IV. ÉVFOLYAM 1-2. szÁM 1996.

MÁJus
Ihj.··..)
•••••••••••••. j . /.». ·······>·····)· .• .• ·.10
.•·.• ·••.••.•. • .:.•·.••. ·.• . Ia
·•·.•.• •.•.i.• •.•••. .• ••. • .• .•.
1•.2.·
•••.•••.•• .•••.
••. ) •.~~
.••.•. .••. • • • • • . II••H > . . . · ·•.. . . .• .··.• .• . . . .•.• . .• .• . . .•. . . ,.

Ra kodczay Pál
a sikertelen recitátor és elméletíró
korabeli színészekről és színházi előadásokról légája szervezte meg az előadásokat, melyekről jóin-

A szóló mimográfiai leírásai okán a színháztör-

ténetben is számontartott, ám egyébként si-
kertelen színész-színiigazgató-recitátor Rakodczay
dulatü elfogultsággal tudósította is a helyi lapot.
Am még ő sem hivakozhatott másra, mint az előa­
dó alapos tudására és olvasottságára, buzgó hazafi-
Pál a színészet reménytelen szerelmese volt. Ehhez ságára, lankadatlan ambíciójára.
ugyanis szinte minden adottsága hiányzott. 1905-ben Szoboszlón, 1908-ban pedig a pozsonyi
Alacsony termete, kellemetlen, gyenge, gyakran Toldy-körben lépett fel. Itt a közönség és a kritika
sipító hangja ellenére nem mondott le a színpadról, s egyaránt azért lelkesedett érte, mert nem unalma-
1885-ben recitátori előadással lépett a közönség elé san mondta, hanem színsesen "megjátszotta" a ver-
a pesti iparoskör színpadán a zenetarárok országos seket.
egyesülete javára. A színészetről, s ennek részéről a szavalásról val-
Műsora meglehetősen vegyes volt. Coppée: A ko- lott nézeteit A szinészet rendszere (1884) címú köny-
vácsok strikeja című elbeszélésével kezdte, majd vében foglalta össze. A csapongóan szerkesztett és
Tompa Mihály szatírája, a Jóczik Jónár futása kö- fogalmazott könyv nem tekinthető tudományos mű­
vetkezett. Ezek után Shakespeare Velencei kalmár- nek, rendszertannak pedig még kevésbé. Egressy
jából Shylock néhány jelenetét, monológját játszotta Gábor gondolataira és a korabeli színészi alkotások
el. Az elbeszélés előadásával mégcsak megbarátkoz- leírására alapozva azonban néhány - témánk szem-
tak valahogyan kritikusai, de Shylock-alakításától pontjából figyelemre méltó - gondolatot is tartal-
egyöntetűen elborzadtak, mondván, hogy "egy judle- maz.
rező handlét csinált Shylock alakjából". Rendszere mindössze annyiból áll, hogy a sztné-
Valamennyi kritikus bántóan magas, színtelen szeinek két alapelemét különbözteti meg: a szavalást
hangja miatt tartotta színpadra alkalmatlannak. és a mozgtist. E két fejezet mellett legalább ilyen ter-
Eztán pályatársai példája nyomán megkísérelte a jedelemmel foglalkozik a monológ előadásának kér-
tanintézetek közönségét megnyerni. déseivel, mert ennek előadását tartja a színészet
A budai tanítáegylet közgyúlésén a Báróczy Sán- csúcsának (Tegyük hozzá: recitátorként is ezzel
dor című balladát és Lear-jeleneteket adott elő, majd próbált a színészekkel egyenrangú teljesítményt
műkedvelő előadást rendezett az iparos-körben, ahol nyújtani.)
II. Rákóczi Ferenc fogságát adták elő Rakodczayval A versek szavalását egyértelműen színészi fel-
a főszerepben. adatnak tartotta, de fontos szerepet szánt ennek az
1886-ban a körmöcbányai magyar egyesület mati-
néján már mint "fővárosi ismert Shakespeare-reci-
tátor" lépett fel. Shakespeare
A Szatmár megyei Közlöny tanúsága szerint
Nagykárolyban 1888. március 27-én mint "színii-
gazgató" mutatkozott be estjével.
LXXli: szonett
Elméleti írásaiból, valamint rossz hangadottságá-
ból következtethetünk arra, hogy a verseket, versbe-
li szituációkat inkább eljátszotta, semmint hanggal Az vagy nekem, mi testnek a kenyér
érzékeltette. A beszédre egyébként sem sok gondot s tavaszi zápor fűszere a földnek;
fordított. A kétnyelvű Pesten nőtt fel, a magyar he- lelkem miattad örök harcban él,
lyesírást sem tudta tisztességesen, fogalmazása - és mint a fösvény, kit pénze gondja öl meg;
feltehetően beszéde, hangsúlyozása is - tele volt ger- csupa fény és boldogság büszke elmém,
manizmusokkal. majd fél: az idő ellop, eltemet;
Miután színészi és színiigazgatói pályafutása min- csak az enyém légy, néha azt szeretném,
den vagyonát felemésztette, 190 l-ben tanítóskodni majd, hogy a világ lássa kincsemet;
kényszerült. A színpadról azonban még így sem tu- arcod varázsa csordultig betölt
dott lemondani. Újra megkísérelte a recitátori sze- s egy pillantásodért is sorvadok;
repléseket, amelyek sem díszletet, sem társulatot nincs más, nem is akarok más gyönyört,
nem igényeltek. Közönséget ismét csak az iskolában csak amit tőled kaptam s még kapok.
talált. Előadássorozatotállított össze, amelyben Pe- Koldus-szegény királyi gazdagon:
tőfi, Arany, Tompa és Vörösmarty életművét ismer- részeg vagyok és mindig szomjazom.
tette, s előadásait szavalatokkal szemléltette.
A szeniczi magyar társaskörben sikerült az egész Szabó L6rinc jordftása
sorozatot előadnia 1902-3-ban. Egy lelkes tanító kol-

2 versmondó
 megjelenítési formáiból alakít-
ja ki, pedig - Rakodczay sze-
rint - a fő színészi fogalomnak
a helyzetnek kellene lennie. A
helyzet magányos vagy társas
lehet. A versek esetében magá-
nyos helyzetr6llehet csak ezá, s
ez különbözteti meg alapvető­
en a drámától.
Ellentmond Egressynek ab-
ban is, hogy a szavalónak a
költöt kell megjelenítenie. A
szavaló nem képzelheti magát
a költő helyébe, mert a költő
nem rögtönzi a versét az őt
megihlető helyzetben, csak ké-
sőbb idézi fel élményeit, s ek-
kor már bizonyos tárgyilagos-
sággal szemléli saját korábbi
érzéseit. Ha a költő képzeláe-
reje gyenge, ha hiányosan ké-
pes csak felidézni az eredendő
Lajos Ferenc: Gondolatok a könyv lapozásához helyzetet, amelyben a mű
alapeszméje született, akkor
iskolai okatatásban is. Ez utóbbival ismételten reci- írásmódja mesterkélt, szófúzése bonyolult, élőszóval
tátori ténykedését igazolta, bár az alábbi megjegyzé- nehezen előadható lesz, mert távolesik az élőbeszéd­
se kétségtelenül ma is elgondolkodtató: tól. Az ilyen típusú versek előadása nagy megpróbál-
"A szavalás olyan valami nálunk, melyről azt hi- tatás mindenféle szavaló számára.
szik, hogy azt kell tudni mindenkinek a nélkül, hogy Emiatt a szavaló nem is támaszkodhat a költő
tanulta volna. A tanár tanítja, a nélkül, hogy tanulta utasításaira. E téren könnyebb a színész helyzete,
volna. Iskoláink tanterveiben említve van a szava- mert a dráma nem más, mint az állapotok folytonos
lás, de a tanár nincs kötelezve, hogy tanuljon és tud- váltakozása, tehát a helyzetet könnyebb elképzelni
jon szavalni. benne. A Urai vers előzményeit utólag kell kikövet-
A tanári pályára készülő egyetemi hallgatók az keztetnie a szavalónak, a költemény összefüggései-
egyetemen nem tanulnak szavalni. A magyar iroda- ből, esetleg egy-egy elrejtett sorából, utalásából.
lom tanítására készülőket kötelezni kellene az egye- Ezért egyetért Egressyvel abban, hogy a szavalást a
temen a szavalás rendszeres tanulására, s evégből színészi szerepeken kell elkezdeni, mert a színpa-
az egyetemen szavaló-tanszéket állítani." don adott szituációk elképzelése, felidézése és meg-
A szavalás művészetének fejletlenségét, többek értése is könnyebb.
között annak tulajdonítottam, hogy a magyar társa- Az egész szinészi mesterséget kell jól tudnia an-
dalom még nem jutott el odáig, hogy a szavalást a nak, aki a szavalással, mint a sztnészmestereég egy
költészet támogató eszközének tekintse. A főúri sza- részével akar foglalkozni, fejti ki könyvében.
lonokban csupán magas szintű zenélés vagy ide- Mielőtt közönség előtt megszólal valaki, tökélete-
gennyelvű társalgás folyik, még az irodalmi társasá- sen ismernie kell a színpadi mozgás törvényszerűsé­
gok ülésein sem tartják fontosnak a költői művek geit, hiszen a szünetek, a hangsúly, a tempó mind a
művészi előadását, csupán a versek száraz elmondá- mozgás következményei. Ha példának okáért meg-
sáig, felolvasásáig jutottak el. szólalás előtt, vagy közben felhúzom a sazemöldökö-
A zenei hangversenyek közönsége a zenei művelt­ met, vagy mélyebb lélegzetet veszek - máris szünet
ségnek valamilyen fokán áll, zenei ismeretekkel fel- keletkezik.
vértezve hallgatja a klasszikus muzsikát. A szaya- A lírai versek alaphelyzetének elképzelésére, saját
láshoz azonban még a kritikusok sem értenek. Igy gyakorlatából néhány példát is felhoz Rakodczay.
azután - megfelelő elmélet, értő közönség és kritika A Szózatot például, szerinte úgy kell elkezdeni,
nélkül - szinte lehetetlen művészi szintre emelni a mintha hazafiatlan környezetben előzőleg arról folyt
versek szavalását. volna a vita: híve legyen-e a magyar hanának, vagy
Könyvének figyelemreméltó, önálló gondolata, sem. Ebből a helyzetből adódóan a szavaló keserűen
hogy bármiféle megszólalás előtt - akár színészi, elmerengve szólaljon meg.
akár versmondói legyen az - mindenekelőtt az alap- Akovácsok strikjában egy öreg kovács a börtönból
helyzetet és az ebből fakadó mozgást kell elképzelni. előhozva tesz vallomást a bíróság előtt. Ezért hangja
Éppen azt tartja a szavalással foglalkozó munkák nem lehet sem vidám, sem erőteljes.
(mindenekelőtt Szász Károly közkézen forgó szava- Berzsenyi Fohászát a csillagos ég alatt merengve
Iókönyve) legnagyobb hibájának, hogy a szavalás kell elképzelni, tehát a vers hangulatát a szemjáték-
szabályait csak és kizárólag a hangból, a hang-viszo- kal és a nézéssel kell megalapozni.
nyokból vezetik le. Pedig "az élőszó hangja csakis A szöveg megértésének legjobb gyakorlati próbája
valamely állapot eredménye lehet" . a homályos mondatok kérdéssé alakítása. Igy biztos
Még az általa istenített Egressyt is bírálja, aki a és pontos lehet az értelmezés.
színészi beszédet az érzelmek elemzéséból és annak A versek zeneiségének érzékeltetéséről Rakod-

versmondó 3
czaynak az a véleménye, hogy a közbeszédnél tisz-
tábban, határozottabban hangoztatott természetes
beszéd már önmagában megadja a zeneiséget. Ennél
többre nincs szükség. A ritmikai hangsúly fogalmát
nem ismeri, nyelvészeti, költészettani ismeretei
rendkívül sekélyesek. Minden megállapítását a szí-
nészetből vezeti le.
Többek között azt is, hogy a verseket - a retorikai
gyakorlattal ellentétben - minél több mozgással kell
tanulni, majd később ezeket elhagyni vagy minimá-
lisra csökkenteni. Az elhagyott mozdulatok is jobban
felidézik, később a mozgásból fakadt helyes hang-
súlyt, beszédtempát, mint a mesterségesen kialakí-
tott puszta hanghatások.
Az elképzelt helyzetMI és mozgásból - Rakodczay
szerint - mindig kikövetkeztethető a hangsúly, míg
fordítva: a hangsúlyból mozgás
soha nem fakad.
Könyvének ez a - saját ta-
pasztalatábólleszűrt- gondola-
ta már korunk beszédeiméleti
elgondolásait előlegezte meg.
BiJhm Edit

KÖLTŐ ÉS KOTLÓ
avagy a tojás néhány titka
Gondolatgalopp

A
költő töltötollát - vagy újabban számítógépes hogy így:" amiról nincs mondanivalónk, az néma-
szedőgépét - előkapva, olykor máris varázs- ságba hull" -, máskülönben szószátyár szivárvány
pálcáját véli birtokolni. Felölti bűvös köpe- lesz az egész - költőiétlen ül), valamivel előbb azt a
nyét, s láthatatlanná válik. Történelem előtti időkbe posztulátumot is megtalálhatjuk nála, hogy: "Nem
hamvad a mágia megannyi máglyája, s mégis most, az a misztikum, hogy milyen a világ, hanem az, hogy
hogy némelyek szerint véget ért az emberiség törté- VAN." Valóban, csakhogy a költő tovább felesel,
nelme - a létezés immár megszabadul a korszakolás
tetszetős téveszméitől?! -, az egymásmellettiség, az
eletronikus szimultaneitás kora sem nélkülözheti a
mágiát és a mitoszt: mindazt a talányt, megfejthe-
tetlen rejtélyt, amelyet sem a filozófia, sem a termé-
szettudományok nem képesek végérvényesen vagy
akár időlegesen fölfedni, a költészet megsejteti, leg-
szigorúbb intellektuális változatában is a nyelv érzé-
ki logikájával rendszerezi az őrületet -, vagy leg-
alábbis képes föloldani a nyomasztó vagy túl könnyű
valóság béklyóit.
Mallarmé szerint: "költészet az, ahonnan a való-
ság véletlen, szűk és méltatlan volta eltűnt." S ezzel
nem ellentétes ama poétikai axiómája sem, hogy:
Minden Gondolat Kockadobás."
A közvetlen létréteg meglehetősen véletlen: a ho-
moerotikus Sappho, a középkori bandita Villon, ma-
gyar szaktársaként a martalóc Balassi, a fegyver- és
fúszerkereskedővé vedlett Rimbaud, avagy a XX.
század diplomata, politikus, netán hivatalnok foglal-
kozású költői civil megközelítéssel mind-mind elát-
kozottak, s ennek korántsem lehet párhuzama a ki-
végzés közben megejtő költői pillanatokat átélő hó-
hér vagy a gázkamrák, hullaégető kemencék tövé-
ben elérzékenyülten Beethovent, Mozartot, Chopint
zongorázó SS-tiszt. Adorno a költészet, a művészet,
Auschwitz utáni művelésének lehetetlenségérál vé-
lekedve csupán azt kívánta érzékeltetni, hogy többé
nem lehet ugyanúgy megszólalni.
A költő perbe száll Wittgenstein - máskülönben
tévedhetetlennek és zseniálisnak tartandó - tételé-
vei, miszerint: "Amiről nem lehet beszélni, arról
hallgatni kell" -, igen ám, de amellett, hogy mint
minden fordítás, ez is egy kicsit biceg (inkább vala- Lajos Ferenc: Barátság

