Oh-Tor07tb Teljes

202mm 14 mm 202mm
Raktári szám: OH-TOR07TB

ISBN 978-963-436-230-2
NAT
A tankönyvön védőfólia elhelyezése nem szükséges,
a kiadvány borítója ma� fóliabevona�al rendelkezik.
2020
Óvjuk környezetünket!

285mm
Könyv 202x 285mm 14mm gerinc

A tankönyv a TKV/53-7/2022. engedélyszámon 2022. 02. 14-től tankönyvi engedélyt kapott.
A tankönyv megfelel a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.)
Korm. rendelet alapján készült, 2020. 01. 31. után kiadott, 5–8. évfolyam történelem tantárgy kerettantervének.
A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő szakértő: MARCZINKÓ ISTVÁN
Tananyagfejlesztő: TÓTH ATTILA
Tudományos szakértők: DR. LIGETI DÁVID, DR. SZAKÁLY SÁNDOR
Pedagógiai lektor: BORHEGYI PÉTER
Vezető szerkesztő: PAPPNÉ GELLÉNYI JUDIT
Szerkesztő: PÁLINKÁS MIHÁLY
Illusztrációk: BALOGH KATALIN, KALICZA LÁSZLÓ, MOLNÁRNÉ DR. ZSOLDOS KATALIN (térképek),
KORDA ÁGNES, KURDI ISTVÁN, SZEGSZÁRDY ILDIKÓ, TAKÁCS LÁSZLÓ, TAKÁCSNÉ GÖCZEI ILDIKÓ
Fedélterv: BÁNÁTI JÁNOS
Grafikai szerkesztő: TÉGLÁSY GYÖRGY
© Oktatási Hivatal, 2022
ISBN 978-963-436-230-2
•
Oktatási Hivatal 1055 Budapest, Szalay utca 10–14.
•
Telefon: (+36-1) 374-2100 E-mail: tankonyv@oh.gov.hu
•
A kiadásért felel: Brassói Sándor mb. elnök Raktári szám: OH-TOR07TB
Tankönyvkiadási osztályvezető: Horváth Zoltán Ákos
•
Műszaki szerkesztő: Marcsek Ildikó Nyomdai előkészítés: Vidosa László
• •
Terjedelem: 31,42 (A/5) ív Tömeg: 600 gramm 1. kiadás, 2022
Gyártás: Könyvtárellátó Nonprofit Zrt.

Nyomta és kötötte az Alföldi Nyomda Zrt., Debrecen
Felelős vezető: György Géza vezérigazgató
A nyomdai megrendelés törzsszáma:
Ez a tankönyv a Széchenyi 2020 Emberi Erőforrás

Fejlesztési Operatív Program EFOP-3.2.2-VEKOP-15-
2016-00001. számú, „A köznevelés tartalmi sza-
bályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök
fejlesztése és digitális tartalomfejlesztés” című
projektje keretében készült.
Európai Szociális
A projekt az Európai Unió támogatásával, az
Alap
Európai Szociális Alap társfinanszírozásával
valósult meg.
3
Kedves hetedikes!
Reméljük, az ötödik és hatodik osztályhoz hasonlóan fontosabb. Ezeket összeolvasva megkapod a lecke
hetedik osztályban is szeretni fogod a történelmet, vázlatát. A dőlt betűs szöveg is fontos dolgokat jelez.
és sok örömet találsz benne! Tankönyved borítóján Az olvasmányokat, kiegészítő anyagokat kisebb betűk-
most az Országház épületét látod, amely a XX. szá- kel és halványszürke alapra nyomtatták. Kis csillag-
zad legelején épült, és a mai napig helyszíne a népünk gal (*) jelöltük meg azokat a szavakat, kifejezéseket,
sorsát leginkább meghatározó döntéseknek. A fontos amelyeket a tankönyv végi kislexikonban megtalálsz.
események, jelentős történelmi személyek és évszá- Nézd meg ezeket, még akkor is, ha úgy gondolod,
mok mellett a hetedikes tankönyvben is sok érdekes hogy tudod a jelentésüket! Így még pontosabban fo-
történetet, olvasmányt és képet találsz. god tudni ezután. Hasznosak lesznek a tanulásban a
Olvashatsz például arról, milyen találmányok vál- lecke végi vázlatok. Ha ezeket elolvasod, eszedbe jut,
toztatták meg az életet a XIX. század végén, hogyan miről volt szó a leckében. Ha pedig a vázlat mellet-
éltek az emberek a „nagy háború” előtt és a két világ- ti összefoglaló kérdésekre is jól válaszolsz, biztos le-
háború között, vagy hogyan alakult ki a tömegsport. hetsz abban, hogy már tudod az anyagot!
A tankönyv anyaga a XIX. század második felétől a Érdekes és hasznos dolog a térképen is fölfedezni
XX. század közepéig (a magyar történelmet a Rákosi- azt, amiről tanulsz. A történelmi atlaszodban megke-
korszak végéig) követi a történelmet, tehát körülbelül reshetsz minden olyan helyszínt, amely a tankönyvben
száz évet ölel fel. Fontos, emlékezetes, sokszor haj- szerepel. A térképek használatára kérdések, feladatok
meresztő események történtek ez idő alatt, így a megis ösztönöznek, amelyeket a tankönyvben földgömb-
tanulandó anyag is rengeteg érdekességet – és sajnos rajzzal jelöltünk (  ). A hetedikes tananyaghoz sok
sok szörnyűséget is – tartalmaz, például a két világhá- érdekességet találhatsz az interneten. A tankönyvben
ború történetét. erre külön jelölt (@) feladatok, kérdések hívják fel a
A tankönyvben két oszlopot (a nyomdászok kifeje- figyelmedet.
zésével: két hasábot) találsz. A szélesebb hasáb tar- Tanulás közben érdemes néha a tankönyv végére
talmazza a tananyagot, az olvasmányok, kiegészítő lapozni. Itt – a már említett kislexikonon kívül – ta-
anyagok pedig többnyire a szélső, keskeny hasábba lálsz időrendi táblázatot, amelyben megnézheted, mi
kerültek, számokkal (pl. 5 ) jelölve, hogy a tananyag történt másutt egy-egy fontos magyar történelmi
mely részéhez tartoznak. Ezeket nem kell megtanul- esemény időpontjában.
nod, csak ha tanárod külön felszólít erre. Sok szerencsét, még több örömet és sok-sok jó je-
A szöveg megjelenése is sok mindent elárul! Vas- gyet kívánunk e száz év tanulmányozásához!
tag betűkkel jeleztük, hogy mi a leckékben a leg-
A tankönyv alkotói
4
Év eleji ismétlés
I. Képek és portrék a középkori magyar állam

virágkorából
1. Kik a tartományurak? Miért tudta őket legyőzni I. Károly?
2. Milyen intézkedéseket hozott I. Károly a királyi kincstár bevételeinek növelé-
se érdekében?
• Melyik uralkodónk adta ki a képen látható
3. Mit jelent az ősiség törvénye, és mi volt a kilencedtörvény? Milyen irányok-
pénzt? Melyik gazdasági ágazat fellendülését
eredményezte az értékálló aranyforint beve- ban terjesztette ki uralmát I. (Nagy) Lajos?
zetése? 4. Melyik királyunk hatalma ellen törtek uralkodása kezdetén a bárók?
5. Minek köszönheti a Hunyadi család a felemelkedését?
6. Mondd el Nándorfehérvár védelmének történetét!
7. Milyen irányban terjesztette ki hatalmát Mátyás király?
8. Mutasd be Mátyás törökökkel szembeni politikáját!
II. Új látóhatárok
1. Miért kerestek új utakat a XV. század végén az európai hajósok?
2. Milyen történelmi korszakhatárt jelent Kolumbusz híres felfedezése?
3. Mi a gyarmat? Mi lett az amerikai őslakosság sorsa?
4. Milyen hatással voltak a földrajzi felfedezések Európára?
5. Mi a manufaktúra?
6. Milyen okok vezettek a protestáns vallási irányzatok kialakulásához?
7. Melyik két protestáns egyházról tanultunk?
• Ki látható a domborművön? Mutasd be re- 8. Mennyiben változott meg a katolikus egyház a reformáció hatására?
9. Mivel magyarázható a protestáns hit gyors terjedése Magyarországon?
neszánsz udvarát!
10. Milyen vallási ellentét volt a Habsburgok és a magyarok többsége között?
11. Miért fejlesztette a kultúrát a reformáció és a katolikus megújulás is?
12. Milyen történelmi folyamatok tették lehetővé a modern természettudo-
mányos világkép kialakulását?
13. Mit nevezünk kopernikuszi fordulatnak a tudomány területén?
14. Mi az alkotmányos királyság lényege?
15. Melyek a felvilágosodás legfontosabb eszméi? Kik voltak a leghíresebb
gondolkodói?
III. Portrék és történetek Magyarország kora

újkori történelméből
• Mi látható a képen? Ki és mikor fordította 1. Kik uralkodtak Magyarországon a mohácsi csata után?
2. Mikor szakadt két, és mikor három részre Magyarország? Nevezd meg a há-
le magyar nyelvre a teljes Bibliát?
rom országrészt!
3. Hogyan alakították át a magyar várakat a török hódoltság korában?
4. Miért romlott meg a Habsburg-uralkodó és a magyar nemesség viszonya a
XVI. század végén?
5. Kik kötötték meg a bécsi békét, és milyen eredményei voltak a békének?
6. Milyen gazdasági és katonai intézkedéseket tett Erdély felvirágoztatá-
sáért Bethlen Gábor?
7. Hogyan képzelte el Zrínyi Miklós a török kiűzését a XVII. században?
8. Hogyan szervezte meg II. Rákóczi Ferenc a kuruc hadsereget? Milyen harc-
modor tette félelmetessé a kuruc sereget?
9. Mi történt a szécsényi és az ónodi országgyűlésen?
10. Mi volt a szatmári béke lényege?
11. Miért és hogyan segítette a magyar nemesség Mária Teréziát birodalmának
megtartásában?
• A történelmi Magyarország mely területé-
12. Miért volt hazánkban a XVIII. században sokkal gyorsabb a mezőgazdaság
nek címerét ismered fel a képen?
fejlődése, mint az iparé?
Év eleji ismétlés 5
IV. Élet a kora újkori Magyarországon

1. Mi volt a török közigazgatás legfontosabb egysége, és kik álltak az élén?
2. Mi jellemezte a török kori mezővárosok belső igazgatását?
3. Mi a különbség a szpáhibirtok és a hászbirtok között?
4. Meséld el, hogyan nézett ki egy hódoltsági mezőváros!
5. Mutasd be a hódoltsági városok gazdasági életét!
6. Milyen viszonyban voltak egymással a kecskeméti felekezetek?
7. Milyen feltétellel támogatta a Habsburg-udvar a betelepítéseket Magyar-
országra? Mely népcsoportok érkeztek az országba?
8. Hogyan változott az ország népessége a XVIII. század folyamán? • Mi látható a képen? Mutasd be, hogyan és
kik felé adózott egy hódoltság korabeli me-
9. Mely népek és vallások éltek ezután az országban? zőváros!
10. Milyen épületeket emeltek az ország városaiban barokk stílusban?
V. Forradalmak kora
1. Mik az ipari forradalom legfontosabb újításai az iparban, a mezőgazdaság-
ban és a közlekedésben?
2. Hogyan lesz a pénzből tőke? Mi a szabad versenyes kapitalizmus?
3. Hogyan hatott az ipari forradalom a társadalomra?
4. Jellemezd a munkások helyzetét a tőkés társadalom kezdeti időszakában!
5. Hogyan vált a rendi gyűlés alkotmányozó nemzetgyűléssé Franciaország-
ban?
6. Mit mondott ki a francia alkotmány a hatalmi ágak szétválasztásáról?
7. Mi a különbség az alkotmányos királyság és a köztársaság között?
8. Milyen bel- és külpolitikai okok vezettek a jakobinusok uralmához? • Melyik városban áll ez a templom? So-
9. Hogyan lett Napóleonból császár? rolj fel olyan magyar városokat, amelyekre
10. Melyek voltak Napóleon leghíresebb csatái és hadjáratai? (Gondolj a vesz- jellemző a barokk stílusú építészet! Nevezd
tes csatáira is!) meg – a képet is felhasználva – a barokk stílus
néhány jellemzőjét!
VI. A magyar nemzeti ébredés

és polgárosodás kora
1. Hogyan működtek a reformkori országgyűlések?
2. Kik voltak a reformkor legfontosabb politikusai? Mutasd be pár mondattal
munkásságukat!
3. Mit jelentenek a következő kifejezések: örökváltság, érdekegyesítés, köz-
teherviselés, törvény előtti egyenlőség?
4. Mutasd be 1848. március 15-e pest-budai eseményeit!
5. Mik voltak az áprilisi törvények legfontosabb rendelkezései?
6. Milyen események következtében kellett a magyar kormányszerveknek
Debrecenbe költözniük? • A kép alapján beszélj az ipari forradalom
negatív hatásairól!
7. Melyek a tavaszi hadjárat legfőbb győzelmei?
8. Mikor és hol fogadták el a Függetlenségi nyilatkozatot?
9. Miért vált válságossá 1849 nyarára a katonai helyzet?
10. Milyen eszközökkel próbálták 1849 után Magyarországot végképp be-
olvasztani a Habsburg Birodalomba? Milyen formái alakultak ki az ellen-
állásnak?
11. Mi volt Deák Ferenc szerepe a kiegyezésben?
12. Miért volt államszövetség az Osztrák–Magyar Monarchia?
13. Értékeld néhány mondattal a kiegyezést!
• Mi a jelentősége a fenti műnek a reformkor

vonatkozásában? Foglald össze röviden, mi-
ről szól a mű!
„Ugatnak a kutyák”, angol karikatúra
7
A modern kor születése I. fejezet
Ez az angol karikatúra 1914-ben készült,

és a kor egyik divatos megjelenítési for-
májának megfelelően állatfigurákkal áb-
rázolja Európa nagyhatalmait, országait.
A karikatúra alapjául szolgáló térképen
egy régi angol gyerekdalból vett idézet
figyelmeztet a veszélyes helyzetre: „Fi-
gyelj! Figyelj! Ugatnak a kutyák!” („Hark!
Hark! The dogs do bark!”) Az angol bul-
dog francia uszkár falkatársával bátran
ront a német tacskóra és az osztrák–
magyar keverékre, a semleges skandi-
náv kutyusok pedig érdeklődve figyelik,
ahogy a feltartóztathatatlan gőzhenger-
ként közeledő, nagy orosz medve már
nyalogatja a szája szélét, arra készülve,
hogy hátulról harapjon bele a központi
hatalmakat jelképező kutyusokba. Ebben
a fejezetben megismerkedünk az európai
nemzetállamok és a birodalmak korával,
a korszak hatalmi ellentéteivel, valamint
a klasszikus diplomácia XIX. századi törté-
netével és két alapelvével: „az ellenségem
ellensége a barátom”, illetve „nincsenek
állandó barátok, csak állandó érdekek”.
8 I. fejezet. A modern kor születése
1. A nemzeti eszme
és a birodalmak kora
A Szent Szövetséghez – a három alapító nagyhatalom és Franciaország
mellett – Európa legtöbb állama csatlakozott.
Legfőbb céljuk a francia forradalom előtti állapotok megőrzése
és a trónjukról letaszított uralkodók hatalmának visszaállítása volt.
Úgy tűnhetett, örökre biztosították Európa „rendjét”.
Persze a történelemben nincs olyan, hogy „örökre”.
A nemzeti eszme születése

A bécsi kongresszus záróokmánya A napóleoni háborúkat 1814–1815-ben lezáró bécsi kongresszus
a dinasztikus hatalmi politika jegyében (a régi dinasztiák érde-
1 Napóleon veresége után, 1814-ben kei szerint) helyreállította Európában a nagyhatalmak közötti
kongresszust hívtak össze Bécsben. A kong- egyensúlyt. A kongresszuson kialakított rend védelmére Oroszor-
resszus egyik célja a háborúk utáni ha- szág, az Osztrák Császárság és Poroszország uralkodója létrehozta a
tárok megállapítása volt. Itt a francia
Szent Szövetséget. 1 Közép- és Kelet-Európa népei számára ez a po-
forradalom előtti hagyományos dinaszti-
kus-hatalmi politika elveit követték, s el-
litika továbbra is a nemzeti széttagoltságot (német államok, Itália),
sősorban a régi uralkodóházak (pl. Habs- az idegen birodalmak közötti megosztottságot (Lengyelország) vagy
burgok, Bourbonok) érdekeit, tekintélyét a soknemzetiségű birodalmakba való kényszerítettséget jelentette
tartották szem előtt. A legfontosabb cél (Magyarország, Csehország, Szerbia). 2
azonban az új forradalmak megakadá-
lyozása volt. Az uralkodók kötelezettsé-
get vállaltak arra, hogy egymást segítve
„örökre” fenntartják feudális királyságai-
kat, a forradalmi, a nemzeti és az alkot-
mányos mozgalmakat pedig leverik. Így
alakult meg 1815-ben a Szent Szövetség,
amelyhez Nagy-Britannia, a pápa és a tö-
rök szultán kivételével valamennyi euró-
pai uralkodó csatlakozott.
2 Vörösmarty Mihály így írt a Szent Szö-

vetségről:
A három egyesült fejedelmekre
Mit forralt titkos kebelén a hármas
erőszak,
Mely szentségtelenűl szentnek itéli
magát,
Mit forralt vesztedre, Magyar, most A Szent Szövetség alapítói a bécsi kongresszuson: I. Sándor orosz cár (az asztalnál
látod. … azon kor, baloldalt), I. Ferenc osztrák császár (az asztalnál középen) és III. Frigyes Vilmos po-
Melyben régi sebed kezde hegedni, elejt, rosz király (az asztalnál jobboldalt)
És szent törvényed, mely most már
ezredet érne, A Szent Szövetség azonban nem tudott gátat vetni a forradalmi
Megszaggatva hever drága hazádnak eszmék terjedésének, így gyorsan kihívóra talált a megszülető
ölén. nemzeti mozgalmakban.
De te, szabadságunk elpusztítója, ne Az Angliából kiinduló ipari forradalom (hatodikos tankönyv, 14.
örvendj; téma) az 1830–1840-es évekre elérte Nyugat- és Közép-Európát,
Sírunkon nem fog fényleni büszke neved. így ezek a területek is az iparosodás és az ezzel járó társadalmi
Mely még most nyugszik, fölkél a bátor változások útjára léptek. A változások egyre nagyobb ellentétbe
oroszlán, kerültek a hagyományos feudális renddel. A politikai széttagoltság
Szíveitek fognak vérzeni körme között. mind súlyosabban gátolta a további polgárosodást. Így ugyanis nem
Jaj néktek! ha kivész: elhúz sírjába jöhetett létre egységes út- és vasúthálózat, egységes pénzrendszer,
magával,
a kereskedelmet belső vámok nehezítették.
Jaj! ha megél: iszonyú mérge pokolra
taszít. A gazdaság modernizálódása, a fejlődő gazdasági és kereske-
(Görbő, 1823) delmi kapcsolatok összeforrasztották az addig egymással csak laza
1. A nemzeti eszme és a birodalmak kora 9
Területi nyereségek 3 Kölcsey Ferenc a pozsonyi ország-

1789-hez képest
Porosz gyűlésen elmondott híres beszédében
Brit Északi- így fogalmazta meg az ipari forradalom
Orosz tenger
Holland és a nemzeti fejlődés korának kettős tö-
Osztrák NAGY-
BRITANNIA Helgoland Balti-tenger rekvését és egyben a reformkori magyar
Szárd
Nemzetközi EGYESÜLT OROSZ ellenzék programját (korabeli helyesírás-
NÉMETALFÖLDI POROSZ
konferencia KIR. Kongresszusi BIRODALOM sal): „Jelszavaink valának: haza és hala-
KIR.
A Szent Szövetség
vezető hatalmai Lengyelország dás. Azok, kik a haladás helyett maradást
akarnak, gondolják meg: miképen a ma-
FRANCIA Bécs radás szónak több jelentése van. Korsze-
Atlanti-óceán
KIRÁLYSÁG (1814–15) Besszarábia rinti haladás épen maradást hoz magával;
SZÁRDLom- VelenceOSZTRÁK CSÁSZÁRSÁG veszteg maradás következése pedig seny-
KIR. bardia vedés!”
PORTUGÁL Genova
KIR. SPANYOL
Fekete-
tenger • Elevenítsd fel Kölcsey Ferencről és a re-
KIRÁLYSÁG TÖRÖK formkori ellenzék politikai törekvéseiről ta-
BIRODALOM nultakat a hatodikos tankönyved 16. témá-
ja segítségével! Miért fejezi ki törekvéseiket
Gibraltár (N.-Br.) Földközi-tenger
Jón- a haza és haladás fogalma?
szigetek
Málta
•
Európa a bécsi kongresszus után Nevezd meg a térkép alapján Európa öt nagyhatal-
mát! Milyen, korábban jelentős világpolitikai szerepet betöltő hatalmakat tudsz még
megnevezni Európában? Milyen területi változásokat hozott létre a bécsi kongresszus
Európában?
kapcsolatban lévő országrészeket, azok lakosságát pedig politikai

közösséggé formálták. A polgárosuló világban kialakult a polgári
nemzet fogalma. 3
4 A nacionalizmus kifejezés a latin natio
Megjelent a nemzeti összetartozást és a másoktól való elkülönülést
(náció = nép, nemzet) szóból származik.
egyszerre megfogalmazó eszmeáramlat, a nacionalizmus, amely a Eredetileg olyan eszme, amely a nem-
XIX. századi Európa fejlődésének egyik fő hajtóerejévé vált. 4 zetet, a nemzeti összetartozást tekinti a
A nemzet fogalma már a középkorban is ismert volt, de csak a legfőbb értéknek (például a vallási vagy
nemességet foglalta magába, a nemzethez tartozás legfontosabb társadalmi hovatartozás elé helyezi). Fő
tudati tényezőit pedig a vallás és a hazafiság jelentette. A fel- jellegzetessége a közös nemzeti nyelv
világosodás, a francia forradalom és a napóleoni hódításokkal használata, a nemzeti értékek (kultúra,
való szembenállás átfogalmazta, kiterjesztette a közrendűekre történelem) tisztelete. A nacionalizmus
is a nemzet fogalmát, amelynek az alapja és meghatározója a kö- jelentése az elmúlt száz-százötven évben
zösen beszélt nyelv, a történelmi múlt és a kultúra közössége jelentősen megváltozott.
lett. A nemzeti nyelv és kultúra ápolása, a történelmi múlt feltárása • Eddigi tanulmányaid alapján gondold
át, hogy a középkor folyamán mely tudati
mellett az így születő nemzeti mozgalmak nacionalistái rövidesen
tényezők játszottak szerepet egy-egy nép
megfogalmazták, hogy önálló nemzetállamban szeretnének élni. összetartásában!
5 A nemzeti mozgalmak célja az volt, hogy Európában a hagyomá-
nyos, soknemzetiségű birodalmak helyett független nemzetál- 5 „Talpra! Németek! Talpra! Német nép!
lamok jöjjenek létre. A határok újrarajzolásának igénye a fennálló Te, egykor oly tiszteletre méltó, bátor és
hatalmi viszonyok gyökeres átalakítását vetítette előre, és ez a tény nagyra becsült nép! Talpra! Hasson át
a Szent Szövetség Európájának végveszedelmét jelentette. benneteket a nagy s olyan régen elfeledett
testvériség! […] Ne legyen többé katolikus
és protestáns, ne legyen többé porosz és
A nemzetállamok Európája osztrák, szász és bajor, sziléziai és hannove-
ri, ne legyen többé hitbéli különbség, gon-
A XIX. század első felében több hullámban is forradalmak és dolatbeli és akaratbeli ellentét köztetek –
függetlenségi harcok söpörtek végig Európa és Dél-Amerika legyetek végre egységesek, akarjatok vég-
országain. E mozgalmak többségét a Szent Szövetség hatalmai re egyet szeretetben és hűségben egymás
elfojtották, de a szövetségen belüli hatalmi ellentétek miatt új iránt, s nincs az az ördög, aki legyőzhetne
benneteket!” (Ernst Moritz Arndt német
államok is születtek, például Belgium vagy Görögország. A dinasztiák
író, 1813)
Európájának legnagyobb kihívását az úgynevezett „népek tavasza”
jelentette 1848-ban, amikor Európa nagyvárosain végigsöpört a • Mi lehetett a szerző célja a szöveggel?
Milyen ismérvekkel azonosítja Arndt a né-
forradalom szele. A Szent Szövetség hadseregei 1849 késő nyarára met népet? Mire szólít fel a szerző?
ugyan úrrá lettek a megmozdulásokon, de a forradalom diadala,

a jobbágyok felszabadítása, majd a forradalom bukása és az azt
követő megtorlás a legtöbb országban egységbe forrasztotta
a nemzetet. Az 1848-as események megmutatták a nemzeti
egység erejét. A forradalmak bukása miatt maradtak területek,
ahol a XIX. század második felére még nem jött létre egységes
nemzetállam. Ezek vagy idegen uralom alatt álltak, vagy sok kis
királyságra, fejedelemségre tagolódtak (vagy mindkettő együtt). Itt
a XIX. század második felében a nemzetállam megteremtése vált
az elsődleges céllá.
Görög nő, Delacroix (dölakroá) francia fes-

tő alkotása, 1826. A képet a görög szabad-
•
ságharc eseményei ihlették. Nézz utána,
milyen művészeti stílus jellemezi a képet! Mi-
lyen szerepet játszott ez a stílus a nacionaliz-
mus eszmeáramlatának kialakulásában?
•
Berlini forradalmárok 1848-ban a német egység zászlajával Nézz utána, milyen
tényezők okozták Németország széttagoltságát! Hány német állam maradt a bécsi
kongresszus után? Melyik német állam fővárosa volt Berlin?
Széttagolt Itáliából egységes Olaszország
 Sorold fel, és azonosítsd a történelmi atlasz segítségével az itáliai

államokat! Keresd meg a történelmi atlaszban Piemontot!
• Melyik korban volt egységes állam az Itáliai-félszigeten (amely sok
más területre is kiterjedt)?
Harc Solferinóért. Az 1859. június 24- Az európai nagyhatalmak közötti ellentéteket kihasználva először
én lezajlott solferinói csata a piemonti– Itália egyesítésére, az egységes olasz állam kialakítására került
francia–osztrák háború rendkívül véres üt-
sor. Az Itáliai-félszigeten a középkorban soha nem volt egységes ál-
közete volt. Az osztrák erők döntő vereséget
lam. Itália nemcsak politikailag, de gazdaságilag is erősen széttagolt
szenvedtek a francia és szárd–piemonti se-
regtől. A csatatéren maradt 30 ezer halott
területnek számított: északon már megindult az ipari forradalom,
és sebesült. A sebesült katonák szenvedését délen pedig mintha a középkor óta megállt volna az idő. Észak-Itália
látva egy svájci üzletember, Henry Dunant legerősebb állama Piemont volt. Az olasz egység Piemont vezeté-
(anri dünan) a szomszédos falu lakosaiból sével valósult meg.
önkéntes segélycsapatokat szervezett, ame- Első lépésként le kellett győzni az Itália északi területeinek nagy
lyek a katonák nemzetiségétől függetlenül részét az uralma alatt tartó Osztrák Császárságot. Az 1859-ben ki-
próbálták segíteni a sebesültek ellátását. tört osztrák–piemonti háborúban Piemont francia segítséggel
Henry Dunant az átélt borzalmak hatására döntő győzelmet aratott Ferenc József császár seregei felett.
javaslatot fogalmazott meg a háborúk áldo-
zatainak védelmére, és kezdeményezte egy • Idézd fel a tavaly tanultakat a hatodik osztályos tankönyved 155–156.
nemzetközi segélyszervezet létrehozását. oldalának átolvasásával, és fogalmazd meg, hogyan befolyásolta ha-
Így született meg a Vöröskereszt 1863-ban. zánk történelmének alakulását az egységes olasz állam létrejötte!
Garibaldi győzelemre vezeti vörösingeseit  Kövesd nyomon Garibaldi útját a tör-

ténelmi atlaszban! Hol voltak a jelentősebb ütközetek?
A következő év (1860) tavaszán népfelkelés tört ki Szicí-

liában. Garibaldi „ezer vörösingesével” partra szállt a szigeten.
Egyre növekvő seregével észak felé fordulva bevonult Nápolyba,
és megdöntötte az ott uralkodó Bourbon-ház hatalmát. 1861-ben
Torinóban kikiáltották az egységes Olasz Királyságot. 6 1870-ben
pedig – Róma csatlakozásával – létrejött az egységes olasz nem-
zetállam. A pápa világi hatalma Róma egyik városrészére, a Vati-
kánra korlátozódott.
 Nézd meg a történelmi atlaszban, hogy a középkorban mekkora volt
a Pápai Állam területe!
6 Garibaldi és a vörösingesek. Giuseppe (dzsuzeppe) Garibaldi (1807–1882) a

piemonti miniszterelnök felkérésére az Ausztria elleni háború élére állt (1859).
A szicíliai felkelés idején két öreg, lapátkerekes hajóval, rajtuk két ágyúval és ezer
emberrel – a vörösinges önkéntesekkel – Szicíliába hajózott. A Dél-Itáliában ki-
bontakozó népfelkelés több tízezer résztvevőjével észak felé vonult. Felszabadí-
tották a Nápolyi Királyságot a Bourbonok uralma alól.
Garibaldi akkora sikert ért el, hogy akár uralkodó is lehetett volna, de tartott
attól, hogy emiatt Olaszországot ismét belső ellentét osztaná meg. Inkább visz- Giuseppe Garibaldi, seregének jellegzetes
szavonult, és a piemonti uralkodót, Viktor Emánuelt támogatta. Még jutalmat öltözékében. Vörösingesei között sok magyar
sem fogadott el: visszautasította a hercegi rangot, a kastélyt, a kitüntetést. Egy is volt. Ők az 1848-as szabadságharc után
zsák liszttel, egy kerek sajttal, egy doboz heringgel és négy tallérral tért vissza a menekültek külföldre. Türr István altábor-
Szardínia melletti Caprera szigetére. A szicíliai partraszállás egyik évfordulóján, nagy Garibaldi hadsegédeként harcolt. Tüköry
a hatalmas ünneplő tömeget látva, így szólt: „Milyen kevesen voltunk, és milyen Lajos Palermo ostrománál esett el. Emlékét
sokan maradtunk!” ma Palermóban egy sugárút neve őrzi, a corso
• Van ebben a megjegyzésben jó adag keserűség. Magyarázd meg, miért! (korzó) Tukory.
• Mutasd meg a történelmi atlaszban Pa-
lermót!
A német egység megvalósulása

Az olasz egység kialakulásával párhuzamosan lehetővé vált a né-
metek lakta területek egységesülése is. A németek a XIX. szá-
zad közepéig több tucat, egymással laza szervezetet alkotó állam
fennhatósága alatt éltek. Az egységes nemzetállam létrehozására
való törekvésnek a nemzeti gondolat mellett itt is fontos gazdasági
okai voltak. Az ipari forradalom hatásaként egyes német területek
Európa legiparosodottabb részeivé váltak. A széttagoltság aka-
dályozta a gazdaság fejlődését.
A két legerősebb német állam Poroszország és Ausztria volt,
s ezek versengtek a vezető szerepért a fokozatosan egységesülő
Otto von Bismarck (1815–1898) • Miért Németországban. A porosz miniszterelnök (kancellár), Otto von
nevezték őt „vaskancellárnak”?
Bismarck (ottó fon biszmárk) háborúval döntötte el a vetélkedést.
7 Az 1866-os porosz–osztrák háború 1866-ban a porosz–osztrák háborúban Poroszország győzött. 7
döntő csatája a csehországi Königgrätznél Ausztria Észak-Itália elvesztése után kiszorult a német államok szö-
(kőnigréc) zajlott le. Poroszország elsöprő vetségéből is.
győzelme nagy meglepetést keltett Eu-
rópában. A XIX. század második felében • Idézd fel a tavaly tanultakat a hatodik osztályos tankönyved 155–156.
a háborúkban a technikai fejlettség már
oldalának átolvasásával! Fogalmazd meg, hogyan befolyásolta hazánk
rendkívül sokat számított. A poroszok történelmének alakulását az Osztrák Császárság veresége Porosz-
hadseregüket a kiválóan működő vasút- országtól!
hálózatuk segítségével vonták össze. Még Franciaország ellenezte a német egységet, mert félt, hogy keleti
döntőbb tényező volt a porosz gyújtósze- szomszédságában egy erős vetélytárs hatalom jön létre. Az 1870-
ges hátultöltős puska használata. Amíg az
ben kitört francia–német háborúban viszont Poroszország gyors
osztrák katonák egy lövést tudtak leadni
hagyományos elöltöltős puskájukkal, a
győzelmet aratott. A francia csapatok letették a fegyvert, a poro-
poroszok ötször tudtak tüzelni. A külön- szok körülzárták Párizst. A győztes porosz király, I. Vilmos 1871 ja-
böző lőfegyverek valóságos pokollá tették nuárjában a Párizs melletti versailles-i (verszáji) palotában hirdette
a csatateret. Így emlékezett vissza egy ki az egységes német állam, a Német Császárság megszületését.
osztrák tiszt a csatára: „A levegőt a szó A császár I. Vilmos lett. Néhány hónap múlva aláírták a franciák
szoros értelmében megtöltötték a gráná- számára megalázó békeszerződést.
tok, a repeszek és a kartácstűz;* faágak,
kövek és repeszdarabok röpködtek a fe-
jünk körül, és sokunkat megsebesítettek.
A lövedékek átütötték az épületek falát,
amelyek leomlottak, maguk alá temették
a katonákat és a sebesülteket. […] Úgy
látszott, itt a világvége. Bátor puskásain-
kat azonban semmi sem ijeszthette meg;
egész sorok estek el, de méltóak voltak
régi hírnevükhöz: egy lépést sem hátrál-
tak.” Az osztrák császári seregek 43 ezer
embert, a poroszok 9 ezret veszítettek.
• Keresd meg a történelmi atlaszban Kö-
niggrätzet!
A Német Császárság kikiáltása Versailles-ban. Az emelvényen I. Vilmos német csá-

•
szár áll, de a kép középpontjába Bismarck került, fehér egyenruhában. Mit gon-
dolsz, miért így rendezte el a festő a képen látható személyeket?
Franciaországnak hatalmas jóvátételt kellett fizetnie, valamint

elvesztette két keleti területét, Elzászt és Lotaringiát. Az egységes
Németország létrejöttével és gyors gazdasági fejlődésével a hatalmi
egyensúly felborult Európában. Franciaország pedig a revansra
•
Hátultöltős Krupp-ágyú Vajon miért kor-
(visszavágásra) készült. A francia–német ellentét hosszú ideig
szerűbb a hátultöltős fegyver, mint a koráb-
biak? háborús feszültséget okozott Európában.
„Keleti kérdés” – a Balkán

A több száz éve fennálló Oszmán Birodalom fokozatosan „Európa
beteg emberévé vált”. Sorra szabadultak fel a szultán uralma alatt
álló balkáni területek (Görögország, Szerbia, Románia, Bulgária),
a törökök lépésről lépésre kiszorultak a Balkánról. Az Oszmán
Birodalom meggyengülése miatt új helyzet alakult ki e térségben,
az ezzel kapcsolatos hatalmi-politikai problémákat nevezték „keleti
kérdés”-nek.
Az európai nagyhatalmak, elsősorban Oroszország és az Oszt-
rák–Magyar Monarchia, úgy tekintettek a Balkán-félszigetre, mint
„új prédára”, és területeket, katonai támaszpontokat akartak sze-
rezni a Balkánon. 8 Katonai szempontból a legnagyobb jelentő-
séggel a Fekete- és a Földközi-tenger közötti szűk tengerszorosok
bírtak, amelyek török kézen voltak. 9 Hogy csökkentse orosz
vetélytársa befolyását a térségben, a Monarchia megszállta, majd
bekebelezte Bosznia-Hercegovinát. Oroszország viszont a kis Szer-
biát támogatta, amely egyre több nézeteltérésbe keveredett Auszt- A francia Le Petit Journal címlapja a Bosznia-
ria–Magyarországgal. Hercegovina megszállása miatt kialakult
A vallásilag és népességében rendkívül kevert és megosztott Bal-
kán kis államai egymás rovására is terjeszkedni akartak. Ez több helyi
•
válságról Mely hatalmakat és hogyan áb-
rázolja az újság?
háborút is eredményezett a XX. század első évtizedeiben. A Balkán
a XX. század elejére jelentős ellentéteket okozott a nagyhatalmak
8 A Balkán-félszigeten olyan helyzet ala-
között, s újabb veszélyes háborús gócponttá vált („Európa lőpo-
kult ki, mint amikor több macska egyszer-
ros hordója”). re vesz észre egy egeret. Menekülni nem
 Mutasd meg a történelmi atlaszban a Földközi- és Fekete-tenger engedik, de egyikük sem mer ráugrani,
közti tengerszorosokat, valamint Bosznia-Hercegovinát! mert egymástól is félnek – egyelőre. (Az
• Melyik évszázadban foglalta el a Török Birodalom Európa délkeleti ré- „egér helyzetét” a nemzetközi politikában
hatalmi vákuumnak szokták nevezni – hi-
szét? Magyarázd meg a két korabeli hasonlatot: „az Oszmán Birodalom
szen még egyik macska sem fogta meg, és
Európa beteg embere”; „a Balkán lőporos hordó”! Miért lett volna érde-
kapta be az egeret.)
ke a Balkán-félsziget megszerzése Oroszországnak, és miért az Osztrák–
Magyar Monarchiának? 9 A két egymás melletti tengerszoros, a
 Hasonlítsd össze a történelmi atlasz térképeit! Mely országok szaba- Boszporusz és a Dardanellák megszerzése
dultak fel a török uralom alól a XIX. század második felében? Törökországtól leginkább Oroszországnak
volt fontos. Ha ez sikerül, a megszerzett
katonai támaszpont mellett szabadon ha-
józhatott volna a Földközi-tengeren át a
világóceánokra. Ez segítette volna az orosz
gabona külföldi eladását. Az Osztrák–
Magyar Monarchia azért szeretett volna a
Balkán felé terjeszkedni, mert a „kemény”
nyugat- és közép-európai határokkal
szemben az itteni határok még „lágyak”,
bizonytalanok voltak. A bizonytalanságot
akarta kihasználni a Monarchia, hogy útját
állja Oroszország területszerzésének. Ang-
lia a Török Birodalom épségét védelmez-
te, de nem jóságból: félt attól, hogy a ten-
gerszorosok Oroszország kezébe kerülnek.
• Mi volt a balkáni tengerszorosok katonai
és gazdasági jelentősége? Vajon miért vol-
tak fontosak a tengerszorosok a távoli Ang-
liának? (Gondolj a korabeli közmondásra:
„Az angol flottának nincsenek kerekei.”)
Karikatúra a balkáni helyzetről. A fortyo-

gó fazék fedőjén az európai nagyhatalmak
•
láthatók. Mit gondolsz, mit jelképez a ka-
rikatúra?
10 Az imperializmus. A századforduló év- Gyarmatbirodalmak a világ térképén

tizedeiben a nagyhatalmak terjeszkedési
igénye annyira meghatározóvá vált, hogy
ezt a korszakot imperializmusnak is szok-
• Ismételd át a felfedezésekről és a gyarmatosításról hatodik évfolya-
mon tanultakat! (Hatodikos tankönyv, 30–34. o.)
ták nevezni. (Az imperium latin szó, jelen-
tése: uralom, hatalom, birodalom.) A kora újkori gyarmatosítás célja a gyarmatok kirablása volt. Ké-
sőbb olcsó nyersanyagokat és különleges, az anyaországban nem
megtermelhető árukat szállítottak a gyarmatokról. A XIX. század
második felére a nagyhatalmakat továbbra is a gyarmatszerzés, ha-
talmas gyarmatbirodalmak kiépítésének kényszere vezérelte. 10
Ennek több oka is volt:
1. A gyarmatok változatlanul bőséges nyersanyagforrást jelen-
tettek az anyaországoknak.
2. Egyre fontosabbá váltak a gyarmatok mint piacok, ahol az
anyaországban gyártott árukat el lehetett adni. Így tették tönkre
az olcsó angol textíliák „a brit korona legszebb gyémántjának” ne-
vezett India kézműiparát.
3. Ebben a korban a gyarmatosítás fő jellemzője a tőkekivitel
volt. A gyarmattartó országok vállalkozói a tőkéjük legnagyobb ré-
szét a gyarmatokon fektették be. Ültetvényeket hoztak létre, keres-
kedelmi társaságokat alapítottak, bányákat, üzemeket létesítettek.
A gyarmati területeken ugyanis sokkal olcsóbb volt a munkaerő.
4. A gyarmatok fontos katonai támaszpontok lehettek, így
stratégiai* szerepük nagyon megnőtt a modern hadviselésben.
5. A nagyhatalmak azzal kívánták bizonyítani erejüket saját né-
pük és a világ előtt, hogy sok gyarmatuk van.
6. A gőg. A gyarmatosítók általában felsőbbrendűnek hitték ma-
gukat. A gyarmataikon elkövetett legbarbárabb tetteiket is így ma-
gyarázták: „Elvisszük a civilizációt a vadak közé.” 11 12
A kora újkori gyarmatosító országok (Portugália és Spanyol-
ország) visszaszorultak, bár jó néhány gyarmatukat még megtartot-
A nagyhatalmak – a kínai császár legna-
gyobb rémületére – feldarabolják Kínát,
ták. A XIX. században Nagy-Britannia nemcsak gazdasági, hanem
politikai szempontból is a világ vezető hatalma lett. A legnagyobb
•
mint egy pizzát Vajon mely államok ural-
hadiflottával rendelkezett, és ezt mind az öt földrészre kiterjedő
kodóit ábrázolják a karikatúra alakjai?
gyarmatbirodalom kiépítésére használta föl. Gyarmatainak terü-
lete a százszorosa volt a saját területének. Nagy-Britannia gazdag-
11 „Állítom, hogy mi vagyunk a világ első ságát jórészt a külföldről (a gyarmatokról) származó jövedelmek
nemzete, és annál jobb az emberiségnek, adták.
mennél többet népesítünk be a világból. Nagy-Britannia mellett Franciaországnak is kiterjedt gyarmatbi-
[…] Ha a világ nagyobb része a mi ural- rodalma volt. Miközben az angolok Afrika keleti részén gyarmatosí-
munk alá kerül, az a háborúk végét hozza. tottak, a franciák Afrika nyugati felének nagy részét meghódították,
[…] Isten bizonyára kiválasztott eszközévé
de gyarmatokat szereztek Délkelet-Ázsiában is.
formálja az angolul beszélő fajt” – mond-
ta egy angol politikus. 1910-re az angolok
majdnem 30 millió négyzetkilométer te-
rület és csaknem 400 millió ember fölött
uralkodtak a földön.
12 A gyarmatok lakói nem csak az elnyo-

mást érzékelték. A gyarmatokon fejlődött
az út- és vasúthálózat, megkezdődött a
gyerekek iskoláztatása. Az anyaország ha-
tására számos gyarmaton fejlődött a gaz-
daság, a kereskedelem, megjelent a hazai
polgárság, sok helyütt kezdett kialakulni
a nemzeti öntudat. Az afrikai és ázsiai
gyarmati társadalmak politikai és kulturá-
lis vezető rétegének tagjai általában nyu-
gat-európai egyetemeken végezték ta-
nulmányaikat, és képzett értelmiségiként Anglia és Németország vastermelése és gyarmati területei 1870-ben és 1910-ben
tértek haza. •Vonj le következtetéseket a vastermelés és a gyarmatok területének változásából!
Megszerezhető új terület a századfordulón már nem sok akadt.

A gyarmatosításban élen járó országok (a „régi gyarmatosítók”),
elsősorban Nagy-Britannia és Franciaország, hatalmas gyar-
matbirodalommal rendelkeztek. A XIX. század második felében
megerősödött Egyesült Államoknak, Németországnak és Olaszor-
szágnak, az „új gyarmatosítóknak” viszont alig voltak gyarmataik.
• Mi az oka annak, hogy Németország, Olaszország és az Egyesült Álla-
mok csak későn (a XIX. század második felében) kapcsolódott be a gyar-
matosításba?
 Sorold fel Anglia és Franciaország legfontosabb gyarmatait!
Felerősödött a fegyverkezési verseny, elsősorban a Brit Biro-
dalom és Németország között. A nagy gyarmattartó országok
rohamtempóban fegyverkeztek, hogy megvédjék a birodalmukat.
Mások azért küzdöttek, hogy megpróbáljanak elvenni valameny-
nyit a régi gyarmatosítók gyarmataiból. Az erőltetett német flot-
taépítés eredményeként a XX. század első évtizedében a német
hajóhad ereje kezdte megközelíteni az angolét. 13 Anglia katonai
érdekből véget akart vetni a német hadsereg és különösen a flotta
erősödésének. A németek katonai érdeke viszont a flotta további Az angol gyarmatosító távíróvonallal köti
fejlesztése és az erős flotta mielőbbi bevetése volt. Mindemellett össze az egyiptomi Kairót a dél-afrikai Fok-
számos egyéb helyi ellentét és kisebb-nagyobb gyarmati háború •
várossal Mit fejez ki a korabeli karikatúra?
fenyegette robbanással a világot.
13 A XX. század elején Németország félelmetes iramban fejlesztette hadiflot- A gyakorlatozó német flottát léghajó kíséri
táját. Ezt a német ipar látványos fejlődése tette lehetővé: acélgyártásban, (balra). A zeppelin éppen úszó hangárja felé
elektromosiparban és vegyiparban az ország az első helyen állt Európában. •
tart (jobbra). Mit gondolsz, miért volt egy-
szerűbb úszó hangárból felszállni a léghajó-
(1880-ban Anglia még kétszer annyi acélt termelt, mint Németország, 1900-
ban már Németországé volt az elsőség.) val? Foglald össze, mi a léghajók előnye és
• Miért fontosak a felsorolt iparágak a hadiipar számára? hátránya a hadviselésben!
Hatalmi ellentétek és hatalmi szövetségek

a XX. század kezdetén
Az egységessé váló Németország – köszönhetően rendkívül lendü-
letes gazdasági fejlődésének – rövid időn belül a világ egyik vezető
ipari és politikai hatalmává vált. Folyamatosan növekvő gazdasá-
ga egyre több nyersanyagot, munkaerőt és piacot igényelt. A szá- A XIX. század végi háborúkban vetették
zadfordulóra agresszív* birodalomépítő külpolitikába kezdett. be először a teljesen automata Maxim gép-
Célja az európai egyeduralom megszerzése, illetve gyarmatainak •
fegyvert Nézz utána, minek „köszönhető”,
kiterjesztése volt. Ennek érdekében nagyarányú fegyverkezési és hogy egy gépfegyver száz hagyományos pus-
flottaépítési programba kezdett. kával ért fel!
Hatalmi céljai eléréséhez szövetségesekre volt szüksége. A XIX.

század derekán Németország és a súlyos belső gondokkal küzdő,
soknemzetiségű Osztrák–Magyar Monarchia szövetséget kö-
tött. A Monarchia ettől a szövetségtől remélte a Balkánon előre-
törő Oroszország megfékezését, valamint nagyhatalmi helyzeté-
nek fennmaradását. 14 Pár év múlva Olaszország, majd Románia
is csatlakozott hozzájuk, bár miután mindkét ország igényt formált
a Monarchia egyes területeire, bizonytalan szövetségesnek tűntek.
Így jött létre a központi hatalmak szövetsége, amelyet „hármas
szövetségnek” is neveztek. (Románia negyedikként való csatlakozá-
sát titokban tartották.)
A Nagy-Britanniát jelképező Britannia és a 14 „1. cikkely Abban az esetben, ha az egyik birodalmat mindkét magas szerződő
Franciaországot jelképező Marianne együtt
fél várakozása és őszinte kívánsága ellenére Oroszország részéről támadás érné,
táncol egy 1904. évi képeslapon. A kép jel-
mindkét magas szerződő fél köteles egymásnak birodalma teljes fegyveres ere-
képezi a két nemzet új együttműködését. jével segítséget nyújtani, s ennek megfelelően csakis együttesen és közös meg-
• Milyen volt Anglia és Franciaország viszo- egyezés esetén békét kötni.
nya a korábbi időszakokban? 2. cikkely Arra az esetre, ha a magas szerződő felek közül valamelyiket egy má-
sik hatalom részéről érné támadás, a másik magas szerződő fél ezennel kötelezi
magát, hogy nemcsak nem nyújt segítséget a magas szövetségese ellen támadó
félnek, hanem legalábbis jóindulatú semlegességet tanúsít magas szerződő felé-
vel szemben. Abban az esetben azonban, ha a támadó hatalom segítséget kap
Oroszországtól – akár aktív együttműködés, akár pedig fegyveres rendszabályok
formájában –, haladéktalanul életbe lép a teljes katonai segélynyújtásnak a jelen
szerződés első cikkében vállalt kötelezettsége.” (A kettős szövetség az Osztrák–
Magyar Monarchia és Németország között, 1879)
• Értelmezd a szöveg alapján, hogy támadó vagy védelmi jelleggel jött-e létre a
szerződés! Melyik ország jelentett mindkét szerződő ország számára veszélyt? Mi-
lyen konkrét kötelezettségeket vállaltak a szerződésben? Mit gondolsz, Németor-
szág melyik nagyhatalom ellen akarta biztosítani magát a 2. cikkellyel?
 Miért nevezték a szövetség tagjait központi hatalmaknak?
Szövetségi rendszerek • Magyarázd el az ábra alapján a szövetségi rendszerek meg-

alakulását!
Az egyre fenyegetőbb német külpolitika a többi európai nagy-

hatalmat is katonai szövetségek megkötésére sarkallta. Először a
revansra és európai egyeduralomra törő Franciaország, valamint a
hanyatló Török Birodalom balkáni hatalmi helyének betöltésére tö-
rekvő Oroszország kötött szövetséget. A XX. század elején, félre-
téve gyarmati ellentéteiket, Anglia és Franciaország szövetkezett
a gyarmataikat és tengeri uralmukat veszélyeztető Németországgal
•
Francia plakát a revansról Mit jelent a re-
szemben, majd néhány év múlva Anglia és Oroszország is szövet-
vans kifejezés? Milyennek mutatja be a plakát
ségre lépett. Ezt a szövetséget antantnak nevezzük.
Németországot, és milyennek Franciaorszá-
got? Milyen területeket veszített el Francia-
A két, farkasszemet néző katonai szövetség létrejötte azzal a ve-
ország az 1870–1871-es német–francia hábo- széllyel járt, hogy bármilyen újabb hatalmi konfliktus Európában
rúban? iszonyatos vérfürdőhöz vezet.
Az Amerikai Egyesült Államok és Japán 15 A „Go West!” a Csendes-óceánig történő

terjeszkedés jelszava volt. A hatalmas terü-
 Kövesd nyomon az Egyesült Államok területének növekedését! Mi- letek elfoglalása, a százezres bölénycsordák
lyen módokon csatoltak újabb területeket az Amerikai Egyesült Álla- levadászása, a földrészt átszelő (transzkon-
mokhoz? tinentális) vasútvonalak megépítése és fő-
leg a folyamatos üldöztetés végzetes hatás-
A XX. század elején már nem csak az európai nagyhatalmak hatá- sal járt az őslakos indiánok életére nézve.
rozták meg a világpolitikát. A győztes függetlenségi háború után Körülbelül háromnegyed részük elpusztult
(XVIII. század vége) az Amerikai Egyesült Államok gyorsan fejlő- a harcokban, a megmaradtakat indiánte-
dött. A XIX. század közepére az Atlanti- és a Csendes-óceán közöt- lepekre, úgynevezett rezervátumokba zsú-
ti egész területet elfoglalta. 15 A hatalmas termőterületek, az ás- folták össze, nyomorúságos körülmények
ványkincsekben bővelkedő hegyvidékek szinte kimeríthetetlennek közé. Az indiánok ma az Egyesült Államok
látszottak. lakosságának alig 1 százalékát teszik ki.
A gazdaság eltérő működése az északi és a déli tagállamok összeüt-
közéséhez vezetett. Az északi államokban komolyan fejlődött az ipar.
A déli államokat a rabszolgatartó nagybirtok jellemezte. Az ellen-
ségeskedés egyik fő oka a rabszolgatartás kérdése volt. Az ország két
részre szakadt, és kitört a polgárháború (1861–1865), amely-
nek eredményeként az Amerikai Egyesült Államok egysége
helyreállt és megszilárdult. Fölszámolták a rabszolgaságot az
ország egész területén. Mindez a korábbinál is gyorsabb gazda-
sági fejlődést tett lehetővé. Az Egyesült Államok a XIX. század
végére fokozatosan vezető ipari nagyhatalommá, rövidesen pedig világ-
politikai tényezővé vált.
• Mi a különbség a háború és a polgárháború között? Gondolkozz! Miért
segítette a gazdasági fejlődést a megszilárduló egység és a rabszolgaság
megszüntetése?
Kelet-Ázsiában Japán sok száz évig elzárkózottságban élt. A XIX. szá-
zad közepén amerikai hadihajók rákényszerítették a japán kormányt az
ország néhány kikötőjének megnyitására a nyugati kereskedők előtt.
Az uralkodó reformokat hajtott végre, bevezette a parlamentarizmust,
megreformálta az oktatási rendszert, és komoly iparosításba kezdett.
16 Nagyarányú hadseregfejlesztésbe fogtak, erős hadiflottát épí-
tettek. Japán néhány évtized alatt többet fejlődött, mint korábban
évszázadok alatt, és modern ipari nemzetté vált.
• Magyarázd meg: miért elsősorban a hadiflotta fejlesztésére volt Az Egyesült Államok története a XIX. szá-
zadban
szüksége a japán hadseregnek? A fejlett közoktatás egy polgári ál-
lam fejlődésének az alapfeltétele. Mit gondolsz, miért?
Összefoglaló kérdések
16 A japánok igyekeztek lemásolni a fejlett európai országokban bevált termelési
1. Mik a nacionalizmus jellemzői a
eljárásokat, továbbá behozni onnét a legkorszerűbb gépeket. Sok japán mérnök
XIX. században?
tanult Európában és Amerikában. Idővel azután már saját fejlesztésekbe kezdtek.
A gyors gazdasági növekedés, a flotta és a hadsereg fejlődése oda vezetett, hogy
2. Hogyan jött létre az egységes Olasz
Japán is területeket akart szerezni, elsősorban Kínában. A világ akkor döbbent rá, Királyság?
hogy a Távol-Keleten új hatalom született, amikor a XX. század elején egy hábo- 3. Miért Franciaország legyőzésével
rúban Japán a tengeren és a szárazföldön is legyőzte Oroszországot (1905). születhetett meg az egységes német
állam?
4. Hogyan vált a Balkán „Európa
Vázlat lőporos hordójává”?
5. Miért akartak mindenáron
A nemzeti eszme születése. gyarmatosítani a nagyhatalmak?
A nemzetállamok Európája: 6. Mely országok részvételével alakult
– széttagolt Itáliából egységes Olaszország; meg a két szemben álló katonai
– német egység megvalósulása. szövetség?
A világ nagyhatalmai és ellentéteik a XX. század kezdetén: 7. Milyen változásokat eredményezett
– „keleti kérdés”: a Balkán; a polgárháború az Egyesült
– gyarmatbirodalmak a világ térképén; Államokban?
– katonai szövetségek: központi hatalmak ↔ antant. 8. Minek köszönhette Japán, hogy nem
Új ipari hatalmak: Amerikai Egyesült Államok és Japán. vált gyarmattá?
A tudomány és a technika forradalma

a XIX–XX. század fordulóján
Tudományos fejlődés – a második ipari forradalom
OLVASMÁNY
A XIX. század a szabad versenyes kapitalizmus kora volt. A verseny
miatt a gazdaság minden területén fontossá vált az új találmányok
kifejlesztése, felhasználása. A találmányok fejlődését elsősorban a
természettudományok, főleg a fizika és a kémia hihetetlen fejlődése
segítette elő. Az elektromosság felfedezése és alkalmazása újabb ipari
forradalmat indított el a XIX. század második felében. Az elektromos-
ság felhasználása az információáramlást is felgyorsította. Alexander
Graham Bell vezetékes telefonkészülékei egyre nagyobb távolságra és
egyre tisztábban továbbították a hangot. A telefonkészülékek közötti
kapcsolatot megteremtő telefonközpontot a magyar Puskás Tivadar
találta fel.
Az első telefon csak rövid hatótávolságra

működött
Puskás Tivadar telefonközpontja. A XIX. század végére egyre több munkalehe-

tőség nyílt nők számára is. A nők mind nagyobb számban váltak munkavállaló-
•
vá (irodai munka, telefonközpont, egészségügyi intézmények). Figyeld meg a
korabeli öltözetet!
Az amerikai Thomas Alva Edison (edizon; 1847–1931) számos

találmánya tette kényelmesebbé az emberek életét. Nevéhez kötődik az
első izzólámpa feltalálása, a „beszélő gép”, azaz a fonográf kifejlesztése,
A fonográf
amely a hangok felvételére és lejátszására egyaránt alkalmas volt. A
fonográf a fekete bakelit hanglemezt lejátszó lemezjátszók őse, melyet
ma már nemigen használnak, bár a „műértők” körében újból divatos
lett. Edison találta fel a mikrofonos telefont, és ő alapította az első
filmstúdiót. Több mint ezer találmánya volt!
Edisont minden idők legsikeresebb feltalálójának tartják. Hol-
landiából Amerikába bevándorolt, szegény farmercsalád gyermeke volt.
Tizenöt éves korában távírász lett, s egyfolytában a távíró tökéletesí-
tésén fáradozott. Néhány év után feltalálta, hogyan lehet egy villany-
dróton két-két ellenkező irányba szóló táviratot feladni. Ezért a talál-
mányáért 40 000 dollár jutalmat kapott. A pénzből megalapította első
gyárát. Egymás után jelentek meg találmányai. Edison híres magyar
munkatársa volt Puskás Tivadar.
Közlekedés szárazon, vízen, levegőben

A századforduló idején elterjedő belső égésű motorok és villanymotorok
lehetővé tették az egyre kisebb gépek előállítását. A belső égésű
motornál a motortérben játszódik le az a gyors égés – a robbanás –,
amely a gépet hajtja. Az energiát gáz, benzin vagy gázolaj biztosítja.
A villanymotor az elektromosság által keltett mágnesességet hasz-
Benz első autója nosítja mozgatóerőként.
Az első benzines autót Karl Benz készítette (1886), majd két ma-
gyar feltaláló, Bánki Donát és Csonka János tökéletesítette a porlasztó*
kifejlesztésével. A századfordulón Európában és az Egyesült Államokban
már több száz autógyár működött.
OLVASMÁNY
Az autók tömeggyártását Henry (henri) Ford amerikai autógyáros
szervezte meg. Ő vezette be elsőként a futószalagrendszert. A tömeg-
termelésnek köszönhetően híres népautójához, a „T-modellhez” a
kispénzű amerikaiak is hozzájuthattak. A típust a magyar Galamb Jó-
zsef tervezte.
Henry Ford a T-modellel megépítette a „kisember” autóját. A jár-
mű 850 dollárba került. Az autónak – amelynek karosszériája eleinte
fából készült – 21 lóerős, négyhengeres motorja volt, két előremeneti
és egy hátrameneti sebességfokozattal rendelkezett. A futószalagról A Ford T-modell egyik változata. A típust
így írt Henry Ford: „A Ford-gépkocsi kereken ötezer alkatrészből áll […] Galamb József tervezte.
A tanulatlan munkásnak sok időre van szüksége, míg előkeresi az anyagot,
a szerszámokat és a segédeszközöket. […] Ezért a szerelésnél különleges
rendszabályokat léptettünk életbe. […] A szerszámokat és a munkásokat
a rájuk váró munka sorrendjében helyezzük el úgy, hogy az alkatrészek az
összerakás alatt lehetőleg kevés utat tegyenek meg. Szállító vasutat al-
kalmazunk, vagy egyéb eszközt, hogy a szerszám és az alkatrész a munkás
közelébe jusson.”
A XIX. században a hajók meghajtásában fokról fokra teljesen a gőz-
gépé, majd a XX. század elejétől kezdve a dízelmotoré* lett a főszerep.
A hajók teste immár kizárólag fémből készült, és egyre hatalmasabbá
vált, így óriási tömegű árut és rengeteg embert tudtak szállítani – akár
a földrészek között is.
A fém hajótest elterjedését segítette, hogy a hajókat meghajtó gőz-
gépek miatt nagy mennyiségű szenet is kellett tárolni a hajón. Hogy az
áruknak és az utasoknak is maradjon elegendő hely, növelni kellett a ha-
jók méretét, így azokat egyszerűbb, olcsóbb volt vaslemezből készíteni.
A közlekedés legnagyobb találmánya és fejlesztése a XX. század ele-
jétől máig a repülőgép. Számtalan sikertelen kísérlet után az első repü-
lőgépet, amely 1903-ban valóban felemelkedett a földről, az amerikai A Titanic brit utasszállító hajó korának
Wright (rájt) fivérek alkották meg. A repülés történetének első évtize- legnagyobb óceánjárója volt. Elsüllyeszt-
dei a léghajók és a repülőgépek versenyéről szóltak. A német Ferdinand hetetlennek tartott, rekeszes hajótörzzsel
von Zeppelin (cepelin) gróf által tervezett és épített léghajók a század rendelkezett, ennek ellenére már a legelső
elején terjedtek el. Sokáig eldöntetlen volt a verseny a léghajó és a útján elsüllyedt, miután jéghegynek ütkö-
repülőgép között. Végül az döntött, hogy a XX. század elejére egyre zött 1912. április 14-én.
kisebb és erősebb motorokat tudtak tervezni a mérnökök, s ezekkel
már repülőgépeket is hosszabb időre a levegőbe lehetett emelni. A ver-
senyben tehát a repülőgépek győztek, a léghajózás mára inkább sport-
tá vált.
A Wright fivérek motoros repülője. Az első próbán, 1903-ban a fából készült, Zeppelin léghajó
vízhatlan vászonnal bevont gép 12 másodpercet tartózkodott a levegőben,
36 métert repült, majd másodjára ez az érték 56 másodpercre és 260 méterre
javult. Két év múlva a továbbfejlesztett gép már 30 percet repült, 50 kilométer
per órás sebességet ért el, és 40 kilométer távolságot tett meg.
Kisgépek a mindennapokban
Az írógépek tömeges gyártása az 1870-es években kezdődött el. Ezek a
gépek egy festékkel átitatott szalagon keresztül ütötték a betűk formá-
ját egy mozgó papírlapra.
OLVASMÁNY
A varrás gépesítése már az első ipari forradalom korában elkezdő-
dött. A találmány tökéletesítése Amerikában folytatódott. Isaac Singer
(iszák zinger) továbbfejlesztette elődei találmányát, például a pedálos
meghajtással. Az ő gyárában készültek az első háztartási varrógépek.
A XIX. század végén már tömegesen gyártották ezeket.
Fényképek és mozgóképek
A sötétkamrát (camera obscura) már a középkorban is ismerték. Ez zárt
doboz volt, elülső falán kis nyílással. A doboz hátoldalán megjelent a
kívül lévő tárgyak fordított képe. A XIX. század húszas éveiben sikerült
megoldani a képek rögzítését úgy, hogy egy fényérzékeny lemezt tet-
tek a doboz hátsó falára. A lemezen lévő rétegben a fény kémiai vál-
tozásokat okozott. A francia Louis Daguerre (dager) tökéletesítette az
eljárást, amellyel fényképet (dagerrotípiát) tudott készíteni.
A Remington cég első írógépe az 1870-es A kémia fejlődésével megjelentek az első műanyagok. A század vé-
évekből gén már hajlékony, átlátszó műanyagot (celluloidból készült filmet)
használtak fényképezésre, a dobozon (fényképezőgépen) lévő kis lyuk
helyére pedig nagyítólencsét illesztettek.
A hajlékony film adta a lehetőséget arra, hogy sok, egymás után
gyorsan vetített képpel a mozgás látszatát keltsék. 1895-ben egy pári-
zsi kávéházban mutatták be a Lumière (lümier) testvérek találmányát,
az első rövid mozgófilmet, amely még fekete-fehér némafilm volt.
A századfordulón egyre több rövid mozifilmet vetítettek, de általában
csak kávéházakban vagy színházakban, az előadások szünetében. Ezek
a rövid, egy-két perces jelenetek távoli, Európában alig ismert tájakat,
különleges látványosságokat mutattak be. Az utolsó magyar király
(IV. Károly) megkoronázásáról is készült filmfelvétel, 1916 végén.
Ma már a mozikban ritkán használnak celluloidfilmet, ezt a techni-
kát egyre inkább felváltja a digitális képrögzítés és -lejátszás.
@ Nézd meg a koronázásról készült eredeti kisfilmet a YouTube-on!

A jelenet a király eskütételét mutatja be. (http://www.youtube.com/
A XIX. század végén Wilhelm Conrad (kon-
watch?v=9AAtUZXONpc#t=44)
rád) Röntgen német fizikus felfedezte a szi-
lárd testeken áthaladó sugarakat, és X-su-
garaknak nevezte el őket. Néhány év múlva
a röntgensugarakat már kórházi vizsgála-
tokra alkalmazták.
Louis Pasteur (pásztőr) francia tudós fej- A Lumière-mozi plakátja 1895-ből. A moziban éppen A megöntözött öntöző
lesztette ki a kolera és a veszettség elleni című filmecskét játsszák. A filmben egy fiú megtréfál egy kertészt.
védőoltásokat. Pasteur összesen 350 olyan
ember életét mentette meg, akit veszett ku-
tya mart meg.
2. Politikai eszmék: liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus 21
2. Politikai eszmék: liberalizmus,

konzervativizmus, szocializmus
A francia forradalom gyökeres társadalmi változásokkal járt, de
a változásoknak nemcsak nyertesei, hanem vesztesei is voltak.
A forradalom számtalan ígéretet nem váltott valóra,
így több oldalról is bírálták a kor gondolkodói. Egyesek úgy vélték,
a változásokat össze kell egyeztetni a múlt örökségével. Mások
azt mondták, hogy az egyenlőség nevében hozott intézkedések
korlátozzák az egyéni szabadságjogokat. A harmadik csoport
azt kifogásolta, hogy a forradalom nem számolta fel a magán-
tulajdont, ezért az egyenlőség nem valósult meg. Így született
meg a XIX. század elején a modern politika három alapeszméje:
a konzervativizmus, a liberalizmus és a szocializmus.
A liberalizmus
A Szent Szövetség képtelen volt megakadályozni a felvilágosodás és A Szabadság megvilágosítja a világot, is-
a kettős forradalom (politikai-társadalmi és ipari forradalom) hatá- mertebb nevén a Szabadság-szobor New
sára kialakuló-fejlődő eszme terjedését, amely a tőkés gazdasági át- York kikötőjénél. Az acélvázas, rézből ké-
alakulás, az alkotmányos parlamentarizmus és a polgári szabadság- szült szobrot Franciaország ajándékozta az
jogok kiterjesztésének igényét fogalmazta meg. Képviselői a XIX. Amerikai Egyesült Államoknak a függet-
lenség elnyerésének százéves évfordulója
század első felében hittek a hagyományos rendet elvető gyors,
alkalmából. A nőalak egyik lába láncokon
forradalmi fejlődésben és az igazságosabb, az egyén szabadságát
áll, ez jelképezi az elnyert szabadságot.
kiteljesítő társadalomban. A szabadságeszmény képviselőit libe- A franciák annak idején segítették az ame-
rálisoknak (szabadelvűeknek), magát az eszmét liberalizmusnak rikai gyarmati lakosságot a Nagy-Britannia
(szabadelvűségnek) nevezzük. elleni harcban.
A szabadelvűek szerint a legfontosabb érték az egyéni szabad-
ság. Mindenki szabadon választhat jó és rossz között, és felelős a
döntéséért. A szabadság csak akkor korlátozható, ha az a társa-
dalomban mások szabadságát veszélyezteti. 1
• Ismételd át a felvilágosodás koráról tanultakat a 6. osztályos tan-
könyv 49–52. oldalán! Nézd át a következő fogalmakat: népfelség,
alkotmány, alkotmányos királyság, emberi és polgári szabadságjogok,
1 „[…] az önvédelem az egyetlen cél,
hatalmi ágak szétválasztásának elve.
melynek érdekében az emberiségnek –
• Ismételd át a szabad versenyes kapitalizmus fogalmát a 6. osztályos kollektívan vagy egyénileg – joga van
tankönyved 100–101. oldalának segítségével! beavatkozni bármely tagja cselekvési
Mindenkit egyenlő méltóság és ugyanazok az emberi és pol- szabadságába. Az egyetlen cél, amelynek
gári szabadságjogok illetnek meg. Ezek közül a legfontosabbak: érdekében jogosan lehet civilizált közös-
az élethez, a szabadsághoz, a boldogsághoz, a szabad vélemény- ség bármely tagjával szemben – akarata
nyilvánításhoz, a szabad vallásgyakorláshoz, a szabad lelkiismeret- ellenére – erőszakot alkalmazni: mások
sérelmének a megakadályozása. Az ő
hez való jog és a szólás szabadsága. A törvény előtt jogilag min-
saját – fizikai vagy erkölcsi – java nem
denki egyenlő. Az alkotmány és a törvények biztosítják az egyén elégséges indok erre. Nem lehet jogosan
szabadságát az állammal szemben is. kényszeríteni valamire vagy visszatartani
A liberálisok politikai téren a demokrácia, az alkotmányosság, valamitől azért, mert az jobb lenne neki,
a népképviselet, a parlamentnek felelős kormány és a hatalmi mert ettől boldogabb lenne, vagy mert
ágak szétválasztásának hívei. A tulajdont sérthetetlennek te- – mások szerint – ez lenne a bölcs, netán
kintik. Ellenzik az állam beavatkozását a gazdasági versenybe. helyes dolog.” (John Stuart Mill: A szabad-
A gazdaságban a szabad verseny, a szabadkereskedelem és a vál- ságról, 1859)
lalkozás szabadságának hívei. • Mi a véleménye a szerzőnek az erőszak és
A XIX. században a liberalizmus forradalmi irányzatnak számított, a kényszer alkalmazásáról? Kinek van joga
mert a nacionalizmussal együtt harcolt az egyeduralom és a kivált- erőszakot alkalmazni mások sérelmének
megakadályozására? A francia forradalom
ságokon alapuló társadalmi rend ellen, az egyenlőségért, a nemzet-
melyik szakaszának bírálata érződik az idé-
államok megteremtéséért. Ugyanakkor szemben állt a jakobinus zett szövegrészletben?
eszmékkel, mert a liberálisok szerint az embereket akaratuk elle-

nére (a szabadságjogok korlátozásával) nem lehet boldoggá tenni.
A liberalizmus jelentése, hasonlóan a nacionalizmuséhoz, az elmúlt
száz-százötven évben jelentősen megváltozott.
• Gyűjtsd össze a liberalizmus alapvető céljait és gondolatait a gazda-
ság, a társadalom és az állam működésére vonatkozóan!
Robert Peel • Mi lehet a szabadság egyetlen korlátja a liberális felfogás szerint?
(píl), a XIX. Gyűjtsetek érveket és ellenérveket ezen állítás mellett vagy ellene!
századi an-
gol törté-
nelem leg- A konzervativizmus
jelentősebb konzervatív politikusa. A gazdag
családba született fiút az édesapja politikus- A konzervativizmus eszmerendszerét szintén a francia forrada-
nak szánta, ezért Robertnek kisgyermekkorá- lom hatására fogalmazták meg a forradalmi terror, a vallásüldözés,
ban gyakorlásképpen minden vasárnap este a régi értékek és a múlt örökségének gyökeres lerombolása ellen.
kétszer el kellett mondania az aznap a temp- A változtatások és a szabadság értelmezésében hagyománytiszte-
lomban hallott prédikációt. Peel már 21 éves lőbb, megfontoltabb, de az alkotmányosságot és a polgári szabad-
korában tagja volt az alsóháznak, 1822-ben ságjogokat ugyanúgy tiszteletben tartó megoldást kínáltak a libe-
belügyminiszter, majd 1834-ben miniszterel- rális elvekkel szemben is.
nök lett. 1829-ben megteremtette a ma mű-
ködő brit rendőrség alapjait, amely a modern • Milyen hatások váltották ki a konzervativizmus eszmeáramlatának
rendőrség mintája lett. Úgy gondolta, hogy a megszületését?
bűnözés helyi probléma, ezért a helyi hatósá-
A konzervativizmus eszméinek vallóit konzervatívoknak ne-
goknak nagy önállóságot kell kapniuk. Peel
élete végégig aktívan politizált. 62 éves ko-
vezzük. A konzervatívok nem utasítják el a változásokat, de a ha-
rában, Londonban, egy szerencsétlen lovas- gyományok, a történelmi múlt megőrzésének fontosságát is
balesetben hunyt el. hangsúlyozzák a változásokban. A forradalmi újításokkal szemben
kizárólag a szerves fejlődést, vagyis a hagyományokon alapuló
2 „Megtartani s egyszerre javítani – ez lassú, megfontolt, fokozatos átalakulást tartják szükségesnek, a
más jellegű feladat. Ha a régi alkotmány meglévő fejlesztésével. Egyik legnagyobb képviselőjük ezt így fo-
használható részeit meg akarjuk tartani, s galmazta meg: „Ahol továbblépünk, ott soha nem hozunk teljesen újat;
ha az újat hozzá akarjuk illeszteni ahhoz, s ahol megtartunk, ott soha nem vagyunk teljesen elavultak.” 2
ami a régiből megmaradt, akkor a termé-
keny elme minden erejét, csüggedetlen és • Hogyan viszonyul a konzervatív gondolkodás a fejlődéshez?
megfeszített figyelmét […] minden alkotó A konzervatívok tisztelik a családot, a helyi és a vallási kö-
talentumát mozgásba kell hozni; egymás- zösségeket, a fennálló szokásokat és intézményeket. Azt vall-
sal vetélkedő emberi rossz tulajdonságok ják, hogy ezek megvetése aláássa a társadalmi kötelékeket, és a
egyesített ereje ellen kell felvenni a harcot:
társadalom széthullásához, erőszakhoz vezet. Éppen ezért a társa-
a konokság ellen, amely elvet minden re-
formot, és a könnyelműség ellen, amely
dalmat is egységes, szervesen fejlődő egésznek gondolják, ame-
mindent tönkretesz. »De az ilyen eljárás lyet nem lehet erőszakos úton megváltoztatni. A konzervatívok a
– vetik szememre – túl lassú. Nem olyan vallást az állam és a társadalom hasznos oszlopának tekintik.
gyülekezet számára való, amely minden Vallják, hogy a tulajdon szent és sérthetetlen.
dicsőségét arra tette fel, hogy évszázadok- Azt vallják, hogy az állam legyen erős, és nagyobb szerepet
ra szóló művet alkosson hónapok alatt. kapjon mind a gazdasági életben, mind a kormányzásban. Ugyan-
A javításnak ez a módja hónapokat ven- akkor az alkotmányos kormányzás hívei, bölcs mérséklettel lehe-
ne igénybe.« Ez valóban így van, és így is tővé téve a társadalom működését.
kell lennie, ebben áll a módszer remek
volta, hogy az idő munkatársul szegődik, • Gyűjtsd össze a konzervativizmus alapvető céljait és gondolatait a
így lassan és némelykor észrevétlen hat. gazdaság, a társadalom és az állam működésére vonatkozóan!
Ha nélkülözhetetlen az óvatosság és elő- • Hogyan viszonyul a konzervati-
vigyázatosság ott, ahol élettelen anyaggal vizmus a polgári alkotmányosság-
van dolgunk, sokkal nélkülözhetetleneb- hoz és a polgári szabadságjogok-
bé, szent kötelességgé válik akkor, amikor hoz?
rombolásunk és alkotásunk tárgya nem fa
és kő, hanem érző lények, akiket ezrével
dönthetünk nyomorba gyors és meggon-
dolatlan döntéseinkkel.” (Edmund Burke:
Töprengések a francia forradalomról, 1790) A brit konzervatív párt jelvénye, a királyi
• Mit vall a szerző a fejlődésről? Keresd meg tölgy, amelynek lombjai között II. Károly
angol király elbújt az üldözői elől @ Nézz
a szövegben a konzervatív gondolkodás
alapvető vonásaira utaló részleteket! utána ennek a történetnek!
Küzdelem a munkások helyzetének javításáért

• Milyen körülmények között éltek, és milyen gondokkal küzdöttek a
munkások a XIX. század kezdetén?
• Milyen eszközökkel igyekeztek a munkások javítani helyzetükön a XIX.
század első felében? (Segít a 6. osztályos tankönyv 104–107. oldala.)
Az ipari forradalom egyik hatása a városok körüli gyártelepek ki-

alakulása, a nagy munkástömegek megjelenése volt. A XIX. század
második felében a munkásság létszáma tovább emelkedett. A vá-
lasztójog fokozatos kiterjesztésével egyre többen váltak választó-
polgárrá. A nők azonban a XIX. században szinte sehol nem kaptak
szavazati jogot, mert politikai véleménynyilvánításra nem tartották
alkalmasnak őket, ugyanis többségük vagy az apjától, vagy a férjé-
től függött. A munkásság viszont – nagy létszáma miatt – jelentős
politikai tényezővé vált.
A XIX. század második felére a gyári munkások megértették: nem
szükségszerű, hogy megalázó körülmények között éljenek. A társa-
dalmi feszültségeket a szocialista mozgalmak próbálták csökken-
Az észak-angliai northumberlandi bányász-
teni.
A gyári munkások helyzetén az utópista szocialisták jó példák •
szakszervezet zászlaja Ismételjük át a ha-
todikos könyv 107. oldala segítségével, hogy
bemutatásával igyekeztek javítani. Olyan telepeket létesítettek, milyen feladatokat láttak el a szakszerveze-
ahol ugyan gyárszerű termelés folyt, de a munkások és a tőké- tek!
sek egyenlőségben éltek. Abban reménykedtek, hogy a hatalmon
lévők majd követik példájukat. Persze nem tették. Az utópisták kí-
sérletei kudarcot vallottak, telepeik is tönkrementek.
• Miért nem tudtak versenyezni az utópista szocialisták által elképzelt
üzemek a „hagyományos” gyárakkal? Sorolj fel minél több okot! (Gon-
dolj például a munkabérekre vagy a munkakörülményekre.)
A szocializmus
A szocializmus eszmei áramlata sokféle politikai ideológiából alakult
ki a XIX. században. A nagy munkástömegekre támaszkodó szocia-
lista mozgalom irányzatainak közös vonása, hogy az egyén érdekei
elé helyezik a közösséget, a közösségen belüli összetartást. Tö-
rekszenek a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére vagy teljes
megszüntetésére, a javak igazságosabb elosztására. A tulajdonnal
szemben a munkát, az egyén jogaival szemben a közösség jogait hang-
súlyozzák. A szocializmus több irányzata a tulajdon teljes megszün-
tetését követelte. A társadalmi berendezkedést a szociális igazsá-
gosság követelménye szerint igyekeznek átalakítani. 3 4
3 A szocialista mozgalmak elnevezése a latin socius (szociusz; ’társ’) kifejezés-

Plakát a munkásmozgalom egyik jelszavával:
ből ered. Az egyéni érdek, az egyéni érvényesülés helyett a közösség érdekei-
re és jólétére helyezték a hangsúlyt, s igyekeztek valamilyen módon a megter- •
„Világ proletárjai, egyesüljetek!” A mun-
káspártok vezetői szerint a munkásosztály –
melt javak elosztását igazságosabbá tenni.
más társadalmi csoportokkal ellentétben –
nemzetközi. Mi az alapja ennek az állításnak?
E törekvések megvalósítása szempontjából a szocializmus irány-
zatai két nagyobb csoportba sorolhatók:
1. Egyes irányzatok a polgári állam keretein belül, a demokrá- 4 Egy mondat a német Szociáldemokra-
ta Párt programjából: „A munka fölsza-
cia eszközeivel, választójogi reformokkal, a parlamentáris keretek
badítása megköveteli, hogy a munka-
között próbáltak javítani a munkások helyzetén (szakszervezetek, eszközöket a társadalom köztulajdonává
szociáldemokraták, keresztényszocialisták). emeljék.”
2. Az irányzatok és elméletek másik csoportja a polgári állam-
rend megdöntésében látta a munkásság felemelését (kommunis-
• Tágabb értelmezésben mik a munkaesz-
közök (más kifejezéssel élve: termelőeszkö-
ták, anarchisták). zök)? Ne csak a szerszámokra gondolj!
A szélsőséges szocialisták – a marxizmus

A szocialista eszmék egyik szélsőséges formája a marxizmus.
A marxista eszme névadója, Karl Marx (társával, Friedrich Engels-
szel) a Kommunista kiáltványban (1848) kifejti, hogy a történelem
során (az őskor kivételével) a társadalom nagy csoportokra, osztá-
lyokra tagolódik, amelyek egymással kibékíthetetlen ellentét-
ben állnak. Az ellentét oka a magántulajdon, amellyel az egyik
osztályba tartozók rendelkeznek, a másikba tartozók nem. Az ókor-
ban a rabszolgatartók és a rabszolgák, a középkorban a jobbágyok
és a földesurak osztálya között feszült ellentét. A XIX. század tár-
Karl Marx és Friedrich Engels társadalom-
tudósok, a marxizmus elméletének megala-
sadalma, a kapitalizmus tőkésekből (azaz kapitalistákból) és bér-
pozói a szovjet posta bélyegein munkásokból (proletárokból) áll. A kapitalizmust e két osztály
harca jellemzi, hiszen a tőkések haszna (a profit) a bérmunkások ki-
zsákmányolásából származik. 5
5 Két részlet a Kommunista kiáltványból:
„Minden eddigi társadalom története osztályharcok története. Szabad és rab-
szolga, patrícius és plebejus, báró és jobbágy, céhmester és mesterlegény,
egyszóval: elnyomó és elnyomott folytonos ellentétben álltak egymással, sza-
kadatlan, hol palástolt, hol nyílt harcot vívtak, olyan harcot, amely mindenkor az
egész társadalom forradalmi átalakulásával vagy a harcban álló osztályok közös
pusztulásával végződött. […]
A proletariátus fejlődésének legáltalánosabb szakaszait felvázolva, a fennál-
ló társadalmon belül dúló, többé vagy kevésbé burkolt polgárháborút követtük
nyomon addig a pontig, amelyen nyílt forradalomban tör ki, és a proletariátus a
burzsoázia erőszakos megdöntése útján megalapítja uralmát.”
A történelem tehát Marx szerint nem más, mint osztályharcok
története. A munkások osztályharca Marx szerint végül proletár-
forradalomhoz vezet. A munkások csak így szerezhetik meg a politi-
kai hatalmat. A hatalom birtokában elveszik a tőkésektől a tulajdo-
nukat (a gyárakat, a bankokat stb.), s azok köztulajdonba kerülnek.
Végül így épülhet fel a kizsákmányolásmentes, osztályok nélkü-
li társadalom, a kommunizmus, ahol mindenki képességei szerint,
örömmel (nem kényszerből) dolgozik, és szükségletei szerint részesül
a megtermelt javakból.
• Miért nem lennének Marx szerint a kommunizmusban osztályok?
• Mi a véleményed: megszüntethetők a társadalomban a vagyoni kü-
lönbségek?
Ez a végtelenül leegyszerűsített történelemfelfogás a XX. században
lehetőséget adott arra, hogy proletárforradalomra és a kizsákmányo-
lás elleni harcra hivatkozva rettenetes diktatúrákat hozzanak létre.
Erről a 6. és a 8. témában fogunk tanulni. Marx eszméi sok szocialista
és valamennyi kommunista párt programjában megjelennek.
A Kommunista kiáltvány címoldala. Egy kommunizmus a magántulajdon

Londonban megalakuló munkásszervezet szocializmus felszámolása,
proletárdiktatúra közös javak és
felkérésére írta Marx és Engels, mint prog- elosztás
ramadó művet, 1848-ban. A kortársakra ÉS or
újk burzsoá
L ŐD proletár
kevésbé hatott, később azonban jelentős F EJ or
GI épk
hatása volt a baloldali politikai mozgalmak- Á köz földesúr jobbágy
D AS
ra. Közérthetően foglalja össze a szerzők AZ
r
óko szabad
G rabszolga
történelemről, társadalomról és a munkás- ég
ss
pártok szerepéről, céljairól vallott nézeteit. özö nincs
ősk magántulajdon
A Kommunista kiáltvány záró mondata („Vi-
lág proletárjai, egyesüljetek!”) lett a mun-
kásmozgalom egyik legismertebb jelszava. Marx történelemfelfogása • Mit jelent Marx szerint a fejlődés a történelemben?
A leninizmus
A marxizmus eszméire alapozva szerveztek munkáspártot Oroszor-
szágban is, ahol soha nem volt demokrácia és parlamentarizmus. For-
radalommal akarták megdönteni a cári rendszert és megvalósítani
a proletárdiktatúrát*. Legismertebb vezetőjük Vlagyimir Iljics Lenin
volt, aki egy kicsi, fegyelmezett, felülről irányított pártot hozott
létre. A párt – a munkásosztály élcsapata – „hivatásos forradalmárok-
ból” állt. A párt döntéseinek elméletben a tagság legszélesebb körének
véleményét kellett tükrözniük, azok végrehajtásában a szervezet tagjai
egységesen vettek részt, ellenkező vélemény nem lehetett. Ez az elv va-
lójában úgy érvényesült, hogy Lenin és a párt szűk vezető rétegének
az utasításai kötelező érvényűek voltak a párt tagjaira. Ez a későbbi
Vlagyimir Iljics Uljanov, mozgalmi nevén
kommunista diktatúrák működési elvévé vált. 6 Lenin (1870–1924), orosz ügyvéd, kommu-
6 „Amíg állam van, nincs szabadság. Amikor szabadság lesz, nem lesz állam. Az nista forradalmár, az Orosz Birodalomból
állam teljes elhalásának gazdasági alapja a kommunizmus olyan magas fejlett- az 1920-as években Szovjetunióvá alakuló
sége, amelynél eltűnik a szellemi és a fizikai közötti ellentét, ennélfogva eltűnik diktatórikus állam első vezetője, marxista
a mai társadalmi egyenlőtlenség fő forrása […]. Az állam akkor halhat majd el gondolkodó, a leninizmus névadója
teljesen, amikor a társadalom megvalósítja ezt a szabályt: mindenki képességei
szerint, mindenkinek szükségletei szerint.” (Lenin: Állam és forradalom, 1917)
• Hogyan képzeli el a kommunizmust Lenin?
• Gyűjts össze néhány gondolatot, miben tér el Oroszország fejlődése

Európa nyugati területeitől!
• Mi volt a célja Lenin követőinek? Milyen pártot hoztak létre?
Az anarchizmus
Az anarchista pártok tanításai szintén a szocialista eszmék-
ből indultak ki. Elutasítottak mindenféle államhatalmat,
mert szerintük az állam erőszakosan beavatkozik polgárai-
nak az életébe. Az állami intézmények (parlament, minisz-
tériumok stb.) valójában csak a hatalmon levők uralmának
fenntartását szolgálják. Zsarnokiak, tehát meg kell ezeket
szüntetni. Az anarchisták merényletek sorát követték el
állami vezetők (pl. uralkodók, katonai parancsnokok, minisz-
terek) ellen, azzal az elgondolással, hogy ha megölik őket,
akkor végzetes csapást mérhetnek az államra.
• Kik az anarchisták mai politikai „örökösei”? Anarchista merénylet II. Sándor orosz cár
ellen (a rendőrség számára készült rajz)
A szociáldemokrácia
A XIX. század végén sorra szociáldemokrata pártok létesültek, elő-
ször Németországban, majd Európa többi országában (például Ma- 7 A szocialista pártok nemzetközi szer-
gyarországon) és az Egyesült Államokban is. Ezek már nagy tömeg- vezetében (Internacionálé) határozták el,
pártok voltak. Programjukban egyrészt a munkakörülményeket kí- hogy május elseje legyen a munkásság
vánták javítani (például nyolcórás munkaidő követelésével). Más- nemzetközi ünnepe. Így emlékeztek meg
részt az általános, titkos választójog útján, törvényes (parlamenti) az 1886. május 1-jei chicagói (csikágói)
úton akarták a tőkés rendszert emberibbé formálni, széles körű többnapos sztrájkról és tüntetéssorozat-
szociális reformokkal. A szociáldemokrata pártok többségének cél- ról, amelyben 350 000 munkás vett részt.
jai közt a nagy gyárak, bankok köztulajdonba vétele is szerepelt. Kö- Május 4-én a tüntetők közé vegyült anar-
vetelték, hogy május elseje legyen a munkásság ünnepe. 7 chisták bombát dobtak a rendőrökre, akik
tüzet nyitottak a tömegre. A történteknek
• Miért csökkentené a munkások kiszolgáltatottságát a termelőüze- hét rendőr és négy munkás esett áldozatul.
mek köztulajdonba vétele? A vezetőket a rendőrség letartóztatta, kö-
• Mi a hasonlóság a szociáldemokrata és a kommunista (marxista) pár- zülük négyet kötél általi halálra ítéltek.
tok programjában? Mi a legfőbb különbség? • Mi a sztrájk?
A keresztényszocializmus
A XIX. század során a polgári államokban megtörtént az állam és
az egyház szétválasztása. A keresztény egyházak nem foglalkoztak
politikai kérdésekkel. A XIX. század második felére azonban a társa-
dalmi ellentétek kiéleződtek, megerősödtek a társadalmi és politikai
változásokat követelő tömegmozgalmak. A vallásos emberek (az
egyházak hívei) elvárták, hogy az egyház is véleményt nyilvánítson
ezekről a jelenségekről. A XIX. század végén a római katolikus egy-
ház feje, a pápa (XIII. Leó) kiadott egy szociális kérdésekkel foglalko-
zó körlevelet. Ebben elítélte a magántulajdon ellen erőszakosan
fellépő mozgalmakat és nézeteket, hiszen az ember – ellentét-
ben az állatokkal – gondol a jövőjére, és biztosítani akarja azt (pél-
dául a személyes tulajdon gyűjtésével). Ugyanakkor a keresztény
alapelveknek megfelelően kifejtette, hogy a tőkés társadalomban a
munkások az állam védelmére szorulnak. Megfelelő munkásvé-
delmet, igazságos munkabért, a női és a gyermekmunka megszün-
tetését sürgette. A pápai körlevél hatására keresztényszocialista
(később kereszténydemokrata) pártok alakultak. 8
•
XIII. Leó pápa Keress példát napjainkból
• Hogyan jelennek meg a keresztény vallás legfőbb tanításai a keresz-
arra, hogy a pápa társadalmi kérdésekben
állást foglal!
tény-szocialista pártok programjában? (Segít az 5. osztályos tankönyv
9. témája.)
8 XIII. Leó pápa 1891-ben állást foglalt a • Mi a hasonlóság a pápa gondolatai és a szocialista mozgalmak között?
szociális kérdésekben. Enciklikájából (ün- Mi a legfőbb különbség? (Gondolj a magántulajdon kérdésére!)
nepélyes hangú, latin nyelvű pápai körle-
veléből) idézünk részleteket.
• Készíts összehasonlító táblázatot a korszak politikai eszméiről!
„Az állam közreműködése általában oly
törvények s állami intézmények megterem-
tésére irányuljon, melyek nyomában a köz-
és magánjólét fölvirágozzék. […] Jóllehet az
államnak minden ember jogát, legyen az
bárki, szentül meg kell óvnia, s az igazság-
talanság távol tartása és esetleg megtar-
tása által arról is gondoskodnia kell, hogy
mindenki megtartsa a magáét: mégis az
egyesek jogainak védelmében különösen
az alsóbb osztályokra s a szegény sorsúakra
kell tekintettel lennie. A gazdagok amúgy is XIII. Leó pápa enciklikájának (Rerum novarum)
körül vannak véve saját védőbástyáikkal.” magyar nyelvű kiadása @ Nézz utána, milyen
• Mi a dokumentum szerint az állam (egyik) szerepet játszott a magyarországi keresztény-
szocialista mozgalomban az enciklika fordítója!
feladata? Kiket kell segítenie az államnak?
Összefoglaló kérdések Vázlat

1. Gyűjtsd össze a liberalizmus, Felvilágosodás, kettős forradalom → politikai eszmeáramlatok kialakulása:
a konzervativizmus és a szocializmus – liberalizmus: az egyén szabadsága, forradalmi változások szükségessége;
alapvető céljait és gondolatait – konzervativizmus: a hagyomány, az állam nagyobb szerepe, lassú
a gazdaság, a társadalom és az reformok;
állam működésére vonatkozóan! – szocializmus: társadalmi igazságosság, a javak igazságos elosztása;
2. Milyen irányzatai alakultak ki • utópista szocialisták (igazságos elosztás, egyenlőség);
a szocializmusnak? • szociáldemokrata pártok – törvényes (parlamenti) út;
3. Mely szocialista irányzatok célja • marxizmus – proletárforradalom → kommunizmus;
a társadalom békés, és melyeké az • anarchista mozgalom – az állam ellen → merényletek;
erőszakos átalakítása? • a pápa állásfoglalása szociális kérdésekben → keresztényszocialista
pártok.
27
A modern kor születése Összefoglalás
A XIX. század második felében a még széttagolt területeken élő, egy nyelven
beszélő emberek legfőbb politikai célja az egységes, független nemzetállam
megteremtése volt. Eszmei, érzelmi és gazdasági okok keveredtek ebben a
törekvésben. A nacionalizmus eszméje a nemzeti azonosságtudat erősíté-
sét, az egységes nemzetállam megteremtését jelentette ebben az időben.
A széttagolt Itáliából Piemont vezetésével létrejött az egységes Olaszor-
szág. A Bismarck kancellár által vezetett Poroszország győztes háborúk
után kiáltotta ki a Német Császárságot, s I. Vilmos lett a császár (1871). Az
Amerikai Egyesült Államok északi és déli tagállamai közötti polgárháború az
északi államok győzelmével végződött, az Amerikai Egyesült Államok egy-
sége helyreállt. Az országban gyors gazdasági fellendülés következett. Japán
látványos belső reformoknak köszönhetően ázsiai nagyhatalommá vált.
Nagy-Britannia az ipari forradalom, a békés belső fejlődés és a nagy gyar-
• Mely hatalmakat jelképezik a fortyogó fa-
zékon ülő alakok?
matbirodalom miatt a kor vezető világhatalmává vált. Anglia és Franciaor-
szág mellett néhány európai állam csak kisebb gyarmati területeket tudott
megszerezni. Németország ipari hatalommá vált, és agresszív terjeszkedő
politikába kezdett. A Monarchiával és Olaszországgal együtt létrehozta a
hármas szövetséget. Erre a széthulló Oszmán Birodalom területeire vágyako-
zó Oroszország, a revansra készülő Franciaország és a gyarmatait, valamint
tengeri uralmát féltő Nagy-Britannia szövetsége, az antant volt a válasz.
A fegyverkező nagyhatalmak nézeteltérései egy pusztító világégés veszélyét
vetítették előre.
A felvilágosodás és a francia forradalom hatására a nacionalizmus mellett
más, máig ható eszmeáramlatok is megjelentek. A liberalizmus az egyén és
a társadalom szabadságát tartotta a legfontosabbnak, s ennek érdekében
gyors változásokat akart. A liberálisok korlátozni szerették volna az állam
befolyását. A konzervativizmus a hagyományokat, a régi értékeket megtart-
va és az állam szerepét erősítve akart lassú reformokat.
A XIX. század utolsó évtizedeiben bontakozott ki a második ipari forrada- • Melyik két ország viszonyát mutatja be a
lom. Több új találmány révén megváltozott az emberek élete. A városokban plakát? Mit jelent a revans kifejezés?
élő munkástömegek és a kispolgárok rokonszenveztek a szocialista mozgal-
makkal. A szociáldemokraták a társadalom békés, törvényes keretek között
történő átalakítását tervezték, a marxisták forradalmi célokat jelöltek meg,
az anarchisták pedig egyéni merényletekkel akarták megváltoztatni a társa-
dalmat. Ebben az időben jelent meg a keresztényszocializmus, a keresztény
egyházak politikai programja.
1. Mik voltak a nacionalizmus jellemzői a XIX. században?

2. Mik voltak a nemzetállamok megteremtésének eszmei és gazdasági okai?
3. Hogyan jött létre az egységes Olasz Királyság?
4. Mely országok legyőzésével született meg az egységes német állam? Mi-
ért ezeket az országokat kellett legyőzni?
5. Milyen hatással volt az egységes Németország kialakulása az európai po- • Kiket ábrázol a két bélyeg? Milyen szere-
litikára? pet játszottak a szocialista eszme történeté-
6. Hogyan vált a Balkán „Európa lőporos hordójává”? ben?
7. Mik voltak az okai annak, hogy a nagyhatalmak mindenáron gyarmato-
sítani akartak?
8. Mely országok részvételével alakult meg a két szemben álló katonai szö-
vetség?
9. Mik voltak a XX. század elején a nagyhatalmi politika legveszélyesebb,
háborúval fenyegető kérdései?
10. Mik a második ipari forradalom legfontosabb találmányai?
11. Gyűjtsd össze a liberalizmus, a konzervativizmus és a szocializmus alap-
vető céljait és gondolatait a gazdaság, a társadalom és az állam működé-
sére vonatkozóan!
12. Mutasd be a keresztényszocializmus gondolatvilágát!
13. Milyen irányzatai voltak a szocialista munkásmozgalomnak? • Ki látható a képen? Milyen tisztséget
14. Mely szocialista irányzatok célja volt a társadalom békés, és melyeké a viselt, és milyen szerepet játszott Német-
társadalom erőszakos átalakítása? ország történelmében?
Az Országház épülete
Az Országház hazánk egyik legnagyobb épülete, a magyar államiság jelképe, Budapest egyik legismertebb építészeti lát-
ványossága. A XIX–XX. század fordulóján épült Steindl Imre tervei szerint, és jelképezi a dualizmus kori Magyarország és
Budapest hihetetlen fejlődését, világvárossá válását is. A megelőző századokban sokfelé ülésezett a magyar (rendi) ország-
gyűlés, a XVIII. századtól kezdve főleg Pozsonyban. „A hazának nincsen háza” – írta Vörösmarty Mihály a reformkor végén.
A polgári állam fejlődése szükségessé tette egy nagy méretű, állandó épület felállítását, ahol az országgyűlés két háza
(a korábbi alsó- és felsőtábla) ülésezni tudott. Az építkezés 1904-ben fejeződött be. Az alsó- és felsőház két szárnyát a kö-
29
A dualizmus kora II. fejezet
zöttük elhelyezett kupola fogja össze. Az épület külsejét 88 szobor díszíti, amelyek a dunai
oldalon a hét vezértől V. Ferdinándig bezárólag uralkodókat, az Országház előtti tér felé
néző oldalon erdélyi fejedelmeket, hadvezéreket és vitézeket ábrázolnak. Az impozáns épü-
let egyaránt jelképezi a magyar nemzet politikai hagyományait és a modern államiságot.
A XX. század végén az épület teljes felújításába kezdtek. A munka 2013-ban fejeződött be.
30 II. fejezet. A dualizmus kora
3. A modernizálódó Magyarország
A kiegyezés megkötése után a századfordulóig a Szabadelvű Párt
kormányozta az országot, de a szabadelvűség a kormánypárt
programjában nem a politikai jogok kiterjesztését vagy mélyreható
társadalmi reformokat jelentett. Elsősorban a gazdaságban érvényesült:
a vállalkozás, a vállalatalapítás szabadságában. Ebben a korban (többek
között) ennek köszönhető a gazdaság látványos fejlődése, hazánk gyors
felzárkózása Európa nyugati feléhez.
Az Osztrák–Magyar Bank által kibocsátott
százkoronás bankjegy (1912). A korona 1892-
től az Osztrák–Magyar Monarchia pénzneme
• Ismétlés. Mutasd be a dualista állam berendezkedését!
volt.
A gazdasági fellendülés alapjai
1 „1. §. A törvényhozás a magánföldes-
urak kármentesitését a nemzeti közbecsü-
Az 1848-as törvények, majd a kiegyezés utat nyitottak a gazdasági
let véd-pajzsa alá helyezi.” fejlődés előtt. A jobbágyfelszabadítással létrejövő paraszti gazda-
ságok fejlesztésében a tulajdonosok természetesen sokkal érdekel-
• Melyik törvénykönyvben olvastuk a fen-
tebbek voltak, mint régebben, jobbágyként. Ugyanakkor a paraszt-
ti idézetet? Mit jelent a kármentesítés? Mi
szükség volt a földesurak kármentesítésére? gazdaságoknak nem volt pénzük a fejlesztésre. 1
A jobbágyfelszabadítás idején a jobbágyoknak körülbelül a fele
2 Magyarország pénzügyileg is a biroda- számított telkes jobbágynak (akinek legalább 1/8-nyi telke volt).
lom része volt, a birodalom egész területén A többiek azonban a jobbágyfelszabadítás után nem tudtak megél-
azonos pénzt használtak. Ez kezdetben ni. Ezért nagy tömegű szabad munkaerő keletkezett a mezőgaz-
a forint volt (váltópénze a krajcár), majd dasági és az ipari vállalkozások számára.
a XIX. század utolsó évtizedétől a korona. A kiegyezéssel szorossá váltak a gazdasági kapcsolatok a Monar-
A pénzkibocsátást az osztrák jegybank fel- chia másik felével (pl. Ausztria, Csehország). Ugyanakkor Magyaror-
ügyelte. A birodalom egységes pénze is se-
szág jelentős önállóságot élvezett az adók kivetésében és a befo-
gítette Magyarország gazdasági fejlődését,
mert megkönnyítette a kereskedelmet és lyó állami jövedelmek elköltésében, amellyel a magyar kormányok
az osztrák tőke beáramlását. fejlesztették a közlekedést, iparpártoló politikát folytattak.
• Keressetek irodalmi műveket, meséket, A polgári átalakulás véglegessé válása és a kiegyezés által terem-
tett politikai nyugalom miatt egyre több külföldi (elsősorban oszt-
amelyekben szerepel a krajcár! Miért a kraj-
cár szerepel ezekben? rák) tőke áramlott az országba. Számos bank alakult, melyek nél-
kül nem működhet modern, kapitalista gazdaság. 2
A Monarchia emellett közös vámterületet jelentett, tehát a
birodalmon belül nem kellett vámokat fizetni. (A Monarchia határán
meglevő védővámok pedig a magyar gazdaságot is védték.) Így a
•
Vetőgép és cséplőgép Miért van szükség magyar mezőgazdaság termékeinek hatalmas felvevőpiaca volt
a learatott gabona cséplésére? a dualista állam többi részében.
A Monarchia gazdasági egysége tehát a közös vámterülettel, a
közös valutával biztosította az áruk, a munkaerő és a tőke szabad
áramlását a birodalmon belül, ami az alapját képezte a dualizmus
kori hihetetlen gazdasági fejlődésnek.
• Miért feltétele a gazdaság fejlődésének a fejlett bankélet és hitel-
rendszer?
A mezőgazdaság fejlődése
A folyamszabályozások és mocsárlecsapolások következtében 20
százalékkal nőtt a szántóterületek nagysága, ahol főleg búzát,
kukoricát, cukorrépát termesztettek. Ugyanakkor nemcsak a ter-
mőterület nőtt, hanem a termelés hatékonysága is. Elterjedt az
egész országban a vetésforgós művelés, az istállózó állattartás.
A legfőbb magyar mezőgazdasági termék a híresen jó minőségű
gabona (és a liszt) volt. A magyar malomipar fejlődésének (a Monarchia
nagy felvevőpiaca mellett) az is kedvezett, hogy a birodalomhoz
tartozó területeken a gabonafélék Magyarországon értek be először.
3. A modernizálódó Magyarország 31
A mezőgazdasági tevékenység egyik legnehezebb, de viszonylag 0 ,8% 0 ,2%

könnyen gépesíthető szakasza a cséplés. Gőzgéppel hajtott cséplő-
gépek, majd vetőgépek terjedtek el előbb a nagybirtokokon, az- 10 ,0 %
után a kisebb gazdaságokban is.
Az Alföldön – főleg a mezővárosok határában – gyorsan fejlődött
a munkaigényes, de a változatosabb és egészségesebb táplálkozást 53,1%
lehetővé tevő gyümölcs- és zöldségtermesztés. A kertészet és a 35,9%
szőlészet fejlesztését hat vincellériskola* szolgálta, megjelent a
fajtanemesítés is. A mezőgazdasági fejlődés egyre több képzett
mezőgazdasági szakembert igényelt. Sorra nyíltak a gazdasági tan-
intézetek.
A magyarországi birtokok megoszlása viszont (egészen a XX. 0– 5 kat. h o l d 1 00– 1 000 kat. h o l d
század közepéig) nagyon aránytalan volt. Kevés nagybirtokos csa- 5 – 20 kat. h o l d 1 000< kat. h o l d
lád kezében óriási földterületek voltak, miközben több millió pa- 20– 1 00 kat. h o l d
raszt piciny telken próbált megélni.

6,8%
Magyar feltalálók és találmányok, 19,5%
az ipar fejlődése 29,3%

16,1%
A XIX. század második felének gazdasági fejlődése az iparban is lát-
ványos eredményeket hozott, annak köszönhetően, hogy a dualis-
ta rendszer biztosította a mezőgazdaság és a közlekedés fejlődését, a 28,3%
bankrendszer kiépítését, a modern technikák és a szakképzett munkaerő
beáramlását. A kormányok iparpártoló tevékenysége szintén előse-
gítette, hogy valóságos vállalatalapítási láz uralkodjon el az országban 0– 5 kat. h o l d
5 – 20 kat. h o l d
1 00– 1 000 kat. h o l d
1 000< kat. h o l d
(elsősorban részvénytársaságok* formájában). Számos világhírű ma- 20– 1 00 kat. h o l d
gyar feltaláló tevékenysége tette még eredményesebbé a fejlődést.
• Elevenítsd fel A tudomány és a technika forradalma a XIX–XX. A különböző nagyságú földbirtokok számá-
nak és területének aránya 1895-ben Ha- •
század fordulóján című olvasmányból az ipari forradalom második sza-
sonlítsd össze az 1000 kataszteri hold feletti
kaszáról szerzett ismereteidet! Hazánk fiai közül kikről olvastál? birtokok számának és területének arányát!
A korszak legjelentősebb ágazata az élelmiszeripar volt, amely Milyen ellentmondást fedezel fel az adatok-
az ország természeti adottságaira épült. Az ágazaton belül európai ban? Milyen problémák adódhattak ebből?
szintre emelkedett a cukorgyártás, a dohányipar, a szeszipar és a sör-
gyártás, de a legnagyobb jelentőségre a malomipar tett szert, kö-
szönhetően többek között a magyar mérnökök világtalálmányainak.
A leghíresebb találmányok az 1840-es években a Ganz Ábrahám
által alapított vasöntödéhez kapcsolódnak. A svájci származású, de
Magyarországon dolgozó Ganz találmánya az úgynevezett kéreg-
öntés eljárása. Ennek során a késztermék (vasúti kerék vagy a mal-
mokban használt acélhenger) külső felülete („kérge”) sokkal kemé-
nyebb a szokásosnál. 3
3 Ganz Ábrahám legfőbb találmánya a

kéregöntésű vasúti kerék. A kéregöntés
során az öntvényt gyorsan hűtik le azáltal,
hogy az öntőforma jó hővezető anyagból
készül. Az öntvény ennek köszönhetően
keményebb, kopásállóbb lesz. Ez az eljárás
erősen hozzájárult a hazai és az európai
vasúti közlekedés fejlődéséhez. Ganz ter-
Ganz Ábrahám születésének századik évfordulójára kiadott színesfém emlékérme. mékeit világszerte hatvan vasúti társaság-
Ganz Ábrahám (1814–1867) svájci származású vasöntőmester, gyáros, a magyar nak szállította, s ezekből több mint egy-
nehézipar egyik megteremtője, az 1848–1849-es szabadságharc ágyúöntője az millió darabot exportáltak a világ legtöbb
aranykoronás érdemkereszt birtokosa volt. országába.
A kedvező külkereskedelmi feltéte-

lek mellett (közös vámterület, a szállí-
tás fejlődése stb.) Ganz, illetve a válla-
lata élén őt követő Mechwart András
találmánya, a kéregöntésű, rovátkolt
hengerszék is hozzájárult ahhoz, hogy
Budapest vált a világ egyik legna-
gyobb malomipari központjává.
Mechwart András hengerszéke. Az acél henger-

Mechwart András (1834–1907) gépészmér- szék a malomkőnél finomabbra őrölte a gabo-
nök, vállalatigazgató, feltaláló. Kiemelkedő •
nát. Mondd el a rajz alapján, hogyan működött
szerepet játszott abban, hogy a XIX. század a hengerszék! Nézd meg az ötödikes tankönyv
utolsó harmadában a magyar gép- és villa- 119. oldalán a kézi őrlőkő működését!
mosgép-ipar világszínvonalúvá vált.
Hamarosan fejlődésnek indult a nehézipar is. Az ipar és a közle-

kedés energiaszükségleteinek kielégítésére folyamatosan nőtt a
széntermelés, a vasútépítések miatt jelentőssé vált a vasércter-
melés és a vasipar, amely a legkorszerűbb technikát alkalmazta.
A szén- és vasérclelőhelyek közelében iparvidékek jöttek létre.
A bányászatot segítette Eötvös Loránd (a miniszter Eötvös József
fia) világhírű találmánya, az úgynevezett torziós inga, amely meg-
könnyítette a föld mélyén lévő érc- és folyadékkészletek feltárását.
Szén 8954  Keresd meg a magyarországi bányavidékeket és a kohászati közpon-
tokat a történelmi atlaszban!
1013
1880 1913
Nyersvas
623
146
1880 1913 Báró Eötvös Loránd (1848–1919) fizikus, miniszter, akadémikus, hegymászó, és az
egyik legismertebb alkotása, a nevét viselő torziós inga. A szerkezet a nehézségi erő
Acél 800 igen kis térbeli változásainak mérésére szolgál.
Az alapanyaggyártásra épült a hazai mezőgazdaság és közleke-

dés igényeit kielégítő gépgyártás. A XIX. század végén megjelent
az iparág legkorszerűbb ágazata, a villamosgép-ipar is, amely rö-
videsen világszínvonalra emelkedett. A Ganz-gyár egyik üzeméből
16 nőtt ki a világhírű Ganz Villamossági Művek. Több itt kifejlesz-
tett találmány, például az áramfogyasztás-mérő („villanyóra”) és
1880 1913 a transzformátor (áramátalakító), világszerte elterjedt. A transz-
formátornak köszönhető, hogy az elektromos áramot vezetékeken
Magyarország szén-, vas- és acéltermelése nagy távolságra lehet szállítani.
•
(ezer tonna) Milyen következtetést tudsz
levonni az adatokból?
4 Puskás Tivadar Párizsban építette az

első európai telefonközpontot (1879), ahol
egy táblán a vezetékek összekapcsolásával
pillanatok alatt meg lehetett teremteni a
telefonkapcsolatot. Korábban páronként
kellett kézi kapcsolással összekötni azokat,
akik beszélni akartak egymással.
A transzformátor feltalálói: Déri Miksa, Bláthy Ottó, Zipernowsky Károly, és talál-

•
mányuk Miért jelentős találmány a transzformátor?
Puskás Tivadar a telefonhírmondó feltalálója, a telefonközpont

szabadalmaztatója, 4 Kandó Kálmán a vasút villamosításának vi-
lághírű mérnöke volt, aki villanymozdonyt tervezett a Budapest–
Hegyeshalom-vasútvonal villamosításához.
Kandó Kálmán egy 1968-ban megjelent bé-
• Nézd meg egy földrajzi térképen, hol van Hegyeshalom! Miért volt •
lyegen Hogyan ábrázolja a bélyeg a feltalá-
különösen fontos ez a vasútvonal? ló jelentőségét?
A magyar mérnökök jelentősen hozzájárultak az autóipar fejlő- 5 Az autógyártásban nagy problémát je-
déséhez is. A híres Ford T-modellt tervező Galamb József nevével lentett az üzemanyag bejuttatása a belső
az előző fejezet olvasmányában találkozhattál. Bánki Donát, korá- égésű motorokba, amit úgy kellett megol-
nak leghíresebb gépészmérnöke, Csonka Jánossal együtt feltalálta dani, hogy az hirtelen és a megfelelő idő-
és kifejlesztette a – benzines autókban használt – porlasztót (karbu- pontban robbanjon be. Kezdetben a benzin
rátort). 5 elgázosításával kísérleteztek, például nyílt
lánggal működő porlasztóval, de ez veszé-
lyes tüzet, robbanást okozhatott. A gon-
Vasútépítés, folyószabályozás, posta dot végül a Bánki–Csonka-féle porlasztó
oldotta meg. A két jó barát egy fárasztó,
• Kinek az irányításával indult el a folyamszabályozás kísérletekkel eltöltött nap után hazafelé
munkája a reformkorban? indult a Műegyetem Múzeum körúti épü-
• Nézz utána, milyen vasútvonalak álltak készen 1848- letéből, amikor a Nemzeti Múzeum sarkán
ban! Csonka János megpillantott egy virágárus-
lányt, aki kis kézi vízporlasztóval perme-
Rohamosan fejlődő mezőgazdaságunk termékeinek piacra jutásának tezte virágait. Ekkor ötlött fel benne, hogy
és az ipari termelés növekedésének elengedhetetlen feltétele volt az a benzint is így, apró cseppecskékre por-
infrastruktúra fejlődése. A fejlesztés az állam irányításával és hatal- lasztva kellene a motortérbe juttatni. Bán-
mas anyagi áldozatvállalásával történt. ki Donát felismerte, hogy fújás helyett ele-
gendő a motor szívóhatását felhasználni, s
így 1893-ban megszületett
A munkálatok megkezdése Vasú tépí tések a világ első porlasztója.
előtt az a al alm val őv ala mell v ala
ví z alá került területek
1848-ig
U U Folyószabályozási
és árví zvédelmi munkák 186 7-ig
Haj ózható folyószakasz 1890 -ig
1914-ig
U
U
U
U U
U
U U
U U
U U
U U
U
U
U U U U
U U
U
U
U U
U
U
U
U U U U
U
U U
U
U U
U
U
U
Budapest
U
U
U
U
U
U U
U U
U
U U
U U U U U U U
U
U U
U
U U U U U U U
U U
U U U
U U
U U U
U U U U
U U
U U U U U
U
U
U U U U U U U U
U
U
U U
U
U U U
U U U U U U
U U U U
U U
U U
U U
Árvízmentesítés, folyam-
szabályozás és vasútépítés
U
a dualizmus kori Magyar-

U U
országon
A mezőgazdaság, a közlekedés és a folyók mentén élő lakos-

ság szempontjából gigászi feladat volt a reformkorban kezdődő
folyamszabályozási és árvízmentesítési munkák befejezése.
A századfordulóra elkészült Európa leghosszabb gátrendszere, je-
lentős nagyságú termőterületek mentesültek a pusztító árvizektől,
és folyóink hajózhatóvá váltak. A hatalmas gátak örök emlékként
hirdetik az azokat felépítő, föld nélküli paraszti sorban élő földmun-
kások, a kubikosok szorgalmát. 6
 A folyamszabályozási munkák megértéséhez használd az atlaszod
tematikus kis térképét (39/b térkép).
A vasúthálózat kiépítése még a reformkorban elkezdődött.
Az 1879-es szegedi nagy árvíz (Vágó Pál fest- A XIX. század második felében európai összehasonlításban is ki-
ménye). Ferenc József és Tisza Kálmán mi- emelkedett a magyarországi vasútfejlesztés. Az állam eleinte biz-
niszterelnök megszemléli a pusztítást. A vá- tosította (garantálta) a befektetők nyereségét. A vasútvonalak
ros nemzetközi segítséggel épült újjá: rende- államosítása – tehát a MÁV* létrejötte – további lökést adott a fej-
zettebb, szebb, nagyvárosiasabb lett. Ekkor lesztéshez. (A MÁV az ország legnagyobb vállalatává fejlődött.) 7
alakították ki a körutakat és a sugárutakat. A vasutak Budapestről indultak a nagyobb városok irányába. Később
ugyan kiépültek a szárnyvonalak is, de a vasúthálózat túlzottan
6 A kubikosok. A kiegyezés utáni évtize- Budapest-központú maradt. 8
dekben a vasútépítéseknél, a csatorna- és
útépítéseknél rengeteg földmunkára volt  Figyeld meg a vasúthálózatot a történelmi atlaszban! Mit tapasztalsz?
szükség. Ennek legnehezebb részét a kubi- • Vitassátok meg, miért jelent ma problémát a vasutak Budapest-
kosok végezték, saját szerszámaikkal. Rend- központúsága!
kívül szívós emberek voltak, de a hatalmas
munkabírás el is kélt: az alapján fizették 7 A kiegyezésig 2160 kilométernyi vasúthálózat épült ki Magyarországon.
őket, hogy mekkora mennyiségű földet A vasútvonalak hossza 1890-ben meghaladta a 11 000 kilométert, 1914-ben
mozgattak meg. Innen ered elnevezésük pedig már 21 800 kilométernyi vasúthálózattal rendelkeztünk. A magyar közle-
is: a megmozgatott föld mennyiségét köb- kedési hálózat fejlesztésében óriási szerepet vállalt Baross Gábor (1848–1892),
méterben (németül: Kubikmeter) mérték. aki az 1880-as évektől közlekedési, majd kereskedelemügyi miniszter volt.
A dunai hajózás és a tengerhajózás fejlődése mellett neki köszönhető a magyar
vasúthálózat gyors ütemű kiépítése (vasminiszternek is nevezték). A vasútvona-
lak államosítása után a vasúti szállítás díjait (tarifáit) úgy alakította, hogy azok
kedvezzenek a mezőgazdasági termékek vasúti szállításának és a nagy távolsá-
gokra történő szállításoknak.
• Készíts az olvasott adatok alapján grafikont vagy oszlopdiagramot a magyar-
országi vasúthálózat fejlődéséről! Nézz utána, hogy Budapesten hol áll Baross
Gábor szobra!
A vízi szállítás fő ütőere természetesen a Duna maradt. A folyó
déli szakaszának szabályozása a század végén fejeződött be. Ez is-
mét jelentősen hozzájárult a gazdaság fejlődéséhez, mert nagy tö-
megű árut (pl. gabonát) vízi úton a legolcsóbb szállítani.
•
Kubikos (korabeli fotó) Milyen összefüg-
gés van a vasútépítés felgyorsulása és a kubi-
kosok számának növekedése között?
8 A magyar tengerhajózás. A fiumei (ma:

Rijeka) tengeri kikötő kiépítése és a Bu-
dapest–Fiume-vasútvonal megnyitása
(1873) teremtette meg a lehetőséget az
önálló magyar tengeri kereskedelemre.
(Fiume ugyan Horvátország területén volt,
de a XVIII. századtól Magyarországhoz tar-
tozott, és a XIX. század végén vált jelentős
tengeri kikötővé.)
• Mutasd meg Fiumét a történelmi atlasz- A Keleti pályaudvar egy századfordulós képeslapon • Figyeld meg a képet! Milyen
ban! Melyik országhoz tartozik ma Rijeka? jellegzetes közlekedési eszközöket tudsz azonosítani?
Képes levelezőlap kerékpárreklámmal (1900

körül) • Keresd meg a képen rejtőzködő
Attila fejedelmet! Mit tanultunk róla koráb-
ban? (Segít az 5. osztályos tankönyv 7. témája.)
A postahivatalok száma a Monarchia időszakában megháromszo-

rozódott, a továbbított levelek száma pedig több tízszeresére nőtt.
A Monarchiában vezették be a világon elsőként a képes üdvözlőla-
pok forgalmazását.
Az urbanizáció
Az ipari forradalom hazánkban is felgyorsította az urbanizációt
(városiasodást). A XIX. század második felében megduplázódott
a városokban élők száma. A városi lakosság aránya a századfordu-
lóra 20 százalékra növekedett (ez még mindig elmaradt Nyugat-
Európától), Budapest lakossága pedig meghatszorozódott, és meg-
Gazdag polgári palota Szegeden (Reök-palo-
közelítette az egymillió főt. A városok fejlődését előmozdította a
ta)
modern polgári közigazgatás és igazságszolgáltatás szervezeteinek
kiépítése, valamint a rohamosan gyarapodó vasúthálózat.
1000
880
900
800
700
600
500
400 360
300
200 156
100 32 45 67 33 52 62 51
16 24
0
Budapest Kecskemét Hódmezővásárhely Miskolc
•
Polgári lakás a századfordulón Mi volt a
szerepe a bal oldalon álló szekrénynek?
1850 1880 1910
Néhány magyar város lakosságának növekedése 1850–1910 között Tanulmá- • 9 A gyorsan fejlődő nagyvárosokban (Bu-
nyozd az oszlopdiagramokat! Milyen következtetéseket tudsz levonni a dualizmus kori
magyar városiasodás folyamatáról? dapesten kívül sokfelé, például az 1879-es
árvíz által elpusztított, majd nemzetközi
A városi és falusi életmód közti különbség nőtt. A nagyváro- segítséggel gyönyörűen újjáépített Szege-
sokban többemeletes házakat emeltek. (Az építőanyag tégla vagy den) a főbb utak mentén épülő házakban
kő volt.) A városközpontokban díszes középületek, kövezett ut- tágas, konyhával, fürdőszobával, erkéllyel
cák jöttek létre. Itt állt a tornyos városháza és a szálloda, földszint- rendelkező, négy-öt szobás polgári lakáso-
jén étteremmel. Fokozatosan kiépült a vezetékes víz- és a csatorna- kat alakítottak ki. A felnőttek és a gyerekek
hálószobáin kívül ebédlő és nagy nappali
hálózat. Ennek a kolerajárványok visszaszorításában is nagy szerepe volt.
szoba (szalon) tette a lakást kényelmes-
• Milyen kapcsolat van az ivóvíz minősége és a kolera között? sé. A férfiszobában a családfő a hivatalos
ügyeit intézte: itt rendelt az orvos, itt fo-
A vagyonos városi polgárok négy-hat szobás lakásban laktak. gadta ügyfeleit az ügyvéd. A kis cselédszo-
Külön ebédlőben étkeztek. Délben háromfogásos ebédet, este két ba a konyhából nyílt. Ebben lakott a szoba-
fogásból álló vacsorát szolgált fel részükre a „mindenes” cseléd. 9 lány és a szakácsnő.
A kevésbé tehetőseknek egy- vagy kétszobás lakásuk volt, és a

konyhában étkeztek. A munkások általában komfort nélküli egyszo-
bás, sokszor konyha nélküli lakásokban, jóval szerényebben éltek.
Egy világváros kiépülése – Budapest

A dualizmus korában európai szintű nagyvárossá csak Budapest
fejlődött. A lakosság növekedése mellett a város területileg is nö-
vekedett, sorra magába olvasztva a környező településeket. Buda,
Pest és Óbuda egyesítésével 1873-ban létrehozták Budapestet.
A főváros a kiegyezés után már egyértelműen az ország politikai
központja volt.
A korszak kormányai Budapestet a nemzeti felemelkedés jelké-
pének tekintették, amelynek épülésére, hogy méltó társa legyen a
birodalom másik fővárosának, Bécsnek, óriási pénzügyi forrásokat
fordítottak. A város különösen sokat köszönhet két arisztokrata
politikusnak, Andrássy Gyulának és Podmaniczky Frigyesnek, akik
vezetésével a korszak világvárosainak mintájára kör- és sugárutas
szerkezetűre tervezték a várost. 10
Egy pesti bérház körfolyosós udvara a szá-
zadfordulón. A ház belső udvarát a szoba- • A hatodik osztályos könyved 19. témájának segítségével ismételd át
konyhás, kicsi, fürdőszoba és vécé nélküli a gróf Andrássy Gyuláról tanultakat!
munkáslakások vették körül. Itt általában a  Az atlaszod kis térképének segítségével kövesd nyomon Budapest
szakmunkások laktak. A lakásokat összekö- területi növekedésének folyamatát!
tő függőfolyosó* (a gang) végén közös vécé
tartozott körülbelül egytucatnyi lakáshoz. A Duna egy korábbi mellékágának helyén felépült a Nagykörút
A népesség döntő többsége ilyen lakásban pompás házsora. A Nagykörúton indult el az első magyarországi
lakott, egy lakásban átlagosan négyen-öten. villamos (a Nyugati pályaudvar és a Király utca között). Felépültek
A betanított és a segédmunkások többsé- a városból kivezető sugárutak, köztük Európa egyik legszebb útja,
gének viszont még saját lakásra sem tellett. az Andrássy út. Alatta közlekedik a millennium évében átadott föld-
Egy-egy szobát béreltek sokadmagukkal, sőt alatti vasút, amely a londoni után a második földalatti Európában. 11
sokan ágybérletben húzták meg magukat: A növekedésnek köszönhetően a világ más nagyvárosaihoz hasonló-
mindössze egy ágyat tudtak bérelni, egy kis an kialakultak a jellegzetes városnegyedek (üzleti és igazgatási ne-
•
polccal. Figyeld meg a függőfolyosót! Miből
gyed, iparnegyedek, lakónegyedek, kertvárosi részek), de az egyes
tudhatjuk, hogy ebben az időben szenzáció-
számba ment egy fényképész megjelenése?
társadalmi csoportok negyedei is (palota- és villanegyedek, a pe-
remkerületek munkásnegyedei).
10 Podmaniczky Frigyes báró a XIX. század utolsó évtizedei-
ben a budapesti polgárok egyik kedvenc politikusa volt (egy
időben a Szabadelvű Párt elnökeként tevékenykedett). Ő
irányította a nagy fővárosi építkezéseket. Ekkor épültek
ki a sugárutak, a körutak, a dunai rakpartok, a három új
Duna-híd. Még a közvilágítás fejlesztésén is dolgozott.
Podmaniczky nagy szeretettel és figyelemmel segítette
a már meglévő intézmények (például a Nemzeti Színház,
az Operaház) működését. Szinte mindig kockás anyagból
varrt öltözékben járt, ezért „Kockás bárónak” vagy „Pepita
bárónak” becézték. Barátai pedig Fridmaniczky Pocinak.
• Keressetek képeket a tankönyvben a dualizmus korszakában készült középüle-
Budapest címere. A főváros gótikus, vörös szí- tekről és hidakról!
nű címerpajzsát a Dunát jelképező ezüstszínű
(fehér), hullámos szalag (pólya) választja ket- 11 Budapesten a technikai fejlődés rohamos volt. 1878-ban megjelent az elekt-
té. A pajzs felső mezejében a Pestet jelképe- romos közvilágítás, 1881-ben telefonközpontot hoztak létre, amelynek 1894-re
ző, egytornyú, egykapus, aranyszínű (sárga), már 700 előfizetője volt. A főváros gyors fejlődése a XX. században is folyta-
alsó mezejében a Budát és Óbudát jelképező, tódott. 1920-ra Budapest Európa nyolcadik legnépesebb városává nőtte ki ma-
háromtornyú, kétkapus, aranyszínű vár le- gát, s nemcsak lakossága számában, de fejlettségi szintjében is elérte a nyugat-
beg. Mindkét vár kapuja nyitott, bejáratának európai nagyvárosokat. Budapest ilyen mértékű fejlődésének árnyoldalai is vol-
háttere égszínkék. A címerpajzsot a címertani tak. A főváros vetekedett a nyugat-európai nagyvárosokkal, de az ország többi
jobb oldalról egy aranyszínű oroszlán, a bal része nem tudott Budapest fejlődésével lépést tartani. Az ország „vízfejűvé” vált,
oldaláról egy aranyszínű griffmadár tartja. a főváros és a vidék gazdasági fejlettsége közötti különbségek alá-fölé rendelt-
A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik. ségi viszonyt alakítottak ki, amit napjainkig sem sikerült teljesen megszüntetni.
A budapesti Nagykörút metszete a központi

szennyvízgyűjtő csatornával (a mai Blaha
Lujza térnél). Baloldalt az árnyékos épület
•
az akkori Népszínház tömbje. Jellemezd
az épületeket és a közlekedési eszközöket!
A Nyugati pályaudvar az első budapesti villamos végállomásá- •

Földalatti-állomás az Andrássy úton. Mit gondolsz, miért neve-
•
val. A villamos a Király utcáig közlekedett. Nézz utána, hányas zik a földalattik (vagy metrók) e fajtáját „kéregvasútnak”?
számú villamosok járnak ma ezen az útvonalon!
Autóbuszjárat Budapesten, az Andrássy

úton, 1915 körül
Az 1884-ben megnyílt budapesti Operahá-

zat Ybl (íbl) Miklós tervezte. A színes képen
•
a korabeli belső terét láthatjuk. Magya-
rázd meg, miért fontos a tömegkultúra terje-
dése szempontjából a nagyvárosi operaházak
megnyitása!
•
Az 1876-ban átadott Margit híd a főváros második állandó hídja volt Kiről nevez-
ték el a hidat? Melyik volt az első budapesti kőhíd? Nézz utána, milyen sorrendben
épült fel az első négy budapesti híd!
Újabb hidak épültek a századfordulóra: a negyedik a nemrég

meggyilkolt (1898) magyar királynéról elnevezett Erzsébet híd volt.
•
Moziplakát Miről híres az az ember, akiről Elkészült az Operaház, a Halászbástya és az Országház épülete. Buda-
a plakáton hirdetett mozit elnevezték? pesten a századfordulón már kilenc színház működött. A XX. század
elején megalakult az első magyar filmkészítő vállalat, a Hunnia Film-
gyár. 12 Egyre több utca kapott kőburkolatot, szüntelenül bővült a
víz- és csatornahálózat, kiépült a közvilágítás.
Fővárosunk a közép-európai térség egyik kiemelkedő gazdasági
központjává vált. A vasutak és az úthálózat központja, az ország leg-
nagyobb ipari városa lett, ahol a lakosság fele az iparból él. Gyárak,
bankok és hitelszervezetek tömege települt a fővárosba. Az ország
politikai és kulturális intézményei is itt összpontosultak, így a kor-
mányhivatalok, a minisztériumok és a parlament. Itt kaptak helyet
az egyetemek és a tudományos intézmények, a színházak, a könyv-
tárak, a múzeumok. Budapest az 1900-as évekre nyüzsgő világvá-
rossá vált.
12 A mozi szó alig idősebb százévesnél. Heltai Jenő író találta ki (1907-ben) a
korábban használt, nyakatekert mozgókép-filmszínház, villanyos mozgószín-
ház, projektográf kifejezések helyett. A mozielőadást a film hőskorában
ködfátyolképnek nevezték. Az első magyar film 1901-ben készült el,
A tánc címmel. Persze ez még rövidke, fekete-fehér, ugribugri némafilm volt.
@ Keresd meg az interneten Kálmán Imre és Heltai Jenő Dal a moziról című dalát
vagy a dal szövegét!

