kisdobos

1987. F E B R U Á R
A z államalapító KISDOBOS KÉPTÁR
Közel ezer évvel ezelőtt, 997-ben,
amikor Géza nagyfejedelem elhalálo-
zott, fia, István tizennyolc-húsz éves
ifjúember lehetett. Örökölte apja
terveit és nála is jobban értette, mi
a teendő.
Próbáljuk elképzelni, milyen volt a
fiatal István.
A róla készült képek ősz szakállú
aggastyánnak ábrázolják, holott csak-
nem egész bizonyosan nem viselt
szakállt. Fiatalabb éveiben semmi
esetre sem. A honfoglaló magyarok
nagy bajuszt növesztettek, de szakál-
lukat beretválták.
A fiatal István minden bizonnyal
beretvált arcú, barna, körbenyírt
hajú, nyugati lovagforma ifjú lehetett.
Kortársaihoz képest magas volt, mint
általában az Árpádok, de mai mér-
tékben ez a magas termet alig érhette
el a közepest, minthogy a honfoglaló
magyarok és közeli utódaik alacsony
emberek voltak. István később felső
ajkát elfedő, tömött bajuszt növesz-
tett.
István a római pápától, Szilveszter-
től kapott koronát. A középkorban
kétféle uralkodói koronát ismertek.
Aki nyitott koronát, azaz díszes
aranypántot hordott, az hűbéres fe-
jedelem volt, vagyis függött egy má-
sik, egy hatalmasabb uralkodótól.
Aki azonban zárt koronát viselt —
Istváné is ilyen volt —, az nem ismert
el más királyt vagy császárt maga fö-
lött.
István 1001-től volt az új állam ki-
rálya, és 1038-ban bekövetkezett ha-
láláig uralkodott.
Képünk az idősebb Istvánt ábrá-
zolja.

(Hegedűs Géza Korona és kard című

könyve alapján)

Klimkovits Béla: Szent István

Kisdobos
A M a g y a r Ú t t ö r ő k S z ö v e t s é g e l a p j a a 6—10 é v e s e k n e k . X X X V I . évf., 2. sz. Főszerkesztő: J a n i G a b r i e l l a . Kiadja: az Ifjúsági
Lap- és Könyvkiadó Vállalat. Felelős kiadó: d r . P e t r u s G y ö r g y . Kiadóhivatal: Budapest VI., Révay u. 16. 1374, telefon: 116-660.
Készült a Kossuth Nyomdában 86.0822. Felelős vezető: Bede István vezérigazgató. Index: 25442, H U ISSN 0450-3287.
L e v é l c í m : Kisdobos szerkesztősége, Budapest, Postafiók 100. 1502, telefon: 660-162. Terjeszti a Magyar Posta. E l ő f i z e t h e t ő bár-
mely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál ( H E L I R ) , B u d a p e s t V.,
József nádor tér 1. 1900, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a H E L I R 215-96 162 pénzforgalmi jelzőszámra-
Megjelenik évenként tíz alkalommal. Előfizetési díj egy évre 60 Ft. Kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.
A címlapunkon a Farsangi bolondkerék, Kunkovács László felvétele.
A s z e r k e s z t ő b i z o t t s á g t a g j a i : T. Aszódi Éva, Hankovszky Valéria, dr. Havas Péter, Jani Gabriella, Kass János, Nagy Katáim
(elnök), Orgoványi Anikó, Trencsényi László.

2
Verbőczy Antal Kormos István Kiss Benedek
A sértődött Álom Anyja lánya
szélkakas Elaludt egy fűszál hegyén Kenyeret főzök,
éhségiben három szegény, gombócot sütök —
Egy szorgalmas szemükön rét csöndje legel, anyám tanított,
szélkakas, futkorásznak álmuk egén. anyámra ütök.
__ bár az idő Kiflit rág az egyik szegény, V i z e t aprítok,
zord ott — perecet a kisebb legény, rántom a tejet —
kéményén, mely a harmadik előttük áll: én anyámnál is
jó magas cipó van a feje helyén. jobb szakács leszek!
folyton firgett-
forgott.
S míg vitézül Vallató Géza
a szélnek
tartotta a Csepűrágó Tátorján
hátát,
csélcsapot az Kerek erdő hűvösében
emberek zöld sátornak közepében
ővele vendégmanó Tátorján
példázták. felmászik a lajtorján
Ingó-bingó lajtorján
Szép napon a
tótágast áll furulyái
szélkakas
Csepűrágó Tátorján
megunta a
Megtapsolja a zsizsik
dolgot,
a gomba meg kalapozik
kéményén, mely
jó magas
többé már nem
forgott.
Berozsdállott
szótlanul,
széllel már nem
küszköd,
becsmérlő
ott alul
nyelhetik a
füstöt.

Kiss Ilona rajza


Gergely Márta
U-GU
Éjszaka meleg, sűrű eső esett, még hajnal-
ban is szemerkélt, amikor U-gu felébredt. Az
avar gödreiben kicsi tócsák csillogtak. U-gu
gondolt egyet, jól megfürdött, lemosta magá-
ról a port, a sárt, a vérfoltokat, sokáig tiszto-
gatta csőrét is egy vékony ágacskával. Éppen
mire elkészült, fölkelt a nap. Megrázta magát,
egy kicsit elrendezgette a tollát, hogy addig is,
amíg kinő az új, ne lássék meg, mennyit tépett
ki belőle Csakli, a kamasz szarka.
— Alig ismertem rád—mondta Kek, ahogy
kinyitotta a szemét. — Egészen megváltoztál!
— Fürödj meg te is — tanácsolta neki
U-gu. — Rád fér!
Kíváncsian várta, mit felel erre a kis kar-
valy. Kek mogorván nézegette a tócsát, még a
tollát is felborzolta, annyira nem volt kedve a
fürdéshez, de aztán mégis elszánta magát, bele-
lépett a vízbe.
— No jó — mondta U-gu. — Most te csak
maradj itt az alsó ágon és őrködj. Ha valami
gyanúsat hallasz vagy látsz, mondd azt, hogy
Kek. Én megpróbálom a dolgot.
— Miért kell őrködni? — kérdezte csodál-
kozva Kek. — A veszély nem innen, alulról
fenyeget, hanem fentről... Buhu bácsitól kell
félni!
U-gu meghökkent. De mégis azt felelte:
— Azért az úgy szokás, ha lopni megy az
ember, akkor valaki őrködik.
Talán a reggeli fürdés tette, talán a tegnapi
bőséges koszt, ma erősnek és frissnek érezte
magát. Célba vett egy ágat, már közel a Buhu
odújához, és odaröpült. A bejárat küszöbét
egérszőr borította, a repkény levelei közt pók-
háló csillogott. Most azt kéne tudni, hol van
Buhu bácsi.
Amint tépelődött, egyszerre csak egy nagy,
sárga, szőrös hernyót pillantott meg. A rep-
kény alól mászott elő, fölemelte a fejét, körül-
nézett. U-gu egy szempillantás alatt elfeled-
kezett minden óvatosságáról. Odaröppent,
4
csőrébe kapta. Igen ám, de nem volt a közel
ben ág, amire ráléphetett volna. Csak verde"
sett azzal a tépett kis szárnyával...
És akkor egyszerre csak valaki megszólalt a
háta mögött.
— No lám, U-gu! Hát barátodat, Csaklit
hol hagytad?
U-gu, csőrében a hernyóval, akkor se vá-
laszolhatott volna, ha ijedtsége engedi.
— Huhuhu — nevetett döcögve a vén Bu-
hu. — Ez tetszik nekem.. . Hogy nem adod a
hernyót. Látszik, hogy kakukkvér van ben-
ned! No, ne f é l j . . . Nem bántlak. Csaklit is
csak azért búboltam meg, mert nem akartam
hogy végképp tolvaj legyen belőled.
U-gu nem sokat értett ebből a beszédből, de
rémülete elmúlt. Felnézett a Buhu arcára.
— Edd csak meg a hernyódat — biztatta
Buhu bácsi. — Ne félj, nem veszem el tőled!
— Az egészet nem eszem meg — felelte.
— A felét a barátomnak adom. Kek a neve.
Karvaly volt az apja.
— Az apja? — nevetett megint Buhu bácsi.
— És ő maga? ő nem karvaly? Mondhatom,
nemigen válogatod meg a barátaidat!
— Hát kivel barátkozzak? — panaszkodott
U-gu. — A rendes gyerekek, akiknek szüleik
vannak, nem állnak énvelem szóba. Én csa-
vargó vagyok.
— Hm! — dünnyögte Buhu bácsi. — Te
kakukkgyerek vagy! Ezt ne feledd! Légy rá
büszke!
— Büszke? — csodálkozott U-gu. Még a
hernyójáról is megfeledkezett, annyira el-
ámult. — Gerle nevelőszüleim inkább mindig
azt mondták, hogy a kakukkok rosszak, ha-
szontalanok . . . Elhagyják gyermekeiket. Nem
törődnek velük.
— Kicsi vagy még te ehhez. Majd ha na-
gyobb leszel, jobban megérted — dünnyögte
Buhu bácsi. — A madarak sok mindent össze-
csipognak . . .
— Buhu bácsiról is azt mondja mindenki,
hogy nappal nem lát — szólalt meg nagy bát-
ran U-gu.
— No látod! Meg azt is mondják, hogy ma-
dárkerülő vagyok.Igaz?
— Igaz!
— Pedig ők kerülnek engem. Haraguszna
rám, félnek tőlem.
— Én is féltem Buhu bácsitól.
— És most már nem félsz?
— Nem annyira — mondta U-gu. Egy k1"
csit gondolkodott, aztán így folytatta: — Tes-
sék m o n d a n i . . . Ha van egy kis e g é r h ú s - m a -
 r a d é k , ami Buhu bácsinak már nem k e l l . . . len kakukk több kártékony férget pusztít,
Nem magamnak k é r e m . . . A barátomnak. mint húsz-harminc énekesmadár. Ezért is
.— Nem bánom. Hívd ide — hunyorgott mondtam, légy büszke a fajtádra. A legjobb
B u hu bácsi. — Úgyis régen volt dolgom gye-
munkások vagytok. Örülhet az az erdő,
r e k e k k e l . A feleségem... most negyvenöt éve, amelyben egy kakukkcsapat, akár rövid időre
hogy meghalt szegény. Egy ostoba ember ölte is, megjelenik. Abban az évben nyugodtan vi-
meg, éjjeli vadászaton, miközben az egereket rulhatnak, lombosodhatnak a fák! Nem rágja
s z e d t ü k össze a padlásán. De az emberek kö- őket a féreg. És ha tudni akarod, hát ezért nem
z ö t t is vannak ostobák, akik félnek a bagoly- raknak fészket a kakukkok. Mindig oda utaz-
tól. Azt hiszik, bajt hozunk rájuk. nak, ahol legtöbb a hernyó, legsürgősebb a
Akkor szólok a barátomnak — mondta munka. Amelyik madárnak fészke van, az
U-gu. És lerepült Kekhez. már nem mozoghat szabadon. A kakukkok-
Gyere — mondta neki izgatottan. — Bu- nak első a munka.
hu bácsi meghívott egérhúsra. Ehetsz, ameny- (részlet)
nyit akarsz.
— Talán inkább ő akar engem megenni? — Békés Rozi rajza
gyanakodott Kek.
— Ne butáskodj! Buhu bácsi nem eszik
gyereket. Csuda okos madár!
— Attól még megehet — vélte Kek, és bizal-
matlanul pislogott.
— Hát ha nem jössz, maradsz — felelte
U-gu mérgesen. — Én visszamegyek a her-
nyómért.
És visszarepült Buhu bácsi odújához.
— Hát a barátod? — kérdezte mindjárt az
öreg.
— Nem jön. Fél. Azt hiszi, Buhu bácsi is
olyan, mint az ő kedves papája, már hogy ma-
dárhúst eszik — felelte U-gu. — Köszönöm
szépen, hogy vigyázni tetszett a hernyómra —
tette még hozzá, és tüstént lenyelte az egészet.
— Nagyon sok hernyó lehet ezen a fán! —-
jegyezte meg.
— Rengeteg van — felelte Buhu bácsi. —
Féltem is a fámat. Nem szívesen költöznék
vénségemre máshova. Itt maradhatnál egy
ideig — mondta ki azt, amit U-gu várt, és szí-
vesen hallott. — Te is jól járnál, a fa is meg én
is. Ennyi hernyó elpusztításához kakukkcsőr
kell és kakukkgyomor. Persze, jó volna, ha
még egy kakukkot idehívnál. Egymagad alig-
ha győzöd.
— Tudomásom szerint nincs több kakukk
az erdőben — felelte U-gu. — Engem is csak
véletlenül hagyott itt a mamám tojáskorom-
ban. — Miközben beszélt, éles szemmel figyelte
a repkényt, hol mozdul a levél, és máris felfe-
dezett egy újabb hernyót. Odakapott, elcsípte.
— Tessék csak rám bízni — mondta, miután
ezt a hernyót is elköltötte. — Most már nap- Gergely Márta írónő regényeket, a háború után főleg
ról napra erősebb leszek, többet tudok dol- az ifjúságnak szánt regényeket jelentetett meg. U-gu cí-
mű művének részletével a Kisdobos közelgő születés-
gozni. Megtisztítom én a fáját, Buhu bácsi! napján emlékezünk a szerzőre. Gergely Márta 1957-től
Kakukkhoz méltó önbizalom — mondta több mint fél évtizeden át felelős szerkesztője volt a kis-
iskolások havonta megjelenő színes lapjának.
Nemes Nagy Ágnes
„Néztél-e tűzbe, mikor kigyullad?
Azt hinnéd, mindjárt hamvába fullad,
azt hinnéd, mindjárt vége a lángnak,
vékonyka ujjal fogja az ágat,
aztán erősebb, aztán vidámabb,
három oldalról pattogva támad,
falja a vastag bükkfa-hasábot,
nyelné, ha birná, mind a világot —
Így terjed híre csoda esetnek,
elevent festő aranyecsetnek . .
írónőt
„Akkora házban, mint a lepényke,
él a falunkban, él egy legényke,
Szádeli,
Szádeli,
hallottál róla,
egész falunak rőzsehozója,
csoda ecsettel festi a képet,
akármit fest is, mindjárt megéled..."

