Kinek van szüksége számviteli információkra (a beszámolóban található információkra)?

 a nagyközönségnek
 a pénzügyi ellenőrző szerveknek
 egyetemeknek

„Az ……………………….. szükségük van a számviteli információkra a nyereség maximalizálásához.”

Egészítsd ki!
 vezetőknek

„A/Az………………………….. a vállalat jelen- és jövőképét szeretnék leképezni azért, hogy a

gazdasági szereplő képes lesz-e időben kifizetni a tartozásait feléjük.” Egészítsd ki!
 szállítók és más kereskedelmi hitelezők

A gazdasági társaságokhoz (kereskedelmi társaságok) tartoznak:

 közkereseti társaság
 korlátolt felelősségű társaság
 részvénytársaság

Kik nem rendelkeznek beszámolási és könyvvezetési kötelezettséggel?

 természetes személyek

A hozzájárulás milyen formái megengedettek egy részvénytársaságnál?

 pénzbeli hozzájárulás
 természetbeli hozzájárulás

Az összeállítás pillanata szerint a beszámoló lehet:

 rendes beszámoló
 különleges beszámoló

Kik készítenek egyszerűsített éves beszámolót?

 a kisvállalatok
 a közepes nagyságú vállalatok

Kik készítenek konszolidált beszámolót?

 vállalatcsoportok

Mit nem tartalmaz az éves beszámoló?

 a részvényes összetételéről szóló jelentést

Mennyi az alkalmazottak száma egy kisvállalatnál?

 0−10

Milyen elméletek léteznek a könyvvitel tárgyával kapcsolatosan?

 jogi
 pénzügyi
 gazdasági

A/az ........................... elmélet szerint a könyvvitel tárgya a vagyon. Egészítsd ki!

 jogi
A/az ........................... elmélet szerint a könyvvitel tárgya a vagyon. Egészítsd ki!
 gazdasági
„A/Az …………………... olyan meghatározott formájú számviteli okmány, amely előre meghatározott
formában, egy adott időpontra vonatkoztatva, összevontan és pénzértékben mutatja be a gazdálkodó
vagyonát” Egészítsd ki!
 mérleg
„…………………….a vállalatnak olyan pillanatnyilag ellenőrzött erőforrásai, amelyek múltbeli
események hatásaként jelentek meg és a jövőben hasznot hoznak a vállalatnak.” Egészítsd ki!
 eszközök
„A/az ………………… olyan gazdasági javak, amelyek nem hasz-
nálódnak el vagy nem alakulnak át az első használatnál, részt vesznek több termelési ciklusban, és a
megtérülési idejük több, mint egy év.” Egészítsd ki!
 befektetett eszközök

Az eszközök elsődleges osztályozása:

 befektetett eszközök
 forgóeszközök

A befektetett eszközök elsődleges osztályozása:

 immateriális beruházások
 pénzügyi beruházások
 anyagi beruházások

A forgóeszközök elsődleges osztályozása

 készletek
 követelések
 értékpapírok
 pénzeszközök
Az immateriális beruházásokhoz tartoznak:
 alapítás aktivált költsége
 cégérték
 fejlesztés aktivált költsége

Az anyagi beruházásokhoz tartoznak:

 területek
 gépek, felszerelések

A készletekhez tartoznak:
 alapanyag
 késztermék
 áru

A követelésekhez tartoznak:
 vevők

A készletek származhatnak:
 vásárlásból
 saját előállításból

Az értékpapírokhoz tartoznak:
 visszavásárolt saját részvények, üzletrészek
 forgatási céllal vásárolt részvények
 forgatási céllal vásárolt kötvények
A pénzeszközökhöz tartoznak:
 pénztár

A saját forrás olyan vagyonelem, amelyet ......................... visszafizetési kötelezettség. Egészítsd ki!
 nem terhel
Az idegen forrás olyan passzíva, amelyet .............................. viszszafizetési kötelezettség. Egészítsd ki!
 terhel
A saját forrásokhoz tartoznak:
 jegyzett tőke
 eredmény

A hosszú lejáratú kötelezettségekhez tartoznak:

 beruházási bankhitel

A rövid lejáratú kötelezettségekhez tartoznak:

 hitelvonal

„Az aktivált többletértéket jelentik: a vevői kör, a cég térbeli elhelyezése, a piaci szegmens, a hírnév
stb.” A meghatározásnak megfelelő eszköz/forrás:
 a cégérték
„…………………körébe tartoznak a koncessziós jogok, bérleti jogok, márkanevek stb.” A
meghatározásnak megfelelő eszköz/forrás:
 a vagyoni értékű jogok

