• TIPOGRÁFIA ALAPISMERETEK II.

•
• EGALIZÁLÁS
• A betűközök egyenletessége alapvető esztétikai és olvashatósági követelmény.
• Elég nehéz elérni ezt, mert a betűk alakja nagyon különböző:
- négyszögletes,
- Kerek,
- Átlós,
- És nyúlványokat is tartalmazhat.
• Ez azt okozhatja, hogy ha azonos távolságra tesszük őket akkor rossz ritmust kapunk.
• A betűtervezők és a gyártók ezért eleve úgy programoztak, hogy a betűk között lineáris legyen, de
optikailag egyenletes ritmusú távolságokat hoztak létre, ezt nevezzük jusztírozásnak.
• Kisbetűk esetében ez megfelelő, de a nagybetűk és írásjelek, valamint a nagy és kisbetűk találkozásakor
már egalizálást kell alkalmazni.
• Gyakorlatban a betűköz a két szomszédos betű oldaltávolságainak összegéből adódik.

NAGÍBETŰK EGALIZÁSA
• Betűközök egyengetés=egalizálás.
• Szerencsés esetben a kisbetűk ritmusa jó, a csupa majuszkulából írt szöveg esetében már egalizálás
szükséges, mert a nagybetűk geometriája szélsőségesebb különbségeket tartalmaznak (pl. TL vízszintes
vonása, A, V ferde szárai, de a kerek betűk is hagynak sok szabad részt.).
• Általában a függőleges szárak találkozása kívánja a legerősebb távolítást (HE),
• második helyezett a zárt szélű betűt tartalmazó kapcsolat (EH, SH)
• Kerek és függőleges kapcsolatok(DE),
• Két zárt szélű betű kerül egymás mellé(ES),
• Zárt és kerek a távolság találkozáskor (EC),
• függőleges és ferde (HA),
• Függőleges és teljesen nyitott (HT, LH).
• Nem növeljük a távolságot, sőt csökkentjük, ha :
• Kerek és ferde találkozás van(OV),
• Vagy két ferde (AV),
• Kerek és nyitott(OT),
• Zárt és nyitott (ET).
• A nyitott és ferde még erősebb szűkítést igényel (TA, LV),
• A legerősebb összehúzandó a két teljesen nyitott találkozása (LT).

SZÓKÖZ
• Mekkora a megfelelő méretű szóköz?
• Akkora, amekkora a szavakat már észrevehetően elválasztja egymástól, de nem olyan nagy, ami már
lassítja a szöveg folyamatos olvasást, valamint a mondatok értelmezését.
• Úgy kell megállapítanunk a megfelelő szóközméretet, addig amíg el nem érjük a legkedvezőbb
szóközméretet.
• Szabály az, hogy az átlagnál keskenyebb betűszélességnek megfelelő legyen a szóköz (az i túl keskeny,
az m túl széles lenne), ez elfogadható szabály, de nehéz megvalósítani.
• Az alakult ki az idők során, hogy ideális szóközméret ¼ - 1/3 négyzet között van.
• Gutenberg használta a szűk szóközöket, ezért szépek a szövegek.
• A 19. század végéig növelték a szóköz méreteket.
• 20. században újra az esztétikusabb szűkebb szóközt használták.
• Ma sajnos keskenyednek a hasábok, a mellétördelések egyre elfogadhatatlanabb sorméreteket
eredményeznek, minél keskenyebb a szedés annál kevésbé lehetséges a sorok szóköz-anomáliák nélkül
kizárni.
• Ezenkívül a túlzottan nagy szóközök egymás alá kerülve több soron át „utcákat” hoznak létre.

SORKÖZ
• A nyomdászatban századokon át az a méret volt természetes sorköz, amelyet az egymás alatti összeérő
betűtörzsek tettek lehetővé, ez tömör, szakszerűen: kompressz szedés.
• Ha ennél nagyobb távolítást akartak alkalmazni, akkor térközöket raknak a sorok közé, ez a
ritkítás(leading), azaz „ólmozás, térzőzés)
• Ma már ez a sűrű szedés az olvashatóságnak igen rosszat tesz.
• az utóbbi száz évben alakult ki az a szokás, hogy a betűfokozathoz képest 10-20 %-os ritkítást lehet
ideálisnak mondani:
Pl: 10/11, 10/11,5, 10/12 pt.
• Ez betűtípusonként változik.
• Rövidebb soroknál kisebb ritkítás kell, a hosszabbnál nagyobb szükséges.
• (második bekezdés-11/13, azaz 18%-os ritkítás).
• Fontos szabály, hogy az arány számít, tehát a nyomtatványban többféle betűfokozatot is használunk,
akkor mindegyiket azonos arányban kell ritkítani, különben csúnya lesz az összkép.
• A sortávolság divat függvénye is.
• Most az erős ritkítás a divat, nehezíti az olvasást, a gondolatok folyamatossága ellen hat.
• (harmadik bekezdés-45%, 11/16 pt.)
• Van egy olyan kiemelési forma, mely teljesen elfogadhatatlan. A VERZÁL kiemelés a szöveg közben.
Ez azért rossz, mert a NAGYBETŰK fölött elfogy a sorköz.
A TÉRKÖZ HIERARCHIÁJA

