Közúti

közlekedés
 A postakocsizás kezdetei
• 1558: I. Habsburg Ferdinánd engedélyezi a postakocsik forgalmát
• Első vonal: Pozsony-Bécs, majd ez terjed K felé: Esztergom, Kassa,
Eperjes, Kolozsvár, Brassó
• II. Rákóczi Ferenc udvarából heti 2x indult postakocsi 3 fővonalon.
 16 km-enként: állomások
 24 km-enként: váltott lovak
• Habsburg Mária Terézia: a postakocsizás igazi megszervezése. Kétféle
volt:
• 6-10 fő + levelek. 45 kg csomag/fő. Kocsiposta Főigazgatóság.
Ordináriák, extraordináriák
• 4+2 fő + pénz, csomagok. Postafőigazgatóság
• 1723: a Budán létrejött Helytartótanács „kezeli” az utakat
• A pozsonyi tengely mérete lesz a szabvány
• Utak állapota:
 A legjobb utak a köves Felső- és NY-Magyarországon
 A legrosszabb utak az Alföldön
 Drága az utazás: vámok, hídpénzek
 Időjárás…
 Karbantartás: jobbágyi robot…
• 1786: első katonai felmérés: 770 km kiépített út
• Híres utak:
 Karolina út (Károlyváros - Fiume)
 Ludovika út (szintén Fiume felé). 1820-tól. Fogadók, mérföldkövek, vízvétel
• Postakocsin kevesen utaztak, okok:
 Kapacitás
 Ár
• A reformkorban a járatokon heti 1x helyett napi 1x indult postakocsi
• Egy példa: Pest – Eger – Miskolc – Kassa: 192 km 42 óra alatt, 9
utassal
• Vízi átkelés: hidas (fából): 1-8 szekeret bírt el. Két típus:
 Tartókötél, csigával
 Repülőhíd
Hidas
Repülőhíd
 Hidak
• Utolsóként a Dunán létesült állandó híd. Addig hajóhidak
(Pozsony, Pest, Újvidék, Szeged)
• Hajóhíd: lánccal összekapcsolt csónakok, rajtuk pallók
• Állandó hidak:
 Tisza: Tokaj, Szolnok
 Dráva: Eszék
 Hortobágy: Kilenclyukú híd
Hajóhíd a Dunán Pest és Buda között
 Állandó híd a Dunán
• Tervező: W.T. Clark
• Kivitelező: A. Clark
• Építés: 1839-1849. 203 m-es Lánchíd
• A legjobb és legolcsóbb lánc az Andrássyak gömöri vasgyárából érkezett
• 1857: Alagút
 Városokon belüli közlekedés
• Poros, saras utak Pesten → Szépészeti Bizottmány: dunai kavicságyazatban
kockakövek az utakon. 1847: 269/116 ilyen út volt
• Fából készült járdák
• Pest: bérkocsis céhek működtek (stájerkocsik)
 Konflis: 1 ló húzza
 Fiáker: 2 ló húzza (egy angol utazó a londoninál jobbnak látta ezeket)
• Urasok: pesti magánhintók
• 1827: 8 hónapig működött a Pest-Kőbánya lebegővasút (utasok tégla, katonák
szállítása). A tartóoszlopok nem bírták…
• 1832: Omnibusz. A belváros és a Városliget, illetve a belváros és az Indóház között
közlekedett
• 1844: átkelő gőzös hajózás a Dunán
• A személyzetnek a dohányzás tilos
• Ittas személy nem utazhat
• Női utas a tetőn nem utazhat
 Távolsági közlekedés a reformkorban
• Sűrűn elhelyezkedő útszéli fogadók, csárdák. Kármentő rács…
• Postakocsi menetrend (Pest-Eperjes: miskolci és egri éjszakázás)
• Magas árak. Pl. Pest-Kolozsvár: 20-22 Ft egy út (200 Ft egy orvos évi
keresete)
• „Gyorsparaszt” szekér: egy napon belül Bécsben lehetett lenni
 Az utak állapota
• Az útépítés nehézsége: a kőbányák sok helyen nagy távolságra voltak
• Az útépítést- és javítást a vármegyék jobbágyi robottal végezték
• „Technológia”: úttöltés és árkok
• 1849: 1070 km jó közút volt Magyarországon
 Úthálózat a XIX. század 2. felében

