S Z ÍN H Á Z I ESTÉK • SZÍNHÁZI ESTÉK
Józset Attila Színház
Sok hűhó semmiért
önnyű az em b ert bol­
K doggá, s ennél is köny-
nyebb boldogtalanná ten­
n i, — sok, egyéb tanulsága
m ellett így foglalhatnánk
össze Shakespeare eme
v íg já té k án a k tanulságát.
K étféle cselvetés mozgatja
S hakespeare d a ra b já t: az
egyik alantas, szerelm ese­
k e t összeveszi tő, a másik
játékos, szerelm eseket egy­
m ásnak kerítő csel. V ígjá­
ték ról lévén szó, a műfaj
szabályai sz erin t illik a já ­
tékosabb, k erítő cselt hang­
súlyozni — gondolhattam .
B erényi G ábor rendezé­
se nem így tesz. A p árhu­
zam osan futó szálakat úgy
rendezi el — am ennyire
az V ayer Tam ás távlatos,
d e leszűkített színpadán le­
hetséges —, hogy a félté­
kenységbe taszíto tt ifjú fi­
renzei gróf, Claudio és a
szépséges, feddhetetlen He­
ro egym ásratalálására fog­
lalkoztassa képzeletünket.
Teszi m indezt azért, m ert a
„m akrancoskodó” szerel­ Bánsági Ildikó és Pálos Zsuzsa kettőse
m esek fonalán csak az
em beri érzelm ek színét és
visszáját kell helyükre iga­
zítan i: B enedek és B eatrice
színesen, összetetten jel­
lem zett figurák, a mester
em lékezetes alak jai közt
tá ro lja őket em lékezetünk.
(A budapesti közönség leg­
utóbb a veszprém i színház
M adách S zínházban rende­
zett v endégjátékán lá th a t­
ta őket egy évvel ezelőtt.)
B enedek és B eatrice —
h álás szerepek. Ezért aztán
érth e tő a m ásik vonal —
H ero és C laudio — szerel­
m ének, elszakíttatásuk tö r­
tén etén ek gondos hangsú­
lyozása.
bben segít a G alago­
E n y a-jelenetek nemes
ta rtású hum ora is. Szilágyi
T ibor G alagonyája meg­
m u ta tja azt a féle színját­
szást, ahogy — például —
S hakespeare-figura eseté­
ben is utalni lehet közve­
te tte n a h iv atali hatalom
és a bölcsességet játszó bu­
taság általán o s jegyeire.
R áadásul Szilágyi Tibor —
p rim á tu sa valószínűleg el­
v ita th a ta tla n — képes arra
is, hogy jelezze, színészi-
leg e ljá tssz a : voltaképpen
n em hülye ez a Galagonya,
csupán a h iv atali nyelv
to rzítja el gondolkodását.
H iszen tá rsa i közt okos.
hasznos, életrevaló ta n á­
csokat osztogat beosztott­
jain ak, m ondván: tolvajt
n em jó fogni, m e rt az em ­
b e r besározódik.
A másik legjobb — Szi­
lágyiéval egyenran g ú —
a lak ítás M árton Andrásé.
B enedek szereltében. Eme
pád u ai nemes ifjú alak ítá­
sá b a n egy m a rio n ett bábu kodnak.
em bersége és egy em beri
Az előtérben Pálos Zsuzsa, Fülöp Zsigmond, Márton András, Újréti László
és Horváth Sándor
való n in cs is az előadás­
ban. Berényi G áb o r rende­
zésének érd em e tu lajd o n ­
képpen ebben foglalható
össze: játéklehetőséget
adott, instrukcióival felsza­
b ad íto tt néhány fiatal szí­
nészt: Bánsági Ildikót, ak i­
nek cselfes, s néha igazi
villogásokat m utató okos­
sága új szín p alettáján,
Maros Gábort, aki egyszer­
re hódító és hódított, sok
belső játék ö tlettel, Pálos
Zsuzsát, aki m ost is tiszta
eszközökkel jelen ít meg
egy tisztaleLkű lán y t — s
eredm énynek ez nem cse­
kély.
E m beri hang H orváth
Sándoré és M akay Sándoré,
szerepükből itt többre nem
is telik. Fülöp Zsigm ond
különálló, elegáns klasszisa
egy é re tt színészt m utat,
p ály ája legszebb napjaiban.
Ű jréti László, K ránitz
Lajos, Láng József, Téry
Árpád, Z oltay M iklós, M i­
hályi Győző, a szellemes,
ironikus L inka G yörgy jól
és hasznosan oldotta meg
feladatát, üde színfolt Hero
szótlansága körül Szabó
Éva és Borbás Gabi.
K em enes Fanny jelm e­
zei m ost is találatok, jó je l­
zések színész és néző szá­
m ára egyaránt.
V égezetül h add üdvözöl­
jü k a József A ttila Színház
S hakespeare cik lu sát — bár
k ét előadás u tán talán még
lélek „m ozgatottsága” e re d ­
korai vo ln a ciklusról be­
szélni —, m e rt úgy gondol­
m ényez olyan h an gsúlyvál­
ju k : az angyalföldi színház
táso k at, tem pó-'kiugratáso-
k at, am elyek a szerencsés
jó szolgálatot tesz közönsé­
gének, ha művészi enged­
színészválasztásról és M ár­
to n A n d rás különleges, iz­
m ényeket n em téve csá­
g alm as tehetségéről ta n ú s­
b ítja el nézőit a rangos
m űvészet szám ára.
A m úgy tú ls ó k elem ezni- (a. m.)