Az elsősorban költőként ismert írónő Az aranyecset című mesekönyvéből valók e sorok.

A mese hőse bármit fest, mindjárt megéled. Nemes Nagy Ágnesnek ehhez a varázslathoz nem
kell aranyecset. Elég ha rápillant valamire, s aztán verset ír róla. Az a valami mindjárt megéled.
Aki a verset elolvassa, maga is úgy lát, hall, érez, ahogy a költő. Mi más ez, ha nem varázslat?
És ki ne olvasná örömmel a verseket, ki ne vállalná boldogan azt a kalandot, hogy őt elvará-
zsolják?
Nemes Nagy Ágnes az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarán szerzett tanári
diplomát. Rövid ideig újságíróskodott, majd a Petőfi Sándor Gimnáziumban tanított fél év-
tizeden át. Első verseskötete, a Kettős világban 1947-ben jelent meg, s mindjárt irodalmi díjat
nyert.
Műfordítói munkássága is jelentős. Főleg francia és német költők, drámaírók műveit ülteti
át magyar nyelvre.
A Lila fecske című gyermekeknek szánt verseskötetét 1965-ben adta közre a Móra Kiadó.
A gyerekek nagyon megszerették Nemes Nagy Ágnes könyveit. A mesék és verseskötetek
legtöbbje két-három kiadást is megért. A Nyúlanyó húsvétjá-t ötször adták ki, közben új
Képeskönyv-ek is kerültek a boltokba. Megzenésített versei még a nem olvasó kicsik közt is
ismertté tették a nevét.
A Bors néni könyvé-ben az írónő meséket és verseket gyűjtött egybe és ötvözte csodálatos
történetté. A Szökőkút című versgyűjteménye pedig a Lila fecske, a Mennyi minden és a Bors
néni könyve összefoglalása — Nemes Nagy Ágnes egész eddigi gyerekköltészete dióhéjban.
Az író és műfordító munkásságát két irodalmi díjjal — József Attila-díjjal 1969-ben és
Kossuth-díjjal 1983-ban — ezen kívül 1982-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával
jutalmazták.

Nemes Nagy Ágnes

MENNYI MINDEN

NEMES NAGY ÁGNES

Bors néni könyve

Nemes Nagy Ágnes versei
Hol lakik Bors néni?
Ismeritek Bors nénit?
Fent lakik ő a padláson,
van szobája harminchárom,
zeg-
zug,
folyosó,
kamra,
kanyarog erre, kanyarog arra,
végignézi, végigjárja,
innen lát ki a Dunára,
a Dunára, Óbudára
és az Óperenciára,
körbe-
körbe
a világra.
Ennél többet ki látott?
Harminchárom ablakon lát
harminchárom világot.
Gesztenyefalevél
Találtam egy falevelet,
gesztenyefa levelét.
Mintha megtaláltam volna
egy óriás tenyerét.
Ha az arcom elé tartom,
látom, nagyobb, mint az arcom.
Ha a fejem fölé teszem,
látom, nagyobb, mint a fejem.
Hogyha eső cseperegne,
nem bánnám, hogy csepereg,
az óriás nappal-éjjel
óriási tenyerével
befödné a fejemet.

Hét hold
Mennyi-mennyi toronyóra!
Kerek arcát idetolja,
könyököl a ház fokára,
— dzimm-dzumm, dzimm-dzumm —
belebámul a szobába.
Furcsa ez az égbolt:
minden este hét hold.

