Miskolci Egyetem

Gazdaságtudományi Kar
Gazdálkodás és menedzsment/ vállalkozási szakirány

A távhőszolgáltatás nehézségei a TiszaSzolg 2004 Kft. szemszögéből

Szikora Szilvia
2013.

1
Tartalomjegyzék

BEVEZETÉS ....................................................................................................................... 4

1. A KÖZSZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK GAZDASÁGI JELLEMZŐI ............ 5

1. 1. Közszolgáltatás és közszolgáltató vállalat ............................................................ 5

1.2. A tevékenység gazdasági szabályozása .................................................................. 7

1.3. Természetes monopóliumok privatizációja........................................................... 7

1.4. Díjszabás, díjszerkezet ............................................................................................ 9

2. TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS KIALAKULÁSA, TÖRTÉNETE ............................ 11

3. ENERGIASTRATÉGIA........................................................................................... 16

4. A TISZASZOLG 2004 KFT. BEMUTATÁSA ....................................................... 18

4.1. A tiszaújvárosi távhőszolgáltatás bemutatása .................................................... 20

4.2. A távhőtermelő szerepe a távhőszolgáltatásban ................................................. 21

4.3. A tiszaújvárosi távhőszolgáltatás ......................................................................... 24

5. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR....................................................................................... 29

6. A SZOLGÁLTATÁSI ÁRAK ÉS DÍJAK ÁTLÁTHATÓSÁGA ......................... 33

6.1. A Távhő üzem működési költségének alakulása, azon belül is az energia

költség alakulása................................................................................................................ 36

7. KÖLTSÉGOSZTÓVAL FELSZERELT ÉPÜLETEK FŰTÉSI

ELSZÁMOLÁSA .............................................................................................................. 38

8. KINTLÉVŐSÉG KEZELÉS...................................................................................... 45

9. TAPASZTALATOK, JAVASLATOK .................................................................... 48

ÖSSZEGZÉS...................................................................................................................... 54

SUMMATION ................................................................................................................... 57

1. SZÁMÚ MELLÉKLET ................................................................................................ 58

2
2. SZÁMÚ MELLÉKLET ................................................................................................ 60

ÁBRA JEGYZÉK.............................................................................................................. 62

FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM............................................................................. 63

3
 BEVEZETÉS

„Drága, mégsem elég komfortos és elavult is.” Ezek a szavak gyakran merülnek fel a
távfűtéssel kapcsolatban. Dolgozatom témájának a távhőszolgáltatással kapcsolatos
problémák feltárását választottam a TiszaSzolg 2004 Kft., mint közszolgáltató
szemszögéből.

Témaválasztásom aktuális, hiszen nap, mint nap foglalkozik a sajtó, a média a

távhőszolgáltatással, különös figyelmet kap a költségosztós épületek elszámolása, a
kintlévőség magas összege, a rezsicsökkentéssel kapcsolatos anomáliák.
A hazai távhőszolgáltatás igen ellentmondásos helyzetbe került, a házgyári technológiával,
kedvezőtlen műszaki feltételekkel ellátott épületek számos problémával találkoznak.
Azonban a távfűtés minden negatívumát tekintve az egyik legkörnyezetkímélőbb,
legbiztonságosabb, legkényelmesebb fűtési mód.
Az Európai Unió a fűtés, a távfűtés korszerűsítésére ösztönöz, különböző támogatásokat,
pályázati lehetőségeket nyújtva mind a fogyasztók, mind pedig a szolgáltatók részére.
Az állam is igyekszik a fogyasztók helyzetén javítani, több ütemben csökkentette a
távhőszolgáltatás általános forgalmi adójának mértékét, valamint 2013. január 1-én életbe
lépett 10 %-os mértékű rezsicsökkentés is a fogyasztók számára igyekszik megfizethetővé
tenni a szolgáltatást.

Magyarország a közszolgáltatási tevékenységet tekintve a nyugat európai mintát követi. A

közszolgáltató vállalatok szabályozása a piacgazdaságokétól eltérő sajátossággal bír.
A 2008-as gazdasági válság és annak hatásai egyre inkább költséghatékonyságra,
energiatakarékosságra, korszerűsítésre ösztönzi mind a szolgáltatókat, mind- a
fogyasztókat.

Szakdolgozatom első részében bemutatom a közszolgáltató vállalatok gazdasági

jellemzőit, sajátosságait, második részében a távhőszolgáltatást, majd a TiszaSzolg 2004
Kft-t, mint közszolgáltatót, a harmadik részben kifejtem, milyen nehézségekkel kell
szembenézni egy távhőtermelőnek, majd a távhőszolgáltatónak, a negyedik részben
tapasztalataimat, javaslataimat összegzem.

4
 1. A KÖZSZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK GAZDASÁGI
JELLEMZŐI

Dolgozatom első részében a közszolgáltató tevékenység általános jellemzőit mutatom be.

Kifejtem, mit is jelent a közszolgáltatói tevékenység, milyen funkciója van, hogyan lehet
szabályozni.
Jellegüket tekintve a közszolgáltató vállalatok a piac legérdekesebb és
legellentmondásosabb szereplői, hiszen nem profitorientált cégek, azonban az általuk
folytatott tevékenység és az ellátott feladatok ezzel ellentétes lényeget kölcsönöznek
számukra. Gazdasági társaságként Kft. és Zrt. formában működnek. Jogszabályi előírások
szerint látják el feladataikat szigorú feltételek mellett.

1. 1. Közszolgáltatás és közszolgáltató vállalat

A közszolgáltató vállalatok működésének és szabályozásának gyakorlati kérdéseit átfogó

jelleggel bemutató hazai irodalomnak Illés Mária (2000): „ A közszolgáltató vállalatok
gazdasági szabályozása” című könyve tekinthető.
A vállalat a gazdaság meghatározott jelentőségű tényezője, mely a fizetőképes szükséglet
kielégítése céljából szerveződött gazdasági komplexum. Minden vállalat alapvető
gazdasági szerepe a fizetőképes kereslet kielégítése termelés vagy szolgáltatás révén. Ez
alapján illeszkedik be a gazdaság egészébe. 1

A közszolgáltatás (public service) fogalmát a különböző irodalmi források meglehetősen

változatos módon értelmezik. Egyesek a közszolgáltatásokat azok kínálói oldaláról és
szempontjából közelítik meg, és a fogalmat az állam kínálati szerepével hozzák
összefüggésbe. Ez a gyakoribb. Mások a fogyasztók szempontjából tekintik a
közszolgáltatások fogalmát. Ezek egyaránt foglalkoznak a közszolgáltatások iránti
kereslettel és fogyasztási folyamataik gazdasági jellemzőivel. Végül létezik olyan
megközelítés is, amely a közszolgáltatások elosztási folyamatai szempontjából alkot
kategóriákat és definíciókat. Valamennyi megközelítés érvényes és hasznos; az általuk
létrehozott fogalmak kiegészítik egymást.2

1
Dr. Illés Mária: (2000) Vezetői gazdaságtan Kossuth kiadó 18.o.
2
Valentiny Pál • A Hálózatos közszolgáltatások szabályozási reformjáról 231.o. (2007) Közgazdasági
Szemle, LV. évf., 2008. december

5
A közszolgáltatás közcélú, közérdekű szolgáltatás, adott közösség minden tagja azonos
feltételek mellett veszi igénybe. A társadalmi együttélés és fejlődés szempontjából
alapvető fontosságú, viszonylag homogén szolgáltatások sorolhatók ebbe a körbe. Minél
magasabb egy társadalomban az életszínvonal, az emberek számos területen annál kevésbé
igénylik az egyenszolgáltatásokat. Különösen érvényes ez akkor, ha a színvonaluk nem
illeszkedik az átlagos életszínvonalhoz. A közszolgáltatások lényegüket tekintve egységes,
szabványosított szolgáltatások. A közszolgáltatás értelmezhető helyi, regionális és
országos szinten.3
„Közszolgáltató tevékenység: az olyan tevékenység, melyet törvény, kormányrendelet
vagy önkormányzati rendelet közszolgáltatásnak, közcélú szolgáltatásnak, közüzemi
tevékenységnek, közmű – vagy kommunális szolgáltatásnak minősít.”4

A vállalati típusú közszolgáltató tevékenység azt jelenti, hogy a vállalat önálló jogi
személy, bevételeiből fedezi kiadásait, gazdálkodási rendszere, felépítése megegyezik a
versenyszférában működő vállalatéval. A közszolgáltatást végző vállalatot közüzemnek is
lehet nevezni.
A közszolgáltató vállalat a tulajdonlás szerint lehet:
- magántulajdonú
- vegyes tulajdonú
- köztulajdonú (önkormányzat, állam)

Az állami szervezetekről elmondható, hogy olyan szolgáltatást, vagy terméket hivatottak

biztosítani, amelyek egyénileg nem biztosíthatóak. A közszolgáltatások jelentős részénél
nincs választási lehetőség egy másik szolgáltatás vagy termék igénybevételére. Az állami
szervezeteknek az adókból, a díjakból, az állami forrásokból kell megfelelő színvonalon
biztosítani a szolgáltatásokat. Az állami tevékenységeknek a közszolgáltatások területén
olyan színvonalú szolgáltatást kell biztosítani, amely elégedettséget teremt a felhasználók
számára. A közszolgáltatások biztonsága érdekében az államnak illetve az
önkormányzatoknak közösen kell felelősséget vállalniuk.5

3
Illés Mária: (2000) A közszolgáltató vállalatok gazdasági szabályozása Aula kiadó 9.o.
4
1995. évi XL. törvény a közbeszerzésről 10.§, e) pont
5
Rechnitzer János (2007) : A közszolgáltatások hatékonyságának növelése a településfejlesztésben KSZK
ROP 3.1.1. Programigazgatóság 38. o.

6
A tulajdonlás típusa nem minden esetben determinálja a vállalkozás típusát. A közüzem a
közszolgáltatónak azt a körét szokta jelölni, amely vállalati keretek között végzi
tevékenységét. A közüzem az a vállalkozási kör, amelyre meghatározó befolyást
gyakorolnak a hatóságok, és ahol részleges vagy teljes tulajdonjogon vagy ettől független
jogszabályi előíráson alapul a domináns hatósági befolyás.6

A fejlett országokban, a szabályozási reform hetvenes évek végétől megindult folyamata

annak a felismeréséből fakadt, hogy a szabályozás már nem volt képes eléggé ösztönözni a
költségek és ennél fogva az árak csökkentését, a minőség emelését, a szolgáltatások
sokféleségét, a kereslet és a technológia változásaira való gyors reagálást. A szabályozás
egyre kevésbé töltötte be azt a feladatát, hogy a jóléti veszteségeket és termelési
hatékonyság csökkenését ellensúlyozza.

1.2. A tevékenység gazdasági szabályozása

A gazdaság szereplőit a fogyasztók megnyeréséért folyó versenyre az egyre jobb minőségű

és egyre olcsóbb szolgáltatás előállítása készteti.
A közszolgáltatást végző vállalatra egyedi szabályok érvényesek. Egy közszolgáltató
vállalat nem válogathatja meg fogyasztóit, számukra a közszolgáltatási kötelezettség a
tevékenység kizárólagos jogának biztosításával párosul. A természetes monopolhelyzet
viszont az jelenti, hogy a gazdasági verseny nem építhető ki. A fogyasztóknak nincs más
választásuk az adott szolgáltatás vonatkozásában, kénytelenek az adott szolgáltatást, az
adott áron és minőségben igénybe venni.
A gazdaságnak ezen szegmensében a verseny nem fejt ki jótékony hatást.

1.3. Természetes monopóliumok privatizációja

A természetes monopólium a piacgazdaságok közismert gazdasági kategóriája. A

közszolgáltató vállalatok jelentős része olyan infrastrukturális háttérrel rendelkezik, amely
eleve magába foglalja a természetes monopólium fogalmát. A természetes monopólium
nem egyoutputú kategória, többféle kibocsátás esetén is létrejöhet. Egyértelműen ide
sorolhatóak a közműszolgáltatások.

6
Illés Máris: (2000) A közszolgáltató vállalatok gazdasági szabályozása Aula kiadó 13. o.

7
„…A természetes monopólium olyan monopólium, amelyben átütő volumengazdaságosság
és tevékenységi kör gazdaságosság van jelen, olyan mértékben, hogy a termelés
megszervezése egy iparágban egyetlen cég révén történhet a leghatékonyabban.”7
Hogyha egy vállalat egyedüli eladóként a veszteség nélkül kielégíthető teljes keresleti
tartományban kisebb átlag költséggel termel, mint több vállalat bármely
outputkombinációval, akkor az a vállalat a természetes monopólium állapotában van. 8
A piacgazdaságok működését alapvetően a verseny szabályozza. A természetes
monopolhelyzet viszont azt jelenti, hogy a gazdasági verseny nem építhető ki. A fogyasztót
kényszerpálya vezeti a hálózat működtetőjéhez, tehát nincs választási lehetősége a szóban
forgó szolgáltatást illetően. Kénytelen az adott árakat elfogadni. A szolgáltatóknak a
fogyasztókkal, vásárlókkal szembeni természetes erőfölényüket azonban korlátozni
szükséges a visszaélések elkerülése érdekében. Az árat, a minőséget és a szolgáltatás egyéb
feltételeit a fogyasztó érdekében erős külső kontroll alatt kell tartani.9
Minden gazdasági társaság, így a monopolhelyzetben lévő vállalatok is a profit
maximalizálására törekednek, azonban a társadalom, a fogyasztók szívesebben vennék, ha
a fogyasztói igények kielégítése lenne az elsődleges cél.
Azért, hogy a természetes monopolhelyzetben lévő vállalatoknak ne legyen esélyük semmi
féle visszaélésre, korlátozni kell a fogyasztókkal szembeni erőfölényüket. Ezért alakult ki
az, hogy a szolgáltatások árát szabályozni kell. De az áron felül erős kontroll alatt kell
tartani a minőséget és a szolgáltatás egyéb feltételeit.

