Josie: Pécsi Ildikó
ala­
lrag a d tatv a írtu n k m ár
EO'Neill
Pécsi Ildikó
Boldogtalan
já ték á ró ln e r oldalán, m in t a szín­
hold játszás m estere:
cím ű d rám á ján a k kecske­
m éti b em u tató ja után.
Nem m in th a csodálkoztunk
volna ezen a színészi re-
veláción, jóllehet ákadtaik,
akik m eglepetésként rögzí­
tették Pécsi Ildikó alak í­
tásán ak különleges sikerét.
A főiskola elvégzése után
is tu d tá k a szakm abeliek:
tehetséges színésznő. F il­
m en m égis a „sex-bam ba”
sk atu ly áb a sorolták, szín­
padi ú tja se volt félreé rté­
sek nélküli.
Az idei évadtól a kecs­
kem éti K atona József Szín­
ház ta g ja ; Raffai Sarolta
Vaisderesében rem ek epi­
zóddal h ív ta fel m agára a
figyelm et, hogy ezután el-
játszhassa a főiskolai éveik
óta m elengetett álom szere­
pet. O’N eillnek talán leg­
tisztább, legszebb nőalak ­
já t: JoSie-t.
Az előadás a színésznő
szám ára is jó csillagzat
a la tt szü letett: nem csak a
vágyott szerepet a la k íth a t­
ta, de a fiatal rendezőnem ­
zedék egyik legm arkán­
sabb tehetségének, Ruszt
Józsefnek az irányításával
já tsz h atta el, olyan p a rt­
Gábor
Miklós.
O 'N eill leírása szerint
Josie külseje m eghökken­
tően hasonlít a színésznőre.
Ez ugyan önm agában alig­
ha döntheti el egy színészi
alak ítás sorsát, m ég a Bol­
dogtalan hold esetében
sem, am ikor a külső m eg­
határozó értékű. E zért ír-
h attu k -m o n d h attu k akko­
rib an , hogy O’N eill m in th a
Pécsi Ildikóra szabta volna
ezt a figurát.
D e h á t e helyzeti előny
egym agában, a színésznő
jellem ző ereje, őszintesége
nélkül csak az első m eg­
szólalásig h a th a to tt volna,
s m egm aradt volna pilla­
natfelvételnek.
Am így teljes életet fel­
táró, esendően tragikus n ő ­
alak já r t a színpadon, aki
álm ait éli á t a sistergő-foj-
togató atm oszférában,
hogy ez az álom -élés ösz-
szecsapjon az élet valósá­
gos élésével. Já té k á t körü l­
lengi az o ly a n fa jta boldog­
ságérzés, m elyről m ég nem
tudjuk, hogy születése p il­
la n atáb an h alálra ítélték.
Rettegéssel teli érzés ez —
Pécsi Ildikó alak ításáb an
ez re n d ít meg, s ezzel
eg y ü tt a d u rv a m ondatok
és erőszakos m egjelenés
m ögül m in d u n talan k ibuk­
k an ó finom, tiszta líra,
m ely Josie lelkének sa já t­
ja. Osehovi h angulatok
já rjá k á t a színésznő já té ­
k át; csupa á rn y a la t ez a
lányalak, drám ák és dra-
m otettek fo rrn ak benne,
szonettsorok csengenek kö­
rülötte, hogy drasztikus
szöveg v áltsa a lír á t — P é­
csi Ildikó m egform álásá­
ban így ütközik m eg az il­
lúzió a valósággal, így
ködlik el a szépség, így ful-
A Festő:
D ózsa Im re
áncalakítások csak r it­
T kán k erü ln ek a szín­
padi szerepform álás so rá­m ozdulatok, lépések, em e­
b a; alighanem olyan ré ­
gebbi előítéletek nyom án,
m elyek az o p era és a b a ­
le tt színpádáit n em tek in ­ ga
tik színháznak. Pedig az
igazi operaelőadás, balett-
bem utató színház a ja v á ­
ból, zenés színház, táncos
színház — de: színház. S a
m ag y ar balettszínpadokon
is születtek olyan nagy ala­
kítások, m elyeket a tánc és
a jellem form álás drám ai
egysége te tt emlékezetessé.
Ilyen ebben az évadban
;s volt; az ú j m ag y ar b a­ egyszerűen
lett, A cédrus színpadán
Dózso Imre táncolta-alakí-
totita a F estőt — Csontvá-
ryt. Hidas Frigyes zenéjére
Két
kítás
lad n ak káro m lásb a a lá ­
gyan bongó rím ek.
■Ellentéteken alapul az
írói figura, és ezek az el­
len tétek feszítik — s teszik
teljessé — a nagyszerű szí-
nészi alakítást,
Seregi László koreográfusi
á lm ait tá n co lta el — a
lések és ugrások pontos
m egvalósításával, a zenei
jellem zés erejév el é s a m a­
színészi eszközeivel
tán co lta életre a k ü lö n le­
ges v arázsú m agyar m ű ­
vészt. A rcának já ték a tö ­
kéletesen h arm o n izál a
m ozgásával — ez ért tu d ta
olyan elem i erővel szín p ad ­
r a terem teni a lelkében
szüntelenül háborgó, vívó­
dó, alkotó m űvészt.
Persze, a koreográfia ép­
pen a ttó l rém ek, hogy nem
hagyom ányos
m otívum okból áll, h an em a
m egform álandó em beri ala­
k ot jellemzi, m inden moz­
zanatával, ezzel is pótolan-