KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KONZULTÁCIÓ

1. MODUL
ÁLLAMI SZERVEK RENDSZERE

2017.
Előadó: Dr. Stiber Vivien
 1. MODUL
KÖZPONTI ÁLLAMI SZERVEK RENDSZERE

I. MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYOS BERENDEZKEDÉSE

 ALKOTMÁNYOS ALAPELVEK

 ALAPTÖRVÉNY

 ALAPJOGOK

 ALAPVETŐ KÖTELEZETTSÉGEK

II. ÁLLAMSZERVEZET FELÉPÍTÉSE

ORSZÁGGYŰLÉS

KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK

KORMÁNY

ALKOMÁNYBÍRÓSÁG

BÍRÓSÁGOK

ÜGYÉSZSÉG

ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA ÉS HELYETTESEI

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK
 1. MODUL
KÖZPONTI ÁLLAMI SZERVEK
RENDSZERE
III. KÖZIGAZGATÁS SZERVEZETRENDSZERE

 ÁLLAMIGAZGATÁS SZERVEZETE
 HELYI ÖNKOMRÁNYZATOK
 QUAZI KÖZIGAZGATÁSI SZERVEK
 I. RÉSZ

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYOS BERENDEZKEDÉSE

 ALKOTMÁNY FOGALMA

JOGRENDSZER ALAPJA

JOGRENDSZER CSÚCSÁN HELYEZKEDIK EL

SAJÁTOS JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS, ÜNNEPÉLYES
ELFOGADÁS
KIFEJEZI A NEMZETI EGYSÉGÉT

AZ EGYÉN SZABADSÁGÁT ELISMERVE AZ

ÁLLAMHATALOM KORLÁTAIT TARTALMAZZA

TÖRTÉNETI ÉS KARTÁLIS ALKOTMÁNY

ÁLLAMSZERVEK ÉS EGYMÁSHOZ
VALÓ VISZONYRENDSZERÜK
ÁLLAMI VEZETŐK VÁLASZTÁSA
ALKOTMÁNYOS ALAPELVEK
 ALKOTMÁNYOSSÁG

ALKOTMÁNYOS ALAPELVEK:

1. NÉPSZUVERENITÁS ÉS NÉPKÉPVISELET
(szuverenitás: függetlenség, önállóság, felsőbbség)

A nép főhatalma.
Alaptörvény Alapvetés B) cikk (3):
„A közhatalom forrása a nép.”

A közhatalom gyakorlásának két módja: képviseleti és közvetlen

demokrácia.

NÉPSZAVAZÁS ?
 ALKOTMÁNYOSSÁG

2. HATALMI ÁGAK MEGOSZTÁSÁNAK ELVE (Montesquieu)

A közhatalom gyakorlásából adódó feladatok

szabályozás végrehajtás bíráskodás

Történelem:
abszolutista rendszer polgári felvilágosodás napjaink
egyszemélyi merev elválasztás EGYENSÚLY
Hatalmi ágak egyensúlyának rendszere: az egyes hatalmi ágak önállóan
léteznek, azonban ellenőrzési és felügyeleti jogosítványokkal
rendelkeznek egymás fölött a hatalomkoncentráció megelőzése
érdekében.
Alaptörvény Alapvetés C) cikk (1):
„A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén
alapszik.”
 ALKOTMÁNYOSSÁG

3. JOGÁLLAMISÁG ELVE
Lényege: a jog főhatalma az állam felett, a jog uralma. Megvalósulása
esetén a közhatalmat gyakorolók cselekedetei a jogi szabályok
érvényesülése révén előre látható, kiszámítható.
Alaptörvény Alapvetés B) cikk (1):
„Magyarország független, demokratikus jogállam.”

4. TÖRVÉNYEK URALMÁNAK ELVE

Nem érvényesülhet kizárólagosan. Ok: jogviszonyok sokrétűsége.
DE!
Jogforrási hierarchia miatt teljesül.
Alaptörvény I. cikk
„Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat
törvény állapítja meg.”
 ALKOTMÁNYOSSÁG

5. JOGEGYENLŐSÉG ELVE
Főszabály: a jog számára minden ember megkülönböztetés nélkül egyenlő.
Azonos jogok és azonos kötelezettségek.
Az Alaptörvény XV. cikke (1) alapján:
„A törvény előtt mindenki egyenlő.”
„A nők és férfiak egyenjogúak.”
Kivétel: a jogegyenlőség alól kivétel csakis valamilyen jogállami okból tehető.
Például pozitív diszkrimináció:
„Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel
segíti.”
Alaptörvény XV. cikke (4)
 ALKOTMÁNYOSSÁG

6. A KÖZHATALOM TÖRVÉNYHEZ KÖTÖTTSÉGÉNEK ELVE

Megvalósul, ha
o a közhatalom csak jogi alappal cselekedhet,
o ha megvalósul a törvények uralma és ezeket a
törvényeket be is tartják, de legalább az állam biztosítja a
betartás feltételeit.

Alaptörvény Alapvetés C) cikk (3):

„Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érekében
kényszer alkalmazására az állam jogosult.”

Önkényesség tilalma
 ALKOTMÁNYOSSÁG

7. BÍRÓI FÜGGETLENSÉG ELVE

Alaptörvény 26. cikk (1):

„ A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve,
ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók.
A bírákat tisztségükből csak sarkalatos törvényben meghatározott
okból és eljárás keretében lehet elmozdítani.
A bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai
tevékenységet.”
 ALKOTMÁNYOSSÁG

8. ALAPVETŐ JOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK ELVE

Alkotmányos alapjog: minden további döntés és intézkedés nélkül az
egyént az Alaptörvény alapján megillető jog.

Csoportosításuk:
I. Deklarálás ideje alapján: első generációs, második generációs,
harmadik generációs
II. Alanya szerint: emberi jogok, állampolgári (állampolgár-sághoz
fűződő) jogok

Állam feladatai az alapjogok érvényesülése érdekében:

o deklarálás, jogi szabályozás, (példa: Alaptörvény)
o objektív alapjogvédelem, (példa: alapvető jogok biztosa)
o végső soron kikényszerítés biztosítása. (példa: bíróság)
 ALKOTMÁNYOSSÁG

8. DEMOKRÁCIA ELVE
 A hatalomgyakorlás legitimációja, minden a népre visszavezethető
 Arányosság elve mentén a többség mellett a kisebbség is a
parlamenti rendszerben helyet kap (pl.bizottságok)

9. PLURALIZMUS ELVE
 Pártok versengenek a politikában, a rájuk vonatkozó szabályok az
egyenlőségüket hivatottak elősegíteni.
 A MAGYAR ALKOTMÁNYFEJLŐDÉS
KORSZAK JELLEMZŐK
1946 előtt történeti alkotmány:
1222. Aranybulla
Werbőczy: Hármaskönyv – Szent Korona-tan
1848. évi törvények
1946. 1946. évi I. tv. A köztársasági államformáról:
alkotmányos alaptörvény
1949. 1949. évi XX. tv.
1989. 1989. évi XXXI. tv.: jogállamiság
2012. 01.01. Magyarország Alaptörvénye (2011. április.
25.)
 ALAPTÖRVÉNY

ALAPTÖRVÉNY FOGALMA:
Olyan jogi alaprend és értékrend, amely a belső jogforrási hierarchia élén
állva rögzíti az állam politikai rendjét, valamint tartalmi, formai
szempontból kiemelkedik a jogi normák közül.

