Micimackó meséje IX. osztályosoknak!

Másodfokú kétismeretlenes
egyenletrendszerek megoldása

 Készítette: Tuzson Zoltán, tanár

 Olyan egyenletek, amelyekben legalább az
egyik egyenlet másodfokú
• Például: 2 x + y = 1

 y = x 2
− 3x + 3

• Például:  1 1 13
x + y = 6


 x + y = 97
 y x 36

• Például:  x 2 + xy + y 2 = 3
 2
2 x − 3 xy + 2 y = 16
2
 A következő típusú
egyenletrendszerekkel foglalkozunk:
 1) Egy elsőfokú, és egy másodfokú egyenletből álló
egyenlet rendszer

 2) Két másodfokú egyenletből álló egyenlet rendszer

 3) Szimmetrikus egyenlet rendszer

 4) Homogén egyenlet rendszer

 1) Egy elsőfokú, és egy másodfokú egyenletből álló
egyenlet rendszer

 Általános alakja:

ax + by + c = 0
 2
 mx + nxy + py 2
+ qx + ry + s = 0
 Elvi megoldása:
az első egyenletből kifejezzük valamelyik ismeretlent, és
behelyettesítjük a második egyenletbe, és így egy másodfokú
egyenletet kapunk.
 1. feladat

2 x − y = 3
 Oldjuk meg a következő egyenletrendszert:  x 2 + xy + y = −1


 Megoldás: Az első egyenletből azt kapjuk, hogy y = 2 x − 3 és ezt beírjuk a

második egyenletbe: x + x(2 x − 3) + 2 x − 3 = −1 vagyis 3 x − x − 4 = 0
2 2

4 1
ahonnan x1 = −1, x2 = így y1 = −5, y2 = −
3 3
 Tehát a megoldáshalmaz:   4 1 
M = ( −1, −5 ) ,  , −  
  3 3 
 2. feladat

2 x + y = 1
 Oldjuk meg a következő egyenletrendszert:  2
= 2
− 3x + 3
 y x

Megoldás:
 Fejezzük ki az első egyenletből az y változót: y = 1 − 2 x
 Ezt beírva a második egyenletbe azt kapjuk, hogy (1 − 2 x) = x − 3 x + 3
2 2

2
ahonnan 3 x − x − 2 = 0 ezért 1 = = − . Ebből kapjuk, hogy a megoldások:
2
x 1, x2
3
  2 7 
M = (1, −1) ) ,  − ,  
  3 3 
Az ax + by + c = 0 alakú egyenletrendszer megoldása

 y = mx + nx + p
2

 Az első egyenletből kifejezzük az y változót:

ax + c
y=−
b
 De y = mx 2 + nx + p
 Egyenlővé tesszük a két kifejezést:
ax + c
mx + nx + p = −
2

b
 Rendezzük, és megoldjuk a kapott másodfokú egyenletet.
 3. feladat

x − y = 3
 Oldjuk meg a következő egyenlet rendszert:  x 2 − 4 x + 3 = y


Megoldás:
 Fejezzük ki az első egyenletből az y változót: y = x−3
 Beírjuk a második egyenletbe: x2 − 4x + 3 = x − 3 így x2 − 5x + 6 = 0
ahonnan x1 = 2, x2 = 3 és bármelyik egyenletből megkapjuk az y -t.
A megoldás tehát:
M = ( 2, −1) ; ( 3,0 )
 4. feladat

y − x =1
 Oldjuk meg a következő egyenlet rendszert:− x 2 + 14 x − 50 = y


Megoldás:
 Fejezzük ki az első egyenletből az y y = x +1
változót:
Beírjuk a második egyenletbe: − x + 14 x − 50 = x + 1 így
2

− x 2 − 13 x + 51 = 0 de az egyenletrendszernek nincsenek valós megoldásai.
A megoldás tehát:
M =
Az ax + by + c = 0 alakú egyenletrendszer megoldásának a

 y = mx + nx + p
2
mértani jelentése

 Az ax + by + c = 0 függvény grafikus képe egy egyenes.

 Az y = mx 2 + nx + p függvény grafikus képe egy parabola.
 Tehát az adott egyenletrendszer, egy egyenes és egy parabola kölcsönös
helyzetét fejezi ki, ezek lehetnek:

 Ezért van, hogy az egyenlet rendszernek 2, vagy 1, vagy 0 megoldása van.

