KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

Általános közigazgatási ismeretek:

II. modul
Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek

Hatályosította: Dr. Boros Anita

2016.
 Szerzők:

1-2. fejezet: Dr. Téglási András

3. fejezet: Dr. Gáva Krisztián

4-5. fejezet: Dr. Boros Anita

 1. fejezet
A jogalkotás tartalmi kérdései
 A jogalkotás tartalmi
kérdései

A társadalmi norma fogalma:

A társadalmi normák olyan magatartás-előírások, amelyek a

lehetséges magatartások közül előírják a helyeset és a
követendőt, és az előírás be nem tartása esetére hátrányos
következményt (szankciót) helyeznek kilátásba.
 A jogalkotás tartalmi kérdései

A norma funkciói:
• magatartásmintát nyújt,
• közreműködik a konfliktusok rendezésében,
• értékelési alapot nyújt mások magatartásához,

• kiszámíthatóvá teszi mások magatartását,

• kiszámíthatóvá teszi az emberek saját magatartásának
következményeit.
 A társadalmi norma
sajátosságai

A társadalmi norma:
• magatartásmintát tartalmaz,
• tartós időbeli érvényesség,
• általánosság,
• formai elemük a jogkövetkezmény (szankció).
 A jogi norma sajátosságai

A jogi norma olyan magatartási szabályok

összessége:
• amelyek keletkezése állami, közhatalmi szervekhez
kötődik,
• amelyek általánosan, mindenkire nézve kötelezőek,
• amelyek érvényesülését az állami szervek végső
soron kényszerrel ténylegesen biztosítják.
 A jog fogalma

A jog:
• a személyek (jogalanyok) viselkedésére vonatkozó,
• az állam által alkotott, de legalább az állam által elismert és
• az állam által végső soron kikényszerített,
• kötelező
• magatartási szabályok összessége.

/ Patyi András – Varga Zs. András: Általános közigazgatási jog (az Alaptörvény
rendszerében) Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 2012. 85–86. o. /
 A jogszabály szerkezeti elemei
Tényállás (hipotézis):
jogi kategóriákkal megfogalmazva egy szabályozni kívánt
társadalmi viszonyt határoz meg, amelynek bekövetkezése esetén
a rendelkező részben előírt magatartást kell tanúsítani
Rendelkezés (diszpozíció): • negatív parancs
• pozitív parancs

Joghátrány (szankció): • személyi

• vagyoni • érvénytelenségi
 2. fejezet
Magyarország jogforrási rendszere
 A jogforrás fogalma

Az arra feljogosított állami szerveknek az a szabályozó

aktusa, amelynek eredményeként az állami szervek
meghatározott társadalmi viszonyokba beavatkozási
lehetőséget, felhatalmazást kapnak.
Belső (anyagi) jogforrás: a jogalkotó szerv.
Külső (alaki) jogforrás: a jog külső megjelenési formája, a
jogi norma (jogalkotó tevékenység).
 
 A magyar jogrendszer
felépítése

A magyar jogrendszer 3 jogrend forrásaiból épül fel:

• a hazai, belső (magyar) jog,
• a nemzetközi jog,
• az Európai Unió jogrendje.
 A belső jogforrási rendszer
felépítése
Alaptörvény
AB határozatok
Sarkalatos tv. ----------- JEH
„Feles” tv. ------------- JEH
Korm. rend. ---- MNB E. rend. --------- JEH
Kormány tagjainak rendelete -------- JEH
Önálló szabályozó szervek rendelete ----- JEH
Kúria önkormányzati határozatai
Helyi önkormányzat rendeletei ---------- JEH
----------------------------
Közjogi szervezetszabályozó eszközök
 Belső (anyagi) jogforrás Külső (alaki) jogforrás

 Országgyűlés Magyarország Alaptörvénye, valamint törvény

 NET (1989. október 23-án megszűnt) törvényerejű rendelet
 Kormány rendelet
 Magyar Nemzeti Bank elnöke rendelet
 Kormány tagjai rendelet
(a miniszterelnök és a miniszterek)
 önálló szabályozó szerv vezetője rendelet

