Várkonyi Gábor - Várkonyi-Nickel Réka

Gyermek a várfalak között

„Egy országnak boldogsága az iffiakot való jó neveltetésekből áll.” /Mikes Kelemen/

Gyermekkor a történelemben

1677. decemberének első napjaiban Zrínyi Ilona az alig több, mint fél éves kis
fiával, Ferkóval és a négy éves lányával, Juliannával együtt elhagyta Munkács várát, hogy
a hónap közepére Regécre, a Rákóczi család nehezen megközelíthető és jól védhető
sasfészkébe érkezzen. A téli időjárás, a bizonytalan közállapotok, a gyermekekkel való
utazás mind, mind erőssen megkérdőjelezték a döntés racionaltását. Az utókor történetírói
is sokat töprengtek azon, hogy mi késztette Zrínyi Ilonát arra, hogy a biztonságosnak
tartott Munkácsról télvíz idején keljen útra, és vállalva az utazással járó veszedelmeket,
egy sokkal kisebb, de eldugottabb várba költözzön? A válasz természetesen bonyolult, sok
féle érvet és kényszerítő körülményt kell figyelembe venni ahhoz is, hogy csak a
lehetséges okokat fölsoroljuk, de az mindenképpen elmondható, hogy II. Rákóczi Ferenc
gyerekkorát sokkal inkább a várak határozták meg, mint a fejedelmi rangnak inkább
megfelelő paloták. Első lépéseit szó szerint várfalak között tette.
A nemzetközi és a magyar történetírásban évtizedekkel ezelőtt lezajlott az a
diskurzus, ami a gyermek korszakonként változó társadalmi szerepének a történeti
kutatatásban, kutathatóságában betöltött helyét igyekezett tisztázni.1
A kérdésfelvetés egyszerre érinti a történeti kutás módszertani problémáit, vajon
rendelkezünk-e fajsúlyos forrásokkal ahhoz, hogy a különböző történeti korszakokban
megrajzoljuk a gyermekeket érintő legtöbb társadalmi vonatkozás hátterét, mind a
hétköznapi élet legapróbb mozzanataiig vagy éppen a gyermekekhez fűződő viszonynak a
társadalmi mentalitásban rögzült értékrendszeréig. Másrészt a gyermekkor történetével
foglalkozó szerzők óhatatlanul is véleményt alkottak a történetírás szerepéről is, hiszen a

1 Mind a nemzetközi, mind pedig a magyar kutatásban Philippe Ariès: Gyermek, család, halál. Tanulmányok.
Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1987, című könyve váltott ki komoly tudományos vitát a gyermekkor
történeti értelmezése körül. Ariès-szel egy időben született Elisabeth Badinter: A szerető anya. Az anyai
érzés története a 17-20. században. Csokonai Kiadó, Debrecen, 1999 című munkája, amely egyenesen azt
állítja, hogy az anyai érzés kialakulása a társadalmi fejlődés eredménye, és nem volt egyértelmű a régi
történelmi korszakokban. Mind Ariès, mind Badinter munkái erős kijelentéseikkel ösztönzőleg hatottak a
gyermekkor történeti kutatásait célul kitűző tudományos műhelyek számára.
1
politika és társadalomfejlődés problémáival elfoglalt történetírásnak vajon foglalkoznia kell-
e olyan marginálisnak látszó területtel, mint a gyermekkor történet?
A válasz ma már magától értetődő, természetesen a társadalom fejlődésének, a
társadalmi változások leírásának nincs egyetlen egy olyan területe sem, amit ne lehetne
történetiségében vizsgálni. Feltehetőleg I. Rákóczi Ferenc halála után költözött
özvegye Munkácsra, ahol anyósa, Báthory Zsófia védelmét és támogatását is maga
mögött tudhatta, valamint fiának is nagyobb biztonságot teremthetett addig, amíg a
Rákóczi árvák, Julianna és II. Ferenc gyámságának a kérdése el nem dőlt. Zrínyi Ilonának
az uralkodóval, I. Lipóttal szemben kellett megtartania gyermekei gyámságát. Ügyvédje,
Kazinczy Péter minden követ megmozgatott, hogy a gyermekek gyámsága a családban
maradhasson. A kencellár, Pálffy Tamás nyitrai püspök, Szelepcsényi György esztergomi
érsek, de még Báthory Zsófia jezsuita kapcsolataira is szükség volt, hogy az ügy a
Rákóczi család érdekei szerint végződjön.2 Végül 1676. augusztus 20-án jelentette, hogy:
„Nagyságod az törvény és a természet szerént való tútorsághoz tartván magát, Isten
hírével nevelheti árváit.“3

Az anya és a nagymama szárnyai alatt

Az újszülöttet rangjához illő fejedelmi udvartartás, különleges gondoskodás és

szeretet vette körül. Az Erdélyi Múzeum gyűjteményében ma is őrzik azt a rézből készült
bölcsőt, amelyet feltehetőleg még az elsőszülött III. György számára készítettek. A
Rákóczi kincstár elpusztulása után csak ez az egy bölcső jelzi azt a fejedelmi környezetet,
amelyben a csecsemő első hónapjait meghatározta. A gyermek Rákóczi Ferencet első
éveiben nagyanyja, anyja és a női cselédség gondoskodása veszi körül. Vallomásaiban
azt írja Rákóczi, hogy nagyanyját, a „szent életű asszonyt” nagyon szerette, bár mindösze
öt esztendős volt, amikor meghalt és csupán úgy emlékezik rá, mint egy szép álomra.
Mindez azt is jelzi, hogy az anya és a nagymama olyan harmonikus környezetet tudott
teremteni Munkácson a gyermek számra, hogy a visszaemlékező fejedelem is csak a
pozitív emlékeket tudta felidézni.

2Kazinczy Péternek ebben az ügyben írt levelét idézi: Thaly Kálmán: II. Rákóczi Ferenc ifjúsága. Pozsony,
1881, 8.
3idézi: R. Várkonyi Ágnes: Zrínyi Ilona. „Európa legbátrabb asszonya“ Török-Magyar Baráti Társaság,
Budapest, 2008, 110-112.
2
 Zrínyi Ilonát és Báthory Zsófiát ebben az időben szoros érdekszövetség köthette
össze. Mindketten nagy múltú, de akkor már hatalmát vesztett családok leszármazottai. A
Rákóczi család hatalmának és megmaradásának ügye volt az a közös ügy, amely egymás
mellé állította a két fejedelmi özvegyasszonyt.

A család belső cselédeinek különböző tanúvallatási jegyzőkönyvekben megőrzött

emlékei alapján úgy tűnik, hogy a Rákóczi-ház legifjabb sarjában a nagyanyja vetette el
azt a gondolatot is, hogy ő különlegesebb másoknál, fejedelemnek született, akinek
országot, fejedelemséget kell majd megnyernie és irányítania. Rákóczi ezzel szemben
Vallomásaiban azt írta, hogy csak ötéves korában, tanárai kezdték rangjához méltó
szokásokra nevelni, és ekkor szorították rá az imádkozásra is. Mindenesetre Diósfalvy
András, édesapja titkára már 1677-ben írott levelében „ifjabbik fejedelem őnagyságának”
nevezi. Különben a családi levelekben „Ferkó”, „Ferkő”, „Ferus”, az udvariak
feljegyzéseiben „kis úr”, „úrfi őnagysága”, „úrficska” megszólítással illetik.4

