Professional Documents
Culture Documents
III. modul:
Általános államháztartási ismeretek
2
Az államháztartás az
állampénzügyek rendszerében
Nemzetgazdaság: az ország gazdasági szereplőinek összessége és a
köztük lévő kapcsolatok, kölcsönhatások rendszere.
Közszféra: a nemzetgazdaság meghatározó, organizáló része,
közösségi javak és közszolgáltatások előállítására hivatott területe.
Államháztartás: az állam (központi költségvetés) és a helyi
önkormányzatok közfeladatot ellátó és finanszírozó
gazdálkodásának rendszere.
Államháztartás alapegységei: államháztartási alrendszerek, az
államháztartásról szóló törvény szerint.
Államtudomány: szerves része a közpénzügytan, amely nem csak
jogtudomány, és nem csak gazdaságtudomány, hanem a kettő szerves
kombinációja.
3
Az újjászervezett Magyar Állam
működési rendszertana
4
Államháztartás az állampénzügyek
rendszerében, fogalomkataszter
Az állam különleges gazdasági szereplő:
• Célja a közfeladatok minél színvonalasabb,
de hatékony és gazdaságos ellátása.
• Közpénzekből gazdálkodik. Az államháztartási gazdálkodás szigorú
törvényi szabályozás alapján valósul meg. (Alaptörvény,
Államháztartási-, Stabilitási-, Önkormányzati-, Vagyon-,
Költségvetési-, Zárszámadási, Állami Számvevőszéki, Jegybank-
törvények alapján)
• Gazdasági súlya jelentős (a megtermelt jövedelem jelentős hányadát
centralizálja majd újra elosztja).
• Közhatalmi helyzetéből adódóan képes befolyásolni a gazdaságot
(szabályozás, ellenőrzés, jövedelem-elvonás – újraelosztás,
monetáris politikai ráhatás). Képes a jövedelemtulajdonosok –
lakosság, vállalkozások, állam – jövedelem pozícióit megváltoztatni.
5
Strukturális reformok
szükségessége
• Reformok nélkül nem érhető el fenntartható GDP növekedés,
magas foglalkoztatási szint és pénzügyi egyensúly
• A reformok „forrásai”:
a) Hitelből (eladósodást vált ki)
b) Megszorító csomagokból (belső ellenállást vált ki),
c) Tehermegosztásból (külső ellentétekhez vezet)
• Válságkezelési módszerek:
a) Hagyományos, ortodox:
• Strukturális reformok + Megszorító csomagok = Kudarc
b) Nem hagyományos eszközökkel (magyar példa):
• Strukturális reformok + Tehermegosztás =Siker
6
Erősödő állami
gazdaságpolitikai szerepek
Magyarország 2010 utáni újjászervezésének területei, programjai:
• Új Széchenyi Terv
(gazdaságélénkítés, munkahelyteremtés, versenyképesség növelés),
• Széll Kálmán Terv
(költségvetési stabilitás előmozdítása),
• Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program
(közigazgatás megújítása).
A tervek szervesen illeszkednek az Alaptörvény „Közpénzek” c.
fejezetéhez (36-44. cikkek) és a Helyi Önkormányzatok c. fejezethez
(31-35. cikkek).
7
A fiskális politika, mint az állami
beavatkozás, intervenció eszköze
Intervenciók
Általános, kötelező Speciális, politikai akarat
feladat ellátás függő beavatkozások
Egyes kiemelt
Közbiztonság, védelem Jogi, közigazgatási vállalkozói
Pl. határvédelem, rendszer működtetése csoportok
rendvédelem Pl. igazságszolgáltatás támogatása Pl.
kisvállalkozások,
agrártámogatások,
Nemzetközi és EU Az állam gazdasági és
pénzügyi tevékenysége,
stb.
kötelezettségek teljesítése
Pl. befizetés az EU ezek működtetése Egyes lakossági
költségvetésébe Pl. adók beszedése, csoportok kiemelt
gazdasági szabályozók támogatása
megalkotása Pl. családtámogatások,
Államadósság kezelése nyugdíjasok, stb.
Pl. törlesztések
8
Az államműködés magyar modellje
Az államháztartás jellemzői:
• Jövedelem-centralizáció, jövedelem-újraelosztás szintje,
• Államháztartási hiány mértéke (GDP max. 3%-a), Magyarország
teljesíti ezt a követelményt (EDP eljárásból is kikerültünk 2013-
ban),
• Államadósság mértéke (felhalmozott tartozás; GDP max. 60%-a).