• A térközök nagyon fontosak, van egy alapvető hierarchiája:

• Legkisebb a betűköz, nagyobb a szóköz
• Majd a sorköz, és a hasábköz, utána a margó.
• Ez a jó hierarchiája, de nem mindig használják így.
• Különösen a számítógépek elterjedése rontott a helyzeten, mert azóta a betűk ritkítása a normális
működés része lett. Olykor nagyobb betűközök jönnek létre.
• Ez azért baj, mert olvasás közben túl sokszor kell egy ilyen szövegben átállítanunk a szemünket, de az
még rosszabb, hogy ez a következetlenség szétzilálja a szavakat.
• Általában ez hasábos megoldású kiadványoknál fordul elő, mivel az újságokban nagyon keskeny ezért
nem lehet sorkizárással készíteni, mert nagy ritkítást végez.(pl.)
• Csak szabadsoros szedés lehet a megoldás, vagy a több mennyiségű betű, vagyis kicsit szélesebb hasáb.

Térközök optikája

• Akkor harmonikus a betűköz, ha a szártávolságok megegyeznek betűn belül és a betűk között.

• Ez a váltakozó vonalvastagságú antikva betűknél így is van.
• A modernebb (groteszk) betűknél az egy kissé tág.
• Ezt a betű gyártójának a feladata beállítani.
• Érdemes ismerni azt az optikai jelenséget, hogy a kisebb betűméreteknek viszonylag tágabb köz felel
meg, s ahogy nő a méret, úgy igényli a szemünk a szűkebb közöket.
• A trackgörbe beállításával lehet arányosítani, 10 pont alatt növelve, afölött csökkentve, azaz a görbét 0
tengely alatt vezetve.
• A szóközök méretét befolyásolja a szóvégi és szóközkezdő betűk geometriája.
• A szóközök megítélése is lehet optikai csalódás miatt különböző.
• Az írásjelek használata sok problémát okoz, főleg a címeknél.
• Elsősorban a középre zárt címek érzékenyek a írásjelek „eltérő” hatásaira.
• Elsősorban a tömbös szedésnél vannak problémák, itt fontos, hogy a sorkizárás mechanikus történik-e
vagy optikailag.
Tipográfia III.
 LIGATÚRA

• Összekapcsolt betűk. Ezeket a fontkészlet

tartalmazza.
• A leggyakoribb ligatúrák:
• A.) „f”ligatúrák: fi, fl, ff, ffi, ffl, fj
• B.) „és” jelentésű szavak. (et, and, und,
stb.)et-jelnek hívjuk. Jele: &
A magyar szövegekben nem használatos,
de cégnevekben igen népszerű.
• C.) gy ligatúra (csak kurzív változata)
A magyar nyelv számára volna kívánatos
létrehozni a ligatúrát, csak az ólomszedés
idejében volt ilyen, de most igen nagy rá
az igény.
 BETŰVÁLTOZATOK HASZNÁLATA

• A legnagyobb család: - Betűtípusok, melyek

azonos grafikai elvek mentén megtervezett
ábécék.
• Ezen belül vannak változatok, melyeket
csoportosíthatunk:
- Vonalvastagság szerint:
Világos, normál, félkövér, kövér.
- Betű szélessége szerint:
Keskeny, normál, széles.
- Funkció szerint:
Verzál (nagy), kurrens (kis), kurzív(dőlt), kis kapitális.
- Díszítettség szerint:
Kontúros, plasztikus, árnyékolt, díszes betű.
 BETŰK KEVERÉSÉNEK SZABÁLYAI

• Aranyszabály: kis különbség nem

különbség!
• Minél közelebb áll egymáshoz két
betűtípus, annál rosszabb az összhatás. A
jó megoldás a teljesen különböző
betűtípusok keverése.
• Pl: reneszánsz antikva – talpnélküli
lineáris antikvával keverve.
• Célja: figyelemfelkeltés, kiemelés.
Általában címsorokban vagy dekoratív
betűkompozíciókban használjuk.
Néhány elv:
• Erős eltérést alkalmazunk:
Különböző típus legyen, méret eltérés, világos –
kövér hatás, álló –kurzív változat.
• Azonos betűtípusnál:
Méreteltérés, betűváltozatok használata.