1. „Álladalmi utak” fejlesztése: útmesterek és útkaparók (fizetés és/vagy lakás

járt). Szelvényekre osztva, mérföldkövek
2. 2. osztályú utak. A polgárok pénzért megválthatják a közmunkát, de mást is
küldhettek maguk helyett
3. Községi kezelésű utak (vármegyék felügyelete alatt)
• 1855-ig az első két kategóriát felújítják
• Közfelháborodás miatt fél évig volt csak életben az útvám
• A legjobb technológia: makadám módszer. Ez a zúzott kövek hengerelését
jelentette
• A postakocsik nagyobb távolságra már nem szállítanak: a vasútállomásokat
szolgálják ki
• Az útkaparó feladata az út megtisztítása: por, sár, szemét, fű, dög.
Útegyengetés. Napszám, majd nyugdíjas állás lett
• Előírás: magyarul írni és olvasni tudjon, min. 4 elemi iskola, jegyzőkönyvírás,
kavics köbtartalom számítás
• Századforduló:
 9000 útkaparó
 740 útmester
• 4-5 km útszakasz jutott egy út-
kaparóra. Néhol 10 év után
Nyugdíjba mehetett!
• 1866. július 30: Pesten indul az első lóvasút járat. Kálvin tér – Újpest
• 1867: lóvasút Budán. Lánchíd-Újlak
• 1856: gázlámpák Pesten

• 1870: szekérforgalmi számlálás Ma-

gyarországon. A fejlesztések alapja
• 1873: közútépítő gőzmozdony vásárlása
a Bécsi Világkiállításról
• 1874: járdák aszfaltozása
• 1877: Margit-híd
• 1870:
 sugárút építése Bp-en
 90 m hosszú Budavári Sikló építése
• 1871: Fogaskerekű vasút, az 5. ilyen Európában
• 1884: előírják a bérkocsisok hajtási engedélyét
 Budavári Sikló (1870)

• Ötlet: Széchenyi Ödön (SZ.I. fia). 1875-ig a helyszín erődítményi terület. 30 LE-s rásegítő gőzgép. Kötélszakadás esetén: 0,53
m-es fékút… Egy kisebb baleset volt mindössze
• 1949: elbontják a berendezéseit, noha a háborúban alig sérült meg.
• Pálya hossza: 101 m, magasságkülönbség: 50,5 m, 30 fokos dőlésszög.
 Lassan kialakul a kerékpáros közlekedés
• 1883: Nemzeti Vasparipa Egyesület
• Bp-Kolozsvár: 4 nap alatt sikerült megtenni a távolságot!
• Divattá válik kikerekezni a Városligetbe (már nők is). Velocipéd ↓ helyett
biztonsági kerékpárok↓
• 1899: kerékpáradó
• 1908: 5644 db. kerékpár Bp-en
• 1894: 2. forgalomszámlálás. Lánchíd: 0 kilométerkő. Főutak számozása
• Nagy útépítések az Alföldön, megtörik a vasút egyeduralma:
 Baja-Gyula
 Kecskemét – Máramarossziget
• A korábbi lassú, körülményes, helyi útépítések helyett (Mikszáth)
közbeszerzéses útépítés
• Századforduló: még minden harmadik településnek nem volt kiépített
útja
• 1914: 75.644 km közúthálózat. A közdűlők még kiépítetlenek
• 1895: az első autómobil (Hatsek Béla optikus)
• 1900: Magyar Automobil Club
• 1910: szabályzat a gépjárművek közúti forgalmáról. Rendszám, vizsga
(1047 rendszám)
 Budapest közlekedésének fejlődése
• Közmunkák Tanácsa: körutas-sugárutas fejlesztés lesz
• Századforduló Bp. modern, nagy forgalmat áteresztő város lett
• Fakockás útburkolás (halk): csak kis forgalmú utcák, hidak esetében
• A legjobb burkolat: külföldről gránitkő (hangos)
• A szurkos-hengerelt utak kudarca
• Magyar bazaltkockás burkolás (Somoskő)
• 1909: az első busz Bp-en. Az I.
világháború megakadályozza az átállást, így
maradtak az emeletes omnibuszok
• Miskolc: 1903, a legelső buszjárat
• A lóvasutak viszont villamosokká
váltak a háborúig
 Budapest villamoshálózata és HÉV vonalai
• 1887: az első villamos vasút Bp-en: Nyugati pu. – Király u. (alsóvezeték)
• 1895: Budapesti Közúti Vaspálya Társaság
• 1914: 51 vonal, 175 km pálya, 1000 motorkocsi, 500 pótkocsi

