A VÉGSŐ

TŐZSDEI
STRATÉGIA
E-KÖNYV
A 4 FÁZISÚ GOLYÓÁLLÓ STRATÉGIA,
AMIT HA ALKALMAZOL, SEMMI NEM
MENTHET MEG ATTÓL, HOGY
DÚSGAZDAG LEGYÉL
Amit ebben az e-könyvben megismersz, örökre meg fogja változtatni az életedet és
azt, ahogyan a tőzsdére tekintesz. Ha követed az itt leírt stratégiát, akkor semmi
nem ment meg attól, hogy 10-20-30 év múlva dúsgazdag legyél. Úgyhogy most
kapcsold ki a telefonod, készíts magadnak egy teát vagy kávét, zárd be az ajtót és
minden szót figyelmesen olvass el, mert ez lesz életed legnagyobb lehetősége.

Ezzel a stratégiával lett Warren Buffett a világ egyik leggazdagabb embere és

mindenidők legjobb befektetője. Ezzel a tudással Te is a befektetői élvonalba
kerülhetsz.

Ha már olvastál bármilyen Buffett-tel kapcsolatos anyagot, akkor készülj fel, hogy
ebben az e-könyvben egy teljesen új szemszögből ismerheted meg a módszerét.

TELJESEN új szemszögből! Homlokodra fogsz csapni, és meg fogsz döbbenni, és

azt mondod majd magadnak:

Jézusom! Ez annyira egyszerű és világos! Hogy

erre magamtól még nem gondoltam! Őrület!

Hálás leszel majd magadnak, hogy letöltötted ezt az e-könyvet, és el is kezdted

olvasni!

Amit ebben a könyvben megtalálsz, az tehát nem varázslat. Bár sokan – akik nem
ismerik ezt a módszert és annak egyszerűségét – azt hihetik.

Előre szólok, hogy a befektetésről ebben az e-könyvben színtiszta egyszerűséget

találsz majd, amit BÁRKI megérthet, lemásolhat és sikeresen alkalmazhat. Akkor is,
ha semmilyen pénzügyi előképzettséged nincsen!
Viszont, akinek ez a tudás nem adatik meg, elveszetten bolyong a pénzügy és
befektetések világában, keresve, de nem találva a biztos utat. Ha eddig Te is így
voltál ezzel, akkor ennek a bolyongásnak ez az e-könyv véget vet majd. Ez a
módszer közel 100 éve bizonyít folyamatosan, évről évre.

Gratulálok, hogy erre az útra léptél! Vágjunk is bele...

Először egy dolgot
tisztáznunk kell...
Ez nem egy „hogyan gazdagodj meg gyorsan” recept! Itt nem arról lesz szó, hogy
fektess ebbe vagy abba, és holnap milliárdos leszel. Ha ilyet keresel, akkor ne is
olvass tovább!

Aki ezt a stratégiát követi, az nagyon, nagyon meg tud gazdagodni. Nem gyorsan.
Lassan. De nagyon (és garantáltan), mert ez egy tesztelt és bizonyított tőzsdei
befektetési stratégia.
Íme azok eredménye, akik ezt
a stratégiát követik
Ahogy a MarketWatch által készített képen láthatod, Warren Buffett 1964 – 2018
között ezzel a stratégiával átlagosan évi 19,5%-os hozamot ért el a befektetésein.
Ez azt jelenti, hogy a kezdeti befektetése a 15 299-szorosára nőtt (jól olvasol).

2022-ben a Berkshire Hathaway (Warren Buffett cége, amin keresztül befektet)

árfolyama az 539 180 dollárt is elérte. Ez azt jelenti, hogy ezzel a stratégiával 1964
óta 28 377-szerezte a pénzét Buffett. Ez átlagosan évi 19,3%-os hozamot jelent.

Warren Buffett 1953 – 1993 közötti időszakban átlagosan évi 31%-os hozammal
gyarapította befektetéseit. Ez azt jelenti, hogy 2,3 évente duplázta meg a
befektetését. Ma már a portfóliójának a puszta mérete miatt nem tud ekkora
hozamot elérni Warren Buffett. 2022-ben a Berkshire Hathaway portfóliója már
majdnem 700 millárd dollárt ér.

A Forbes 2022-es lista alapján Warren Buffett vagyona 118 milliárd dollár. Ezzel a
világ ötödik leggazdagabb embere.
Íme azok eredménye, akik ezt
a stratégiát követik
Charlie Munger, Warren Buffett legendás partnere 1962 – 1975
között átlagosan évi 19,8%-os hozamot ért el ezzel a
stratégiával. Ezután csatlakozott a Berkshire Hathaway-hez és
Warren Buffet partnere lett. A Forbes 2022-es listája alapján
Munger vagyona 2,5 milliárd dollár.

David Tepper ezzel a stratégiával 1993 óta átlagosan évi 25%-os

hozamot ért el. A Forbes 2022-es listája alapján Tepper vagyona
16,7 milliárd dollár.

Seth Klarman ezzel a stratégiával az elmúlt 40 évben átlagosan

évi 15%-os hozamot ért el. A Forbes 2022-es listája alapján
Klarman vagyona 1,5 milliárd dollár.

Li Lu egy kínai befektető, aki szoros barátságban van Charlie

Mungerrel. Az elmúlt 20 évben átlagosan évi 30%-os hozamot
ért el. Li Lu becsült vagyona 200 millió dollár (még csak 56 éves).

Mohnish Pabrai egy indiai befektető, akit Warren Buffett

inspirált, és az ő befektetési módszerét használja. 1999 óta
átlagosan évi 11,4%-os hozamot ért el. Mohnish becsült vagyona
173 millió dollár (még csak 58 éves).
De miért hallgass rám egyáltalán?
Mi az én eredményem?
Még hosszú oldalakon keresztül sorolhatnám a kiemelkedően sikeres tőzsdei
befektetőket, akik ezt a stratégiát alkalmazzák. Nagyon, nagyon sok van belőlük,
mert ez a stratégia tényleg működik.

Én 2012-ben figyeltem fel Warren Buffett befektetési stratégiájára. Azonnal láttam,

hogy ez az a tőzsdei befektetési stratégia, amivel tényleg végre pénzt tudok
csinálni. 2015-ben kezdtem el alkalmazni Warren Buffett módszerét, amivel azóta
évi átlagosan 27,87%-os hozamot értem el befektetéseimen. Azóta is
folyamatosan tanulmányozom és tanulom Warren Buffett módszerét.

Szeretném, ha minél több magyar embernek leesne a tantusz, és minél többen

megértenék a világ legnagyobb befektetőjének módszerét, teóriáját, amelyet
sokan követnek a világon, de a világ ezen kis szegletébe, amelyet úgy hívunk:
Magyarország, még nem igazán jutott el. Hát én most elhoztam Neked!
Első fázis
Tévhitek megcáfolása
1 A tőzsdei befektetés az
árfolyamingadozásra játszik

Mi a tőzsdei kereskedés?
A lényeg, hogy a tőzsdei kereskedő egy adott részvény árfolyamváltozását figyelve,
azaz a részvény grafikonja (chartja) alapján dönti el, hogy mikor vesz vagy ad el
(longol vagy shortol, azaz árfolyamemelkedésre vagy árfolyamesésre játszik).
Tehát nem nézi az adott részvényhez tartozó cég bevételét, nyereségét,
növekedési lehetőségeit, stb. Semmilyen pénzügyi mutatót nem néz, csak az
árfolyamgrafikont, és az alapján dönt.

Ezt jegyezd tehát meg: a tőzsdei

kereskedő az árfolyamgörbe,
azaz a chart alapján dönt.

Itt tehát fontosak a statisztikák, hogy hogyan viselkedik az árfolyamgörbe (minek

a hatására megy le és fel), melyik árfolyamszintet nem tudta még átlépni felfele
(ellenállás szint), és melyik árfolyamszint tartja meg az árfolyamot esés esetén
(támasz szint), stb. Nagyon leegyszerűsítve ezt hívják technikai elemzésnek.
Tőzsdei kereskedés esetén
a stratégiákat statisztikák
alapján határozzák meg.
A stratégiák megfigyeléseken alapulnak, vagyis pl., hogy az X részvény a reggeli
nyitás után egy órán belül visszatér a nyitó árhoz. Ez egy stratégia, amelyet le lehet
kereskedni. Egy másik ilyen, hogy amikor egy adott részvény ára a nyitósávból
kitör, akkor utána hogyan viselkedik a legtöbbször, stb.