• Tiltólista:
- Antikva típusokat egymással keverni (barokk-
reneszánsz)
- Antikva dőlt változatát írott betűtípussal keverni.
- Két írott típust vagy két talpnélküli típust.
 SZÖVEGKÖZI KIEMELÉS

• A szövegközi kiemelésre elsősorban a

betűváltozatok szolgálnak.
• Folyamatos szövegben kétféle kiemelés helyes:
- Kurzívot használni és kiskapitálist (Betűfajta,
egy betűcsalád tagja, amikor a kisbetűkkel (fel-
és lenyúló szárak nélkül) azonos méretű
nagybetűket alkalmaznak. A kiskapitálist
kiemeléshez, fejezetkezdő mondatok első
szavához vagy szavaihoz szokták alkalmazni).
- Oka, hogy ezek nem zavarják a szövegfoltot,
mégis feltűnőek.
• a betűritkítással, a csupa verzál-lal való
kiemelést használni nem szabad,esztétikailag
káros, megbontja a szedést.
• A félkövér betűváltozat használata a
kiemelésnél korlátozás alatt van,. Ami
annyit tesz, hogy használata nem
kifejezetten tetszetős, ezért kevésbé
használatos.
• Oka: a szövegben nem szép a elszórt
kiemelésre használni, mert túl feltűnő sötét
foltokat eredményez.
• De címszavak kiemelésére ajánlott, főleg
szótárakban, enciklopédiákban.
 Iniciálék

• Az iniciálék eredetileg díszes, kiemelt

kezdőbetűk, melyek szerepe az ünnepélyesség
volt.
• Két fajtája van: - Iniciálé: nagy, díszes, sok
esetben illusztrációt is tartalmazó, könyvet vagy
nagyobb fejezetet kezdő betű.
- Versal: szövegbetűnél négyszer
–ötször nagyobb egyszerű verzál betű,
rendszerint a margón kívül írva, a kisebb
szakaszok kiemelésére használjuk.
Versal három típusát különböztetjük meg az
elhelyezés módja szerint:
• A.) süllyesztett iniciálé:
• Ez a legáltalánosabban használt fajtája.
• Használatának elvei: - baloldalt a hasáb szélével
optikailag álljon egyvonalban a betű látható
képe.
• Az iniciálé alapvonala egybe kell, hogy essen a
süllyesztés utolsó sorának alapvonalával.
• Magassága érje el az első sor felnyúló szárainak
vonalát. (magasabb lehet, de kisebb nem).
• Az iniciálét alulról és jobbról határoló térközök
optikailag egyformák legyenek.
B.) kiálló iniciálé: kevésbé használt változat.
• Nehéz a használata, a legjobb formája ha egy
sötét szövegfoltot teszünk a betű hátterébe
állítani, vagy díszítő elemmel ellátott betűt állítjuk
a szöveget.

C.) Margóra kilógatott iniciálék:

• Ritkán használt forma.
• Akkor használjuk jól, ha a sor tetejéről „lóg” lefelé,
de a felnyúló szárú vagy ékezetes betűk
magasságát is figyelembe véve, ha szükséges.
• A kiemelt betű alakja eldönti azt, hogy
használhatjuk e. (L, A)
• Az írásjeleket sohasem használjuk
iniciáléban,
• csak összefüggő szövegben használható
iniciálé,
• Számot sem használunk iniciálénak.
 OLVASHATÓSÁG