Munkács bármennyire is biztonságosnak tünő rezidencia volt, mégis ki volt téve a

magukat egyre inkább „kurucoknak“ nevező bujdosók támadásainak. A bujdosók már
1676-ban veszélyeztették a Rákóczi birtokokat, és Munkács alatt is többször megjelentek.
Báthory Zsófia Wesselényi Pálnak, a bujdosó hadak parancsnokának is megüzente, hogy
fegyverrel is megvédi magát és Munkácsot a bujdosókkal szemben. Mindemellett a
Rákóczi birtokok gazdaságát sem lehetett sokáig Munkácsról irányítani. Zrínyi Ilonának
döntenie kellett, hogy marad Munkácson, a viszonylagos védettségben, vagy
visszaköltözik a Rákóczi birtokok központjába? Uralkodói diploma biztosította számára
gyermekei gyámságát és a Rákóczi család öröklődő, Sáros vármegyei főispáni hivatalát is.
A királyság jogrendje szerint Zrínyi Ilona az özvegyeket megillető jogok mellett, a Rákóczi
család öröklődő közigazgatási hivatalát is elfoglalhatta és gyakorolhatta a vele járó
jogokat. Ám mindez kötelezettségeket is jelentett, felügyelnie kellett a vármegyei ügyeket,
tisztviselőket kellett kinevezni és ellenőrizni. Mindezek együttesen azt jelentették, hogy a
másféléves korba lépő fiával együtt vissza kell költöznie a birtokok központjába. Anyósától
1677 végéig megkapta mindazt a segítséget, amit kisgyermekes anya a családjától
elvárhat, és a család érdekeinek biztosításában is komoly támogatást kapott Báthory
Zsófiától. 1677. december elején, amikor Wesselényi Pál csapatai elvonultak Munkács
alól, Zrínyi Ilona útra kelt Sárospatak felé. Az indulás időpontját feltehetőleg biztonsági
okokból titokban tartották, ami olyan jól sikerült, hogy a mai napig is keresik a kutatók mind
a Munkácsról való elköltözés indokait, mind pedig az elindulás időpontjának magyarázatát.

4 Köpeczi Béla – R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc, Osiris Kiadó, Budapest, 2004, 41.
3
A Thaly Kálmán által összegyűjtött levelek adatait ma sem tudjuk sokkal több
információval kiegészíteni.5 A levelek datálása alapján a következő kronológia bontakozik
ki: 1677. december 16-án Zrínyi Ilona már Borsiból keltezi a Szabolcs vármegyéhez írt
levelét, majd Sárospatakon is tölthetett néhány hetet, mert Kazinczy Péter „Borsi vel
Patak“ (Borsi vagy Patak) címzéssel küldte levelét Zrínyi Ilonához. Zrínyi Ilona 1678.
január 24-én keltezte első levelét Regécről - „Datum in Arce nostra Regécz“. Ettől az
időponttól kezdve egészen 1678. április 28-ig kapta leveleit Regécbe.6

II. Rákóczi Ferenc mindenbizonnyal a regéci várban töltötte be második évét. Zrínyi
Ilona lépése nagy meglepetést okozhatott. Pozsonyban és Bécsben is híre kelt Zrínyi Ilona
költözésének, szóbeszédek is lábra kaptak, a kis Ferenc halálhírét keltették. Kazinczy
Péter 1678. március 13-i levelében ezt írta: „Két nagy úr kérdezte kancellárius uram
asztalánál tőlem: - Igaz-e – úgymond - , hogy a kis úr megholt volna? – Kancellárius uram
felelt: - A feje sem fájt, él! – Ott is az átkozott bölcső forga fenn bő diskurzusban, de
enodáltam [megmagyaráztam].”7 Amint Hidy György jelentette, Pozsonyban is ugyanez a
hír járta: „Kancellárius uram őnagysága is nagyságodnak alázatos szolgálatát ajánlja, és
úrfi őnagysága betegségét hozá őnagysága elő, s mondá: Volt ott fenn az híre, hogy
micsoda babonasággal környékezték, s bölcsőjét is mint babonázták volt meg, s
kicsodátul esett. Csak világosan beszéllették és több nagy rendek tudakozták tüllem, s az
embert is nevezték, kitül esett volna az dolog. Ugyan kancellárius uram tudakozá tüllem,
hogy nagyságod kit tartana az úrfi őnagysága mellett, s ételére is legjobban ki viselne
gondot.” Arra a válaszra, amelyben Hidy György Zrínyi Ilona fáradhatatlan
gondoskodásáról beszélt, a kancellár a következő sokat sejtető szavakat mondta:
„Őnagysága gondosan vigyázzon gyermekeire, mert most nincs kinek hinnünk
országunkban.” Zrínyi Ilonának „igen is magának legyen vigyázása kiválóképpen ételire s
italára, s őnagysága igen megvigyázza, kit fog közel hozzá tartani”8 . Megtörténhetett, hogy
a másfél éves kisfiú a télidei költözködés közben megfázott, s beteg lett. Ez a betegség
azonban nem lehetett súlyos. A regéci vár konyhai költségeiben nyoma sincs tartós
betegségre utaló feljegyzésnek. Pedig a gyerekek étkezésére Zrínyi Ilona nagy gondot
viselt. „Kegyelmes asszonyunk őnagysága parancsolatjából a böjti napok alatt vettem az

5 Thaly Kálmán: II. Rákóczi Ferenc ifjúsága. Pozsony, 1881, 11.

6 uo. 4. lábjegyzet
7Thaly Kálmán: II. Rákóczi Ferenc ifjúsága. Pozsony, 1881, 11-12., Köpeczi Béla – R. Várkonyi Ágnes: II.
Rákóczi Ferenc, Osiris Kiadó, Budapest, 2004, 43.
8 idézi: Thaly Kálmán: II. Rákóczi Ferenc ifúsága. Pozsony, 1881, 12-13.
4
úrfi és az kisasszony őnagyságok számára fél bornyút” – rótta fel szorgalmasan a
kiadásokat. – „Vettem az úrficska és az kisasszony őnagyságok számára egy bárányt.” A
kétéves kisfiú erős, fejlett gyerek lehetett. Április végén átköltöztek Patakra, s Zaáry
András szerencsi tiszttartó már lovat is idomított neki. „Én most taníttatom az én uramnak
egy lovat, nem nagyobb kecskénél, grádicsokat is már jár – elküldöm.”9

A regéci tél és sárospataki tavasz után a nyár Zrínyi Ilonát és gyermekeit már ismét
Munkácson találja. A Thaly Kálmán által összegyűjtött iratok tanúsága szerint június 19-től
egészen december 26-ig tartózkodott a család Munkácson.10 Ez a költözés is azt erősíti,
hogy Zrínyi Ilona egyrészt igyekezett jó kapcsolatot tartani anyósával, gyermekei
nagymamájával, akik közül Ferenc, ahogy láttuk kimondottan jó emlékeket őrzött Báthory
Zsófiáról, másrészt Zrínyi Ilona életvitelében érvényesítette azt a kora újkori gyakorlatot,
hogy a család uradalmait az év jól meghatározott szakaszában kereste fel.11

Az 1678-as év Zrínyi Ilona számára ismeretlen, új események kezdetét is jelentette.

Az Erdélyi Fejedelemség és a Királyi Magyország hátárvidékén tevékenykedő bujdosók új
vezetőt kaptak. Thököly Imre határozott politikája meghozta a bujdosók első sikereit. A jó
stratégiai érzékkel megáldott Thököly pillanatok alatt Északkelet-Magyarország ura lett.
Egyik katonai akciójának köszönhetően elfogta a Sárospatakon vendégeskedő Zrínyi
Jánost, és ezzel utat talált I. Rákóczi Ferenc özvegyéhez, Zrínyi Ilonához is. Thököly és
Zrínyi Ilona több levelet is váltottak a fogoly császári tiszt érdekében. 1679-ben
megindultak Thököly és a királyság tisztviselői között a tárgyalások. Ezeknek a
tárgyalásoknak a részeként Thököly engedélyt kért Zrínyi Ilona meglátogatására, aki akkor
Makovica várában élt. Ez a látogatás, amelyre 1680. február 19-én került sor, fontos
fordulópontot jelentett Zrínyi Ilona életében, talán már ekkor eldőlt, hogy I. Rákóczi Ferenc
özvegye újra férjhez megy, mégpedig az akkor politikai karrierjének a csúcsán lévő
Thököly Imréhez. A tervezett házasság azonban megrontotta anyósával való kapcsolatát.
Báthory Zsófia pontosan nem tudjuk miért, de ellenezte ezt a házasságot. Feltehetőleg a
Rákóczi család érdekeinek a sérelmét látta a feltörekvő Thökölyvel tervezett házasságban.
A korszakban nem volt ismeretlen az özvegyek által vagyont és politikai tekintélyt jelentő
házasságok megkötése. Thököly Imre motivációja ebből a szempontból érthető. Esterházy