„………………… nevezzük azokat a tartósan használt tárgyakat vagy tárgykomplexumokat, amelyek

egyidejűleg teljesítik az alábbi négy feltételt: – azzal a céllal birtokolják, hogy jószágok,
szolgáltatások termelésében vagy adminisztratív célokra használják vagy bérbe adják; valószínű,
hogy az eszköznek tulajdonítható jövőbeni gazdasági hasznok be fognak folyni az egységhez; az
előrelátható felhasználási idejük több, mint egy év; a bekerülési értékük nagyobb, mint a törvény által
meghatározott összeg (jelenleg 1800 lej); a meghatározásnak megfelelő eszköz/forrás:
 gépek és berendezések

„Ha egy vállalat hosszú lejáratú kölcsönt ad egy cégnek, amelyben tartós részesedése van, akkor
………………… beszélünk.” A meghatározásnak megfelelő eszköz/forrás:
 a részesedéshez kötődő követelésről

„Akkor mondjuk anyagi javakról, hogy ……………….., hogyha a vásárlás pillanatában már létezik a
viszonteladási szándék (átalakítás nélkül)”. A meghatározásnak megfelelő eszköz/forrás:
 áru

„…………… olyan anyagi javakat jelent, amelyek átalakulásban vannak a nyersanyag és félkész
termék állapot, valamint a félkész termék állapot és a késztermék között.” A meghatározásnak
megfelelő eszköz/forrás:
 folyamatban lévő termelés
„…………… azok a vagyonelemek, amelyek átmentek a technológiafolyamat minden szakaszán, nincs
szükség utólagos feldolgozásokra, megfelelnek a minőségi elvárásoknak, készletezhetőek és
eladhatóak.” A meghatározásnak megfelelő eszköz/forrás:
 késztermékek
„A ……………………... azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő,
pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező,
a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz,
szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint az állami vagy önkormányzati vagyon részét képező
eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódnak, amelyek múltbeli események hatására jelennek meg, és
amelyek a kifizetés pillanatában haszonkiáramlást okoznak a vállalat részére” Egészítsd ki!
 köttelezettségek
„A/az ………………………………. a hozzájárulások összessége.” A meghatározásnak megfelelő
eszköz/forrás:
 jegyzett tőke
„A/az ……………………… olyan könyvviteli okmány (beszámoló fő része), amely adott időszakra
vonatkozóan, előre meghatározott szerkezetben, összevontan és pénzértékben tartalmazza az
…………………………….. összetevőit [bevétel (hozam) és ráfordítás], illetve ezek különbségeként az
időszak ………………….”. A meghatározásnak megfelelő beszámoló rész:
 eredmény kimutatás
„A/az….……….………… a tevékenység érdekében felmerült nyereségcsökkenést jelenti, amely az
aktívák csökkenésének vagy a kötelezettségek növekedésének hatására jelennek meg.” Ez a
meghatározás a …………….. jelenti:
 ráfordítás
„A/az ………………… a tevékenység érdekében felmerült eredménynövekedést jelenti, amely az
aktívák növekedésének vagy a kötelezettségek csökkenésének hatására jelenik meg. Ennek a hatása a
saját tőke növekedése.” Ez a meghatározás a …………….. jelenti:
 bevétel
„Az aktívák …………… vagy kötelezettségek ……….……….. ráfordítást generálhat.” Egészítsük ki!
 csökkenés
 növekedés
Hogyan számítjuk a könyv szerinti eredményt?
 eredmény = bevételek (hozamok) – ráfordítások
A ráfordítás megvalósításának pillanatai:
 kötelezettségvállalás
 elhasználás
 pénzkiadás (kifizetés)
 beolvasztás

„Az aktívák ………………… vagy kötelezettségek ……….…….. lehetséges hatása a bevételek

megjelenése.” Egészítsük ki!
 növekedése
 csökkenése
Egy eszköznövekedés okozhat:
 forrásnövekedést
 eszközcsökkenést

Egy forrásnövekedés okozhat:

 eszköznövekedést

A számlának a következő elemei vannak:

 számlanév, számlaszám, gazdasági történés magyarázata
 a gazdasági történés keltezése, tartozik és követel oldal
 nettó forgalom, bruttó forgalom, egyenleg

Az aktív számlák működésüket .................................. kezdik.

 terheléssel (tartozik oldalon)

A passzív számlák működésüket ..................................kezdik

 jóváírással (követel oldalon)
 Az eszköznövekedések ................................... könyveljük
 terheléssel (tartozik oldalon)

Az eszközcsökkenések .................................. könyvelődnek.

 jóváírással (követel oldalon)

A forrásnövekedések ................................... könyvelődnek

 jóváírással (követel oldalon)

A forráscsökkenések ..................................... könyvelődnek

 terheléssel (tartozik oldalon)

Az aktív számlának ....................................... záróegyenlege van

 követel
 nulla

A passzív számlának ....................................... egyenlege van

 követel
 nulla

Az aktívák a mérlegben ............................. kritérium szerint vannak elrendezve.

 a likviditás fordított sorrendjében

Az amortizáció egy ............................... értékcsökkenés.

