Deviáns hangok

viselkedése
Hangtan (22GYP41-L)

Ónódi Ildikó Mária ONIQAAI.pte

Hajdu Gréta UXI4P6
PTE-KPVK Gyógypedagógia BA levelező
tagozat 2. évfolyam
Deviáns Mássalhangzó rendszer tagjai
Nem teljesen illenek bele a saját
fonémák csoportjukba
Szonoráns: zöngésségi hasonulásban
/j/ /h/ nem vesznek részt (közelítőhangok)
/v/ Obstruens: zöngés-zöngétlen párok,
zöngésségi hasonulásban részt vesznek
(réshangok)
 Mint obstruens Mint szonoráns,
Bizonyos környezetben a /j/ közelítőhang

/j/
fonéma zöngés vagy zöngétlen
réshang. Nincs zöngétlen párja
pl. rúg[ô], köp[Å]
Zöngésségi hasonulásban
Zöngés: szó végé, előtte nem vesz részt
zöngés mássalhangzó áll [j] pl. játék, jég
pl. sarj, adj
Zöngétlen: szó végén, előtte
zöngétlen mássalhangzó áll,
felszólító módban létezik.
pl. lépj, szúrj
 Mint Obstruens: Mint Szonoráns:
Van Zöngétlen párja, Zöngés, közelítőhang [v]

/v/
réshang [f]
Zöngésségi hasonulásban nem
vesz részt
Zöngésségi hasonulásban
rést vesz, hasonul, de
nem hasonlít Magánhangzó előtt áll

Szózárlatban, Labiodentális*,
magánhangzó után áll közelítőhangot ejtünk
pl. szí[f]hez pl. ta[¥]asz, szak[¥]izsga

*Labiodentális: Azon hangok gyűjtőneve, melyek képzésekor az alsó ajak a felső fogsort érinti.
 Zöngésségi hasonulásban csak félig
vesz részt

/h/ Nem teljes értékű zörejhang

Fő allofónja nem „mássalhangzós”

Artikuláció során nincs akadály a

szájüregben, a szerkezetét alkotó
zörej a gégében keletkezik
 Nem jelenhet meg két zöngésség
szempontjából OBSTRUENS egy szóban egymás
után.
Belül a zörejhangkapcsolatok zöngések vagy
zöngétlenek.
Zöngésségi Feloldása regresszív módon: utolsó zörejhang

hasonulás zöngésségi értéke határozza meg az előtte

állókét.
pl. ke[tft]elés, rá[ktËS]áló
SZONORÁNS fonémák NEM vesznek részt
zöngésségi hasonulásban.
Nem zöngétlenülnek1, köznyelveben nem
zöngésítenek2.
pl. pi[ntËS]i1, te[kn]ős2
 A /h/
Csak zöngétlenít
A „deviáns” pl. rú[kh]at
Nem zöngésül, az utána álló zöngés obstruens nem
fonémák a hat rá
zöngésségi pl. APE[x]-be
hasonulásban
A /v/
Köznyelvben ellenkező módon viselkedik.
Csak zöngétlenül
pl. szí[fh]at
Nem zöngésít
pl. á[tv]er
 Nem vesz részt a zöngésségi hasonulásban, vagyis
szonoránsként viselkedik.
Fonetikailag szonoránsként jelenik meg

a /v/ Szótag magját alkotó magánhangzó előtt, a

szótagkezdetben helyezkedik el.
pl. át-ver, lát-va
Szótagzárlatban, magánhangzó után zöngétlenül
obstruens
pl. szenv-telen, HÉV-pótló
Bizonyos nyelvjárásokban viselkedése, mint a többi
zörejhangnak hat az előtte álló zöngétlen
obstruensre.
pl. ö[dv]ven, kilen[dËzv]en
 Más alakban előtte álló zöngtélen obstruens
hatására, progresszív módon zöngétlenedik.
pl. ö[tf]en

