SZÁZADOK.

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KÖZLÖNYE.

Tizedik füzet. 1873. December hó.

I. Rákóczi Ferentz halála és temetés0.

II. Rákóczi György fejedelem özvegyére, a büszke és hit

buzgó Báthory Zsófiára, s a dicsőszellemű hölgyre: Zrínyi
Péter árvája Ilonára, az 1676-ik év julius hava 8-ikán nagy csa
pás nehezűlt; ekkor húnyt el rövid betegség után, tíz évi boldog
házasságát alig megünnepelve, Zboró várában, a még csak 31
éves I. Rákóczi Ferencz, – erdélyi választott fejedelem, sárosi
gróf és örökös főispán. Zsófia nagyasszony egyetlenegy fiát, s az
ifjú fejedelemnő hű férjét s két kisgyermekének: a 4 éves » Ju
lián kás-nak s a csak ezen 1676-ik év martius 27-én született,
tehát születése után három hónappal már árvává lett »F er k ő«-
nek édes-atyját veszté el és siratta az oly korán jobblétre költö
zöttben.
A dicsőséges Rákóczi-ház utólsó csemetéinek gondja tehát
a két özvegyre maradt, a reájok néző roppant örökség gondvi
selésével, megtartásával együtt, – szemben a sok és hatalmas
irigygyel, kik a Rákócziak töméntelen vagyonára, kincseire fon
dor lélekkel és sovár szemekkel áhítoztak, s czéljok könnyebb
elérhetése végett, az ártatlan csecsemő Ferencznek titokban még
élete kioltására is igyekvének. Ezeket növelék a villongó idők
veszedelmei: kuruczok és labanczok között immár évek folyása
óta mind önfeledtebb elkeseredéssel dúlván az iszonyú belhá
ború, kivált a Rákócziak legfőbb birtokai színhelyén, Felső-Ma
gyarországon, mely egy óriási csatatérré változott; hol itt, hol
amott üté föl fejét rajta újúlt erővel a harcz és pusztúlás.
Századok. 46
662 I. RÁKÓCZI F. HALÁLA S TEMETÉSE.

Ily körülmények közepette kell vala a két fejedelmi nőnek

átvenni az uradalmak kormányát, s haladéktalanúl megtenni az
intézkedéseket az árvák igazai és javai megmentése, biztosítása
iránt, úgy Bécscsel, mint a bújdosók fejeivel szemben, – nehogy
azok a zűrzavarban, akár a kincsvágyó s önkénykedő császári
hadparancsnokok és örökké éhező fiscus már-már kinyújtott kar
mai által bármily ürügy alatt elragadoztassanak, - akár
pedig a fegyelmetlen, zsákmányból élő kurucz-csapatok pusztítá
sainak essenek áldozatúl. Ezek fölött az elhúnyt fejedelem holt
tetemeinek rangjához illő díszszel történendő ünnepélyes eltaka
rításáról is kellett gondoskodni, – a mi azon idők szokásához
képest nagy fénynyel és pompás szertartásokkal lévén végbeme
nendő: az ahhoz való készűlet sok időt és sok költséget igény
lett, s a háború miatt nem kevés nehézséggel járt.
Miként felelt meg a két fejedelmi özvegy mind e súlyos
feladatoknak: a Rákóczi-ház kettéválasztva, – t. i. a vörösvári,
Aspremont-Erdődy-, és a budai kir. kamarai archivumban fenn
maradott – levéltárának adataiból tudhatjuk meg. Ezek között
találjuk ugyanis föl az I. Ferencz halála után a föntebbérintet
tekre nézve a fejedelemasszonyok és megbizottaik által azonnal
megindított intézkedéseket megvilágító eredeti levelezéseket, s a
temetési pompához tartozó előkészületek s megrendelések meg
tételéről és a rendtartások meghatározásáról szóló följegyzése
ket. – Ezen utóbbiak, a bennök foglalt társadalmi s művé
szettörténeti becses adalékokon kívűl, már csak azon körűlmény
nél fogva is érdekkel bírnak: minthogy Magyarországban
ez volt az ut ó l s ó fej e del mi t e m e t é s; Erdélyben is
még csak egy történt ezután: az öreg Apaffi Mihályé.
Lássuk tehát az idevonatkozó levelezéseket s adatokat, fon
tosságukhoz képest kit regestákban, kit egész terjedelemben,
időrend szerint, – megjegyezvén előbb tájékozásúl, hogy az üd
vezűlt fejedelem teste egyelőre halálozása helyén Zboró, másként
Makovicza várában tétetett volt le, a kápolnában, hogy később,
– a mi a hosszas időbe került temetési készűletek, de főként a
háború okozta folytonos akadályok miatt csak 1677. augustus
közepén foganatosíttathatott – állandó nyúghelyére: a kassai
főtéren, az elhúnyt és édes-anyja által nagy költséggel, faragott
 THALY KÁLMÁNTÓL 663

kövekből építtetett kéttornyú új egyház sírboltjába vitessék ál

tal és temetessék nagy gyászünnepélylyel.
Az adatok, ím, alább következnek.

I.

Levelezések a kir. kamarai levéltárban.

1. Itt a levelezéseket Zrínyi Péternek – tragicus vég

catastrophájában is szerepelt – egykori gyóntatója, s Iloná
nak és testvéreinek ezután is bizalmas embere, az ek
ként – úgy látszik – némelyektől h i b á s an elítélt For
st a l l M á r k atya nyitja meg, Bécsből, 1676. julius 23-án a ke
sergő özyegyhez (»A Madame Madame Hellene Princesse Ra
kozy neč Comtesse de Zrin. – Eperies, Sboro.«) irott vígasz
taló válaszával. Mindenekelőtt tudatja, hogy Ilona e hó 12-iki
levelét, az öcscsének, gr. Zrínyi János Antalnak szóló belezárt
levéllel együtt vette, s »de morte Celsissimi Principis (Rákóczi)
piae, aeternaeque memoriae, ante octiduum praemonui praefa"
tum Dominum Comitem, prout eodem die significavi Vestrae
Celsitudini in meis Literis (e részvét-levél még maig nem került
elő), quas ad manus consignavi Domino Várady"), et in quibus
acerbissimum meum de obitu Celsissimi Principis dolorem indi
caverim, it a, u t m a g i s ip se v ide a r ali o r u m c o ns ola
ti o n e e g e r e, quam h o c o ffi ci um posse a lij s p r a e
st a re. Meminerit tamen Vestra Celsitudo praecipuam in simi
libus casibus consolationem esse, quod ea conditione nati simus,
ut moriamur, et nihil quod mortalibus accidere possit, recusare
debeamus. Si enim tragica et infausta quaeque, quae etiam no
stra culpa interdum accidunt, et quae alias evitare possemus, pa
tienter toleranda sunt, ita ut ipsa temporis diuturnitas dolorem
minuat atque molliat: multo facilius ferenda est inevitabilis
fati necessitas, quae nullatenus culpa nostra accidit; oportet
que, ut tempus praeveniamus et prudentia nostra anticipate fa
ciamus, quod tempus ipsum sua diuturnitate et mora facturum
est.« E valóban szépen gondolt s szépen kifejezett vígasztalás

*) László, a Rákóczi-háznak Ilona által az árvák jogügyeiben

Bécsbe küldött ügynöke, különben pozsonyi kamarás.
46"
664 1. RÁKóczi F. HALÁLA s TEMETÉSE.

után arról értesíti a Zrínyi-ház e régi káplánja a fejedelemnőt,

hogy az elhúnyt Rákóczi lelki üdvéért ő ott Bécsben is misét
szolgált, s érte és gyermekeiért naponként imádkozik: »Caete
rum, ego qua potui, constitui sacra, pro anima Celsissimi Princi
pis, et pergo quotidie, nec unquam intermittam pro incolumitate
Vestrae Celsitudinis et Charissimarum suarum Prolium preces
ad Dominum fundere, – ut hinc appareat, quam vere sim –
Vestrae Celsitudinis – humillimus, devotissimusque servus et
Capellanus – P. Marcus F o r s t a l l m. p.« (Eredeti, saját
kezűleg, nagy gonddal írva.) -

2. Kazinczy Péter, kir. táblai ülnök, a Rákóczi-ház

főügyésze s belső embere, – kit Zrínyi Ilona már előbb, Sáros
vármegyének Eperjestt julius 20-kán tartott gyűlésére, a főis
páni méltóság kiskorú fia nevében leendő gyakorlásának foga
natba vétele ügyében küldött volt, mint a megye e napon kelt
válaszirata mutatja, – Eperjesről Zboróra térve: innét 1676.
aug. 1-jén ekkép tudósítja Asszonyát Munkácsra, a Várady
László által Bécsben folytatott negociatiók menetéről:
»Minemű derék dologban írjon Várady uram: némely el
mék m i n t pract i c á ljanak a t ú t o r s á g v é g ett? tu
dom, eddig Nagyságod az udvarhoz (a munkácsit érti) érkezett
levelekbűl meg fogta látni.) – Én ő Kegyelmének is, az szerint
Cancellárius (gr. Pálffy Tamás) uramnak ő Nagyságának is de
rekassan és jó fundamentommal megírtam, hogy azon tútorság
ban csak nincs mód, hogy valaki magát ingerálhassa, világos
törvényünk és megrögzött szokásunk is ellenttartván; sőt nem
is szükséges az naturalis és legitima tutelára az Donatio"), –
hanem ez Secretaria erszénye töltésére való. – Errül rendessen

*) E végett hihetőleg A r m p r i n g e n és társai fondorkodtak,

hogy a tútorságot Ilona kezéből kiragadván: annak színe alatt ráte
hessék markokat a Rákóczi-árvák javaira.Vagy már ekkor akarta maga
Leopold császár felvállalni az árvák főgyámságát? – mint később
csakugyan bekövetkezett. Ez esetben is csak Armpringenék nyertek
volna.