1. Mik a kiegyezés utáni gyors Polgári környezet – egységes piac → látványos gazdasági fejlődés.
gazdasági fejlődés okai? Mezőgazdaság:
2. Mik a mezőgazdaság fejlődésének – szabad paraszti gazdaságok;
okai? – a nagybirtokok túlsúlya megmarad;
3. Milyen magyar találmányok – gépesítés.
segítették az ipar fejlődését? Ipar:
4. Az ipar mely területei fejlődtek a – sok szabad munkaerő, tőkebeáramlás, találmányok és feltalálók;
leglátványosabban? – vállalkozások tömege;
5. Miért vált szükségessé és – nehézipar, élelmiszeripar, malomipar gyors fejlődése.
lehetségessé a folyamszabályozás, Közlekedés:
a vasúthálózat és a folyami hajózás – vasútépítési láz;
gyors fejlesztése? – dunai hajózás (áruszállítás).
6. Jellemezd a világvárosi rangra A posta fejlődése.
emelkedett Budapestet (épületek, Budapest világváros:
közlekedés)! – pompás körutak, sugárutak;
– a tömegközlekedés fejlesztése;
– az Országház épülete, új hidak.
4. A millenniumi Magyarország 39
4. A millenniumi Magyarország 1 A századfordulón jelentős társadalmi

problémaként jelentkezett a kivándorlás.
A nagy állami beruházások, mint a vasút-
építések vagy a folyamszabályozások, ek-
A XIX. század utolsó évtizedének közepén óriási tömegeket mozgatott
korra lezárultak. A mezőgazdaság a növek-
meg a honfoglalás ezredik évfordulójának ünnepségsorozata. vő falusi népességnek nem tudott munkát
Erről így írt Jókai Mór: „A honfoglalás első ezredéve bevégződött. biztosítani. Az ipar fejlődése nem volt ké-
Jól végződött be. A magyar nemzet rátalált önmagára…” pes követni a növekvő munkaerő-kínála-
tot. Így egyre többen választották a jobb
megélhetés reményében családjaikkal
A soknemzetiségű ország együtt a kivándorlást.
A XIX. század utolsó évtizedeiben mintegy harmadával megnőtt

20
az ország lakossága. Ez az ipari forradalom kibontakozása miatt ja- 18 16,8
18,2
vuló életkörülményeknek, a higiéniai viszonyok javulásának és a 16

közegészségügyi ellátás fejlődésének köszönhető. A népességnöve- 14
13,7
kedés annak ellenére történt, hogy a jobb élet reményében másfél 12

11,6
millióan vándoroltak ki az ország területéről Amerikába. 1 Magyar- 10

ország lakosságszáma 1910-re – Horvátország nélkül – meghaladta 8
a 18 millió főt. 6
A korábbiakhoz képest gyorsan emelkedett a magyarok részará- 4
nya a népességen belül. 2 Így a magyarság ugyan többségbe került 2
(54,5%), de az ország lakosságának jelentős részét továbbra is az 0
1850 1880 1900 1910
itt élő nemzetiségek alkották. Magyarország soknemzetiségű ország
maradt, mint ahogy a Monarchia egésze is. Ez a nemzeti fejlődés év- Magyarország népességének növekedése
századában sok problémát hordozott magában. •
1850–1910 között (millió fő) Mely ténye-
zők hatására nőtt a népesség Magyarorszá-
• Ismételd át a 6. osztályos könyved 13. témája segítségével, minek kö- gon a dualizmus idején? Milyen tényezők ha-
vetkeztében, hogyan és mikor vált az országunk soknemzetiségűvé! tottak a népességnövekedés ellen?
• Hogyan viszonyultak a hazánkban élő nemzetiségek az 1848–1849-
es forradalom és szabadságharchoz? Segít ebben is a 6. osztályos könyv
1,5%
17. témája. 1,1%
3,0 %
2,5%
2 A magyarok arányának népességen belüli növekedését három tényező is be- 10 ,4 %
folyásolta. Az első az volt, hogy az ipari forradalom hatásai a főleg a magyarság
által lakott belső területeket érintették, így a magyar lakosság gyorsabban nőtt, 10 ,9%
54 ,5%
mint a nemzetiségi területek lakossága. A kivándorlás is nagyobb volt a fejletle-
nebb nemzetiségi vidékekről, így minden kivándorló magyarra két nemzetiségi 16,1%
jutott. A harmadik tényező a vegyes lakosságú vidékeken, a nagyvárosokban és
a fővárosban zajló természetes beolvadás – idegen szóval: asszimiláció* – volt.
mag y ar r o má n sz l o v á k n émet
r usz i n sz er b h o rv á t eg y éb
Magyarország nemzetiségi összetétele

•
1910-ben (%) Hasonlítsd össze a diagra-
mot a 6. osztályos könyved 138. oldalán ta-
lálható diagrammal! Próbáld megfogalmazni
a változások okait!
Az Osztrák–Magyar Monarchia népei 1910-

•
ben Keress olyan területeket, amelyeken
nagy tömbökben tisztán, és olyanokat, ame-
lyeken keverten éltek a különböző népek!
Miért gyengítette a Monarchiát ez a sokszínű-
ség?
3 A horvát kiegyezéssel Horvátországnak A kiegyezés után a gróf Andrássy Gyula által vezetett kormány
saját törvényhozása és kormánya született. a szabadságharc tanulságait is levonva rendezni szerette volna a
A horvátok minden téren – a közigazgatás- nemzetiségek helyzetét. Így került sor Horvátország és a Magyar
ban, a bíráskodásban és az oktatásban – Királyság viszonyának rendezésére, a horvát–magyar kiegyezésre,
szabadon használhatták az anyanyelvüket. amelynek értelmében Horvátország a belső ügyeit (a belügyeket) tel-
Többségük azonban kevesellte a kiegyezés jesen önállóan intézte, saját országgyűlése lett (Zágrábban), és kép-
eredményeit. Horvátországot teljesen ön- viselőket küldött a magyar országgyűlésbe. 3
álló, Ausztriával és Magyarországgal egyen-
rangú országnak szerették volna, amelyet • Horvátország az elértnél nagyobb önállóságot kívánt volna. Mit ta-
csak az uralkodó személye kapcsol össze. nultunk erről Jelačić kapcsán? (Lásd 6. osztályos tankönyv, 17. téma.)
• A dualizmus így trializmussá vált volna.
Rendezni kellett a magyarországi nemzetiségek helyzetét is. Az
Magyarázd meg a kifejezést!
Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter nevéhez kötődő
nemzetiségi törvény (1868) szabad nyelvhasználatot biztosított a
hazánkban élő nem magyarok számára. A nemzetiségek anyanyelvü-
ket használhatták a hivatalos irataikban, a bíróságokon stb. Az ország-
gyűlés hivatalos nyelve a magyar volt, de a törvényeket valamennyi
nemzetiség nyelvére le kellett fordítani. A községek hivatalos nyel-
vét az ott lakók határozhatták meg. Iskoláikról, intézményeikről
szabadon rendelkezhettek, iskoláikban is anyanyelvükön beszéltek.
Ugyanakkor a törvény kimondta, hogy Magyarországon egy politikai
nemzet van, a magyar.
• Miért sérelmezhették az egy politikai nemzet kinyilvánítását a nem-
zetiségi politikusok?
A nemzetiségi törvény a korabeli Európában példátlanul szé-
les körű jogokat biztosított a hazánkban élő nemzetiségeknek.
Ne feledjük viszont, hogy a XIX. század a nacionalizmus százada!
A szabadságjogok sokszor nem elégítették ki a magyarországi nem-
zetiségeket. Ők Horvátországéhoz hasonló önállóságot szerettek
volna elérni.
Eötvös József báró (1813–1871), Madarász Nemzetiségek a dualizmus kori Magyarországon

•
Viktor festménye, 1874 Milyen tisztséget
• Mely nemzetiségek telepedtek le Magyarországon a középkorban és az
töltött be Eötvös 1848-ban, majd a dualizmus
újkorban? Az ország mely területein éltek?
OLVASMÁNY
idején?
A románok alkották a történelmi Magyarország legnagyobb létszámú
nemzeti kisebbségét. A románság életében jelentős szerepet töltött
be az ortodox és a görögkatolikus papság. A román nemzetiségi
vezetők tiltakoztak az unió ellen, szerették volna helyreállítani Erdély
különállását. Amikor a szomszédos Román Királyság megalakult, majd
a Török Birodalomtól teljesen függetlenné vált, megerősödött az a
mozgalom, amely a magyarországi és a romániai románok egységét
akarta megvalósítani. A mozgalom központja Bukarest volt.
• Mit jelent az unió szó a fenti értelmében? (Segít a 6. osztályos tankönyv
39. témája.)
Román parasztcsalád Kékesfalván (1911)
Brassó főtere egy mai fényképen. A XIX.

század második felére a város az erdélyi
románság politikai és kulturális központjá-
•
vá vált. Az erdélyi „három nemzet” közül
melyiknek volt egykor ez a város a központja?
 Nézd meg a történelmi atlaszban, hogy melyik két fejedelemségből

alakult ki a Román Királyság! Mutasd meg a fővárosát!
A szlovákok többsége a Felvidéken élt, de a XVIII. században jelentős
OLVASMÁNY
szlovák népesség települt az Alföldre (pl. Békés megyébe) és egyes
dunántúli területekre. Többnyire falvakban laktak, mezőgazdasággal
foglalkoztak, de voltak köztük falusi iparosok is. A dualizmus idő-
szakában több tízezer szlovák munkás dolgozott Budapest gyáraiban
és építkezésein. A szlovák nemzeti politika központja egy kis felvidéki
város, Turócszentmárton volt.
 Turócszentmárton ma a Szlovákiában síelők egyik kedvelt célpontja.
Mai neve: Martin. Keresd meg egy nagyobb atlaszban!
A történelmi Magyarországon körülbelül kétmillió német élt.
A legerősebb nemzeti tudattal és jól szervezett politikai mozgalommal
az Erdélyben élő németek (azaz a szászok) rendelkeztek. Központjuk
Turócszentmárton egyik jelképe a Matica
Brassó és Nagyszeben volt. A középkor óta maguk intézték belügyeiket,
slovenská (matyica szlovenszká). A szlo-
választották hivatalnokaikat és papjaikat. A török háborúk után
vákok kulturális intézménye ma a szlovák
betelepített németek (svábok) zömében Budapest környéki, Baranya
Nemzeti Irodalmi Múzeum székhelye.
és Tolna megyei falvakban éltek, s elsősorban mezőgazdasággal
foglalkoztak.
• Nézz utána, milyen vallási felekezethez tartozott a magyarországi
németek többsége!
A ruszinok Kárpátalján éltek. Politikai pártot nem alapítottak,
nemzetiségi különállásuk elsősorban kultúrájukban és vallásukban
(a görögkatolikus egyházhoz tartozásban) nyilvánult meg.
 Mutasd meg a ruszinok által lakott területet a történelmi atlaszban!
A magyarországi szerbek a Délvidéken laktak, de a Duna mentén több
településen (pl. Ráckeve, Szentendre) is megjelentek. Zömében gazdag
parasztok voltak, de jelentősnek mondható a kereskedő polgárság és
Magyarországi népviseletek (balról jobbra):
az értelmiség száma is. Horvátországban ugyancsak számottevő szerb
románok, magyarok, szlovákok és németek
kisebbség élt.
A zsidó emancipáció, a hazai zsidóság szerepe

a magyarországi modernizációban
A XIX. század végén sor került a zsidó (izraelita) vallás teljes
egyenjogúsítására is, miután már a jogegyenlőséget a kiegyezés
idején hozott törvények biztosították. A törvény kimondta, hogy
bárki bármely vallást szabadon követhet. Így az izraelita vallás is
bevett vallás lett. Magyarországon a zsidóság nem nemzetiségnek,
hanem vallási felekezetnek számított.
A zsidók népességen belüli aránya is jelentősen nőtt. Ennek oka egy-
részt a természetes szaporulat, másrészt az, hogy Magyarország a
környező területekhez képest kedvező jogi és gazdasági környezetet
biztosított számukra, így az üldözések elől sokan költöztek hazánkba.
• Nézz utána, mely országokból és a Monarchia mely tartományaiból
érkeztek főként a zsidók a XIX. század folyamán! Használd az atlaszod
térképeit is!
A zsidóság többsége asszimilációra törekedett, átvette a magyar
nyelvet, és nemcsak azonosulni tudott a magyar nemzettudattal és
kultúrával, de jelentős szerepet is játszott a korszak gazdasági és kultu- Európa és a magyar zsidóság legnagyobb
rális életében, az ország polgárosodásában. zsinagógája, a Dohány utcai zsinagóga Bu-
A zsidóság tömegei elsősorban kiskereskedelemből és kisiparból
éltek. A felemelkedés reményében sokan végeztek egyetemet, és
•
dapesten Nézz utána, mit jelent a zsinagó-
ga kifejezés! Mikor és milyen stílusban épült
választottak értelmiségi pályát. Közülük került ki a magyar nagy- a Dohány utcai?
4 A polgárság élén a bankok, a gyárak tu- polgárok, nagytőkések zöme, a bankok, gyárak tulajdonosai, akik
lajdonosai, a nagypolgárok, nagytőkések meghatározó szerepet játszottak a magyar hitelszervezet, a keres-
álltak. Fényűző villákat építtettek maguk- kedelem és az ipar dualizmus kori fejlődésében, az ország gazdasági
nak az előkelő városrészekben. Hintón, modernizációjában. 4
majd a XX. század elején már inkább gép-
kocsival közlekedtek. Inasok, szakácsok,
cselédek lesték minden óhajukat. Pompás A cigányság helyzete, hagyományos
bálokon látták vendégül egymást. (Kora- mesterségek
beli kifejezéssel: „nagy házat vittek”.) A leg-
gazdagabb nagytőkések földbirtokot vásá-
roltak, kastélyokat építtettek vidéken (de a A romák (cigányok) első csoportjai Zsigmond királytól kaptak men-
városi életmódot sem adták föl). Főnemesi levelet Magyarországon. A XIX. században a hazai cigány (roma) la-
(bárói) címet is kaptak (vásároltak) az ural- kosság egy része átvette a magyar nyelvet. Számuk ekkor mintegy
kodótól. Ők alkották a pénzarisztokráciát. 300 ezer lehetett, és a Románia felőli bevándorlással tovább növe-
Tagjai voltak a parlament főrendi házának kedett.
(felsőház), s igyekeztek bekerülni a szüle-
tett, „ősi” arisztokraták társasági köreibe.
• Nézz utána, milyen esemény hatására nőtt meg a Romániából beván-
dorló romák száma!
A korabeli cigány lakosság letelepült életet élt, és főleg mezőgaz-
dasági bérmunkával, kisiparosmunkákkal (például szegkovácsolás,
késélezés [köszörűs], teknőfaragás, vályogvetés) és zenéléssel fog-
lalkozott. Évszázadok óta világhírűek a magyar cigányzenészek.
Tárgyalt korszakunk leghíresebb cigányzenésze Dankó Pista (1858–
1903) volt.
Az iparosodás miatt szakmáik jelentősége erősen csökkent, így
egyre többen vesztették el a korábban megélhetésüket biztosító
munkalehetőségeket. A korszakban a lakosság majdnem 50 száza-
léka írástudatlan volt, köztük a romák nagy része is. Az írni és olvasni
tudás hiánya, a hasonló társadalmi helyzetű nem cigány lakossággal
azonos módon, nehezítette a piacképesebb szakmák elsajátítását.
A cigány nyelvből több tucat szó került át a magyar nyelvbe. Ilyenek
például a bazsevál (muzsikál, hegedül), csóró (szegény), lóvé (pénz),
kajál (eszik) szavaink.
Cigány kovács a Mátrában (Théodore Vale-

•
rio akvarellje) Találd ki a kép alapján, hogy
mit készít! Sorolj fel hagyományos cigány
mesterségeket!
Muzsikus cigányok a XX. század elején
•
Dankó Pista fényképe Figyeld meg, mi-
lyen hangszeren játszott a művész!
A nemzetiségi kérdés
• Jellemezd a kiegyezés után megalkotott nemzetiségi törvényt! Miért
nem elégítette ki maradéktalanul a magyarországi nemzetiségeket?
A nemzetiségi törvény – mint tanultuk – széles körű jogokat adott
a Magyarországon élő nemzetiségeknek. Ők azonban ennél többet
akartak elérni: nagyobb politikai képviseletet, sőt önállóságot
(autonómiát) az országon belül általuk lakott területek számára.
• Miért nem rendelkeztek a nemzetiségek nagyobb képviselettel az or-
szággyűlésben?
• Miért lett volna nehéz autonómiát adni a nemzetiségeknek a korabeli
Magyarországon? Használd a témánkban található térképet!
A nemzetiségi feszültséget súlyosbította, hogy a magyar vezetés
nem mindig tartotta be a nemzetiségi törvényt, sőt – a nemzetiségek
rovására – megváltoztatta azt. 5 Sok magyar politikus pedig sze-
rette volna elérni – akár kényszer árán is – a nemzetiségek asszi-
milációját, azaz beolvadását az ország lakosságának felét kitevő
magyarságba. Egyre többször került sor nemzetiségi vezetők elleni
rendőri eljárásra és bírósági perekre.
5 Az 1868-as nemzetiségi törvény szigorítása a XX. század elején. Egy új tör-

vénycikk szerint akkor kaphattak az iskolák (felemelt) állami segélyt, „ha a tanító
magyar nyelven helyesen beszélni és írni, valamint tanítani is tud”. Valamint:
„Minden iskola és minden tanító […] a gyermekek lelkében a magyar hazához
való ragaszkodás szellemét és a magyar nemzethez való tartozás tudatát […]
Háromnyelvű (magyar, szlovák és német)
tartozik kifejleszteni és megerősíteni.”
• Miért ellentétesek ezek a törvénycikkek a kiegyezés után elfogadott nemzetiségi •
plakát egy táncmulatságról Vajon az or-
szág melyik tájáról származik?
törvény szellemével?
A szerb és román nemzetiségiek egyre nagyobb mértékben él-
vezhették a független szerb és román állam támogatását.
A magyarországi szerbekkel és a tőlünk délre fekvő Szerb Király-
sággal való viszonyt tovább rontotta, hogy a XX. század elején a
Monarchia a saját területéhez csatolt (annektált) két olyan balkáni
területet (Boszniát és Hercegovinát), amelyekre a Szerb Királyság is
igényt tartott volna. 6 A nemzetiségi kérdés rendezését nehezítet- 6 Az Oszmán Birodalom hanyatlása a
te egyes nemzetiségek magyarellenes propaganda-hadjárata is, a XIX. század második felében egyre több ha-
tét pedig egyre inkább a Monarchia állami léte volt. talmi ellentétet okozott a Balkán-félszige-
ten. Az ellentétek rendezésére nemzetközi
• Keresd meg a történelmi atlaszban Bosznia-Hercegovinát és Szer- konferenciát tartottak Berlinben (1878).
biát! Mi a fővárosuk? A konferencia megengedte a Monarchiá-
nak, hogy „ideiglenesen” megszálljon két
tartományt, Boszniát és Hercegovinát,
amelyek hivatalosan még az Oszmán Bi-
rodalomhoz tartoztak. Ezek tényleges be-
kebelezése csak 1908-ban következett be.
Szerbia ekkor hevesen tiltakozott, háború
kitörése fenyegetett.
• Mi jelentett a „keleti kérdés”? (Lásd az
1. témát.)
A berlini kongresszus (1878). Középen And-

rássy Gyula (karddal), a Monarchia külügy-
minisztere, Bismarck és egy orosz diploma-
ta áll. A kongresszuson döntöttek – többek
között – Bosznia-Hercegovinának a Monar-
•
chiához csatolásáról. Miről híres Bismarck?
A millenniumi ünnepségek
• Körülbelül mettől meddig tartott a honfoglalás? (5. osztályos tan-
könyv, 15. téma.)
Az 1896-os évet választották a honfoglalás ezredik évfordulójának
megünneplésére. A millenniumot (a szó latinul ezredévet jelent)
pompás ünnepélyek sora tette emlékezetessé. A budapesti Hősök
terén ma is látható szoborcsoport mellett az országban hét helyen
állítottak emlékoszlopot. Ferenc József nyitotta meg a Városligetben
a központi rendezvényt, az ezredévi kiállítást, miután eldördült a
Gellért-hegyi ágyúk díszsortüze, és megszólalt Budapest valameny-
nyi harangja. 7
• Melyik épületen voltak a Gellért-hegyi ágyúk? Mikor és milyen célból
emelték az épületet?
A kiállítás fő látványossága a millenniumi falu volt, amely az or-
szág valamennyi táját bemutatta. Tizenkét magyar és tizenkét nem-
zetiségi tájról hozott, teljesen berendezett parasztházat állítottak
•
A millenniumi kiállítás plakátja Elemezd
fel, pásztorkunyhókkal, halászfelszerelésekkel.
a plakátot minél több szempont szerint! (Pél-
dául a rajta levő szobor témája, a tárgyak, az Júniusban kiállították a koronázási jelvényeket, majd hatlovas
épületek.) hintón átvitték a – még teljesen el nem készült – Országház épü-
letébe. Hosszú díszmenet kísérte az ereklyéket. Főméltóságok régi
7 Milyen érdekes tréfát űz néha a törté- tartományok zászlóival, tollas-forgós kucsmában,* oldalukon dísz-
nelem! A millennium korára a magyarok karddal adták a kíséretet. „Az ember úgy érezte, hogy ősei kikeltek
nagy része megbékélt azzal a gondolattal, sírjaikból és elvonultak előtte” – írta Mikszáth Kálmán. A látogatók
hogy Ferenc József a királyunk. Arad em- száma közel hatmillió volt (az akkori Magyarország lakosságának
léke elhalványult: a véreskezű zsarnokból egyharmada).
„Ferencjóska” lett. Sok vidéki vendéglőben,
kaszinóban ott függött az idős Kossuth La- • Melyek a koronázási jelvények? Érdeklődj, hogy ma hol láthatók!
jos fényképe mellett az öregedő, pofasza- Budapest különösen sokat köszönhetett a millenniumnak. A már em-
kállas Ferenc József képe is. lített földalatti mellett az uralkodó felavatta a róla elnevezett Duna-
• Magyarázd meg az „Arad emléke” kifeje- hidat (a mai Szabadság híd). Az ezredévi ünnepségekre felépült a
zést!
Műcsarnok, a Vajdahunyad vára és az Iparművészeti Múzeum, rendez-
ték a Városligetet. Szinte minden városban nagyszerű épületek át-
adásával tisztelegtek a honfoglalás ezredik évfordulója előtt.
• Nézz utána, hogy városodban vagy a környező településeken milyen
épületek felavatásával tisztelegtek a millennium előtt!
•
A Műcsarnok 1896-ban Nézz utána, mi-
lyen stílusban épült az épület! Milyen stílusok
jellemezték a dualizmus kori Budapest épüle-
teit? Az 1896-ban átadott Ferenc József híd (ma: Szabadság híd) korabeli képeslapon
A kecskeméti Városháza. Az épületet Lech-

ner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján
1893 és 1897 között építették fel, szecesz-
sziós stílusban, a millennium tiszteletére.
Vajdahunyad vára a Városligeti tóval (1896). Alpár Ignác zseniálisan megtervezett

és kivitelezett épületegyüttese Magyarország ezeréves építészettörténetének a
gyűjteménye. Különleges egységekben mutatja be a román, a gótikus, a reneszánsz
és a barokk stílus magyarországi, egyben európai jellegzetességeit. Az erdélyi gó-
tikus vajdahunyadi vár adta az épületcsoport fő motívumát, ez után kapta az el-
készült épületcsoport a nevét: „Vajdahunyad vára”. Ma híres múzeumépület. Mit•
tanultunk Vajdahunyadról (Hunyadvárról)? (Segít a 6. osztályos tankönyv 3. témája.)
Nézz utána, milyen múzeum működik ma az épületben!  Keresd meg Vajdahunya-
dot a történelmi atlaszban!
A kormány egy fényes ünnepségsorozattal törekedett bemutat-

ni Magyarország történelmi múltját, szerepét a keresztény Európában,
valamint mindazokat az óriási eredményeket és sikereket, amit az
utóbbi évtizedekben a modernizálódó, polgárosodó magyar állam fel
tudott mutatni. Az eredmények valóban jelentősek voltak. Hihetet-
len erőfeszítések árán, rövid időn belül kiépült egy korszerű bank-
hálózat, a modern nagyipar és Európa egyik legsűrűbb vasúthálóza-
ta. Fejlődött a mezőgazdaság, az oktatás, a kultúra, az egészségügy,
tudósaink világhírnevet szereztek maguknak. Az ünnepségek fényé- A millenniumi kiállítás megnyitása 1896.
ben úgy tűnt, utolérjük a kontinens nyugati felét. május 2-án
A legjelentősebb kulturális alkotások

A dualizmus kora, de különösen a századforduló a lázas és nagy-
szabású építkezések kora. Az épületek a történelmi stílusokat és
a magyar építészet elemeit is ötvöző eklektikus stílusban épültek.
A századfordulón jelent meg a szintén magyar motívumokat is ma-
gába olvasztó, különösen szép stílus, a szecesszió.
A kiegyezést követően mind a fővárosban, mind vidéken gyorsan
szaporodtak az újságok és a folyóiratok. Irodalmunk egyik aranykora 8 A kiegyezés után sok embert kitüntet-
a dualizmus kora. A kor egyik nagy költője, Arany János áttétele- tek. Arany János is a kiválasztottak közé ke-
sen, irodalmi eszközökkel fejezte ki gondolatait és érzelmeit a po- rült. Ekkor írta a következő kétsorost:
litikáról, társadalmi jelenségekről. 8 Gyakran írt történelmi témájú „Azt beszélik, rendjelt kaptam –
költeményeket, ilyenek például a balladái. Nem vetettem, mért arattam?”
• Ha már tanultad irodalomórán A walesi bárdok című balladát, ma- • Magyarázd meg a „vetés” és az „aratás”
jelképeket! Hogyan jelenik meg Arany sze-
gyarázd meg, hogy Arany miért éppen ezt a témát dolgozta fel Ferenc rénysége és – a dualista rendszerben való –
József magyarországi látogatásakor (az önkényuralom idején)! csalódottsága a versben?
Jókai Mór a magyar irodalom egyik legismertebb írója. Több mint

százkötetnyi életművét elsősorban regények alkotják. A szabadság-
harcnak állít emléket A kőszívű ember fiai című regényében. Műveit
sok idegen nyelvre lefordították.
• Mikor és hol találkoztunk tanulmányaink során Jókai Mór nevével?
Mikszáth Kálmán elsősorban elbeszéléseivel és regényeivel szer-
zett országos népszerűséget. Képviselőként számtalan újságcikkben
tudósított a parlament belső életéről. Finom, csipkelődő humorát
máig a magyar politikai újságírás egyik csúcsának tarthatjuk.
Ady Endre Magyarország politikai és társadalmi elmaradottságát
kritizáló költészetének egyik leghíresebb verse A magyar Ugaron
című. 9
A képzőművészet történelmi témájú festményekkel a nemzeti
öntudat egyik ébren tartója volt az önkényuralom időszakában.
Mikszáth Kálmán (Benczúr Gyula festmé-

nye, 1910)
9 Elvadult tájon gázolok:

Ős, buja földön dudva, muhar.
Ezt a vad mezőt ismerem,
Ez a magyar Ugar.
[…]
Csönd van. A dudva, a muhar,
A gaz lehúz, altat, befed
S egy kacagó szél suhan el
A nagy Ugar felett.
(A magyar Ugaron, részlet, 1., 4. versszak)
• Olvasd el a teljes verset, és magyarázd
Munkácsy Mihály (1844–1900): Golgota. Munkácsy a XIX. századi magyar realis-
meg a jelképeit! Miért ír ugarról a költő?
ta festészet kivételes tehetségű és különleges sorsú egyénisége volt. Bibliai témájú
művei esetében is a valósághűségre törekedett. A megfeszített test hiteles meg-
formálása érdekében kötél segítségével saját magát is keresztre rögzítette, hogy
tanulmányozni tudja az izmok feszülését. @ Nézz utána, milyen alkotáscsoport része
a Golgota! Mikor került a magyar állam tulajdonába, és hol őrzik jelenleg?
Csontváry Kosztka Tivadar (1853–1919):

Magányos cédrus. Csontváry a magyar fes-
tészet kiemelkedő alakja. Magányos festő
volt, akit magyar kortársai nem értettek
meg, és csak halála után ismerték fel jelen-
tőségét.
Madarász Viktor, Székely Bertalan és Benczúr Gyula voltak a

műfaj legkiválóbb képviselői. A kiegyezés utáni időszak világhírű
festője Munkácsy Mihály, a századfordulón pedig Csontváry
Kosztka Tivadar alkotott varázslatos színvilágú képeket.
A korszak leghíresebb szobrai általában köztéri alkotások. Kiemel-
kedő tehetségű mesterei voltak a korban Fadrusz János és Zala
György.
Fadrusz János (1858–1903): Mátyás király

emlékműve Kolozsvárott. A szobor a mű-
vész leghíresebb alkotása, amelyet az 1900-
as párizsi világkiállításon aranyéremmel dí-
•
jaztak. Mit gondolsz, miért került Kolozs-
várra Mátyás szobra?
A millenniumi emlékmű Budapesten, a Hősök terén. Megalkotásával Zala György

szobrászt és Schickedanz Albert építészt bízták meg. A Hősök tere az ide vezető
Andrássy úttal együtt a világörökség része.
A kor zenei ízlését az operett jellemezte, amely ekkor élte fény-

korát. A műfaj világhírű magyar zeneszerzői Lehár Ferenc és
Kálmán Imre. A tömegek körében népszerűek voltak a műdalok, Bartók Béla népdalgyűjtés közben (1908)
amelyeket híres cigányzenekarok adtak elő. A századfordulón új • Figyeld meg a képen, hogyan rögzíti Bartók
törekvésként megjelent a népzene gyűjtése és beemelése az egyete- az éneket! Milyen öltözetben vannak a falu
mes zenei kultúrába. Ez valósult meg Kodály Zoltán és Bartók Béla lakói? Mire következtethetsz ebből?
műveiben.
Vázlat Összefoglaló kérdések

1868: kiegyezés Horvátországgal; nemzetiségi törvény: 1. Mi a különbség Horvátország helyzete
– széles körű jogok a nemzetiségeknek; és a Magyarországon élő
– egy politikai nemzet van: a magyar. nemzetiségek helyzete között?
A nemzetiségi kérdés kiéleződése a századfordulón: 2. Értékeld a nemzetiségi törvényt!
– asszimiláció ↔ belső önállóság követelése → anyaországokkal való 3. Milyen céljai voltak a századfordulón
egyesülés. a hazánkban élő nemzetiségeknek?
Zsidó emancipáció – a zsidóság szerepe a modernizációban (nagypolgárság). 4. Mit jelent az emancipáció, és mit az
Cigányok (romák) letelepedése – hagyományos mesterségek. asszimiláció?
1896: millenniumi ünnepségek: 5. Mi volt a millennium? Milyen
– emlékművek, építkezések (földalatti); épületeket emeltek, és milyen
– millenniumi falu. rendezvényeket tartottak ebből az
Kultúra: alkalomból?
– építészet: eklektika és szecesszió; 6. Jellemezd néhány mondattal a kor
– irodalom: sok történelmi tárgyú mű; művészeti ágainak kiemelkedő
– képzőművészet: történelmi festészet, Munkácsy, Csontváry – köztéri képviselőit!
szobrok;
– zene: operett, műdal; Kodály, Bartók – a magyar népzene kutatása, fel-
dolgozása.
Az iskolaügy a dualizmus kori Magyarországon

A polgárosodás folyamata hazánkban – mint tudjuk – a reformkorban
indult, az önkényuralom alatt folytatódott, majd a kiegyezés után még
OLVASMÁNY
gyorsabb üteművé vált. A modern polgári államnak minél több művelt,
felelősséggel gondolkodó állampolgárra van szüksége. Nélkülük nem
működik a politikai élet, hiszen tájékozatlan emberek nem tudnak értel-
mesen, előre gondolkodva élni a választójogukkal. Nélkülük nem létez-
het korszerű gazdaság sem, mert a gyárakban, a kis üzemekben és főleg
a hivatalokban írni, olvasni, számolni nem tudó emberek alkalmatlanok
lennének a munkavégzésre. „Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők so-
kaságában rejlik” – mondta Széchenyi István.
A kiegyezés után megszületett a népiskolai törvény (1868), amely
Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter nevéhez köthető.
A törvény általános (tehát fiúkra és lányokra egyaránt vonatkozó) tan-
•
Iskolaszerek: toll, tollhegyek, tintatartó Ho- kötelezettséget vezetett be 6–12 éves kor között. Azoknak, akik a négy
„elemi” iskolai osztály elvégzése után nem tanultak tovább, még kétéves
gyan kellett használni a korabeli írótollakat?
Miért esett íráskor sok „paca” a gyerekek füze- „ismétlő iskolát” is el kellett végezniük. Ez télen heti öt, nyáron heti két
tére? óra kötelező iskolába járást jelentett.
• Ki volt a kormányfő a népiskolai törvény megszületése idején?
• Melyik – korábban tanult – törvény köthető még Eötvös József nevéhez?
• Született már hasonló rendelet körülbelül 100 évvel ezelőtt Magyaror-
szágon, ám akkor még kevés volt az iskola, ezért nem tudták azt maradék-
talanul végrehajtani. Melyik királyunk adta ki? Mit tartalmazott? (Segít a
6. osztályos tankönyv 11. témája.)
A törvény eredményeképpen sok népiskola épült. A törvény előírta,
hogy minden olyan községben, ahol legalább 30 tanköteles korú gye-
rek él, és nincs egyházi iskola, népiskolát kell létesíteni. Ezekben olyan
A Debreceni Református Kollégium épülete nyelven tanítottak, amelyet a helyi lakosok használtak. (A magyarországi
• Mit tanultál erről az intézményről irodalom- románoknak például több népiskolájuk volt, mint amennyi az akkori Ro-
órán? mániában működött.) Gondoskodtak a népiskolai tanítók képzéséről is.
Fejlődött a középfokú oktatás is. Az érettségi bizonyítványt adó gim-
náziumok a felsőfokú tanulmányokra készítettek fel. Két fajtájuk volt:
az elsősorban humán képzést adó gimnáziumok és a főleg természet-
tudományokat oktató, úgynevezett reáliskolák (később reálgimnáziu-
mok). A középiskolák nyolc évfolyamosak voltak, tehát a tanulók az ele-
mi iskola elvégzése után, tízéves korukban kerülhettek ide, ha ezt a csa-
lád anyagi helyzete megengedte. A gimnáziumokból bármely felsőfokú
képzésre, míg a reáliskolákból csak műszaki vagy természettudományos
képzésre lehetett jelentkezni. A sorra alakuló szakiskolák (kereskedelmi,
gazdasági és ipariskolák) pedig szakképzett munkaerőt biztosítottak a
gazdaság számára. A lányok hosszú ideig nem járhattak középiskolába:
az első leánygimnázium a XIX. század közepén alakult meg Budapesten.
Jelentősen növekedett a felsőfokú képzés iránti igény. Ebben a kor-
Felsőlányiskolai tanóra Hódmezővásárhe-
szakban több új egyetem is létesült hazánkban. A kiegyezés idején csak
•
lyen a XIX. század végén Hasonlítsd össze
a pesti egyetem létezett Magyarországon. A második tudományegye-
ezt a helyiséget a saját osztálytermeddel! Mi-
temet Kolozsvárott alapították, s a korszak végére már Debrecenben és
lyen különbségeket figyelhetsz meg?
Pozsonyban is működött tudományegyetem. A hagyományos egyetemi
karok (bölcsészet, teológia, jogi, orvosi) mellett erősödött a természet-
tudományos képzés (vegyészet, fizika, állat- és növénytan, csillagászat
stb.). A mérnökképzést szolgálta a Budapesten alapított Műegyetem,
amely gyorsan európai hírű intézménnyé vált. A felsőfokú képzéshez
tartoztak a színvonalas főiskolák, például Selmecbányán (bányászati és
kohászati szakemberek képzése), Mosonmagyaróváron, Keszthelyen és
Debrecenben (mezőgazdászképzés). Az első női hallgató (azaz egyete-
A Műegyetem központi épülete. A Műegye- mi tanuló) magyar egyetemen 1900-ban szerzett diplomát. A kiegyezés
tem Közép-Európa és Magyarország egyik idején Magyarország lakosságának csak 30 százaléka tudott írni-olvasni.
legnagyobb tekintéllyel rendelkező műszaki 1910-ben ez az arány már 68 százalék volt.
egyeteme. 1871-ben alapították. Ez volt a
világ első felsőoktatási intézménye, ahol
 Keresd meg a történelmi atlasz megfelelő térképén az egyetemi és fő-
egyetemi szervezeti felépítésben képeztek
iskolai városokat!
mérnököket.
49
A dualizmus kora Összefoglalás
Az 1867-ben megkötött kiegyezéssel létrejött a dualista Osztrák–Magyar

Monarchia. A közös ügyeket (külügy, hadügy és az ezekhez szükséges
pénzügyek) intéző közös minisztériumokat, valamint az uralkodó sze-
mélyét leszámítva a Monarchia két önálló állam szövetsége volt. A ki-
egyezés után Magyarország rendezte viszonyát Horvátországgal. Az ugyan-
csak ekkor elfogadott nemzetiségi törvény jelentős jogokat adott a nem-
zetiségeknek. A kiegyezést követően az országgyűlés kimondta a külön-
böző keresztény és zsidó felekezetek egyenrangúságát. A XIX. század
végére felerősödtek a magyar politikai vezetők részéről az asszimilációs,
a nemzetiségek részéről pedig az önállósodási törekvések. A nemzetiségi
probléma a háború felé sodródó Monarchia Achilles-sarkát* jelentette.
A politikai helyzet megszilárdulása és a viszonylagos nyugalom élénkítő-
en hatott a gazdaságra. Kiépült a hitelszervezet, nagy összegű külföldi tőke • Melyik magyar iparágat emelte többek
között ez a találmány a világ élvonalába?
áramlott az országba. A Monarchia más részei biztos piacot nyújtottak a ma-
gyar termékeknek (elsősorban a mezőgazdaság számára). Felépült Európa
leghosszabb gátrendszere, a folyószabályozásoknak köszönhetően hatalmas
földterületek mentesültek az árvizek alól. A vasútépítés, az ehhez kapcsoló-
dó nehézipar és az élelmiszeripar fejlődése volt a leglátványosabb. A tech-
nikai felfedezések területén többek között Ganz Ábrahám, Mechwart András,
Puskás Tivadar, Kandó Kálmán, Bánki Donát, Csonka János és Eötvös Loránd
neve vált világhírűvé. Előrehaladt a városiasodás folyamata, és Budapest vi-
lágvárossá nőtt.
Az ország fejlődése a kultúra és a tudományok területén is megmutatko-
zott. A kultúra alapja a korszerű iskolarendszer volt. Az építészetben az ek-
lektikus stílus, majd a szecesszió uralkodott, sajátos, magyaros motívumok-
kal. Az irodalomban Arany János, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és Ady Endre, a
festészetben Munkácsy Mihály és Csontváry Kosztka Tivadar, a szobrászatban • Mi látható a képen? Milyen alkalomból
Fadrusz János és Zala György, a zenében pedig Kodály Zoltán és Bartók Béla adták át?
nevét emelnénk ki. A kormány az ezredéves (millenniumi) kiállítással és fé-
nyes ünnepségsorozattal törekedett bemutatni Magyarország történelmi
múltját, szerepét a keresztény Európában, továbbá mindazokat a hihetetlen
eredményeket és sikereket, amelyeket az utóbbi évtizedekben a modernizá-
lódó, polgárosodó Magyarország fel tudott mutatni. Az ünnepségek fényé-
ben úgy tűnt, utolérjük a kontinens nyugati felét.
1. Magyarázd meg a kifejezést: dualista állam!

2. Miért lendült fel a magyar gazdaság a kiegyezés után?
3. Mik a mezőgazdaság fejlődésének okai?
4. Az ipar mely ágazatai fejlődtek a leggyorsabban?
5. Ki volt Ganz Ábrahám?
6. Miről híres Puskás Tivadar, Kandó Kálmán, Bánki Donát, Mechwart András
és Eötvös Loránd? • Sorold fel a tanultak alapján, hogy mire
7. Jellemezd a magyarországi városiasodás folyamatát! lehetett büszke a millenniumi Magyar-
8. Jellemezd a világvárosi rangra emelkedett Budapestet (épületek, közleke- ország!
dés)!
9. Mutass be egy korabeli budapesti épületet!
10. Mi a magyar–horvát kiegyezés lényege?
11. Jellemezd a nemzetiségi törvényt!
12. Milyen céljai voltak a századfordulón a hazánkban élő nemzetiségeknek?
13. Mit jelent az emancipáció, és mit az asszimiláció?
14. Jellemezd a zsidóság és a cigányság helyzetét a dualizmus korában!
15. Mi volt a millennium? Milyen épületeket emeltek, és milyen rendezvényeket
tartottak ebből az alkalomból?
16. Válassz egy írót (vagy költőt, festőt) a 4. témában szereplők közül, és adj
róla részletes pályaképet!
• Miért gyengítette a Monarchiát az etnikai

sokszínűség?
51
Az első világháború
és következményei III. fejezet
A múlt, a jelen és a jövő találkozá-
sa a hadszíntéren. Az első világháború
idejéből származó kétfedeles repülőgép
a földnek csapódott. Törött légcsavar-
ja mögött a sérült pilótafülke. A gép
aránylag jó állapotban maradt: nem
zuhanhatott magasról. Pilótája talán
túlélte a becsapódást. Megfigyelhetjük
a szinte épségben maradt futóművet:
a nagy méretű – és ekkor még a gép-
törzsbe nem húzható – kerekeket. A
szerencsétlenül járt repülőgép a jövő, a
XX–XXI. század hadviselését jelképezi.
Mellette láthatók az elmúlt évszáza-
dok-évezredek háborúit megvívó fegy-
vernemek képviselői, a gyalogos és lovas
katonák. A múltat és a jövőt egyaránt
jelképező kerékpáros katona elgondol-
kodva nézi a roncsot. Bal lába már a pe-
dálon van, de még visszafordul, hogy egy
pillantást vessen a sérült gépmadárra.
52 III. fejezet. Az első világháború és következményei
1 Ki volt Ferenc Ferdinánd? Ferenc József-

nek és Erzsébet királynénak (Sisinek) négy 5. Az első világháború.
gyermeke született, három lány és egyet-
len fiú, Rudolf főherceg. Rudolfot az ural- Magyarország a háborúban
kodó édesanyja, Zsófia főhercegnő nevel-
te, kényszerrel elszakítva a gyermeket az A történelemben gyakran előfordul, hogy egy végletekig kiéleződő
édesanyjától. A felnövekvő fiatalember
az udvari kötelezettségek elől menekül-
helyzetben csak megfelelő alkalom, egy szikra kell a robbanáshoz.
ve zűrzavaros magánéletet élt, ami korai Ilyen volt 1914-ben a szarajevói merénylet. A köztudatban ma már
halálával végződött, máig tisztázatlan kö- inkább a második világháború emléke él szörnyű pusztításként.
rülmények között. A hivatalos híradások Ám ahogyan a magyarországi falvakat, városokat járjuk, sorra
szerint öngyilkos lett. A trónöröklési rend találunk első világháborús emlékműveket. Rajtuk hosszú-hosszú
szerint ezután Ferenc József öccse, Károly névsorok: a „nagy háborúban” elesett helybéliek nevei.
Lajos következett, aki azonban 1896-ban
meghalt. Az ő fia volt Ferenc Ferdinánd,
aki ekkor lett trónörökös. Ferenc József A halálos lövés: a világháború kirobbanása
nem volt szívélyes viszonyban a tőle elté-
rő nézeteket valló unokaöccsével. Azt sem
bocsátotta meg neki, hogy trónörökösként
• Az első témában tanultakat átgondolva, mik voltak a nagyhatalmi
politika azon kritikus pontjai, melyek közül bármelyik kirobbanthatta
rangon aluli házasságot kötött Chotek volna a világháborút?
Zsófia cseh grófnővel.
1914 nyarán Ferenc Ferdinánd – az Osztrák–Magyar Monarchia
trónörököse, Ferenc József unokaöccse – látogatást tett a nemrég
bekebelezett Boszniában. Megszemlélte az ott rendezett szokásos
évi hadgyakorlatot. 1
• Miért volt feszült a viszony ekkor a Monarchia és Szerbia között?
2 Ferenc Ferdinánd tudta, hogy veszélyes 1914. június 28-án reggel Ferenc Ferdinánd és felesége a hadgya-
útra vállalkozik. A tartományban ugyanis korlat befejeztével ünnepélyesen, nyitott autóval parádéztak Bosz-
sok szerb élt, akik e területnek a szomszé- nia fővárosában, Szarajevóban. Az első gyilkossági kísérlet sikerte-
dos Szerbiával való egyesülését akarták len volt: a kézigránát célt tévesztett. A második merénylő azonban
elérni. Június 28-a, a rigómezei csata em- sikerrel járt. Lövései halálosan megsebesítették a trónörököst és
léknapja, nemzeti gyásznap Szerbiában.
feleségét. 2
1389-ben ezen a napon a törökök legyőz-
ték a szerbek seregét, és ezzel megszűnt • Keress érveket az alábbi állítás igazolására: a szarajevói merénylet ve-
a középkori Szerb Királyság. A szerbek sú- szélyeztette a Monarchia nagyhatalmi tekintélyét!
lyos provokációnak érezték, hogy Ferenc
Ferdinánd főherceg éppen ezen a napon A merénylettel kipattant a szikra, amely a háború lángját fellob-
parádézik. A tervezett útvonal mentén hét bantotta. A Monarchia hadvezetése most jó alkalmat látott a Szer-
Boszniában élő szerb terrorista állt készen biával való leszámolásra. Olyan követeléseket tartalmazó jegyzéket
a merényletre. A trónörökös feleségével a
hat kocsiból álló kocsisor harmadik, nyi-
tott tetejű autójában ült. Az első merénylő
kézigránátját erre a kocsira dobta, de a grá-
nát az autóról a földre gurult, és ott rob-
bant. A merénylet miatt megváltoztatták
a tervezett útvonalat. A trónörökös sofőr-
jének erről nem szólt senki, ezért az egyik
kereszteződésben rossz felé kanyarodott,
aztán fékezett, hogy visszaforduljon. Az
autó éppen ott fékezett le, ahol az egyik
merénylő állt a járdán a tömegben. Gavrilo
Princip előrántotta a pisztolyát, fellépett az
autó lépcsőjére, és halálos lövéseket adott
le a trónörökösre és feleségére. A tizenki-
lenc éves Princip egy szerbiai titkos szerve-
zet Boszniában élő tagja volt. A szervezet
neve „Egyesülés vagy halál”, elsődleges
célja pedig a Szerbiával való egyesülés volt.
Princip a merénylők perében a 20 év alat-
tiakra kiszabható legsúlyosabb büntetést,
20 évnyi szigorított börtönbüntetést ka-
pott. Pár év múlva a börtönben halt meg. A merénylő elfogása Szarejevóban
5. Az első világháború. Magyarország a háborúban 53
(ultimátum) küldtek Szerbia kormányának, amelyről tudták, hogy a

szerbek nem fogják teljesíteni. Németország még inkább jó lehető-
séget, elszalaszthatatlan alkalmat látott a háború megkezdésére.
Szerbia a követelések nagy részét visszautasította, bízott Orosz-
ország támogatásában.
• Miért bízott Szerbia az oroszok támogatásában? Melyik katonai szö-
vetség tagja volt Oroszország?
1914. július 28-án, egy hónappal a szarajevói merénylet után az
Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának. Augusztus
első napjaiban a központi hatalmak és az antant tagországai hadba
léptek egymással. Olaszország és Románia viszont – bár szerződés
kötötte őket a központi hatalmakhoz – egyelőre semleges maradt.
A háborúba más földrészek államai is bekapcsolódtak: Japán az
antant, Törökország a központi hatalmak oldalán. A szemben álló
országok gyarmati seregei szintén összecsaptak Afrikában. A háború
világháborúvá vált.
A
szarajevói
ve s h ecs
merénylet
A tesé zán se
sz os ül
há ge a
é láb
et i
lyz án
bo in k
a
he alk
rú ek
1914-es háborús propagandaplakát az

b
s é
•
imádkozó Ferenc Józseffel Mit sugall a
plakát? Milyen, a propaganda számára új esz-
Oroszo Harc , közt reklámoz?
rsz
a Mona ág és atokért
rch a gyarm újra-
ellentéte ia a világ
Az első sálért
világháború felosztá
Biz
s, a
zé a d lmat
e rke t es iplo lan
v e m
gy zk m sá
Fe ném ogra z ácia g,
kcs i
r
tap őd
flot e
Fran
cia égi
ném- vets
e Szö szerek
ellen t rend kulása
tét
kiala
Frontra utazó német katonák. A vasúti kocsi

Az első világháborúhoz vezető okok felirata: „Irány a párizsi céllövészet!”
3 „Boszniának hegyei,
A fekete kövei
A hadviselő felek: az antant és a központi hatalmak Az a magyar királyé.
Mégis az a Szerbia,
Az első évben az emberek többsége örült a háborúnak. Különösen Az a kutya Szerbia
a fővárosokban: Bécsben, Budapesten, Belgrádban, Berlinben és Pá- El akarja venni.
rizsban ujjongó tömegek éltették a háborút. Berlinben így lelke-
sítették a katonákat: „Irány Párizs!” Párizsban a katonákat szállító Megállj, megállj, kutya Szerbia!
Nem lesz tiéd soha Bosznia!
vasúti kocsikra krétával ráírták: „Berlinbe!” A nemzeti büszkeség
Mert a magyar nem enged,
érzését a propaganda más népek ellen fordította. Mindenki készen Míg a vére megered,
állt a háborúra, és túlértékelve a fenyegetettségét mindkét oldal úgy Bármennyit is szenved.”
érezte, hogy védekezik. 3 Mindenki alábecsülte a háborút, éveknek
kellett eltelnie, hogy rádöbbenjenek a világháború borzalmaira és A Megállj, megállj, kutya Szerbia első világ-
értelmetlenségére. háborús katonadal egy részlete. Zenéje
régi népdalmotívumokon alapul, a háború
• Idézd fel az idei könyvünk első témájában tanultakat! Foglald össze, kezdetén megjelent gramofonlemezen is.
hogyan és milyen érdekek mentén jöttek létre a katonai szövetségek A háború kitörésekor a frontra vonuló ka-
Európában a XIX–XX. század fordulóján! tonák énekelték a mozgósítás idején.
A központi hatalmak: Németország, az Osztrák–Magyar Mo-

narchia, valamint a később háborúba lépő Törökország és Bul-
gária abban bíztak, hogy szárazföldi seregeik jobban felszereltek, erő-
sebbek, ezért egy gyors „villámháborúban”* legyőzhetik ellenfelei-
ket. Terveiket a meglepetésre, gyorsaságra építették. A tengereken
azonban ellenfeleik fölénye érvényesült. A szövetség nevét a részt
vevő országok Európában központi, egy tömbben való elhelyezke-
déséről nyerte. Ez a helyzet stratégiailag előnyt jelentett a csapatok
mozgatása és ellátása szempontjából. Ugyanakkor ez az előny hát-
rányt is jelentett. Ellenfeleik, az antant államai: Franciaország,
Propaganda-képeslap az antantot elpáholó Nagy-Britannia, Oroszország, Szerbia, Belgium, majd Japán,
központi hatalmakról Olaszország, Románia és az Egyesült Államok körbevették a köz-
ponti hatalmakat, így többfrontos háborúra kényszeríthették őket.
Az antant uralta a tengereket, gyarmataik révén ezek az országok
kimeríthetetlen nyersanyagkészletekkel rendelkeztek, nagyobb volt
a lakosságuk, az ipari hátterük és a felhalmozott fegyverkészleteik,
az elhúzódó háború tehát nekik kedvezett volna.
 Az atlaszod segítségével keresd meg a két katonai szövetség tagjait!
A tanultak alapján foglald össze, mely földrajzi tényezők segítettek az
egyik, és melyek a másik félnek! Készíts erről összefoglaló táblázatot!
Villámháborúból állóháború*
Mindegyik hadsereg vezérkara a háború gyors befejezésére építette
haditervét. A német császár (II. Vilmos) így búcsúztatta a front-
ra induló katonáit: „Mire a falevelek lehullanak, otthon lesztek.”
A falevelek azonban ötször hulltak le, és a katonák többsége ezt
meg sem érte.
A Franciaország elleni német támadás terve a villámháború el-
képzelésén alapult. Eszerint Németország (a semleges Belgiumon
A Monarchia nehéztüzérségének egyik tarack- keresztül) néhány hét alatt lerohanja és megadásra kényszeríti Fran-
óriása. (A tarack rövid csövű, meredek röp- ciaországot. Úgy vélték, ez idő alatt a keleti fronton még nem kez-
•
pályájú löveg.) Éppen egy tüzérségi csapás dődnek meg a harcok, mert a hatalmas területű, elmaradott köz-
vezeti be a Monarchia hadseregének offenzí- lekedési hálózattal (utak, vasutak) rendelkező Oroszországnak sok
váját. Mit jelent az offenzíva* kifejezés? (Se- időbe telik csapatai mozgósítása. Mire Oroszország támad, a nyuga-
gít a kislexikon.)
ti fronton Németország már legyőzi Franciaországot, így a németek
és a Monarchia együttes erővel léphetnek fel az oroszok ellen.
A terv nem vált be. Nyugaton a franciák és a britek megállítot-
ták a gyors német előrenyomulást, majd a franciák ellentámadásba
mentek át. Ráadásul a német villámháborús haditerv, amely még
a XIX. század végén készült, nem vette figyelembe az orosz vasút-
vonalakat. Ezek bevonásával ugyanis sokkal gyorsabban mozgósí-
tották az orosz hadsereget. Németország így kétfrontos háborúra
kényszerült.
Angol gyártmányú vízhűtéses géppuska az

első világháborúban. A fegyver 460 lövés
leadására volt képes percenként, maximális
lőtávolsága meghaladta a négy kilométert.
• Miért nem volt esélye a támadóknak ezzel
a fegyverrel szemben? Milyen célt szolgált a
katonák fején levő maszk?
Német katonák a lövészárokban • Mi tette szükségessé a lövészárokrendszerek ki-
építését?
A következő években a nyugati fronton a nagy erejű sorozatlövő 5 Az első tankok megalkotásával az antant
gépfegyverek okozta hatalmas veszteségek miatt a védelem került katonai fölényre tett szert. Az amerikai far-
fölénybe. A gépfegyverek iszonyatos tűzerejével szemben nem lehe- mokon használt lánctalpas traktorok min-
tett sikerrel rohamozni, a támadások – óriási vérveszteség mellett – jó- tájára fejlesztették ki a gépfegyverrel (ké-
részt eredménytelenek maradtak, a front áttörésének kicsikarása szinte sőbb ágyúval) ellátott, páncélozott harc-
lehetetlennek bizonyult. A katonák „beásták” magukat: lövészárkok, kocsit. Az álcázás érdekében még a harcko-
sőt egész lövészárokrendszerek húzódtak a frontokon. Kialakult az csit gyártó munkások is úgy tudták, hogy
folyadékszállító tartályokat készítenek. (In-
állóháború. A legnagyobb csatákban, például Verdunnél (verdön) a
nen az elnevezés: a tank szó angolul tar-
szemben álló francia és német csapatok egymillió embert veszítettek! tályt jelent.)
(Ezt a csatát nevezték később verduni vérszivattyúnak.) 4
4 „A pergőztűz megszűnt, de helyette erős zárótűz van a hátunk mögött. Itt a

támadás. Senki sem hinné, hogy ebben a szétdúlt sivatagban még emberek él-
hetnek, de az árokból mindenfelől felbukkannak az acélsisakok. Ötvenméternyire
tőlünk már állásba vittek egy géppuskát, tüstént ugatni kezd. A drótsövények szét
vannak szaggatva. De valamit azért így is fel tudnak tartóztatni. Látjuk, amint a
rohamozók közelednek. A mi tüzérségünk dolgozik. Géppuskák kattognak, pus-
kák ropognak. […] Fölismerjük az eltorzult arcokat, a lapos sisakokat. Franciák.
Elérik a drótsövény maradványait, s már látható veszteségeik vannak. Egész sort
lefektetett a mellettünk dolgozó géppuska. […] A legközelebbi állásból tüzelnek a
géppuskák. Veszedelmes állatokká váltunk. Nem harcolunk. Védekezünk a meg-
semmisülés ellen. Nem emberekre hajigáljuk a gránátokat, nem tudunk mi erről
ebben a pillanatban. Ott túl a halál hajszol bennünket, kezek és sisakok alakjában. A lovas katona így próbálta védeni magát és
[…] Ha az apád jönne feléd azokkal odaát, habozás nélkül hajítanád felé a kézigrá- lovát a gáztámadás ellen. A háborúból az ál-
nátot! Az elülső árkokat feladjuk. De hát árkok még ezek? Szét vannak lőve, meg- latok is kivették a részüket.
semmisítve, egyes árokdarabok csupán. Lyukak, amiket folyosók kötnek össze.
Gránáttölcsérek. De azoknak odaát egyre több a veszteségük. Nem számítottak 6 A repülőgépek a levegőből derítették
ennyi ellenállásra.” (Részlet Erich Maria Remarque Nyugaton a helyzet változatlan fel az ellenséges csapatmozgásokat, és
című regényéből) onnan figyelték, hogy a tüzérség helyesen
• A szöveg elolvasása közben gyűjts részleteket a háború kegyetlenségéről! céloz-e. (Ezt a becsapódó lövedékek nyoma
elárulta.) Gépfegyvert először egy francia
Milyen fegyverek tették pokollá a lövészárkokban lévők életét a fronton? Gon-
dold át, és fogalmazd meg, hogyan, milyen körülmények között éltek a katonák pilóta szerelt fel a repülőgépére, de a re-
a lövészárkokban! Mit jelenthet a könyv címe? pülőt nehézkessé tette, hogy a légcsavart
(propellert) vastag acéllemezekkel kellett
• Melyik országban van Verdun? Nézz utána, mikor volt, és mennyi védeni a saját lövedékektől. Német mér-
ideig tartott a csata! nökök dolgozták ki azt a megoldást, hogy
• Mondj olyan idén tanult példát, amikor a haditechnika jelentősen a gépfegyver és a légcsavar összehangoltan
működjön. A golyó mindig akkor repült ki a
hozzájárult egy háború eldöntéséhez!
fegyverből, amikor a légcsavar egyik szár-
Az első világháború tehát már nemcsak a katonák fegyelméről, ki- nya sem állt az útjába. A háború utolsó
képzettségéről és halált megvető bátorságáról szólt, hanem a tech- szakaszában már rendszeres bombatáma-
nika fölényéről is. Egyre tömegesebben alkalmazták az ipari forrada- dásokat is végrehajtottak repülőgépekről
lom találmányait a hadászatban is: a nagy erejű robbanószereket és (például a németek London és más angol
ágyúkat, a géppuskát, a repülőgépet, a zeppelint, a tengeralattjárót, nagyvárosok ellen). A bombákat ekkor még
a telefont. De megjelentek új fegyverek, harci eszközök is, például a kézzel dobták ki a repülőből.
tank, 5 a repülőgépek 6 vagy a harci gázok. 7 (Ezekről lásd az ol- 7 A harci gázt eleinte palackokban rakták
vasmányt is.) A katonák és az eszközök szállításához felhasználták a ki a fronton az ellenséges állások közelébe.
vasutat és a gépkocsikat. Beköszöntött a gépek háborújának kora. Ha megérkezett a kedvező széljárás, kinyi-
tották a tartályokat. Az első ilyen (német)
gáztámadás tizenötezer francia katonát tett
harcképtelenné, közülük ötezret megölt.
A katonai vezetők mégsem találták elég ha-
tékonynak ezt a módszert, hiszen eseten-
ként hetekig kellett várni a kedvező szél-
járásra. Inkább gázzal töltött gránátokat
lőttek az ellenséges állásokra.
Gáztámadás során megvakult brit katonák

• A harci gáz elleni védekezés módját gyorsan
megtalálták. Mi volt ez a mód? Nézz utána, mi-
lyen harci gázokat alkalmaztak az első világhá-
borúban!
A technika háborúja
A gépfegyverek alkalmazása és a tengeralattjárók bevetése mellett több
új technikai eszköz növelte a pusztítás mértékét. A németek a háború
OLVASMÁNY
második évében a nemzetközi szerződéseket megszegve harci gázokat
vetettek be. A mérges gázt gránátokkal juttatták el az ellenséges
állásokig. Ez ellen a lövészárok sem nyújtott védelmet, mert a pusztító
gáz oda is beáramlott. Az antant viszonozta a gáztámadásokat.
Ez volt az első háború, ahol légi csaták is zajlottak. Mindkét fél
épített repülőgépeket, eleinte csak azzal a céllal, hogy a magasból
Mérges gáz bevetése a nyugati fronton, felderítsék az ellenség pontos helyzetét. Hamarosan azonban már légi
1915-ben ütközeteket vívtak a pilóták, igaz, eleinte csak úgy, hogy pisztollyal
lövöldöztek egymásra. A háború végére már nehezebb fegyvereket is
elhelyeztek a repülőgépeken, s ezeket külön tüzér kezelte. Megjelentek
az első bombázó repülőgépek is.
•
Csata szárazföldön és levegőben A hábo-
rú melyik színterein alkalmazták a repülőgé-
peket?
A németek eleinte kormányozható léghajók bevetésével kísérleteztek.

Ezek a repülőgépeknél nagyobb terhet (több fegyvert, bombát) tudtak
szállítani, de nagy méretük és lomha mozgásuk miatt rendkívül sebez-
hetőek voltak. (Egy jól irányzott gyújtólövedék elpusztította az óriás
ballont.) Az angolok a háború közepén bevetették az első tankokat
(páncélozott harckocsikat). Ezek a kezdetben gyakran elromló, ormótlan
szerkezetek az ellenségben ugyan nem tettek nagy kárt, viszont
megjelenésükkel komoly pánikot keltettek. A német hadvezetés az első
világháborúban még nem ismerte fel a tankok harci értékét.
• Milyen összefüggéseket látsz a következő fegyverek között: gépfegyver
→ lövészárkok; lövészárkok → harci gáz; gépfegyver → tankok?
Pilóták. A felső képen a pilóta kézzel dobja

ki a bombát a repülőből. Alatta: pilóták be-
•
vetés előtt. Magyarázd meg, miért kellett
ilyen sok réteg ruhát magukra venniük! Tank • Miért kapta ezt az elnevezést a páncélozott harckocsi?
A háború frontjai
 Keresd meg a főbb frontokat a történelmi atlaszban! Készíts
vázlatos térképet Európáról, bejelölve a fontosabb frontokat!
Így sokkal könnyebben meg tudod jegyezni e fejezet tartalmát.
A háború éveiben (1914–1918) a főbb európai frontok a kö-
vetkezők voltak:
DÉLI FRONT: Európa déli részén több helyszínen is folyt
a háború.
1. A Balkánon az Osztrák–Magyar Monarchia harcolt
Szerbiával. Bár könnyű hadjáratnak tűnt a „kicsiny” Szer-
bia legyőzése, a gyorsan mozgósító és támadó Oroszország
miatt a Monarchiának ez csak a következő évben sikerült,
Németország és a központi hatalmak mellé álló Bulgária
segítségével.
•
Az első világháború fő frontjai Csoporto-
sítsd a frontokat! Melyek alakultak ki 1914-
ben, és melyek később?
Szerb visszavonulás Albánia és a tenger felé. A visszavonuló szerb csapatokat útköz-

ben is hatalmas veszteségek érték. A központi hatalmak két támadását Szerbia visz-
szaverte. A nagy véráldozattal járó harmadik támadás 1916 elejére hozott eredmé-
nyeket: Szerbia és Montenegró területét a központi hatalmak teljes egészében meg-
szállták, de a szerb hadsereg 300 000 katonája a görög Korfu szigetére menekült.
2. Törökország 1914. októbertől harcolt az antant (elsősorban •

Sebesültszállítás az olasz fronton Milyen
kihívások vártak a katonákra az Alpok hegyei
Oroszország és Nagy-Britannia) ellen.
között? Kik a szanitécek?
3. 1915-ben Olaszország kilépett a hármas szövetségből, és az
antant oldalán szállt hadba. Az olasz fronton az Osztrák–Magyar
Monarchia – német támogatással – harcolt Olaszországgal, válta-
kozó sikerrel és rengeteg áldozattal. A front az Alpok déli oldalán,
sokszor sziklás magashegységi terepen húzódott, ami nagy megpró-
báltatást jelentett a katonáknak.
NYUGATI FRONT: A német villámháborús terv összeomlása
után Franciaországban és Belgiumban hosszú évekre állóháború ala-
kult ki (angolok–franciák ↔ németek). Bár egy-egy hónapokig tar-
tó ütközet milliós nagyságrendű áldozatokat szedett, a front gya-
korlatilag alig mozdult. A német korlátlan tengeralattjáró-háború
következményeként, hosszas politikai viták után, 1917-ben az
Amerikai Egyesült Államok hadba lépett az antant oldalán.
A döntésben szerepet játszott, hogy az antantországok nagy meny- Bombatámadás utáni „holdbéli” táj a nyu-
nyiségű hadianyagot kaptak hitelbe az Egyesült Államoktól, és vere-
ségük esetén adósságaikat nem tudták volna kifizetni.
•
gati fronton Mit gondolsz, mi a képen lát-
ható folyamatos vonalrendszer?
8 Az „orosz gőzhenger”. Valamennyi ha- KELETI FRONT: A nagy keleti síkságokon, a Kárpátok keleti elő-
talom közül Oroszország rendelkezett a terében és Lengyelországban húzódó, hosszú frontvonalon Orosz-
legnagyobb hadsereggel. A háború kezde- ország harcolt Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia
tén az orosz hadsereg létszáma 4,5 milliót csapataival. A keleti fronton nagy területek cseréltek gazdát, itt
tett ki, és még 2 millió tartalékos állt ren- mozgóháború zajlott. A váratlanul bekövetkezett orosz támadást 8
delkezésre! Bár Oroszország – fegyverzetét a front északi szakaszán a németek visszaverték, de a déli szakaszon
tekintve – hátrányos helyzetben volt Euró- az orosz hadsereg elérte a Kárpátokat, sőt benyomult Magyarország
pában, a félelmetes tömegben támadó ka-
területére. A támadást végül a Monarchia heves harcok árán itt is
tonák többször is nagy sikerű támadásokat
hajtottak végre.
visszaverte. Az ellentámadó központi hatalmak jelentős orosz terüle-
teket foglaltak el. Ezt követően váltakozó sikerrel folyt a harc, mígnem
a végsőkig kimerült Oroszországban forradalom tört ki (1917), majd
Oroszország polgárháborúba süllyedt, és kivált a háborúból.
 Figyeld meg a történelmi atlasz térképén, hogy a keleti fronton 1915
és 1918 között milyen hatalmas területek cseréltek gazdát! Körülbelül
hány kilométer széles területen mozgott a keleti front?
Katonák barátkozása a keleti fronton a Kár-

pátokban: „1917. december 24. A negyedik
háborús szentestét töltötték milliók távol
az otthontól, szeretteiktől. Nem volt ez
másképp a magyar királyi székesfehérvári
17. népfelkelő gyalogezred esetében sem,
akik Gyimesbükk térségében állomásoztak,
és a fegyverszüneti tárgyalások után joggal
reménykedtek, hogy ez lesz az utolsó hábo-
rús karácsonyuk. Amikor a sötétség beállt,
a legmagasabb fenyőfán kigyúltak a villany-
lámpák. Alighogy felhangzott a magyarok
éneke, az oroszok elhagyva állásaikat, hosz-
szú sorokban jöttek, s ők is körülállták a
karácsonyfát. Leomlottak a negyedféléves
ellenségeskedés elszigetelő falai. Fegyver
helyett imára kulcsolódtak a kezek, s együtt
•
Osztrák–magyar tüzérüteg az orosz fronton Az ágyú elsütésekor az egész szerke-
zet nagy erővel hátramozdult. Hogyan csökkent ez a hatás a képen látható fegyveren?
énekelték a magyar és az orosz a karácsonyi
éneket.” (A Nagy Háború írásban és képben
című blog alapján)
Háború a tengeren
A háború kezdetén a brit hajóhad vereséget mért a német flottára a
Németországtól északra eső vizeken. Válaszul a németek bejelentet-
OLVASMÁNY
ték, hogy blokád, azaz tengeri zárlat alá veszik a Brit-szigeteket. A né-
metek tengeralattjáróikkal igyekeztek elsüllyeszteni minden Angliába
tartó hajót. A tengeralattjárók (hivatalos néven: búvárhajók) a törté-
nelemben először az első világháborúban játszottak komoly szerepet.
A tengeralattjáró a felszínen és a felszín alatt egyaránt képes úszni.
A felszínen dízelmotor, a víz alatt villanymotor hajtja. Ha a hajóba épí-
tett tartályokba tengervizet engedtek, a jármű néhány perc alatt 10–20
méteres mélységbe merült. A tengeralattjárónak felszíni gépfegyverei
is voltak, de a legveszélyesebb fegyvere a torpedó* volt.
• Miért nem lehet a víz alatt is dízelmotort használni? Nézz utána! Ma
főleg milyen energia hajtja a tengeralattjárókat?
Az angol hajóhad szintén blokáddal akarta megakadályozni a Német-
országba irányuló tengeri forgalmat. A tengeralattjáró-háború első
évében (1915) a németek elsüllyesztettek egy óriási angol utasszál-
lító hajót, a Lusitaniát (luzitániát). Körülbelül 1200 utas (polgári sze-
Torpedótámadás mély) meghalt. A halottak között amerikaiak is voltak (kb. százhúszan).
A német blokád – ha sikerrel jár – térdre kényszeríthette volna Angliát,

amelynek fontos volt, hogy külföldről (és a gyarmatokról) nagy meny-
nyiségű nyersanyag érkezzen az országba.
• Miért csak a tengeren tudott kereskedni Nagy-Britannia?
OLVASMÁNY
A világháború legnagyobb tengeri csatájára 1916-ban került sor az
Északi-tengeren az angolok és a németek között. Ebben több mint 250
hajó vett részt. Az angolok több hajót veszítettek, de a németek nem
tudták áttörni az angol blokádot. Az angolok megőrizték tengeri fölé-
nyüket.
Ezt követően II. Vilmos német császár parancsot adott a korlátlan
tengeralattjáró-háború megindítására. Ez az jelentette, hogy a németek
előzetes figyelmeztetés nélkül elsüllyesztenek minden Angliába tartó
hajót. Nemcsak a hadihajókat, hanem a kereskedelmi és az utasszállító
hajókat is. Ráadásul időt sem adtak az utasok és a legénység kimenté-
sére. Ez a döntés nemcsak embertelen volt, de ellentétes is a nemzet- A Lusitania elsüllyesztése. A luxusgőzös ha-
közi egyezményekkel. dianyagot is szállított az Egyesült Államok-
A korlátlan tengeralattjáró-háború német megindításához hozzájá- ból Angliába, pedig az Egyesült Államok ek-
rult, hogy az antant gyakran – érthető okból – fegyverekkel látta el a kor még semleges ország volt. A hajó na-
kereskedelmi hajókat is. A tengeralattjáró parancsnoka viszont a kö- gyon gyorsan (körülbelül 18 perc alatt) tűnt
rülbelül 10 méteres mélységből kinyúló periszkópon (víz alól figyelő el a hullámsírban, ami megmagyarázza a
távcső) keresztül nem volt képes eldönteni, hogy hadihajóval vagy ke-
reskedelmi hajóval áll-e szemben.
•
hatalmas veszteséget. Mit gondolsz, mi
a jelentősége annak, hogy az elsüllyesztett
Lusitanián amerikai állampolgárok is voltak?
A hátország megpróbáltatásai
A legrosszabb helyzetben természetesen a fronton harcoló katonák
voltak. Pergőtűzben, percenként becsapódó gránátok között, a harci
gáztól rettegve sohasem tudhatták, megérik-e a következő napot
vagy akár csak a következő órát. A világháború azonban a frontok
mögötti területek, az úgynevezett hátország polgári (civil) lakossá-
gának is rengeteg szenvedést hozott.
A férfiak nagy része a fronton harcolt, a mezőgazdasági munkákat
az otthon maradottaknak kellett elvégezniük. A hadseregek ellátása
mindenütt elsőbbséget élvezett, így a hátországokban súlyos áru-
hiány jelentkezett, különösen élelmiszerekből és ruházatból. Már
a háború első szakaszában jegyrendszert vezettek be az alapvető
élelmiszerekre: a kenyérre, a húsra, mindenféle zsiradékra. Ezeket a
termékeket csak korlátozott és egyre csökkenő mennyiségben, a la-
kosság számára kiosztott jegyek birtokában lehetett megvásárolni. 9
•
Lisztjegyek Magyarországon, 1915 Az élel-
miszerhiányból sokan meggazdagodtak. Vajon
hogyan?
9 A társadalmi feszültségeket fokozta,

hogy a hátországokban élők közül sokan
mérhetetlenül meggazdagodtak. Így ír er-
ről Károlyi Mihály gróf: „A boldog kevesek
egyszerűen nem vettek tudomást a ször-
nyűségekről. Sok földbirtokos, aki a háború
elején a csőd szélén állt, a gyorsan emel-
kedő gabona- és egyéb terményárak révén
rendbe hozta anyagi helyzetét. […] Az ál-
A gyárak egyre több nőt foglalkoztattak. A képen bombát festő nők láthatók. lattenyésztők a legmagasabb áron adhat-
• Miért volt szükség a nők munkaerejére is a háború alatt? ták el szarvasmarháikat a hadseregnek.”
10 „Csak egy éjszakára küldjétek el őket; Az ipari ágazatok többségét háborús termelésre állították át.
A pártoskodókat, a vitézkedőket. A gyárakban sokszor nőknek kellett ellátniuk azokat a feladatokat,
Csak egy éjszakára: amelyeket idáig férfiak végeztek. Több országban (például Német-
Akik fent hirdetik, hogy – mi nem országban) bevezették az általános, nőkre is kiterjedő munkakötele-
felejtünk, zettséget.
Mikor a halálgép muzsikál felettünk; A legszörnyűbb mégis az lehetett, amikor hivatalos értesítést ho-
Mikor láthatatlan magja kél a ködnek, zott a posta: a család tagja „hősi halált halt” a harcokban. Vagy meg-
S gyilkos ólom-fecskék szanaszét
érkezett a frontról jövő vonattal a sebesülése miatt leszerelt katona
röpködnek,
láb vagy kéz nélkül, sokszor a gáztámadástól megvakulva vagy a kö-
Csak egy éjszakára küldjétek el őket; zeli gránátrobbanás miatt süketen, rángó végtagokkal. 10
Gerendatöréskor szálka-keresőket.
Csak egy éjszakára:
Mikor siketitőn bőgni kezd a gránát
S úgy nyög a véres föld, mintha gyomrát
vágnák,
Robbanó golyónak mikor fénye támad
S véres vize kicsap a vén Visztulának.”
(Gyóni Géza: Csak egy éjszakára… –
részlet)
• Magyarázd meg a költői képeket: „ha-
lálgép muzsikál felettünk”; „ólom-fecskék
szanaszét röpködnek”; „véres vize kicsap”.
Melyik fronton található a Visztula folyó?
Hadirokkantak Budapest utcáin
Magyarok a világháborúban
Az Osztrák–Magyar Monarchia politikusai – szinte kivétel nélkül –
a Szerbiának küldött szigorú jegyzék (az „ultimátum”) mellett fog-
laltak állást. A kivétel Tisza István magyar miniszterelnök volt, aki
eleinte ellenezte a háborút. Tartott tőle, hogy Szerbia szövetségese-
ként Oroszország és Románia is hadba fog lépni, s ez veszélyeztetheti
Erdélyt. Tisza – az osztrák vezetés nyomására és a németek szövetsé-
gesi elkötelezettségét látva – rövidesen beadta a derekát. Aggodal-
ma azonban később beigazolódott.
Gróf Tisza István (1861–1918), Benczúr Gyu-

la festménye. Tisza magyar arisztokrata, a
XX. század elejének meghatározó, karizma-
tikus* politikusa volt. Először 1903 és 1905
között töltötte be a miniszterelnöki pozíciót,
majd 1913 és 1917 között. 1912 és 1913 kö-
zött a törvényhozás (Képviselőház) elnöke.
A dualista rendszer fenntartásának híve, mert
szerinte a történelmi Magyarország csak a Budapesti tüntetés a háború mellett • Mit gondolsz, melyik esztendőben készült a
dualizmus keretei között maradhat fenn. fénykép?
A Szerbiának szóló hadüzenetet Magyarországon lelkesedés fo-

gadta. Minden párt a háború mellé állt, a szociáldemokraták is.
• Hogyan fogadták az első világháborús hadüzeneteket Európa más or-
szágaiban?
Magyarország 1915-ben már egyszerre három fronton harcolt:
a balkáni, az orosz és az olasz fronton. A hivatásos katonákból álló
haderő még 1914-ben elvérzett, és az őket követő, gyengébben fel-
szerelt és felkészített csapatok is súlyos veszteségeket szenvedtek.
Szerbia legyőzése után a Monarchia (s így a magyar katonák)
számára a fő hadszíntér az orosz (Galíciában) és az olasz front (az
Isonzó folyónál) volt. 11 Az Osztrák–Magyar Monarchia (főként
Magyarország) számára nagy veszélyt jelentett, hogy 1916-ban
Románia is belépett a háborúba az antant oldalán, így megnyílt egy
negyedik frontvonal. Az ország az antanttal kötött (bukaresti) titkos
egyezményben a négy antanthatalomtól ígéretet kapott arra, hogy
hadba lépéséért megkapja Erdélyt és az Alföld jelentős részét. Az Er-
délybe betörő román hadsereget azonban a Monarchia és Németor- Hadicélokra leszerelik a Váci utcai (ma: Fe-
szág hadai visszaverték. A román fővárost, Bukarestet is elfoglalták. renciek tere) templom harangját Miért •
 Mutasd meg a történelmi atlaszban Galíciát és Bukarestet! volt szükség a harangok anyagára?
11 Egy magyar huszár a világ-

háborúban. Csepregi Horváth Antal
1914-ben végezte el a Ludovika
Akadémiát. Ez olyan katonatiszt-
képző iskola volt, ahol 14–18 éve-
seket oktattak. Horváthot – kitű-
nő eredményének köszönhetően
– azonnal huszártisztté avatták, és egy ezreddel az orosz frontra (Galíciába) vezé-
nyelték. Két hónap múlva egy támadás során kilőtték alóla a lovat, majd sú-
lyos sérülést szenvedett maga is. Felépülése után géppuskásoktató lett,
de a következő nyáron egy orosz puskagolyó hatolt a fejébe, lesza-
kítva koponyacsontjának egy részét. Katonái azt hitték, vége van,
ám a kórházban egy ezüstlapot ültettek a csont helyébe. Teljesen
felépült, azonban sebesülései miatt leszerelték. Kérte, hogy saját Katonai azonossági jegy („dögcédula”), amit
felelősségére újra frontszolgálatra mehessen. Letette a pilótavizsgát, ugyanis a a fronton a katonák mindig maguknál tar-
háború végén a huszárezredeknek már nem volt elegendő lovuk, és a legfelké-
szültebb tiszteket pilótává képezték át. Ekkor már (22 évesen) főhadnagy volt
•
tottak Figyeld meg a következőket! Melyik
megyéből származott a viselője? Hány éves
a vezérkarnál! Harmadszor is megsebesült a fején, ezúttal egy gránátszilánktól. korában avatták katonává? Miért volt szük-
A háború utolsó évében súlyosan megbetegedett egy harcigáz-támadástól. Ezt is ség az azonosításra?
túlélte, s ezután vezényelték végleg haza.
Rudolf Alfred Höger: Szuronyroham Dober-

dónál (festmény). A doberdói csata az első
világháború egyik legvéresebb csatája volt,
melyet 1915 májusa és 1916 augusztusa kö-
zött vívott meg az olasz haderő az osztrák–
magyar hadsereg főként magyar és szlovén
nemzetiségű egységeivel. Ezek a küzdelmek
az itteni folyó után isonzói csata néven is is-
mertek. A Doberdó-fennsíkot a hatodik ison-
zói csatában elfoglalták az olaszok, de a folyó
mentén még hat csatára került sor. Az itteni
harcok 1917 őszén a központi hatalmak győ-
•
zelmével zárultak. Keresd meg a térképen
az Isonzó folyót és Doberdó községet! Gyűjts
történeteket a magyar katonák hősiességéről
az itteni harcokban! Nézz utána, mi történt a
12. isonzói csatában, és ez milyen következmé-
nyekkel járt!
Az összeomló Monarchia
1916-ban meghalt Ferenc József. Az év végén osztrák császár lett, és
magyar királlyá koronázták IV. Károlyt (1916–1918). Az új uralkodó
Az 1895 mintájú Mannlicher ismétlőkara-
béketapogatózásokat kezdeményezett az antanttal. Sajnos ered-
bély és a hozzá való szurony a Monarchia
haderejének legnagyobb számban rendsze-
ménytelenül. 12
resített fegyvere volt az első világháború A békére pedig a Monarchia kimerülése és belső válsága mi-
során. Öt töltény befogadására volt alkal- att is szükség lett volna. Tömegmozgalom bontakozott ki a háború
mas. befejezéséért és a választójog kiterjesztéséért. Ez a hadseregre is
hatott: a hátországban egyre több ezred tagadta meg, hogy a fron-
tokra induljon.
A legsúlyosabb belpolitikai problémát a nemzetiségek mozgal-
ma jelentette. Az antantállamokban az emigráns nemzetiségi po-
litikusok önálló délszláv és csehszlovák állam felállításáért küzdöttek.
A Monarchia nemzetiségeinek vezetői kijelentették, hogy nem haj-
landók tovább az Osztrák–Magyar Monarchia keretei között élni.
Saját államokat követeltek. Ennek érdekében sorra alakultak meg
hatalmi szerveik, amelyeket nemzeti tanácsoknak neveztek.
A háború végén IV. Károly király tett még egy kísérletet a Mo-
narchia megmentésére. Bejelentette, hogy birodalma osztrák felét
nemzetiségi alapon egyenrangú államok szövetségévé (idegen szó-
IV. Károly magyar király és osztrák császár val: föderációvá) fogja átszervezni. Ekkor ez már elkésett lépés-
• „Jó szándéka már semmit sem segíthetett”. nek bizonyult. 1918 végére a Monarchia hadserege minden fron-
ton összeomlott, és rövid idő alatt a Monarchia darabokra hullott.
Miért?
12 Az utolsó magyar király IV. (Habsburg)
A Habsburgok több évszázados uralma véget ért.
Károly. Károlyt eleinte nem szánták uralko- • Milyen követeléseik voltak a nemzetiségeknek a háború előtti idő-
dónak. Ferenc József egyetlen fia (Rudolf) szakban?
öngyilkossága (1889), majd Ferenc Ferdi-
nánd szarajevói meggyilkolása (1914) után
mégis ő lett a trónörökös. Ferenc József A háború befejezése
halála után, 1916. december 30-án a bu-
dai Mátyás-templomban feleségével (Zita Az elhúzódó háború szenvedései miatt egész Európában egyre
hercegnő) magyar királlyá koronázták. többen követelték a békét – ám a döntés nem az ő kezükben volt.
A magyar történelemben először az oszt- Wilson (vilzon) amerikai elnök a Kongresszushoz intézett levelében
rák helyett a magyar himnuszt énekelték a 1918 januárjában 14 pontban foglalta össze a béke lehetséges
koronázás alatt.
alapelveit. A béke fenntartása érdekében javasolta egy nemzetkö-
A király összeomlóban lévő birodalmat
örökölt az egyre kilátástalanabbá váló vi-
zi szervezet, a Nemzetek Szövetségének létrehozását (a mai ENSZ
lágháború közepén. Kísérletet tett a hábo- elődje). Az Osztrák–Magyar Monarchia népeinek önrendelkezési
rúból való kilépésre. Sógora közvetítésével jogot* kívánt biztosítani. A „wilsoni pontok” akkor nagy feltűnést
felvette a kapcsolatot a francia miniszter- keltettek, de a későbbi eseményekre kevés hatást gyakoroltak.
elnökkel, de a német császár követelésére 1918-ban a szemben álló felek végső összecsapásra készültek.
megszakította azt. A háború legvégén bi- Oroszország ugyan a forradalom eredményeképp kivált a háborúból,
rodalmát önálló egységekből álló szövet- de az Egyesült Államok belépése nagyon megerősítette az antantot. 13
ségi állammá tervezte átalakítani, csak-
hogy ezzel már elkésett. A nemzetiségek az 13 Az Egyesült Államok 1917 áprilisában lépett be a háborúba. Az első amerikai
antant támogatásával ki akartak szakadni csapatok június végén érkeztek meg Európába (Franciaország területére). 1917
a birodalomból. Károly 1918-ban lemon- végén kb. 200 ezer, 1918 októberében pedig már körülbelül 2 millió amerikai
dott a trónról, és négy év múlva spanyol- katona erősítette az antantot a nyugati fronton. A katonák mellett nagy meny-
náthában* meghalt Madeira szigetén. Még nyiségű hadianyag is érkezett Európába.
csak 34 éves volt. Mély hitével, keresztény
életével, békés, türelmes természetével és A központi hatalmak tartalékai elfogytak. Az utolsó támadás-
háborúellenes politikájával kiérdemelte, sorozatuk 1918 őszén kudarcba fulladt. Először Bulgária, majd
hogy II. János Pál pápa 2004-ben boldog- Törökország, novemberben az Osztrák–Magyar Monarchia, utána
gá* avassa. Szentté avatási eljárását is meg- Németország kért fegyverszünetet.
kezdték. Elsőszülött gyermeke, Habsburg
Ottó lett a trónörökös, de sohasem került • Miért rendelkezett sokkal nagyobb tartalékokkal emberek (katonák)
trónra, le is mondott trónigényéről. (Ottó és nyersanyagok terén is az antant?
2011-ben halt meg.) • A fegyverszünet nem békekötés. Mi a különbség a két fogalom között?
Véget ért a háború, amelyben 10 millió ember pusztult el, vagy

vált örökre nyomorékká. Az otthon maradt családok iszonyú szenve-
déseket és nélkülözéseket éltek át.
A következő két évben megszületett az első világháborút lezáró
békerendszer. A világ fellélegzett – úgy tűnt, soha többé nem kell át-
élnie még egy ilyen világégést. A megkönnyebbülés azonban korai volt.
Thomas Woodrow Wilson (1856–1924), az

Amerikai Egyesült Államok elnöke 1913–
1921 között
Amerikai katonák ünneplik a németekkel kötött fegyverszünet hírét 1918. novem-

ber 11-én
Az 1917. márciusi forradalom Oroszországban

A világháború a végsőkig fokozta a társadalmi feszültségeket. Ez első-
ként a legkevésbé fejlett hadviselő országban, Oroszországban veze-
tett társadalmi robbanáshoz, forradalomhoz.
Oroszország a XX. század elején az ellentmondások országa volt.
A kimeríthetetlen természeti kincsekkel rendelkező birodalom hatal-
mas, de rosszul felszerelt haderejével vett részt a háborúban. Fejlet-
len gazdasága és mérhetetlen társadalmi feszültségei miatt azonban
hamar kimerült, és óriási veszteségeket szenvedett mind emberben,
mind területekben. A társadalom a sok áldozat miatt tűrőképes-
sége határára érkezett, s ezt az 1916–1917-es, rendkívül hideg tél
csak tovább fokozta. Már nemcsak a nyomorban élő szegényparaszti
és munkástömegek, hanem a cári rendszer demokráciát nem isme-
Politikai karikatúra az orosz társadalomról
rő önkényuralmával szemben álló polgári (és nemesi) csoportok is
(1900). Szövege: „Mi uralkodunk feletted.
változtatást követeltek. Mi imádkozunk érted. Mi lövünk beléd. Mi
• Egy kemény tél miért növelheti a társadalmi feszültségeket? koccintunk az egészségedre. Neked dolgo-
1917-ben általános sztrájk kezdődött Pétervárott (a mai Szent-

•
zunk és táplálunk.” Milyen társadalmi cso-
portokra ismersz rá a rajz és a szöveg alapján?
pétervárott) és más ipari központokban. Több százezer fős tömeg- Milyen társadalmi elrendeződést mutat be a
tüntetésekre került sor „Le a háborúval!”, „Le az önkényuralommal!” karikatúra?
jelszavakkal. Márciusban egy tüntetésen a katonaság a tömegbe
lőtt, ezután azonban a tömegek követelésével azonosuló katonák
többsége is a felkelők mellé állt. A városban győzött a forradalom.
A munkások és a katonák tanácsokat, úgynevezett szovjeteket
alakítottak, hogy így, szervezetten irányíthassák az eseményeket.
A cár lemondott, Ideiglenes Forradalmi Kormány alakult, ame-
lyet a szovjetek egyelőre támogattak. A kormány Oroszországban
addig soha nem látott politikai szabadságot teremtett. Több párt mű-
ködhetett.
A kormány egyelőre élvezte a nép bizalmát, feladatai azonban em-
berfelettiek voltak, főleg az ország évszázados elmaradottsága és a
háború miatt. A tömegek pedig azonnal változást szerettek volna.
Forradalmárok támadják a cári rendőrséget
• Ismételj! Mik a legfontosabb polgári szabadságjogok? a márciusi forradalom kezdetén
14 A bolsevik elnevezés hazugság volt, Lenin és a bolsevik hatalomátvétel

mert úgy mutatta, hogy a szociáldemok-
rata pártban a bolsevikok, tehát Lenin kö- • Mit tanultunk a marxizmusról és a leninizmusról? (2. téma)
vetői vannak többségben (a bolsevik szó • Hogyan képzelte el Lenin a hatalom megragadását?
magyarul többséget jelent). Valójában a
Lenin nézeteit ellenzők voltak többen. Le-
• Hogyan vélekedtek a szociáldemokrata és a marxista (kommunista)
pártok a demokráciáról?
ninék egyetlen szavazáson (amely a párt
újságjával volt kapcsolatos) kerültek több-
ségbe, ám ettől kezdve következetesen
A márciusi forradalomban jelentős szerepet játszott az Oroszorszá-
bolsevikoknak nevezték magukat, eszmei gi Szociáldemokrata Párt, amely a XIX. század végén alakult meg.
ellenfeleiket pedig mensevikeknek (a szó Tagjait a cári rendőrség kezdetektől üldözte, letartóztatta, ezért
jelentése: kisebbség), és mindent megtet- az orosz szociáldemokraták külföldi emigrációban szervezkedtek.
tek a párt feletti ellenőrzés megszerzé- A párt politikáját egyre inkább Lenin és hívei, a bolsevikok* (tehát
séért, ellenfeleik kiszorításáért a pártból. a kommunisták) határozták meg. 14 A bolsevikok a szocialisták mar-
xista táborához tartoztak, tehát fegyveres harccal, forradalommal
kívánták elérni céljaikat.
Áprilisban Lenin hazatért az emigrációból. Hazautazását a német
kormány segítette azért, hogy a forradalmi eszmék terjedésével
Oroszországban minél nagyobb legyen a zűrzavar. Lenin meghir-
dette programját:
1. a munkás- és katonaküldöttek szovjetjeinek kell vezetnie az or-
szágot (a szovjetekben egyre inkább a bolsevikok váltak hangadóvá);
2. ki kell lépni a háborúból;
3. a földbirtokokat és a nagy ipari üzemeket a nép tulajdonába
kell venni (államosítás).
• Miért volt érdeke Németországnak, hogy Oroszországban minél fe-
szültebb legyen a helyzet?
Lenin egy nagygyűlésen szónokol • Mi volt • Miért nevezhetők kezdetben a szovjetek demokratikus szervezetek-
a bolsevikok célja?
nek? Mit gondolsz, hogyan változott ez, miután a bolsevik befolyás egy-
15 Az Auróra legendája. A Téli Palota el-
re erősebbé vált e szervezetekben?
foglalását később úgy magyarázták, hogy
november 7-én a pétervári kikötőben ál- Oroszországot szeptemberben köztársasággá nyilvánították. A leg-
lomásozó Auróra cirkáló ágyúja a bolse- fontosabb feladat a háború befejezése, a parasztok földhöz juttatása
vikok mögött álló hatalmas, „forradalmi” és az alkotmány kidolgozása lett volna. Ezeket az Ideiglenes Kormány
néptömegnek adott jelet a támadásra. nem oldotta meg. Egyre többen szimpatizáltak a bolsevikokkal, el-
A XX. században megalakuló Szovjetuni- sősorban a háború elhúzódása miatt. (Nyáron az orosz hadsereg
óban és az általa később megszállt orszá-
újabb támadást indított a fronton, de vereséget szenvedett.) A kor-
gokban – így Magyarországon is – a legna-
gyobb állami ünnepnek számított a „Nagy
mány keményen fellépett a bolsevikok ellen, azonban politikai tér-
Októberi Szocialista Forradalom” napja, nyerésüket nem tudta megállítani.
november hetedike. (Azért „októberi”, 1917 novemberében (akkori orosz időszámítás szerint október-
mert november 7-én a régi – cári időkben ben) a bolsevikok fegyveres felkelést indítottak. November 6-án
használt – orosz julián naptár október 25- és 7-én elfoglalták Szentpétervár legfontosabb épületeit, köztük a
ét mutatott.) Valójában a novemberi bol- kormány székhelyét, a Téli Palotát. 15
sevik államcsínyt (más néven puccsot) az A Lenin vezette új kormány (Népbiztosok Tanácsa) összehív-
Ideiglenes Kormány ellen egy kicsiny, de ta az alkotmányozó gyűlést. 16 Itt azonban a képviselők többsége
katonailag nagyon jól szervezett csoport visszautasította a bolsevikok javaslatait, ezért Lenin fegyveresek-
hajtotta végre. kel feloszlatta a gyűlést. A cári zsarnokságot – rövid demokrati-
• Idézd fel a Julius Caesar naptárreformjáról kus időszak után – bolsevik diktatúra váltotta fel. A demokrácia
tanultakat! (Segít az ötödikes tankönyved
lehetősége több mint nyolcvan évre megszűnt Oroszországban.
54. oldala.)
A bolsevik vezetők fegyverszünetet kértek a központi hatalmaktól,
így Oroszország kilépett a háborúból. 17
16 Az alkotmányozó gyűlés összehívását még az Ideiglenes Kormány elhatá-

rozta, és mivel az oroszországi pártok, politikai erők többsége támogatta az el-
képzelést, a Lenin vezette kormány nem mert ezzel szembemenni. A november
végén megtartott választásokon azonban a bolsevikok csak a szavazatok körül-
belül negyedét tudták megszerezni, így az 1918 elején összeülő alkotmányozó
gyűlés nem vált a bolsevikok akaratának engedelmes végrehajtójává.
Az Auróra cirkáló • Nézz utána, mit jelent •Ha Oroszországban demokrácia van, mit kellett volna tennie a Lenin vezette kor-
a hajó neve! mánynak a választások után?
II. Miklós cár és családja
A Téli Palota ostroma. A festmény kemény harcot ábrázol, a valóság azonban más
volt. A palota kis létszámú őrsége gyorsan megadta magát. A polgári kormány mi-
niszterelnöke már korábban elmenekült, így a palotában csak néhány miniszter
•
esett fogságba. Miért mutatták be később az eseményt a valóságtól eltérően (idea-
18 A cári család halála. A bolsevik vezetők
lizáltan)? Mi látható a festmény hátterében?
attól tartottak, hogy az ellenük harcoló
csapatok kiszabadítják a vidéken (egy Urál
17 Az 1917-es forradalom és bolsevik hatalomátvétel utáni zűrzavarban Orosz- hegységben levő városban) fogva tartott
országnak békét kellett kötnie a központi hatalmakkal – bármilyen áron. A német II. Miklós cárt és családját. Ezért Lenin uta-
csapatok már Szentpétervár felé nyomultak. Az 1918-as breszt-litovszki békében sítására az őrzésükkel megbízott katonák
Oroszország elismerte többek között Finnország, Lengyelország és Ukrajna nagy 1918 nyarán kegyetlenül meggyilkolták
részének függetlenségét. Lenin így írt erről: „Hihetetlenül, hallatlanul nehéz aláír- őket. Egy pincében golyózápor végzett
ni egy szerencsétlen, mérhetetlenül súlyos, végtelenül megalázó békét, amikor az a cárral, feleségével, öt gyermekükkel és
erős a gyenge torkának megy. És mégis alá kell írni.” szolgálóikkal. A csontok alapján 2008-ban
DNS-vizsgálattal tudták megállapítani,
A harcok azonban nem értek véget. A bolsevik hatalomátvétel hogy valóban a cári család maradványai-
után évekig tartó polgárháború következett – a borzalmak folyta- ról van szó.
tódtak az orosz nép számára. 18 • Miért volt fontos az új hatalomnak, hogy a
cár ne szabadulhasson ki?
• Mely országokkal kellett tárgyalnia a fegyverszünetről Oroszország- @ Nézz utána egy lexikonban vagy az inter-
nak? neten, mi az a DNS-vizsgálat!

A szarajevói merénylet (1914): ürügy a háborúra → hadüzenetek. 1. Mettől meddig tartott az első
Frontok: világháború?
– nyugati front: Németország ↔ Franciaország, Anglia; 2. Mely országok harcoltak a nyugati,
– keleti front: Oroszország ↔ Németország, Osztrák–Magyar Monarchia; a keleti és a déli fronton?
– déli front: 3. Hogyan vált a villámháború
• Osztrák–Magyar Monarchia (Bulgária) ↔ Szerbia; állóháborúvá?
• Oszmán Birodalom ↔ Oroszország; 4. Hogyan vált az első világháború a
• Olaszország ↔ Osztrák–Magyar Monarchia. tömegek és a gépek háborújává?
Villámháborúból állóháború. 5. Miért okozott áruhiányt és
Az Egyesült Államok hadba lépése (1917). jegyrendszert a háború?
Milliós tömeghadseregek, gépek és pusztító fegyverek háborúja. 6. Miért bomlott fel az Osztrák–
Hátországok – a civil lakosság szenvedései. Magyar Monarchia?
Magyarország a világháborúban: szerb, majd olasz és orosz front. 7. Milyen eredménnyel járt az
– IV. Károly (1916–1918) → reformtervek, háborús válság. 1917. márciusi forradalom
1918 ősze: a központi hatalmak teljes kimerülése → fegyverszünet. Oroszországban?
Háború → gazdasági, társadalmi válság Oroszországban → forradalom 8. Mi történt 1917 novemberében?
(1917. március): a cár lemond Ideiglenes Kormány → 1917. november:
bolsevik hatalomátvétel (Lenin) → diktatúra.
1 Magyarország 3 millió 800 ezer kato-

nával vett részt a világháborúban. Ebből 6. Magyarország 1918–1919-ben
elesett 661 ezer, megsebesült 743 ezer,
fogságba esett 734 ezer fő. Ezekből a vesz-
„A kormányok értékét nem az adja meg, hogy miként fogadják
teségekből az ország nemzetiségei is kivet-
ték a részüket. őket, hanem az, hogy miként búcsúznak tőlük.”
• Összesen hány katonát vesztett Magyar- (Gratz Gusztáv)
ország az első világháborúban? Ez hány szá-
zaléka a harcokban részt vett katonáknak?
A forradalmi kísérlet a polgári demokrácia
2 A három legjelentősebb ellenzéki párt kiszélesítésére
1918 őszén:
– a Függetlenségi és 48-as Párt (vezetője:
gróf Károlyi Mihály),
• Hogyan viszonyultak a világháború kitöréséhez az emberek Magyar-
országon (is)? Hogyan változott meg a közhangulat a háború második
– a Polgári Radikális Párt és felére?
– a Magyarországi Szociáldemokrata Párt
volt. 1918. október végén már egyértelmű ténynek tűnt, hogy a közpon-
• Mit tanultunk korábban a szociáldemok- ti hatalmak elvesztik a háborút, a Monarchia hadserege katonailag
ratákról? Próbáld meg jellemezni a másik két összeomlott. Magyarország vesztesként fejezte be a háborút, kiszol-
ellenzéki pártot a nevük alapján! gáltatva a győztes hatalmaknak. Az óriási háborús emberveszteség
és a hátországban élők szenvedései önmagukban is elkeserítőek vol-
tak. 1 A vereség következtében pedig mindez hiábavaló áldozatnak
bizonyult. A lakosság többsége változásokat várt, és az ellenzékre
figyelt. A Monarchia nemzetiségei nemzeti tanácsokat hoztak létre,
és az antant támogatásával sorra alakították meg önálló államaikat
(pl. Csehszlovákia), vagy csatlakoztak a már létező nemzetállamuk-
hoz (pl. Romániához vagy Szerbiához). Az osztrák–magyar állam re-
csegve-ropogva omlott össze pár nap alatt.
A három legjelentősebb ellenzéki párt 1918. október végén (24-
én) megalakította a Magyar Nemzeti Tanácsot. 2 Elnöke gróf Ká-
rolyi Mihály lett. Követeléseiket 12 pontban foglalták össze. Közü-
lük a legfontosabbak:
Gróf Károlyi Mihály (1875–1955) arisztok- − a kormány lemondása, a régi parlament feloszlatása;
rata, politikus. A Monarchiában a fennálló − az ország függetlensége;
rendszer parlamenti ellenzékét jelentő Egye- − az általános, egyenlő és titkos választójog bevezetése;
sült Függetlenségi és 48-as Párt háború- − a nemzetiségek önrendelkezése;
ellenes, antantbarát vezetője, a demokrati- − földreform;
kus reformok híve. 1918 októberében a Ma- − a háború azonnali befejezése.
gyar Nemzeti Tanács elnöke. Az őszirózsás
forradalom után a szétdarabolódó Magyar- • Hol olvastunk már nemzeti tanácsokról? (5. téma) Nézz utána, kik
ország miniszterelnöke, majd az első ma- voltak választásra jogosultak a reformkorban és az Osztrák–Magyar
gyar köztársasági elnök. Monarchia idején! Miért nem volt a Monarchia idején sem általános,
sem egyenlő, sem titkos a választójog Magyarországon? Indokold, hogy
3 A lánchídi csata valójában nem nevez-
miért volt szükség földreformra!
hető csatának, csak a köznyelv adta ezt az
elnevezést. Az mindenesetre biztos, hogy A válságos helyzetben egyre nagyobb tömegek lepték el a főváros ut-
a forradalom közvetlen előzményének te- cáit, és követelték Károlyi Mihály miniszterelnöki (kormányfői) kineve-
kinthető. 1918. október 28-án a Károlyi- zését. A tömeg erejét növelték a városokban (főleg Budapesten) tartóz-
párt budapesti Gizella téri (ma Vörösmarty kodó, frontról hazatért katonák és katonaszökevények, akiknek a száma
tér) központja előtt gyülekező néhány ez- egyre nőtt. A miniszterelnök ugyan lemondott, de a király még habo-
res tömeg elindult a budai Vár felé, hogy zott. Az egyik tüntetésen a rendőrség és a csendőrség fegyvert használt
a király megbízottjától, (Habsburg) József
a tömeg ellen („lánchídi csata”). Ezt követően a karhatalom is átállt a
főhercegtől követelje Károlyi Mihály mi-
niszterelnöki kinevezését. A tüntetőket Nemzeti Tanács oldalára. 3
a Lánchíd felé vezető utcákon a katonák A következő napon még nagyobb tüntetés rázta meg Budapestet.
átengedték, azonban a hidat védő karha- A tömeg elfoglalta a város fontos pontjait (pályaudvarok, telefon-
talom ellenállt. A lovas rendőrök a tömeg központok, hivatalok stb.). A király meghátrált, és Károlyi Mihályt
közé ugrattak, kardlapoztak, végül a csen- – megbízottja, József főherceg útján – miniszterelnökké nevezte
dőrök sortüzet adtak le. A „csata” mérlege: ki (1918. október 31.). Békés úton győzött a forradalom. A tüntetés
3 halott és több mint 50 sebesült. Másnap idején a katonák letépték sapkájukról a császári címert, és helyére
már a karhatalom sem lépett fel a tünte- őszirózsát tűztek, ezért az eseményt „őszirózsás forradalomnak”
tőkkel szemben. nevezik. 4
6. Magyarország 1918–1919-ben 67
4 A békés forradalom során egy politikai gyilkosság történt: Tisza István

korábbi miniszterelnököt a saját villájában agyonlőtték. Sokan Tisza Istvánt
tették meg főbűnössé a háború kirobbantásáért. Pedig – mint már tanultuk
– Tisza volt az egyetlen, aki az Osztrák–Magyar Monarchia közös miniszterta-
nácsának ülésén ellenezte, hogy Szerbiának elfogadhatatlan feltételeket tar-
talmazó jegyzéket küldjenek. Véleményével azonban egyedül maradt. Mivel
azonban ekkor nem mondott le, hanem azt vallotta: egy esetleges háborúban
a Monarchiának minden erővel helyt kell állnia, így ő vált bűnbakká.
1917-ben az óvatos reformokra hajló új uralkodó felszólítására benyújtotta
lemondását. A frontra ment honvéd ezredesként, mint a debreceni huszár-
ezred parancsnoka. Az őszirózsás forradalom alatt barátai és rokonai hiába
kérlelték, hogy hagyja el Budapestet. Még akkor is, amikor már katonák lö-
völdöztek a villája közelében, kijelentette: „Nem bujkálok!” Egy kisebb csen-
dőrőrsöt rendeltek ki a védelmére, de nekik megtiltotta, hogy az épület előtt
járőrözzenek. Így a csendőrök a villa alagsorában kártyáztak, amikor délután Forradalmárok 1918 októberében
katonaruhás fegyveresek rontottak a házba.
Tisza felesége és unokahúga társaságában, kezében revolverrel, a villa elő-
csarnokában várta őket. Rövid szóváltás után Tisza fegyverét a kandalló pár-
kányára dobta. A középen álló, puskáját lövésre emelő férfi ezt kiáltotta: „Ön
okozta a háborút!” Tisza rávetette magát a merénylőre. Két találat érte. Az
egyik golyó a hasfalába, a másik a mellkasába fúródott. A felesége a mozdu-
latlan testre borult, de már csak ennyit hallott: „Végem van, ennek így kellett 5 A súlyos válságban levő ország társa-
történnie.” Tisza pillanatok alatt elvérzett. A merénylők elmenekültek. dalma bízott benne, hogy a kormány képes
A merénylettel kapcsolatos perekben (1920–1921) nem sikerült pontosan lesz programját megvalósítani, és biztosítja
tisztázni a merénylők személyét, valamint azt sem, hogy a gyilkosságot előre az ország függetlenségét. Sokan remélték,
eltervezett módon hajtották-e végre. hogy az antantkapcsolatokkal rendelke-
ző Károlyi kedvező békeszerződést fog
• Ki volt ekkor a magyar király? Mit tanultunk róla korábban? kötni, megőrizve Magyarország területi
• Miért volt forradalom az, ami október végén történt Budapesten? egységét. Továbbá megoldja az eddig a
dualizmus idején megoldatlan társadalmi
A kormányt a forradalom napjaiban a társadalom jelentős része problémákat: a nemzetiségi problémát az
támogatta, de hogy ez a bizalom megmarad-e, az az előtte álló sú- önrendelkezési jog megadásával, stabilizál-
lyos problémák határozott kezelésén, programjának megvalósítha- ja az ország gazdasági helyzetét, élelmet,
tóságán múlott. 5 munkát, tüzelőt biztosít a rászorultaknak,
A társadalom egy része a királyság megszüntetését és ezzel az földet ad a szegény parasztoknak, kiszéle-
Ausztriától való teljes elszakadást követelte. 6 A forradalom győ- síti a választójogot és a polgári szabadság-
zelme után két héttel az Országház kupolacsarnokában kikiáltot- jogokat. Ezen feladatok teljesítésén múlott
ták a köztársaságot (1918. november 16.). (Jelezve, hogy mindez a forradalom sikere.
a nép akaratából történt, Magyarországot hivatalosan népköztársa-
ságnak nevezték.) 6 IV. Károly király lemondó nyilatkozatá-
ból: „Nem akarom, hogy személyem aka-
• Magyarázd meg, miért jelentette ez egyben Magyarország teljes füg- dályul szolgáljon a magyar nemzet szabad
getlenségét! fejlődésének, mely iránt változatlan sze-
retettől vagyok áthatva. Ennélfogva min-
den részvételről az államügyek vitelében
lemondok, és már eleve elismerem azt a
döntést, mellyel Magyarország jövendő
államformáját megállapítja.
Kelt Eckartsau, 1918. november 13-án.
Károly s. k.”
• Hogyan halt meg Károly, az utolsó magyar
király? Nézz utána, vajon teljesen lemon-
dott-e IV. Károly az uralkodói jogairól!
A tömeg a Parlament előtt a köztársaság ki-

•
kiáltását ünnepli Mikor készült a fénykép?
Kudarcok a belpolitikában
A Károlyi-kormány meghirdetett szándéka a közmegegyezésen
alapuló társadalmi nyugalom megteremtése, a demokrácia, az al-
kotmányosság megerősítése volt. Ennek érdekében 1918 novem-
berében törvényt hoztak az általános és titkos választójog be-
vezetéséről. Választójogot kaptak a nők, aminek megadásával sok
nyugat-európai demokráciát is megelőztünk. Kimondták a sajtó-
szabadságot, biztosították a pártok és egyesületek szabad alakítá-
sának jogát, valamint a gyülekezési jogot. A választások megtar-
tására azonban a kormánynak már nem maradt ideje.
Ez csalódottságot keltett a tömegekben, mint ahogyan az is, hogy
a földkérdést sem sikerült megoldani. Adtak ki törvényt a földosz-
tásról (a nagybirtokok területének jelentős részét felosztották volna
a parasztok között), de a földbirtokosoknak eszük ágában sem volt
végrehajtani azt. A kormány pedig nem volt elég erős ahhoz, hogy a
Károlyi Mihály Kál-Kápolnán, a saját birto- földosztást végrehajtassa.
kán megkezdi a földosztást 1919. február A gazdasági helyzet is egyre romlott, a frontról hazatért, leszerelt
23-án. Egyéni példamutatása nem talált katonák nem találtak munkát, a pénz elértéktelenedett, élelmiszer
•
követőkre. Melyik társadalmi réteget for-
már jegyre sem volt, hiányzott a tüzelőanyag, az emberek jelentős ré-
dította el a kormánytól a földreform kései
kihirdetése, és melyiket az, hogy a reform ra-
sze nyomorgott.
dikális volt? A kormány politikájában csalódott, elkeseredett emberek közül
sokan szélsőséges politikai csoportok hatása alá kerültek. Az Orosz-
országból hazatért hadifoglyok egy csoportja „bolsevik mintájú”
hatalomátvételre törekedett. Kun Béla vezetésével megalapítot-
ták a Kommunisták Magyarországi Pártját (KMP, 1918. novem-
ber). Tetszetős, de teljesíthetetlen (tehát demagóg) követelésekkel
izgatták az – érthetően – elégedetlen tömegeket. A leszerelt kato-
náknak például olyan magas segélyt követeltek, amelyről maguk is
tudták, hogy a kifizetése lehetetlen.
• Mi volt a kommunista pártok célja? Kik a bolsevikok? Hogyan jutottak
hatalomra 1917-ben Oroszországban?
Az elhibázott kül- és katonapolitika

és Magyarország megszállása
1918 őszén a Monarchia széthullott, a magyarországi nemzetiségek
vezetői is sorra jelentették be elszakadásukat, az anyanemze-
tükhöz való csatlakozásukat. A Károlyi-kormány felajánlotta,
hogy Magyarország határain belül területi önkormányzatokat biz-
tosít számukra egy Kárpát-medencei szövetségi államban, amelyben
Kun Béla (1886–1938?) újságíró, kommu-
nista politikus @ Nézz utána, miért szerepel
a nemzetek egyenjogúak, de a nemzetiségek ezt nem fogadták el.
kérdőjel a politikus halálának évszáma mel- A tárgyalások gyorsan kudarcot vallottak. Novemberben a szerb,
lett! a román és a cseh hadsereg a győztes államok támogatásával, az an-
tanttal korábban kötött egyezményekre hivatkozva elkezdte a törté-
nelmi Magyarország területeinek elfoglalását, az ország szétszabda-
lását.
Károlyi vakon hitt az antant jóindulatában, az 1918 elején meghir-
detett, de a győztes államok vezetői által akkor már elvetett wilsoni
békeelvekben, az ország számára kedvező és igazságos békefeltéte-
lekben. Úgy vélte, a hazánk területére lépő szomszédos hadseregek
elleni fegyveres védekezés rontana az ország helyzetén. Csak a dip-
lomáciai tárgyalásokban bízott.
A Monarchia hadserege a háború végén felbomlott. A kormány
az orosz példától is tartva félt, hogy a hazaözönlő fegyveres kato-
nák a szélsőséges politikai erők eszközévé válva megdöntik a polgári
kormányzatot. Így leszerelte, hazaküldte még a harcra kész katonákat
is akkor, amikor Magyarország történelmének legsúlyosabb nap-

jait élte át. Az ország katonai erő nélkül maradt, kiszolgáltatva a
szomszéd országok előrenyomuló fegyveres erőinek.
• Mire alapozta Károlyi Mihály kormánya nemzetiségi és külpolitikáját?
• Milyen tényezők játszottak szerepet a kormány szerencsétlen katona-
politikájának kialakításában?
Károlyi november elején Belgrádban megpróbált tárgyalni a balká-
ni antanthaderő francia főparancsnokával az újonnan függetlenné
vált Magyarország fegyverszüneti feltételeiről. Nem sok eredmény-
nyel. „A háborúban a magyarok együtt mentek a németekkel, és
együtt fognak lakolni és fizetni” – mondta a főparancsnok. Tárgya-
lások helyett újabb déli területek átengedését követelték Magyaror-
szágtól. (Ezek egy része szinte kizárólag magyarok által lakott terü-
let volt.) A küldöttség rádöbbenhetett az antant valódi szándékaira.
A románok birtokukba vették Erdély délkeleti részét, a szerbek Dél-
Magyarországot. A Felvidékre benyomultak a cseh csapatok, figyel-
men kívül hagyva az egyezményt, de a román csapatok is átlépték
a fegyverszünet vonalát. A kormány politikája változatlan maradt, a Kratochvil Károly ezredes (1869–1946) ma-
győztesek pedig újabb és újabb területek átadását követelték. gyar katonatiszt, a Székely Hadosztály le-
Ellenállást csak Erdélyben, a fegyelmét megőrző, hősiesen küzdő gendás parancsnoka
Székely Hadosztály fejtett ki. 7 Márciusra az ország kétharmada
– a kormány tétlensége mellett – idegen megszállás alá került. Ká- 7 A Székely Hadosztályt 1918 decembe-
rolyi és a polgári demokrácia külpolitikája kudarcot vallott, népsze- rében, az Erdélybe betörő román csapatok
elleni védekezésre hozták létre a hazájuk
rűségük tovább csökkent, miközben egyre erősebbek lettek a válság
védelméért tenni akaró katonatisztek Ko-
diktatórikus megoldását követelő erők. lozsváron. Tették ezt a kormány akarata el-
• Vitassátok meg, vajon mozgósíthatók lettek volna-e a háborúból ha- lenére, több fegyelmét és harcképességét
megtartó katonai egység összevonásával,
zatért magyar csapatok a haza védelmében!
Kratochvil Károly ezredes parancsnoksága
alatt. Az erdélyi fronton az egyetlen jól fel-
A polgári demokratikus kísérlet bukása szerelt, harcképes magyar katonai erőt je-
lentette, amely harcolt a román hódítók el-
A sikertelenségek miatt Károlyi két hónap után lemondott a miniszter- len, ameddig csak tehette. Az alakulat leg-
elnökségről, és (ideiglenes) köztársasági elnök lett (1919. január). nagyobb létszáma 649 tiszt, 12 438 fő le-
A kormányban megnőtt a szociáldemokraták száma (tehát a végre- génység volt.
hajtó hatalom balra tolódott). Az új kormány tett néhány erőtlen és • A Székely Hadosztály és Balassagyarmat
példáját figyelembe véve volt-e a kormány
megkésett lépést helyzetének megszilárdítására: elkezdte a földosz-
törekvésével ellentétben létjogosultsága a
tást és a hadsereg szervezését, kitűzte a választás napját, fellépett fegyveres ellenállásnak?
a szélsőséges erőkkel szemben, a kommunista vezetők börtönbe ke-
rültek.
A feszült belpolitikai helyzetben kapta meg a magyar kormány
az antant újabb követelését, az úgynevezett Vix-jegyzéket* (1919.
március). Ebben ismét színmagyar területek (pl. Debrecen és Szeged)
katonai kiürítését követelték. A jegyzék elfogadhatatlan volt, de
visszautasítása újabb háborús fenyegetést jelentett volna a ki-
vérzett országnak. A jegyzéket végül elutasították, de a kormány
lemondott.
• Miért volt a jegyzék elfogadhatatlan és elutasíthatatlan Károlyi-
ék számára?
A „legbátrabb város” (latinul: civitas fortissima), Balassagyarmat címere. A jelzőt

a város 1919. január 29-én érdemelte ki, amikor is a magyar katonák, valamint
a fegyvert fogó polgárok és vasutasok kiszorították a városból a megszálló
cseh csapatokat.
Az antantcsapatok
támadásának iránya Bártfa
cse
cse
A Vix -j egyzékben
hek
he
kij elölt semleges terület
k
Belgrádban kij elölt Kassa
antant megszállási vonal cseh
ek
Versailles-ban kij elölt Ungvár
antant megszállási vonal 1918. XII.23.
Pozsony Nyitra rom Munkács
A román megszállás Sátoralj aú j hely áno
nyugati határa, 1919. j an. Léva k
Miskolc
Érsekú j vár Salgótarj án Máramarossziget
Duna za Debrecen
Budapest Tis 1919. III. 20.
románok
rom
áno
k Zilah
Nagyvárad Kolozsvár
Siófok
románo
k
1918. XI.13. Szeged

