Villamos gépek és

meghajtások
Kővári Attila

Szinkron gépek
 Szinkrongépek
• Az álló- és forgórészben létrejött
mágneses terek azonos fordulatszámmal
együtt mozognak, szinkronban vannak.
 Szinkrongenerátorok
• Működési elve a mozgási indukció,
amelyet úgy valósítanak meg, hogy álló
tekercsek belsejében (állórész) mágnest
forgatnak.
• Az így változó, forgó mágneses mező az
álló tekercsekben feszültséget indukál.
• Szinkrongenerátorokat néhány kVA-től
1000MVA nagyságrendig készítenek.
• Hő-, víz-, atomerőművekben állítnak elő
villamos energiát.
Szinkrongenerátorok
 Szinkrongenerátorok
• 3 fázisú feszültség létrehozása
Szinkrongenerátorok
 Szinkrongenerátorok
• Állórész:
1. ház (kis gépek esetén öntöttvas, nagyobb
gépeknél hegesztett acélszerkezet, szellőző
furatokkal)
2. vasmag (lemezelt, hornyolt)
3. tekercselés (szigetelt rézvezeték)
 Szinkrongenerátorok
• Hengeres forgórész
1. vasmag hornyokkal (kis teljesítményeknél lemezelt,
nagy teljesítmények esetén tömör acélhenger)
2. tekercs (szigetelt rézvezeték)
3. kalicka (terhelésváltozás okozta lengések
csökkentésére)
4. csúszógyűrűk (tekercs kivezetések csatlakozása)
5. tengely (tömör, kovácsolt acél)

Radiális hornyú hengeres forgórész

 Szinkrongenerátorok
• Kiálló pólusú forgórész
– Tengelyen elhelyezkedő acélkoszorúra szerelik fel a
pólusokat, amelyek törzsén helyezkednek el a
gerjesztőtekercsek.
– Szemközti pólusok tekercseit sorba kapcsolják úgy,
hogy a pólusok polaritása váltakozva északi-déli
legyen. A póluspárok száma legalább három.
 Szinkrongenerátorok
• Kalicka a terhelésváltozás okozta lengéseket
csillapítja.
• Kalickában csak akkor indukálódik áram, ha a
forgórész lengéseket végez (szinkron fordulatszám
körül ingadozik) a terhelésváltozás hatására.
Az így indukált áram a
fellépő lengések ellen ható
mágneses mezőt hoz létre
(Lenz törvénye).
Kalickát használják motoros
üzemben a szinkron gép
indítására.
 Szinkrongenerátorok
• Csapágyazás 100kVA teljesítményig
gördülőcsapágy, nagyobb teljesítményeknél
siklócsapágy.
• 50-60MVA-ig léghűtést, nagyobb teljesítmények
esetén hidrogén- vagy folyadékhűtést
alkalmaznak.
• A forgórész mágneses mezejét jellemzően külső
egyenáramú tápforrásból történő gerjesztéssel
hozzák létre, kisebb gépeknél alkalmazhatnak
állandó mágnest is.
• A forgórészt forgató meghajtó erőgép a
gyakorlatban gőzturbina, gázturbina, vízturbina
vagy belsőégésű motor.
Szinkrongenerátorok
Hengeres forgórészű gép metszete
 Szinkrongenerátorok
• Működése:
– Forgórészt gerjesztve létrejön a pólusfluxus,
mely a forgórésszel együtt forog és a kerület
mentén egy adott pontban az időben közel
szinuszosan változik.
– A változó mágneses mező a mozgási
indukció révén az állórész tekercseiben
szinuszos feszültséget indukál.
– Háromfázisú generátor esetén háromfázisú
feszültség jön létre a generátor kivezetésein.
 Szinkrongenerátorok
• A tekercsekben indukálódó feszültség
nagysága:
Φp max
ui max = Bmax ⋅ l ⋅ vk = ⋅l⋅l⋅d⋅ π ⋅n
A

• Feszültség effektív értéke:

p =1
ui max
Ui = = c ⋅ Φp max ⋅ n
2
• Feszültség frekvenciája:
f = p ⋅n
 Szinkrongenerátorok
• A szinkrongenerátoroknak állandó 50Hz
frekvenciájú feszültséget kell
szolgáltatniuk, ezért a generátort állandó
fordulatszámmal kell forgatni:
f 1  f  1 
n=  s  = 60 ⋅ p  min 
p    

p 1 2 3 4 5 6 7 8 12
n [1/s] 50,00 25,00 16,67 12,50 10,00 8,33 7,14 6,25 4,17
n [1/min] 3000 1500 1000 750 600 500 429 375 250
 Szinkrongenerátorok
• Generátorok névleges feszültsége általában
10,5kV, de nagyobb teljesítményű
generátoroké 15,75kV vagy 18kV.
• Generátor indukált feszültségének
nagysága csak a fluxussal befolyásolható,
mert a feszültség frekvenciájának 50Hz-nek
kell lennie.