 helyi önkormányzat képviselő-testülete rendelet

Rendeletalkotás különleges jogrendben

 Honvédelmi Tanács
 köztársasági elnök
 Kormány rendelet
 A jogszabályok
érvényessége és hatályossága
Érvényesség
A jogszabály keletkezéséhez
kötődik.
Feltételei:
• a jogszabályt megfelelő a
jogalkotó hatáskörrel felruházott
szerv megfelelő eljárás során
alkossa;
• a jogszabály illeszkedjék a
jogforrási hierarchiába;
• feleljen meg a megalkotásra
előírt speciális eljárási
szabályoknak;
• megfelelően legyen kihirdetve.
Hatályosság
Az adott jogi norma
meghatározott időben,
meghatározott területen és
meghatározott személyi
körre nézve alkalmazandó,
illetve alkalmazható.
• időbeli hatály
• területi hatály
• személyi hatály
 A jogszabály-alkotás
követelményei
A jogszabály-alkotás követelményei:
• megfeleljen az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai
követelményeknek,
• illeszkedjen a jogrendszer egységébe,
• megfeleljen a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból
eredő kötelezettségeknek,
• megfeleljen a jogalkotás szakmai követelményeinek,
• a szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy
többszintű.
 A jogszabály-alkotás
követelményei
• Az azonos vagy hasonló életviszonyokat azonos vagy hasonló
módon, szabályozási szintenként lehetőleg ugyanabban a
jogszabályban kell szabályozni.
• A jogbiztonság elvének érvényesülése.
• A jogbiztonság megköveteli, hogy a jogszabály szövege értelmes
és világos, a jogalkalmazás során felismerhető normatartalmat
hordozzon (normavilágosság).
• Az ún. „salátatörvények” gyakorlata.
 A belső jog további, sajátos
forrásai
A Kúria által alkotott kötelező jogforrások:
• jogegységi határozat
• önkormányzati határozat
A bírói esetjog (precedensjog)
Az egységes jogértelmezést segítő, nem kötelező jogforrások:
• Kollégiumi vélemény, elvi bírósági határozat, elvi bírósági
döntés
• a Nemzeti Választási Bizottság iránymutatásai
Szokásjog
 Közjogi szervezetszabályozó
eszközök
Normatív határozat:
• országgyűlés
• kormány
• más testületi központi államigazgatási szerv
• alkotmánybíróság
• költségvetési tanács
• tárgya kizárólag saját szervezete és működése, tevékenysége,
valamint cselekvési programja
 Közjogi szervezetszabályozó
eszközök
Normatív utasítás:
• köztársasági elnök
• Miniszterelnök
• a központi államigazgatási szerv vezetője (a Kormány és más
testületi államigazgatási szerv kivételével)
• OBH elnöke
• legfőbb ügyész
• az alapvető jogok biztosa,
• MNB elnöke, ÁSZ elnöke
• fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője
• a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke és
a jegyző jogosult.
• tárgya: a vezetése, az irányítása vagy a felügyelete alá tartozó
szervek szervezete és működése, valamint tevékenysége
 3. fejezet
A jogalkotási eljárás és
jogszabály-szerkesztési ismeretek
 A jogalkotás szakaszai

1 Előkészítés 1. Tervezés (jogalkotási terv)

2. Tervezet elkészítése
3. Tervezetek véleményezése
(közigazgatási, társadalmi egyeztetés)
4. Jogalkotó elé terjesztés
2 Elfogadás A jogalkotó aktusa

Jogilag szabályozott módon, helyen, formában

3 Kihirdetés történő nyilvánosságra hozatal, az érvényesség
feltétele

Hatályosulás 1. Utólagos hatásvizsgálat

4 vizsgálata 2. Jogszabályok tartalmi felülvizsgálata:
a) módosítások
b) dereguláció
 Dereguláció
Fogalma: a jogi túlszabályozottság mérséklését célzó jogalkotói
tevékenység.
Fajtái:
•technikai dereguláció,
•tartalmi dereguláció.
A dereguláció keretében hatályon kívül helyezendő, illetve módosítandó:
• az elavult, szükségtelenné vált,
• a jogrendszer egységébe nem illeszkedő,
• a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a jogszabály
címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat
eredményező szabályozással felváltható,
• a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett vagy egyébként
alkalmazhatatlan, vagy
• az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást
megvalósító jogszabályi rendelkezés.
•automatikus deregulációt biztosító rendelkezések a Jat.-ban.
 A jogszabálytervezetek
szövegezésének alapvető
követelményei
• a magyar nyelv szabályainak megfelelő, világos, közérthető és
ellentmondásmentes szövegezés
• normatartalom
• kijelentő mondat, egyes szám harmadik személy
• következetes fogalomhasználat
• rövid megjelölések megfelelő használata
• felsorolások elemei közötti kapcsolat egyértelmű kifejezése
• egyedi cím, utolsó szóhoz -ról, -ről rag
• hivatkozások helyes alkalmazása – rugalmas, merev hivatkozás
 A jogszabálytervezetek
logikai tagolása

• Preambulum (törvény esetében)

• Bevezető rész (rendelet esetében)

• Általános rendelkezések

• Részletes rendelkezések

• Záró rendelkezések
 A jogszabálytervezetek
logikai tagolása
Záró rendelkezések
• törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott
kormányrendelet-tervezet esetében felhatalmazó rendelkezések;
• hatályba léptető rendelkezések;
• átmeneti rendelkezések;
• törvény tervezete esetében a törvény vagy törvényi rendelkezés
sarkalatosságára utaló rendelkezések;
• a jogalkotásra vonatkozó európai uniós követelményekre utaló
rendelkezések;
• módosító rendelkezések;
• hatályon kívül helyező rendelkezések;
• a hatályba nem lépéséről szóló rendelkezések.
 Fogalmak

jogalkotási metodika: az a logikai, döntési folyamat, a döntés

kialakításának módszere, amelynek alkalmazásával a jogi
szabályozás tartalma a jogalkotásban részt vevők által kialakításra
kerül
jogalkotási taktika: jog által meghatározott, külső eljárási
mechanizmus, amelynek rendjében és fázisain keresztül az
érvényes jogi szabályozás megszülethet
hatásvizsgálat: a jogalkotói döntés megalapozása, a jogszabályok
hatékonyságának növelése, valamint a minőségi jogalkotás
elősegítése céljával végzett elemzés, amely a becsült költségek és
következmények, valamint az egyedi, váratlan következmények
kockázata tekintetében nyújt tájékoztatást a döntéshozónak
 Fogalmak

