9. óra.

A rövidítések, jelek és a mozaikszók

 Közszavak és tulajdonnevek teljes alakja helyett gyakran használjuk rövidített formájukat. A rövidítések

• A rövidítések (és hozzájuk hasonlóan a rövidítésként használt jelek és kódok is)

leginkább csak írásban élnek, beszédben teljes alakjukban ejtjük ki őket,
• u. kiejtve [utca]; km kiejtve [kilométer];
• Bp. kiejtve [budapest].

• Ennek megfelelően magánhangzóval kezdődő rövidítések előtt az,

mássalhangzóval kezdődő rövidítések előtt a határozott névelőt használunk,
• az igh. (= az igazgatóhelyettes), az i. m. (= az idézett mű),
• a szerk. (= a szerkesztő), a f. k. (= a felelős kiadó), a mb. ea. (= a megbízott
előadó).
 A rövidítések

• A rövidítések alakja kisebb-nagyobb mértékben emlékeztet a rövidített szavak

teljes formájára.
• Az egyszerű és az összetett szavaknak több betűből álló rövidítése egységes
csoportot alkot,
• ált. (= általános), gk. (= gépkocsi), rkp. (= rakpart); Szfv. (= Székesfehérvár).
• A különírt szavakból álló szókapcsolatok rövidítése általában annyi (ponttal
elkülönített) tagot tartalmaz, ahány különírt szóból áll a rövidített szókapcsolat,
• a. m. (= annyi mint), i. sz. (= időszámításunk szerint), Kr. e. (= Krisztus előtt), s. k. (= saját
kezűleg).
• Nem ritka azonban a rövidítés elemeinek egybeírása sem
• stb. (= s a többi), vö. (= vesd össze!), NB. (= nota bene!).
 A rövidítések
• A rövidített szó vagy szavak kis vagy nagy kezdőbetűjét általában a rövidítésben is megtartjuk,
• c. (= című), m. (= magyar), kb. (= körülbelül), mfszt. (= magasföldszint), m. v. (= mint
vendég), r. k. (= római katolikus);
• D. (= Debrecen), Mo. (= Magyarország).
• Sok rövidítés azonban a kis- és nagybetűk tekintetében nem követi az alapforma írásmódját,
• Ft (= forint), ÉNy (= északnyugat), ÉKsz. (= Magyar értelmező kéziszótár).
• Ha egy önmagában kisbetűs rövidítés mondatkezdő helyzetbe kerül, első betűje természetesen
nagyra cserélődik,
• Csüt. délben érkezünk.
• Kb. húszan leszünk.
• A speciális, rendszerint szabványokban előírt formákat azonban csupa nagybetűs szövegben
sem szabad megváltoztatni,
• A KÉSZÍTMÉNY ÁRA 150 Ft; ALAPTERÜLET: 100 m².
A rövidítések többsége után pontot szokás tenni

• a. (= alatt, alsó)
• dec. (= december)
• é. n. (= év nélkül)
• Salg. (= Salgótarján).
De elmarad a pont a következő esetekben
• Pont nélkül írjuk (a magyar szabványokhoz és a nemzetközi szokáshoz is igazodva)
• az égtájak rövidítését: D (= dél), ÉK (= északkelet);
• a gépkocsik országjelzését: H (= Magyarország);
• a vegyjeleket: S (= kén), Cl (= klór);
• a fizikai mennyiségek jelét: a (= gyorsulás), v (= sebesség);
• a matematikai jelöléseket: log (= logaritmus), sin (= szinusz); stb.
• Nincs pont az olyan rövidítések után sem, amelyeknek a vége teljes összetételi tag,
• uő (= ugyanő), Bföldvár (= Balatonföldvár), Bpest (= Budapest), Szfvár (= Székesfehérvár).
• Elhagyható a pont a ponttal írt rövidítések mellől is, ha szótárakban, lexikonokban stb. nagy
tömegben fordulnak elő.: nm (= névmás), rég (= régies forma), ol (= olasz).
A jelek: a mértékegységek
• A mértékegységek nevének, illetve jelének egy részét a nemzetközi SI (Système International d’Unités)
mértékrendszer határozza meg.
• A mértékegységek neve az alapegység nevéből, valamint az alapegység többszörösét vagy törtrészét kifejező
előtagból áll.
• Ez lehet kis- és nagybetű, illetve néhány esetben görög vagy egyéb különleges betű, illetve jel.
• A mértékegységek jele után nem teszünk pontot, az előtag és az alapegység jele közé pedig sem szóköz,
sem írásjel nem kerülhet.
• Latin betűvel jelölt mértékegységek,
• például: cm (= centiméter v. centi), m (= méter)
• l v. L (= liter); GHz (= gigahertz); kB (= kilobyte), MB (= megabyte).
• Részben görög betűvel jelölt mértékegység
• μm (= mikrométer), kΩ (= kiloohm).
• A mértékegységnek a jelét szóköz választja el az előtte levő számtól
• 100 km, 1 kg, 10 kWh, 120 km/h, 220 W. Kivétel a fok jele a geometriában, például: 45º, 90º.
A jelek: a pénzegységnevek
• A pénzegységnevek lényegében szintén mértékegységnevek, és az előtagot kivéve ugyanolyan szabályok
vonatkoznak rájuk, mint az egyéb mértékegységekre.

