MENEDZSMENT ÉS

VÁLLALKOZÁSGAZDASÁGTAN

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 1

 1.1. Vállalkozásgazdaságtan
közgazdasági háttere
1.1.1. Érték, hasznosság
1.1.2. Lehetőségek és választások
• Racionalitás
• „Nem racionalitás”
1.1.3. Csere, alternatíva költség, hatékonyság
• A cserén keresztül mindkét fél, tehát az egész társadalom is gazdagodik.
• A költségek alternatíva költségek.
• Az értékek hozzárendelése viszont erősen szubjektív, így a hatékonyság
megítélése is egyéni!

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 2

 22-23
1.1.4. Komparatív előny és az ár
• Két borász – egy „jó” és egy „rossz” (?)
tokaji villányi
1000 1000

900 900

800 800

700 700

szamorodni
szamorodni

600 600

500 500

400 400

300 300

200 200

100 100

100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000

kékfrankos kékfrankos

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 3

 1000
tokaji – A szamorodni
villányi
1000 a tokaji 23
900

800
gazdánál relatíve olcsóbb,
900

800

hatékonyabban termeli: „A

szam orodni
szam orodni

700 700

tokaji gazdának komparatív

600 600

500 500

400

300
előnye van a szamorodni
400

300

200 előállításában.”
200

100
• Tokaji: 1 l szamorodniért
100

100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000
0,5 l kékfrankost
100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000
kékfrankos
kékfrankos
villányi
• Villányi: 1 l szamorodniért
1000

900
1,25 l kékfrankost
800 – A „kékfrankosban” viszont a
szam orodni

700

600
villányi a jobb, ebben neki van
500

400
komparatív előnye
300 • Tokaji: 1 l kékfrankosért
200
2 l szamorodnit
• Villányi:
100

1000 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000
kékfrankos
1 l kékfrankosért 0,8 l szamorodnit
2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 4
 24
• Szakosodjanak komparatív előnyeik
szerint, majd cseréljenek egy az egyben!
tokaji villányi
1000 1000

900 900

800 800

700 700

szamorodni
szamorodni

600 600

500 500

400 400

300 300

200 200

100 100

100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000

kékfrankos kékfrankos

• Mindketten jobban járnak!

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 5
 • Legyen a kétfajta bor fogyasztási aránya 25
fele-fele mindkét környéken!
• A szakosodás és cserélés még többletköltségek esetén is megérheti. („export-
import”)

tokaji villányi
1000 1000

900 900

800 800

700 700

szamorodni
szamorodni

600 600

500 500

400 400

300 300

200 200

100 100

100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000

kékfrankos kékfrankos

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 6

 • Nézzük meg a példa egy másik aspektusát 25
is! Mi a helyzet akkor, ha egyik vagy mindkét
bortermelő számára adódik egy másik
borfajta, aminek termelése ezeknél is
előnyösebb?
• Akkor értelmetlen lenne a példánk…
– Nincs értelme a „szamorodni vagy kékfrankos?”
kérdéssel foglalkozni, ha van valami még jobb.
– Az áldozat mindig a következő legjobb.
– Gazdasági mérlegelés mindig a két legjobb
lehetőség között történik!

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 7

 • Nézzük meg azt a helyzetet, amikor a 26
szamorodni ára olyan magas, hogy mindkettőnek
annak termelése érné meg.
– Ilyenkor kell lennie valakinek, aki „kékfrankosban
jó”. Az nem lehet ugyanis, hogy valami olcsóbb,
mialatt mindenki drágábban (nagyobb áldozatok
árán) állítja elő.
– Ha van a kékfrankosnak „jó” termelője, akkor
viszont a tokaji gazda tönkremegy, hiszen a
szamorodnit drágábban („rosszabbul”) állítja elő.
• Ez is lehetetlen!
– Nézzük a tokaji költségeit: föld, segédmunka,
berendezések, „borász-vállalkozó”.
• Valamelyik költség meghatározása hibás!
• Leginkább tokaji „borász-vállalkozó” lesz alacsonyabb
költségű (szegényebb ember).

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 8

 27
• A dolgok költsége, ára (földdé, gépeké,
embereké stb.) az emberek értékítéletei szerinti
legjobb felhasználási lehetőségükhöz igazodik!
– Ha a tokaji föld legjobb felhasználási lehetőségének
a szamorodni termelést tartják, akkor a tokaji föld
értéke az emberek szamorodnihoz kapcsolt
értékítéletéhez igazodik.
• A legjobb felhasználási lehetőségén azonban
minden és mindenki versenyképes, legfeljebb
keveset ér, szegény lesz.
• Mindenki akkor jár a legjobban, ha tulajdonát
és munkaerejét komparatív előnyeik szerint
használja, majd cserél.