 visszafordíthatatlan

Az ideiglenes értékhelyesbítést egy ................................. értékcsökkenés esetén hozzuk létre

 visszafordítható

Azokat az anyagi javakat, melyek a késztermékben eredeti vagy átalakított formában találhatóak meg,
........................................ nevezzük
 alapanyagoknak

Viszonteladási számlákkal vásárolnak egy Dacia Logant, aminek az értéke 28 000 lei. Akkor ez a
jószág...........................................:
 gépek, berendezések

„A/az ………………………….. alkalmazása esetén a vevő a nyitó banknál (vevő bankja) zárolt
számlán helyezi el előre a szerződésben kikötött vételárat, megbízza a bankot, hogy az eladó részére
teljesítse a kifizetést, ha az okmányokat szükséges mennyiségben, határidőre hibátlanul benyújtotta, és
a bank ezeket rendbelevőnek találta.” Egészítsük ki!
 akkreditív

„……………………….. elmélet szerint az amortizáció a beruházások értékcsökkenését fejezi ki.”

Egészítsük ki!
 jogi

„……………………….. elmélet szerint az amortizáció a beruházások elhasználását hivatott kifejezni,

felosztva azt az előrelátható felhasználási időre.” Egészítsük ki!
 gazdasági

„……………………… nézőpont szerint az amortizáció az alapok

 pótlására jött létre, hogy majd új beruházásokat tudjunk vásárolni, létrehozni.” Egészítsük ki
 pénzügyi

„A …………………… bizonytalan tartozások, értéküket és fizetési kötelezettségi időpontjukat

tekintve.” Egészítsük ki!
 céltartalék

A bevétel megvalósításának pillanatai:

 pénzkiadás (kifizetés)
 beolvasztás
 megállapítás, készletezés
 számlázás

Az eredménykimutatásban előforduló ráfordítás- és eredménycsoportok a következők:

 üzemi tevékenység hozamai és ráfordításai
 pénzügyi műveletek hozamai és ráfordításai

„………………………… nevezzük azt a műveletet, amelynek va-

lós, ismétlődő jellege van, és kötődik a gazdálkodó alap- vagy másodlagos működéséhez.” Egészítsük ki!
 üzemi tevékenységnek

„A/az ……………………… szorosan kapcsolódik a …………………

műveletekhez, mint bankhitel – kamat, határidő előtti kifizetés – leszámítolás, valutaárfolyam
ingadozásából származó különbség. Ezeknek a műveleteknek is lehet ismétlődő jellege.” Egészítsük ki!
 pénzügyi tevékenység

„A/az ………………………… olyan műveletek tartoznak, amelyek

csak ritkán, nem ismétlődő jelleggel fordulnak elő (például természeti katasztrófákból).” Egészítsük ki!
 rendhagyó tevékenységhez

„A/az …………………………, amely az értékesített saját termelésű vagy vásárolt készletek

kiszámlázásából, valamint a szolgáltatások értékesítéséből származik.” Egészítsük ki
 értékesítés árbevétele

„A/az ………………………… az értékesített (kiszámlázott) vásárolt vagy saját termelésű készletek

bekerülési értékét, valamint a kiszámlázott szolgáltatások bekerülési (előállítási) értékét jelenti.”
Egészítsük ki!
 értékesítés közvetlen ráfordítása

„…………………………….., ide tartoznak az alapanyagköltségek, fogyóanyag ráfordításai, elhasznált

leltári tárgy jellegű anyagok ráfordításai, energia- és vízköltségek, ELÁBÉ (eladott áru beszerzési
értéke), göngyölegek ráfordításai, igénybe vett szolgáltatások értéke, egyéb szolgáltatások értéke,
különböző adók és illetékek értéke (épületadó, területadó stb.).” Egészítsük ki!
 anyagi ráfordítások

„…………………………….., ide tartoznak a bérköltségek, egyéb ……………………………………. és

bérjárulékok (járulékos költségek = tb – társadalombiztosítási alap, etb – egészségügyi
társadalombiztosítási alap, munkanélküli alap stb.)” Egészítsük ki!
 személyi ráfordítások

Írjuk le, hogyan számítjuk ki egy forrásszámla záróegyenlegét.