A távhőszolgáltatási tevékenység egyértelműen természetes monopolhelyzet. A

távhővezeték ugyanis nagyon nagy területet hálóz be, s a távfűtés akkor lehet a legolcsóbb,
ha az adott területen csak egy távhő vezeték rendszer épül. A távhőszolgáltatáson belül
nem alakítható ki gazdasági verseny.
„ Azt a tevékenységet, amikor az állami/ önkormányzati vállalatba magán-, vagyis privát
érdeket vonnak be, privatizációnak nevezik”10 Másként mondva: a privatizáció a
tulajdonjog átruházása.
Magyarországon a közművek a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon kategóriába
tartoznak. A működés magán kézbe adása a társadalom jóléti szempontjából akkor lehet
kielégítő, ha a bevitt magánérdek kezeléséhez szükséges tudás és üzleti tisztesség

7
Samuelson-Nordhaus (1987) Közgazdaságtan KJK Kerszöv. Budapest 743.o.
8
Koppányi Mihály szerk: (1993) Mikroökonómia Akadémia kiadó 338. o.
9
Illés Mária(2000) A közszolgáltató vállalatok gazdasági szabályozása Aula kiadó 27. o.
10
Illés Mária: ( 2000) A közszolgáltató vállalatok gazdasági szabályozása Aula kiadó 17.o. 43.o

8
biztosításának feltételei adottak. A közszolgáltatások többségénél hosszú élettartamú
eszközbázison kell a szolgáltatás folyamatosságát és biztonságát garantálni. Az üzleti
érdek jellege a közszolgáltató vállalatok esetében sem változik. A fogyasztók és
felhasználók érdekeit a közszolgáltatásért felelős szervezetnek, valamint az árhatóságnak
kell képviselnie.11

1.4. Díjszabás, díjszerkezet

A közszolgáltató vállalatok hatósági árszabályozásában elsősorban a bevételek nagysága

játszik szerepet. Az általános gyakorlat szerint a szolgáltatók részben vagy teljes egészben
saját hatáskörükben alakítják ki a díjszabás szerkezetét.
Most nézzük át a díjszerkezeteket:
Egytényezős díjszerkezet:
Azt jelenti, hogy a szolgáltatásért fizetendő díj egy összetevőből áll. A rendszerváltás előtt
ez a díjszerkezet működött.
Alaptípusai:
- egységár típusú díj: a volumen bármely egysége ugyanannyiba kerül és a
szolgáltatással kapcsolatban egyéb más fizetési kötelezettség nincs.
A módszer előnye: egyszerű, közérthető.
A módszer hátránya: olyan esetekben ahol a fogyasztás ingadozó, nagy
pontatlansággal állapítható meg az ár.
- sávos díjszabás: kötelező mennyiségi sávokhoz eltérő díjak tartoznak.

degresszív: alacsony fogyasztási sávhoz magasabb ár, magasabb fogyasztási
sávhoz alacsonyabb ár társul.

progresszív: alacsonyabb fogyasztási mennyiség sávjában olcsóbb a fogyasztás,
míg magasabb mennyiségi sávnál magasabb a tarifa.
- fix díjas szabályozás: mennyiségtől független, fix díjas. Egy meghatározott összeg
befizetése után jogosultságot szerez a fogyasztó a szolgáltatáshoz.
Kéttényezős díjszabás:
Ebben az esetben a díj két részből áll:
- fix rész és a
- a szolgáltatás díja.

11
Illés Mária: (2000) A közszolgáltató vállalatok gazdasági szabályozása Aula kiadó

9
A kéttényezős díjszabás előnyei és hátrányai függenek a fix rész és a szolgáltatási díj
arányaitól.
- rendelkezésre állás díja (alapdíj) + szolgáltatás díja: A rendelkezésre állási díj
alkalmazásával a szolgáltató a rendelkezésre állás jogcímén felszámít egy havi
rendszerességgel felmerülő fix díjat. Ezt szokták alapdíjnak nevezni.
Ha ez az alapdíj megtéríti a szolgáltató fix költségeit, akkor a szolgáltatási díjnak
csak a közvetlen költségeket kell fedeznie. Ez a díjszabási rendszer áll a
legközelebb a közszolgáltató vállalatok költségmegtérülési elvéhez.
Előnye: könnyű tervezni, biztonságos.
Hátránya: a közműrendszerek jelentős kapacitásfelesleggel rendelkeznek, amelyet
nem a mai, hanem a jövőbeni fogyasztók érdekében építettek a rendszerbe.
- előfizetői díj + igénybevételi díj: a szolgáltatás lehetőségéhez való hozzájutásért és
minden időszakban fizetni kell. Hasonlít a készenléti díjra.

A természetes monopóliumok árszabásában gyakori a fogyasztói kategóriánkénti díjszabás.

Egyes esetekben, mint például a nagyfogyasztók esetében a fajlagos vezeték és
adminisztrációs költség alacsonyabb, mint a lakossági szolgáltatásoké. Az árarányok
piacgazdasági gyakorlathoz igazítása még napjainkban is folyamatos.

A távhőszolgáltatók természetes monopolhelyzetének értelmezésével azt mondhatjuk,

hogy a monopolhelyzetben lévő vállalat által nyújtott szolgáltatás valamilyen módon
helyettesíthető, mégis jellemzően azt mondjuk nem áll fenn ez az eshetőség, mivel a
monopóliumok kínálatának lényege, hogy kevésbé kedvező a helyettesítő termék, illetve
szolgáltatás.

A következő fejezetben kifejtésre kerül a távhőszolgáltatás, mint fogalom, hogyan alakult

ki, honnan is indult, hogyan fejlődött az évtizedek alatt.

10
 2. TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS KIALAKULÁSA, TÖRTÉNETE

A távhőszolgáltatást az élet-, az egészség- és a vagyonbiztonság, valamint a környezet és a

természet védelmének érvényesülésével gazdaságosan, a nemzetgazdasági, a felhasználói,
továbbá az energiatakarékossághoz fűződő érdekeknek és a műszaki-biztonsági
előírásokban meghatározott követelményeknek megfelelően kell végezni.12

Távhőszolgáltatás: az a közüzemi szolgáltatás, amely a felhasználónak a távhőtermelő

létesítményből távhővezeték-hálózaton keresztül, az engedélyes által végzett, üzletszerű
tevékenység keretében történő hőellátásával fűtési, illetve egyéb hőhasznosítási célú
energiaellátásával valósul meg.
A távhőszolgáltatás célja a felhasználók biztonságos, megfelelő minőségű és gazdaságos
távhőellátása.
A távhőszolgáltatás az épületek hőellátásának korszerű módja.
A fűtési célú energiaszolgáltatási piacon a távhőszolgáltatás a környezetet a legjobban
kímélő, ellenőrizhető ellátási mód. A távhőszolgáltató rendszer alkalmas a különböző
primer tüzelőanyagokból, különböző módon előállított hőenergiát összegyűjteni és a
felhasználókhoz elszállítani oly módon, hogy a lakó környezetben a közvetlen élettérben
gyakorlatilag nincs füstgáz kibocsátás.13

A távfűtési tevékenység két technológiailag jól elhatárolható szakaszból áll: a

távhőtermelésből, és a távhőszolgáltatásból.
A távhőtermelés helyi jellegű, a távhővezetékek nem alkotnak országos hálózatot.

A mi éghajlati viszonyaink között a fűtés igénye és története gyakorlatilag egyidős az

emberiséggel. A hőjelenségek már a legrégibb korokban is érdekelték az embereket. A
hőjelenségek óriási szerepet játszanak az emberek, állatok és növények életében.

A hideg elleni védekezés, azaz a fűtés, a tűz megismerésével kezdődött.

12
2005. Évi XVIII. Törvény a távhőszolgáltatásról 2.§

13
A TiszaSzolg 2004 Kft. Távhőszolgáltatási üzletszbályzata (2012)

11
A központi fűtés kialakulása meglehetősen régmúltra nyúlik vissza. Történelmi források
szerint már az ókori civilizációkban is alkalmazták a központi hőforrásból való fűtést és
melegvíz-ellátást. A történelmi kutatások azt igazolják, hogy a központi fűtés ősét már
ismerték az ókori Mezopotámiában, Babilonban, majd később a Római Birodalomban, és
az ókori Kínában is. A Birodalom bukása után azonban sok felfedezés veszett a múltba.
Legközelebb csak Kr. után a XV. században találtak feljegyzést a távfűtés történetében.
Később az ipari forradalom korszakának hatalmas technikai felfedezései áttörést jelentettek
szinte minden területen. James Watt a gőzgép „tökéletesítésén” túl például saját lakásában
gőzös központi fűtést létesített, és felfedezte a radiátor ősét (1784). Elsőként New Yorkban
valósult meg a központi forrásból való közcélú áram- és távhőszolgáltatás. A
távhőszolgáltatás közszolgáltatássá válása (a víz-, gáz-, áramszolgáltatás után) Birdsill
Holly nevéhez fűződik, aki egy prototípus fűtőmű létrehozásával, és annak a szomszéd
ingatlannal való összekapcsolásával bizonyította a távfűtés megvalósíthatóságát. 14

A települések városiasodásával, a több szintes épületek elterjedésével, a népsűrűség adott

területen való növekedésével a lakásonkénti egyedi fűtések mellett - főleg kényelmi
szempontok miatt- kialakultak a központi fűtésű és melegvíz-ellátású, az összkomfortos
lakások. Ezek fenntartása bizonyos fokú polgári jólétet igényeltek, magasabb üzemeltetési
költségük miatt. A kényelemi szolgáltatások mellett környezetkárosító hatásuk is kisebb
volt, mint a lakásonkénti egyedi fűtéseknek. 15

Távhőellátás Magyarországon
Magyarországon, Budapesten a távhőellátás kezdetének 1899. tekinthető.
Magyarországon is hosszú múltra tekint vissza a távhőellátás. Hazánkban az ipari
távhőellátás az 1950-es évek elején kezdődött. A lakossági-kommunális távhőellátás az
1960-as években a szociális célú állami lakásépítési programmal vette kezdetét. Az I. és II.
15 éves lakásépítési program összesen 1, 2 millió lakás megépítését célozta alapvetően
házgyári technológia alkalmazásával. A terv csak részben valósult meg, 1960. és 1990.
között 890 ezer lakás épült. A program 1990-ben a rendszerváltással leállt. Kezdetben csak
20 településen történt hőszolgáltató erőműben a távhő előállítása, 89 településen
villamosenergia-termelés nélkül, fűtőműben. Mára mindenütt megjelent kisebb-nagyobb

14
Kádárné dr. Horváth Ágnes: A távfűtés áralakító tényezőinek vizsgálata a magyarországi távhőszolgáltató
vállalatok körében ph.d. értekezés 21.o. (2010)
15
http://www.molnar.info/index.php?id=28 2013. július 6.

12
mértékben a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés, elsősorban gázmotorok
alkalmazásával.16

Nagyon leegyszerűsítve, a távfűtés megvalósítható: fűtőművekből közvetlen hőtermeléssel

forróvíz-kazánokban előállított hővel, és/vagy villamosenergia termeléssel kapcsoltan fűtő-
erőművekből, vagy gázturbinával bővített fűtőerőművekből -kombinált, rövidebben kombi
ciklusú- erőművekből. A távfűtés azt jelenti, hogy a hőtermelő egységeket (fűtőműveket,
erőműveket) a fűtött településektől távolabb, esetleg néhány kilométerre, az uralkodó
széljárás figyelembe vételével építik fel magas (80-150 m-es) kéménnyel.17

A távhőellátás az energetikának mindig is az egyik jelentős ágazata volt.

A hazai energetikai szektor, s ezen belül a távhőszolgáltató ágazat komoly kihívások elé
néz a jövőben. Annak ellenére, hogy – természetes monopolhelyzetükből fakadóan – a
távhőszolgáltatást végző vállalatokra vonatkozó közgazdasági elméletek és gazdálkodási
gyakorlatok speciálisnak tekinthetők, az ágazat jelenlegi és jövőbeli problémái ma
elsősorban műszaki szempontból kerülnek megközelítésre. E tényezők fontosságának
megkérdőjelezése nélkül, az ágazat és az abban közszolgálatot teljesítő vállalatok egyedi
működési jellemzőinek ismerete is szükséges, a távhőszolgáltatás jövőbeli
fennmaradásának szempontjából. Mivel a távhőellátás kapcsán elsődleges negatívumként
annak magas árszínvonalát említik, nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a – hosszú
időre visszavezethető műszaki determinációkon kívüli – jellemzőket, melyek a szolgáltatás
árszínvonalára hatással vannak. A magyarországi távhőszolgáltató vállalatok nemcsak
struktúrájukban és adottságaikban rendkívül különbözőek, hanem szolgáltatási
díjszerkezetük és árképzési mechanizmusuk is teljesen eltérő. A jelentős fokú diverzió
miatt az egyes társaságok működési hatékonyság alapú összehasonlítása nem végezhető el,
így a fogyasztók és a tulajdonosok – zömében helyi önkormányzatok – is nehéz helyzetben
vannak, amikor a települések távhő árviszonyai között szeretnének eligazodni.18

16
http://www.mavir.hu/documents/10258/16761657/GKI_6.pdf/2ebc1240-c62d-4e9b-abc4-9daf974d71c0
( 2013. ápr.28.)
17
http://www.molnar.info/index.php?id=28 2013. július 6.
18
Németh Gábor Tamás: (2008) A hazai távhőszolgáltató szektor árképzésének fejlesztése 8.o Sopron
Doktori Phd. értekezés

13
 db
300000 Lakások száma

250000
200000
150000
100000
50000
0

Forrás: Saját szerkesztés

1. diagram
Távfűtéssel ellátott lakások száma Magyarországon

Melyek a távfűtés előnyei, hátrányai?

Előnyei:
A távfűtés biztonságos, hiszen sem a füstgázzal, sem a tüzelőanyaggal nem kerülnek
kapcsolatba a fogyasztók, környezetkímélő, lokális szinten javítja a távfűtött városok,
városrészek levegőminőségét, valamint energetikai előnyei is vannak, a kapcsolt
energiatermeléssel energiahatékonyság valósul meg.

Hátrányai:
Igen drága a földben húzódó vezetékhálózat karbantartása, magasak az állandó
költségek. A fogyasztói oldal nem szabályozható, ezáltal a komfortérzet csökken. A nem
megfelelő szigeteléssel ellátott épületeknél „kiszökik„ a meleg. A költségosztóval
felszerelt épületek lakói között megnőtt a konfliktusok száma, szinte lehetetlen az
egyetértés az elszámolás vonatkozásában.

14
Jövő:
Mini hőközpontok beépítésével, vízszintes csővezetékek kialakításával szabályozhatóvá,
mérhetővé válna a távfűtés a lakásokban. A legújabb törekvések szerint a távhőrendszer
hűtéshez való hasznosítását is szorgalmazzák.

Az emberi lét energiafelhasználáson alapszik. Az energiaforrások eloszlása azonban elég

egyenlőtlen. Az ipari forradalom után a szén vált a legfontosabb energiaforrássá, majd a
XX. század közepe felé ugrásszerűen megnőtt a nyersolaj és a földgáz jelentősége. A
földgázfelhasználás növekedése ma már az olajfelhasználás volumenét is meghaladja. Az
energiafelhasználás szerkezete az idő múlásával jelentős átalakuláson ment keresztül, és
ezen átalakulási folyamatban az energiafelhasználás rohamos növekedése tapasztalható.

