OH-MNY04TB Teljes

NAT
2020
Magyar nyelv
4
tankönyv
Fülöp Mária – Szilágyi Katalin
Érdemes tankönyvíró
Magyar nyelv 4.
tankönyv
Oktatási Hivatal
OH_MNY04TB_nyelvtan4_TK.indd 1 2023. 04. 04. 11:10

A kiadvány 2023. január 17-től 2028. augusztus 31-ig tankönyvi engedélyt kapott a TKV/15-3/2023.
számú határozattal.
A tankönyv megfelel a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012.

(VI. 4.) Korm. rendelet alapján készült, 2020. 01. 31. után kiadott, 1–4. évfolyam magyar nyelv és irodalom
tantárgy kerettantervének.
A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban kirendelt szakértő: Kadosa Lászlóné

Kerettantervi szakértő: Fukkné Fukász Enikő
Tananyagfejlesztő: Fülöp Mária, Kóródi Bence, Szilágyi Katalin
Lektor: Major Enikő
Szerkesztő: Kóródi Bence
Illusztráció: Damó István

Fotók: © Shutterstock képügynökség
Borítóterv: Slezák Ilona
Tipográfia: Széll Ildikó
© Oktatási Hivatal, 2022
ISBN 978-963-436-420-7
Oktatási Hivatal, 1055 Budapest, Szalay utca 10–14.

Telefon: (+36-1) 374-2100 • E-mail: tankonyv@oh.gov.hu
A kiadásért felel: Brassói Sándor elnök

Raktári szám: OH-MNY04TB
Tankönyvkiadási osztályvezető: Horváth Zoltán Ákos
Műszaki szerkesztő: Széll Ildikó
Grafikai szerkesztő: Pétery Anna Patrícia
Nyomdai előkészítés: Névery Orsolya
Terjedelem: 15,45 (A/5) ív • A könyv tömege: 310 gramm
1. kiadás, 2023
A könyvben felhasználtuk Fülöp Mária – Szilágyi Ferencné: Nyelvtan és helyesírás 3. (AP-030306/1),

Nyelvtan és helyesírás 3. munkafüzet (AP-030307), Nyelvtan és helyesírás 4. (AP-040307), Nyelvtan és
helyesírás 4. munkafüzet (AP-040308), Fogalmazás munkafüzet 3. évfolyam (AP-030403); Fogalmazás
munkafüzet 4. évfolyam (AP-040403); Fogalmazás 3. tankönyv (FI-501010303/1); Fogalmazás 4. tankönyv
(FI-501010403/1), Fogalmazás 4. munkafüzet (FI-501010404/1) című műveket.
Ez a tankönyv a Széchenyi 2020 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program

EFOP-3.2.2-VEKOP-15-2016-00001. számú, „A köznevelés tartalmi szabályozóinak
megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfejlesztés” című projektje
keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai
Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
Gyártás: Könyvtárellátó Nonprofit Kft.

Nyomta és kötötte:
Felelős vezető:
A nyomdai megrendelés törzsszáma:
Európai Szociális
Alap

„Nem elég magyar anyanyelvűnek születnünk,
tanulnunk kell magyarul a sírig.”
(Nagy László)
Kedves negyedik osztályos Tanuló!
Ha helyesen akarsz írni és beszélni, meg kell ismerned a magyar nyelv szabályait,
törvényszerűségeit. Erre figyelmeztetnek Nagy László költő szavai is.
A Magyar nyelv tankönyv segít abban, hogy átismételd, rendszerezd és bővítsd az
eddigi ismereteidet.
Csatlakozz a negyedikes „kis nyelvészek” lelkes csapatához, és a változatos gyakor-
latokkal fejleszd helyesírásodat, gyarapítsd anyanyelvi ismereteidet!
A tankönyv feladatai között könnyebben eligazodsz, ha figyelsz az itt látható jelekre.
Ez a jel a szabályok megtanulására figyelmeztet. Ha megjegyzed őket, segíte-

nek a feladatok megoldásában.
A füzetedbe írd a feladat megoldását!
Olvasd fel a szavakat, mondatokat hangosan, helyes ejtéssel!
Ezeket a feladatokat közösen (párban, csoportban) is megoldhatjátok.
Ismerkedj meg az ajánlott könyvvel!
A helyesírási tanácsadó portál, illetve a felsorolt könyvek segítségedre lehetnek a tanév

folyamán. Ismerkedj meg velük, használd őket minél gyakrabban!
A magyar helyesírás szabályai, 12. kiadás (Akadémiai Kiadó, Budapest)
Helyesírási tanácsadó portál: https://helyesiras.mta.hu/
Magyar értelmező kéziszótár (Akadémiai Kiadó, Budapest)
Magyar szinonimaszótár (Akadémiai Kiadó, Budapest)
Magyar szólások és közmondások (Gondolat Kiadó, Budapest)
Egész évi munkádhoz sok sikert kívánunk!

A tankönyved szerzői

Kapcsolatteremtés
Beszélgessetek a képről!
Fogalmazzatok rövid történetet a kép alapján! A történetbe beleszőhetitek személyes
élményeiteket is!
Meséld el a társaidnak, mi történt veled a nyáron!
Reméljük, szereztél új ismerőst, barátot. Mondd el a megismerkedésetek történetét!

1. Gyakran kerülünk olyan helyzetbe, hogy kapcsolatba kell lépnünk másokkal. A kap-
csolatteremtést köszönéssel kezdjük, és azzal is fejezzük be. A köszönés módja a másik
ember iránti tiszteletünket is kifejezi.
Mondd el, hogy köszönsz az alábbi személyeknek!
A barátodnak Az igazgatónak Egy ismeretlen felnőttnek
A tanítódnak A nagyszüleidnek Egy ismeretlen gyereknek
2. Értelmezzétek az alábbi közmondást! Magyarázzátok meg, mi köze van a kapcsolatterem-

téshez!
Amilyen az adjonisten, olyan lesz a fogadjisten.
3. A játszótéren számodra ismeretlen gyerekek labdáznak. Szeretnél te is velük játszani.

Mondd el, hogyan ismerkednél meg velük!
a) Melyiket választanád az alábbi lehetőségek közül? Mondd el társaidnak!

Vágyakozva nézed őket. Csak állsz némán, és várod, hogy megszólítsanak.
Felajánlod a labdádat.
Szabályosan bemutatkozol, és megkéred őket, hogy vegyenek be a játékba.
Megkínálod a gyerekeket rágóval.
b) Melyik kapcsolatteremtési módot választanád? Indokold meg a választásodat!

A) – Ugye, beállhatok?
B) – Sziasztok! Ákos vagyok. Ezt a játékot én is ismerem. Beállhatok közétek?
C) – Már jó ideje figyelem, milyen ügyetlenek vagytok. Ide a labdát, majd én megmuta-
tom nektek, hogyan is kell ezt játszani!
D) – Nagyon szépen kérlek benneteket, engedjétek meg, hogy egy kicsit én is játszhas-
sak veletek!
E) – Nekem sokkal jobb labdám van! Játszhattok vele, ha engem is bevesztek a csapatba.

4. A telefonálás a kapcsolattartás egyik eszköze.
a) Adj jó tanácsokat a telefonáláshoz!
b) Játsszátok el telefonbeszélgetés formájában a következő jeleneteket! Csoportonként vá-
lasszatok egy-egy jelenetet, és mutassátok be egymásnak!
A) Unatkozol, szeretnéd, ha a barátod átjönne hozzád játszani, ezért telefonálsz neki.
B) Felhívod az anyukádat, hogy engedjen el délután a sportpályára focizni.
C) Táborban vagy, és felhívod a szüleidet. Megnyugtatod őket, hogy nincs semmi bajod,
jól érzed magad.
D) Egyedül vagy otthon a kistestvéreddel, mert a szüleid dolgoznak. Felhívod a gyer-

mekorvost, mert a testvéred belázasodott.
5. Játsszátok el a következő jeleneteket a köszönéstől az elbúcsúzásig!

A) B) C)
6. Olvassátok fel a következő két párbeszédet különböző érzelmeket kifejező módon!
– Te is tudtál róla? – Ideadod?

– Dehogy! – Nem!
– Tényleg? – Ne légy irigy!
– Hát persze! – Nem vagyok!
– Nem csapsz be? – Akkor add ide!
– Miért tenném? – Na jó!
a) Találjatok ki olyan történeteket, amelyekbe beleillenek az előző párbeszédek!

b) Játsszátok is el az egyik kitalált történetet!

Miből épül fel beszédünk és írásunk?
Gyűjtsetek szavakat a képről!
Ki? Mi? Mit csinál? Milyen? Hány? Hányadik?
Kik? Mik? Mi történik? Mekkora? Mennyi?
Alkossatok mondatokat a gyűjtött szavakkal!
Fogalmazzatok rövid történetet a kép alapján! A történetbe beleszőhetitek személyes
élményeiteket is!

A szöveg
1. Olvassátok el Zelk Zoltán Őszi mese című művének részletét! Beszéljétek meg, vajon miért
szomorú a falevél! Mit gondoltok, hogyan folytatódhat a történet?
Egy magas fa legfelső ágán élt a kis falevél. Mostaná-
ban nagyon szomorú volt. Hiába jött játszani hozzá a
szellő, csak nem vidult fel.
– Miért nem hintázol velem? – kérdezte a szellőcs-
ke. – Láttam, most mindig egy kismadárral beszél-
getsz. Ugyan, mennyivel mulatságosabb ő nálamnál?
No, de találok én is más pajtást!
A falevél erre sírva fakadt.
– Ne bánts, szellőcske, tudhatnád, mennyire
szeretlek, és láthatod, milyen szomorú lett a sorsom.
Azelőtt reggelenként arany napsugárban fürödtem,
és fecskesereg köszöntött vidám jó reggelt. Most se
napsugár, se fecskék.
a) Számoljátok meg, hány mondatból áll a fenti szövegrészlet!
b) Hány szóból áll az első mondat?
c) Olvassátok fel a szöveg leghosszabb és legrövidebb mondatát!
d) Keressétek meg a szövegben a legtöbb betűből álló szót!
2. Olvassátok el az alábbi mondatcsoportokat! Véleményetek szerint melyik tekinthető szö-

vegnek? Beszéljétek meg, miről ismerhető fel a szöveg!
A) Az iskolaév szeptemberben kezdődik. Kati nagymamája Debrecenben lakik.
Magyarországon a gyerekek hatéves koruktól járnak iskolába. Szép virágok
nyílnak a kertben. Roland új tolltartót kapott.
B)
Tegnap egy olyan eseményt kellett elbeszélnünk, amely a nyári szünetben történt
velünk. Én a nagyszüleimnél szerzett lovaglótudásomról írtam. Mindenkinek
tetszett a beszámolóm. A tanító néni is megdicsérte a munkámat.
C)
Hullanak a levelek, Ilyenkor felröppennek,
mint a hinta lengenek. azután földre esnek.
Hasuk piros, hátuk sárga, Vagy pedig egy víztócsába,
beléjük kap a szél szárnya. s elhajóznak a világba.
(Tóth Orsolya: Ősz)

3. Egészítsd ki a képek alapján az alábbi mondatokat újabbakkal úgy, hogy szöveg legyen
belőlük!
a)
A róka meghívta a gólyát
ebédre. Lapos tányérra tálalta
az ínycsiklandó eledelt.
A gólya egy falatot sem
tudott enni belőle.
Másnap a gólya vendégelte
meg a rókát.
b)
Megszólalt a szünet vé-
gét jelző csengő. A gye-
rekek abbahagyták a játé-
kot, és gyorsan sorakoztak.
Kipirosodott arccal, jóked-
vűen tértek vissza a tanter-
mükbe.
c)
Az elkészült mun-
A negyedikesek a
kadarabokkal díszítet-
közeli erdőben kirán-
ték a tantermet és a
dultak. Színes levele-
folyosót. Sokan meg-
ket és különféle ter-
csodálták az ötletes
méseket gyűjtöttek.
alkotásokat.
4. Alkossatok két különböző szöveget a képekről úgy, hogy a megadott mondat mindegyik-
ben szerepeljen!
Nini, itt az egér!

A mondatfajták
1. Idézzétek fel a táblázat segítségével, milyen beszélői szándékokat fejezhetünk ki az egyes
mondatfajtákkal!
A beszélő
Mondatfajta Példák
szándéka
Győr a folyók városa.
kijelentés A kanári valóságos füttyművész.
Kijelentő
közlés
mondat
megállapítás
Szereted-e a virágokat?
érdeklődés Miért morog Frakk?
Kérdő
tudakozódás
mondat
kérdezés
öröm Hurrá, fogtam egy halat!

Felkiáltó fájdalom Jaj, de fáj a fogam!
mondat meglepődés Hű, de nagyot villámlott!
ijedtség
Bárcsak könyvet kapnék születés-

vágy napomra!
Óhajtó
kívánság Bár lenne egy kiskutyám!
mondat
óhajtás
kérés Álljatok fel!

parancs Lapozzuk át ezt a könyvet!
Felszólító
utasítás Ne törd le a fák ágait!
mondat
felszólítás
tiltás
a) Olvassátok fel egymásnak helyes hanglejtéssel a táblázatban található mondatokat!
b) Mondjatok önállóan is példákat a különböző mondatfajtákra! Írjatok le mindegyikből

egyet-egyet! Beszéljétek meg, milyen helyesírási szabályokat kell alkalmaznotok a mon-
datok leírásakor!
c) Fogalmazz néhány összefüggő mondatot egy kellemes élményedről!
Használj többféle mondatfajtát!
10

2. Alkoss a képekről két-két mondatot a megadott beszélői szándékok szerint!
kérdés felkiáltás kijelentés
óhaj kérdés felszólítás
3. Olvassátok el az alábbi kérdéseket! Hasonlítsátok össze őket!

a) Beszéljétek meg, miben különböznek a mondatok!
Megyünk vasárnap kirándulni?
Megyünk-e vasárnap kirándulni?
Mikor megyünk kirándulni?
b) Olvassátok fel az előző kérdéseket helyes hanglejtéssel!
4. A következő megállapításokat úgy mondd a társaidnak, hogy kifejezzék az érzéseidet!

a) Írd le az átalakított mondatokat!
Például: Megcsípett egy szúnyog. Jaj, megcsípett egy szúnyog!
Kilyukadt a labdám. Elkészültem a leckével.

Eltörtem egy tányért. Finom volt az ebéd.
b) Olvasd fel a mondatpárokat! Érzékeltesd a beszélő szándékát!
5. Próbáld meg többféle hanglejtéssel mondani az alábbi felszólító mondatokat!

Hozd ide a zsámolyt! Ne rúgd a labdát!
Kérd szépen! Utasíts határozottan! Parancsold!
Hol és mikor hangozhattak el ezek a mondatok? Játsszátok el a jelenetet!

11

A szavak
1. Beszélgessetek a képről!
a) Gyűjtsetek szavakat a képről! Csoportosítsátok őket többféle szempont szerint!

b) Olvassátok el a képről gyűjtött szavakat! Vizsgáljátok meg a jelentésüket!
fenyőfa, bogrács, bakancs, fészek, levél, toll, pillangó, csiga
c) Csoportosítsátok a b) feladat szavait! A csoportosításhoz használjátok a Magyar értel-

mező kéziszótárt!
Egy jelentése van Több jelentése van
d) Alkossatok mondatot azokkal a szavakkal, amelyeknek több jelentése van!
2. Keressétek meg a Magyar értelmező kéziszótárban a következő címszavakat!

fél, légy, fej, ősz, terem
a) Figyeljétek meg, hány jelentése van ezeknek a szavaknak!

b) Alkossatok a szavakkal mondatpárokat a példa szerint!
Például: Marci fél a sötétben. Megettem egy fél almát.
3. Milyen jelentését ismered még a kiemelt szavaknak? Alkoss ezekkel a jelentésekkel is mon-
datokat! Írd le azokat!
Viki engem is vár a szülinapjára. Anna virágot tűz a hajába.
Senki sem nyúl piszkos kézzel az ételhez. Az alma héja piros.
12

4. Keressetek rokon értelmű párokat a szócsoportok között! Írjátok le őket!
lel henceg bátor lusta
hajnalodik elinal fénylő merész
dicsekszik csücsül rest tündöklő
elszalad talál óra év
üldögél virrad esztendő vekker
a) Gyűjtsétek össze a következő szavak rokon értelmű megfelelőit! Segíthet a Magyar

szinonimaszótár.
kacag ház lusta
b) Alkossatok szöveget az egyik szó rokon értelmű változataival!
5. Mondjatok a képekről olyan szópárokat, amelyeknek a jelentése ellentétes!
6. Olvassátok fel helyes kiejtéssel a szópárokat! Beszéljétek meg, mit vettetek észre!
kelet – kellett var – varr irat – írat tör – tőr
lak – lakk ép – épp huzat – húzat örök – őrök
dobot – dobott megy – meggy örül – őrül karok – karók
kasza – kassza eset – esett szurok – szúrok futok – futók
a) Írjátok le a következő mondatokat a megfelelő szópár tagjaival kiegészítve!

Gyorsabban , nehogy a megelőzzenek.
Cili a kertbe , mert megérett a .
Nem dél, hanem felé volna mennünk.
Egy alma most esett le a fáról.
A nyári ajtajáról már lepattogzott a .
b) Készítsetek a szópárok szavaival az a) feladathoz hasonló hiányos mondatokat
társaitok számára! Oldjátok meg egymás feladványait!
13

7. Olvasd el Szinetár György Szeptemberi csengetés című versének részletét! Beszéljétek meg,
mit fejeznek ki a szöveg kiemelt szavai!
Szép volt a nyár, a víz, a rét,
a játék és az utazás,
ott rezdül a hangjukba még
a nagy élmény: a nyaralás.
Ízlelgetik a tegnapot,
a sok jót, mit a nyár adott.
a) Írd le csoportosítva a kiemelt szavakat!
Valakit vagy Valakinek vagy valaminek

Cselekvést fejez ki
valamit megnevez a tulajdonsága
b) Mondj önállóan is példákat mindegyik csoporthoz a kép alapján!
8. Alkossatok valakit vagy valamit megnevező szavakat a megadott betűkből!

á, ú, i, m, l, f, v, r, o, s, a, t, e, ny, k, ö
a) Írjátok le a megalkotott szavakat csoportosítva!
Élőlény neve Élettelen tárgy neve Gondolati dolog neve
b) Találjatok ki egy történetet a leírt szavak felhasználásával!
9. Keressétek meg a következő szavakban „elbújt” cselekvést, történést kifejező szavakat!

Írjátok le azokat!
Például: szakáll  áll
palacsinta istálló eleség szócsalád kultúra
szivárvány korosztály vadság kényelem saláta
10. Olvassátok el a következő mondatokat! Állapítsátok meg a cselekvés idejét!

