ÁBRÁZOLÓ

GEOMETRIA

(MŰSZAKI ÁBRÁZOLÁS)
Készítette:Gubis
Készítette: GubisKatalin
Katalinmérnök-tanár
mérnök-tanár
A PROGRAM HASZNÁLATA A jelek csak vetítés
funkcióban működnek!
A diák kattintásra követik egymást.

A diákon az ábrák, vonalak és szövegek egy része kattintásra,

más részük folyamatosan jelenik meg.
Mielőtt újabbat kattintasz várj egy kicsit!

Erre kattintva visszatérhetsz egy olyan diára ahol a korábban tanultakat

átismételheted, mert ez segíthet a bonyolultabb szerkesztéseknél.

emlékeztető dia
„Ugrás” a feladatokra
Ide csak akkor kattints,
„Ugrás” a tartalomjegyzékre ha egy „emlékeztető dia”
(onnan juthatsz a fejezetek elejére, feliratról jutottál ide és
ha a sárga címre kattintasz). vissza akarsz térni oda !!!
(egyébként nincs értelme ennek
a jelnek)
Ha „ugrással” jutottál egy diára,
erre kattintva térhetsz vissza. vissza az eredeti
diára
vissza

T F
 Alapszerkesztések ( 5. - 19. dia)
Tartalom Síkidomok és görbék szerkesztése (20. - 34. dia)

Térgeometria (35. - 49. dia)

Ábrázolási módok (50. - 53. dia)
Vetületi ábrázolás (54. - 66. dia)
Egyenesek ábrázolása (67. – 113. dia)
Síkidomok ábrázolása (114. – 133. dia)
Testek ábrázolása (134. – 168. dia)
Transzformáció (169. – 199. dia)
Nyompont, nyomvonal szerkesztése (200. – 237. dia)
Sík és egyenes döféspontja (238. – 253. dia)
Test és egyenes döféspontjai (254. – 269. dia)
Síkok metszésvonala (270. – 293. dia)
Test és sík metszete (294. – 312. dia)
Áthatások (313. – 327. dia)
Fedélidom szerkesztés ( 328. - 338. dia)
Valódi méretek szerkesztése (339. - 360. dia)
Testek felszínének kiterítése (361. - 372. dia)
Axonometria (373. - 384. dia)
Perspektíva (385. - 399. dia)
Műszaki rajz alapismeretek (400. – 405. dia)

Tesztek (406. - 435. dia)

vissza
A rajz a műszaki szakemberek
kommunikációs eszköze.
Ugye nem akarsz süket-néma lenni a szakmában?
Akkor munkára fel!
Nagyon szép és hasznos tudománnyal ismerkedhetsz meg!
Az alapjait már ismered az általános iskolából.
Nézzük mik is ezek?
ALAPSZERKESZTÉ
SEK

T
 Merőlegesek szerkesztése
r1: tetszőleges

r2 r2 > r 1 Merőleges szerkesztése egyenes

adott pontjába
P a
r1 r1
r > AB/2
r2

r
r
A B

…Thalész tétele alapján

r
vissza az eredeti
r

diára
r: tetszőleges

a Szakaszfelező merőleges
P T F szerkesztése
 r > „P-a” távolságánál
Merőleges szerkesztése
P egyenesen kívüli
adott ponton keresztül

es
r

leg
r

erő
őm
a

lez
zfe
kas
s za
P

O
e
b
e: tetszőleges irányú

…Thalész tétele alapján

T F
 Szögek
Szögek másolása

r: tetszőleges

r
r

r1
r1

 

Szögek felezése vissza az eredeti

diára

/2
r

r: tetszőleges
/2

T F
 r: tetszőleges
60°
r r
szögfelező

r
 = 60°  = 30°

szögfelező Speciális szögek szögfelező

szerkesztése
r

r
r

szögfelező

60° 60°
120° 120°

r
T F  = 90°  = 45°
Két adott ponton átmenő és
adott sugarú
Körök szerkesztése
kör szerkesztése

B C es
g
rőle
e
A m
r s za l ező
r kas f e
zfel
ező asz
mer k
ől eg e s za
s
O
O

ges
merőle
A

zfelező
B

Három ponton átmenő

(háromszög köré írható) kör szakas
emlékeztető dia
szerkesztése
T F
 Háromszögbe írható
kör szerkesztése
B
/
2

/ 2 C

/2

emlékeztető dia

A
T F
 merőleges szerkesztése az
egyenes adott „A” pontjába
Érintő szerkesztése a körön lévő
adott pontba

A
r
O

szakaszfelező merőleges
szerkesztése

érintő pont

Érintők
r

szerkesztése
Thalész kör
középpontja
O P

/2
OP
Érintők szerkesztése a körön
kívül adott pontból

T F
vissza az eredeti
diára érintő pont
 Különböző sugarú köröket
érintő egyenesek szerkesztése

r3
e1'|| e1 ' O1
e1
r1

e1

e2

O2 r2 r3 = r1 - r2
r1
e 2' r2

T F e2'|| e2 r3
emlékeztető dia
 Külső érintő kör
Egymást érintő körök

O2
r2

A
r1 Belső érintő kör
O1
r2

r1
O1
O2
A r2
Az adott pontba szerkesztett érintő
mindkét körnek érintője!
A középpontokat összekötő
egyenesre merőleges az érintő.
r2

T F
 Egy szakasz folytonos
Aranymetszés
arány szerinti felosztása
O

a:b = b:c
r = a/2
- a B pontba merőlegest állítunk

/2
- összekötjük az A és O pontokat

r=a
- a „b” szakaszt rákörözzük az
„a” szakaszra

B
E
b c

b
a
A

IDEÁLIS, ESZTÉTIKUS ARÁNY az ARANYMETSZÉS T F

 Szakasz egyenlő részekre osztása
pl. 6 egyenlő részre
A
1
GRADUÁLÁS
2 B
3
A segédegyenes tetszőleges irányú
A segédegyenesre mért 4
és bármelyik pontból húzható!
szakaszok tetszőleges
(de azonos) nagyságúak! 5

6
7
6 Szakasz adott arányú részekre
5
4 osztása
3
2
1
A
2

5 pl. 2/5 arányú osztás

Számuk az egyenes
osztásszámának felel meg

B
T F
 Szakaszon lévő pont helyének
A meghatározása
6,3
C
3,7
B

10
eg
C pont helye:

ys
ég
„A” ponttól 6,3
egységnyire
6
A segédegyenesre 10
egységet mérünk! 7
3
g
gy s é
10 e

T F A segédegyenes tetszőleges irányú és

bármelyik pontból húzható!
 Pont elhelyezése szakaszon, az
A segédegyenesre 10 egyik végponttól megadott
egységet mérünk!
távolságra
7
6
A segédegyenesre 10
egységet mérünk!
10
eg y
s ég További osztás a
törtrész helyének
meghatározásához!
5
4,65?
4

C4,65 pl. C pont helye „B”-től

4,65 egység
A
A segédegyenes tetszőleges irányú,
célszerű a feladatban megadott pontból húzni T F
Feladatok:
1. Szerkessz 8,6 cm-es szakaszra felező merőlegest!

2. Egy 3,5 cm sugarú kör középpontjától 8,6 cm-re vegyél fel egy pontot és
szerkessz ebből a pontból érintőket.

3. Szerkessz derékszögű háromszögbe és köré írható köröket!

4. Szerkessz egy 5 cm sugarú kör középpontjától tetszőleges irányban 9

cm-re lévő 4 cm átmérőjű kört, majd szerkeszd meg a két kör közös
külső érintőit!

5. Egy 11,8 cm hosszúságú szakaszt ossz fel 7 egyenlő részre!

6. A és B pontok távolsága 9,4 cm. Helyezz el a szakaszon B ponttól 3,8

egységnyire egy C pontot!

7. A és B pontok távolsága 8,3 cm. Oszd fel a szakaszt 2:4 arányú két
kisebb szakaszra!
T
8. A és B pontok távolsága 10,5 cm. Oszd fel a szakaszt két részre ideális
vissza
arányban!
 Síkidomok
és speciális görbék
szerkesztése

T
Háromszögek szerkesztése
Adott:
a a.) három oldal
b
c b.) két oldal és a közbezárt szög
c.) egy oldal és a két rajta lévő szög

a.)
b

a
b

c 
a
b.)
a
 

c.) szögmásolás b
szögmásolás

 
szögmásolás a T F
 Egyenlő oldalú háromszög
Szabályos háromszögek
szerkesztése Adott: egy oldal hossza

Egyenlő szárú háromszög 60°

Adott: a.) két különböző

a
a
oldal hossza
vagy
b.) az alap hossza 60°
60°
és a magasság
a

Pithagoraszi derékszögű
b

háromszög
b

Adott: egy tetszőleges

egység
felező merőleges

1
5
a 3
m

a 4
T F
 Szabályos négyszög Szabályos hatszög
szakaszfelező merőleges
szerkesztése r

„r” a hatszög

r
oldala

r
Szabályos
sokszögek
szerkesztése
Szabályos Egyenlő oldalú
nyolcszög háromszög

r
szögfelező
hatszög
szerkesztés

szakaszfelező
merőleges szerkesztése
szakasz-vagy szögfelezés
T F
 C
Szabályos ötszög

sz
s
szakaszfelező

lho
merőleges szerkesztése
a
old
Szabályos hétszög
A
A B
C' O F

O
CC‘ az ötszög
oldalhossza

r=
OB
G oldalhossz
E F
GF vagy GE a
hétszög
oldalhossza
T F B
1. Az AZ szakasz egyenlő
részekre osztása
2. AZ hosszúságú, egyenlő
oldalú  szerkesztése
Tetszőleges oldalszámú
szabályos sokszög
A
Közelítéses szerkesztés

1
3. „S” pont összekötése a I B

2
2. osztással, az AZ

3
szakaszon

4
2
AB a sokszög

5
oldalhossza

6
7
H C

8
S

9
G D
T F
pl. kilencszög
szerkesztése A segédegyenest annyi
részre osztjuk, ahány
F E szögű sokszöget akarunk
Z szerkeszteni!
 Azon pontok összessége melyeknek a fókuszpontoktól (F1, F2)
Ellipszis mért távolságának (r1 , r2 ) összege mindig egyenlő.
Ezen összegek értéke a nagytengely hossza (a).

r4
r5
r3

r6
F1 nagytengely F2

a/2

kistengely
r1 = r2=
a/2

a (nagytengely)

r3 + r4 = a r1 + r2 = a r5 + r6 = a

T F
 nagy kör:
Ellipszis szerkesztése r1: nagytengely/2

kis kör:
r2: kistengely/2

tetszőleges irányú és számú,

a körök középpontján átmenő
egyenesek rajzolása T F
 D
Kosárgörbe szerkesztése
r1 = OB
A szakaszfelező kimetszi az r2
O1 és O2 pontokat melyek C
r2 = CD
r3 és r4 sugarú körök
középpontjai.

az ív magassága
F E

tetszőleges,
vagy megadott,

r1
arányos méretek

r3
az ív szélessége
A B
O O1

ő
e le z
es fe
leg sz
rő aka
Az r3 és r4 sugarú körök E pontban
me sz r4
FB
érintkeznek.
A két körív együttese alkotja a
kosárgörbe ¼ ívét!
r3 = O1 B
O2

r4 = O2 C
T F
Szegmens ív szerkesztése
C

tetszőleges, vagy
megadott magasság,
de kisebb mint AB/2

r
szakaszfelező
A B

merőleges
O
nyílásköz

r=OC

Félkörnél kisebb magasságú boltív T F

tetszőleges,
Hattyúnyak 1. AB szakasz felcsúsztatása
megfelelő magasságba
vagy megadott szerkesztése
magasság
2. Szögfelező szerkesztése
sz
ög

3. Az „A” pontból húzott

fe
lez

E vízszintes egyenes kimetszi

ő

O1-et a szögfelezőn

r1 4. A „B” pontból húzott

vízszintes egyenesre felmérjük
ő
ez
O1 el r2 AO1-et.
zf

A
as
ak
sz

AO1 = r1 5. Az O1Z szakaszfelező

merőlegese kimetszi a „B”-ből
O2 B húzott vízszintes egyenesen az
Z AO1 O2-t.

BO2 = r2 Az O1O2 pontokat összekötő

egyenesen lesz a két különböző
nyílásköz sugarú kör érintőpontja. E

Boltívek alakja, ha a támaszok nem egyforma magasan vannak. T F

 O2 C O2
Szamárhátív
r2 r2 szerkesztése

E E A magasság tetszőleges, de
nagyobb mint AB

AB = r1
szakaszfelező

AC és BC szakaszok kimetszik
az íveken az érintőpontokat

r1 AE és BE egyenesek kimetszik
r1 az O2 pontokat

A B
O1 O1 CO2 = r2

nyílásköz Keleties boltív

T F
 Háromszög
Síkidomok másolása
(három szakasz másolásával)
C
C1

BC
AC
A

B gye nes B1
féle
Háromszög
(két szög és egy szakasz A1 AB
másolásával) C1
C


A  1
B1
 1
B
T F A1 AB
 Síkidomok másolása Sokszög
(háromszögekre osztással,
szakaszok másolásával)

F
E1
EF DE
E F1
D1
A

AE
AF
AD

CD
D
A1
AC
C1

C AB
BC
B
T F B1
Feladatok:
1. Adott egy 4,5 cm-es szakasz, egy 30°-os és egy105°-os
szög. Szerkessz háromszöget a megadott méretekkel!
Szögmérőt ne használj!

2. Szerkessz 4,5 cm sugarú körbe szabályos ötszöget!

3. Szerkessz egy 5,5 cm sugarú körbe szabályos hétszöget!

4. Szerkessz szabályos 11 szöget egy 9 cm átmérőjű körbe!

5. A nagytengelye 10 cm, kistengelye 6 cm méretű

ellipszisnek szerkeszd meg a fókuszpotjait, majd
néhány ellipszis pontot a fókuszpontokból kiindulva.
6. Szerkessz 9 és 6,5 cm tengelyméretű ellipszist két kör
segítségével!
7. Szerkessz 10,8 cm ívszélességű és 4,7 cm ívmagasságú
kosárgörbét! T
8. Szerkessz 7,4 cm nyílásközű és 8,9 cm magasságú vissza
szamárhátívet!
Térgeometria

T
 Vonal
Pont (egyenes, görbe,
A félegyenes, szakasz)
C a A
B

Sík A B

c
síkidom b

 B

a C

TÉRELEMEK
test
T F
Egyenes
két egymásra nem illeszkedő pont (és
csak két pont) meghatároz egy egyenest
és egyetlen egyenest határoz meg!

C A

B
F

D TÉRELEMEK
származtatása
E

T F
 TÉRELEMEK
SÍK meghatározói származtatása
 három egymásra nem illeszkedő pont
 egy egyenes és egy rá nem illeszkedő pont
 két párhuzamos egyenes
 két metsző egyenes Sem több, sem kevesebb
feltétel nem alkot
 egy-egy síkot alkotnak egyetlen síkot!!!

A
b
c a
vissza az eredeti
diára

B C

T F
KÖLCSÖNÖS HELYZETEK T F
Példák
A
Fogalmak Jelölésük
A C
C
Illeszkedő:

B B
a a
Nem illeszkedő:
b

Párhuzamos: ║ b║ 

a
Metsző:
a 


Kitérő: a b
a b
AZONOS TÉRELEMEK KÖLCSÖNÖS HELYZETE
a
B b a
B A
A

Pont és pont: b
Egyenes és
B egyenes:
C C B a

f b b║ a

c d
f g
M
c dM
g

T F
AZONOS TÉRELEMEK KÖLCSÖNÖS HELYZETE

 ║ 
Sík és sík


m



 



   m
T F
 KÜLÖNBÖZŐ TÉRELEMEK
KÖLCSÖNÖS HELYZETE
Pont és egyenes: Egyenes és sík:
a
a 
B B a
a 

C
d
C d

a b║ 
b

D C

C 
B

  D
a
Pont és sík: B  T F
Nevezetes térelemek:
Jelölések:

Metszéspont: két metsző egyenes közös pontja M

Döféspont: egy sík és az azt metsző egyenes közös pontja D

Nyompont: képsík és az azt metsző egyenes közös pontja N

Metszésvonal: két egymást metsző sík közös vonala m

Nyomvonal: képsík és az azt metsző sík közös vonala n

Vetítő egyenes: egy pontot a képsíkra vetítő vonal v1 ; 2 …

Vetítő sík: egy egyenest a képsíkra vetítő sík V1 ; 2 …

T F
TESTEK SZÁRMAZTATÁSA

T
 Hasáb függőleges vagy ferde egyenes
mozgatása vezérsokszög mentén
fedőlap
fedőlap
alkotók

oldalél
Egyenes hasáb

s áb
e ha
Ferd
vezérsokszög,
SÍKLAPÚ TESTEK alaplap
T F
 Gúla Csonkagúla
főcsúcs
a magasságvonalat metsző
ferde egyenes mozgatása
vezérsokszög mentén alkotók fedőlap

oldalél

vezérsokszög,
alaplap T F
 FORGÁSTESTEK

T F
leíróegyenes

s
y ene
óeg
leír

Henger Kúp Csonka kúp

tengellyel párhuzamos egyenes tengelyt metsző egyenes
forgatása paralelkör mentén forgatása kör mentén
 Gömb

leírókör forgatása
saját tengelye mentén

leírókör

T F
Feladatok:
1. Rajzold le és szabványosan jelöld az
alaptérelemeket, határozd meg az egyenes
létrejöttét!
2. Határozd meg és rajzold le a sík
létrejöttét!
3. Szabvány jelölésekkel írd le és rajzold le
az azonos térelemek lehetséges kölcsönös
viszonyait!
4. Szabvány jelölésekkel írd le és rajzold le a
különböző térelemek lehetséges kölcsönös
viszonyait!
5. Nevezd meg és jelöld a nevezetes pontokat!
6. Nevezd meg és jelöld a nevezetes egyeneseket!
7. Rajzolj egyenes hasábot és nevezd meg a
részeit.
T
vissza
8. Rajzolj csonkakúpot és nevezd meg a részeit!
 Ábrázolási módok
 Vetületi ábrázolás
 Axonometrikus ábrázolás
 Perspektivikus ábrázolás

T
Vetületi ábrázolás
K2 ELÖLNÉZET OLDALNÉZET K3

X1,2 X1,3

pl. TÉGLATEST
K1
FELÜLNÉZET három vetülete
T
Axonometrikus
ábrázolás Z

pl. KOCKA
axonometrikus
képe

90°
135° X
135°

Y T
Perspektivikus
ábrázolás pl. TÉGLATEST
perspektivikus képe

Horizontvonal

T
 Vetületi
ábrázolás

T
 A térelem képe felülnézetben egy vízszintes
Egy képsíkos képsíkra vetül.
ábrázolás Ebben az ábrázolási módban a magasság nem
ábrázolható!
A vízszintes képsíktól mért távolságot számmal
P
kell megadni. (pl. térképek)

vetítősugár
pl. 3,25 B

P3,25

Képsík A

B3.97
MÉRŐSZÁMOS
A2,16
ÁBRÁZOLÁS
Képsík

T F
 MONGE-FÉLE, kétképsíkos rendszer

Térnegyedek +K2

II. térnegyed
- K1

I. Térnegyed
X1,2 Mi az
tengely I. térnegyedben
dolgozunk!

III. térnegyed
+K1

IV. térnegyed
vissza az eredeti
- K2
diára
T F
Kiterített képsíkrendszer
K2

K1 Ŀ K2 K2 függőleges „második” képsík

ELÖLNÉZET
!
X1,2
tengely

K1 vízszintes „első” képsík

K1

FELÜLNÉZET
T F K1
!
Ábrázolás a kiterített képsíkrendszerben
K2
A vetítősugarak a P" (a pont második képe)
képsíkokkal
párhuzamosak, P (pont a térben)
azaz függőlegesek
és vízszintesek!

X1,2

P' (a pont első képe)

P'(a pont első képe)

K1

T F K1
 K2 K3

kiterített képsíkrendszer

K3

ELÖLNÉZET BAL OLDALI NÉZET

X1,2 X1,3

K1 Ŀ K2 Ŀ K3
K1

Három képsíkos
3
1,
X

K1 FELÜLNÉZET
T F rendszer
 ALULNÉZET
A teljes
képsíkrendszer

ELÖLNÉZET

BA
NÉZET LNÉ
B ZE
JOB T

T
ÉZE
LN
TU
HÁ
FELÜLNÉZET

T F
Párhuzamos Vetítési módszerek
vetítések K2
Ferde vetítés

vetítési irány

T F

K1

vetítési irány

ve
tít é
si
irá
ny
,2
X1 Merőleges vetítés
 K2 Középpontos
vetítés

nézőpont

helye tetszőleges

K1
,2
X1
T F
 Speciális egyenesek Vetítősugarak és vetítősíkok
és síkok megnevezései K2
a képsíkrendszerben
második vetítősík (V2)

V2 Ŀ K2
v2 Ŀ K2 második vetítősugár (v2)
K3

v1 Ŀ K1 első vetítősugár (v1)

X1,2

első vetítősík (V1)

V1 Ŀ K1 v3 Ŀ K3
harmadik vetítősugár (v3)
K1 ,3
X1 harmadik vetítősík (V3)
A vetítősugarak és a vetítősíkok MERŐLEGESEK
arra a képsíkra, mely a nevükben benne van!
V3 Ŀ K3 T F
 Speciális síkok Profilsíkok
megnevezései a
képsíkrendszerben K2

A profilsíkok speciális
vetítősíkok, mert nem csak egy,
hanem két képsíkra merőlegesek.
Természetesen a harmadik
képsíkkal párhuzamosak!
K3
β
α Ŀ K1 és K3
X1,2 γ
β Ŀ K1 és K2

γ Ŀ K2 és K3
α
K1
T F
3
1,
X
 TÉRELEMEK ÁBRÁZOLÁSA HÁROM KÉPSÍKON
K3
BAL OLDALI NÉZET
Pont
T P"' vetület
ZE
a pont
NÉ

harmadik képe
ÖL
EL

P
P"
vetület X1,3
K2 a pont
második
képe kiterített képsíkrendszer
P'
vetület
a pont első
képe
FELÜLNÉZET
K1

T F
1,2

Merőleges vetítés
X
K2 K3
ELÖLNÉZET BAL OLDALI NÉZET
P" P"'

X1,2 X1,3

P'
A pontnak minden képe pont!
K1 FELÜLNÉZET

T F
a K2 –n B látszik,
mert a K1-en az A és B
BAL OLDALI NÉZET K3
van elöl fedőpontok a K1 -n
és a és a K3-n a K3-n a D

T
D"' B és C
ZE
az van jobbra! A"' látszik, mert
NÉ a K1–n és a fedőpontok a K2 -n
ÖL

C"' K2–n az van

EL

A B"' A és D
balra!
A"
K2 fedőpontok a K3 -n
C X1,3
D" C"
B" B
D
a K1–n az A
C' B' látszik, mert
A' a K -n és a
2
K3–n az van
D' felül! Fedőpontok
FELÜLNÉZET K1

Ezek az ismeretek a későbbi szerkesztéseknél,

1,2
X

a láthatóságok eldöntésében nagyon fontosak lesznek!!!!

T F
 ELÖLNÉZET BAL OLDALI NÉZET K3
láthatóság a K3 –n
(a bal oldali látszik!)
D" A" A"' D"'
láthatóság a K1 –n a D látszik
K2 B" (a felső látszik!) B"'
C" C"'
a B látszik

X1,2 X1,3

C' Fedőpontok
K1 láthatóság a K2 –n
(az első látszik!)

B'
az A látszik B és C
D' A' fedőpontok elölnézetben
láthatóság a K3 –n
(a bal oldali látszik!) FELÜLNÉZET
A és D
fedőpontok bal oldali nézetben
A és B
fedőpontok felülnézetben
T F
vissza az eredeti
diára
 b: párhuzamos a: párhuzamos
Egyenesek K1-el és K3-al, K1-el és K2-vel,
merőleges K2-re merőleges K3-ra
c: párhuzamos
K2-vel és K3-al,
merőleges K1-re K3
BAL OLDALI NÉZET

b
K2 c
a X1,3
ET
ÉZ
LN

FELÜLNÉZET Két képük valódi

Ö

nagyságú szakasz,
EL

K1 egy képük pont!

Két képsíkkal párhuzamos,

T F
1,2
X

egy képsíkra merőleges egyenesek, azaz vetítőegyenesek!

 K2 K3
c'' c"'
b Ŀ K2
b" b"'
a Ŀ K3
a'' a"'

X1,2 X1,3

c'
T F
c Ŀ K1
Az egyenest két pontja
b' határozza meg.
Bármely két pontja
a' vetíthető!
(a szerkesztéseknél az
K1 ábrázolt „egyenes darabok”
két vége lesz vetítve)

Az egyenesek képe legtöbbször egyenes. Akkor pont, ha merőleges az adott képsíkra!