15
 3. ENERGIASTRATÉGIA

Hazánk energiastratégiájának fókuszában az energiatakarékosság, a hazai ellátásbiztonság

szavatolása, a gazdaság versenyképességének fenntartása áll. Ez garantálja, hogy az
energia szektor szolgáltatásait a lakosság számára a szigorodó környezetvédelemi előírások
és a hosszabb távon csökkenő szénhidrogén készletek mellett is elérhető versenyképes áron
marad.19
„Az Energiastratégia célja az épületállomány fűtési energiaigényének 30%-kal való
csökkentése 2030-ra az Európai Uniós célokkal összhangban lévő épületenergetikai
programok segítségével.”20

Ma a Magyarországon felhasznált összes energia 40%-át épületeinkben használjuk el,

amelynek mintegy kétharmada a fűtés és hűtés számlájára írható. A lakások legalább 70%-
a nem felel meg a korszerű műszaki, illetve hőtechnikai követelményeknek. Az elmúlt
években végrehajtott energiahatékonysági programoknak köszönhetően a helyzet azonban
javul. Az energiafelhasználás 80 %-a fűtés, használati melegvíz, azaz a hőcélú
felhasználás, amely nagyrészt vezetékes földgázzal működő fűtőberendezésekkel, illetve
távhőrendszereken keresztül kerül kielégítésre.21
A közeljövőben elengedhetetlenné válik a távhő vezetékek és hőközponti hálózatok
fejlesztése, modernizálása, a megújuló energiaforrások bevonása. Szükségessé válhat a
biomassza, a napkollektor által termelhető energia arányának növelése. A fix költségek és
a közvetlen költségek csökkenését eredményezheti a távhőrendszerek méretének
növekedése.
„Ebben a megközelítésben a stratégiának a távhőszolgáltatás hatékonyságnövelése, a
technikai modernizáció ösztönzése és a megújuló energiára alapozott hőtermelés
támogatására kell helyeznie a hangsúlyt.”22
Szükségessé vált a Távhőfejlesztési Cselekvési Terv kidolgozása annak érdekében, hogy a
távhő versenyképessége megmaradhasson, továbbra is biztosítva legyen.

19
NEMZETI ENERGIASTRATÉGIA 2030 (2011)
20
NEMZETI ENERGIASTRATÉGIA 2030 (2011)
21
TiszaSzolg 2004 Kft. Energiastratégiája
22
NEMZETI ENERGIASTRATÉGIA 2030 (2011) 95.o

16
A cselekvési tervnek tartalmaznia kell a távhőrendszerek műszaki színvonalának
javulására irányuló intézkedéseket, és vizsgálni kell a csökkenő hőigény kialakulásának
esélyét, az energetikai beruházások esetében. A távhőszolgáltatók jelentős fix költései
miatt a fogyasztókra jutó költségek megnövekedhetnek, ami akár versenyképtelenné tehet
egyes távhőszolgáltatókat, amennyiben nem lesz olcsó, vagy támogatott hőforrás.
Továbbá fel kell készülni arra is, hogy a földgáz világpiaci árának esetleges további
növekedése a távhőszolgáltatást igénybe vevő lakossági, közületi, egyéb fogyasztókat
fogja sújtani.

EURÓPAI UNIÓS KÖTELEZETTSÉGEK

„Az Európai Tanács 2007-ben ambiciózus energia- és éghajlat-politikai célkitűzéseket
fogadott el: 2020-ig az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20 %-os vagy – bizonyos
feltételek teljesülése esetén – 30 %-os csökkentését, a megújuló energiaforrások
részarányának 20 %-ra való növelését, valamint az energiahatékonyság 20 %-os javítását.”
23

Az eddigiekben bemutatásra került a közszolgáltató vállalatok szakirodalma, bemutattam a

távhőszolgáltatás történetét, valamint egy kis áttekintést nyújtottam, az energiastratégiáról,
most lássuk a TiszaSzolg 2004 Kft-t, mint távhőszolgáltatót.

23
NEMZETI ENERGIASTRATÉGIA 2030 (2011)

17
 4. A TISZASZOLG 2004 KFT. BEMUTATÁSA

Valamennyi vállalat számára nagyon fontos, hogy megfelelő módon reagáljon az átalakuló
piaci viszonyokra. Különösen fontos ez azon vállalatok számára, amelyek, akik a múlt
rendszerében kezdték el tevékenységüket és egy előre jól kiszámítható könnyen tervezhető
gazdasági viszonyok között működtek.

A tiszaújvárosi TiszaSzolg 2004 Kft. is a múlt rendszerben kezdte meg tevékenységét több,
mint 40 évvel ezelőtt. Az utóbbi években több átalakuláson ment keresztül az akkori
távhőszolgáltató, majd, megalakult a TiszaSzolg 2004 Kft.

A cég neve: TiszaSzolg 2004 Kft.

Székhelye: Tiszaújváros, Tisza út 2/a

Internetes honlapja: www.tszolg.hu

Tiszaújváros Önkormányzatának Képviselő Testülete 2003. október 31-én döntött az

önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok átalakításáról, mely határozat alapján a Sajó
Vízmű Kft.-be (a cég neve megváltozott) történő beolvadással megszüntette a T-Contractor
Kft., a Tisza Távhő Kft. és a Tiszaújváros – Termálfürdő Kft. működtetését jogutódlással.
Létrejött a jogutód szervezet a TiszaSzolg 2004 Tiszaújvárosi Közüzemi és Fürdő
szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, rövidített nevén: TiszaSzolg 2004 Kft. (3580.
Tiszaújváros, Tisza út 2/a.)

A jogutód szervezetet 2004. június 30-án jegyezte be a Cégbíróság.

A TiszaSzolg 2004 Kft. 2006. július 01. napjától új szervezeti formában működik, a
társaságba beolvadt a Tiszaújváros-Inveszt Rt. A társaság tevékenységi köre kibővült,
üdülő és hotel üzemeltetéssel, valamint a Tiszaújvárosi Ipari Park ingatlan fejlesztésével, -
kezelésével és - forgalmazásával kapcsolatos tevékenységekkel. A társaság teljes neve is
módosult: TiszaSzolg 2004 Közszolgáltató, Vagyonkezelő és Gazdaságfejlesztő Kft.-re. A
rövidített neve változatlan maradt: TiszaSzolg 2004 Kft.

A Társaság alapító tagjai:

- Tiszaújváros Önkormányzata,

18
- Sajószöged önkormányzata,
- Sajóörös Önkormányzata,
- Nagycsécs Önkormányzata.

2013. január 01-én a Víziközmű törvény előírásainak megfelelően, a víziközmű vagyon

átadásra került az ellátásért felelős, alapító önkormányzatok részére. Tiszaújváros
Önkormányzata kivásárolta a további három önkormányzat tulajdonosi részesedését, így
100 %-os tulajdonosa lett a TiszaSzolg 2004 Kft-nek.

2013. augusztus 2-án a cégbíróság bejegyezte a TiszaSzolg 2004 Kft. tulajdonosi

szerkezetének átalakítását, így ettől a naptól Társaságunk egyszemélyi tulajdonosa
Tiszaújváros Város Önkormányzata, fő tevékenységi köre is megváltozott, TEAOR 3530
gőzellátás, légkondicionálás, a korábbi” Ivóvíz termelés-és ellátás” helyett.

A társaság feladatai közé tartozik a hosszú távú és biztonságos – fogyasztói igényeket

kielégítő, jogi és környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő – magas színvonalú
távhőszolgáltatás, egyéb kommunális és szabadidős szolgáltatás nyújtása, valamint az
ingatlan gazdálkodás. A korábban főtevékenységként végzett ivóvíz termelés-és ellátást,
valamint a szennyvízelvezetési szolgáltatást alvállalkozói formában látja el 2013.
december 31-ig.

A Társaság fő tevékenysége így 2013. január 01-től a távhőszolgáltatás lett. Egyéb

tevékenységek az alábbiak:

• Tiszaújváros Ipari Park infrastrukturális beruházásainak szervezése, illetve az ipari

parki területek hasznosítása,
• Strand- és Termálfürdő működtetése,
• Szálláshely-szolgáltatás

A Társaság rendelkezik az előírt távhőszolgáltatásra vonatkozó működési engedéllyel. A

működési engedély kelte: 2012. február 13.
A távhőszolgáltatási tevékenységet a Társaság Távhőszolgáltatási Üzeme végzi.
Az üzem ellátja a távhőszolgáltatást (fűtés és melegvíz szolgáltatás) Tiszaújváros területén,
valamint az ezzel összefüggő víz – és fűtés szerelői vállalakozási tevékenység.

19
A TiszaSzolg 2004 Kft. fő célja: az alapítói, tulajdonosi és a vevői elvárásoknak való
megfelelés, a minőségirányítási rendszer által adott lehetőségek kihasználásával úgy, hogy
a tevékenységek, szolgáltatások minősége megfeleljen a követelményeknek.

4.1. A tiszaújvárosi távhőszolgáltatás bemutatása

Tiszaújvárosban a távhőrendszer háromszereplős. A távhőtermelő a Tisza-Therm Kft., a

szolgáltató a TiszaSzolg 2004 Kft., a felhasználók pedig a távfűtött lakóépületben élők,
valamint az intézmények és egyéb üzemi fogyasztók. Mindhárom terület szorosan
összefügg egymással, és kölcsönösen egymásra van utalva.

A tiszaújvárosi fűtőerőműben kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés történik, amely

során két különböző energiafajta, a villamos- és a hőenergia előállítása történik. A kapcsolt
hő- és villamos energiatermelésnek jelentős előnyei vannak helyi és társadalmi szinten
egyaránt. Lehetővé teszi, hogy a külön hő- és villamosenergia-termelésnél kedvezőbb
tüzelőanyag felhasználással jobb hatásfokon történhessen a kétféle termék előállítása. Ez
javítja a gazdaságosságot és csökkenti a környezetbe juttatott szennyezőanyag
mennyiségét. Költséghatékony, hiszen kapcsolt energiatermelők nélkül a villamosenergiát
a kevésbé hatékony kondenzációs erőművekben kellene megtermelni, a hőenergiát pedig
kazánokban kellene előállítani. Mindezeken túl környezetvédelmi szempontból is előnyös,
hiszen az általa megtakarított földgáz nem kerül elégetésre, így jelentősen csökken a
károsanyag-kibocsátás mértéke.

A távhőszolgáltatást Tiszaújvárosban a TiszaSzolg 2004 Kft. végzi, amely a fűtőerőmű

által előállított és a külső környezeti hőmérséklethez szabályozott hőenergiát távhő
vezetékeken keresztül juttatja el az ellátandó épületekhez. A távhőszolgáltató a
hőközpontokon keresztül átalakítva, felmelegítve adja át a hőenergiát a felhasználók
részére. Az átadott hőenergia az ellátás célja szerint fűtési és használati melegvíz-
szolgáltatási célú. A hőközpontokban történik a külső környezeti hőmérséklethez történő
fűtésszabályozás, valamint az igényelt hőfok szerinti használati melegvíz-szabályozás.

Távfűtött lakások száma Tiszaújvárosban: 5519 db. Ez összesen 128 db épületben

található.

20
Forrás: Saját készítés
2. diagram
Külső szigeteléssel, költségosztóval felszerelt épületek megoszlása

A következő fejezetben kidolgozásra kerül a távhőrendszer működtetése, elsőként a

távhőtermelő oldaláról, majd a távhőszolgáltató szemszögéből, majd betekintést nyújtok a
fogyasztói oldal nehézségeibe.

A távhőrendszer működtetése

Magyarországon 96 településen működik távhőszolgáltatás (101 távhőszolgáltató). Ebből

Tiszaújváros környezetében található városok Ózd, Miskolc, Kazincbarcika, Eger.
Tiszaújváros területén a TiszaSzolg 2004 Kft. a távhőszolgáltatási, a Tisza-Therm Kft. a
távhőtermelői engedélyes. Más távhőszolgáltatási, vagy távhőtermelői rendszer nincs a
településen.

4.2. A távhőtermelő szerepe a távhőszolgáltatásban

„ A távhőtermelő létesítmény működtetése és fejlesztése a távhőtermelő feladata.”24

A távhőenergiát a „Távhőtermelői Beruházási és Hosszútávú Hőszolgáltatási Szerződés„
alapján 2002. szeptember 15-től 20 évig, azaz 2022. szeptember 15-ig a Tisza-Therm Kft.

24
2005. évi törvény a távhőszolgáltatásról V. fejezet 33.§. (1)

21
szolgáltatja a TiszaSzolg 2004 Kft. és a város számára. A Tisza-Therm Kft-nek saját
kapcsolt villamosenergia – és hőtermelést megvalósító gázmotoros fűtőerőműve van
Tiszaújváros keleti területén.

A távhőenergia-költség két részből áll:

- hőteljesítmény díj: hatósági díj, korábban a termelő fix költsége csökkentve a nettó
villamos energia árbevételével.
- hődíj: hatósági díj, korábban a földgázdíjtól jelentősen függő díjtétel.
A díjakat a Társaság havi elszámolás alapján fizeti a távhőtermelőnek, legjelentősebb tétel
a hődíj.
Az árak alakulását jelentősen befolyásolta, hogy a termelői földgáz ára 2010. elejétől
jelentősen megnövekedett. 2010. márciusától a távhőtermelő drágábban értékesítette a
hőenergiát a távhőszolgáltatónak, mint ahogyan azt a fogyasztók felé érvényesíteni
lehetett, ami azt eredményezte, hogy az árbevétel nem fedezte a költségeket.
Továbbá 2011. március 16-án a parlament elfogadta az energetikai tárgyú törvények
módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvényt, amely hatással volt, a távhőtermelőre és a
távhőszolgáltatóra egyaránt.
A törvény ide vonatkozó része:
„223. § (1) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.)
1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a távhőszolgáltatási célra hőt termelő
létesítményre, valamint a távhő továbbítására, elosztására szolgáló távhővezetékekre, a
távhőt továbbító hőhordozó közeg kiadására, elosztására, fogadására, illetve átalakítására
szolgáló hőközpontokra, és e létesítmények létesítésére, átalakítására, üzemeltetésére,
megszüntetésére, valamint a távhő termelésére és szolgáltatására. E törvény 4. § (2)–(3)
bekezdését, 57. § (2) bekezdését, 57/D. §-át és 59/A. §-át a távhő értékesítésére is
alkalmazni kell.”25

A törvény legjelentősebb passzusa a termelőre nézve az, hogy a 2011. július1-től megszűnt
a hővel kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvétele.

25
A 2011. évi XXIX. törvény Az energetikai tárgyú törvények módosításáról 223.§ A MAGYAR
KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2011. március 25., péntek

22
A kötelező átvételi rendszer (KÁT) általános ismertetése:
„A működési támogatások egyik – hazánkban is alkalmazott – formája a kötelező átvételi
rendszer (KÁT). E rendszer fő célja, hogy kiküszöbölje a megújuló energiaforrásokból és
hulladékból termelt villamos energia értékesítése során a többi termelési technológiával
szemben fennálló versenyhátrányt. A KÁT rendszerben a termelők egyrészről az általuk
megtermelt villamos energiáért a jogszabályban meghatározott - a piaci árnál magasabb
(kivéve 5 MW feletti beépített kapacitású vízerőművek) - átvételi árat kapják, másrészről
ezt a villamos energiát a KÁT mérlegkör felelős (MAVIR Zrt.) garantáltan átveszi. A
kötelező átvétel keretében értékesítő termelők számára ez a támogatási forma tehát egy – a
villamos energia szabad piacától elkülönített – védett piacot is jelent, ahol sem a KÁT
mérlegkörön belül, sem a többi piaci szereplővel nem kell versenyezniük.
A kötelező átvételi rendszer hazai alkalmazásának keretfeltételeit a villamos energiáról
szóló2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET), a rendszer működésének
részletesebb szabályait pedig „a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert
energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia
kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Kormány rendelet" (a
továbbiakban: KÁT rendelet), valamint „az átvételi kötelezettség alá eső villamos
energiának az átviteli rendszerirányító által történő szétosztásáról és a szétosztás során
alkalmazható árak meghatározásának módjáról szóló 109/2007. (XII. 23.) GKM rendelet"
(a továbbiakban: Szétosztási rendelet) tartalmazza.”26

Mindezeknek megfelelően a termelőnek a piaci viszonyok között kellett értékesítenie a

villamos energiát.