Arad
Maro
Zágráb Szabadka s
Drá Pécs
va Temesvár
franciá
Lugos
szerbek
Száva
na
Du
Az ország területi veszteségei és a Vix- Károlyi a válságot úgy tervezte megoldani, hogy – megtartva
jegyzék által követelt semleges terület. Ezt a köztársasági elnöki tisztséget – tisztán szociáldemokrata kormányt
kellett volna kiürítenie a magyar hadsereg- nevez ki, ugyanis a szociáldemokraták jelentős tömegtámoga-
nek. tással rendelkeztek. Az események azonban más fordulatot vettek.
8 Az MSZDP vezetősége azért állapo- A szociáldemokraták titokban megegyeztek a kommunistákkal, és kö-
dott meg a kommunista vezetőkkel, mert zösen új pártot alapítottak, kommunista programmal (Magyarországi
abban reménykedtek, hogy az akkor már Szocialista Párt). Még aznap bejelentették a hatalomátvételt, kikiál-
bolsevikok vezette Oroszországtól külső tották a Tanácsköztársaságot (1919. március 21.). Károlyi tudo-
segítséget kaphatnak. Március 21-én este másul vette az államcsínyt, és visszavonult a politikától. 8
a két munkáspárt bejelentette egyesülését
és azt, hogy övék a hatalom. Károlyi Mihály @ Nézz utána, hogyan alakult Károlyi Mihály élete a lemondása után! Ho-
nevében – de tudta és beleegyezése nél- gyan ítélték meg személyét a következő történelmi időszakokban?
kül – nyilatkozatot adtak ki, amely szerint
Károlyi átadta a hatalmat „Magyarország
népei proletariátusának”. Az államcsíny
sikerült. Károlyi Mihály így emlékszik az
eseményekre önéletírásában: „A királyi pa-
lotában berontott dolgozószobámba titká-
rom, aki éppen akkor kapta meg a Munkás-
tanácsban történtek riasztó hírét. Egy gép-
pel írt szöveget hozott, kérve, hogy azon-
nal írjam alá. Egy proklamáció volt, amely-
ben kijelentem, lemondok és átadom a
hatalmat a magyar munkásosztálynak. […]
Természetesen nem voltam hajlandó aláír-
ni ezt a képtelen dokumentumot, amely a
hisztéria és a pánik terméke volt. Titkárom
néhány perc múlva sápadtan és zavartan
tért vissza. A kiáltvány, mondta, már a szo-
cialista napilap, a Népszava szerkesztősé-
gében van. […] Közzététele előbb történt,
mint ahogy nekem megmutatták volna,
és aláírásomat is ráhamisították.” (Károlyi A Tanácsköztársaság kikiáltásának híre lesújt a párizsi békekonferencián résztve-
Mihály Hit, illúziók nélkül című emlékirata – •
vőkre Mit fejez ki a plakát? Valóban így hatott a konferenciára a Tanácsköztársaság
részlet) uralomra jutása?
A Tanácsköztársaság hatalomra
kerülése és bukása
• Ismételd át, mit tanultunk korábban a tanácsokról! Me-

lyik országban és melyik évben alakítottak először taná-
csokat?
Új kormány alakult, a Forradalmi Kormányzótanács,
amely mint a proletárdiktatúra legfőbb irányító szerve
egyesítette a hatalmi ágakat. A kormányban a legna-
gyobb befolyása a kommunista Kun Bélának, a kül-
ügyi és hadügyi népbiztosnak volt. (A minisztereket
népbiztosoknak nevezték.) A népbiztosok többsége
szociáldemokrata volt, de a hatalom a kommunisták
kezébe került. A rendszer felépítése és intézkedései az
orosz bolsevik mintákat követték, és az élet minden terü-
letén a kizárólagos hatalomra törekedtek.
Kun Béla Csepelen beszédet tart a munkásoknak • Milyen tisztsé-

geket viselt a Tanácsköztársaság idején? •
A Mindenkihez! című kiáltvány Olvasd le a
plakátról, milyen megoldást kínált a válság-
Statáriumot* hirdettek, államosították az üzemeket, a ban- ra!
kokat, a nagy lakóházakat. A nagy- és középbirtokokat állami
tulajdonba vették, és termelőszövetkezetekké alakították. Ismét
elmaradt a földosztás, így a parasztság szembefordult a proletár-
diktatúrával.
• Mi a különbség a paraszti földbirtok és a szövetkezet között?
• Mi volt a különbség a földkérdés megoldásában Szovjet-Oroszország
és a Magyar Tanácsköztársaság között?
Átalakították a közigazgatást: az önkormányzatokat (megyék,
városok, községek) tanácsok váltották fel, amelyek a központi aka-
ratot hajtották végre.
Hatalmuk védelmére megszervezték a rendőrséget és a csend-
őrséget felváltó Vörös Őrséget. Választásokat rendeztek, de kizárták
belőle a vagyonosokat (mint „kizsákmányolókat”) és a papokat.
Szamuely Tibor Leninnel Moszkvában, a Vö-
Csak a kommunisták jelöltjére lehetett szavazni, ellenjelölt nem volt. rös téren, 1919 májusában. A Szamuely által
A kormány igyekezett javítani a munkások, a bérből élők helyze- felállított terrorkülönítmény tagjai Lenin-
tén. Csökkentették a lakbéreket, emelték a béreket, bevezették a fiúknak nevezték magukat, és gyakran
nyolcórás munkaidőt, maximálták az árakat. A háború utáni nehéz együttműködtek a Vörös Őrséggel.
gazdasági helyzet miatt azonban ezek az intézkedések nem sokat ér-
tek. 9 A rossz életkörülményeket nem ellensúlyozta, hogy a „prole- 9 Az infláció és az áruhiány (pl. élelmisze-
tárok” számára elérhetővé tették a kultúrát (pl. olcsó színházjegyek- rek, szén) nehezítette a lakosság életét és
kel), és sok szegény gyerek ingyenesen nyaralhatott (pl. a Balatonon). a gazdaság működését. Nem szűnt meg a
háború időszakából már ismert jegyrend-
• Mit gondolsz, a Tanácsköztársaság intézkedései milyen társadalmi cso- szer sem (5. téma). Virágzott a feketepiac,
portokat idegenítettek el, vagy állítottak szembe a rendszerrel? bár ezt szigorúan büntették.
A szovjet mintájú diktatúra és a vallásüldözés, a politikai jogok

gyakorlásának korlátozása miatt egyre többen fordultak szembe a
kommunistákkal, sőt fegyveres lázadások is kirobbantak. A kormány
az elégedetlenkedőkkel, a lázadókkal szemben keményen és ke-
gyetlenül fellépett, gyakoriak voltak a törvénytelen kivégzések. Az
állami szintre emelt, úgynevezett „vörösterror” több száz halálos
áldozatot szedett.
A Tanácsköztársaság hirdetménye Buda-

•
pesten Kiket nevez meg a hirdetmény a ta-
nácshatalom ellenségeiként? Mivel fenyegeti
őket?
Felfegyverzett munkások a Köröndön 1919 áprilisában
A Tanácsköztársaság fegyveresei korabeli

•
fényképen Figyeld meg az egyenruhákat!
1919. május elsejei dekoráció Budapesten, az Andrássy úton. A feliratok: „A vörös

katona nem proletár társai, hanem a nemzetközi tőke ellen harcol”; „Pusztítsátok el
a tőkét, hogy romjain felépíthessük a világ nemzetközi kommunista társadalmát”.
Kun Béla és társai a világforradalom hívei voltak, Magyarországot egy nagy európai
•
kommunista állam részeként képzelték el. Mit ünnepeltek a kommunisták május
elsején? Milyen eseményre emlékezve alakult ki ez az ünnep? Miért volt különleges
A Magyar Tanácsköztársaság címere és zász-
jelentősége ennek az ünnepnek 1919-ben?
lója. A címer nem volt hivatalos, de ezt
•
használták a pecséteken. Fogalmazd meg,
mit fejez ki ez a címer és ez a zászló!
Vörös diktatúra, vörösterror

A szociáldemokrata és a kommunista pár-
tok egyesüléséből született proletárdiktatú-
ra egy kisebbség uralmát igyekezett a terror
eszközével Magyarországra rákényszeríteni.
A Tanácsköztársaság a dolgozók hatalmát
hirdette a „kizsákmányolók felett”, a gya-
korlatban azonban az ipari munkásság volt
a kivételezett réteg, ám ők sem sokat nyer-
tek ezzel.
A Forradalmi Kormányzótanács elnöke
formálisan Garbai Sándor volt, de valójá-
ban Kun Béla szava számított mindenben.
„Nem ismerek erkölcsöst és erkölcstelent –
mondotta május 2-án a Munkás- és Katona-
tanácsban –, csak egyet ismerek, azt, ami
használ a proletariátusnak, és azt, ami árt
neki.” A proletárdiktatúra terrorcsapata, a bőrkabátos és bőrnadrágos
„Lenin-fiúk” eleinte nyíltan a „Politikai Terrorcsapat” elnevezést használ- Cserny József terrorcsapata élén. Gyakran
ták, de Kun Béla ezt az elnevezést hirdető táblát levetette a központjuk- működtek együtt a Lenin-fiúkkal. Nézz •
utána, mi lett a sorsuk!
OLVASMÁNY
ról, mondván: „a terrort nem kiírni, hanem csinálni kell”. Felfegyverzett
különvonattal (páncélvonattal) járták a vidéket, hogy minden lázadást
csírájában elfojtsanak.
A terrorkülönítmény vezetője, Szamuely Tibor „Solton gépfegyverek-
kel lövetett a menekülő emberekre és eközben nyolc parasztot megölt.
Azután a piacon vérbíróságot tartott. Jászfalussy Károly jegyzőt és három
társát halálra ítéltette és felakasztatta. A jegyző felesége, aki a legköze-
lebbi napokra várta egyik gyermekének születését, könyörgött Szamuely-
nek, hogy kegyelmezzen meg urának. Szamuely megígérte, hogy Jászfa-
lussyt levéteti a kötélről, ha az asszony maga húzza ki a széket ura lábai
alól. Az asszony hitt neki, megtette, amit tőle kívántak, mikor azonban
könyörgött, hogy most már vegyék le férjét a kötélről, Szamuely a szemé-
be röhögött. Öt solti lakost Szamuely Kecskemétre vitetett, ahol azokat
agyonlőtték. Legközelebbi állomása Harta volt, ahol hét embert, azután
Tass, ahol két embert végeztetett ki. Dunapatajon az eléje állított gazdák
közül tizennégyet kihallgatás nélkül felakasztatott az útszéli fákra. Közben
hozzájuk akasztatott, csak úgy szeszélyből, egy budapesti fiatalembert is,
aki azért jött Dunapatajra, hogy ott élelmiszereket vásároljon családja ré-
szére…” (Gratz Gusztáv: A forradalmak kora – részlet)
A vörösterrort a nemzeti eszmék és jelképek (például a nemzeti zászló)
és a vallás kíméletlen üldözése is jellemezte. Magukat forradalmárnak te-
kintő suhancok érkeztek a falvakba, és bejelentették, hogy a templomok-
ból mozikat csinálnak. Az úrnapi misén egy ilyen „forradalmár” beszaladt Plakát a vörösterror időszakából. A hadsereg
a budai Várban a templomba, és leköpte az oltári szentséget. fő feladatai között szerepelt a lázongók el-
•
nyomása. Kikre vonatkozott a plakáton sze-
replő szöveg? Sorolj fel közülük minél többet!
Páncélvonat a Tanácsköztársaság korából

• Mit gondolsz, mi volt e harci eszköz előnye,
és mi a hátránya?
A Forradalmi Kormányzótanács helyzetét reménytelenné tette,

hogy áprilisban a román és a csehszlovák hadsereg támadást
indított Magyarország ellen. A románok megszállták az Alföldet
a Tisza vonaláig. A kormányzótanács rövid idő alatt erős (kb. 130
ezer fős) hadsereget szervezett, ez volt a magyar Vörös Hadse-
reg. 10 1919. május–júniusban sikerült az ellenséget megállítani,
sőt a Vörös Hadsereg a csehszlovák erőktől jelentős területeket
foglalt vissza („északi hadjárat”). A siker azonban nem volt tartós.
Az északi hadjáratban elfoglalt területről a Forradalmi Kormányzó-
tanács parancsára a Vörös Hadsereg hamarosan visszavonult.
A párizsi békekonferencia elnöke ugyanis felajánlotta, hogy a kivonu-
lásért cserébe a románokat rákényszerítik a Tiszántúl kiürítésére, és
a magyar kormányt meghívják a párizsi béketárgyalásokra. Kun Bélá-
ék hosszas vita után elfogadták az ajánlatot. A románok azonban nem
hagyták el a Tiszántúlt. A harcban elfoglalt terület önkéntes feladá-
sa viszont aláásta a Vörös Hadsereg katonáinak harci lelkesedését.
• Kövesd a katonai eseményeket a tankönyv térképén! Mely városokat
foglalta vissza a magyar hadsereg az északi hadjárat során?
A románok elleni támadás kudarcba fulladt, sőt, az ellentámadást
indító román hadsereg átlépte a Tiszát, és Budapest felé nyomult.
A Forradalmi Kormányzótanács augusztus elsején lemondott,
„Vörös katonák előre!” Plakát a Tanácsköz- vezetői külföldre (Bécsbe, illetve Moszkvába) menekültek. A Tanács-
•
társaság idejéből. Nézz utána, ki volt az új- köztársaság ezzel megbukott.
jászervezett Vörös Hadsereg főparancsnoka!
Mi lett a sorsa a Tanácsköztársaság bukása 10 A mozgósítások hatására május végére a Vörös Hadsereg létszáma megha-
után?
ladta a 100 ezer főt. A Tanácsköztársaság vezetői – szakítva a kommunista jel-
szavakkal – a haza védelmében kérték az embereket az áldozatra. Számos tiszt
és katona, aki korábban a Monarchia hadseregében szolgált, bevonult a nemze-
ti érdekek védelmében, és nem azért, hogy a kommunisták mellett harcoljon.
A haderőbe nagy számmal jelentkeztek külföldi internacionalista önkéntesek is.
Magyarország 1919. májustól novemberig
Az antantcsapatok
Bártfa támadásának iránya
cse
cse
Mindvégig magyar kézen

hek
ekh
maradt terület
Kassa Belgrádban kij elölt
cseh antant megszállási vonal
ek
1919. V I. Ungvár Az antantcsapatok
elő e m l a v ala
Pozsony Nyitra Sátoralj aú j hely rom Munkács
áno A Vörös Hadsereg
Léva Miskolc k elő e m l a v ala
1. A román megszállás
Érsekú j vár Salgótarj án 1919. V . legnagyobb kiterj edése
A Nemzeti Hadsereg
Duna za Debrecen ú tj a
Budapest Tis
románok
rom
áno
k
Nagyvárad Kolozsvár
Siófok
románo
k
Szeged
1918. XI.13. Arad
Maro
Zágráb Szabadka s
Drá Pécs
va Temesvár
franciá
szerbek
Száva
na
Du
Az ellenforradalom 11 Az augusztus elejétől november köze-

péig tartó megszállás alatt a román had-
A Tanácsköztársaságot felszámoló román hadsereg elfoglalta Buda- sereg nagy mennyiségű gyári berendezést
pestet és az ország jelentős részét. Elkezdték a megszállt területek (gépeket), közlekedési eszközt, élelmiszert
módszeres kirablását. 11 Az antanthatalmak vezetőinek szándéka és műkincset szállított ki az országból. Ezek
olyan antikommunista kormány támogatása volt, amely széles tár- értéke – becslések szerint – meghaladta az
1,5 milliárd aranykoronát.
sadalmi elfogadottsággal, alkotmányos úton kerül hatalomra, és
@ Nézz utána, miért állítottak szobrot Buda-
amely aláírja a békeszerződést a győztes államokkal. pesten az 1930-as években Harry Bandholtz
Közben a Dunántúl egyre jelentősebb része a Szegeden a Tanács- amerikai tábornoknak!
köztársaság ellen szerveződött ellenkormány új magyar hadserege,
a Nemzeti Hadsereg kezére került. A hadsereg, amelyet Horthy
Miklós vezetett, egyelőre nem volt elég erős ahhoz, hogy szembe-
szálljon a románokkal.
Horthy és a Nemzeti Hadsereg bevonulása

Budapestre. Az antant elismerte Horthyt ka-
tonai vezetőnek, de közölte vele, hogy nem
építhet ki katonai diktatúrát, engedelmes-
kednie kell a megalakítandó új magyar kor-
mánynak, és vissza kell szorítania a különít-
ményeket. Horthy elfogadta a feltételeket.
Horthy és a Nemzeti Hadsereg elindul Szegedről. Freskórészlet a szegedi Hősök

Kapuján, Aba Novák Vilmos alkotása.
A Nemzeti Hadsereg fennhatósága alatt álló területen (amely

egyre nőtt) az ellenforradalmi erők megkezdték a „rendterem-
tést”. Nemcsak a proletárdiktatúrát, hanem az őszirózsás forradal- 12 Horthy Miklós beszédéből, amelyet
mat is elutasították. Válaszul a Tanácsköztársaság vörösterrorjára 1919. november 16-án, budapesti bevonu-
fehérkülönítményes megtorlásokra került sor. A felfegyverzett lása alkalmából mondott: „A magyar nem-
csoportok, úgynevezett különítmények, amelyek egy része a Nemze- zet szerette Budapestet és el is kényeztet-
ti Hadsereg tisztjeiből alakult, felkutatták a kommunista vezetőket te; mégis, az utóbbi időben ez a város lett a
és mindazokat, akik a Tanácsköztársaság idején valamilyen tisztsé- veszte. Most, itt a Duna partján tetemre hí-
get viseltek. Sokszor tárgyalás nélkül kivégezték őket. Ennek a meg- vom a magyar fővárost. Ez a város megta-
torlásnak szintén több száz halálos áldozata volt. gadta ezeréves történelmét, ez a város por-
ba rántotta a Szent Koronát meg a nemzet
színeit, és vörös rongyokba öltözött. […]
A kormányzó: Horthy Miklós Igen, megbocsátunk ennek a bűnbe sodort
városnak, ha visszatér a haza szolgálatába
1919. november elején a párizsi békekonferencia elküldte Budapest- […]. Katonáim – miután learatták és be-
re az antant megbízottját, hogy közreműködjön a rend, a parlamen- gyűjtötték földjeik termését – fegyvert
tarizmus helyreállításában, a szélsőséges politikai erők visszaszorí- fogtak, hogy az országban a rendet helyre-
tásában. állítsák. Az ő kezük immár készen áll a test-
véri kézfogásra, de – ha elkerülhetetlen
Ezzel egy időben az antant kiparancsolta Budapestről, majd ké-
lenne – felkészült büntető ökölcsapásra is.”
sőbb Magyarország egész mai területéről a román hadsereget.
(A Tiszántúlt csak 1920. március végén hagyták el.) November kö- • Milyen a beszéd hangneme? Milyen céllal
hangzott el a beszéd megítélésed szerint?
zepén Horthy a Nemzeti Hadsereg élén bevonult Budapestre. 12 A korábban Budapestről tanultakat figye-
lembe véve, mit értett Horthy azon, hogy
„a magyar nemzet szerette Budapestet és el
is kényeztette”?
13 A szociáldemokrata párt lapja, a Nép- Az antant megbízottja tárgyalásokat folytatott a jelentősebb

szava cikksorozatban tájékoztatta olvasóit pártok vezetőivel. Megállapodásuk eredményeképp koalíciós kor-
a fegyveres különítmények megtorló ak- mányt* alakítottak, majd választásokat tartottak, széles körű
cióiról. Bosszúból a különítményesek meg- választójog alapján. A szociáldemokrata párt – a különítmények te-
gyilkolták az újság két munkatársát (1920. vékenysége elleni tiltakozásul – nem vett részt a választásokon. 13
február). A gyilkosság hatalmas felhábo-
rodást váltott ki. • Mikor kaptak szavazati jogot a nők? Miért nem élhettek akkor ezzel a
jogukkal?
A választások után megalakult nemzetgyűlés (országgyűlés) első fel-
adata az államforma meghatározása volt. A köztársaság eszméje a for-
radalmi időszak sikertelensége miatt háttérbe szorult, a hatalomra
került politikai erők a királyság felé vonzódtak. A Habsburg-ház trón-
jának visszaállítása ellen a szomszédos államok keményen tiltakoztak,
más, királynak alkalmas személyt viszont nem találtak. Úgy dön-
töttek, hogy az államfői hatalomra – ideiglenesen – kormányzót vá-
lasztanak.
• Mit gondolsz, miért volt elfogadhatatlan a szomszédos országok szá-
mára, hogy Magyarország élén Habsburg-uralkodó álljon?
1920. március elsején a nemzetgyűlés nagy többséggel az
egyetlen lehetséges jelöltet, Horthy Miklóst választotta meg
kormányzónak. Kormányzói jogköre a királyénál valamivel szűkebb
volt, például hatalma nem öröklődött, nem adományozhatott ne-
mesi, főnemesi címeket. Magyarország államformája király nélküli
alkotmányos királyság lett, élén a kormányzóval. A törvényhozó
hatalom a nemzetgyűlés (országgyűlés), a végrehajtó hatalom az
országgyűlésnek felelős kormány kezében volt. Lehetővé vált az an-
tant békediktátumának aláírása.
•
A kormányzó: kormányos Elemezd a pla-
kátot! Mit fejeznek ki a színek? Mit a vörös hul- • Mi volt Magyarország államformája 1918 szeptemberében, 1918 de-
lámok, a két kar és a kormánykerék? Hogyan cemberében és 1919 áprilisában?
ábrázolják az ország címerét? Milyen alkalom-
ból készülhetett a plakát?
• A magyar történelemben korábban már három alkalommal vezet-
te kormányzó az országot. Kik és mikor? (Hatodik osztályos tankönyv
5. téma; a 24. oldal második olvasmánya és a 42. téma.) Mit tanultunk
a hatalmi ágakról hetedik osztályban?
Horthy Miklós
Horthy Miklós (1868–1957) az alföldi Kenderesen született, pár száz
hold földdel rendelkező birtokos nemesi családban. A fiumei Tengeré-
OLVASMÁNY
szeti Akadémián tanult. Több idegen nyelven beszélt, és kiváló sportoló

volt: lovagolt, vitorlázott, úszott, teniszezett, focizott. Az akadémia el-
végzése után az osztrák–magyar flottánál szolgálva bejárta a világten-
gereket. Házasságából két lánya és két fia született. Személyes tragé-
diája, hogy három gyermekét is túlélte.
Az első világháború előtti években ő volt Ferenc József négy szárny-
segédjének egyike. A háborúban különböző hajók parancsnokaként tel-
jesített szolgálatot, ezek közül a legismertebb a Novara gyorscirkáló.
Több sikeres ütközetet irányított. Az Otrantói-szorosnál vívott csatá-
ban (1917. május) áttörte az antant tengeri blokádját. Súlyosan meg-
sebesült, de nem adta át a parancsnokságot. A kapitányi hídra vitette
magát, így vezette tovább a harcot. A világháború végén már admirális
(altengernagyi rangban), ő volt a közös flotta utolsó főparancsnoka.
Keserves feladat lehetett számára, hogy a háborús vereség után neki
kellett átadnia a flottát a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságnak.
1919 nyarán Aradon, majd Szegeden ellenforradalmi kormány ala-
Horthy Miklós, az Osztrák–Magyar Monar- kult. Horthy Miklós ennek hadügyminisztere lett. Tudta, hogy a prole-
chia altengernagya, majd Magyarország kor- tárdiktatúra nem lesz hosszú életű, ezért megszervezte a Nemzeti Had-
mányzója, a XX. századi magyar történelem sereget, amelynek – mint az egyedüli magyar fegyveres erőnek – nagy
korszakos, meghatározó alakja szerepe volt a zűrzavaros helyzet rendezésében. Hadseregével – immár
OLVASMÁNY
A Novara cirkáló bevetés közben
fővezérként – Siófokon rendezte be a főhadiszállását, majd a román

csapatok kivonulása után, csapatai élén bevonult Budapestre. A király-
ság visszaállítása után, 1920. március 1-jén kormányzóvá választották.
1920. március 1-től 1944. október 16-ig (Horthy-korszak) ő volt a Ma-
gyar Királyság kormányzója, de a Habsburg király visszatérését kétszer
is megakadályozta. Oklevél vitézzé avatásról és vitézi érem
Horthy arcképével. A vitézi rendet Horthy
Miklós alapította 1920. augusztus 20-án.
A rend tagjai (akiket vitézzé avattak) a vitézi
címhez földbirtokot is kaptak.
Összefoglaló kérdések
Horthy megérkezik az Országházba 1920. március 1-jén. Mögötte Huszár Károly 1. Mi volt a Magyar Nemzeti Tanács
miniszterelnök. programjának lényege?
2. Hogyan változott meg Magyarország
Vázlat államformája 1918 novemberében?
3. Milyen eredménnyel járt a Károlyi-
1918. október: a Magyar Nemzeti Tanács megalakulása (Károlyi Mihály) kormány forradalmi kísérlete a demok-
→ az „őszirózsás forradalom” → az első Magyar Köztársaság. rácia kiszélesítésére?
– Belpolitikai kudarcok: elmaradt reformok, gazdasági nehézségek. 4. Miért nem lehetett a Vix-jegyzéket sem
– Kül- és katonapolitikai kudarcok: eredménytelen tárgyalások a nemze- elutasítani, sem elfogadni?
tiségekkel és az antanttal → az ország kétharmadának elvesztése. 5. Hogyan és mikor jött létre a Magyar
1919: az antant újabb területek kiürítését követeli (Vix-jegyzék) → kommu- Tanácsköztársaság?
nista hatalomátvétel → Magyar Tanácsköztársaság (proletárdiktatúra): 6. Mik voltak a Forradalmi Kormányzó-
– szovjetizálás: államosítások, szövetkezetesítés, szociális reformok, vörös- tanács legfőbb intézkedései?
terror; 7. Mik voltak a Tanácsköztársaság buká-
– román és csehszlovák támadás → a tanácskormány bukása. sának belpolitikai és külpolitikai okai?
Nemzeti Hadsereg (Horthy Miklós) → fokozatosan magyar kézen az or- 8. Hogyan jutott hatalomra az ellen-
szág forradalmi rendszer?
– fehérkülönítményes megtorlások. 9. Hogyan határozta meg a nemzetgyűlés
1920: koalíciós kormány, nemzetgyűlési választások. hazánk államformáját 1920 tavaszán?
Király nélküli alkotmányos királyság – Horthy Miklós kormányzó. 10. Ki lett Magyarország államfője?
1 Oszmán Birodalomból Török Köztár-

saság. Az Oszmán Birodalom a központi 7. A trianoni békediktátum
hatalmak oldalán harcolt. A vesztes ha-
talomtól rengeteg területet elvettek a
A békeszerződéseket mindig a győztesek „szájíze” szerint kötik meg.
világháborút lezáró békében: ezeken Ang-
lia, Franciaország és Olaszország oszto- Nem mindegy azonban, hogy békeszerződést írnak alá,
zott, az angolok által támogatott görögök amely igyekszik feloldani a korábbi ellentéteket,
pedig megszállták Törökország nyugati vagy pedig olyan diktátumot, amely csak tovább növeli azokat.
részét. Kemál pasa vezetésével fegyve-
res nemzeti ellenállás és függetlenségi
háború bontakozott ki, amely a görögök A Párizs környéki békék alapelvei
vereségével és egy új békeszerződés ki-
kényszerítésével végződött. Ebben Tö- A jelenkor kezdetét (1914) jelentő első világháború végére telje-
rökország sok területet visszakapott, nem sen megváltoztak a hatalmak közötti erőviszonyok. Oroszország, az
kötelezték jóvátétel* fizetésére, és nem Osztrák–Magyar Monarchia, Németország és az Oszmán Birodalom
korlátozták hadseregének létszámát. Az nem volt nagyhatalom többé. A Monarchia az első világháború vé-
Ankarában összeült török nemzetgyűlés gére szétesett, Németország és Törökország 1 a vereség következ-
köztársasággá nyilvánította az országot, tében vészesen meggyengült, Oroszország forradalmai véres pol-
és alapvető reformokat vezettek be. Elvá- gárháborúba torkolltak.
lasztották egymástól az államot és az isz-
1919 elején kezdődött meg Párizsban az első világháborút lezáró
lám vallást, megvalósult a nők és a férfiak
jogegyenlősége, továbbá nyugati mintájú,
békekonferencia. A tanácskozást a győztes nagyhatalmak vezetői
gyors iparosításba kezdtek. A köztársaság irányították: az olasz, az angol (hivatalosan brit) miniszterelnök, az
első elnöke Kemál pasa lett, akit később Egyesült Államok elnöke és a francia miniszterelnök, Clemenceau
tiszteletből Atatürknek, azaz „a törökök (klémanszó), aki a békekonferencia elnöke lett. 2
atyjának” is neveztek.
• Nézz utána, és magyarázd meg, mi az oka annak, hogy az Egyesült Ál-
2 A győztes hatalmak (Franciaország, lamok nem a miniszterelnökét küldte a konferenciára!
Anglia, Egyesült Államok, Olaszország és
Japán) vezetői közül a békekonferencián
• Idézd fel, mi történt Oroszországban 1917–1918-ban!
igazán csak a „nagyok” szava döntött:
– Clemenceau, francia miniszterelnök;
– Lloyd George (lojd dzsordzs), brit mi-
niszterelnök;
– Orlando, olasz miniszterelnök és
– Wilson, az Egyesült Államok elnöke.
Olaszország vezetője hamar kiszorult a
konferenciáról, Japánt pedig nem érdekel-
ték az európai ügyek.
A „négy nagy”: Lloyd George angol, Orlando olasz, Clemenceau francia miniszterel-
nök és Wilson amerikai elnök
A párizsi békekonferencia légkörét jól jellemzi a francia miniszter-

elnök, Clemenceau nyitóbeszédének mondata: „Eljött az ideje, hogy
Angol karikatúra Wilson békepontjairól és a
a győzelem minden gyümölcsét learassuk.” Learatták. A győztes
békegalambról. Az elnök a béke jelképét, egy nagyhatalmak mögött területszerzési mohóságban nem maradtak
olajfaágat nyújtana át az ijedt békegalamb- le a kis szövetségeseik sem. A békekonferencia átrajzolta Európa
•
nak, aki attól tart, túl nehéz lesz. Mit gon- térképét. A konferencia szellemiségére jellemző, hogy a tanács-
kozásokon a vesztes államok nem vehettek részt, képviselőikkel
dolsz, mire utalt ezzel a karikaturista? Ki volt az
a magyar miniszterelnök, aki vakon hit a wilsoni csupán közölték a döntéseket. Ezért szokták – különösen a vesztes
elvekben? Mi lett ennek a következménye? országokban – ezeket a döntéseket békediktátumoknak nevezni.
7. A trianoni békediktátum 79
Wilson amerikai elnök korábbi tárgyalási elvei ekkor már régen 3 Németország a kényszerű békét a ver-
háttérbe szorultak. Valójában a győztesek a háború alatt kötött tit- sailles-i kastélynak abban a tükörtermé-
kos szerződések, illetve a kelet-közép-európai és balkáni szövetségeseik ben írta alá, ahol a XIX. század második
érdekei szerint döntöttek. Döntéseiket történelmi, földrajzi, etnikai, felében kikiáltották a Német Császársá-
gazdasági és politikai elvekkel indokolták. Valódi céljuk az volt, hogy got. Most Németország képviselőit a pá-
az újonnan létrehozott vagy a vesztesektől elcsatolt területekkel je- rizsi előkelőségek és az újságírók tömegé-
lentősen megerősített kis államok megakadályozzák Németország és ben vesztesként vezették be a terembe.
Dörögtek a díszsortüzek, csobogott a
más vesztes államok újbóli megerősödését és jövőbeli szövetségét, va-
palota számtalan szökőkútja, hirdetve a
lamint a szovjet bolsevik eszmék terjedését. A tárgyalásokat a Párizs győztesek „igazának” diadalát.
környéki kastélyokban tartották, és itt kötötték meg a békeszer-
ződéseket is.
• Pontosan mikor kiáltották ki az újkori Né-
met Császárságot? Ki volt az első császára?
• Mi a különbség a valódi békeszerződés és a békediktátum között?
• Melyek voltak a nagy antantállamok kis szövetségesei? 4 A korridor.* A békeszerződés Lengyel-
országnak juttatta Nyugat-Poroszorszá-
got. Poroszország keleti része Német-
A vesztesek büntetése, a győztesek jutalma országé maradt, viszont ezt a területet
Németország nagyobb részétől elvágta
A Németországgal aláíratott békeszerződés szerint a háború ki- egy lengyel „folyosó” (az úgynevezett
töréséért Németország a felelős, és ezért nagyon súlyos árat kell fi- korridor), hogy Lengyelországnak legyen
kijárata a Balti-tengerhez. A korridor kö-
zetnie. 3 Franciaországhoz csatoltak két tartományt (Elzászt és Lo-
rülbelül 50 kilométer széles volt.
taringiát). Az újjáalakuló Lengyelország területeket kapott Német-
országból. Németország egy kisebb részét (Kelet-Poroszországot)
elvágták, és azt más német területekről csak tengeren lehetett
megközelíteni. 4 Elvették Németországtól a gyarmatait, és jóváté-
tel fizetésére kötelezték az országot. (A jóvátétel később megál-
lapított összege olyan magas volt, hogy azt Németország 1988-ig
[!] fizethette volna.) A német hadsereg létszámát korlátozták, nem
rendelkezhetett repülőgépekkel, tankokkal és nehéztüzérséggel.*
Megtiltották Németország és Ausztria egyesülését, az úgynevezett
Anschlusst (anslussz).
• Mikor és milyen események után kapcsolták Németországhoz Elzászt
és Lotaringiát? (1. téma)
 Mutasd meg a térképen, hogy Németország melyik területe volt
Poroszország!
 Keresd meg a történelmi atlaszban a kettévágott Németországot és
a lengyel folyosót!
A német békeszerződés ünnepélyes aláírása

Aláírások az 1919. június 28-án Németországgal kötött versailles-i békeszerződé- a versailles-i (verszáji) kastély tükörtermében
sen. A szerződés 440 pontot (cikkelyt) tartalmazott. Aláírásával fejeződött be az
első világháború a nemzetközi jog értelmében.
•
(1919. június 28.) Miért nevezték (és nevezik
ma is) tükörteremnek?
5 Lengyelország ezeréves története erő- Lengyelország és a balti államok (Litvánia, Lettország, Észt-
sen összekapcsolódott Magyarország ország és Finnország) függetlenségét Oroszország még a központi
történetével. Mindkét ország a nyuga- hatalmakkal kötött különbékében kénytelen volt elismerni, s ezt a
ti és keleti kultúra határán található, és világháború után a párizsi békekonferencia megerősítette. 5 Lengyel-
számos közös uralkodójuk is volt. Viharos ország keleti határát azonban békés eszközökkel nem sikerült meg-
történeti előzmények, háborúk után Len- állapítani. Többéves lengyel–orosz háború után Szovjet-Oroszország
gyelországot a XVIII. században többször végül jelentős területekről lemondva békeszerződésre kényszerült.
is megfosztották függetlenségétől, majd
1795-ben teljesen felosztotta a terüle- • Az atlaszod segítségével nézd meg, mely államok osztoztak a XIX. szá-
téért versengő három nagyhatalom, Po- zadban Lengyelország területén!
roszország, Ausztria és Oroszország. Ez a
felosztás ért véget 1918-ban, amikor újra
• Oroszország a győztes szövetségben (antant) harcolt. Miért kénysze-
rült mégis vesztes békére?
létrejött a független Lengyelország.
• Nézzetek utána! Ki tud több közös ural-
kodót találni a lengyel és a magyar törté-
nelemben?
Józef Piłsudski (1867–1935) lengyel állam-

férfi, marsall, tábornagy, a Második Lengyel
Köztársaság megteremtője és első államfője
•
Az új határok Figyeld meg a térképet, és nevezd meg a főbb határmódosulásokat!
Az Osztrák–Magyar Monarchia felosztásáról a győztesek né-

hány óra alatt döntöttek. Ausztria, valamint Magyarország önálló
állammá vált, jelentős területveszteségekkel. (Magyarország szen-
vedte el a legnagyobb területi veszteségeket.) 6 Az egykori Cseh
6 Az Osztrák–Magyar Monarchia terü- Királyságból és a jórészt szlovákok lakta magyarországi területek-
letén – elvileg – nemzetállamokat kíván- ből (Felvidék) létrehozták Csehszlovákiát, a délszlávok lakta te-
tak létrehozni. Ez azonban csak Ausztria rületekből pedig a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságot (a későbbi
és Magyarország esetében valósult meg. Jugoszláviát).
(Ettől a két államtól szinte minden olyan
területet elvettek, ahol más nemzetisé- • Nevezd meg, korábban melyik állam része volt Csehország!
gűek is éltek.) Csehszlovákia és Románia  A történelmi atlasz segítségével sorold fel, hogy mely népek adták
területén 6-6, Jugoszláviában pedig leg- a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság lakosságát! (Ne csak a Monarchia
alább 10 nemzetiség élt. egykori népeit vedd figyelembe!)
Románia Magyarországtól megszerezte Erdélyt és a Tiszántúl kele- 7 Kisebbségvédelmi biztosítékok. A béke-

ti részét, de Oroszországtól is szerzett területet (Besszarábia). szerződések nem oldották meg a nemze-
A békeszerződések a vesztes országokat rendkívül keményen tiségi kérdésből adódó feszültségeket, sőt
büntették, területüket igazságtalanul megcsonkították. Önkénye- tovább élezték azokat. Az újonnan létre-
sen meghúzott határokkal sok millió embert szakítottak el ha- jött – vagy a békeszerződésekkel meg-
zájától. 7 növelt területű – államokban élő sokmil-
Az első világháborút lezáró békerendszer szinte mindenkinek csa- liós nemzetiségiek jogait a béke elvben biz-
tosította. Ilyen volt például az anyanyelvi
lódást okozott. Magában hordozta egy újabb világháború kirobba-
oktatáshoz, a nemzetiségi egyesületek lét-
násának lehetőségét. 8 rehozásához való jog, ám ezek a gyakor-
• Készíts elképzelt riportot az egyik győztes vagy az egyik vesztes hata- latban alig-alig érvényesültek. Ez a gond
a legégetőbben Közép-Európában mutat-
lom képviselőjével a békekonferencián!
kozott meg: Csehszlovákiában, Jugoszlá-
8 Ferdinand Foch (fös) marsall* az első világháború leghíresebb francia had- viában, Lengyelországban és Romániában.
vezére volt. Nevéhez fűződik a marne-i (márni) ellentámadás során aratott A magyarok egyharmada (!) kiszolgálta-
francia győzelem az első világháború kezdetén. Foch marsall a versailles-i bé- tott kisebbségi helyzetbe került a békekö-
keszerződés megkötése után nem sokkal nyilatkozta a következőt: „Ez nem tés után.
béke, hanem fegyverszünet 20 évre!” Alig pár hónapot tévedett. • Magyarázd meg, mi a különbség nemzet
• Nézz utána, hogy mi volt a „marne-i csoda”! Magyarázd meg, mi a különbség a és nemzetiség között! Említs példát mai
európai kisebbségi konfliktusokra!
béke és a fegyverszünet között! Sorolj fel a tanultak alapján olyan tényeket, ame-
lyek egy újabb háború kitörésének rémképét vetítették előre! @ Mit jelent a kisebbség szó politikai és tör-
ténelmi értelemben? Segít az internet vagy
a Magyar értelmező kéziszótár.
Közép-Európa az első világháború után
A Népszövetség
A győztes hatalmak a békekonferencián létrehozták a Népszö-
vetséget (hivatalos neve: Nemzetek Szövetsége), amelynek célja
a béke megóvása volt. A nemzetközi szervezet központja Genf lett. A Népszövetség székháza Genfben Me- •
A vesztesek később egyenként kérhették felvételüket a szövetség- lyik országban található Genf? Történelmi
be. Az alapító okmány szerint minden háborút indító ország a Nép- tanulmányaid során milyen eseménnyel kap-
szövetség egészét hívja ki maga ellen. A szövetségnek azonban nem csolatban találkoztál már ezzel a várossal?
volt katonai ereje, így nemes céljait kevéssé tudta érvényesíteni. (Hatodikos tankönyv, 40. oldal.) Nézz utána,
milyen anyanyelvű a város lakóinak többsé-
• A Népszövetség az amerikai elnök ötlete volt. Ki volt ekkor az ameri- ge! Mit gondolsz, miért Genf lett a Népszö-
kai elnök? vetség székhelye?
A trianoni békediktátum – a megcsonkított

Magyarország
A világháború vége óta a magyar kormányok sűrűn váltották egy-
mást, de az 1919 elején összeülő párizsi békekonferencia egyiket sem
ismerte el, így még a békefeltételeket sem ismerhettük meg hi-
vatalosan. Ugyanakkor a Károlyi-kormány erőtlenségének, elhibázott
kül- és katonapolitikájának köszönhetően az ország kétharmada a szom-
széd népek megszállása alá került. A proletárdiktatúra pedig teljesen
elszigetelte az országot, így hazánkat – ellentétben a németekkel és az
osztrákokkal – 1919 nyarán nem hívták meg a békekonferenciára, mert
a nagyhatalmak a kommunista kormányzattal nem voltak hajlandók
tárgyalni. Magyarország ezért nem tehette meg idejében észrevételeit,
amelyek közül néhányat talán figyelembe vettek volna, ahogyan ez a
másik két vesztes ország esetében is történt.
• Idézd fel az előző témában tanultakat, mutasd be a történelmi Ma-
gyarország megszállásához vezető okokat és a megszállás folyamatát!
A szomszéd népek viszont jól érvényesítették nemzeti érdekeiket
a konferencián. Hangsúlyozták a magyarok elnyomó nemzetiségi
Gróf Apponyi Albert (1846–1933) nagybir-
politikáját (döntő részt alaptalanul), és mindent megtettek, hogy
tokos, politikus, korábbi miniszter, diplo-
mata, akadémikus, az 1920-as párizsi béke-
alátámasszák mértéktelen területi követeléseiket, sokszor a statisz-
konferencián a magyar küldöttség vezetője tikák, a földrajzi és történelmi tények meghamisításával is. A konfe-
(László Fülöp Elek festménye) rencia csak az ő szempontjaikat vette figyelembe. 9
9 „Szlovákiában eredetileg kevés magyar volt, viszont irgalmatlanul magya-
rosították a szlovákokat. A magyarok bezárták a szlovák iskolákat, elnyomták
a szlovák irodalmat, és minden eszközt fölhasználnak rá, hogy a szlovákokat
megfosszák nemzeti valójuktól. Csak az igazság diadala lesz, ha vége szakad
ennek a brutális, embertelen politikának, és a magyarok rákényszerülnek,
hogy beérjék saját nemzeti erőikkel. A déli határ mentén lakó magyarok egy
része Szlovákiának fog jutni, ennek fejében azonban jelentékeny szlovák ki-
sebbség marad Magyarországon.” (Tomáš Masaryk [mászarik; 1850–1937] cseh
tudós és politikus Az új Európa című röpiratából)
• Mi volt a cseh politikus véleménye a magyarokról? Miről akarta meggyőzni az
antantországok politikusait? Mi lehetett ezzel a célja?
A belső helyzet rendeződésével 1920 elején végre hazánkat is
meghívták a már egy éve ülésező békekonferenciára. Ez azonban nem
jelentette azt, hogy a magyar küldöttséggel tárgyaltak a békefeltéte-
lekről. A delegáció vezetését a művelt, több nyelven jól beszélő, idős,
tapasztalt politikusra, Apponyi Albert grófra bízták.
Beszédében, amelyet két nyelven (franciául és angolul) is elmondott,
alapvetően a történelmi Magyarország egységének fennmaradása
mellett érvelt, történelmi, földrajzi, gazdasági érvekkel alátámasztva
azt, ugyanakkor arra is rámutatott, hogy az antant által húzott határok
nem követik az etnikai határokat, így több millió magyar kerül többek
között a határok közvetlen közelében is idegen országok uralma alá.
Javasolta, hogy az elcsatolandó területeken tartsanak a nemzetek ön-
rendelkezését figyelembe vevő népszavazásokat az adott terület hova-
tartozásáról.
Érveit a másik küldött, gróf Teleki Pál nemzetközileg elismert föld-
rajztudós és társai által alaposan előkészített dokumentációval és kü-
lönösen a nemzetiségek valós eloszlását mutató, úgynevezett „vörös
térképpel” is alátámasztotta. Az antant azonban már annyira elkö-
telezte magát a Magyarországgal szomszédos fegyvertársainak, hogy
nem volt hajlandó változtatni a korábban kijelölt határokon. Magyar-
országnak a békefeltételeket tárgyalás nélkül, békediktátumként
el kellett fogadnia.
•
A Nagy-Trianon kastély Nézz utána, mikor
A Párizs melletti Nagy-Trianon-kastélyban hazánk képviselői
épült a kastély, és ki építtette!
1920. június 4-én aláírták a békeszerződést. 10
A területelcsatolásokat a híres „vörös térképen” jelöltük. A Teleki Pál földrajztudós –

és később két ízben miniszterelnök – vezetésével készített térkép onnan kapta a ne-
vét, hogy vörös színnel jelöli a történelmi Magyarország magyarok lakta területeit.
Ez volt a világ első olyan térképe, amely a népsűrűség figyelembevételével ábrázol-
ta a nemzetiségek eloszlását. Teleki térképét a párizsi „békecsinálók” meggyőzésére
•
készítette – sajnos eredménytelenül. Elemezd a térképet és a történelmi atlaszod
térképét! Melyik utódállamhoz került a legtöbb magyar?
10 „A budapesti templomokban ma délelőtt megkondultak a harangok, a

gyártelepek megszólaltatták szirénáikat, és a borzongós őszies levegőben tova-
hömpölygő szomorú hanghullámok a nemzeti összeomlás fájdalmas gyászát
jelentették: ma délután 4 óra 30 perckor írták alá a Trianonban a magyar meg-
hatalmazottak a békeokmányt. Elszakították tőlünk a ragyogó magyar váro-
sokat: a kincses Kolozsvárt, a Rákócziak Kassáját, a koronázó Pozsonyt, az ipar-
kodó Temesvárt, a vértanúk városát, Aradot, és a többit mind, felnevelt kedves
gyermekeinket, a drága, szép magyar centrumokat. Ma hazátlanná tettek vé-
reink közül sok millió hű és becsületes embert, és béklyókat raktak dolgos két
kezükre. És a világ urai ma azt hiszik, hogy befejezték művüket, hogy kifosztva,
kirabolva, elvérezve és megcsonkítva már csak egy papírlapot kell ránk borí- 1920. június 4-én, néhány perccel a trianoni
taniuk szemfedőnek. Pedig a mi sorsunk még nem teljesedett be! A csapások békeszerződés aláírása után Benárd Ágost
súlya alatt összeroskadtunk, s a fájdalomtól felzokogott a lelkünk. De mint küldöttségvezető (balra, cilinderrel a kezé-
istenítéletes vihar a levegőt, úgy tisztítanak meg minket is a szenvedések és ben) és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli kö-
edzenek keményebbre a csapások. A lemondás borzasztó órájában fogamzik vet, államtitkár (jobbra, fedetlen fővel) el-
meg bennünk a nagy elhatározás, hogy azért is élni fogunk és hogy becsületes hagyja a versailles-i Nagy-Trianon-kastélyt.
iparkodással, dacos törekvéssel, szent akarattal és megszentelt munkával sze- Állítólag tiltakozásul Benárd Ágost állva írta
rezzük vissza mindazt, amitől ma megfosztottak.” (Pesti Napló, 1920. június 4.) •
alá a dokumentumot. A békediktátum két
• Hogyan élte meg a magyar közvélemény a békeszerződés aláírását? Hogyan aláírója nem számított jelentős politikusnak.
Mit gondolsz, miért ők írták alá a dokumen-
tiltakozott ellene? Mit fogalmaz meg a cikk a jövőre nézve?
tumot?
Magyarország területi, népességi és gazdasági

veszteségei
A békeszerződés a független Magyarország nemzetközi elis-
merését jelentette, de tartalma rettenetes volt. A történelmi
Magyarország (Horvátország nélküli) 282 ezer négyzetkilométeres
területéből 93 ezer négyzetkilométer maradt meg, lakossága 18,2
Calais millióról 7,6 millióra csökkent. A magyarság egyharmada, 3,2 millió
fő idegen államok fennhatósága alá került, közülük a fele úgy, hogy
Le Havre
Amiens Reims
zárt tömbökben színmagyar területen élt a határok mentén vagy a Szé-
kelyföldön. A határok kialakítása mind földrajzi, mind katonai
Párizs értelemben kedvezőtlen volt Magyarország számára. Földrajzi táj-
Brest
FRANCIAORSZÁG Besancon egységeket vágott ketté, előfordult, hogy településeket is (pl. Sá-
Dijon toraljaújhely). Az új határok sok helyütt nehezen védhetők voltak.
Egyes esetekben stratégiailag fontos vasútvonalakat vagy folyókat
Lyon követett a kijelölt határvonal.
Bordeaux
L E N G Y
Marseille C S E H E L
S Z L OR
O V Á SZ
d é k K I A
l v i Á
F e Kárpáta G
I A nd lja
T R a
Z
nl
Budapest
B u rge
S Sopron
A
l y
U
A
I
Milánó
Velence
é
N
l
fö
d
d
Genova
ly
Aberdeen
SZ
Bologna
OLASZO
Á
zék
ER
Firenze
B  o r s z Edinburgh Dé M S
E
t á g lv
Ancona
á HGlasgow id
OL
v OR O
ék
.
V ÁNewcastle R
AS
T
o
ZO
SZL
H
Belfast
O VÉN K
R
Róma
S
I R Á LY S Á G
ZÁ
G Leeds
Dublin Liverpool
Nápoly
Cagliari Bari Sheffield
A történelmi
Cork Magyarország szétdarabolása
NAGY-BRITANNIA
Catanzaro London
Palermo
Brighton
Plymouth
Aberdeen
Glasgow Edinburgh
Newcastle
Belfast
Leeds
Dublin Liverpool
poly
Bari Sheffield
Cork
NAGY-BRITANNIA
anzaro London
Brighton
Plymouth
Ekkora lenne Franciaország, Olaszország és

Anglia, ha olyan méretű területi veszteség
érte volna, mint hazánkat Trianonban. (Egy-
szerűsített ábra Raffay Ernő Trianon titkai Amikor az új határ egy várost választott ketté: Sátoraljaújhely és a Ronyva-patak
című könyve alapján.) mentén a vasút miatt leválasztott része, a mai Kisújhely Szlovákiában
A Felvidék és Kárpátalja területe Csehszlovákiához került, Er-

dély (a Székelyfölddel) Romániához. A több tájegységből álló Dél-
vidék és Horvátország az újonnan létrehozott délszláv állam, a Szerb–
Horvát–Szlovén Királyság (később: Jugoszlávia) része lett. A nyugati
határszélen található Őrvidéket (Burgenland) Ausztriához csatolták.
A trianoni békeszerződésben rögzített határokon egyetlen eset-
ben módosítottak: Sopron és környékének hovatartozásáról
népszavazás dönthetett. Ezt a területet a békekonferencia erede-
tileg Ausztriának ítélte. Azonban katonatisztekből és önkéntes fia-
talokból megalakult a Rongyos Gárda, amely nem akart kivonulni
innét, és fegyveres harcba keveredett az osztrák csendőrökkel. Sopron, „a leghűségesebb város” címere
A konfliktus elkerülése érdekében az antant végül engedélyezte a • Mit bizonyított a népszavazás sikere?
népszavazást. 1921. december közepén a Sopronban és a város köz-
vetlen környékén lakók több mint 65 százaléka Magyarországot vá-
lasztotta hazájául. Sopron „kitörölhetetlen nyomot hagyott ezzel
a nemzeti tudatban” – írta Illyés Gyula. Sopron méltán kapta meg a
„leghűségesebb város” (civitas fidelissima) jelzőt. %
1 0 0
A trianoni béke szétrombolta a Kárpát-medence évszázadok 8 0
alatt kialakult gazdasági egységét is. Magyarország elveszítette 6 0 67 ,6 62,7
nyersanyagforrásainak jelentős részét: a vasérc- és szénbányákat, az 4 0
4 1,6
erdőket. Ugyanakkor a maradék ország nyersanyag nélkül maradt 2 0 32,7
feldolgozóiparát le kellett építeni, és a szükségletek ellátása érde- 0

T erületeinek L akosságának Magyar V árosi
kében új iparágakat kellett meghonosítani. Elvesztek a legjobb dél- lakosságának népességének
vidéki termőföldek is. A határvonal elvágta, nehézkessé tette a közúti 1 9 1 0 1 9 2 0 után
és vasúti közlekedést. Az elcsatolt területekkel pedig teljesen meg- %

szűnt a gazdasági összeköttetés – ez jelentős piacveszteséget okozott. 1 0 0
8 0
A békediktátum jóvátétel fizetésére kötelezte az országot, amit a
6 0
szétzilált nemzetgazdaság csak nehezen tudott teljesíteni. 65
4 0
A béke hazánkat katonailag is meggyengítette. Megtiltotta a 36
2 0
hadkötelezettséget, maximálta (35 ezer főben) a hadsereg létszá- 0 11 12
mát. Megtiltotta azt is, hogy a hadsereget modern fegyverekkel V asérc-
bányászata
Szén-
bányászata
E rdeinek Szántóinak
(tankok, repülők, nehéztüzérség) szereljék fel. Mindeközben a szom- 1 9 1 0 1 9 2 0 után

széd országok hadserege sokszorosan felülmúlta mind létszámában,
mind fegyverzetében a magyar honvédséget. %
1 0 0
Trianon nyilvánvaló igazságtalansága volt talán az egyetlen olyan 8 0 82,2
kérdés, amelyben minden magyar politikai erő egyetértett. Így a kö- 6 0
vetkező évtizedek legfőbb politikai céljává a békeszerződés felül- 4 0 57 50
vizsgálata, azaz revíziója vált. Irredenta mozgalmak szerveződtek, 2 0 22,3

amelyeknek célja Magyarország ezeréves határainak a visszaállítása 0
É lelmiszer- V as- G ép- Faiparának
volt. (Irredentizmusnak nevezzük a más országok egyes területei- iparának gyártásának gyártásának
nek történelmi és/vagy nemzetiségi okból való visszacsatolására 1 9 1 0 1 9 2 0 után
irányuló törekvéseket.) 11 %
1 0 0
8 0
11 „Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége 6 0
Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke! 4 0 4 2,4
Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret! 2 0
Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett! 0
31,3 17
V asúthálózatának Mozdonyainak T ehervagonjainak
Ha eljő az idő – a sírok nyílnak fel, 1 9 1 0 1 9 2 0 után

Ha eljő az idő – a magyar talpra kel,
Ha eljő az idő – erős lesz a karunk, Trianon következményei. Mi maradt meg
Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk! a történelmi Magyarországból a trianoni
[...]
Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem,
Magyarországnak (százalékban)? Az áb- •
rák elemzésével tárjátok fel, milyen gazdasá-
Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen, gi következményekkel járt a békediktátum!
Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át: Milyen hatással volt a közlekedésre a trianoni
Nem engedjük soha! soha Árpád honát!” döntés? Mivel magyarázható a megmaradt
(Részlet József Attila 1922-ben írt Nem, nem soha! című verséből) mozdonyok és vasúti kocsik aránytalanul kis
száma?
„Nem, nem, soha!” Trianon- Többnyelvű Trianon-ellenes propagandaanyag •

ellenes plakát. Milyen célt szolgálhatott az idegen nyelvű felirato-
zás?
A kisantant
A trianoni békét sem a közvélemény, sem a politikusok nem fogad-
ták el. A kormány hivatalosan a békés revízióra törekedett, de
Magyar irredenta plakát 1922-ből. A tria- erre sem volt lehetőség, a katonai megoldásra pedig még kevésbé.
noni békeszerződés aláírása után az irre- Csehszlovákia, Románia és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság
dentizmus a hivatalos politika legfőbb tö- katonai és politikai szövetséget kötött Magyarország ellen. Ez
rekvésévé vált Magyarországon. A magyar
volt az úgynevezett „kisantant”. 1921-ben jött létre, s fő célja az első
irredenta mozgalom imája a plakáton olvas-
világháborút követő Párizs környéki békék által teremtett helyzet
ható „Magyar Hiszekegy” volt, jelmondatai
pedig: „Csonka Magyarország nem ország,
fenntartása, a Magyarországtól megszerzett területek biztosítása, a
egész Magyarország mennyország”, „Nem, magyar revizionista és irredenta törekvések megakadályozása volt.
nem, soha!” Érdekesség, hogy a „Trianon” A kisantant elnevezés egy korabeli újságírótól származik, ő nevez-
szóból a békeszerződést elutasító jelszót fa- te először „apró antantnak” ezt a katonai és politikai szövetséget.
•
ragtak: „tria non” (= három nem). Milyen A három állam mindegyike külön-külön is nagyobb katonai erővel
nemzeti jelképeket ismersz fel a plakáton? rendelkezett, mint hazánk.

1. Melyek voltak az első világháború Párizs környéki békeszerződések. A békekötés
győztes nagyhatalmai? – vesztesei: Németország, Osztrák–Magyar Monarchia (különösen
2. Milyen alapelvek szerint és milyen Magyarország), Oroszország;
politikai indokok alapján szabta át – nyertesei: Franciaország, Anglia, Olaszország, Lengyelország, Románia;
Európa térképét a párizsi békekon- – elvei: a győztesek megerősítése, a vesztesek legyengítése, a revans
ferencia? megakadályozása.
3. Mi a különbség a valódi békeszer- Rendelkezések:
ződés és a békediktátum között? – Kelet-Közép-Európa és a Balkán államhatárainak átszabása;
4. Milyen árat fizettek a vesztesek? – az antant szövetségeseinek megerősítése (a németekkel és a bolsevik
5. Milyen új államok jöttek létre a Oroszországgal szemben).
párizsi békék során? Melyek voltak A Népszövetség létrehozása.
a régi/új államok? Trianon:
6. Milyen nemzetközi szervezetet – Magyarország helyzetének megszilárdulása → a magyar küldöttség
hoztak létre az első világháborút meghívása Párizsba (1920. január);
követően? Milyen céllal? – a környező államok érdekeinek kiszolgálása a határok megállapításánál;
7. Miért nem hívták meg Magyar- – a magyar küldöttég javaslatainak elutasítása → a békediktátum aláírá-
országot egészen 1920 januárjáig a sa (1920. június 4.)
békekonferenciára? • az ország területe kétharmadával csökkent;
8. Mit szeretett volna elérni a magyar • a magyarok egyharmada a határon túlra került;
küldöttség? • katonai korlátozások;
9. Jellemezd a trianoni békét! • gazdasági következmények;
10. Mit jelent a revízió kifejezés? • a kisantant létrejötte.
87
Az első világháború és következményei Összefoglalás
A gazdasági okok mellett katonai szempontok és a nagyhatalmak vezetőinek

erőszakos külpolitikája következtében 1914-ben kirobbant az első világháború.
Két katonai szövetségi rendszer harcolt egymással: a központi hatalmak és az
antant.
A mozgósított óriási hadseregek és a hatékony védekezőfegyverek (pl. a gép-
puska) meghiúsították a villámháborús terveket. A négy évig tartó háborúban
milliók haltak meg. A technikai fejlődés és a tudományok is a háború szolgá-
latába álltak: az új fegyverek sok ember elpusztítását tették lehetővé, és nagy
hatást gyakoroltak a hadi eseményekre. Az Osztrák–Magyar Monarchia része-
ként hazánk négy fronton harcolt. Egy évig Szerbia ellen, ezzel egy időben Orosz-
ország és 1915-től Olaszország ellen, végül 1916-tól Románia ellen is. Az 1916-
tól uralkodó IV. Károly osztrák császár és magyar király már nem tudta elkerülni
a katasztrófát. A háború második felére a hátországok kimerültek. A lakosság
nyomorgott, a civilek a fronton elesett családtagjaikat siratták.
• Mutasd be, milyen frontokon vívták az első
világháborút! Mely országok katonái álltak
A nagyhatalmak közül a legfejletlenebb Oroszországban a forradalom meg- szemben egymással ezeken a frontokon?
döntötte a cári önkényuralmat (1917. március), de a válságon a polgári kormány
sem tudott úrrá lenni. A reménytelen helyzetet kihasználva a bolsevikok Lenin
vezetésével átvették a hatalmat (1917. november), és diktatúrát vezettek be.
Az első világháborút lezáró Párizs környéki békék nem állították vissza a „bol-
dog békeidőket”. Európa győztes hatalmai is veszítettek erejükből, a vesztesek-
re pedig elviselhetetlen terheket róttak a rájuk kényszerített békeszerződések.
Sok millió ember került idegen államok fennhatósága alá, a legyőzötteket gaz-
daságilag és katonailag is tönkretették.
A háborús vereség felszínre hozta az évtizedek óta lappangó társadalmi fe-
szültségeket Magyarországon is. Az őszirózsás forradalom megteremtette az
első magyar köztársaságot és a parlamenti demokrácia ígéretét, de a világ-
háborús vereségből is adódó bajokon az állam belső gyengesége és külső elszi-
geteltsége miatt a kormányzat nem tudott úrrá lenni. A válságot kihasználva
a kommunisták szerezték meg a hatalmat, és proletárdiktatúrát teremtettek.
A külső támadások és a belső ellenállás miatt néhány hónap múltán ez a rend-
• Kik láthatók a képen? Mi lett a sorsuk?
szer elbukott.
A rend helyreállításában és az ország nemzetközi elfogadtatásában nagy sze-
repe volt Horthy Miklósnak, aki új magyar fegyveres haderőt szervezett. Horthy
kormányzóként egy egész korszak során Magyarország államfője volt. Magyar-
ország 1920. június 4-én kényszerhelyzetben, miután javaslatait visszautasítot-
ta a békekonferencia, aláírta a trianoni békediktátumot, amely hazánk történel-
mének legnagyobb nemzeti katasztrófája volt. Hazánk területének kétharma-
dát elvesztette, és a határok túloldalára került a magyar nemzet harmada.
1. Milyen világméretű és helyi ellentétek vezettek az első világháborúhoz?

2. Melyik volt a két katonai szövetség az első világháborúban? Mely országok
harcoltak bennük szövetségesként?
3. Milyen esemény volt a háború közvetlen kiváltó oka? Mely okok miatt vált a
villámháború állóháborúvá? • Milyen céllal készült, és mit fejez ki a
4. Mik voltak a háborúban alkalmazott új fegyverek? plakát?
5. Mely frontokon harcoltak a magyar katonák?
6. Milyen események zajlottak Oroszországban 1917-ben?
7. Az első világháború végén a központi hatalmak kértek fegyverszünetet az
antanttól, pedig hadseregeik jórészt az antantországok területein álltak. Mi
lehetett ennek az oka?
8. Hogyan rajzolta át a Párizs környéki békerendszer a következő államok ha-
tárait: Németország, Lengyelország, Oroszország, Osztrák–Magyar Monar-
chia, Románia?
9. Mi volt a Népszövetség, és mi a kisantant?
10. Milyen problémákkal kellett megküzdenie az első magyar köztársaság kor-
mányának?
11. Jellemezd a magyar proletárdiktatúrát (hatalomra jutás, intézkedései, bukása)!
12. Mit jelent a király nélküli királyság?
• Miért különleges ez a térkép? Hol játszott
történelmi szerepet? Ki készítette?
Propagandaplakátok a XX. század két legnagyobb történelmi jelentőséggel bíró diktátoráról, Sztálinról és Hitlerről.
A kommunista és a nemzetiszocialista gondolat Európa más-más térségében, eltérő történelmi hagyományokkal és gazda-
sági háttérrel rendelkező országában alakult ki, de a két eszme, a két rendszer születésében, felépítésében és működésében,
külsőségeiben, propagandafogásaiban is hasonlatos volt. Két totalitárius diktatúra, amelyeknél az államhatalom – a vezető-
ivel az élen – arra törekszik, hogy a politika, a gazdaság, a társadalom, a kultúra és a magánélet valamennyi területét kézben
89
Totális diktatúrák IV. fejezet
tartsa, és ellenőrzése alá vonja. Mindkét rendszer sajátja a vezető elvtelen dicsőítése, egy
új, a népnek jólétet hozó világ ígérete és új, a régit romba döntő kultúra megteremtése.
Hogy mindezt megvalósítsa, mindkét rendszer igyekszik a tömegekre támaszkodni és min-
denkit kirekeszteni, sőt terrort alkalmazva megsemmisíteni, aki nem osztozik az általuk
megálmodott világ eszméjében. A magasztos eszmék nevében sok tízmillió embert küldtek
a halálba.
90 IV. fejezet. Totális diktatúrák
8. A kommunista Szovjetunió
„És tudd, hogy majdan mind,
kik elestek a zsarnok kezétől,
felkelnek újra, s a remény szárnyain
felszállnak magasra a szent hegy fölé.”
(Joszif Visszarionovics Sztálin: A Holdhoz – részlet)
• Idézd fel, milyen események történtek 1917-ben Oroszországban!

• Kik a bolsevikok? Mi volt a céljuk? Hogyan jutottak hatalomra?
Lenin diktatúrája: A kommunista proletár-

diktatúra megszilárdítása
Lenin és Sztálin, a kommunista Szovjetunió
megteremtői 1922-ben • Mi a kommunista pártok programjának lényege? (2. téma)
A kommunista (bolsevik) párt vezetői, Leninnel az élen, hatalomra
kerülésük után (1917. november) a legfontosabb céljuknak azt tartot-
ták, hogy tömegbázisukat (azaz támogatóik számát) erőteljesen növel-
jék. Két határozat elfogadásával ezt egy időre elérték. A földről szóló
határozat kimondta a nagybirtokok szétosztását a parasztok között.
Minden paraszt annyi földet kapott, amennyit meg tudott művelni, de
csak használatra, mert a föld tulajdonjoga az államé maradt. A békéről
szóló határozat értelmében pedig az ország azonnal kilépett a háború-
ból, és nagy területveszteségek árán megkötötte a békét.
• Megítélésed szerint milyen megfontolásokból vállalták a bolsevikok a
nagy területi veszteséggel járó béke aláírását?
• Nevezd meg, milyen területekről mondott le a békében az új bolsevik
állam!
A bolsevik hatalomátvétel után az Oroszországi Kommunis-
ta (bolsevik) Párt* proletárdiktatúrát vezetett be. 1 A prole-
tárdiktatúra olyan államforma, amely – elméletileg – a proletárok
A földosztásról szóló rendelet, amelyet az

Izvesztyija újságban tettek közzé Mit •
gondolsz, miért volt fontos a bolsevikok szá-
mára a földosztásról szóló határozat azonnali
kihirdetése?
1 1918-ban az Oroszországi Szociál-

demokrata Munkáspárt bolsevik szárnya
felvette az Oroszországi Kommunista
Párt nevet. Hatásukra és támogatásukkal
sorra jöttek létre a kommunista pártok a
világ számos országában. A kommuniz-
mus – Marx megfogalmazásában – olyan
társadalmi formát jelent, amelyben nincs
magántulajdon, a társadalom tagjai a
közösen megtermelt javakból szükségle-
teik szerint részesednek. A kommunista
társadalom „előszobája” a szocializmus,
amelyben lassan megszűnik a magán-
tulajdon, de az emberek még teljesítmé-
nyük szerint jutnak hozzá az anyagi ja-
vakhoz. A köznapi használatban a két szó
sokszor azonos jelentést kap.
Lenin vezeti a népet (ismeretlen orosz festő alkotása, 1920) • Figyeld meg a fest-
ményt! Hogyan hirdeti a bolsevikok győzelmét?
8. A kommunista Szovjetunió 91
hatalmát valósítja meg más, „nem forradalmi” társadalmi csopor-

tok felett (különösen a marxista szóhasználattal „elnyomó osztá-
lyoknak” nevezett tőkések, a korábbi nagybirtokosok és a gazdag-
parasztok felett). Valójában a proletárdiktatúra egy kis csoport
(Lenin és a bolsevik vezetők) erőszakos uralmát jelentette emberek
milliói felett, akiknek semmi esélyük sem volt arra, hogy beleszól-
janak az állam ügyeibe. Az állam vezető szerveinek élére a párt („a
proletárok élcsapata”) a saját embereit állította. A kormányt (Nép-
biztosok Tanácsa) Lenin vezette. A hatalomra került bolsevikok célja
a régi rend teljes lebontása és egy új kommunista állam, gazdaság, tár-
sadalom és kultúra létrehozása volt.
Marx, Engels és Lenin ábrázolása a nem-
• Vitassátok meg, valóban egy igazságosabb rendszer jött-e létre a cári zetközi munkásmozgalom jelképén, a vörös
Oroszország lerombolása után! zászlón. A kommunista szovjet állam hiva-
Hogy hatalmukat megvédjék, és céljukat, a kommunizmus győ- talos ideológiája a marxi alapokra épülő, de
zelmét elérjék Oroszországban, majd az egész világon, kegyetlenül azt a sajátos orosz viszonyoknak megfele-
leszámoltak vélt vagy valós ellenségeikkel. Ezért létrehozták a Vörös lően átalakító leninizmus volt. Lenin Marx
ellenében azt állította, hogy a proletár-
Hadsereget, a politikai rendőrséget és a forradalmi törvényszékeket.
forradalom nem a legfejlettebb kapitalista
Ellenségeiket vagy kivégezték, vagy munkatáborokba zárták. országban fog győzelemre jutni, hanem ép-
Az alkotmányozó gyűlés feloszlatása után megszüntették a pár- pen a legszegényebben, Oroszországban.
tokat, bevezették a cenzúrát, a még csak kialakulóban levő demok-
ráciát teljesen felszámolták. A közigazgatást a párt által vezetett
szovjetek irányították.
Megszüntették a magántulajdont, és a gazdaságok nagy részét
államosították, de a földeket egyelőre a parasztok kezén hagyták.
Kizárólagossá tették a marxizmus–leninizmus eszméjét, minden
más eszmét és gondolatot üldöztek.
Uralmukkal, a diktatúrával sokan szembefordultak. Szerte Orosz-
országban többéves polgárháború kezdődött a bolsevikok (a „vö-
rösök”) és a bolsevik diktatúra ellenfelei (a „fehérek”) között. Bár a
fehéreket sok állam pénzzel, fegyverekkel és tényleges katonai erő-
vel is támogatta, a harcokból a bolsevikok kerültek ki győztesen ellen-
feleik megosztottsága, valamint az általuk alkalmazott brutális és
módszeres „vörösterror” miatt. A polgárháború évei (1917–1922)
sok millió áldozatot szedtek, a nép éhezett, az ország romokban he-
vert. Ahogy az egyik bolsevik vezető megfogalmazta: „Tönkretettük
az országot, hogy szétverjük a fehéreket.”
• Nézd meg a történelmi atlaszban (40b térkép), hogy mely államok tá-
mogatták katonai erővel a fehéreket!
• Hogyan mutatja be a bolsevikokat a plakát? Milyen eszközöket, jelké-
peket használ ehhez az alkotó? Minek a jelképe a kenyér?
• Vesd össze a plakátot a hasonló témájú bolsevik plakátokkal! Milyen
eltéréseket, ellentmondásokat fedezel fel?
@ Kolcsak admirális életéről film is készült (2008), amely valóság-
hűen mutatja be az első világháború és a polgárháború időszakát. Ke-
resd meg a filmet az interneten (címe: Az admirális), és ha érdeklődsz a Toborzó plakát az egyik fehér parancsnok,
téma iránt, nézd meg! Kolcsak ellentengernagy hadseregébe, amely
Szibériából támadt a bolsevikok ellen. „A had-
A polgárháborúban a bolsevikok uralmuk alá vonták a volt cári sereg, amely a bolsevikok ragadozó, véres
Oroszország területén az első világháborút követően létesült új keze ellen harcol…” (a kéz a kenyérért nyúl).
államokat, például Ukrajnát, Belorussziát, Grúziát, Örményorszá-
got. 1922-ben kimondták a Szovjetunió megalakulását, amely
látszatra egyenrangú államok szövetsége volt, valójában azonban
egész területén a moszkvai vezetők akarata érvényesült.
• Mutasd meg a történelmi atlaszban Grúziát, Örményországot, Uk-
rajnát és Belorussziát! Milyen köztársaságai voltak még a Szovjetunió-
nak 1922-ben?
A Szovjetunió zászlaja
A Szovjetunió címere 1923–1929 között. Kö-

zéppontjában a Föld látható, előtte kereszt-
be tett, aranyszínű sarló és kalapács jelké-
pezi a munkások és a parasztok szövetségét,
hatalmát. Fölötte vörös csillag, amely az el-
érendő célra, a kommunizmusra utal. Ezt
két oldalról búzakoszorú övezi, rajta kétol-
dalt tekeredő vörös szalag, amely a nem-
zetközi munkásmozgalom egységét fejezi ki. Ahonnan a Szovjetuniót irányították: a Kreml épülete ma, lábánál a Lenin-mauzó-
A szalagon több nyelven szerepel a felirat:
•
„Világ proletárjai, egyesüljetek!” Mutasd
•
leummal Nézz utána, hogyan nevezik azt a teret, ahol a Kreml épülete található!
be, milyen új jelképeket vezetett be a „kom-

munista címertan”! Mit jelképezhet a föld-
gömb és a felkelő nap? Miért vörös színűek
a kontinensek? Hol tűnt föl először a jelszó:
„Világ proletárjai, egyesüljetek!”?
Hosszú sor a Lenin-mauzóleum előtt 1925-ben. Lenin bebalzsamozott holttes-

tét 1924-ben – európai szemmel nézve meglehetősen ízléstelen módon – egy
üvegkoporsóban, az e célra épített mauzóleumban* helyezték el. Ma is itt őrzik.
• A diktatúra mely jellegzetességeit tükrözi a kép?
Joszif Visszarionovics Sztálin (1878–1953) Sztálin diktatúrája

grúz származású (eredeti neve: Dzsugasvili)
bolsevik forradalmár, Oroszország, majd a
1922-ben Sztálint állították főtitkárként a pártapparátus élére. 2
Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Párt-
Sztálin kiemelkedő szervezőkészségéhez roppant hatalomvágy
ja Központi Bizottságának főtitkára. A XX.
század egyik legmeghatározóbb és legne-
és könyörtelenség társult. Amikor Lenin megbetegedett, Sztálin
gatívabb megítélésű politikusa. A Vlagyimir igyekezett őt elszigetelni, és miután meghalt (1924), kiszorította
Iljics Lenin által létrehozott proletárdikta- a vezetésből minden korábbi társát. Sztálin lett a bolsevik párt
túra vezetésének meghatározó tagja, majd vezetője, így az 1920-as évek végére ő szerezte meg a legfőbb ha-
Lenin halála után a Szovjetunió egyszemélyi talmat a szovjet birodalomban. A pártot és ezen keresztül az álla-
vezetője. mot irányító minden jelentős hivatalba a saját embereit állította, akik
parancsait vakon teljesítették, és hozzá hasonlóan nem ismertek
2 „Koba” volt Sztálin másik álneve.
irgalmat. A személycseréket rövidesen a hadsereg és a hírhedt po-
„A másik”, hiszen a Sztálin név is álnév. Va-
lójában Joszif Visszarionovics Dzsugasvili- litikai rendőrség soraiban is végrehajtotta. A vezetők általában nem
nek hívták. A Sztálin név oroszul becéző a feladatra rátermett emberek közül emelkedtek ki, hanem közpon-
kifejezés, mintha azt mondanánk: „Acélos tilag, a kommunista (bolsevik) párt utasítására nevezték ki őket.
Joszif”. (Az acél oroszul: sztal.) A politikai megbízhatóság számított, nem a szakértelem.
A sztálini politika több területen is eltért Leninétől:

1. A párt vezetői rétege előjogokkal rendelkező társadalmi
réteggé vált, amely hűen szolgálta a diktátort.
2. A párton belül korábban még akkor is szabadon ütköztethet-
ték az önálló véleményeket, ha Lenin volt az egyértelmű vezetője a
pártnak és az államnak. Sztálin nem tűrte az ellenkező véleményt
és a kritikát. 3
3 A már súlyosan beteg Lenin, látva Sztálin egyre növekvő hatalmát a párton
belül, 1922–1923 fordulóján írt egy levelet a szovjetkongresszushoz, amelyben
Sztálin leváltását javasolta, és más vezetőket is bírált. Bár sokan ezt a levelet
tekintik Lenin politikai végrendeletének, az utódját nem nevezte meg. Sztálin Szovjet levelezőlap Sztálin és Lenin port-
megőrizte a pozícióját és hatalmát is. A levél tartalma csak a diktátor halála réjával. A személyi kultusz és a propaganda
után került nyilvánosságra: „Sztálin elvtárs, mióta főtitkár lett, felmérhetetlen átszőtte a mindennapokat.
hatalmat összpontosított kezében, és nem vagyok biztos afelől, hogy mindig
elég körültekintően tud majd élni ezzel a hatalommal. […] Sztálin túlságosan
goromba, és ez a fogyatékosság, amely teljes mértékben elviselhető közöt-
tünk, kommunisták között, az egymás közötti érintkezésben, tűrhetetlenné
válik a főtitkár tisztségében. Ezért javaslom az elvtársaknak, gondolkozzanak
Sztálin áthelyezésének módján, és jelöljenek ki erre a helyre másvalakit, akinek
minden egyébtől eltekintve csak egy előnye van Sztálin elvtárssal szemben,
nevezetesen az, hogy türelmesebb, lojálisabb, udvariasabb és figyelmesebb
az elvtársakkal, kevésbé szeszélyes stb.” (Lenin: Levél a kongresszushoz, 1924)
• Milyen tulajdonságait emeli ki Sztálinnak Lenin? Miért javasolja a leváltását?
3. Sztálin Marx és Lenin proletárdiktatúráról vallott nézeteiből

kiindulva azt hangsúlyozta, hogy az osztályharc* a hatalom meg-
szerzése után is folytatódik, sőt fokozódik. Az „ellenség” a pártba
is beépül, ezért egyre éberebbnek kell lenni. Erre a tételre hivatkoz-
va szabadult meg minden ellenfelétől.
4. Sztálin diktatúrája mai ésszel nehezen elképzelhető mértékű
személyi kultusszal, a diktátor hivatalos istenítésével járt. 4
Személyét, tetteit dicsőítő irodalmi és zenei művek, nagyszabású A személyi kultusz részeként többször is
műalkotások örökítették meg. Intézményeket, városokat neveztek megalapításra tervezett Sztálin-rend egyik
el róla, az őt ábrázoló képeket minden hivatalos helyen kitették. változata. (összesen 13 volt). A rendjelet,
Mindenhol ütemes tapssal, éljenzéssel ünnepelték. amely nemesfémekből készült volna –
A sztálini diktatúra eszmerendszerét és gyakorlatát sztáliniz- meglepő módon – valójában soha nem ve-
musnak nevezzük. zették be hivatalosan.
4 M. I. Injuskin – A. V. Alexandrov: Sztálin-

kantáta
„A föld és a tenger, a völgy és a hegység,
Az erdő s a rét dala mind egybe forr.
Mert szívünk kitárul nagy Sztálin szavára,
És boldog az ember, ki róla dalol.
A szélnél is gyorsabb e dal röpke szárnya,
És bármerre jár, ifjul már a világ.
Így száll győzedelme, így hódít a földön,
Így mindenki mondja majd Sztálin dalát.
A harcos ezt zengi, s ki elnyomva szenved,
Ez éneknek esd, s boldog holnapba lát.
Mert Sztálin a harcunk, és Sztálin a béke,
És Sztálin nevével lesz jobb a világ!
Új világ!”
Hangszerkíséretes szóló- és kórustétele-
•
Sztálin Elemezd a kép mondanivalóját (háttér, mellékalakok stb.)! Milyen személyi- ket is tartalmazó ének Sztálin dicsőítésére
ségnek mutatja be a kép Sztálint? • Hogyan mutatja be a mű Sztálint?
A terror és a munkatáborok
A Sztálin uralomra jutásától egészen a haláláig terjedő közel három
évtized több tízmillió ember halálát okozta a Szovjetunióban. Sztálin,
hogy megvalósítsa legfőbb céljait, megvédje a tőkés világ által kiközö-
sített, fenyegetett országot, gazdasági, katonai és politikai nagyhata-
lommá akarta tenni a hatalmas, de végtelenül szegény Szovjetuniót.
A modernizációt felülről irányítva, erőszakkal képzelte el,
így megvalósítása érdekében minden eszközt elképzelhetőnek tar-
tott. Az 1930-as évekre a sztálini terror az egész társadalmat
megfélemlítette. Tömegeket taszítottak nyomorba. Mindenna-
possá váltak a letartóztatások, a fizikai erőszakkal, kínzásokkal ki-
kényszerített vallomások. A „nagy célok” elérése és a szovjetrend-
A rettegett Belügyi Népbiztosság, az NKVD
jelvénye. A szerteágazó tevékenységet végző
szer fenntartása érdekében Sztálin valós vagy vélt ellenfeleit előre
szervezet irányítása alá tartoztak a Gulag- eltervezett látszatperekben, koholt vádak* alapján elítélték és kivé-
táborok és az állambiztonsági szervek, így a gezték. Ezek voltak az úgynevezett koncepciós perek.* Nem volt
politikai rendőrség is. ritka, hogy bírói ítélet nélkül küldtek halálba embereket. A terror
legfőbb eszköze a Belügyi Népbiztosság alá tartozó, hírhedt politikai
rendőrség volt.
@ Végezz gyűjtőmunkát a sztálini időszak politikai rendőrségéről (mi-
lyen elnevezései voltak, kik vezették, milyen módszereik voltak)!
A szovjet kommunista párt egyik kongresszusán (1934) a részt-
vevők szavazataikkal megpróbálták Sztálint eltávolítani a párt
éléről. A diktátor meghamisíttatta a szavazás eredményét, és el-
határozta, hogy végképp leszámol ellenfeleivel. A kongresszusi
küldöttek körülbelül felét letartóztatták és agyonlőtték. Hatal-
mas „tisztogatási” hullám kezdődött, azzal az ürüggyel, hogy az
osztályharc fokozódik. A látványosan megrendezett perek során a
megkínzott, megzsarolt áldozatok beismerték „bűneiket”: árulást,
kémkedést, fegyveres összeesküvést, mindent, amit vallatóik hallani
akartak. Sztálin valósággal „lefejezte” a hadsereget is. A főtisztek
kilencven százalékát kivégeztette. A tehetséges és tapasztalt ve-
zetők megölése nagyon meggyengítette a Szovjetunió haderejét
(a Vörös Hadsereget) – mindezt néhány évvel a második világhábo-
rú kitörése előtt. 4
A politikai rendőrség kapitánya (rekonstruk-
ciós rajz). A leggyakoribb kivégzési mód az @ Nézz utána, kit szerettek volna 1934-ben Sztálin helyett megválasz-
elítéltek tarkón lövése volt. tani, és mi lett a sorsa a jelöltnek!
Emberek tömegeit hurcolták kényszermunkatáborokba: a pa-
4 A fegyveres erőknél végzett „tisz- rasztokat, akik nem akartak megválni a földjüktől, a selejtet ter-
togatás” egy 1987-ben, a Szovjetunió- melő munkásokat, mindenkit, aki szót emelt a hatalom ellen, vagy
ban megjelent újságcikk szerint a leg- gyanússá vált (pl. egy névtelen feljelentés alapján). Sokszor csak
magasabb rendfokozatú és beosztású azért, mert olyan szakember volt, aki hiányzott a munkatá-
tábornokok és tisztek között a követke-
borokban folyó építkezésekről. A Szovjetunió területét behálózó
ző áldozatokat szedte: Sztálin öt mar-
sallból (tábornagy) hármat, tizenöt munkatáborok rendszere volt a hírhedt Gulag. (Az első táborokat
hadseregparancsnokból tizenhármat, ki- már Lenin idejében létrehozták.) A táborokba hurcolt szerencsét-
lenc tengernagyból nyolcat, ötvenhét leneket rabszolgaként dolgoztatták, többnyire nagy építkezéseken
hadtestparancsnokból ötvenet végezte- (pl. út-, vasút- és csatornaépítéseken) vagy bányákban, fakiterme-
tett ki. léseken, sokszor a hatalmas ország zord éghajlatú vidékein, pél-
dául Szibériában és Közép-Ázsiában. Az iszonyatos körülmények
miatt a táborokban sok millió ember lelte halálát.
A bolsevik politikát kezdettől fogva harcos egyház- és
5 Lenin írta Gorkijnak, a világhírű írónak vallásellenesség jellemezte. Az ateizmus (istentagadás) hivatalos
a következőt: „Minden vallási eszme, az állami ideológiává vált. A templomokat bezárták vagy raktárrá
Isten minden eszméje kimondhatatlan alakították át, a papokat és a hívő embereket üldözték: meggyilkolták
hitványság, éspedig a legveszélyesebb faj- vagy táborokba zárták. 5 Gyakran mondják, hogy a bolsevikok úgy
tából, a legförtelmesebb ragály.” uralkodtak, mintha háborút vívtak volna saját népük ellen.
Gyötrelmek a Gulagon
OLVASMÁNY
A Gulagra hurcoltaknál a cipőt sokszor egy darab autógumi-külső
helyettesítette, amelyet dróttal vagy villanyzsinórral kötöztek az em-
berek a csupasz lábukhoz. A sarkvidéki munkatáborokban (lágerekben)
a raboknak elvileg nem kellett volna dolgozniuk, amikor a hőmérséklet
mínusz huszonöt fok alá csökkent. Mínusz huszonöt foknál már alig le-
het lélegzetet venni, tüzet rakni viszont tilos volt. Néhány rab az egyik
leghírhedtebb lágerben (Kolimán) olyan éhes volt, hogy megettek egy
lovat, amely már egy hete döglött volt.
A tábori kórházba előre meghatározott szabályok alapján vették fel az
embereket. Ahhoz, hogy hasmenéssel felvegyenek valakit, minden fél-
órában kellett ürítenie, mégpedig véreset. Egy férfi lecsapta a fél lábát,
hogy így – mindenáron – bejusson a kórházba.
Szolzsenyicin (Alekszandr Isza-
jevics, 1918–2008) Nobel-díjas
Szolzsenyicin: A Gulag szigetcsoport című
szovjet-orosz író tizenegy évet
töltött börtönökben és a Gu- •
könyvének borítója Nézd meg a történel-
mi atlaszod térképén (Képes történelmi atlasz
lag-táborokban. Művei a sztálini
10–16 éveseknek, 54. oldal b térkép) a Gulag-
diktatúrát, a büntetőtáborok vi-
táborok elhelyezkedését!
lágát festik le. Az 1973-ban írott,
A Gulag szigetcsoport című doku-
mentumregényéért büntetésből
megfosztották szovjet állampol-
gárságától, és kiutasították az or-
szágból. Az Egyesült Államokba
emigrált.
Szolzsenyicin – rengeteg ször-
nyű történet mellett – leírja, hogy
Gorkij felkeresett egy Gulag-
tábort, amelyet előtte sietve „pa-
tyomkinizáltak”. (Ez az érdekes
Szolzsenyicin egy Gulag-táborban
orosz kifejezés arra utal, hogy a
XVIII. század végén Patyomkin miniszter II. Katalin cárnő vidéki látoga-
tására állítólag olyan falvakat építtetett fel, amelyekben a házak utcai
részét gyönyörűen kifestették és díszítették, a díszletek mögött azonban
csak szegény viskók düledeztek. Patyomkin így büszkélkedett a cárnő
előtt a parasztok „jólétével”.) Gorkijnak a táborban sikerült másfél órát Kép az Ivan Gyenyiszovics egy napja című
őrök nélkül beszélgetnie egy tizennégy éves fiúval. Az író könnyes arccal filmből (1970; rendezte: Caspar Wrede).
lépett ki a barakkból. Ám alighogy elhagyta a tábort, a fiút agyonlőtték. A film alapjául szolgáló kisregényt Szol-
Részletek Szolzsenyicin A Gulag szigetcsoport című művéből: •
zsenyicin írta. Ha többet szeretnél tudni a
„Az emberek, amikor munkába mentek, mindennap elbúcsúztak a Gulagon fogvatartottak mindennapjairól, ol-
családjuktól, mert nem lehettek biztosak benne, hogy este hazaérnek. vasd el ezt a kisregényt!
[…]
A holttesteket szánon vagy szekéren vitték ki, az évszaknak megfe-
lelően. Néha a könnyebbség kedvéért ládát használtak, melybe hatot
gyömöszöltek. Ha láda nem volt, zsineggel kötötték össze a kezeket és
lábakat, hogy ne kalimpáljanak, majd fölrakták [őket], mint a rönkfát,
s letakarták gyékénnyel. Ha volt ammonáljuk [robbanóanyag], a spec.
sírásó brigád gödröket robbantott, egyébként ásni kellett. […] Ezért van
az, hogy nekünk aztán senki sem vetheti szemünkre a gázkamra hasz-
nálatát. [...]
Sokan ültek olyanok [a Gulag-táborokban], akiknek pechjük volt. Egy
asszony öt évet kapott csalás miatt: a hónap közepe táján meghalt az
ura, de ő nem adta le a kenyérjegyeit, csak a hónap végén, megtartotta
[azokat] magának s két gyerekének. Az irigy szomszédok jelentették fel.”
• Igaz, csak később szerepel a tankönyvben, de biztosan meg tudod mon-

dani: miért utal Szolzsenyicin a gázkamrákra?
•
Női barakk Figyeld meg a képet! Milyen
körülmények között töltötték mindennap-
jaikat a nők?
6 A Vörös Hadsereg utánpótlása és a pol- A sztálini gazdaságpolitika: tervgazdálkodás

gárháború megnyerése érdekében 1918–
1921 között a bolsevikok szigorú politi-
és szövetkezetesítés
kai-gazdasági rendszert vezettek be: a ha-
dikommunizmust. Államosították és köz- • Magyarázd meg, hogyan szabályozza a piac a termelést a tőkés gazda-
pontilag irányították, ellenőrizték az ipart ságban! Gondolj a kereslet-kínálat törvényére (6. osztályos tankönyv,
és a kereskedelmet. A termelést katonai 37. és 49. oldal)!
ellenőrzés alá vonták, megszüntették a Az 1920-as évek végén Sztálin politikai győzelme vetélytársai fe-
piaci és pénzviszonyokat. A parasztok ter- lett a sztálini gazdaságpolitika győzelmét is jelentette. 6 Sztálin
mését fizetség nélkül begyűjtötték, majd
egy évtized alatt szeretett volna felzárkózni az iparilag fejlett or-
jegyre újraosztották a városok lakosságá-
nak. A gazdaság szétzilálódott, a termelés
szágok, a világ katonai nagyhatalmai mellé. A kommunista tanok
visszaesett, a lakosság lázadozott. szerint a gazdaságot nem a piacnak (tehát az emberek szükségle-
Lenin ekkor a proletárdiktatúra fenn- teinek) kell szabályoznia, hanem központilag kidolgozott terveknek.
maradása érdekében új gazdaságpolitikát Ez az úgynevezett tervgazdálkodás. Tervek határozták meg, hogy
engedélyezett (NEP), amelynek keretében mit és mennyit termeljenek az iparban és a mezőgazdaságban. Az
óvatosan, korlátozott mértékben vissza- (általában) öt évre szóló tervek alapján gyárak és erőművek épültek.
állították a piaci és pénzviszonyokat, en- A terveket feltétlen teljesíteni kellett, ami gyakran oda vezetett, hogy
gedélyezték a magántulajdont. A parasz- rossz minőségű termékeket állítottak elő, és sok volt a selejt is.
tok a feleslegüket a piacon eladhatták. Az A tervgazdálkodás jellemzője az ipar, főleg a nehézipar (bányászat,
újra megjelenő egyéni érdekeltség, az új energiatermelés, kohászat és gépgyártás, ezen belül a hadiipar)
intézkedések hatására jelentősen nőtt a erőltetett fejlesztése volt a mezőgazdaság és a könnyűipar rovására.
gazdaság teljesítménye: lassan sikerült
Így állandósult az élelmiszerek és az emberek hétköznapi életéhez
elérnie az országnak a világháború előtti
szintet. Sztálin azonban a gyorsabb iparo- szükséges fogyasztási cikkek hiánya. Egy-egy árucikk megszerzé-
sítás, a nagyobb állami beavatkozás híve séért hosszú sorok kanyarogtak az üzletek előtt. Az ipar moderni-
volt, ezért 1928-ban a lenini gazdaságpo- zálásához rengeteg pénzre volt szükség, hiszen a gépeket külföldről
litikát felváltotta a tervgazdálkodás. kellett beszerezni, amiért sokszor gabonával és más élelmiszerekkel,
valamint nyersanyagokkal fizettek. Ez tovább növelte a fogyasztási
cikkek hiányát. Nemcsak a beruházásokhoz (új gépek, létesítmé-
nyek) szükséges anyagi javakat vonták el a mezőgazdaságtól, ha-
nem az ipar növekvő munkaerőigényét is a földjeiktől megfosztott,
vidékről elűzött parasztok soraiból elégítették ki. Az ipari termelés
lendületes növekedése az emberi munka teljes körű kihasználására
épült. Ugyanakkor a béreket alacsony szinten tartották, szigorúan
elvárták a lehetetlen tervek és határidők teljesítését, a többletmun-
kát (sokszor ingyenes felajánlással), továbbá a munkaversenyeken
való részvételt.
Propagandaplakát az első ötéves tervről A Komszomolszkaja metróállomás Moszkvában. A fővárosban 1935-ben adták át
(1928–1932). A furcsa matematikai számítás az első metróvonalat, a második ötéves terv idején. Az eseményt a kommunizmus
a terv egy évvel korábbi befejezésére sarkall. technikai diadalaként ünnepelték. A metróállomás pazar díszítésének, kivitelezé-
Szövege: „Az ipari terv számtana 2 + 2 = 5”. sének egyik célja a szocializmus felsőbbrendűségének szemléltetése volt. Sztálin
A „plusz” a munkások lelkesedése. Moszkvát a kommunista világ fővárosává építtette át.
Az anyagi és emberi erőforrásokat a mezőgazdaságtól vonták 7 A kolhozosítás (tehát a bolsevik típusú

el az iparosításhoz. Hogy a központi akarat a mezőgazdaságban is álszövetkezetek erőszakos szervezése) az
könnyebben érvényesülhessen, a parasztokat termelőszövetkeze- ellenállás megdöbbentő módjaira kész-
tekbe, úgynevezett kolhozokba kényszerítették. 7 Így a parasztság tette a parasztokat. Így emlékszik vissza
évezredes álma a szabad paraszti földbirtokról ismét szertefoszlott. erre egy kommunista pártaktivista, akinek
A termelőszövetkezetek mezőgazdasági nagyüzemek voltak, ahol az volt a feladata, hogy „beszélje rá” a pa-
a parasztok a „közös” (valójában állami) tulajdonú földeken mun- rasztokat: lépjenek be „önként” a kolhozba:
„Összehívtam a falugyűlést, és megmond-
kabérért dolgoztak, mint a gyári munkások. Nem voltak érdekeltek
tam az embereknek, hogy be kell lépniük a
többé terményeik minőségének és mennyiségének a növelésében. kolhozba, hogy ez Moszkva parancsa, és ha
Az erőszakos, állami terrorral végrehajtott szövetkezetesítés (kol- nem engedelmeskednek, száműzik őket.
lektivizálás) tönkretette a falvakat. […] Mindannyian még aznap este aláírták a
Ráadásul Sztálin a gazdagabb parasztokat – a „kulákokat” –, akik papírt, kivétel nélkül mindenki. Ne kérdez-
a legtöbb élelmiszert tudták vol- ze, hogy mit éreztem én, és mit érezhettek
na eladni, kizsákmányolóknak ők. Aznap éjjel ők is nekiláttak annak, amit
bélyegezte, és teljes megsem- a Szovjetunió többi falujában csináltak az
misítésükre törekedett. A kollek- emberek, amikor bekényszerítették őket a
tivizálás és a kulákok* elleni fel- kolhozba – leölték a jószágaikat.”
lépés eredményeképp gyakoriak
8 A harmincas évek első felében körülbelül
voltak a Szovjetunióban az éhín-
ötmillió ember halt éhen a Szovjetunió uk-
ségek, pár év alatt milliók haltak rajnai és körülbelül kétmillió a volgai, illet-
éhen, a legtöbben Ukrajnában. ve doni körzetében. Régebben ezek voltak
(A sztálini terror alatt az egész Oroszország leggazdagabb mezőgazdasági
birodalomban összesen legalább területei. Sztálin a kolhozosítás során saját
tízmillióan!) 8 Az éhínség időn- földtulajdonuk feladására és terményeik
ként akkora volt, hogy a parasz- beszolgáltatására kötelezte a parasztokat,
tok nemcsak a lovaikat ették meg, ezzel megfosztva őket a megélhetésüktől.
de a lótrágyát is (a benne maradt Mindent a Szovjetunió erőltetetten gyors
Éhező gyerekek a Szovjetunióban • Az gabonamagvak miatt), sőt em- ipari fejlesztésére használtak fel. Óriási
éhezés mely jellegzetes „tüneteit” látod a berevés is előfordult. szükség volt ugyanis a mezőgazdasági ter-
képen? mények exportjából származó bevételekre.
Ez nagy árat követelt: több millió ember
halt éhen az elkövetkező évek során.
Sztálin, a „Nagy Építő” (propagandaplakát). Az orosz nyelvű felirat

jelentése: „Teljesítjük az 1936. évi Sztahanov-tervet”. A sztahanovista
mozgalom a legnevezetesebb munkaverseny volt a sztálini időszak-
ban. A tervet messze túlteljesítő, élmunkás szénbányászról, Alekszej
Grigorjevics Sztahanovról kapta a nevét. Sztahanov 1935. augusztus
31-én 102 tonna szenet bányászott ki 5 óra 45 perc alatt, ami az előírt
mennyiség 14-szerese volt. Szeptember 19-én új csúcsot állított fel:
227 tonnát termelt egy műszak alatt. Az csak később derült ki, hogy
társai segítsége nélkül nem sikerülhetett volna ez a hatalmas teljesít-
•
mény. Sorold fel, hogy a fejlődés mely eredményeit mutatja be a plakát!
Hasonlítsd össze a plakátot az éhező gyerekekről készült képpel, és vála-
szolj a kérdésre: milyen áron érte el a Szovjetunió ezeket az eredményeket?

1917: kommunista (bolsevik) hatalomátvétel Oroszországban → polgár- 1. Hogyan szereztek tömegtámogatást
háború: fehérek ↔ vörösök maguknak a kommunisták?
a bolsevikok győzelme → a proletárdiktatúra megszilárdítása. 2. Miért folyt többéves polgárháború
1922: a Szovjetunió létrejötte. Oroszországban? Kik győztek?
Sztálin diktatúrája: 3. Mutasd be a sztálinizmus jellemzőit!
– a hatalom megszerzése → sztálinizmus; 4. Mi a tervgazdálkodás és a kolhoz?
– terror: egyház- és vallásellenesség; „tisztogatások” – Gulag; 5. Milyen célt szolgált az erőltetett iparo-
– személyi kultusz. sítás? Honnan szerezték meg ehhez a
A gazdaság átalakítása: szükséges tőkét és munkaerőt?
– tervgazdálkodás → a nehézipar erőltetett fejlesztése; 6. Mi vezetett éhínségekhez a Szovjet-
– erőszakos kolhozosítás, harc a kulákok ellen. unióban?
A bizonytalanság évtizedei.
Demokrácia vagy diktatúra?
OLVASMÁNY
Útkeresés
A világháború Európában gazdasági, társadalmi és politikai válságot
hagyott maga után, amire eltérő módon válaszoltak a kontinens egyes
országcsoportjai, győztes és vesztes államai. A válság kihívására vagy a
demokrácia megerősítése, vagy a diktatúra bevezetése lehetett a válasz.
A demokrácia fennmaradása, esetenként megerősödése az 1920-as,
1930-as években azokban a térségekben, országokban volt lehetséges,
amelyek mélyebb hagyományokkal rendelkeztek a parlamentarizmus
területén. Ott, ahol sikerült úrrá lenni a gazdaság válságán, ahol az ál-
lam jelentős szerepet tudott játszani a szociális gondok megoldásában,
illetve az általános emberi és polgári jogok kiterjesztésében; ahol a ha-
gyományos polgári pártok (liberálisok, konzervatívok) és a mérsékelt
baloldal (szocialisták, keresztényszocialisták) sikeresen tudtak össze-
fogni a szélsőségekkel szemben, és élvezték a lakosság széles rétegei-
nek a támogatását.
Ugyanakkor Kelet-Közép- és Dél-Európa demokratikus múlttal nem,
Egy Pierce-Arrow márkájú autó művészi vagy csak a demokrácia korlátozott formájával rendelkező népei szá-
reklámja az 1920-as évek Amerikájából. mára mind jobboldalról, mind baloldalról kísértést jelentett a diktatú-
A képen egy luxusautó reklámját látjuk, de ra lehetősége. Itt ugyanis a tartós gazdasági válság, a megoldhatatlan
az Egyesült Államokban az autó a gyarapo- társadalmi feszültségek, a demokratikus erők gyengesége, megosztott-
dó középrétegek számára is elérhető min- sága, a háborús veszteségek és a nemzeti megaláztatás miatt egyre na-
dennapi cikké vált. gyobb teret nyertek a szélsőséges erők: a szélsőbaloldali kommunisták
és a különböző eszmerendszereket követő szélsőjobboldali mozgalmak
(például az olasz fasiszták vagy a német nemzetiszocialisták). A szél-
sőséges erők nézetei sok ponton megegyeztek. Mindkét oldal szem-
ben állt a demokráciával, mondván, hogy az a hatalmon lévők érdekeit
szolgálja. Céljuk a fennálló rendszerek megdöntése, lerombolása (akár
fegyveres forradalommal is) és új, totális, diktatórikus államok kialakí-
tása volt egy forradalmi élcsapat vagy egy karizmatikus vezér irányítá-
sával, aki új és igazságosabb jövőt ígér a reményvesztett tömegeknek.
Persze a két oldal szélsőséges eszméi számos területen mutattak elté-
rést is egymástól.
Fasiszta hatalomátvétel Olaszországban

Bár Olaszország a győztes hatalmak közé tartozott, a győzelmet nem
Jobboldali katonai puccskísérlet Berlinben, tudta kihasználni. Gazdaságát a háború végképp kimerítette. Nagy volt
1920. márciusában. A katonák kezében a a szegénység, a munkanélküliség, a háborúba lépéséért neki ígért te-
felirat: „Állj, aki tovább megy, azt lelövik!” rületek közül sem mindegyiket kapta meg. A rövid életű kormányok
• Hasonlítsd össze a két képet az Útkeresés nem tudtak úrrá lenni a gondokon. Sok olasz csalódott a demokrá-
ciában. Megerősödtek a gyors és egyszerű megoldásokat ígérő szélső-
című altéma alapján! Mely államokban, mi-
lyen gazdasági és politikai helyzetben szület- séges politikai irányzatok, megalakult a fasiszta párt Benito Mussolini
tek a képek? Milyen hangulatot sugároznak? (musszolíni) vezetésével, és ugyanabban az évben létrejött a kommu-
nista párt is. Az olasz fasiszták az általuk gyengének tartott parlamenti
demokrácia helyett erős vezér által irányított totális* államot akartak
megteremteni.
A fasizmus szó az ókori latin fasces (fászcész) kifejezésből származik,
amely bőrszíjakkal összekötözött vesszőnyaláb volt, melybe egy bárdot
is tűztek. Az ókori Rómában olyan főhivatalnokokat kísértek e hatalmi
jelvénnyel, akiknek jogukban állt büntetésként testi fenyítést is kiróni.
Így a vesszőnyaláb az erő, a hatalom és az egység jelképévé vált. Az
olasz fasiszták – legfőképp Mussolini – szerették önmagukat az erős,
hódító Római Birodalom örökösének feltüntetni.
• Ismételj! Körülbelül mely századokban élte fénykorát a Római Biroda-
lom? Milyen területeket hódított meg az ókorban Róma?
A fasizmus szónak több jelentése van. Szűkebb értelemben az
A fasces a római köztársaság korából ere-
1920-as években Olaszországban kialakult diktatúrát jelenti, tágab-
ban pedig minden szélsőjobboldali, radikális, erőszakos, terrorra épü-
•
dő hatalmi jelvény Mit fejez ki a vessző-
lő rendszert.
nyaláb?
A bizonytalanság évtizedei 99
Mussolini megszervezte a fasiszta párt félkatonai alakulatait, és

1922 októberében Róma környékére rendelte azokat („Menetelés Ró-
mába!”). A király nem mert erőszakot alkalmazni ellenük, és Mussoli-
nit kinevezte miniszterelnökké. A fasiszta párt a zűrzavar felszámolását
OLVASMÁNY
ígérte: rendet, fegyelmet és munkát.
Mussolini először koalíciós kormányt alakított, és működött a parla-
ment is. Körülbelül hét év alatt sikerült kiépítenie a totális diktatúrát.
Olaszország továbbra is királyság maradt, de a király gyakorlatilag nem
korlátozta a miniszterelnök hatalmát.
• Miért maradhatott a fasiszta diktatúra kiépítése után is királyság Olasz-
ország? (Gondolj arra, milyen szerepe van az uralkodónak az alkotmányos
királyságokban.)
Mussolini megalakította a Fasiszta Nagytanácsot – ez lett az állam Mussolini beszédet mond Rómában. Kö-
legfőbb vezető szerve. Élén ő maga állt, miniszterei pedig a fasiszta párt rülötte egyenruhások, köztük régi hívei, a
vezetői lettek. Így a fasiszta párt kisajátította az államhatalmat. Megszü- •
feketeingesek. Mit fejez ki a szónok tartása
letett a történelem második pártállama, egypártrendszerű diktatúrája. Az és a sok egyenruhás?
állam egész működését a fasiszta párt ellenőrizte, a parlament hatalma
jelképessé vált, majd feloszlatta önmagát. Mussolini új rangot alkotott
magának: ő lett a Duce, azaz a „Vezér”. Betiltották a többi pártot és a
szakszervezeteket is.
Mussolini kormánya sok népszerű intézkedést is tett. Vasutak, utak
épültek, egyes vidékeken lecsapolták a mocsarakat. Jelentősen csökkent
a munkanélküliek száma. Háttérbe szorította a hírhedt maffiát. Meg-
egyezést kötött a pápával: a katolikus egyházfő elismerte az olasz álla-
mot, Mussolini pedig biztosította a Vatikán függetlenségét és az egyház
állami támogatását. Ez fontos volt a katolikus és mélyen vallásos olaszok
számára.
Az 1929–1933-as gazdasági világválság

A világháború legnagyobb nyertese az Amerikai Egyesült Államok volt,
amely a háború végére a világ iparának és bankéletének a központjává
vált. Az ipari termelés az újabb és újabb befektetésekkel egyre nőtt, de
a piac ezzel arányosan nem bővült. A lakosság életszínvonala nem tet-
te lehetővé, hogy az emberek időről időre mindig többet vásároljanak.
Az iparban és a mezőgazdaságban jelentős túltermelés alakult ki, az
áruk értékesítése egyre nehezebbé vált. A világgazdaság kiegyensúlyo-
zatlansága és a részvénypapírokkal folytatott élénk üzletelés kiszámít- •
A Duce (dúcse) (1883–1945) Figyeld meg
hatatlanná tette a tőzsdei árfolyamok mozgását. Ehhez járult hozzá az, Mussolini fotóját! Milyen fő jellemvonásokra
hogy az amerikai mezőgazdaságban eladhatatlan árukészletek halmo- tudsz következtetni a kép alapján?
zódtak fel. Így ezeknek a termékeknek az ára zuhanni kezdett. Mind-
ezek következtében 1929-ben, egy októberi napon a New York-i tőzsde
összeomlott. A befektetők bizalma megrendült, az emberek szabadulni
akartak a részvényeiktől, de senki sem akart részvényeket vásárolni, így
azok ára meredeken zuhant. Akik reggel még milliomosként keltek fel,
estére nincstelenné válhattak.
A válság miatt a vállalatok csökkentették vagy leállították a terme-
lésüket, munkásokat bocsátottak el. A munkanélküliség szűkítette a
belső piacot: a munkanélküliek többsége nyomorgott, alig tudott vá-
sárolni, így még kevesebb árura volt szükség. A parasztgazdák eladó-
sodtak, tömegesen mentek tönkre.
A New York-i tőzsde a válság kitörésének napján. A válságot az úgynevezett

„fekete napok” vezették be. 1929. október 24-én, a „fekete csütörtökön” vá-
ratlan árfolyamzuhanás következett be a New York-i tőzsdén. A következő na-
pon („fekete péntek”) a részvények értéke soha nem látott mélypontra zuhant.
A befektetők igyekeztek eladni a részvényeiket. Ez tovább fokozta a gyengülést.
Október 29-én (a „fekete kedden”) az árfolyamok átlagban 40 százalékkal csök-
kentek. A csőd számos nagyobb cég mellett kisbefektetők millióinak a tőkéjét
•
is megsemmisítette. A tőzsde válságát a dominókockák ledőléséhez is szokták
hasonlítani (dominóelv). Mit gondolsz, miért?
A nemzetközi pénzügyi kapcsolatok eredményeképp a válság gyor-

san tovagyűrűzött, és csakhamar megrázta az egész világot. A munka-
nélküliek aránya sokfelé elérte a munkaképes lakosság 40–45 százalé-
kát! A válság Európát sem kímélte meg.
OLVASMÁNY
A válság politikai következménye, hogy világszerte megrendült
az emberek bizalma a polgári demokratikus államok működésében.
Megerősödtek a szélsőséges – tehát a demokráciát elutasító – pártok
(a kommunisták vagy a német nemzetiszocialisták).
A válság mindenütt hatott a társadalomra és a politikai életre, de
nem mindenütt egyformán. Az Egyesült Államokban az úgynevezett
„új irányvonal” bevezetésével sikerült úgy megoldani a válságot, hogy
a demokrácia fennmaradt, sőt erősödött. Németországban viszont a
válság következtében a Hitler vezette szélsőséges erők kerültek hata-
lomra. (Róluk a következő témában tanulunk.)
A válság megoldása az Amerikai Egyesült Államokban

A pénzügyi válság, a munkanélküliség és a tömegessé vált nyomor meg-
szüntetésére az 1933-ban hivatalba lépő elnök, Franklin Delano Roose-
velt (frenklin delánó rózevelt) új gazdasági programot hirdetett, amelyet
Otthonát vesztett asszony gyerekeivel a New Dealnek (nyú díl; jelentése: új egyezség, új irányvonal) neveztek.
világgazdasági válság idején az Egyesült Hogy a bankrendszer ne menjen teljesen tönkre, az elnök néhány
•
Államokban Tanulmányozd a képet! Miről napra bezáratta a bankokat (az emberek nem tudták kivenni a pénzü-
árulkodik az asszony arckifejezése? ket), ugyanakkor új szabályokkal biztonságosabbá tették a bankok és a
tőzsde működését. A mezőgazdaságban az állam kártérítést fizetett
a vetésterületüket és az állatállományukat csökkentő farmereknek, így
mérséklődött a túltermelés, és nőtt a mezőgazdasági cikkek ára. Nagy
állami építkezések kezdődtek: új autópályákat, gátakat, vízi erőműveket
építettek, folyószabályozásokat hajtottak végre, erdőket telepítettek,
stb. Mindez rengeteg új munkahelyet teremtett (állami pénzen), de
nem vezetett az árukínálat növekedéséhez. (A munkanélkülieket vi-
szont az állam segélyezte.) Az Egyesült Államok kongresszusa törvényt
hozott a tisztességes versenyről, korlátozva a vállalatok versengését
(például szabályozták, hogy minimum mennyi bért kell fizetni).
• Gondold végig, hogyan hat a vállalatok közötti versenyre a minimális
munkabér meghatározása!
Roosevelt nagy gondot fordított a közvélemény megnyerésére. Ki-
használta a rádió nyújtotta lehetőségeket. (Ekkor már az amerikai ház-
tartások többségében volt rádiókészülék.) Rendszeresen tájékoztatta a
hallgatókat a gazdaság helyzetéről és a további elképzeléseiről. Ezek az
adások olyan hatással voltak az amerikai családokra, mintha az elnök
személyesen beszélgetne velük esténként, vacsora után a lakásukban
(el is nevezték „kandalló előtti beszélgetések”-nek).
Franklin Delano Roosevelt (1882–1945).
A beszélgetéseket Roosevelt felhasználta a „Kék
„A mi feladatunk jelenleg nem új erőfor-
Sas” akció népszerűsítésére is. A New Deal törvé-
rások feltárása és felhasználása vagy több
nyeit maradéktalanul betartó amerikai vállalatok
áru termelése. Hétköznapi, egyáltalán nem
kék sast ábrázoló matricát tehettek az áruikra, az
drámai munkára van szükség” – mondta egy
elnök pedig rábeszélte az embereket, hogy csak „sa-
választási gyűlésen.
sos” árut vásároljanak.
Az intézkedések hatására mérséklődött a munka-
nélküliség, a lakosság többet vásárolt (nőtt a keres-
let). Elfogytak a fölösleges árukészletek, új szükségle-
tek támadtak, és lassan ismét megindult a gazdasági A „Kék Sas”
növekedés. A válságból való kilábalás tehát úgy tör-
tént, hogy az állam a korábbinál jóval nagyobb mértékben beavatkozott
a gazdaságba, szakított a szabad versenyes kapitalizmussal. Nőtt az ál-
lam irányító, szabályozó szerepe a gazdaság minden területén.
•
Gát a Tennessee (teneszi) folyón Miért hasznosak
válság idején a nem termelő beruházások?
9. A nemzetiszocialista Németország 101
9. A nemzetiszocialista
Németország
„A német nép számára más nemzetekkel azonos jogokat követelünk. […]
Népünk ellátásának biztosítására és népfeleslegünk letelepítésére
területet és földet követelünk. […] Csak az lehet állampolgár, aki néptárs.
Csak az lehet néptárs, akinek ereiben tiszta vér folyik…”
(Részletek a náci párt programjából, 1922)
Németország az első világháború után

• Miért érintették különösen súlyosan a Párizs kör-
nyéki békék Németországot?
• Mi a különbség a szociáldemokrata és a kommunista
eszmék között?
A világháborús vereség hatására Németországon
forradalmi hullám söpört végig. A császár lemon-
dott, ám a demokratikus átalakulást a szovjet min-
tára szervezett kommunista felkelés nehezítette
meg (1919). A felkelést leverték, és a parlamenti
választásokon a polgári (főként szociáldemokra-
ta) erők fölényes győzelmet arattak. Demokratikus
kormány alakult. Az ígéretes kezdet után azonban
Németországban nem állt helyre a nyugalom. A né-
met társadalomban kiéleződő feszültségek fő okai
a következők voltak:
1. A rendkívül súlyos és megalázó békefeltételek,
a területi veszteségek. (Az ország elvesztette területének 13 száza- „Tisztítsd meg Németországot!” A plakát a
lékát és az összes gyarmatát.) világháború utáni szélsőbal- és szélsőjobb-
2. A Franciaországnak és Nagy-Britanniának fizetendő nagy ösz- •
oldali veszélyre figyelmeztet. Milyen jel-
képeket seper ki a Németországot ábrázoló
szegű jóvátétel miatt a német gazdaság nem tudott talpra állni. Rá-
alak? Mit jelent a különálló, kötelekkel oda-
adásul annak biztosítására, hogy a németek fizessék a jóvátételt, a erősített országrész?
francia hadsereg egy időre megszállta Németország legfontosabb
iparvidékét (a Ruhr-vidéket) is.
3. A háború után leszerelt sok fiatal nem kapott munkát, vagy
1 A sörpuccs. 1923 novemberében tör-
nagyon rossz körülmények között kellett dolgoznia.
tént Hitler (és a nemzetiszocialista párt)
4. A gazdasági világválság végzetesen megrázta Németországot, első, erőszakos hatalomátvételi kísérlete
aláásta a demokrácia rendszerét. A munkanélküliek száma megkö- Münchenben. A puccsista rohamosztago-
zelítette a bérből élők felét. Az emberek közül egyre kevesebben bíz- sok (SA) a bajor kormány tagjait egy sör-
tak a demokráciában. Megerősödtek a szélsőbaloldali (kommunista) pincében tartották fogva. A fegyveresek
és szélsőjobboldali pártok. Egymás ellen küzdő fegyveres osztagaik körülvették az épületet, Hitler egy pisztoly-
időnként csatatérré változtatták az utcákat. lyal hadonászva testőrsége élén berontott
a sörcsarnokba, és kijelentette, hogy kitört
a nemzeti forradalom. A hirtelen kialakult
A nemzetiszocializmus: fajelmélet zűrzavarban a rendőrfőnöknek sikerült ész-
és antiszemitizmus revétlenül elhagyni az épületet, és mozgósí-
totta a rendőrséget, katonaságot. Hitlert –
A szélsőjobboldali német nemzetiszocialisták vezetője Adolf Hitler volt. aki eredetileg úgy tervezte, hogy Musso-
(A párt nevének német rövidítése: NSDAP,* de a pártot ellenfelei rö- lini példáját követve embereivel Berlinbe
„menetel” – másnap letartóztatták. Haza-
viden náci pártnak, a párttagokat náciknak nevezték.) Hitler az 1920-
árulásért öt év börtönre ítélték, ebből 13
as évek elején egy alkalommal már megpróbálta átvenni a hatalmat hónapot töltött le.
Németországban (1923: sörpuccs). 1 Puccskísérletét ekkor leverték, és  Bajorország ma Németország egyik szö-
Hitler börtönbe került. Itt írta meg hírhedt Mein Kampf (májn kámpf; vetségi állama. Keresd meg a történelmi at-
’Harcom’) című könyvét. laszban Bajorországot és Münchent!
A Mein Kampf önéletrajzi elemeket is tartalmazó, meglehetősen

zavaros politikai mű, amely a nemzetiszocialista párt programjává
vált. Németország legfontosabb külpolitikai céljaiként az első világ-
háborút lezáró megalázó békediktátum megsemmisítését és Német-
ország keleti irányú terjeszkedését jelölte meg. (Náci kifejezéssel: a
„jogos német élettér” megteremtésével.) A német történelem Har-
madik Birodalmának létrehozását ígérte.
• Nézz utána, mettől meddig állt fenn az első birodalomnak tekintett
Német-római Birodalom és a második birodalomnak tekintett Német
Császárság!
A könyv egyik meghatározó gondolata a fajelmélet. A minden
tudományosságot nélkülöző elmélet szerint az emberiség különböző
értékű fajokból áll. Hitler úgy vélte, a legértékesebb a német (árja) faj,
amely vezetésre termett.
A fajelméletből következik a zsidógyűlölet, amit idegen kifejezés-
sel antiszemitizmusnak nevezünk. 2 Hitler minden baj (például
a háborús vereség, az áruhiány, a szegénység, a munkanélküliség)
okozójának végső soron a zsidóságot tartotta. A könyvet Hitler
hatalomra jutása után hatalmas példányszámban terjesztették,
Adolf Hitler (1889–1945) osztrák születésű
Németországban minden érettségiző diák és minden házasuló pár
német politikus, a XX. század meghatározó
személyisége, a Nemzetiszocialista Német
ajándékba kapta.
Munkáspárt (NSDAP) vezetője, 1933-tól né-
met kancellár és 1934-től Führer (vezér), 2 Az antiszemitizmus nem a XX. század „terméke”, hanem sok száz éve fel-
Németország diktátora. A plakáton olvas- felüti a fejét Európában. Egyik ideológiai alapja a XIX–XX. században kialakult faj-
ható jelmondat fordítása: „Egy nép, egy elmélet. Eszerint az emberiségen belül genetikai alapon megkülönböztethetők az
•
birodalom, egy vezér!”. Értelmezd a jel- alacsonyabb és magasabb rendű „emberfajok” (rasszok). A fajelmélet szerint a
legmagasabb rendű az árja faj, amely az ókorban, Észak-Indiában alakult ki, és
mondatot!
a következő évezredekben szétvándorolt a világban. Az alsóbbrendű fajok pedig
megpróbáltak keveredni az árják leszármazottaival, megfertőzve ezzel „tiszta
vérvonalukat”. A fajelmélet minden tudományosságot nélkülöz: az emberiség egy
fajhoz tartozik, amelyen belül a földrajzi környezetnek köszönhetően vannak kü-
lönböző csoportok (alfajok). Hitler nemcsak a zsidóság politikai, gazdasági és kul-
turális téren játszott jelentős szerepének a felszámolását célozta meg, hanem a
német nép, sőt az emberi civilizáció túlélését a zsidók legyőzésétől tette függővé.
Az NSDAP rohamcsapatának (barnaingesek) tagjai állnak egy bezárt zsidó üzlet