Akkor valódi nagyságú, ha párhuzamos az adott képsíkkal!
 Egyenesek c: párhuzamos K -al
3 a: párhuzamos K -el1

b: párhuzamos K -vel
2
K3
BAL OLDALI NÉZET

ET
ÉZ
LN
Ö

c
EL

K2

b X1,3

FELÜLNÉZET K1 T F
1,2
X

Egy képük mindig valódi nagyságú,

Egy képsíkkal párhuzamos egyenesek a másik két kép mindig rövidebb szakasz!
 K2 K3
b" b"'
c"'
c''

a'' a"'

X1,2 X1,3

b' a ║? K1
K2
K3

a' c' b ║? K1
K2
K1 K3

c ║? K1
Az egy képsíkkal párhuzamos egyenesek képe mindig K2
azon a képsíkon ferde amelyikkel párhuzamos!!! K3
 Egyenesek c: illeszkedik K3-ra a: illeszkedik K -re
1

b: illeszkedik K2-re
BAL OLDALI NÉZET K3

ET
ÉZ
LN
b"'
Ö

c = c'
EL

"
b"

K2 c"
b=

c' X1,3
a'"
b'
'
a" a=a

FELÜLNÉZET K1 T F
1,2
X

Egyik képük maga az egyenes,

Képsíkra illeszkedő egyenesek a másik két kép a tengelyeken van rajta!
 K2 K3

b"
c"'
c'' b"'

X1,2 a'' a"' X1,3

b' c' a ?
K1 K2 K3

a' b ?
K1 K2 K3
K1

c ?
Ha az egyenes illeszkedik egy képsíkra, K1 K2 K3
akkor másik két képe a tengelyeken van!!!
Egyenes
K3
BAL OLDALI NÉZET

ET
ÉZ a"'
LN
Ö
EL

K2 a"
a
X1,3

a'
FELÜLNÉZET
K1
1,2
X

harmadik vetítősugár (v3) helyzetű egyenes

ha a || K1 és K2 akkor  Ŀ K3 T F
 K2 K3
ELÖLNÉZET BAL OLDALI NÉZET

a" a"'

X1,2 X1,3

FELÜLNÉZET
T F
a'
K1 harmadik vetítősugár (v3)

ha a || K1 és K2 akkor Ŀ K3
 Egyenes
K3
BAL OLDALI NÉZET

ET
ÉZ b"'
LN
Ö
EL

K2 b" b
X1,3

b' T F
FELÜLNÉZET
K1
1,2
X

második vetítősugár (v2) helyzetű egyenes

ha b || K1 és K3 akkor Ŀ K2
 K2 ELÖLNÉZET BAL OLDALI NÉZET K3

b" b"'

X1,2 X1,3

b'

FELÜLNÉZET

K1 második vetítősugár (v2)

ha b || K1 és K3 akkor Ŀ K2 T F
 Egyenes
BAL OLDALI NÉZET K3

c"'

K2 c" c
X1,3
ET

c'
ÉZ
LN
Ö

FELÜLNÉZET
EL

K1
1,2
X

első vetítősugár (v1) helyzetű egyenes

ha c || K2 és K3 akkor Ŀ K1 T F
 K2 c" c"' K3

ELÖLNÉZET BAL OLDALI NÉZET

X1,2 X1,3

c'
T F
FELÜLNÉZET
első vetítősugár (v1)
K1

ha c || K2 és K3 akkor Ŀ K1
 ha a || K1 akkor  2. és 3. képe vízszintes, mert az a vízszintes

K3
Egyenes
a || K1
(csak K1)
a"'
első főegyenes
( f1 )
a" a helyzetű egyenes
X1,3
K2

T F
a'

K1
1,2
X
 K2 K3

a" a"'
T F
X1,2 X1,3

a'
első főegyenes (f1)
A későbbiekben nagy szükség
lesz ismeretére!!!
vissza az eredeti
K1 diára

ha a || K1 akkor  2. és 3. képe vízszintes,

mert az a vízszintes egyenes
 K3 Egyenes

a"'
a || K2

második
a" a X1,3 főegyenes
K2
( f2 )
helyzetű egyenes

a'

K1
1,2
X

T F
 K2 K3
ELÖLNÉZET BAL OLDALI NÉZET
a"
a"'

X1,2 X1,3

a'
második főegyenes (f2)

FELÜLNÉZET

K1
a || K2
T F
 K3 Egyenes

a"'

a || K3

X1,3
K2 a"
a
T F
a'

K1
1,2

Profilegyenes: első és második vetítősíkja

X

egy síkba, a profilsíkba esik

 K2 ELÖLNÉZET K3
BAL OLDALI NÉZET

a"'
a"

X1,2 X1,3

a'
profilegyenes T F
FELÜLNÉZET
vissza az eredeti
diára
K1

a || K3
 K3

a"'
Egyenes

a" a
X1,3
K2

a'

K1
1,2

Általános helyzetű
X

egyenes T F
 K2 ELÖLNÉZET BAL OLDALI NÉZET

a" a"' K3

X1,2 X1,3

a'
T F
K1 FELÜLNÉZET
Általános helyzetű
egyenes
 Az egyenes párhuzamos két képsíkkal (vetítősugarak)!
(A harmadikra merőleges ott egy pont a képe!!!!!!!!)
K2 K3 K2 K3 K2 K3

K1 K1 K1

ÖSSZEFOGLALÁS
Minden további ismeret a most következő néhány ábrára épül, ha ezt
tudod, mindent tudni fogsz, a többi már gyerekjáték lesz!

K2 K3 K2 K3 K2 K3

K1 K1
K1

Az egyenes csak az egyik képsíkkal párhuzamos

(Azon a képsíkon ferde a képe amelyikkel párhuzamos!!!!!!!!) T F
 Általános helyzetű egyenesek!
(Minden képük ferde!!!!!!!!)

K2 K3 K2 K3

K1 K1

feszített helyzetű egyenesek dőlt helyzetű egyenesek

K2 K3 K2 K3

K1 K1

T F
 JÓL JEGYEZD MEG!
- Ha egy egyenes párhuzamos egy képsíkkal, K2 K3
akkor azon a képsíkon valódi méretben
látszik!!!!!!
(Ez melyikkel párhuzamos?)
K1
K2 K3
- Ha egy egyenes hegyesszöget zár be egy
képsíkkal, akkor azon a képsíkon a vetülete
rövidebb, mint az eredeti mérete!

K1 (Ez melyikkel zár be hegyesszöget?)

- Ha egy egyenes derékszöget zár be egy képsíkkal, K2 K3

azaz merőleges rá, akkor azon a képsíkon egy pont a
képe, egy alacsonyabb rendű térelem!

(Ez melyikre merőleges?)

K1
T F
Feladatok:
1. Mit nevezünk mérőszámos ábrázolásnak (rajzolj is)?

2. Rajzold le a kiterített teljes képsíkrendszert, nevezd meg a

vetületek nevét!

3. Jellemezd a párhuzamos vetítési módszereket! Használd a

szakkifejezéseket!

4. Határozd meg a profilsík fogalmát!

5. Ábrázolj három képsíkon vetítőegyeneseket (vetítősugarakat)!

6. Ábrázolj kétképsíkos térbeli ábrán egy első vetítősíkot!

7. Ábrázolj egy 5 cm hosszúságú szakaszt három képsíkon, mely

csak az első képsíkkal párhuzamos! Mi a neve az egyenesnek?

8. Ábrázolj egy 6,5 cm hosszúságú szakaszt három képsíkon,

mely párhuzamos az első és a második képsíkkal!

9. Fogalmazd meg az egyenesek vetületeinek jellemzőit egy és

két képsíkkal párhuzamos helyzetek esetén! T
10. Fogalmazd meg a jellemzőit az általános helyzetű egyenesek vissza
vetületi ábráinak, rajzolj két különböző helyzetet!
KÖLCSÖNÖS HELYZETŰ EGYENESEK
ÁBRÁZOLÁSA

T
Párhuzamos
egyenesek a || b  || K1 és K2
K2

a"
a
b" b

K1

a' b'

,2
X1
T F
 a || b  || K1 és K2
K3
az
eg
K2 táv yene
ols se
a" a"' ág k
a

b" b"'

X1,2 X1,3

a'

K1
b'
T F
Párhuzamos egyenesek
(minden képük párhuzamos)
 K2
a || b  || K1

a
a"

b"

b'
a'

K1
,2
X1
T F
a || b  || K1
BAL OLDALI NÉZET
ELÖLNÉZET
K2 K3
a" a"'

b" b"'

X1,2 X1,3

a'

b'

K1
T F
FELÜLNÉZET
Párhuzamos egyenesek
(minden képük párhuzamos)
 K2
a || b  || K2

b a
a"

b"

b' a'

2 K1
1,
X
T F
 BAL OLDALI NÉZET
ELÖLNÉZET
a"'

K2 b" K3
b"'
a"

X1,2 X1,3

b'

a'
K1
FELÜLNÉZET
T F
Párhuzamos egyenesek
a || b  || K2 (minden képük párhuzamos)
 a || b  || K3
K2

profilegyenesek
a"
a

b
b"

a'

b'

2 K1
X 1,

T F
 Párhuzamos egyenesek
a || b  || K3 (minden képük párhuzamos)
a"'
a"
K2 K3

b"'
b"
X1,2 X1,3

a'

K1

b'

profilegyenesek
T F
Fedőegyenesek a || b  || K2

b a a" b"

b" a"

K2

b' a'

2 második vetítősíkjuk azonos K1

1,
X
T F
 BAL OLDALI NÉZET
ELÖLNÉZET b"
b"' a"'
a"
K2 K3

X1,2 X1,3

b'

az egyenesek
távolsága
a' a" b"
K1
FELÜLNÉZET a || b  || K2
Fedőegyenesek
T F
Fedőegyenesek a || b  || K2

b a' b'
b"
a
K2
a"

a'

b'

2 első vetítősíkjuk azonos K1

1,
X
T F
 esek
n
g ye a b"'
e g
az olsá
táv a" K3
K2
b"
a'" b'"
a"'

X1,2 X1,3

b'
a'
K1 a' b'
a || b  || K2
Fedőegyenesek
T F
 a || b  általános helyzetűek
K2

a"
a
b"
b

b'

a'

2 K1
X 1,

T F
 BAL OLDALI NÉZET
ELÖLNÉZET

K2 a" K3
b" b"' a"'

X1,2 X1,3

b'

a'
K1
FELÜLNÉZET
Párhuzamos egyenesek
(minden képük párhuzamos)
a || b  általános helyzetűek
T F
Metsző a b  általános helyzetűek
K2
egyenesek
A metszéspont vetíthető!

b" b

M'' M a
a"

b'
M'
a' vissza az eredeti
diára

2 K1
X 1,

T F
Metsző a b  mindkettő ║ K1
K2
egyenesek
A metszéspont vetítendő!

-n
K2 a" b"
a
edő
f a
pük a" b
ké
M'' M
b"

b'
M' a'

2 K1
X 1,

T F
 Metsző
egyenesek A metszéspont vetítendő!

K2 K3
M'' a" a"' M''' b"'
b"

X1,2 X1,3

b'
a'
M'

K1 a" b"

a"' b"'
a b  mindkettő ║ K1
T F
 A „metszéspont” nem vetíthető!
Kitérő K2 (nincs metszéspont csak a képsíkokon látszik annak)
egyenesek
a'' a
b''

a' b'

2 K1
X 1,

T F
 a" a"' K3
K2

b"
b"'

X1,2 X1,3

a' b'
K1

Kitérő egyenesek
(a képi „metszéspont”
NEM vetíthető!) T F
 b"

ell
en
K2 a" M" M"' a"' K3 őr
zé
! s

b"'
X1,2 X1,3

M'

a' b'
K1
Metsző egyenesek
(a metszéspont vetíthető!)

T F
 d" d"'
c"
a b van elöl
b"
c"' b"' a || b
K2 K3
a b van elöl
M''
a"
M''' cXd
az a az a van
a c van elöl
van elöl balra
a c van balra

X1,2 a"' X1,3

a c

d' b c
a'
a d van
az a van felül
felül
a d
K1 M' c'

a d van felül
a c van felül
b' Hol melyik látszik? b d
emlékeztető dia
A kérdés megoldása a fedőpontok vissza az eredeti
segítségével történhet! diára Egyenesek láthatósága T F
Összefoglalás
A kölcsönös helyzetű egyenesek képe is kölcsönös helyzetű, a kitérő
egyenesek kivételével a képek viszonya ugyanaz mint az eredeti viszony.
Illeszkedő egyenesek:
- minden képük illeszkedik egymásra, egy egyenesként jelennek meg
a képsíkokon, de mindkettőt jelölni kell betűikkel
Párhuzamos egyenesek:
- képük párhuzamos
- képük fedő, ha vetítősíkban vannak
- képük két pont, ha merőlegesek egy képsíkra
Metsző egyenesek:
- képük metsző és a metszéspont a képsíkok között vetíthető
- képük fedő, ha vetítősíkban vannak, de a metszéspontot ekkor is
jelölni kell
- az egyik egyenes képe lehet pont, ha merőleges az adott képsíkra,
ekkor a metszéspont képe megegyezik az egyenes képével és
mindkettő illeszkedik a másik egyenesre
Kitérő egyenesek:
- képeik lehetnek metszők, de ezek a „képi metszéspontok”
nem vetíthetők a képsíkok között
Feladatok:
1. Ábrázolj három képsíkon csak a K2-vel párhuzamos egyeneseket,
melyek egymással is párhuzamosak, az egyik 6,5 cm, a másik 4
cm legyen!
2. Ábrázolj második vetítősíkban lévő, egymással párhuzamos 5,5
és 3,5 cm hosszú egyeneseket, távolságuk 2 cm legyen!

3. Ábrázolj a K1-en és K2-n fedő helyzetben lévő párhuzamos egyeneseket,

egymástól 3 cm-re! Milyen síkban vannak ezek az egyenesek?

4. Ábrázolj első főegyenes helyzetű párhuzamos egyeneseket, az egyik

3cm-rel a másik 4,5 cm-rel legyen K1 felett! Egyik képük se legyen fedő!

5. Ferde helyzetű harmadik vetítősíkban ábrázolj metsző egyeneseket!

6. Ábrázolj metsző egyeneseket, melyek közül az egyik csak a K1-el,

a másik csak a K2-vel legyen párhuzamos!

7. Fogalmazd meg a párhuzamos egyenesek képeivel kapcsolatos

ismereteket!
T
8. Fogalmazd meg a metsző és kitérő helyzetű egyenesek képeivel vissza
kapcsolatos ismereteket!
SÍKIDOMOK ÁBRÁZOLÁSA
HÁROM KÉPSÍKON

T
ABCDE || K1, Ŀ K2, Ŀ K3
K3
BAL OLDALI NÉZET

ZET
NÉ
A"' B"' E"' C "' D"'
ÖL
EL
E" E

A" A
D X1,3
D"
B"
C" B C E'

A'
D'
K2 C'
B'
FELÜLNÉZET K1 T F
Első fősík helyzetű a síkidom. Profilsíkban van!
1,2
X
ABCDE || K1, Ŀ K2, Ŀ K3 Első fősík helyzetű a síkidom.

K3
K2

B" A" E" A"' B"' E"' C "' D"'

C" D"

X1,2 X1,3
A'

B'

K1
E'
Profilsík
C'
D' vissza az eredeti
A K1-n a síkidom valódi méretű! diára
T F
ABCD || K2, Ŀ K1, Ŀ K3

K2 D"
K3
C"
D D "'
C C "'

A"

B"
X1,2 A A"'

B B"'

A' D' B' C'

K1
T F
Profilsík
Második fősík helyzetű a
3
1,
X

síkidom.
A K2-n a síkidom valódi méretű! BAL OLDALI NÉZET
B" B"'
ELÖLNÉZET
K2 K3
A" A"'
C"
C "'
T F
D"'
X1,2 D" X1,3

Profilsík

A' B' D' C'

K1 vissza az eredeti
FELÜLNÉZET diára

Második fősík helyzetű a

síkidom. ABCD || K2, Ŀ K1, Ŀ K3
Harmadik fősík a
síkidom. A"'
K3
C "'

A
A"
C" C

B"' X1,3
K2

B" B
A' B' C'

Profilsík

K1

ABC || K3 , Ŀ K1, Ŀ K2
1,2

T F
X
Harmaik fősík
vetítősík helyzetű A"'
K3
a síkidom. C "'

A
A"
C" C

B"' X1,3
K2

B" B
A' B' C'

Profilsík

K1

ABC || K3 , Ŀ K1, Ŀ K2
1,2

T F
X
 A K3-n a síkidom valódi méretű!
D" D"' K3

K2
C" C "'
A" A"'

B"
B"'
X1,2 X1,3

A'
D'

K1
T F
B'
Profilsík Harmadik fősík helyzetű a
síkidom.

ABCD || K3 , Ŀ K1, Ŀ K2
vissza az eredeti
diára
C'
Első vetítősík helyzetű a síkidom.

D"' K3

C "'
C"
C
A"'
D" D
B"'
X1,3
K2
B"
B
C'

A B'
A"

D'
A' K1 T F
ABCD Ŀ K1
1,2
X
 D" D"'
K3
C" C "'
K2

A" A"'

X1,2 B" B"' X1,3

A'

D'
K1

Egyik kép sem

valódi méretű!
B'
T F
C'

Első vetítősík helyzetű a síkidom.

ABCD Ŀ K1
 Általános helyzetű szabályos síkidom

K3
D"'
D" C "'
D

A"'
C"
K2 C
B"'
A" A
X1,3

D'
B" B
A'
C'
B'
K1
1,2

T F
X
 A háromszög feszített helyzetű!
B" B"'

K2 K3
C"
C "'

A"
X1,2 A"' X1,3

A'

T F
K1
Egyik kép sem
C' valódi méretű!

B'
Általános helyzetű
A háromszög pontjai tetszőlegesen háromszög
felvehetők vetítősugarakon a K2–n!
 Általános helyzetű Négy pont nem határoz meg egy
szabályos négyszög síkot!!!!

B" B"'
Egyik kép sem
C" C "' valódi méretű!
K2 A" K3
A"'

D" D"'
X1,2 X1,3

A négyszög feszített helyzetű!

D'

C'
T F
K1 A' A szabályos négyszögek
párhuzamos oldalaik által
vetíthetők,
B'
mivel két párhuzamos
AB | | CD AD | | BD egyenes
meghatároz egy síkot!
 Egyik kép sem
A" A"'
valódi méretű!
B" B"'
K3

K2
D" D"'

X1,2 C" C "' X1,3

B'
A' AB | | CD

A négyszög dőlt helyzetű!

K1

C' T F
D' Általános helyzetű
szabályos négyszög
Párhuzamos oldalak által vetíthető!
(trapéz)
 K3
D"'
A"' C "'
D"
D
B"'
C" C

X1,3
A" A
B
T F
B" D' C'
Szabálytalan négy-,
vagy sokszögek csak
K2 a síkon felvett
metszőegyenesek
A' B' metszéspontjával
K1 vetíthetők!!!
1,2
X

Általános helyzetű szabálytalan négyszög

K2
A" A'" Egyik kép sem
valódi méretű!

B"
B'"

D" D'"
ellenőrzés

!
X1,2 C" C"' X1,3
C'

D' T F
Csak az átlók
metszéspontjával
A' vetíthető!!!
B'
K1
Általános helyzetű
A négyszög feszített helyzetű! szabálytalan négyszög
 C" C"'
K2 B" B'" K3

ell
en
ő rz
M2"
M1" D" D'" ! és
A" M1'"
A'"

E"'
X1,2 E" X1,3

B'
T F
C'
A' Metsző
egyenesek
M2' vetítése!
M1'
Az ötszög dőlt helyzetű!
K1
D'
E'
Általános helyzetű
szabálytalan sokszög
 Általános helyzetű szabálytalan sokszög
F" F"' K
3
K2 G" G"'

M4" E"
E"' ellenőrzés
M1" M2"
M3"
A" A'" M2"'

D"
!
pl. M2
B" B'" D'"
C" C"'

X1,2 X1,3
B'
C'
A'
M3'
M1'
D'
T F
M2'

G' M4' Az első két metsző egyenes

tetszőlegesen vehető fel!
K1 A következő már csak olyan pontból
E' indítható, mely a másik képsíkon is
F' ismert!
Ha nem tartod be az előző szabályt:
B'" K3
K2 B"
C" C"'
Ez jöhet ki!
A"
A'"
D"

G" D'" E"'

G"'
E"
F"'
X1,2 F" X1,3
B'
C'
A'

!!!
D'

G'
K1
F'
E'
T F
Összefoglalás
Legfőbb szabály:
Csak a háromszög vetíthető a képsíkok között tetszőlegesen,
a vetítősugarakon bárhol felvett pontokkal.
Mivel háromnál több pont már nem határoz meg egy síkot, ezért
a „többszögek” vetítésénél a párhuzamos, vagy a metsző
egyenesek síkot meghatározó elméletével kell dolgozni.
► A szabályos, párhuzamos oldalakkal rendelkező síkidomok
esetén először a párhuzamos egyeneseket vetítjük.
► Szabálytalan sokszögek vetítésénél a sokszög pontjait az
őket összekötő metsző egyenesek vetítésével kapjuk meg.
► Ha egy síkidom vetítősíkban van - merőleges egy képsíkra -
akkor képe egy egyenes, melyen jelölni kell a sarokpontokat.
► Profilsíkban lévő síkidomnak két képe egyenes.
► Ha a síkidom párhuzamos egy képsíkkal, vagy illeszkedik rá,
akkor ott eredeti nagyságban jelenik meg.
Kör és a négyzet vetületeinek ábrázolásához több ismeretre
van szükség, az a későbbiekben kerül bemutatásra.
Feladatok:
1. Ábrázolj három képsíkon a K2-vel párhuzamos, 5 cm oldalhosszúságú
egyenlő oldalú háromszöget!

2. Ábrázolj általános helyzetű háromszöget, melynek egyik oldala első

főegyenes helyzetű, 6,5 cm hosszúságú legyen!

3. Ábrázolj ferde második vetítősík helyzetű szabálytalan négyszöget!

4. Ábrázolj egy K1-re illeszkedő szabályos ötszöget három képsíkon!

5. Szerkessz három képsíkon általános helyzetű feszített trapézt, melynek

párhuzamos oldalai a K2-vel párhuzamosak, méretük 3 és 5,5 cm.

6. Szerkessz dőlt szabálytalan hatszöget, minden oldala általános

helyzetű egyenes legyen!

