Kodály Zoltán:

Mátrai képek

Készítette: Kóté Glória és Nagy Nelli

 Keletkezése
A Mátrai képek Kodály Zoltán 1931-ben írt vegyeskari műve, melyben a Mátra környékén
gyűjtött népdalokat dolgoz fel.
A művet Kodály írta, de a népdalokat nem, mert tudjuk, hogy azoknak nincsen szerzőjük,
ezáltal sokan sokféleképpen éneklik.
 Vegyeskar

A vegyeskar négy féle hangszínből áll, ahogy a táblázatból is kiolvasható.

A kórusművekben a zeneszerző ezekkel a hangszínekkel játszik, mintha négyféle színű festéke
lenne és ebből kellene minél több színt kikeverni.
 Szerkezete

A műben két ellentétes Az egyszerű emberek

érzés közé épít hidat, a Honvágy életéből mutat be
Madárka, madárka…
középső részben szereplő hétköznapi képeket.
dalokkal. s ek…
á
y ód egy Se Ha
á g elm j, za
v a t té
El ek, ar r é
ir s
y ét e
eg n
m
El

Lakodalom
Betyárballada Egy közösség boldog öröme
A magányos betyár tragédiája Társaság, öröm
Egyedüllét, szomorúság Dalok:
Dalok: Hallod-e te szolgáló
A Vidróczki híres nyája Apcon lakom
Már Vidróczki emlegeti a bankót Két tyúkom tavalyi
 A mű első része
Az első részt általában Betyárballada néven emlegetik. A Mátra híres betyárjának, Vidróczki
Marcinak állít benne emléket a népdalokkal.
Vidróczkiról elég sokat tudunk, életrajzát és halálának körülményeit a következő két dián
olvashatod.

Veszelka Imre Rózsa Sándor Szép Menykő István

 Vidróczki Márton
Mónosbélen született 1837-ben. Besorozták katonának, ahonnét kétszer is
megszökött. A második szökés után már az erdőben bujkált. Elfogták, és 27 évi
fogságra ítélték. A börtönből is megszökött, és visszatért szülőföldjére.
A mondák szerint szép, derék ember volt, lobogós ujjú inget, bő gatyát viselt,
fegyverekkel bőven felszerelkezve járt. A hiedelem szerint nem fogta a golyó,
kegyetlenül megbüntette ellenségeit, nagylelkűen meghálálta a segítséget. Csak
a gazdagtól rabolt, a szegényt nem bántotta.
1871 őszétől tartotta rettegésben Heves, Nógrád, Borsod és Gömör megye
jómódú polgárait. 1873 februárjában halt meg, állítólag egyik embere végzett
vele (Pintér Pista).
Sok történet szól vakmerőségéről, féktelen természetéről, mulatozásairól.
Félelemmel vegyes tisztelet övezte a nép között.
 Pintér Pista vallomása
1873. február 8-án Vidróczki néhány társával a Mátra északi lábánál fekvő Bodonyban, Almássy Edmund pincéjében borozgatott.
Csatlakozott hozzájuk az uradalom gazdatisztje, aki elmondta, hogy munkaadója, Almássy úr behajtja a kondástól annak a nyolc sertésnek
az árát, amit a minap a mezőről elhajtottak mellőle Vidróczkiék.
– Igazságtalan ítélet – ugrott fel dühösen Vidróczki az asztal mellől. – Mondd meg az uradnak, hogy este nyolckor a vendégei leszünk –
üzente meg a gazdatiszt által Almássy Edmundnak a betyár, aztán leült és borozgatott tovább.
Közeledett az este, Vidróczki elküldte embereit a nagybátonyi erdőbe, csak az a két társa maradt mellette, akivel az uraságot szándékozott
meglátogatni, azaz kirabolni.
– Indulunk! Gyertek! – állt fel Vidróczki fél nyolc tájban.
– Én nem megyek sehova! – szólt csendesen Pintér Pista, mire Vidróczki, a néphagyományban fennmaradt történet szerint, pisztolyt rántott
és Pintér Pista mellének szegezte:
– De jössz!
A három betyár azután elindult az Almássy birtok felé. Útjuk a Zagyva-patak hídján át vezetett, ahol Vidróczki ment elöl, mögötte lépkedett
Pintér Pista, az utolsó Rácz Antal volt. Pintér hátrafordulva elkérte Rácz Antaltól a baltát és hátulról nagy erővel lesújtott vele a
betyárvezér fejére. A legenda szerint miután Vidróczki a földre esett, Pintér Pista összevissza kaszabolta, pisztolyával pedig belelőtt.
A történteket maga Pintér Pista jelentette a pandúroknak és megmutatta a felismerhetetlenségig összekaszabolt holtestet, amelyet később
Egerbe szállítottak, ott is temettek el.
Mivel a holttest nem volt felismerhető, különböző legendák születtek arról, hogy a betyár nem halt meg, társát, Görbe Jóskát ütötték agyon
helyette. Vidróczkit később többen is látni vélték. Voltak, akik pontosan tudták, hogy becsületes útra tért és Egerben beállt szabólegénynek.
 A mű második része az elvágyódás, honvágy, hazatérés élményét
fogalmazza meg. A faluját elhagyni készülő dühös legény nyitja a
képet, majd a hazájától távol élő ember honvágyát szólaltatja meg egy
A mű további népdal, és végül a hazatérő férfit látjuk, aki a mezőn ismerkedik a
része szénát gyűjtögető lánnyal.
Az utolsó részben a lakodalmat látjuk, a vígan mulatozó falusi
közösséggel. A felcsendülő sokféle dallam is a lakodalom kavargását
ábrázolja.
 Kvíz

1. Ezt a művet férfikar énekli. Hamis

2. Ezt a művet Kodály Zoltán készítette. Igaz
3. A magas nőikart szopránnak nevezzük. Igaz
4. Az első rész a honvágyról szól. Hamis
5. Vidróczki 1873-ban született. Hamis
6. A Mátrai képek 1931-ben jött létre. Igaz
7. Vidróczki lőtte le Pintér Pistát. Hamis
8. Vidróczki hazafelé tartó útján egy virágszedő lánnyal találkozott.
Hamis
9. Vidróczki Marci egy betyár volt.
10. Marci 46 évet élt. Igaz
Hamis