1. PÉNZÜGYI CSŐD VOLT BEVÉTELEK 1522 (II.

LAJOS)
rendes jövedelmek rendkívüli jövedelem
BEVÉTELEK 1471 (MÁTYÁS) harmincadök 26 800 ft
rendkívüli hadiadö (1 ft) 250 000 varösök adöja 6 312 ft
söjövedek 80 000 erdelyi szaszök 26 700 ft
52 megye
penzverö– es banyakamarak 60 000 zsidök adöja 1 600 ft egyförintös adöja
körönavam 50 000 kamarak 166 645 ft
szaszök es varösök adöja 50 000 egyförintös adöresz 53 333 ft
zsidök adöja 6 000
összesen 281 390 ft összesen 160 000 ft
Összesen 496 000 ft
összesen 441 390 ft

„A királyt két ember kormányozza, az egyik a nádor, a másik a váci KIADÁSOK 1522
püspök (Szalkai László), ők intézik az ország dolgait, mert a király kiralyi üdvarra 131 331 ft
csak 13 éves.
Kevés a jövedelme: 140 ezer tallér. Sokszor előfordul, hogy konyhá- katönai kiadasök 324 000 ft
jában nincs miből főzni, ilyenkor elküldenek valakihez, hogy 14 tal- Összesen 455 331 ft
lért adjon neki kölcsön.” (1519, velencei követjelentés)

2. A „NEMZETKÖZI” TŐKE KIFOSZTOTTA MAGYARORSZÁGOT, EZ OKOZTA A BUKÁST

1525: az országgyűlésen a külföldiek tisztségviselését megtiltották, a felvidéki bányákat kezükben tartó német
Fugger-bankházat kitiltották az országból.
Indok: azért olyan csekélyek a király bevételei, mert a külföldiek kiviszik a kincseket az országból.
A magyar irányítás alá vett bányák később csődbe mentek.

3. A MAGYAR HADSEREGNEK NEM VOLT ESÉLYE A TÖRÖKÖKKEL SZEMBEN

Szulejmán 1523-ban sógorát, Ferhád basát küldte Magyarország ellen 10 000-12 000 fős sereggel. Egy majdani
nagyobb támadás előtt akarták megtisztítani az utat.
KOMOLY BELPOLITIKAI VÁLSÁG VOLT

„Az ország bajainak oka a király, a királyné és Szalkai érsek azért, mert uralkodni akar a királyon,
nem akar segíteni, mert ha rendbe jönne az ország dolga, vége lenne az ő nyerészkedésének.…”

Az ország többi bárója között egy sincsen, akinek eleg hatalma lenne itt rendet teremteni.

A főpapok sem alkalmasak, mert vagy az erseknek köszönhetik meltösagükat, s nem mernek szölni, vagy pe-
dig magük is öly eletmödöt fölytatnak, mint Szalkai.

A köznemesség haröm reszre öszlik. Az első rész katönasködik, s az ürük zsöldjaban a vegeken hadaközik, s
ezek ernek valamennyi közt a legtöbbet. De nem tesznek mast, mint amit üraik parancsölnak nekik.

A másik rész azökböl a nemesekböl all, kik falüsi birtökükön elnek, ött gazdalködnak, kereskednek, söhasem
jönnek be a varösökba, csak leszavaznak azökra a követekre, kiket varmegyejük az örszaggyülesre küld.

A harmadik részt a köztiszteletben allö nemesek alkötjak, akik a közeletben szerepet visznek, s akik öszinten
öhajtjak hazajük javat. Ezek közt van 8-10 ember, akik a többinek vezerei, de ezek is az üraktöl függenek.”
(A pápai követ jelentése)

A HABSBURGOK MAGYARORSZÁG PUSZTULÁSÁT AKARTÁK

Habsburg Ferdinánd átvállalta Horvátország védelmét, Nándorfehérvár elfoglalása után eldőlt, hogy Jajca vára
mellett a horvát Isztriához és Krajnához közel eső végvárakat Ferdinánd felügyeletére bízták Magyarországon.

1522-tõl Ferdinánd magyarországi politikájának előterébe a törökök elleni harc került, és nemcsak arra töreke-
dett, hogy testvérétől katonákat és pénzt szerezzen a rábízott területek védelmére, hanem azt is fontosnak tar-
totta, hogy Károly császár békét kössön I. Ferenc francia királlyal.

ÁLLANDÓ HADSEREG FENNTARTÁSÁT NEM BÍRJA EL AZ ORSZÁG

Az országgyűlés mégis összeül, körülbelül 7000 könnyűlovas jött fel a nemesség részéről s hozzászá-
mítva a király embereit, s az urakat a kíséretükkel, összesen 10 000 könnyűlovas lehetett ott együtt,
magyar módra könnyűlovasnak felfegyverkezve. (1525)

„Mert el lehet-e képzelni azt, hogy Magyarország háborút viselhessen a török egész hatalma ellen, ami-
kor a magyar király és az urak még arról sem tudnak gondoskodni, hogy a végeken szolgáló katonaság
megkapja zsoldját. „ (1526. január 18)
 MAGYARORSZÁGNAK NINCS BEVÉTELE