• A folyamatos olvasásra szánt szöveget úgy kell

elkészíteni, hogy minden szempontból a könnyű
és zavartalan olvasást szolgálja.
• Akkor lesz a könyv erre alkalmas, ha betartunk
néhány szabályt:
- Olyan méretű legyen, hogy kézben elférjen.
Legáltalánosabb az A/5-ös, vagy ennél kisebb,
keskenyebb méret.
- B/5-ös is elterjedt, de inkább szakkönyveknél és
ismeretterjesztő könyveknél használják.
(táblázatok, magyarázó illusztrációk )
• A/4-es méretet az albumoknak felel meg,
kissé kényelmetlenek és tárolásunk is
nehézkes.
- Nem szabad egy könyvnek túl vastagnak
lennie, ha mégis csak egy kötetbe lehet
nyomtatni akkor érdemes ún. bibliapapírra
nyomtatni, mert ez vékonyabb.
• Vannak tipográfiai paraméterei is az
olvashatóságnak:
• Kimutatták, hogy nem betűzve olvasunk, hanem
8 – 10 betűnkként egyszerre fogjuk fel a szavak
jelentését.
• Mozgó szemmel nem tudunk olvasni, a szem
ugrásokkal követi a sorokat, a megállásokat
„fixációs pont”-oknak nevezzük, amikor felfogjuk
azt ami a szem éleslátási mezejébe kerül.
• Az egyik legrosszabbul olvasható betűtípus az
„AvantGarde”. Szabályos mértani formákból van
összeszerkesztve, így szokatlan a betűk alakja a
szemnek, betűtalpak és változó vonalvastagság
miatt a szemet nem vezeti.
• A kisbetűs szedés a legalkalmasabb az
olvasásra, azért mert a szavaknak
jellegzetesebb sziluettjük van a föl – és
lenyúló szárak és az ékezetek miatt.
• (jól olvasható a barokk betűtípus pl.
Tótfalusi Ki Miklós, Janson betűtípusa.)
• Az olvasás a legkonzervatívabb
elfoglaltság. Az ismerős formákat várjuk,
és nem a meglepetéseket.
• Azokra a szövegekre nyílván ez nem igaz,
melyeket csak pár percig olvasunk, ott
nagyon fontos a feltűnés keltés a
szokatlan betűformákkal.
• Nagy jelentősége van az olvasás kényelme
szempontjából a betű méreteknek és a sor
hosszúságoknak.
• A normál olvasáshoz használt betű mérete a 10-
es és a 12-es között van.(függ a betűtípustól).
• A sorokat nem jó sűrűn szedni, a kismértékű
ritkítás szükséges. A megfelelő: 10 – 20 %
között van (1 vagy 1,5 pont a 10 pontos
betűhöz).
• A sorok hossza igen tág határok között
mozoghat, de 40-nél nem lehet kevesebb betű
egy sorban és 80-nál több sem lehet.
• A megfelelő margóméret is szükséges,
ami a zavaró hátteret kitakarja, semleges
környezetet teremt a szövegnek.
• A szöveget a lehető legfeketébb tintával
kell nyomtatni, a halvány betű szemrontó,
ugyanúgy, mint a színnel nyomtatott
szövegek is.
• A papír vagy fehér vagy krémszínű legyen.
• (a vakítóan fehér papír szemrontó,
különösen ha fényes felületű.)
• Fényes festék használata kerülendő.
 Tipográfia IV.

Margók, szedéstükör

• Az oldalirányok döntően meghatározzák egy kiadvány megjelenését, de a tipográfia

szemszögéből a szedéstükör mérete és elhelyezése a döntő.
• A szöveg elhelyezése a szedéstükörben történik, de a képeké lehet rendhagyó:
- Margó kihelyezett
- Kifutó
- Nagy hagyománya van a szedéstükör – kánon kutatásnak.

• A középkori arányok magyarázata, hogy a széles margók a gazdag díszítéshez voltak

szükségesek.
• Ma a széles margó csak ritkán kell, de olyan alap szélesség kell, hogy a hüvelykujjunk
ne zavarjon az olvasásánál.

• Tervezése:
• Sík lapon történik, a gyakorlatban azonban egy háromdimenziós könyvben másképpen
érzékeljük. (könyvmodell ívelt lapjain kell véglegesíteni.)
• A szedéstükör szélességét régebben kizárólag cicieróban határozták meg, majd fél
cicieró lett és ma már mm-ben is megadjuk.
• A magasságát nem konkrét méretben adjuk meg, hanem a sorok hossza határozza
meg.
• Ha van élőfej (vagy élőláb) akkor az is beleszámít a szedéstükör méreteibe, az
oldalszám azonban nem.

TÖRDELÉS

• Fogalom: Hosszabb szöveg oldalnyi adagokban való szétosztása, illetve

nyomtatványban az alkotórészek végleges összerendezése.
• A szedéstükör egyhasábos vagy többhasábos tördelésre használható.
• Alkotórészei:
- főszöveg, járulékos szövegek, illusztráció, díszítő elemek.