A hosszú távú szerződésben rögzített hőárképzési elvek szerint a távhőszolgáltató hődíjat

és rendelkezésre állás díjat fizet a termelőnek. A hődíj a hőtermelésre felhasznált
gázköltséget tartalmazza. A rendelkezésre állás díjában jelenik meg az állandó költség,
amelyből levonásra került a KÁT rendszerben érvényesített villamos energia nettó
árbevétele.
A KÁT rendszer megszűnésével az erőmű működése gazdasági szempontból
ellehetetlenülni látszott. Meg kellett emelni a rendelkezésre állás díját, mely jelentős
többlet terhet okozott a távhőfogyasztók számára.

26
http://www.mekh.hu/gcpdocs/49/K%C3%81T_t%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%B3_MEKH.pdf(letöltve:
2013. szeptember 30.)

23
4.3. A tiszaújvárosi távhőszolgáltatás

A Társaság a távhőenergia teljes mennyiségét a Tisza-Therm Kft-től vásárolja. Saját

hőtermelés nincs, a hosszú távú szerződés ideje alatt nem is lehet.
A cég, mint távhőszolgáltató a vásárolt távhőenergiát minimális saját felhasználás mellett
teljes mértékben tovább értékesíti fűtési, használati melegvíz és hűtési céllal.
A távhőszolgáltató az alábbi felhasználók felé értékesíti a távhőenergiát:
- lakossági felhasználók
- közületi felhasználók, ezen belül külön kezelt intézmények, egyéb mért fogyasztók,
egyéb üzemi fogyasztók, egyéb fűtött légtérfogat alapú fogyasztók.
- hűtési céllal: a Városi Rendelőintézet, mint külön kezelt intézmény részére.
A Társaság a hőenergia 80%-át a lakossági felhasználók felé értékesíti. A második
legnagyobb felhasználói kör az intézmények, 12%-os aránnyal.
A hővásárlás az évek múlásával csökkenő tendenciát mutat a TiszaSzolg 2004 Kft.
vonatkozásában. Ennek elsődleges oka, hogy javul a lakóépületek energiahatékonysága, a
fogyasztók részéről az energiatudatosabb magatartás jelenik meg.
Az elmúlt 8 év átlagos vásárolt hőmennyisége: 328 738 GJ/év volt.
A vásárolt hőmennyiség több tényezőtől is függ:
- a felhasználók energia fogyasztásától, fogyasztási szokásoktól,
- korszerű/korszerűtlen lakóépületektől
- időjárás alakulásától
- a fűtési rendszer korszerűségétől, a szabályozhatóság meglététtől
- a hálózati veszteség alakulásától.
A gázárak növekedése, a KÁT rendszer megszüntetése, a kedvezőtlen dollár – forint
árfolyam alakulása és még sok más tényező együtteseként a Társaság 2010-től drágábban
vásárolta meg a termelőtől a hőenergiát, mint ahogyan azt értékesítette a felhasználók felé.
Ennek következtében 2010. évben 110 M Ft költséget vállalt át a Társaság a lakosságtól. A
távhőszolgáltatás díját ezek után 33 %-kal emelni kellett.

24
Forrás: a TiszaSzolg 2004 Kft. adatbázisa
3. diagram
Vásárolt és értékesített hőmennyiség alakulása GJ-ban

A diagramból is jól látható, hogy az évek előrehaladtával csökken az értékesített

hőmennyiség. A csökkenéshez hozzájáruló tényezők: például az időjárás alakulása,
lakáskorszerűsítés, szabályozhatóság kialakítása, épületek szigeteltsége, takarékosság.
A hőértékesítés csökkenésének következményei:
- magas fix költségek miatt a fajlagos költség érzékenyen reagál a volumen
csökkenésére
- a fajlagos költség nő, ami vagy áremeléshez vezet, vagy veszteséget termel a
vállalatnak, ha az ár nem fedezi a megemelkedett fajlagos költségeket. A vállalat
fix költségei nem térülnek meg. Hosszú távon ez problémát jelent: elmaradnak a
fejlesztések, karbantartások és a működés lassan ellehetetlenül.

25
Forrás: Saját készítés a TiszaSzolg 2004 Kft. adatbázisa

4. diagram
Vásárolt és értékesített hőmennyiség alakulása Ft-ban

A vásárolt és értékesített hőmennyiség közötti különbség egy része a Társaság saját

felhasználása, másik része a hálózati hőveszteség.
A hálózati veszteség több tényezőtől függ:
- vezetékhálózat méretparamétereitől
- talaj, csővezeték, szigetelés
- közeg hőmérséklete
- külső levegő hőmérséklet alakulása.

Az átlagos éves hálózati veszteség 12,04%, amely európai szintű értéknek mondható,
hiszen az európai átlag: 12,3%.
Átlag feletti értéket 2009-ben ért el a Társaság, melynek oka a talajvíz emelkedés miatti
állagromlás volt a vezeték hálózatban.

26
 50,00%

40,00%

30,00%
2010. év
2011. év
20,00%
2012. év
2013. 1-7 hó
10,00%

0,00%

November
Január

Június

Július
Február

Szeptember

Október

December
Március

Április

Május

Augusztus

-10,00%

Forrás: Saját készítés TiszaSzolg 2004. Kft adatbázisa

5. diagram
Hálózati veszteség alakulása 2010-2013. 1-7 hó

A hálózati veszteség a fűtési időszakban 10 % közelében marad, azonban a fűtési idényen

kívül ez rendkívül magas 40 %-ot képvisel.

Ez a magas arány annak tudható be, hogy a korábbi években a használati melegvízhez
szükséges 70 fokos hőmérsékletű melegvíz helyett 80-90 fokos hőmérsékletű forró vizet
keringtet a távhőtermelő, hogy gázmotorjait a lehető legmaximálisabban tudja használni,
ennek eredményeképpen, minél több villamosenergiát termelhessen, így növelve
árbevételét.
Ez a TiszaSzolg 2004 Kft. vonatkozásában kedvezőtlen hatású, hiszen a fizetendő
hőteljesítmény díjának a növekedésében mutatkozik meg.
Ez azonban 2011. július 1-től megváltozott a KÁT rendszer megszüntetésével.
A termelő már nem törekedett a gázmotorok maximális kihasználására, mert az
üzemeltetési költségei magasabbak, mint az általuk termelt villamos energiából befolyó
bevételi lehetőség. Ennek kedvező hatása is lehetne a hálózati veszteség alakulására,
azonban időközben bevezették a hűtési célú távhőszolgáltatást.

27
A magas hálózati veszteség ellensúlyozására a Társaság műszaki vonalon keres megoldást.
Beindította a déli primer gerincvezetéke épített visszakeverő szivattyút, amely legalább a
déli ágon csökkenti valamelyest a hálózati hőveszteséget.
Nem csak a hálózati veszteség befolyásolja értékesített és vásárolt hő közötti különbséget,
szerepet játszik ebben a hatósági ár bevezetése is.

28
 5. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

A távhőszolgáltatási tevékenység végzését számos törvényi szabályozás és önkormányzati

rendelet befolyásolja.
A távhőszolgáltatást a törvényi szabályozás helyi jellegű közüzemi szolgáltatásként tartja
nyilván. A távhőszolgáltatásban a piac törvényei csak korlátozottan érvényesülnek, erős
törvényi szabályozás vált szükségessé.
A távhő legmagasabb hatósági árának megállapításával kapcsolatos szabályokat a
távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény és az árak megállapításáról szóló 1990.
évi LXXXVII. törvény tartalmazza.
A távhőszolgáltató vállalatok által alkalmazott árat a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés
elkerülése érdekében hatóságilag szabályozzák. Az évek során az árszabályozás jelentős
változásokon ment keresztül.
A rendszerváltás előtt átalánydíjat alkalmaztak, ez volt a jellemző, 1991. január 1-jétől
hatályba lépett az árak megállapításáról szóló törvény (1990. évi LXXXVII törvény), mely
kimondta, hogy az árak legfőbb szabályozója a piac és a gazdasági verseny kell, hogy
legyen, azonban azokon a területeken, ahol jellegüknél fogva nem tud kibontakozni
megfelelően a piaci verseny, ott továbbra is beavatkozásra van szükség.
A távhőszolgáltatást érintő jogi szabályozásban a távhőszolgáltatás versenyképesebbé
tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény egyik fontos lépése az ún. Robin Hood adó
bevezetése volt, de lényeges változás többek között, hogy a Magyar Energia Hivatal
ármegállapítói jogkört kapott.
Jelentős előrelépés a szabályozás terén a 36/2009. (VII. 22.) KHEM rendelet (a
távhőszolgáltatás csatlakozási díjának és a lakossági távhőszolgáltatás díjának, valamint a
hőenergia távhőtermelő és a távhőszolgáltató közötti szerződésben alkalmazott árának
meghatározása során figyelembe veendő szempontokról és a Magyar Energia Hivatal által
lefolytatott eljárásban kötelezően benyújtandó adatok köréről). A rendelet a
távhőszolgáltatás területén három fontos kérdéskör szabályozására irányul, így a
távhőszolgáltatás csatlakozási díjának, a lakossági távhőszolgálatás díjának, valamint a

29
távhőtermelő és távhőszolgáltató közötti lakossági távhőszolgáltatás céljára vásárolt
hőenergia árának meghatározása során figyelembe veendő szempontok szabályozására.27

Fontos megemlíteni a 2011. március 16-án elfogadott energetikai tárgyú törvények

módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvényt, amely hatással volt, a távhőtermelőre és a
távhőszolgáltatóra egyaránt.
Kiemelt szerepet kap a jogszabályi háttér fejezetben a 78 / 2012. (XII. 22.) NFM rendelet,
valamint a rezsicsökkentés végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény.
A 78/2012.(XII.22. ) NFM rendelet 44.§ (2) bekezdése a következőről rendelkezik:
„ A lakossági felhasználó és a díjfizető a távhőszolgáltatásért a távhőszolgáltató vagy az
ellátási területen a korábbi távhőszolgáltató helyett működő új távhőszolgáltató részére a
távhőszolgáltató által 2012. november 1. napján alkalmazott szolgáltatási díjnál 10
százalékkal alacsonyabb összegű, legmagasabb hatósági árnak minősülő szolgáltatási díjat
köteles fizetni.” 28

A rezsicsökkentés végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény indoklása szerint:

A lakossági terhek csökkentése, a jövedelmek felhasználásának szabadsága, a

létfenntartáshoz szükséges, mindenképpen kifizetendő háztartási tételek árának
csökkentése egyértelmű és határozott igény valamennyi állampolgár részéről.
A rezsicsökkentés fontos célja a lakosság életszínvonalának javítása, illetve annak
biztosítása, hogy az emberek a rendelkezésre álló jövedelmek minél nagyobb részével
szabadon gazdálkodhassanak.
Az Országgyűlés annak biztosítása érdekében alkotta a törvényt, hogy a közszolgáltatások
végfogyasztói árainak csökkenése ténylegesen megvalósuljon.29

A 78/2012. (XII. 22.) NFM rendelet hatása a TiszaSzolg 2004 Kft –re:

2013. január1-től a lakossági felhasználó és díjfizető a távhőszolgáltatásért a

távhőszolgáltató által 2012. november1-én alkalmazott szolgáltatási díjnál 10 %-kal
alacsonyabb összegű, legmagasabb hatósági árnak minősülő szolgáltatási díjat köteles

27
Kádárné dr. Horváth Ágnes: A távfűtés áralakító tényezőinek vizsgálata a magyarországi távhőszolgáltató
vállalatok körében ph.d. értekezés 50.o. ( 2010.)
28
Magyar Közlöny - 2012. évi 178. szám
29
Magyar Közlöny - 2013. évi 73. szám 2013. május csütörtök

30
fizetni. Ennek következtében a TiszaSzolg 2004 Kft-nek 2013. január1-től 10 %-kal
alacsonyabb díjtétellel számított távhőszolgáltatási számlát kell kiállítania a lakossági
felhasználók és díjfizetők felé. Ennek hatása kb. 97 MFT árbevétel kiesés (ez egy kalkulált
érték, függ az értékesített hőmennyiségtől).

Az 51/2011. (IX. 30.) NFM rendelet -a távhőszolgáltatási támogatásról:

1. § (1) Távhőszolgáltatási támogatásban (a továbbiakban: támogatás) részesülhet havonta

a közszolgáltatási kötelezettséget ellátó,
a) az 1. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat C oszlopa szerinti távhőszolgáltató (a
továbbiakban: távhőszolgáltató) figyelemmel
aa) a lakossági felhasználóknak (a továbbiakban: lakosság) nyújtott távhőszolgáltatásra, és
ab) a kapcsoltan termelt hő lakosságnak szolgáltatott mennyiségére,
b) az 1. melléklet 2. pontjában foglalt táblázat D oszlopa szerinti külön kezelt intézmény (a
továbbiakban: intézmény) figyelemmel a közfeladata ellátása érdekében felhasznált
kapcsoltan termelt hő mennyiségére.
(2) A távhőszolgátató a kapcsoltan termelt hő lakosságnak szolgáltatott mennyiségére vagy
az intézmény a közfeladata ellátása érdekében felhasznált kapcsoltan termelt hő
mennyiségére figyelemmel járó támogatásra kizárólag akkor jogosult, ha a számára távhőt
előállító létesítmény 2011. június 30. napján a villamos energiáról szóló 2007. évi
LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) szerinti átvételi kötelezettség alá eső villamos
energia elszámolására létrehozott mérlegkör tagja volt (ideértve a felfüggesztett mérlegkör
tagságot is), és a létesítményre vonatkozó beruházás a Magyar Energia Hivatal (a
továbbiakban: Hivatal) 2011. június 30. napján hatályos határozata alapján nem térült meg.
(3) A távhőszolgáltató a kapcsoltan termelt hő lakosságnak szolgáltatott mennyiségére
figyelemmel járó tárgyhavi támogatásra kizárólag akkor jogosult, ha a tárgyhó
vonatkozásában a számára távhőt értékesítő megfelel a távhőszolgáltatónak értékesített
távhő, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott
távhőszolgáltatás díjának megállapításáról szóló miniszteri rendeletben (a továbbiakban:
Árrendelet) az értékesítőkre előírt követelményeknek.”30
2013. január 1-től a lakossági értékesítés után járó fajlagos állami támogatás mértéke
1.690 Ft /GJ –ról 2.150 Ft /GJ-ra növekszik. Ennek hatása kb. 97 MFT többletbevétel.

30
51/2011. (IX. 30.) NFM rendelet a távhőszolgáltatási támogatásról. Megjelent:MK 2011/112. (IX. 30.)
Hatályos: 2011. 10. 01

31
Következtetés: A 2013. január1-től bevezetett 10 %-os rezsicsökkentés hatását az állami
támogatás fedezi.31

A jogszabályi háttér áttekintése után ismerkedjünk meg a szolgáltatás díjának alakulásával.