9Thaly Kálmán: II. Rákóczi Ferenc ifjúsága. Pozsony, 1881, 14. Zaáry András szerencsi tisztartó levele,
Szerencs, 1678. május 19.
10 Thaly Kálmán: II. Rákóczi Ferenc ifjúsága. Pozsony, 1881, 12., 4. lábjegyzet
11 Erre a gyakorlatra példa Nádasdy Ferenc és Báthory Erzsébet, akik Sárvár - Keresztúr - Csejte között
ingázva töltötték az évet. Sárváron mindig nyáron, Csejtén, a hegyek között pedig mindig decembertől
márciusig laktak. lásd: Várkonyi Gábor: Újabb források Báthory Erzsébet életéhez, ItK, 1999/1-2.
5
Miklós nádor példája mindenki előtt ismert volt, aki Thurzó Imre özvegyének, Nyáry
Krisztinának a megszerzésével biztosította családja számára a Thurzó vagyon jelentős
részét. Báthory Zsófia számára Thököly evangélikus vallása sem lehetett szimpatikus. Ő
saját sorsán keresztül tapasztalta meg, hogy milyen lelki gyötrelmekkel járhat egy
felekezeti szempontból vegyes házasság.12 Felismerve a katolikus egyház és a katolikus
politika megerősödését, feltehetőleg komolyan gondolta, hogy a Rákóczi család jövőjét
csak a katolikus egyház melletti rendíthetetlen elkötelezettség mentheti meg. Menye,
unokáinak anyja pedig most ezzel a házassággal mindent kockára tesz, egy pillanatnyilag
sikeresen harcoló „politikai kalandor“ kedvéért. Ellenérveit azonban már nem volt módja
kifejteni. Csak egy indulatos, Thököly makovicai látogatását elítélő levélre maradt ideje,
amiben alaposan megbántotta Zrínyi Ilonát.13 Pedig Zrínyi Ilona még 1679 nyarát is
anyósa környezetében, Munkácson töltötte.14

Thököly makovicai látogatása okozta ellentétet mind Zrínyi Ilona, mind Báthory
Zsófia feldolgozta, erre következtethetünk abból a tényből, hogy 1680. márciusában Zrínyi
Ilona gyermekeivel együtt már ismét Munkácson tartózkodott, vagyis a „rezidenciaváltás“
éves ritmusa nem tört meg.

Báthory Zsófia 1680. június 14-én meghalt. Zrínyi Ilona, minden ismert forrást, érvet
és logikusnak látszó következtetést is fegyelembe véve, a legfontosabb és legerősebb
támaszát veszítette el.

A mostohaapa

12 Báthory Zsófia házasságáról valamint áttérítéséről lásd: Várkonyi Gábor: Dinasztikus politika Erdélyben. In
II. Rákóczy György esküvője. Bałłaban György lengyel követ naplója. Forrásközlés. RMTF II. kötet. szerk.
Horn Ildikó Budapest, 1990
13 Báthory Zsófia Zrínyi Ilonához írt levele: „Már azt is felvetek vala: hová megyén Gróf Uram? Makoviczára,
mátkájához megyen! … a kis Juliánkát nyalták-falták. Ha szegény édes fiam élne, megpökné ezt!" - Idézi
Thaly Kálmán: II. Rákóczi Ferenc ifjúsága. Pozsony, 1881, 21., valamint R. Várkonyi Ágnes: A fejedelem
gyermekkora. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1989, 97-98., Zrínyi Ilona válasza: .„Édes Kegyelmes
Asszonyom, én Ngod levelit alázatossan vettem, s Ngod ellenem való neheztelését szívem fájdalmával
értettem, Juliánka állapotjára nézve, mely dolgot Ngodnak nem úgy mondták, a mint volt. Bizonyítok az élö
Istennel és páter Ordódy urammal és több becsületes emberekkel kik jelen voltak, hogy valamit az én
ártatlan gyermekemre fogtak, abban semmi sincsen. Miért tehát engem oly átkozott anyának tart Ngod, hogy
engedném szemem láttára az én ártatlan, nyolcz esztendős leánykámat ország gyalázatjára nyalni és falni?
… Az armistitium publicáltatván, Gróff Thököly Uram ideizent, hogy eljön; ki is feljövén a várban hétfőn,
ebéden levén itt, ebéd után mindjárt lement. En nem mondhattam, hogy ne jöjjön; mint más becsületes
embert, úgy kellett Kglmét (kegyelmét) is látnom, az mint mások is azt cselekeszik, az merre megyén." uo.
99. valamint Thaly Kálmán: II. Rákóczi Ferenc ifjúsága. Pozsony, 1881, 21.
14 Thaly Kálmán: II. Rákóczi Ferenc ifjúsága. Pozsony, 1881, 19., 5. lábjegyzet
6
 Báthory Zsófia halála hosszú évek óta fennálló stabil rendett borított fel. Ő maga
egy személyben volt a magyar politikai törekvések kontinuitásának a szimbóluma.
Családja a 16. század utolsó harmadában királyt adott Lengyelországnak. Báthory István,
lengyel királlyal együtt négy erdélyi fejedelem a Báthory család somlyói ágának tagjai
közül került a trónra. Házassága II. Rákóczi Györggyel nemcsak birtokokat jelentettek a
Rákóczi család számára, hanem mindazt a történelmi és politikai hagyományt is, amely az
önálló Magyar Királyság időszakát összekötötte a 17. századdal. Szimbolikus értelemben
a 16. század végén felemelkedő Rákóczi család Báthory Zsófiával kapta meg mindazt a
történelmi örökséget, amely a családot az európai dinasztiák közé emelte.

Sokan értelmezhették úgy Báthory Zsófia halálát, hogy az egy korszak végét jelenti.

A Haditanács Munkácsot is egységes katonai igazgatás alá akarta helyezni, és ebből a

célból megbízta Aeneas Silvius Caprara felső-magyarországi főkapitányt, hogy lássa el
helyőrséggel a várat. A várkatonasága azonban már felesküdött Zrínyi Ilona illetve a
Rákóczi család örökösei, Ferenc és nővére Julianna hűségére. Ezzel a várat sikerült
megtartani a Rákóczi család fennhatósága alatt. Ennél sokkal súlyosabb konfliktus
helyzetet teremtett Kiss Imre (SJ) páter, aki a Rákóczi gyermekek gyámságát I. Lipót
császárra és királyra szerette volna átruházni, valamint a Rákóczi birtokok jelentős részét,
Munkácsot és Borsit a Jezsuita Rend számára akarta biztosítani. Mindezt Báthory Zsófia
végrendeletével vagy végrendeleteivel igyekezett bizonyítani, de ezekről a
végrendeletekről a kutatás azt állapította meg, hogy hamisítványok.15

Zrínyi Ilona rendkívül nehéz helyzetben volt. A Rákóczi család örököse, Ferenc még
kiskorú, leghamarabb nyolc év múlva, tizenkétévesen lehetett őt nagykorúvá nyílvánitani,
amikor átvehette örökségét, illetve beiktathatták a család öröklött hivatalaiba. De addig
még sokat kell tanulnia, alkalmassá kell válnia arra a szerepre, amelyet mind a családi és
mind a közéleti várakozások támasztottak a Rákóczi örökössel szemben. Ez a nyolc év
rendkívül hosszú időnek számított. Ráadásul a Rákóczi család további sorsa szorosan
összefonódott azzal a belpolitikai és kormányzati válsággal, ami 1670, a történeti
irodalomban Wesselényi-szervezkedésként ismert politikai mozgalom felszámolása óta
jellemezte a Magyar Királyság belső helyzetét. I. Lipót kormányzata a birodalmat

15Thaly Kálmán: II. Rákóczi Ferenc ifjúsága. Pozsony, 1882, 22-23., R. Várkonyi Ágnes: A fejedelem
gyermekkora. Budapest, 1989, 102-106., uő.: Zrínyi Ilona. „Európa legbátrabb asszonya“. Magyar-Török
Baráti Társaság, Budapest, 2008, 120-124.
7
abszolutista elevek alapján racionalizáló, a hatékonyságot és az egységes bürokratikus
igazgatást kiépíteni szándékozó kezdeményezései összeütközésbe kerültek a magyar
politikai rendszert meghatározó rendi politikai és érdekérvényesítési intézményrendszerrel.
Ezt a belpolitikai válságot csak súlyosbították a felekezeti ellentétek, a katolikus egyház
egyre erőteljesebb fellépése a katolikus restauráció iránt, amelyet a kormányzat nemcsak
politikai, hanem katonai eszközökkel is támogatott. A magyarországi protestáns egyházak
hívei, társadalmi státuszra való tekintet nélkül méltán álltak ellen ennek a szándéknak,
ráadásul felekezeti különállásuk védelmét összekapcsolták a nemzeti értékek,
„szabadságjogok“, megóvásával. A rendi politikai rendszer önállóságának megóvása, a
protestánsok vallási szabadságának védelme, és ne felejtsük el, a török ellenes harc
folyamatos napirenden tartása csak a jéghegy csúcsát jelentette mindazok a problémák
között, amelyek a 17. század második felének magyarországi társadalmát meghatározták.