•
előtt. Az egyikük nyakában a felirat: „Ne vásárolj zsidótól!” Mi volt a céljuk a
rohamosztagosoknak az ilyen akciókkal?
•
Zsidóellenes plakát Milyen előítéleteket Hitler programja a demokrácia elvetéséről és a parlamentarizmus
jelenít meg a plakát? (Figyelj a pénzre, a sar- felszámolásáról szólt, ugyanakkor rendet ígért a válság miatt zűrza-
lóra és a kalapácsra!) varba süllyedt Németországban, erős kezű kormányzatot, illetve a
háborús vereségért véleménye szerint felelős liberális, szocialista és
kommunista eszmék teljes elhallgattatását. A párt belpolitikai elképze-

léseit a tömegek számára tetszetős, végletesen leegyszerűsített megol-
dások jellemezték. A munkanélküliség megszüntetését, a nagytőke
hatalmának korlátozását ígérték. A tőkéseket ugyanakkor a szakszer-
vezetek és a baloldali (főleg a kommunista) mozgalom korlátozásával
nyugtatták meg. A parasztságnak új földeket ígértek a majdan keleten
elfoglalandó területeken. Hirdették, hogy a demokrácia zűrzavarát egy
erős kezű, tekintélyes vezér uralmának kell felváltania. Programjukat
demagóg* módon népszerűsítették: például csak a célokat hangsúlyoz-
ták (de azt rengetegszer), a megvalósítás módját nem; keverték az igaz
és hamis tényeket, egymásnak ellentmondó elképzeléseket hirdettek,
politikai ellenfeleiket ellenségnek állították be. 3
• Mondj példát egymásnak ellentmondó elképzelésekre a nácik prog-
ramjából!
3 „A tömegek felfogóképessége nagyon korlátozott, ezzel szemben a feledé-
kenysége nagy. E tényekből kifolyólag minden hatékony propagandának csak
nagyon kevés pontra szabad korlátozódnia, és ezeket jelzésszerűen oly sokáig
használnia, amíg csak a legutolsó is képes egy ilyen szóval kapcsolatban maga Adolf Hitler 1927-ben, egy rá jellemző
elé idézni azt, amit akarunk. […] Minden nagy vezér művészete abban áll első- •
előadói pózban Jellemezd Hitler személyi-
sorban, hogy egy nép figyelmét ne szétszórja, hanem mindig csak egyetlen el- ségét a kép alapján! Milyen hatást akar elérni
lenségre összpontosítsa. […] Egy nagy vezér zsenialitásához hozzátartozik, hogy a kép?
még az egymással ellentétben álló ellenfeleket is úgy jelenítse meg, mint ame-
lyek egyetlen kategóriához tartoznak, mert különböző ellenségek felismerése a
gyenge és bizonytalan kategóriáknál könnyen vezethet ahhoz, hogy kételkedni
kezdjenek saját igazukban.” (Részlet Hitler Mein Kampf című könyvéből)
• Keresd meg a szövegben, hogy Hitler szerint mi mindent kell figyelembe venni a
tömeg sikeres befolyásolásához!
Hitler hatalomra jutása

A sikertelen puccskísérlet után Hitler és pártja taktikát váltott, lát-
szólag alkalmazkodott a demokrácia szabályaihoz: képviselőjelöltjeik
rendszeresen indultak a választásokon, egyelőre szerény eredmény-
nyel. Céljuk azonban az volt, hogy alkotmányos úton megszerzik a par-
lamenti többséget, és majd csak ezután számolják fel a demokráciát.
A gazdasági válság miatti helyzet (munkanélküliség, infláció) le-
hetőséget adott a parlamenti többség megszerzésére. A nemzeti-
szocialista párt a választásokon egyre jobb eredményeket ért el, és a
párt tagsága is rendkívül gyorsan növekedett. A demagóg ígéreteket
Hitler nagy szónoki tehetséggel elmondott beszédeiben ismétel- A náci párt odacsap (plakát). A német fel-
gette, amelyek szinte megbabonázták (szuggerálták) az embereket. irat jelentése: „Ébredj fel, és válaszd a Népi
4 A beszédeket gyakran a rádió is közvetítette. Propagandakörút- •
Blokkot!” (a nemzetiszocialistákat). Milyen
üzenete van a plakátnak? A tankönyvben van
jain Hitler repülőgépe segítségével egy nap több városban is tudott
még egy plakát, amelynek fő motívuma a le-
szónoklatot tartani.
sújtó ököl. Keresd meg a plakátot! Melyik po-
litikai erő üzent így az embereknek?
4 „Fanatizáltam a tömeget, hogy politi-

kám eszközévé tegyem. Kényszerítettem,
hogy emelkedjen önmaga fölé, értelmet
és tevékenységet adtam neki. Szememre
hányják, hogy a legalacsonyabb ösztönö-
ket ébresztem fel a tömegben. Ez igaz. Ha
észszerű érveléssel állok a tömeg elé, nem
ért meg, ha olyan érzelmeket keltek benne,
•
A német választások eredményei 1919-ben, 1928-ban és 1933-ban Tanulmányozd amelyek szája íze szerint valók, nyomban
a diagramokat! Mit figyelhetsz meg a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt eredmé- követi a parancsot, amelyet adok neki.”
nyeiben? (Adolf Hitler beszédéből)
5 A Reichstag (rejhsztág), vagyis a német A polgári pártok és a szociáldemokrata párt nem tudtak össze-
Birodalmi Gyűlés épülete 1933. február 27- fogni a nemzetiszocialistákkal szemben, a német választók pedig
én éjjel leégett Berlinben. Ez fordulópont nem ismerték fel a veszélyt. 1932-ben a választásokon a Nemze-
volt a nemzetiszocialista diktatúra kialaku- tiszocialista Német Munkáspárt szerezte meg a legtöbb szavazatot
lásában. A tűzvészt ürügyül használva Hit- (38%), ezért a köztársasági elnök 1933 elején Hitlert nevezte ki
ler elérte, hogy parlamenti ellenőrzés nélkül kancellárrá (miniszterelnökké).
kormányozhasson. A gyújtogatást a náci
propagandagépezet kommunista merény-
letnek minősítette. A helyszínre siető Hitler
kijelentette: „Most nincs kegyelem, aki az
utunkba áll, azt leütjük. A német nép nem
lenne megértéssel a lágyság iránt. Ahol
megjelennek, minden kommunista funk-
cionáriust lelövünk. A kommunista kép-
viselőket még az éjjel fel kell akasztani.
Mindent lefoglalni, ami a kommunisták-
kal kapcsolatban áll. A szociáldemokraták
iránt sincs kímélet.”
Másnap, február 28-án szükségrende-
lettel érvénytelenítették az alkotmány hét,
szabadságjogokat védő cikkelyét, felszá-
molták a tartományi önkormányzatokat,
órák alatt 1200 embert fogtak el, és napo-
kon belül létrehozták az első koncentrációs
tábort.
A tűzvész helyszínén csak a holland Ma-
rinus van der Lubbe-öt (marinusz van der
lübb), egy anarchista szervezet tagját fog-
ták el, félmeztelenül és kormosan. Letartóz-
tatták a német kommunista párt (Német-
ország Kommunista Pártja) több tagját
is. A 24 éves, Lubbe-öt egy kirakatperben Adolf Hitler kancellári kinevezését ünneplik Berlinben, a Brandenburgi kapunál a bar-
árulásban és szándékos gyújtogatásban ta- nainges rohamcsapatok (SA) alakulatai (1933. január 30.)
lálta bűnösnek a német birodalmi bíróság.
1934-ben felakasztották. Hitler a valóságos gondokat kihasználva bűnbakkereséssel (anti-
• Kik az anarchisták? szemitizmus), demagóg ígéretekkel és a versailles-i béke hátrányos
következményeinek felszámolását ígérve törvényesen, alkotmányo-
san szerezte meg a hatalmat Németországban. A következő években
azonban már nem ügyelt az alkotmányosság látszatának fenntartására
sem.
Hitler nyárra befejezettnek nyilvánította a hatalomátvételt.
A nemkívánatos személyeket elbocsátották hivatalukból, letartóz-
tatták vagy meggyilkolták őket. A tudomány és a művészet számos
képviselőjét emigrációba kényszerítették.
A hitleri diktatúra és terror

Hitler már két hónappal hatalomra jutása után megszavaztatta a
parlamenttel az úgynevezett felhatalmazási törvényt. Ez azt jelen-
tette, hogy felhatalmazták Hitlert (és kormányát), hogy a parlament
hozzájárulása nélkül, rendeletekkel kormányozza az országot. A pol-
gári állam legfontosabb szerve, az országgyűlés törvényhozó és kor-
mányt ellenőrző hatalma így jelentéktelenné vált, a döntéseket a
kormány (vagyis a diktátor: Hitler) hozta. 5
•
A lángoló Reichstag (1933. február 27.) In-
dokold meg, hogy miért jött jól Hitler pártjá-
nak a tűzeset! Adolf Hitler aláírása
Betiltottak – a Nemzetiszocialista Német Munkáspárton kívül –

minden pártot, szakszervezetet. Így, hasonlóan a Szovjetunióhoz,
egypártrendszer alakult ki. Az úgynevezett „vezér”-elv alapján fel-
épített, tehát Hitlernek mindenben engedelmeskedő, szigorú alá-fölé
rendeltségi viszonyok szerint működő nemzetiszocialista párt ki-
terjesztette hatalmát az állam egészére, de ellenőrzése alá vonta
az emberek mindennapjait is. Hitler a köztársasági elnök halála után
(1934) megszerezte az államfői tisztséget is. Maga választotta
címe Führer (fűrer), azaz vezér volt. Egy személyben lett birodalmi
vezér és kancellár. Rövidesen megszerezte a hadsereg főparancsnoki
tisztségét is. Németországban kialakult a totális állam.
• Mi volt Mussolini „címe”? Német fiatalok általuk zsidónak tartott szer-
• Magyarázd meg a hatalmi ágak szétválasztásának elve alapján, hogy zők könyveit égetik
miért volt Németországban diktatúra a náci korban!
A Gestapóra (Titkos Államrendőrség) és a náci párt válogatott híve-
iből szervezett fegyveres testületre (SA,* majd az SS*) támaszkodva
Hitler megszabadult minden politikai ellenfelétől. Németországban
már Hitler hatalomra jutásának évében létrehozták az első koncent-
rációs táborokat, amelyek elsősorban a rendszer ellenzékének (főleg
szociáldemokratáknak, kommunistáknak, szakszervezeti vezetőknek)
és a zsidóknak az elkülönítésére, később elpusztítására szolgáltak.
Az antiszemitizmus kormánypolitikává vált: egész Német-
országban bojkottálták* a zsidó kereskedőket, orvosokat és ügyvé-
deket. Megkezdődött a félmillió német zsidó polgári jogaitól törté-
nő megfosztása, majd üldözése. Az úgynevezett nürnbergi törvények
az alacsonyabb rendűnek tartott zsidókat több alapvető emberi joguk-
tól megfosztották. Törvény tiltotta a velük való házasságot vagy a
házasságon kívüli szerelmi kapcsolatot. Egy törvény kizárt minden
nem németet a Német Birodalom polgárainak köréből.
A náci állam agresszív külpolitikai céljainak elérésére gyors és
nagyarányú fegyverkezésbe kezdett. Bevezették az általános had-
kötelezettséget. Mindezt a versailles-i békeszerződés tilalma ellenére. „Az ellenséges hatalmak mögött a zsidók
A német gazdaságpolitika komoly eredményeket ért el. A fegy-
vergyártás és az állami építkezések (például autópályák építése), ennek
•
állnak” (antiszemita plakát) Nevezd meg
a kép alapján, mely nagyhatalmakat jelentik
következtében pedig a gazdasági válság enyhülése azt eredményezte, a zászlók!
hogy Németországban szinte teljesen megszűnt a munkanélküliség.
A Führer ezt a nemzetiszocialista párt érdemeként tüntette fel beszé-
deiben. Úgy tűnt, Hitler beváltja az ígéreteit, és ez megerősítette az
NSDAP hatalmát.
A rendszer népszerűsítésében, a tömegek befolyásolásában to-
vábbra is kiemelkedő szerepet játszott a propaganda, amely minden
modern eszközt felhasznált céljai érdekében (tömeggyűlések, újsá-
gok, rádió és film). 6 Fontosságát jelzi, hogy a kormányban külön mi-
nisztérium felügyelte ezt a területet. A művészeteket, a tudományt,
az oktatást, a kultúrát is eluralta a nemzetiszocialista eszmerendszer.
• Mondj példákat arra, amikor a rádiót a politikai propaganda céljaira
használták a harmincas években!
6 Néprádió – a propaganda eszköze. 1933-ban Németországban piacra került
a mindenki által hozzáférhető, olcsó néprádió. A rádiózás gyors elterjedésének
oka nem elsősorban a technikai fejlődés volt, hanem a benne rejlő propagandale-
hetőségek. A készüléket úgy alakították ki, hogy külföldi adást ne lehessen vele
fogni. Az egész Németországot besugárzó rádióadás a birodalom propaganda- Nemcsak az autópálya-építés, hanem az
miniszterének, Goebbelsnek (göbbelsz) az irányítása alatt állt. Nem véletlen, autók fejlesztése is fontos volt Hitler számá-
hogy a rádió típusszáma 301 volt. Ez Hitler 1933-as hatalomra jutásának napjára, ra. A képen a Führer a Volkswagen „Bogár”
január 30-ra utalt. (A német nyelvben a dátumot nap, hónap, év sorrendben ír- bemutatóján mond beszédet. Vizsgáld•
•
ják.) Miért volt fontos a náci állam vezetőinek, hogy a néprádióval az emberek ne meg a képet! Mi minden utal arra, hogy ki-
tudjanak külföldi adást fogni? emelten fontos eseményről van szó?
Hitlert a Hitler-Jugend-beli fiatalok ezrei köszöntik a náci karlendítéssel. (A Hitler-

•
Jugend a nemzetiszocialisták ifjúsági szervezete volt.) Mit gondolsz, miért hittek eny-
nyire a fiatalok Hitlerben?
A német terjeszkedés kezdete

Nemzetiszocialista propagandaplakát. A né- Németország az 1920-as években teljesíteni akarta a békeszerződés-
met szöveg jelentése: „Az NSDAP biztosítja ben rárótt kötelezettségeit. Hitler hatalomra jutása után a teljesítési
a népközösséget. Néptársak! Ha tanácsra politikát felváltotta a visszavágásra (revansra) való törekvés. A válto-
és segítségre van szükségetek, forduljatok zást jelezte, hogy Németország már Hitler megválasztásának évében
•
a helyi szervezethez!” Mit sugall a plakát? kilépett a Nemzetek Szövetségéből. Az 1930-as években a német ál-
Milyen eszközökkel éri ezt el? lam külpolitikája egyre fenyegetőbbé vált. Miközben Hitler szüntelen
hangsúlyozta békeszándékát, először óvatosan, majd egyre határo-
zottabban sértette meg a versailles-i béke rendelkezéseit.
Elsőként népszavazás segítségével csatolt Németországhoz (1935)
egy addig a Nemzetek Szövetsége felügyelete alá tartozó, Franciaor-
szággal határos, zömmel németek lakta területet. Majd rövidesen be-
vezette az általános hadkötelezettséget, jelentősen megnövelte a had-
erő létszámát, és elindította felfegyverzésének programját, beleértve a
béke által tiltott légierő és harckocsizó alakulatok felállítását is. Rövi-
desen a német hadsereg bevonult az első világháború utáni békeszerző-
désben fegyvermentes övezetté nyilvánított Rajna-vidékre (1936).
A Führer nyíltan meghirdette Ausztriának és Csehszlovákia néme-
tek lakta területének Németországhoz csatolását. Ausztria Németor-
szággal való egyesülése, az úgynevezett Anschluss (anslussz) is a ver-
sailles-i békébe ütközött, ez azonban nem zavarta a német vezetőket.
A nyugati hatalmak nem léptek fel erélyesen Németországgal
A néprádió
szemben. A brit és a francia politikusok úgy gondolták, hogy területi
engedményekkel kielégíthetik Hitler étvágyát. Abban bíztak, hogy a
náci állam valóban csak a németek lakta területeket akarja egyesíte-
ni. Az Amerikai Egyesült Államok kongresszusában eközben győztek a
külpolitikai elzárkózás hívei. (Az Egyesült Államok a Nemzetek Szövet-
ségébe sem lépett be, jóllehet annak létrehozását maga indítványoz-
ta.) Az amerikai közvélemény és az Egyesült Államok vezetői úgy gon-
dolták, hogy országukat nem érinti majd az Európában kitörni készülő
vihar.
• Mit gondolsz, miért folytattak engedékeny politikát a nagyhatalmak
Hitler Németországával szemben? Miért volt hiba ez az engedékenység?
Hitler külpolitikai törekvéseihez szövetségeseket is talált két nagy-
hatalomban, amelyek a világháborúban az antant oldalán harcoltak,
A Vaskereszt stilizált formája, a Wehrmacht de a háborút lezáró békerendszerrel elégedetlenek voltak. Német-
(véderő), a Harmadik Birodalom 1935-ben ország 1936-ban szövetséget kötött a fasiszta Olaszország dik-
létrehozott fegyveres erejének emblémája tátorával, Mussolinivel. Létrejött az úgynevezett Berlin–Róma-
tengely. 7 A szövetséghez rövidesen csatlakozott a Távol-Kelet fel-

törekvő nagyhatalma, a Japán Császárság is. 1936-ban Japán és Né-
metország aláírta a Szovjetunió ellen irányuló szövetséget (az úgyne-
vezett antikomintern paktumot). 8 A következő évben ehhez Olasz-
ország is csatlakozott. Így alakult ki a tengelyhatalmak szövetsége.
7 Mussolini kezdetben békés külpolitikát folytatott. A harmincas évek közepé-

től viszont a Duce is birodalmat akart létrehozni. Elsőként a távoli Abesszíniát
(Etiópia) tette olasz gyarmattá. Európában főleg az Adriai-tenger másik (kele-
ti) partján akart területet szerezni: 1939-ben megszállta Albániát, ezután pedig
Görögország elfoglalását tervezte.
 Keresd meg a történelmi atlaszban, hogy Afrikában Etiópia mellett még mely
Mussolini olasz diktátor és Hitler – úton a
– korábban elfoglalt – területek voltak Olaszország gyarmatai!
„világuralom” felé
8 Japán az első világháborúban megszerezte Németország csendes-óceáni

gyarmatait. A szigetország mégsem vált nagyhatalommá, mert társadalma vál-
ságok sorát élte át. Az éhséglázadások, az úgynevezett „rizsfelkelések” az or-
szág egyharmadát érintették. Terjedtek a szocialista, sőt a kommunista eszmék,
pénzügyi, gazdasági válságok követték egymást, ráadásul egy hatalmas földren-
gés és az ezt követő tűzvész elpusztított több japán nagyvárost (köztük Tokiót és
Jokohamát). A gazdasági és társadalmi bajokról a japán politikusok hódításokkal
igyekeztek elterelni a figyelmet. Az 1920-as évek második felében kidolgozott
terv szerint Japánnak Kelet-Ázsia nagy részét meg kellett hódítania, és a térség
vezető hatalmává kellett válnia (Tanaka-terv). Első lépésként a harmincas évek
elején Japán Kína északkeleti részét (Mandzsúriát), majd újabb támadásokkal Pe-
kinget és az összes jelentős kínai várost elfoglalta.
Ausztria bekebelezése
• Idézd fel, mikor bomlott fel az Osztrák–Magyar Monarchia! Mik let-
tek az utódállamai?
A Párizs környéki békék eredményeként létrejött a független Auszt-
ria. A német nyelv, a hasonló kultúra és a hagyományok okán Hitler ünnepélyesen bevonul Bécsbe Va- •
azonban sok osztrák számára természetes volt a Németországhoz jon miért fogadta örömmel az osztrákok több-
való csatlakozás gondolata – a békeszerződés tilalma ellenére is. sége a német megszállást? Keress több okot is!
A harmincas években Ausztriában egymást érték a belső zavargá-
sok, és az ország gazdasági problémákkal küzdött. Ez is kívánatossá 9 Ausztriában 1938. április 10-én nyílt (te-
tette sokak számára az erős vezetésű és gyorsan fejlődő Németor- hát nem titkos) népszavazást tartottak, és
szághoz való tartozást. ezen az osztrákok 99,73%-a támogatta az
1938. március közepén a német Wehrmacht* alakulatai ellenál- egyesülést. Ausztria így évekre elvesztette
lás nélkül bevonultak Ausztriába. Az egy hónappal ezután tartott önállóságát. A németek itt is bevezették
a zsidókat megbélyegző törvényeket, és
népszavazáson az osztrákok döntő többsége elfogadta a német–
üldözni kezdték a baloldaliakat. (Bécsben
osztrák egységet. 9 A német állam megtette az első lépést a biro- például egy helyütt megalázó módon arra
dalommá válás felé. Németországot ettől kezdve Harmadik Biroda- kényszerítették a zsidókat, hogy felmossák
lomnak nevezte a náci propaganda. az utcát.) A német fennhatóságot 1945-
ben a Németországot legyőző hatalmak
ellenőrzése váltotta fel. Ausztria csak az
Csehszlovákia feldarabolása 1955-ben aláírt, úgynevezett osztrák ál-
lamszerződéssel nyerte vissza teljes állami
• Mikor és mely területekből hozták létre Csehszlovákiát? önállóságát. Erről majd tankönyvünk hete-
Az első világháborút követően körülbelül hárommillió német élt dik fejezetében (a 16. témában) tanulunk.
Csehszlovákiában. Hitler eleinte az ő „védelmükben” lépett fel
10 Az elcsatolás miatt Csehszlovákia el-
területi követelésekkel. Az engedményekre hajló angol, francia és
vesztette egyik legértékesebb iparvidékét
olasz politikusok 1938 szeptemberében, a müncheni konferencián és a német–cseh határ mentén kiépített
beleegyeztek a németek lakta területek (az úgynevezett Szudéta- katonai erődrendszerét. Így még védtele-
vidék) Németországhoz csatolásába. Csehszlovákia elvesztette nebb lett egy további német támadással
területének egyötöd részét. 10 Úgy tűnt, a négy európai nagy- szemben.
11 A müncheni konferenciát így értékeli a hatalom – Franciaország, Németország, Nagy-Britannia és Olasz-

második világháborúról szóló könyvében ország – megegyezése biztosítja Európa számára a békét. A nyugati
Winston Churchill későbbi brit miniszter- politikusok közül kevesen ismerték fel, hogy az engedmények nem
elnök: „Amikor a francia kormány sorsára megbékéléshez vezetnek, hanem csak növelik a német vezetők ét-
hagyta hűséges szövetségesét, Csehszlo- vágyát, merészségét. 11
vákiát, olyan sajnálatos hibát követett el, 1939 tavaszán Szlovákia – Németország támogatásával – ki-
amelynek iszonyú következményei lettek. kiáltotta függetlenségét (különvált Csehországtól), és az ország-
Nemcsak okos és tisztességes politika kel-
ban németbarát kormány alakult. A csehszlovák állam felbomlá-
lett volna hozzá, hanem lovagiasság, be-
csület és együttérzés is e fenyegetett kis
sát kihasználva a németek bevonultak a még megmaradt Cseh-
néppel, hogy létrejöjjön az elsöprő erejű országba. Hitler Csehországot „védnökség” alá helyezte, és a Né-
tömörülés. Nagy-Britannia, mely minden met Birodalom „autonóm részének” nyilvánította. Az önállóság
bizonnyal harcba szállt volna, ha szerző- természetesen csak látszólagos volt, Csehországot Berlin által ki-
déses kötelezettségeit kell teljesítenie, így nevezett kormányzó irányította. A német hadiipar számára nagyon
is nagyon belebonyolódott az ügybe, ám fontos volt a fejlett cseh ipar (például a Škoda Művek).
sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a
brit kormány nemcsak jóváhagyta, hanem
még bátorította is a francia kormány vég-
zetes magatartását.”
A német katonai alakulatok bevonulnak Prá- •

A soknemzetiségű Csehszlovákia felbomlása Idézd fel, mit neveztek Szudéta-vidék-
•
gába Mi olvasható le az emberek arcáról és nek! A németek által kormányzott terület neve Cseh-Morva Protektorátus volt. Nézz
testtartásáról? utána, mit jelent a protektorátus kifejezés!

1. Milyen gazdasági, bel- és külpolitikai Németország: parlamenti demokrácia a háború után.
tényezők ásták alá a demokratikus A párizsi béke veszteségei + fokozódó válság → a politikai szélsőségek
rendet Németországban? megerősödése.
2. Mik a nemzetiszocialista eszme alap- Adolf Hitler demagóg programja.
tételei? 1933: Hitler kancellár.
3. Mi a demagógia? Náci diktatúra:
4. Mit jelent az antiszemitizmus? – totális állam;
5. Milyen szerepet játszott a propagan- – nürnbergi törvények;
da a nemzetiszocialisták győzelmé- – az ellenzék és a zsidók üldözése → koncentrációs táborok;
ben, majd a Harmadik Birodalom- – nagyarányú fegyverkezés → gazdasági stabilizáció;
ban? – a propaganda szerepe.
6. Miért semmisíti meg a parlamentáris Egyre agresszívabb német külpolitika:
államot a felhatalmazási törvény? – általános hadkötelezettség → fegyverkezési program;
7. Sorold fel, milyen külpolitikai céljai – 1938: Ausztria bekebelezése;
voltak Németországnak Hitler hata- – 1938–1939: Csehszlovákia feldarabolása, megszállása.
lomra jutása után! Milyen külpolitikai Nyugat: engedmények Németországnak a béke megőrzéséért.
eredményeket ért el Hitler? Németország, Olaszország, Japán szövetsége;
8. Milyen politikát folytattak a nyugati – Berlin–Róma-tengely → tengelyhatalmak;
hatalmak az erősödő német fenyege- – antikomintern paktum.
tés láttán?
9. Mely nagyhatalmak támogatták
Németország agresszív külpolitikai
céljait?
109
Totális diktatúrák Összefoglalás
Az első világháborút lezáró békerendszer nem állította vissza a „boldog béke-

időket”. Európa győztes hatalmai is veszítettek erejükből, a vesztesekre pedig
elviselhetetlen terheket róttak a rájuk kényszerített békeszerződések. Sok millió
ember került idegen államok fennhatósága alá, a legyőzötteket gazdaságilag és
katonailag is tönkretették. A háború egyetlen igazi győztese a hadiszállítások kö-
vetkeztében világhatalommá emelkedett Amerikai Egyesült Államok lett.
A háborúban győztes országokban végül megszilárdult a polgári demokrácia.
Kivételt jelentett Olaszország, „az elégedetlen győztes”, ahol Mussolini a fasiszta
párt élén megszerezte a hatalmat, és fokozatosan totális diktatúrát vezetett be.
A Szovjetunióban a bolsevik hatalomátvétel után gyorsan kiépült a pártállam.
A Lenin, majd évtizedeken át Sztálin vezette egypárti diktatúra átalakította a gaz-
daságot (államosítás) és a társadalmat (harc a „kizsákmányoló osztályok” ellen).
A nehézipar fejlesztése a lakosság ellátását szolgáló ágazatok rovására történt, s az
elégedetlenséget kemény terrorral nyomták el. Kialakult Sztálin személyi kultusza.
• Kik láthatók a képen? Milyen pozíciót töl-
töttek be?
Az 1920-as évek végén és az 1930-as évek elején a tőkés államokon végig-
söpört a gazdasági világválság. Nőtt a munkanélküliség, csökkent az emberek
életszínvonala. Az Amerikai Egyesült Államokban Roosevelt elnök reformjaival
(az állam gazdasági szerepének növelésével) sikerült a demokrácia megőrzése
mellett felszámolni a válságot.
Más országokban az elkeseredett emberek tömegei a szélsőséges poli-
tikai mozgalmak felé sodródtak. Legélesebben ez Németországban jelent-
kezett, ahol a választásokon a Hitler vezette Nemzetiszocialista Német
Munkáspárt került hatalomra. A nemzetiszocializmust a belpolitikában a
totális diktatúra és az antiszemitizmus, a külpolitikában pedig az egyre ag-
resszívabb terjeszkedés jellemezte. A nyugati hatalmak nem ismerték fel a
veszélyt, engedékenységük Hitlert egyre merészebb lépésekre bátorította.
Hitler népszerűségét Németországban jelentős mértékben növelte a sikeres • Mely szervezet jelvényét látod? Mit tudsz
gazdaságpolitikája, a gazdasági válság leküzdése. erről a szervezetről?
Az 1930-as évek második felére a világon több helyütt háborús tűzfészkek
keletkeztek. Németország bekebelezte Ausztriát, majd a feldarabolt a csehszlo-
vák állam egy részét is. Japán csendes-óceáni birodalom kiépítésén fáradozott.
Nagy volt a veszélye annak, hogy a világot ismét lángba borítja egy nagy háború.
1. Jellemezd a sztálini Szovjetunió gazdaságát és belpolitikai helyzetét!

2. Miért folyt többéves polgárháború Oroszországban? Kik győztek?
3. Mutasd be a sztálinizmus jellemzőit!
4. Milyen célt szolgált az erőltetett iparosítás? Honnan szerezték meg az eh-
hez szükséges tőkét és munkaerőt?
5. Mi volt az ára a Szovjetunió gyors és látványos modernizációjának?
6. Fogalmazd meg, mi a fasizmus!
7. Mik voltak a nagy gazdasági világválság legfőbb okai?
8. Milyen útjai léteztek a válság megoldásának? Mi a „New Deal”?
9. Mi a kapcsolat a gazdasági válság és Hitler hatalomra jutása között?
10. Milyen gazdasági, bel- és külpolitikai tényezők ásták alá a demokratikus
• Milyen céllal készült, és mit fejez ki a pla-
kát? Melyik párt jelképe látható a kézen?
rendet Németországban?
11. Mik voltak Hitler (és a nemzetiszocilisták) kül- és belpolitikai céljai?
12. Mik a nemzetiszocialista eszme alaptételei?
13. Mit jelent az antiszemitizmus?
14. Milyen szerepet játszott a propaganda a nemzetiszocialisták győzelmében,
majd a Harmadik Birodalomban?
15. Miért semmisíti meg a parlamentáris államot a felhatalmazási törvény?
16. Hasonlítsd össze a sztálini és a hitleri diktatúrát! Mondj minél több hason-
lóságot és különbséget!
17. Sorold fel, milyen külpolitikai céljai voltak Németországnak Hitler hata-
lomra jutása után!
18. Milyen politikát folytattak a nyugati hatalmak az erősödő német fenyege-
tés láttán?
19. Milyen külpolitikai eredményeket ért el Hitler a harmincas évek második
felében? • Milyen esemény látható a képen? Mi volt a
jelentősége ennek az eseménynek?
A képen a szegedi Dóm tér és a Magyarok Nagyasszonya-székesegyház látható. Az 1879-es szegedi nagy árvíz után a
városatyák ünnepélyes fogadalmat tettek, hogy új székesegyházat emelnek. Innen származik a dóm közszájon forgó el-
nevezése: Fogadalmi templom. A szegedi dóm az újrakezdés jelképe nemcsak az árvíz sújtotta Szeged városának, hanem a
Trianon katasztrófáját átélt országnak is. Az ünnepélyes alapkőletétel 1914-ben történt, de az első világháború, a forradalom
és a proletárdiktatúra, majd az infláció miatt a templom felszentelésére csak 1930 októberében került sor, Horthy Miklós
kormányzó és Klebelsberg Kunó kultuszminiszter* jelenlétében. Az épületegyüttes a Horthy-korszak egyik legmonumen-
111
A Horthy-korszak V. fejezet
tálisabb építészeti alkotása. Megálmodásában és megvalósításában kiemelkedő szerepet

játszott Klebelsberg Kunó, a korszak zseniális művelődéspolitikusa, Szeged országgyűlési
képviselője. A dóm körül megálmodott épületegyüttesben a püspöki palota mellett a Ko-
lozsvárról átmenekített egyetem egyes intézetei kaptak helyet. Az 1921-ben induló Ferenc
József, majd 1940-től Horthy Miklós Tudományegyetem rektora volt többek között a kor-
szak világhírű, Nobel-díjas tudósa, Szent-Györgyi Albert.
112 V. fejezet. A Horthy-korszak
1 A kormányzói tisztség átmenetiségét a

megválasztására és jogkörére vonatkozó 10. A politika irányai
törvények hiánya is mutatta. Nem rögzí-
tették például a megbízás időtartamát és a
A „forradalom” fogalma a korábbi időszakokban mindig pozitív
kormányzó visszahívásának feltételeit sem.
A kormányzó az uralkodói jogoknál keve- értelemben szerepelt. A huszadik században ez már nem ilyen egyértelmű.
sebbel rendelkezett. A jogköreit leíró tör- Az 1918–1919-es forradalmi hullám nem oldotta meg a gondokat,
vény „közepesen erős” államfői hatalommal sőt tovább fokozta azokat. A húszas–harmincas évek vezető politikusai
ruházta fel. Viszont „legfőbb hadúrként” pedig büszkén vallották magukat ellenforradalmároknak.
befolyása a honvédség vezérletére és ve-
zénylésére döntő jelentőségű maradt. Sze-
mélyét a hatályos törvények erősen védték
• Idézd fel a 6. témában Horthy Miklósról tanultakat! Milyen szerepet
játszott az ellenforradalmi rendszer kiépítésében? Milyen körülmények
a kritikáktól, ugyanakkor 1937-ig az ország-
gyűlés alkotmány- vagy törvénysértés ese-
között és miért választották kormányzónak?
tén felelősségre vonhatta. Jogköreit az
1930-as években a növekvő szélsőjobb- Horthy, a kormányzó
oldali veszély miatt kétszer is kiterjesztet-
ték.
Horthy Miklós a kormányzóválasztáson széles körű támogatottságot
kapott, de sokan úgy gondolták, hogy IV. Károly visszatérésével rövi-
desen feleslegessé válik az ideiglenes államfői (kormányzói) tisztség.
1 Ez a várakozás gyorsan valósággá válhatott volna, hiszen a volt ki-
rály – IV. Károly – 1921 húsvétján váratlanul Nyugat-Magyarországra
érkezett, s onnét Budapestre utazott, hogy elfoglalja a magyar trónt.
Az antanthatalmak jegyzékben tiltakoztak, a szomszédos országok
fenyegetőleg léptek fel. Miután az adott helyzetben Horthy is meg-
tagadta a hatalom átadását, Károlynak le kellett mondania szándé-
káról, és elhagyta az országot. A „királypuccsban” való részvétellel
meggyanúsított Teleki Pál lemondott kormányfői tisztéről.
IV. Károly tett még egy kísérletet a magyar trónra való vissza-
térésre, ezúttal a hozzá hű katonaság élén. Budapest határában rö-
vid tűzharc után a kormánycsapatok visszavonulásra kényszerítették
(„budaörsi csata”). Északi és déli szomszédunk is mozgósította a had-
Horthy Miklós vitézeket avat a Margitszi-
seregét. A győztes hatalmak követelésére a nemzetgyűlés kimond-
geten 1936-ban. A kormányzói jogkör nem
biztosította a nemesi cím adományozásának
ta IV. Károly királyi jogainak és a Habsburg-ház trónöröklési jo-
jogát. Ennek áthidalására hozta létre Horthy gának a megszüntetését (1921. november). Így Horthy az ország
a vitézi rendet. Olyan személyeket avattak a élén maradt majd negyed évszázadig. Magyarország 1920 és 1944
rend tagjává, tehát vitézzé, akik a világhábo- közötti történelmének meghatározó politikusaként névadójává
rúban vagy az azt követő harcokban kitűntek vált ennek a korszaknak (Horthy-korszak).
hazafiságukkal és hősiességükkel. Tagjai vi-
tézi telket, azaz földbirtokot kaptak (ingyen • Történelmünk során már kétszer kimondták a Habsburg-ház trón-
vagy kedvező anyagi feltételek mellett), és
fosztását. Milyen események idején? (Segít a 6. osztályos tankönyv 10.
jogosultak voltak a „vitéz” jelző használatára és 18. témája.)
a családi név előtt. • Hogyan kísérelhette meg Károly király a visszatérést, ha már egyszer
lemondott a trónról? Vagy mégsem mondott le véglegesen? Olvasd el
még egyszer Károly lemondó nyilatkozatát! (6. téma)
IV. Károly és felesége tábori misén vesz részt
a torbágyi (mai Biatorbágy) vasútállomá-
son. 1921 októberében a király Győrön át –
a hozzá csatlakozott katonasággal együtt –
elindult a főváros felé, de a kormányzóhoz hű
csapatok rövid idő alatt megállították az egy-
ségeit. Az úgynevezett „budaörsi csatában”
néhány tíz fő esett el, és a szemben álló felek
„fegyverszünetet” kötöttek. A kormány uta-
sítására a volt királyt, feleségét és a vissza-
térési kísérlet vezetőit elfogták, Tatára, majd
Tihanyba kísérték. Habsburg Károly sorsáról
az antantszövetségesek döntöttek: Madeira
szigetére száműzték. Károly a következő év-
ben megbetegedett, és meghalt. Keresd•
meg a történelmi atlaszban Madeira szigetét!
10. A politika irányai 113
Horthy a történelmi hagyományok tisztelője és a konzervatív 2 Az ellenforradalmi rendszer hatalmi

gondolkodás elkötelezett híve volt. Kormányzóként támogatta a elitjét két eltérő származású és érdekű tár-
háború, Trianon és az ezek miatt kialakult gazdasági válság sújtotta sadalmi csoport képviselte:
magyar állam megerősítését, a szilárd jogrend megszületését és a 1. Az 1920-as években a forradalmak
külpolitikai elszigeteltségből való kitörést. Az állam legelső méltó- előtti hatalmi elit, a nagybirtok és a nagy-
ságaként főleg reprezentatív szerepet vállalva vett részt a közélet- tőke rendkívül művelt, konzervatív-liberális
ben, és általában nem szólt bele a mindennapi kormányzati munká- képviselői jutottak hatalomra, és ők ala-
kították ki a Horthy-rendszer egész idő-
ba. Kormányzóként képviselte Magyarországot külföldön. Művelt,
szakára jellemző konzervatív, korlátozott
több nyelven beszélő, kiváló modorú, tiszteletet és tekintélyt pa- parlamentáris rendszert. Megpróbáltak
rancsoló államférfi volt. Megjelenéséből, megnyilatkozásaiból mél- visszatérni a háború előtti hatalomgyakor-
tóság és biztonság áradt, ami népszerűvé tette a közvélemény előtt. láshoz. Vezető és meghatározó politikusai
Kormányzóságát a szélsőséges irányzatok elítélése és egyensúlyra e csoportnak Bethlen István gróf és Teleki
törekvés jellemezte: jól tudott együttműködni a hatalmi elit egyes Pál gróf voltak. Törekvéseiket az antant-
csoportjaival. A Horthy-korszak jellemzője a korlátozott parlamen- országok és Horthy Miklós is támogatták.
táris rendszer volt, és Horthy (a dualizmus kori Magyarország gya- 2. A hatalmi elitben a háború előttinél
korlatát folytatva) nem törekedett diktatúra kialakítására. Döntéseit sokkal jelentősebb szerephez jutott jobb-
azonban jelentősen befolyásolták a belső hatalmi küzdelmek és az oldali radikálisok jelentették a másik hatal-
ország helyzetét meghatározó nemzetközi erőviszonyok. mi pólust. Szerepük különösen az 1930-as
években erősödött meg. Társadalmi bá-
zisukat elsősorban a dzsentriszármazású
A keresztény-nemzeti Magyarország eszménye középosztály jelentette. Ők nem a háború
előtti hatalomgyakorlás reformjára, ha-
A Horthy Miklós által fémjelzett, lassan megszilárduló ellenforra- nem a parlamentáris rendszer korlátozá-
dalmi rendszer az 1918–1919-es polgári kormánnyal és a proletár- sára, egyes képviselőik a teljes felszámo-
diktatúrával szemben határozta meg önmagát. E rendszereket, azok lására törekedtek. Gondolataikban nagy
politikusait és eszméiket, a liberalizmust, a szocializmust és legfő- szerepet kapott az antiszemitizmus, mert
képpen a kommunizmust tette felelőssé Trianon katasztrófájáért. A a zsidó nagytőke és a zsidó középosztály
pozícióinak megszerzése volt a céljuk. Poli-
kommunisták teljesen törvényen kívül kerültek, már a kommunista
tikai befolyásuk az olasz és a német befo-
párttagságért is súlyos büntetés járt. Egyes pártok, például a szo- lyás erősödésével megnőtt. Egyik vezető-
ciáldemokraták vagy a liberálisok ugyan megőrizhették a rendszer jük Gömbös Gyula volt.
ellenzékeként szerepüket a politikai életben, de tevékenységüket
korlátok közé szorították.
Az új kormányzat az ország lakosságának nagy többségére jellem-
ző vallásosságra és hazafiságra épített, ezt tartotta a Trianon utáni
magyarság összetartó erejének. A korszak uralkodó eszméje a ke-
resztény-nemzeti gondolat lett, amely azt hirdette, hogy a nem-
zeti katasztrófához a keresztény és a nemzeti értékektől való eltá-
volodás vezetett. A keresztény-nemzeti eszme hívei eltérő társadal-
mi származásuk és érdekeik miatt nem egyformán gondolkoztak,
ugyanakkor az antikommunizmus, a politikai antiszemitizmus
és közös nemzeti célként a területi revízió kérdésében egységesek
voltak. 2
Teleki Pál első kormánya.

Az antikommunizmus
• Emlékszel, mik voltak a különítmények, kik a különítményesek?
(6. téma)
A háború utáni válságos, zűrzavaros időszakot követően az ország-
nak szüksége volt belső nyugalomra, a rend megszilárdulására,
vagyis konszolidációra. Ennek megvalósítására Horthy Teleki Pál
grófot nevezte ki miniszterelnökké. Teleki politikájával a közbiz-
Teleki Pál gróf (1879–1941), magyar földrajz-
tonság, a törvényesség visszaállítására törekedett, és a társadalmi
tudós, tanár, politikus, országgyűlési kép-
feszültségek enyhítésével növelni szerette volna az ellenforradalmi viselő, miniszter, az ország miniszterelnöke
rendszer támogatottságát. 1920–1921, valamint 1939–1941 között.
Megszüntette a különítményeket, amelyek tagjai közül többen A Magyar Tudományos Akadémia tagja, a
a honvédség, illetve a rendőrség és a csendőrség állományába ke- Magyar Cserkészszövetség tiszteletbeli fő-
rültek. Ugyanakkor keményen fellépett a szélsőséges politikai irány- cserkésze volt.
3 A Tanácsköztársaság időszaka alatt zatokkal szemben. Ebben az időszakban a szélsőbaloldalt, a kom-

kompromittálódott* szociáldemokraták és munistákat tartották nagyobb veszélynek. A kommunista pártot
a szakszervezetek vezetését a kommunis- betiltották – a kommunista vezetők zöme már 1919 őszén emig-
táktól teljesen elhatárolódó politikusok rált –, csak titokban (illegalitásban) működhetett, tagjait üldözték.
vették át. Ezután e szervezetek egyes terü- A proletárdiktatúra rossz tapasztalatai miatt támogatottságuk cse-
leteken korlátozva, de működhettek, sőt kély volt. A korszak egyik leghatározottabb politikai állásfoglalása
parlamenti képviselettel is rendelkeztek a az antikommunizmus lett. Teleki Pál az állami és társadalmi rend
Horthy-korszakban.
megőrzésére törvényt fogadtatott el a nemzetgyűléssel. Eszerint
súlyosan kell büntetni (akár halálbüntetéssel) azt, aki az állam rend-
jének erőszakos felforgatására szervezkedik, osztályuralomra tör.
A törvény segítségével az államhatalom eredményesen lépett fel a
szélsőséges baloldali (kommunista) és később a szélsőséges jobboldali
(fasiszta és nemzetiszocialista) szervezetek ellen. 3
Régóta húzódó problémát akart megoldani a nemzetgyűlés a
földreformtörvény elfogadásával. Teleki szándéka a parasztság
megnyerése volt a rendszer számára a sikertelen baloldali földosz-
tási törekvések után. A törvény valamelyest csillapította a paraszt-
ság föld iránti vágyát, de kielégítő megoldást nem jelentett, mert
kevesen jutottak földhöz, s közülük is a többség csupán egy-két hol-
das* törpebirtokhoz. (Egy parasztcsalád 5 hold föld megművelésé-
ből csak szegényesen tudott megélni.)
A politikai antiszemitizmus
• Idézd fel a 4. témában a magyarországi zsidóságról, valamint a 9.
témában az antiszemitizmus fogalmáról, eredetéről és a fajelméletről
tanultakat!
A háború és a békediktátum után az ország rendkívül nehéz gazda-
sági helyzetbe került, és kiéleződtek a társadalmi feszültségek is.
Plakát a vagonlakókról. 1921-ben 50–55 000 A felelősök keresése közben különösen a dzsentri középosztály és a
menekült család lakott több mint négyezer kispolgárság körében felerősödtek az antiszemita nézetek, ame-
vagonban. lyek nem vallási, nem is etnikai, hanem politikai kérdésként merül-
4 Vagonlakók. A Magyarország területéből tek fel. Ennek a politikai jelenségnek összetett okai voltak.
részesülő úgynevezett utódállamokban a 1. A dualizmus korában a magyar gazdasági életben vezető sze-
magyar értelmiségieket és hivatalnokokat rephez jutott a jórészt zsidó származású nagytőke, különösen a
új „hazájuk” iránti hűségesküre kötelezték. pénzügyek, az ipar és a kereskedelem területén. Így a zsidó tőkések
Akik ezt megtagadták, azok elveszítették szembekerültek a gazdasági pozícióik megszerzésére vágyó közép-
állásukat. Erdélyben az esküt megtagadó- osztály tagjaival, valamint az őket a kapitalizmus negatív következ-
kat idegeneknek nyilvánították, és öt na- ményeivel (például nagy fokú egyenlőtlenség, munkanélküliség)
pon belül el kellett hagyniuk lakhelyüket. azonosító szegényebb társadalmi csoportokkal.
Léteztek olyan foglalkozások is (például vá- 2. A zsidóság iránti ellenszenv másik oka, hogy a polgári demok-
rosi vezetők, katonatisztek, MÁV-alkalma- ratikus kormány és a proletárdiktatúra időszakában, de a szovjet
zottak), amelyeknél szóba sem kerülhetett kommunisták között is sok, vallását elhagyó zsidó származású ve-
az eskütétel, csak a kiutasítás. A kitelepí-
zető volt. Ez a tény lehetővé tette a zsidóság azonosítását a libera-
tendőket vonatra pakolták, és elindították
Magyarország felé, de előfordult, hogy a lizmussal és a kommunizmussal.
vasúti kocsikat a mozdony éppen csak át- 3. Feszültséget okozott az is, hogy az értelmiségi pályákon – kü-
tolta a határon, majd otthagyta. A minden lönösen a szabadfoglalkozású értelmiségieknél – a zsidóság az össz-
vagyonukat hátrahagyni kényszerülő csalá- lakosságon belüli számarányát messze meghaladó mértékben volt je-
dok a magyarországi nagyvárosokba (első- len. A keresztény középosztály azonban ezeken a területeken is „őr-
sorban Budapestre) érkeztek. A lakáshiány ségváltást” követelt, elsősorban úgy, hogy korlátozni akarta a zsi-
miatt közülük rengetegen a pályaudvarok dók egyetemi felvételét. Ezt a problémát fokozta, hogy az elcsatolt
külső vágányaira tolt vasúti vagonokban területekről érkező menekültek jelentős része hivatalnok és értel-
éltek, munka nélkül, segélyeken tengődve. miségi volt (köztük sok zsidó), hiszen az új államhatalom a magyar
A gazdaság fokozatos talpra állásával az- anyanyelvű szellemi dolgozók nagy részét elbocsátotta. 4 Magyar-
után munkát találtak. A főváros vezetése
országon nagyszámú értelmiségi nem tudott munkát találni.
kicsi, komfort nélküli lakások építésével
próbált segíteni nekik, és az ott élőket még
Teleki Pál kormánya, hogy leszerelje a zsidóellenes közhangula-
évekig rendszeresen támogatták segély- tot (amely az egyetemeken is megjelent), hogy elnyerje a nemze-
akciókkal (például az egyházak).
ti középosztály támogatását, és hogy csökkentse az értelmiségiek 5 A numerus clausus 3. §-a szerint: „Arra
munkanélküliségét, törvényben maximálta az egyetemekre felvehető is figyelemmel kell lenni, hogy az ország
hallgatók létszámát (1920). Innen a törvény elnevezése: „zárt szám”, területén lakó egyes népfajokhoz és nem-
azaz numerus clausus (numerusz klauzusz). A hallgatókat a nem- zetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a
zetiségek, korabeli szóhasználattal „népfajok” arányában lehetett hallgatók között lehetőleg elérje az illető
felvenni a felsőfokú oktatási intézményekbe. 5 A törvénnyel a ke- népfaj vagy nemzetiség országos arányszá-
resztény magyar értelmiségiek számát akarták növelni, elsősorban a mát”. A zsidó vallású egyetemi hallgatók
aránya a századfordulón szaktól függően
zsidó származású hallgatók rovására. Az 1920-as években a gazda-
25–40 százalék körül volt. A numerus clau-
ság megerősödésével enyhült az antiszemitizmus, a törvényt pedig sus hatására ez az arány 10–11 százalékra
eltörölték. csökkent. (A zsidó vallásúak lakosságon
belüli aránya nagyjából 6 százalék volt.)
1 0 0 %
A numerus clausus törvénnyel korántsem
8 0 % álltunk egyedül Európában, hasonló intéz-
81
kedésekre más országokban már jóval ko-
6 0 %
57
rábban sor került.
53
4 0 % 4 8
36 4 0 4 0
2 0 % 28
11 5
0 %
i i
sz sz dő os éd ő s k ú s s
ín
é ré ke or
v yv sz sí tá ású sz zás paro ká
sz sze es üg r ke t o oz o i un
r z m k m
ó gy ke sz
e bi lalk lló glal
gy ál
ló ró i és fog á fo
sá nk
ba
A zsidóság aránya egyes pályákon 1930-ban
A legfőbb külpolitikai cél: a revízió

A kormány hivatalosan a békés revíziót tartotta legfőbb külpolitikai
céljának, de erre nem lehetett reménye, hiszen a szomszéd országok
egy négyzetméternyi területet sem akartak önként átadni, hadere-
jük pedig sokszorosa volt Magyarországénak. A trianoni békét teljes
egyetértésben mind a közvélemény, mind a politikusok pártállástól füg-
getlenül elutasították, elítélték, igazságtalannak tartották.
A revízió mikéntjében és mértékében már jelentős eltérések voltak
a politikusok között. A mérsékelt politikusok a magyar többségű te- Országzászló és Trianon-emlékmű Kiskun-
rületek visszaszerzését, az úgynevezett etnikai revíziót követelték. halas főterén (1935)
A nemzetközi kapcsolatok területén a reálpolitika jegyében a magyar
kormány is ezt képviselte, hiszen ezt az elvet annak idején a győztesek
is elfogadták, bár Magyarország esetében nem alkalmazták.
Ugyanakkor az országot vezető elit – és a közvélemény nagy része is –
a teljes revíziót, a „Mindent vissza!” jelszavát hangoztatta. Azt az il-
lúziót keltették, hogy ez hosszú távon megvalósítható, és elfeledték
azt a tényt, miszerint e területek egy jelentős részét nem magyar
nemzetiségűek lakják. A teljes revízió gondolata a hivatalos oktatás-
és neveléspolitika része lett, és mindent áthatott a hétköznapokban is.
Bethlen István miniszterelnöksége

Teleki Pál lemondása után Horthy Bethlen István grófot bízta meg
kormányalakítással. Mikor Bethlen miniszterelnök lett, kérdéses
volt, hogy a trianoni határok között Magyarország képes-e fennma-
radni. Gazdasága romokban hevert, belpolitikai életét bizonytalan-
ság, széthúzás jellemezte, és ellenséges országok vették körül. Az új
miniszterelnök feladata a konszolidáció folytatása volt. Ehhez meg
kellett szilárdítani a kormány hatalmát. Bethlen a nemzetgyűlés két
legerősebb pártját, a kisgazdapártot és a keresztény-nemzeti irány- Bethlen István gróf (1874–1946)
zatot egyesítve létrehozta az Egységes Pártot a biztos választási

győzelem érdekében. Bethlen konzervatív felfogása szerint az or-
szágot a vagyonos és nemzeti öntudattal rendelkező rétegek voltak
hivatottak vezetni, ezért szűkítette a választójogot, valamint Bu-
dapest és a legnagyobb városok kivételével visszaállította a nyílt
szavazást. E korszakban a felnőtt lakosság körülbelül egyharmada
rendelkezett választójoggal, és a képviselők 80 százalékát nyílt sza-
vazással választották. Az állampolgárok jelentős hányada így nem
kapott valódi képviseletet. Az Egységes Párt viszont gyakorlatilag
leszavazhatatlan kormánypárttá vált.
• Miért megalázó és antidemokratikus a nyílt szavazás?
Bethlen a belső nyugalom érdekében megegyezett a szociál-
Csendőrök felügyelik a választás rendjét
demokratákkal. Az MSZDP vállalta, hogy tartózkodik a szervezke-
dés radikális formáitól (például nem szervezkedik a közalkalmazot-
tak és a parasztság körében, lemond a sztrájkokról). Cserébe a párt
szabadon működhetett. Az MSZDP a Horthy-korszak egyik parla-
menten belüli ellenzéki pártja volt. Bethlen rendszere tehát alap-
vetően a parlamentre támaszkodott, megmaradt a többpártrend-
szer és a hatalmi ágak szétválasztása, de nem mondható parlamenti
demokráciának, és bár a rendszer egyes elemei antidemokratikusak
voltak (például a korlátozott választójog, a nyílt szavazás, a kor-
mány túlsúlya a hatalmi ágak között, egyes polgári jogok korláto-
zottsága, a vallási, majd faji kirekesztés), nem nevezhető diktatúrá-
nak sem. Az 1919 és 1944 közötti korszak kormányzati rendszere
így korlátozott parlamentarizmusnak tekinthető.
• Miért nem tekinthető sem demokráciának, sem egypárti diktatúrá-
nak ez a rendszer?
• Mi a különbség a parlamenti és parlamenten kívüli ellenzék között?
Bethlen István politikáját élete végéig a konzervativizmus jelle-
mezte. Elutasított minden olyan törekvést, amely a politikai jogok
kiterjesztését célozta (például az általános, titkos választójog beve-
zetését), vagy a politikai jogok megszüntetésével járt volna (kom-
munista eszmék, fasizmus, nemzetiszocializmus). A lassú, óvatos
változások híve volt, amelyek mellett megőrizhetők a régi intézmé-
nyek és a hagyományok.
A háborús vereség hazánkat külpolitikai elszigeteltségbe taszítot-
ta. Magyarország kis országgá vált, mindenképp szövetségesekre lett
volna szüksége. Szomszédainkkal, Ausztria kivételével, ellenséges
viszonyban voltunk. Bethlen igyekezett kitörni a külpolitikai elszi-
geteltségből. Az első sikert az jelentette, hogy Magyarországot
felvették a Nemzetek Szövetségébe (1922). Eszmei jelentőségén
túl ennek köszönhetően kaphattuk meg a népszövetségi kölcsönt,
Bethlen István egy nagygyűlésen beszél és indulhatott el a gazdasági konszolidáció, amelyről a következő
(1922). A kép bal szélén Gömbös Gyula ké- témában lesz szó.
sőbbi miniszterelnök, Bethlen párttársa, A húszas években elsősorban a Párizs környéki békeszerződések-
majd politikai ellenfele. kel szintén elégedetlen Olaszország jöhetett szóba szövetségesként.
Mussolini 1926-ban szövetséget javasolt Bethlennek, és a követke-
ző évben megszületett az „állandó békéről és örök barátságról” szó-
ló szerződés hazánk és Olaszország között.
• Miért volt elégedetlen a békeszerződésekkel a világháborúban győz-
tes Olaszország?
• Logikusnak tűnhet, hogy hazánk a szomszédos kis országokkal kössön
szövetséget. Miért volt ellenséges a viszonyunk ezen országokkal?
A konszolidáció miniszterelnöke
Bethlen István gróf (1874–1946) Erdélyben született, régi nemesi csa-
ládból származott. Kezdetben a család kastélyában nevelkedett, majd
OLVASMÁNY
kilencévesen a Monarchia legrangosabb és igen előkelő iskolájába, a
bécsi Theresianumba (Teréz-akadémia) került. Később Pesten járt a jogi
karra, majd két évet angol egyetemeken töltött.
• Vajon ki alapította a Teréz-akadémiát? Mikor uralkodott?
Tanulmányai befejeztével visszatért Erdélybe, és az ottani, több mint
ötezer holdas birtokán gazdálkodott. Birtokának évi jövedelme körülbe-
lül annyi volt, mint egy miniszter éves fizetése. Azonnal bekapcsolódott
az erdélyi, azután az országos politikai életbe. 1944-ig – Magyarország
német megszállásáig – folyamatosan parlamenti képviselő, majd felső-
házi tag volt.
Bethlen István tízéves miniszterelnöksége alatt az ország talpra állt,
gazdasága és kultúrája szép eredményeket mutatott. Bethlen miniszter-
elnöksége után semmilyen kormányzati állást nem töltött be, de 1944-
ig a magyar politikai élet meghatározó egyénisége maradt. 1931-ben úgy
gondolta, hogy csak pár évre távozik a miniszterelnöki székből, majd a
gazdasági válság csillapodása után visszatér a hatalomba. Az események
nem így alakultak. Horthy Miklós Gömbös Gyulát nevezte ki miniszter-
elnöknek, akit a konzervatív Bethlentől teljesen idegen eszmék vezé-
reltek. Bethlen a konzervatív ellenzék vezéralakja lett, s elutasította a •
Bethlen István polgári ruhában Hasonlítsd
össze a képet a tankönyvben lévő másik Beth-
szélsőjobboldali eszméket, elítélte a zsidótörvényeket, ellenezte a hitleri len-portréval! Mit fejez ki az egyik, s mit a má-
Németországgal mind szorosabbá váló kapcsolatokat. sik kép?
A második világháború kitörése után – mint felsőházi tag – óva in-
tette a kormányt a hadba lépéstől. A háború alatt minden befolyását
latba vetette annak érdekében, hogy Magyarország kössön különbékét.
Az ország német megszállása után (1944. március 19.) a német rendőri
szervek nagy erőkkel igyekeztek kézre keríteni. Bethlen levágta jellegze-
tes, sűrű bajuszát, és hónapokon át bujkált a Gestapo elől. Ez megviselte
a 70 éves ember egészségét.
A második világháború végén a szovjetek fogságába került. A szovjet
diktátor, Sztálin tartott attól, hogy a konzervatív Bethlen óriási tekinté-
lyével nehezíteni fogja hazánkban a kommunista hatalomátvételt. Az
idős grófot öt hónapig házi őrizetben tartották, majd a Szovjetunióba
hurcolták. Bethlen István 1946 októberében egy moszkvai kórházban,
valószínűleg szívbénulásban hunyt el. Halálával a XX. század egyik legje-
lentősebb magyar politikusa távozott el, aki egyúttal a hazai konzervatív
gondolkodás utolsó nagy alakja volt.
Gazdasági válság és kiélezett

belpolitikai helyzet
Az 1930-as évek elején Magyarországon is egyre érezhetőbbé vált a
gazdasági világválság. Az ipari termelés jelentősen visszaesett
(30, sőt egyes iparágakban 50 százalékkal). De a válság a piacait
vesztett mezőgazdaságot sújtotta legjobban. Minden harmadik
munkaképes felnőtt munkanélkülivé vált. Akinek megmaradt a
munkahelye, kisebb fizetésért dolgozott (a bérek 15–40 százalékkal
is csökkenhettek).
Bethlen a válság hatására nem kívánta jelentősen átalakítani
rendszerét. Növekvő népszerűtlenségét érezve azonban 1931-ben
lemondott a miniszterelnöki tisztségről. Remélte, hogy a válság
elmúltával ismét miniszterelnök lehet. Bár ez nem következett be,
Bethlen a Horthy-korszak végéig az egyik legtekintélyesebb politi-
kusának számított.
• Mi lett a sorsa Bethlennek a lemondása után? (Lásd a róla szóló olvas-
mányt.) A válság hatása hazánkban
A következő miniszterelnök – Károlyi Gyula gróf – elsősorban

szigorú takarékossági intézkedésekkel akarta kihúzni a válság
méregfogát. (A miniszterektől például elvette szolgálati autóikat,
és példát mutatva maga is gyalog járt hivatalába, a budai Várba.)
A közalkalmazottak fizetését jelentősen csökkentették. Közülük is
sokan vesztették el a munkahelyüket a leépítések miatt. A megszo-
rító intézkedések azonban nem oldották meg a válságot. A beth-
leni konszolidációra jellemző belső nyugalomnak vége lett, a politikai
ellentétek kiéleződtek.
• Mondj példákat arra, kik a közalkalmazottak! Mit gondolsz, a válság
miért sújtja mindig elsősorban ezt a réteget?
A kormányzó pártból kivált elégedetlen kisgazdák megalapítot-
ták a Független Kisgazdapártot* (FKgP). Főtitkára Nagy Ferenc
lett. Programjának gerincét az általános, titkos választójog és széles
Az ipari termékek és a gabona árának alaku- körű földreform követelése adta. A következő választáson az FKgP el-
lása 1913–1933 között. A grafikonon ábrázolt lenzéki pártként bejutott a parlamentbe.
jelenségre használjuk az „agrárolló” kifeje-
•
zést. Magyarázd meg az ábra segítségével, • Nevezd meg, melyik párt volt a korszak szilárd kormánypártja!
hogy mit jelent az agrárolló kifejezés! Melyik A dolgozók egyre rosszabb életkörülményei és a munkanélküliség
gazdasági ágazatot érintette súlyosabban a
ellen fellépő Magyarországi Szociáldemokrata Párt a kormány
válság?
tilalma ellenére tüntető felvonulást rendezett 1930. szeptember
1-jén. Ez volt a korszak legnagyobb tömegtüntetése Budapesten.
A párt békés felvonulást tervezett, de a százezres tömegben jelen
lévő szélsőségesek (kommunisták) erőszakos összecsapássá változ-
tatták azt. A kommunisták a válságban egy újabb proletárdiktatúra
lehetőségét látták. 6
• Mikor próbálkoztak már proletárdiktatúra megteremtésével a kom-
munisták Magyarországon?
1931-ben egy zavart elméjű merénylő (Matuska Szilveszter) felrob-
bantotta a biatorbágyi völgyhidat a bécsi gyorsvonat alatt. 7 Bár ha-
mar kiderült, hogy a merényletet nem a kommunisták szervezték,
6 A korszak legnagyobb tüntetése. A gaz- a kormány rögtönítélő bíráskodást (statáriumot) vezetett be. So-
dasági válság idején egyre nyilvánvalóbbá kan kerültek börtönbe, és két kommunista vezetőt kivégeztek.
vált, hogy a kormány nem tesz semmit a
munkanélküliség enyhítésére. A szakszer- • Milyen törvény alapján ítélték el a kommunistákat?
vezetek 1930. szeptember 1-jén sztrájkot és
utcai tüntetést tartottak Budapesten. Ezen
a hétfői napon nem nyitottak ki a gyárak. 7 Az 1931. szeptember 13-ára virradó éjszakán 0 óra 20 perckor felrobbant a
Tíz óra körül kezdett gyülekezni a tömeg az biatorbágyi vasúti viadukt.* A robbanás éppen akkor történt, amikor odaért
Oktogonnál. Innét az Andrássy úton indul- a Bécsbe tartó nemzetközi gyorsvonat. A mozdony és az első hat kocsi a mélybe
tak el a Hősök tere felé, munkát és kenye- zuhant, 22 ember meghalt, 17-en súlyosan megsebesültek. A helyszínen pokol-
ret követelve. Közben létszámuk 150 ezerre gépet találtak, és egy levelet, amelyből arra következtettek, hogy a robbantás a
duzzadt. A harciasabb résztvevők éltették kommunisták műve volt. A kormány a merényletre hivatkozva 1931. szeptem-
a Szovjetuniót és a proletárdiktatúrát. ber 19-én bevezette a statáriumot, amit csak 1932. október 10-én oldottak fel.
A tüntetést a belügyminiszter nem enge- A nyomozás azonban megállapította, hogy a bűncselekményt egy magányos
délyezte, ezért a rendőrség fel akarta osz- merénylő, Matuska Szilveszter, Bécsben élő kereskedő és vállalkozó követte el.
latni. Lovas rendőrök nyomultak a tünte- Matuska több mint két hétig a szerencsésen megmenekült utas szerepét játszot-
tők közé. Elrepült egy kő, majd a következő ta. Fény derült arra is, hogy szintén ő volt egy korábbi németországi, illetve egy
percekben már záporoztak a rendőrökre ausztriai vasúti robbantás elkövetője. Matuskát az osztrák bíróság hatévi fegy-
az utcakövek. A Vajdahunyad vára előtt a házra, majd a magyar törvényszék* 1934-ben halálra ítélte. Mivel Ausztriában
tüntetők lerángatták a rendőröket a lovaik- nem volt halálbüntetés, az ítéletet a kiadatási egyezmény alapján életfogytigla-
ról. Egy rendőrtiszt ekkor tűzparancsot ni fegyházra változtatták. Ausztriai büntetésének letöltése után Matuska a váci
adott. Egy tüntető meghalt, több mint egy fegyházba került. A második világháború idején (1944 végén), amikor a szovjet
tucat ember megsebesült. A fővároson kí- csapatok elérték Vácot, a fegyház néhány órára őrizet nélkül maradt. Matuska a
vül nagyobb vidéki városokban is összecsa- zűrzavarban kiszökött a fegyházból, és eltűnt. (A Rubicon című történelmi folyó-
pásokra, letartóztatásokra került sor. irat 2006. évi 8. száma alapján.)
• Magyarázd el, hogyan érzékelhető a szo- @ Nézz utána az interneten, mit tartalmazott az a helyszínen talált rövid levél,
amely a kommunistákra terelte a gyanút! (A keresőbe ezt írd: biatorbágyi merény-
ciáldemokraták és a kommunisták közti esz-
mei különbség a tüntetés alakulásában! let!)
A biatorbágyi viadukt és a lezuhant gyors-

vonat
Külpolitikai kényszerpályák és jobbratolódás

az 1930-as években
Horthy a feszült helyzetben Gömbös Gyulát nevezte ki miniszter-
elnökké (1932–1936). Gömbös, aki korábban katonatiszt volt, és
erélyes politikusnak tartották, 95 pontból álló programot adott
ki (Nemzeti Munkaterv). A program a társadalom minden rétege
számára igyekezett reményt nyújtani. A munkanélküliség leküzdését,
a földkérdés rendezését, a nagytőke korlátozását, sőt a választó-
jog kiterjesztését és a titkos szavazás bevezetését ígérte. A számos
irányban ígérgető programot sokan demagógnak tartották, ugyan-
akkor sok embert bizalommal töltött el Gömbös fellépése.
Gömbös hatalomra kerülésével együtt egy új, elsősorban a ke-
resztény középosztályt képviselő jobboldali radikális politikusréteg Gömbös Gyula (1886–1936) császári és kirá-
került előtérbe. Az 1920-as évek konzervatív politikusai háttérbe lyi vezérkari tiszt, magyar királyi szolgálaton
szorultak. kívüli gyalogsági tábornok, politikus, ország-
• Mit jelent a (politikai) demagógia? gyűlési képviselő, honvédelmi miniszter, a
Magyar Királyság miniszterelnöke 1932-től
Külpolitikai célként Gömbös szeme előtt is elsősorban a békés 1936-ig. A radikális jobboldal vezére. A kor-
revízió lebegett. Jó viszonyt akart ápolni Olaszországgal és Német- mánypárt nevét Nemzeti Egység Pártjára
országgal, mert a revíziót csak e két hatalom együttes támogatásával •
változtatta. Jellemezd őt a kép alapján!
tartotta megoldhatónak. Már miniszterelnöksége első évében (1932) Melyik társadalmi csoport térnyerését jelezte
elutazott Mussolinihez, a következő évben pedig Berlinbe látogatott. Gömbös miniszterelnöki kinevezése?
Az európai kormányfők közül elsőként ő keresett kapcsolatot az újon-
8 A piaci lehetőségek bővítése miatt – az
nan kinevezett német kancellárral, Hitlerrel. (Ekkor még sem Magyar- ideológiai ellentéteket félretéve – Gömbös
országon, sem külföldön nem ismerték fel, hogy Hitler milyen veszé- kormányzata diplomáciai kapcsolatot léte-
lyeket jelent egész Európára.) Gömbös szerződést kötött Német- sített a Szovjetunióval is (1934).
országgal nagy mennyiségű magyar gabona kivitelére, mert a
magyar mezőgazdaságnak ekkor nagy szüksége volt új piacokra. 8 9 „Az úgynevezett általános, titkos gersli-
Gömbös – Mussolini példájára – erős kormánypártot akart lét- rendszer [Gömbös így nevezte a demokra-
tikus titkos választásokat] mindenütt a vi-
rehozni, amely gyakorlatilag ellenzék nélkül működik. (A kormány-
lágon lealkonyodóban van! Ennek helyébe
főt Mussolini egyes intézkedéseinek utánzása miatt sokan Göm- mi az öncélú magyar gondolatot tesszük,
bölininek gúnyolták.) Elérte a kormányzónál az Országgyűlés fel- és mindazt, ami a nemzetnek erőt ad, nem
oszlatását. Az új választásokat a csalásoktól sem visszariadva rendez- pedig azt, ami társadalmi osztályokra való
ték meg (1935), ráadásul – Gömbös korábbi ígéretével ellentétben elkülönülés által szétbontja a nemzetet ép-
– még ekkor is nyílt szavazással. 9 A legrosszabb hagyományokat pen abban a pillanatban, amikor nagy célok
idézte a választók leitatása és a szavazatvásárlás. Vidéken halálos felé kell fordítani tekintetünket.” (Gömbös
áldozatokat követelő csendőrsortűz is eldördült. beszéde a kormánypárt tagjai előtt, 1933)
Gömbös és Mussolini
•
Gömbös Gyula Németországban, 1933. június Milyen gazdasági és milyen politikai
célok támogatását szerette volna Gömbös elérni németországi látogatásával? Milyen
veszélyt rejtett magában a nemzetiszocialista Németország felé való közeledés?
Gömbös pártja megszerezte a szavazatok 70 százalékát, de a siker

visszaütött. A vezető politikai körök és a parlamenti ellenzék elutasí-
tották Gömbös diktatórikus törekvéseit. Félelmük érthető volt, hiszen
a miniszterelnök egyre inkább a „Vezér” pózában tetszelgett. 10
• Miért negatív csengésű a „vezér” kifejezés a XX. században?
• Kik voltak a „vezérek” ekkor Olaszországban és Németországban?
Tovább rontotta Gömbös helyzetét, hogy ígéretei nagy részét
nem váltotta be. A földreformot nem tudta végrehajtani. Gömbös
miniszterelnöksége alatt ugyan az ország valóban kezdett kilábalni
a gazdasági válságból, ismét bővültek az értékesítési lehetőségek,
és egyre többen kaptak munkát. Ám ez egyébként is egybeesett
a világgazdasági folyamatokkal. A külpolitikai eredményeket
(piacszerzés) pedig beárnyékolta, hogy a magyar elit egy része ellen-
érzéssel fogadta Németországban a nácik hatalomra jutását. 11
Gömbös hatalomkoncentrációja csalódást keltett a vezető poli-
Gömbös beszédet mond egy munkásszerve- tikai körökben. Horthy csak azért nem szólította fel lemondásra a
zet gyűlésén. Előtte ott van a rádió mikro- miniszterelnököt, mert megsajnálta a már halálos beteg embert, aki
fonja is. Gömbös felismerte a rádió szerepét nemsokára elhunyt.
•
a propagandában. Mit fejez ki a szónok mö- Kísérletének kudarca ellenére Gömbös olyan változásokat indított
götti díszlet? el, amelyek lehetetlenné tették a visszatérést a korábbi, bethleni
kormányzási módszerekhez. 12
• Sorold fel a hatalomkoncentráció elemeit!
10 Gömbös egyik rádióbeszédének befejező 11 Bethlen egyik nyilatkozatából (1935. március): „Attól kell félni, hogy ezer-
mondatai: „Magyar testvéreim! Vezérként éves alkotmányunk intézményei, politikai és gazdasági rendszerünk kiforrat-
állok előttetek! Esetleg új utakra foglak lan, bizarr, külföldről importált eszmék kísérleti nyula lesz. Fokozottabb kacér-
benneteket vezetni […]”. kodást fogunk látni a nemzetiszocializmus eszméivel, a párt-totalizmussal, az
SS és SA alakulatok formálásával.”
• Milyen (külföldről importált) eszmékre gondol Bethlen?
@ Mit jelent a bizarr szó? És mit a totalizmus? (Segít az Értelmező kéziszótár.) Mi
az SS?
12 Gömbös idején jelentős személycserék történtek az állami tisztviselők kö-

zött és a hadseregben. 1935 januárjában például Gömbös – aki a miniszter-
elnökség mellett honvédelmi miniszter is volt – egyszerre 22 tábornokot he-
lyezett nyugállományba, és új parancsnokokat nevezett ki a honvédség élére.
Az 1930-as évek végén egyik magyar miniszterelnök sem töltötte

ki a hivatali idejét. Mindannyian az alkotmányos rend megerősíté-
sének programjával léptek fel, hogy helyreállítsák az alkotmányos
egyensúlyt a politikai életben, megfékezzék a bal- és jobboldali
szélsőségeket. Politikájuk mégis rövid idő alatt – elsősorban a náci
Németország hatására – jobbra tolódott. A magyar külpolitika
ugyanis kényszerpályára került, hiszen a békerendszer revíziója,
területeink visszaszerzése külső politikai támogatás nélkül nem való-
sulhatott meg. A német és olasz barátsággal ez a remény válhatott
valóra, különösen, hogy a volt antantállamok befolyása gyengült a
térségben.
A megerősödő Németország kegyeiért versenyt futottak térsé-
günk államai. Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnerévé
Németország lépett elő, a válságból kilábaló magyar gazdaság szá-
mára létkérdéssé vált a német piac. A Bethlen és Teleki személyéhez
kapcsolható konzervatív politikusok mindvégig ellenezték ezt az
egyoldalú elkötelezettséget, de más utat ők sem tudtak felmutatni
a nyugati hatalmak erőtlensége és érdektelensége miatt. A német Az 1938-ban rendezett Eucharisztikus Kong-
támogatásért rövidesen súlyos árat fizetett az ország. 13 resszus plakátja. Magyarországnak nagy
megtiszteltetést jelentett, hogy olyan ese-
13 A győri fegyverkezési program. Gömböst Darányi Kálmán követte a minisz- ménynek adhat otthont, amelyet a világ
terelnöki székben. Darányi 1938. március 5-én Győrött, a kormányzó párt, a katolikus közössége nagy figyelemmel kísér.
Nemzeti Egység Pártja nagygyűlésén hirdette meg a magyar honvédség újra- Az eseményen, amelyre 1938-ban, a Szent
felfegyverzési programját. Még ebben az évben sikerült elérnie az országnak, István-évben került sor, több mint félmil-
hogy a kisantant államai elismerjék fegyverkezési egyenjogúságát. Lehetsé- lió magyar és külföldi zarándok vett részt.
gesnek látszott egy ütőképes, a magyar revíziós törekvések megvalósítására • Miért volt Szent István-év 1938? Olvasd le
alkalmas haderő felfegyverzése. A kormány az ötéves programban egymilliárd a plakátról, hogy 1938-ban hányadik Eucha-
pengőt fordított a trianoni korlátozások miatt gyengén felszerelt, kis létszámú risztikus Kongresszust tartották meg! Nézz
Magyar Királyi Honvédség fejlesztésére. A fegyverkezés gazdasági fellendülést utána, hányadik ilyen kongresszust rendezték
indított el, és a munkanélküliséget is jelentősen csökkentette, de a magyar Magyarországon 2021-ben!
haderőnek a korábbi korlátozásokból adódó hátrányát nem szüntette meg,
csak csökkenteni tudta.
A szélsőségeknek kedvezett, hogy az új választójogi törvény

mindenütt titkossá tette a szavazást (1938). Ezért a kormány
különböző korlátozásokkal jelentősen csökkentette a válasz-
tásra jogosultak számát. 14 Ugyanakkor törvényben növelték a
kormányzó (az államfő) beleszólását a törvényhozás folyamatába:
a neki nem tetsző törvények kihirdetését Horthy akár egy éven át meg-
akadályozhatta. A magyar 40 M Turán közepes harckocsi.
• Mit gondolsz, miért kedvez a kormány ellenzékének és a szélsőséges A második világháború alatt a Magyar Királyi
Honvédség harckocsiállományának gerincét
erőknek a titkos szavazás? képezte.
• Miért éppen a titkos szavazás bevezetéséhez kötődik a kormányzói
hatalom erősítése? 14 A választások 1938-tól titkosak voltak,
Míg korábban a szélsőbaloldal (a kommunisták) látszott veszé- de a jogosultak köre még a korábbiakhoz
lyesnek, a gazdasági válságtól kezdődően megjelentek és meg- képest is 300 ezerrel csökkent. Csak az
volt választásra jogosult, aki 10 éve ma-
erősödtek a különböző szélsőjobboldali szervezetek. Jelképei-
gyar állampolgár, 6 éve egy helyben la-
ket náci mintára alkották meg, például a horogkeresztre hasonlító kott, és minimum 6 osztályt elvégzett.
nyilaskeresztet. Ezért nevezték őket nyilasoknak. Vezetőjük a har-
mincas évek közepétől egy nyugállományú katonatiszt, Szálasi 15 A hivatásos katonatisztek nem politi-
Ferenc lett. 15 Zavaros programjában 16 „egy nagy férfiú” eljöve- zálhattak, nem lehettek politikai párt tag-
telét jövendölte meg, aki „megérti az idők szavát”. Nem volt kétsé- jai. Ezért az őrnagyi rangban levő Szálasi
ges, kire gondol. kérte a nyugállományba helyezését. 38
évesen nyugdíjazták, 1935-ben.
• Mi lehetett az „idők szava”? Gondolj a harmincas évek német-
országi változásaira! 16 Egyszer megjegyezték Szálasinak,
hogy nem érthető, amit leír, mire ő ezt
válaszolta: „Nem baj, ha nem értenek, a
lényeg, hogy higgyenek nekem.”
Szálasi a parlamenti rendszer felszámolását tervezte. „Mi a

hatalom birtokosai és nem részesei akarunk lenni” – mondta. Eh-
hez új pártot szervezett, amely összefogta a különböző szélsőjobb-
oldali pártokat és csoportokat. A nyilasok ígéretekkel (fizetések
emelése, földosztás, a javak „igazságosabb” elosztása stb.) egyre
több embert megnyertek politikájuknak. 17 Éles támadásokat indí-
tottak a kormány ellen, mire a kormány betiltotta a pártot (1938).
A pártvezért a bíróság szabadságvesztésre ítélte. A nyilasok előretöré-
sét azonban nem tudták megállítani. 18
17 Bethlen István 1939-ben így jellemezte a szélsőjobb által befolyásolt köz-

hangulatot: „ma nemzeti próféta csak az, […] aki a nemzeti érdek szent nevé-
ben zsidót früstököl [reggelizik], grófot ebédel, és lefekvés előtt minden földet
és vagyont szétoszt, ami nem az övé.”
18 Szálasiék taktikája* az volt, hogy ha pártjukat a kormány, illetve a bíróság

betiltotta, akkor egyszerűen megváltoztatták a párt nevét. A betiltott Ma-
gyar Nemzeti Szocialista Párt helyett így alakult meg a Nyilaskeresztes Párt,
amelynek az 1939-es országgyűlési választásokon meglepetésre 26 képviselő-
Nyilasok elleni röplap je jutott be a 260 fős Képviselőházba. Ugyanakkor a nyilasmozgalom továbbra
is az „utcán politizált”, és a terrorcselekményektől sem riadt vissza. 1939 feb-
ruárjában például robbantásos merényletet követtek el a budapesti zsinagóga
19 A kormány támogatására szervezett ellen. A merényletben tizenhárman megsebesültek.
mozgalom a Magyar Élet elnevezést
kapta, a miniszterelnök pedig reformjai
• Mi a zsinagóga?
bejelentésekor „csodás forradalomról” A belpolitikai élet változását jelezte, hogy Imrédy Béla miniszter-
beszélt. Mozgásterének növelésére Imré- elnök maga is szélsőjobboldali eszközökkel akarta erősíteni a
dy felhatalmazási törvényt akart a parla-
kormányt. Tömegmozgalmat szervezett hatalmának növelésére,
menttel elfogadtatni. Ez nagy ellenállásba
ütközött. Az akkori kultuszminiszter,* Te-
és szélesíteni akarta a kormány jogkörét. 19 Horthy (és a háttérben
leki Pál Horthyt és Bethlent is felkereste, Bethlen) azonban ragaszkodott a „hagyományos” parlamentariz-
hogy akadályozzák meg a törvényjavaslat mushoz: lemondatta a miniszterelnököt.
elfogadását. A javaslatot a parlament el-
utasította.
• Mit jelent a felhatalmazási törvény? (Se-
gít a 9. téma.)

1. Mutasd be Horthy Miklós kormányzó Horthy a kormányzó – IV. Károly visszatérési kísérletei → a király trónfosz-
életútját, politikusi alkatát! tása → Horthy-korszak:
2. Milyen fő elemei voltak a keresztény- – keresztény-nemzeti gondolat;
nemzeti eszmének? – antikommunizmus → törvény az államrend védelméről → a kommu-
3. Mutasd be Teleki Pál és Bethlen István nisták illegalitása;
kormányának konszolidációs törekvé- – politikai antiszemitizmus → numerus clausus;
seit! – revíziós törekvések → békés revízió
4. Milyen gyökerei vannak a politikai • etnikai revízió ↔ teljes revízió („Mindent vissza!”).
antiszemitizmusnak? Bethlen István miniszterelnöksége:
5. Mutasd be a revíziós törekvéseket! – politikai konszolidáció → korlátozott parlamentarizmus kiépítése, kon-
6. Hogyan hatott a válság a pártpoliti- zervatív politika.
kára? Gazdasági válság → a belpolitikai ellentétek növekedése → bal- és jobb-
7. Milyen intézkedéseket hozott Gömbös oldali ellenzék → külpolitikai kényszerpályák.
Gyula a bel- és a külpolitikában? Gömbös Gyula – a keresztény középosztály képviselője:
8. Mely tényezők mutatták a politikai – diktatórikus törekvések;
élet jobbratolódását az 1930-as évek – a német és olasz külpolitikai orientáció megerősödése.
végén? Politikai kényszerpálya: revízióra törekvés + gazdasági kényszer
9. Milyen külpolitikai kényszerpályára → diktatórikus törekvések;
került az ország? → a szélsőjobb előretörése (Nyilaskeresztes Párt).
A szomszédos államok magyarsága

Kisebbségi jogok
A trianoni határokon kívülre rekesztett magyaroktól senki sem kérdezte
OLVASMÁNY
meg, hogy akarnak-e elszakadni hazájuktól. A békét diktáló antant ve-
zetői az önkényesen és sokszor teljesen értelmetlenül meghúzott hatá-
rokkal ahelyett, hogy rendezték volna a Kárpát-medencében a nemze-
tiségek ügyét, újabb komoly feszültségeket teremtettek. Az elszakított
területek magyarsága többnyire maradt a szülőföldjén, és vállalta a ki-
sebbségi létet. Akik ezt nem tudták, nem tehették – több százezren –,
Magyarországra menekültek. Voltak, akik már 1918–1919 folyamán.
A magyar közösségek főleg a vezető értelmiségi rétegüket vesztették el.
A menekültek nagy része pedig nehéz körülmények között élt még so-
káig.
A világháborút lezáró békeszerződések előírták, hogy biztosítani kell a
nemzeti kisebbségek jogait. Elvileg tehát a szomszédos országokhoz ke-
rült magyarok is szabadon használhatták a magyar nyelvet az oktatásban
és a hivatalos ügyintézésben, egyesületeket alapíthattak és tarthattak
fenn. Csehszlovákiában, Romániában és a Szerb–Horvát–Szlovén Király-
ságban (a későbbi Jugoszláviában) azonban sok esetben nem tartották be
a trianoni békeszerződés ezen előírásait.
Az utódállamok kisebbségpolitikája
A békeszerződések által létrehozott új határok közé került kelet- Irredenta képeslap: Trianon vándorai igaz-
közép-európai államok – Ausztria és Magyarország kivételével – soknem- ságért kiáltanak. Batyuval menekülő család
zetiségűek lettek, ráadásul komoly gazdasági és belpolitikai gondokkal •
a trianoni határkőnél. Az olvasmány és
küszködtek. A gondjaikért felelősöket kerestek, illetve megpróbálták ismereteid alapján fogalmazd meg pár mon-
azokról elterelni a figyelmet. Erre a feladatra kézenfekvő megoldás volt a datban a képen látható család menekülésének
nacionalizmus felélesztése a kisebbségekkel szemben, akiket a többségi történetét! Milyen magyar népdal jut eszedbe
nemzethez képest igyekeztek a békeszerződések pontjait feledve hátrá- a képről?
nyos helyzetbe hozni, korlátozva nemcsak a kisebbségi, de az állampol-
gári jogaikat is. Ebben az utódállamok kisebbségpolitikája a gyakorlatban
sok hasonlóságot mutatott, ha voltak is helyi eltérések.
A magyarok (és más nemzetiségek) választójogát erősen korlátozták,
elsősorban az állampolgárság megtagadásával. A választókerületeket
úgy alakították ki, hogy azok mindegyikében lehetőleg a többségi nem-
zethez tartozók legyenek nagyobb számban. A választási névjegyzékből
rendszeresen kihagyták a magyarok egy részét. A nehézségek ellenére
magyar pártok és szervezetek alakultak, bár a magyar képviselőknek
sokkal több szavazatot kellett szerezniük a parlamentbe jutáshoz, és
sor került a kisebbségi magyar pártok ellehetetlenítésére, betiltására is.
A magyar tisztviselők, katonák, rendőrök, közigazgatási és gazdasági ve-
zetők a magyar közigazgatás megszűnése miatt állástalanokká váltak,
sokszor menekülésre is kényszerültek.
Jelentősen korlátozták az oktatásban és a közéletben a magyar nyelv
használatát. A kisebbségek anyanyelvhasználatát a kisebbségi lakosság
meghatározott arányához kötötték, százalékban kifejezve, de a közigaz-
gatási határokat úgy alakították ki, hogy a magyarság számaránya ne érje
el azt. Így került sor a magyar iskolahálózat felszámolására. Megszün-
tették a magyar nyelvű állami felső- és középfokú oktatást, bár néhány
egyházi intézmény megmaradt. Alsó szinten sem volt egyszerű az isko-
lák megtartása, ugyanis a működésükhöz nem biztosították az anyagi
feltételeket. Bevezették az úgynevezett „névelemzést”. Ez azt jelentet- Az Erdélyi Helikon című, havonta megjelenő
te, hogy azok a magyar gyerekek, akiknek a családi neve nem hangzott kulturális folyóirat* címoldala. Szerkesztője
„magyarosan”, nem járhattak magyar elemi iskolába akkor sem, ha csak hosszú ideig Kós Károly volt. Itt jelentek meg
magyarul tudtak. többek között Áprily Lajos, Benedek Elek,
Mind a három utódállamban sor került földreformra a világháború Dsida Jenő, Jékely Zoltán, Karácsony Benő,
után. Ennek során a jórészt magyar földbirtokosoktól kisajátított földet Kolozsvári Grandpierre Emil és Tamási Áron
a többségi nemzet tagjai kapták. A színmagyar területeken telepes fal- írásai. Természetesen közölték magyarorszá-
vakat hoztak létre, ahová más tájakról költöztettek lakosokat, hogy az •
gi írók, költők műveit is. Nézz utána, mit
egységes magyar tömböket megbontsák, és felgyorsítsák a beolvasztás jelentett az ókorban a „helikon” kifejezés! Ho-
folyamatát, amely a legfőbb céljuk volt. gyan utal ez a folyóirat tartalmára?
Így írt erről Fábry Zoltán Csehszlovákiában élő magyar író: „1919 ele-
jén Kárpátalján nem volt egyetlenegy cseh sem, ma [1932-ben] harminc-
ezren vannak. És köztük nincsenek, nem lehetnek éhezők. Egyetlenegy
mindennél többet beszélő példa: Bátyu. A lakosság száma 2400. Ki-
OLVASMÁNY
lencvenöt százalékban kisgazda és magyar. A falu lakosainak van 2000
hold földje, a gróf Lónyay-birtok 3400 hold. Földbirtokreform. A föld-
éhes magyarok szeme fölcsillan, aztán elborul. Földbirtokreform címén
a csehek lehozattak 75 legionista [ebben a jelentésben: más területről,
csoportosan érkező] családot, ezek kapnak a Lónyay-birtokból 3398
holdat ingyen vagy hosszú lejáratú kölcsönre, házakat is építenek nekik,
gazdasági felszerelést is adnak nekik, a többiek – tehát a magyarok – kap-
nak összesen kettő hold földet ötezer koronáért – temetőre!” (Részlet Az
éhség legendája című írásból, 1932)
Kós Károly (1883–1977) építész, író, grafikus. A megtartó erők

Részlet Kiáltó szó című, 1921-ben közreadott A határok túloldalára került magyarság gyorsan megértette, hogy Tria-
röpiratából: „Az ítélet végrehajtatott: Erdély, non után magára hagyatkozva kell létét és fennmaradását biztosítania.
Bánság, Körösvidék és Máramaros kétmilli- A magyar nemzeti pártok és kulturális egyesületek igyekeztek fenntarta-
ós magyarsága bekebeleztetett Romániába. ni a nemzeti érzést és ápolni a magyar hagyományokat. Nagy szerepük
[…] Nem rekriminálunk.* Nem keresünk áru- volt ebben a határon túli magyar egyházaknak (református, evangélikus,
lókat, nem keressük a megalkuvókat, a bű- unitárius, római katolikus), amelyek iskoláikat is próbálták működtetni.
nösöket, avagy a bűnbakokat. Nem vigasz- A magyar nyelvű sajtó és könyvkiadás – korlátozott lehetőségei ellenére –
taljuk magunkat gyáván azzal, hogy mást szintén rengeteget tett a magyarság megőrzéséért. A kisebbségi (első-
hibáztatunk. De viseljük sorsunkat, ahogyan sorban a magyar) sajtó szabadságát állandó zaklatással, sajtóperekkel
az reánk méretett. Nem keresünk jogot vagy nehezítették.
jogtalanságot, nem igazságot vagy igazság-
talanságot, nem várunk méltányosságot,
sem kegyelmet. Nem is kérünk. Nem kutat-
juk, hogy az a nélkülünk, rólunk készült és kö-
tött trianoni szerződés miféle koldusalamizs-
nát rendelt számunkra. Nincsen sok értelme
ennek. A mi igazságunk: a mi erőnk. Az lesz
a mienk, amit ki tudunk küzdeni magunknak.
A bátraknak kiáltok hát, a harcolni akarók-
nak, a kötelességtudóknak; a látni akarók-
nak, az előrenézőknek. Álljanak elő, ne szé-
gyenkezzenek, ne aludjanak, ne duzzogjanak.
Az Élet nem vár; az Élet rohan. Kiáltó szóm-
mal ezt kiáltom!”
A Wekerle-telep központja Budapest XIX. kerületében. Ezt a lakótelepet Kós Károly

építész tervezte (a képen látható tér is az ő nevét viseli), és az építkezés is az ő veze-
tésével indult. A neves építész komoly magyarországi karriert hagyott hátra annak
érdekében, hogy hazatérve az erdélyi magyarság támasza lehessen.
Revíziós propagandaplakát Erdélyről (1928)

11. Gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődés 125
11. Gazdasági, társadalmi

és kulturális fejlődés
„A magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra
tarthatja meg, és teheti ismét naggyá. […] Most elsősorban
a szellem, a művelődés fegyvereivel kell védeni hazánkat,
s ezekkel az eszközökkel kell mindig újból bebizonyítanunk
a világ nemzetei előtt, hogy a magyar viszontagságos
életének második ezer esztendejében is életképes, erős […].”
(Klebelsberg Kunó)
Gazdasági eredmények
A világháború, az azt követő zűrzavar és a trianoni béke teljesen tönkre-
tették az ország gazdaságát. Az ipari üzemek nagy része a trianoni ha-
tárok között maradt, a működésükhöz szükséges nyersanyagok több-
sége viszont az elcsatolt területeken helyezkedett el. Az Osztrák–
Magyar Monarchia szétesésével a valamikori biztos magyar belső A népszövetségi kölcsön jegyzésére buzdító
piacok 80 százaléka külföldi terület lett. A gazdasági kapcsolatok plakát. A gazdaság rendbehozatala a külföldi
pedig a magas vámok miatt megszakadtak. Az ország mezőgaz- kölcsönök mellett belföldi tőkét is igényelt.
dasági és ipari termelése a háború előttinek körülbelül a felét Ennek biztosítására az állam 5 százalékos
érte el. Követhetetlenné vált az elszabadult infláció* és a vele járó kamatozású állampapírokat* bocsátott ki,
áremelkedés. A szegényparasztok és a munkások életszínvonala is a ennek megvételére (jegyzésére) buzdít a pla-
háború előtti felére esett vissza. Általános volt az éhínség, százez- kát. Az állam a kölcsönt kamatostul visszafi-
rek éltek lakás nélkül, jártak rongyokban, mezítláb. •
zette. Milyen üzenete van a plakátnak?
A helyzet megoldását elsősorban a pénzromlás (infláció) meg-
fékezése és a gazdaság szerkezetének átalakítása jelenthette.
Egyrészt a kevesebb nyersanyagot igénylő ágazatokat (például az
elektrotechnikát, a műszeripart), másrészt a korábban fejletlen, így
a hazai igényeket kielégíteni nem tudó könnyűipari ágazatokat (pél-
dául a textilipart) kellett fejleszteni. Ez a szerkezetátalakítás viszont
komoly tőkebefektetést igényelt. A szükséges tőke nagy részét a
Népszövetségtől (Nemzetek Szövetsége) kapott kölcsön bizto-
sította.
• Mit tanultunk a Népszövetségről (7. téma)? Miért felelt meg a
Nemzetek Szövetsége politikai céljainak, hogy tagországai kölcsönt
adjanak Magyarországnak?
Először is a vámok emelésével és az állami kiadások csökkenté-
sével sikerült megállítani az inflációt. A pénzkibocsátás ellenőrzé-
sére felállították a kormánytól független Magyar Nemzeti Bankot
(1924), és pár év múlva az elértéktelenedett koronát az értékálló
•
Az újonnan bevezetett pengő Kinek a port-
réja szerepel az ötvenpengős bankjegyen? Mit
pengő váltotta fel (1927). gondolsz, miért?
Az 1920-as évek végére a termelés több területen túlszár-
nyalta az utolsó békeév (1913) eredményeit. Rohamosan fejlő-
dött néhány új iparág, például az elektrotechnika. Az Egyesült Izzó
izzólámpái, az Orion rádiói és a Ganz Művek számos terméke (dízel-
mozdony, árammérő) világszerte keresettek voltak. Kandó-mozdo-
nyokkal villamosították a Budapest–Hegyeshalom-vasútvonalat.
Az energiatermelés megnégyszereződött. A villamosenergia-háló-
zatba bekötött községek száma megháromszorozódott.
• Mit tanultunk a Ganz Villamossági Művekről és Kandó Kálmánról?
(2. téma)
A világhírű Kandó-mozdony • Milyen ener-
giával hajtották?
Látványosan növekedett a vegyipar (például a gyógyszergyártás)

is. A gazdasági stabilizációhoz jelentősen hozzájárult a magyar alu-
míniumgyártás megindulása. A Bakonyban Európa egyik leggazda-
gabb bauxitlelőhelyére bukkantak. A bauxitbányászat eredménye-
képp Csepelen megkezdték az első alumíniumkohó építését (Weiss
Manfréd Művek). Az 1930-as évek végén a zalai kőolajmezők kiak-
názása is, illetve a világháború előestéjén a gépgyártás területén a
hadiipar húzóágazattá vált.
Az Orion rádió pla- Az élelmiszeripar visszaesését a fellendülő konzervgyártás ellen-
•
kátja Mit jelképez a súlyozta. Ennek alapját a mezőgazdaságon belül megnövekedett
földgömb és a kezet zöldség- és gyümölcstermő területek adták. Külföldön is keresett
nyújtó két férfi? lett a Budapest környéki őszibarack, a kecskeméti kajszi vagy a sza-
bolcsi alma. A termelés a mezőgazdaság más területein nem fejlő-
1 Az úgynevezett rangkórság. A meg- dött, lassan haladt előre a mezőgazdaság gépesítése.
szólítások kötelező rendszere jól mutatja Fejlesztették a turizmust szállodák építésével és a kereskedelmet
a társadalmi csoportok merev zártságát: is, megjelentek az első áruházak Budapesten.
– Főméltóságú úr! – a kormányzó;
– Kegyelmes úr! – miniszterek, arisztokra-
ták, főpapok; Társadalmi rétegződés és érintkezési formák
– Méltóságos úr! – vezető tisztségviselők
(például főispán, polgármester), ország-
Magyarországon
gyűlési képviselők;
– Nagyságos úr! – birtokosok, tisztviselők; A magyar társadalom szerkezete a dualizmus korához képest alap-
– Tekintetes úr! – kisebb birtokosok, hiva- vetően nem változott. A különböző társadalmi csoportok, rétegek
talnokok, beosztott értelmiségiek; vagyoni helyzetében és életmódjában megmutatkozó hatalmas kü-
– Nemzetes úr! – a vitézi rend tagjai, szár- lönbségek megmaradtak, az egyes társadalmi csoportok egymás-
mazástól függetlenül; sal alig keveredve, mégis egymásra utaltan élték a maguk életét. 1
– Kend! vagy Maga! – mindenki más. Ugyanakkor a dualizmus időszakában elkezdődött társadalmi vál-
tozások folytatódtak. Nem tűntek el a hagyományos, korábban a
feudális agrártársadalomhoz kötődő rétegek, sőt a magyar társa-
dalom egésze számára mintaadók maradtak. A polgárosult („mo-
dern”) rétegek aránya folyamatosan növekedett, így
az iparban foglalkoztatottak száma is, és ennek kö-
vetkeztében emelkedett a városi népesség aránya,
valamint az iskolázottság szintje.
Tekintsük át a korszak magyar társadalmának
főbb csoportjait!
A) A leggazdagabb felső rétegbe (a „felső tízezer-
be”) tartoztak az arisztokraták (nagybirtokosok)
és a nagytőkések. Az országban élő néhány száz
arisztokrata család birtokolta az ország földte-
rületének egyharmadát, őrizve vezető szerepét
gazdasági, társadalmi és politikai téren egy-
aránt. A nagybirtokos családok száma némileg
csökkent. A határváltozások miatt a birtoka-
ik egy része a határokon kívülre került (pél-
dául a gróf Teleki és a gróf Bethlen család is
elvesztette erdélyi birtokait). A nagybirtokok
aránya viszont nem csökkent a közép- és kis-
birtokokhoz képest, így hazánk birtokmeg-
oszlása változatlan maradt. Az arisztokrácia a
társadalomtól elkülönülve élte életét. A kor-
szakban már szinte valamennyien egyete-
mi diplomával rendelkeztek, így polgári fog-
lalkozást is tudtak űzni.
A hagyományos agrár- és modern polgári
•
társadalom együttélése Figyeld meg az • Ismételd át a 4. témában tanultakat! Milyen szerepet játszott a zsidó-
egyes társadalmi rétegek nagyságát és helyze- ság a magyar hitelszervezet, ipar és kereskedelem megteremtésében a
tét az ábrán! Milyen társadalmi kapcsolatokat XIX. században?
mutat az ábra?
A „felső tízezerhez” számított még körülbelül 50–60 nagytőkés 2 A társadalom zártságát leginkább az
család, jórészt nagy gyárak, bankok tulajdonosai. Birtokukban volt arisztokrácia elkülönültsége jellemezte.
az ipar jelentős része. Egyre közelebb kerültek az arisztokratákhoz – Esterházy Pál herceg 200 000 hold fö-
életmódjuk is azt követte –, politikai befolyásuk ugyancsak nőtt. lötti uradalmával, Festetics gróf 70 000
A harmincas években az antiszemitizmus és a nemzeti középosztály holdas uradalmával, a Zichyek, az Erdő-
erősödése miatt azonban háttérbe szorultak a politikában. 2 dyek, a Károlyiak, a Pallaviciniek stb. zárt
társadalmi csoportot alkottak. „[…] vagy
két héttel ezelőtt fent jártam a radványi
fürdőszálló megnyitása alkalmából abban
a gyönyörű kastélyban, melyet a mostani
tulajdonos nagyapja, Károlyi Eduárd gróf
építtetett a maga és családja kizárólagos
használatára, gyönyörűségére. Az uno-
ka, Károlyi István hallgatva a kor szavára,
szállodává alakíttatta át. Jól tette. Hasz-
nára lesz az ország idegenforgalmának,
hogy egy ilyen, minden tekintetben el-
sőrangú nyaralóhellyel szaporodik fürdő-
helyeink száma. Okos, bátor és hazafias
cselekedet volt. Azonkívül egyéni is. Alig
hinném, hogy még egy ilyen szálloda vol-
Az arisztokrata Pallavicini őrgrófi család és a nagytőkésekhez tartozó Herzog bárói na Európában, ami a berendezés művészi
•
család palotái az Andrássy úton Volt-e különbség a két család életmódja között? értékét, vagy a park évszázados fáit illeti
[…]. Csak ha épp arra gondol az ember,
B) A középrétegekhez két csoport tartozott. Az „úri (vagy ke- hogy ezzel a tettel egy kor zárul le, […]
resztény) középosztályba” tartoztak a középbirtokosok, a dzsent- egy kor, melyben az egyén, mint egyén
volt fontos […].
ri* származású hivatalnokok, katonatisztek és az értelmiségi réteg.
Van a kastélyban egy kép […]. Mulató
A korszak uralkodó elitjének társadalmi bázisát adó réteg politikai társaság a Nemzeti Kaszinó különszobá-
befolyása különösen az 1930-as években nőtt meg. (Ezzel párhu- jában, a sarokban cigány húzza, előtte jó
zamosan az arisztokrácia kissé veszített politikai befolyásából.) magyarosan egyedül járja a csárdást egy
Erőteljesen elzárkóztak a szegényebb társadalmi rétegektől, de az frakkos fiatal gavallér, míg három cim-
úgynevezett (részben zsidó származású) polgári középosztálytól is, borája cilinderrel a fején az asztalnál ülve
antiszemita nézeteik miatt. 3 nézi. A szereplők mindegyikét ismertem,
persze már csak idősebb korukban: Ká-
rolyi László grófot, a mostani tulajdonos
3 A szabadidő eltöltésének is megvoltak az „úri középosztályra” jellemző szo- édesapját ábrázolja Andrássy Tivadar,
kásai. Úriember vagy úrhölgy például nem űzhetett akármilyen sportot. Úri Keglevits Gyula és Teleki József társaságá-
testedzésnek tartották az evezést, az úszást, az atlétikát, a teniszt, a vívást, a ban. Utóbbi a táncos, ahogy a híres csár-
lovaglást, a műkorcsolyázást, a síelést, a technikai sportok közül az autózást dástáncos Telekiek ivadékához illik.” (Gróf
és a repülést. Elfogadható volt még a sakkozás, a kártyajátékok közül a bonyo- Bethlen Margit: Szálló a kastélyban. Meg-
lultabbak (bridzs, tarokk) és a horgászat – de csak pisztrángra. Az úrhölgyek jelent: Soha nem adjuk fel…, Erdélyi Szalon
ötórai teára, esetleg délutáni táncra jártak. Az egész család – ha tehette – szín- Kiadó, 2021. 131–132. oldal)
házba, az igazi „úriemberek” inkább csak premierekre, belvárosi színházakba
mentek. Ebben a korban terjedt el a hétvégi kirándulások és a téli (síelés) vagy
• Mely arisztokrata családok jelennek meg
a szövegben?
nyári (tengerparti) üdülések szokása – ez utóbbira régen csak az arisztokraták-
nak volt módjuk. Egyre többen engedhették meg maguknak a túrázást, nyara-
lást a Balaton mellett vagy a hegységekben.
A polgári középosztályt a középpolgárság (kisebb üzemek, üzle-

tek tulajdonosai), a polgári származású hivatalnokréteg és értelmiség
alkotta. Gazdasági jelentőségük mellett politikai befolyásuk eltör-
pült. Liberális nézeteik miatt általában szemben álltak az úri közép-
osztállyal. A középosztálybeliek jövedelme körülbelül négy-ötszörö-
se volt az iparban vagy mezőgazdaságban dolgozókénak.
A középrétegbe tartozó családok zöme 4-5 szobás, összkomfor-
tos lakásokban élt, amelyekben cselédszoba is helyet kapott. Álta- A Horthy család: Horthy István, ifj. Károlyi
lában egy háztartási alkalmazott (cseléd) dolgozott náluk. A cse- Gyula (a kormányzó veje), Horthy Miklósné,
lédek fiatal, szegényparaszti sorból városba került, itt szerencsét Horthy Miklós, Horthy Paulette, ifj. Hor-
próbáló lányok voltak. A középosztály tagjai a népesség nagyjából
10 százalékát tették ki, és hatalmas szakadék választotta el őket a
•
thy Miklós Nézz utána, milyen társadal-
mi réteghez tartozott a kormányzó családja
népesség többi részétől. (6. téma)!
4 A kispolgárok kirándulni a legközeleb- C) A városi kispolgárság igyekezett – legalább külsőségekben –

bi hegyekbe jártak, színházi premierek felzárkózni az úri középosztályhoz. Az egy-két segéddel dolgozó kis-
helyett pedig inkább külvárosi mozikba, iparosok, kiskereskedők, fuvarosok, állami alkalmazottak, kistiszt-
lehetőleg a vasárnapi matinéra.* Ez utób- viselők tartoztak közéjük. Jelentős részük egyszobás lakásban élt. 4
bit még egy cselédlány is megengedhet-
te volna magának, ám vasárnap délelőtt • Ismételd át az előző témában a földreformról tanultakat!
nemigen kapott kimenőt háziasszonyától. D) A parasztság a legszélesebb társadalmi réteg volt. A lakosság
több mint fele élt földművelésből, így az egyik legnagyobb társadal-
mi probléma a Horthy-korszakban még mindig a földkérdés maradt.
Jelentősen nőtt a föld nélküli, nincstelen parasztok száma. A telje-
sen föld nélküliek, valamint azok, akik nem tudtak megélni törpebir-
tokukból, a parasztság 70 százalékát, vagyis körülbelül 3 millió főt
tettek ki, s a földterület valamivel több mint tizedét birtokolták. 5
A rendszer támogatta a birtokos gazdagparaszti réteget.
A 25 hold feletti birtokosokat tekinthetjük e réteg tagjainak. 5 hold
alatti parcella már nem tudta eltartania a tulajdonost és családját.
A középparaszti réteg 5 és 25 hold közötti birtokkal rendelkezett.
Az egész család szakadatlan munkával tudta fenntartani önmagát,
de szerény módon éltek.
A föld nélküli szegényparasztság nagy rétegét az uradalmakban
dolgozó cselédek alkották. Viszonylagos biztonságban éltek, mert
egész évre szerződtették őket, és a szerződést meghosszabbíthat-
ták. Ugyanakkor kiszolgáltatott helyzetben voltak, gyakran érték
őket megaláztatások. 6 Többnyire a sárgára meszelt, istállókkal és
disznóólakkal egybeépült cselédházban laktak, amelyben egy csalá-
dot (létszámától függetlenül) egy szobában helyeztek el. Minimális
Kiskereskedők az üzletük előtt @ Nézz utána, bért kaptak, de ezt természetbeni juttatások (gabona, valamint egy
mit jelent a szatócs kifejezés, és mit árultak földdarab használata) egészítették ki.
egy szatócsboltban!
6 Illyés Gyula Puszták népe című társadalomrajza (szociográfiája) az uradalmi
5 A törpebirtokos parasztság lakása álta- cselédek életét mutatja be. Így ír róluk: „Arculcsapásban a pusztai 30-35 éves
lában kis vályogház volt, döngölt agyag- koráig részesül. Azután rendszerint csak hátulról kap a tarkóra vagy a nyakba,
padlóval. A tüzelőanyag drágasága miatt de leginkább csak egyet. Ha a helyzet úgy hozná, hogy mégis elölről kell leadni
az ablakokat kicsire méretezték, és a csa- neki, a jártas szakértők szerint az gyors és lefegyverző legyen, határozott és
lád többnyire a konyhában, a tűzhely kö- befejező, mint a mondat után a pont, hogy mire az illető magához tér, már túl
rül töltötte estéit. is essék rajta, fellebbezhetetlennek érezze. Az öregekkel szemben az ember
lehetőleg módjával folyamodik a közvetlen fegyelmezéshez. Hatvan éven túl
a legtöbb már a kézfelemelésre elsírja magát. Nem az ijedtségtől, hanem a
megaláztatás miatt […].”
A nincstelen parasztság másik nagy csoportját a föld nélküli me-

zőgazdasági napszámosok tették ki. Helyzetük romlott a világhá-
ború előttihez képest. A dualizmus korában sokan meg tudtak élni
az akkor felvirágzó vasút- és útépítéseken, a vizek szabályozásán vég-
zett munkából, melyek a világháború után minimálisra csökkentek.
Egy napszámos család csak úgy tudott éhezés nélkül megélni, ha az
anya és a serdülő gyerekek is munkát vállaltak (és kaptak). Többnyi-
re így is csak kenyeret, különböző tésztaféléket, krumplit és babot
ettek, melyekhez hús csak kivételes alkalmakkor járult. Tejet jó, ha
havonta egyszer láttak, és volt olyan falu is, ahol egyetlen gyermek
tudta, hogy mi a vaj. A háború előtt sok nincstelennek reményt
adott az Amerikai Egyesült Államokba való kivándorlás és az otta-
ni meggazdagodás lehetősége. A háború után viszont az Amerikai
Egyesült Államok teljesen elzárkózott újabb bevándorló tömegek
Cséplés 1930 körül befogadásától.
E) Az ipari munkások (körülbelül félmillió fő) száma a korszak-

ban jelentősen megnőtt. A könnyűipar fejlődése miatt különösen a
segédmunkások és a betanított munkások aránya nőtt, és egyre
nagyobb számban foglalkoztattak a kisebb bérköltségek miatt nőket
is. Életkörülményeik a korábbiakhoz képest valamivel jobbak voltak:
szoba-konyhás városi lakásokban laktak, ahol volt víz és villany, de
több lakáshoz tartozott egy közös vécé.
A városi munkásság, különösen a szakmunkások életkörülmé-
nyei a Horthy-korszakban érezhetően javultak. A betegségi és balese-
ti biztosítást kiterjesztették a házi cselédekre is, a kötelező munkaidő
heti 48 órára csökkent. Ezek az intézkedések a mezőgazdasági mun-
kásokra viszont nem terjedtek ki.
Értelmiségifizetések Munkásfizetések
az 1930-as években az 1930-as években
Egyetemi tanár 898 Nyomdaipar 190
Középiskolai tanár (állami) 454 Gépipar 125
Állami elemi iskolai tanító 278 Vas- és fémipar 120
Óvónő 246 Építőanyag-, textil- és faipar 80
•
Gyári munkások Milyen rétegekre oszthat-
•
Bérek az 1930-as években pengőben, havonta Milyen helyet foglalt el az értelmiség juk a munkásságot?
a bérek tekintetében? A válasz megfogalmazásakor vedd figyelembe a korszak népszerű
slágerét: „Havi kétszáz pengő fixszel az ember könnyen viccel…” @ Hallgasd meg a dalt a
•
világhálón! Hogyan viszonyultak egymáshoz az értelmiségi- és a munkásbérek? Milyen
különbségek figyelhetők meg a munkásságon belül? Milyen okokra vezethető ez vissza?
Életmód
A helyzet konszolidálódása lehetővé tette, hogy a kormány szociál-
politikai intézkedéseket hozzon. Kiszélesítették a kötelező beteg-
ségi és baleset-biztosításra, valamint a nyugdíjra jogosultak körét.
(Ezzel a városi munkásság 80–90 százaléka biztosítottá vált.) Az
egészségügyi ellátás fejlődésének köszönhetően a születéskor vár-
ható élettartam a korszakban 37 évről 56 évre emelkedett.
Az ipar fejlődése, például a bethleni konszolidáció idején meg-
erősödő új iparágak hatására csökkent a mezőgazdaságból élők
száma, és nőtt a városokban lakók aránya. A földdel nem rendel-
kező mezőgazdasági dolgozók közül ugyanis sokan a nagyvárosok-
ban igyekeztek munkát találni – általában nem is eredménytelenül.
Az életminőség szempontjából kitűnt Budapest és a nagyváro-
sok fölénye. Az itteni lakások döntő többségébe már bevezették a
vizet és a villanyt, a lakások felébe pedig a gázt is. (A gázzal ellátott
lakások aránya vidéken 1 százalék körül volt.)
A fővárosban – és a nagyobb városokban – a lovas bérkocsik szá- Az egykori Országos Társadalombiztosítási
ma fokozatosan csökkent, szerepüket villamosok, autóbuszok és taxik Intézet (OTI) székháza (1931-től) a Fiumei
vették át. A húszas évek elején több kisebb cég egyesítéséből lét- úton. Az OTI állami szervezetként műkö-
rejött az egységes fővárosi közlekedési vállalat (a „Beszkárt”*). Vég- dött, amely a magyar társadalombiztosítás
képp eltűnt a lóvontatás a fővárosi tömegközlekedésből. Kiépült a rendszerét volt hivatott átszervezni. Létre-
hozása Vass József nevéhez fűződik, aki a
villamoshálózat, és az autóbuszvonalak mellett megjelent az első
Bethlen-kormány népjóléti és munkaügyi
trolibuszvonal is. A társadalmi elit tagjai egyre többen vásároltak
minisztere volt.
magánautót.
Budapesti utcakép forgalomirányító rendőr- A budapesti Széll Kálmán tér egykor @ Nézz utána, ki volt Széll Kálmán! Mikor élt?
rel és közlekedési lámpával. (A felvétel rossz
minőségű, de érdekes dokumentum.) Az első A városban élő ember jellemző szórakozásává vált a moziba és a
közlekedési lámpát Budapesten 1926-ban kávéházba járás. Nálunk is tömegeket vonzott a mozi, főleg a han-
szerelték fel. A terjedő európai gyakorlat- gosfilm elterjedése után. A divat szintén megváltozott. A lányok-
nak megfelelően az utak jobb oldalán való
asszonyok bokáig érő, merevített ruhák helyett rövidebb szoknyát,
közlekedést (a „Jobbra hajts!”-ot) 1941-ben
vezették be.
esetleg nadrágot, kosztümöt hordtak.
@ Nézz utána, melyik magyar író találta ki a „mozi” szót! Korábban
hogy nevezték a mozit és a mozielőadást?
Az életmódot nagymértékben meghatározta a lakóhely típu-
sa. A mindennapi élet keretei a városokban – elsősorban nagyváro-
sokban – egészen mások voltak, mint a falvakban vagy a tanyákon.
Vidéken több ház épült, de nagy részüknél a falak továbbra is sár-
ból és vályogból, padlózatuk pedig döngölt agyagból készült. A na-
gyobb falvakig már eljutott a villanyvezeték, megjelent a mozi, a rádió.
A népviselet és a házi készítésű ruhadarabok egyeduralma a legtöbb
helyen megszűnt. A városokhoz közeli falvak lakóin vasárnaponként
egyre gyakrabban lehetett látni városi ruhát. Ugyanakkor a falvak-
ban élt olyan parasztcsalád, amely az egyetlen szobáját telente a
A harmincas évek divatja költő baromfikkal és a kisállatokkal volt kénytelen megosztani.
•
Parasztszoba Mutasd be a szoba berende-
zését! Melyik tárgyat mire használták? Nézz
utána, mi volt a mestergerenda szerepe!
Jellegzetes falukép a korszakból, zsúpfedeles

házakkal
A parasztcsaládok – ha némi megtakarításra képesek voltak – el-

sősorban nem fogyasztási cikkeket vásároltak, hanem félretett
pénzüket földvásárlásra fordították. 7 Az attól való félelem, hogy
a föld az örökösök között megoszlik, oda vezetett, hogy a magyar fa-
lusi társadalom legfőbb baja az „egykézés” lett. Ez azt jelentette,
hogy családonként csak egy gyereket vállaltak, így ő lett a család
összes földjének örököse. Ez a folyamat lassú elnéptelenedéshez ve-
zetett két emberöltő alatt az érintett falvakban.
7 Földéhség. A szőregi tanító 1936 karácsonyán feltett kérdésére, hogy mit

tennének, ha ezer pengőjük lenne, a 10–12 éves diákok megrendítő válaszokat Iványi-Grünwald Béla: Tanya gémeskúttal
adtak. (Az ezer pengő jelentős összegnek számított a korszakban.) „Ha ezer •
(1930) Milyen gazdasági tevékenységeket
pengőm lenne, először is vennék egy kis házat, hogy ne kelljen édesapám- ismersz fel a képen?
nak szolgálni. Mert mindenki szívesebben dolgozik a sajátjában, ezért földet
is vennék, s abban szépen dolgoznánk. […] Felruházkodnánk mindnyájan és 8 Egy korabeli társadalomkutató, dr.
boldogan élnénk.” „Ha ezer pengőm volna – álmodott egy másik –, legelőször Czettler Jenő feljegyzése a tanyákon ta-
vennék egy hold szőlőt, házzal együtt. Ez volna a legfontosabb, mert nem kel- pasztaltakról: „Mintha csak a Kongó-vidék
lene édesapámnak hajnali két órakor felkelni és késő este lefeküdni.” négerei között jártam volna, oly elmaradt
ezeken a tanyai vidékeken a posta, isko-
Leghátrányosabb helyzetben a tanyai lakosság volt. Kövezett út la, orvosi szolgálat. Láttam tanyai gazdát,
és villanyvezeték nem jutott el a tanyáig, iskolába, orvoshoz és aki kocsiján párnák közt vitte haldokló
feleségét a 20-25 kilométernyire fekvő
templomba kilométereket kellett gyalogolni. 8 A legnyomorúsá-
községbe orvoshoz. Láttam gyermekeket,
gosabb új házak az úgynevezett hantházak voltak. Ezek a földbe vájt amint apjuk csizmájában bukdácsoltak a
kunyhók legfeljebb egy méterre emelkedtek ki a talajból, és gyep- barázdák között a 4-5 kilométernyire eső
téglákkal, azaz „hantokkal” borították őket. Főleg a szegedi tanya- iskolába, hogy megtanulják azt, hogyan
világban épültek ilyenek. kell öntudatos magyarnak lenni […].”
• Vázold, hogy mi az összefüggés a mezőgazdaságból élők számának (A tanyakérdés magyar feltámadás. Ma-
gyar Gazdák Szemléje, 1921.)
csökkenése és a városiasodás között!
Budapest Vidék
A vályogházak aránya 0,7% 47%
A villannyal ellátott háztartások aránya 83% 52%
A vezetékes vízzel ellátott háztartások aránya 85% 25%
A gázzal ellátott háztartások aránya 50% 1%
A budapesti és vidéki életmód összehasonlítása néhány szempont alapján
Szabadidő, sport
A korszakban vált tömegessé a turizmus, a hétvégi kirándulás, a
gazdagabbak között a nyaralás, üdülés és a felső tízezer külföldi tu-
ristaútjai. A legnépszerűbb belföldi üdülőhely a Balaton lett. Sorra
épültek a turistaházak (főleg a hegységeinkben), a szállodák, a tehe-
tősebbek hétvégi nyaralói a Balatonnál és a Duna-kanyarban.
A sport és a szurkolás a korszakban vált tömeges méretűvé.
Százával épültek az uszodák, a tornatermek, jöttek létre sport-
egyesületek, amelyek a trianoni katonai korlátozások miatt a fiata-
lok katonai nevelését is szolgálták. A sport sikerélményt adva erősí-
tette a nemzeti öntudatot. A győzteseket hősöknek kijáró tisztelet-
tel ünnepelték. A legsikeresebb sportágaink a labdarúgás mellett a
vívás, a vízilabda, az úszás, a torna, a birkózás és az ökölvívás voltak.
A margitszigeti Nemzeti Sportuszoda nagy nézőterével az akkori Elek Ilona (1907–1988) kétszeres olimpiai baj-
Európa legmodernebb fedett versenyuszodája volt. nok, hatszoros világbajnok magyar tőrvívó, a
Legnépszerűbb sportággá a foci vált, amelyet külvárosok grund- magyar sport egyik első női olimpiai arany-
jain és a falusi libalegelőkön egyaránt remekül lehetett játszani. érmese Berlinben (1936)
A Ferencváros és az MTK mérkőzése volt a kor rangadója. Magyar-

ország lassan sportnagyhatalommá vált: a berlini olimpiáról (1936) tíz
aranyéremmel tértek haza a magyar sportolók. Összesítve Magyar-
ország a 3. helyen végzett Németország és az Amerikai Egyesült Ál-
lamok mögött. 9
9 Az 1938-as futball-világbajnokságon a magyar válogatott döntőt játsz-
hatott a korábbi (1934) világbajnok olasz csapattal. A magyar válogatott el-
vesztette a mérkőzést 4:2-re, de a magyar csapat számára az ezüstérem is
világsikernek számított. A szövetségi kapitánynak, Dietz Károlynak azonban
menekülni kellett a dühös tömeg elől a Keleti pályaudvaron, mert a döntőre
felforgatta a csapat összeállítását.
Zombori Ödön (1906–1989) olimpiai baj-
nok birkózó az 1936-os berlini olimpia ered-
ményhirdetésén Az oktatás
10 „A magyar hazát ma elsősorban nem Az oktatás területén jelentős fejlődés volt tapasztalható a két világ-
a kard, hanem a kultúra tarthatja meg, és háború között. A korszak kultúrpolitikájának nagy érdeme, hogy a
teheti ismét naggyá. […] Most elsősorban művelődés és az iskoláztatás fejlesztését nem halasztották a gaz-
a szellem, a művelődés fegyvereivel kell dasági stabilizáció utáni időkre. Ellenkezőleg: az általános műveltség
védeni hazánkat, s ezekkel az eszközökkel emelését olyan tényezőnek tartották, amely majd segít a gazdasági
kell mindig újból bebizonyítanunk a világ fellendülésben is, ezért az éves költségvetés több mint tíz szá-
nemzetei előtt, hogy a magyar viszontag-
zalékát az oktatás és a kultúra fejlesztésére szánták. Meggyő-
ságos életének második ezer esztendejé-
ben is életképes, erős […].” (Klebelsberg
ződésük volt, hogy a jó iskolák és a jó kultúrpolitika erősíteni fogja
Kunó) a békeszerződésben megtépázott országban a hazafias nevelést, a
nemzeti öntudat összetartó erejét, valamint biztosítja a magyarság
kulturális vezető szerepét a Kárpát-medence népeinek körében. 10
Klebelsberg Kunó, a Bethlen-kormány kultuszminisztere leg-
fontosabb feladatának a népiskolai oktatás fejlesztését tartotta.
Az 1930-as évek elejéig több ezer új népiskolai tantermet építettek,
részben a gyéren lakott alföldi tanyavilágban. Korszerű, Európában
párjukat ritkító épületek voltak. A legtöbb iskolához tanítói lakás is
tartozott. Növekedett a tanítók száma. A húszas években az iskolák
felében még egyetlen tanító foglalkozott egyetlen tanterem-
ben az összes gyerekkel. Egy tanítóra átlagosan 50 gyerek jutott.
Ezt osztatlan iskolának nevezték, hiszen a tanulókat nem tudták
évfolyamokra és osztályokra osztani. Az osztatlan iskolák száma a
korszak végére nagymértékben csökkent. Az írástudatlanok aránya
16 százalékról 10 százalék alá mérséklődött. (Ekkor Romániában 42
százalékos, Jugoszláviában 45 százalékos volt az analfabetizmus.)
A korszak végén az iskolakötelezettséget hatról nyolc évre emelték.
• Miért alacsonyabb színvonalú az oktatás az osztatlan iskolákban?
• Mit gondolsz, milyen tényezők hatása tette lehetővé és szükségszerű-
vé a tankötelezettség kiterjesztését hatról nyolc évre?
•
Iskolapad egy falusi iskolában Nevezd meg
a képen látható taneszközöket! Nézz utána,
melyiket mire használták!
Tanóra a battonyai Klebelsberg-iskolában

• Ki volt Klebelsberg Kunó? Mit gondolsz, mi-
lyen órán lehettek épp a gyerekek?
A középiskolai oktatás is fejlődött. A hagyományos gimnáziu- 11 Az elemi iskola ebben a korban hat-
mok mellett megjelentek az úgynevezett reáliskolák, ahol a tanítás- osztályos volt, de 4 elemi elvégzése után
ban előtérbe kerültek a természettudományok és az élő nyelvek. Az a gyerekek négyosztályos „polgári” isko-
érettségizettek aránya húsz év alatt duplájára nőtt (6%). 11 lában vagy nyolcosztályos gimnáziumban
A korszak szellemiségét az oktatásban is a „keresztény és nemze- folytathatták tanulmányaikat. A gimná-
ti” eszme határozta meg. Új elemként megjelent az irredentizmus is. zium elsősorban az egyetemi képzés elő-
A történelemtanításban feladták azt a régi elvet, hogy a legújabb szobája volt, így csak a jobb módban élők
engedték, engedhették meg maguknak.
korszakok eseményeit nem kell tanítani. Megjelent a tankönyvekben
A középiskoláknak három típusa volt:
a Tanácsköztársaság (persze éles kritikával), a trianoni békeszerző- 1. A gimnáziumban a „nemzeti tárgyak”
dés és az ezt követő időszak is. Nem véletlen, hogy a földrajztanítás (magyar nyelv és irodalom, történelem,
a Kárpát-medence szoros összetartozását hangsúlyozta. 12 földrajz stb.) mellett kiemelt szerepet ka-
• Miért hangsúlyozták a földrajztanításban a Kárpát-medence szerves pott a latin, az ógörög nyelv és irodalom
tanítása.
egységét?
2. A reálgimnáziumban az ógörög he-
• Milyen céllal jelenhetett meg a jelenkor tanítása a történelemben? lyett is élő nyelveket (francia, angol vagy
olasz) tanulhatott a diák.
12 Részlet a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium az 1927-es középiskolai 3. A reáliskolában a modern nyelveké
földrajztantervhez készített utasításából: „Rá kell mutatni a magyar meden- és a természettudományoké volt az el-
cerendszer minden egyes tájának, a föld minden természeti tényezőjének az sőbbség. Németet mindhárom típusban
egész nemzet életében való fontos szerepére. Így mutathatjuk ki egyrészt a tanítottak.
magyar föld és a magyar nemzet elválaszthatatlan kapcsolatát, másrészt A közalkalmazottak gyermekei a közép-
a magyar föld minden egyes részének szoros összetartozandóságát, földrajzi, iskola hetedik osztályától kezdve (ez a
gazdasági, történelmi és politikai egységét. […] Először mindig az osztatlan mai középiskolák harmadik évfolyamának
magyar földet kell megmutatni, azután össze kell hasonlítani a megcsonkí- felel meg) az egyetem befejezéséig ösz-
tott országgal.” A tanítás minden iskolában egy rövid imával, az úgynevezett töndíjat kaptak (évi 400–1000 pengő, az
Magyar Hiszekeggyel kezdődött. 1927. évi XIV. törvénycikk alapján).
• Hogy hangzott a Magyar Hiszekegy? • Körülbelül mennyi volt az értéke 1000
pengőnek?
Az iskolán kívüli nevelés

A vallásos és nemzeti szellemű nevelésre az iskola falain kívül is nagy
gondot fordítottak. Az ifjúság nevelésének egyik szervezete a cserkész-, a
OLVASMÁNY
másik a leventemozgalom volt.