Magyarország Alaptörvénye
(Kihirdetve: 2011. április 25.)
Az Alaptörvény jellemzői:
 Ünnepélyes jelleggel a nemzet egységét fejezi ki:

„Alaptörvényünk jogrendünk alapja: szerződés a múlt, a

jelen és a jövő magyarjai között. Élő keret, amely kifejezi a
nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.”

 az államszervezetre, alkotmányos alapelvekre, alapvető

jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat
tartalmazza,
 a jogrendszer alapja, minden törvény felett áll
(jogforrási hierarchia)
 megváltoztatása 2/3-os minősített többséggel
 formai különbségek (nincs száma, belső felépítése)
Az Alaptörvény belső felépítése:
 Hat részből áll:
„Isten áldd meg a magyart…”
Nemzeti Hitvallás
Alapvetés
Szabadság és felelősség
Az állam
A különleges jogrend
Záró rendelkezések
„Legyen béke, szabadság és egyetértés”
Hazánk neve: MAGYARORSZÁG
Államforma,
Hatalommegosztás elve
Főváros, területi tagozódás
Állampolgárság
Hivatalos nyelv, pénznem
Nemzeti jelképek: címer,
zászló,
Himnusz, nemzeti,állami
ünnepek
Házasság, család védelme
Alaptörvény, jogszabályok
 ALKOTMÁNYOSSÁG

Alaptörvény I. cikk (1)-(2):

„AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait
tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű
kötelezettsége.
Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi
jogait.”

Főszabály: alapvető jogokat nem lehet korlátozni.

DE!
Kivétel: „Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely
alkotmányos érték védelme érdekében,
a feltétlenül szükséges mértékben,
az elérni kívánt céllal arányosan,
az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával
korlátozható.” Alaptörvény I. cikk (3)
 ALAPJOGOK FOGALMA
(ÁLLAM ÉS EGYÉN ALAPVETŐ VISZONYÁT HATÁROZZA MEG;
KORLÁT ÉS GARANCIA)

Emberi léthez kapcsolódó Állampolgári jogok

jogok

• minden embert megillető • csak az adott állam

• veleszületett polgáraira értelmezhető
• elidegeníthetetlen jog
 AZ ALAPJOGOK FORRÁSAI

Alaptörvény – alkotmány
 „AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait
tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége.”
 „Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait.”

• Sarkalatos Szabadság és felelősség rész

törvények I. cikk (3)
„Az alapvető jogokra és kötelezettségekre
vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg.”
• Törvények

• Nemzetközi dokumentumok pl.:EU Alapjogi Charta

 ALAPJOGOK RENDSZERE
(AZOK KELETKEZÉSI IDEJÉRE VONATKOZÓAN)

 Első generációs jogok: egyenlőségi szabadságjogok

 Második generációs jogok: gazdasági, szociális, kulturális
jogok
 Harmadik generációs jogok: a fejlődéshez, békéhez,
egészséges környezethez való jogok, betegjogok,
fogyatékosok jogai
 AZ EGYES ALAPJOGOK:
AZ EMBERI MÉLTÓSÁGHOZ VALÓ JOG

• „Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek

joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat
életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.”

 Nevesített részjogosítvány:
• önazonosság, önrendelkezés, magánszféra védelme.
 AZ EGYES ALAPJOGOK:
A MEGKÜLÖNBÖZTETÉS TILALMA
„A törvény előtt mindenki egyenlő...
Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely
megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás,
politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás,
vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül
biztosítja.
A nők és a férfiak egyenjogúak.”
Általános egyenlőségi tétel: A Magyarország biztosítja
minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári
jogokat, bármely megkülönböztetés nélkül.
 A hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.
(önkényes, ésszerű indok nélküli )
 DE! A hátrányos megkülönböztetés tilalma nem abszolút
 pozitív diszkrimináció nem alkotmányellenes
 AZ EGYES ALAPJOGOK:
KISEBBSÉGEK SPECIÁLIS VÉDELME
 „A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők.”
Joguk van:
1. önazonosság szabad vállalásához és megőrzéséhez
2. az anyanyelvhasználathoz,
3. a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz,
4. saját kultúrájuk ápolásához és
5. az anyanyelvű oktatáshoz.

 sarkalatos törvény
 részei a politikai nemzetnek, többletjogok (pozitív diszkriminációs
intézkedések segítik)
 a többségi nemzetbe olvasztó politika, szegregáció, áttelepítés tilalma
 alapvető jogok biztosa és helyettese és kisebbségi önkormányzatok
(helyi és országos)
 Honos népcsoport: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német,
örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán
 AZ EGYES ALAPJOGOK:
AZ ÉLETHEZ VALÓ JOG
„Minden embernek joga van az élethez és az emberi
méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve
védelem illeti meg.”
 Magzati élet védelme
• magzati élet védelme ↔ anya önrendelkezési joga
• „a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg” Alaptörvény II. cikk.
• Törvényhozói felelősség az érvényesítésük: válsághelyzet, melyet az állapotos nő
ítél meg

 Halálbüntetés eltörlése 23/1990. (X.31) AB határozat kimondta, hogy a

halálbüntetés alkotmányellenes
 Eutanázia
• Aktív – tilos (AB határozata alapján alkotmányellenes)
• Passzív a beteg részéről szükséges a visszautasítás (bizonyíthatóság)
 AZ EGYES ALAPJOGOK:
EGÉSZSÉGES KÖRNYEZETHEZ VALÓ JOG
„A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a
biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális
értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a
jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.”

„Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges

környezethez.
Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt – törvényben meghatározottak szerint –
helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni.
Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni.”

 külön törvény a környezet védelméről

 Alapvető jogok biztosa feladatkörébe tartozik
 AZ EGYES ALAPJOGOK:
A TISZTESSÉGES ELJÁRÁSHOZ VALÓ JOG

 bíróság előtt mindenki egyenlő,

 független és pártatlan bíróság, nyilvános tárgyalás
 ártatlanság vélelme,
 hallgatás joga
 nullum crimen et nulla poena sine lege („nincs bűntett
törvény nélkül” és nincs büntetés törvény nélkül”) elve,
 jogorvoslathoz való jog
 védelem joga
 AZ EGYES ALAPJOGOK:
A KÖZLEKEDÉS, A MOZGÁS SZABADSÁGA
 „Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.
 Senkit nem lehet szabadságától másként, mint törvényben meghatározott okokból és
törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. Tényleges életfogytig tartó
szabadságvesztés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki.
 A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb
időn belül szabadon kell bocsátani, vagy bíróság elé kell állítani. A bíróság köteles az elé
állított személyt meghallgatni és írásbeli indokolással ellátott határozatban szabadlábra
helyezéséről vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni.
 Akinek szabadságát alaptalanul vagy törvénysértően korlátozták, kárának megtérítésére
jogosult.”

A személyes szabadság egyik nevesített alakzata. Napjainkban a migrációs jogokhoz

kapcsolódik a szabályozása.

Korlátai:
büntetőjog
közbiztonság
közerkölcs
egészségügyi
 AZ EGYES ALAPJOGOK:
AZ INFORMÁCIÓS ÖNRENDELKEZÉSI JOGA

 „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét,

otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben
tartsák.
 Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint
a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.