Pásztor Gábor rajza

 —EgyszervoltH
legrégibb magyar városunk. 972-ben, tehát
több mint ezer éve alapította Géza fejedelem
Ezen a környéken volt a honfoglaló Árpád ve-
zérnek és fejedelmi törzsének első szálláshelye
Akkoriban hatalmas mocsaras területek övez-
ték azt a kiemelkedő szigetet, amire megvetet-
ték a város alapjait. Fallal és mély árkokkal vet-
ték körül. Ezek a falmaradványok még most is
jól láthatók sok helyütt a városban.
Géza fejedelem halála után itt koronázták
királlyá fiát, Istvánt, aki I. István néven ural-
kodott. Éppen Székesfehérvárról szervezte meg
a magyar államot. Miután ezeket megtudtam,
első utam a Romkerthez vezetett. Itt állott va-
laha az István király által építtetett királyi ba-
zilika. Öt évszázadon át „a középkori magyar
állam legfontosabb, legszentebb helye, ahol ki-
rályainkat koronázták és eltemették, ahol az ál-
lamalapító, egész történelmünk során különle-
gesen tisztelt István király hamvai nyugodtak,
ahol a királyi koronát, a felségjelvényeket őriz-
ték a királyi kincstárral és az ország levéltárá-
val együtt". A bazilikát a törökök felrobban-
tották. Csak a gyönyörűen faragott kőtöredé-
kekből sejthetjük páratlan szépségét. A sírok
maradványait a régészek egy közös nyughelyre
temették, a Romkert bejáratánál. Az egyszerű
Fotó: Karasz Lajos kőlappal fedett sírnál néhány perccel előttem
járhatott valaki, mert a nemzetiszínű szalaggal
Kedves Dorka! átkötött, hófehér szekfűcsokor még teljesen
Februárban Fejér megyébe látogattam. Ami- friss volt. Nem tagadom, megrendülten álldo-
kor az útra készülődtem, azt gondoltam, hogy gáltam a királyi sír előtt. Mindenféle eszembe
Székesfehérváron éppen csak átszaladok, meg- jutott. Itt lehetnek Mátyás király csontjai is.
kerülöm az országalmát s megyek tovább, hi- Míg a titokzatos múlt felett merengtem, a szek-
szen — úgy véltem — erről a városról minden fűk szirmait lassan belepték a pilinkéző hó-
fontosat tudok. „Nálunk mindig történik vala- pelyhek.
mi!" fújja a TV naponta a Fehérvár Áruház A Romkertből egyenesen az országalmához
reklámját, meg hogy legjobb a Videoton tv. mentem. Elolvastam a latin feliratot. Latinul
A kedves focicsapatomról is gyakran hallhatok. ugyan nem tudok, de egy könyvből tudom, azt ír-
Csak ezt az országalmát nem tudtam hová ten- ta rá Ohman Béla, a mű alkotója, hogy „Fehér-
ni. Annyiszor elmentem mellette, de mindig vár szabadságjogait Szent István adományoz-
siettem, még a feliratát se olvastam el. Hát gon- ta". Azt is olvastam, hogy ez a műalkotás szépen
doltam, utánanézek a könyvekben, mit is jel- jelképezi, hogy a középkori magyar állami élet
képez? központja Székesfehérvár, a koronázó székva-
A könyvekből aztán feltárult előttem Székes- ros volt. Székesfehérvár későbbi történelme is
fehérvár csodálatos történelme. El is restelltem igen érdekes. Regényeket lehetne írni erről.
magam, hogy milyen ostoba vagyok. Ne legyen Fehérvárról Mohára, majd Csákvárra siet-
a nevem Fürkész Balázs, ha valaha is ilyen csu- tem. Ottani élményeimről majd otthon számo-
kott szemmel járok a világban! lok be.
Székesfehérvár, latin nevén Alba Regia a Szeretettel köszönt: Balázs
8
Disznóölés — disznótor
A disznóölés nemcsak fontos inkább sózott—szalonnának, Jött a jól megérdemelt vacso-
munka volt, hanem vidám a többi volt a zsírnakvaló: ezt ra a friss húsokból, kolbász-
együttlét is. Hajnaltól estig az asszonyok felaprították, ból készült sültekkel, a disznó
dolgozott a család minden azután nagy üstökben kiol- hájából sütött hájas pogácsá-
tagja, a szomszédok, rokonok vasztották, kisütötték. Dél- val, és a sok zsíros ételt le-
segítségével. A kora reggeli, utánra már elkészült a friss, öblítő borral. Egyre vígabban
havas udvaron gyújtott tűz és meleg terpertő. mulatoztak, daloltak, volt
a disznó szőrének lepörzsölése A gondosan kitisztított, ki- ahol még tánc is járta.
még a falusi gyerekeknek is áztatott, sok vízben megmo- Sok faluban járták a disz-
ritka élményt jelentett: sott belekbe töltött hurkatöl- nótoros házakat a kéregetők,
„Gyerekkorom legszebb él- telék vérből, tüdőből, májból a lesők is. Kis csoportokban,
ményeinek a téli disznótoro- készült, éspedig nem rizzsel, maskurába öltözve adtak elő
kat s a tavaszi esküvőket so- hanem köleskásával. A vas- egy-egy vicces jelenetet. Szí-
rolom. A majorban, bárhol tag falú, kitisztított gyomorba vesen fogadták őket a torozó
visított a disznó, mi, gyere- szintén kásás hurkatöltelék házban, megkínálták őket egy
kek, odamentünk. Szerettük került, ez volt a gömböc, a kis hurkával, kolbásszal, bor-
nézni a szalmás perzselést. mese messzire guruló kisgöm- ral, ők meg tréfás versekben
Tüzet is raktunk, apró tüze- böce. Tölthettek két gömbö- követelőztek:
k e t . . — emlékszik egy asz- cöt is: egy nagyot a gyomorba,
szony. egy kicsit pedig a vakbélbe. Eljöttem én kántálni, kántálni,
A disznó felbontását régen Estére minden a helyére ke- nem kell engem bántani.
mindenki maga végezte. A rült a kamrában, a kádakban, Fogtam fülit-farkát,
Dunántúlon kezdtek először a szárítókon — és bizony adjanak egy darab hurkát!
mesterembert, böllért hívni mindenki elfáradt az egész
ehhez a munkához. A bontó- napos kimerítő munkától. Bihari Anna—Pócs Éva
széken a disznót hátára fek-
tetve, először a lábait kanya-
rították ki, majd hasára fordí-
tották és a szalonnát fejtették
le róla. Feldarabolták a húst,
külön válogatva, mit sütnek-
főznek meg frissen az aznapi
torra, mit fognak kolbászba
vágni, mit tesznek el nyersen,
például a karácsonyi-újévi töl-
tött káposztához. Füstöléshez
a fejet, az oldalast és az orját
besózták. A ma ismert sonka
helyett külön füstölték a la-
pockát (sódart) és a lábat (a
disznó lába tövét). Az egész-
ben hagyott sonka csak szá-
zadunkban terjedt el, azelőtt
legfeljebb a húsvéti szentelés-
hez tettek el egyet. A bőr alat-
ti szalonnát is ketté kellett vá-
logatni. A háta megmaradt
tustolt — vagy az Alföldön
A csákvári fazekasság
Csákvár a magyar középkor
idejétől kezdve híres fazekas-
központ volt. A múlt század-
ban még 193 mester dolgo-
zott, céhbe tömörülve. A fa-
zekas mesterségnek több ága
volt, amelyek szigorúan elkü-
lönültek egymástól. Más volt
a rangjuk is. A legelőkelőbb-
nek azok számítottak, akik
tűzálló anyagból készítették
sütő-főző edényeiket. Rang-
ban őket követték a tálasok.
Ők nem tűzálló anyagból tála-
kat, tányérokat, köcsögöket
és bögréket formáltak. Voltak
vörösedényesek, másként vá-
szonedényesek. Ők csinálták
a mázatlan korsókat, virág-
cserepeket, vagyis a „paraszt-
Mátyást királlyá választják
Hát kérem szépen, Mátyás ki-
rály egy parasztgyerek volt,
egy parasztnál szolgált. Kint
szántott a gazdájával, a pa-
raszttal a földön. Szántottak.
Mátyás király pedig megál-
modta, az angyalok megsu-
gallották neki, hogy ő lesz a
király, az ő fejire száll majd a
korona. De azért kiment szán-
tani a gazdájával, és szánto-
gattak. Azt mondja délben a
gazdájának, ebéd után:
— Kedves gazdám, nekem
el kell mennem a koronázás-
ra, mert én leszek a király.
— Ne beszélj ilyen marha-
ságot — azt mondja —, hát
hogy tudsz te ilyet mondani?
— De igen — azt mondja
—, én leszek a király, és én el
is megyek koronázásra.
Mátyás király fogta magát,
elment. Azt mondja neki a
gazdája, ledugta az ösztökét
(a hosszú fanyélre erősített kis
vaslemezt, amit az eke tisztí-
tására használnak):
10
edényt". Ők állottak a rang-