A cserkészmozgalom a XX. század elején Angliából indult ki. Cserké-
szek elsősorban a középiskolás fiúk lehettek. A mozgalom testileg erős,
lelkileg kiegyensúlyozott fiúkat akart nevelni. Tagjai cserkészegyenruhát
viseltek, és katonás életformát követtek (táborozás, hadijátékok, tisztel-
gés stb.). A serdülő fiúk számára különösen vonzóak voltak a dzsungel- és
indiánjátékok.
A leventemozgalom jellegzetes magyar intézmény volt. Törvény sze-
rint (1921. évi LIII. törvénycikk a testnevelésről) minden iskolát elhagyó
fiú leventeköteles volt 21 éves koráig. A leventemozgalmat az hívta élet-
re, hogy a trianoni békeszerződés tiltotta az általános sorkötelezettsé-
get.* A mozgalom lényegében katonai előképzést nyújtott. A leventék
hétvégenként rendszeres testedzésen és menetgyakorlaton vettek részt,
melynek során a fegyverhasználat alapjaival is megismerkedtek.
•
Cserkésznapra meghívó plakát Hol ren-
dezték meg a cserkésznapot? Segít a plakát
szövege. Ki volt a mozgalom tiszteletbeli fő-
cserkésze? @ Nézz utána, hogy a cserkészmoz-
galom mely világeseményének adott otthont
Magyarország 1933-ban! Melyik város adott
Cserkészigazolvány A leventemozgalom emblémája otthont a rendezvénynek?
Az értelmiségiképzés és a tudományos kutatás fellendítése érde-

kében fokozottan támogatták a tudományegyetemeket. A béke-
szerződés következtében idegen államokba került egyetemeket
Magyarországra telepítették (például a kolozsvári egyetemet Sze-
gedre, a pozsonyit Pécsre). Kiépült a világháború előtt alapított
debreceni egyetem is. Több helyen jöttek létre főiskolák és akadé-
miák is. Az állam külföldi magyar intézetek létrehozásával és ösztön-
díjak biztosításával ösztönözte a legtehetségesebb fiatalok külföldi
tanulmányait. Ezek az intézetek ugyanakkor elsősorban a magyar
kultúra terjesztését szolgálták.
A kultúra és a tudomány
Schuler József vállalkozó irredenta feliratú A politikailag elszigetelt, gazdaságilag kivérzett Magyarország szá-
(„Nem, nem, soha!”) ceruzájának plakátja mára sokáig csupán a művészet, a tudomány és a sport jelentett
kaput a külvilág felé.
13 „Abban a nevezetes ezerkilencszáz és A korszakban több jelentős irodalmi, közéleti sajtótermék jelent
huszadik évben, vagyis egy esztendőre meg rendszeresen (például Új Idők, Magyar Szemle, Nyugat). Ezek
rá, hogy a románok kézhez vettek minket,
közölték Babits Mihály, Herczeg Ferenc, József Attila, Kosztolányi
székelyeket, az én életemben még külön
is igen nagy fordulat állott bé. Akkor is Dezső, Márai Sándor, Radnóti Miklós, Tamási Áron és más jeles írók,
Ábelnek hívtak engem; s ott laktunk Csík- költők műveit. 13
csicsóban, abban a nagy káposztatermelő
faluban, a felcsíki járásban, éppen az Olt
• Nézz utána, milyen sajtóterméket nevezünk folyóiratnak!
vize mellett. A harmincas években szélesedett politikai irányzattá a népi írók
Apám, akit Gergelynek neveztek, még falukutató mozgalma. Faluról falura járva tanulmányozták a pa-
élt abban az időben, s közbirtokossági rasztság helyzetét, és tapasztalataikat társadalomelemző tanul-
erdőpásztor volt. Ott is lakott fenn az er- mányokban (úgynevezett szociográfiákban) összegezték, adták ki.
dőn, egyedül egy kalibában; s csak akkor A leghíresebb Illyés Gyula Puszták népe című könyve. 14
jövögetett haza a házhoz, amikor az ele-
sége elfogyott. Ilyenkor édesanyám ismét
feltarisnyálta, s azzal visszament az erdei 14 A népi és baloldali értelmiség vezetésével megalakult mozgalom, a Márciusi
szállásra, hogy legalább egy hétig megint Front fő célja az ország demokratikus átalakítása volt. A szervezet 1937. már-
ne lássuk.” (Tamási Áron: Ábel a rengeteg- cius 15-én tartotta alakuló gyűlését a Nemzeti Múzeum előtt. Programjukat
ben – részlet) 12 pontban foglalták össze; ennek lényege a polgári szabadságjogok teljes ér-
• Miről nevezetes az ezerkilencszáz és hu- vényesülése és a földreform volt. A területi revíziót népszavazás útján kívánták
megoldani. (E szerint egy-egy terület lakossága népszavazás útján dönthette
szadik év? Milyen körülmények között vet-
ték uralmuk alá a románok a székelyeket? volna el, melyik országhoz kíván tartozni.)
(Segít a tankönyv 6. tematikus egysége.)
A szabadidő eltöltésében nagy szerepet kapott a színházlátoga-
tás. Nemzetközi feltűnést keltettek az 1930-ban felavatott szegedi
Fogadalmi templom előtt évente megtartott nyári szabadtéri játé-
kok. A budapesti Nemzeti Színház a főváros költségén délutánon-
ként rendkívül olcsón látogatható előadásokat tartott, a legjelen-
tősebb színészek szereplésével.
A film a legnépszerűbb művészeti és szórakoztató eszközzé vált a
két világháború között. A kávéházi és éttermi vetítéseket kiszorítva
gombamódra szaporodtak a mozik. Az első világháború után már
tíz filmvállalat működött Magyarországon. Több, azóta is kedvelt
film született (például Hyppolit, a lakáj, 1931). A városokon kívül a
nagyobb falvakba, sőt tanyaközpontokba is eljutott a mozi. Hordoz-
ható, keskenyfilmes vetítőgépekkel tartottak mozielőadásokat az al-
kalmanként kibérelt helyiségekben (színekben, kocsmákban stb.). 15
15 Sokan vélik úgy, hogy a televízió és a számítógép megjelenése előtt az em-

berek változatosabban és talán igényesebben töltötték szabadidejüket. Az bi-
Jelenet a Hyppolit, a lakáj című filmből zonyos, hogy e korszakban a kedvezményes, szinte mindenki számára hozzá-
•
(1931, rendezte: Székely István) A filmben férhető jegyeknek köszönhetően sokan jártak színházba, moziba, cirkuszba.
A családok gyakran mentek kirándulni, széles körben terjedt a sport. A csalá-
a korszak legjelentősebb színészei szerepel-
nek. Nézz utána, hogy kik voltak ők! dok talán jobban összetartottak, nagy hangsúlyt kapott a társasági élet.
A magyar zene ekkor érte egyik fénykorát. Bartók Béla és

Kodály Zoltán életműve egyedülálló és napjainkig méltán világhí-
rű. 16 Mellettük számtalan nagy előadóművész és zeneszerző fém-
jelzi a korszakot. A rádiónak és a gramofonnak* köszönhetően gyor-
san terjedt a modern tánczene, például a tangó. A Magyar Rádió
talán legnépszerűbb műsora a cigányzene volt.
16 Kodályt és Bartókot általában együtt emlegetik, pedig más művészi utat

jártak be. Kodály elsősorban a magyar népzenekincset dolgozta fel műveiben.
Bartók az ősi jellegzetességeket megőrző népzenék (magyar, román, szlovák,
arab, török) felhasználásával a modern zenét újította meg.
Nagymértékben gyarapodott a kutatóintézetek száma. A ma-

gyar tudomány a korszakban számtalan világhírű tudós pályáját
indította el. A legnagyobb sikereket a természettudományok terén
értük el, nemcsak találmányokkal gazdagítottuk a világot, hanem
elméleti eredményekkel is. A szerényebb anyagi támogatás és az
erősödő antiszemitizmus miatt tudósaink nagy része külföldön érte
el az eredményeit. A magyar tudományos élet legnagyobb szenzá-
ciója Szent-Györgyi Albert orvosi Nobel-díja volt (1937), melyet Kodály Zoltán Háry János című dalművének
magyarországi kutatásaiért kapott. 17 A „távolba látás” (tévé) vi- bécsi kiadása (1929) @ Nézz utána, ki volt
lághírű magyar úttörője Mihály Dénes mérnök a húszas években Háry János!
fejlesztette ki az első televíziókészülékeit. Goldmark Péter a színes
televízió, Kármán Tódor a szuperszonikus repülés és a rakétatechno-
lógia, Hevesy György az izotópok, Wigner Jenő, Szilárd Leó és Tel-
ler Ede az atomkutatások, és az utóbbi (már az 1950-es években) a
hidrogénbomba atyjaként vonult be a történelembe. Gábor Dénes a
hologram, Neumann János a modern számítástechnika elméletének
megteremtői.
17 Szent-Györgyi Albert (1893–1986) az első világháború után külföldi egye-

temeken tanított, német, angol, amerikai kutatóintézetekben mélyítette el tu-
dását. Klebelsberg kultuszminiszter hívta haza, és a szegedi egyetem profesz-
szora lett. A szegedi paradicsompaprikából vont ki C-vitamint, és leírta annak
élettani hatását is. Kutatásaiért orvosi Nobel-díjat kapott. Ez olyan viharos Bartók Béla és felesége New Yorkban kon-
lelkesedést váltott ki Magyarországon, hogy még operettet és slágerszövege- certezik (1940)
ket is írtak Szent-Györgyiről.
Szent-Györgyi Albert (1893–1986) szegedi Mihály Dénes (1894–1953) „távolba látó készülékével” (tévé) és a készülék bemutató-
laboratóriumában ját hirdető plakát @ Nézz utána, milyen találmányai voltak még Mihály Dénesnek!
A társadalmi felemelkedés lehetőségei

Egy társadalom fejlettségét jól mutatja, hogy mennyire biztosítja az alsóbb
társadalmi rétegekbe tartozók számára a felemelkedés lehetőségét.
OLVASMÁNY
Lecsúszni könnyű volt – önhibából adódóan (alkohol) vagy kívülálló
okokból (munkahely elvesztése, rossz termés stb.) –, felemelkedni viszont
sokkal nehezebb. Szerencse és szorgalom kellett ahhoz, hogy egy szegény-
paraszti vagy munkáscsaládból származó ifjú leérettségizhessen, netán
egyetemi diplomát szerezzen. Ennek elérésével azonban bekerülhetett a
középrétegbe. Az alsóbb társadalmi rétegbeli szülők gyermekei általában
csak négy elemit és – jó esetben – még négy polgári osztályt tudtak el-
végezni. A nyolcosztályos (tehát az elemi után, 10 éves korban kezdődő)
gimnáziumba járók nagy többsége a középrétegbeliek közül került ki.
Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter (kultuszminiszter)
alapvető céljának tartotta a közalkalmazottak és az értelmiség megerő-
Gróf Klebelsberg Kunó (1875–1932). Édesap- sítését, ezért hazai és külföldi ösztöndíjakkal támogatta a tehetséges, ám
ja katonatiszt és osztrák főnemes, édesanyja nem jómódú fiatalokat.
magyar nemesi családból származott. Jogi, A mezőgazdasági népesség gyerekei az egyetemi hallgatók nyolc száza-
történelmi, nemzetgazdászati és tudomány- lékát, a munkásgyerekek két százalékát tették ki. Az egyházak sokat tettek
politikai tanulmányokat folytatott a buda- a tehetséges szegény gyerekek felkarolásáért, elsősorban ingyenes kollé-
pesti, a müncheni, a berlini egyetemeken és giumi ellátás biztosításával. Nagyon kiterjedt volt az egyházi iskolahálózat,
a párizsi Sorbonne-on (szorbonon). 1898-ban kiemelkedtek közülük például a (katolikus) piarista rend iskolái és a híres
a budapesti egyetemen államtudományi református kollégiumok (Debrecen, Sárospatak, Pápa).
doktori oklevelet szerzett. Fiatalon nősült, fe- A szegények előtt nyitva állt továbbá a katonai pálya. A katonaságnál a
lesége Botka Sarolta Ottília, egy régi nemesi szegény családba születettek is számíthattak előmenetelre, ha arra érde-
család leszármazottja, aki élete végéig hűsé- mesnek bizonyultak. A katonatiszti pálya társadalmi tekintélyt, s ahogyan
ges társa lett. Segédfogalmazóként kezdte ők látták: társadalomfelettiséget jelenthetett.
a miniszterelnökségen, majd bíró is volt. Te-
hetsége, szakmai ismeretei, alapossága miatt
1914-ben már államtitkár a vallás- és közok-
tatásügyi minisztériumban. Közeli, bizalmas
kapcsolatba került Tisza Istvánnal, aki nagyra Vázlat
becsülte, és maga mellé vette miniszterelnök-
ségi államtitkárnak. Alapító tagja a Nemzeti
Gazdasági konszolidáció:
Egység Pártjának, majd az Egységes Pártnak
– szerkezetátalakítás (könnyűipar, kis nyersanyagigény);
is. Országgyűlési képviselő 1916-tól. Rövid – népszövetségi kölcsön → Magyar Nemzeti Bank → pengő.
ideig belügy- (1921–1922), majd közel 10 évig Társadalmi rétegződés:
vallás- és közoktatásügyi miniszter (1922– A) arisztokrácia (nagybirtokosok, nagytőkések);
1931). 1917-től 1932-ig a Magyar Történelmi B) középrétegek
Társulat elnöke. A művelődésügy minden – „úri középosztály” (az „úriemberek” világa);
területének átfogó reformere, óriási szerepet – polgári középosztály;
játszott a saját szakterületén és eszközeivel az C) városi kispolgárság (kisiparosok, kiskereskedők stb.);
ellenforradalmi rendszer megszilárdításában. D) parasztság: kevés a paraszti termőföld (70 százalékuk föld nélküli vagy
törpebirtokos)
→ cselédek, napszámosok;
Összefoglaló kérdések E) ipari munkások: javuló életkörülmények.
1. Milyen intézkedések születtek a gaz- Életmód:
daság rendbetételére? – betegségi és baleset-biztosítás, nyugdíj;
2. Milyen külső segítséget kapott, – városiasodás → jobb életkörülmények: a tömegközlekedés fejlődése;
és milyen eredményeket ért el – vidék: sok egyszobás házacska; az „egykézés” terjedése;
a magyar gazdaság? – több szabadidő → mozi, színház; a sportélet fejlődése.
3. Jellemezd egy-két mondattal a Oktatásügy:
társadalom nagy csoportjait! – Klebelsberg Kunó
4. Vedd sorra a fő szempontokat: • a népiskolai oktatás fejlesztése → az analfabetizmus csökken → nő
mi mindenben különbözött a városi a középiskolák és az érettségizettek száma;
és falusi életmód? • „keresztény-nemzeti eszme”;
5. Mi volt a parasztság 70 százalékának • az egyetemek fejlődése.
legfőbb gondja? Kultúra:
6. Miért volt jelentős kultúrpolitikus – Nyugat; népi írók – falukutató mozgalom;
Klebelsberg Kunó? – tömeges színházba és moziba járás;
7. Mi jellemezte a korszak köz- és – zene: Bartók Béla és Kodály Zoltán.
felsőoktatását? Tudomány: az intézetek száma nő, Nobel-díjasok, Szent-Györgyi Albert.
137
A Horthy-korszak Összefoglalás
A rend helyreállításában és az ország nemzetközi elfogadtatásában nagy sze-

repe volt Horthy Miklósnak, aki kormányzóként az egész korszak (1920–1944)
során Magyarország államfője volt. Kormányzóságát a szélsőséges irányzatok
elítélése és a társadalmi-politikai egyensúlyra törekvés jellemezte, nem akart
diktatúrát kialakítani.
Az új kormányzat az ország lakosságának nagy többségére jellemző val-
lásosságra és hazafiságra épített, így a korszak uralkodó eszméje a keresz-
tény-nemzeti gondolat lett. A keresztény-nemzeti eszme legfontosabb elemei
az antikommunizmus és közös nemzeti célként a területi revízió voltak.
A politikai és a gazdasági konszolidáció Teleki Pál és Bethlen István minisz-
terelnökök nevéhez fűződik. Hazánk gazdasága lassan magához tért, és
Magyarország külső szövetségesekre talált. Működött a parlamentarizmus, de
csak korlátozott formában. • Milyen eseményt ábrázol a kép? Mi lett a
következménye?
A világháború utáni súlyos gazdasági helyzet megoldását elsősorban az
infláció megfékezése és a gazdaság szerkezetének átalakítása jelenthette a hú-
szas években. Ehhez a szükséges tőke nagy részét a Nemzetek Szövetségétől
kapott kölcsön biztosította. Az 1920-as évek végére a termelés több területen
túlszárnyalta az utolsó békeév (1913) eredményeit.
A kedvező folyamatoknak hazánkban is a nagy gazdasági világválság vetett
véget. A politikai élet feszültebbé vált, ám az erőszakosabb, a kormány mögötti
tömegmozgalomra támaszkodó kormányzás bevezetésének kísérlete megbu-
kott (Gömbös Gyula). A politikában azonban – összhangban a térségben ta-
pasztalt változásokkal – jobbratolódás figyelhető meg. Megjelent, először par-
lamenten kívüli erőként, majd parlamenti pártként a szélsőjobboldal (nyilasok).
A korszakban a magyar külpolitikát a békés revízióra való törekvés jellemez- • Melyik magyar politikust ábrázolja a kép?
Milyen eseményen vesz részt? Milyen követ-
te. A harmincas évek végére jelentkeztek e politika első eredményei, s eközben
kezménnyel járt Magyarország új külpoliti-
hazánk egyre szorosabb kapcsolatba került a nemzetiszocialista Németország-
kai elköteleződése, amelyet elindított?
gal. A magyar külpolitika kényszerpályára került, hiszen a békerendszer reví-
ziója, területeink visszaszerzése külső politikai támogatás nélkül nem valósul-
hatott meg. Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnerévé Németor-
szág lépett elő, a válságból kilábaló magyar gazdaság számára létkérdéssé vált
a német piac.
A társadalom a dualista korszak örököse volt: mereven elhatárolódó rétegek-
re oszlott, óriási jövedelemkülönbségekkel. Az oktatás és kultúra terén ugyan-
akkor jelentős előrelépés történt. Ez elsősorban annak a politikának köszönhető,
hogy az ország vezetői nem várták meg az érezhető gazdasági fellendülést az
oktatásügy jelentős támogatásával. Jelentősen átalakultak – különösen a vá-
rosokban – a mindennapok, nőtt a szabadidő, és egyre változatosabbá váltak a
szabadidő eltöltésének lehetőségei.
1. Mutasd be Horthy Miklós kormányzó életútját, politikusi alkatát!

2. Milyen fő elemei vannak a keresztény-nemzeti eszmének?
3. Mutasd be Teleki Pál és Bethlen István kormányának konszolidációs • Milyen céllal készült a plakát? Milyen sze-
törekvéseit! repet játszott a népszövetségi kölcsön a sta-
4.Milyen intézkedések születtek a gazdaság rendbetételére? bilizációban?
5. Milyen gyökerei vannak a politikai antiszemitizmusnak?
6.Mutasd be a revíziós törekvéseket!
7. Jellemezd a konszolidáció évtizedét (belpolitika, gazdaság, külpolitika)!
8.Milyen változások történtek a kül- és a belpolitikában a harmincas évek-
ben?
9. Mi mindenben különbözött a városi és falusi életmód? Vedd sorra a fő
szempontokat!
10. Jellemezd röviden a kor társadalmi rétegeit (vagyon, részvétel a politikában,
életmód)!
11. Milyen okok miatt kapcsolódott egyre szorosabban hazánk a nemzeti-
szocialista Németországhoz? Milyen következményei lettek ennek?
12. Jellemezd a kor oktatáspolitikáját (célok, intézmények)!
13. Kik voltak a két világháború közötti korszak leghíresebb magyar tudósai, • Milyen iskolatípus osztálytermét mutatja
a kép? Kinek az érdeme volt ezeknek az isko-
művészei? láknak a fejlesztése?
Partraszállás Normandiában
A második világháborúról sok helyütt olvashatunk, és sok filmet láthatunk. A háború egyik fordulópontját az angolszász
szövetséges hatalmak normandiai partraszállása, az úgynevezett D-nap jelentette 1944 nyarán: a kép ennek egyik pillanatát
örökíti meg. Az akkori brit miniszterelnök így nyilatkozott róla: „Minden idők legnehezebb és legbonyolultabb hadművelete.”
Egy veterán katona pedig így emlékezett: „Huszonnyolc évi szolgálat után, három háború, tizennégy tengerentúli szolgálati
út és több ezer arc után csak Normandia és a D-nap emléke maradt meg élénken bennem, úgy, mintha csak tegnap történt
139
A második világháború VI. fejezet
volna. Amit tettünk, értelmes cselekedet volt, és érdemes volt megtenni.” A szövetségesek
a roham első napján 10–12 ezer fő veszteséget szenvedtek. Érthető, hogy az egyik szeren-
csés túlélő katona ezt írta később: „Velünk volt az Úr, ezen az úton mindegyikünk vállán ott
ült egy-egy angyal.” A második világháborúról és a D-napról ebben a fejezetben tanulunk.
140 VI. fejezet. A második világháború
FINNORSZÁG
193
9–
1
12. Háború földön, tengeren
és levegőben
94
He l sin ki
0
L e n in g rád
Tal l in
Sto ckh o lm ÉSZTORSZÁG
1939. augusztus végén világszerte megdöbbenést keltett, hogy

Németország, amelyről azt hitték, a bolsevizmus fő ellensége,
és a Szovjetunió, amely a fasizmust az imperializmus
legkegyetlenebb változatának hirdette, megnemtámadási
szerződést kötött egymással. A szerződés aláírása után néhány
nappal kitört a második világháború.
A Sztálin–Hitler-paktum
• Milyen területeket foglalt el Németország az 1930-as évek második
felében? Hogyan viszonyultak a német terjeszkedéshez Nagy-Britannia
és Franciaország vezetői?
• A 7. osztályos tankönyved 91. oldalán található információk segít-
ségével nevezd meg azokat az országokat és területeket, amelyeket
A német és a szovjet terjeszkedés Kelet-Kö-
Szovjet-Oroszország visszaszerzett a polgárháború idején! Mi jellemez-
te a Szovjetunió szerepét a világpolitikában az 1920-as és az 1930-as
zép-Európában 1939–1940 folyamán Vá- • években?
zold a főbb hadműveleteket Lengyelország
ellen a térkép segítségével! Mely államok és A Németország által szorgalmazott „területrendezés” (valójában
területek estek áldozatul a Szovjetunió ter- agresszió) következő célpontja Lengyelország volt. Ebből világos-
jeszkedésének?
sá vált, hogy Hitler nem csupán németek lakta területeket akar beke-
belezni birodalmába, hanem egész Európát fenyegető háborúra készül.
A német külügyminiszter (Ribbentrop) 1939 augusztusában
Moszkvába repült, és tárgyalásokat folytatott a szovjet külügyi
népbiztossal (Molotovval). A tárgyalások eredményeképp a két ál-
lam megnemtámadási szerződést kötött. Az úgynevezett titkos zára-
dékban pedig felosztották egymás között Lengyelországot és a
kelet-közép-európai térséget.
Lengyelország keleti része és a balti államok (Észtország, Lett-
ország, Litvánia), továbbá Finnország a Szovjetunió „érdekszférájába”
kerültek. Az eddig határozottan németellenes politikát folytató
szovjet vezetésnek ez a lépése nemzetközi felháborodást keltett,
pedig a titkos kiegészítést ekkor még nem is ismerhette a világ.
A szerződést elítélően Molotov–Ribbentrop-paktumnak* nevez-
ték el (1939. augusztus).
• Hogyan utal Adolf Hitler
programja (a Mein Kampf) a
„keleti élettérre”?
• A Molotov–Ribbentrop-pak-
tumot úgy értékelhetjük,
Korabeli gúnyrajz a Molotov–Ribbentrop- hogy Sztálin és Hitler a saját
•
paktumról Figyeld meg, hogyan ábrázolja érdekeik szerint megállapod-
a gúnyrajz a paktumot! tak Európa felosztásában.
Gyűjts érveket az állítás mel-
lett vagy ellen!
Vjacseszlav Molotov szovjet külügyminisz-

ter (külügyi népbiztos) aláírja a paktumot.
A háttérben Joachim von Ribbentrop német
külügyminiszter és Sztálin. Mi a paktum •
szó jelentése?
12. Háború földön, tengeren és levegőben 141
Kezdeti német sikerek és a szovjet terjeszkedés 1 A Lengyelország elleni német támadás

közvetlen kiváltó okát, a „háborús okot”
1939. szeptember 1-jén hajnalban a német haderő – és a szlovák ál- (casus belli [kázusz belli]) a Nemzetek Szö-
lam – hadüzenet nélkül megindította támadását Lengyelország ellen. vetsége (Népszövetség) felügyelete alatt
1 A német légierő (a Luftwaffe) szétbombázta a lengyel repülőte- álló Danzig városa (ma Gdańsk [gdányszk],
reket, így a lengyel gépek nagy részét nem tudták bevetni. A német Lengyelország) és a lengyel folyosó (a kor-
ridor) adta. Hitler követelte, hogy Danzigot
szárazföldi erők páncélosai és gépesített alakulatai a légierő fedezete
csatolják Németországhoz, és a németek
alatt áttörték a lengyelek védelmét, s átkarolták a hősiesen küzdő len- egy zárt autópályát akartak építeni a váro-
gyel egységeket. Ez az úgynevezett villámháborús taktika sikeresen sig, a lengyel folyosón keresztül. Amilyen
vizsgázott. elképesztő megoldás volt a versailles-i bé-
Nagy-Britannia és Franciaország korábban kinyilvánították, kében Kelet-Poroszország leválasztása Né-
hogy biztosítják Lengyelország sérthetetlenségét, ezért hadat üzen- metország területéről, ugyanolyan őrült
tek Németországnak. Kezdetét vette a második világháború. elképzelés volt a lengyel területen keresz-
tülvágó német autópálya. A lengyelek nem
is egyeztek bele.
Erőviszonyok Németország Lengyelország
• Mit gondolsz, Danzig valóban a háború
katona 1,85 millió 1,2 millió oka volt, vagy inkább a háború ürügyének
repülőgép 2085 407 tekinthető?
páncélos 2800 880
•
Erőviszonyok a német–lengyel háborúban 1939 szeptemberében Kinek kedveztek
2 A finn háború. 1939 őszén Moszkva – ka-
tonai biztonságára hivatkozva – területek
az erőviszonyok? Mely fegyverek vonatkozásában bizonyulhatott döntőnek az egyik
fél fölénye? átadását követelte Finnországtól. A köve-
telés elutasítása után a Szovjetunió had-
üzenet nélkül megtámadta Finnországot.
A francia–német határon farkasszemet nézett egymással a német A finnek hősiesen ellenálltak, az első nagy
és a (jóval nagyobb) francia hadsereg, de komolyabb támadást nem támadást visszaverték. A következő év feb-
indítottak. Tétlen maradt a kontinensre átdobott brit haderő is. Ezt a ruárjában viszont a szovjetek jelentősen
több hónapig tartó időszakot furcsa háborúnak nevezzük. megnövelt haderővel újabb támadást in-
A szovjet–német paktum értelmében szeptember közepén a dítottak. Finnország fegyverszünetre kény-
Szovjetunió hadserege, a Vörös Hadsereg is átlépte a lengyel határt. szerült, s ebben fontos területekről kellett
Tíz nap múlva a németek elfoglalták Varsót. Lengyelország ismét lemondania. Az agresszió miatt a Szovjet-
megszűnt létezni: a győztesek felosztották. A következő évben uniót kizárták a Nemzetek Szövetségéből.
(1940) a Szovjetunió megszállta a három balti államot is. 2 A világot megdöbbentette, hogy a kicsiny
Finnország hosszú ideig képes volt ellenáll-
@ Nézz utána a világhálón, mikor nyerte vissza függetlenségét Litvánia, ni a hatalmas birodalomnak. Ennek fő oka
Lettország és Észtország! valószínűleg az volt, hogy Sztálin a koncep-
ciós perek során eltávolította a hadsereg
1940 tavaszán Németország megtámadta Dániát és Norvégiát. Ezek
tapasztalt vezetőit, és fiatal – megbízható-
a hadmozdulatok egyben a furcsa háború végét is jelentették. A ha- nak tartott – főtisztekkel cserélte fel őket.
talmas erejűvé fejlesztett német haderőnek (Wehrmacht) a kis álla- A finn háborúból Hitler arra következte-
mok nem tudtak ellenállni, s rövid küzdelem után megadták magukat. tett, hogy a Vörös Hadsereg meglehetősen
• Nézz utána, miért volt fontos a hitleri Németország számára Dánia és gyenge.
Norvégia megszállása!
Májusban a németek megindították a franciaországi hadjára-
tot. Franciaországot Németország felől keleten egy francia erőd-
rendszer, az úgynevezett Maginot-vonal (mazsinó), 3 ettől északra
az átjárhatatlannak vélt, erdős Ardennek hegység védte.
• A Maginot-vonal két francia tartományt védett: Elzászt és Lotarin-
giát. Kövesd nyomon a két hányatott sorsú terület történetét a XIX. szá-
zad második felétől! (Segítenek az 1. és a 7. témák.)
 Keresd meg a Maginot-vonalat a történelmi atlaszodban!
3 A Maginot-vonal a francia–német határon, egészen az Ardennekig húzódó,

több emelet mélységben kiépített, bevehetetlennek hitt erődrendszer volt. Bel-
ső villamosvasúton szállították a lőszert a fegyverekhez. Az erődrendszernek
külön áram- és vízellátása volt. A szellőztetőrendszer kiengedte az elhasznált
levegőt, a beáramló levegőt pedig gázszűrővel tisztította.
•
Német diadalmenet Párizsban Mit tudsz
a háttérben látható építményről? (Segít a
• Mit gondolsz, miért féltek ekkor a mérges gázoktól? 6. osztályos tankönyv 99. oldala.)
A brit–francia szövetséges csapatok északról, Belgium és Hollan-

dia sík területei felől várták a német támadást. A német páncélos
főerők viszont 1940 májusában átkeltek az Ardenneken, elsöpörve
az itt szórványosan ellenálló szövetséges csapatokat. Átkarolták
a francia (és brit) erőket, s rövidesen elfoglalták Párizst. A francia
kormány 1940. június végén aláírta a fegyverszünetet. Francia-
ország északi része német megszállás alá került, a déli részen a né-
metektől függő bábállam létesült. A villámháborús taktika ismét a
németek győzelmét hozta.
 Mi lett a németektől függő francia bábállam fővárosa?
Az első német kudarc: az angliai csata

A franciák legyőzése után szinte egész Európa Németország meg-
szállott vagy „szövetséges” területévé vált. Nagy-Britanniának ke-
vés reménye maradt arra, hogy meg tudja védeni magát a várható
német támadással szemben. Hitler abban bízott, hogy a britek bé-
Sir Winston Churchill (1874–1965), brit poli-
két kérnek majd. Az 1940 tavaszán hivatalba lépett új brit miniszter-
tikus, miniszterelnök 1940–1945 és 1951– elnök, Winston Churchill (vinsztn csörcsil) azonban szakított előd-
1955 között. Kiemelkedő képességű állam- je a németek felé engedékeny külpolitikájával, és a náci Németor-
férfi, szónok és Nobel-díjas író. Ujjaival a szág kérlelhetetlen ellenfele lett. 4 Így Hitler az invázió,* vagyis
győzelem (victory) jelképét, a V betűt mu- Nagy-Britannia lerohanása mellett döntött.
tatja, bár ez ekkor még csak elszánt elhatá- A németek nagy-britanniai partraszállása a brit flotta fölénye miatt
rozás volt. nehéznek tűnt, így nagy erejű légitámadásokkal próbálták térdre
kényszeríteni a szigetországot. Nemcsak katonai célpontokat, repülő-
4 Egy megvalósult kormányprogram. Mi- tereket, hadiüzemeket támadtak a német bombázók, hanem városokat
niszterelnöki kinevezése után hangzott el is. Arra számítottak, hogy az áldozatok nagy száma és az anyagi károk
Winston Churchill híres beszéde az alsó- megtörik a brit ellenállást. Nem így történt, a Királyi Légierő kitartása
házban. Legfontosabb – és mindenki által
visszaverte a német repülők sorozatos támadásait. A súlyos áldozatok
ismert – része: „Nem ígérhetek mást, csak
vért, kínt, könnyeket és verejtéket. […] Azt pedig csak növelték a lakosság elszántságát. Őszre Hitlernek be kellett
kérdik, mi a politikánk? Megmondom: há- látnia, hogy a bombázások nem törik meg a britek ellenállását. 5
borút vívni a tengeren, a földön, a levegő-
ben, minden képességünkkel és minden 5 Churchill így ír visszaemlékezésében: „Odafönn a levegőben legyőzhetetlen-
erővel, amit Isten adhat nekünk […].” A ret- nek bizonyultak fáradhatatlan és hősies vadászpilótáink. Így menekült meg Bri-
tenetesen sok szenvedés valóban meghoz- tannia. Joggal mondhattam az alsóházban: »Az emberi viszályok történetében
ta gyümölcsét: a német hadsereg sohasem soha még ilyen sokan nem köszönhettek ily sokat ily keveseknek.«” (Churchill:
lépett Nagy-Britannia földjére. A második világháború)
• Magyarázd meg a brit miniszterelnök kijelentését!
•
A Maginot-vonal metszete Tanulmányozd
a rajzot! Figyelj meg minél több részletet!
London az egyik német légitámadás után Német bombázó Anglia felett
A tengelyhatalmak A G FIN N O.
Német csatlós N O R V É GI ZÁ
Helsinki
RS
államok Oslo Stockholm

DO
A tengelyhatalmak ÉSZTO.
ger
SVÉ
hódításai en LETTO
1940. IV.
.
Észak i - DÁNIA Koppenhága a l t
i-t
Semleges állam LITV.

t e nge r B
NAG Y  Danzig
HOL Hamburg
L
B R I TA NNI A 1940. VII.. N LENGYEL 1939. IX.
London ÉM Varsó
BELG E Berlin
. 1940. V. TO R ORSZÁG
Párizs S A
Á KI
SZLOV O.
ZÁ
FRANC Nürnberg
I AO AR
G
RS M AG Y
S VÁ J C ROM. ÁN
IA
JU
ZÁ
G
OL
Ad O
G
YFRAO. S Z Belgrád
AS
ria
VICH O i-t LÁ
V I ABUL.
Z
Róma R SZ
en
ge
T.
SPANYOLORSZÁG ÁG r
POR
AL
Madrid
B.
Német hadműveletek GÖ R Ö G
F ö l d Óvóhely a londoni földalattiban. A bombá-
Maginot-vonal k
ö z
OR SZ ÁG
Országhatár i - t e n g e r zások idején a lakosság óvóhelyekre (pél-
dául a londoni metró alagútjába) menekült.
Harcok Nyugat-Európában 1940-ben Fog- • A bombázások szünetében oltották a láng-
ba borult házakat, kötözték a sebesülteket.
lald össze a térkép segítségével a német
terjeszkedés folyamatát 1940-ben! • Mit gondolsz, hogyan zajlott az élet a légi-
támadások idején a földalattiban? Használd
segítségül a képet!
A tengelyhatalmak
1940 szeptemberében, az angliai csata kudarca után Hitler kiadta a
parancsot a Szovjetunió elleni hadjárat előkészítésére.
Mussolini, Olaszország diktátora féltékenyen nézte Németország
előretörését, és a Földközi-tenger medencéjének meghódítására vá-
gyott. 1940 júniusában megtámadta Franciaországot, és hadat üzent
a briteknek is. 1940 őszén a Balkánon Görögország, Észak-Afrikában
Egyiptom elfoglalására készült.
Japán külpolitikája a harmincas években egyre agresszívebbé vált.
Célja a Távol-Kelet nagy részének és a csendes-óceáni szigetvilág-
nak az elfoglalása volt. Ennek érdekében megerősítette szövetsé-
Mussolini Augustus császár szobra előtt pó- gét a szintén hódításra törekvő Németországgal és Olaszországgal.
•
zol Mit gondolsz, miért tartotta fontosnak Az 1940-ben aláírt háromhatalmi egyezmény értelmében Európá-
a Duce, hogy egy római császár szobra előtt ban Németországé és Olaszországé lesz a vezető szerep, Japán pedig
fotóztassa le magát? uralja a távol-keleti térséget. A szövetségben részt vevő országokat
tengelyhatalmaknak nevezték. (A tengelyhez később több állam
csatlakozott: Románia, Magyarország, Szlovákia, Bulgária stb.)
A háromhatalmi egyezmény aláírási ceremóniája. Az egyezményt Japán részéről

Kuruszu Szaburó berlini nagykövet, német részről Adolf Hitler kancellár, Olasz-
ország részéről Galeazzo Ciano (csánó) külügyminiszter írta alá.
A keleti front
Hitler Nyugat-Európa megszállása után úgy gondolta, hogy itt az
ideje a kommunista Szovjetunió elleni hadjáratnak. A cél a Szovjet-
unió hatalmas munkaerő-, ásványkincs- és élelmiszer-tartalékai-
6 A Szovjetunió elleni hadjárat haditer- nak a megszerzése volt. Ezek a háború folytatásának elengedhetet-
vét egy XII. századi német-római császár, len feltételei voltak. Hitler úgy gondolta, néhány hét alatt végez a
Barbarossa Frigyes után Barbarossa-terv- hatalmas, ám iparilag és katonailag gyenge szovjet birodalommal.
nek nevezték. A haditerv szerint egyszerre 6 A hadjáratot tavaszra tervezték, de egy váratlan esemény miatt a
három irányból támadtak volna a Szovjet- Szovjetunió megtámadása előtt Hitlernek még katonai szempont-
unió-ra: északon Leningrádot, középen ból biztosítania kellett a Balkánt. Jugoszláviában ugyanis német-
Moszkvát, délen pedig a Fekete-tenger ellenes kormány került hatalomra (1941. március), szövetségese,
partvidékét akarták elfoglalni. A megszállt
Mussolini csapatai pedig vesztésre álltak az általuk megtámadott
terület sorsa a továbbiakban a náci „élet-
térelméletnek” megfelelően alakult volna. görögökkel szemben. A német hadsereg – többek között Magyaror-
Eszerint az orosz (és az összes szláv) lakos- szágon keresztül – lerohanta Jugoszláviát. Horvátország kikiáltotta
ságra pusztulás, kitelepítés vagy rabszol- függetlenségét, s ezzel az első világháborút követően létrehozott
gamunka várt. A megszerzett területekre délszláv állam megszűnt. A német csapatok rövidesen Görögorszá-
telepített németek vezetésével a helyi pa- got is fegyverletételre kényszerítették.
rasztság élelmiszerrel látta volna el a Har-
madik Birodalmat. • Mikor jött létre a délszláv állam? Mi volt a neve az első években?
G NORSZÁG
FIN
ZÁ Leningrád
RS
DO
er
teng
SVÉ
Ó
I
N Moszkva
ti-
l
Ba U
T
Minszk
E
J
V
RSZÁG
TO
O
Lengyel
E Német harckocsik haladnak át a szovjet ha-
S Z
Főkormányzóság Kijev Don
táron
M
Dnye
per
NÉ
SZLOVÁKIA
ARORSZÁG Rosztov
M AGY
HO R 7 Sztálint a német támadás után napo-
RVÁT OM
ORSZÁG ÁNIA kig dermedtség, cselekvésképtelenség jel-
Ad
ria lemezte. Egy héttel az offenzíva kezdete
i-Ate Szovjetunió megtámadása, 1941. június 22.
nge Fekete-tenger után végre megbeszélést tartott a katonai
r
Frontvonal 1941 decemberében vezetőkkel. Ekkor szembesült a helyzet sú-
lyosságával, és látta át saját őrült politiká-
A német–szovjet háború eseményei 1941-ben • Milyen irányokban támadtak a né- jának (például a tábornokok kivégzésének)
metek, és miért ezekben az irányokban? szörnyű következményeit.
1941. június 22-én – a tervezettnél később – megindult a Szov- 8 Leningrád körül 1941 szeptemberében
jetunió elleni német támadás. Bár a brit, az amerikai és a szovjet bezárult a német ostromgyűrű. Ettől kezd-
hírszerzők is előre jelezték ennek valószínűségét, Sztálin bízott a ve a várost súlyos légitámadások érték,
német diktátorral kötött szerződésben. Így a Vörös Hadsereget telje- többek között leégtek azok a raktárak, ahol
sen váratlanul érte a támadás. 7 A németekkel együtt többek között az élelmiszer-tartalékokat tárolták. Jegy-
Románia és Finnország, majd Olaszország is hadba lépett a Szovjet- rendszert vezettek be, a fejadagokat állan-
unió ellen. Néhány nap múlva Magyarország szintén bejelentette, dóan csökkentették. Egy katona mindössze
hogy közte és a Szovjetunió között a hadiállapot beállott. napi 30 dkg élelmet kapott, a civilek még
kevesebbet. Már feltűnést sem keltett, ha
A németek az oroszokat a többi szláv néppel együtt „alsóbbrendű
az utcán összerogyott egy ember, vagy
fajnak” tekintették. A lakosság ellen elkövetett kegyetlenségek a né- halott gyermeket húztak szánkón a teme-
met–szovjet háborút a Szovjetunió „nagy honvédő háborújává” tették. tőbe. Némi élelmiszert sikerült a városba
A Vörös Hadsereg hatalmas veszteségeket szenvedett: határ menti juttatni csónakon a város melletti Lado-
egységei megsemmisültek, több százezer szovjet katona esett hadi- ga-tavon át, majd amikor a tó befagyott,
fogságba. Három hónap alatt a Wehrmacht egységei Leningrád és teherautókon szállították a készleteket.
Moszkva közelébe értek. Úgy tűnt, a villámháborús taktika újra a Ez a „jégút” (másik nevén „az élet útja”)
németek diadalát hozza. A keleti front a világtörténelem legnagyobb mentette meg Leningrádot. A német ost-
hadszínterévé vált. 8 romzárat a szovjet hadseregnek csak 1944
januárjában sikerült felszámolnia. Az ál-
dozatok száma elérhette a másfél milliót.
A leningrádi a világtörténelem legpusztí-
tóbb ostroma volt.
• Hogyan nevezik ma Leningrádot? Számold
ki, hány hónapig tartott a város ostroma!
Tánya Szavicseva naplója. A 11 éves kislány le-

írta az éhezést, a lánytestvére halálát, aztán
a nagyanyjáét, majd a fiútestvéréét, a nagy-
bátyjáét, egy másik nagybátyjáét és az any-
jáét. Az utolsó három bejegyzés: „a Szavicse-
vek meghaltak”, „Mindenki meghalt”, „Csak
Tánya maradt”. Az ostrom után nem sokkal
alultápláltságban ő is meghalt. Naplóját be-
mutatták a háborús bűnösök nürnbergi peré-
ben.
A szovjet vezetés minden erejét megfeszítve új fegyvergyárakat

hozott létre az Uráltól keletre. Télre Moszkva mellett sikerült ren-
dezni a szovjet katonai erőket. A Vörös Hadsereg segítségére volt az
őszi esőzések nyomán kialakult sár, majd a kíméletlen orosz tél is.
1941. december első hetében megindult a szovjet ellentámadás,
a moszkvai csata, Zsukov tábornok vezetésével. A Vörös Hadsereg
100–150 kilométerre szorította vissza a németeket Moszkva alól.
A főváros így megmenekült, a német hadsereg pedig elszenvedte
az első szárazföldi vereségét. A villámháborús győzelem reménye
szertefoszlott.
 Kövesd nyomon a német hadsereg előrenyomulását, majd a szovjet
Német katonák egy Panzer IV harckocsit ás- ellentámadást a történelmi atlaszod térképén!
nak ki a hóból, 1941. december
A csendes-óceáni hadszíntér
1941. december 7-én, több
hónapos titkos előkészület
után a repülőgép-anyahajók-
ról* felszálló japán repülőgé-
pek támadást indítottak Pearl
Harbor (pörl hárbör) ellen.
Itt volt az Egyesült Államok
legfontosabb csendes-óceáni
katonai támaszpontja. A táma-
dás vasárnap reggel váratlanul
érte az éppen pihenő amerikai
katonákat. Mire a légvédelem Lángoló hajók Pearl Harborban 1941. decem-
felocsúdott, az amerikai hajók ber 7-én
lángoló roncsként süllyedtek
el az öböl vizében. Néhány perc alatt felére csökkent az amerikaiak be-
vethető csatahajó-állománya. Ezzel az Amerikai Egyesült Államok is
hadviselő féllé vált. A háború valóban világméretűvé szélesedett.
 Mutasd meg Pearl Harbort a történelmi atlaszban! Melyik szigeten
„Megvédjük szülőföldünk Moszkváját!” – szov- található?
•
jet háborús propagandaplakát Kiket sze- Japán a következő hónapokban hatalmas területet hódított meg
retnének lelkesíteni a harcra a plakát alkotói? a Csendes-óceán térségében. Az Egyesült Államok fél év alatt tudta
Milyen eszközökkel érik el ezt? annyira megerősíteni tengeri haderejét, hogy sikeres ellentámadást
indíthatott ellene. 1942 nyarán a Midway-szigeteknél (midvéj)
vívott tengeri csata a japánok nagy veszteségei miatt fordulatot
hozott a csendes-óceáni hadszíntéren. 9
 Sorold fel, milyen területekre terjesztette ki az uralmát a Japán
Császárság 1942 nyaráig! Mutasd meg a Midway-szigeteket a történel-
mi atlaszban!
9 A Midway-szigeteki csata. A Pearl Harbor utáni hónapokban Japán elfoglal-
ta az Egyesült Államok, Hollandia, Anglia és Franciaország ázsiai gyarmatait, s
egészen Indiáig és Ausztráliáig tört előre. 1942 nyarán a Midway-szigeteken lévő
amerikai támaszpont ellen vonultak, de a japán repülőgép-anyahajókon későn
vették észre a közeledő amerikai anyahajókat. A japán repülőgépeket éppen csak
felsorakoztatták a felszállófedélzeten, hogy támadásra induljanak az amerikai
anyahajók ellen, amikor lecsaptak rájuk az amerikai zuhanóbombázók.* A japán
hajókból hamarosan csupán az izzó hajótest maradt meg. Amelyik japán gépnek
sikerült idejében felszállnia a hajójáról, az sem járt jobban: anyahajó nélküli „árva”
A Midway-szigeteki csata egy amerikai maradt az óceán közepén. Ha nem lőtték le, az üzemanyag elfogytával a tenger-
repülőgép-anyahajó (USS Yorktown) fedél- be zuhant. Midwaynél az amerikai pilóták elsüllyesztették mind a négy támadó
zetéről. A hajó a csatában bombatalálatot ellenséges anyahajót. A tengerbe vesztek a legtapasztaltabb japán pilóták is.
kapott, és elsüllyedt. A csendes-óceáni japán terjeszkedés megállt.
A szövetségesek
A német támadás után Churchill segítséget ajánlott a Szovjetuniónak. 10 Churchill nem rokonszenvezett Sztálin
A nyáron megkötött szerződés értelmében Nagy-Britannia hadi- rendszerével, a kommunista diktatúrával.
anyagokat és élelmiszert szállított oda. 10 1941 nyarán Nagy- A nácizmust azonban még veszedelme-
Britannia és az Amerikai Egyesült Államok közös nyilatkozatot sebbnek tartotta. Tudta, ha Hitler legyőzi
tett közzé. Az Atlanti Chartában (karta) leszögezték, hogy nem tö- a Szovjetuniót, akkor Nagy-Britannia sem
rekednek területi hódításokra, közös céljuk a nácizmus teljes felszá- őrizheti meg függetlenségét. „Nekem csak
egyetlen célom van, hogy elpusztítsam
molása és a háború előtti Európa visszaállítása. A nyilatkozathoz a
Hitlert. […] Ha Hitler megtámadná a Pok-
Szovjetunió is csatlakozott. Így létrejött a második világháború lot […], kedvezően nyilatkoznék az ördög-
két szemben álló szövetségi rendszere. ről” – mondta.
• Miért jelentette az Atlanti Charta aláírása
a tengelyhatalmakkal szembeni szövetség
létrejöttét?
Az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Franklin D. Roosevelt, és Nagy-Britannia Egy a Szovjetuniónak átadott amerikai va-
miniszterelnöke, Winston Churchill a Prince of Wales hadihajón, az Atlanti Charta dászgépek közül, szovjet felségjelekkel, egy
aláírásának napján, 1941. augusztus 14-én finnországi múzeumban. A háború során az
amerikaiak és a britek több mint 22 000 re-
pülőgépet szállítottak a Szovjetuniónak, de
Ezt követően megkezdődtek az amerikai hadianyag-szállítások a harckocsikkal, teherautókkal, sőt mozdo-
Szovjetunióba. A legnehezebb évben, 1942-ben a Szovjetunió több nyokkal is segítették háborús szövetségesü-
ezer teherautót, harckocsit, repülőgépet és egyéb hadfelszerelést ket. A hadianyagok mellett számottevő volt
kapott. az élelmiszer-szállítás is.
Az „antifasiszta szövetség” vezetői, a „három nagy”, Churchill,
Roosevelt és Sztálin voltak. A szövetség (amelyhez még 23 ország
csatlakozott) kiadta az Egyesült Nemzetek nyilatkozatát (1942.
január). Ebben kötelezettséget vállaltak arra, hogy a teljes győzele-
mig küzdenek a fasizmus ellen. Az antifasiszta szövetség világmé-
retűvé vált.
N agy-Britannia N émetország
Amerikai
E gyesült Olaszország
Á llamok
Szovjetunió J apán
A szemben álló szövetségi rendszerek vezető
nagyhatalmai 1941-től
Észak-Afrika: párbaj Rommel és Montgomery

között
OLVASMÁNY
Mussolini Hitler katonai sikereit akarta utánozni. Az olasz haderő Afriká-
ban támadást indított a britek védelme alatt álló Egyiptom ellen. A brit
hadsereg megállította a támadást, sőt, ellentámadásba lendült. Hitler
nem nézhette tétlenül szövetségesének kudarcát, és jelentős német kato-
nai erőt küldött Afrikába, az úgynevezett Afrika-hadtestet (Afrika Korps),
a félelmetes hírű Rommel tábornok vezetésével. 1942 nyarára Rommel
(a „sivatagi róka”) harckocsikkal vívott sivatagi háborúban a visszavonuló
Erwin Rommel német tábornagy (1891– briteket üldözve benyomult Egyiptomba (El-Alamein falu). A britek Mont-
1944), a „sivatagi róka”, a német hadsereg gomery tábornokot nevezték ki parancsnoknak, aki kiváló és népszerű fő-
egyik legnépszerűbb tábornoka volt. @ Nézz tiszt volt. Vezetésével a jelentős túlerővel rendelkező brit csapatok ősz-
utána, miért tisztelték az ellenfelei is, és ho- szel legyőzték Rommel seregét (el-alameini csata) Rommel kénytelen volt
gyan halt meg! visszavonulni. Ugyanekkor brit–amerikai szövetséges seregek szálltak part-
ra Észak-Afrikában (Marokkó), és kiszorították a német és az olasz erőket
a kontinensről.
Bernard Law Montgomery angol tábornagy

(1887–1976). „Rendíthetetlen a veszélyben, A brit gyalogság támad Észak-
kérlelhetetlen a harcban, elviselhetetlen, Afrikában  Olvasd le a tér-
ha győzött” – mondta Churchill a rendkívül képről, pontosan mikor volt az
tehetséges, ám nagyon hiú tábornokról. el-alameini csata!
@ Montgomerynek nagy segítséget jelentett
a brit hírszerzés. Nézz utána, milyen eszköz
segítségével tudták megfejteni az angolok a A sztálingrádi csata – fordulat a háború menetében
német üzeneteket!
1942 nyarán a német haderő újabb nagy támadást indított a keleti
fronton. A cél a Szovjetunió déli részén (a Kaszpi-tenger környékén)
fekvő kőolajmezők elfoglalása volt. A Vörös Hadsereg jelentős erő-
ket összpontosított Sztálingrád térségébe, amelyek a dél felé tá-
11 A Sztálingrádnál bekerített német 6.
madó németek hátába kerülhettek volna. Ezért a német haderő egy
hadsereg parancsnoka Paulus tábornagy
része a Volga menti város ellen fordult.
volt. 1942 decemberében már nem állt
rendelkezésére elegendő üzemanyag a ki- • A második világháború egyik legfontosabb hadianyaga a kőolaj volt.
töréshez, sem elegendő élelmiszer a német Mit gondolsz, miért? Miért volt még fontos a németek számára Sztá-
csapatok ellátására. Ekkorra a málhás lova- lingrád elfoglalása? (A válaszadáshoz gondolj a város nevére!)
kat vágták le, hogy élelmezni tudják a ka- @ Nézz utána, mi a neve ma Sztálingrád városának!
tonákat. A mínusz 35–40 fokos hidegben,
utánpótlás és a felmentés reménye nélkül A német támadás azonban egyre hevesebb ellenállásba ütközött.
a tábornok 1943. január végén megadta A szovjetek megküzdöttek minden házért, minden gyárépületért.
magát. (De sok német egység még ezután Közben pedig a német egységek óriási veszteségeket szenvedtek a
is harcolt.) Csaknem 100 ezer hadifogság- véget nem érő utcai harcokban. A Wehrmacht csapatai elfoglalták
ba esett katonája közül ötezer élte túl a ugyan a város nagy részét, de az elkeseredett ellenállás miatt az elő-
rabságot. Paulus a Szovjetunióban volt fo- renyomulás kifulladt. A romok között tomboló közelharcban nem
golytáborban, és csak 1953-ban térhetett érvényesülhetett a németek haditechnikai fölénye. Novemberre a
haza Németországba (az akkori Német
szovjetek bekerítették a német csapatokat, majd ellentámadást
Demokratikus Köztársaságba). Ott halt
meg 1957-ben. indítottak. Ennek a támadásnak esett áldozatul a Sztálingrádtól
@ Képzelt riport. Készíts riportot Paulus északra harcoló 2. magyar hadsereg is. (Erről a 14. témában lesz szó
tábornaggyal 1957 elején! Előtte tájékozódj részletesen.) A Sztálingrádnál harcoló német hadsereg megadta
a világhálón a „Paulus” és a „sztálingrádi magát. Csaknem százezer német katona került hadifogolytáborok-
csata” keresőkifejezések segítségével! ba. 1943. február elején a sztálingrádi csata véget ért. 11
Szovjet karikatúra Sztálingrád védelméről

• Adj címet a képnek!
Szovjet katonák egy házat rohamoznak meg Sztálingrádban 1943 februárjában

• Mondd el a kép alapján, hogy milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük a harcoló
katonáknak!
1942–1943 fordulatot hozott a második világháború törté-

netében. A csendes-óceáni amerikai, az afrikai brit–amerikai és a
sztálingrádi szovjet győzelmet követően Németország és szövetsé-
gesei már nem tudtak jelentős és tartós sikereket elérni.
1943 nyarán a Kurszk környéki páncéloscsatában összesen 6000
harckocsi vett részt. Ez volt a világtörténelem legnagyobb páncélos-
ütközete (1991-ig), egyben a németek utolsó jelentős harci kezde-
ményezése a szovjet fronton. A szovjet ellentámadás áttörte a né-
metek védvonalait, így a németek erőfeszítései kudarcot vallottak.
 Keresd meg a történelmi atlaszban Kurszkot!
@ Nézz utána – például a világhálón –, milyen háború zajlott 1991-ben!
A sztálingrádi gyűrűben fogságba esett közel
100 000 német katona közül a későbbi évek-
Az olaszországi partraszállás ben 5000 tért haza
1943 nyarán a brit és az amerikai erők partra szálltak Szicí-

liában. A nyugati szövetségesek sikere az utolsó csapást mérte az
olasz fasizmusra. Az olasz király lemondatta a Ducét, letartóz-
tatta őt, majd feloszlatta a fasiszta pártot. Olaszországban egyik
napról a másikra eltűnt a fasizmus hatalma. Az új kormány kilépett a
háborúból (1943. szeptember).
Az országban uralkodó zűrzavart kihasználva azonban a németek
lefegyverezték az olasz csapatokat, és átvették a hatalmat Rómá-
ban. A német erők megszállták Észak- és Közép-Olaszországot,
és Rómától délre védelmi vonalat alakítottak ki. A délről támadó
szövetségeseknek még másfél évébe telt, mire elfoglalták egész
Olaszországot („csigaoffenzíva”). 1945 elején a partizánok elfogták
és kivégezték Mussolinit.
Cassino város romjai 1944 májusában. Előtérben egy amerikai Sherman tank ron-
csai, háttérben a Monte Cassinó-i bencés apátság romjai. A hegyen felépített né-
met védelmi állások négy hónapig tartóztatták fel a szövetséges csapatokat, ame-
lyek az itt dúló harcokban 40 000 katonát vesztettek.  Keresd meg a történelmi
•
atlaszban Monte Cassinót! Elevenítsd fel, mit tanultál Monte Cassino hegyéről,
az ötödikes tankönyved 81. oldala segítségével!
Fordulat Nyugat-Európában: a normandiai

partraszállás
Az amerikai–brit szövetségesek 1943 óta tervezték egy hatalmas
inváziós hadsereg partraszállását Nyugat-Európában. Az akció fe-
dőneve „Overlord” (’Legfőbb Úr’), jele pedig a „D-nap” volt. A part-
raszállás pontos helyét és idejét természetesen csak nagyon keve-
sen ismerték előre. A hadművelet vezetőjévé az amerikai Eisenho-
wer (ejzenáuer) tábornokot nevezték ki. A németek felkészültek a
szövetségesek támadására. Több tízezer betonbunker, parti akadály
próbálta meggátolni azt, hogy a szövetséges erők a kontinensre lép-
jenek. 12
Eisenhower tábornok (1890–1969) eligazí-
A partraszállás 1944. június 6-án, a hajnali szürkületben kez-
tást tart a katonáknak
dődött az észak-franciaországi Normandiában. Az akció előtt több
ezer repülő támadta a németek part menti védelmét, majd szövet-
12 Egy amerikai közlegény a visszaemlé-
kezéseiben leírja: a D-nap előestéjén pa-
séges ejtőernyősök szálltak le a német vonalak mögé. A szövetséges
rancsnokuk közölte velük, hogy a követ- erők katonái iszonyatos pergőtűzben, eleinte derékig vízben gázol-
kező napokban tíz emberből kilenc elesik va, azután a part menti mesterséges akadályokat leküzdve foglalták
vagy megsebesül. Ránézett a tőle balra álló el a németek betonbunkereit. A hadművelet során több ezer tankot
bajtársára, majd a jobb oldalira, és ezt gon- tettek partra, majd a következő napokban félmillió szövetséges kato-
dolta: „Ti szegény szerencsétlenek!” nát. 13 Megkezdődött Nyugat-Európa felszabadítása, ami az ellen-
állási mozgalmaknak is új erőt adott. Az „Overlord” volt a második
13 Egy partraszállásban részt vevő ame- világháború legnagyobb hadművelete, összesen mintegy 3 millió
rikai katona visszaemlékezéséből: „A féle- katona vett részt benne.
lemtől fehéren odazuhant mellém Gillin-
gham (gilingem), az egyik fiatal közlegény.
Úgy nézett rám, mint aki segítségért kö-
nyörög. Mondtam neki, hogy váljunk szét,
mert a németek kettőre inkább lőnek, mint
egyre. Nem felelt, én meg fölpattantam,
és rohantam tovább. Egy ágyúgolyó rob-
bant a közelben. Levitte Gillingham állát
a csonttal együtt, csak egy kis húscafat
maradt belőle. Azt tartotta a kezével, úgy
rohant a kavicsos falon. Oda is ért, Bill
Hawkes (hóksz) meg én belenyomtunk egy
adag morfiumot.* Ott maradtunk mellet-
te vagy harminc percig, amíg meg nem
halt. Egész idő alatt magánál volt, és tudta,
hogy meg fog halni.”
A normandiai partraszállás egyik pillanata • Milyen eszközzel közelítették meg a par-

tot, és tették ki a katonákat?
Az „atlanti fal” egyik betonbunkere. A német

partvédelem részét képezte az ágyúkkal és
nehézgéppuskákkal felszerelt óriásbunkere-
ken kívül sok más pusztító eszköz is. Példá-
ul a Góliátok. Ezek kicsi tankok voltak, nem
nagyobbak egy babakocsinál, de teletömték
robbanóanyaggal, és rádióval irányították
őket.
A normandiai partraszállás – tehát a második, a nyugati front

megnyitása – reménytelenné tette Németország helyzetét. Augusz-
tusban a német csapatok mindkét fronton vereségeket szen-
vedtek. Párizs lakossága a brit–amerikai előrenyomulás hírére fel-
kelt a németek ellen. Mire a szövetségesek augusztus végén elérték
Párizst, a felkelők már legyőzték a megszállókat.
 Mutasd meg Normandiát a történelmi atlaszban!
• Az 1944-es észak-franciaországi hadszínteret második frontnak ne-
vezzük. Melyik volt ekkor az első front?
Ugyanebben az időben a szovjet csapatok Románia területére lép-
tek. Románia átállt a szovjetek oldalára (1944. augusztus), meg-
nyitva az utat Magyarország és a Balkán felé.
Nyáron a lengyel Honi Hadsereg kirobbantotta a varsói felke-
lést. Az volt a céljuk, hogy még a szovjet hadsereg megérkezése
előtt maguk szabadítsák fel Varsót. A Vörös Hadsereg Sztálin uta-
sítására tétlenül nézte a város küzdelmét. Két hónapos hősies harc A lerombolt Varsó 1945 januárjában. Bár a
után a felkelő lengyelek megadták magukat. A nácik Varsó teljes le- Vörös Hadsereg vezetése korábban felkelés
rombolásával álltak bosszút. 1945 januárjában azonban megindult kirobbantására buzdította a lengyeleket,
amikor az megkezdődött, a szovjetek nem
a Vörös Hadsereg nagy erejű támadása (offenzívája). A szovjetek
segítettek a harcokban. Sztálin még ahhoz
elfoglalták Varsót, majd Krakkót, és a végső cél már Berlin volt. sem járult hozzá, hogy a nyugati szövetsége-
@ Nézz utána, milyen szervezet irányította a lengyel Honi Hadsereg sek a szovjet repülőtereket használják a fel-
harcát! Vajon miért volt Sztálin (és a Vörös Hadsereg) érdekeivel ellen- kelők megsegítésére.
tétes, hogy a Honi Hadsereg szabadítsa fel a lengyel fővárost?
14 A német támadás óriási meglepetés-
ként érte a csendes frontszakaszon nem túl
Németország veresége nagy létszámban állomásozó amerikai csa-
patokat, mert a ködös idő megakadályozta
1944 decemberében a Wehrmacht nagy ellentámadást indított a szövetséges felderítő repülők fölszállását.
A németek eleinte gyorsan nyomultak elő-
az Ardennekben, amely meglepetésként érte az amerikai erőket.
re, de a megerősödő amerikai ellenállás és
A kezdeti német sikerek ellenére az offenzíva kudarcot vallott. 14 a német csapatokat sújtó üzemanyaghiány
1945 elejére Németország kétségbeejtő helyzetbe került. miatt az offenzíva elakadt. (Benzin híján a
A szövetséges bombázók szüntelenül támadták a német iparvidékeket németeknek több támadó harckocsiegysé-
és a közlekedési vonalakat. Az üzemanyaghiány állandó gonddá vált. güket le kellett állítaniuk.) A hónap végére
Hitler hallani sem akart fegyverletételről, így a német kato- kitisztult az idő, és a szövetségesek légitá-
nák nem tehettek mást: a végsőkig harcoltak. Sokan reménykedtek madásai végképp eldöntötték az ütközet
a „titkos csodafegyver” bevetésében, amit a Führer ígért. ÁG
kimenetelét.
ÁG
S Z Milyen szerepet
IA • játszott korábban az
Z
G
R
RS
VÉ Ardennek hegység a hadtörténetben?

O
NO
ÉD
R
• @ Az ardenneki csatáról szól A halál 50 órája
FIN
A második világháború eseményei (1943–1945) Keresd meg az 1943–1945-ös évek

O
SV
című amerikai film. Ha teheted, keresd meg

N
legfontosabb hadi eseményeinek a helyszíneit az európai frontokon! Mondd el röviden

az ott zajló történéseket! az interneten, és nézd meg!
S
Z
Leningrád O
er
V
ng
Északi- e Moszkva
JE
-t
NAGY t e n g e r lti
Szovjet hadműveletek Ba
T
U
BRITANNIA Berlin
A nyugati szövetségesek
N
hadműveletei London Varsó Kurszk

1945. IV.
IÓ
Kijev 1943. VII.

Keleti front, 1944. VI. 6. (Normandia) Párizs NÉMETORSZÁG Sztálingrád
A szövetséges csapatok találkozási 1944. VI. 6. 1943. I.
vonala 1945. május elején FR A N CIA 
A tengelyhatalmak O RS ZÁG K
Jalta
OL
Ad t
ria 1945. II.
as ng
AS
A tengelyhatalmak szövetségesei
e
Oi - t e n
zp er
ete-teng
Fek er
Z
Monte Cassino R S Zg e r
i-
A tengelyhatalmak által ellenőrzött

területek 1943 elejéig Szicília ÁG
A szövetségesek -
ldközi tenge 1943. VII.
Fö r
Semleges állam
TÖRÖKORSZÁG
1945 áprilisában a szovjet hadsereg elfoglalta Bécset, majd be-

kerítette Berlint. Ugyanebben a hónapban az Elba folyó partján ta-
lálkozott egymással az előrenyomuló szovjet és amerikai hadsereg.
Április végén Hitler öngyilkos lett. 1945. május 9-ére virradó
éjszaka a németek aláírták a feltétel nélküli megadásról szóló
okmányt. Európában véget ért a második világháború.
@ Nézz utána, hogy az egykori nyugati szövetséges államokban miért
ünneplik május 8-án az európai győzelem napját!
A német „csodafegyver”: a V–2 rakéta. Sok

ezer ember halálát okozták a szárnyas
lövedékek és rakéták (V–1 és V–2 [fau egy,
fau kettő]), de Németország legyőzését már
nem késleltették. A sokkal félelmetesebb
atomfegyver kifejlesztésében pedig a né-
metek végképp lemaradtak.
Amerikai és szovjet katonák találkozása egy Elba menti településen 1945. április 25-
én  Keresd meg a földrajzi atlaszban az Elba folyót!
Jelképes cselekedet: amerikai katona lecse- •

Szovjet zászló a Reichstagon Mit gondolsz, miért volt különösen fontos, hogy a
•
réli az utcanévtáblát Berlinben Nézd meg a Reichstag épületére is kitűzzék a szovjet zászlót?
képet! Miről mire változott az utca elnevezése?
Japán veresége
Az amerikai hadiflotta megállította a csendes-óceáni japán offen-
zívát (Midway-szigetek), és ellentámadásba lendült. A következő
évben az Amerikai Egyesült Államok katonái szigetről szigetre folyó
véres harcokban kiszorították Japánt a Csendes-óceánról. (Ez volt
az úgynevezett „Békaugrás” hadművelet.) 1945 nyarán, amikor a
háború Európában már véget ért, a japánok még mindig szívósan ellen-
álltak. Elszántságukat mutatta az öngyilkos pilóták, az úgynevezett
„kamikazék” bevetése. 15
• Vajon honnan kapta a nevét a „Békaugrás” hadművelet?
15 A japánok a háború utolsó évében – a szamurájok önfeláldozó hagyomá-
nyainak szellemében – öngyilkos pilótákat, kamikaze harcosokat vetettek be.
(A szó jelentése magyarul: ’isteni szél’.) A feladatra önként jelentkező pilóták gé-
peit megtömték robbanóanyaggal, majd azok nekirepültek az amerikai hajók-
Egy anyahajó kamikazetámadás után. A tá- nak. Az öngyilkos pilóták komoly veszélyt jelentettek az amerikai hadiflottára.
madásokban elsősorban a repülőgép-anya- A támadások figyelmeztették az amerikaiakat arra, milyen elszánt ellenállásra
hajók kevésbé védett hangárai (ahol a repü- kell számítaniuk, ha majd a japán szigeteket támadják.
lőket tárolták) szenvedtek károkat. • Kik voltak a szamurájok?
A háború a Távol-Keleten valószínűleg még sokáig eltartott vol- 16 Az atombomba ledobását japán váro-
na, ha az amerikaiak nem vetik be a nemrég kifejlesztett atombom- sokra a bombát kifejlesztő tudósok egy ré-
bát. Az amerikai légierő 1945. augusztus 6-án Hirosimára dobta le sze ellenezte. Teller Ede magyar származású
az első atombombát, három nappal később pedig Nagaszakira a má- atomfizikus tagja volt az atombomba kifej-
sodikat. Az atombombák soha nem látott pusztulást okoztak. 16 lesztésén dolgozó kutatócsoportnak. Visz-
A szovjet Vörös Hadsereg is megindította támadását Japán ellen, és szaemlékezése szerint a kutatásban részt
benyomult Mandzsúriába. 1945. szeptember 2-án Japán feltétel vevő fizikusok 95 százaléka használni akar-
ta a fegyvert (vele ellentétben), és ezzel ké-
nélkül megadta magát. A második világháború, amely pontosan
sőbb az amerikaiak nagy része is egyetér-
hat évig tartott, ezzel véget ért. tett – egyrészt bosszúként a Pearl Harbor-i
orvtámadásért, másrészt az egyre fenye-
A szövetséges nagyhatalmak konferenciái – getőbben előretörő Szovjetunió elretten-
tésére. (Az oroszok ekkor még nem ren-
Európa felosztása delkeztek atombombával.) Teller jobbnak
látott volna egy humánusabb megoldást:
Roosevelt, Churchill és Sztálin két alkalommal találkozott a világhá- „képzeljék el […], hogy az első atombombát
ború alatt, hogy összehangolják a németek és szövetségeseik elleni har- a Tokiói-öböl fölött dobtuk volna le, és az
cot, és eldöntsék, milyen legyen a világ a háborút követő időszakban. 10 000 méter magasságban robbant volna
A teheráni találkozón (1943. november) megállapodtak abban, hogy a föl. Megcsinálhattuk volna, egy esti órában
háborút közösen folytatják addig, amíg a nácizmust teljesen szétzúzzák. 10 millió japán látta volna, miként lesz az
Itt döntöttek arról is, hogy a nyugati szövetségesek 1944 nyarán meg- esti sötétségből déli világosság – és halál-
nyitják a második frontot Nyugat-Európában. (Churchill javaslatát a baleset sem történt volna. […] Azt hiszem,
hogy Hirosima nagyon komoly hiba volt.”
káni partraszállásról elvetették, mert azt Sztálin határozottan ellenezte.)
(Rubicon, 1994/9–10.) A japán városok elle-
Ugyanakkor a szovjet diktátor leszögezte, hogy a háború első éveiben ni atomtámadás kritikusai később azt han-
megszerzett területekről nem hajlandó lemondani. Ez előrevetítette a goztatták, hogy egy lakatlan korallzáto-
kelet-közép-európai határok jelentős átszabását. nyon kellett volna az egész világ számára
 Keresd meg Teheránt az atlaszodban! Melyik ország fővárosa? bemutatni a fegyver soha nem látott,
• Sztálin a teheráni konferencián nagyon sürgette a második front meg- pusztító hatását.
• Te hogyan foglalnál állást az atombomba
nyitását. Miért volt ez érdeke a Szovjetuniónak? Miért ellenezte viszont
bevetéséről szóló vitában? Mondj érveket a
Sztálin a balkáni partraszállás gondolatát? véleményed mellett!
1944 októberében Churchill Moszkvában tárgyalt Sztálinnal a
közép- és kelet-európai szovjet és nyugati befolyás mértékéről. 17
17 A közép- és kelet-európai befolyási övezetekről 1944 októberében Sztálin

és Churchill döntött Moszkvában. A brit miniszterelnök visszaemlékezésében
így ír: „A pillanat alkalmas volt rá, hogy dologhoz lássunk, ezért azt mondtam:
»Jussunk dűlőre a balkáni ügyekben. Az Önök seregei Romániában és Bulgáriá-
ban vannak. Nekünk érdekeltségeink, képviseleteink és ügynökeink vannak ott.
Ne keresztezzük jelentéktelen ügyekkel egymás útját. Ami Nagy-Britanniát és
Oroszországot illeti, mit szólna hozzá, ha Önöknek kilencvenszázalékos túlsúlyuk
volna Romániában, nekünk ugyancsak kilencven százalékunk Görögországban,
Jugoszlávián pedig fele-fele arányban osztoznánk?« Miközben ezt fordították, egy
fél ív papírra felírtam: Románia: Oroszország 90%, a többiek 10%; Görögország:
Nagy-Britannia 90%, Oroszország 10% (az USA-val egyetértésben); Jugoszlávia:
50-50%, Magyarország: 50-50%; Bulgária: Oroszország 75%, a többiek 25%.
Az asztalon odacsúsztattam [a papírlapot] Sztálin elé, aki közben meghallgatta a
fordítást. Pillanatnyi szünet következett. Sztálin akkor fogta a kék ceruzáját, vas-
tagon kipipálta a feljegyzést, majd visszacsúsztatta felénk. Az egész nem tartott
tovább, mint amennyi idő alatt most leírtam. […] Ezután hosszabb szünet állt be.
A kipipált papírlap az asztal közepén hevert. Végül így szóltam: »Nem gondolja,
hogy meglehetősen cinikus dolog volna azt a benyomást kelteni, hogy csak úgy
félvállról vesszük ezeket a több millió ember sorsát eldöntő dolgokat? Égessük
el azt a papírt!« »Ne, tartsa csak meg« – mondta Sztálin.” (Churchill: A második
világháború)
Néhány nap múlva a brit és a szovjet külügyminiszter alkudozásai kissé meg-
változtatták a százalékos arányokat. A szovjetek Magyarországot számukra fon-
tosabbnak tartották, „készek [voltak] viszont elég nagymértékben lemondani
Görögországról”. (Churchill akkori táviratából) A híres „papírcetli”, amely hosszú időre el-
• Churchill azért akarta elégetni a papírt, hogy például te azt most ne olvashasd. döntötte Dél- és Kelet-Európa sorsát az
Miért tartotta kellemetlennek a feljegyzés létezését? 1944-es moszkvai megbeszélésen
Még tartottak a harcok, amikor a „három nagy” ismét

találkozott, ezúttal a Krím-félszigeten, Jaltában (1945.
február). Eldöntötték, hogy Németországot megszállási
övezetekre osztják. A Szovjetunió kötelezte magát, hogy
Németország legyőzése után belép a háborúba Japán el-
len. Megegyeztek egy új világszervezet, a ma is működő
Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) felállításában.
Heves viták után döntöttek a helyreállított Lengyelország
határairól. Keleten a Szovjetunió jelentős lengyel terüle-
teket tarthatott meg, és ezekért „kárpótlásul” Lengyel-
ország nyugaton német területeket kapott a háború
után. Bár a szövetséges nagyhatalmak által kiadott nyi-
latkozat szerint „minden népnek joga van, hogy meg-
A „három nagy” Jaltában (balról: Churchill, válassza azt a formát, amelyben élni akar”, Jaltában a nagyhatalmak
Roosevelt, Sztálin) @ Melyik országhoz tar- vezetői elismerték a hadműveletek során kialakult befolyási öve-
tozott Jalta? Nézz utána, melyik országhoz zeteket. Nyíltan ugyan nem mondták ki, de ennek következtében ke-
tartozik ma! rült Közép- és Kelet-Európa több mint négy évtizedre szovjet befo-
lyás, majd megszállás alá. Jaltában tárgyaltak először arról, hogy a há-
borús főbűnösöket a háború után nemzetközi bíróság elé fogják állítani.
• Milyen egyezmény értelmében és mikor foglalta el a Szovjetunió Len-
gyelország keleti területeit?
A három győztes nagyhatalom – az európai háború befejezése után
– tartott még egy csúcstalálkozót Potsdamban (1945. július–augusz-
tus). Ezen az időközben elhunyt Roosevelt és a választásokon alulma-
radó Churchill már nem vett részt, az utódaik képviselték államaikat.
A konferencián rögzítették Németország keleti határait (az ország je-
lentős területi veszteségével), valamint megszállási övezeteit, illetve
előkészítették a háborús bűnösök felelősségre vonását. Döntés született
Közép-Európa német lakosságának Németországba való áttelepítéséről
is. Az eddigi konferenciákkal ellentétben egyre több konfliktus alakult
ki, bár a felek egyelőre még az együttműködésben voltak érdekeltek.

1. Mi volt a lényege a Molotov– Molotov–Ribbentrop-paktum: érdekszférák elhatárolása.
Ribbentrop-paktumnak? 1939. szeptember – 1940 nyara: Lengyelország lerohanása; „a furcsa há-
2. Melyik eseménytől számítjuk a ború”;
második világháború kezdetét? szovjet terjeszkedés Kelet-Közép Európában.
3. Milyen szakaszokra osztható Né- 1940: Dánia és Norvégia megszállása;
metország előretörése és megtor- – Franciaország elleni hadjárat;
panása Nyugat-Európában? – légi háború Nagy-Britannia ellen.
4. Minek köszönhette Németország 1940. szeptember: háromhatalmi egyezmény → tengelyhatalmak.
kezdeti sikereit a Szovjetunió elleni 1941. június 22.: német támadás a Szovjetunió ellen, kezdeti német sikerek.
háborúban? Pearl Harbor (1941. december) → az Amerikai Egyesült Államok és Japán
5. Miért lépett be a háborúba az Ame- belép a háborúba → Midway: fordulat a csendes-óceáni hadszíntéren.
rikai Egyesült Államok 1941 telén? Antifasiszta szövetség: Nagy-Britannia – Amerikai Egyesült Államok –
Mi lett ennek a következménye? Szovjetunió.
6. Ki volt a „három nagy”? Mi volt a 1942 ősze – 1943. február: Sztálingrád; 1943 nyara Kurszk: döntő szovjet
legfontosabb közös céljuk? győzelem.
7. Miért vált reménytelenné Német- 1944. június 6.: partraszállás Normandiában – a második front → német
ország helyzete 1944 nyarára? vereségek mindkét fronton.
8. Mikor és hogyan ért véget a háború 1945. május 9.: Németország feltétel nélküli fegyverletétele.
Európában? Az atombomba bevetése → japán megadás (1945. szeptember 2.), a má-
9. Mikor és hogyan ért véget a háború sodik világháború vége.
a Távol-Keleten? Nagyhatalmi csúcstalálkozók: Teherán, Jalta, Potsdam – Európa felosztása.
10. Mely városokban tartott csúcstalál-
kozót a „három nagy”?
11. Hogyan alakult Közép- és Kelet-
Európa sorsa a háború végén?
13. A holokauszt 155
13. A holokauszt
A holokauszt (görög: „holokauszton”) szó jelentése ’teljesen elégő
áldozat’. A második világháború kegyetlen népirtását, a holokausztot
az érintett népek kezdetben a saját nyelvükön nevezték el: a zsidók
„soá”-nak (a „hásoá” héber szó jelentése: ’csapás’),
a cigányok „porrajmos”-nak (’elemésztés’) hívták.
Az európai és magyarországi zsidótörvények

• Elevenítsd fel tankönyvünk 9. témájának segítségével a német faj-
elméletről és az antiszemitizmusról tanultakat! Segítenek ebben a kö-
vetkező kérdések. Egy arcát takaró nő a parkban egy „Csak zsi-
• Határozd meg az antiszemitizmus és a fajelmélet fogalmát! Melyik dóknak” feliratú padon ül (Ausztria, 1938.
német műnek az alapgondolata mindkettő? március)
• Milyen intézkedéseket hozott a hitleri kormányzat hatalomra jutása
után a zsidó származású német állampolgárok emberi és állampolgári
jogainak korlátozására?
• Idézd fel a 4. fejezetben a magyarországi zsidóságról és a 10. témában
a politikai antiszemitizmus fogalmáról, eredetéről és a numerus clausus
törvényről tanultakat!
Hitler eszmerendszerének egyik sarokkövét képezte az antiszemitiz-

muson alapuló fajelmélet, amely a zsidókat alacsonyabb rendű fajnak
tekintette. A nemzetiszocialisták hatalomra kerülésük után újabb és
újabb rendszabályokat hoztak a zsidók emberi és állampolgári jogai-
nak* korlátozásáról, a társadalomból való kirekesztésükről. Ezeket
az elveket foglalták össze a 9. témában már említett nürnbergi faji
törvények 1 (1935-ben), amelyek biztosították a jogi keretet a
németországi zsidók módszeres üldözéséhez.
1 „3. §. Csak a birodalmi állampolgár birtokosa a teljes politikai jogoknak, és

mint ilyen van szavazati joga politikai szavazásokon, és van joga hivatali tisztsé-
get ellátni. A birodalmi belügyminiszter vagy az őáltala kijelölt hivatal egy átme-
neti időre kivételeket jelölhet ki a nyilvános hivatalok ellátására. […]
4. §. Zsidó nem lehet birodalmi állampolgár. Nincs szavazati joga politikai A mérges gomba című német antiszemita
ügyekben, nem lehet hivatalnok. A zsidó hivatalnokok 1935. december 31-ével mesekönyv borítója
nyugalmi állományba kerülnek.” (Részlet az 1935. évi nürnbergi törvényekből)
• Gyűjtsd össze a törvény szövegéből, milyen jogoktól fosztotta meg a törvény a
németországi zsidókat!
A jogfosztás mellett egymást követték a zsidók elleni szóbeli és

fizikai bántalmazások. A zsidóellenes véres fellépések halálos áldoza-
tokkal is jártak. A leghírhedtebb akció az úgynevezett kristályéjszaka
volt (1938. november), amely kiterjedt egész Németországra. Az SA
tagjai feldúlták, felgyújtották a zsinagógákat, és betörték a zsidó
tulajdonú üzletek kirakatait, a szanaszét szóródó üvegszilánkok ad-
ták e rettenetes éjszaka nevét. A zsidókat rendelettel zárták ki a gaz-
dasági életből. A Gestapo pedig több ezer zsidót deportált (hurcolt el) a
dachaui (dahhaui) koncentrációs táborba. Az események miatt egyre
több zsidó menekült el az országból, és keresett más országokban
menedéket.
A Német Birodalom megerősödésével, majd terjeszkedésével
több állam vezetett be zsidóellenes intézkedéseket és törvényeket a né-
met mintát követve (például Olaszország, Szlovákia, Románia vagy
Horvátország). Az egyre növekvő német gazdasági és politikai befo- Egy berlini zsinagóga a „kristályéjszaka” után
lyás hatására a magyar belpolitika is jobbra tolódott. Így a magyar kor-

mányok a zsidó kisebbség jogainak korlátozásával próbálták kezelni
a társadalmi feszültségeket, s ezzel a megélhetésért aggódó embe-
rek egy része egyetértett.
Elsősorban a keresztény értelmiséget igyekeztek megnyerni. E lét-
számában sem kicsi, befolyásos társadalmi csoport számára az
első zsidótörvény (1938) kívánt jobb lehetőségeket biztosítani.
A törvény értelmében az értelmiségi pályákon (például ügyvéd, or-
vos, mérnök, újságíró, színész) a zsidók aránya nem haladhatta meg a
20 százalékot. (Zsidónak minősültek az izraelita vallásúak. Ők a teljes
magyar lakosság körülbelül 5 százalékát tették ki.) A zsidótörvény
ellen sokan felemelték szavukat, többek között olyan kiválóságok,
mint Bartók Béla, Kodály Zoltán, Móricz Zsigmond.
Az első zsidótörvény kidolgozója, Imrédy Béla hamarosan mi-
niszterelnök lett. A magyarországi szélsőjobboldal erőteljes köve-
telésére rövidesen az elsőnél szigorúbb zsidótörvényt terjesztett a
parlament elé. A baloldali ellenzék és a keresztény egyházak tiltako-
Imrédy Béla (1891–1946) gazdasági szak- zása ellenére az országgyűlés elfogadta a második zsidótörvényt
ember, bankár, politikus, pénzügyminiszter, (1939. május). Ennek értelmében már nemcsak az izraelita vallásúakat
majd miniszterelnök. Az első zsidótörvény tekintették zsidónak, hanem mindenkit, akinek egyik szülője vagy két
kidolgozója, a második törvény beterjesz- nagyszülője zsidó származású volt. A törvény tehát innentől kezdve
tője. Miniszterelnöksége alatt a kormány nem vallási, hanem faji alapon különböztette meg az embereket.
politikája erőteljesen jobbra tolódott, meg- A hátrányos megkülönböztetést megkeresztelkedéssel többé nem
erősödtek a szélsőjobboldali mozgalmak. lehetett elkerülni. A törvény a zsidók arányát az értelmiségi pályá-
Ezért lemondásra kényszerült. @ Nézz utána, kon 6 százalékra csökkentette.
milyen okból, kik és milyen indokkal kényszerí-
tették ki Imrédy Béla lemondását! • Hasonlítsd össze az első és a második zsidótörvényt! Melyek a legfőbb
azonosságok, és mik a különbségek?
1941-ben hazánk a tengelyhatalmak oldalán belépett a háború-
ba. Ez azt is jelentette, hogy a németek és a magyar szélsőjobboldal
igényei a belpolitikában még erőteljesebben érvényesültek. Elfo-
gadták a harmadik zsidótörvényt (1941. augusztus), amely meg-
tiltotta a zsidók és a nem zsidók közötti házasságot. Míg a korábbi
törvények elsősorban a munkalehetőségeit korlátozták, ez szemé-
lyében is megalázta a zsidó kisebbséget.
Kísérlet az európai zsidóság és cigányság

elpusztítására
A háború kitörése mindent megváltoztatott, a jogfosztás, a faji
megkülönböztetés, az üldöztetés politikáját felváltotta a módsze-
res népirtás. Hitler a „végső győzelem” utáni Európát úgy képzelte
el, hogy azt 250 millió német uralja. A körülöttük élő népeknek a Har-
madik Birodalmat kiszolgáló segédnépek szerepét szánta. Az európai
zsidóság és a cigányság teljes eltüntetése után az „alsóbbrendű em-
berfajok” – például a szlávok – saját vezetők, értelmiség és kultúra
A zsidókat sárga csillag viselésére kötelező
nélkül, rabszolgaként dolgoztak volna a birodalom számára.
•
okirat Milyen célt szolgált a csillag viselése?
• Sorolj fel szláv népeket!
2 Asárga csillag (más nevén Dávid-csillag). A holokauszt a zsidó népesség tervszerű, szervezett elpusztí-
Valamennyi hat éven felüli, zsidónak minő- tását jelenti, amit a náci Németország hajtott végre a második vi-
sített ember számára előírták, hogy felső lágháború időszakában. A kifejezést tágabb értelemben is használ-
ruhájának bal mellrészén, jól láthatóan ják, amikor más népcsoportok tömeges megsemmisítéséről van szó.
viseljen egy 10 cm átmérőjű, kanárisárga,
A zsidókat sárga csillag viselésére kötelezték. 2 Ezt a megkü-
hatágú csillagot.
lönböztetést először a megszállt Lengyelországban, majd Európa
• Ki volt Dávid király, és mi köze a zsidó nép-
más területein is elrendelték. Ezután megkezdték a lengyelorszá-
hez? (Segít az 5. osztályos tankönyv 9. témá-
ja.) gi zsidók gettókba telepítését. A gettó elkülönített, zárt (fallal
vagy kerítéssel is körülvett) terület, ahonnan az ott élő zsidóknak

csak különleges engedéllyel volt szabad kilépni. Célja a zsidó lakos-
ság egy helyre gyűjtése és a társadalomtól való elszigetelése volt. Az
itt élők pénzét, ékszereit, vagyontárgyait elvették, az embereket a
rendelkezésre álló házakban (lakásokban) összezsúfolták. Az egész-
ségtelen, nyomorúságos környezetben, megfelelő mennyiségű éle-
lem nélkül lassú éhhalál várt rájuk. Az éhségtől legyengült emberek
között járványok (például tífusz) ütötték fel a fejüket, és megfelelő
egészségügyi ellátás híján aratott a halál.
@ A gettó nem a XX. század „találmánya”. Nézz utána, mikor hoztak lét-
re először gettókat!
A varsói gettó lakói 1943 tavaszán felkelést robbantottak ki elnyo- A varsói gettó fala és egy gyaloghíd a Clodna
móik ellen. A hősies, de reménytelen küzdelem több mint egy hóna- utcán 1942-ben
pig tartott. A németek a felkelőket lemészárolták, vagy deportálták
a koncentrációs táborokba, a gettót pedig porig rombolták.
A gettók felállítása mellett elkezdték a megszállt lengyel és orosz
területek sokmilliós zsidó lakosságának módszeres és szervezett le-
gyilkolását. A zsidók egy részét a lakóhelyükön ölték meg (például
Kijev mellett egy nap alatt 35 000 embert). Eleinte az összeterelt
zsidókat géppuskákkal mészárolták le, vagy olyan különleges teher-
autókba terelték a szerencsétlen embereket, amelyek légmentesen
elzárt rakterébe visszavezették az autó kipufogógázát.
A Német Birodalom vezetői azonban túl lassúnak találták a folya-
matot. A német–szovjet háború kirobbanása és az Amerikai Egyesült
Államok hadba lépése után Hitler elérkezettnek látta az időt a „zsidó-
kérdés végső megoldására”, amely Európa zsidómentesítését jelen-
Zsidók bevagonírozása Varsóban. Az úti cél
tette. A náci vezetők Göring utasítására 1942 elején, egy értekezle-
valamelyik koncentrációs tábor volt.
ten (wannseei konferencia) döntöttek ennek módjáról. Ezt követően
üzembe helyezték a gázkamrákat és a krematóriumokat* a megsem-
misítőtáborokban.
A náci koncentrációs és megsemmisítő-

táborok
• Mikor és milyen céllal jöttek létre az első koncentrációs táborok
Németországban? (Elevenítsd fel a 9. témában tanultakat!)
• Mit tudsz a Gulag-táborokól? (Hol szervezték meg ezeket, s mi volt a
céljuk?)
Hitler és a nemzetiszocialisták hatalomra kerülése után rövidesen ki-
épült a koncentrációs táborok hálózata. (Ezek főként Németország-
Néhányan a náci birodalom „félelmetes el-
ban jöttek létre, és céljuk a társadalomra – a hatalmon lévők szerint –
lenségei” közül
veszélyesnek ítélt csoportok elszigetelése, munkaerejük maximális
kihasználása és akár halálra dolgoztatása volt.) Ezekben a munkatá-
borokban kegyetlen kö-
rülmények uralkodtak:
a minimális tápanyag-
igényt sem fedező élel-
miszeradagok, a napi 10–
12 órás kemény munka,
valamint a betegségek
gyorsan végelgyengü-
léshez és halálhoz vezet-
tek. A munkatáborokban Az auschwitzi tábor bejáratának felirata:
élőknek nagyjából a fele •
„A munka szabaddá tesz” Hogyan értel-
élte túl a háborút. mezhető ez a mondat ennek a tábornak a be-
járatán?
A végállomás: az auschwitzi koncentrációs és A táborok másik csoportját a főként a megszállt lengyel területeken
haláltábor kialakított haláltáborok jelentették. 1940 tavaszára épült fel Len-
gyelországban (Krakkó mellett) az első, az auschwitzi (ausvic) kon-
3 A megszállt területeken a zsidókat (get- centrációs tábor. 3 Ide hurcolták, azaz deportálták a megszállt
tókban) összegyűjtötték, majd vasúton, területekről kezdetben a zsidókat, majd a cigányokat. Auschwitz-
„marhavagonokban” deportálták őket a ban a háború végéig körülbelül másfél millió ember vesztette életét,
különböző koncentrációs táborokba. A de- éhezés, betegségek, gyilkosságok következtében, köztük mintegy egy-
portáltak úgy tudták, hogy dolgozni viszik millió zsidó, akiknek egy részét Magyarországról hurcolták ide.
őket „valahová a birodalom belső részébe”,
munkatáborokba. A táborba érkezéskor ki-
Németország határa NORVÉGIA
választották a még munkaképes foglyokat, 1942-ben (Észtország)
nger
a többieket pedig azonnal a gázkamrákba (Ausztria) Megszűnt államok
Északi- (Lettország)
vitték. Ezek ablaktalan, légmentesen zár-
-te
tenger i
ható építmények voltak – sokszor fürdő- Balt (Litvánia) SZOVJETUNIÓ
épületnek álcázva –, amelyekbe mérges HOLLANDIA Belsen Chelmno
Treblinka
gázt juttattak. A gáz néhány perc alatt BELGIUM NÉMETORSZÁG (Lengyelország) Sobibor
végzett az emberekkel. Miután a halottak Majdanek
(Csehszlovákia) Auschwitz Belzec
„még felhasználható szerveit” (aranyfogak, Dachau
hosszú haj) eltávolították, a krematóriu- FRANCIAORSZÁG (Ausztria)
MAGYARORSZÁG
mokban elégették a holttesteket. OLASZORSZÁG ROMÁNIA
(Jugoszlávia)
Fekete-tenger
A tengelyhatalmak területe
Főbb koncentrációs táborok A tengelyhatalmak szövetségesei
Megsemmisítő táborok A tengelyhatalmak területi hódításai
Speciális osztagok által elkövetett A szövetségesek területe 1942 végén
tömeggyilkosságok Semleges állam
•
A holokauszt Európában Hol épültek inkább koncentrációs táborok, és hol a meg-
Zyklon–B (ciklon bé). Ezt a rovarölő készít- semmisítőtáborok? Mit gondolsz, miért éppen ezeken a területeken? Mely országokban
ményt használták a nácik a gázkamrákban az volt magas az áldozatok száma?
emberek meggyilkolására. A szemcsés anyag
ugyanis 26–28 °C-on a levegővel érintkez-
Antiszemitizmus a sztálini Szovjetunióban
•
ve mérgező gázt fejleszt. Idézd fel, hol és
A sztálini Szovjetunióban is fel-felütötte fejét az antiszemitizmus. Sztálin
mikor vetettek be a történelemben először ve-
gyi fegyvereket! a gettósítással is próbálkozott, bár nem olyan kíméletlen erőszakkal, mint
OLVASMÁNY
Hitler. A Szovjetunióban élő zsidókat eleinte arra biztatták, hogy vándorol-

janak el a Krím félszigetre, majd egy külön területet jelöltek ki számukra a
Távol-Keleten, a kínai határ mellett (az úgynevezett Zsidó Autonóm Kör-
zetet). A gettókörzetekből végül nem lett semmi. A második világháború
után viszont ismét erősödött Sztálin antiszemitizmusa. Cikkek jelentek
meg a „zsidó kártevők bandájáról”, akik a vád szerint az ukrán iparban te-
vékenykedtek. 1952-ben pedig a sajtó a „zsidó orvosok összeesküvéséről”
kezdett írni, akik – a lehetetlen vádak szerint – meg akarták gyilkolni a szov-
jet vezetőket, mindenekelőtt Sztálint. 1953. március elején meghalt Sztá-
lin, és ezzel vége lett a képtelen vádaskodásnak. Sok történész úgy véli, ha
Sztálin egy évvel tovább él, az a zsidóság második katasztrófáját jelentette
volna az 1950-es évek közepén.
Kísérlet a magyar zsidóság és cigányság

elpusztítására
Miközben a környező országokban már a zsidóság teljes megsemmi-
sítésére törekedtek, a magyar kormányok a lehetőségekhez mérten
igyekeztek ellenállni a németek, illetve a magyar szélsőjobboldali
pártok követeléseinek. Vonakodó politikájukra jellemző, hogy a nyi-
lasok követelésére elfogadták ugyan a harmadik zsidótörvényt, majd
1941-ben bevezették a munkaszolgálatot a zsidó férfiak számára, 4
de nem került sor a sárga csillag viselésének bevezetésére és a hazai zsi-
dóság deportálására a Harmadik Birodalom területére. Így a környe-
ző országokból egyelőre sok zsidó lelt menedékre Magyarországon.
Munkába induló munkaszolgálatosok
4 A második világháborúban a (zsidó) származás, politikai nézetek és egyéb

okok miatt a fegyveres szolgálatra nemzethűség szempontjából megbízhatat-
lannak tartott embereket munkaszolgálatra, vagyis fegyver nélküli katonai szol-
gálatra kötelezték. A zsidók mellett a magyarországi nemzetiségek egy része is
munkaszolgálatot teljesített. 1941 tavaszán létrehozták a munkaszolgálat újabb,
csak zsidókra vonatkozó változatát, a „kisegítő szolgálatot”. Az erre vonatkozó
törvény előírta, hogy a zsidónak tekintendő hadköteles személyek e kötelezett-
ségüknek „a honvédség kötelékében kisegítő szolgálat teljesítésével tesznek ele-
get”, rendfokozatuk nem lehet. A honvédség számára lőállásokat, bunkereket
építettek, az utak javítását, erődítések készítését, a fronton drótakadályok, tank-
csapdák telepítését, aknák felszedését végezték. A szűkös élelmiszer-fejadagok,
a nehéz fizikai munka és a kegyetlen bánásmód miatt sokan vesztették életüket
a háború idején. Auschwitzba deportált magyar zsidók
1944 márciusában a németek megszállták Magyarországot. 5 A sárga csillag kötelező viselésén túl
Az országban élő zsidók reménytelen helyzetbe kerültek. A kor- a zsidók nem lehettek tagjai a sajtó-, a
mány kötelezővé tette a zsidóknak a sárga csillag viselését, szín- és filmművészeti kamaráknak, nem
és egyéb, a szabadságukat korlátozó intézkedéseket is bevezetett. 5 tölthettek be állami hivatalokat. Tilos volt
A magyarországi zsidók életét eddig nem fenyegette veszély (bár meg- keresztény háztartási alkalmazottat tarta-
alázó jogkorlátozásokat kellett elviselniük). Most változott a helyzet. niuk. Elrendelték a zsidó lakások „igénybe-
Hazánkba érkezett a hírhedt SS egyik vezetője, Adolf Eichmann (ejh- vételét” (lényegében elvételét).
mánn). Ő volt az európai zsidók deportálásának fő szervezője.
1944 áprilisában megkezdték a magyarországi zsidók get-
tókba telepítését, majd májusban a deportálásukat. Nyár végé-
ig csaknem félmillió magyar zsidót hurcoltak el német koncentrá-
ciós és munkatáborokba, főleg az auschwitz-birkenaui koncentráci-
ós táborba. Mindez lehetetlen lett volna a magyar hatóságok együtt- 6 Az Auschwitz-jegyzőkönyv. 1944 tava-
működése nélkül. Sor került több ezer roma deportálására is a kon- szán két fogoly megszökött az auschwitzi
centrációs táborokba. koncentrációs táborból. Szökésükkel nem
pusztán az életüket akarták megmenteni,
1944. június végére a németek katonai helyzete azonban kataszt-
céljuk volt az is, hogy a világ tudomására
rofálissá vált. Egyre közismertebb lett a haláltáborokba hurcolt zsi- hozzák a haláltáborban zajló szörnyűsége-
dók sorsa, elsősorban két szökött fogoly vallomásából. 6 Ezért, va- ket. Elmondásuk alapján állították össze az
lamint a német vereségek hatására Horthy Miklós leállíttatta a zsidók Auschwitz-jegyzőkönyvet, amely Magyar-
deportálását – így a budapesti zsidóság körülbelül fele megmenekült. országra is eljutott. Olvasták fontos szere-
• Mi történt 1944 júniusának első hetében, ami reménytelenné tette a pet játszó politikusok – Horthy is –, közéleti
személyiségek. Részlet a jegyzőkönyvből:
Harmadik Birodalom katonai helyzetét?
„[…] elkezdődött az ún. »szelektálás«. He-
1944 októberében a kormányzó lemondatásával a németek igé- tente kétszer, hétfőn és csütörtökön az or-
nyeit feltétlen kegyetlenséggel kiszolgáló nyilasok kerültek hata- vos kijelölte azokat a foglyokat, akiket elgá-
lomra, a megszálló német katonai erő segítségével. Ez újabb szen- zosítással ki kellett végezni, és holttestüket
vedést jelentett a magyarországi zsidó és a cigány lakosságnak egyel kellett égetni. A kiszelektált személyeket
aránt. 1944 végén felállították a budapesti gettót. A nyilas razzi- teherautóval a nyírfaligetbe vitték. Azokat,
akik oda élve megérkeztek, az elégető gö-
ák során ezrével fogtak el zsidó és nem zsidó embereket. Budapes-
dör mellett erre a célra kialakított nagy ba-
ten több ezer zsidó vált a nyilasterror áldozatává. Voltak, akiket rakkban elgázosították, azután a gödrök-
a Duna-parton végeztek ki, másokat erőltetett menetben nyugat ben elégették. A 7-es blokkban ily módon
felé hajtottak. hetente kb. 2000 ember halt meg.”
Áldozatok és bűnösök, felelősség és embermentés

A koncentrációs táborokban minden európai nép, társadalmi csoport
és korosztály megfordult áldozatként. Az itt sínylődők között vol-
tak politikai foglyok, papok, az úgynevezett „alsóbbrendű népek-
hez” (zsidók, cigányok, szlávok) tartozók, bűnözők és a különböző
deviáns* magatartásúak. Nem kímélték sem a gyerekeket, sem az
öregeket, sem a szellemi fogyatékkal élőket. A háború alatt a náci
koncentrációs táborokban több millió embert öltek meg.
Az emberek tömeges megsemmisítésével foglalkozó szervezet, az SS
Heinrich Himmler (Hájnrih Himmler) SS birodalmi vezető irányí-
A nyilasterror Dunába lőtt áldozatainak em- tása alá tartozott. A zsidók gettóba gyűjtését, deportálását, a mun-
lékműve Budapesten. A hatvan pár, öntött- ka- és a haláltáborok szervezését, működtetését, őrzését Berlinből
vasból mintázott, korhű cipő az 1944–1945 irányították az SS hivatalai. Minden tábor fölött egy-egy teljhata-
során elkövetett kivégzések borzalmainak lommal felruházott parancsnok állt. 7
állít emléket.
7 Az auschwitzi tábor parancsnokának, Rudolf Hössnek (hössz) a vallomásá-
ból (1946): „Maga a probléma – a zsidóság kiirtása – nem volt új dolog: csak
az rettentett meg az első pillanatban, hogy nekem kell végrehajtanom. Miután
azonban megkaptam a határozott, közvetlen utasítást, sőt, még magyarázatot
is adtak hozzá – már nem volt más hátra, mint az, hogy végrehajtsam az utasí-
tást.” Rudolf Höss a háború után Krakkóban lefolytatott tárgyaláson elismerte
bűnösségét. Halálra ítélték, és a bírósági ítéletnek megfelelően Auschwitzban
akasztották fel, arccal a tábor felé.
• A háború után emberiségellenes bűntettekkel vádolt náci tömeggyilkosok – mint
Höss is – így védekeztek: „csak a felsőbb parancsnak engedelmeskedtem”. Mi a vé-
leményed erről?
A zsidó gettók és táborok, valamint a zsidóság deportálásának meg-

szervezésében szerte Európában, így Magyarországon is kiemelkedő sze-
repe volt Adolf Eichmann-nak, az SS tisztjének. 8 Az SS-különítmények
Anne Frank egy Hollandiában élő német zsi- tragikus sikere azonban elképzelhetetlen lett volna a megszállt orszá-
dó család gyermeke volt. A család a depor-
gok a németekkel együttműködő hivatalnokai és fegyveres erői nélkül.
tálás elől egy padlásszobában rejtőzött el.
Felfedezték, elhurcolták, és megölték őket.
8 Adolf Eichmann a „zsidókérdés végső megoldásának” egyik fő szervezője és
A kislány naplót vezetett, amely azóta számos
irányítója az SS tisztjeként több millió ember deportálásában játszott döntő
•
nyelven (magyarul is) megjelent. Olvasd el
szerepet. Gyakran nevezték a Harmadik Birodalom első számú hóhérának. Köz-
a könyvet (a világhálón is megtalálható)!
reműködött a lengyelországi haláltáborok létrehozásában is. 200–300 fős külö-
nítményével együtt fontos szerepet játszott több százezer magyarországi zsidó
Auschwitzba szállításában és elpusztításában. A német összeomlás után favá-
góként bujdosott, majd Argentínába szökött, és itt élt, álnéven. Az izraeli titkos-
szolgálat (a Moszad) ügynökei felkutatták, elkábították, és elrabolták. Izraelben
állították bíróság elé, halálra ítélték, és 1962-ben felakasztották.
Sokan igyekeztek segíteni az üldözötteken szerte Európában, így

Magyarországon is: becsületes polgárok, akik életük kockáztatásá-
val zsidókat, katonaszökevényeket, politikai üldözötteket bújtat-
tak. Segítettek az egyházak, a Vöröskereszt és más szervezetek is.
A semleges országok követségei tízezrével adták ki az üldözötteknek
Heinrich Himmler (1900–1945) SS birodal- az igazolást, hogy államuk védelme alatt áll-
mi vezető egy orosz hadifogolytábort szem- nak (ez volt a menlevél). Az embermentésben
lél meg 1941-ben. Himmler a Harmadik Biro-
részt vevők közül többen az életüket áldozták,
dalom egyik legbefolyásosabb embere volt.
így Salkaházi Sára apácanővér, aki összesen
A Gestapót is ő irányította. Mint a koncent-
rációs táborok és a haláltáborok kialakítóját
közel száz zsidót mentett meg a nyilasok rém-
és felügyelőjét, Himmlert több millió zsidó, uralma idején. Letartóztatták, és több más
szovjet hadifogoly, lengyel és több százezer fogollyal együtt a Duna-parton kivégezték.
cigány, valamint politikai fogoly, továbbá fi- 9
zikailag és mentálisan sérült ember haláláért
terhelte felelősség. A háború végén brit fog-
ságba került, de a felelősségre vonás elől az Salkaházi Sára (1899–1944), a Szociális Testvérek Társa-
öngyilkosságba menekült. ságának apácanővére, vértanú
9 Salkaházi Sára Kassán született, ahol tanítónői diplomát szerzett. Az első vi-
lágháború után eltiltották hivatásának gyakorlásától, mert nem volt hajlandó a
csehszlovák kormányra felesküdni. Novellákat és a határon túli magyarok sorsá-
val foglalkozó rövid írásokat jelentetett meg felvidéki magyar újságokban. 1927-
ben kérte a Szociális Testvérek Társaságának rendjébe való felvételét. Fáradha-
tatlan tanító és szervező volt. A rend vezetője, Slachta Margit mellett aktív sze-
repet vállalt az embermentő akciókban. Egy munkásnőotthont vezetett. 1944
decemberében az otthon körülbelül 150 lakója közül legalább harmincan hamis
papírokkal bujkáltak. Az otthon egyik lakója sértődöttségből elárulta a nyilasok-
nak, hogy zsidókat rejtegetnek. 1944. december 27-én a nyilasok letartóztatták
Salkaházi Sárát és három másik nővért, majd valamennyiüket agyonlőtték a
Duna-parton. Egy szemtanú állítása szerint az egyik alacsony, rövid, fekete hajú
nővér a kivégzése előtt szembefordult a fegyveresekkel, és széles mozdulatokkal Raoul Wallenberg svéd diplomata (1912–
keresztet vetett – a személyleírás alapján valószínűsíthető, hogy Salkaházi Sára 1947?). Nagy szerepet játszott a budapesti
volt az. Salkaházi Sárát 2006-ban boldoggá avatták. zsidók mentésében. Több ezer személynek
állíttatott ki svéd menlevelet. Wallenberg
Reviczky Imre Budapest ostromát követően a szovjet Vörös
Hadsereg fogságába esett. Fogolyként halt
A felvidéki nemesi családból származó Reviczky Imre 1916-ban gyalogos meg, máig tisztázatlan körülmények között.
OLVASMÁNY
hadnagyként kezdte katonai pályafutását az Erdélybe benyomuló román Emlékét Budapesten utca, emlékmű őrzi, és
hadsereg ellen. A második világháborúban már honvéd alezredesként tel- egy szakközépiskola viseli a nevét.
jesített szolgálatot. 1943 májusában az erdélyi Nagybányán állomásozó
X. számú kisegítő zsidó és román munkaszolgálatos katonákból álló zász-
lóalj parancsnoka volt. Parancsnokként a táborban azonnal véget vetett
a kegyetlenkedésnek, kivizsgálta a visszaéléseket, a munkaszolgálatosokat
emberként, katonaként kezelte. Magyarország német megszállása után
Reviczky zászlóalja menedékhellyé vált, az alezredes ugyanis behívóparan-
csokkal zsidók százait mentette meg az Auschwitzba való deportálástól.
1944 októberében a nyilas hatalomátvételt követően Reviczky egy közeli
erdőségbe küldte fát vágni a munkaszolgálatosokat, hogy elkerülje a de-
portálásukat. Néhány nappal később pedig a Vörös Hadsereg szabadította
fel az erdőben dolgozó rabokat. Szalonnán hamis papírokkal segítette a ki-
végzés előtt álló zsidókat, sokakat mentve meg így a biztos haláltól. 1945-
ben a nyilasok letartóztatták, börtönbe zárták, halálra ítélték, ám sikerült
megszöknie. A háború után ezredessé nevezték ki, majd az ötvenes évek
elején leszerelték, ezek után a hadinyugdíját is megvonták. Egy szénraktár-
ban 75 százalékos hadirokkantsága ellenére nehéz fizikai munkát végzett,
és nyomorúságos körülmények között élt. 1956-ban rehabilitálták, számá-
ra későn, hiszen 1957-ben meghalt. Sírjánál a katolikus egyházi szertartás
és katonai tiszteletadás mellett rabbi is búcsúztatta. 1965-ben a Jad Vasem Reviczky Imre (1896–1957) ezredes, a Világ
izraeli szervezet posztumusz Világ Igaza kitüntetésben részesítette. Igaza

Európai és magyarországi zsidótörvények: 1. Mi volt a céljuk és a tartalmuk a faji
– nürnbergi faji törvények (jogfosztás) → kristályéjszaka; törvényeknek?
– az első, második és a harmadik zsidótörvény. 2. Hasonlítsd össze a magyarországi
Holokauszt (a zsidók és a romák elpusztítása): első, második és harmadik zsidótör-
– megkülönböztetés (zsidók → sárga csillag); vényt! Melyek a legfőbb azonosságok
– elkülönítés (gettók); és különbségek?
– deportálás → elpusztítás. 3. Hogyan különböztették meg, majd
Koncentrációs táborok: különítették el a nácik a zsidó lakossá-
– munkatáborok; got?
– haláltáborok (Auschwitz); több millió zsidó áldozat. 4. Határozd meg a koncentrációs tábor,
Kísérlet a magyar zsidóság és cigányság elpusztítására: a munkatábor és a megsemmisítő-
– német megszállás → elkülönítés → deportálás; tábor fogalmát!
– nyilasok rémuralma. 5. Hogyan változott meg a magyar zsi-
Áldozatok és bűnösök, felelősség és embermentés. dóság helyzete a német megszállás,
majd a nyilasuralom alatt?
6. Mutasd be az embermentésről tanul-
takat néhány jellemző példán keresz-
tül!
14. Magyarország a második

világháború idején
„Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
kis ország, messze ringó gyerekkorom világa”
(Radnóti Miklós: Nem tudhatom – részlet)
A revíziós politika eredményei

1 Horthy németországi útjának fény- A gazdasági világválság következtében tarthatatlanná vált az ere-
pontja a balti-tengeri német flottabázi- detileg is sok problémát megoldatlanul hagyó Párizs környéki békék
son tett látogatás volt. Erre az alkalomra rendszere. Közép-Európa kis államainak kormányai kénytelenek voltak
időzítették egy új német nehézcirkáló vízre felismerni, hogy külpolitikájukat egyre inkább Németország befolyá-
bocsátását. A hajót Horthy felesége avatta solja. A Harmadik Birodalom még a második világháború kirobbaná-
fel. Megszemléltek egy tengeri hadgyakor-
sa előtt bekebelezte a németek lakta közép-európai területeket
latot is. Horthyra emellett kemény tárgya-
lások vártak. Hitler mindenképpen rá akar-
(9. téma).
ta venni, hogy Magyarország vegyen részt
a Csehszlovákia ellen tervezett katonai fel-
• Melyik, németek lakta területeket szerezte meg Németország 1938-
ban és 1939-ben? (9. téma)
lépésben. „Aki részt akar venni a lakomán,
annak a főzésből is ki kell vennie a részét” –
• Hogyan viszonyultak az európai nagyhatalmak a német terjeszkedő
politikához? Melyik konferencián tárgyalták ezt a kérdést?
mondta Hitler. A kormányzó azonban –
részben a magyar honvédség gyengesé-
gére hivatkozva – elutasította a kérést, és
ragaszkodott a békés revízióhoz.
• Miért éppen egy flottabázisra vitte el Hit-
ler Horthyt? Magyarázd meg a Hitler által
mondott „költői” képet!
2 „…a pártnak a békés revízió eredeti ál-

láspontja. A békés revízió az alapja a négy-
hatalmi megegyezésnek is. Olyan ajánlatot
kell kapni, amely számot vet a jogos magyar
igényekkel és súlyt helyez a Magyarország-
gal való békére. A megegyezés békét jelent
[…]. Az új Cseh-Szlovákia véget vethet a
gazdasági háborúnak és elzárkózottságnak,
megteremtheti a jószomszédi viszonyt és Horthy látogatása Hitlernél, 1938 1 Mit gondolsz, hol tartották a fogadást? Segíte-
a tartós békét, ha teljesíti a négyhatalmi nek az egyenruhák és a képen látható gépi berendezések.
megegyezés szellemében a magyar nem-
zeti kisebbségek iránt vállalt kötelezettsé- 1938-ban Münchenben arról is rendelkeztek, hogy a Csehszlová-
gét és új határai közül kiereszti a magya- kiával kapcsolatos magyar területi követeléseket a két kormánynak
rokat. Az új Cseh-Szlovákia helyzete köny- békés tárgyalások útján kell rendeznie. 2 Mivel a tárgyalások – amint
nyebbés szilárdabb lesz, ha nemzeti kisebb- az várható is volt – nem vezettek eredményre, az olasz és a német
ségi igények és törekvések nem gyengítik.” külügyminiszter megállapodott az új csehszlovák–magyar határban.
(A Népszava, az SZDP lapjának 1938. októ-
Ez volt az úgynevezett első bécsi döntés (1938), amelyet Nagy-
ber 16-i cikkéből)
Britannia és Franciaország hallgatólagosan jóváhagyott. A bécsi dön-
• Mit ért az írás négyhatalmi megegyezé-
tés értelmében Magyarország visszakapta Csehszlovákia zömé-
sen? Mit vár a szociáldemokrata párt a ma-
gyar–csehszlovák tárgyalásoktól? Mit gon- ben magyarlakta felvidéki területeit, több mint egymillió lakos-
dolsz, miért Cseh-Szlovákiát ír a cikk Cseh- sal. Ezt mind a hazai közvélemény, mind az újonnan visszacsatolt
szlovákia helyett? területek magyar lakossága kitörő örömmel fogadta.
14. Magyarország a második világháború idején 163
A Magyar Királyi Honvédség bevonul a felvi-

déki Losoncra 1938. november 10-én
Ciano olasz külügyminiszter és Ribbentrop német külügyminiszter aláírja az első bécsi

döntést @ Nézd meg a Filmhíradók online című internetes oldalon Horthy Miklós kor-
mányzó bevonulását Kassára (https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=3052)! Hány
nap telt el az első bécsi döntés és Horthy kassai bevonulása között? Hogyan érkezett a vá-
rosba a kormányzó? Mi olvasható az eseményen megjelent tömegben tartott táblákon?
Milyen érdekességet fedezel fel Horthy beszédével kapcsolatban? Milyen, a trianoni bé-
kében nem engedélyezett harci eszközök vonultak fel az esemény tiszteletére?
1939 elején az erősödő külső német és a belső szélsőjobbolda-

li befolyás ellensúlyozására Horthy Miklós ismét a bizalmát élve-
ző Teleki Pál grófot nevezte ki kormányfővé. Az új miniszterelnök
keményen fellépett a nyilasok ellen. Ugyanakkor a harmincas évek
végén jelentkeztek a revíziós politika első sikerei. Ez a német befolyás
további erősödését jelentette.
Teleki Pál miniszterelnöksége idején folytatódott a békés területi
revízió. 1939 márciusában német csapatok szállták meg a cseh és
morva területeket, ezzel megszűnt a Csehszlovák Köztársaság. Az Varsás Miklós őrmester kezet fog egy len-
újonnan alakult Szlovákia német befolyás alatt álló bábállammá* gyel katonával a lengyel–magyar határon,
vált. Ez lehetőséget adott arra, hogy a németek – és részben az ola- az Uzsoki-hágónál, 1939. március 18-án.
szok – hozzájárulásával Magyarország visszafoglalja a többségé- (A háttérben egy csehszlovák címeres határ-
oszlop.) Kárpátalja visszatérésével helyreállt
ben nem magyar, hanem ruszin lakosságú Kárpátalját. Magyaror-
a Kárpátok gerincén futó lengyel–magyar
szágon mindenki lelkesen üdvözölte ezt, de sokan aggódtak amiatt,
hogy a revíziós sikerekért nem kell-e később nagy árat fizetnünk. •
határ. Gyűjts példákat a lengyel és a magyar
nép történetéből, amelyek megalapozták a
• Melyik országhoz tartozott Kárpátalja Trianon után? Mikor csatolták két nép barátságát!
vissza Kárpátalját Magyarországhoz?
1939-ben kitört a második világháború. A háború első két évében 3 „A németekkel kell mennünk, mert
Magyarország elkerülte a hadba lépést. Teleki Pál miniszterelnök másképp nem lehetséges, de csak egy bi-
tisztában volt vele, hogy a világháború Németország vereségével zonyos pontig. Ez a pont, ez a határvonal a
fog véget érni, így mindent megtett azért, hogy hazánk kima- háborúban való részvétel. Ezt semmi eset-
radjon a háborúból. 3 Politikáját a fegyveres semlegesség jellemez- re sem fogjuk megtenni, mert idegen érde-
te. Eszerint az ország készüljön fel a háborúra, de ne vegyen részt kekért nem fogunk vérezni hiába. […] Most
Erdélyen a sor, rettegek, mi lesz akkor. Ha
abban, hogy a magyar katonai erő veszteségek nélkül megmaradjon a
Erdély visszajő, ezzel örökre elkötelezzük
háború utáni időre. A magyar kormány hű maradt a lengyel néppel magunkat a németeknek, akik majd aztán
évszázadokon át tartó barátságához, és nyíltan ellenszegült Hitler követelik az árát. És ez az ár a velük együtt
kérésének, hogy engedjen át német katonai szállítmányokat ma- való háborúzás lesz, az ország maga lesz az
gyar vasútvonalakon Lengyelország felé. A semlegességi politiká- ára a revíziónak.” (Teleki Pál, 1939)
nak megfelelően a világháború első hónapjában (1939. szeptem- • Mit akart elkerülni Teleki Pál miniszter-
ber) hazánk körülbelül 100 ezer lengyelnek – nagyrészt katonáknak elnök? Mitől tartott? Miért?
4 Lengyel menekültek Magyarországon. – adott menedéket. Többségük dél felé elhagyta az országot, hogy
„Miután 1939-ben a náci és a kommunista más frontokon harcoljon hazájáért a németek ellen. 4
szovjet diktatúra megszállta Lengyelorszá-
got, a magyarok politikai érdekeik ellené- • Mit gondolsz, Magyarország miért nem jelentette be hivatalosan a
re erkölcsi kötelességüknek érezték, hogy semlegességét a háború kirobbanásakor? (Gondolj a külpolitikai, a ka-
megnyissák határaikat a lengyelek tízezrei tonai és a gazdasági tényezőkre!)
előtt. A lengyel menekültek nem pusztán • Mi szükség lehetett a magyar katonai erőre a háború befejeződése
a magyar lakosságtól kaptak azonnali, ön- után? Milyen történelmi tapasztalat miatt gondolta ezt Teleki?
zetlen és baráti segítséget, de a közhivata- A világháború második évében (1940) a Szovjetunió területeket
loktól is, amelyek egyes vezetői olykor saját
foglalt el Romániától. Az események hatására a magyar kormány
életük kockáztatásával is segíteni igyekez-
tek honfitársaimon, köztük szép számmal ismét esélyt látott a revízióra. A magyar–román tárgyalások ered-
zsidó származású lengyeleken is” – em- ménytelensége (1940. augusztus) után a két állam kérésére megint
lékezik az események után hetven évvel Németország és Olaszország döntött az új magyar–román határ-
Joanna Stempińska, Lengyelország ma- vonalról. Megszületett a második bécsi döntés (1940). Ennek
gyarországi nagykövete. értelmében visszakerült Magyarországhoz Észak-Erdély a Szé-
• Magyarázd meg, hogy az adott külpoliti- kelyfölddel, 2,5 millió lakossal, amelyből mintegy 1 millió román
kai helyzetben a lengyel menekültek befo- nemzetiségű volt.
gadása miért volt ellentétes hazánk politikai
érdekeivel! Mikor hangzott el a nagykövet
beszéde?
•
A revízió sikerei, 1938–1941 Nevezd meg a térkép alapján, hogy mely területeket csa-
tolták vissza Magyarországhoz! Nézz utána, hogy a visszacsatolt területeken mekkora
volt a magyarság aránya! Hogyan alakult Magyarország nemzetiségi összetétele a terü-
let-visszacsatolások után? Sorold fel, hogy milyen nemzetiségek éltek a Magyarország-
hoz visszacsatolt területeken!
A második bécsi döntést üdvözlő plakát.