*) Ezt mégis csak kiadatta a cancellária Leopolddal. Kelt 1676.

augustus 12-én, s bár Ilona van gyámúl elismerve: de már k ü l ö n ö s
p á r t fog á s á t hangsúlyozza itt is a császár az árvák irányában.
 THALY KÁLMÁNTÓL. 665

írtam Cancellárius uramnak ő Nagyságának; de mint nagy do

logrúl, ím, rövid conceptust töttem fel, mely szerint szükséges
mind Érsek (Szelepcsényi) uramnak, s mind Cancellárius uram
nak írni. Nagyasszonyunk (Báthory Zsófia) is hogy írna: írta
Páter Kiss uramnak. (Zsófia gyóntatója.) Nem kell tartani más
túl, hanem haugyan az Cancellária, maga jövedelme öregbítésé
ért, arrúl is kiadja a Donatiót: egy költséget nevelnek Nagysá-"
godnak; ellenben én ugyan csak megírtam, hogy elég Nagysá
godnak egy Prorogata és egy Protectio, – tudom, Cancelláriu
uram ezaránt is Nagyságodnak faveálni fog. Regécz iránt is")
bőséggel írtam: mit kövessen el Várady uram; Cancellárius
uramnak újobban is, hogy, ha volna is Decretuma arrúl az Bel
licumnak: ő Nagysága elfordítani igyekezzék, – nem lehetvén
az egyenlő más aprólékos várakkal; s osztán, hiszem ő Fölsége
arra nem költ, Nagyságod fizet a maga praesidiumának, ki
nemcsak a várat oltalmazza: de Aba-Újvár és Zemplén várme
gyék hódoltató pribékséget és a mostani latranságot (igy) az
németek tudtára üldözi, fogja s öleti. Több jó ratiókat is írtam.«
(Eredeti)
3. Gr. Pálffy Tamás, magy. kir. udv. főkorlátnok, nyit
rai püspök, – kihez, valamint a pozsonyi kormánytanácsbeli és
kamarás urakhoz, Várady és Kazinczy tanácsa szerint finom to
kaji borok mentek vala előre ajándokúl – Bécsből, 1676. aug
20-káról szíves készséggel válaszol Ilonának – mint látszik
Kazinczy föntebb érintett fogalmazata szerint írott – levelére
»Méltóságos Fejedelemasszony! Alázatos szolgálatomat
isteni imádságimmal ajánlván, vígasztaló jókat kívánok Istentül
Nagyságodnak! – Nagyságod méltóságos levelét alázatossan
vettem. Kegyelmes Urunk ő Fölsége Prorogata- és Protectiona- -
lis-Levelei készen lévén, reméllem, nemsokára kezéhez juttatja
Nagyságodnak Várady uram. Az Tutela minemő váloszszal jön
föl (Pozsonybúl) az Méltóságos Guberniumról (Armpringen tör
vénytelen kormánya), – elválik; azon ban Nagy s á g o d az

*) Alig halt meg a fejedelem: a Rákócziak regéczi örökös várába

azonnal német katonaságot akart helyezni a k. k. Hoff-Kriegsrath, vagy
pedig a várat leromboltatni.
666 I. RÁKÓCZI F. HALÁLA S TEMETÉSE.

t ö rv é ny és természet szerént való Tú t o r s á g h oz

tar tv á n m a g á t, Isten h í r é v e l n e v e l heti Árváit, s
azon ne is búsúljon Nagyságod. – Regécz vára felől emlékeztem
először Montecucoli uramnak ő Nagyságának, s annakutánna ő
Fölségének is, informálván, hogy azt eddigis az arrafelé csa
tázó Rebelliseknek nem kicsiny károkkal, maga praesidiumja
által tartotta s tartani akarja tovább is Nagyságod. Montecucoli
uram meg nem tudván mondani: ha föl vagyon-e téve a több el
hányandó várak között? vette magát a listára, hogy abba meg
tekinti. Kit ennekutánna világosabban kitanúlván, Nagyságod
nak tudtára adni el nem múlatom, – kívánván minden tehetsé
gemmel megmaradásában munkálkodnom és ezzel is vígasztal
nom Nagyságodat.« (Eredeti)
4. A negyedik levél a temetéshez való készületeket illeti.
Ugyanis Zrínyi Ilonának e tekintetben egyik megbizottja: belső
szolgája Hídy G y ö rgy tudósítja Zborórúl, 1676. sept. 1-jéről
Asszonyát Munkácsra, hogy parancsa szerint Munkácsról a lo
vakkal stb. eljővén, békével érkezett Makoviczára. »Eperjesre
Büdöskúti urammal (Sámuel, makoviczai várnagy) menvén, az
Nagyságod parancsolatjából, útunkba Kapy G á bor uramnak
is az Nagyságod levelét praesentáltam; melyet ő Kegyelme nagy
alázatossággal vévén: t o v á bb is az t e m e t é s i s o l e m n i
t á s h oz j á r ú l ó apparatu sok nak v é g b en vi te li ben
való m u n k á l k o d á s á t i g í r i ő Kegyelme, az miben fog
Nagyságod parancsolni. – Az minthogy mostan is, Kegyelmes
Asszonyom, házátúl (Kapy-vára) Eperjesre bejővén, mind
a z z á sz l ó h oz, k o p o r s óh o z é s epitaph i u m h o z é rt ő
m es t e r e m b e r e k k el va ló a l k u v á sb a nő Kegyelmével
együtt munkálkodtunk, mint legjobban lehetett; – melynek
signaturáját, Kegyelmes Asszonyom, Nagyságodnak Büdöskúti
uram által alázatossan megküldtem.*) Tovább Nagyságod ke
gyelmességén áll, mit fog parancsolni. Még Lengyelországbúl ki
nem jött az, kit az sz ö v é t n ekek és gyertyák v é g ett

*) E nagyérdekű jegyzék a Rákóczi-levéltárnak Vörösvárra ke

rült részében maradt fenn; l. onnan közölve alább, 1. sz. a.
 TILALY KÁLMÁNTóL. 667

beküldött volt (makoviczai) udvarbíró uram. Az hutában") mind

járt elmegyek, Kegyelmes Asszonyom, az l á m p á s ok végett
az Páterrel. Itt vadnak azféle lámpások, Kegyelmes Asszonyom,
az ki k az sz e g é n y G r ó f n é (Rákóczi Lászlóné?) c a
s trum dolor is s á n volt a nak, – csak annak az formá
jára kell csináltatni az lámpásokat. Egy castrum dolor is
nak az fo r m á j á t (rajzát, mintáját) is vitt Büdöskúti uram
monstrára, mint fog tetszeni Nagyságodnak? Valami ezüst
l á m p á s ok felől is fogja Nagyságodat Büdöskúti uram infor
málni alázatossan. – Mihály mester az ó n é r t (koporsónak)
holnap fog elmenni.« (Eredeti, gyászpecsét alatt.)
Míg tehát a viaszgyertyák s szövétnekek Lengyelországból
– hihetően Krakkóbúl – szereztettek be, s az üvegmívek a
kurimai uradalmi hutában készültek: addig a pompás temetési
zászló, czímerek, epitaphium, ravatal és koporsó elkészítéséhez
szükségelt képíró-, aranyhímző- és szövő-, kárpitos-, aranyozó-,
ötvös-, képfaragó- és ónmíves-munkák kívántató művészi díszszel
és elegantiával leendő elkészítésére mind Eperjest t és kör
nyékén találkoztak kellőleg képzett mívesek, – mint e levél, s
méginkább a Büdöskúti által Munkácsra vitt s alább olvasható
»s i g n a t u ra« mutatja. Érdekes bizonysága ez Felső-Magyar
ország s különösen Eperjes műipara szép virágzásának azon
korban, a magasabb műfajokban is. Ma példáúl alig lenne többé
képes akár Eperjes, akár egész Felső-Magyarország műipara,
nevezetesen az ötvös, aranyszövő, képíró és dombormetsző mun
kákban, hasonló díszű s műértékű tárgyak előállítására – ha
csak a maig fennmaradott művészi faragású s festésű epitaphi
umról ítélünk is.