  ZE = TBF – KBF
Írjuk le, hogyan számítjuk ki egy eszközszámla záróegyenlegét
 ZE = KBF – TBF
Írjuk le, hogyan számítjuk ki egy duplaműködésű számla záróegyenlegét
1. Ha a TBF>KBF, akkor a Záróegyenleg számítási képlete a következő: ZE = TBF – KBF
2. Ha a KBF>TBF, akkor a Záróegyenleg számítási képlete a következő: ZE = KBF – TBF
Egy ráfordítás-növekedés okozhat:
 forrásnövekedést
 eszközcsökkenést

Egy hozamnövekedés okozhat:

 eszköznövekedést
 forráscsökkenést

Egy könyvelési tétel lehet:

 egyszerű
 összetett
 komplex

Hogyan történik a könyvelési hibák javítása

 stornó tétellel

Az ALFA Kft. cukortermeléssel foglalkozik. A cég könyvelője az Ndik év könyvelésébe belefoglalta a

következő tranzakciókat. Mely tranzakciókat nem kellett volna belefoglalni az N. év könyvelésébe és miért
 N. évben befizettek előlegnek 80 millió lejt, amit az N+1. évben fognak szállítani.
 az N-1. évben eladott és az N. évben befizetett 4 tonna cukrot 35 millió lejért.

Az N. év végén a raktáron található áruk értéke alacsonyabb, mint a felvásárlási érték. A magyarázat egy
marketingkutatás szerint abban rejlik, hogy a piacon esett a kereslet a termékek iránt, de a cég vezetője azt
állítja, hogy ez egy átmeneti állapot. A megfelelő könyvelési megoldás a következő elv alkalmazásával
történik
 az óvatosság elve

Az N. év végén, decemberi hónapra az Alfa Kft. nem kapta meg a telefonszámláját a Romtelecom Rt.-től. A
könyvelő úgy gondolja, hogy majd könyveli az N+1. év január hónapjában, amikor kifizeti ezt. Ön mint a
cég tanácsadója melyik elv alkalmazásával fog rámutatni a könyvelő hibájára
 az időbeli elhatárolás elve

Ön az Alfa Kft. tanácsadója. A cég a készleteket a LIFO-módszerrel értékeli, és a menedzsernek az a

véleménye, hogy ez túlzott költségekhez vezet, és javasolja az áttérést a FIFO-módszerre. Válassza ki,
melyik számviteli elv szabályozza ezt
 a következetesség elve

Az Alfa Kft.-nek az N. év január elsején a Beta Kft. felé 10 000 lej tartozása volt, valamint 6000 lej
követelése. A hónap folyamán árut ad el ennek a cégnek 15 000 lej értékben, amiből befizetnek készpénzzel
3000 lejt, és ugyanettől a cégtől vásároltak árut 3000 lejre utólagos kifizetéssel. Mennyi lesz a tartozása és
a követelése az illető céggel szemben? Írjuk le azt is, milyen elvet alkalmaztunk
 tartozás 13 000 lej, követelés 18 000 lej

Melyik az a számviteli alapelv, amelyre alapozzuk a többi elvet

 a vállalkozás folytatásának elve
„………………………. alatt értjük azt a számviteli eljárást, amely segítségével az eszközökhöz, forrásokhoz
és gazdasági történésekhez értéket rendelünk, vagyis kifejezzük gazdasági hasznosságukat, piaci értéküket,
valós értéküket egy adott időpillanatban, pénzegységben.” Egészítsük ki
 értékelés

„A/az………………………………. jelenti annak a ráfordításnak az értékét, amellyel a vállalat meg tudja

„szerezni” az illető javat, valamint azt az értéket, amelyet elveszítene, hogyha ez a java nem létezne.”
Egészítsük ki
 hasznossági érték

„A/az……………………………. (ang. fair value) az az érték, amelyen egy eszköz értékesíthető lenne egy
kereskedelmi ügyletben, vagy egy tartozás kiegyenlíthető lenne a felek beleegyezésével.” Egészítsük ki

 valós érték

„A/az……………………………… direkt gazdasági ügyletek eseté-

ben jelenik meg és azt az árat jelenti, mely a következő feltételek létezése mellett képződik: a piacon
található eszközök relatív homogének; elegendő eszköz található a piacon a kereskedelmi ügyletekhez,
vagyis bármikor találhatók potenciális eladók és potenciális vevők; az árakat ismerheti a nagyközönség.”
Egészítsük ki
 piaci érték

Melyek az értékelés elvei a számvitelben

 a vállalkozás folytatásának elve
 az egységnyi monetáris stabilitás elve
 a múltbeli – bekerülési – érték elve

„…………………………………………. előnye az, hogy az egyet-
len olyan érték, amely megtalálható bizonylatokban, tehát ellenőrizhető és objektíven meghatározott,
viszont vannak hátrányai is, mert bármilyen változás a piacon veszélyessé teszi az erre az értékre alapozott
döntéseket. Az infláció vagy defláció hatására ez az eredmény torzulását okozza.” Egészítsük ki
 a múltbeli – bekerülési – érték

Mit tartalmaz a felvásárlási költség

 a kialkudott vásárlási árat
 a vásárló által viselt szállítási és beszerzési költséget
 le nem írható adót és illetéket

Mit tartalmaz a termelési önköltség

 az elhasznált alapanyagok és anyagok beszerzési árát
 a közvetett termelési költségekből ésszerűen a termékre ráosztott részt
 más, közvetlen termelési költségeket (pl. az alapmunkásoknak biztosított bér)