Zrínyi Ilona és Thököly Imre házasságát csak ezeknek a szempontoknak a

figyelembevételével elemezhetjük, és értelmezhetjük. A máig tartó történelmi diskurzusban
a házasság létrejöttének okai között fontos szerepet kapott - már a kortárs források, illetve
visszaemlékezések, valamint a modern történészi értékelésekben is - a szerelem.16
Családi stratégiák, politikai szándékok bújtak meg a szerelem köpönyege alatt. Jól
előkészített, hosszas mérlegelés után létrehozott házasságokat lehetett megmagyarázni a
szerelem erejével, ami ellen senki emberfia nem képes harcolni. A szerelemet kifejező
irodalmi metaforák nagyon is valós és reális politikai célokat rejtettek, és ezzel szorosan
hozzátartoztak a kor retorikai stílusához, amely meghatározta mind a publicisztika, mind a
közbeszéd szimbólumrendszerét.

A Rákóczi család dinasztikus terveit pedig már a század közepén is ebben a

szerelmi szimbolikában rejtették el, amikor II. Rákóczi György feleségül vette Báthory
Zsófiát.17

16 A kora újkor szerelem-kultusza rendkívül sokféle elemet tartalmazó metafóra rendszer, amely a magánélet
és a közélet különböző szintjeit is összekapcsolja. A vitézség vagy az okos politika tudamánya egyaránt
megjelenhetett a szerelemi szimbolika eszközeivel. Balassi Bálint, Zrínyi Miklós vagy éppen Gyöngyössi
István is használta ezt a szimbólumrendszert politikai értékek vagy célok kifejezésére is. A szerelem mint
mozgatórúgó, mint változásra ösztönző erő a 17. századi Magyarországon ismert irodalmi művekben vagy
publicisztikai szövegekben is megjelent. Lásd: Várkonyi Gábor: Ünnepek és hétköznapok. Művelődés és
mentalitás a török kori magyarországon. General Press Kiadó, Budapest, 2009, Szerelem, vitézség és a
világ rendje 125-140., R. Várkonyi Ágnes: A rejtőzködő Murányi Vénus. Helikon Kiadó, Budapest, 1997
17Várkonyi Gábor: Dinasztikus politika Erdélyben 1640-1645. In II. Rákóczy György esküvője. Régi Magyar
Történelmi Források II. kötet Budapest, 1990, 72-131, uő.: A katolikus menyasszony, Báthory Zsófia és II.
Rákóczi György szerelméről. In Erdély és Patak fejedelemasszonya Lorántffy Zsuzsanna I. Tanulmányok
születésének 400. évfordulójára. Szerk.: Tamás Edit, Sárospatak, 2000, 79-91. uő.: Ünnepek és
hétköznapok. Művelődés és mentalitás a török kori Magyarországon. General Press Kiadó, Budapest, 2009,
Házasság - család és politikum 141-157.
8
 „Nagy lelkeken is erőt vesz a szerelem hatalma.“ - írta II. Rákóczi Ferenc
Vallomásaiban.18 Thököly Imre és Zrínyi Ilona házassága egyértelműen politikai házasság
volt. Nem ismerjük, hogy kiben, mikor és hol fogant meg ennek a házasságnak az ötelete.
Thököly Imrének erdélyi menyasszonya volt, Teleki Anna, akivel már gyűrűt is váltottak.
Thököly házassági terveit jelentősen befolyásolhatta politikai helyzete. Amikor 1670-ben
menekülnie kellett Árva várából, és hetek alatt elveszítette magyarországi birtokait,
kizárólag erdélyi vagyonára támaszkodhatott. Az erdélyi társadalomba való beilleszkedés
mindennél fontosabb volt. Az alig tizennégy éves fiatalember számára Teleki Mihály
leányának, Annának a keze az erdélyi családi kapcsolatok szorosabbra fűzését jelentette.
Teleki Mihály támogatása nélkül 1670-ben, Thököly reménytelen helyzetben lett volna.19

Thököly politikai karrierje azonban viharos gyorsasággal bontakozott ki, az Erdélyi

Fejedelemség számára csak ideig-óráig volt megfelelő háttér. Magyarországi ambíciói
sokkal nagyobb távlatokkal kecsegtették, ahogy vagyonának legnagyobb része is Észak-
Magyarországhoz kötötte.20 Feltehetőleg mindennek nagy szerepe volt abban, hogy a
Teleki Annával kötendő házasság már nem felelt meg neki, sőt inkább korlátok közé
szorította volna az Erdélyt kormányzó kancellárral való rokonság. Thököly és Teleki

18idézi R. Várkonyi Ágnes: Zrínyi Ilona. „Európa legbátrabb asszonya“. Török-Magyar Baráti Társaság,
Budapest, 2008, 126.
19 Thököly Imre Teleki Mihálynak, 1670. december 13. „Mostani gyámoltalan állapatom miben légyen,
akarám Kegyelmednek, édes Urambátyám, értésére adnom. Az idegen nemzet miatt idvözült szerelmes
édes atyám Árva várában erős obsidio alatt lévén, ez jelen való deczember havának harmadik napján ez
világbúl boldogul kimulék. Látván azért én is minden állapatomnak veszedelmes voltát, nem gondolván sem
kevés világi javaimnak veszedelmivel, sem szerelmes atyámfiaitúl való távozásommal, semmi nélkül, csak
életemet és lelkemet tarthassam meg, harmad magammal szaladtam ide az mi kegyelmes urunk ő
nagysága szárnyai alá. Bizván azért az ő nagysága fejedelmi kegyelmességében s várván az ő nagysága
kegyelmes parancsolatjátúl is, innét besietek magam is az ő nagysága udvarlására. Kegyelmedet kérem,
mint kedves uramot, bátyámot, ha miben kivántatik, mint ilyen gyámoltalan állapatomban is, ne neheztelje
hozzám jóakaratját mutatni, és engem igaz jóakaró szolgájának ismervén, parancsoljon, az miben tudok
szolgálok kegyelmednek...” In Teleki Mihály levelezése. Szerk.: Gergely Sámuel. Budapest, Magyar
Történelmi Társulat, 1910. V. kötet (1670-1671), 410. Thököly és Teleki Mihály kapcsolatához lásd még:
Gergely Sámuel: Gróf Thököly Imre gyermek- és ifjúkori levelei Teleki Mihályhoz. Erdélyi Múzeum, 1914
(9)5. 259-278.
20 Thököly politikai célkitűzéseinek elemzése meghaladja ennek a tanulmánynak a kereteit, viszont
mindenképpen utalnunk kell rá, hiszen e nélkül a Zrínyi Ilonával kötött házassága sem lenne értelmezhető.
9
kapcsolata a kezdeti atyai viszony után megromlott, amiben a korábbi házassági
megállapodás felmondásának is mindenbizonnyal szerepe volt.21

Thököly számára a Zrínyi Ilonával való megállapodás sok szempontból is előnyös volt.
Nemcsak a Zrínyi család rokonsága, de a Rákóczi család politikai örökségének is a közelébe
kerülhetett. A történeti kutatás bizonyosnak tartja, hogy Thököly első célpontja Rákóczi Julianna
lehetett.22 Ez ellen a terv ellen kelt ki magából Báthory Zsófia, hiszen ezzel Thököly közvetlenül a
Rákóczi vagyon közelébe jutott volna, a politikai és felekezeti orientáció okozta konfliktusokról
nem is beszélve. A tervet feltehetőleg Báthory Zsófia ellenállása, amely még halála után is kötelezte
menyét, és Rákóczi Julianna életkora, aki ekkor még nyolc éves volt, hiúsította meg.

