EMLÉKEZÉS KARINTHY FRIGYESRE

kor pördült eg yet a forgatható zongoraszé­

M inhogy
tha n em is 25 esztendő te lt
utoljára életben láttam .
volna el,
Ügy tű­
n ik, azóta is eleven közelségben él, csak va­
lahova el kellen e m enni — talán valam elyik
kávéház kopott plüssel borított páholyába — ,
hogy újra lássam. Biztosan ott találnám kör-
m ölgetve, a m in t az eléje ra k o tt pohár vize­
k é t — egyiket a m ásik után hörpölgeti, m ia
a ham utartó a parafás M irjam ok csutkáinak
halm azával telik m eg.
A sors különös kedvezéséből g yerm ek
m a jd ifjúkorom ban sokáig egy fedél alatt
la kh a tta m vele, életének utolsó 15 érében.
L á tta m a köznapi élet m indenféle helyzeté­
ben, kö ztü n k, g yerm ekek és barátai köré­
ben, a dobogón — szám om ra m indig oly iz­
galmas szerzői estjein (ilyenkor fra k kb a n
vo lt és a feh ér nyakkendő az álla alatt se­
hogy sem akart egyenesen, szabályosan áll­
ni); a strandon. L áttam reggel, ahogy pizsa­
m ában k ijö tt a fürdőszobából, az asztalnál a
közös ebédeknél anyám m al a gyerm ekneve­
ken, m a jd hangosan lecsapta a zongora fede­
lét.
KÉT KARINTHY-KÉZIRAT TÖRTÉNETE
felére csökkentette az össze­ n e ördöngös, különös fantáziá­
7\7 agyon sóikat olvasott. Ü gyszólván m in- 1. A n yu gta get, m ajd a lá írta a nevét, jába, m űhelytitkaiba.
ÍY dent, a m i a kezébe került; m agyarul, Elegántos . . . — ezzel a szó­
ném etül, angolul, franciául. Leginkább el- K ét titk á ra v o lt K arin th y hogy érvényes legyen:
Frigyesnek, az egyik G rätzer — ö ts z á ze ze r. . . Fricí- val kezdődik. M intha darab,,
alvás előtt, m indegy volt, m ily en későn ke­ k é m ! . . . ö tsz á ze ze r!. . .De ezt novella, vagy krokicím ekkel
rült ágyba, sokszor hajnalig, elm erültem József m érnök (a „rejtvényki­
rá ly ”, akinek trag ik u s sorsa azonnal felveheted! folytatódna:
Igen, a zt hiszem , egy dolog volt, a m i m ég­ Á bécé . . . B a rá tn ő k. . . A
is csak szent lehetett előtte: az irodalom. A közism ert, Sicc és egyéb köny­
2. Színdarab-tém ák véd telen n ő . . . A z őrültek há­
szerzőket kím életlen ü l deresre húzta, de
fenntartás n élkü l tisztelte a m ű fa jt magát.
v eit m a is olvassák), a m ásik
D énes úr. Az utóbbi a m áso­ — K eresse meg K arin th y t a za és a színház. A ztán angol
Szám ára az irodalom vo lt az igazi élet, je ­ dik világháború elő tt P árizs­ H adikban — m o n d ta K em ény szavak, m ondatok: Y e llo w ...
lenségeiről az írók agyában tükröződő világ ba költözött, él-e, m eghalt-e, Simon szerkesztő —, és írjon p r a c tic a l... It is the s a m e ...
valóságosabb vo lt n e k i a z igazinál. Kategó­ nem tudom , a Döme teraszán v alam it ú j d arab járó l, azzal (Az ő rü ltek háza és a sárga
riáiban gondolkozott, ez ölelte körül, m in t a lá tta m u to ljára. G rätzer pe­ n y it a Belvárosi Színház, új szín asszociálnak.) Többször
közönséges em b ereket a levegő, ez volt a dáns, pontos em b er lévén, vezetés alatt. le írt név: Böcklin. (A h o ltak
term észetes közeg, a m elyb en élt; csalt aikkor szigete cím ű k ép já rh a to tt az
ve tte észre, hogy van, ha hiányzott, m in t eszében?) Kolibri herceg . . .
ahogy léleg zetü n ket is a kk o r észleljü k, ha Cecilia B o lle . . . Paula
fuldo ko lva k e ll kapkodni a levegő u tá n . . . B ru ck...
