Bevezetés a szociológiába

Előadás
Dr. Reisz Terézia, Ph.D
egyetemi docens
2018.
reisz.teri@gmail.com
 A tantárgy tartalma, tematikája

• Dátum: szept. 1. A szociológiai gondolkodás történetének fő tendenciái 1.

• Dátum: szept. .2. A szociológiai gondolkodás történetének fő tendenciái 2. (A társadalom fogalma, értelmezései.)
• Dátum: szept. .3. A szociológia a társadalomtudományok rendszerében, szakszociológiák. A szociológiai
megismerés tudományos eszközei.
• Dátum: okt. 4. A kultúra, az egyén és a társas interakció alapfogalmai.
• (kultúra és társadalom, szubkultúra, szocializáció, nemi identitás, érték, - váltás, -zavar)
• Dátum: okt. 5. A mikro- és makro-struktúra elemzési egységei (osztály, státus, pozíció, csoport,
• társadalmi csoport, kiscsoport).
• Dátum: okt . 6. A társadalomszerkezet elméleti megközelítései. A hatalom struktúrái.
• Dátum: okt. 7. (A társadalom differenciálódása és strukturálódása, társadalmi viszonyok: rétegződés és
osztályszerkezet klasszikus megközelítései, társadalmi változások az osztálytagozódásban, kulturális
tőkeelméletek, a modern társadalmak rétegződésének elméletei) . Szervezetszociológiai alapfogalmak.
(történeti áttekintés, társulás, bürokrácia, modern szervezetek, nem büroktratikus, önsegélyező csoportok)
• Dátum: nov. 8. Társadalmi beilleszkedés és kiilleszkedés (konformitás és deviancia) Társadalmi mobilitás
fogalma, típusai és tendenciái.
• 9-10. Egyenlőtlenség gazdasági, szociális és kulturális komponensei a társadalomban. (szegénység és
egyenlőtlenség, etnikai csoportok és a plurális)
• Munkamegosztás a társadalomban. A foglalkoztatási egyenlőtlenségek és
• következményeik.
• Jövedelmi egyenlőtlenségek és következményeik.
• Dátum: Nov. 11. Területi és települési jellemzők és következményeik (centrum-periféria, megye, régió,
• kistérség, város, falu).
• Dátum: Nov. 12. Oktatási egyenlőtlenségek és következményei.
• A kulturális és etnikai egyenlőtlenségek és következményei (normák, értékek, életmód,
• multikulturalitás, szubkultúra).
• Dátum: Nov.13. A globalizáció társadalmi és ökológiai folyamati. A modern társadalmak hatalmi, politikai
berendezkedése (állam, kormányzati-hatalmi intézmények, helyi társadalom/(ön)kormányzás).
A témakörök tartalmi áttekintése

• I. Mi a szociológia- profán megközelítés

• II. A szociológiai, mint

• tudomány
• III. A szociológiai gondolkodás
történetének rövid áttekintése
 I. Mi a szociológia- profán
megközelítés
- Mit jelent a szociológia
kifejezés?
- A szociológiai kutatások tárgya
- Társadalmi folyamatok
-A szociológia alkalmazási
területei
A „szociológia” szó etimológiája
• A szociológia (a latin socius, azaz „társ”, „társaság”;
valamint a görög λόγος, lógos, azaz „tudás”, „tudomány”
szavakból)

• Meghatározás mindennapi megközelítése: a

társadalmi élet összetevői, az egyének, csoportok,
szervezetek, intézmények (család, iskola, egyház, állam
stb.) életének, működésének törvényszerűségeit,
szabályait és folyamatait vizsgáló elméleti és gyakorlati
tudomány.

• ? Milyen további társadalmi jelenségeket vizsgál a

szociológia tudománya?

» folytatás
 Szociológia kutatás tárgya
• A szociológia a társadalmi élet
törvényszerűségeit kutató tudomány.
• A társadalom megismerésének lehetőségei:
- Mindennapi élet tapasztalatai révén pl. családi környezet
- Irodalmi műfajok pl. Illyés Gyula: A puszták népe
- Zsurnalisztika: pl. riportok
- Tudományos megismerés: szociológia tudománya
Fontos: A megismerési formák egyenrangúak. A
szociológia tudománya nem nyújt”magasabb
rendű/elsőbbségi megismerési utat”!
folytatás
 A társadalom jellege
• A társadalom nem egyenlő a társadalom
tagjainak összegével
• Durkheim a társadalmat a bronzhoz hasonlítja, amely nem egyenlő, nem ismerhető meg a réz és az ón
tulajdonságainak ismerete alapján.

• A társadalom és tagjainak élete függ:

- a társadalmiban elfoglalt helyétől-
társadalom szerkezetétől
- a társadalomban elfogadott kultúrától,
mely szempontok a szociológia
tudományának tárgya
 Szociológia kutatás tárgya

• Szociológusok vizsgálják egy társadalmi

csoport, szervezet vagy intézmény
jellemzőit, az egyének egymásra és
csoportjukra kifejtett hatását, ezzel
összefüggésben az egyén olyan
tulajdonságainak szerepét, mint a nem
(gender), a kor vagy a rassz. A szociológia
tárgyterületei többek között a család, a
kisebbségek, az oktatás, a vallás, a
politika, a lakóhely, a bűnözés, a szellemi
 Társadalmi folyamatok
• A szociológia a társadalmi folyamatokat többek
között a társadalmi rétegződés, társadalmi
mobilitás, kommunikációelmélet,
szociálpszichológia, demográfia és
társadalomstatisztika ismereteivel és
eszközeivel vizsgálja.
• A szociológiai kutatás az utca névtelen emberei
közötti kapcsolatok elemzésétől a globális
társadalmi folyamatok tanulmányozásáig terjed.
Új területei – mint a hálózat elemzés vagy a
környezeti szociológia - folyamatosan bővülnek.
 A szociológia alkalmazási
területei
• A szociológiai kutatások eredményeit
oktatók, tervezők, jogászok, hivatalnokok,
fejlesztők, közgazdászok és más
szakmabeliek is használják, akik a
társadalmi problémák megoldásában
érdekeltek és e célból közpolitikai
tevékenységet folytatnak.
A szociológia tudományos háttere/eredete

A szociológia a társadalomtudományok között egy

viszonylag új tudomány. A mögötte álló elveknek
ugyanakkor hosszú időre visszanyúló történelme van,
eredete és problémakörei az általános emberi tudásból
és filozófiából származik.

A következőkben a szociológia tudományának

kialakulását, módszerének sokszínűségét és a
társadalomról való gondolkodás történetét tekintjük át
röviden.
 Társadalomtudományok és a szociológia
• Történetírás és eszköze: eseménytörténet, korrajz
• Filozófia és abból kinövő önálló tudományok:
• Demográfia17.sz.(W.Graunt) pestisjárvány révén betegségek
számlálása/népmozgalmak matematikai úton történő
dokumentálása
• Politikatudomány 17.sz.(Lock) szabályozza a társadalmat, ezért
fontos a törvény ismerete/működési mechanizmusa ( a rendes
polgár társadalmi környezetének ismerete)
• Közgazdaságtan (Adam Smith) a hatalom /kormányok kiiaktatása
és a piac szabályozó elve a társadalomban
• Szociálpszichológai- a pszichológia term.tud. eszközeivel kutat
• Társadalomnéprajz/antropológia ( amerikai)
 Tudományos megismerés módszerei
• Történetírás eszköze: eseménytörténet, korrajz, adatszerű, kronológikus,
leíró
• Filozófia: esszéisztikus, analitikus,oksági viszonyok(kauzális rendszerek)
• Demográfia:számlálás/népmozgalmak matematikai úton történő
dokumentálása
• Politikatudomány jogszabályok/törvények elemzése
• Közgazdaságtan (Adam Smith) cél:a hatalom /kormányok kiiaktatása és a
piac meghatározó szabályozó elve a társadalomban, elemzi a piac
működését és hatásait a társadalmi folyamatokra
• Eszköze:modellek/matematikai rendszerek/analitikus/esszéisztikus
• Szociálpszichológai- a pszichológia: term.tud módszere: kísérlet
• /Társadalomnéprajzantropológia
• Társadalomnéprajz antropológia: kultúra és változatainak/változásának
dokumentálása
• Szocilógia: empírikus- összetett módszerek
 Szociológiai társaságok,
kutatóhelyek
• Szociológia a Magyar Elektronikus
Könyvtárban
• Magyar Szociológiai Társaság (MSZT)
• Oktatásszociológiai szakosztály (MSZT)
• A MTD@ (Magyar
Társadalomtudományok Digitális
Archívuma) digitális gyűjteménye.
• Amerikai Szociológiai Társaság (ASA)
• Nemzetközi Szociológiai Társaság (ISA)
II. A szociológiai gondolkodás
történetének rövid áttekintése
 Ókori előzmények
- Ókori görög bölcselet a nevelés célja: társadalom megjobbítása
Platon (ie.427-347) társadalomszemlélete: három osztály feltételez: királyok,
őrök és dolgozók.
• Az állam megegyezik a lélek céljával:a jó megvalósítása a látható világban.
- utópisztikus
• A (4) erény hierarchiája (az államfő erénye a belátás filozófiai alapon), a
középrétegé a bátorság, a dolgozóké a mértékletesség, a 4.erényben az
igazságosságban a három réteg megtalálja összhangját.
• Az erényeket nevelés révén tanulják meg a társadalom tagjai. Dolgozót
nem tanítják (kézművesség spontán tanulása), őrök: zenét és tornát, a
királyokat filozófiára tanítják, bölcseletet célja: társadalom jobbítása.
• Társadalomszerkezet: a demokrácia fenntartásához a választójoggal
rendelkező (arisztokrata réteg népességének növelését) a nők vagyon és
jogegyenlősével javasolja elérni. Idea: demokrácia=sok szabadság, amely
jogbizonytalansághoz és végül zsarnoksághoz vezet.
• Marx kritikája: egyiptomi kasztrendszer athéni idealizálása
 Arisztotelész
• A Nikomakheia-i Ethika: tudományos megismerés alapja: a bizonyítás – a
legfőbb okból vont végső következtetés.
• A tudományos megismerés ”a bizonyításra alapozott lelki alkat, a bizonyítás pedig a
lényegből levezetett szükségszerű következtetés.”
Társadalomszemlélete:Kézműves modell- művelő/alkotó ember a demokrácia +
modellje
- Férfi - hasznos-pozitív
- Nő - „célszerű (elrontott férfi), mert semmit sem tesz vaktában a természet.”
Államelmélete: az állam az „erényes cselekedetek ápolásáért áll fenn” (Politika,
1281.o.)”
Ideál:A városállamok létrejötte természetszerű és ezért az ember természeténél fogva
állami életre hivatott élni.”
Az egész fontosabb, mint a rész, ezért az állam fontosabb az egyénnél.
Retorika-társadalmi kommunikáció: Beszéd révén vagyunk képesek kifejezni
véleményünket a közösségnek, ezért a retorika tanítása a közösség célja miatt is
fontos (közélet-poliszélet).
Legnagyobb érték: polisz (város közösségben) életében megszerzett boldogság, ebben
bontakozhat ki az egyén szabadsága.
Kritikája Platon demokrácia modelljével szemben: a nő nem egyenértékű a férfival, ezért
nem illeti meg a jog- és vagyoni egyenlőség. A természet rendje a hátrányos
megkülönböztetés( a rabszolgasors, gyermekgyilkosság, abortusz jelenségét is ide
sorolja). Az ember célja nem a munkálkodás, hanem a cselekvés ( a saját és a
közösség boldogulása számára), amelyben a rabszolgák és a nők csupán eszközök.
• Középkori világkép, biblikus
társadalomkép
• Feudális hierarchia:
• - állam
• - egyház
• Hűbéri lánc- hűbéri rend
 Racionalizmus/Empirizmus
• Bacon (1561-1626)
• Társadalmi cél:j ó l é t
• Ideál: h a s z n o s e m b e r
• A tudományok rendszerezése-
kézművesség rendszerezett tudása
 Felvilágosodás/Romantika kora
• Montesqieu (1689-1755),jogász, filozófus, irodalmár-felvilágosodás kori gondolkodó
• Szépirodalmi műveiben az ókori irodalom hatása figyelhető meg. Sajátos műfajt
alakít ki: levélregény. A levelekben regényes történet bontakozik ki. Irodalmi műve:
„Perzsa levelek" . (Perzsa fiatalemberek párizsi élményének levélformájú tudósítása,
divatról, vallásról az emberek életmódjáról
• Történetfilozófiai művében („Róma nagysága és hanyatlása„) felveti, hogy a
társadalmi eseményekre befolyással vannak a földrajzi körülmények, az
időjárás változásai és egyéb fizikai jelenségek.
• Politikai, államtudományi, társadalomtudományi elméletet a „A törvények
szelleme„ fő művében írta meg, amelyet előzménye – a későbbi időkben önállósult -
szociológiának, politológiának, jogfilozófiának nevezünk.
Társdalom működőképességének követelményei - a liberális államirányítás alapelve:
- szét kell választani a törvényhozás, az ítélkezés és a közigazgatás szervezeteit,
- a demokrácia nélkülözhetetlen eleme a társadalomnak, hasonlóan:
- a polgári értékrend, a liberalizmus, a szabadság és egyenlőség
Enciklopedista (Diderot nyomására megírja az illem, ízlés szócikkeket)
• Saint Simon (1760-1825)
Társadalmi folyamatok kettőssége:
1.- megszokáson alapuló tradíció
2.- újítás

Társadalomtípusok:
- Teológiai társadalom
- Katonai társadalom
- Ipari társadalom, amelynek új vezető rétege ( elit) a dolgozó, munkásréteg lesz és a régi
arisztokrata, nemesség, katonaság elit megszűnik.

Társadalomelmélete: utópista elmélet, amely az ipari társadalom meghaladását prognosztizálja.