Tehát sokszor ismétlődő árfolyamgörbe viselkedési mintákat keres egy

tőzsdei kereskedő.

A stratégiái megfigyeléseken alapulnak. A tőzsdei kereskedés egyik jellemzője,

hogy általában rövid távú. Sok esetben nem csak, hogy napon belül zárjuk a
pozíciónkat, hanem akár 5-10 percen belül. De hangsúlyozom, nem az időtáv
az, ami megkülönbözteti a tőzsdei befektetéstől, hanem az, ami alapján a piacra
lépés döntése megszületik. Ez adja a nagy különbséget a tőzsdei kereskedés és a
befektetés között.
Mi az, hogy tőzsdei befektetés?
Tőzsdei befektetés esetén az adott cég pénzügyi mutatóit és a cég működését és
jövőbeli kilátásait megvizsgálva dönt a befektető a cég részvényeinek a
vásárlásáról, eladásról. Tehát a döntés itt nem az árfolyamgörbe viselkedése,
ismétlődően kialakuló alakzatok alapján történik, hanem a részvény mögött lévő
vállalat teljesítménye alapján. Nagy különbség ez!

Most állj meg, és memorizáld.

Ismételd el hangosan, mintha egy családtagodnak vagy barátodnak magyaráznád

a tőzsdei kereskedés és befektetés közötti különbséget. Nagyon fontos, hogy ezt
megértsd, és ne ess a tőzsdei kereskedés csapdájába, ha vagyont akarsz építeni,
ugyanis tőzsdei kereskedéssel nem lehet vagyont építeni csak rövid távon pénzt
keresni (vagy veszíteni). Tőzsdei befektetéssel azonban lehet vagyont építeni. Ezt
tette Buffett is.

Tőzsdei befektetés esetén tehát nem nézegetjük és vizsgálgatjuk a cég rész-

vényének árfolyamingadozását, vagyis a chartját. Az nem érdekel bennünket,
meg se nézzük az elemzés alatt! Tőzsdei befektetés esetén csak a cég működése,
nyereségtermelő képessége érdekes számunkra.

A tőzsdei befektetés esetén a fókusz a részvény mögött lévő vállalaton van, és azt
vizsgáljuk meg, érdemes-e megvásárolnunk a vállalatot a jelenlegi áron. Tőzs-
dei befektetés esetén hosszú távra, minimum 5–10, de inkább 20–30 évre előre
tekintve hozzuk meg döntéseinket.
2 A tőzsdei befektetés az
árfolyam ingadozásra játszik

Még egy dolgot szeretnék tisztázni mielőtt belevágunk. Nagy kockázat ≠ nagy
hozam. Tehát egyszerűen nem igaz az a tévhit, hogy nagy hozamhoz nagy
kockázatot kell vállalni! Ezt verd ki a fejedből! Éppen ellenkezőleg. Erre számos
bizonyítékot találsz majd ebben az e-könyvben is. Buffett módszerét BÁRKI meg
tudja érteni, BÁRKI meg tudja tanulni, és aki elkezd ezeken az alapokon befektetni,
az: „Nagyon, nagyon meg tud gazdagodni. Nem gyorsan. Lassan. De nagyon.” –
Buffett mindig ezt mondja.
3
A legalacsonyabb áron kell
venni és a legmagasabb
áron eladni

A piacot nem lehet időzíteni. Soha senki nem tudja, hogy holnap fel vagy le fog
mozogni egy részvény árfolyama. De a jó hír, hogy ezt nem is kell tudnod ahhoz,
hogy elérd a mesés gazdagságot.

Az egyetlen kérdés az, hogy a jelenlegi áron érdemes-e megvenni az adott

vállalatot vagy sem (ennek a megállapításáról hamarosan bővebben beszélünk).
Ha a válasz igen, akkor bevásárolhatsz és elfelejtheted a pillanatnyi árfolyamot,
mert tudod, hogy hosszú távon jól fogsz járni. Ha a válasz nem, akkor ne vegyél
egy részvényt sem, attól függetlenül, hogy az árfolyam merre mozog.
Második fázis

Alapelvek elsajátítása

Hiába csókolják meg a befektetők

ezeket a békákat, mindössze rossz ízzel
a szájukban tudnak csak távozni.
– Warren Buffett
1 Hosszú távú
gondolkodás

Az egyik fontos dolog, amit tisztán kell látnunk, hogy a legtöbb ember és
pénzintézet (mint pl. a befektetési alapok) azért tőzsdézik, azaz kereskedik a
tőzsdén, mert gyorsan akar pénzt szerezni. Aki a lehető legrövidebb idő alatt akar
meggazdagodni, az olyan befektetési stratégiát alakít ki, ami a rövidlátáson alapul.

Ennek az eredménye, hogy a tőzsdéző

emberek és pénzintézetek nagyjából
95%-a rövid távú érdekeltséggel fektet be.

Ez annyit tesz, hogy a befektetők a rövid távú hatásokra reagálnak. A jó napokon

vesznek, a rossz napokon pedig eladnak, függetlenül a vállalat hosszú távú
kilátásaitól – ez a klasszikus nyáj mentalitás, amiről a Wall Street Journalban,
Bloombergen, Marketwatchon olvashatsz minden nap. Bármennyire ostobának
hangzik ez így első hallásra, mégis a legtöbben ezt a szemléletet követik. A jó hírek,
ami után elkezdenek venni, lehetnek a jó negyedéves jelentések vagy a gyorsan
növekvő árfolyamok.

Buffett rájött, hogy úgy tudja a piac rövidlátását a legjobban kihasználni, ha olyan
cégekbe fektet, amelyek hosszú távú versenyelőnnyel rendelkeznek, és ezért
hosszú távon túl tudják élni az időről időre adódó válságokat és recessziókat. Az
ezekben az időszakokban adódó alacsony részvényárakat kihasználva
alulértékelten, azaz olcsón tud hozzájutni ezen kiváló (mindent túlélő) vállalatok
tulajdonrészéhez.
Ahhoz, hogy ezt megtegye, meg kell bizonyosodnia afelől, hogy a
vállalat, amelybe befektetni készül, nem csak a belső működése
miatt kiváló, de az üzleti környezete is kedvező. Vagyis, a terméke, a
szolágáltatása vagy a működési struktúrája adta hosszú távú előnyt
jól ki tudja használni, és maga a gazdasági környezet is a cég
malmára hajtja a vizet, így jelentős profit előállítására alkalmas.

A rossz hírekre a legtöbben eladnak. De nem Buffett!

Az ilyen rossz hírek lehetnek az iparági recesszióról szóló hírek, a

negyedéves becsült nyereségektől való elmaradás, sőt, akár háború
is, ami egy hatalmas esésbe viheti egy részvény árfolyamát,
miközben a részvény mögött álló vállalat valóságos értéke nem
változik.

Az árfolyamok esésével számos befektetési alap is az eladás mellett

dönt. Buffett ezt sem tartja feltétlenül észszerűnek. Neki egészen
más a módszere. Az omahai orákulum észrevette, hogy a gyorsan
emelkedő árfolyamok és a jó hírek kombinációja elegendőek, hogy
egy vállalat részvényeit rakétagyorsasággal kilőjék. Gyakran úgy is
hivatkoznak erre, mint a „jó hírek jelenség”, amikor az egekbe
mennek az árfolyamok, vagy „rossz hírek jelenség”, amikor a földbe
döngölik az árfolyamokat.

Buffett mindkét esetben azt figyelte meg, hogy mind egy vállalat
teljesítményét, mind hosszú távú gazdasági környezetét figyelmen
kívül hagyja a legtöbb piaci résztvevő. Ezen tőzsdei szereplők
rövidlátása és rövid távra való fókuszálása következtében egy
vállalat jelentősen túlértékelté vagy alulértékelté válhat és válik is.
Éppen most is, amikor ezeket a sorokat olvasod.

