MENEDZSMENT ÉS

VÁLLALKOZÁSGAZDASÁGTAN

1. Üzleti gazdaságtan alapjai

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 1

 13
1.1. Vállalkozásgazdaságtan
közgazdasági háttere
1.1.1. Érték, hasznosság
• Vajon mi a gazdagság?
– Mit jelent az, hogy valaki „jól él”, „jólétben él”,
„gazdag”?
• Az anyagi javak mennyisége nem azonos a
gazdagsággal. Egy tárgy önmagában haszontalan,
értéke, hasznossága csak egy emberben alakulhat
ki.
• Mi a „jó”, miért küzdünk?

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 2

 13
• Az fokozza a gazdagságot, növeli a vagyont,
amit az emberek hasznosnak, értékesnek
tartanak. De, hogy mit, az igen eltérő, sokszor
furcsa, különös. Nézzünk egy-két példát!
• Gyorsulás
• Csönd, béke
• Szimmetria látványa
• Szeretés
• Ízek
• Emberi teljesítmény
• Messzelátás
– Mennyit ér a Hubble-űrtávcső?
• „A csillagászok régóta szeretnék megtudni, hogy mennyi
ideje létezik a világegyetem.” (13,7 milliárd év +-10%)
• 1,5 milliárd dollár - hibás tükörrel
• 1 milliárdért korrekciós eszköz

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 3

 13
• Nézzük a jegyzet példáit!
– Ógörög bölcsességek könyve, láda tisztított urán,
elektronika-panel egy computer tomográfhoz,
professzionális baseball-kesztű, génkezelt
búzacsíra.

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 4

 13-14
• Tanulságok
– Valamilyen anyagi jószág önmagában
haszontalan, értékessé csak egy embernél, egy
adott szituációban válik.
– Valami azért értékes, azért jelent vagyont, mert
valakinél hasznosnak mutatkozik, valamilyen –
„furcsa” – vágy, szükséglet kielégítője.
– Ha a dolgok rosszul vannak elosztva, akkor
kevesebbet érnek. Ilyenkor cserére törekszünk.

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 5

 14
• „Értékesség” – „hasznosság”
– Majdhogynem szinonimák
• Hasznossága van annak, ami képes a
társadalom valamely tagjának valamely
szükségletét kielégíteni, valakinek hiányérzete
van iránta, valaki értékesnek tartja.

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 6

 14
1.1.2. Lehetőségek és választások
• Mindent egyéni választásokkal, cselekvésekkel
magyarázunk.
– Vannak testületi, bizottsági döntések, de ezeket is
visszavezetjük az egyéni döntésekre.
– Céljai is csak embernek lehetnek, bizottságnak,
vállalatnak, országnak önmagában nem.
• Az egyén előtt cselekvési lehetőségek
kínálkoznak, és ezek közül választ.
• Két alapvető választási mechanizmus
– Racionális döntés
– Társadalmi normák szerinti választás
• Ezzel nem nagyon foglalkozunk.

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 7

 14
• Racionalitás
– A közgazdaságtan alappillére
– Mégis alig megragadható, definiálható
– Amit a gazdaságtan nem tekint racionálisnak, azt
a pszichológia még tekintheti annak.
– Homo oeconomicus (radikális képe)
• Egyéni önérdekkövetés
• Társadalmi normáktól, erkölcsi szabályoktól
függetlenített, örömszerző, illetve kínt elkerülő
hasznosságérzet.
• „Okos kalkuláció”

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 8

 15-16
• Árnyaljuk a homo oeconomicus egoista
képét!
– Úgy tűnik, hogy gyakorta készek vagyunk más
emberek hasznosságának növelésére saját
hasznosságunk csökkenése árán.
– Ez az altruizmus.
– Valóban erről van szó, vagy csak „úgy tűnik”?
• Lehet, hogy valójában ezekben az esetekben is
önérdekünket követjük?
– Társadalmi megvetés elkerülése, „közismerten névtelen adakozó”
stb.
• Megállapíthatjuk, hogy a racionalitás világába
azért sok minden begyömöszölhető, legalábbis,
ami a racionális vágyat illeti. Most térjünk át az
öröm maximalizálására!