4 versmond6
mégha a "semmi ágán ül is a szíve". A költő és költé-
szete istentagadó változatában is a Mindenható földi
lelkiismerete, néma jelenlétének megtestesítője - a
mágia, a mítosz, a misztikum mindmáig létező em-
beri szükséglete által.
"A líra logika, de nem tudomány" - állítja József
Attila, de ez a logika másképp építkezik, mint a ma-
tamatikai, filozófiai, köznapi - jóllehet, mindegyik
eszközét szabadon birtokolja, ám elhallgatásai, rej-
tőzködései Wittgensteinhez képest reciprok értékű­
ek: az elhallgatott mögött felcsendül az, amiről
egyébként nem lehetne beszélni...
Eljátszadozom a gondolattal, hogy ha a tizenkét
tanítvány nem lett volna valamiképpen álmodozó,
költő, a misztikus logika híve, akkor Jézus nem vál-
lalhatta volna a Megváltó kín keserves, de soha el
nem évülő, maradandó szerepét. Ha halászok, mes-
teremberek maradtak volna, Jézus suttyomban
ugyanúgy megtaníthatta volna őket vízen járni, ke-
nyeret és bort szaporítani, betegeket gyógyítani, de
nem engedték volna a keresztfa közelébe se, megta-
karították volna az átváltozásnak, a megváltásnak
ezt a látványos misztériumát, s a világ lehet, hogy
szolidabb, kellemesebb, viszont már a kezdetektől
egykedvúbb, bárgyúbb, költőietlenebb maradt volna.
Ettől ugyan még ma is létezhetne és a jövőben
ugyanúgy fennmaradhatna az emberiség, sőt, lehet,
hogy normálisabb lenne, mint a még most ismert
változata, csak éppen - természetesen az én felfogá-
som, s mindazoké szerint, akik ezt így látják - unal-
mas, minden izgalom, titok nélkül való lenne - ami-
re sajnos már manapság is nagy esély mutatkozik...
A költészet szent őrület, a költészet mérnöki téboly.
Nélküle is lehet élni, mint ahogy süketen, vakon, né-
mán, bénán, kéz, láb ész és lélek nélkül - de minek?
Az ámrás cet, a bálnák némelyik példánya kifekszik
a tengerpartra, mert úgy érezheti, hogy a tengert
megfosztották az általa addig átélt, megtapasztalt
lényegétől, s élőhalottként minek létezni...
Egy szellemi együttlétnek, egy mű megalkotásá-
nak, egy vers megírásának is lehet - alig álcázottan
"posztromantikus" - fénypontja az, hogy egy titkon
szeretett nő ül melletted (sajnos nem sokáig), veled
átellenben viszont egy másik tünemény, akinek te-
kintetében szintén rokonszenvet vélsz (irántad)
megpillantani, s közben egy bölcselő barátod zsongí-
tó elmélkedését hallgathatod... Ha kissé profán aka-
rok lenni, olyan ez kérem, mintha egyszerre hármó-
jukkal szeretkeznél, de mindegyikükkel csak szel-
lemiekben s mégsem plátóian... A mindennapi kép-
zelet ugyan hamar visszariad ettől, de a belső való-
ság mégis meghaladja a még lehetséges, bár minden
bizonnyal beteljesíthetetlen káprázatot -, mi.más ez,
mint le nem írt (leírhatatlanságával együtt most
már ez sem igaz), pusztán jelenlévő, elgondolt, póru-
saidon át szellemedbe ivódó erotikus költészet... En-
nél már csak a vadromantikus vagy éppen poszt- és
transzmodern magány lehet felemelőbb és ugyanak-
kor lealacsonyítóbb -, amikor úgy érzed, mindenki
beléd árad, aki valaha is létezett, most és majd létez-
het a világon -, és fordítva.
A költészet az ész, az értelem, a lélek és a szellem
erotikája és viszont: az erotika esze, értelme, lelke,
szelleme - s ez ama szent őrület, amely Wittgenstein
etikai logikáját jnás megközelítésre kenyszeríti, sőt
cáfolni látszik. O azt tételezi: "A világ tények és nem
Széki Patka László
Verselfogatás - feltételes
szabadlábra helyezéssel
mindent elkövet ami
elkövethetetlen
és semmit nem tesz meg
ami megtehető lenne
a téridő bizonytalansági
relációjában üdvözítő
bűnöző kinyomozhatatlan
vétkeiben örökre kárhozott
megváltatlan megváltó föl-
oldozhatatlan gyönyöreinkkel
a csábítás Csomolungmája
örökké vérző seb a teste
Veronika-kendőnmegörökítve vers-
lábaival sántikál lángoló vizeken
dolgok összessége." Ám ismeretes egy másik állítás
is: "Rettenetes dolog, hogy a tények eltakarják el-
őlünk a valóságot". Hát még a költészetet...
Goethe a Dichtung und Wahrheit, Költészet és va-
lóság című művében először ébred rá teoretikusan is,
hogy a költészet másfajta valóság, mígnem Hamvas
Béla eljut addig, hogy megállapítja, a történelmi ko-
rokkal szemben "a modern költészet nem a régebbi
póiétikai értelemben vett költészet, hanem, mint
mondják, a költészet költészete (metapoiézisz), a
modern festészet a festészet festészete, a zene a ze-
ne zenéje ..."
A Metapoiézisz ugyanis Hamvas Bélánál a követ-
kező meghatározással kezdődik: "Poiézisz mesteri
tevékenységet jelent, és e szóval a görögök a művész
munkáját jelölték meg. Poiézisz az az aktivitás,
amely nem a közvetlen biológiai életre vonatkozik,
hanem a létért való küzdelemben felvett célszerű
magatartáson túllép. Abban, ami poiétikus, van va-
lami többlet, és ez a többlet az, ami benne a fontos ...
Valószínűnek látszik, hogy ez a metapoiétikus ma-
gatartás az egész emberi létnek megkülönböztető
jellemvonása... Metapoiézisz, amikor az ember nem
kifejezi önmagát, hanem megteremti azt, ami nála
több, művészet, amikor az ember magát önmaga
fölé emeli..." S a Tanguy, vagy a logisztika misztiká-
ja című írásában mindezt továbbszőveemígy véleke-
dik: "A művészi alkotás a halálkészültség magasabb
foka, vagy ami ugyanaz, az ember világi életénél
fennsőbb rendű létezésben való közvetlen részese-
dés."
Ebben a megvilágításban már nem is tűnik annyi-
ra képtelennek az, amit én szintén régóta vallok, va-
gyis hogy a maga módján minden ember művész,
költő, mégha sok ember szemében a hivatásosnak
tekintett művészember nem is egészen normális,
mindennapi ember. Csak azok nyugtatgatják magu-
kat ezzel a téveszmével, akik szégyenlik eme emberi
versmondó 5
állapotot, létfelettihez vezető létélményt, amely
egyedül teheti elviselhetővé, a tértől-időtől független
mindenséggel érintkezővé - amúgy villanásnyi - föl-
di jelenlétünket.
Nagyon röviden szerintem most ennyiben össze-
gezhető a művészet, a költészet értelme, reménye,
mibenléte. Hogy mindez mennyire aszketikus és
mennyire hedonisztikus, döntse el ki-ki saját maga.
En úgy vélem, mindkettő együtt - átélőjében gya-
korta megdöbbenté arányváltozásokat mutatva,
hogy minden egyes titok feltárultával újabb titkok
szülessenek - mindörökkön örökké. . zé, pontosan kimért röppályán,
Vétkezünk, gyónunk és feloldoztatunk, majd
kezdjük újra, soha nem ugyanonnan, soha nem elől­
ről. A költészet fekete lyuk: fényévmilliárdnyi töme-
geket szippant magába - mákszemmé zsugorítva a
pillanat töredéke alatt. S ha igazi, földi mértékkel
nem mérhető a súlya, energiája. Isten legtitokzato-
sabb képmása. Akárhányszor szétzúzzák, poraiból
RATKÓ JÓZSEF KÖLTÉSZETE
Félkenyér csillag
hat va nas évek magyar irodalma máig érvé-
A nyes jelentős alkotásokkal gazdagodott. Elég
itt csupán néhány példát említeni: Németh
László: Irgalom (1965), Örkény István: Tóték
(1967), Csurka István: Ki lesz abálanya (1969),
Sánta Ferenc: Húsz óra (1964), Somogyi Tóth Sán-
dor: Próféta voltál szívem (1965), Fejes' Endre:
Rozsdatemető (1962), Váci Mihály: Szegények ha-
talma (1964), Moldova György: Gázlámpák alatt
(1966), Ladányi Mihály: Utánad kószálok (1965) és
mások művei, kötetei. Az évtized korszakos jelentő­
ségű a magyar irodalom fejlődésében. Nemcsak a
művek, hanem az azok körül kibontakozott kritikusi
és olvasói viták is fontosak az évtized megítélésekor.
A hatvanas évek nagy eredménye, hogy új költő­
nemzedékeket is elindított. Az első, kiemelkedő mű­
veket létrehozó alkotókat "Hetek" néven emlegette
a kritika. Összetartozásukat nem csupán a közösen
megjelentetett antológia jelezte, sokkal inkább az in-
díttatás, az élménykörök, a világképek közelsége.
Ágh István: Szabad-e énekelni (1965), Bella István:
Szaggatott világ (1966), Buda Ferenc: Füvek példája
(1963), Kalász László: Szánj meg idő (1967), Raffai
Sarolta: Részeg virágzás (1966) Ratkó József:
Félelem nélkül (1966) Serf6ző Simon: Hozzátok jöt-
tem (1966) tartoztak ebbe a körbe. Személyes sor-
sukban sok volt a közös vonás: a szegénység mélyvi-
lágából érkeztek, nagy küzdelem volt a hátuk mö-
gött, a megpróbált gyermekkor gyakori motívuma
költészetüknek. Közvetlen valóságismeretük adja a
versek élményfedezetét. Legfontosabb témáik is eb-
ból a valóságból kerülnek ki. Világképük fontos ele-
me a közösség, a szegénységből felemelkedettek
iránti hűség, az etikai elkötelezettség, a közéleti fe-
lelősségérzet. Közös bennük, hogy csaknem mind-
annyian Nagy Lászlót és Juhász Ferencet tekintet-
6 versmondó
újra föltámad. Ha nem találtunk volna rá, titkok
nélkül tengődnénk, jeltelenül pörögnénk az időtlen,
meghaladhatatlan űrben, még csak nem is sejtvén,
mi az az igazi hiány.
Lám a bennünk lakozó istennel karöltve és egy-
másra szüntelenül nyelvet öltögetve mi mindenre
juthatunk a művészetben, a költészetben...
Végezetül még egy röpke Rilke-idézet: "Amíg azt
kapod el, amit magad dobtál, ügyes vagy, s így csakis
nyerni lehet, s csak ha majd megfogod azt a labdát,
melyet egy örök játszótársnő vetett épp a kezed kö-
mely kerek egység Isten hídjá- ,-
ban, felível, zuhan: akkor lesz a
I
fogni tudás képesség - nem a ti-
éd, egy világé." Erdekesen rímel
Mallarmé Kockadobására...
Széki Palka László '-------_ _ I
ték költői elődeiknek. Ratkó József első kötete - Fél-
elem nélkül (1966) egycsapásra a nemzedék élvona-
lába emelte a szerzőt. Már itt kitapintható volt né-
hány olyan vonás, amely mindvégig megmaradt: kö-
vetkezetes fegyelemmel megtartott etikai magatar-
tás, a megvert sorsú szegények iránti hűség, a fel-
emelkedésre készek tisztelete, a fegyelmezett vers-
beszéd, az őszinte, tiszta szóhoz való ragaszkodás.
Ratkó József nem tartozott a termékeny, sokat
publikáló alkotók közé. Két évtized alatt mindössze
négy kötete jelent meg. (A Gyermekholmi c. gyer-
mekverskötetet nem számítva.) Az 1975-ös Tör-
vénytelen halottaim után csaknem egy évtizeddel
később látott napvilágot válogatott verseinek a gyűj­
teménye. Ratkó József válogatott kötetét két prózai
önvallomás keretezi. Az Önéletrajz, a József Attila-i
Curriculum vitae-hoz hasonlóan számbaveszi a meg-
tett út állomásait, s pontosan megfogalmazza az
egyéniség külső és belső történéseit. A drámai színe-
zetű költői önvallomás expresszív indulattal jelöli
meg azokat az etikai utakat, amelyeket az akkor
még fiatal költő követni akar.
"Ha egy mozdulatba akarnám fogni az én eddigi
életemet - hja -, hát jobban, szemléletesebben nem
is tudnám, csak így: Egy magas, sovány gyerek ül
egy sámlin a félhomályban, fels6testével kissé hátra-
húzódva, jobb katját kifelé fordított tenyérrel maga-
san a feje elé emelve..." Ez a mozdulat a védekezésé,
a gyermeki sorsot sokszor megtörni készülő erőszak­
kal szembeni védekezés fájdalmat elhárító gesztusa.
A másik önvallomás - Szűkebb hazám: Magyaror-
szág - a feln6tt ember, a szándékok és megvalósulás
ívében izzó költő visszatekintése pályájára. A kett6
között a lényegi különbség, hogy az utóbbi szemléleti
horizontja tágasabb: a személyes sorsba beleágyazó-
dik a nemzedéké, a nemzeté.
 Ratkó József Félkenyér csillag című, válogatott
verseit tartalmazó kötete azzal az elégtétellel is szol- Ratkó Józse!
gálhat, hogy igazi lírai értéket ritkán felmutató mai
költészetünkben jó versek sorát kínálja. Még akkor
is öröm ez, ha tudjuk, hogy a versek egy része nem a Világnemű
nyolcvanas években született. De érvényességUk s a
válogató költői szigor is amellett szólnak, hogy a lé- A kő is világnemű.
tezést kimondó szó akkor is, ha érdes, ha sebet üt, a vas is világnemű,
túléli a divatokat, mert az igazságot, a reálisan léte- világnemű a fű is;
ző összefüggéseket keresi.
A kollektivitásban feloldódni akaró költő már első virít szülötte-földjén,
kötetében (Félelem nélkül- 1966) nyíltan fogalmaz: elhal szülötte-földjén,
"S ha én szólok - sem magamért, világnemű, ha hű is.
kollektív bánatért, bajért,
rontott hitű parasztokért, Talán könnyeink, hőink,
kemény, egyforma életért." annektált temetőink,
(Szégyentelenül) talán azok magyarok;
Vagy a Paradicsom című versben: a kopjafák, a fejfák
"dolgozni - nem amíg szabad - jegyzik a büszke fajtát,
amíg lehet - addig muszáj, s talán jegyzik a dalok,
amíg az oktalan halál
föl nem ment, meg nem érkezik - Bár mondják, hogy a csontok
utolsó pillanatodig." levedlik mind a gondot,
Sokak szemében gyanus a közéleti költészet, a kö- a világnemű a halott,
zéleti költő. Mellékíze van a szónak. Pedig a közéle-
tiség igazi tartalma a cselekvésre, a tettre való kész- s csupán az elme játszik,
ség. Ezzel indul el a pályán Ratkó József is, s ehhez ha honává sajátít
tér vissza a hetvenes években, amikor a költői szó el- földet, eget, csillagot.
apadása miatt aggódó khoz fordul: "a vers csak ho-
logram, a szabadság és a szerelem hologramja, az S bár mondják, hogy hanyaggá,
emberség hologramja. Szükség és igény itt is van a a földben lágy anyaggá
szép szóra, de nagyobb szükség van házra, több züllik a tündöklő agy:
munkahelyre, a jó ivóvizű kútra, egyszóval: konkrét
emberségre. Üzenem ádázabb barátaimnak, akik te kő-magyarosító,
minduntalan szememre lobbantják, hogy keveset füvet gyarmatosító
írok, üzenem: ezért írok keveset." (Szükebb hazám- ének, világnemű vagy!
Magyarország)
Mindig izgalmas feladat megnézni, kitől tanult a letörték kemény kezek.
költő, kinek a szellemi jelenléte hatott ösztönzőleg
Rozsdállanak a földből
világképének formálódására. Ratkó esetében József
ágazó krumpliszárak,
Attilát kell főképpen említenünk. A származás, a mint vasvezetékek, kiálló kábelek.
sors rokonsága, a korai élmények hasonlósága erő­ A holdarcú, konok napraforgó
sen rányomja a bélyegét a pályakezdő versekre. Az kés alá hajtja fejét,
azonosulási szándék olyan intenzív, hogy a nagy előd tudja a sorsát, de nem remeg."
versbeszéde, képei át-átütnek a Ratkó-vers szöve-
(Telet váró)
tén. (Húszéves apám éneke, Szégyentelenül, Éjszaka,
Telet váró). A József Attila-i szemlélet elsajátításáról A részletező leírás csak a vers második - rövidebb
tanúskodik a Jön az éjszaka kezdetű szép tájleíró - felében vált át: a szemlélettől eljut a gondolatig. A
vers (Ejszaka), illetve a Szombat van kezdetű filozó- fiatal költő változást sürgető indulata itt robban ki.
fikus hangvételű költemény (Éjszaka). Annak kimu- Ennek egyik formai jegye, hogy a vers öt óhajtó, fel-
tatása, hogy a csillag motívumnak a jelenléte Ratkó szólító mondata közül négyet itt találunk.
költészetében mennyire vezethető vissza a motívum Erőteljes képszerűség jellemzi az 6sz címú ver-
József Attila-i használatára, egy elemző tanulmány set. A vers felütése véres harcot idéz:
feladata lehetne. "Csordul a rózsafa vére.
Ratkó gazdag képalkotó fantáziájának működése Tócsában áll a szirom.
a tájversekben figyelhető meg leginkább. Egyik ko- Nem gondol védekezésre,
rai tájversében, amelyet megjelenése után Kiss Fe- tövise csorba szurony."
renc is méltatott, még erősen jelen van a mester ha- A vers azonban nem egyetlen kép egyre árnyal-
tása: tabb rajzát nyújtja, inkább az ősz, az elmúlás termé-
"Ó, ködbe bugyolált őszi táj! szetét festi. Ennek lélektani hátterét adja a záró
Heversz a világ dolgai között, versszak:
mint olajos rongyokba csavart vasdarab, "Bolydul a tengeritábla.
Kilátszó, apró részeid rozsdállanak. Berezelt kiskatonák
Rozsdáll a herélt kukoricaszár, - gránáttal övükben - állva
réztökét, arany hímvesszejét várják az ősz rohamát."

versmondó 7

Lajos Ferenc: Kunyhá
Mennyire eltér a szemlélete a másik Ősz (Fény
szivárog...) című költeménynek! Kevés vers fogal-
mazza meg képszerűbben, részleteiben is pontosab-
ban az elmúlás fájdalmas szépségét. A reális képe-
ken átsüt a szeretet, a végletekig leegyszerűsített
metafórák nem a lezártságot, hanem a gazdagságot
fejezik ki. Egyetlen szóban van jelen - grammatikai-
lag - a költői alany, a vers egésze mégis a személyes-
séggel van teli. A képekbe a megélt élmények, élet-
helyzetek sűrűsödtek össze:
"Fény szivárog szúrt csillagokból
s odavarasodik a kövezetre.
Faágak nyúlkálnak a tóba
eleven sebbe.
Hegyek kifordult csigolyái,
kövek, sajognak, fájnak.
Sűrű szövésű puha köd,
melegíti hátát a tájnak.
Bárhová nézek - sebesültek.
Egy madár az anyját kiáltja,
neki repül az éj falának,
lobbot vet, lángol a szárnya.
Fekete kendőben a szél
szárazon sír, mint az öregek.
Hüppög, a szemére szorít
egy-egy falevelet."
. Érdekes, hogy a szabolcs-szatmári táj ritkán jele-
nik meg ~ költeményekben, tárgyuk inkább a táj.
(Tavasz, Osz, Nyári napló, Telet váró). Gyönyörköd-
tet, szemléletességre törekszik, jól mutatja a költő
kitárulkozó kedvét, de ritkán hordozza azt a többlet-
jelentést, amelyet Juhász Gyula óta ismerünk. Ez
utóbbi megoldásra példa lehetne korunkat faggató
szép verse, a Jött ez az 6sz: .
"Beteg ez a föld. Kitapinthatók bőre alatt
a temetők, a burjánzó kövek. Tudás fája a fejfa,
nem terem. Kínjaiból az ember nem okulhat.
Hitét levedli, újat nem növeszt,
mezítelenül, ügyefogyottan, szívét
tenyérrel eltakarva az állatok szép arca elől
elbújdosik. Csecsemőjét kiteszi
az űr küszöbére."
Ratkó József válogatott kötetének összeállítása-
kor szigorú volt korábbi könyveihez. A négy közül az
utolsó, a Törvénytelen halottaim elkerülte ezt a szi-
8 versmondó
gort. A versek jó része megtalálható ebben a kötet-
ben is, legfeljebb más a "helyi értékük". "Ez a könyv
- írja Ratkó - a törvénytelen halottaké, elsőhalott
anyámé, s azoké, akiket háborúra ítéltek, rákra, in-
farktusra és tüdővész re ítéltek. A földbe és égbe te-
metettekr6l, a szemétdombon elmálló és tűzben
szétolvadó halottacskákról, szerelmünk aszályáról
szól. Az idő vizsgálata közben találtam rájuk. A hiá-
nyukra. Kezük és szfvük hiányára."
Ratkó érdeklődését a téma iránt nyilván sok min-
den magyarázza. A negyven év felé közeledő ember
az elmúlással szembesülő félelmei, találkozás az em-
beri értékek pusztulásával, a fenyegetettség meg-
szokhatatlan állapota. A Törvénytelen halottaim cí-
mű vers felkavaró látomásai egyszerre nyugtalaníta-
nak és késztetnek meditációra. A költő a történel-
met idézi, s a nagy mozgások áldozataiért énekel:
"Eljött a holtak ideje. /Szorongat a holtak szerelme
engem" - írja a jó barát Fábián Zoltánnak ajánlott
versben. A Törvénytelen halottaimban egyensúlyban
volt a szívet szorító szenvedély s a dolgoknak rende-
zettséget kívánó elme. A Halott halottaim jó érte-
lemben vett hatásra törekszik. A hatalmas látomás
kérdések sorával indul:
"Ki hiányzik közülünk ki hiányzik
ki hiányzik közülünk ki hiányzik
ki hiányzik a jövő fehér falai közül
ki hiányzik a favágók a mesteremberek közül
a költők közül a parasztok közül
a szülők közül ki hiányzik
ki hiányzik közülünk ki hiányzik."
A kínzó kérdések megválaszolatlanságukban erő­
sítik a pusztulás víziójának rajzát. A verset - valaha
- az abortuszokról tudósító számadatok inspirálhat-
ták. Ratkó az élet nevében siratja el a meg sem szü-
letetteket. :
,;Köttetett béke a halállal, /nagyszégyenű, iszo-
nyu./
S amit nem végzett el a fegyver, /deres, hüvelyk
szorító, kaszatömlöc,/ karó, tüzes trón, akasztófa,
kerék, /elvégzik most aszikék, /nikkel kanalak, csi-
peszek, / elvérzik ez a nép."
A halottakat idéző versekhez viszonyítva elenyé-
szően kevés azoknak a lírai daraboknak a száma (és
súlya), amelyek felkavaró szenvedélyeink közül a
legfontosabbak közé tartozóról vallanak. A szerelem
Ratkó hangján ritkán szólal meg, és ennek oka van:
"... nekem a szerelem merész, / halálig tartó összees-
küvés, / gyönyörű páros lázadás, / a zsarnok elmúlás
/ ellen: örök harc, konspiráció - / ha róla szólna, elné-
mul a szó, / mert páromat én el nem árulom." (Éj-
szaka) Mégis, ebből a témakörből kerül ki a kötet
egyik legszebb verse, az elemi tisztaságú Egy ágyon,
egy kenyéren.
"Egy ágyon, egy kenyéren,
szemünkbe hulló fényben,
tétovázó sötétben,
szerelem fenyvesében,
egy földön, egy hazában,
égve egyforma lázban,
hidegben, nyári lángban
egyforma szó a szánkban.
torkot fájdító perben
tanúként egymás ellen,
homlokod melegében,
homlokom melegében,
 zárva eleven kőbe,
lélekben összenőve,
gyönyörű csecsemőnkre,
ráhajlunk az időre."
Az egyetlen zuhatagú mondatból kibontakozó kor-
szerű szerelemkép nem romantizálja két ember kap-
csolatát, a sorsközösség erejét az együttes munka, az
azonos világnézet, az egyforma lázú szenvedély adja.
Ratkó József fegyelmezett versbeszédű költő. Pon-
tosan fogalmaz, képeit kemény kőből faragta az idő s
a költő. Nem nyelvteremtő művész, inkább arra ta-
lálni példát, hogy elfelejtett szavainkat, beszédfordu-
latainkt újra a fény elé engedi. Nyelvközege a kimon-
dás bátorságát segíti. Válogatott gyűjteményének
utolsó két verse két sorból áll:
"Csontbőr vers. Nem szól,
csak könnyeit nyeli."
A gazdag jelentésű CsontMr mély traumát sejtet.
Istvánról szóló drámája, amelyet a nyíregyházi szín-
ház 1984-ben mutatott be nagy sikerrel, mindeneset-
re arról tanuskodik, hogy sok mindenröl akar még
beszélni. A drámai történet 1031-ben kezdődik, ami-
kor az államalapítás gyakorlatilag megtörtént, a ki-
rály által létrehozott mechanizmus alapvet6en hibát-
lanul működik. De a mélyben még égnek, izzanak a
visszafojtott indulatok. Meghalt Imre herceg, aki
egyedüli folytatója lehetne a nagy király életművé­
nek. István önvizsgálatra kényszerül. Feleletet kell
adnia arra a kérdésre, hogy továbbhaladhat-e a ma-
gyarság azon az úton, amelyet ő kijelölt a számára. S
egyáltalán: valóban helyes-e ez az út? Lesz-e folyta-
tója az elkezdődött munkának? Mekkora esélye van
ennek a szorongatott népnek a megmaradásra?
Látszólag alig történik valami Ratkó drámájában,
de a mélyben, a "vízalatti áramlás" jegyében annál
több. Istvánnak a jövő bíztató ígérete nélkül kell
döntéseit meghoznia. A "kizökkent" időt már hely-
retolta: a magyarságot Európa népei közé emelte.
De magánéletének tragédiája megmutatja a sebez-
hető embert. Egy időre elhomályosul az uralkodó
alakja, s csak a gyermekét sirató apát látjuk, aki a
"nincs a teremtésben vesztes csak én" kozmikus fáj-
dalmával arra kényszerül, hogy részt vegyen a párt-
harcok ideget és velőt emésztő
leszerelésében. S közben meg-
magyarázza az államalapítás
alapelveit. Mert a jó szóra, értel-
mes hitra egyaránt szüksége
van amagyarságnak.
Nagy István Attila

"Magammal viszem
szomorú poggyászként a Földet..."
Beszélgetés Szilágyi Domokosról Csiki Lászlóval
Csaknem húsz év telt el Szilágyi Domokos ha- nyire csak az utolsó, nehéz évei szerepelnek. Nálam
lála óta. Változott-e a kiJltd-barát, Csiki Lász- régebbi, fiatalkori ismerosei vallhatnának pedig if-
ló megitélése "Szisz" kiJltészetéról? jonti kaján alakjáról, a vagabundusról, a tornász-
Azt hiszem, nem Szilágyi Domokos barátainak, verseny gyözteséröl, az anya-imád6, anyaszomorít6
hanem az ellenfeleinek a véleménye változott. Köl- fiúról, a botor szerelmesr61, aki Hervay Gizella férje-
tőnek ellenfelei azok is, akik nem vesznek róla tudo- ként jóideig egy bukaresti kirakatos üzlethelyiség-
mást, rosszul vagy félreértik. Szisznek már kis idő­ ben élt, és komolynak mondott lapokat bosszantott
vel a halála után akadt olyan méltatója, aki életében álnéven küldözgetett bohöckodásaival, vagy barátai-
"pityipalkónak" nevezte. Magyarországon is az első val az elmeosztályra elvonulva magánfaliújságot
kritika, amely meglehetősen későn megjelent róla, szerkesztett, ő írta rá a vezércikkeket, ami abban a
igencsak fanyalgó volt. Nagy László is, akinek egy "környezetben" kimutatta a vezércikkek igazi ter-
kötetét Szisz - állítólag --kézzel lemásolta, csak a mészetét; szólhatnának az Eminescu útjait bejáró
gyászbeszédre készülve fedezte fel magának (napló- érzelmes riporterről, az alkalmi tévé-recenzensröl,
jában mindvégig helytelenül becézi azért), és még botrányt kavaró Ady-cikkéről (hogy Adynak nincs ti-
azután tiltakoznia is kellett, amiért a róla szóló írá- zenötnél több jó verse, persze az is elég), a romániai
sát eldugott sarokba tördelve hozta a lapja. magyar irodalom hivatal által is szentesített nagyja-
Ma is, amikor Szilágyi Domokosnak kultusza tá- inak önhitt nyilatkozatairól írott pamfletjér61,
madt már, többször pontatlan adatokat közölnek ró- amellyel mindhiába házalt a lapoknál, pedig az csak
la: hogy Batizon született volna, holott Nagy- .az illetöktől bevett idézetekből állt... Nem tudja ez,
somkúton született (l938.július 2-án), és hogy 1976. hol él? - kérdezték erre sokan. Jó kérdés, csak hiába-
október 27-én felakasztotta volna magát. Pedig való.
nem. Az emberre az is jellemző, hogy milyen halál- De amúgy csendes volt. Életében is a halk 'különc-
nemet választ. Szisz elbújt a kertek alá, és mintegy sége tűnt fel. A hatalmas tányérsapkája, a kopaszra
belső erőszakkal végzett magával, nem látványosan, nyírt feje, sétabottal imbolygó alakja. Költészetét is
nem durván. Ilyen volt. Előbb elküldte leveleit, el- inkább különösnek tartották kortársai, mint jelen-
rendezte családi, szerelmi, hagyatéki, kiadói ügyeit tősnek. Talán mert nem tudták hová tenni. Ráadá-
tudatosan. Sajnálom, hogy az emlékezésekben több- sul mindegyre más irányba próbálkozott, mint azt