Tehát Buffett a piac rövidlátását és pesszimizmusát használta

ki arra, hogy Amerika kiváló minőségű vállalataiban szerezzen
tulajdonrészt alkalmi vételáron. Miután Buffett belevásárolt
ezekbe a cégekbe, az azt követő években drámai növekedés volt
megfigyelhető a cégek értékében!
Példa
Például a Geico esetében 5230%-kal nőtt a vállalat értéke csak a 2000-es évek
elejéig! A Washington Post esetében ez még jobb volt, 8459%-kal nőtt ugyanezen
időszak végéig. A Washington Postot aztán 2014-ben adta el Buffett, Jeff Bezos
egyik cégének. Buffett 10,2 millió dollárt fektetett a Washington Postba 1974-ben,
ezzel 10%-át szerezte meg a cégnek. 2014-ben 28%-a volt a tulajdonában, amikor
kivásárolták 1,2 milliárd dollárért (737 millió fontért). 40 év alatt 100-szorozott.

Mind a Geicoba, mind a Washington Postba akkor fektetett, amikor bajban voltak,
és ezért nagyon alacsony áron tudott részvényes lenni. Mind a két vállalat olyan
hosszú távú előnnyel rendelkezett, amely során a kedvező üzleti környezet ezen
cégek malmára hajtotta a vizet, ezzel hatalmas profitot termelve. Ezért nőtt olyan
jelentősen mind a két cég értéke.
2 Csak hosszú távú tartós
versenyelőnnyel rendelkező
cégbe fektess

Vegyünk egy példát, hogy jobban megértsük, mit jelent ez a megfogalmazás így,
hogy „hosszú távú versenyelőny egy olyan gazdasági környezetben, amely a cég
malmára hajtja a vizet.”

Van két versenylovunk. Az egyiknek az a neve, hogy Egészséges. Ez a ló nagyszerű

eredményekkel rendelkezik, és sok győzelmet tudhat már maga mögött. A másik
versenyló neve Beteges. Ezt a lovat az átlagos eredmények jellemzik. Képzeljük
el, hogy mindkét ló influenzás lesz, és ezért nem tudnak indulni a versenyeken.
Ezért mind a két ló értéke csökken, hiszen nem tudnak pénzt termelni az adott
évadban. A lovak tulajdonosai úgy döntenek, eladják őket, hogy a veszteségeiket
ellensúlyozzák. Melyiket vennéd meg? Egészségest vagy Betegest?

Az Egészséges egyértelműen a jobb választás, mert...

Először is:

Tudod, hogy Egészséges egy erős ló. Jobb esélyei vannak a gyors felgyógyulásra,
és jobb eredményeket ér el, mint Beteges. Ezen kívül, amikor meggyógyul, akkor
egy zsák pénzt csinál majd neked a győzelmeivel.

Másodszor pedig:

Tudod, hogy Beteges, ha fel is gyógyul, akkor is csak lassan, és továbbra is hű ma-
rad a nevéhez, vagyis a későbbiekben is betegeskedni fog. Ezért nem fog tudni jól
teljesíteni. A megtérülés a befektetéseden olyan lesz, mint Beteges egészségügyi
állapota, vagyis nem jó.
Buffett két csoportba osztja a
vállalatokat...
Csoport #1: Betegeskedő, amely kedvezőtlen üzleti
környezetben működik

Ezek olyan cégek, amelyek erős piaci versenyben lévő iparágakban

tevékenykednek és tömegcikket gyártanak és értékesítnek. Ezen cégek esetében
tehát, amelyek olyan termékeket gyártanak, amelyekhez hasonlót több más ha-
sonló cég is gyárt, a vevőkért való versengésben a legtöbbször az ár dönt. Tehát az
árversenyben küzdő cégre az alábbiak jellemzőek:

• Árait a piac többi szereplőjéhez kell igazítania.

• Alacsony profitrátát tud elérni az árverseny miatt.
• Kis növekedési lehetősége van hosszú távon.
• Nagy hullámvölgyei vannak.
• Nincs vagy csak kevés készpénztartaléka van a rossz időkre.
• Tömegcikket gyárt.

Könnyű ezeket felismerni, gondolom már neked is pattognak a fejedben a példák.

Azok a vállalatok tartoznak ide, amelyikeknél az egyetlen motivációs erő, hogy
vásároljanak tőle, az ár. Az ár DIKTÁL.
Csoport #2: Egészséges és tartós, hosszú távú
versenyelőnye van

Azok a cégek, amik olyan kedvező gazdasági és üzleti körülmények között

működnek, amely tartós, hosszú távú versenyelőnyt biztosít vagy egyedi
szolgáltatást nyújtanak, ami különleges helyzetbe emeli őket, és így az áraikat
szabadon tudják meghatározni.

Nem az alapján kell tehát árazniuk, hogy a versenytársak milyen árakat kínálnak.
Ezek kvázi monopolhelyzetben lévő cégek. Ha egy bizonyos terméket vagy
szolgáltatást akarsz venni, akkor azt csak egy cégtől tudod megvenni, amely az
adott terméket vagy szolgáltatást előállítja. Ez megadja a lehetőséget a cégnek
arra, hogy szabadon állapítsa meg az árait, és így nagyobb nyereséget termeljen.
Ezeknek a cégeknek nagyobb növekedésre is van lehetőségük a többi céghez
képest az említett okok miatt. Kisebb a fel- és lehullámzásuk, és könnyebben
képesek átvészelni a rövidlátó részvénypiac túlreagálásait is.

Tehát az első, és nagyon egyszerű feladat

mielőtt eldöntöd, hogy egy cégbe befektetsz,

hogy megvizsgálod, melyik csoportba tartozik.

Az árversennyel küszködő beteges csoportba, vagy az árait maga meghatározó,

versenyelőnnyel rendelkező, egészséges csoportba. Ha nem tudod ezt az első
feladatot megugrani, akkor nem fogod tudni kihasználni a részvénypiac
hullámzásából és félreárazásából származó kivételesen jó befektetési
lehetőségeket.
Tipikusan az olyan cégek jelentenek jó
választást, amelyek egy márkanév alatt
értékesítik portékájukat (termék/szolgáltatás),
ezért saját maguk tudják az áraikat megszabni,
és csak kevés versenytársuk van.

Tehát a tartós hosszú távú versenyelőnnyel rendelkező cégre

jellemző:

• Ha egy bizonyos márkájú terméket/szolgáltatást akarsz venni, akkor

azt csak ettől az egy cégtől tudod megvenni, ezért szabadon emel-
heti az árait.
• Magasabb profitrátát tud elérni.
• Nagy növekedési lehetősége van hosszú távon.
• Kevesebb fel-le hullámvölgye van és nem túl nagy kilengésekkel.
• Van készpénztartaléka a rossz időkre.
• Egyfajta monopolhelyzetben van.

Tudnod kell, hogy egy árversennyel rendelkező cég hogyan működik,

milyen gondjai és jellemzői vannak. Ha nem tudod ezeket a vállalato-
kat felismerni, egyik reggel arra ébredhetsz, hogy belevásároltál egybe.
Ezzel együtt az egészséges, hosszú távú versenyelőnnyel rendelkező
cégeket is fel kell tudnod ismerni, mert ezek azok a vállalatok, amelyek
gazdaggá és vagyonossá tesznek majd.

Buffett tehát nagyon fontosnak tartja,

hogy a piac rövidlátásának és rövid
távra tervezésének kihasználása közben
ugyanúgy tudjuk, hogy mibe NEM
fektetünk, mint azt, hogy mibe IGEN.
3 Ha nem érdemes
megvásárolnod a kiszemelt
céget teljes egészében, akkor
egy részvényét sem érdemes
megvenned
Ahhoz, hogy megértsük Buffett teljes cégben való gondolkodását, tudni kell, hogy
hogyan kell kiszámolni egy cég piaci kapitalizációját. A piaci kapitalizáció nem más,
mint a cég részvényeinek száma és a jelenlegi részvényár szorzata. Ez napról
napra változik.