Este 7 óra felé oszladozni k e zd te k a „fog­ lsa^' ?^ús*|isÍ A láhúzott név: M óricz Zsig-
lalt páholy” vendégei; egyesek hazatértek, 1 § & É & IÍP ‘ --------------- miond . . . Nagyon m eg vagyok
de a társaság zöm e K a rin th yékka l moziba, * . JU . C<UJ- ' ^ u E légedve V ele . . . N agyon fu r­
vagy vacsorázni m e n t valahova. A K etterbe. csa darabtém a .. -.
olykor be Pestre, ahonnan csak éjfél felé l f |i p n « — T r J tíX L J ^ S — r
M ad arat ábrázoló ra jz s a
tértek haza. Egy ízb en jobban elhúzódott az szöveg: M erre M egya Madár.
esti program és m ár hajnálodott. a m iko r ha­
zaértek. A korán kelő segédházfelügyelők
ffM Meglepő folytatás: A d jo n el
n ekem témát, Én megcsiná­
szorgalmasan söpörtek a házak előtt, és taka­ n m \ \ t~ ~ ^ ■ lom, M egveszem ésmegcsiná­
ros vizesnyolcasokat ka n ya ríto tta k a szürke g » » } lom . . . M egveszem ésm egcsi-
flaszterkockákra. E kkor fogadták meg, K a ­ f 1 3 'f U /° ^-i/S nálom ésm indentrendbeho-

lés problém áin vitatkozva, no m eg az azóta is­
te n tu dja hova tű n t nevezetes am atőrfilm en
— azt hiszem , Tam ás István készítette —.
a m in t a gyerm ekszoba fe h ér ajta já t vászon­
n a k használva v e títe tte m le a kis P aths m o-
tógépen. Ezen K osztolányival volt látható,
a m in t hajókáznak a Balatonon és sétálnak a
Siófoki parti fasorban.
É letem nek ez a szakasza annyira belém -
tögződött, m a is olyan friss és m inden rész­
letében szinte kézzelfogható, hogy sehogy se
á ka m m m egérteni, hogyan kerültem ide, a
jelenbe, a K arinthy n élkü li életbe; Valahogy
ú gy vagyok ezzel, m in t a „Tanár úr kérem ”
előszavában í r j a a m aga férfikoráról: „ . , .Mi­
lyen m arhaságot á lm o d ta m . . . hogy nem va­
gyok m á r 16 éves, hanem sok-sok év te lik ­
m ú lik és sok zavaros és zagyva dolog jön,
egészen m ásképp, m in t ahogy elképzeltem .”
Í gen, én is elm ondhatom ezt, m ert
reges-régen nincs Frici, a ki olyan
m ár
erős
barackot nyom a fejem re, hogy bizony fá j
(s, a k it elragadtatott hangon h ív n a k fe l is­
m eretlen em berek, hogy áradozzanak vasár­
napi cilckéről, am ely em lékezetem szerint
m indig szenzációja vo lt a vasárnapoknak a k ­
koriban Budapesten. N incs a kitől pénzt kér­
n ek villanyszám lára és ebédre és m ozira és
rinth y és felesége: vég et v e tn e k a késői ha.-
zajárásnalk — korán fog n a k nyugovóra térni,
hogy frissen kelhessenek fel, és gyönyörköd­
hessenek a reggelek szépségeiben. M ivel ép­
p en n yá r volt, elhatározták, hogy elu ta zn a}c a
Balatonra. M ásnap a m enetrendből k in éztek
egy leorai vonatot — ha jól em lékszem , ez
reggel hat óra körül in d u lt a kelenföldi pá­
lyaudvarról. Persze, este a zért m eg in t csak
későn m en te k haza, de a fogadalm at em be­
rül állták; telefonnal éb resztették m agukat,
úgyhogy a z álmosságtól tántorogva bár, de
m égis félórával a kelle tté n él előbb értek ki
az állomásra. Egy padra ü lte k le és nézelőd­
tek. K a rin th y ham ar beleélte m agát a z ú j
helyzetbe és lelkesen m agyarázta a kevés al­
vás m ia tt fázósan kuporgó a n yá m n a k a pá­
lyaudvar hajnali életének szépségeit; fe l­
hívta fig yelm ét az ide-oda tolató szorgal­
m as m ozdonyokra, m ely ek gőzt fú jta tta k a
sínek kö zti kavicsokra, vagy tehervagonokat
len d ítettek önálló futásba. N éztek-nézelőd-
tek, K a rin th y különösen egy — a z állomáson
rövid ideig tartózkodó — n éh á n y vagonból
álló gyorsvonat hatalm as m ozdonyának ko­
m or fenségét ecsetelte. É rdeklődve n ézte a
látóhatár fölé magasodó im pozáns lokom otív
te st tom pa kém ényéből felszálló ezüstfehér
gázfelhőket, am ikor a szerelvény lassan és
SÍIÉ T |,J ^
zo k ...