5. M oszticzky György ledniczei udvarbírónak Zrínyi

Ilonához Rovnáról (Trencsény m.) 1676. sept. 4-kéről írtt leve
léből az derül ki, hogy a temetési pompához – templomok be
vonására, udvari és szolgarend gyászöltözetére – szükséges fe
k e t e p o s z t ó is a hazában, és pedig a Rákócziak ledniczei
uradalmához tartozó Puch ó mezővárosában készíttetett el. –

") A sárosi uradalommal együtt kezelt kurimai jószágban volt

üveghuta értetik.
668 I. RÁKÓCZI F. HALÁLA s TEMETÉSE.

»Posztót csináltatok (írja Moszticzky,) az puchói posztó-csinálók

assecurálják, hogy rem e k et száz véggel készítnek, végét 7 tal
lérjával, és ki sz n i cz er t 400 véggel, hatodfél talléron«, amazt
t. i. az udvariak öltönyére, emezt szolgák ruházatára és egyházak
földiszítésére. A kétféléért kialkudott 2900 tallérból Moszticzky
adott nekik 300 forintot előpénzűl, – a többit Zborórúl várta.
(Eredeti) * -

6. Kö sz ö r ő s Dániel, a csetnek-derencsényi Lorántffy

féle részbirtok gondviselője pedig a temetési menethez és rava
talhoz kívántató díszmívű – hihetően öntött vaskészűletű – ke
resztek csináltatására vett megbízást Asszonyától; de Cset
n e k e n ekkor tájban csak híres kard m í v e s e k (»csíszárok«)
laktak, kik keresztek készítéséhez nem értvén, e részben Lőcse
vagy Késmárk mesterembereinek kelle művészetöket kitűn
tetniök. Köszörős ugyanis Csetnek, 1676. sept. 6-iki kelet alatt
válaszolja Zrínyi Ilonának:
»Kegyelmes Asszonyom, az Nagyságod méltóságos paran
csolatját az keresztek megcsinálása felől meghozták; itten miná
lunk, Kegyelmes Asszonyom, nincs arravaló mesterember az ki
ahhoz merne fogni, – hanem magam megyek mindjárt hónap
avagy Lőcsére, avagy Késmárkra: ottan, tudom, kaphatok oly
mesterembert, hováhamarabb elkészíttetem, Zboróra bé is kül
döm.» (Eredeti, gyászpecsét alatt.)
Ezeken kívül másnemű előkészületek is történtek a gyász
ünnepélyre.
7. Hídy Ferencz, Ilona szolgája,– ki a protestáns lelkészek
nek a Rákócziak uradalmaiból történt kiűzetéséért s a pataki
iskola bezáratásáért, a jezsuiták által sugalmazott Báthory Zsófia
fejedelemasszony ellen méltán felingerűlt, s ezért a Rákóczi-jó
szágokat kivált a Hegyallyán tűzzel-vassal pusztító, haragos ku
ruczok elűl Sáros-Patak várába szorúlt: innét írja Asszonyának
1676. octóber 17-kén, hogy komlóskai bort szállítottak »felest
a parasztok ide az s c h o l á b an; abbúl jó lenne, Kegyelmes
Asszonyom, búzábúl árult pénzen – mivel pataki, bényei bor
14, 15 és 16 frtokon jár, búzának kassai köble 5 fton – az te
m e t é sre való praeb e n d á r a megvenni; talám 12. frton,
vagy alább, azokban vehetnénk.« (Ered, gyászp. a.) Praebenda
 THALY KÁLMÁNTÓL. 669

bor alatt a halotti tor alkalmával a gyászoló felek és meg

hívott uraságok udvari- és szolgarendei részére kiosztandó kö
zépminőségű bor értetik: míg a meghívott úri-, fő- és nemesi
rendű gyászkíséret számára magok a fejedelmi pinczék tokaji,
tarczali, tállyai, újhelyi, pataki stb. finom borai kinálkoztak.
8. S míg Hídy Ferencz borokat vásárolt: addig Th ú r ó
czy Máté zborai udvarbíró, az ezen mezővárosban az elhúnyt
fejedelem által építtetett erős kéttornyú egyház teljes befejezé
sén, ékes üvegablakokkal ellátásán fáradozott, mire az eredetileg
1676 november végére tervezett gyászszertartások ideje elérke
zend. Zborórúl ezen év oct. 29-kén így értesíti ez iránt Asszo
nyát Zrínyi Ilonát:
»Mivel Isten kegyelmességéből az új templomon kristál
ablakokat kell csináltatnom, már ó l m ot is vettem h é t
m á z s á v a l; de feír-ón héjával vagyok, a nélkül az ollyan mun
kát véghez nem vihetni. Büdöskúti uram keze alatt volnának itten
(a várban) romladozó óntálak« – azokból kérne tehát az abla
kokhoz. (Eredeti)
Azonban a készületekre bőven volt idő: ugyanis a nagy
ünnepélylyel, tehát sok ezer ember csoportosúlásával összekötött
temetés határideje, a szűnni nem akaró háború folytonos retteg
tetései miatt, kénytelen-kelletlen mind tovább haladt. –
Már az 1677-dik év is eljött, rég be vala minden vá
sárolva s többnyire el is készítve a halotti pompához: de a Kassa
körül, sőt Szepesbe is föl-fölszáguldozó kuruczok miatt – tart
ván, nehogy a menetet, Zborórúl Sárosnak és Kassának, útköz
ben megrohanják s kifoszszák, avagy hogy a gyászoló kísérettel
Kassa kapuin behatoljanak – csak nem lehetett még a temetést
megtartani. -

Már a kereskedők, a kiknél a vásárlások történtek, s a mí

vesek is, kik részben még kielégítve nem valának, elkezdtek sür
gölődni, zúgolódni a hosszú várakozás miatt, mint a következő
két példa mutatja. -

9. Nemes Czimmermann Zsigmond, Eperjes egyik

legelső kereskedője, s később, Caraffa idejében, egyik legelső
vértanúja is, 1677. január 23-kán n é m et levélben kéri föl Zrí
nyi Ilonát, a nála tett temetési vásárlások kifizetésére: mire a
670 I. RÁKÓCZI F. IIALÁLA S TEMETÉSE.

fejedelemasszony, magyarúl, teljes becsülettel s szelíden, ek

kép válaszol, Munkács várából, 1677. jan. 30-kán :
»Generose Domine, etc. Kegyelmed levelét becsülettel vé
vén, abban való requisitióját megértettük. A mi az Auszugban
letett vásárlások állapotját illeti, – az mely egyetmásokat An
drássi Ferencz és Büdöskúti Sámuel szolgáink által a teme
t é s i al kal ma tos sá g ra vásároltattunk: mi azokat magunk
is jól tudjuk, és recognoscáljuk. Mellyekről Kegyelmednek con
tentatiója is lészen, csak Istenben boldog ú l ki m ú lt
é d e s Uru n k n ak te m e t é s e menjen végben. Az mint
hogy kérjük is böcsülettel Kegyelmedet, hogy az temetésnek
végbemeneteliig várakozni ne nehezteljen. Mi is az aránt való
Kegyelmed jóakaratját Kegyelmedtől kedvessen veszszük. Ki
vánván« stb. (Eredeti; erdélyi- és Zrínyi-czímeres pecséte kör
íratán már ott van a ... Principis stb. » VIDVA.«)
10. A második esetről Büdöskúti S á m u elnek a zbo
rai kastélyból 1677. május 2-kán Ilonához Munkácsra szóló le
vele emlékezik: •