Tehát, ha van egy cég, nevezzük „A” cégnek, amelynek van 100 millió részvénye,
és a részvény ára 25 dollár, akkor a piaci kapitalizációja 2,5 milliárd dollár.

Piaci kapitalizáció = 100 millió részvény × 25 dollár = 2,5 milliárd dollár

Ha ennek a cégnek a részvénye leesik a következő nap 20 dollárra, akkor a piaci

kapitalizációja 2 milliárd dollár lesz (100 millió × 20 = 2 milliárd).

Amikor Buffett fontolóra vesz egy cégbe való befektetést, akkor a következő
kérdéseket teszi fel magának:

1. Ha az „A” cég piaci kapitalizációja 2,5 milliárd dollár, és éppen

lenne 2,5 milliárd dollárom, akkor felhasználnám-e ezt a pénzt
arra, hogy megvásároljam a teljes céget?

2. Milyen hozamom lenne, ha 2,5 milliárd dollárt fizetnék ezért a

vállalatért?

Ha a hozam vonzó, amit a 2,5 milliárd dollárja után kap, akkor befektet az
„A” cégbe. Vedd észre, hogy nem azt kérdezi, hogy a részvény ára emelkedni
fog-e! Hanem inkább azt kérdezi magától, hogy az egész cégért fizetendő árat
figyelembe véve mennyit fog valószínűleg keresni az adott céggel.
Példa: Yahoo!
Tegyük fel, hogy be akartál volna fektetni a Yahoo!-ba 2000-ben, ami akkor az
egyik nagyon kedvelt cég volt. A Yahoo! részvényének az ára 2000. március 10-én
178 dollár, és a cég piaci kapitalizációja 97 milliárd dollár volt. A kérdés, amit tehát
fel kellett tenni magadnak, hogy ha 97 milliárd dollár csücsülne a bankszámládon,
akkor azt arra lenne-e a legjobb felhasználni, hogy megvedd az egész céget?

Mielőtt ezt a 97 milliárd dollárt elköltenéd, fontos körülnézned és

összehasonlítanod más befektetési lehetőségekkel. Az első dolog, amire
felfigyelhettél akkoriban, hogy az amerikai államkötvény 7%-os hozamot fizetett.
Ami azt jelenti, hogy egy év alatt 6,7 milliárd dollárt kereshettél volna, ha amerikai
államkötvénybe teszed a 97
milliárd dollárt.

97 milliárd dollár 7%-a = 97 × 0,07 = 6,7 milliárd dollár éves hozam

Azért ez nem olyan rossz. Összehasonlítva a 70,8 millió dollárral, amit a Yahoo!-tól
lehetett várni 2000-ben, az amerikai államkötvény sokkal vonzóbb befektetésnek
tűnt.

Tegyük fel, hogy te 2000-ben elkötelezett híve voltál az internetnek, éppen úgy,
ahogyan most például sokan elkötelezett hívei az elektromos autóknak vagy a
biotechnikának. Meggyőződésed volt ezért, hogy a Yahoo!-é a jövő. Ekkor Buffett
halkan figyelmeztetett volna, hogy lehet, hogy ebben teljesen igazad van, és az
internet a jövő, azonban, ha a Yahoo!-t veszed meg, akkor 6,7 milliárd dollár
bevételről mondasz le évente a Yahoo! következő évre jósolt 70,8 milliójáért
cserébe. Ekkor te azzal érvelsz Buffettnek, hogy de a Yahoo! a jövőben sokkal több
pénzt fog majd termelni, mert ez még csak a kezdet!

Buffett erre azt válaszolná, hogy lehet, hogy ebben is teljesen igazad van, de
minden évben 6,7 milliárd dollár bevételt adsz fel, ami az első évben 6,63
milliárddal több bevétel, mint amit a Yahoo!-val keresnél.
Példa folytatás: Yahoo!
Ehhez a gondolatmenethez érdemes megjegyezni, hogy a 2000-ben uralkodó
gazdasági környezetben a legjobban menő cégek nyeresége sem érte el a 6,7
milliárd dollárt. Például a Coca-Cola-nak 2,1 milliárd dollár nettó nyeresége volt, a
General Motorsnak pedig 4,4 milliárd dollár volt a nettó nyeresége. Tehát nem volt
olyan könnyű 6,7 milliárd dollár éves bevételre szert tenni 2000-ben. Nem kell
nagy zseninek lenni, hogy meglásd, hogy a Yahoo! megvásárlása 97 milliárd
dollárért nem lett volna túl okos dolog 2000-ben. Mégis mennyien tették ezt a
dotcom válság előtt!

Buffett gondolata arról, hogy ha egy céget nem érdemes

teljes egészében megvásárolni, akkor egy részvényét sem
érdemes megvenni, ebből a példából azt hiszem, hogy
teljesen világosan látszik.
Mibe fektetett akkor Buffett
2000-ben a Yahoo! helyett?
2000. március 10-én Buffett az Allstate biztosító cég részvényeit kezdte el
vásárolni, részvényenként 18 dollárért. Az Allstate-nek 2000-ben 749 millió
részvénye volt.
Tehát a piaci kapitalizációja 13,482 milliárd volt (749 millió × 18 = 13,482 milliárd).
Az Allstate akkoriban 2,2 milliárd dollár nyereséget állított elő éves szinten. Ez azt
jelenti, hogy ha te megvásároltad volna az Allstate biztosítót 2000-ben, amely éves
szinten 2,2 milliárd dollár nettó nyereséget termelt, akkor az éves hozamod
16,32%-os lett volna.

Éves hozam = 2,2 millárd nyereség / 13,482 milliárd (a cég ára) = 16,32%

Ez sokkal jobb üzlet, mintha a Yahoo!-t vetted volna meg 97 milliárd dollárért, ami
70,8 millió dollár nyereséget termelt volna, ami csak 0,072% nyereség. Az Allstate
jobb befektetés volt akkor, mint az amerikai államkötvénybe történő befektetés,
ami csak 7%-ot hozott. Lehet, hogy ezeket a számokat olvasva kicsit idegennek
tűnik ez az egész, mert ki tud kiköhögni 97 milliárd dollárt, de ne feledd, amit
Buffett mindig hangsúlyoz! Ha nem érdemes megvásárolnod a kiszemelt céget
teljes egészében, akkor nem érdemes egy részvényét sem megvenned.
Harmadik fázis

A kamatos kamat
megértése

A kamatos kamat
a világ 8. csodája.
– Albert Einstein
A kamatos kamat és
a sakktábla
Ahhoz, hogy elsajátíthasd a hosszú távú gondolkodást, nagyon fontos, hogy
megértsd a kamatos kamat működését.

Ha a sakktáblát hívjuk segítségül a kamatos kamat működésének megértéséhez,

akkor a következőt tapasztaljuk:

Ha a sakktába első mezőjére egy rizsszemet teszünk, a másodikra kettőt, a

harmadikra négyet, és így tovább, tehát mindig a dupláját az előzőnek, akkor a
sakktábla utolsó mezőjére érve a sakktáblán összesen 9,2 trillió rizsszem lesz. Ha
ezt a számot beszorozzuk a rizs árával, akkor 184 billiárd forint (egy billiárd = ezer-
billió) összeget kapunk, amely az egész Föld lakosságának teljes vagyona jelenleg.
Egy sakktáblán elhelyezve.

Ezért mondta Albert Einstein is, hogy „A kamatos kamat a világ 8. csodája”.
Nézzük Warren Buffett első 40 évét, amikor 1953 és 1993 között évi
31%-os hozamot ért el! Ezzel Buffett 2,3 évente duplázta a
vagyonát 40 éven keresztül, és így a sakktábla 18-as mezőjére jutott
(40/2,3=17,39). Egyre kezd érthetőbbé és érthetőbbé válni, hogyan
lett Buffett a világ egyik leggazdagabb embere. Most már egyre
közelebb kerül a pénzgyarapítás alapja hozzád, igaz?

Tehát Buffett 40 év alatt a 18-as mezőre jutott (most számításaim

szerint a 26-os mezőn van, és ő adományozott eddig a legtöbbet
jótékonyságra a világtörténelemben.)

