A betűrendbe sorolás[szerkesztés]

14. A betűrendbe sorolás az az eljárás, amellyel a szavakat – általában a magyar ábécé alapján
– sorrendbe szedjük. Az egységes módon való elrendezés teszi lehetővé, hogy a szavak
rengetegében tájékozódni lehessen. A fontosabb általános szabályok, melyek a szótárakban,
lexikonokban, névsorokban stb. való eligazodást segítik, a következők:

a) A különböző betűvel kezdődő szavakat – a d) pontban jelzett kivételekkel – az első betűk
ábécébeli helye szerint állítjuk rendbe, illetőleg keressük meg:
acél kettő remény
cukor Nagy sokáig
csók nyúl szabad
gép olasz Tamás
hideg öröm vásárol stb.
A betűrendbe sorolás szempontjából nem teszünk különbséget a kis- és a nagybetűk között.
Az egyjegyű betűt teljesen elkülönítjük az azonos írásjeggyel kezdődő, de külön mássalhangzót
jelölő kétjegyű (ill. háromjegyű) betűtől. Mindig az egyjegyű betű van előbb:
cudar dac Zoltán
cukor domb zongora
cuppant duzzog zúdul
csalit dzsem zsalu
csata Dzsungária zseni
Csepel stb. Dzsungel stb. Zsigmond stb.
b) Ha a szavak azonos betűvel vagy betűkkel kezdődnek, a sorrendet az első nem azonos betű
ábécébeli helye határozza meg:
lom pirinkó tükör
lomb pirinyó Tünde
lombik pirít tünemény
Lontay pirkad tüntet
lovagol stb. Piroska stb. tüzér stb.
c) A szavakat a szó belsejében és a szó végén levő betűk tekintetében a következőképpen
szedjük betűrendbe. – Az egyjegyű betűt (miként a szó elején is) teljesen elkülönítjük az azonos
elemmel kezdődő, de külön mássalhangzót jelölő kétjegyű (ill. háromjegyű) betűtől, tehát az
egyjegyű mindig megelőzi az utóbbiakat. – Az egyjegyű betűk sorrendjében a kettőzött betűk első
és második írásjegye külön-külön betűnek számít. (Vagyis: bb = b + b; rr = r + r;stb.) – A
többjegyű betűk kettőzött változatait sohasem az egyszerűsített alakok szerint soroljuk be a
betűrendbe, hanem a megkettőzött betűt mindig két külön betűre bontjuk, s így soroljuk a szót a
megfelelő helyre. (Vagyis: ccs = cs + cs; ggy = gy + gy; ddzs = dzs + dzs; stb.)
kas mennek nagy
Kasmír mennének naggyá
 Kassák menü nagygyakorlat
kastély menza naggyal
kasza meny nagyít
kaszinó Menyhért nagyobb
kassza mennybolt nagyol
kaszt stb. mennyi stb. nagyoll stb.
d) A magánhangzók rövid és hosszú változatát jelölő betűk (a – á, e – é, i – í, o – ó, ö – ő, u – ú,
ü – ű) a kialakult szokás szerint mind a szavak elején, mind pedig a szavak belsejében azonos
értékűnek számítanak a betűrendbe sorolás szempontjából. A magánhangzó hosszú változatát
tartalmazó szó tehát meg is előzheti a rövid változatút:
ír Irán író
Irak írandó iroda
iram iránt irónia stb.
A rövid magánhangzós szó kerül viszont előbbre olyankor, ha két szó betűsora csak az azonos
magánhangzók hosszúsága tekintetében különbözik:
égbolt kerek szel
Égei-tenger kerék szél
Eger keres szelel
egér kérés szeles
éger koros szelés
égés kóros széles
egész stb. kórós stb. szelet stb.
e) A különírt elemekből álló szókapcsolatokat és az egybeírt vagy kötőjellel kapcsolt
összetételeket minden tekintetben olyan szabályok szerint soroljuk betűrendbe, mint az egyszerű
szavakat. A szóhatárokat tehát nem vesszük figyelembe. – Ugyanez a szabály érvényes a
közszavak közé besorolt tulajdonnevekre is.
Kis részben márvány tiszafa
kissé márványkő Tiszahát
Kiss Ernő márvány sírkő Tisza Kálmán
kis sorozat Márvány-tenger Tisza menti
kissorozat-gyártás márványtömb Tiszántúl
kis számban Márvány Zsolt Tisza-part
kistányér másféle tiszavirág
kis virág stb. másol stb. tiszt stb.
f) Különleges célt szolgáló névsorokban, tárgymutatókban, kartotékokban stb. a több szóból álló
egységeket vagy az egész kapcsolat, vagy csak az első elem alapján szokás besorolni, ahogyan
a könnyebben kezelhetőség érdeke vagy egyéb szempont kívánja. – A könyvtárügy és a
szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén követendő eljárást szabvány írja elő (MSZ
3401).