Mit tartalmaz a kiskereskedelmi ár

 a felvásárlási költséget
 a kereskedelmi adalékot (a kereskedő felárát)
 a nem esedékes HÉA-t (ÁFA)

A hibás könyvelési tételt úgy javítjuk ki, hogy a tartozik és követel oldalon található számlákat felcseréljük,
és az összeget leírjuk változatlanul. Melyik könyvelési tételnek a meghatározása ez
  fekete stornó
A hibás könyvelési tételt úgy javítjuk ki, hogy a tartozik és követel oldalon található számlákat leírjuk
változatlanul, és az összeget pirossal vagy fekete kerettel írjuk. Melyik könyvelési tételnek a
meghatározása ez
 piros stornó
A/Az ……………………………… a könyvvitelnek egy olyan eljárása, ami lehetővé teszi az ellenőrzését: a
pontos bejegyzésnek; a kapcsolatnak a főkönyvi számlák és a mérleg között; a kapcsolatnak a szintetikák
(főkönyvi számlák) és az analitikák között.” Egészítsd ki
 ellenőrző-összesítő kimutatás
„A/Az ……………………………… egy táblázatszerű kimutatás, amelyben megjelenik minden számla,
amelynek a tárgyi évben nyitóegyenlege vagy forgalma van.” Egészítsd ki
 ellenőrző-összesítő kimutatás

„Ez a szerep lehetővé teszi a könyvelési hibák felderítését az egyenlőségek létezése révén. A kettős
bejegyzés be nem tartásának hatására (könyvelési hiba) – vagy a naplókból átvételkor az ellenőrző-
összesítő kimutatásba, vagy számítási hibák esetében – ezek az egyenlőségek megbomlanak, jelezve a
könyvelési hibát.” Az EŐK melyik szerepe ez
 ellenőrző
„A ……………………………… szerepe az, hogy a szintetikák
adatait (főkönyvi számlák nyitóegyenlegei, forgalmai, záróegyenlegei) átírjuk az ellenőrző-összesítő
kimutatásba, és ez alapján megfelelő csoportosításokat alkalmazva átírjuk a mérlegbe.” Az EŐK melyik
szerepe ez
 kapcsolattartó szerep
„Mivel az ellenőrző-összesítő kimutatás tartalmazza az összes szintetikát (adott esetben az analitikát is),
így lehetőség adódik a vagyonelemek, valamint a ráfordítások-bevételek változásának egységes
áttekintésére, egy időszak kezdeti és végi adatainak összehasonlítására.” Az EŐK melyik szerepe ez
 elemző szerep
„A jelenlegi gazdasági társaságok számára összeállított romániai számlarend a ………………………….
(mérleg, eredménykimutatás stb.) készítésének szemszögéből van megfogalmazva.” Egészítsd ki
 az éves beszámoló
„Az első osztálytól az ötödik osztályig a számlarend a/az ………………… vonatkozó számlák találhatók.”
Egészítsd ki
 mérlegre
„A hatodik és hetedik osztályban az/a ………………….. vonatkozó számlákat tartalmaz a számlarend
 eredménykimutatásra
„Az első osztályban ………………… találhatóak.” Egészítsd ki
 tőkeszámlák

„A második osztályban találhatók a ……………..” Egészítsd

 beruházásszámlák

„A harmadik osztályban találhatók a …………….” Egészítsd ki

 készlet- és termelésszámlák

„A negyedik osztályban találhatók a …..…………” Egészítsd ki

 másokkal szembeni elszámolások

„Az ötödik osztályban találhatók a …………………” Egészítsd ki

 kincstári számlák

,,A hatodik osztályban találhatók a ………………” Egészítsd ki

 ráfordításszámlák
„A hetedik osztályban találhatók a …….…………” Egészítsd ki
 bevétel- (bevétel-, bevétel-) számlák

„A harmadik helyen található 9-es számjegy jelzi, hogy a számla ………………….. működésű a csoporthoz
viszonyítva.” Egészítsd ki
 ellentétes
„A második helyen található 9-es számjegy értékvisszaírás számlát jelez, vagyis ……………….. működésű
a számla.” Egészítsd ki
 passzív
„A 28-as csoport ……………………… számlákat tartalmaz, amelyek passzív működésűek.” Egészítsd ki
 amortizációs
„A 3x8-as számlák …………………………………. számlák. Mivel ezek az eltérések lehetnek pozitívak vagy
negatívak, ezért ezek a számlák dupla működésű számlák.” Egészítsd ki
 értékkülönbözeti
„Könyvelni csak tartalmi és formai követelményeknek megfelelő bizonylatok alapján lehet.” Hogyan
nevezzük ezt a szabályt
 bizonylati elv
„A/az………………………. az a műveletsorozat, amely segítségé-
vel megállapítjuk az aktívák és kötelezettségek létezését mennyiségileg és értékileg, vagy csak értékileg.”
Egészítsd ki
 leltár
Melyek a leltározás céljai
 a mérlegvalódiság és az óvatosság elvének érvényesítése
 a számviteli és egyéb nyilvántartásoknak a valóságos helyzet-re történő helyesbítése
 a tulajdon védelme
 eszközgazdálkodás segítése