Vannak emberek, akik soha, de soha nem jutnak el még 40 év alatt

sem a sakktábla második mezőjére, vagyis egyszer sem duplázzák
meg a pénzüket.

A vagyonépítés egyik sarokköve a

kamatos kamat használata

Ezért is mondta Einstein, hogy a kamatos kamat a világ 8. csodája.

Warren Buffett nem azért lett elképesztően gazdag, mert trédelt,
azaz kereskedett a tőzsdén, hanem azért, mert kihasználta azokat a
lehetőségeket, amelyek a többi piaci szereplő rövid távú
gondolkodásából (és sok esetben tudatlanságából) adódott és
adódik a mai napig is. Buffett nagyszerűen használja ki tehát azokat
a lehetőségeket, amelyek emberi tudatlanságból és ostobaságából,
illetve más befektetők pesszimizmusából és rövidlátásából
fakadnak.

Kedves Olvasó, kérlek, ezt ne vedd magadra, hiszen Te itt vagy és

olvasod ezt az e-könyvet, és képzed magad. Azonban nagyon sokan
ezt nem teszik, és csak mások véleményére hallgatva vagy hirtelen
ötlettől vezérelve vesznek vagy adnak el részvényt, mert nem
szánnak időt a saját képzésükre. Ez ostobaság. Nem beszélve
arról, hogy ezzel a viselkedéssel extra kockázatot vállalnak. Ezért
is jó, hogy itt vagy és képzed magad. Nagyon jól teszed ezt, mert a
kockázatot csak tudással lehet csökkenteni.
Negyedik fázis

Hogyan tudsz kis kockázattal

nagy hozamot elérni
konzisztensen és hosszú
távon?

Az ár, amit fizetsz,

az érték, amit kapsz.
– Warren Buffett
1 Milyen vállalatokba érdemes
befektetni?

Nagyon egyszerű. A befektetett pénzedért értéket kell kapnod, méghozzá diszkont

áron. Ahogy Buffett mondja: „Vegyél 1 dollárt, de ne fizess érte 50 centnél
többet.”

Tehát mit jelent az, hogy értéket veszel diszkont áron?

Vegyünk egy végtelenül leegyszerűsített példát:

Tegyük fel, hogy van egy fiatal almafa, amelyen egyelőre még csak 10 alma terem.
Az almákat a tulajdonosa fejenként 100 forintért tudja eladni, és így 1000 forint
bevételt hoz neki egy ilyen almafa.

Valaminek a hatására most hozzá lehet jutni ehhez az almafához 700 forintért. Te
tudod, hogy ha megveszed ezt az almafát 700 forintért, akkor 1000 forintot tudsz
belőle kihozni. Azaz 300 forintot nyersz, ami 42,85%-os hozamot jelent már az első
évben.

Első éves hozam = 1000 / 700 = 1,4285 (42,85%)

Ez jelenti azt, hogy ÉRTÉKET vettél, mert egy termelő almafád lett, ami nem csak
ebben az évben, de minden évben hoz majd almákat, ráadásul ahogy fejlődik,
évről évre egyre több almát fog hozni.

Ez jelenti azt, hogy kis kockázattal

kiemelkedő hozamot tudsz elérni. Mert
diszkont áron vetted meg az almafát,
ami értéket termel.
Látod
Látod,milyen
milyenpénz gyarapodási
pénzgyarapítási
lehetőség
lehetőségrejlik ebben?
rejlik ebben?
A jó hír, hogy most is vannak a piacon olyan termelő vállalatok, amelyek évről évre
A jó hír, hogy
folyamatos most is vannak
növekedésben a piacon
vannak, olyan
pont minttermelő vállalatok,
az almafa amelyek
és diszkont áronévről
tudodévre
folyamatos
megvenni a növekedésben vannak,résztulajdonossá
részvényüket, vagyis pont mint az almafa,
válniés diszkont
ezekben a áron tudod
cégekben.
megvenni a részvényüket, vagyis résztulajdonossá válni ezekben a cégekben.

#1 Értéket termel a vállalat

#1 Értéket termel a vállalat
Ez biztosítja, hogy értéket vettél.
Ez biztosítja, hogy értéket vettél.

#2 Diszkont áron tudsz tulajdonos lenni ebben a cégben

#2 Diszkont áron tudsz tulajdonos lenni ebben a cégben
Ezért kis kockázatot vállalsz.
Ezért kis kockázatot vállalsz.

#3
#3Évről
Évrőlévre
évrenövekszik
növekszika cég értéke,
a cég mertmert
értéke, növekedésben van van
növekedésben

Ezért
Ezért kiemelkedő
kiemelkedő hozamra
hozamra számíthatsz (egyrésztmivel
számíthatsz (egyrészt mivelalulértékelten
alulértékeltenvetted,
vetted,
másrészt
másrésztmivel
mivel növekedésben
növekedésben van).
van).
Oké, de mi van, ha jön egy válság,
és a részvények árfolyama
hirtelen akár 30-50%-kal esik?

Térjünk vissza az almafa példájához! Tegyük fel, hogy jön egy vihar, amely
megtépázza az almafát és csak 5 alma marad a fán. A fa termőereje attól még
megmarad. Jövőre is fog almát teremni, és várhatóan nem 10-et, hanem még többet,
hiszen fejlődésben lévő fáról beszélünk.

Tehát az, hogy most, ebben az évben csak 500 forintért tudnád eladni esetleg az
almafát, mert egy rossz év van, és csak 4-5 almát hoz, nem tükrözi az almafa
tényleges értékét! Mert az almafa a termőképességét nézve ennél többet ér,
hiszen 10 almát tud hozni.

Most tehát CSAK az ÁRA ALACSONYABB,

de az ÉRTÉKE változatlan!

Ha okos vagy, ekkor veszel még hasonló termőképességű almafákat 500 forintért,
és eszedben sincs eladni a már meglévőt! Hiszen ÉRTÉKET vettél.
Mindig vannak jó évek és rossz évek. Amikor almafát veszel, hosszú
távra veszed, mert tudod, hogy az almafa évről évre egyre több
almát hoz, és eljön az idő, amikor nem 10, hanem 300 almát fog
hozni egy évben. Azonban ezt a termőképességet nem egy-két év
alatt éri el.

Ez egy hosszú távú befektetés, amely esetén az almafa ÉRTÉKE

folyamatosan NŐ, mert egyre többet tud teremni, és egyre több
bevételed származik belőle, így a pénzed is folyamatosan
gyarapszik! Nem fontos, hogy egy-egy rossz évben mennyi az ára,
mert tudod, hogy 10-20-30-40 év múlva micsoda ÉRTÉKET fog
képviselni, amikor majd több száz almát termel.

Ez az értékalapú
befektetés lényege:
értéket veszünk
alacsony áron.
Ahogy telnek-múlnak az évek, egyre több almát terem, és Te az
eladott almákból befolyt bevételből további és további almafákat
tudsz venni, míg végül sok almafád lesz, amely mind-mind pénzt
termel neked.
De hiszen én nem almafákat
akarok venni, hanem
részvényeket...
Befektetés egy vállalatba

Így működik az is, amikor nem almafának leszel a tulajdonosa, hanem egy
vállalatnak. Amikor részvényt veszel, akkor vállalat-tulajdonos leszel még akkor is,
ha csak 1 részvényt vettél. Ekkor tehát tulajdonos leszel, de nem a teljes cég lesz a
tiéd (mint az almafa esetében), hanem annak csak egy része.

Az elvek ugyanazok

Amikor jön egy válság, mondjuk egy nagy válság, amikor 40-50%-kal esnek a
részvényárak, akkor nem kell aggódnod, hiszen Te ÉRTÉKET vettél, és az, hogy
leesett a vállalat részvényének az ára, az csak annyit jelent, hogy most olcsóbban
lehet ugyanahhoz az ÉRTÉKHEZ hozzájutni, mint amit a válság előtt vettél.

Hosszú távon a cég értéke tükröződik a részvény árban!