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 9

 27
• Ez adja a szakosodás és csere ösztönzését,
az „ezermesterség” feladását.
– „Mi leszel, ha nagy leszel?”
• Az emberek cserék utáni igénye egy megfelelő
csereeszköz, a pénz megjelenését
eredményezte.
– A pénz elvont hasznosságot fejez ki.
– Nem közvetlenül nyújt hasznosságérzetet, hanem a
hasznosságérzet lehetőségét teremti meg.
– A pénz hasznossága azon jószágok hasznosságával
egyezik meg, amelyeket meg lehet vásárolni érte.

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 10

 28
• A cserepartnerek összehozása is költséges
– Szállítás
– Lehetőségek felkutatása
• Ezeket nevezzük tranzakciós költségeknek.
• Kereskedők
– Nekik éppen a cserepartnerek összehozásában van
komparatív előnyük.
– Alacsonyabb költségekkel állítják elő a cserékhez és
szakosodáshoz szükséges információt (illetve
szállítást), mint mások.

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 11

 • A kereskedők versenyeznek egymással, de 28
a termelőkkel és fogyasztókkal is.
• „A kereskedők az emberek tudatlanságából
húznak hasznot.”
– Igen
– Pont úgy, mint pl. az építészek, az orvosok …

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 12

 29
• A költségek tehát nem objektív dolgok,
nem tárgyakhoz kötődnek, hanem valakinél
jelentkeznek.
– Mert az adott dolog miatt elveszti a „más”
nyújtotta hasznosságot.
• A költségek a „más” felhasználási lehetőségek
emberi értékeléseihez kötődnek
– tokaji föld értéke (költsége)

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 13

 29
• A költség tehát a beáldozott hasznosságok
értékéből adódik, határértelemben, a
valakinek szempontjából.
• Csak az számít, hogy „még mennyi” áldozatot
kell hozni! Ezek határ alternatíva költségek.
• Nézzünk egy-két példát!
– Rossz Hubble-űrtávcső javítása
– Félig kész vízlépcső
– Fűtés („feltekerés”, kiépítés, korszerűsítés)
• Még egyszer
– Elsüllyedt költségeket nem
– Határ alternatíva költségek igen

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 14

 30
• A termelésben is helyettesítési lehetőségek!
– Legjobb technológia nincs!
• Autópálya-építés Újdelhiben
• Betonvésés vésővel és kalapáccsal
• A „kínálás” egy hajlandóság valamiről való
lemondásra, „odaadására” pénzért cserében.
• A kínáló azokat az áldozatokat árazza be,
amiket az újabb egység előállításáért hoz meg.
Valami előállításának költségeit, azaz
áldozatait, térítteti meg.

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 15

 Néhány példa…
• Hozzá tartozik-e a régi villamosok értékéhez,
hogy sokan élvezik látványukat? Ha többen
kezdik élvezni e látványt, hatékonyabbá kezd
válni a régi villamos, mint az új?
• Melyik a hatékonyabb az elektromos vagy az
akusztikus gitár?
• Az autóversenyzés pazarolja a benzint?
• Miért látjuk azt, hogy sok „gazdag cégnél” is
régi géppel termelnek, ahelyett, hogy
korszerű, „hatékony”, újat használnának?

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 16

 Néhány példa…
• Ha én gépelek a leggyorsabban az egyetemen,
akkor nekem kell gépelnem?
• „Minden állampolgárnak ingyen hozzá kellene
jutni a szükséges orvosi ellátáshoz!”
• „Egy átlagos családnak legalább havi 150 ezer
forintra van szüksége a megélhetéshez.”
• Nagyban sújtaná-e a szegényeket a víz árának
drasztikus emelése?

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 17

 Néhány példa…
• Európában vajon nagyobb a szükség a
légkondicionálókra, mint Afrikában?
• A Mona Lisa értéke valóban
felbecsülhetetlen?
• Többet ennénk-e, ha olcsóbb lenne az
élelmiszer?

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 18

 Néhány példa…
• Ha munkáltatója 30 Ft-ot fizetne magán-
gépkocsija használatáért, mely kiadásait
mérlegelné? A) Autója ára; B) Biztosítási díja;
C) Kopása; D) Fogyasztása
• Miért fizetnek a multinacionális vállalatok
különböző országokban – ugyanazért a
munkáért – különböző béreket?
• Ön saját tulajdonú irodát használ, miközben
emelkednek az irodabérleti díjak? Nőnek
költségei?

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 19

 Néhány példa…
• Nőttek-e az elmúlt 10 évben lakhatási
költségei Magyarországon azoknak, akik nem
változtattak lakhelyet?
• Miért különböznek a parkolási tarifák?
• Ha kiszélesítenék a Szilágy Erzsébet fasort,
megszűnnének-e a dugók a Moszkva térnél?

