XV.

A NITROGÉN, A FOSZFOR ÉS VEGYÜLETEIK

XV. 1–2. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
0 D C C D D A B D D
1 D B E B D D D A A A
2 A B C A D A (C) A C A B

XV. 3. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS

Az ammónia és a salétromsav összehasonlítása

Ammónia Salétromsav

Összegképlete 30. NH3 31. HNO3

Színe, szaga, halmazállapota (101 kPa, 25 °C) 32. színtelen, 33. színtelen,
szúrós szagú gáz (jellegzetes szagú)
folyadék
Oldhatósága vízben (101 kPa, 25 °C) 34. kitűnő 35. korlátlan
Reakciója vízzel (reakcióegyenlet) 36. NH3 + H2O = 37. HNO3 + H2O =
= NH4+ + OH– = H3O+ + NO3–
Vizes oldatának kémhatása 38. lúgos 39. savas
Reakciójuk egymással (reakcióegyenlet) 40. NH3 + HNO3 = NH4NO3
Mire használják az egymással alkotott vegyületet? 41. műtrágya (a pétisó hatóanyaga)
Mi történik, ha tömény vizes oldatába rézforgácsot 42. a réz oldódik,
szórunk? vörösbarna NO2
gáz fejlődik
A salétromsav melyik tulajdonságán alapul az előző 43. erős
(53.) reakció? oxidálószer
Mit tapasztalunk, ha tömény vizes oldatához kevés 44. sötétkék színű
réz(II)-szulfát-oldatot öntünk? oldat
Az ammónia melyik tulajdonságán alapul az előző 45. komplexképző
(55.) reakció?
A nitrogén oxidjai

Nitrogén-monoxid Nitrogén-dioxid
Összegképlete 46. NO 47. NO2
Színe, halmazállapota (101 kPa, 25 °C) 48. színtelen gáz 49. vörösbarna gáz
Oldhatósága vízben (101 kPa, 25 °C) 50. rossz 51. jó
Reagál-e közönséges körülmények között 52. 2 NO + O2 = 53. nem
oxigéngázzal? (Ha igen, akkor a reakcióegyenlet is.) = 2 NO2
Reagál-e közönséges körülmények között vízzel? (Ha 54. nem 55. 2 NO2 + H2O =
igen, akkor a reakcióegyenlet is.) = HNO2 + HNO3
Salétromsavból mivel, milyen körülmények között 56. kb 30%-os 57. tömény (65%-
állítható elő? savból pl. rézzel os vagy
vagy cinkkel töményebb)
savból pl. rézzel
vagy cinkkel
Van-e környezetszennyező hatása? 58. igen (mert 59. igen
oxidálódik NO2-
dá)

XV. 4. EGYÉB FELADATOK

Műtrágya és terrorizmus

60. Pétisó.
61. 100 g műtrágyában 60,0 g ammónium-nitrát van
n(NH4NO3) = 60,0 g / 80,0 g/mol = 0,750 mol
n(N) = 2 ⋅ n(NH4NO3) = 1,50 mol, m(N) = 21,0 g
A műtrágya 21,0 tömeg% nitrogént tartalmaz.
62. Fehér (színtelen), szilárd anyag, ionrácsos vegyület, így viszonylag magas az olvadás- és
forráspontja, jól oldódik vízben.
63. A műtrágyából az ammónium-nitrát könnyen a talajvízbe oldódik. Ha túl sok ammónium-nitrát
kerül a talajvízbe, akkor ez a víz nitrát-tartalmának növekedéséhez vezet, ami károsíthatja az
állati és emberi szervezetet.
64. NH4NO3(sz) = N2(g) + 2 H2O(g) + 0,5 O2(g)
∆rH1 = 2 ⋅ (–242,0 kJ/mol) – (–87,1 kJ/mol) = –396,9 kJ/mol.
4 Al + 3 O2 = 2 Al2O3
∆rH2 = 2 ⋅ ∆kH(Al2O3) = –3315,4 kJ/mol.
65. m(NH4NO3) = 2000 kg · 0,790 = 1580 kg, n(NH4NO3) = 1580 kg / 80,0 kg/mol = 19,75 kmol
Q1 = 19,75 · 103 mol ⋅ (–396,9 kJ/mol) = –7,84 · 106 kJ,
m(Al) = 170 kg, n(Al) = 170 kg / 27 kg/kmol = 6,296 kmol = 6296 mol,
∆ H
Q2 = 6296 mol ⋅ r 2 = 6296 mol ⋅ (–828,85 kJ/mol) = –5,22 · 106 kJ,
4
Q = Q1 + Q2 = = –1,3⋅107 kJ, azaz 1,3⋅107 kJ hő szabadul fel.
66. Ezen a hőmérsékleten a víz vízgőzzé alakul, tehát a keletkező gáz mennyiségénél ezt is
figyelembe kell venni:
n(NH4NO3) = 19,75 kmol,
 az egyenlet alapján n(N2) = n(NH4NO3) = 19,75 kmol,
n(H2O) = 2 ⋅ n(NH4NO3) = 39,5 kmol,
n(O2) = 0,5⋅ n(NH4NO3) = 9,875 kmol,
n(gáz) = 69,125 kmol
(vagy: az egyenlet alapján 1 mol ammónium-nitrátból 3,5 mol gáz képződik, így a gáz
anyagmennyisége: 3,5 · n(NH4NO3) = 69,125 dm3.)
V = 69,125 kmol · 82,2 m3/kmol = 5,68 · 103 m3