„A/az ……………………..……kitöltése a számviteli számlák alapján, míg a/az ……………….a mérési és

értékelési szabályok alapján történik.” Egészítsd ki
 mérleg
 leltár
„A/Az ……………………………. szintetikus (általános) képet nyújt a vagyonról, a/az …………………
analitikus (részletes) kimutatás a vagyon elemi részeiről.” Egészítsd ki
 mérleg
 leltár
„A/Az ……………………….. egy időszak hatását mutatja ki a vagyonra az időszak végén, a számvitel
módszerének eljárásaival feldolgozott adatok segítségével, míg a/az ………………… egy adott pillanatban
a ténylegesen létező vagyont mutatja be.” Egészítsd ki
 mérleg
 leltár
„A/Az ……………………… szerep a számvitel által biztosított információk és a leltár által biztosított
információk összevetésében nyilvánul meg.” Egészítsd ki
 ellenőrző

Melyek azok az objektív és szubjektív tényezők, melyeket a számvitel nem tud lejegyezni a történés
pillanatában, és különbségekhez vezetnek a számviteli nyilvántartások és leltár között
 a romlandóság
 a lopások, pazarlások, nem megfelelő vagyonkezelés
 egyes bizonylatok bejegyzésének elmulasztása, többszöri bejegyzése vagy hibás bejegyzése
 természeti katasztrófák hatása

A készletek nyilvántartására használhatjuk a következő leltári módszereket

  állandó leltár
 időnkénti leltár

Terjedelem szerint a leltárok lehetnek

 részleges leltár
 általános leltár

„A …………………………… a leltározás egyik megelőző pilla-

nata, amely lényegesen befolyásolja a leltár minőségét, értékelhetőségét.” Egészítsd ki
 a leltár előkészítése
Hová tartozik a leltár keretén belül a következő mozzanat? „A gazdálkodás vezetője elrendeli a leltárt és
kinevezi a központi leltárbizottságot, valamint különböző vagyonegységekhez (raktár, részleg, műhely,
üzlet) a leltárbizottságokat
 a leltár előkészítése

Hová tartozik a leltár keretén belül a következő mozzanat? „Lepecsételjük (lezárjuk) a vagyonegységeket,
kivételt képez az az egység, ahol a leltárt kezdjük
 a leltár előkészítése

Hová tartozik a leltár keretén belül a következő mozzanat? „Nyilatkozatot kérnek a vagyonkezelőtől azzal
kapcsolatosan, hogy: van-e tudomása olyan javakról, amelyek nem voltak bevételezve; vannak-e olyan
javak, amelyek nem ehhez a vagyonegységhez tartoznak; léteznek-e még be nem jegyzett bizonylatok;
vételezett-e be vagy adott-e ki javakat, amelyekre nem készültek el a bizonylatok; van-e tudomása
többletekről vagy hiányokról
 a leltár előkészítése

Hová tartozik a leltár keretén belül a következő mozzanat? „Ellenőrzik a bejegyzések helyességét,
összevetve a számvitelben található információkat az operatív nyilvántartásból származó információkkal
 a leltár előkészítése

„A leltározás a javak tárolási helyén történik, a megállapításokat egy ………………….. jegyzik fel.”
Egészítsd ki
 leltárívbe
„A leltárívbe felvett javaknak beíródik: ……………………………”
Egészítsd ki
 elnevezése, mértékegysége, nyilvántartási értéke, minőségi ismérvek
„A leltár eredményei egy …………………………… foglalják ösz-
sze, ami tartalmazza: a leltár időszakát, a leltározott vagyonegységeket, a leltározásban részt vevő
személyek nevét, a megállapított többleteket és hiányokat, az értékcsökkent javakat, a bizonytalan
követeléseket és tartozásokat.” Egészítsd ki
 leltári jegyzőkönyvbe
Az ……………………………….. azok a gazdasági számítások amelyeket azon folyamatok megvalósulása
előtt készítünk el, amelyre vonatkoznak. Ezekre a számításokra a tervezési folyamat során van szükségünk
és előre megállapított mennyiségekre alapozódnak.” Egészítsd ki
 előkalkulációk
Az …………………………….. azon számítások, amelyeket a folya-
matok lejárta után készítünk el. Szerepük: ellenőrzik, hogy milyen értékben valósultak meg az
előkalkulációkkal számított előrejelzések.” Egészítsd ki
 utókalkulációk