• Bp. HÉV Rt. vonalai:

 É felé Szentendréig
 K felé Cinkotáig
 D felé Ráckevéig
 NY felé Budafokig
 Földalatti közlekedés
• 1894-től 21 hónap alatt megépül a kontinens első földalattija: 3,8
km. Az uralkodó avatta. Cél: a városligeti séták közönségének
• 1905: az első magyar autómobil, Csonka János
• 1908: az első magyar autógyár, Aradon
• Autóversenyek: Tátra-Adria; Bp-Debrecen-Kolozsvár-Temesvár-Bp.
 Közlekedés az I. világháború idején (1914-1918)
• 1916. dec.: Herceghalom, az ország történetének legnagyobb vasúti szerencsétlensége. 72
halott, ütközés (↔ Szajol, 1994: 31 halott)
• A kb. 3 ezer autó csak hadirendszámmal közlekedhetett. Üzemanyagot csak ker. miniszteri
engedélyre adtak ki!
• 1918.október 31.: az autókat karhatalmi szükségletre felhasználják, összegyűjtik
• Megjelennek a páncélvonatok, orosz mintára, 377-es mozdonyra
• 1919. március 22.: „Minden gépkocsi köztulajdon!”
• A hídvámok eltörlése
• A megszálló román hadsereg prédálása:
 1202 mozdony
 2006 személykocsi
 28.916 teherkocsi
 Később további 22 ezer vasúti kocsi kivitele az országból
 Taxi közlekedés

1924, Bp. Állami sofőriskola, a taxisofőröket is itt képezték, Piros színű autók Budapesten
 Fejlesztések a két világháború közötti időszakban
• A Népszövetségtől felvett állami kölcsön ¼-e a közlekedés fejlesztésére
ment. Turisztikai jellegű utak:
 Hortobágy
 Aggtelek
 Lillafüred
 Balaton körül egyes szakaszok
• Külföldi benzinkutak megjelenése (Shell)
• Budapesten az autó világmárkák képviseletet nyitnak
• Rendszámok: 1 betű (térség) + 3 szám
• 1926, Párizs: a kidolgozott nemzetközi közlekedési szabályokat 1929-ben
Magyarországon is bevezették
 1930: megépül a dunaföldvári Duna-híd
1937: Veszprém, Szent István völgyhíd

