A Truman-elv – 1/20

 Az Egyesült Államok és a Szovjetunió viszonya

 1947-ben látványos romlás a diplomáciai kapcsolatokban
- mindkét nagyhatalom tartósította katonai jelenlétét
 Törökország
- Sztá lin fekete-tengeri kijá ratot akart szerezni
 Görögország
- polgá rhá ború tö rt ki (1941–49): kommunistá kat vs. royalistá k

Churchill és Sztálin „százalékos

egyezménye” 1944. október 9-én.
Magyarország esetében másnap 80-
20%-ra módosították az egyezséget,
a Szovjetunió javára.
Brit karikatúra 1947-ből
 A Truman-elv – 2/20

 Az Egyesült Államok és a Szovjetunió viszonya

 Truman meghirdette 1947 má rciusá ban a feltartóztatás politikáját
- Truman-doktrína: a kommunizmus terjedésének
megállításáért gazdasági és katonai segítséget kell nyújtani
a fenyegetett országoknak
- a gö rö gö k 1949-re legyő zték a kommunista partizá nokat
ennek kö szö nhető en

Korabeli címlap – Karikatúra az új amerikai

külpolitikáról
 A Marshall-segély beindítása – 3/20

 Európa rekonstrukciója
 a kontinens országai belső erőforrásaikból nem tudták újra
beindítani a növekedést
- tő kehiá ny
- negatív kü lkereskedelmi mérleg az USA felé
 súlyos szociális problémák
- á ruhiá ny
- jegyrendszer
- munkanélkü liség

Az egy főre eső GDP Franciaországban, Nagy-Britanniában és (Nyugat-)Németországban

 A Marshall-segély beindítása – 4/20

„Az Egyesü lt Á llamok kü lpolitiká já nak egyik első dleges célja olyan feltételek
megteremtése, amelyek kö zö tt mi és má s nemzetek kialakíthatjuk a minden kényszertő l
mentes életmó dot. Ez volt a Németorszá g és Japá n elleni há ború alapvető tétje. Olyan
orszá gok fö lö tt arattunk győ zelmet, amelyek arra tö rekedtek, hogy akaratukat és
életmó djukat rá kényszerítsék má s nemzetekre.
A kényszertő l mentes nemzetek békés fejlő désének biztosítá sa érdekében az Egyesü lt
Á llamok vezető szerepet vá llalt az Egyesü lt Nemzetek felá llítá sá ban. [...] A szabad
nemzetek megsegítése nem jelent tö bbet, mint annak nyílt elismerését, hogy a
totalitá rius rendszereknek a szabad népekre kö zvetlen vagy kö zvetett agresszió val való
rá kényszerítése alá á ssa a nemzetkö zi béke és ennél fogva az Egyesü lt Á llamok
biztonsá gá nak alapjait.
A világ néhány országának népeire legutóbb akaratuk ellenére totalitárius
rendszereket kényszerítettek rá. [...]
A vilá gtö rténelemnek jelen pillanatában csaknem minden nemzetnek választania
kell a két életmód alternatívája között. A vá lasztá s nagyon gyakran nem szabad. [...]
Meggyő ző désem, hogy segítségü nknek gazdasá gi és pénzü gyi segély formá já ban kellene
megnyilvá nulnia, amely elengedhetetlenü l szü kséges a gazdasá gi stabilitá shoz és a
politikai intézmények szabá lyszerű mű kö déséhez. [...]
A totalitárius rendszerek csírái a nyomorúságból és a szükségből táplálkoznak. A
szegénység és polgá rhá ború rossz fö ldjében terjednek el és nö vekszenek. Teljesen
akkor fejlődnek ki, amikor egy népben kihalt a jobb jövőbe vetett remény.”
(Truman elnö k kongresszusi ü zenetébő l, 1947 má rciusa)
 A Marshall-segély beindítása – 5/20

 Európa rekonstrukciója
 az USA meghirdette a Marshall-segélyt
- bő kezű tá mogatá s Euró pa ú jjá építé séhez
- a piacgazdasá gokat tá mogattá k
- tö bb, mint 13,5 milliá rd dollá r
- gazdasági és politikai érdek is motiválta

Az egy főre eső GDP Franciaországban, Nagy-Britanniában és (Nyugat-)Németországban

 A Marshall-segély beindítása – 6/20

 Európa rekonstrukciója
 az USA meghirdette a Marshall-segélyt
- az Euró pai Gazdasá gi Együ ttmű kö dési Szervezet koordiná lta
- a teljesítmé ny 1950-re meghaladta a há ború elő tti szintet