Azonban Thököly politikai ambícióit is ki kellett elégíteni. Zrínyi Ilona minden szempontból
megfelelt Thököly elvárásainak, politikai kapcsolatrendszer, tekintélyes családi hagyomány és
vagyon kapcsolódott még mindig a Zrínyi névhez. Nem tudjuk pontosan mikor találkoztak először
személyesen. 1679-ben már leveleztek Ilona testvérének Zrínyi Jánosnak a raboskodása miatt. Egy
feltehetőleg 1691-ben írt Zrínyi Ilona levél alapján a kutatás feltételezi, hogy Thököly és Zrínyi

21 Angyal Dávid: Késmárki Thököly Imre, 1657-1705. Budapest, 1888, Digitális kiadvány, Arcanum Kft.,
Thököly és Teleki Anna házasságának kritikai elemzését lásd: 364. lábjegyzet. http://mek.oszk.hu/
05600/05641/html/2kotet/01.htm, Cserei Mihály történeti munkájában a következő képpen írt Thököly
házassági terveiről: „… (Thököly) nagy jószággal bíró ember volna és naponkint nevelkednék erdélyben
becsületi, a fejedelem lánya felöl lévén már akkor szó, hogy Thökölynek adnák feleségül, de az nemsokára
meghala, s Kolosvárott temették el. Teleki … elsőben azon practicálódik, hogy a leányát, kit Apafi Miklósnak,
azután Kemény Jánosnak adott vala feleségül, Thököly Imre venné el.“ Cserei Mihály: Erdély históriája
(1661-1711). Sajtó alá rendezte: Bánkúti Imre, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1983, 156. Meg kell
jegyeznünk, hogy Cserei szubjektív, sok esetben a valóságot fiktív elemekkel keverő visszaemlékezéseit
kritikával kell kezelni.
22 1680. február 7-én Báthory Zsófia a következő levélben inti menyét, hogy legyen óvatos Thököly
házassági terveivel kapcsolatban: „Hála Istennek, hogy az gyermekek egészségben vadnak elég törődéssel
hallom és olvasom az sok rendetlen hírt Julianka állapotja felől, az kegyelmed válasz tétele jó volna, de
mások más választételt beszélnek, ahhoz képest írtam az előtt egy níhány nappal kegyelmednek, hogy rút
dolog Juliankát árulni, úgy gondolom, az Isten lecsendesíti csakhamar az kurucokat, ezzel Istennek ajánlom
Kegyelmedet. Költ Munkácson 7. februarii. (1680). Kegyelmednek szíbül jót kiván Báthori Sofia. idézi: R.
Várkonyi Ágnes: A fejedelem gyermekkora. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1989, 98., valamint a
házassági tervről: uo. 100.
10
Ilona már 1677-ben tervezhették a házasságot.23 Ezt azonban nagyon nehéz elfogadni, hiszen Zrínyi
Ilona alig egy éves özvegyként, egy éves kisgyermekkel és még serdületlen kis lánnyal nem
valószínű, hogy a nála tizennégy évvel fiatalabb Thököly Imrével bármiféle kapcsolatban lehetett.
És arról sem szabad elfeledkezni, hogy Thököly - éppen az 1670-es évek végén - Teleki Annát
jegyezte el. A házastársi hűséget erkölcsi kötelességként megélő Zrínyi Ilona nem léphetett
kapcsolatba egy eljegyzett fiatalemberrel.

Zrínyi Ilona még az 1681 őszén is arról ír Aeneas Caprara kassai generálisnak, hogy
Thököly üzenget (!) neki - pedig akkorra már túl voltak a személyes találkozáson - hogy „ha meg
nem hallgatom, Isten s Kegyelmes Urunk eő Fölsége és az egész keresztény világ előtt én tartozom
adni számot, …“24 A fellelhető levelek, amelyek alapján Zrínyi Ilona és Thököly Imre
kapcsolatának alakulását nyomonkövethetjük, nem igazolják a feltehetőleg 1691-ben Kinskynek írt
levél tartalmát, amelyben Thököly öt évnyi várakozásáról van szó. Sőt, az 1681-es levél alapján,
megkoctáztatom, inkább azt sejtjük, hogy Thököly igényeivel nyomás alatt tartotta Zrínyi Ilonát.

Az 1682-ben megkötött házasság azonnal európai szenzáció lett, híre Angliáig is eljutott.25
Politika és magánérdekek, értelem és érzelem kibogozhatatlanul szövődött össze ebben a

23 „… Thököly Imrének öt évig kellett reám várnia, s mégsem estünk kétségbe. …“ Zrínyi Ilona levele Franz
Ulrich Kinskynek, keltezés nélkül közli: Takáts Sándor: Zrínyi Ilona Bécsben. In Régi magyar
nagyasszonyok. Válogatta és sajtó alá rendezte: Réz Pál, Corvina Kiadó hn., én. Takáts Sándor ezen
tanulmánya először 1922-ben jelent meg a Régi idők, régi emberek című tanulmánygyűjteményében. Azóta
többször is kiadták. Sajnálatos módon Takáts forrásait nem jegyzeteli, sokszor a dátumozást sem tartja
fontosnak, ezért nem is közli. Erre a levélre hivatkozva feltételezi R. Várkonyi Ágnes, hogy Thököly és Zrínyi
Ilona kapcsolatának kezdetei 1677-re nyúlnak vissza. R. Várkonyi Ágnes: Zrínyi Ilona. „Európa legbátrabb
asszonya“ Magyar-Török Baráti Társaság, Budapest, 2008, 126. Itt kell azt is megjegyeznünk, hogy Franz
Ulrich Kinsky, akit Takáts az előbb említett tanulmányában Zrínyi Ilona támogatójának tart, valójában
hivatalból, mint a császári és királyi titkoskonferencia tagja, a külügyekkel és az erdélyi ügyekkel megbízott
tanácsos tartotta a kapcsolatot Zrínyi Ilonával. Zrínyi Ilona kizárólag latinul és csak Kinskyn keresztül
érintkezhetett az udvarral, valójában erős felügyelet alatt állt. Leveleit gyakorlatilag Kinsky ellenőrizte. Zrínyi
Ilona ennek a felügyeletnek a tudatában fogalmazhatta leveleit. Minden szó, minden mondat egyszerre szólt
az őt őrizet alatt tartó hatalomnak és a valóságos címzetnek. Kinsky erdélyi vonatkozásairól is lásd:
Jankovics József - Szörényi László: Bethlen Miklós ismeretlen „nyílt levele“ Franz Ulrich Kinskyhez (1691)
ItK 117(2013) 692-721.
24 Idézi: R. Várkonyi Ágnes: A fejedelem gyermekkora. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1989, 127.
25 The Amours of Count Teckeli, and the Lady Aurora Veronica de Serini. Containing his first inducements to
make war with the Emperour ... Translated out of French., London, 1686. Holdings Notes: General
Reference Collection 1080.b.25. [Another copy.] Shelfmark(s): General Reference Collection 12511.de.24.
(1.), General Reference Collection 1080.b.25. A kötet érdekessége, hogy Zrínyi Ilona nevét az ismeretlen
szerző felcserélte huga, Zrínyi Veronika nevével. Mindemellett pontos infomációkkal rendelkezett a
magyarországi eseményekről. A történetet Wesselényi Ferenc nádor politikájától kezdi, aki az 1663-as
vasvári békét ellenezve igyekezett annak megváltoztatására bírni a császári politikát. A könyvben valós és
fiktív elemek keverednek, pl. Wesselényi nádor saját fiának, Wesselényi Lászlónak igyekezett megszerezni
Zrínyi Péter leányának kezét. A valós történelmi szereplők végig saját szerepüknek megfelelően, de gyakran
fiktív környezetben mozognak. A történetet fiktív levelek, majd szerelmeseknek szóló szimbolikus tanácsok
egészítik ki.
11
házasságban. Zrínyi Ilona csak az uralkodó, I. Lipót engedélyével volt hajlandó egybekelni
Thökölyvel. A bécsi udvarban - ahol a házasságok magától értetődő módon szolgálták a dinasztia
politikai érdekeit - azt várhatták ettől a házasságtól, hogy az egy évtizede forrongó magyarországi
belpolitikai helyzetet stabilizálhatják. Thököly személyes ambíciói kielégítésre kerültek, az 1681-es
országgyűléssel együtt Magyarországon ismét helyre állhat a béke.