versmondó 9
az ítészek elvárták tőle, és azok aztán megorroltak
rá, mert nem az általuk kiszabott utat követte. Imp-
resszionisztikusnak mondható, zárt formájú versek
után, váratlanul avantgárd, formabontó szövegekkel
jelentkezett, és amikor nagy nehezen elfogadták
ilyennek (egyik tekintélyes közéleti kritikusa szerint
"elbeatesedett"), újra a klasszikus formákhoz tért
vissza. Volt, aki ezt hanyatlása jelének tartotta. Ek-
kor írta legjobb verseit. De a "legjobb" sose kvadrál.
Mindennek megértéséhez tudni kell, hogy a romá-
niai magyar irodalom irányadó hányada a közéleti-
Béget mintegy kötelezőnek vélte (helyzetét tekintve
jogosan), a népi hagyományt, hangvételt kérte szá-
mon a költőkön, akiknek képviseleti szerepet szánt.
Szisz nem felelt meg ezeknek az "elvárásoknak".
Vagy mégis. Éppen csak kifinomultabban, valóban a
költészet szintjén volt közéleti, közérzéti és népi.
Már azzal is, hogy mindegyre szembefordult az "el-
várásokkal" . "Vég időkig tűrhetetlen / amit tűrve ül-
hetek" - ezt írta. Ez elég.
Szilágyi Domokos kiJltészetében felismerhe-
t6 a József Attila-i iJriJkség: a rendteremté,
szintézisalkotó szándék, az iJnpusztftó szenoe-
cUlyesség és a tragikus hangokat átsz(nez6 já-
Szilágyi Domokos
Határok
Határokon járok örökké,
mindig csak a határokon;
ami inneni, ami elérhető:
végül is fájni kezd,
fájni, hogy megtudjam az odaátot,
s hazudom is, hogy megtudom,
vár a határokon
a szent hazugság, a remény,
vár - várom, várjuk mindannyian,
itt a határokon;
tágul a határ, követem,
indulok, megyek - tágul a határ,
így lesz átléphetetlen.
így leszek egyre gazdagabb,
s annál sóvárabb. minél gazdagabb.
Határokon járok örökké,
örökké hazudom
magamnak is, nektek is
- mindenkinek! -:
hogy átlépern majd, magammal viszem
szomorú poggyászként a Földet, -:
megvámolják majd, mert van, van határ,
amelyen át nem engedik
poggyászomnak gyilkos felét,
őrült felét, képmutató felét,
hullafoltos felét, zimankós,
havakkal könnyező, halállal
teljes felét, és elválik, igen,
elválik a hazugság a reménytől,
millió-éves házasság után,
s addig is, addig is
járom a határt, járva járom,
s minél könnyebb poggyásszal lépek át majd,
annál mélyebb nyomokat hagyok a talajban.
10 versmondó
tékosság. Tudatosan vállalta ezt a hagyo-
mányt, vagy két hasonló egyéniség véletlen ta-
lálkozása volt csupán?
József Attila költészete akkora és olyan sokféle,
valamelyik részéhez nyilván kapcsolható a Szilágyi
Domokosé is. Amde semmiképpen sem a mi diákko-
runkban hivatalos tananyagban szereplő, osztály-
harcos, politikus vonulathoz. Szisz önpusztítása rá-
adásul nem a költészetben ment végbe. Az folyama-
tos leépülés. (Abban a történelmi, kisebbségi közeg-
ben már-már természetes volt, hogy az ember végez
magával, mielőtt mások tennék ezt vele.) A "szinté-
zis" pedig azt jelentheti, hogy mindent tudott a köl-
tészetről. tehát használta az eddigi formáit, fogásait.
Költői pályájának első felében derűs, gyakran iro-
nikus (egyúttal érzelmes), majd hovatovább gro-
teszk, végül tragikusan fájdalmas lett. Rezignált is
egy kicsit. Végül eljutott a József Attila-i letisztult
tragikumhoz, a maga különös módján persze. Elju-
tott valami egzisztenciális lecsupaszodásig, kitárul-
kozásig, amikor már nincs egyéb megfontolás, és vé-
delem sincsen. A "külső körülmények" beépülnek a
költészetbe, amely azonban már a költő maga. Ha ez
szintézis, akkor legalább annyira emberi, mint mű­
vészi, Én magam az igazi alkotói drámának azt tar-
tom, amikor a költő versei sorsára jut, olyannyira
azonosul velük, hogy valójában már beszélnie sem
kellene, hiszen mondandójának kifejeződése6 maga,
a személye, az élete. (Lásd Radnóti, akihez szintén
hasonlítható.) Ó maga, ha megszólal, természetesen
beszél már, nem kell keresnie a szót, a formát. Ez az
iszonyú "spontaneitás" érezhető Szilágyi Domokos
és József Attila utolsó periódusában. Jelenthet az is
valamit, hogy mindketten a "versszern vers", a ha-
gyományos formák kényszerei, megtartó keretei kö-
zé tértek vissza végül. Ez is mond valamit arról,
hogy mi a költészet, milyen, mire való. " ... és ebbe
más is belehalt már."
"Én játszom ugyan, / de ti / vegyetek komo-
lyan" - trja Szilágyi Domokos Nyár ctmü ver-
sében. A játék nem a kiJnnyedség kifejez6dése
volt, hanem inkább kiJlt6i kÚJérlet iJnmaga
megmutatására?
Ne feledjük, hogy egy későbbi versében azt is írta:
"ti játsszatok, / én őrizem a látszatot". Miféle "lát-
szat" lehetett az? Maga az élete? Valami halálos ko-
molyság talán? Ó nem fennkölt, patetikus módon
próbálta megfogalmazni ezt, mintegy hűségét bizo-
nyítva mindahhoz, amit jobb híján örök emberi ér-
téknek nevezünk, és ami a kultúrában, a nyelvben
őrződött meg. Ne feledjük, hogy nagyon művelt volt.
Fogalmam sincs, honnan szerezte a műveltségét, a
református-lelkészi családjából, az akkor még jó
szinten működö kolozsvári egyetemen, vagy olvas-
mányaiból. Leginkább az érzékenységéból. A zseni
lényege, hogy gyorsabban tanul (talán Hemingway
mondta ezt). Egy ízben úgy döntött, hogy megtanul
angolul. Olyan boldog lett ettől, hogy megünnepelte
a dolgot, mielőtt megtörtént volna. Egyedül, egy
kocsmasarokban ünnepelt. De, sok fogadkozóval el-
lentétben, ő megtanulta azt a nyelvet. Gondolom, a
nekiszánástól volt boldog. És nyilván bízott annyira
magában, hogy végigviszi, amit elhatározott, hogy
euforikus lett tőle. A révülete, a felfokozottsága
ilyen természetű tehát. A játékossága is hasonló.
Gyakran 'keserves játékosság az. Mint aki tudja, a
komolyság, a tragikum - bánnilyen őszinte vallo-
másban is - szinte hiteltelen már csupa rémes hét-
köznapot sorjázó korunkban. És nem akarta úgy
kultiválni sem a tragikumot, mint az akkorszokás-
ban volt a romániai magyar irodalom jeleseinél és
utánzóinál. (Nem hiába írt annyi parödiátl) Muszáj-
ból jájszott, Es rendkívül tudatosan. Elvezte is, per-
sze. O csinálta szerintem a magyar irodalomban a
legjobb - mert legtöbbet mondó és nem fonnai kény-
szerből született -enjambmanokat, sonnetszeteket.
Egy-egy sor, gondolat, szó megszakítása nála önma-
gában is jelez valamit, kérdésessé, kétségessé teszi a
sor "komolyságát", az állításokat, már-már a létezé-
süket. Kiszámított módon használta ugyanakkor az
ismétléseket, a rákérdezéseket is, addig fokozva,
amíg más jelentést nyernek. A sugallata számomra
az: nincs bizonyosság. Odon vagy biblikus kifejezé-
sekkel jelenített meg köznapi helyzeteket, érzéseket:
azok is a ,Játékosság" kellékeinek számíthatök. Ha
létezik könnyed biblikusság, az övé olyan. Lehetet-
len dolog ez. Es ő megcsinálta!
Persze van némi fölény-fitogtatás is ebben a ját-
szadozásban. Hogy ő tudja. O képes rá. Birtokában
van a .oo Avagy birtokába juthat, mint az angol
nyelvnek, s előre ünnepelheti. De hát, tennészetétől
fogva is ironikus, játékos volt, és nem csak közéleti,
költészeti, hanem emberi viszonylataiban is. Olvas-
suk el a Tücsök és a hangya címü persziflázsát. Egy
közismert költő - és magatartásfonna - paródiája.
Tiszteletlen. De a vers gondos megfonnálása az akár
parodizált költészet mélységes tiszteletét és birtok-
lását jelzi.
Lehetséges, hogy ezekben az egyre szaporodó játé-
kokban túljutott az !3mberi érzelmek kötelező, szok-
ványos tiszteletén. Atélte, kitapasztalta őket, tudta,
mennyit érnek, mennyire kisszerűek lehetnek. Na-
gyon emberi folyamat ez, és nagyon tragikus, esen-
dő. Posztumusz kötetének utószavában valami Plugor Sándor munkája A megmérű id6 ctmü kiJtetMl
olyant írtam annak idején: magas talapzatra emelte
a közhelyeket, kimutatva ezzel valódi tenné- rétegeket felszaggató költőként biztosan izgatta.
szetüket, nagy súlyokat könnyedén magasba perdí- Üdítette is, gondolom. Provolkálta, nyilván. Tudo-
tett, és semmiségeknek súlyt adott. Ez a játékossá- másom szerint, a Fagyöngy Zsiga bá' kezdeménye-
ga. zésére, sőt kérésére született. De, ha elolvassuk, ki-
"Négykezes" játéknak tekinthetók a Palo- derülhet, hogy nem "négykezesek" azok a darabok,
csay Zsigmonddal kiJziJsen irt FagyiJngy-ver- még csak hívó- és válaszverseknek is nehezen nevez-
sek? hetők. Szilágyi értelmezte, azaz magához hasonlítot-
Palocsay Zsigmond - Isten nyugosztalja őt is - a ta a Palocsay által szállított "anyagot", valami égi
ritka barátainak egyike volt. Ugyanakkor a tisztelő­ magasba lökte az őstalajt. Az egész költészettel ilyen
je. Egyszer, kétnapos bolyongásunk után Zsiga bá' viszonyban állt. Parafrazálta Weörest, és intarziá-
(így szólította) csakis az ő kedvéért hazarohant a he- kat készített Csokonayból, Vörösmartyból. Eközben
gedújéért, és aztán fél napon át húzta neki. Minden- Arany János volt a nagy szerelme. Kötetnyi tanul-
félét, vegyesen. Nem mellékes, hogy Szisz nemcsak mányt írt róla. De ebben a Fagyöngyben, mondhat-
szerette a komolyzenét, hanem már-már szakértője nám, Palocsay "nem rossz", és Szisz nem igazán jó.
volt. (Utolsó évében, köszvényes, merev ujjakkal Fogva tartják egymást. A kihívást viszont elfogadta
meg akart tanulni zongorázni, és sokat járt olyan ez alkalommal is.
hangszer után, amely belefér a kolozsvári tömbház- Művészete a legmélyebb, legósibb gyiJkerek-
lakás szűk szobájába. Erezni, csinálni akarta ezt isl) ból szívja nedveit, ugyanakkor ezek kevered-
Elményeim közé tartozik, ahogy egy Csajkovszkij- nek a legmodernebbb irodalmi tiJrekvésekkel.
zongoraverseny kétféle előadását összahasonIította, Talán Bartók zenéje is inspirálta?
elemezte egy átfülledt bukaresti lakásban. Azt sem A költő onnan vesz, ragad, ahonnan tud. Jellemző
jókedvében tette. Közben nagyokat, sötéteket hall- rá, mit választ. Szilágyi Domokos a nyelv minden ré-
gatott. Ettől a hallgatásától sokan féltek. tegében megmerítkezett, mohón és euforikusan, A
Lehet, hogy Palocsay ajánlata a "négykezesre" jól népdal nála valamiféle ráolvasás, nem is az értelme
jött neki egy ilyen állapotában. Vagy segíteni akart a a fontos, hanem a szépsége, valóban ősi ritmusa: az,
barátján azzal, hogy társául szegődik. Palocsay em- hogy népdal, nem más. Bibliafordításunk is megőr­
berként, és különös, népi, kültelki, botanikai, nyelvi zött belőle valamit, és nyelvileg gyakran elég po-

versmondó II
gánynak hangzik. Szisz abból is merített; azt hi-
szem, ez a pogányos kereszténység nagyon is megfe-
lelt neki. Mint beszédmód. A virágénekekben viszont
olyan eredeti, mintha nem lenne mintája. Nem tu-
dom, ezt hogyan csinálta, s mindebbe miképpen vit-
te be a tudományos szakzsargont úgy, hogy ne le-
gyen disszonáns.
Ami Bartókot (a vers: Bartók Amerikában) illeti,
aki egy időben divatban volt a költészetben, a róla írt
versében számomra az otthonosság-idegenség ket-
tőssége a fontos, lényeges. Ennek kifejezése a kettős
nyelvezet. Egyik, az otthonos része a népdal - de az
is saját átköltésben. "Használta" Bartókot IS. A ze-
néjét éppúgy, mint az eszményét, az elvet. Első olva-
satra - főként a Bartók kutatta népek említése mi-
att - valami közép-európaiságot sejdíthetnénk. Az is
benne van. Azt hiszem azonban, Szilágyi Domokos
az általános emberi érzelmek, magatartásformák,
válságok felé közelített inkább, mondhatni, a művé­
szet hordozta örökkévalósághoz, amikor a nemzeti
jelleg megnyivánulási formája az ember lényegnek.
Ezért az ősi rétegek.
Szilágyi Domokos pedig szülőhazájában érezhette
magát idegennek. Ha így nézzük, Bartók Amerikája
metafóra. Talán maga Bartók is az.
A romániai magyarság önvédelmének akkor is
fontos része volt a nemzeti, azzal együtt a népi jelleg
hangsúlyozása. A közéletben ennek nem nyílt tere,
ezért a művészetben jelentkezett. Ily értelembern
Szilágyi Domokos nemcsak hogy magyar, hanem ki-
sebbségi magyar. Vagy minőségi. A sok elhullott jobb
maradéka, a java. A mód, az alap, a hangnem azon-
ban a maga történelmi kifinomultságában éppúgy
adott és természetes volt számára is, mint Bartók
számára. Az össznemzeti-összemberi lényeg - már-
pedig léteznie kell ilyennek - paradox módon látszó-
lagos ellentétében. kisebbségi helyzetben, állapotban
jelentkezik. Es ez sok mindent megmagyaráz Szilá-
gyi Domokos költészetében. A reflexeit, a szófúzését
mindenképpen. A görcseit, zavarait is.
Szilágyi Domokos szinte páratlan ismer6je
és tudatos alkalmazója volt a Ura legküliJnM.
Plugor Sándor munkája A megmér6 id6 cimü kötetMl
12 versmondó
z6bb formáinak: a ezonetté] a népeialon át a
ezabadoereig, a hexametertűi a halandzsán át
a montázsoersig alig volt kiJltészetében ki nem
próbált forma. Hogyan lett ebb61 egységes élet-
mű?
Az egyszeru válasz az volna: úgy és azért egységes
ez az életmű. mert ugyanaz az ember írta. Szilágyi-
nál azonban minden bonyolult. Ó végigkövette a sa-
ját és azzal együtt a költészet változásait, alkalman-
ként használva, magához, létállapotához vagy han-
gulatához, esetleg úri kedvéhez alkalmazva a költői
vívmányoknak nevezett műfogásokat, kereteket.
Alig bírt megmaradni egyben is. Lehet, egyszeruen
únta volna, hogy minden ismert szabályt be kell tar-
tania. Leginkább mégis az őszintesége tartja egyben
a művet. Nem a szokásos őszinteség ez. Szinte zsige-
ri. Pályája minden szakaszában és minden versében
éppen azt a formát választotta, vállalta, művelte és
bontotta meg, amelyik éppen akkor megfelelt neki.
Ebben állt a szabadsága. Gondoljuk el, egy rabul tar-
tott nemzetrész költője azt gondol, azt cselekszik,
amit akar, és azt a törvényt szegi meg - a költészet-
ben legalább -, amelyet kedve tartja. Számomra a
legklasszicistább verseiben is érződik ez a szabad-
ságra való törekvés. Ennek egyik módja az iróniája,
de a kedélyes fortélyosság, vagy a formailag különös
sormetszetek szintén. Mindaz, ami a megszokottnak
más értelmet ad. És persze, ide tartoznak az asszoci-
ációk.
Az iJnkifejezés vágya idiJnként prózai formá-
ban nyilatkozott meg. Elérik-e a Urai alkotá-
eook eztneonalat ezek a művek?
Kevés prózát írt, de sokat fordított, románból, an-
golból. A prózai írásai többnyire tárcák, vagy irodal-
mi polgárokat pukkasztó cikkek. Van abszurd szín-
padi jelenete is; sokan paródiának vélték. Befejezet-
len útinaplója érdekes, fintorosan játékos az is.
Nemhiába. Keveset utazott, keveset engedték a ha-
tárokon túlra. Aztán Majtényi Erikkel, egy ócska
Volga gépkocsin, bejárta a Nyugatot Skandináviáig.
Lehet, a "sors fintorát" viszonozta az útleírásban is.
Beteg volt már akkor. Jól jött neki ez az utazás:
másról beszélhetett, nem a saját nyavalyáiról. Nem
volt panszkodó fajta. Szűkszavú is volt életében.
Kamasz angyal ctmü versében ezt írja: "Ka-
masz angyal vagyok... Egy kamasz iJriUJgbe va-
gyok ezerelmes", Találó ez az iJnjellemzés?
Ha ez a vers önjellemzés, a lényege: a "szerel-
mes". Az angyal nem egy testben lakik az ördöggel,
csak vágyik rá. Az egylényegúség visszaállítására,
mondhatnám, megkísérti az angyal az ördögöt. Per-
sze, volt benne valami angyali, de pimasz angyal
volt, vagyis kamaszos. Ördögnek meg nem elég dé-
moni. Csíny tevő ördögfióka volt inkább, mint Vörös-
marty Csongor és Tündéjében az a három. De zakla-
tó egyéniség is. Mondtam, hogy sokan féltek tőle. A
mennyei mivoltától inkább. Kényelmetlen dolog egy
angyallal vacsorázni. Leültél egy asztalhoz egy szo-
morú, fájós lábú angyallal, és arra ocsúdtál, hogy fel-
gyújtja a feleséged selyempongyoláját, amit az csakis
az ő kedvéért vett fel... Meg olcsó kuplékat énekel,
groteszk zöngeményeket. Az ő"kultúrkörébe" bele-
tartozott minden, még az ócskaság is. De a komoly-
zenét szerette, értette, és egyedül hallgatta azt is
töbnyire.
Ami az önjellemzést illeti: sok mást, másfélét is
 ma rá. Ne keverjük, főleg
Csiki Lászlő ne tévesszük össze azonban
a költőt a versével, ez eset-
Együtt ben legalábbis. Szilágyi Do-
mokos esetében csábtó lehe-
tőség adódik az efféle azo-
Tudom már, hogy nem csak igazul, Ha hihetnék egy másik létezésben, nosításra - én is megtettem
de szépen is kéne - melyben minden csupa szellem, -, éppen az őszintesége, a
s hogy igaz lehet minden, hagynáám már, hogy oda átvigyen vallomásossága, az "alanyi-
ha megszenvedtem érte. pillanatonként halálos szerelmem.
sága" folytán. Megkockázt-
Két barátom békül odalent, Mert embereket gyúrunk a semmiből,
atom azonban, hogy ebben
egy végsőkig gondolt gondolatban, s mi is oly semmik vagyunk akkor - a versben a népképviseletet
szépül, igazul, szeret bennem, gondolatokként szakadunk ki a nem vállaló költő mégiscsak
ki őket egyként elfogadtam. csak magának élő anyagbóL az erdélyi magyárok jó ré-
szének a véleményét fejezte
Ki hitte őket, mert szépnek hittem: Odalent is így feküsznek ők, ki akkor, amikor az anya-
szavukhoz hasonlítottak... és szépek, mert nem változnak többé, nemzet erkölcsi és lelkiálla-
Vigasz-e, hogy egyetlen szépségük és igazak, mert végleg biztosak- potával szemben a kisebb-
két igazságra oktat? nem most, csak mindörökké. ségben élő magyarok morá-
lis fölényét sugallta. Ez
S én a harmadik, s én egyedül, Kimenekültek testükből- a földbe,
legalábbis élve- mely új alakká öleli folyó lényüket.
munkál szerintem ebben a
Ugye, minden igaz lesz rendre, Ez a helye már minden képzeletnek, költeményben. Ugyanakkor
ha megszenvedtem érte? ez az alattunk tátongó üreg. az, hogy a kényszerek kö-
zött élő kisebbségi magyar-
Nyugodt vagyok, de rosszakat látok: Így tudom, hogy nem csak igazul, ságból a legelemibb - leg-
eltűnteketés nem-voltakat - de szepen is kéne - jobb, legrosszabb - tulajdon-
Szeretem őket, és már nincsenek, s hogy igaz lehet minden, ságait, erényeit vagy hibáit
s nem született meg még a gondolat, ha magadat adod érte. sajtolja ki az elnyomás. Es a
szűk térben nincs más út,
mely hitetni képes: hinni kell, csak a magasba.
ha nem benne, hát hogy megszülethet, * Csiki László 1977-ben
s ha bújik, úgy, hogy lakója bár
egyetlen koponyaüregnek. Annyi halálról szóltam már néked,
trta: "Szilágyi Domokos
s ne hidd, hogy őt dicsérem.
volt rajtunk a seb, mely-
Két-egy fejben ül, melyből kipusztult Csak az életet akarom látni, életem: nek kapuján a minden-
a lányként lágy velő - de tükrében is, és a teljességben. séggel kerllltUnk lázitó
Megmarad-e helyén a gondolat, kapcsolatba. "Begyó-
s végre megérthető? gyult ez a seb, vagy ne-
tán újabb keletkezett?
Nem sokat írtam róla.
idézhetnénk tőle. Alakváltó volt; a költészetben min- Ahhoz túl fontos volt a számomra. De akkor, ott, az
denképpen. A legrosszabb vicce viszont az öngyilkos- aktuálpolitikai zűrzavarokban és rémségekben a
sága volt. Tündöklően okos ember létére félreértett "mindenséget" tartottam helyesnek hangsúlyozni.
valamit, egy diagnózist, vagy saját magát. Gyanako- Hogy ne fogadjuk el a kisebbségi létet. Nem vagyunk
dott, hogy csökken a költői ereje, s ez emberi hanyat- kevesebbek, csupán csak számbelileg. Ragaszkod-
lásának tünete egyben. Es eközben írta azokat a ver- nunk kell a teljes embermivoltunkhoz.
seket... Hogy begyógyult-e a seb? Erről annyit, noha érzel-
KiJltészetUnk nagy magyarságostorozó ver- mesnek tűnhet, hogy ma is látom néha imbolyogva
sei nyomán trja a Magyarokban: "kimegy, ki- szembejönni az utcán - a pesti utcán! - a nagy sap-
tanul és kitűnik / és szétszór6dik, mint a per- kájával, mezítlábra húzott zöld strandpapucsban,
nye". Kortáreairál, kiJltótársair6l, erdélyi mindig vasalt halványkék ingben. Keskenyen moso-
honfítársairól trhatta e keserű sorokat? lyog ilyenkor, és hümmöget a verseimre. De a sze-
Eőször is: ez nem önostorozó vers, mint néhány mélyes érzelmeken túl, gyakran eszembe jut, hogy
nagy előzménye vagy akár mintája. Szilágyi a ma- hiányzik közülünk egy költő, aki kísérleteinek tétje
gyarságnak egy akkor elkülönülten, elzártan élő ré- van, és nem "irodalmi életet él". Abban azonban bi-
széből - uram bocsá', kívülről - érkezett a többségi zonyos vagyok, hogy provokál a jelenléte. Ajelenléte,
magyarságba. Budapestről visszatérve írta 1974- igenis.
ben! Efféle magyarországi élményei lehettek akkor. Hogyan Mrtént ,,A Szilágyi Domokos fiJld-
Másodszor: a Magyarok születésekor még nem in- rész fiJlfedezése"?
dult meg az erdélyi egzódusz. A szétszóratás tágabb Leírtam, hogy nem felejtsem
értelmű tehát, legalábbis számomra. Ez magyarság- el. Egy mély és egy magas hang- ~ •
félt6 vers! De ha úgy tetszik, ironikus. Tragikusan rendű rím váltakozik ebben a
ironikus. De még jóslatszerű is. Ugyanakkor Szilágyi versben. Ez illik hozzá. Ennyit
Domokos erdélyiségének bizonyítéka. Ó sem tudta tudtam tenni érte.
elképzelni máshol az életét, mint szülőhazájában,
melynek sok részét belakta (többnyire albérlöként), Erdélyi Erzsébet
de határain túlra soha nem települt, noha volt alkal- Nobel Iván