A p ap ír alján m anzsetták 7
rajza, nyilván s a já t kézelőjé­
K arin th y n em ü lt rendes n ek „hegyi” ábrázolása; végül
szorgalm asan igyekezett k o r­
d ában ta rta n i K arin th y zi­ törzsasztalánál. A főpincér a H itelvilág szó és több név­
aláírása. Mi m inden lehet a
lá lt anyagi ügyeit, kéziratait. szerin t elm en t a Fészekbe egy
M indezért n em fogadott el tömzsi, bajuszos ú rra l, de szavak m ögött?
„gazdájától” sem m iféle an y a­ K arin th y t később m egtalál­
gi ellenszolgáltatást. A rajo n ­ visszajön. G ondoltam — meg­ ta m a Fészek klubban. A
gás, a nagy em b er irá n ti sze­ várom . Ki leh et a tömzsi, b a­ tömzsi, bajuszos n em volt más,
re te t és a „K arin th y titk á ra ” juszos? A z asztal a la tt észre- m in t Lengyel M enyhért.
büszke cím h a jto tta az író
szolgálatába. Az ügyes G rä- .j j j e & a :,— S Ocítí t f
tzer-fejtö rő k re felfigyeltek és J B s c k /i
a m é rn ö k -titk árt szerződtette ' J u o & r * * v"
a Színházi É let cím ű heti­
lap. Ahogy n ő tt G rätzer ten­
nivalója, úgy le tt lazább K a­ f A'K
rin th y Frigyessel való k ap ­ S&4* •UJMíTVO-
csolata. A tördelésre, sőt, ad ­
P
m3
W g fe g jb a
m in isztratív m u n k á ra is a l­
k alm as sovány, tevékeny és fizOi.
gyors mozgású em b ert azzal
bízták meg, hogy m indep hé­
te n gondoskodjék, a lap szá­
m á ra egy-egy színdarabról. A
la p h eten k é n t közölt egy egész
sp z
...
Jó l*

kutyaadóra és m indenre. M indig m in d en ki
csak k é rt tőle valam it; közbenjárást, taná­
csot, potyajegyet színházba a darabjához és
máséhoz, egy őrült feltaláló vé le m é n yt talál­
m ányáról az ácsorgás ellen, a fű n y író olló
árát, am it isten tudja m iért, valahol m eg ­
v e tt hitelbe. És ö adott. Pénzt, tehetséget, ta­
nácsot, részvétet, érdeklődést, szám lálhatat-
lan ezreit m egszám olt perceinek. U gyanak­
ko r arra is m aradt ideje, nos igen arra is,
hogy úgy m ellékesen k é t rejtv én yfejtés kö­
zött, szójátékcsaták, családi perpatvarok és
kecskerím faragások szünetében írjon ezt,
m eg azt, m üveit, am elyek n élkü l a magyar
irodalom m a m á r elképzelhetetlen. Istenem ­
re, n em tudom , m iko r írta azt a sok m in ­
dent, újságcikket, reklám verset, krokit, re­
gényt, kabarédarabot. Talán délelőttönként,
ha úgy 11 óra körül eltű n t egy-lkét órára a
városban, vagy kora délután, m ikor m ég
egyedül volt a H adik K ávéház azóta legen­
dássá vá lt páholyában.