sor legvégén. Dolgozott Csák-
váron néhány kályhás is.
Csákváron elsősorban hasz-
nálati edényeket készítettek.
Ősi eljárással, ujjnyomkodás-
sal díszített, tűzálló lakodalmi
fazekakat, csíkos, pöttyös fa-
zekakat, zöld köcsögöket, ál-
talában főzőedényeket, lába-
sokat, kuglófsütőket, festett
és ujjnyomkodással díszített
szélű tányérokat, nagy tála-
kat, kancsókat, úgynevezett
„bugyoga korsókat", zöldmá-
zas boroskancsókat stb. gyár-
tottak. Áruikat a megye ha-
tárán túlra is elszállították a
Csákváron élő edénykeres-
kedők. A csákvári fazekasok
— Akkor leszöl te király,
majd ha ez az ösztöke kivi-
rágzik. Marhaságot beszélsz
itt esszevissza, hát mért hagysz
te itt most engem, itt a mun-
ka, a szántás és elmész. Vedd
tudomásul, hogy holnap már
nem is kellesz, odaadom a bé-
redet, és elmehetsz Mátyás ki-
rálynak!
Hát, nem hallgatott a Má-
tyás király rá, a gazdájára, el-
ment.
Mikor ott volt a koronázá-
son, mindenki nyúlt, kapkod-
tak a koronáért, mikor szállt
le az égbül a korona, és herce-
gek, grófok tolakodtak, kap-
kodtak a korona után, de sen-
kinek a fejire nem szállt, csak
a Mátyás királyéra. Szolga
gyerekből lött.
Na most mikor rászállt a
korona Mátyás király fejire,
azt mindjárt bevitték a Buda
várába, a királyi palotába, ki-
rály lett. A paraszt pedig to-
vább szántogatott.
Kovács Károly meséjét lejegyezte Dobos Ilona
messze földön híres edénye az
ún. csíkos fazék. Ma már alig
van folytatója a híres mester-
ségnek. A csákvári Vértes
Múzeumban és a budapesti
Néprajzi Múzeumban még
láthatjuk a nagymúltú faze-
kasközpont emlékeit.
Egyszer véletlenül, amint
fordult az ökrökkel, odanéz,
ahogy az ösztökét ahol leszúr-
ta, csupa virág az ösztöke! El-
dobta, otthagyta az ökröket,
mindent eldobált, futóra ment
Buda várába.
Mikor beért, odament a ki-
rály elejbe, letérdelt előtte,
térdre esett:
— N a — azt mondja — ki-
rályi fölség, most amiért én
szigorúan bántam magával,
tegyen velem, amit akar.
— Nem baj — azt mond-
ja —, hogy te azt mondtad
nekem, hogy én akkor leszek
király majd, ha az ösztöke ki-
virágzik. Hát honnan tudtad
meg, hogy király vagyok?
— Úgy — azt mondja —»
hogy az ösztöke kivirágzott,
csupa virág volt. Én azonmód
otthagytam az ökröket, és
ideszaladtam, eljöttem, hogy
meggyőződjek arról, h o g y az
én szolgámból tényleg király
lett!
A mohai tikverőzés
A Fejér megyei Moha aprócs- kudusok. Kigyűlt az utcára A kéményseprő fölugrott a
ka falu, mindössze 110 házból az egész falu. Ezen a napon kemence tetejire és lerántott
áll Amikor odaérkezem, egy tanítás se volt az iskolában. egy-egy szál kolbászt, vagy le-
ház előtt két asszony beszél- A szereplők mókáztak, ki tört egy darabot.
hogy tudott. Különösen a A házaknál mindenütt fánk-
get a mohai farsangi
szoká-
szómatörök vót igen vicces. kal vártak, adtak egy-egy po-
sokról Az öregasszonyokat egy ki-
szeretnék kérdezősköd- hár italt is. Levettük az álar-
ni — szólítom meg őket. Az csit megölelgették, akit lehe- cot és ettünk-ittunk. Aztán
tett, bekormozták. A gyereke-
e g y i k asszony sietve elköszön, adtak tojást.
a másik meg kedvesen kinyit- ket sikongatták. Minden utca- Délután háromig jártunk,
ja előttem a kiskaput: ajtó nyitva volt. Bementünk a aztán meghívtuk a lányokat,
__jöjjön be! Az uram há- konyhaajtóig. Ott fogadott a akik segítettek nekünk, meg
romszor is szerepölt a tikve- gazda. Ezekből a rongyosok- akiknek udvaroltunk. Megsü-
rőzésben. ból egy-kettő lemaradt az elő- töttük a tojást kolbásszal, né-
Balog János bácsi lecsende- ző házban, bement a tyúkól- ha száz tojásból készült a rán-
síti a két dühös házőrzőt, s ba. Ha talált tojást vagy tyú- totta, s aztán bált csináltunk.
bemegyünk a házba. A ked- kot, azt összeszedte és bele- — Nagyon jó mulatság le-
ves öregek egymás szavába tette a lányok kosarába. A hetett ez a tikverőzés, de mi
vágva mesélnek a régi mohai tyúkokat rezegették, riadoz- volt a célja ennek a szokás-
farsangokról, felidézik a régi tak szegények, nem voltak nak?
tikverőzések hangulatát és sa- hozzászokva ehhez. A ké- — Akkoriban nem gondol-
ját fiatalságuk örömeit. Elő- ményseprő a kéményeket ren- kodtunk azon, hogy mi a célja.
kerül néhány fénykép is. dezte. Akkor még legtöbb he- Ez vót a szokás, sok száz éves
— Hogyan kezdődött a tik- lyen ilyen nagy bolthajtásos, szokás vót, mi is csináltuk.
verőzés, János bácsi? nyitott kémények voltak. Ott
— Nyócan, tízen legények füstölték a kolbászt, ezt, azt. K. R.
összeegyezkedtünk, hogy hús-
hagyókedden mi fogunk tik-
verőzni. A lányok, akikhez
jártunk, megvarrták a ruháin-
kat, csináltak álarcokat. Hús-
hagyókedden összegyülekez-
tünk egy háznál, s ott fölöl-
töztünk. Öten-hatan kudus-
nak őtöztek. Lehet, hogy a
mai gyerekek nem is tudják,
mit jelent a kudus! Bohócnak
is mondták üket. Vót két
lány. Én is vótam egyszer
lány. Lányálarcunk vót. Egy
szómatöröknek (szalmatörök-
nek) őtözött. Nagy, bő vá-
szongatyát, inget vett föl, az-
tán az inget is meg a gatyát is
kitömték szómával jó púpos-
ra. Kellett a csapatba egy ké-
ményseprő és egy zenész is.
Reggel kilenc órakor indul-
tunk a faluba. Elöl ment a ké-
ményseprő, utána a két lány,
okét követte a szómatörök,
végül mentek a rongyosruhás
Fotó: Kunkovács László
Feladatok
1. Segítsetek havat söpörni o t t h o n és az idő-
sek háza k ö r ü l .
2. K e z d j é t e k el a t e j f ö l ö s p o h a r a k g y ű j t é s é t ,
hogy majd a virág- és zöldségmagokat
b e n n ü k kihajtathassátok, az áprilisi palán-
tázáshoz f e l n e v e l h e s s é t e k .
3. K e r e s s é t e k o t t h o n vagy k é r j é t e k ki a
könyvtárból Tótfalusi István O p e r a m e s é k
című könyvét. Olvassátok el belőle Mozart
Varázsfuvolájának m e s é j é t .
4. A KISDOBOS 35. é v f o r d u l ó j á r a készü-
lünk. Keressük a volt kisdobos-levelező-
ket, akik közül sokan ma már a ti szülei-
t e k . Ki t u d róluk? É r d e k l ő d j e t e k és írjá-
t o k meg a s z e r k e s z t ő s é g n e k .
ÖREG AUTÓ/a3 •
A z öreg autó elkészítése
R a j z u n k o n a s z a g g a t o t t vonal j e l e n t é s e : hajtogass! A vonal
j e l e n t é s e : külső k ö r v o n a l m e n t é n vágj! Az a oldalon az a u t ó
külseje és k í v ü l r e k e r ü l ő e l e m e i , a b oldalon a j á r m ű b e l s e j e
és a l k o t ó r é s z e i n e k b e l s ő oldala l á t h a t ó . Az á 1—2-vel a sárhá-
nyót és a k ü s z ö b ö t j e l ö l t ü k . Az a f o r m a k e r e k e k fölé e s ő r é s z é t
kicsit hajlítsd meg í v e s e n , majd a f ü l e k felé e s ő rész é l é t is b e -
ragasztózva e r ő s í t s d az f és az e f o r m a f e k e t e f o l t j a i n a k ívelt
r é s z é h e z . A f ü l e k (b 1—2—3—4) az utasfülke és a m o t o r h á z alá
k e r ü l n e k . R a j t u k v e z e t h e t e d k e r e s z t ü l a h u r k a p á l c á t , ami a k e -
r e k e k e t ( g 1 — 4 ) t a r t j a . A lámpákat ( c 1 — 2 ) a m o t o r h á z olda-
lán, a s á r h á n y ó k f ö l ö t t helyezd el! Az első és h á t s ó ü t k ö z ő t
( d 1 — 2 ) ragaszd a kocsi o r r á r a és f a r á r a a h k é p e n l á t h a t ó m ó -
d o n , lehajlítva. A m o t o r h á z t e t ő t ( f ) az e f o r m á h o z — e z n e m
más, mint az e g é s z u t a s f ü l k e és az alváz — kell ragasztanod a
f e k e t e folt p e r e m e m e n t é n . A p ó t k e r e k e t ( g 5 ) a kocsi bal első
a j t a j á r a vagy a h á t s ó o l d a l á r a r a g a s z t h a t o d .