»Kegyelmes Asszonyom! Eperjestt lévén, Ce to uramtúl

kezemhez vévén az epitaph i u m r ú l való auffertot (offert?)
kit is includálván,*) megküldtem Nagyságodnak, kibül megért
heti: mind aranyozásával, rezével, mennyi nyomó ezüstöt kíván
érte? Kíván penig, hogy az ezüst hasonló próbájú légyen, mint
az ő ezüsti, 14 lótos. Ezen is kére, hogy jelentsem Nagyságod
nak, hogy mentűl hamarébb megküldhetné Nagyságod az ezüs
töt: mivel neki káros ha sokáig leszen benne pínze. Most benn
létemben az ötvös is zúgolódásal kezde panaszolkodni, hogy ki
nem váltódik tűlle az koporsóban való szegek; mivel maga ezüsti
vagyon benne: ő eddig váltóra való munkát készített volna be
lőlle. Ki Kapy Gábor uram előtt is tévén illyen szókat: Kapy
uram is izent, hogy váltsam ki tülle, mivel szegén mesterember,
mindennapi munkáját teszi, úgy eszi kenyerét. Tovább álljon az
Nagyságod kegyelmességében.« (Eredeti; a levél külsejére, egy
korúlag, de más írással, kétségkívűl Munkácson rájegyezve:
»Notabene. Az Auszugnak continentiája szerént az Epita
*) Ma már nincs a levél mellett.
 TIJALY KÁLMÁNTÓI.. 671

p h i u m n ak á r a ex t e n d á l t a t i k ad fl o r e n. 1128. «
Ennyibe került tehát a kassai díszes epitaphium; mely összeg
fölér mai 4–5000 frttal.)
A lengyel segédhadakkal erősbűlt kuruczok ezenközben
mind hevesebben folytatták hadjárataikat, melyek egész Mun
kács, Kassa kapuiig hatolának. Ily szorongató körülmények
között telt el ismét félesztendő. – Ilona elvégre belefárad
va a hosszas várakozásba, elhatározá, hogy a temetéshez ti
tokban mindent eleve elrendezvén, s készen tartván, azt a le
h e t ő első alkalommal végbenviteti, habár nem a tervezett
nagy sokaság jelenlétében is,– mindazáltal boldogúlt férje rang
jához illő fejedelmi pompával. E szándokát ekkép tudatta idve
zült ura legközelebbi rokonával Rá kó czi Erzsébettel:
11. » G r ó ff E r d ő d i n é A s s z o n y o m n a k, c o n c e
pt us. – Illustrissima Comitissa, Domina Observandissima!
Szegény boldogemlékezetű Édes Uramhoz és az Kegyelmed
atyafiságához való kötelességem azt kévánná, hogy az én elfe
lejthetetlen keserűségemmel teljes, utólsó, szomorú temetési al
kalmatosságának ideje közelgetvén: a n n a k t e r m i n u s s á t
Kegyelmednek idején értésére adnám. Mely keserűségem annyi
val is öregbedett, hogy mind ennyi haladozások után is, méltósá
gához illendő szomorú solennitássát azzal az apparatussal vég
hezmenni ez most a n i v e s z e d e l m e s h á b o r ú - i d ő nem
engedi. Ki miatt, a mint szokás volna, bizonyos
n apja is nem d e t e r m i n á ltat h a t v á n, Méltóságos és
Böcsületes Rendek ezen alkalmatosságra nem invitáltathatnak
levelek által. Kire nézve, n o h a Kegyelmednek is bizo
nyos idejét ért é s é r e adni nem tudhatom: mindaz
által, mivel nem sok á r a fo g h aladni, ha va la mi im
possibilitás meg nem gátolja, – kötelességemnek
igyekezvén eleget tennem, akarám ezen levelem által megírnom.
Általértheti Kegyelmed, hogy nem lehetett – nem is lévén ta
nácsos – mostani időben illyen nagy importantiájú dolgot penna
tálal világosítanom. Kévánván, levelem Kegyelmedet találja jó
egészségben, és hasonló keserűségtül Isten oltalmazza Kegyel
medet. Datum in Arce Munkács, 2. July 1677.
Illustrissimae Dominationis Vestrae observandissima.«
672 I. RÁKÓCZI F. HALÁLA S TEMETÉSE.

(Eredeti fogalmazat.)
Ugyanezen idő tájban b. S c h mit h tábornok- és kassai
főparancsnoknak is írt, kérvén őt a kellő intézkedések megtéte
lére, hogy Kassa városába a gyászkíséret annak idején bebocsát
tassék, és ott is a kívánt rendben mehessen végbe minden. A
jámbor öreg generális, – kit Hadad vára alól csak nem régiben
azelőtt a fiatal, tüzes kurucz menyecske Wesselényi Pálné olyan
vitézül megszalasztott vala") – udvarias választ ad Ilonának e
levélre, Kassáról, 1677. julius 24-kén; kész leend, úgymond, ak
kor Kassán lévén, maga is személye szerint tisztelegni a gyász
ünnepélyen, melynek fénye emelésére saját vasas-ezrede egy ré
szét is kivezénylendi, s helyettes parancsnokát Diependall ezre
dest minden kellő jó rendtartásra és készséges segédkezésre uta
sítandja: azonban az idők háborgók, veszélyesek, – könnyen
történhetnék ily alkalommal támadás, tüz, zendülés. De, ha már
épen meg akarja a temetési pompát tartani a fejedelemnő, a ve
szedelmek daczára, – úgy titokban kell idegyülni, a kitűzött
napot mélyen elhallgatni, s a városba csakis a két fejedelemnő
szolgálatában álló udvari és fegyveres népnek lehet bébocsátta
tása, stb. stb. Szóval, ezen igen jellemző levél élénken mutatja,
hogy az öreg Schmith nem kissé tartott e temetési alkalommal
a kuruczok eshető tréfájától, vagy Kassának a betódúló várme
gyeiek s egyéb idegen nép, s a velök tartó polgárság netaláni fel
lázadása által, az ellenpárt kezére jutásától. S azért, ha már meg
kell az ünnepélynek történni: »m el i o ri s disposition is
erg o« ő maga is minden áron jelen akara lenni személye
szerint.
De méltó e levél, hogy szövege szerint is közöljük.
12. J. Schmith, L. B. a b Ehrenfeld m. p. C as so
via e, 24. July 1677. »Celsissima Domina Principissa, Domina
Gratiosissima! Ex Literis gratiosis Celsitudinis Vestrae deside
rium Ejusdem in ordine dispositionis circa proxime futuram se
pulturam non obiter intellexi. Bene sibi persvadere potest Cel
situdo Vestra me semper in terminis serviendi Eidem Celsitu
dini Vestrae constanter permansisse, sicut etiam praesenti occa
*) L. Századok, 1872. évf. 275. l.
 THALY KÁLMÁNTÓL. 673

sione, nisi in ys, quae plane impossibilitatem meram prae se fe

runt, si juxta vota complacere non possum, veniam demisse peto.
Modernum enim injuriosum et turbulentum tempus, summo in
quibusvis negotys est impedimento. Interim tamen, ut etiam hoc
rerum invidioso statu,Celsitudinis Vestrae nutibus et intentionibus
devota officiositate complaceam: talem in rebus rite peragendis
adinveni modum. Ut nimirum illius funebralis actus termino
Celsitudines Vestrae juxta earum dignitatem, cum tota sua Aula
et Aulae Familiaribus universis, Civitatem hanc Cassoviensem
processualiter cum Tumba ingrediantur, exceptis a lien is
Gentibus et Coh or tibus, quae in servity s V e stra
rum Celsitu di nu m n o n s u n t; interim tamen etiam illae
Processionem usque ad Portas Civitatis concomitari possunt.
Hic autem in Civitate, incipiendo ab ipsa Porta, erunt aliquod
centena Armatorum in parato, et bono ordine, quae Eandem
Sepulturam usque ad ipsum Templum, ubi Exequiae peragentur,
omni cum dignitate cohonestabunt; imo, si ad illud tempus Cas
soviae me esse contigerit (siquidem proxime descendere me
oportet, ubi tamen octo vel decem dierum commissa mora, Dei
beneficio iterum hoc redire intendo) e t i am i p s e m et in per
s o n a h o n o r e m d a bo, et mei Regiminis Equites certos pro
honorificentia Actus ordinabo. Quodsi tamen, aliquibus magni
momenti ex rationibus me abesse illo tempore contingeret: tunc
Illustrissimus Dominus Colonellus L. B. á Diependall ea omnia
rite peragenda ordinem habebit.
Quod a u tem a li e n i h o m i n es, G e n t es seu Co
h o r t es a d Civitatem i n t r o mit ti n o n p o s sint:
Vestra Celsitudo etiam ipsamet, h a c c o n s ti tuti o n e t em
por is, impossibilitatem facile advertit, cum absque hoc Civitas
ista multis militibus Suae Majestatis diversae Nationis sit plena,
et s i c a l t e r ca ti o n es et d i s s e n s i o n e s ex u n a aut
a l t e r a o c ca si o n e facile su b o ri ri p o s s ent, it a
e ti am de ig n e e t a li js in c o m m o ditatibus e v e n t u
ti s ti m e n du m es set. Alias credat Celsitudo Vestra, quod me
semper ad quaevis justa, licitaet possibilia servitia devote promp
tissimum servum, pro locorum et temporis varietate experietur
Eadem Celsitudo Vestra. Cujus maneo – servus humillimus, etc.
674 I. RÁKÓCZI F. IIALÁLA S TEMETÉSE.