10
2. fejezet
Az államháztartás rendszere,
gazdálkodásának alapelvei, legfontosabb
szabályai
11
Az államháztartás fogalma, kapcsolata az
állam más szerveivel és az EU-val
15
Az államháztartás bevételei
Közbevételek
Közhatalmi bevételek
Magánjogi bevételek
(fizetési kötelezettségek)
Tulajdonosi bevételek, pl.
Alkotmányos alapja:
koncessziós szerződésekből
közteherviselés. Szabályozási
eredő bevételek,
garanciák!
vagyonhasznosítás bevételei,
osztalék- és kamatbevételek.
Adó jellegű Díjjellegű Szankció jellegű
bevételek bevételek bevételek
17
Államháztartási gazdálkodási
alapelvek
Éves költségvetés szerinti gazdálkodás
• Költségvetés, bevételek-kiadások,
költségvetési mérleg
• Költségvetés egyenlege
18
Államháztartási gazdálkodási
alapelvek
Az alapelvek szerepe
• az államháztartáshoz tartozó minden szervezetre vonatkozik a
költségvetés tervezési metódusa, végrehajtása a bevételek és
kiadások számbavétele, valamint a beszámolás,
• egyszerre, egymást erősítve kell érvényre jutniuk.
21
Az államháztartási számvitel
főbb jellemzői
Az államháztartás vagyona
Helyi
önkormányzatok, Társadalom-
Állami Köztestületi
helyi nemzetiségi biztosítás
vagyon vagyon
önkormányzatok vagyona
vagyona
28
A kincstári rendszer,
szerepe, feladatai
Centralizált pénzgazdálkodás a központi alrendszerben
Magyar Államkincstár jellemzői, főbb funkciói:
• állami feladatok finanszírozása, az ezzel kapcsolatos fizetési műveletek
lebonyolítása; közpénzek elköltésének résztvevője és egyben felügyelője;
• nettó finanszírozást végez, központi alrendszer és a helyi önkormányzatok
pénzügyi kapcsolatában meghatározó szerepe van;
• az ÁH jövedelmek hatékonyabb elosztására törekszik;
• törzskönyvi nyilvántartást vezet;
• kezeli az EU-tól beérkező forrásokat.
Szervezete:
• Magyar Államkincstár,
• Államadósság Kezelő Központ Zrt.
Kincstári ügyfelek:
• Kincstári kör,
• Kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok. 29
Államadósság kezelése
Központi szereplője:
Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság (ÁKK Zrt.).
30
3. fejezet
Az államháztartás központi szintje
31
A központi költségvetés
főbb bevételei és kiadásai
32
A központi költségvetés
főbb bevételei és kiadásai
Állami Számvevőszék,
A költségvetési évet A törvény megvitatása,
Döntés Költségvetési Tanács,
megelőző év törvény elfogadás
Országgyűlés
Kincstári és elemi
Kormány, fejezeti irányító
Végrehajtás A költségvetési év költségvetések készítése,
szerv, költségvetési szervek
előirányzatok teljesítése
Kormány, Állami
Költségvetési évet Zárszámadási törvény
Ellenőrzés Számvevőszék,
követő év előkészítése, elfogadása
Országgyűlés
35
A társadalombiztosítási alapok
működésének jellemzői
Társadalmi közös kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási
rendszer.
Működési elvei: biztosítási elv, szolidaritási elv.
Alapszerű gazdálkodás: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai az
Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap.
Bevételi oldalon: szociális hozzájárulási adó és járulékok,
hozzájárulások.
Kiadási oldalon: felhasználási kötöttség (az alapok céljaihoz
kapcsolódó kiadások).
Mögöttes állami felelősség.
TB igazgatási szervek: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság,
Országos Egészségbiztosítási Pénztár.
36
Az elkülönített állami
pénzalapok működése
Fogalma: az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli
forrásokból finanszírozó olyan alap, amely működésének jellege az
államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé.
Törvényi létesítési feltételek: kizárólagos országgyűlési hatáskör,
az alap rendeltetése, bevételi források, teljesíthető kiadások, felelős
miniszter
Bevételi oldalon: járulékok, hozzájárulások, egyes alapoknál önkéntes
befizetések (adományok, segélyek)
Kiadási oldalon: felhasználási kötöttség
Jelenleg működő alapok: Nemzeti Földalap, Nemzeti Foglalkoztatási
Alap, Bethlen Gábor Alap, Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, Nemzeti
Kulturális Alap, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap
37
4. fejezet
Az államháztartás önkormányzati
alrendszere
38
Az önkormányzatok gazdasági
önállóságának alkotmányos alapjai
A költségvetés előkészítése
• költségvetési koncepció
• költségvetési tervezet elkészítése
• költségvetési egyeztetések
A költségvetési döntés
• a költségvetés tartalmi elemei
A költségvetés végrehajtása
• helyi önkormányzati költségvetési szervek
A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése
• zárszámadási rendelet elfogadása (költségvetési
beszámoló)
40
Költségvetési tervezés, végrehajtás,
beszámoló és bizonylati háttere
• Költségvetési koncepció.