 A modern állam a funkcióinak növekedése és változása miatt az

állampolgárok egyre több adatát gyűjti…
 AZ EGYES ALAPJOGOK:
A MAGÁNLAKÁS SÉRTHETETLENSÉGÉHEZ,
A LEVÉLTITOK VÉDELMÉHEZ VALÓ JOG
2:43. § [Nevesített
 Magánlakás
személyiségi jogok]
A személyiségi jogok
DE! korlátozás sérelmét jelenti különösen
• Be. – házkutatás – hatóság határozata alapjána) az élet, a testi épség és
az egészség megsértése;
• Rendőrség, nemzetbiztonsági szolgálatok (titkos
b) a személyes
szabadság, a magánélet,
információgyűjtés) a magánlakás
megsértése;
c) a személy hátrányos
 Levéltitok (Ptk.-személyiségi jog) megkülönböztetése;
d) a becsület és a jóhírnév
DE! korlátozás megsértése;
• Fogvatartottak levelezése e) a magántitokhoz és a
személyes adatok
• Postai küldemények védelméhez való jog
megsértése;
f) a névviseléshez való jog
megsértése;
g) a képmáshoz és a
hangfelvételhez való jog
megsértése.
 AZ EGYES ALAPJOGOK:
A LELKIISMERETI ÉS VALLÁSSZABADSÁG

„Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás

szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más
meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és
azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki
vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb
módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy
a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze,
gyakorolja vagy tanítsa.”

Az azonos hitelveket követők vallási közösséget hozhatnak létre.

Az állam és a vallási közösségek különváltan működnek. A

vallási közösségek önállóak.

sarkalatos törvény
 AZ EGYES ALAPJOGOK:
A SAJTÓSZABADSÁG
• „Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és
sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény
kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.”

• Tartalma:
1. sajtótermék előállítása
2. sajtótevékenységre irányuló vállalkozás létrehozása

 sarkalatos törvény

 Törvényességi felügyelet: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

és a Médiatanács
 AZ EGYES ALAPJOGOK:
A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS SZABADSÁGA

„Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás

szabadságához.”
„A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem
irányulhat
1. mások emberi méltóságának a megsértésére.
2. a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási
közösségek méltóságának a megsértésére.
Az ilyen közösséghez tartozó személyek – törvényben
meghatározottak szerint – jogosultak a közösséget sértő
véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk
1. Állam megsértése
érdek miatt
miatt
igényeiket bíróság előtt érvényesíteni.”2. (szimbólumok)
Társadalmi érdek miatt
(közrend, közerkölcs)
3. Egyes társadalmi csoportok (pl.
Aktív és passzív jog egyaránt etnikai támadások)
4. Magánszféra védelme miatt
 Korlátozható: (magántitok, jó hírnév)
Az örökhagyó vagyonát
halála esetén más személy AZ EGYES ALAPJOGOK:
szerezhesse meg. (Ptk.
7.KÖNYV)
A TULAJDONJOG
 „Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A
tulajdon társadalmi felelősséggel jár.
Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből,
törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és
azonnali kártalanítás mellett lehet.”

 magyar állam tulajdona nemzeti vagyon, kizárólagos tulajdonának,

gazdasági tevékenységi körének körét törvény határozza meg,
 az állam tiszteletben tartja az önkormányzat tulajdonát.

 Alkotmánybíróság
• tulajdonformák megkülönböztetésének tilalma, közösségi tulajdon
szigorúbb büntetőjogi védelme alkotmányellenes.
 JOGI ÉS ALKOTMÁNYOS ISMERETEK
ALKOTMÁNYOS ALAPISMERETEK
ALAPVETŐ KÖTELESSÉGEK
o Alaptörvény és minden más jogszabály megtartása,
o közterhekhez való arányos hozzájárulás,
o haza védelme,

o tankötelezettség,

o gondoskodás,

o hozzájárulás a közösség gyarapodásához és a közösségi feladatok

ellátásához,
o környezeti károk okozójának helyreállítási kötelessége, kárviselése,
o természeti erőforrások védelme,

o törvényes fellépés a hatalom erőszakos megszerzőivel, kizárólagos

birtokosaival szemben.
 II. RÉSZ

ÁLLAMSZERVEZET
1.3. Állami szervek rendszere

Országgyűlés
Kormány
Köztársasági elnök
Bíróságok
Ügyészség
Alapvető jogok biztosa és helyettesei
Alkotmánybíróság
Helyi önkormányzatok
 ORSZÁGGYŰLÉS
Alaptörvény Állam fejezet 1. cikk (1):
„MAGYARORSZÁG legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés.”
Működése: alakuló ülés következő Ogy. alakuló üléséig
DE! feloszlás, feloszlatás (KE)
Szervezete:
• tisztségviselők: Házelnök (munka megszervezése, ülés vezetése),
alelnökök, jegyzők (ülésvezetés segítése)
• frakciók (politikai hovatartozás szerint szerveződött országgyűlési
képviselőcsoport, legalább 5 képviselő)
• Házbizottság: elnök köré szerveződik, feladat: zavartalan
parlamenti munka megtervezése
• bizottságok: állandó és ideiglenes (vizsgálóbizottságok)
Tevékenysége:
1. Szabályozás: kizárólagos törvényalkotási jogkör
2. Ellenőrzés: végrehajtó hatalom felett
3. Egyéb döntések: hadiállapot, békekötés,
közkegyelem, feloszlatás.
4. Választás: köztársasági elnök, miniszterelnök, AB
tagjai és elnöke, Kúria elnöke, alapvető jogok biztosa
és helyettesei, Állami Számvevőszék elnöke, legfőbb
ügyész, OBH elnöke...
 Országgyűlés törvényhozási
tevékenysége
o törvényjavaslat alapján; KE, Kormány, országgyűlési bizottság,
Legkésőbb országgyűlési képviselő kezdeményezheti
30 napon
belül o plenáris ülésen, általános és részletes vita során,
Részletes vitát egy bizottság folytatja le, majd
o Sürgős, kivételes eljárás összegző jelentést követően összevont vita

o Egyszerű, abszolút, minősített vagy abszolút minősített többség alapján:

 Egyszerű többség: jelen lévő képviselők ½ +1 fő
 Abszolút többség: megválasztott képviselők ½ +1 fő
 Minősített többség: jelenlévők legalább 2/3-a
 Abszolút minősített többség: megválasztott képviselők legalább
2/3-a