• Kimenetoldal és fejezetkezdő oldal

• A tördelésbe, különösen ha tipográfiailag egyszerű, folyamatos szövegű könyvről van

szó, csak ott lehetnek problémák ahol nem telik meg az oldal szöveggel.
• Egy könyv főszövegének utolsó oldalára legalább 4 sornak kell jutnia, ettől nem lesz
csonka az oldal érzete.
• Ha a szöveg fejezetekre oszlik, és minden fejezet új páratlan oldalon kezdődik, az azt
megelőző páros oldalra ugyanez a szabály vonatkozik, hogy legalább 4 sor maradjon,
ha nem marad akkor maradjon inkább üresen.
 • A legnehezebb, ha a fejezetek leütéssel kezdődnek (a tükör élétől számítva néhány
üres sorral lejjebb kezdődnek), mert akkor az előző fejezet kimenetoldalára nem 4,
hanem annyi sornak kell jutnia, amennyi „fedi” a következő oldalon a leütés mértékét,
vagy legyen üres.

Többhasábos kimenetoldal

• Két vagy többhasábos tördelésre is vonatkoznak az előző szabályok, de van még

néhány:
- Egyforma magasra kell kialakítani a maradék hasábokat is (ezt a gép automatikusan
rosszul csinálja) és legalább 4 sor magasságot kell elérniük, illetve fedniük kell a
következő fejezetkezdő oldal leütését.

Fattyúsorok

• A tördeléskor sok bosszúságot okoznak a fattyúsorok.

1. Enyhébb (özvegy) eset, amikor a lap aljára vagy a hasáb aljára kerül az új bekezdés
első sora. (Kép fölött ezt minden esetben javítani kell, egyéb esetben maradhat így is.)
2. Kerülendő esetek: árva- kimenetsor lap élén, hasáb tetején vagy illusztráció alatt.(ha
teli sort ad a bekezdés utolsó sora, akkor már nem fattyú)

• A fattyúsorok megszüntetése akkor a legegyszerűbb, ha a megelőző lapról egy sort

átviszünk.

• Tördeléskor nagyon fontos az alcímekre is figyelni:

• Oldal vagy hasáb aljára kerülhet alcím, legalább három sornak kell még következnie.
• Ha ez nem teljesül, akkor inkább át kell vinni a következő oldal vagy hasáb tetejére.
 • Ábrákat, illusztrációt sem szabad úgy elhelyezni, hogy egy vagy két sornyi szöveg
legyen fölötte vagy alatta:

- Jobb a tükör elejére vagy az aljára helyezni a képet, de ha nem lehetséges így, akkor
legalább három sor szöveg maradjon fölül vagy alul.

Szedés:

Behúzás: - hagyományos módszer-két leütéssel beljebb kezdődik a sor, bekezdés.

- modernebb módszer: tompaszedés, vagyis nincs behúzás.

Sorvégződés:
mondatkezdő egybetűs szavakat új sorba kell letenni.

Címrendszer

• A legbonyolultabb rendszer a tudományos könyvek címei, alcímei adják.

• A címek rangsorát számozva van, a rangsornak megfelelően csökkenő „feltűnési”
értéket adjon a fejezetcímnek, szakaszcímnek, alcímnek. Ezt a betűfokozat,
betűváltozat és az elrendezéssel is lehet segíteni.
• Tudományos munkában gyakran alkalmazzák a címek decimális számozását, de ez
nem pótolja a tipográfiai eszközöket.

• Az alacsonyabb rendű cím elhelyezésének legfontosabb szabálya:

- Fölötte mindig több térköz legyen, mint alatta (érzékeltetni kell, hogy az alatta
kezdődő szöveghez tartozik).

• A címrendszer hierarchiájának pontosan meg kell jelennie a könyv

tartalomjegyzékében, de nem kell fényképszerű hűséggel ábrázolnia

Élőfej

• Az élőfej alkalmazása igen szép, de vannak olyan kiadványok ahol megkönnyíti az

olvasó dolgát.
• Pl.: novelláskötetekben, tudományos könyvekben, folyóiratokban.
• Minél funkcionálisabb annál jobb, a bal és a jobb oldali élőfej nem ugyanazt
tartalmazza.
• Ha több szerző is írt a kötetben, akkor bal oldalt a szerző neve áll, jobb oldalt a cím.
• Ha egy szerző van akkor bal oldalt az egész mű címe, jobb oldalt a fejezet címe.
• Az élőfej beleszámít a szedéstükör méretébe, az oldalszám azonban nem.
• Ha lehetséges az oldalszámot soha ne rakjuk élőfejbe.
• Vannak speciális esetek:
• Telefonkönyvek, lexikonok, szótárak stb, ahol az élőfej kifejezetten a címszó szerinti
keresést szolgálja.
• A tervezésénél fontos a szövegtől elválasztó megfelelő távolságot kikalkulálni, egy
sornyi üres hely ált. sok fél sornyi vagy annál kisebb az elfogadható.