Anya szilvát vesz a piacon. Alaposan megmossa és kimagozza. Lekvárt főz belőle.
a) Alakítsátok át az előző mondatokat úgy, mintha a cselekvés a múltban történt volna!
b) Alakítsátok át az előző mondatokat úgy, mintha a jövőben valósulna meg a cselekvés!
c) Figyeljétek meg, hogyan változtak meg a cselekvést kifejező szavak a mondatok átalakítá-
sa során!
11. Alkoss a megadott szavakból egy-egy betű hozzáadásával tulajdonságot kifejező szavakat!
Írd le azokat!
Például: anyag  hanyag ideg ürge út kos ő agy ágy ép
14

12. Bővítsétek a megadott mondatokat tulajdonságot kifejező szavakkal!
Almák vannak a fán.
A kosárba rakjuk a gyümölcsöt.
A gyerekek cipelik a ládát.
Egy fiú felmászott az egyik ágra.
a) Beszéljétek meg, hogyan változott a mondat tartalma a mondatbővítéssel!

b) Gyűjtsetek önállóan is tulajdonságot kifejező szavakat a kép alapján!
13. Keressétek soronként a kakukktojást! Indokoljátok meg a választásotokat!

selymes, lapos, álmos, színez, komoly
vitorla, alacsony, torony, árbóc, kémény
MISKOLC, EGER, GYŐR, VÁROS, PÉCS
agancs, pótol, alkot, villan, állít
kép, lap, kér, pad, ház
Írjátok le egymás alá a kiválasztott szavakat! Ha jól dolgoztatok, egy szót olvashattok össze
a kezdőbetűkből. Mi a megfejtés?
14. Döntsd el, hogy j vagy ly betű hiányzik-e a szavakból! Írd le a helyesen kiegészített szava-
kat csoportosítva!
gó a hömpö ög bú ik fo ékony é szaka

i edős ha lékony bo gó homá os moso og
seregé sóha tozik ola os veszé es ünnepé
15. Fejtsétek meg a következő betű- és képrejtvényeket! A megfejtésül kapott szavakat írjátok
le betűrendben!
R KV
SZ SZ SZ SZ
RRR SZ SZ SZ SZ
SZ SZ SZ SZ E/
+S 
+ +Ł + +Z
+
15

Az egyszerű és az összetett szavak
1. A szöveg kiemelt szavai két különböző jelentésű szó összetételéből keletkeztek.
Figyeljétek meg, hogyan változott meg az eredeti szavak jelentéséhez képest az új szó je-
lentése!
A búzavirág olyan vadvirág, amelynek kívül égszínkék,
belül pedig ibolyakék szirmai vannak. A búzatáblák leggya-
koribb gyomnövénye, innen kapta a nevét is. Forrázatát szem-
gyulladás borogatására használják.
búza + virág  búzavirág

ibolya + kék  ibolyakék
búza + táblák  búzatáblák
gyom + növénye  gyomnövénye
szem + gyulladás  szemgyulladás
  
előtag + utótag  összetett szó
2. Olvassátok el Simai Mihály Ejtőernyő című versének részletét!

a) Keressetek a szövegben olyan szavakat, amelyek két szó összetételéből keletkeztek!
Gubót szőtt a selyemhernyó, felröpít egy szép napon.
abból lett a selyemernyő. A pilóta odabólint,
S abból mi lesz? s én kiugrom, úgy bizony!
Ejtőernyő. … s szállingózok, lebegek.
Ejtőernyő, úgy bizony! Papírsárkány helyett engem
Egy nagy fényes repülőgép bámulnak a gyerekek.
b) Írd le két szóra tagolva azokat a szavakat, amelyek a képen is láthatók!
Például: selyemhernyó = selyem + hernyó
Megkülönböztetünk egyszerű (például: virág, levél, kulcs) és összetett szavakat

(például: falevél, kulcslyuk). Az összetett szó előtagra és utótagra bontható.
3. Alkossatok összetett szavakat a rajzok segítségével!
16

4. Olvasd el a következő mondatokat!
a) Figyeld meg, hogyan választottuk el a sor végére kerülő összetett szavakat!
Hétvégenként gyakran kirándulunk a közeli tölgy-

erdőben. Tavasszal a madarak csicsergése és a virág-
illat, nyáron a árnyat adó lombsátor csábít erdei séta-
útra. Ősszel a színpompás fákban gyönyörködhetünk,
és belegázolhatunk a száraz avarba. Egyszer, amikor
letértünk a gyalogútról, a színes levelek közt szarvas-
agancsdarabot találtunk.
b) Idézzétek fel a szótagolás szabályait! Beszéljétek meg, alkalmaztuk-e ezeket a sza-

bályokat az a) feladat összetett szavainak elválasztásakor!
Az összetett szavakat akkor is a szóösszetétel határán választjuk el, ha ez nem esik

egybe a szótaghatárral (például: jég-krém, madár-etető, zápor-eső). Ez azonban
nem jelenti azt, hogy az összetett szavakat csak a szóhatáron szabad elválasztani
(például: tölgyer-dőben, virágil-lat).
5. Ugye felismered az összetett szavakat?

a) Keresd meg soronként a kakukktojást! Indokold a választásodat!
csendélet, cseppfolyós, csizmadia, csomópont, csigavonal
fültanú, palackposta, hangyaboly, holló, drágakő
küzdősport, versenyautó, esernyő, szerelvény, rendőr
b) Írd le szótagolva a harmadik sor összetett szavait!
6. Figyeljétek meg, hogyan írtuk az alábbi szavakban a kétjegyű mássalhangzókat!

a) Beszéljétek meg, mi lehet a különböző írásmód oka! Keressetek szabályszerűséget!
kulcscsont, díszszázad, jegygyűrű, kulcscsomó
A szóösszetétel határán egymás mellé kerülő azonos kétjegyű mássalhangzókat

nem egyszerűsítjük, hanem mindkét betűjegyüket kiírjuk (például: fénynyaláb).
b) Alkossatok mondatokat az a) feladat összetett szavaival!
7. Keressétek meg az összetett szavak közös előtagját!

-csepp -eső -üveg -krém
   
 -kő  -csap  -héj  -selyem
   
-esés -virág -pilla -kefe
17

Mit tudsz a mondatokról és a szavakról?
1. Idézzétek fel a tanultakat az alábbi ábra alapján!
Kijelentő mondat
Kérdő mondat
SZÖVEG
Felkiáltó mondat
Felszólító mondat

• Cselekvést, történést kifejező  Óhajtó mondat
szavak MONDAT
• Valakit vagy valamit megnevező

Egyszerű szó
szavak  Összetett szó
• Tulajdonságot kifejező szavak  SZÓ 
• Számot, mennyiséget kifejező

Egy jelentése van
szavak
Több jelentése van
BETŰ/HANG
Rokon értelmű
Ellentétes jelentésű
2. Olvassátok el Nyulász Péter Kiránduló című versének részletét!

Hosszú, sárga villamos. elzötyögünk Normafára,
Merre megyünk vele most? letekintünk a világra,
Fenn a hídon, át a Dunán, ha van kedvünk, egykettőre
előbb Pesten, aztán Budán, felülünk a libegőre,
Hűvösvölgyig meg se állunk, körbejárjuk Zugligetet,
ott a kisvasútra szállunk, megeszünk egy sósperecet.
a) Keressetek példákat a versből a következőkre!
Valakit vagy Valakinek vagy valaminek

valamit megnevez a tulajdonsága
Toldalékos szó Összetett szó
b) Gyűjtsétek össze az alábbi szavak rokon értelmű megfelelőit!

megyünk, hosszú, letekintünk, megeszünk
c) Válasszatok ki a versrészletből két összetett szót, és alkossatok velük különböző
fajtájú mondatokat!
18

A cselekvést, történést kifejező szavak
Mit csinálnak a képen látható személyek?
Mi történik a természetben ősszel?
19

1. Ismételjétek át, amit 3. osztályban tanultatok a cselekvést, történést, létezést kifejező
szavakról!
Cselekvést, történést, létezést kifejező szavak
Jelentése Cselekvés (áll, játszanak)

Történés (hull, ellepte)
Ideje Jelen idő (néz, csúsznak, szánkózik)

Múlt idő (nézett, csúsztak, fáztunk)
Jövő idő (nézni fog, csúszni fognak)
Helyesírása Az -ul, -ül végű szavak (tanul, készül)

Az -ít végű szavak (épít, készít, fordít)
2. Olvasd el La Fontaine A teknős és a nyúl című meséjének részletét! Beszéljétek meg, mit
fejeznek ki a kiemelt szavak!
Megáll, nézi gúnyosan, hogy izzad a másik,
majd lehever, mintha ágy lenne csak a pázsit,
nyújtózkodik, hunyt szemmel fekszik hason, háton,
s addig színlel alvást, míg elnyomja az álom.
Azalatt a teknős csak lépked lankadatlan,
elcsoszog a szunnyadó nyúl mellett is lassan,
s mire a nap az erdő fái mögé csúszik,
holtfáradtan bár, de már a cél előtt kúszik.
a) Írd ki a versből az állatok cselekvéseit a kérdések szerint csoportosítva!
Mit csinál a nyúl? Mit csinál a teknős?
b) Utánozd a nyúl és a teknős cselekedeteit!

c) Meséljétek el a verses mesét saját szavaitokkal a társaitoknak!
d) Gyűjtsd össze egy-egy állat cselekvéseit! A társad találja ki, melyik állatról írtad a sza-
vakat!
Pl.: karmol, nyávog, dorombol.
20

3. Keresd meg Felix Salten Bambi című műve alapján írt szövegben a cselekvést, történést
kifejező szavakat, és írd le azokat csoportosítva!
Bambi készségesen az anyja mellé telepedett, odasimult
hozzá, és az elmesélte, hogy a fák nem lesznek mindig zöl-
dek, hogy a napfény és a szép meleg elenyészik. És akkor
hideg lesz, a levelek megsárgulnak, és lassan lehullanak.
Bambi még szorosabban simult anyjához.
Körös-körül csend volt, csak a levegő sistergett a dél
hevében. És Bambi elaludt.
Cselekvést jelentő szavak Történést jelentő szavak
4. Sorold fel cselekvést jelentő szavakkal, mit csinálsz ébredéstől lefekvésig!

Például: felkelek, megmosakszom
5. Alkoss cselekvést, történést kifejező szavakat a betűcsoportokból a magánhangzók pótlá-

sával!
tjkztt ny j t z k d k shjtzk s m p ly g m s ly g
krndl k r tty l sz t ly z v ll m l k nn p l
6. Olvassátok el a szólásokat! Beszéljétek meg, mikor használjuk őket!

Helyén van az esze. Majd lesz neked nemulass!
A nyelve hegyén van. A falnak is füle van.
Nincs sütnivalója. Öregapám is volt.
a) Mit fejeznek ki a kiemelt szavak?
b) A következő szavak létezést fejeznek ki. Alkoss velük rövid mondatokat!
van, vannak, volt, voltak, nincs, sincs, nincsenek, lesz, lesznek, lett, lettek
c) Írj le a megalkotott mondatok közül hármat!
7. Helyettesítsd a következő mondatokban a cselekvést, történést kifejező szót a rokon értel-

mű alakjával!
Esik az eső. Leesett az alma a fáról.
Fázik a nagy hidegben. A gyerekek sírtak az elvesztett mérkőzés miatt.
Ne kiabálj az erdőben! Csenge gyalog jár iskolába.
Nagyszüleim vidéken laknak. Nem találom a tollam.
21

A cselekvés, történés ideje
1. Olvasd el az alábbi szövegeket! Keresd meg bennük a cselekvést, történést, létezést kifejező
szavakat!
A hétvégén kirándul- A kertben elhervadnak a Hamarosan hideg lesz. A

tunk a közeli hegyekben. virágok. A fák lehullajtják kismadarak fázni fognak,
Felmentünk a kilátóba is. leveleiket. A költöző ma- és nehezen találnak majd
Onnan gyönyörködtünk darak melegebb vidékre élelmet. Mindennap szór-
a tájban. Este fáradtan ér- repülnek. ni fogok magokat nekik a
keztünk haza. madáretetőbe.


idő idő idő
a) Nevezd meg az események idejét!
b) Írd ki a szövegből csoportosítva a cselekvést, történést, létezést kifejező szavakat!
2. Olvasd el Szabó Bogár Erzsébet Mese a sünik tanyájáról című verses mese részletét!
Esik eső, csepereg,
A levélről lepereg.
Süni család a zöld bokor
Lombja alatt kesereg.
a) Keresd meg a versben a cselekvést, történést ki-
fejező szavakat! Állapítsd meg, milyen idejűek!
b) Keresd meg a verses mese folytatását a könyvtárban vagy az interneten!
3. Olvasd el a meserészletet! Mi a helyszín?

Kik a szereplők? Beszéljétek meg!
a) Keresd meg a cselekvést, történést kifejező sza-
vakat a mondatokban! Állapítsd meg, milyen
idejűek!
Az erdő szélén folyik egy patak, a patak szélén
áll egy házikó. A házikóban egy anyóka éldegél
lusta fiával. A fiú egész nap henyél, nem dolgo-
zik semmit.
Megelégeli ezt az anyóka …
b) Írd le az előbbi jelen idejű szöveget múlt időben!
c) Folytasd a történetet! Adj címet is neki!
22

4. Olvassátok fel a táblázat szavait helyes ejtéssel! Mi a szabály?
rázza rázta adja adta
nézi nézte szidja szidta
húzza húzta imádja imádta
hozza hozta mondja mondta
színezi színezte tudja tudta
a) Mire kell vigyázni a fenti szavak leírásánál? Beszéljétek meg! Adjatok egymásnak jó
tanácsot a leíráshoz!
b) Írd le emlékezetből az egyik táblázat múlt időt kifejező szavait!
5. Olvasd el a következő szöveget, mely Milne Micimackó című művéből való!

Malacka feküdt a földön, és azon tűnődött, mi történt.
Első pillanatban úgy rémlett, az egész világ felrobbant
körülötte – aztán úgy határozott, hogy talán nem is az
egész világ… Így hát óvatosan feltápászkodott és körülné-
zett. Ott találta magát az erdőben.
a) Tudod-e, mi történt Malackával? Ha igen, meséld el!
Segít a kép.
b) Keresd meg a szövegben a múlt időt kifejező szavakat, és írd le őket helyesírásuk szerint
csoportosítva!
-t -tt
6. Alakítsátok át a mondatokat úgy, hogy jövő időt fejezzenek ki! Használjatok jövőre utaló
szavakat!
Nagyi és a gyerekek fotóalbumot nézegetnek.
Ákos málnaszörpöt iszik.
A kutya elszakítja a vékony pórázt.
Az idős néni a piacra megy.
7. Keresd a kakukktojást! Indokold választásodat!

esni fog, játszani fogunk, megfogom, el fogja adni, ide fogod adni
a) Foglalj mondatba két jövő idejű szóalakot!

b) Alkoss önállóan olyan szöveget egy közelgő ünnepről, amely jövő idejű!
23

Ki végzi a cselekvéseket?
1. Olvasd el az alábbi párbeszédet! Mit fejeznek ki a kiemelt szavak?
– Tanulsz? – kérdezi Balázstól az édesapja.
– Tanulok – válaszolja a fiú. Most még egyedül, de fél
négykor feljön hozzánk Bence. Utána együtt tanulunk
tovább, mert a jövő héten lesz a helyesírási verseny. Bence
háromig a napköziben tanul.
– Ti mindig együtt tanultok? – érdeklődik apa.
– Nem, csak akkor, ha versenyre készülünk. A többiek
szívesebben tanulnak egyedül.
a) Miben hasonlítanak és miben különböznek a táblázatba kiírt szavak?
A cselekvést egy személy végzi A cselekvést többen végzik

én tanul|ok mi tanul|unk
te tanul|sz ti tanul|tok
ő tanul|- ők tanul|nak
b) Vizsgáljátok meg a táblázatba írt szavak toldalékát! Mit fejeznek ki ezek a toldalékok?
Beszéljétek meg!
2. Olvasd el a szavakat!
a) Figyeld meg, melyiket hány szereplő cselekszi, vagy hánnyal történik! Írd le a szavakat
csoportosítva!
barangol kifogásolunk könnyezik dumcsiznak

mártogatok ellentmondtok bolondozunk
teázol izzad gyúrok hozod
b) Jelöld a leírt szavakban a szótő és a toldalék határát álló egyenessel! Figyeld meg a tol-
dalékokat!
3. Képzeld magad a horgász helyébe! Fogalmazz rövid szöveget a képről! Használd a meg-
adott szavakat!
ringatózik, üldögél, tartja, várja,

figyeli, megmozdul, kihúzza,
kiemeli, visszadobja, csobban
24

4. Gyűjtsetek cselekvést kifejező szavakat a képekről!
A cselekvést egy személy végzi A cselekvést többen végzik

(én, te, ő) (mi, ti, ők)
5. Olvasd el a következő szöveget!

A diót apró darabokra vágjuk. Az almákat meghámozzuk, majd eltávolítjuk a mag-
házukat. A diót és a mazsolát összekeverjük egy kis mézzel. Ezzel töltjük meg a kivájt
almákat. A töltött gyümölcsöket kivajazott tepsibe tesszük. Forró sütőben addig sütjük
őket, amíg megpuhulnak.
a) Olvasd fel a szöveg cselekvést kifejező szavait! Állapítsd meg, hányan végzik a cselekvést!
b) Írd le a mondatokat úgy, mintha te készítenéd a mézes sült almát!
Így: A diót apró darabokra vágom. Folytasd!
c) Húzd alá a leírt mondatokban a cselekvést kifejező szavakat, majd keretezd be a tolda-
lékukat!
6. Egy magyarul tanuló gyerek írta a következő szöveget. Mit nem tanult még meg jól ez a
gyerek? Hogyan tudnád kijavítani a hibáit?
A gyerekek az udvaron bújócskáz. A hunyó lassan elszámol százig.
A többiek addig gyorsan elbúj. Néhányan a fa mögött lapul.
Mozdulatlanul áll, nehogy megtalál őket a hunyó.
– Tibi, gyere elő! Lát, hogy ott guggol a pad mögött! – kiált
a hunyó.
a) Fogalmazzátok meg, mit kellett tennetek, hogy a mondatok érthetőek
legyenek!
b) Olvasd fel a kijavított szöveget!
25

Egybe- vagy különírjuk?
a) Nevezd meg a képen látható gyerekeket a mondatok alapján!
Piroska lemegy a lépcsőn.
Panni fölmegy a lépcsőn.

Paula kimegy az ajtón.
Petra odamegy
megy a padhoz. Pali átmegy a hídon.
Péter bemegy a kapun.
b) Figyeld meg a mondatokban a szavak kiemelt részét! Hogyan módosítják a szavak

jelentését ezek a szórészek?
2. Játsszátok el a cselekvéseket! Magyarázzátok meg, mi a különbség a mondatok jelentése

között! Mi okozza az eltérést?
Zoli dobja a labdát.

Zoli feldobja a labdát.
Zoli ledobja a labdát.
Zoli eldobja a labdát.
Zoli visszadobja a labdát.
Zoli odadobja a labdát.
A be, ki, le, fel, meg, el, át, rá, ide, oda, szét, össze, vissza szócska módosítja a
cselekvést, történést kifejező szavak jelentését.
3. Módosítsátok a cselekvések jelentését az előbbi szócskák közül a megfelelővel!

mos ad épít ragaszt
26

Lehullott a levél a fáról.
Nem hullott le minden levél a fáról.
Már le is hullott az összes levél a fáról.
Sok virág elhervadt.

Még nem hervadt el minden virág.
El sem hervadt ez a virág.
a) Hasonlítsd össze a mondatok kiemelt szóalakjainak a helyesírását! Mondd el, mit ta-
pasztaltál!
lehullott hullott le le is hullott
elhervadt hervadt el el sem hervadt


egybeírjuk különírjuk három szóba írjuk
b) Írd le a helyesírásuk szerint csoportosítva az alábbi szóalakokat!
el is oltja felemeli ide se néz megváltoztatja
meggyógyítja készíti el el is magyarázza védi meg
rájön gurul le meg sem szólaltam öntsd ki
5. Írjatok egy-egy mondatot a száll szó megadott alakjaival!
felszáll
száll fel
fel fog szállni
6. Válassz ki egyet az alábbi szavak közül, és játszd el a cselekvést! A társaid találják ki,
melyik szóra gondoltál!
beáll, kiáll, feláll, megáll, átáll, visszaáll, odaáll
27

7. Keresd a kakukktojást! Indokold a választásod!
behoz, belép, bevásárol, becsül, bekapcsol, befizet
kibújik, kifacsar, kimerít, kisegít, kiáll, kiáltoz
lefolyik, legény, lemásol, lehűt, lesüllyed, leszáll
felajánl, felköszönt, felöltözik, felderít, felez, felháborodik
8. Bontsd szavakra a következő tagolatlan mondatokat!

a) Írd le őket helyesen! Ügyelj a helyesírására!
Bemutatkozáskorálljfel!
Nézzráamásikemberre!
Érthetőenmonddelateljesnevedet!
Kézfogáskoregypicithajoljmeg!
b) Mikor szükséges bemutatkozni? Gyakorold a társaiddal az udvarias bemutatkozást!
9. Alakítsd át a mondatokat úgy, hogy jövő időt fejezzenek ki! Használd a fog szócskát!
Így: Rékával megnézzük az előadást. Rékával meg fogjuk nézni az előadást.
Este felhívom a barátnőmet. Kijavítod a hibáidat?
Megtanulom a verset. Lemegyek a játszótérre focizni.
10. Keressétek meg a következő szavak közül azt, amelyikhez nem kapcsolhatjuk a fel
szócskát!
próbál, éget, keres, zuhan, nevet, talál, ír, ugrik
11. Fejtsd meg a képrejtvényeket! Minden megfejtésed egy-egy cselekvést kifejező szó legyen!
fel + –ó el + – gy le + te +
a) Írd le a megalkotott szavakat helyesen!

b) Készíts hasonló képrejtvényeket a társaidnak!
28

12. Alakítsd át a kijelentő mondatokat úgy, hogy először parancsot,
majd tiltást fejezzenek ki! Figyelj a helyesírásra!
Például: Megkentem vajjal a kiflit.
Kend meg vajjal a kiflit!
Ne kend meg vajjal a kiflit!
Bezárod az ajtót. Megöntözzük a virágokat. Felszállok a vonatra.
13. Olvasd el a mondatokat!

a) Figyeld meg, hogyan változott meg a mondatok tartalma az átalakítás során!
Nem nézem meg a filmet.
Nézd meg a filmet!

Megnézem a filmet.
Meg fogom nézni a filmet.
Meg is nézem a filmet.
b) Alakítsd át az előző példa szerint a következő mondatokat!
Megírtam a leckét. Lerajzoltam egy virágot.
14. Figyeld meg a következő szavak elválasztását! Mondd el, mit tapasztaltál!
megálltam  meg-álltam felemeltem  fel-emeltem
elárultam  el-árultam átesett  át-esett
a) Írj le a szavak közül ötöt minden lehetséges helyen elválasztva!

Például: el-alszik vagy elal-szik.
megissza, felírja, szétesik, felemeli, megevett, elolvad, felad,

megölel, felugrik, átültek, elutazott, elénekeljük, átugrottam, megelőz
b) Válassz ki a szavak közül hármat, és alkoss szöveget velük!
29

Másképp ejtjük, másképp írjuk
1. Olvasd el Ágai Ágnes A titkokat az ujjaimnak mondom el című versének részletét! Mit gon-
dolsz, kinek a kéréseit fogalmazta meg a költő?
Maradj, fogd a kezem,
ülj az ágyam szélére, mesélj!
Ha lerúgom a paplant,
takarj be, simogasd meg az arcom,
és ha elalszom, akkor se hagyj el.
a) Beszéljétek meg, miben hasonlítanak, és miben különböznek a táblázatban lévő szavak!
marad fog ül mesél takar simogat hagy

maradj fogd ülj mesélj takarj simogasd hagyj
b) Olvassátok fel egymásnak helyes ejtéssel az a) feladat szavait!

c) Írd le a fenti szavakat másolással vagy tollbamondás után!
2. Olvasd el Rostás-Farkas György Levél Kálmánkának című versének részletét!