versmondó 13
 " "
A CSENDET KELL MEGHODITANI
Beszélgetés Bella Istvánnal és Kiss Lászlóval
Napjainkban egyre rlaszt6bb a veszély, hogya puszta túlélésért küzdő, már-már önemésztő
hajszába kényszerített emberek teljesen elfordulhatnak az Irodalomt61, s végképp lemondhat-
nak a könyvekből teltárulé lehetséges világok felfedezéséről. Különösen a versek sorsa vált
rendkívül mostohává: s a lírai műnem válságához lassan már az ls hozzátartozik, hogy ma nem
mutatható ki igazán termékeny kapcsolat az él6 költészet és az él6 versmondás között, j611ehet a p6-
diumokon felcsendülő, saját hallgató tábort teremtő és követelő versmond6 estek kultúramegőr­
ző és közösségteremtő hatásáról ma különösen nem szabadna elfeledkeznünk. A versek és a
versmondás, a költők és a versmondók közti újabb, minden eddiginél erősebb összefogásra
lenne tehát szükség - fogalmazzák meg a Magvar Napló úJ, Versmondás című róvatát megnylt6
beszélgetés résztvevői, Bella István, a Magyar Ir6szövetség költői szakosztályának elnöke és
Kiss László, a Magyar Versmond6k Egyesületének elnöke.
Magyar Napló: Mivel segtti a Magyar Versmon- runk. S azt is el kell ismernünk, hogy a jól mondha-
d6k Egyesülete ezt az egyre halaszthatatlanabb ösz- tó, hatásosan előadható mai versek megtalálásához
szefogást? és kiválasztásához bizony kellő kitartásra van szük-
Kiss László: Számos versmondó versenyt már ség. Szomorú látni, hogy sok költő mintha eleve le-
eleve úgy hirdetünk meg, hogy a választható versek mondana arról, hogy élőszóra átültethető, az emberi
közé bevonj uk a mai, modern verstermés darabjait hang varázsának lehetőségeivel is számot vető mű­
is. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy szelíden, de veket alkosson.
határozottan a kortárs alkotók felé fordítsuk tagja- M.N.: Kik azok a kortárs költ6k, akiket gyakran
ink figyelmét. Kényszeríteni persze senkit sem aka- és eztoeseri adnak el6 a versmond6k?
K.L.: Viszonylag kevés nevet említhe-
tek. Leginkább talán Ágh István, Bella
István, Döbrentei Kornél, Faludy György,
Kiss Dénes és Szilágyi Ákos művei for-
dulnak elő nagyobb számban a pódiumra
lépők műsorában. Viszont örvendetes,
hogy az élő erdélyi költők megszólaltatá-
sára viszonylag sokan gyakran vállalkoz-
nak.
M.N.: Vajon ösztönösen vagy tudatos
elhatározásnak köszönheMen születnek
egy-egy műhelyberi az él6sz6 lehet6ségei-
hez alkalmazkod6 alkotások?
Bella István: Nem tudom, mások ho-
gyan csinálják, de én csak úgy tudok dol-
gozni, hogy a papíron formálódó verset
előbb vagy utóbb elmormolom, majd han-
gosan is felolvasom. A legfontosabb javí-
tásaim és változtatásaim mind akkor
születnek, amikor az élőszó próbájának is
alávetem a verssorokat. Nem tudok és
nem is akarok megszabadulni ezektől a
költészet ősmúltjától megörökölt techni-
káktól. Szilárd meggyőződésem egyéb-
ként, hogy a mondható, s (gy újra meg
újra elmondott, megsz6laltatott verseké
a jövő. Rögtön meg szeretném azonban
jegyezni azt is, hogy ezt a meggyőzádése­
met szerkesztőként egyáltalán nem kép-
viselem, s mindig a legnagyobb nyitott-
sággal fogadom a más elképzelések je-
gyében született alkotásokat - így példá-
Lajos Ferenc: Havas táj ul a képverseket is.

14 versmondó

Tóth László
Vers a költőről
Ahány vers kell, hogy élni tudja,
annyi élet a versben.
A versírás: honfoglalás,
és minden vers
teremtett haza. Dél
van. Autók zúgnak, gépek
dolgoznak, s valaki káromkodik
az ablak alatt. A kinti zajt benti léptek
nesze nyomja el: jönnek érted, eljönnek
sorra rnind, akiket már rég elfeledtél.
A falak repedéseiből rád köszönnek,
ráncaidat szépen kisimítják.
V ándorló ősök s érett
asszonyok álma leng
körül - térdig gázolsz
gyereksírásban és halálban.
Olykor panyókára vetett kabáttal
járkálsz a versben: emitt akácerdő
sustorog, s folyóvíz surrog amott. Zuzmós
bércek magasodnak a végtelen időben:
alul a madarak, s a rézveretes
égbolt fölöttük. Máskor
hófúvásban. vad
förgetegben vonszolod
megfáradt testedet a szavak
s a sarok közt: ág karcolja megint
szíves és homlokod. Tükörbe
nézel: a foncsor mögött
tág terek és szűk
utcák nyílnak. Dél
van. Autók zúgnak, gépek
dolgoznak, s valaki káromkodik
az ablak alatt. A benti léptek neszét
elnyomja a kinti zaj: hallani sem,
látni sem a magának
hazát teremtő hazátlant.
M.N.: A képversek megsz6laltatásával nem pro-
bálkoztak még meg a versmondók?
K.L.: A mi egyesületünkön belül még nem, de
azért erősen foglalkoztat minket a gondolat. Elméle-
tileg, különböző multimédia-eszközök igénybevételé-
vel ugyanis megvalósítható lenne egy olyan produk-
ció, amelyben a hangokban kifejezhető üzenet mel-
lett látható lenne az eredeti képvers vizuális megje-
lenési formája is - csak éppen ez már nem egyszerű
versmondás, hanem egyfajta performanec lenne. S
nekünk, versmondóknak határozottan ügyelnünk
kell arra, hogy csakis olyan előadói eszközökkel dol-
gozzunk, amelyeket sajátjainknak tekinthetünk.
Orök probléma, számunkra azonban mindennapos
gyakorlati kérdés például a színészi és a versmondói
előadásmód elhatárolása. A különbségeket egyrészt
tudnuk kell, másrészt a pódiumra lépve rendre ér-
zékletessé is kell tennünk közülük néhányat. Hogy
mik ezek a különbségek? Tudnunk kell, hogy a szí-
nésznek a szerep átélése, a versmondónak viszont a
gondolatok közvetítése a legfőbb feladata. A színész-
nek érzelmileg kell azonosulnia a szövegével, a vers-
mondónak viszont elsősorban intellektuálisan kell
közelednie a költő üzenetéhez. A verset mondó szí-
nészek egy része nem is érzi igazán ezt a különbsé-
get. Egyszeruen a vérükké válik, hogy mindent el-
játsszanak. Pedig a verset nem eljátszani kell, ha-
nem megjelenüeni. Egy másik lényeges különbség
az, hogy a színész egy cselekvési rendszer részeként
mozog a színpadon - ezzel szemben azonban a vers-
mondó magányos, egyfajta egyedüllétbe kényszerül.
Ha tehetséges, akkor feloldódik a magánya - számá-
ra a közönség lesz a társ.
8.1.: Költőként, szakosztályelnökként számos
versmondó verseny zsűrijében helyet foglalhattam
már, s én is jól ismerem azt az érzést, amikor a vers-
mondók megvívják ezt a küzdelmet a pódiumon.
Mindig csodáltam őket ezért az elszántságukért, és
sokszor mondtam már, hogy ők az én szememben
nem mások, mint végvári vitézek. Végvári vitézek,
csak éppen a várakat már rég felrobbantotta I. Li-
pót, azaz a világ. Sokszor elfogott már az az érzés is,
hogy a versmondók a csendért és a csenddel hada-
koznak. Egyfelől ki kell vívniuk maguknak a terem
súlyos, jelentőségteljes, feszült és izgatott csendjét.
Ennek a sűrű, különös csendnek abeköszöntét
számtalanszor tapasztaltam magam is. Másfelől
azonban szavaikkal ezt a csöndet végül le kell igáz-
niuk, meg kell szüntetniük: hangjuk erejével be kell
tölteniük, s meg kell semmisíteniük.
M.N.: Hányan vannak ma, akik vállalkoznak erre
a harcra?
K.L.: Egyesületünknek körülbelül nyolcszáz fös a
tagsága, de a rendes tagokon kívül igen tekintélyes
pártoló tagságunk, szellemi holdudvarunk is van.
Különösen büszkék vagyunk arra, hogy legtöbb vers-
mondónknak már saját közönsége van. Nemrégiben
egyébként a nevünket is megváltoztattuk - ma már
nem Országos, hanem Magyar Versmond6 Egyesület
az elnevezésünk -, hogy jelezzük: a határokon túli
magyar versmondó kultúrát is egyre inkább a ma-
gunkénak érezzük. Nem kis részben nekünk köszön-
hető, hogy nemrég életre kelt a Vajdasági Magyar
Versmondók Egyesülete, vagy Felvidéken, az ottani
színházi társaság keretei között megalakult a vers-
mondó szekció.
M.N.: Milyenjöv6tjósolnak a vers- és prázamon-
dásnak vagy a verséneklésnek ? Érzik-e a rohamosan
közeled6 multimédia-kor kihCvásait?
K.L.: Érezzük a kihívást, s igyekszünk helytállni
az új körülmények között. Jó példa erre, hogy nem-
rég műsoridót szereztünk az egyik újonnan indult
non-profit rádióban, a Civil Rádióban, ahol egy
versmondó rovattal szolgálhatj uk a versmondás
ügyét. Az új technikai környezettel kapcsolatban pe-
dig azt szeretném megjegyezni, hogy a számítógépek
irányította világban - ebben egészen biztos vagyok -
minden eddiginél erősebb igény fog majd felébredni
II
az emberekben az él6szó közvetlensége és a civil kis-
közösségekben rejl6 otthonmeleg iránt. S akkor - ha
nem tévedek - nem is lesz olyan
nehéz újra meg újra meghódíta-
ni magunk körül a csendet.
To6t H. Zsolt
'-"!I_~"",,,,-
(Megjelen~~i'!::c;;~:,~;:~~ [~". ._".__- :~~_~.~:L.
versmondó 15
MONTÁGH IMRE
~ ~"
A SZINPADI BESZEDROL
s zín padi beszéd éppen abban tér el a köznapi
A beszédtől, hogy bár nem köznapi beszéd, a
köznapi beszéd látszatát kelti. Az, hogy a
színpadról, kívülről megtanult szöveget úgy tudjuk
elmondani, mintha az nem a színpadon, kívülről
megtanulva hangzana el, az magában foglalja azt,
hogy a színpadi beszéd szabályait alkalmaztuk. Mi-
nél természetesebben hangzik a szó a színész szájá-
ból játék közben, annál nagyobb a közönség elregad-
tatása, ugyanakkor, ha a közönség soraiból botorkál-
na fel valaki a színpadra, s szokott természetes mód-
ján igyekeznék ott megszólalni, az nem hatna a ter-
mészetes beszéd módján, hanem vagy érthetetlen
lenne, vagy "csinált", vagy kifejezéstelen.
A színpadi megnyilatkozást zavarja a színész és a
néző közötti nagy távolság. Zavarja, hogy nem saját
gondolatainkat fogalmaz zuk spontán, hanem a má-
sokét mondjuk kiszámítottan. Zavarja, hogy beszéd-
megnyilatkozásaink ritkán higgadtak, általában fel-
fokozott idegállapotban hangzanak el, s jól tudjuk,
hogy az érzelmi feszültség könnyen torzítja az érthe-
tő beszédet.
A színpadi megnyilatkozás többnyire lényegesen
mélyebb értelmi kifejezést tár föl, mint a köznapi be-
szélgetés tartalmi elemei (Németh László), bravúro-
sabb tempót, replikázást kíván, mint az élet (Shakes-
peare, Moliere), s nem egyszer veretesebb kifejezés-
módot (görögök). A legnehezebb azonban az olyan já-
ték (Shaw, Ibsen, Gorkij, Csehov), ahol a teljes ter-
mészetesség látszatát kell kelteni egyáltalán nem
Lajos Ferenc: Szinhru
16 versmondó
természetes helyzetben. Mindehhez járul az, hogy a
színészjelöltek általában rakva vannak beszédhibák-
kal, hangadási zavarral, rosszul beidegzett hangsú-
lyokkal, hadarási hajlammal, ritmushibával, s maga
a látottság, a nyilvános jelenlét is zavarja őket.
A színpadi beszéd jellege korszakonként változik.
Korábban a nemzeti jelleg dominált. Az anyanyelvi
színjátszás hazafias cselekedet volt. Később a dekla-
máció uralkodott, az illusztratív előadásmód, a játék
vállalása. Ezt követte a naturális beszéd, a termé-
szetesség alapelve. Ma a hitelesség, a műfaji egysé-
gesség, a sokszínűség, a jó értelemben vett bravúr és
a személyesség határozzák meg a célt.
"A színpadi beszéd a köznyelv művészi változata;
a beszélt szépirodalmi nyelv. A mindennapi köznyel-
vi kiejtéstől három vonatkozásban tér el: érthetőbb,
szebb és célirányosabb beszédszervi mozgásokon
alapszik. Érthetőbb, mert nagy távolságról kell fon-
tos információkat közvetítenie. Szebb, mert költői
szövegek tolmácsolására való. Célirányosabb beszéd-
szervi mogzásokon alapszik, hogy elejét vegye a nagy
hatásfokkal beszélő színész korai kifáradásának.
(Érthetőbb mivoltára példa a gondos szóvég-ejtés.
Szépségét példázza fokozottan ritmikus jellege, azaz
a hosszú-rövid hangok ejtésének határozottabb elkü-
lönülése. Acélirányosabb beszédszervi mozdulatok
közül a kidolgozott légzéstechnikát említjük.)"
Ha rászánjuk magunkat a tanulásra, először is
meg kell tanulnunk hallani. Az első időben - ha már
tudunk egy kicsit hallani - megdöbbent majd ben-
nünket az a sokféle beszédhiba és modorosság, ami
környezetünkben fellelhető. Később majd kezdjük
észrevenni saját hibáinkat is. (Ez azonban ritkán
tesz bennünket bölcsebbekké a mások megítélését il-
letően.) Amikor kezdjük látni a célt, s fölfedezzük a
leküzdendő hibákat, az első hónapok nagy munká-
val, lendülettel és eredménnyel köszöntenek be. Ez-
után némi stagnálás következik, egy kicsit vissza-
esik az érdeklődésünk, mert felületes eredményeink
nem vígasztalnak a makacs hibák megmaradásáért.
Később kezdjük látni az eredményt, ilyenkor már
otthoni környezetünk is észleli a változást, többnyire
fejcsóválva, hogy "kezdesz úgy beszélni, mint egy
színész", meg "beszélj rendesen, mint régen", "ne
mélyítsd a hangodat", "régebben gyorsabban beszél-
tél" .oo de ennek a korholásnak mi őszintén örülünk s
azon kapjuk magunkat, hogy
olykor már akkor is jól beszé-
lünk, ha oda se figyelünk, s hogy
lám veszekedés közben milyen
,jól visz a hangunk" . Akkor az-
tán többnyire leállunk és vissza-
esünk.
Ne legyen így!
MONODRÁMA És ELŐADÁS A BIBLIA SZÖVEGÉBOL
"ÉS KI AZ A PÁL?"
- jejlődésrajz
Ki beszél?
Azt mondotta SZ.L. irodalomtörténész, miután vé-
gignézte az ősbemutató főpróbáját, s túljutott a ne-
kem szignált kedves mondatokon, hogy Ó, ha meg
nem sért, mintha engem látottvolna az előadásban s
kevésbé az apostolt. Másként - magyarázta - mint-
ha az én problémáimat érezte volna kicsendüini a
darabból, s nem annyira a Pálét.
Hát persze, vidorkodtam én, nem Pálért magáért
született a mű meg az elóadás, hanem a mai ember,
középeurópai értelmiségi eszméléséért. S én is an-
nak tartom magam.
Három elóadás múlt el így ebben a felfogásban,
mire rájöttem, hogy SZ.L. megjegyzése lehetett di-
csérate az írónak, de nem a figuráát formáló színész-
nek. Ujra kellett formálnom az alakot, s akkor eb-
ben már segítóm is akadt, M.P. a rendezóm.
Megszólított a szöveg
1993 decemberében történt, a két ünnep közti hét
ráérős csendességében. ABibliát olvasgattam. Ép-
pen Pálhoz volt kedvem. Nem valamiért, hanem
csak úgy. Örömest írnám, miként írhatta Szent
Agoston, hogy hang szólított: tolle... lege! De nem,
hang nem szólt, ám megfogott az Irás, a rómabeIí-
ekhez írott levélból az idézett rész: "Nagy az én szo-
morúságom és szüntelen fájdalom van az én szívem-
ben, mert azt kívánnám, hogy inkább én legyek átok
alatt, Krisztustól elszakítva az én test szerinti roko-
naim helyett, akik izraeliták..." Izgatott lettem, az
egész részt újraolvastam. Megrendített, hogy ez a
rendíthetetlen és megingathatatlan próféta, gyüle-
kezetépítő ideológus, ez a magabiztos oktató, fajta-
beli kötódésének, érzelmeinek kiszolgáltatottja.
Szenved, mivel nem tudja leválasztani a keresztyén
Pálról a zsidó Pált. És látni kezdtem őt, ahogy felte-
szi magának a kérdést: ki is hát ő? Zsidó vagy ke-
resztyén, zsidó és keresztyén? Megremegtem. Itt a
dráma. Az apostolé. Csak az övé? S a további kér-
dés. Miként vagyunk itt mi egyszerre magyarok és
európaiak?
Identitás
Ekkor már tudtam, hogy ebból alkotás lesz. Ám
hogy másfél év is eltelik, mire közönség elé állok ve-
le, arra nem gondoltam. Az előadó késlekedett, nem
az író. A forgatókönyv lényegében kész lett egy hosz-
szú lélegzésre, Pál ugyanis nem hagyott nyugodni.
Nem volt énelőttem ismeretlen az írás, de a levele-
ket egyfolytában nemigen olvastam. Ám most, hogy
-
ráleltem erre az identitás problémára ebben a szent-
szövegben, s ilyen szenvedélyes megéltségben, meg
akartam ismerni őt. Magamért is, magunkért is. S
ez az érzés is új volt, hogy más lelkét kutatom, mi-
vel érteni akarom. Ez korábban, színjátékírói gya-
korlatomban általában úgy történt, hogy engem ma-
gamat foglalkoztatott egy probléma, másként, én
kutattam magamat, s hogy a felismerést megosz-
szam másokkal, ehhez kerestem szöveget, ami en-
gem fogalmazott meg. És ezekból szerkesztettem
színjátékot.
Most másként történt. Most a szöveg érintett
meg ... Papír, ceruza a kezemügyében, hogy minden
részt kimásolhassak, amelyről úgy gondolom, jól tár-
sul a már megfogalmazott gondolathoz. A rómaiak-
hoz írt levélen kívül megragadott mindaz, amit Pál a
korinthusi gyülekezetnek írt. S kincsesbánya lett az
Apostolok Cselekedetei, Lukács apostolnak ez a fon-
tos írása. És olvastam a Pál-magyarázatokat, a Bib-
lia lexikont. A megszállott olvasás haszna, hogy
megtaláltam a Pál-dráma más konfliktusait is, me-
lyek kellett, hogy beépüljenek a monodrámába. Ám
ezeket már a dramaturg-szerkesztő kerestette ve-
lem, s tétette a helyére a színjáték második és har-
madik részeként. Ám a~ élmény, a felismerés mégis
csak az identitás volt. "Es ki az a Pál?"
Eleve
A középsé rész indokolja az elsőt s hordozza egy-
szersmind az újabb konfliktust: mit jelentett a Pau-
lussá válás? Hogy lett Saulusból Paulus?
Pál magyarázata végülis egyszerű. Eleve elrende-
lésből. Isten szándékából. A második rész nem is
szólhat másról, mint a Damaszkusznál megvilágo-
sodottról, a kiválasztottról, a küldetésről, az elhí-
vottról, akinek azt mondja Fesztusz római helytartó,
miután megtapasztalja, hogy mennyi szenvedést, ül-
döztetést vállal ez a Pál, számára érthetetlenül,
ideológiai, teológiai nézeteltérések miatt, azt mondja
neki: "Bolond vagy te Pál, a sok tudomány megza-
varta az eszedet. " .
Olvastam a leveleket, s megjelent előttem Pál a
kérlelhetetlen ,Pál a tántoríthatatlan, Pál a maga-
biztos ideológus, s nyomán, asszociáltam azokra a
prófétákra is, akiket én ismertem, a glóriát a fejükre
illesztő vezető elvtársakra, az üdvözülés dicsfényé-
ben lebegő mindenféle szektáriánusra, a tudomány
ködébe burkolózó toronylakókra, akiket nem kedvel-
tem. Azokra. Szegény Pál, miközben én értettem s
elfogadtam őt a predesztinációs felfogásával és vál-
lalásával egyetemben, mégis hozzáillesztettem sze-
mélyes próféta-tapasztalataimat. Nem a szöveghez,
mert ahhoz semmit sem tettem, hanem a figurához,
méginkább a játékhoz. Kezdetben mindenesetre. Ad-
dig, míg SZ.L. észre nem vette, hogy van ebben a
versmondó l 7
Pál-játékban valami privát, valami
zavaró.