A magyarországi politikai közvélemény is a béke helyreállításának, a haza javára tett

lépésnek tartotta az esküvőt. Gyöngyösi István, Wesselényi Ferenc egykori titkára szimbolikus
költeményben ünnepelte Thököly Imrét és Zrínyi Ilonát.26

1. Azki régen fegyvert fogott hazájáért,

Küszködik is annak megmaradásáért,
Mint amaz nagy Hector régenten Trójáért,
Avagy Horatius Róma váltságáért.

2. Monda Venus annak: Tedd le sisakodat,

Töröld meg az harci porbúl homlokodat,
Oldd le oldaladrúl felkötött kardodat,
Kemény forgatása tágítsa markodat.

Gyöngyösi munkája allegórikus elbeszélő költemény. Az antik mitológia alakjaival beszél a

szerelem hatalmáról, a háborút békévé változtató erejéről.

Háború vagy béke, ez a súlyos kérdés nehezedett Zrínyi Ilona vállára, hiszen minden forrás
abba az irányba mutat, hogy az ő döntése valóban a magyarországi belpolitikai helyzet
stabilizálásának a kulcsa. Az Oszmán Birodalom háborús szándéka minden közép-európai politikus
számára egyértelmű volt. A fő kérdés az volt, hogy a támadás megindulása előtt, a közel másfél
évtizedes háborús helyzetet fel lehet-e számolni Magyarországon?

Zrínyi Ilona meghajolt a politikai érvek előtt, de garanciákat akart és kapott is. Az
természetes, hogy a házasság előkészítése során végig ragaszkodott az uralkodói engedélyhez, ami
gyakorlatilag az uralkodó, I. Lipót egyértelmű akaratának a kifejezése volt. A házasság így, a király
akaratának a teljesítése, Zrínyi Ilona alattvalói hűségének bizonyítéka. Azonban ezt valamilyen
formában kiegészített Sobieski III. János lengyel király garanciája is, aki 1682 márciusában fogadta

26Gyöngyösi István: Thököly Imre és Zrínyi Ilona házassága. Szerkesztette: Jankovics József és Nyerges
Judit, Balassi Kiadó, Digitális kiadvány: http://mek.oszk.hu/06000/06096/html/
12
Zrínyi Ilonát. Az utazásról csak a Zrínyi Ilonának kiállított útlevél, valamint egy titkosírással írt
levél tanúskodik. Az utazást a częstochowa-i pálos kolostorba tett zarándoklattal leplezték, de a
titkosított levél egyik részlete egyértelművé teszi a valós célt: „… a 29(k) 25(i) 41( r ) 10(á) 30(l)
33(n) 11(á) 30(l) kellett lenni.“27 Amíg további dokumentumok nem kerülnek elő erről az utazásról
és tárgyalásról, addig a történet mondásban itt meg kell állnia minden historikusnak. Az, azonban
tény, hogy a lengyelországi út után felgyorsultak az események, és 1682. június 15-án Munkácson
megtartották Thököly Imre és Zrínyi Ilona esküvőjét.

A hat éves Rákóczi Ferenc nagybátyjával, Zrínyi János együtt lovagolt az érkező
Thököly elé. Ahogy a környezete, úgy a kisfiú számára is egyértelmű volt, hogy valami új,
egészen más korszak kezdődik az életében.

Háború, ostrom és az első tanulmányok

A XVI. századtól kezdve Magyarországon is megfigyelhető az az összeurópai

jelenség, hogy a nemesség egyre több gondot fordít utódai iskoláztatására. Ennek
hátterében jórészt az a törekvés húzódott meg, hogy gyermekeik ne maradjanak el
képzettségüket tekintve a korabeli szakértelmiség mögött.28 Hozzájárult ehhez a kor
szellemi irányzata, a reformáció, de talán a legnagyobb hatást Erasmus és Vivés nevelési
elveinek az elterjedése váltotta ki. Ferkó alig töltötte be ötödik esztendejét, amikor
édesanyja kivette a női szolgálók kényeztető kezéből, s férfiakból állított össze számára
egy egész kis udvartartást. Komornyik, inas gondoskodott ezentúl róla és tudós férfiak
ismertették meg az írás-olvasás mesterségével, a vallás törvényeivel. Bevett szokás volt
ez is a korszakban. Batthyány Ádám fiainak taníttatása például még korábban
megkezdődött. Az idősebb fiú, Kristóf még csak alig volt négy éves, amikor apja 1641-ben
már praeceptort fogadott mellé.29 Rákóczi Ferenc környezetének új tagjai közé tartozott: a
Rákóczi-család egyik legmegbízhatóbb híve: Kőrössy György komornyik, Szabolcs megyei
egyszerű birtokos nemes, kereskedő. A rábízott Rákóczi úrfit odaadó gondoskodással,
mély felelősségtudattal szolgálta. Az iskoláztatás első szakasza a családi udvarban zajlott.

27 R. Várkonyi Ágnes: A fejedelem gyermekkora. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1989, 128-130.
28
Fazekas István: Batthyány I. Ádám és gyermekei. In: Gyermekkor a kora újkori Magyarországon. Szerk.:
Péter Katalin. Budapest, …. 91-114. o. 107. o.
29 Fazekas István: Batthyány I. Ádám és gyermekei. 93. o.
13
Minden nemesifjú itt tanult meg írni-olvasni, és a jogi ismeretek alapjaira is a házi tanító
oktatta őket. Ezek után, kb. tizenhárom-tizennégy évesen hagyták el a családi fészket és
folytatták tanulmányaikat az apjuk által gondosan megválasztott középiskolában. Az iskolai
képzésben a hagyományos tantárgyak, valamint a retorika és logika mellett nagy
hangsúlyt fektettek a jogi ismeretek oktatására, valamint a katonai pályához szükséges
ismeretek elsajátítására, úgy mint az erődítéstanra, matematikára és geometriára.30
Fennmaradt Rákóczi Ferenc ábécéskönyve, amely még most is őrzi a fejedelem
betűvetésének első próbálkozásait. A könyvet Kassán a jezsuiták nyomdája bocsátotta ki
császári és kamarai támogatással. „Ábécés könyvecske a keresztény Római Catholica
hitnek némely fundamentumos kérdéseivel […] az ártatlan kisdedek istenes
felnevelésére.”31 Ferenc nevelője Badinyi János volt. A könyv bejegyzése szerint fejedelmi
tanítványát az alábbi megszólításokkal illette: „méltóságos és nagyságos növendék”, “a
fejedelmi nagy Rákóczi famíliának méltóságos csemetéje”, „Rákóczi Ferkó”.

Attól kezdve, hogy rábízták a fejedelmi gyermeket, hosszú ideig Rákóczi Ferenc
közvetlen környezetéhez tartozott, megosztotta vele hétköznapjait és az ünnepnapokat. A
betűvetést tanuló kisfiú első próbálkozásait is ismerjük, de gyermekéveit mégsem a
gondtalan, bár sokszor biztos unalmas tanórák határozták meg. A politika lépten-nyomon
betolakodott életébe.

