MENEDZSMENT ÉS

VÁLLALKOZÁSGAZDASÁGTAN

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 1

 1.1. Vállalkozásgazdaságtan
közgazdasági háttere
1.1.1. Érték, hasznosság
1.1.2. Lehetőségek és választások
1.1.3. Csere, alternatíva költség, hatékonyság
1.1.4. Komparatív előny és az ár

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 2

 1.2. Részvényesi érték
maximalizálása
1.2.1. Profit
1.2.1.1. Kamat, hozam
1.2.1.2. Kockázatmentes kamat
1.2.1.3. Kockázatos hozam

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 3

 Kockázatmentes Kockázatos 34
kölcsön befektetés

E(F1)
F1

F0 F0

E(r) E(r)

E(r)
rf

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 4

 34-35
1.2.1.4 Várható és tényleges profit
• Profit: bevétel mínusz költségek
+Bevétel
–Bérek, bérleti díjak, kamatok
• beszállítók, közüzem, adók stb.
• tulajdonos költségei is
• Lehetséges-e egy versenyző piacgazdaságban,
hogy tartósan, „csak úgy” profit legyen?
–Nem, mert jönnek a versenytársak…
• A profithoz kell valami „különleges” tudás
–Annyira „különleges”, mint más szakmákhoz
–Arbitrázs, újítás és utánzás (kreativitás, intuíció,
vezetői karizma, határozottság stb.)

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 5

 • A vállalkozónak ezekben van komparatív előnye.
36-38
Az ő egyfajta „teljesítményalapú béreként” is
megragadható a profit.
• Vállalkozói tudás – menedzser
• Kockázatvállalás kérdése
• Profit
– Várható
– Tényleges
– Tényleges – várható
– „Ügyesség” – „Szerencse”
• Befektető-részvényes-vállalkozó-menedzser
• Tulajdonos
– Őt illeti a profit
– Hatalma van arra, hogy a profitmaximalizálás (a
várható profit) legyen a vállalati alapcél.
2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 6
 37-38
1.2.2. Részvényesi érték
• Vállalat
– Részvénytársaság
– Részvényes (tulajdonos)
– Részvényesi cél
– Gazdasági jellegű hasznosság
• Pénzben mért bevételek és költségek
• Részvényesi érték maximalizálása
• Profit maximalizálása

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 7

 38-39
1.2.3. Megbízó és ügynök
• Korai kapitalista vállalat
– Tulajdonos és a menedzser ugyanazon személy
• Teljes vagyonával felel
– Tömegtermelés, tőkekoncentráció
• „Közösködés”
• Egyetemleges felelősség problémája
• Részvénytársaságok
– Korlátolt felelősség
– Világos társulási arányok
– Jogi személy
• Tulajdonos és a menedzsment elválik
• Adható-vehető

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 8

 39-40
– Több tulajdonos – egy vállalkozás
– Menedzselés átadása „ügynököknek”
– Képviseleti vagy megbízó-ügynök probléma
• „Figyeltetés”
– Szakemberekkel
– Piaci alapon
• Csak ameddig megéri

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 9

 40
1.2.4. Szabad pénzáramlások
• A vállalati gazdasági elemzések célja
kifejezetten a részvényesi célokhoz „tapad”.
• A vállalat működését a vevői befizetések,
valamint a bérek, beszállítói és egyéb költségek,
adózás és hitelügyletek után tekintjük.
• Ezek a maradékok a „szabad pénzáramlások”.
– Ez még nem profit
– Ha a szabad pénzáramlásokat csökkentjük a
tőkeköltséggel, akkor jutunk el a profithoz.

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 10

 E(Fn)
E(F2)
E(F1) E(FN)
0
… …
1 2 n N

F0

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 11

 41-42
1.3. Vállalkozásgazdaságtan
elemzési alapjai I.
1.3.1. Üzleti gazdaságtani elemzések
és a korlátozott racionalitás
• Tökéletesen racionális gazdasági elemzés
– „Jó – nem jó?” és „Melyik a jobb?”
• Beágyazott elemzések tömege, végtelen apró
elemzések láncolata
• Korlátozott racionalitás
– A gazdasági elemzések „méretgazdaságossága”

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 12

 42
1.3.2. Pénzáramlások becslése
– kompromisszumokkal
• Éves pénzáramlások
• „Szakértők – pénzügyesek”

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 13

 „szakértők”
Ár
Db

Költségek
Db

Ár Költségek
Ár
Db
Költségek

„pénzügyes”
E(Fn)
E(F2)
E(F1) E(FN)
0 … …
1 2 n N

F0

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 14

 43
1.3.2.1 Várható pénzáramlások és
a kockázat elválasztása

E(F1)

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 15

 E(Fn)
E(F2)
E(F1) E(FN)
0 … …
1 2 n N

F0

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 16

 43
1.3.2.2. Reálértelmű
pénzáramlás-becslés
• Alapszabály, hogy egyeztetni kell a tőke
költségének megadásával.
– A tőke költségét reálértelemben adjuk majd meg.
• Jellegzetes problémák
– Relatív árváltozások
– Értékcsökkenés leírási szabályai
• Az elszámolható összeg reálértékben kisebb lesz, mint
nominálisan értelmezve!

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 17

 44
1.3.2.3. Bevételek és költségek
megragadása
• Nem utólagos bevétel-költség elemzések, hanem
jövőre vonatkozó becslések!
• Csak a döntés miatt fellépő bevételek és
költségek
– „Vele – nélküle”
• „Elkerülhetetlenül” fellépő bevételek és
költségek nem számítanak
– Múltban már megtörtént
– Múltban már eldőlt
– Ezek elsüllyedtek

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 18

 44-45
• Költségek megragadása
–Még nem beszerzett, nem megvásárolt, de
korlátlanul rendelkezésre álló erőforrások
• „piaci” ár
–Már meglévő erőforrás
• Nem pótolható
– munkaerő, eszköz stb.
– Milyen legnagyobb többletérték előállítására képes
•Dolog eladásából, ekkor a költség a „piaci” ár.
•Másik projektünknél termelt értéktöbblet
• Pótolható (beszerezhető)
– Értéke nem lehet nagyobb vételi („piaci”) árnál.
– Értéke nem lehet kisebb az eladási árnál, illetőleg a
„máshol” jelentkező többletérték előállításnál.

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 19

 46
• A költség akkor nulla, ha eladhatatlan,
máshol használhatatlan erőforrásról van
szó.

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 20

 • Példa
–Tervezett egyéves projektünkön két
munkatársunk dolgozna. Mindegyikük
fizetése évi 2 mFt.
• Egyiküket egy másik területről csoportosítanánk
át, ahol – sokéves rutinja miatt – „dupla” munkát
végez.
• Másikuk helyett ugyan fél áron is találnánk új
munkaerőt, de sajnos már leszerződtünk vele.
Máshol nincs számára munka.
–Mekkora bérekkel számoljunk?

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 21

 • Példa
–Tervezett projektünk során felhasználnánk
vállalatunk raktárkészletét.
• Tavaly vettük 10 mFt-ért.
• 5 mFt-ért eladható (illetve megvehető).
• Felhasználásával új termékeink 8 mFt-tal
adhatók el többért.
• Ha egy másik projektben használnánk fel, ott 7
mFt-tal emelné a profitot.
–Mekkora költséggel számoljunk?

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 22

 • Példa
–Projektünk marketingköltsége 50 mFt,
azonban hatására más projektünk bevételei
(költségei nem) is emelkednek 10 mFt-tal.
–Mekkora értékkel számoljunk?

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 23

 • Példa
–Műemlék kastélyunk csak szálloda vagy
múzeum funkciójú lehet, esetleg bérbe
adhatjuk irodának. Most a szálloda ötletet
fontolgatjuk.
–A bérbe adás évi 10 mFt-ot hozna.
–Múzeumként 30 millió profitot hozna, igaz, ez
csak 15 millióval több annál, mintha a
múzeumot máshol valósítjuk meg.
–Mekkora éves költséggel kalkuláljunk?

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 24

 46
• Nézzük tovább a költségeket!
– Fix és változó költségek

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 25

 C

FC

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 26

 C

VC

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 27

 46-47
• Fix + Változó = Összes
• De vigyázzunk! A fix költségek elsüllyedt
költségek, így irrelevánsak.
• Vagy, valójában változó költségekről van szó,
csak elemzési praktikumból tekintjük ezeket
fixnek.
– Kvázi fix költségek
– Elkerülhető fix költségek
– Korlátozottan racionális gazdasági elemzési
mozzanat itt is!
• „Zöldmezős” sörgyárépítési példa
– Portásfülke

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 28

 47-48
1.3.2.4. Minden adó utáni szemlélet
• Adózástól nem tekinthetünk el…
• Minden adó utáni értelem
– Ha most kivenném a pénzem a vállalkozásból
• eladnám részvényeimet és az árfolyamnyereséget
leadóznám és/vagy
• osztalékot kapnék és azt adóznám le,
– akkor ennyi pénzem lenne.
– Ehhez képest várhatóan több pénzhez jutok-e, ha
megvalósítjuk a projektet, majd ezután „veszem
ki” a pénzem.

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 29

 48-49
1.3.3. Osztalékközömbösség
• Térjünk vissza a szabad pénzáramlásokhoz.
Ezek vajon megegyeznek az adózás utáni
osztalékokkal?
• A válaszhoz előbb meg kell érteni az
osztalékközömbösség feltételezését.
– Eszerint a részvényes vagyoni helyzete független az
osztalékfizetés ütemétől
– Ehhez kell
• Részvényesi érdek tökéletes képviselete
• Nulla tranzakciós költségek
• Hatékony tőkepiaci árazódás
• Torzításmentes adórendszer

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 30

 49
1.3.4. Pénzáramlások függetlensége
• Osztalékközömbösség
– Szemléletbeli következmény
• Nem a vállalati érték maximalizálása a cél, hanem a
részvényesi
– Elemzési következmény
• A szabad pénzáramlások azonosak az adózás utáni
osztalékokkal?
• Nem feltétlenül, értéküket tekintve viszont igen.
• Ha viszont ez így van, akkor legegyszerűbb úgy tekinteni,
mintha a szabad pénzáramlásokat mindig azonnal kifizetnék
osztalékként.
• Lehet, hogy nem így van, viszont ez a részvényesi
szempontból közömbös.
• Úgy tekintjük, mintha állandó ki-be fizetgetés lenne.

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 31

 49-50
• Nagyjelentőségű ez a megközelítés
– Az egyes üzleti projektek pénzáramlásai így nem
„keverednek” össze.
• „Zsebből-zsebbe”
– Egy projekt pénzáramlásai önmagukban
tekinthetők, tekintendők!
– Ez a pénzáramlások függetlenségének elve
• „szabad pénzáramlások” - „adózás utáni
osztalékok” - „nettó pénzáramlások”
• A pénzáramlások nem tartalmazzák a tőke
költségét, így ezt le kell még vonjuk.
– Annak a tőkének a költségét, amit „nem vitt el”,
amit – ha legtöbbször közvetve is –, de beruház.

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 32

 51

E(Fn)
E(F2)
E(F1) E(FN)
0
… …
1 2 n N

F0

2007. ősz Andor György ~ Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 33