"Ha szeretet pedig

.
nzncsen , bennem... "
en
A szeretet-himnuszt elemista korom
óta fújtam, Károli Gáspár nyelvén
természetesen. Am sohasem figyel-
tem fel arra a szövegkörnyezetre a
korinthusiakhoz írott első levélben,
amelyben ez írva található. Az apostol
hírét veszi, hogy az általa alapított
gyülekezetben, mióta eljött közülük,
más prófétákra hallgatnak, ismét a
régi módon élnek. Széthúznak és pa-
ráználkodnak, felfuvalkodnak és ki-
sebbítik az ő jelentőségét. És Pál, mi-
ként az ember általában, megaértődik
és dicsekszik, bottal fenyegetőzik és
ítélkezik. És féltékeny és hiú és ... És
mégis ez a Pál az, aki megírja meg-
rendítő versét a szeretetről. Örök drá-
mája ez az embernek: szeretné, ha tö-
kéletes lenne, de nembéli gyarlóságai
csak arra teszik alkalmassá, hogy tö-
rekedjék erre. És Pál, a legnagyobbak
közül való, ő sincs másként. Ez meg-
rendített, s immár bizonyos voltam
benne, hogy ennek a küzdelemnek az
ábrázolásával kell befednem a dráma
építményét. Először nem tettem
mást, mint a gyülekezetet ostorozó,
önmagát igazoló szöveg-részekre el-
lenpont gyanánt ráültettem a szere-
tethimnuszt. Szép volt, emelkedett
volt, de nem eléggé izgalmas. S akkor,
dramaturgiai megfontolásból szét-
szabtam ezt az egységet; egy ítélkező
Lajos Ferenc: Áldás
rész, egy szeretet-szöveg. Az önvizs-
gálatot tartó Pál cselekszi ezt. S ettől
a vágásos dramaturgiai beavatkozástól felforróso- cselekedeteivel, s ez arra ösztönzi, hogy újraolvassa
dott a jelenet. Hogy Pálban ez ilymódon lejátszó- a gyülekezetekhez általa írt leveleket is. (Megjegyez-
dott-e vagy sem, nem tudhatjuk. A Szentírásban en- zük, hogy ez írói fikció, de lehetséges fikció, ugyanis
nek nincs nyoma, de hogy lejátszódhatott, miként a az Apostolok Cselekedetei még Pál életében elké-
drámában, arról meg vagyok győződve. szült, és Lukács volt az, aki Pált elkísérte utolsó út-
jára Rómába is.)
A szöveg megszülte a szövegkönyvet, ezen belül a
helyszínt is.
A szöveg írja aszövegkönyvet
Ahogy sűrűsödött a szöveg, úgy lett egyre nyilván-
valóbbá előttem, hogy az öregedő Pált kell megjele- Éles vágás
nítenem, a számadást készítőt, aki mégegyszer
szembenéz önmagával, dilemmáival. konfliktusai- A szövegkönyv első változatát odaadtam B.H.-nak,
val, mivel tudja, hogy becsületes önvizsgálat nélkül korábbi műsorom rendezőjének, olvassa el, halgassa
nem nyerheti el azt, amira oly igen vágyik, a kegyel- meg, s mondjon véleményt. B.H., aki máskor lelke-
met és a békességet. S ekkor már az is nyilvánvaló- sedni szokott, fanyalgott. Nemigen tudott együtt-
vá lett, hogy az apostolt szebafogságában kell meg- gondolkodni velem. Mintha nem érezte volna a fo-
mutatnom, megkötözöttségében, Rómában. Hogy galmazványt elég drámainak. Minadazonáltal tűnő­
mi készteti a számadásra, az író úgy gondolja, hogy désre késztetett, s ennek köszönhetem, hogy a har-
egy véletlen. Nevezetesen, hogy elolvashatja az madik részt éles vágásokkal. kontrasztos techniká-
apostolok cselekedetét, amelyet kísérője és társa val feszesebbé tettem. De azt is B.H.-nak köszönhe-
küldött el neki, Lukács apostol. Szembesül a saját tem, hogy egy évig pihentettem aszövegkönyvet.

18 versmondó
Azonosulás
A második rész Pálját, említettem, személyes okok-
ból, elidegenítő szándékból ábrázoltam. Am kide-
rült, erre rá kellett jönnöm, hogy ezt mégsem tehe-
tem. Amikor az író játszik, akkor ó színész. S akkor
neki azonosulni kell a hősével. A szöveg szerint,
amely Pál szövege. Az apostol ugyanis nem kételke-
dett abban, hogy ő kiválasztott ember, hogy ő a
Krisztus által rábízott küldetést teljesíti. Hogy a vi-
lág szemében, miként Fesztusz helytartó is mondot-
ta: bolondnak látszik, az lehetséges. De ő tudja s
meg is fogalmazza: "Nem vagyok bolond, hanem
igaz és józan beszédet szólok." Es aki jól olvassa a
szöveget, s ez a színésznek is kötelessége, annak
tudnia kell - ha már felvállalta Pált -, hogy az apos-
tol elhívottan és józanul hirdeti a Krisztus igazsá-
gát.
Aréna-térben
M.P., aki látta a főpróbákat, előtte és utána is jó
észrevételeket tett. Szükségem volna rendezőre -
mondtam - mert hogy eddig egyedül dolgoztam.
M.P. új teret talált a drámának. Megalkotta a szo-
bafogság miliőjét, a közönség ettől kezdve bejött
Pálhoz, a Pál világába. Az 6 megláncolt valóságába.
S át kellett rendezni a helyszín tárgyait, a mozgást.
Megerősödtek a rítus-mozzanatok, és természetesen
a színészi jelenlét. A közönség két oldalról szinte be-
szorítja a színészt. Itt nem lehet másként, mint Pál-
lal azonosulva játszani.
Ajelenlét hatalma
Újabban azt is megkérdezik előadás után, mivel be-
szélgetés követi a bemutatót: Munkálkodik-e ben-
nem valamiféle evangelizációs szándék, amikor kö-
zönség elé viszem a színjátékot. Azt felelem, hogy
nem. Am azt veszem észre, hogy ha kereső, önma-
gukkal elégedetlen, önmaguktól valamit várók ülnek
a néz6k között, érzékeny befogadók, az ó várakozá-
sukból visszaáramlik valami rám, az előadóra is, s
ilyenkor azt érzem, hogy a Pál szerep a szokásosnál
is jobban, szinte rám ég, és a magam szerkesztette
szöveg úgy kezd hatni, mintha magam is akkor hal-
lanám először. Ilyenkor Pál szavai, mintha közvetle-
nül hozzám szólnának. S felidéződik bennem egy so-
ra, melyet Timótheushoz írt, s amelyet ilyenkor el-
igazító érvényúnek tartok: "Meg ne vesd a kegyelem-
nek benned való ajándékát, mely adatott néked!"
A becsvágy szerepe
"Miért nyúltam Pálhoz, és miért úgy, ahogy?" - tet-
te fel a kérdést K.L., miközben e vallomásos dolgo-
zat megírására bíztatott. A feleletem ez az írás. De
valami még hiányzik belőle!
Becsvágy is munkálkodott bennem, miközben for-
máltam a szöveget. Az előadóművész becsvágya,
hogy itt és most, évtizedek után először, bebizonyít-
Hogy el ne bizakodjam, tövis ada-
tott a testembe: a sátán angyala,
hogy gyötörjön, hogy el ne biza-
kodjam. Emiatt háromszor kértem
az Urat, hogy távozzék az el tőlem.
De ő azt mondta nekem: "Elég ne-
ked az én kegyelmem, mert az én
erőm erőtlenség által ér célhoz."
Óh Isten gazdagságának, bölcses-
ségének és ismeretének mélységel
Milyen megfoghatatlanok az O íté-
letei, és milyen kiszámíthatatlanek
az ü útjai. Mert ugyan ki értette
JIleg az ü szándékát, vagy ki lett az
ü tanácsadój ává, vagy ki előlegzett
Neki, hogy vissza kellene fizetnie.
Bizony Otőle, Óáltala és Oérette
vannak mindenek.
Pál apostol
hatom magamnak, s azoknak, akik eljönnek az el6a-
dásomra, hogy realista módon is képes vagyok ját-
szani, színész módjára ábrázolni, úgy, ahogy eddig
még nem tettem. S vajh, képes vagyok-e? A kihívás
elől - magam hívtam ki önmagamat -, Pál bibliai
szövegéb61 készített színjátékommal, nem térhettem
ki.
Mindenkihez másként szól
Ami kérdést K.L. feltett, megfogalmazzák mások is.
De igazából azt tapasztalom, nemigen érdekli a kér-
dezőt a válasz. Mert arról kezdenek beszélni, hogy
őket mi foglalkoztatta, miközben hallgattak, hogy
nekik mit üzent az előadás. Es azt kell mondanom,
hogy mindenkinek mást. Hogy mindenki ugyanarról
mondja a mást, hogy tudniillik, miként éli meg ön-
magát ebben az ezredvégi világban. Az indukátor
persze mindig Pál.
És a kritikusok?
D. E. ezt írja: "A dráma összetettségéb61, jelen-
tésének többszintűségéb61 következőerr hóse és tör-
ténete magában hordozza az ember egzisztenciális
bizonytalanságát, és az ember-lét abszurditását.".
Ez is benne van a Pál előadásban. S hogy én akar-
tam-é? Lehetséges.
A monodráma nyitó és záró, tehát hangsúlyos ak-
tusaként a következő apostoli szöveg hangzik el: ,,0
Isten gazdagságának és bölcsességének és ismereté-
nek mélysége! Milyen megfoghatatlanok az 6 ítéle-
tei, és milyen kiszámíthatatla-
nok az ő útjai."
S ehhez mit tehetnék hozzá?
Isten eleve elrendeléséb61 va-
lamiért csak vagyunk!
"Kegyelem nékünk és békes-
ség."
Debreczeni Tibor
versmondó 19
 i:'i: i::j::~ ::j::~j:! : !:i :i ':i :i ':i:~ :~· ':;.~::·:.:::i::.i:i:i:i.~i~//<':':'!!:::::( .""'1:""
:i :::
::':i '..' '.. o:::: <:: :.:.: : :. :"':':"':':<':': : :':':'1
:i._.: : .: .: '.:!.' :.':.•: : .·: .:..'•:.1.1: .1•: : .: .: ..: :. .•- .:.::1:.1·1)'1111·li:II·:·I:liili:I)::I·ll)11:l il:l'···:·.'··::::II·::JJ:i ..1.1.: .: I!.· '•. :I.•
I.:.
::::::::.:"::,:::,:,:,:,:,:,:,:,,,::," ·:i.•::.!:
•.i.i.i:!.!::.•,. ·::.!:!.• i,.:.:::.•,·.•,!.• :!.::!.::I.•::.•:.
:':':':':':':':';':';':':';':::'.:.>::::::::::::::::::: • . :.:.:.:.::::::::::::::::::::::::::;:;:;:;:;:;:::::::::::::;:;:;:;:::::;:::::;:::;:::::::::::>:.:.:...... •

Vajdaságiak a Gellért Sándor

vers- és prózamondó versenyen
atodik alkalommal rendezték meg a neves zendő eszközeivel, anyanyelvünk ápolása, a tiszta

H szatmári (Románia) költőról, Gellért Sándor-

ról elnevezett vers- és prózamondó verseny
döntőjét Szatmárnémetiben. A verseny megrendezé-
beszéd iránti igény felébresztése és ébrentartása. A
versenyen azok a műkedvelő előadók vehettek részt,
akik nem végeztek színművészeti főiskolát, nem
sére minden év decemberében kerül sor - a költő működnek. hivatásos előadóként és betöltötték 16.
születésnapjához legközelebb eső hétvégén. életévüket. Felső korhatár nincs.
Ezúttal december 8-án és 9-én találkoztak a ro- A Gellért Sándor Vers- és Prózamondó Verseny
mániai, magyarországi, kárpátaljai, felvidéki és vaj- irodalmi anyaga:
dasági versmondók. Otvenketten neveztek be a ve- 1) Egy szabadon választott vers vagy próza a ki-
télkedőre, közülük negyvenen jelentek meg a dön- sebbségi magyar irodalomból;
t6n. 2) Egy szabadon választott vers vagy próza az
A verseny célja a kisebbségi magyar irodalom, egyetemes magyar irodalomból (melyhez hozzátar-
népköltészet és egyetemes magyar irodalom népsze- tozik a kisebbségi irodalom és népköltészet is);
rűsítése, a pódiumművészet ismert és kikísérlete- 3) 1995-től kötelező a Dsida Jenő költői verseny
díjazott műveiből választott vers.
A verseny kétnapos: az első nap
(az elödöntön) minden versenyző el-
Gellért Sándor mondja műsora egyik darabját (a
sorsolás sorrendje szerint, amit el-
A dabolci temetőről őző napon ejtenek meg). Az elődön­
tőből a döntőbe jutott versenyzők a
és a könyvtáramról megszerzett pontjaikat tovább viszik
a döntőbe.
A héttagú zsüri minden produkci-
Kedves Gyula fiam, A könyvtáram olyan, ót külön-külön pontoz l-lO-ig. Az
a posztom, a helyem mint egy kidőlt-bedőlt, elődöntőben minden produkciót két-
nem találtam én meg korhadt fejfás, régi szer pontoznak: először a szép ma-
ebben az életben. falusi temető. gyar beszédet, másodszor az előadás
művészi hatását veszik figyelembe.
S vajon megtalálom- Itt szeretek lenni, A döntőbe jutott fellépöknél csak az
é majd a halálban, sétálni, s nem félek, előadás művészi hatását pontozzák.
vagy bolygó tűz leszek ha körültáncolnak A Gellért Sándor Vers- és Próza-
csak az éjszakában. éjjel a lidércek. mondó Verseny szervezőbizottsága
négy djat oszt ki: első, második, har-
Eszembe jutott a Vannak itt éjfélkor madik és közönségdíjat. Magánsze-
dabolci temető, más tüzek is, lelkek, mélyek, egyházak, társadalmi cso-
keskeny kis gyalogút kik csak bolyonganak, portosulások, szervezetek, intézmé-
vitt rajta keresztül. nyugalmat nem lelnek. nyek, művelődési és irodalmi körök,
újságok, folyóiratok pedig különdíja-
A besüppedt sírok Ezt a furcsa könyvtárt kat ajánlanak fel.
felett redves, korhadt hagyom, fiam, rátok, A vajdasági versmondók - ezúttal
fejfák dülöngéltek, az én lidércern is Szalma Ildikó Palicsról, Farkas
és világítottak majd itt láthatjátok. Csongor Szabadkáról és Domány
Zoltán Zentáról - az idén is részt
a sötétben. A nép Itt fogok táncolni, vettek a szatmári versenyen. Farkas
azt hitte, képzelte, vagy mivel a helyem Csongor és Domány Zoltán bekerült
hogy az a fény nem más, nem találtam én meg a december 8-i döntőbe, ahol azonos
mint a holtak lelke. ebben az életben, pontszámmal a 6. helyen végeztek.
Emellett különdíjakat is kaptak.
El nem mentünk volna, ugyanazt a sorsot Farkas Csongor a Libris Kft-től és a
gyermekek, ott éjjel, kapom a halálban, Szent-Györgyi Albert társaságtól,
hogy ne találkozzunk bolygó tűz leszek a Domány Zoltán pedig a Gellért csa-
a holtak lelkével. sötét éjszakában. ládtól, a Libris Kft-től, a Református
Láncostemplomtól, a Művelődés fo-

20 versmondó
lyóirattól és Sonic rádiótól, valamint elnyerte a ver-
senyen résztvevő szavalök különdját is. A különdíjak
könyv- és folyóiratcsomagok, képzőművészeti alko-
tások, valamint pénzjutalmak voltak.
Az eminens és szakavatott tagokból álló zsürinek
- Pomogáts Béla irodalomtörténész (Budapest), a
zsüri elnöke; Zalán Tibor költő (Budapest), Tari Ist-
ván költő (Óbecse), Jónás Gabriella színművész
(Szabadka), Mácsai Pál színművész (Budapest), Ele-
kes Emma nyugalmazott színművész (Szatmárné-
meti), dr. Kötő József színháztörténész (Kolozsvár)
- nagyon nehéz dolga volt, mert színvonalas volt a
verseny, eros a mezőny. Ezért a versenyszabályzat
által előírt 15 résztvevő helyett 17 versmondó jutott
a döntőbe. Ismerve a Gellért Sándor Vers- és Próza-
mondó Verseny szellemi atyjának, főszervezőjének,
Csirák Csabának igazán impozáns elképzeléseit. a
verseny kibóvítésével kapcsolatban - a jövő évben
már a közép-európai magyarság képviseléin kívül a
nyugati magyarság képviselőit is be szeretné vonni a
vetélkedőbe - csak azt kívánhatjuk, hogy a vajdasági
amatőr előadók jelenléte az elkövetkezendő Gellért
Sándor Vers- és Prozamondó
Versenyeken is megtartsa eddi-
gi folyamatosságát és igazolja,
megerősítse a vajdasági magyar
versmondás határon kívül is el-
ismert és bizonyított magas
színvonalát.
(DZ)

VERS ÉS ÜNNEP
vs a legkedvesebbekról kellene beszél- Akiknek eszmeiségét egyetlen kor sem volt képes
nem, de lehet-e a csillagos égi mezőről a leg- megsemmisíteni, hiába próbálta nagy igyekezettel a
kedvesebb csillagot kiválasztani, a tengerben maga képére formálni őket. A költők és alkotásaik
a legkedvesebb vízcseppról. a legszebb hullámról be- felülemelkedtek mindig az adott körülmények ki-
szélni - írja egyhelyütt a színészkirály Latinovits csinységein. Sokan belepusztultak a rémségekbe, de
Zoltán. Majd így folytatja: "Lehet-e választani a éppen haláluk bizonyította ékesen igazukat, nagysá-
megfoghatatlanból, amit csak érzékeinkkel .érzünk, gukat, örökérvényűségüket. Alkotásaik mindmáig
rá lehet-e tapintani belső érzéseink között a leg- kiállták az idők próbáját, elevenen hatnak. Ujra és
szebbre, a legkedvesebbre." újra megszólalnak, újra és újra felfedezik szépségü-
Szebben, tömörebben és megindítóbban aligha le- ket, újra és újra hatnak a gondolatok, a szavak. Min-
hetne megfogalmazni a versszeretők, versmondók dig van aktualitásuk, néha megdöbbentóek, olykor
gondolatait, ha versekről van szó. Hiszen mindegyik elszomorítóan maiak. Ujra és újra akadnak vers-
kedves valamiért, mindegyik ragaszkodik a vers- mondók (szavalók?), akik felfedeznek, leporolnak
mondóhoz és az hozzá. Néha csak egy-egy szó, eset- egy-egy verset, megtanulják, és megosztják mások-
leg gondolat az, amelyik szinte elválaszthatatlan kö- kal kincsüket. Azt a kincset, amelyet nem lehet fo-
teléket fon mű és előadó közé. rintosítani, amely nem mérhe-
Néha feltör teljesen váratlanul tő mérlegen, amelynek körül-
a tudatalattiból, elgondolkod- határolására nincs mérték-
tat, értelmet nyer, önálló életet egység. Legfeljebb betűk, sza-
kezd. Néha csak bujkál, incsel- vak, sorok, mondatok, teleírt
kedik, néha gyötör, küzdelemre könyvoldalak. Azonban amit
ingerel, majd szinte akaratlanul magukba rejtenek megfogha-
kibukik, hangokká, szavakká tatlan.. Mégis nagyonis valós.
formálódik. Amelyek nem elé- Persze, hogy nehéz, mitöbb,
gednek meg a puszta tudatosu- lehetetlen egyet kiválasztani
lással, hanem teret kívánnak közülük, s ráfogni: ez a legked-
maguknak, értő és halló füleket, vesebb. Néha azonban a vers-
sok-sok befogadót. Együtt akar- mondó rákényszerül a váloga-
nak örülni, sírni, osztozni min- tásra, Mint ahogy rákénysze-
denkivel a repülés boldog- rült az elmúlt év decemberé-
ságában. Megmutatni, hogy ben, amikor a Magyar Vers-
szükség van rájuk, hogy tudnak mondók Egyesülete - hagyo-
építeni, de ha kell, rombolni is. mányteremtő célzattal - a Pes-
Szüksége van rájuk a léleknek, ti Vigadóban megrendezte a
csakúgy, mint az értelemnek. versenyek győzteseinek gála-
Es persze szükségünk van Ba- műsorát. Nagy pillanata volt ez
lassira, Csokonaira, Vörös- úgy a verseknek, mint a vers-
martyra, Petőfire, Adyra, József mondóknak. Itt nem volt tét,
Attilára, Tóth Árpádra, Szabó nem volt versengés, nem volt
Lőrincre, Radnótira, Nagy miért izgulni. Végre egy alka-
Lászlóra, mindazokra, aki még lom, ahol az országból összese-
ma is elevenen élnek és hatnak. Lajos Ferenc: E16kel6k reglett legjobbak csak önmagu-