A fluxust a gerjesztőáram
határozza meg:
Szinkrongenerátorok
Szinkrongenerátorok
 Szinkrongenerátorok
• Üresjárási üzemállapotban az állórész
tekercsekben nem folyik áram, ezért a gép
kapocsfeszültsége az indukált
feszültséggel egyenlő.
• Üresjárásban mechanikai (súrlódási,
szellőzési), gerjesztési (gerjesztőáram
hőhatása), vasveszteség lép fel.
 Szinkrongenerátorok
• Terhelési üzemállapotban a terhelés hatására a
generátor tekercseiben áram folyik. A tekercsekben folyó
áram is egy a forgórésszel együtt (szinkronban) forgó
mágneses mezőt hoz létre az állórészben.
• Terhelés növelésének hatására a két mágneses mező
egymásra hatásának következtében a generátor
kapocsfeszültsége csökken (kapacitív jellegű terhelés
esetén nő).
• Az állandó nagyságú feszültséget a forgórész
gerjesztőáramának növelésével illetve csökkentésével
lehet kiegyenlíteni (általában önműködő
feszültségszabályozás).
Generátorok hatásfoka néhány kVA
esetén 80% körüli, nagyobb
teljesítményeknél, néhány 100MVA, a
98%-ot is eléri.
 Szinkrongenerátorok
• Rövidzárási üzemállapotban a generátor
kapcsai fogyasztó nélkül kapcsolódnak össze.
• Mivel nincs a körben terhelés, így nincs ami
korlátozza a kialakuló áram nagyságát, így zárlat
esetén a névleges áram többszöröse folyik.
• Ez a generátor tönkremenetelét okozza, ezért
zárlatvédelemmel látják el a generátorokat, mely
lehet:
– állórész tekercselésével sorba kötött olvadó biztosító
(kis teljesítmények esetén),
– zárlati áramot érzékelő védelem, mely megszakítja az
állórész áramkörét,
– gerjesztés gyors csökkentése túl nagy állórész áram
esetén.
 Szinkrongenerátorok
• Villamos fogyasztók teljesítmény igényeit általában nem
tudják egy generátorral kielégíteni. Másrészt az
energiaszolgáltatás biztonsága és a nagyobb távolságok
is indokolják hogy több generátor párhuzamosan állítsa
elő a szükséges teljesítményt.
• Generátorokat csak szinkronizálás után szabad
párhuzamosan kapcsolni. Ez azt jelenti, hogy a
generátor és a hálózat szinuszosan változó
feszültségének minden időpillanatban meg kell egyeznie.
• Szinkronizálás feltételei:
– azonos fázissorrend,
– azonos feszültség,
– azonos frekvencia,
– azonos fázishelyzet.
• Hibás szinkronizálás zárlat nagyságú áramot okoz.
• Szinkronizálást általában automatika végzi.
 Szinkrongenerátorok
• Szinkrongenerátorokat leginkább a villamos energiát
előállító erőművekben alkalmazzák (100-1000MVA).
• Tartalék energiaforrásként, a hálózati energiaellátás
zavartalanságának biztosítása érdekében. Hálózati
energiaellátás megszűnésekor a gépeket gyorsan
üzembe tudják állítani (pl.: kórház). Általában
belsőégésű motorokkal hajtják, teljesítményük nem
haladja meg a 100kVA-t.
• Háromfázisú szinkron generátorokat alkalmaznak a
gépjárművek generátoraként is.
• Speciális célokra használnak a hálózati frekvenciánál
nagyobb periódusszámú feszültséget előállító
úgynevezett középfrekvenciás (100Hz-10kHz) gépeket.
Szinkrongenerátorok

S1: üzemmód jele (állandó üzem)

 Szinkronmotorok
• Szinkronmotorok szerkezete megegyezik a
generátorokéval.
• Szinkronmotor fordulatszámát az állórészre kapcsolt
feszültség frekvenciája határozza meg, állandó
frekvencia esetén fordulatszáma állandó.
• Forgórészben kalickás kialakítás nem csak a lengéseket
csillapítja, hanem a gép indításában is nagy szerepe
van.
• Kisebb teljesítményű motorok állandó mágneses
forgórésszel is készülnek.