Kísérletek salétromsavval

67. Az I. és a II. kísérletben 2x1 2 pont

68. A IV. kísérlethez. 1 pont
69. II.: NO2 1 pont
III.: NO 1 pont
IV.: CO2 1 pont
70. I. a fehérjék nitrálása (reakció az aromás vegyületekkel) 1 pont
II. és III. oxidálószer 1 pont
IV. erős sav 1 pont
9 pont

XV. 5. SZÁMÍTÁSOK

71. − Például 100 g telített oldatban 30 g ammónia és 70 g, azaz kb. 70 cm3 víz van. 1 pont
– Az ammónia anyagmennyisége, abból a térfogata:
30 g
n(NH3) = = 1,76 mol,
17 g/mol
V(NH3) = 1,76 mol · 24,5 dm3 = 43,1 dm3. 2 pont
– A víz által feloldható gáz térfogata:
43100 cm 3
= 615,7, vagyis kb. 620-szorosa. 1 pont
70 cm 3
(Megjegyzés: az ammóniaoldat térfogata felesleges adat!) 4 pont

72. a) 5,00 dm3 oldatban van: n(HNO3) = 5,00 dm3 · 2,00 mol/dm3 = 10,0 mol, 1 pont
– ennek tömege: m(HNO3) = 10,0 mol · 63,0 g/mol = 630 g. 1 pont
– Ennyi kell legyen a 70,0 tömeg%-os oldatban is, amelynek tömege:
m(70%-os) = 630 g : 0,700 = 900 g. 1 pont
– Térfogata: V = 900 g : 1,42 g/cm3 = 634 cm3. 1 pont
b) 5 cm3 oldatban van: n(HNO3) = 0,005 dm3 · 2,00 mol/dm3 = 0,01 mol, 1 pont
– A reakcióegyenlet (NaOH + HNO3 = NaNO3 + H2O) alapján ugyanennyi a szük-
séges NaOH anyagmennyisége is. 1 pont
– A szükséges lúgoldat térfogata: V(NaOH) = 0,01 mol : 0,5 mol/dm3 = 0,02 dm3,
vagyis körülbelül 20 cm3 lúgoldat szükséges. 1 pont
c) A közömbösítéshez a reakcióegyenlet
(Na2CO3 · 10 H2O + 2 HNO3 = 2 NaNO3 + CO2 + 11 H2O)
alapján 0,005 mol kristályszóda szükséges. 1 pont
– M(Na2CO3 · 10 H2O) = 286 g/mol. 1 pont
– A szükséges kristályszóda tömege: 0,005 mol · 286 g/mol = 1,43 g,
vagyis kb 1,5 g (1–2 g) szükséges a közömbösítéshez. 1 pont
10 pont
73. – A reakcióegyenlet:
P2O5 + 3 H2O = 2 H3PO4 1 pont
− Ha pl. 1,00 mol P2O5-ból indulunk ki:
akkor a feladat szerint 142 g P2O5 142 g vizet köt meg 1 pont
− 1,00 mol P2O5-ből 2,00 mol foszforsav, azaz 2 · 98 g = 196 g foszforsav keletkezik. 1 pont
− Az oldat tömege 2 · 142 g = 284 g. 1 pont
196
− A tömegszázalékos foszforsav-tartalom: ⋅ 100% = 69,0 w% 1 pont
284
5 pont