versmondó 21
kért aversekért vállalták a pódiumra lépést. Aztán
kiderült: ennek az eseménynek van csak igazán tét-
je. Itt lehet csak borzasztóan izgulni, itt lehet csak
igazán versenyezni. No, nem díjakért, helyezésekért,
mégcsak nem is oklevelekért. Hanem a mozgalo-
mért, a jöv6ért, azért, hogy világunkból ne vesszen
ki végleg ami érték, ami szép, ami megkeményedett
lelkünket egy kicsit-picit felpuhítja. Azért, hogy a
verseskötetekben szunnyadó mondanivaló ne csak
egy poros papírhalmaz legyen néhány könyvespol-
con, hanem eleven szavakkal elmondható, hangsú-
lyokkal, hangszínnel, hangerővel, érzésekkel, érzel-
mekkel cizellált, hallható gondolat.
Hogy mindezt sikerült-e megvalósítani? Akik ré-
szesei voltak az eseménynek, azoknak a tenyere
ékes bizonyíték volt. Akik nem lehettek ott, azoknak
elmondhatjuk: nagyszerű érzés volt ezen a decembe-
ri estén versmondónak és közönségnek lenni. Nagy-
, ,
IRAS A FALON
Kondor Béla versmondó verseny zárszava
~
ndor Béla képeivel úgy vagyok, mint József
Attila verseivel. Töprengek, néha sokat töp-
ngek rajtuk. Egyébként sem hiszem, hogy
az 6 festményei, grafikái vagy fotói bárki előtt azon-
nal feltálják szépségüket. A modern művészetben
kevésbé járatos ember számára legtöbbször érthetet-
lene, s6t taszítóak. Persze van amelyik már első pil-
lanatra elragadó. Mégis meg kell küzdeni értük,
mert valamennyi többrétegű, amelynek mondandója,
varázsa csak akkor ér el bennünket, ha nemcsak a
színeket, nemcsak a formákat, nemcsak egyes rész-
leteket látjuk és mondjuk rá, hogy szép;: hanem
mindezt együtt, mindezt összekapcsolódva, összefo-
nódva értjük meg, ha áttetszővé válik ez a titokzatos
egymásba kapaszkodás, amely a kompozíciók részle-
Kondor Béla: W Shakespeare: Hamlet illusztráci6:
V. felvonás 2. sztn: "Vegyétek föl tetemét" 1956 .
22 versmondó
szerű érzés volt ott lenni, a vers ünnepén, láthatni és
hallani a sok tehetséget. Akaratlanul is eszébe jutott
az embernek, mi több, hallhatta azt a több száz,
vagy talán több ezer versmondót, akik a legkülönbö-
z6bb helyeken és alkalmakon a pódiumra állnak,
hogy elmondják bens6jük legmélyebb zugaiban őr­
zött, de nagyonis kikívánkozö titkaikat, gondolatai-
kat a verseken keresztül. Erezték, hogy valami ösz-
szeköti, együvé kovácsolja őket: ami nem más, mint
a magyar nyelv, a magyar és az egyetemes kultúra.
Érezték és tudták: a költészet-
nek akkor van ünnepe, amikor
valaki feláll a sokaságból és el-
mond egy verset. S mindehhez
nem kell a naptárban lapozgat-
va kikeresni azt a - sajnos -
egyetlen hivatalos napot.
Bodor-Palk6 Pál
tei között rejtőzik. A parnasszus távol van, fent az
ég közelében, szinte elérhetetlen magasságban. EI-
juthatunk-e valaha is közelébe? Mint minden nagy
művészethez, és mint minden nagy művészhez, így
Kondor Béla művészetéhez is nehéz út vezet. Persze
a tehetség, az ihlet, az érzelmek és a gondolat irány-
tüi segíthetnek.
Amikor meghallottam, hogy szavalóversenyt hir-
det a Kondor Bála nevét viselő Közösségi Ház, éppen
emiatt féltem egy kicsit. Kondor versei ugyanis leg-
alább annyira nehezen megközelthetők, mint fest-
ményei és grafikái. Előadni sem könnyű 6ket. Segít-
hetnek viszont barátok, tanárok, és segíthet a tehet-
ség, az ihlet, az érzelmek és a gondolatok.
Tavaly az Egyetemi Színpadon láthattam az An-
gyal, ördög, költő-t, Kondor Béla egyet-
len drámai alkotását, színpadra álmo-
dott költeményét. Nagy várakozással
tekintettem az előadás elé, hisz hihe-
tetlen nagy bátorság volt e rendkívüli
szöveg életre keltése. Nos, nem csalód-
tam. Azóta szerelmese vagyok Kondor
festői szófűzérének. Nem emlékszem,
hogy előadott szó ilyen megvilágosító,
ilyen szemlélhető magyarázátot adott
volna a leirt szónak, mint ez az előa­
dás.
Végighallgatva a ma délutáni előa­
dókat, azt hiszem a csoda, amit előadó­
művészet teremthet, nemegyszer bekö-
vetkezett. A szavakban alkotott fest-
mények megelevenedtek és a hangok
vásznán képekké változva szemünk elé
varázsolták Kondor néhány meg nem
festett alkotását.
Tényleg, van-e és milyen az össze-
függés Kondor Béla költészete és festé-
szete között? Talán Nagy László
adta meg a választ a legszemlélete-
sebben: "Költ6 és fest6: egy. Mert
Kondor maködése kép- és költe-
ményalkotásban valóban azonos
ihletettségü, azonos erejű is. Régóta
látom, hogy benne a fest6 és költ6
nem hiegésziti, hanem föltételezi
egymást." Eddig Nagy László és
most szóljon maga Kondor. "Any-
nyira bizonytalan az elmondott ezo.
A letrt áttekinthet6bb, jaotthatá,
id6beliMI sihbeliué válik, egyúttal
megmutatkoznak az elképzelés hi-
bái is. AjavUások a leirt képszerű­
ség és a gondolat összeghangolá-
sátt szolgálják; hogy maradó szer-
kezetté álljon össze. Amelyik igaz is
meg nem is, de egyfajta önálló va-
lóság, többféle, de nem változtatha-
tó kapcsolatok tömbjévé válik.
Írás a falon. Élettartama a fal
élettartama. Aztán összeomlik. "
Nos, mit mondhatok ezek után?
Ne vátjanak ennél egzaktabb,
műkritikusí választ tőlem, nem va-
gyok szakértő, csak egy rajongó
önök, valamennyiünk közül. Amit
mondok erosen szubjektív lesz.
Egy régi képre emlékeztetném
önöket, az ötvenes évek végén fes-
tett 6rangyalra, amely az Angyal
a város felett kötetben is látható.
A kék háttérben távol magas falú
város, oldalt épület, amelynek abla-
kából őrök kémlelík a vidéket. Az
előtérben a képet szinte betöltő, teljes emberi alak, örömükben életnek neveznek idelent. Bizonyos id6
az őrangyal. Mezítelen, fiatal, fiús, vékony testet lá- múltán az én szám is öblösödött és alkalmas lett a
tunk, karakteres, nagyon is emberi, portrészerű arc- szavak, majd zajok keltésére. Sokszor énekelgettem
cal. A szárnyak hatalmasak, szinte a földig érnek, kicsiny szobámban ezután, mert eltöltött a csodálat e
bór borítja őket. Emberi bór. A fiú gyengéd kézmoz- hang iránt, aki keblemben él. Reggelenként orrfacsa-
dulfltokkal fogadja a rá szálló galambot. ró büzt hozott a napsugár hajnalra tárt ablakomon
Es most engedjék meg, hogy idézzek az előbb em- keresztül. A közeli vásárcsarnokbóljött a dolog.
lített drámai költeményből. Az angyal beszél, a föld- Megértettem akkor, hogy ez a város gyomra. Ett61-
re kerülésének, születésének történetét mondja el. fogva megértettem a panaszkodókat és a szögletes
zajongókat is, de lelkem forró hamuja immár hiába,
csupán hús-vér sziuemet égeti sokadiziglen.
Megértettem akkor, hogy ezentúl nekem is lelkem
van."
Igen, kedves barátaim, talán mi is földre szállt,
emberré lett angyalok vagyunk, vigyázva a ránk bí-
zottakat, egymást, szüleinket, gyermekeinket, sze-
relmeinket. Es angyalok veszznek körül, őrangya­
lok, vigyázva lépteinkre, gondolva ránk, ha távol is
vagyunk tőlük. Ilyen az ember, vagy ilyen is lehet.
TAGJAI VOLTAK:
Költői, festői mítosz, Kondor álma rólunk. A
PéU, Ktss PlterErn6, szó és a kép így találkozik, költészet és festészet így
dr. Fettl István egészíti ki egymást.
Persze a látomás ennél több. Gondoljunk csak a
"Amikor az öröm és a küldetés egy lassan ég6 ke- Szárnyas farkasra, Kondor ta- r:--. - - . - -
verékével bens6mben leszálltam a Földre, hamaro- lán legfélelmetesebb festményé-
san szürke paránynak éreztem magam nagyságom- re. Ma mégis, ebben a teremben
ban egyedül. az angyalok szárnysuhogását
Szemem megtelt nyomorú egyhangú mozdulatok- érezzük arcunkon.
kal, fülembe hangzottak a tétovaság hangos pana- Köszönönt figyelmüket!
szai, valamint ama különös zaj rövid kiáltásai, amit dr. Feitl István

versmondó 23
 "Lelkünkből
III. Országos Csokonai Vers- és Prózamondó Verseny
Kaposvárott
armadik alkalommal rendezték meg Kapos-
H várott a Farsangi Napok keretében a Csoko-
nai Vitéz Mihály Vers- és Prózamondó Ver-
senyt február 2 és 3-án, melynek ezúttal a Somogy
Megyei Művelődési Központ adott helyet.
A DÖNTő RÉSZTVEVŐI:
A kétévente meghirdetett verseny mindig az ével-
ső jelentősebbeseménye, melyre nem cáfolt rá az
Csokonai Vitéz Mihály
Az én poézisom természete
Sírhalmok, ó, ködlepte kertek,
Te szívborzasztó éjszaka!
Te alvilág vakablaka!
Ti holtak, akik itt hevertek!
Ti múlandóság birtokának
Setétes völgyei,
Ahol pecsétes fantomának
Bóbiskolt Herceg!
Gyászhely! melytől lelkünk irtódzik,
Hol minden érzésünk elhal,
Fülünk csak csendességet hall,
Szemünk a semmitől kapródzik,
Csak cupressz árnyékát láthatja
A hóldnak fényinél,
Midőn azt bággyadtan ingatja
Egy sír-fuvallta széL
Szörnyű környék! hová a lélek
Ha ólomszárnyakon repül,
Rémülve jár, alél, elhűl,
S félholtan hátrál vissza vélek.
Szörnyű környék! kérkedj Youngoddal,
Ki hantodon ragyog;
lsten veled, s mord ánglusoddal!
En ánglus nem vagyok.
Mások siralmas énekekkel
Bögettessék az őboát,
Es holmi gyász-threnódiát
Ríkassanak jajos versekkel;
En illy kedvetlen embereknek
Nem lészek egyike,
Legyen jutalma bár ezeknek
A kedves Estike.
24 versmondó
e víg hangokkal"
idei esztendő sem, hiszen a döntőre érkezett ver-
senyzők pontos képet adtak a hazai versmondás je-
lenlegi színvonaláról és sokszínűségéról. Nyugodtan
állíthatjuk; hogy a döntőbe, ezzel együtt a Kápos TV
jóvoltából a város szélesebb nyilvánossága elé kerülö
versmondók - majd mindegyik egyesületünk tagja -
méItón reprezentáIták hazai versmondó kultúrán-
kat a legfiatalabbtól a legidősebbik versmondóig be-
zárólag. A versenyre érkezett versmondóknak 3 mű­
vet kellett megjelölniük és természetesen úgy elsajá-
títaniuk, hoy azokat hitelesen tudják tolmácsolni.
Ezzek közül kettőnek Csokonai, vagy Csokonai ko-
rabeli alkotásnak kellett lenni, míg a harmadik sza-
badon választott mű lehetett.
Általános tapasztalatom, hogy az ún. kötelező
versek elmondása mindig nagyobb feladatot és ezzel
együtt nehézséget jelent a versmondóknak és most
Nékern inkább olly bokréta
Arnyékozza képemet,
Mellyet nyér a víg poéta,
Múlatván a szépnemet:
Ezt a vidámabb Músáknak
S a mosolygó Gráciáknak
Fűzzék öszve rózsaszínű újjai,
Elesztgessék borba ferdett csókjai.
Nem kell cupressz, mellyel Racini
Tisztelé Melpómene;
Egy kis rózsa, egy kis jácint
Nékem jobban illene.
Mert ez Lillám szép szemével,
Az pedig tekintetével
Egyezvén, mindenkor lészen tű körörn;
S így mindég új dalra késztet új öröm.
Így veszem fel víg lélekkel
Gyengén rezgő lantomat;
S majd Lillám új énekekkel
Lelkesíti húromat,
Míg leng a friss esti szellő,
S szárnyán egy nárdust lehellő
Rőzsában megszállnak a kis istenek
Es mennybéli koncertecskét zengenek.
Lelkünkből e víg hangokkal
Minden únalom kivész,
Mert megédesítjük csókkal
Ott, hol tartós pauza lész.
Bágyadt nótánk végszózatja
A szép tájt elszunnyadtatja;
S addig andalgunk az esti hajnalen.
Míg egymás ölébe hullunk adalon.
mégis furcsa mód az élet rácáfolt korábbi tapasz-
talataimra, nevezetesen igen kiváló Csokonai tolmá-
csolásnak és értelmezésnek lehettünk fül- és szem-
tanúi.
MátéLaJ
Jó érzés volt látni és hallani a mindössze 17 esz-
tendős Király Erika töretlen fejlódését, melyet a
mindig "nehéz helyzetben" lévő zsűri első díjjal ju-
talmazott a rendkívüli érzékenységgel megszólalta-
"...ha élsz... győzd meg felőlem és igaz
ügyemről a kételkedőket..."
ács-Kiskun megye déli részén, Bácsalmáson
B február 17-én, ebben az évben először rendez-
ték meg Nagy Attila emlékére a középiskolai
szavalóversenyt. Ebben az évben először, de nem
utóljára. Hagyományt kívánnak belőle teremteni.
Ki volt Nagy Attila? Színész volt, a Kecskeméti
Katona József Színház tagja, országgyűlési képvise-
lő, politikus.
1992-ben hirtelen ragadta el a halál. Sokszor lát-
tam őt különböző színdarabokban, láttam és hallot-
tam Petőfi-verset mondani Kunszentmiklóson a Pe-
tőfi szobornál, láttam a A kőszívű ember fiai című
filmben Palvicz alakjában, láttam hozzászólni a Par-
lamentben, beszéltem vele Kunszentmiklóson a
versmondás művészetéról, bíztatott, tanácsot adott,
dícsért...
Az emlékére rendezett szavalóversenyre eljött az
özvegye, a fia, a barátai, a politikustársai és eljöttek
a versmondók, 31-en, középiskolások, akik Bács-
Kiskun megye legjobb gimnáziumait és szakközépia-
koláit képviselték Kunszentmiklóstól Bajáig.
A Nagy Attila szavalóverseny bővíti azon vers-
mondó versenyek körét, amelyen amegye versmon-
dói megcsillanthatják tehetségüket. A kecskeméti
Táncsics Mihály Művelódési Ház és a Liga Szakszer-
vezetek Megyei Könyvtára Pintér Julianna igazga-
tóval vállalta a megyei versmondás gondozását, a
versmondó kultúra fejlesztését.
Két évvel ezelőtt Bodor-Palkó Pál és Pintér Juli-
anna közreműködésévelalakult meg elsők között az
akkor még Országos Versmondó Egyesület megyei
tagozata. A Nagy Attila versmondó versenyen a
tott Sűtő András mü kiváló tolmácsolásáért. Ugyan-
csak a két nap egyik kiváló előadójának bizonyult
Murzsa Renáta aki Nagy László: Szép asszonyok
mondókája... című versével aratott nagy és elisme-
résre méltó sikert.
Béres Ferit - bocsássa meg a kedves olvasó a Feri-
zést, de hosszú évek baráti kapcsolata jogosít fel erre
- kiérlelt és eredeti Csokonai tolmácsolása ismét a
legjobbak közé emelte. Biki Katalin a döntőben nagy
fába vágta a fejszéjét, a magyar irodalom egyik ha-
talmas alkotásával Márai Sándor: Halotti beszéd cí-
mű gyönyörű versével gyürkőzött - eredményesen.
Zámbori Soma most sem maradt adós tehetsége
felmutatásával, egyöntetű volt a vélemény, hogy iz-
galmas és színes személység. Makra Misi bácsi va-
rázslatos egyénisége, senkivel
össze nem téveszthető versmon-
dása és hitelessége révén nem
csupán a közönség méltatását
nyerte el, hanem a zsűri külön-
díját is.
Kiss László
versmondók hozzáértésről és kielégítő tudásról tet-
tek tanúbizonyságot, bemutatták, hogy szeretik a
verset, a klasszikus és mai verset, a hazai és a hatá-
rainkon kívül élő magyar költők műveit. Dícséretet
érdemel példás előadói magatartásuk, helyes szöve-
gejtésük. Köszönet jár a felkészítő tanáraknak.
VERSENY HELYEZTETrJEI:
Több figyelmet kíván a versválasztás, a gondola-
tok hiteles tolmácsolása, a versmondó egyéniségé-
nek megjelenítése.
Látni, tudni kell, hogy a versmondás művészet,
melyben eggyé olvad a hangok
zenéje, a szünetek csendje, a sa-
rak dallama. A jó versmondó
úgy szólal meg, hogy a versben
foglalt érzelem és gondolattar-
talom nemcsak az övé, hanem a
hallgatóké is lesz.
Molnár Péterné
versmondó 25
 ~

GEZA-NAPI
vers- és prózamondó verseny
Rendhagyó és szubjektív jegyzó'könyv egy zsűritagtól
FEBRUÁR 17. (HAJNALI ÖT ÓRA): Közben érkeznek a többi zsüritagok. Közülük ket-
Csörög a vekker, még vagy tíz percig negyed- ten az előző évek nyertesei, akik már elhagyták a
álomban, cudar hangulatban próbálom kitalálni, gimnáziumot, felsőbb iskolák padjait koptatják, de a
hogy kinek jut eszébe ilyenkor versmondó versenyt hívó szóra Balogh Zsuzsanna és Németh Zsanett, ha
rendezni, miért pont Bátaszéken, miért Géza napi és kissé megilletődve is, de látható örömmel érkezett.
egyáltalán hol van Bátaszék? Ki megy el oda verset
mondani ilyen hidegben, hóban? Hiszen pont egy he-
te egy nyugati határszéli megyeszékhelyen a Ki mit
tud? városi versenyén is csak nyolc versmondó volt,
abból is négy már közelebb volt a nyugdíjhoz, mint
az érettségihez.
No, mindegy. Engem hívtak (pontosabban Bodor-
Palkó Pál barátom hívott meg) én megyek, és azért
ilyen korán, mert bizony a hírek szerint jégpálya az
út Szekszárd felé félútig.
DÉLELŐTT 9 ÓRA
(színházi kezdés, 5 perc csúszás)
Sümegi József a II. Géza Gimnázium igazgatója
nyitja meg a versenyt. Mottója: "Legyünk büszkék
rá, hogy magyarok vagyunk" mondja az igazgató úr.
Nem utasít, nem könyörög. Idéz. Körülnézek a diák-
arcokon. Jöttek Mohácsról, Szekszárdról, a környék-
~li középiskolákból. Büszkék, Jé, milyen érdekes!
Obennük még tiszta a szűrő, ük még értik (és nem
félreértik, mint a "bölcs" politikacsinálók, szóforga-
tók) a szavak, a mondat tartalmát, célját, értelmét.
REGGEL 8 ÓRA:
Sikerült Bátaszékre találnom. Aki nem tudná DÉLELŐTT NEGYED Tíz
Szekszárd és Mohács között van e kedves kisváros. (kezdődik a verseny)
Korán érkezem, még van Jónek sorban, mint ama
egy órám. Könnyen a hely- bárdok. Tisztán csillogó
színre találok. Rutinból a szemmel és értelemmel.
templomot keresem (a Magyarul beszélnek, ma-
"szentháromság: templom, gyar költők magyarul írt és
kocsma, műv, ház. "), ami gondolt verseit mondják.
gyönyörű. A verseny hely- Szinte hihetetlen. Nem ri-
színe előtt már vár egy is- pacskodnak. Éreznek és
merős, László János tanár gondolkodnak.
úr, és már kezdem sejetni, Ez utóbbi néha csikorgó,
hogy itt nem csak egy kis erőlködő. Dehát 15-18 éve-
párszemélyes alkalmi ver- sen tisztán érteni Adyt, Jó-
senyre számíthatok, hiszen zsef Attilát, Illyést, Márait
a tanár úr is azon megszál- és a többi nagyot nem
lottak közé tartozik, akik könnyű. Létezett nálunk
állandóan keresik azokat a több évtizedig Ady-kutató
tehetséges fiatalokat, kikbe intézet, ahol olyan tudo-
átplántálhatják a költészet mányosan vizsgálták a ver-
szeretetét. Beszélgetésünk seit, mint Lenin agyát, de
alatt villámgyorsan okoso- szerencsére nem sikerült
dom. Megtudom, ez már a megfejteni.
nyolcadik alkalom, hogy a Az első kör után bizony
II. Géza Gimnázium meg- bizonytalan a zsűri. De jön
rendezi ezt a versenyt és ez a második kör.
alkalommal az apropó a . (Azt hittem a város pol-
honfoglalás 1100 évforduló- gármestere csak protokoll-
ja, valamint, hogy több vendég volt a megnyitón,
mint 40 versenyzőre szá- de még mindig itt van és
míthatunk. Lajos Ferenc: Mesemond6 láthatóan jól érzi magát.)

26 versmondó
DÉLUTÁN 2 ÓRA KÖRÜL lalta őt; és egy város, élén egy olyan polgármesterrel,
Röviden (másfél órában) értékelem a versenyt. aki nem csak hivatalból támogat ilyen kezdeménye-
Igyekszem minél több tapsztalatot átadni, hiszen zéseket. (6 maga egy kórusban
meggyőződésem, hogy az ilyen és hasonló versenyek énekel.)
legfóbb értelme, hogy a megmérettetésen túl a szak- Ami talán kicsit keserűvé
emberek észrevételei, kritikái jelentenek útravalót a tett: Mi lesz ha az egész báta-
fiatal tehetségeknek. (A polgármester ezt is végig- széki versmondóműhely motor-
üli.) Most már kezdem érteni, amit reggel ötkor még ját, László urat nyugdíjjaz-
nem értettem. Adva vagy egy tanár, László... , aki zák?
nyolc éve jött Erdélyból; egy gimnázium, amely vál- Bartók László

A "Regösök húrján"
nemzetközi versmondó versenyről
1996. február 24-25. Veszprém
es zprém megyét méltán tekintették eddig is a A szabadon választható műveken belül a határa-

V versmondó kultúra egyik legerősebb bázisá-

nak, e mozgalom fellegvárának. Ezt a meg-
tisztelő rangot részint az évenként ismétlődő, s im-
inkon túl élő s alkotó költőkre orientálja a kiírás a je-
lentkezők figyelmét, ismét missziós rendeltetést vál-
lalva.
már hagyományos ueremondá versenyek nek (Radnó-
ti, Nagy László, stb.), amelyek száma féltucatnyi, s
amelyeken a résztvevők magas száma jelenti a szer-
vezők legfőbb gondját, - részint a rendszeres nyári Áprily Lajos
versmondó táborok (az idén a tizenegyedik) - más-
részt a megyében működőversmondó múhelyeknek
köszönheti, melyek közül legjelentősebb a 38 éve fo- Március
lyamatosan működő TIT Váci Mihály, Irodalmi
Színpad. Természetesen ez örömteli tények alakulá-
sában része van az iskolában folyó, irodalomtanárok A nap tüze, látod,
részérol megnyilvánuló felkészítő munkának is. a fürge diákot
E folyamatban jelentős részt vállalt eddig is a a hegyre kicsalta: a csúcsra kiállt.
Veszprém Városi Művelődési Központ, amely régtől esengve, nevetve
szervezője a különféle szavalóversenyeknek, a nyári kibuggyan a kedve
versmondó táboroknak. s amely közös fenntartást s egy ős evoét a fénybe kiált.
vállalt a TIT Irodalmi Színpad működtetésében.
Nos, ez év februáIjától- ugyancsak e művelödési Régi, kiszáradt
intézmény révén - új tényező gazdagítja a fent vá- tó vize árad,
zolt összképet, reményt, sót biztosítékot nyújt arra, néma kutakban a víz kibuzog.
hogy hagyományossá válása esetén új színfolttal Zeng a picinyke
gazdagítja a magyar versmondó kultúrát. szénfejű cinke
Ez az első ízben megrendezett új verseny, - amely víg dithyrambusa: daktilusok.
léte jogosságát azonnal bizonyította a Forrás Kultú-
rális Alapítvány vezetőjének Pataki András színész- Selymit a barka
előadóművésznek kezdeményezéseként, melyet a már kitakarta,
Városi Művelődési Központ azonnal felkarolt. Ezen sárga virágját bontja a som.
újszerű kezdeményezés célja a méltatlanul mellö- Fut, fut az áram
zött, de költészetünk örök értékeihez tartozó költők a déli sugárban
számára pódiumot biztositani, állandósítani már- s hökken a hó a hideg havason.
már feledésre ítélt költői életművek iránt az érdeklő­
dést, új értékekkel s színekkel gazdagítani' lil vers- Barna patakja
mondók olykor beszűkülni látszó palettáját. Igy ke- napra kacagva
rült a kiírás fő célkitűzése s a nevezés feltételeként a lomha Marosba csengve siet.
Áprily Lajos, Jékely Zoltán és Füst Milán egy-egy Zeng a csatorna,
versének kötelező megtanulása. (A szervezők elkép- zeng a hegy orma,
zelésének megfelelóen évről-évre más - kevésbé is- s zeng, ugye zeng, ugye zeng a szived?
mert költői életművek iránt keltene a kiírás újabb
érdeklődést. )

versmondó 27
 A versenykiírás az ország, s a határainkon kívüli mindenkinek. Igazi vers-ünnep résztvevői voltunk.
magyar versmondókhoz szólt, és azonnal kedvező A gálán pedig Veszprém város és környéke versked-
visszhangra talált. Több, mint ötven versmondó je- velő közönsége gyönyörködhetett a kitűnő előadók
lentkezett, köztük Szlovákiából és Vajdaságból is szívet-lelket felderítő eléadásában.
jöttek fiatalok, hogy a nem könnyű, - összesen 5 A verseny f6diját a kétségtelenüllegsikeresebb s
vers ismeretét megkívánó - feltételek alapján meg- legnépszerűbb előadó a 75 éves szerencsi Mihályi
méresse magát e kétnapos versenyen. Jánosné kapta meg Bánffy György megható, s Mihá-
A rangosnak ígérkező versenyen rangos zsűri lyinéra Isten áldását kéró szavait követően. (Bánffy
szolgáltatta a pártatlan döntéseket s a szakmai ta- György minden résztvevőre kiterjedő alapos értéke-
nácsadást, amely feszült figyelemmel és sokoldalúan lése külön élménye volt a kétnapos versenynek.)
megnyilvánuló segítókészséggel szolgáltatta a ver-
seny színvonalas lebonyolítását.
Az els6 nap az ifjúsági és felnőtt kategóriára osz-
tott mezőny számára az el6döntók napja volt, a má-
sodikon került sor a döntöre. délután pedig - Bartók
László elöadöművész, a DUNA TV munkatársa ren-
dezésében a gálára, s végül a díjkiosztás és a zárás
mozzanatára.
"A sopánkodó, szorongó emberek mind eljöhettek
volna Veszprémbe a "Reg6sök húrján" elnevezésű
nemzetközi versmondó versenyre, hogy más szem-
mel nézzék sorsunkat, jövőnket és az egész világot"
mondotta Bánffy György a zsűri elnöke a kétnapos
rendezvény értékeléseként.