31
Részlet a TiszaSzolg 2004 Kft. által készített belső anyagból (2012. december 27.)

32
 0
500
1000
1500
2000
2500
3000
3500
4000
4500
Ft/ GJ
2006. január 946 1072
2006. szeptember 1037 1072
2006. október 1037 1145
2006. november 1037 1145

megállapított díj.
2006. december 2503 2542
2007. január 2608 2542
2008. február 2743 2969
2008. április 2743 3107
2008. május 2898 3107
2008. július 2898 3284
2008. szeptember 3193 3618
2008. október 3193 3618
2009. július 2620 2650
hőfogyasztással arányosan változnak.
2009. augusztus 2592
2009. szeptember 2538
2009. október 2140
távhőszolgáltatás igénybevételéért fizetendő

2009. november 2092

2009. december 2079
2010. január 2428
2010. február 2458
2010. március 2492
2010. április 2979
2010. május 3136
2010. június 3002
TiszaSzolg 2004 Kft. - Távhőszolgáltatás
Termelői hődíj és lakosssági hődíj alakulása

2010. július 3170

A távhőszolgáltatásért a felhasználó, díjfizető alapdíjat és hődíjat fizet.

2010. augusztus 3269

2010. szeptember 3016
2010. október 2950
2010. november 3184 3526
2010. december 3093
2011. január 3112
Termelői hődíj
Lakossági hődíj
2011. február 3080
6. A SZOLGÁLTATÁSI ÁRAK ÉS DÍJAK ÁTLÁTHATÓSÁGA

2011. március

33
A hődíj bevétel alapvetően fedezetet nyújt a szolgáltatás változó költségeire, amelyek a
1 légköbméterre, illetve 1 MW-ra
Az alapdíj a távhőszolgáltatás folyamatos igénybevételének lehetőségéért és a

A hődíj a felhasználó által vételezett hőmennyiség után fizetendő 1 GJ-ra megállapított díj.

2984
2011. október 2846
2011. december
2012. január 3674 3937
 300
340
380
420
460
500
-10000
0
10000
20000
30000
40000
eFt/ hó

Ft/ lm3/ év
2006. január 418 2006. január 9914
2006. szeptember 418 2006. szeptember 15866
2006. november 462 2006. november 15866

+pótvíz költsége
2007. július 462 2007. július 5089
2008. február 372 2008. február 3923

tényező befolyásolta.

+egyéb anyagköltség
2008. április 372 2008. április 5675

+teljesítmény lekötés díja

2008. július 372 2008. július 2100
2008. szeptember 354 2008. szeptember 2100
2008. október 395 2008. október 5943

+villamos energia hőközpontban

2009. február 395 2009. február 1552
2009. július 314 2009. július
-5514

+villamos energia hőfogadó állomáson

2009. augusztus 314 -5866 2009. augusztus

2009. szeptember 314 -6539 2009. szeptember

Az alapdíjból megtérülendő költségelemek:

Forrás: TiszaSzolg 2004 Kft Energiastratégia
2009. október 314 -2093 2009. október

2009. november 314 -2707 2009. november

6. ábra
2009. december 314 -2863 2009. december

2010. január 314 2010. január 4112

A lakossági alapdíjak változását befolyásoló tényezők:

2010. február 314 2010. február 5517
2010. március 314 2010. március 5940
2010. április 314 2010. április 2751
Termelői hőteljesítménydíj

2010. május 314 2010. május 4570

2010. június 2010. június
TiszaSzolg 2004 Kft. - Távhőszolgáltatás

314

Termelői és szolgáltatói árak alakulása

3037
2010. július 314 2010. július 5128
2010. augusztus 314 2010. augusztus 6360
Termelői hőteljesítménydíj és Lakossági alapdíj alakulása

2010. szeptember 314 2010. szeptember 3209

Lakossági alapdíj

2010. október 314 2010. október 2393

2010. november 314 2010. november 5300
2010. december 314 2010. december 4169
2011. január 314 2011. január 4412
2011. február 314 2011. február 6834

A diagramokon jól követhető a Kft-nél alkalmazott árak alakulása. Az árak alakulását több

34
2011. március 314 2011. március 5609
2011. október 314 2011. október 33611
2012. január 327 2012. január 33611
+igénybe vett szolgáltatás költsége
+egyéb szolgáltatás költsége
+bérköltség
+ személyi jellegű egyéb kifizetések
+ bérköltség közterhei
+ egyéb ráfordítások
+ értékcsökkenési leírás
+eszközfejlesztési hozzájárulás.

Alapdíj= Alapdíj összes költsége x 1000 / fűtött légtérfogattal

Az alapdíjak változásában nagy szerepet játszik a teljesítménylekötés díjának változása.
Hődíj= termelői hődíj x (1+ hálózati veszteség %)

Az ábrákból jól látható, hogy 2010. márciusától a Társaság drágábban vásárolta a

hőenergiát a termelőtől, mely tényt befolyásolta a termelői földgáz árának emelkedése.
Mivel a Társaság drágábban vásárolta, mint értékesítette a hőenergiát az értékesítésből
származó bevétel nem fedezte a ráfordított költségek nagyságát. A távhőszolgáltatási hődíj
emelésére csak 2010. december1-től került sor. Az alapdíj emelésére nem került sor, noha
2010. januártól a termelői hődíj nagymértékben megemelkedett.
Miután 2011. március 6-án a parlament elfogadta az energetikai tárgyú törvények
módosításáról szóló törvényt (2011. XXIX. törvény), így a TiszaSzolg 2004 Kft-nél is az
alábbi változásokat kellett követni:
• „Csatlakozási díj: korábban a helyi önkormányzatok szabályozták a mértékét, és
helyi rendeletben hirdették ki. Törvényi változás: a helyi önkormányzatok hirdetik ki,
azonban a díj megváltoztatását előbb a Magyar Energia Hivatalnak jóvá kell hagynia
(távhőszolgáltatói kezdeményezésre) (hatósági jóváhagyási folyamat).
• Termelői és távhőszolgáltatási díjszerkezet és díjak: a távhőszolgáltatónak
értékesített távhő árszerkezetét (pl. alapdíj, hődíj), legmagasabb árait (termelői díjak),
valamint a lakossági felhasználók és a külön kezelt intézmények távhőszolgáltatási
díjainak szerkezetét (pl. alapdíj, hődíj) és legmagasabb díját (távhőszolgáltatási díjak)
az energiapolitikáért felelős miniszter rendeletben írja elő. Erre a Magyar Energia
Hivatal tesz számára javaslatot a bekért információk (termelői és távhőszolgáltatói
költségek, adatok, stb.) alapján. 2009. július1-től csak a Magyar Energia Hivatal
előzetes jóváhagyásával (hatósági jóváhagyási folyamat) hirdethették ki a helyi
35
 önkormányzatok a távhőszolgáltatási díjak mértékét. Ezt megelőzően saját
hatáskörben dönthettek a díjak szerkezetéről és annak mértékéről. A termelői díjak a
törvény hatályba lépését megelőzően a piaci viszonyok között alakultak. A törvény
hatására azonban a távhő teljes mértékben hatósági áras lett (termelői és
távhőszolgáltatási díj és azok díjszerkezete).
• Az árbefagyasztás: az energiapolitikáért felelős miniszter rendeletének
hatálybalépéséig a 2011. március 31-én alkalmazott árakat kellet alkalmazni a
termelői és a távhőszolgáltatási díjak vonatkozásában is.”32
Lakosság fogyasztókon kívül a Társaság szolgáltat, intézményeknek, közületeknek, egyéb
üzemi felhasználóknak.
A hődíjon kívül e fogyasztók is fizetnek alapdíjat a lekötött teljesítmény (alapdíj)
figyelembevételével.
Teljesítménydíj= Alapdíj összes költsége x1000 / hőmennyiség lekötés

A hatósági ár bevezetéséig az alapdíjat és a hődíjat is több tényező befolyásolta, ezen

tényezők függvényében módosította árait a Társaság.
A 78/2012. (XII. 22.) NFM rendelet értelmében a Társaságnak 2013. január1-től a
2012. november1-én alkalmazott szolgáltatási díjnál 10 %-kal alacsonyabb összegű,
legmagasabb hatósági árnak minősülő szolgáltatási díjat kell érvényesíteni a lakossági
felhasználók vonatkozásában.
A termelői és szolgáltatói árak alakulását követően vizsgáljuk meg a költségek alakulásán
belül az energia költséget.

6.1. A Távhő üzem működési költségének alakulása, azon belül is az

energia költség alakulása

A Társaság külön munkaszámon tartja nyilván a Távhő üzem költségeit, és azon belül
lekérhető a Tisza-Therm Kft-nek fizetendő energia költsége.

32
TiszaSzolg 2004 Kft. Energiastratégia

36
 Adatok e Ft-ban
Megnevezés 2010. év 2011. év 2012. év 2013. 1-8
hónap
Anyagjellegű 1.357.151 1.807.019 2.099.210 897.577
ráfordítás
Személyi 75.441 73.743 72.661 33.612
jellegű
ráfordítás
Értékcsökkenési 54.299 66.911 86.052 44.780
leírás
Egyéb 467 8.840 16.896 1.051
ráfordítás -ebből
érkékvesztés:
16.896
Működési 1.487.358 1.956.513 2.257.923 977.020
költségek
összesen
- ebből energia 1.257.804 1.709.172 2.023.460 802.650
költség
ENERGIA 84,56 % 86,95% 89,61% 82,15%
Költségarány

A kimutatásból is jól látszik, hogy az működési költségek jelentősen nagy részét a

hőtermelőnek fizetett energia költség képezi.
2013. év 1-8 hó vonatkozásában is érzékelhető, hogy ebben az évben igen magas
energiaköltségekkel kell számolni a Társaságnak.

A következő fejezetben bemutatom a távfűtött épületek belső fűtési rendszerét, és a

költségosztóval felszerelt épületek elszámolását.

37
 7. KÖLTSÉGOSZTÓVAL FELSZERELT ÉPÜLETEK FŰTÉSI
ELSZÁMOLÁSA

Az épületek alapvetően három fajta belső fűtési rendszerrel létesültek:

A, Egycsöves átfolyós fűtési rendszerek
Ezeknél a rendszereknél a hőleadókhoz nem szerelhető elzáró, illetve
szabályozószerelvény.
A fűtési energia felhasználásának szabályozására a lakásokban semmilyen lehetőség nincs.
B, Egycsöves átkötő szakaszos fűtési rendszerek
Érzékeny módszer az egyes strangok közötti megfelelő mennyiségű fűtővíz elosztásra.
A radiátorokat ellátják elzáró szeleppel, de ezek állapotuk miatt csak korlátozottan
alkalmasak a hőenergia felhasználás szabályozására.
C, Kétcsöves fűtési rendszerek
A radiátorok el vannak látva elzáró szeleppel, de állapotuk miatt csak korlátozottan
alkalmasak a szabályozására.
Az épületek fűtési rendszereinek állapotáról elmondhatjuk, hogy az épületek olyanok, mint
minden más húsz - harminc éves berendezés, korszerűsítésre szorulnak.
A fűtési rendszerek nagy része radiátorszelepek cseréjével, az épületen belüli megfelelő
elosztást biztosító strangszabályozók beépítésével, egyénileg, korszerű módon
szabályozhatóvá tehető. Az úgynevezett egycsöves átfolyós rendszerek - melyek egyáltalán
nem rendelkeznek szabályozószeleppel- korszerűsítése sem jár feltétlenül a rendszer összes
alkotó elemének cseréjével, átépítésével.

A fűtési rendszerek jellemző hiányosságai:

Az egyes hőleadók, radiátorok teljesítményének a mindenkori komfortigény szerinti,
megfelelő minőségű szabályozása a rendszerek eredeti állapotában még akkor sem
biztosítható, ha van beépítve radiátor szelep. A kézi működtetésű radiátor szelepek csak a
helyiségek egyenletes, folyamatos fűtése esetén alkalmasak a hőleadók szükséges
teljesítményének beállítására. Eredeti állapotukban sem az épületek, sem az épületen belüli
lakások hőfogyasztása nem mérhető.

38
Fűtési „költségmegosztók”: Ezek olyan, rendszerint párolgási (vagy elektronikus) elven
működő, a fűtőtestekre felszerelhető és egy teljes elszámolási időszakban ott maradó
szerkezetek, amelyek az adott fűtőtest hőleadásával arányos jelet szolgáltatnak. Az egyes
fűtőtestekre szerelt költségmegosztók évente leolvasott adatainak összegzésével az egyes
lakások, illetve az egész épület hőfelhasználásáról lehet képet kapni, ennek alapján pedig
megfelelő módszerrel a hőközpontban mért tényleges hőenergia-felhasználás költségét a
fogyasztók között – fogyasztásarányosan – fel lehet osztani. A költségmegosztós módszer
előnye, hogy viszonylag olcsó és a szabályozható rendszerekben (kétcsöves és az átkötő-
szakaszos egycsöves) általánosan alkalmazható, illetve az egyéni takarékosság eredményét
közvetlenül érzékelhetővé teszi. Hátránya, hogy – működési elvéből következően – csak
egy-egy mért hőközponthoz tartozó összes fogyasztó valamennyi fűtőtestén alkalmazva
használható, hiszen nem abszolút fogyasztást mér, hanem az egyes hőleadók
felhasználásának arányait mutatja, valamint, hogy a szabályozhatatlan, azaz az átfolyós
egycsöves fűtéseknél a rendszer átalakítása nélkül közvetlenül nem alkalmazható, és
sajnálatos módon eléggé könnyen manipulálható. Viszont, ha az egycsöves fűtési
rendszereket át kell alakítani, akkor már csak a lakásonkénti mérés lehet az elfogadható
műszaki megoldás, hiszen azzal a távhőszolgáltatás egyik legsúlyosabb problémája lenne
megszüntethető.

Tiszaújvárosban a fűtési alapdíj és hődíj havonta utólagosan kerül számlázásra. Ez minden

távűtött lakásra egyformán vonatkozik.
A fűtési költségosztóval felszerelt épületek havonta előleg számlát kapnak a hődíj
vonatkozásában a társasházi fő hőmennyiségmérő alapján a lakás légköbméterével
arányosan. A fűtési idény végén a költségosztókat egy külső vállalkozó, - akivel szerződést
kötött a társasház -leolvassa, majd elkészíti az elszámoláshoz szükséges adatokat, mely
alapján a TiszaSzolg 2004 Kft. elkészíti az elszámoló számlákat.
Az elszámoló számla a már előlegként kiszámlázott hődíjat negatív előjellel és a tényleges
fogyasztás alapján megállapított hődíjat pedig pozitív előjellel tartalmazza. Így a fogyasztó
láthatja, hogy az előlegként megfizetett hődíj és a tényleges fogyasztása hogyan alakult.

Mivel Tiszaújvárosban 128 távfűtött lakóépület található, ebből 32 db költségosztóval

felszerelt, ezért az épületekről készült energiafelhasználás teljes kimutatásától terjedelmes
nagyságrendje miatt eltekintek, de három költségosztóval felszerelt épület
összehasonlítását elvégeztem.