Küldj magadról egy fényképet, Már este van, álom száll rám,
hadd örüljön szívem néked, ne haragudj, kicsi Kálmán,
Timi is küld viszonozván, hogy rövid lett a levelem.
küldd el nékem hamar, Kálmán. Aludj jól és álmodj velem.
a) Keresd meg a versben a kiejtéstől eltérő helyesírású szavakat! Másold le őket!

b) Írd át színessel a kiejtéstől eltérően írt mássalhangzókat a lemásolt szavakban!
3. Alkoss öt cselekvést, történést kifejező szót a megadott szótagokból! Írd le őket mondatba
foglalva!
csök- -tek -pen- -je-

o- röp- -han- -junk
pi- -ken- -jen -son-
su- -jon -hen- -jen
A kiejtéstől eltérő helyesírású szavak leírásában segít, ha megkeresed a szótőt

(például: tud|juk, épül|jön, köszön|j).
30

4. Pótold a közmondásokból hiányzó mássalhangzókat! Írd le a mondatokat helyesen!
gyj dj
Dűlő fához ne támaszko !

Addig nyújtózko , ameddig a takaród ér!
Ne szala olyan szekér után, amelyik nem akar felvenni!
Járt utat járatlanért el ne ha !
Ne kapaszko , ha körmöd nincs!
A jó kutya nem ha a el a házat.
5. Írd le a következő mondatokat úgy, hogy felszólítást fejezzenek ki!

Délután a parkban sétálunk. Bendegúz egy népdalt énekel.
Tanulunk a hibáinkból. Peti gyorsan meggyógyul.
6. Olvasd el az alábbi szövegrészletet!

– És most jól figyelj és várj! Nem olyan egyszerű a rétre
kimenni. Ne kérdezd, hogy miért! Te csak maradj itt és várj!
Bármit hallj, csak rohanj, ahogy tudsz! Megígéred?
(Felix Salten: Bambi)
a) Mit fejeznek ki a szöveg kiemelt szavai? Milyen mondatfajtában
találod őket?
b) Jegyezd meg a kiemelt szavak helyesírását, és írd le azokat emlékezetből!
c) Jelöld a szótőt a leírt szavakban! Írd át színessel a toldalékot!
7. Mire szólíthatta fel nagymama a konyhában segédkező gyerekeket? Írjatok a kép és a meg-
adott szavak felhasználásával felszólító mondatokat!
tisztít aprít
terít süt
mosogat kever
tálal készít
31

Gyakorold a helyesírást!
1. Olvasd el a szöveget! Adj címet a történetnek!
Dávid délután házi feladatot készít. Megtanul-
ja a leckét, majd kitisztítja az akváriumot. Segít
neki a bátyja is. A család minden tagjának van
feladata. Anya vacsorát főz, hogy finom étel ke-
rüljön majd az asztalra. Vacsora után apa moso-
gatja el a tányérokat.
a) Keresd meg a szövegben a cselekvést, történést, létezést kifejező szavakat!
b) Csoportosítsd ezeket a szavakat többféleképpen! Adj nevet a csoportoknak!
2. Olvassátok el a következő szavakat! Mondjátok el, mit kell tudni a helyesírásukról!

Cselekvést fejez ki Történést fejez ki
épít épül
gurít gurul
borít borul
fordít fordul
szépít szépül
feszít feszül
a) Alakítsátok át a táblázat szavait felszólítást kifejezővé! A cselekvő személyét megváltoz-

tathatjátok. Írjátok le az új szavakat!
Például: építsenek, épüljön
b) Alkossatok mondatokat a leírt felszólítást kifejező szavak és a kép felhasználásával! Írja-
tok le közülük hármat!
3. Párban dolgozzatok! Olvassátok el soronként a szavakat!

lesú t, a ánlgat, engedé ez, lee t, sóha t, he esel,
egyensú oz, átszik, bebú ik, korcso ázik, megi eszt, éme eg,
vi og, le ár, elsü ed, a ong, gomo og, fo ik, megakadá oz
a) Az egyik gyerek a j betűs szavakat, a másik az ly betűt tartalmazó szavakat írja le helye-
sen kiegészítve!
b) Ellenőrizzétek egymás munkáját szótár segítségével!
32

4. Olvasd fel helyes ejtéssel a szavakat! Figyeld meg az alakjukat! Alkoss a szavakból párokat!
Írd le az összetartozókat! Ügyelj a helyesírásra!
kopog lobban fröcsög szisszen dörög

dörren sziszeg toccsan koppan
lobog tocsog kotyog fröccsen kottyan
5. Olvasd fel helyes ejtéssel a következő szavakat! Miben különböznek egymástól a szó-
párok tagjai?
szál – száll megy – meggy hal – hall tol – toll var – varr
a) Foglald mondatokba a szópárok szavait!

b) Írd le a megalkotott mondatok közül azokat, amelyeket a szópárok szavai közül a cselek-
vést, történést kifejező szavakkal alkottál!
6. Ha összeolvasod a betűket a nyilakat követve, egy-egy szót kapsz megfejtésül. Mindig a

csillaggal jelölt betűtől indulj! Írd le a szavakat!
O L N Á L V* I K M Ü Z*
G G A Á* G O L L I M Ö G
G* U K L L D Á M L K E T
→↑←↑→→↓↓ ↓→→↑←↑→ →↓←↓→→↑↑ ←←↓→→↓←←
7. Olvassátok el Radnóti Miklós Október című versét! Keressetek rímelő szópárokat a szö-
vegben!
Hűvös arany szél lobog, Minden aranysárga itt,
leülnek a vándorok. csapzott sárga zászlait
Kamra mélyén egér rág, eldobni még nem meri,
aranylik fenn a faág. hát lengeti a tengeri.
a) Keresd meg a versben a cselekvést és történést kifejező szavakat, és írd le múlt időben
őket!
b) Írjatok rímpárokat a búsul, díszít szavakhoz a megadott példa alapján!
Pl.: örül zöldül, görbül, bővül, csődül, dördül, pördül, zördül, csördül, körül, őszül
c) Alkossatok egy négysoros verset! Először válasszatok témát, amiről írni szeretnétek! Ke-
ressetek összecsengő szavakat, rímpárokat! Csak ezután kezdjetek hozzá a versíráshoz.
d) Olvassátok fel az elkészült alkotásokat!
33

Mit tudsz a cselekvést, történést kifejező szavakról?
Cselekvést, történést, létezést kifejező szavak
Ideje A cselekvő személye

• jelen (esik, pihen) • egy személy (írok, nézel, ül)
• múlt (esett, pihent) • több személy (írunk, néztek, ülnek)
• jövő (esni fog, majd pihen)
Helyesírása
• Az -ul, -ül végű szavak (tanul, készül)
• Az -ít végű szavak (tanít, készít)
• Egybe vagy külön? (belép, lép be, be se lép)
• Másképp ejtjük, másképp írjuk (énekelj, készíts)
2. Olvasd el a következő találós kérdéseket! Mi a megfejtésük?
Foga van, de nem harap, Megtartja a szemüveget,

rajta kis kocsi halad. sapkát húzok rá, ha hideg.
Dzsekin van meg csizmaszáron, Fejem két oldalán hordom,
zizeg, hogyha huzigálom. amit mondasz, azzal hallom.
(Nyulász Péter)
a) Keresd meg a cselekvést, történést, létezést kifejező szavakat a találós kérdések szöve-
gében! Írj példákat a következőkre!
Cselekvést fejez ki Történést fejez ki Létezést fejez ki
b) Alakítsd át mindkét találós kérdés első sorát úgy, hogy múlt időt fejezzenek ki!
3. Fejezzétek ki az alábbi szólások lényegét egy-egy cselekvést kifejező szóval! Segít O. Nagy
Gábor Magyar szólások és közmondások című könyve.
Felkopik az álla – éhezik Fülig szalad a szája
Hegyezi a fülét Hajba kapnak
Töri a fejét Borsot tör az orra alá
Leesik az álla Itatja az egeret
34

Szövegalkotás lépésről lépésre
1. Nézd meg a rajzot, és olvasd el Csoóri Sándor versét!
Ősember és ősgyereke
Ősember
és Ősember
ősgyereke és
amikor még vadász volt, ősgyereke
ki-kijárt ha pontosan célzott,
az őserdőbe, minden este
s naphosszat csak hazavitt és
vadászott. megsütött és
meg is evett egy-két rinocéroszt.
a) Mi a hasonlóság a vers és a rajz között?

b) Képzeld el, hogy te vagy az egyik „ősgyerek”!
Meséld el egy napod történetét!
2. A következő szavak egy esemény mozzanatait írják le. Bővítsd őket mondatokká úgy, hogy
a lehető legtöbbet tudjuk meg a történtekről!
megkért, vásároljak, elindultam, találkoztam, mentünk, beszélgettünk,

odaértem, elváltunk, elintéztem, beszámoltam, megdicsért
Így is kezdheted:
Még reggel megkért az édesanyám, hogy vásároljak tejet a közeli boltban.
3. Nézzétek meg a képeket! Adjatok találó címet a lerajzolt történeteknek!
a) Gyűjtsetek mindegyik képhez cselekvést, történést kifejező szavakat!

b) Mondjátok el egymásnak a képek témájához kapcsolódó élményeiteket!
35

4. Gondolj egy kellemes élményedre! Emlékezz vissza a történtekre!
a) Öt perc alatt írd le mindazt, ami az adott témával kapcsolatban az eszedbe jut! Írhatsz
szavakat, szókapcsolatokat vagy mondatokat is. Törekedj arra, hogy folyamatosan írj
a rendelkezésedre álló idő alatt!
b) Meséld el a veled történt eseményt a társaidnak! Használd az a) feladatban leírtakat!
5. Mondjátok el, hogy mi lehetett a képen látható

esemény előzménye! Beszélgessetek arról, hogy
hogyan lehet megelőzni az ilyen tragédiát!
a) Beszéljétek meg, mi lehet a képen látható ese-
mény következménye!
b) Mutassátok be, hogyan kérnétek segítséget
telefonon!
c) Fogalmazzatok a tűzről egy mesés és egy való-
ságos történetet! A bevezetésbe az előzmény,
a befejezésbe a következmény kerüljön!
6. Folytassátok a történetet a kiválasztott szempontnak megfelelően!

Az egérnek már kopogott a szeme az éhségtől. Nagy
nehezen bejutott a kamrába, ahol egy szép kerek sajtot
talált. Ahogy rágni kezdte, hirtelen zajt hallott.
Választható folytatások:
A valóságnak megfelelő.
Vidám.
Meseszerű.
Vicces.
7. Olvassátok el a megadott mondatokat, majd dobjatok a dobókockával! A dobott számmal

jelzett mondat elé fogalmazzatok egy szövegbe illő gondolatot!
Például ha valaki a dobókockával hármat dob, akkor a 3. mondat elé beillesztheti a követ-
kező gondolatot: Fölkapta a fejét, és szimatolni kezdett.
1. Sajó, a hűséges házőrző, kint feküdt a házikója előtt.
2. Egyszer csak idegen szag ütötte meg az orrát.
3. A tyúkketrec felől éktelen kotkodácsolás hallatszott.
4. Egyéb sem kellett Sajónak.
5. Úgy ott termett, mintha puskából lőtték volna ki.
6. A fogai közé szorította a róka vörös bundáját.
36

Az elbeszélés
1. Olvassátok el a következő történetet!
a) Beszéljétek meg, mit tudtatok meg a szöveg különböző színnel jelölt részeiből!
A civakodó testvérek
Élt egyszer egy ember, akinek öt fia volt. A fiúk nem voltak
jó testvérek, folyton civakodtak egymással. Az édesapjuk egy- Bevezetés
szer megunta az állandó veszekedést, és elhatározta, hogy meg-
leckézteti a fiúkat.
Keresett öt egyforma vastagságú botot, és nyalábot kötözött
belőlük. Amikor elkészült, magához hívta az öt fiút, s megkér-
dezte, ki tudja eltörni ezt a köteg vesszőt.
A legidősebb fiú fogta a köteget, és minden erejét beleadva ne-
kifeszítette a térdének. A botok még csak meg sem hajlottak.
Ezután a többi testvér próbálkozott, de egyikük sem tudta el-
törni, a köteg felsértette a kezüket és a térdüket.
Események
Végül az apjuk azt mondta, majd megmutatja, hogyan kellett
volna csinálniuk. A fiúk hitetlenkedve, kíváncsian néztek rá.
Az idős férfi kioldozta a nyalábot összetartó madzagot, ke-
zébe vette a botokat, és minden fiának adott egyet-egyet. A fiúk
így már erőlködés nélkül, könnyedén eltörték a botokat.
Ezzel a példával az apjuk bebizonyította nekik, ha az ember
egyedül van, nehezebben tud ellenállni, de ha összefognak, le-
győzhetetlenné válnak.
A fiúk megértették apjuk tanítását, s attól fogva nem vesze- Befejezés
kedtek egymással.
b) Válaszoljatok a kérdésekre a részek megnevezésével!
Melyik részben ismerted meg a szereplőket?
Melyik rész írta le az eseményt?
Melyik részben olvashattad a történet tanulságát?
Azokat a szövegeket, amelyekben eseményeket mondunk el vagy írunk le,

elbeszélésnek nevezzük.
2. Alkossatok szóban rövid elbeszélést a táblázatban lévő mondatrészletek kiegészítésével!

Bevezetés Történt egyszer…
Események Péter nekilátott… Nem sokkal ez után … Végül azt mondta…
Befejezés Szerintem…
37

3. Olvasd el, hogy az elbeszélő fogalmazás melyik része mit tartalmazhat!
Az elbeszélő fogalmazás részei
Bemutatja a szereplőket, az esemény helyét, idejét, okát,

Bevezetés
előkészíti az események megértését.
Esemény Az eseményt ismerjük meg belőle.
Lezárja a történetet. Tartalmazhat megállapítást, állás-

Befejezés
foglalást, véleményt, érzelmet, kívánságot, tanulságot.
a) Az elbeszélés melyik részébe illenek a következő mondatok? Indokold a válaszod!

Volt egyszer egy öreg király, volt annak három csodaszép lánya.
Élt egyszer egy legény, akit Palkónak hívtak. Nem volt nála erősebb ember hetedhét
határon.
Hét országra szóló lakodalmat csaptak. Még ma is élnek, ha meg nem haltak.
Sohasem fogom elfelejteni ezt a csodálatos napot!
Ment, mendegélt hegyeken-völgyeken által, s amint egy rengeteg erdőn menne ke-
resztül, megszólítja valaki. Néz erre, néz arra, nem lát senkit.
b) Válassz ki a fenti részletek közül egyet, és egészítsd ki elbeszéléssé!
4. Melyik mese kezdődhetne a következő bevezetéssel? Beszéljétek meg!

Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren is túl, még az Üveghegyeken is
túl, volt egyszer egy király. Volt annak három fia.
a) Fogalmazzátok meg a mese eseményeit! Használjátok az alábbi szavakat, kifejezéseket!
felkerekedett; hét nap, hét éjjel; kacsalábon forgó kastély; a legkisebb legény; aranyha-
jú királylány; vasorrú bába; megszabadult a varázslattól
b) Alkossatok mesebefejezéseket az alábbi szavakból!
aki, boldogan, vége, haltak, fuss, nem, itt, a, utána, el, holnap, ha,
hiszi, legyenek, a, élnek, meg, ti, nem, járjon, véle, vendégeitek
c) Találjatok ki egy érdekes befejezést a meséhez!
38

5. Játszd el a társaiddal a következő helyzeteket! Beszélgessetek közben!
Új cipőt vásároltok.
Könyvet szeretnél kölcsönözni a könyvtárból.
A vonaton megismerkedsz egy hasonló korú gyerekkel.
6. Olvasd el az alábbi két szöveget!

a) Mi a hasonlóság, és mi a különbség közöttük?
A) A tanító néni megkérdezte Attilától, hogy miért késett el. A fiú lehajtott fejjel,
őszintén bevallotta, hogy sokáig nézte a tévét este, ezért későn feküdt le.
A tanító néni jóindulatúan figyelmeztette, hogy máskor idejében feküdjön le.
B) – Miért késtél el, Attila? – kérdezte a tanító néni.
– Megmondhatom őszintén? Sokáig néztem a tévét az este – vallotta be lehajtott
fejjel a fiú.
– Máskor idejében feküdj le! – figyelmeztette jóindulatúan a tanító néni.
b) Hányan beszélgettek? Milyen színnel jelöltük a tanító néni és Attila megszólalásait?
Mi a szerepe a mesélőnek?
7. Olvasd el az alábbi párbeszédet!

a) Melyik mesére ismersz? Mondd el röviden a tartalmát!
- Ej, de nagy kazal fája van, bíró uram!-mond- uram!-mond-
_______________________________________________________________________
ta a király.
_______________________________________________________________________
- Isten megsegített - feleli a bíró.
_______________________________________________________________________
- Kik hordták ide ezt a sok fát?
_______________________________________________________________________
- Az emberek, felséges uram.
_______________________________________________________________________
- S mit fizettek nekik?
_______________________________________________________________________
- Ingyen, szeretetből tették - mondta a bíró.
_______________________________________________________________________
- Hé, legények - fordult a király a szolgáihoz -,
_______________________________________________________________________
hányjátok szét azt a kazal fát!Nézzen ide, bíró
_______________________________________________________________________
uram! Olvassa, mi áll ezen a három hasábon!
_______________________________________________________________________
- Mátyás! Mátyás! Mátyás…- dadogta a bíró.
_______________________________________________________________________
b) Figyeld meg a párbeszéd írásmódját!
Két vagy több szereplő beszélgetését párbeszédnek nevezzük. Ha leírjuk a

párbeszédet, gondolatjelet teszünk elé. Ha új szereplő szólal meg, a mondatait új
sorba írjuk.
39

A vázlat
1. Olvasd el Ezópusz A holló és a vizeskancsó című meséjét!
Perzselően sütött a nyári nap. A holló szomjúságtól elcsigázottan repült a kiégett me-
zők felett. A nagy szárazság miatt sehol sem talált vizet.
Egyszer csak a magasból megpillantott valamit. Lejjebb ereszkedett, hogy megnézze
mi az. Egy vizeskorsó volt, aminek az alján víz csillogott.
Örömét hamarosan kétségbeesés váltotta fel. A korsó szája túlságosan szűk és hosszú
volt. Próbálta elérni a vizet, de nem sikerült. Arra gondolt, hogy feldönti a korsót. Ám
az ötletet elvetette, mert a forró talaj egy pillanat alatt beinná a vizet.
Hirtelen eszébe jutott a megoldás. A közelben heverő köveket egyenként a csőrébe
vette, és a korsóba ejtette. Ahogy nőtt a kavicshalom a korsó fenekén, úgy emelkedett a
víz szintje. Végül annyi kő hevert a korsóban, hogy a holló könnyedén elérte a vizet.
a) Olvasd el az aláhúzott kulcsmondatokat, amelyek a szöveg bekezdéseinek a lényegét
tartalmazzák!
b) Fogalmazz egy-egy lényegre törő kérdést az aláhúzott mondatokhoz! Így a szöveg kér-
désekből álló vázlatát alkothatod meg. Írd le a füzetedbe!
c) Minden kulcsmondatban kiemeltünk egy-egy kulcs-
szót. Ezek felhasználásával készítettük el az alábbi váz-
latot. Mondd el saját szavaiddal a mesét a vázlatpontok
segítségével!
1. A hollót szomjúság gyötörte.
2. Talált egy vizeskorsót.
3. Próbálta megszerezni a vizet.
4. Köveket hordott a korsóba.
2. Emlékezz vissza A csillagszemű juhász című magyar népmesére!

a) Mit mutat meg ez a vázlat? Mit jeleznek az egyes vázlatpontok?
I. A király előtt.
II. 1. Büntetések: a fehér medve tömlöcében,
a tíz óriás sündisznó között,
a száz kaszával kirakott kútban.
2. Ígéretek: ezüsterdő,
aranyvár,
gyémánttó.
III. A jutalom.
b) Miben különbözik ez a vázlat az 1. feladatban lévőtől?
c) Mondd el a mese rövid tartalmát a vázlat segítségével!
40

Valakit vagy valamit megnevező szavak
Gyűjtsetek olyan szavakat, amelyek valakit vagy valamit megneveznek!
Élőlény neve Élettelen dolog neve Gondolati dolog neve
41

1. Ismételjétek át, amit 3. osztályban tanultatok a valakit vagy valamit megnevező szavakról!
Valakit vagy valamit megnevező szavak
Jelentése
Élőlények neve (fiú, Anna, mókus, pók)

Élettelen dolgok neve (sapka, hátizsák, hajó)
Gondolati dolgok neve (öröm, kirándulás, erő)
Fajtái
Közös név (lány, hegycsúcs, őz, folyó)

Saját név (Éva, Dobogókő, Bambi, Duna)
Egyes számú (költő, gyűrű, újság, ünnep)

Többes számú (költő|k, gyűrű|k, újság|ok, ünnep|ek)
2. Olvassátok el a szöveget, amely Bálint Ágnes Frakk, a macskák réme című könyvéből való!
Vajon mi lehetett az itt leírt esemény előzménye? Beszélgessetek róla!
Sajnos Frakk érzékeny orra hamar kiszimatolta, hogy a könyvszekrényben macska
van. Ki is ráncigálta Szerénkét a könyvek mögül, olyan gorombán, hogy az sírva ment
Lukréciához panaszkodni:
– Pedig milyen jól aludtam! Félhomály, csend,
régi levelek rózsaillata, egy parányi egérszaggal
keverve… Éppen azt álmodtam…
Lukréciát nem érdekelte, mit álmodott
Szerénke. Fontosabb dolga volt: be kellett vádol-
nia Frakkot Irma néninél és Károly bácsinál.
a) Keressetek a fenti szövegben valakit vagy valamit
megnevező szavakat!
b) Csoportosítsátok a gyűjtött szavakat aszerint, hogy élőlényt, élettelen tárgyat vagy gon-
dolati dolgot neveznek-e meg! Írjatok mindegyik csoporthoz két-két példát!
3. Olvasd el a valakit vagy valamit megnevező szavakat! Írd le emlékezetből őket!

