Szabó Lőrinc

Szabó Lőrinc 1900. március 31-én született Miskolcon. Református papi családból
származott, Balassagyarmaton járt elemi iskolába, majd a középiskolai tanulmányait
Debrecenben, a református kollégiumban folytatta.
1918 őszén besorozták, hadiérettségit tett. Beiratkozott a Műegyetem Gépészmérnöki Karára,
ám két héttel később meggondolta magát, és átiratkozott magyar–latin–német szakra. Nagyon
fontos állomás volt ez az életében, hiszen itt vált Babits tanársegédévé, később pedig
barátjává.
Első versei 1920-ban jelentek meg a Nyugatban, első kötete pedig 1922-ben, Föld, Erdő,
Isten címmel, mely ritka elismerést váltott ki. Ott Babits Mihály önkéntes tanársegédje lett.
Annyira összebarátkoztak, hogy Babits a lakásába is befogadta, két évig együtt is laktak: alig
húszéves volt tehát, amikor már a Nyugatban jelentek meg versei, így vált a tekintélyes
magyar irodalmi folyóirat második nemzedékének tagjává Illyés Gyula, Németh
László, Zelk Zoltán és Márai Sándor mellett. A bonyodalmak akkor kezdődtek az életében,
amikor Babits beleszeretett menyasszonyába, Tanner Ilonába, művésznevén, Török Sophie-
ba. A magyar irodalom egyik leghíresebb szerelmi háromszögéből Szabó Lőrinc került ki
vesztesen: átengedte menyasszonyát barátjának. Sokáig ugyan nem szomorkodott, mert
Babits és Török Sophie esküvőjén megismerkedett Mikes Klárával, az Est-lapokat kiadó
Mikes Lajos lányával, akit pár hónappal később feleségül is vett.
Egy rövid időre úgy tűnt, hogy egyensúlyba kerül a különc költő élete: az Est című lapnál volt
munkája, családi élete szépen alakult. Ez azonban nem tartott sokáig, a lánya még csak
egyéves volt, amikor Szabó beleszeretett felesége legjobb barátnőjébe, Vékesné Korzáti
Erzsébetbe. A nevelőnővel,aki egyébként a háború alatt rendületlenül mentette a zsidó
gyerekeket, Szabó Lőrinc hosszú, titkos szerelmi kapcsolatba bonyolódik.
Viszonyuk négy év után derült ki, és veszélybe sodorta a költő házasságát, Mikes Klára
megkísérelte az öngyilkosságot, először 1928-ban, aztán még kétszer, sikertelenül.
- A harmincas években, a Különbéke című kötetben jelent meg költészetében a
kisfiával kapcsolatos élmények tematikája, a Lóci-versek csoportja. Ebben arról
számol be a költő, miféle verset ír az óvodás korú kisfiú Istenről, s hogyan szembesült
ő, az apa – először csak meglepetten, aztán „ijedten”, végül „eltűnődve” – a váratlanul
elé táruló mélységgel. Lóci kétsoros, mégis találó verse így definiálja az Istent: „Az
életet adja, adja, / egyszerre csak abbahagyja.” Szabó Lőrinc örül, ha a körülötte dúló
háborúságban is tud verset írni.. A gyermekvilághoz való vonzódása lesz a Lóci-, és a
Klára-versek ihletője. 17 ilyen verse jelenik meg a Különbéke című kötetében. A költő
gyerekeitől újra megtanult örülni az életnek. Ezekből a versekből a derű, a nyugalom,
a béke árad.
A kötetben új témaként jelentkezik a keleti, buddhista filozófia és költészet hatása.
Felerősödött a költőben a világ megismerésének lehetetlensége: a természet örök körforgása.
- Lóci verset ír: Szabó Lőrinc híres "Lóci" sorozatában megjelenő művek, melyet
legtöbbjét kisfiának címezi, vagy épp valamiképp róla szólnak, olykor a legmélyebb
filozófiai kérdéseket (is) feszegetik.
 A Tücsökzene: összesen 370 ciklust tartalmaz: önéletrajzi jellegű visszaemlékezés,
műnemét tekintve a líra és az epika határterületén helyezkedik elA kötet alcíme: Rajzok
egy élet tájairól. A költő az élet értelmén való elmélkedés szándékával újra átéli életútját.
A nyári éjszakán az ablakon beáramló tücsökzene hangjaira indul az emlékezés, a múlt
pillanatainak felidézése.
Szabó Lőrinc versei annak a modern embernek a világfelfogását hirdetik, aki
kiábrándult minden eszményből, nem képes hinni semmiben, az életet értelmetlennek, a
világot rossznak, az embert kegyetlennek látja. A költő ugyanakkor tudja, hogy ez a semmit
sem érő élet a mindenünk. Ennek gazdagságát és örökkévalóságát hirdeti.Életművének
számottevő részét áthatják filozofikus gondolatai, melyek az emberi tehetetlenségről szólnak:
az ember rajta kívül álló magasabb törvényeknek van alávetve, s a természet törvényei az
ember sorsát írják körül.