Már a megnyitó alkalmával, de a díjkiosztás során

A verseny előkészítésének és szervezésének nél-
is külön méltatásban s köszönetben részesítették a
verseny áldozatkész szponzorait, akik e nemes ügy
megvalósítását anyagi támogatásukkal lehetövé tet-
ték. A kétnapos versenyt Bors József Veszprém vá-
ros alpolgármesterének szava zárták. Az elismerés
és köszönet nyilvánításán túl reményét fejezte ki -

külözhetetlen szerepét, majd a lebonyolítás fontos
háziasszonyi teendőjét Ferencz Zsuzsanna, a VMK
munkatársa látta el körültekintő figyelmességgel hi-
bátlanul.
'*
úgy hisszük nemcsak a résztvevők, s nem is csak a
város vezetői s lakói, de az egész
verskedvelő magyar közvéle-
mény nevében az iránt, hogy e

-ú.
A verseny hangulata, nemzetközi mércével mér- kezdeményezés hagyományt te-
hetö színvonala szavakkal alig adható vissza. A remt, s hogy beépül a versmon-
résztvevők lelkesültsége, élménytnyújtó versmondá- dó kultúra táguló közegébe. I

suk a választás sokszínűségévels az alig ismert ver-

sek feletti örömmel, felejthetetlen órákat szereztek Pintér Tibor ~ _

Arany-évforduló ünneplése
árcius 2-án ötödik alkalommal került meg- dóan Túrkeve testvérvárosa, Nagyszalonta, ill.

M rendezésre Túrkevén az Arany János vers-

és prózamondó verseny. A Túrkevéért Ala-
pítvány kuratóriuma szép kulturális hagyományt te-
remtett az 5 éve útjára indított versennyel, melyet
Arany János születésének évfordulójához kapcsoló-
Nagyszalonta magyarországi testvérvárosai részére
hirdet meg.
A szombat délelőtt kezdődő versenyre 10 városból
(Nagyszalonta, Nagykőrös, Sarkad, Karcag, Jásza-
páti, Mezőtúr, Kengyel, Kisújszállás, Törökszent-

28 versmondó
miklós, Túrkeve) mintegy 40 versmondó diák érke-
zett a Városi Könyvtárba, amely otthont adott a ren-
dezvénynek. Csomné Bozóki Edit kuratóriumi tag
köszöntőjét követően Túri Imre önkormányzati kép-
viselő, az Oktatási és Kulturális Bizottság vezetője
nyitotta meg a versenyt, a millecentenárium érzés-
és gondolatvilágához kapcsolódva.
Tekintettel a versenyzők nagyszámú részvételére,
két zsűri előtt folyt a versengés.
LOBOGÓ MÁRCIUS
aptárunk már márciust mutat, lelkünk már
N a tavaszt várja. A jó meleg szobából kilépve
azonban még zord, téli idő fogad bennünket.
Nem szoktunk hozzá, hogy március második heté-
ben fázósan húzzuk össze magunkon a télikabátot,
amelynek hajtókáján már ott van a nemzeti színű
kokárda. Jelezve ezzel, hogy napokon belül március
idusa köszönt ránk, bármennyire is havas még a táj.
Közeledünk egy olyan esemény évfordulójához,
amely a mai kor embere számára is bensőséges érzé-
seket vált ki a lelkekben.
Akaratlanul is fülünkbe csengnek Petőfi, Vörös-
marty, Arany János költeményeinek sorai. Eszünk-
be jut Kossuth, Deák, Táncsics neve. Lelki szemeink
előtt megjelenik az a 148 évvel ezelőtti március 15-e,
amikor zuhogó esőben a Nemzeti Múzeum lépcsőjé­
ről felhangzott - az azóta már szinte második Him-
nuszunkká vált -, a Talpra magyar. Látjuk a lelkes
tömeget, amely egy emberként akart valamit. Vala-
mint, ami addigi sanyarú sorsa jobbra fordulásának
lehetőségét hordozta magában, s két szóban foglal-
ható össze: Haza és Szabadság. Látjuk, amint a Mú-
zeum kerti tömeg elindul, s fiatalos lendületét sem-
A verseny jól felkészült mezőnyben zajlott, kelle-
mes élményt, lelki gazdagodást nyújtva az ott jelen-
lévő kicsiknek és nagyoknak, versenyzőknek és ven-
dégeknek egyaránt.
A délelőtti programot követően a gyermekeket az
Egressy Béni Zeneiskola növendékeinek családjai
látták vendégül, kapcsolatot, barátságot építve ez-
zel. A délutáni program az Arany János emléktábla
megkoszorúzásával kezdődött, ahol dr. Szabó Zol-
tán, az alapítvány elnöke mondott rövid megemléke-
zést. .
Ezt követően került sor a Korda György moziban
a rajzkiállítás megnyitójára, melyen Bácskai Berta-
lan osztályvezető értékelte és méltatta az Arany Já-
nos rajzpályázatra beérkezett nagyszámú alkotást, a
színvonalas gyermekmunkákat.
Benics Kálmánné kuratóriumi tag kedves, neme-
sen megkomponált köszönt6jével vette kezdetét a
gála.
"A vendéglátók ünnepi örömével és barátságával
köszöntök mindenkit a már ötéves múltra visszate-
kintő túrkevei Arany-nap délutánján. Szokatlanul
hosszú, szigorában is szép tél tanított bennünket az
idén tűrni, elfogadni, hogy aztán még igazabb legyen
bennünk a békesség a tavasz, a terniészet akarata
láttán, még őszintébb örömmel tartsuk arcunkat a
fénybe. Tartsuk. ma délután szívünket, lelkünket a
fénybe: Arany János szelleme,
bölcsessége tiszta sugarába."
Számos különdíjat adott ki a
zsűri, amelyek között három
nagyszalontai versmondó is dí-
jazásban részesült: Csete Edit,
Nagy Judit és Zuh Deodáth.
Csomné Bozóki Edit
mi és senki nem tudja megtörni. A képek villódznak,
a verssorok azonban nagyon mainak hangzanak.
Visszaeróltetjük magunkat a való világba és rájö-
vünk: mai fiatalok szájából jutnak fülünkig a versso-
rok. S a lelkes fiatalok a tőlünk néhány méterre fel-
állított pódiumról szólnak hozzánk. A szemük csillog
és az arcuk pírban ég. No, nem csak a versmondás
izgalmától. Ráéreznek, megérinti őket az a tarta-
lom, amely a verssorok egyszerűsége mögött rejlik.
Pillanatokon belül kiderül, hogy az üzenet, melyeket
sok-sok évvel korábban fogalmaztak meg nagy Iíri-
kusaink, ma is elevenen hatnak.
Ma is képesek a fiatalok szívét, lelkét megérinte-
ni, s valami fennkölt élményt nyújtani versmondó-
nak és hallgatónak egyaránt. Az ihletett tolmácsolá-
sok meggyőznek: a hazaszeretet örök érvényű. Lehet
itt techn06rület, lehet itt discó, folyhat itt még a víz-
csapból is nyugati akciófilm, étkezhetünk mi bárme-
lyik gyorsbüfében. Menetelhetünk mi földrészünk
bármely irányába. Szülőhazánk csak egy van: Ma-
gyarországl S a mai teengerek érzik ezt. Ha nem is
tudatosul bennünk egyértelműen.de megérinti őket:
"Nekem szülőhazám e táj. .." Atéreznek valamit az
versmondó 29
 Arany János
Rendületlenül
Hallottad a szót: "rendületlenül -"
Midőn fölzengi myriád ajak
S a millió szív egy dalon hevül,
Egy lángviharban összecsapzanak? ..
Oh, értsd is a szót és kényelmü szájon
Meró szokássá szent imád ne váljon!
Sokban hívságos elme kérkedik,
Irányt még jóra, szépre is az ád:
Nem mondom: a hont ők nem szeretik;
De jobban a tapsot, mint a hazát...
Oh, értsd meg a szót és hiú dagályon
Olcsó malaszttá szent imád ne váljon!
Fényt űz csinált érzelmeivel nem egy,
Kinek világát csak divat teszi:
Ónála köntös, eb, ló egyremegy,
S a hon szereimén a hölgyét veszi...
Oh, értsd meg a szót s függve női bájon,
Külcsillogássá szent imád ne váljon!
Van - fájdalom! - kinek cégér hona.
Hah! tőzsér, alkusz és galambkufár:
Ki innen! e hely az Ur temploma:
1100 év távlatába nyúló történelmünk egy-egy sors-
fordító eseményének nagyszerűségéból. vagy éppen
kudarcából. Nem csak száraz tények a történelemó-
rák valamelyikén Árpád hon-választása, Dózsa há-
borúja. Nem csak izgalmas, látványos Várkonyi film
az Egri csillagok. Hányuknak példaképe még ma is
Vak Bottyán, Esze Tamás, II. Rákóczi Ferenc. Hány
fiú ábrándozik azon: milyen jó lenne Mátyás Fekete
seregében katonáskodni, ne talán a legendás Bem
apó csapatában harcolni Petőfi oldalán. Hiába kábít-
ják őket mindenféle ninják, terminátorok, szuper-
fegyverek, csak ideig-óráig ámulatba ejtők. A mi hő-
Plugor Sándor munkája A megmérű id6 cimü kötetMl
30 versmondó
Rátok az ostor pattogása vár!...
Oh, értsd meg a szót: kincs, arany kináljon:
Nyerészkedéssé szent imád ne váljon!
Szeretni a hont gyakran oly nehéz: -
Ha bűnbélyeg sötétül homlokán,
Gyarló erényünk öntagadni kész,
Mint Péter a rettentő éjszakán. .
Oh, értsd meg a szót: fényben, vagy homályon -
De kishitűvé szent imád ne váljon!
Szeretni a hont! - ah! még nehezebb,
Midön az ár nő, ostromol, ragad...
Es - kebleden be-vérző honfiseb -
Bújsz a tömegben, átkos egymagad.
Oh, értsd meg a szót s győzve a ragályon
Káromkodássá szent imád ne váljon!
Hallottad a szót: "rendületlenül?"
Ábránd, hiúság, múló kegy, javak, -
Lenn a sikamló tér, nyomás felül,
Vész és gyalázat el ne rántsanak,
Oh, értsd meg a szót: árban és apályon
- szirt a habok közt - hűséged megálljon!
seink nem rendelkeznek földöntúli hatalommal, erő­
vel. Egyszerűen csak furfangosak, ügyesek, sebezhe-
tők, de magyarok, s nem fantázia-szültek, Bizony a
csontos karabélynak is van olyan értéke, mint a
XXI. század lézerfegyverének. S azon a nyelven szól-
nak hozzánk, amelyet édesanyánktól tanultunk.
Ezen a nehéz, de csodálatos dallamú nyelven.
Amelynek egyes szavait nem lehet egyetlen más
nyelvre sem lefordítani anélkül, hogy az értelme, a
tartalma ne szenvedne csorbát. "Hazádnak rendü-
letlenül." - mondja Vörösmarty. S a rendületlenül
szóban benne foglaltatik minden. Hosszasan körül
lehet írni, magyarázni, de a lényege önmagában van.
A magyarázatok csak megközelíteni tudják a tartal-
mat, de helyettesíteni soha.
Azok a fiatalok, általános- és középiskolások, akik
a XVIII. kerületi Vörösmarty Mihály Enek-zeneta-
gozatos Általános Iskola és Gimnázium hívó szavára
megjelentek március ll-én a Várban tartott vers-
mondó versenyen - minden bizonnyal tudatában
voltak vállalásuk nagyszerűségének.
Tisztában voltak azzal is, hogy a hazaszeretetet
megfogalmazó verseket egyáltalán nem könnyű, de
nemes feladat mondani. Ugy, hogy az mentes legyen
a pátosztól, a túlzásoktól, hogy kifejezze gondolko-
dásukat, s hasson a hallgatóságra. Sikerült nekik
olyan pillanatokat, perceket teremteniük, hogy a
szemek sarkában megcsillant valami. Erőt és hitet
adtak: van mire alapoznunk jövőnket. Nem veszett
ki teljesen a fiatalokból a hit, az
akarat, az érzelem. Fogékonyak
még az értékekre, s lelkük
szomjúhozza a szépet.
Nagy szükségünk van ezekre
a bizonyosságokra, - s nem csak
így március 15-e közeledtével.
Bodor-Palkó Pál
 Sinka István' szelleméhez méltóan
szeghalmi Péter András Gimnázium és Vész-

A tő Nagyközség Önkormányzata március 20-

án rendezte meg Szeghalmon az idei Sinka
István versmondó veresenyt. A megmérettetésen 15
középiskola több mint húsz tanulója vett részt. Meg-
nyitóbeszédében Vaszkó Tamás gimnáziumigazgató
sajnálattal közölte, hogy Sinka István szülövárosá-
ból, a nagyszalontai gimnázium tanulói technikai
okok miatt kénytelenek voltak lemondani a verseny-
ről.
A háromtagú zsűrit Dr. Medvigy Endre, a Szent
László Akadémia dékánja, Pet6házi Margit tatai ta-
nárnő és Magyar Barna költő alkotta. A rendez- A díjakat (melyek a szeghalmi Péter András Ala-
vényt megtisztelte jelenlétével Sinka István egykori pítványnak köszönhetőek) Sinka Istvánné és Kaszai
felesége, Szin Magdolna is. A versenyzőknek kötele- János, Vésztő polgármestere adta át. A verseny vé-
zően egy-egy Sinka verset (a megadott kettő közül) gén Dr. Medvigy Endre zsűri-el­
kellett előadniuk, valamint az általuk szabadon vá- nök közölte az érdeklódőkkel,
lasztott három költemény közül azt, amelyre a zsűri hogy jövőre - a költő szüle-
kiváncsi volt. tésének 100. évfordulója alkal-
A döntéshozatalkor a zsűri nem volt könnyű hely- mából- jelentős Sinka-ünnepsé-
zetben. Az idén sokal több kitűnő verstolmácsolást gek lesznek Vésztőn, Szeghal-
hallhattunk, mint tavaly. Hosszas tanácskozás után mon, Nagyszalontán és Buda-
végül megszületett a döntés. pesten. - i-

A Szatmárnémeti Kölcsey Kör 1996. november 22-23-án rendezi meg hagyományos

Ady-ünnepségét, az immár hetedik alkalommal sorra kerülő

ÉRMINDSZENTI ZARÁNDOKLATOT.
A kétnapos rendezvényre az erdélyi megyék mellett Magyarországról Szabolcs-Szatmár-Bereg,
Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Somogy, Fejér és Pest megyék,
valamint Budapest városa, Szerbiából a Vajdaság, Kárpátaljáról Beregszász és Nagyszőlős,
míg Szlovákiából Kassa és vidéke hét-héttagú küldöttségét várjuk.

November 22-én, pénteken délután (romániai idő szerint) 5 órai kezdettel Szatmárnémetiben
a Filharmónia termében rendezzük meg az Ifjú szívekben élek Ady-vetélkedő 1996-os döntőjét.
Címe: "Szépek a vágyak, az álmok, a tettek"
A hét-héttagú küldöttség magába foglalja a vetélkedő döntője csapatainak öt-öt tagját.
Korhatár 16-tól 25 évig. Erkezésüket a déli órákra várjuk.
A versenyző csapatok egy-egy 12 perces összeállításban arról vallanak, hogy miért tekinti a fiatalság Ady
alkotásait, gondolatait időszerűeknek, mához szólóaknak, lehetőleg olyan alkotásain keresztül, melyek
mindmáig kevésbé élnek a köztudatban.
Az összeállítások - mint önálló produkciók - kerülnek előadásra és elbírálásra.
Témájuknál fogva tág teret kínálnak a versenyző csapatok irodalmi ismereteinek hasznosítására. Tárgyi
tudásra, fantáziára, jó előadókészségre, kreativitásra egyaránt szükség van.
Sőt: vitakészségre, hiszen a zsűri az elhangzó állítások igazát megkérdőjelezheti.
A verseny zsűrijének tagjai neves irodalmárok, előadóművészekés tanárok lesznek.

A minden érdeklődő számára nyitott rendezvény második napján, november 23-án szombaton 11 órakor
Adyfalván, a költő szülőházának udvarán ünnepségre kerül sor. Az ottani műsor a régió küldöttei egy-egy
szavalatából áll majd össze.
A vetélkedőn és a másnapi ünnepségen résztvevő versenyzők és kísérőik ellátásáról
a Szatmárnémeti Kölcsey Kör gondoskodik. A verseny kiadásait és a győztesek díjazását szponzorok
segítségével próbáljuk megoldani, de köszönettel nyugtázzuk, ha a megyék, városok vagy iskolák küldöttei
maguk is hozzájárulnak az ellátás és elszállásolás költségeinek fedezéséhez.
A benevezéseket (a küldöttek és a csapat tagjainak minél teljesebb adataival)
1996. október l.ig várjuk.
Abban az esetben, ha egy-egy megyéből vagy földrajzi régióból a fenti időpontig több csapat jelentkezne, akkor
elődöntő megtartását kérjük. ,
Címünk; CERCUL KOLCSEY (Muzsnay Arpád)
3900 SATU MARE jud.8atu Mare stro Mihai Viteazul 10. Románia
Telefon: Romániából: 061 713566 (fax is), 061 712808
Külfóldről: 004061 713566 (fax is), 004061 712808

versmondó 31
I
.
:.:I:.::;::!:::..·:...:...:...:..:!:i.l:i...
.. !:.:!.:.:::::::!:!:.:':':I:!:':!:I:I:::::::::.:.:.:!:!:!:!:.:.::::.::::.::::.:::.::::..::'.::.:.::.•:.• :·:·::::·::::.··:'
.::.:•.•
•
:'·:I:I:I:.:i··:I:i:l:i:::::>·I::I··I::I.:.I::I.
::::~:~:;:::~:~:~:~
• I::I-,
::::::::::::;:::;:::::;:::::;:;:::::; ;:;:;:;:;:;:;:::;::;'" :.:: ;:;:;:::;:;:::;:::::.::::.:.:.
I : : I . : I I ! ! . :... ·.I::I.-::1::·1::1·:.1.·:···.:.:
c....:.:.',;,;.::::.:::.::::::.:::::::::::::;::::::::.: :::::::.:.:::::::::::::.:::::::::::::::;:;:::::::::::::::::::::::~:~:::);::::{:::::::~:~
:!!'.I1I.:i :·:::I:::•i.::.!:.:1:1:':':I:':.:':.:.:I:'.:.::::::'::.::.::.:':::':I:::.:::.:•I..i:.•. :.::•.:.::I:.:I:.:I:I:.:I:I:I:I:I.:.:::::.:'
•. ::::':I:I:.::!·:.:I·:··:':!:I:I:I:I:::.:.:·!:.::::.!.:::II
.