Határozatképesség: képviselők ½-e +1 fő jelenléte

 Törvényalkotás folyamata:
Törvényjavaslat
Általános vita: Ogy., részletes vita: tárgyaló bizottság törvényalkotó
bizottság kidolgozott javaslat Ogy. vita
Zárószavazás: Ogy.
Elfogadott törvényszöveg
Ogy. elnök aláírása (5 nap)
DE! Alaptörvénnyel való összhang vizsgálatát kérheti az AB-tól, ha nincs
meg, nem írhatja alá
Köztársasági elnök aláírása (5 nap)
DE! Alkotmányossági vétó (AB-nek)
DE! Politikai vétó (vissza a Parlamentnek megfontolásra)
Köztársasági elnök gondoskodik a kihirdetésről (haladéktalanul)
 ORSZÁGGYŰLÉS ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉGE

politikai bizalom
Kormány Országgyűlés

Számonkérés, ellenőrzés leggyakoribb formái:

o Beszámoló, jelentés
o Kérdés (felvilágosítás kérés közérdekű ügyekben)
o Interpelláció (magyarázatot kérhetnek, a válaszról az Országgyűlés
határozatot hoz. Ha nem fogadja el, akkor további vizsgálat az ügyben.)
o konstruktív bizalmatlansági indítvány:
1. az országgyűlési képviselők legalább egyötöde
2. a miniszterelnökkel szemben
3. írásban bizalmatlansági indítványt
4. egyidejűleg a miniszterelnök új személyét is megjelölik

Ha a képviselők több mint fele (abszolút többség) bizalmatlanságát fejezi ki,

az új miniszterelnököt megválasztottnak kell tekinteni.
Országgyűlési képviselők jogállása:
o a megbízatást a választópolgárok közvetlen választása révén

nyerik, Szabad mandátum elve

o négyéves időtartamra,

o jogaik, kötelezettségeik egyenlők, tevékenységüket a köz

érdekében végzik,
o mentelmi jog és függetlenséget biztosító javadalmazás illeti

meg őket.

Mentelmi jog elemei:

1. Felelőtlenség: megbízatása alatt leadott szavazata, általa közölt
tény, vélemény miatt nem vonható bíróság előtt felelősségre.
2. Sérthetetlenség: vele szemben csak az Országgyűlés előzetes
hozzájárulásával indítható és folytatható büntető- és
szabálysértési eljárás, alkalmazható kényszerintézkedés.
 1.3.2. KORMÁNY

Általános hatáskörű központi közigazgatási szerv

Alaptörvény A Kormány fejezet, 15. cikk

„A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve,

amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit
az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más
szerv feladat-és hatáskörébe. A Kormány az
Országgyűlésnek felelős.

A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve…”

Megalakulása: a miniszterelnöki tisztség betöltésével (köztársasági elnök javaslatára az
Országgyűlés abszolút többséggel)
Megszűnése:
1. újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával,
2. Kormány vagy a miniszterelnök lemondásával,
3. miniszterelnök halálával,
4. miniszterelnök megválasztásához szükséges feltétel elvesztésével,
5. konstruktív bizalmatlansági indítvány elfogadásával, illetve bizalmi szavazás esetén a
bizalmatlanság kifejezésével Miniszterelnökség
Kormánybiztos:
2014. Évi XX.
egyik minisztérium Tagjai:
törvény
feladatkörébe sem o Miniszterelnök (helyettesei)
tartozó kiemelt ügy o miniszterek
ellátására.
o tárca nélküli miniszterek.
Működése:
o döntéseit testületként hozza, határozatképesség: több mint a fele jelenlét

o hetente ülésezik, féléves munkaterv alapján, Ügyrendjében foglaltaknak megfelelően

o Jogalkotó: végrehajtási és autonóm rendeletek; határozat

o Általános hatáskörű területi szerve: fővárosi, megyei kormányhivatal.

 Ügyvezető Kormány: a Kormány megbízatásának
megszűnésétől az új megválasztásáig
DE!
1. nemzetközi szerződés kötelező hatályát nem ismerheti el,
2. csak végrehajtási rendeletet alkothat, halaszthatatlan
esetben

Ügyvezető miniszterelnök:
ha megbízatása lemondással, vagy az újonnan megválasztott
Ogy. megalakulásával szűnik meg, az új kormányfő
megválasztásáig
DE!
3. miniszter felmentésére, kinevezésére javaslatot nem tehet
4. csak végrehajtási rendeletet alkothat, halaszthatatlan
esetben
 1.3.3. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK
Alaptörvény A köztársasági elnök fejezet 9. cikk:
„Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a
nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus
működése felett.”

Köztársasági elnökké választható minden választójoggal rendelkező, 35.

életévét betöltött állampolgár, akit az országgyűlési képviselők legalább
egyötöde írásban erre a tisztségre jelölt. Az Országgyűlés öt éves
időtartamra választja. Legfeljebb egy alkalommal újraválasztható.
Jelölés: képviselők 1/5-e ajánlása alapján
Szavazás: első körben 2/3, második alkalom: többség
Semleges hatalom, kiegyenlítő szereppel.
Személye sérthetetlen, felelősséggel nem tartozik.
Tisztsége összeegyeztethetetlen.

Megfosztás intézménye: képviselők 1/5-e kezdeményezi, Ogy.

2/3-a dönt, a megfosztást az AB mondhatja ki
Hatáskörei:
1. Önállóan gyakorolt:
o képviseli hazánkat,
o törvényt, népszavazást kezdeményezhet,
o Országgyűléssel kapcsolatban (például: részt
vehet, felszólalhat, kinevezési javaslatot tesz,
kitűzi a választások időpontját),
o különleges jogrenddel kapcsolatos döntések,
o MTA elnökét tisztségében megerősíti,
o kinevezi a hivatásos bírákat, Költségvetési
Tanács elnökét,
o alkotmányos és politikai vétóval élhet,
o kialakítja hivatal szervezetét, stb
Hatáskörei:
2. Miniszteri ellenjegyzéshez kötött:
o nemzetközi szerződés kötelező hatályának
elismerése,
o megbízza és fogadja a (nagy)követeket,
o egyéni kegyelmezési jogot gyakorol,
o állampolgársági ügyekben dönt,
o kinevezi jogkörök (tábornokok, miniszterek,
MNB elnöke, alelnöke, egyetemi tanárok,
rektorok megbízása)
o kitüntetéseket, díjakat, címeket adományoz,
o dönt területszervezési kérdésekben.
Kapcsolatai:
1. Államfő- Országgyűlés:
o A köztársasági elnököt az Ogy. választja meg

o A köztársasági elnök tűzi ki az országgyűlési

képviselők választását, összehívja és

megnyitja az Országgyűlés alakuló ülését,
keretek között feloszlathatja az Országgyűlést
o Részt vehet az elnök és felszólalhat az

üléseken
o Törvénykezdeményezési joga van a

köztársasági elnöknek, majd a törvény

kihirdetése is az ő feladata
o „alkotmányossági és politikai vétójog”
Kapcsolatai:
2. Államfő- Kormány:
o A miniszterelnököt a köztársasági elnök

javaslatára az Ogy. választja meg

(választások során kialakult
párerőviszonyok alapján)
o A minisztereket a miniszterelnök

javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki

o (államtitkárokat, beleértve a

közigazgatási államtitkárt is a
köztársasági elnök nevezi ki és menti fel)
 1.3.4. BÍRÓSÁGOK
Feladatuk: igazságszolgáltatás, a törvénykezés szervei
Rendszerük: négyszintű rendes bírósági rendszer
1. Járásbíróságok (közigazgatási és munkaügyi)
2. Törvényszékek (19 db) Elnök, 9 év, az
3. Ítélőtáblák (5 db) államfő javaslatára
az Ogy.
4. Kúria (önkormányzati rendelet!)
Tevékenységet tekintve: büntető, polgári és közigazgatási bíráskodásra
tagolódik.
 
„Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy
valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított,
független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű
határidőn belül bírálja el.” Alaptörvény XXVIII. Cikkely
(1) bekezdés

Igazgatásuk:
Országos Bírósági Hivatal (OBH) látja el a központi feladatokat, elnökét az
Országgyűlés választja.
Bírák jogállása: független, nem utasítható, első kinevezés határozott időre (3 év)
 1.3.5. ÜGYÉSZSÉG

Alaptörvény Az ügyészség fejezete 29. cikk (1):

„A legfőbb ügyész és az ügyészség az igazságszolgáltatás
közreműködőjeként az állam büntetőigényét érvényesíti. Az
ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő
cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a
jogellenes cselekmények megelőzését.”
 Nyomoz, tv.i felügyeletet gyakorol
felette
 Törvényességi felügyelet a bvh.
felett
 Közérdek védelme
 Képviseli a közvádat

Semleges hatalmi ág, önálló szerv, nem része az igazságszolgáltatásnak.

Szervezete: centralizált, hierarchikus, négyszintű

1. járási ügyészség,
2. főügyészség,
3. fellebbviteli főügyészség,
4. Legfőbb Ügyészség (élén: legfőbb ügyész 9 évre Ogy. 2/3 )
 HELYETTESEI

Az Alapvető jogok biztosa: alapjogvédelmi hatáskörrel bír.

Helyettesei:
o a jövő nemzedékek érdekeinek,
o Magyarországon élő nemzetiségek jogainak
védelmét látják el.
Országgyűlés választja (2/3), neki felelős megbízottként hatéves
időtartamra.
(Feltétel: 35. életév, jogász végzettség)
Feladatuk:
o alkotmányos alapjogokat érintő visszásságok kivizsgálása,
intézkedések kezdeményezése,
o állampolgárok jogvédelme a hatóságokkal szemben,
o Országgyűlés információval történő ellátása a végrehajtó hatalom
esetleges túlkapásaival kapcsolatosan.
 1.3.6. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
Alaptörvény Az Alkotmánybíróság fejezete 24. cikk:
„ Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve.”
Nem része az igazgatásszolgáltatási hatalmi ágnak, független, a
törvényhozói hatalmi ág erős korlátja.

Alapvető feladata a jogszabályok alkotmányosságának

felülvizsgálata. (negatív jogalkotó)

Szervezete: élén az Ogy. által választott elnök

15 tagból álló testület (45. évet betöltött jogász tagjait és elnökét az
Ogy. 12 évre választja, 2/3)
Tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, politikai tevékenységet nem
folytathatnak.
Feladata:
1. köztársasági elnök tisztségtől való megfosztása
(Alaptörvényt, vagy más törvényt szándékosan megsértő,
szándékos bűncselekményt elkövetővel szemben a
képviselők 1/5-e indítványozhatja, Ogy. 2/3-a dönt)
KÖZJOGI FELELŐSSÉG
2. Alaptörvény-ellenesen működő egyház elismerésének
visszavonásával kapcsolatos vélemény
3. Alaptörvény értelmezése
4. előzetes normakontroll
5. utólagos normakontroll (önkormányzati rendelet
Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata)
6. Képviselet-testület Alaptörvénybe ütköző működésének
véleményezése
7. hatásköri vita feloldása
Előzetes normakontroll:
• elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény
Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata,
• kérheti: Ogy. elnöke., KE, tv. kezdeményezője, Kormány

Utólagos normakontroll:
• alaptörvénnyel való összhang utólagos vizsgálata, azaz
érvényes és hatályos jogszabály, közjogi
szervezetszabályozó jogi eszköz, jogegységi határozatok
(KIVÉVE: önk. rendelet, ha más jogszabályba is ütközik
Kúria)
• kérheti: (korábban bárki)

1. Kormány

2. országgyűlési képviselők ¼-e

3. alapvető jogok biztosa, Kúria elnöke, legfőbb ügyész

 ALAPTÖRVÉNYBE FOGLALT
ALAPJAI

I. Jogi szabályozás: sarkalatos törvényben

 Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi
CLXXXIX. törvény (Mötv.) hatályba lépése fokozatos:
1. 2012. január 1-je (önkormányzati vagyon, törvényességi
felügyelet szabályai)

2. 2012. április 15-e (tiltott, közösségellenes magatartások

meghatározása)

3. 2013. január 1-je (járásokkal összefüggésben)

4. 2014. évi önkormányzati választások

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény még
részben hatályos (pl. önkormányzati képviselő, összeférhetetlenség)
II. Területi tagozódás:
megye, város, község;
a városokban kerületek alakíthatók;
a főváros: Budapest

III. Hatalomgyakorlás
a közhatalom forrása a nép;
a hatalmat a nép választott képviselői útján, kivételesen

közvetlenül gyakorolja

helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket

általános, egyenlő választójog, közvetlen, titkos szavazás útján
5 évre
IV. Megbízatás:
a választás napjáig tart
DE! ha jelöltek hiánya miatt elmarad: időközi
választásig
DE! feloszlás és feloszlatás

Országgyűlés (AB véleménye alapján, Kormány

kezdeményezésére) Oka: alaptörvény-ellenes
működés
18/2013. (VII.3.) AB határozat
1.4. Közigazgatás helye, fogalma, feladatai
A közigazgatás helye
a hatalmi ágak rendszerében

Kiindulópont: a hatalommegosztás elve

 A törvényhozás és a közigazgatás
 Az igazságszolgáltatás és a közigazgatás

 Az államfő és a közigazgatás
A KÖZIGAZGATÁS FOGALMA, SAJÁTOSSÁGAI

Sajátosságai:
 legnagyobb szakigazgatási rendszer

 a közigazgatás igazgatási tevékenysége az egész társadalomra

kiterjed
 egyes tevékenységeit közhatalom birtokában látja el (pl.
jogszabályt alkot, hatósági jogalkalmazást végez)
 a jogállamiság követelményének mindenkori érvényre juttatása
 A KÖZIGAZGATÁS FELADATAI

 A közhatalmi tevékenységek:
• Jogalkotás (Kormány, önálló szabályozó szervek, képviselő-
testület)
• hatósági jogalkalmazás

 A közvetlen igazgatás körébe sorolható főbb tevékenységek:

• szervezetirányítás
• belső igazgatás (vezetés)
• gazdálkodás
 SZERVEZETRENDSZERE

HATALMI ÁGAK MEGOSZTÁSA

A közhatalom gyakorlásából adódó feladatok

TÖRVÉNYHOZÁS VÉGREHAJTÁS BÍRÁSKODÁS

ORSZÁGGYŰLÉS KORMÁNY BÍRÓSÁGok

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ÜGYÉSZSÉG

KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK
ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA
 Közigazgatás

Államigazgatás Önkormányzati
igazgatás

Központi és helyi Önkormányzatok

államigazgatási által ellátott
szervek által ellátott államigazgatási
tevékenység tevékenység
ÁLLAMIGAZGATÁS
 AZ ÁLLAMIGAZGATÁS HELYE

VÉGREHAJTÓ HATALOM

Élén: KORMÁNY
Alaptörvény kimondja, hogy:
„A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve…”

Közigazgatás:
A végrehajtó hatalom elkülönült szervezet-rendszerének
és személyi állományának a jog által meghatározott
tevékenysége, amellyel a társadalom tagjai és szervezetei
magatartását közhatalom birtokában befolyásolja.
Az államigazgatás felépítése°

államigazgatási
Központi

szervek
közp
onti
álla
miga
zgatá

Dekoncentrált szervek
területi
s
államigazgatás

helyi államigazgatás

°Forrás: NKE diasor

 KÖZPONTI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK
 a) Közbeszerzési Hatóság,
b)Egyenlő Bánásmód
a) Központi Statisztikai Hatóság,
Hivatal, c) Gazdasági
1. Kormány Versenyhivatal,
b) Országos Atomenergia
Hivatal, d)Nemzeti Adatvédelmi és
2. Kormánybizottságok
c) Szellemi Tulajdon Információszabadság
Nemzeti Hivatala. 3. minisztériumok Hatóság,
e) Nemzeti Választási
4. kormányhivatalok Iroda.