épít, építész, építkezik, építmény
ír, író, írás, írásjel
barát, barátság, barátkozik, barátságos
42

4. Olvasd el az alábbi szöveget!
A Margit-sziget a Duna egyik szigete
Budapestnél. IV. Béla királyunk leányáról
nevezték el. Terebélyes öreg fák, nagy pázsitmezők,
rózsaligetek és sziklakertek között kígyóznak
árnyas sétaútjai.
A sziget Margit híd felőli részén található a
Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda.
a) Mit jelentenek a kiemelt szavak? Hasonlítsátok össze őket! Miben egyeznek? Miben
különböznek?
b) Figyeld meg, hogyan csoportosítottuk a valakit vagy valamit megnevező szavakat!
Több hasonló élőlénynek vagy Valakinek vagy valaminek a saját,

tárgynak a közös neve megkülönböztető neve
szigete királyunk Margit-sziget
leányáról fák Duna
pázsitmezők rózsaligetek Budapestnél
sziklakertek sétaútjai IV. Béla
Margit híd
Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda


Ezek a szavak köznevek. Ezek a szavak tulajdonnevek.
5. Olvasd el a szóoszlopok szavait!

Mátra Budapest Tisza Eszter
Bakony Győr Duna Réka
Mecsek Szeged Maros Dóra
a) Melyik köznév illik az egy csoportba tartozó tulajdonnevekhez? Nevezd meg!

b) Gyűjts tulajdonneveket mindegyik csoporthoz! Írj le közülük kettőt-kettőt!
6. Csoportosítsd jelentésük alapján az alábbi szavakat!

a) Írd le a feladat szavait folyóírással a megfelelő helyre!
OSZTÁLY, DIÓ, TISZA SZEGED, GÓLYA, FALEVÉL,

MÓRA FERENC, MEGGY, MÁTRA, VUK, KÖNYV, TOKAJ
Köznév Tulajdonnév
b) Alkoss néhány összefüggő mondatot a leírt szavak felhasználásával!
43

A toldalékos szavak
1. A következő találós kérdések Nyulász Péter Miazami című könyvéből valók. Mi a megfej-
tésük? Segítenek a képek.
Folyóban vagy tóban lakó, Nincs feje, de kalapot hord,
ollója van, mégsem szabó. lába helyén meg egy bocskort.
Mi az? Olyan, mint egy esernyő,
eső után nagyra nő.
Mi az?
Olyan, mintha porcukorral szórnák be a tájat,

fehérek a növények, és fehérek a házak.
Mi az?
a) Miben hasonlítanak a szövegekből kiírt szavak?
folyó|ban tó|ban
bocskor|t kalap|ot
ház|ak növény|ek
porcukor|ral táj|at


szótő toldalék szótő toldalék
b) Beszéljétek meg, miért használunk toldalékokat!

c) Írd le emlékezetből az egyik találós kérdést!
2. Olvasd el a szöveget! Mondd el, mit neveznek meg a kiemelt szavak!

A vízben való fürdőzést az elefántok is sze-
retik. Egész csordák strandolnak egy-egy
nagyobb afrikai tóban. Ezek a behemót állatok
ugyanolyan önfeledt élvezettel lubickolnak,
mint a gyerekek. Valóságos csúszdát készíte-
nek maguknak. Hatalmas testükkel mély tek-
nőt vájnak, majd a meredek partról lecsúszva a
vízbe csobbannak.
a) Másold le a kiemelt szavakat a kérdések szerint csoportosítva!
Mit? Kik? Mik? Hová? Mibe? Hol? Miben? Miről? Mivel?
b) Válaszd el függőleges vonallal a lemásolt szavakban a szótőt és a toldalékot!
44

A -t toldalékos szavak
1. Olvasd el A zenélő egér című mese részletét! Hogyan folytatódhatott a történet?
Az egérnek az volt a vágya, hogy karmester lehessen. Alapított hát egy zenekart.
A dobot az oroszlán kapta, a tigris a hegedűt, a trombitát pedig a medve.
– Pompás! – mondta az egér. Frakkot öltött, és cilindert tett a fejére. – Ideje, hogy
elkezdjük a muzsikálást!
a) Olvasd el a szövegből kiírt szavakat! Miben hasonlíta-
nak egymáshoz?
zenekar|t frakk|ot
dob|ot cilinder|t
hegedű|t muzsikálás|t
trombitá|t
b) Melyik kérdésre válaszolnak a leírt szavak?

Hogyan ejtjük, és hogyan írjuk ezekben a szavakban a -t toldalékot?
2. Figyeld meg a táblázatba írt szavak toldalékos alakjait! Keress szabályszerűséget!

Ki? Mi? Kit? Mit? Kiket? Miket?
fiú, gally, gólya fiút, gallyat, gólyát fiúkat, gallyakat, gólyákat
a) Alkoss mondatokat a táblázat -t toldalékos szavaival!

b) Toldalékold a megadott szavakat úgy, hogy a Kiket?, Miket? kérdésre válaszoljanak!
Írd is le őket a kérdések szerint csoportosítva!
lány, elefánt, gyerek, tűzoltó, tulipán, szivárvány, virágszirom, asszony
A Kit?, Mit?, Kiket?, Miket? kérdésekre válaszoló szavak végén a -t toldalék mindig
rövid. (Például: sirályt, virágot.)
3. Olvasd el a következő szöveget! Mit tudsz még a mókusról? Mondd el!

A mókus szereti a diót, de a mogyorót még inkább. Kedveli a makkot, a fenyőtobozt.
Olykor belekukkant a madarak fészkébe. Kirabolja, ha nincs otthon az anyamadár.
Feltöri és megissza a tojásokat. Ha gyenge madárfiókákat talál a fészekben, azokat is
megeszi.
a) Keresd meg és írd ki a szövegből a -t toldalékos szavakat!
b) Válaszd le függőleges vonallal a szótőt a toldaléktól!
45

A -ból, -ből; -tól, -től; -ról, -ről toldalékos szavak
1. Olvassátok fel helyes kiejtéssel a szólásokat, közmondásokat! Értelmezzétek a jelentésü-
ket! Segítségetekre lehet O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások című könyve.
Kiugrasztja a nyulat a bokorból. Kutyából nem lesz szalonna.
Könnyű tele hassal böjtről prédikálni. Bolhából elefántot csinál.
Akit a kígyó megmart, a gyíktól is fél. Tűzről pattant.
Egy rókáról nem lehet két bőrt lenyúzni. Nem látja a fától az erdőt.
a) Figyeljétek meg a táblázatba írt szavakat! Milyen összefüggést fedeztek fel a kérdőszók
és a toldalékok között?
Miből? Mitől? Miről?

bokor|ból fá|tól róká|ról
kutyá|ból gyík|tól tűz|ről
bolhá|ból böjt|ről
b) Hogyan halljuk, és hogyan írjuk a toldalékokban az ó és az ő hangot? Adj jó tanácsot a

-ból, -ből; -tól, -től; -ról, -ről toldalékos szavak leírásához!
2. Mi a megfejtése a találós kérdéseknek? Segítenek a képek.

A szabad mezőre gyakran kisétálok,
pedig kis házamtól soha meg nem válok.
Mi az?
Fából van, de nem bútor, Zátonyról a nyílt tengerre

le ne térj a kisútról! fényét szórja messze-messze.
Sűrű bozót, labirintus, Éjjel, ködben arra való,
Nyuszi lakja, szarvas, mókus. Kerülje ki minden hajó.
Mi az? Mi az?
a) Keresd meg a találós kérdések szövegében a toldalékos szavakat! Olvasd fel őket!
b) Írd le emlékezetből a Miből?, Mitől?, Miről? kérdésre válaszoló szavakat!
A szavak -ból, -ből; -tól, -től; -ról, -ről toldalékában a magánhangzó mindig hosz-
szú. (Például: fá|ból, könyv|ből, kép|től, asztal|ról, szék|ről.)
3. Soroljátok fel, miből készül a palacsinta és a limonádé! Válaszoljatok toldalékos szavakkal!
46

A -ban, -ben; -ba, -be toldalékos szavak
1. Olvasd el a mondatpárokat! Kérdezz a kiemelt szavakra!
a) Mi a különbség a mondatpárok kiemelt szavai között? Beszéljétek meg!
Peti beugrik a vízbe. Peti a vízben lubickol.
A család beszáll az autóba. A család az autóban ül.
b) Alkossatok a fentiekhez hasonló mondatpárokat!
2. Olvasd el a következő szöveget! Ha már voltál színházban, mesélj az

élményeidről!
Petra barátaival színházba készül. Az alkalomhoz illő öltözetben
áll a tükör előtt. Gyorsan kabátba bújik, és a táskájába rakja a jegyét.
Időben érkezik a színházba, ahol az előtérben már várják a társai.
Kabátjukat beadják a ruhatárba, majd elfoglalják helyüket a szín-
házteremben.
a) Melyik kérdésre válaszolnak a kiemelt szavak? Írd le őket
a kérdések szerint csoportosítva!
Hová? Mibe? Hol? Miben?
b) Jelöld színessel a leírt szavakban a toldalékokat! Mit vettél észre?
Ha a szó a Hol?, Miben? kérdésre válaszol, akkor -ban, -ben; ha a Hová?, Mibe?
kérdésre, akkor -ba, -be; -ra, -re toldalékot kap. (Például: Beállok a sorba. Az első
sorban állok.)
47

A -val, -vel toldalékos szavak
1. Olvasd el a következő mondatokat! Neked van-e valamilyen háziállatod? Mondd el, ho-
gyan gondozod!
Barnust a szülei egy hörcsöggel lepték meg. A kis állatot forgáccsal bélelt ketrecben
tartják. Friss salátával, uborkával, sárgarépával és napraforgómaggal etetik. A fiú
délutánonként szívesen játszik a kis állattal.
a) Kérdezz a kiemelt szavakra! Mi a kérdőszó?
b) Figyeld meg, mi szerint csoportosítottuk a szöveg kiemelt szavait!
salátá|val hörcsög|gel
uborká|val forgác(s)|csal
sárgarépá|val napraforgómag|gal
állat|tal


A szótő magánhangzóra végződik. A szótő mássalhangzóra végződik.
c) Figyeljétek meg a szóalakokat! Hogyan változott a -val, -vel toldalék? Beszéljétek meg!
A -val, -vel toldalék v-je teljesen átalakul, hasonul a szó utolsó mássalhangzójához,
ezért ilyenkor azt hosszan ejtjük és írjuk (például: sajttal, művésszel).
2. Olvasd el Gyárfás Endre Ábrándozzunk! című versét!

Ugye öcskös, a spenót
jó is lenne, – tükörtojással,
ha kertünkben a zöldhagyma
megteremne – csirkemájjal,
a krumpli a káposzta
– de főtt kolbásszal, – sült karajjal,
a saláta az eper meg
– rántottával, – tejszínhabbal!
a) Keress a vers szövegében toldalékos szavakat!
b) Írd le emlékezetből a vers -val, -vel toldalékos szavait!
3. Olvassátok fel a szópárokat!

a) Hasonlítsátok össze a szavak jelentését!
szegel – szeggel tálal – tállal könyvel – könyvvel szerel – szerrel
b) Alkossatok mondatokat a szópárokkal!
48

A tulajdonnév fajtái
1. Jártál-e már Budapesten? Ha igen, meséld el, milyen nevezetességeket néztél meg!
a) Olvasd el a következő szöveget!
Zsuzsi és Zoli Budapesten jártak. Először
Buda nevezetességeit keresték fel. Legjobban
a Halászbástya tetszett nekik. Ezután fölmentek
a Gellért-hegyre. Megcsodálták a Duna másik
oldalán az Országház pompás épületét, majd
sétálni indultak. A Szabadság hídon átgyalogol-
tak Pestre. Ebéd után a Természettudományi
Múzeumba mentek, majd a Magyar Színházban
megnézték az Égigérő fű című mesejátékot. Este
a Lánchíd mellől gyönyörködtek a kivilágított
fővárosban.
b) Beszéljétek meg, mit neveznek meg a kiemelt szavak!
2. A tulajdonnévnek több fajtája van. A táblázatból megtudod, melyekről tanulunk az idén.

a) Tekintsd át a táblázatot!
A tulajdonnevek fajtái Példák

Személynevek Attila, Nagy Zsófia, Móra Ferenc
Állatnevek Kormos, Bambi, Kincsem
Földrajzi nevek Eger, Tisza, Bakony
Intézménynevek Madách Színház, Fekete István Gimnázium
Címek Tarka rét, Zalai Hírlap, A két Lotti
b) Mondjatok önállóan egy-egy példát a tulajdonnévfajtákhoz!
3. Gyűjtsetek a saját lakóhelyetekről vagy a környékéről tulajdonneveket!

Például:
intézmények (iskola, óvoda, múzeum stb.) neve;
folyók, patakok, tavak neve;
hidak neve;
hegyek, dombok, síkságok, földterületek neve;
helységek (városok, falvak, tanyák stb.) neve;
utak, utcák, terek neve.
a) Írjátok le a gyűjtött tulajdonneveket helyesen!
b) Mondjátok el, mit neveznek meg!
49

A személynevek
József Attila hároméves volt, amikor az apja, József Áron
elhagyta őket. A család hónapról hónapra mélyebbre süllyedt
a szegénységben. Az édesanya, Pőcze Borbála, két kisebbik gyere-
két, Etust és Attilát kénytelen volt nevelőszülőkhöz adni.
a) Figyeld meg a szövegből kiírt tulajdonneveket! Mit neveznek meg?
Milyen részekből állnak?
József Attila
Pőcze Borbála
Családnév (Vezetéknév) Utónév (Keresztnév)
b) Gyűjts érdekességeket József Attiláról az internet segítségével!
2. Írd le a nevedet az alábbiak szerint! Melyiket mikor használod?

Családnév Utónév Becenév
a) Hogyan illik bemutatkozni? Beszéljétek meg!

b) Játsszátok el, hogyan mutatkoznátok be egy felnőttnek az iskolában és egy idegen gye-
reknek a játszótéren!
3. A magyar családnevek eredete igen változatos.

a) Gyűjtsetek családneveket az alábbiak szerint!
Mesterségre utaló Például: Esztergályos
Tulajdonságokat kifejező Például: Fekete
Földrajzi nevekből származó Például: Füredi
Hangszerek nevéből származó Például: Lantos
Nép nevéből eredő Például: Orosz
b) Folytassátok a gyűjtést! Keressetek másféle eredetű tulajdonneveket is!
A személyek saját, megkülönböztető neve is tulajdonnév, ezért minden szót nagy be-
tűvel kezdünk (például: Nagy Ádám Gábor).
4. Híres emberek nevének betűit kevertük össze. Kik ők? Írd le a nevüket helyesen!
RFEMÓNRAEC VÁFEISTNKETE NYJANORAÁS
LEKBEEKENED ÖRESSÁEDORNW CSTVÁSISNUKÁ
50

Az állatnevek
1. Olvasd el a szövegrészletet, amely Fekete István Vuk című művéből való!
A patak vályújában mozgott egy kis szél, és Vuk szőre
felborzolódott örömében, mert a szimatok közt ott volt Tás
meleg, erős illata is. Nem gondolt már Unkára. A vadászat
izgalma vakmerővé tette a kisrókát. Igaz, Nyaut elugrasztot-
ta, de most megmutatja Karaknak, hogy nem ügyetlen.
a) Mi a közös a kiemelt szavakban? Beszéljétek meg!
b) Milyen állatot neveznek meg a kiemelt szavak? Írjátok le azokat a példa szerint!
Például: Vuk – róka
2. Nevezzétek el a képen látható állatokat! Találjatok nekik hozzájuk illő saját neveket!
a) Folytassátok az állatnevek gyűjtését!

b) Találjatok ki olyan történetet, amiben az általatok elnevezett állatok szerepelnek!
3. Állítsd össze egy-egy állat saját nevét a megadott betűkből!

o
T o ty
F ak i
k t
o g
K n e n c á n ó
r o o
á r
cs
n g ó
Bg á o
r T zs a
Az állatoknak is lehet saját, megkülönböztető nevük (például: Cirmos, Villám).

Ezek is tulajdonnevek, ezért nagy kezdőbetűvel írjuk őket.
4. A könyvekben, filmekben szereplő állatoknak – még a vadállatoknak is – gyakran van saját

nevük. Gyűjts minél több ilyen állatnevet! Nézz utána, hogyan kell helyesen leírni őket!
51

A földrajzi nevek
1. Olvasd el az alábbi szöveget! Keresd meg a térképen Szentendrét!
Szentendre Magyarország északi részén, a fővárostól 20 km-re, a Dunakanyar
kapujában épült város. Pest vármegye egyik legkedveltebb kirándulóhelye. A Duna
jobb partján a Visegrádi-hegység és a Pilis öleli körül. A város már az ókorban is lakott
volt, ennek emlékét őrzi néhány utcanév, például az Őrtorony utca. A közelben talál-
ható hegyek legmagasabb pontja a 700 m magas Dobogókő.
a) Figyeld meg a fenti szöveg kiemelt szavait! Mit neveznek meg?
Szentendre – város
Magyarország – ország
Dunakanyar – tájegység
Pest vármegye – vármegye
Duna – folyó
Visegrádi-hegység – hegység
Pilis – hegység
Dobogókő – hegycsúcs
Őrtorony utca – utca


Földrajzi nevek
b) Másold le az a) feladat földrajzi neveit, és írd át színessel a nagy kezdőbetűket!
2. Alkossatok földrajzi neveket a betűcsoportokból! Írjátok le őket helyesen!

Ország neve Város neve Táj neve Folyó neve Hegység neve
ártHorvogász elymobSzath nátDúlnu aszTi ártaM
riuszAta lonSzko Kölislafd ettyóBre özsrnyöB
3. Olvassátok el a következő földrajzi neveket!

Kiskunfélegyháza, Velencei-tó, Mecsek, Békés vármegye, Béke tér, Szabadság híd,
Hajdú-Bihar vármegye, Bodrog, Tihanyi-félsziget, Lánchíd, Ady Endre utca
a) Másoljátok le az előző földrajzi neveket a megadott szempontok szerint csoportosítva!
Egy szóból álló földrajzi nevek Több szóból álló földrajzi nevek
b) Írjátok át színessel a nagy kezdőbetűket és a kötőjeleket!
Az országok, települések, folyók, tavak, utcák stb. saját neve is tulajdonnév (például:
Pécs, Duna, Bükk, Fő út), ezért nagy kezdőbetűvel írjuk őket.
52

Az intézménynevek
1. A negyedikesek budapesti tanulmányi kirándulásuk alkalmával fotókat készítettek azok-
ról az intézményekről, amelyeket megnéztek. A fényképekből kiállítást rendeztek. Figyeld
meg, hogyan írták le az intézmények nevét a képfeliratokon!
Magyar Tudományos Akadémia Madách Színház Fővárosi Állat- és Növénykert
Eötvös Loránd Tudományegyetem Fővárosi Nagycirkusz Magyar Nemzeti Múzeum
a) Mondd el, hogy a fenti intézmények közül melyikben jártál már, vagy melyikbe szeret-
nél eljutni! Mit lehet ott csinálni? Nézz utána az interneten!
b) Másold le az intézményneveket! Írd át színessel a kezdőbetűket!
2. Keresd meg a következő mondatokban az intézményneveket! Írd le őket a megadott szem-

pontok szerint csoportosítva! Írd át színessel a nagy kezdőbetűket!
Hanna a Béke Téri Általános Iskola és Gimnázium 4. osztályos tanulója. Húga nagy-
csoportos a lakásukhoz közeli Meseház Óvodában. Bátyja a Debreceni Egyetem első
éves hallgatója. Édesanyja a Szent Rókus Kórház ápolónője, édesapja a Budapest Bank
informatikusa. Gyakran járnak színházba. Legutóbb a Nemzeti Színház egyik darabját
nézték meg.
Oktatási intézmények neve Kórház neve
Bank neve Színház neve
Az intézmények (hivatalok, vállalatok, iskolák) saját, megkülönböztető nevében az

és kivételével minden szót nagy kezdőbetűvel írunk (például: Magyar Állami
Operaház, Mátyás Király Általános Iskola és Gimnázium).
53

A címek
1. Olvasd el a következő szöveget! Mit neveznek meg a kiemelt tulajdonnevek?
Az író-olvasó találkozón Berg Judit írónő élményszerűen beszélt
magáról és műveiről. Sok gyerek olvasta már Rumini című könyvét,
és a sorozat további részeit (Rumini és a négy jogar, Rumini a Ferrit-
szigeten). Az írónő beszélt arról is, hogyan születtek a Hisztimesék,
vagy a Két kis dinó a középkorban című művei. Elmondta, hogy
legújabb alkotásainak, a Tökmagok a korallzátonyon és a Tökmagok
a piramisban című könyveinek az a célja, hogy a gyerekek megtanul-
ják és megszeressék az olvasást.
a) Mi a címe annak a könyvnek, amit legutóbb kölcsönöztél a könyvtárból?
b) Másold le a szövegben szereplő címeket! Írd át színessel a címekben előforduló nagy
kezdőbetűket! Mondd el, mit tapasztaltál!
2. Figyeljétek meg az alábbi táblázat alapján, hogy mi mindennek lehet címe!