O tthon sohasem dolgozott, pedig szépen
berendezett, kényelm es dolgozószobája volt
(úriszoba — ahogy a kko r nevezték). M asszív,
fafaragásos íróasztallal, nagy, üveges a jta­
jú könyvszekrényében rengeteg érdekes
kö nyvvel, a m ik között a sajátjaiból alig
akadt egy-kettő.
ulajdonképpen m indent csinált, a m it ér­
T dem es az életben csinálni; beszélgetett,
vitatkozott, re jtv é n y t fe jte tt, sakflcozott, rö-
m izett, filozofált, vicceket m esélt. A hullám ­
fürdőben paskoltatta m egát a hullám okkal
ká n iku lai napokon, m a jd a teraszon G undel
m ester segédletével ebédelt, a Sim plon m ozi­
ba járt, és a mozis, Gyárfás, nagy előzéke­
nyen jegy nélkül ü lte tte a páholyba. A Nap
m oziba járt, sétálgatott elgondolkozva fe l s
alá a z ebédet várva. O lykor gyerm ekneve­
léssel is foglalkozott, leginkább idősebb fiát,
G abit igyekezve gyakorlatiasabb életfelfo­
gásra tanítani. Szánkázott a gyerekekkel, ezt
is fe lv e tté k film re. S ö té tké k télikabátban,
fe jé n kem ény kalappal, csúszkált a szánká­
va l az azóta róla elnevezett V erpeléti út
eg y ik grundján.
Sok m indenre em lékszem . A rádió közve­
títésére a Z eppelin Budapestre érkezésekor,
m elyn ek kabinjából ő adott helyszíni közve­
títési, a vasárnap estéken vele és anyám ­
m al m egnézett színielőadásefkra. siófoki v i­
torlázásokra és R ejtő Jenővel fo lyta to tt vég
nélkü li beszélgetéseire, m ialatt fel és alá sé­
tálva rótták a hosszú, egyenes B a tth yá n y u t­
cát. A hajnalba nyúló, hangos vitatkozásokra
népes baráti körben, eln yú jto tt karéneklé­
sekre. A ztá n a „klim perozásra”. Ez úgy volt,
hogy K arinthy váratlanul leült a zongorá­
hoz és egy u jja l pötyögtetve a billentyűket,
a Grál-legendát, R einitz, A d y dalait játszot­
ta és énekelt hozzá, m íg bal kezével talá­
lom ra ütögette a hangokat, ez vo lt a kísé­
ret. A n yá m ezt nem sokáig tűrte, hangosan
rárivalt: „Frici, n em bírom hallgatni, azon­
n al hagyja abba ezt a klim perozást!” Ilyen­
ír
aÉ z r mrcZc
/
m éltóságteljesen 'kigördült az állomásról, m a jd
egyre gyorsabban kattogva a vá ltó k és sínek
estét betöltő színpadi m űvet,
vagy több jelenetet, tréfát. fjíáJezz.
felett, eltű n t a m esszeségben. Sajnos, éppen ez G rätzer ügyelt arra, hogy
v o lt az a vonat, a m ellyel el ke lle tt volna m inden K arinthy-kézi ra to t
utazniuk. Utána I I óráig n em volt m ásik, megszerezzen s az író t m in ­
a kko r is csak eg y szem ély indult, a m ely ik denki m ással szem ben előny­
m ind en állom áson m egállt. Bosszúsan és az ben részesítette. 1925 ele­
álm osságtól kótyagosan tértek haza és ezután jé n K arin th y , pénzszűkében
soha többé n e m kelteik fe l korán. az infláció m iatt, felm ent a
;o k különös em b er kereste fe l K arin- szerkesztőségbe. M egkérdez­
5 ' th yéka t. Egyszer, em lékszem , valam i te v o lt titk á rá t, hogyan le­
furcsa feltaláló jött; ők n em vo lta k otthon, h e t sürgősen valam i pénzt
és így jobb híján n ek em m agyarázta el kor- felh a jta n i? JV incs v alam i­
szalcalkotó találm ányát. Lényege egy gép lyen darabja?” „De van.
