington)
88. o. A teremtés története a Szent Márk-székesegyház egyik mozaikján (13. század, Velence, Wikipédia közkincs)
90. o. Michelangelo Buonarroti: Ádám teremtése (1512, Sixtus-kápolna, közkincs)
90. o. Albrecht Dürer: Ádám és Éva (1504, The Metropolitan Museum of Art, New York)
92. o. Illusztráció a bárka építéséről a Nürnbergi Krónika egy lapján (1493, Rijksmuseum, Amsterdam)
94. o. Simon de Myle: Noé bárkája az Ararát hegyén (1770, magántulajdon, Wikipédia közkincs)
95. o. Jan Brueghel: Beszállás Noé bárkájába (1613, Getty Museum, Los Angeles – Digital image courtesy of the Getty’s Open Content Program)
96. o. Június Berry hercegének hóráskönyvében (Limbourg fivérek illusztrációja, 1412‒1414, Musée Condé, Château de Chantilly,
Wikipédia közkincs)
97. o. Giotto di Bondone: Keresztút (1304‒1306, Scrovegni-kápolna, Padova, közkincs)
98. o. Fra Angelico ‒ Fra Filippo Lippi: A bölcsek imádása (1440‒1460, National Gallery of Art, Washington)
100. o. Giovanni Baronzio: Jézus megkeresztelése (1335, National Gallery of Art, Washington)
104. o. Barabás Miklós: Szendrey Júlia (Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest)
105. o. Barabás Miklós: Petőfi Sándor (Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest)
107. o. A János vitéz első kiadásának címlapja, közkincs
133. o. Pieter de Ring: Csendélet aranykupával (1640–1660, Rijksmuseum, Amsterdam)
162. o. Id. Markó Károly: Magyar alföldi táj gémeskúttal (1853, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
170. o. Csontváry Kosztka Tivadar: Vihar a Hortobágyon (1903, Janus Pannonius Múzeum, Csontváry Múzeum, Pécs)
172. o. Nagy László (FORTEPAN/Hunyady József)
179., 181., 185., 188., 190., 193–194., 196–197., 200., 222. o. Jelenetek A Pál utcai fiúk c. filmből (1968, rendező: Fábri Zoltán, szereplők: Antony
Kemp, William Burleigh, Robert Efford stb.) Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény Alapítvány, standfotós: Domonkos Sándor
180. o. A regény első kiadásának díszes borítója (1907), valamint a Móra Könyvkiadónál megjelent kiadások borítói
180. o. Molnár Ferenc haditudósítóként, közkincs
190., 191. o. Kiáltvány; Grund (a regény egykori kiadásának a rajzai nyomán készítette Slezák Ilona)
198. o. A Ludovika Akadémia és a Füvészkert térképe (részlet, 1884, Wikipédia közkincs)
202. o. Fábri Zoltán A Pál utcai fiúk című film forgatásán (FORTEPAN/Bojár Sándor)
205. o. Buda és Pest látképe a 16. század elején, Georg Hoefnagel képe alapján (részlet, Wikipédia közkincs)
206. o. Török katonák (1580 körül, Abrahamde Bruyn, Rijksmuseum, Amsterdam)
206. o. Magyar lovas nemesi ruhában (1577, Abrahamde Bruyn, Rijksmuseum, Amsterdam)
206. o. Fekete István (FORTEPAN/Hunyady József)
207. o. Székely Bertalan: Egri nők (1867, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
209., 210., 212., 213., 215. o. Jelenetek A koppányi aga testamentuma című filmből (1967, rendező: Zsurzs Éva, szereplők: Csányi János,
Benkő Péter, Tolnay Klári, Bessenyei Ferenc, Benkő Gyula, Szirtes Ádám) Standfotós: Rajnógel Imre
Shutterstock Képügynökség: 3., 6., 7., 9., 12., 14‒16., 18., 30., 66., 76., 93., 113‒114., 122‒123., 127., 143., 161., 165‒169., 171‒176., 178.,
189., 195., 204., 208.
Shutterstock szerkesztői képek: 18. o. alul posztos/Shutterstock.com, 23. o. Bas van den Heuvel/Shutterstock.com, 24., 68. o. Dante-
Visual/Shutterstock.com, 32. o. felül Akoshorvath/Shutterstock.com, 32. o. alul Anita Huszti/Shutterstock.com, 87. o. Anna
Pakutina/Shutterstock.com, 127. o. Yanosh Nemesh/Shutterstock.com, 163. o. Janossy Gergely/Shutterstock.com, 166. o. Irina
Papoyan/Shutterstock.com, 184. o. Matthew Ashmore/Shutterstock.com, 189. o. bal alsó cbies/Shutterstock.com, 204. o.
jobb alsó skovalsky/Shutterstock.com

Irodalom 5 PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Irodalom 5 PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

168mm 11mm 168mm

Raktári szám: OH-MIR05TB

Könyv 168x 238mm 11mm gerinc

A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban kirendelt szakértő: Nádasi Ildikó

Tananyagfejlesztő: Radóczné Bálint Ildikó

Szerkesztették az Oktatási Hivatal Tankönyvfejlesztési Osztályának munkatársai.

