AZ EMÉSZTÉS

SZERVRENDSZERE
Dr. Bartusné Szabó Eleonóra
Wesley János Főiskola
Szociális munkás szak levelező tagozat
Az emésztés szervrendszere,
az emésztés mechanizmusa

Dr. Bartusné Szabó Eleonóra

Wesley János Főiskola
Szociális munkás szak levelező tagozat
 Tartalom

 Az Emésztés szervrendszerének feladata

 Tápanyagok és Építőanyagok
 Enzimek
 A Tápcsatorna szerkezete és felosztása
 A Tápcsatorna működése
 Az emésztőszervek működése
1. Táplálékfelvétel
2. Az ételek mechanikus felaprózása (rágás)
3. A táplálék szállítása (nyelés, peristaltica)
4. A táplálék enzymatikus lebontása substrátokká
(emésztés)
5. A substrátok felszívódása a keringésbe
(resorptio)
6. Sejtanyagcsere (metabolizmus)
7. Salakanyagok kiürítése (defecatio)
 Tápanyagok és építőanyagok
 Fehérjék  Víz
 Szénhidrátok  Ásványi sók
 Zsírok  Vitamnok
 Emészthetetlen
növényi rostok
A szervezet folyadékforgalma

Összes víz
100 %

Intracelluláris Extracelluláris
70 % 30 %

Egyéb testnedvek
Interrstitialis tér Intravasalis tér
(nyirok, agyvíz stb.)
31 % 7 % 2%
 Vitaminok
Zsírban oldódó Vízben oldódó
 A (retinol)  B1 (thiamin)
 D (kalciferol)  B2 (riboflavin)
 K  B6 (piridoxin)
 E (tokoferol)  B12
 Folsav
 C (aszkorbinsav)
Vitaminok II.
 Enzimek
 Szerves katalizátorok  Az enzimek típusai:
 Szubsztrát – Fehérjebontó enzimek
 Allosztérikus gátlás, – Szénhidrátbontó enzimek
aktivitás
– Zsírbontó enzimek
 Az enzimműködés
– Nukleinsav bontó enzimek
feltételei:
– Egyéb
– Megfelelő hőmérséklet

– Megfelelő vegyhatás

– Megfelelő anyagok
Az enzimek működése
Az emésztőrendszer működése
 Tápanyagok sorsa a szervezetben
– Fehérjék – aminosavak – nitrogén
– Szénhidrátok – glukóz
– Zsírok – zsírsav és glicerin
 A szervezet energiaforgalma
– Alapanyagcsere
– Izodinámia törvénye
 Az emésztés fogalma

A tápanyagok vízben oldható

alkotóelemekre bontása, hogy az
alkotórészeik a bélfalon felszívódni és a
vérpálya útján a sejtekhez eljutni
képesek legyenek
 A tápcsatorna szerkezete és
felosztása
 Nyálkahártya (tunica mucosa)
 Nyálkahártya alatti réteg (tunica
submucosa)
 Izomréteg (tunica muscularis)
 Savós hártya alatti réteg (tunica
subserosa)
 Savós hártya réteg (tunica serosa)
A tápcsatorna szerkezete
 Az emésztőrendszer szakaszai
 Felső szakasz
– Szájüreg (cavum oris)
– Nyelv (lingua)
– Fogak (dens)
– Garat egy része (pharynx)
– Torok (faux, isthmus
fauicum)
– Nyelőcső (oesophagus)
 Középső szakasz
– Gyomor (ventriculus,
gaster)
– Vékonybél (intestinumn
tenue)
 Alsó szakasz
– Vakbél (cecum)
– Vastagbél (intestinum
crassum)
– Végbél (rectum)
 Járulékos részek
– Máj (hepar)
– epehólyag (cholecysta)
– hasnyálmirigy (pancreas),
– nyálmirigyek (glandulae),
– hashártya(peritoneum)
Az emésztőrendszer felső szakasza
Az emésztőrendszer felső szakasza
Szájüreg (cavum oris) Nyelv (lingua)
× Szájtornác × Nyelvgyök
× Szájüreg × Nyelvcsúcs
× Pofa × Papillák
× Foghús Nyálmirigyek
× Szájpad × Fültőmirigy (glandula
– Kemény szájpad (palatum parotis)
durum) × Állkapocs alatti mirigy
– Lágy szájpad (palatum (glandula
molle)
submandibularis)
 Nyelvcsap (uvula) × Nyelv alatti mirigy
(glandula (sublingualis)
× Kis nyálmirigyek
 Szájüreg részei
Fogak előtti előcsarnok
v. szájtornác
Határolja:
 elölről és oldalról:
– az ajkak és a pofák
 belülről:
– foghús
– fogak

A fogsorokon belüli
szájüreg
Határai:
– szájpad (kemény és
lágy)
– nyelv
Torok
Nyelv háti felszíne
 Fogak
Maradandó fogak (egy
kvadránsban):
- 2 metszőfog (dens
incisivus)
- 1 szemfog (dens caninus)
- 2 kisőrlő (dens
premolaris)
- 3 nagyőrlő (dens molaris)
- Fogkorona (corona
dentis)
- Fognyak (cervix dentis)
- Foggyökér (radiy dentis)
- Zománcállomány
- Dentinállomány
- Cementállomány
- Pulpa

Tejfogak:
- 2 metszőfog
- 1 szemfog
- 2 őrlőfog
A szájüregbe nyíló nyálmirigyek
 Fültőmirigy (glandula parotis)
 Állkapocs alatti mirigy (glandula submandibularis)
 Nyelv alatti mirigy (glandula subliqualis)
 Járulékos nyálmirigyek

A nyálmirigyek feladata:
 a szájnyál termelése
 a táplálék szénhidrátjai bontásának megkezdése
Nyálmirigyek
A nyál összetétele
 Emésztés a szájüregben
 Rágás
A táplálék
mechanikus szétaprózása (elülső fogak)
– falattá őrlése (rágófogak)

 Nyál és nyálelválasztás
A nyál lehet
híg (a nyálkahártyát tartja nedvesen)
sűrű emésztőnyál
Két szénhidrátbontó enzim:
 ptialint (a keményítőt hasítja)
 maltázt
 Garat (pharynx)

1. Orri szakasz
Képletei:
– fülkürt (ún. Eustach-kürt)
garati nyílása,
– garatmandula,
– orrüreg garati nyílása
2. Száji szakasz
- Torok (faux)
– A légutak és az emésztőutak
közös része
3. Gégei szakasz
– Itt ered a nyelőcső és a gége
(a gégefedővel)
Nyelőcső (bárzsing) oesophagus
 Nyaki szakasz
– gége és légcső mögött
 Mellkasi szakasz
– aorta ívétől indulva lefelé
haladva átfúrja a
rekeszizmot
 Hasi szakasz
– rövid, a gyomorszájba megy
át
Nyelőcső perisztaltika
Emésztés szervrendszerének középső
és alsó szakasza
 A középső szakasz
Gyomor (gaster)
× Gyomorszáj (cardia
Vékonybelek
ventriculi) (intestinum tenue)
× Gyomortest (corpus
ventriculi) × Patkóbél (duodenum)
× Kisgörbület (curvatura minor)
× Éhbél (jejunum)
× Nagygörbület (curvatura
major) × Csípőbél (ileum)
× Gyomofenék (fundus
ventriculi)
× Gyomorkapu (pylorus)
× Gyomorüreg (antrum)
× Záróizom (m. sphincter
pylori)
 Gyomor részei
 kis-
és nagygörbület
 gyomorszáj (cardia)
a nyelőcső gyomorba
(fundus)
a felső tágulata (általában
levegővel telt)
 gyomorkapu
(pylorus)
a vékonybélbe vezető
nyílás (a gyomorzáró
izom zárja)
Gyomor helyzete
Gyomor nyálkahártyája
Gyomor izomszövete
Gyomorfal szerkezete
 Gyomoremésztés
A gyomornedv tartalmaz:
 enzimeket:
 fehérjebontó pepszin
 tejolvasztó kimozin
 zsírbontó lipáz
 híg sósavat
 nyákot (megakadályozza, hogy a sósav
megeméssze a gyomor falát)
A gyomornedv legfontosabb szerepe: a
fehérjeemésztés
 Máj (hepar)
Bal lebeny (lobus sinister)
Jobb leneny (lobus dexter)
H alakú barázda
1. (májkapu (porta
hepatis)
- Vena portae
- A. hepatica
- Ductus hepaticus
- Nyirokerek, idegek
2. Epehólyag (vesica
fellea)
3. Alsó üres visszér (v.
cava inferior)
Máj elülső felszíne
Máj alulsó felszíne
Májkeringés
Máj-epe-hasnyálmirigy komplexum
 Máj működése
1. Az epe termelése
2. Epesavtermelés
3. Az epefesték (bilirubin) termelése
4. Vérképzés
5. Vérraktár
6. Fehérje anyagcsere
 Aminosavakból fehérjéket
 Aminosavakból nem esszenciális aminosavakat
 Aminosavakból szénhidrátokat képez
 Máj működése
7. Szénhidrát anyagcsere
 Vércukorból glikogén képzése és raktározása
 Glikogént zsírrá alakítja vissza
 A szénhidrátokat átalakítja szírrá
8. Zsíranyagsere
 A zsír zsírsav és glicerinre bontása
 Szénhidrát zsírrá alakítása
 A koleszterin lebontása és kiválasztása
9. Vitaminok anyagcseréje
 Karotinból A vitamin képzése
 B12 vitamin és folsav raktározása
 Hatásos D vitamin képzés
 K vitamin jelenlétében protrombin termelés
10. Méregtelenítés
 Hasnyálmirigy
 Fej (caput pancreatis)
 Test (corpus pancreatis)
 Farok (cauda pancreatis)