Csáky Ida munkája

 Kisdobos Kiskönyvtár
GUBA: Úgy aludjon, mozdulatlan,
mint a kövek a patakban,
úgy aludjon, mozdulatlan,
mint a kövek a patakban,
úgy aludjon, mint a hegy,
úgy aludjon, mint a hegy!
(Heki bácsi visszateszi az ágat a bőröndjébe. Egy
nagy kupával megérkezik Plityi)
PLITYI (Leakaszt egy szál kolbászt a kampóról):
Tessék, most kigyönyörködheti magát a messziről
jött vendég. Ilyen kolbászt még úgy sem látott!
A másik vendég meg szagolgathatja. Fogyasztása
azonban szigorúan tilos!
(A két kutya sóvárogva mustrálgatja a kolbászt.
Iszonyatos kínokat állnak ki, de tartják magukat.)
GUBA: Egy iciri-picirit sem haraphatunk?
PLITYI: Ne szemtelenkedj, rohadt kölyök, a szem-
nek meg az orrnak mindent, a szájnak semmit, meg-
mondtam! (A kupába tölti a bort és felhajtja).
HEKI BÁCSI (Gubához): Jól figyelj, öcsém. Egy
percen belül el kell aludnia.
PLITYI (Ásítozva, álmosan): Amikor havazik,
akkor töltöm a legjobb kolbászt. (Az asztalra kop-
pan a feje, alszik.)
GUBA: Heki bácsi kész varázsló!
HEKI BÁCSI: Nem szívelem a nagyképű alakokat.
6 3
Batta György
Heki bácsi segít
Jelenet
HEKI BÁCSI: Hagyd csak, Guba öcsém. Nem kö-
lyökkutyának való feladat az ilyesmi. Gyakran uta-
zom, megszoktam, hogy cipekednem kell.
GUBA: Ez itt Rettenetes Plityi háza.
HEKI BÁCSI (A jégcsapokra pillant): Nemsokára
elbúcsúzik a tél. A jégcsapok elsírják könnyeiket.
Ha az ember jól beleszagol a levegőbe, már most
érzi a tavaszt.
GUBA: Heki bácsi bizonyára a kolbászokat érzi.
Rettenetes Plityi ugyanis kolbászkészítő mester.
HEKI BÁCSI: Az én szimatom nem csal, Guba
fiam. Tudom, melyik a jácint, melyik a kolbász.
GUBA (A közönséghez):
Sejtettem, itt a vész, ki segít meg vajon?
S megint az orrommal gyűlik meg a bajom!
Ha látok egy bokát, mit jól lehetne rágni,
indul parancsom a szemgolyókba:
„Vigyázni!
A redőnyt lehúzni! Úgy ni!
Az orromat viszont, az orromat viszont,
nem tudom behunyni!
HEKI BÁCSI: Jól néznénk ki, ha már az orrom is
elaggott volna!
GUBA (Folytatja):
A bokát maholnap elfelejtem,
A címoldal Békés Rozi munkája
Szereplők: Heki bácsi, a messzi földről érkezett
kutya
Guba, egy kölyökkutya
Rettenetes Plityi, kolbászkészítő mester
Helyszín: A mester háza. Az eresz alatt jégcsapok
lógnak. A jelenet egy része a ház előtt, másik része
bent játszódik, ahol egy asztal, néhány szék a beren-
dezés; mindenütt kolbász lóg.
GUBA (Körülviháncolja Heki bácsit, aki hatalmas
bőröndöt cipel): Isten hozta, Heki bácsi! Úgy örü-
lök, hogy megérkezett! Én majd segítek!
elfelejtem, az angyalát,
de ez e kolbász! De ez a kolbász!
Szaglik, mint virágzó akácfaág!
HEKI BÁCSI (Szaglászik): Lehet, hogy mégis ne-
ked van igazad, öcsém?
GUBA: Az a baj, hogy nem egy, hanem két orrlikam
van, bebújik rajtuk az illat, s én majdnem eszem
vesztem a vágyakozástól.
HEKI BÁCSI: Hát akkor kóstoljuk meg azt a híres
csemegét!
GUBA: Ez sajnos, lehetetlen, kedves vendégem.
Plityi nem ad el, s nem is ajándékoz kincséből, ő
maga falja fel az egészet.
HEKI BÁCSI: Bízd csak rám a dolgot, fiam. Ko-
pogjunk be hozzá. (Kopognak. Plityi, egy hordó hasú,
bajszos alak nyit ajtót.)
PLITYI: Kóbor kutyákkal nem tárgyalok! Rühel-
lem a kutyákat! (Be akar csukózkodni)
HEKI BÁCSI: Messze földön is híre jár, milyen
mestere Ön hivatásának. Hódolatom szerény jelét,
e nemes italt önnek hoztam, Plityi uram! (Előkotor
a bőröndből egy üveg bort).
PLITYI (Tetszik neki a hízelgés, átveszi az üveget
s békülékenyebben): Rühellem a kutyák húsát, mi-
vel abból nem lehet kolbászt tölteni.
Egy kis fondorlattal mindig túljárok az eszükön.
Együnk!
GUBA: És ha felébred?
HEKI BÁCSI: Nincs mitől tartanunk, kedves öcsém.
A recept bevált. A megcsurranó jégcsapok majd fel-
ébresztik a mestert.
GUBA: Akkor egy iciri-picirit harapok.
HEKI BÁCSI: Ősi igazság — az eb inkább a kol-
bászba marjon, mintsem valamely bokába!
GUBA: Én meg azt hittem, Heki bácis nem szereti
a kolbászt.
HEKI BÁCSI: Az olyan kutya súlyos beteg, Guba
öcsém. Arról az orvosok is lemondanak. Tanuld
meg öcsém, az emberiség nagy szégyene, hogy az
első kolbász készítőjének, a feltalálónak még nin-
csen szobra!
GUBA: Ez bizony csakugyan szégyen!
HEKI BÁCSI (A kezébe vett szál kolbászhoz):
Szeretlek akkor is, ha a lábaskámban,
akár a kígyó, összetekeredsz,
s megsütve a kenyeremre kúszol:
gyönyörök gyönyöre ez!
GUBA (A közönséghez): Gyerekek, most, hogy túl-
jártunk Rettenetes Plityi eszén, tanuljuk meg együtt
ezt a mondatot: A kolbász olyan furulya, mitől
a gyomorban szól a muzsika!
HEKI BÁCSI: Boldog lennék, ha saját szememmel
láthatnám híres készítményét. Jóllakom a látvány-
nyal is.
GUBA: Én meg a szagokkal.
PLITYI: Egye fene. Öt percre bejöhetnek. Amíg
megiszom a bort. (Letelepszenek az asztal körül.)
Megkeresem a kupámat. (Kimegy)
HEKI BÁCSI (Gyorsan kinyitja a bőröndöt, s elő-
vesz belőle egy ágacskát)
GUBA: Miért vette elő ezt az ágacskát, Heki bácsi?
HEKI BÁCSI: Mert ebben a kis faágban álom lako-
zik. Egy almafáról törtem. Ha elül a szél, elhallgat-
nak a hangos darazsak meg a madarak, elsőnek ez
az ágacska szenderedik el, és miután elszunyókált,
sorra álomba merül utána a többi ág, végül a fa is.
GUBA: Mi a terve, Heki bácsi?
HEKI BÁCSI: Álmot varázsolunk a borba. (Az
ággal az üveg fölött köröz, delejez)
Álom, álom, édes álom,
röppenj a borba tündérszárnyon!
Álom, álom, édes álom,
merülj el a borban,
s bújj el benne, mint a dínomdánom!
Álom, álom, édes álom,
röppenj át Plityibe, tündérszárnyon!
Rakd össze!
E játékhoz előzetesen gyűjtsetek képeket, újságkivá-
gásokat hazánk ismert városairól, épületeiről, lakó-
helyetekről vagy Fürkész Balázs által már bejárt táj-
egységekről. A képeket vágjátok félbe, harmadába
vagy nyírjátok ollóval darabokra, de ne túl apróra,
hogy a részek azért felismerhetőek maradjanak. A já-
tékvezető a képdarabokat egy nagyobb kartonra vagy
a táblára tűzi és mindegyiket megszámozza. A játé-
kosok feladata, hogy a képeket felismerjék, az össze-
tartozó darabok számát írják fel. A megadott idő
(pl. 3 perc) alatt minél több képet igyekezzetek fel-
ismerni. A helyes találatot (a számokkal együtt) a já-
tékvezetővel közösen ellenőrizzétek. Aki a három
perc alatt a legtöbb képet tudta összerakni és meg-
fejtette, mit ábrázol, országismeretből annyi pontot
kap, ahány helyes találata volt. A következő menet-
ben ő lesz a játékvezető. A kirakósdit addig ismétel-
jétek, míg mindenki megtanulja, mit is ábrázolnak a
képek. A z „Egyszer volt, hogy is volt" közösségi já-
ték végéig gyűjtsétek a képeket, és a kibővült kép-
anyaggal a játékot folytassátok.
 KUKKANTÓ
A kövek világa
A k ö v e k látszatra s z ü r k é k , egy-
f o r m á k . De ha k ö z e l e b b r ő l
m e g n é z i t e k ő k e t , t i t k o k r ó l me-
sélnek. Az egyik t ű z h á n y ó k
t o r k á n át k e r ü l t a felszínre.
Anyaga olyan, m i n t amilyen ma
is g y a k o r t a ö m l i k a v u l k á n o k
k r á t e r e i b ő l . Csak m á r kihűlt,
megszilárdult. Ü v e g r e e m l é -
k e z t e t . Ha Badacsony k ö r n y é -
kén j á r t o k , ilyen fajta f e k e t e
köveket láthattok.
Ahol a t ű z h á n y ó k p o r t és
b o m b á k a t lövelltek a magasba,
o t t azok h a l m o z ó d t a k e g y m á s r a
vastag rétegekben, amikor
visszahullottak. A fagy, a víz,
a szél azután furcsa sziklákat
f o r m á l t belőlük. N e m egyszer
állatra vagy e m b e r r e hasonlí-
tanak. Ilyen sziklák a Vadálló-
kövek Visegrád környékén,
18
vagy a Mátra k ö z e l é b e n a Barát
és Apáca furcsa figurája.
A p a t a k o k s o k s z o r keskeny,
mély s z a k a d é k v ö l g y e k e t farag-
t a k a vulkáni r é t e g e k b e . Ezek-
ben jól m e g f i g y e l h e t ő k a t ű z -
h á n y ó k e r e j é t jelző, gyakran
szoba nagyságú b o m b á k . Az
efféle patakvölgyek a legszebb
k i r á n d u l ó h e l y e i n k közé t a r t o z -
nak, g o n d o l j a t o k csak a Rám
s z a k a d é k r a vagy a Holdvilág-
á r o k r a a D u n a k a n y a r és Buda-
pest k ö z ö t t .
A kövek másik nagy c s o p o r t -
ja ő s t e n g e r e k m a r a d v á n y a . Ha
nagyítóval m e g n é z i t e k e k ö v e k
felszínét, l á t h a t t o k b e n n e a p r ó
h o m o k s z e m e k e t , m á s k o r pedig
rég kihalt, furcsa állatok lenyo-
matai t ű n n e k elő. Ezek l e h e t -
n e k p a r á n y o k , m i n t például a
Bakonyban g y ű j t h e t ő , p é n z for-
májú k ö v ü l e t e k , vagy t e r m e t e s
csigák és kagylók körvonalai
r a j z o l ó d n a k ki a sziklák eső-
m a r t a felszínén. Amíg a t u d ó -
sok rá n e m j ö t t e k a r r a , hogy
Földünk felszíne állandóan vál-
t o z i k , a h e g y e k és t e n g e r e k is
s z ü l e t n e k , n ö v e k e d n e k , majd
e l p u s z t u l n a k , nagy r e j t é l y volt,
miképpen kerültek a tengeri
csigák, kagylók mészvázai ma-
gas h e g y e k t e t e j é r e .
T ö b b száz évvel e z e l ő t t azu-
tán a híres f e s t ő j ö t t rá először,
hogy a h e g y e k a t e n g e r e k anya-
gából é p ü l n e k fel. Ö v é r e e r ő -
s í t e t t j e g y z ő k ö n y v é b e titkos-
írással j e g y e z t e fel a f o n t o s
m e g f i g y e l é s t : „Ami valamikor
t e n g e r f e n é k volt, m o s t hegy-
c s ú c s k é n t e m e l k e d i k a magas-
ba."
A k ö v e k világának különle-
gesen szép képviselői a kristá-
lyok. Lényegében csaknem
minden k ö v e t a p r ó kristályok
a l k o t n a k , d e n é h a e kristályok
nagyra n ő n e k és s z é p s é g ü k sza-
badon b o n t a k o z i k ki, m i n t egy
nyíló virág. Színük százféle,
kék, zöld, sárga, v ö r ö s , h ó f e h é r
vagy f e k e t e . F o r m á j u k e z e r f é -
le. Ő k az é l e t t e l e n világ szép-
ségkirálynői, a m ú z e u m o k félt-
ve ő r z ö t t kincsei.
Dr. Juhász Á r p á d
A szerző felvételei
Nagyító alatt: a búbos pacsirta
Ha a k o m o r f e l h ő k közül ki- gazdasági u d v a r o k a t , de felbuk- nagy m u n k a g é p p u s z t í t o t t a el a
dugja m o s o l y g ó f e j é t a f e b r u á r i k a n n a k a l a k ó t e l e p e k t e r e i n is. f é s z k é t . S z ö r n y e n éhes volt s z e -
nap,a még hóval b o r í t o t t me- Ezek a p á r o k a sok macska m i a t t gény és a m i k o r f e l e s é g e m a t e -
zők k ö z ö t t k a n y a r g ó ú t o n , kö- g y a k r a n n e m a f ö l d ö n , h a n e m nyerébe vette, nyomban enni
ze | a falu u t o l s ó házaihoz, halk, a lapos t e t e j ű házakon k ö l t e n e k , k é r t . G y o r s a n f o g t a m neki né-
de nagyon v á l t o z a t o s m a d á r - A b ú b o s p a c s i r t á k é v e n t e k é t - hány sáskát, e z e k e t pillanatok
ének csendül fel. Kisvártatva szer, áprilisban és a nyár folya- alatt e l n y e l t e és kicsit m e g n y u -
meg is p i l l a n t j u k az addig lát- mán n e v e l n e k f i ó k á k a t . Külön- g o d o t t . G y o r s a n n ő t t és ami-
hatatlan é n e k e s t : b a r n a t o l l r u - b ö z ő r o v a r o k k a l táplálják ő k e t , k o r önállóvá vált, szabadon e n -
hás, hegyes b ó b i t á j á t h e t y k é n t é l e n viszont, így most f e b r u - g e d t e m . R e m é l e m , idén tavasz-
felmeresztő b ú b o s pacsirta ül- á r b a n is, a p r ó m a g o k a t és hul- szal már ő is énekelni fog ne-
dögél az ú t m e n t i k i l o m é t e r k ő - ladékot keresgélnek. kem.
vön és t o r k á b ó l s o r r a szólalnak Az e l m ú l t n y á r o n valaki egy
meg az e l m ú l t év i s m e r ő s ma- a p r ó f i ó k á t h o z o t t n e k e m . Egy Schmidt Egon
dárhangjai. Figyeljük csak!
Most é p p e n a tavaszi t o c s o g ó k
felett j a j o n g ó bíbicet halljátok,
majd a t e n g e l i c kedves é n e k e
és n y o m b a n u t á n a a fogoly is-
merős c s e r r e g é s e k ö v e t k e z i k .
A búbos pacsirta k i t ű n ő hang-
utánzó, egy-egy j ó t o r k ú hím
tucatnyi más m a d á r é n e k é b ő l
gyűjthet össze részleteket.
Rendszerint a földön vagy na-
gyobb kövön ülve, d e néha a
magasban k e r i n g v e is é n e k e l .
Búbos pacsirtákkal t é l e n és
nyáron e g y a r á n t t a l á l k o z h a t -
tok. A p á r o k egész é v b e n hű-
ségesen ö s s z e t a r t a n a k és ami-
kor oldalt szaladnak a k ö z e l e d ő
e m b e r elől, s z i n t e gurulni lát-
szanak a f ö l d ö n . Kedvelik az
országutak k ö r n y é k é t , a nagy
A szerző felvétele

Jön a Kisdobos Ki vágós!