39
Azért ezt a három épületet mutatom be, mert az egyik csak költségosztóval van felszerelve,
egy másik épület szigetelve van (fel van szerelve a költségmegosztó, de nem készít
elszámolást a társasház), a harmadik pedig el van látva költségosztóval és be is van
szigetelve.
A kimutatásokat az 1. számú melléklet tartalmazza.
Elemzés:
Bólyai köz 1-7. épület: (költségosztóval felszerelt épület)
Az 1. számú melléklet ábrájából jól látható, hogy az épület összesen 35%-kal több
hőenergiát használt fel az előző évhez viszonyítva, ami a lakók fűtési szokásaiból
következik. Valószínűsíthető, hogy a vizsgált időszakban a lakók „bátrabban” használták a
hőt az előző időszakhoz képest. A tárgyévi összes fűtési hőfelhasználás 1123 GJ, ami a
2009-es évhez képest (ez az év még az ÖKO Program, azaz a költségosztó felszerelése
előtti év) 16 %-os megtakarítást jelent, (1342 GJ volt), függetlenül a külső hőmérsékletre
való korrigálás nélkül. Ez az épület tiszaújvárosi viszonylatban a 2012/13-as fűtési
idényben a 16. helyen szerepel.
A következő épület a Munkácsy út 40-48. (rendelkezik költségmegosztóval, de nem készül
elszámolás, szigeteléssel van ellátva)
Az épület 18% hőt takarított meg az előző évhez viszonyítva. A tárgyévi összes fűtési
hőfelhasználás 730 GJ, ami a 2009-es (szigetelés előtti év) 1759 GJ értékhez képest 59%
megtakarítást mutat. Ez igen dicséretesnek mondható. Tiszaújvárosi viszonylatban az
épület a 2012/13-as fűtési idényben a 3. helyen szerepel.
A harmadik épület pedig az Árpád út 21-27.: (szigetelt és költségosztóval felszerelt
épületről van szó )
Az épület 7 %-kal több hőt használt fel az előző időszakhoz képest. Ez a lakók szokásaival
hozható összefüggésbe. Tárgyévben a felhasználás 965 GJ, ami a 2009-es év (szigetelés és
költségmegosztó felszerelése előtti időszak) 1604 GJ értékéhez viszonyítva 40 %-os
megtakarítást eredményezett. Tiszaújvárosi viszonylatban az épület a 2012/13-as fűtési
idényben a 13. helyen szerepel.
Érdekes megnézni, hogyan alakul egy költségosztóval felszerelt épület fűtési költségének
alakulása.
Bemutatom egy 60 lakásos épület esetében konkrét példán keresztül a fűtési előleg, és tény
adatait GJ-ban és Ft-ban egyaránt:
Fűtési idény: 2012 / 2013.
Az épület a Tiszaújváros Bólyai köz 1-7. alatt található.

40
Táblázat: 2 számú melléklet

Az épület összes légtérfogata 7700 lm3. A 60 db lakásban 2012. októbertől 2013. április
végéig 1122,82930 GJ hőt használtak fel a lakók. Ennek hődíj értéke 4.067.340 Ft-nak
felel meg.
A költség megosztása 70-30 %-os arányban történik. 70 %-ban veszik figyelembe a
költségmegosztók adatait, és 30 %-ban részesül mindenki a közös használatú helyiségek
fűtéséből.
A táblázatban nagyon jól látszik, hogy mely fogyasztók, hogyan használják a
költségmegosztót, mely lakás adottságai (nyílászárók, panelhézag szigetelés) hogyan is
befolyásolják a ténylegesen felhasznált hőt lakásonként.
A 60 db lakásból 26 db lakásnak kell még az előlegre ráfizetnie ez 26/60= 43,3 %-ot
képvisel, míg 34 esetben, ami 56,6 %-nak felel meg, az előleg bőven fedezte az elhasznált
hőmennyiséget, olyan mértékben, hogy ezeknek a fogyasztóknak megtakarítása
keletkezett.
Kiemelek egy olyan lakót, aki kevesebb hőt használt fel és egy olyat, aki többet a befizetett
előleg vonatkozásában, és bemutatom, hogy havonta hogyan alakult a hőfelhasználása:

A Bólyai köz 3. fsz/1 lakójának tényleges hőfelhasználása Ft-ban:

A lakás lm3-e 132. Alapterülete: 51 m2.

Forrás: Saját készítés

7. diagram
Az előlegként megfizetett és ténylegesen elhasznált hődíj alakulása

41
A lakás előlegként kifizetett hődíja a 2012/13-as fűtési idényben: 66.401 Ft, ezzel szemben
a tényleges fogyasztása: 38.776 Ft-volt. Jól látható a megtakarítás: 27.625 Ft. Ez a
befizetett hődíj 41,6 %-a.

A következő táblázat a Bólyai köz 5. fsz/3-as lakás hőfelhasználásának alakulását mutatja

be Ft-ban: A lakás lm3-e 132. Alapterülete: 51 m2.

Forrás: Saját készítés

8. diagram
Az előlegként megfizetett és ténylegesen elhasznált hődíj alakulása

Ennek a lakásnak az előlegként kifizetett hődíja is 66.401 Ft. Ezzel szemben az

elfogyasztott hőmennyiség 76.331 Ft-nak felel meg ebben a fűtési időszakban. Az
előleghez képest 14,9%-kal több hőt használt fel, mint a befizetett előleg.
A két lakás adottságai egyeznek. Az összehasonlítás alapját ez adta. Természetesen az
időjárás is befolyásoló tényező, de mivel egy azon épületben található mindkét lakás, és a
lakott területe is megegyezik, ez alapján úgy vélem szemléletes a különbség. A két lakás
adottságai ugyan megegyeznek, de nem ismerjük a lakók szokásait, mennyire hőigényesek.
Az azonban kimondható, hogy egyik lakás szigeteltsége sem a legjobb. A nyílászárók
régiek, a falak északi fekvésűek.
Vannak azonban az épületben olyan lakások, melyek adottságai miatt, mint például
második emeleti középső kislakás a megtakarítás mértéke igen magas. Ezek a lakások igen
jelentős megtakarítást képeztek, míg mások, ahol nem rendelkeznek ilyen feltételekkel, ott
pedig igen magas ráfizetések keletkeztek.

42
Igen nagy problémát okoz ez a távhőszolgáltatónak, hiszen abban az esetben, ahol
megtakarítás keletkezett, a fogyasztóknak vissza kell fizetni a megtakarítás összegét, és
nem biztos, hogy azok a fogyasztók, akiknél pedig még befizetési kötelezettség
jelentkezett, eleget is tesznek határidőre fizetési kötelezettségüknek.

Ahhoz, hogy pontos képet kapjunk az elszámolásról, ismernünk kell az alkalmazható

korrekciós tényezőket.
A társasházaknak, a lakóközösségnek lehetőségük van arra vonatkozóan, hogy a
„hátrányos” elhelyezkedésű lakások esetében korrekciós tényezőt vegyenek figyelembe. A
104/2011. (VI. 29.) Kormányrendelet és távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII.
törvény végrehajtásáról szóló 157/2005.(VIII. 15.) Kormányrendelet módosításának 3.
számú melléklete segítséget ad a lakóközösség részére, hogy mely lakások esetében milyen
mértékű korrekciós tényező vehető figyelembe a költségmegosztók elszámolása esetében.
A korrekciók az épületrész egyes helyiségeire számíthatóak. Ha egy helyiségre több
korrekció is vonatkozik, úgy valamennyit figyelembe kell venni.
A korrekciók érvényesítéséről a lakóközösség együttesen dönt.
A korrekciós tényezők
Korrekció megnevezése mértéke %-ban

Földszint, ha nincs alatta helyiség -15

Földszint, alatta levő, fűtetlen helyiség - 10
fölött
Lapostetős épületnél, közvetlenül a tető - 20
alatt
Nem beépített, fűtetlen tetőtér alatt - 15
Beépített, fűtetlen tetőtér alatt, illetve - 10
tetőtérben
Minden olyan helyiség, amely legalább két - 10
külső határoló-felülettel (lehűlő
falfelülettel) rendelkezik
Északi oldal -5
Fűtetlen átjáró és kapubejáró feletti - 15
helyiség
Fűtetlen földszinti helyiség feletti helyiség - 10
Fűtetlen lépcsőház, illetve folyosó melletti -5
helyiség
33

A korrekciós tényezőket, mint említettem helyiségekre lehet érvényesíteni, mégpedig oly

módon, hogy az üzemi egység értékét ( üzemi egységen értem a költségosztó által mért

33
104/2011. (VI. 29.) Kormány rendelet

43
fogyasztási egységet) ezen korrekcióval módosítják, és az így kapott értéket veszik
figyelembe az elszámolás során. A korrekciós tényező csak a költségosztók után
érvényesíthető. A közös helyiségek, - melyek mérése nem megoldott - esetében nincs ilyen
lehetőség.
A havonként kiállított számlák alapján a Társaság beszedi az elhasznált hődíj értékét.
Azonban, amikor az elszámolás készül, akkor vannak fogyasztók, akik takarékoskodnak,
így azok visszakapják a korábban befizetett előlegük egy részét, és vannak fogyasztók,
akiknek a tényleges fogyasztás elszámolása során még be kellene fizetni az előlegként
kiszámlázott hődíj különbözetét.
Azok a fogyasztók, akik havonta rendszeresen fizetik a hődíj előleget, joggal kérik vissza
megtakarításukat, azonban azok, akiknek még rá kell fizetni az előlegre nem szívesen,
jellemzően nem fizetik be a számlákat. A Társaságnak ebből jelentős összegű kintlévősége
keletkezik.

2010- 2011. évben újabb 3-3 lakóépület, 2012. évben pedig újabb 2 épület valósította meg
a PANEL program szerinti fűtéskorszerűsítést. Így jelenleg Tiszaújvárosban a 128
távfűtéses lakóépületből 32 épület rendelkezik szabályozható fűtéssel. Ennek hatására
263888 GJ hőmennyiséggel kevesebbet értékesített a TiszaSzolg 2004 Kft. a fogyasztók
részére.

A TiszaSzolg 2004 Kft. tevékenységi köréből adódóan széles skálán mozog a piacon,
vevőkörének összetétele ebből adódóan vegyes.
A társaság egyik legjelentősebb kockázati eleme a lejárt lakossági és közületi tartozások,
kintlévőségek nagysága.

44
 8. KINTLÉVŐSÉG KEZELÉS

A törvényi szabályozás miatt a magyarországi távhőszolgáltatók igen nehéz helyzetbe

kerültek, ugyanis a felhalmozódott kintlévőséggel elleni harc miatt igen nagy jelentőséget
kell, hogy tulajdonítsanak a számlázásnak a díjbeszedésnek és a hátralékkezelésnek.
A kintlévőség nagysága veszélyezteti a társaság likviditási helyzetét. 2010-től értékelve a
TiszaSzolg 2004 Kft. hátralék behajtási tevékenységének eredményességét megállapítható,
hogy a külső gazdasági helyzet alapvetően befolyásolta azt.
Az általános gazdasági helyzet romlása, a jogszabályi változások hatása, az Államkincstári
támogatási formák átalakulása sajnos tovább nehezíti a kintlévőségekkel kapcsolatos
feladatok sikerességét.

Forrás: Saját készítés

9. ábra
Lakossági kintlévőség / M Ft
Az ábrán is jól észrevehető, hogy a lakossági kintlévőség évről évre nő. 2010-ről 2011-re
36,7%-kal, 2011-ről 2012-re 21%-kal emelkedett a lakossági lejárt követelések összege. A
kintlévőség növekedése a fogyasztói teherbíró képesség csökkenésével is magyarázható.

45
 100

90 86,2
82,5
80
72,1
70

60
MFt

50 Adatsor1

40

30
22
20

10

0
2010. 2011. 2012. 2013.I.né
Év

Forrás: Saját készítés

10. ábra
Közületi kintlévőség alakulása

A közületi kintlévőség alakulása: 2010-ről 2011-re 14,4 %-kal, 2011-ről 2012-re 4,48%-
kal növekedett.
Mindkét ábrán jól érzékelhető a 2013. év I. negyedéves adata, melyből már most látható,
hogy mind a lakosság, mind pedig a közületi fogyasztók fizetési gondokkal küzdenek.
Ezek a nagyságrendek jelentősen nehezítik a likviditás megőrzését.

A kintlévőség nagysága a likviditásban ott okozza a legnagyobb problémát, hogy a

fogyasztók nem fizetik meg a szolgáltatások értékét, de a társaságnak a Tisza-Therm Kft.
(hőtermelő) hődíj számláját mindezen körülményektől függetlenül ki kell fizetni, mert
egyébként a hőtermelő nem tud gáz vásárolni, nem tud eleget tenni hőtermelői
kötelezettségének. Ez csak úgy oldható meg, hogy kénytelenek egyéb forrásokat, pl.
folyószámlahitelt igénybe venni a számla pénzügyi rendezése céljából.

2012. évben a likviditás megőrzése érdekében a Társaság meghosszabbította folyószámla

hitelkeretét, és megnövelte a hitelkeret összegét 300 Mft-ra.

A Társaság eredményességét több tényező is befolyásolta: a gázár folyamatos növekedése,

a dollár erősödése a forinttal szemben, mely az értékesített hő díját is jelentősen megemelte

46
a termelő részéről, viszont a szolgáltatás ára nem követte ezt a növekedést, így a költségek
növekedését nem fedezte az árbevétel növekedése.

47
 9. TAPASZTALATOK, JAVASLATOK

A távhőszolgáltatás a fűtési és használati melegvíz ellátás egyik környezetvédelmi és

egyéb szempontból is legelőnyösebb módja. Jellemző kell, hogy legyen a távhőellátás
tekintetében az energiafelhasználás hatékonyságának a növelése, a fajlagos
energiafelhasználás csökkentésére irányuló folyamatok kidolgozása, alkalmazása.
Az Európai Unióban az energiaracionalizálást és korszerűsítést is támogatják évtizedek óta
különböző pályázatokkal.
A napjainkban tapasztalható kihívásokra válaszolva egyre nagyobb jelentőséget kell
tulajdonítani a megújuló energiaforrások használatára.
A megújuló energiaforrások kihasználása az energiaellátás hosszabb távú
racionalizálásában és a környezetkárosítás csökkentésében egyaránt fontos. Ma már egyre
több ország él azzal a lehetőséggel, hogy a rendelkezésére álló megújuló energiaforrásokat
hasznosítsa.
Tiszaújvárosban a távhő termelőt és a szolgáltatót egy hosszú távú szerződés egymáshoz
köti. Azonban érdemes figyelemmel kísérni a megújuló energiaforrások közül a biomassza,
a biogáz felhasználásának lehetőségét.
A Tisza-Therm Kft., mint távhő termelő stratégiai céljává kell, hogy váljon a biomassza
erőművek megvalósítása.
A TiszaSzolg 2004 Kft. a távhőenergiát kizárólag vásárolja, nincs saját hőtermelése. Így a
Cég teljes kiszolgáltatott helyzetben van.
A távhőszolgáltatónak ki kell használnia az éjszakai fűtéscsökkentés bevezetésével
elérhető hőfelhasználás megtakarítást, annak érdekében, hogy a vásárolt hőenergia
csökkenthető legyen. Általában a lakáshőmérséklet 1 C °-kal történő csökkentésével Kb. 5-
6 %-os energia megtakarítás érhető el. Ez jelentős energia megtakarítást tud eredményezni.
Azonban további nehézségeket vet fel az a tény, hogy ha csökken a távhőszolgáltató által
értékesített hőmennyiség az éjszakai fűtéscsökkentés miatt, akkor az árbevétele sem nő.
Tehát mindazok az energiahatékonysági lépések, amelyek a távhőszolgáltatók, és a
távhőtermelők tesznek, nagy költséggel járnak, és csak kisebb eredményt hoznak.