• Újságtördelés

• Nagyon sokat változott a tördelési divat az idők folyamán, voltak „zászlós” és

„nadrágszíj” tördelések, ma a cikkek alakja téglalap.
• Melyet ún. modulrendszerű tördelésnek is nevezzük. (nálunk blokktördelés)
• A cikk testébe beletartoznak a képek vagy a líd(kiemelt indító szöveg).

• Leggyakoribb hibák:
- Összefüggő szövegtest követelményeinek figyelmen kívül hagyása.
- Hasábok, ha elrendezésükben van ugrás, mindenképpen fedést kell mutassanak –
minimálisan 4-5 sornyit, de az a jó ha a hosszabbik teljesen lefedi a rövidebbet.
- Egy cikk összes hasábjának szomszédosnak kell lennie, azokat képpel vagy egyébbel
elválasztani nem szabad.
- Az újságoldal élénkítésének, a cikkek megkülönböztetésének a legjobb módja a
hasábszélesség változtatása.
- Egy cikken belül nem lehet ezt alkalmazni.

• Süllyesztett főcím: rossz megoldás.

- főcím elválasztja a cikket

- a kép elválasztja a szöveget.
- hasábszélesség nem jó.

• Tördelési szabályok:
• Többhasábos szedésnél:
- Hasábok függőlegesen nemcsak a képek alatt folytatódhatnak, hanem az illusztráció és
az ábra alatt is.
- A szöveg meghatározott helyén következő ábrák, táblák, képletek, több hasábos
szélességű kiemelés(alcím) megszakítja a hasábok függőleges folytonosságát.

• Cikk címrendszere és szerkezete részei:

- Rovatcím
- Felcím
- Főcím
- Alcím
- Líd
- Szövegközti alcím
- oldalidézet
Tipográfia V.
 KÉPMÉRETEZÉS

• A képek általában nem az eredeti

méretükben használjuk fel a
kiadványokban.
• Viszonylag tág határok között
változtathatjuk a képek méretét, ezt
nevezzük méretezésnek.
• A legalapvetőbb összefüggés az, hogy egy
átló mentén mindig azonos oldalarányokat
kapunk.
• a képeket átló segítségével méretezzük –
kicsinyítjük vagy nagyítjuk.
• Az eredeti képünkből vághatunk is, a
méretezést csak ezután kezdhetjük el.
• A nagyításon és kicsinyítésen kívül van
még két feladat amivel foglalkozhatunk:
1. Két különböző méretarányú képet hozzunk
azonos magasságra.
2. Ívközépen átfutó kép tervezése.

• Problémát jelenthet még a szabálytalan

képek méretezése, erre a megoldás az,
hogy téglalapba foglaljuk és az átlós
szabályt alkalmazzuk.
• A képek méretezése nem lehet önkényes.
• Elsősorban a közlést kell szolgálnia,
felismerhetőnek kell lennie.
• Nem torzítjuk a képeket, nem csonkítunk,
vigyázunk, hogy az érdemi részek ne a
hajtásba kerüljenek.
• A képből vághatunk, ha úgy jobban
illeszkedik a nyomtatott oldalhoz.
• Festményreprodukciókból és művészi
fényképekből nem vághatunk.
 Képtördelés, kompozíció

1. Kép és szöveg elhelyezésének a legjobb

módja, ha a képnek és a szövegnek külön
helye van.(az összefüggéseket ilyenkor is
érzékeltetni kell)
2. Szövegmezőbe is úsztathatjuk a képet,
ábrát, más szóval a szöveget
körbefolyatjuk.
3. A képet és szöveget egymásra is lehet
nyomtatni. Ilyenkor alányomásról
beszélünk, vagy alnyomatról. Ez a változat
csak hangulatteremtő célzattal készülhet.
• Kép – vagy ábraaláírás, képmagyarázat