Van-e húzogatós lepkéd? Hát kezét-lábát mozgató bohócod?
Ugye jól jönne egy minta farsangi álarcod elkészítéséhez?. ..
Mit szólnál egy saját gyártmányú zsebszínházhoz? . . .
No és egy tömzsi torony nem kellene a váradhoz?
A Papírjátékok című kiadványban mindezt megtalálod. Sőt!
A színes kivágós minden lapja meglepetés.
Keresd a Kisdobos Kivágóst
az újságárusoknál és az iskolai terjesztőknél!
10
 Barátunk a színház
Hogyan lehet b a r á t o t o k a színház? Ha rendsze-
resen j á r t o k színházba? Ha részt vesztek egy
d r a m a t i k u s j á t s z ó k ö r b e n vagy az ú t t ö r ő c s a p a t
bábszakkörében? Vagy esetleg felkészültök a
művészeti szemlére? Igen. Bármelyik megoldást
választjátok, e l m o n d h a t j á t o k m a g a t o k r ó l : a szín-
ház barátai vagytok. T e r m é s z e t e s e n még t ö b b e t
t e h e t t e k a barátság é r d e k é b e n , ha a néző, a bá-
bos, a színész és a színpadi előadó szerepével
felváltva, sőt akár e g y s z e r r e i s m e r k e d t e k . Több
könyv segíti azokat, akik m i n d e r r e vállalkoznak,
íme három k ö t e t a választékból: Montágh Imre:
G y e r m e k s z í n j á t s z ó k beszédnevelő könyve (Mú-
zsák Közművelődési Kiadó), Montágh Imre:
Mondjam vagy mutassam? (Móra Ferenc Könyv-
kiadó), Debreczeni T i b o r s z e r k e s z t é s é b e n :
Színkörjáték-Kreatív j á t é k o k (Múzsák Közmű-
velődési Kiadó.)

Nem minden a produkció!

Második éve figyelem egy gyer-
m e k c s o p o r t m u n k á j á t Buda-
pesten, a Lágymányosi Közös-
ségi Házban. Szándékosan nem
írtam színjátszó c s o p o r t o t . Eb-
ben a társaságban a g y e r e k e k
sok m i n d e n t csinálnak: t o r n á z -
nak, akrobatikát tanulnak,
hangszereket készítenek, hely-
zetgyakorlatokat m u t a t n a k be
(különféle h e l y z e t e k e t elevení-
t e n e k meg, játszanak el). Ezen-
kívül f e s t e n e k , z e n é t hallgat-
nak, s közben mindig játszanak.
Szabadjára engedik képzeletü-
ket, azonnal k i m o n d j á k ö t l e t e i -
ket, gondolataikat. A c s o p o r t
legkisebb tagja négy, a legna-
gyobb tíz e s z t e n d ő s . Erdősi
Zsuzsa vezeti a foglalkozásokat.
Úgy irányít, hogy maga is részt
vesz a játékban. A sok találko-
zás, a sok ö n f e l e d t ó r a látható
e r e d m é n y e — a tanév végére —
a színházi előadás: saját készí-
tésű díszletekkel, jelmezekkel,
zenei aláfestéssel és valódi szín-
játékkal. Igazi színházi p r o d u k -
ció — unalmas, fárasztó, szöve-
get ismételgető p r ó b á k nélkül.
Bárcsak m i n d e n ü t t így készül-
n é n e k a g y e r e k e k egy-egy be-
m u t a t ó r a . Olyan közösségre
lenne szükség, amelyben min-
denki m e g m u t a t h a t j a a másik
arcát is. Hátha az az é r d e k e -
sebb! Hátha t ö b b ö r ö m e t ad.
N e m minden a p r o d u k c i ó !

Z . M.
20
 "Amikor én úttörő voltam..."
Beszélgetés H i r t l i n g Istvánnal, a N e m z e t i S z í n h á z művészével
A Nemzeti Színházban óriási sikerrel játsszák az
István, a király című r o c k o p e r á t . Az egyik sze-
reposztásban Hirtling István alakítja államalapító
nagy királyunk s z e r e p é t . Bizonyára sok é r d e k e -
set t u d n a mondani a g y e r e k e k n e k színészi mun-
kájáról, mégis a r r a k é r e m , meséljen a g y e r e k k o -
ráról.
— Milyen g y e r e k volt?
— Nagyon eleven voltam. Mindig hangoskod-
tam, s z e r e t t e m volna a társaság k ö z é p p o n t j a
lenni, s z e r e t t e m volna tetszeni a lányoknak, d e
ez valahogy nem sikerült. Kis szeplős, v ö r ö s kö-
lök voltam, biztosan nem voltam az e s e t ü k .
— Járt-e g y e r e k k o r á b a n színházba?
— Nagyon korai színházi élményem volt a
Hunyadi László o p e r a . Legalább h á r o m s z o r lát-
tam. N e k e m sok n a g y t e s t v é r e m van, s velük
rengeteget j á r t u n k a Z e n e a k a d é m i á r a . Az ak-
kori Gyerekszínházban láttam a Csili-Csala cso-
dáit. Emlékszem, előadás után r o h a n t u n k h á t r a
az öltözőkhöz, és a u t o g r a m o t k é r t ü n k a g y e r e k -
szereplőktől. Az biztos, hogy nagyon v o n z o t t az
a sok hókusz-pókusz, ami a színpad körül volt,
nagyon s z e r e t t e m , de sose akartam színész lenni.
— Vannak-e emlékei az ú t t ö r ő é l e t é b ő l ?
— Rengeteg! A m i k o r én ú t t ö r ő voltam, még
természetes volt, hogy minden nyáron s á t o r t á -
boroztunk. Egyetlenegyszer laktunk é p ü l e t b e n ,
a Mecsek oldalában. Óbányán van egy régi ma-
lom, o t t t á b o r o z t u n k . Fantasztikus r o m a n t i k á j a
volt. Egyszer Velemben, az osztrák határ men-
t é n v e r t ü k fel a sátrainkat. A h a t á r ő r ö k csinál-
tak egy álriadót, és mi találtuk meg a „ h a t á r s é r -
t ő k e t " . Hű, de izgalmas volt! Egyébként is sze-
r e t t e m az ú t t ö r ő é l e t e t . Sokáig csodáltam, bá-
multam a csapatgyűléseken a d o b o s t . Mindig o t t
s ü n d ö r ö g t e m k ö r ü l ö t t e . Ez a fiú m e g t a n í t o t t va-
lamennyire dobolni. Nagyszerű volt. Eltelt fél év
vagy egy év és felváltottam. A m i k o r mindenki
vigyázzban állt, én o t t f e s z í t e t t e m büszkén, do-
boltam vagy fújtam a fanfárt, m e r t megtanultam
fanfározni is. A m i k o r elvégeztem az általános is-
kolát, t e r m é s z e t e s volt, hogy visszamentem ifi-
v e z e t ő n e k a csepeli, Kolozsvári úti általános is-
kolába, a 716. számú Petőfi Sándor Ú t t ö r ő c s a -
patba. Itt volt a bátyám és a barátai is. Ez csodá-
latos nagy közösség volt; s z e r e t e t és önzetlen-
ség jellemezte. Kitűnő táptalaja volt a r e m e k em-
beri kapcsolatoknak. Itt t a n u l t a m meg, hogy mi
a m á s o k é r t való felelősség. Mint vezető, nem
voltam túl hangos, csak annyira v e t t e m komo-
lyan a dolgokat, a m e n n y i r e a közösség é r d e k e
megkívánta. A m i k o r felvételiztem a G y e r e k -
színházba, sajnos abba kellett hagynom az ifive-
zetői m u n k á t . Még ifiként egyszer meghívtak a
Parlamentbe, a karácsonyi ünnepségre. Hűvös-
völgyi Ildikó volt a műsor házigazdája. Elképzel-
t e m , milyen jó lenne, ha egyszer én l e h e t n é k itt
a házigazda! Aztán ez a vágyam is teljesült. Há-
r o m s z o r is voltam házigazda Hadics Laci bácsi
mellett.
— Sok szép s z e r e p e t eljátszott színházban és
filmen is. Milyen érzés István királyt alakítani?
— Most valami nagyon szépet kellene monda-
nom?
— Hát!? S z e r e t n é m , ha elmondaná, miért is
olyan nagy dolog István s z e r e p é n e k megfor-
málása? Mit üzen az e m b e r e k n e k ez a darab?
— N e k e m g o n d o t o k o z o t t a szerep elének-
lése, sokat bajlódtam, míg megtanultam. Hogy
miről szól a mű? A r r ó l , hogy milyen nagy dolog
a d ö n t é s , milyen óriási felelőssége van annak,
aki választ. Minden d ö n t é s n e k következményei
vannak, amelyeket vállalnunk kell, ha t u d j u k ,
hogy a közösségünk javát szolgálják.
K ó k a Rozália
21