48
A lakások légköbméteréhez kötött arányosítási alapú fűtési költségmegosztás nem ösztönzi
a lakókat az energiafelhasználás csökkentésére. Bizonyos esetekben azonban, mint például
a nem megfelelő műszaki állapot, nem a lakók „hozzáállásával” van a baj.
Az energiafelhasználási szokások megváltoztatása, az energiatakarékosság elősegítése
érdekében biztosítani kell, hogy a lakók a tényleges fogyasztásuk arányában fizessenek a
fűtésért. Szorgalmazni kell a költségosztók felszerelését, a nyílászárók cseréjét, a
panelhézag szigetelést. Amennyiben lehetőség van és, az épület felkészült rá, akkor akár az
egyedi hőmennyiségmérők beépítését is.
A felhasználók érdeke is a fogyasztás csökkentése és ez a költségosztók felszerelésével
megvalósítható.
Bizonyított tény, hogy amióta a melegvíz ellátásnál bevezetésre került a fogyasztás alapú
elszámolás – az egyéni mérők általánossá válásának eredményeképpen – a lakásonkénti
melegvíz felhasználás 1990. óta 57 %-kal csökkent. Ez is azt bizonyítja, hogy a pazarló
felhasználás egyéni mérésekkel igenis csökkenthető.
A távhőszolgáltatásba bekapcsolt épületek esetében a hőfelhasználás szabályozásával a
költségmegosztók alkalmazásával kb. 15%-os hőmegtakarítás érhető el.
Amennyiben az összes távfűtéssel ellátott épületben megvalósítanák a fűtés egyedi
szabályozhatóságát, akár 30 %-os megtakarítás is elérhetővé válna városi szinten.
Mindazon által nem hagyhatjuk figyelmen kívül a visszapattanó hatás elméletét, amikor
energia megtakarításról beszélünk.
„…energiahatékonysági célkitűzések teljesítése miért nem eredményezi a kívánt
energiafogyasztás csökkenését.” … Ennek egyik oka, hogy a kalkulált (potenciális)
energiamegtakarítást túlbecsülik, hiszen sok esetben nem veszik figyelembe a fogyasztói
viselkedést (Haas R. et al. 1998). A másik gyakori ok pedig a visszapattanó hatásnak nevezett
jelenségben keresendő, …:„Teljesen félrevezető azt feltételezni, hogy a nyersanyag
gazdaságosabb felhasználása csökkenő fogyasztást jelent. A valóságban ennek épp az
ellenkezője igaz… „
„..jellegzetes példa a háztartási szektorhoz kapcsolódik: az egy m2-re eső fűtési költségek
csökkenésének következtében (például egy ház hőszigetelése esetén) nő a fűtési hőmérséklet,
illetve esetenként a fűtési idény is kitolódik. „Az energiahatékonysági intézkedés nem más,
mint, hogy az energiát tőkével helyettesítjük”, például egy épület hőszigetelése során tőkét
fektetünk be azért, hogy energiát takarítsunk meg (Sorrell S. 2007 p.41.).”34

34
SEBESTYÉNNÉ SZÉP TEKLA: AZ ENERGIA GAZDASÁGI SZEREPÉNEK VIZSGÁLATA
KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBAN, 1990 és 2009 között Doktori (PhD) értekezés (2013.) 34-35.o

49
Ha a visszapattanó hatás elméletét áttekintjük, akkor kialakítható az az álláspont, hogy ha
csökken az energia ára, akkor több elkölthető pénz marad a háztartásokban, így többet lehet
más jószágokra költeni, ami ez esetben újabb energiafelhasználást jelent.
Tehát véleményem szerint, az energiahatékonyságra való ösztönzés csak akkor valósítható meg
sikeresen, ha a fogyasztók a gondolkodásmódjukat is átalakítják.

Véleményem szerint a szabályozhatóság, a szigeteltség még nem elég ahhoz, hogy egy épület
energiát spóroljon meg. Befolyásoló tényező az időjárás, az emberek hőérzete, és tudatossága
az energiatakarékosság irányába. A külső hőmérsékleti viszonyok nagyban befolyást
gyakorolnak a havonta kiállított előleg számlák, valamint az elszámoló számlák
vonatkozásában. Nagy ellentétek alakulhatnak ki a lakóközösségen belül egy elszámolási
időszak után. A megtakarítás egy lakóközösség feladata kellene, hogy legyen, nem csak egyéni
lehetőség, de egy lakó tömbben élő közösség gondolkodását befolyásolni nem egyszerű
feladat.

Nagy felháborodást kelt egyes fogyasztókban az előleg számlák „léte”, mivel egyedileg
szabályozható lakásuk lévén nem akarnak előre fizetni olyan szolgáltatásért, amit csak részben
vesznek igénybe.
Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy ha nem fizetik ki az előleg számlát, akkor hátralékuk
keletkezik, ami a társaság kintlévőségét növeli.
A kintlévőség csökkentése érdekében együttműködésre volt és van szükség a helyi
önkormányzat szociális irodájával, valamint a családsegítő központtal.
A helyi önkormányzat egy támogatási rendszert alakított ki a hátrányos helyzetben élő
családok számára, ahol jövedelem nagyságától függően lakásfenntartási és lakhatási
támogatás igényelhető. Azok a családok, akik jogosultak ilyen ellátásra, a TiszaSzolg 2004
Kft. ügyfélszolgálata által kiállított számlában kapják meg a kedvezményt (támogatást),
minden egyes hónapban.
Továbbá kidolgozásra, és bevezetésre került az adósság csökkentő támogatási rendszer.
Azok a fogyasztók, akik több hónapon keresztül nem képesek a közüzemi számláikat
kifizetni, részt vehetnek ebben a programban, amiben segítséget nyújt a családsegítő
központ is.
Akiknek 6 vagy annál több havi számlája nincs rendezve, azok igényelhetik ezt az ellátási
formát. Feltétel ebben az esetben is, hogy csak azok vehetik igénybe, akik szociálisan
hátrányos helyzetbe kerültek. Ennél a támogatási formánál a Szolgáltató egy igazolást állít

50
ki a tartozás összegéről és a felgyülemlett kamatról. A Városi Önkormányzat Szociális
Irodája a rászorulóknak a tartozás 60%-át kifizeti, a fogyasztónak pedig a 40%-ot kell
vállalni. Sikeresnek bizonyulnak ezek a támogatási formák, sokan veszik igénybe ezt a
fajta segítséget.

Forrás: Saját készítés

11. diagram
Igénybe vett adósságrendezési támogatások

Továbbá a TiszaSzolg 2004 Kft. ügyfélszolgálatán működik egy jogi iroda, ahol
részletfizetési megállapodásokat lehet kötni, ha valaki nem tudja egy összegben kifizetni
tartozását, de nem jogosult az Önkormányzat által biztosított támogatási formára.

51
Forrás: Saját készítés
12. diagram
Megkötött részletfizetési megállapodások

Az ábrából is jól érzékelhető, hogy a gazdasági válság hatására évről évre egyre többen
kötnek részletfizetési megállapodást. Egyre többen veszik igénybe az adósságkezelési
támogatást. Részletfizetési megállapodások kötése céljából 2009. évben keresték fel az
ügyfélszolgálatot a legtöbben. A következő kiugrás 2012-ben látható. Adósságkezelési
megállapodást a válság elején még kevesen vettek igénybe, de ez nem azért volt, mert nem
lett volna szükség rá, hanem mert még akkor alakult ki ez a rendszer. Még nagyon sokan
nem ismerték ezt a lehetőséget.
Azonban nagyon sokan nem teljesítik az abban foglaltakat, úgyhogy az adósság,
kintlévőség csekély része hajtható be ezen az úton.
Annak érdekében, hogy a kintlévőség értéke ne növekedjen, az alábbi folyamatot
alkalmazza a Társaság:
1. egyenlegközlő és felszólító levelek küldése a fogyasztóknak
2. ha a felszólítások eredménytelenek, ott akkor jogi úton a jogi iroda
közreműködésével próbálják behajtani a kintlévőséget

3. amennyiben ez sem segít akkor a törvényi jogszabályok szerint az ingatlan

tulajdoni lapjára jelzálogjog kerül bejegyzésre

4. végrehajtó segítségével

5. közületi fogyasztók esetében felszámolási eljárás indítása

52
Az Önkormányzat Jegyzőjének segítségével el kell kezdeni a tartósan nem fizető
fogyasztóknál a melegvíz használatának korlátozását, megszüntetését.

A fenti intézkedések csak részleges eredménnyel járnak. A gazdasági válság hatásaként a

fogyasztók fizetőképessége tovább romlott.

Továbbra is fontos feladat a Társaság életében a kintlévőség behajtása, hiszen annak

nagyságrendje veszélyezteti a Társaság likviditását. Sajnos napjainkban a lakosság
teherbíró képessége már olyan szintre lecsökkent, hogy nagyon nehézkessé teszi et a
folyamatot.

A TiszaSzolg 2004 Kft. -nek biztosítani a kell a közszolgáltatás területén a lakosság,

közület, intézmény esetében a biztonságos, színvonalas hőszolgáltatást. Annak érdekében,
hogy próbálja segíteni a fogyasztókra nehezedő terheket, javaslatokat, észrevételeket kell,
hogy adjon a hőfelhasználás csökkentése érdekében, valamint az energiatakarékosságra
való nevelésben is közre kell működnie.
A kintlévőség csökkentése érdekében még hatékonyabban együtt kell működni a Városi
Önkormányzattal, és a Családsegítő Központtal. Növelni kell a fizetési felszólítások
gyakoriságát, esetlegesen meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy már egy hónap nem
fizetés után értesíteni a fogyasztókat tartozásaikról. Igaz ez megnövelné a költségeket, de
lehet, hogy a „figyelmetlen” nem fizetések lecsökkennének.
A téli - nyári hónapokban fel kell hívni a tartozók figyelmét a részletfizetések megkötésére,
a támogatási formák igénybevételére.
Mind a fogyasztóknak, mind a Társaságnak komoly nehézséggel kell szembenéznie a
kintlévőség kezelés kapcsán. A probléma megoldásában a közös együttműködésnek nagy
szerepe van.

53
 ÖSSZEGZÉS

Jelenleg a gazdasági válság negatív hatásait vagyunk kénytelenek elszenvedni világ,

európai és országos viszonylatban egyaránt.
Összességében elmondható, hogy a TiszaSzolg 2004 Kft. a külső gazdasági helyzetet
figyelembe véve teljesítette feladatait. Maradéktalanul ellátta a közszolgáltatási
feladatokat, elvégezte a szükséges fejlesztéseket, azonban a Társaságtól független hatások
miatt az eredményessége negatív irányba mutat. A negatív irány köszönhető a gázár
folyamatos növekedésének, a dollár erősödésének a forinttal szemben, a negatív külső
hatás az ingatlanpiacra, az ingatlanpiac stagnálása. Egyes területeken azonban az időjárás
alakulása is igen befolyásoló tényező.
A jelen gazdasági helyzet rányomja bélyegét a TiszaSzolg 2004 Kft. életére, működésére.
A likviditás megőrzése érdekében jelentős erőfeszítéseket tesz a Társaság, erős marketing
politikával elősegíti a szolgáltatói tevékenység sikeres működését. Belső racionalizálási és
takarékossági intézkedésekkel megpróbálja a cég a költségeit csökkenteni.
A távhőszolgáltatás a fűtési és a használati-melegvízellátás egyik, környezetvédelmi és
egyéb szempontból is legelőnyösebb módja. Globális viszonylatban a legjellemzőbb a
távhőellátás vonatkozásában az energiafelhasználás hatékonyságának a növelése, a
fajlagos energiafelhasználás csökkentésére irányuló folyamat.
Fokozott odafigyelést és előkészületet igényel a tüzelőanyag tekintetében a földgáz és a
megújuló energiaforrások együttes alkalmazása, illetve ezek bevonása a hőtermelésbe.
Fontos a távhőellátás területén a környezetvédelem, a környezeti terhelés csökkentése,
valamint a környezetbarát hőtermelés.

Az Európai Unió az energiaracionalizálást és a korszerűsítést is támogatja

pályázatokkal, és különféle kedvezményekkel, tanácsadással.

A Nemzeti Energiastratégiában kiemelten kezelik a távhőt.

A versenyképes, fenntartható és biztonságos ellátás érdekében fontos a távfűtés
korszerűsítése, versenyképességének biztosítása.
Tiszaújváros esetében az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) említést tesz egy, a
megújuló energiaforrások hasznosításáról szóló tanulmány elkészítésének

54
szándékáról, az Önkormányzat részéről, amelyben a nap- és a szélenergia
hasznosítására fektetnék a hangsúlyt.
A költség és energiahatékonyság, a hőigény csökkentése érdekében lényeges, és sürgős
feladata lakóépületek energetikai korszerűsítése.
A fogyasztók lehetőségei:
- fűtéskorszerűsítés
- hőszigetelés
- nyílászárók cseréje
- napenergia hasznosítása.
Ezen lehetőségeket kihasználva véleményem szerint jelentősen csökkenthető a hőigény. A
különböző energetikai korszerűsítések hozzájárulnak a költséghatékonyság növeléséhez.

A távhőköltségek mérséklésére az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésre:

- fogyasztás csökkentése
- energiatudatos magatartás
- önfogyasztás mérséklése
- felhasználói kör bővítése.
A fogyasztás csökkentésére irányulhat a teljesítmény lekötés csökkentése a termelőnél, a
hálózati veszteség és egyéb veszteségek csökkentése, valamint a saját hőtermelés
megvalósítása.
Az energiatudatos magatartás terjesztése megvalósítható a versenyképesség javításával,
megfelelően felépített kommunikációs stratégiával.
A vállalat erőssége:
- kényelem
- tisztaság
- komfortérzet
- környezetkímélő hőtermelés
- európai szintű hálózati veszteség.
A vállalat környezetéből fakadó tényezők:
- szűkülő pénzügyi források
- szervezeti változás
- hatósági ár emelkedése (gázár vonatkozásában)
- elmaradó szükséges beruházások
- likviditási gondok

55
Érdemes megemlíteni negatív tényezőként a rezsicsökkentés szolgáltatókat érintő hatását
pl a karbantartások finanszírozásának esetében.
Ezen tényezők akár külön- külön is veszélyesek lehetnek a vállalat biztonságos
működésére. A kintlévőség emelkedésével a likviditási gondok megkezdődnek, az egyre
szűkülő pénzügyi források befolyást gyakorolhatnak a beruházások megvalósítására.
Azonban a környezeti tényezők egyes köre akár lehetőségeket is rejtenek magukban: mint
például a távhőszolgáltatási terület esetleges bővítése, a távhűtés egyre szélesebb körben
való terjesztése, a pályázati források felkutatása, kihasználása.