 POZITIVIZMUS
• Pozitívizmus ( lat. Positivum= adott, tényleges)
• Kialakulása:
nominalista, ( Descartes) racionalista filozófiájának
hatására
• Tapasztalati filozófia: a megtapasztalt, egzakt,
rendszeres, módszeres megismerésen alapul
• Következménye: matematika, fizika prioritása -
természettudományos módszer elterjedése a
tudományban
• Kant emberi megismerés matematikai modellel való
lírása, apriori-aposzteori
 A „szociológia” tudomány megalapítója/elnevezés
• A szociológia tudománya a modernitás kihívására
adott elméleti válaszként a 19. század elején kezdett
kialakulni. A szociológusok úgy gondolták, nem elég
megérteni, mi tart össze társadalmi csoportokat, de
ellenszert is kell találni a társadalmi széthullásra.
• A "szociológia" kifejezést Auguste Comte
alkotta 1838-ban a latin socius (társ, társaság) és a
görög logosz (tudomány, ismeret) szavakból.
• Comte Saint Simon titkára, de nem követi utópisztikus
elgondolásait az ipari társadalom meghaladásáról.
• Comte úgy gondolta, hogy egyesíti az emberiség
összes tudását, beleértve a történelmet, pszichológiát
és a közgazdaságtant. Ugyanolyan pozitív
tudománynak gondolta a szociológiát, mint a
természettudományokat.
• A tudományok fejlődéstörténetének 6 fázisa:
matematika, csillagászat, fizika, kémia, biológia ,
szociológia.
• A tudományok céljuk: A valóság megfigyelésén
alapuló összefüggések és törvények
általánosítása.
• Eredetileg a "társadalomfizika" elnevezést
szerette volna használni, de miután elképzelése a 19.
században általános törekvés volt és mások is
elkezdték használni ezt a kifejezést, önálló fogalmat
alkotott.
• A szociológia tudományának feladata „rendezett
haladás biztosítása a társadalomban”. A szociológia
az ipari társadalom tudománya - ideologikus
megközelítés. Auguste Comte
Herbert Spencer (1820-1903) angol szociológus

• Társadalomképe:
- biologizmus–pozitivizmus jellemezte, rendszerének modelljét Darwinnak a fajok elméletére alapozta.
- Úgy gondolta, hogy minden emberi társadalom átmegy egy evolucionális fejlődési szakaszon, amelynek során
szervezett anyagba rendeződik, primitív hordából strukturált, komplex és differenciált társadalom alakul ki.

- individuális és liberális társadalomelmélet egyik megalapozója

- az állami beavatkozás nélküli tőkés iparosítás híve

- Fejlődéselmélete:
- nincs szükség szociálpolitikára, mert a biológiai szelekció révén a tehetségesek maradnak meg a versenyre
épülő társadalomban

• A társadalom fejlődésének motorja:

- szabadság,
- verseny,
- egyéni érvényesülés .

• Fő műve a Szintetikus filozófia, amelyben kifejti, hogy a filozófia az összes résztudomány alapja (úgy is mint:
etika, biológia, pszichológia és szociológia).

• Az első könyvet, ami címében is viselte már a 'szociológia' kifejezést, - Comte tanítványa - Herbert Spencer írta.
 Új kísérletek- POZITIVIZMUS MEGHALADÁSA

• A pozitivizmustól való első elszakadási kísérletek filozófiai és

politikai alapokból fejlődtek ki, mint például Karl Marx dialektikus
materializmuson alapuló elméletei.
• A tudományos pozitivizmustól való másik elrugaszkodás pedig
kulturális és szociológiai jellegű volt. A társadalmi élet korai 19.
századi pozitivista és naturalista megközelítéseinek eredményeit
olyan tudósok kérdőjelezték meg, mint Wilhelm Dilthey és Heinrich
Rickert, akik felismerték, hogy a természet világa jelentősen
eltér a társadalmi világtól, mégpedig azért, mert az emberi
társadalomnak a jelentések, szimbólumok, szabályok, normák és
értékek tekintetében egyedi szempontjai vannak, ezek a társadalmi
tényezők eredményezik a kultúra kialakulását.
• Ezt a nézetet fejlesztette tovább Max Weber, aki bevezette az
antinaturalizmushoz közel álló antipozitivizmust, mely szerint a
szociológiai kutatásnak az ember kulturális értékeire kell
összpontosítania.
 Társadalmi tény és vizsgálati
módszerei/empíria
• Émile Durkheim a
társadalom iránti
érdeklődésében inkább a
társadalmi integráció
feltételeit kereste.
• Nyugtalanította a
munkások nyomora, a
bűnözés, az alkoholizmus
és az öngyilkosság.
Amelynek okát az
a n ó m i á b a n látta.
Émile Durkheim
1858-1917
 Klasszikus elméletek a szociológiáról
• Karl Marx

• A szociológia
„klasszikusainak” munkássága
a 19. század végére és a 20.
század elejére tehető.
Képviselői:
• Karl Marx,
• Ferdinand Tönnies,
• Émile Durkheim,
• Vilfredo Pareto,
• Georg Simmel és
• Max Weber.
• Comte-hoz hasonlóan a
klasszikusok közül egyik tudós
sem tekintett magára kizárólag
„szociológusként”. Munkáik
nagy részben vallási, oktatási,
közgazdasági, jogi,
pszichológiai, etikai, filozófiai
és teológiai vonatkozásúak Karl Marx
 Az „megértő szociológia”, az „értékmentes”
szociológia
• Max Weber a modern gazdasági, társadalmi és politikai fejlődés
lényegét a racionalitás terjedésében látta.
• A megértő szociológia szerint a szociológusnak törekednie kell
megérteni a társadalom tagjai cselekedeteinek és szavainak,
gondolatainak motívumait, meg kell értenie azokat a szubjektív
értelmeket, amelyeket a cselekvők saját és mások viselkedésével
összekapcsolnak. Nem elég megismerni, mit cselekszenek, azt is meg
kell érteni, miért cselekszenek az adott módon. –a szociológus
szerepe a megismerésben:
értékmentes beállítódás
• A szociológiai kutatásnak az ember kulturális értékeire kell
összpontosítania

• Weber szerint a társadalomban és a történelemben valószínűségi

jellegű összefüggések érvényesülnek és nem a determinisztikus
törvények.
 Charles Booth ( 1840-1916) angol
szociálreformer

• Spencer liberális biologizmusával szemben:

szociálreformok a társadalomban gondolkodik,
amely ellátása állami feladat
• Szegénységszociológia megalapítója
- Első empírikus vizsgálatok London
munkásnegyedeiben(1892-1902 17 kötet)
(Engels gyermekszegénység vizsgálata is
hasonló)
Módszertani újdonság:
• kérdőíves felvétel, adatbankok kialakítása
(későbbi survey -módszer megalapozója)
 Vilfredo Pareto (1848-1923)., svájci-olasz közgazdász,
szociológus
Elit elméletek kezdetei

Az első hatalom és elitelmélet

megalapozója- Spencer és Marx
fejlődéselméletét opponálja.

• „Fejlődés pedig nincs, csak az

elitek körforgása figyelhető meg a
történelem során a
társadalmakban.”
Az új elit ugyanolyan elnyomó
szerepet tölt be a változások után,
mint az előző hatalmi osztályok.
Elnyomják a társadalom többségi
osztály(ai)t.

•Vilfredo Pareto
1848-1923
 Veblen (1857-1929) amerikai szociológus
• Társadalomkritikája: az emberiség
társadalmának történetében a „dologtalanok”
(elit) és a „dolgozók” közti konfliktusával
értelmezhető.
• „Dologtalanok” (elit): szabadidős (leisure)
osztálynak – hivalkodó életmódját fogyasztási
szokásaival mutogatja – demonstratív funkciója
van
• Társadalmi presztizs, presztizsfogyasztás,
státusjelek fogalmakat vezette be a szociológiai
jelenségek értelmezésére
Simmel ( 1858-1918), F. Tönnies (1855-1936)
K.Mannheim ( 1893-1947) német szociológusuk
• Szakítanak a filozófiai, gazdaságtörténeti szociológiai felfogással (Marx, Max Weber)
Simmel:
Szociológia feladata: emberek közötti társas kapcsolatok elemzése- a társadalom
geometriája a szociológia
• „A pénz filozófiája” c. műve azt elemzi, hogy a pénz miként idegenítette el az
emberek kapcsolatait
Tönnies: „Gemeinschaft” (közösség) és a „Gesellschaft” (társadalom) más-más
kötelékeket jeleznek az emberek között.
- „Gemeinschaft” (közösség): személyes kapcsolatokon alapulnak- ipari társadalomban
háttérbe szorulnak az elidegenedés következtében
- „Gesellschaft (társadalom) formális szerződések kötik össze az embereket- ipari
társadalomban ez a kapcsolati forma hódít
K.Mannheim: No., majd a háború idején Angliában dolgozik
„Ideológia és utópia”-tudásszociológia megalapozója
- Ideológia: uralkodó osztály érdekeit és a fennmaradó rendet védi
- Utópiák: elnyomott rétegek vágyait testesítik meg
- Értelmiségi szerepe: szabadon lebegő réteg, amely egyik osztályhoz sem tartozik=
a mindenkori társadalom lelkiismeret- ez a társadalmi elhivatottsága
Kutatási területe: (II.vh. tanulságai): Hogyan lehet elkerülni a totalitariánus vezetést?
 Közösség és társadalom-Kultúra

• Ferdinand Tönnies
„Közösség és
társadalom" című fő
művében kifejtette, hogy
a modern
társadalomban háttérbe
szorulnak a személyes
kapcsolatok.
•Ferdinand Tönnies
1855-1936
 Frankfurti iskola
(II. vh. utáni német emigráns szociológia
• N. Elias ( 1897-?) Mannheim tanítványaként „A
civilizáció folyamat”, „Az udvari társadalom” c.
műveiben az európai civilizáció történetét írja
meg.
• ?: Mi vezet az emberi viselkedések szabályaihoz?
- Folyamatosan fejlődő érintkezési, kulturális
formák
- Külső (etikett) szabályok fokozatosan belsővé
válnak
- Közösségi szabályozók: szégyen, bűn,
társadalmi ítélkezés
 Znaniecki lengyel- amerikai (1882-
1952), Thomas,amerikai
• 1918-1921 öt kötetet ” A lengyel paraszt Európában és Amerikában” c.
kutatási jelentés

• Módszer: életrajzok tartalomelemzése -empírikus módszer, attitűd és

értékvizsgálat szociálpszichológiai módszere
• Emberi vágyak természet:
- Elismertség vágya
- Új tapasztalatok keresése
- Körülményeik alakításának képessége
- Biztonság vágya

A család és primér közösségek alakítják ki ezeket a vágyakat, amelyek új

környezetben (Am.) dezintegrálódnak, demoralizálódnak

Thomas: A társadalmi helyzet megítélésében nem a külső megítélés, hanem a

társadalom tagjai által megfogalmazott saját pozíciójuk a mérvadó.
 Chicagói iskola /Amerika
• Háttér: nagyvárosok gyors fejlődése a két vh. között- mély
társadalmi változásokat, konfliktuskat generáltak

• R.E.Park (1864-1944)- E. Burgess (1886-1966) városökológiai

iskola: a nagyvárosi problémák térségi elhelyezkedése városon
belül- empírikus kutatások, mat.-stat. Módszerrel
• Később:
- deviancia kutatócsoport
- váriosszerkezetet kutató csoport
- „Middletown”- Lyn-házaspár kulturális antropológia ( olasz
betelepültek életmódkutatásán alapuló) városkutatásai (1930)

- Warner- a kisvárosok (Yankee City és Jonesville)

társadalomszerkezetében a saját élmény és értékvizsgálat alapján a
városi hierarchiát és annak változásait kutatták-”helyi közösség”

- G.H. Mead (1863-1932): emberek közötti kapcsolat természete a

másokban kialakult kép alapján:„szignifikáns mások”, referencia
csoport, szocializációban az énfejlődés és annak szociállingvisztikai
folyamatai fogalmakat értelmezte

- E. Mayo (1880-1949) Western Elektric Company –munka

 II. világháború hatása - a
szociológia irányzatai
• A II. világháború után részben a strukturális
funkcionalizmus hatása nyomán az amerikai
szociológia általános (de nem univerzális)
trendje inkább természettudományos irányba
haladt, a szociológusok új kvantitatív és
kvalitatív kutatási módszereket dolgoztak ki. A
20. század második felében a szociológiai
kutatásokat egyre növekvő arányban használták
fel mind kormányzati, mind piaci célokra.
 60-as évek
• A különböző társadalmi mozgalmakkal párhuzamosan a ’60-as években az
egyes elméletek a társadalmi harcra helyezték a hangsúlyt, a strukturális
funkcionalizmussal szembeállítva ekkortól kaptak mind nagyobb figyelmet a
konfliktuselméletek és a neomarxisa elméletek.

• A ’60-as évek kulturális változásai befolyással voltak rengeteg kortárs

szociológiai tanulmányra, leginkább olyan kulturális tudományágakra, mint a
kontinentális filozófia, az irodalomtudományok és az interpretivizmus.

• Mások sokkal objektívabb szempontokat képviseltek, mint például a

neofunkcionalizmus. Megint mások egyre többet kezdtek a globalizáció
természetének vitájával és a társadalmi intézmények megváltozásával
foglalkozni. A politikai szociológiában pedig a nemzetállamok hatalmi
átalakulása figyelhető meg a kereskedelem (és a kulturális termékek)
globalizációja, valamint a nemzetközi szervezetek növekvő befolyása
mentén.
 Posztmodern és plurális
társadalomszemlélet
• Ezek az irányok néhány alapvető szociológiai kategória és -elmélet felülvizsgálatához
vezettek. A 20. század vége felé több szociológus a posztmodern és a
posztstrukturalista filozófiákat követte és egyes társadalomtudományos
megközelítésekben a pozitivizmus kritikusaivá vált. Ugyanakkor a pozitivista tradíció
még mindig él és hatással bír a szociológiára, ezt bizonyítja a társadalmi hálózatok
kialkulása, úgy is, mint a hagyományos mikro-makro vagy ágens-struktúra felosztás
kritikájának új paradigmája és úgy is, mint egy új módszertan. A társadalmi
kapcsolatháló elemzés több szociológiai alterületre is kifejti hatását, mint például a
gazdaságszociológia (lásd például Harrison White és Mark Granovetter munkáit), a
szervezeti viselkedés vagy a történeti szociológia.