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 9

 17
• Öröm maximalizálása
– Tipikus példa az egyetlen áruházban való adott
pénzösszeg elköltése.
– Hasznosságmaximalizálás, értékmaximalizálás.
– Valójában várható hasznosság maximalizálás.
• Összességében
– Racionális döntéskor az ember azt cselekszi,
aminek a legnagyobb a hasznossága, azaz
maximalizálja hasznosságát.
– Emberképünk eredmény-centrikus, azt teszi,
amitől a legnagyobb (hasznosságban mért)
eredményt reméli.

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 10

 17
• „Nem racionalitás”
– Néhány zavaró részlet, jelenség.
– Az emberek hajlamosak arra, hogy
vágyaikat döntéseik függvényében alakítsák. Ne
azt tegyék, amire vágynak, hanem arra vágyjanak,
amit tettek.
• „Savanyú a szőlő”, illetve önmagunk utólagos
győzködése, hogy mennyire jó, amit tettünk.
– Néha „direkt” szűkítjük lehetőségeink halmazát
• Akaratgyengeség
– Ivás, evés, fogorvos, kondi-terem
• Stratégiai interakció
– Bomba hatástalanítási lehetőségének látványosan kizárása
– Hídfelégetés
– Vágy-vezérelte irracionális gondolkodás
• Jellegzetes emberi hajlam: az információkat olyannak látni,
amilyennek szeretnénk.

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 11

 20
1.1.3. Csere, alternatíva költség,
hatékonyság
• Az önkéntes cseréknél nem egyenlő értékek
cserélnek gazdát, hanem mindkét fél nyer!
– Mindenki beáldoz valami számára értéktelenebbet
valami számára értékesebbért.
• Ha az ógörög könyvet, a láda tisztított uránt, az
elektronika-panelt, a baseball-kesztűt és a génkezelt
búzacsírát elcseréljük egy házra, akkor nekünk a ház ér
többet, cserepartnerünknek pedig e tárgyak.
– A cserén keresztül mindkét fél, tehát az egész
társadalom is gazdagodik.
• A csere jó.
• Ha a tárgyak jobb kezekbe kerülnek, gazdagodás
történik.
2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 12
 20
• Mondhatjuk persze, hogy a cserék semmi
újat nem hoznak létre, legfeljebb a dolgokat
rendezik értékesebb formára az emberek
között.
• Az iparban vagy a mezőgazdaságban is
hasonló történik.
• A csere, a kereskedés is termelőtevékenység, a
gazdagság, a jólét növelésének forrása.
– A dolgok létezése ugyanis még kevés, ezeknek
jókor, jó kezekbe is kell kerülniük.
– Ehhez kell a csere, a kereskedés.

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 13

 21
• Cserénél valami hasznosért beáldozunk egy
kevésbé hasznosat.
• „Áldozunk”, azaz költséget vállalunk. A
költségek az alternatívák költségei, nem a
megszerzett jószághoz kötődnek, hanem az
elvesztett alternatívához.
• A költségek alternatíva költségek.
• Olyan döntésekre törekszünk, amelyeknél a
nyert hasznosságok nagyobbak, mint az
elvesztettek, azaz az alternatíva költségek.

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 14

 21
• A hatékony („jó”, „értelmes”, „racionális”
stb.) nem objektív fogalom!
– Valami eredmény (valami érték) és valami áldozat
(ez is valami érték) viszonya.
– Az értékek hozzárendelése viszont erősen
szubjektív, így a hatékonyság megítélése is egyéni!
• Hogyan hatékony Budapestről a Balatonhoz utazni?
• Hatékony-e színház?
• Hatékony-e a Hubble-űrtávcső?
• Mivel hatékonyabb egy családi házat fűteni, fával,
gázzal vagy napenergiával?
– „Technológiai hatékonyság” – az mi?

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 15

 21
• Mivel a hatékonyság („értelmesség”,
„helyesség”) megítélése igen szubjektív, így
örök viták tárgyai is.
• Nem az a kérdés, hogy
– „Melyik változat a hatékonyabb?”,
hanem az, hogy
– „Kinek a joga dönteni a változatok között?”.
• Lakásfűtési vita nálunk…
• Magántulajdon és társadalmi „játékszabályok”
– Kinek a joga megítélni az egyes változtatok
hatékonyságát.

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 16

 22
• Ha szerintünk valami értelmetlen a világban,
– nem hatékonyan használják fel,
– a költségeket és a hasznokat nem a „valós
értékükön” veszik figyelembe,
akkor valójában a tulajdonjogok és társadalmi
játékszabályok ellen van kifogásunk.
• Szubjektív közgazdaságtan

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 17