• 1934: besorolják az első,- másod- és harmadrendű utakat

• A Balaton körbeautózható lett
• Megoldás a szétszabdalt vasúthálózat problémájára: MÁVAUT
 Budapesti közlekedés
• 1923.I.1.:BSZKRT = Budapest Székesfőváros Közlekedési Rt.
• 1933, Óbuda: az első troli
• 1937: Boráros téri híd = Petőfi híd
 Jobbra hajts!
• 1941: Magyarországon is bevezetik a „jobbra hajts” elvét: 23h és 03h
között leállt a forgalom, közben átszerelték a táblákat
• Június 6.: vidéken
• November 9.: Bp-en
 A légi közlekedés Magyarországon
• 1922: repülési tilalom feloldása után Rákosmezőről Párizsba és Bukarestbe is indult járat
• Létrejön:
 MALÉRT
 Magyar Aeroforgalmi Rt.
 Aeroexpress Rt.
 Hidroplán kikötők a Dunán és a Balatonnál
• Repterek: Mátyásföld, Budaörs, majd Ferihegy
1940-1942-től
• 1943: kiépül a ferihegyi gyorsforgalmi út. Ma
már rendkívül elavult
 1944. április 3.: megkezdődik Magyarország
légibombázása (a képen Csepel bombázása)
Szolnok 13 bombatámadást szenvedett el
Budapest szőnyegbombázása
A bajai Duna-híd elleni támadás
Amerikai B-17-es Debrecen felett
Debrecen bombázása amerikai szemmel
Bombázás után: MÁVAG, Budapest
A Duna királynője…
A Déli pályaudvar romjai
Tájkép csata után
Újjáépítés és a Kossuth-híd
Az Országház panorámája
 A II. világháborús pusztítás után újjáéledő vasút
• 1945 nyár: már minden vasútvonal magyar ellenőrzés alatt, de a katonai szerelvények még mindig
előnyt élveztek
• Összesen 127 mozdony működőképes… 1578 mozdony külföldön volt…
• A közlekedési miniszter kommunista: „Gerő, a hídverő”
• I. 3 éves terv (1947-1949)
• Elsőként a Déli Vasúti
Összekötő Híd épül újjá,
1948-tól állandó szerkezet
• Ezt követte a dunaföldvári
vasúti híd
• A MÁV már nem „királyi”
• Záhony: átrakodó állomás,
1948-tól
10 ezer USD-ért ún. Truman-mozdonyok is kerültek
Magyarországra
A csillebérci Úttörővasút átadása, 1948
 A budapesti hidak sorsa
• 1945. ápr.: a Horthy-híd roncsaira ideiglenes átkelőt szereltek fel
• 1945. nov.: Böske-híd
• 1946. márc.: Kossuth-híd
• 1945. május: Manci-híd
• A befejezetlen Árpád-híd pilléreire 1950-ben:
Sztálin-híd (keskeny Árpád-híd)
A Manci-híd és a Böske-híd és az
épülő Erzsébet-híd (1960-1969)
1949: a Lánchíd építésének 100. évfordulóján ismét felépült…
• Végleg kialakult az utak számozása:
 1-9
 10-99 (a legközelebbi egyszámjegyű főúthoz igazodva)
 100-999
• 1949: a rendszámtáblákon le kellett festeni a Kossuth-címert
• Létrejön a TEFU. A magán teherautók
eltűnnek
• 1949. dec. 21.: 70-es troli Bp-en
Jászberény, 1956. október 27. délelőtt
• 1945-ben a 26 ezer km közút összetétele:
 14% aszfalt, beton
 70% makadám
 16% földút
• 1950-re az Állam mindent átvesz a közlekedésben, így Széchenyi terve végleg
teljesült…
• A határok mentén futó utak rendbetétele
• 1962: megkezdődik az M7-es építése (betonból…)
• 1963-ig gépkocsit csak egy összegben lehetett megvásárolni. Az Állam a
közösségi közlekedést támogatta, nem az egyénit
• IKARUS gyártás Bp-en, majd Székesfehérváron
FAKARUSZ és IKARUS 66-os
• „Autós láz”: 1965-ben már 100 ezer autó futott Magyarországon (1000 fő/10
autó): ez NY-Európában x10
• A nagy fővárosi tömeg miatt eleinte pótkocsis buszokat, majd csuklós buszokat
állítottak üzembe
• Az 1950-es években még lovaskocsik is Bp-en (szenes, szemetes, áruszállító stb.)