• A szociológia fejlődésében állandóan komoly problémát jelentett, hogyan lehet

kiemelni és egyesíteni a szubjektivitás, az objektivitás, az interszubjektivitás és a
gyakorlatiasság fogalmai körüli aggodalmakat az elméletalkotásban és a kutatásban.
• A szociológia, mint tudomány kiterjedésének mértéke és határai úgyszintén
folyamatos vita tárgyát képezik, ami alapvető ontológiai és episztemológiai
kérdéseket feszeget.
1. Ezeknek a vitáknak az egyik eredménye a multidimenzionális társadalomelméletek
folyamatban lévő kialakulása, valamint sokféle kritikai elmélet fejlődése.
2. Egy másik végeredmény a közszociológia formálódása, ami a szociológiai
elemzés hasznosságát hangsúlyozza különböző társadalmi csoportok számára.
 A szociológia, mint tudomány
Megközelítések

• 1. diszciplináris szemlélet- a tudomány

rendszertana
• 2. Max Weber-Karl Mannheim
• 3. Anthony Giddens
 Szociológia és más
társadalomtudományok
• A 20. század elején szociológusok és pszichológusok, akik nem az ipari
társadalmakat kutatták, hozzájárultak az antropológia kialakulásához. Ma a
szociológia és az antropológia az elméleti szempontok és a módszerek
eltérése miatt élesebben elválik.
• A szociobiológia egy viszonylag új terület, ami a szociológia és a biológia
keresztezéséből jött létre. Noha a tudományt gyorsan elfogadták, igencsak
vitatott maradt, ahogy a társadalmi viselkedést és struktúrát evolúciós és
biológiai folyamatokkal próbálja magyarázni. A szociobiológusokat a
szociológusok gyakran kritizálják, hogy túlzottan függnek a génektől a
viselkedés meghatározásában. A szociobiológusok erre gyakran a
természet és a nevelkedés közti összetett kapcsolat említésével
válaszolnak. Ebben a tekintetben a szociobiológia szorosan kapcsolódik az
antropológiához, a zoológiához és az evolúciós pszichológiához.
• A szociológiának rengeteg kapcsolata van a szociálpszichológiával, de
előbbi jobban érdekelt a társadalmi struktúrában, utóbbi pedig a társas
viselkedésben. Egy komoly különbség jelentkezik a két tudomány között,
azon a részen, ahol fellép az anatómia.
• Ahogy Marxnál és Webernél is láthattuk, a közgazdaságtan is gyakran van
befolyással a szociológiai elméletekre.
 Tudományos diszciplinarizálódás és
résztevékenységei
Tudományelméleti probléma:
A modern társadalmak rendkívül
1. Alapozás:
összetett, és egymást átfogó eredményezi az adott
alredszerek (komplexumok) rendje diszciplína fundamentális
jellemzi. kérdéseit

? Hogyan szerveződik egy adott 2. Segédtudományok:

tudomány és annak rendszere? tudásterülethez komplementer
(kiegészítő, pótló) szerepük
A diszciplinarizálódás körei/területei: van

1. Alapozás 3.Interdiszciplináris tudományok:

tudományterülettel határos,
azzal érintkező tudományok
2. Segédtudományok

3. Interdiszciplináris tudományok
• Forrás: Zsolnai József: A pedagógia új
rendszere címszavakban, Nemzeti
Tankönyvkiadó, Budapest, 1996. 19-21., 34-
35., 138-139. oldalak
 2. A szociológia diszciplináris kérdése
• 1. Alapozás: A szociológia az ember társas életével, a csoportokkal
és a társadalmakkal foglakozó tudomány
• Rendszertanilag a társadalomtudományokhoz tartozik- kapcsolata a
filozófiával

• 2. Segédtudományok: történelem, jog, gazdaság, filozófia,

teológia, matematika, demográfia, néprajz, pszichológia stb.

• 3. Interdiszciplináris tudományok : szociálpszichológia,

antropológia, pedagógia,orvostudomány

A tudomány fája-rendszertani kérdések

 Mi a tudományosság kritériuma
• A tudomány a kutatás, az elméleti gondolkodás és az
érvek logikai elemzése során használt módszerek
szisztematikus alkalmazása abból a célból, hogy
ismereteket szerezzünk a vizsgálat tárgyáról.
• Szociológia tudományos ismérvei:
• Szisztematikus módszereket alkalmaz
-adatokat elemez (empírikus analízis)
-logikailag érvel és ez alapján ( formál logika)
-elméleteket bizonyít (társadalomteóriák)

• Forrás: A.Giddens: Szociológia, Osiris, Budapest, 1995. 51.oldal

 2. Max Weber-Karl Mannheim

A szociológia maximum és minimum fogalma

• A szociológia maximum fogalma:
• „…mindazoknak a társadalmi kérdéseknek az összessége, amelyeket
szociológia témáknak tekintünk.” –feltételez társadalmi konszenzust a
társadalmi kérdésekben
Értelmezés veszélye: túlságosan tág megközelítés
• A szociológia minimum fogalma:
„…mindazoknak a társadalmi kérdések, amelyek a szociológia
elkerülhetetlenül szükséges tudásanyagát jelenti.” – feltételez
tudományos konszenzust a társadalmi kérdésekben
(Bölcsészet, jogász illetve közgazdaságtan számára különíti el ezt a fogalmi
megközelítést.)
Értelmezés veszélye: túlságosan szűk megközelítés
 A szociológia meghatározása
• A szociológia az a tudomány, amely olyan
társadalmi jelenségekről tárgyal, mint
család, osztály, nemzet, állam. Az emberi
társulást kutatja és annak
kialakulásának és változásának
formáit.
• Ez egyben az általános szociológia
megfogalmazása, amely tágan értelmezve
minden társadalmi jelenséget felölel.
 A szociológia rendszerének
kettőssége
A szociológia rendszere:
• 1. alaptudomány (társadalomtudomány)
• 2. szaktudomány
A szociológiai formák felosztása:
1. Szaktudomány (általános szociológia)
2. A tudományszakok szociológiája (szakszociológiák)
3. A szociológia, mint kultúraszociológia: a kultúra
társadalmi jellegéről és a kultúrával összefüggő
rendszerekről, tudományokról szól (kultúraszociológia-
Max Weber) / szintetikus szociológia
1. Az általános szociológia módszerei
• 1. Axiomatikus módszer: nem történeti
módszer, amely egy jelenséget vizsgál pl. a
válás
• 2. Összehasonlító/típust megállapító
módszer: egy jelenségnek a az emberi
történelemben való előfordulásának
összehasonlításán alapuló elemzés pl. a válás
története a társkapcsolatokban az emberi
együttélés során
• 3.Történeti (individualizáló) egyenítő
módszer: egy adott korszakban (időben) egy
társadalmi jelenség összehasonlító elemzése pl.
egy személy családjában a válások történetének
vizsgálata
 2. A szakszociológiák
• A kultúra egyes szellemi termékének olyan meghatározása, amely
az egyes társadalmi jelenségeket történetiségében vizsgálja. pl.
jogszociológia, oktatásszociológia, tudományszociológia

A szakszociológiák rendszer (interdiszciplinaritás érvényesül):

• 1. Politika-jogi tárgyú: közgazdaság szociol.,jogszociol.,ideológia
szociol.,politika szociol., szociográfia
• 2. Közgazdasági tárgyú: közgazdasági szociol.,szociális
közismeret,szociális gondozás, tudomány szociol.
• 3. Szellemtudományi-bölcsleti tárgyú: Szellemtudományok és
bölcseletek (filozófia), szociológiai eszmetörténet,
Tudományszociol., Irodalom-, vallás szolciol., szociográfia
 A szociológia főbb tudományterületeinek mai megközelítése
• Családszociológia
• Demográfia
• Deviancia
• Egészségszociológia
• Feminista szociológia
• Gazdaságszociológia
• Ifjúságszociológia
• Jogszociológia
• Kisebbségszociológia
• Környezetszociológia
• Konfliktuselméletek
• Médiaszociológia
• Munkaszociológia
• Művészetszociológia
• Nevelésszociológia
• Oktatásszociológia
• Orvosi szociológia
• Szervezetszociológia
• Szociálpolitika
• Társadalmi egyenlőtlenség
• Társadalmi változások
• Tudásszociológia
• Településszociológia
• Vallásszociológia
 3. Kultúraszociológia
• A társadalom életével kapcsolatos kulturális
területek összességét komplex módon felöleli.
• Új területei és módszerei:
- szociográfia:a mindennapi élet vizsgálat pl.
kisvárosi élet, vallásos életformák kutatása

- jelentudomány: tömegkommunikáció által

megjelenített társadalomkép szociográfikus
eszközökkel való vizsgálata
 3. Anthony Giddens (1.)
A szociológia (kutatás) kezdete: a nyugati iparososodás kezdetén,
annak hatásait vizsgálták
Megelőző szociológiák szemlélete: főként társadalomfilozófiai jellegű
volt
A szociológia kutatási anyag: ténykérdésekkel foglalkozik
A társadalmi köztudat kialakulása:
• A szociológiai kutatások vizsgálják a társadalmi köztudat,
vélekedések természetét.
• A szociológiai eredmények formálják a köztudatot.
• A folyamat természete: egymásra épülő, egymásra ható társadalmi
praxisfolyamat.
A szociológiai kérdések – módszerek természete:
• Összehasonlító pl. két állam társadalom-szerkezetének, jogi
rendszerének összevetése
• Fejlődési kérdések: pl. egyes intézmények kialakulásának és
fejlődésének története pl. börtönök, szociálpolitika, iskolarendszer
• Elméleti kérdések pl. az iparosodás feltételeinek elméleti kérdése
» folytatás
 Szociológiai szemlélet avagy
hogyan vizsgálódik szociológus
Kutatási attitűd:
• Nem rutinszerű megismerés
• Képes átlépni saját érdekén, beállítódásain
• Objektív

Szociológiai képzelőerő: „..Képesek legyünk elvonatkoztatni mindennapi életünk

ismerős rutincselekvéseitől, hogy ily módon friss szemmel újból szemügyre
vegyük azokat.”
- Társadalmi rítusok szimbolikus értékei
- Ismétlődő események, jelenségek: struktúrát , hálózatot alkotnak
- Antropológiai módszer: történet szemlélettel feltárja a jelen életformákat, társadalmi
és gazdasági viszonyokat
- Jövő prognosztizálása: történeti eszközökkel feltárt jelenségekből előrejelezhetőek a
társadalmi cselekmények változása

• Forrás: C. Wright Mills(1970)

 A szociológia rendszere
• A makroszociológia: a társadalom nagy
rendszereinek kutatása ( nemzet, hatalom,
osztály, globalizmus stb.)

• A mikroszociológia: A társas kapcsolatok

és azok viszonyának elemzése ( nemiség,
család, válás, értékek, előítélet,
deviancia,konfliktusok stb.)
 A szociológia jelentősége
Hozzásegít:
• A társadalmi jelenségek megértéséhez pl.
válás, öngyilkosság
• A kulturális különbségek tudatosításához
• A politikai döntések hatásainak
megítéléséhez
• Társadalmi és egyéni önismeret
növeléséhez
 A modern szociológia célja
• „Megértse az elmúlt két-három
évszázadban az emberi társadalomban
bekövetkezett változásokat. A modern
táradalom fontos változásai: iparosodás,
az urbanizmus, az új típusú politikai
rendszerek megértése.”

• Forrás: Anthony Giddens: Szociológia. Osiris, Budapest, 1995.

55.oldal
Szocializáció-kultúra-civilizáció
 B.)Társadalomelméletek
• A XIX. és a XX. Század fordulóján részben az
antipozitivista tudományfejlődés, részben a
tudományok differenciálódásával önállósuló
diszciplínák:
• -pszichológia-lélek, személyiség
tanulmányozása
• -szociológia: a társadalom, a közösség önálló
realitás, amely befolyásolja a felnövekvő
generáció értékválasztását, életmód-mintáit
 Elődök a nevelésről
• Kant, Mill, Herbart, Spencer számára a nevelés célja:
az emberi nem általános, alkotó sajátosságának
megvalósítása.
• Determinisztikus felfogás: az ember születésekor
magával hozza adottságait, ennek lelki, egyéni
kialakítása a pedagógia feladata.

Durkheim kritikája: Egyéni eszményképekből indulnak ki,

eltekintenek a társadalmi, történelmi körülményektől.
A környezet hatását nem mérlegelik, a lélektan és
biologizmus dominál.
• Egy társadalmon belül nincs egységes nevelési
rendszer.
• Hatás: társadalmi munkamegosztás, osztálystruktúra,
kulturális-vallási másság. Pl. középkori nevelés. Lovagi-
apród- kézműves-földműves
 III. A nevelés, mint társadalmi tény

Durkheim:
• A nevelés, mint társadalmi tény -társadalmi
szerepéről, intézményesüléséről
• Szocializáció tartalma
• Szocializáció kettőssége
• A társadalmi munkamegosztásról- társadalmi
szolidaritás típusai
• Társadalmi kohézió- nevelés
 Társadalmi tény és vizsgálati
módszerei/empíria
• Émile Durkheim a
társadalom iránti
érdeklődésében inkább a
társadalmi integráció
feltételeit kereste.
Nyugtalanította a
munkások nyomora, a
bűnözés, az alkoholizmus
és az öngyilkosság,
aminek okát az
anómiában látta.

Émile Durkheim
1858-1917
 Durkheim:Társadalmi tények - a
kollektív tudat állapotai
• Kialakulásuk alapja- a társadalmi munkamegosztásban keresendő (férfi-női
szerepek, nagy család- primér család szerepe a társadalomban,
intézmények, foglalkozások szerepe a társadalmi/gazdasági
munkamegosztásban- sajátos norma és értékvilágot tükröznek a
tevékenységi formák/rendszerek

• Kollektív tudat tartalma jelenik meg a nevelésben: nem azonos a egyéni

tudat összességével, a közvéleményben, társadalmi szimbólumokban,
intézményekben testesülnek meg pl. család, iskola
• - Hagyományos és ipari társadalmakban: a tradíció és a technológiai
rend révén a közösségi értékek átadása adja az oktatási intézmények
tartalmát, amely nemzeti jellegű.