közigazgatási egyeztetés: a jogszabálytervezeteknek a Kormány

ügyrendjében meghatározott címzetteknek véleményezés céljából történő
megküldése, a tervezetek véleményezése és a véleményeltérések
lehetőség szerinti feloldását szolgáló konzultáció folyamata
társadalmi egyeztetés: a jogszabálytervezetek közigazgatáson kívüli
véleményezése
általános egyeztetés: a társadalmi egyeztetés azon formája, amelynek
során a jogszabálytervezetet és annak indokolását az erre kijelölt
honlapon nyilvánosságra kell hozni, és amelyről bárki véleményt
nyilváníthat
közvetlen egyeztetés: a társadalmi egyeztetés formája, a
jogszabálytervezetnek a jogszabály előkészítéséért felelős miniszterrel
kötött stratégiai partnerségi megállapodásokban részes
partnerszervezetekkel történő egyeztetése
 Fogalmak

előterjesztés: a jogszabálytervezetet döntésre előkészítő irat,

amely tartalmazza a döntés megalapozásához szükséges
információkat, a döntési javaslatot és a jogszabálytervezet
szövegét, indokolását, valamint a hatásvizsgálati lapot
 4. fejezet
Általános jogalkalmazási
ismeretek
 Jogalkalmazás

• Közfeladat megvalósítását szolgáló jogalkalmazó

tevékenység: az
anyagi jogviszonyok (meghatározott jogok, illetve
kötelezettségek) a döntés következményeképpen jönnek létre
(konstitutív jogalkalmazói döntés).

• Jogvédelmi célú jogalkalmazó tevékenység: a

jogalkalmazó szerv döntése egy korábbi időszakot vesz alapul,
egy már korábban létrejött anyagi jogi jogviszonyt, annak
fennállását vagy hiányát bírálja el. A jogalkalmazó döntése nem
keletkeztet új anyagi jogviszonyt, csupán megállapítja a létező
jogviszonyt (deklaratív jogalkalmazói döntés).
 A jogalkalmazás folyamata

Eljárás megindítása

Konkrét tényállás tisztázása

Jogszabály értelmezése

Bizonyítás

Döntés meghozatala

Döntés közlése

Ellenőrzés Szankció, illetve végrehajtás

 5. fejezet
A közigazgatási hatósági eljárás
 A közigazgatási
hatósági eljárás
Patyi András megfogalmazásában a hatósági eljárás:
• a közigazgatási szerven kívüli érintett jogalany ügyében
megvalósuló,
• jogilag szabályozott olyan cselekvési rend, amely
• egyedi ügy intézése során,
• hatósági jogalkalmazás keretében,
• az érintett jogalanyra nézve jogi helyzetét megváltoztató,
jogvitáját elbíráló vagy jogsértésére reagáló,
• közvetlen jogi hatást gyakorló egyedi aktus (rendelkezés)
kibocsátása, illetőleg érvényesítése érdekében.
 A Ket. eljárási alapelvei

•A törvényesség, illetve joghoz kötöttség alapelve.

•A hatáskörgyakorlás célhoz kötöttsége és a joggal való visszaélés
tilalma .
•A szakszerűség, egyszerűség és együttműködés alapelve.
•A jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme.
•A jóhiszemű eljárás elve.
•A törvény előtti egyenlőség és a diszkrimináció tilalma.
•A szabad bizonyítás elve.
•A hivatalbóliság alapelve (Ex offitio).
•A tisztességes eljáráshoz és a jogszabályban meghatározott határidőn
belüli döntéshez való jog.
 A Ket. eljárási alapelvei

• A közigazgatási hatóság kártérítési felelőssége.

• A közigazgatási hatóság személyiségi jog megsértéséért való
felelőssége.
• A tájékoztatáshoz való jog.
• A költséghatékonyság és a gyorsaság alapelve.
• A kapcsolattartási formák közötti szabad választás elve.
• Nyelvhasználat.
 A törvény hatálya

Tárgyi hatály közigazgatási hatósági ügy

Személyi és ügyfél, egyéb érintettek,

szervi hatály közreműködők, hatóság,
szakhatóság

Területi hatály Magyarország teljes területe

néhány kivételt leszámítva

Időbeli hatály néhány kivétellel:

2005. november 1-jétől
 Tárgyi hatály

Közigazgatási hatósági ügy:

a hatóság részéről az ügyfelet érintő
• jog megállapítása,
• kötelezettség megállapítása,
• adat, tény vagy jogosultság igazolása,
• hatóság nyilvántartás vezetése,
• hatóság ellenőrzés lefolytatása,
• tevékenység/foglalkozás gyakorlásához szükséges
nyilvántartásba vétel és onnan való törlés.
 Az eljárás egyéb résztvevői

Személyi és szervi hatály

Ügyfél Más hatóságok Közigazgatási

hatóság
 Az eljárás egyéb résztvevői
Ügyfél
Ügyfél:
• természetes személy,
• jogi személy,
• jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,
akinek az ügy
• jogát, jogos érdekét érinti,
• akivel kapcsolatban hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz,
• akit ellenőrzés alá vontak,
• ügyféli jogokkal felruházott szervezet,
• hatóságként vagy szakhatóságként részt nem vevő, de
feladatkörében érintett szerv.