41
Költségvetési rendelet tartalma
• Bevételek és kiadások előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok, és
kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, állami (államigazgatási)
feladatok szerinti bontásban.
• Önkormányzat által irányított költségvetési szervek engedélyezett
létszámát, valamint költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait, a
fenti pont szerinti bontásban.
• A költségvetési egyenleg összegét működési és felhalmozási cél szerinti
bontásban.
• A költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek
költségvetési maradványának, vállalkozási maradványának igénybevételét
a betét visszavonását működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban.
• A költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet
felhasználására szolgáló finanszírozási bevételeket és kiadásokat működési
és felhalmozási cél szerinti tagolásban.
42
A költségvetési rendelet tartalma
44
A helyi önkormányzatok bevételei
45
Helyi önkormányzatok kiadásai
46
Kiadási előirányzatok
teljesülésének folyamata
47
Zárszámadási rendelet részei
• a vagyonkimutatást, és
50
Önkormányzati gazdálkodás vagyonpolitika
– Operatív pénzügyi management
Feladatfinanszírozás történhet:
• közszolgáltatási szintnek megfelelő ellátás,
• a helyi szükségleteket jellemző mutatószámok,
• a lakosságszám alapján, valamint
• felhasználási kötöttséggel járó, vagy felhasználási kötöttség
nélküli támogatás nyújtásával.
51
Az önkormányzatok vagyona
53
Költségvetési szervek jogállása,
küldetése – fogalmi ismérvek
Az államháztartás részét képező, az Áht. szerint nyilvántartásba vett jogi
személy, amely
• jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített állami,
önkormányzati feladatokat (közfeladat)
• közérdekből,
• alaptevékenységként,
• haszonszerzési cél nélkül,
• jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján,
• jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása vagy
felügyelete mellett,
• az alapító okiratban megjelölt működési körben,
• közfeladat-ellátási kötelezettséggel,
• a költségvetéséből gazdálkodva végez,
• gazdálkodásáról eredményszemléletű számviteli beszámolót készít. 54
A költségvetési szerv
alapítására jogosultak
Alapításra jogosult Költségvetési szerv típusa
központi költségvetési szerv, tb.
Országgyűlés, Kormány, miniszter
költségvetési szerv
56
A költségvetési szerv irányítása,
felügyelete
Irányítási jogosultságok
• Alapítói jogok gyakorlása,
• Vezető kinevezése, felmentése, munkáltatói jogok gyakorlása,
• Gazdasági vezető kinevezése, felmentése, díjazásának
megállapítása,
• A költségvetési szerv tevékenységének ellenőrzése,
• A fejezetet irányító szerv külön törvényben meghatározott, az
működéssel, gazdálkodással kapcsolatos jogainak gyakorlása,
• Jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés,
• Jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv
döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása,
• Egyedi utasítás adása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására.
57
A költségvetési szerv tevékenysége
• Közfeladat-ellátási kötelezettség
• A feladatellátás belső rendje, módja: SZMSZ, ügyrendek.
• Alaptevékenység: a létrehozásáról rendelkező jogszabályban
(határozatban) és az alapító okiratban a költségvetési szerv
szakmai alapfeladataként meghatározott közhatalmi vagy
közszolgáltató tevékenység.
• Vállalkozási tevékenység: az alaptevékenységétől eltérő,
rendszeres haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli
forrásból, más jogi személy vagy természetes személy számára,
nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató, értékesítő
tevékenység. (Korlátozott)
• Működés, feladatellátás rendszeres felülvizsgálata.
58
(irányító szerv)
A költségvetési szerv működésének,
gazdálkodásának általános jellemzői
Gazdálkodásuk alapdokumentuma: az irányító szerv által
jóváhagyott elemi költségvetés.