A TiszaSzolg 2004 Kft. részére komoly feladatot jelent a távhőszolgáltatás területén

jelentkező központi szabályozások hatásainak előkészítése, követése, valamint a lakosságot
érintő fűtés korszerűsítések miatti anomáliák kezelése.
Jelen gazdasági helyzet rányomja bélyegét a szolgáltatásra, de elsődleges feladata a
Társaságnak a színvonal magas szintű megőrzése.
Továbbra is kiemelten kezeli a Társaság a kintlévőség behajtását, hiszen nagyságrendje
veszélyezteti a felújítások, karbantartások, fejlesztések fedezését, valamint a mindennapok
likviditásában is fennakadást okoz. Sajnos napjainkban a lakosság teherbíró képesség oly
mértékben lecsökkent, amely nagyon lelassítja ezt a folyamatot.
Javasolt a Társaságnak havi kontrolling jelentés formájában nyomon követni a megtett
intézkedéseket, lépéseket.

A dolgozat megírása közben feltárt információk számomra tanulságos és megdöbbentő

eredményeket tártak fel. Véleményem szerint egy közszolgáltató vállalat problémái nagyon
szerteágazóak, sok irányból fakadhatnak.
Elgondolkodtató a fogyasztói kintlévőség nagysága és, hogy milyen fenyegetettséget jelent
ez a szolgáltatóra nézve.
Dolgozatom írása során megismerhettem, milyen tényezők befolyásolják a fogyasztók által
fizetett távhőszolgáltatás díját. Hogyan alakul a költségosztóval felszerelt épületek
hőfelhasználása? Betekintést nyerhettem abba, hogy a szolgáltató vállalatnak milyen
jogszabályi előírásoknak kell eleget tennie, úgy, hogy a szolgáltatás színvonala magas
maradjon.

56
 SUMMATION

Nowadays we are forced to suffer from the effects of the negative economic crisis on
world, European and national scale, too.
Overall, the TiszaSzolg 2004 Kft completed its tasks considering the external economic
situation. It completely performed the public service tasks, achieved the necessary
developments but because of the company’s unrelated effects, its efficiency is negative in
the direction. It’s due to the contiguous gas price hikes, to the stronger USD against HUF,
negative external effect to the real estate market, the stagnation of the real estate market.
Buti n some areas the weather is also a factor.
The present economic situation overhangs the mark of the life and operation of TiszaSzolg
Kft. In order to preserve liquidity the Company puts considerable efforts, helps successful
operation of sevice activities with strong marketing politics. With internal rationalization
and saving measures the company tries to reduce its costs.
For TiszaSzolg 2004 Kft it’s a big task to prepare and follow the effects of central
regulation on the areas of district heating and the treatment of anomalies because of
heating modernization which affects the population.
The revealed information during writing the paper discovered instructive and shocking
results. I suppose the problems of a public service company are so diversified they can be
from many directions.
The ammount of customer outstandings is thought-provoking and what kind of threat it
means to the service provider.
While writing the paper I have known what kind of effects influence the district heating
charges which the costumer pays. How does the heat accounting develop the buildings
with cost allocators. I gained an inside into what kind of legal requirements the service
companies have to carry out int he way of staying the quality high.

57
1. SZÁMÚ MELLÉKLET
A Bólyai köz 1-7 épület összehasonlító adatai:

szeptember október november december január február március április május

Fűtési hőfelhasználás (GJ): összesen:

2011/2012 0 48 150 149 175 207 80 39 0 849
2012/2013 0 66 122 249 259 182 177 67 0 1123

Környezeti hőmérséklet (°C): átlag:

2011/2012 20,0 10,4 2,1 2,0 0,3 -4,5 7,6 12,8 18,4 7,7
2012/2013 19,2 11,6 6,8 -1,2 -1,0 2,5 3,5 12,8 17,8 8,0

Környezeti hőmérsékletre korrigált fűtési hőfelhasználás (GJ): összesen:

2011/2012 0 48 150 149 175 207 80 39 0 849
2012/2013 (korrigált) 0 75 165 212 243 255 133 67 0 1150

Megtakarítás (%): átlag:

Megtakarítás 0% -55% -9% -43% -39% -23% -66% -70% 0% -35%
Forrás: TiszaSzolg 2004 Kft. energetikai adatbázisa

A Munkácsy M. út 40-48 épület összehasonlító adatai:

szeptember október november december január február március április május

Fűtési hőfelhasználás (GJ): összesen:

2011/2012 0 103 202 150 168 182 76 33 0 913
2012/2013 0 39 85 165 170 116 113 42 0 730

Környezeti hőmérséklet (°C): átlag:

2011/2012 20,0 10,4 2,1 2,0 0,3 -4,5 7,6 12,8 18,4 7,7
2012/2013 19,2 11,6 6,8 -1,2 -1,0 2,5 3,5 12,8 17,8 8,0

Környezeti hőmérsékletre korrigált fűtési hőfelhasználás (GJ): összesen:

2011/2012 0 103 202 150 168 182 76 33 0 913
2012/2013 (korrigált) 0 44 115 140 159 163 85 42 0 748

Megtakarítás (%): átlag:

Megtakarítás 0% 58% 43% 6% 5% 10% -12% -26% 0% 18%
Forrás: TiszaSzolg 2004 Kft. energetikai adatbázisa

58
Az Árpád út 21-27. épület összehasonlító adatai:

szeptember október november december január február március április május

Fűtési hőfelhasználás (GJ): összesen:

2011/2012 0 66 160 161 177 207 102 50 0 923
2012/2013 0 36 110 203 210 165 171 70 0 965

Környezeti hőmérséklet (°C): átlag:

2011/2012 20,0 10,4 2,1 2,0 0,3 -4,5 7,6 12,8 18,4 7,7
2012/2013 19,2 11,6 6,8 -1,2 -1,0 2,5 3,5 12,8 17,8 8,0

Környezeti hőmérsékletre korrigált fűtési hőfelhasználás (GJ): összesen:

2011/2012 0 66 160 161 177 207 102 50 0 923
2012/2013 (korrigált) 0 41 149 172 197 231 128 70 0 988

Megtakarítás (%): átlag:

Megtakarítás 0% 38% 7% -7% -11% -11% -25% -40% 0% -7%

Forrás: TiszaSzolg 2004 Kft. energetikai adatbázisa

59
2. számú melléklet

előleg eltérés tény/előleg előleg eltérés tény/előleg

Cím lm3 /Ft előleg /GJ tény GJ GJ aránya Cím lm3 /Ft előleg /GJ tény GJ GJ aránya
1. fsz 5. fsz
/1 132 69726 19,2485 24,87099 5,62249 1,29210 /1 132 69726 19,2485 5,77455 -13,47395 0,300000036
1. fsz / 5. fsz /
2 124 65500 18,08193 14,30311 -3,77882 0,79102 2 124 65500 18,08193 34,88974 16,80781 1,929536033
5. fsz/
1. fsz/ 3 132 69726 19,2485 18,41764 -0,83086 0,95684 3 132 69726 19,2485 22,12670 2,87820 1,149528524

1 1 /1 132 69726 19,2485 13,53083 -5,71767 0,70296 5 1 /1 132 69726 19,2485 14,76668 -4,48182 0,76716005

1 1 /2 124 65500 18,08193 5,72922 -12,35271 0,31685 5 1 /2 124 65500 18,08193 5,81213 -12,26980 0,32143291

1 1 /3 132 69726 19,2485 18,98487 -0,26363 0,98630 5 1 /3 132 69726 19,2485 17,52528 -1,72322 0,910475217

1 2 /1 132 69726 19,2485 38,79628 19,54778 2,01555 5 2 /1 132 69726 19,2485 18,59797 -0,65053 0,966203499

1 2 /2 124 65500 18,08193 15,82288 -2,25905 0,87507 5 2 /2 124 65500 18,08193 26,31397 8,23204 1,455263227

1 2 /3 132 69726 19,2485 18,25845 -0,99005 0,94857 5 2 /3 132 69726 19,2485 28,83420 9,58570 1,49799745

1 3 /1 132 69726 19,2485 5,77455 -13,47395 0,30000 5 3 /1 132 69726 19,2485 12,76768 -6,48082 0,663308039

1 3 /2 124 65500 18,08193 33,66740 15,58547 1,86194 5 3 /2 124 65500 18,08193 23,25479 5,17286 1,28607876

1 3 /3 132 69726 19,2485 10,37430 -8,87420 0,53897 5 3 /3 132 69726 19,2485 12,60743 -6,64107 0,654982458

1 4 /1 132 69726 19,2485 15,49124 -3,75726 0,80480 5 4 /1 132 69726 19,2485 28,39239 9,14389 1,475044193

1 4 /2 124 65500 18,08193 23,14230 5,06037 1,27986 5 4 /2 124 65500 18,08193 7,75223 -10,32970 0,428727781

1 4 /3 132 69726 19,2485 35,74719 16,49869 1,85714 5 4 /3 132 69726 19,2485 11,68669 -7,56181 0,607147918
3. fsz 7. fsz
/1 132 69726 19,2485 11,24203 -8,00647 0,58405 /1 132 69726 19,2485 7,96734 -11,28116 0,413920069
3. fsz / 7. fsz /
2 91 48068 13,2698 17,52205 4,25225 1,32045 2 91 48068 13,2698 23,09287 9,82307 1,740257475

60
3. fsz/ 7. fsz/
3 159 83988 23,1857 34,50438 11,31868 1,48818 3 159 83988 23,1857 11,27122 -11,91448 0,486128101

3 1 /1 132 69726 19,2485 22,86225 3,61375 1,18774 7 1 /1 132 69726 19,2485 20,03706 0,78856 1,040967577

3 1 /2 91 48068 13,2698 3,99697 -9,27283 0,30121 7 1 /2 91 48068 13,2698 15,54421 2,27441 1,171397307

3 1 /3 159 83988 23,1857 37,58313 14,39743 1,62096 7 1 /3 159 83988 23,1857 10,94233 -12,24337 0,471942866

3 2 /1 132 69726 19,2485 28,06566 8,81716 1,45807 7 2 /1 132 69726 19,2485 10,28772 -8,96078 0,534468736

3 2 /2 91 48068 13,2698 4,94272 -8,32708 0,37248 7 2 /2 91 48068 13,2698 23,62569 10,35589 1,780410635

3 2 /3 159 83988 23,1857 17,03585 -6,14985 0,73476 7 2 /3 159 83988 23,1857 43,31478 20,12908 1,868167874

3 3 /1 132 69726 19,2485 35,33790 16,08940 1,83588 7 3 /1 132 69726 19,2485 24,00721 4,75871 1,247224978

3 3 /2 91 48068 13,2698 7,26702 -6,00278 0,54764 7 3 /2 91 48068 13,2698 6,02518 -7,24462 0,454052346

3 3 /3 159 83988 23,1857 19,67799 -3,50771 0,84871 7 3 /3 159 83988 23,1857 12,80107 -10,38463 0,552110645

3 4 /1 132 69726 19,2485 12,53639 -6,71211 0,65129 7 4 /1 132 69726 19,2485 25,99307 6,74457 1,350394453

3 4 /2 91 48068 13,2698 22,52812 9,25832 1,69770 7 4 /2 91 48068 13,2698 12,98319 -0,28661 0,978401499

3 4 /3 159 83988 23,1857 28,83351 5,64781 1,24359 7 4 /3 159 83988 23,1857 6,98670 -16,19900 0,30133678

61
 ÁBRA JEGYZÉK

1. Távfűtéssel ellátott lakások száma Magyarországon

2. Külső szigeteléssel, költségosztóval felszerelt épületek megoszlása
3. Vásárolt és értékesített hőmennyiség alakulása GJ-ban
4. Vásárolt és értékesített hőmennyiség alakulása Ft-ban
5. Hálózati veszteség alakulása 2010. – 2013. 1-7 hó
6. Termelői és szolgáltatói árak alakulása
7. Az előlegként megfizetett és ténylegesen elhasznált hődíj alakulása
8. Az előlegként megfizetett és ténylegesen elhasznált hődíj alakulása
9. Lakossági kintlévőség / MFt
10. Közületi kintlévőség / MFt
11. Igénybe vett adósságrendezési támogatások
12. Megkötött részletfizetési megállapodások

62
 FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM

1. 2005. Évi XVIII. Törvény a távhőszolgáltatásról 2.§

2.http://www.mekh.hu/gcpdocs/49/K%C3%81T_t%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%B3_MEKH.pdf
(letöltve: 2013. szeptember 30.)
3. 104/2011. (VI. 29.) Kormány rendelet
4. 1995. évi XL. törvény a közbeszerzésről 10.§, e) pont
5. 2005. évi törvény a távhőszolgáltatásról V. fejezet 33.§. (1)
6. 51/2011. (IX. 30.) NFM rendelet a távhőszolgáltatási támogatásról Megjelent: MK
2011/112. (IX. 30.) Hatályos: 2011. 10. 01
7. A 2011. évi XXIX. törvény Az energetikai tárgyú törvények módosításáról 223.§
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2011. március 25.
8. A TiszaSzolg 2004. Kft. Távhőszolgáltatási üzletszbályzata (2012)
9. Dr. Illés Mária: (2000) Vezetői gazdaságtan Kossuth kiadó18. o.
10. http://www.mavir.hu/documents/10258/16761657/GKI_6.pdf/2ebc1240-c62d-4e9b-
abc4-9daf974d71c0 ( 2013. ápr.28.)
11. http://www.molnar.info/index.php?id=28 2013. július 6.
13. Illés Mária(2000) A közszolgáltató vállalatok gazdasági szabályozása Aula kiadó 9.o.
– 27. o.
14. Kádárné dr. Horváth Ágnes: A távfűtés áralakító tényezőinek vizsgálata a
magyarországi távhőszolgáltató vállalatok körében ph.d. értekezés 21.o. – 50. o. (2010)
16. Koppányi Mihály szerk. (1993): Mikroökonómia Akadémia kiadó 338.o.
17. Magyar Közlöny - 2012. évi 178. szám
18. Magyar Közlöny - 2013. évi 73. szám 2013. május 9., csütörtök
19. Németh Gábor Tamás: A hazai távhőszolgáltató szektor árképzésének fejlesztése 8.o
( 2008 ) Sopron Doktori Phd. értekezés
20. NEMZETI ENERGIASTRATÉGIA 2030 (2011.) 95.o
21. Rechnitzer János (2007): A közszolgáltatások hatékonyságának növelése a
településfejlesztésben KSZK ROP 3.1.1. Programigazgatóság 38. o.
22. Részlet a TiszaSzolg 2004 Kft által készített belső anyagból (2012. december 27.)
23. Samuelson-Nordhaus (1987): Közgazdaságtan KJK Kerszöv. Budapest743.o.

63
24. SEBESTYÉNNÉ SZÉP TEKLA: AZ ENERGIA GAZDASÁGI SZEREPÉNEK
VIZSGÁLATA KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBAN, 1990 és 2009 között Doktori (PhD)
értekezés (2013.) 34-35.o
25. TiszaSzolg 2004 Kft. ENERGIASTRATÉGIÁJA
26. Valentiny Pál: (2007) Hálózatos közszolgáltatások szabályozási reformjáról 231.o.
Közgazdasági Szemle, LV. évf., 2008. december

64