Ex lege ügyfél!
 Az eljárás egyéb résztvevői
Más hatóságok
Közreműködők:
• tanú,
• hatósági tanú,
• szakértő,
• tolmács,
• képviselő,
• szemletárgy birtokosa,
• hatósági közvetítő.
Egyéb szereplők:
• bejelentő,
• jegyzőkönyvvezető,
• végrehajtási eljárásban pénzügyi intézmény, munkáltató.
 Az eljárás egyéb résztvevői
Közigazgatási hatóság

• Államigazgatási szerv

• Helyi önkormányzati hatóság

• Jegyző

• Törvény, kormányrendelet által feljogosított nem

közigazgatási szerv (Pl.: köztestület)
 Közigazgatási hatóságok

Az államigazgatási szervezetrendszeren belül:

• miniszter,
• miniszternek alárendelt, de nem minisztériumi jogállású,
központi államigazgatási szervek,
• fővárosi, megyei kormányhivatalok,
• területi államigazgatási szervek,
• járási hivatalok,
• helyi államigazgatási szervek.
 Közigazgatási hatóságok

Államigazgatási ügyek az önkormányzati

szervezetrendszerben:
• polgármester: honvédelem, polgári védelem,
katasztrófavédelem
• jegyző: általános
• hivatal ügyintézője: pl. anyakönyvvezető
 Közigazgatási hatóságok

Önkormányzati hatósági ügyek kizárólag az önkormányzati

szervezetrendszerben:
• a helyi önkormányzati képviselő-testület, megyei önkormányzat
közgyűlése;
• a képviselő-testület/ közgyűlés által átruházott hatáskörben:
- polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke;
- bizottság;
- jegyző, főjegyző;
- önkormányzat társulása.
 Közigazgatási hatóságok

Törvény vagy kormányrendelet által közigazgatási

hatósági jogkör gyakorlására feljogosított egyéb szervezet,
köztestület vagy személy.
Pl.: vállalkozó állatorvos (hatósági teendők ellátása);
különböző kamarák
 Joghatóság, hatáskör,
illetékesség
A hatóság eljárási képességének feltételei:
• Joghatóság: arra ad választ, hogy a magyar hatóságnak van-
e joga eljárni vagy az ügy más ország hatóságára vagy
nemzetközi szervre tartozik, vagyis megmutatja, melyik
állam hatóságai járhatnak el az adott ügyben,
• Hatáskör: azt mutatja meg, hogy a konkrét ügyben milyen
típusú közigazgatási szerv járhat el, illetve melyik szint
jogosult eljárni
• Illetékesség: arra ad választ, hogy több azonos hatáskörű
szerv közül területi alapon melyik az az egy hatóság, amely
a konkrét ügyben eljárhat.
 A közigazgatási hatósági
eljárás szakaszai

• Az első fokú eljárás (alapeljárás) szakasza

• Jogorvoslati szakasz
• Végrehajtási szakasz
 Az elsőfokú eljárás

Az elsőfokú eljárás megindítása történhet:

• hivatalból
- jogszabály alapján,
- felügyeleti szerv utasítása, bíróság kötelezése alapján,
- életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén;
• kérelemre (sommás eljárás, függő hatályú döntés, egyéb Ket.-
ben meghatározott döntés).

Joghatások: jogok megszerzése, kötelezettségek terhe;

ügyintézési határidő kezdete.
 Sommás eljárás

A kérelemre induló eljárás sommás eljárás, ha:

• a kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló
adatok (ide értve az olyan adatokat is, amelyek szolgáltatására a
kérelmező nem kötelezhető) alapján a tényállás tisztázott,
• nincs ellenérdekű ügyfél és
• az eljárásra irányadó ügyintézési határidő nem éri el a két
hónapot, vagy a hatvan napot.
» Ha a hatóság megállapítja, hogy a fentiekben meghatározott
bármely feltétel nem áll fenn, a sommás eljárás szabályait
mellőzi, és függő hatályú döntést vagy a Ket. alapján
meghatározott egyéb döntést hoz (pl.: az eljárást megszünteti).
 Ügyintézési határidők
ÉRDEMI
Határidő HATÁROZATOK
MEGHOZATALA veszélyhelyzet elhárítása,
kezdete: Főszabály: kár megelőzése esetén
21 napos határidő.
Sommás eljárás
esetén azonnali ügy bonyolultsági foka
döntéshozatal,de
legfeljebb 8 napos
(külön jogszabály alapján)
határidő.
kivételes ügyintézési
határidők soronkívüliség
kérelem beérkezését követő nap;
hivatalból indítandó eljárásnál az első eljárási
cselekmény elvégzésének a napja;
felügyeleti szervhez az iratok megérkezésének napja.
 Ügyintézési határidők