2) Két másodfokú egyenletből álló

ax 2 + bxy + cy 2 + dx + ey + f = 0
 2
mx + nxy + py + qx + ry + s = 0
2

alakú egyenletrendszer megoldása

 5. feladat

 Oldjuk meg a következő egyenlet rendszert:

 x 2 − 3 xy + 2 y 2 + x − y = 0
 2
 x − 2 xy + y − 5 x + 7 y = 0
2

Megoldás:
Felírható, hogy x 2 − 3xy + 2 y 2 + x − y = 0  ( x − y )( x − 2 y ) + x − y = 0
Vagyis ( x − y )( x − 2 y + 1) = 0 . Ha x − y = 0 akkor a második egyenlet alapján
7 y = 5 y vagyis x = y = 0 . Ha pedig x − 2 y + 1 = 0  x = 2 y − 1 akkor ezt
behelyettesítve a második egyenletbe azt kapjuk, hogy y − 5 y + 6 = 0 ahonnan
2

y1 = 2, y2 = 3 . Tehát a megoldások:

M = ( 0,0 ) ; ( 5,3) ; ( 3, 2 )
 a1 x 2 + b1 x + c1 = y
Az  2 alakú egyenletrendszer megoldása
a2 x + b2 x + c2 = y

 Egyenlővé tesszük a két kifejezést:

a1 x 2 + b1 x + c1 = a2 x 2 + b2 x + c2
 Innen, egy legfeljebb másodfokú egyenletet kapunk, amit
megoldunk.

 Az előző megoldást (megoldásokat) visszaírjuk valamelyik

egyenletbe.
 6. feladat

 Oldjuk meg a következő egyenlet rendszert:

3 x 2 + x − 2 = y
 2
2 x − x + 1 = y

Megoldás: A két kifejezés egyenlőségéből 3x 2 + x − 2 = 2 x 2 − x + 1

ahonnan x + 2 x − 3 = 0 és a megoldásai x1 = 1, x2 = −2 és valamelyik
2

egyenlet alapján y1 = 2, y2 = 8 . Tehát a megoldások:

M = (1, 2 ) ; ( −2,8 )
Az a1 x 2 + b1 x + c1 = y alakú egyenletrendszer megoldásának
 2
a2 x + b2 x + c2 = y a mértani jelentése

A két parabola kölcsönös helyzetéről van szó

 a1 x 2 + b1 x + c1 y + d1 = 0
Az  2 alakú egyenletrendszer megoldása
a2 x + b2 x + c2 y + d 2 = 0

 A két egyenletből kiküszöböljük az y változót például úgy,

hogy:
 Az első egyenletet megszorozzuk c2 − vel :
a1c2 x 2 + b1c2 x + c1c2 y + d1c2 = 0
 A második egyenletet megszorozzuk c1 − el :
a2 c1 x 2 + b2 c1 x + c2 c1 y + d 2 c1 = 0
 Ezután a két egyenletet kivonva egymásból egy
ax 2 + bx + c = 0 másodfokú egyenletet kapunk, amit
megoldunk.
 7. feladat

 Oldjuk meg a következő egyenlet rendszert:

4 x 2 − x − 3 y − 3 = 0
 2
2 x − x − 2 y − 1 = 0
Megoldás:
 Az első egyenletet szorozzuk be 2-vel: 8 x 2 − 2 x − 6 y − 6 = 0
 A második egyenletet szorozzuk be 3-mal: 6 x 2 − 3 x − 6 y − 3 = 0
 A két egyenletet kivonva egymásból azt kapjuk, hogy: 2 x2 + x − 3 = 0
3
és ennek a gyökei x1 = 1, x2 = − amit visszaírva valamelyik egyenletbe
5 2
megkapjuk az y1 = 0, y2 = értékeket. Tehát a megoldás:
2
  3 5 
M = (1,0 ) ;  − ,  
  2 2 
 3) A szimmetrikus egyenlet rendszer
 Egy egyenletet akkor nevezünk szimmetrikusnak, ha összecserélve a két
változót, az egyenlet alakja nem változik.
 Például: 2 x + 2 y − 3 xy = 1 szimmetrikus, 2 x − 2 y − 3 xy =1 már nem
szimmetrikus. (Cseréld össze a két változót, és írd le!)
 Elemi szimmetrikus kifejezések: x+ y=S és x y = P
 A szimmetrikus egyenlet rendszer megoldásának a lépései:
a) Fejezd ki mind a két egyenletet csak S és P segítségével!
b) Oldd meg a kapott egyenletrendszert, tehát megkapod az S és P értékeket.
c) Felírjuk a t2 − S t + P = 0 egyenletet (egyenleteket)
d) Megoldjuk az egyenletet, (egyenleteket) megkapjuk t1 = ?, t2 = ?
e) Felírjuk a megoldásokat: M (t1 , t2 );(t2 , t1 )
 8. feladat
 Oldjuk meg a következő egyenlet rendszert:  xy + x + y = 5