• A tervezésnél, tördelésnél az a fontos,

hogy a képekhez tartózó szövegeket az
olvasó egyértelműen tudja kapcsolni a
képhez.
• Ugyanakkor biztosítani kell, hogy ezek a
főszövegtől, címektől stb. jól
megkülönböztethetőek legyenek:
- Legalább két, de inkább három
tulajdonságában eltérjenek.
- Pl. kisebb, dőlt betű és középre zárt,
kisebb, verzál és balra zárt.
Helytelen Helyes
 KÖRBEFUTTATÁS

• Amióta nem ólomszedés van, azóta a képeket

körbe lehet futtatni a szöveggel.
• Sajnos a használatban nagyon sok rossz példát
láthatunk.
• Illusztrációk teljes körbefuttatása csak
többhasábos szöveggel lehetséges, hiszen egy
sor nem folytatódhat ugyanabban a sorban
távolabb.
• Nincs olyan szöveg, mely jól tűrné azt, hogy a
sorok úgy fogyjanak vagy növekedjenek a kép
mellett, ahogy a kép megkívánja.
• Hosszabb szöveget nem szabad szürke
hátterű tónusra nyomtatni, olvasási
nehézséget okoz és fárasztja a
szemet.(lecsökkenti a kontrasztot)
• A képek és a szövegek kezelésében az a
legnagyobb különbség, hogy a képek
kifuthatnak a lap széléig a szövegek viszont
nem.
• A képek és a szöveg közötti üres részt
csatornáknak hívjuk. Egységes csatornákat
kell alkalmazni egy nyomtatványon belül.
• A szövegek negatívba forgatása a
legkockázatosabb.
- Keskeny hasábnál a tömbesítés következtében
kialakuló szóközök negatívban feltűnőbbek és a
hibák is jobban látszanak.
- Túl kicsi méretű a szöveg, a vékony vonalak
elvesznek a háttérben és „csukódni„ fognak.
- Nem jó egy világos képre ráhelyezni a betűket,
mert beleolvadnak.
- Eléggé vastag betűkből készíthetünk negatívba
forgatott szöveget, a ritkítással
(track)segíthetünk rajta.
- Színes képből kiejtetni negatív szöveget tilos,
mert a négyszínnyomás a betűk kontúrját
életlenné, „szivárványossá” teszi.
MODULHÁLÓS TERVEZÉS

• Nem minden könyvnek, kiadványnak felel meg a

hagyományos szedéstükör egy – vagy
többhasábos elrendezése.
• Ezért a sok ábrát tartalmazó tudományos
könyvekhez, prospektusokhoz a modulhálós
tervezés ajánlatos.
• Lényege az, hogy egy láthatatlan vázszerkezet
mentén dolgozunk. Amikor ezt az ábrát
kialakítjuk figyelembe kell vennünk az ábrák
természetét, a szedéstükör szélességét,
magasságát, a főszöveget és az alárendelt
részek betűméreteit, a sorközöket, a kép és
szöveg közötti, illetve szomszédos képek közötti
csatornák méretét.
• A modulhálós tervezésnek akkor van
értelme, ha ez a váz segíti a
szerkesztést nem pedig kényszeríti.
• Egy hálózat rendszerint a tükörnagyság
vízszintes és függőleges osztásain
alapul. Ezen belül szabad a szerkesztés.
• A képek nem mindig illeszkednek a
modulhoz, de a méretezésekkel
segíthetünk, de semmiféleképpen nem
szabad erőltetni.
 EMBLÉMA

• Az embléma görög eredetű szóból származik.

Jelentése „berakott munka”, „berakásos
díszítmény”; jelent még jelvényt, jelképet és
szimbólumot is. Jelentett még felrakott
díszítményt, különösen a fémből készült és
edényekre forrasztott díszítményt.
• Részei: a mottó és a rövid moralizáló vers által
közrefogott jelképes ábrázolás.
• Az embléma modern értelemben: logo. Az
embléma tervezése ma az alkalmazott grafika
egyik területe.
• A logo lehet egy szöveges felirat, betűk játéka, a szolgáltatás
vagy cég neve, akár szlogennel, vagy tartozhat hozzá
valamilyen grafikai ábra, embléma is. Utóbbi esetben magát az
ábrát használhatják önmagában is, a nevet elhagyva, hiszen
egy kellően bejáratott, ismertté tett márkajelzés a cég nevének
feltüntetése nélkül is egyértelműen jelölhet.