volt, a m ely a z ép ítkezésekh ez a fö ld eket és Egy Birubea-u-fordítás”. A
telkeket felparcellázza és elosztja. Így — hosszú o rrú, feje b úbján bóbi­
m in t a feltaláló kiem elte — egy kalap alatt tá s h a jú G rä tz er m á r to lta
a földosztás problém áját is megoldja. Más­ elé a levélpapírt. A d arab o t
k o r váratlanul K a rin th y M id n evű nővére m ég e héten le ad ja a nyom ­
toppant be. R etikü ljéb ö l — am elybe, anyám dába. K arin th y m eg írta a
szerin t csomagolatlanul vajas ke n ye ret szo­ n y u g tá t és bekopogtatott v e­
k o tt tenni — három száz pengőt te tt le az le L ukács G yula szerkesztő
asztalra. Ebből ke lle tt volna K a rin th yn a k szobájába. L ukács nyájasan vettem egy papírlapot. Fel­ E gyütt form álták a d arab té­
dohányfüsttől m egsárgult, ritka fogait kih ú ­ fogadta, rán é zett a ny u g tára: vettem . Füzetlap, K arinthy m át, am elyből később a Föld-
zatnia és h elye ttü k nagym éretű, fehér, lapát- — Egym illió korona? Fri_ kezeírá sá w l, rajzaival. K ülö­ nélk ü ly Ján o s cím ű színm ű
szerűeket csináltatni; olyanokat, m in t Upton cikém, az én édes gazdám le tt: a B elvárosi Színház szá­
Sinclairnak volt, a ki — M id szerin t — k ü ­ veled m ég G rä tz er k ed v éért nös szavak, m ondatok. A töp­
lönleges irodalm i és közéleti sikereit egész­ sem te h et kivételt. rengő író iTka-firkája. A szö­ m ára.
séges és erős fogazatának köszönhette . . . Á thúzta az egym illiót, és a veg szinte b ep illan tást enged- K RISTÓF KAROLT
A zu tá n később, a végzetes 1938. augusztus
29, halálának napja. V alam ikor kora dél­
utá n tö rtén t Siófokon, a V itéz-panzióban, j m iko r a k é t „gézengúz” torpant. M indenki rendőrért
kiáltott. O lyan utas is akadtj
ahol olyan sok n ya ra t töltött; B udapesten / L barát, K a rin th y és Kosz­ S Z IR M A I R E Z S Ő :
szinte percekkel később m ár m in d en ki tudta tolányi, az alábbi kópéságot aki arcát rejtette, hogy ne lás--
a szom orú hírt. M ikor m eghallottam , rögtön son sem m it az elltövetkezendő
elkövette, m ég — s e z szigo­
tudatom ba hasított, hogy m o st valam i egé­
szen ú j dolog kö v etke zik, valam i, a m i eddig
rú szem ekb en is enyhítőül F rederik rémségekből. Ö k pedig iszo­
n yú d ü h vei tö rtettek egym ás
szolgál — m in d k e tte n fiatalok
elképzelhetetlen vo lt szám om ra. M egdöbben­ felé, m in t ké t végsőkig felbő­
tő és értelem n élkü li, különös dolog; a z élet
K arin th y nélkül. Még aznap délután a z Est­
vo lta k s a sokkal később rá­
ju k törő halálos kór n em ha­ és D éziré szült elefánt. A kocsi közepén
rapott, sem K osztolányi torká­ találkoztak. Revolverform á­
lapok kocsiján v itte k le Siófokra. A villa te­ ba, sem K arinthy zseniális agy­ júra kivágott ezüstpapirok
le vo lt kö zeli és távoli ism erősökkel, sok nő­ — M ost m eg vagy! — kiál­
állom ányába. E kedves törté­ totta az elülső peron felől villogtak félelm etesen a ke­
vel, idegenekkel, a k ik eljöttek, hogy még zükben. A m ik o r elérték egy­
egyszer utoljára lássák. Ma is elő ttem van n et idején m ég csupa ifjú i Kosztolányi vészjósló hangon.
