MATEMATIKAI

PARADOXONOK
KPSZTI
2011. NOV. 11.
 A PARADOXON ÉRTELMEZÉSE

• Önellentmondás:
– hétköznapi: „Most hazudok.” (még jobb: „Most őszinte
voltál?” – bár ez nem ellentmondás, csak eldönthetetlen)
– halmazelméleti: katona borbély
– Mérő László: „Eben a mondatban harom hiba van.”

• Meghökkentő eredmény
– Logikai: Minden krétai hazudik – mondja egy krétai.
– Infinitezimális: nyílvessző és a céltábla
– Statisztikai/valószínűségi: ezekről lesz szó
 10 paradoxon
1. Születésnap
2. Simpson
3. Szerencsejátékok
4. Monty Hall
5. Választási
6. Jákob és Lábán
7. Bertrand
8. Titkárnő-házasodási
9. Kockázási
 9 paradoxon – 9 matekóra

• Egyszerűek: alap matek

• Meglepőek
• Célközönség: mérnökpalánták
 TITKÁRNŐ-
PARADOXON
(1966)
 A feladat

titkárnői álláshirdetésre sok a jelentkező

nincs idő mindegyiket meghallgatni

Hány jelöltet elég behívni interjúra, hogy a

lehető legjobbat vegye föl a cég?
 Konkrét feladat
10 jelentkező
5 jelöltet már elutasítottunk
megállapodás: a következőt felvesszük,
aki jobb minden korábbinál

Mekkora a valószínűsége, hogy lesz

ilyen?
 DOLLY

Ő a legjobb
Baj lehet: korán döntünk (ál Dolly)
pl. a 7. jobb, mint az első 5, de Dolly –
aki még jobb – csak a 8. lesz
A korai döntést ki kell zárni
 Hányadik Dolly?
1
p ( 6) 
10
5 1
p(7)   itt kezdjük kizárni ál Dollyt
6 10
5 1
p(8)  
7 10
5 1
p(9)  
8 10
5 1
p(10)  
9 10
 összesen

p  p(6)  p(7)  p(8)  p(9)  p(10) 

5 1 1 1 1 1
  (     )  0,373
10 5 6 7 8 9

37% annak a valószínűsége, hogy a felét

elutasítva és a következő legjobbat választva
az összes közül a legjobbra találunk.
 A feladat módosítása és
általánosítása
Ha az első 2 titkárnő elutasítása után döntünk:

2 1 1 1 1 1 1 1 1
p(2)   (        )  36,6%
10 2 3 4 5 6 7 8 9

Ha n jelölt közül az első k elutasítása után döntünk:

k 1 1 1 1
p (k , n )   (   ......   )
n k k 1 n  2 n 1
Hány jelöltet utasítsunk el?

n k p
10 1 28,3 %
10 2 36,6 %
10 3 39,9 %
10 4 39,8 %
10 5 37,3 %
10 7 26,5 %
10 9 10 %
A p(k,10) grafikon
 Van-e maximuma a p(k,n)
függvénynek?
Van (emelt szintű matek):

1
p   37%
e
éspedig
k 1
  37%
n e
esetén.
 A megoldás
100 jelentkező közül az első 37-et kell
elutasítani, majd ezt követően az első
olyat felvenni, aki jobb az első 37-nél

VAGY ha nincs ilyen, akkor

a 100.-at
 Gyakorlati alkalmazhatóság

• Nyilván nem így választunk titkárnőt (nem

hívunk be mindenkit, nem mondunk rögtön
nemet, önéletrajz stb.)

• Matterhorn esete
Házasodási probléma (1984)
A feladat átfogalmazása:
az első valahány kérő után igent mondunk

(magyar szakirodalom: Szindbád-probléma)

Baj: nem tudjuk előre a kérők számát

 Udvarló-idő függvény
Feltételezett görbe esetén:
görbe alatti terület 37 % - ánál kell most is
dönteni
 SIMPSON-
PARADOXON
(1951)
 1. Diszkriminációs probléma
Egy nagyvállalatot diszkriminációval
vádolnak feminista szervezetek, miszerint
kisebb százalékban vettek fel nőt, mint férfit.

Védekezésképpen a cég nyilvánosságra

hozza két áruházuk kimutatását, melyben az
áll, hogy több nőt vettek fel, mint férfit.
 Győr-soproni nők és férfiak

férfiak nők

jelentkező
k
felvettek % jelentkezők felvettek %

Győr 500 200 40% 100 50 50%

Sopron 120 10 8% 100 10 10%

Összes 620 210 34% 200 60 30%

 Mitől paradoxon?
Külön-külön: nők > férfiak („elnőiesedik a szakma”)
Együtt: férfiak > nők (feminista érv)

Mikor léphet föl?