• Naptári napokban, és nem munkanapokban kell megállapítani

a közigazgatósági hatósági eljárásokban a határidőket,
ugyanakkor az ügyintézés kezdetét a hatóságoz való beérkezést
követő munkanaptól számolják.
• Ügyintézési határidőbe nem számító időtartamok:
pl. szakhatósági közreműködés, szakvélemény elkészítése,
hiánypótlás időtartama, eljárás felfüggesztése - ettől jogszabály
eltérhet (a „bruttó” és a „nettó” ügyintézési határidő
közeledhet).
• A határidő elmulasztása esetén: illeték- és díj-visszafizetési
kötelezettség.
 A kizárás
Abszolút kizárási ok
Nem vehet részt az ügy elintézésében:
• az személy vagy hatóság, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy
közvetlenül érinti;
• az, aki az ügyben tanúvallomást tett, illetve hatósági
közvetítőként, az ügyfél képviselőjeként, hatósági tanúként vagy
szakértőként járt el, valamint a szemletárgy birtokosa és a
támogató;
• az ügy másodfokú elintézésében az, aki az ügy elintézésében első
fokon részt vett;
• a jegyző az önkormányzatát érintő ügyekben;
• az a hatóság, amelyik hatóság vezetőjével szemben kizárási ok
merülkizárási
Relatív fel. ok
Ha nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.
 Szakhatósági közreműködés

• A szakhatósági állásfoglaláshoz (hozzájárulás megadása, illetve

megtagadása) való kötöttség, kivéve ha nem áll fenn a beszerzési
kötelezettség.
• A szakhatóság „hallgatása” nem jelenti a hozzájárulás
megadását, az állásfoglalást ki kell kényszeríteni (ennek módja a
mulasztás következményeinek alkalmazása a szakhatóság
felügyeleti szerve útján), „jogszerű hallgatás” – csak jogszabály
külön felhatalmazása alapján lehetséges.
• Egyeztetési kötelezettség az eljáró hatóság és a szakhatóság(ok)
között.
• A szakhatósági állásfoglalás figyelmen kívül hagyásának
következményei vannak (semmisség, a szakhatóság felügyeleti
eljárást kezdeményezhet).
 Az eljárás felfüggesztése

Felfüggesztés esetei:

• Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától

függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy
ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő
más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.
• Ha a jogutód kiléte vitás, ennek eldöntéséig a hatóság a
folyamatban levő eljárást a kérelmező ügyfél kiesése esetén
felfüggeszti, egyéb esetekben felfüggesztheti.

Jogkövetkezmény:
a határidő megszakad, fellebbezésnek van helye.
 Képviselet

Képviseletre általában akkor kerül sor, ha az ügyfél nem tud

vagy nem akar személyesen eljárni.

A képviselet fajtái:
• törvényes
• meghatalmazotti képviselet
• ügygondnok által ellátott
 Támogató

Gyámhatóság az egyes ügyei intézésében, döntései meghozatalában

belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre
szoruló nagykorú számára, annak kérelmére – cselekvőképessége
korlátozásának elkerülése érdekében – rendeli ki.
Az eljárásban nem vehet részt támogatóként:
• az ellenérdekű fél vagy annak képviselője, támogatója,
• aki az eljárásban mint a hatóság képviselője, szakértő, tolmács,
hatósági tanú vagy hatósági közvetítőként vesz részt.
 A bizonyítás

A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást

tisztázni. Dönt a rendelkezésére álló adatok alapján vagy szükség
esetén bizonyítási eljárást folytat le.
Jellemzői: Bizonyítékok különösen:
• hivatalból vagy • az ügyfél nyilatkozata;
kérelemre indul; • az irat;
• szabad bizonyítás elve • a tanú vallomása;
(és korlátai); • a szakértő véleménye,
• lefoglalás • a szemléről készült jegyzőkönyv;
jogintézménye. • a hatósági ellenőrzésen készült
jegyzőkönyv;
• a tárgyi bizonyíték.
 A gyakorlatban az egyik
legfontosabb bizonyíték.
Az ügyfél nyilatkozata,
Nem korlátozható, mindig
adatszolgáltatási
megilleti az ügyfelet. kötelezettsége
Az ügyfél
írásban és szóban
nyilatkozatot tehet ha a nyilatkozattételt megtagadja és

erre a hatóság reagál

a tényállást nem lehet teljes

a tényállás körűen tisztázni,
tisztázásakor
figyelembe veszi
IGAZMONDÁSI a hatóság az eljárást a rendelkezésre álló
KÖTELEZETTSÉG megszüntetheti, vagy bizonyítékok adatok
alapján dönt
 Irat
A leggyakrabban használt bizonyítási eszköz.
OKIRAT MÁS IRAT
Állítást, tényt, jogot, Nem papíralapú is lehet pl.
kötelezettséget igazol hangfelvétel, fénykép stb.

A külföldön kiállított okirat KÖZOKIRAT

diplomáciai felülhitelesítéssel A benne foglaltak valódiságát
érvényes! vélelmezni kell, de van helye
MAGÁNOKIRAT ellenbizonyításnak, kivéve ha a jog
nem engedi azt.

egyszerű Az iratokba való betekintés joga!

teljes bizonyító erejű
 A tanúvallomás és a szemle

A tanúként megidézett személyt:

• megjelenési,
• vallomástételi,
• igazmondási kötelezettség terheli.

A szemle fajtái:
• szemletárgy bemutatása (ingó),
• helyszíni szemle lefolytatása (ingatlan),
• személy
- megtekintése, illetve
- megfigyelése.
 Szakértői vélemény

Szakértőt akkor rendel ki a hatóság, ha az ügyben jelentős tény

vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem
szükséges, vagy jogszabály írja elő.

• Megjelenési, véleményadási kötelezettség, tartózkodás a hamis

véleményadástól.
• Iratbetekintés, jelenlét egyes eljárási cselekményeknél,
kérdezés joga.
 Szakértői vélemény

Szakértőként nem járhat el

• akivel szemben az ügyintézőre vonatkozó kizárási ok áll fenn,
• aki tanúként nem hallgatható meg, vagy
• a tanúvallomást megtagadhatja.

