31.

Kossuth Lajos és a liberális ellenzék

programja
Kossuth Lajos (1802-1894)
- Zempléni birtoktalan nemesi család
(Monok)
- jogot tanult
- vármegyei tisztviselő Zemplén megyében
- 1831-ben kolerabiztos
- az 1832-36-os ogy-en távollevő főrendek
követeként
- Wesselényi kezdeményezésére az
Országgyűlési Tudósításokat
szerkesztette
- az ogy. feloszlatása után kiadta a
Törvényhatósági Tudósításokat
(vármegyei politika)
→ cél: közvélemény formálása
- 3 év börtön (1837-1840)
- a liberális ellenzék vezéralakja
- 1841-től az induló Pesti Hírlap
szerkesztője
→ a titkosrendőrség bízta meg Landerer
Lajost (a kiadóvállalat tulajdonosa) –
kérje fel Kossuthot
→ Metternich szem előtt akarta tartani
→ vezércikk műfajának kialakítása
→ az ellenzéki eszmék fóruma: minden vitás kérdést tárgyalt
- érdekegyesítés + jogkiterjesztés

- kötelező örökváltság → az állam fizetné a jobbágy helyett a

megváltást a birtokosnak
- közteherviselés (a jóvátétel forrása)

- vámkérdés: a gazdaság + az ipar fejlesztése → kettős vámhatár

megszüntetése (’40-es évektől védvámok)
- 1844-ben leváltották a szerkesztői állásból
Széchenyi és Kossuth vitája
 Széchenyi gyakorlati tevékenysége
- sok területre kiterjedő
tevékenységi kör
- minta: Anglia
1) szórakozás és
társadalmi élet
fejlesztése
- kaszinó alapítása
Pesten (1827) Az első lóverseny Pesten 1827-ben
→ eszmecserék
lehetősége
-lóverseny
meghonosítása

A Nemzeti Casino épülete a

Dorottya utcában
2) A közlekedés + az infrastruktúra fejlesztése
- balatoni + dunai gőzhajózás
→ állandósult a dunai gőzhajózás Bécs és Budapest között (1831)
- folyószabályozás
→ Vaskapu (a tiszai és a dunai vízi
út biztosítása)
- a Lánchíd megépítése → első állandó híd Pest és Buda közt (1849.
november 20-án adták át)
- vasútépítés
→ az első vasútvonal 1846-ban épült
Pest és Vác között
→ Budapest – Szolnok (1847)

A Lánchíd a XIX.
A Pest-Vác vasútvonal megnyitója
században és napjainkban
1846. július 15-én
3) Iparfejlesztés
- kezdeményezésére alakultak:
→ Óbudai Hajógyár
→ Hengermalom (gőzmalom)
→ Pesti Vasöntöde és Gépgyár (későbbi Ganz)