P. S. Celsitudo Vestra di g n e t u r s u b s i l e n t i o h o c
n e g o t i u m cu ra r e t e n e ri, et me de termino reddere cer
tiorem, etsi saltem per aliquem fidatam personam Domino Se
cretario Lochinszki hic Cassoviaetacite mandet intimari, qui jam
habet in mandatis, ut celeriter occasione certa me reddat ge
nuine informatum, quod etiam Reverendo Patri Rectori Casso
viensi hodie coram Magnifico Domino Francisco Barkóczi com
municavi; lib e n t i s sim e e n i m e t i p se i n p e r s o n a
h ui c Act us, melioris disposition is ergo, a d e s
S Q lll. «

(Egykorú másolat.)
Zrínyi Ilona, a tábornoknak e levelét vévén: csak elhatá
rozá magát a temetés mielébbi megtartására; s ugyanazért ő
maga is Makoviczára készülvén, a gyászszertartáson elejétől jelen
leendő: munkácsi várából aug. 1. és 2-kán ismételve írt Sárosba
Kazin czy Péternek, hogy Péchy G á bo r alispánnal vé
gezzen ezen vármegyei nemességnek fölkelése iránt, hogy elhúnyt
örökös főispánjoknak, – holttestének banderialis kísérése által
– a végtisztességet megadnák. A hű Kazinczy ugyan azonnal
mindent és jól elvégzett: de a kuruczok harczai épen e napok
ban ismét nagyobb lánggal fellobogván, s a velök szövetséges
lengyel hadak a széleket s épen Zboró táját is fenyegetvén, –
úgy hogy Kazinczy is Lednicze várába, Trencsénybe készült elő
lök futamodni, – mégegyszer megkísérlé lebeszélni Asszonyát
szándokáról, élénken festvén előtte sok »cit o«-s válaszában a
történhető veszélyeket, s mindenképen várakozást ajánlván. E
levél 1677. aug. 4-kén Bártfán kelt, s így hangzik:
13. Kegyelmes Asszonyom! 1. és 2. ezen hónapnak írott
méltóságos leveleit Nagyságodnak alázatossan vévén, Pécsi Gá
bor uramat, igenis, disponálni fogom, »hogy az Nemes Várme
gye assistentiájában Nagyságod meg ne fogyatkozzék, az hová
és meddig, s mikorra kévántassék, – csak méltóztassék Nagy
ságod parancsolni üdejérűl, helyérűl az dolognak. Más akármely
indúlásra nézve az Vármegye fel nem űl: de ha bizonyossan fogja
érteni az Nagyságod szándékozását az előtte való dologra: azért
minden kérdés nélkül elköveti az solennitásra való felkelését,-
már én errűl szóllok (értsd: fel e l e k) voltaképpen.«
 THALY KÁLMÁNTÓL. 675

»Mindazonáltal,Kegyelmes Asszonyom,én alázatossan kérem

Nagyságodat,Kegyelmes Nagyasszonyunkkal s Páter Kiss uram
mal is jól megtörvén ezaránt elmélkedéseket Nagyságtok: ne tegye
ki Nagy s á g o d m a g á t m á r ez most a ni, l á n g ol ni kö
zelítő v e szett napokban; ha nem hat hét alatt le
gyen a la t t o m b an i d e j ó k é sz ű l et, – kimutatódik az
dolog is mindenfelől, mire válik? Hiszem, az két gonosz között
ta n á c s o s b b j ó K egy e l m es Uru n k h i d e g te s t é n e k
m a g a v á r á ban nyú god ni, cs e n d e s s ebb ü d ő n való
elta ka rí t á s á ig: mint utólsó tisztessége megadása alkalma
tosságával fegyver alatt, Isten tud ója, m i c s o d a sze
r e n c s é t l e n fa t u m m a l h o r d o z t a ss é k annyira (Ma
kovicza várától Kassáig), – az holott most is mindennap az
kapúig villog az ellenség kardja. Már Nagyságtok nagy itéleti
légyen ezen dolgon! Én ma is reggel írtam l?áter Rector uram
nak (Kassára), ez órában is írok az Castrum Doloris elkészítése
felől. Kassa a latt minden nap c s at á z n é k a kurucz,
– de ki nem jő s e n ki, hajton-hajtja a lovakot. – Generális
(Schmith) uram által nem jön hirtelen, ha ily híreket hall; sőt
reménleném, ha mi jót nem akarnak: Kobb uram hadai elébb
járnak. E h h ez k é p es f l e n n e N agyságtok csendes
ségben, az én alázatos tetszésem szerint.«
(Eredeti gyászpecsét alatt.)
Ilonát hű tanácsadójának elevele csakugyan némi várako
zásra bírta, a mibe részéről a Nagyasszony is beléegyezett.
– Ekkép a gyászünnepély ismét elhalasztatott két hétre,
melynek leteltével az idők pillanatnyira csendesűlvén, – elvégre
augustus 18-án (1677.) nagy pompával ment végbe. Mielőtt
azonban a temetési díszmenet és gyászszertartások rendét elő
tüntető vörösvári actákat látnánk: emlékezzünk meg előbb a
kamarai levéltár még egy utólsó adatáról, mely a gyászünne
pélyre vonatkozik, – és melylyel ezen archivumbeli közlésein
ket befejezzük. -

- 14. Ez Tyukody G y ö rgy ungvári jezsuita rendház

főnök levele Ungvárról, 1678. január 26-káról Zrínyi Ilonához,
melyben az ungvári jezsuita-collégium által a temet és a l
ka l m á r a nyomatott s ott szétosztogatott, a fe
676 I. RÁKÓCZI F. IIALÁLA s TEMETÉSE.

je d e l m i h á z n ak ajánlott könyv kiadási költségei meg

térítéséért s a fejedelemasszony egyéb bőkezűségéért esedezik:
»Annakfelette, hogy Nagy s á g o d ü d v ö z ű l t U r á n a k
feje de l m i t e m et s é ge a vv a l i s é ke sí t t e ss é k é s em
lékezetben maradjon: ezen Collegium, maga nagy szük
ségével és költségével egy k ö n y v e c s két bo csá tot t é s
ajánlott a megszom o r o d o tt M é l t ó s á g o s Feje
delmi Háznak, – lévén olyan bíztatása, hogy valamit költ,
megfordíttatik; mellyek azon szomorú t e m e t é s i al
kalmatossággal el is osztogattattak; azért is várja
(a rendház) illyen szűkűlt és (a kuruczoktól) megkárosíttatott
állapotjában Nagyságod kegyelmességét.«
A jezsuita jól számított: »A mi az k ö nyv ek re va ló
költséget illeti – válaszolja a fejedelemasszony, a páter
levelének hátlapjára írtt, és Regécz várában 1678. febr. 25-kén
kelt fogalmazatában, – hophmesterünk írt Kegyelmednek, hogy
declarálja Kegyelmed: mennyire extendáltatik arra való költ
ség? Kire való válasz meglévén, arról Kegyelmeteknek conten
tumot tenni készek vagyunk.«
Sőt ráadásúl egyúttal szőlőket is ajándékozott a bőkezű
fejedelemnő a rendháznak, a Hegyallyán, Erdő-Bényén.
Az ezen levélben érintett »k ö n y v e c s ke« halotti beszéd
vagy dícsversezet az elhúnyt fejedelem magasztalására, és pedig,
mivelhogy a két özvegy fejedelemasszonynak volt ajánlva, – kik
m i n t n ő k, csak gyengén értettek latínúl, – valószinűleg ma
gyar szerkezetű. Minthogy a gyászünnepélyen számos példány
ban osztogattatott szét: lehetetlen, hogy ezek közül egyik-másik
fönn ne maradt volna, és így könyvészeink előtt bizonyára isme
retes. Apellálunk Szabó Károly t. tagtársunkra ! . . .
II.
Följegyzések a vörösvári levéltárban.
1.

»Kegyelmes Asszony u n k (Báthory Zsófia) ő Nagy

s á g a kegyelmes pa ran cso la tj á b ó l Büdöskúti
Sámuel u ra m m a l Eperjes r e b e m e n v é n, az zászló,
k o p o r s ó és az Epitaph i u m h o z é r t ő m e s t e r e m b e
 THALY KÁLMÁNTÓL. - 677

r e k k el – Te kin te t e s Kapy G á bo r u ra m is jelen

l é v é n – így a l k u d t u n k é s v é g ez t ü nk :
Az zászlónak való kamoka sing nro 70. Hossza az zászló
nak sing nro 13, széle fertály híján hat sing, hét szélben.
Az képíró az megírásáért kévánt elsőben 300 frtot, hanem
megszabván az zászlót, s meglátta: akkor 200 tallérnak alatta
nem akarta semmiképpen felvállalni; hanem nagy-nehezen hoz
tuk az negyedfélszáz forint alkura. Ugyan most mindjárt fize
tett Büdöskúti uram nekie száz forintot.