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 20

 30
1.2. Részvényesi érték
maximalizálása
1.2.1. Profit
• „Talán nincs még egy fogalom vagy kifejezés a
közgazdaságtanban, amelyet olyan sokféle
megtévesztő értelmezéssel használnának, mint a
profitot.”
• Teljes bevétel – összes költség
• Bér, ez nem profit
• Bérleti díj, ez nem profit

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 21

 31
1.2.1.1. Kamat, hozam
• Ez sem profit
1 év múlva
F1  F0 F1
r  1 Fn  F0 (1  r ) n
F0 F0 most

1  rnominál  (1  rreál )(1  rinfláció )

 1  rreál  rinfláció  rreál  rinfláció
 1  rreál  rinfláció
rreál  rnominál  rinfláció

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 22

 32
1.2.1.2. Kockázatmentes kamat
• Kockázatmentes kölcsön kamata
– Pozitív időpreferencia
– Technikai, technológiai, gazdasági fejlődés
– Ezekért kompenzáció, fizetség

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 23

 33
1.2.1.3. Kockázatos hozam
• Kockázatos befektetés várható hozama
– Kockázatkerülés
– Hasznosságveszteség
– Ezért kompenzáció, fizetség

E ( F1 )  F0 E ( F1 )
E (r )   1
F0 F0

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 24

 • Kockázat
–eltérés a várható értéktől
–ingadozás
–szórás
• Normális eloszlás
–sok tényező hatása
•Központi határeloszlás
–„igazi véletlen”
–várható érték - szórás
• Várható hozam
E ( F1 )  F0 E ( F1 )
E (r )   1
F0 F0

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 25

 Kockázatmentes Kockázatos 34
kölcsön befektetés

E(F1)
F1

F0 F0

E(r) E(r)

E(r)
rf

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 26

 34
1.2.1.4 Várható és tényleges profit
• Bevétel mínusz költségek
– Bérek, bérleti díjak, kamatok
– Egyéb „nyilvánvaló” költségek (beszállítók, közüzem, adók stb.)
• A maradék (nyereség vagy veszteség) a vállalkozás tulajdonosáé.
• Ebből még levonjuk a tulajdonos költségeit (bérét, tőkéjének kamatát,
vállalkozásba bevitt vagyontárgyainak bérleti díját), és a maradék a profit.

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 27

 35
• Lehetséges-e egy versenyző piacgazdaságban
az, hogy egy üzleti tevékenységnek tartósan
„csak úgy” profitja legyen?
– Nem, mert jönnek a versenytársak…
• A profithoz kell valami „különleges” tudás
– Éppen annyira „különleges”, mint más
szakmákhoz.
– Arbitrázs, újítás és utánzás.
• Kreativitás, intuíció, vezetői karizma, határozottság stb.
• A vállalkozónak ezekben van komparatív
előnye. Az ő egyfajta „teljesítményalapú
béreként” is megragadható a profit.

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 28

 • Vállalkozói tudás – fizetett menedzser 36-37
• Profit
– Várható
– Tényleges
– Tényleges – várható
– „Ügyesség” – „Szerencse”
• Befektető – részvényes – vállalkozó –
menedzser
• Tulajdonos
– Őt illeti a profit.
– Hatalma van arra, hogy a profitmaximalizálás (a
várható profit) legyen a vállalati alapcél.

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 29

 37-38
1.2.2. Részvényesi érték
• Vállalat
– Részvénytársaság
– Részvényes (tulajdonos)
– Részvényesi cél
– Gazdasági jellegű hasznosság
• Pénzben mért bevételek és költségek
• Részvényesi érték maximalizálása
• Profit maximalizálása

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 30

 38-39
1.2.3. Megbízó és ügynök
• Korai kapitalista vállalat
– Tulajdonos és a menedzser ugyanazon személy
• Teljes vagyonával felel
– Tömegtermelés, tőkekoncentráció
• „Közösködés”
• Egyetemleges felelősség problémája
• Részvénytársaságok
– Korlátolt felelősség
– Világos társulási arányok
– Jogi személy
• Tulajdonos és a menedzsment elválik
• Adható-vehető

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 31

 40
– Több tulajdonos – egy vállalkozás
– Menedzselés átadása „ügynököknek”
– Képviseleti vagy megbízó-ügynök probléma
• „Figyeltetés”
– Szakemberekkel
– Piaci alapon
• Csak ameddig megéri

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 32

 40
1.2.4. Szabad pénzáramlások
• A vállalati gazdasági elemzések célja
kifejezetten a részvényesi célokhoz „tapad”.
• A vállalat működését a vevői befizetések,
valamint a bérek, beszállítói és egyéb költségek,
adózás és hitelügyletek után tekintjük.
• Ezek a maradékok a „szabad pénzáramlások”.
– Ez még nem profit
– Ha a szabad pénzáramlásokat csökkentjük a
tőkeköltséggel, akkor jutunk el a profithoz.

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 33

 E(Fn)
E(F2)
E(F1) E(FN)
0
… …
1 2 n N

F0

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 34