• -”A modern társadalmakban a nevelés kicsúszik a közösségi törvények

alól, mert kevésbé függ a társadalmi érintkezésektől.”
Oka: nő a társadalmi munkamegosztás, amely a szakmák, tevékenységek
szaporodásával, specializációval és a társadalmi szegmentálódás,
elidegenedés növelésével jár együtt- a verseny generalizáló hatása.
Az emberi műveltség struktúrája
• XIX-XX.sz. fordulóján az irodalmi műveltség dominált
(lat,. ógörög)- amely mára a műveltségnek csak egy
szelete
• Műveltség: képességek összessége, amely:
• -hierarchizált
• -rangsort jelent a társadalomban
• értéket képez
• A műveltségek rangja a társadalmon belül változik.
• Függ attól, hogy: társadalmi munkamegosztásban
milyen szükségleteket elégít ki- hierarchikus jellegű
 2018 10 02 vázlat
• Civilizáció
• Kultúra/szubkultúra
• Szocializáció
Civilizáió
 A civilizációk fejlődési szintjein
kialakult társadalmi formák
• Premodern társadalom típusai:
- Vadászó-halászó-gyűjtögető társadalmak
- Pásztorkodó társadalmak: vándorló, rideg életmód és az
állatok háziasítása
Tradicionális államok-civilizációk: agrártársadalmak
Első világ társadalmi formája: „nyugati-típusú országok”
iparosodott társadalmai( Japán, Ausztrália, Új- Zéland,
USA, Nyugat-Európa)
Második világ társadalmi formája: egykori szocialista és
kommunista országok
Harmadik világ társadalmi formája : korábban gyarmati
területek, jelenleg is agráriumból tartják fen magukat
ezek a társadalmak
Forrás A.Giddens: Szociológia 71-83. oldalak
 Civilizáció
• Az 1920-as években ismerte fel a
társadalomtudomány azt az igazságot, hogy az
emberek, a társadalom élete periódikusan,
örökösen újrakezdődő mozgások szerint
hullámzik és ingadozik, változik.
• Az eddigi tapasztalatok szerint többféle
egyensúlyi pont is van, ami körül a gazdaság
ingadozik. A ciklikus mozgást ugyanis az váltja
ki, hogy a társadalmi és a gazdasági
tényezők alkalmazkodási képessége más és
más, mivel eltérő a reakciósebességük.
 A civilizáció globális jellege
• A bázisinnovációk elmélete szerint a Kondratyev-ciklusok
leszálló ágában történnek a korszakalkotó felfedezések, amelyek
általában gyökeresen átalakítják a közlekedést,de a bevezetésre
akkor kerül sor, amikor a leszálló ág megfordul, és elkezdődik az
emelkedés. Ezek a bázisinnovációk a felszálló ágban jelentős
technikai-gazdasági változásokat eredményeznek, ami az oktatási
rendszert is átalakítja.
• A Kondratyev-ciklusok jellemzője a globalitás, tehát egyrészt az,
hogy az egész világgazdaságra kihatnak (illetve, hogy a nagyobb
gazdaságokban, országokban szignifikánsabban kimutathatók),
másrészt az, hogy nem maradnak a gazdaság keretei között, hanem
megjelennek a t á r s a d a l o m k ü l ö n f é l e színterein, mint
a demográfiában, a politikában, a bűnözésben, a divatban, a
művészeti és irodalmi irányzatokban és iskolákban is.
A globalitásból adódik a téma összetettsége, bonyolultsága, s az,
hogy a Kondratyev-ciklusok kialakulásának okaira vonatkozóan
csak hipotézisek vannak.
 Schumpeter és Mensch
modellejei
• Schumpeter a technikai változásokra vezette vissza a Kondratyev-ciklusok
mozgását. Bevezette a „műszaki forradalom” kategóriáját mint a Kondratyev-
ciklusok húzóerejét, létrehozta az „innovációcsaládok” elméletét, s három nagy
hullámot különböztetett meg a gőzgép (1790–1842), a vasút (1843–1897), valamint
a villamos energia és a gépkocsi (1898–1949) felhasználásához és elterjedéséhez
kötve.
• Ezt fejlesztette tovább Gerhardt Mensch, aki szerint a negyedik hosszú ciklus
felszálló ágát a következő bázisinnovációk segítették: számítógép, televízió, repülő,
atomenergia, elektronika, műanyag, biotechnika stb. (1950–2000).
1800 óta tehát négy technológiai hullám volt, összefüggésben a Kondratyev-
ciklusok felszálló ágaival. Az első ipari forradalomtól kezdve tendencia, hogy
hozzávetőlegesen 50 évenként megújul a technika, ahogy ezt 1925-ben Kondratyev
prognosztizálta. Mensch az innovációk eltérő típusait különbözteti meg.
Alapinnovációk azok, amelyek teljesen új iparágak megalkotását okozzák. A
tökéletesítő innovációk további fejlesztésként jelennek meg létező tevékenységek
területein. A harmadik kategória az úgynevezett pszeudoinnovációk, amelyek
valójában egyáltalán nem innovációk. Mensch az alapinnovációk megjelenésével
foglalkozott: ezek felelősek a fellendülés időszakaiért, amelyek a hosszú hullámú
növekedés fázisaiként is ismertek. A vizsgálatok tapasztalatai szerint a fejlődési
szakaszhoz több és többféle tőke szükséges, mint amennyit a hosszú távú
egyensúlyi állapot megkövetelne.
A civilizáció ciklikussága
KULTÚRA
 Civilizáció-Kultúra-Szocializáció
• Kultúráról, műveltségről alkotott meghatározások:
• „Műveltség, újabban, kivált Spengler német filozófus megkülönböztetése alapján különösen a szellemi műveltség,
szemben az anyagi és gyakorlati vonatkozású civilizációval.” (Új idők lexikona – 1939)
• „Embercsoport életmódja, amely tanult viselkedésmintákból és nemzedékrõl nemzedékre átadott tudásból áll.
Magába foglalja egy embercsoport hitvilágát, értékrendjét, nyelvét, politika-szervezetét és gazdasági
tevékenységét, valamint szerszámait, technikáját, és mûvészeti formáit is.” (Cambridge enciklopédia – 1992)
• „A természetnek munkaeszközökkel történő átalakítása és az ezen alapuló, valamely embercsoport (nép, osztály,
rend) életformáinak összessége.” (Officina egyetemes lexikon – 1994)
• „Az emberi társadalom által létrehozott anyagi és szellemi javak összessége.” (Alapismereti kislexikon – 1997)
• Az antropológusok, filozófusok már kissé árnyaltabban fogalmaznak a kultúra mibenlétével kapcsolatban:
• „Egy olyan komplex egész, amely magában foglalja a tudást, hitet, művészeteket, erkölcsöket, jogrendet,
szokásokat és hagyományokat és minden olyan képességet, amelyet az ember a társadalom részeként sajátított
el.” (E. B. Tylor – 1871)
• „Az ismeretek, felfogások és szemléletek mindazon összessége, amelyeken osztoznak vagy átadnak egy adott
társadalom tagjai” (R. Linton – 1940)
• „Tanult vagy átadott olyan motoros reakciók, szokások, technikák, magatartásformák, eszmék és értékek
összessége, és az ezek által meghatározott magatartás.” (A. L. Kroeber – 1955)
• „A környezet ember alkotta része.” (M. J. Herskovits – 1955)
• „Tanult gondolkodási és viselkedési minták, amelyek a népességet, vagy a társadalmat jellemzik” (M. Harris –
1971)
• „Az a szerzett tudás, amelyet az ember tapasztalatai értelmezéséhez és társadalmi szokásainak alakításához
hasznosít.” (J. P. Spradley és D. W. McCurdy – 1975)
• „Olyan tanulással szerzett, erős morális felfogások összessége, amelyen az azt elsajátító egyén egy csoport
tagjaként osztozik.” (M. J. Schwartz és D. K. Jordan – 1976)
 Kultúra
• „ A kultúra egy adott csoport által őrzött
értékekből, a csoport tagjai által követett
normákból, illetve az általa létrehozott
anyagi és szellemi javakból áll.” /Forrás:
Giddens: Szociológia, 61. oldal/
 Kuturális univerzálék
• - Nyelv
• - Vérfertőzés tilalma
• - Házasság és család intézménye
• - Vallás
• - Tulajdon
• - Műveszetek
• Valamennyi társadalomban a kulturális
univerzálék jelen vannak, de számtalan
formában és különböző változatban.
 Szubkultúra
• Egy adott társadalomban izolálódott
népesség,egy csoport által felhalmozott és
őrzött értékekből, a csoport tagjai által
követett normákból, illetve az általa
létrehozott anyagi és szellemi javakból
áll.” /Giddens/
• Kulturális pluralizmus: Több szubkultúra
együttélése egy adott társadalomban az
egyenrangúság elve alapján.
 Szubkultúra viszonya a többségi
kultúrához
• Harmonikus
• Ellentétes

• Szubkultúra értékei nem minősíthetőek

Negatív jelenségek a szubkultúrák
megítélésében: előítélet, rasszizmus
 Fogalmi keretek és azok tisztázása

• Nemzeti kultúra
• Nemzetiségi kultúra
• Multikultúra

• Kulturális másság
• Szervezeti kultúra
SZOCIALIZÁCIÓ
 Szocializáció
• Durkheim a társadalmi nevelésről
• Parsons-Habermas szocializációs
elmélete
• Pszichológiai, szociállingvisztikai,
antropológiai stb. szocializációs elméletek
Durkheim: a nevelés, mint társadalmi tény
A nevelés eszményét, emberképét társadalmi alkatunk
magyarázza. Az emberképet nem a természeti
törvények (pozitivizmus), hanem a társadalom belső
törvényszerűsége, érdekei formálják,határozzák
meg.

- Szocializáció célja:
- generációkról generációkra átörökíteni a közösség norma
és értékrendszerét, viselkedésmintát
- Szocializáció: kettős jellege
1. az egyén perszonalizációja a nevelési folyamatban
2. az egyén társadalmi integrációja - kulturális átörökítés
folytatás
 Durkheim: a nevelés
rendszerszerűsége- a társadalmi
tények rendszerszerűsége
• N e v e l é s def.:„ A nevelés az az eszköz, amely
segítségével a társadalom örökösen megújítja
saját létének feltételeit, és célja nemcsak az
egyén érdekeinek érvényesítése, hanem k ö z ö
s s é g i.”
• A nevelés jelenségei és mozzanatai egy-egy
társadalomban rendszerré kapcsolódnak
össze, e rendszer - az adott társadalom
terméke – jellemző magára és a korra, amelynek
nevelését vizsgálja.
 2.Társadalmi integrációja
• Eredménye: társadalmi kohézió-harmónia
• Társadalmi színtere: primér közösségek-társ.intézmények
A társadalmi munkamegosztást E.D. nem gazdasági, hanem társadalmi
kontextusban értelmezi: az erkölcs és a szolidaritás társadalmilag
meghatározott változásait.
A szolidaritás a jogok és kötelezettségek egész rendszerét hozzák létre az
emberek között, melyek tartósan egymáshoz kötik őket.” Az emberi
kollektívumokkal együtt fejlődik, más-más közösségi erkölcsök
alakulnak ki, amelyeknek mindenkori funkciója, hogy az egyént a
közösségbe integrálja.
Tartalma:
• 1. mechanikus szolidaritás: normák és értékek primér (család)
közösségben való elsajátítása, szerepminták, szerepnormák, érték és
normaelvárások alapján
Legitimációja: természeti jog, régebbi, tradicionális közösségi formákra
jellemző- az egyén KÖZÖSSÉGBEN ÉLI MEG a szolidaritást
Nevelés során hozható létre informális vagy formális feltételek között,
amely a társadalmilag hasonlóra és hasonulásra helyezi a hangsúlyt
Társadalmi viselkedési minták: konformitás (normák elfogadása)-
nonkonformitás ( deviancia)
2. organikus szolidaritás: A társ. munkamegosztás fejlettebb fokán
személyek és dolgok kapcsolják össze a kollektív folyamatokat.
Társadalmi intézményekben objektiválódik a kollektív norma, érték pl.
Az intézményes és nem intézmény
oktatás célja
• Céljaikat és módszereiket: A társadalomnak a
közösségben kialakult eszméi, normái és
szükségletei határozzák meg.
• „Módszereit a társadalom szükségleteihez kell
igazítani.”
• Szocializációs ágensek: egyház, katonaság,
jog, rendőrség, baráti-kortárs közösségek,
munkahely, média stb.- „A szervezeti élet(pl.
iskola) leképezi a társadalmi normákat, az élet
csírája.
 A szocializáció zavarai
• Szocializációs defektusok- nonkonform
viselekedés és okai: (1.) rigid és erős társadalmi
szabályok, (2.) rugalmas és laza társadalmi
szabályok

• Deviancia: normák és értékek megsértése

A deviancia a deviatio (latin: de=ról/ről, via,-ae =út, az útról
való letérés) szóból származik.
• Anómia: a társadalmi normák megszűnése, jelzi a
társadalmi funkciók kiüresedését, zavarát és a funkciók
változását

• Forrás: Emil Durkheim: A társadalmi munkamegosztásról, Osiris, Budapest, 2001. 401.o.

 Szocializáció
• Habermas (Durkheim és Parsons nyomán) társadalom –
kultúra - személyiség alkotja a szociális életvilágot.
• „A szocializáció az emberi személyiség alakulására
irányuló nézőpontból fogja át az életvilágot, mert a
szocializáció egyik legfontosabb funkciója a személyi
identitás formálása. A kultúra elsajátítása révén az
értékek belsővé tételére motivál a normakonform
cselekvésre.”
• 1. A kultúra áthagyományozással újratermelődik a
szocializációs folyamatban.
• 2. A szociális integráció válsága az értékek és normák
válsága miatt kialakuló anómia.
• Forrás: Somlai Péter:Szocializáció, Corvina, Budapest, 1995.19.oldal
 Tanulás- szocializáció

• „Az ember tanulásának genetikai programja tehát nem a tanulás kognitív modelljére
vonatkozik, hanem komplexebb tanulási modellre, amelyben együtt értelmezhető a nyelvi
kommunikáció és problémamegoldás összefüggései az azonosulás, a mintakövetés
folyamataival, a szokásokkal és a hagyományokkal , tehát a szocializáció menetével.”
- Az átörökítés mechanizmusai:
Utánzás-internalizálás: identitás, modell/minatkövetés: szociális tanulás, holisztikus tanulás, tér
tanulás ( „A tűkör másik oldala”) kötődés és szociális kompetenciák kialakulása
- a szocializáció nyelvi sajátossága
- hagyomány-divat
- evolúció és kulturális átörökítés

• Forrás: Somlai Péter:Szocializáció, Corvina, Budapest, 1995.52.oldal

Társadalom és a nevelés kettősége
• ?
• - Hogyan alakul ki/át az egyén
személyisége a nevelés társadalmi
környezete és hatásai által?

• - Hogyan alakul ki/át a társadalom

nevelési hatások által?
Szocializációs elméletek
 Szocializáció pszichológiai iskolai
megközelítése
S. Freud
• -ösztönvilág, tudattalan, felettesén
• anya és a szexus szerepe- testkontaktus (1. év.)
• A családi közösségből a társadalomba való átlépés (ödipális
szakasz) 4.-5. év- apa szerepe-a „másik” szerepe
Szocializáció: a vágyak szabályzásának folyamatos megtanulása

Jung
- kultúra szerepe
- szülök által közvetített értéke:
- Anya: érzelmi
- Apa: instrumentális
 Szociolingvisztika
Mead
• - utánzás szerepe
• -szerepjáték(k)
• Énfejődés:
- személyes én - társadalmi én

• - énfejődés és nyelvi fejlődés

• személyes én kialakulása a beszédfejlődéssel együtt
zajlik (2. év)
• autonóm cselekvő ( 5.év)
• szabályjátékok (8-9 . év)- érték és normavilág
kialakulása
 A tevékenység szerepe a
szocializációban
• Vigotszkij: A tevékeny cselekvés szerepe
a szocializációban
• Játék szerepe- tevékenységet modellál
• Szerepek kialakulása- tevékenység
modellek
• Problémamegoldó-képesség fejlődése
 Kognitív pszichológia
• A gondolkodás fejlődése, mint a szocializáció folyamat alapja

• Piaget
Fejlődési szakaszok: 1-3 univerzális
1. szakasz:szenzomotoros szakasz: (-2 éves korig)
2. szakasz: művelet előtti szakasz-szimbolikus egocentrikus
világszemlélet (2-7 éves korig)
3. szakasz: konkrét műveleti szakasz –oksági viszonyok
felismerése (7-11 éves korig)
4. szakasz: formális műveleti szakasz , elvont gondolkodás,
absztrakció,, hipotézis,algoritmus(11-15éves korig)
5. szakasz: felnőtt kor kezdete (15- éves korig)
 Kultúraantropológia a
szocializációról
• Malinowszki: Baloma

• A hagyományos társadalmak rítusai,

beavatási szertartásai, a normavislekedés
tardiciók álatl történő szabályozása
• Pl. Tribriant szigeti nők termékenységi
fürdési rítusa
 Társadalmi -osztály, -réteg,
- fejlődés/változás
• Marx
• Max Weber
• Elster
• Schultz
• Coleman
• Bourdieu
 Marx
• A társadalom és viszonyai
• Osztály fogalma
• Osztályhelyzet és ismérvei
• Társadalmi/gazdasági változás
• Társadalom fejlődése
• Kritikák – út a tőkeelméletek felé
 Karl Marx társadalomszemlélete
• Társadalmi osztály ismérvei:

1. Kollektív cselekvő- racionális cselekvés

2. Osztályérdek a cselekvők gazdasági helyzetéből fakad: tulajdonhoz való
viszony
3. Relációs terminusokban határozza meg az osztályokat: tőkeviszonyok
4. Az osztály tevékenységének célja ( nem azt amit a
mindennapokban/munkafolyamatban tesz (van/sein-állapot), hanem azt,
amely a helyzete megváltoztatásához - kell állapotba eljutás (soll-
állapot a célja a közösségi tevékenyégnek)

Az ismérvek alapján az emberi társadalom történeti szakaszaira jellemző 15

kollektívumot nevez meg pl. rabszolgák, teokraták, céhmesterek,
kistőkés, bérmunkás stb.
 A társadalmi viszonyok
megváltoztatásának alapjai
„Klasse an sich:”emberek laza kapcsolata a társadalmi.
Munkamegosztásban, amely főként munkakapcsolatra
épül
„Klasse für sich:” magas szervezettségű osztály , amely
képes megváltoztatni osztályhelyzetét

Az osztályhelyzet kialakulásának feltétele, jellemzői:

- kooperáció: a munkafolyamatban fogékonnyá teszi a
munkást az osztályosult kooperációra- a gép elidegeníti
(Feuerbach) és szétveri a kapcsolatokat
- közösen értelmezett, tudatosított célok
- közös, összehangolt cselekvés
 A társadalom fejlődése
Társadalom fejlődésének módja: „Klasse für sich” megváltoztatja
forradalmi úton a helyzetét és tulajdonviszonyokban
meghatározó szerepe lesz

Osztályharc típusai:
Nyílt o. harc: két vagy három osztály között a hatalomért zajló harc
- A.) kizsákmányoló osztály között a cél: nyereség pl. földbirtokosok,
bankárok között nagyobb hozamelérése
- B.) kizsákmányoló-kizsákmányolt osztály között a cél: hatalom és
teljes tulajdonviszony váltás
A kapitalizmus működését vizsgálja és a társadalmi változásokban
felértékeli a proletariátus szerepét
Az új (munkás)osztály történelmi hivatása:
- Szocializmus- osztály nélküli társadalom
- Kommunizmus- tulajdon nélküli társadalom
- Társadalmi kísérletek: Oroszország-Szu., Kelet-Európa
Kulturális tőkeelméletek
-Plurális/kulturális tőkeelméletek
• Max Weber: társadalmi presztizs- kultúra
• Schultz: Beruházás az emberi tőkébe
• Coleman: A társadalmi tőke az emberi
tőke termelésében
• P.Bourdieu: társadalmi tőke, kulturális,
tőke, szimbólikus tőke, kapcsolati tőke
 Max Weber
• Osztály fogalma (kulturális ismérv!)
• Osztályhelyzet
• Rend-rendiesség
• Társadalmi fejlődés
• Módszer: - értékmentesség
- típus
• Uralom, hatalom és típusai
 Max Weber
• A racionális cselekvésnek kognitív ( meg kell érteni a
kulturális kódokat az információkban) és ennek
kulturális feltételei vannak.

• Marxhoz viszonyítottan: hangsúlyozza az osztály

(tudat) kulturális jellegét, mert kialakulásának feltétele:

• „a kollektívum tagjai” azonos vagy hasonló

szociokulturális háttérrel rendelkezzenek, amely :
a társadalmi státuszcsoportok, rétegek kialakulásának
alapja
• társadalmi osztályelméletében a presztizs, a
képzettség-kultúra és azzal kialakított társadalmi
pozíció osztályosul
 Osztály
• „Osztály: az emberek azonos osztályhelyzetben lévő csoportja”

• A.) Birtok szerinti osztály: a birtokkal való rendelkezés határozza

meg az osztályhelyzetet
• B.) Nyereség-, ill. kereset szerinti osztály: a javak vagy
szolgáltatások piac értékesítésének lehetősége határozza meg az
osztályhelyzetet
• C.) Társadalmi osztályok, amelyek közt a.)az egyéni életében,
vagy b.) egymást váltó generációk egyik osztályból átlépnek a
másikba.”

Az osztályok nem homogének, köztük a határvonalak bizonytalanok.

Kizárólag a szakképzetlen, munkanélküliek ill. alkalmi munkából élők
osztályhelyzete egységes.

• Forrás: Max Weber: Gazdaság és társadalom, Közgazdasági és Jogi

Könyvkiadó, Budapest, 1987. 305.oldal
 Osztályhelyzet
• „Osztályhelyzetnek nevezzük:
- a (1) javakkal való ellátottságnak,
- (2) külső életkörülményeknek,
- (3) a megélt életsorsnak azt a tipikus
esélyét, amely a javak vagy szakképzett
tevékenységek fölötti rendelkezési
hatalom mértékében és jellegében (illetve
hiányából), valamint abból következik, hogy
miként lehet ezt a rendelkezési hatalomra,
vagy az adott gazdasági rendszeren belül v
jövedelmek elnyerésére felhasználni” folytatás
Rend- a rend kialakulása
„Rendnek nevezzük az olyan emberek sokaságát, akik egy szervezeten belül”

a.) külön rendi megbecsülést vívnak ki

b.) külön rendi jellegű monopóliumokat is kapnak.”

Rendek kialakulása:

a.)életvitelnek és ezen belül a hivatásnak elsődleges szerepe van

(hivatásrendek)
b.)születés szerinti rendiség, karizmatikus jellege örökletes
c.)politikai ill. hierarchikus rendek politikai vagy egyházi úri hatalmi jogaikat
monopoljellegűen szerzik/kapják meg.
Míg a nyereség-,kereset szerinti osztályokat a piac, addig a rendek
kialakulását a (feudális szolgáltatások) monopóliumok
kedveznek.”
 Rendi helyzet – rendiesség-presztizs
„Rendi helyzetnek nevezzük a társadalmi értékelésben
tipikusan szerepet játszó és figyelembe vett pozitív,
ill. negatív privilégiumokat, amelyek alapja a:
a.) jellegzetes életvitel
b.)formális nevelés, éspedig valamilyen tapasztalati
vagy racionális tana , ill. a megfelelő életformáknak
ezek alapján való birtokbavétele és a származásnak
vagy a foglalkozásnak kijáró presztizs .
Rendi helyzetek a gyakorlatban :
- egymás közti házasodás (connubium)
- közös asztalnál étkezés (kommenzalitás)
- kiváltságokhoz kötött nyereség -, keresetszerzés
monopóliuma
-konvenciókból származó rendi előjogok (tradíció)
• Forrás: Max Weber: Gazdaság és társadalom, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó,
Budapest, 1987. 307-308. oldal
 ITT TARTOK 11.13.A
típusalkotás módszere és
feltételei
• Típus
• Hatalom
• A hatalom típusai
 Típus
• „A típus arra használható a szociológiában, hogy a reális cselekvést
megértsük.”
• „A típusalkotás módja: az irracionális elemek (érzések, indulatok,
tévedések) által vezérelt cselekvés megtisztítása”
Pl. gyilkosság : nem zaj, vér, hörgés hanem a halál ténye
A típusalkotás lehetőségei:
a.) tapasztalati megfigyelés
b.) cselekvések értelmezése
c.) kauzális (oksági) összefüggések megtalálása
d.) motívumok (motivációk felfejtése)
Módszere: eltávolodik a konkrét történeti jelenségtől
Ideáltípus(tiszta):szociológiai fogalmak, amelyek a racionális vagy
irracionális társadalmi cselekvéseket az értelmi adekvátságban írja le.
Ideáltípus alkotás során keressük az: általános, optimális, célracionális,
motívumok megközelítő formáit.
- Hatalom, uralom
- A hatalom típusai
 Hatalom
• „Az az esély, hogy a hatalom képviselője
minden más emberi akarat ellen
végrehajtja akaratát, akár fizikai, erőszak
alkalmazása árán is.”
 Uralom

• „ Az az esély, hogy egy meghatározott tartalmú

parancsnak egy meghatározott embercsoport
engedelmeskedni fog.”

A kapcsolat természete
• 1.) Anyagi érdek - ingatag
• 2.) Érzelmi kötelék- a hatalom szeretete
Legitimitása (uralom alapja): a többség
érvényesnek fogadja el a hatalom képviselőinek
működését
 Hatalmi típusok
Az uralom legitimitása szerint a hatalom
típusai:

• 1.) Tardícionális uralom

• 2.) Karizmatikus uralom

• 3.) Racionális uralom

 1.) Tardícionális uralom
• Legitimáció alapja: hagyomány
• Időtartamát időtlen időre tervezik, amelyet a szokás szabályoz és
ehhez irányító (testület is ) ragaszkodik
• Típusa:
- Nincs „igazgatási stáb”: kezdeti patriarchalizmus és gerontokrácia
- „Igazgatási stáb”:
- Patriomonizmus- (atyától öröklött előjogokon alapult pl. királyság) a.)
személyi kapcsolat alapján:rokonok, kegyeltek, b.)
extrapatrimonális:bizalmi kapcsolat alapján-hűségeskün alapuló pl.
hiavalnok, vazallus életre szóló szolgálat szerződésen alapul
- Prebendális (egyházi: )
- Hűbéri rendszer (személynek szóló,örökíthető földadom.)
- Honorácior (hivatali szolgálat)
- Szultanizmus
 2.) Karizmatikus uralom

• Legitimációja: szentség,
• Szervezeti típus: vallási szervezetek
Tartalma: állandóság,üdvösség ígérete
• Vezető: patriarchális (atyajogú), karizmatikus egyén, aki
hőstettet vagy hitvallást ad a csoportnak
• Fönnállás ideje: ameddig a bizalom él
• Kohézió: pszichikai eszköz
( kinyilatkoztatás, hűség, öröklét, őszinteség, tisztaság,
bizalom)
Működésének alapja: kiszámítható tartós szükségletekről
gondoskodás normál eszközökkel
 Karizmatikus uralom sajátosságai
• Karizma:1.)átruházható (vérségi is) 2.)megszervezhető 3.)funkció
betöltése nem a személytől, hanem a kvalifikációtól/származástól függ
• Nincsenek szervezeti szabályok, hanem belső(pszichés) normák
működnek az emberek között
• Szabályozott képzés
• Nincs fizetés
• Nincs fellebbező vagy ellenőrző fórum
• Fontos a vezető egyéni képessége:karizmája
• Elutasítja a racionális gazdálkodást, pénzgazdálkodás szabályozóit -
vagyontalanság, ill. kollektív tulajdon-házközösségek
• Fennmaradás alapja: ajándékok, mecanatúra
• Vezető választása: kvalifikáltak előválasztása, pl. király közfelkiáltással
Korlátja: küldetés
Történelmi példák: spártai városállam, kolostori szeretetközösségek, tábori
zsákmány-kommunizmus
 3.) Racionális uralom
• Legitimitása: legális-nyilvános uralom, amely a
következő képzetekre épül,hogy:
1.) Bármely tetszőleges jog tételes joggá
alakítható, amelyet mind az igazgatásban lévők,
mind azon kívül elismernek
2.) Joggyakorlatban a tételes jog egyedi estre
való alkalmazása
3.) Alattvalók (beosztottak) nem egy személynek,
a hanem személytelen rendnek
engedelmeskednek
4.) Az alattvalók az irányítókkal egyenrangúak
5.) Alárendelt csak az elöljárónak csak a hatalmi
körében lévő parancsnak tartozik
engedelmeskedni.
 Sajátos esete: bürokrácia
• Legális uralom igazgatási testületnek jellege:
• 1.) Tevékenységét folyamatosság jellemzi
• 2.)A tevékenység sajátossága:
a.)megosztják a feladatokat, amelyekhez hatáskör járul
b.)hatáskörhöz parancsolási jogkör társul
c.)fizikai kényszerrel is alkalmazható a parancs következményeinek
kikényszerítésére
A szervezet mint hatóság: a+b+c
3.) Hivatali hierarchia
4.) Eljárási szabályok szerint működik a szervezet
5.)Szervezet dolgozói elválasztottak az igazgatás dologi és technikai
eszközeitől
6.) Tilos a hivatal kisajátítása
7.)Írásbeliség az ügyintézésben
Legális uralom lehet a feudális abszolutisztikus monarchiában is.
 A hivatalnok jellemzői
• 1. Személyében szabad
• 2.Rögzített hierarchia tagja
• 3. Rögzített hatáskör
• 4. Szerződéses alkalmazás (elvileg szabad kiválasztás)
• 5. Szakképesítéshez kötött alkalmazás
• 6. Rögzítette pénzbeli illetmény
• 7. A főnök minősítésétől függ az előrelépés
• 8. Főfoglalkozás
• 9. Elválasztott a szervezet dologi és technikai
eszközeitől
• 10. Szigorú hivatali rendbe tartozás
Kritika: választás elve nem tökéletes
Különbség van a szakmai-és politikai szervezetek között
pl. Szakértelem a szakmai szervezetekben fontosabb
kritérium, a politikai szervezetekben viszont fontosabb a
lojalitás
ITT TARTOK 11.19.ELSTER

- Osztály
-Osztálytudat
-Társadalmi kapcsolat,kommunikáció
- Osztályharc és típusai
Elster: a társadalmi cselekvés mechanizmusa
a marxi elmélet továbbvitele
Osztály: „.. Emberek olyan csoportja, amelyeknek tagjai – amennyiben a
birtokukban lévő termelési feltételek optimális felhasználását akarják
megvalósítani – azonos típusú tevékenységekbe kénytelenek
bekapcsolódni.”
Kritika: nem számol a kulturális tőkével (Bourdieu)
Osztálytudat:
” Egy társadalmi osztály képessége arra, hogy kollektív cselekvőként
viselkedjen.”