T ö r ö k fejtörő
Bizonyára emlékeztek, a tavaly jú-
niusi és szeptemberi lapunkban fejtö-
rőt tettünk közzé Buda visszavívásá-
nak 300. évfordulója alkalmából. A
fejtörő mindkét fordulójának helyes
megfejtéséért dicséretben és juta-
lomban részesültek: G r e g o s i t s G á -
bor, Tápszentmiklós, Kossuth u. 13.
9094; K e l e m e n L á s z l ó , Budapest,
Reitter F. u. 114. 1131; Mayer
Á d á m , Győr, Kodály Z . u. 42. 9023;
N y a k ó Szabolcs, Debrecen, Lehel
u. 10. 4032; T a m a s i Péter, Pomáz,
Móricz Zs. u. 10. 2013; V á n k o s
Éva, Kiskunhalas, Kölcsey u. 19.
6400. Gratulálunk a nyerteseknek.
Múzeumi foglalkozások
A z Iparművészeti Múzeum, előzetes
jelentkezés alapján, minden kedden
és csütörtökön, választható időpont-
ban, művelődéstörténeti és kézmű-
ves foglalkozásokat rendez. A részt-
vevők három téma közül választhat-
nak: Mátyás király művészei és mes-
terei; a Napkirály udvarában; Rá-
kóczi asztalánál. A gyerekek megis-
merkedhetnek a választott kor életé-
vel, alkotásaival, az állandó kiállításo-
kon megkereshetik a kornak megfe-
lelő tárgyakat, valamint a látottak
alapján apró tárgyakat is készíthetnek.
A múzeum a következő címen várja
a jelentkezőket: Budapest, Üllői út
33—37. 1091; telefon: 175-635.
22
Mezőgazdasági
Könyvhónap
Ebben a hónapban a Mezőgazdasági
Könyvkiadó a következő újdonságo-
kat kínálja gyerekeknek: Domokos
Lajos: A lovaglás alapjai; Jékely Endre:
Fogakkal és karmokkal; Lányi György
szerkesztésében: Natura könyvmaga-
zin; A mindennapi hagyomány című
sorozatban Szatyor Győző: Faműves-
ség; és Dr. Oláh Andor: „Az idő a gaz-
da mindenütt..." valamint Sulyok Má-
ria 88 színes oldal a lakás, a télikert és
az üvegház növényeiről. Kellemes idő-
töltést kívánunk!
Gergely-járás
A régi Gergely-napi játékot szeret-
nénk feleleveníteni. Részletesen a
Magyar Néprajzi Lexikonban olvas-
hattok róla. Mi csak annyit mondunk,
hogy ezen a napon az iskolás gyere-
kek csapatostul jártak házról házra,
így toborozták az iskolába készülő
gyerekeket. Mivel az iskolai beíratás
ideje március 1-je és 15-e közé esik,
tegyétek ezt a napot emlékezetessé
a jövő évi elsősök számára. A népszo-
kás felújításáról várjuk tudósításaito-
kat.
Bemutató Békéscsabán
A békécsabai Jókai Színházban feb-
ruár 23-án mutatják be Békés József:
Sándor, József, Benedek című darab-
ját.
Cserebere
— Képeslapot gyűjtök: Kocsis Éva,
Szögliget, Kossuth út 115. 3762.
— Negyedikes őrsökkel leveleznénk:
Jumbó őrs, Miskolc, II. Kulich Gy.
u. 15. 3529.
— Szalvétát gyűjtök: Gábriel Haj-
nalka, Győr-Szentiván, Gagarin út
62. 9011.
— Gyűjtöm a bélyeget, a csokipapírt
és a cukorkás-papírt: Fábián Lász-
ló, Jud.: Bihor Str: Sirul Non N r :
24/a. L O C : Osorhei Cod: 3715
Románia.
A novemberi fejtörők he.
lyes megfejtése:
K e r e s z t r e j t v é n y : Kilenclyukú híd
K é p r e j t v é n y : Hortobágy Próbál-
gasd: DE, NE, BE, EB, EDE, RECE
N E R C , DERE, BECE, R E N D , ERED'
D E R C E , B E N C E , R E N D B E , ERED-
NE. H o g y hívnak: Erzsébet, Kata-
lin S z á m o l j u n k :
A novemberi rejtvények he-
lyes megfejtéséért 50,— Ft-
os könyvutalványt nyertek:
Fehér Márta, K o v á c s A n d r á s , Mo-
g y o r ó d i István, Pasqualini Éva,
Budapest; A r a n y o s Edit, Dunaújvá-
ros; B a r á t h József, Szeged; Borda
Csaba, Hugyag; B e r t a l a n Csilla,
Jászladány; C s o n g á r S z i l v i a , Zala-
egerszeg; Feltóti S z i l v i a , Herceg-
halom ; Fiatal V i k t ó r i a , Leninváros;
G u l y á s Balázs, Gyóró; G y u r k ó
Z s o l t , Zalaszentbalázs; H a n c z Pé-
t e r , Kóny; H e g e d ű s Beáta, Újkér;
H o l n t h o n e r H e n r i e t t a , Fertőrá-
kos; H o r v á t h Ildikó, Nyáregyháza;
K a t o n a T a m á s , Jászladány; Kár-
m á n József, Vác; K i r á l y Krisztina,
Zalaegerszeg; K o v á c s V e r o n i k a és
K o v á c s Mária, Újfehértó; Kovács
V i k t ó r i a , Dombóvár; L á z á r Zol-
tán, Jászladány; L e n g y e l testvérek,
Újcsanálos; Mészáros Hajnalka,
Rudabánya; Molnár I r m a , Báránd;
Monori Éva, G y ő r ; N a g y Cecília,
Jászladány; N a g y P é t e r Balázs, Ko-
márom; N é m e t h H a j n a l k a , Szil;
N é m e t h E r i k a , Pákozd; O r g o v á n
T a m á s , Szob; Pásti István, Szom-
bathely; Pócsi Barnabás, Hajdúszo-
boszló; R á c z Éva, Paks; R e m z s ő
E r i k a , Szentes; Sass Judit, Jászbol-
dogháza; S c h e p p j u d i t , Pécs; Schil-
ling Z i t a , Vác; Soós József, Salgó-
tarján ; ifj. S z e s z á k János, Nagyki-
nizs; T i h a n y i L a j o s , Nagytőke; Ú j -
helyi T a m a r a , Zalaszentiván; Va-
salik Réka, Balatonfüred; Vass Mó-
nika, Pécs; Vass C e c í l i a , Sitke; Vá-
ri Ivett, Szeged; V i g h V i r á g , Mi-
I
háld; Miki E g é r Ő r s , Berkenye;
Á l t a l á n o s Iskola M/a oszt. Érsek-
vadkert
Színésznő Harlekin
szeretnék lenni Bábszínház
1985 januárjában alakult meg az ország harmadik hiva-
tásos bábszínháza Egerben, Harlekin Bábszínház néven.
Alapítója és művészeti vezetője Demeter Zsuzsa. Évente
körülbelül 120 előadást tartanak. Legtöbbször Egerben és
Észak-Magyarországon játszanak, de szívesen mennek az
ország bármelyik pontjára. Egyik legnépszerűbb előadá-
suk Ignácz Rózsa Csipkerózsika című műve. Rendezője
Hollós R. László, zeneszerző Tolcsvay László, báb- és dísz-
lettervező Lovasy László.
Fotók: Szántó György

Mi leszek, ha nagy leszek? Ugye, mindannyiótokat foglal-

koztat ez a kérdés? Azt is tudom, gondolatban voltatok
már autóversenyzők, óvónők, nyomozók, fodrászok és
űrhajósok is. Aztán telik-múlik az idő és hűtlenek lesztek
korábbi elképzeléseitekhez. Bizony kevesen tudják pon-
tosan már kisgyermek korukban, mit szeretnének igazán.
Kasza Zsuzsa negyedik osztályos tanuló azok közé tar-
tozik, akik biztosak a dolgukban. Színésznő szeretne
lenni.
— Hogy jutottál erre az elhatározásra?
— Szeretek szerepelni, énekelni, táncolni. Már az ovi-
ban is bátran és szívesen szerepeltem. Tavaly az iskolai
versenyen első lettem a „Falánk kiskacsa" című mesével.
Most a Kispesti Munkásotthonban, a G O R G Ó amatőr
együttesben játszom.
— Hogyan kerültél oda?
— A z iskolában kerestek vállalkozó kedvű gyerekeket. Szívkirályfi és Csipkerózsika
Én boldogan jelentkeztem. Később a testvérem, Dóri is
csatlakozott az együtteshez, jelenleg én vagyok a leg-
fiatalabb a csoportban.
— Mit szoktatok csinálni a próbákon?
— A próbákat Lökös Margit és Kárpáti Kamii író veze-
ti. Nagyon érdekesek a helyzetgyakorlatok, a bizalom-
játékok, gyakran mondunk verseket és sokat próbálunk.
Legutóbb egy dán amatőr színjátszó együttest láttunk
vendégül és nemsokára mi is megyünk hozzájuk. A Tojás
című Buzzati-darabbal szereplünk majd Dániában. Ebben
én vagyok az egyik főszereplő.
— Elárulod az olvasóknak, miért éppen veled beszél-
getek?
— Szívesen. Azért, mert a KISDOBOS szerkesztőségé-
nek rendezvényein, a Fürkész-találkozókon én vagyok
Fürkész Fruzsina. Egy alkalommal Straub Dezsővel együtt
léptünk fel. A Fürkész-indulót adtuk elő. Ott volt osz-
tálytársam, Vass László is, mint Fürkész Balázs.
— Ki a kedvenc színészed?
— Nincs külön kedvencem. Egyformán szeretem őket.
Nagyon tetszik a munkájuk. Ezért szeretnék színésznő
lenni.
Zentai Mari A z elvarázsolt Szívkirályfi
23