Ha egy csoportot kétféleképpen is felbontunk
(Győr-Sopron, ill. férfiak-nők) két vagy akár több
részre

Leírás: Simpson (1951)

Valóság: Berkeley-egyetem (70-es évek)
női egyenjogúsági kérdés
 Mi az oka?
Most: egyenetlen volt a jelentkezés

Győr:
250 hely, 600 jelentkező
2,4-szeres túljelentkezés
A jelentkezők 17%-a nő

Sopron:
20 hely, 220 jelentkező
11-szeres túljelentkezés
A jelentkezők 45%-a nő: „bátrabbak” voltak a
soproni nők
 2. H1N1-probléma

Nem oltatta be magát Beoltatta magát

összesen nem fertőződött % összesen nem fertőződött %

férfiak 500 200 40% 100 50 50%

nők 120 10 8% 100 10 10%

Összes 620 210 34% 200 60 30%

 Mitől paradoxon?
Nyilván nem reprezentatív a minta:
férfi (500) > nő (120), aki nem oltatta be magát
beoltott (620) > nem beoltott (200)

Férfinak és nőnek egyaránt megéri, de

„embernek” nem! (Orosz Gyula)
 Példagyár

A nem A

összes rész % összes rész %

X n 200 * 100 50 50%

Y 120 10 8% 100 10 10%

Összes n+120 210 ** 200 60 30%

 Mekkora lehet n?

200
  0,5
n
210
 0,3 
120  n

Ahonnan 400 < n < 580 adódik.

 Koordináta-rendszer

Meredekség: felvételi arány

SZÜLETÉSNAP-
PARADOXON
 Alapfeladat:

Hány fős társaság esetén lesz

valószínűbb az, hogy a társaságból két
embernek ugyanazon a napon van a
születésnapja?

Tippelj!
 1. segédfeladat:
Hány fő esetén lesz biztos, hogy lesz két
olyan ember, akinek egy napon van a
születésnapja? (Számoljunk 365 nappal!)

Skatulyaelv alapján nyilván: 366 fő esetén

 2. segédfeladat:
Egyszerűsítsük le a feladatot egy hétre:
Hány fő esetén lesz biztos, hogy a hét
ugyanazon napjára (hétfő, kedd stb.) esik
két ember születésnapja?

Hasonlóan, nyilván: 8 fő esetén

77

3. segédfeladat

Mi a valószínűsége annak, hogy 6 fő közül 2-nek

ugyanarra a napra (a hét ugyanazon napjára) esik
a születésnapja?

Értelmezés: legalább 2-nek

 Megoldás

kedvező eset: összes – rossz

6
összes : 7 (bárki bármelyik nap születhet)

rossz : 7  6  5  4  3  2  1 (mindenki más napon születik)

7 6  7  6  5  4  3  2  1 117649  5040
p ( 6)  6
  96%
7 117649
Táblázat a p(n) függvényhez
7!
n (7  n )!
p (n )  1 
7n
8 1
7 0,99
6 0,96
5 0,85
4 0,65
3 0,39
2 0,14
A p(n) grafikon
 4. segédfeladat
Vissza az eredeti éves feladathoz:
Hány fős társaság esetén lesz 96% a
valószínűsége annak, hogy a társaságból
két embernek ugyanazon a napon van a
születésnapja? (Számoljunk 365 nappal!)
 Összes – rossz

rossz : 365  364  ...  (365  n  1) (mindenki más napon születik)

összes eset : 365 n (bárki bármelyik nap születhet)

365 n  365  364  ...  (365  n  1)

p n

365
365!
365  364  ...  (365  n  1) (365  n )!
1 n
 1 n
 96%
365 365
 Ábrázolás helyett táblázat

365!
(365  n )!
p (n )  1  n
bonyolult
365
 Próbálgatás
365!
n p  1
(365  n )!
365 n
100 0,9999997
65 0,998
57 0,99
48 0,96
40 0,89
37 0,85
25 0,57
23 0,51
 Megoldás
éves feladat:
48 fő esetén lesz 96 % a valószínűsége
annak, hogy ketten ugyanazon a napon
születtek

hetes feladat:
6 fő esetén lesz 96 % ez a valószínűség
A p(n) grafikon
 Mitől paradoxon?
Nagy n-re: p(n) közelítőleg konstans
• p = 100%: n = 366 esetén
• p = 99%: n = 57 esetén (84%-kal kisebb!)

Kis n-re: p(n) függvény nagyon meredek

• Az eredeti feladat (p > 50%) megoldása is
meglepő: 23 fő (ellenőrizhető egy
osztályban vagy egy konferencián)
 VÁLASZTÁSI
PARADOXONOK
 1. Családi kirándulás

Az apának van kedve kirándulni, de ideje

nincs, a gyereknek fordítva, az anyának
kedve és ideje is van.

Hogyan döntsenek „demokratikusan”?