A költségek természetük szerinti osztályozásakor beszélhetünk ……………….. és ………………… jellegű

költségekről.” Egészítsd ki
 anyagi
  személyi
„Az …………………. költségekhez tartoznak az anyagelhasználások és a termelőeszközök fokozatos
kopásából eredő amortizációs költségek.” Egészítsd ki
 anyagi
„A ………………… jellegű költségekhez tartoznak a bérköltségek és az ehhez csatolódó járulékos
költségek.” Egészítsd ki
 személyi
Összetételük szerint a költségek lehetnek …………………… és ……………………… költségek.” Egészítsd ki
 egyszerű
 összetett
Aszerint, hogy a költséget a felmerülés pillanatában el tudjuk-e számolni egy kalkulációs tárgyra (termék,
szolgáltatás, megrendelés stb.), mert könnyen azonosítható a költség ebbéli hovatartozása, vagy csak
utólagos ráosztással kerül egy kalkulációs tárgyra (költségviselőre), megkülönböztetünk:
………………………. költségeket, melyeknél a felmerülés pillanatában meg tudjuk határozni, hogy melyik
és milyen mértékben terheli a költségviselőt; ide tartoznak az alapanyag, energia, teljesítménybér és annak
a járulékos költségei stb.” Egészítsd ki
 közvetlen költségek

„Aszerint, hogy a költséget a felmerülés pillanatában el tudjuk-e számolni egy kalkulációs tárgyra
(termék, szolgáltatás, megrendelés stb.), mert könnyen azonosítható a költség ebbéli hovatartozása, vagy
csak utólagos ráosztással kerül egy kalkulációs tárgyra (költségviselőre), megkülönböztetünk: közvetett
költségeket, melyeknél nem azonosítható közvetlen módon a költségviselő, csak a költséghely (műhely,
termelési részleg stb.), és melyeket utólag, vállalati szinten megállapított kritériumok alapján osztanak rá
a költségviselőkre. A ……………………… költségeket, ha tovább akarjuk csoportosítani, akkor
beszélhetünk üzemi és vállalati általános költségekről.” Egészítsd ki
 üzemi és vállalati általános költségek
A termelés volumen (termelési mennyiség) változásának hatását követően a költségek lehetnek
……………….. költségek, vagyis nem reagálnak a volumen változására, és lehetnek …………………..
költségek, amelyek valamilyen mértékben követik a volumen változását.” Egészítsd ki
 állandó
 változó
A ………………………. vagy proporcionális költségek a tevékenység volumenének egységnyi növekedésére
mindig ugyanolyan mértékben növekednek (pl. alapanyagköltség, teljesítménybér).” Egészítsd ki
 lineárisan változó
A ………………………. változó költségek a termelés volumen 1%-kos növekedésére, 1%-nál nagyobb
mértékben növekednek (ilyen például a túlóra által okozott pluszköltség, ebben az esetben a bérköltség úgy
viselkedik, mint ………………….. költség).” Egészítsd ki
 progresszív
A ……………………….. változó költségek a termelés volumen 1%-kos növekedésére, 1%-nál kisebb
mértékben növekednek (ilyen például a karbantartási költség)” Egészítsd ki
 degresszív
„A ………………………. változó költségek a termelés volumennövekedés hatására csökkennek (ilyenek
például a fűtési költségek).” Egészítsd ki
 regresszív
„…………………………. költségeknek nevezzük azokat a költségeket, amelyek a termelés
volumenváltozására nem reagálnak.” Egészítsd ki
 állandó

„…………………… költségek, amelyek csak bizonyos volumenváltozáson túl reagálnak a változásra, és ez

a változás ugrásszerű.” Egészítsd ki
 viszonylag állandó
„A …………………. Ide olyan anyagelhasználásokat számolhatunk el, amelyekről pontosan meg lehet
állapítani, hogy melyik költségviselőt (kalkulációs tárgyat) érintik. A technológia-, fűtőanyag- és az
energia-felhasználást csak akkor számolhatjuk el ………..………., ha a termékek előállításához szükséges
mennyiségek mérhetőek, és felosztásuk megbízható számításokkal alátámasztható. A saját előállítású
készleteket és a tovább felhasznált félkész termékeket utókalkulált (tény) költségen kell számításba venni.”
Egészítsd ki!
 közvetlen anyagköltség
„A ……………………… . Teljesítménybér és időbérként számfejtett, a kalkulációs tárgyhoz közvetlen
módon kapcsolható járandóságot számoljuk ebbe a kalkulációs tételbe. Ide tartoznak a közvetlen
bérezésben részesülő munkavállalóknak fizetett bérek, bérpótlékok, jutalmak, prémiumok.” Egészítsd ki
 közvetlen bérköltség