A tankönyv szerkesztői ezúton is köszönetet mondanak azoknak az íróknak, költőknek, képző­művészeknek,

© Oktatási Hivatal, 2020

A kiadásért felel: dr. Gloviczki Zoltán elnök

Ez a tankönyv a Széchenyi 2020 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program EFOP-3.2.2-VEKOP-15-2016-00001

irodalom_5_bevezeto.indd 2 2020. 07. 10. 11:42

Kedves 5. osztályos tanuló!

Az irodalom számodra új tantárgy, bár az olvasásórákon már sok mesével, elbeszéléssel és

irodalom_5_bevezeto.indd 3 2020. 06. 25. 9:29

Magyar értelmező kéziszótár (főszerk. Pusztai Ferenc, Akadémiai Kiadó, 2014)

Magyar néprajzi lexikon (szerk. Ortutay Gyula, Akadémiai Kiadó, 1977–1982)

Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára (Akadémiai Kiadó, 2007)

Gecse Gusztáv: Bibliai történetek (Kossuth Könyvkiadó, 1981)

Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese (Móra Könyvkiadó, 2019)

Kálmán Béla: A nevek világa (Sprinter – Sunbooks, 2003)

László Gyula: 50 rajz a honfoglalókról (Kairosz Könyvkiadó, 2019)

Lengyel Dénes: Régi magyar mondák (Móra Könyvkiadó, 1985)

O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások (Akkord Kiadó, 2019)

O. Nagy Gábor – Ruzsiczky Éva: Magyar szinonimaszótár (Akadémiai Kiadó, 2007)

Tótfalusi István: Ki kicsoda az antik mítoszokban (Móra Könyvkiadó, 1993)

Trencsényi-Waldapfel Imre: Görög regék és mondák (Móra Könyvkiadó, 2003)

irodalom_5_bevezeto.indd 4 2020. 06. 25. 9:29

irodalom_5_bevezeto.indd 5 2020. 06. 25. 9:29

Az olvasás sok ember számára szellemi élményt, kimeríthetetlen örömforrást jelent.

Kuckó – Olvassunk együtt! – Móra Ferenc: A századik könyv

Mikor kisdeák 3 koromban az első bizonyítványt hazavittem, az édesapám örömében olyan

irodalom_5_bevezeto.indd 6 2020. 06. 25. 9:29

irodalom_5_bevezeto.indd 7 2020. 06. 25. 9:29

Móra Ferenc (1879–1934)

irodalom_5_bevezeto.indd 8 2020. 06. 25. 9:29

irodalom_5_bevezeto.indd 9 2020. 06. 25. 9:29

Michael Ende (1929–1995)

irodalom_5_bevezeto.indd 10 2020. 06. 29. 21:54

irodalom_5_I_csalad_otthon.indd 11 2020. 06. 23. 13:08

Életünk során sokféle kapcsolatot teremtünk, számtalan kötődést alakítunk ki a környezetünk­

irodalom_5_I_csalad_otthon.indd 12 2020. 06. 23. 13:08

Formája szerint lehet:

irodalom_5_I_csalad_otthon.indd 13 2020. 06. 23. 13:08

1. Ó ha cinke volnék, 2. Ó ha szellő volnék,

A költemény az elvágyódás és a visszatérés

irodalom_5_I_csalad_otthon.indd 14 2020. 06. 23. 13:08

Weöres Sándor (1913–1989)

irodalom_5_I_csalad_otthon.indd 15 2020. 06. 23. 13:08

2. Megőröltem a búzámat, 4. Azóta is azt kívánom:

5. Mindenkinek jusson bőven

A kenyérsütéshez számtalan szokás kapcsolódott,

irodalom_5_I_csalad_otthon.indd 16 2020. 06. 23. 13:08

irodalom_5_I_csalad_otthon.indd 17 2020. 06. 23. 13:08

K ányádi Sándor (1929–2018)

irodalom_5_I_csalad_otthon.indd 18 2020. 06. 23. 13:09

1. Este van, este van: ki-ki nyúgalomba!

2. Udvaron fehérlik szőre egy tehénnek:

3. Nyitva áll az ajtó; a tüzelő fénye

4. Egy eladó lyány4 a tűzre venyigét5 rak:

irodalom_5_I_csalad_otthon.indd 19 2020. 06. 23. 13:09

6. Pendül a kapa most, letevé a gazda;

7. A gazda pedig mond egy szives jó estét,

8. Nem késik azonban a jó háziasszony,

A tankönyv szerkesztői ezúton is köszönetet mondanak azoknak az íróknak, költőknek, képzőművészeknek,

Életünk során sokféle kapcsolatot teremtünk, számtalan kötődést alakítunk ki a környezetünk

arabás Miklós: Arany János portréja

rlai Petrich Soma:

A költő egy személyes élményét örökítet

 Thorma János: Talpra magyar! (1903‒1936, Thorma János Múzeum, Kiskunhalas)

„A vers tükör, melybe ha belenézek (beleol

3. Párosítsd a meghatározásokat és az idézeteket a táblázatban olvasható verscímekkel!

Az az ősi vágyunk, hogy csodák történje

6. A kert és az aranyalmát termő fa jellegzetes motívumok a képzőművészetben és az

Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperen