Légszennyezés

Újrahasznosítás
Légszennyezés:
A levegőszennyezés a környezetszennyezés egyik típusa.
A levegő 77,9% nitrogént, 21,1% oxigént és 1% egyéb gázt és vegyületet tartalmaz.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy minden  tevékenység légszennyezésnek számít, ami

által olyan anyagok és energiák kerülnek a levegőbe, amelyek veszélyeztetik az élővilág
egészségét, illetve akadályozzák a környezetben történő kikapcsolódás és egyéb
jogszerűen igénybe vehető lehetőségek kihasználását.
Típusai:
Kétféle levegőszennyezést különböztetünk meg:
1.Természetes eredetű levegőszennyezés: ide sorolhatók a természeti katasztrófák, illetve
természetes folyamatok bekövetkezése általi légszennyezés, mint például az erdőtüzek vagy
a vulkáni kitörések.
2.Ember okozta levegőszennyezés: ide soroljuk az ipari, mezőgazdasági és a
közlekedési eredetű levegőszennyezést.
 Környezetszennyezés:
A környezetszennyezés az élőlények környezetének kedvezőtlen irányú megváltoztatása, a
környezeti elemek,levegő, víz, talaj előnytelen összetétel-változásával és minőségromlásával
járó tevékenység, illetve jelenség vagy maga az előnytelen összetétel-változást és
minőségromlást okozó anyag. A környezetszennyezés lehet fizikai (zajszennyezés,
légszennyezés,fényszennyezés), kémiai (szennyvíz, talajszennyezés, túlzott
agrokemizálás), vagy biológiai természetű (mesterségesen átalakított – például GMO,
génmódosítás – vagy tájidegen élőlények alkalmazása).
 1. Zajszennyezés:
A zaj szintjét egy bizonyos (A) egyenértékhez képest mérik, számbeli értéke a decibel..
A zajterhelési határérték 65 decibel, mely felett már zajszennyezésről beszélünk.
Ha két azonos értékű forrást üzemeltetünk, a források zajerőssége nem kétszereződik
meg, ily módon nem is csökken. (Például két 60 decibeles zajerősség esetén az
eredmény nem 120 lesz, hanem 63). A mérések azt bizonyítják, hogy a 0 decibeles
szint nem létezik, hiszen még egy csendes erdőben is körülbelül 20 decibeles a
zajerősség.
 2. Légszennyezés
A levegőszennyezés fő okai közül jelentős a közlekedési járművek belsőégésű
motorjainak kibocsátása, valamint az épületek fűtőberendezéseinek
(kazánjainak) kibocsátása.A gépjárművek ólomszennyezése megszűnt, de
tökéletes égés esetén is CO2-t (szén-dioxidot) és vízgőzt, tökéletlen égés
esetén még szénhidrogéneket és szén-monoxidot is kibocsátanak, valamint
súlyos probléma a szálló por kibocsátása is (fékek, autógumik az úton). A
WHO becslése alapján évente 700 ezerrel kevesebb ember halna meg a
fejlődő országokban, ha ezeket a levegőszennyezőket kivonnák a forgalomból.
Bár az elektromos autók motorjában káros kibocsátás nem keletkezik, de a már
elhasznált akkumulátorok tárolása és újrahasznosítása is nagyon káros a
környezetre. A Világbank 2010-re 816,4 millióra teszi a motoros járművek
számát, szemben az 1990-es 586 milliós adattal.
 3. Fényszennyezés:
A fényszennyezés az esti égbolt
mesterséges fényforrásokkal történő
fölösleges, energiapazarló és
környezetkárosító megvilágítása. Az
emberi és a technikai civilizáció gyors
fejlődése oda vezetett, hogy annak a
fénynek a mennyisége, amit a
városok pazarló világítása jelent,
közvetlen környezetkárosító
tényezővé vált. Az állandósuló
fényszennyezés egészségügyi,
közlekedésbiztonsági, ökológiai és
tájvédelemi szempontból is
kockázatot jelent, miután megvalósul
az ember és a Föld élővilágának
állandó zavarása, ami hatalmas
energiapazarlással és közvetett
módon környezetszennyezéssel is jár.
 a) Szennyvíz:
A szennyvíz az ipari vagy háztartási vízfogyasztás végterméke, lényegében bármely
olyan víz, amely emberi behatásra szennyeződött, illetve eredeti minősége romlott. A
kommunális szennyvíz az ipari felhasználók, illetve a háztartások által kibocsátott
szennyvíz. Legfőképpen emberi salakanyagokból, ipari felhasználás során keletkezett
szennyvízből valamint tisztítási és tisztálkodási felhasználású vízből áll. A kommunális
szennyvíz különösen fertőzésveszélyes, mivel igen nagy mértékben tartalmaz
mikroorganizmusokat és egyéb szerves anyagokat.
 b) Talajszennyezés:
A talajszennyezés a környezetszennyezés azon fajtája, melynek
során az emberi tevékenység elsősorban a talaj minőségét
rombolja. Habár a talaj szennyeződését elsősorban a szemét és a
hulladéklerakók okozzák, áttételesen a víszennyezés is okozhatja
a talaj minőségének romlását.
A talajszennyezés leggyakoribb forrásai a szemét- és
hulladéklerakók. Ha nem tartják be a környezetvédelmi előírásokat,
veszélyes anyagok (mérgek,nehézfémek) szivárognak a talajba.