•
A templom Kós Károly stílusában épült. Ki
volt Kós Károly? (124. oldal) A magyar hadsereg bevonul Erdélybe • Melyik esztendőben történt ez?
1941 tavaszán Hitler úgy döntött, hogy lerohanja Jugoszlá- 6 Teleki Pál búcsúleveléből: „Főméltóságú
viát. A Führer erős nyomást gyakorolt Horthyra, hogy Magyaror- Úr! Szószegők lettünk – gyávaságból […] az
szág – amelynek területi követelései voltak Jugoszláviával szemben örökbéke szerződéssel szemben. A nemzet
is – vegyen részt a támadásban. A magyar vezetők többsége jó érzi, és mi odadobtuk becsületét. A gazem-
lehetőséget látott ebben a revízió folytatására. Teleki Pál miniszter- berek oldalára álltunk – mert a mondvacsi-
elnök viszont úgy vélte, e lépés a fegyveres semlegesség politikájának nált atrocitásokból egy szó sem igaz! Sem
összeomlását jelentené. A londoni magyar követ értesítette Telekit, a magyarok ellen, de még a németek ellen
sem! Hullarablók leszünk! A legpocsékabb
hogy egy Jugoszlávia elleni magyar fegyveres akció esetén számol-
nemzet. Nem tartottalak vissza. Bűnös va-
nunk kell Nagy-Britannia hadüzenetével. Teleki – aki tisztában volt gyok. Teleki Pál”
azzal, hogy milyen veszélyes Németország oldalán részt venni a (Magyarország 1940 végén barátsági
háborúban – már semmilyen kiutat nem látott. 1941. április 3-ára szerződést kötött Jugoszláviával, erre utal
virradó éjszaka a miniszterelnökségen főbe lőtte magát. 5 6 Teleki búcsúlevelében. A „mondvacsinált
atrocitások” kifejezés pedig azokra a hamis
5 Churchill angol miniszterelnök így írt Teleki öngyilkosságáról: „Így Magyar- hírekre utal, hogy a délvidéken a magyaro-
ország az előtt a választás előtt állt, hogy vagy hiábavaló ellenállásra szánja el kat fegyveres támadások sorozata érte.)
magát az átvonuló német csapatokkal szemben, vagy nyíltan szembekerül a
szövetségesekkel, és elárulja Jugoszláviát. Ebben a kegyetlen helyzetben Teleki
• Nevezd meg, ki a „Főméltóságú Úr”!
gróf egyetlen megoldást látott rá, hogy becsületét megmentse. Röviddel este
kilenc után elment a külügyminisztériumból, és visszavonult Sándor-palotabeli
lakosztályába. Ott valaki felhívta telefonon. Úgy hírlik, az üzenet azt tudatta,
hogy a német csapatok már átlépték a magyar határt. Nem sokkal ezután Teleki
gróf főbe lőtte magát. […] Áldozata tisztára mosta nevét a történelem előtt. De
a német seregeket nem tudta megállítani, és a történtek következményeit sem
volt képes elhárítani.” (Churchill: A második világháború – részlet) Gróf Teleki Pál aláírása a búcsúlevélen
Pár nap múlva a Magyar Királyi Honvédség kijelölt sereg- és
csapattestei bevonultak a Délvidékre. Magyarországhoz vissza-
került a terület nagy része, egymillió lakossal, akiknek 39 százaléka
volt magyar. A magyar alakulatok szinte ellenállás nélkül vonultak
be, szórványos lövöldözés fordult elő, és egy-két helyen kisebb ösz-
szecsapások. 7 A hajdani Jugoszlávia területén kibontakozó parti-
zánmozgalom azonban elérte a Délvidéket (Bácskát) is. A növekvő
szerb ellenállás miatt állandósultak a razziák* és a partizánakciókat
követő megtorlások. 8 8 A magyar honvédség a partizánakciók
során néhány fős veszteséget szenvedett.
7 Miután Jugoszláviában (1941. március 27-én) németellenes kormány került Megtorlásként katonai és csendőri alakula-
hatalomra, világos volt, hogy a Balkánon érdekelt Németország támadása csak tok razziát tartottak a környéken, majd ezt
idő kérdése. A szövetségi viszonyból következően pedig a magyar részvétel is kiterjesztették Újvidékre is. 1942. január
elkerülhetetlennek tűnt. A Legfelső Honvédelmi Tanács 1941. április 1-jén tar- 20–23. között partizánokat, bűnözőket, de
tott ülésén Teleki Pálnak sikerült elérnie, hogy a magyar csatlakozás a német főként ártatlan polgári, többségében szerb
támadáshoz csak Jugoszlávia szétesése után következzen be, és a magyar csa- és zsidó személyeket lőttek agyon az utcán
patok csupán a történelmi magyar határig (a Dráva–Duna-vonalig) haladjanak. vagy bele a jeges Dunába. „A gyilkosságok
A Jugoszlávia elleni német támadás április 6-án, részben Magyarországon ke- részben a Duna partján, a strandnál zajlot-
resztül indult meg. A magyar hadsereg alakulatai Horvátország Jugoszláviából tak, részben a városban. A zsidó lakosság
való kiválása (tehát Jugoszlávia megszűnése) után, április 11-én léptek a korábbi által lakott utcákban házról házra haladtak
jugoszláv területre. (A Rubicon című történelmi magazin 2009/5. száma alapján) a járőrök, és az otthonokban, az udvarokon
is történtek kivégzések, de készültek fény-
képfelvételek az utcákon, a sportpályán,
temetőben és kaszárnyaudvaron heverő
holttestekről is. Ezeket szekerekkel, teher-
autókkal szállították a Duna-partra, a lé-
kekhez, és így a tavaszi olvadáskor – a jeges
vízbe lőttekkel együtt – tömegével sodorta
őket partra a folyó.” Az akciónak 3308 pol-
gári áldozata volt, köztük 147 gyermek és
299 idős ember. (A Rubicon című történel-
mi magazin 2009/5. száma alapján)
Újvidéki utcarészlet 1942 januárjában: az ut-

cán katonák, rendőrök és holttestek
9 1941. június 26-án déli egy óra körül A Szovjetunió elleni háború
felségjel nélküli, ismeretlen gépek két perc
alatt 29 bombát dobtak le Kassára, majd
amilyen hirtelen megjelentek, el is tűntek.
• Mikor támadta meg Németország a Szovjetuniót?
A támadás 32 halálos áldozatot követelt, Teleki Pál halála után az új miniszterelnök (Bárdossy László) nehéz
és 80 ember sérült meg. A magyar légi- helyzetet örökölt. A Szovjetunió elleni német támadás bekövetkez-
erőnek nem sikerült elfogni a támadókat. tekor sokan – akiket elkápráztatott a németek eddigi sikersorozata
Azonnal megindult a találgatás, hogy kik – meg voltak győződve arról, hogy Hitler hadserege néhány hónap
lehettek a támadók. Szovjet repülőgépek? alatt szétzúzza a Szovjetuniót. Különösen a katonatiszteket nyűgözte
De miért akart volna Sztálin újabb ellensé- le az ekkor még legyőzhetetlennek tűnő német hadsereg. Féltek, ha
get szerezni magának, pár nappal a német nem csatlakozunk időben a németekhez, veszélybe kerülnek az eddig
támadás után? Esetleg a román hadsereg, elért revíziós sikerek is. Románia és Szlovákia pedig már hadat üzent a
bosszúból a második bécsi döntésért? Ne- Szovjetuniónak! Hitler – egyelőre – nem kérte Magyarország fegyve-
kik sem állt érdekükben, hogy Magyaror-
res segítségét, számára csak a román (és a finn) katonai támogatás
szág hadba lépjen Németország mellett,
hiszen ez újabb erdélyi területek elveszté- volt fontos. A magyar katonai vezetés azonban sürgette a hábo-
sével fenyegetett. „Napjainkban a kassai rúba lépést. Kapóra jött nekik Kassa bombázása (1941. június 26.),
bombázás kapcsán a legelfogadottabb amit a Szovjetunió katonai akciójának tartottak. Valójában máig sem
teória [elmélet], hogy a támadást tényleg sikerült tisztázni, milyen gépek és miért bombázták Kassa városát. 9
a szovjetek követték el, de tévedésből. Ak-
koriban ugyanis Eperjesen jelentős német
kommunikációs bázis épült ki, és ezt akar-
ták lebombázni. Ám mivel Kassa és Eperjes
egymás kiköpött mása, ráadásul egy több
ezer kilométerről érkező gép pilótafülkéjé-
ből nehéz is azonosítani, így a bombát az
előbbire dobták le, navigációs hiba követ-
keztében. Persze ez is csak egy elmélet; a
kassai bombázás elkövetői valószínűleg
örökre homályban maradnak.” (Tasi Tibor:
80 éve bombázták Kassát. Bonum publi-
cum, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem lapja,
2021. július)
• Vajon hogyan érvelhet az, aki szovjet, né-
met, szlovák vagy román támadókat sejt a
bombázás hátterében? Kassa a bombatámadás után
10 Az Egyesült Államokkal szembeni had- A bombázást követő napon, 1941. június 27-én Bárdossy László
üzenetről: „Bárdossy úgy vélte, hogy a vár- miniszterelnök a képviselőházban bejelentette, hogy Magyaror-
ható német követelést meg kell előznie. szág és a Szovjetunió között létrejött a hadiállapot. 1941 decem-
Ezért – a nélkül hogy a dolgot velem, aki berében Nagy-Britannia hadat üzent Magyarországnak, majd ugyan-
éppen akkor gyomormérgezéssel gyógyin-
ebben hónapban Magyarország hadiállapotba került az Amerikai Egye-
tézetben feküdtem, megbeszélte és az or-
szággyűlés hozzájárulását kikérte volna –
sült Államokkal. 10 Hazánk immár egyértelműen a hitleri Német
az Egyesült Államokkal megszakította a Birodalom fegyvertársává vált. 11
diplomáciai összeköttetést. Ez nem elégí-
tette ki Berlint, de Rómát sem; erre aztán
• Magyarázd meg, miért volt érv a magyar háborúba lépés mellett az,
hogy Románia és Szlovákia már küldött katonákat a Szovjetunió ellen!
Bárdossy megtette, amit követeltek tőle.
Magához kérette Mr. Pell amerikai követet,
és december 12-én közölte vele, hogy Ma- 11 „Kimaradhattunk volna a háborúból? Ügyesebb, okosabb politikával, sem-
gyarország az Egyesült Államokkal hadi- legesebb magatartásunkkal megőrizhettük volna-e hosszabb időre az 1939–
állapotban lévőnek tekinti magát. Azt is 1940-ben kialakított nem hadviselő státusunkat? A válasz: nem. Sajnos – nem!
mondta Mr. Pellnek – aki pedig beszélge- A Kelet-Közép-Európában elfoglalt stratégiai-földrajzi helyzetünk, a Trianonból
tésük során ebben a vonatkozásban arany- fakadó nemzeti sérelmeink és politikai, gazdasági, társadalmi következménye-
hidat épített számára –, hogy a magyar ik a második világháború előestéjén kényszerpályára szorították Magyaror-
kormány szabad elhatározásából cseleke- szág felelős vezetőit. E pálya erőszakos korrekciója földindulást okozott volna
dett; ez ügyetlenség volt. Ha már Magyar- az országban. Történelmi távlatból szemlélve az akkori eseményeket, ma már
ország kényszer alatt állt, akkor okosabb kimondhatjuk: ha 1941-ben nem csatlakozunk önként a keleti hadjárathoz, ez-
lett volna, ha ezt nyíltan megmondja.” zel magunk szabva meg háborús áldozatvállalásunk mértékét, legkésőbb 1942
(Horthy Miklós: Emlékirataim, 1953) tavaszán Hitler kikényszerítette volna csatasorba állásunkat, mindjárt meghatá-
• Miben hibáztatta Horthy Miklós Bárdossy rozva az áldozat nagyságát is.” (Gosztonyi Péter: A magyar honvédség a második
világháborúban. Budapest, 1992)
miniszterelnököt az Egyesült Államoknak
küldött magyar hadüzenet kapcsán?
A „vonakodó csatlós” 12 A „vonakodó csatlós”. John F. Mont-

gomery (nem azonos az angol tábor-
1941-ben Magyarország mintegy 70–85 ezer főre tehető katonai erő- nokkal!) az Amerikai Egyesült Államok
vel vett részt a harcokban, és a veszteségek miatt decemberben őket is budapesti követe volt 1941-ig. A második
hazarendelték. A németek moszkvai veresége után (1941. december) világháború után két évvel jelentette meg
azonban Hitler követelte, hogy Magyarország nagyobb erőkkel vegyen Magyarország, a vonakodó csatlós című
emlékiratát, amelyben mentő körülmé-
részt a háborúban. A magyar kormány most nem térhetett ki. 1942
nyeket sorakoztat fel Magyarország há-
tavaszán megkezdődött a magyar királyi 2. honvéd hadsereg (körül- borús szereplése kapcsán.
belül 210 ezer katona és 21 ezer munkaszolgálatos) kiszállítása a ke-
leti hadműveleti területre. A hadsereg harcolva jutott el a Donig. 12
• Magyarázd meg a címet!
Magyar katonák orosz partizánokat fognak el. A magyar honvédek igyekeztek kihasz-
nálni a parasztság nagy részének kommunistaellenességét. Magyar és orosz nyelvű
táblákon hirdették: „Oroszok! Itt járt a magyar hadsereg: keresztet, földet, szabadsá-
•
got visszaadott nektek! 1942” Magyarázd meg a propagandafeliratot!
1942 tavaszán Horthy új miniszterelnököt nevezett ki, Kállay

Miklóst. Kállay azt a feladatot kapta, hogy próbáljon meg lazítani
a Németországhoz fűző kötelékeinken, és teremtsen kapcsolatot a
szövetséges hatalmakkal.
• Sorold fel, 1942-ben kik voltak a Hitler-ellenes szövetség vezető ha-
talmai!
Kállay a hivatalos politika szintjén és a propagandában a néme-
tekkel való töretlen fegyverbarátságot hirdette. A németek – Kállay Miklós (1887–1967) valószínűleg a
a magyar honvédség nagyobb mérvű bevetése mellett – keményebb Bethlen Istvánéhoz hasonló, mérsékelt po-
zsidóellenes lépéseket is sürgettek. A miniszterelnök és kormánya visz- litikai nézeteinek és angolbarátságának kö-
szautasította ezeket a követeléseket (13. téma). szönhette, hogy 1942 márciusában Horthy
A magyar kormány megbízottjai külföldön titkos tárgyaláso- őt nevezte ki kormányfővé. Kállay emlékira-
kat kezdtek brit diplomatákkal a magyar fegyverszünet lehetősé- taiból kiderül, hogy az előző miniszterelnök
géről. (A világhírű Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas professzor pél- (Bárdossy László) ezt mondta neki: „Kataszt-
dául Törökországban tárgyalt az angolokkal.) Kállay Miklós néme- rófába viszed az országot. Rólad mindenki
tudja, hogy németellenes vagy és angolbarát
tek és a nyugati szövetségesek közötti „hintapolitikája” végül nem
vagy, és nem vagy antiszemita. Futsz az an-
teljesítette a várakozásokat. A britek komolyabb magyar lépéseket
golok után, de soha nem nyered meg őket.”
vártak (feltétel nélküli megadást), Hitler pedig kezdettől fogva tu- (A Múlt-kor című internetes történelmi portál
dott a – számára árulással felérő – titkos tárgyalásokról.
•
alapján) Miről ismert Bárdossy László?
A fokozódó német nyomás miatt a közvéleményben erősödött a

németellenesség. Megalakult a Magyar Történelmi Emlékbizottság,
amely 1942. március 15-én a budapesti Petőfi-szobornál háborúel-
lenes tüntetést szervezett. A kormány letartóztatásokkal válaszolt.
• Miért kapott Nobel-díjat Szent-Györgyi Albert? (11. téma)
• Kállay Miklós politikáját a bírálók nevezték el „hintapolitikának”. Ma-
gyarázd meg a szó jelentését! Szerinted miért rosszalló a kifejezés?
A magyar 2. hadsereg a Donnál

• Mikor és miért küldték ki a magyar 2. hadsereget a Szovjetunió terü-
letére?
1943 januárjában, a sztálingrádi csata idején nagy erejű szov-
jet támadás érte a Don folyó mentén védelmi állasokban lévő
magyar 2. hadsereget. A honvédek helyzete kilátástalan volt: na-
gyon hosszú arcvonalon* kellett volna feltartóztatni az ellenséget,
de ehhez nem rendelkeztek elegendő emberrel és fegyverzettel.
Leginkább a páncéltörő fegyverek hiányoztak, pedig ezek nélkül el-
Karácsony és háborús propaganda képzelhetetlen volt a szovjet tankok megállítására. Számos magyar
egység hősies ellenállást tanúsított, de a katasztrofális vereséget
nem tudták elkerülni.
13 Egy katona visszaemlékezéséből, aki Körülbelül 42 ezren meghaltak vagy eltűntek, 70 ezren megse-
túlélte a doni katasztrófát: „[…] özön- besültek vagy fogságba estek. Az életben maradtak megkezdték a
lik vissza a hadsereg. […] Hova, merre, visszavonulást az éjjelente mínusz 35 fokos fagyban. 13 A vissza-
ki tudja? Térkép nincs. Vezető tisztjeink vonulóknak nemcsak a szovjet katonákkal, a faggyal, a hóval és az
nincsenek. Puskája is már csak a töredék- éhséggel kellett megküzdeniük, hanem gyakran a német szövet-
nek van. Szuronyra húzva viszik némelyek ségesekkel is. A német katonák sokszor kisajátították a vissza-
a megfagyott lóhúst, mert élelmezésre
vonulásra alkalmas szállítóeszközöket, utakat, s előfordult, hogy
semmi remény. Az orosz raták [vadász-
repülőgép] időnként megjelennek fölöt-
fegyverrel zavarták ki éjszakai szállásukról a magyar honvédeket.
tünk, végigsorozzák a menetet, akit elta- A katasztrófáról a magyar sajtó hallgatott – teljes volt a hírzárlat. A
lálnak, ott marad, aki megsebesül, az is. kevés hazatérő katona megdöbbent az itthoniak részvétlenségén. 14
Fél óra múlva kampec, megüvegesedik.
14 Részletek két hadparancsból: „A 2. magyar hds. [hadsereg] elvesztette becsü-
A fagyottakat vagy beletapossák a hóba,
letét, mert […] nem váltotta be azt, amit tőle mindenki elvárhatott. […] becste-
vagy feldobják az út melletti hófal tetejére.
lenség az a lelkevesztett, fejnélküli, gyáva menekülés, mit látnom kellett, s amiért
Nincs arca senkinek, így könnyebb magára
most a szövetséges német hds. és az otthon mélységesen megvet bennünket.”
hagyni a haldoklókat. Van, aki sír, van, aki
megőrül, a kutyáját hívja, […] van, aki vá- (1943. január 24.)
„Az eddig beérkezett harcjelentések és egyéb adatokból megállapítottam,
ratlanul minden indok nélkül lelövi a szom-
hogy a 2. magyar hds. a téli hadműveletek folyamán becsületét nem vesztette
szédját.”
el, hanem sokáig, a Don-parton keményen állta a harcot, sőt a hds. egyes csa-
pattestei […] olyan ragyogó fegyvertényekkel tűntek ki, melyek a régi magyar
katonai hírnévhez mindenben méltóak és felveszik a versenyt bármely hadsereg
kimagasló fegyvertényeivel.” (1943. március 31.)
•
Lövészárok a Donnál Olvasd el a tábla fel- • Mindkét parancsot vitéz Jány Gusztáv, a magyar 2. hadsereg főparancsnoka adta
iratait! Mire figyelmeztetnek? ki. Mi a különbség a két parancs hangvétele között?
A legkorszerűbb magyar fegyverekkel (ame-

lyek nemzetközi viszonylatban nem voltak
kellően korszerűek), de hiányos felszerelés-
sel, kegyetlen téli időjárási viszonyok között
küzdött a magyar 2. hadsereg a Donnál.
A magyar 2. hadsereg tragédiája a Don-kanyarnál. Német, olasz, román és magyar

hadifoglyok úton a hadifogolytáborok felé, 1943.  Keresd meg a helyszínt a történel-
•
mi atlaszban! Mi lehetett a sorsa a foglyoknak az orosz hadifogolytáborokban? Gondolj
az orosz Gulagokról tanultakra!
@ A háború megjelent a korabeli slágerekben is. Hallgasd meg a Vala-

hol Oroszországban című dalt a YouTube-on (https://www.youtube.com
/watch?v=QuKtxeWTo84), amelyet a kor egyik híres színésze és éne-
kesnője, Karády Katalin énekelt! Vajon miért voltak nagyon népszerűek
a katonák körében az énekesnő dalai?
A német megszállás
15 Churchill is bízott abban, hogy a másik
1943-ban még sokan bíztak abban, hogy a nyugati szövetségesek a két „nagy” – Roosevelt és Sztálin – bele-
Balkánon fognak partra szállni. 15 Hitler nagyon tartott attól, hogy egyezik a balkáni partraszállásba. Így meg-
a balkáni partraszállás esetén az ellenséges Görögországon és Ju- akadályozhatták volna, hogy a szovjet had-
sereg benyomuljon Közép-Európába. Nem
goszlávián (illetve annak utódállamain), valamint az ingadozó Ma-
így történt. Sztálin erőltette a nyugat-
gyarországon keresztül az angol–amerikai erők gyorsan Németor- európai partraszállást (éppen azért, amitől
szág határánál teremnek. Ráadásul a nyugati szövetségesek – hogy Churchill tartott). Roosevelt ingadozott,
megtévesszék a német hadvezetést – elhíresztelték a balkáni part- nem látta át igazán a kérdés fontosságát.
raszállás hamis tervét.
Emiatt – és a magyar titkos tárgyalások hírére – Hitler 1944 ta-
• Megítélésed szerint miért nem volt
Roosevelt elég tájékozott az európai viszo-
vaszán döntött Magyarország megszállásáról. 1944 márciusában tár- nyokban? Kinek az akarata érvényesült a
gyalásra hívta Horthyt, és közölte, hogy német csapatok vonulnak balkáni partraszállás ügyében?
be Magyarországra. Horthy – bár erről semmilyen dokumentumot
nem írt alá – kényszerűen tudomásul vette Hitler döntését.
1944. március 19-én a német katonai erők megszállták Magyar-
országot. Horthy a helyén maradt, és német nyomásra Kállay Mik- 16 A leváltott magyar miniszterelnök, Kállay
lós helyett új, németbarát miniszterelnököt nevezett ki. Megkezdő- Miklós a török követségre menekült, majd
dött az előkészített névsorok alapján a baloldali és az ellenzéki poli- a németek elfogták, és koncentrációs tá-
borba vitték. Bethlen István és sok más
tikusok letartóztatása. 16 Magyarország függetlensége – mint már
politikus bujkálni kényszerült.
többször a történelemben – egy időre ismét elveszett. @ Nézz utána a világhálón vagy egy életraj-
zi lexikonban, mi lett Kállay Miklós további
• Nevezz meg olyan korábbi időszakokat, amikor nem létezett függet- •
sorsa! Emlékszel, mi történt ezek után
len Magyarország! Bethlen Istvánnal? Ha nem, lapozz vissza a
• Mi volt Hitler fő célja Magyarország megszállásával? 117. oldalra!
Megszálló német alakulat a budai Várban A Horthy által kinevezett új miniszterelnök, az egykori berlini ma-
gyar követ (Sztójay Döme) a nemzetiszocialisták feltétlen híve volt.
Hazánkat valójában egy ideküldött német főmegbízott irányította.
Német nyomásra feloszlatták – többek között – a Szociáldemokrata
Pártot és a Független Kisgazdapártot. Betiltottak több száz újságot, fel-
oszlattak több száz egyesületet.
A megszállás után a németek Magyarországot az addiginál még
sokkal nagyobb háborús részvételre kényszerítették. Egy újabb
hadsereget kellett a frontra vezényelni (a magyar 1. hadsereget).
A támadás elakadt, de a német követelések eredményeképp nyáron
már 300 ezer magyar katona harcolt a frontokon. Ráadásul a szö-
vetséges hatalmak megkezdték Magyarország bombázását.
A magyar gazdaságot a német haditermelés szolgálatába ál-
lították. A mezőgazdasági terményekért és iparcikkekért Német-
ország nem fizetett. „Majd a végső győzelem után kiegyenlítjük a
számlát”, mondták.
A kormány kötelezővé tette a zsidóknak a sárga csillag viselését,
és egyéb, a zsidóság jogait és szabadságát korlátozó intézkedéseket
is hoztak. 1944 áprilisában megkezdték a magyar zsidók gettókba
hurcolását, majd deportálásukat a koncentrációs és megsemmi-
Német repülőgépek Budapest felett • Me- sítőtáborokba. (Sorsukról az előző témában tanultunk részletesen.)
lyik híres épület látható a képen?
Az első amerikai légitámadások után: az égő

Pest látképe a Gellért-hegyről
A kiugrási kísérlet és a nyilas hatalomátvétel 17 Horthy 1944. október 15-i rádióban el-
hangzott proklamációjából: „Ma már min-
1944 augusztusában Románia váratlanul átállt a szövetségesek olda- den józanul gondolkodó ember előtt két-
lára. Ezzel a szovjet Vörös Hadsereg számára akadálytalanná vált az ségtelen, hogy a Német Birodalom ezt a há-
út Magyarországra. A németek pillanatnyi zavarodottságát kihasz- borút elvesztette. A hazájuk sorsáért felelős
nálva Horthy leváltotta a németbarát miniszterelnököt, és utódát azzal kormányzatok le kell hogy vonják ennek
következményeit. […] Elhatároztam, hogy
a feladattal bízta meg, hogy készítse elő az ország háborúból való kilé-
a magyar nemzet becsületét megőrzöm a
pését (a „kiugrást”). A Vörös Hadsereg 1944 augusztusának máso- volt szövetségessel szemben is, midőn az
dik felében lépte át Magyarország akkori határát Észak-Erdélyben. a kilátásba helyezett megfelelő katonai
Horthy fegyverszüneti küldöttséget indított Moszkvába, és már ko- segítség helyett a magyar nemzetet legna-
rábban létrejött az úgynevezett „Kiugrási Iroda”, amelyet kisebbik gyobb kincsétől, a szabadságától, függet-
fia (ifj. Horthy Miklós) irányított. A németek azonban tudtak mind- lenségétől akarja végleg megfosztani.”
erről.
1944. október 15-én délben felolvasták a rádióban Horthy
bejelentését (azaz proklamációját) az ország háborúból való ki-
lépéséről. „Egyetlen nemzet sem köteles feláldozni magát szövet-
ségesének oldalán” – szólt a proklamáció. 17 A rádiószózat óriási
örömöt okozott országszerte, a németeket viszont nem érte készü-
letlenül. A Gestapo emberei elrabolták Horthy kisebbik fiát (Mik-
lóst), hogy vele zsarolják az idős kormányzót. 18 Nagy erőkkel meg-
szállták a főváros stratégiai* pontjait, többek között a Várat és a
hírközlési pontokat. A nyilasok (a németek segítségével) néhány óra
alatt a helyzet uraivá váltak.
• Mi volt a Gestapo?
18 Horthy kormányzó idősebb fiát, Istvánt 1942-ben kormányzóhelyettessé

választották. A „kiskormányzó” nagyon népszerű volt. Mivel úgy tűnt, hogy ő
lesz a következő kormányzó, s ezzel együtt járt volna a hadsereg főparancsnoki
tiszte, becsületbeli ügynek tartotta, hogy maga is teljesítsen frontszolgálatot a
második világháborúban. A keleti frontra került vadászpilótaként. Hazatérése
előtt, az utolsó felszállásakor gépe a földnek csapódott, és István azonnal meg- Horthy István (1904–1942), Horthy Mik-
halt. A kormányzó másik fia, ifjabb Horthy Miklós eleinte a gazdasági életben lós kormányzó idősebb fia, gépészmérnök,
(például bankok irányításában) tevékenykedett. Komolyabb politikai szerepet az a MÁV elnöke, 1941-től kormányzóhelyet-
ország 1944-es német megszállása után vállalt a „Kiugrási Iroda” vezetésével. tes, tartalékos repülőfőhadnagy. Nácielle-
Szerette volna elérni, hogy Magyarország még a német vereség előtt kilépjen a nes, angolbarát politikus hírében állt, így
háborúból. Amikor a német titkosszolgálat értesült a kormányzó kiugrási kísér- repülőbalesete a mai napig is sok találga-
letéről, egy kommandó ifjabb Horthy Miklóst rövid tűzharc után elfogta, és egy tásnak és legendának ad alapot.
szőnyegbe csavarva elrabolta. Az ő életével zsarolták meg a kormányzót, hogy
aláírja a lemondását. Idősebb Horthy Miklóst – lemondatása után – a németek
elhurcolták Magyarországról, és házi őrizetben tartották. A háborús bűnösök
nürnbergi perében tanúként hallgatták ki, vádlottként bíróság elé állítani egyik
győztes nagyhatalom sem akarta. „Öreg ember már. Különben is, felajánlotta
nekünk a fegyverszünetet” – mondta Sztálin. A család Portugáliában telepedett
le. Horthy hamvait – felesége és Miklós fia hamvaival együtt – 1993-ban helyez-
ték végső nyugalomra a család kenderesi kriptájában.
A kiugrást katonailag sem készítették elő kellőképpen. A néme-

teknek a honvédségben is voltak beépített embereik, akik időben
megtették az ellenlépéseket. A honvédségben sok németbarát tiszt
nem óhajtott részt venni a kiugrásban, és nem akart szembefor-
dulni a németekkel. A kormányzóhoz hű parancsnokok pedig hiába
várták a határozott utasításokat. 19
Ifjabb Horthy Miklós (1907–1993) bankal-
igazgató, diplomata, a magyar Országgyűlés
19 A rádióban történt bejelentés napján kiadott hadparancs lényege csupán felsőházának tagja, sportvezető, a „Kiugrási
ennyi volt: „Honvédek! […] Mint a fegyveres hatalom legfőbb hadura, felszólít- Iroda” vezetője. A sikertelen kiugrási kísérlet
lak benneteket, hogy honvédeskütökhöz híven, hűséggel és feltétlen engedel- napján elrabolták, és koncentrációs táborba
mességgel teljesítsétek elöljáró parancsnokaitok útján kiadott parancsaimat.” hurcolták a német kommandósok.*
•
Nyilas plakát Milyen politikai szándékot Szálasi Ferenc a budai Várban, kinevezése napján • Mit tanultunk Szálasiról? Kik a
fejez ki a plakát jelmondata? nyilasok?
20 Szálasi Ferenc (1897–1946) katonatiszt,

majd politikus. Különböző néven működött
A németek másnap fenyegetésekkel és ígéretekkel kicsikarták
nemzetiszocialista, nyilaskeresztes, hunga- Horthytól bejelentésének visszavonását. Azt is elérték, hogy a kor-
rista pártok vezetője. „Nemzetvezetősége” mányzó – bár lemondott tisztségéről – kinevezze miniszterelnökké
alatt feltétel nélkül támogatta a németeket. Szálasi Ferencet, 20 akit az Országgyűlés képviselőháza és felsőháza
A nyilasok uralmuk alatt emberiségellenes az államfői tisztséggel is felruházott, a nemzetvezető címet ado-
és háborús bűnök, tömeggyilkosságok so- mányozva a Nyilaskeresztes Párt (Hungarista Mozgalom) vezetőjének.
rozatát követték el, főleg Budapesten. 1944 Szálasi és a nyilasok uralma – bár csak az ország körülbelül felére
végén Szálasi kormányával együtt Nyugat- terjedt ki, hiszen a keleti rész már a szovjetek kezében volt – újabb szen-
Magyarországra, majd Németországba me- vedéseket jelentett a magyar népnek. A nyilaskeresztes hatalom fenn-
nekült. Az amerikaiak elfogták, és átad- állása alatt Magyarország lakossága megismerhette a totális háborút.
ták a magyar hatóságoknak. 1946-ban a Magyarország összes emberi és anyagi erőforrását kiszolgáltatták a hit-
budapesti népbíróság halálra ítélte, már-
leri Németországnak, egy vesztes és értelmetlen háborúban.
ciusban kivégezték.
Megkezdődött hazánk teljes gazdasági kifosztása, mozdítható nem-
zeti vagyonunk Németországba hurcolása. Minden hadra fogható férfit
a frontra kívántak küldeni, beleértve a tizenéveseket és az időseket is.
1944 végén felállították a budapesti gettót. Budapesten több
ezer zsidó vált a nyilasterror áldozatává. (Erről az előző témában
már ismereteket szereztél.) Elkezdődött a cigányok legyilkolása, kon-
centrációs táborokba hurcolása is: a roma holokausztnak ugyancsak
számos áldozata volt. Kegyetlenül kivégeztek minden katonaszöke-
vényt és mindazokat, akik nem értettek egyet a nyilasok céljaival. Bár
novemberben megalakult a valamennyi ellenzéki erőt tömörítő Fel-
szabadító Bizottság, komoly fegyveres ellenállás megszervezésé-
re sem elég idő, sem elég erő nem volt. A bizottság elnökét, Bajcsy-
Zsilinszky Endrét letartóztatták, és 1944 karácsonyán kivégezték.
Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886–1944) ma- A hadszíntérré vált Magyarország

gyar politikus, újságíró, a nemzeti ellenállás
egyik vezetője. 1944 novemberében elnök- A nyilasok hatalomra jutásának idején a Tiszántúl már a szovjet
letével megalakult a Magyar Nemzeti Felke-
Vörös Hadsereg kezén volt. A második világháború egyik legnagyobb
lés Felszabadító Bizottsága, amely legfőbb
feladatának a szovjet csapatokkal együtt-
páncéloscsatája zajlott Debrecen környékén (1944. október). Rövi-
működve az ország felszabadítását tartotta. desen a Vörös Hadsereg kezére került az ország nagy része, és a fő-
Árulás következtében a nyilasok a résztvevő- várost is bekerítették. A német hadvezetés a végsőkig tartani kí-
ket letartóztatták. Bajcsy-Zsilinszkyt a sop- vánta Budapestet, a város teljes pusztulása árán is, hogy itt védje
ronkőhidai fegyházba szállították, ahol de- meg Németországot. A főváros ostroma 1944 karácsonyától 1945.
cember 24-én felakasztották. február közepéig tartott. A város romhalmazzá vált.
21 Magyarország háborús embervesztesé-

geiről nincs pontos adat. Az 1941-es hatá-
rokon belül az áldozatok száma (a katoná-
kat, a polgári áldozatokat és a holokauszt
során meggyilkoltakat beleszámítva) 700–
800 ezer lehetett. A nemzeti vagyon 40
százaléka, a vasúthálózat 36 százaléka, a
hidak 99 százaléka, az ország lakóházainak
körülbelül egynegyede pusztult el.
A felrobbantott Lánchíd
Magyar területen az utolsó német ellentámadás 1945 márciusában

kezdődött, a Balaton térségében. A jelentős páncélos erőket felvo-
nultató német hadsereg a kezdeti sikerek után ismét visszavonulásra
kényszerült. Ezt már csak kisebb csatározások követték. 1945. április
közepén véget értek a harcok Magyarországon. 21
Magyarország felszabadult a német megszállás alól, de – mivel
a kiugrás nem sikerült – a vesztesek oldalán fejezte be a háborút,
és szovjet megszállás alá került. Felszabadultak a rettegés alól az
óvóhelyekre menekült emberek, az állandó életveszélyben bujkáló ka-
tonaszökevények, bár azonnal elkezdődött a férfiak és nők összefogdo-
sása, elhurcolása a szovjet munkatáborokba. A zsidók megmenekültek
a nyilasok rémuralmától, de hamarosan megtapasztalhatták, hogy az
orosz katonák sem mentesek az antiszemitizmustól. A Szovjetunió le-
győzött országként kezelte Magyarországot. A szovjet katonák erő- A szovjet Vörös Hadsereg 1944. december 22-
szakoskodtak a lakossággal, kirabolták az épületeket, a lakásokat. Amit én kiadott 0060. számú parancsát kihirdető
nem tudtak elvinni, azt több helyütt elpusztították. A náci uralom le- falragasz. A parancs közmunkára rendeli a né-
rázását újabb – ezúttal szovjet – megszállás követte. met származású munkaképes személyeket.

Revíziós eredmények: 1. Milyen sikereket ért el a magyar külpo-
– az első bécsi döntés: Felvidék (1938); litika 1938 és 1940 között?
– Kárpátalja (1939); 2. Magyarázd meg a „fegyveres semle-
– a második bécsi döntés: Észak-Erdély (1940); gesség” fogalmát!
– részvétel Jugoszlávia megszállásában → a Délvidék visszatérése (1941). 3. Miért lett öngyilkos Teleki Pál?
1941. június 27.: hadiállapot a Szovjetunióval (Magyarország belép a há- 4. Mi a hintapolitika? Miért nem volt
borúba). eredményes ez a politika?
– a magyar 2. hadsereg pusztulása a Donnál. 5. Vedd számba a doni katasztrófa okait!
Kállay Miklós „hintapolitikája” → Magyarország német megszállása 6. Mik voltak hazánk német megszállá-
(1944. március 19.) sának a következményei?
– az ország emberi és anyagi erőforrásainak fokozott igénybevétele; 7. Miért lett eredménytelen a kiugrási
– a szövetséges légierő fokozódó bombázásai; kísérlet?
– a zsidók deportálása. 8. Milyen változást eredményezett az
Sikertelen kiugrási kísérlet (1944. október 15–16.) → Szálasi rémuralma. ország vezetésében a kiugrás sikerte-
Harcok Magyarországon → horogkereszt után vörös csillag. lensége?
9. Jellemezd a nyilasok rémuralmát!
10. Miért jelentett a felszabadulás egyben
megszállást is?
15. A háború borzalmai

„Kérdezem tőletek: akarjátok-e a totális háborút?
Akarjátok-e, ha kell, totálisabban és radikálisabban,
mint ahogyan ma egyáltalán még el tudjuk képzelni?”
(Joseph Goebbels német propagandaminiszter)
A totális háború
A totális szó mindenre kiterjedőt, teljest jelent. Miért hívhatjuk
a második világháborút totális háborúnak? A korábbi háborúk is
nagy terheket jelentettek a hátországban élőknek, ám a föld népes-
ségére még egy háború sem hozott akkora szenvedést, mint a máso-
dik világégés. Ez a háború totális volt abból a szempontból is, hogy
minden földrészt érintett valamilyen formában, és azért is, mert egy-
aránt harcoltak földön, vízen, levegőben. A háborúban részt vevő
61 ország lakossága a Föld népességének 80 százalékát tette ki.
Az első világháborúval ellentétben nem volt jellemző az állóhábo-
rú: a harckocsikkal és repülőgépekkel támogatott gépesített alaku-
latok és velük együtt a frontok gyorsan mozogtak, így aztán Európa
A háború a kulturális értékeket sem kímélte. nagy része hadszíntérré vált. Hatalmas területek pusztultak el, de
A képeken az orosz cárok egykori palotája, a bombázások miatt a hátországok is sokat szenvedtek.
Peterhof látható, Leningrád (Szentpétervár) A háború soha nem látott mértékben vette igénybe a hadviselő or-
mellett 1943-ban a blokád alatt és 2016- szágok emberi és anyagi tartalékait, pusztította el kulturális értékeit.
ban. Totális jellege az erőforrások mozgósításában és mérhetetlen nagy-
ságrendű elpusztításában is megmutatkozott. Nem egy esetben
került sor népirtásra. A diktatórikus rendszerek, félrelökve minden
korábban kötött nemzetközi egyezményt, terror alatt tartották a meg-
szállt országok lakosságát, embertelenül bántak a hadifoglyokkal, 1
tömeggyilkosságokat követtek el az ellenállókkal szemben. Az em-
berélet értéktelenségét jelzik a szovjet diktátornak, Sztálinnak tu-
lajdonított szenvtelen szavak: „Egy ember halála tragédia, milliók
halála statisztika.”
A második világháborúban ideológiák is összecsaptak: a harcoló
hatalmak a saját politikai-társadalmi berendezkedésük szerint akar-
ták átalakítani az általuk elfoglalt országokat.
1 A katyńi (katinyi) vérengzés. 1940 tava-

szán a szovjet belügyi szervek – a Szovjet-
unió Kommunista Pártja vezetőinek hatá-
rozatára – a Szovjetunió nyugati területén
lévő Katyń város környéki erdőben 22 ezer
lengyel hadifogoly katonatisztet mészárol-
tak le. A tömeggyilkosságot azért követték
el, hogy a lengyelek később se tudjanak
ütőképes hadsereget szervezni a szovjet
megszállók ellen.
@ A tömeggyilkosságot a Szovjetunió 1990-
ig (!) tagadta. Nézz utána a világhálón, mi-
lyen hamis bizonyítékok alapján vádolták a
németeket a gaztett elkövetésével!
@ Érdeklődj, vagy nézz utána! Ki az a világ-
hírű lengyel filmrendező, akinek édesapját Egy katyńi tömegsír feltárása 1943-ban. A németek ekkor hozták a világ tudomására
Katyńban ölték meg, és 2007-ben filmet •
a tömeggyilkosságot. Keresd meg a térképen Katyń városát! Miért állt érdekében a
rendezett a tömeggyilkosságról? németeknek, hogy feltárják e sírokat?
15. A háború borzalmai 175
A gazdaság és a technika a háború szolgálatában

A világháború második felében egyre nyilvánvalóbbá vált a szövetsége-
sek gazdasági erőfölénye. A hadigazdaság bevezetése, a háborús erő-
feszítések eredményeképp a német hadianyag-termelés is folyama-
tosan nőtt a háború végéig, ám a szovjet és az amerikai növekedés
ennél lényegesen gyorsabb ütemű volt. A XX. századi hadviselésben
oly fontos kőolaj csak nagyon korlátozott mértékben állt Német-
ország rendelkezésére, szemben a szövetségesek óriási tartalékaival.
T üzérség
T 6 üzérség
0 0 0 0 0 5 4 1 9 0 0
65 00 00 00 00 00 5 4 1 9 0 0
Junkers-gyár Ascherslebenben: Ju–88 típusú
54 00 00 00 00 00
bombázógépek törzseinek sorozatgyártása
43 00 00 00 00 00
2 1 9 0 0 0
32 00 00 00 00 00
2 1 9 0 0 0
21 00 00 00 00 00 1 0 1 2 0 0
3 6 4 0 0 1 0 1 2 0 0
1 0 0 0 0 00 3 6 4 0 0
0 N agy-Britannia N émetország U SA Szovjetunió
N agy-Britannia N émetország U SA Szovjetunió
Hadihajó
Hadihajó
1 0 0 0 0 8 9 5 0
1 08 00 00 00 8 9 5 0
68 00 00 00
46 00 00 00
24 00 00 00 1 3 4 0 1 5 4 0
6 2 5 2 6 0
2 0 0 00 1 3 4 0 1 5 4 0
6 2 5 2 6 0
0 Ja pán N agy- N émetország U SA Szovjetunió
Ja pán Britannia
N agy- N émetország U SA Szovjetunió
Britannia
Tüzérségi eszközök és hadihajók gyártása a második világháború idején Melyik • Harckocsik gyártása a Harmadik Birodalom-
hatalom rendelkezett a legnagyobb tüzérséggel, és melyik a legnagyobb hadiflottával?
ban (Rheinmetall)
Mekkora volt ezeken a területeken a szövetségesek fölénye Németországgal szemben?
P áncélos e lő
3 5 0 0 0 0 3 2 90 0 0
3 0 0 0 0 0
2 5 0 0 0 0
2 0 0 0 0 0 16 2 0 0 0
1 5 0 0 0 0 12 6 0 0 0
110 0 0 0
1 0 0 0 0 0 90 0 0 0 91 2 70
6 1 2 50
5 0 0 0 0 3 3 0 0 0
72 0 0 2 80 0
0
J apán N agy- N émetország U SA Szovjetunió
Britannia
Páncélosok és repülőgépek gyártása a második világháború idején Melyik hatalom •

rendelkezett e harceszközökből a legtöbbel? Mekkora volt a szövetségesek fölénye a ter-
melőkapacitás területén a tengelyhatalmakkal szemben?
A tengeri hadviselésben az Egyesült Államok gyorsan pótolta a japán

támadások miatt kezdetben elszenvedett veszteségeket, és – első-
sorban a kulcsszerepet játszó repülőgép-anyahajókra támaszkodva –
egyre nagyobb területeket foglalt el a Csendes-óceán térségében.
A légi hadviselésben – a kezdeti német előny után – 1943-ra a szö-
vetségesek kerültek fölénybe. A német légierőt lekötötte a meg-
szállt területek védelme és megtartása, erejéből nem futotta már
jelentősebb támadásokra. Ráadásul a szövetségesek légierejének
fejlődésével egyre több bombatámadás érte a német hátországot, ami Szovjet harckocsigyár az Urálban. Készülnek
érzékeny veszteségeket okozott a német hadiiparnak. a KV–1-es nehézpáncélosok.
A második világháború korára a tudomány fejlettsége a had-

viselés egyik meghatározó tényezőjévé vált. A szövetségesek
sokkal több tudóst tudtak a fegyverek korszerűsítésének szolgála-
tába állítani, mint a németek és szövetségeseik. (Nem utolsósorban
azért, mert a náci Németországból a harmincas években igen sok
kiváló szakember külföldre menekült.)
Az atombomba volt a második világháború – és az egész történelem
– legpusztítóbb fegyvere. A szupertitkos amerikai Manhattan-terv
(menhetten) keretében három éven át ötezer tudós dolgozott az atom-
A Nagaszakira ledobott atombomba, a „Fat bomba előállításán, köztük a magyar Szilárd Leó és Teller Ede. 1945.
Man”. 6,2 kilogramm plutóniumot tartalma- augusztus 6-án Hirosima, 9-én Nagaszaki japán városok váltak az
zott. Rombolóereje kb. 20 000 tonna hagyo- atombomba első – és mai napig kizárólagos – áldozataivá. A Hirosimá-
mányos robbanóanyaggal volt egyenértékű. ra dobott atombomba robbanása és az azt követő tűzvész 110 ezer
embert ölt meg. A robbanáskor felszabadult radioaktív sugárzás még
évtizedek múlva is halálos megbetegedéseket okozott. 2
• Az atombomba bevetésével az amerikaiak a háború mielőbbi befeje-
zése mellett vissza akartak vágni Japánnak. Miért?
2 Az új amerikai elnök (Roosevelt 1945. április közepén meghalt), Truman az

atombomba bevetésével egyúttal az Amerikai Egyesült Államok katonai erejét
is megmutathatta a Szovjetuniónak. Hirosima lakói úgy érezték, megnyílt a po-
kol. Voltak, akik azonnal meghaltak. Sokan iszonyatos sérüléseket szenvedtek:
a bomba villanása megolvasztotta az emberek szemgolyóját, beleégette a ruhát a
bőrükbe. A robbanás valamennyi túlélőjét hatalmas adag radioaktív sugárzás
érte. A város 8 óra 16 perckor még épségben lévő 90 ezer épülete közül 62 ezer
néhány ezredmásodperc alatt teljesen megsemmisült.
Hirosima az atomtámadás előtt és után ma-

ketten, valamint a lerombolt város fényké-
pen. A várost 1949-ben a Béke és Emlékezés
•
Városává nyilvánították Figyeld meg, mi-
lyen mértékű volt a pusztítás!
A világháború fegyverei
A XX. században (mint azt az első világháborúnál már láttuk) a tech-
nika egyre nagyobb szerepet kapott a hadviselésben. A második világ-
háborúban ez különösen szembetűnő volt. A Szovjetunió a harci esz-
közök fejlesztésében a háború második felére utolérte, sőt túlszár-
nyalta a német hadiipart. T–34-es tankjaik és rakéta-sorozatvetőik
(a „Katyusák”) rettegett fegyvernek számítottak. A szovjet dobtáras
géppisztoly kevésbé precíz, ám hó-
ban, fagyban, sárban sokkal meg-
bízhatóbb fegyvernek bizonyult,
mint a német géppisztolyok. Szovjet T–34-es tank. Méret, a motor ereje
és a tűzerő tekintetében alulmaradt a német
Tigris harckocsikkal szemben, de egyszerűbb
szerkezete miatt a gyártása, javítása is egy-
szerűbb volt. A T–34-es tankot dízelmotor
hajtotta (a német harckocsikat benzinmo-
tor), így a kisebb fogyasztású motorral na-
gyobb távolságot tudott megtenni egy tan-
kolással. A legnagyobb előnye a mozgékony-
•
Rakéta-sorozatvető Katyusa Sztálin- sága volt.
orgonának is becézték. Vajon miért?
A bombázó-repülőgépek és a vadászgépek fejlődésével a légierő

jelentős fegyvernemmé vált. A kötelékben repülő* bombázók vagy
vízszintesen haladva nagy területet szórtak meg pusztító terhükkel
(szőnyegbombázás), vagy egy célpontra pontosan rárepülve oldot-
ták ki bombaterhüket. A világháború rettegett harci eszközei voltak
a zuhanóbombázók. A német zuhanóbombázók, a „stukák” a német
haderőben a páncélosokkal együttműködve hajtottak végre rendkí-
vül sikeres katonai műveleteket.
Légi csata. A brit és az amerikai légierő munkamegosztással dolgozott: a britek éj-

szakai, meglepetésszerű, gyors támadásokat hajtottak végre, az amerikaiak pedig
a kitűnően felfegyverzett Boeing (böing) B–17 típusú „repülő erődökkel” nappal
•
indultak bevetésre. Mondj korábban tanult példákat arra, amikor a technika je-
lentősen befolyásolta egy háború kimenetelét! Hasonlítsd össze a képet az első vi-
lágháborús légi csata ábrázolásával (56. oldal)! A Sherman és a Tigris tank
•
Német csapatszállító repülőgép Katoná- A német sugárhajtású Messerschmitt (messzersmitt), Me 262A. A háború utolsó két
évében már a németeknek és a szövetségeseknek is voltak sugárhajtású vadászgépei.
kon kívül mit szállítottak még ezek a repülő-
gépek? Az egyik leghíresebb ilyen gép a német Messerschmitt Me 262A volt, amelynek a se-
bessége megközelítette a 900 km/órát.
3 Az első rádiólokátorokat az 1930-as A britek – többek között – a radar kifejlesztésével nyerték meg az
években fejlesztették ki, és a második vi- angliai csatát. A part menti radarállomások bemérték a Nagy-Britan-
lágháborúban már kiterjedten használ- nia felé tartó bombázórepülőket. Ezt jelentették a vadászrepülő-irá-
ták, eleinte főleg a légvédelemben. 1941- nyítóknak, akik időben riasztották a vadászgépeket és a városok légvé-
ben már újfajta, tökéletesebb radarokat delmi tüzérségét. A radar (hivatalos nevén rádiólokátor) az általa kisu-
(lokátorokat) alkalmaztak. Ezeket hajókra, gárzott rádióhullámok visszaverődését érzékeli. Így megállapítható a
repülőgépekre is felszerelhették, és segít- különböző tárgyak (repülők, hajók, tengeralattjárók) pontos helye. 3
ségükkel könnyebben felderítették az el-
A hangradar (más néven szonár) pedig a felszínen vagy a víz alatt
lenséges tengeralattjárókat. A japán tá-
madás után az amerikaiak haditengeré-
úszó hajók által keltett zajokat fogja fel. A legjelentősebb ilyen zajforrás
szetük zömét a Csendes-óceánra vezényel- a hajó vagy a tengeralattjáró hajócsavarja. A szonár ezeket a hangokat
ték. A német tengeralattjárók ezért óriá- érzékeli, és így tudja meghatározni az ellenséges vízi jármű helyzetét.
si veszteségeket tudtak okozni az Atlanti- A hadviselő felek pedig a korábbiaknál erősebb mélyvízi bombák segít-
óceánon haladó kereskedelmi hajóknak. ségével hatékonyabban megsemmisíthették az ellenséges tengeralatt-
A repülőgépekre szerelt radarral azonban járókat. A tengeri hadviselésben fontos szerepük volt – mind az ameri-
távolról észlelni tudták a tengeralattjá- kaiaknál, mind a japánoknál – a repülőgép-anyahajóknak. A nagyobb
rókat, így azok számára a felszínen tartóz- amerikai repülőgép-hordozókon 90 repülőt is el tudtak helyezni.
kodás életveszélyessé vált.
A USS Enterprise (jueszesz enterprájz) ame-

rikai repülőgép-hordozó. Az Enterprise-t
1936-ban bocsátották vízre. A Pearl Harbor
elleni japán támadás idején nem tartózko-
dott a támaszponton, így megmenekült.
1941 és 1945 között részt vett a Japán elleni
háborúban, így a Midway-szigeteki csatában
•
is. Mi volt a jelentősége a Midway-szigeteki
csatának?
Ez a német katonai háromtárcsás Enigma a titkos háború
fegyvere volt. A berendezést üzenetek titkosítására (rejtjele-
Német tengeralattjáró zésére) és a rejtjeles üzenetek kódolására használták. Az „enig-
ma” szó görög eredetű, jelentése: ’rejtély, rejtvény’. A németek
nem számoltak azzal, hogy a gép által generált titkos szöveget
meg lehet fejteni. A szövetségesek feltörték a német kódot,
és a legtöbb német üzenetet meg tudták fejteni. Ez jelentősen
hozzájárult a szövetségesek győzelméhez (például El-Ala-
meinnél). Az Enigma feltörését az 1970-es évekig titokban tar-
tották.
A hátország szenvedései
A második világháború – hasonlóan az elsőhöz – mérhetetlen ter-
heket rótt a hadviselő országok polgári lakosságára. Az ipari üze-
mek termelését alárendelték a hadigazdaságnak. Az élelmiszerek nagy
részét a katonák ellátására fordították, a lakosság rövidesen ellátási
gondokkal küszködött, nemegyszer éhezett és nyomorgott. Újra beve-
zették a jegyrendszert.
A frontról gyakran érkeztek gyászjelentések egy-egy családtag
hősi haláláról. A férfiak többségét besorozták, a nőkre ismét nagy
feladat hárult a családok fenntartásában. Emellett a nők tömegesen
álltak munkába a haditermelésben, de a fronton vagy a hátország- A nőket a háborús erőfeszítésekre buzdító
ban is sokan szolgáltak önkéntes ápolónőként, vagy teljesítettek
katonai szolgálatot.
•
ausztrál plakát Állapítsd meg az öltözetek
alapján, hogy milyen területeken számítanak a
Ráadásul a második világháborúban a harci cselekmények a hát- hölgyek részvételére a háborúban!
országokra is kiterjedtek. A frontvonalak helyzete gyorsan változott,
így a polgári lakosságnak is el kellett szenvednie a harcokat.
A harcok, a tömeggyilkosságok és a bombázások következtében
4 „Önöknek, mint a vadászkutyáknak,
a második világháború halálos áldozatainak (mintegy 50 millió)
állandóan nyomon kell lenniük, hogy min-
fele nem katona, hanem civil volt. (Az első világháborúban „csak”
dent felfedjenek, ahol még akad valami,
minden 75. áldozat volt polgári személy!) amire esetleg a német népnek még szük-
A megszállás alá került országokban még rosszabb volt a helyzet, sége van: azt azonnal meg kell ragadni, és
hiszen a megszálló haderő és a megszálló állam közigazgatása ide kell hozni.” (Göring) „Ami jó és értékes
gyakorolt korlátlan hatalmat felettük, így ők fizették a megszál- más népekben számunkra, azt kisajtoljuk
lás költségeit is. Anyagi és gazdasági javaik, eszközeik az idegen meg- belőlük. Ha szükséges, gyermekeiket is
szállók kezébe kerültek. 4 A megszállt országok lakosságának életszín- elraboljuk, és felneveljük. Az, hogy a töb-
vonala messze alulmúlta például a németek esetében a megszállókét. bi nép jól él vagy éhen döglik, számunkra
Mind a németek, mind a szovjetek százezreket hurcoltak kény- csak annyiban érdekes, hogy szükségünk
szermunkára a polgári lakosság soraiból. van rájuk, mint rabszolgákra, egyébként
Főként a német, a japán és a szovjet katonai és rendőri alakula- sorsuk teljesen közömbös.” (Himmler)
tok részéről rendszeresek voltak a civilekkel szembeni erőszakos- • Milyen tisztségeket töltött be a Harmadik
Birodalomban Göring és Himmler?
kodások, fosztogatások. A németek a fegyveres ellenállás akcióit
túszszedéssel, a lakosság megfélemlítését szolgáló tömeggyilkossá-
gokkal, akár egész települések lakosságának lemészárlásával torol-
ták meg.
Az ellenállás formái
A totális háborúhoz hozzátartozott, hogy sok országban kibontako-
zott a szervezett ellenállás, azaz a partizánmozgalom. Elsősorban
ott, ahol a lakosság összefogott a megszálló katonai és rendőri erők
ellen, és ahol a földrajzi viszonyok is kedveztek ennek. Ez utóbbi ma-
gas, nehezen megközelíthető hegyeket, sűrű erdőket vagy éppen
nagyvárosokat jelentett, ahová a partizánok akcióikat követően
visszavonulhattak, és elrejtőzhettek.
A partizánok rajtaütöttek az ellenséges katonai szállítmányokon,
lőszerraktárakat, hidakat robbantottak. Elvágták a telefonvezeté-
keket, megrongálták a síneket. A németek kegyetlenül megtoroltak
Oradour francia kisváros romjai. A jelenlegi
minden ilyen akciót. Ha nem tudták elfogni az ellenállókat, túszo-
kisváros távolabb helyezkedik el a régebbi
kat szedtek a polgári lakosok közül, és elrettentésül őket végezték ki. romjaitól, ahol 1944. június 10-én a Waffen-
A csehországi Lidicében a 14 év feletti férfiakat kiirtották, a nőket és SS egységei válaszként a francia partizánok
a gyerekeket koncentrációs táborokba hurcolták. Egy franciaországi ellenük irányuló akciójára tömegmészárlást
falu (Oradour [oradur]) szinte teljes lakosságát kivégezték. hajtottak végre. A falu templomában nőket
@ Nézz utána, milyen események vezettek Lidice és Oradour lakóinak és gyermekeket égettek halálra. Összességé-
ben 642 embert – 190 férfit, 245 nőt és 207
lemészárlásához!
gyermeket – mészároltak le ezen a napon.
Csupán hat ember – öt férfi és egy nő – élte
túl a vérengzést a falu lakosai közül.
A Szovjetunióban, Franciaországban
és Jugoszláviában volt a legjelentősebb
az ellenállási mozgalom. Jugoszláviában
a német haderőnek a Tito vezette kom-
munista partizánok hadseregével sohasem
sikerült leszámolnia. Végül az ellenállók
1943 végén független, ideiglenes kormányt
alakítottak Tito vezetésével, és az ország
nagy részét maguk szabadították fel.
A megszállt szovjet területeken eleinte
sokfelé felszabadítókat láttak a német (és Tito (1892–1980) marsall
a velük szövetséges) katonákban. Az illúzió (tábornagy) a háború idején
Varsó felégetése a felkelés után. A képen azonban hamar szertefoszlott. A németek – @ Nézz utána, ki volt ő! • Mi
látható lángszórók a fedezékek, épületek el- parancsuk szerint – sokkal kegyetlenebbül mutatja a képen Tito politikai
len igen hatékony, de borzalmas fegyverek. bántak az emberekkel a szláv lakosságú nézeteit?
• Ismételd át, mit tanultunk a 12. témában a
országokban, mint Nyugat-Európában, hi-
varsói felkelésről!
szen a szlávokat alsóbbrendű népeknek tartották. Ennek következ-
5 A leghíresebb merényletkísérlet a
tében a Szovjetunióban széles körű partizántevékenység bontakozott
Valkűr-akció volt. Gróf Stauffenberg ezre- ki, az ellenállók száma elérte az egymilliót.
des – aki az afrikai hadszíntéren elveszítette Lengyelországban általános ellenállás kezdődött az ország fel-
a jobb karját és a bal szemét – 1944. július osztása után. A legjelentősebb erő a Londonban működő emigráns*
20-án a Hitler főhadiszállásán megtartott lengyel kormány által irányított Honi Had-
hadseregparancsnoki értekezletre az akta- sereg volt. Ez fogta össze és irányította a
táskájában „bombát” vitt be, élesítette a partizáncsoportok tevékenységét.
gyújtószerkezetet, majd az értekezlet ideje
alatt elhagyta a helyiséget. Kintről látta, • Melyik két hatalom osztotta fel egymás
hogy az épület a levegőbe repül. A Füh- között Lengyelországot, és milyen megálla-
rernek azonban ezúttal is szerencséje volt. podás alapján?
A térképasztal – amely fölé Hitler a robba- Németországban is működtek náciellenes
nás pillanatában hajolt – olyan vastag tölgy-
csoportok. Életüket kockáztatva – sőt álta-
fából készült, hogy megvédte a diktátort.
Öten így is meghaltak, számosan súlyos lában feláldozva – falragaszokon, röpcédu-
sebesüléseket szenvedtek, csupán Hitler lákon szólították fel az embereket a náci
és Keitel (kejtl) vezértábornagy úszták meg rendszer elleni felkelésre. Több merény-
apróbb horzsolásokkal. Stauffenberget és letet végrehajtottak Hitler ellen, de ezek Stauffenberg ezredes (1907–
több társát még aznap kivégezték. A siker- mindegyike sikertelen volt. 5 1944)
telen akcióról szól a Valkűr című amerikai–
német film, amelynek főszerepét Tom
Cruise (krúz) játssza (2008). A bombázások és városi harcok
Az „angliai csatát” követően folyamatossá vált a városok bombá-
zása. Nagy-Britanniában és Németországban szinte mindenkinek
napi tapasztalata volt a légvédelmi szirénák* üvöltése, de a legtöbb
ember Európa más részein is megismerte a bombázás borzalmait.
A szirénák hangját meghallva az emberek a legközelebbi óvóhelyre,
általában a házak pincéibe bújva várták a bombázás végét.
A repülőgépek nem tudták bombáikat pontosan a katonai célpon-
tokra dobni. Már az angliai csata kezdetén bombázták a német gépek
London központját (ekkor még véletlenül), erre válaszul a brit légierő
gépei Berlinre szórták bombáikat. Ettől kezdve rendszeressé vált olyan
városrészek bombázása, ahol nem is voltak katonai vagy ipari létesítmé-
nyek. A polgári lakosságot folyamatosan rettegésben tartva akarták
az ellenfél ellenállását megtörni. A légitámadások rendszerint inkább
az összetartozás érzését növelték. A lakosság azonban óriási terheket
viselt, borzalmakat élt át. Sokan – gyakran egy pillanat alatt – elvesz-
tették szeretteiket, házaik romba dőltek, éjszakánként csak perceket
tudtak aludni. A háború utolsó éveiben a szőnyegbombázások*
majdnem teljes városokat pusztítottak el. Az egyik legrettenetesebb
Bombázások elől menekülő nők és gyerekek, ilyen eset Drezda – egyébként katonailag értelmetlen – bombázása
Danzig (Gdańsk), 1945 volt: a támadást követő tűzviharban a város teljesen megsemmisült.
•
Drezda, bombázás után Figyeld meg, milyen óriási mértékű pusztítást okozott a Ezt látta egy amerikai bombázó-repülőgép
szőnyegbombázás! Hasonlítsd össze a képet az atomtámadás után Hirosimáról készült személyzete Budapest bombázása közben.
fotóval! Milyen különbségeket látsz? 1944 áprilisában kezdődött Budapest bom-
bázása. 1944. április 3-ig a német megszál-
 Iszonyatos pusztítást okozott a bombázás Drezdán kívül például lás alatt lévő Budapestet és környékét a
Hamburgban, Coventryben (kávntri) és Rotterdamban is. Keresd meg szövetséges haderők nem bombázták, ezen
ezeket a városokat a történelmi atlaszban! a napon azonban komoly támadás indult a
A városok lakossága azonban nemcsak a terrorbombázásoktól főváros környéki ipari létesítmények ellen.
A fő célpont az ország egyik legnagyobb ha-
szenvedett. A gyorsan előrenyomuló hadseregek gyakran bekerí-
diipari üzemóriása, a Weiss Manfréd Művek
tették őket, majd hosszú utcai harcokban került sor egy-egy város el-
volt Csepelen.
foglalására. A küzdelem a pincékben, óvóhelyeken rettegő, éhező
és szomjazó lakosság feje felett dúlt. A civilek ki voltak szolgáltatva az
erőszakoskodó, fosztogató katonáknak.
A leghosszabb ostromot a 900 napra körbezárt Leningrád állta ki.
Mintegy másfél millióan haltak meg a városban a harcok, az éhség
és a hideg következtében.
• Idézd fel a Leningrád szenvedéséről tanultakat!
Voltak városok, amelyeket a harcoló felek erőddé nyilvánítottak. Ez
azt jelentette, hogy a védők az utolsó emberig próbálták védeni, a tá-
madók pedig hatalmas vérveszteségek árán is meg akarták szerezni az
uralmat a város felett, amely rendszerint nagy stratégiai jelentőség-
gel bírt. Ilyen kegyetlen ostromot élt át Odessza, Szevasztopol vagy
a már korábban tanult nagy csaták között Sztálingrád és Berlin is.
 Keresd meg az atlaszodban Odesszát és Szevasztopolt! @ Nézz
utána, milyen ostromokat kellett kiállniuk ezeknek a városoknak!
• Elevenítsd fel a sztálingrádi és berlini csatákról tanultakat!
Hitler Budapestet is erődvárossá nyilvánította, amikor bezá-
rult a szovjet Vörös Hadsereg két frontjának gyűrűje a magyar főváros
körül, 1944. december 24-én.
Hitler parancsa a végsőkig való kitartásról szólt a gyűrűben re-
kedt közel százezer magyar és német katonának. A parancs a ret-
tegés és a pusztulás másfél hónapját jelentette 800 000 lakosnak.
A város feladásáról, kitörésről a városból szó sem eshetett. A cél
az volt, hogy akár Budapest teljes pusztulása árán is itt tartóztassák
fel, de legalább késleltessék a szovjet előrenyomulást, megvédve Né-
metországot. A főváros ostroma 1945. február 13-ig tartott. A
harc utcáról utcára, házról házra, szobáról szobára dúlt, miközben
mind a védők, mind a támadók súlyos veszteségeket szenvedtek.
Budapest romokban a második világháború
A Vörös Hadsereg iszonyatos erejű tüzérsége a várost romhalmazzá
után. A német csapatok által felrobbantott
lőtte. 36 ezer lakóházból 30 ezer megsérült vagy megsemmisült. Erzsébet híd.
6 „Aztán egy olyan éjszakán, amikor már A harcok nyomait sok ház a mai napig viseli, az építkezések során ma
nem tudom, hogy kik és hogy tomboltak, is gyakran kerülnek elő fel nem robbant lövedékek és bombák. Az
de elviselhetetlen volt az egész, a ház egy állandó bombázásnak kitett lakosság pincékben, óvóhelyeken és csa-
része égett, bombatalálat érte, egy orosz tornákban keresett menedéket, éhezett, szomjazott és fázott. 6 Ivóvíz,
katona megsajnált, fogott és elvitt onnan. villany, gáz nem volt. A lakosságnak – különösen a budapesti zsidó-
Hívtam Mamikát is, a katona hagyta, hogy ságnak – el kellett viselni a nyilasok terrorját, a város szovjet kézen
hívjam. Mentünk, az orosz katona, Mamika levő területein pedig a szovjet csapatok fosztogatásait, erőszakosko-
meg én, a téli éjszakában, a kijárási tilalom dásait. A város felmentésére tett német kísérletek kudarcba fulladtak.
alatt, át a templom előtti téren. Bevezetett
A szovjet csapatok először Pestet foglalták el.
egy pincébe. […] Hatvanan-hetvenen, sor-
ban, szorosan egymás mellett feküdtek az
A visszavonuló német csapatok Budapest valamennyi Duna-hídját
emberek a földön, középen keskeny járat, és felrobbantották. A Várba és környékére, valamint a budai hegyekbe
egy még keskenyebb ösvény, mivel kettes szorult német csapatok még sokáig kitartottak. Február 11-én a ma-
sorokban feküdtek jobboldalt. Furcsa lehe- radék német és magyar erők még egy kétségbeesett kísérletet tettek
tett az ott levőknek – már, aki ébren volt –, a kitörésre a hegyeken keresztül, de ez csak kevés katonának sike-
hogy egy orosz katona vezet be minket. rült. Két nap múlva az utolsó ellenálló gócok is megadták magukat.
Csak egy pilács világított. Maminak adtak A szovjet hadvezetés elnézte a katonáknak a rablást és az erőszakos-
egy széket, leült rá, úgy maradt reggelig. kodást. A szovjetek rengeteg hadifoglyot és civilt kényszermunkára
Én a kimerültségtől állni nem tudtam, le- hurcoltak, sokan közülük soha nem tértek vissza a Gulagokról.
feküdtem a pince egyetlen asztala alá, a
bejárat mellett, csak ott volt egy kis hely.
Tocsogósan nedves volt a föld. Kapucnis Ítélet Nürnbergben
télikabátom a fejemre húztam, és elalud-
tam összegömbölyödve. Úgy látszik, ál- A szövetséges és győztes nagyhatalmak közös döntése alapján ren-
momban kinyújtózkodtam, mert reggel, dezték meg a háborús főbűnösök perét Nürnbergben (1946).
mikor ébredtek, valaki rálépett a fejemre. A Német Birodalom legfőbb politikai, katonai és gazdasági vezetői
Aztán Mamikával kaptunk a sorban he- felett ítélkeztek itt, a világháborúban elkövetett bűnök miatt. A fő
lyet, ahol ketten elfértünk egymás mellett.
vádpontok először a történelemben béke és az emberiesség ellen elkö-
Valaki olyan rendes volt, hogy segített
leemelni és odahurcolni az egyik sérült vetett, valamint háborús bűncselekmények voltak. Huszonkét főbűnös
háznak a kapuajtaját. Csakhogy a közepén felett ítélkezett a győztesek nemzetközi bírósága. Tizenkettőt halál-
volt egy vasgomb, ami kiállt. Ha megfordí- ra ítéltek, és közülük kilencet kivégeztek. 7 (Későbbi perekben más
tottuk, a másik oldalon vaskorong. Sokáig háborús bűnösöket is elítéltek, például a koncentrációs táborok vezető-
gondolkoztunk Mamival, hogy a gömböt it, az emberkísérlete-
vagy a vaskorongot válasszuk. Mármint ket végző orvosokat.)
fekhelyként. Az ajtó egyik szélén volt még a Ugyanebben az idő-
súlyos sarokvas, a másik szélén a zár, négy- ben zajlott a tokiói per.
szögletes doboz, erősen kiálló, régi, primitív Itt a távol-keleti had-
kapuzár, nagy kilinccsel.” (Polcz Alaine: Asz- színtereken elkövetett
szony a fronton)
háborús bűnök tette-
7 A halálra ítéltek közül Hermann Gö- sei felett ítélkeztek.
ring, hogy elkerülje az akasztófát, az ítélet
végrehajtása előtt öngyilkos lett, egy máig
tisztázatlan módon nála maradt cián- Náci vezetők a vádlottak
kapszulával. Holttestét mégis felakasztot- •
padján Hitler miért nincs
ták jelképesen a bitófára. közöttük?

A totális háború jellegzetességei. 1. Mit jelent a totális háború fogalma?
Háborús gazdaság: a nyersanyagok és a 2. Miért jelentett minden korábbi háborúnál nagyobb szenvedést a második
tudomány meghatározó szerepe. világháború a polgári lakosság számára?
Haditechnikai fejlődés: anyahajók, pán- 3. Jellemezd a hátországban élők helyzetét a második világháborúban!
célosok, légierő, atombomba, radar- 4. Miért meghatározó jelentőségű a kőolaj a XX. századi hadviselésben?
technika stb. 5. Mi volt a szerepe a világháborúban a repülőgép-anyahajóknak és a
Ellenállás, partizánmozgalom. radarnak?
A polgári lakosság szenvedései: 6. Milyen szenvedéseket éltek át a második világháborúban a hátországok?
– bombázások (szőnyegbombázás); Milyen borzalmakat éltek át a megszállt országok polgárai?
– városi harcok → Budapest erődvá- 7. Mely országokban volt a legjelentősebb a partizánmozgalom? Mi ennek
ros. az oka?
A második világháború vége → nürn- 8. Határozd meg a szőnyegbombázás és az erődváros / városi harcok fogal-
bergi per. mát! Mondj példákat, ahol ezek a borzalmak sok áldozatot szedtek!
183
A második világháború Összefoglalás
1939. szeptember elsején, a szovjet–német paktum megkötése után néhány

nappal, Lengyelország lerohanásával megkezdődött a második világháború.
A következő évben a német haderő nyugat felé fordult, és a kisebb államok
után lerohanta, megadásra kényszerítette Franciaországot. Nagy-Britannia je-
lentős áldozatok árán ellenállt.
1941 nyarán Németország megtámadta a Szovjetuniót, amely kezdetben
óriási anyagi, emberi és területi veszteségeket szenvedett. Magyarország sem
tudta elkerülni a háborúba lépést. Az év végén a meglepetésszerű japán táma-
dás következtében az Amerikai Egyesült Államok is aktív hadviselő országgá
vált, a szovjet Vörös Hadsereg pedig Moszkva mellett megállította a német
előretörést.
1942-ben minden jelentős fronton fordulat következett be a háború mene-
tében. A Távol-Keleten az Amerikai Egyesült Államok fölénybe került Japánnal
szemben; Észak-Afrikában megállították a német (és olasz) előretörést; Sztálin- • Foglald össze a karikatúra üzenetét! Adj
címet neki!
grád térségében hatalmas szovjet ellentámadás bontakozott ki. Ez utóbbinak
esett áldozatul 1943 elején a magyar királyi 2. honvéd hadsereg.
A háború második szakaszában az antifasiszta szövetségesek sorra aratták a
győzelmeket. A háború alatt Churchill, Roosevelt és Sztálin több csúcstalál-
kozót tartott. Megállapodtak abban, hogy a végső győzelemig harcolnak, és
kialakították a második világháború utáni új rendet. Magyarországon is egy-
re többen belátták, hogy a németek nem nyerhetik meg a háborút. A német
Wehrmacht alakulatai 1944 tavaszán megszállták a „vonakodó csatlóst”.
A szovjet Vörös Hadsereg előretörése és az amerikai–brit partraszállás
(D-nap) harapófogóba zárta a náci Németországot. Egyre-másra szabadultak
fel a megszállt országok, de a felszabadított közép-európai és balkáni államok
zöme szovjet megszállás vagy befolyás alá került. 1944 őszén Magyarország is
megpróbált kilépni a háborúból. A kiugrási kísérlet meghiúsulása után a nyilas
hatalomátvétel fél évvel meghosszabbította az ország szenvedéseit. 1945. má-
jusban Németország, majd szeptemberben Japán kapitulált, s ezzel véget ért a • Kit ábrázol a kép, mit tudsz róla?
második világháború.
A második világháború minden korábbinál több szenvedést okozott a pol-
gári lakosságnak is. A holokauszt során a német koncentrációs táborokban és a
németek által megszállt országokban sok millió embert öltek meg. A második
világháborúnak mintegy 50 millió áldozata volt.
1. Ismételd át a második világháború főbb eseményeit, de ezúttal nem idő-

rendi sorrendben, hanem a fő helyszínek szerint:
a) Lengyelország;
b) nyugat-európai hadszíntér;
c) Olaszország;
d) Kelet-Európa;
e) Csendes-óceán;
f) Magyarország a világháborúban.
• Foglald össze, mit tudsz a magyar 2. hon-
véd hadsereg pusztulásáról a Donnál!
2. Mely városokban tartott csúcstalálkozót a „három nagy”? Milyen kérdések-
ben döntöttek ezeken a konferenciákon?
3. Hogyan alakult Közép- és Kelet-Európa sorsa a háború végén?
4. Mi a holokauszt? Határozd meg a koncentrációs tábor, a munkatábor és a
megsemmisítőtábor fogalmát!
5. Hogyan változott meg a magyar zsidóság helyzete az ország német meg-
szállása, majd a nyilasuralom alatt?
6. Milyen sikereket ért el a magyar külpolitika 1938 és 1939 között? Milyen
veszéllyel jártak ezek a sikerek?
7. Mik voltak hazánk német megszállásának a következményei?
8. Miért volt eredménytelen a kiugrási kísérlet?
9. Milyen fegyverek és harci eszközök döntötték el a második világháború ki-
menetelét? Jellemezd a XX. század közepének haditechnikáját!
10. Miért okozott minden korábbinál több szenvedést a második világháború a
polgári lakosságnak? • Foglald össze Budapest ostromának leg-
főbb eseményeit és jellemzőit! Gondolj a
budapesti zsidóság sorsára is!
A berlini fal két oldala
Kelet-Németország vezetői 1961-ben – szovjet egyetértéssel – úgy döntöttek, hogy falat emelnek a világváros, Ber-
lin közepén. Egy éjjel a kivezényelt katonák szögesdrót kerítést húztak Nyugat-Berlin köré, közel 200 kilométer hosszan.
Az utcák burkolatát feltörték, a metró- és vasútvonalakat lezárták. Két nap múlva megkezdődött a szögesdrót helyén egy
3-4 méter magas betontégla fal építése. Az építményt sok helyütt egy második fal és árokrendszer egészítette ki, kutyás őrök
vigyázták, helyenként aknamezőt telepítettek mellé. A berlini fal a megosztott város, a megosztott ország és a megosztott
185
A megosztott világ VII. fejezet
világ komor jelképe volt 28 éven keresztül. A képen jól megfigyelhetők a berlini fal két olda-
lának különbségei. A graffiti oldalán a Nyugat van. A keleti oldal csupasz betonfalai mögött
többszörös védelmi vonal húzódik, az ebbe az övezetbe lépő illetéktelenek ellen felszólítás
nélküli tűzparancs volt érvényben.
186 VII. fejezet. A megosztott világ
1 Egy brit történész véleménye a szö-

vetségesek koalíciójáról: „A szövetségesek 16. A hidegháború
között az első világháborúban is voltak né-
zeteltérések, ezek azonban külsődlegesek A hidegháború az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti
voltak […] nem pedig a szövetséges tábor
belső konfliktusaiból eredtek. […] később
politikai, gazdasági és hatalmi harc, amelybe bekapcsolódtak a
nem értettek mindenben egyet, de ösz- befolyásuk alatt levő országok is. Azért nevezzük „hideg”-nek, mert
szetartotta őket a kölcsönös szimpátia, a nyílt fegyveres összecsapásra a szuperhatalmak között nem került sor.
közös politikai és társadalmi értékek. Ez az Ha sor került volna, ezt a könyvet valószínűleg nem olvashatnád.
érzelmi és érdekeltségi harmónia hiányzott
a második világháborúban. A szövetséges
hadseregek sikerrel hangolták össze erőfe- Szövetségesekből ellenfelek
szítéseiket, ugyanakkor a nyugati hatalmak
sohasem szűntek meg félni a kommunisták • Mikor jött létre az antifasiszta koalíció? Milyen dokumentumban rög-
forradalmi törekvéseitől, míg az oroszok zítették ezt?
két évtized gyűlölködés és elszigetelődés • Mik voltak a legfőbb céljai?
után ugyanannyira nem bíztak a háborús
társaikban, szigorú korlátokat szabtak a ka- A harc a világhódításra törekvő tengelyhatalmak ellen olyan ideig-
tonai együttműködésnek. […] Már jóval az- lenes jellegű szövetséget hozott létre, amelynek célja a közös ellen-
előtt, hogy megnyerték a volna a háborút, ség legyőzése volt. A szövetségesek között azonban számos eszmei és
mindkét fél számolt a háború utáni szakí- politikai ellentét húzódott, hiszen az Amerikai Egyesült Államok és
tás lehetőségével, és úgy manővereztek, Nagy-Britannia a kommunista Szovjetuniót ellenségüknek tekintet-
hogy garanciákat és előnyöket biztosítsa- ték, ahogyan a szovjet állam is ellenségnek tekintette a nyugati vilá-
nak a jövőre, a béke pedig csak elmélyítet- got. Az antifasiszta koalíció így már létrejöttekor is ellentmondásokat
te a szakadékot.” (David Saul Landes) hordozott. 1 Nem volt meglepő, hogy a háború végén a győzelmét
• Miben különböztek egymástól a győzte- a befolyásának kiterjesztésére felhasználó, kommunista Szovjet-
sek szövetségei a két világháborúban? Mi- unió és szövetséges társai között egyre több ellentét alakult ki.
ért nem lehetett hosszú életű a jó viszony a
szovjetek és a nyugati szövetségesek között
a háború után? Az Egyesült Nemzetek Szervezete
Bár még két évig több ügyben is együttműködtek, például a megszál-
lási övezetek kialakításában vagy a háborús bűnösök felelősségre
vonásában, útjaik lassan szétváltak, és a hajdani szövetségesek is-
mét egymás ellenségeivé váltak.
• Milyen korábbi, az első világháború után létrejött nemzetközi szer-
vezetről tanultunk, amelyet a béke megóvására hoztak létre?(Segít a
tankönyv 7. témája.)
A háború alatti együttműködésnek köszönhetően már a világháború
idején megkezdődtek a tárgyalások a szövetségesek között arról, hogy
létrehozzanak egy nemzetközi szervezetet a béke fenntartására. 1945
nyarán az Egyesült Államokban megalakították az Egyesült Nemzetek
Szervezetét (ENSZ), amelynek New York lett a központja. Legfőbb cél-
ként a béke és a biztonság megóvását jelölték meg. 2 Az ENSZ legfon-
tosabb szerve a tagállamok Közgyűlése, valamint a Biztonsági Tanács
(BT), amelynek öt állandó és tíz időről időre választott tagja van. Az ál-
landó tagok az öt nagyhatalom: az Amerikai Egyesült Államok, Francia-
ország, Nagy-Britannia, a Szovjetunió és Kína. A Biztonsági Tanács csak
az öt nagyhatalom egyhangú igenlő szavazatával hozhat határozatot.
Bármelyik nagyhatalom vétója esetén a tanács már nem határozhat. Ez
a vétójog a következő évtizedekben sok döntést akadályozott meg.
2 Az ENSZ alapító okmányából: „Az Egyesült Nemzetek célja, hogy fenntartsa a

nemzetközi békét és biztonságot, és ennek érdekében hathatós együttes intéz-
kedéseket tegyen a békét fenyegető cselekmények megelőzésére és megszünte-
tésére […], valamint békés eszközökkel rendezze vagy megoldja azokat a nem-
zetközi viszályokat és helyzeteket, amelyek a béke megbontására vezethetnek.”
• Mi volt a dokumentum szerint az ENSZ megalakításának legfőbb célja?
A New York-i ENSZ-székház • Milyen eszközökkel szándékoztak ezt elérni?
16. A hidegháború 187
@ Mit jelent a vétó? Nézz utána a vi-

lághálón vagy a Magyar értelmező
kéziszótárban!
@ Az ENSZ alapokmányát eredetileg
50 állam írta alá. Nézz utána – példá-
ul a világhálón –, ma hány tagállama
van a szervezetnek!
•
Az ENSZ felépítése és szervezetei Melyek az ENSZ főbb szervei? Az ENSZ hivatalos zászlója a világszervezet
•
emblémájával Mit gondolsz, miért kék az
alapszíne az ENSZ-zászlónak?
A párizsi béke
• Melyek voltak a második világháború főbb győztes és vesztes
országai?
A győztes szövetséges nagyhatalmak utolsó politikai együttmű-
ködése az volt, hogy 1947-ben Párizsban megkötötték a béke-
szerződéseket a vesztesekkel, kivéve Németországot, Ausztriát és
Japánt. (Németországgal és Japánnal sohasem jött létre a békeszer-
ződés, Ausztriával pedig később, 1955-ben kötötték meg az „oszt-
rák államszerződést”, amely „létrehozta” az önálló osztrák államot,
örök semlegességre „kötelezve” azt.)
Az ENSZ Közgyűlésének ülésterme. A Köz-
A békeszerződés – az első világháborút lezáró békekötésekhez ha-
gyűlésben minden tagállamnak egy szava-
sonlóan – ismét a győztes nagyhatalmak érdekeit szolgálta. A vesztes zata van. Ajánlás értékű határozatait kéthar-
országok képviselőit most sem hívták meg a tárgyalásokra, pusztán mados szavazattöbbséggel hozza. Feladata
észrevételeiket mondhatták el. A nyelvi és etnikai határokat ezúttal sem az ENSZ egyéb szervezeteitől érkező jelenté-
vették figyelembe, emberek millióit telepítették át más államokba. sek elfogadása és közgyűlési ajánlások meg-
A békeszerződés legnagyobb nyertese – legalábbis területileg – fogalmazása. A Közgyűlés évente egy rendes
a Szovjetunió lett. Ez volt az egyetlen állam, amely megtarthatta ülésszakot tart, amely szeptember végétől
világháborús hódításait: az 1939-es szovjet–német szerződésben neki általában karácsonyig tart.
ítélt lengyel, valamint a háború alatt megszerzett finn, lett, litván,
észt, román és magyar (Kárpátalja) területeket is. Lengyelországot
az elveszített területekért tőle nyugatabbra lévő (volt német) te-
rületekkel kárpótolták, azaz Lengyelországot „nyugatabbra tolták”
körülbelül 200 kilométerrel. Az itt lakó németek vagy elmenekül- @ Nézz utána, miért nem került sor
tek, vagy kitelepítették őket onnan. A háború utáni két évben Eu- Japánnal a béke megkötésére! Mikor
rópa más területein is nagy kitelepítések zajlottak: németek mil- és milyen feltételekkel sikerült meg-
lióit, magyarok tízezreit kényszerítettek szülőföldjük elhagyására. kötni Ausztriával az államszerződést?
3 „Az orosz tervek a vazallus államok lét-

rehozásával fenyegetést jelentenek a világ-
ra, s ránk. Ha a Szovjetunió egyszer a vele 1 9 4 0
szomszédos államok kontrollját [ellenőrzé-
sét] eléri, arra fog kísérletet tenni, hogy a
következő határos országokat is maga alá 1 9 4 0
gyűrje. Hitler legnagyobb bűne az volt,
hogy kitárta Európa kapuit Ázsia előtt.”
(Harriman moszkvai amerikai követ tájékoz- 1 9 4 0
tatója, 1945. április)
• Mely államokat nevezi a moszkvai követ 1 9 4 0
Szovjetunió
vazallus államoknak? Mitől tart a későbbi- 1 9 4 0
1 9 4 5
ekben? Mit tart Hitler legnagyobb bűnének?
N agy-
Britannia 1 9 3 9
L engyelország
N D K
C seh
N SZ K s zlová
kia 1 9 4 5
19
Franciaország
z tria Magyar-
40
s
Svájc Au ország R ománia
J u
go
O s zlá
la via Bulgária
s zo
Spanyolország r sz
ág
T örökország
A Szovjetunió 1 9 3 9 -ig
A Szovjetunió 1 9 4 5 után G örögország
1 9 3 9 A területszerzés éve
1 9 3 7 -es határok
1 9 4 9 -es határok
A Szovjetunió európai határa a második világháború előtt és után 3 Mely orszá- •

gokat és területeket kebelezte be a Szovjetunió a világháború alatt? Hogyan rendelke-
zett ezekről a megszállt területekről a párizsi béke? Vedd számba az egyéb területi válto-
zásokat is! Mely országok esetében látsz jelentős változásokat?
A kétpólusú világ
A második világháború kevésbé rajzolta át Európa (és a világ) térképét,
mint az első, ám a nagyhatalmak helyzetében lényeges változásokat ho-
zott. A korábban jelentős hatalomnak számító, de a háborúban vesztes
államok (Németország, Olaszország, Japán) kiszorultak a nagyhatalmi
politikából. Az Egyesült Államok és Kína politikai-gazdasági súlyának nö-
vekedésével azonban egész Európa világpolitikai jelentősége csökkent.
A korábban Európa és a világ vezető nagyhatalmainak számító
Nagy-Britannia és Franciaország a háborúban gazdaságilag, katonailag
és politikailag egyaránt meggyengültek, és függővé váltak az Ameri-
kai Egyesült Államoktól. Gyarmatbirodalmuk felbomlása – ami már
korábban elkezdődött – felgyorsult, így elvesztették világhatalmi
pozícióikat, és középhatalommá váltak, akárcsak a vesztes nagyha-
talmak. A világpolitikában csupán két nagyhatalom maradt, ezért
új kifejezést tanult meg a világ: „szuperhatalmak”.
A második világháború legnagyobb nyertese gazdaságilag az
Amerikai Egyesült Államok volt. Lakosságának életszínvonala a
háború után látványosan növekedni kezdett. A világ ipari termelésé-
nek felét az Amerikai Egyesült Államok állította elő! Gazdasági és ka-
tonai ereje miatt – nem utolsósorban az atombomba egyelőre kizá-
rólagos birtokosaként – és a katonailag áthidalhatatlan távolságot
jelentő „óceánpajzs” védelmében legyőzhetetlennek tűnt. Katonai
fölénye főleg a tengereken és a légierő területén volt nyomasztó.
Gazdasági-pénzügyi és katonai pozíciói a tőkés világ vezető hatal-
Egy amerikai újság így ábrázolta a két szuper- mává emelték. Emiatt lehetetlenné vált, hogy visszatérjen a világ-
•
hatalmat Magyarázd meg a rajzot! háború előtti elzárkózás politikájához.
Szuperhatalmi helyzete lehetővé és szükségessé tette, hogy

döntő módon beleszóljon a világpolitikába, a vele szemben álló
kommunista Szovjetunió terjeszkedésének visszaszorítása érdeké-
ben. Befolyása szövetségesei révén valamennyi kontinensre kiter-
jedt, így globális hatalomnak számított.
• Mit gondolsz, miért törekedett az Amerikai Egyesült Államok arra,
hogy mindenáron feltartóztassa és visszaszorítsa a kommunista eszme
terjedését, valamint a Szovjetunió terjeszkedését?
Míg a gazdasági fölény egyértelműen az Egyesült Államoké volt,
katonai erejének köszönhetően a Szovjetunió vált a másik szuper-
hatalommá.* Nem a haditechnika fejlettsége, inkább sokmilliós
szárazföldi hadserege, hatalmas méretű tüzérsége és harckocsizó ala-
kulatai miatt. (Körülbelül 12 millió katonát tartott fegyverben.)
Katonai fölénye elsősorban Európában volt nyomasztó. A Kelet-
Közép-Európa katonai megszállásával kialakított hatalmi övezete
és a világ kommunista pártjain keresztül gyakorolt befolyása miatt
világpolitikai szerepe is jelentősen megnőtt.
Az előző évszázadokban több nagyhatalom versengett egymás-
sal, ami viszonylagos hatalmi egyensúlyt eredményezett Európában
Propagandaplakát a szovjet győzelem vona-
és a világon. A két szuperhatalom kiemelkedése viszont állandó
táról. A plakáton olvasható jelmondat: „A
feszültséghez vezetett. tartós békéért a kommunizmus felé!” Mi- •
lyennek látod a plakátot? Hogyan érzékelteti a
szovjet oldal győzelmébe vetett hitet? Milyen
A Szovjetunió a világháború után ellentmondást tudsz felfedezni a plakát által
hirdetett jelmondat és a történelmi valóság
A második világháború a győztesek közül a Szovjetunióban okozta a legna-
között?
gyobb pusztítást, mind emberéletben, mind a gazdaságban. Ezért a Szov-
OLVASMÁNY
jetunió csak lassan, körülbelül öt év alatt érte el azt a szintet, hogy tény-
legesen is a második szuperhatalom legyen. Ekkorra kifejlesztette – máso-
dikként a világon – a saját atombombáját (1949). A szovjet gazdaság – bár
az állam szinte kimeríthetetlen nyersanyagkészletekkel rendelkezett – az
észszerűtlen központi irányítás (tervgazdálkodás) és a kolhozosítás miatt
változatlanul gyenge volt. A gazdaságot azonban a diktatórikus rendszer 4 Nyilatkozat a felszabadított Európáról:
miatt nem lehetett megreformálni. A tervek szerint a háború alatt Szibé- „A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö-
riába telepített gyárak ott működtek tovább, az európai országrészen pe- vetségének miniszterelnöke, az Egyesült
dig új gyárakat kellett építeni. A nagyszabású elképzelést – a háború előtti Királyság miniszterelnöke és az Amerikai
évekhez hasonlóan – nagyrészt a Gulag-táborokban raboskodók munka- Egyesült Államok elnöke tanácskozásokat
erejére építették. Számukról pontos kimutatások nem készültek, de az biz- folytattak országaik népeinek, valamint
tos, hogy fennállásuk alatt több millió kényszermunkás dolgozott ezekben a felszabadított Európa népeinek közös
a táborokban, rabszolgák módjára. Munkaerőt jelentettek a háború alatt érdekében. Együttesen kinyilvánítják köl-
fogságba esett milliók is, akik részben hadifoglyok voltak (tehát fogságba csönös egyetértésüket az iránt, hogy a
esett katonák), részben a szovjet hadsereg által elhurcolt civilek. Rendkí- felszabadított Európa átmeneti bizonyta-
vül alacsony életszínvonal, folyamatos áruhiány jellemezte a Szovjetuniót lanságának időszakában a három kormány
a második világháborút követő évtizedekben is. Folytatódott a politikai egybehangolt politikájával segíti a náci
terror, így a lakosság továbbra sem érezhette magát biztonságban. Újra Németország uralma alól felszabadított
kezdődtek a koncepciós perek, amelyeknek csak Sztálin halála vetett véget. európai népeket és a tengely volt európai
csatlós államainak népeit abban, hogy a
sürgős megoldásra váró politikai és gazda-
sági kérdéseiket demokratikus eszközökkel
A vasfüggöny leereszkedése. A kettéosztott oldják meg. […] minden népnek joga van
Európa arra, hogy megválassza azt a kormányfor-
mát, amelyben élni akar, vissza kell állítani
A Szovjetunió a párizsi békeszerződés megkötéséig hivatalosan is mindazoknak a népeknek szuverén jogait
és önkormányzatát, amely népeket ettől
megszálló hatalomként volt jelen az általa elfoglalt országokban.
az agresszív nemzetek erőszakkal megfosz-
A békeszerződés megkötése után – a jaltai konferencián elfogadott tottak.” (Jalta, 1945. február 11.)
nyilatkozat szerint – azonban szabad utat kellett volna adnia a
közép- és kelet-európai országok belső fejlődésének. 4 1945
• Miben segíti a három kormány – a nyi-
latkozat szövege szerint – a felszabadított
őszére világossá vált, hogy a Szovjetunió az általa uralt országokban népeket és a volt tengelyállamokat? Mihez
a békeszerződés megkötése után is kezében kívánja tartani a politikai van minden népnek joga a dokumentum
(és a gazdasági) életet. Moszkva egyre határozottabb politizálásra alapján?
5 Még tartott a világháború, amikor biztatta az itt működő kommunista pártokat, amelyeket általában
Sztálin kifejtette céljait egy jugoszláv kom- a Moszkvából hazatért kommunista vezetők irányítottak. A válasz-
munista politikusnak: „Ez a háború eltér a tásokon a kommunisták – szovjet támogatással – alig burkolt csa-
múltbéli háborúktól. Ha valaki területeket lásokkal és erőszakkal igyekeztek többséget szerezni. Fokozatosan
foglal el, ezekre a területekre rákényszeríti kiszorították a hatalomból a polgári politikusokat, elüldözték,
a saját társadalmi rendszerét. Ahová a had- vagy hamis vádakkal, kirakatperek során eltávolították őket, pártjai-
sereg eljut, ott saját rendszerének szerez ér- kat feloszlatták. A kommunista hatalomátvétel befejezéseként
vényt. Másképp nem is volna lehetséges.” egypárti választásokat rendeztek: ezeken csak a kommunista
• Vajon Sztálin komolyan gondolta a szövet-
párt által jóváhagyott – többnyire a párthoz tartozó – jelöltek in-
ségesekkel Jaltában kiadott közös nagyha-
talmi nyilatkozatban foglaltakat? Indokold a
dulhattak. Nem csoda, hogy a választásokon a kommunista jelöltek
válaszod a fenti visszaemlékezés alapján! 90 százalék körüli győzelmeket arattak.
A közép- és kelet-európai államokban megkezdődött a politikai,
társadalmi és gazdasági rendszer szovjet mintájú átalakítása, a
proletárdiktatúra megteremtésének jelszavával. 5
A háborút követően megtartott választásokon Nyugat-Euró-
pa több országában is (például Franciaországban, Olaszországban)
jelentős sikert értek el a kommunisták, s bekerültek a kormányok-
ba. (A kommunisták népszerűségét növelte, hogy korábban nagy
szerepük volt az ellenállásban.) Kínában a kommunisták fegyveres
harcban győzelmet aratva kerültek hatalomra. Úgy tűnt, a Szovjet-
unió nemcsak a jaltai megállapodás szerinti befolyási övezetét
akarja megtartani, hanem egész Európára (sőt az egész világra)
ki akarja terjeszteni hatalmát. A nyugati hatalmak felháborodás-
sal vették tudomásul a szovjet előretörést, de erejükből és elszánt-
ságukból hangos tiltakozásnál nem tellett többre.
• Mit jelent a proletárdiktatúra?
Ellenpropaganda: az Egyesült Államokban

készült képregény a kommunizmus két arcá- 5
ról – az egyik oldalon az ígéretek, a másikon

•
a valóság Sorold fel, milyen elemeket hasz-
nál elrettentésül a rajzoló!
A Szovjetunió érdekszférájába tartozó szo-

•
cialista országok Nevezd meg, mely orszá- 8
gok tartoztak ide, és mikor történt a kommu-

nista hatalomátvétel!
A Közép- és Kelet-Európában egyre fokozódó szovjet befolyásra

Churchill (aki ekkor már nem volt miniszterelnök) hívta föl először a •
A vasfüggöny két oldala Vázold néhány
mondatban, hogyan jeleníti meg a rajz Európa
közvélemény figyelmét. Egy amerikai kisváros, Fulton (falton) egyete- kettéosztottságát! A rajz alapján fogalmazd
mén 1946-ban megtartott előadásában arról beszélt, hogy a Szovjet- meg a vasfüggöny szó jelentését! Milyen aka-
unió zsarnoki elnyomást épít ki Kelet-Európában, s igyekszik elzárni a dályokkal próbálták lehetetlenné tenni az át-
fennhatósága alatt levő területeket a demokratikus országoktól. Így jutást a „vasfüggönyön”?
Európát „vasfüggöny” osztja ketté. 6 A beszédet – bár az csupán az
adott helyzet elemzése volt – Sztálin úgy értelmezte, hogy Churchill
fegyverbe szólítja a nyugati világot a Szovjetunió ellen.
• Gyűjtsd össze, hogy milyen eseményekkel kapcsolatban tanultunk
már Churchillről!
@ Mi a vasfüggöny szó eredeti jelentése? Nézd meg az interneten
(keresőkifejezés: „vasfüggöny, színház”) vagy a Magyar értelmező kézi-
szótárban!
6 A „vasfüggöny”. Részletek Churchill híres fultoni beszédéből: „Sötét idők kö-
szöntenek ránk újból. A kőkorszak térhet vissza a tudomány fénylő szárnyain, és
az, ami mérhetetlen anyagi áldást hozhat az emberiségnek, teljes pusztulást is
okozhat. Árnyék borult a szövetséges győzelem korábban oly fényes színtereire.
[…] A Balti-tenger mellett fekvő Stettintől (ma Szczecin [scsecsin], Lengyelor-
szág) az Adriai-tenger mentén fekvő Triesztig vasfüggöny ereszkedik le Európára.
E vonal mögött vannak Közép- és Kelet-Európa régi államainak összes fővárosai –
Varsó, Berlin, Prága, Bécs, Budapest, Belgrád, Bukarest és Szófia. Mindezek a
híres városok és országuk lakossága a szovjet érdekszférában fekszik, és valami-
lyen formában alá van vetve nemcsak a szovjet befolyásnak, hanem Moszkva
egyre nagyobb mértékű ellenőrzésének. […] A kommunista pártokat, amelyek
ezekben a kelet-európai államokban igen kicsik voltak, hatalomra emelték, […]
és ezek a pártok most mindenütt arra törekszenek, hogy megszerezzék a totális
ellenőrzést.”
 Nézd meg a vasfüggönyt a történelmi atlaszban! Melyik az az ország, amelyet
Churchill még a vasfüggöny mögöttiek közé sorol, de a későbbi változások miatt az
atlasz szerint nem tartozik a szovjet zónába?
• Mondj példát, milyen tudományos-technikai eredményre gondolhatott Chur- Harry S. Truman (1884–1972), az Amerikai
chill, amikor a mérhetetlen anyagi áldást, illetve a teljes pusztulást említette! Mi-
lyen korábbi (katonai) szövetséget említ a beszéd?
Egyesült Államok elnöke (1945–1953) Ki•
volt a korábbi elnök?
7 Truman amerikai elnök beszédéből

A hidegháború (1947): „A világ néhány országának népei-
re legutóbb akaratuk ellenére totalitárius*
• Olvasd el a 16. téma címe alatti bevezető szöveget a hidegháborúról! rendszereket kényszerítettek rá. Az Egye-
A hidegháborúért elsősorban a Szovjetuniót teszik felelőssé, sült Államok kormánya gyakran tiltakozott
terjeszkedő politikája miatt. A második világháború után a sztá- a kényszer és a megfélemlítés alkalmazása
lini Szovjetunió a megszállt közép- és kelet-európai országokban – ellen Lengyelországban, Romániában és
Bulgáriában, ami megsérti a jaltai egyez-
mint tanultuk – pár év alatt szovjet mintájú diktatúrákat hozott létre.
ményt. Meg kell állapítanom, hogy több
Mindez kiváltotta a Nyugat ellenlépéseit. Az Egyesült Államok elnö- más országban is hasonló fejleményekre
ke, Truman (trúmen) gazdasági és katonai segítséget ígért azok- került sor…”
nak a szabad országoknak, amelyeket a szovjet előretörés fenyegetett.
7 Ezt a Szovjetunió természetesen ellenséges lépésként értékelte.
• Sorold fel azokat az országokat, amelye-
ket a „több más” kifejezés takar!
Sztálinnak szinte rögeszméjévé vált, hogy nemsokára kitör a harma-

dik világháború a Szovjetunió és az Egyesült Államok között, amire
fel kell készülni.
1953-ban meghalt Sztálin. A hidegháború „leghidegebb” szaka-
sza ezzel véget ért, de a lassú olvadás egészen a Szovjetunió szétesé-
séig (1991) elhúzódott. Az enyhülést időnként kemény válságok és
szovjet agressziók szakították meg, amelyek közül Európában a leg-
nagyobb méretű a magyarországi szovjet katonai beavatkozás volt
1956-ban. (Erről majd a jövő tanévben lesz szó.)
A hidegháború időszakát főleg kisebb, Európától és Észak-Ameriká-
tól távol eső területeken vívott helyi háborúk jellemezték, amelyek
Sztálin temetése. A koporsót a legbefolyáso- rengeteg nélkülözést, szenvedést, halált jelentettek az ott élő emberek-
sabb szovjet vezetők kísérték, köztük Hrus- nek. E területek országai alkották a politikában a harmadik világot.
csov, aki Sztálint követte a kommunista párt Ezek az ázsiai, afrikai és latin-amerikai államok sem a nyugati hatal-
élén. makkal, sem a Szovjetunióval nem kötöttek szövetséget. A harma-
dik világban a két szuperhatalom befolyási övezetei sokszor nem ala-
kultak ki olyan világosan, mint Európában (vasfüggöny), vagy gyak-
ran változtak. A hidegháború időszakában több mint 150 helyi há-
ború zajlott le a harmadik világban! Összegezve: a hidegháború az
1947–1991 közötti történelmi időszak, amelyben az atomfegy-
verek általi fenyegetettség árnyékában a két szuperhatalom ugyan
kerülte a nyílt fegyveres összeütközést egymással, ugyanakkor
megerősítették saját befolyási övezeteiket, és mindent megtettek a
másik fél befolyásának csökkentésére, saját befolyásuk növelésére.
A Marshall-segély és a KGST
A háború után két évvel (1947 júniusában) az Amerikai Egyesült
Államok segélyt ajánlott fel az európai gazdaságok talpra ál-
lításához. Az Amerikai Egyesült Államok külügyminiszteréről ezt
Marshall-segélynek nevezték el. A segély az amerikai gazdaságra
is élénkítő hatással volt, hiszen az európai államok pénzhez jutot-
tak, így hatalmas mértékben fellendülhetett az Európába irányuló
amerikai áruexport. A döntésnek politikai oka is volt: a háború utáni
gazdasági válság, a rossz életkörülmények miatt Nyugat-Európában
is növekedett a szélsőséges baloldali pártok, a kommunisták nép-
szerűsége.
Sztálin tartott attól – nem is teljesen alaptalanul –, hogy a Marshall-
segély elfogadásával a Szovjetunió és az általa megszállt országok a
„nyugati tőke” ellenőrzése alá kerülnek, s növekszik majd a nyugati
befolyás. A segélynek ugyanis előfeltétele volt az együttműködés
az Amerikai Egyesült Államokkal. Ezért a Szovjetunió elutasította
a segélyt, és megtiltotta az éppen szovjet csatlóssá váló (hivatalosan:
„szövetséges”) országoknak – így Magyarországnak is –, hogy elfogad-
ják azt. A szovjet elutasításban szerepet játszott, hogy Moszkva
A Marshall-segélyt népszerűsítő plakát: „Az nem akarta kifizetni a világháború alatt felhalmozódott adóssága-
idő legyen bármilyen, a jólétet csak együtt it, inkább szakított volt szövetségeseivel. Így csak Európa szabad
•
érjük el!” Magyarázd meg a jelmondatot! (a Szovjetunió által nem megszállt) országai részesültek a segélyből.
Mely országok zászlóit ismered fel a plakáton?
Magyarországé miért nincs közöttük?
• Mi a véleményed, egy jelentős segély valóban eredményezheti a
megsegített ország függővé válását?
8 A KGST alapító tagjai Bulgária, Cseh- A Marshall-segély elutasítása után szovjet kezdeményezésre
szlovákia, Lengyelország, Magyarország és Moszkvában 1949 elején létrehozták a Kölcsönös Gazdasági
Románia voltak. Később csatlakoztak: Al- Segítség Tanácsát (KGST). 8 A szervezet legfőbb feladata a szovjet
bánia (amely 1978-ban kilépett), az NDK, befolyás alatt levő szocialista országok közötti gazdasági együttmű-
Mongólia, Kuba és a Vietnámi Demokra- ködés erősítése volt. A piac növelése céljából bevezették a tagországok
tikus Köztársaság. A szervezet végül 1991- közötti munkamegosztást. A munkamegosztás az előnyök mellett
ben, magyar kezdeményezésre szűnt meg. erősítette a kölcsönös függést egymástól, de főként a Szovjet-
uniótól. A KGST tagországait ugyanis főként a Szovjetunió látta el

nyersanyagokkal és energiahordozókkal. A hátrányokhoz tartozott,
hogy a nyugati gazdaságok versenyétől elzárt, biztos „keleti piac”
miatt keveset törődtek a fejlesztésekkel, így a termékek elavulttá
váltak (például hosszú ideig ugyanazokat a modelleket gyártották
az autóiparban). A Marshall-segély elutasításával és a KGST létre-
jöttével Európa gazdaságilag is megosztottá vált.
89
Németország kettéosztása 89
Németország megosztása Európa politikai kettéhasadásának jel-

képévé vált. A hitleri Németország felett aratott győzelem után
ugyanis Németországot és Berlint négy megszállási zónára osz-
tották (amerikai, brit, francia, szovjet), a „vasfüggöny” Német-
országot és benne Berlint is rövidesen kettészelte. 9
A nyugati hatalmak úgy döntöttek, Németország általuk meg-
szállt övezetei részesüljenek a Marshall-segélyből. 1948-ban Német-
ország nyugatiak által megszállt övezetében pénzreformot ve-
zettek be: az elértéktelenedett birodalmi márkát felváltotta az
értékálló nyugatnémet márka. Az új pénznek köszönhetően ro-
hamosan megnőtt az árukínálat. A Szovjetunió az új német már-
ka bevezetésére a berlini blokáddal válaszolt: lezárta a Nyugat-
Berlinbe vezető utakat. Ez a lépés kiéheztetéssel fenyegette Berlin
nyugatiak által ellenőrzött részeit. A nyugati hatalmak repülőkkel
látták el a várost: légihidat létesítettek, ezen keresztül több millió
tonna élelmet és fűtőanyagot juttattak el Nyugat-Berlinbe. Moszk-
va a feszültség élezésében odáig már nem mert elmenni, hogy lelője
a gépeket, hiszen ezzel egy újabb világháború kirobbanását kockáz-
tatta volna. A blokád így nem érte el célját, a város kiéheztetését,
sőt, a nyugat-berliniek jobban éltek, mint korábban. Sztálin közel Berlin és Németország megszállási övezetei
egy év múlva véget vetett Berlin zárlatának.
• Az e témában tanultakat figyelembe véve, mire támaszkodva tudta
megoldani az amerikai és a brit haderő Nyugat-Berlin ellátásának óriási
feladatát közel egy éven keresztül?
9 Ausztria a világháború után – Német-

országhoz hasonlóan – négyhatalmi meg-
szállás alá került. Az előzmények (Ansch-
luss) miatt azonban helyzete más volt.
Vajon a harmincas évek végén az agresszív
német politika egyik áldozata vagy pedig
részese volt az ország?
• Mi volt az Anschluss? (Segít a tankönyv
9. témája.)
Így emlékszik vissza erre a bizonyta-
lanságra egy osztrák: „De azt tudja-e, ki
vagyok én? Mert én nem tudom. Felsza-
badított osztrák vagy legyőzött német? Az
oroszok elvették az órámat, szóval vesztes
vagyok. Viszont felszabadítottak, itt áll
a plakáton egyértelműen. Nincs ember,
aki itt kiismerje magát. […] A németek
megszálltak bennünket, mit tehettünk mi
arról? És most az oroszok felszabadíta-
nak – erről sem tehetünk. […] Ha legalább
az amerikaiak szabadítottak volna fel, és
pénzt hoztak volna az országba! De egy
Kép a berlini blokád idejéből. A tábla felirata: „Hurrá, még élünk!” • Mit gondolsz, ilyen szar felszabadulást!” (Siegfried Kogel-
franz: Jalta öröksége)
miért épp ez a felirat olvasható rajta? Válaszodat indokold is!
10 Két forrás a kelet-berlini felkelésről: Németország a megszállási övezetek mentén végül ket-
a) Az NDK hivatalos jelentése 1953. június tészakadt. 1949 őszén nyugaton (a három nyugati megszállási
18-án: „1953. június 17-e folyamán nyugat- zónából) létrejött a demokratikusan fejlődő Németországi Szö-
berlini fizetett gonosztevő elemek meg- vetségi Köztársaság (NSZK), keleten pedig a szovjet rendszert
kísérelték a demokratikus szektor lakos- kényszerűen átvett Német Demokratikus Köztársaság (NDK).
ságát a demokratikus berendezkedés, az Németország kettészakadásával Nyugat-Berlin „önálló” város
üzemek, boltok és üzletházak, valamint lett, főpolgármesterrel az élen, de természetesen mindenben az
a népi rendőrség ellen lázítani. A nyugat- NSZK-hoz igazította a politikáját. Kelet-Berlin a Szovjetunió ál-
berlini provokátorok fosztogatva és rabol-
tal megszállt övezetben maradt. Két év múlva a nyugati hatalmak
va vonultak végig egyes utcákon, eközben
alattomos fegyveres támadásra vetemed-
bejelentették, hogy megszűntnek tekintik a hadiállapotot Német-
tek a népi rendőrség és a lakosság haladó országgal. Az NSZK-t az egyedüli törvényes német államnak ismerték el.
beállítottságú részei ellen. […] A lakosság @ Nézz utána, mely városok voltak a két német állam fővárosai!
elhatárolta magát a provokátoroktól, és
hozzásegítette a népi rendőrséget a tette- Németország kettéosztottsága egészen a kommunista rendsze-
sek jelentős részének elfogásához.” rek bukásáig (1990) nem változott. A kommunisták vezette Kelet-
b) Egy svájci újságíró tudósítása ugyaner- Németországot (NDK) a szovjetek háborús jóvátétel címén kifosz-
ről: „Kora reggel egy kollégánk telefonált a tották, majd rákényszerítették a tervgazdálkodást.
hotelbe, és arról tájékoztatott, hogy odaát A kelet- és a nyugatnémet terület közötti különbség egyre nyil-
Keleten újra tüntetések vannak folyamat- vánvalóbbá vált: keleten lassú fejlődés, hiánygazdaság, rossz ellátás,
ban, a Stalin-Allee (Sztálin sugárút) felől nyugaton gazdasági fellendülés, növekvő árubőség volt jellemző. Kü-
jövő munkások sztrájkba léptek. […] Éppen lönösen érződött ez a kettéosztott Berlinben.
jókor jövünk, és látjuk, hogy szovjet tan-
Így természetesen nem véletlen, hogy 1953 nyarán felkelés tört
kok gördülnek át; az övezet határától száz
méterre megállnak, és ágyúcsöveiket nyu-
ki Kelet-Berlinben, és ez átterjedt az NDK területére is. A felkelők
gatra irányítják, a felé a tér felé, ahol közel szabad választásokat követeltek, valamint az egységes Német-
30 ezer tüntető gyűlt össze, és hangosbe- ország helyreállítását. A munkások sztrájkoltak, a tüntetők a
szélőn keresztül a keleti zóna kormányá- kormányépületekhez vonultak. A szovjet hadsereg végül páncé-
nak azonnali lemondását követeli. […] Tíz losokat vetett be, és több száz halott árán elfojtotta a felkelést.
méterre megközelítettem a helyet, amikor A konfliktus hatására az NDK vezetői kisebb engedményeket tettek.
hirtelen a tankokból lövöldözni kezdtek. A kelet-berlini felkelés az első volt abban a sorban, ahol töme-
A tömeg meghátrált, pánikba estünk, so- gek küzdöttek a kommunista diktatúra ellen, a szabadságért és
kan a földre vetették magukat. Kiált valaki a demokráciáért; ahol a gyengén felfegyverzett civilek és a szovjet
a közelben, mert fejlövést kapott. A feliz- tankok egyenlőtlen harca zajlott. (Berlint majd Budapest és Prága
gatott emberek újra előre mennek és öklü- követi.) 10
ket rázzák. »Nem szégyellitek magatokat,
hogy fegyvertelenekre lőtök?«”
• Vesd össze a két forrást! Melyek a legfon-
tosabb különbségek? Mi a különbségek oka?
A kelet-berlini felkelés – utcakövekkel a tankok ellen
Az ötvenes évek második felében egyre többen települtek át az

NDK-ból az NSZK-ba. A határ lezárása előtt már napi tízezer körülire
tehető a menekültek száma. Különösen könnyű volt átlépni a határt
Berlinben, ahol az utak, a közlekedési hálózat összekötötte a nyugati
és a keleti zónát. (1949 és 1961 között körülbelül hárommillióan
hagyták el így az NDK-t.)
Ez az 1990-es években készült szobor emlé- 1961-ben, egy nyári éjjel a szovjet vezetés engedélyével, a
ket állít annak a 19 éves katonának, aki a fal keletnémet hatóságok szögesdróttal kerítették el Nyugat-Berlint,
építésének harmadik napján a szögesdrót ke- majd 3-4 méter magas fal épült Berlin két része közé. Nyugat-
rítésen átugorva menekült Nyugat-Berlinbe Berlin külső határán maradt a drótkerítés, melyet elektromos
11 Nyugat-Berlint 185 kilométer hosszú

szögesdrót kerítéssel és fallal választották
le, amelyből 46 kilométer a városon be-
lül húzódott. Tulajdonképpen két magas
(3,5-4 méteres) falat építettek betontég-
lából, amelyek között megfigyelőtornyok,
bunkerek, jelzőkutyák, különböző akadály-
rendszerek nehezítették a Kelet-Berlinből
való menekülést. A fal családokat válasz-
tott szét, kíméletlenül megszakítva a város
vérkeringését. Megkezdődött a kelet-berli-
niek 28 éves fogsága.
12 A NATO-t 1949-ben alapították Wa-

shingtonban. Célja szerint tagállamai egy-
mást segítve minden politikai és katonai
eszközt igénybe vesznek szabadságuk és
biztonságuk megőrzésére, ha támadás éri
őket. Alapító tagjai 12 ország: Amerikai
Egyesült Államok, Belgium, Dánia, Francia-
ország, Hollandia, Izland, Kanada, Luxem-
Épül a hírhedt berlini fal burg, Nagy-Britannia, Norvégia, Olasz-
ország és Portugália. Hazánk 1999 óta tag-
jelzőrendszer és őrtornyok egészítettek ki. Egyszerre családok ja a NATO-nak.
tömegét vágták ketté, sokan nem tudtak eljutni a munkahelyükre
sem. A berlini fal a kommunista rendszer bukásáig, 1989-ig állt. 13 Részlet a NATO szerződéséből: „A Felek
A keletnémet határőrök ez idő alatt körülbelül ötszáz ártatlan civilt megegyeznek abban, hogy egyikük vagy
többjük ellen, Európában vagy Észak-
lőttek agyon, akik megpróbáltak Nyugat-Berlinbe szökni. 11
Amerikában intézett fegyveres támadást
valamennyiük ellen irányuló támadásnak
Fegyverkezési verseny a Szovjetunió és az tekintenek […].”
Amerikai Egyesült Államok között
A berlini blokád hatására a nyugatiak szorosabbra zárták kato-
nai és politikai szövetségüket. 1949-ben az Amerikai Egyesült
Államok és szövetségesei katonai szervezetet alakítottak: a
NATO-t (a mozaikszó az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének
angol elnevezéséből származik). A katonai szövetség célja a Szovjet-
unió előretörésének megakadályozása volt. 12 13 Néhány év múlva
(1955) az NSZK-t felvették a NATO tagjai közé. Ezt a szovjetek
katonai fenyegetésnek tekintették.
Válaszul a Szovjetunió és a szocialista államok közül többen
1955-ben katonai szövetséget hoztak létre, a Varsói Szerző-
dést. (A nevét onnan kapta, hogy Varsóban alapították meg.) Az
általuk megkötött „barátsági, együttműködési és kölcsönös segít-
ségnyújtási szerződést” a későbbiekben az egyes tagállamok, mint
például Magyarország is, kétoldalú szerződésekkel egészítették ki,
melyek értelmében hozzájárultak ahhoz, hogy szovjet csapatok ál-
lomásozzanak a területükön. 14 (Az NSZK területén pedig továbbra
is amerikai, francia és brit csapatok tartózkodtak.)
14 A Varsói Szerződést aláíró országok: Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyel-

ország, Magyarország, Német Demokratikus Köztársaság, Románia, Szovjet-
unió. A katonai szövetség keretében egyesített fegyveres erőket hoztak létre, a
közös parancsnokság élén szovjet tábornok állt.
A hidegháború időszakában a két szuperhatalom között a fegy- A NATO zászlója és a Varsói Szerződés jelvé-
verkezés területén is komoly verseny folyt. Az Amerikai Egyesült Ál- nye. (A Varsói Szerződés jelvényén a felirat
lamok nem sokáig érezhette magát fölényben az atomfegyver bir- fordítása: „Szövetség a békéért és a szocializ-
tokában. 1949 nyarán a Szovjetunió sikeres kísérleti atomrobbantást •
musért”.) Mit fejez ki a két jelkép?
A valaha megépített legnagyobb hatóerejű

atomfegyver (hidrogénbomba), a szovjet,
50 megatonnás, úgynevezett Cár-bomba má-
solata a múzeumban
A NATO és a Varsói Szerződés tagállamai a kétpólusú világ időszakában • Melyik két