Kialakulása:
- kollektív cselekvés során alakul ki
- többnyire problémahelyzetben kerül felszínre
- előfordulhat, hogy egy osztály korábban észleli egy új osztály létrejöttét,
mint a kollektívum (pl. versenyhelyzetben, riválisok)

A kollektív cselekvés feltétele:

Az osztály tagjai rendelkezzenek azonos információkról és azt azonosan
értelmezzék ( iskolázottság, kultúra)
Pontosan ismerjék és értelmezzék a helyzetüket, mert csak így
Képesek összehangoltan cselekedni ( kooperálni)
Kommunikáció: fontos, hogy rendszeres és intenzív legyen- növeli az
osztály kohézióját – elkerülhető az izoláció
Kulturális homogenitás: belső érdekek (vallási, etnikai heterogenitása)
 Osztályharc típusai

(marxi osztályelméletet viszi tovább)

- Nyílt o. harc: két vagy három osztály között a
hatalomért zajló harc
- Látens o.harc: célja, hogy letörje, manipulálja a
nyílt osztályharc lehetőségét
- Társadalmi konfliktus: nem osztály típusú
kollektívumok közötti összetűzés ( vallási,
etnika, nyelvi)- zeke lesznek elterjedtebbek a
modern társadalmakban- levezetik a társadalmi
feszültségeket
Schultz
- Marx tőke kritikája- emberi tényező
jelentősége
- Emberi tőke és fajtái
- Az emberi tőke működése és hatásai
- Módszer: a tőke nagysága és mérése
 Theodore W. Schultz: Beruházás az emberi tőkébe
1. A tőke hagyományos fogalma és értelmezése a gazdaságtörténetben

- Marx: termelőeszköz értéke: az ember értéke abban van, hogy többet termel, mint
amennyibe kerül, ez az értéktöbbletráta forrása (m)
szükségletelmélet: logikai alapja: a bérmunkás reprodukálásának feltételei: étkezés,
lakhatás, egészség, gyermeknevelés esetleg szakképzés költsége

- H.V. Thünen: Számításai a háborús költségek kiküszöbölésére: hány emberrel pótolható

egy ágy? Ember olcsóbb, mert adminisztratív eszközökkel toborozható.
- Marshall: fontos az emberi tőke, de a piaci elemzésben mellőzi

2. Schultz kritikai érvei:

- A gazdaságossági határtermelékenységi számítások során nem kalkulálnak az emberi

tényezővel.
- Statisztikák nem számolnak a nemzeti termék kiszámítása során a tanulási idő miatt elmaradt
jövedelemmel,
- Nem számolnak a tanulásra fordított szabadidő árával
- Egy főre jutó reáljövedelem növekedését nagyrészt az emberi tudás (tőke) növekedése
magyarázza
- Összehasonlító nemzetközi vizsgálata szerint Ny-i gazdaságok gyorsabban növekednek, mint K
és volt gyarmati országokban, mert nagyobb mértékben nő a szakképzettség az ipari
társadalmakban
- a modern társadalmak sajátja: tudás növelésével gyarapított emberi tőke növekszik
- a nemzeti termék növekedése világszerte nagyobb mértékben nő a képzettséggel
 3. Az emberi tőke megjelenési formái és hatásai:

- Jövedelemkülönbségek oka az eltérő emberi

tőke: mg. munka-ipai munka, fekete-fehér
dolgozók munkafajtái, egészségre ártalmas
munka- ártalmatlan munka, idős ember
munkája-fiatalok munkája, szakképzetlen-
szakképzett munka – idős ember és
szakképzett ember több jövedelmet termel, mert
az emberi erőforrások ö s s z e a d ó d n a k
Emberi tőkefajták:
- Életkor
- Egészségügyi állapot
- Fizikai/mentális állapot
- Szakképzettség
 Az emberi tőke hatása
- Gazdasági hatása: az emberi tőkével termelt jövedelem gyorsabban nő,
mint a fizikai tőkével gyarapított termelés, növeli a nemzetgazdaság
vagyonát, növeli a reáljövedelmeket, növeli a beruházás értékét, növeli a
beruházás biztonságát (mert hosszabb idő alatt térül meg és ezzel
tartósabb a vállalkozás

- Társadalmi tényező: növeli a tudás társadalmi értékét és megbecsülést, az

emberi tudással szerzett tőke hatalmi-politikai tényezővé válik, nő a
humanizált munka és munkahelyek köre a társadalomban.

- Egyéni/mentális tényezők: növeli az emberi szabadságot, növeli az ember

egészségét és élettartamát, növeli az egyén személyes tudását,
hozzáértését és speciális kompetenciáit, ami több boldogságot
eredményezhet

/ folytatás

• Forrás: Theodore W.Schultz: Beruházás az emberi tőkébe Lengyel László-Szántó Zoltán:

Tőkefajták: a társadalmi és kulturális erőforrások szociológiája, Aula, Budapest, 1998. 45 oldaltól
 Az emberi tőke becslése
• „Az ember termelőképességét befolyásoló tényezők
becslésének alapja a kiadások osztályai”:
• (Időszakos) fogyasztás
• Tartós fogyasztás
• Tartós termelői összetevők:
- eü. létesítmények,
- munka közbeni képzés,
- közép- és felsőfokú formális oktatás,
- felnőttképzés,
- egyéni és családi vándorlás-migráció
 Emberi tőke keletkezése
3. Az emberi tőke keletkezése:
a.) szisztematikus képzésben- amely állami feladat

b.)„ Mindaz, amit fogyasztásnak

nevezünk, beruházás az emberi
tőkébe.”
? Milyen társadalmi-gazdasági folyamat játszódik le
akkor, ha egy számítógépet vásárolunk

» folytatás
 Emberi (szellemi) tőke képződésének költsége-matematikai
indexált módszer alkalmazása az emberi tőke kiszámítására és
prognosztizálására
I.módszer: Elemzi a fizikai és szellemi tőkebefektetés %-os alakulását
Alap- és középfokú képzés költségét számítja ki USA-ban1900-1956 között
-1905: alapfokú okt. költsége a fizikai tőkeképződés 5%-a, amely 1956-ban
már 9 %-ra nőtt (megkétszereződött).
- 1905: középfokú okt. költsége a fizikai tőkeképződés 4%-a, amely 1956-
ban már 25 %-ra nőtt (meghatszorozódott)
II. módszer: Elmaradt jövedelem- befektetett tőke a jövőbe
Befektető:a család finanszírozza a tanulási idő alatt az elmaradt jövedelmet
? Mennyit keresnének a tanulók , ha mindnyájan dolgoznának?
A középfokú oktatás következtében elmaradt keresetek USA-ban(1900-1956, folyó áron
Év Tanulók 1tanuló.elm. Össz.elm Iskolai Egyéb Összesen
száma keresete kereset költségek költségek M dollár
1900 0,7 84 59 19 3 81
1910 1,1 113 124 50 6 180
1920 2,5 275 688 215 34 937
1930 4,8 224 1075 741 54 1870
1940 7,1 236 1676 1145 84 2905
1950 6,4 626 4006 2286 200 6492
1956 7,7 855 6584 4031 329 10944
 Coleman
• Társadalmi tőke elmélete
• Az emberi kapcsolatok felértékelődése
• A társadalmi tőke működése, hatása
• Típusai
• Mérésének lehetősége-módszere
 James.S. Coleman: Társadalmi tőke az emberi tőke termelésében

1. Előzmények

Schultz (1960): Az emberi tőke a társadalom hatalmi

tényezővé és a gazdaság alapvető tényezőjévé vált, mert
jobban dinamizálja a termelés jövedelmezőségét, mint
bármely más tőkefajta.
Becker (1964): Kimutatja, hogy a képzés jövedelmi és a
tőkeberuházás további aspektusai társadalmi szinten
összeadódnak.
Durkheim (XIX.sz.) társadalomelmélete:
- A társadalmi tények társadalmi cselekvésekben
realizálódnak.
- A társadalmi cselekvő szocializált lény, aki társadalmi
hatásra cselekszik.

2. Coleman: az emberek a társadalmi cselekvések során

haszonmaximalizálásra törekszenek, amelyet szubjektív
 A társadalmi tőke
Meghatározások:

- „A társadalmi tőke a cselekvőt elérhető erőforrásokhoz és

eredményekhez juttatja. A társadalmi tőkét funkciója definiálja, nem
egy entitás, hanem különböző entitások csoportja, amelynek közös
vonása:
- mindegyik valamilyen társadalmi struktúra aspektusa,
- mindegyik megkönnyíti a struktúrán belül a cselekvő
célja megvalósítását.”

- „ Azt a funkciót határozza meg, hogy a cselekvő számára milyen értékük

van erőforrásként a társadalmi struktúra azon vonásainak, amelyeket az
érdekeik érvényesítésében felhasználhatnak.

A társadalmi tőke társadalmi struktúra aspektusa: a cselekvők közötti

viszonyban ölt testet.

Pl. mindennapi életben: segítség, kölcsön szituáció, gazdasági életben:

gyémántkereskedés, konzorciumok, disztribúciók, EU-politika: lobbikra épül
 A társadalmi tőke keletkezése és formái
3. A társadalmi tőke keletkezési körülménye:
akkor jön létre, amikor a cselekvők közötti emberi viszony (valamilyen
okból) megváltozik.
4. A társadalmi tőke formái

A.) Kötelezettségek, elvárások : segítség, szolgáltatás

Szituáció: (pénz, információ, tudás, kapcsolat stb.) tőkehiány. Valamire
az egyiknek szüksége, van amellyel a másik rendelkezi
Alapja: emberi bizalom – ez válik a tőke tranzakció alapjául. Bizalom
nélkül nem jön létre a társadalmi cselekvés, és nem módosul a
társadalmi struktúra sem.
B.) Információs csatornák fenntartása annak érdekében, hogy más
célból felhasználhassák. ( pl. Internetes reklámok-címgyűjtés
szeretetszolgálatokkal)
C.)Normák és szankciók – cseréje viszonossági kapcsolatokban
D.)Kisajátítható társadalmi szervezetek: iskola, klubok, vállalkozások-
többszörös viszonyok alakulnak ki- a megszerzett kapcsolatok,
információk alkalmazása más, sajátos érdekrendszerben.

/folytatás
 Társadalmi tőke hatása

5. Társadalmi tőke hatása: közjóért való cselekvés alapja,

mert azt a bizalom működteti.
Cél: olyan struktúrák létrehozása, ahol a társadalmi tőke
szabadon működhet, NEM A KORRUPCIÓ ALAPJÁN!!!!!
A társadalmi tőke hatással van a következő generáció
emberi tőkéjének fejlesztésére.

6. A struktúra megbízhatósága: a kapcsolathálók

serkentésének feltétele a bizalom megőrzése
Nyitott rendszer, amelyből az információk Zárt
rendszer, bizalom-biztos
könnyen „kiszökhetnek”
D E A
U
B A C ∆
 A társadalmi tőke az emberi tőke termelésében
• 1. A társadalmi tőke a családban:
Gyerekkel való törődés=intellektuális tőkebefektetés
Intézményesítése: iskolában, kulturális fogyasztási termékek, tevékenységek, iskolai
klubokban való részvétellel: a kapcsolati tőke kialakításának megtanítása
Kis családban (kevés gyermekszám mellett): csökkenő esélyek a
tőkeképződésre- nagy családban nő, mert gyerekek mögött lévő társak szüleinek
tőkéje is integrálható a társadalmi tőke hálózatába
• 2. A társadalmi tőke a családon kívül:
Kísérlet: Coleman megvizsgálta, hogy az iskolát váltó családokban hogyan alakul a
gyermekek kapcsolatrendszere
Eredmény: Kiszorul a gyermek az iskolán kívüli kapcsolati hálóból és így a
tőkeképződése beszűkül.
Hasonló: válások, betegségek, családi krízisek
• 3. A társadalmi tőke közjószág jellege:
„A családi gondoskodásnak van a legerőteljesebb tőkeképző ereje.”
Ezt a közjó gyakorlás a terén halmozza fel a család:
- klubokba- ahol jótékonykodik
- Iskolai szabadidős terekben- iskolának pénzt hoz pl. kifestik, adója 1%-át befizeti
- Az iskolai/egyetemi években felhalmozott kapcsolatok életen át elkísérik az embert.
Pl. francia és angol kollégiumi társak nyilvánossági, gazdasági, politikai kapcsolatai
 Bourdieu

• Tőkefajták
• A társadalmi egyenlőtlenségek
újratermelése
• Habitus, etosz fogalma
• A tőkefajták típusa
• Akkumulálódás
• A tőke konverziója
• A hatalom és természete
 Előzmények
• Pierre Bourdieu elméletére és empírikus
kutatásaira hatással voltak: Marx, Durkheim,
Max Weber, a francia strukturalizmus (Lévi-
Strauss)
• Kutatási területei:
- Kultúra egésze, kulturális fogyasztásban a társadalmi
különbségek, egyenlőtlenségek
- Egyetemi és tudományos értelmiség vizsgálata
- Egyéni viselkedés és a makro-struktúrák közötti
kölcsönös kapcsolat vizsgálata
- Gazdaságszociológiai vizsgálatai
- Nő és férfi
 Alapfogalmak

- A cselekvő emberek hozzák létre a társadalmi struktúrákat,

amelyek meghatározzák az egyének helyét a társadalmi
struktúrában.
- Tőkefajták jellemzője, hogy „plurálisak”közülük négyet emel ki:
vagyon, kulturális, szociális/kapcsolati, szimbolikus tőkefajták

- Habitus (pl.: Franciaországban gazdasági tőkét és kulturális tőkét

birtokló felső osztályban sajátos értékek és életmód, attitűd, ízlés,
beszéd és viselkedési séma alakul ki.
• A családi szocializáció során az életmód értékei modellszerűen,
habituálisan rögzülnek. Az osztályokhoz való tartozás
iskolarendszerbe lépés „belépőjegyei” ( étkezési szokás, sport,
hobbi, házasodás, karrierkép, olvasottság, beszédmód,
nyelvhasználat)
- Ethosz: elsődleges szocializációnak meghatározó a jelentősége az
egyes osztályosult társadalmi szerepek követésében és
reprodukálásában – életstratégia pl. nagybácsi
 Tőkefajták:
társadalmi -, kulturális-, kapcsolati -, szimbolikus tőke
• A vagyoni tőkén kívül további négy tőkefajtát említ meg.
Társadalmi tőke: társadalmi struktúra hagyományos formái ( rang,
pozícionáltság, presztizs, munkafajták szerepe a társadalmi státusz
kialakulásában-társadalmi hierarchia
Kulturális tőke:
• A család szerepe a kulturális tőke termelésében
• A habitus és az ethosz szocializációs ereje-áthagyományozott társ.
szerepek és struktúrák-prognosztizáló hatás
• Az iskolarendszer szerepe a kulturális tőke termelésében- a társadalmi
egyenlőtlenségének újratermelése.
• Eszközök: oktatáspolitika, oktatási rendszer struktúrája,értékelési és
vizsgarendszer,nem formális viselkedési kódex, tanárképzés, tanár
szerepe a hierarchia fenntartásában és termelésében
Szociális/kapcsolati tőke:
A nagycsalád és a baráti-, iskolatársak szerepe a kapcsolatok
építésében és kohéziójában (Coleman: társadalmi tőke)
Pl. angliai vagy francia oktatási rendszer- politikusok baráti köre, kaláka
Szimbolikus tőke: „ikonikus közelség a nagy presztizsű mintához”
- Nemzeti értékek, szimbólumok (címer, zászló, himnusz)
- Fogyasztási szokások – mintakövetés (divat, sport -és filmsztárok,
 A tőkefajták újratermelésének mechanizmusa
- A tőkefajták kialakulásának és változásnak történelmi
sajátosságai
(pl. iskolai tudás változása ógörög–számítástechnika)
- A tőkefajták társadalmi sajátosságai jellege.
(pl. etikett változása)

- A tudás relevanciájának (társadalmi érvényesség és

hasznosság) problémája – erős a hatása a társadalmi
munkamegosztásra és a társ. szerkezetére

Tőkeakkumuláció: a tőkefajták felhalmozása

Tőkekonverzió: tőkefajták cseréje

A HATALOM és a Plurális TŐKEFAJTÁK kapcsolata

 A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelése

• Az akadémiai rendszer sajátossága:

- Hierarchizált
- Normatív
- Szankcionáló
- Törvényes-legitim
A hatalom eszközei
Iskolarendszer struktúrája:
- népiskola
- középiskola (líceumok)
- egyetem
A vizsgarendszer szerep
Házirend
A tankönyvek nyelvezete
A tanár szerepe az iskolában:
- Tanárképzés
- Hierarchia tagja
- A tanár nyelvezete
- Osztályozás és vizsgarendszer: zsilip
Társadalmi szelekció:
1. Az iskolarendszerből önmagukat kizáró rétegek (alsó és középosztály alsó szintje)
2. Intézményes szelekció: nyelvezet, vizsgarendszer, tandíj, házirend, szabályzatok
Társadalomszerkezet
 Társadalomszerkezet
• I. Fogalma
• A társadalomszerkezet azonosítására alkalmazható
fogalmak
• Társadalmi rétegződés
• Társadalmi egyenlőség - egyenlőtlenség
• Társadalmi osztály
• Társadalmi réteg
• Státuszcsoport
• Elit
• Szegénység-depriváció és fajtái, módszertana
• Hátrányos helyzet-halmozottan hátrányos helyzet
• II. Elméleti megközelítés
• III. Nemzetközi tendenciák
 I. Fogalma

• „A társadalmi szerkezet és rétegződés

szociológiája a társadalmak legalapvetőbb
természetét, szerkezetét, az
egyenlőtlenségeket és azoknak igazságos
vagy igazságtalan voltát vizsgálja.”
• Összekapcsolódik vele az elit, a
szegénység és a halmozottan hátrányos
helyzetűek társadalmi esélyeinek
vizsgálata.
• Forrás: Andorka Rudolf: Szocilógia, Aula 1995., 71. oldalon
 A társadalomszerkezet azonosítására alkalmazható
fogalmak

• Társadalmi rétegződés
• Társadalmi egyenlőtlenség
• Társadalmi osztály
• Társadalmi réteg
• Státuszcsoport
• Elit
• Depriváció-szegénység-mélysezgénység
A fogalmak használata a szakirodalomban
nem egységes.
 Társadalmi rétegződés
• Fogalom Geigertől származik
• Több ismérve van, empírikus
társadalomszerkezeti elemekre használatos:
- Iskolázottságra (kvalifikált-iskolázatlan rétegek)
- Munkafajta,- hely ( fizikai-szellemi, irodai-
mezőgazdasági)
- Lakóhely ( urbánus- falusi –gettó- perem)
Jellemzője:
- Polarizált (társadalmi peremek megjelölésére)
- Hierarchizált társadalmi pozíciót jelöl
 Társadalmi egyenlőség
• esélyek egyenlősége: társadalom minden tagjának egyenlő esélye
van arra, hogy a jövedelem vagy más státusz-meghatározó
szempontjából kedvező pozíciókat érjen el
• pozíciók /aktuális/ egyenlősége: társadalom minden tagjának az
adott időszakban azonos a jövedelme, a vagyona, lakásviszonya,
stb. áll rendelkezésére – idealisztikus fogalom
• méltányosság: az egyenlőség, mint elérendő cél alternatívája

A fenti társadalmi kategóriák alapja: A társadalom tagjainak életmódját

meghatározó jövedelmi/kulturális/iskolázottsági viszonyai, amely
arányos a társadalom érdekében végzett szolgálatukkal, valamint
közjóhoz való hozzájárulásokkal.

(Suskin) meritokrácia: egyéni és/vagy társadalmi csoportok

teljesítményén alapuló társadalomszerveződési ELV
 Társadalmi egyenlőtlenség
• Jelentése: Az egyének, családok vagy
társadalmi csoportok helyzete között milyen
nagy különbségek/távolságok vannak.
• Például:
- Jövedelemkülönbség
- Lakásviszonyokban
- Értelmiségi rétegbe való bejutás esélyére
- Műveltségben,szabadidő eltöltésében
tapasztalható különbségek leírására használjuk
 Társadalmi osztály

• Lásd. Eddig tanult osztályfogalmakat

• Karl Marx
• Max Weber
• Coleman
• Elster
• Bourdieu
 Társadalmi réteg

• A kifejezés használatos: sajátos életmódok,

életmódminták beazonosítására, pontosítására
• Olyan gyűjtőfogalom, amely az osztály-fogalmak
egyik speciális fogalma .
• Például alkalmas az iskolai végzettség, a
lakóhely, a jövedelmi nagyság szerinti
társadalmi csoportok kifejezésére is-
• Korosztályi csoportok azonosítására is
alkalmas a kifejezés: egyetemista, nyugdíjas,
posztadoleszcens-ifjúsági réteg
 Státuszcsoport

• Olyan egyének vagy családok csoportjai, akik hasonló

rétegbe sorolhatóak több szociológiai változó (ismérv)
szerint, mint:
- Fogyasztás
- Kultúra-életmód
- Érdekérvényesítő képesség
- Lakásviszonyok
- Lakókörnyezet (lakóhely ökonómiája)
- Anyagiak
- Munkamegosztásban betöltött hely ( fizikai-szellemi)
Forrás:Kolosi Tamás: A terhes babapiskóta
 Elit

• A társadalom csúcsán lévő kislétszámú

társadalmi csoport
• Elit NEM EGYENLŐ legjobb, legkíválóbb- NEM
ETIKAI Fogalom
• HATALMI FOGALOM:
• Politikai hatalom érdekcsoportjába tartozó
népesség
• Elméletek:
• Arisztotelész, Paréto, Bourdieu, Habermas,
Schumacher, Szalai Erzsébet
 Szegénység
• Valamely társadalmi deficit kifejezésére
használt fogalom.
• Társadalmilag alapvetően meghatározó
anyagi vagy szellemi, szimbolikus
érték/javadalomtól való távolság
• Depriváció: Valamitől való megfosztottság
(lehet emocionális, egészségügy, mentális,
anyagi. Relatív hátrányt jelent- vagyis
valamihez viszonyított eltérés, hiány
 Depriváció /szegénység fajtái
• abszolút: egyén vagy család a
létminimum alatt él (egy főre jutó havi
jövedelem alapján; nincs hűtőszekrény,
stb.)
• relatív: egyén erősen elmarad az adott
társadalom átlagos viszonyaitól - az egy
főre jutó jövedelem alsó két decilisébe
tartozó réteg (10-20% )
 Mit jelent a deprivált kifejezés?

• Anyagilag deprivált a háztartás, ha az alábbi kilenc probléma

• hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos fizetési hátralék

• váratlan kiadások fedezetének hiánya
• anyagi okból nincs telefonja,
• anyagi okból nincs színes tévéje
• anyagi okból nincs mosógépe
• anyagi okból nincs autója
• évi egyhetes üdülés hiánya
• kétnaponta húsételfogyasztás hiánya
• lakás megfelelő fűtésének hiánya
Amennyiben valakire a felsorolt ismérvek közül legalább három jellemző, akkor
érvényes rá a deprivált kifejezés. Ha legalább négy tétel vonatkozik rá, akkor
súlyosan depriváltnak tekintjük.
 Mélyszegénység
• (Abszolút szegénység megközelítése)

• - fedél nélküli életmód

• - napi egyszeri meleg étel hiánya
• - nincs valakinek nagykabátja
 Egyenlőtlenség és szegénység okai

• emberek közötti alapvető különbségek

• biológiai adottságok (öröklött betegségek,
hátrányok)
• kulturális, iskolázottsági különbségek
• gazdasági, társadalmi rendszer jellege,
működése
• rossz testi, lelki egészségi állapot
• csonka családok (családminta öröklődik)
• szegénység: életciklus-jelenség (özvegyülés,
válás, gyermek megszületése)
 A szegénység mérésének módszerei
• A szegénység-szociológia módszertana, mérése nem egységes. Veszélyei!
• Adatfelvétel többnyire: survey típusú adatfelvétellel történik
• háztartásijövedelem-felvétel: család egészére terjed ki 5 évente
– Változók:megelőző év összes jövedelme
– jövedelem, háztartás által elfogyasztott termékek
– összes jövedelem osztva a háztartástagok számával megszorozva 12-vel= 1 évi jövedelem összege Ft-ban kifejezve
• egy főre jutó havi jövedelem
• háztartáspanel-felvétel:
– Ugyanazokat a háztartásokat és személyeket évről évre felkeresik, és róluk kérdőíveket töltenek ki
– Lehetőség a változások elemzésére
– Elemezhető:milyen események játszanak szerepet a szegénységbe süllyedésben és szegénységből való
kiemelkedésben
• Létminimum:
– szegénységi küszöb: határ, amely alatt szegénynek mondható valaki
– háztartástagok, jövedelem összeadódik, fogyasztási javakat egyenlően osztják el, de minden tag azonos súllyal
szerepel-e à fogyasztási egységek (ekvivalencia-skála)
• háztartásfő 1,2 súly
• felnőtt 1,0 súly
• gyermek 0,3 súly
• nyugdíjas 0,7 súly
• OECD ekvivalencia-skála à egy főre jutó ekvivalens jövedelem
• egy fős háztartás x 1
• két fős x 1,66
• 3 fős x 2,23
• négy fős x 2,7
• öt fős x 3,23
– legolcsóbb étrend, kielégíti a minimális kalóriaszükséglet és kiszámítják annak az árát

• jövedelmi decilisek:10-10%-onkénti besorolás alapján

• decilisek elosztása = százalékos részesedések az összes jövedelemből
• háztartások egy főre jutó jövedelmük alapján sorba kell rendezni, majd kiszámítani az összes összeírt jövedelemből mennyit
kapott az első, második, stb.
 Társadalomszerkezet és rétegződésvizsgálat
1. Önbesoroláson alapuló osztály/rétegbesorolás:
• Pl. Warner(Amerika) kisvárosi rétegkutatás amelyben a
megkérdezettek felső-, közép-, alsó rétegbe sorolták
be magukat és a város lakót
2. Presztizsvizsgálat módszere (Amerika):
• A.) foglalkozásokat három-ötfokú skálán mérik. Az
értékelés során a skálaértékeket átlagolják az egyes
foglalkozások szerint, így kapják meg társadalmi
presztizs skáláját.
• B.) Megbecsültség, jövedelem, hatalom stb.
kritériumok szerint sorba rendeztetik a
foglalkozásokat. Értékelés: sorszámok átlaga adja a
társadalmi presztizs mérőszámát.
Társadalmi mobilitás
 Társadalmi mobilitás
- Fogalma
- A társadalmi mobilitás és a társadalomszerkezet
közötti kapcsolat
(társadalomtörténelmi sajátosságok, származás,
teljesítmény státuszjelölő tényezők változása)

-Típusai
 Társadalmi mobilitás
• Fogalma:
„A társadalmi mobilitásnak nevezik azt a
jelenséget, hogy az egyén vagy a család
társadalmi helyzete megváltozik,
például munkásból értelmiségi.”
Forrás: Andorka Rudolf: Szociológia, Aula
Kadó , Budapest, 1995.165. oldal
Mobilitás típusai

-Nemzedékek közötti (intergenerációs)

-Nemzedéken belüli (intragenerációs)
-Házassági mobilitás
-Horizontális mobilitás: m i g r á c i ó
 Nemzedékek közötti (intergenerációs)
• Valakinek a társadalmi helyzete a szüleihez
képest megváltozik
• Pl. parasztember fia mérnök lesz
• Mérnök ember fia segédmunkás lesz

• Típusok: társadali rétegek/osztályok közötti

mozgás iránya szerint
- Fölfelé
- Lefelé
- Helycserés mobilitás
 Nemzedéken belüli (intragenerációs)

• Foglalkozási életpálya során a kortárs

csoportjához képest változik meg a
társadalmi helyzete
• Pl. értelmiségivé válik valaki egy többnyire
segédmunkásokból álló iskolai
osztálytársaik korosztályi csoportjában

Önök milyen mobilitást írnak le?

 Házassági mobilitás

• Amennyiben valaki a házassága révén lép

be/át egy másik társadalmi csoportba
• Pl. varrónő tanárhoz megy feleségül

• Érdekházasság
• Dzsentri-jelenségek
Horizontális mobilitás: m i g r á c i ó

• Területi mobilitás-horizontális mobil.

• Iránya:
• - azonos települések között
• - városból faluba
• - faluból városba
• - külföldről belföldre
• - belföldről külföldre
• …kontinensek közötti mobililás
 Mobilitás mérése
• Hagyományos mérési szintek a vertikális
mobilitás mérésében:
Apa társadalmi státuszához (
munkajellegcsoportjához) viszonyítják a
gyermek státuszának változását
Újabban: édesanya státusza is mérvadó pl.
iskolázottsági szint hatásának mérése során
Horizontális mobilitás (migráció) mérése:
1000 vagy 100 főre vetített mozgás mértéke
(mutatók: bevándorló, elvándorló, kivándorló,
ingázó stb.)
 Mobilitási mérési lehetőségek
• Iskolázottsági mobilitás
• Lakásviszonyok
• Jövedelmi mobilitás
• Művelődési mobilitás
• Szabadidő-mobilitás ( időmérleg-vizsgálat)
• Életmód,életminőség mobilitás
 Komplex mobilitási vizsgálati módszer
• Róbert Péter által meghonosított mérési eljárás négy
változót alkalmaz:
• 1. foglalkozás
• 2. műveltség
• 3. anyagi helyzet
• 4. lakóhely
- Státuszindexek megállapítása az egyes származási
kategóriákban vagy pozíciókban.
- STÁTUSZMOBILITÁS: egymáshoz viszonyított
elmozdulás
- A legerősebb státusznövelő tényező meghatározása: a
változók közötti korreláció mérésével.
- A legerőteljesebb státusznövelő tényező:
MŰVELTSÉG- ISKOLÁZOTTSÁG
Házi feladat: Andorka R. Szociológia 167. oldaltól
számítások áttekintése
 Nyitott-zárt társadalom
• Nyitott társadalomban élénk a mobilitás

• Zárt társadalomban a mobilitási utak

lezáródnak, beszűkülnek
Módszertan
 VI.Operacionalizálás
• 1. kérdőív szerkesztése
• 2. mélyinterjú szerkesztése
 Operacionálás
• A kutatás koncepciójában használt
elméleti fogalmak, kérdések, problémák
megfogalmazása a vizsgálat számára
alkalmas fogalmakká.
Pl.- Koncepcióban eldöntjük, hogy ifjúsági
mobilitást mérünk hazai fiatalok körében
- Operacionalizálás szakaszban átgondoljuk,
hogy mikor, hogyan, mekkora
populációban, milyen mérőeszközökkel,
milyen változókkal és hogyan kérdezzük
 A mérés terjedelme
• A mérés során el kell dönteni, hogy a mért
populáció elemzésére alkalmazott
változók mire terjedjenek ki.
• Pl. szegénység kutatásakor milyen
• -változókat írunk be( nyaraló, étkezések
száma vagy :televízió- étkezés minősége)
• - milyen jövedelemkategóriákat adjunk?
….Ft, havi jövedelem, 20e-100eFT/fő egy
főre jutó jövedelem vagy 50e-1.000e FT/fő
• Reális adatok (jövedele, adó, szex,
politikai beállítódásnál a BECSLÉS
Cél: Ne hergeljük a kérdezettet, mert nem
 A változó és szerkezete