5. központi hivatalok
6. autonóm államigazgatási szervek
a)Nemzeti Média- és
Hírközlési Hatóság,
7. önálló szabályozó b)Magyar Energetikai és
Közmű-szabályozási
szervek Hivatal.

8. rendvédelmi szervek és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat

 KÖZPONTI ÁLLAMIGAZGATÁS
1.5.1. Kormány
Általános hatáskörű központi közigazgatási szerv

Alaptörvény A Kormány fejezet, 15. cikk

„A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve,

amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az
Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más
szerv feladat-és hatáskörébe. A Kormány az
Országgyűlésnek felelős.

A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve…”

 KÖZPONTI ÁLLAMIGAZGATÁS
Miniszterelnöki biztos: megbízatása meghatározott időre,
legfeljebb a miniszterelnök megbízatásának idejére szól.
Feladata a miniszterelnök feladatkörébe tartozó valamely
tevékenység ellátása.
Pl.: kormányszóvivő, kormányzati feladatok ellátásáért
felelős

Kormánybiztos: a kormány bizonyos feladatokat egy

személy útján is elláthat. Erre akkor kerül leginkább sor, ha
egyik minisztérium feladatkörébe sem sorolható feladatról
van szó. Korm. határozattal, határozott időre, de legfeljebb 2
évre lehet kinevezni.
 KÖZPONTI ÁLLAMIGAZGATÁS
1.5.3. Minisztériumok
 a miniszter munkaszervezete, különös hatáskörű államigazgatási szerv
 szakmai és politikai szakemberek egyaránt dolgoznak a
minisztériumokban

KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁR MINISZTER, ÁLLAMTITKÁR

HELYETTES ÁLLAMTITKÁR
KORMÁNYTISZTVISELŐK

 Miniszter: a miniszterelnök javaslatára, a KE nevezi ki, és menti fel.

Kinevezés feltétele: büntetlen előélet, választójog
Feladata: vezeti a minisztériumot, irányítja az államtitkárok és a
közigazgatási államtitkár tevékenységét, önállóan irányítja az ágazatnak
alárendelt szerveket.
Eszköze: végrehajtási típusú rendeletalkotás, amely törvénnyel, Korm.
rendelettel és az MNB elnökének rendeletével nem lehet ellentétes,
valamint normatív utasítás (miniszteri biztos legfeljebb hat hónapra)
Megszűnése: miniszterelnök megbízatásának megszűnése, lemondás,
felmentés, halál (ügyvezető miniszter)
 KÖZPONTI ÁLLAMIGAZGATÁS
 Államtitkár: politikai vezető, a miniszter helyettese, DE!
rendeletet nem alkothat. A miniszterelnöknek a miniszter
véleménye kikérését követően tett javaslatára a KE nevezi ki és
menti fel.
Kinevezés feltétele: büntetlen előélet, választójog
Feladat: valamilyen ágazatért felelős, kivéve a politikai
államtitkár, akinek a legfontosabb feladata a miniszter politikai
jellegű helyettesítése az Országgyűlés és a Kormány ülésein.

 Közigazgatási államtitkár: szakmai vezető, a

miniszterelnöknek a miniszter véleménye kikérését követően,
tett javaslatára a KE nevezi ki és menti fel.
Kinevezés feltétele: büntetlen előélet, választójog, jogász vagy
közgazdász, vagy közigazgatási menedzser végzettséggel vagy
szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik
Feladat: vezeti a minisztérium hivatali szervezetét, gyakorolja a
munkáltatói jogokat. Megbízatása nem szűnik meg a Kormány
megbízatásának megszűnésével.
 KÖZPONTI ÁLLAMIGAZGATÁS
Helyettes államtitkár: szakmai vezető. A miniszter
javaslatára a miniszterelnök nevezi ki határozatlan időre.
Kinevezés feltétele: büntetlen előélet, választójog, jogász
vagy közgazdász, vagy közigazgatási menedzser
végzettséggel vagy szakirányú felsőfokú végzettséggel
rendelkezik.
Feladat: a minisztérium szervezetének megfelelően
meghatározott részterület szakmai irányítása, az
államtitkár vagy a közigazgatási államtitkár irányítása
alatt.
A MINISZTÉRIUMOK FELÉPÍTÉSE
Miniszter

Közigazgatási Parlamenti A –ért felelős B –ért felelős

államtitkár államtitkár államtitkár államtitkár

Helyettes Helyettes Helyettes Helyettes

Helyettes
államtitkár államtitkár államtitkár államtitkár
államtitkár

Főosztály Főosztály Főosztály Főosztály

Osztály Osztály Osztály

°Forrás: NKE diasor

 KÖZPONTI ÁLLAMIGAZGATÁS
1.5.4. Kormányhivatalok
• törvény által létrehozott, a kormány irányítása alatt
álló, központi államigazgatási szerv
• felügyeletét kijelölt miniszter látja el
• törvény a következőket nevesíti:
1. Központi Statisztikai Hivatal
2. Magyar Energia Hivatal
3. Országos Atomenergia Hivatal
4. Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
 KÖZPONTI ÁLLAMIGAZGATÁS
1.5.5. Központi hivatalok
• Korm. rendelettel létrehozott, miniszter irányítása alatt
álló államigazgatási szerv
• Példák:
 BMÁH
 Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő
 Magyar Bányászati és Földtani Hivatal
 NÉBIH
 A központi hivatal és a kormányhivatal összevetése

Jellemzők Kormányhivatal Központi hivatal

Létesítés törvény hozza létre Korm. rendelet hozza

létre

Irányítás Kormány irányítása alatt Miniszter irányítása alatt

Vezető kinevezése Vezetőjét a Vezetőjét a miniszter

miniszterelnök nevezi ki nevezi ki
 KÖZPONTI ÁLLAMIGAZGATÁS
1.5.6. Az autonóm államigazgatási szervek
• nem állnak a kormány irányítása alatt
• törvény által létrehozott egyszemélyi vezetés alatt álló
szervek
• nem alkothatnak jogszabályt, de kiadhatnak közjogi
szervezetszabályozó eszközt
•törvény a következőket nevesíti:
1. Közbeszerzési Hatóság
2. Egyenlő Bánásmód Hatóság
3. Gazdasági Versenyhivatal
4. Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság
Hatóság
5. Nemzeti Választási Iroda
 KÖZPONTI ÁLLAMIGAZGATÁS
1.5.7. Az önálló szabályozó szervek
• törvényben létrehozott szerv, amely a végrehajtó hatalom
körébe tartozó egyes feladat-és hatáskörök ellátására
jogosult
• nem tartoznak a kormány irányítása alá, évente a
tevékenységéről beszámol az Országgyűlésnek
• vezetőjét a miniszterelnök, vagy a KE nevezi ki és menti
fel
• feladatkörében rendeletet alkothat
• Példa:
1. Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság
2. Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási
Hivatal
 KÖZPONTI ÁLLAMIGAZGATÁS
1.5.8. Rendvédelmi szervek
• Cél: társadalmi béke megőrzése, állam külső és belső
védelme, társadalomellenes tevékenységek
megakadályozása, üldözése
• tagjai fegyverviselésre jogosultak, egyenruha viselésére
kötelezettek
• Példák: büntetés-végrehajtási szervezet, hivatásos
katasztrófavédelmi szerv, polgári nemzetbiztonsági
szolgálatok
 TERÜLETI ÁLLAMIGAZGATÁS