Két ónművesekkel, kiket jobbnak találtunk, s commendál

ták, az mint az koporsónak formája vagyon, képekkel s azoknak
aranyazásával lerajzolva, – alkudtunk meg ezekkel is 800 fo
rintban s egy hordó borban. Ezeknek is fizetett most mindjárt
Büdöskúti uram 400 forintot, minthogy addig hozzá nem akar
tak fogni.
Az ötvösöket is mind egybenhivatván, kikkel sokat szólván
az Epitaphiumnak elkészétéséről: minthogy ennek elkészétése két
vagy három személynek is terhes munka lött volna, cz é h e t
kellett gyűjteni, kivel kellett alkunnunk, – az minthogy
jutalmassabban") lehetett az alkuvás. Az Epitaphiumra, az mint
az czérna-mérték vagyon, hossza s szélessége, kétszáz gyra ezüs
töt ítéltek elégségesnek lenni, melynek gyrájáért kívántak s az
munkájáért három-három tallért, alább nem is jöttek semmikép
pen, noha eléggé (rajta) voltunk, hogy alábbhozhassuk az al
kura; mert elsőben kértek öt-öt tallért az munkájáért egy-egy
gyrátúl.
Kapy urammal lévén az discursus, hogyha Lengyelország
ban 200. frttal alább végbenvitetődnék az Epitaphiumnak elké
szétése: mindazonáltal ő Kegyelme sok ratiókra nézve jobbnak
s alkalmatossabbnak ítéli s javallja itt Eperjesen elkészéteni. –
Melyről Büdöskúti uram mindenekről informálhatja Kegyelmes
Asszonyunkat ő Nagyságát.
Minthogy penig az zászlónak is mind nagysága s mind
nehéz volta proportionaliter megvagyon: mert üdvözűlt Kegyel

*) Jutányosabban.
Századok. 47
678 I. RÁKÓCZI F. HALÁLA S TEMETÉSE.

mes Urunk atyja zászlójánál") ez egy széllel szélessebb,minth9gy

az zászlónak hosszához kellett alkalmaztatnunk az szélességét
is, mert az h ossza 13 sing, jóllehet az másiknak is az hosz
sza tizönhárom sing volt, de az szélessége hozzá nem lévén:
azért ehhez az szélességét is alkalmaztattuk az hosszához; így al
kalmatossabbnak láttatott lenni.

Így azért tetszett Kapy uramnak, hogy az zászló nem

k ó p i a-fá ra szegeztetnék, hanem mint Eszterházy Miklós Pa
latinusé, Eszterházy Lászlóé, Gróff Homonnay Györgyé,– a ra
nyas, czikkelyes, rostélyos táb lá n, l á n cz on füg
g e n é k: minthogy alkalmatossabbnak ítélték azokat is ezen for
mában lenni, s ez is alkalmatossabb lenne; mind czímert s
mind Kegyelmes Urunk nevét,ha úgy tetszenék, reája kiverhetnék.
Az ezüst-Epitaphiumnak penig az fából csinált alján, mely
ben az ezüst-czímer leszen szegezve, e n n ek fá b ó l való meg
c s i n á l á s á ra is Szom bat helyen az Szep es be n
m o n d ő Kegyelme igen jó m es t e r e m b e rt"); mostan ő
Kegyelmének arra lévén útja: azt is informálhatja ő Kegyelme
az dologról, minthogy annak kellene ki m e t sz e ni az
h a d i eszközöket, z á sz l ó k at, dobok a t, l ö v ő szer
sz á m o k at, etc. és egyéb ha di appara tu so kat az
ezüst-czím e r alá, az fa-Epitaphium on.
Minthogy penig mind az zászló s mind az koporsó ad diem
primum Novembris elkészűlnek: szükség, hogy mind az zászlóra
s mind az koporsóra való versek itt legyenek.
Kívántatik szükségesképen üdvözült Kegyelmes Urunk
képe is, ha le volna írva**), (festve), hogy az zászlóra, az feszület
alá, annyival jobb módjával leírhatná üdvözült Urunk képét az
képíró.

*) E zászló - II. Rákóczi Györgyé –jelenleg a nemzeti muze

umban őriztetik; egyike legnagyobb zászlóinknak.
**) E szerint tehát a gyönyörű fafaragású, hadi emblemákkal dí
szes czímer, melyet rajzunk ábrázol, Szepes-Szom bat ban készült,
s ezüst-része Eperjestt, és bizonyára itt festése is.
**) I. Rákóczi Ferencznek a híres Kup e czkytől festett nagy
műbecsű képe jelenleg Bécsben, az Ambrassi-gyűjteményben van; tán
Munkácsról vitetett oda. Artaria szép rézmetszete után ismeretes,
*
 THALY KÁLMÁNTÓL. 679

Az Epitaphiumnak való ezüst is mennyivel elébb itt leszen,

annyival elébb hozzáfognának, – minthogy legkevesebb üdőt is
három holnapot számlálnak az elkészétésére.
Tovább Kegyelmes Asszonyunk mit parancsoljon? áll az
ő Nagysága kegyelmességében.
HIDY GYÖRGY m. k. BYDESKÚTY SÁMUEL m. k.
M á s í r á s sal, egy ko rú lag r á j e g y ez ve:
»Praesentatae in Arce Munkács, 4. 7-bris 1676.«
H á tlapjára, szintén egy k o r ú lag:
»Aranyat leváltam jó mértékűt nro 284, híjánost 44.«
(Eredeti, egész ívre Hídy György kezével írva, a Rákóczi
Aspremont-Erdődy-levéltárban. Capsa 7. fasc. 5. nro 4.)
2.

M é l t ó s á gos F ej e d e l e m Rá kó czy Ferencz

Kegyelmes Uru n k ő Nagy s á g a Te m e t é s é n e k
R e n d i. -

1. Négy szerszámos lovon négy iffiak, színes köntösben, a

kik előtt egy gazda, avagy processiónak vezére, ugyan lovon elöl
mégyen.
2. Egy sereg, színes ruhában. Ez eleiben négy trombitás
nro. 4. Ezeknek hadnagyjok, zászlójok, dobjok.
3. Nemes Sáros vármegye serege, zászlójával és maga tisz
teivel s trombitássival.
4. Fekete köntösös, lobogós-kópiás sereg, mintegy száz lo
vasból álló. Ez előtt négy trombitás, fekete czímeres köntösben,
dobossával együtt. Fekete nyargaló-zászló előtte.
5. Maga a Méltóságos Fejedelem udvari serege, egy bö
csületes öreg-ember-szabású vezér előtte; négy trombitások fe
kete mentékben és süvegben. Ez előtt egy fekete kornyéta").
maga czímere egy felől, másfelől a Boldogságos Szűz képe.
6. Deákság a kereszttel.
7. Ötven koldúsok, fekete kápákban öltöztettek, sárga vi
asz-szövétnekekkel.

**) Udvari zászló, lovassági zászló.

47*
 680 I. RÁKÓCZI F. HALÁLA S TEMETÉSE.

8. Szerzetesek, külömb-külömbfélék, magok keresztivel és

fejér szövétnekekkel. -

9. Káptalanbéli és papi Rendek, czímeres, fejér atlaczos

szövétnekekkel,
10. Éneklő deákok, avagy chorus, circiter húsz személyből
álló, czímeres fejér szövétnekekkel.
11. Felöltöztetett papi Rendek, a kik az infulás Praelatus
mellett lésznek. Ezek is mind czímeres, atlaczos, fejér szövétne
kekkel.
12. Boldogságos Szűz Congregatiója, Labarumjával.
13. Saecularis Rendek, mellyekben oly rend tartattassék,
hogy a nagyja mind hátul avagy utól maradjon.
14. Várasok követei, czímeres, fejér atlaczos szövétne
kekkel.
15. Vármegyék követei, czímeres, fejér atlaczos szövét
nekekkel. -

16. Urak és Úri Asszonyok követei, fejér, czímeres, atla

czos szövétnekekkel.
17. Úri Rendek fejér, atlacz-czímeres szövétnekekkel.
18. Tizenkét gyászos trombitás, m i n d e n i k n e k fe
k e te, ö r e g k a m u k a-czímer a t r o m b i táj o k o n.
19. A Méltóságos Fejedelem tiszteinek zászlói, kik közzül
fejedelemségének installatiójában hozott zászlóját és botját kü
lön-külön Úri Rendek viszik,
20. Tíz szerszámos lovak, külömb-külömbféle öltözetekben;
két-két gyalog-ember vezeti mindenikét, – azokhoz vigyázó jó
gazdák és lovászmesterek, színes köntösben.
21. Egy szerszámos lovon, fegyverderekas (vitéz), aranyos
bottal.
22. Egy tollas, aranyos sisakot egy iffiú viszen, feketében,
az Udvarból való.
23. Más egy iffiú, feketében – az is az Udvar népe közzűl
való – egy pár öreg, aranyas sarkantyút viszen, fekete tafota
keszkenőben fogva.
24. Harmadik egy iffiú, feketében, az udvari nép közzűl,
egy színes bársonyos pallost viszen, fekete tafota-keszkenőben
fogva.
 THALY KÁLMÁNTÓL. 681