Vers címe Nemzeti dal, A cinege cipője
Könyv címe Keménykalap és krumpliorr, A két Lotti
Színdarab címe A muzsika hangja, A sötétben látó tündér
Film címe Égigérő fű, A Madagaszkár pingvinjei
Mese címe Mátyás király és az igazmondó juhász, Lúdas Matyi
Népdal címe Érik a szőlő, Széles a Duna
Festmény címe Egri nők, Vajk keresztelése
Zenemű címe A fából faragott királyfi, Egy kiállítás képei
Tévéműsor címe Hazajáró, Állatkert a hátizsákban
Újság címe Nemzeti Sport, Élet és Tudomány, Nők Lapja, Pesti Est
a) Hasonlítsátok össze az újságok címének helyesírását a többi cím írásmódjával! Beszéljé-

tek meg, mit tapasztaltatok!
b) Másolj le a fenti táblázatból címeket helyesírásuk szerint csoportosítva! Írj mindkét cso-
porthoz önálló példákat is!
Az első szót és a tulajdonnevet Az és kivételével mindegyik szót
nagy kezdőbetűvel írjuk nagy kezdőbetűvel írjuk
A könyvek, versek, festmények, szobrok, filmek címében az első szót és a

tulajdonneveket írjuk nagy kezdőbetűvel (például: A diadalmas Mátyás).
Az újságok, hetilapok, folyóiratok címében az és kivételével minden szót nagy
kezdőbetűvel írunk (például: Élet és Tudomány).
54

1. Olvasd el Hárs László Levél az erdőből című versének részletét!
a) Miben hasonlítanak a kiemelt szavak?
Az erdőből egy levelet A mackó barlangjába bújt,
hozott a posta reggel, elköltöztek a fecskék,
egy száraz tölgyfa-levelet, a tisztásoknak zöld füvét
néhány sor szöveggel. lerágták a kecskék.
b) Másold le a kiemelt szavakat! Jelöld függőleges vonallal a szótövet! Írd át színes ceru-
zával a toldalékokat!
Például: erdő|ből
2. Helyezd mondatba, és toldalékold a megadott szavakat! Írd le a kiegészített mondatokat!

Ebben a már nem élnek . kastély ember
Anna mos . sampon haj
Lili sétálni indul a . Pumi park
3. Alkossatok valakit vagy valamit megnevező szavakat a halakra írt betűkből!

Írjatok le minél több szót helyesen!
a t d n ó p
o
hl b hl s r k á
a) Toldalékold a megalkotott szavakat úgy, hogy a Kit?, Mit? kérdésre válaszoljanak!

b) Alkoss szöveget a toldalékos szavak felhasználásával!
4. Keresd a kakukktojást! Indokold meg a döntésedet!
madarat, kesztyűt, mogyorót, írót, kastélyt, könyvet, narancsot, kelet, festőt
55

5. A gyerekek az itt látható képekről beszélgetnek. Nevezzétek meg, hogy miről! Gyűjtsetek
egy-egy képről minél több toldalékos szót!
a) Írj le a gyűjtött szavak közül minél többet emlékezetből!

b) Te melyik képről beszélgetnél szívesen? Válassz ki egyet, és beszélgess róla a társaddal!
6. Olvasd fel az alábbi szavak közül a cselekvéseket!

tárol, vízből, fától, őröl, fűről, tűzről, dobol, papírból, bömböl, csatol
a) Másold le a megadott szavak közül a toldalékosokat! Írd át a toldalékjukat!

b) Foglald mondatba a lemásolt toldalékos szavakat!
7. Válaszd ki a mondatba illő szót, és azzal kiegészítve olvasd fel a mondatokat!

kastélyba.
Ellátogattunk egy
kastélyban.
udvarába.
Nagyot sétáltunk az
udvarában.
terembe
Az egyik megnéztünk egy kiállítást.
teremben
a) Ellenőrzés után másold le a helyes mondatokat!
b) Alkoss egy rövid szöveget a lemásolt mondatok felhasználásával!
8. A következő betűrejtvények megfejtése egy-egy Hol? kérdésre válaszoló szó.
uűuó ú ő
a) Foglaljátok mondatba a megfejtés szavait! Írjátok is le azokat!
kap f fal haj ágy kend
b) Alakítsátok át a mondatokat úgy, hogy bennük a rejtvény szavai -ba, -be toldalékot
kapjanak! Írjátok le így is a mondatokat!
56

9. Csoportosítsátok az alábbi tulajdonneveket!
Bács-Kiskun vármegye, A Hétfejű Tündér, Szépművészeti Múzeum, Lázár Ervin,
Galyatető, Kányádi Sándor, Velencei-tó, Fővárosi Állat- és Növénykert,
Nemzeti Sport, A kis herceg, Szamos, Kele, Himnusz, Mancs
Földrajzi nevek Címek Intézménynevek
Személynevek Állatnevek
a) Írjatok mindegyik csoporthoz önállóan is két-két példát! Használjátok a munkafüzet

végén található Helyesírási szógyűjteményt vagy A magyar helyesírás szabályai című
könyvet!
b) Mondjátok el, mit tudtok a leírt tulajdonnevek helyesírásáról!
10. Alkoss szavakat a betűkből a megadott tulajdonnévfajták szerint! Írd le őket!

Személynév Földrajzi név Állatnév
Mtáé Zngeő á o n cs B g
PetiSőfdánor Dcebrene ruhVa
Mnnriaa Jpáan orukiK
Intézménynév Cím
n z h á sz í í g V cibaBBer
b ó Sz a E r K v i n rtSpoépKse
á r ö ny v t o á l y á n k i O r sz l r
11. Olvasd össze a tulajdonnevek kezdőbetűit! Mi a megfejtés?

FOLYÓ, VERS, BODROG, ATTILA, ISKOLA, SZIGET, LÁNCHÍD, RÁDIÓ,
PILÓTA, ANGLIA, TÜSKEVÁR, KÖNYVTÁR, OLASZORSZÁG, ÚJSÁGÍRÓ,
NEMZETI DAL, PATAK, SZOBOR
12. Az alábbi mondatokban városneveket rejtettünk el.

a) Keressétek meg és írjátok le őket helyesen! Például: Anyu, a szódavíz elfogyott.  Aszód
Az egész mező túrásokkal van tele. A keszeg eddig a folyóban úszkált.
Peti ihat vaníliás tejet? Megtalálta Tamás a megoldást.
Ti is kaptok ajándékot? A madáretetőbe gerle szállt.
b) Próbálkozzatok hasonló mondatok alkotásával!

57

Szavak előtt, szavak után
a) Figyeld meg, hogy a kiemelt szavak milyen jelentésű szavak előtt állnak!
Peti és Panni hazafelé mentek az iskolából. Megálltak az utcán egy kirakat előtt.
Vágyakozva nézték a játékokat. Peti egy autót szeretne, Panni egy társasjátékra vágyik.
Pár percig még a kirakatot nézték, aztán elindultak a lakásuk felé.
b) Olvasd el a kiemelt szavak nélkül a szöveget! Mit vettél észre?
2. Van-e különbség a mondatpárok tartalma között? Beszéljétek meg, mi okozza az eltérést!
Klári megtanulta a verset. Kati is megtanult egy verset.

Elhoztam a könyvet. Hoztam egy könyvet.
Megvesszük az újságot. Veszünk egy újságot.
3. Hangoztasd helyesen a szókapcsolatokat! Figyeld meg, mikor áll a, mikor áll az a szavak előtt!
a gally a bükkfa a bicikli a holló a kotta
az uzsonna az olló az asszony az erdő az óra
Mássalhangzóval kezdődő szavak előtt a, magánhangzóval kezdődő szavak előtt az

szót használunk (például: a mese, az oroszlán).
4. Pótoljátok a mondatokból hiányzó a, az, egy szavakat!

a) Írjátok le a mondatokat helyesen!
Adtam ceruzát Istvánnak.
Kinek adta oda ollóját Enikő?
Bárcsak kapnék új tolltartót!
Jaj, leesett füzet az asztalról!
b) Lehetséges-e többféle megoldás? Beszéljétek meg!
5. Olvassátok el Lackfi János Kiejtés című versének részletét! Milyen helyesejtési hibára hívja fel
a figyelmet a költő?
Olyan nincs, hogy De ha azt mondom,

Zákos bácsi, az Ákos bácsi,
olyan van csak, hogy mintha azt mondanám,
Ákos bácsi. a Zákos bácsi.
58

6. Olvasd el az alábbi mondatokat!
A tanterem előtt vidáman köszöntik egymást a gyerekek. Az órák alatt figyelmesen
dolgoznak, sokat tanulnak. Ebéd előtt mindig alaposan megmossák a kezüket. Délután
pedig jót játszanak a fák alatt.
a) Válaszolj szószerkezettel a kérdésekre a fenti mondatok alapján!
Hol köszöntik egymást a gyerekek? Mikor tanulnak, dolgoznak?
Mikor mossák meg a kezüket? Hol játszanak délután?
b) Vizsgáld meg, mit fejeznek ki az a) feladatban gyűjtött szószerkezetek!
7. Olvassátok el az alábbi szószerkezeteket!

a) Írjátok le őket csoportosítva aszerint, hogy helyet vagy időt fejeznek-e ki a mondatban!
a ház előtt óra alatt vacsora után órákon át éjfél előtt

a pusztán át a Duna felé dél felé a víz alatt a fa alá
b) Alkossatok a fenti szószerkezetekkel mondatokat! Írjatok le közülük kettőt!
8. Helyettesítsd szószerkezetekkel a következő mondatok kiemelt szavait a példa szerint!

Például: Peti ott ül az ablaknál.  Peti ott ül az ablak előtt.
Zsófi egy széket vitt az asztalhoz. Egy táska van a széknél.
Petra a könyvespolcnál áll. Válogass kedvedre a könyvekből!
9. Olvasd fel helyes kiejtéssel az alábbi szavakat! Figyeld meg a helyesírásukat!

helyett, végett, előtt, között, mellett, miatt, alatt, fölött, mögött
iránt, hosszat, át
a) Alkoss mondatokat a fenti szavak használatával!

b) Írj le közülük négy mondatot! Ügyelj a helyesírásra!
10. Mutassátok be a mondatokban leírt cselekvéseket!

Viki az ajtó mellett áll. Viki az ajtó mellé áll. Viki elmegy az ajtó mellől.
Alkossatok hasonló mondatokat a következő szószerkezetekkel!
autó előtt, autó elé, autó elől ház mögött, ház mögé, ház mögül
59

Mit tudsz a valakit vagy valamit megnevező szavakról?
VALAKIT VAGY VALAMIT MEGNEVEZŐ SZAVAK
Jelentése Fajtái Toldalékolása
Élőlény Köznév Tulajdonnév folyó|k viz|ek

folyó|t viz|et
Személynév folyó|ba víz|be
Tárgy
folyó|ban víz|ben
folyó|ból víz|ből
Állatnév folyó|ról víz|ről
Gondolati dolog
folyó|tól víz|től
Földrajzi név folyó|val víz|zel
Intézménynév
Cím

a) Keress a szövegben valakit vagy valamit megnevező szavakat! Olvasd fel őket!
Czinka Panna, a legendás magyar cigányprímás Sajógömörön született. Zenész-
családból származott, nagyapja és apja II. Rákóczi Ferenc fejedelem udvarának muzsi-
kusai voltak.
Az apja mindenképpen tovább akarta adni a mesterségét, de mivel fia nem volt, lány-
gyermeke bölcsőjébe tette a hegedűt, a prímások szokása szerint.
Ahogy nőtt a gyermek, tanítgatta a hangokra, fogásokra.
Panna nagyon ügyes volt, gyorsan tanult. Lányi János földes-
úrnak is tetszett a játéka. Rozsnyóról fogadott melléje zeneta-
nárt, de a leány hamarosan mesterén is túltett.
Czinka Panna később saját zenekart alapított, amiben ő
volt a prímás. Rövidesen országos hírnévre tett szert, a
magyar urak versengve hívták magukhoz esküvőkre, keresz-
telőkre. Mindenütt nagy sikere volt, még Lengyelországba is
meghívták hegedülni.
b) Írj példákat a szövegből a következőkre!
Köznevek Tulajdonnevek Toldalékos szavak Összetett szavak
60

Kapcsolattartás írásban
1. Olvassátok el Varró Dániel Miért üres a postaláda mostanába? című versének részleteit!
Nem tudom, hogy mostanába
Mért üres a postaláda.
Megy az ember oskolába,
Belekukkant, belenéz:
Se képeslap, se levél.
Postás bácsi, mondja, drága,
Hol csatangol mostanába?
Én hallgattam az intelmekre,
Felköltöztem az internetre.
Azóta a levelek
Nem hevernek kupacban,
Levél helyett üzenet,
Bélyeg helyett kukac van.
a) Hogyan tartod a kapcsolatot a barátaiddal, osztálytársaiddal? Mondd el! Választhatsz
az alábbiak közül!
Átmegyek hozzá beszélgetni. Levelet írok neki.
Küldök neki egy SMS-t. Csetelek vele.
E-mailezek vele. Képeslapot küldök.
Találkozom vele valahol. Felhívom telefonon.
Üzenek neki valakivel. Videohívást kezdeményezek.
b) Soroljátok fel, hogyan lehet kapcsolatot teremteni, illetve tartani a távol lévő rokonok-
kal, barátokkal, ismerősökkel! Mondjátok el, melyiknek mi az előnye, mi a hátránya!
c) Ki melyik kapcsolattartási módot használja a leggyakrabban? Miért?
d) Figyeljétek meg, hogyan fejlődött az üzenetküldés az idők folyamán! Mondjátok el, mi
történik a képeken, mi minden változott!
galambposta
telefon
okostelefon
távíró
futár mobiltelefon
61

2. Értelmezzétek az alábbi közmondásokat! Beszéljétek meg, szerintetek mikor és miért fon-
tos az írásbeli kapcsolattartás!
A szó elszáll, az írás megmarad. A szót elfújja a szél.
3. Olvasd el a következő levelet!

a) Kinek szól? Ki írta?
Drága Anya és Apa! Megszólítás
Már a harmadik napot töltöm távol tőletek. Nagyon hiányoz- A levélírás oka
tok, pedig csodálatos itt minden.
Kis faházakban lakunk, amelyeket hatalmas fák vesznek körül.
Minden reggel madárdalra ébredünk. A közelben egy kis patak
csörgedezik, a vize hideg és kristálytiszta. A patakon keskeny fa-
híd ível át, amely egy tisztásra vezet. Nagyon szeretünk ott fut-
A közlendők
kározni, labdázni.
megfogalmazása
Képzeljétek, ma délután számháborúztunk! Sokáig bujkáltunk
a sűrű bozótban, hogy ne tudják leolvasni a számunkat. A mi
csapatunk nyert!
Este ügyességi verseny lesz. Holnap pedig felmegyünk a hegy-
tetőn lévő várromhoz.
Pénteken öt órakor érkezünk haza. Gyertek ki elém a pálya-
udvarra!
Szeretettel gondolok rátok! Sok-sok puszit küldök. Búcsúzás
Királyrét, 2024. július 20. Keltezés
Réka Aláírás
b) Figyeld meg, mivel kezdődik, mit tartalmaz, és hogyan zárul a levél!
4. Fogadd meg az alábbi tanácsokat a levelezésről!

Ne olvasd el a másnak szóló levelet! Az csak neki szól!
Rövid időn belül válaszolj a kapott levélre! Úgy illik.
Ne legyen maszatos, gyűrött a levélpapír és a boríték! Az tiszteletlenség.
Írásod legyen tetszetős, olvasható! Ezzel megtiszteled a címzettet.
Mielőtt elküldöd a levelet, olvasd át, és javítsd ki a helyesírási hibákat!
5. Írj levelet! Választhatsz az alábbi témák közül is!

Mutasd be a lakóhelyedet, iskoládat egy távoli barátodnak!
Mutatkozz be új levelezőtársadnak!
Írd meg a nagyszüleidnek az egyik iskolai élményedet!
62

6. Olvassátok el a következő leveleket!
a) Állapítsátok meg, miben hasonlítanak, miben különböznek egymástól!
Bárdos Lajos Általános Iskola

2120 Dunakeszi
Iskola sétány 18.
Tisztelt Igazgató Asszony / Úr!

Örömmel tájékoztatjuk, hogy a Szemfüles gyermekfolyóirat nyelvészverse-
nyén részt vevő 4. osztályos tanulók közül Nagy Fanni képviselheti az Önök
iskoláját az országos döntőben.
Tisztelettel kérem, hogy a verseny időpontjáról és helyszínéről szóló tájékoz-
tatónkat szíveskedjék átadni a tanulónak.
Budapest, 2024. április 19.
Üdvözlettel: .............……………………….
Takács Piroska
szerkesztő
Kedves Tanító néni!

Amióta elköltöztünk, sok minden történt velem.
Ebben az osztályban huszonheten vagyunk. Már
barátnőm is van, aki mindenben segít. Tegnap az
osztállyal meglátogattuk a Móra Ferenc Múzeumot,
ahol sok érdekességet láttunk. A jövő héten szín-
házba megyünk.
A régi osztálytársak közül Rékával és Borival
levelezek.
A tanító nénit sok szeretettel üdvözlöm.
Szeged, 2024. ápr. 16.
Volt tanítványa:
Éva
b) Hasonlítsátok össze a két levelet! Válaszoljatok a kérdésekre!
Ki a levélíró?
Ki a címzett?
Milyen kapcsolat van közöttük?
Milyen célból íródott a levél?
63

7. A hagyományos levelezést gyakran helyettesítheti az elektronikus levélváltás, az e-mail
(ímél). A következő e-mailt neked küldjük, olvasd el!
Feladó: magyar.nyelv@tankonyv.hu
Dátum: 2024. 05. 15.
Címzett: negyedikes.tanulo@gmail.com
Tárgy: Amit az e-mailről tudni kell
Kedves Negyedikes!
Az elektronikus levél két részből áll, a levél szövegéből és az előtte elhe-
lyezkedő fejlécből. A fejléc tartalmazza a feladó és a címzett e-mail-címét,
a levél feladásának dátumát és a levél tárgyát.
A papíralapú levelezés szabályai az e-mailre is vonatkoznak.
Az e-mailben ugyanúgy van megszólítás, elbúcsúzás és aláírás, mint a hagyo-
mányos levélben, de a formája kevésbé kötött.
Üdvözölnek: a könyved szerzői
a) Nevezzétek meg az elektronikus levél részeit!

b) Mit tudtatok meg az üzenet szövegéből? Magyarázzátok el egymásnak!
8. A mobiltelefonra kapott rövid értesítést sms-nek nevezzük.

a) Beszéljétek meg, ki és miért küldhette ezeket az üzeneteket!
Vác 5467 zónában

Szia! Lekéstem a vo- Jelenleg értekezleten
JKL567 rendszámra
natot, csak 5 után érek vagyok. Később visz-
2024. 09. 27. 17:25-kor
haza. Bori szahívom. András
parkolása elindult.
b) Az sms-ek rövidsége miatt gyakran használunk rövidítéseket. Írjátok le a mai helyesírá-

sunk szerint helyesen az sms-ben kapott üzenet szövegét!
Rövidítés Jelentés
+ meg Hali! Nemtom ki vagy
5let ötlet 5letem sincs + nem is
értem mit üziztél
nemtom nem tudom
a telomra!
üziz üzen Csá! Balu
telo telefon
c) Olvassátok el Zsiros Gabriella szövegét! Beszéljétek meg, miről szól! Próbálkozzatok

hasonló szövegek alkotásával!
onnek 1 uj de ettol meg
uzenete erkezett nagyon jol olvas6o
nincsen benne +erti ezt
nagybetu es ekezet az uj generacio
64

A tulajdonságot kifejező szavak
Gyűjtsetek olyan szavakat, amelyek a képen látható élőlények, tárgyak tulajdonságait
nevezik meg!
Keressétek meg a gyűjtött szavak rokon értelmű megfelelőit!
Mondjatok ellentétes jelentésű szópárokat a kép alapján!
65

1. Ismételjétek át, amit 3. osztályban tanultatok a tulajdonságot kifejező szavakról!
Tulajdonságot kifejező szavak
Fokozása Alapfok (ügyes, jó)

Középfok (ügyesebb, jobb)
Felsőfok (legügyesebb, legjobb)
A tulajdonságot kifejező szavak végén hosszú

Helyesírása az -ó, -ő (forró, kiváló, bő, kitűnő)
az -ú, -ű (hosszú, savanyú, gyönyörű, könnyű)
2. Olvassátok el az alábbi meserészletet! Fogalmazzátok meg, mi a mese tanulsága számo-

tokra!
Egyszer egy erdőben élt egy büszke szarvas. Amikor
inni ment a kis tóhoz, mindig megcsodálta pompás
agancsát a sima víztükörben.
– Gyönyörű agancsom miatt megérdemelném, hogy
én legyek az állatok királya – gondolta magában.
Amikor azonban megpillantotta vékony, kecses lábait,
elkedvetlenedett:
– Miért kell nekem ilyen csúf, pipaszár lábakon élnem?
Ahogy így bánkódott, a bozótból előbújt egy éhes far-
kas. A szarvas felriadt és eliramodott, a farkas pedig
utánaeredt. Az erdő azonban olyan sűrű volt, hogy a
szarvas agancsa folyton beleakadt a vékony gallyakba.
Futása lassabb lett, lábai hiába igyekeztek, épp hogy el
tudott menekülni a farkas elől.
a) Keressétek meg a fenti szövegben a tulajdonságot kifejező szavakat!
b) Írjátok le a megadott szavakhoz tartozó tulajdonságokat!
Például: szarvas – büszke
agancs tó víztükör láb
farkas erdő gallyak futás
c) Gyűjtsétek össze a szarvas tulajdonságait a mese alapján!
66

3. Találd ki, melyik tulajdonságot rejti egy-egy betűcsoport!
a) Írd le a megalkotott szavakat helyesen!
ádimv ioprs aacslnyo eekrsű
gőrssü eeekllms hösűv aópr
firss foórr áiklóv aikrt
b) Válassz ki három szót a leírtak közül! Alkoss velük összefüggő mondatokat!
4. Mutassátok be a képen látható állatokat tulajdonságot kifejező szavakkal!