Külső elválasztású része:

- Tripszin
- Amiláz
- Lipáz
- Kollagenáz, elasztáz
- Nukleáz
- Szekretin
- Kolecisztokinin
Belső elválasztású része:
- Langerhans szigetek:
- A sejt: glukoagon
- B sejt: inzulin
- D sejt: szomatosztatin
Hasnyálmirigy enzimjei
 Vékonybél szakaszai
 Patkóbél, nyombél v. epésbél (duodénum)
 homorulatába illeszkedik a hasnyálmirigy feje
 ide nyílik:
 az epehólyag és a máj közös kivezetőcsöve
 a hasnyálmirigy vezetéke

 Éhbél (jejunum)

 Csípőbél (ileum)
Patkóbél
Vékonybelek helyzete
Vékonybelek vérellátása
Vékonybelek felszívó rétege
Enterohepatikus körforgás
Emésztőnedvek
 Emésztés a vékonybélben
Emésztőnedvei:
 Hasnyál (pancreas-nedv)
Enzimjei:
 fehérjebontó tripszin
 szénhidrátbontó amiláz, maltáz, laktáz
 zsírbontó lipáz
 Epe
Szerepe: a hasnyál emésztő hatásának fokozása
(pl. az epesavval)
 Bélnedv
A fehérjék és szénhidrátok hasadási termékeit végső
összetevőikre bontja
 Az alsó szakasz
Vakbél (cecum)
× Ileocecalis szájadék (Bauhin billentyű)
× Féregnyúlvány (processus vermiformis)
Vastagbelek (intestinum crassum)
× Felszálló vastagbél (colon ascendens)
× Haránt vastagbél (colon transversum
× Leszálló vastagbél (colon descendens)
× Szigmabél (colon sigmoideum)
Végbél (rectum)
× Belső és külső záróizom (m. sphincter ani internus et
externus)
× Végbélnyílás (anus)
Vakbél a féregnyúlvánnyal
Vakbél a féregnyúlvánnyal
Vakbél és féregnyúlvány helyzete
Vastagbelek (vékonybelek nélkül)
Vastagbelek
 A
bélmozgást

befolyásoló
anyagok
Végbél
Emésztés folyamata (ismétlés)
Emésztőrendszer helyzete elölről és
hátulról
Hasi és mellkasi szervek helyzete elölről
és hátulról
Emésztőrendszer
helyzete oldalról
Hasi és mellkasi szervek helyzete
jobbról és balról
 Hashártya
Kettős falú savós hártya:
- Parietalis (fali) lemez
- Visceralis (zsigeri) lemez
- Üreg (cavum peritenei)
- Folyadék (liquor peritonei)

- Kis cseplesz (omentum minus)

- Nagy cseplesz (omentum majus)
- Bélfodor (mesenterium)
Nagy cseplesz
Bélfodor
Bélfodor
Bélfodor gyökere
Bélfodor gyökere
 A szervek hasüregi viszonyai
Intraperitonealis Infraperitoneális szervek:
szervek: - Rectum (részben)
- Gyomor
- Húgyhólyag
- Duodenum (részben)
- Méhnyak
- Jejunum et ileum
- Prostata
- Colon transversum
Retroperitoneális szervek:
- Colon sigmoideum
- Duodenum (részben)
- Rectum (részben)
- Pancreas
- Máj, epeutak
- Colon ascendens et
- Lép descendens
- Uterus - Vesék, húgyvezetékek
- Aorta et v. cava inf.