Tartalma:
• kiadások, bevételek és támogatások kiemelt előirányzatokon
belül tételenként és tevékenységenként részletezve,
• személyi juttatásainak és létszámának összetételét,
• a feladat-ellátási mutatók állománya és értékei,
• beruházások, felújítások részletezve
59
A költségvetési szerv működésének,
gazdálkodásának általános jellemzői
Működésükkel, gazdálkodásukkal szembeni alapvető
követelmények:
• Gazdaságosság (az erőforrások felhasználásához kapcsolódó
kiadás, ráfordítás a lehető legkisebb legyen)
• Hatékonyság (a nyújtott szolgáltatás, ellátott feladat értéke,
vagy bevétele a lehető legnagyobb mértékben haladja meg a
felhasznált erőforrások kiadásait/ráfordításait)
• Eredményesség (a kitűzött célok teljesüljenek, a feladat
tervezett és tényleges hatása között a lehető legkisebb eltérés
legyen, vagy a tényleges hatás kedvezőbb legyen a
tervezettnél)
60
Költségvetési intézmények
tervezési módszertana
• Tervezés típusok: bázis-, nullbázisú-, programozás alapú, cél- és
teljesítményalapú tervezés.
• Európai Uniós jogharmonizációs kötelezettség érvényesítése
(2011/85/EU tanácsi irányelv):
– a kormányzati szektor egészére költségvetési adatokat kell
előállítani,
– a makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseket és azok
módszertanát nyilvánosságra kell hozni,
– a Stabilitási és Növekedési Egyezményhez igazodó működés,
– a költségvetést középtávon kell készíteni.
61
A költségvetési szerv bevételei
63
A költségvetés végrehajtásának
egymásra épülő folyamatai
Összegszerűség, fedezet
megléte, gazdálkodási,
ÉRVÉNYESÍTÉS
számviteli szabályok
betartásának ellenőrzése.
A pénzügyi teljesítés
elrendelése. Költségvetési
UTALVÁNYOZÁS szerv vezetőjének jogköre
(átruházható), érvényességi
kelléke: ellenjegyzés.
Szigorú összeférhetetlenségi szabályok vannak
az egyes jogkörök gyakorlói vonatkozásában!
65
Költségvetési beszámolás
66
Költségvetési szervek, lokális kormányzati
szervezetek irányítása
és működésük szabályozása
67
Lokális kormányzati szervek
irányítása, működésük szabályozása
68
Költségvetési szerv átalakítása,
megszüntetése
Az átalakítás történhet:
• egyesítéssel (beolvadás, vagy összeolvadás),
• szétválasztással (különválás, vagy kiválás)
69
Költségvetési szerv átalakítása,
megszüntetése
Az átalakításról, megszüntetésről rendelkező jogszabályban
(határozatban) rendelkezni kell:
• a megszűnő költségvetési szerv valamennyi közfeladatának
jövőbeni ellátásáról,
• valamennyi jogáról és kötelezettségéről,
• meg kell jelölni azt a naptári napot ameddig, vagy azt az
időtartamot, amelyre vonatkozóan, és azon kört, mértéket,
amelyre kiterjedően a költségvetési szerv utoljára
kötelezettséget vállalhat.
71
Az államháztartási kontroll célja
72
Az államháztartási kontroll célja
73
Az államháztartási kontroll
rendszere
74
Az Állami Számvevőszék szerepe,
függetlenségét garantáló jogi normák I.
• Ellenőrzési tevékenysége során minden más szervezettől
független.
77
A kormányzati ellenőrzési szerv
és
a költségvetési támogatásokkal összefüggésben megvalósított
beszerzésekre, az ezekre kötött szerződések teljesítésének
vizsgálatára, ebben a vonatkozásban azon szerződő felekre is,
amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, vagy abban
közreműködnek.
79
A Magyar Államkincstár
80
A helyi önkormányzatok
gazdálkodásának ellenőrzése
• Állami Számvevőszék
• Könyvvizsgálat – 2013. januártól nem kötelező.
• Kincstári ellenőrzés
(központi költségvetési hozzájárulások igénylésének jogossága,
felhasználásuk szabályszerűsége)
• Pénzügyi bizottság
(2000 fő feletti lélekszámú települések esetében kötelező)
• Belső kontrollrendszer
(kialakítása, működtetése a jegyző feladata)
• FEUVE
• Belső ellenőrzés
81
A belső ellenőrzés szabályozása,
főbb követelményei
82
A költségvetési szerv belső
kontrollrendszerének főbb területei
• kontrollkörnyezet,
• kockázatkezelési rendszer,
• kontrolltevékenység,
• információs és kommunikációs rendszer,
• nyomon követési, monitoring rendszer.
83
Támogatások, adók
és más befizetések ellenőrzése
Támogatások ellenőrzése
A támogatási szerződésekben ki kell kötni az illetékes
ellenőrző szervek (EU ellenőrző szervek, a kormány
és a fejezetek ellenőrzési szervei, a Kincstár, illetve az
irányító hatóságok és kifizető hatóságok) képviselőinek
ellenőrzési jogosultságát, valamint a kötelezettségek
megszegése esetén alkalmazandó szankciókat.
SIKERES FELKÉSZÜLÉST
KÍVÁNOK!
85