74. – A reakció:
P2O5 + 3 H2O = 2 H3PO4 1 pont
– 100 g P2O5 (M = 142 g/mol): 0,704 mol
1,408 mol H3PO4 keletkezik, ami (M = 98 g/mol): 138 g. 1 pont
– Ha m tömegű 60,0%-os oldatból indulunk ki, akkor abban 0,600m a foszforsav. 1 pont
– Az oxid hozzáadása után:
m + 100 g az oldat tömege, 1 pont

benne 0,600m + 138 g a foszforsav tömege. 1 pont

– A keletkezõ oldat 85,0%-os:
0,600m + 138
= 0,850 1 pont
m + 100
– Ebbõl: m = 212, tehát 212 g 60 tömeg%-os foszforsav-oldatunk volt. 1 pont
– Az elõállított oldat 312 g, melynek térfogata:
312 g
V = = 184,7 cm3. 1 pont
g
1,689
cm 3
184,7 cm 3
– Az eredeti oldat térfogata: = 149,0 cm3, 1 pont
1,24
212 g
ezért az oldat sűrűsége: ρ = = 1,42 g/cm3. 1 pont
3
149 cm
10 pont

75. – A reakciók egyenletei:

NH4Cl + NaOH = NH3 + NaCl + H2O
(NH4)2SO4 + 2 NaOH = 2 NH3 + Na2SO4 + 2 H2O
(vagy: NH4+ + OH = NH3 + H2O, de akkor meg kell jegyezni, hogy
NH4Cl → NH3, illetve (NH4)2SO4 → 2 NH3)
2 NH3 + H2SO4 = (NH4)2SO4
2 NaOH + H2SO4 = Na2SO4 + 2 H2O 2 pont
- A kénsavfeleslegre elhasznált NaOH:
n(NaOH) = 0,02505 dm 3 ⋅ 0,0998 mol/dm 3 = 2,50 ⋅ 10 −3 mol. 1 pont
- Ez megfelel: nm(H2SO4) = ½ n(NaOH) = 1,25 · 10–3 mol. 1 pont
- Az eredetileg alkalmazott kénsav:
nö (H 2SO 4 ) = 0,0500 dm 3 ⋅ 0,108 mol/dm 3 = 5,40 ⋅ 10 −3 mol. 1 pont
- Ebből az ammóniára elhasználódott:
n(H2SO4) = nö(H2SO4) – nm(H2SO4) = 5,40 · 10–3 – 1,25 · 10–3 = 4,15 · 10–3 mol. 1 pont
- Ennyi kénsav által megkötött ammónia mennyisége:
 n(NH3) = 2n(H2SO4) = 8,30 · 10–3 mol. 1 pont
- A vizsgált 0,500 g keverékből:
x x
x g NH 4 Cl → mol NH 4 Cl → mol NH 3 ,
53,5 53,5
(0,500 − x ) g (NH 4 ) 2 SO 4 → 0,500 − x mol (NH 4 ) 2 SO 4 → 2(0,500 − x) mol NH 3 ,
132 132
- Ebből:
x 2(0 ,500 − x )
+ = 8,30 ⋅ 10 − 3 . 3 pont
53,5 132
- Az egyenlet megoldása: x = 0,205, 1 pont
ebből az összetétel: 41,0 w% NH4Cl, és 59,0 w% (NH4)2SO4. 1 pont
12 pont

76. – A reakcióegyenletek:
+3 +7 +5
6 H + + 5 N O−2 + 2 Mn O−4 = 5 N O−3 + 2 Mn 2 + + 3 H 2 O (jó arányok: 1 pont) 2 pont
⎛ +3 ⎞ +7 +4
6 H + + 5 ⎜ C OOH⎟ + 2 Mn O−4 = 10 C O2 + 2 Mn 2 + + 8 H 2 O (jó arányok: 1 p) 2 pont
⎝ ⎠2
– n(KMnO4) = 0,01500 · 0,0300 mol = 4,5000 · 10–4 mol,
n(oxálsav) = 0,01845 · 0,0250 mol = 4,6125 · 10–4 mol. 1 pont
2
⋅
– 4,6125 · 10–4 mol oxálsav ⎯⎯ 5 → 1,845 ·10–4 mol KMnO4-tal reagál (ez a fölösleg) 1 pont
– A nitrittel reagált: 4,5000 · 10 mol – 1,845 · 10–4 mol = 2,655 · 10–4 mol KMnO4, 1 pont
–4

5
– ami (· ) = 6,637 · 10–4 mol nitritet oxidált. 1 pont
2
– A törzsoldatban, így az eredeti oldatban is ennek 100-szorosa volt: 0,06637 mol, 1 pont
– ennek tömege: m = 0,06637 mol · 69 g/mol = 4,58 g. 1 pont
– Az oldhatóság kiszámítása:
4,58 g x
= → 84,5 g NaNO2 / 100 g víz. 2 pont
10,00 g − 4,58 g 100
12 pont