Megoldás:  xy − 2( x 2
+ y 2
) = −8
 Legyen x + y = S , xy = P ekkor az első egyenlet: P + S = 5 (1)
 Mivel x 2 + y 2 = ( x + y ) 2 − 2 xy = S 2 − 2 P ezért a második egyenlet így alakul:
P − 2( S 2 − 2 P ) = −8  −2 S 2 + 5 P = −8 (2)
 Az (1)-ből P=5-S, és ezt beírva a (2)-be azt kapjuk, hogy 2 S + 5S − 33 = 0
2

11 21
ahonnan S1 = 3, S 2 = −  P1 = 5 − S1 = 2, P2 = 5 − S 2 =
2 2
 Felírjuk a t 2 − S  t + P = 0 egyenleteket:
11 21
t 2 − 3t + 2 = 0, illetve t 2 +
t + = 0  2t 2 + 11t + 21 = 0
2 2
 Megoldjuk ezeket, és kapjuk: t1 = 1, t2 = 2 illetve a második egyenletnek nincsenek
valós megoldásai. Tehát a feladat megoldásai:

M = (1, 2 ) ; ( 2,1)
 4) Az a1 x 2 + b1 xy + c1 y 2 = d1 alakú úgynevezett homogén
 2
a2 x + b2 xy + c2 y = d 2
2
egyenletrendszer megoldása

 Az egyenletrendszert azért nevezzük homogénnek, mert

minden tagja másodfokú algebrai kifejezés.
 Az első egyenletet megszorozzuk d 2 − vel :
a1d 2 x 2 + b1d 2 x + c1d 2 y = d1d 2
 A második egyenletet megszorozzuk d1 − el :
a2 d1 x 2 + b2 d1 x + c2 d1 y = d1c2
 Ezután a két egyenletet kivonva egymásból egy
ax 2 + bxy + cy 2 = 0 homogén másodfokú egyenletet kapunk.
 4) Az alakú úgynevezett homogén
a1 x 2 + b1 xy + c1 y 2 = d1
 2
a2 x + b2 xy + c2 y = d 2
2
egyenletrendszer megoldása
-folytatás-

 Az ax 2
2
+ bxy + cy 2
= 0 egyenletet végig osztjuk y 2
− tel
x
a   + b + c = 0 és legyen = t így at 2 + bt + c = 0
x x
 
y y y
 Megoldjuk ezt az egyenletet: t1 = ?, t2 = ?
 Felírjuk a következő két egyenlet rendszert:
a1 x 2 + b1 xy + c1 y 2 = d1 a1 x 2 + b1 xy + c1 y 2 = d1
 
x x
 y = t1  y = t2
 
 Helyettesítés módszerével megoldjuk ezeket, majd
felírjuk a megoldásokat.
 9. feladat

Oldjuk meg a következő egyenlet rendszert: 5 x 2 − 6 xy + 5 y 2 = 16

 2
Megoldás: 7 x − 8 xy + 7 y = 22
2

5 x 2 − 6 xy + 5 y 2 = 16 / 22
 Felírható  és kivonva egymásból a két egyenletet kapjuk,
7 x − 8 xy + 7 y = 22 / 16
2 2

x
hogy: x + 2 xy + y = 0 és ha = t akkor t 2 + 2t + 1 = 0 ahonnan t1 = t2 = −1
2 2

y
 Tehát a megoldandó egyenlet rendszer
5 x 2 − 6 xy + 5 y 2 = 16

x
 y = −1

 Tehát x = −y ezért 16 x 2 = 16 ahonnan x = 1 tehát y = 1 így a megoldás:
M = (1, −1) ; ( −1,1)
 10. feladat

Oldjuk meg a következő egyenlet rendszert: 5 x 2 − 6 xy + 5 y 2 = 16

 2
Az egyenletrendszer egyeben homogén is, de szimmetrikus is, 7 x − 8 xy + 7 y = 22
2

Most szimmetrikus egyenletrendszerként oldjuk meg.

Megoldás:
 Legyen x + y = S , xy = P ekkor x + y = S − 2 P és így az egyenlet rendszer:
2 2 2

5S 2 − 16 P = 16
 2
7 S − 22 P = 22

 Az első egyenletet 7-tel, a másodikat 5-tel szorozva és kivonva azt kapjuk, hogy
S 2 = 0  S = 0  P = −1
 A t 2 − S  t + P = 0 egyenlet t 2 − 1 = 0  t = 1
Tehát a megoldás:
M = (1, −1) ; ( −1,1)
 Gyakorló feladatok I.
Oldjuk meg a következő egyenlet rendszereket:
1) y − x +1 = 0
a) 
y − x =1
g) 
x − y
 = 2x
m)  x
 y = x − 2x − 1  y = x − 3x
2 2

