A javak piaci kereslete

A fogyasztók szűkös pénzügyi jövedelmüket olyan javakra fordítják, melyek alkalmasak

kielégíteni szükségleteiket. A fogyasztók preferenciái alapján létrejön a fogyasztási javak piacán a
kereslet.
A kereslet egy adott árunak azon mennyisége, amelyet egy személy egy adott időegység
alatt, adott áron meg tud vásárolni. Vagy röviden megfogalmazva: a kereslet a javak iránti
fizetőképes szükséglete.
A kereslet tanulmányozásakor a közgazdászok mindig két különböző vonatkozást kell
figyelembe vegyenek:
a) mekkora az adott termék maximális mennyisége, amely egy adott árszínvonalon
megvásárolható;
b) mekkora a maximális ár, amelyet a vásárló hajlandó a kiválasztott termék egységnyi
mennyiségéért (pl. egy darabért) kifizetni.

A javak kereslete nem állandó, hanem a különböző piacokon gazdasági és társadalmi,

politikai tényezők hatására szinte állandóan ingadozik.
A kereslet módosulásának egyik meghatározó tényezője az eladási ár. Az egységnyi eladási
ár csökkenése a kereslet növekedését, vagyis az igényelt mennyiség növekedését idézi elő, az
egységnyi eladási ár emelkedése pedig a kereslet visszaszorulását, vagyis az adott termék iránti
igénynek a piaci csökkenését vonja maga után.

A kereslet szintén érzékenyen reagál a vásárlók jövedelmének ingadozásaira. Egyértelmű,

hogy amennyiben az árak nem változnak, a jövedelem növekedésével a fogyasztók vásárlóereje
növekszik és ez a normál (megfelelő vagy kiváló minőségű) javak esetében a kereslet
növekedéséhez vezet, ugyanúgy, ahogy a jövedelmek csökkenése a vásárlóerő gyengülésével
egyidejűleg a kereslet csökkenését eredményezi.

Megállapíthatjuk tehát, hogy a kereslet általános törvényének értelmében:

a) Egy termék keresletét fordítottan arányosan befolyásolja annak piaci ára (az egységnyi ár
növekedése a termék iránti kereslet csökkenését idézi elő, az egységnyi ár csökkenése pedig
a termék iránti kereset növekedését).
b) Egy termék keresletét egyenesen arányosan befolyásolja a vásárlók jövedelmének
ingadozása (a jövedelem növekedésével egyidejűleg a javak kereslete is nő, a jövedelmek
csökkenésének következtében pedig a kereslet is visszaesik)

A kereslet mértéke számos más gazdasági, pszichológiai, társadalmi tényező függvényében

is változik – ilyenek pl. a javak minősége, a személyes ízlés, a kereslet alapját képező szükséglet
intenzitása, a fogyasztási szokások, a reklám és a divat, a kulturális és vallási hagyományok, a
földrajzi környezet és a klíma stb.
Másrészt, mivel számos termék és szolgáltatás fogyasztása más javak fogyasztásának
függvényében alakul, a keresletet meghatározza a szóban forgó árunak más javakkal való viszonya
is:
1. A helyettesíthető javak olyan termékek vagy szolgáltatások, amelyek megközelítőleg
azonos hatásfokkal képesek kielégíteni ugyanazt a szükségletet, éppen ezért ezeknek
kereslete egymást fordítottan arányosan befolyásolja. Például ha növekszik az olívaolaj
kereslete, ennek hatására csökkenni fog a napraforgó-olaj kereslete;
2. A komplementáris javak csak együttesen felhasználva alkalmasak valamely szükséglet
kielégítésére, keresletük pedig egyenesen arányos egymással. Például ha sminkszerek
kereslete csökken, akkor a kiegészítő termékékek (pl. sminklemosók) kereslete is csökkenni
fog.
1
 A kereslet rugalmassága
A különböző termékek keresletének a befolyásoló tényezők módosulására való érzékenységét a
kereslet rugalmassága fejezi ki. A gazdaságtudomány és a gazdasági gyakorlat szempontjából
kiemelkedő szerepet játszik a kereslet ár- és jövedelemrugalmasságának vizsgálata.
A kereslet rugalmassága egy termék keresletének adott tényezők (eladási ár, jövedelem)
ingadozásának hatására történő változásának mértékét fejezi ki.
A kereslet árrugalmassági együtthatója (mutatója) a kereslet változásának és az ár
módosulásának arányát fejezi ki. Viszont, mivel a két változót (a keresletet és az árat) különböző
mértékegységben fejezzük ki, a módosulásukat nem tudjuk abszolút mértékben összehasonlítani,
ezért relatív (százalékos) változásokkal dolgozunk.
A kereslet árrugalmasságát a következő képlet alapján számoljuk ki:
∆D D1 − D0
D D0 ∆% D
E DP = − 0 = − =−
∆P P1 − P0 ∆% P
P0 P0
ahol:
EDP – a kereslet árrugalmassági együtthatója; P1 – az ár végső színvonala;
∆D – egy gazdasági jószág keresletének változása; P0 – az ár kezdeti színvonala;
∆P – egy gazdasági jószág árának változása; ∆%D– a kereslet színvonalának relatív (százalékban
D1 – a kereslet végső színvonala; kifejezett) változása;
D0 – a kereslet kezdeti színvonala; ∆%P – az ár relatív változása.
A gazdasági javakat keresletük árrugalmasságának függvényében a következő osztályokba
soroljuk:
1. Rugalmas keresletű javak – olyan javak, melyeknek esetében az egységnyi eladási ár
módosulása (növekedése vagy csökkenése) a kereslet ellentétes irányú, viszont nagyobb
mértékű változását idézi elő (EDP>1). Az ár csökkenése következtében a kereslet annyira
megnövekszik, hogy az eladás összértéke (a vállalkozó bevétele) valójában nagyobb lesz. Ez
elsősorban olyan javakra jellemző, amelyeknek számos helyettesítő terméke van, és nem
létfontosságúak a fogyasztó számára.
2. Egységnyi rugalmasságú javak – olyan javak, melyek esetében az egységnyi eladási ár
változása (növekedése vagy csökkenése) a kereslet ellentétes irányú, ugyanolyan mértékű
változását idézi elő (EDP =1).
3. Rugalmatlan keresletű javak esetében az egységnyi eladási ár módosulása (növekedése vagy
csökkenése) következtében a kereslet ellentétes irányban, de kisebb mértékben változik (EDP
<1). Ilyenkor a kereslet az ár csökkenésével növekszik, de olyan kis mértékben, hogy az
eladások összértéke csökken. A létfontosságú javak nagy része rugalmatlan keresletű.