szenvedély, jó k ed v és költői — Bestia! — viszonozta a m ást és kezdődhetett válna a
ez a szom orú jelen et a kis szobában. Igen, gyilkosság, K arinthy, a gyen­
ő vo lt az, kétségtelen. O lyan valószínűtlen és lángolás lobogott m in d ké t író­ hátsó ajtón befelé törtető K a­
ban, de Budapest kávéházai­ rinthy, a harci kihívást, szinte gédségtől elfu lla d t hangon rá-
hihetetlen volt a z egész, más, m in t m inden sáhajtott Kosztolányira.
addigi helyzet, a m iben láttam . Furcsa, fé l­ na k vicctőzsdéjén m ár jegyez­ m agánkívül a dühtől.
szeg m osollyal ajkán, fe k ü d t itt, m intha kis­ té k csínyjeiket, kalandjaikat ■— Most leszám olok veled! — Déziré! Édes barátom,
hát te vagy az? . . .
sé duzzogna valam iért, elszántan és m ozdu­ és a polgári elképesztésre ki­ — Ü tött a végórád!
latlanul. eszelt tréfáikat. Például ezt: M ire K osztolányi kezefejé-
— Gyere csak a revolverem vel könnyet dörzsölt ki a sze­
a tábla hirdeti a vo lt V itéz-villa keríté­ A z első világháború u tán elé, ha va n m erszed! Most
M sén, hogy ott halt m eg. Ha látná, biz­ nem kevésbé vo lta k zsúfoltak
a pesti villam osok, m in t ma,
m eghalsz!
méből.
— Frederik! Drága testvé­
tosan nevetne, vagy csúfolódó m egjegyzést
a csúcsforgalom idején. M in­ — Szétverem a koponyádat! rem ! T é v e d te m . . .
tenne az u tó ko r e hagyom ányos hálájára.
U gyanúgy tiltakozna, m in t az ellen, hogy az dennapi já té ka ik sorában a — Széttiporlak! Kitaposom yorsan á tölelték egym ást,
olvasóközönség h um oristaként kö n yvelte eL legmulatságosa b bnak és a leg­ a beledet! G p usziféle is csattant,
Én is úgy gondolom. a kegyelet és a z u tó­ izgalmasabbnak, ő k m a g u k a A fogak csattogtak a gyűlö­ aztán oly sebesen iszkolták le­
kor tiszteletének ezek a m egnyilvánulásai következő esetü k et tartották. lettől, a bosszúvágytól, a sze­ felé, a m eglepetéstől és ijede­
sehogy se illen ek hozzá. A zt hiszem , k e ve­ (A „játékot" K osztolányi talál­ m ü k vérben forgott, a hang­ lem től m egriadt utasokat fél-
sebbet m o n d u n k el róla, m in t a m en n yit el- ta ki, részleteit K a rin th y dol­
ju kb a n fröcskölt a végsőkig retaszigálva, ahogy csak bír­
m ondhatnánk, ha csak h u m oristaként ta rt­ gozta ki, a tőle m egszokott le­ izgatott elszántság. A z utasok tak — s am ire utas, vezető,
ju k szám on. H um oristánk ugyanis vo lt jó lem énnyel.) között pá n ik keletkezett. Volt, kalauz, vagy esetleg az elősie­
egynéhány — . és lehet is m ég sok ■—, de elszálltak eg y túlzsúfolt tő bajuszos, kardos rendőr
olyan eredeti gondolkodónk, m eleg szívű ba­ F villamosra, eg yikü k az
aki a padok alá bújt, volt, aki
leugrott a robogó kocsiról, volt, közbeléphetett volna, ők m ár
rátunk és tanítónk, kevés hibájában és téve­ első, m á siku k a hátsó pero­ aki leguggolva keresett védel­ eltű n te k a K örút esti forgata­
désében is annyira rokonszenves iró-filozó- non. B efurakodtak a kocsiba, m et a remegő lábak mögött. gában.
fu su n k aligha lesz többé, m in t a „Bukott fér­ s am ikor m egpillantották egy­ A kalauz kétségbeesetten És beültek a sarki kávéház­
fi” fe lejth etetle n szerzője. mást, éktelen ordibálásba csengetett a vezetőnek, a vil­ ba és egy-egy szim pla m ellett
Kertész Tamás kezdtek. lamos recsegve, siko ltva m eg­ á tn evették az estét.
- 5 -