1951-től az addigi Renault taxik helyett Škoda↓ taxik közlekednek Budapesten
1956 előtt nincs idegenforgalom, de az évtized végére jönnek az első bátor
turisták
• FŐTAXI, majd 1971-től
VOLÁN TAXI is. Zsigulik URH-
val a telefonhiány miatt
• 1983: magántaxizás
 Hajózás: MSZHRT után MAHART
• 1952, Balaton: a legnagyobb hajó a Beloiannisz (600 fő)
• 1952: szárnyas hajók Bécs és Bp. között
• 1954. május: a legnagyobb hajókatasztrófa Magyarországon. A Pajtás felborul a
Balatonon, 23 halott (Hableány:
21 áldozat…)
• Bp-Mohács
• Bp-Visegrád, Esztergom, Szent-
endre hajójáratok
• 2000-ig 10-20 tengerjáró hajónk
is volt, a Vörösmarty volt az utolsó
• Balaton: újpesti katamaránok
• Délszláv háború: D felé megszűnik a
a forgalom
 Légiforgalom
• 1956-ig MASZOVLET
• 1954. nov: MALÉV (Magyar Légiközlekedési Vállalat)
• 1969: az utolsó belföldi repülőjárat 1969. március 15-én: Nyíregyháza-Ferihegy. Az
expressz vonatok győztek…
• MALÉV flotta: TU-134, TU-144 (kétszeres hangsebesség)
• 1975: lelövik a bejrúti járatunkat (60 halott)
• 1988: 7 Boeing vásárlása
• 1992: az ALITALIA megveszi a MALÉV-et
• 1993-1998: Ferihegy 2A, 2B
• 1995: 6 Fokker gép
• 1997: ismét magyar a MALÉV
• 2012. február 3.: csőd
TU-144
MERKUR telepek: 30-50% előleg kellett, egyes típusoknál több év várakozási idő
• 1968: új közlekedéspolitikai koncepció
• 1971: Országos Településfejlesztési Koncepció
• 1970-es évek: sugaras rendszerű autópálya-hálózat kiépítése kezdődik meg:
M7, M3
• 1990-es évek: M0 egyes szakaszai. „Halálút”
• 1991: Országos Közlekedés-hálózat Fejlesztési Program
• 1990-ig ingyenes volt az autópálya, fizetni először az M1-esen és az M5-ösön
kellett (fizetőkapuk)
• 1998:
 matricás rendszer bevezetése (ragasztgatás, majd online)
 Állami Autópálya Kezelő Kht.
• Már 2,3 millió autó van
Taxis-blokád, 1990. október 25-28. között a 65%-os benzinár-emelés miatt
 Városi tömegközlekedés, majd közösségi közlekedés
• 1968: BKV
• Bevezetik a kalauz nélküli közlekedést. Jegyek, bliccelők
• 1970-1972: M2 (Metró). 10 km, 11 állomás. 1950-es években kezdték…
• 1976-1980: M3 (Metró), szakaszonként átadva. 1990: Újpest végállomás. 18 km, 20
állomás
• Erzsébet (Engels) térről a távolsági buszjáratok kitelepítése: Népliget, Népstadion, Árpád
híd pesti hídfő, Kosztolányi Dezső tér
• 1986. VI. 4.: a Sikló újjáépítése befejeződik
• 1988-ben járt a legtöbb busz Budapesten: 1870 db.
• 1990: Deák Ferenc híd az M0-on
• A Várba minibuszok járnak
• 1995: Lágymányosi (Szent László) híd. Ma : Rákóczi híd
• 1996: BKV Rt.
• 2000 körül zöld buszok
1992: SUZUKI autógyár Esztergomban
Opelek gyártása Szentgotthárdon (1992)
Az Audi gyár Győrben (1998)
Mercedes gyár Kecskeméten (2012)
2023-tól BMW gyár Debrecenben
 Legendás magyar járművek

IKARUS 280

Ganz troli a ZIU9 helyett Csuklós GANZ

RÁBA, Győr
 Magyar úthálózat
Út típusa Utak hossza 1995 Átlagszélesség Utak hossza 2018
(km) (km)
Autópálya 293 17,33
1474
Autóút 85 11,77
I. Rendű főút 2042 8,19 N.A.
II. Rendű főút 4383 7,21 N.A.
Főhálózat 6803 7,99 8917
Mellékhálózat 23.228 5,82 N.A.
Teljes hálózat 30.031 6,32 32.006
 Magyarország közúthálózata 2018-ban
Közút jellege Hossza km-ben
Kő és keramit 17
Beton 138
Aszfalt és bitumen 30.647
Makadám 989
Földút 279
ÖSSZESEN 32.070
Ebből gyorsforgalmi (autópálya, autóút) 1982 (2001: 505 km)
Köszönöm a figyelmet!