Nincs helye szakértő kirendelésének, ha törvény vagy

kormányrendelet szakhatósági állásfoglalás beszerzését írja elő.
 A hatósági ellenőrzés
Ellenőrzési terv alapján történik.
Speciális, hivatalból induló eljárás
 A hatóság ‒ a hatáskörének keretei között ‒ ellenőrzi
• a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását, valamint
• a végrehajtható döntésben foglaltak teljesítését.
A hatósági ellenőrzésnek különböző eszközei vannak:
• adatszolgáltatás, iratbemutatás és egyéb tájékoztatás kérésével
megvalósuló ellenőrzés,
• helyszíni ellenőrzés, vagy
• ha jogszabály lehetővé teszi, a helyszínre vagy a hatósági
nyilvántartáshoz telepített, illetve a folyamatba beépített ellenőrző
rendszerből történő táv-adatszolgáltatás útján történő ellenőrzés.
 A hatósági ellenőrzés

Amennyiben nincs jogsértés  egyszerűsített jegyzőkönyv vagy

hatósági bizonyítvány kiadására kerül sor.
Jogsértés megállapítása esetén:
• A hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre,
és határidő megállapításával végzésben kötelezi annak
megszüntetésére.
• Ha a határidő eredménytelenül telt el, a hatóság hivatalból
megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást.
• Ha az adott jogszabálysértés tekintetében más hatóság
rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, a hatóság
kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező hatóság eljárását,
illetve fegyelmi, szabálysértési, büntető-, polgári vagy egyéb
eljárást kezdeményez.
 A döntés meghozatala

Az ügy érdemében hozott Eljárási kérdésekben

döntések: hozott döntések:
hatósági határozat hatósági végzés

A hatóság döntésének speciális formái:

1. az egyezség jóváhagyása
2. a hatósági szerződés
3. a hallgatás eredményeként létrejött
döntés
A határozat és a végzés egy dokumentumba szerkeszthető!
 A függő hatályú döntés

A függő hatályú döntésben a hatóság rendelkezik arról, hogy:

• az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak
megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot a hatóság
köteles a kérelmező ügyfél részére megfizetni;
• a kérelmező ügyfél mentesül az eljárási költségek megfizetése
alól;
• a kérelmezett jog gyakorlása az ügyfelet megilleti.

Függő hatályú döntéshez akkor kapcsolódnak joghatások, ha a

kérelem beérkezését követő két hónap elteltével a hatóság a hatósági
ügy érdemében nem döntött és az eljárást nem szüntette meg.
A felfüggesztő döntést megelőzően hozott függő hatályú döntéshez
joghatás nem kapcsolódik.
 A hatósági döntés
felépítése
Bevezető rész (a döntést kibocsátó hatóság megnevezése, címe, az ügy
száma, az ügy tárgya, ügyintéző neve, elérhetősége, ügyfél neve, címe stb.)
Rendelkező rész (a hatóság döntése, a szakhatóság megnevezése,
állásfoglalása, rendelkező része, az ügyintézésre fordított idő, költségekről
rendelkezés, tájékoztatás a jogorvoslatról stb.)
Indokolási rész (megállapított tényállás, bizonyítékok, az el nem fogadott
bizonyítékok, a döntés alapjául szolgáló anyagi és eljárási normák
bemutatása, mérlegelési szempontok, szakhatósági állásfoglalás indokolása
stb.)
Záró rész (a döntéshozatal helye és ideje, a hatóság bélyegzőjének
lenyomata, a hatáskört gyakorló szerv vezetőjének neve és hivatali
beosztása, az általa kiadmányozásra felhatalmazott vezető neve, hivatali
beosztása és aláírása)
 A döntés közlése

A döntés megismerése érdekében a hatóság közli azt az

érintettekkel.

A közlés módjai:
• postai úton,
• elektronikus úton, ideértve a telefaxot ( a határozat és az
önállóan fellebbezhető végzés kivételével),
• kézbesítési meghatalmazott útján,
• kézbesítési ügygondnok útján,
• személyesen,
• szóban,
• hirdetmény úton,
• nyilvános közzététel útján.
 A jogorvoslati formák
Kérelem alapján:
• fellebbezés,
• bírósági felülvizsgálat,
• újrafelvételi kérelem,
• Alkotmánybíróság határozata alapján indítható eljárás.

Ex offitio:
• saját döntés felülvizsgálata saját hatáskörben (a döntés
módosítása, visszavonása);
• felügyeleti eljárás;
• ügyészi fellépés.
 A fellebbezés

•Fellebbezésre mint jogorvoslatra csak a közigazgatási hatóság

első fokon hozott döntései (határozatai, végzései) ellen kerülhet
sor a döntés közlésétől számított 15 napon belül.
•A fellebbezést indokolni kell.
•A fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az
ügyfélnek a döntés meghozatala előtt tudomása volt.
•A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a
megtámadott döntést hozta.
•A fellebbezésnek a végrehajtásra halasztó hatálya van.
 A fellebbezés

Fellebbezési eljárás:
• bizonyítási eljárás,
• szakhatóságok szerepe.