 Kiértékelés
kedv idő kirándulás

anya igen igen igen

apa igen nem nem

gyerek nem igen nem

igen
együtt igen igen vagy
nem?
 Bíró-paradoxon

• kollektív döntések meghozatala esetén

• probléma: mi szerint összegezzünk?

– premisszák (kedv, idő)
– konklúziók (voks)
 2. Elnökválasztás
3 jelölt (A, B, C) közül választunk
7 szavazó
4 ABC, 3 BCA szavazat
Kérdés: lehetséges-e, hogy bizonyos pontozásnál
• A nyer,
• B nyer,
• C nyer,
• A és B holtversenyben nyer?
 Megoldás

1. hely 2. hely 3. hely A B C

A nyer 10 pont 3 pont 2 pont 46 42 17

B nyer 10 pont 5 pont 2 pont 46 50 23

C nyer nem lehetséges

A és B 10 pont 4 pont 2 pont 46 46 20

 Mitől paradoxon?

• majdnem tetszőleges sorrend előállítható

• utólag befolyásolhatjuk a választás
eredményét, ha nem tisztázzuk előre a
pontozást
• megnyugtató: C nem nyerhet
 3. Osztálytitkár

3 jelölt (A, B, C) közül választanak

30 szavazó
10 ABC, 10 BCA, 10 CAB szavazat
Kérdés: hogyan összegezzünk?
 Többségi szavazás
A>B B>C C>A

10 ABC igen igen nem

10 BCA nem igen igen

10 CAB igen nem igen

Többségi szavazat igen igen igen

 Condorcet-paradoxon

• Körbeverési jelenség: kő-papír-olló

• Nem tranzitív: A > B, B > C, de C > A!
• Pontrendszer: mindenkinek ugyanannyi
pontja lenne
MONTY HALL-
PARADOXON
(1975)
Mit rejt a három ajtó?
 A tévés játék megfogalmazása

1. Van három ajtó, kettő mögött kecske van, egy

mögött a főnyeremény: egy autó
2. A játékos választ egyet a három ajtó közül
3. A műsorvezető még mielőtt azt kinyitná, kinyit
egy másik ajtót, amely mögött kecske van
4. Megkérdezi a játékost: akar-e változtatni első
választásán, és egy másik ajtót választani?
 Kérdés
Érdemes-e változtatni az eredeti
választáson?

Paradoxonnak tűnik:
1. Nem befolyásolhatja az eredményt, ha
változtatok (előtte is, utána is 1/3 a
valószínűség)
2. Most 1/2, előtte 1/3 volt a valószínűség
 Az 1. ajtót választjuk
nem
1. ajtó 2. ajtó 3. ajtó váltunk
váltunk

K K A nyerünk vesztünk

K A K nyerünk vesztünk

A K K
vesztünk nyerünk
A K K
nyerési valószínűség 2/3 1/3
 Megoldás

• Érdemes tehát változtatni:

– 2/3 valószínűséggel nyerünk

• Egyszerűbben: Hogyan nyerhetünk?

– Ha nem váltunk: el kell találni az autót (1/3)
– Ha váltunk: valamelyik kecskét kell eltalálni (2/3)
 A feladat módosítása

…
100 ajtó van, Monty kinyit 98-at

Nyilván most is érdemes váltani (99/100)

 2 játékos, 3 ajtó
• Mindkettő választ egy-egy (különböző)
ajtót (mondjuk egymás után)
• Az, amelyik kecskét választott, kiesik (ha
mindkettő kecskét választott, a
játékvezető tetszőlegesen dönt, ki esik ki)
• A kecskés ajtót Monty kinyitja
• Érdemes-e váltania a bennmaradt
játékosnak?
 Az első 2 ajtóra tippelünk
A B Ha a bennmaradó
1. ajtó 2. ajtó 3. ajtó vált nem vált
K K A
nyer veszít
K K A

K A K veszít nyer

A K K veszít nyer

nyerési valószínűség 1/3 2/3

 Megoldás
• Nem érdemes váltani
– Így nyerünk 2/3 valószínűséggel

• Egyszerűbben:
1. Most mindkét játékosnak kecskére kell
tippelnie, hogy a váltás megérje: 1/3
2. A vegyes tipp esélye 2/3
 Forrás
• Drösser, Christoph: Csábító számok (Athenaeum, 2009)

• Ferguson, Thomas S.: Who Solved the Secretary

Problem? (Statistical Science, 1989. Vol. 4. No. 3.)

• Orosz Gyula: Valószínűség-számítási érdekességek

(Fazekas Mihály Gimnázium honlapja, Matematika
portál)

• Székely J. Gábor: Paradoxonok a véletlen

matematikájában (Typotex, 2004)

• Wikipedia-szócikkek (Monty Hall, Simpson)

 Dolgozat és prezentáció

www.phbences.hu oktatás oldal, matematika

Használják egészséggel, közkincs!

 További jó
konferenciát és
szép napot!