Ezért, ha okos vagy, nem pánikolsz, hanem most veszel csak igazán! Miért is? Mert
az almafa példára visszatérve most nem 700, hanem 500 forintért tudsz megvenni
egy almafát! Az még jobban megéri! Ezzel a hozamod is növekedni fog a befektetett
pénzedhez képest, és a kockázatod is csökken. Így lehet kis kockázattal kiemelkedő
hozamot elérni.

FONTOS! Nem szabad összetéveszteni az értéket és az árat, illetve a befektetést

és a spekulációt! A legtöbben azért veszítenek, mert ezt összetévesztik.
Ezért is mondja Buffett, hogy...

Tudod miért? Mert értéket vásárol diszkont áron. Nem fontos, hogy az árfolyam
hogyan változik rövid távon, mert ha egy cég folyamatosan növekszik és értéket
termel, akkor hosszú távon a cég értéke tükröződik a részvény árban!

Ezért ha megvetted egy vállalat néhány részvényét, és az ára elkezd esni, akkor nem
pánikolsz, mert tudod, hogy MENNYI ÉRTÉKET vettél, és jelenleg a részvénypiaci ár
nem tükrözi a vállalat belső értékét. Ezzel az a félelmed is hatástalanodott, hogy mi
lesz, ha jön a válság, vagy mi lesz, ha leesik a részvény ára!

Oké, de honnan tudom, hogy a vállalat tényleg olyan, mint az almafa,

folyamatosan többet termel és túléli a viharokat?

Mindig a tartós, hosszú távú versenyelőnnyel rendelkező cégek azok, amelyek

vastag profitot tudnak termelni monopolhelyzetükből adódóan, amely profit okos
módon történő befektetése folyamatosan növeli a cég értékét, ezzel hosszú távon
vagyont termelve a részvényeseiknek, azaz a befektetőknek.
 A hosszú távú versenyelőny az, amely olyan pénzkereső erőt ad a cégnek, amely
A biztosítja
hosszú távú versenyelőny
az alapot a rossz az,
időkamely olyanis.
túlélésére pénzkereső erőt ad
A versenyelőny a cégnek,az,
tartóssága amely
amely
biztosítja az alapot
garantálja, hogy aacég
rossz idők túlélésére
hosszú is. Aaversenyelőny
távon növelje tartósságavagyonát.
saját és a részvényesei az, amely A
garantálja, hogytartóssága
versenyelőny a cég hosszú távon növelje
az, amelyre a saját és a részvényesei vagyonát. A
építhetsz.
versenyelőny tartóssága az, amelyre építhetsz.
Két típusú cégnek alakulhat ki versenyelőnye:
Két
1) típusú cégnek
A versenyelőnyt alakulhat
egyedi ki versenyelőnye:
termék hozza létre
1.2)
A versenyelőnyt egyedi
A versenyelőnyt termék
egyedi hozza létre.
szolgáltatás hozza létre
2. A versenyelőnyt egyedi szolgáltatás hozza létre.

AAtartós,
tartós,hosszú
hosszú távúversenyelőny
távú versenyelőny

AmikorBuffett
Amikor Buffettaatartós,
tartós,hosszú
hosszútávú
távúversenyelőnyről
versenyelőnyről beszél,
beszél, mindig
mindig felhozza
felhozza
analógiánaka avár
analógiának várkörüli
körülivizesárkot
vizesárkot(moat).
(moat).Ezzel
Ezzel próbáljaazt
próbálja aztkifejezni,
kifejezni,hogy
hogya avár
vár
köréazért
köré azértépítették
építettékaavizesárkot,
vizesárkot,hogy
hogyminél
minélnehezebben
nehezebbentudja
tudja bevenni
bevenni azaz ellenség
ellenség
azaz az üzleti életben a versenytársak. A cégek esetében is jelentős védelmet nyújt,
azaz az üzleti életben a versenytársak. A cégek esetében is jelentős védelmet nyújt,
ha egy cégnek van hosszú távú versenyelőnye, főleg ha ez a hosszú távú
ha egy cégnek van hosszú távú versenyelőnye, főleg ha ez a hosszú távú
versenyelőny még tartós is. Tehát a hosszú távú versenyelőny az, amely
versenyelőny még tartós is. Tehát a hosszú távú versenyelőny az, amely
megakadályozza, hogy a versenytársak elszipkázzák a vevőket.
megakadályozza, hogy a versenytársak elszipkázzák a vevőket.
Maga a versenyelőny lehet olyan
egyszerű is, mint egy márkanév
Ha KFC csirkét akarsz enni, akkor azt a KFC cégtől tudod csak megvenni. Nem kapsz
KFC-t más étteremben. Ha Coca-Colát akarsz inni, akkor azt a Coca-Cola cégtől tudod
megvenni különböző közvetítőkön keresztül. De más nem gyárt Coca-Cola-t csak a
Coca-Cola Company. Ha Marlboro cigarettát akarsz szívni, amely Amerika bestseller
cigarettája, akkor azt csak a Philip Morris cégtől tudod megvenni (szintén közvetítőn
keresztül).

Azoknak a cégeknek, amelyek hosszú távú versenyelőnnyel rendelkeznek egy

termékükkel vagy szolgáltatásukkal, megvan az az előnyük, hogy szabadon
határozhatják meg az áraikat, ami nagyobb profitabilitáshoz és magasabb
profitmarzshoz vezet. Az ezekkel a cégekkel való versenyzés nagyon sok problémát
okoz a versenytársaknak, és sokszor pénzügyi szempontból teljesen értelmetlen.
Annyi költségbe kerülne ugyanis versenybe szállni velük, hogy egyszerűen nem éri
meg az új belépőknek belépni a piacra. Ez aztán tartós, tehát fennmaradó
versenyelőnyt biztosít az adott cégnek hosszú távon.

Azonban Buffettnek a tartós, hosszú távú versenyelőny és a piacon elfoglalt

monopolhelyzet még mindig nem elegendő! Ahogy már fentebb írtam, a
versenyelőnynek tartósnak kell lennie, és ezt a szót soha nem szabad lehagyni a
hosszú távú versenyelőny elől, ha befektetéseinkből vagyont szeretnénk építeni.
Mit ért Buffett a tartósságon?
Buffett azt érti a tartósságon, hogy a cég meg tudja tartani
a versenyelőnyét hosszú távon nagy tőkeráfordítás nélkül.
Mert vannak olyan cégek, amelyek nagyon nagy summát
költenek arra, hogy fenntartsák a versenyelőnyüket, de
Buffett ezeket elkerüli. Azokat keresi, amelyeknek szinte
semmit vagy csak nagyon keveset kell költeniük a
versenyelőnyük fenntartására.

Az alacsony költséggel fenntartott tartós, hosszú távú

versenyelőny a következő két ok miatt fontos Buffettnek:

Első ok:

Az egyik ok az üzlet pénztermelő képességének megjósolhatósága a jövőt illetően.

Ha egy cég hosszú évek óta, évről évre ugyanazt a terméket tudja gyártani és
eladni, akkor elég valószínű, hogy a jövőben is képes lesz erre. Ha ez így van,
akkor könnyebben vészeli át a rossz híreket, és nem kerül egy lefele menő spirálba.
NE feledd, hogy a biztonság Warren Buffett befektetésének egyik sarokköve!
Számára egy cég által hosszú évek óta folyamatosan gyártott és eladott termékek
egyenértékűek a következetesen évről évre előálló nyereséggel.

Második ok:

A másik ok, hogy ez növeli a vállalat azon képességét, hogy a versenyelőnyből

fakadó kiváló nyereségeket a részvényesek vagyonának növelésére használja fel,
nem pedig csak arra, hogy fenntartsa a cég működési feltételeit és a piacon betöltött
szerepét, mint ahogyan az az árversenyben lévő cégek esetében történik. Mert ha a
nyereség nagy részét folyamatosan a versenyképesség fenntartására kell fordítani,
akkor az a pénz soha nem fog a részvényesek zsebébe vándorolni.
Nézzünk néhány példát a tartós,
hosszú távú versenyelőnyre:
Itt van például a Hershey´s amerikai csokoládé, ami most már nálunk is kapható. Le
fog esni az állad, de ezt a csokoládét alig változtatták meg már közel 100 éve. (A
Hershey´s céget 1894-ben alapították.) Mit gondolsz? Meg fogják változtatni az
elkövetkezendő 10-20-50 évben? Kötve hiszem.