f 1  f  1 
n=  s  = 60 ⋅ p  min 
p    
 Szinkronmotorok
• Működési elv
 Szinkronmotorok
• Az állórészre kapcsolt feszültség hatására az állórészben
forgó mágneses mező jön létre. Ez a mágneses mező a
forgórész azonos mágneses pólusait taszítja, míg az
ellentéteseket vonzza.
• Szinkron motor önmagában nem indul. Tehetetlensége
miatt a forgórész nem tudja azonnal követni a forgó
mágneses mezőt.
• Kalicka nélküli motort külső erővel kell meghajtani.
Megfelelő fordulatszámot elérve az állórész mágneses
mezeje „magára húzza” a forgórész mágneses mezejét
és innentől a forgórész és az állórész mágneses mezeje
is együtt forog.
• A motor tengelyére ható erő hatására a motor forgórésze
kb. 30-35°-t késik az állórész forgómezejéhez
viszonyítva. Ezt terhelési szögnek nevezik és δ-val jelölik.
• A motor nyomatéka annál nagyobb minél nagyobb a
terhelési szög.
 Szinkronmotorok
• Mágneses tér változása az állórészben
 Szinkronmotorok
• Forgó mágneses mező vektora
 Szinkronmotorok
• Forgó mágneses mező vektora
Szinkronmotorok
Szinkronmotorok
Szinkronmotorok
 Szinkronmotorok
• Terhelőnyomaték a motor terhelési szögét δ
növeli.
• Ennek hatására az állórész áramfelvétele nő,
aminek hatására megnő a pólusok közötti
kölcsönhatás és a motor nyomatéka is.
• Terhelési szög addig változik, amíg a motor
nyomatéka és a terhelőnyomaték egyensúlyba
nem kerül.
• Terhelési szöggel a motor nyomatéka szinusz
függvény szerint változik.

Mbill P2n P2n

Mn ≈ Mn = =
2 ω 2⋅ π⋅n
 Szinkronmotorok
• Ha túlterhelés következtében a terhelőnyomaték
meghaladja a billenőnyomatékot, akkor a motor
kiesik a szinkronizmusból és leáll.
• Ilyenkor a gép áramfelvétele a névleges áram
sokszorosa lesz, ami a gép tönkremenetelét
okozhatja.
• Stabil motoros üzemet csak a billenőnyomatékig
terjedő tartományban lehet fenntartani.
• A motornak a névleges terhelés másfélszerese
terhelőnyomatékot még el kell tudnia viselnie
anélkül, hogy kiesne a szinkronizmusból.
• Terheletlen állapotban a terhelési szög közel
nulla értékű.
Szinkronmotorok
a) Terheletlen állapot
b) Terhelt motoros üzem
c) Generátoros üzem
Szinkronmotorok
 Szinkronmotorok
• Az állórészre kapcsolt szinuszos feszültség hatására a
forgó mágneses tér azonnal kialakul, mely viszonylag
nagy fordulatszámmal forog.
• A forgórész tehetetlensége miatt nem tudja követni az
állórész mágneses terét.
• Az álló- és forgórész mágneses tengelyei közötti
szögeltérés gyorsan változik, így a terhelési szög is
nagyon gyorsan változik motoros és generátoros között.
• A motor forgórészére ható nyomaték átlagértéke nulla,
így elindulni nem tud.
• Indítás megoldása lehet:
– külső hajtógéppel felgyorsítják, majd szinkronozottan a hálózatra
kapcsolják,
– kalickás aszinkronmotoros indítást alkalmaznak,
– frekvenciaváltót alkalmaznak (nulláról növekvő frekvenciájú
szinuszos jel előállításával)
 Szinkronmotorok
• Szinkronmotorok alkalmazási területe elsődlegesen ahol állandó
fordulatszámú hajtásra van szükség és nincs szükség nagy
indítónyomatékra.
• Meddőteljesítmény szabályozás valósítható meg vele, így nincs szükség
külön fázisjavító berendezésre.
• Frekvenciaváltók megjelenésével a szinkron motorok kizárólag állandó
fordulatszámú hajtásokban történő alkalmazása gyökeresen megváltozott.
Ma már több MVA teljesítményig is alkalmaznak változó fordulatszámú
hajtásként szinkron motorokat. Szinkron motorok előnye az aszinkron
motorokkal szemben:
– nagyobb teljesítményekig alkalmazhatók >100MVA (aszinkron 20MVA>),
– jobb hatásfok kis motorok esetén akár 10-15%, 20-30%-al kisebb méret,
– nagyobb légrés miatt könnyebben tervezhető,
– kisebb indítási áram,
– dinamikája jobb.
• Széles körben alkalmazzák szervomotorként szerszámgépekben,
robotokban.

• Aszinkron motorok előnye:

– olcsóbb,
– üzembiztosabb,
– üzemvitele egyszerűbb.
 Szinkronmotorok
• Érzékelő nélküli hajtás
• >100MVA Szinkron, 20MVA>aszinkron
• Nagyobb légrés szinkron
• Meddő teljesítmény szabályozás lehetősége
• Jobb hatásfok szinkron
• ABB motorformer (motor + transzformátor egyben)
• 30%-al kisebb a szinkron motor
• 10-15%-al kisebb a hatásfoka
• Gyorsabb indulás
• Alacsony fordulatszámon nagyobb nyomaték
Lineáris szinkron motor
Szinkron lineáris motor