• Logo tervezése
• Egy logo tervezés biztos szakmai tudást igényel, mivel a céget
univerzálisan is jelképezi, meghatározza az arculatát. A nagy
cégek igen komoly összegeket költenek a logójának és
arculatának megterveztetésére.
• A logo tulajdonképpen a vizuális neve a cégnek. A logó (logo) a
logotípia rövidített változata, jel vagy jelkép egy cég vagy
termék (vagy akár személy) számára, amely az adott cégben
vagy termékben megtestesülő üzenetet képpé formálja. A logo
általában rajzos elemből (embléma) és szövegből áll, és az
adott cég vagy márka, termék egyértelmű azonosítására
szolgál. Logó (embléma) az óvodások jele is.
 A logo terveztetésnél figyelembe kell
venni a következőket:
• A logo stílusa
- Fontos, hogy a logo stílusa megfeleljen a
választott célközönség által igényeltnek.
Például a szórakoztató, média ágazatban
lehet játékos, akár vad színekben, de egy
komoly üzleti tevékenység, pénzügyi
szolgáltatáshoz inkább illik, egy
komolyabb, visszafogottabb stílusban
megjelenített logo, például bankok logói.
• A logo színvilága
• A kívánt szolgáltatás vagy cég profilja a
meghatározó. Fontos jelentősége van a hideg,
meleg színek használatának. Ezeket
szakemberekre kell bízni, akik értenek a színek
pszichológiájához.
• A logo formája, bonyolultsága
• Fontos a stilizált megjelenítés, a kevéssé
bonyolult, így jobban megjegyezhető és
felismerhető formák. Tévhit, hogy feltétlenül a
tevékenységet kell ábrázolnia a grafikájának,
hisz ez sokszor túl bonyolult, és akár lehetetlen
is! Az eredmény akár értelmezhetetlen forma
halmazzá is válhat.
Azonkívül, mivel sok azonos profilú cég létezik,
ezek között sok hasonlóság adódna, és ezért
épp a logó legfőbb kritériuma tűnik el: az
egyértelmű megkülönböztetés.
• Könyv felépítése és szerkezete

• Címlap:
1. Borító: reprezentatív rész, stílusos, a
belső folyószöveghez érdemes hasonlót
használni.
2. Belső oldal – címoldal:A borító
elrendezése itt is megjelenik, valamint a
stílusa, de sokkal egyszerűbb formában.
Tartalmazza a kiadót, szerzőt és az
évszámot is.
• Címlap típusok:
- Önálló művek-egykötetes könyvek, ennek a
borítója a legnagyobb szabadságot adja a
szerkesztőnek.
- Többkötetes mű borítójának hasonlónak
kell lennie az előzőekhez. Egységes
tipográfiával rendelkezik.
- Gyűjteményes sorozatok,
tankönyvcsaládok. Egységes képi,
tipográfiai összhangban vannak. Arculatot
terveznek nekik.
3. Impresszum:
- kiadó, kiadásért felelős személy, előállítás
helye, ideje, törzsszám, lektorálta,
illusztrálta, tipográfiáért felelős, szerkesztő
stb. adatokat tartalmaz.

4. A bevezetés:
5. Folyamatos folyószöveg – maga a mű:
Részei:
- Fejezetekre
- A címrendszerek
- Széljegyzet : két fokozattal kisebb a
szövegnél, tudományos vagy művészeti
könyvekben használatos. Csak külső
margón használatos.
- Lábjegyzet: Lehet líneával elválasztani a
szövegtől, két vagy három fokozattal
kisebb betű a szövegnél. Csak az
szerepelhet egy oldalon, ami a szöveg
azon oldalán található.
- Oldalszámok: a szöveg betűtípusából
érdemes szedni. Nem része a
szövegtükörnek. A mérete megegyezik a
szövegével.
- Kép aláírás: két vagy három fokozattal
kisebb betűméretű, lehet kurzív is. Alkotó
kis kapitális, cím kurzív.
- Iniciálé(díszes és verzál).
- Táblázat: rovatokra bontott szövegről van
szó.
- Bibliográfia: könyv vége felé következik.
- Tartalomjegyzék: általában a könyv
végére vagy az elejére tesszük.
Betűmérete megegyezik a szövegével. A
kipontozást nem javasolják.
- Kallofon: információs rész. (terjedelem,
felelős szerk. stb)
- Élőfej: szótárak, enciklopédiák,
telefonkönyveknél használjuk általában.
- Élőláb: ebben is elhelyezhetjük az
oldalszámot.