Hasonló a Lindt svájci cég, amit 1845-ben alapítottak vagy a Milka, amely márka
előtörténete Philippe Suchard svájci cukrásszal kezdődik, aki 1826-ban kezdte meg
két műhelyében a saját receptje szerinti édességeinek, csokoládéinak a gyártását.

Mindkét műhely vízpartra települt (a Seyon és a Serrières partjára) annak

érdekében, hogy kihasználhassák a vízenergiát. Suchard vállalkozása mintegy egy
évszázad alatt a legismertebb csokoládégyárak egyikévé fejlődött. 1901-ben Carl
Russ-Suchard, Daniel Peter által inspirálva, Milka néven kezdte gyártani és
forgalmazni a tejcsokoládéját – megalapozva ezzel a márkanév máig tartó hatalmas
sikerét.
Hasonlóan erősödött a KFC, a Pizza Hut, a McDonalds és a Coca-
Cola márkaneve is. Bár az említett gyorséttermek még csak 50
évesek, a Coca-Cola már több mint 100 éve gyártja
pontosan ugyanazt a terméket. Gondolod, hogy bármit is fognak
változtatni rajta az elkövetkezendő 10-20-50 évben? Én nem hiszem!
Nagyon valószínűtlen. Gondolod, hogy ezek a cégek több milliárd
dollárt költenek kutatásra és fejlesztésre, hogy újraépítsék a
gépeiket és a gyártelepeiket? Nem, nem teszik ezt.

Buffett úgy tartja, hogy ha egy cég változatlanul tudott gyártani egy
terméket az elmúlt 10 évben, akkor valószínűleg a következő 10
évben is gyártani fogja ugyanazt a terméket. Változatlanul.

A változatlansághoz pedig nem kell sok kutatás és fejlesztés, és

ezért nem is kell milliárdokat, de még csak milliókat sem költeni a
részvényesek pénzéből erre! Kezded érteni ennek a hatalmas
erejét? A pénz, amit termel a cég, leginkább a te vagyonod építésére
fordítódik, és nem pedig a cég versenyben maradását és ezen
keresztül az életben maradását biztosítja. (Tehát itt ugyanarról a
termékgyártásról vagy szolgáltatásnyújtásáról beszélünk
évtizedeken keresztül.)

Tehát Buffett olyan cégbe szeret fektetni,

amelynek a terméke olyan mélyen belevésődött
már a vevők fejébe, hogy nem kell rajta változást
eszközölni. Ezáltal akár egy idióta is kerülhet a cég
élére, a termék értékesítése tovább fog menni, és
a cég túl fogja élni a hozzá nem értő vezetés alatti
időszakot is.

Mostanra már egyre jobban érted, hogy miért is biztonságos

befektetés az, ahogy Buffett gondolkodik, és te ezzel most abban a
kb. 1-2%-ban vagy a világon, akik számára ez egyre világosabb.
Olvass tovább!
2 Milyen vállalatokba NEM
érdemes befektetni?

Az árversenyben lévő, középszerű teljesítményt nyújtó

cégek felismerése

Az árversenyben lévő vállalatokat arról nagyon könnyű felismerni, hogy az

egyetlen motivációs erő, hogy vásároljanak tőle, az ár. Az ár DIKTÁL.

Néhány példa:

• Internetszolgáltatók / webszolgáltatók
• Memóriachip-gyártók
• Légitársaságok
• Élelmiszergyártók
• Acélgyártók
• Gáz és olaj vállalatok (előállítók)
• Faárut előállítók
• Papírgyárak
• Autógyárak (kivéve a luxusautók)
• stb.

A fenti termékeket előállító cégek olyan termékeket vagy szolgáltatásokat árulnak,

amelyekkel sok hasonló cég is a piacon van. Ezek a cégek ugyanazt a terméket
vagy szolgáltatást árusítják hasonló minőségben, ezért az egyetlen motiváció a
vevő számára ahhoz, hogy melyik cégtől vásároljon, az ár.
Ezek a cégek ugyanazt a terméket vagy
szolgáltatást árusítják hasonló minőségben, ezért
az egyetlen motiváció a vevő számára ahhoz, hogy
melyik cégtől vásároljon, az ár.

A benzint például az ár alapján veszed meg, nem a márkanév alapján. Bár a

benzinkutak azt szeretnék velünk elhitetni, hogy a márka számít, de mi tudjuk, hogy
nem árusít az egyik benzinkút sem jobb benzint, mint a másik, és ezért leginkább az
ár alapján döntünk arról, hogy hol tankolunk.

Hasonló a helyzet a beton, a faáru, a szórakoztatóelektronika, a számítógépek

piacán és az autóiparban. Az autóiparnak is minden szegmensében az autógyártók
versenyeznek a vevőkért. A légitársaságok is ebbe a kasztba tartoznak. A legtöbben
azt a repülőjegyet veszik meg, amelyik a legolcsóbb.

Teljesen mindegy tehát, hogy melyik légitársaság gépével jutsz el Londonba vagy
Párizsba, és teljesen mindegy melyik internetszolgáltató segítségével csatlakozol fel
az internetre. Sokan nem tudják megkülönböztetni az autómárkákat sem, annyira
tudnak hasonlítani egymásra. Sok ember számára mindegy, hogy egy Peugeot,
Seat, Toyota vagy egy Opel viszi el őket A-ból B-be. Ha például a Toyota vagy az
Opel a legolcsóbb, akkor azt fogják megvenni.
A legalacsonyabb költséggel
működő cég fog nyerni. Ez állandó
pénzt, azaz tőkebefektetést igényel,
amely felzabálja a profit egy részét.
Annak eredményeképpen, hogy egy cég árversenyben van, alacsonyabb a profitja.
Az árversenyben lévő cégek közül a legalacsonyabb költséggel működő cég fog nyerni,
ezért ő diktálja az árat, így neki nagyobb szabadsága van az árai megállapításában,
és így az ő profitmarzsa a legnagyobb a versenytársai közül. Ez egy egyszerű állítás,
amelynek bonyolult következményei vannak.

A legtöbb esetben ugyanis az alacsony költséggel gyártó cégeknek

állandóan fejleszteniük kell, hogy versenyben maradjanak. Ez állandó
pénzt, azaz tőkebefektetést igényel, amely felzabálja a profit egy
részét, és ahelyett, hogy új cégek megvásárlására vagy új termékek
kifejlesztésére fordítanák a pénzüket és ezzel növelnék a cég értékét,
kénytelenek azt a meglévő termékeik gyártási folyamatának
továbbfejlesztésére költeni.

Egy termék iránti igény növekedése elméletben lehetőséget adna a cégeknek az áraik
növelésére, azonban ha túl sok cég árulja ugyanazokat a termékeket, az árverseny
miatt a versenyben maradás érdekében a cégek folyamatosan egymás működésének
hatékonyságát aknázzák alá. Ezek után lenne kedved ilyen cégbe fektetni a pénzed?

Buffett megpróbálja minél távolabb tartani

magát ezektől a cégektől, és inkább hosszú távú
versenyelőnnyel rendelkező cégekbe fektetni.
Befektetési szempontból az
árversenyben lévő cégek csekély
lehetőséget jelentenek.
Érdekes módon egy cég, amelynek hosszú távú versenyelőnye van a piacon,
amikor nő a termék iránti igény, akkor képes az árait az igény növekedésével
párhuzamosan növelni.

Mivel nincs igazán versenytársa abban a szegmensben amelyben működik, nem

kell árversenybe bocsátkoznia, így az igények növekedésével nem csak több
terméket tud eladni, de a profitmarzsa is nő. Ilyen cégre tipikus példa az Apple, a
Google, az Amazon és a Facebook.