• Az idegen pénzegységeknek többnyire a magyar nevét használjuk: dollár, font, frank, euró, jen, korona, rubel.

• A jelük lehet a rövidítésük: Kr (= korona), Fr (= frank), vagy

• valamilyen különleges jel: $ (= dollár), ₤ (= angol font), € (= euró), ¥ (= japán jen).

• A pénzforgalomban a belföldi utalások alkalmával, a valutaárfolyamok közzétételekor és a gazdasági tárgyú

írásokban világszerte a pénzegységek szabványban előírt hárombetűs rövidítését (valutakódját) használják,

• HUF (= magyar forint), GBP (= angol font), USD (= USA-dollár), AUD (= ausztrál dollár), EUR (= euró).
A toldalékok
• A rövidítésekhez és a jelekhez a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk.
• Ilyenkor a toldalékok mindig olyan alakjukban járulnak a rövidítésekhez és
a jelekhez, amilyenben a kiejtett formákhoz kapcsolódnának;
• tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás szabályait, valamint
kiírjuk az esetleges előhangzót is,
• u.-ban (= utcában);
• Ft-ot, Ft-tal (= forintot, forinttal);
• ker.-nek (= kerületnek);
• ÉK-en (= északkeleten);
• K-ot, K-mal (= káliumot, káliummal); m²-enként,
• m²-es (= négyzetméterenként, négyzetméteres);
• °C-on, °C-kal, °C-os (= Celsius-fokon, Celsius-fokkal, Celsius-fokos).
Rövidítés/jel+szó/szóösszetétel
• Ha a rövidítés vagy a jel valamely teljes szóval
alkot összetételt, az elő- és az utótagot kötőjellel
kapcsoljuk,
• mm-beosztás, fszla.-kivonat.
A mozaikszók: betűszók és szóösszevonások
• A mozaikszók különféle fajtáit (a betűszókat és a szóösszevonásokat) írott alakjuk alapján
ejtjük ki. Vagy a betűk nevét mondjuk ki egymás után.
• OTP (= Országos Takarékpénztár), kiejtve [ó-té-pé]; vagy
• összeolvassuk a betűket
• MÁV (= Magyar Államvasutak), kiejtve[máv],
• Mahart (= Magyar Hajózási Részvénytársaság), kiejtve [mahart],
• gyes (= gyermekgondozási segély), kiejtve [gyes].
• A mozaikszók előtti határozott névelő a kiejtett alakhoz igazodik
• a MÁV, a Mahart, a tb; az OTP, az FTC, az MTA, az Iposz, az áfa.
A betűszók

• A betűszókat, vagyis azokat a mozaikszókat, amelyek (a magyarban, esetleg már az átadó idegen
nyelvben) valamely többszavas név elemeinek kezdőbetűiből alakultak, kétféleképpen írjuk.

• A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen

betűszóknak minden betűjét (a többjegyűeknek minden jegyét) nagybetűvel írjuk, mivel
legtöbbször nagybetűvel kezdett szavakat képviselnek,

• BKK (= Budapesti Közlekedési Központ),

• DE (= Debreceni Egyetem),

• KSH (= Központi Statisztikai Hivatal),

• UNESCO (= United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization).

