Tárgyak lebegése,

elmerülése sós és cukros

vízben

Arkhimédész törvénye
Arkhimédész élete
• Született kb i.e: 287-ben, szülőhelye Szürakuszai
• Ugyanitt hal meg, i.e: 212-ben, amikor egy katona leszúrja.
• Több híres találmánya született, ezek egy része ne
kapcsolódik a fizikához. Ilyen például az arkhimédészi csavar
is.
• A matematikában is nagy szerepe volt, tudása bőven
felülmúlta az összes reneszánsz előtti tudós és matematikus
tudását.
• Csillagász tevékenységet is végzett, két elmés találmány
fűződik a nevéhez,
• Ezeken kívül Arkhimédész könyveket is írt, többnyire
tudományos jelleggel.
Jelentőség a fizikában, Arkhimédész törvénye
• Arkhimédészt joggal nevezzük polihisztornak: személye
jelentős: matematika, fizika, csillagászat és szakirodalom
területén.
• Ő vezeti be a sűrűség fogalmát, ezen kívül a felhajtóerőt is.
• Rájön arra, hogy egy tárgy ha vízbe mártja annyi vizet fog
kiszorítani amennyi a térfogata.
• Az egyensúlyi törvényeit külön kötetekben írja le.
• Meghatározza a tömegközéppont fogalmát, sok geometriai
alakzatnak meghatározza a súlypontját.
• Arkhimédész törvénye:  minden folyadékba vagy gázba
merülő testre felhajtóerő hat, amelynek nagysága egyenlő
a test által kiszorított folyadék vagy gáz súlyával.
A kísérlet
• A kísérlet amit elvégeztünk Arkhimédész törvényén alapul. 
• Feladatunk az volt, hogy különböző tárgyak, (esetünkben gyümölcsök)
elmerülését vizsgáljuk vízben.
• Használtunk sós, cukros és bármilyen adalék nélküli vizet, majd
megnéztük az elmerülés mértékét.
• A sima víz esetében ez a legtöbb gyümölcsnél elmerülést
eredményezett.
• A cukor adagolásánál azt vettük észre hogy sokkal többet kell
hozzáadnunk hogy olyan állapotot érjünk el mint a só esetében.
• Volt egy bizonyos pont, amikor a gyümölcsök lebegtek, ennek
fogalmát már tanultuk.
A kísérlet dokumentálása 
• Két kísérletet csináltunk, két különböző módszerrel.
• Mindkét esetben felvételt készítettünk, amiket később egybevágtunk.
• Az első kísérletben a gyümölcsök elmerülését csak a sós és a cukros
környezetben különböztettük meg, így az első kísérletben nincs benne a
sima vízben való elmerülés
• A második kísérletben pedig a sima és a cukros vízben való helyzetet
figyeltük meg, erről nagyon sok kép készült.
• A gyümölcsök amiket használtunk különbözőek a két kísérletben, de
például paradicsomot mindkét esetben használtunk.
• A gyümölcsök átlagsűrűségét nem tudtuk megmérni, de a kísérlet lényege
nem is ez volt, hanem a viselkedésük a víz sűrűségének változásakor.
A kísérlet eredményének elmagyarázása

• Az első kísérletben telített oldatokat vizsgáltunk sóval (bal oldali) és cukorral

(jobb oldali). Megfigyelhető, hogy a sós oldatban kevésbé merül el a
paradicsom és gyorsabban tör a felszínre.
• A második kísérletben cukor folyamatos adagolásával egyes zöldségek
lebegni/úszni kezdenek az elmerülés helyett, vagy jobban kilátszódnak a
vízből.
• Arkhimédész törvényéből következtetjük, hogy ezek magyarázata a folyadék
sűrűségének növelése, hisz ha sűrűbb egy oldat akkor súlya is nagyobb lesz,
és emiatt nagyobb lesz a felhajtóerő.
• Amikor az oldat sűrűsége nagyobb, mint a testek átlagsűrűsége, akkor
kezdenek el úszni.
Köszönjük
a
figyelmet!