7. Ábrázolj két-két párhuzamos oldallal rendelkező négyszöget! Az egyik

párhuzamos oldalpár a K1-el, a másik a K2-vel legyen párhuzamos, de
egyik sem merőleges a többi képsíkra! T
8. Ábrázolj szabálytalan feszített ötszöget, melynek egyik oldala párhuzamos
a K3-al, de nem vetítősugár! vissza
 TESTEK
ÁBRÁZOLÁSA

T
 SÍKLAPÚ TESTEK
1" 4" 3" 2" 4"' 3"' 1"' 2"'

ELÖLNÉZET BAL OLDALI

NÉZET KOCKA

1" 4" 3" 2" 4"' 3"' 1"' 2"'

X1,2

4' 4' 3' 3'

alap és fedőlap || K1
FELÜLNÉZET
4x 3x
1x 2x
1' 1' 2' 2'

T F
3
valamennyi oldalél || K2 és K3! 1 2
TÉGLA- BAL OLDALI NÉZET K3
TEST K2 1"' 4"' 2"' 3"'

4" 4
3"
3
1"' 4"' 2"' 3"'
1"
1
2" 4" 4
3" 2 3 X1,3

1" 1 4' 4' K1

ET

2"
ÉZ

2 3'
T F
LN

3'
Ö
EL

1'
1'
FELÜLNÉZET
1 2 3 4 || K1
2' 2'
1,2

valamennyi oldalél || K2 és K3
X
 a fedőlapot látjuk felülnézetben,
ami a K1-en jelenik meg KOCKA 1 2 3 4 || K1
1" 4" 2" 3" 4"' 3"' 1"' 2"'

1" 4" 2" 3" 4"' 3"' 1"' 2"' T F

X1,2

4' oldalélek: || K2 és K3
4'
alapélek: csak a K1-el
ami a K3-n jelenik meg
ezt a két oldalt látjuk

3' 3'
oldalnézetben,

4x 3x
1'
1' felülnézet K1 1x 2x
2'

2' 4
oldalnézet K3 3
1 2
ezt a két oldalt látjuk elölnézetben,
ami a K2-n jelenik meg elölnézet K2
FERDE K3
HASÁB
Oldalélek || K3

K2

X1,3

K1

Alap és fedőlap || K1 T F
1,2
X
 alap és fedőlap ║K1
oldalélek || K2
1" 4" 2" 3" 4"' 3"' 1"' 2"'

1" 4" 2" 3" 4"' 3"' 1"' 2"'

X1,2
4'
4'
3'
3'
4x 3x

1' 1x
1'
2'
4 23x
2'
1
FERDE
2

HASÁB T F
Háromszög alapú, ferde hasáb Oldalélek || K3
1" 2" 3" 1"' 3"' 2"'
K3
K2

X1,2 1" 2" 3" 1"' 3"' 2"'

X1,3

1'
3'

2'
K1 1'
T F
3'

emlékeztető dia

2' Alap és fedőlap || K1

Háromszög alapú, ferde hasáb
1" 3" 2" 1"' 2"' 3"'
K3
K2

X1,2 1" 3" 2" 1"' 2"' 3"' X1,3

1'
1'

2' 2'

K1
3' 3'
T F
Alap és fedőlap || K1 Oldalélek || K2
Négyszög alapú, ferde hasáb
Alap és fedőlap || K2
K2 3" 3" 3"' 3"' K3
4" 4" 4"'
4"'
2"'
2"'
2" 2"

1" 1" 1"' 1"'

X1,2 X1,3
4' 3' 1' 2'

4'
T F
3' 1' 2'
K1
Oldalélek || K1
emlékeztető dia
 4" 4"'

3" 3"'

1" 1"' K3
K2
4" 2" 2"'
4"'

3"'
3"
1" 1"'
2"'
X1,2 2" X1,3
1' 4' 2' 3'

Négyszög alapú, ferde hasáb

K1 Oldalélek || K3

T F
1' 4' 2' 3'
Alap és fedőlap || K2
 Oldalélek || K1 1234 || K3
4" 4"' 4"' K3
4"
K2
3" 3" 3"' 3"'

1" 1"' 1"'

1"

2" 2" 2"' 2"'

X1,2 X1,3
1'
4'

2'

3'
K1
1'

4' T F
2' Négyszög alapú, ferde hasáb

3' emlékeztető dia

 4"'
4"

3" 3"' K3
K2 1"
1"' 4"'
4"

2" 2"'
3"
3"'
1"
1"'

X1,2 2" 2"' X1,3

1'
1'
4'
4'

K1 T F
2'
2'
1234 || K3
3' 3'

Négyszög alapú, ferde hasáb Oldalélek || K2

 1" 1"'
5" 5"'
K2 K3
2"
4" 2"' 4"'
1" 1"'
5"' 3"'
5" 3"
2"
2"' 4"'
4"

X1,2 3" 3"' X1,3

1'
2'
5'

3'
4' 1'
2'

T F
5'
K1
4' 3'
SZABÁLYTALAN SOKSZÖGALAPÚ
ÁLTALÁNOS HELYZETŰ FERDE HASÁB
 FERDE GÚLA 5" 5"'

K2

1" 4" 2" 3" 4"' 1"' 3"' 2"'

X1,2 X1,3

4'

Négyszög alapú
ferde gúla

1'
3' 5'
K1
2' T F
Alaplap || K1 Magasságvonal || K2
 4" 4"' Háromszög
alapú ferde gúla

K2 1"
1"'

3"'
3"

X1,2 2" 2"' X1,3

4'

T F
K1 Alaplap || K2

Magasságvonal || K3
1' 2' 3'
 1" 1"'
Alaplap || K3
K2

4" 4"'
3" 3"'

2" 2"'
X1,2 X1,3
2'
1'
Magasságvonal || K1

K1
3'
T F
Háromszög
alapú ferde gúla
4'
 7" 7"'

K2 3" 3"'

4" 4"' 2"'

2"

1" 1"'
5" 5"'
6" 6"'

X1,2 X1,3
4' 3'

5' 2'

6'
1'
T F
K1 SZABÁLYTALAN
SOKSZÖGALAPÚ
7' ÁLTALÁNOS HELYZETŰ
FERDE GÚLA
EGYENES FORGÁSTESTEK alaplap || K1
KÚP C" C"'
a forgástestek ábráinak magasságvonal Ŀ K1
szélső vonalait
képhatárnak nevezzük

K2

P" P"'
T F
X1,2 A" B" B"' A"'
X1,3
B'
a kúpnak egyetlen pontja van

palástján bárhol rajzolható alkotó,

mely az egyenes vetítési szabályai
? szerint vihető át egyik képsíkról a
C' másikra

K1 a paláston lévő pont alkotó

A' P' segítségével vetíthető a képsíkok
között
 alaplap || K1 magasságvonal Ŀ K1
EGYENES HENGER
K2
c" c"'
képhatár

a" b" b"' a"'

P1,2" P2"' P1"'

T F
X1,2 X1,3

P2 '
b'
c'
a hengernek nincs
egyetlen pontja sem

a paláston lévő alkotó, vagy pont

helye csak akkor egyértelmű ha
K1 tudjuk, hogy a felület felénk eső, vagy
tőlünk távolabb eső részén van-e!
a'
P1 '
 FERDE C" C"'
K2 KÚP alkotók felvétele
és vetítése

X1,2 X1,3

C' T F
K1
alaplap || K1
vissza az eredeti
diára magasságvonal || K2
 FERDE HENGER
pont felvétele és vetítése
K2

P" P"'

X1,2 X1,3

?
P' T F
alaplap || K2
K1

magasságvonal || K1
GÖMB K"
K"'
Z2"'
K2 Z2"
P" P"'

O" O"'

Z1"
Z1"'
X1,2 X1,3

A gömb felületén lévő pont vetítését

szeletelő síkok segítségével lehet
K' elvégezni. A szeletelő síkok vízszintes,
vagy függőleges profilsíkok legyenek!
O'

Bármelyik képen adott, vagy felvett pont

K1 a másik képsíkon két pontot is jelenthet,
ha nem tisztázott egyértelműen a helye!
Z'
P'
T F
vissza az eredeti
diára
ÖSSZETETT ÉS CSONKOLT
TESTEK ÁBRÁZOLÁSA

T
 17 16

9
14 15

8 7

5 6

13 12
4 3
10 11
1 2

ÖSSZETETT TEST
T F
 15" 16" 17" 14" 16"' 17"' 15"' 14"'
9" 9"'

5" 8" 6" 7" 7"' 8"' 5"' 6"'

11" 12"
10" 13" 1" 4" 2" 3" 13"' 12"' 3"' 4"' 10"' 11"' 1"' 2"'

X1,2

13' 16' 17' 12'

8' 4' 3' 7'

10' 15' 14' 11'

9'

5' 1' 2' 6'

T F
 29
ÖSSZETETT 28

TEST 26 27

16 15
21 22
11 12
19 20
9 10
13 14

25 24

8 23
7
3 4
1 2 5
6
17 18
T F
 26" 29" 27" 28" 29"' 28"' 26"' 27"'
21" 22" 22"' 20"'
19" 20" 21"' 19"'
12"' 13"' 14"'
9" 16" 10" 11" 12" 13" 14" 15" 16"' 15"' 11"' 9"' 10"'

17" 23" 25" 18" 24" 25"' 24"' 23"' 4"' 5"' 6"' 18"'
X1,2 8" 1" 2" 3" 5" 4" 6" 7" 8"' 7"' 3"' 1"' 2"' 17"'

25' 29' 28' 24'

23' 26' 27'

8' 16' 15' 7'

11' 12'
3' 21' 22' 4'
1' 9' 2' 10' 13' 5' 14' 6'

17' 19' 20' 18' T F

 8 7

5 6
16 15
13 14

12 11
9 10

4 3

1 2

CSONKOLT TEST
T F
 8" 5" 6" 7" 7"' 8"' 5"' 6"'

16" 15" 15"' 16"' 13"' 14"'

13" 14"

12" 11" 12"' 11"' 9"' 10"'

9" 10"

4" 1" 2" 3" 3"' 4"' 1"' 2"'

X1,2

4' 3'
8' 7' 16' 15'

13' 14'
12' 11'

5'
T F
6' 9' 10'
1' 2'
CSONKOLT TEST
17 18

14 15

16 13

10 9 12

7 8 11
4
3

5 6

1 2

T F
 16" 17" 13" 14" 18" 15" 17"' 18"' 14"' 15"' 13"' 16"'

7" 8" 9" 12" 10"' 12"' 11"' 8"'

10" 11" 9"' 7"'

5" 4" 1" 6" 2" 3" 3"' 4"' 5"' 6"' 1"' 2"'
X1,2 X1,3

4' 3'
17' 18'

10' 9' 14' 15'

5' 6' 12'

16' 13' 11'

7' 8' 1' 2'
T F
 20 19

ÖSSZETETT
17 18
8 7 16 15 TEST

5 6 13 14
4 3 12 11

T F
1 9 10
2 16 15

13 14
6 7

CSONKOLT
4 5 8 12
TEST 3 11

1 2 9 10
 ÖSSZETETT TEST

CSONKOLT TEST

Feladat:
az ábrák pontjainak számozása,
az előző dia alapján

T
Összefoglalás
A testeket sarokpontjaik és kontúrjaik által ábrázoljuk a képsíkokon.
A síklapú testeket egyenes élek és síkidomok határolják, melyek
ábrázolásánál a korábban tanult szabályokat be kell tartani.
Figyelni kell a test képsíkokhoz képest meghatározott állására, mely
szerint az alkotóelemeket ábrázolni kell.
◊ Ha a test valamelyik lapja párhuzamos egy képsíkkal, akkor a másik
kettőre merőleges, ott csak élben látszik.
◊ A képsíkra merőleges élek pontként jelennek meg, mellettük jelölni
kell az él két végpontjának számát, vagy betűjelét.
◊ Összetett vagy csonkolt testeknél előfordul, hogy egy pont egymást
fedő több sarokpont képe, akkor ott minden pont jele szerepeljen.
◊ A nem látható éleket szaggatott vonalakkal jelöljük.
◊ A láthatóság eldöntésénél alkalmazzuk az élek és a pontok
képsíkokhoz képest való távolságának viszonyítását. (előrébb –
hátrébb, lejjebb – feljebb)
◊ Görbe felületű testeknél sem élek sem pontok nem jellemzők.
Feladatok:
1. Ábrázolj három képsíkon a K1-el párhuzamos háromszög alap és
fedőlapú és a K3-al párhuzamos, 6 cm oldalélű ferde hasábot!

2. Ábrázolj három képsíkon a K2-el párhuzamos szabályos négyszög alap

és fedőlapú és a K1-el párhuzamos, 7 cm oldalélű ferde hasábot!

3. Ábrázolj egyenes gúlát, melynek alaplapja második vetítősíkban lévő

szabálytalan négyszög, magasságvonala párhuzamos a K1-el!

4. Ábrázolj ferde gúlát K1-re illeszkedő szabályos négyszög alaplappal!

Magasságvonala párhuzamos K3-al és 7cm hosszú.

5. Egy K1 síkra illeszkedő, 2,5 cm sugarú kör alaplapú, 8 cm magasságú

egyenes kúp palástján helyezz el egy pontot, mely tetszőleges
helyen, de 4,5 cm magasan legyen a K1felett!
6. Egy K2-vel párhuzamos, 3 cm átmérőjű alap és fedőlapú, K1-el
párhuzamos, 7,5 cm magasságú henger palástján helyezz el pontot
tetszőleges helyen, de a fedőlaptól 3 cm-re legyen!
T
7. Ábrázolj legalább három testből álló összetett alakzatot!
vissza
8. Ábrázolj két helyen kicsonkolt téglatestet!
TRANSZFORMÁCIÓ
(vetítés újabb képsíkra)

T
 Pont negyedik képének
szerkesztése
K4
PIV
K4
PIV
P" P kiterített
negyedik képsík

K2
X1
,4

P' =

K1
T
1,2
X

A negyedik képsík Ŀ a K1-re, a pont merőleges vetítősugárral

vetül rá, magassága azonos a K2-n lévő magassággal!
 P" Pont negyedik
K2
képének
szerkesztése

X1,2

X1
,4
K4
P'
K1

A negyedik képsíkra, a K1-ről

merőlegesen vetül
PIV
T F
a pont képe!
A pont magassága azonos
a K2-n mért magassággal,
mivel az X1,2 és az X1,4
azonos szinten vannak!
 Általános
transzformáció
K2

K4
Test
negyedik
képe

X1
,4

A negyedik képsíkon
a magassági méretek
egyenlőek a második
K1 kép magasságaival!

T
1,2
X

Most innen nézzük, merőleges vetítéssel!

 Általános
K2
m3 transzformáció
m2

X1,2 m1

Mo

X1
st i
nne

,4
n néz K4
z ük!
!! ! m3
m2

K1

m1

T F
 12'' 11''

4
11 IV K
10'' 9''
K2
8'' 7''

1,4
6''

X
5''
9 IV

1'' 2''
7 IV
12 IV

3 IV
4'' 3'' X1,2
10 IV

5 IV

4 IV
8 IV

2 IV

K1
6 IV

4' 12' 11' 3'

T F
1 IV

12 11 10' 9'
10 9 8' 7' Mo
st
in
8 7 ne
n
1' 6' 5' 2' né
6 5 zz
ük
!!
4 3 !!

1 2 Általános transzformáció
 10'' 9''
T F
Általános 8'' 7''
5'' 6''
transzformáció
!
!!!
k
1'' 2'' zzü
4'' né
3'' ne
n
X1,2 in
st
Mo
8' 7'
4' 3'
IV
4 10' 9'
IV 5' 6'
8
IV 1' 2'
3
IV
IV 1 10 9
7
IV
10 IV
5 IV 8 7
2
5 6
IV
IV
6
X 1,4

9 4 3
1 2
 IV
17
18" 17" 13" 14" 15" 16" T F
IV
16
V
7" 8" 9" 12"
IV
14 IV
11" 10
10" IV
4 18 V
IV
15 V
I
IV 9 13
5 IV
IV
3 7
5" 4" 1" 6" 2" 3" IV IV
X1,2 6 12
IV
8
4' 3'
17' 16' IV IV
1 11
IV
2

X 1,4
17 16
10' 9' 14' 15' 14 15
n 5' 6' 12' 13
ne ! 18
in !
t k!! 10 9
s 8 12
Mo zzü
né 18' 13' 11'
Általános 7 4 11
3
5 6
7' 8' 1' 2' transzformáció 1 2
CÉLTRANSZFORMÁCIÓ Általános helyzetű
egyenes valódi hosszának
szerkesztése
transzformációval

aIV aIV:
az egyenes
a" a K4 valódi hossza,
mivel K4
párhuzamos az
egyenessel
K2
a'
K4 || a
X
1,4

X1,4 || a'
K1
T F
1,2
X
 CÉLTRANSZFORMÁCIÓ
K2

a"

X1,2

Általános helyzetű
egyenes valódi
hosszának szerkesztése
K4 transzformációval
a' K1

aIV
1,4
X
X1,4 || a'
aIV: az egyenes valódi hossza
T F
 a || K1
első főegyenes: a=f1

f1IV aIV
K4 K1-el || egyenes
f1"
ponttá
a" f1 transzformálása
a
K2
K4 Ŀ a
f1'
a'
X
1,4
X1,4 Ŀ a'

K1 T F
1,2
X

CÉLTRANSZFORMÁCIÓ
 CÉLTRANSZFORMÁCIÓ
K2
a" f1" első főegyenes:
f1 (vízszintes egyenes!)

X1,2

a'
K4
f1'
K1

aIV
K1-el || egyenes f1IV
ponttá
emlékeztető dia
transzformálása
,4

T F
X1
 Profilegyenes
transzformálásával végezhető
feladatok
B"
K2
Megszerkeszthető a profilegyenes P"
állása K"
(vízszintessel bezárt szöge „α”)
K'' ?
X1,2 A"
BIV
B'

PIV P'

Az egyenesre illeszkedő, KIV K'

egyik képével adott pont
helye megkereshető a α K1 P' ?
másik képsíkon
AIV A'
X1,4

emlékeztető dia
X1,4 ║ A'B'
CÉLTRANSZFORMÁCIÓ T F
Több térelem
Párhuzamos
transzformálása b"
a" egyenesek
K2
az egyenesek minden
képe párhuzamos!!!
X1,2

X1
K1

,4
b'
a'
K4
b
5
X1, IV

X1,5 || a' és b'

a
V bV T F
aIV
K5

Általános
Céltranszformáció transzformáció
(az általános helyzetű
és b a
V V
egyenesek, függőleges képsíkra
az egyenesek valódi hossza nem transzformálhatók ponttá)
Több térelem
b"
transzformálása Metsző
a"
K2 M" egyenesek

X1,2 a metszéspont
vetíthető!!!
K1
1,5
M' X 1,4
X
a' b'

K5 K4 T F
bV

„b” egyenest csak MIV „a” egyenes

K5-re (ami || b-vel) céltranszformációja
(valódi nagyság,
lehet Valódi X1,4 ║ a')
nagysággá aIV bIV
transzformálni
Síkidom valódi nagyságának CÉLTRANSZFORMÁCIÓ
szerkesztése
B" minden oldalt külön
K2 képsíkra transzformálunk
C" valódi nagysággá

A"
X1,2
X1,4 || A'C'
B' C'
K1 X 1,4
X1,5 || B'C'

,6
X1
B X1,6 || A'B'
A
A' CIV
BVI
AIV
X1,5

C
AVI
T F
háromszög szerkesztése a
CV
három oldal ismeretében
B V
Általános helyzetű síkidom CÉLTRANSZFORMÁCIÓ
egyenessé transzformálása
f1 ABC-re
BIV
f1' A'B'C'-re
B" B
f1IV AIV f1" A"B"C"-re
K4
f1"
f1 f1 BC
K2 A" A B' CIV f1 " B"C"

f1' f1 ' B'C'

C" C
A' X
1,4

C' K4 Ŀ f1 és Ŀ K1
K1
X1,4 Ŀ f1'
T F
1,2

f1: első főegyenes

X
 C"
CÉLTRANSZFORMÁCIÓ K2

f1" B"
f1 illeszkedik a háromszögre,
metszi az AC oldalt

A"
X1,2
a háromszög
vetítősík helyzetű X 1,4
a K4-en
B'
A' vissza az eredeti
K4 Ŀ f1 AIV
diára
f 1'
K1

K4
BIV
C'
T F
f1IV
Általános helyzetű
háromszög
CIV
egyenessé transzformálása
X1,4 Ŀ f1' főegyenes segítségével
emlékeztető dia
 Így is A"
felvehető B" CÉLTRANSZFORMÁCIÓ
főegyenes!
K2
f1: első főegyenes
f1"
D"

X1,2 C" Általános helyzetű

szabályos négyszög
De ez az oldal D' egyenessé

1,4
X
túl meredek,
pontatlan transzformálása
lehet a C'
szerkesztés. vissza az eredeti
f1 ' CIV diára
Nem ajánlatos
ilyen oldalra K4
vetíteni
K1 A' DIV
B'
X1,4 Ŀ f1'
Főegyenes bármely pontból
húzható és bármelyik oldal
meghosszabbítható! BIV
Az egyenesek iránya nem
változik! AIV T F
AB K1 ezért A"B" X1,2 Speciális helyzetű
szabályos négyszög
D" C" egyenessé
K2 transzformálása

f1" B
IV AIVBIV X1,4
X1,2 A" B" A IV

f 1'
B'
CIV
DIV
A'

X 1,4
K1
C' T F
D'
CÉL-
AB főegyenes, mivel K1-re TRANSZFORMÁCIÓ
CÉLTRANSZFORMÁCIÓ
B"
C" Általános helyzetű
szabálytalan sokszög
f1"
egyenessé
A" transzformálása
K2

D"
X1,2 E"
E'
K4

D' EIV
A'
K1
f1 ' DIV
X1,4 Ŀ f1'
C' AIV
B'
CIV

T F
X1,4

BIV
 CÉL- a síkidom Ŀ K1-re
(első vetítősík helyzetű)
TRANSZFORMÁCIÓ K4
BIV
AIV K4 || a síkidommal

B" C" CIV

a síkidom
K2 valódi
EIV nagysága

A" D"
DIV
T F
X1,2 E"
X X1,4 || a síkidom
1,
4 első képével
A'

B'
E'
K1
Speciális helyzetű síkidom
C' valódi méretté
transzformálása
D'
Az X4,5 tengelytől a pontok CÉLTRANSZFORMÁCIÓ
távolsága azonos K4 és a
pontok első képei közötti ABC negyedik
távolsággal! AIV vetítősíkban van

K5 Ŀ K4-re
és || a
síkidommal AV X4,5 || a
A
síkidom
K5 K4
Mivel K5 || a CIV negyedik
C képével
síkidommal, CV
azon a
háromszög BIV
valódi
nagyságban A'

X 4,5
jelenik meg C'
X
1,4
B B
V

K1 T F
B'
Általános helyzetű síkidom valódi nagyságának
szerkesztése többszörös transzformációval
 Általános helyzetű síkidom
valódi nagyságának szerkesztése Az 5. képsíkra a méreteket
a K1-ről visszük át!
többszörös transzformációval
A
K2 A" háromszög
CV
f1" valódi
B"
nagysága

CIV AV
X1,2 C"

C'
BV K5

BIV
K1
X4,5 || a
f 1' B' AIV

X 4,
síkidom

5
negyedik
K4 képével
X 1,4

A'
T F CÉLTRANSZFORMÁCIÓ
Általános helyzetű síkidom
valódi nagyságának CÉLTRANSZFORMÁCIÓ
szerkesztése többszörös AV
transzformációval
K5
D"
C"
K2 BV DV
A trapéz
A" f1" valódi
CV
nagysága
B"
X 1,4
X1,2 BIV
X
B' A IV 4,5

f 1'
CIV
A' DIV X4,5 || a
C' síkidom
K1 K4 negyedik
D' képével
Az 5. képsíkra a méreteket
a K1-ről visszük át!
T F
 Általános helyzetű négyzet első két
C" vetületének szerkesztése 5. kép
segítségével BV
K A négyzet
5
D" valódi
K2 nagysága az
f1" AV
B" 5. képsíkon


ellenőrzés
CV
A"
X1,2
ellenőrzés

AIV
A' DV
BIV

K1 X
DIV 4,5

f 1' B'
 D' CIV A négyzet 4.
vetítősík
helyzetű, a
K4

K4-en egyenes
X 1,4

C' a képe
Az 1. képsíkra a

T F
méreteket a K5-ről
CÉLTRANSZFORMÁCIÓ visszük át!
 B" CÉLTRANSZFORMÁCIÓ
K2 CV A kör valódi
nagysága az
AV pl. 5. képsíkon
f1" C" O" D"
OV

X1,2 A" BV

a kör vetületei AIV

ellipszisek DV K
A' 5
C IV

K1 D'
O IV
DIV X
4,5 T F
 O'
f 1' BIV A pontos
szerkesztés
C' érdekében bárhol
vehetünk még fel
K4
B' pontokat!
X 1,4

A szerkesztés a négyzet
Általános helyzetű kör első két szerkesztésének elvén
vetületének szerkesztése 5. kép alapszik
segítségével
 a kocka
a kocka 3" CÉLTRANSZFORMÁCIÓ valódi
általános 4V 4*V
2" nagysága az
helyzetű képei
5. képsíkon
4" 3*" speciális
1*V helyzetben
K2 1V
1" 2*" 3*V
3V

4*"
X1,2 K
1*" 1IV 2* V 5
2 V

4IV tetszőlegesen
1' felvett tengely
2IV X
4,5
3IV
2'
4' 1*IV a kocka
alaplapja
1*' 4*IV
K1 2*IV K a kocka oldalélei
4
3' valódi méretben
2*' 3*IV
4*'
fedőlap
tetszőlegesen
X 1,4

felvett tengely
3*'
Általános helyzetű kocka első két vetületének
szerkesztése 5. kép segítségével
T F
 Az új képsík Ŀ a K2-re.
A pont merőleges vetítősugárral vetül rá.
A pont x2,4-től mért távolsága azonos az
első képen az x1,2–től mért távolsággal!
x2,4
K4

K4 Ŀ K2
K2
P" P
PIV

A vetítősugarak Ŀ X2,4 –re, a

második képről indulnak !!!!

P'

K1 K2-re merőleges
új képsík
,2

T F
x1
 Pont K5
transzformálása
PV
P"
K2
A K2-re merőleges 5. képsík

A K1 feletti magasság

X 2,5
X1,2
Az eddig alkalmazott függőleges 4. képsík.
A K2 előtti távolság (Erre nincs szükség a szerkesztéshez, csak a
különbséget érzékelteti a K1-re és a K2-re
merőleges képsíkokra történő vetítés között.)

P'
K1

PIV
K2-re merőleges
új képsík K4
T F
,4
X1
 aIV
K2-vel párhuzamos egyenes
K2 K4
ponttá transzformálása

a"
bIV

K4

X 2,
X 2,4
K2

4
X1,2
b"

a' X1,2

K1
b'
Általános helyzetű egyenes
K1
transzformálása
T F
A céltranszformációk ugyanúgy elvégezhetők mint a K1-re merőleges képsíkokon!