Fővárosi, megyei kormányhivatal

2010. évi CXXVI. törvény és
a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII.21.)
Korm. rendelet
Jogállása:
a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve
(Alaptörvény)
Felépítése:
 Törzshivatal (funkcionális feladatok ellátása, államigazgatási
hatósági feladatok, törvényességi felügyelet)
 főosztályok, osztályok
 Szakigazgatási szervek
 (főosztályok, osztályok)

 Járási hivatalok 2013. január 1.

 Járási törzshivatal (elsőfokú hatósági feladatok,
okmányiroda, és kormányablak)
 FŐVÁROSI, MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

Irányítása,vezetése:

• kettős irányítás:
- a Kormány a Miniszterelnökséget vezető miniszter
útján
- szakigazgatási szervek ágazati miniszter
révén

• vezetés
- kormánymegbízott (politikai vezető)
- főigazgató + igazgató (szakmai vezetők)
 FŐVÁROSI, MEGYEI KORMÁNYHIVATAL
Munkáltatói jogok gyakorlása:
Miniszterelnök
(Miniszterelnökséget vezető miniszter)

kormánymegbízott

főigazgató
igazgató
megyei állami tisztviselő
járási hivatalvezető

Járási állami tisztviselő

Törzshivatal feladatai:

koordináció

Eszközök:
törvényességi
felügyelet,
ellenőrzés tájékoztatás
hatósági
kérése,
iratbetekintés
A megyei
(fővárosi) Polgármester,
kormányhivat jegyző
al Dekoncentrált
törzshivatalán
ügyfélszolgá szervek felett
ak feladat- és véleményezés
lat
hatáskörei
pl.: vezető
kinevezése,
átszervezés
(tovább)képzé
informatika
s
Forrás: NKE diasor
 TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET
Törvényességi ellenőrzés Törvényességi felügyelet
◦ helyi önkormányzatok autonómiája sem korlátlan  törvényességi
felügyelet a megyei (fővárosi) kormányhivatalok révén

◦ cél: jogszerűség biztosítása

 szervezet és működés jogszerűsége
 döntéshozatal és döntés jogszerűsége, célszerűséget nem
vizsgálhatja
 jogalkotási kötelezettség teljesítése
 döntési kötelezettség teljesítése
 közszolgáltatási kötelezettség teljesítése
◦ egyes döntéseknél más jogorvoslat lehetséges (pl. munkaügyi bíróság,
mérlegelés esetén csak jogszerűség)
 TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET
A törvényességi felügyelet eszközei

1. Törvényességi felhívás
•jogszabálysértésészlelése esetén (határidő: 30 nap)
• a helyi önkormányzat köteles a felhívást megvizsgálni és álláspontját közölni

2. Képviselő-testület ülésének összehívása

ha a törvényes működés biztosítása érdekében indokolt, (polgárm.)

3. Rendelet felülvizsgálatának kezdeményezése

•kizárólag Alaptörvénnyel való összhang Alkotmánybíróság
• más jogszabályba ütközés Kúria

(megsemmisítés, aktuspótlás)
(Az AB eljárását a miniszteren keresztül a Kormány kéri.)
4. Jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítása
• haa törvényben meghatározott rendeletalkotási kötelezettségének nem tesz eleget
• Kúria állapítja meg a mulasztást + elrendeli a mulasztás pótlását
 TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET
5. A helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettsége pótlása
• amennyiben az előző eljárás eredménytelen
• a megyei (fővárosi) kormányhivatal vezetője alkotja meg a helyi önkormányzat
nevében a rendeletet
6. A határozat elleni bírósági eljárás kezdeményezése: törvényszéknél  peres
eljárás
7. Határozathozatali és feladat-ellátási kötelezettség elmulasztása
• kezdeményezés a törvényszéknél  mulasztás megállapítása + pótlásra kötelezés
• ha az ismételt eljárás is eredménytelen  kormányhivatal pótolhatja

8. Törvényességi felügyeleti bírság megállapítása

1. képviselő-testületi ülés jegyzőkönyv megküldésének
elmulasztása
2. információszolgáltatás elmulasztása
3. jogalkotási, határozathozatali, feladat-ellátási
(közszolgáltatási) kötelezettség elmulasztása
4. fegyelmi eljárás lefolytatásának elmulasztása
 FŐVÁROSI, MEGYEI KORMÁNYHIVATAL
Szakigazgatási szervek:
1. Szociális és Gyámhivatal
2. Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal
2015. 04.01.
3. Igazságügyi Szolgálat
4. Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság
5. Erdészeti Igazgatóság
6. Földművelésügyi Igazgatóság
7. Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság
8. Földhivatal 9. Egészségbiztosítási
Pénztári Szakigazgatási Szerv
10. Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság
11. Munkaügyi Központ
12. Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv
13. Fogyasztóvédelmi Felügyelőség
JOGÁLLÁSA 14. Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv
VEZETŐ KINEVEZÉSE
FUNKCIONÁLIS FELADATOK 15. Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság
SZAKMAI ÖNÁLLÓSÁG 16. Közlekedési Felügyelőség
KETTŐS IRÁNYÍTÁS
17. Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv
 JÁRÁSI HIVATAL
KERÜLETI HIVATAL , JEGYZŐ

Jogállása: a fővárosi, megyei kormányhivatal kirendeltsége

Szervezete: osztályok (főosztály)
• élén a járási hivatalvezető áll, akinek akadályoztatása esetén
feladatait a helyettese látja el. A helyettes meghatározott
képesítési feltételeknek megfelelő kormánytisztviselő, akit a
hivatalvezető javaslatára a kormánymegbízott nevezi ki és ment
fel.

Irányítása:
járási törzshivatal kormánymegbízott,
okmányiroda KEK KH
(Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások
KözpontiHivatala)
szociális feladatok Szociális és Gyámhivatal
járási szakigazgatási megyei, fővárosi kormányhivatal
szakigazgatási szervei
INTEGRÁLT ÜGYFÉLSZOLGÁLAT:
KORMÁNYABLAK
Ügyfélszolgálati feladatok – kormányablakok

• Magyary-program keretében

• kormányablak: integrált ügyfélszolgálati iroda

• kialakításának célja: az állam igazgatási feladatait a
saját rendszerén keresztül lássa el

MILYEN ÜGYEKET
INTÉZHETÜNK A
KORMÁNYABLAKBAN?
ÖNKORMÁNYZATI
IGAZGATÁS
A helyi önkormányzatok típusai
Alaptörvény F. Cikk (2) Magyarország területe fővárosra, megyékre,
városokra és községekre tagozódik. A fővárosban és a városokban
kerületek alakíthatók.