Például: szorgos, hasznos, apró
5. Egészítsd ki az alábbi mondatokat ellentétes jelentésű tulajdonságokkal! Ellenőrizd

a leírt szavak helyesírását a munkafüzetben lévő Helyesírási szógyűjtemény segítségével!
Ami nem mély, az . Aki nem öreg, az .

Ami nem gyors, az . Aki nem bátor, az .
Ami nem szögletes, az . Aki nem bánatos, az .
Ami nem szép, az . Aki nem irigy, az .
Ami nem édes, az . Aki nem vidám, az .
Ami nem gyenge, az . Aki nem vesztes, az .
6. Írd le a következő szókapcsolatokat úgy, hogy a „jó” szót rokon értelműre cseréled!
jó idő jó ebéd jó meccs jó könyv
jó gyerek jó emlék jó zene jó ötlet
a) Hasonlítsátok össze, hogy ki melyik tulajdonságot kifejező szót használta!

b) Foglaljátok mondatba az átalakított szókapcsolatokat!
67

7. Olvasd el a következő szöveget, és keresd meg benne a tulajdonságokat!
A világ legmagasabb fája a mamutfenyő, legvastagabb törzse viszont az afrikai sza-
vannákon növő majomkenyérfának van. Törzsében hatalmas odvak képződnek,
melyek esős időben kényelmes menedéket nyújtanak. A majomkenyérfa sokkal terebé-
lyesebb az eukaliptusznál, ami másban rekorder. Az összes fa közül az eukaliptusz
növekedése a leggyorsabb. Az óriási fa termése azonban kisebb, mint egy borsószem.
a) Másold le a szöveg tulajdonságot kifejező szavait csoportosítva!
Alapfok Középfok Felsőfok
b) Mondd el, mit tudsz a középfokú és a felsőfokú szavak helyesírásáról!
8. Melyik szó nem illik a sorba? Keresd meg a kakukktojást! Indokold a választásodat!
sós, bús, jós, diós, idős, erős
forró, holló, buzgó, olcsó, apró, alsó
apróbb, előbb, frissebb, nagyobb, bővebb, rútabb
leghátsó, legfelső, legalsó, legszélső, legelő
domború, sanyarú, savanyú, szigorú, szomorú, koszorú
9. Értelmezzétek a következő szólások jelentését! Segíthet O. Nagy Gábor Magyar szólások

és közmondások című könyve. Fejezzétek ki egy-egy tulajdonsággal a szólások jelentését!
Fabatkát sem ér. Köti az ebet a karóhoz.
Az ingét is odaadná. Lyukas a marka.
Vág az esze. Vaj van a fején.
Élére rakja a garast. A kákán is csomót keres.
Belé bújt az ördög. Az árnyékától is fél.
10. Alkoss a megadott szótagokból tulajdonságot kifejező szavakat!

a) Írd le szótagolva a megalkotott szavakat! Figyeld meg a szótaghatárokat a leírt szavak-
ban!
-csóbb -ol- leg- -jabb -ú- leg- -é- leg- -de- -sebb
A felsőfokú tulajdonságokat a leg- és a szótő találkozásánál választhatjuk el.

(Például: leg-okosabb, leg-érettebb, leg-apróbb).
b) Írd le szótagolva a következő szavakat! Alkalmazd az előző szabályt!
legerősebb, legeszesebb, legügyesebb, legöregebb, leglassabb
c) Alkossatok mesét, amelynek a szereplőire illenek ezek a tulajdonságok!
68

1. Olvassátok el az alábbi mondatokat! Mit tudtok meg a kiemelt szavakból?
Az egri nők hősiesen védték a várat.
A bajai halászlébe tésztát is tesznek.
Édesapám névnapjára kapott egy üveg badacsonyi bort.
A nagymamának herendi porcelánt vittünk ajándékba.
a) Vajon miért írjuk kisbetűvel ezeket a kiemelt szavakat? Beszéljétek meg!
b) Figyeljétek meg, hogyan jöttek létre a szöveg kiemelt szavai!
Eger + -i  egri
Baja + -i  bajai
Badacsony + -i  badacsonyi
Herend + -i  herendi
2. Alakítsd át a szavakat a minta szerint!

Például: Szeged  szegedi Makó Gyula Vecsés
a) Egészítsd ki a megalkotott szavakat szókapcsolatokká a képek segítségével!
b) Foglald mondatba a megalkotott szókapcsolatokat!
A tulajdonnévből -i toldalékkal képzett szó kifejezi, hogy valaki vagy valami

honnan való, hová tartozik. Az egy szóból álló földrajzi nevek -i toldalékos alakját
kis kezdőbetűvel írjuk (például: Duna – dunai, Pécs – pécsi).
3. Beszéljétek meg, milyen kezdőbetűk hiányoznak a szavak elejéről! Írjátok le tollbamondás

után a mondatokat!
Hazánk északkeleti részén található okaj. A okaji bor világhírű.
A közeli városban, erencsen készülnek a finom erencsi édességek.
4. Olvassátok el a következő mondatokat!

a) Beszéljétek meg, melyik mondatban mit fejeznek ki a kiemelt szavak!
A Balaton északi partjának kedvelt üdülőhelye Balatonalmádi.
A futóversenyt a balatonalmádi gyerekek nyerték.
b) Alkossatok hasonló mondatpárt a Dunakeszi – dunakeszi, Zamárdi – zamárdi szavakkal!
69

5. Olvasd el Rigó Béla Nálatok laknak-e állatok? című versének részletét!
a) Keresd meg a szövegben a tulajdonságot kifejező szavakat!
Nálatok Olykor felkiált: „Na megállj!”
laknak-e állatok? Hogy mért, ez az ő titka.
Várnak-e rátok Néha meg furcsa beszéd,
régi barátok, azt mondja: „Gyurika szép!”
kutyák, csalafinta macskák
szimatolva a lábatok,
hogy merre jártatok?
Vagy csak egy kalitka
rácsai mögé zárva
mereng egy árva,
ritka, drága
papagáj?
b) Írd le a megtalált tulajdonságokat egymás alá! Állapítsd meg, milyen fokúak!

c) Fokozd a leírt szavakat a példa szerint! Írd át színessel a középfok és a felsőfok tolda-
lékát!
Alapfokú Középfokú Felsőfokú

szép szebb legszebb
6. Beszéljétek meg, melyik magánhangzó hiányzik a tulajdonságot kifejező szavak végéről!

savany keser sűr szomor jószív
szörny hi gömböly hossz lass
ifj gyönyör nagyszer apr als
bord küls j b olcs
középs fels vasorr népszer utols
a) Írd le végződésük szerint csoportosítva a kiegészített szavakat!
-ó, -ő végű szavak -ú, -ű végű szavak
b) Keressetek rímpárokat a kiegészített szavak között! Alkossatok a kiválasztott szavakkal

négysoros verset!
A tulajdonságot kifejező szavak végén az -ó, -ő és az -ú, -ű mindig hosszú.
70

7. Állítsatok össze -ó, -ő vagy -ú, -ű végű szavakat a betűcsoportokból!
ndóajhla gy r ű e sz e őőzle h ú a n gy g e
jeűdvók múbodor d ó í i k l ny cs a n
8. Alakítsd át a szavakat a példák szerint!

Például: hely  helyes, vaj  vajas, zaj  zajos
súly lyuk ünnepély sajt veszély pikkely olaj szabály
a) Írd le a szavakat a bennük lévő j hangot jelölő betű szerint csoportosítva!

b) Alkoss különböző mondatfajtákat az átalakított szavakkal!
9. Döntsétek el, j vagy ly betű hiányzik-e a következő szavakból!

he telen pa kos szívé es seké fo ékony
fá dalmas bá os moso gós le tős pe hes
se telmes tel es homá os se mes terebé es
a) Másoljátok le a kiegészített szavakat!
b) Ellenőrizzétek a munkátokat a munkafüzet Helyesírási szógyűjteménye segítségével!
10. Egészítsd ki a mondatokat a megadott szópárok szavai közül a megfelelővel!

Duna – dunai Tihany – tihanyi Buda – budai
A visszhang már nem hallható.

Magyarország leghosszabb folyója a .
A gyermekvasút a hegyek között szállítja az utasokat.
A Balaton északi oldalán található , a népszerű kirándulóhely.
A főváros Dunától nyugatra fekvő része .
Nagyon tetszett a hajókirándulás.
11. Melyik szó nem illik a sorba? Keressétek soronként a kakukktojást! Indokoljátok a vá-
lasztásotokat!
mezei, iskolai, városi, kapucni, erdei
győri, házi, pécsi, váci, pesti
dunakeszi, kaposvári, kecskeméti, miskolci, gyöngyösi
71

Mit tudsz a tulajdonságot kifejező szavakról?
Tulajdonságot kifejező szavak

Fokozása Helyesírása
• Alapfok • -ó, -ő végű szavak
• Középfok • -ú, -ű végű szavak
• Felsőfok • -i toldalékos szavak
• fokozott szavak
2. A következő feladatok megoldásához használd a megadott szavakat!

fehér, apró, szegény, lusta, lassú, ártatlan, fürge, ritka, mély, új, jó, sekély,
bolyhos, komoly, súlyos, csekély, hajas, tekintélyes, mozdulatlan, irigy,
ismerős, szögletes, ropogós, mélabús, szörnyű, finnyás, kellemes, pettyes, okos,
meggyes, könnyelmű, illedelmes
a) Írd le az ly-s szavak felsőfokú alakját!

b) Egészítsd ki a szóláshasonlatokat egy-egy szóval! Írd le a szólásokat!
, mint a hó. , mint a mákszem.
, mint a templom egere. , mint a lajhár.
, mint a ma született bárány. , mint a gyík.
, mint a holló. , mint a tavalyi kos.
c) Rosszul működött a nyomtató, ezért hiányosan nyomtatta a szavakat. Írd le őket helye-
sen kiegészítve!
tekintélyes mozdulatlan irigy mélabús
ismerős szögletes ropogós szörnyű
d) Találd ki, melyik hosszú mássalhangzós szóra gondoltunk!

Válogat az ételekben. Élvezetes, jóleső.
Kör alakú minták vannak rajta. Piros csonthéjas gyümölccsel töltött.
Felelőtlen, nem előrelátó. Jól nevelt, előzékeny.
72

Szövegalkotási gyakorlatok
1. Olvasd el az alábbi idézeteket! Figyeld meg, milyen választékosan, hangulatosan, érdeke-
sen fejezik ki az írók a gondolataikat!
a) Olvasd fel az idézetekben a neked legjobban tetsző szavakat, kifejezéseket!
A Az erdő újra ezer hangtól csengett, a nap széles sugarakkal tűzött át a facsúcsokon,
mindenütt világos volt.
(F. Salten: Bambi; fordította: Fenyő László)
B A bokrok között megült az alkony, aztán lassan kezdett felkúszni a fák derekán.
(Fekete István: Tüskevár)
C A lángok játékosan nyaldosták a bográcsot.
D Egy napon, mikor a Nap első tavaszi látogatásainak egyikével tisztelgett az er-
dőben, ajándékul hozván egy kis májusi illatot, és mikor a patakok fecsegve
és csörögve üdvözölték egymást az ünnepélyes alkalomból, s a tócsák álmodozva
bámulták a fölöttük suhanó felhőket...
(A. A. Milne: Micimackó; fordította: Karinthy Frigyes)
E Ezek után egy termetes gilisztát húzott a horogra. A giliszta erősen tiltakozott sza-
badon maradt részével, de ezt nem is lehetett tőle rossz néven venni.
F Mert a szél közben erősen feltámadt, és kárörvendő suhogással nyalta a roskadozó
havat.
(Fekete István: Téli berek)
G Lágy és átlátszó kis felhők játszadoztak boldogan a kék égbolton, ráugráltak
a napra, mintha el akarnák takarni, aztán megint lemásztak róla, hogy a következő
jöhessen sorra.
(A. A. Milne: Micimackó; fordította: Karinthy Frigyes)
b) Az idézetek lényegét megfogalmaztuk köznapi ki-
fejezésekkel is. Válaszd ki, hogy ezek a mondatok
melyik idézethez tartoznak!
1. A bogrács alatt ég a tűz.
2. A felhők el akarják takarni a napot.
3. Virrad.
4. A giliszta nem szereti, ha horogra tűzik.
5. Közeledik az este.
6. Fújja a szél a havat.
7. Beköszöntött a tavasz.
73

2. Fogalmazz négy-öt összefüggő mondatot a képről! A történetbe beleszőheted saját horgász-
élményedet is.
a) Olvassátok el az alábbi szövegeket, amelyeket Fekete István Tüskevár című regénye

alapján fogalmaztunk meg! Melyik érzékelteti jobban a halászat izgalmát? Miért?
A) Gyula erősen figyelt. Egyszer csak megmozdult az úszó, és az orsó sebesen
eresztette a fonalat. A gyerek reszketett az izgalomtól. Nehezen tartotta a felszere-
lést. Az öreg átvette a horgászbotot, és fárasztotta a halat. Biztosan vadponty
– gondolta –, az csinál ilyen parádét. Látszott, hogy a kiemelőre is szükség lesz.
Matula felhúzta a halat a levegőre, Gyula pedig nagy élvezettel emelte ki
a partra. Gyönyörűnek találta. Ilyent még nem látott életében.
B) Gyula erősen figyelt.
– Hű, megmozdult az úszó! Hová viszi a fonalat? Jaj, de nehéz! – reszketett Gyula
az izgalomtól.
– Adja ide azt a horgászbotot! – szólt nyugodtan az öreg. – Hol a kiemelő? Addig
kifárasztom ezt a vadpontyot, az csinál ilyen parádét.
Matula felhúzta a halat a levegőre, Gyula pedig nagy élvezettel emelte ki
a partra.
– Matula bácsi, gyönyörű ez a hal! Ilyent még nem láttam életemben!
b) Olvassátok fel a fenti szövegekből a felkiáltó, a kérdő és a felszólító mondatokat!
Eszerint hasonlítsátok össze a szövegeket! Mit tapasztaltatok?
3. Alakítsátok át a következő szöveget! Ahol a harc izgalma megkívánja, használjatok felki-

áltó, kérdő, felszólító mondatokat a közlők helyett!
A törökök az első rohammal elsöprik a gyönge
magyar védelmet. Váltakozó erővel harcolnak a bás-
tyákon. Egyik török ki akarja tűzni a lófarkas zász-
lót a vár fokára. Még időben észreveszik a fáradt
magyar várvédők. Dugovics Titusz felveszi a harcot
a törökkel. Együtt zuhan vele a mélybe. Nem kerül
török kézre Nándorfehérvár. A magyar zászló erőt
ad a vár védőinek. A győzelem híre gyorsan terjed
Európában.
74

4. Írjatok fel különböző állatneveket egy-egy lapra!
a) Mindenki húzzon ezek közül egyet, majd három mondattal mutassa be ezt az állatot!
Próbáljátok a legjellemzőbb tulajdonságokat összegyűjteni!
Hatalmas testű kutya.
Vastag bundája miatt jól tűri a hideget.
Képes megmenteni a hóban rekedt embereket.
b) Olvassátok fel a mondataitokat! A társaitok találják ki, melyik állatot mutattátok be!
5. Miért vicces a következő szöveg? Beszéljétek meg!

A víziló
A víziló igen szép állat. Sudár termete, őzlába, karcsú dereka, remek barna színe és
sikkes járása egyaránt elbájolók. Az ajkai csókra termettek, karószerű fogai miatt a fog-
orvosok kedvence. Apró, kidülledő szemei igazi tükrei a víziló szelíd, tiszta lelkének.
(Nagy Lajos)
a) Hasonló szövegeket olvashattok Nagy Lajos Képtelen természetrajz című könyvében.
b) Milyen a víziló a valóságban? Mutassátok be az alábbi
vázlat segítségével!
Hol él?
Milyen külső és belső tulajdonságai vannak?
Mivel táplálkozik?
Milyen szokásai vannak?
Mi az emberek véleménye róla?
6. Milyennek képzeled a következő meseszereplőket? Válaszd ki közülük az egyiket, és rajzolj

rá jellemző képet!
Babszem Jankó, Csupaháj, Málészáj, Nyakigláb, Hüvelyk Matyi,

Vasgyúró, világszép nádszálkisasszony, vasorrú bába
7. Mutasd be a barátodat! Készíts róla egy ötsorost a minta alapján!
1. sor: Keresztnév vagy becenév. Viktória.

2. sor: Négy külső tulajdonság. Magas, vékony, barna hajú, barna szemű.
3. sor: Négy belső tulajdonság. Igyekvő, magabiztos, vidám, eszes.
4. sor: Három dolog, amit szeret. Szereti a zenét, a filmeket és a színjátszást.
5. sor: Az a hely, ahol él. Miskolcon lakik.
75

8. Mutatkozz be! Írj a neved minden betűjével egy rád jellemző külső vagy belső tulajdonságot!
N  nagyhangú Z  zenerajongó
A  akaratos O  okos
GY  gyors L  lelkiismeretes
I  ifjú
9. Melyik tárgy bemutatásához melyik szót használnád? Mondd el!

a) Írd le a szavakat csoportosítva!
pöttyös gömbölyű
hosszú kemény
puha meleg
pattogó műanyag
gyapjú kötött
sárga rugalmas
csíkos piros
b) Írj néhány mondatos szöveget az egyik tárgyról a kiválasztott szavakkal!
10. Olvasd el a szöveget!

Megállok a Balaton partján, s a szemem körbejár ezen a vidéken. Talpam alatt fi-
nom szemcsés homok, a vízparton susogó nád. Fejem felett sirályok köröznek.
Előttem a Balaton smaragdzöld víztükre, benne visszatükröződnek a napsuga-
rak. Távolabb szörfösök, vitorlázók, vízisízők. A túlsó parton alig-alig látszanak
a házak. Mögöttük a hegyek egymásba kapaszkodó, távolba vesző körvonalai.
a) Csukd be a szemed, és képzeld magad elé a tájat!
b) Alkoss szöveget a képről! Használhatod az előző szöveg neked tetsző kifejezéseit, mon-
datait!
76

A számot, mennyiséget kifejező szavak
Mondjátok el, mit vásároltatok legutóbb! Mennyit fizettetek érte?
Gyűjtsetek olyan szavakat, kifejezéseket a képről, amelyek számot, mennyiséget
neveznek meg!
77

1. Ismételjétek át, amit 3. osztályban tanultatok a számot, mennyiséget kifejező szavakról!
A számot, mennyiséget kifejező szavak
Fajtái • Pontosan megnevezi a számot,

mennyiséget (öt, 100, húsz, 41)
• Nem nevezi meg pontosan a számot,
mennyiséget (sok, kevés, rengeteg)
Helyesírása • tíz, tizenegy, ötszáztizennégy, húsz,

huszonkettő, huszonkilenc
• több, legtöbb, kevesebb
2. Olvasd el a szöveget! Próbáld ki egy társaddal, amit olvastál!

