A Kárpát-medence

települései és közlekedési
útjai
Készítette: Baumgartner Sára, Kovács Áron, Ragasits Lili,
Bíró Kristóf, Sarang Dávid
Településfejlődés:
Három nagy korszakra oszlik
• Első kor: az őskortól a hunok koráig tartott. A hunok korában
gyakorlatilag megszűnt a településhálózat
• Második kor: az Árpádkor elejétől a tatárjárás pusztításáig tartott. Ebben
a korban lassan újjáépítették a telpüléshálózatot
• Harmadik kor: 18-19. század, ekkorra a tatárjárás pusztításait építették
újra, a 13. század szintjére
• A honfoglalást követően őseink életmódja megváltozott
• A nomád állattartást leváltotta a letelepült földművelő állattartó
életmód
• Ezáltal kialakultak a falvak
• A települések megalakulásának fontos feltétele volt a vásártartás
• Vásárok a vásárvonalok mentén alakulhattak ki
• A megtermelt árut eladták, a hiányzót pedig felvásárolták
Főbb települései
• 1. Budapest Magyarország 1 752 286 fő • 10. Debrecen Magyarország 202 214 fő
• 2. Belgrád Szerbia 1 233 796 fő • 11. Nagyvárad Románia 196 367 fő
• 3. Zágráb Horvátország 802 338 fő • 12. Szeged Magyarország 161 122 fő
• 4. Pozsony Szlovákia425 923 fő • 13. Miskolc Magyarország 155 650 fő
• 5. Újvidék Szerbia 341 625 fő • 14. Arad Románia 159 074 fő
• 6. Kolozsvár Románia 324 576 fő • 15. Nagyszeben Románia 154 841 fő
• 7. Temesvár Románia 319 279 fő • 16. Pécs Magyarország 144 188 fő
• 8. Brassó Románia 253 200 fő • 17. Marosvásárhely Románia 145 943 fő
• 9. Kassa Szlovákia240 688 fő
• Fővárosunk, Budapest a Kárpát-medence
középpontjában található
• A Budai-hegység és az Alföld találkozásánál
vásárvonal alakult ki
• Budapest fejlődését az utak és a vasútvonalak
kialakulása segítette
Közlekedési útjai
• A legfontosabb közlekedési, szállítási útvonalak a Duna, a Tisza és
mellékfolyóik voltak
• Az árut és az utasokat a medence peremétől befelé vitték
• A már kirakott árut szekéren szállították Budapest felé
• Napjainkban is Budapest központú az úthálózat
• Ennek egységét a mai országhatárok törik meg