−2 x + y = −3
 y = x +1  x− y =3
b)  h)   3x − 3 y 2 x
 y = x − 3x + 5  y = x − 4x + 3
2 2
 x − 1 = 3
 y − 2x = 0  4x − y = 1 n) 
c)  i)  9 y + 6 = − x +1
y = x + x + 3  y = 4x − x
2 2
 8 2
 2x + y − 4 = 0  3x − y = 1  6x − 2 y x
d)  j)  2 =
 y = x − 3x + 2
2
9 x − y = 3x  x−2 5
o) 
 x− y −5= 0  3x + y = 1  y − x = 128 − 5 x
e)  k)   3
 y = x − 3x − 1  y + 3x = x 15
2 2

 2x + y + 1 = 0  −8 x + y = 2 = 0  3x 5
=
 y − x x − 2
f)  l)  2
 y = x − 5x + 4 8 x − 2 x = y + 1
2
p) 
 5y
 x + 1 = 1
 Gyakorló feladatok II.
Oldjuk meg a következő egyenlet rendszereket:
2) y − x =1  x 2 − xy − y = 5  x 2 − y 2 − 6 y = −4
a)  2 b)  c) 
 x − xy − y + x − 3 = 0  2 x − 3 y = 3  2x + y = 3
2

 x 2 − xy + 1  x 2 − xy + 1
 =3  = x− y  x 2 + 3 xy − y 2 + 2 x − 5 y = −64
d)  x − y b)  x + y c) 
 2x + 3y = 7  x + 2y = 4 = 3  x − y = −7
 
x + 2 y = 5  2x − y = 3  x − 3y = 0
a)  2 b)  2 c)  2
 x + 2 y − xy = 7  x + xy + y = −1 2 x + 6 xy − 9 y = x + 2 y
2 2
 Gyakorló feladatok III.
Oldjuk meg a következő egyenlet rendszereket:
3)  y = x 2 − 3x  x 2 − 2 x − 3 = y  x 2 − 4 x + 1 = y
a)  b)  2 c)  2
 y = −x + 2 x − 4x − 3 = y  x + x − 5 = y
2

 x2 + 2x − 1 = y  x2 − 2x − 5 = y 3x 2 − 3x + 2 = y
d) 2 e)  2 f)  2
2 x − x + 4 = y − x + 4 x + 3 = y  −x + x + 1 = y

2 x 2 + 5 x + 14 = − y  − x2 = y  2 x 2 − 3x + 1 = y
g)  2 h)  2 i) 
2 x + 7 x − 5 = y  x − 2 x − y = −1 − + 4x − y = 1
2
 3 x
 Gyakorló feladatok IV.
Oldjuk meg a következő szimmetrikus egyenlet rendszereket:
4)  x+ y=2 2 xy + 5( x + y ) = 55  xy + x + y = 7
a)  2 b)  c) 
 x + y = 20  6 xy + 3( x + y ) = 81  xy − 3( x + y ) = −9
2

 2( x + y ) + xy = 59  x + y + xy = 29  x3 + y 3 = 2
d) e)  f)  2
3( x + y ) − 2 xy = −34  xy − 2( x + y ) = 2 − + =1
2
 x xy y

 x 2
+ y 2
=8
 x 3 − y 3 = 1  x + xy + y = 11  x + y =1 
3 3
g)  2 h)  2 i)  j)  1 1
 x + xy + y = 7  x y + xy = 30  x + y = 1  x + y =1
2 2


 Gyakorló feladatok V.
Oldjuk meg a következő szimmetrikus egyenlet rendszereket:
4) 
 x + y + xy = 14  x + y + xy = 5 
 x + y = 15
j)  2 k)  2 l) 
 x + y + xy = 84 x + y + x y = 9   x+ y=3
2 2 2 2

 1 1 4
 x + xy + y = 3
2 2
5 x − 6 xy + 5 y = 29
2 2
 + =
m)  2 n)  2 o)  x y 3
2 x − 3 xy + 2 y = 16 7 x − 8 xy + 7 y = 43
2 2
 xy = 9

 1 1 13  x y 5
+
x y 6 =  x + y = 3  + =  xy = 2
  2  y x 2 
p)  q)  x y 2
9 r)  s)  y x 5
 x + y = 97  y + x = 2  1+1= 5 x + y = 2
 y x 36   x y 16 
 Gyakorló feladatok VI.
Oldjuk meg a következő homogén egyenlet rendszereket:
5)
 x 2 + xy + y 2 = 3 5 x 2 − 6 xy + 5 y 2 = 29 2 x 2 + 7 y 2 = 15
a)  2 b)  2 c)  2
2 x − 3 xy + 2 y = 16 7 x − 8 xy + 7 y = 43  − x + 3 xy = 2
2 2

 x 2 − 5 xy + 2 y 2 = −1  3x 2 − 2 y 2 = −5 4 x 2 − 5 xy + 4 y 2 = 118
d) e)  2 f)  2
 x 2
+ 5 y 2
= 21  x − xy + y 2
= 1  x − xy − y 2
= −41
Megoldottam!
Köszönöm a figyelmet!