Transzformálás K2-re merőleges 4. képsíkra

 né
ve zés
tü i
le ir 1 " 4 "
te án   3" 2" Transzformáció
y
megadott nézetből
i" 4V
Adott egy kocka nem túl
szemléletes első, második
4*V képe.
„Képiesebb” képet akarunk
X1,2 1V 3V előállítani egy megadott
1" 4" 3" 2" nézetből.
4' 4' 3' 3' 1*V
3*V
2V ha X1,4 || i'
ány
ir
i akkor iIV | | K4
é
s
zé lete 2*V K5
n tü
ve
i' 1' 1' 2' 2' 3IV
X
2IV 4,5 X4,5 Ŀ iIV
4IV
1IV
akkor K5 a nézési
X 1,4 3*IV irányra Ŀ képsík
2*IV
4*IV K4 keressük a nézési irányra

i IV
1*IV Ŀ képsíkot T
Általános transzformáció Összefoglalás
 Bármilyen térelem transzformálható!
 Az új képsík merőleges egy korábbi képsíkra, de mi leggyakrabban a K1-re
merőleges képsíkból indultunk ki!
 Általános transzformációnál az új tengely tetszőlegesen vehető fel!
 Az új tengelyre merőlegesen bocsátunk vetítősugarakat a térelem előző
képének pontjaiból! (Amelyikre merőleges az új képsík.)
 A vetítősugarakra az új tengelytől mérve az előzőt megelőző, korábbi
képsíkról kerülnek át a távolságok (pl. ha a K1-re Ŀ a K4, akkor a méretek a K2-
ről származnak).
 Tehát mindig három képsíkkal dolgozunk. Az egyikre merőleges az új képsík,
melyről a vetítősugarak, az azt megelőzőről pedig a méretek származnak.
 Ügyelj arra, hogy csak azon pontok kerüljenek egy vetítősugárra melyek
valóban rajta vannak!
 Ha felmérsz egy pontot, azonnal írd oda a számát, mert később
összekeverheted és sokkal időigényesebb újra egyeztetni a pontokat!
 Ha testet transzformálsz, a pontok összekötésénél ügyelj a megfelelő
sorrendre, nézd az axonometrikus ábrán, hogy mi-mivel köthető össze!
 A láthatóság eldöntésénél alkalmazd a nézési irány nyilait. Csak azok a vonalak
láthatók, melyekhez húzható úgy nyíl, hogy nem megy bele a test első képébe!
Céltranszformáció
 A cél lehet: - valódi méret meghatározás
- alacsonyabb rendű térelemmé transzformálás
- visszatranszformálni valódi méretben megadott térelemet
 Az első képsíkra merőleges további képsíkokra csak egyenest, vagy első
vetítősík helyzetű síkidomot lehet valódi méretté transzformálni! (a tengely
legyen ║ az egyenes vagy a síkidom első képével!)
 Általános helyzetű síkidom minden oldalát külön-külön kell transzformálni, az
oldalakkal ║ képsíkokra, majd megszerkeszteni a síkidomot! Háromnál több
szögek valódi méretét így csak háromszögekre bontva lehet megszerkeszteni!
 Továbbá valódi méretté transzformálhatunk síkidomot is, de csak első vetítősík
helyzetűt. Ezért szükség lehet további, a K4-re merőleges K5 képsíkra! Erre a
síkra a K1-n mért távolságokat visszük fel!
 Függőleges képsíkra ponttá transzformálni csak vízszintes egyenest lehet
(melynek a második képe vízszintes)! Ezt nevezzük első főegyenesnek!
 Síkidomot az első főegyenes segítségével lehet egyenessé transzformálni. A
főegyenes első képére merőlegesen kell felvenni az új tengelyt!
 Csak pontos szerkesztés esetén kapunk egyenesbe eső pontokat a negyedik
képsíkon!!!
 Négyzet és kör vetületeinek szerkesztésénél visszafele transzformálunk az 5.
képsíkról, mely párhuzamos egy általános helyzetű síkidommal.
 A TRANSZFORMÁCIÓRA
NAGY SZÜKSÉG LESZ A
KÉSŐBBI SZERKESZTÉSEKNÉL,
AJÁNLATOS JÓL
MEGTANULNI!!!!

T F
Feladatok:
1. Milyen feladatok megoldására alkalmas a transzformáció?

2. Milyen állású egy új képsík, ha valódi méret előállítása a cél?

3. Szerkeszd meg egy általános helyzetű háromszög egyenessé

transzformált képét!

4. Általános helyzetű párhuzamos egyenesek valódi méretét határozd

meg!

5. Ábrázolj két képsíkon egy épület alakzatú összetett testet és

transzformáld tetszőlegesen megválasztott negyedik képsíkra!

6. Ábrázolj két képsíkon egy kétlépcsős alakzatú testet és transzformáld

tetszőlegesen megválasztott negyedik képsíkra!

7. Szerkeszd meg egy általános helyzetű háromszög valódi nagyságát

többszörös transzformációval!
T
8. Visszatranszformálással szerkeszd meg egy 4 cm oldalhosszúságú
vissza
négyzet első két vetületét!
 Egyenesek és síkok
kapcsolata a képsíkokkal

EGYENESEK
NYOMPONTJAINAK
SZERKESZTÉSE
(egyenes és képsík döféspontja)

T
 Nyompont
N2 K2 Általános helyzetű
N2 szerkesztése
dőlt egyenes
N2 = N2"
N1 N2 : nyompontok
N2' x1,2 a egyenes és képsík
a"
döféspontjai

K2 N2'
K1
a'

vissza az eredeti
diára

N1" N1
N1 K1
1,2

N1" x1,2 N1 = N1'

X

T
Általános helyzetű
dőlt egyenes

K2

N2

a"

a
X1,2 N1" N2'
a'

N1

K1

T F
Általános helyzetű
dőlt egyenes N2 K2
?

a"

a
X1,2 ? N1"
N2' ?
a'

N1
K1 ?

T F
 ?
N2 Általános helyzetű
K2 dőlt egyenes
a"

X1,2 ? N1"
N2'
?

a'
K1

Nyompont
szerkesztése
N1
?
T F
 Nyompont
szerkesztése

a" a

K2 a'

Általános helyzetű
N1"
N1 feszített egyenes
N2' K1
N2

N2
T F
N2: az egyenes az X1,2 tengely alatt metszi a K2 képsíkot.
1,2
X

Képe a síkba forgatás következtében az első képsíkon

fog megjelenni.
 Általános helyzetű
feszített egyenes
K2
a"

X1,2 N2' N1"

N1
N2 a'

K1

N2 az alsó térnegyedben
illeszkedik a K2 -re Nyompont
szerkesztése
T F
 a" Általános helyzetű
feszített egyenes

K2

N2 N1

X1,2
N2' N1"
?

K1 a'
Nyompont
szerkesztése

N1: az egyenes a K2 mögött metszi a K1 képsíkot.

Képe a síkba forgatás következtében a második képsíkon
fog megjelenni.
T F
N1 x1,2
Nyompont
N2 x1,2 szerkesztése

a" Feszített egyenes

a

K2

a'

N1 és N2 X1,2
N2
N1
K1
T F
1,2

Az egyenes az X1,2 tengelyen metszi a képsíkrendszert!

X

N1 és N2 azonos, illeszkedik az x1,2 tengelyre!

 K2
K2
Nyompont
szerkesztése
a"

N2
X1,2
N1
a'
N1 és N2 X1,2

K1

T F
 a"
K2 N1 és N2 X1,2

X1,2 N2

N1
?

K1
a'

Nyompont
szerkesztése
Feszített egyenes

T F
N1" x1,2 N2
K2

N2' x1,2

a"
K3
a"'
a

X1,2 N1"
N2'

a'
Profilegyenes
nyompontjainak
K1 N1
szerkesztése

Csak harmadik, vagy negyedik kép ismeretében szerkeszthető! T F

 N2 Nyompont
K2
szerkesztése

a" a"'
K3
N1" N2'

X1,2 N1" X1,3

N2'

a'
profilegyenes

emlékeztető dia
K1

N1 T F
 SÍKOK
NYOMVONALA
(sík és képsík metszésvonala)

T
 Általános
 helyzetű sík
n1 n2 : nyomvonalak
sík és képsík metszésvonalai,
illeszkednek a képsíkokra

n2
K2

n2

n1

X1,2
K1
1,2

A nyomvonalak (ha nem párhuzamosak) n1

X

az X1,2 tengelyen metszik egymást!

T
 A távolban ezek is a tengelyen metszik egymást!

n2 n1 n2 : nyomvonalak
sík és képsík
metszésvonalai

K2 K1

n1
n2

X1,2

n1
1,2
X

Általános helyzetű sík T

 K2-re merőleges,
második vetítősík
nyomvonalai


n2

K2

n2

n1 X1,2

K1
n1
1,2
X

T
 K1-re merőleges, első vetítősík
nyomvonalai
K2


n2 n2

n1
X1,2
K1

n1
1,2
X

T
 K1-re és K2-re
K2 merőleges profilsík
nyomvonalai

n2 n2

n1
X1,2

K1

n1
1,2
X

T
 Nyomvonalak szerkesztése

Önmagában egy végtelen kiterjedésű sík nem ábrázolható,

csak a rajta lévő, a síkot meghatározó térelemekkel!
Ezek segítségével lehet a síkok nyomvonalát megszerkeszteni.

T
 N a2
n2 2. nyomvonal
K2
N a 2 N b2 = n 2 N b2
a"
b"

a M''
b

M
X1,2

a' b'
emlékeztető dia

M'

N b1 N a1
T
n1 1. nyomvonal
K1 N a 1 N b1 = n 1

a és b  Metsző egyenesek által meghatározott dőlt sík nyomvonalai

 n2 N b2
N a2
a'' N a 2 N b2 = n 2
b''
K2
M''
a és b 

X1,2 Nb1" Na1"

Na2' Nb2'
a' b'

T F
K1 M'

N a 1 N b1 = n 1
n1
N a1
N b1 Metsző egyenesek által meghatározott dőlt sík nyomvonalai
Metsző egyenesek által meghatározott feszített sík nyomvonalai

K2

b"
a"
M''
b
 a

X1,2 M
n1 N b
1
M' N a1 n2
a'
N a2
N b2 b'
- K2
n2: 2. Nyomvonal n1: 1. Nyomvonal
K1 - K2 K1

a és b  N a 1 N b1 = n 1 N a 2 N b2 = n 2 T F
Metsző egyenesek által meghatározott feszített sík nyomvonalai
a'' b''
K2
M''

N 2' X1,2
b Nb1'' Na1" Na2'

N b1 n1
N a1 N a2
n2
M'
b'
a'
N b
K1
T F
2

N a 1 N b1 = n 1 N a 2 N b2 = n 2

Csak az azonos képsíkon lévő nyompontok köthetők össze!!!!

Az Na2 és az Nb2 nyompontok a tengely alatt vannak,
ezért látszólag a K1-re kerültek.
 NBC2 NAC2
n2

C" A három pontból alkotható

két metsző egyenessel
szerkesztjük a nyompontokat!

B"
A"
NAC2 NBC2 = n2
X1,2

C'
NAC1 NBC1 = n1

A' B'

n1
T F
NAC1 NBC1

Három pont által meghatározott dőlt sík nyomvonalai

 Párhuzamos egyenesek által meghatározott dőlt sík nyomvonalai

N a2 N b2

N a 2 N b2 = n 2
K2
a"
n2
b"

X1,2 Na1" Nb1''

Na2' Nb2'
K1
a'
b' n1

N a 1 N b1 = n 1 N b1
N a1 T F
Párhuzamos egyenesek által meghatározott dőlt sík nyomvonalai
N b2
N a2

N a 2 N b2 = n 2 b"
a"
n2

K2
X1,2 Na1" Nb1'' Na2' Nb2'
a'
n1
b'

N a 1 N b1 = n 1 N a1
N b1
K1

Ügyelj a pontos szerkesztésre, a nyomvonalak a tengelyen találkozzanak!

T F
Párhuzamos egyenesek által meghatározott feszített sík nyomvonalai

K2 a"

b"
 a
b
N a2 n2
N b
2 - K1

n1
X1,2 N b N a1
1


b' a'

2. Nyomvonal 1. Nyomvonal
n2: n1: emlékeztető dia
K1 K2 - K1

a és b  N a 1 N b1 = n 1 N a 2 N b2 = n 2 T F
 b"
a"
n2
N a 2 N b2 = n 2
K2
N a2 n1
N b2
N a1

X1,2 N b1 N a 1 N b1 = n 1

a' Az első nyomvonal

b' a tengely mögött van a K1-en.
K1

Párhuzamos egyenesek által meghatározott feszített sík nyomvonalai

T F
 A második nyomvonal
a tengely alatt van a K2-n.

K2
a" b"

N a 2 N b2 = n 2

X1,2 Na2' Nb2' Na1" Nb1''

N b2
N b1
b'
N a1 a'
n2 n1
N a2 N a 1 N b1 = n 1
K1 T F
Párhuzamos egyenesek által meghatározott feszített sík nyomvonalai
K1-re merőleges első vetítősík nyomvonalai

b"
K2
n2
a"
N b2
N a2
X1,2
Na2' Nb2'
n1
a'

a‘ b‘
b'
mivel vetítősíkban vannak n1 a‘ és b‘
K1

Most is a síkra illeszkedő, tetszőleges helyzetű párhuzamos,

vagy metsző egyenesekkel szerkeszthetjük a nyomvonalat. T F
 K2-re merőleges második vetítősík nyomvonalai

K2
b"
a" b"
n2 mivel vetítősíkban vannak

a" n2 a" és b"

X1,2 Na1"

Nb1''
N a1 b'
a'

K1 Most is a síkra illeszkedő, tetszőleges

n1 helyzetű párhuzamos, vagy metsző
egyenesekkel szerkeszthetjük a
nyomvonalat.

N b1
T F
 Nyomvonalaival adott síkra illeszkedő térelemek
szerkesztése
N a2
Adott: n1 és n2
n2
N b2
K2 Feladat: a síkra illeszkedő metsző
M''
egyenesek szerkesztése
b" a"
X1,2 a' és b' tetszőleges helyzetűek!

Két pont meghatároz egy egyenest!

Az egyenesek képeinek egyik pontja a
nyompont, a másik pontja az x1,2
K1 M' tengelyen lévő pont , azaz a másik
a' nyompont képe!
b'
N a1

n1 Az egyenesek térbeli képei

N b1
Síkra illeszkedő egyenesek T F
 Nyomvonalaival adott síkra illeszkedő térelemek
szerkesztése

n2 Adott: n1 és n2
N a2
K2 Feladat: a síkra illeszkedő pont
A" képeinek szerkesztése
a"
X1,2 A' tetszőleges helyzetű!

Ha egy pont illeszkedik egy egyenesre,

akkor a képeik is illeszkednek egymásra!
A'
K1
a' Az egyenes illeszkedik a síkra,
n1 a pont illeszkedik az egyenesre,
tehát a pont illeszkedik a síkra is!

N a1
Síkra illeszkedő pont T F
 Nyomvonalaival adott síkra illeszkedő speciális
egyenesek

n2 Első főegyenes, fővonal

(azaz vízszintes egyenes!!!)

K2
f1" f1" 2. képe vízszintes
(bárhol felvehetö a K2-n)
X1,2 f1" metszi az n2 -t

a metszéspont első
képe az x1,2 –n van
f1'
K1
az f1' párhuzamos az n1 –el,
n1 mert n1 illeszkedik K1 -re, f1
f1" f1
pedig párhuzamos K1 -el
Adott: n1 és n2 f1'

T F
 Nyomvonalaival adott síkra illeszkedő speciális
egyenesek

Adott: n1 és n2 n2 Második főegyenes, fővonal

(K2-vel párhuzamos)
K2 f2"
az f2" párhuzamos az n2 –vel,
mert n2 illeszkedik K2 –re, f2
X1,2 pedig párhuzamos K2 -vel

f2' 1. képe vízszintes

K1 f2' (bárhol felvehetö a K1-n)

n1 f2 f2' metszi az n1 -t
f2"
f2'
a metszéspont második
képe az x1,2 –n van
T F
 esésvonal:
Sík esésvonala a síkon leguruló „golyó”
legrövidebb útja a K1-ig,
 azaz az n1-ig

az esésvonal és az első képe is

merőleges az n1-re

n2 e f1
n2
K2 e"
e"
e' f1"
X1,2
n1
e'
f1'
K1 n1
1,2

ha az esésvonal merőleges az n1-re, akkor bárhol felvett f1-re is merőleges

X

e és f1 metsző egyenesek, képeik is metszők T F

Végtelen kiterjedésű síkok metszésvonala

K2
n*2 n2 


m''

m
X1,2

m'

n*1
K1 n1

Két sík metszésvonala: a nyomvonalaik metszéspontjait

összekötő szakasz
T F
Végtelen kiterjedésű síkok metszésvonala

n2
n*2

M''

m''
X1,2

m' m (a térben)

M'
n1

n*1
Két sík metszésvonala: a nyomvonalaik metszéspontjait
összekötő szakasz
T F
Összefoglalás
 Nyompont: egyenes és a képsík döféspontja! Jele: Na képsík száma (pl. 2)
 A nyompont illeszkedik az adott képsíkra és az egyenesre.
(A két térelem egyetlen közös pontja!)
 Másik képe mindig az x1,2 tengelyen van!
 Szerkesztése: az egyenes egyik képét meghosszabbítjuk a tengelyig és a
metszéspontot fel- vagy levetítjük az egyenes meghosszabbított másik
képére.
 Nyomvonal: sík és képsík metszésvonala! Jele: n a képsík száma (pl. 1)
 A nyomvonal illeszkedik az adott képsíkra.
 Az első n1 és a második n2 nyomvonal, ha nem párhuzamosak, akkor
mindig az x1,2 tengelyen metszik egymást! (Lehet, hogy csak a távolban
metsződnek, de mindig összetartanak.)
 Szerkesztése: a síkot meghatározó térelemek felvétele után két egyenesnek
négy nyompontját szerkesztjük meg. Az azonos képsíkon lévő nyompontokat
összekötve kapjuk a nyomvonalat!
( Síkot meghatározó térelemek: három egymásra nem illeszkedő és nem
egy egyenesbe eső pont, vagy két párhuzamos egyenes, vagy két metsző
egyenes.)
Feladatok:
1. Mit nevezünk nyompontnak, mi a jele, hogyan szerkesztjük?

2. Mit nevezünk nyomvonalnak, mi a jele, hogyan szerkeszthető?

3. Szerkeszd meg két általános helyzetű párhuzamos egyenes által

meghatározott sík nyomvonalait!

4. Szerkeszd meg két általános helyzetű metsző egyenes által

meghatározott sík nyomvonalait!

5. Szerkessz első vetítősík nyomvonalat metsző egyenesekkel!

6. Szerkessz második vetítősík nyomvonalat párhuzamos egyenesekkel!

7. Nyomvonalaival adott síkra szerkessz arra illeszkedő párhuzamos

egyeneseket!

8. Szerkessz nyomvonalaival adott síkra illeszkedő, a K2 előtt 3 cm-re lévő T

pontot! vissza
TÉRELEMEK KÖLCSÖNÖS HELYZETE

DÖFÉSPONT
METSZÉSVONAL
SÍKMETSZET
ÁTHATÁS
T
Sík és egyenes
döféspontja

T
Egyenes és sík döféspontja
B"
B"'
D" D"' b"' K3
K2
b"
A" A"'
C" C "'
T F
D"'
X1,2 D" X1,3

D'
A' B' D' C'
ABCD || K2
K1

b' b || K1 és K3 akkor  Ŀ K2

Ha az egyenes vetítőegyenes, a sík vetítősík, akkor adott a döféspont a

képsíkokon! Csak vetíteni kell!
 C" C "' Egyenes
K2
és sík
döféspontja
a" D" D"'
a"' K3
A" A"'

X1,2 B" B"' X1,3

B'

C'
a' D'
T F
K1 A'
ABC∆ Ŀ K1
Látszik az
Nem látszik egyenes!
az egyenes!
a || K1 és K2  Ŀ K3
 Nem látszik Látszik az Egyenes
K2 az egyenes! egyenes!
A"' és sík
Nem látszik A" a"'
az egyenes! döféspontja
D"
D"'
Látszik az C "'
a" C"
egyenes! K3

X1,2 B" B"' X1,3

A'

és
T F

rz
B'

nő
D'
!

le
el
ABC ∆ Ŀ K2
K1 a'

láthatóság! „a” általános helyzetű egyenes

C'
Ha a sík vetítősík, akkor azon a képsíkon kimetsződik a döféspont, ahol
egyenesként jelenik meg a sík!
Általános helyzetű egyenes és síkidom döféspontja
C"
m második vetítősík a m'' A"B"C"
a vetítősík és a
síkidom K2
metszésvonala
m''
a" m" a"
D"

m ABC
mX a  D B"
a A" D m
X1,2

A'
B'
a' m'
D'

K1 m' A'B'C' C' m' X a'  D' T

m mindkét síkra, a a vetítősíkra, metszik egymást,
metszéspontjuk az egyenes és a síkidom döféspontja
A szerkesztés elve:

V1 a a''
K2
Döféspont
V1 X ABC  m C"
V1
m ABC -re és V1-re a m'' D"
B"
mX a  D
D
A szerkesztés menete:
A" m
?
V1' a' X1,2

m' V1' C'

V1'
m' a' K1 a' m' B'
D'
A' T
m' A'B'C'

m'' A"B"C" -m mindkét síkra, a a vetítősíkra,

- metszik egymást,
m" X a"  D" - metszéspontjuk az egyenes és a síkidom döféspontja
általános helyzetű sík és egyenes második vetítősík
A"' „a” egyenesre
A"
K2
K3 V2 a
D"  D"'
m" B"'
m1'' B"

a" a"' T F
X1,2 C" C "' X1,3
C'
vissza az eredeti

és
diára

rz
nő
m' pl.
!

le
m1'

el
D' láthatóság! emlékeztető dia

A'
Egyenes és sík
a'
bizonyítás !!! B' döféspontja
K1
A szerkesztés bármelyik képsíkról
Az „m” metszésvonal a síkidomra és jelen esetben
kezdhető. Illeszthetünk első vetítősíkot
az „a” egyenes 2. képére is az „a” egyenesre
általános helyzetű sík és egyenes
A"'
A"
a" B" a"'
B"'

m" D" D"' K3

K2 D"'
D"
T F
X1,2 C"
C "' X1,3

D'
láthatóság!

és
a'

rz
m'
C'

nő
 Egyenes és sík

le
!
el
K1 D'
döféspontja
A'
Az „m” metszésvonal
első vetítősík B' a síkidomra és jelen esetben
„a” egyenesre az „a” egyenes 1. képére
V1 a
Egyenes és sík harmadik vetítősík
döféspontja „a” egyenesre
a" a"'
D" D"' V3 a
K2
D" A"' m"' D"'  K3
A" m"
C" m1"' C "'

T F
B" B"'
X1,2 ellenőrzés

újabb Az „m”
B' metszésvonal
ellenőrzés
a
A' a' síkidomra és
jelen esetben az
m' D'  „a” egyenes 3.
C' képére
K1
D'
láthatóság! emlékeztető dia általános helyzetű sík
A szerkesztés az első két képsíkon most nem
végezhető el, szükség van a harmadik képre is! a profilegyenes
 második vetítősík V2 a
a " F" F"' K
„a” egyenesre 3
K2 G" G"'
a"'
M4" E"
E"' ellenőrzés
M1" M2"
M3"
A" D" A'" D"'
M2"'

m" D"
!
pl. M2
B" B'" D'"
C"
C"'

X1,2 X1,3
B'
láthatóság!