Befektetési szempontból az árversenyben lévő cégek a részvényeseknek nyújtott

értéknövelésében csekély lehetőséget jelentenek. Az ilyen jellegű cégeknek a
profitja nem egyenletes, hanem hektikus, és ezért nem mindig van pénzük, amikor
arra szükségük lenne, és nem jut pénz arra, hogy a cég befektetéseket eszközöljön
nagy jövedelmezőséggel kecsegtető üzleti vállalkozásokba.

Még ha elő is áll valamennyi pénz, akkor is azt a gyártósorok vagy a már meglévő
eszközök fejlesztésére kell fordítani, vagy olyan kutatásokra, amelyek a meglévő
terméket versenyképesen tartják. Ha egy árversenyben lévő cég egy pillanatra is
“leáll”, a versenytársak eltapossák egy pillanat alatt.
3 Mikor
vásárolj?

A vásárlási lehetőségeket az ár diktálja. Csak azért, mert felismerted, hogy egy cég
tartós, hosszú távú versenyelőnnyel rendelkezik, még nem jelenti azt, hogy
azonnal érdemes is befektetned az adott cégbe.

Buffett sikerének kulcseleme, hogy nagyon jól tudja felismerni, hogy mikor van itt
az idő a befektetésre, azaz egy cég részvényeinek vagy akár az egész cégnek a
megvásárlására. Csak akkor fektet be egy cégbe, ha annak üzletileg van értelme,
azaz ha egy bizonyos áron vagy ár alatt lehet egy céget megvenni.

Buffett észrevette, hogy időről időre vannak ismétlődő helyzetek.

Ezek az újból és újból ismétlődő helyzetek olyan piaci feltételeket teremtenek,

amelyek kiváló árakat eredményeznek a hosszú távú versenyelőnnyel rendelkező
cégek megvásárlására. A kulcsszó itt: ismétlődő. Az ismétlődés az, ami miatt ezek a
helyzetek felismerhetőek.
5 féle ismétlődő helyzetet ismert fel
Buffett:
#1 Medvepiac

Medvepiacnak nevezzük azt a jelenséget, amikor a részvényárfolyamok elkezdenek

esni, és már több mint 20%-ot estek. Ekkor kezdi a média hangoztatni, hogy
medvepiacba léptünk.

A medvepiacon valójában a cégek értéke nem csökken és nincsenek pénzügyi

gondjaik, csak a túlfűtött piaci hangulat lehűlése a részvényárak csökkenésével jár,
ami nagyszerű vásárlási lehetőségeket kínál.

A medvepiacok a legbiztonságosabb befektetési

lehetőségek, mert a cégek nyereségtermelő
képessége nem változik.

#2 Iparági recesszió

A következő ismétlődő helyzet az iparági recesszió. Buffett gyakran használja

ki az iparági recessziót kiváló cégekbe történő befektetésre. Ezek a helyezetek
az intenzitásuk és mélyrehatásuk alapján különböznek egymástól. Ezek a
helyzetek súlyos veszteségeket jelenthetnek a recesszióba süllyedő cégeknek,
de az is elképzelhető, hogy csak enyhe visszaesés van a nyereségükben. Ezen
cégek helyreállásához hosszabb időre van szükség, általában 1-4 évre, de ezek a
helyzetek extrém nagyszerű befektetési lehetőségeket nyújtanak azoknak az okos
befektetőknek, akik ezeket felismerik.

Nagyon szélsőséges helyzetben a recesszió sújtotta cég csődbe is mehet. Ezért ne dőlj
be egy részvény árának csak azért, mert alacsony. Mindig a jó pénzügyi helyzetben
lévő, piacvezető cégre koncentrálj, amely a recesszió előtt nagyon nyereséges volt.
#3 Egyedi csapás

Néha a brilliáns cégek is csinálnak hülyeségeket, és amikor ezt teszik, akkor sok
pénzt veszítenek. 10-ből 9 esetben, amikor a részvénypiac befektetői ezt látják,
akkor a részvény ára mélyzuhanásba kezd.

Ilyenkor a feladat tehát megérteni azt, hogy ez csak egy ideiglenes probléma, amely
elmúlik, vagy egy olyan probléma merült fel, amely visszafordíthatatlan. Az a cég,
amelynek van tartós, hosszú távú versenyelőnye, az ezeket a helyzeteket általában
túléli. Ugye milyen fontos a tartós, hosszú távú versenyelőny?

#4 Strukturális változás

A strukturális változások (vállalati formából például partnershippé való átalakulás

vagy hasonlók), átszervezések sokszor igen költséges folyamatok, amelyek mélyen
érinthetik a cég nettó nyereségét azáltal, hogy elviszik annak jelentős részét. Az
összeolvadások, de a költségek újrastrukturálása is negatív hatással lehet egy cég
eredményére, amely a részvény árának esésében is megmutatkozik, és jó
befektetési lehetőséget rejthet magában.

#5 Háború

Amikor háború zajlott a világban, amely érintette Amerikát, a részvényárak estek

évszaktól és vállalati eredményektől függetlenül. Az emberek ilyenkor inkább eladják
a részvényeiket, és a biztonságot jelentő bankbetétbe rakják a pénzüket. A
fogyasztás elkezd visszaesni és a gazdaság lassul. A legutóbbi ilyen helyzet az
1990-es iraki háború és a 2001-es Afganisztán ellen folytatott háború volt. Nem
Amerikában zajlottak ezek a háborúk, a félelem mégis az embereket arra
ösztönözte, hogy ne a részvénypiacon tartsák a pénzüket. Ezek a helyzetek mindig
nagyszerű befektetési lehetőségeket hordoznak magukban.

Az ilyen helyzetekben sok cég bezár, és egy részük soha nem is fog kinyitni, de
azok közül, amelyek talpon maradnak, ki kell tudni választani, hogy melyek azok,
amelyeknek a kialakult helyzet csak egy átmeneti nehézség, és a hosszú távú
pénztermelő képességüket nem befolyásolja a kialakult válság vagy recesszió.
 CSATLAKOZZ A VAGYONTEREMTŐ
TUDÁSBANKHOZ, AMINEK 250 ÓRÁS
TUDÁSANYAGÁVAL LAIKUSKÉNT IS
ELSAJÁTÍTHATOD A VAGYONÉPÍTÉS
CSÍNJÁT-BÍNJÁT, ÉS VÉGRE PÉNZÜGYILEG
SZABADDÁ VÁLHATSZ...

Az itt leírtak helyes gyakorlatba ültetése kulcsfontosságú a kiszámítható és

kimagasló hozamok eléréséhez.

Ez az e-könyv elég volt arra, hogy megértsd és átlásd, hogyan tudsz Te is vagyont
építeni magadnak, de ahhoz, hogy ezt a stratégiát sikeresen tudd alkalmazni, még
sokkal többet kell tanulnod. Ha szimpatikus az, amit ebben az e-könyvben
megismertél, és szeretnél Te is rálépni a biztos vagyonépítés útjára, akkor
csatlakozz a Vagyonteremtő Tudásbankhoz, ahol megtanítjuk neked a befektetés
csínját-bínját. Mert nem a fizetésedből leszel gazdag, hanem a befektetésedből!

Vagyonteremtő Tudásbank tagként teljes hozzáférést kapsz:

 250 órányi tudásanyaghoz, amivel laikusként is elsajátíthatod és gyakorlatba

ültetheted a sikeres befektetést.
 A zárt Facebook csoporthoz, ahol bármikor kérdezhetsz és folyamatosan friss
infókat találsz aktuális befektetési lehetőségekről és fontos hírekről.
 3 különböző befektetési modell portfólióhoz, amiken keresztül élőben nézheted
végig, hogyan működik a vagyonépítés.
 A havonta megrendezett TUDÁS OSZTALÉK Élő Online Workshopokhoz,
ahol mindig aktuális befektetési lehetőségeket ismerhetsz meg és élőben
kérdezhetsz.

Amit kapsz tehát egy teljes körű tudásanyag, aminek a segítségével képes
leszel évi 15-20%-os hozamot elérni hosszú távon, így semmi sem ment majd
meg attól, hogy 10-20-30 év múlva dúsgazdag legyél.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK A
VAGYONTEREMTŐ TUDÁSBANKRÓL