A betűszók
• A közszói betűszók csupa kisbetűből állnak, mivel kis kezdőbetűs szavakat helyettesítenek,
• például: tbc (= tuberkulózis), tv (= televízió).
• A szaktudományok körében a többelemű közszói alakulatokat is szokás nagybetűkkel írt
betűszókkal helyettesíteni,
• CB (= citizen band), DNS (= dezoxiribonukleinsav), EKG (= elektrokardiogram), PVC [=
poli(vinil-klorid)], URH (= ultrarövidhullám).
• Nem helytelenek az ilyen köznyelvi, nagybetűkkel írt betűszók sem,
• BÚÉK (= boldog új évet kíván/kívánok/kívánunk),
• TDK (= tudományos diákkör),
• TKM (= tájak, korok, múzeumok).
• A közszói betűszót alkotó betűk nevét néhány esetben teljesen, a kiejtést tükrözve is írhatjuk,
• pévécé, tébécé, tévé.
A szóösszevonások
• A szóösszevonásokat, vagyis azokat a mozaikszókat, amelyek rövid (vagy rövidített)
szavakból,+ kisebb-nagyobb szórészletekből, esetleg részben kezdőbetűkből alakultak,
kétféleképpen írjuk.
• A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen
szóösszevonásoknak az első betűjét nagy-, a többi betűjét kisbetűvel írjuk, tehát úgy,
ahogyan a tulajdonneveket általában,
• Helir (= Hírlap-előfizetési Iroda),
• Mavad (= Magyar Vadgazdálkodási és Kereskedelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság),
• Műpa (= Művészetek Palotája).

• A tulajdonnévi szóösszevonásból köznevesült, élelmiszerüzletet jelentő közért szót kisbetűvel

kezdjük.
A szóösszevonások
• A közszói szóösszevonásokat (és az idegenből átvett ilyen
alakulatokat) csupa kisbetűvel írjuk, tehát úgy, ahogyan a közszavakat,
• belker (= belkereskedelem),
• gyes (= gyermekgondozási segély),
• kisker (= kiskereskedelem), radar (= radio detection and ranging), trafó
(= transzformátor),
• de: Trafó (= Trafó Kortárs Művészetek Háza).
Mozaikszók: írásjelek
• A mozaikszóknak sem az alkotóelemei közé, sem a végére
nem teszünk pontot,
• MTI (= Magyar Távirati Iroda),
• ENSZ (= Egyesült Nemzetek Szervezete),
• NATO (= North Atlantic Treaty Organization),
• LSD (= lizergsav-dietil-amid),
• tbc (= tuberkulózis),
• Magyosz (= Magyar Gyógyszergyártók és -nagykereskedők
Országos Szövetsége).
Mozaikszók- betűszók: Toldalékok
• A mozaikszókhoz a toldalékokat olyan formában fűzzük, amilyet kiejtett hangalakjuk
kíván; tehát ennek alapján vesszük tekintetbe az illeszkedés és a hasonulás szabályait
• A betűszókhoz a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk
• a BKK-nál, a MÁV-ot, az ENSZ-szel;
• DNS-sel.
• tbc-s, tv-zik (v. tévézik)

• A nagybetűvel írt betűszók alapalakjukat melléknévképzős formájukban is

megtartják
• ENSZ-beli, MAFC-os, TDK-s.
Mozaikszók : toldalékok
• A szóösszevonásokhoz és a szószerűen (nem betűzve) kiejtett köznévi betűszókhoz a toldalékot
egybeírjuk a kiejtett alakkal,
• Orexszel, az Alitaliánál;
• gyesen (van), (a) trafója,
• áfát, áfáról.
• De értelemszerűen: a Keravill-lal stb.
• Hasonlóképpen a betűk nevével kiírt közszói betűszókhoz: tébécés, tévézik stb.
• Ha a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz melléknévképzőt kapcsolunk, a létrejött szót kisbetűvel
kezdjük,
• mavados, helirbeli.
• A nem csupa nagybetűből álló szóösszevonásokban megnyújtjuk a toldalékok előtt az a, e, o-t,
• stukák, a Hungexpónál.
• De: ELTE-n
A mozaikszók és az összetételi utótag
• A betűszókhoz és a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz kötőjellel fűzzük az
utótagot,
• MTI-hír, OTP-kölcsön, UEFA-torna, tv-közvetítés;
• TDK-dolgozat, URH-adás;
• Alitalia-iroda, Orex-üzlet.
• b) A közszói szóösszevonásokkal az összetételi utótagokat egybeírjuk,
• radarállomás, trafótekercselés.
• Hasonlóképpen,
• tébécészakorvos, tévéközvetítés.