A számok birodalmában rengeteg érdekes trükk létezik. Lényegük, hogy mi könnye-
dén kitaláljuk a társunk által gondolt számot. A legtöbb felnőtt és gyerek talán az
alábbi trükköt ismeri:
1. Gondolj egy számra! 2. Adj hozzá ugyanannyit!
3. Adj hozzá 8-at! 4. A kapott számot felezd el!
5. Vond ki belőle, amire gondoltál! 6. Az eredmény négy lett, ugye?
Az eredmény ugyanis mindig annak a számnak a fele, amit mi hozzáadunk. Ha tízet
adunk hozzá, az eredmény öt lesz, ha hatot, akkor három, ha húszat, akkor pedig tíz,
és így tovább. Mielőtt bemutatjátok másoknak, gyakoroljatok minél többet! Próbáljátok
ki a trükköt sok-sok számmal!
a) Mit fejeznek ki a szöveg kiemelt szavai?
b) Írd le csoportosítva a kiemelt szavakat!
Pontosan megjelöli Nem jelöli meg pontosan

a számot, mennyiséget a számot, mennyiséget
3. Válaszolj a kérdésekre olyan szavakkal, amelyek pontosan megjelölik a képen látható dol-
gok számát!
Hányadik polcon vannak a könyvek?
Hány könyv van a polcon?
Hányadik könyv borítója piros?
Hányadik polcon vannak a játékautók?
Hány játékot látsz a polcon?
78

4. Olvasd el az alábbi szöveget! Mesélj a történetben
szereplő fejedelem fiairól!
Messze napkelet felé élt Nimród, a híres,
nevezetes fejedelem. Száz gulyása, ezer csikó-
sa, tömérdek nyája, ménese volt ennek a fejede-
lemnek. De ő nem azokra volt büszke, hanem
a két fiára, Hunorra és Magyarra.
a) Keresd meg a mondatokban azokat a szavakat,
amelyek számot, mennyiséget fejeznek ki!
b) Írd le az a) feladatban gyűjtött szavakat számjegyekkel is! Melyiket nem lehetett leírni?
5. Olvasd el a következő mesecímeket! Mi a közös bennük?

A két garas
A négyszáz éves obsitos
A szegény ember hat fiúcskája
A farkas és a hét kecskegida
A tizenhárom hattyú
Az ördög három arany hajszála
a) Gyűjts te is olyan mesecímeket, amelyikben szám szerepel!
b) Sorolj fel minél több meseszámot!
6. Számok bújtak el a következő földrajzi nevekben. Keresd meg őket!

Hatvan, Hét, Háromfa, Kétbodony, Kétegyháza, Öttömös, Százhalombatta
a) Jártál-e már valamelyik helységben a fentiek közül? Ha igen, mesélj róla!

b) Keressetek ti is számokat rejtő földrajzi neveket! Használjatok térképet!
7. Állítsatok össze a szótagokból szavakat! Minden szótagot csak egyszer használhattok!

a) Írjátok le a megalkotott szavakat!
száz- -e- ren- -töd ö- -gye-
hu- tíz- -ven ne- -öt-
-szon- -egy -teg -zer -ge- -dik
b) Csoportosítsátok minél többféleképpen a megalkotott szavakat!
79

A számot, mennyiséget kifejező szavak csoportosítása
1. Olvasd el az alábbi történetet! Egészítsd ki a tartalmát néhány érdekes részlettel!
Egy királynak volt három fia. Az első elindult
szerencsét próbálni. Az ezüsterdőben csupán
negyed órát töltött, máris tovább kellett mennie.
A második állomás az aranyerdő volt, ahol hét pró-
bát kellett kiállnia. A harmadik helyen 12 újabb
feladat elé került. A próbatételek után egy szépséges
királykisasszony várt rá a 70. szobában. A birodal-
mat azonban meg kellett osztania, neki csak egy-
harmad rész jutott.
a) Mit fejeznek ki a szöveg kiemelt szavai?
b) Figyeljétek meg a szövegből kiírt számokat! Mit jelentenek az egyes csoportokba tarto-
zó szavak? Beszéljétek meg!
Hány? Hányadik? Hányad?

három első negyed
hét második egyharmad
12 harmadik
70.
  
Tőszám Sorszám Törtszám
2. Beszéljétek meg, mi a különbség az egy sorba írt szókapcsolatok között!
négy alma negyedik alma negyed alma
két liter ásványvíz második liter ásványvíz egyketted liter ásványvíz

a) Foglaljátok mondatba az egyik sor szókapcsolatait!
b) Emlékezzetek vissza a matematikaórán tanultakra! Írjátok le a feladat szókapcsolatait
úgy, hogy a számokat számjegyekkel jelölitek!
80

A tőszám egész számot nevez meg (például: öt, ezer).
A sorszám a sorban elfoglalt helyet mutatja meg (például: ötödik, ezredik).
A törtszám az egész valahányad részét fejezi ki (például: ötöd, ezred).
3. Válaszolj egész mondattal a következő kérdésekre!

Hány éves vagy?
Hányadik osztályba jársz?
Hányadik vagy a tornasorban?
Hány osztálytársad van?
Hány oldalas a matematikakönyved?
Hányadik padban ülsz?
a) Nevezd meg, hogy melyik válaszodban milyen fajtájú számot használtál!
b) Írd le a válaszaidban lévő számokat csoportosítva!
4. Mi a megfejtése a következő találós kérdésnek? Beszéljétek meg!

Kerek életfája, ötvenkét virágán
szép tizenkét ága, hét gyöngylevelecske,
szép tizenkét ágán gyöngylevelecskéin
ötvenkét virága, huszonnégy erecske.
a) Keressétek meg a találós kérdés szövegében a számokat!
b) Alakítsátok át a tőszámokat sorszámokká! Írjátok le mindkét szóalakot betűkkel és
számjegyekkel is!
5. Mekkora része hiányzik a tortának? Fejezd ki törtszámokkal!
6. Alkossatok a megadott betűkből számot, mennyiséget kifejező szavakat! Írjátok le őket

csoportosítva!
t s h e b n e g é l ö
t k gy f k b d é i o ő r
Pontosan megjelöli a Nem jelöli meg pontosan

számot, mennyiséget a számot, mennyiséget
Tőszám Sorszám Törtszám
81

1. Olvasd el a mondókát! Keresd meg benne az egy szám toldalékos alakjait!
Jól vigyázz az egyre, Egyet, egyből, egybe,
Huncutság van benne! Egytől egyig, egy, de
Úgy hívjuk, hogy egy, Eggyel, az már két gyé
Megérett a meggy. És az is, hogy eggyé.
Jegyezd meg, hogy az egy szám toldalékos alakjaiban röviden írjuk a gy-t!
Például: egy|re, egy|től, egy|ig, egy|et, egy|ből, egy|szer, egy|be
Kivétel a -vel és a -vé toldalékos szóalak: eggyel, eggyé.
a) Írd le emlékezetből az előző toldalékos számokat!
b) Válaszd ki a mondatba illő szót!
egyel
A négy több, mint a három.
eggyel
egyel
Pista bácsi répát , ritkítja a sűrűn kikelt növényt.
eggyel
2. Döntsd el, hogy rövid vagy hosszú magánhangzó hiányzik-e a számokból! Használd a
helyesírási szótárt!
t z t zes t zedik t zet t zenhat
h sz h szas h szadik h szat h szonegy
t zezer h szezer h szadszor ezert zenegy ezert z
a) Másold le a szavakat kiegészítve!
b) Jelöld színessel a leírt számokban a hosszú magánhangzókat!

a) Keresd meg a mondatokban a számokat! Figyeld meg, hol választottuk el őket!
A mi osztályunkba első óta huszon-
öt gyerek jár. A lányok száma tizen-
egy, a fiúk néggyel többen vannak.
Az idén a papírgyűjtésre közel ezer-
ötszáz kilogramm papírt vittünk, így
miénk lett az első hely. Jövőre két-
ezer kilogrammot szeretnénk gyűjteni,
hogy ismét mi legyünk a győztesek.
b) Ismételd át, amit az összetett szavak szótagolásáról, elválasztásáról tanultál! Írd le szó-
tagolva a szöveg számait!
Például: ti-zen-öt, hat-e-zer.
82

4. Figyeljétek meg az alábbi számok írásmódját!
a) Idézzétek fel a matematikaórán tanultakat! Mondjátok el, mit tudtok a kétezernél na-
gyobb számok helyesírásáról!
Számok írása
számjegyekkel: betűkkel:
1999 ezerkilencszázkilencvenkilenc
2000 kétezer
2001 kétezer-egy
5555 ötezer-ötszázötvenöt
b) Írjátok le betűkkel a következő számokat!
114 641 2424 6694 7000 9201 10 000
Ha betűvel írjuk a számokat, kétezerig minden számot egybeírunk. Kétezer felett az

egyesek, az ezresek és a milliósok csoportja közé kötőjelet írunk (például: kettőezer-
háromszáznégy, ötezer-öt).
5. Figyeljétek meg a következő toldalékos számok kétféle írásmódját!

Tőszámok: Sorszámok:
hétre 7-re másodikra 2.-ra
néggyel 4-gyel ötödikbe 5.-be
tízből 10-ből tizedikről 10.-ről
a) Keressétek meg a következő mondatokban a toldalékos számokat!

A testvérem már hatodikba jár. A tizenötből vegyél el hetet!
A nyolckor induló vonattal megyünk Pestre. A lift nem állt meg a hetediken.
b) Másoljátok le a mondatokat úgy, hogy a számokat számjegyekkel írjátok!
6. Melyik szám bújik meg a képeken látható élőlények nevében?

a) Tudj meg minél több, számmal, mennyiséggel jelölt adatot a kedvenc állatodról a könyv-
tárban vagy az interneten! Mutasd be a kedvenc állatodat a társaidnak!
b) Alkoss mondatokat a táblázatban lévő szavak és a
képek alapján!

sok több legtöbb
kevés kevesebb legkevesebb
83

A keltezés helyesírása
1. Hasonlítsátok össze a keltezés különféle írásmódjait!
a) Beszéljétek meg, mit tapasztaltatok!
1848. március 15. 1848. márc. 15. 1848. III. 15. 1848. 03. 15.
b) Írd le a mai dátumot többféleképpen!
2. Olvasd el a mondatokat! Írd ki a szövegből a dátumokat!

Petőfi Sándor 1823. január 1-jén született Kiskőrösön. Öt és
fél esztendős volt, amikor 1828. május 10-én édesapja beíratta
az elemi iskolába.
Első verse 1842. május 22-én jelent meg.
1848. március 15-e Petőfi Sándor forradalmi szellemének,
cselekvő bátorságának köszönhető.
a) Figyeld meg, hogyan változik a keltezés írásmódja, ha a napot
jelölő számhoz toldalékot kapcsolunk!
Orlay Petrich Soma:
Petőfi Sándor
1823. január 1. 1823. január 1-jén vagy 1823. január 1-én
1842. május 22. 1842. május 22-én
b) Tollbamondás után írd le a szöveg első két mondatát!
A keltezésben nem teszünk pontot a napot jelölő szám után, ha toldalékot

kapcsolunk hozzá (például: 1848. március 15-én, 2008. szeptember 1-jén).
Az elseje, elsején stb. szóalakokat számjeggyel kétféleképpen írhatjuk: 1. vagy 1-je,
1-én vagy 1-jén.
3. Írd le, hol és mikor születtél! A helységnév után tegyél vesszőt!

Például: Budapesten, 2013. január 21-én
4. Beszéljétek meg, hová kell pontot tenni a következő hiányos dátumokban!

a) Írjátok le őket időrendben, helyesen kiegészítve!
1849 okt 6 1849 október 6 1849 10 6-án
1956 X 23 1956 okt 23-án 1956 10 23-ai

b) Nézzetek utána, milyen nevezetes események történtek ezeken a napokon!
5. Írd le helyesen tagolva a mondatot! Az évszámot és a napot számjeggyel írd!

Aharmincegyediknyáriolimpiakétezertizenhataugusztushuszonegyedikénértvéget.
84

Mit tudsz a számot, mennyiséget kifejező szavakról?
1. Idézzétek fel a tanultakat az alábbi ábra segítségével!
Számot, mennyiséget kifejező szavak

Helyesírása Fajtái

2005 Pontosan megjelöli Nem jelöli meg pontosan
kettőezer-öt a számot, mennyiséget a számot, mennyiséget
hétre, 7-re Tőszám sok, kevés,

hetedikre, 7.-re (öt, 100, húsz, 41) rengeteg
2015. június 15. Törtszám

2015. 06. 15. (fél, negyed)
több, kevesebb Sorszám

(első, 4., ötödik, 100.)
2. Csoportosítsátok a megadott számokat, mennyiségeket a táblázat alapján! Írjatok önálló pél-

dákat is minden oszlopba!
huszadik 15 negyed 100. ezer
kevesebb tized ötszázhúsz rengeteg
Számok, mennyiségek
Pontosan megjelöli a számot, mennyiséget Nem jelöli meg pontosan
Tőszám Sorszám Törtszám a számot, mennyiséget
3. Keressetek számokat a betűrácsban! Írjátok le őket helyesen!
T K É T S Z E R T E
I E K E T T E D H G
Z T I Z E N N É G Y
E T L E H U S Z A D
D Ő E R E L S Ő Ö T
I J N M I L L I Ó I
K É C Y H A T V A N
4. Írd le számjegyekkel a következő toldalékos számokat!
öttel ötödikes ötödikre ötödikén ötször ötödikkel

85

Rövid szövegek alkotása
1. Olvasd el Tamkó Sirató Károly Örömhír című versét!
Íme a hír,
az örömhír.
Kikeltek a gulipánok,
ugyanúgy a tulipánok,
tojásból a gulipánok,
hagymából a tulipánok,
csipognak a gulipánok,
pompáznak a tulipánok […]
a) Keresd meg, mi az a hír, amiről tudósít a vers!
b) Beszéljétek meg, hol olvashattok, hallhattok vagy láthattok híreket!
2. Figyeljétek meg a következő szöveget és ábrát, amelyből megtudhatjátok, milyen kérdé-

sekre kell választ adnia a jó hírnek!
Igazságos döntetlen született a gallai Petőfi Sándor Általános Iskola hagyományos
Tanár–Diák futballmérkőzésén a március 20-i sportnapon. A sportszerűen lezajlott
összecsapás 3 : 3-as végeredménnyel zárult.
Mi történt? (esemény) Hol? (helyszín)
Hír
Kivel, mivel? (résztvevők) Mikor? (időpont)
a) Sorold fel emlékezetből, milyen kérdésekre kell választ adnia a hírnek!

b) Keress érdekes híreket újságokban, interneten! Olvasd fel a társaidnak az egyiket, vagy
meséld el röviden!
A hír olyan rövid, tömör szöveg, amely megtörtént eseményről számol be.
3. Írj egy értékes hírt az iskolaújságba olyan eseményről, ami az osztályodban vagy az isko-
látokban történt!
86

4. Olvassátok el az alábbi híreket! Mi a véleményetek róluk?
A Föld napja alkalmából gyermek- Kerékpáros ügyességi versenyt ren-
rajz-kiállítás látható Az én bolygóm deztek. A verseny győztesei értékes
címmel. díjakat kaptak.
a) Milyen adatok hiányoznak ezekből a hírekből? Válasszatok az alábbiak közül!
helyszín időpont esemény résztvevők
b) Fogalmazd meg az egyik hírt a hiányzó fontos adatokkal kiegészítve!

a) Melyik mesére ismersz a következő hírből?
Súlyos büntetést kapott az igazságtalan bíró!

A király álruhában érkezett Kolozsvárra, ahol
ingyenmunkára fogták és még meg is botozták.
A történtek után személyesen leplezte le a népet
sanyargató elöljárót. A bíró hiába bizonygatta az
igazát, a fahasábokra írt M betűk az uralkodót
igazolták.
b) Írj le te is egy ismert mesét vagy mondát hír formájában!
6. Keressetek újságokban vagy interneten hirdetéseket!

a) Beszéljétek meg, melyik mit ajánl!
b) Olvasd el a következő hirdetést! Ki írhatta? Miért?
Bongó körülbelül 3 hónapos keverék kölyökkutya.

Kedves, játékos, várhatóan közepes termetűre növő eb.
Olyan gazdi jelentkezését várja, aki tisztában van egy
kölyökkutya felnevelésének minden szépségével, ki-
hívásával, és élete végéig szeretettel gondoskodik róla.
Benti-kinti tartásra ajánljuk. További információk tele-
fonon vagy személyesen kérhetők.
Örökbefogadó Menhely
Telefon: 123
A hirdetés olyan felhívó jellegű rövid, tömör szöveg, amely fontos eseményről,
lehetőségről értesít.
87

7. Olvasd el Csukás István Keménykalap és krumpliorr című regényéből való hirdetéseket!
Szerinted melyik szólít meg több embert?
A)
Görög teknősöket veszek nagyon magas áron! Értesítést levélben kérek!
Bagaméri fagylaltárus kisiparos, Lúd utca 100.
B)
8. Mondd el, milyen alkalomból kaptál vagy küldtél meghívót!

a) Olvasd el az alábbi meghívó szövegét! Figyeld meg, mi mindent kell tartalmaznia
a meghívónak!
Kedves Csenge! A meghívott neve
Szeretettel meghívlak
a szülinapi bulimra, Az esemény megnevezése
2024. március 12-én 14 órára. Az esemény időpontja
Helyszín: Bóbita Játszóház, Az esemény helyszíne
Nap u. 17.
Örülnék, ha te is velem ünnepelnél.
Nagyon várlak: Erika A meghívó neve
b) Válaszolj a kérdésekre az olvasottak alapján!

Kinek szól a meghívó? Mikor lesz?
Milyen eseményre hív meg? Ki küldte a meghívót?
Hol lesz a rendezvény?
A meghívó olyan rövid szöveg, mellyel meghívunk valakit egy rendezvényre.
88

9. Olvasd el az alábbi felhívást!
FELHÍVÁS!
Fogadj örökbe egy facsemetét!
Tisztelt Lakosság!
Nevesincs település önkormányzata felhívással fordul a környezetvédelem iránt el-
kötelezett helyi lakosokhoz. Arra kérjük Önöket, hogy egy vagy több facsemete örök-
befogadásával járuljanak hozzá településünk még szebbé, még zöldebbé tételéhez.
A faültetéssel nemcsak kellemesebbé tehetjük a környezetünket, hanem hozzájárulunk
a klímaváltozás mérsékléséhez is.
A programban résztvevő örökbefogadó vállalja,
hogy az önkormányzat által ültetett fiatal fát három
éven át gondozza.
A fák gondozásába beletartozik
• a heti kétszeri öntözés;
• a fatányér gyommentesítése;
• a tápanyagutánpótlás biztosítása;
• az őszi lomb összegyűjtése és komposztálása.
A jelentkezési lap az önkormányzat honlapján elér-
hető.
Jelentkezési határidő: március 21.
Bővebb információt az érdeklődők az önkormány-
zat telefonszámán kaphatnak.
2024. január 15.
Nagy Virág
polgármester
a) Válaszolj a kérdésekre a felhívás szövege alapján!

Kiket szólít meg a felhívás? Ki a felhívás megfogalmazója?
Mi a felhívás célja? Meddig lehet jelentkezni a felhívásra?
Mi a változtatás oka? Mik a feladatai az örökbefogadónak?
b) Az iskolátokban láttatok-e már felhívást? Mi volt témája? Beszéljétek meg!
10. Fogalmazzatok egy iskolai felhívást az alábbi adatok alapján!