A másodfokú hatóság döntései:

• a fellebbezés elutasítása;
• az elsőfokú határozat módosítása;
• az elsőfokú határozat megsemmisítése;
• tényállás további tisztázása esetén kiegészítő bizonyítási eljárás
lefolytatása;
• az elsőfokú határozat megsemmisítése és új eljárásra kötelezés.
 A bírósági felülvizsgálat

A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs

halasztó hatálya.
• Végrehajtásra nézve nem halasztó hatályú – bíróság
felfüggesztő határozata szükséges.
• Jogszabálysértésre hivatkozással a közléstől számított 30 napon
belül bármelyik ügyfél kérheti.
Előfeltétele:
• A fellebbezési jog kimerítése.
• A fellebbezés kizártsága.
 A bírósági felülvizsgálat

A felülvizsgálati eljárás szabályait a Pp. XX. fejezete határozza meg.

A bíróság döntései:
• az ügyfél (felperes) keresetét elutasítja;
• a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi;
• a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi és új eljárás
lefolytatására kötelez;
• a közigazgatási döntést megváltoztatja,
ha törvény megengedi.

A jogerős ítélet jogkövetkezményei:

• nincs helye új eljárásnak;
• megismételt eljárás során a hatóságot köti a bíróság ítélete.
 Az újrafelvételi eljárás

• Ügyféli kérelemre csak jogerős közigazgatási határozattal lezárt

ügyben van helye.
• Kérelem elbírálása: az első fokon eljárt közigazgatási hatóság.
Feltételei:
• a döntés jogerőre emelkedése;
• a határozat meghozatala előtt meglevő, el nem bírált lényeges
tény, adat vagy bizonyíték alapján;
• kedvezőbb tartalmú határozatot eredményezett volna;
• és ez utólag jutott az ügyfél tudomására.
 Az újrafelvételi eljárás

A kérelem benyújtásának határideje:

• objektív határideje: a jogerőre emelkedéstől számított 6 hónap
(jogvesztő);
• szubjektív határideje: a tudomásszerzéstől számított 15 nap.

A közigazgatási hatóság döntése:

• kérelmet elutasítja;
• jogerős határozatot módosítja;
• jogerős határozatot visszavonja;
• új határozatot hoz.
 Az Alkotmánybíróság határozata
alapján indítható eljárás
• Ha az ügyfelek között létrejött egyezséget jóváhagyó
határozat meghozatala során alkalmazott alaptörvény-ellenes
jogszabály, illetve jogszabályi rendelkezés ellen az ügyfél
alkotmányjogi panaszt nyújt be, és ez alapján
• az Alkotmánybíróság a jogszabályt, illetve jogszabályi
rendelkezést megsemmisíti,
• ha az Alkotmánybíróság nem mondja ki a megsemmisített
jogszabálynak vagy jogszabályi rendelkezésnek az adott ügyben
való alkalmazhatóságát,
• az ügyfél harminc napon belül
• kérelmet nyújthat be az egyezséget jóváhagyó hatósághoz a
határozat módosítása, illetve visszavonása iránt.
 A döntés módosítása,
visszavonása

Ha a hatóság megállapítja, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult

hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró
bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését
módosítja vagy visszavonja. csak egy ízben, és ha törvény
eltérően nem rendelkezik, a döntés közlésétől számított egy éven
belül lehetséges.

DE! A döntést a hatósági nyilvántartásba, illetve a hatósági

igazolványba felvett téves bejegyzés, valamint az állampolgársági
bizonyítvány ténymegállapítása kivételével nem lehet módosítani
vagy visszavonni, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot
sértene.
 A felügyeleti eljárás

A felettes szerv jogosult nyomon követni és ellenőrizni a neki

alárendelt hatóság tevékenységét:
• mulasztás esetén: megteszi a szükséges intézkedést, illetve
• felügyeleti jogkört gyakorol.

Ha a hatóság döntése jogszabályt sért:

Felügyeleti szerv a döntést
• megváltoztathatja;
• megsemmisítheti;
• megsemmisítheti és új eljárásra utasíthatja.
 Az ügyészi fellépés
(Ütv. IV. fejezet)

• Az ügyész ellenőrzi a törvényesség betartását.

• Az ügyész felhívással élhet törvénysértés és mulasztás esetén.

• A felhívást az ügyész a felügyeleti szervhez nyújtja be, ennek

hiányában az eljáró szervhez.

• Ha a felhívott szerv nem ért egyet, az ügyész a bírósághoz

fordulhat.
 A semmisség
Semmisségi okok pl.:
• magyar hatóság joghatósága kizárt;
• nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe vagy illetékességébe;
• szakhatóság megkeresése nélkül vagy állásfoglalásának
figyelmen kívül hozott döntés;
• a döntést bűncselekmény befolyásolta.
Nincs helye megsemmisítésnek:
• Nem semmisíthető meg 3 éven túl a hatósági döntés, ha
jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért;
• 5 év eltelte után nincs helye a kötelezettséget megállapító döntés
megsemmisítésének.
De! időbeli korlátozás nélkül megsemmisíthető, ha bűncselekmény
befolyásolta.
 A végrehajtás

Megindítás
Hivatalbóli eljárásban hivatalból.
Kérelemre indult eljárásban
kérelemre + hivatalból, ha így is
meg lehetett volna indítani az
eljárást.
Foganatosítás
Az első fokú hatóság, illetve
– szerződés alapján – Korm.
rendeletben megjelölt
személy vagy szerv, vagy
önálló bírósági végrehajtó.