BEVÉTELEK 1471 (MÁTYÁS) BEVÉTELEK 1522 (II. LAJOS)

rendkívüli hadiadö (1 ft) 250 000 kiralyi rendes jövedelmek kiralyi rendkívüli jövedelem
söjövedek 80 000 harmincadök 26 800 ft
penzverö– es 60 000 varösök adöja 6 312 ft
banyakamarak haszna
erdelyi szaszök 22 700 ft
körönavam 50 000
erdelyi ötvened 4 000 ft
szaszök es varösök adöja 50 000 az 52 megye
zsidök adöja 1 600 ft egyförintös adöja
zsidök adöja 6 000
nagyszebeni banya 5 000 ft
Összesen 496 000 ft
körmöci kamara 74 297 ft

KIADÁSOK 1522 büdai kamara 87 348 ft

kiralyi üdvarra 131 331 ft egyförintös adöresz 53 333 ft

katönai kiadasök 324 000 ft összesen 281 390 ft összesen 160 000 ft

Összesen 455 331 ft összesen 441 390 ft

1519: „A királyt két ember kormányozza, az egyik a nádor, a másik a váci püspök (Szalkai László),
ezek az emberek intézik az ország dolgait, mert ez a király, akit Lajosnak hívnak, csak 13 éves.
Kevés a jövedelme: 140 ezer tallér. Sokszor előfordul, hogy konyhájában nincs miből főzni, ilyenkor
elküldenek valakihez, hogy 14 tallért adjon neki kölcsön. „ (Velencei követjelentés)

A „NEMZETKÖZI” TŐKE KIFOSZTOTTA MAGYARORSZÁGOT, EZ OKOZTA A BUKÁST

1525: az országgyűlésen a nemesség kiállt követelései megvalósításáért: a külföldiek tisztségviselését megtiltot-

ták, a felvidéki bányákat kezükben tartó német Fugger-bankházat kitiltották az országból.
Azzal indokolták, hogy azért olyan csekélyek a király bevételei, mert a külföldiek kiviszik a kincseket az ország-
ból. A magyar irányítás alá vett bányák később csődbementek.

A MAGYAR HADSEREGNEK NEM VOLT ESÉLYE A TÖRÖKÖKKEL SZEMBEN

Szulejmán 1523-ban sógorát, Ferhád basát küldte Magyarország ellen 10 000-12 000 fős sereggel. Egy majdani
nagyobb támadás előtt akarták megtisztítani az utat.
KOMOLY BELPOLITIKAI VÁLSÁG VOLT

„Az ország bajainak oka a király, a királyné és Szalkai érsek azért, mert uralkodni akar a királyon,
nem akar segíteni, mert ha rendbe jönne az ország dolga, vége lenne az ő nyerészkedésének.…”

Az ország többi bárójával is nehez lenne az örszag ügyeit rendbe hözni, mert vannak köztük ölyanök, akik
valöban szeretnek, högy rend legyen, de közöttük egy sincsen, akinek eleg hatalma lenne itt rendet teremteni.

A főpapok között sincsen erre alkalmas ferfiü, mert ezek vagy az erseknek köszönhetik meltösagükat, s nem
mernek szölni, vagy pedig magük is öly eletmödöt fölytatnak, mint Szalkai ersek.

A köznemesség haröm reszre öszlik. Az első rész katönasködik, s az ürük zsöldjaban a vegeken hadaközik, s
ezek ernek valamennyi közt a legtöbbet. De nem tesznek mast, mint amit üraik parancsölnak nekik.

A másik rész azökböl a nemesekböl all, kik falüsi birtökükön elnek, ött gazdalködnak, kereskednek, söhasem
jönnek be a varösökba, csak leszavaznak azökra a követekre, kiket varmegyejük az örszaggyülesre küld.

A harmadik részt a köztiszteletben allö nemesek alkötjak, akik a közeletben szerepet visznek, s akik öszinten
öhajtjak hazajük javat. Ezek közt van 8-10 ember, akik a többinek vezerei, de ezek is az üraktöl függenek.”
(A pápai követ jelentése)

A HABSBURGOK MAGYARORSZÁG PUSZTULÁSÁT AKARTÁK

Habsburg Ferdinánd átvállalta Horvátország védelmét, Nándorfehérvár elfoglalása után eldőlt, hogy Jajca vára
mellett a horvát Isztriához és Krajnához közel eső végvárakat Ferdinánd felügyeletére bízták Magyarországon.

1522-tõl Ferdinánd magyarországi politikájának előterébe a törökök elleni harc került, és nemcsak arra töreke-
dett, hogy testvérétől katonákat és pénzt szerezzen a rábízott területek védelmére, hanem azt is fontosnak tar-
totta, hogy a Károly császár békét kössön I. Ferenc francia királlyal.

ÁLLANDÓ HADSEREG FENNTARTÁSÁT NEM BÍRJA EL AZ ORSZÁG

(...) A nemesek nem jönnek össze rendszeresen, csak a megyék követei tartanak gyűléseket egy me-
zőn, Pest mellett, melyet Rákosnak hívnak.
Az országgyűlés mégis összeül, körülbelül hétezer könnyűlovas jött fel a nemesség részéről s hozzá-
számítva a király embereit, s az urakat a kíséretükkel, összesen mintegy tízezer könnyűlovas lehetett
ott együtt, magyar módra könnyűlovasnak felfegyverkezve. (1525)

"... Őszentsége legyen elkészülve arra, hogy ez az ország nem képes magát megvédeni, hanem ki van
szolgáltatva az ellenség kegyelmének. Mert el lehet-e képzelni azt, hogy Magyarország háborút visel-
hessen a török egész hatalma ellen, amikor a magyar király és az urak még arról sem tudnak gondos-
kodni, hogy a végeken szolgáló katonaság megkapja zsoldját . (1526. janüar 18)