25. Negyedik, ugyan feketében való iffiú, egy aranyos botot

viszen, hasonló fekete tafota-keszkenőben, – melyek mind a
templomban maradnak, az Epitaphium mellett.
26. Az Epitaphiumot két, feketében öltöztetett böcsületes
emberek viszik.
27. Egy fekete-bársonyban földig nagyhosszan felöltözte
tett ló, azon fejér, aranyos atlacz-czímerek. Mellyet ketten vezet
nek fekete köntösű személlyek.
28. A templomban való fekete, öreg, aranyos zászló.
29. Egy gyászos, tafotából való jó hosszas lobogó, kit a
s i r ba n t ö r n ek. Ezt egy feketében lévő iffiú viszi; e mellé
m a g a (t. i. a fejedelem) viselő kardja, kit is a sírban
törnek. *) -

30. Atyafiak, a kik lesznek.

31. A test; e mellett tizenkét iffiak, fejér czímeres, atlaczos
szövétnekekkel, feketében.
A testnek vitelére, ha az alkalmatosság megengedi, nyolcz
böcsületes Úri Rendek lésznek, fekete mentékben.
32. A test után a Gyászos Asszonyok, kiket is, méltóságok
szerént, ahhoz alkalmatos Rendeknek kell fogni.
(Eredetije két ívre írva, a Rákóczi-Aspremont-Erdődy
levéltárban. Capsa 7. fasc. 5. nro 3.)
3.

N é h ai boldog ú l ki m ú lt s ü d v e z ü l t M é l t ó s á gos
Rá kó czy Ferencz Fejedelem Kegyelmes Urunk ő
Nagy sá ga a kassai P a t e r Je su i t á k ő Kegyel
m e k templom á ban le e n d ő t e m e t é s é n e k rendi e
s z e r í n t v ég ez t e t e tt.
Első ben. Főgazdának hivattatik tempestive Tekéntetes
és Nagyságos Károlyi László uram;") item Tekéntetes és
Nemzetes Kapy Gábor, Péchy Adám és Péchy Gábor uraimék.

") Nevezetes adat ezen, még tán a régi pogány magyar temetke
zésekből fennmaradt szokásról: midőn kardok, kópiák, lobogók a sírba
törettek. -

*) A II. Rákóczi Ferencz alatt oly híressé vált gr. Károlyi

S á n d o r tábornagy édesatyja.
682 I. RÁKÓCZI F. HALÁLA S TEMETÉSE .

Viszont ő Nagysága s ő Kegyelmek igen serény és böcsülletes

szolgáló jó gazdákat ki-ki maga mellé adhibeáljon. Hogy rendes
sen hivataljoknak megfelelhessenek: szükség a temetés előtt egy
héttel pro instituenda bona dispositione Zboróra ő Nagyságának
s ő Kegyelmeknek jüni. Ugyan ő Nagysága s ő Kegyelmek, a
testnek fogására mind Zborón s mind Kassán kik legyenek il
lendők a Sáros vármegyei Főnemesség közzűl? idején rendeljük
el, és azon Főrendek nyolczan legyenek, hogy minden fáradság
nélkül foghassák s vihessék a testet. Ezen testfogóknak fekete
öltözetek idején Zboróra vitetik. Azonkívül a gazdáknak is,
mind ő Nagyságának s ő Kegyelmeknek, fekete öltözetek leszen.
2. Ugyan Zboróra, a testnek illendő processióval való lehozá
sára, azelőtt való napnak estéjére kell hivatni Gróff Csáky Ist
ván, Barkóczy István, Ferencz és Sándor, item Petheő Ferencz,
Zsigmond, Gáspár, Palocsay, Andrássy Miklós, Prínyi Ádám,
János és Pál uraimékat. Notandum. Jó idején Gróff Erdődy
György uramat és Grófné (Rá kó czi Erzsébet) Asszonyo
mat is, mint atyafiakat, kell hivatni. Mindeneket penig, valakik
hivatalosok lésznek, credentia mellett, szóval kell hivatni.
3-szor. Processióval felmenvén (a várba) a testért: ugyan
processióval is a kastélyban levő templomban a testet lekísérjék,
holott a Castrum Dolorisban a test letétetvén, szent misse és
praedicatio lészen. Azután a gazdák, ő Nagysága s ő Kegyelmek,
jó s rendes dispositiójából megindéttatik a test.
Serio Notandum. Mihelt azon zborai kastélybeli tem
plomból a test kivitetik: a gazdák, ő Nagysága s ő Kegyelmek,
idején való rendeléséből a templomban lévő fekete posztó lesze
dettessék, és egy jó lovas-szekérre felrakatván azon fekete posz
tót, egyenessen vigyék Kassára Zboróról, hogy a kassai Páterek
ő Kegyelmek templomában jó idején felszegeztethessék azon
posztó, – jóval is annakelőtte, még a testtel Kassához érkez
nének.
4. Zborótúl fogva Sárosig egy elrendelt alkalmatos statio
jok lészen, úgy, hogy azon nap estvére Sárosra érkezhessenek
azon nap a kastélyban, aholott a test a szekeren rendes s jó vi
gyázat alatt légyen.
5. Az testnek a várból való levitelekor mindenütt az (zbo
 THALY KÁLMÁNTÓL. 683

rai) jószágban harangozzanak, és a jószágbeli papok jó idején

ollyan dispositióval legyenek,hogy Zborótól fogva éppen Kassára
békésérjék a testet; erre is gondviselés lévén, hogy a kik a test
késérő papok közzűl magok szekerén nem mehetnek: az udvar
birák rendeljenek fogyatkozás nélkül lovas-szekereket alájok.
6. Sárosra gyülekezvén a vármegye serege, és már mások
is, a kiknek akaratjok lészen compareálni: ott viszont a testnek
elvitelében, és az odagyűlt Rendeknek meneteliben az gazdák,
ő Nagysága s ő Kegyelmek, illendő dispositiót tésznek. Sárostól
fogva lészen Kassáig egy bizonyos statio, a honnan úgy kell
Kassa felé útazni, hogy kapu-bététel előtt a városon kívül,
ha elébb Kegyelmes Asszonyink nem egyeznének is meg a test
tel menőkkel: de már ott congruentur meg kell egyezni. Annyé
valinkább, ha arra czélozna ezután a végezés, hogy még Sá
rosra jűnének ő Nagyságok, és ott egyeznének meg a testtel.
7. Azok jó idején elrendeltessenek: kik legyenek az Úri
Rendek közzűl a kik a Méltóságos Fejedelmi Gyászos Asszo
nyokat fogják, – úgymint két-két Úri Rend mindenikét. Ezek
nek lessz-é gyászos köntösök, vagy nem?
8. A kassai kapuhoz jutván, már megtudhatni azelőtt:
ha az egész késérő seregeket mindenestül, az Úri, Fő-Rendekkel
együtt, bébocsátják-é? mennyit? s micsoda modalitással? Elég,
hogy a kassai kapu előtt a testet a szekérrűl le kell venni. Mely
test eleiben a várasból a congregatisták labarumokkal, és a papi
s egyházi személlyek és szerzetesek az ő szokott rendekben,
Praepost urak és Méltóságos Egri Püspök (Bársony György)
uram is kijűnek, – úgy, hogy bár ezek valamivel elébb kiérkez
zenek a test eleiben, hogysem a testnek kelletnék a kapu előtt
várakozni. -

Notandum. A z czí me re s s z ö v é t n e k e k et a gazdák

oly érdemes és illendő Úri Főrendeknek, Generális Uraknak, ma
gyar Úri és Főrendeknek, Commendansoknak s oly derék magyar
és német Kapitányoknak osztogassák ki, hogy más alábbvaló
Rendek ne percipiálják. Az praedicatiók, elogiumok és oratiók
kiosztásában is hasonló tisztességes rendet observáljanak. Az
gyertyákat penig az szerzeteseknek és congregatistáknak oszszák,
684 I. RÁKÓCZI F. IIALÁLA S TEMETÉSE.