A helyi önkormányzás joga a települések (települési önkormányzatok)

és a megyék (területi önkormányzatok) választópolgárainak közösségét
illeti meg.

I. Települési önkormányzatok

Települési önkormányzatok a községekben, a városokban, járásszékhely

városokban, megyei jogú városokban és a fővárosi kerületekben
működnek.

A fővárosi önkormányzat települési és területi önkormányzat.

2013. január 1-jétől új államszervezeti egység: járás (175
járási hivatal, 23 fővárosi kerületi hivatal)

2.1.1. Község
Mötv. szabályozza a községgé nyilvánítás szabályait:
1. választópolgárok kezdeményezésére, helyi népszavazás
alapján
2. földrajzilag és építészetileg elkülönült, lakott
településrészből
3. amely választópolgárainak közössége képes a helyi
önkormányzás jogának önálló gyakorlására, feladatok
ellátására színvonalcsökkenés nélkül és
4. erre az a település is képes marad, amelyből a kiválás
történik
2.1.2. Nagyközség: legalább 3.000 lakosú, ilyen
címmel rendelkező község

2.1.3. Város
 térségi szerepet tölt be, fejlettsége eléri az
átlagos városi szintet
 köztársasági elnök, évente egyszer július 31.
napjáig dönt a várossá nyilvánításról (Magyar
Közlöny)
A területszervezési eljárásról szóló 321/2012. (XI. 16.) Korm.
rendelet
2.1.4. Járásszékhely város
 eltérő feladat-és hatáskör ágazati jogszabályok szerint
 a járási hivatal székhelye található itt

2.1.5. Megyei jogú város

 települési önkormányzat; képviselő-testülete: közgyűlés
a megyeszékhely város (18db) és amit az Országgyűlés

annak nyilvánított (5db): Érd, Dunaújváros,

Hódmezővásárhely, Nagykanizsa, Sopron) 50.000 fő felett
 II. Területi önkormányzatok
 a megyei önkormányzat területi önkormányzat
 feladatai: területfejlesztési, vidékfejlesztési, terület-
rendezési, koordinációs
területrendezési terv elkészítése, területfejlesztési koncepció,
program elfogadása
területi információs rendszer kialakítása, működtetése
 területfejlesztési konzultációs fórum: megyei közgyűlés,
megyei jogú városok közgyűlései által működtetett fórum
 megyei közgyűlés: elnök és alelnök(ök) tagok közül egyet
külső: nem tag, nem helyettesíthet
saját tagjai közül, titkos szavazással, minősített többséggel
 hivatal: vezeti a jegyző, akit az elnök határozatlan időre
nevez ki; aljegyző (k)

Főváros és kerületei:
 kétszintű önkormányzat működik; fővárosi közgyűlés
és kerületi képviselő-testületek, önkormányzati alapjogaik
egyenlők, feladatuk különböző
 fővárosi közgyűlés: ellátja a területfejlesztési
feladatokat, területrendezési és településüzemeltetési
feladatokat, a fővárosi szerepből adódó feladatokat
 kerületi önkormányzat: óvodai ellátás, eü.i, szociális,
gyermekjóléti alapellátás, stb.
Nemzetiségi önkormányzatok
Alaptörvény XXIX. cikk:

„A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó

tényezők. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó
magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad
vállalásához és megőrzéséhez…”
„A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos
önkormányzatokat hozhatnak létre.”
A helyi önkormányzatok jogai és feladatai

Mi szabályozza?
• Alaptörvény 31-35. cikk

• Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.

törvény (Mötv.) korábban: Ötv.
Mi a működésük célja?
Alaptörvény 31. cikk kimondja, hogy
(1) Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom
gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek.

Helyi közügyek: a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása.

Pl.:
• településüzemeltetési
feladatok (köztemetők, utak fenntartása,
közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás,
hulladékszállítás megszervezése, közparkok fenntartása, stb.)
• szociális, oktatási, nevelési és egészségügyi alapellátások biztosítása
• sport, kulturális ügyek, stb.
 Alaptörvény 32. cikk (1) kimondja, hogy

A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény

keretei között
 a) rendeletet alkot; jogalkotás, cél: szabályozás
 b) határozatot hoz; normatív határozat
 c) önállóan igazgat;
 d) meghatározza szervezeti és működési rendjét; (SzMSz)
 e) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost
megillető jogokat;
 f) meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik;
(rendeletben)
 g) e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai
ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat;
 h) dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről;
 i) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és
elismerő címeket alapíthat;
 j) a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet,
döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat;
 k) szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdek-képviseleti
szövetséget hozhat létre, feladat- és hatáskörében együttműködhet
más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi
önkormányzati szervezetnek;
 l) törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket
gyakorol.
 A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK FELADATAI:
Önkormányzati feladatok Államigazgatási feladatok
(helyi jelentőségű feladatok, helyi közügyek) (Nem helyi, hanem nemzeti
Címzett: képviselő-testület és szervei jelentőségű feladatok,
A Mötv. ad iránymutatást, de csak példálózva amelyekben az egységesség
nevesíti a helyi közügyek körét. kell, hogy érvényesüljön)
Önként vállalt
Kötelező (csak TÖRVÉNY) Címzett: jegyző,
I. szint : Települési önkormányzatok (fő)polgármester
•községi
(alapvető létfeltétel)
•városi, járásszékhely városi Államigazgatási ügyben a
(olyan közszolgáltatások, amelyeket képviselő-testület
gazdaságosan el tud látni)
• megyei jogú városi NEM UTASÍTHAT!
Közszolgáltatások, melyeket a megye
egészére el tud látni) Járási hivatalok létrehozása
• fővárosi (kerületi)
II. szint : Területi önkormányzatok
• Megyei
• Fővárosi
 Helyi önkormányzatok önként vállalt feladatai

Minden olyan helyi közügy önálló megoldását vállalhatja…

Feltételek:
1. amelyet jogszabály nem utal más szerv
kizárólagos hatáskörébe,
2. mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes,
3. nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt
önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását,
4. finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított
külön források terhére lehetséges.
A helyi önkormányzatok szervezete

Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei

biztosítják.
választott, döntéshozó szerv, tagjai a
képviselők

A képviselő-testület szervei:
1. a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke,
2. a képviselő-testület bizottságai,
3. a részönkormányzat testülete,
4. a polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a
közös önkormányzati hivatal,
5. a jegyző, továbbá
6. a társulás.
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK
SZERVEZETE° v ja , veze
ti

ös szehí irány
ítja
kli,
elnö Polgármester
Képviselő-testület Polgármesteri hivatal
kinevezi
Jegyző

vezeti a hivatalt
in munkáltatói jog
e
ülés
döntés-előkészítés

az gyakorlása
sz
t ve
rész
képviselők köztisztviselők

„külső” tagok

Képviselő-testület
bizottságai °Forrás: NKE diasor
Köszönöm a megtisztelő
figyelmet!

Eredményes felkészülést,
sikeres vizsgát kívánok!