NATO-tagállam nem látható a térképen?
hajtott végre. Ezzel minőségileg új szakaszába lépett a fegyverkezési

verseny. Az Egyesült Államok elnöke a háborús veszély miatt rend-
kívüli intézkedéseket hozott. Felemelte az amerikai hadsereg létszá-
mát. Szovjet kémeket tartóztattak le, többek között azzal a gyanúval,
hogy átadták a Szovjetuniónak az atombomba készítésének tech-
nológiáját, Sztálin államában így sikerülhetett fejlett tudományos
A Szputnyik–1 a Föld első műholdja, az első háttér nélkül is elkészíteni az atombombát. A fegyverkezési ver-
űreszköz, amelyet a világűrbe juttattak. senyre jellemző, hogy 1952-re az Egyesült Államok kifejlesztett egy
1957. október 4-én állították pályára Baj- még pusztítóbb fegyvert, a hidrogénbombát, s rá egy évvel már a
konurból, a szovjet űrközpontból. Alacsony Szovjetunió is rendelkezett ilyen bombával. Rövidesen pedig több
pályája miatt három hónap után megsemmi-
más ország is képes volt atombombát előállítani.
sült a légkörben.
@ Nézz utána – például a világhálón –, jelenleg még hány országról
tudható (vagy gyanítható), hogy atomhatalom!
@ A leghíresebb kémper az atomtitok kiadásának ügyében a Rosenberg
házaspár pere volt. Nézz utána, kik voltak ők, mi lett a sorsuk, és való-
ban bűnösök voltak-e!
Ráadásul az Egyesült Államokat rövidesen újabb csapás érte, hi-
szen eddig az óceánok – a gyengébb szovjet hadiflottának és légierő-
nek, valamint a távolságoknak köszönhetően – minden közvetlen
támadástól megvédték területét és polgárait. Azonban a Szovjet-
unió olyan nagy hatótávolságú, úgynevezett interkontinentális
(földrészek közötti) rakétákat fejlesztett ki, amelyek szárazföldről
vagy tengeralattjáróról indítva, nukleáris (atomenergián alapuló) töl-
Gagarin (1934–1968) röviddel a felszállás
tettel felszerelve képesek voltak atomcsapást mérni az amerikai kon-
előtt. Az első ember a világűrben 1961. áp- tinens területére is. Az Egyesült Államok óceánpajzsa semmivé vált.
rilis 12-én indult Bajkonurból a Vosztok–1 űr- Újabb verseny kezdődött immáron a rakéták fejlesztésében, amely
hajóval. Egy fordulót tett a Föld körül, majd az űrversenyhez vezetett. Az első űreszközöket indító hordozó-
108 perc múlva visszatért a Föld légkörébe, rakéták legtöbbjét katonai rakétákból építették meg. Az első űrob-
és a Szovjetunió területén szállt le. jektumot, a Szputnyik nevű műholdat a Szovjetunió állította Föld körüli
pályára, majd 1961-ben Jurij Gagarin személyében embert juttatott

a világűrbe. Az Amerikai Egyesült Államok nagyszabású űrprogram el-
indításával válaszolt, amelynek leglátványosabb eleme Neil Armst-
rong űrhajós Holdra lépése volt 1969-ben. A verseny az erőviszo-
nyok kiegyenlítődését eredményezte a két szuperhatalom között.
A hidegháború a két szuperhatalom részéről a „kölcsönös elret-
tentés” politikájának időszaka. A több száz, majd több ezer nukleá-
ris fegyver (tehát atom- vagy hidrogénbomba) valószínűleg értel-
metlenné tette a kérdést: ki lesz a győztes? Egy támadás esetén a
másik szuperhatalom rakétái néhány perc alatt elérték volna a tá-
madó területét. Az atomháború pedig olyan környezeti katasztrófát
okoz, hogy ennek során az egész emberiség vagy annak nagyobb része
elpusztulna.
Ebben az időszakban a sport kivételével a két világrendszer közöt-
ti érintkezés minden formája befagyott. 15
Az Apollo–15 leszállóegység a Hold felszí-
nén. „Kis lépés egy embernek, de hatalmas
15 Az egyik szovjet vezető politikus (Anasztaz Mikoján) 1956-ban a következő- ugrás az emberiségnek” – nyilatkozta Neil
képpen jellemezte a katonai erőviszonyokban kialakult új helyzetet: „Még nem Armstrong (1930–2012) űrhajós, aki először
volt olyan háború, amikor idegen országok bombája vagy lövedéke amerikai a Holdra lépett.
földre, amerikai városokra és gyárakra hullott volna. Nem is hullhatott, mert
nem volt ehhez megfelelő technika, nem volt erre lehetőség. Most reális lehető-
ség van erre. Amerikai agresszió esetén hidrogénbombák eshetnek az amerikai
városokra is, és az amerikai imperialisták nem rejtőzhetnének el, a gyárakat sem
tudnák elrejteni e bombák elől. Ez alkalommal a háború számunkra nem a gazda-
godás forrása lenne, a háború csak pusztulást és megsemmisülést hozna rájuk.”
• Mivel fenyegeti a szovjet politikus az Egyesült Államokat, egy a Szovjetunió ellen
indított támadás esetén?
Hidegháborús konfliktusok: az arab–izraeli

ellentét
1945 után ugyan nem tört ki világháború, de a következő húsz év-
ben mindössze 26 olyan nap volt (!), amikor Földünkön sehol sem
háborúskodtak. A későbbi háborúk is a harmadik világban zajlottak,
és mögöttük mindig ott húzódott a szovjet–amerikai szembenállás.
A világpolitika sakktábláján a volt gyarmati országok a szuperhatal-
mak gyalogbábuivá váltak.
Az egyik ilyen háborús gócpont napjainkban is a Közel-Kelet.
A XIX. századtól – ahogy a Közel-Keletet uraló Oszmán Birodalom
meggyengült, és felerősödtek az arab nemzeti mozgalmak – napi- Dávid Ben-Gúrión, Izrael első miniszterel-
rendre került az új zsidó állam létrehozásának lehetősége Palesztiná- nöke kihirdeti Izrael Állam megalakulását
ban. (1948)
Az első világháború után megszűnt a török uralom ezen a terüle-
ten, és a térség brit befolyás alá került. Megkezdődött a világszerte
szétszóratásban élő zsidók visszavándorlása. Ez fokozódó feszültsé-
get jelentett a területen élő arabok és zsidók (valamint a térséget
ellenőrző angolok) között.
Az ENSZ a második világháború után tervet dolgozott ki a közel-
keleti válság rendezésére. Javaslata szerint a területet ketté kell
osztani: egy arab (palesztin) és egy zsidó államra. A rendezési ter-
vet az arab országok nem támogatták ugyan, de az ENSZ szavazat-
többséggel elfogadta. 1948-ban kikiáltották a független zsidó ál-
lam, Izrael Állam megalakulását. Lakóinak többsége zsidó (izraeli-
ta) vallású, a lakosság további része arab. Izraelt a következő év- Jeruzsálem, három vallás szent váro-
ben felvették az ENSZ tagállamai közé. A frissen alakult zsidó államot
a Szovjetunió is elismerte, de a két ország közötti jó kapcsolat az
•
sa Nézz utána, melyik ez a három vallás!
Melyik vallás miért tekinti szent városnak Jeru-
Egyesült Államok és Izrael szövetsége miatt megszakadt. zsálemet?
Arab támadások
Izrael Állam és a környező országok 1948–
•
1967 között Mely államok támadták meg Iz-
Izraeli támadás
Angol és francia támadás
raelt 1948-ban? Hogyan végződött a háború?
on
Izrael által 1967-ben elfoglalt egyiptomi,
Milyen gazdasági és katonai jelentősége van a
an
jordániai és szíriai területek Bejrút
Szuezi-csatornának?
Li b
Damaszkusz
8
194
Golán-
Szíria
fennsík
nger
Földközi-te
9 48
Ciszjor- 1
Tel Aviv dánia
195 Jeruzsálem
6
Holt-
Gáza tenger
Szuezi-csatorna Izrael
1948
1956
a
Kairó Egyiptom á ni
rd
Jo
48
Nílus
19
Palesztin menekülttábor Szíriában, Damasz-
kusz mellett (1948). Az Izrael Állam megala-
kulása előtti belső harcok és a megalakulást
19
Sz
követő háború miatt több százezer palesztin
48
Sínai-félsziget
ue
zi-ö
kényszerült menekülni az új zsidó állam te-

bö
rületéről. (A becslések 500 ezer és 900 ezer

l
Szaúd-Arábia
között mozognak.) A palesztinok a szomszé-
dos arab államok területén éltek menekült-
táborokban, rossz körülmények között. Az
er
arab államok viszont több mint másfél millió Vörös-teng
zsidó polgárukat üldözték el saját hazájuk-
ból. Nekik Izrael menedéket és teljes jogú Az arab országok rögtön a megalakulása után támadást indí-
•
állampolgárságot adott. Nézz utána, kik a tottak Izrael ellen (1948), amit több háború és kisebb-nagyobb ka-
palesztinok, és milyen vallásúak! tonai összecsapás követett. A kicsiny zsidó állam az elkövetkezendő
évtizedekben valamennyi arab–izraeli háborúból győztesként került
ki, sőt újabb területeket szerzett.
@ Nézz utána, hány arab–izraeli háború volt napjainkig! Gyűjtsd össze
egy táblázatba, mikor zajlottak, és milyen eredménnyel végződtek!
Így történt ez a második arab–izraeli háború, az úgynevezett szuezi
válság idején is, amely 1956 nyarán robbant ki. A konfliktus azzal
kezdődött, hogy Egyiptom állami tulajdonba vette a területén lévő,
gazdaságilag és katonailag rendkívül fontos Szuezi-csatornát. Ez a
lépés elsősorban angol és francia érdekeket veszélyeztetett. Nagy-
Britannia katonai erőszak alkalmazásával válaszolt: Izrael és Fran-
ciaország bevonásával, október végén megtámadta Egyiptomot.
Céljuk a csatorna elfoglalása volt. Az ENSZ elítélte a támadást. Bár
a két szuperhatalom tevőlegesen nem avatkozott az eseményekbe,
súlyos, világméretű konfliktus alakult ki. A Szovjetunió egyre ko-
molyabb fenyegetéseinek hatására Nagy-Britannia, Franciaország
és Izrael kénytelen volt engedni. De az Egyesült Államok is kihátrált szö-
vetségesei mögül. A támadó brit, francia és izraeli hadseregek az év
végén kivonultak Egyiptomból. A világ hatalmi egyensúlya helyreállt.
Az arab–izraeli ellentét máig sem oldódott meg. A szemben-
állás világpolitikai jelentőségét növeli, hogy hatással van az egész
•
A Szuezi-csatorna a háború idején Álla-
Közel-Kelet politikai életére, és ebben a térségben található a világ
pítsd meg a kép alapján, hogy milyen gazdasá-
gi következménye lehetett a háborúnak! kőolajkészletének kétharmada.
Hidegháborús konfliktusok: a koreai háború Szovjetunió
Kína
A koreai háború volt a hidegháború egyik első fegyveres válsága.
Korea a második világháború végén szabadult fel a fél évszázados
japán uralom alól. A nagyhatalmak megegyezése szerint az or-
szág északi részét a szovjetek, déli részét az amerikaiak szállták meg.
Észak-Koreában a Szovjetunióból hazatért kommunisták vezetésé-
Phenjan
vel alakult kormány. Dél-Koreában – az amerikai övezetben – par- 38. szélességi
kör
lamenti választásokat tartottak, majd a szovjet és az amerikai csa-

patok kivonultak a Koreai-félszigetről. Azonban 1950-ben a Kim Ir Szöul
Szen vezette kommunista Észak-Korea villámháborúval lerohanta
a déli részt. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítélte a támadást, és
Észak-Korea
Dél-Korea
Japán
csapatokat küldött Dél-Korea megsegítésére. A koreai háborúban Az északiak előre-
nyomulása 1950
az ENSZ-csapatok 90 százalékát az Egyesült Államok adta. szeptemberéig
Az ENSZ-csapatok
• 1950-ben a Szovjetunió éppen nem vett részt az ENSZ Biztonsági Ta-

előrenyomulása
1950 novemberéig
A tűzszünet által
nácsának munkájában. Mit gondolsz, mennyiben változtatott volna a meghúzott határ
1953-ban
helyzeten a jelenléte?
Az ENSZ-csapatok visszanyomták az északiakat, és majdnem az •
A koreai háború Ismertesd a térkép alapján,
egész Koreai-félsziget az ellenőrzésük alá került. Ekkor a kommu- milyen szakaszai voltak a háborúnak! Mi alap-
nista Kína és a Szovjetunió beavatkozott az északiak oldalán. ján állapíthatók meg ezek a szakaszok?
16 Súlyos harcok után végül a két Korea eredeti határvonalánál
(a 38. szélességi kör) megállapodott a front. 16 A Szovjetunió fegyvereket, hadianyagot
1953-ban, Sztálin halála után kezdetét vette az enyhülés. A Ko- és tanácsadókat küldött, Kína azonban ka-
reában harcoló felek fegyverszünetet kötöttek (békét máig – 2021 – tonákat is. Persze úgy állították be, hogy ők
sem). Állandósult a Koreai-félsziget megosztottsága. Észak-Korea nem a kínai hadsereg tagjai, hanem önkén-
tesek.
mindmáig sztálinista diktatúra maradt. Dél-Koreában lassan – évti-
zedek alatt – demokratizálódott a politikai helyzet, és látványos gaz-
dasági fejlődés kezdődött.
Hidegháborús konfliktusok: a kubai rakétaválság

A hidegháború legfenyegetőbb konfliktusa a kubai rakétaválság volt.
Kubában az 1950-es évek végén Fidel Castro (kasztró) fegyveres láza-
dók élén megdöntötte a korrupt,* népszerűtlen, Amerika-barát kor-
mányt. Szovjet támogatással szocialista rendszert hoztak létre. Az
Amerikai Egyesült Államok megkísérelte megdönteni Castro rendsze-
rét, de az akció kudarcba fulladt.
A szovjet vezetés úgy látta, hogy csak atomrakétákkal tudja meg-
védeni a kubai rendszert az Egyesült Államok újabb támadásaitól.
1962-ben a Szovjetunió titokban rakétákat telepített Kubába. Ezt a
fenyegető lépést válasznak is szánták a Törökországba telepített ame-
rikai rakétákra. (A rakétákkal mindkét fél el tudta volna érni a másik
szuperhatalom nagyvárosait.) 17 A világ még sohasem állt ilyen kö-
zel az atomháborúhoz.
Fidel Castro (1926–2016) kommunista for-
17 A Szovjetunió álcázta a rakéták telepítését Kubában. Az amerikai felderítés radalmár, Kuba első számú vezetője 1959–
eleinte nem tudta megmagyarázni, miért növekedett meg egyszerre a sziget- 2008 között
ország felé irányuló teherhajó-forgalom. A rakéták hadrendbe állítása után vi-
szont a felderítő gépekről készített légi felvételek egyértelműen igazolták, hogy
közepes hatótávolságú rakétákról van szó, amelyekkel az Egyesült Államok terü-
letének nagy részét (köztük Washingtont is) pár perc alatt el tudták volna érni. Az
Egyesült Államokban pánik tört ki. Atomóvóhelyeket építettek, sok nagyváros-
ban hetente tartottak légvédelmi gyakorlatot: mit kell tenni atomtámadás ese-
tén. Valójában nem lehetett volna hatékonyan védekezni az atomrakéták pusztí-
tó ereje és a kubai kilövőállások közelsége miatt. Az amerikaiak tengeri blokád alá
vették a szigetországot, miközben 18 szovjet hajó haladt Kuba felé tengeralatt-
járó-kísérettel. A két szuperhatalom riadókészültségbe helyezte hadseregét.
18 Hruscsovnak, az SZKP első titkárának Az amerikai haderő felderítő repülőgépei lefényképezték a kubai
leveléből, amelyet 1962. október 26-án rakétatámaszpontokat. Az emberiség sorsa dőlt el néhány nap alatt:
küldött az Egyesült Államok elnökének, vajon meg tud-e egyezni Hruscsov, a Szovjetunió vezetője (a szovjet
Kennedynek: „[…] ha háború tör ki, nem kommunista párt főtitkára), és Kennedy amerikai elnök? Az ENSZ
lesz hatalmunkban, hogy megállítsuk. […] főtitkárának közvetítésével a válság végül nem vezetett háborúhoz:
Mi is józan eszünknél vagyunk, és világo- mindkét szuperhatalom engedményt tett a másiknak. A Szovjet-
san látjuk, hogyha megtámadjuk Önöket, unió beleegyezett a rakéták kivonásába, az Amerikai Egyesült Álla-
Önök ugyanúgy válaszolnak, és akkor az mok pedig megígérte, hogy nem indít támadást Kuba ellen. A kubai
egész ellenünk fordul. […] Ilyet csak őrültek
rakétaválság fordulópont volt a kelet–nyugati szembenállás történe-
tesznek, vagy öngyilkosok, akik azt akarják,
hogy velük együtt pusztuljon el az egész
tében. Egyértelművé vált, hogy egy világháborúnak az atomfegyverek
világ.” korában nem lehet győztese. 18
Kennedy válaszából (október 28.): „Ön
és én, akiket oly súlyos felelősség terhel a
béke fenntartásában, tudatában voltunk
annak, hogy a fejlemények egy olyan pont-
hoz közeledtek, amelyen az események
már nehezen lettek volna ellenőrizhetőek.”
Amerikai légi felvétel a kubai rakétaállásokról

1. Milyen céllal jött létre az ENSZ? Me- A győztesek szövetségének felbomlása.
lyek a legfőbb szervei? Az ENSZ megalakulása; 1947: a párizsi béke.
2. Hasonlítsd össze a két világháborút A kétpólusú világ:
lezáró békéket! – két szuperhatalom: Amerikai Egyesült Államok ↔ Szovjetunió;
3. Mi a különbség nagyhatalom és – polgári demokráciák ↔ szovjet mintájú diktatúrák → „vasfüggöny”.
szuperhatalom között? A hidegháború okai:
4. Miért a Szovjetunió tehető elsősor- – félelem a további szovjet terjeszkedéstől;
ban felelőssé a hidegháborúért? – szovjet mintájú diktatúrák létrehozása Közép-Európa keleti felén;
Miért nem csak ő? – helyi háborúk mögött a szuperhatalmak.
5. Mivel indokolta az amerikai külügy- Európa kettéosztása:
miniszter a Marshall-segélyt? – Marshall-segély (1947) ↔ KGST (1949);
6. Jellemezd a KGST-t! – NSZK és NDK (1949) – berlini fal (1961);
7. Mely hatalmak osztották megszállá- – fegyverkezési verseny a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok
si övezetekre Németországot? között:
8. Miért hozták létre a két katonai szö- • NATO ↔ Varsói Szerződés;
vetséget? Melyek voltak ezek? • atomfegyverek, interkontinentális rakéták, űrverseny → a kölcsönös
9. Miért épült fel a berlini fal? elrettentés politikája.
10. Mik a máig tartó arab–izraeli ellentét Hidegháborús konfliktusok:
fő okai? – arab–izraeli ellentét → háborúk;
11. Miért tört ki a koreai háború? – koreai háború (1950–1953);
12. Mik voltak a kubai rakétaválság – kubai rakétaválság (1962) → az atomháború küszöbén.
okai? Hogyan sikerült békésen ren-
dezni a konfliktust?
Szovjet mintájú diktatúrák Kelet-Közép-Európában

és a Balkánon
•
OLVASMÁNY
Mi volt a szocialista mozgalmak célja a XIX. században? (Tankönyvünk
1. témája.)
Európa kettészakítása után a Szovjetunió kommunista diktatúrákat ala-
kított ki a földrész keleti felén. Ezek az országok szocialista államokként
határozták meg magukat. A hivatalos propaganda ezekben az országokban
azt hirdette, hogy a proletárdiktatúra a többség számára valódi demok-
rácia, míg a nyugati polgári demokráciák „szemfényvesztő módon” egy
kisebbségnek, a vagyonosoknak jelentenek csak demokráciát. Valójában
a szocialista eszmékhez – a társadalmi egyenlőséghez, a javak igazságos
elosztásához és a demokráciához – kevés közük volt.
„Két világ – két terv. Mi az életnek ültetünk,

ők a halálnak vetnek.” Szovjet propaganda-
plakát a hidegháború idejéből. • Hogyan
mutatja be a plakát a szocialista és hogyan a
nyugati világot? Gyűjts érveket, miért nem va-
lósak a kép alapján megfogalmazott állítások!
Sztálin, „a világ dolgozóinak vezetője” • Hogyan fejezi ki a kép a személyi kultuszt?

Pártállami rendszerek jöttek létre, vagyis ezekben az államokban a kom-
munista pártok kizárólagos uralma volt jellemző. A polgári demokrácia in-
tézményei látszólag működtek: négyévente megtartották az országgyűlési
választásokat, időnként ülésezett a választott képviselőkből álló ország-
gyűlés, és működött az elvileg ennek felelős kormány. A választásokon
azonban gyakorlatilag csak egy párt, a kommunista párt jelöltjére lehetett
szavazni. A választási lehetőség hiánya, a rendszerbe való reménytelen be-
letörődés és a választási eredmények meghamisításának következtében
a szavazatok jelentős része (kb. 90–95 százaléka) ezt az egyetlen jelöltet
támogatta. A látszat kedvéért a jelöltek között szerepeltek nem kommu-
nisták is, például neves értelmiségiek, az egyházak képviselői. Arra azonban
nagyon vigyáztak a választást lebonyolító szervek, hogy az országgyűlési
képviselők túlnyomó többsége kommunista legyen, vagy olyan személy,
aki szolgai módon engedelmeskedik a párt vezetőinek. Így nem csoda,
hogy a szocialista államokban az országgyűlést „bólogató Jánosok” gyü-
lekezetének tartották.
Aki szembeszállt ezzel a rendszerrel, azt elhallgattatták: keményebb
időkben (amíg Sztálin élt) börtönnel, kivégzéssel, enyhébb időszakokban
megfigyeléssel, telefonlehallgatással, ígérgetéssel, fenyegetéssel. A szólás-
és sajtószabadság csak papíron létezett.
A gazdaságot szovjet mintára szervezték át: a vállalatokat államosítot-
ták, a parasztokat termelőszövetkezetekbe kényszerítették, bevezették a
tervgazdaságot. A termelés a központból megállapított tervekhez igazo-
dott, nem a piaci (lakossági) igényekhez. Az áruhiány állandósult. Fokoz- Magyar propagandaplakát az ötvenes évek-
ta a bajt, hogy az ipari kapacitás nagy részét a nehézipar, ezen belül is a •
ből Vesd össze a plakát jelszavait és képi
fegyverkezés céljait szolgáló iparágak emésztették fel. Sztálinnak ugyanis mondanivalóját az olvasmány szövegével!
vesszőparipája volt a küszöbön álló harmadik világháború. A kommunista Gyűjtsd ki azokat a mondatokat, amelyeknek
vezetésű államokban általánossá vált a hiánygazdaság. megfelel ez a plakát!
A tömegtájékoztatás (média), amelyet elsősorban propagandacélokra

használtak, persze töretlen fejlődésről és jólétről beszélt. Nagy politikai
szerepe volt tehát az újságoknak (írott sajtó), a rádiónak és az 1960-as
évektől a televíziónak (sugárzott sajtó). Hogy a hazugságok ne legyenek
OLVASMÁNY
túlzottan nyilvánvalóak, tiltották az állampolgárok Nyugatra utazását, de
a „szocialista”, úgymond „baráti” országokba is nehezen lehetett eljutni.
Kevesek kaphattak útlevelet, ők is csak az enyhébb időszakokban, hossza-
dalmas és megalázó utánajárással. (Kivételt a diplomaták, a külkereskedők
és az élsportolók jelentettek.)
• Jellemezd a szocialista államokat gazdasági és politikai szempontból!
A „szocialista tábor” országaitól sajátos helyzeténél fogva eltérő utat
járt be Jugoszlávia. Tito, a kommunista partizánhadsereg vezetője, később
a szocialista Jugoszlávia miniszterelnöke, majd államfője (elnöke) lett.
Nem szovjet segítséggel került az ország élére, hatalmát népszerűségének
köszönhette, amelyet a világháború alatt a németellenes partizánhadsereg
szervezésével és vezetésével szerzett. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsé-
ge a közép- és kelet-európai pártoknál előbb, már 1945-ben megszerezte
a kizárólagos hatalmat. Ezután Tito is haladéktalanul elkezdte a vállalatok
államosítását, az állami tulajdonú termelőszövetkezetek megszervezését.
A piacgazdaságot itt is a tervgazdálkodás váltotta fel.
• Mit jelent a tervgazdálkodás kifejezés?
Tisztességes kereskedelmet hirdető szov-
Tito nem volt lekötelezettje a szovjet diktátornak, így arra töreke-
jet propagandaplakát az 1950-es évekből
dett, hogy Sztálintól függetlenül teremtse meg a kommunista rendszert
• Hasonlítsd össze a plakátot a 205. oldalon
Jugoszláviában. Nem követte szolgaian a moszkvai utasításokat, ráadásul
található plakátokkal! Milyen különbségeket
tervbe vette egy Moszkvától független kommunista államszövetség lét-
tudsz felfedezni a plakátok között? Melyik
rehozását (Jugoszlávia, Bulgária). Sztálin ezt már nem nézte tétlenül. Ti-
mutat reális képet? Megítélésed szerint miért
tót szovjetellenességgel vádolta, és Jugoszláviát kiközösítette a „testvéri”
kellett tisztességes kereskedelmet propagálni
országok sorából (1948). A propagandában ettől kezdve Tito „az imperia-
a Szovjetunióban?
listák láncos kutyája” volt. (Imperialistákon a független tőkésállamokat,
elsősorban az Egyesült Államokat értették.) Tito önállósulásának tragikus
következménye volt, hogy Sztálin a szovjet befolyási övezet országainak
kommunista pártjait kirakatperek megrendezésére utasította a „titóista
banditák” ellen. Ilyen per áldozata lett Magyarországon többek között Rajk
László kommunista politikus, volt belügyminiszter is. Ezekről a koncepciós
perekről a 18. témában még részletesen tanulunk.
•
Tito egy szovjet újság címlapján Milyen
állat testében ábrázolják ezúttal „az imperia-
listák láncos kutyáját”? Mit gondolsz, miért?
Milyen jelképek vannak az állat testén?
Josip Broz Tito, Jugoszlávia kommunista elnöke, Winston Churchill és Anthony Eden
brit konzervatív politikusokkal Londonban, 1947-ben. Tito Jugoszláviája a Sztá-
linnal való szakítása után felvette a Marshall-segélyt, továbbra is jó kapcsolatot
tartott fenn a nyugati országokkal, és vezéregyénisége lett az úgynevezett el nem
kötelezett országok mozgalmának, amely jórészt a gyarmati sorból felszabadult
országokat tömörítette magába. Rendszere haláláig kommunista diktatúra ma-
•
radt. Nézzetek utána, milyen tisztségeket töltött be a két brit politikus 1945 után!
17. A Nyugat 203
17. A Nyugat
„Az egyik létforma a többség akaratán nyugszik. […] A második
létformát a kisebbség akarata uralja, amelyet felülről erőltetnek
a többségre. Alapja a félelem és az elnyomás, az ellenőrzés alatt
tartott sajtó és rádió, az előre megrendezett választások s az egyéni
szabadságjogok elnyomása.” (Truman, az Egyesült Államok elnöke)
A nyugati demokrácia és piacgazdaság

Az 1950-es évekre a második világháború után kialakult kétpólusú
világ nyugati felében továbbra is a kereslet határozta meg a ter-
melést, azaz piacgazdaság volt, nem jelentkezett áruhiány. Inkább Az esti Nyugat-Berlin 1960-ban
a túlkínálat jellemezte, hiszen a tőkés vállalatok alapvető érdeke,
hogy minél többet termeljenek, mert annál nagyobb a hasznuk. Bár
az állam az 1929–1933-as nagy gazdasági világválság óta jelentősen
beleszólt a gazdasági folyamatok irányításába, és szabályozta a piacot,
biztosított volt a magántulajdon sérthetetlensége és a vállal-
kozás szabadsága. Az állam ugyanakkor szociálisan gondoskodott az
alacsonyabb jövedelemből élőkről és a munkanélküliekről.
•A tőkés társadalmak gazdaságát általában piacgazdaságnak, a
szocialista államokét pedig hiánygazdaságnak nevezték. Mit jelent
a két kifejezés? Vajon mi az oka a köztük levő ellentétnek? (Segít az elő-
ző téma és az azt követő olvasmány.) •
Kelet-Berlin az 1960-as években Keress
minél több különbséget a két városkép között!
Az Amerikai Egyesült Államokban a gazdaság a világháború alatt
gyors növekedési pályára állt, a lakosság életkörülményei minden te-
rületen javultak, alacsony volt a munkanélküliek száma. A háború vé-
gén a világtermelés fele, a tőke háromnegyede, az ipari kapacitás két-
harmada összpontosult az Amerikai Egyesült Államokban. Joggal
nevezhetjük ezeket az évtizedeket az ország aranykorának, hiszen
gazdasága és valutája, a dollár uralta az egész tőkés világot. Az
újabb háború elkerülésének és saját gazdasági érdekeinek biztosíté-
kaként olyan gazdasági rendszer kiépítésére törekedett, amely lehe-
tővé teszi a teljes kereskedelmi szabadságot, nyitottá a világgazdasá-
got. 1950 és 1960 között minden gazdasági ágazatban amerikai fölény
érvényesült, az ország kereskedelmi mérlege szüntelenül többletet
mutatott, az amerikai vállalatok egyre több tőkét beruháztak kül-
földön is. Létrejöttek az úgynevezett multinacionális cégek,* ame-
lyek jelentősen támogatták a kutatásokat és a fejlesztéseket, áruik
pedig a világ minden tájára eljutottak.
• Melyik ország töltött be korábban az Egyesült Államokhoz hasonló
szerepet a világgazdaságban? Miért csökkent a befolyása a második vi- Egy amerikai gyorsétterem ábrázolása egy
lágháború utáni időszakban? Coca-Cola-reklámon az 1950-es években
A második világháborúban megtépázott országok az Amerikai
Egyesült Államok által 1947-ben biztosított Marshall-segély segítsé-
gével újjáépítették gazdaságukat. Egyre inkább lebomlottak a háború
előtti világgazdaságot megkötő kereskedelmi korlátok, Európa nyu-
gati felén elindult az országok gazdasági integrációjának* folyamata.
A „teljes amerikai álom” művészi ábrázolása egy Buick autó reklámján az 1950-es
•
években Mutasd be a kép alapján, mi jelentette az „amerikai álmot”! Milyennek
ábrázolja a mindennapokat a kép? Milyen más cég reklámját ismered fel még rajta?
Az amerikai tőkének köszönhetően néhány év alatt újra megerő-

södő nyugat-európai, illetve a japán gazdaság egyre komolyabb
vetélytársává vált az Egyesült Államoknak, amelynek részesedése a
világgazdaságból folyamatosan csökkent.
A nyugat-európai gazdaság növekedésének motorja a nyugatné-
met „gazdasági csoda” volt. A Németországtól elcsatolt keleti terü-
letekről körülbelül nyolcmillió menekültet és a kelet-közép-euró-
pai országokból ötmillió kitelepített németet kellett befogadni. Ez
a bőségesen rendelkezésre álló, ezért olcsó, ugyanakkor rendkívül
szakképzett, hagyományosan fegyelmezett, szorgalmas munkaerő
és az amerikai tőke volt a német gazdasági növekedés alapja. A ma-
gas szintű oktatásnak, valamint műszaki (technikai) színvonalnak
köszönhetően a Németországi Szövetségi Köztársaság Európa
legerősebb gazdasági hatalmává vált, miközben államrendszere
is demokratizálódott, és lakosságának életszínvonala folyamatosan
emelkedett.
„Mindenkinek jobban kell élnie!” Egy kiállítás

plakátjának jelmondata az 1950-es évekből,
a német gazdasági csoda időszakából. A szo-
ciális piacgazdaság kiépülésével napjainkra a
jelmondat majdnem beteljesült.
Futószalagon készülnek a „bogárhátúak” a wolfsburgi Volkswagen autógyárban. Az

•
autóipar a német gazdasági csoda egyik motorja volt. Sorolj fel még német autó-
márkákat! Nézz utána, mely német városokban vannak a központjaik! Tudod-e, milyen
német autómárkákat gyártanak hazánkban?
Hasonló úton járt, és lett a Távol-Kelet gazdasági központja

Japán. Az ország gazdasági növekedése lassan új fejezetet nyitott a
térség fejlődésében.
@ Nézd meg a világhálón, kik azok a kistigrisek (ázsiai tigrisek)! Milyen
szerepet játszott Japán a gazdasági fejlődésükben?
A gyors gazdasági növekedés hatására visszaszorultak a szélsősé-
ges eszmék, és megerősödtek a nyugati országok polgári demokráciái.
Megmaradt a többpártrendszer, a pártok a választási eredményektől
függően váltották egymást a hatalomban. A polgári demokrácia
intézményei szabadon működtek: négyévente megtartották a
parlamenti választásokat, rendszeresen ülésezett a választott képvi-
selőkből álló országgyűlés, és a kormány az országgyűlésnek tartozott
felelősséggel. A bíróságok függetlenül működtek a hatalomtól. Tisz-
Japán gyártmányú tévékészülékek a gazda- teletben tartották az emberi és polgári jogokat. Megvalósult többek
sági fellendülés korából. (A kép egy múzeum- között a szólás- és sajtószabadság.
ban készült.) Japán az autógyártás mellett
az elektronikai iparban is a világelsők közé • Mit tudsz a hatalmi ágak különválasztásának elvéről? (Ha nem em-
lékszel, nézd meg a hatodikos történelemkönyved 50. és 111. oldalát!)
•
emelkedett. Sorolj fel japán elektronikai
cégeket és autómárkákat! Vajon miért ezek-
ben az ipari ágazatokban tört az élre Japán?
17. A Nyugat 205
A jóléti állam
A tőkés világgazdaság fellendülése következtében a fejlett nyugati
országokban (és Japánban) az 1950-es évektől kezdve gyorsan emel-
kedett az életszínvonal. Kialakult az úgynevezett szociális piacgaz-
daság, mikor az állam, beavatkozva a piaci folyamatokba, törekszik az
igazságosabb jövedelem- és vagyonelosztásra.
A dolgozók keresete nőtt, a kevesebbet keresők számára pedig
az állam különböző ellátásokat, kedvezményeket biztosított (például
nyugdíjrendszer, szociális segélyek, családtámogatás, jövedelem
szerinti adóztatás). Az állami többletjövedelmekből növekedett az
egészségügyi ellátás és az oktatás színvonala. A munkavállalókat az Amerikai család az új tévékészülék előtt.
állam különböző törvényekkel, előírásokkal védte. Meghatározták A jólét, a fogyasztói társadalom egyik jelképe
a televízió lett.
például a munkaidő hosszát, a minimálisan fizetendő munkabért,
szabályozták a munkakörülményeket, a szociális ellátásokat és a
szabadságok időtartamát.
Az 1950-es évek végétől a lakosság egyre szélesebb rétegei szá-
mára váltak elérhetővé nem csupán az alapvető árucikkek, hanem
az addig luxusnak számító árucikkek is (például televízió, hűtőszek-
rény, gépkocsi). Tömegek életformáját változtatta meg az, hogy
megengedhettek maguknak évente egy-két külföldi utazást: általá-
ban nyáron valamelyik tengerpartra, télen pedig egy divatos sípara-
dicsomba. A nyugati államokat ezért jóléti államoknak is szokták
nevezni.
@ A hidegháború egyik jellemzője, hogy a lakosság jóléte is az egymás-
sal szembeni propaganda témája lett. Nézz utána, mit hangoztattak
ezzel kapcsolatban a nyugati, és mit a szocialista országok médiumai!
A gazdasági növekedéssel együtt járt az életszínvonal emelkedése
is. A tömegtermelés, a megnövekedett bérek lehetővé tették, hogy az
emberek a létfenntartáshoz elengedhetetlenül szükséges javaknál
többet vásároljanak. A fogyasztás már nem csupán a szükségletek Egy másik jelkép: élelmiszerekkel roskadásig
kielégítését szolgálta, hanem a társadalmi helyzet megjelenítője is megrakott hűtőszekrény
lett. Egyre többen használtak a háztartásukban gépeket: mosógé-
pet, porszívót, hűtőszekrényt. A szélesedő középréteg tagjai meg-
engedhették maguknak a motorkerékpár és az autó megvásárlását
is. Megjelentek a hatalmas áruház- és gyorsétteremláncok, vala-
mint a bevásárlóközpontok. A multinacionális cégek reklámokkal
próbálták áruikat eladni, újabb és újabb igényeket teremtve újabb
és újabb vásárlásokra ösztönözni az embereket. Általánossá vált a
tömegcikkek vásárlása, gyakori lett a túlfogyasztás, a pazarlás, el-
tűntek a hosszú ideig használható fogyasztási cikkek, nőtt a hulladék
mennyisége és vele együtt a környezet szennyezése. Az 1960-as évek
végére kialakult az úgynevezett fogyasztói társadalom.
• Soroljatok fel multinacionális vállalatokat!
A piacgazdaságon alapuló jóléti társadalmakban az 1960-as éve-
kig nőtt a születések száma. A világháború után született fiatalok az
1960-as évek végén iratkoztak be nagy tömegben az egyetemekre.
Itt – családjuktól külön, egyetemi közösségekben élve – egyre töb-
ben léptek fel a korábbi konzervatív értékekkel szemben. A húsz év
körüli ifjak új eszméket, új magatartásformákat kerestek. Sokszor fel-
tűnő módon lázadtak az „idősebbek” társadalma ellen.
• Mit gondoltok, milyen konzervatív értékek ellen léptek fel a fiatalok? Vásárlásra buzdító plakát az 1950-es évek
Soroljatok fel néhányat! Amerikájában. A kialakuló fogyasztói társa-
dalomban a szélesedő középréteg számára
családi programmá vált a szupermarketek-
ben való vásárlás.
Diáklázadások Nyugaton – 1968

A nyugati jóléti államokban az 1960-as években sajátos ifjúsági kultúra
alakult ki. A fiatalok természetesnek vették az árubőséget, az egyre javuló
OLVASMÁNY
anyagi körülményeket, de azt is látták, hogy a több pénzért, a jobb állá-
sokért való hajsza „elrontja”, anyagiassá teszi a felnőtteket. Nem akartak
úgy élni, mint a szüleik, s ezt feltűnően kifejezték öltözködésükkel, megjele-
nésükkel és az új zenével (beatzene – lásd az olvasmány után). A jobb, igaz-
ságosabb világért, az elnyomottak szabadságáért, a háborúk (különösen a
vietnámi háború) értelmetlen pusztítása ellen szerte a világon felerősödő
mozgalmak tetőpontja 1968-ban jött el. Nyugat-Európában, az Amerikai
Egyesült Államokban, sőt Japánban is tüntetések lángoltak fel, amelyek
sokszor erőszakba, gyújtogatásba torkolltak.
A legismertebb és a legnagyobb horderejű esemény a párizsi diákláza-
Párizs, 1968 – rohamrendőrökre köveket do- dás volt. Párizsban a vietnámi háború elleni egyik tüntetésen több egyete-
báló fiatalok mistát őrizetbe vettek. Válaszul az egyetemisták elfoglalták az egyetem
vezetőségének épületét. A rendőrség kiürítette az épületet, de ez csak olaj
volt a tűzre. Párizs szinte hadszíntérré vált, felszedett utcakövek, bariká-
dok, betört kirakatok és felgyújtott autók uralták a városképet. A diákok
támogatására a szakszervezetek tüntetést rendeztek, amelyen közel egy-
millióan vettek részt. Charles de Gaulle (sárl dö gól) köztársasági elnök fel-
oszlatta a francia parlamentet. Új választásokat írtak ki. A francia kormány
az események hatására engedményekre kényszerült, szabadon bocsátot-
ta a letartóztatottakat, s bértárgyalásokba kezdett a szakszervezetekkel.
A diáklázadások az év során mindenütt véget értek, az egyetemisták visz-
szatértek az előadásokra. 1968 azonban nem múlt el nyomtalanul. A sza-
badság, a szabadabb élet, a szabadabb gondolkodás, a sokszínű kultúra
iránti igény az akkori fiatalok közös élményévé vált, és meghatározta egész
életüket, így – áttételesen – a társadalom fejlődését is.
Párizs, 1968 – utcakép égő autókkal
Az új tömegkultúra kialakulása:
a beatkorszak és a hippimozgalom
A tömegtermelés, az életszínvonal emelkedése és a technikai fej-
lődés mellett a XX. század meghatározó jelensége volt a kultúra
„fogyasztóközönségének” kiszélesedése. A kevésbé iskolázott töme-
geknek szóló, könnyen érthető, úgynevezett tömegkultúra egyre
inkább elszakadt a hagyományokat képviselő magaskultúrától. Az
1950-es, 1960-as években kialakult a popkultúra (tömegkultúra,
népszerű kultúra, populáris kultúra; a popular [popjulör] – angol szó,
A tömegkultúra egyik jellemző műfaja, a jelentése: népszerű – rövidítéséből származik).
képregény Az Amerikai Egyesült Államok volt az egyik fő popkultúra-termelő
ország. Az amerikai tömegkultúra termékei persze hatottak más
nyugati országok popkultúrájára is, mára pedig – köszönhetően a
jelenségben hatalmas üzletet látó a szórakoztatóiparnak – a pop-
kultúra az egész világon elterjedt.
Azonban a tömegkultúra nem feltétlenül jelent kulturálisan lebe-
csülendő jelenséget, ráadásul egyes elemei érdekes és értékes megha-
tározói lehetnek egy adott történelmi időszaknak.
Az 1950-es és 1960-as évek fogyasztói társadalmában felnőtt
fiatalok a szüleikhez képest teljesen új életstílust alakítottak ki. Ezt
polgárpukkasztó külsőségekkel (hajviselet, divat, zenei- és tánc-
ízlés) is megpróbálták kifejezni. A korszak fiataljainak jellemzői:
Jelenet a Grease (gríz – Pomádé) című, 1978-
a nők rövid frizurája, szűk ruhája, miniszoknyája, a fiúk bomberdzse-
ban bemutatott amerikai filmmusicalből.
A film az 1950-es évek zselézett hajú, bar-
kije, feltűrt farmerrel, testhez simuló pólóval és persze a fehér zok-
kót viselő, bőrdzsekit hordó, úgynevezett nit kivillantó a bőrcipővel. Az ötvenes évek fiataljainak életérzését a
„greaser” fiataljairól szól. A főszereplők: rock and roll zene és tánc fejezte ki. A korszak legnagyobb énekes
Olivia Newton-John (olivia nyúton dzson) és csillaga Elvis Presley (elvisz preszli), nőideálja pedig Marilyn Monroe
John Travolta (dzson travolta). (merilin monró) volt.
17. A Nyugat 207
Orsós stúdiómagnetofon (magnó) 1969-ből.

A magnetofon időben változó villamos jelek
mágneses rögzítésére és visszajátszására al-
kalmas készülék.
1 A Beatles a XX. század legsikeresebb

beat- és rockzenekara, a hatvanas évek
közepére a zenetörténet legbefolyásosabb
Marilyn Monroe (1926–1962) ameri- Elvis Presley (1935–1977) amerikai éne- együttesévé vált. Muzsikájuknak, feszte-
kai színésznő, fotómodell és énekesnő. kes, zenész és színész, „a rock ’n’ roll len, de sohasem goromba viselkedésüknek
A popkultúra egyik ikonikus egyénisége királya” a Börtönrock című filmben és „gombafrizurájuknak” köszönhetően a
volt. (1957) fiatalok bálványává váltak szinte az egész
világon.
John Lennon, Paul McCartney, George
Az 1950-es évek második felétől virágzó beatkorszak elsőként Harrison és Ringo Starr lemezeiknek, kon-
nem a zenében, hanem az irodalomban nyitott új fejezetet. Kö- certjeiknek és filmjeiknek köszönhették
zönségét a kor szörnyűségei (a világháború emléke, a hideghábo- fantasztikus sikerüket. Megdöbbentő, hogy
ezt a karriert mindössze nyolc év alatt ér-
rú, a harmadik világban fellángoló helyi háborúk) miatt tiltakozó,
ték el: 1963-tól 1970-ig. A Yesterday (jesz-
főként fiatalokból álló csoportok jelentették. Az Amerikai Egyesült tudéj) című daluk (1965) a Guinness Rekor-
Államokban fejlődött ki, elsősorban az alacsonyabb jövedelmű réte- dok Könyve szerint a legtöbbször (több mint
gek lázadó fiataljai között. A beat eszmeiségét a szülők által kiala- háromezerszer) feldolgozott zenemű a vi-
kított világgal való szembenállás, a hangos lázadás jelentette. Jel- lágtörténelemben. Amikor Paul 1970-ben
lemző, hogy a korszak leghíresebb filmjének címe Haragban a világ- bejelentette az együttes feloszlását, világ-
gal volt. (Eredeti címe: Ok nélkül lázadó.) A fiatalok másképp éltek és szerte több millió rajongó gyászolt. Még tíz
gondolkodtak, mint a szüleik. évig reménykedtek (elsősorban a fiatalok)
A fejlett országokban széles tömegek körében elterjedt a televí- abban, hogy a zenekar újra összeáll, de ez a
ziózás. A rádiózás is változott: a nagy stúdiók mellett számtalan kis, remény 1980-ban végképp szertefoszlott.
helyi adó kezdte meg a műsorszórást. Saját együtteseket fedeztek December 8-án New Yorkban a nyílt utcán
lelőtték John Lennont, a Beatles megha-
fel, lemezfelvételeket készítettek velük. Körülbelül ugyanebben az
tározó egyéniségét. A gyilkos egy 25 éves,
időben (a hatvanas évek közepén) terjedtek el tömegesen az első háborodott elméjű Lennon-rajongó volt,
(orsós, majd kazettás) magnetofonok, amelyek mágnesezhető anya- aki néhány órával tette előtt még autog-
got tartalmazó szalagon rögzítették a hangot (zenét), ami szám- ramot kért későbbi áldozatától. Máig bör-
talanszor visszajátszható volt. Mindez nagy hatást gyakorolt a ze- tönben van.
nekultúra soha nem látott terjedésére. A fiatalok a drága és sokszor @ Hallgasd meg a Yesterday című dalt (pél-
nehezen megközelíthető élő koncertek látogatása helyett inkább fel- dául a YouTube-on)!
vételeket hallgattak. Ez hatalmas lökést adott a beatkultúra másik
ágának: a beatzenének. Leghíresebb együttesei a Beatles (bítlisz) 1
és a máig is (2021) óriási sikerrel zenélő The Rolling Stones voltak.
@ Gyűjtsd össze néhány Beatles- és Rolling Stones-dal címét!
A beatmozgalomhoz hasonló, de nem azonos vele az Egyesült
Államokból kiinduló hippimozgalom. A hippik szintén a hatva-
nas-hetvenes évek lázadói voltak, ami öltözékükben is megnyilvá-
nult: kopott, szakadt farmernadrágot, tarkabarka, virágos inget vi-
seltek. Hosszú hajat, a férfiak szakállt is hordtak és sokan közülük
rendszeres kábítószer-használók voltak. Eredetileg a vietnámi hábo-
rú ellen tiltakozó amerikai csoportokat nevezték így. Úgy gondolták,
hogy az idősebb nemzedékek csak a saját jólétükkel, kényelmükkel
törődnek, miközben más földrészeken iszonyatos háborúkat foly-
tatnak. A hippik az erőszakmentes lázadás hívei, a rendőrök felé egy- A Beatles együttes
egy szál virágot nyújtottak. (A „virágok gyermekeinek” is nevezték

magukat.) A szabadságot úgy értelmezték, hogy csak annyi munkát
vállaltak, ami a legegyszerűbb megélhetésüket fedezte. Általában a
városoktól távol, kis vidéki közösségekben éltek. Kedvelték a keleti
vallásokat, elsősorban a hinduizmust. A mozgalomnak sok követője
van ma is világszerte.
• Ki volt az a hindu vallási vezető, akinek eszményképe szintén az erő-
szakmentes ellenállás volt? Ő mondta: „Ellenzem az erőszakot, mert
ha úgy tűnik is, hogy hasznos, a haszon csak átmeneti, de a szörnyűség,
amit okoz, maradandó.” (A következő tanévben még tanulsz róla.)
A vietnámi háború ellen virággal tün-

tető hippik és a velük farkasszemet
néző katonai rendőrök az Egyesült
Államokban
Hippik a woodstocki fesztiválon (1969 nyara, A vietnámi háború

New York állam). Az első – és máig leghíre-
sebb – popfesztiválon 32 előadó és zenekar Sok hasonlóságot találhatunk a koreai (lásd az előző témát) és a vietnámi
háború között, legalábbis kezdeti szakaszukban. Vietnám francia gyarmat
OLVASMÁNY
lépett fel, 500 ezer néző előtt.
volt, de a második világháború alatt a japánok szállták meg. A japánok
ellen fegyvert fogó vietnámiak a háború után visszatérő francia gyarma-
tosítók ellen is folytatták a harcot. A felszabadító háború vietnámi győ-
zelemmel végződött. A franciák elhagyták Vietnámot, és az országot ket-
téosztották: északon szovjetbarát kommunista rendszer jött létre (Észak-
Vietnám), délen nyugatbarát állam (Dél-Vietnám).
 A két állam közötti határ nagyjából a 17. szélességi kör mentén húzódott.
Nézd meg a térképen!
A déli részen – az északi kommunisták és a mögöttük álló Szovjetunió
támogatásával – fegyveres felkelés kezdődött. Az Amerikai Egyesült Álla-
mok a déliek oldalán beavatkozott a konfliktusba. Az 1960-as évek máso-
dik felében már félmilliós amerikai hadsereg harcolt Vietnámban. Az Egye-
sült Államok légiereje bombázta Észak-Vietnámot, sőt vegyi fegyvereket
is bevetettek.
Kína
A vietnámi volt az első háború, amelynek borzalmait nap mint nap
közvetítették a világ tévécsatornái. Ezért a háború ellen egyre komolyabb
Hanoi tiltakozáshullám söpört végig az egész földön. Az Egyesült Államokban a
Laosz
Észak-
Vietnám
fiatalok egy része megtagadta a katonai szolgálatot, sokan nyilvánosan el-
égették behívóparancsukat. Egymást érték a tüntetések.
A tiltakozás és a katonai kudarcok következtében az Amerikai Egyesült
17. szélességi kör Államok békekötésre kényszerült (1973, Párizs). Az amerikaiak elhagyták
Vietnámot, és a kommunisták egyesítették a két országrészt. Ezzel a sú-
Thaiföld
lyos pénzügyi és erkölcsi válságba került Egyesült Államok feladta délkelet-
Dél- ázsiai befolyását. (A háború következménye volt az is, hogy az Egyesült
Kambodzsa Vietnám Államokban eltörölték a sorkötelezettséget.)
A háború súlyos utóhatása volt, hogy a dzsungelben nap mint nap élet-
Saigon veszélynek kitett amerikai katonák tömegei leszerelésük után nem tudtak
újra beilleszkedni a társadalomba. Sokan váltak depresszióssá, menekültek
az alkoholba, vagy nyúltak kábítószerekhez.
@ Sorolj fel olyan filmeket, amelyek a vietnámi háborúról szólnak! (Ha egy
A megosztott Vietnám sem jut eszedbe, érdeklődj, vagy nézz utána a világhálón!)
17. A Nyugat 209
OLVASMÁNY
Napalmtámadás a vietnámi háborúban.
A napalm, amely „kocsonyásított” benzin,
a gyújtóbombák magas hőfokon égő töl-
A dél-vietnámi partizánok (a vietkong harcosok) föld alatti barlangrendszereket tőanyaga, amelyeket nagy hatékonysággal
•
ástak, így az amerikai katonák nem találták meg őket Mit gondolsz, hogyan le- vetettek be ellenséges célpontok megsem-
misítésére.
hetett élni, mozogni ezekben a szűk járatokban?
A vietnámi háború borzalmai: egy kilencéves vietnámi kislány, Phan Thi Kim Phúc B–52-es repülők bombákat szórnak Vietnám
– balra középen – meztelenül menekül testvéreivel és unokatestvéreivel, Trảng földjére
Bàng falu közelében, a dél-vietnámi légierő napalmtámadása után. A falujukról
az Egyesült Államok ott lévő alakulatának parancsnoka azt gyanította, hogy a
kommunista ellenállók egyik központja. Kim Phúc úgy élte túl a támadást, hogy
letépte égő ruháit. A háború borzalmas sebeit ma is viseli.

Nyugati demokráciák: 1. Sorold fel a piacgazdaság jellemzőit!
– piacgazdaság; 2. Mik voltak a nyugatnémet és a japán
– az Amerikai Egyesült Államok gazdasági fölénye → Nyugat-Európa gazdasági csoda alapjai?
(NSZK) és Japán felzárkózása → új gazdasági centrumok; 3. Határozd meg a szociális piacgaz-
– kiszélesedő polgári demokrácia. daság, a jóléti állam és a fogyasztói
Jóléti államok Nyugaton: társadalom fogalmát!
– szociális piacgazdaság – fogyasztói társadalom. 4. Mi volt az 1968-as diákmegmozdulá-
Új tömegkultúra: a „lázadó nemzedék”: sok célja?
– beatmozgalom (irodalom, zene); 5. Mit jelent a tömegkultúra fogalma?
– hippimozgalom. 6. Miben hasonlít, és miben különbözik a
beatmozgalom és a hippimozgalom?
210
Összefoglalás A megosztott világ
A második világháború hatására 1945 nyarán a béke megóvására megalakult

a máig is működő Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ). Két nagyhatalom,
a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok a második világháború után szuper-
hatalommá vált, ami gazdasági, politikai és katonai téren is megmutatkozott.
A nagyhatalmak utolsó együttműködéseként 1947-ben Párizsban megkötöt-
ték a békeszerződéseket, ismét a nagyhatalmi érdekek szerint.
Ezután a Szovjetunió terjeszkedése miatt a szuperhatalmak útjai végleg elvál-
tak. Európát kettészelte a vasfüggöny. Nyugati felén – a békekötés után – szabad
polgári demokráciák fejlődtek tovább, keleti oldalán viszont a szovjet elnyomás
következtében egypárti diktatúrák (szocialista államok) alakultak ki. Az Egyesült
Államok a gazdasági újjáépítéshez felajánlotta az európai országoknak a Mar-
shall-segélyt. A Szovjetunió ezt elutasította, ezért a szovjet tömb országai sem
fogadhatták el. Ezeknek az államoknak a gazdasági együttműködését a KGST
igyekezett biztosítani, és fönntartotta gazdasági függésüket a Szovjetuniótól.
•Milyen programot népszerűsít a plakát? Németországot (és benne külön Berlin városát) a háború után négy megszál-
Mi volt a jelentősége a programnak? lási övezetre osztották. A Nyugat-Berlin elleni blokád sikertelensége után a há-
rom nyugati megszállási övezetet egyesítették, s ebből 1949-ben megalakult a
Németországi Szövetségi Köztársaság, a szovjet megszállási övezetből pedig
még ugyanebben az évben létrejött a Német Demokratikus Köztársaság. 1961-
ben a berlini fal megépítése Európa kettéosztottságának jelképévé vált.
A második világháborút követő körülbelül negyven év a hidegháború idő-
szaka. Két szemben álló katonai tömb jött létre: a NATO és a Varsói Szerződés.
A tudomány és a technika eredményeit felhasználva az atomfegyverek és a ra-
kétatechnika fejlesztése területén, valamint a világűr meghódításában is fegy-
verkezési verseny alakult ki a nagyhatalmak között. A szuperhatalmak kerülték
a katonai összecsapást egymással, ellenben helyi háborúkat szítottak és hasz-
náltak ki térnyerésük érdekében.
• Milyen eszközt ábrázol a kép? Milyen sze- Az ENSZ a közel-keleti helyzet rendezése érdekében 1948-ban létrehozta
repet játszott a fegyverkezési versenyben? Izrael Államot. A környező arab országok azonnal háborút indítottak ellene, de
elveszítették azt, ahogy a további Izrael elleni háborúkat is. Az időszak első „for-
ró háborúja” Koreában tört ki, 1950-ben. Az ötvenes-hatvanas években több,
az egész világra nézve komoly fenyegetést jelentő konfliktus zajlott, melyek
mögött a szuperhatalmak álltak. Ilyen volt a szuezi válság (1956) és a kubai ra-
kétaválság (1962) – utóbbi kis híján atomháborút eredményezett. A hosszan
tartó vietnámi háború miatt tiltakozáshullám söpört végig az egész világon.
A nyugati államokban nem volt áruhiány, inkább a túlkínálat jellemző. Kiala-
kult a szociális piacgazdaság, a fogyasztói társadalom és a jóléti állam. Az Egye-
sült Államok mellett új gazdasági központ jött létre Nyugat-Európában (például
a Németországi Szövetségi Köztársaság) és a Távol-Keleten (például Japán).
A XX. század második fele látványos fejlődést hozott a tudományban, a
technikában, a társadalomban és a kultúrában. A kevésbé iskolázott tömegek
ízlését kiszolgáló tömegkultúra egyre inkább elszakadt a hagyományokat képvi-
selő magaskultúrától. A hatvanas évek társadalmában változást hozott az „öre-
• Mutasd be a fogyasztói társadalmat! gek nemzedékének” értékeivel szemben fellépő beat- és hippimozgalom.
1. Milyen céllal alakult meg az ENSZ?

2. Melyek voltak a szuperhatalmak?
3. Hogyan jöttek létre a szovjet típusú egypárti diktatúrák Kelet-Közép-Euró-
pában és a Balkánon?
4. Mi a Marshall-segély, a KGST, a NATO és a Varsói Szerződés?
5. Hogyan rendeződött Németország helyzete 1949-re?
6. Mi a különbség a „forró” háború és a hidegháború között?
7. Hol robbant ki az első „forró” háború, és hogyan végződött?
8. Miért tört ki felkelés Kelet-Berlinben 1953-ban? Miért építették a berlini fa-
lat?
9. Miért alakult ki a kubai rakétaválság? Hogyan oldották meg a konfliktust a
szuperhatalmak?
10. Határozd meg a szociális piacgazdaság és a jóléti állam fogalmát!
• Hogyan nevezték ezeket a tiltakozó fiata- 11. Jellemezd a tömegkultúrát és a beatmozgalmat!
lokat? Mi ellen tiltakoztak?
211
Magyarország
szovjetizálása VIII. fejezet
Fent a Szovjetunió 1946 és 1956 kö-

zött használatos címere, alatta a Magyar
Népköztársaság 1949 és 1957 között
használatos állami jelképe, a Rákosi-
címer látható. A két címer hasonlósá-
ga jól ábrázolja azt az előző témakör-
ben már tanult tényt, hogy a Kelet-Kö-
zép-Európát uralma alá hajtó Szovjet-
unió a maga kommunista rendszerét
kényszerítette rá a térség országaira. A
szovjetek és az őket kiszolgáló magyar
kommunisták megpróbálták átírni az or-
szág történelmét, saját képükre formálni
kultúráját, háttérbe szorítani hagyomá-
nyait. Így került sor a történelmi magyar
címer felváltására, jelképrendszerének
eltörlésére is. Magyarságunkra csak a
redőzött piros-fehér-zöld színű szalag
emlékeztetett, a „címer” alján. (Való-
jában a címertan szigorú hagyományai
szerint a korszak állami jelképe nem is
tekinthető címernek, mert nem tartal-
maz címerpajzsot). A korszaknak nevet
adó első számú vezetőnk, Rákosi Mátyás
az új állami jelkép bevezetését azzal in-
dokolta, hogy a korábbi államcímer nem
fejezte ki, hogy „Magyarország a dol-
gozó munkások és parasztok országává
vált”. Ezért a szovjet címer mintájára
munkás-paraszt és kommunista jelképek
kerültek az új „címerbe”: kétoldalt búza-
koszorúval egybefogott, kerek, világos-
kék mezőben kalapács és búzakalász; a
mező felső részén a mezőre sugarakat
bocsátó, ötágú vörös csillag, ahogy az
1949. évi alkotmány fogalmazott. A Rá-
kosi-címer a nemzeti zászlóra is felkerült.
1956-ban ezt a gyűlölt, nemzetietlen jel-
képet távolította el a népharag a zász-
lókról és minden középületről. A lyukas
nemzeti zászló így vált a forradalom
egyik jelképévé.
212 VIII. fejezet. Magyarország szovjetizálása
18. A kommunista diktatúra

kiépítése Magyarországon
„Ez a háború eltér a múltbéli háborúktól. Ha valaki területeket foglal el,
ezekre a területekre rákényszeríti a saját társadalmi rendszerét.
Ahová a hadsereg eljut, ott a saját rendszerének szerez érvényt.
Másképp nem is volna lehetséges.” (Sztálin)
Háborús pusztítás és szovjet megszállás

• Idézd fel atlaszod segítségével a magyarországi hadműveleteket!
• Mikor értek véget a második világháború harcai Magyarországon?
A háború végén hazánk hosszú hónapokon keresztül hadműveleti
területté vált. A rendszeres bombatámadások mellett súlyos ösz-
szecsapásokra került sor Debrecen, Budapest, Székesfehérvár és a
Balaton környékén is. Magyarország háborús emberveszteségei-
ről nincs pontos adat. Egyes becslések szerint az 1941-es országha-
tárokon belül az áldozatok száma (a katonákat, a polgári áldozato-
kat és a holokauszt során meggyilkoltakat beleszámítva) 715 000 és
860 000 között lehetett. Százezrek menekültek Nyugatra a szovjet
Vörös Hadsereg elől.
Ezer fő
A Margit híd felrobbantott pesti szárnya Az elesett katonák száma 110–155
1944. november 4-én. A híd már alá volt ak- A harcok és bombázások polgári áldozatainak száma 50–60
názva, és egy német tűzszerész hibája miatt
A magyarországi zsidó áldozatok száma 450–490
időnap előtt robbant fel, akkor, amikor még
közlekedtek rajta. A robbanásnak több száz A szovjet hadifogságban meghaltak száma 105–155
áldozata volt, köztük német katonák és ci- Összesen: 715–860
vilek, akik a hídon (például a képen látható
villamoson) tartózkodtak. Magyarország háborús emberveszteségei az 1941-es országterületen (Forrás: Ung-
váry Krisztián: A magyar honvédség a második világháborúban. Budapest, 2005. 476–
478. oldal)
A háborús anyagi károkat tetézte, hogy a németek és a nyilasok

igyekeztek a szovjet hadsereg elől minden értéket Németországba
hurcolni vagy megsemmisíteni. Ezt a pusztítást követték a szovjet
és a román csapatok fosztogatásai. Az országot fél éven belül má-
sodszor szállta meg idegen haderő. A lakosság értékei, a gyárak
felszerelése, az állatállomány nagyobb része, minden, amit a néme-
tek meghagytak, most a Vörös Hadsereg prédájává vált.
A harcok előtti nemzeti vagyon 40 százaléka vált semmivé. A né-
metek felrobbantották az összes Duna- és Tisza-hidat. A megszálló
német, majd a szovjet hadsereg elpusztította vagy elrabolta a lovak
56 százalékát, a szarvasmarhák 44 százalékát, a sertések 79 száza-
lékát. A gyárakból, mezőgazdasági üzemekből minden mozdíthatót
elvittek. Amit már nem bírtak elhurcolni, azt helyben elpusztították.
(Például a szovjet katonák istállónak használták a templomokat,
műkincsekre lőttek célba.) Elpusztult a vasúthálózat 36 százaléka,
így töredékére esett vissza a külkereskedelmünk. Óriási teherként
nehezedett az országra „vesztesként” kirótt 300 millió dollár értékű
Német és magyar nemzetiségű hadköteles
jóvátétel, amelyet a Szovjetuniónak, Jugoszláviának és Csehszlová-
férfiakat kényszermunkára felszólító parancs
kiának kellett megfizetni, hat év alatt.
a később a Szovjetunióhoz került Kárpátaljá-
ról. A hirdetményt magyar és orosz nyelven
is közzétették.
18. A kommunista diktatúra kiépítése Magyarországon 213
A német megszállás és a nyilasuralom után a lakosságnak a

Vörös Hadsereg pusztításai mellett a katonák erőszakoskodásait
is el kellett szenvednie. A szovjetek nemcsak fogságba esett katoná-
kat, hanem a polgári lakosság tömegeit (férfiakat és nőket) is hadi-
fogolynak minősítették, és elhurcolták a Szovjetunióba, ahogyan
akkor mondták: „málenkij robotra” (az átmagyarosított eredeti
orosz kifejezés „kis munkát” jelent). A körülbelül 600 000 kény-
szermunkás (akiknek nagyjából a harmada civil volt) több mint 20
százaléka meghalt az iszonyatos munka- és életkörülmények követ-
keztében, és akik túlélték a megpróbáltatásokat, csak évek múlva
térhettek haza, sokszor betegen, igen rossz állapotban. A málenkij
robot a polgári lakosság ellen elkövetett legszörnyűbb magyaror-
szági bántalmazások egyike a második világháború folyamán. 1
A málenkij robotra elhurcoltak emlékműve
Az új államhatalom megszervezése Vásárosnaményban
1944 decemberében a már szovjet kézen levő („felszabadult”) te- 1 A módszeresen összegyűjtött és a Szov-
rületek nagyvárosaiban jöttek létre az új államhatalmi szervek. Nyil- jetunióba szállított férfiak és nők valame-
vánvaló volt, hogy demokratikus választásokat kell tartani, és az lyik szovjet munkatáborba kerültek, ahol
évekig kemény fizikai munkát végeztet-
ennek eredményeként megalakuló nemzetgyűlésnek kormányt kell
tek velük (fakitermelés, romeltakarítás,
választania. Mindezek lebonyolítására szovjet utasításra összeült az építkezés, bányászat). Az elhurcoltakról
Ideiglenes Nemzetgyűlés Debrecenben. Tagjait a front mögöt- az itthon maradottak legfeljebb néha-
ti (tehát már szovjet ellenőrzés alatt levő) területek településein napján kaptak hírt. A hazatérők évtize-
közfelkiáltással választották ki. A szovjet irányítással megtartott dekig hallgatásra voltak kényszerítve a
„választások” eredményeként az Ideiglenes Nemzetgyűlésben leg- kommunista diktatúra idején. A málen-
nagyobb számban kommunista képviselők foglaltak helyet. Más- kij robot történészi feltárása mind a mai
nap (1944. december 22-én) megalakult az Ideiglenes Nemzeti napig tart. 2012-ben a magyar ország-
Kormány. 2 Első – és legfontosabb – intézkedései a háború befe- gyűlés november 25-ét a Szovjetunió-
jezéséről (fegyverszünet a Szovjetunióval), az ország demokratikus ba hurcolt magyar politikai rabok és kény-
átalakításáról és a földreformról szóltak. A fegyverszünet hazánkat szermunkások emléknapjává tette meg.
az 1937-es (trianoni) határok visszaállítására kötelezte, így a revízióval
elért területgyarapodások semmissé váltak.
• A korábban tanultakat mérlegelve, valójában mekkora támogatott-
sága lehetett a kommunistáknak a magyar lakosság körében?
• Magyarázd meg, mi a különbség a fegyverszünet és a béke között!
2 1944 novemberében Moszkvában állapodtak meg abban, hogy Magyaror-
szágon ideiglenes kormányt kell létrehozni. A kormány névsorát Molotov szovjet
külügyminiszter hagyta jóvá – ezt a névsort fogadta el decemberben a debre-
ceni Ideiglenes Nemzetgyűlés. Egy történész találó megfogalmazása szerint a
magyar kormány „fogant Moszkvában, született Debrecenben”. A kormányban
négy párton kívüli miniszter mellett a kommunista párt három, a kisgazdapárt
és a szociáldemokrata párt két-két, a parasztpárt pedig egy miniszteri tárcát ka-
pott.
• Keress a fenti szövegben utalásokat arra, hogy Magyarország elvesztette a poli-
tikai önállóságát!
Hazánk nemcsak gyakorlatban, hanem jogi értelemben is meg-

szállt ország volt – hiszen még nem kötötték meg velünk a világ-
háborút lezáró békeszerződést. A fegyverszünet értelmében az or-
szágot a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) irányította. Ez a
testület a győztes nagyhatalmak képviselőiből (katonai vezetőkből
és diplomatákból) állt, de gyakorlatilag csupán a szovjetek szava
számított. A SZEB és a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok
ellátása a magyar kormány feladata volt. Ezek a költségek a háború Ülésezik az Ideiglenes Nemzetgyűlés Debre-
utáni két évben felemésztették az ország nemzeti jövedelmének cenben a Református Kollégium Oratórium-
egynegyedét. termében (1944. december 21.)
A szovjetek a kommunistákat – mindenekelőtt a Moszkvából ha-

zatérő magyar kommunistákat – népszerűsítették és támogatták.
A háborús bűnösök felelősségre vonását az 1945 januárjában felállí-
tott népbíróságok végezték. A testületeket vezető bírók többnyire
végzett jogászok voltak, de a népbírósági testületekbe a politikai
pártok és a szakszervezetek is küldtek (delegáltak) bírákat, akik kö-
zül sokan jogi végzettséggel nem rendelkeztek. Az ítéletek számos
esetben politikai nyomásra születtek. (Ilyenformán komoly sérelmet
szenvedett a bírói függetlenség s ezzel a hatalommegosztás elve.) 3
• Nézz utána a Magyar értelmező kéziszótárban, hogy mit jelent a
„népbíróság” kifejezés! Mit jelent az ott olvasható „laikus” szó? (Szintén
az értelmező szótár lesz segítségedre.)
Szálasin végrehajtják a halálos ítéletet (1946.

A földreform és az újjáépítés
március)
Az ország népe és meghatározó politikusai maradéktalanul egyetér-
3 A népbíróságok feladata az erről szó- tettek abban, hogy ki kell elégíteni a nemzedékek óta földosztásra
ló rendelet szerint az volt, hogy „akik a váró parasztság igényeit. A front elvonulása után sokfelé hozzá-
magyar népet ért történelmi katasztrófa fogtak a földosztáshoz, meg sem várva a törvényt.
okozói, illetve részesei voltak, mielőbb el- A földreform során az „úri birtokok” 100 hold feletti részét szét-
nyerjék büntetésüket”. Az első két halálos osztották a parasztok között. A paraszti birtok esetében 200 hol-
ítéletet 1945. februárban – nyilvánosan –, dat hagytak meg. Jelentős területek kerültek állami vagy közösségi
egy budapesti köztéren hajtották végre.
tulajdonba. A paraszti társadalom így teljesen átrétegződött: meg-
A következő években 60 000 ember került
háborús bűn gyanújával népbíróság elé,
nőtt a földdel rendelkező kis- és középparasztság aránya. Jelentősen
és közel felüket elítélték. A mintegy 500 csökkent a nincstelen mezőgazdasági munkások száma. Viszont a
halálra ítéltből 189-et kivégeztek, köztük szétosztható földterület kevés volt ahhoz, hogy minden igénylő élet-
Bárdossy László és Sztójay Döme volt mi- képes paraszti birtok gazdájává váljon, s ez gondot jelentett.
niszterelnököket, valamint Szálasi Ferencet A kommunista politikusok azonban – népszerűségük növelésének
és kormányának több tagját. reményében – ragaszkodtak ahhoz, hogy minden jogosult kapjon
• Mi volt Bárdossy László (vitatható) bűne? földet. Így a földreform során életképtelen törpebirtokok tömege
Mi volt Szálasi Ferenc (vitathatatlan) bűne? jött létre. (A kommunisták már a szovjet típusú szövetkezeti rend-
szer létrehozását tervezték, s úgy gondolták, ezeket a birtokokat a
parasztok szívesebben beadják a „közösbe”.)
•
Földbirtokviszonyok 1945 előtt és a földosztás után Figyeld meg a diagramot!
Mutasd be, hogyan alakultak át a földbirtokviszonyok Magyarországon 1945 után!
A mindennapokat is meghatározó legfontosabb feladat az or-

szág újjáépítése volt. A front elvonulásával a városokban megkez-
dődött a romok eltakarítása. Az emberek sokszor puszta kezükkel,
•
Földosztás Értelmezd a képen látható fel-
éhezve, fázva szedték ki a romok alól a gépeket, a megmaradt érté-
iratot! Vedd számba, és elevenítsd fel az
idei tanévben tanultakat: a XX. században
keket. Élni akarásuknak és a rengeteg munkának köszönhetően az
Magyarországon mikor került sor földtörvé- ország elég hamar talpra állt, a gazdasági és az élelmezési nehézsé-
nyek kiadására, és ezek milyen eredménnyel gek ellenére is. Először a közlekedési hálózatot kellett helyreállítani
jártak! (Segít tankönyvünk 6. és 10. témája.) a gazdaság újraindításához: felépíteni a hidakat, elindítani a vasúti
Romeltakarítás Budapesten (1945)
4 A visszavonuló német hadsereg Buda-

pest összes hídját felrobbantotta. Az első
pótlás a Margit híd romjai mellett felépí-
tett ideiglenes pontonhíd* volt, a „Manci”.
Ez gyorsan tönkrement, ezért rövidesen
felépült a még mindig ideiglenesnek szánt,
de már vasszerkezettel készült Kossuth híd
a Kossuth tér (Pest) és a Batthyány tér (Buda)
között. 1946 januárjában adták át, és bő tíz
évig szolgálta a forgalmat.
@ Nézz utána az interneten, hogy melyik bu-
dapesti hidat építették újjá a legkésőbb, és
Az Országház és a Kossuth híd 1957-ben mikor adták át ezt a hidat!
közlekedést. 4 A földosztásnál és az újjáépítésnél a kommunisták 5 A háború és a háború utáni nyomor a

igyekeztek hangsúlyozni a saját szerepüket. Ez a lakosság egy részé- háziasszonyokat is nagy leleményességre
nél növelte népszerűségüket. kényszerítette. A csalánfőzelék receptje egy
A pénz nagyon gyors tempóban értéktelenedett el. Nagyobb volt az korabeli újságból: „A száráról leszedett le-
áruhiány, mint a háború idején. 5 A városokból „batyuzni” indultak veleket forró vízbe dobva öt percig főzzük.
az emberek: összeszedték, batyuba kötötték még megmaradt érték- Tovább ne, mert veszít vitamintartalmá-
tárgyaikat, és vidékre mentek – sokszor a vasúti kocsik tetején utaz- ból. Szitán lecsepegtetjük, és átdaráljuk a
legfinomabb lyukú húsdarálón, vagy át is
va –, hogy azokat lisztre, zsírra, tojásra cseréljék.
törhetjük. Készítsünk egész világos rántást.
Ám az emberek élni akartak. Úgy érezték, végre lehetőség nyílik […] Mindenki spenótnak fogja enni.” (Kis
egy demokratikusabb Magyarország megteremtésére. A hatalmas Újság, 1945. május 13.)
erőfeszítés első komoly eredménye az volt, hogy (némi külföldi se-
gítséggel 6 ) a teljesen értéktelenné vált pengő helyett 1946-ban
kibocsátották az értékálló forintot. Ezzel sikerült megfékezni az
inflációt.
• Mikor adtak ki először forintot Magyarországon? (Hatodikos tan-
könyv, 1. téma.)
6 A második világháború után hazánkat sújtotta a legnagyobb infláció. Az árak

15 óránként megduplázódtak, a folyamat végén egyhavi fizetés már egy doboz
gyufát sem ért. 1946 nyarára, tehát egy év alatt, a megfeszített munka eredmé-
nyeképp az országban elegendő árukészlet halmozódott fel, az Egyesült Államok
pedig visszaadta a Nemzeti Bank nyilasok által nyugatra hurcolt aranykészletét.
A forint fedezetének megteremtését segítette, amikor a szovjetek engedélyez-
ték, hogy a háborús károk miatt általuk követelt jóvátételt az ország hosszabb
idő alatt (4 év helyett 6) fizesse ki. A forintot 1946. augusztus elsején vezették be.
A pengő ekkorra annyira elértéktelenedett, hogy meg sem kísérelték átváltani.
Ha átváltották volna forintra, akkor az átváltási arány: 1 forint = 400 000 000 Batyuzók utaznak a vasúti kocsik tetején
000 000 000 000 000 000 000 pengő lett volna. • Miért kellett ilyen sok embernek a városból
• Mit jelent pontosan az infláció szó? (Segít a Magyar értelmező kéziszótár.) vidékre utaznia?
A valaha kibocsátott legnagyobb

címletű bankó, az 1 milliárd bil-
pengős már nem került forga-
lomba
A forintot népszerűsítő plakát 1946-ból •

Az utcaseprő pénzt seper Miért került ilyen
nagy mennyiségű papírpénz az utcára? Miért nem
szedte össze a bankjegyeket senki?
A választások előkészítése
Az Ideiglenes Nemzeti Kormány feloszlatta a jobboldali és a szélső-
jobboldali pártokat. Az új választásokat 1945 novemberére írták ki. Itt
csak a SZEB által engedélyezett pártok indulhattak. Közülük négy párt
rendelkezett jelentős szavazói támogatottsággal.
Legnagyobb taglétszámmal az újjászervezett Független Kis-
gazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKgP) rendelkezett. A közép-
parasztság mellett az iparosok, a vállalkozók és az értelmiség nagy
része támogatta. Legismertebb vezetői Nagy Ferenc és Tildy Zoltán
voltak. A párt célja a független, polgári és demokratikus Magyar-
ország megteremtése volt.
• Mit tanultunk a Független Kisgazdapártról? (Tankönyvünk 10. témá-
ja.)
A Magyar Kommunista Párt (MKP) a Szovjetunió maradékta-
lan támogatását élvezte. Vezetőinek többsége Moszkvából érkezett
haza a háború végén, élükön Rákosi Mátyással. A párt programjában
egyelőre óvatosan fogalmazott, kerülte a proletárdiktatúra kifeje-
zést. A többi párthoz hasonlóan elsősorban az ország újjáépítését és
a demokratikus átalakulását jelölte
meg végrehajtandó feladatként.
• Vajon miért óvakodtak a kommunis-
ta vezetők a proletárdiktatúra párt-
programba emelésétől? Fejtsd ki erről
a véleményed! Gondolj a negyedszá-
Választási plakátok, 1945. A bal felső plakát zaddal korábbi rossz tapasztalatokra!
felirata: „Lelki újjáépítésért is küzd – Független
Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt”. Nézd• A magyar munkásság nagy múl-
meg a plakátokat! Mely pártok plakátjait látod a tú pártja a Szociáldemokrata Párt.
képeken? Milyen jelszavakkal kampányoltak az Legismertebb vezetői Kéthly Anna és
egyes pártok? Peyer Károly voltak. A párt jelszava:
„Ma a demokráciáért, holnap a szo-
Kéthly Anna (1889–1976), a Szociál-
cializmusért!” demokrata Párt egyik vezetője
• Mikor és milyen céllal jött létre az MSZDP? Milyen események kap-

csán tanultunk róla ebben a tanévben?
A Nemzeti Parasztpárt (NPP) elsősorban a szegényparasztság
pártjaként határozta meg magát. A párt elnöke Veres Péter író volt.
A népi származású értelmiségre támaszkodva hirdette a demokrá-
ciát. Leginkább a Márciusi Front hagyományaihoz nyúlt vissza.
• Mi volt a Márciusi Front? (Tankönyv, 134. oldal.)
Az 1945-ös választások
Veres Péter (1897–1970) író, a Nemzeti
1945 novemberében a nemzetgyűlési választásokra általános, Parasztpárt elnöke
titkos választójog alapján került sor. Minden 20 év feletti magyar ál-
lampolgár választó és választható volt. A Független Kisgazdapárt
szerezte meg a szavazatok 57 százalékát, tehát az abszolút több-
séget. 7 Ez azt mutatja, hogy a választók nagy része a kommunis-
ták ígéreteivel szemben a polgári fejlődést támogatta.
• Nézz utána, mi a különbség az abszolút és a relatív többség között!
7 Az 1945-ös választásokat eredményük alapján „hétszázalékos választások-
Független Szociáldemokrata
nak” szokták nevezni. Az eredmények kerekítve egy kivétellel 7-re végződnek.
Kisgazdapárt Párt
(A mandátum az országgyűlésben elfoglalt képviselői helyek számát jelenti.)
Az első négy (dőlt betűvel szedett) párt alkotta a kormánykoalíciót.
Független Kisgazdapárt: 57% (57,03) = 245 mandátum
Szociáldemokrata Párt: 17% (17,41) = 69 mandátum
Magyar Kommunista Párt: 17% (16,95) = 70 mandátum
Nemzeti Parasztpárt: 7% (6,87) = 23 mandátum
Polgári Demokrata Párt: 1,7% (1,62) = 2 mandátum
Magyar Radikális Párt: 0,12% = 0 mandátum Magyar Kommunis- Nemzeti
• Készíts kördiagramot (kézzel vagy számítógéppel) az 1945-ös választások ered- ta Párt Parasztpárt
ményéről!
Az 1945-ös választások után koalíciót alkotó
Független és demokratikus országban a kisgazdák egyedül is kor- négy párt jelvénye
mányt alakíthattak volna, ám a szovjet megszállás miatt szó sem
lehetett arról, hogy a kommunistákat kihagyják a kormányból. Így
koalíciós kormány alakult. Ráadásul a kommunisták maguknak köve-
telték a belügyi tárcát, s ezzel a rendőrség irányítását. Ennek a fe-
szültségekkel teli hónapokban nagy súlya volt, és az adott helyzet-
ben ezt sem lehetett elutasítani.
Az új kormány egyik legsürgetőbb feladatát az államforma meg-
határozása jelentette. Magyarország eddigi államformája – egy rövid
időszakot leszámítva – királyság volt. A második világháború után
viszont szinte minden politikus egyetértett a köztársasági államfor-
ma bevezetésével, hogy ezzel is jelezzék a külföld felé az ország de-
mokratikussá válását. 8
8 Egy kisgazdapárti képviselő (Sulyok Dezső), aki az alkotmányos királyság

mellett érvelt, így fogalmazott: „egyik sem jobb, vagy egyik sem rosszabb a másik-
nál” (tudniillik a királyság vagy köztársaság). Az ország demokratikus átalakításá-
ban valóban nem az volt a kulcskérdés, hogy (alkotmányos, parlamentáris) ki-
rályság vagy köztársaság-e Magyarország. A XX. században (a fejlett polgári álla-
mokban már korábban) a királyok (királynők) hatalma egyre inkább alárende-
lődött a parlamentnek. Személyükben ma már inkább a történelmi hagyomá-
nyokat tisztelik, nincs valóságos uralkodói hatalmuk. Szerepük – jogaik és köte-
lességeik – protokolláris jellegű. A XX. században már nem kapcsolódik szorosan
a baloldali eszmékhez a köztársaság, a joboldaliakhoz a királyság államformája.
Nagy-Britannia, Belgium, Dánia, Hollandia, Japán, Spanyolország, Svédország
•
A köztársaság kikiáltása Mikor készült a
fénykép (év, hónap)? Mikor volt az első köz-
királyságok, ugyanakkor senki sem vitatja, hogy ezek demokratikus országok. társaság hazánkban? (Segít a tankönyved
• Nézz utána, ki ma Nagy-Britannia uralkodója! 6. témája.)
1946 februárjában a nemzetgyűlés a köztársasági államforma

mellett döntött, így megszületett hazánkban a második köztársaság.
A köztársasági elnök az addigi miniszterelnök, a kisgazdapárti Til-
dy Zoltán lett, a miniszterelnök pedig a magát paraszti sorból fel-
küzdő kisgazda, Nagy Ferenc.
Bűnbakká tett németek és magyarok –

kitelepítések, lakosságcsere
A német lakosság kitelepítését a Németország által a háborúban el-
foglalt területekről a győztes szövetségesek háború után tartott
potsdami konferenciája írta elő (1945 nyarán). A németek kitelepí-
Tildy Zoltán (1889–1961) református lelkész,
tésével az érintett országok politikusai, így a magyar kormány tagjai
politikus, magyar miniszterelnök, majd köz- és a magyar politikai pártok többsége is egyetértett. Magyarországról
társasági elnök körülbelül 200 ezer németet űztek el (deportáltak) 1946–1948
között. A megalázott és elüldözött emberek többségének egyetlen
bűne volt: a származása. Az intézkedések ellenére a magyar kormány
többször is kijelentette, hogy nem ért egyet a kollektív bűnösség
elvével és a magyar állampolgárok tisztán etnikai, származási ok-
ból történő kitelepítésével. Ugyanis a helyreállított Csehszlovákia
vezetői a német és magyar lakosság egészét felelősnek tartották az
ország (Csehszlovákia) háború előtti feldarabolásáért (kollektív bűnös-
ség). Ezért Csehszlovákiából hárommillió németet telepítettek át Né-
metországba. A németekhez hasonlóan szerettek volna a felvidéki
magyar lakossággal is eljárni. Ezt a szándékukat a szovjetek támo-
gatása ellenére a szövetséges hatalmak elvetették. Így tárgyalások
kezdődtek a magyar és a csehszlovák kormány között, amelyek végén
úgynevezett lakosságcsere-egyezmény született. 9
Nagy Ferenc (1903–1979) politikus, ország-

gyűlési képviselő, miniszterelnök, a Függet-
len Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt
egyik vezető politikusa
Észak- és Dél-
Amerikába
9 „I. cikk. Minden Magyarországon állan- kiván
dó lakóhellyel bíró szlovák és cseh nemze- Nagy-
dorlá
s
tiségű személy, aki […] a Csehszlovákiába Britannia NDK Szovjetunió
való áttelepülésre irányuló szándékát ki- Lengyelország
nyilvánítja, áttelepíttetik anélkül, hogy a
magyar kormány ezt megakadályozná. […] NSZK Cseh
s zlová
V. cikk. A Magyarországból Csehszlo- kia
vákiába áttelepítendő szlovákokkal és Ausztria
csehekkel egyenlő számban olyan Cseh- zág
arors
szlovákiában állandó lakóhellyel bíró Franciaország Svájc Magy Románia
magyar nemzetiségű személyek telepít-
O
tetnek át Magyarországra, akik a Cseh- la
s zo Ju
go
szlovák Köztársaság elnökének a német rs
zá sz
láv
g ia
és magyar nemzetiségű személyek cseh- Bulgária
szlovák állampolgárságának rendezé- német 3 millió fölött
se tárgyában kiadott, 1945. augusztus lengyel 1–3 millió között
2-án kelt rendelete […] értelmében cseh- magyar
100–300 ezer között Görögország
szlovák állampolgárságukat elvesztették.” szlovák
100 ezer alatt
(Részlet a magyar–csehszlovák lakosság-
csere-egyezményből, 1946)
• Állapítsd meg, hol sérül az egyenlő bánás- A legtöbb embert érintő kitelepítések 1945 után • Mely népeket érintette legsúlyo-
mód elve! sabban a kitelepítés?
Ennek értelmében mintegy 73 ezer magyarországi szlovák

hagyta el az országot, és ezért ugyanennyi felvidéki magyart köte-
leztek az áttelepülésre. Valójában majd 90 ezer magyar elűzésére
került sor a csehszlovák hatóságok zaklatásainak következtében.
A magyar vezetők számítottak arra, hogy az 1938–1941 között
Magyarországhoz visszakerült területekről, ha azok nem maradnak
magyar kézen, a magyar lakosság egy része ismét elmenekül. A szá-
mítások helyénvalónak bizonyultak, az áttelepítetteken kívül 200
ezer magyar menekült el a szülőhelyéről. Ők kaphatták meg az el-
űzött németek házait, földjeit.
• Emlékszel,mi történt a trianoni békeszerződés megkötése után
Magyarországra menekülőkkel? (Tankönyvünk 7. témája.)
Németek kitelepítése Kőszegről
10 A lakosság itt-ott szembeszállt a szovjet

katonák erőszakoskodásaival. Komoly el-
lenállásról a hatalmas erőfölény miatt per-
Felvidéki magyarok áttelepítése Magyarországra sze szó sem lehetett, de az összetűzések-
nek áldozatul esett néhány szovjet katona
is. Amikor pedig 1946 nyarán a budapesti
A kommunista előretörés Teréz körúton két részeg szovjet katona
egymásra lövöldözött, és egyikük életét
A kommunisták kezdeményezésre a baloldali pártok, a Magyar Kom- vesztette, a kommunisták szervezett me-
munista Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Parasztpárt 1946 rényletekről kezdtek szónokolni. Jó alkalom
tavaszán pártszövetséget hoztak létre: a Baloldali Blokkot. Ezután volt ez Rajk László kommunista belügy-
miniszternek arra, hogy rendeletileg fel-
a legfontosabb kérdésekben már nem a nemzetgyűlés döntött,
oszlasson minden társadalmi egyesületet
hanem a pártközi értekezletek, ahol minden párt azonos számú és egyházi szervezetet. (Az egyházi is-
képviselővel vett részt, így a Baloldali Blokk pártjai erőfölénybe kerül- kolákat ekkor még nem államosították.)
tek a kisgazdákkal szemben. Az értekezleteken a kommunisták (és a A rendeletnek áldozatul esett a Magyar
blokk velük szimpatizáló politikusai) szovjet támogatással zsarolták Cserkészszövetség, valamint további 1500
a kisgazdákat. Ha valamilyen követelésüknek a kisgazdapárt nem kí- egyesület. Ezzel a demokrácia alapegysé-
vánt eleget tenni, hamarosan szovjet tiltakozás érkezett a magyar gei, a társadalmi – tehát nem felülről lét-
kormányhoz. Eszerint Magyarország nem teljesíti pontosan a hábo- rehozott – szervezetek semmisültek meg.
rús jóvátételi kötelezettségeit. Ez egyben azt a fenyegetést jelen-
tette, hogy a szovjet hadsereg maga veszi kezébe saját ellátásának 11 Mindszenty József, akit a pápa 1945-
intézését. 10 ben nevezett ki esztergomi érsekké, az
A kisgazdák ráadásul a külpolitikai változások miatt is fokoza- elsők között figyelmeztetett az aggasztó
politikai fejleményekre: „A legmélyebb fáj-
tosan meghátrálásra kényszerültek. Brit és amerikai diplomaták
dalommal kell igazat adnunk az angol kül-
sajnálattal azt tanácsolták a miniszterelnöknek, hogy tegyen meg ügyminiszter szavainak, hogy úgy látszik,
mindent a Szovjetunióval való felhőtlen viszony fenntartásáért. 11 mintha Magyarországon az egyik totális
Mivel a demokrácia hívei 1946-ban joggal reménykedhettek abban, szellemű zsarnokságot a másik váltotta
hogy a békeszerződés megkötése után a megszálló szovjet hadsereg volna fel.”
kivonul Magyarországról, ez a javaslat elfogadhatónak tűnt. • Melyik az egyik – melyik a másik?
A „szalámipolitika”, vagy másképpen…

…a „szalámitaktika” Rákosi Mátyás kommunista pártvezető kifeje-
zése volt. Azt a célját érzékeltette vele, hogy a kisgazdapártot több
vágással akarja feldarabolni, megosztani (mielőtt megenné). Így a
következő választásokon már könnyebben el tud bánni a kisgazdák
számos kicsiny utódpártjával. A kommunisták követelésére a kis-
gazdák kizártak a pártból több tucat kommunistaellenes képviselőt.
(Ők új pártokat alapítottak – tehát a „szalámirúd” felszeletelése va-
lóban megkezdődött.)
A legkomolyabb csapást a Független Kisgazdapártra a Magyar
Közösség „összeesküvésének” pere jelentette. A Magyar Közösség egy
titkos társaság volt, amely már az 1930-as évek óta létezett (tehát
nem a kommunisták ellen alakult), és elsősorban hazánk független-
A Baloldali Blokk tüntetése 1946 tavaszán ségének megóvását tartotta céljának. Nem szőttek összeesküvést,
• Mi volt a Baloldali Blokk célja? csupán azt tervezgették, hogyan demokratizálódhat a magyar köz-
élet a békekötés és a szovjet csapatok távozása után. A közösség
tagja volt néhány kisgazda politikus is. A kommunista vezetésű bel-
ügyminisztérium a Magyar Közösség titkos találkozóit köztársaság
elleni összeesküvésnek állította be, és kierőszakolta, hogy pert in-
dítsanak a társaság tagjai ellen.
A kisgazdapárt főtitkárát, Kovács Bélát – miután képviselői
mentelmi joga* miatt a magyar rendőrség nem tartóztathatta le –
a szovjetek letartóztatták, majd a Szovjetunióba hurcolták, ahol
elítélték. Teljesen ártatlanul nyolc évet töltött fogságban, és csak
súlyos betegen térhetett haza.
Több kisgazdapárti politikust letartóztattak, és a kisgazdapárt
kénytelen volt újabb képviselőit kizárni a pártból, amire tiltakozá-
sul további képviselők is kiléptek onnan. Nagy Ferenc miniszterel-
nök 1947 tavaszán éppen külföldön tartózkodott. Itt értesült a vád-
ról: ő is részt vett az „összeesküvésben”. (Gondoljunk csak bele: a
miniszterelnök összeesküvést szőtt a saját hatalma ellen!) Rákosi
Mátyás miniszterelnök-helyettes bejelentette Nagy Ferenc le-
mondását. Nagy Ferencet Magyarországon maradt ötéves kisfia
Kovács Béla (1908–1959) kisgazdapárti po- kiadásának megtagadásával zsarolták, így külföldön utólag aláírta a
litikus, miniszter, az összeesküvési per egyik
lemondást. Nem is tért haza többé. 12
áldozata. Elhurcolásának napja, február 25-e
(1947) ma a kommunizmus áldozatainak em- • Könyvtári feladat: készíts beszámolót Nagy Ferenc életútjáról! Ha
•
léknapja. Nézz utána, milyen miniszteri tár- igazán igényes munkát szeretnél végezni, olvasd el Nagy Ferenc
cát töltött be egy ideig! Küzdelem a vasfüggöny mögött című könyvét!
Az 1947-es kék cédulás választások

A Független Kisgazdapárt szétbomlasztásával a kommunisták elér-
ték céljukat: megszabadultak a legerősebb politikai ellenfeleiktől.
12 Az erőszakkal lemondatott Nagy Fe-
A feszült belpolitikai helyzetre való tekintettel és győzelmük remé-
renc miniszterelnök utóda a kommunisták
nyében a kommunisták kikényszerítették az előrehozott választásokat.
„javaslatára” Dinnyés Lajos lett. Dinnyés
– bár eredetileg kisgazda volt – rokonszen-
• A törvény szerint négyévente kell országgyűlési választásokat tartani.
Mikor került volna rá sor, ha ezt betartják?
vezett a kommunistákkal, és a következők-
ben valóban az ő kívánalmaik szerint kor- 1947 nyarán megtartották az új parlamenti választásokat.
mányozta az országot. Azt tartották róla, A Magyar Kommunista Párt 22 százalékos győzelmével az or-
hogy tényleg olyan, mint a dinnye: kívül szággyűlés (1947-től így nevezték a nemzetgyűlést) legerősebb
zöld, belül vörös. De legalább volt humora. pártjává vált. A második legtöbb szavazatot (16,5 százalékot) el-
Amikor a miniszterelnöki székbe ültették, nyert párt a Demokrata Néppárt volt, de mandátumát tekintve
így sóhajtott fel: „Micsoda ország az, ahol mégis megelőzte az FKgP.
én lehetek a miniszterelnök!” A kommunisták győzelmüket nem kizárólag a „szalámitaktiká-
• Magyarázd meg, mit jelent: „kívül zöld, nak” köszönhették. A Baloldali Blokk új választójogi törvényt fogad-
belül vörös”!
tatott el, amely jelentősen szűkítette

a választójogot – körülbelül 600 ezer
olyan személyt zártak ki a választá-
sokból, akikről tudták, hogy biztosan
nem a kommunistákra fognak sza-
vazni. Ennél kisebb hatású (a kom-
munistáknak mintegy 2–3 százalékos
szavazattöbbletet hozó), de nemzet-
közi botrányt kiváltó „trükk” volt a
kék cédulás csalás. A törvény lehe-
tőséget adott arra, hogy azok, akik a
választás napján nem tartózkodnak
lakóhelyükön, igazolást kapjanak (kék
papírra nyomtatták – innen az elneve-
zés), és azzal másutt szavazhassanak.
A kommunista belügyminisztérium a
saját embereinek esetenként több tucat ilyen kék cédulát adott, és
ők mindegyikkel más-más körzetben szavazhattak. Sokan már dél-
•
A hírhedt kék cédulák egyike Foglald össze
néhány mondatban, hogyan lehetett a cédula
előtt tiltakoztak a nyilvánvaló csalás ellen, de hiába. (Volt olyan segítségével visszaélni a törvénnyel a választá-
szavazókörzet, ahol több szavazatot adtak le, mint amennyi az ott sokon!
szavazásra jogosultak összlétszáma.)
22,3% MKP
SZDP
39,1%
14,9% FKgP
NPP
15,4% Ellenzéki pártok
8,3%
Az 1947-es országgyűlési választások ered-

•
ménye Miért nem tekinthették eredmé-
nyüket elsöprő győzelemnek a kommunisták?
(Figyeld meg az ellenzéki pártok eredményét!)
Falusi férfiak szavaznak 1947-ben
Egypártrendszer, államosítás, diktatúra

A kommunista párt még a teljes hatalomátvétel előtt megkezdte a
gazdaság átalakítását. Először a bányákat és a legnagyobb nehézipari
üzemeket államosították, majd a bankokat és a hozzájuk tartozó vál-
lalatokat. A döntő lépést 1948 tavaszán tették meg: államosítot-
ták a 100 munkásnál többet foglalkoztató üzemeket, gyárakat.
Később a határt leszállították a 10 munkást foglalkoztató üzemek-
re, vagyis a kisipart és a kiskereskedelmet gyakorlatilag meg-
szüntették. Ezzel véget ért a termelőüzemek közötti egészséges
versengés. A vállalatok élére a párt által kiválasztott, politikailag
megbízható embereket (gyakran egyszerű munkásokat) állítottak –
még ha nem is értettek ahhoz, amit csinálniuk kellett (volna).
A szabadon működő piacgazdaságot nemcsak a magántulajdon
háttérbe szorítása, az államosítás, hanem a szovjet mintájú terv-
gazdálkodás (más néven tervutasításos rendszer) is tönkretette. Propagandakép a Standard gyár államosítá-
(Erről a következő témában tanulhatsz részletesen.) •
sáról Mit próbál sugallni a felirat?
13 A Magyar Kommunista Párt és a Szociál- A választások után egy ideig látszólag fennmaradt a négypárti
demokrata Párt 1948. június 12-én egye- kormánykoalíció, de az ebben részt vevő pártokból kiszorították a
sült (MDP). Főtitkára Rákosi Mátyás, főtit- kommunistákkal szemben álló politikusokat. A többi pártot vagy fel-
kárhelyettesei Farkas Mihály, Kádár János oszlatták, vagy azok kimondták önkéntes feloszlásukat.
és Marosán György lettek. A párt elnöke 1948-ban kikényszerítették a két munkáspárt (a kommunista
a szociáldemokrata Szakasits Árpád lett. párt és a szociáldemokrata párt) egyesülését. Ez valójában inkább
A párt eszmei alapja a marxizmus volt, a az SZDP beolvasztását jelentette az MKP-be. Az egyesült párt neve
gyakorlatban viszont szolgaian másolták Magyar Dolgozók Pártja (MDP), főtitkára Rákosi Mátyás lett.
a sztálini Szovjetunió minden lépését.
(1952–1953-ban egy személyben miniszterelnök is volt.) 13
• Mi a marxizmus? (2. téma)
14 Elméletileg működött az Országgyűlés,

a kormány az Országgyűlésnek volt felelős.
Az Országgyűlés azonban nagyon ritkán,
negyedévente csupán néhány napon át
ülésezett. Létrehoztak egy „országgyűlést
helyettesítő” testületet, az Elnöki Tanácsot.
A testület tagjait az MDP vezetősége jelöl-
te ki. Az Elnöki Tanács olyan rendeleteket
alkotott, amelyek egyenértékűek voltak a
törvényekkel (törvényerejű rendelet).
Az egyesülés: bejelentik, hogy megalakult a Magyar Dolgozók Pártja • Mi jelzi a jelen-

levők „lelkesedését”?
Magyarországon véget ért a parlamenti demokrácia rövid idősza-
ka. Az ország pártállammá, egypárti diktatúrává vált. 1949-ben élet-
be lépett Magyarország alkotmánya. A szovjet mintára megszer-
kesztett alaptörvény szerint Magyarország államformája népköztár-
saság, az államhatalom proletárdiktatúrát gyakorol, amelynek célja
a szocialista társadalmi rend felépítése. Az alkotmány rögzítette
a kommunista párt (MDP) legfőbb vezető szerepét. Megszűnt a
hatalmi ágak szétválasztása. 14 Hazánk hivatalos államneve 1949-től
Magyar Népköztársaság lett (1989-ig).
Összefoglaló kérdések • Hogyan szüntette meg az alkotmány (és a gyakorlat) a hatalmi ágak
szétválasztását? Mit jelent a hatalmi ágak szétválasztása? (Segít a hato-
1. Miért jelentett a felszabadulás egyben dikos tankönyv 7. témája.) Miért ez a demokrácia legfőbb biztosítéka?
megszállást? • Mit jelent a proletárdiktatúra kifejezés? (Segít az 1., az 5. és a 8. téma.)
2. Mik voltak az ideiglenes kormány első • Miért fából vaskarika az egypárti demokrácia?
fontos intézkedései?
3. Mik voltak az újjáépítés első látványos
eredményei? Vázlat
4. Sorold fel, és mutasd be röviden az
1945-ös választásokra szerveződő 1944. nyár – 1945. tavasz: harcok Magyarországon. Háborús veszteségek.
fontosabb pártokat! Felszabadulás és megszállás – málenkij robot.
5. Mi volt Tildy Zoltán és Nagy Ferenc A SZEB szerepe → erős szovjet befolyás.
tisztsége 1946-ban? 1945-ös választások: az FKgP győzelme → Magyar Köztársaság.
6. Minek köszönhették a kommunisták, Németek kitelepítése, magyar–szlovák lakosságcsere.
hogy – választási vereségük ellenére – Szalámitaktika.
egyre nagyobb hatalomra tettek 1947-es kék cédulás választások → csalások → (mérsékelt) kommunista
szert? győzelem.
7. Mi volt a kommunisták legfőbb ürü- Államosítások.
gye a Független Kisgazdapárt meg- MKP + SZDP → MDP.
gyengítésére? Egypárti diktatúra Magyarországon → új alkotmány (1949).
8. Ki volt Kovács Béla?
9. Mi volt a kék cédula?
19. A Rákosi-diktatúra 223
19. A Rákosi-diktatúra
„Hol a zsarnokság van,
ott zsarnokság van,
nemcsak a puskacsőben,
nemcsak a börtönökben,
nemcsak a vallató szobákban…”
(Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról – részlet)
Félelem és terror: a pártállam

és az ÁVH működése
Az alkotmány az emberi és polgári jogok tiszteletben tartását, a par-
lamentarizmust, a demokráciát és a társadalmi igazságosságot rög-
zítette, valójában azonban az országban egypártrendszerű pártál-
lami diktatúra volt, amely az élet minden területét ellenőrzése alá Rákosi Mátyás (1892–1971) magyar politikus.
vonta, hatalmát mindenkire kiterjesztette. Hatalmas propagandagé- 1919-ben a Tanácsköztársaság népbiztosa, a
pezet sulykolta az emberekbe képmutató, csalárd módon a boldog Vörös Őrség parancsnoka. 1945–1956 között
és szebb jövő képét, de a valóság az emberi szabadságjogok lábbal a Magyar Kommunista Párt, illetve a Magyar
tiprása, a társadalom megfélemlítésén alapuló kegyetlen terror Dolgozók Pártjának fő-, majd első titkára,
volt. 1952–1953-ban a Magyar Népköztársaság
A Magyar Dolgozók Pártja (MDP) kivételével minden más pártot Minisztertanácsának elnöke, 1949–1956 kö-
szétvertek, így az országgyűlés működése formálissá vált. A vá- zött Magyarország teljhatalmú vezetője.
lasztásokon a lakosság csak a kommunisták által támogatott jelöltek-
re szavazhatott, így az MDP 95–98 százalékos választási „győzelme-
ket” aratott. A legfőbb hatalom valójában az MDP három legfon-
tosabb vezetőjének, Rákosi Mátyásnak, Gerő Ernőnek és Farkas
Mihálynak a kezében összpontosult. Teljhatalommal és minden
ellenőrzés nélkül ők döntöttek az ország sorsát érintő valamennyi
kérdésben, az állami szervek az ő utasításaikat hajtották végre.
Ellenőrzés alá vonták és engedelmes eszközzé tették az állami
szerveket és hivatalokat, a fegyveres testületeket, a szakszervezeteket,
felszámolták a civil szervezeteket, és megfélemlítették az egyházakat.
Magyarország alkotmányát az 1949. évi XX.

törvénnyel fogadta el az Országgyűlés. A jog-
szabály, amely az 1936. évi szovjet alkot-
Farkas Mihály, Gerő Ernő és Rákosi Mátyás. Ők alkották az úgynevezett „trojkát” mány mintájára készült, 1949. augusztus 20-
•
(a Honvédelmi Bizottságot). Kiknek az arcképe látható mögöttük a falon? án lépett hatályba.
Megszüntették a magyar történelemben mély gyökerekkel ren-

delkező megyei, járási és települési önkormányzatokat, szovjet
mintára bevezették a tanácsok rendszerét, amelyek helyi szinten
a központi pártakarat végrehajtóivá váltak. Megszűnt a bíróságok és
az ügyészségek függetlensége, a párt vezetői bármikor beleszólhat-
tak munkájukba. Az élet bármely területén vezető beosztásba csak
az állampárt megbízható tagjai kerülhettek.
• Gondold át, a magyar történelem mely korszakaiban jutottak nagy
szerephez az alkotmányos szabadság védelmében az önkormányzatok
(például a vármegyék)!
Egy nagyüzem (a MÁVAG) munkásai csapat-
zászlót adományoznak az ÁVH-nak (1949)
• Tudsz-e példát mondani történelmünkben, amikor felszámolták az
önkormányzatokat? Sikeresnek bizonyultak-e hosszú távon az ilyen in-
• Nézz utána, mit jelent a MÁVAG mozaikszó!
tézkedések?
Mit gondolsz, mi volt a jelképes jelentősége az
ünnepségnek? Miért fenyegető, egyben de- Mint mindenben, az ország lakosságának megfélemlítésében is
magóg a felirat? a sztálini Szovjetunióban már jól bevált mintákat és módszereket kö-
vették. Politikai céllal lebonyolított koncepciós perek sorozata
kezdődött. A kegyetlenségekkel tarkított akciók végrehajtásának
eszköze az ÁVO volt (a Belügyminisztérium Államvédelmi Osztá-
lya – tagjait ávósoknak nevezték), amelyet később önállósítottak,
és Államvédelmi Hatóságnak (ÁVH) neveztek. (Ekkor már nem a
belügyminiszter, hanem gyakorlatilag a pártvezetés és személyesen
Rákosi Mátyás fennhatósága alatt állt.) A szervezet vezetője Péter
Gábor volt. Az ÁVH emberei és besúgói az élet minden területén
jelen voltak, éberen vigyáztak a szocialista államrendre, megfigyel-
ték, rettegésben tartották az egész magyar társadalmat. Válogatott
kínzásokkal kényszerítették ki a vádlottakból a beismerő vallomást.
Sokszor elég volt egy-egy névtelen feljelentés is ahhoz, hogy vala-
kit elhurcoljanak. Jól jellemzi a helyzetet, hogy ekkoriban több mint
Az ÁVH tagjainak sisakjelvénye egymillió ember ellen indult büntetőeljárás. 1 A korszak világszerte
legismertebb koncepciós pere a Kádár János belügyminiszter köz-
reműködésével megrendezett Rajk-per volt. Rajk Lászlót (korábbi
kommunista belügyminisztert, majd egy ideig külügyminisztert)
kémkedéssel vádolták a Nyugat és „Tito bandája” számára.
1 Az ÁVH által megkínzottakkal szabadu- Rajk négy hónapos kínzást és győzködést követően nyílt tár-
lásuk előtt ilyen nyilatkozatot írattak alá: gyaláson – amelyet a rádió is közvetített – minden bűnét elismer-
„Büntetőjogi felelősségem tudatában kije- te. (Máig sem tudjuk, miért. Talán erre az esetre kegyelmet ígér-
lentem, hogy az ÁVH-n történt kihallgatá- tek neki.) Halálra ítélték, felakasztották. Később a volt szociálde-
somról, az ott tapasztaltakról, látottakról mokrata vezetőket börtönözték be, majd az MDP legfőbb vezetői
és hallottakról soha senkinek, semmilyen
között folytatódott a „tisztogatás”. Kádár Jánost is életfogytiglani
körülmények között említést nem teszek.
Tudomásul veszem, ha a nyilatkozatban
foglaltakat megszegem, az ÁVH ellenem
bűnvádi eljárást indít.”
• Mit gondolsz, mi volt a célja ennek a nyi-
latkozatnak?
Rajk László (középen) a bíróság előtt • Mi-

lyen vádakkal ítélték el?
szabadságvesztésre ítélték, de két év után kiszabadult. A börtönök

mellett körülbelül 100 internáló- és egyben munkatábort állítot-
tak fel az országban. A hatóságok rengeteg családot kitelepítet-
tek. (Erről a 20. témában tanulunk részletesen.)
• Mi a koncepciós per? (8. téma) Melyik volt az első jelentős koncepciós
per 1945 után?
• Idézd fel, hol tanultunk már „tisztogatásról”!
Az egyházüldözés
Az ateista (istentagadó) kommunista vezetők kezdettől fogva val-
lás- és egyházellenes politikát folytattak. Céljuk a szovjet min-
tára értelmezett marxista–leninista eszme egyeduralmának bizto-
sítása volt. Ennek legnagyobb akadályát az egyházakban látták, így
mindent megtettek azok háttérbe szorítására, majd terveik szerint
teljes felszámolására. Először az egyházi vagyon nagy részét jelentő
és az egyház működésének anyagi hátterét biztosító földbirtokai- Mindszenty József (1892–1975) bíboros, esz-
kat államosították. 1948-ban elérkezettnek látták az időt az egyhá- tergomi érsek. Mindszenty szembefordult a
zi közoktatási intézmények állami kézbe vételére. Ez a lakosság hívő szovjet megszállás nyomán kialakuló új ma-
többségének ellenállásába ütközött, így erőszakkal, az egyházak gyarországi renddel. Az 1945-ös választá-
megfélemlítésével, egyházellenes hangulatkeltéssel próbálták ter- sok időszakában írt pásztorlevelében* a ke-
vüket megvalósítani. 2 reszténydemokráciát, a keresztény erkölcsi
törvényeken alapuló társadalmat hirdette.
A levelet az ország valamennyi katolikus
2 A pócspetri ügy. 1948 júniusában napirenden volt a 6505 magyarországi templomában felolvasták. Tiltakozott a hi-
egyházi iskola államosítása. Az iskolájuk elvétele ellen Pócspetri község lakos- toktatás betiltása, az egyházi iskolák államo-
sága június 3-án tiltakozó gyűlést tartott. A kivezényelt rendőrök közül az egyik sítása ellen. Rákosiék számára ő testesítette
maga okozta baleset áldozata lett: a felfordulásban elsült a puskája, és halálosan meg a „klerikális reakciót”.
megsebesítette önmagát.
Az esetet gyilkosságnak minősítették. A „bűntettel” a falu jegyzőjét és plébá- 3 Mindszenty József perben elmondott
nosát vádolták meg. A per jól mutatta a kommunista koncepciós perek minden beszéde, az utolsó szó jogán (részlet):
jellegzetességét. Kivételes gyorsasággal tárgyalták, hatalmas sajtónyilvánosság „Tisztelt Népbíróság!
övezte. A perről megjelent hírek azt hangoztatták, hogy a katolikus egyház, azaz Az utolsó szó jogán egy férfiú áll a ma-
a „klerikális* reakció” veszélyes a társadalomra. A jegyzőt – aki ott sem volt a gyar népbíróság színe előtt, jelentős orszá-
balesetnél – halálra ítélték, és még aznap kivégezték. A plébános életfogytiglani gos állásban és vádaktól terhelten. Félév-
szabadságvesztést kapott. százados adottsággal állok itt, határozott
neveléssel és alapelvekkel. Ez a nevelés és
Kierőszakolták a sokszor több évszázados hagyományokkal ren- ezek az alapelvek ugyanúgy vannak beépít-
ve egy emberi életbe, mint ahogy a föld-
delkező egyházi iskolák államosítását, ami valójában a megszün-
re rá van építve a vaspálya. Ez a vaspálya
tetésüket jelentette, néhány intézmény kivételével. Betiltották az visz és megmagyaráz sok mindent. Hálát
iskolákban hitoktatást. Megfigyelték a gyülekezeteket, a papokat adok az Istennek, hogy életem folyamán
és lelkészeket. Feloszlatták a szerzetes- és apácarendeket, így számos a jó szándékot nem veszítettem el. Reám
művelt szerzetes tanár maradt munka és lakhatás nélkül. De az egy- a második világháborús összeomlás után
házi fenntartású kórházak és szociális intézmények államosítása is sú- nehéz történelmi szerep várt, s ez abban
lyos veszteséget okozott az ország lakosságának. állott, hogy nekem kellett az Evangélium
Hamis (koholt) vádakkal pereket indítottak a jogtalanságokal összefogó világosságának és szeretetének a
szemben szavukat felemelő egyházi vezetők ellen. Letartóztatták meghirdetője lenni. Ma reggel ez az imád-
Mindszenty József esztergomi érseket (1948). Miután kínzásokkal ság jött az ajkamra: Da pacem Domine in
sem tudták megtörni a magyar katolikus egyház fejét, világméretű diebus nostris, in diebus istis! – Uram, adj
tiltakozást kiváltó koncepciós perben hamis és nevetséges vádakkal békét ezekben a napokban! Nem a közeli
vagy távol-jövőbe, hanem érdekes, ez az
(kémkedés, valutával való üzletelés stb.) életfogytiglani szabad-
ősi imádság azt mondja: ezekben a napok-
ságvesztésre ítélték. 3 Rövidesen sor került más egyházak vezetőinek ban. S ezt a békét én kértem az én egyhá-
letartóztatására, meghurcolására vagy félreállítására (például Ravasz zamnak, amelynek szeretetét elhoztam ide
László református és Ordass Lajos evangélikus püspökök), de több is. Ezt a békét kértem a magyar államnak,
száz papot, lelkészt is bebörtönöztek. Az állampárttal együttműködő amely iránt való engedelmességemet
vezetőket helyeztek erőszakkal az egyházak élére. Az egyházak ellen- megmutattam; s ezt a békét kérem a ma-
őrzésére és irányítására létrehozták az Állami Egyházügyi Hivatalt. gam lelkének is…”
• Hogyan jellemeznéd Mindszenty bíboros
egyéniségét a forrásrészlet alapján?
A tervgazdaság működése, a nehézipar

erőltetett fejlesztése
• Elevenítsd fel, mit tanultunk az államosításokról az előző téma végén!
• Mit gondolsz, mi volt a célja a kommunista vezetésnek a magántulaj-
don felszámolásával?
• Hogyan változott az egykori tulajdonosok helyzete?
A piacgazdaság felszámolásában az erőszakkal végrehajtott álla-
mosítások mellett a szovjet mintájú tervgazdálkodás (más néven
tervutasításos rendszer) bevezetése volt meghatározó. Hároméves
(1947–1950), majd ötéves tervekkel szabályozták a termelést. A há-
roméves terv az ország újjáépítését szolgálta. Az ötéves tervek már
Épül a Sztálin Vasmű Sztálinvárosban, a vala-
mikori Dunapentelén (ma: Dunaújváros)
a nehézipar erőltetett fejlesztéséről szóltak. A terveket egy köz-
ponti hivatal határozta meg, pontosan megszabva, miből mennyit
és hogyan kell előállítani a termelőegységeknek. A mennyiségi előírá-
sok teljesítése kötelező volt, az attól való elmaradást szigorúan szá-
monkérték és büntették. Így a mennyiségi teljesítmény sokszor a
gyengébb minőséggel járt együtt. A gazdaság fejlesztését is termé-
szetesen a tervszámok írták elő, amelyek elszakadva a piac igénye-
itől, politikai és nem gazdasági döntések alapján születtek. Így hiány-
gazdaság alakult ki: állandósult az áruhiány az alapvető fogyasztási
cikkek (élelem, ruházat) területén. Jellemzően, mindezek ellenére, a
terveket határidő előtt teljesítették, és a tervszámokat sokszor a valósá-
gon messze túllépve megemelték.
Sztálinváros, a tervezett, modern szocialis-

ta iparváros mintaképe. A Magyar Dolgozók
Pártjának Központi Vezetősége 1949 végén
a hazai szocialista nehézipar megteremtésé-
nek céljából döntést hozott egy új, hatalmas
vas- és acélkohászati kombinát és a hozzá
kapcsolódó lakótelepi házakból álló város
felépítéséről. A gyárat előzetesen Mohácson
kezdték építeni, de az egyre romló magyar–
jugoszláv kapcsolatok miatt új helyszínt ke-
resve a politikusok választása Dunapentelé-
re, egy közel 4000 fős községre esett.
Az ötéves terv célkitűzéseit hirdető propagandaplakát • Fogalmazd meg, milyen cél-

lal készült a plakát! Milyen célokat népszerűsít?
@ Keress az interneten olyan nagy- A helyzetet súlyosbította, hogy az ipar (elsősorban a nehéz-
beruházásokat, amelyek a Rákosi- ipar) erőltetett fejlesztése miatt a könnyűipar és a mezőgazda-
korszak erőltetett nehézipar-fejlesz- ság nem fejlődött. „A vas és acél országa leszünk!” jelszónak meg-
tésének és az első ötéves terveknek felelő gazdaságpolitika oka főleg a fegyverkezési verseny volt, Sztálin
köszönhetik létrejöttüket! harmadik világháborús rögeszméje miatt (192. és 201. oldal). Nyers-
anyagban meglehetősen szegény hazánkban nagy nyersanyag-
igényű gyáróriások és ezek mellé gyárvárosok épültek. A „szocialis-
ta iparosítás” leghíresebb példája a sztálinvárosi (ma Dunaújváros)
Sztálin Vasmű volt. A torz iparosítás és a mezőgazdaság tönkretéte-
le gazdasági válsághoz vezetett. A diktatúra mélypontjára (1952–
1953) a lakosság nyomorba süllyedt, sokan éheztek; ismét bevezették
a jegyrendszert is. Ugyanakkor a dolgozókat, a bérek alacsony szin-

ten tartása mellett, a tervelőírásokkal és a szovjet minta alapján be-
vezetett munkaversenyekkel sokszor erőn felüli teljesítményre sar-
kallták, ami gyakran az egészségük rovására ment.
• Nézz utána, milyen új iparvárosok létesültek a Rákosi-rendszer alatt!
Mutasd meg e városokat az atlaszodban!
• Idézd fel, mi a jegyrendszer!
A mezőgazdaság kizsákmányolása –
kollektivizálás (kolhozosítás)
A Rákosi-korszakban az ipar fejlesztését a mezőgazdaság rovására, a
parasztoktól, a mezőgazdaságtól elvont jövedelmekkel igyekeztek
megoldani.
A parasztoknak mindenekelőtt a kötelező beszolgáltatást kellett
teljesíteniük a terményükből. Aki ezt nem tette meg (többnyire azért, Az ötvenes évek „állami divatja”: a lódenka-
mert nem tudta), az például még saját disznóját sem vághatta le. bát és a micisapka, a nőkön kendő – a hiány-
4 Az úgynevezett „feketevágásért” súlyos ítélet – nem egy esetben gazdaság szülte egyszerű, olcsó, sokszor rossz
szabadságvesztés – járt. A módosabb parasztgazdákat szovjet mintára minőségű, ízléstelen színű ruhadarabok. Az
kulákoknak bélyegezték. Óriási adóterheket róttak rájuk, és annyi államosított üzemek csak ezeket gyártották.
terményt kellett beszolgáltatniuk, hogy gyakran a következő évre Még a legszükségesebb ruhadarabok beszer-
nem maradt vetőmagjuk. 5 A hatóságok (rendőrség, ÁVH) a kivá- zése is lehetetlen volt az áruhiány és az ala-
csony fizetések miatt. A kommunista erkölcs
lasztott portákon mindent átkutattak, a megtalált terményeket el-
szerint a dísztelenség, az egyszerűség hatá-
vitték. (Ezt nevezték padlássöprésnek.) rozta meg a divatot, szembefordulva az „úri
világ” kihívónak minősített öltözködésével.
4 Korabeli történet a beszolgáltatásról. Kiszáll a parasztbácsihoz az ÁVO. Eldu- Ha valaki nem akart feltűnni (ez egy diktató-
gott zsírt keresnek, de a bácsi állítja, hogy csak fél kiló zsírja van. Kivezetik Já- rikus rendszerben nem tanácsos), kénytelen
nos bácsit az udvarra, hoznak egy ásót, és megmutatják, hol ásson. János bácsi volt lemondani a divatos öltözködésről és be-
nagy nyugalommal ásni kezd. Hamarosan előkerül egy zsírosbödön. Az ávósok illeszkedni a szürke tömegbe. Ezért egyforma
ráripakodnak: „Miért tagadta le a zsírt?” János bácsi mosolyogva mutatja, hogy a képen az emberek öltözete.
a bödön üres. Csodálkozva kérdezik tőle, hogy miért ásott el egy üres bödönt.
„Új szomszédom jött – feleli János bácsi –, és kíváncsi voltam, vajon besúgó-e.”
5 Mivel a politika által kijelölt célok megvalósításához Magyarországon nem Propaganda és a valóság. A begyűjtést rek-
volt elég gazdagparaszt, sokszor a középparasztok is felkerültek a kuláklisták- lámozó plakát megpróbálja népszerűsíte-
ra. Sőt, előfordult „föld nélküli kulák” is (!) – akinek például egy háború előttről ni a népszerűsíthetetlent, miközben a fotó,
megőrzött, öreg cséplőgépe volt. Iparosok, kereskedők is szerepeltek a kuláklis- amelyen elrejtett terményeket keresnek
tán, sőt, létezett „értelmiségi kulák” is (például a tanító, akinek munkája mellett egy „kulák” padlásán, a kérlelhetetlen va-
néhány holdas földecskéje volt). •
lóságot mutatja. Kiket minősítettek kulá-
koknak?
A kommunista vezetők eleinte nem erőltették a parasztság belé-

pését a szövetkezetekbe,* de a Szovjetunió nyomására a diktatúra
megszilárdulását követően (1948 végén) döntöttek a szövetkezete-
sítés, a kollektivizálás felgyorsításáról. 6 A magyar parasztság úgy
érezte – joggal –, hogy ismét meg akarják fosztani földjétől, ezért
igyekezett ellenállni, kevés sikerrel. 7
6 Magyarországon a szövetkezetek a Rákosi-rendszert megelőzően ismertek
voltak. A XIX. század végén jött létre az első szövetkezet, a Hangya. Fogyasztási és
értékesítő szövetkezet volt, célja elsősorban a mezőgazdasági termelők védelme,
megbízható felvásárlási árak és terményeik értékesítésének biztosításával. Igye-
kezett megakadályozni, hogy a termelők munkájának hasznát a kereskedők fölöz-
Vita: érdemes belépni a tsz-be, vagy nem? zék le. A Hangya üzleteiben így 30–50 százalékkal olcsóbban lehetett vásárolni.
7 Vicc a szövetkezetesítésről. A falura ér-
A két világháború között több százezer tagja volt. A Hangya az üzletek mellett
ipari létesítményeket is működtetett (pl. konzervgyárak). 1949-ben megszün-
kező agitátor* győzködi Pista bácsit, hogy
tették – a kommunisták másfajta szövetkezeteket képzeltek el. (A nép ezeket –
lépjen be a tsz-be.
utalva a sztálini eredetre – gyakran inkább kolhozoknak nevezte.)
– Pista bácsi, a disznait beadná a közösbe?
– Be én. • Miért nem tekinthetők valóságos szövetkezeteknek a szovjet mintájú termelő-
szövetkezetek? (Segít a hetedikes tankönyv 97. oldala.)
– Hát a lovát?
– Azt is. A Rákosi-korszakban a parasztság harmadát termelőszövetke-
– No és a tehenet? zetekbe (kolhozokba, illetve ahogyan nálunk rövidítve nevezték:
– Azt már nem. tsz-ekbe) kényszerítették. A parasztok megfélemlítését szolgálták
– Hát azt miért nem? az erőn felül kiszabott adók és a beszolgáltatási kényszer, valamint
– Mert az van. a kuláküldözések. 8 Mindez jelentősen csökkentette a mezőgazdaság
8 A beszolgáltatásra kijelölt termények termelékenységét hazánkban. Ehhez járult, hogy kötelezővé tették
köre egyre bővült. A kenyérgabonán kívül a hazánk éghajlati adottságainak nem megfelelő növények vetését
termelők 1952-re már kötelesek voltak bur- (pl. gyapot, rizs), amelyek nem hoztak megfelelő termést.
gonyát, szénát, tejet, tojást, zsírt, baromfit
is beszolgáltatni, rendkívül alacsony, úgy- • Vedd számba az okokat, amelyek miatt ekkor tönkrement hazánk me-
nevezett beszolgáltatási áron. Az elvisel-
zőgazdasága! Készíts ábrát a témáról!
hetetlen adók és a beszolgáltatások miatt @ Nézd meg Bacsó Péter A tanú című filmjét (1969)! Az interneten
általánossá vált a földtől való menekülés. megtekinthető, a televízió is gyakran ismétli. Miért kellett Dezsőnek
A parasztok a Rákosi-rendszer fennállása meghalnia? Milyen volt a magyar narancs?
idején több millió hold szántóterületet hagy-
tak el, illetve „ajánlottak fel” az államnak.
Személyi kultusz, hétköznapok, ünnepek
A Rákosi-korszakot elképesztő személyi kultusz jellemezte. A köz-
épületekben mindenütt ott függött a pártvezetők, mindenekelőtt
a főtitkár, Rákosi Mátyás arcképe, aki szerette, ha „Sztálin legjobb
magyar tanítványának” nevezték. Ha egy gyűlésen, értekezleten el-
hangzott a neve, a résztvevőknek felállva, ütemesen tapsolniuk kel-
lett a következőt: „Él-jen Rá-ko-si!” 9 10 11
9 1949 decemberében, Sztálin 70. születésnapján indult útjára Budapesten a
világháború utáni első trolibuszjárat. A járat száma „természetesen” 70-es volt.
(Korábban, 1933-ban indult el Óbudán az első budapesti troli, de a vonal a há-
ború alatt teljesen megsemmisült.)
10 Rákosi 60. születésnapjának megünneplésekor (1952) Sztálin 70. születésnapi
ünneplését (1949) tekintették mintának. Ajándékok ezrei érkeztek, az ország min-
den részéről. Több emlékkötet jelent meg (Rákosi Mátyás élete képekben, Ma-
gyar írók Rákosi Mátyásról stb.). Március 8-án az Operaházban ünnepi köszöntőt
adtak. Amikor felgördült a nehéz brokátfüggöny, a színpadon vörösen terített és
virágokkal övezett asztal mögött ott ült a népes elnökség. Felettük nemzeti
és vörös zászlókból formált dekoráción Rákosi Mátyás hatalmas portréja arany-
keretben, a sarkában nagy hatvanas szám és egy szalag, amelyre ez volt írva óriási
A magyar társadalom allegóriája, ahogyan betűkkel: „Éljen népünk és pártunk bölcs vezére és tanítója, Rákosi elvtárs!”
1950-ben ábrázolták a párt ifjúsági szerveze- A saját képe alatt természetesen ott ült Rákosi is. Az ünnepség csúcspontján a
tének (DISZ) a kongresszusát hirdető plaká- közönség együtt dalolta az énekkarral az erre az alkalomra átformált éneket:
•
ton Nézz utána, mit jelent az allegória kife- „Gyertek lányok, öltözzetek fehérbe, szórjunk rózsát Rákosi Mátyás elébe!
Hadd járjon ő a rózsában bokáig, éljen, éljen Rákosi elvtárs sokáig!”
jezés! Mit jelent a DISZ? Elemezd a jelképeket!
11 A rákosi viperát át kellett keresztelni.

