– egy harmadik hangot hallunk t + sz → cc (játszik) d + sz → cc (adsz) t + s → cs (fűtsünk) n + j → ny (fonjad) d + j → gy (adjad) t + j → ty (kertje) b) Rövidülés – 3 mássalhangzó áll egymás mellett • 2 azonos (hosszú) • 1 eltérő – a két azonos közül az egyiket nem ejtjük varrta, jobbra, otthon c) Kiesés – 3 különböző mássalhangzó áll egymás mellett – a középsőt nem ejtjük mondta, nézd meg, mindnyájan, d) Nyúlás – két magánhangzó között hosszú mássalhangzót mondunk kisebb, egy, lesz, e) Hasonulás e/1. Részleges hasonulás zöngésség szerint – két mássalhangzó áll egymás mellett • egyik zöngés • a másik zöngétlen – a 2. mássalhangzó az előtte állót magához hasonlóvá teszi zöngésség szerint (a változás csak akkor következik be, ha az 1. mássalhangzónak van zöngés/zöngétlen párja) zsebkendő lakberendező ↓↓ ↓↓ zg zgt zgt zg ↓ ↓ b→p k→g képzés helye szerint – két mássalhangzó áll egymás mellett • az első -n, -m vagy -ny • a mögötte álló -b, -p, -m, -gy, -ty, – az -n hangból -m vagy -ny lesz különben, színpad, tanmenet, öngyújtó, ponty, e/2. Teljes hasonulás írásban nem jelölt – két különböző mássalhangzó áll egymás mellett – az egyik eltűnik, a másikat hosszan mondjuk • -ny, -ty, -gy + j → -nny, tty, ggy anyja, bátyja, nagyja; hagyja, hunyja, • l + j → jj szálljon, repüljön, kínálja • -sz, -z + s → -ss egészség, házsor, község, írásban jelölt – két különböző mássalhangzó áll egymás mellett – az egyik eltűnik, a másikat hosszan írjuk • -val, -vel → a -v teljesen hasonul az előtte álló mássalhangzóhoz, ezért azt kettőzve írjuk le asztallal, székkel, papírral, ezüsttel • -vá, -vé → a -v teljesen hasonul az előtte álló mássalhangzóhoz, ezért azt kettőzve írjuk le széppé, vízzé, okossá, sárrá (válik) • -s, -sz, -z, dz végű igék + j → a -j teljesen hasonul az előtte álló mássalhangzóhoz, ezért azt kettőzve írjuk le moss, játssz, húzz, eddz • az, ez mutató némás + ragok abban, attól, ahhoz, annál, ebben, ettől, ehhez, ennél; afféle, efféle, akkora, ekkora,