Károli Gáspár Református Egyetem – Bölcsészet-és Társadalomtudományi Kar - Pszichológia szak

Fejlődéspszichológia mesterfokon beadandó feladat

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM

BÖLCSÉSZET-ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR

FEJLŐDÉSPSZICHOLÓGIA MESTERFOKON
BEADANDÓ FELADAT
MPS0120

Oktató:
Dr. Páli Judit Éva

Készítette:
Czárth Csenge Zsófia
H3502A
2023/24.
 Czárth Csenge Zsófia – H3502A

Beadandó feladat
1. feladat – Handout a választott cikkből
Klaniczay Sára: A remény szerepe a gyógyításban
Mi a remény?
 emberi képesség, a jövőképpel kapcsolatos és szerepe van a túlélésben
 olyan, mint a péntek délután: az ünnep előszobája
 „kifutó”: biztonságos lejutás
 a remény állapotába kerülés > tervek megvalósulása
 terapeuta = esély a gyógyuláshoz
 „reményt fel nem adó” terápiás attitűd
 emberi képesség – „ígéret korszak”
 ígéret – szavak értékének próbája
 remény – időnyerés, tértágulás mozzanata
Csokonai: A reményhez
 reménytelenség sugallta
 sok jó és szép felsorolása
 csalfától való búcsúzás
 kis páciens: Csokonai verssel nyertes
 „Rám ezer virággal szórod a tavaszt…”
 fájdalmak kidalolása
 „múltból-merítő szemlélet” – kedvez a reménynek
 DE!: limitálás – térszűkítés – idős emberek – „még van idő” - tértágulás
 egy ember életét limitálhatja egy másik ember (példa: jóslás – fiatalon fog meghalni)
 halálfélelemmel társul az élmény – katartikus élmény átélése
Remény elhasználásának módja:
 limitálás, feladat befejezése
 elértem, amit akartam, nincs tovább
 ha befejezem, mi lesz a reménnyel?
 újra kell termelni
 attól is függ, hogy egy másik embere mit remél velünk kapcsolatban
 „jókívánsággal, jó reménységgel és szeretettel”
 személyes élmény – közös küzdés egy betegért

1
 Czárth Csenge Zsófia – H3502A

 remény rendkívül fontos szerepe a túlélésben

 minden korosztály máshogy éli meg, de megéli
 „próbára tesz minket a jó Isten…”
 „Anyukám! A takaró azért is meleg lesz, mert gyermeki szívem öntöm belé.”
 térkitágító szeretet: reményt nyújt a másik ember számára
 remény: egyre tágasabb és tágasabb tér, amit látunk
 a legtágasabb tér megfelelője
 ami utána van, már nem is látjuk, de tudjuk, hogy folytatódik

2. feladat – Handout: Élet és Tudomány: Agyi aktualitások

Reinchardt Richard: Meddig tartson egy beszélgetés?
(https://www.nature.com/articles/d41586-021-01074-z)
Bevezetés:
 beszélgetés kiemelt szerepe az emberi viselkedésben
 együttműködés koordinálása
 kiemelkedés az állatvilágból
 hétköznapi dolog – tudományos igényességgel való vizsgálat
 szociálpszichológia: beszélgetések nem akkor végződnek, amikor szeretnénk
 idegrendszer: összetett emberi viselkedés
 viselkedés hangsúlya
 pontos, de szabályozott megfigyelések
 amerikai kutatócsoport: hogy éreznek az emberek beszélgetéseik hosszával
kapcsolatban
Nem akkor fejeződnek be a beszélgetések, amikor a felek szeretnék...
 2 vizsgálat, 806 személy, kérdőív kitöltése
 beszélgetések felidézése
 korábban érnek véget a beszélgetések, mint azt szeretnénk
 laborkísérlet is: kontroll – hasonló eredmény
Miért nehéz lezárni a beszélgetéseket?
 eredmények: nagy médiavisszhang
 ritka, hogy kutatási körülmények között beszélgetünk valakivel
 reális eredmények

2
 Czárth Csenge Zsófia – H3502A

 nehéz lezárni a beszélgetést: tömör válaszok, utalások, hosszú szünetek

Hogy vizsgáljuk a beszélgetést?
 Elizabeth Soke: Mi a konkrét ok a beszélgetés lezárására?
 beszélgetések leiratának elemzése
 különböző helyzetek, különböző társalgások
 szándékos rövidítés vagy megnyújtás
Milyen lehetőségek rejlenek a beszélgetések kutatásában?
 komplikált dolog
 jellegzetes rituálék a lezárásra
 kölcsönös nyugtázás, majd elköszönés
 kórházi időpontegyeztetések vizsgálata
 az ügyfél irányítsa inkább a beszélgetést – ne maradjon benne kétely

3. feladat - Weöres Sándor vers elemzése érzelmi üzenet szempontjából

Rongyszőnyeg ciklus 127.
Szemem tavában magadat látod…

A Weöres Sándor-vers igazán találóan megfogalmazott kétsoros igazságai mögött az

egyik legfontosabb filozófiai és emberi kérdés húzódik meg: Vajon mi is a titka az emberi
megismerésnek? Pontosabban talán az, hogy létezik-e önmagában álló – tehát az emberi
érzékszervektől független – valóság? A költő nem ad választ, az olvasóra bízza, hogy
megtalálja a saját valóságában konstruált megoldást.
Az izgalmas filozófiai igazságok érintése nélkül mindössze arra van lehetőség, hogy
jobban mögé tekintsünk egy kicsit a Ki minek gondol, az vagyok annak… kezdetű vers
kiindulópontjának és megálljunk egy pillanatra. A szerző szerint mindaz, amit
megfogalmazunk az emberekkel, környezettel kapcsolatban, szükségszerűen elferdült igazság
lehet csak, hiszen az ember csakis saját hamis ítéleteinek lehet a rabja. Mindent saját látása,
hallása, szaglása, tapintása, ízlelése szerint gondol megdönthetetlen igazságnak, azzal pedig,
ami kívül esik ezen, nem foglalkozik túlságosan behatóan. Még ha tudja is, hogy „tükör által
homályosan” észleli a valóságot, szeret ebben a „homályban” élni. Megszokta, már a
mindennapi rutin részévé vált. Ebből kilépni az új nézetekbe, az ismeretlen világba roppant
ijesztőnek dolog. Ráadásul gyakran saját maga félelmeit, elképzeléseit, vagyis tudatalatti
világát vetíti rá mindenre és mindenkire, amivel, akivel kapcsolatba lép.

3
 Czárth Csenge Zsófia – H3502A

A költő tapasztalatai alapján ilyenek az emberek. Hiába tanulták meg, hogy igazán
csakis a szeretet által tudják megismerni önmagukat, társukat, az egész világot, hogy igazán
csakis ezáltal lehet reménységük a „színről színre” való megismerésben és megismertetésben,
és hogy bizalom nélkül rettentő sivár az ember élete – mégis a jól megrögzült reflex szerint
ítélnek: „csak akkor hiszem el, ha én látom, a saját szemeimmel, én tapasztalom meg”…
A vers emberi viszonyainkat, (elő)ítéleteinket, a visszatükrözéseket és
visszatükröződéseket … bölcsen, találóan, mindannyiunk számára tükröt tartva mutatja be.
Amilyen rövid, olyan hatalmas életigazságokat rejt magában. Többek között emiatt is tartozik
a szívemhez legközelebb álló költemények közé.