!
C'

és
rz
A'

nő
a'
T F
le
M3'

 el
M1' D'
D'
m'
M2'
Egyenes
G' M4' és sík
K1 döféspontja
E'
F'
Ügyelj a pontos szerkesztésre! általános helyzetű sík és egyenes
Az egyenes képét C" C"'
meghosszabbítva kapjuk a
metszésvonal képét! Egyenes
és sík
a"
a"' döféspontja
K2 D"
D"'
m" K3

A'"
A" második vetítősík
„a” egyenesre
X1,2 B" B'"

A' V2 a

m' B'
D'  a ' láthatóság

K1
A szerkesztés esetenként nem
végezhető sablonosan, de az
alapelveket ismerve és alkalmazva
megoldható a feladat!
T F
A metszésvonal második képének egyik
C' pontját nem tudjuk az első képsíkra
vetíteni, a harmadik képről visszük át a
K1-re!
 A harmadik képen egyértelmű,
Egyenes és sík döféspontja hogy a két térelemnek nincs
közöz pontja. Mindkettő dőlt
B" B"' helyzetű.
V2 a a" a"'
ellenőrzés!
K2 m1"

K3
m" C" C "'
A"
A"'
X1,2 D"'
T F
D"
B'

A'
m' m1' A metszésvonal képe nem metszi az
egyenes képét, nincs a síkidomon
döféspont!
C'
K1
D' A síkidomon kívül esne a döféspont!
a' A végtelen kiterjedésű síkot döfné
V1 a
az egyenes.
V2 a Egyenes és sík döféspontja
a" B"
A döféspont a síkidom vetítősíkká
f1" transzformálásával is megszerkeszthető.
A"
K2 D"
BIV
C"

X 1,4
AIV aIV
DIV
X1,2 D"
B' f 1'
T F
C IV

Nem célszerű innen vetíteni a K1-re,

a' mert meredek az egyenes.
A döféspontot előbb átvisszük a K2-re.
DIV

D' C'
A' 
K1 A szerkesztés ellenőrizhető a korábban
tanult szerkesztési módszerrel,
D' vetítősíkot illesztünk az egyenesre.
 Egyenes és sík döféspontja
K2
mXaD a
vet í t ősík
első
α: a" m
nyomvonalaival m''
a két sík
adott általános D"
helyzetű sík
a metszésvonala

D
n2
X1,2

m'
a'
n1 D'
m' K1

K1 m" K2

m mindkét síkra, a a vetítősíkra, metszik

egymást, metszéspontjuk az egyenes és a sík döféspontja T F
 Nyomvonalaival adott végtelen dőlt sík
Egyenes és sík és általános helyzetű egyenes
döféspontja
a"
n2
m" X a"  D"
D"
K2
m"

X1,2

láthatóság m'

K1 D'
T F
a'
m'az a egyenesre illesztett
m' K1 első vetítősík és az eredeti sík
metszésvonalának első képe
n1
m' a' m"az a egyenesre illesztett
első vetítősík és az eredeti sík
vissza az eredeti
diára
m" K2 metszésvonalának második képe
Egyenes és sík Nyomvonalaival adott végtelen dőlt sík
döféspontja és egyenes

n2 a transzformáláshoz egy
a" A segédpontot veszünk fel
D" tetszőlegesen az n2-n
K2
A"

X1,2
A'
D' ha K4 Ŀ a síkra
k á
K1 v et ítősík
k
a' í k n e gyedi képe
a s o rmált
s z f
láthatóság tran
n1 AIV DIV

A végtelen síkot negyedik akkor X1,4 Ŀ n1

vetítősíkká transzformáljuk
1,4

aIV
T F
X
Nyomvonalaival adott végtelen feszített sík
és egyenes Egyenes és sík
láthatóság döféspontja
a"
K2
A végtelen síkot negyedik D"
vetítősíkká transzformáljuk
X1,2
A' n2
a sík negyedik képe

AIV n1
X 1,4

a' A"

D'
ha K4 Ŀ a síkra K1

akkor X1,4 Ŀ n1
most az A segédpont az
a IV
alsó térnegyedben van
az n2-n
DIV
T F
Összefoglalás
¤ Döféspontnak nevezzük egy síknak és a vele szöget bezáró egyenesnek az
egyetlen közös pontját.
¤ Végtelen kiterjedésű síknak és egy vele nem párhuzamos, vagy rá nem
illeszkedő egyenesnek mindig van döféspontja!
¤ Síkidom és egy vele szöget bezáró egyenes nem biztos, hogy döféspontot
eredményez!
¤ Ha az egyenes vetítőegyenes (az egyik képsíkon pont a képe), vagy a sík
vetítősík (az egyik képsíkon egyenes a képe), akkor a döféspont azon a
képsíkon adott, csak át kell vetíteni a többi képsíkra.
¤ A szerkesztés általános helyzetű sík és egyenes esetén:
az egyenes egyik képére vetítősíkot illesztünk, mely a síkot, vagy síkidomot
az egyenes képére illeszkedő metszésvonalon metszi, jele „m”.
Bármelyik képsíkról kezdhetjük a szerkesztést, itt fedi egymást az egyenes
képe és a metszésvonal képe.
A metszésvonal képét átvetítjük egy másik képsíkra és ha az metszi az
eredeti egyenes képét az lesz a döféspont.
Innen átvetítjük a többi képsíkra a döféspontot.
¤ Többszörös ellenőrzési lehetőség áll rendelkezésre, melyek közül legalább
egyet ajánlatos elvégezni! Fontos a pontos szerkesztés ! ! !
Feladatok:
1. Szerkeszd meg egy első vetítősík helyzetű háromszög és egy általános
helyzetű egyenes döféspontját

2. Szerkeszd meg egy második vetítősík helyzetű szabályos négyszög és

egy első főegyenes döféspontját!

3. Szerkessz általános helyzetű szabálytalan négyszög és általános

helyzetű egyenes esetén döféspontot!

4. Szerkeszd meg egy általános helyzetű szabálytalan ötszög és egy

harmadik vetítősugár döféspontját!

5. Szerkeszd meg egy általános helyzetű, nyomvonalaival adott sík és

egy általános helyzetű egyenes döféspontját!

T
6. Szerkeszd meg egy általános helyzetű szabálytalan hatszög és egy
általános helyzetű egyenes döféspontját! vissza

A további, egyre bonyolultabb szerkesztésekhez nem készültek feladat diák!

Test és egyenes
döféspontjai

T
második vetítősík
V2 a K2
a"
V2 elmetszi a D1"
testet  SÍKMETSZET D2"
a SÍKMETSZET V2
a
az a V2 D2
D1

2 db közös pont X1,2

a SÍKMETSZET
kontúrján D1 D2

mivel a SÍKMETSZET a test része,

a két pont rajta van a test a' D2'
D1'
felületén  D1 D2

K1 T
„a” általános
helyzetű egyenes Síklapú test és egyenes döféspontjai
Síklapú test és
egyenes K2
döféspontjai a"
D1"
A szerkesztés D2"
első
vetítősíkkal is a
elvégezhető! D2
D1
V1 a
X1,2

a' D2'
D1'
K1 T
DÖFÉSPONTOK: a vetítősík által kimetszett síkmetszet kontúrjának
és az egyenesnek a közös pontjai.
 E"
Síklapú test és
a" egyenes
K2 D1" döféspontjai
D2"
második vetítősík
V2 az a -ra

A" D" B" C"

X1,2

D' A test élei döfik az a-ra

illeszkedő második vetítősíkot.
Ezek a döféspontok kirajzolják a
K1 A' test és vetítősík metszetét az
E' D2'
első képsíkon.
a'
D1'
C'
T
emlékeztető dia
B'
Ahol a síkmetszet oldalai metszik az egyenes első képét ott vannak az
egyenes és a test döféspontjai, mivel az egyenes illeszkedik a vetítősíkra.
 1" 5" 2" 4" 3" K2
második
5 4
vetítősík
1
a-ra 2
3

D1" D2" a"

„a” vízszintes
egyenes
D1 D2
a
X1,2 1" 5" 2" 4" 3"
5'
4'
5' 4'
1'
3' a'
D2'
2' 1'

K1
D1'
2'
3'
T
A ferde hasáb
alaplapja
Síklapú test és egyenes döféspontjai K1-re
alaplap K1-re, fedőlap ║ K1
1" 5" 2" 4" 3"
Síklapú test és
egyenes
döféspontjai
K2

V2 D1" D2" a" második

vetítősík
a-ra

X1,2
1" 5" 2" 4" 3"
5'
4' a'

1' 5'
D2' 4'
K1 3'

D1' 1'
2'

a 3'

első főegyenes 2' T

 Általános helyzetű hasáb és
egyenes döféspontjai
a" a"'
4" 4"'
K2
3" 3"'
1"
1"'
2" 2"'

4"
4"'
3" 3"'
1" 1"'
X1,2 2" 2"' X1,3
4'

és
1'

rz
3'

nő
a'

le
2' T
el
4'

második
1'
K1 vetítősík
3'
az a"-re
2'
 7" a"'
7"'

K2 3" 3"'

4" 4"' 2"'

2"
a"
1" 1"'
5"
6"
5"'
6"'
T
X1,2 X1,3
4' 3'

és
rz
első vetítősík

nő
5' 2'
a'
a-ra

le
el

6'
1'
K1
Általános helyzetű gúla
7'
és egyenes döféspontjai
 1" 1"'
a" a"'

2"
2"'
3" 3"'

K2
1" 1"' T
2"
X1,2 3" 2"' 3"' X1,3

1'
K1 2'

és
rz
 első vetítősík

nő
a' a -ra

le
el
1' 2'

3'
Általános helyzetű
Az egyik döféspont hasáb és egyenes
a fedőlapon van! 3' döféspontjai
 Forgástest és egyenes döféspontjai
C" C"'
K2 második
vetítősík
a -ra

a" D2" D1"' D2"'

D1" a"'

X1,2 X1,3

D1'

C'
D2'

K1 a' a || K1
a vetítősík kört metsz ki a kúp
T
emlékeztető dia
palástján
 Forgástest és egyenes döféspontjai
K2

D2" D2"'

D1" D1"'
a"
a"'

X1,2 X1,3

D1' D2'
a'

a vetítősík kört metsz ki

a henger palástján
K1
első vetítősík
a || K2 a -ra T
Forgástest és általános helyzetű egyenes
C" C"'
döféspontjai

D1" D1"' a"'

K2
D2" D2"'
a"

X1,2 X1,3

a'
A paláston tetszőleges helyeken
vehetők fel alkotók.
D2' Megszerkesztjük a vetítősík és az
C'
alkotók döféspontjait, melyek
kirajzolják a síkmetszetet.
K1
D1' második
vetítősík

a vetítősík ellipszist metsz ki a kúp palástján

a -ra T
Ferde henger és általános helyzetű egyenes döféspontjai

K2

a" D1" D1"'

D2"'
D2" a"'

X1,2 X1,3

D1'
második
vetítősík
D2'
a -ra
K1
a'
a vetítősík ellipszist metsz ki a henger palástján
T
Ferde henger és általános helyzetű egyenes döféspontjai
Az előző feladat megoldása másik képsíkon felvett vetítősíkkal bizonyítja, hogy bármelyik
képsíkon felvehető a segédsík, az eredmény ugyanaz lesz.
K2


D1"
a" D1"'

D2"'
D2"
 a"'

X1,2 X1,3

D1'

D2' első vetítősík

K1 a -ra
a'
a vetítősík belemetsz az alaplapba is T
 Gömb és általános helyzetű egyenes
a"
K2 D1" D1"'

O" O"'

D2"'
D2"
a"'

X1,2 X1,3

emlékeztető dia
a'
D1'
O' A gömböt vízszintes szeletelő
síkokkal metsszük el.
K1
D2' második
vetítősík
a -ra T
Összefoglalás
 A síklapú test és egyenes döféspontjainak szerkesztése visszavezethető a
sík és egyenes döféspontjának szerkesztésére, mivel a testet síkidomok
határolják.
 Szerkesztés: az egyenes egyik képén vesszük fel a vetítősíkot, mely a másik
képsíkon kirajzolódó sokszögben metszi a testet.
A sokszög és az eredeti egyenes közös pontjai lesznek a döféspontok.
Az így kapott pontokat átvetítjük a többi képsíkra.
 Az egyenes testben haladó része nem látszik!
Ha nem látható lapon van a döféspont, akkor az sem látszik!
 Három képsíkos szerkesztésnél célszerű legalább az egyik döféspont
helyének ellenőrzése!
 Forgástest esetén szintén vetítősíkot illesztünk az egyenes egyik képére,
majd a tetszőleges helyeken felvett alkotóknak és a vetítősíknak a
döféspontjait szerkesztjük meg a másik képsíkon.
A kirajzolódó görbevonalú síkmetszet és az egyenes közös pontjai lesznek a
döféspontok.
A felvett vetítősík lehet V1, vagy V2 a végeredmény mindkét esetben u.a.!
Célszerű az egyszerűbb szerkesztést biztosító megoldást választani.!
 Síkok
metszésvonala

T
A metszésvonal szerkesztése is
döféspontok keresésével történik !!!! Vetítősíkok metszésvonala
Az egyik síkidom éle döfi a másik
síkidomot.
K2
1" C"
D"
D1 D2 = m 3"
m"

A síkidomok 1 C
első vetítősík B"
helyzetűek. A"
D D2
X1,2 2"
m 3

D1 B T
1' A 2 A  1-3 és 2-3 oldalai
C' döfik az ABCD -et.
2' B'
m' Ezen pontok összekötése
K1 D' eredményezi a
A' 3'
metszésvonalat.
 2" C"
Profilsíkok
metszésvonala
K2 A"

m"
ABC∆ Ŀ K1 és K3 3"

123∆ Ŀ K1 és K2
1"
X1,2 B"
1'

K1 m'
A' 2' B' C'

3'

A metszésvonal a két síkidom közös tartománya!

T
 2" C"
Vetítősíkok
metszésvonala
K2 A"

ABC∆ Ŀ K1

m"
3"

123∆ Ŀ K1
1"
X1,2 B"

1'
K1
2'
C'
B'
m'

A'
3'
A metszésvonal a két síkidom közös tartománya! T
 2" C"
A metszésvonal mindig váltás a
K2 A" két síkidom láthatóságában!

m"
3"

1" Láthatóság!
X1,2 B"

1'
A K2 –n a láthatóság az első
2'
K1 képsíkon nézve dönthető el!
C'
B'
m'

A'
3'
Itt ez látszik! (az elölnézeten) Itt ez látszik! (az elölnézeten) T
 A" 2" Vetítősíkok
metszésvonala
K2

m"
3" ABC∆ Ŀ K2

1" C" 123∆ Ŀ K2

X1,2 B"
C'
1'
2'
K1
m'

A'

B'
3' T
 Itt ez látszik! (a felülnézeten) Itt ez látszik! (a felülnézeten)
A" 2"

K2
A K1 –n a láthatóság az
m"
Láthatóság! 3" második képsíkon nézve
dönthető el!
1" C"
X1,2 B"
C'
1'
2'
K1
m'

A'

A metszésvonal mindig
váltás a két síkidom B'
láthatóságában!
3' T
 Profilsík és ált. D"
helyzetű sík
ABCD ált.
metszésvonala C" helyzetű 
D1'' 2" mv" D2''
1" 3"
K2 m"
123 ∆ || K1
A"
X1,2 B"
2' B'
A'

mv' m'
K1
D 1'
D 2'
C'
3'
1'
D' T
A metszésvonal szerkesztés a döféspont szerkesztésre vezethető vissza. Az 123 ∆ 2. képére
vetítősíkot illesztünk, mely elmetszi a négyszöget. A két eredeti sík közös tartománya a metszésvonal.
 D"

K2
C"
2"
1" 3"
m"
Láthatóság!
A"
X1,2 B"
2' B' Az AB szakasz lejjebb van
A' mint a 2-es pont ezért itt
K1 a ∆ látszik!
m' A DC szakasz feljebb van
mint az 1,3 szakasz ezért itt
a  látszik!
C'
3'

1'
D'
T
 Profilsík és ált. 2" 123 ∆
helyzetű sík ált. helyzetű
metszésvonala
ABCD  || K1
A" D" mv" B"C"
K2
D1'' m" D2''
3"
1"
X1,2

2'
C'
D'
K1

Az 1-2 oldal D1 -ben mv' m

'
D 1'
döfi az ABCD -et! D 2'
3'
1'
B'
A'
A BC oldal D2 -ben döfi az 123 ∆ -et! T
 2"

K2

A"D" B"C"
m" Láthatóság!
3"
1"
X1,2
2'
C'
D'
K1 A 2-es pont feljebb van
mint az CD szakasz,
m' az 1-es és a 3-as lejjebb
van mint az AB szakasz!

3'
1'

A' B'
T
 Az 1-2 oldal D1 -ben 2" Vetítősík és ált.
K2 A" döfi az ABC ∆ -et! helyzetű sík
metszésvonala
D1''
B" m
Az 1-3 oldal D2 -ben "
D2'' 3"
döfi az ABC ∆ -et!

1" C"
X1,2
B'
1'
D 2' C'
K1
3'
m'
D 1'

A'
123 ∆ 2'
ált. helyzetű ABC ∆ Ŀ K2 T
 2"
Az AC szakasz lejjebb van
K2 A" mint az 2-3 szakasz!

B" m
Az AB szakasz feljebb "
van mint az 1-es pont. 3"

1" C"
X1,2
B'
1' C'
K1
3'
m'

Láthatóság!
A'

2' T
 2"
Vetítősík és ált. D" ABCD  Ŀ K1
helyzetű sík B"
metszésvonala 123 ∆
ált.
helyzetű

"
3"

m
K2
A"
1" C"
X1,2

A' B' 3'

K1
m
1' '

D'
C'

2'
T
 2"
D"
B" A 2-3-as oldal hátrébb van
mint a CD szakasz,
K2 az 1-2-es oldal előrébb van
mint az AB!

3"

"
m
A"
C"
X1,2 1"

A' B' 3'

K1
m
1' '
Láthatóság!

D'
C'

2'
T
Általános pl. V2 illeszkedik az
D"
Döféspontokat keresünk!!!!
helyzetű síkok 1- 3 oldalra
C"
metszésvonala 1"
s"3

1
s"
K2
pl. az 1- 3 oldalra m"
illesztett első vetítősík 3"
A szerkesztés helyessége

2
metszi az AD és BC

s"
A" ellenőrizhető, ha másik
szakaszokat 2"
egyenessel, vagy egyenesekkel
is elvégezzük a döféspontok
X1,2 B" keresését!
B'
T
A továbbiakban az
egyik síkidom 1'
valamelyik élére
illesztett vetítősík és az s' 1
emlékeztető dia
eredeti sík
K1 C'
metszésvonalát „s”-el
jelöljük, hogy ne m' 
keverjük a s‘2 3'
szerkesztendő A'
3
s'

metszésvonal jelével!
az 1'- 3' oldalra illeszkedik az
2' s‘1 és „találkozik” az A'B' és
az 1'- 2' oldalra illeszkedik az s‘2 és D' a C'D' szakaszokkal
találkozik az A'B' és az A'D' szakaszokkal
 D"
K2 C"
1"
A 2-3 oldal előrébb van
mint a BC szakasz, m"
a 1-es pont hátrébb mint az
AD! 3"
A"
2"
Láthatóság!
X1,2 B"
B'
1'

C'
K1
m'
3'
A'
A DC szakasz feljebb van
mint a 3-as pont,
2' D' az AB lejjebb
mint az 1-es! T
 3"
Mindkét síkidom
A" általános helyzetű
K2
Az A"B"-re illeszkedő s" A C"D"-re illeszkedő s"
metszi D" metszi a 2"-3" oldalt,
az 1"-3" oldalt, és meghosszabbítva
és meghosszabbítva m" az 1"-2" oldalt
az 1"-2" oldalt
pl. a 2"-3" oldalra illeszkedő
1" B" s" metszi az A"D" és a C"D"
C" szakaszokat
X1,2 2"
3'
C'

B'
K1 m'
1' D'

A háromszög dőlt,
a négyszög feszített. 2' T
A szerkesztés helyessége ellenőrizhető, ha másik egyenessel,
A' vagy egyenesekkel is elvégezzük a döféspontok keresését!
 3"
A 2-es pont előrébb van
A" mint a CD szakasz,
a 3-as hátrébb mint az AD!
K2
D"
m"
Láthatóság!
1" B"
C"
X1,2 2"
3'
C'
A 3-as pont feljebb van
mint a BC szakasz,
K1 B' az 1-2-es oldal lejjebb
m'
mint az AD!
1' D'

2'

A' T
 E" 2" D" az 1"- 2" oldalra illeszkedő s" metszi
A háromszög dőlt,
az ötszög feszített. az A"E" és meghosszabbítva az
E"D" szakaszokat

K2 C"
1" m" az 2"- 3" oldalra illeszkedő s"
metszi az B„C" és
meghosszabbítva az E"D"
A" szakaszokat
3"
X1,2 B"
2'
A' B'

K1 m'

3'
1'
C'
E'
Mindkét síkidom
D' általános helyzetű T
 D"
E" 2" Láthatóság!

K2
C"
m" A 2-es pont hátrébb van
1" mint a CDE csúcsok,
az 1- 3-as oldal előrébb
A" mint az AB szakasz!

X1,2 B" 3"

2'
A' B' A 2-es pont feljebb van
mint a AB szakasz,
az 1-3-as oldal lejjebb
mint az CDE csúcsok!
K1 m'

1' 3'
C'
E'
D'
T
 D"
2" Mindkét síkidom
1"
A" általános helyzetű
szabálytalan négyszög
K2
m"
C"

4" 3"

X1,2
B"

A' 3'
D'

K1 4'
m'
B'

C'
2'
1' A kék négyszög dőlt, a zöld
feszített.
T
 D"
2"
1"
A"
K2

C"

4" 3"

B" Láthatóság!
X1,2

A' D' 3'

K1 4'

B'

C'
2'
1'
T
 Az egyik síkidomot egyenessé (vetítősík helyzetbe) transzformáljuk!
3"
Általános helyzetű síkidomok
A" Korábbi megoldás:
metszésvonalának szerkesztése
TRANSZFORMÁCIÓVAL
D"
Egy korábban, más módszerrel megoldott K2
feladaton végezzük a szerkesztést, ezzel m"
bizonyítva a két módszer
végeredményének azonosságát!
B" f1"

X1,4
3IV 1"
C"
C IV 2" X1,2
3'
C'
X K1
D
IV
BIV B'
IV
m

X
m' 
X X
1
IV
1' D'
emlékeztető dia 2IV f1 '
K4

2'
AIV
A' T
 emlékeztető dia
3" Azonos dőlésű síkok
D" metszésvonala
K2
Az egyik síkidomot egyenessé
C" (tetszőlegesen választható),
m f1" azaz vetítősík helyzetbe
" transzformáljuk.
A"
1"
A transzformált képen a
láthatóság könnyen eldönthető !
X1,2 2" B"
DIV
D' 3IV
3'

2' C' 2IV CIV K4

K1

felülnézet
m IV
f1'
m
'

A' AIV

BIV
B'
1' 1IV
X1,4

A következő dián bizonyításként a másik

síkidom van egyenessé transzformálva. elölnézet T
 Az egyenessé transzformált 3" Azonos dőlésű síkok
síkidom megválasztása tetszőleges!
metszésvonala
D"
3 IV C IV

D IV K2

C"
m
A" "
1" f1"
felülnézet
IV
m

1IV 2" B" X1,2

K4 BIV
D'
A IV
2IV 3'
 C'
K1 2'

m
'
elölnézet
1,4

A'
X


B'
f1'
A transzformált képen a 1'
láthatóság könnyen eldönthető !
T
 Összefoglalás
Két sík metszésvonala, a síkok közös pontjainak összessége.
 Szerkesztése döféspontok keresésével, vagy transzformációval végezhető.
 A döféspontok keresésénél ügyelni kell a megfelelő oldalakra történő
vetítésekre.
Célszerű kiválasztani az egyik térelemet síkidomként, a másiknak pedig csak az
oldalaival dolgozni, mintha független egyenesek lennének.
Lehet hogy az először kiválasztott oldaléllel nem kapunk döféspontot, a
keresést másik oldallal tovább kell folytatni.
Bármely oldal tetszőlegesen meghosszabbítható.
Előfordulhat, hogy a két síkidomnak nincs metszésvonala!
 Transzformációval történő szerkesztésnél az egyik síkidomot (mindegy
melyiket) főegyenes segítségével egyenessé kell transzformálni és ugyan erre
a képsíkra vetítjük át a másik síkidomot is.
Ha az „egyenes” metszi a síkidomot, akkor az első képsík megfelelő oldaléleire
visszavetítjük a metszéspontokat.
Az első képsíkon a két pontot összekötve kapjuk azt az egyenest melynek a
két síkidom közöz tartományába eső része lesz a metszésvonal.
 Gyakorlásképpen esetenként célszerű egy ábrán mindkét szerkesztést
elvégezni, mellyel a szerkesztésünk pontossága ellenőrizhető !!!
Test és sík
síkmetszete

T
 G'' Testek és vetítősíkok G''
az alaplappal síkmetszete
párhuzamos ferde helyzetű
második vetítősík
metszi a gúlát Gúla második vetítősík
metszi a gúlát
síkmetszete
a gúlák oldalélei
ezekben a
pontokban döfik
a síkokat

X1,2 A'' B'' F'' C'' E'' D'' A'' B'' F'' C'' E'' D''

F' F'
E' E'

A' A'

G' D' G' D'

B' az alaplap B'

Síklapú testek C' párhuzamos a K1-el C' T

 G'' Testek és vetítősíkok G''
síkmetszete

Gúla
síkmetszete

X1,2 A'' B'' F'' C'' E'' D'' A'' B'' F'' C'' E'' D''

F' F'
E' E'

A' A'

G' D' G' D'

első vetítősík
B' metszi a gúlát B'
C' C' T
 1x'' 2x'' 4x'' 3x''

Ferde hasáb
a sík és a test éleinek döféspontjai
síkmetszete D1'' D2'' D4'' D3''

profilsík metszi
a hasábot
K2

X1,2 1'' 2'' 4'' 3''

4'
D4'

a sík által takart 4x'

1' hasáb-rész
K1
3'
D1' D3'
1x'
az alaplap
párhuzamos a K1-el 3x'
2'
A síkmetszet ║az alap
és fedőlappal, azokkal
azonos méretű. síkmetszet D2'
2x'
T
 1x'' 2x'' 4x'' 3x''

Ferde hasáb D1''

síkmetszete D2''

D4''

ferde helyzetű
második vetítősík
K2 D3'' metszi a hasábot

X1,2 1'' 2'' 4'' 3''

4'
D4'

4x'
1'
K1
3' D3'

D1' 1x'
az alaplap
párhuzamos a K1-el 3x'
2'

síkmetszet D2'
2x'
T
 1" 5" 2" 4" 3" Ferde hasáb
D3" síkmetszete
K2 D2" Síkmetszet: a két térelem
közös tartománya

D4"

D1"
X1,2 D5"
1" 5" 2" 4" 3"
5'
4'
D4'
1' 5' első vetítősík
D3' D5' 4' metszi a hasábot
K1 3'

2' D1' 1'

D2' 3'

alaplap K1-re, fedőlap ║ K1 2'

T
 D"
Ferde hasáb 1" 2" 4" 3"

metszése általános helyzetű K2

síkidommal A"
f1"

a két térelem közös tartománya

negyedik vetítősík K4

X1,4
metszi a hasábot C"
X1,2 B"
DIV
4 IV
1" 2" 4" 3"
3IV
AIV
4'
1IV
1' 3'
4IV A'
2 IV
D'
3IV
C
IV

BIV f1 '
1IV
2'
B' 4'
2IV
C'
1' 3'

K1
A síkidomot vetítősík helyzetbe kell
transzformálni! 2'
emlékeztető dia
T
 C"
Ferde gúla A síkidomot vetítősík
6"

metszése általános helyzetbe kell

transzformálni!
helyzetű síkidommal
K2
CIV

K4 f1"
A"
5 IV B"
6 IV 1 IV X1,2
2" 1' 1" 3" 4" 5"
C'
5'

2 IV
Meredek egyenesre nem
AIV 4 IV
célszerű vetíteni !!! 2' K1
A pont magasságát átvisszük BIV
a második képsíkra, majd 3 IV A'
,4

onnan az elsőre vetítjük.