Versmondók Napja '96 Veszprém Innen-onnan

A Veszprémi Váci Mihály Irodalmi Színpad 1996. ja- Bács-Kiskun megyében Solton rendezték meg a
nuár 27-én délután a Városi Művelődési Központba Petőfi szavalóversenyt az általános iskolás korosz-
hívta és várta a költészet kedvelőit, versmondókat tály számára három korcsoportban, március 17-én a
immár hatodik alkalommal, hogy együtt emlékezze- Vécsey Károly Művelődési Házban, a Solti Napok
nek Borbély László versmondóra és ünneppé vará- négynapos rendezvénye keretében. Helyezettek: 1-
zsoljanak pár órát mindenféle megkötés nélkül. 4. osztályos kategóriában Vancsik Péter, Dunapa-
A zord időben szép számmal érkeztek a vendégek taj, 5-6. osztályos kategóriában Kopasz Gábor,
és szívet melengető versekkel és előadásokkal örven- Dunapataj, míg a 7-8. osztályos kategóriában Balla
destetták meg egymást. Kitárulkozhatott itt idős és István, Szabadszállás.
fiatal. Ertő és érző versmondások követték egymást
a népköltészettól kezdve a klasszikusokon át a ma A kiskunhalasi Szdts József Általános Iskolá-
élő költókig, de teret kaptak a saját költemények, és ban március 29-én tartották meg a hagyományos
megzenésített versek is. megyei szavalóversenyt a honfoglalás 1100. évfor-
Mennyiveloldottabb volt a hangulat, mint a vers- dulója tiszteletére. A versenyt két korcsoportban (9-
mondó versenyeken, ahol gyomorgörcsben ülünk, iz- 11 és 12-14. életév) bonyoIították le. Az első korcso-
zad a tenyerünk, remeg a lábunk és szemben ül a portban Bodi Nikolett, míg a másodikban Potocs-
zord zsűri. Talán elóbb tudnánk legyűrni "gyönyö- kai Katalin végzett az első helyen.
rű" szorongásainkat, ha több alkalommal részt ve-
hetnénk hasonló rendezvényeken. Kunszentmiklóson a 620-as számú Szakmunkás-
Mindenképpen köszönet illeti a rendezőket, akik a képző és Szakközépiskola március 14-én tizedik al-
legnagyobb szeretettel vették körül a versmondókat, kalommal szervezte meg a megyei Petőfi szavaló-
vendégeket. Az egyre fokozodó hangulatban egy pil- versenyt. A verseny győztese Fehér Eva, a kun-
lanatra megfeledkezhetünk magunkról és a világról, szentmiklósi Baksay Sándor Gimnázium tanulója
lélekben megnyugodtunk és bizakodva énekeltük Jó- lett.
zsef Attila szavait:
"Szállj költemény, szólj költemény ~ Áprily Alapítvány Országos Középiskolai
mindenkihez külön-külön, Aprily Lajos Vers- és Prózamondó Versenyt
hogy élünk ám és van remény - rendezett a református középiskolák felső négy
van idő, csipjük csak fülön!" osztályának növendékei számára a következő téma-
Farkaené Dóry Magdolna körökben. 1. "Séta bölcsőhelyem körül". Magyar
költők vallomásai a szülöföldröl (a XVI. századtól
napjainkig). 2. "A klasszikus modernség költői" Áp-
"Kertész leszek, fát nevelek,..." rily Lajos, Illyés Gyula, J ékely ~oltán, Kormos Ist-
ván, Nagy László, Nemes Nagy Agnes, Pilinszky Já-
A Kecskeméti Ifjúsági Otthon évenként megrendezi nos, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor.
a Versmondók Találkozóját, melyre Kecskemét és a
vonzáskörzet településeinek általános iskolás koro
versmondóit válja. Mint ahogy az elnevezés is utal
rá, nem hagyományos szavalóversenyrol van szó, A
cél elsősorban nem a megmérettetés, hanem az iro-
dalm és a közös játék jegyében lehetőséget nyújtani
a vérrset szerető, szerepléshez kedvet érző gyere-
keknek a bemutatkozásra.
Idén több, mint 500 gyerek jelentkezett a találko-
zóra. A kis versmondók először március 20-ra, a
Kecskeméti Tavaszi Fesztivál keretében megtartott
nyitó rendezvényre kaptak meghívót. Az elkövetke-
ző hónapokban, április-május folyamán korcsopor-
tonként, 20-25 fós kis találkozók keretben mutatják
be a gyerekek választott verseiket.
A rendezvénysorozatban az ún. "elődöntők" vál-
nak hangsúlyossá, amelyek elsődleges célja, hogy
minden résztvevőnek a versmondás - vershallgatás
- játék közösen megélt élményt adjon és csak má-
sodlagos szempont a legjobbak kiválasztása, a városi
döntöre. Egy szép, komoly játék ez. A gyerekek pe-
dig szeretnek játszani! Évröl-évre nő a találkozóra
jelentkezők száma, és ha jók a kertészek, egyre több
lesz a "beojtott virág" is. Lajos Ferenc: Virágoskert

32 versmondó
:':':' :. : .: : :. .: .:.:. .,: .: .: : :'::::=;::::::::::::::.::.::.:;:.'::::::':' . .. .•.....•.. • .:.:.:.:.: :.: • .':• .':': : .: :.: :.:.:.: :.: :::::::: ,:.::.:.:.:.:.:.:.:.:.:: ::.::.::.::.:'.:' o:::::::· :::.:::. :.:
:::,:,:::}: .;:.•.••••••••••••;:•.:.•...•••••:.:•••••••••••;:••••••••••....••••••••••••••••••••••.••••;:.••:.:•..•:.:"':":':':':.: .:.:'.: :.'.: :;:.:.:.:..;:.: ::.:.:. :1·::···:·······:·:···· '1
········:·····················)ilr·············,~
:::.: .•: ::::

:.. ..:-:.:.:.:::::.....
:::::
.• ::::::::·:::::::::::.:::.::.='.i.:.·.:
• : · · · ·

:~:t:;:::::::{{r:r}:~:t~~ :~~fr))tt
. r:.:.·...· : . . ·::::::::::::'::·},I:I:W::I:il[:í&:.:: • •:•• :.::.:.::.:.:::Lr.:: : i: :.: : : : .: . :·.: .: .:·.: .: .: : \: :•
::.:::::.: : : : : : : : : : : : : : : :
.
::t::::::::i:i::::::: cc-xe ',,:
I :;:::::::.:::.::::>:;:;:;:;::::::::;:::::;:;:;:;:;:;:;:::::::::;:::: ;:;:;:;:;:;:;:::;:;:;:;:;:;:;:;::::;:::.:::.;'" ...............................•...•.•...:.:.;.; :.: " :.:.:.:.:.;.;.:.:.:.;::::.:.;...... .::' ••••:. :.•....:..::..

sors minden szépsége és fájdalma, öröme és bánata,

A megmérő idő méltósága és tragikuma megszólal az összeállítás-
ban. Az első ciklus szüleink előtt hajt fejet, akinek a
A sepsiszentgyörgyi Cast- létezés csodáját köszönhetjük, majd elénk tárul az
A MEGMÉRÓ
rum Könyvkiadó újabb emberélet valamennyi szakasza és fordulója - a szü-
IDŐ csodálatos kötettel ajándé- letéstől a halálig. Az általános emberélet keretei kö-
AL emberélet kozta meg olvasóit, a zött az egyéni életutak szivárványszerű tarkasága
fordulói
romániai versszeretó és remélhető­ bomlik ki a költeményekben, s itt-ott kifejezési for-
magyar
költők
leg a hazai versmondó tár- mára lelnek az erdélyi és a kisebbségi sors sajátossá-
veneiben sadalmat. A romániai ma- gai is. Egyszerre megrendítő és lélekemelő, katarti-
gyar lira értékeit felmuta- kus erejű olvasmány ez a verseskönyv: az önma-
tó kiváló antológia sokat gunkkalés a sors kihívásaival való illúziótlan szem-
segíthet versmondóinknak benézésre, a kételyek próbáját is legy6z6 értelem- és
abban, hogy tágabb hori- harmóniakeresésre, aléthelyzetek útvesztói és ke-
zonton tájékozódjanak. lepcéi közötti eligazodásra, a látszatok délibábjai
A kötetet Lisztóczky mögött rejtőző valóság föltárá-
László szerkesztette és vá- sára, folytonos önvizsgálatra és
logatta, aki a fülszövegben megújulására ösztönöz. Szeret-
így ír: "Hetvenőt költő há- nénk, ha ez a versgyűjtemény
romszázhuszonnégy alkotását gyújtöttük össze ben- meleg fogadtatásra találna
ne, s csoportosítottuk kilenc szervesen egybsfonödö, mindkét hazában és azok hatá-
a múló idő rendjéhez igazodó ciklusba. Az emberi rain túl is." K. L.

A Magyar Versmondók Egyesülete A Veszprém Városi Mdvel6dési Központ

ebben az esztendőben a Zánkai Gyermeküdülő Centrumban
negyedik alkalommal rendezi meg rendezi meg hagyományos
VERSMONOÓTÁBORÁT VERS- ÉS
1996. július 22-30. között PRÓZAMONOÓTÁBORÁT
Baján a Petőfi-szigeten. 1996. augusztus 25·30. között.
Várjuk minden versmondást szerető, művelő A 15-30 év közöttiek számára szervezett
középiskolás fiatal jelentkezését. egyhetes időtartamú tehetséggondozó tábor
tematikája tartalmaz az e művészeti ág
A tábor részvételi díja: szakmai ismereteinek megalapozásán, illetve
6.700,-Ft. továbbképzésén kívül a személyiség
A részvételi díj csökkenhet, ha megfelélő ismeretére irányuló gyakorlatokat, valamint
nagyságrendű pályázati támogatást kap műelemzéseketés irodalmi bemutatókat is.
egyesületünk.
A foglalkozásokat több csoportban,
JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: felkészült szakemberek vezetik.
1996. június 10. A táborozás várható részvételi díja:
6.500,-Ft.
Az érdeklődök 1996. június to-ig
Jelentkezés levélben: az alábbi címre jelenthetik részvélteli
PINTÉR JULIANNA szándékukat:
6000 Kecskemét, Kisfaludi u. 6-8. VÁROSIMÚYELÓDÉSIKÖZPONT
Bővebb felvilágosítás: Ferencz Zsuzsanna közművelödési előadó
BODOR-PALKO PÁL 8200 Veszprém, Dózsa Gy. u. 2.
Budapest, XVIII., Üllői út 400. Telefon: 88/425-127
Telefon: 291-3522 Fax: 88/429-693

versmondó 33
 IVÉZETKERESÓ VERSENY
Egy sugár a nap szeméből...
Büszke diadalmosoly,
Mely a sírvafutó felhőn
Megtörik, - de nincs sehol!"

De vajon ki zörget? Nézz ki fiam, Sára:

Valami szegény kér helyet éjszakára.
Mért ne fogadnók be, ha tanyája nincsen,
Mennyit szenved úgy is, sok bezárt kilincsen!"

"Óh jer, mulattass engemet,

Húnyó dicsőség lantosa;
Érdekli mostan lelkemet
Borongó ég, kihalt tusa,. .."

Mert szegénynek drága kincs a hit,

Tűrni és remélni megtanít:
S néki, míg a sír rá nem lehelI
Mindig tűrni és remélni kell!"

"S mi vagyok én, kérded. Egy népi sarjadék,

-1-.i.l•.;~.j) ~1,.~, :~,i ~.'~: ,.I~,.BIH.i ,k.~

;! !;·~!:~;i i~ j ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ;~ ~ ~ 1~ j~ i~1~]1] 1[][ [ ): j ji:ijij~ ~i~j: ~ ~ :~:~:~:~
.r.;r.r.rJ.,a.•,.•,•.,· ,i.·,k.a.•.•,. ~_fi-IaI.•
·.I.I
.•.•.•. •.•. •._
.•. •.• .:.•.•..
: .,.r.I
.•.•. .,I.Ö,g
.• .•,.•'. .,••.•
. .. ••.•.•.•. 1.: n
.•.
·•.• ,I.·.•.••
.•.•.•.•...•.

•
, .•

ev..
,.:*•.•:.,•'.,•. :•.!
•.•.• .•.•. .,•:.'•".•
Ki törzsömnek élek, érette, általa;
Sorsa az én sorsom s ha dalra olvadék,
Otthon leli magát ajakimon dala."

"Oh, mint szeretném újra élni

Az ifjúság arany korát,
Még egyszer újra átremélni
"Hallottad a szót: rendületlenül? Hosszú reményeim sorát, -
Ábránd, hiúság, múló kegy, javak,- Hévvel haladni a tetőnek,
Lenn a sikamló tér, nyomás felül, Borítaná bár köd, homály -
vész és gyalázat el ne rántsanak, még fénybe' most, a lejövőnek
Óh értsd meg a szót: árban és apályon Ragyogva, de mögötte áll"
- szirt a harcok közt - hűséged megálljon!"
"Nem szégyellem, nem is bánom,
"Nem hal meg az, ki milliókra költi Hogy, ha írnom kelle már,
Dús élte kincsét, ámbár napja múl; Magyaros lett irományom,
Hanem lerázva, ami benne földi, S hazám földjén túl se jár;"
Egy éltető eszmévé finomul,
Mely fennmarad s nőttön nő tiszta fénye, "Megáradva hulla könnye két szemének
Amint időben, térben távozik" Az ábrázatjára kedves szülőjének,
Mint mikor két hegyről összefut a patak, .
"A nevét... azaz hogy... azt nem tudom éppen! A kétféle könnyek egybeszakadtanak"
De talán meglelem felséged körében, -
Ez az uram! itt van: kutya egye máját! .Szeresd a magyart, de ne faragd le" - szóla
- S kimutatá a lovag ... magyarok királyát." Erejét, formáját, durva kérgét róla:
Mert mi haszna símább, ha jól megfaragják?
.Apadjon el a szem, mely célba vevé, Nehezebb eltömi a faragatlan fát."
Száradjon el a kar, mely őt lefejezte,
Irgalmad, oh Isten, ne legyen övé, "Rossz időket élünk,
Ki miatt lőn ily kora veszte!" Rossz csillagok járnak,
Isten óvja nagy csapástul
"Nemes önbizalom, de ne az önhittség, Mi magyar hazánkat!"
Rúgói lelkedet nagy célra feszítsék:
Legnagyobb cél pedig itt, e földi létben, "Nem a való hát: annak égi mása
Ember lenni mind ég, minden körülményben." Lesz, amitől függ az ének varázsa"

"Vágyaid elérhetetlen .Szederinda gyolcs ruháját szakasztja,

Tartományba vonzanak; Tövis, talló piros vérit fakasztja:
Az, mi után futsz epedve, Hova jár, mint kósza lélek,
Csalfa, tünde fényalak. Ha alusznak más cselédek? ..n

34 versmondó

MAGYARUL?
E
folYóirat olvasói azok,
akik a versekért lelkesed-
nek, a nyelv virtuóz fel-
használásával létrehozott alko-
tásokért. Elsősorban és zömmel
magyar nyelven olvasható verse-
kért, még akkor is, ha azok ere-
detileg más nyelven íródtak.
Esszerü hát, ha a testi egész-
ségével tör6dő emberhez hason-
lóan, aki nap mint nap megmoz-
gatja tagjait és próbára teszi iz-
mai erejét és kitartását, a na-
ponta olvasott szövegekben mi is
örömmel fedezzük fel 9- szép stí-
lus ismertetőjegyeit. Es ellenér-
zéssei az ellenkez6jét!
14 éves lehettem, amikor ma-
gyartanárom - példabeszédként
- elmondta, hogy fizika köny-
vükben egykor egyetlen monda-
tot talált osztályukban valaki
metrikusnak s lám, az egész fizi-
kából jószerével csak erre emlék-
szik már: a mágneses irulttásori
alapszik Bell telefonja. S persze
éppen ezért, mert skandálni le-
het.
Évtizedek múlva fiam egyszer
lelkendezve közölte, ezintén 14
éves kora táj án, hogy földrajz
könyvükben a legutóbbi lecke egy
mondata skandálható: a Labra-
dor-áramlás nagy jéghegyeket
szállít New York kiköt6je felé.
Ezeket a mondatokat nem
szándékosan komponálták a
szerz6k ilyenre, a hatásuk is vé-
letlenszerűen lett nagy: megra-
gadtak az emlékezetben, még így
áttételesen is.
Sajnos, gyakoribb az az eset,
Lajos Ferenc: N6k madárral
megtanulni, mert a mieinkt61
gyakran er6sen eltérnek. De
hogy aki anyanyelvén a felsőfo­
kú tanulmányok befejezéséig el-
amikor hirtelen megakad a so- jutott, tniként botolhat meg
rokon {utó szem az újság, folyói- azon, amit a falu bolondja sem
rat, magazin olvasásakor, rá- vét el, gyatra, kifejezőkészsége el-
diós, televíziós szöveg hallgatá- lenére sem? Ime:
sakor megrándul a száj unk sar- ...elmondta, hogy szándékáról
ka. A publicisták némelykor a hivatalosan egyeztetett pártjá-
dilettantizmusnál is alacso- val...
nyabb fokról tesznek tanúbizony- ...ennek keretében üzent hadat
ságot, már-már az a feltételezés a velük behódolni nem hajlandó
adódik, hogy talán nem az anya- üzleti köröknek...
nyelvükön írnak. ...kamatemelése ellentmonda-
A szórend és a vonzat néhány ni látszik a pénzpiacon tapasz-
minap összegyűjtött hibás hasz- taltakkal. ..
nálatát sorolom fel riasztó pél- ...semmiképp nem lehetett
daként: egyenl6ségjelet tenni ... között.
...állásfoglalását, amelyben a Nem tehetünk egyen16ségjelet
f6városban véghezvitt kórház- a biztonsági er6k kezében és a
igazgatók leváltásával kapcsola- terroristák markában szoronga-
tosan fejezték ki tiltakozásukat. tott fegyverek között.
... tartalmazza a képvisel6k ...nem lelkesedik a rendezés
álláspontját a készülő állam- ilyen fordulatának. ..
nyelv védelmére szóló törvényr61 Több kolléga érdeklMött N.S.
esetleges gazdaságpolitikai ezer-
A bíróság felmentette az egy- peltetésére.
kori fekete börü amerikai sport- A vonzat és a szórend! Ezeket
bálványt. nem szokás eltéveszteni s ezek-
...zárult a hétvégén megren- nek fontos stílusformáló erejük
dezett Magyar Irószövetség köz- van. Meg torzító, zavarossá tev6
gyűlése. erejük!
...ezzel szemben támogatja a Megkérem az olvasót - aki e fo-
legitim határon túli magyar lyóirat olvasói köréhez tartozván
szervezetek autonómia törekvé- felelősséget érez nyelvünkért, a
seit. stílusért - olvassa el mégegyszer
A nemzetiségeknek Magyaror- ezeket a példákat. Aztán simítsa
szágon anyanyelv ű lapjaik van- ki homlokán a ráncokat, kerekít-
nak. Ezek a fenti példák szá- se ki gyanakvóan összehúzott
momra olyanok, mint ha a nyel- szemét, s ismételje el velem
vet könyvből megtanult újságí- együtt a kérdést: átengedhető-e a
rót alkalmaztak volna egy ilyen középfokú magyar nyelvvizsgán
lapnál. Valóban nagyon nehéz, az, aki írásbeli dolgozatában e
talán a legnehezebb egy-egy hibák közül egyet is vét?
nyelv igéihez tartozó vonzatokat dr. Kaszap András
versmondó Kiadja:
A Magyar Versmondók Egyesülete
Támogatónk:
Nemzeti Kulturális Alap,
Művelődési és Közoktatási Minisztérium
Felelős szerkesztő és kiadó: KISS LÁSZLÓ
Szerkesztőség címe: 1022 Budapest, L, Corvin tér 8.
Műszaki szerkesztő: VIRÁG LÁSZLÓ
ISSN 1217-3282
Ára: 110.- Ft
Előfizetési díj egy évre: 220,-Ft
Megjelenik évente négy alkalommal
~
~
t,'Pllmed.
Készült a BALU-TYPO MED. Bt. gondozásában.
1201 Budapest, Hatvani u. 33.
TelefonIFax: 284-2780 • 06 (30) 508-256
versmondó 35

Száll a madár ágrul ágra,
Száll az ének, szájrul szájra;
Fű kizöldül ó sírhanton.
Bajnok ébred hősi lanton.
Vadat űzni feljövének
Hős fiai szép E n é hnek:
Hunor s Magyar, két dalia,
Két egytestvér, Ménrót fia.
Ötven-ötven jó leventét
Kiszemeltek, hogy követnék;
Mint valamely véres hadra,
Fegyverkeztek könnyü vadra.
Vad előttük vérbe fekszik,
Óz vagy szarvas nem menekszik;
Elejtették már a hímet -
Uldözik a szarvas-gímet.
Gím után öök egyre törnek
Puszta marthan sós tengernek,
Hol a farkas, hol a medve
Sohasem járt, eltévedne.
De a párduc, vad oroszlán,
Végigüvölt a nagy pusztán,
Sárga ti~s ott kölykezik,
Fiát eszi ha éhezik.
Folyamparton ők leszállta
Megitattak, meg is háltak,
Hogy majd reggel, virradatta
Hazatérnek a csapattal.
Szellő támad hűs hajnalra,
Bíborodik az ég alja;
Hát a szarvas nagr-merészen
Olt szökdécsel, tú a vízen.
Száll a madár, száll az ének
Két fiáról szép Enéhnek;
Zengő madár áRrul ágra,
Zengő ének szajrul szájra.
Nosza rajta, gyors legények!
Érjük utol azt a gímet.
És - akarva, akaratlan -
Üzik ismét szakadatlan.
Kur folyót ők átalúszták,
Még vadabbak ott a puszták,
Ember ottan egy fűszálat,
Egy csöpp vizet nem találhat.
A föld háta fölomolván.
Szíksót izzad csup'asz ormán,
Forrás vize nem Iható,
Kénköves bűzt lehel a tó.
Rege a csodaszarvasról
Forrás keble olajt buzog;
Itt is, ott is égnek azok,
mint sok őrtűz setét éjjel
Lobban a láng szerteszéjjel.
Minden este bánva bánják,
Hogy e vadat mér' kivánják,
Mért is űzik egyre, nyomba,
Tévelyítő bús vadonba.
Mégis, mégis, ha reggel lett,
A gímszarvast űzni kellett,
mint töviset szál játéka,
Mint madarat az éjszaka.
Száll a madár, száll az ének
Két fiáról szép Enéhnek;
Zengő madár ágrul ágra,
Zengő ének szájrul szájra.
Vadon t s a D o n t ők felverik
AMeóti kis tengerik;
Süppedékes mély tava knak
Szigetére ők behatnak.
Puszta földön, sík fenyéren
Zene hallik sötét éjen,
Zene, síp, dob, mély vadonban,
Mintha égből, mint álomban.
Tündér-lyányok ottan laknak,
Táncot ropnak. úgy mulatnak,
Szőve ködbül sárotuk van:
Ugy mulatnak sátorukban.
Férfi egy sincs közelébe';
De a földi lyányok szépe,
Lyányai B e I á rnak, D ú Inak.
Tündérséget ott tanúinak.
Dúl királyné, legszebb, kettő;
~gg Beláré tizenkettő;
Osszesen rnind: száz meg kettő
A tündérré válni kezdő.
Kemény' próba: férfit ölni,
Kilenc Ifjat megbüvölni,
Szerelemre csalogatni,
Szerelemtől szűz maradni.
így tanulnak tündérséget,
Szívszakasztó mesterséget:
Minden éjjel számot adnak,
S minden éjjel úgy vigadnak.
Száll a madár, száll az ének
Két fiáról szép Enéhnek;
Zengő madár ágrul ágra,
Zengő ének szájrul szájra.
Hang után ők, szembe széllel,
Fény után ők, födve éjjel,
Mennek óvást, mennek árnyon;
Ki lepét fog, lopva járjon.
Monda Magyar: ez a síp-hang,
Bátya, bennem végigcsikland;
Monda Hunor: vérem' hajtja,
Szűzek árnya-fordulatja.
Haj vitézek! haj elébe!
Ki-ki egyet a /!
Vi~ünkh
FUlJa felsz
dár, száll az ének
ról szép Enéhnek;
ő madár ágrul ágra,
engő ének szájrul szájra.
Dúl leányai, a legszebbek,
Hunor, Magyar nője lettek;
S a leventék épen százan,
Megosztoztak mind a százon.
Büszke lyányok ott idővel
Megbékéltek asszony-fővel;
Haza többé nem készültek;
Engesztelni fiat szültek,
Tó szigetje édes honna,
~átoruk lőn szép otthonna,
Agyok áldott nyúgalommá;
nincs egyéb, mi őket vonná.
Fiat szűltek hősi nemre,
Szép leányt is szerelemre;
Dali törzsnek ifju ágot,
Magok helyett szűz virágot.
Hős fiakből kettem-ketten,
Két vezéré kétszer-ketten,
Feje lőn mind egy-egy nemmnek
Száznyolc ágra ezek mennek.
Hunor ága hún fajt nemzett,
Magyaré a magyar nemzet;
Szaporaság lőn temérdek;
A szigetben nem is fértek.
Szittya földet előzönlék.
Dúl királynak dús örökjét; -
És azóta, hősök párja!
Híretek száll szajrul szájra.