A Marshall-segély 1948 és 1951 közt

A támogatás főként áru formájában érkezett

 A Marshall-segély beindítása – 7/20

 Európa rekonstrukciója
 a Szovjetunió és a szovjetizált országok tervgazdasága
nem illeszkedett be az új rendszerbe
- a szovjet blokk orszá gainak megtiltották, hogy részt vegyenek a
programban
- így megmaradt a szovjet befolyá s

A Marshall-tervet elutasító plakát – A francia kommunisták Amerika-ellenes plakátja

 A Marshall-segély beindítása – 8/20

„A Kreml parancsa irá nti engedelmesség az a kritérium, amelynek alapjá n

meghatá rozunk egy ’csatló s’ á llamot. E definíció szerint tehá t Albá nia, Bulgá ria,
Csehszlová kia, Lengyelorszá g, Magyarorszá g és Romá nia csatló sá llam.
A szovjet hatalom anató miá ja a csatló sá llamokban
Miben á ll a szovjet hatalom anató miá ja ezekben az orszá gokban? A szovjet
befolyá s és ellenő rzés négy alapvető tényező n nyugszik:
a) bizonyos hagyomá nyos kö telékek, példá ul a pá nszlávizmus és az ortodox
egyhá z, illetve a csatló sá llamok népessége egyes rétegeiben élő kö zö s félelem a
német agresszió ú jjá éledésétő l;
b) a szovjet fegyveres erő k és biztonsá gi csoportok azonosítható elemeinek
jelenléte vagy fojtogató kö zelsége;
c) a Kreml behatolá sa és uralkodó szerepe a kormá nyban, a pá rtban és az
ö sszes tö bbi tö megszervezetben (a gazdasá gi vá llalatokat is beleértve) szovjet
és helyi nemzetiségű elemeken keresztü l;
d) a kö zö s kommunista ideoló gia, amelyhez az uralkodó csoportok tartjá k
magukat.”
(Az amerikai politika alapelvei a kelet-euró pai szovjet csatló s á llamok
tekintetében, 1949. szeptember 14.)
 A Marshall-segély beindítása – 9/20

 Európa rekonstrukciója
 Moszkva létrehozta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát
(KGST) 1949-ben
- kö zvetlen á rucsere-egyezmények (= barter kereskedelem)
- kizá rtá k a piacgazdasá gi viszonyokat

A KGST 1986-ban
 A kelet-közép-európai térség szovjetizálása – 10/20

 A szovjetizálás fázisai
 koalíciós/népfrontos szovjetbarát kormányok
- a kulcspozíciókat kommunisták kapták meg
- radikális földreform (nagybirtokrendszer felszámolása)
- a közigazgatásban kommunistabarátokra cserélték
a polgári pártok embereit

Plakátok a szovjetizáció idejéből

 A kelet-közép-európai térség szovjetizálása – 11/20

 A szovjetizálás fázisai
 választások
- látszólag demokratikus legitimáció
- visszaélések, manipulációk
- nem mérhető a támogatottság (kö zö s lista má s pá rtokkal)
„A kommunista hatalomá tvétel az 1944-1945 kö zö tt a szovjet katonai ellenő rzés alá
kerü lt térségben nem feltétlenü l egy elő re meghatá rozott egységes má trix szerint ment
végbe, bá r há rom fő tényező azonosítható :
1. a Szovjetunió és a helyi kommunista pá rtok dö ntő befolyá sa a belső politikai
eseményekre,
2. a Nyugat á ltal csak félszívvel tá mogatott nem kommunista erő k fokozatos
felszá molá sa,
3. a szö vetségesek viszonyá nak romlá sa, amely hozzá já rult az egymá ssal szemben á lló
ideoló giai és katonai tö mbö k kialakulá sá hoz.
[...] Sztá lin dö ntését a szovjet típusú rendszert mű kö dtető kelet-euró pai kormá nyok
létrehozá sá ró l 1947 ő szen sokkal inká bb taktikai, mintsem ideoló giai megfontolá sok
vezették. Kelet-Euró pa a szovjet vezetés szá má ra első sorban egy kiterjedt biztonsá gi
zó ná t jelentett: a szovjet jelenlét jegelte a terü leti konfliktusokat e térségben, Moszkva
prioritá sa pedig az euró pai hatá rok és az ú j á llami és tá rsadalmi berendezkedés
mielő bbi stabilizá lá sa lett.”
(Stefano Bottoni: A várva várt Nyugat. Kelet-Európa története 1944-től
 A kelet-közép-európai térség szovjetizálása – 12/20