Thököly ígéretével ellentétben nem a béke, hanem inkább a háború angyalává vált
Magyarországon. Alig csitultak el az esküvői vigalom zenészei Thököly már ismét
hadsereget vezetett Magyarország ellen. Meghódoltatja Kassát, körülzárja és
könyörtelenül kiostromolja Füleket. Az ostrom után itt vette át a szultán athnáméját,
amelyben Magyarország királyának jelölték. Ahogy Bocskai, úgy Thököly is jelképesen
vette át a hatalmi jelvényeket, és csak Felső-Magyarország fejedelmének tekintette magát.
Azonban viselkedése jelzésértékű: a magyar politika megosztott, még abban a kérdésben
sem találják a közös nevezőt, hogy hogyan viszonyuljanak a oszmán hatalomhoz?
Protestánsok és katolikusok között a felekezeti szakadék talán soha nem volt ilyen mély
az országban, mint a 17. század utolsó két évtizedében. A háború pedig megemészt
mindent, amit meghagytak a törökök azt Thököly serege pusztítja el, Nagyszombat és
Pozsony a fosztogató Thököly sereg által okozott tűzben hamvadt el. A magyar kertészet
gyöngyszeme, Lippay György esztergomi érsek pozsonyi kertje, magyar katonák

30Fazekas István: Batthyány I. Ádám és gyermekei. In: Gyermekkor a kora újkori Magyarországon. Szerk.:
Péter Katalin. Budapest, 1996, 91-114. o. 107. o.
31 Köpeczi Béla – R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc, Osiris Kiadó, Budapest, 2004, 47.
14
pusztításának esett áldozatul.32 Semmit sem csodálkozhatunk azon, hogy az országba
érkező birodalmi hadsereg, amely az oszmán hatalom ellen érkezik, az egész háború
időszaka alatt nem tudott különbséget tenni magyar és magyar, ellenség és barát között.

És Thököly ahová csak tudta magával vitte mostohafiát. 1682 végén már Kassán
van a család. A következő évben Rákóczi Ferenc ott volt Thököly mellett a kassai
gyűlésben. Az 1683-as év legemlékezetesebb, és tegyük hozzá, legpusztítóbb eseménye
Kara Musztafa nagyvezír Bécs elleni hadjárata volt. A hét éves Ferkó ebben a hadjáratban
szembesült a háború minden kegyetlenségével. Látta a török, tatár csapatokat. Átélte a
katonai táborozás minden megpróbáltatását. Ha szemtanúja nem is volt, de hallotta a
híreket a városok pusztulásáról. Majd 1683. szeptember 12-ről 13-ra virradó éjszaka átélte
a káoszt, az összeomlást, a Bécs alól menekülő török-tatár csapatok, seregrészek
fejvesztett menekülését. A lengyel király, Sobieski János által szétvert oszmán sereg
maradéka átrobogott Thököly cseklészi táborán. Az éjszakai sötétségben csak a távolról
közeledő dübörgés figyelmeztethette volna a tábort a veszélyre, de mire a strázsák riadót
fújhattak volna, már a sátrak és társzekerek között vágtattak a menekülő lovasok. A
menekülésre se idő sem mód nem volt. Sátorba zuhanó lovasok, leomló sátorrudak,
gyalog tápászkodó katonák, egymást is eltipró, felbukó emberek és lovak véres haláltánca
volt ez. Valóságos infernó, amelyre később, mint egy „rémálomra“ emlékezett vissza.
Körössy György lélekjelenlétén múlott, hogy Ferkó életben maradt, karjaiban vitte ki a fiút
az összeomló sátorból, és ki tudja hogyan, testével védve óvta meg az életét azon a
szeptemberi éjszakán.

Az uralkodó dinasztiák gyermekeinek nagyon hamar meg kell tanulniuk hogyan

viselkedjenek a nyilvánosság előtt. Thököly sem tett mást, mint bevezette a gyermek
Rákóczit abba nyilvános térbe, ahol majd rangjának megfelelően helyt kell állnia. Ehhez
nemcsak a reprezentatív események, mint esküvő, de olyan politikai alkalmak is
hozzátartoztak, mint az országgyűlés, vagy követek fogadása, és hadsereg előtti
megjelenés. Rákóczi Ferencnek igen rövid idő alatt mindebből bőségesen kijutott. A
háború talán mindennél jobban határozta meg Rákóczi gyerekkorát. A hadjáratokat, a
táborozást, a katonák, sebesültek látványát nem lehet elfeljteni. Ahogy az elpusztult
városok, vagy az idegen oszmán hadsereg különféle nemzetek közül toborzott
hadseregét, vagy a tatárokat sem. Thököly végső kudarca a gyermekkori élményekkel

32Angyal Dávid: Késmárki Thököly Imre, 1657-1705. Budapest, 1888, Digitális kiadvány, Arcanum Kft.:
http://mek.oszk.hu/05600/05641/html/2kotet/01.htm
15
együtt minden bizonnyal hatással volt az érett politikusra is, aki határozottan elzárkózott
mindentől, amit Thököly képviselt.

Régi súlyos kérdés, hogy a gyermek Rákóczi hogyan emlékszik vissza azokra a
kegyetlen évekre, amelyek Thököly politikájának és egyéni ambicióinak nyomán a
családra szakadtak. A kutatás hosszú ideig szószerint értelmezte a Vallomások azon
jelenetét, amelyben Rákóczi arról írt, hogy Munkácson egyik este szobájukban, ahol
anyjával és nővérével együtt aludtak, egy hatalmas kígyó bújt elő az asztal alól. Az anya
fölkapva nővérét kiszaladt a szobából és ő egyedül maradt a kígyóval. A kigyó
egyértelműen Thököly negatív szimbóluma, még akkor is ha tudjuk, hogy a kígyónak az
egyetemes mitológiában valamint a magyar néphitben is számos pozitív és negatív
jelentése is van. Lehet gyógyító, vagy éppen fehér házikígyó képében a ház őrzőszelleme,
aki barátságban él a kisgyermekekkel.33 Rákóczi esetében azonban még ennél is
bonyolultabb a helyzet. R. Várkonyi Ágnes kutatásai tették egyértelművé, hogy Rákóczi a
17-18. század fordulóján az európai jelképrendszerhez igazodva, abból kiindulva, az antik
hagyományokat is tökéletesen ismerve saját gyermekkorának eseményeit a
kiválasztottság eszmeköréhez kapcsolódva fogalmazta narratívává.34 A Vallomások
narrációjának egyik legfőbb célja, hogy igazolja Rákóczi kiválasztottságát. A Thökölyvel
átélt veszélyes pillanatok, az életveszedelem, amiből az isteni gondviselés kimenekíti, a
megtapasztalt borzalmak mind-mind a kiválasztottság próbatételei és eszközök, amelyek
által bizonyságot szerezhetünk a kiválasztottságról. Ilyen történet a hálószobában
megjelenő kígyó is. A gyermek Herkules legelső próbája a bölcsőjébe csúszó kígyó
megfojtása. Herkules évszázadok óta uralkodók szimbóluma, nem véletlen, hogy Rákóczi
is önmagára alkalmazza.

Thököly 1683-as katasztrófális bukását gyors visszavonulás követte. Előbb a

Rákóczi birtokok várai nyújtotta védelemre támaszkodtak, de nagyon gyorsan Munkácsra
kellett menekülniük. De mindezek előtt még, 1684 tavaszán néhány rövid hónapot
Regécen töltöttek a Rákóczi gyerekek. Regéc, ahogy korábban Rákóczi Ferenc születése
után, úgy most is a biztonságot, a védelmet szolgálta. Csak éppen más oldalról, akkor a
„bujdosókkal“ szemben, most éppen a bujdosó mozgalomból kinőtt Thököly hatalmának az

33 Bővebben lásd: Erdész Sándor: Kígyókultusz a magyar néphagyományban, Debrecen, 1984.

34II. Rákóczi Ferenc Thökölyhez fűződő viszonyáról: R. Várkonyi Ágnes: Kritika és emlékezet. (Vázlat II.
Rákóczi Ferenc Thököly képéről) In. Benczédi László (szerk.) A Thököly felkelés és kora. Akadémia Kiadó,
Budapest, 1983, 215-255. uő.: A kiválasztott gyermek. A Confessio pecatoris forráskritikai vizsgálatához. In
Erdélyi Gabriella - Tusor Péter: A mindennapok választása. Tanulmányok Péter Katalin 70. születésnapjára.
Budapest, 2007, 751-762.
16
egyik utolsó bástyája volt. A vár kapitánya, Szirmay Miklós a Rákóczi család hűséges
támogatói közé tartozott. Mindent megtett, hogy biztosítsa a Rákóczi gyerekek nyugalmát.
Körössy György, Badinyi Miklós és talán még más tudós deákok is ott lehetett Regécen a
fiatalúr mellett, aki ekkor kezdte meg latin tanulmányait. Már nyolc éves, és azon túl, hogy
a család elkészítteti születésnapjára egész alakos portréját (Kép: II. Rákóczi Ferenc nyolc
évesen MNM MTKCS), rendszeresen tanulnia kell. A latin mellett görögöt, geográfiát,
számtant tanul. Itt ismerkedik azoknak a tudományoknak az alapjaival, amelyeket később
a neuhaus-i jezsuita kollégiumban is kedvvel fog tanulni. A csehországi jezsuita
kollégiumban feljegyezték róla, hogy kedveli a fizikát, az építészetet és technikai
tudumányokat.35

Regéc azonban nem sokáig lehetett a béke szigete. Thököly, bár maga is
igyekezett felhasználni Sobieski János lengyel király támogatását, azonban visszautasított
minden határozott békekezdeményezést, pedig 1684-ben még birtokait is visszakapta
volna.36 A Rákóczi várak pedig sorra estek el, és a család újra Munkácson találta magát.