9. Az udvari uraimék közzűl a koporsó mellé, minthogy

azok mind feketében lesznek, nyolcz személy rendeltessék a ko
porsó mellé, a kik czímeres szövétnekekkel késérjék bé a testet.
Ez meglévén, a testtel és illendő processióval a Páter Jesuiták
ő Kegyelmek új templomában mennek; aholott a Castrum Do
lorisban a test letétetik, és az gyülekezet is megállapodván, prae
dicatió s oratió mondatik, s azt elvégezvén, a test az ő temető
boltjában bététetik.
10. Meg lészen mondva az oratortól, hogy másnapon éne
kes szent misse és praedicatió fog lenni. Kihez képest azon estve
mikor a test bététetik fekvő-hellyére, – nem convocáltatnak a
hívatalosok, hanem illendő praebendát osztanak szállásokra.
11. Az gazdák a processiónak rendire vigyázzanak, és
holmi gyülevész-népet a processió közzé egyeledni ne enged
jenek.
12. Ezt is observálni kell: mikor a testet a Castrum Dolo
risban béviszik, ottan oly rendű böcsületes embereket válaszsza
nak a gazdák, a kik a test mellett az ep it a p h i u m o t, bo
to t"), z á sz l ó t, sisakot, sarkantyút egy rendiben tart
sák mindaddig, míg a testet a boltban bétészik.
13. Concludáltatván értelmes emberek és nagy Rendek ta
nácsából, hogy a temetésben semmi külső pompa ne adhibeáltas
sék: arra nézve trombitások sem lésznek a k k o r e s t v e. Hanem
másnap, az énekes mise alatt lévő trombitásokról és muzsikások
ról az gazdák provideálnak.
14. Másnap penig, elvégeztetvén ebéd előtt minden tem
plomban való devotio: convocáltatnak arra rendelendő egy bizo
nyos házhoz a hívatalosok, és illendő ebédjek lészen, s – ab
ban marad. -

(Eredetije két ívre írva, a Rákóczi-Aspremont-Erdődy-le

véltárban. Capsa 7. fasc. 5. nro 3. Kívűl: »Epitaphia et ordo se
pulturae senioris Francisci Rakoczy.«)

") A fejedelmi méltóságot jelző buzogány,

 THALY KÁLMÁNTÓL. 685

4.

P r o p a r t e superiori Epitaph y v e r su s
a p p p o n e n d i.
Fidem servavi. 2. Tim. 4. v. 7.
Electus Princeps Fidei ac zelator avitae
A sceptro Haereseon fraude repulsus eram.
Jam nil sceptra moror tua Dacia, quando retentam,
Astra fidem sceptro nobiliore beant. -

P r o p a r t e inferiori.
Princeps fui legitime'electus
Transylvaniae,
Sed electam fidem catholicam

Sceptro praetuli
et servavi

Ne quidquam frendente Haeresi.

Jam nil moror peritura Sceptra!
cum liceat aeterno frui.
>k ::
>k

Fieri curavit

Consors Helena Zrínyi.

E p i t a p h i u m n ak fel s ő r é s z é re
De á k v e r s e k T ra n s sumptiója.
Választott Fejedelem, igaz hitnek és Eősömnek követője,
Botomtól eretnekség álnoksága által elvonyattattam volt,
Immár te Erdély, botoddal nem gondolok, mivel megtartott
Hütöm nemessebb bottal koronáztatott.

A l s ó r é szé re va ló k.
Voltam Erdélynek igazán választott Fejedelme:
De választott igaz catholica hitemet botomnál
nagyobbra becsültem, és meg is tartottam
agyarkodó Eretnekek között is.
Már nem gondolok múlandó világi bottal:
Mivel az örökkévalót elnyertem.
(Eredetije három külön félívre írva a Rákóczi-Aspremont
Erdődy-levéltárban. Capsa 7. fasc. 5. nro 2.)
686 I. RÁKÓCZI F. IIALÁLA S TEMETÉSE.

I. Rákóczi Ferencz hamvai a föntebbiekben foglalt rend

tartások szerint, nagy pompával tétettek le a számára készült
rakott-sírboltba, B á r s o n y G y ö rgy egri püspöknek fényes
segédlettel való pontificálása mellett. A gazdagon fölszerelt gyász
kocsit, melyen a test Zborórúl Kassáig vitetett, az azt vonó nyolcz
nemesfaj lóval együtt–földig érő bársonytakaróstúl, szerszámos
túl – a kassai jezsuita rendháznak ajándékozák a gyászoló fe
jedelemasszonyok. A remekmívű epitaphium pedig, és a nehéz
selyemből, dús arany- s ezüsthímzéssel készült óriási zászló, örök
emlékezetűl feltüzetett a sír fölé, a templom falára. Mely zászló
egyik oldalán ezen fölirat volt: »Celsissimus D. D. Franciscus
Rákóczy, Dei Gratia Electus Transylv. Princeps, Partium Regni
Hungariae Dominus et Siculorum Comes, Perpetuus de Saáros,
ejusdemque Cottus Supremus ac Perpetuus Comes, etc. etc. Pie
obiit in Makovicza, A. D. 1676. Die 8-a July, Aetatis suae
31-o.« Másik felén pedig a keresztre feszített Megváltó és Se
raphi Szent Ferencz képe alatt Rákóczi térdepelt, s alatta Zsolt,
VIII. v. 6. »Pone me ut signaculum« felirattal.")
Rákóczi holtteste mellé nehány évvel később, anyja Báthory
Zsófia földi maradványaitétettek le, s ott aluszszák ma is anya és fiú
egymás oldala mellett örök álmaikat háborítlanúl, az általok épít
tetett templom sírboltjának valamelyik ismeretlenrejtekében.Pray
említi") Ferencz holttestéről, Kapy Gábor tudósítása nyomán, de
csak h í r k é p e n, hogy midőn Kassa Thököly idejében kurucz
kézrejutott,valami a sírboltban kóborló kuruczok a fejedelem kezé

") Néhai Kazinczy Gábor hátrahagyott kézirataiból, t. Graven

Lajos úr szívességéből rendelkezésemre jutott régi följegyzés szerint.
") » Dissertatio Historico-Critica de Sancto Ladislao« etc. 43. 1.
»Nam, u t fa m a re fe r t, rebelles occupata Cassovia, Collegium pos
sidentes, perfregcre Cryptam, et a defuncti (Francisci Rákóczi) digito
pretiosum annulum extraxerunt.« Ezen állítás azonban, a mellett, hogy
bevallva is csak mende-mondán alapszik, még nemcsak jezsuita szerző
jénél (Kapy), de főként annálfogva is irányzatos, miután az elbeszélő azt
akarja bebizonyítani, hogy Szent-László sírjának egykor Váradon I.
Rákóczi György parancsából lett állítólagos megbolygatásáért,- ennek
minden utódja hasonló bolygatást szenvedett sírjában. Ekkép az egész
kevés hitelt érdemel.
 TIIALY KÁLMÁNTÓL. . 687

ről drága gyürüjét levonták volna, – de ez is csak »azt mond

já k«-féle, s alig hihető. Ma már ugyan bajos volna a fejedelmi
sírboltra rábukkanni. Mi magunk is voltunk lent, társulatunk
1871-iki, zemplén-ungi kirándulásakor, több lelkes prémontrei
kanonok úrral, búvárlati czélból a sírboltban, összejártuk annak
minden zugát; sehol semmi fölirat nincs, a boltok némelyikét
víz lepte el, mások el vannak falazva. Rákóczi és Báthory Zsófia
nyúghelyét nem lehet megjelölni. -

A hatalmas zászlót is megemészté a régiség, – egyedül a

gyönyörű mívű epitaphium van még fenn: de már az sem eredeti
helyén, hanem a templomnak az oltártól nézve jobb falára oly
magasan fölszegezve, hogy legjobban az átelleni karzatról vehető
ki. S tán ép e magas helyzetének köszönhető, hogy úgy ékes fa
ragványaiban, mint ma is élénk színeire nézve, teljes épségben
megmaradt – a XVII-ik század különben hanyatló művészeté
nek egyik legértékesebb hazai emlékeképen. De, ímé, adjuk si
került hasonmását, a nagyérdemű s nemzeti szellemű p ré
m o n t r e i r e n d kassai h á z a jeles tagjai, különösen ft. Ná
t a falussy K o r n é l t. tagtársunk szíves közvetítése folytán,
az ő vezetésök alatt álló kassai főgymnasium szakképzett rajz
tanára Müllner Frigyes úr nem kis fáradsággal s ügyes
séggel készített rajza után. Magassága, szemmérték szerint, több
egy ölnél; anyaga hársfa, finom domborfaragással, – a köze
pére szegezett szép renaissance-diszitésű Rákóczi-czímer pedig
merő ezüst, szintén élénk színezettel s aranyozással.
E műkincs és vele a templom jelenleg a tiszteletreméltó,
hazafias és tudományápoló p r é m o n t r eiek felügyelete alatt a
legjobb kezekben van, – kik is fogadják hálás köszönetünket e
czélból tett kutatásaink alkalmával tanusított előzékeny, hat
hatós segédkezésökért! ... - » *

THALY KALMAN.