A változó két fontos elemből áll:

• 1.Változó neve: pl. nem
• 2.Attribútuma: 1 férfi 2 nő

• A váltózó pontos megnevezése mellett

meg kell határozni tartalmát is.
A változó tulajdonsága és kritériumok folytatás
 Elérendő precizitás
• Feladat: Milyen pontossággal akarjuk
megismerni az egyes tényeket?
E kérdés eldöntése alapján határozzuk meg a
változók tartalmát.
• Pl. -jövedelem vizsgálat: pontos jövedelmet vagy
range (-tó -ig ) terjedő adatot akarunk-e tudni ill.
attitűdöt (1 rossz 2 közép 3 jó)
- Vallási vizsg.: Vallásosságot vagy vallási
hovatartozást (1 nem 2 igen) akarunk megtudni?
(1 nem tartozik felekezethez 2 katolikus
3protestáns 4 iszlám stb.)
 Mérési szintek 1
• A változó fontos tulajdonságai:
• 1. Folytonosság
Kritérium:tartalmazzon minden lehetséges
választ
Pl. nem =1 férfi 2=nő
Foglalkozás=1 aktív 2 inaktív 3= munkanélküli?
Szabadidő eltöltési formák:
1.házi munka 2. tv-nézés 4.kertészkedés
2. Olvasás 3.állatgondozás 5. zenélés
Az egyéb”……………………………………………
 Mérési szintek 2.
• Az attribútumoknak egymást kölcsönösen
ki kell zárniuk.
Pl.: Foglalkoztatás változó
Attribútumai:
1. Alkalmazásban áll
2. Nincs munkája
? Hogyan rögzítjük (kódoljuk) azt, aki éppen
más munkát keres, de van munkája?
 Mérési szint 3
Nominális változó (nomen=név,megnevezés)
Tulajdonsága: attribútumok csak a teljesség, a kölcsönösség
kizárás feltételeivel állnak fenn. pl. nem, életkor, születés éve
Ordinális változó (rendezési)
Tulajdonsága: változó attribútuma rangsorolható
pl. iskolázottság, vagyoni helyzet, szegénység
Intervallum szintű változó
Tulajdonsága: A változó attribútumai közötti távolság esetén is
van értelme a mérésnek
Pl. IQ: 95 100 105 110 távolságokat nem vesszük különbségnek
Arányskála változó
Tulajdonsága: A változó attribútuma 0 ponttól sorba állítható
ordinálisan
Pl. jövedelem: 10e,20e,30e –a 3. az első háromszorosa
 Mérési szint 4

• Egyszerű és összetett változó

1. Egyszerű pl. életkor, nem változók
2. Összetett: tanulmányi teljesítmény
változó attribútuma:érdemjegyek
Ebből generáljuk a tanulmányi indexet
(összetett változót)
(tantárgyi érdemjegyek összegét elosztjuk a
tantárgyak számával)
Kérdés: Milyen összetett indexekkel
 Mérési szint 5
Kérdés:
Milyen összetett indexekkel mérhető a:
• művelődési potenciál,
• szociális potenciál,
• egészségpotenciál,
• ökológiai potenciál (ökológiai lábnyom)
 Kérdések és állítások
• Nincs szabály az arányokra
• Javasolandó, mert árnyaltabb információkat kapunk
• Változatosabb- megtöri a monotóniát
• Felgyorsítható és lassítható a válaszadás, ezzel az
időélmény kezelhető
1. Állításunkat rövid állítássá formálhatjuk és ahhoz
fűződő beállítódást/ attitűdöt, ill. fokát mérhetjük.
Rensis Likkert-hez fűzödik a „Likkert-skála”(3,5 fokú)
Szereti-e a….? Mennyire ért egyet….?
1 nagyon egyetért, 2 egyetért, 3 nem ért egyet 4
nagyon nem ért egyet 5 egyáltalán nem ért egyet
 Nyitott
• Nyitott kérdés:
” Mi az a gond, probléma, amely
foglalkoztatja?”
..........................................................................
.......................................................................
..............................................................
A kérdezett tölti ki saját kézírásával.
Probléma:
A számítógépes feldolgozás előtt algoritmizálni, homogenizálni kell a hasonló válaszokat,
majd minden egyes választ le kell kódolni. Több válasz esetén új változókat kell
bevezetni.
Hibalehetőség:
- Kutató önkényesen vagy félreérti a válasz kontextusát.
- Nem közvetíti a szociokulturális kontextust pl. helyesírási hiba
 Zárt kérdés
• Zárt kérdés
” Mi az a gond, probléma, amely foglalkoztatja?”
1. morális válság
2. kulturális válság
3. politikai válság
4. gazdasági válság
5. magánéleti válság
6.gyermeknevelés
7. lakáshelyzet
9. egyéb
Probléma: Kutató által önkényesen megadott probléma és
preferenciasor. 1-több válasz lehetőségét az utasításban
 Stílus, fogalmazás
• magyaros, rövid,érthető,egyértelm
• A kérdezett legyen kompetens a
kérdésben
• Releváns kérdéseket tegyünk fel
• Kerüljük a sugalmazó kérdéseket!
• A kérdésre kapott válasz nagyban függ
attól, hogy miként tesszük fel
kérdéseinket. Úgye Őn is egyetért…. NEM
• Előítéletességtől mentes kérdéseket
 A kérdőív szerkesztése
• Papírral ne takarékoskodjunk!
• Legyen rendezett, gondos!
-betűméret
-helyet adjunk a mondanivaló kifejtéséhez
-rövidítéseket ne írjunk
-egy sor egy kérdés , esetleg+útmutató
-önkitöltős kérdésnél:X, pipa, kocka, karikázás, aláhúzás,
ezzel megakadályozható hogy pl. túl nagy jellel két válasz
közé tegye a válasza jelét
-feltételes kérdés pl. Hol dolgozik? 1. nem dolgozik,2…..
Instrukcióban egyértelműen adjuk meg, hogy hányadik
kérdésre menjen tovább 1 válasz estén (ha a
foglalkoztatottakat vizsgáljuk).
 Táblázathoz
• Használata pl. több attitűdskála
lekérdezésénél javasolt.
• Előnye: gyors, takarékos helykihasználás,
informatív
• Adjunk pontos kitöltési instrukciót.
• Változtassuk az itemek témaköreit, mert
automatikusan átlagos értékelést kapunk.
A változatos kérdésekkel a figyelem
éberen tartható és motiválható a
kérdezett.
 A kérdések sorrendje
• Miért fontos a kérdések sorrendje?
Probléma:
- A kérdések befolyásolhatják a következő válaszokat pl.
előítélet,vallási kérdések
- Egyéni érzékenységet sérthetnek….nem folytatja!
Megoldás: A próbalekérdezéskor több sorrendiséget is
kipróbálhatunk.
- Fedlap: kutatás címe, megrendelője, címe, etikai
nyilatkozat a titoktartásról.
Instrukció:
- A kutatás írásbeli/szóbeli célja és a technikai útmutató
után térjen a tárgyra.
- Technikai útmutató: kitöltés jelrendszerének
egyértelműsítése
- Szerkezet fejezetekre osztandó, adjunk ennek
 Kérdések sorrendje a kérdőívben
Önkitöltős kérdéseknél a sorrend:
Bevezető max.10 sor: A kutatáscéljának szóbeli kifejtése és a technikai útmutató, amely a
kitöltés technikájáról szóljon.
- Indítsunk érdekesebb, figyelemfelkeltő kérdéssel
- Motiváljuk, hogy legyen az 1-3 kérdés után kedve a munkához. Keltsünk fel a kérdezett
kíváncsiságát.
- Ne ijesszük meg a kérdezettel: végére a vallás, politika, szex, jövedelem,személyes
adatok, interjú adatok kérelme
- Megjegyzés: Ahol megszámozva kérdést, folytathatja a kifejtését vagy leírhatja
véleményét a kérdőív kérdéseiről és szerk.-ről. BEAVATÓ!!!
Zárás: Köszönet kinyilvánítása, dátum, aláírás
Kérdezőbiztossal kitöltött kérdések sorrendje:
Bevezető max.10 sor: A kutatás írásbeli/szóbeli célja és a technikai útmutató, amely a
kitöltés technikájáról szóljon.
- Motiváljuk, a felénél pl. Már a felével készen is vagyunk, érdekesnek találja a kérdőívet?
Cél: legyen kedve a munkához. Keltsünk fel a kérdezett kitartását.
Zárjuk érdekesebb, figyelemfelkeltő kérdéssel
Végére a vallás, politika, szex, jövedelem,személyes és demográfiai adatokat, interjú adatok
kérelme
Megjegyzés: Ahol megszámozva kérdést, folytathatja a kifejtését vagy leírhatja véleményét
a kérdőív kérdéseiről és szerk.-ről. BEAVATÓ!!!
Zárás: Köszönet kinyilvánítása, dátum, aláírás
 A kérdezőbiztos
• A kérdezőbiztos szerepe:
- Kérdez
- Pontosít
- Instruál/magyaráz DE NEM befolyásoló!
- Megfigyel
- Csökkentheti a”nem tudom” itemeket
Cél: pontos, korrekt, teljes körű információk
Modell:inger-válasz, idegenen találkozása
folytatás
 A kérdezés általános szabályai

1. Oktatás,eligazítás, felügyelet
2.Megjelenés és viselkedés
Ruházat: ne legyen túlöltözött
Udvarias, tárgyilagos
3.A kérdőív alapos ismerete
Felkészülés:többszöri elolvasás
Cél: természetes, beszélt nyelvhez hasonló felolvasás
4. A kérdőív szövegének szó szerinti követése
Ne a értelmezett szöveget adja elő!
Pontosító kérdéseket csak kérdésre adjon (pl.nyitott?-nél)
5. A válaszok pontos feljegyzése
 A kérdőív eljuttatása a kérdezettekhez
• Kérdezőbiztossal
Lehet: személyes, telefonos, emailes,skype
Előnye:legtöbb és legbiztosabb információszerzési mód
Hátránya: drága, időigényes a találkozások előszervezése,
lassú
Fontos az idő és ütemterv elkészítése!
Önkitöltős kérdőív
Előnye: olcsó
Hátránya: visszatérülés bizonytalan, információ és a kérdőív
kitöltésének teljesítése nem garantált
Ezért:- törekedjünk biztonságos kézbesítésre és küldjünk
bélyeggel díjmentesített borítékot és
- írjunk érthető , udvarias kísérőlevelet.
 Visszaérkezés adatai
• Készítsünk pontos kimutatást
• Bejövő íveket minden napon összesítsük
Kimutatás: - napi visszaérkezés (db,%)
- kummulatív adatok (napi összes)

Amennyiben nem éri el a kívánt minta

nagyságot(2-4-5-10-15 stb. %), akkor
ismételjük meg a kérdőíveink kiküldését!
 Interjú készítése és feldolgozása
• Lépések
I. Előkészületek
II. Interjúvázlat fajtái- interjúvázlat
szerkesztése
III. Interjú kérdezőbiztosainak felkészítése
IV. Interjú felvétele
V. Adatrögzítés és módjai
VI. Adatfeldolgozás
VII.Összegzés
 Előkészületek
• 1. A kutatásban résztvevők és forrásallokáció
• 2. A vizsgálat problémaköreinek és hipotéziseinek
tisztázása-rögzítése a kutatás tervében/koncepciójában.
• 3. A minta és a kérdezettek előkészítésének
címlistája,kiválasztása.
• 4. Az interjú fajtájának kiválasztása és a
próbalekérdezés előkészítése (rész minta)
• 5.A kódutasítás előkészítése
• 6. A kérdezőbiztosok kiválasztása
• 7.Technikai eszközök (magnó, számítógép előkészítése)
 Interjúvázlat fajtái- interjúvázlat szerkesztése
1.Struktúrálatlan kérdések egy spontán
beszélgetésben.
• Célja: a téma kereteinek, kérdésköreinek
felderítése
• Köre: szakértők, munkatársak, lekérdezendő
személyek
2.Struktúrált mélyinterjú
• Formája: leírva
• Terjedelem: max. 3. oldal
• Idő igénye: max.1 óra
folytatás
 Tartalmi szerkesztés menete
3. Tartalmi szerkesztéslépése
3.1. Kulcstémák kijelölése-ötletbörze
3.2. Kulcstémák szűkítése 6-7 témára
3.3. Egyes témakörök felépítése
- Bevezető, a kutatás témájának ismertetése
- Történeti struktúra
- Tematikus struktúra
- Személyi kérdések
- Motivációs elemek beépítése
3.4. A témakörök sorrendje:
- Kezdés: kvantitatív
- Majd: kvalitatív
- Vége: személyes
4. Köszönetnyilvánítás.
 Ifjúságsegítő
Az interjú kérdezőbiztosainak felkészítése
• A kérdezőbiztos szerepe:
- Kérdez
- Pontosít
- Instruál/magyaráz DE NEM befolyásoló!
- Megfigyel
- Csökkentheti a”nem tudom” itemeket
Cél: pontos, korrekt, teljes körű információk
Modell:inger-válasz, idegenen találkozása
folytatás
 Interjú felvétele
• A kutatáscéljának szóbeli kifejtése és a technikai
útmutató, amely az interjú felvételének technikájára
vonatkozik.
Az adatfelvétel módja:
• 1. Spontán beszélgetés módján, a megtanult
kérdéseket egymás után fölteszi a kérdezőbiztos.
Adatrögzítés: Az interjú végeztével egy órán belül írásban
rögzíti a kérdésekre adott válaszokat . Ezzel egy időben
kitölti az interjú jegyzőkönyvét is az adatfelvétel
körülményéről.
2. Magnetofonos adatfelvétel. Az időpont egyeztetés
során tisztázta magnó használatának lehetőségét a
kérdezőbiztos.
Az interjú végeztével egy órán belül kitölti az interjú
jegyzőkönyvét az adatfelvétel körülményéről.
 Adatrögzítés és módjai

• 1. Magnetofonos adatfelvétel és spontán

beszélgetést követően rögzítet szövegek
elektronikusrögzítése.
• 2.Kódutasítás alapján a feldolgozás menete:
- Az adatbázis elkészítése
- A tartalomelemzés előkészítése- elolvasás
- Kulcsszavak kiemelése
- Kulcszavak és kifejezések kódolása
 Adatfeldolgozás

• A kulcsszavak frekvenciája- megoszlás és

előfordulási gyakorisáh
• Táblázatterv elkészítése a fontos
hipotézisek összefüggéseiről.
• Kontingenciatáblák generálás.
• Kontingenciatáblák értelmezése.
• Feldolgozandó táblázatokból garfikonok
generálása.
 Összegzés

• Szöveges értékelés elkészítése

• Menet:
• 1. Téma ismertetése
• 2.Minta és módszer leírása
• 3. A hipotézisek és a kutatási kérdések
bemutatása.
• 4. A kérdéscsoportok szerint
bekezdésenként a kutatás eredményeinek
ismertetése
• 5.Összegzés és a kutatás
továbbfejlesztésének iránya(i)