A hamarosan ostrom alá fogott Munkácson37 töltötte II. Rákóczi Ferenc utolsó
gyermekéveit. Itt cseperedett kiskamasszá, aki ugyan még fél és megretten a háború és
ostrom borzalmaitól, de ugyanakkor rácsodálkozó szemmel felnéz a katonákra, a
fegyverekre, csodálja a fegyverek, az ágyúk erejét. Szivesen lábatlankodik a bástyákon, a
félelmét elnyomja a kíváncsiság és gyermeki bizonyítási vágy.

Pedig a heves ágyútűzben nem sok keresni valója lenne egy gyereknek. Az ostrom
veszélyeit pedig bizonyítja, hogy találatott kapott a palotaszárny, az audenciás ház,
Julianna lakószobája is.

Az ostrom hétköznapjaiban a tanulás illetve a családi ünnepségek hoztak

változatosságot. A tanulás talán terhes kötelesség volt, de a családi ünnepségek valóban
a felszabadult ünneplést jelenthették, már amennyire el lehetett felejteni az ostrom
kegyetlenségét. Május 22-én, magyar hagyomány szerint, rendszeresen megünnepelték
Zrínyi Ilona névnapját. Az 1686-os névnapi köszöntésről fennmaradt Zrínyi Ilona
visszaemlékezése. Díszes palota helyett most a megrongált, szétlőtt Munkács várának

35 R. Várkonyi Ágnes: A fejedelem gyermekkora. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1989, 169-170.
36 Angyal Dávid: Késmárki Thököly Imre, 1657-1705. Budapest, 1888, Digitális kiadvány, Arcanum Kft.:
http://mek.oszk.hu/05600/05641/html/2kotet/01.htm
37Munkács ostroma 1685 decemberétől tartott kisebb-nagyobb megszakításokkal, 1688. jnauár 14-ig,
amikor Zrínyi Ilona megállapodott a vár átadásának feltételeiről.
17
nagytermében gyűltek össze az ünneplők, ahol Julianka és Ferkó köszöntötték
édesanyjukat. Zrínyi Ilona így jegyezte le az eseményeket: „Kezdette az én édes fiam,
Rákóczi Ferenc:

Áldott ez mái nap és szerencsés óra!

Áldott boldogsággal teljes Szent Ilona,

Hogy lelkönk által virradott ily jóra.

Szent Ilona által jutánk boldogságra!

De megdobbant szívem, hogy juta eszemben,

Kegyelmes Asszonyonk forogván elménkben,

Kivel múlt napokban valánk nagy ínségben,

És meg is maradtunk, vagyunk kegyelmében.

Ínség bilincsejét kerölő magyarság:

Egy Munkács várában szorult az szabadság.

Kit egy Zrínyi szívő tertott meg asszonyság,

Hol vagy s hálát nem adsz, az egész magyarság?“

A vers második részéhez Zrínyi Ilona bejegyezte: „Most felet arra az en edes leanyom,
Rakoczy Juliana, 13 esztendős koraban.“ Majd a vers után a következőket írta: „Isten soha
ne adgion ainyanak job (!) giermekeket, mint azok meg eddig az ideig voltak, mert soha
nem tapastaltam egyebet benek az igaz szeretettnel es engedelmesegnel hozam, semi
nemü változasokban. Aban leg inkább gionerketem, egy mashoz igaz atiaffi szeretettel
voltanak. Ha touábis hozzám es az en edes uramhoz aban maradnak, vesznek jutalmat
my tőlionk, az Istentol aldast, adnak jó peldat az vilag fiainak.“

18
 A gyerekekkel Thököly Imrének, a mostohaapának is irattak levelet, ezzel is
fenntartva a család egységét: „Leányi és fiúi engedelmességgel való szolgálatunkat
ajánljuk nagyságodnak mint jó kegyelmes urunknak. Édes kegyelmes uram, valóban
szívesen várjuk azon áldott órát, amelyben Isten ő szent felsége elhozza nagyságodat
közünkbe. Ezek után ajánljuk magunkat az nagyságod gráciájába. Datum in Arce Munkacs
Die 5. May Anno 1686. (Munkács várában, 1686. május 5. napján) Nagyságodnak
engedelmességgel szolgáló leánya és fia, Rákóczi Julianna, Rákóczi Ferenc.“38 De
Thökölyt már nem látják többet. II. Rákóczi Ferenc majd aktív politikusként kell, hogy
szembenézzen Thököly politikai örökségével, ami mindennél súlyosabb teherként
nehezedett rá.

Munkács feladása után Zrínyi Ilonának és gyermekeinek Bécsben jelöltek ki

kényszerlakhelyet. Birtokaikra még nem térhettek vissza. Rákóczi Ferenc 1688. március
27-én betöltötte tizenkettedik életévet, a magyar törvények szerint elérte azt szükséges
életkort, amikor az árva fiúgyermeket nagykorúvá nyilváníthatják és elfoglalhatja a család
öröklődő hivatalait. A tizenkét éves arisztokrata fiúkra azonban még sok tanulás vár.
Ebben az életkorban szakadnak el a családtól, kezdik meg tanulmányaikat
kollégiumokban, majd esetleg egyetemen, peregrináció és európai utazás, amolyan
„cavalliers tour“ vár rájuk. Sokféle ismeretet kell még megszerezniük, hogy az európai
mércével mért műveltséget megszerezzék.

Rákóczi tizenkét évesen talán többet élt és tapasztalt mint a nála idősebbek.
Gyerekkora viszontagságai felnőtté avatták, de ebből a felnőttségből még hiányzott az
érett gondolkodás. A politika megfosztotta őt attól a gyermekkortól, amelyben gondtalanul
élvezhette volna a család nyújtotta biztonságot és melegséget. Elválása édesanyjától,
nővérétől éppen ezért, talán fájdalmasabb volt, mint más kortársainak a kirepülése a
családi otthonból. Sírt, amikor Bécsben el kellett búcsúznia édesanyjától, és zokogott,
amikor elválasztották nővérétől. Majd a rendkívüli önfegyelmével mindenki csodálatát
kivívó fiú ismét zokogásban tört ki, amikor Csehországban, a neuhaus-i kollégiumban
kiderült, hogy tanítójától, Badinyitól is meg kell vállnia. Pedig nem történt más, mint ami
száz évvel korábban Nádasdy Ferenccel, aki Bécsben, vagy Balassi Bálinttal, aki
Nürnbergben tanult, és sok-sok más fiatal arisztokrata fiúval, akik ugyanebben az
életkorban kerültek el otthonról, hogy megkezdjék tanulmányaikat. De volt egy lényeges
különbség: ők otthonról indultak, és ha visszanéztek, ott állt mögöttük a család. A tizenkét

38Az idézett forrásokat közli: Köpeczi Béla – R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc, Osiris Kiadó, Budapest,
2004, 58-63. valamint lásd még: R. Várkonyi Ágnes: A fejedelem gyermekkora. Móra Ferenc Könyvkiadó,
Budapest, 1989, 209-211.
19
éves Rákóczi Ferenc mögött nem volt otthon, csak füstölgő romok és nem tudhatta, hogy
viszontláthatja-e szeretteit?

20