„………………………… . Ide tartozhatnak közvetlenül a költségviselőre elszámolható (értékcsökkenési

leírás), a termelőeszközök karbantartási és fenntartási költségei, bérleti díjak, a gyártási folyamat
érdekében felhasznált leltári tárgyak (célszerszámok), a licenc- és szakértői díjak, a gépek
működtetésének, bérlésének, üzemeltetésének költségei, a munkásszállítás költségei, valamint egyéb,
közvetlennek minősülő, de ki nem emelt költségek.” Egészítsd ki
 egyéb közvetlen költségek
„……………………….…. .” Azok a költségek, melyeknek a felmerülés pillanatában lehet tudni pontosan a
helyét, de nem azonosítható, hogy milyen költségviselőt terhelnek, és a termékek megvalósítási helyéhez
kötődnek. Ide tartoznak az üzem irányítási költségei és azok az amortizációs, a termelőeszközök
karbantartási és fenntartási költségei, bérleti díjak, a gyártási folyamat érdekében felhasznált leltári
tárgyak (célszerszámok), a licenc- és szakértői díjak, a gépek működtetésének, bérlésének, üzemeltetésének
költségei, melyeknél csak a költséghely azonosítható, a költségviselő nem.” Egészítsd ki
 üzemi általános költségek
„……………………………, más néven vállalati általános költségek. Ide tartoznak:
– az értékesítés és forgalmazás költségei: a késztermék-csomago-lás, raktározás, szállítás,
irodák, piackutatás költségei és reklámköltségek;
– az igazgatási költségek: a vállalat központi irányításának szemé-lyi és dologi költségei és a
központi épület amortizációs költsége;
az egyéb általános költségek: kísérleti fejlesztés és alapítás-át-szervezés költségei, ha nem aktiválódtak;
garanciális javítási, jóléti és szociális költségek.” Egészítsd ki
 központi irányítás költségei

A …………………………. a pénz és a pénzeszköz-egyenérték ki- és beáramlásokat mutatja be. Egészítsd ki

 pénzforgalmi jelentés
A mérleg és az eredménykimutatás mellett a ……………………. a harmadik eleme a vállalatok éves
beszámolójának. Egészítsd ki
 cash flow (pénzforgalmi jelentés)
A ………………………….. a vállalat belső, önfinanszírozási képességét mutatja ki, és az
eredménykimutatással ellentétben csak olyan bevételekkel számol, amelyek mögött pénzmozgás van, és
csak olyan ráfordításokat vesz figyelembe, amelyek pénzkiáramlással járnak. Egészítsd ki!
 cash flow
A/az ……………………………… a befektetőknek információt biztosít: a cégnek abbeli képességére
vonatkozóan, hogy a jövőben pénzáramlásokat generáljon; a cégnek azon képességére, hogy eleget tegyen
a kötelezettségek, osztalékok kifizetésének; a bevételek és a pénzbevételek közötti különbségekről; a cégnek
a működési, befektetési és a finanszírozási tevékenységéről
 cash flow

A cash flow-kimutatásnak az adott időszakra vonatkozó cash flowkat kell bemutatnia …………………..,
befektetési és finanszírozási tevékenységek szerint csoportosítva. Egészítsd ki
 működési
A cash flow-kimutatásnak az adott időszakra vonatkozó cash flowkat kell bemutatnia működési,
……………………….. és finanszírozási tevékenységek szerint csoportosítva. Egészítsd ki
 befektetési
A cash flow-kimutatásnak az adott időszakra vonatkozó cash flowkat kell bemutatnia működési, befektetési
és ………………………. tevékenységek szerint csoportosítva. Egészítsd ki
 finanszírozási
Működési tevékenységből származó cash flow-hoz tartoznak
 áruértékesítésből és szolgáltatásnyújtásból származó pénzbevételek;
 jogdíjakból, díjakból, jutalékokból és egyéb bevételből szár-
 mazó pénzbevételek;
 áruszállítóknak és szolgáltatásnyújtóknak történő pénzkifizetések;

Pénzügyi tevékenységből származó cash flow-hoz tartoznak

 kölcsönvett összegek visszafizetése;
 tulajdonosoknak történt kifizetések a gazdálkodó részvényeinek megszerzésére vagy
visszavásárlására.

Befektetési tevékenységből származó cash flow-hoz tartoznak

 pénzkifizetések ingatlanok, gépek és berendezések, immateriális javak és egyéb hosszú lejáratú

eszközök megszerzése érdekében. Az ilyen kifizetések közé tartoznak az aktivált fejlesztési
költségekhez és a saját kivitelezésben készült ingatlanokhoz, gépekhez és berendezésekhez
kapcsolódó kifizetések;
 pénzbevételek az ingatlanok, gépek és berendezések, immateriális javak és egyéb hosszú lejáratú
eszközök eladásából;
 pénzkifizetések egyéb gazdálkodók tőke- vagy hitelinstru-
 mentumainak és közös vállalkozásban lévő érdekeltségeknek a megszerzése érdekében;