a /v/ Toldalékkezdő /v/ a –val/vel és a –vá/vé ragokban

jelenik meg, HA
Az előttük álló tő magánhangzóra végződik.
pl. cicával, békává
A többi esetben a /v/ tő végi mássalhangzóhoz
progresszív módon hasonul.
pl. hörcsöggel, nyúllá
 Bizonyos környezetben a /h/ zöngés laringális* réshangként [H]-
ként jelenik meg a felszínen:
Intervokális helyzetben, ha a két hang minősége nem azonos

a /h/ pl. te[H]én, mo[H]a

Szonoráns mássalhangzó és magánhangzó között: a szó
belsejében, a szótag elején. (megadott sorrendben!)
pl. mar[H]a, por[H]ó (Alla[x]ra, sa[x]nak)
h-zöngésedés:
szó belsejében nem gyakori
Szóhatáron végbe megy, HA a /h/-t tartalmazó szótag
magánhangzója nem hangsúlyos
pl. }ta[H]ó, de }esett a }[h]ó
[H] Zöngéssége fonetikailag eltér a többi zöngés hangétól:
Zöngésképzés részleges hangajak záródás
Mormolt
*Laringális: Gégefőben végzett elnevezés (breathy voice)
beszédhang.
 /h/ másik allofónja a zöngétlen veláris réshang szótag végén
jelenik:
Mássalhangzó előtt:
pl. te[x]nika, ja[x]t;

a /h/ v szó végén pl. do[x], pe[x]

Geminált /h/ szó végén és introvokálisan is veláris*
pl. Ba[x], pe[x]es, Alla[x]al
Előlképzett magánhangzót követő [x] képzése előrébb
történik, mint a hátul képzett magánhangzók után állóé.
Palatális réshangok** (idősebb beszélők) [Å] ejtése
palatális magánhangzó környezetében
pl. te[Å]nika, pe[Å:]
Újabban a veláris allofón rovására terjed a /k(:)/
pl. APE/k/, pe/kk/es, te/k/nika
*Veláris: A szájüreg hátsó részében képzett beszédhang.
**Palatális réshang a nyelv középső vagy hátsó részét a kemény szájpadláshoz illesztve jön létre.
 Főnévi tő két alakváltozattal rendelkezik.
Különbség: a tővégi /h/ megléte és hiánya
cse-cseh, dü-düh
Lexikális Hosszabb /h/-t tartalmazó allomorf jelenik meg, HA

h-törlés
Tő + Magánhangzóval kezdődő toldalék
pl. rü[H]es, ju[H]ok, dü[H]ös, cse[H]ül
Minden más esetben a rövidebb allomorf jelenik meg.
pl. rühatka [\yOtkO], juhval [juvOl], dühtől [dytël], cseh nő
[tËSEnë:]
Lexikális h-törlés ún. aprószabály: néhány elemre terjed ki.
Mennyire gyakori elemeket érint?
h-törlő tövek nem túl gyakoriak
h-törlés hatóköre folyamatosan szűkül
Beszélők jó része egyalakúként kezeli ezeket a töveket
pl. dühhel, mé[x], rü[x]
 Approximáns - közelítőhang
Nincs zöngétlen párja Szonoráns
DE! Zöngétlen palatális réshang [Å]

a /j/ Ha a szó végén áll + előtte zöngétlen mássalhangzó található

= zöngétlen réshangként jelenik meg Felszólító mód /j/-je
pl. döf[Å], köp[Å], lök[Å]
Zöngés palatális réshang [ô]
Szóvégi /j/ + előtte zöngés mássalhangzó áll = zöngés
réshangot ejtünk.
pl. szív[ô], rúg[ô], fér[ô], für[ô]
Hagyományos nézet: [j] zöngés párja [Å]
Fonetikailag: [Å] és [ô] alkotnak zöngés-zöngétlen párt.
 Forró Orsolya Hangtan II. jegyzet a Fonetika előadáshoz és
szemináriumhoz 2012/2013. őszi szemeszter

Forró Orsolya A magyar hangtan alapjai egyetemi jegyzet, Piliscsaba,

Forráso
2018. ISBN 978-963-308-330-7

k
Köszönjük a figyelmet!