Az első fokú hatóság indítja meg.

 Végrehajtási módok
és foganatosításuk
Pénzfizetési Meghatározott Külföldi elemek a
kötelezettség tevékenység végrehajtásban

Eljárási bírság
• azonnali beszedési
megbízás,
• közérdekű munkával • jogosított felhatalmazása,
való megváltás, • hatóság saját maga a kötelezett
• letiltás, költségére veszélyére elvégzi,
• ingó,ingatlan • rendőrségi közreműködés.
végrehajtás
 Jogorvoslat a végrehajtásban

• A végrehajtást megindító hatóságnak a végrehajtási eljárásban

hozott fellebbezéssel megtámadható döntése ellen is van helye
fellebbezésnek.
• A végrehajtást foganatosító szerv törvénysértő döntése,
intézkedése ellen vagy az intézkedés elmulasztása esetén a
végrehajtást foganatosító szervnél végrehajtási kifogást
terjeszthető elő.
• A fellebbezést és a kifogást a fellebbezés elbírálására jogosult
hatóság 15 napon belül bírálja el.
• A végrehajtási kifogást a végrehajtást megindító hatóság
döntései elleni fellebbezés elbírálására jogosult hatóság bírálja
el, ha a végrehajtást bírósági végrehajtó foganatosítja.
 A közigazgatási bírság

Ha jogszabály (anyagi jogi) bírság kiszabását teszi lehetővé a

hatóság mérlegeli különösen:
• a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány
megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban
felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny
mértékét,
• a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
• a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
• a jogsértő állapot időtartamát,
• a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát.
 Eljárási költségek
Kérelemre indult eljárásban
Hivatalból indult eljárásban
Ellenérdekű felek
Kivételek
• célszerűtlen, indokolatlan
• eljárás akadályozása miatt
felmerült
Ügyfél viseli és előlegezi meg
az egyéb eljárási költséget
Egyéb költséget a hatóság
előlegezi, kötelezettség
megállapítása esetén az ügyfél
viseli
Nyertesség arányában viselik,
ha a kérelemnek csak részben
ad helyt a hatóság, költség-
megosztás közöttük
A költség okozója viseli
 Elektronikus ügyintézés
Elektronikus kapcsolattartás
szabályai (Ket. II/A. fejezet):
• Elektronikus ügyintézés
előnyben részesítendő.
• Főszabály szerint az ügyfél
jogosult e-úton kapcsolatot
tartani.
• Törvény írhat elő kötelező e-
kapcsolattartást.
• Jogszabályban meghatározott
feltételekkel sms, e-mail is
alkalmazható.
Elektronikus ügyintézés
szabályai (X. Fejezet):
• E-ügyintézés alapelvei.
• Szabályozott e-ügyintézési
szolgáltatások általános
feltételei.
• Konkrét szabályozott e-
ügyintézési szolgáltatások
keretszabályai.
 Az e-ügyintézés
szabályozásának alapelvei
• Az informatikai önrendelkezési jog széleskörű érvényesítése.
• Túlszabályozás megszüntetése, rugalmas és tartós jogi keretek
létrehozása.
• Ne zárja ki az ügyintézési modell a hatóságok önálló döntését.
• A rendelkezésre álló (már kiépített) eszközök továbbélése,
felhasználása.
• Máshol már működő piaci és külföldi megoldások
felhasználásának elvi lehetősége.
• A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás nyújtása
során a közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok
megismerhetőségének és a személyes, illetve védett adatok
védelmének biztosítása.
 Az elektronikus ügyintézés
Ket.-ben foglalt alapelvei

Technológiasemlegesség – ez azonban nem vonatkozik a

kormányzati célú hírközlési szolgáltatásokra, valamint az állam
által ingyenesen biztosított szolgáltatások igénybevételére.
A hatóság nem elektronikus kapcsolattartás esetén is jogosult
egyes eljárási cselekményeit elektronikus ügyintézés keretében
lefolytatni, figyelembe véve az ügyfél ügyintézési rendelkezését.
Főszabály szerint a hatóság a kormányzati célú hírközlési
szolgáltatást veszi igénybe.
 Az elektronikus
ügyintézés fajtái
• ügyintézési rendelkezés
• azonosítás
• kézbesítési szolgáltatás
• iratérvényességi nyilvántartás
• ügyfél-regisztrációs eljárás
• az állam által kötelezően nyújtandó szabályozott elektronikus
ügyintézési szolgáltatások
• hatósági szolgáltatás

Szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás engedélyezés

vagy bejelentés alapján (Elektronikus Ügyintézési Felügyelet).
 Központi Ügyfél-regisztrációs
Nyilvántartás
• Az állam által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatások
igénybe vevőiről a személyazonosság hiteles igazolása érdekében
vezetett egységes nyilvántartás.
• Az igénybe vevő kérelme esetén díjmentesen jogosult egy
biztonságos kézbesítési szolgáltatás és az ahhoz kapcsolódó
tárhely használatára.
• Célja az érintett személy azonosításához szükséges adatok és
technikai azonosítók közhiteles kezelése.
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ
FIGYELMÜKET!

SIKERES FELKÉSZÜLÉST
KÍVÁNOK!