Elvégre elképesztő szemtelenség, hogy egy
hüllő népünk bölcs vezérének a nevét vise-
li. Ettől kezdve hivatalosan parlagi viperá-
nak nevezték az ártatlan állatot.
Ünnepség Rákosi 60. születésnapján
Az emberek hétköznapjait is átitatta a politika. A munkásoknak

munkakezdés előtt Szabad Nép-félórákra kellett járniuk, ahol kö-
zösen tanulmányozták az újságot. (A Szabad Nép az MDP, „a párt”
hivatalos lapja volt.)
A mindent átható politika nemcsak a vallásos hitre, de a nemzeti
érzésre is ellenségesen tekintett. 12 Eltörölték a hagyományos nem-
zeti ünnepeket: március 15-ét, augusztus 20-át (Szent István ünne- Az Alkotmány ünnepét hirdető plakát az
pét az alkotmány ünnepévé „alakították” át). Karácsony második •
úgynevezett Rákosi-címerrel Tudod-e, mit
napja munkanap lett. ünnepeltek korábban (a második világháború
előtt) augusztus 20-án? Magyarázd meg az
• November 7-e viszont a legnagyobb ünnepnek számított. Miért? ünnep hivatalos tartalmának a megváltozását!
(Segít a hetedikes tankönyv 5. témája.)
• A másik nagy ünnep április 4-e volt. Nézz utána, mit ünnepeltek ezen
a napon! 12 A hazaszeretet szó „reakciósnak” számí-
• Úgy tűnik, az emberek állan- tott. Használni legfeljebb ilyen nyakatekert
dóan a politikával foglalkoztak, kifejezés részeként volt ajánlatos: „szoci-
valójában azonban ez nem te- alista hazafiság és proletár internaciona-
kinthető igazi politizálásnak, sőt! lizmus” – azaz a proletárdiktatúrára épülő
Szerinted miért? nemzetköziség. A piros-fehér-zöld zászló
vagy a kokárda használatát ugyancsak
A kultúra politikai célokra nacionalistának, reakciósnak bélyegezték.
való felhasználása ugyanakkor A nemzeti színű lobogó mellett ünnepeken
sok értéket is hozott, mert a párt- legalább egy, de inkább több vörös zászlót
állam jelentős összegeket fordí- kellett kitűzni.
tott a tudományra, de elsősor- Ugyanakkor a rendszer kihasználta a
ban a művészetre. Komoly tá- nemzeti büszkeséget, a történelmi hagyo-
mogatást kapott a könyvkiadás: mányokat. Különösen a szabadságért ví-
egy klasszikus regényt például – vott küzdelmeknek szánt fontos szerepet a
propaganda. Ezeket persze átértelmezték,
igaz, rendkívül olcsó, igénytelen
a magyar nép „nyugati” (vagy német) hó-
kivitelben – pár tojás áráért meg dítók elleni harcaként dicsőítették. A kor
lehetett venni. egyik sikerfilmje volt a Rákóczi hadnagya,
A háború után újjáépített szín- Könyvnapi plakát 1951-ben. Az első amely 1953-ban készült, és 1954-ben mu-
házakban nagyszerű paraszt- és •
könyvnapot 1927-ben rendezték. Nézz tatták be. (Színes film volt, ami akkor ritka-
munkásszármazású fiatal művé- utána, mi volt az Olcsó Könyvtár sorozat! ságnak számított.)
13 A korabeli politikának szüksége volt szek tűntek fel. A mozikban a kötelezően játszott, elsősorban a tö-
az alacsony sorból érkező fiatal tehetsé- megpropaganda céljait szolgáló szovjet és magyar filmek mellett
gekre. Közülük is kiemelkedett a zseniális máig kedvelt remekműveket is vetítettek. Ekkor készült a Valahol
színész, Soós Imre. Nyolcgyerekes parasz- Európában és a Ludas Matyi* című magyar film. (A Ludas Matyinak
tcsaládból, „egyenesen a libalegelőről” ér- nem a közelmúltból ismert rajzfilmváltozatáról van szó, hanem a
kezett Budapestre, a Színművészeti Főisko- játékfilmről.) 13
lára. Ő játszotta a Fazekas Mihály művéből A Rákosi-rendszer idején a legsikeresebb terület a sport volt. A
készített Ludas Matyi című film főszerepét magyar sportolók kimagasló nemzetközi sikereket értek el. Ekkor –
(1949). Ezzel, majd a később forgatott Kör-
1953-ban – adták át a közel 100 ezer nézőt befogadó budapesti
hinta című filmmel világhírűvé vált. Hu-
szonhét évesen öngyilkos lett.
Népstadiont. A magyar labdarúgó-válogatott az ötvenes évek első
A Ludas Matyi meséje a szegény paraszt- felében évekig veretlenül a világ legjobbjának számított. 14
fiúról szól, aki háromszor veri vissza a rajta
esett jogtalanságot az ellenszenves, döly-
• Miért volt politikai érdeke a hatalomnak a kultúra (könyvkiadás, szín-
ház, film stb.) és a sport támogatása?
fös Döbrögi uraságon. (Tessék a kulákokra
gondolni!)
• Mit tudsz Fazekas Mihályról, a Lúdas Matyi
Az „új szakasz”
költőjéről?
Sztálin halála után pár hónappal, 1953 nyarán kitört a kelet-berlini
felkelés (17. téma). A szovjet vezetés kénytelen volt kismértékben
változtatni a sztálinista politikán. Moszkvába rendelték a magyar
pártvezetőket, köztük Rákosi Mátyást és Nagy Imrét, aki koráb-
ban – az erőltetett szövetkezetesítés miatt – nem értett egyet Rá-
kosival. A szovjet vezetők élesen bírálták Rákosit és vezetőtársait.
Fejükre olvasták azokat a hibákat és bűnöket, amelyeket eddig az
ő utasításukra követtek el. Rákosi „elvtársnak” a két vezetői tisztsé-
ge közül az egyikről, a miniszterelnökségről le kellett mondania. Új
miniszterelnöknek Nagy Imrét javasolták a szovjet pártvezetők.
Rákosiék hazatérését követően az MDP vezetősége Moszkva elvárá-
Az „Aranycsapat” sainak megfelelő határozatokat hozott a hibák kijavítására.
14 „Az évszázad mérkőzése.” Az állam – fel-

• Mi volt (és maradt) Rákosi másik vezetői tisztsége? Véleményed sze-
rint az adott pártállami helyzetben melyik tisztség járt nagyobb hata-
ismerve a sport mozgósító, lelkesítő erejét – lommal?
nagy összegekkel támogatta a sportot. En-
nek is köszönhető, hogy hazánk sportolói Nagy Imre kormányfőként meghirdette a „szocializmus épí-
kiváló eredményeket értek el. Az 1952-es tésének új szakaszát”. Egyéni hangú, komoly változásokat ígérő
helsinki olimpián az elnyert érmek tekin- programmal lépett a nyilvánosság elé. Beszéde felrázta a remény-
tetében Magyarország sportolói harmadik telenségbe belefásult embereket. A közvélemény több mint tíz éve
helyen végeztek a nemzetek versenyében. nem látott érdeklődéssel fordult a politika felé. 15 16
(16 aranyérmet nyertünk – ezt az ered-
ményt azóta sem sikerült túlszárnyalni!)
Papp László (a legendás Papp Laci – ahogy
mindenki nevezte), a világ máig egyik legis- 15 Részletek Nagy Imre 1953. július 4-ei miniszterelnöki programbeszédéből
mertebb ökölvívója három egymást köve- (amelyet a rádió is közvetített): „[…] fejlődésünkben új szakasz veszi kezdetét,
tő olimpián nyert aranyérmet. amelyben fokozottan kifejezésre kell jutni a nép szuverenitásának,* a parlament
• Melyik budapesti sportlétesítmény viseli nagyobb szerepének az állami élet törvényes irányításában. […] A kormányra
Papp László nevét? a múltban elkövetett súlyos hibák helyrehozása, a jogrend megszilárdítása és
a törvényesség biztosítása terén nagy és felelősségteljes feladatok várnak. […]
Az 1950-es években hazánkban a labda-
A dolgozó parasztság körében előfordult túlkapások, az önkéntesség elvének
rúgás vált a legnépszerűbb sporttá, első-
megsértése komoly nyugtalanságot keltett. […] Nagyobb türelmességet kell ta-
sorban a nemzeti válogatott világraszóló
núsítani vallási kérdésekben […].” (A szavakat a forrásra vonatkozó utolsó feladat
sikerei nyomán. 1953 novemberében a
érdekében húztuk alá.)
magyar válogatott a „labdarúgás tanító-
mestereiként” emlegetett angol váloga- • Mit jelent a nép szuverenitása? (Segít a Magyar értelmező kéziszótár.) Hogyan
tette jelentéktelenné a Rákosi-féle vezetés az Országgyűlést? Mondj példát a tör-
tottal mérkőzött meg a londoni Wembley
vényesség korábbi megsértésére! Hogyan sértették meg az önkéntesség elvét a
(vembli) Stadionban. Az angol csapat hazai
parasztság körében? Mondj példát vallásellenes intézkedésre! Hogyan jelzi a szö-
pályán még sohasem szenvedett veresé-
veg, hogy Nagy Imre csak a pártállami szocializmus hibáit kívánta felszámolni, nem
get. Most viszont az „Aranycsapat” 6:3-ra
pedig valódi demokráciát bevezetni? Válaszodban különösen figyelj a szövegben
„lelépte” az angolokat, és a következő évi
aláhúzott szavakra!
visszavágón is győzött, 7:1-re.
16 Nagy Imre szegényparaszti családból származott. Politikusként elsősorban

gazdaságpolitikával, ezen belül a mezőgazdasággal foglalkozott. Földművelés-
ügyi miniszterként, 1945 márciusában ő hirdette ki az Ideiglenes Nemzeti Kor-
mány földosztásról szóló rendeletét, majd ő irányította miniszterként a beszol-
gáltatás rendszerét, ő volt a felelős a padlássöprésekért. Később a gödöllői agrár-
egyetemen is tanított. Nem véletlenül ellenezte az erőltetett szövetkezetesítést.
Több vezető állami és párttisztséget is betöltött. Miniszterelnökként nem merte
eltörölni a parasztságot sújtó beszolgáltatási rendszert (a mértékét viszont csök-
kentette), mert tudta, hogy a kivéreztetett magyar mezőgazdaság enélkül még
ilyen alacsony szinten sem tudná ellátni a városokat élelmiszerrel. A kuláklis-
tákat viszont eltörölte. Rákosi azonnal támadást indított ellene: „a kulák kulák
marad – listával és lista nélkül is” – mondta egy nagygyűlésen.
Az „új szakaszban” az egypárti diktatúra megszüntetése természe-

tesen szóba sem került. 17 Visszafogták viszont a nehézipar erőltetett
Nagy Imre bejelenti a parlamentben az „új
fejlesztését, nagyobb figyelmet fordítottak a könnyű- és az élelmiszer-
iparra, így mérséklődött a fogyasztási cikkek hiánya. Könnyítettek a
szakasz” programját • Készíts kulcsszavas
vázlatot arról, hogy mi volt a meghirdetett
parasztságot megnyomorító adókon, és mérsékelték a beszolgáltatás program lényege!
terheit. Engedélyezték a szövetkezetekből való kilépést. Megszüntet-
ték az internálásokat, amnesztiát hirdettek a két évnél rövidebb időre
elítélteknek. 17 „Biztosan mondhatjuk, hogy a most
• Az ártatlanul bebörtönzötteknek elégtételt nem az amnesztia, ha- összeült Országgyűléssel fejlődésünkben
új szakasz veszi kezdetét, amelyben foko-
nem a teljes rehabilitáció adhat. Mi a különbség a két eljárás között?
(Segít a Magyar értelmező kéziszótár.) zottabban kifejezésre kell jutni a nép szu-
verenitásának, a parlament nagyobb sze-
repének az állami élet törvényes irányí-
Rákosi Mátyás ellentámadása tásában, a felelős kormányzás alapelvei-
nek és célkitűzéseinek meghatározásában,
Rákosi azonnal ellentámadásba lendült. Segítette őt, hogy Nagy Imre valamint az Országgyűlés alkotmányos
jogainak gyakorlásában. A kormány fela-
reformtervei túlmentek a szovjet elképzeléseken, ráadásul a szovjet
datai ellátásában fokozottabban az Or-
vezetésben újabb politikai irányváltás történt. Az NSZK felvétele a szággyűlésre kíván támaszkodni.” (Részlet
NATO-ba riadalmat keltett a szovjet vezetők körében, ismét előtérbe Nagy Imre országgyűlési beszédéből, 1953.
került a hadiipar és ennek megfelelően a nehézipar erőltetése. Most július 4.)
újra Rákosi érezhette maga mögött Moszkva támogatását. A ma- • Mit jelent Nagy Imre szerint az új szakasz
gyar pártvezetést ismét Moszkvába rendelték. Ezúttal Nagy Imrét a hatalomgyakorlás terén? Mely testülettel
marasztalták el reformjai miatt. Arra akarták kényszeríteni, hogy szemben kíván nagyobb szerepet adni az Or-
gyakoroljon önkritikát, és vonja vissza az „új szakasz” programját. szággyűlésnek Nagy Imre?
Nagy Imre igazának tudatában erre nem volt hajlandó. (Ez meglep-
te a sokat tapasztalt kommunistákat.) Az MDP vezetősége Nagy
Imrét minden pártban viselt tisztségétől megfosztotta, majd
a pártból is kizárta (1955). Az új miniszterelnök egy fiatal, Rákosi
utasításait szolgai módon követő „elvtárs” lett (Hegedüs András). Összefoglaló kérdések
A szellem azonban kiszabadult a palackból. A Nagy Imre-korszak
oldottabb légköre után nem lehetett az ötvenes évek elejének 1. Bizonyítsd be, hogy a hatalmi ágak
politikájához visszatérni. csak látszólag válnak szét a kommu-
nista diktatúrában!
Vázlat 2. Mi a koncepciós per? Mondj példákat!
3. Miért nem működhet eredményesen
Egypárti diktatúra → minden hatalom a kommunista párt kezében. egy kommunista berendezkedésű szo-
Terror (ÁVH). Harc a „reakció” ellen – koncepciós perek. cialista állam gazdasága?
Egyházellenesség és vallásüldözés (Mindszenty József). 4. Miért nem valós szövetkezetek a szov-
Gazdaság: jet típusú kolhozok? Kik a kulákok?
– az üzemek államosítása → tervgazdálkodás; 5. Miért volt érdeke a kommunista ve-
– beszolgáltatások, kollektivizálás (termelőszövetkezetek). zetésnek, hogy támogassa a kultúra
Rákosi Mátyás személyi kultusza. A hétköznapi élet átpolitizálása. egyes területeit?
A kultúra támogatása propagandacéllal. Sportsikerek. 6. Hogyan hatott Sztálin halála hazánk
Sztálin halála (1953) enyhülés → Nagy Imre miniszterelnöksége → „új belpolitikai életére?
szakasz” → a diktatúra enyhülése. 7. Milyen területeken érződött az „új sza-
Újabb lehűlés a nemzetközi politikában → Nagy Imre leváltása → Rákosi kasz” hatása? Miért ért véget másfél év
visszatér. után?
20. Deportálások „békeidőben”

„Fazekas Gyula paksi állatorvost bevitték az ÁVO-ra, és állítólagos
barátairól kérdezgették, akiknek soha még nevét sem hallotta.
Ezt állhatatosan hangoztatta, mire három hétig verték. Ekkor egy százados
lépett a kínkamrába, és kijelentette: sajnálatos módon összetévesztették
egy másik Fazekas Gyulával. Be kell látnia, hogy ilyen állapotban nem
engedhetik ki az utcára. Igaz? És elküldte Recskre.”
(Faludy György: Pokolbéli víg napjaim – részlet)
A deportálások és üldözések okai

• Ismételd át a 8. téma segítségével a sztálini terror okairól, intézmé-
nyeiről és módszereiről tanultakat!
A Rákosi Mátyás nevéhez fűződő rendszert a szovjet vezetéshez való
szüntelen igazodás, a Szovjetunióban a kommunizmus építésében be-
vált módszerek és minták másolása jellemezte. Nem volt ez másként
a társadalom megfélemlítésében sem, amelynek célja a korábbi, ve-
A Magyar Kommunista Párt választási pla- zető társadalmi csoportok megsemmisítése volt, majd hosszú távon
•
kátja Melyik évből való a plakát? Mi minden az osztályok nélküli társadalom megteremtése. A terror intézmé-
nyesített szervezetét és módszereit az előző témában már megis-
utal erre? Kiket tekint reakciósnak a plakát,
és milyen eszközökkel jeleníti ezt meg? Mit merhettük. A magyar társadalmat is félelemben tartó terror Sztálin
jelenthet a „gyökerestül tépi ki” kifejezés a va- azon kijelentéséből fakadt, miszerint az osztályharc szüntelenül éle-
lóságban? ződik, ezért keményen le kell csapni az úgynevezett „osztályellen-
ségre”. Ezzel az állítással szerette volna a szovjet diktátor megma-
1 Rákosi Mátyás így beszélt a „reakció” gyarázni az egyre fokozódó és szűnni nem akaró terror jelenlétét az
elleni harcról 1949-ben: „[…] ha bajok emberek mindennapi életében, s indokolni a gazdasági problémákat
vannak, lehetetlen, hogy ne legyen benne (hiánygazdaság, jegyrendszer), az alacsony életszínvonalat. Így tett
az ellenség keze […], és attól sem félünk, a magát Sztálin legjobb tanítványának nevező Rákosi Mátyás is,
hogy mindenki gyanús lesz, aki él […], ami aki „mesteréhez” hasonlóan kíméletlenül lépett fel a „szétzúzott ki-
itt történni fog, hogy nagy lesz a gyanak- zsákmányoló osztályok maradványai ellen”, amelyekről azt állította
vás, az nem baj […], inkább mélyebben kell a kommunista propaganda, hogy tagjai, látván a szocializmus sike-
vágni, de alaposan, hogy ne maradjon benn reit, egyre elkeseredettebben harcolnak a rendszer megsemmisítése
a gyökere. Ahol a fát vágják, ott a forgács
érdekében. 1
is hullik, […] ezt csinálták a Szovjetunióban
is. Az emberek szörnyülködtek, de ez volt
a helyes módszer […], ezért […] kicsit mé-
• Gondold át, mit jelent a koncepciós per, a deportálás, a kényszermun-
katábor (Gulag) fogalma!
lyebben vágjuk ki az üszkös részt, inkább,
mint hogy benne maradjon a méreganyag.”
• Idézd fel az előző (19.) témában az ÁVH-ról és a koncepciós perekről
tanultakat!
• Mi a lehetetlen Rákosi Mátyás szerint? Mit
javasol a „reakció” elleni harcban? A politikában mindent meg lehetett indokolni a „reakció”* el-
leni harccal. Mindenki reakciósnak, másképpen „osztályellenség-
2 „Amíg dolgozó népünk minden erejét nek” számított, aki nem értett egyet a kommunistákkal. A „nép
megfeszíti, hogy ötéves tervünk végrehaj- ellenségei” nem számíthattak irgalomra. De kiket tartottak a „nép
tását biztosítsa, addig az osztályellenség, ellenségeinek”? Nehéz megmondani, hiszen az ellenségek körét a
a kulák alattomos módon szabotálja a ter- mindenkori politikai helyzetnek megfelelően bővíthették, és bizo-
melést, eldugdossa az élelmiszereket, a ter- nyos csoportokat előtérbe helyezhettek. Társadalmi helyzet sze-
ményeket. Inkább rohadjon meg, pusztul- rint így a volt arisztokrácia, a nagypolgárság, a keresztény-nemzeti
jon el – vélik a kulákok –, mint hogy abból középosztály tagjai, a közép- és gazdagparasztok (kulákok), az ér-
egy szemernyi is a dolgozók asztalára ke-
telmiségiek, a hivatalnokok, a katonatisztek, a papok és szerze-
rüljön! A kulákok, dolgozó népünk, hazánk
ocsmány döghollói mindenre képesek! Fel-
tesek, a kispolgárok, de a munkások is, tehát mindenki könnyen
vásárolják a fontos közszolgálati cikkeket, ellenséggé válhatott. 2 A vádak is igen változatosak lehettek: nyi-
hogy zavart keltsenek, elégedetlenséget las, fasiszta, nyugati ügynök, titóista kém, nacionalista, szabotőr,
szítsanak.” (A Viharsarok Népe című lap, Le- feketéző, munkakerülő lumpenproletár, a munkásosztály árulója
leplezett kulákok, 1950. október 25.) (például egy szociáldemokrata) stb. De rövidesen – szovjet mintá-
• Milyen jelzőkkel illeti, és mivel vádolja ez a ra – a kommunisták között is találtak ellenségeket, még a legfelső
korabeli írás a kulákokat? Kik a kulákok? vezetésben is. Olyanokat is letartóztattak, akik nem politizáltak.
20. Deportálások „békeidőben” 233
A cél az volt, hogy mindenki féljen, és senki ne élhessen biz- 3 A Rákosi-rendszer éveiben mindent
tonságban. 3 megtettek azért, hogy a kiszemelt tár-
Az egész jogrendszer, a bíróságok és az ügyészségek ezt a célt sadalmi csoportokat vagy a perbe fogott
szolgálták ki, a belügyi és az államvédelmi szervekkel együtt. A dik- vádlottakat lejárassák, és gyűlöltté te-
tatúrákban nem szokatlan módon sok állampolgárt bírósági ítélet gyék (lásd a 2. olvasmányt). A látványo-
nélkül hurcoltak meg. Az áldozatul esett ártatlan emberek mellett sabb perek mindig erőteljes sajtóvissz-
áldozatok voltak a családtagjaik is, hiszen az ő életük ugyancsak hangot kaptak, amely a lejáratásról, a
tönkrement: szerettükkel együtt viselték a következményeket. gyűlöletkeltésről szólt a „nép ellenségei”
ellen. Eszközei változatosak lehettek: cik-
Hasonló okokból és hasonló céllal a környező szocialista álla-
kek, tudósítások, versek, novellák, regé-
mokban szintén sor került a társadalmat megfélemlítő kényszer- nyek, alkalmi csasztuskák.* Ezek stílusa
intézkedésekre, és a többnemzetiségű országokban a német és a és hangneme sokszor minősíthetetlen
magyar nemzeti kisebbséget is kollektíven bűnösnek nyilvánították. volt. Általában irgalmat nem ismerő fel-
lépést és súlyos ítéletet követeltek ben-
nük.
Magyarországi kitelepítések és munkatáborok
A kommunista rendszer üldözött osztályellenségeinek számító csa-
ládok ellen a hatóságok számtalan esetben kitelepítést fogana-
tosítottak. Az intézkedés elsősorban a Horthy-korszak elitjének és
értelmiségének a megtörésére szolgált. A kitelepítettek száma 250–
300 ezer fő volt. Aki kitelepítési határozatot kapott, annak rövid
időn belül, általában a családjával együtt el kellett hagynia lakhe-
lyét, és csak minimális holmit vihetett magával. A kitelepítetteket
a kijelölt kényszerlakhelyre szállították (deportálták), távol a
nagyvárosoktól – többségüket a Hortobágyra. 4 A kitelepítés el-
sősorban a déli és a nyugati határsávban élőket, valamint a budapes-
tieket érintette. Lakásukat, vagyontárgyaik nagy részét elvesztették,
és soha nem kapták vissza. A kitelepítendők listájára kerülő szemé-
lyek általában olyan ingatlannal rendelkeztek, amelyet kiszemeltek A Hortobágyon létesített munkatáborokban
pártfunkcionáriusoknak, illetve az ÁVH vezetőinek, vagy valamilyen az embereket ilyen juhhodályokban szállá-
oknál fogva a helyi hatóságok gyanúsnak nyilvánították őket. 5 solták el
4 Részlet egy kitelepített visszaemlékezéséből: „Nyolc családot telepítettek egyet-

len kétszobás kulákházba. A legidősebb az egyedülálló, 87 éves Mária néni volt, aki-
től kitelepítéskor megvonták az özvegyi nyugdíjat. A legfiatalabb egy öt hónapos
csecsemő, F. Józsika. Mindketten veszélyes »osztályellenségnek« számítottak.” 6 A Magyar Néphadsereg 1949-ben tel-
jesen lezárta az ország déli, magyar–jugo-
5 Budapestről 1951-ben, a fővárosi lakáshiány ürügyén, egy belügyminiszteri
szláv határát. Drótakadályokat és magas
rendelettel körülbelül 17 700 embert telepítettek ki. Az intézkedésről a követke- megfigyelőállásokat építettek ki, több mint
ző hivatalos jelentést adták ki: „1951. május 21-től június 15-ig Budapestről a kö- 2,5 millió aknát telepítettek ide!
vetkező nemkívánatos elemeket telepítették ki: 6 volt herceget, 52 volt grófot, 41 A 15 kilométeres mélységben kialakított
volt bárót, valamint hozzátartozóikat, 10 volt horthysta minisztert, 12 volt hor- védelmi övezetből – ahová olyan nagy tele-
thysta államtitkárt, 85 volt horthysta tábornokot, 324 volt horthysta törzstisz- pülés is tartozott, mint Mohács – kitelepí-
tet, 67 volt csendőr- és rendőrtisztet, 30 volt gyártulajdonost, 46 volt bankárt, tették a „megbízhatatlanokat”, elsősorban
53 volt gyárigazgatót, 93 volt nagykereskedőt, 105 volt nagybirtokost, valamint a délszláv származásúakat, az értelmiségie-
hozzátartozóikat. A kitelepítettek lakásait dolgozók, elsősorban sztahanovista ket, a papokat, a kulákokat, de hamarosan
vagy nagycsaládos ipari munkások kapták meg.” (Szabad Nép, 1951. június 17.) azokat is, akik rádiókészülékkel rendelkez-
• Milyen társadalmi rétegekhez tartoztak a kitelepítettek? Valós-e a jelentés utol- tek. Mintegy 3000 embert vittek el a jugo-
só mondata? szláv határ körzetéből. Nemcsak házaikat,
A kitelepítések lebonyolítását az Államvédelmi Hatóság végez- földjeiket, de személyes tárgyaik nagy részét
te. Az érintett családoknak táborokban, falvakban, kulákportákon je- is hátra kellett hagyniuk. Gyűjtőtáborokba
löltek ki kényszerlakhelyet, ahol állandó rendőri felügyelet mellett kerültek, majd a Hortobágyra, egy állami
fizikai munkát végeztek a mezőgazdaságban. Korábbi életüket gazdaság telepére. Különösen kegyetlen kö-
rülmények között dolgoztatták őket, a kül-
hátrahagyva itt kellett új életet kezdeniük, számukra idegen és
világgal nem tarthattak kapcsolatot. Kény-
megalázó körülmények között. Sokszor a befogadásukra kényszerí- szerlakhelyük általában egy helyi „kulák”
tett családok segítségével tudták csak túlélni az első időszakot. Ter- házacskájában volt: egy kis szoba, ahol akár
mészetesen a befogadó családok sem örültek a hívatlan „vendégek- három nemzedék is összezsúfolódott. Ke-
nek”, de legtöbbször hamar kiderült, hogy a kitelepítettek a mosto- serű humorral jegyezte meg egy paraszt-
ha körülmények ellenére képesek ellátni magukat, sőt, jelenlétük, gazda: „Magukat mivelünk büntetik, minket
műveltségük előnyöket is tartogat a parasztcsaládok számára. 6 pedig magukkal.”
A recski emlékmű előterében a tábor egyik A recski munkatábor látképe ma, a rekonstruált (helyreállított) büntetőbarakkal
helyreállított őrtornya áll • Keresd meg
Recsket a földrajzi atlaszodban! Kérdezd meg A diktatúra kiépülésével egyre több internáló-, majd munkatá-
szüleidet, nagyszüleidet, ők mit hallottak a bort állítottak fel az országban. Ide bírói ítélet nélkül szállították az
recski táborról! embereket. Ezt egy belügyminiszteri rendelet tette lehetővé. Az ide
hurcolt emberek kiválasztásának módja és indoka sokszor megfejt-
7 „Állítólagos bűntetteiket illetőleg a tábor
hetetlen volt, és ez számtalan önkényes visszaélésre adott okot. 7
több mint ezer lakója különböző csopor-
Az őrizetesek a kistarcsai gyűjtőtáborba kerültek, innen osz-
tokba oszlott. […] Kulákok, akiket el akar-
tak tüntetni, hogy elvehessék földjüket, és tották szét őket az ország területén szétszórtan található táborokba,
szegényparasztok, akiket kulákokká nevez- amelyek az ÁVH igazgatása és felügyelete alatt álltak. Az inter-
tek ki, hogy eltüntessék őket, úgynevezett nálótáborok mellett 1950 után egyre több munkatábor jött létre.
rossz munkások, akiket azért vittek el, hogy Ezek feladata a rendszer ellenségeinek megtörésén kívül a szocia-
munkatársaikat megijesszék, és a nagyobb lista népgazdasági tervekben előirányzott nagyberuházások felépíté-
gyárak legjobb dolgozói, akiket azért vittek se volt (például tiszalöki vízerőmű, kazincbarcikai vegyi kombinát),
el, hogy a munkások még jobban megijedje- ahol a fogvatartottak nehéz fizikai munkát végeztek. A beruhá-
nek.” (Faludy György: Pokolbéli víg napjaim – zások mellett ipari üzemekben, a mezőgazdaságban és bányákban is
részlet) dolgoztak elítéltek. A leghírhedtebb a recski kőbánya volt. A foglyok
napi 14 órát dolgoztak, a munkájuk általában igen megerőltető volt,
emellett el kellett viselniük az embertelen őrök bántalmazásait,
kínzásait is. Enni nagyon keveset kaptak, az is rossz minőségű volt,
orvos, gyógyszer nem volt. Sokan megbetegedtek, majd elhunytak
a rabok közül.
8 „Eleget téve a cseh és a szlovák földmű- 1953-ban Nagy Imre kormánya egy időre felszámolta az interná-
vesek és zsellérek egy új földreform követ- lás intézményrendszerét. Az internáltak közül sokan büntetésvég-
kezetes végrehajtására vonatkozó követe- rehajtási intézetekbe kerültek, de akik kiszabadultak, azok sem kap-
lésének, és mindenekelőtt arra törekedve, ták vissza elkobzott javaikat, továbbra is rendőri felügyelet alatt
hogy a cseh és szlovák földet egyszer s maradtak, és megbélyegzetté váltak.
mindenkorra elvegyük az idegen német
és magyar birtokosok kezéből, valamint a
köztársaság árulóinak kezéből, s a cseh és A határon túli magyarok megpróbáltatásai:
a szlovák parasztság és zsellérek kezébe ad- deportálások
juk, a kormány javaslatára elrendelem:
1. §. Azonnali hatállyal és térítés nélkül a Csehszlovákia politikai vezetőinek célja az egységes csehszlovák
földreform céljaira elkobozzuk azt a mező-
nemzetállam megteremtése volt. A magyargyűlölő köztársasági el-
gazdasági vagyont, amely
a) a német és magyar nemzetiségű sze- nök (Edvard Beneš [benes]) által a háború végén meghirdetett kor-
mélyek tulajdonában van, állampolgársá- mányprogram szerint a magyarok „kollektíven (közösen, együttesen)
gukra való tekintet nélkül.” (Beneš elnök bűnösök” Csehszlovákia felbomlasztásáért. 8 Tehát nem a háború
rendeletéből, 1945) alatti tettek számítottak, hanem az, hogy valaki magyarnak szüle-
20. Deportálások „békeidőben” 235
9 Ligetfalu határában álltak a korábban

zsidó munkaszolgálatosok számára épített
gyűjtőtábor fabarakkjai. Itt hozott létre
a csehszlovák hadsereg egy gyűjtőtábort
1945 nyarán a „megbízhatatlannak” vagy
„gyanúsnak” minősített személyek szá-
mára, akik szinte kizárólag németek vagy
magyarok voltak. A gyanúsnak minősí-
téshez az is elég volt, ha valaki nem értett
jól szlovákul, vagy a kiválogatást végzők
megkívánták az érintett vagyontárgyait.
A táborban németek és magyarok töme-
geit gyilkolták meg, legtöbbjüket a tábor
létrehozása utáni hónapokban, de a véreng-
zések egészen 1947 tavaszáig folytatódtak.
A tragédiasorozat áldozatai legalább hat
tömegsírban nyugszanak. Többnyire haj-
nalban, tizenöt fős csoportokban lőtték le
A kitelepítés áldozatai: dunacsúnyi magyarok kényszerülnek elhagyni otthonukat az embereket. (Dunajszky Géza kutatásai és
(1946) filmje alapján.)
tett. (A „kollektív bűnösség” megbélyegzést máig [2021] nem von-

ták vissza.) Ennek alapján a magyarokat megfosztották állampolgár-
ságuktól, azaz nem védte őket semmiféle törvény, sérelmükre bármit el
lehetett követni. Ugyanezen intézkedések vonatkoztak a német nem-
zetiségre is Csehszlovákiában, akiket kitelepítettek az országból.
A magyaroknak évekig nem lehettek iskoláik, semmiféle szerveze-
tük, nem vehettek részt a közéletben. Mintegy 40 ezer felvidéki
magyart hurcoltak (deportáltak) asszimilációs céllal, messze
a szülőföldjéről, cseh és morva területekre, több tízezret pedig
kényszermunkára vittek. Sok magyar családot vagyonelkobzással
sújtottak, főleg azokat, akik jobb lakással, házzal rendelkeztek. Ki-
lakoltatták és internálótáborokba kényszerítették őket. Vagyonuk-
ból mindössze egy 50 kilós csomagot vihettek magukkal. A magyar
kormány tehetetlen volt a szomszédos állam önkényével szemben.
Végül, hogy elkerüljék a csehszlovákiai magyarság teljes felszámo-
lását, Magyarország lakosságcsere-egyezményt kötött Csehszlo-
vákiával. (Erről a 18. témában tanultunk.)
Több helyen is sor került tömeggyilkosságokra, németekkel és ma-
gyarokkal szemben egyaránt. Ezek közül a leghírhedtebb gyilkosságok A szolyvai áldozatok emlékműve a mártírok
színhelye a Pozsony melletti Ligetfaluban kialakított gyűjtőtábor volt. 9 nevét tartalmazó, 2004-ben elhelyezett
A korábban Csehszlovákiához tartozó Kárpátalja területe a világ- márványtáblákkal  Mutasd meg Szolyvát
háború végén szovjet uralom alá került. A magyar és a német férfi- a történelmi atlasz térképén!
lakosság egy részét először a szolyvai
gyűjtőtáborba, onnan pedig több tíz-
ezer embert a szovjet Gulag-táborok-
ba hurcoltak, ahonnan csak kevesen
tértek haza.
A Romániához visszacsatolt észak-
erdélyi területeken román önkéntes ro-
hamcsapatok 1944 őszén rátámadtak a
magyar falvakra (kb. 100 embert meg-
öltek, több ezret megvertek, megkí-
noztak, elüldöztek). Az erőszak odáig
fajult, hogy a szovjet hadvezetés ki-
parancsolta a román fegyvereseket a
területről, mert veszélyesnek tartotta
a front mögött kialakult feszült hely-
zetet.
A háború után rövidesen nagy befolyásra szert tevő kommunis-

ták – hasonlóan más szocialista országokhoz – kialakították a maguk
táborrendszerét, a sztálini mintát követve. A kényszermunkatábo-
rok foglyai a szocialista nagyberuházások építésében vettek részt.
Mindenki ide kerülhetett, akit a rendszer ellenségének tartottak,
köztük több ezer magyar is. A legfélelmetesebb hírű táborokat
a Duna-deltában hozták létre. A szinte elviselhetetlen természeti
környezetben, embertelen körülmények között végzett nehéz fizikai
munkától (nádvágás, mocsárlecsapolás, gátépítés) legyengült em-
berek között aratott a halál. Hírhedt helyek voltak a Duna–Fekete-
tenger-csatorna építéséhez létrehozott munkatáborok is, amelyeket
a táborok megszervezői „a román burzsoázia temetőjének” neveztek.
1944 tavaszán a partizánok Jugoszlávia jelentős részét már fel-
szabadították. A Tito vezette új rendszer tudatosan törekedett a
lakosság különböző csoportjainak megfélemlítésére. Az üldözést
nem kerülhették el a magyarok sem. A partizánok 1944. október
A 64 kilométer hosszú Duna–Fekete-tenger- elején vonultak be a Délvidékre, és a tömeges kivégzések, a gyak-
csatorna összeköttetést létesít a Duna és a ran középkori módszereket idéző megtorlások rögtön megkezdődtek.
Fekete-tenger között. Mintegy 450 kilomé- A magyarokkal és a németekkel szembeni tömeges megtorlás kife-
terrel lerövidíti a Fekete-tengerhez vezető jezetten bosszú volt a rajtuk esett sérelmekért, különösen az 1942
•
vízi utat. Nézd meg a csatorna térképét a januárjában elkövetett újvidéki razziákért. (A „hideg napokról” a
Wikipédián! 165. oldalon olvashatsz.) A megtorlás körülbelül tízszeres volt: min-
den meggyilkolt szerbért tíz magyarnak kellett meghalnia, sokszor
rettenetes kínhalállal. Tömegesen végeztek ki ártatlan embere-
10 Magyar túlélők visszaemlékezéseiből: ket, egyes falvak teljes magyarságát kitelepítették, lakóit táborokba,
„1944 októberében […] orosz csapatok és kényszermunkára hurcolták. A leghírhedtebb mészárlásra Csúrogon
Tito partizánjai érkeztek a faluba. Akkor került sor, amelynek több mint 3000 magyar és német esett áldoza-
18 000 lakosú falu volt, ma már csak 15 tul. Százezer fölöttire tehető a munkatáborokba deportált dél-
ezres. Háromezer magyart részben megöl- vidéki magyarok és németek száma. A tömeggyilkosságokat évti-
tek, részben elhurcoltak. […] Éjjelente két- zedeken keresztül említeni is tilos volt, így az áldozatok számát ma is
három csoporttal végeztek. Egy-egy cso-
csak becsülni tudjuk: körülbelül 40 ezer ember eshetett áldozatul a
portban 150–200 fő. […] Unokatestvérem-
nek a feleségét, aki két hónapos állapotos vérengzéseknek. 10
volt, szintén éjjel hurcolták el, megverték,
majd a temetőben a többiekkel együtt
agyonlőtték.”
A délvidéki mészárlás területe

(a halványpiros folt)  Mu-
tasd meg Bánátot és Bácskát a
történelmi atlaszban!

1. Mutasd be a deportálások és üldözé- A deportálások és üldözések okai.
sek okait! Magyarországi kitelepítések és munkatáborok (Hortobágy, Recsk).
2. Meséld el, milyen sors várt a kitelepí- A határon túli magyarok megpróbáltatásai:
tettekre és a munkatáborokba hurcol- – Csehszlovákia: kollektív bűnösség → deportálások;
takra! – Kárpátalja: szovjet fennhatóság, táborok;
3. Hasonlítsd össze, hogy a csehszlová- – Románia: mészárlások, munkatáborok (pl. Duna-delta);
kiai, a kárpátaljai, a romániai és a jugo- – Jugoszlávia: tömeggyilkosságok a Délvidéken.
szláviai magyarságot milyen veszélyek
fenyegették a front elvonulása után!
237
Magyarország szovjetizálása Összefoglalás
Mikor hazánk keleti felén már véget értek a világháborús harcok, 1944 végén
Debrecenben összeült az Ideiglenes Nemzetgyűlés, és megalakult az Ideiglenes
Nemzeti Kormány. Programja a háború befejezéséről és az ország demokratikus
átalakításáról szólt. A szovjet hadsereg 1945 áprilisára hazánk egész területét
az ellenőrzése alá vonta. Az országot jóvátétel címén kifosztották, és több száz-
ezer embert elhurcoltak kényszermunkára a Szovjetunióba.
Magyarország gazdasági és politikai életét a Szövetséges Ellenőrző Bizottság
ellenőrizte, amely egyértelműen a szovjet érdekeket érvényesítette. 1947 feb-
ruárjában a párizsi békeszerződés visszaállította a trianoni határokat, és bár ha-
zánk elvileg független ország lett, a szovjet csapatok továbbra is itt állomásoztak.
A második világháború után a határon túli magyarság helyzete a két világ-
háború közöttinél is nehezebbé vált. Csehszlovákia kitelepítéssel teljesen meg
akarta szüntetni az ottani magyar kisebbséget. Jugoszláviában a délvidéki ma-
gyarokat bosszúból tömegesen gyilkolták meg. Kárpátalján és Romániában ez- • Mit sepernek az utcán? Mi volt az oka en-
reket hurcoltak munkatáborokba. nek?
Magyarországon a front elvonulása után megkezdődött a földreform végre-
hajtása és az ország újjáépítése, valamint az államosítások. Megszerveződtek
a politikai pártok, és még 1945-ben megtartották a nemzetgyűlési választást,
általános, egyenlő és titkos választójog alapján. A választáson nagy fölénnyel
a Független Kisgazdapárt győzött. 1946-ban kikiáltották a második Magyar Köz-
társaságot. Az új kormány miniszterelnöke ugyan kisgazda volt, de fontos tárcá-
kat (például a belügy) kaptak a kommunisták, és ezek birtokában megkezdték a
többi párt kiszorítását a hatalomból. A megszálló szovjet haderőre támaszkodva
igyekeztek csökkenteni a nemzetgyűlés jelentőségét, a kormányét viszont nö-
velték. Fokozatosan számolták fel a polgári pártokat („szalámitaktika”). 1947-
ben az előrehozott választásokon – a csalások ellenére – csak 22 százalékot ért
el a Magyar Kommunista Párt. 1948-ban az MKP és az SZDP egyesült Magyar
• Mire szolgált, és milyen csalásban játszott
szerepet ez a cédula?
Dolgozók Pártja (MDP) néven. Az MDP gyorsan megteremtette az egypárti dik-
tatúrát. Az 1949-ben kiadott alkotmány már az MDP vezető szerepét fogalmaz-
ta meg. Hazánk államneve Magyar Népköztársaság lett.
A kommunista hatalomátvételt Magyarországon a szovjet típusú diktatúra
rendszerének és módszereinek a szolgai átvétele követte. Ennek fontos eszköze
volt az ÁVH és a lakosság megfélemlítése (kitelepítések, internálás, munka-
táborok, terror). A személyi kultuszt kiépítő Rákosi Mátyás koncepciós perekkel
távolította el vélt vagy valóságos ellenfeleit. Folytatódtak az államosítások, és
bevezették a tervgazdálkodást. Kezdetét vette a parasztság szövetkezetekbe
kényszerítése, a szovjet mintájú termelőszövetkezetek (kolhozok) szervezése.
1953-ban, Sztálin halála után az új szovjet vezetés Rákosi háttérbe szorítá-
sáról döntött. Az új miniszterelnök Nagy Imre lett. Nagy meghirdette az „új sza-
kasz” politikáját. Maradt az egypártrendszer (a diktatúra), de enyhült a szorítása.
A külpolitikai helyzet változása miatt két év múlva ismét Rákosi került előtérbe,
s Nagy Imrét kiszorították a hatalomból. A kemény diktatúrát azonban már
nem lehetett visszaállítani. • Kiket ábrázol, és mit jelenít meg a fenti
plakát?
1. Ismereteid alapján 1945 felszabadulás volt, vagy megszállás? Indokold véle-
ményed!
2. Mi volt a SZEB?
3. Értékeld a földreformot! Milyen kedvező, és milyen kedvezőtlen következ-
ményei voltak?
4. Milyen eredménnyel végződtek a háború utáni első szabad nemzetgyűlési
választások?
5. Miért került sor 1947-ben előrehozott választásokra? Jellemezd az úgyneve-
zett kék cédulás választásokat!
6. Jellemezd a határon túli magyarság helyzetét Csehszlovákiában, Kárpátal-
ján, Jugoszláviában és Romániában!
7. Mutasd be a kitelepítések és az internálások rendszerét!
8. Mi a személyi kultusz?
9. Ki volt Mindszenty József? Mi volt a „bűne”?
10. Kinek a nevéhez fűződik az „új szakasz”? Milyen intézkedések jellemezték? • Hol volt a leghírhedtebb munkatábor
Magyarországon?
238
Kislexikon
A kerettanterv kötelező fogalmait vastag betűvel tüntettük fel. Ezeket mindenképpen tanuld meg! A többi fogalom a
tankönyv szövegének megértésében segít.
Achilles-sarok • Valakinek, vagy valaminek a legsebezhetőbb, leg- demagógia • 1. Tetszetős, de hazug ígérgetés. 2. Valaki vagy vala-
érzékenyebb pontja. mi ellen irányuló felelőtlen hangulatkeltés.
agitátor • Olyan személy, aki politikai meggyőzéssel igyekszik va- demokrácia • Olyan politikai rendszer, amelyben a nép uralma ér-
lakit (valakiket) rávenni valamire. vényesül, a szavazópolgárok többségének akarata szerint.
agresszív • Támadó, hódító (agresszió: hódító célú támadás). deportálás • 1. Emberek vagy népcsoportok erőszakos elhurcolá-
államosítás • A magántulajdonban lévő javak állami tulajdonba sa a hatóság által kijelölt kényszerlakhelyre (többnyire idegen-
vétele. be). 2. Politikai – vagy faji – okból üldözött emberek koncentrá-
állampapír • Az állam által kibocsátott értékpapír. Ennek meg- ciós táborokba való hurcolása.
vásárlásával a befektetők valójában pénzt kölcsönöznek az deviáns • A szabályokat és a társadalom elvárásait nem követő.
államnak, kiadásai fedezésére. Az állampapír értékét az állam dízelmotor • Szerkezetileg hasonlít a benzines, úgynevezett Otto-
garantálja. motorhoz (belső égésű motor), de hajtóanyag a benzin helyett
állampolgári jog • Az alkotmányban rögzített, minden állampol- gázolaj, amelynek berobbantásához nem szükséges elektromos
gárt megillető jogok elnevezése. Ezek közé tartozik például a szikra.
gyülekezési jog, a szólás- és a vallásszabadság, az egyesülési dualizmus • Sajátos államberendezkedés, két egyenrangú és a
jog. belügyekben önálló (saját kormánnyal és saját törvényhozás-
Államvédelmi Hatóság (ÁVH) • A magyar kommunista állam sal rendelkező) állam szövetsége. Közös az uralkodó személye,
államvédelmi szervezete 1948–1956 között, amely kezdetben a külpolitika, a hadsereg és az ezekkel kapcsolatos pénzügyek.
közvetlenül a belügyminisztérium, majd a kormány alá rendel- dzsentri • Olyan birtokos nemes Magyarországon, aki nem tud
ve működött. Valójában a pártvezetés (Rákosi Mátyás) akara- megélni a birtokai jövedelméből, vagy elvesztette birtokát,
tát hajtotta végre. ezért politikusnak, katonatisztnek vagy magasabb rangú állami
állóháború/állásháború • Olyan háború, amelyben a frontvona- hivatalnoknak állt.
lak mentén a szemben álló felek a lövészárkokba húzódnak, és
a frontvonal a folyamatos harc ellenére nem mozdul el egyik Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) • Nemzetközi szervezet,
irányba sem jelentősen. amelynek fő célja az országok közötti ellentétek békés megol-
amnesztia • Közkegyelem. dása, a háború elkerülése.
antant • Nagy-Britannia, Franciaország és Oroszország szövetsé- egypártrendszer • Egyetlen párt kizárólagos hatalmán alapuló po-
ge az első világháború előtt és a háború időszakában. Az elne- litikai rendszer (pártállam).
vezés a francia entente cordiale (antant kordiál) kifejezésből emancipáció • Egyenjogúsítás. Leggyakrabban a nők, illetve a zsi-
ered, amely szívélyes megegyezést jelent. dóság egyenjogúsítását értjük alatta.
antiszemitizmus • Zsidóellenesség, zsidógyűlölet. Az antiszemi- emberi jogok • Az egyén (politikai és személyes) szabadságát ki-
ták a zsidó népességet a saját országukban idegennek, kárté- nyilvánító, minden embert születésétől fogva egyenlően meg-
konynak, alacsonyabb rendűnek tekintik. illető jogok.
arcvonal • Egy katonai egység (hadsereg) hadállásának az a része, emigrál • Elsősorban politikai okból hazáját elhagyva önkéntes
amely közvetlenül szembenéz az ellenséges katonai egységgel. száműzetésbe megy.
asszimiláció • Egy csoport vagy személy beolvadása egy másik, Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) • Védelmi jellegű
idegen népcsoportba, általában bevándorlás következtében. politikai, katonai szövetség. Jelenleg (2022) 30 tagállama van
Európában és Észak-Amerikában. Magyarország 1999 óta tagja.
bábállam • Idegen hatalomtól függő, csak látszatra önálló állam.
békediktátum • Olyan békeszerződés, amelyben a győztes(ek) fasizmus • Az első világháború után Olaszországban kialakult,
előírásait a legyőzött országnak feltételek nélkül el kell fogad- szélsőséges tekintélyuralmi, a nemzeti értékeket előtérbe he-
nia. lyező politikai mozgalom.
berlini fal • Nyugat-Berlint körülvevő építmény 1961 és 1989 kö- fehérkülönítményes megtorlások • A Tanácsköztársaság buká-
zött, a hidegháború jelképe. sa után a különböző radikális jobboldali fegyveres csoportok
Beszkárt • BSzKRt, azaz Budapest Székesfőváros Közlekedési Rt. (különítmények) által végrehajtott törvénytelen megtorló ak-
Több kisebb közlekedési vállalat egyesítésével alakult 1922- ciók elnevezése az 1919–1921 közötti időszakban.
ben. folyóirat • Kéthetente vagy ritkábban megjelenő sajtótermék.
bojkott • A kapcsolatok megszakítása egy személlyel vagy szerve- front • Két ellenséges sereg összeütközésének helyszíne egy há-
zettel, tartózkodás bizonyos áruk vásárlásától vagy valamilyen borúban.
más tevékenységtől. Független Kisgazdapárt • Teljes nevén Független Kisgazda-, Föld-
boldoggá avatás • A katolikus egyházban szokásos eljárás, amely- munkás- és Polgári Párt. 1930-ban alakult keresztény szellemi-
nek során az elhunyt személyt érdemei alapján üdvözültnek ségű jobboldali párt, amely elsősorban a parasztság érdekeit
nyilvánítják, de (még) nem avatják szentté. képviselte.
bolsevik • Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt Lenin függőfolyosó • Híd- vagy erkélyszerűen épített, nyitott folyosó.
vezette irányzatának tagja. Ők voltak a kommunisták, akik A bérházak belső udvarán minden emeleten a lakások bejárata
elvetették a parlamentarizmust, a polgári demokráciát, és a előtt húzódik.
hatalom erőszakos megragadására, diktatúra bevezetésére ké-
szültek. gazdasági integráció • Folyamat, amely során a részt vevő orszá-
gok között egyre szorosabb gazdasági együttműködés alakul ki.
casus belli • A latin szó jelentése: ok a háborúra. (Valójában a há- gazdasági válság • A gazdaság működésének zavara, amelyet a ter-
ború közvetlen kirobbantó okát vagy ürügyét értjük rajta.) melés visszaesése, az árak esése, munkanélküliség és pénzügyi
csasztuska • Eredetileg orosz népköltészeti műfaj, „dalocska”, ké- válság kísér.
sőbb politikai agitációs célú, a kommunizmust és vezetőit di- Gestapo • A hitleri Németország politikai rendőrsége (Geheime
csőítő, egyszerű dal. Staatspolizei [géhájme státszpolicáj] = Titkos Államrendőrség).
csatlós állam • Valamilyen kényszer miatt egy idegen hatalom ki- gettó • 1. A középkortól a XIX. századig a települések zsidók által
szolgálójává váló állam. lakott, különálló része. A nemzetiszocializmus hatására több
országban bevezetett, elkülönített, sokszor falakkal elzárt és
Kislexikon 239
fegyveresekkel őrzött zsidónegyed. 2. Elkülönült lakóterület a római katolikus egyházra alkalmazták. Politikai indíttatású,
mai nagyvárosokban, ahol etnikai vagy vallási, kisebbségi cso- többnyire a kommunisták használták. Azon a hamis vélemé-
portok zárt közösségben élnek. nyen alapult, amely szerint az egyház vissza akarja állítani az
gramofon • Korong alakú lemezre felvett hang (legtöbbször zene) 1945 előtti félfeudális-kapitalista rendszert.
lejátszását lehetővé tevő készülék, a lemezjátszó őse. koalíciós kormány • Olyan kormány, amelyben több politikai párt
Gulag • A munkatáborok rendszerének közkeletű elnevezése a képviselői is részt vesznek, s e pártok együttműködve gyakorol-
táborok igazgatóságának nevéből származik (oroszul: Glavnoje ják a végrehajtó hatalmat.
upravlenyije lagerej). koholt vádak • Kigondolt, hamis vádak, amelyeknek nincs köze a
valósághoz.
háborús bűnös • Háborús körülmények között is elfogadhatatlan kolhoz • Mezőgazdasági nagyüzem az egykori Szovjetunióban.
(az úgynevezett hadijogba ütköző), az emberiség (polgári la- Formálisan a földművesek önkéntes szövetkezetei, valójában a
kosság) elleni bűncselekményeket elkövető személy. parasztoktól elvett földeken működő gazdaságok voltak.
hadigazdaság • A háború céljainak megfelelően irányított, annak kollektivizálás • Szövetkezetesítés. A parasztgazdaságok gazdasá-
mindenben alárendelt gazdaság. A hadigazdaság az állam erős gi, de főleg politikai okokból, hatalmi eszközökkel történő kisa-
beavatkozását jelenti a gazdasági életbe. játítása és szövetkezetekké (kolhozokká) egyesítése.
hadosztály • Több ezredből álló katonai egység. Egy ezred 800– kommandós • Különleges katonai egység tagja.
2000 katonából áll, parancsnoka rendszerint ezredes. kommunizmus • „Közösségi társadalom”, a javak közös birtoklá-
hátország • A hadviselő országnak a hadműveleti terület (front- sán (köztulajdonon) alapuló, az egyéneknek teljes egyenlősé-
vonal) mögötti része. get és anyagi biztonságot nyújtó, csak elméletben létező tár-
hidegháború • Fegyveres konfliktus nélküli háború. Fő jellemzői sadalmi rendszer. A kommunizmus megvalósításának módját
a fegyverkezési verseny, a háborús uszítás, az ellenséges propa- Karl Marx dolgozta ki filozófusi alapossággal.
ganda és ideológiai, kulturális, gazdasági összecsapások. kompromittálódik • Rossz hírbe keveredik.
hold (kataszteri hold) • A magyar mezőgazdaságban 1970-ig hasz- koncentrációs tábor • Elnyomott népeknek, népcsoportoknak,
nált területmérték. Hagyományosan az ekével egy nap alatt hadifoglyoknak stb. fogva tartására létrehozott tábor.
felszántható területet jelenti. Kb. 5800 négyzetméter, tehát öt koncepciós per • A törvényességnek csak a látszatát megtartó, ha-
hold nagyjából négy focipálya területe. mis (koholt) vádak alapján rendezett politikai per.
holokauszt • A zsidó népesség tervszerű, szervezett elpusztítása konszolidáció • Gazdasági és/vagy politikai válság után a helyzet
a második világháború időszakában. Tágabb értelemben a szó megszilárdulása.
más népcsoportok tömeges elpusztítását is jelenti. konzervativizmus • Politikai eszme, amely a hagyományokat, a
nemzeti, történelmileg kialakult értékrendet helyezi előtérbe.
infláció • Pénzromlás, a pénz értékének, vásárlóerejének tartós korridor • Folyosó, átjáró. A történelemben egy állam két területe
csökkenése. Az inflációt az árak emelkedése kíséri. között húzódó területsáv, amely egy másik állam része.
invázió • Egy ellenséges terület katonai elözönlése. korrupt • Megvesztegethető, erkölcsileg romlott.
irredentizmus • Más országokhoz tartozó területek megszerzésé- kötelékben repül • Több repülőgép (pl. bombázó) együttesen és
re irányuló törekvés (mozgalom), amely etnikai (nemzetiségi) összehangoltan hajt végre repülést.
vagy történelmi okokra hivatkozik. A XX. századi magyar törté- közös ügyek • Az Osztrák–Magyar Monarchia idején azok az
nelemben a kifejezés egyértelműen a trianoni békeszerződéssel ügyek, amelyeket a birodalom két társországa, Ausztria és
elcsatolt területek visszaszerzésére irányuló törekvést jelenti. Magyarország együttesen kezelt (összbirodalmi ügyek). Ilyen
volt a külügy, a hadügy és az e kettő kiadásait fedező pénzügy.
jóléti állam • A polgárok elemi jólétének biztosítására irányuló központi hatalmak • Az első világháborúban: Németország,
állami felelősségvállalás, az esélyegyenlőség, a méltányos va- Ausztria–Magyarország és szövetségeseik. (A világháború előtt
gyon- és jövedelemeloszlás, illetve az egyén alapvető életszük- Olaszország és Románia is része volt a szövetségnek.)
ségleteinek biztosításával. krematórium • Halotthamvasztó.
jóvátétel • A háborúban vesztes államok fizetik a győzteseknek kucsma • Prémből, szőrméből készült, karima nélküli fejfedő.
a háborús károk megtérítése címén. Lehet pénz, de lehetnek kulák • A módosabb paraszt negatív kicsengésű elnevezése a
anyagi javak is (vagy mindkettő). A jóvátétel összegét a győz- Szovjetunióban. (Az orosz kifejezés jelentése: nagygazda, zsu-
tesek állapítják meg, és megfizetéséig a győztesek általában gori.) A kulákokat a bolsevikok ellenségnek nyilvánították, és
valamilyen módon ellenőrzik a vesztes államokat. gazdasági, politikai korlátozásokkal, gyakran büntetőeljárással
sújtották.
kartácstűz • Amikor az ágyúk kis fémdarabokkal töltött lövedék- kultuszminiszter • Vallás- és közoktatásügyi miniszter. (A mai kul-
kel tüzelnek. A darabkák szétrepülve nagy pusztítást okoznak. turális, művelődésügyi, oktatási stb. miniszteri tárcának felel
karizmatikus • Igen erős egyéniségű, meggyőző erővel bíró sze- meg.)
mély.
keresztényszocializmus • Keresztény értelemben vett (az embe- légvédelmi sziréna • A nagyvárosokban – leginkább a házak tete-
rek Isten előtti egyenlőségéből kiinduló) társadalmi igazságos- jére – szirénákat szereltek, hogy egy várható légitámadás előtt
ságot hirdető politikai irányzat és mozgalom. Célja a társadal- ezek hangja (vijjogása) figyelmeztesse a lakosságot.
mi egyenlőtlenségek csökkentése, a szegénység enyhítése, a liberalizmus • Szabadelvű politikai eszmerendszer, amely az
szociális gondok orvoslása. egyéni szabadságjogokat, kezdeményezőkészséget helyezi elő-
kisantant • Csehszlovákia, Románia és a Szerb–Horvát–Szlovén térbe.
Királyság (Jugoszlávia) katonai és politikai szövetsége. 1921-
ben jött létre, s fő célja az első világháborút követően Magyar- málenkij robot • Orosz kifejezés, jelentése ’kis munka’. A második
országtól megszerzett területek biztosítása, a magyar revizio- világháborút követően több százezer magyar, köztük sok civil
nista és irredenta törekvések megakadályozása. A kisantant esett szovjet fogságba, és került ki a Szovjetunióba, kényszer-
1938-ban, a müncheni egyezmény után megszűnt. munkatáborba.
kispolgárság • A polgárság alsó rétege. Ide tartoznak a nem bérből marsall • Tábornagy. Egyes hadseregekben a legmagasabb rangú
élő (önállóan dolgozó) kistulajdonosok (kisiparosok, kisvállal- tábornok.
kozók, kiskereskedők) és az állami alkalmazottak (kishivatalno- matiné • Délelőtti előadás.
kok, tanárok, vasutasok, rendőrök). mauzóleum • Síremlékül szolgáló díszes építmény.
kitelepítés • Hatósági intézkedés, amely során egy személyt vagy MÁV • A mozaikszó korábban a Magyar Királyi Államvasutakat je-
személyeket, illetve egy terület lakosságát kényszerrel új, a ha- lölte, ma a Magyar Állami Vasutakat.
tóság által kijelölt lakóhelyre költöztetnek. mentelmi jog • Az országgyűlési képviselőnek az a kiváltsága, hogy
klerikális reakció • Elmarasztaló elnevezése az egyházaknak és az büntetőeljárást (a tettenérés esetét kivéve) csak az országgyű-
egyházi személyeknek 1946-tól a nyolcvanas évekig. Leginkább lés hozzájárulásával indíthatnak ellene.
240 Kislexikon
millennium • A magyar honfoglalás ezredik évfordulója, illetve proletárdiktatúra • A hatalmat megszerző kommunista pártok
annak megünneplése 1896-ban. (A latin szó jelentése: ’ezredév, által a munkásosztály nevében gyakorolt erőszakos uralom.
ezeréves évforduló’.) Félreállítják, majd megszüntetik a különböző politikai pártokat,
morfium • Fájdalomcsillapító, nyugtató gyógyszer és kábítószer. a választások nem szabadok, és a parlament törvényhozói ha-
A háborúkban a súlyosan sebesültek szenvedéseinek enyhíté- talma is névlegessé válik.
sére használták. puccs • Államcsíny, erőszakos hatalomátvétel.
multinacionális cég • Több országra kiterjedő érdekeltségű válla-
lat. razzia • Rajtaütésszerű rendőri vagy katonai ellenőrzés, amelynek
célja a hatóság által a nemkívánatos személyek (bűnözők, kö-
nacionalizmus • A nemzetet, a nemzeti érdekeket előtérbe helye- rözött személyek, partizánok) elfogása.
ző politikai irányzat. reakciós • Politikai jelentésében a kifejezést azokra alkalmazzák,
nehéztüzérség • Nehézágyúkkal, azaz nagy teljesítményű ágyúk- akik a változásoknak, fejlődésnek ellenszegülnek. Mivel a Rákosi-
kal fölszerelt tüzérség. korszakban (enyhülő formában később is) egyedül a kommu-
nemzetiszocializmus • Az első világháború után Németország- nistáknak lehetett igazuk, mindenki reakciósnak számított, aki
ban kialakult szélsőjobboldali mozgalom és eszmerendszer. nem úgy vélekedett, mint a párt.
Jellemzői: demokráciaellenesség, kommunistaellenesség, egy rekriminál • Helytelenít, panaszol, vádol.
erőskezű vezető dicsőítése, radikális nacionalizmus, fajelmélet repülőgép-anyahajó • Nagy méretű hajó, amelynek fedélzetére
és az ebből következő antiszemitizmus. harci repülőgépek képesek leszállni. A repülőgép-anyahajó a
népirtás • Valamely nép, nemzeti, vallási vagy faji kisebbség meg- célpont közelébe szállítja a repülőgépeket, amelyek a hajó fe-
semmisítésére irányuló cselekedet. A népirtást a nemzetközi délzetéről indítanak légitámadást.
jog háborús bűntettnek tekinti. részvénytársaság • Olyan vállalati forma, amely alaptőkéjét rész-
népszavazás • Egy állam polgárainak valamely (alkalmilag felvető- vények (értékpapírok) eladásával szerzi meg. A részvénytár-
dő) fontos kérdésben szavazással történő közvetlen vélemény- saság tagjai (a részvényesek) részvényeik arányában kapnak a
nyilvánítása. (Idegen kifejezéssel: referendum.) vállalat nyereségéből.
NSDAP • Hitler náci pártjának a német nevéből származó rövidí- revízió • Felülvizsgálat alapján történő módosítás. A korszak ma-
tés: Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei (nacionál- gyar történelmében a kifejezés egyértelműen a trianoni béke
zocialisztise dajcse arbájterpártáj) = Nemzetiszocialista Német területi döntéseinek felülvizsgálatára vonatkozott.
Munkáspárt. roma/cigány népirtás • A nácik a romákat (cigányokat) – hasonló-
numerus clausus (’zárt szám’) • Magyarországon az első Teleki- an a zsidókhoz – elpusztítandó népcsoportnak nyilvánították.
kormány által hozott törvény (1920), amely kimondta, hogy a A roma népirtás (cigányul: porajmos) emléknapja augusztus 2.
felsőfokú tanintézetekben (egyetemeken) a különböző nemze-
tiségekhez, „népfajokhoz” tartozó hallgatók számaránya nem SA (Sturmabteilung [sturmabtejlung]) • Rohamosztag, Hitler
lehet nagyobb, mint az adott nemzetiség országos aránya. pártjának fegyveres különítménye, amely a SS-szel karöltve
nyilasok • Magyarországon az 1930-as évek elejétől 1945-ig a né- különleges (erőszakos) akciókat hajtott végre.
met nemzetiszocialisták szellemét és módszereit átvevő szél- sorkötelezettség • Az állam részéről az állampolgáraitól megköve-
sőjobboldali mozgalom hívei. Vezetőjük Szálasi Ferenc volt. telt, kötelező jellegű, határozott ideig tartó katonai szolgálat.
spanyolnátha • A XX. század elején pusztító influenzajárvány. Az
offenzíva • Nagy erejű katonai támadás. első világháború utáni években többen haltak meg spanyolnát-
osztályharc • A marxizmus elmélete szerint az ellentétes érdekű hában, mint a harcok következtében.
társadalmi osztályok (pl. jobbágyok–földesurak, tőkések–mun- SS (Schutzstaffel – azaz védőosztag) • Az NSDAP fegyveres eli-
kások) folytonosan szemben állnak, harcolnak egymással, és ez talakulata („rohamcsapata”). Feladata a belső biztonsági szol-
történelmi változásokat idéz elő. Ez a leegyszerűsítő elmélet gálat ellátása, az erőszakos politikai elnyomás, a haláltáborok
nem felel meg a történelmi tényeknek. felügyelete stb. volt. Ez volt a legrettegettebb karhatalmi szer-
önrendelkezési jog • A nemzetek azon joga, hogy meghatározzák vezet a náci Németországban.
állami létük formáját (pl. államforma, más állammal történő statárium • Rögtönítélő bíráskodás.
egyesülés). stratégiai • Hadászati jelentőségű.
sugárhajtású • Olyan motor, amely a hátrafelé kilövellő gázsugár
paktum • Egyezmény, megállapodás rosszalló elnevezése. erejével működik. Ezt a hajtóművet repülőgépeken és rakétá-
parlamenti demokrácia • Népképviseleten alapuló kormányzati kon alkalmazzák. A korábban alkalmazott légcsavart váltotta
rendszer, amelyben a demokratikus úton választott parlament fel az 1940-es évektől kezdve.
(országgyűlés) a legfőbb állami szerv.
párt • Meghatározott eszmék, értékek és érdekek alapján a tár- személyi kultusz • Állami, politikai vezetők mértéktelen és kritika
sadalom bizonyos csoportjainak képviseletét ellátó szervezet. nélküli dicsérete, pozitív emberi tulajdonságokkal való felruhá-
Célja a politikai hatalom megszerzése. zása. A diktatúrák nagy részére jellemző.
pártállam • Az a politikai rendszer, amelyben a hatalmat birtokló szociáldemokrácia/szocialista • Politikai irányzat, amely a demok-
egyetlen párt irányítja, uralja az államszervezetet. ratikus jogállam elveit elfogadva (tehát nem erőszakos úton)
partizán • A hadsereg kötelékén kívül, szervezetten harcoló sze- törekszik a piacgazdaság és a szociális érdekek összeegyezte-
mély. tésére.
pásztorlevél • Katolikus püspöknek a papjaihoz és híveihez intézett szocializmus • Olyan politikai nézet, amely a társadalmi egyen-
körlevele. lőséget és az anyagi javak igazságos elosztását akarja megva-
pengő • Egykori magyar pénznem, 1927. január 1-től 1946. július lósítani.
31-ig volt törvényes fizetőeszköz. szovjetek • Tanácsok, amelyeket Oroszországban a forradalmak
piacgazdaság • Olyan gazdasági rendszer, amelyben a versenyt, a időszakában (1905, 1917) a munkások és a katonák azért ala-
gazdasági tevékenységet nagyrészt a piac határozza meg, az ál- kítottak meg, hogy beleszólhassanak az eseményekbe. A szov-
lam ugyanakkor anyagi támogatást ad a szegények és a munka- jetekben idővel a bolsevikok szerezték meg az irányítást.
nélküliek megélhetéséhez. szőnyegbombázás • A kötelékben támadó bombázógépek nem
pontonhíd • Kikötött hajókra vagy más úszó tárgyakra (pl. tartá- egy konkrét célpontot, hanem egy célterületet bombáznak, és
lyokra) szerelt híd. egy adott pillanatban egyszerre oldják ki az összes bombát.
porlasztó (karburátor) • Olyan szerkezet, amely a folyadékot pi- szövetkezetek • Önkéntes társulások a gazdaságban (termelő-,
ciny cseppekre oszlatja (mint a mai spray-kben). A benzines kereskedő- vagy fogyasztási céllal), ahol a tagok a haszonból
gépkocsikban a karburátor végzi el a benzin porlasztását, így elsősorban az elvégzett munka alapján részesülnek. A szövet-
alkot a benzin és a levegő robbanóelegyet. kezeti mozgalom Angliából indult ki a XIX. század közepén.
Kislexikon 241
A kommunisták (pl. Sztálin, Rákosi Mátyás) szerint azért kell urbanizáció • A városiasodás folyamata; amikor a lakosság és a
szövetkezeteket alakítani, hogy így az állam (és a párt) jobban meghatározó gazdasági tevékenységek a városokban összpon-
ellenőrizhesse a parasztokat, és el tudja vonni jövedelmük egy tosulnak, és terjed a városi életforma.
részét.
szövetségesek • A második világháborúban Németország, Olasz- vallás- és közoktatásügyi miniszter • Bizonyos korszakokban
ország és Japán ellen harcoló nagyhatalmak, az Amerikai Egye- (dualizmus, Horthy-korszak) így nevezték az oktatási minisz-
sült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió összefoglaló tert. Eötvös József már az első független, felelős magyar mi-
neve. nisztériumban (az 1848-as Batthyány-kormányban) is ellátta
szuperhatalom • Olyan állam, amely gazdasági, katonai ereje ezt a tisztséget.
és diplomáciai jelentősége miatt az egész világon képes érde- Varsói Szerződés • A kommunista országok 1955-ben megalakult
keinek érvényesítésére, így az egész világ eseményeire képes katonai tömbje. Mindvégig szovjet vezetés alatt állt.
jelentős hatást gyakorolni. A kifejezést a Szovjetunióra és az vasfüggöny • A nyugati és a kommunista országok határán ki-
Egyesült Államokra használták a hidegháború idején. épített akadályrendszer (szögesdrót, aknamező), amely a két
szuverenitás • Teljes állami függetlenség. A szuverén államok ér- tábort elválasztotta.
vényesíthetik hatalmukat területük és lakosságuk fölött, tör- viadukt • Völgyhíd.
vényeket hoznak, önálló bel- és külpolitikát folytatnak. villámháború • Meglepetésszerű, nagy erőkkel végrehajtott, gyors
győzelemre törekvő támadó hadművelet.
taktika • A katonai célok megvalósításának konkrét, pillanatnyi vincellér • A szőlőművelés szakembere.
eszköze. Vix-jegyzék • Fernand Vix francia alezredes az antant Budapesten
tanácsköztársaság • A köztársaságnak a választott tanácsok tartózkodó katonai ellenőrző csoportjának a vezetője volt. Róla
hatalmán alapuló formája. Az 1919-es Magyarországi Tanács- nevezték el azt a jegyzéket, amelyet az antant 1919 márciusá-
köztársaság valójában a kommunista párt egypárti diktatúráját ban a magyar kormányzatnak átadott.
teremtette meg.
tengelyhatalmak • Németországot és szövetségeseit, elsősor- •
vörösterror Magyarországon a Tanácsköztársaság idején (1919)
az állam által irányított törvénytelen megtorló akciók elneve-
ban Olaszországot és Japánt nevezték így a második világhá- zése.
ború időszakában. Németország és Olaszország már 1936-ban
együttműködési megállapodást kötött, ezt nevezték Berlin–
Róma-tengelynek, s ebből származik a tengelyhatalmak elne- •
Wehrmacht A hitleri Németország szárazföldi, tengeri és légi
haderejének összefoglaló neve, a szó magyarul ’véderőt’ jelent.
vezés.
tervgazdaság • A vállalatok állami tulajdonán alapuló rendsze-
rekre jellemző gazdaságirányítási forma. A gazdaság előre meg- •
zuhanóbombázó Olyan bombázórepülő, amely zuhanórepülés-
ben támadja a célpontját. A rázuhanás nagyobb találati pon-
határozott időszakra központilag kidolgozott, részletes tervek tosságot eredményez. A bomba kioldása után a gép azonnal
alapján működik. emelkedni kezd.
torpedó • Víz alatt haladó, saját motorral hajtott, szivar alakú lö-
vedék, amely ellenséges hajók elpusztítására szolgál.
totális állam • Olyan politikai rendszer, (katonai) diktatúra, ami- •
zsidótörvények A zsidó lakosságot másodrendű állampolgá-
roknak nyilvánító és számukra különböző hátrányokat okozó
kor az állam a társadalom életének minden területét ellenőrzi. törvények. A két világháború között és a második világháború
totális háború • Az ország gazdaságának teljes felhasználásával, idején Európa sok országában (így Németországban és Magyar-
a lakosság végsőkig való igénybevételével folytatott háború. országon is) hoztak zsidótörvényeket.
tömegkultúra • A (kevésbé iskolázott) többség igényeit kielégítő
és számukra is érthető kultúra. •
zsidóüldözés A hatalom – antiszemitizmusból következő – erő-
szakos fellépése a zsidó lakosság ellen. Több formája és foko-
törvényszék • Régebben így nevezték a fontosabb ügyekben ítél- zata létezik.
kező bíróságot.
242
Időrend (kronológia)
A kerettantervben szereplő évszámokat vastag betűkkel tüntettük fel. Ezeket tanuld meg, a többi évszám az
időbeni tájékozódást szolgálja.
Egyetemes történelem Magyar történelem

1848: a „népek tavasza”. 1868: Eötvös József-féle nemzetiségi törvény.
1870: az egységes olasz nemzetállam létrejötte. 1873: Budapest egyesítése (Buda, Óbuda és Pest).
XIX. század második fele: a gyarmatbirodalmak kiépítése. 1896: a millennium.
1871: Németország egyesítése. 1918. október 31.: az „őszirózsás forradalom”.
1914–1918: az első világháború. 1918. november – 1919. március: az ország kétharmada
1914. június 28.: a szarajevói merénylet. idegen megszállás alá kerül.
1917: a bolsevik hatalomátvétel Oroszországban. Az 1919. március 21. – augusztus 1.: a Tanácsköztársaság.
Amerikai Egyesült Államok belépése a háborúba. 1920. március 1.: Horthy Miklós kormányzónak választása.
1917–1922: polgárháború Szovjet-Oroszországban. 1920. június 4.: a trianoni békediktátum.
1918. január: Wilson amerikai elnök békepontjai. 1920–1944: a Horthy-korszak.
1918. november: az Osztrák–Magyar Monarchia, majd 1920: a numerus clausus törvény.
Németország fegyverszünetet kér. 1921. november: Habsburg-ház trónöröklési jogának meg-
1921: a kisantant létrejötte. szüntetése.
1922: a Szovjetunió megalakulása. 1921–1931: Bethlen István miniszterelnöksége.
1933: náci hatalomátvétel Németországban. 1922: Magyarországot felveszik a Nemzetek Szövetségébe.
1935: a nürnbergi faji törvények kiadása. 1924: a Magyar Nemzeti Bank megalapítása.
1936: a Berlin–Róma-tengely létrejötte. Az antikomintern 1927: a pengő bevezetése.
paktum aláírása. 1932–1936: Gömbös Gyula miniszterelnöksége.
1938. március: a német csapatok bevonulnak Ausztriába. 1938: az első zsidótörvény elfogadása.
1938. szeptember: a müncheni konferencia. 1938. november: az első bécsi döntés.
1939 tavasza: Csehszlovákia felbomlása. 1939–1941: Teleki Pál második kormánya, a fegyveres sem-
1939. augusztus: Molotov–Ribbentrop-paktum. legesség politikája.
1939–1945: a második világháború. 1939. március: Kárpátalja visszafoglalása, a második zsidó-
1939. szeptember 1.: német támadás Lengyelország ellen. törvény elfogadása.
1940. május–június: Franciaország kapitulál. 1940. augusztus: a második bécsi döntés.
1940. nyár: az angliai (légi) csata. 1941. április: Teleki Pál halála. A Délvidék visszacsatolása.
1940. szeptember: a háromhatalmi egyezmény aláírása. 1941: a harmadik zsidótörvény elfogadása.
1941 tavasza: Jugoszlávia és Görögország német megszál- 1941. június 27.: hadiállapot Magyarország és a Szovjetunió
lása. között, Magyarország háborúba sodródása.
1941. június: a Szovjetunió megtámadása. 1942–1944: Kállay Miklós a miniszterelnök (hintapolitika).
1941. december: a moszkvai csata. 1943. január–február: a 2. magyar hadsereg pusztulása a
1941. december 7.: Japán támadás Pearl Harbor ellen. Don folyónál.
1942. január: Egyesült Nemzetek nyilatkozata. 1944. március 19.: Magyarország német megszállása.
1942 nyara: a japán terjeszkedés vége, a midwayi csata. 1944. május: a magyarországi zsidóság deportálásának
1943. február: véget ér a sztálingrádi csata. kezdete.
1943 nyara: a Kurszk környéki páncéloscsata. 1944. október 15.: sikertelen kiugrási kísérlet.
1943. nyár: angol–amerikai partraszállás Szicíliában. 1944. október – 1945. április: nyilasuralom Magyarországon.
1943. november: teheráni találkozó. 1944. december – 1945. február: Budapest ostroma.
1944. június 6.: normandiai partraszállás (második front). 1945. április: a háború vége Magyarországon.
1945. február: a jaltai konferencia. 1944–1945: magyarellenes támadások a Délvidéken.
1945. május 9.: Németország feltétel nélkül kapitulál. 1945: szovjet megszállás, választás és földreform
1945. július–augusztus: a potsdami csúcstalálkozó. Magyarországon.
1945. augusztus 6.; augusztus 9.: atomtámadás Japán ellen. 1946: a második köztársaság létrejötte.
1945. szeptember 2.: Japán feltétel nélkül kapitulál. 1946: a forint kibocsátása.
1945: az Egyesült Nemzetek Szervezetének létrejötte. 1946–1947: a Független Kisgazdapárt szétbomlasztása.
1946: a háborús főbűnösök pere Nürnbergben. A „szalámitaktika”.
1947: a párizsi béke, a hidegháború kezdete. 1946–1948: államosítások.
1948: Izrael Állam megalapítása. 1947: a kék cédulás választások.
1948–1949: a nyugat-berlini blokád és a két német állam 1947: a tervgazdálkodás bevezetése.
(NSZK, NDK) megalakulása. 1948–1956: a Rákosi-diktatúra.
1949: a KGST és a NATO létrejötte. 1948: a Magyar Dolgozók Pártjának létrejötte.
1950–1953: a koreai háború. 1949: a kommunista alkotmány életbelépése. A Magyar
1955: a Varsói Szerződés létrejötte. Népköztársaság létrejötte (1989-ig). A demokrácia fel-
1956. október: a szuezi válság. számolása.
1961: a berlini fal megépítése; Jurij Gagarin a világűrben. 1953 nyara – 1955: Nagy Imre első miniszterelnöksége és
1962: a kubai rakétaválság. óvatos reformjai.
1969: ember a Holdon.
243
Források
Irodalmi jogok jegyzéke (Österreichische Nationalbibliothek, Wien). 54. Vickers géppuska (Imperial War Museums,
124. Kós Károly: Kiáltó szó, 1921. In: Kiáltó szó - Kós Károly emlékezete. Nap Kiadó, 2005. London). 54. Német katonák a lövészárokban (Illustrated War News, Wikimedia, Project
127. gróf Bethlen Margit: Szálló a kastélyban. In: Soha nem adjuk fel…, Erdélyi Szalon Gutenberg. 55. Harci gáz áldozatai © CULTiRiS / AKG-Images. 55. Ló és lovasa (National
Kiadó, 2021. 131–132. oldal Archives at College Park, Adelphi). 56. Mérges gáz bevetése a nyugati fronton © CULTiRiS /
182. Polcz Alaine: Asszony a fronton. Szépirodalmi Könyvkiadó Budapest, 1991. 47. oldal Bridgeman Art Library. 56. Csata szárazföldön és levegőben (Imperial War Museums,
London). 56. Pilóták (Imperial War Museums, London). 56. Brit harckocsi bevetésen
Illusztrációk, fotók jegyzéke (Imperial War Museums, London). 57. Szerb visszavonulás (Imperial War Museums, London).
4. Károly Róbert aranyforintja (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest). 4. Hunyadi Mátyás, 57. Nyugati front légi felvételen (Imperial War Museums, London). 58. Katonák barátkozása
márvány dombormű (Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest) 4. a keleti fronton a Kárpátokban (Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány, Budapest).
Vizsolyi Biblia. © CULTiRiS / Kanyó Ferenc. 5. Török érmelelet (Kecskeméti Katona József 58. Osztrák–magyar tüzérüteg (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest). 59. Párizsi
Múzeum, Kecskemét). 5. Constantin Meunier: Fekete vidék (Meunier Museum, Brüsszel). 5. munkásnők (Wikimedia/Egrim21). 59. Lisztjegy (Hadtörténeti Intézet és Múzeum,
A Hitel című mű első kiadásának címlapja (Axioart Kft., Budapest). 6–7. Angol karikatúra, Budapest). 60. Hadirokkantak Budapesten (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest). 60.
(1914 Universiteit van Amsterdam, Amszterdam). 8. A bécsi kongresszus záróokmánya © Tüntetés a háború mellett (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest). 60. Benczúr
CULTiRiS / AKG-Images. 8. A Szent Szövetség alapítói a bécsi kongresszuson © CULTiRiS / Gyula: Tisza István (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest). 61. Hadicélokra leszerelik a
AKG-Images. 10. Eugène Delacroix: A haldokló Görögország Messolongi romjain © Váci utcai templom harangját (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest). 61. Katonai
CULTiRiS / AKG-Images. 10. Barikád a Breite utcán © CULTiRiS / AKG-Images. 10. Carlo azonossági jegy (Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Budapest). 61. Rudolf Alfred Höger:
Bossoli: Harc Solferinóért (Deutsches Rotes Kreuz, Berlin). 11. A calatafimi csata (Museo del Szuronyroham Doberdónál (Donauschwäbisches Zentralmuseum, Ulm). 62. IV. Károly a
Risorgimento, Lucca) 11. Giuseppe Garibaldi (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest). 12. Franz vezérkara körében (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest). 63. Amerikai katonák
von Lenbach: Otto von Bismarck (Walters Art Museum, Baltimore). 12. Anton von Werner: A ünneplik a németekkel kötött fegyverszünet hírét (Imperial War Museums, London). 63.
Német Császárság kikiáltása Versailles-ban (Bismarck-Museum, Friedrichsruh). 13. Balkáni Politikai karikatúra az orosz társadalomról (University of California, Oakland). 63.
gondok karikatúra © CULTiRiS / Bridgeman Art Library. 13. A Le Petit Journal címlapja © Forradalmárok támadják a cári rendőrséget © CULTiRiS / AKG-Images. 64. Lenin egy
CULTiRiS / Bridgeman Art Library. 14. Henri Meyer politikai karikatúrája Kína felosztásáról nagygyűlésen szónokol © CULTiRiS / AKG-Images. 65. A Téli Palota ostroma © CULTiRiS /
(Bibliothèque Nationale de France, Párizs). 15. Edward Linley Sambourne: Rhodes kolosszus Bridgeman Art Library. 65. II. Miklós cár és családja (Library of Congress, Washington D. C.).
(Punch magazin, Wikimedia, Project Gutenberg). 15. Német hadihajók (Great War Primary 66. Károlyi Mihály (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest). 67. Forradalmárok 1918
Documents Archive). 15. Zeppelin a vízen (Library of Congress, Washington D. C.). 15. októberében (Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Budapest). 67. A tömeg a Parlament előtt a
Maxim gépfegyver © CULTiRiS / Bridgeman Art Library. 16. Britannia és Marianne együtt köztársaság kikiáltását ünnepli (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest). 68. Károlyi Mihály
táncol (magángyűjtemény, Wikimedia / Votolom). 16. Le Petit Journal karikatúrája Kál-Kápolnán megkezdi a földosztást (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest). 68. Kun Béla
(Bibliothèque Nationale de France, Párizs). 18. A Szerecsen utcai telefonközpont (Budapesti (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest). 69. Kratochvil Károly (Veszprém Megyei Levéltár,
Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Veszprém). 69. Balassagyarmat címere (Wikimedia / Madboy74). 70. Korabeli
Könyvtár, Budapest). 19. A Titanic óceánjáró © CULTiRiS / SCIENCE PHOTO LIBRARY. 19. A propagandaplakát. Bíró Mihály alkotása (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest). 71. Kun Béla
Wright fivérek repülője (Library of Congress, Washington D. C.). 19. Zeppelin léghajó Csepelen beszédet tart (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest). 71. A Mindenkihez! című
(Library of Congress, Washington D. C.). 20. Remington írógép (Wisconsin Historical kiáltvány (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest). 71. Szamuely Leninnel © CULTiRiS /
Museum, Madison). 20. Röntgenfelvétel (National Library of Medicine, Bethesda). 20. Albert AKG-Images. 72. A Tanácsköztársaság hirdetménye Budapesten (Országos Széchényi
Edelfelt: Louis Pasteur (Musée d’Orsay, Párizs). 20. Marcellin Auzolle: A Lumière-mozi Könyvtár, Budapest). 72. Felfegyverzett munkások a Köröndön 1919 áprilisában © MTI Fotó.
plakátja (The Museum of American Heritage, Palo Alto). 22. John Linnell: Sir Robert Peel 72. A Tanácsköztársaság fegyveresei (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest). 72. 1919.
(National Portrait Gallery, London). 22. A brit konzervatív párt jelvénye (Wikimedia / Ivan május elsejei dekoráció Budapesten (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest). 73. Cserny
Lissitsyn). 23. A northumberlandi bányászszakszervezet zászlaja (Woodhorn Museum, József terrorcsapata élén (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest). 73. A Vörös Hadseregbe
Northumberland). 23. Plakát a munkásmozgalom jelszavával © CULTiRiS / AKG-Images. 24. hívó korabeli propagandaplakát (Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria,
A Kommunista kiáltvány címlapja © CULTiRiS / AKG Images. 25. Anarchista merénylet II. Budapest). 74. „Vörös katonák előre!” plakát (Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Budapest).
Sándor orosz cár ellen (Russian State Museum, Szentpétervár) 26. XIII. Leó pápa (Library of 75. Aba-Novák Vilmos: Horthy és a Nemzeti Hadsereg elindul Szegedről © CULTiRiS /
Congress, Washington D. C.). 26. A Rerum Novarum magyar kiadása (Pécsi Egyházmegyei Lazányi István. 75. Horthy és a Nemzeti Hadsereg bevonulása Budapestre (Magyar Nemzeti
Könyvtár, Pécs). 27. Franz von Lenbach: Otto von Bismarck (Walters Art Museum, Múzeum, Budapest). 76. Miltiadész Manó: Horthy (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest).
Baltimore). 27. Balkáni gondok karikatúra © CULTiRiS / Bridgeman Art Library. 27. Le Petit 76. Horthy Miklós (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest). 77. Novara cirkáló (The Great War
Journal karikatúrája (Bibliothèque Nationale de France, Párizs). 30. Százkoronás bankjegy Primary Documents Archive, Chicago). 77. Horthy megérkezik az Országházba (Kossuth
(Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest). 31. Ganz Ábrahám születésének századik Kiadó, Wikimedia / Norden1990). 77. Oklevél vitézzé avatásról (Magyar Nemzeti Levéltár,
évfordulójára kiadott emlékérme (Magyar Pénzverő Zrt., Budapest). 32. Mechwart András Budapest). 77. Vitézi érem (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest). 78. Angol karikatúra
(Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest). 32. Mechwart András hengerszéke (Országos Wilson békepontjairól © CULTiRiS / Bridgeman Art Library. 78. A „négy nagy” (Library of
Széchényi Könyvtár, Budapest). 32. Eötvös Loránd (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest). Congress, Washington D. C.). 79. Aláírások az 1919. június 28-án Németországgal kötött
32. Torziós inga (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest). 33. Déri Miksa, Bláthy Ottó, versailles-i békeszerződésen (Deutsches Pressemuseum, Berlin) 79. William Orpen: A német
Zipernowsky Károly (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest). 33. Transzformátor békeszerződés ünnepélyes aláírása (Imperial War Museums, London). 80. Józef Piłsudski
(Széchenyi István Emlékmúzeum, Nagycenk, Wikimedia / ifj. Zátonyi Sándor). 34. Vágó Pál: (Biblioteka Narodowa, Varsó). 81. A Népszövetség székháza Genfben (Bundesarchiv
A szegedi nagy árvíz (Móra Ferenc Múzeum, Szeged). 34. Kubikos (Országos Széchényi Sammlung, Berlin) 82. László Fülöp Elek: Apponyi Albert (Magyar Nemzeti Múzeum,
Könyvtár, Budapest). 34. A Keleti pályaudvar képeslapon (Wikimedia / Fransvannes). 35. Budapest). 83. A magyar küldöttség az aláírás után (Bibliothèque Nationale de France,
Attila kerékpárművek üzletének reklámlapja (Darabanth Aukciós Ház és Galéria, Budapest). Párizs). 86. Trianon-ellenes plakátok (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest). 87. II. Miklós
35. Polgári lakás (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest). 36. Egy pesti bérház cár és családja (Library of Congress, Washington D. C.). 87. Miltiadész Manó: Horthy
körfolyosós udvara (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest). 36. Franz Theodor Würbel: (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest). 88. Propagandaplakát Sztálinról © CULTiRiS /
Podmaniczky Frigyes (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest). 37. A Nyugati pályaudvar © AKG-Images. 89. Propagandaplakát Hitlerről © CULTiRiS / AKG-Images. 90. Lenin és Sztálin
Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei. 37. Földalatti-állomás az © CULTiRiS / AKG-Images. 90. A földosztásról szóló rendelet (Russian State Archives,
Andrássy úton (Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, Budapest). 37. Budapesti autóbusz Moszkva). 90. Lenin vezeti a népet (Tretyakov Gallery, Moszkva). 91. Toborzó plakát (Rodina
© Fortepan / Fortepan. 37. A budapesti Operaház © Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / magazin, Wikimedia). 92. Joszif Visszarionovics Sztálin (Library of Congress, Washington D.
Klösz György fényképei. 37. Scholtz Róbert: Az Operaház belseje (Budapesti Történeti C.). 92. Hosszú sor a Lenin-mauzóleum előtt 1925-ben (Bundesarchiv Sammlung, Berlin).
Múzeum, Budapest). 38. Moziplakát (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest). 38. Margit 93. Sztálin propagandaplakát © CULTiRiS / AKG-Images. 93. Sztálin-rend (Darabanth
híd (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest). 40. Madarász Viktor: Eötvös József (Magyar Aukciós Ház és Galéria, Budapest). 95. Szolzsenyicin egy Gulag-táborban (Wikimedia / Jukka
Nemzeti Múzeum, Budapest). 40. Román parasztcsalád (Országos Széchényi Könyvtár, Wallin). 95. Filmkocka az Ivan Gyenyiszovics egy napja című filmből. Rendezte: Caspar
Budapest). 41. Wéber Henrik: Magyarországi népviseletek (Országos Széchényi Könyvtár, Wrede, 1970. 95. Női barakk (gulaghistory.org). 96. Jakov Guminer: Propagandaplakát
Budapest). 42. Theodore Valerio: Cigány kovács a Mátrában (École nationale supérieure des (konstruktivizm.com). 97. Éhező gyerekek a Szovjetunióban (gulaghistory.org). 97. Sztálin, a
Beaux-Arts, Párizs). 42. Dankó Pista (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest). 42. Cigány „Nagy Építő”, propagandaplakát (Russian State Archives, Moszkva). 98. Egy Pierce-Arrow
család cimbalommal és nagybőgővel. Maár sarkadi fényképész felvétele (sulinet.hu). 43. márkájú autó reklámja © CULTiRiS / Bridgeman Art Library. 98. Jobboldali katonai
Anton von Werner: A berlini kongresszus (Lebendiges Museum Online, Senatskanzlei, puccskísérlet Berlinben (Bundesarchiv Sammlung, Berlin). 99. Mussolini beszédet mond ©
Berlin). 44. A millenniumi kiállítás plakátja (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest). 44. CULTiRiS / Bridgeman Art Library. 99. Benito Mussolini © CULTiRiS / Bridgeman Art Library.
Corelli Gusztáv: Műcsarnok (Vasárnapi Újság, Országos Széchényi Könyvtár, Budapest. 44. 99. A New York-i tőzsde a válság kitörésének napján © CULTiRiS / Bridgeman Art Library.
Ferenc József híd képeslapon (Wikimedia / Derzsi Elekes Andor). 45. Vajdahunyad vára 100. Dorothea Lange: Otthonát vesztett asszony gyerekeivel (Franklin D. Roosevelt Library
(Országos Széchényi Könyvtár, Budapest). 45.A millenniumi kiállítás megnyitása (Magyar Public Domain Photographs, Albany). 100. Franklin Delano Roosevelt © CULTiRiS / AKG-
Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapest). 46. Benczúr Gyula: Mikszáth Kálmán Images. 100. Gát a Tennessee folyón (Tennesse Valley Authority, Knoxville) 100. A „Kék Sas”
(Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest). 46. Munkácsy Mihály: Golgota (Déri Múzeum, (Library of Congress, Washington D. C.). 101. „Tisztítsd meg Németországot!” © CULTiRiS /
Debrecen). 46. Csontváry Kosztka Tivadar: Magányos cédrus (Szépművészeti Múzeum – AKG-Images. 102. Adolf Hitler © CULTiRiS / AKG-Images. 102. Zsidóellenes plakát ©
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest). 48. Iskolaszerek: toll, tollhegyek, tintatartó (Országos CULTiRiS / AKG-Images. 102. Az NSDAP rohamcsapatának (barnaingesek) tagjai
Széchényi Könyvtár, Budapest). 48. Dörre Tivadar: A Debreceni Református Kollégium (Bundesarchiv Sammlung, Berlin). 103. Adolf Hitler 1927-ben © CULTiRiS / AKG-Images.
épülete (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest). 48. Felsőlányiskolai tanóra 103. A náci párt odacsap-plakát © CULTiRiS / AKG-Images. 104. Adolf Hitler kancellári
Hódmezővásárhelyen (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest). 49. A millenniumi kiállítás kinevezését ünneplik Berlinben (Bundesarchiv Sammlung, Berlin). 105. Német fiatalok
plakátja (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest). 49. Földalatti-állomás az Andrássy úton általuk zsidónak tartott szerzők könyveit égetik (Bundesarchiv Sammlung, Berlin). 105.
(Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, Budapest). 49. Mechwart András hengerszéke Antiszemita plakát © CULTiRiS / AKG-Images. 105. Volkswagen „Bogár” bemutatója ©
(Országos Széchényi Könyvtár, Budapest). 50–51. Földnek csapódott brit vadászrepülőgép CULTiRiS / AKG-Images. 106. Nemzetiszocialista propagandaplakát (Library of Congress,
(San Diego Air and Space Museum, San Diego). 52. Gavrilo Princip elfogása © CULTiRiS / Washington D. C.) 106. Néprádió © CULTiRiS / Interfoto. 106. Hitlert a Hitler-Jugend-beli
AKG-Images. 53. Földes Imre: Imádkozik a király (Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti fiatalok köszöntik (Bundesarchiv Sammlung, Berlin). 107. Hitler ünnepélyesen bevonul
Galéria, Budapest). 53. Frontra utazó katonák © CULTiRiS / AKG Images. 54. Háborús Bécsbe (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest). 108. Német katonai alakulatok
propagandaplakát (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest. 54. „Barbara” tarack bevonulnak Prágába (Bundesarchiv Sammlung, Berlin). 109. Lenin és Sztálin © CULTiRiS /
244 Források
AKG-Images. 109. Hitler ünnepélyesen bevonul Bécsbe (Országos Széchényi Könyvtár, úton a hadifogolytáborok felé (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest). 170. Megszálló
Budapest). 109. A náci párt odacsap-plakát © CULTiRiS / AKG-Images. 112. Horthy Miklós német alakulat a budai Várban (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest). 170. Német
vitézeket avat © MTI Fotó. 112. IV. Károly és Zita királyné misét hallgat a biatorbágyi repülőgépek Budapest felett (Bundesarchiv Sammlung, Berlin). 170. Az égő Pest látképe a
vasútállomáson (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest). 113. Teleki Pál (Pannonhalmi Gellért-hegyről (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest). 171. Horthy István (Pintér
Bencés Főapátság, Pannonhalma). 114. Plakát a vagonlakókról (Magyar Nemzeti Múzeum, Aukciós Ház, Budapest). 171. Ifj. Horthy Miklós © MTI Fotó. 172. Nyilas plakát (Hadtörténeti
Budapest). 115. Országzászló és Trianon-emlékmű Kiskunhalas főterén © Fortepan / Gali. Intézet és Múzeum, Budapest). 172. Szálasi Ferenc a budai Várban (Bundesarchiv
115. László Fülöp: Bethlen István (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest). 116. Csendőrök Sammlung, Berlin). 172. Bajcsy-Zsilinszky Endre (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest). 173.
felügyelik a választás rendjét (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest). 116. Bethlen István A felrobbantott Lánchíd © Fortepan / Fortepan. 173. A szovjet Vörös Hadsereg hadparancsa
egy nagygyűlésen beszél (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest). 117. Bethlen István © (sulinet.hu). 174. Peterhof © CULTiRiS / Bridgeman Art Library. 175. Junkers-gyár
CULTiRiS / Bridgeman Art Library. 119. A biatorbágyi viadukt (Magyar Nemzeti Múzeum, (Bundesarchiv Sammlung, Berlin). 175. Harckocsik gyártása Németországban © CULTiRiS /
Budapest). 119. Pólya Tibor: Gömbös Gyula (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest). 120. Bridgeman Art Library. 175. Szovjet harckocsigyár (waralbum.ru, sovfoto). 176. Hirosima az
Gömbös és Mussolini (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest). 120. Gömbös Gyula atomtámadás elôtt és után maketten (Hiroshima Peace Memorial Museum, Hiroshima).
Németországban (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest). 120. Gömbös beszédet mond 176. Hirosima fényképen (Hiroshima Peace Memorial Museum, Hiroshima). 177. Szovjet
(Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest). 121. Hollós Endre: Eucharisztikus Kongresszus T–34-es tank (worldwarphotos.info). 178. Me 262A (National Museum of the United States
plakátja (Los Angeles Public Library, Los Angeles). 121. Turán harckocsi © Fortepan / Lissák Air Force, Dayton). 178. USS Enterprise (National Museum of the United States Navy,
Tivadar. 122. Nyilasok elleni röplap (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest). 123. Washington D. C.). 179. Háborús plakát (Australian War Memorial Museum, Canberra).
Irredenta képeslap (Thury György Múzeum, Keszthely). 124. Kós Károly (Országos 179. Oradour francia kisváros romjai (Wikimedia / Dennis Nilsson). 180. Varsó felégetése a
Széchényi Könyvtár, Budapest). 124. Revíziós propagandaplakát (Központi Antikvárium, felkelés után (wilk.wpk.p.lodz.pl). 180. Bombázások elől menekülők. 180. Josip Broz Tito ©
Budapest). 125. Népszövetségi kölcsön jegyzésére buzdító plakát (Országos Széchényi CULTiRiS / Bridgeman Art Library. 180. Claus Stauffenberg (millenium.org). 181. Drezda,
Könyvtár, Budapest). 125. Ötven pengő (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest). 125. Kandó bombázás után (Bundesarchiv Sammlung, Berlin). 181. Budapest bombázása © Fortepan /
mozdony (Wikimedia / Riesz József). 126. Orion rádió plakátja (Szent Imre Antikvárium, National Archives. 181. Budapest romokban © Fortepan / Fortepan. 182. Náci vezetők a
Budapest). 127. Andrássy úti paloták (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár – Budapest vádlottak padján © CULTiRiS / Bridgeman Art Library. 189. Propagandaplakát a szovjet
Gyűjtemény, Budapest). 127. Horthy család (Bibliothèque Nationale de France, Párizs). 128. győzelem vonatáról ©CULTiRiS / Bridgeman Art Library. 191. Harry Truman (Library of
Kiskereskedők © Fortepan / Fodor István. 128. Cséplés (Országos Széchényi Könyvtár, Congress, Washington D. C.). 192. Sztálin temetése © CULTiRiS / AKG Images. 192.
Budapest). 129. Gyári munkások © Fortepan / Simon Tibor. 129. OTI-székház (Wikimedia / Marshall-segély plakátja (George C. Marshall Foundation). 193. Kép a berlini blokád idejéből
Dezidor). 130. Budapesti utcakép (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest). 130. A (Bundesarchiv Sammlung, Berlin). 194. A kelet-berlini felkelés (Bundesarchiv Sammlung,
budapesti Széll Kálmán tér egykor © Fortepan / Magyar Rendőr. 130. A harmincas évek Berlin). 195. Épül a berlini fal (europeana.eu). 195. Jurij Gagarin © CULTiRiS / Bridgeman Art
divatja © Fortepan / Fortepan. 130. Parasztszoba © MTI Fotó. 130. Jellegzetes falukép © Library. 196. Izrael Állam megalakulása © CULTiRiS / AKG Images. 198. Palesztin
Fortepan / Fortepan. 131. Iványi-Grünwald Béla: Tanya gémeskúttal (Axioart, Budapest). menekülttábor © CULTiRiS / Bridgeman Art Library. 198. A Szuezi-csatorna (Imperial War
131. Elek Ilona (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest). 132. Zombori Ödön (Országos Museums, London). 199. Fidel Castro (Library of Congress, Washington D. C.). 200.
Széchényi Könyvtár, Budapest). 132. Iskolapad (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest). Amerikai légi felvétel a kubai rakétaállásokról (National Archives at College Park, Adelphi).
132. Tanóra (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest). 133. Cserkészigazolvány (Országos 201. Szovjet propagandaplakátok (Russian State Archives, Moszkva). 201. Szovjet
Széchényi Könyvtár, Budapest). 133. Leventemozgalom emblémája (Wikimedia / propagandaplakát (Árverés 90. Bt., Budapest). 202. Szovjet propagandaplakát (Russian
Madboy74). 133. Cserkészplakát (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, Wikimedia / Jakub State Archives, Moszkva). 202. Tito Londonban © CULTiRiS / Bridgeman Art Library. 203. Az
Hałun). 134. Schuler József vállalkozó plakátja (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest). esti Nyugat-Berlin © CULTiRiS / AKG Images. 203. Kelet-Berlin © Fortepan / Fortepan. 203.
134. Jelenet a Hyppolit, a lakáj című filmből. Rendezte: Székely István, 1931. 135. Bartók Egy amerikai gyorsétterem ábrázolása egy reklámon © CULTiRiS / Bridgeman Art Library.
Béla és felesége New Yorkban (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest). 135. Szent-Györgyi 203. Buick autó reklámja © CULTiRiS / Bridgeman Art Library. 204. Egy kiállítás plakátja
Albert (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest). 135. Mihály Dénes (Országos Széchényi (Puppenhaus Museum, Hainburg). 204. A wolfsburgi Volkswagen autógyár (Bundesarchiv
Könyvtár, Budapest). 136. Klebelsberg Kunó (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest). 137. A Sammlung, Berlin). 204. Japán gyártmányú tévékészülékek (Flickr / Les Chatfield). 205.
biatorbágyi viadukt (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest). 137. Népszövetségi kölcsön Amerikai család © CULTiRiS / Bridgeman Art Library. 205. Hűtőszekrény reklámja ©
jegyzésére buzdító plakát (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest). 137. Gömbös Gyula CULTiRiS / Bridgeman Art Library. 205. Párizs, 1968 © CULTiRiS / AKG Images. 205.
Németországban (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest). 137. Tanóra (Országos Széchényi Utcakép égő autókkal ©CULTiRiS / AKG Images. 205. Jelenet a Grease című filmből ©
Könyvtár, Budapest). 140. Clifford Berryman: Gúnyrajz a Molotov–Ribbentrop-paktumról CULTiRiS / AKG Images. 206. Marylin Monroe (Photoplay Magazin). 206. Elvis Presley
(Library of Congress, Washington D. C.). 140. A Molotov–Ribbentrop-paktum aláírása (Library of Congress, Washington D. C.). 206. Rádiómagnó (Wikimedia / RFWilmut). 206. A
(National Archives at College Park, Adelphi). 141. Német diadalmenet Párizsban © Beatles együttes © MTI Fotó 207. Hippik a woodstocki fesztiválon (Wikimedia / Mark Goff).
CULTiRiS / AKG-Images. 142. Winston Churchill (Imperial War Museums, London). 143. 207. Virággal tüntető hippik és katonai rendőrök (National Archives at College Park,
London az egyik német légitámadás után (Imperial War Museums, London). 143. Óvóhely a Adelphi). 208. Napalmtámadás (National Museum of the United States Air Force, Dayton).
londoni földalattiban (Imperial War Museums, London). 144. Mussolini Augustus császár 208. Napalmtámadás után (Fotó: Nick Ut, Museum of Fine Arts, Houston). 208. B–52-es
szobra előtt (Everett Collection, Newark) 144. A háromhatalmi egyezmény aláírási bombázó (National Museum of the United States Air Force, Dayton). 211. A Szovjetunió és
ceremóniája (Imperial War Museums, London). 145. Német harckocsik © CULTiRiS / a Magyar Népköztársaság címere (Wikimedia / Strogoff / Thommy). 212. A Margit híd
AKG-Images. 145. Tánya Szavicseva naplója (world-war.ru, Wikimedia / Ascánder). 146. felrobbantott pesti szárnya (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest). 212.
Német katonák a hóban (Bundesarchiv Sammlung, Berlin). 146. Szovjet háborús Kényszermunkára felszólító parancs (Wikimedia / Glasner Vladimir). 213. A málenkij
propagandaplakát © CULTiRiS / Bridgeman Art Library. 146. Lángoló hajók Pearl Harborban robotra elhurcoltak emlékműve (Wikimedia / Derzsi Elekes Andor). 213. Ülésezik az
(Library of Congress, Washington D. C.). 146. USS Yorktown fedélzete (National Archives at Ideiglenes Nemzetgyűlés © MTI Fotó. 214. Szálasin végrehajtják a halálos ítéletet (Magyar
College Park, Adelphi, flickr / cassowary colorization). 147. Atlanti Charta aláírásának napja Nemzeti Múzeum, Budapest). 214. Földosztás © MTI Fotó. 215. Az Országház és a Kossuth
(Naval History Museum, Washington D. C.). 147. P–39 vadászgép (Wikimedia / bergfalke2). híd © Fortepan / Fortepan. 215. Romeltakarítás Budapesten (Országos Széchényi Könyvtár,
147. Erwin Rommel (Bundesarchiv Sammlung, Berlin). 147. Bernard Montgomery (Maxwell Budapest). 215. Batyuzók utaznak © MTI Fotó. 216. A forintot népszerűsítő plakát (Magyar
AFB Web Site). 147. A brit gyalogság támad (Imperial War Museums, London). 148. Szovjet Nemzeti Múzeum, Budapest). 216. Választási plakátok (Magyar Nemzeti Múzeum,
katonák egy házat rohamoznak (Imperial War Museums, London). 148. Szovjet karikatúra Budapest). 216. Az utcaseprő pénzt seper (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest). 216.
(redbubble.com). 148. Fogságba esett német katonák © CULTiRiS / AKG-Images. 150. Egy milliárd billpengős bankjegy (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest). 216. Kéthly Anna
Dwight Eisenhower (Library of Congress, Washington D. C.). 150. A normandiai (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest). 217. Veres Péter (Magyar Nemzeti Múzeum,
partraszállás (National Archives at College Park). 151. A lerombolt Varsó (Polskiej Agencji Budapest). 217. A köztársaság kikiáltása (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest). 218.
Prasowej, Varsó). 152. Amerikai és szovjet katonák találkozása (Bundesarchiv Sammlung, Tildy Zoltán (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest). 218. Nagy Ferenc (Magyar Nemzeti
Berlin). 152. Amerikai katona lecseréli az utcanévtáblát (Imperial War Museums, London). Múzeum, Budapest). 219. Felvidéki magyarok áttelepítése Magyarországra © Fortepan /
152. Egy anyahajó kamikazetámadás után (Library of Congress, Washington D. C.). 152. Fortepan. 219. Németek kitelepítése Kőszegről © MTI Fotó. 220. Baloldali Blokk tüntetése
Szovjet zászló a Reichstagon © CULTiRiS / AKG-Images. 153. A híres „papírcetli” (Bildarchiv (Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár). 220. Kovács Béla © MTI Fotó. 221. Falusi férfiak szavaznak
Österreich, Wien). 154. Churchill, Roosevelt és Sztálin a jaltai konferencián (National © MTI Fotó. 221. Propagandakép a Standard gyár államosításáról © MTI Fotó. 222.
Archives at College Park, Adelphi). 155. Egy arcát takaró nő a parkban (United States Megalakult a Magyar Dolgozók Pártja © MTI Fotó. 223. Farkas Mihály, Gerő Ernő és Rákosi
Holocaust Memorial Museum, Washington D. C.). 155. Egy berlini zsinagóga a Mátyás © MTI Fotó. 223. Rákosi Mátyás (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest). 224. A
„kristályéjszaka” után (Center for Jewish History, New York). 156. Imrédy Béla (Magyar MÁVAG munkásai csapatzászlót adományoznak © MTI Fotó. 224. Rajk László a bíróság
Nemzeti Múzeum, Budapest). 156. A zsidókat sárga csillag viselésére kötelező okirat © előtt © MTI Fotó. 225. Mindszenty József (mindszentyalapitvany.hu). 226. Épül a Sztálin
CULTiRiS / Bridgeman Art Library. 157. A varsói gettó (United States Holocaust Memorial Vasmű Sztálinvárosban © MTI Fotó. 226. Sztálinváros © MTI Fotó. 226. Magyar
Museum, Washington D. C.). 157. Zsidók deportálása (United States Holocaust Memorial propagandaplakát (Flickr / Budapest Poster Gallery). 227. Az ötvenes évek „állami divatja”
Museum, Washington D. C.). 157. Gyermekek Auschwitzban (United States Holocaust © Fortepan / Fortepan. 227. Terményeket keresnek egy „kulák” padlásán © MTI Fotó. 228.
Memorial Museum, Washington D. C.). 158. Auschwitzi koncentrációs tábor (flickr / Vita a tsz-ről © MTI Fotó. 228. A magyar társadalom allegóriája (Magyar Nemzeti Múzeum,
Emmanuel Dyan). 158. Zyklon-B (Wikimedia / Michael Hanke). 159. Munkába induló Budapest). 229. Ünnepség Rákosi 60. születésnapján © MTI Fotó. 229. Magyar plakátok
munkaszolgálatosok (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest).. 159. Auschwitzba (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest). 230. Az „Aranycsapat” © MTI Fotó. 231. Nagy Imre
deportált magyar zsidók (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest). 160. Anne Frank © MTI Fotó. 232. A Magyar Kommunista Párt választási plakátja (Darabanth Aukciós Ház,
(annefrank.org, Amszterdam). 160. Heinrich Himmler orosz hadifogolytáborban (National Budapest). 233. A Hortobágyon létesített munkatábor (Országos Széchényi Könyvtár,
Archives at College Park, Adelphi). 160. Salkaházi Sára (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest). 234. A recski emlékmű © MTI Fotó. 234. A recski munkatábor © CULTiRiS /
Budapest) 161. Raoul Wallenberg (United States Holocaust Memorial Museum, Rigó Tibor. 235. A kitelepítés áldozatai © MTI Fotó. 235. A szolyvai áldozatok emlékműve ©
Washington D. C.). 161. Reviczky Imre (Óbudai Anziksz, Reviczky családi archívum). 163. CULTiRiS / Bagosi Zoltán. 236. A Duna–Fekete-tengercsatorna (Wikimedia / Ronline)
Első bécsi döntés aláírása (Russian State Military Archives, Moszkva). 163. Bevonulás
Losoncra (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest). 163. Kézfogás a lengyel–magyar határon Shutterstock Képügynökség: 5., 18., 21., 28, 29., 36., 41., 45., 47., 62., 63., 64., 72., 85.,
(Szerencsi Múzeum, Szerencs). 164. Bevonulás Erdélybe (Magyar Nemzeti Múzeum, 91., 92., 94., 104., 109., 110., 111., 124., 138., 139., 143., 150., 176., 178., 184., 185., 187.,
Budapest). 164. Revíziós propagandaplakát (Központi Antikvárium, Budapest). 165. Újvidéki 195., 196., 205; Shutterstock szerkesztői képek (/Shutterstock.com): 18. o. S.Candide; 19.
utcarészlet (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest). 166. Kassa a bombatámadás után o. Philip Arno Photography; 24. o. Nast Egle; 25. o. Everett Collection; 27. o. Nast Egle; 33.
(Országos Széchényi Könyvtár, Budapest). 167. Magyar katonák orosz partizánokat fognak o. svic; 35. o. Andocs; 40. o. Ghimpe Cristian; 47. o. artfotoxyz; 48. o. Luthonium; 82. o.
el (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest). 167. Kállay András (Jósa András Múzeum, V_E; 96. o. Viacheslav Lopatin; 107. o. Everett Collection; 143. o. Everett Collection; 157. o.
Nyíregyháza). 168. Karácsony és háborús propagandaplakát (Hadtörténeti Intézet és mbrand85; 174. o. Mistervlad; 187. o. Songquan Deng; 194. o. Cineberg; 195. o. wws001;
Múzeum, Budapest). 168. Lövészárok a Donnál (napitortenelmiforras.hu). 169. Hadifoglyok Thinkstock, Getty-images Képügynökség: 160., 162., 174., 186.
Tartalom
Év eleji ismétlés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 VI. A második világháború . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139
12. Háború földön, tengeren és levegőben . . . . . . . . 140
I. A modern kor születése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 13. A holokauszt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155
1. A nemzeti eszme és a birodalmak kora . . . . . . . . . 8 14. Magyarország a második világháború
2. Politikai eszmék: liberalizmus, idején . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162
konzervativizmus, szocializmus . . . . . . . . . . . . . . . . 21 15. A háború borzalmai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174
Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 183
II. A dualizmus kora . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 VII. A megosztott világ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 185

3. A modernizálódó Magyarország . . . . . . . . . . . . . . . 30 16. A hidegháború . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 186
4. A millenniumi Magyarország . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 17. A Nyugat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 203
III. Az első világháború és következményei . . . . 51 VIII. Magyarország szovjetizálása . . . . . . . . . . . . . 211

5. Az első világháború. Magyarország 18. A kommunista diktatúra kiépítése
a háborúban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52 Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 212
6. Magyarország 1918–1919-ben. . . . . . . . . . . . . . . . . . 66 19. A Rákosi-diktatúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 223
7. A trianoni békediktátum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 20. Deportálások „békeidőben” . . . . . . . . . . . . . . . . . . 232
IV. Totális diktatúrák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 Kislexikon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 238

8. A kommunista Szovjetunió . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90
9. A nemzetiszocialista Németország . . . . . . . . . . . . . 101 Időrend (kronológia) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 242
Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109
Források . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 243
V. A Horthy-korszak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111
10. A politika irányai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112
11. Gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődés . . . . 125
Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137

Oh-Tor07tb Teljes

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Oh-Tor07tb Teljes

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

202mm 14 mm 202mm

Raktári szám: OH-TOR07TB

Könyv 202x 285mm 14mm gerinc

A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő szakértő: MARCZINKÓ ISTVÁN

Tananyagfejlesztő: TÓTH ATTILA

Tudományos szakértők: DR. LIGETI DÁVID, DR. SZAKÁLY SÁNDOR

Pedagógiai lektor: BORHEGYI PÉTER

Vezető szerkesztő: PAPPNÉ GELLÉNYI JUDIT

Szerkesztő: PÁLINKÁS MIHÁLY

Fedélterv: BÁNÁTI JÁNOS

Grafikai szerkesztő: TÉGLÁSY GYÖRGY

© Oktatási Hivatal, 2022

Gyártás: Könyvtárellátó Nonprofit Zrt.

Ez a tankönyv a Széchenyi 2020 Emberi Erőforrás

I. Képek és portrék a középkori magyar állam

III. Portrék és történetek Magyarország kora

IV. Élet a kora újkori Magyarországon

VI. A magyar nemzeti ébredés

• Mi a jelentősége a fenti műnek a reformkor

A modern kor születése I. fejezet

Ez az angol karikatúra 1914-ben készült,

A nemzeti eszme születése

2 Vörösmarty Mihály így írt a Szent Szö-

Területi nyereségek 3 Kölcsey Ferenc a pozsonyi ország-

kapcsolatban lévő országrészeket, azok lakosságát pedig politikai

ugyan úrrá lettek a megmozdulásokon, de a forradalom diadala,

Görög nő, Delacroix (dölakroá) francia fes-

Széttagolt Itáliából egységes Olaszország

 Sorold fel, és azonosítsd a történelmi atlasz segítségével az itáliai

Garibaldi győzelemre vezeti vörösingeseit  Kövesd nyomon Garibaldi útját a tör-

A következő év (1860) tavaszán népfelkelés tört ki Szicí-

6 Garibaldi és a vörösingesek. Giuseppe (dzsuzeppe) Garibaldi (1807–1882) a

A német egység megvalósulása

A Német Császárság kikiáltása Versailles-ban. Az emelvényen I. Vilmos német csá-

Franciaországnak hatalmas jóvátételt kellett fizetnie, valamint

„Keleti kérdés” – a Balkán

Karikatúra a balkáni helyzetről. A fortyo-

10 Az imperializmus. A századforduló év- Gyarmatbirodalmak a világ térképén

12 A gyarmatok lakói nem csak az elnyo-

Megszerezhető új terület a századfordulón már nem sok akadt.

Hatalmi ellentétek és hatalmi szövetségek

Hatalmi céljai eléréséhez szövetségesekre volt szüksége. A XIX.

Szövetségi rendszerek • Magyarázd el az ábra alapján a szövetségi rendszerek meg-

Az egyre fenyegetőbb német külpolitika a többi európai nagy-

Az Amerikai Egyesült Államok és Japán 15 A „Go West!” a Csendes-óceánig történő

A tudomány és a technika forradalma

Az első telefon csak rövid hatótávolságra

Puskás Tivadar telefonközpontja. A XIX. század végére egyre több munkalehe-

Az amerikai Thomas Alva Edison (edizon; 1847–1931) számos

Közlekedés szárazon, vízen, levegőben

@ Nézd meg a koronázásról készült eredeti kisfilmet a YouTube-on!

2. Politikai eszmék: liberalizmus,

eszmékkel, mert a liberálisok szerint az embereket akaratuk elle-

Küzdelem a munkások helyzetének javításáért

Az ipari forradalom egyik hatása a városok körüli gyártelepek ki-

3 A szocialista mozgalmak elnevezése a latin socius (szociusz; ’társ’) kifejezés-

A szélsőséges szocialisták – a marxizmus

A Kommunista kiáltvány címoldala. Egy kommunizmus a magántulajdon

• Gyűjts össze néhány gondolatot, miben tér el Oroszország fejlődése

Összefoglaló kérdések Vázlat

A modern kor születése Összefoglalás

1. Mik voltak a nacionalizmus jellemzői a XIX. században?

A dualizmus kora II. fejezet

A mezőgazdasági tevékenység egyik legnehezebb, de viszonylag 0 ,8% 0 ,2%