X1

4'
Itt az AB él döfi a gúlát! 3'
6'
f1 '
T Ez csak a test pontja, itt nincs síkidom.
B'
 1IV

1" AIV
K2
A" negyedik
1 IV vetítősík
2" metszi a
hasábot
f1" 1" 2IV BIV
B"
3"

2" 3IV 2IV

C"
CIV
X1,2 3" K4
1'
3IV
T
B'

A síkidomot
vetítősík helyzetbe

X 1,
3' 1' transzformáljuk!

4
2'
A'
Általános helyzetű hasáb
K1
metszése
f1 '

C' 3' általános helyzetű síkidommal

2'
 a két térelem közös tartománya
A" 4" AIV

3"
1"
1IV 4IV negyedik
2"
f1" vetítősík
B"
metszi a
BIV
1IV hasábot
4" 4IV
K2
3IV
D" 3" 2IV
1"
C" 3IV
2" 2IV CIV
X1,2
A síkidomot
DIV
vetítősík helyzetbe
4'
transzformáljuk!

X 1,4
B'
K1 1'
3'

A' 2'
T
4' a két térelem közös
C' tartománya
1' Általános helyzetű hasáb
metszése
D' 3'
f1 '

2' általános helyzetű síkidommal

Hasáb és nyomvonalaival adott sík metszete
1" 2" 3"
K2
Keressük azokat a pontokat ahol
a test élei döfik a végtelen
kiterjedésű síkot.

Az egyik képsíkon vetítősíkokat

n2 D3'' illesztünk a test éleire.
D1'' Megszerkesztjük a másik
D2'' képsíkon a sík és a vetítősíkok
X1,2 metszésvonalait, melyek elmetszik
1" 2" 3" az éleket a döféspontokban.
m1

m2

1'
'

'

m3

n1 D1' Mivel az élek párhuzamosak,

'

ezért a metszésvonalak is azok

K1 lesznek.
1' 3' Könnyíthetünk a szerkesztésen,
elég a metszésvonalak egyik
2' D3'
D2' pontját megkeresni.

3' emlékeztető dia

2' síkmetszet T
ferde helyzetű Forgástestek
második vetítősík
metszi a kúpot
Kúp és vetítősík
metszete

X1,2

ferde helyzetű T
első vetítősík
tetszőleges helyeken alkotókat metszi a kúpot tetszőleges helyeken a síkot metsző
rajzolunk a kúp palástján köröket rajzolunk a kúp palástján
egy alkotóval
párhuzamos ferde Forgástestek
helyzetű második
vetítősík metszi a
kúpot Kúp és vetítősík
metszete

X1,2

A csúcson
átmenő ferde
helyzetű első
vetítősík
T
metszi a kúpot
A síkmetszet alakja parabola A síkmetszet alakja háromszög
 Ferde kúp és vetítősík metszete Forgástestek

a vetítősík belemetsz az a vetítősík belemetsz az

alaplapba is alaplapba is

X1,2

T
tetszőleges helyeken alkotókat rajzolunk a kúp palástján, melyek metszik a vetítősík képét
 Forgástestek
ferde helyzetű
második vetítősík Ferde henger és
metszi a hengert
vetítősík metszete

tetszőleges helyeken alkotókat

rajzolunk a henger palástján
X1,2

Ha általános helyzetű sík, vagy

síkidom metszi a forgástestet,
akkor azt először vetítő helyzetbe
kell transzformálni.

A síkmetszet alakja ellipszis

T
 Forgástestek

Ferde henger és
vetítősík metszete

X1,2

a vetítősík belemetsz
az alaplapba is

tetszőleges helyeken
alkotókat rajzolunk a
henger palástján,
melyek metszik a
vetítősík képét

első vetítősík
metszi a hengert
T
 D" Egyenes henger és
C" általános helyzetű
síkidom metszete
Transzformáció nélkül is
megoldható a feladat!

A térelemek egyik képére

tetszőleges helyeken, tetszőleges
irányban vetítősíkokat illesztünk,
A"
melyek a a síkidomon
metszésvonalként, a forgástesten
X1,2 B" alkotóként jelennek meg.
D' E két egyenes metszéspontjainak
összekötésével kapjuk a
síkmetszet kontúrját.
C'
Az első képsíkon felvett
vetítősíkok által kimetszett
hengeralkotók vetítőegyenesek,
képük pont, tehát a síkmetszet
kontúrja megegyezik a henger
A' kontúrjával.
A síkidomon az egyeneseket mindig ott vesszük fel,

Forgástestek B'
ahol szükség van még pontokra, hogy minél
pontosabban megrajzolható legyen a síkmetszet. T
a pontok
vetítősugaraira
felmérjük a
Gömb metszete vetítő
negyedik helyzetbe
képsíkról vett
magasságokat transzformált általános
helyzetű síkkal
X1,2

X
1,4
elszeleteljük a
gömböt különböző
ezen a képsíkon helyeken lévő síkokkal
megrajzoljuk a
szeletelő köröket

sík
r5
r1
a szeletelő körökre r2
rávetítjük azokat a pontokat r4
ahol a sík metszi a köröket r3
T
Összefoglalás
Test és sík, vagy síkidom közöz pontjainak összessége a síkmetszet.
Szerkesztése:
› Megkeressük - a tanult módon – mindkét térelem éleinek a másik lapjaival
alkotott közös pontjait, azaz a döféspontokat.
› Forgástest esetén a tetszőleges helyeken felvett alkotók döféspontjait
keressük.
› A döféspontok azon a képsíkon, ahol a sík vetítőhelyzetben van adottak,
mivel a test élei metszik az egyenesként megjelenő síkidom képét. Ezen
pontokat visszük át a másik képsíkra.
› A pontok megfelelő sorrendben történő összekötésével kapjuk a
síkmetszetet.
› A láthatóság a test éleinek helyzetéből adódik.
› Általános helyzetű síkidomot először főegyenes segítségével vetítő
helyzetbe kell transzformálni, majd az első, onnan a második képsíkra
visszük át a döféspontokat.
› Nyomvonalaival adott általános helyzetű sík és test síkmetszetét a test
éleire illesztett vetítősíkok segítségével keressük meg.
 Síklapú testek
áthatása

Kicsit bonyolult, de ha jól odafigyelsz megtanulható !!

T
 1" 4" 2" 3" ÁTHATÁS
síkmetszet, G"
melyen rajta
Két test közös pontjainak térbeli
vannak a sokszögvonala, melynek töréspontjai
hasáb éleinek azok a döféspontok ahol az egyik test
döféspontjai éle döfi a másik lapját.
D1" D5"
D2"
D4"
D3" Ötszög alapú gúla és négyszög alapú
K2 hasáb áthatása.
D7"
D6"
Mindkét test alaplapja a K1-re illeszkedik

D8" D9"
X1,2 CSAK AZOK A PONTOK KÖTHETŐK
A" E" B" D' D" C" ÖSSZE EGYMÁSSAL, MELYEK EGY
E' TEST SZOMSZÉDOS ÉLEIN
D7'
D4' VANNAK, ILLETVE EZEN ÉLEK
K1 4'
ÁLTAL HATÁROLT LAPON A MÁSIK
D5' D9'
3' TEST ÉLE DÖFI AZ EGYIKNEK EZT
G' AZ OLDALÁT !!!!!!!!
D3'
D1' C' A haladási irány szerinti sorrendje az
D6' 1' összeköthetőségnek:
A' D2'
2'
D8'
D1  D6  D2  D8 D3 
első vetítősíkkal
elmetsszük a D9  D4  D7  D5  D1 T
gúlát B'
 A testek egy-egy éle mentén felvágott háló, melyen a döféspontok
1 2 3 4 1 1 2 3 4 1
G" összekötési sorrendje könnyen eldönthető!!! G"
A D7 A D3
D5 D1
D11
D5
CSAK A TESTEK ÉRINTKEZŐ OLDALAIN LÉVŐ D1 D11
D7
D1
B D2 PONTOK KÖTHETŐK ÖSSZE EGYMÁSSAL !!!!!! B D12
D9 D5
C D8 C D4 D8
D6
D
D10 D4 D3 D6
ÁTHATÁS 4"D "
8
D
D2 D9
D6
D10
D12 D7" D12" A D2
A
D12" D4" D2" D10" 2. vetítősík metszi a D6"
D10"
D11" 4" 3" D9" gúlát 3"
D2" D5"
K2 1" D11"
K2
D3" D1" D1"
D9"
D6" 1" 2"
D8" D3" D4"
X1,2 D5" D7" X1,2 2"
A" D" B" C" A" D" B" C"
D' D'
D6'
D3' D4'
D4' D9'
K1 D8' K1 D2'
D10'
D8'
D12' C' D6' C'
G' D10'
D11' D9' D7' G'
A' D5'
A' D1'
D5' D12'
D2' D11'
síkmetszet Széteső áthatás: D3'
D1' az áthatási görbe két
4'
1'
D7'

2' 3'
B' térbeli sokszögből áll.
1' 4' 2' 3' B'
T
 ellenőrzési
A" D" B" C" ABCD: egyenes álló hasáb
ÁTHATÁS
lehetőség
1" D1" D2" 1" 123: a K1-el párhuzamos oldalélű

D8" egyenes fekvő hasáb

K2 D4"
Az 1, 1 él döfi az A és B, valamint a
B és C élek által határolt lapját az álló
hasábnak  D1 és D2
Az álló hasáb oldallapjaira segéd vetítősíkokat
D10" (V1)illesztünk, melyek keresztül metszik a
D3" D6" 2" fekvő hasábot, háromszög alakzatban.
2"
D9" D7" Ezeknek a háromszögeknek és az álló hasáb
3" oldaléleinek a metszéspontjai lesznek azok a
3" D5" döféspontok, ahol az álló hasáb élei döfik a
X1,2 fekvő hasáb lapjait.
A" D" B" C" 2'
A D3 D5 D7 D9 döféspontok a fekvő
hasáb alsó lapján vannak.
D' D '
D9' 10 2 3 1 2
D' D3 D4
D8' 1' síkidom ! A
2' C' D5 D6 D1
C' B
D7' térbeli
D4' D7
D2
A' D2' C sokszög !
A' D8
D3' 3' D9 D10
D1' B' D
D6'
D5' A
K1 1' B' D3 D4

3'
CSAK A KÉT TEST ÉRINTKEZŐ OLDALAIN LÉVŐ
PONTOK KÖTHETŐK ÖSSZE EGYMÁSSAL !!!!!!!!
T
 ÁTHATÁS
1" D1" D2" 1"
K2
D8"
D4" Széteső áthatás:
az áthatási görbe két részből áll.
A nagyobb keresztmetszetű test szétvágja a kisebbet.

Az 1, 1 él döfi az A és B, valamint a
D9"
D10" B és C élek által határolt lapját az álló
D6"
D3" D7" hasábnak  D1 és D2
D5"
A D3 - D4 , D5- D6 , D7 –D8 és a D9
X1,2
2'
-D10 döféspontokban az álló hasáb
élei döfik a fekvő hasáb lapjait.

D10' A D3 D5 D7 D9 döféspontok által

D9'
D' alkotott síkidom az álló hasáb
D8' 1'
2' C' síkmetszete a fekvő hasáb alsó lapjával.
C'
D4' D7'
A' D2'
A'
D3' 3'
D1' B'
D6' CSAK A KÉT TEST ÉRINTKEZŐ
D5'
K1 1' OLDALAIN LÉVŐ PONTOK
KÖTHETŐK ÖSSZE
3' EGYMÁSSAL !!!!!!!! T
 A" D" B" C" Az előzőleg megoldott feladaton kerül
bemutatásra az áthatás szerkesztésének
1" D1" D2" 1" másik módszere.

D8" Amennyiben az egyik test (jelen esetben a

K2 D4" fekvő hasáb) a döféspont keresés
szempontjából kedvezőbb helyzetbe
transzformálható, úgy célszerű elvégezni
ezt a műveletet, mert egyszerűbb lesz a
szerkesztés.

D10"
2" D3" D6" 2"
D9" D7" D10IV
D9 IV
3" D5" 3" D4IV
X1,2
A" D" B" C" 2' D8IV
D3IV

D' D ' D7IV

D9' 10
D'
D8' 1' D5IV
2' C' D6IV
C'
D4' D7'
A' A döféspontok magassága a
A' D2'
negyedik képsíkon megjelenik.
D3' 3'
Ezt a méretet átmérjük a második
D1' B'
D5'
D6' X 1,4 képsíkon az álló hasáb éleire!
K1 1' B'
A fekvő hasáb oldalélei első

3'
főegyenesek, a negyedik
képsík rájuk merőleges legyen.
ÁTHATÁS T
 2 3 1 2
B D8
ÁTHATÁS C
D10 D3 D4 D10

D6
D5" D6" D D7 D5
1" D1
A D2
D4" D9 D9
D2" B
D9" D10"
2" A D1- D2 és a D3 –D4
D3" döféspontokban az álló hasáb élei
döfik a fekvő hasáb lapjait.
D1"
3" D7" D8"
A D5 – D6 , D7- D8 és a D9 -D10
döféspontokban a fekvőhasáb élei
X1,2 V2 '
döfik az álló hasáb lapjait.
A" D" B" C" vetítősíkot illesztünk a BC lapra

D3' D4' fekvő egyenes hasáb

D6'
D5'
D' C'
D8' Széteső áthatás: T
az áthatási görbe két
térbeli sokszögből áll.
1' D7'

3' A' D10'

D2' D1'
D9' B'

V1 ' álló egyenes hasáb

2'
vetítősíkot illesztünk az AB lapra
 C B A C
1" 4" 2" 3"
ÁTHATÁS 1
D8 D7

K2 D1'' D2'' D6 D1 D5
A" 2
D7II A fekvő hasáb oldalélei D10 D9 D2
első főegyenesek, a 3
D9 II
negyedik képsík rájuk D4 D3
merőleges.
4
D3II
D5II B" 1 D8 D7
Széteső áthatás
D8II D4II D10II
D6I 4IV
C"
BIV
D3IV
X1,2 D4IV
5" B'
3IV
D9IV
4' D10IV D7IV 1IV
D2IV
K1 D3I AIV
D1IV
D8 IV

D4I D9IV 5 IV

D10I 3' D6IV

A' D5IV 2IV
5' CIV
D8I
D7I D2'
1' C' 4. vetítősík
D6 I
x 1,4
D1' D5I

A többi döféspont nem vetíthető közvetlenül a K 1-re.

2' A K4-ről átvisszük a magassági méreteket a K 2-re,
majd onnan vetítjük vissza az első képsíkra! T
 1" 4" 2" 3"
K2 D1'' D2'' A"
D7 II

D9II

D3II B"
D4 II
D5II
D8 II
D10II
D6 I

C"

A fekvő hasábnak csak egy éle

(az „A” jelű) döfi a gúlát, a többi
X1,2 5"
döféspont a gúla oldalélein van.
B'

4'
K1 D3I
D4I D9IV
D10I 3'
A'
5' Széteső áthatás
D8 I
D7I D2'
1' C'
D6 I

D1' D5I

2'
T
 4" D1 AB lapra
ÁTHATÁS D8" D12"
D3 AB lapra
D7"
3"
D9 AB és AD
lapokra
K2 4" D6" D10 AB és AD
D5" D11" 1" lapokra
D10" D2" 2"
3" D1"
D5 AD lapra

D7 AD lapra
D9" D4"
1" Fenti pontok megfelelő
D3" sorrendben összeköthetők!
X1,2 2" A" D" B" C"
4'
D'
D2 BC lapra
D7'
3' D4 BC lapra
D8'
K1 D11 BC és CD
D5'
4'
lapokra
D6' D11'
D10' C'
D12'
D12 BC és CD
2' D9' A' 3'
1' D3' lapokra
D6 CD lapra
D4'
T
Első vetítősíkot illesztünk
az AD és BC lapokra. D8 CD lapra
D1'
D'
A B és a D él nem tartománya B' 2 1' 2' Ezen pontok is megfelelő
mindkét testnek, az áthatás vonala nem megy rajtuk keresztül. sorrendben összeköthetők!
Ezért két sokszögvonalból áll a testek közös pontjainak összessége.
 4"

ÁTHATÁS D8" D12"

D7"
3"

K2 4" D6"
D11" 1"
D10" D5"
D2" 2"
3" D1"

A ferde hasáb minden

D9" D4"
1" éle döfi az egyenes
D3" hasáb lapjait.
X1,2 2" A" D" B" C"
4' Az egyenes hasábnak
D' csak két éle (A és C)
D7'
3' döf bele a ferde
D8'
K1 hasábba.
D5'
4'
D6' D11'
D10' C'
2' D12'
1' D9' A' 3'
D3'
D4'
D1'
D2'
B' 1' 2'
T
 ez az él a hátsó és az alsó lapon döfi a hasábot 2 3 4 1 2
A D1
itt metszi egymást a „B” és az „4” jelű él D5
B
4" D5" D4
D6
K2 ez az él metszi a gúla „B” élét C D3 D2
3" ez az él nem döfi a gúlát D
D3"
A
D1" D2"
ez az él döfi a gúlát
1" Bemetsző áthatás: az áthatási görbe
D4"
egy térbeli sokszögből áll.
D6"
ez meg szemmel láthatóan nem döfi a gúlát
x1,2 2"
A" D" B" C"
D' első vetítősíkokat
illesztünk a hasáb éleire

T
D2'
K1
D3'
D4'C'
D5'
V1 ' D5'
D1'
A'
D3'
első vetítősíkokat
illesztünk a gúla éleire
D6" D1' D2'
1'
B'
4' D4'
3' V2 '
2'
ÁTHATÁS
D6'
 G" B C A B
második vetítősíkokat 1 D3 D1
illesztünk a hasáb éleire 2
D6
D5
D8
3
Bemetsző áthatás: D4 D2
D7
az áthatási görbe egy D3" 4
térbeli sokszögből áll. D6" 1
D1" D5"
D4"
K2 D8"
a síkmetszetnek és a BG élnek
D2" nincs közös pontja, a BG él
D7" nem döfi a hasábot

X1,2
1" 4" 2" 3" A" B" C"
mivel a hasáb éleire illesztett C'
vetítősíkok hasonló
háromszögeket metszenek ki A'
a gúla első képén, elég csak
egyet megszerkeszteni , a
továbbiak egy pontjuk
D2'
ismeretében is 4'
megrajzolhatók
D1'
D4'
ÁTHATÁS
D7' D8' B'
D3'
1' a 4-es él nem döfi a gúlát
3' D6'
D5'
az 1-es él nem döfi a gúlát
K1
2' G'
első vetítősíkokat illesztünk a gúla éleire T
 D3"
K2
D6"
D1" D5"
D4"

D8"
D2" D7" Bemetsző áthatás

X1,2
1" 4" 2" 3"

D2'
4'
D4'
D1' D7' D8' B'
D3'
1'
3' D6'
D5'
K1
2' T
Összefoglalás
Két test áthatásának nevezzük a testek közös pontjainak összességéből adódó
térbeli sokszögvonalat. A sokszög sarokpontjait azok a döféspontok képezik, ahol az
egyik test éle döfi a másik lapját és viszont.
A szerkesztés alapelve:
Az egyik test éleire első vagy második vetítősíkokat illesztünk (minden élre külön). A
másik képsíkon a vetítősík és a másik test síkmetszete metszi ki az eredeti élen a
döféspontokat (ha vannak), mivel az él illeszkedik a síkmetszetre.
Mindkét testnél elvégezzük a fenti műveletet, így megkapjuk az összes döféspontot.
A pontok megfelelő sorrendben történő összekötése eredményezi az áthatás
vonalát.
Ha valamelyik test lapjai merőlegesek az egyik képsíkra, akkor arra illesztjük a
vetítősíkot, így két él döféspontjait kapjuk meg egy síkmetszeten.
Fontos tudnivaló:
Mielőtt összekötjük a pontokat célszerű leírni, hogy melyik döféspont melyik lapján,
vagy élén található az egyik és a másik testnek. Az élük mentén felvágott testek
hálóján bejelöljük a pontokat. A háló segítségével könnyen megállapítható az
összeköthetőség sorrendje.
Forgástestek
áthatása

T
 Egymást metsző tengelyű
hengerek áthatása

alkotó

X1,2
T
Egyszerűsíthető a
szerkesztés ha nem
vetítgetjük a harmadik képre
a fekvő hengeren kimetszett
alkotók helyét hanem a
kiforgatott alapkörről
visszük át a magasságokat a
második képsíkra!

vetítősík

Első vetítősíkokkal elmetsszük a hengereket, melyek

alkotókat metszenek ki mindkét testen. A másik képsíkon
az alkotók metszéspontjai rajzolják ki az áthatás vonalát.
 C" A második vetítősík helyzetű síkok a
C'"
kúpból köröket a hengerből alkotókat
metszenek ki. Metszéspontjaik a
térbeli áthatási görbét (görbéket) vetítősíkok
eredményezik.

X1,2

C'
T
A kúp tengelye Ŀ a K1-re,
a henger tengelye K1-el
és K2-vel párhuzamos
Egymást metsző tengelyű henger és kúp áthatása
 C"

Egymást metsző tengelyű

henger és kúp áthatása

Nem feltétlen kell az összes pontot

átvetíteni a másik képsíkra, csak ha
szükség van rá a görbe pontos
megrajzolásához!

X1,2 A kúp tengelye

Ŀ a K1-re

A henger tengelye a
K1-el párhuzamos
C'

A második vetítősík helyzetű síkok a kúpból

köröket a hengerből alkotókat metszenek
ki. Metszéspontjaik a térbeli áthatási
görbéket eredményezik.

Mivel a vetítősíkok által kimetszett henger alkotók vetíthetők, ezért nincs szükség a harmadik képsíkra!
T
Összefoglalás

Forgástestek áthatása:
Mivel a forgástesteknek nincsenek élei, melyek döfik a másik test lapját, ezért a
testeket metsző vetítősíkok által mindkét testből kimetszett alkotók metszéspontjait
keressük.
Ezeknek a metszéspontoknak az összekötésével kapjuk a két test közös pontjainak
összességét az áthatási térgörbét.
A vetítősíkokat tetszőlegesen vesszük fel az első vagy a második képsíkon, ügyelve
arra, hogy megfelelő számú, és a görbét meghatározó helyeken kapjunk
metszéspontokat.
 Fedélidom
szerkesztése

T
Egyszerű fedélidom
Ha azonosak a tetőhajlásszögek, akkor egy nézetben, az alaprajzon megszerkeszthető a tetőidom.

Ha azonosak a tetőhajlásszögek akkor középen van a gerinc és szögfelezőkkel szerkesztendők az

egymással szöget bezáró ferde tetősíkok metszésvonalai, azaz az élgerincek (összetett tetőidomoknál a
vápák is).

él
ge
ri
nc
(s

nc
zö

ri
gf

ge
el

él
ez
ő )
gerinc

él
ge
ri
nc

nc
ri
ge
él

Kontyolt tető: a rövidebb oldalt is ferde tetősíkok határolják

T
 Szabálytalan alaprajz,
azonos tetőhajlásszögek

Egyszerű tetőidom
T
1. Az alaprajzon megkeressük a legnagyobb fesztávolságú (szélességű) téglalapot.

2. A legszélesebb alaprajzon megszerkesztjük a „lekontyolt” tetőidomot.

3. Ezután az erre merőleges kisebb téglalapon végezzük az előző szerkesztést.

4. Majd a lejtések figyelembevételével a szerkesztővonalakból csak azokat húzzuk ki ahol

valóban ősszemetsződnek a tetősíkok.

