Osztály tábor 2023

Felsőberecki

Augusztus 14., Hétfő

Reggel izgatottan vártuk az indulást. Miközben az erős apukák felrakták a

bicikliket egy hosszú utánfutóra, mi bepakoltuk a csomagjainkat az autókba.
Útközben sokan aludtak, zenét hallgattak, közben új pletykákról is értesülhettünk.
Kora délután megérkeztünk, felállítottuk sátrainkat és berendezkedtünk, majd
megebédeltünk. A délután folyamán felfedeztük a kempinget és a Bodrogot,
röpiztünk és zenét hallgattunk. A polgármester, Tibor is csatlakozott hozzánk,
meg is mutatta a község templomját és a szivattyúházat. Este, a csilis bab után
összegyűltünk játszani és hálát adni, hogy ott lehettünk.

Augusztus 15., Kedd

Kómásan keltünk, a polifoam nem is olyan kényelmes, mint a reklámokban.

Aznap 25 km-nyi biciklizés várt ránk, ezért a reggeli után át kellett néznünk a
bicikliket, akinek nem volt, az pedig Tibortól kapott egyet. At úton mindenki
nyavajgott; a fiúknak lassú, a lányoknak pedig gyors volt a tempó, de
kényelmesen odaértünk. Először a magyar nyelvről szóló múzeumot néztük meg,
amit Kazinczy Ferenc birtokára építettek. Ő nevezte el a települést Széphalomnak.
Aztán elmentünk Storaljaújhelybe, ahol egy piarista kollégiumban lerakhattuk a
bicikliket, megettük a szendvicseinket, majd bemutatták a kolihoz tartozó
templomot. Visszapattantunk a kerékpárokra, és célba vettük a sátoraljaújhelyi
felvonót és bob-pályát. A hegy tetejéről még Felsőberecki is látszódott. Hazafelé
már megúntuk az újabb nyavajgást, így egy gyorsabb és egy lassabb csoportra
szakadtunk szét. A kempingbe érve lehetett pihenni, röpizni, vagy akár hűsölni a
Bodrogba. Vacsora után kicsit énekeltünk, majd lefeküdünk.

Augusztus 16., Szerda

Reggeli közben ismertették velünk, hogy kenuzni fogunk. A kenukba már be is

osztottak minket, nekünk csak vízre kellett raknunk azokat a Bodrogon.
Föleveztünk egészen Szlovákiába, ahol Rákóczi Ferenc életéről tanulhattunk a
Borsi Kastályban. Újra szendvicset ettünk, majd elmentünk fagyizni, hogy egy
kicsit enyhítsük a fáradtságot. A kenuk mellett megálltunk egy játszótéren, ahol
egy picit mindenki újra 5 éves lehetett. Vissza már sokkal jobban haladtunk, mert
a sodrás is tolt minket. Kiszedtük a kenukat a vízből, kitakarítottuk őket, és
lepihentünk. Előkészítettük a vacsorát, megettük, aztán újra összegyűltünk Alszik
a város-t játszani. Majd talán legközelebb egy kicsit jobban fog menni.
Augusztus 17., Csütörtük

Reggel ismét átnéztük a bicikliket, ugyanis a nap további részében 45 km-t

tekertünk. Sajnos az út felénél jól eláztunk egy nagy eső miatt, de mi csak
mentünk tovább, egészen a Pálházi kisvasútig. Itt kicsit lepihentünk, majd
felraktuk a járgányokat egy vagonra, és indultunk is a vonattal. Az út végén újra
megpróbálkoztunk egy Alszik a várossal, majd számháborúztunk egyet. Visszafelé
újra két csoportra osztódtunk a biciklizésnél. A gyorsabbak telsejen előre mentek,
a lassabbak pedig még benéztek egy Pepco-ba is. A nap végén megint le lehetett
menni a Bodroghoz, vacsora után pedig elénekeltük a 67-es úton-t.

Augusztus 18., Péntek

Meg lehet ám szokni a polifoamot. Csak addigra már véget is ér a tábor. Így
keltünk pénteken, az utolsó napon. Gyorsan megreggeliztünk, aztán összeszedtük
a sátrakat, amik sajnos az éjjeli eső miatt nehezen száradtak meg. Visszaraktuk a
bicikliket az utánfutóra, bedobtuk a csomagokat az autókba, és már indultunk is
haza. Az iskolába érve a szülők már vártak minket, segítettek leszedni a
kerékpárokat, és irányítottak, hogy ne verjük le a sarkon lévő villanyoszlopokat az
utánfutóval. Otthon pedig mindenki kiélvezte a matrac által nyújtott kényelmet.