Professional Documents
Culture Documents
• HÁTRÁNYAI
• Lassú nyomtatás
• Rossz minőség
• Zajos működés
• Csak egy színnel tud nyomtatni
Tintasugaras nyomtató
• A tintasugaras nyomtatók folyékony halmazállapotú
festéket tartalmazó tintapatronok segítségével, apróra
porlasztott
tintacseppeket juttatnak a papírlapra. A nyomtató
cserélhető tintapatronja a papír felett oldalirányban
mozog.
• A színes
tintasugaras nyomtató színes tintapatronokat használ,
általában négy alapszín használatával keveri ki a megfelelő
árnyalatokat:
• cián (kék),
• magenta (bíborvörös),
• sárga
• és fekete színek használatával.
• ELŐNYEI
• Színes nyomtatás
• Halk működés
• Nagy sebességű nyomtatás ( de jó minőségű képek
nyomtatásakor jóval lassabban nyomtat)
• Jó minőségű nyomtatás (akár fotóminőségű, de csak
fotópapír esetén)
• HÁTRÁNYAI
• Drága tintapatronok
• A tintapatronok beszáradnak, ha huzamosabb ideig
nem használjuk őket
• A nyomat viszonylag lassan szárad
• Ha a nyomatot nedvesség éri, a festék elmosódik.
Lézer nyomtató
• Gyorsan tud nyomtatni, ugyanis egyidejűleg nyomtatja ki az
egész oldalt.
Eredetileg főleg fekete-fehér nyomtatásra szánták a
technológiát, de manapság bőven találunk színes nyomat
készítésére alkalmas típust is.
• Előnyei:
• olcsó az üzemeltetése
• pontosság és tartósság (a festék vízálló)
• sebesség
• csendes
• nagy volumen egy adag tonerrel
• „szárazan” érkezik ki a papír a nyomtatóból (nem
maszatolódik el a festék)
• a tonerpor nem szárad be a tartályba, mint a
tintasugaras nyomtatónál a tintapatron
• Hátrányai:
• drága beszerzési ár, ha színes nyomtatásra is szükség
van
• a toner kazetta drága, de sokáig elég
• a kedvezőbb áru lézernyomtatók csak fekete-fehérben
nyomtatnak
• általában a lézernyomtatók nem tudnak fénymásolni,
szkennelni és faxolni, így ezen funkciókat másik
készüléknek kell ellátnia
• több áramot fogyaszt, mint egy tintasugaras nyomtató
Sornyomtató
• Nyomtatáskor a karakterlánc folyamatosan, vízszintesen
futott körbe a papír előtt, a festékszalag pedig teljes
sorszélességben, fggőlegesen haladt a karakterlánc és a
papír között. A hagyományos írógépekkel ellentétben, a
kalapácssor a papír mögött helyezkedett el, és amikor a
kívánt karakter elhaladt egy-egy pozíció előtt, a megfelelő
kalapács — a festékszalagon keresztül — nekiütötte a
papírt a nyomtatóláncnak, így az aktuális karakter képe
jelent meg a papíron.