A kereslet jövedelemrugalmasságát (EDY) a kereslet relatív (százalékban kifejezett)

változásának és a jövedelem relatív változásának hányadosaként számítjuk ki, olyan helyzetekben,
amikor az adott termék színvonalát befolyásoló többi tényező változatlan marad.
∆D D1 − D0
D D0 ∆% D
E DY = 0 = =
∆Y Y1 − Y0 ∆ %Y
Y0 Y0
ahol:
EDY – a kereslet jövedelemrugalmassági mutatója; Y1 – a jövedelem végső színvonala;
∆D – egy gazdasági jószág keresletének abszolút Y0 – a jövedelem kezdeti színvonala;
változása; ∆%D – a kereslet színvonalának relatív (százalékban
∆Y – a jövedelem abszolút változása; kifejezett) változása;
D1 – a kereslet végső színvonala; ∆%Y – a jövedelem relatív változása.
D0 – a kereslet kezdeti színvonala;
2
 A jövedelem függvényében a jövedelemszint és a fogyasztók preferenciái alapján a kereslet
következő típusait különböztetjük meg:
a) rugalmas kereslet, amikor a kereslet nagyobb mértékben módosul, mint amennyire a
jövedelem változott, vagyis EDY > 1;
b) egységnyi rugalmasságú kereslet, amikor a kereslet és a jövedelem relatív változása
egyenlő, vagyis EDY = 1;
c) rugalmatlan kereslet, amikor a jövedelem változása azonos irányú, de kisebb mértékű
kereslet-változást idéz elő, vagyis EDY < 1.

Összefoglalás
A termékek és a szolgáltatások piaci kereslete az emberek szükségleteinek gazdasági
kifejeződése.
A kereslet fizetőképes szükséglet, vagyis azt fejezi ki, hogy mekkora szükségletet
tudunk kielégíteni termékek és szolgáltatások – ár függvényében változó –
megvásárlása útján.
Az ár ingadozása fordítottan arányosan befolyásolja a javak keresletét, vagyis
valamely termék piacán az ár növekedése a kereslet csökkenését, az ár csökkenése
pedig a kereslet növekedését idézi elő.
A vásárlók jövedelmének ingadozása egyenesen arányosan hat a keresletre.
A kereslet időben változik, csökken vagy növekszik. A keresletnek a befolyásoló
tényezők módosulása által kiváltott változásának mértékét a kereslet rugalmassága
fejezi ki.
A kereslet változását elsősorban az eladási ár vagy a jövedelem változása váltja ki.
A kereslet rugalmasságát ár és jövedelem függvényében vizsgáljuk, és a kereslet
százalékos változásának illetve az ár vagy a jövedelem százalékos változásának
hányadosaként számoljuk ki.