5. Ahol azonos lejtésű tetősíkok találkoznak ott nincs él (párhuzamosak a nyilak).

6. Ahol összefele lejtenek a tetők ott vápa alakul ki.

2. téglalap
vápa gerinc

élgerinc
1. téglalap

hózug

Összetett fedélidom
T
Összetett
fedélidom

T
Összetett tetőidom

T
Összetett tetőidom
T
 Összetett
fedélidom
6

4
A két tető egyforma
szélességű, ezért
egyforma magasságú a
gerincük!

6 T
Összetett fedélidom

T
Eltérő hajlásszögű tetősíkokból álló fedélidom
Egy képsíkon nem szerkeszthető meg, szükségesek azok a képek ahol
megjelenik a tetősíkok vízszintessel bezárt szöge!

α β γ δ

X1,2 X1,3

T
Összefoglalás
Fedélidom:
Egy épület tetővel fedett, alaprajzi kontúrvonalára szerkesztett, a tető ferde
síkjainak metszésvonalait ábrázoló felülnézeti ábra.
Szerkesztési szabályok:
Azonos tetőhajlásszögek esetén a fedélidom egy képsíkon szerkeszthető, ha
eltérőek a síkok vízszintessel bezárt szögei, akkor több képsíkra van szükség.
Azonos hajlásszögű tetők:
- a gerincvonal középen van
- ha az épület valamennyi oldalát tetősík fedi, akkor azok találkozása, az él vagy a
vápa szögfelezővel szerkesztendő
- összetett alaprajz esetén a szerkesztést mindig a legmagasabb gerincű, azaz a
legnagyobb fesztávú tetőrésszel kezdjük
- az így megszerkesztett tetőrészhez csatlakoztatjuk a kisebb tetőket, mindig
egymásra merőleges gerinceket keresve
- az egymáshoz folytatólagosan csatlakozó síkoknak nincs metszésvonala
Eltérő hajlásszögű tetők:
- a második és harmadik képsíkokon megrajzoljuk a síkok vízszintessel bezárt
szögeit és a vetítés szabályainak megfelelően megszerkesztjük az első képet
VALÓDI MÉRETEK
SZERKESZTÉSE

T
Egyenes valódi hossza
K2
a"
magasság
különbség
FONTOS

=
TUDNIVALÓ !!!
a
X1,2

a' a

K1
a'
Az ábrából belátható, hogy egy vetületeivel adott általános helyzetű
egyenes valódi hossza egyenlő az első vetületének hosszából és a második
vetületén a végpontok magasságkülönbségéből alkotott derékszögű
háromszög átfogójával!!! T
Egyenes valódi hossza
(derékszögű
K2
háromszög
szerkesztésével) forgatott pont

a"

a
X1,2 a‘

fix pont
(a)

a'
valódi hossz (a)
K1

A térbeli derékszögű háromszöget vízszintes síkba forgattuk, majd

„levittük” a K1 síkjába! T
 K2

Egyenes valódi hossza forgatott pont

(leforgatással)

fix pont
a"
a"
a
X1,2

(a)
val a'
ód i ho sz (a)
ssz
di h os
val ó

z egyik pontot a másik pont vízszintes síkjába forgatjuk! K1 T

 Egyenes valódi hossza
(mindkét módszerrel)
K2

forgatott pont

r=
fix pont a" a"

X1,2
forgatott pont
(a)
való
di hoss
z a' (a)
(a) v
alódi h
fix pont o ssz
K1 vissza az eredeti
diára
T
K2

forgatott pont

b"
fix pont

X1,2

fix o ssz
po ló d i h
nt (b) va
(b )
h o ssz val
ó di
di b' hos
való sz
(b )

forgatott pont
K1
Egyenes valódi hossza T
 K2

forgatott pont

a"
r=
a" fix pont

X1,2
fix pont
a'
ssz (a)
h o va
di ló d
való ih
os
(a) sz
z
ss
ho
dió

forgatott pont
al
)v
(a

K1
Egyenes valódi hossza T
K2
fix pont

ssz (b )
h o va
d i l ód
al ó
) v ih
(b b" os
sz

forgatott pont
X1,2

forgatott pont

b'
fix pont

K1
Egyenes valódi hossza T
 Vetítősík helyzetű a síkidom
forgatott pont Ha a síkidomnak van képsíkkal
A'' párhuzamos, vagy arra illeszkedő ABC∆ Ŀ K2
oldala, akkor annak mentén a képsíkkal
K2 párhuzamos helyzetbe forgatjuk és
megkapjuk a valódi nagyságot. BC || K1
A leforgatás mindkét irányban
történhet, a végeredmény ugyanaz. BC Ŀ K2
vízszintes helyzetbe forgatott
háromszög fix pontok
X1,2 C'' B''
C'

valódi méretű háromszög valódi méretű háromszög

(A) A' (A)

K1 T

Síkidom valódi
B'
nagysága
 r = KCC' derékszögű háromszög
A háromszöget az AB szakasz, azaz átfogója
a K1 síkjába forgatjuk, K2
Ott megkapjuk a valódi nagyságot

AB a forgatás
tengelye
C"
C
r

X1 r''
,2

A''
A
K"
r

(C) r r'
K B''
C'

B
Síkidom valódi K

nagysága
1
AB K1
T
Síkidom valódi C" Szerkesztés
nagysága oldalélek
leforgatásával

K2
X1,2
A'' K'' B'' A
(AC) C
A=A' való
di hoss
z valódi méret
AB: a forgatás C'
tengelye
va

r'
ló
di

)
C
m

(B
ér

r
et

(C) B
K'
K1
B= B' K1
AB
T
r

Szerkesztés
tengely körüli r = K(C)C' derékszögű háromszög
leforgatással (C) átfogója
 Nyomvonalaival adott sík leforgatása
A síkot az első nyomvonal
körül leforgatjuk a K1 síkjába. K2
n2

n1 a forgatás
tengelye
ont
p
n2 két pontját évő
l
keressük a K1-en eg A (P) pont és az X1,2 tengelyen
m P
lévő pontok összekötésével
A tetszőlegesen felvett P pont
első képéről merőlegest bocsátunk X kapjuk az n2 leforgatott képét.
1,2 P'
n1-re. A K1 síkban
megszerkesztjük az XP valódi (P)
hosszát, melyet a forgatás X
tengelyén túl mérünk fel, vagy (P)
forgatunk el.

(n2)
K1
() n1

A leforgatott síkon szerkeszthetők valódi nagyságban a térelemek,

vagy azok egy-egy mérete!
T
 Nyomvonalaival adott sík leforgatása

n2
K2
P'' P n2

P" = P
X1,2
P'
A P pontot beleforgatjuk a K1 síkjába

n1

Ebben a síkban szerkeszthetők valódi méretben a

(P) térelemek, melyek visszaforgathatók az általános
K1
helyzetű síkba.

(n2)

T
 TÁVOLSÁGOK,
MÉRETEK
SZERKESZTÉSE

T
Két pont távolsága Egyenes és pont távolsága
a pontokat összekötő szakasz
A B a
d
d
B
a pontot és az egyenest
merőlegesen összekötő szakasz

Párhuzamos egyenesek Kitérő egyenesek

távolsága távolsága
a
b
T
d
a d
b

a két egyenest merőlegesen

összekötő szakasz Az egyik egyenesre a másik egyenessel párhuzamos síkot
fektetünk. A sík és a vele párhuzamos egyenes közötti
merőleges szakasz a két egyenes távolsága.
 C
Sík és pont távolsága a pontból a síkra bocsátott merőleges szakasz

Sík és vele párhuzamos egyenes Két párhuzamos sík távolsága

távolsága
a

d

d

 
az egyenesre és a síkra is merőleges szakasz a két síkra merőleges szakasz T
 A pontot és az egyenest ugyan abba a
vízszintes síkba ( pl. az A pont
B" síkjába) forgatjuk,
P" majd ott a pontból merőlegest
bocsátunk az egyenes leforgatott
képére.
K2

A" d  a pontnak a szakasztól

X1,2
mért valódi távolsága
P' (P)

Vetületeivel adott szakasz

d
A' = (A) és pont távolságának
szerkesztése
K1

B' (B) emlékeztető dia

T
 Vetületeivel adott egyenes és pont távolságának szerkesztése
f1" P"
a" A pontot és az egyenest egy első
K2 főegyenes vízszintes síkjába forgatjuk.

a vízszintes síkba forgatott egyenes

a főegyenes két pontjára szükség van az
első kép szerkesztéséhez, tehát a ponton
keresztül kell felvenni
X1,2
helyben maradó pont P'
az egyenes leforgatásához szükséges két
d pont közül az egyik a helyben maradó
(a) pont lesz

a'
K1 d  a pontnak a szakasztól
mért valódi távolsága
f1'
helyben maradó pont T
 b"
Párhuzamos egyenesek
a"
távolságának szerkesztése
f1"

K2 Az egyeneseket egy tetszőleges

helyen felvett főegyenes vízszintes
síkjába forgatjuk, ahol megkapjuk
a köztük lévő merőleges szakasz
valódi hosszát.
X1,2

b'
mindkét egyenesnek vannak helyben
maradó pontjai

K1
(b) a' d  a két egyenes közötti
(a)
f1' merőleges szakasz valódi
d hossza
T
Szerkesztés elve és menete:
- az egyik egyenesre ( a ) a másikkal ( b )
párhuzamos síkot ( S1) fektetünk
- a b egyenessel párhuzamosan b1 egyenest
rajzolunk a síkra, (tetszőleges helyen)
így metsző egyeneseket kapunk (a X b1)
b" M''
K2
A távolság az egyenesek
„normáltranszverzálisának”
két egyenes közé eső szakasza.
a" Normáltranszverzális: a két kitérő
egyenest merőlegesen metsző egyenes
- vetítősík helyzetbe transzformáljuk a síkot,
b1" melyre illeszkednek az a és a b1 egyenesek
- transzformáljuk a b egyenest is

X1,2 - a síkra és az egyenesre merőleges a

normáltranszverzális, melynek a két térelem
közé eső szakasza a kitérő egyenesek távolsága
b'

X1,4
K1
bIV S1IV
a' M' b1IV
b1' d MIV
- megszerkesztjük a metsző egyenesek által aIV
alkotott sík (S1) első nyomvonalát (n1) S1  n1

S1 a és b1 Kitérő egyenesek távolságának T

 Vetületeivel adott két általános helyzetű
metsző egyenes.
a" Vízszintes síkba forgatással
f1" meghatározhatók az általuk bezárt
szögek.
K2
M''
b"
A szerkesztéseknél mindig a legegyszerűbb
megoldásra kell törekedni!
Olyan pontokkal érdemes dolgozni melyek
egyszerűen forgathatók, vagy vetíthetők.
X1,2 Pl. a metszéspont egyszerűen rávetíthető a
már leforgatott egyenesre, így a másik
egyenesnek már adott lesz két pontja
(a) melyek összeköthetők.
α
β α és β a két egyenes által bezárt
a' szögek valódi nagysága
(b)
K1
T
M'
f1' Szögek valódi nagyságának
b'
szerkesztése
Általános helyzetű síkidom leforgatása
C" egy első főegyenes vízszintes síkjába

D"
K2 ABCD trapéz AB || DC
B" f1"
A síkidom egyik pontján keresztül
felvett első főegyenes körül a
síkidomot vízszintes helyzetbe
forgatjuk.
A" (A)
X1,2
Szerkesztés:
f1' D' - a B pont a forgatás tengelyén van, tehát
helyben marad,
A' - a többi pontot a már ismert módon a
tengely körül átforgatjuk.
(D)
C' Ellenőrzés:
az AB és a DC a leforgatásban is
K1 párhuzamos!

(C) A síkidom leforgatott képén

B'=(B) minden méret valódi nagyságú. T
Feladat: D" Adott:
a megadott síkidom első két n2 - egy általános helyzetű
képének megszerkesztése a sík
síkra illeszkedően f1" nyomvonalaival
- a síkidom (n1 n2) és
középpontjának
K''
egyik átlójának két vetülete
K2 A" C"
- a megadott átló legyen f1
A B vagy D pont
magasságát visszaforgatjuk helyzetű
Szerkesztés:
- leforgatjuk a síkot
X1,2 B" - beleforgatjuk a K pontot és az f1-et
A' - elhelyezzük a leforgatott síkban az
D' eredeti síkidomot
- sarokpontjainak vetületeit a lehető
K' legegyszerűbb módszerekkel
megszerkesztjük a képsíkokon
B'
(A) (B) C'
n1
K1 f1'
(K)
- egy síkidom valódi méretben
(n2)
A leforgatás elméletének alkalmazása
(D) (C) (f1) visszaforgatásra, vetületek szerkesztésére
T
 Összefoglalás
Valódi méretek szerkesztéséhez minden esetben valamelyik képsíkkal párhuzamos
helyzetbe kell hozni a térelemet, illetve azt a szakaszt aminek a valódi méretére
szükségünk van.
Méretes feladatok elvégzéséhez használható módszerek:
- transzformáció (korábbi fejezetben),
- derékszögű háromszögek alkalmazása az egyenesek valódi méretének
meghatározására,
- képsíkkal párhuzamos helyzetbe forgatás módszere, mikor egy tengely körül
elforgatjuk a térelemeket.
Ezekkel a módszerekkel a vetületeiben torzult méretek eredeti nagyságban
szerkeszthetők.
A szerkesztéseket visszafele is el lehet végezni. Ezt leggyakrabban szabályos
síkidomok, vagy eredeti méreteiben megadott, általános helyzetű térelemek
vetületeinek szerkesztésénél alkalmazzuk. Ezt nevezzük visszaforgatásnak.
SÍKLAPÚ TESTEK
FELSZÍNÉNEK
KITERÍTÉSE

T
K1 képsíkon álló gúla 5"
hálójának kiterítése
K2
T
(5)

az oldalélek valódi nagyságát többféle

módszerrel lehet megszerkeszteni,
X1,2 pl. leforgatással
1" 4" 2" 3"
4' a forgatás középpontja

3' oldalél való

K1 di nagysága
(5)
5'
vagy 1' Valamennyi oldalél azonos nagyságú,
derékszögű háromszöggel elég egynek a hosszát megállapítani!

az alaplap képe valódi nagyságú

de lehetne transzformálni is folytatás a
2' következő dián
 2

3
1

alaplap
ol
da

1
lé
val
ló
di
na
gy

4
sá
ga

4 3 5

alaplap 1
valódi - az oldalél valódi nagyságával
nagysága körívet rajzolunk

- az alaplap oldalhosszait megfelelő

1 2
sorrendben felmérjük az ívre
T
 K1-el ║ alap és fedőlapú,
az
él
1" 5" 2" 4" 3"

e k e tí
K2-vel ║ oldalélű
r e tő
v

m sí k
er
K2 ferde hasáb kiterítése
ől
eg
es
A síkmetszetet beleforgatjuk a
K1 síkjába

a forgatás
X1,2 középpontja
1" 5" 2" 4" 3" A leforgatott síkmetszet
(normálmetszet), oldalai
5' 5' 5*
4*
valódi méretűek.
4' 4'
Ezek a méretek lesznek a
hasáb éleinek távolságai,
1' mivel a vetítősíkot
1'
1* merőlegesen vettük fel az
3' 3* élekre.
3'
K1 2'
2' 2*
n1
folytatás a
következő dián
T
 3
- a normálmetszet oldalainak méretét 2 - a normálmetszet merőleges a hasáb éleire,
megfelelő sorrendben felmérjük egy
ezért a kiterítésnél az élek merőlegesek a
egyenesre 3
fedőlap
normálmetszet egyenesére
4
5*
2 1 4* - az oldalélek a K2-vel
párhuzamosak, ezért valódi
5 nagyságúak,
1
1 1* - a kiterített síkmetszet alatt
és felett felmérjük az
3* oldalélek méretét
2*
- az alap és fedőlap párhuzamos a K1-el,
ezért valódi nagyságú, bármelyik élhez
1* 2* 3* 4* 5* 1* illeszthető

3 1*
4 5*
2 2*
a test hálója
4*
3 5 3*
1 1
alaplap
- az 1-es él mentén

5 4
vágtuk fel a hasábot 1" 5" 2" 4" 3" T
 4"
Általános helyzetű 1" f1"
ferde hasáb kiterítése 3"

K2 2"

A fedőlap valódi méretét

elforgatással (vagy más módszerrel)
meg kell szerkeszteni!
4"

1"
3"
X1,2 2" (2)
1' 4'

K4
(3‘)

X 1,4 4' (4) 3' f1'

1' 2'
A hasábot az oldalélek valódi
méretének megállapításához és a
merőleges vetítősík felvételéhez az
élekkel párhuzamos képsíkra
transzformálni kell! (helyhiány K1
miatt a következő dián, a K2-ről
átvitt magasságokkal)
2'
3'
folytatás a
következő dián
T
 IV
3 

Transzformáció és leforgatás
az
él e
kr e normálmetszet szerkesztése
ve mer leforgatással
títő őle
sík ge
s
X 1,4

1
K4
4
IV
4
IV
3
2

IV
1
IV
2 3
4'
1'
A leforgatott síkmetszet
n1 (normálmetszet) oldalai valódi
méretűek.

K1
2'
3' folytatás a
következő dián
T
4 A test K4-re transzformált képe,
4
3 3 ahol az oldalélek valódi
nagyságúak.
fedőlap
Negyedik vetítősík
metszi a hasábot.
1 1
2
1
2
4
3

normálmetszet
1 2 3 4 1
valódi nagyságú
normálmetszet
1

4
2 4
3
1
valódi
nagyságú 2
1 alaplap 4 1 alap-és
2 fedőlap
3
a test hálója 3
4
T
1
 Egyenes Kúp az ívhossz egyenlő az alapkör
C" kerületével, melyet részekre osztással jó
1 12 közelítéssel másolhatunk át az ívre
11

val
10

ódi
9

mére
tű
8

alk
o
tó
a felvágott alkotótól indulva 7
a számozás sorrendjének
1 jelentősége van, mert így a
X1,2 palást külső felületét látjuk 6

4 C
5 3
5
6
2
4

7
C'
1
3
T
8 12
Forgástestek 2

11
palástjának 1 a kiterített palást körcikk lesz,
9
10 kiterítése melynek sugara a valódi méretben
látszó alkotó
 Egyenes henger
az egyenes henger palástja téglalap, melynek
n2 egyik oldalmérete a henger magassága,
másik oldalhossza az alapkör kerülete
1" 12"
2"
11" Vetítősíkkal metszett henger
3"
palástjának kiterítése
10"
4" - a síkmetszet pontjainak
9" magasságára szükség lesz a palást
5" kiterítésénél
8"
6" 7" - a síkmetszetet beleforgatjuk
X1,2 a K1 síkjába
10' 10
11' 9 11
9'

12' 8 12
8'

12 pont a a síkmetszet valódi

1'
kerületen 7' 7 nagysága 1
T
2' 6' 2
6
n1 folytatás a
3' 5' 3 következő dián
5
4' 4
 1
2 12
Az eredeti henger
palástja
3 11

4 10

síkmetszet
5 9

6 8
7
A metszett henger palástja

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1

- a teljes henger palástja téglalap

lenne
alapkör - egy egyenesre felmérjük a 12 részre
osztott alapkör kerületet

- az alkotókra felmérjük a a K2-n

mért pontmagasságokat
T
Összefoglalás
Testek hálójának kiterítésével megkapjuk a felszín valódi méretét.
A szerkesztés komplex feladat, melynek elvégzéséhez több korábban elsajátított
ismeret szükséges, mint a síkmetszés, a leforgatás vagy más valódi
méretmeghatározó módszer, esetenként transzformáció.
Szerkesztés menete:
- Valamennyi testnél meg kell szerkeszteni az alaplap valódi nagyságát, ha a
vetületeken ez nem adott.
- Gúla esetén megszerkesztjük az oldalélek valódi nagyságát, majd az alaplap és
az oldalélek ismeretében egymás mellé szerkesztjük a gúla lapjait alkotó
háromszögeket.
- Hasábok felszínének kiterítésénél az oldalélekre merőleges síkmetszet határozza
meg az élek távolságát. Egyenes hasáb esetén az alaplap oldalait sorban felmérjük
egy egyenesre, erre merőlegesen felmérjük a magasságot és az így kapott
téglalaphoz illesztjük az alap és fedőlapokat.
Ferde hasáb esetén az élekre merőleges síkmetszet mentén végezzük a méretek
felmérését.
- Forgástesteknél az alapkör kerületét részekre osztásos, közelítéses
szerkesztéssel terítjük ki. Minél több részre osztjuk a kört, annál pontosabb a
szerkesztés.
A képsíkkal párhuzamos alkotók valódi méretűek, ez a kiterítésnél használható
méret.
 AXONOMETRIA
szemléltető, térhatású ábrázolás

T
 Z Egyméretű (izometrikus)
axonometria
KOCKA

120° 120°
120°

T
Y X

A párhuzamos oldalélek
Minden méret 30° minden irányban
eredeti marad! párhuzamosak
maradnak!
 Z Egyméretű (izometrikus)
TÉGLATEST axonometria

Y X

A párhuzamos oldalélek minden Minden méret

irányban párhuzamosak maradnak! eredeti marad!
T
 Z Szabályos hatszög szerkesztése
befoglaló
négyszög
Szabályos hatszög
alapú
a
GÚLA

b c b

Y X

a Egyméretű (izometrikus)
c
axonometria
a b
T
 Z Egyméretű (izometrikus)
axonometria
HENGER

Y X

A befoglaló négyzet eredeti mérete! T

 Z
Frontális (kavalier)
axonometria
A párhuzamos
oldalélek
minden
irányban
párhuzamosak
maradnak!
KOCKA
90°
135° X
135°

45°

Y
Ebben az irányban a méretek
felére rövidülnek!!!
T
 Z Frontális (kavalier)
axonometria
TÉGLATEST

Ez a méret
az eredetinek a fele
!!!
Ne felejtsd el!!!
Y
A párhuzamos oldalélek minden irányban
párhuzamosak maradnak!
T
 befoglaló
c
Z négyszög
Szabályos
ötszög alapú b
HASÁB

d e
Szabályos ötszög szerkesztése
c
X

b/2

a/2
d e d
Y
Frontális (kavalier)
axonometria T
 Frontális (kavalier)
Z axonometria
HENGER

Y
A befoglaló négyzet frontális axonometriában!
T
 Z
Kétméretű (dimetrikus)
axonometria

M=1:1
Jobbos változat
13
° 1°
97 30
'
8 egység 8 egység

1 egység
Y
M = 1:1
131
Z °30 a

7 egység
' m
ér M
Balos változat et
97 fe = 1:
'

lér 2
30

°
e
1°

rö
13

M = 1:1 vid
Y ül
°3 0'
2 131
X
1:
=
X M T
 Z
NÉGYZET ALAPÚ
HASÁB

Y M =1:1

T
M
=
1:
2
Kétméretű (dimetrikus)
axonometria X
 Z

Kétméretű (dimetrikus)
axonometria

KÚP
M = 1:1
Y

2
1:
=
M
X

T
 Két képpel adott test
axonometrikus ábrája is
megszerkeszthető,
mert minden méret adott
„Z” irány
(magasság)

az első két képen

Z
X1,2
„X” irány
(szélesség) Három képével
T
adott test
axonometrikus
ábrájának
szerkesztése
(mélység)
irány
„Y”

X
1/2 - re
rövidül

A test (testek) valamennyi mérete leolvasható a 1/2

képsíkokon. Ezeket a méreteket visszük át az
axonometrikus tengelyek megfelelő irányára Y
valódi méretben, vagy rövidülve. Frontális axonometria
 Összetett test
axonometrikus
ábrája
(dimetrikus)

Z
X1,2

Y 1/2 - re
rövidült

Jobbos változat
X
 PERSPEKTÍVA
a „legélethűbb” térhatású ábrázolás

T
 képsíkkal párhuzamos
A perspektív kép vízszintes egyenes képe

l)
keletkezése

ps sp ona

)
al
(p zép v

tí v
- a szemlélő és az ábrázolt

on
ö k
v

h
ík ek

tv
térelem között, vagy a

on
alapsíkra illeszkedő térelem mögött helyezkedik

iz
(k

)
ké er

or
térelemek képe el egy függőleges képsík

(h
S
F (főpont)

PK
N (nézőpont)
F
X
X pontok képei az
egyeneseken
Y

P a képsíkrendszer
elemei:

P
A (alappont) T
AS (alapsík) - a térelem képe központos
)

vetítéssel jelenik meg a

al
la av
on

képsíkkal párhuzamos képsíkon

pv

függőeges egyenes képe

(a
 Összegzés:
Test perspektív - a függőlegesek azok is maradnak
képe kv - az alapvonallal párhuzamos egyenesek

S
párhuzamosak az alapvonallal és

PK
egymással is

h
- az alapvonalra merőleges egyenesek a
főpontba tartanak, nem maradnak
egymással párhuzamosak