 A szovjetizálás fázisai
 Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája (Kominform)
- Moszkvából ezen keresztül felügyelték a helyi kommunista
pártokat
 a titkosszolgálatok kiiktatták a politikai ellenfeleket
- ellenzé kiek; koalíció s partnerek; „belső ellenségek”
- bö rtö n; emigrá ció ; kivé gzés
- „kriptokommunistá k”: má s pá rtokba épü ltek be
 a kommunista párt magába olvasztotta a „megtisztított”
baloldali pártokat (szociáldemokratákat)
- megszűnt a többpártrendszer
„Két ellentétes politika alakult ki: az egyik oldalon a Szovjetunió és a demokratikus
országok politikája, amely az imperializmus aláásására és a demokrácia
megszilárdítására irányul, a má sik oldalon az Egyesü lt Á llamok és Anglia politiká ja,
amely az imperializmus megerő sítésére és a demokrá cia megfojtá sá ra irá nyul [...] Ily
mó don két tá bor alakult ki [...] A két ellentétes tá bor [...] harca a kapitalizmus á ltalá nos
vá lsá gá nak tová bbi kiélező dése, a kapitalizmus erő inek gyengü lése, a szocializmus és
a demokrá cia erő inek gyarapodá sa kö zepette megy végbe.”
(A Kominform á llá sfoglalá sa, 1947)
 A hidegháború kialakulása – 13/20

 A „két tábor, két világ” viszonya

 kibékíthetetlen ellentétet vizionáltak
- katonai–politikai és ideológiai szembenállás
 a két szuperhatalom kö zt nem volt kö zvetlen há ború
- 1947-től beszélhetünk hidegháborúról
- a perifériákon több háború zajlott
 A hidegháború kialakulása – 14/20

 A „két tábor, két világ” viszonya

 fegyverkezési verseny
- a Szovjetunió 1949-re rendelkezett atomfegyverrel
- fejlesztették a nukleá ris tö ltetet cé lba juttató eszkö zö ket is
- hagyomá nyos fegyverarzená l mennyiségi és minő ségi fejlesztése

Karikatúra a hidegháborús erőegyensúlyról – Nukleáris töltetek száma

 A hidegháború kialakulása – 15/20

A NATO és a
Szovjetunió
védelmi
kiadásainak
alakulása

Az USA védelmi
kiadásainak és
GDP-jének
alakulása
 Németország kettéválása – 16/20

 A megszállt Németország
 a nyugatiak támogatták Németország talpraállítását
- egyesítették gazdasá gilag a 3 megszá llt ö vezetet
- ú j fizető eszkö zt vezettek be
 a Szovjetuniónak nem volt érdeke az ország megerősítése
- Sztálin blokád alá vonta Nyugat-Berlint (1949-ig)
- légiszállításokkal oldottá k meg az ellá tá st

Berlint segítő repülőgép – A légihidak

 Németország kettéválása – 17/20

 A két Németország (1949–1990)

 Németországi Szövetségi Köztársaság (NSZK = BRD)
 Német Demokratikus Köztársaság (NDK = DDR)

A határ – Nyugat- és Kelet-Németország

 A NATO és a Varsói Szerződés – 18/20

 A katonai tömbök
 NATO, 1949
- Nyugat-Euró pa „védő pajzsa”
 Varsói Szerződés, 1955
- a „keleti blokk” együ ttmű kö dése
„E szerző désben részt vevő Felek, ú jbó l
hitet téve az Egyesü lt Nemzetek
lapokmá nyá nak céljai és elvei mellett […]
megő rzik a szabadsá got, népeiknek a
demokrá cia, az egyéni szabadsá g és a jog
uralma elvein alapuló kö zö s ö rö kséget és
civilizá ció já t […].
5. cikk. A Felek megegyeznek abban, hogy
egyikü k vagy tö bbjü k ellen, Euró pá ban
vagy É szak-Ameriká ban intézett fegyveres
tá madá st valamennyiü k ellen irá nyuló
tá madá snak tekintenek […].”
(É szak-atlanti Szerző dés,
Washington, 1949. á prilis 4.)
A NATO és a Varsói Szerződés tagországai, valamint a semlegesek
 A „békés egymás mellett élés” politikája – 19/20

 Feszültség és enyhülés
 folyamatos hullámzás
- katonai erőviszonyok
- gazdasági teljesítmény
 az USA nem próbálta meg kiszorítani a Szovjetuniót a már
megszállt területekről
- Eisenhower (1952–1960) folytatta Truman politiká já t

Eisenhower és a Szabad Európa Rádió

 A „békés egymás mellett élés” politikája – 20/20

 Feszültség és enyhülés
 Sztálin meghalt 1953-ban
 végül Hruscsov vette át az irányítást
- enyhített a sztálini diktatúrán
- „békés egymás mellett élést” hirdetett
- kivonultak Ausztriából

Karikatúra Hruscsovról

A „négy nagy” 1955-

ben csúcstalálkozót
tarott Genfben
A nemzetközi együttműködés úthengere letarolja a hidegháborút, 1955-ös szovjet karikatúra