Postafiók 100
Kedves Barátaim!
Talán emlékeztek rá: tanév elején
arra buzdítottalak benneteket, hogy
alakítsatok Kisdobos-barát őrsöket.
Nagyon megörültem, amikor láttam,
mennyien érdeklődtök az új játék
iránt. A Kisdobos-barát őrsök szíve-
sen végzik feladataikat, Íme egy kis
ízelítő leveleikből:
„A zalaegerszegi Kilián György Ál-
talános Iskola 4. a osztályába járunk.
Zenei tagozatosok vagyunk. Rajunk
Keresztury Dezső nevét vette fel, Dezső
bácsi engedélyével. Büszkék vagyunk rá,
ő is zalaegerszegi. Amikor a múzeumi
feladatokat megkaptuk, nagy volt a lel-
kesedés. Felosztottuk a munkát: végig-
böngésztük az újságokat, híreket, képe-
ket gyűjtöttünk, rajzoltunk. Annyi anyag
összegyűlt, hogy nem győztük leírni.
Segítségül hívtuk a tanító nénit és a
szülőket is. Tudósítás a Göcseji Mú-
zeumból címmel küldjük el neked...
(Erről később tudósítunk.) Mit tervez-
nénk városunkba? Szeretnénk vidám-
parkot, állatkertet, vadaskertet, mese-
országot, óriási akváriumot, földalat-
tit, kisvasutat kisdobos vasutasokkal,
libegőt, csodakertet trópusi növények-
kel, kerékpárutat vagy kerékpár-pá-
lyát..."
Pintér Adrienn, krónikás, Zala-
egerszeg, Varkaus tér 1. 8900)
Alapítólevelükön Dobos Dorka
pecsét díszelgett. Kedves meglepetés
volt.
24
„Gávavencsellő csodálatos vidék. A
Tisza partján van. Ott, ahol a Lónyai-
csatorna folyik beléje, iskolánktól kb.
egy km-re. A Tisza partján áll egy gyö-
nyörű kastély, melyet egy kis arborétum
vesz körül... Szeretnénk neked egy
kedves élményünkről beszámolni. Osz-
tályunk kerékpárral kirándult a közeli
Szabolcs faluba. A falu országos neveze-
tessége a Szabolcsi Földvár. Megyénk
erről kapta nevét. A vár mellett talál-
ható az ország legrégibb bazilikája,
amely I. István király korában épült.
I. László király 1092-ben itt tartotta az
első zsinatot (országgyűlést). Meglá-
togattuk a falu múzeumát, a Mudrányi-
kúriát is. Itt csodálatos freskók találha-
tók. Az egyik freskó helyén egy dátum
olvasható: 1301. Ekkor halt ki az Ár-
pádházi királyok nemzedéke. Csodála-
tos élményben volt részünk ebben a tő-
lünk 6 km-re lévő kis faluban. Kisdobos
társainknak javasoljuk, tekintsék meg
ők is."
(Általános Iskola Gávavencsellő, Tol-
di út 63. 4472)
Tudósításuk mellé csodálatos ter-
més-, kagyló- és csigagyűjteményt
küldtek a parkerdőből. Azóta polco-
mon díszeleg barátságunk jelképe.
„Mi a Pécs-Meszesi Általános Iskola
4. számú napközis csoportjának 4. osz-
tályos Kisdobos-barátai vagyunk. Az
elmúlt héten őrsünk tagjai a Várostör-
téneti és Munkásmozgalmi Múzeum-
ban jártak. A képen a múzeum udvara
látható. Valamikor itt folyt a Tettye
patak, ezért sok malom épült a partján,
ahol tímárok dolgoztak. Ez az épület is
tímárház volt. A kiállítás bemutatja a
143 éves török uralom emlékeit. Láttuk
a céhek életéről szóló kiállítást, és
megtaláltuk a szabadságharc emlé-
keit: a kisdobot, a csákót és a 48-as
kardot is. Ha Pécsre jöttök, okvetlenül
nézzétek meg! ... Nagy kéréssel for-
dulunk hozzátok: Szeretnénk, ha felújí-
tanák a játszótereket lakóhelyünkön.
Pingpongasztalokat állítanának fel, fel-
újítanák a gazos tollaslabda-pályát,
építenének dühöngőket, ahol szabadon
focizhatnánk. Teniszpálya sem lenne
rossz! Nagyon hiányzik a kerékpárút,
ahol biztonságosan közlekedhetnénk!
Legnagyobb vágyunk egy uszoda, ahol
mindannyian megtanulhatnánk úszni.
Ezek most még álmok. De figyelmez-
tessétek azokat, akik ezt valóra vált-
hatnák!"
T o p á n k a E s z t e r őrsvezető és Ma-
tos István, Pécs, Tolbuhin u. 58.
7629)
Fontos kérést fogalmazott meg
István. Egy jó tanáccsal hadd segítsem.
A játszóterek felújításához, a kerék-
párút megépítéséhez ajánljátok fel
segítségeteket. Munkátok eredmé-
nyének még jobban örültök majd.
Ti pedig, kedves levelező barátaim,
írjátok meg, milyen sportolási lehe-
tőségek vannak lakóhelyetek kör-
nyékén. Várom leveleiteket. Szere-
tettel üdvözöl benneteket:
Dobos Dorka
C s o r b a N o é m i munkája, Miskolc
A mogyoró íze
Topogás az ajtó előtt.
— Csak jól verjétek le magatokról
a havat!... a csizmákról majd én le-
söpröm!... — fogadta édesanyám a
szomszéd gyerekeket.
Mert télen is meg nyáron is olya-
nok voltunk mi négyen, mint a test-
vérek: Lali, Jóska, Pisti és én. A z volt
a bevett szokásunk, hogy az egyik
nap itt, a másik nap a másik háznál ta-
láltuk fel magunkat.
Először tanultunk, aztán babrikál-
tunk kukoricaszemekkel vagy bab-
szemekkel. Készttettünk kóróhege-
dűt, építettünk kártyavárat, döntöt-
tünk dominót vagy marokkóztunk...
De legjobban szerettük a tégy-vé-
gyet!
Aznap valahogy semmi sem ment
úgy, mint máskor. Fogadott nagy-
apám, ki addig csak csibukjából pöfé-
kelve hallgatott, egyszer csak szólt!
— Látom, hogy nem találjátok az
értelem fonalát! Mutatok én nektek
valamit!
Elővette az óraláncon függő bics-
káját, s a begyújtáshoz aprított fada-
rabok közül kiválasztott egyet. Fa-
ragni kezdte. Mi köré kuporodva les-
tük, mi lesz az vajon?
sem nyerést, sem veszteséget nem
jelent, a következő játékos dobhat,
az Mk jelentése, hogy „mind ki",
megnyerted a bankot, az Mb pedig,
hogy a magadét mind be kell tenned,
elvesztetted! Amikor valaki a bankot
elnyerte, ő maga lesz a bankos, és
minden folytatódik tovább!
Megértettünk mi mindent! A papa
vigyázta a bankot, s hol nyertünk,
hol vesztettünk. Nagy nevetés csat-
tant annak szájából, ki az egészet rö-
vid ideig magáénak mondhatta... s
így ment ez vég nélkül, körbe-körbe.
Ügyet sem vetettünk arra, hogy a
papát az édesanyám váltotta fel. Mi-
kor visszajött, egy kis vesszőkosarat
tett az asztalra, felcserélve a másikat.
— Mogyoró!!! — ujjongtunk mind-
annyian. — Ezt meg is ehetjük?
— Hát mi másért hoztam volna? —
válaszolt nevetve. — D e . . .
— De!?!? — kérdeztünk vissza fé-
lénken.
— De a leckével hogy is álltok?
— No, már kész is! — szólalt meg' Kapkodtuk a táskából a füzeteket
s az asztal közepére ejtette a remek- s tartottuk elé. Ő nagy szakértelem-
művet. mel végigmustrálta az írott sorokat,
— Kocka!!! — mondtuk, egyszerre s bütykös ujjával egy-egy betűre bö-
örülve és meglepődve. kött, ha nem tetszett neki. Egészen
— Bizony egy kocka! De ez nem megkönnyebbültünk, amikor mind a
akármilyen kocka ám, hanem szeren- négy munkára elismerően bólintott.
csekocka!... Ugorj, hozz már egy Óvatosan ütögettük, törögettük a
tintaceruzát — lódított engem. mogyorót, mert csak a héjnak volt
Nyelvéhez érintette a hegyét, és szabad szétrepednie. Papa megvárta,
az oldalakra nagybetűket rajzolt: T, amíg a szánk átvette a mogyoró ízét,
V , X , X , M k , M b . Á l l t u n k megkövülve, aztán az aprócska kosárra rátette ha-
mert a mi gyerek-eszünk el nem talmas, bundás süvegét és azt mondta:
tudta gondolni, mit jelentenek ezek — Hékáim! Holnaptól játszani le-
a betűk. het a mogyoróval, de enni csak any-
— Tán valami kópéság lesz eb- nyit, amennyit megérdemeltek!
ből!? — buggyant ki Laliból. Másnap délelőtt valósággal megtál-
— Dehogy is! Játék ez a javából! tosodtunk. Jelentkeztünk, feleltünk,
Üljétek körül az asztalt! — osztogat- még szünetekben is bújtuk a könyvet,
ta nagyapám a parancsot. — Számol- ismételtük a szabályokat. Meg is kap-
jon mindenki magának ötven szem tuk a megérdemelt mogyorót, ösz-
kukoricát. Ebben a szakajtóban lesz szefogtuk a két tenyerünkbe és zör-
a bank. Egymás után gurítunk a koc- gettük nagy örömmel. Élveztük a já-
kával, s amelyik betű felülre kerül, tékot — míg végül nem bírtuk to-
akként kell a játékosnak cselekedni: vább: megettük! Felséges íze volt!
a T azt jelenti, hogy tégy, tegyél a A mai napig sem ismerek jobbat. A
bankba annyit a sajátodéból, ameny- mogyoró íze keveredett a jó munká-
nyiben a játék elején megállapodta- val szerzett öröm ízével. Ez volt ám
tok (2—3 stb. szemet), a V azt, hogy az igazi!
vegyél (innen a játék neve is!), az X Konrád László
 FEBRUÁRI FEJTÖRŐ
Keresztrejtvény
írjátok be a megfejtéseket, majd a színes négyszögekbe eső
betűket olvassátok össze. Ez a jutalmatok, ha Fürkész Balázs
útját követitek — és egyben a keresztrejtvény megfejtése
ÉLELMES, MAGILLA, HAMISKA, KISKERT, A R Á G Ó MAKl"
LÉRE, HÉJA, A L Ó L , A Z Á M , INKA, A K Ó S , S Z A K , JÓS, ÓRA*
A L T , A R T , Ó D A , RSR, EST, SET, MÉR, IN, S K

Pótold ki
a négybetűs nevek hiányzó első betűit és olvasd össze azokat.
Népszokásokban bővelkedik ez az időszak.

Sorbarakó
Válaszolj a kérdésekre, és a betűket rakd be szám szerint egy
sorba. (Már az első két válasz is megadja az eredményt, a har-
madik szót segítségül adtuk, ha valaki a másodikat nem is-
merné.) Csajkovszkij másik híres balettművének címét kap-
játok.

Mégegyszer Csajkovszkij Lóugrás szerint

olvasd el, mit írtunk a négyzetbe. Nem mondjuk
meg, hogy hol kell kezdeni. A z eredmény
Csajkovszkij egyik ismert, gyönyörű balettmű-
vének címe.

A rejtvények megfejtését február 26-ig nyílt levelezőlapon juttassátok szerkesztőségünk címére: Budapest,
Postafiók 100,1502.

26
Dob
pereg
A telet m ú l a t ó , tavaszt kö-
szöntő m u l a t s á g o k h o z szép
hangú, t a r t ó s d o b o t k é s z í t h e t -
tek keménypapír-hengerből.
Műpadlót, szőnyeget árusító
boltban szívesen a d n a k .
Hártyának s z á r í t o t t disznó-
vagy m a r h a h ó l y a g o t vegyetek
a hentesnél. Hólyag híján celo-
fán is megteszi. Az arasznyi
vastag hengerből 5 — 8 d o b n a k
valót is v á g h a t t o k fűrésszel. (1)
Az éleket csiszolópapírral
gömbölyítsétek le, a hólyagot
pedig — félbevágva — langyos,
szappanos vízben puhítsátok
meg (a celofánt t i s z t a vízben).
A hártya r ö g z í t é s é h e z csirizt,
azaz vízzel k e v e r t lisztet vagy
vizes alapú r a g a s z t ó t használ-
jatok. Egyenletesen, v é k o n y a n
kenjétek be vele a d o b p e r e m é t .
A 2. ábrán pontozással jelöl-
tem ezt a f e l ü l e t e t . Ezután fe-
szítsétek rá a hólyagot vagy a
celofánt. U t ó b b i b ó l két réte-
get ragasszatok föl, hogy jó e r ő s
legyen. Szobahőmérsékleten
egy-két ó r a alatt megszárad.
Csak azután szabad k i p r ó b á l n i !
Vízfestékkel, z s í r k r é t á v a l , t u s -
sal szépen pingáljátok ki. Lehet
olyan is, mint a híres 48-as kis-
dobosoké. Egy madzaggal föl-
köthetitek a d e r e k a t o k r a . K é t
bot vagy hurkapálca végét
r
°nggyal t e k e r j é t e k be, s már-
is kész a d o b v e r ő . De p á r b a is
köthettek a t a r k a dobokból:
farsanghoz,téltemetéshez meg-
hozza a j ó k e d v e t .

Rumi L á s z l ó
27
A