Professional Documents
Culture Documents
Atommodellek Fejlődése
Atommodellek Fejlődése
Jens Martensson 2
Démokritosz (i. e. 460- i. e.370)
• Démokritosz azt állította, hogy a létező univerzum végtelen
sokaságú, parányi és épp ezért az érzékszervek által fel nem
fogható részecskékből, atomokból épül fel
• az atomok, mint nevük is jelzi (görögül atomos-oszthatatlan-t
jelent) matematikailag oszthatatlanok, nem keletkeztek és nem is
pusztulnak el soha: örök létezők
• szerinte ezeknek részecskéknek több fajtája is létezik, ugyanis
különbség tehető köztük forma és nagyság szerint, ami nemcsak a
testek külalakját határozza meg, hanem azok ízét és színét is
Jens Martensson 3
John Dalton (1766- 1844)
• Démokritosz elmélete újszerű, haladó felfogása ellenére sokáig feledésbe
merült, csak sok-száz év múlva, a XIX. század elején John Dalton angol
természettudós munkássága nyomán került felelevenítésre az anyagok
szerkezetére utaló elgondolás.
• Dalton az 1808-ban közzétett elméletében lényegében a démokritoszi
elképzelést fejlesztette tovább. Kísérletei, vizsgálatai alapján a következő
megállapításokra jutott:
a) Minden anyag parányi részecskékből, atomokból épül fel.
b) Az atomokat nem lehet felépíteni vagy eloszlatni. Az atomok
egységesek és oszthatatlanok.
c) Ugyanazon elem valamennyi atomja azonos tulajdonságú és
azonos tömegű.
d) Különböző elemek atomjainak tulajdonságai és tömege is
különböző.
e) Amikor az elemek vegyületet képeznek, az atomok egész
számokkal kifejezhető arányban kapcsolódnak.
Jens Martensson 4
Josef John Thomson (1856-1940)
• Josef J. Thomson úgy képzelte el az atomot, hogy az egy folytonos
eloszlású, az atom egész térfogatát kitöltő pozitív töltésű anyagból és az
ebbe beágyazott igen kis méretű (pontszerűnek tekintett) elektronokból
áll
• erről kapta a Thomson-féle atommodell a "mazsolás puding" elnevezést
• emellett katódsugarakkal végzett kísérleteknek köszönhetően rájött,
hogy az elektron főszerepet játszik a semleges atom felépítésében
,,Mazsolás pudding”
Jens Martensson 5
Ernest Rutherford (1871- 1937)
• Kísérletével- amelyben hélium atommagokkal bombáztak egy
aranylemezt- bebizonyította, hogy az atom tömegének nagy része
koncentráltan, kis térfogatban helyezkedik el, amit ma atommagnak
hívunk
• Ezzel alátámasztva azt a tényt, hogy a semleges és a pozitív töltésű
részecskék az atommagban találhatóak
Jens Martensson 6
Niels Bohr (1885- 1962)
• Gyorsan átlátta Rutherford frissen felállított atommodelljének hiányosságait,
és ezeket (még 1912-ben) a kvantummechanika frissen felismert
szabályszerűségeit felhasználva küszöbölte ki
• Elméletében léteznek olyan rögzített helyzetű (kvantált) pályák keringenek
az atommag körül, amelyeken keringve az elektronokok stabilak. Az anyag
kémiai tulajdonságait zömmel a külső pályákon levő elektronok határozzák
meg
• A Bohr-modell újszerűsége az, hogy bevezette az atomi elektronok
meghatározott energiaszintjeinek a fogalmát.
Jens Martensson 7
A Svájcban található, nemzetközi összefogással épült Nagy
Hadronütköztető segítségével visszatekinthetünk akár az idők
kezdetére is
Jens Martensson 8