N
F

A
AS
av

- az egyenesek méretváltozása a
- ha a test a képsík mögött van, akkor a képsíktól mért távolság függvénye
képmérete csökken, ha előtte akkor nő T
Sík perspektív képének szerkesztése felülnézet a K1-en
Egy iránypontos megoldás
Adott:
- az alakzat felülnézete - az alakzat a K1 síkra illeszkedik,
- PKS helye magassági kiterjedése nincs
- nézőpont helye - méretei valódi nagyságban
látszanak
h: az alapvonal felett tetszőlegesen felvehető F
I
az
az átló iránypontba
iránya tartó
egyenesek
1'
45°
az „av”- al párhuzamos
egyenesek párhuzamosak PKS 45° F' av'
maradnak!
I' A' h'
iránypont
1

av
látószög
A
- a felülnézet méreteit átvisszük az alapvonalra az A ponthoz viszonyítva 45°

Az alakzat az alapvonal mögött van, ezért kisebb mint az eredeti. N T

 4'
Adott:
- a sík felülnézete felülnézet a K1-en
- PKS helye helye
- nézőpont helye

3'

1'
- az alapvonalon lévő pontok 2' av
távolságát (A‘-től mérve)
átvisszük a perspektív kép
alapvonalára
I1' PKS F' 2' I2' av'
A' h'

el
lév
pá
rhu

té
za

za
mo
s

k
az
Perspektív kép
ala
ala

az
kz
at
é lé
ve
os szerkesztése
am

Két iránypontos l
uz
rh

megoldás
pá

90°

N
folytatás a
következő dián
T
Szerkesztés menete:
- a tetszőleges magasságban felvett horizontvonalon kijelöljük a ponttávolságokat ( I1' I2' )

- az alapvonalon az A ponttól jobbra és balra felmérjük a nézőpontból induló sugarak

alapvonalat metsző pontjait

h I1' F I2'

Itt már nincsenek

párhuzamos egyenesek! 3
1
- jelenleg a 2-es pont az alapvonalon van,
innen indítjuk az iránypontokba az
egyeneseket
av
1' 4'A 2' 3'
- az 1-es és 3-as pontokat az alapvonalról függőlegesen felvetítjük az iránypontokba tartó
egyenesekre

- a továbbiakban a már ismert pontokból induló sugarak metszik ki a többi pontot

T
 h
av
Téglatest két
5'' 8'' 7'' 6''

a horizontvonal tetszőleges
iránypontos I2'
perspektív képe
3*
2*

magassága
testmagasság

K2
F'
X1,2 1'' 4'' A' 3'' 2''

- a 4- 8-as él a perspektív
képsíkon van 4' 8' 7' 3'
K1
az alapvonalon lévő pontok
távolsága

2* 1* 1' 5' 6' 2'

az alaplapon lévő pontok iránya az
KS elforgatott perspektív képsíkon
P
N
I1' a test éleivel párhuzamos egyenesek 90°
metszik ki az iránypontokat
folytatás a
következő dián
T
I1' h F I2'
8
5
7

av 8' A
1* 2* 4 2* 3*
irány irány
- a 4-8-as él a perspektív
képsíkon van ezért valódi 1
méretben látszik
3

az alaplap sarokpontjaiból
a test a perspektív képsík előtt van, elindítjuk a test függőleges
ezért mérete jelentősen megnő éleit

2
T
 h
12 11
10 9
12'' 11''
10'' 9'' 8 7
6 5
K2 8'' 7'' 4 3
I2'
6'' 5'' 1 2
- az alapvonal az X1,2 szintjén
X1,2 1'' 2'' van, a térelemek perspektív
4'' 3'' képén a magassági méretek az

2* 3* X1,2 és h távolságának
K1 iránypont 4* iránypont függvényei
F' 3*
4' 12' 11' 3'
A' - az 1 - 6 él illeszkedik a PKS - re,
10' 9' mérete valódi marad
folytatás a 8' 7' -a7 - 9 él a középvonalon van
következő dián

1' 6' 5' 2' - a 2 - 5 és a 4 – 12 élek

egy irányba esnek
1* 2* iránypont
K S
P
I1'
A perspektív képsík metszi a testet
90° N Perspektív kép
av szerkesztése T
 I1 F I2
h

12
10
11

8 9
6
4

av 74*3*
1 2* A 2* 3*
3

12 11
10 - az 7 - 9 él a középvonalon van
9
8 7
6 5
4 3
2
1 2 T
 I2'
10 9
10'' 9''
8 7
3*
2*iránypont 5 6
magassága
gerincvonal
h 8'' 7''
5'' 6'' 4 3
1 2
X1,2 1'' 2''
4'' 3''
F'
A'
8' 7'
4' 3'
a gerincvonal
vetületének
iránypontja
10' 9' Perspektív kép
2* 1*
5' 6' szerkesztése
iránypont 1' 2'
PK v
S
a

90°
I1' N

folytatás a
következő dián T
- az épület (test) egyes pontjai a horizontvonal felett lesznek

- a 4- 8 él a perspektív képsíkon van, eredeti méretben látszik

- a valódi méretben látszó 4- 8 élre felmérjük az épület gerincmagasságát

10
9
I1' 5 8 F 6 7 I2' h

4 av
1* 2* A 2* 3*
1
a gerincvonal
vetületének iránypontja
3
10 9

2 8 7
5 6
-a jelzett pontok a gerincet érintő segédsík sarokpontjai

4 3
a rosszul megválasztott képsík, horizontvonal és 1 2
nézőpont, torz képet eredményez
T
h
10 9
10'' 9'' I2'
8 7
5 6
magassága
gerincvonal
8'' 7''
5'' 6'' 4 3
1 2
X1,2 1'' 2''
4'' 3''

8' 7'
4' 3'
F'
10' 9'
A' Az előző alakzat
5' 6'
1' 2* 1* 2' szerkesztése más
iránypont
„szemszögből”
4* 1* iránypont
S
PK
av

90° N
I1'
folytatás a
következő dián
T
h I1' F I2'
10
9
8
5
7
4
6
1
av
4* 1* 2* 1* A 3
10
9
2
8 7
5 6

4 3
T 1 2
Összefoglalás
A képsíkos ábrázolástól lényegesen eltérő képalkotási módszerek az
axonometria és a perspektíva, melyek térhatású, szemléletes ábrákat
eredményeznek.
Axonometria:
Bonyolult szerkesztést nem igénylő, gyakran alkalmazott ábrázolási mód.
Általános szabályok:
- A síkidom, vagy test egymással párhuzamos egyenesei mindig párhuzamosak
maradnak.
- A függőleges egyenesek mindig valódi méretűek maradnak.
- A vízszintes egyenesek az axonometria típusától függően, vagy eredeti
méretűek, vagy felére rövidülnek.
- A szerkesztés az eredeti méretekből kiindulva a különböző állású tengelyekre
történő méretfelmérésekkel végezhető.
- Bonyolultabb alakzat esetén a befoglaló, egyszerű alakzat segítségével
végezzük a szerkesztést.
Perspektíva:
Síkidomok ábrázolásakor egy-, testek esetén kétképsíkos ábrából indul a
szerkesztés. A megfelelően megválasztott perspektív képsík, nézőpont és
horizontvonal esetén nagyon szemléletes ábrát kapunk.
A függőleges egyenesek függőlegesek maradnak, a vízszintesek egy vagy két
iránypontba összetartanak.
ÁRNYÉKSZERKESZTÉS

T
 K2

a
fé
n
ys
u
a fénysugarak

ga
ra
k
2.
ve
tü
le
te
X1,2

nt a k
po gar
i
ja
om su
ny ény
e tülete

f
. v
rak 1

a
y s u ga
a fén emlékeztető dia

K1

Az árnyék körvonalait a test élein áthaladó fénysugaraknak a

képsíkkal való döféspontjai, azaz a nyompontok rajzolják ki. T
 KOCKA ÁRNYÉKA

a
fé
ny
s
ug
ar
2. vetület

ak
2.
v
et
ül
et
ei
X1,2

nyompont
nyompont

árnyék

nyompont
1. vetület
et ületei
1. v
s ugarak
a fény
T
 Műszaki rajzokkal
kapcsolatos ismeretek

T
Szabványos műszaki rajzlapok méretei

Mérete
Rajzlap jele
(mm)
A4 210 X 297
A3 297 x 420
A2 420 x 594
A1 594 x 840
A0 840 x 1189

Minden rajzot A4-es méretűre szabványosan össze kell hajtogatni!

T
Rajzeszközök:

Eszköz
Minősége
megnevezése
szerkesztő ceruza kemény: 3-, vagy 4H
háromszög vonalzók 45°-os és 30-60°-os
párhuzamvonalzó rajztáblára szerelhető, görgőkkel
(csak felsőbb évfolyamokban
szükséges) csúsztatható

görbevonalzók,
körsablonok -
legalább: 0,1; 0,3; 0,5; 0,7
tuskihúzó tollak (a számok a vonalvastagságot jelentik 1/10
mm-ben)

T
Szabványírás méretei:
Betű, vagy írásmagasság (ehhez viszonyítunk minden további méretet)

ABC 24 jele: h 2,5; 3,5; 5; 7; 10; 14; 20 mm

szabvány betűméretek

Vonalvastagság h/10 pl. 5 mm magas betű  0,5 tollvastagság

Kisbetűs írás

abc kzé
3/10 h 2 mm
pl. 7 mm magas betű
7/10 h 5 mm

T
Betűköz, szóköz Betűszélesség:

PKS képsík
nagybetűs írás átlag
betűszélessége: 6/10 h
kisbetűs írás átlag
betűszélessége: 5/10 h
2/10 h 6/10 h
Méretarány:
A különböző műszaki területeken az ábrázolandó tárgy nagyságától függően
méretarányt alkalmaznak a rajzokon.
A méretarány megadja a valódi méret és a rajzi méret közötti viszonyt.

pl. M=1:100 kicsinyítést,

M=5:1 nagyítást jelent

Általánosan felírva: M=1:a

M: méretarány
valódiméret
a: viszonyszám a  T
rajziméret

H pl:
1050
a valódi méret H = 10,5 m
a  50 M=1:50
h rajzi méret h = 21 cm 21

A méretarányt minden műszaki rajzon fel kell tüntetni!

 Méretvonalak:
A műszaki rajzokon minden esetben a valódi méreteket
kell megadni!!!!
A méretek megadására szabványos méretvonalakat alkalmazunk.
méret-segédvonal méretvonal lehatárolása
1680 méretszám 45°-os dőlésűek, rövidek, egyformák
méretvonal
függőleges méretvonalra így írunk számokat
1100

800
a szám középen a

1100
1100
1100

vonal felett
kb. 1 mm-el legyen

300
a túlnyújtások
egyformák legyenek
800 700 180

1680 T
 TESZTEK
Az általad helyesnek tartott válasz szövegére kattintva
megtudhatod jól tippeltél e!
(csak vetítés funkcióban működik)

Ha erre a jelre kattintasz hangjelzés minősíti a válaszodat.

(A régebbi Windows verziókban nem biztos, hogy működik, próbáld ki itt!)

JÓ !!! (csak vetítés funkcióban működik) ROSSZ !!!

T
 Egyenesek, síkok
és testek ábrázolása

T
1. Melyek az ábrázolási módok fő csoportjai?
1 mérőszámos, képsíkos és axonometrikus ábrázolás
2 vetületi, axonometrikus és perspektívikus ábrázolás
3 Monge-féle, axonometrikus és perspektívikus ábrázolás

2. Melyik megállapítás igaz az ellipszisre?

1 pontjai azonos összegű távolságra vannak a fókuszpontoktól
2 a fókuszpontok távolsága egyenlő a nagyátmérővel
3 egy-egy pontját összekötve a fókuszpontokkal mindig
derékszögű háromszöget kapunk

3. Melyik térelem lehet vetítő helyzetű?

1 csak az egyenes
2 csak a sík
3 mindkettő
4. Mi a jellemző a profilsíkra?
1 vízszintes sík
2 45°-os szöget zár be K1 és K2 képsíkokkal
3 egy képsíkkal párhuzamos sík

5. Melyik a jellemző az egy képsíkkal párhuzamos egyenesre?

1 azon a képsíkon ferde a képe amelyikkel párhuzamos
2 egy képsíkon vízszintes a képe
3 egy képsíkon vízszintes, vagy függőleges a képe

6. Mikor fedő két egyenes képe?

1 ha vetítősíkban vannak
2 csak akkor ha profilsíkban vannak
3 ha párhuzamosak a képsíkkal
7. Két párhuzamos egyenes távolságának valódi mérete
mindig megjelenik valamelyik képsíkon?
1 igen
2 csak ha vetítő, vagy profilsíkban vannak
3 csak ha párhuzamosak egy képsíkkal

8. Mik a képei egy profilsíkban lévő síkidomnak a három képsíkon?

1 két egyenes és egy valódi nagyságú síkidom
2 két nem valódi és egy valódi méretű síkidom
3 egy egyenes és két nem valódi méretű síkidom

9. Mi a képe a K1-en egy első vetítősíkban lévő síkidomnak?

1 valódi nagyságú síkidom
2 nem valódi nagyságú síkidom
3 egy egyenes
10. Hogyan vetíthető az egyik kép ismeretében a szabályos
négyszög a másik képsíkra?
1 tetszőlegesen
2 csak átlóinak vetítésével
3 párhuzamos egyenesei által

11. Hogyan vetíthető az egyik kép ismeretében egy szabálytalan

négyszög a másik képsíkra?
1 tetszőlegesen
2 csak átlóinak vetítésével
3 főegyenes segítségével

12. Szabálytalan sokszög harmadik képét hogyan szerkesztjük?

1 valamennyi metszőegyenes vetítésével
2 két metszőegyenes és a sarokpontok vetítésével
3 a sarokpontok vetítésével, majd egy metszőegyenesének
ellenőrzésével
13. Képsíkkal párhuzamos alap- és fedőlapú ferde hasáb képeire
melyik megállapítás igaz?
1 két képsíkon csak élben látszanak az alap- és fedőlapok
2 az oldalélek a képsíkokon merőlegesek az alaplapra
3 egy képsíkon csak élben látszik az alap- és fedőlap

14. Hogyan kerülhet egy test több pontjának képe egy pontba a
másik képsíkon?
1 ha egy egyenesre esnek a pontok
2 ha olyan egyenesre esnek a pontok, mely vetítősugár helyzetű
3 ha főegyenesen vannak a pontok

15. Teljesen egyforma alakzatú csonkolt és összetett test közül

melyiknek van több pontja?
1 a csonkoltnak
2 az összetettnek
3 egyforma számú pontjaik vannak
 Transzformáció,
nyomvonal, nyompont

T
1. Mire használható a transzformáció?
1 csak valódi méret megszerkesztésére
2 csak egy szemléletes negyedik kép szerkesztésére
3 tetszőleges újabb kép és célfeladatok szerkesztésére
2. Kötődik e valamihez az új képsík felvétele?
1 igen, mindig
2 nem, mindig tetszőleges állású
3 csak a céltranszformációnál kötött

3. Mi célt szolgál a főegyenes síkidom céltranszformációja esetén?

1 e körül forgatjuk el a síkidomot valódi méret
meghatározásakor
2 síkidomok egyenessé transzformálásánál az új tengely
ennek első képére merőleges állású
3 a szabályos síkidomok visszaforgatásakor meghatározza a
vetítősugarak állását
4. Milyen lehet egy függőleges negyedik képsíkon két általános
helyzetű párhuzamos egyenesnek a képe?
1 egymással párhuzamos, vagy fedő
2 fedő, vagy két pont
3 egymással párhuzamos, vagy két pont

5. Egyenessé transzformálható e egy általános helyzetű ötszög?

1 nem
2 csak a háromszög, mert három pont határoz meg egy síkot
3 igen

6. Milyen legyen az ötödik képsík, ha egy általános helyzetű

síkidom valódi méretét szerkesztjük transzformációval?
1 a síkidommal párhuzamos
2 függőleges
3 a negyedik képsíkkal párhuzamos
7. Egy ötödik képsíkra melyik képről visszük át a vetítősugarak
méretét?
1 a másodikról
2 attól függ milyen helyzetű a képsík
3 az elsőről

8. Milyen egyenest lehet ponttá transzformálni függőleges képsíkra?

1 K3-al párhuzamos egyenest
2 első főegyenest
3 második főegyenest

9. Eredeti méretben megadott, általános helyzetű szabályos

sokszög, vagy kör honnan vetíthető vissza az első két képre?
1 a függőleges negyedik képről
2 a vízszintes ötödik képről
3 a síkidommal párhuzamos ötödik képről
10. Mi a nyompont, hol van a vetülete?
1 képsík és egyenes döféspontja, a képsíkon van a vetülete
2 képsík és egyenes döféspontja, a tengelyen van a vetülete
3 test és egyenes döféspontja, a test oldalán van a vetülete

11. Hogy szerkeszthető nyomvonal?

1 a síkot meghatározó térelemek vetületeinek segítségével
2 csak két párhuzamos egyenes nyompontjainak
szerkesztésével
3 csak két metsző egyenes nyompontjainak
szerkesztésével
12. Tudunk e tetszőleges helyen lévő pontot ábrázolni végtelen
kiterjedésű síkon?
1 nem
2 igen, csak egy vetítősugáron legyenek a képek
3 igen, egy a ponton átmenő egyenes segítségével
Döféspont,
síkmetszet,
áthatás

T
1. Minden esetben van e döféspontja egy síkidomnak és egy
egyenesnek?
1 nincs mindig
2 csak akkor nincs ha párhuzamosak egymással
3 mindig van

2. Mi a „segédünk” döféspont szerkesztésnél?

1 egy tetszőleges helyzetű, egyenesre fektetett sík
2 egy, az egyenesre fektetett vetítősík
3 egy, az egyenesre illeszkedő segédegyenes

3. A döféspont harmadik képét szerkesztjük, vagy vetítjük?

1 vetítjük az első két képről az egyenes harmadik képére
2 segédegyenessel szerkesztjük és két képen ellenőrizzük
3 célszerű egyik képről vetíteni, a másikon ellenőrizni
4. Minden esetben van e döféspontja egy végtelen kiterjedésű
síknak és egy egyenesnek?
1 csak akkor nincs ha párhuzamosak egymással
2 mindig van
3 párhuzamosság és illeszkedés esetén nincs

5. Kell e segédsík egy vetítősugár és egy általános helyzetű

síkidom döféspont szerkesztésénél?
1 nem kell, a döféspont adott az egyik képen
2 kell az ellenőrzéshez
3 nem kell, mert ilyen esetben nincs döféspont
6. Testnek és egyenesnek hány döféspontja van?
1 egy
2 kettő
3 ahány lapja van a testnek
7. Test és egyenes döféspont szerkesztésénél mire van szükség?
1 segédsíkokra
2 vetítősík által kimetszett síkmetszetre
3 profilsík által kimetszett síkmetszetre

8. Bármelyik képsíkról indítható e a döféspont keresés ?

1 igen
2 csak a K1-ről
3 csak a K2-ről

9. Hogyan kapjuk két síkidom metszésvonalát?

1 keresünk a két síkidomon egy közös egyenesét
2 keresünk két döféspontot és azokat összekötjük
3 metsző egyenesek segítségével
10. Lehet e transzformációval is metszésvonalat szerkeszteni?
1 igen
2 nem
3 csak ha az egyik síkidom vetítősík helyzetű

11. Síkmetszet szerkesztésnél miket keresünk meg?

1 a test éleinek a síkkal alkotott döféspontjait
2 a test éleinek a síkkal és a sík éleinek a test lapjaival
alkotott döféspontjait
3 a sík éleinek a testtel alkotott döféspontjait

12. Forgástestek síkmetszetének szerkesztésénél hogyan keresünk

pontokat?
1 az alkotók segítségével
2 szeletelő körök segítségével
3 alkotók és szeletelő körök segítségével
13. Milyen pontok köthetők össze az áthatás térbeli sokszögén?
1 az egyik testen sorrendbe számozott pontok
2 melyek egy-egy test ugyanazon lapjára, vagy szomszédos
élére esnek
3 a két test egymást keresztező élein lévő pontok

14. Milyen az alakja két forgástest áthatásának?

1 térbeli görbe
2 ellipszis
3 síkbeli görbe

15. Mik a sarokpontjai a síklapú testek áthatási sokszögének?

1 a két test egymást metsző éleinek metszéspontjai
2 a megszerkesztett síkmetszetek sarokpontjainak összessége
3 az egyik test éleinek a másik test lapjaival alkotott
döféspontjai és viszont
 Fedélidom és
valódi mértek szerkesztése

T
1. Mit nevezünk fedélidomnak?
1 egy tetőfelület elölnézetét
2 egy épület alaprajzára szerkesztett ferde síkok első
vetületét
3 a tető három nézetét

2. Milyen vonalakból áll a fedélidom?

1 a ferde síkok metszésvonalaiból és az ereszvonalból
2 a tető és az épület kontúrvonalaiból
3 egymáshoz illesztett egyenlő szárú háromszögek vonalaiból

3. Mikor szerkeszthető egy képsíkon a fedélidom?

1 ha minden tetősík azonos hajlásszögű
2 ha 45°-os minden tetősík
3 az előző két feltétel megléte esetén
4. Hol kell kezdeni a fedélidom szerkesztését?
1 a legkeskenyebb épületrésznél
2 a legszélesebb épületrésznél
3 bárhol kezdhető

5. Milyen szakkifejezések kapcsolódnak a fedélidomokhoz?

1 vápa, élgerinc, gerinc
2 vápa. élgerinc, orom
3 élgerinc, orom, hózug

6. Mikor szerkeszthető szögfelezőkkel a tetősíkok metszésvonalai ?

1 ha 45°-osak a tetősíkok hajlásszögei
2 ha azonosak a tetősíkok hajlásszögei
3 ha derékszögű az épület sarka
7. Mely módszerek alkalmasak valódi méretek meghatározására?
1 leforgatás, transzformáció, Monge-féle képsíkrendszer
2 derékszögű háromszögek módszere, transzformáció,
axonometrikus ábrázolás
3 leforgatás, transzformáció, derékszögű háromszögek
módszere
8. Valódi méretté transzformálható e egy általános helyzetű
síkidom?
1 igen, egyszeres transzformációval
2 nem
3 igen, kétszeres transzformációval
9. Hol jelenik meg valódi méretben egy térelem?
1 a negyedik képsíkon
2 bármilyen helyzetű, vele párhuzamos síkon
3 egy profilsíkon
10. Leforgatható e egy végtelen kiterjedésű sík?
1 nem
2 csak ha vetítősík
3 igen

11. Mi szükséges egy ferde hasáb palástkiterítéséhez?

1 az élekre merőleges, valódi méretű síkmetszet
2 az alaplap leforgatott valódi mérete
3 egy valódi méretű oldallap

12. Mi szükséges egy kúp palástjának kiterítéséhez?

1 minél több szeletelő kör és egy valódi méretű alkotó
2 a magasság valódi mérete és az alapkör ívhossza
3 az alapkör kerületének ívhossza és egy valódi méretű alkotó
 Axonometria,
perspektíva,
műszaki ábrázolás

T
1. Melyek a háromféle axonometria megnevezései?
1 izometrikus, kavalier, dimetrikus
2 egyméretű, frontális, kavalier
3 frontális, kavalier, izometrikus

2. Melyik axonometriában nem változik egyik méret sem?

1 az izometrikusban
2 a kavalierben
3 a frontálisban

3. Párhuzamos marad e minden párhuzamos egyenes

axonometriában?
1 nem
2 igen
3 csak a függőlegesek
4. Kör axonometrikus ábrázolásánál mire van szükség a
szerkesztéshez ?
1 négy átmérő valódi méretére
2 a körbe írható legnagyobb négyzetre
3 a kör köré írható legkisebb négyzetre

5. Változnak e az eredeti függőleges méretek valamelyik

axonometriában?
1 nem
2 igen mindegyikben
3 csak a dimetrikusban
6. A frontális axonometriában melyik méretek rövidülnek?
1 a függőlegesek
2 a vízszintes tengelyen lévők
3 a ferde tengelyen lévők
7. Milyen helyzetű a perspektív képsík?
1 függőleges
2 vízszintes
3 párhuzamos az ábrázolandó tárggyal

8. Milyen vetítési formát alkalmazunk perspektívában?

1 párhuzamos
2 párhuzamos, merőleges
3 középpontos

9. Melyik méretek maradnak valódiak perspektívában?

1 a függőlegesek
2 az alapsíkon lévők
3 a perspektív képsíkon lévők
10. Melyik képsík ábrái szükségesek egy test perspektív
képének szerkesztéséhez?
1 K1
2 K2
3 K1 és K2

11. Mely elemek vannak rajta a perspektív képsíkon?

1 középvonal, alapvonal, nézőpont
2 alapvonal, horizontvonal, iránypontok
3 horizontvonal, alappont, főirány

12. Milyen méreteket írunk a műszaki rajzokra?

1 a méretaránnyal számolt méreteket
2 a rajzi méreteket
3 mindig a valódi méreteket
vissza
vissza