Esemény: versíró-pályázat Téma: tavasz
Résztvevők: alsó tagozatos diákok Kiíró neve: DÖK
Leadási határidő: május 30. Kapcsolattartó: könyvtáros
A felhívás olyan rövid szöveg, amely egy elkövetkező eseményre, tevékenységre

való felkérés, felszólítás.
89

Ismételjünk!
Mit tudsz a mondatról?
1. A következő szöveget Carlo Collodi (kárló kollódi) Pinokkió kalandjai című műve alapján
írtuk. Olvassátok fel Pinokkió és a Tündér párbeszédét!
– Jaj, elegem van már ebből a bábuságból! Bárcsak
belőlem is olyan ember lenne, mint a többi!
– Hiszen lennél is, ha megérdemelnéd.
– Igazán? És hogyan lehetne azt megérdemelni?
– Mi sem egyszerűbb. Igyekezzél jó gyerek lenni!
– Most talán nem vagyok az?
– Egyáltalán nem.
a) Válaszoljatok a kérdésekre!
Mi dönti el, hogy milyen írásjel kerül a mondat végére?
A beszélő szándéka szerint hányféle mondatfajtát különböztetünk meg? Sorol-
játok fel őket!
b) Mondjatok példákat a szövegből a különböző mondatfajtákra!
c) Olvassátok fel szerepek szerint az előző párbeszédet! Ügyeljetek a mondatok megfelelő
hangsúlyozására!
2. Olvasd el a következő mondatot!

a) Fogalmazd meg ugyanazt a gondolatot más-más beszélői szándékkal!
Hová tűnt hirtelen a zöld gyíkocska?
b) Írd le az így átalakított mondatokat a megfelelő mondatfajta mellé!
Kijelentő Felszólító Óhajtó Felkiáltó
3. Fejezd be a megkezdett mondatokat! Gondolj a közelgő nyári szünetre! Ügyelj a mon-

datvégi írásjel helyes megválasztására!
Hurrá, hamarosan …
Bárcsak én is …
Júniusban a szüleimmel …
Hová …
Ne menj …
Utazzunk el …
De jó lesz, ha …
Mikor megyünk …
90

Mit tudsz a szavakról?
1. Olvasd el a következő szövegrészletet, amelyben Pinokkió és a Tündér beszélget!
a) Keresd meg a szövegben a cselekvést, történést, létezést kifejező szavakat!
– Holnaptól kezdve majd szépen iskolába jársz…
Pinokkiónak egyszerre megcsappant a jókedve.
– Ne felejtsd el barátocskám, hogy tanulni sosem késő!
– De nekem semmiféle mesterséghez sincs kedvem.
– Ugyan miért?
– Azért, mert engem a munka fáraszt.
– Aki így beszél, előbb-utóbb koldusbotra jut.
– Jól van, tanulni fogok, dolgozni fogok, mindent megteszek, amit csak mondasz,
mert nagyon eluntam bábunak lenni; szeretném, ha igazi kisfiú lenne végre belőlem,
úgy, ahogy megígérted.
Pinokkió tehát másnap elment szépen az iskolába. Csaptak is nagy zenebonát
a lurkók, amikor a fabábu belépett az osztályterembe.
(Carlo Collodi: Pinokkió kalandjai)
b) Írj egy-egy példát a szövegből a következőkre!
Cselekvést jelent Történést jelent Létezést jelent
Jelen idejű Múlt idejű Jövő idejű
2. Olvasd el az alábbi szövegrészletet! Az eredeti szöveget megtalálod a Mi micsoda?

könyvsorozat Vándorutak az állatvilágban című kötetében.
Ha egy jó képességekkel rendelkező postagalambot
Sopronból Debrecenbe szállítanak, 5 órával az indulás után
ismét a soproni hegyek lábainál lehet, társai között.
Sok galamb szívesebben repül 5-12 fős csapatban, mint
egyedül. Ilyenkor csak az egyik galambnak kell a tájékozódás
nehéz feladatát ellátnia. Mit gondoltok, ki lehet vezér a galam-
bok között? Érdekes módon nem azt a madarat választják ki
társai vezetőnek a csapatból, amelyik legjobban tájékozódik,
hanem amelyik a legerősebb.
a) Írj a szövegből példákat a csoportokhoz!
Valakit vagy valamit Tulajdonságot,

megnevez milyenséget jelent
b) Írj önállóan is két-két példát mindegyik csoporthoz!
91

3. Játsszatok ország-város játékot! A megadott kezdőbetűkkel írjatok tulajdonneveket!
Használhattok térképet.
T M D A S
Ország Város Folyó Hegy Fiú Lány
S Svájc Siófok Sajó Somló Soma Sára
N Norvégia Nagykanizsa
4. Alkoss földrajzi neveket a megadott betűkből, majd alakítsd át azokat a példa szerint!
Például: Duna  dunai
U N E M E J A K U R E H A T
D A CS K T O P Ó A I NY
C O O T T E P A CS
M K I N A L U S D D A B
S L A B A B O NY
a) Foglald mondatba az átalakított szavakat!

b) Mondd el, mit tudsz a megalkotott és az átalakított szavak helyesírásáról!
5. Közmondások szó szerinti jelentését ábrázolják a képek. Írjátok le, melyek ezek!
a) Magyarázzátok meg a leírt közmondások jelentését! Segít O. Nagy Gábor Szólások és

közmondások című könyve.
b) Állapítsátok meg a közmondásokban szereplő számok fajtáját!
6. Keressétek meg soronként a kakukktojást! Indokoljátok választásotokat!

lesül, leszáll, legel, leráz, letép
szállt, kért, szólt, volt, tilt, sült
szedd, add, vidd, tedd, kedd, hidd
92

7. Olvasd el a következő szöveget! Tudsz-e hasonló érdekességeket az állatok hallásával kap-
csolatban? Ha igen, meséld el a társaidnak!
Zenekedvelők-e az állatok? Természetesen sok állat felfogja a ritmust és a hangokat.
A kígyó azonban nem hallja a kígyóbűvölő zenéjét, mert süket. A kígyóbűvölő a zené-
vel a nézősereget szórakoztatja. Miközben fújja sípját, a lábával toppantgat, ezt érzéke-
li a kígyó. Az állat kibújik a kosárból, és ütemesen együtt mozog az emberrel.
a) Keresd meg a szövegben az alábbi kérdésekre válaszoló toldalékos szavakat!
mik, miket, kivel, mivel, honnan, mijét
b) Válaszd le a leírt szavak tövét! Írd át színessel a toldalékokat!
8. Olvasd el az alábbi szópárokat! Melyik fejez ki cselekvést?

ásót – ásott futót – futott dobot – dobott
a) Egészítsd ki a következő mondatokat a szópárok odaillő tagjával!
Nagyapám nem találja az . Levente délelőtt a kertben .

Cecília elsőként a célba. Megelőzött nagyon sok .
Ki a legmesszebbre? Ezt a édesapámtól kaptam.
b) Írd le tollbamondás után a mondatokat!

Legkedvesebb évszakom a tavasz. Márciustól
folyamatosan nyílnak a szebbnél szebb virágok,
a sárga nárciszok, a színes tulipánok és a legillato-
sabb gyöngyvirágok. Visszatérnek a madarak is,
és hamarosan lerakják apróbb vagy nagyobb tojá-
saikat. A gólyák kéményekre, magasabb villany-
oszlopokra rakják hatalmas fészküket.
a) Másold le a szöveg tulajdonságot kifejező szavait
csoportosítva!
b) Mondd el, mit tudsz a középfokú és a felsőfokú szavak helyesírásáról!

c) Írd le a szöveg összetett szavait szótagolva!
93

Mit tudsz a hangokról, betűkről?
1. Idézzétek fel a táblázat segítségével a hangokról, betűkről tanultakat!
Mássalhangzók
Magánhangzók
Egyjegyű Kétjegyű Háromjegyű
Rövid Hosszú Rövid Hosszú Rövid Hosszú Rövid Hosszú
a, e, i, o, á, é, í, ó, b, c, d, f, bb, cc, cs, dz, ccs, ddz, dzs ddzs
ö, u, ü ő, ú, ű g, h, j… dd, ff, gg, gy, ly, ny, ggy, lly…
hh… sz…
2. Folytassátok a megkezdett sorokat! Mondjátok el, milyen helyesírási szabály szerint gyűj-
töttétek a szavakat!
tanú, hosszú, odú, … kicsi, kifli, Imi, …
mező, ajtó, ásó, … tanít, kékít, épít, …
falu, kapu, apu, … tanul, szépül, örül, …
3. Ejtsd ki helyesen az alábbi szópárokat! Mit vettél észre?

a) Mondatalkotással bizonyítsd a jelentésük közti különbséget!
Például: Fekete, mint a szurok. A virág mellé karót szúrok.
szurok – szúrok halom – hallom futok – futók
török – tőrök vetem – vettem várom – várrom
hurok – húrok fejel – fejjel írok – írók
b) Egészítsd ki a mondatokat egy-egy szópár mindkét tagjával!
A basa kezében hegyes vannak.

virágmagot, holnap el is .
Egy középkori mellett a barátomat.
4. J vagy ly hiányzik a szavakból? Írd le őket kiegészítve a j hangot jelölő betű szerint csopor-
tosítva!
hömpö ög, kóvá og, zsiva , fo tatás, bo ong, sóha tozik,
bo gó, imbo og, bú ik, ha lít, fele t, he esel, befe ez,
kasté , akadá , veszé es, leg obb, seké , moso gós, ha nal
a) Számozással állítsd betűrendbe az ly-vel kiegészített szavakat!
b) Gyűjts j és ly betűs szavakat a munkafüzetben található Helyesírási szógyűjtemény
segítségével! Írd le őket csoportosítva!
94

Forrásjegyzék
Irodalomjegyzék
5. o., 21. o., 31. o., 34. o., 46. o., 62. o., 68. o., 72. o. szólások, közmondások. In: O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások,
4. kiadás, Gondolat Kiadó, Budapest, 1985. ISBN 9632814592
8. o. Zelk Zoltán: Őszi mese (részlet). In: Zelk Zoltán: Négy vándor és más mesék. Unikornis, Budapest, 2004. ISBN 9634275192
8. o. Tóth Orsolya: Ősz. In: Gyermekektől mindenkinek. A Tanítók a Gyermekekért Egyesület kiadványa, Budapest, 1993.
14. o. Szinetár György: Szeptemberi csengetés (részlet). In: Hétszínvilág olvasókönyv 4. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 2015.
ISBN 9789633283196
16. o. Simai Mihály: Ejtőernyő (részlet). In: Simai Mihály: Az égre-pingált kiscsikó. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1976. ISBN 9631104842
18. o. Nyulász Péter: Kiránduló (részlet). In: Nyulász Péter: Zsubatta! Mondókáskönyv. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 2005. ISBN 9631181030
20. o. La Fontaine: A teknős és a nyúl (részlet, Rónay György fordítása). http://www.dbvk.hu/egyebek/nepmese2010/mesek/3_fordulo_december.
html (A letöltés ideje: 2022. 08. 18.)
21. o., 31. o., 73. o. Salten, Felix: Bambi (részlet, Nádori Lídia fordítása). In: Salten, Felix: Bambi. Maxim, Szeged, 2020. ISBN 9789634993087
22. o. Szabó Bogár Erzsébet: Mese a sünik tanyájáról (részlet). In: Szabó Bogár Erzsébet: A repülő sün. Printker Office Land Rt., Budapest, 2004.
ISBN 9632192834
23. o., 73. o. Milne, Alan Alexander: Micimackó (részlet, Karinthy Frigyes fordítása). In: Milne, Alan Alexander: Micimackó. Móra Ferenc Könyv-
kiadó, Budapest, 2021. ISBN: 9789634158516
30. o. Ágai Ágnes: A titkokat az ujjaimnak mondom el (részlet). Alexandra Kiadó, Pécs, 2007. ISBN 9789633701850
30. o. Rostás-Farkas György: Levél Kálmánkának (Weöres Sándor fordítása). https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetise-
gek/romak/cigany_bolcsodal/pages/025_rostas_gyorgy.htm (A letöltés ideje: 2022. 08. 18.)
33. o. Radnóti Miklós: Október. https://egyszervolt.hu/vers/oktober.html (A letöltés ideje: 2022. 11. 14.)
34. o., 44. o., 46. o. találós kérdések. In: Nyulász Péter: Miazami. Móra Könyvkiadó, Budapest, 2008. ISBN 9789631184204
35. o. Csoóri Sándor: Ősember és ősgyereke. In: Nefelejcs. Szép magyar versek kisiskolásoknak. Válogatta: T. Aszódi Éva. Móra Ferenc Könyvkiadó,
Budapest, 1982. ISBN 9631128024
37. o. Ezópusz: A civakodó testvérek (dr. Horváth István fordítása). In: Graeme Kent: Ezópusz meséi. Alexandra Kiadó, Budapest, 1991.
ISBN 9638086521
39. A kolozsvári bíró (magyar népmese részlete). In: Benedek Elek: Magyar mese- és mondavilág III. kötet. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest,
1989. ISBN 9637357564
40. o. Ezópusz: A holló és a vizeskancsó (dr. Horváth István fordítása). In: Graeme Kent: Ezópusz meséi. Alexandra Kiadó, Budapest, 1991.
ISBN 9638086521
42. o. Bálint Ágnes: Frakk, a macskák réme (részlet). Móra Ferenc Kiadó, Budapest, 2005. ISBN 9631180212
45. o. A zenélő egér (meserészlet, Bart Dániel, ifj. Bart István fordítása). In: Álomba ringató esti mesék. Officina '96 Kiadó, Budapest, ISBN 9639464341
48. o. Gyárfás Endre: Ábrándozzunk! In: Gyárfás Endre: Ábécéskert. Falukönyv-Ciceró Kiadó, Budapest, 1994. ISBN 9637744606
51. o. Fekete István: Vuk (részlet). Móra Ferenc Kiadó, Budapest, 1982. ISBN 9631122972
55. o. Hárs László: Levél az erdőből (részlet). In: Cini-cini muzsika, óvodások verseskönyve, Válogatta: T. Szabó Éva. Móra Ferenc Könyvkiadó,
Budapest, 1992. ISBN 963117154
58. o. Lackfi János: Kiejtés. In: Szivárvány rímek. Gyermekantológia. Apáczai Kiadó Kft., Celldömölk, 2011. ISBN 9789634659600
61. o. Varró Dániel: Miért üres a postaláda mostanába? (részlet). In: Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen. Jelenkor, Budapest, 2022.
ISBN 9789635182244
64. o. Zsiros Gabriella: XXI. század. https://xinaf.blog.hu/2010/04/14/zsiros_gabriella_xxi_szazad (A letöltés ideje: 2022. 08. 22.)
66. o. A hiú szarvas (meserészletek alapján). In: Kerekerdő meséi. Tanulságos állatmesék. Pannon-Literatúra Kft., Kisújszállás, 2007.
ISBN 9639677094
70. o. Rigó Béla: Nálatok laknak-e állatok? (részlet). Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 2008. ISBN 9789631184143
73. o., 74. o. Fekete István: Tüskevár (részletek). Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 2021. ISBN 9789634868620
73. o. Fekete István: Téli berek (részlet). Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 2021. ISBN 9789634868774
75. o. Nagy Lajos: A víziló (részlet). Nagy Lajos: Képtelen természetrajz. Holnap Kiadó, Budapest, 2020. ISBN 9789633493090
79. o. Móra Ferenc: Rege a csodaszarvasról (részlet). In: Móra Ferenc: Mondák és mesék. Ciceró Könyvstúdió, Budapest, 1995.
81. o. találós kérdés https://mesemondo.blog/2021/07/12/idoszamitas/ (A letöltés ideje: 2022. 08. 18.)
86. o. Tamkó Sirató Károly: Örömhír. In. Tamkó Sirató Károly: Szélkiáltó. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 2011. ISBN 9789631189872
88. o. Csukás István: Keménykalap és krumpliorr (részlet). Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1976. ISBN 9631105199
90. o., 91. o. Collodi, Carlo: Pinokkió kalandjai (részlet, Rónay György fordítása). Holnap Kiadó Kft., Budapest, 2009. ISBN 9789633468623
91. o. Mi micsoda? Vándorutak az állatvilágban (részlet, Rónaszegi Éva fordítása). Tessloff és Babilon, Budapest, 2009. ISBN 9789639657243
A forrásjegyzékben nem jelölt szövegek a tananyagfejlesztők írásai.
Képjegyzék
A kiadvány grafikáit Damó István készítette.
Fotók:
Shutterstock: 16. o., 40. o., 43. o., 45. o.,49. o., 53. o., 53. o.: Andocs / T.W. van Urk / Rolf G Wackenberg, 67. o., 75. o., 83. o., 87. o., 89. o., 91. o.
50. o. Ismeretlen fotós: József Attila, 1920 eleje, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
52. o. térképrészlet, FI-506010903/2 – Földrajzi atlasz középiskolásoknak, 9. oldal
53. o. Madách Színház, a fotót készítette: Attila Terbócs – Made by Pasztilla, CC BY 2.5, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?cu-
rid=1588175
54. o. Berg Judit: Két kis dinó a középkorban – könyvborító, Pagony Kiadó, 2022
79. o. Könyvborítók: A farkas és a hét kecskegida, Novum Könyvklub; A tizenhárom hattyú, Kossuth Kiadó; Illyés Gyula: Hét meg hét magyar
népmese, Móra Könyvkiadó, 1975
84. o. Orlai Petrich Soma: Petőfi Sándor, 1840-es évek, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest
95

Tartalom
Kapcsolatteremtés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4
Miből épül fel beszédünk és írásunk? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
A szöveg. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8
A mondatfajták. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10
A szavak. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12
Az egyszerű és az összetett szavak. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
Mit tudsz a mondatokról és a szavakról? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18
A cselekvést, történést kifejező szavak. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19
A cselekvés, történés ideje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22
Ki végzi a cselekvéseket?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
Egybe- vagy különírjuk?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26
Másképp ejtjük, másképp írjuk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30
Gyakorold a helyesírást!. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32
Mit tudsz a cselekvést, történést kifejező szavakról?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34
Szövegalkotás lépésről lépésre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35
Az elbeszélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37
A vázlat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40
Valakit vagy valamit megnevező szavak. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41
A toldalékos szavak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44
A -t toldalékos szavak. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45
A -ból, -ből; -tól, -től; -ról, -ről toldalékos szavak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46
A -ban, -ben; -ba, -be toldalékos szavak. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47
A -val, -vel toldalékos szavak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48
A tulajdonnév fajtái. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49
A személynevek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50
Az állatnevek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51
A földrajzi nevek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52
Az intézménynevek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53
A címek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54
Szavak előtt, szavak után. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58
Mit tudsz a valakit vagy valamit megnevező szavakról?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60
Kapcsolattartás írásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61
A tulajdonságot kifejező szavak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65
Mit tudsz a tulajdonságot kifejező szavakról? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72
Szövegalkotási gyakorlatok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73
A számot, mennyiséget kifejező szavak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77
A számot, mennyiséget kifejező szavak csoportosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80
A keltezés helyesírása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84
Mit tudsz a számot, mennyiséget kifejező szavakról?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85
Rövid szövegek alkotása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86
Ismételjünk! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90
Mit tudsz a mondatról?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90
Mit tudsz a szavakról?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91
Mit tudsz a hangokról, betűkről? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94
Forrásjegyzék. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95
96

OH-MNY04TB Teljes

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

OH-MNY04TB Teljes

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

NAT

OH_MNY04TB_nyelvtan4_TK.indd 1 2023. 04. 04. 11:10

A tankönyv megfelel a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012.

A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban kirendelt szakértő: Kadosa Lászlóné

Illusztráció: Damó István

© Oktatási Hivatal, 2022

Oktatási Hivatal, 1055 Budapest, Szalay utca 10–14.

A kiadásért felel: Brassói Sándor elnök

A könyvben felhasználtuk Fülöp Mária – Szilágyi Ferencné: Nyelvtan és helyesírás 3. (AP-030306/1),

Ez a tankönyv a Széchenyi 2020 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program

Gyártás: Könyvtárellátó Nonprofit Kft.

OH_MNY04TB_nyelvtan4_TK.indd 2 2023. 04. 04. 11:10

Kedves negyedik osztályos Tanuló!

A tankönyv feladatai között könnyebben eligazodsz, ha figyelsz az itt látható jelekre.

Ez a jel a szabályok megtanulására figyelmeztet. Ha megjegyzed őket, segíte-

A füzetedbe írd a feladat megoldását!

Olvasd fel a szavakat, mondatokat hangosan, helyes ejtéssel!

Ezeket a feladatokat közösen (párban, csoportban) is megoldhatjátok.

Ismerkedj meg az ajánlott könyvvel!

A helyesírási tanácsadó portál, illetve a felsorolt könyvek segítségedre lehetnek a tanév

Egész évi munkádhoz sok sikert kívánunk!

OH_MNY04TB_nyelvtan4_TK.indd 3 2023. 04. 04. 11:10

OH_MNY04TB_nyelvtan4_TK.indd 4 2023. 04. 04. 11:10

2. Értelmezzétek az alábbi közmondást! Magyarázzátok meg, mi köze van a kapcsolatterem-

3. A játszótéren számodra ismeretlen gyerekek labdáznak. Szeretnél te is velük játszani.

a) Melyiket választanád az alábbi lehetőségek közül? Mondd el társaidnak!

b) Melyik kapcsolatteremtési módot választanád? Indokold meg a választásodat!

OH_MNY04TB_nyelvtan4_TK.indd 5 2023. 04. 04. 11:10

A) Unatkozol, szeretnéd, ha a barátod átjönne hozzád játszani, ezért telefonálsz neki.

B) Felhívod az anyukádat, hogy engedjen el délután a sportpályára focizni.

D) Egyedül vagy otthon a kistestvéreddel, mert a szüleid dolgoznak. Felhívod a gyer-

5. Játsszátok el a következő jeleneteket a köszönéstől az elbúcsúzásig!

6. Olvassátok fel a következő két párbeszédet különböző érzelmeket kifejező módon!

– Te is tudtál róla? – Ideadod?

a) Találjatok ki olyan történeteket, amelyekbe beleillenek az előző párbeszédek!

OH_MNY04TB_nyelvtan4_TK.indd 6 2023. 04. 04. 11:10

OH_MNY04TB_nyelvtan4_TK.indd 7 2023. 04. 04. 11:10

2. Olvassátok el az alábbi mondatcsoportokat! Véleményetek szerint melyik tekinthető szö-

OH_MNY04TB_nyelvtan4_TK.indd 8 2023. 04. 04. 11:10

Nini, itt az egér!

OH_MNY04TB_nyelvtan4_TK.indd 9 2023. 04. 04. 11:10

öröm Hurrá, fogtam egy halat!

Bárcsak könyvet kapnék születés-

kérés Álljatok fel!

a) Olvassátok fel egymásnak helyes hanglejtéssel a táblázatban található mondatokat!

b) Mondjatok önállóan is példákat a különböző mondatfajtákra! Írjatok le mindegyikből

OH_MNY04TB_nyelvtan4_TK.indd 10 2023. 04. 04. 11:10

kérdés felkiáltás kijelentés

óhaj kérdés felszólítás

3. Olvassátok el az alábbi kérdéseket! Hasonlítsátok össze őket!

Megyünk vasárnap kirándulni?

Megyünk-e vasárnap kirándulni?

Mikor megyünk kirándulni?

b) Olvassátok fel az előző kérdéseket helyes hanglejtéssel!

4. A következő megállapításokat úgy mondd a társaidnak, hogy kifejezzék az érzéseidet!

Kilyukadt a labdám. Elkészültem a leckével.

5. Próbáld meg többféle hanglejtéssel mondani az alábbi felszólító mondatokat!

Kérd szépen! Utasíts határozottan! Parancsold!

Hol és mikor hangozhattak el ezek a mondatok? Játsszátok el a jelenetet!

OH_MNY04TB_nyelvtan4_TK.indd 11 2023. 04. 04. 11:11

a) Gyűjtsetek szavakat a képről! Csoportosítsátok őket többféle szempont szerint!

fenyőfa, bogrács, bakancs, fészek, levél, toll, pillangó, csiga

c) Csoportosítsátok a b) feladat szavait! A csoportosításhoz használjátok a Magyar értel-